SIGNAL

SIGNAL

Csoportos havi díjfizetésű kölcsönfedezeti életbiztosítás

Feltételek

Hatályos: 2016. július 1-től

Tartalomjegyzék

CSOPORTOS HAVI DÍJFIZETÉSŰ KÖLCSÖNFEDEZETI ÉLETBIZTOSÍTÁS

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI (TSTOKK-HÓ/75-RN) 2

1. Biztosítási szerződés alanyai 2

2. Biztosítási események 2

3. Biztosítási esemény időpontja 2

4. A Biztosító szolgáltatása 2

5. A kölcsönszerződés 2

6. A biztosítási szerződés létrejötte, tartama, időbeli hatálya, kockázatviselés kezdete, várakozási idő 3

7. Biztosítási szerződés módosítása 3

8. Biztosítási díj 3

9. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei 3

10. Kizárt kockázatok 10

11. A Biztosító mentesülése 11

12. Visszavásárlás, díjmentes leszállítás, értékkövetés, nyereségrészesedés, kötvénykölcsön 11

13. A biztosítási esemény bejelentése 12

14. A biztosítási szolgáltatás jogosultja és a kifizetéshez szükséges iratok 12

15. A Biztosított egyéb kötelezettségei 13

16. A szolgáltatás kifizetése 13

17. A Biztosító és Biztosított közötti biztosítási jogviszony és Biztosító kockázatviselésének megszűnése

adott Biztosítottra vonatkozóan 13

18. Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók 14

19. Elévülés 15

20. Kockázatelbírálás 15

21. Egyéb rendelkezések 15

22. Kiegészítő biztosítások 16

CSOPORTOS HAVI DÍJFIZETÉSŰ KÖLCSÖNFEDEZETI ÉLETBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI (TSTOKK-HÓ/75-RN)

TISZTELT ÜGYFELÜNK!

Jelen általános szerződési feltételek a Polgári Törvénykönyv- ről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.) és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tv. (Bit.) szabályai alapján jöttek létre. Jelen feltételek szerint létrejövő biztosítási szerződésre a ma- gyar jog irányadó.

Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 4. sz. melléklete A) ré- szének megfelelő ügyféltájékoztatónak is minősülnek. Az ügy- féltájékoztatónak minősülő részek a szövegben dőlt betűkkel olvashatóak.

A biztosító mentesülésének szabályai, a biztositó szol- gáltatása korlátozásának a feltételei, az alkalmazott kizá- rások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szerződésre vonatkozó egyéb rendelkezésektől, a szokásos szerződési gyakor- lattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított be- tűvel szedettek.

Társaságunk cégneve: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Adószám: 10828704-2-44

KSH-száma: 10828704-6511-114-01

Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cg.00-00-000000 szám alatt.

Adatkezelési nyilvántartási szám: NAIH-87194/2015 Központi ügyfélszolgálat: 1123 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Telefon: (000) 000 0000

Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx, xxx.xxxxxx.xx

Felügyelő hatóság: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeleté- vel kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.

1. BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

Biztosító: a SIGNAL IDUNA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Székhelye: 1123 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00). Biztosító a biztosítási díj ellenében a kockázatot viseli, és a jelen szerződési feltételek 2. pontjában meghatározott biz- tosítási események bekövetkezése esetén a szerződési felté- telek 4. pontjában meghatározott szolgáltatások teljesítésére kötelezettséget vállal.

Szerződő: a Biztosítóval szerződő fél (továbbiakban: pénz- intézet vagy hitelintézet), aki a biztosítási díjat tartozik fizetni. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatok- ról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosí- tottat köteles tájékoztatni.

Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási ese-

xxxx elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érde- kelt személy javára köti meg.

Biztosított lehet az a szerződéskötéskor 18. életévét betöl- tött természetes személy, aki a Biztosító kockázatvállalási fel- tételeinek megfelel és a Szerződőnél a biztosítási szerződés alapját képező hitel- vagy kölcsönszerződéssel (a továbbiak- ban kölcsönszerződés vagy hitelszerződés) rendelkezik és a szerződéskötést megelőzően egészségi állapotáról, valamint a biztosítási szerződéshez történő csatlakozási szándékáról a Biztosító formanyomtatványának (továbbiakban: Nyilatkozat) aláírásával írásban nyilatkozik. A Biztosított életkora biztosí- tási szerződés lejáratakor nem haladhatja meg a 75 évet. Ennek értelmében a biztosítási jogviszony nem jöhet lét- re, ha a leendő Biztosított életkora a biztosítási szerző- dés időbeli hatályának adott Biztosítottra vonatkozóan a lejáratakor meghaladná a 75. életévet.

A Szerződő személyére vonatkozó megkötések (hitelin- tézet), és a szerződés jellege miatt a Biztosított nem lép- het a Szerződő helyébe.

A kedvezményezett jelen biztosítási szerződés esetében ki- zárólag a Szerződő hitelintézet.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Biztosítási esemény a Biztosítottnak a kockázatviselési idő- szakon belül bekövetkező halála.

3. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY IDŐPONTJA

Jelen biztosítás szempontjábóla biztosítási esemény időpont- ja a Biztosított halálának napja.

4. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A jelen biztosítási szerződés 2. pontjában meghatározott biz- tosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító, a kedvez- ményezettnek egy összegben kifizeti

a. speciális hiteltermékek esetén (személyi kölcsön, folyó- számlahitel, hitelkártya) a Biztosítottnak a biztosítási ese- mény bekövetkezése időpontjában a pénzintézet által le- jelentett aktuális tartozás összegét, amely nem haladhatja meg a maximálisan felhasználható hitelkeret összegét, il- letve a 20 millió forintot,

b. az a, pontban nem szereplő hiteltermékek esetében a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a köl- csönszerződés alapján még fennálló aktuális hiteltartozást, de legfeljebb az eredeti kölcsönszerződésben meghatáro- zott, késedelem nélküli ütemezés szerinti hiteltartozás ösz- szegét, amely nem haladhatja meg a kezdeti hitelösszeget, illetve a 20 millió forintot.

5. A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS

A jelen szerződési feltételek alapján megkötött biztosítás a Szerződő által folyósított kölcsönszerződésre vonatkozik, de a felvett hitel összege nem haladhatja meg a 20 millió Ft-ot.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, TARTAMA, IDŐBELI HATÁLYA, KOCKÁZAT- VISELÉS KEZDETE, VÁRAKOZÁSI IDŐ

A biztosítási szerződés a Szerződő és Biztosító írásbeli megál- lapodása alapján jön létre.

A Biztosított a biztosítási szerződés hatályának rá való kiter- jesztését Nyilatkozat kitöltésével, aláírásával és a Szerződő részére történő átadásával kezdeményezi. A biztosítási szer- ződés kiterjesztésének előfeltétele az is, hogy Biztosított a Szerződőnél kölcsönszerződéssel rendelkezzen.

