BODROGKÖZI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET
BODROGKÖZI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET
„C” TÍPUSÚ NÖVÉNYBIZTOSÍTÁSI CSOMAG BNKNE/2020/C/1 SZÁMÚ KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
A Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás VP3-17.1.1-16 kódszámú felhívásában (továbbiakban mint pályázati felhívás) foglaltak, valamint az 1305/2013/EU rendelet 37. cikke szerinti támogatás igénybevételéről szóló szabályozás alapján a 2019. évben meghatározott „C” típusú növénykultúrákra.
A pályázati felhívás 1.2 pontja második és harmadik bekezdés szerint:
A mezőgazdasági üzemekben megvalósuló kockázat megelőzés és –kezelés támogatása– keretösszege a Vidékfejlesztési Program 17.1.1 számú, a Mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott támogatás című műveletéhez meghatározott keretösszeg 24,47 Mrd Ft. A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg szakaszonként5mrd Ft, mely a tárgyév mezőgazdasági termelésére vonatkozóan megkötésre kerülő mezőgazdasági biztosítások támogatására vonatkozik. Jelen felhívás forrását az EMVA és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
Pályázati felhívás (4.1. pont) alapján kérelmet nyújthat be a mezőgazdasági termelők részére közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló 8/2015. (III.13.) FM rendeletben foglaltaknak megfelelően közvetlen támogatás igénybevételére jogosult mezőgazdasági termelő, aki a szerződés biztosítottja.
A támogatási kérelem benyújtásának határidejét és módját a pályázati felhívás 4.3. pontja tartalmazza.
Támogatást igénylő a Pályázati felhívásban meghatározott feltételek alapján évente jogosult az Egységes kérelem felületén keresztül támogatási kérelem – mely egyúttal kifizetési igénylés – benyújtására.
A támogatási kérelmet kizárólag elektronikus úton, (az ügyfél-nyilvántartási rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél) ügyfélkapun keresztül, az egyes mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazására szóló kormányrendeletben meghatározott elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével előállított elektronikus űrlapon, ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani.
A mezőgazdasági termelő a támogatási kérelemben benyújtásakor nyilatkozik arról, hogy
a) biztosítási szerződést kíván kötni,
b) megismerte a támogatás igénybevételére vonatkozó feltételeket, valamint
c) hozzájárul ahhoz, hogy az egységes kérelmében a használatában lévő terület vonatkozásában feltüntetett adatokat a Magyar Államkincstár( továbbiakban:KINCSTÁR) továbbítsa a vele szerződében álló biztosítónak,
d) a díjtámogatott típusú szerződésben szereplő növénykultúrák vonatkozásában az ajánlattételt követően az egységes kérelemben bejelentett adatváltozásról tájékoztatja az érintett biztosítót.
A Bodrogközi Nonprofit Kölcsönös Növénybiztosító Egyesület (továbbiakban egyesület) a szerződési feltételek rendelkezéseinek,valamint a pályázati felhívás 3.1.1. pontjában megfogalmazott – jelen felhívás keretében, olyan mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtható támogatás, amelyek a mezőgazdasági termelők azon veszteségeire nyújtanak fedezetet, amelyeket üzemi szinten a növénykultúrákban 20%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést eredményező kedvezőtlen éghajlati jelenségek okoznak - biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. Az egyesület szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában adatközlőiben meghatározott helyen, meghatározott növényi kultúrában keletkezett tűzkár, jégesőkár, télifagykár, tavaszifagykár,
viharkár, aszálykár, felhőszakadás kár,mezőgazdasági árvízkár, őszi fagykár megtérítésére vonatkozik, amennyiben a szerződő a biztosítási szerződésben meghatározott díjat megfizette. A szerződő ajánlatadáskor a felsorolt kockázatokat együttesen (csomagban) veszi igénybe növénykultúráinak biztosítási védelmére.
A biztosítási szerződés a „C” Típusú Növénybiztosítási Csomag különös szerződési feltételek alapján valamint az egyesület Általános vagyonszerződési feltételei alapján jön létre.
Ha a jelen különös szerződési feltételek eltérnek az általános szerződési feltételektől, akkor a jelen különös szerződési feltételekben meghatározottak az irányadók.
A szerződéskötéskor az egyesület tudomásul veszi, hogy a biztosított a létrejött biztosítási szerződés díjához támogatást kíván igénybe venni a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban, mint Mkk tv.) és a Vidékfejlesztési Program 2014– 2020 vonatkozó, 17.1.1. Mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott támogatás fejezetéhez kapcsolódó VP3- 17.1.1-16 pályázati felhívásban meghatározottak szerint.
Jelen szerződés határozott idejű, az egy éves időszak termelési időszakra vonatkozik a naptári év megjelölésével.
1. A biztosított vagyontárgyak
A biztosítható vagyontárgyak (növénykultúrák) felsorolását a VP3-17.1.1-16 kódszámú felhívás 2. számú melléklete tartalmazza. A jelen különös szerződési feltételek szerint biztosított vagyontárgynak minősül a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt földterületen lévő, – a fent felsorolt – és a biztosítási adatközlőn meghatározott szabadföldi, lábon álló növénykultúrának a biztosítási évre vonatkozó termése.
2. A kockázatviselés helye
A biztosítási ajánlat mellékletét képező „adatközlőn” megjelölt terület, amely Magyarországon helyezkedik el, és amelyet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrel (MePAR) határoznak meg.
3. A kockázatviselési időszak (kezdete és vége)
A kockázatviselési időszak nem lehet több mint a biztosított növény „vegetációs ideje”.
3.1 Tűzkockázat
A kockázatviselési időszak kezdete:
− szántóföldi növények esetén a kelés;
− ültetvények esetén a szerződés hatálybalépése.
