UNION-Kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás

UNION-Kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás

Kormányrendelet és biztosítási feltételek

A Kormány 190/2004. (VI.8.) Korm. rendelete a gépjármû üzembentartójának kötelezõ felelõsségbiztosításáról

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló – 2003. évi LX. törvény (továbbiakban Bit.) 234. § b) pontja alapján, a Polgári Tör- vénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §-ának (2) bekez- désében és az 567. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Kor- mány a következõket rendeli el:

1. §

E rendelet alkalmazásában

a) gépjármû: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) elsõ számú függelékének II. b) pontjában meghatározott gépjármû, továbbá a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezõgazdasági vontató, a segédmotoros kerékpár, a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett lassú jármû és munkagép;

b) üzembentartó: a gépjármû tulajdonosa, vagy a telephely szerinti or- szág hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzembentartója;

c) telephely szerinti ország: az, az ország, amelynek hatósága a gépjár- mûvet hatósági jelzéssel ellátta; hatósági jelzés viselésére nem kötele- zett gépjármûvek esetében a tulajdonos vagy a jármû felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (szervezet) állandó lakóhelye (székhelye) szerinti ország;

d) biztosított: a gépjármû üzembentartója és vezetõje;

e) biztosító: a Bit-ben meghatározott szervezet, amely székhelye tag- államában engedélyt kapott a gépjármû-felelõsségbiztosítási tevé- kenység végzésére és a Magyar Köztársaság területén az e rendelet- ben foglaltaknak megfelelõen a gépjármû-felelõsségbiztosítási tevé- kenység folytatására jogosult;

f) harmadik országbeli biztosító: a Bit-ben meghatározott fogalom;

g) Nemzeti Iroda: a Bit-ben meghatározott fogalom. A Nemzeti Iroda ellátja továbbá a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ e jogszabályban meghatározott feladatait. A Nemzeti Iroda a Magyar Biztosítók Szövetsége (továbbiakban: MABISZ) szervezetén belül mûködik, jogait és kötelezettségeit a MABISZ gyakorolja.

h) Kártalanítási Számla (garanciaalap): A Bit-ben meghatározott pénz- alap. A Kártalanítási Számlát a MABISZ kezeli;

i) Belsõ Szabályzat: az Irodák Tanácsa 2002. május 30-án tartott köz- gyûlésén elfogadott, a Nemzeti Irodák egymás közti kapcsolatait sza- bályzó megállapodás (közzétéve a 2003/564/EC sz. bizottsági döntés- sel, EU hivatalos közlöny L192/23/2003. július 31.);

j) zöldkártya: nemzetközi gépjármû-felelõsségbiztosítási bizonylat (kártya), amelyet a Nemzeti Iroda nevében a biztosítók állítanak ki a biztosított számára, a meglátogatott országban megkívánt kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;

k) levelezõ: biztosító, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a mûködésük szerinti ország Nemzeti Irodájának jóváhagyásával más országban mûködõ biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító je- löl a biztosítottjai által a levelezõ országában okozott károk kezelésé- re és rendezésére;

l) külföldi: a Bit-ben meghatározott fogalom;

m) elõzetes fedezetigazolás: a biztosító által a biztosítási szerzõdés megkötését megelõzõen kiadott igazolás, amely a biztosító kockázat- viselését igazolja;

n) gépjármûverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elõl elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjármûvek számára rendezett sport- rendezvény;

o) károsult: a gépjármûvel okozott kár érvényesítésére jogosult sze- mély, vagy szervezet;

p) Információs Központ: a Bit-ben meghatározott fogalom;

q) Kárrendezési Megbízott: a Bit-ben meghatározott fogalom;

r) Kártalanítási Szervezet: a Bit-ben meghatározott fogalom;

s) Kárképviselõ: a Bit. 3. § 24. pontjában meghatározott határon át- nyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármû-felelõsségi károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy, vagy szervezet.

t) Rendszámegyezmény: A Nemzeti Irodák között létrejött olyan meg- állapodás, amely alapján az egyezményt aláíró országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülõ igazolás helyett az illetõ országban meg- kívánt biztosítási fedezet igazolásául a jármû forgalmi rendszámát az országjellel együtt elfogadják;

u) tagállam: a Bit-ben meghatározott fogalom;

v) díjtarifa: a biztosító által az egyedi díjak megállapításához alkalma- zott számítási módszer.

2. §

(1) Minden magyarországi telephelyû gépjármû üzembentartója köte- les az 1. § e) pontja szerinti biztosítóval a gépjármû üzemeltetése so- rán okozott károk fedezetére – a (2) bekezdésben meghatározott összeghatárokig – az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelõsségbiztosítási szerzõdést kötni, és azt folyamatos díjfi- zetéssel hatályban tartani. Gépjármû a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethetõ.

A szerzõdésre a magyar jogot kell alkalmazni, ideértve azt az esetet is, ha a szerzõdést a (2) bekezdésben meghatározott összeghatárokat meghaladóan kötötték.

(2) A biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelõje egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén kárese- ményenként legfeljebb 1.250 millió Ft összeghatárig köteles a szerzõ- dés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. A fenti ösz- szegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcí- men érvényesíthetõ követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a kamatokat is.

(3) Az (1) bekezdésben rögzített kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzembentartót a gépjármû hatósági jelzéssel való ellátásának idõpontjától a gépjármû forgalomból való kivonásáig terheli. Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, ille- tõleg ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a felelõsségbiztosí- tási szerzõdésnek (elõzetes fedezetigazolásnak) legalább arra az idõ- szakra kell kiterjednie, amelyre az ideiglenes forgalomban tartási en- gedély, illetõleg ideiglenes forgalmi engedély érvényes. Az 1. számú melléklet 6. pontjának (1) bekezdésében szabályozott szüneteltelés (a gépjármû forgalomból történõ ideiglenes kivonása) idõtartama alatt az üzembentartó kötelezettsége a szerzõdés folyamatos díjfizetéssel történõ hatályban tartására nem áll fenn.

(4) Az üzembentartó halála esetén a gépjármû abban az esetben ve- het részt a forgalomban, ha annak birtokosa a halál tényét a biztosí- tónak bejelentette, és a szerzõdést díjfizetéssel hatályban tartja. A szerzõdés díjfizetéssel legkésõbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerõre emelkedéséig tartható hatályban.

(5) A biztosító, a Kártalanítási Számla, a Nemzeti Iroda, a kárrende- zési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármû üzemel- tetése során okozott kárt az e rendeletben foglaltak szerint megtéríti.

(6) A gépjármûverseny rendezõje köteles a gépjármûversenyen (xxxx- xxx) részt vevõ gépjármûvek tekintetében e rendeletben meghatáro- zottaktól eltérõ felelõsségbiztosítási szerzõdést kötni.

(7) Az e rendeletben foglaltaktól a felek szerzõdése sem a biztosított, sem a károsult hátrányára nem térhet el.

3. §

(1) A biztosítási szerzõdés területi hatálya az Európai Gazdasági Tér- ség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országai területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a ma- gyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. A nemzetközi megállapo- dásban részt vevõ országok listáját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a 16. § (9) bekezdésében foglaltak szerint teszi közzé.

(2) A biztosított által a Magyar Köztársaság területén kívül, az (1) be- kezdésben meghatározott országok területén okozott kár esetén a biz- tosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye sze- rinti ország gépjármû-felelõsségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a szerzõdésben meghatározott helytállási kötelezettség mér- téke magasabb a káresemény helye szerinti országban elõírt mérték- nél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerzõdésben vállalt fedezeti összeghatárok mértékéig áll fenn.

(3) Ha felelõsségbiztosítási szerzõdéssel (elõzetes fedezetigazolással) nem rendelkezõ üzembentartó magyarországi telephelyû jármûvével más tagállam területén kárt okoz, a Kártalanítási Számla kezelõje a

(2) bekezdés szerint megtéríti a károsult kárát, vagy a külföldi nemze- ti iroda, illetve tagja, a tagállam kártalanítási szervezete, vagy garan- ciaalapja visszakövetelési igényét. Nem tagállam területén okozott károk esetében a Kártalanítási Számla kezelõjét e kötelezettség a nemzeti irodák közötti ez irányú megállapodás alapján terheli.

4. §

(1) A biztosítási szerzõdés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított (a 2. sz. függelék szerint) igazolólap tanúsítja.