A Biztosító és Biztosított között a biztosítási jogviszony a Nyi- latkozat Biztosított által történő aláírásával jön létre, amennyi- ben a jelen feltételben meghatározott előfeltételek teljesülnek. A Nyilatkozat a Biztosított jognyilatkozata is, amely tartalmaz- za a biztosítás hatályának rá való kiterjesztéséhez való hoz- zájárulását, az egészségi állapotával, a személyes adatainak kezelésével-, és a titoktartás alóli felmentéssel kapcsolatosan szükséges nyilatkozatait.

A biztosítási szerződés a Biztosítottra vonatkozóan – és ellenkező megállapodás hiányában – a kölcsön folyósítá- sa, valamint a biztosítási nyilatkozat aláírása közül a ké- sőbbi időpontot követő nap 0 órájával lép hatályba, fel- téve, hogy a Szerződő a biztosítás első díját a szerződés hatálybalépését követő 45 napon belül a Biztosító díjbe- kérőn/számlán megadott bankszámlájára – a megfelelő azonosító adatokkal együtt – átutalja.

A biztosítási szerződés időbeli hatályának lejárata a Biz- tosítottra vonatkozóan a biztosítási tartam utolsó napjá- nak 24. órája, mely a kölcsönszerződés időtartamához igazodva kerül megállapításra.

A Biztosító kockázatviselése a Biztosítottra vonatkozóan a biztosítási szerződés adott Biztosítottra történő hatály- balépésével egy időben kezdődik.

A Biztosító jelen szerződési feltételekbe foglalt biztosítási mó- dozatok esetén várakozási időt nem alkalmaz.

7. BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

A biztosítási szerződés módosítására nincs lehetőség.

8. BIZTOSÍTÁSI DÍJ

A biztosítási díj nagysága az aktuális hiteltartozás összegétől függ és havonta fizetendő.

9. A SZERZŐDÉS ALANYAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

9.1. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

9.1.1. A Szerződő és a Biztosított köteles a biztosítóval a szer- ződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt közölni, amelyet ismert, vagy is- mernie kellett. Az ajánlattételkor írásban feltett kérdésekre

adott, a valóságnak megfelelő válasszal a felek a közlési kö- telezettségüknek tesznek eleget. A kérdések megválaszolat- lanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződő felet és a Biztosítot- tat egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bár- melyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

9.1.2. Ha a szerződéskötéskor már fennállott lényeges körül- ményekről a Biztosító csak később szerez tudomást, az ebből eredő jogokat a szerződés létrejöttétől számított 5 évig gya- korolhatja.

9.1.3. A közlési vagy változásbejelentésre irányuló köte- lezettség megsértése esetében a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve ha

– a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem volt kihatással a biztosítási esemény bekövetkeztére,

– a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény be- következtéig 5 biztosítási év már eltelt.

Fogyasztóval kötött szerződés esetén, ha a szerződés több személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel össze- függésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértésére a többi sze- mély esetén nem hivatkozhat.

9.1.4. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tu- domást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továb- bá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot nem vállalja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a Szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. na- pon megszűnik, ha a Biztosító erre a következményre a mó- dosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta. Fogyasztóval kötött szerződés esetén, ha a szerződés egyi- dejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel össze- függésben merül fel, a biztosító e jogát a többi személy vonat- kozásában nem gyakorolhatja.

9.1.5. A Szerződő és a Biztosított köteles a szerződés tartama alatt írásban bejelenteni a szerződés tartam alatt beálló lénye- ges körülmények változását a változás bekövetkezésétől szá- mított 5 munkanapon belül, az elérhetőségekben, a személyi adatokban és a biztosított személyek körében bekövetkezett változást haladéktalanul. A jognyilatkozatokat és a bejelenté- seket a biztosító csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azt írásban juttatták el a biztosítóhoz.

A Szerződő fél és a Biztosítottak kötelesek a lényeges körül- mények változását a változás beálltát követő 5 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni az alábbi módok egyikén:

e-mail: xxxx@xxxxxx.xx, telefon: 00 0 000 0000,

fax: 00 0 000 0000,

postacím: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

1519 Budapest, Pf. 260.

9.1.6. Amennyiben a Szerződő és a Biztosított a változás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget a közlési kö- telezettség megsértésére vonatkozó szabályok irányadóak. A Biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló 5 éves időszak a változás bejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

9.1.7. Amennyiben a Biztosító az életkor helytelen beval- lása miatt a szerződésben a tényleges fedezetre alacso- nyabb díjat számított, de a szerződés a valós életkorral a biztosítási fedezet különös szerződési feltétele szerint létrejöhetett volna, úgy a szolgáltatás arra a szintre kerül leszállításra, amely a szerződés megkötésének időpont- jában a Biztosított tényleges életkora mellett megfelelt volna.

9.1.8. Ha a szerződés a valós korral létrejöhetett volna és a helytelen korbevallás eredményeképpen a díj magasabb szin- ten került megállapításra, úgy a Biztosító a díjkülönbözetet visszatéríti.

9.1.9. Ha a biztosított valós életkora alapján a biztosítási szerződés nem jöhetett volna létre, a szerződés érvény- telen, a Biztosító a biztosítási fedezetre befizetett díjakat visszatéríti a szerződőnek.

9.2. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG, TITOKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK Jelen Titoktartási kötelezettség tájékoztató a jelen általános szerződési feltételek kiadáskor hatályos Bit-nek megfelelő- en került beillesztésre. A xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a mindenkor aktuális Bit-nek megfelelő Titoktartási tájékoztató.

9.2.1. A Biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések

9.2.1.1. A Biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosí- tási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerző- déssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerző- dés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélésé- hez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél le- het. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tar- talmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálko- dására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

9.2.1.2. Az 9.2.1.1. pontban meghatározott céltól eltérő cél- ból végzett adatkezelést Biztosító vagy viszontbiztosító csak az Ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az Ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

9.2.1.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nél- kül – ha a Bit. másként nem rendelkezik – titoktartási kötele- zettség terheli a Biztosító vagy Viszontbiztosító Tulajdonosait, Vezetőit, Alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hoz- zájutottak.

9.2.1.4. Az Ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egész- ségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelé- séről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a Biztosító az 9.2.1.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései sze- rint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

9.2.1.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha

a. Biztosító vagy a Viszontbiztosító Ügyfele vagy annak kép- viselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

9.2.1.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, to- vábbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági vég- rehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szol- gálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e. az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meg- határozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigaz- gatási szervvel,

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a tit- kosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k. a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során át- adott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítá- si szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló meg- állapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Iro- dával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kárta- lanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kár- képviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a

balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továb- bá a könyvvizsgáló feladatok ellátásához szükséges ada- tok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Informáci- ószabadság Hatósággal,

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló minisz- teri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bo- nus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy sze- mély írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megje- lölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megisme- résére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

9.2.1.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a Biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyaror- szág Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a Biztosí- tó által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

9.2.1.8. A Biztosító vagy a Viszontbiztosító 9.2.1.5. -9.2.1.12. valamint a 9.2.1.14. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az Ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

9.2.1.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás kere- tén kívül a 9.2.1.6. pontban meghatározott szervek alkalma- zottaira is kiterjed.