A kockázatviselési időszak vége:
− A kockázatviselési időszak vége szántóföldi és kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 10. nap.
3.2 Jégesőkockázat
3.2.1 Tőkiveréses jégesőkárok:
A kockázatviselési időszak kezdete:
− az őszi és tavaszi vetésű növények esetén a kelés.
A kockázatviselési időszak vége:
− az őszi és tavaszi vetésű növények esetén mindaddig tart a kockázatviselés, míg a terület újrahasznosítható.
3.2.2 Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok:
A kockázatviselési időszak kezdete:
− az őszi és tavaszi vetésű növények esetén a kelés;
− ültetvények esetén a tisztuló hullás befejeződése;
− szőlő esetén a termésfürtök megjelenése.
A kockázatviselési időszak vége:
– szántóföldi növénykultúrák esetén a technológiai érést követő 10. nap,
– kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 10. nap.
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást végeznek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.
Minőségi veszteségeket a következő kultúrákban téríti meg a biztosító: zöldbab, zöldborsó, sárgadinnye, görögdinnye, tök, uborka, paprika, fűszerpaprika, paradicsom, dohány, őszibarack, kajszibarack, szilva, meggy, cseresznye, alma, körte, csemegekukorica..
3.3 Téli fagykár
A kockázatviselési időszak kezdete:
− őszi gabonák esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és a „szögállapot” elérése;
− őszi káposztarepce esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte, és legalább 6 leveles állapot;
− ültetvények esetén az aktuális biztosítási évet megelőző év november 1.
A kockázatviselési időszak vége: tárgyév március 31.
3.4 Vihar és homokverés-kár
3.4.1 Viharkár
A kockázatviselési időszak kezdete:
− kalászosok esetén tejesérés kezdete;
− őszi káposztarepce esetén a becők érése;
− napraforgó, kukorica esetén 6 leveles állapot;
− ültetvények esetén augusztus 15.
A kockázatviselési időszak vége:
− szántóföldi növények esetén a technológiai érést követő 10. nap;
− alma, körte esetén a technológiai érést követő 10. nap;
− szőlő esetén a technológiai érést követő 5. nap.
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást végeztek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.
3.4.2 Homokverés-kár
A kockázatviselési időszak kezdete:
− őszi gabonák esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és a „szögállapot” elérése;
− őszi káposztarepce esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte, és legalább 6 leveles állapot;
− ültetvények esetén a tisztuló hullás befejeződése;
− tavaszi vetésű növények esetén a kelés;
− tavaszi ültetésű növények esetén a palánta végleges helyre ültetése.
A kockázatviselési időszak vége:
− Azon időpont, amikor az alkalmazott agrotechnika ugyanabban a vegetációs időszakban még lehetővé teszi a növényzet újra vetését, vagy palántázását.
3.5 Aszálykár
A kockázatviselési időszak kezdete:
− őszi, tavaszi vetésű gabonanövények és kukorica esetén a technológiailag elvárható tőszám elérése és legalább 10 cm-es nagyság;
− őszi káposztarepce esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és legalább 8 leveles állapot;
− napraforgó, kukorica esetén a technológiailag elvárható tőszám elérése és legalább 6 leveles állapot;
− ültetvények esetén az aktuális biztosítási évet megelőző év november 1.
A kockázatviselés feltétele az egyesület által elvégzett területszemle. A kockázatviselési időszak vége:
− a technológiailag érett állapotig.
3.6 Mezőgazdasági árvízkár
A kockázatviselési időszak kezdete:
− szántóföldi növények esetén a kelés;
− ültetvények esetén a szerződés hatálybalépése.
A kockázatviselési időszak vége:
− A technológiai érést követő 10. nap.
3.7 Tavaszifagykár
A kockázatviselési időszak kezdete:
− április 01.
A kockázatviselési időszak vége:
− május 31.
3.8 Felhőszakadás kár
A kockázatviselési időszak kezdete:
− szántóföldi növények esetén a kelés;
− ültetvények esetén a szerződés hatálybalépése.
A kockázatviselési időszak vége:
− A technológiai érést követő 10. nap.
3.9 Őszi Fagykár
A kockázatviselési időszak kezdete:
- Szeptember 1.
A kockázatviselési időszak vége:
- október 31.
4. A biztosítási események
4.1 Aszály, aszálykár
Aszály:a) a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy
b) a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot.
Aszálykár:a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
A harminc napot a biztosítás hatálybalépésétől kell számítani. Szerződésmódosítás esetén (csak a módosított területre vonatkozóan) a módosítás időpontjától.
4.2 Felhőszakadás, felhőszakadáskár
Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a 45 mm-t.
Felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
4.3 Jégeső, jégesőkár
Jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.
Jégesőkár:a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
4.3.1 Tőkiveréses jégesőkár
A növények tőállományának jégverés következtében előálló, olyan mértékű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiművelést, illetve a terület újrahasznosítását.
4.3.2 Súlycsökkenési jégesőkár
A növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.
4.4 Mezőgazdasági árvízkár
Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz.
Mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényben a mezőgazdasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
4.5 Elemi káresemény
Elemi káresemény: üzemi szinten a növénykultúrában 20%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár.
4.6 Tavaszi fagykár
Tavaszi fagy: A kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
Tavaszi fagykár: A téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényekben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a termőrügyek, virágok vagy terméskezdemények elhalnak, és ennek következtében a növénykultúra hozamcsökkenést szenved.
4.7 Téli fagykár
Téli fagy: A kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
Téli fagykár: A kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező káresemény. Az őszi kalászosok, valamint az őszi káposztarepce a téli fagy következtében előálló, oly mértékű pusztulása, amely a károsodott terület újrahasznosítását teszi szükségessé.