A biztosítási szerzõdés díjfizetéssel történõ folyamatos hatályban tar- tását az adott díjfizetési idõszakra vonatkozó, a befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk), vagy a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja. A biztosítási fedezetet igazoló ma- gyar nyelvû okiraton (biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállí- tott a 2. sz. függelék szerinti igazolólap) fel kell tüntetni, hogy a bizto- sítási szerzõdésre magyar jogot kell alkalmazni. Ha a biztosítást bel- földi székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkezõ biztosítóval hatá- ron átnyúló szolgáltatás keretében kötötték, a biztosítási fedezetet igazoló okiratnak a kárképviselõ nevére és címére vonatkozó adato- kat is tartalmaznia kell.

(2) Gépjármûvet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe üzem- bentartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjármû hatósági jelzé- sét (rendszámtábláját) cserélni, a gépjármû mûszaki felülvizsgálatát elvégezni csak akkor lehet, ha a kötelezõ felelõsségbiztosítás fedeze- tének fennállását igazolták. A fedezet igazolása

a) az (1) bekezdésben rögzített dokumentumok:

aa) biztosítási kötvény és – a kötvényen szereplõ fedezeti idõszak le- teltét követõen – az adott díjfizetési idõszakra vonatkozó csekk vagy bizonylat, vagy

ab) a 2. sz. függelék szerinti igazolólap, vagy

b) az 1. számú melléklet 4. pontjának (2) és (3) bekezdéseiben szabá- lyozott – a 2. számú függelékben meghatározott adattartammal kiállí- tott – elõzetes fedezetigazolás bemutatásával történhet.

(3) A biztosító és a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) közöt- ti adatszolgáltatás és adatkezelés rendjére vonatkozóan a Bit. rendel- kezései irányadók.

(4) A (3) bekezdésében foglalt információk szolgáltatásáért, az ehhez szükséges számítógépes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer folyamatos mûködtetéséért a biztosítók kötelesek a Hivatalnak díjat fizetni. Díjként a biztosítók a magyarországi telephelyû gépjármûvek kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításából származó negyedévi díjbe- vételük 0,5%-át kötelesek a tárgynegyedévet követõ hónap utolsó napjáig a Hivatal részére átutalni.

(5) Az Információs Központ a másik tagállamban lakó károsult, vagy a tagállam – illetve erre irányuló együttmûködési szerzõdés alapján a harmadik ország – információs központja kérésére haladéktalanul kö- teles közölni a felelõsségbiztosító nevét, címét és egyéb elérhetõségi adatait, a biztosítási kötvény számát és a biztosítónak a károsult la- kóhelye szerinti országban lévõ kárrendezési megbízottjának adatait. A biztosítóra és a szerzõdésre vonatkozó adatokat a káresemény idõ- pontjára vonatkozóan, míg a kárrendezési megbízottra vonatkozóan a megkeresésre adandó válasz idõpontjában aktuális adatokat kell kö- zölni. Ha a kért adatokat az információs központok közötti megálla- podásban kikötött idõpontig az Információs Központ bármely okból nem tudja megadni, ezt a körülményt az ok megjelölésével legkésõbb a határidõ lejártakor köteles közölni a megkeresõvel.

(6) Ha a káreseményben részes gépjármû a káresemény idõpontjában érvényes felelõsségbiztosítási szerzõdéssel nem rendelkezett, az In- formációs Központ ezt a körülményt és a Kártalanítási Számla keze- lõjének adatait a megkeresõvel közli.

(7) Az Információs Központ a biztosítók kárrendezési megbízottai- nak adatait, illetve az azokban bekövetkezett változásokat haladék- talanul köteles közölni a többi tagállam információs központjaival, illetve erre irányuló együttmûködési szerzõdés esetén harmadik or- szág információs központjával. Az adatok helytállóságáért a kárren- dezési megbízottat jelölõ biztosító a felelõs. A kárrendezési megbí- zottak jegyzékét az interneten a MABISZ honlapján keresztül is elér- hetõvé kell tenni.

5. §

(1) A forgalmi engedélyköteles gépjármû üzembentartója és vezetõje a biztosítási szerzõdés fennállását és díjfizetéssel történõ folyamatos hatályban tartását tanúsító bizonylatot köteles a jogszabályok által meghatározott esetekben felmutatni.

(2) A Hivatal negyedévenként köteles a jármûnyilvántartás és a köt- vénynyilvántartás összevetésével ellenõrizni a felelõsségbiztosítási szerzõdések érvényességét és összeállítani az érvényes szerzõdéssel nem rendelkezõ üzembentartók adatait tartalmazó listát.

(3) Ha megállapítást nyer, hogy a gépjármûre nincs érvényes biztosí- tási szerzõdés vagy elõzetes fedezetigazolás, a Hivatal értesítése alap- ján az üzembentartó lakhelye (székhelye) szerinti illetékes – külön jogszabályban meghatározott, körzetközponti feladatokat ellátó tele- pülési önkormányzat – jegyzõje (a továbbiakban: jegyzõ) haladékta- lanul felhívja az üzembentartót a biztosítási fedezet fennállásának igazolására. Ha az üzembentartó a felhívás kézhezvételétõl számított 8 napon belül a 2. számú függelék szerinti igazolólap, vagy a biztosí- tási kötvény és az adott biztosítási idõszakra vonatkozó valamennyi készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) bemutatásával nem igazolja a biztosítási szerzõdés fennállását, a jegyzõ külön jog-

szabályban meghatározott módon a jármûvet kivonja a forgalomból. A gépjármû forgalomból való kivonását elrendelõ határozattal szem- beni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.

(4) Ha a gépjármû üzemben tartásához forgalmi engedélyre nincs szükség (nem forgalmi engedélyre köteles gépjármû), a gépjármû a közúti forgalomban kizárólag akkor vehet részt, ha a gépjármûvön a biztosítási szerzõdés fennállását tanúsító jelzés van. A biztosító a biz- tosítási szerzõdés fennállását tanúsító jelzést és a biztosítási kötvényt a biztosítási díj megfizetése ellenében szolgáltatja ki.

(5) A Magyar Honvédség által üzemben tartott gépjármûvek díjfizeté- sének igazolására a Magyar Honvédség nevére kiállított forgalmi en- gedély szolgál.

6. §

(1) A biztosító a magyarországi telephelyû gépjármû üzembentartó- jának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerzõdés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjszabásának megfelelõ – aján- latát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.

(2) Ha a biztosítási szerzõdés a biztosítási idõszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szûnik meg, az üzembentartó az adott biztosítási idõszak hátralévõ részére fedezetet nyújtó szerzõdést annál a biztosí- tónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerzõdése díjnemfizetéssel szûnt meg. Az üzembentartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogo- sult és köteles elfogadni, ahol a szerzõdés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szûnt meg.

(3) A szerzõdés hatálya alatt további felelõsségbiztosítási szerzõdés ugyanarra a biztosítási idõszakra érvényesen nem köthetõ.

(4) Az a biztosító, amely az ajánlattevõvel az adott biztosítási idõ- szakra felelõsségbiztosítási szerzõdést kötött, és ezt a biztosítottnak a biztosítási évfordulóra felmondta vagy az adott biztosítási idõszakban a biztosított szerzõdése díjnemfizetés miatt szûnt meg, az üzemben- tartónak az adott biztosítási idõszakot közvetlenül követõ biztosítási idõszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

7. §

(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, és a Kártalanítási Számla kezelõje a

2. § (2) bekezdésében meghatározott biztosítási összeghatárokig köte- les a károkozó helyett helytállni. Több, azonos okból bekövetkezett, idõben összefüggõ káresemény egy biztosítási eseménynek minõsül.

(2) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megala- pozott kártérítési igénye meghaladja a károkra káreseményenként meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a 2. § (2) bekezdésben meghatározott ösz- szeghez viszonyított arányában történik.

(3) Ha a biztosító, a Nemzeti Iroda, és a Kártalanítási Számla kezelõ- je kártérítésként járadék fizetésére köteles, a biztosítási összeg felosz- tásakor a járadék tõkeértékét kell figyelembe venni. Ha jövõben vár- ható járadék kifizetések tõkeértéke magasabb a szerzõdésben rögzí- tett biztosítási összegbõl rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a já- radék-kifizetések tõkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a já- radék nagyságát.