9.2.1.10. A Biztosító vagy a Viszontbiztosító a Nemzetbizton- sági szolgálat, az Ügyészség, továbbá az Ügyész jóváhagyá- sával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is kö- teles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoak- tív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b. Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer bir- toklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény fel- jelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásá- val, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekménnyel van összefüggésben.

9.2.1.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Biztosító vagy a Viszontbizto- sító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlá- tozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatá- rozott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

9.2.1.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérel- mét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

9.2.1.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a. magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségválla- lás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresé- sének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b. pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

9.2.1.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító és a Viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító Ügyfele (a továbbiakban: Adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az Adatalany hozzájárulásának hiányában – az adatto- vábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes ada- tok védelmének megfelelő szintje az információs önrendel- kezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon biztosított.

9.2.1.15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tag- államba történő továbbítása esetén a belföldre történő adat- továbbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

9.2.1.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a fel-

ügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c. a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég- zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d. a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdeké- ben történő adatátadás.

9.2.1.17. A 9.2.1.14. pontban meghatározott adatok átadását a Biztosító és a Viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

9.2.1.18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő sze- mélyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év eltelté- vel, a 9.2.1.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint kü- lönleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

9.2.1.19. A Biztosító és a Viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 9.2.1.6. pont b), f) és j) pontjai, illetve a

9.2.1.8. pont alapján végzett adattovábbításokról.

9.2.1.20. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.-ben) meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbe- li megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az Ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

9.2.1.21. A Biztosító és a Viszontbiztosító a személyes ada- tokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jog- viszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

9.2.1.22. A Biztosító és a Viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat ke- zelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

9.2.1.23. A Biztosító és a Viszontbiztosító köteles törölni min- den olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek keze- léséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

9.2.1.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kap- csolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vo- natkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

9.2.1.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biz- tosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

9.2.1.26. Biztosító és a Viszontbiztosító jogutód nélküli meg- szűnése esetén a Biztosító és a Viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

9.2.1.27. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó

– az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezett- ség esetén.

9.2.1.28. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

9.2.2. A biztosító üzleti titka

9.2.2.1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlá- tozás nélkül megőrizni.

9.2.2.2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok kö- rébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.-ben megha- tározott körön kívül a Biztosító és a Viszontbiztosító, továbbá az Ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik sze- mélynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

9.2.2.3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a Biztosítónak, a Viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

9.2.3. A FATCA-törvény alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségek

9.2.3.1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen fe- jezet tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulaj- donos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

9.2.3.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgá- lat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a. az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b. az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennál- ló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c. a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

9.2.3.3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatu- lajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

9.2.3.4. FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek

9.2.3.4.1. A 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA tör- vény) alapján a Biztosító köteles adatot szolgáltatni a magyar adóhatóság felé az összes olyan egyesült államokbeli számla- tulajdonosról, akik egyesült államokbeli adóilletőségűek.

9.2.3.4.2. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érde- kében a Bit. 148. §-ban foglalt előírások szerint a Biztosítónak érintett ügyfelei vonatkozásában a FATCA törvény I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizs- gálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat)végez.

9.2.3.4.3. Adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn az olyan szerződések vonatkozásában, ahol a Számlatulajdonos elzár- kózik a nyilatkozat kitöltésétől vagy az adóilletőséget igazoló okiratok bemutatásától (értékhatár felett).

9.2.3.4.4. Változás-bejelentési kötelezettség terheli a Biztosí- tó felé a Szerződőt, amennyiben adóilletőségét illetően adata- iban változás következik a változás bekövetkeztétől számított 5 napon belül.

9.2.3.4.5. Az illetőségvizsgálat megtagadása, vagy valótlan, hiányos adatok szolgáltatása esetén a Biztosító jogosult az ajánlatot elutasítani, a biztosítási szerződést azonnali hatállyal felmondani és köteles adatszolgáltatást teljesíteni az adóha- tóság felé.

9.2.3.4.6. Az átvilágítás eredményéről évente, minden év jú- nius 30-ig adatszolgáltatási kötelezettsége van az adóhatóság felé a Biztosítónak, ezért 50.000,- $ mindenkori MNB közé- párfolyamon számított forint ellenértékét elérő értékhatár fe- lett a Szerződőről adatot szolgáltat az adóhatóság felé az adó és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól 2013. évi XXXVII. törvény 43/B.-43/C.§-ai alapján. Ennek során minden egyesült álla- mokbeli adóilletőségű számlatulajdonos alábbi adatait továb- bításra kerül az adóhatóság részére:

a. Számlatulajdonos (illetve jogi személy esetén az ellenőr- zést gyakorló személyek) neve, címe, egyesült államokbeli adóazonosítója,

b. kötvényszám,

c. a szerződés egyenlege vagy értéke az adottnaptári év vé- gén, annak devizaneme, valamint USA dollárban kifejezett összege.

9.2.3.4.7. A Biztosító az ún. Nem Résztvevő Pénzügyi Intéz- mények nevéről is jelentést köteles tenni, amelyek részére kifi- zetést teljesített és ezen kifizetések összesített összegéről az adóévet követő június 30. napjáig.

9.2.3.4.8. Részletes FATCA tájékoztatónk a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el.

9.2.4. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgál- tatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

9.2.4.1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvég- zi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti meg- állapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

9.2.4.2. Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizs- gálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az le- hetséges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

9.2.4.3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az in- tézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésé- től számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

9.2.5. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás

9.2.5.1. A Biztosító (e fejezet alkalmazásában: megkereső Biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érde- kében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt

kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogsza- bályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a

9.2.1.1. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 9.2.1.3-

9.2.1.6. pontokban meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső Biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

9.2.5.2. A megkeresett Biztosító a jogszabályoknak megfele- lő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatá- rozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső Biztosítónak.