A biztosítás szempontjából újrahasznosításnak minősül a kiszántás, felülvetés, azonos vagy más növénnyel történő újrahasznosítás.
Alma, körte és szőlő a téli fagy következtében előálló, oly mértékű termőalap pusztulása, mely hozamcsökkenést
okoz.
4.8 Vihar, viharkár, homokverés-kár
Vihar: a legalább húsz m/sec.(72 km/h)szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában mechanikai sérülést okozó, a legalább húsz m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverést is.
Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra hozamcsökkenését okozza.
A káresemény a következőkben nyilvánul meg a biztosított növénykultúrák esetében:
− a kalászosok szemkiverése, kalászletörése;
− a napraforgó kidőlése, szár- vagy tányértörése (aminek következtében a termés betakaríthatatlanná válik);
− alma, körte és szőlő termésének leverése;
− repce esetében a becők leverése, szemkiverése;
− kukorica esetében szártörés és kidőlés.
Homokverés-kár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a legalább húsz m/sec. (72 km/h) sebességet meghaladó szél által szállított szemcse vagy részecske a növény állományában mechanikai sérülést, ezáltal olyan mértékű állománypusztulást okoz, amely a terület újrahasznosítását teszi szükségessé.
4.9 Tűz,Tűzkár
Tűz: természeti esemény, így többek között villámcsapás, szárazság, öngyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében;
Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben természeti jelenség következtében kialakuló tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely üzemi szinten a növénykultúra 20%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenését okozza.
4.10 Őszi fagy, Őszi Fagykár
Őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
Őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést
okoz.
5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok
Az általános szerződési feltételekben foglaltakon túlmenően az egyesület helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
− a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;
− a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyilvánuló károkra (pl.: cukortartalom, olajtartalom, fehérjetartalom);
− | belvíz, illetve vízállás okozta károkra; |
− | a kártevők, kórokozók károsításaira; |
5.1 | Tűzkárok esetén |
− | ültetvényekben a gyomnövénnyel vagy termesztő berendezéssel terjedő tűzkárokra; |
− | emberi tevékenység következményeként bekövetkező tűzkárokra (gépekről átterjedő tűz, gyújtogatás). |
5.2 | Jégeső, jégesőkárok esetén |
− | a magjáért, gyümölcséért, termelt növények melléktermékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra; |
− | a gyümölcsök és a szőlő hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett károkra; |
− | ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következményes károk keletkeznek (fagyhatás); |
− | a jégverés következményeként fellépő növény egészségügyi veszteségek, illetve az ebből eredő értékesítési károkra. |
5.3 | Téli fagykárok esetén |
− | téli fagykár következménye ként szántóföldi növényeken bekövetkező súlycsökkenési (részkárokra) károkra; |
− | arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott területet június 30-ig nem hasznosította újra |
− | ültetvények állagkáraira; |
− | ültetvények fagykáraira, melyek nem a biztosítási évben merülnek fel. |
5.4 | Vihar, viharkárok esetén |
− | a kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra; |
− | a kártevők, kórokozók károsításaira |
− | ha a biztosított repce és kalászos növénykultúra a vihar következtében megdől és betakaríthatatlanná válik. |
5.5 | Homokverés-károk esetén |
− homokfedés okozta fejlődési károkra;
− a szélerózió hatására a vetőmag elsodródása miatt keletkezett károkra.
− arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott területet június 30-ig nem hasznosította újra
5.6 Tavaszi fagykárok esetén
− a fagyhatás okozta minőségi károkra (pl.: fagyléc).
5.7 Felhőszakadás esetén
− az ültetvényekben az állagkárokra (a biztosítási adatközlőn nem szereplő vagyontárgyakra pl.:kerítés, öntözőrendszerek) nem terjed ki a kockázatviselés.
5.8 Őszi fagykár esetén
− a fagyhatás okozta minőségi károkra (pl.: fagyléc)
6. A biztosítási érték a biztosítási összeg
A biztosítási összeg a növénykultúra biztosított termésének valóságos értéke. A biztosítási összeg a díjszámítás alapja. A biztosítási összeg a kártérítés felső határa.
A biztosítási összegnövényenkénti meghatározásához szükséges a biztosítani kívánt növény termésátlaga, a termény egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága. A biztosítási összeget minden biztosítási évben meg kell határozni. Az egyesület helytállása és teljesítési kötelezettsége biztosítási időszakonként maximum az adott évre meghatározott biztosítási összeg erejéig áll fenn.
A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított növénykultúra valóságos értékét. A valóságos értéket meghaladó részre vonatkozó megállapodás semmis, és a biztosítási díjat ennek megfelelően le kell szállítani (túlbiztosítás).
Ha a biztosítási összeg a növénykultúra valóságos értékénél kisebb, az egyesület a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy valóságos értékéhez aránylik (alulbiztosítás).
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. Az egyesület a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít.
Tájékoztatásként közöljük, hogy a pályázati felhívás 3.4.4. 2. bekezdése értelmében egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra kizárólag egy mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtható támogatás, függetlenül a biztosítás típusától. Ha a termelő egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra több díjtámogatott biztosítási szerződés alapján igényel támogatást, akkor támogatás kizárólag a legkorábban megkötött biztosítási szerződés szerinti díj után nyújtható, függetlenül a biztosítás típusától. Amennyiben a szerződéskötés dátuma megegyezik, úgy támogatás a magasabb támogatási összegű szerződés után nyújtható.
A támogatást igénylő által az Egységes Kérelemben bejelentett, jelen felhívás alapján támogatásra jogosult terület után megfizetett biztosítási díj minősül elszámolható költségnek.