(4) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illet- ve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizáró- lag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsult- nak fel nem róható okból figyelmen kívül hagyta. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítá- si összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(5) Ugyanezt az eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható ok- ból a biztosítási összeg felosztását követõen növekszik (pl. egészségi állapot romlása).

(6) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát a (2)-(5) be- kezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafel- osztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésbõl az új kártérítési arányt meghaladó kártéríté- si összeget visszakövetelni a kifizetést követõ 5 éven belül. A biztosí- tó az újrafelosztás lehetõségérõl köteles a károsultat a kárrendezés so- rán, az elsõ kárkifizetéssel egyidejûleg írásban tájékoztatni.

(7) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredõ új kártéríté- si aránynak megfelelõ kártérítésre jogosult.

8. §

(1) A károsult kártérítési igényét e rendelet alapján, a biztosítási szer- zõdés keretei között a károkozó üzembentartó e rendelet szerinti biz- tosítójával, vagy a Kártalanítási Számla kezelõjével szemben is jogo- sult érvényesíteni. A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a

károsult választása szerint a kárképviselõvel szemben is érvényesít- heti a biztosítóra is kiterjedõ joghatállyal.

(2) Az e rendeletben meghatározott feltételek bekövetkezte esetén a Kártalanítási Számla kezelõje – a 7. és 15. §-okban foglaltak szerint – a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a károkozó üzembentartó a károkozás idõpontjában szerzõdéskötési kötelezett- ség ellenére nem rendelkezett biztosítási szerzõdéssel. A Kártalanítá- si Számla kezelõje e rendelet alapján feladatainak ellátása, illetve õt megilletõ igényének érvényesítése érdekében pert indíthat.

(3) A biztosító a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset a biztosítási szerzõdés díjnemfizetés miatt történõ megszûné- sét követõ 30 napon belül következik be. Az ezt követõ idõszakra a

14. §-ban foglaltak az irányadóak.

(4) Nem forgalmi engedély köteles (ideértve a forgalomban való rész- vételre jogosító igazoló lapot is) gépjármûvek esetében a (3) bekez- désben meghatározott határidõt a biztosítási szerzõdésben megjelölt idõtartam lejártától kell számítani.

(5) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétõl számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidõ elmulasz- tása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kí- vül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a biztosítóval, a kárképviselõvel, a Kártalanítási Számla kezelõjével és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

9. §

(1) Ha – a Magyar Köztársaság területén kívül – az Európai Gazdasá- gi Térség más tagállamában vagy a zöldkártya rendszer másik tagor- szágában tagállami telephelyû gépjármû (a magyarországi telephelyû gépjármû kivételével) üzemeltetésével kárt okoznak, és a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkezõ káro- sultnak e károk miatt a károkozó gépjármû felelõsségbiztosítójával szemben kártérítési igénye keletkezik („szenvedett kár”), kártérítési igényét a károkozó gépjármû felelõsségbiztosítója által Magyarország- ra kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igé- nyét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó felelõsségbiz- tosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti.

(2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkezõ kárrendezési megbízott a kártérítési igényekkel kapcsolat- ban köteles összegyûjteni a kárigények rendezéséhez szükséges vala- mennyi információt és köteles a kárrendezés elintézéséhez szükséges minden intézkedést megtenni, valamint a kárrendezési eljárást ma- gyar nyelven lefolytatni.

(3) A károkozó (1) bekezdés szerinti felelõsségbiztosítója vagy kárren- dezési megbízottja köteles a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a) kellõen megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetek- ben, amelyekben a felelõsség nem vitás és a kárt összegszerûen meg- állapították, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes köve- telésekre, azokban az esetekben, amikor a felelõsséget nem ismerik el, vagy az nem egyértelmû, vagy a teljes kárt összegszerûen nem le- hetett megállapítani.

10. §

(1) A Kártalanítási Szervezet a (2) bekezdésben rögzített esetekben kö- teles a 9. § (1) bekezdése szerinti felelõsségbiztosító helytállási kötele- zettségéhez igazodó mértékben – helyette is – szolgáltatást nyújtani.

(2) A károsult kártérítési igényét a Kártalanítási Szervezettel szemben csak akkor érvényesítheti, ha:

a) a 9. § (1) bekezdése szerinti felelõsségbiztosító vagy a kárrendezé- si megbízott a balesetet okozó gépjármû felelõsségbiztosítójánál tör- tént igényérvényesítést követõ három hónap elteltével sem adott a kárigény-bejelentésben elõterjesztettekre a 9. § (3) bekezdés szerinti indoklással ellátott választ,

b) a 9. § (1) bekezdése szerinti felelõsségbiztosító nem nevezett ki Magyarországra kárrendezési megbízottat, kivéve, ha a károsult igé- nyét közvetlenül a felelõsségbiztosítónál terjesztette elõ, és az három hónapon belül a kártérítési igényre indokolt választ, vagy indokolt kártérítési javaslatot adott, vagy

c) a gépjármû, vagy a 9. § (1) bekezdése szerinti felelõsségbiztosító a balesetet követõ két hónap elteltével sem volt azonosítható.

(3) A követelést a (2) bekezdés szerinti határidõk elteltét követõ két hónapon belül, a (2) bekezdés b) pontjában szereplõ esetben attól az idõponttól számítva kell érvényesíteni, amint arról a károsult tudo- mást szerzett, vagy tudomást szerezhetett volna arról, hogy kárrende- zési megbízott kijelölésére nem került sor.

(4) Az (1) bekezdés szerinti igény megszûnik, ha a károsult a 9. § (1) bekezdése szerinti felelõsségbiztosítóval szemben közvetlenül bíróság elõtt lépett fel, vagy ha a biztosító vagy kárrendezési megbízottja tel- jesíti kötelezettségeit.

(5) A károsult a Kártalanítási Szervezettel szemben a bíróságtól csupán

annak megállapítását kérheti, hogy a Kártalanítási Szervezet helytállási kötelezettségének feltételei fennállnak és a követelés még nem szûnt meg.

(6) A vagyon-, felelõsség- és társadalombiztosító nem jogosult a Kár- talanítási Szervezettõl szolgáltatásai megtérítését követelni.

11. §

(1) A Kártalanítási Szervezet a károsult igénybejelentésének kézhez- vételét követõen haladéktalanul értesíti a károkozó 9. § (1) bekezdé- se szerinti felelõsségbiztosítóját vagy ennek kárrendezési megbízott- ját. Ha ezek nem teljesítették – e rendelet szerinti – kötelezettségüket, értesíti azt a kártalanítási szervezetet, amely számára a 9. § (1) bekez- dése szerinti felelõsségbiztosító az adott szerzõdése után hozzájáru- lás teljesítésére köteles. A Kártalanítási Szervezet haladéktalanul ér- tesíti a károkozót arról a körülményrõl, hogy a károsult igénybejelen- tését követõ két hónapon belül teljesítési kötelezettségének megálla- pítása céljából intézkedni fog.

(2) A Kártalanítási Szervezet a károsultnak nyújtott kártalanítás mér- tékéig megtérítésre jogosult azon kártalanítási szervezettel szemben, amely számára a 9. § (1) bekezdése szerinti felelõsségbiztosító az adott szerzõdése után hozzájárulás teljesítésére köteles.

(3) A Kártalanítási Szervezet a többi tagállam kártalanítási szerveze- te által nyújtott kártalanítás megtérítésére köteles a magyar jogsza- bályok rendelkezéseinek megfelelõen, ha a biztosítási szerzõdést az

1. § e) pontja szerinti biztosítóval kötötték. A megtérítés folytán a ká- rosultat a károkozóval és felelõsségbiztosítójával szemben megilletõ követelés a Kártalanítási Szervezetre száll át.

(4) Ha a károkozó üzembentartó felelõsségbiztosítási szerzõdéssel nem rendelkezett, a Kártalanítási Szervezet a megtérítési igényét a Kártalanítási Számla kezelõjével szemben érvényesítheti.

(5) A kártalanítási szervezetek egymással szembeni megtérítési köve- telésének érvényesítési rendjére nézve az e szervezetek közötti meg- állapodások irányadók.

12. §

A károsult kártérítési követelését elutasító jogerõs ítélet hatálya a biz- tosítottra is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselõ, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelõje közötti perben hozta a bíróság.