9.2.5.3. A megkereső Biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a Szerződő, a Biztosított, a Kedvezményezett személy azo- nosító adatait;

b. a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses koc- kázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó ada- tokat;

c. az a. pontban meghatározott személyt érintő korábbi – a

9.2.5.3. pontban meghatározott ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d. a megkeresett Biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és

e. a megkeresett Biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

9.2.5.4. A megkereső Biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szer- ződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a Szerződő, a Biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b. a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jo- gok beazonosításához szükséges adatokat;

c. a b. pontban meghatározott vagyontárgyakat, követelése- ket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d. a megkeresett Biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és

e. a megkeresett Biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

9.2.5.5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerző- dés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a káro- sult személy azonosító adatait;

b. a Szerződő, a Biztosított és a Kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a 9.2.5.4. pont b-e. pontjában meghatá- rozott adatokat;

c. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a sze- mélyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfel- vételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészsé- gi állapotára vonatkozó adatokat;

d. a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő sze- mélyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdés- ben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcso- latos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

9.2.5.6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3. és

10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a. az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási ese- ményekre vonatkozó adatokat, így különösen a kárese- mény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó ada- tokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gép- járműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b. az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfel- vétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

9.2.5.7. Az 9.2.5.1. pontban meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az 9.2.5.1. pontban meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

9.2.5.8. A megkereső Biztosító a megkeresés eredménye- ként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

9.2.5.9. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biz- tosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 9.2.5.8. pontban meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvé- nyesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

9.2.5.10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

9.2.5.11. A megkereső Biztosító az 9.2.5.1. pontban meghatá- rozott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, to- vábbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érin- tett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

9.2.5.12. Ha az Ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a 9.2.5.8-9.2.5.10. pontokban meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

9.2.5.13. A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 9.2.5.1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

9.2.5.14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

9.2.5.15. A Bit. vonatkozó 149. §-ának mindenkor hatályos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

9.3. NEMEK KÖZÖTTI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA

9.3.1. A Biztosító magatartása nem sérti – az egyenlő bánás- módról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) meghatározott – a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő bánásmód követelmé- nyét, ha a biztosító kizárólag

a. a tartalékképzés,

b. a Biztosító pénzügyi eszközei összetételének összesített árképzési szempontú nyomon követésével összefüggő belső árazás,

c. a viszontbiztosítási szerződések árazása,

d. a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazda- sági reklám, továbbá hirdetési tevékenység,

e. az élet-, baleset és betegségbiztosítási szerződésekkel összefüggésben kockázatelbírálási tevékenység végzése céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal ösz- szefüggő adatot, információt kezel, tárol és felhasznál.

9.3.2. A 9.3.1. pontban meghatározottakon túl, a nemi hova- tartozáson alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét

a. az olyan – nemi hovatartozáshoz is kapcsolható – közvetett különbségtétel esetén, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ön- állóan értékelhető és valós különbségen alapuló ésszerű indoka van,

b. a Biztosító Ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltakhoz képest kedvezőbb elbírálás alkal- mazása, ha az nem jelent meg nem engedett különbség- tételt az adott ügyféllel, ügyfélcsoporttal összehasonlítható helyzetben lévő más személlyel, személyekkel szemben,

c. az egyik nem tagjainak meghatározott termékhez való hoz- záférése megtagadása, ha a Biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak nyújtja, és a Biztosító által alkalmazott megol- dások a cél eléréséhez megfelelőek és ahhoz szükségesek.

9.4. A SZEMÉLYES ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ TUDNIVALÓK

Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következte- tés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosí- tott vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiak- ban Érintett).

A Biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létre- jöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesíté- sével összefüggésében kezel.

E célokkal összefüggésben a Biztosító a tudomására jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a sze- mélyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek külön- leges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogsza- bályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az Érintett hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájáru- lását az érintett Ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 évi XXXX.Xx.(Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez. Az adatkezelés időtartama: a Biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a Biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevé- kenységet végző a Biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A Biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, to- vábbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érin- tettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hoz- zájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adat- szolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek 9.2.pontja tartalmazza.

A Biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biz- tosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján ti- toktartás kötelezi.

Az érintett a Biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az aláb- bi jogokkal élhet:

Tájékoztatás kérése

Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a Biz- tosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásában kezelt, fel- dolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve – amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.

A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adandó. További tájékoztatásért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.

Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a törvény- ben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékozta- tás megtagadása esetén a Biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelke- zése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a Biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, to- vábbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható- sághoz fordulás lehetőségéről.

Helyesbítés

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a való- ságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető.

Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyessé- gét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessé- ge vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.

Törlés

A személyes adatot törölni kell, ha

• kezelése jogellenes,

• az Érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és köte- lezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetetlenül szükség,

• az hiányos vagy téves és ez állapot jogszerűen nem orvo- solható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,

• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt,

• azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.

Zárolás

Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az Érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltéte- lezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja. A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, to- vábbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés céljából továbbították.(Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érde- két nem sérti.) Ha az Érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

Nyilvánosságra hozatal

A Biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érintett felhatal- mazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A Biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – személyes adatokon is alapuló – összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője kö- teles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.

9.5. FELMENTÉS, FELHATALMAZÁS

A Szerződő és a Biztosított felhatalmazza a Biztosítót, hogy az ajánlatban illetve az egészségi nyilatkozatban, valamint a Biz- tosítóhoz a szerződés megkötése, fenntartása illetve a szol- gáltatás kifizetése kapcsán eljuttatott egyéb dokumentumok- ban foglalt személyes és különleges adatait kezelje, illetve a viszontbiztosítási szerződés keretében a szükséges adatokat a viszont Biztosító részére átadja .A Szerződő, a Biztosított, illetve a szolgáltatási igényt érvényesítő kedvezményezett a szerződés megkötéséhez, fenntartásához vagy a szolgáltatás kifizetéséhez szükséges egyéb személyes vagy különleges adatok beszerzése érdekében személyesen köteles eljárni.

10. KIZÁRT KOCKÁZATOK

10.1. Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi bizto- sítási eseményekre, ha a Biztosított halálának vagy bal- esetének, vagy betegségének oka:

– elme- és tudatzavar, vagy ittasság, kábító- illetve bó- dító szerek fogyasztása,

– a Biztosított testén saját maga, vagy hozzájárulásával mások által végzett gyógyító célú kezelés és beavat- kozás folytán előidézett testi károsodás, amennyiben erre nem valamely biztosítási esemény miatt került sor,

– felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvétel, kivéve, ha erre belföldön valamilyen hivatali vagy köz- szolgálati kötelesség teljesítése közben került sor,

– öncsonkítás, a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkosság, vagy ezek kísérlete, még akkor sem, ha a Biztosított azt beszámítási ké- pességének hiányában követte el,

– megemelés, habituális ficam, patológiás törés,

– napszúrás, hőguta, fagyás kivéve, ha az baleset kö- vetkezménye.