A költségek felmerüléséről a támogatást igénylőnek nem szükséges a kifizetési igénylésnek is minősülő Egységes kérelem benyújtásakor bizonylattal rendelkeznie. Támogatás igényelhető mind az Egységes kérelem benyújtása előtt, mind azt követően – a tárgyévre vonatkozóan megkötött – mezőgazdasági biztosítás díja vonatkozásában. A biztosítási jogviszony létrejöttének tényét és a megfizetett díj igazolását a biztosító, illetve a szerződő fél köteles az KINCSTÁR rendelkezésére bocsátani. A Kedvezményezettnek azonban mind a szerződés, mind a díj megfizetését igazoló bizonylat vonatkozásában megőrzési kötelezettsége van.
A biztosítási érték megállapítása a következők szerint történik:
Biztosítási összeg = referenciahozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha).
Referenciahozam: a termelő által a referencia-időszakban elért hozamok számtani átlaga. Amennyiben a termelő az adott növénykultúrára valamelyik évben nem rendelkezik saját hozamadattal, akkor abban az évben a saját hozamadat helyett amegyei – vagy annak hiányában – az országos átlaghozamot kell figyelembe venni a referencia hozam kiszámításánál.
Egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnánkénti egységára
forintban.
Biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra vetésterületének nagysága hektárban.
A biztosítani kívánt növénykultúra hozamára, egységárára és a biztosított vetésterületre a szerződő/biztosított tesz javaslatot szerződéskötéskor vagy folyamatos szerződések esetén szerződésmódosításként az éves adatközléskor.
7. Az önrészesedés
Az önrészesedés a jelen szerződési feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe
vont kár azon része, amelyet a biztosított visel.
Kockázat | Önrészek és az önrészek területi viszonyításai | ||
A károsodott biztosított terület biztosítási értékére vonatkozóan | A károsodott növény üzemi szinten számítottbiztosítási értékére vonatkozóan | A károsodott tábla biztosítási értékére vonatkozóan | |
jégkár (súlycsökkenési) | 20% eléréses önrész + 10% vagy 20%levonásos önrész | ||
jégkár (tőkiveréses) | 70%-os levonásos önrész | ||
viharkár | 20% eléréses önrész + 10% vagy20%-os választható levonásos önrész | ||
Homokverés | 70% levonásos önrész | ||
aszálykár | 50% abszolút önrész | ||
felhőszakadáskár | 40% abszolút önrész | ||
mezőgazdasági árvízkár | 40% abszolút önrész | ||
téli fagykár (alma, körte, szőlő) | 50% levonásos önrész | ||
téli fagykár (szántóföldi növények) | 70 %-os levonásos önrész | ||
tavaszi fagykár | 50% abszolút önrész | ||
Őszi Fagykár | 50% abszolút önrész | ||
tűzkár | 30% eléréses önrész 10% vagy20%-os | ||
választható levonásos önrész |
A biztosítás szempontjából abszolút önrésznek kell tekinteni azt a biztosítási összeg százalékában meghatározott összeget, melyet káresemény esetén a kártérítésből le kell vonni. Jelen feltételek szerint a biztosítási összeg viszonyítható a károsodott terület biztosítási összegére a károsodott tábla biztosítási értékére és a károsodott növény biztosítási összegére. Pl.: 10%-os abszolút önrész: 8%-os kár esetén a kártérítés 0%, 15%-os kár esetén a kártérítés 5%.
A biztosítás szempontjából eléréses önrésznek kell tekinteni azt a biztosítási összeg százalékában meghatározott összeget, melyet csak abban az esetben kell levonni a kártérítésből, ha a kár nem éri el az önrész összegét. Abban az esetben, ha a kár meghaladja az önrészt, akkor az önrész levonására nem kerül sor és a teljes kártérítés kifizetésre kerül. Pl.: 10%-os eléréses önrész: 8%-os kár esetén a kártérítés 0%, 15%-os kár esetén a kártérítés 15%.
A biztosítás szempontjából levonásos önrésznek kell tekinteni a kártérítés százalékában meghatározott összeget, melyet minden esetben le kell vonni a kárból. Pl.: 10%-os levonásos önrész: 8%-os kár esetén a kártérítés 7,2%, 15%-os kár esetén a kártérítés 13,5%.
8. A biztosítási díj
A biztosítási díj megállapítása
A biztosítási díj a biztosított növénykultúrára és a jelen szerződés4. pontjában felsorolt biztosítási eseményekre vonatkozó egységes díjtétel, valamint a jelen szerződés6. pontjában meghatározottak szerint számított biztosítási összeg szorzata. A biztosítás díját mindig egy biztosítási időszakra kell megfizetni függetlenül a szerződéskötés időpontjától, a kockázatviselési időszak hosszától vagy az éves szerződésmódosítás időpontjától
Jelen növénybiztosítási szerződés biztosítási díjához támogatás csak akkor vehető igénybe, haa szerződés biztosított termelők szerinti bontásban tartalmazza - a biztosító (egyesület) a biztosított, illetve a szerződő fél eljárási törvény szerinti –ügyfél-azonosítójának feltüntetése mellett – és „A”,”B”,”C”típusonként összesítve az egységes kérelemben bejelentett terület és az azon feltüntetett hasznosítási kóddal és az esetlegesen az adott hasznosítási kódhoz tartozó pontos megnevezésével jelzett növénykultúrák (a továbbiakban együtt: növénykultúra) feltüntetésével a biztosítási díjat, és – amennyiben a szerződés ezt tartalmazza – a kármentességi kedvezménnyel csökkentett, nettó biztosítási díjat.
Az engedmény csak teljes kármentesség esetén adható, kárkifizetés esetén az engedmény esedékessé válik és a kártérítésből levonásra kerül.