13. §

(1) A biztosítók kötelesek az e rendelet szerinti kötelezõ gépjármû-fe- lelõsségbiztosításból származó tárgyévi díjbevételük arányában a Nemzeti Iroda és a Kártalanítási Számla kezelõje részére befizetést teljesíteni olyan mértékben, hogy azok fedezetet nyújtsanak e szerve- zeteket terhelõ kötelezettségek teljesítésére, valamint a mûködési költségeik fedezetére. A negyedévenkénti befizetés legkisebb összege biztosítónként kétmillió forint. Azok a biztosítók, akik a MABISZ-nak nem tagjai, tevékenységüket az e rendelet szerinti befizetésekre vo- natkozó kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételét és ennek a Fel- ügyelet részére történõ benyújtását követõen kezdhetik meg.

(2) A Kártalanítási Számla kezelõje és a Nemzeti Iroda köteles legké- sõbb a tárgyévet követõ január 31-ig a biztosítókkal a befizetett össze- gek erejéig elszámolni.

14. §

(1) A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerzõdéssel nem rendelkezõ üzembentartó gépjármûve által vagy az ismeretlen gépjár- mûvel a Magyar Köztársaság területén okozott kárának megtérítése iránti igényét – az e rendeletben foglaltak alapján a 15. §-ban foglalt kivételekkel – a Kártalanítási Számla kezelõjével szemben is érvénye- sítheti. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelõje akkor is köte- les megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalom- ból kivont gépjármûvel okozták.

(2) A Kártalanítási Számla kezelõje a biztosítók bármelyikét megbíz- hatja a károk rendezésével.

(3) A Kártalanítási Számla kezelõje köteles minden évben a külön jog- szabály szerint elkészített eredmény-elszámolást a Felügyelet részére megküldeni.

15. §

(1) A Kártalanítási Számla kezelõje kizárólag olyan mértékben köte- les helytállni, amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését a társadalombiztosítás vagy vagyon- és felelõsségbiztosítás alapján nem követelheti.

(2) A vagyon- és felelõsségbiztosításból, valamint a társadalombizto- sításból eredõ megtérítési követeléseket a Kártalanítási Számla nem fedezi.

(3) A Kártalanítási Számla kezelõjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen üzembentartó által a gépjármûben, az útban, az út tartozékát képezõ közlekedési mûtárgyakban, az elekt- romos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közmûvekben,

ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra.

(4) A károsult – a kár bekövetkeztétõl számított – 30 napon belül kö- teles bejelenteni az ismeretlen gépjármû által okozott káreseményt a Kártalanítási Számla kezelõjének. Ha a károsult a bejelentési kötele- zettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmé- nyek kideríthetetlenné válnak, a Kártalanítási Számla kezelõjének fi- zetési kötelezettsége nem áll fenn.

(5) Ha a Kártalanítási Számla kezelõje és a biztosító között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni, a kártérítés össze- gét a Kártalanítási Számla kezelõje megelõlegezi, és utólag a károko- zó biztosítójával elszámol. A Kártalanítási Számla kezelõje elõlegezi meg a kártérítés összegét abban az esetben is, ha a biztosítók között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni.

(6) A harmadik országbeli károsult kárát a Kártalanítási Számla keze- lõje kizárólag akkor téríti meg, ha a károsult országában magyar állam- polgár részére a baleset idõpontjában hasonló esetben kártalanítás jár.

(7) A Kártalanítási Számla kezelõje a károsult követelésének kielégí- tésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége megtérí- tését követelheti a biztosítással nem rendelkezõ üzembentartótól, il- letve egyetemlegesen a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármû tulajdonosától és vezetõjétõl. A költségek átalány- összegben is megállapíthatók.

16. §

(1) A harmadik országbeli telephelyû gépjármû a Magyar Köztársaság területére harmadik ország területérõl csak akkor léphet be, illetve a Magyar Köztársaság területén akkor vehet részt a forgalomban, ha

a) üzembentartója (vezetõje) érvényes felelõsségbiztosítási fedezetet igazoló nemzetközi bizonylattal rendelkezik, vagy

b) a gépjármû olyan ország hatósági jelzéseit és országjelét viseli, amely a Rendszámegyezmény részese, vagy amely ország nemzeti irodájával a Nemzeti Iroda erre vonatkozó megállapodást kötött.

(2) Ha a harmadik országbeli telephelyû gépjármû üzembentartója (vezetõje) az (1) bekezdésben meghatározott módon az érvényes gép- jármû-felelõsségbiztosítási szerzõdés fennállását nem igazolja, a Ma- gyar Köztársaság területére való belépéskor köteles az 1. § e) pontjá- ban meghatározott biztosítóval, vagy biztosítók e célra létrehozott csoportjával határozott idõre szóló szerzõdést (határbiztosítást) kötni, azt a tartózkodás idején folyamatosan fenntartani, s az ezt tanúsító kötvényt magánál tartani. E szerzõdésre a magyar jogot kell alkalmaz- ni és fedezetet kell nyújtania az Európai Gazdasági Térség és Svájc te- rületén okozott károkra.

(3) A (2) bekezdés szerinti okiratra (határbiztosítás) nincs szükség olyan gépjármûvek esetében, amelyeket az Európai Gazdasági Tér- ség tagállamában vagy Svájcban helyeztek forgalomba, vagy ha a for- galmi engedélyre nem kötelezett gépjármû állandó telephelye az Eu- rópai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban van.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a Magyar Köztársaság területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gép- jármûvek üzembentartóinak biztosítási kötelezettségét más jogsza- bály e rendelettõl eltérõen szabályozza.

(5) A harmadik országbeli telephelyû gépjármûvek Magyar Köztársa- ság területére történõ belépésekor a vámhatóság ellenõrzi az (1) be- kezdésben foglaltak fennállását.

(6) Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyû gépjármû üzemeltetésével okoztak kárt, a kártérítési igényt a Nemzeti Irodával szemben is lehet érvényesíteni. A Nemzeti Iroda a károk rendezésé- vel és perbeli képviselete ellátásával bármelyik biztosítót, illetve an- nak jogi képviselõjét megbízhatja. Ha a károkozó gépjármû biztosító- ja – a Nemzeti Iroda hozzájárulásával – a biztosítottjai által a Magyar Köztársaság területén okozott károk rendezésére az 1. § k) pontja sze- rinti levelezõvel megállapodást kötött, a károk rendezését és a Nem- zeti Xxxxx perbeli képviselete ellátását – a Nemzeti Iroda ellentétes rendelkezése hiányában – e levelezõ, illetõleg képviselõje végzi.

(7) Levelezõ az 1. § e) pontja szerinti biztosító, a részére kárrendezé- si tevékenységet végzõ szervezet és az 1. § q) pontjában meghatáro- zott kárrendezési megbízott lehet.

(8) Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyû gépjármû üzemeltetésével okoztak kárt és a külföldi károsult szokásos tartózko- dási helye nem az Európai Unió valamely tagállamában van, a Nem- zeti Irodával szemben a (6) bekezdés alapján kártérítési igényt kizá- rólag abban az esetben érvényesíthet, ha országában a baleset idõ- pontjában a magyar károsultat hasonló jog illette meg.

(9) A Nemzeti Iroda haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha

a) a zöldkártya rendszerben részt vevõ, a Nemzeti Irodával kétoldalú megállapodást kötött országok,

b) a Nemzeti Irodával külön kétoldalú megállapodást kötött országok tekintetében változás következik be.

A Felügyelet a részt vevõ országok listáját minden év január 15-ig a Magyar Közlönyben közzéteszi.

17 §

(1) A Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkezõ biztosító gépjármû-felelõsségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében a Magyar Köztársaság területén csak akkor mûvelhet, ha a mûveléshez kárképviselõt bízott meg.

(2) A kárképviselõnek a Magyar Köztársaság területén állandó szék- hellyel vagy lakóhellyel kell rendelkeznie.

(3) A biztosítónak a kárképviselõvel kapcsolatos adatokat, annak ki- jelölését, ill. az adataiban valamint a személyében bekövetkezett vál- tozásokat követõen legkésõbb 8 nappal a Felügyeletnek be kell jelen- tenie.

(4) A biztosítók által kijelölt kárképviselõk listáját és a kárképviselõk adataiban bekövetkezett változásokat a Felügyelet internetes honlap- xxx xxxxxxxxxxxx, negyedévente pedig a Pénzügyi közlönyben is köz- zé teszi.