10.2. Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi biz- tosítási eseményekre, ha a Biztosított balesetének oka:

– agyvérzés, epilepsziás roham és egyéb, a Biztosított egész testére kiterjedő görcsös roham. Ha az említett roham olyan baleset következménye, amelyre a koc- kázatviselés kiterjed, a biztosítási védelem fennáll,

– a Biztosítottat ért szívinfarktus. A szívinfarktus sem- milyen körülmények között nem tekinthető baleseti következménynek,

– légi jármű pilótájaként vagy légi jármű személyzeteként elszenvedett, valamint légi járművel folytatott egyéb hi- vatás gyakorlása közben bekövetkezett baleset,

– veszélyes sport- és egyéb célú tevékenységek:

a) autó-motor sportok (pl. auto-crash (roncsautó) sport, go-kart, moto-cross, jet ski, motorcsónak sport, vízisízés, motorkerékpár sport, rally, ügyes- ségi versenyek gépkocsival),

b) búvárkodás légzőkészülékkel 40 méter alá, félke- zes és nyílttengeri vitorlázás, surf, vadvízi evezés,

c) hegy-, illetve sziklamászás a kötelező egészség- biztosítási ellátásról szóló jogszabályok szerinti V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, bar- langi expedíció, Bungee Jumping (mélybe ugrás), bázisugrás, falmászás,

d) privát-, illetve sportrepülés, repülősportok (pl. ej- tőernyős ugrás, hőlégballonozás, léghajó, motoros vitorlázó repülő, paplanrepülő pilóta, siklóernyő, siklórepülő, sárkány és ultrakönnyű repülő pilóta, vitorlázó repülő),

– közvetve vagy közvetlenül radioaktív sugárzás illet- ve ionizáló sugárzás (pl. röntgen), abban az esetben amennyiben az nem áll összefüggésben a Biztosított

– munkavédelmi szabályok betartása melletti – mun- kavégzésével.

10.3. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka egészben vagy részben:

a) kóros elmeállapot,

b) HIV-fertőzés,

c) nukleáris energia.

10.4. Nem minősül biztosítási eseménynek/ balesetnek a szilárd vagy folyékony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe.

10.5. A biztosítás megkötése előtt már fennálló betegsé- gek, illetve a szerződés megkötésének időpontjában bár- mely okból már károsodott, korábbi baleset vagy betegség miatt funkciójukban már korlátozott, sérült, vagy csonkolt, (nem ép) testrészek és szervek (továbbiakban együtt: sérült szervek) a biztosításból ki vannak zárva. Továbbá a biztosí- tásból ki van zárva, a jelen pontban leírt betegséggel, sérült szervvel ok-okozati összefüggésben bekövetkezett mara- dandó egészségkárosodás, rokkantság is.

10.6. Nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése azokra az eseményekre, amelyek

– a Biztosított igazolt (versenyzői, sportolói licence-vel, engedéllyel) sportolóként végzett sporttevékenységé- vel vannak okozati összefüggésben,

– olyan, a biztosítási szerződés Biztosítottra vonatkozó hatálya előtt már meglévő szervezet támasztórend- szerét érintő ártalomra, melynek meglétére a bizto- sítási szerződés Biztosítottra vonatkozó hatálya alatt bekövetkező baleseti esemény hívja fel a figyelmet. A degeneratív, ortopéd jellegű kórképek a biztosítási védelemből ki vannak zárva.

10.7. A Biztosított foglalkozásával összefüggésben bekö- vetkező biztosítási események, amennyiben a Biztosított foglalkozása:

– artista,

– búvár,

– bányász,

– építőmunkás magas építményeken,

– fegyveres testület tagja,

– fegyveres őr,

– kaszkadőr,

– légiutas-kísérő,

– pilóta (repülő, helikopter, vadászrepülő),

– pirotechnikus,

– pénzszállító autó sofőrje vagy annak kísérője,

– robbanóanyaggal dolgozó ipari munkás,

– tűzijáték- és csillagszórógyártó,

– vadász,

– veszélyes anyagot szállító tehergépkocsi sofőr.

10.8. Nem téríti meg a Biztosító továbbá: bárminemű biz- tosítási eseményt, veszteséget, költséget, melynek ered- ménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve össze- függésbe hozható a terrorizmus bármilyen formájával az alábbiakban foglaltak szerint:

– háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgárháború, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás, függetlenül attól, hogy aktív vagy passzív részvételről volt szó.

– Kizárásra kerülnek azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott bizto- sítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, me- lyeket közvetlenül, vagy közvetve terrorcselekménnyel, vagy annak elkövetése során közveszély okozásával, vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekmé- nyekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok, vagy más esemény, – történjék ez bármely időrendi sorrend- ben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében.

– Terrorista cselekménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából, vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember, vagy emberek csoportja(i), amelyet min- den jel szerint azért hajtanak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja, vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásol- ja, vagy

– melyek módja és körülményei arra engednek következ- tetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

– Kizárásra kerülnek továbbá azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatáro- zott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetése- ket is, melyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cse- lekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgál- nak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függ- nek össze.

11. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

11.1. A Biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás kifi- zetése alól, ha a Biztosított halála, illetve balesete, be- tegsége:

– a kedvezményezett szándékos magatartása követ- keztében következett be

A Biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a Biztosított halála a Biztosított jogellenesen, szán- dékosan elkövetett bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben következett be

11.2. A Biztosító mentesülése a biztosítási összeg kifize- tése alól a 2/b és a 2/c pontokban leírt balesetbiztosítási

kockázatok esetén, ha a balesetet, egészségkárosodást szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással

– a szerződő fél vagy a Biztosított,

– velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

– üzletvezetésre jogosult tagjuk,

– alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk okozta.

Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül különö- sen, ha a biztosítási esemény

– nem az orvos által javasolt, illetve nem az orvos által előírt adagolásban szedett gyógyszer, nyugtató, tu- datmódosító szer hatására állt be,

– a Biztosított ittas állapotával (0,8 ezreléket meghala- dó véralkohol vagy 0,5 mg/l légalkohol szint) közvetlen összefüggésben valósul meg, vagy

– a Biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas vezetése következtében áll be, vagy

– a Biztosított munkavégzése során a munka- és tűzvé- delmi szabályok be nem tartása miatt következett be.

A Biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás kifizetése alól továbbá, ha a biztosítottnál bekövetkező betegségek vagy azok következményei

– a Biztosított saját magának szándékosan vagy sú- lyos gondatlansággal (pl.: az orvosi előírások tudatos megszegése) okozott egészségkárosodása,

– valamely a szerződéskötés előtt, a Biztosítottnál fenn- álló, de a Biztosító elől elhallgatott betegség illetőleg egészségi állapot meglétével ok-okozati összefüg- gésben következtek be.

A Biztosító mentesül a szolgáltatás kifizetése alól

– a Biztosított alkohol-, vagy drogfüggőssége esetén ezek kezelésével és rehabilitációjával összefüggő egészségbiztosítási eseményekkor,

– olyan betegségek és balesetek valamint ezek követ- kezményei esetén, amelyek az alkohol vagy kábító- szer élvezete miatt rosszabbodnak, illetve azok gyó- gykezelése ezáltal megnehezül.

Hozzátartozó fogalma: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegy- zett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér há- zastársa, bejegyzett élettársa.