A 2007. évi XVII. törvény (továbbiakban eljárási tv.) szerint az KINCSTÁR által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél- nyilvántartási Rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett biztosító nyilatkozik arról, hogy „A”, „B”, és „C”, típusú biztosítási konstrukció szerinti bontásban tárgyév november 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített kötvény sorszámát is tartalmazó, a pályázati felhívás 3.4.1.1 bekezdés1.f pontja szerinti biztosítási díj megfizetéséről igazolást állít ki az KINCSTÁR honlapján, vagy a kormányzati portálon keresztülelérhető, az KINCSTÁR honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen.
Támogatás csak a biztosított mezőgazdasági termelőre vonatkozó „A” „B”vagy „C” típusú biztosítási szerződés
szerinti díjelőírás teljes összegének megfizetése esetén nyújtható.
9. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége
1. A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követően legkésőbb a tárgyév július 15- ig adategyeztetés céljából köteles az KINCSTÁR részére mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül:
a) a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),
b) a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására (szerződéskötés dátuma, kötvényszám, módozat, biztosítási esemény),
c) a biztosított növénykultúra megnevezésére (hasznosítási kód) és a növénykultúra referencia hozamára,
d) a kockázatviselés helyére (blokkazonosító),
e) a terület nagyságára (hektár) valamint
f) a biztosítási összegre, a díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett, nettó díjelőírás összegére vonatkozó adatokat átadni.
A fenti adatokat a biztosító aKINCSTÁRa pályázati felhívás 3.4.4.5. pont szerinti adatszolgáltatása alapján véglegesíti és azokat legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig visszaküldi az KINCSTÁR részére.
2. Az KINCSTÁR a biztosító a pályázati felhívás 3.4.4.4. pont szerinti tájékoztatását követően az KINCSTÁR és a biztosítók közötti megállapodás alapján, KINCSTÁR az ügyfél által tárgyév július 31-ig bejelentett terület területadatai alapján, legkésőbb a tárgyév augusztus 01-ig tájékoztatja az érintett biztosítót a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő
a) nevéről és az eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítójáról, továbbá
b) az érintett biztosító által díjtámogatott konstrukcióban biztosított növénykultúráinak tárgyévi teljes területéről és azok MePAR szerinti blokkazonosítójáról.
A közlési kötelezettség
A biztosított/szerződő köteles az egyesület rendelkezésére bocsátani az egyesület kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat.
A szerződő, illetve a biztosított az ajánlat és az adatközlő lap kitöltésével köteles az egyesület rendelkezésére bocsátani az alábbi adatokat minden biztosítási időszakra vonatkozóan:
a. a biztosított nevét;
b. lakcímét; székhelyét;
c. az eljárási törvény szerinti „ügyfél-azonosítót”. Amennyiben a mezőgazdasági termelő a támogatási kérelem benyújtásakor nem kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélként szerepel az eljárási törvény szerinti ügyfél- nyilvántartási rendszerben, úgy legkésőbb a támogatási kérelem KINCSTÁR-hoz történő benyújtásával egyidejűleg köteles kezdeményezni az KINCSTÁR-nál az ügyfél-nyilvántartási rendszerbe történő felvételét. A szerződés létrejöhet az ügyfél-azonosító szám közlése nélkül is. Ebben az esetben a szerződőnek kell gondoskodni az ügyfél-azonosító szám pótlásáról és az egyesület tájékoztatásáról legkésőbb május 31-ig;
d. a biztosítani kívánt növénykultúra fajtáját, valamint hasznosítási kódját;
e. A biztosítani kívánt növénykultúra(rák) kockázatviselési helyét(eit) (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer szerinti tételes azonosítással (blokkazonosító));
f. A biztosítani kívánt növénykultúra terményének hozamát (referenciahozam);
g. a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának egységárát.
A biztosított tudomásul veszi és hozzájárul ahhoz, hogy az egyesület a pályázati felhívás 3.4.4. fejezet 4. pontjában meghatározott adatokat adategyeztetése céljából – elektronikus úton – legkésőbb tárgyév július 15-ig, majd a megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül pályázati felhívás 3.4.1.1. fejezet 1. k)
pontjában meghatározott adatokat legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig megküldi az KINCSTÁR részére (pályázati felhívás 3.4.1.1. fejezet 11. pont).
Az KINCSTÁR a pályázati felhívás szerinti intézkedés helyszíni ellenőrzése keretében a biztosító és a mezőgazdasági termelő közötti szerződést vizsgálhatja. Az ellenőrzés lefolytatása érdekében a biztosított hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a pályázati felhívásnak megfelelő, 3.4.4. fejezet 4. pont szerinti adatait a helyszíni ellenőrzés végrehajtása céljából – az ahhoz szükséges mértékben – az KINCSTÁR részére rendelkezésére bocsássa (pályázati felhívás 3.4.4. fejezet 7. pontja).
A biztosítási évre vonatkozóan a területi, hozam, és egységár adatok közlésére az egyesület a következő időkorlátokat köti ki:
A szerződéskötés végső határideje minden év május 15. A szerződésmódosítás végső határideje minden biztosítási évben szeptember 25.
Az egységár meghatározásánál a szerződőnek figyelembe kell vennie az aktuális piaci, tőzsdei, hatósági és szerződéses árakat. Ha ajánlat megtételekor vagy szerződésmódosításkor a szerződő az adatokat nem vagy nem megfelelően veszi figyelembe, akkor az egyesület jogosult az ajánlat vagy a szerződésmódosítás elutasítására.