(5) A biztosítónak határon átnyúló szolgáltatás esetén a tevékenység megkezdése elõtt 1 hónappal a szerzõdésre vonatkozó magyar nyel- vû dokumentumokat – ideértve a szerzõdési feltételeket is – a Fel- ügyelet részére be kell nyújtani.

18. §

(1) A biztosító következõ évi díjait a 2. számú mellékletben foglalt gépjármû kategóriánként, és a 3. számú mellékletben meghatározott bonus-malus osztályonkénti besorolással állapítja meg. A biztosító díjszabásában az egyes kategóriákon belül, illetve bonus-malus osz- tályokban a meghirdetett díjtarifája szerint megállapított egyedi díja- kat alkalmaz.

(2) A biztosító a meghirdetett díjait év közben nem változtathatja meg.

(3) A biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévõ, va- lamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következõ évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetõvé tenni.

(4) Ha a biztosító a gépjármû felelõsségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében mûveli és a Magyar Köztársaság terüle- tén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodnia arról, hogy a (3) bekezdésben említett iratok a kárképviselõ székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.

(5) A szerzõdés fennállása alatt a biztosító által meghirdetett díjaknak megfelelõen a biztosított gépjármû díjbesorolása, valamint a biztosí- tás díja a következõ biztosítási év elsõ napjától kezdõdõ hatállyal mó- dosul.

(6) A biztosított a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelõzõen a szerzõdést írásban, indoklás nélkül felmond- hatja. A felmondás a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosítóhoz határidõben megérkezik. Ha a biztosított nem él a fel- mondási jogával, a szerzõdés a biztosító által közzétett módosítás szerint marad hatályban.

19. §

(1) E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. E rendelet rendelkezéseit – a határozott idõre szóló szerzõdések kivételével – a hatálybalépéskor már megkötött szerzõdésekre is alkalmazni kell.

(2) A hatályba lépés napját megelõzõen keletkezett károkra a kárese- mény idõpontjában hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

(3) Az 1991. június 30-a elõtt bekövetkezett balesetekbõl származó kártérítési igényekre a keletkezésük idõpontjában hatályos jogszabá- lyokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ezekben a jogsza- bályokban meghatározott biztosítóintézet kötelezettségeit az állam a Támogatásokat és Járadékokat Kezelõ Szervezet útján teljesíti.

20. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti

a) a Magyar Nemzeti Bank engedélyezési hatáskörébe tartozó pénz- ügyi és kiegészítõ pénzügyi szolgáltatások végzésének egyes feltétele- irõl szóló 61/1997. (IV.18.) Korm. rendelet

b) a gépjármû üzembentartójának kötelezõ felelõsségbiztosításáról szóló 171/2000 (X 13.) Korm. rendelet,

c) a gépjármû üzembentartójának kötelezõ felelõsségbiztosításáról szóló 171/2000. (X 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 198/2002. (IX. 14.) Korm. rendelet.

21. §

(1) A MABISZ jelen rendelet kihirdetését követõen csatlakozik a töb- bi tagállam 2000/26/EK. sz. irányelv 6. cikk (1) bekezdésének megfe- lelõ kártalanítási szervezetekkel és garanciaalapokkal, valamint az in- formációs központokkal e testületek jogairól és kötelezettségeirõl, va- lamint a kártalanítási szolgáltatások visszatérítésérõl szóló megálla- podásokhoz.

(2) A MABISZ jelen rendelet kihirdetését követõen hasonló tartalmú kétoldalú megállapodást köthet harmadik ország hasonló feladatokat ellátó szervezeteivel.

22. §

E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. de- cember 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megálla- podást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a Tanács

a) 1972. április 24-i, 72/166 (EGK) számú, a tagállamok által a gép- jármûvek használatával kapcsolatos polgári jogi felelõsség biztosítá- sáról és az ehhez kapcsolódó biztosítási kötelezettség kikényszeríté- sérõl kiadott jogszabályok közelítésérõl,

b) 1972. december 19-i, 72/430 (EGK) számú, a Tanács 1972. április 24-i, 72/166 (EGK) számú, a tagállamok által a gépjármûvek haszná- latával kapcsolatos polgári jogi felelõsség biztosításáról és az ehhez kapcsolódó biztosítási kötelezettség kikényszerítésérõl kiadott jogsza- bályok közelítésérõl szóló irányelvének módosításáról,

c) 1983. december 30-i, 84/5 (EGK) számú, a tagállamok által a gép- jármûvek használatával kapcsolatos polgári jogi felelõsség biztosítá- sáról kiadott jogszabályok közelítésérõl,

d) 1990. május 14-i, 90/232 (EGK) számú, a tagállamoknak a gépjár- mû-felelõsségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítésérõl,

e) 2000. május 16-i, 2000/26/EK. sz. a gépjármû felelõsségbiztosítás- ra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl, valamint a 73/239/EGK és a 88/357/EGK Tanácsi irányelv módosításáról szóló irányelveivel összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz.

1. számú melléklet a 190/2004.(VI.8.) Korm. rendelethez

A gépjármû-felelõsségbiztosítás általános feltételei

1.

A gépjármûvek kötelezõ felelõsségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, il- letve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerzõdésben megjelölt gépjármû üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.

2.

A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelõsség- re vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelõsségéhez mérten köteles megállapítani.

3.

(1) A forgalmi engedélyre kötelezett gépjármûvek esetén a biztosítási díjat elõre kell megfizetni. A biztosítási díj a kockázat viselésének idõ- tartamára – a kockázatviselés kezdetének napjától a megszûnés nap- jáig - illeti meg a biztosítót. A biztosítási díj – a szerzõdés megszûné- sének e melléklet 7. pontjában szabályozott esetét és a határozott idõ- re kötött szerzõdést kivéve - a teljes biztosítási idõszakra jár.

(2) A biztosítási díjat a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármû- vek esetén a biztosítási idõszakra (tartamára) egy összegben elõre kell megfizetni.

(3) A biztosítás elsõ díja – a felek eltérõ megállapodása hiányában – a biztosítási szerzõdés létrejöttekor, a folytatólagos díja pedig a biztosí- tási szerzõdésben (ajánlaton) megjelölt, a díjfizetés gyakoriságától füg- gõen annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díjfize- tés vonatkozik. A felek az évesnél rövidebb (például egy vagy több ha- vi, negyedéves, féléves) díjfizetési gyakoriságban is megállapodhatnak.

(4) A biztosítási díj esedékességétõl számított harmincadik nap eltel- tével a szerzõdés megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetõleg a biztosító a díj- követelést bírósági úton nem érvényesítette.

(5) A biztosító díjszabási rendszerétõl függõen az üzembentartó kár- mentességi engedményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biz- tosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához iga- zodóan pótdíj (malus) fizetésére köteles. Érdekmúlás és a szerzõdés biztosítási évfordulóra történõ felmondása esetén az üzembentartó szerzõdéses elõéletérõl a már megszûnt fedezetet nyújtó biztosító – kármentességrõl vagy a kárkifizetésekrõl – a 1 sz. függelékben rögzí- tett tartalmú kártörténeti (bonus-malus) igazolást állít ki.

4.

(1) A biztosító kockázatviselése – eltérõ megállapodás hiányában – az azt követõ napon kezdõdik, amikor a biztosítás elsõ díját a biztosító részére befizetik, illetõleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan ha- lasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósá- gi úton érvényesíti.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerzõ- dés megkötését megelõzõen megkezdõdjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy elfogadó nyilatkozata szükséges.

(3) A gépjármû forgalomba helyezéséhez szükséges elõzetes fedezet- igazolás kiadása az elõzetes kockázatviselés elfogadásának minõsül.

Az üzembentartó köteles az igazolás kiadását követõ harminc napon belül az igazolást kiadó biztosítóval a felelõsségbiztosítási szerzõdést megkötni. Ennek elmulasztása esetén a harmincadik nap elteltével az elõzetes kockázatviselés megszûnik.

5.

(1) A biztosítási szerzõdés határozatlan tartamú. Jogszabályban és a díjszabásban megállapított esetekben határozott tartamú szerzõdések is köthetõk.

(2) A biztosítási idõszak a naptári év.

(3) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármûvek esetében a biz- tosítás tartama a biztosítási bizonylatban megjelölt idõtartam.

6.