11.3. A Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól a 2/b és 2/c pontokban leírt biztosítási események esetén, ha a Biztosított a kármegelőzési vagy kárenyhíté- si kötelezettségét szegi meg súlyosan gondatlanul vagy szándékosan.

11.4. Ha a biztosító menetesül a szolgáltatás teljesítése alól, akkor a biztosítási szerződés kifizetés nélkül szűnik meg.

12. VISSZAVÁSÁRLÁS, DÍJMENTES LESZÁLLÍTÁS, ÉRTÉKKÖVETÉS, NYERESÉGRÉSZESEDÉS, KÖTVÉNYKÖLCSÖN

A biztosítási szerződés maradékjoggal nem rendelkezik, a szerződés visszavásárlására és díjmentes leszállítására, köt- vénykölcsön igénylésére nincs lehetőség.

A szerződés értékkövetésére nincs lehetőség, a szerződés nyereségrészesedésre nem jogosít.

A Biztosító nem vállal tőke-, illetve hozamgaranciát.

13. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

A Biztosított, valamint a Szerződő köteles a biztosítási ese- mény bekövetkeztét a Biztosítónak a bekövetkezéstől vagy tudomására jutásától számított 5 munkanapon belül írás- ban bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

A bejelentési határidők elmulasztása esetén a Biztosí- tó annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatást, amennyiben a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

A Szerződő által késedelmesen továbbított iratok miatt bekövetkezett károkért a Biztosító semmilyen nemű fele- lősséget nem vállal.

14. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS JOGOSULTJA ÉS A KIFIZETÉSHEZ SZÜKSÉGES IRATOK

14.1. A SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSULT SZEMÉLY

Az életbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítá- si esemény bekövetkezése esetén a biztosítási összegre a kedvezményezett jogosult, mely jelen szerződési felté- telre hivatkozással kötött biztosítási szerződések eseté- ben mindig a hitelt nyújtó pénzintézet/hitelintézet.

14.2. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS KIFIZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IRATOK

14.2.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a Szerződő, a Biztosított, illetve a Kedvezményezett a szolgáltatási kötelezettség beálltának, jogalapjának és összeg- szerűségének megállapításához szükséges iratokat, informá- ciókat maradéktalanul a Biztosító rendelkezésére bocsátotta, továbbá lehetővé teszi azoknak ellenőrzését.

14.2.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgálta- tás igénybevételéhez, a biztosítási szolgáltatás jogalapjának és összegszerűségének megállapításához a Biztosító a követ- kező iratokat kérheti be. A Biztosító fenntartja magának a jo- got, hogy a jelen fejezetben felsorolt valamennyi dokumentum eredeti példányát is bekérje.

14.2.3. Beküldendő iratok

14.2.3.1. Minden esetben be kell küldeni:

• a hitelintézet igazolása a fennálló hiteltartozásról (deviza hi- tel esetén a jelen szerződés 4. pontjában leírt módon meg- határozott összegről),

• a hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentő lap ere- deti példányát,

• a kifizetésre jogosult bankszámlaszámát,

• korábbi sérüléssel, betegséggel kapcsolatos valamennyi orvosi dokumentáció másolatát.

14.2.3.2. Haláleseti szolgáltatás esetén

• a Biztosított halotti anyakönyvi kivonatának másolatát,

• halottvizsgálati bizonyítvány/halotti epikrízis másolatát,

• boncolási jegyzőkönyv/korbonctani lelet másolatát (ameny- nyiben készült),

• a halál okát igazoló egyéb orvosi vagy hatósági bizonyít- vány másolatát,

• a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratok másolatait,

• a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jogerős hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány, bírósági határozat) másolatát; feltéve, hogy a kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg.

14.2.3.3. Baleseti estén benyújtandók továbbá:

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől/közle- kedési balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig kelet- kezett összes orvosi dokumentum másolatát, beleértve az első orvosi ellátás dokumentumát is,

• baleseti/közlekedési baleseti jegyzőkönyv, vagy munkahe- lyi baleset esetén munkahelyi baleseti jegyzőkönyv máso- latát (amennyiben ilyen készült),

• véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmé- nyének másolata, (amennyiben ilyen készült),

• továbbá közlekedési baleset esetén

• rendőrségi jegyzőkönyv másolatát,

• amennyiben a biztosított a jármű vezetőjeként sérült meg, a biztosított vezetői engedélyének és a jármű for- galmi engedélyének másolatát,

• a közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegy- zőkönyvének másolatát, (amennyiben ilyen készült),

• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben ha- tósági eljárás indult, és annak eredménye a biztosító szol- gáltatási jogalapjának vagy összegszerűségének megálla- pításához elengedhetetlenül szükséges, akkor a biztosító kérheti:

• hatósági eljárás esetén az eljárást lezáró határozatot, a nyomozást megszüntető vagy megtagadó határozatot vagy vádiratot,

• rendőrségi jegyzőkönyvet, rendőrségi vagy hatósági határozatot,

• külföldön bekövetkezett baleset esetén a baleset körülmé- nyeiről a külföldi hatóság által kiállított okirat hiteles magyar fordításának másolatát.

14.2.3.4. További bekérhető dokumnetumok:

• valamennyi az adott betegséggel/balesettel kapcsolatos orvosi dokumentum eredeti példányát:

• orvosi ambuláns lap másolatát,

• orvosi igazolás, beutaló másolatát,

• kórházi zárójelentés másolatát; műtét esetén olyat mely tartalmazza WHO vagy az OENO kódot,

• műtéti leírás másolatát,

• altatási jegyzőkönyv másolatát,

• kórlapok másolatát,

• ápolási lap és dokumentáció másolatát,

• labor eredmények másolatát,

• szövettani eredmények másolatát,

• képalkotó műszeres vizsgálatok eredményeinek máso- latát,

• korábbi sérüléssel, betegséggel kapcsolatos valamennyi orvosi dokumentáció másolatát,

• betegkarton kivonat (házi- vagy üzemorvosi, illetve állomá- nyilletékes orvosi karton, járóbeteg ellátási karton) másola- tát,

• táppénzes és/vagy keresőképtelenségi állomány megálla- pítására jogosult szerv által a táppénzes és/vagy kereső- képtelenségi állomány igazolására rendszeresített nyom- tatványok eredeti vagy másolati példányát,

• szükség esetén OEP/MEP igazolást.