A hozamadatok meghatározásánál a szerződőnek figyelembe kell venni a „referenciahozamokra” meghatározott számítási előírásokat. Abban az esetben, ha a szerződőnek/biztosítottnak nem áll rendelkezésére a biztosítani kívánt területeire vagy növényeire vonatkozó hozamadat, akkor az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben, adott növénykultúrára és adott évre vonatkozóan meghatározott megyei – ennek hiányában országos – átlagos hozamadat kell megadni (Mkk. tv. 2. § 2a. pontja). Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szükséges dokumentumot (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrel (blokkazonosító) is az egyesület rendelkezésére kell bocsátani.
A szerződés megkötését követően az egységár a kockázatviselési időszakot magába foglaló biztosítási időszak végéig nem módosítható.
A változásbejelentési kötelezettség
A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles az egyesületnek haladéktalanul, de legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat az egyesület kockázatviselésére.
A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:
− a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása;
− a biztosított tevékenységének megváltozása, tevékenységi engedélyének megszűnése;
− a biztosított növénykultúra tulajdonosának, bérlőjének vagy haszonbérlőjének megváltozása A közlési és változásbejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.
Az egyesület – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott adatok helyességét.
10. A biztosítási szerződés módosítása
A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított növénykultúra fajtájára, valamint hozamadataira vonatkozó módosítása a biztosítási időszak első napjára visszamenőleges hatályú.
Ha a vetésterület, illetve a biztosított növénykultúra vagy a hozamadatok módosításában a felek kölcsönösen megállapodnak, akkor annak következtében a biztosítási összeg is megváltozik, valamint biztosítási díjtétel is módosulhat. A biztosítási összeg és díjtétel változására tekintettel pedig a biztosítási díj is változhat.
11. A biztosítási szerződés megszűnése
A biztosító a biztosítási szerződés visszamenőleges hatályú megszűnéséről havonta tájékoztatja az KINCSTÁR-t.
12. Az egyesület szolgáltatása
A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt bekövetkezése után, haladéktalanul, de legkésőbb a káresemény bekövetkeztétől számított 7 napon belül be kell jelentenie írásban (saját felhasználói felületen,e-mail, fax, levél) a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, valamint indokolt, sürgős esetben lehetőséget kell biztosítania a mihamarabbi helyszíni szemle elvégzésére.
A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legfeljebb a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat.
A kár bejelentését követően a biztosító 5 munkanapon belül megkezdi a kár felmérés folyamatát. A biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figyelembevételével végzi.
A biztosító képviselője legfeljebb 3 alkalommal kísérli meg a kapcsolatfelvételt és az időpont egyeztetést a biztosítottal. Ha a kapcsolatfelvétel meghiúsul, a kárakta érdemi vizsgálat nélkül lezárásra kerül. Ha az előre egyeztetett kárszemle a biztosítottnak felróható okból 2 alkalommal meghiúsul, a kárakta érdemi vizsgálat nélkül lezárásra kerül.
A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű (pl. kipusztulásos károk, totálkárok), a biztosító helyszíni területszemle során meghatározza a szemle(ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és káraktát készít.
A káraktának tartalmaznia kell:
a) a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfél-azonosítóját,
b) a károsodott növénykultúra nevét,
c) a károsodott növénykultúra üzemi szintű területének nagyságát,
d) a károsodott növénykultúra biztosítási értékét hektáronként,
e) a kárt vagy károkat okozó biztosítási eseményt vagy biztosítási eseményeket,
f) a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét,
g) a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer szerinti azonosító helyét, blokkazonosító
szerint,
h) a károsodott terület nagyságát,
i) a kifizetett kártérítés összegét és
j) jégesőkár és tavaszi fagykár esetén a károsodott növénykultúráról készült digitális képi bizonyítékot
A biztosítási szerződés szerint a biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést, ha a biztosítási eseményt kiváltó:
a) tűz esetén a tűzeset bekövetkezésének a tényét a tűzeset helye szerint illetékes hatóság igazolja,
b) )) Mkk. tv. szerinti jégeső és tavaszi fagykár esetén a károsodott növénykultúráról a biztosító szakértője a káraktában digitális képi bizonyítékkal igazolja, amely igazolást ellenkező bizonyítás erejéig elfogadottnak kell tekinteni,
c) egyéb biztosítási esemény vonatkozásában a kedvezőtlen időjárási jelenség bekövetkeztét az Országos Meteorológiai Szolgálat a rendelkezésére álló adatok alapján vagy külön eljárásban igazolja, indokolt esetben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint az illetékes megyei kormányhivatal bevonásával,
Az egyesület vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli meg, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (pl. a károsodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, a szemle időpontjában nem volt egyértelmű a károsodás).
Amikor meghatározásra került a bekövetkezett kár, a károsodott növény, a károsodott terület nagysága, a %-ban
kifejezett veszteség mértéke (kárszázalék), valamint a hozamveszteség a biztosított területen, akkor a szerződés
7. pontjában meghatározott önrészek, limitek figyelembevételével kerül sor a biztosítási szolgáltatási összeg kiszámolására. Jelen biztosítási feltételek szerint a kárszázalék: súlycsökkenéses károk esetén (jég, vihar):
100%- (a káresemény következményeként kialakult hozam / a biztosított hozam x 100)%
Kipusztulásos, tőkiveréses károk esetén (téli fagy, tőkiveréses jég, tűz-totálkár) a kárszázalék a 100%-ban károsodott területen lévő biztosított növényi kultúra biztosítási összege.
A kár mértéke az Mkk. tv., valamint a pályázati felhívás alapján kerül megállapításra (pályázati felhívás 3.4.1.1. fejezet 1. g) pontja). A biztosítási szerződés alapján a biztosító a tényleges veszteséget meghaladó kártérítést nem fizet (pályázati felhívás 3.4.1.1. fejezet 10. pontja).