(1) A biztosítási szerzõdés kettõtõl hat hónapig terjedõ tartamban szü- netel, ha a biztosított bemutatja a gépjármû forgalomból történõ ide- iglenes kivonását igazoló – külön jogszabályban meghatározott – ok- iratokat. A szünetelés a bejelentést követõ hónap elsõ napjától kezdõ- dik és tart az újbóli üzembe helyezés napjáig. Az újbóli üzembe he- lyezés napját az üzembentartó köteles a biztosítónak bejelenteni. Ab- ban az esetben, ha az üzembentartó az újbóli üzembe helyezést hat hónapon belül nem jelenti be, a szerzõdés érdekmúlással megszûnik. A díjfizetés kezdõ idõpontjára az e melléklet 3. pontjának (1) bekez- désében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármûvek, valamint a motor- kerékpárok esetében az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.

7.

(1) A felelõsségbiztosítási szerzõdés érdekmúlással történõ megszû- nése esetében a biztosító kockázatviselése a forgalomból való kivo- nás, illetõleg a tulajdonjog átszállása idõpontjával szûnik meg. A biz- tosító a biztosítási díj megfizetését a kockázatviselése megszûnése napjáig követelheti.

(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármûvek üzembentartói ese- tében a biztosítási szerzõdés a szerzõdésben kikötött megszûnési idõpont elõtt is megszûnik azon hónap utolsó napjával, melynek során a biztosí- tott a biztosítónak visszaadja a biztosítási bizonylatot és a biztosítási szerzõdés fennállását tanúsító jelzést, közölve a visszaadás indokát.

8.

A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelõje, illetve a Nemzeti Iroda nem téríti meg azt a kárt, amely

a) a károkozó gépjármûben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjármûvel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjármûben keletkezett;

c) a károkozó gépjármû biztosítottainak egymással szembeni igényé- bõl származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészség- ügyi hatóságok részérõl a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;

e) a gépjármû balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármû – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjármûre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett;

h) üzemi balesetnek minõsül, és a gépjármû javítási vagy karbantar- tási munkái során keletkezett;

i) gépjármûverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármû balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármû üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban okozott folya- matos állagrongálásból, illetõleg állagromlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény (a Büntetõ Törvény- könyvrõl szóló 1978. évi IV. tv. 261. §-a) következményeként keletkezett.

9.

(1) Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda, vagy a Kártalanítási Számla kezelõje a kárt megtérítette, õt illetik meg azok a jogok, ame- lyek a biztosítottat illetve a biztosítással nem rendelkezõ üzembentar- tót illették meg a kárért felelõs személlyel szemben.

(2) A biztosító, a Nemzeti Iroda az elõzõ bekezdés alapján megtérítést nem követelhet a biztosított alkalmazottjától (tagjától). A biztosítottnak közös háztartásban élõ hozzátartozójától, valamint attól, aki a káresetkor a gépjármûvet a biztosított engedélyével használta vagy vezette, a bizto- sító megtérítést csak a (3) bekezdésben felsorolt esetekben követelhet.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelõje, valamint a Nemzeti Iroda az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a) attól a vezetõtõl, aki a gépjármûvet az üzembentartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktõl vagy egye- temlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;

c) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktõl vagy egyetemle- gesen, ha a gépjármûvet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányo- san ható szertõl befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését

ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezetõ alkoho- los vagy hasonlóan ható szertõl befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthetõ a 0,8 ezreléket meghaladó

2. számú melléklet a 190/2004. (VI.8.) Korm. rendelethez

Gépjármû kategóriák

véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);

d) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktõl vagy egye- temlegesen, ha a gépjármû vezetõje gépjármûvezetésre jogosító enge- déllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármû vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjármû- vet engedéllyel vezetõ esetében a gépjármûvezetõi engedély meglétét alapos okból feltételezték;

e) az üzembentartótól, ha a balesetet a gépjármû súlyosan elhanya- golt mûszaki állapota okozta;

f) a vezetõtõl, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglal- kozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;

g) a biztosítottól, ha a szerzõdés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelõ közlési, változás-bejelenté- si, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fize- tési kötelezettségét lényegesen befolyásolta;

h) az üzembentartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekez- désében foglalt 30 napos idõszak alatt következik be.

(4) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) és f) pontjaiban felsorolt ese-

Személygépkocsik

850 ccm lökettérfogatig

851 ccm-tõl 1150 ccm-ig

1151 ccm-tõl 1500 ccm-ig

1501 ccm-tõl 2000 ccm-ig

2001 ccm-tõl 3000 ccm-ig

3001 ccm lökettérfogat és a fölött

Motorkerékpárok

150 ccm lökettérfogatig

151 ccm-tõl 350 ccm-ig

351 ccm lökettérfogat és a fölött

Autóbuszok

10-19 férõhelyig

20-79 férõhelyig

80 férõhelytõl

Trolibusz

Tehergépkocsik

2 tonna teherbírás alatt 2 tonnától 6 tonnáig

6 tonna teherbírás és a fölött

Vontató Pótkocsik

nehéz pótkocsi könnyû pótkocsi

személygépkocsi-utánfutó, xxxx- xxxxx

motorkerékpár-utánfutó Mezõgazdasági vontató Lassú jármû

Munkagép Segédmotoros-kerékpár

tekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei kö- zött egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító legfeljebb 1 millió Ft-ig jogosult megtérítési követelésének érvényesítésére.

(5) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) és e) pontjaiban felsorolt ese- tekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei kö- zött egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult megtérítési követelésének érvényesítésére.

(6) Ha a biztosított bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a bizto- sító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfel- jebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni.

(7) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Kártala- nítási Számla kezelõje, valamint a Nemzeti Iroda nem érvényesíthet megtérítési követelést.

10.

(1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával – 8 napon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni, továbbá a káresemény kap- csán a biztosítottat érintõ hatósági határozatot annak kézhezvételétõl számított 8 napon belül a biztosító részére bemutatni. Az érvényes biztosítási szerzõdéssel nem rendelkezõ üzembentartó a káreseményt 8 napon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelõjének bejelenteni.

(2) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés idõpontjától kell számítani.

(3) Köteles a biztosított 8 napon belül bejelenteni azt is, ha a kárese- ménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nem peres eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletérõl gon- doskodni.

11.

(1) Az üzembentartó a szerzõdéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt a biztosítóval közölni.

(2) Ha a szerzõdéskötésre nem a tulajdonos (üzembentartó) változá- sa miatt kerül sor,

a) az üzembentartó köteles bemutatni a tárgyévet megelõzõ biztosítá- si idõszakra és – amennyiben a szerzõdéskötésre nem a tárgyévi biz- tosítási idõszak kezdõ napját megelõzõen kerül sor – a tárgyévre vo- natkozó díjfizetések bizonylatait. A korábban be nem fizetett díj meg- fizetésére a tulajdonos (üzembentartó) köteles;

b) az elmaradt díj mértéke a szerzõdést kötõ biztosító által alkalma- zott díjtarifa szerint, a kártörténeti igazolásnak megfelelõen – igazolás hiányában az M4 osztályba sorolás alapján – az adott jármûre meg- állapított díj idõarányos része.

c) a b) pontban meghatározott díjat a biztosító a Kártalanítási Szám- la részére tartozik befizetni, amelybõl a korábbi felelõsségbiztosítót az azon idõszakra járó díj illeti meg, amelyre a kockázatviselése a Ren- delet alapján a díjjal nem fedezett idõszakra vonatkozóan fennállt.

(3) Ha a biztosítási szerzõdéskötésre a tulajdonos (üzembentartó) változása miatt kerül sor, az új tulajdonos (üzembentartó) köteles a tulajdonjog átszállását követõen a biztosítási szerzõdést haladéktala- nul megkötni. A gépjármû tulajdonjogának átszállása és a biztosítási szerzõdés megkötésének idõpontja közötti idõszakra az üzembentar- tó a szerzõdést kötõ biztosító díjszabása szerinti A00 osztály díjának megfelelõ idõarányos részét köteles megfizetni, amely összeget a biz- tosító a Kártalanítási Számla részére köteles befizetni.

(4) Az üzembentartó köteles – az e melléklet 9. (3) g) pontjában rög- zített jogkövetkezmények terhével – 8 napon belül bejelenteni a biz- tosítónak a kötvényen feltüntetett adatok változását.