14.2.3.5. Egyéb benyújtandó dokumentumok:

• a biztosított személyi igazolványának vagy születési anya- könyvi kivonatának másolatát,

• Biztosítottnak a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolvá- nyának másolata,

• hozzátartozói viszonyt igazoló dokumentum (házassági anyakönyvi kivonat, bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló igazolás, stb.) másolatát,

• baleseti rokkantsági nyugdíjra/járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra/járadékra jogosító határozat másolatát,

• gyámhatósági iratok másolatát,

• az OEP, illetve egyéb hivatalos szerv felé történő adatké- réshez szükséges a biztosított, biztosított örököse vagy a kedvezményezett által aláírt felmentő nyilatkozat eredetei példányát,

• azok az iratok, amelyek a jogosultság, továbbá a biztosítási esemény és a biztosítási összeg megállapításához szüksé- gesek,

• biztosított sporttagsági igazolványa, jogviszonyának igazo- lásra szolgáló dokumentumok másolatát,

• balesettel összefüggő, a baleset következményeinek fel- számolására irányuló, a biztosított nevére szóló, gyógyulá- sával kapcsolatos számlák eredetei példányát,

• műtéti költségek miatti számlák eredeti példányát.

Az igény érvényesítőjének a fentiek mellett lehetősége van a bizonyítás általános szabályai szerinti okirati bizonyítás lefoly- tatására.

14.2.4. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.

14.2.5. A Biztosított, illetve a kedvezményezett a biztosítási titokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jogsza- bályok betartásával, a biztosítási szerződés létrejöttével, vagy a kárigény érvényesítésével egyidejűleg felhatalmazza a Biz- tosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szolgáltatá- si kötelezettség beálltával összefüggésben más biztosítótól információkat szerezzen be, valamint azoktól az orvosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik, illetve ame- lyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a szükséges felvilágo- sításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat közvetlenül beszerezze.

A felhatalmazás megadását követően is köteles azonban a Biztosított, illetve a szolgáltatásra igényt érvényesítő az ada-

tok, dokumentumok beszerzése során a biztosítóval együtt- működni.

14.2.6. Az idegen nyelvű dokumentumokat magyar nyelven kell benyújtani, a magyar nyelvű hiteles fordítás költségei min- den esetben az igény érvényesítőjét terhelik.

15. A BIZTOSÍTOTT EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEI

A baleset után a Biztosítottnak haladéktalanul orvosi segítsé- get kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejeztéig folytatni kell, gondoskodni kell a baleset következ- ményeinek – lehetőség szerinti – elhárításáról és enyhítéséről. Indokolt esetben a Biztosított a Biztosító által megnevezett or- vosokkal köteles megvizsgáltatni magát.

A Szerződő, a Biztosított illetve a szolgáltatási igényt érvénye- sítő kedvezményezett a szerződés megkötéséhez, fenntar- tásához, vagy a szolgáltatás kifizetéséhez szükséges egyéb személyes, vagy különleges adatok beszerzése érdekében köteles eljárni.

16. A SZOLGÁLTATÁS KIFIZETÉSE

A biztosító a szolgáltatásait költségmentesen banki átutalással teljesíti. A biztosításközvetítő az ügyfélnek járó összeg kifizeté- sében nem működhet közre.

A szolgáltatási igény jogosságát igazoló utolsó irat beérkezé- sét követő 30 napon belül a Biztosító átutalással fizeti ki a biz- tosítási szolgáltatást a kedvezményezett számára.

Abban az esetben, ha a Biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy ismételten hiányosan nyújtották be, a Biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

A szolgáltatás elmaradása esetén a Biztosító az elutasításról utolsó irat beérkezését követő 30 napon belül ad írásos tájé- koztatást a hitelintézetnek.

17. A BIZTOSÍTÓ ÉS BIZTOSÍTOTT KÖZÖTTI BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY ÉS BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSÉNEK MEGSZŰNÉSE ADOTT BIZTOSÍTOTTRA VONATKOZÓAN

A kölcsönszerződés vonatkozásában a Biztosító kockázatvi- selése adott Biztosítottra vonatkozóan díj visszatérítése nélkül megszűnik:

– a kölcsön teljes előtörlesztésével, az előtörlesztés napjával;

– a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási esemény bekövetkezésének napjával;

– azon a napon, amikor a Biztosított Szerződővel kötött köl- csönszerződésének tartama lejár;

– amennyiben a Szerződő az adott Biztosított vonatkozásá- ban fedezetbe vont kölcsönösszeg után nem fizeti a bizto- sítási díjat, az utolsó biztosítási díj esedékességét követő

45. nap leteltével;

– az elhalálozás napjával,

– a Szerződő és a Biztosított között fennálló kölcsönszerző- dés bármely egyéb okból történő megszűnése esetén, a megszűnés napjával,

– amennyiben a szerződésben 10 fő alá csökken a biztosí- tottak száma, a szerződő felek között létrejött biztosítási szerződés a létszámcsökkenés időpontját követő 30. na-

pon megszűnik és a megszűnés tényéről a biztosító a biz- tosítottakat a megszűnés időpontjáig tájékoztatja.

18. PANASZKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK

18.1. A Biztosító biztosítja, hogy az Ügyfél a Biztosító maga- tartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó pa- naszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (szemé- lyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

Személyes panaszbejelentés

Félfogadási időben a központi Ügyfélszolgálati irodában lehet személyesen panaszbejelentést tenni.

Ügyfélszolgálati Iroda: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Telefonos panaszbejelentés

Telefonon belföldről és külföldről is hívható x00-0-000-0000 számon tehet panaszbejelentést az Ügyfél.

Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

Vezérigazgatóság, Panaszkezelési Csoport Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Elektronikus panaszbejelentés

Az Ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az xxxx@xxxxxx.xx e-mail címre, faxon a 06-1-458-4260 faxszámra vagy – regiszt- rációt követően – Ügyfélportálon keresztül online módon is eljut- tathatja a Biztosító részére.

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elérhető- ségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a xxx.xxxxxx.xx el- érési úton.

18.2. A Biztosító

a. a szóbeli panaszt valamennyi, az Ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hi- ányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

b. a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

c. az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyama- tosan fogadja.

18.3. A Biztosító a szóbeli panasz Ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az Ügyfeleknek le- hetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számí- tott 5 munkanapon belül a Biztosító köteles személyes Ügy- félfogadási időpontot biztosítani az Ügyfél számára.

18.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a Biztosító biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A Biztosító az ügyintézőjének – a Biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – 5

percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köte- les eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. ó18.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a Biztosító és az Ügyfél közötti telefonos kommunikációt a Biztosító hang- felvétellel rögzíti, és a hangfelvételt 5 évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az Ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallga- tását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

18.6. A Biztosító a szóbeli panaszt – a 18.7. pontban megha- tározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az Ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a Biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a sze- mélyesen közölt szóbeli panasz esetén az Ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az Ügyfélnek – a 18.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

18.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a Biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz ese- tén az Ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz ese- tén az Ügyfélnek – a 18.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg

– megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó ren- delkezések szerint jár el.

18.8. A Biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indoko- lással ellátott álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi az Ügyfélnek. A Biztosító a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott le- hetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.