Együttesen bekövetkező káresemények esetén az eljárás a következő:
Meg kell határozni minden kockázati esemény okozta hozamveszteséget úgy, hogy az előzőleg számított hozamveszteséggel csökkenteni kell a következő kockázati eseményre vonatkozó biztosított hozamot. A kockázatokat a következő sorrendben kell számításba venni: tűz, télifagy, jég, vihar, hozam.
Abban az esetben, ha egy olyan folyamatos szerződésre érkezik kárbejelentés ahol az aktuális biztosítási időszakra vonatkozó szerződésmódosítás nem történt meg akkor a kárfelmérést az utolsó adatközlés/szerződésmódosítás adatai alapján kell elvégezni a következők figyelembevételével:
• Kárfelvétel csak olyan növénykultúrára vonatkozhat, mely szerepel az utolsó érvényes adatközlésen/szerződésmódosításon;
• A kárbecslésnél az utolsó érvényes adatközlésen/szerződésmódosításon megadott hozam és egységáradatok vehetők figyelembe;
• A kártérítés összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a károsodott növénykultúra aktuális (a káresemény időpontjában) vetésterületét és az utolsó adatközlés/szerződésmódosításkor megadott vetésterületét. Ha a károsodott növény aktuális vetésterülete nagyobb, mint az utolsó érvényes adatközléskor/szerződésmódosításkor megadott vetésterület akkor a kártérítést aránylagosan csökkenteni kell. (kártérítés utolsó érvényes adatközléskor/szerződésmódosításkor megadott vetésterület (ha) / aktuális vetésterülete (ha) X becsült kár (Ft)) Az aktuális vetésterület meghatározásakor a biztosított által igénybevett „Egységes földalapú támogatás” igénylésekor megadott adatok az irányadók.
Biztosítási szolgáltatás kockázatonként
A biztosítási szolgáltatás nem haladhatja meg a biztosítási összeget. Az egyesület a biztosítási szolgáltatásból minden esetben levonja a szerződés teljes 1 éves tartamára az egyesületet megillető, és még be nem fizetett díjat.
12.1 Tűzkárok:
12.1.1 Totál tűzkárok:
Az egyesület szolgáltatási kötelezettsége azokra a területekre vonatkozik, melyeken a tűz következtében az adatközlőn meghatározott biztosított növényi kultúra megsemmisült.
A biztosítási szolgáltatási összeg (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)
12.2 Jégkárok:
12.2.1 Tőkiveréses jégkárok (totálkárok):
A tőkiveréses károkat szántóföldi és zöldségnövények esetében a kiszántást és újravetést, újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani.
A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) szántóföldi növények és zöldségnövények esetén = (károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)) x 0,3.
12.2.2. Súlycsökkenési és fejlődési jégkár:
A szolgáltatás mértékének meghatározásakor a károsodott területen a biztosítási eseményt (jégkár) miatt bekövetkezett hozamkiesés százalékos arányát kell figyelembe venni.
A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = (károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%))
x (1-levonásos önrész).
A károsodott terület biztosítási összegének figyelembevételével 20%-os eléréses önrész alkalmazásával.
12.2.3. Minőségi jégkár:
A szolgáltatás mértékének meghatározásakor a károsodott területen a biztosítási esemény (jégkár) miatt
bekövetkezett minőségi értékvesztés százalékos arányát kell figyelembe venni.
A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = (károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%))
x (1-levonásos önrész).
A károsodott terület biztosítási összegének figyelembevételével 20%-os eléréses önrész alkalmazásával.
A jégesőkár okozta minőségi kárszázalék megállapítása érdekében az egyesület a következő értékcsökkenési
kulcsokat alkalmazza:
• zöldbab, zöldborsó: ép zöldbabhüvely 0%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas zöldbabhüvely 60%-os kár, elenyészett zöldbabhüvely 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” zöldbabhüvelynek kell tekinteni azokat a zöldbabhüvelyeket melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, és a jég okozta sebzések beforrtak, és nem okoznak felületi egyenetlenséget friss fogyasztásra még alkalmasak. „Ipari felhasználásra” alkalmas zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt mely konzervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt melynek kereskedelmi értéke nincs.
• sárgadinnye, görögdinnye, uborka: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 30%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés okozta sebzések beforrtak és a sebzések nagysága nem éri el a gyümölcs felületének 1%-át és egyetlen sebzés sem nagyobb, mint 1 cm2. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni a friss fogyasztásra alkalmas gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott olyan nyílt sérüléseket melyek következtében rothadásnak indul a gyümölcs. „Elenyészett” termésnek kell tekinteni azt a termést melynek kereskedelmi értéke nincs.
A hajtásrendszerben okozott károk fejlődési veszteségként kerülnek elszámolásra. A virágzat sérülései súlycsökkenési veszteségként kerülnek elszámolásra.
• paprika, fűszerpaprika, paradicsom: ép termés 0%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas termés 60%-os kár, elenyészett termés 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” termésnek kell tekinteni azokat a terméseket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egyenetlenséget, friss fogyasztásra, valamint fűszerpaprika előállításra még alkalmasak. „Ipari felhasználásra” alkalmas termésnek kell tekinteni azt a termést, mely konzervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” termésnek kell tekinteni azt a termést, melynek kereskedelmi értéke nincs.
• őszibarack, kajszi, szilva, meggy, cseresznye: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 40%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egyenetlenséget. A jégütések következtében a gyümölcs jellegzetes színe nem változott. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés felületi deformációt okozott, de a sebzések beforrtak, és a gyümölcs oly mértékben károsodott, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari felhasználásra” alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, mely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, melynek kereskedelmi értéke nincs.
• alma, körte: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 35%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs
60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást a jég okozta sebzések beforrtak és együttes területük nem éri el a 20 mm2.
„Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés 20 mm2-nél nagyobb beforrt sérüléseket okozott és a sérülések együttes átmérője nem haladja meg a 20 mm-t. A gyümölcs oly mértékben torzult, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari” felhasználásra alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt mely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, melynek kereskedelmi értéke nincs.