3. számú melléklet a 190/2004. (VI.8.) Korm. rendelethez

Bonus-malus rendszer

1.

A biztosító az e melléklet 3. pontjának (1) bekezdésében meghatáro- zott jármûvek esetében köteles a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosí- tási egyedi szerzõdéseit az e mellékletben szabályozott bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani, és biztosítási díjait e rendszer figye- lembevételével kialakítani.

2.

E melléklet alkalmazásában

a) megfigyelési idõszak: az az idõszak, amely az adott biztosítási évet két évvel megelõzõ július 1-jétõl a biztosítási évet megelõzõ év június 30-áig tart;

b) figyelembe vett károk: az adott biztosítási évet megelõzõ bármely megfigyelési idõszak alatt bejelentett, de bármely összegû elsõ fizetés- sel (ideértve a biztosító részteljesítését is) csak az adott biztosítási évet megelõzõ megfigyelési idõszak alatt járó károk;

c) bonus-malus besorolás szempontból érintett egyedi szerzõdés: adott üzembentartó által, egy meghatározott gépjármûre kötött fele- lõsségbiztosítási szerzõdés.

3.

(1) A bonus-malus nyilvántartási rendszer az egyedi szerzõdésekkel rendelkezõ személygépkocsikra, tehergépjármûvekre, autóbuszokra, motorkerékpárokra, vontatókra és mezõgazdasági vontatókra (gépjár- mû kategóriák) terjed ki.

(2) A személygépkocsik bonus-malus nyilvántartási rendszere szem- pontjából az elsõ megfigyelési idõszak 1991. július 1-jétõl 1992. júni- us 30-ig tartott. Ezt követõen a megfigyelési idõszakok mindig július 1-jétõl június 30-ig tartanak.

(3) A tehergépjármûvek, autóbuszok, motorkerékpárok, vontatók és mezõgazdasági vontatók bonus-malus nyilvántartási rendszere szem- pontjából az elsõ megfigyelési idõszak 2001. július 1-jén kezdõdött és 2002. június 30-ig tartott. Ezt követõen a megfigyelési idõszakok min- dig július 1-jétõl június 30-ig tartanak.

4.

(1) Az egyedi szerzõdéssel rendelkezõ, a 3. pont (1) bekezdése szerin- ti gépjármûkategóriák esetén a rendszer egy alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

(2) A biztosítók a következõ biztosítási idõszakra az egyedi szerzõdé- seket az alábbi táblázatban meghatározott módon sorolják az (1) be- kezdésben meghatározott osztályokba:

BONUS-MALUS osztályba sorolás személygépkocsi és motorkerékpár esetén

kiinduló osztály	megfigyelési idõszakban figyelembe vett károk
	0 Kár	1 Kár	2 Kár	3 Kár	4 vagy több kár
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

BONUS-MALUS osztályba sorolás tehergépjármû, busz, vontató, mezõgazdasági vontató esetén

kiinduló osztály	megfigyelési idõszakban figyelembe vett károk
	0 Kár	1 Kár	2 Kár	3 Kár	4 vagy több kár
B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	B01	A00	M01	M02
B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

5.

(1) Az érintett szerzõdés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó elõnyök és hátrányok az üzembentartó személyéhez fûzõdnek, függetlenül attól, hogy az üzembentartó gépjármûvét ki vezette.

(2) Ha az adott gépjármûvet idegen személy jogtalanul használatba veszi, és ennek ténye a rendõrhatóságnál bejelentésre kerül, úgy a gépjármû jogellenes vezetõje által okozott kár a szerzõdés osztályba sorolását nem érinti.

6.

(1) A rendszerbe újonnan belépõ üzembentartó szerzõdése – az e melléklet 10. pontjában foglaltak kivételével – A00 osztályba kerül.

(2) Az üzembentartó által az adott szerzõdés vonatkozásában már megszerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha a szerzõdés ér- dekmúlás miatt megszûnik, és az üzembentartó a szerzõdés megszû- nését követõ két éven belül ugyanazon gépjármû-kategóriába tartozó gépjármûre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépko- csi, vontató, mezõgazdasági vontató) új szerzõdést köt, akár ugyan- azon, akár másik biztosítónál.

(3) Az új szerzõdés besorolása kizárólag A00 lehet, ha az elõzõ szer- zõdés érdekmúlás miatt, de az új szerzõdés kötését megelõzõen két éven túl szûnt meg.

(4) Ha az üzembentartó egy adott gépjármûre már rendelkezik szer- zõdéssel és annak hatálya alatt másik, azonos jármûkategóriába tar- tozó gépjármûre is szerzõdést köt, az új szerzõdést A00-ba kell sorol- ni. Ha a kedvezõbb besorolású gépjármû szerzõdése érdekmúlás mi- att megszûnik, akkor a megszûnt szerzõdésen megszerzett bonus osz- tályba sorolás a szerzõdés megszûnését követõ nappal bármely, ugyanazon gépjármû-kategóriába tartozó gépjármûre (személygépko- csi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezõgazdasági vontató) az adott üzembentartó által kötött, hatályban lévõ szerzõ- désre érvényesíthetõ.

(5) Ha a (2) és (4) bekezdés szerinti bonus-malus besorolás átvite- lére kerül sor, akkor a korábbi gépjármû megszûnt szerzõdésének hatálya alatt bekövetkezett, de még figyelembe nem vett károkat az új szerzõdés bonus-malus osztályba sorolásánál kell figyelembe venni.

(6) Ha a szerzõdés díjnemfizetés miatt szûnik meg, akkor a bonus osztályba sorolás megszûnik, az új szerzõdés osztályba sorolása A00 lehet. A díjnemfizetés miatt megszûnt szerzõdés malus osztályba so- rolása érvényben marad, ha az üzembentartó új szerzõdést köt.

7.

(1) Ha az üzembentartó az 1. számú függelékben, illetve az e mellék- let 10. pontjában meghatározott adattartalmú igazolást nem csatol, akkor az új szerzõdést az A00 bonus-malus osztályba kell sorolni.

(2) Az igazolás bemutatását követõen a szerzõdés osztályba sorolását az igazolás adattartalmának alapján kell visszamenõleges hatállyal módosítani.

(3) Ha az üzembentartó az (1) bekezdésben meghatározott igazolást nem mutat be a szerzõdés megkötését követõ 90 napon belül, úgy a biztosító – az e melléklet 6. pontjának (1) bekezdésében foglalt kivé- tellel – köteles visszamenõleges hatállyal a szerzõdést M04-es osz- tályba sorolni.

(4) A biztosítók által kiállított igazolás a kiállítás napjától számított 30 napig használható fel.

8.

(1) Ahhoz, hogy a szerzõdés bonus-malus osztályba sorolása a tárgy- évet követõ év január 1-én egy osztályt emelkedjen, a szerzõdésnek a megfigyelési idõszakban legalább 9 hónapig hatályosnak és kármen- tesnek kell lennie.

(2) Ha a biztosítási szerzõdés az egyéves megfigyelési idõszakban akár év közbeni forgalomba helyezés, akár szüneteltetés miatt egy év- nél rövidebb ideig, de legalább kilenc hónapig fennállt, a kármentes- séget az osztályba sorolásnál a biztosító ugyancsak figyelembe veszi. Ha az üzembentartó a megfigyelési idõszakban kármentes volt, de az adott idõszakban nem volt 9 hónapig hatályos szerzõdése, a bonus- malus osztályba sorolása nem változik.

(3) A káresemény mindig azon biztosítási év bonus-malus osztályba sorolását érinti, amelyet közvetlenül megelõzõ megfigyelési idõszak- ban került sor az adott káresemény kapcsán elsõ ízben kárkifizetésre.

9.

Az üzembentartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifize- tés összegérõl szóló írásbeli értesítését követõ hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztály- ba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerzõdés alap- ján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.

10.

A biztosító – az üzembentartó kérelmére – köteles a másik tagállam- ban mûködõ biztosító(k) által kiadott kárelõzményi igazolás(ok) alap- xxx xx üzembentartó által igazolt idõszakot a jelen mellékletben fog- laltakkal azonos módon figyelembe venni, és a szerzõdést a megfele- lõ bonus osztályba sorolni. Az igazolás abban az esetben vehetõ fi- gyelembe, ha tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott idõsza- kot, illetve azt, hogy az üzembentartó a tagállamban mûködõ biztosí- tóval kötött szerzõdésének hatálya alatt hány elsõ fizetéssel járó, illet- ve hány bekövetkezett de még kifizetéssel nem járó kárt okozott. Több igazolás benyújtása esetén kizárólag az utolsó, hiánytalanul igazolt idõszak vehetõ figyelembe.