18.9. A panasz elutasítása esetén a Biztosító válaszában írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nem- zeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a további- akban: MNB tv.) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelke- zések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, ér- vényességével,joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jog- vita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testületeljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A Biztosítónak tájékoztatni kell e fo- gyasztót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénz- ügyi Békéltető Testület által készített és a Biztosító rendelke- zésére bocsátott kérelem nyomtatványt.

Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljáró szerv:

Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 00-00-000-000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx

A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv:

Pénzügyi Békéltető Testület

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

18.10. A Biztosító a panaszt és az arra adott választ 5 évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.

18.11. A Biztosító az Ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a 18.12. pont szerinti nyilvántartás vezetésének sza- bályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési sza- bályzat) készít. A Biztosító a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezé- si címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.

18.12. A Biztosító az Ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántar- tást vezet.

18.13. A 18.12. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a. a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b. a panasz benyújtásának időpontját,

c. a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézke- dés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d. a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá e. a panasz megválaszolásának időpontját.

18.14. A Biztosító a panaszkezelési szabályzatot az Ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a szék- helyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A Biztosító pa- naszkezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

18.15. A Biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.

18.16. A Biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fo- gyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve an- nak változását írásban bejelenteni.

18.17. A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében lehetséges.

19. ELÉVÜLÉS

A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékes- ségtől számított 2 év elteltével évülnek el.

20. KOCKÁZATELBÍRÁLÁS

A szerződés megkötéséhez kockázatelbírálás, azaz a Biztosí- tott egészségi állapotának vizsgálata szükséges, mely egész- ségi nyilatkozattal, illetve a biztosító által meghatározott koc- kázati szint felett orvosi vizsgálattal történik.

A Biztosítottnak az egészségi nyilatkozatot (mint a szerződés- kötés szempontjából lényeges körülményekről) a valóságnak megfelelően és hiánytalanul kell kitöltenie. A Biztosító által fel-

tett kérdésekre adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a Biztosított a közlési kötelezettségének eleget tesz.

A Biztosító az ajánlat elfogadása előtt az egészségi nyilatkozat alapján is kérheti a Biztosított orvosi vizsgálatát, illetve egyéb írásos nyilatkozatait. A Biztosító jogosult az így tudomására jutott adatokat ellenőrizni.

A kockázatelbírálás eredményétől függően a Biztosító az aján- latot elfogadja, elutasítja. Az ajánlat esetleges elutasítását a Biztosító nem köteles megindokolni.

Az orvosi vizsgálaton részt vett Biztosított az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében jogosult a vizsgálati eredményeket az egészségügyi szolgáltatónál megismerni.

21. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

21.1. Az életbiztosítási szerződés nyereségrészesedésre nem jogosít, többlethozam jóváírásra nem kerül, a technikai kamat- láb változása nem érinti.

21.2. Jelen szerződésre hivatkozott életbiztosítási szerződés reaktiválására (újra érvénybe helyezésére) nincsen lehetőség.

21.3. A betegség-, baleset-, és felelősségbiztosítási termé- keink vonatkozásában járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeértékét a SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. a korrigált 2004.évi halandósági tábla alapján, 0%-os technikai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig.

21.3.1. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a Biztosító, mind a károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az eset- ben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a Biztosító és a károsult is elfogadja. Amennyiben a Biztosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a Biztosító az adott gazdasági körülmények (pl.inflációs ráta), a fizetendő járadék paramétereinek, illetve a károsult egészségi állapotának figyelembe vételével állapítja meg.

21.3.2. A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után, az általános forgalmi adó ösz- szegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó ösz- szegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

21.3.3. Jelen szerződés alapján járadék fizetésére nincs le- hetőség.

21.4. A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő biztosítá- si szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jövedelemadóról szóló (SZJA tv) rendelkezései is irányadók. Jogi személy Szerződő esetén az SZJA tv. mellett a társasági adózásról szóló törvény, illetve a társadalombizto- sításra vonatkozó jogszabályok is irányadóak. Mivel az adójog- szabályok a szerződés tartama alatt változhatnak, indokolt a Biztosított és a Szerződő részéről a szerződés tartama alatt a törvényi változások figyelemmel kísérése. A Biztosító az aktuális adózásra vonatkozó információkat a honlapján (xxx.xxxxxx.xx) bocsátja ügyfelei rendelkezésére. Az adójogszabályok változá-

sáról a Biztosító nem küld értesítést, a jogszabályi változásokat a Szerződő és a Biztosított kíséri figyelemmel.

21.5. A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő.

21.5.1. Függő biztosításközvetítő az a biztosításközvetítő, aki Biztosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy Biztosító biztosítási termékeit vagy több Biztosító egy- mással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti;

b) a biztosításközvetítői tevékenységet – akár több Biztosító egymással versengő biztosítási termékeit – a főtevékeny- ségéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonat- kozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, ha a Biz- tosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vesz át [az a)-b) pont a továbbiakban együtt: Ügynök],

c) egyidejűleg több Biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes Ügynök).

Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő (alkusz).

21.5.2. Az Ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irá- nyuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékeny- sége során okozott kárért a Biztosító felelős, és a Biztosító kö- teles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az Ügynök több Biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a Biztosító felelős és az a Biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során az Ügynök a kárt okozta. A többes Ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a Biztosító felelős, és a Biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A közvetítői tevékenysé- gével okozott kárért az a Biztosító felelős és az a Biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során a többes Ügynök a tevékenységével vagy mulasztásával a kárt okozta. Ha vitás, vagy nem állapítható meg, hogy mely Biztosító termékének a közvetítése során

okozta a többes Ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes Ügynök köteles a kárt megtéríteni, illetve a felme- rült sérelemdíjat megfizetni. Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köte- les eljárni, az e kötelezettsége elmulasztásáért, így különösen a téves tanácsadásért, téves tájékoztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok hibás vagy késedelmes továb- bításáért felelős.

21.6. Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábban megegyez- tek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kiala- kítottak.

21.7. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen felté- telek alapján az elektronikus aláírással ellátott elektroni- kus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szken- nelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.

21.8. A Biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőké- pességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt követően.

21.9. A jelen Általános Szerződési Feltételek a szerkesztésé- nek lezárásakor hatályos Bit. szövegének megfelelően készült (különös tekintettel a Titoktartási kötelezettség, Titokvéde- lemmel kapcsolatos előírásokra, valamint a Panaszkezelésre vonatkozó pontokra).

Az Általános Szerződési Feltételek szerkesztésének lezárási dátuma: 2016.04.22.

Tekintettel arra, hogy a Bit. módosítására a biztosítási szerző- dés létrejöttéig is sor kerülhet, ezért a xxx.xxxxxx.xx honla- pon elérhető a mindenkor hatályos Bit. szövege.

22. KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK

Jelen szerződéshez, mint alapbiztosításhoz kiegészítő bizto- sítás nem köthető.

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefon: 00 0 000 0000 xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx

SIG 3121