12.3 Téli fagykár (totálkárok):
A téli fagykár esetén a kárküszöböt biztosított táblánként kell megállapítani. Az egyesület akkor térít, ha a károsodás meghaladja a biztosított tábla biztosítási értékének 50%-át.
Az egyesület a bekövetkezett kárt az alábbiak szerint téríti meg:
12.3.1 Szántóföldi kultúrák
A biztosítási összeg megállapítása a teljes károsodott tábla területének figyelembevételével történik: tábla területexhozamxegységár. A téli fagykár esetén a károsodással érintett teljes tábla kiművelése,újravetése, újrapalántázása, újrahasznosítása szükséges. Az egyesület ezen munkák elvégzése esetén megtéríti a károsodott tábla teljes biztosítási összegének a 30%-át.
12.3.2 Ültetvények
A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) táblánként kell meghatározni = ((Károsodott terület/Biztosított terület)-0,5) x
hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)
12.4 Viharkár:
A szolgáltatás mértékének meghatározásakor a károsodott területen a biztosítási esemény (viharkár) miatt bekövetkezett hozamkiesés százalékos arányát kell figyelembe venni.
A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = (károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%))
x(1-levonásos önrész).
A károsodott terület biztosítási összegének figyelembevételével 20%-os eléréses önrész alkalmazásával.
12.5 Homokverés-kár:
Homokverés-kár esetén a kárküszöböt biztosított táblánként kell megállapítani. Az egyesület akkor térít, ha a károsodás meghaladja a biztosított tábla biztosítási értékének 50%-át.
Az egyesület a bekövetkezett kárt az alábbiak szerint téríti meg:
12.5.1 Szántóföldi kultúrák
A biztosítási összeg megállapítása a teljes károsodott tábla területének figyelembevételével történik: tábla területexhozamxegységár. A homokverés-kár esetén a károsodással érintett teljes tábla kiművelése,újravetése, újrapalántázása, újrahasznosítása szükséges. Az egyesület ezen munkák elvégzése esetén megtéríti a károsodott tábla teljes biztosítási összegének a 30%-át.
12.5.2 Ültetvények
A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) táblánként kell meghatározni = ((Károsodott terület/Biztosított terület)-0,5) x
hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)
12.6 Tavaszi fagykár:
A tavaszi fagykárokat azültetvények és szántóföldi növények esetében egyaránt a fagyhatás miatti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelembevételével kell megállapítani.
Az egyesület akkor térít, ha a biztosított területen bekövetkezett károsodás mértéke meghaladja a biztosított növény üzemi szintű területével számított biztosítási összegének 50%-át. Az egyesület a biztosított területen bekövetkezett kárnak azt az összegét téríti meg amennyivel meghaladja a biztosított növény üzemi szintű területével számított biztosítási összegének 50%-át (abszolút önrész). Az egyesület leg feljebb a biztosított terület biztosítási összegét téríti meg.
12.7 Őszi fagykár:
Az őszi fagykár károkat az ültetvények és szántóföldi növények esetében egyaránt a fagyhatás miatti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelembevételével kell megállapítani.
Az egyesület akkor térít, ha a biztosított területen bekövetkezett károsodás mértéke meghaladja a biztosított növény üzemi szintű területével számított biztosítási összegének 50%-át. Az egyesület a biztosított területen bekövetkezett kárnak azt az összegét téríti meg amennyivel meghaladja a biztosított növény üzemi szintű területével számított biztosítási összegének 50%-át (abszolút önrész). Az egyesület leg feljebb a biztosított terület biztosítási összegét téríti meg.
12.8 Mezőgazdasági árvízkár (totálkárok):
A mezőgazdasági árvízkárokat a vízborítás miatti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelembevételével kell megállapítani.
A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) táblánként kell meghatározni = a károsodott növény (táblán belüli) területe (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)
Az egyesület akkor szolgáltat, ha a bekövetkezett kár meghaladja károsodott tábla biztosítási összegének 40%-át. A szolgáltatás a károsodott tábla biztosítási összegének 40% feletti része.
12.9 Felhőszakadás kár (totálkár):
A felhőszakadás károkat a felhőszakadás miatti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelembevételével kell megállapítani.
A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) táblánként kell meghatározni = a károsodott növény (táblán belüli) területe (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).
Az egyesület akkor szolgáltat, ha a bekövetkezett kár meghaladja károsodott tábla biztosítási összegének 40%-át. A szolgáltatás a károsodott tábla biztosítási összegének 40% feletti része.
12.10Aszálykár:
Az aszálykárokat az biztosított növénykultúrák esetében az aszály miatti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelembevételével kell megállapítani.
Az egyesület akkor térít, ha a biztosított területen bekövetkezett károsodás mértéke meghaladja a biztosított növény üzemi szintű területével számított biztosítási összegének 50%-át. Az egyesület a biztosított területen bekövetkezett kárnak azt az összegét téríti meg amennyivel meghaladja a biztosított növény üzemi szintű területével számított biztosítási összegének 50%-át (abszolút önrész). Az egyesület legfeljebb a biztosított terület biztosítási összegét téríti meg.
Mintaterek alkalmazása
Amennyiben a növénykultúra betakarítása, újravetése, illetve újrapalántázása a kárbejelentéstől számított öt munkanapon belül elengedhetetlen a biztosított területeken, úgy az egyesület jóváhagyását követően a károsodás mértékének megállapítása érdekében mintatereket kell hagyni. Az egyesület jogosult károsodott területenként egyedileg meghatározni a mintatér paramétereit és számát, továbbá rendelkezni arról, hogy elfogadja-e a mintatér alkalmazását.