Kiegészítõ biztosítások feltételei Kiegészítõ balesetbiztosítás feltételei

A kiegészítõ biztosítás csak az alapbiztosítással vagy a kötelezõ gép- jármû felelõsségbiztosítással együtt érvényes.

1. Biztosítottak

A biztosított jármû vezetõje és a jármûben utazó személyek, ki- véve a taxi, bérgépkocsi, és az autóbusz utasait.

2. Biztosítási esemény

Balesetnek minõsül, ha a biztosított jármûvel közlekedõket a jármûvet ért a casco biztosítási feltételek 5. pontjában meghatá- rozott biztosítási események következtében olyan, az akaratu- kon kívül hirtelen fellépõ külsõ behatás éri, melynek következ- tében 1 éven belül életüket vesztik, vagy maradandó egészség- károsodást szenvednek.

3. Biztosítási szolgáltatások

3.1 Haláleseti szolgáltatás

A baleseti halál esetén a biztosító biztosítottanként 1 millió Ft haláleseti biztosítási összeget fizeti ki az örökösnek.

Amennyiben a biztosított gépjármûben az engedélyezettnél töb- ben utaztak, a személyenként fizetendõ összeg a megengedett és a tényleges létszám arányában csökken.

3.2 Végleges egészségkárosodás szolgáltatása

Ezt a szolgáltatást a biztosító akkor nyújtja, ha a biztosított a balesettõl számított 1 éven belül legalább 31%-os mértékû vég- leges egészségkárosodást szenved.

Végleges egészségkárosodás esetén a kétszeres haláleseti bizto- sítási összeg egészségkárosodás mértékének megfelelõ százalé- ka kerül kifizetésre.

A bekövetkezett egészségkárosodás mértéke az összes körülményt figyelembe vevõ orvosi vizsgálat alapján az alábbiak szerint kerül megállapításra:

Testrészek sérülése Egészségkárosodás mértéke (%)

Mindkét szem látásának elvesztése 100

Mindkét kar vagy kéz elvesztése 100

Mindkét láb elvesztése combtól 100

Mindkét lábszár elvesztése, protézisre alkalmatlan 100

Mindkét lábszár elvesztése, jó térdfunkcióval 80

Egy oldali comb elvesztése 80

Egy oldali felkar elvesztése 80

Egy oldali alkar elvesztése 70

Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 70

Egy oldali lábszár elvesztése 70

Egy oldali kézfej elvesztése csuklóból 70

Egy oldali lábfej elvesztése a boka

csatlakozásánál vagy felette 40

Egy szem látásának teljes elvesztése 35

Egy fül hallóképességének teljes elvesztése 25

Egy hüvelykujj teljes elvesztése 30

Mutatóujj teljes elvesztése 20

Nagylábujj teljes elvesztése 10

Egyéb kézujj teljes elvesztése 10

Egyéb lábujj teljes elvesztése 3

A táblázatban nem rögzített szervek vagy testrészek elvesztése, funkciócsökkenése esetén a biztosító orvosa állapítja meg, hogy a biztosított normál testi vagy szellemi teljesítõképessége milyen mér- tékben csökkent.

A biztosító orvos-szakértõjének véleménye független minden más orvosi és társadalombiztosítási szerv megállapításától.

Ha azonos baleset következtében több szerv, testrész együtte- sen sérült, az egészségkárosodási mértékek összeadódnak, de ennek összege a 100%-ot nem haladhatja meg.

Amennyiben a baleset során olyan funkciók, testrészek káro- sodtak, melyek mûködõképessége már a baleset elõtt csökkent volt, akkor az elõzetes egészségkárosodás mértéke a táblázat alapján levonásba kerül a szolgáltatás megállapításánál.

Ha a biztosító a biztosított számára valamely balesete miatt jelen szerzõdés alapján már rokkantsági szolgáltatást teljesített és ugyan- ezen baleset miatt a biztosított a balesettõl számított egy éven be- lül meghal, úgy a biztosító fizetési kötelezettsége csak a baleseti ha- lál biztosítási összegének arra a részére korlátozódik, amely megha- ladja a már kifizetett maradandó egészségkárosodási szolgáltatást.

2004. július

3.3 Kórházi ápolás

Ha a biztosított a kockázatviselés idõszaka alatt bekövetkezõ biztosítási esemény miatt, annak bekövetkeztétõl számított egy éven belül legalább 4 napot meghaladóan kórházi ápolásra szo- rul fekvõbetegként, úgy a biztosító az 5. naptól minden kórházi ápolási napra 8000 Ft-ot fizet ki. Amennyiben egy balesetbõl eredõen egy adott biztosított többször kerül kórházi ápolásra, úgy a biztosító az elsõ 4 napot meghaladó idõszak után már a következõ ápolási idõszaknál nem vizsgálja a 4 nap meghaladá- sát. A szolgáltatás teljesítésére a biztosító csak akkor köteles, ha a biztosítási esemény jelen szerzõdési feltételek szerint történt bejelentésére még a biztosított életében sor került.

A biztosítási esemény bekövetkeztének idõpontja: a baleseti ere- detû kórházi ápolás esetén a baleset bekövetkeztének idõpontja. Biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatás legfeljebb 45 napra korlátozódik.

4. Kizárások

Nem terjed ki a biztosítás:

– a taxi, bérgépkocsi és az autóbusz utasaira,

– a jármû vezetõjére, ha a baleset az õ ittasságával, gyógyszeres vagy kábítószeres befolyásoltságával, elme- vagy tudatzavará- val, illetve öngyilkosságával vagy annak kísérletével okozati összefüggésben következett be,

– a jármû vezetõjére, ha a baleset érvényes gépjármûvezetõi jo- gosítvány nélküli vezetése közben következett be,

– a versenyen, vagy arra való felkészülés közben bekövetkezett balesetekre,

– a biztosított pszichiátriai betegségével okozati összefüggésben bekövetkezõ balesetekre,

– a jármûvet eltulajdonítóra vagy jogtalan használóra és az álta- la szállított személyekre,

– az utasok ki- és beszállásával kapcsolatos balesetekre,

– a jármû szervízelése, karbantartása, javítása közben bekövet- kezõ balesetekre,

– a biztosítottat szándékos bûncselekmény elkövetése vagy kí- sérlete során, azzal összefüggésben ért balesetekre,

– radioaktív vagy ionizáló sugárzás által közvetve vagy közvet- lenül okozott balesetekre,

– a biztosítottak azon balesetére, amely sztrájk, tüntetés, zavar- gás, felkelés, terrorcselekmények vagy háború következtében keletkeztek.

5. Mentesülés

A biztosító a szerzõdésben meghatározott szolgáltatási összeget nem fizeti ki és a biztosítás minden további kifizetés nélkül szû- nik meg, ha a balesetet a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta.

A balesetet súlyosan gondatlannak kell tekinteni akkor, ha az a biztosított, személygépkocsi vezetõ:

a) szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye kapcsán vagy azzal összefüggésben következett be,

b) amennyiben a biztosított halála a kedvezményezett szándé- kos magatartásának következménye.

Ezen esetekben a biztosító a biztosított utasok részére sem nyújt kártérítést.

6. A biztosító teljesítése

A biztosító teljesítése az elbíráláshoz szükséges okmányok beér- kezésétõl számított 15 napon belül esedékes.

Maradandó egészségkárosodás esetén a szolgáltatás mértékének végleges megállapítására a káresemény után egy évvel kerül sor.

7. Területi hatály

A kiegészítõ biztosítás területi hatálya megegyezik az alapbizto- sítás területi hatályával.

8. Önrészesedés

A biztosító a szolgáltatásokból önrészesedést nem von.

9. Díjkedvezmény

A kiegészítõ biztosítás díjából kedvezmény nem adható.

10. Egyéb feltételek

Ezen feltételekben nem tárgyalt kérdésekben az alapbiztosítás feltételeiben foglaltak szerint kell eljárni.

UNION Biztosító Rt.

Xx.xx.: U41100/1