Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése

………………………..…/2017 (V.25.) határozata melléklete

Ügyszám: 364-10/2017.

Megállapodás

amely létrejött egyrészről

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhelye: 6000 Kecskemét, Xxxxxxx xxx 0., XXX. xxxx: 15724540-8411-321-03, képviseli: Xxxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx polgármester), mint használatba adó (a továbbiakban: Használatba adó),

másrészről az

Egészséges Életmódért Hit és Sport Alapítvány (székhelye: 6000 Kecskemét, Téglás u. 7/a. fsz.1., adószáma: 18358470-1-03, bankszámlaszáma: 11732002-20369501, bírósági nyilvántartásba vételi száma: pk.61.012/2000/00.xx., statisztikai számjele: 18358470913356903, képviseli: Xxxxxx Xxxxxx a kuratórium elnöke) mint használatba vevő (a továbbiakban: Használatba vevő)

között, alulírott helyen és napon, az alábbi feltételek mellett:

Előzmények

A felek rögzítik, hogy a DAOP 5.1.2/C-09-2f-2012-0001 azonosító számú, „Mezeiváros és Ürgés integrált szociális jellegű városrehabilitációja” című pályázatot elnyert támogatás elsődleges kedvezményezettje - egyben a megvalósítást követő fenntartásért felelős szervezet

- a Használatba adó, végső kedvezményezettjei a szociálisan hátrányos helyzetű helyi magánszemélyek. A jelen megállapodás célja, hogy a projekt eredményeként megépült közösségi ház pályázat szerinti szolgáltatásai, programjai a fenntartási időszakban biztosítottak legyenek. A felek megállapítják, hogy a Használatba vevő és az általa a jelen megállapodás szerint bevont szervezetek – létesítő okirataik szerint – alkalmasak a pályázati elemek megvalósítására.

A megállapodás tartalma

1. Használatba adó kijelenti, hogy kizárólagos tulajdonát képezi a kecskeméti 1849 hrsz-ú 622 m2 nagyságú ingatlan (összes nettó beépített szintterület 288 m2), mely természetben a Kecskemét, Mezei u. 34. szám alatt található.

2. Használatba adó az 1. pontban megjelölt ingatlant - Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése …/2017. (V.25.) határozata alapján - 2017. július 1. napjától 2019. június 30. napjáig Használatba vevő használatába adja a DAOP 5.1.2/C- 09-2f-2012-0001 azonosító számú, „Mezeiváros és Ürgés integrált szociális jellegű városrehabilitációja” című projekt Támogatási Szerződésében rögzített önkormányzati feladatok, mint közfeladatok ellátása, a helyi lakosság és civil szervezetek számára nyitott közösségi tér fenntartása és működtetése céljából.

3. Használatba vevő az 1. pontban megjelölt ingatlant (a továbbiakban: közösségi ház) kizárólag a 2. pontban meghatározott célra használhatja.

4. Használatba vevő kijelenti, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján átlátható szervezetnek minősül és az Nvtv. 3. § (2) bekezdés szerinti, mellékletként csatolt nyilatkozata a jelen szerződés 2. számú melléklete.

5. a) Használatba vevő a teljes közösségi ház használatának jogát a Használatba adó előzetes hozzájárulása nélkül nem ruházhatja át, jogosult azonban a közösségi ház egyes helyiségeit a DAOP 5.1.2/C-09-2f-2012-0001 azonosító számú, „Mezeiváros és Ürgés integrált szociális jellegű városrehabilitációja” című pályázattal összeegyeztethető célra átengedni az Nvtv. előírásainak megfelelően magánszemélynek vagy átlátható szervezetnek, azonban ez esetben is köteles a használat céljáról, feltételeiről és a használó adatairól a Használatba adót írásban tájékoztatni.

b) Használatba vevő – külön megállapodások alapján – köteles biztosítani a családsegítés, gyermekjóléti szolgálat és a védőnői tanácsadás feladatait ellátó Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága számára a 2. pontban foglalt célt segítő ingatlanhasználatot.

6. A Használatba vevő az Nvtv. 11. § (11) bekezdés a)-c) pontjai alapján kötelezettséget vállal, hogy:

- a szerződésben előírt adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti,

- a közösségi házat a szerződési előírásoknak, tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,

- a nemzeti vagyon hasznosításában közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vehetnek részt.

7. Felek megállapodnak abban, hogy a Használatba adó bármikor – előzetes értesítés nélkül is – jogosult jelen megállapodás rendelkezéseinek betartását és a rendeltetésszerű használatot ellenőrizni, a megállapodással kapcsolatban jogosult adatot kérni.

8. Használatba vevő a közösségi ház használata után használati díjat nem fizet.

9. Használatba adó a 2. pontban meghatározott feladatok ellátása során felmerülő költségekhez Használatba vevőnek a 2017. július 1. - 2019. június 30. közötti időszakra 52.000.000,-Ft (azaz ötvenkétmillió forint) támogatást nyújt, amelyet négy részletben utal át Használtba vevő OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 11732002-20369501 számú számlájára, az alábbiak szerint:

- 11.000.000,-Ft-ot 2017. július 31-ig, a 2017. július 1-jétől 2017. december 31- ig tartó felhasználási időszakra,

- 14.000.000,-Ft-ot 2018. január 31-ig, a 2018. január 1-jétől 2018. június 30-ig tartó felhasználási időszakra,

- 14.000.000,-Ft-ot 2018. július 31-ig, a 2018. július 1-jétől 2018. december 31- ig tartó felhasználási időszakra,

- 13.000.000,-Ft-ot 2019. január 31-ig, a 2019. január 1-jétől 2019. június 30-ig tartó felhasználási időszakra.

10. A támogatás – mivel az helyi hatással bír, valamint végső kedvezményezettjei a szociálisan rászorult magánszemélyek (a közösségi házban ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások, programok az életfeltételeik javítását, ismereteik bővülését, kulturális és művelődési igényeik kielégítését, munkavállalási esélyeik növelését szolgálják) – nem torzítja a versenyt, nem ellentétes sem a közösségi, sem a nemzeti jogszabályokkal.

11. Használatba vevő tudomásul veszi, hogy a megállapodás 15. c) pontjában megállapított határidőkig a támogatással el kell számolni, valamint tudomásul veszi, hogy az első utalást követően a támogatás következő részleteinek utalására mindaddig nem kerül sor, ameddig a benyújtott elszámolás szabályszerűségét Használatba adó nem állapította meg. Az elszámolás késedelmes benyújtása, vagy hibás elszámolás esetén Használatba adót nem köti a 9. pontban megállapított átutalási határidő, az átutalásra a késedelem, vagy a hiba kijavításának időtartamát figyelembe véve később kerül sor.

12. Amennyiben Használatba vevő az elszámolást az elszámolási határidő lejártát követő 30 napon belül sem nyújtja be, vagy az elszámolási hibát ezen időtartamon belül nem javítja, Használatba adó a támogatás következő részletét visszatartja, Használatba vevőt pedig az addig folyósított támogatási összeg visszafizetésére kötelezi. Ha ez nem lehetséges, a támogatás átutalás napjától számított - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:155. §-a szerinti - késedelmi kamattal növelt összegét Használatba vevőnek az elszámolás végleges határidejét követő 15 napon belül Használatba adó számlájára vissza kell fizetnie.

13. Használatba vevő a támogatást kizárólag a jelen megállapodásban meghatározott célra használhatja fel.

14. Használatba vevő tudomásul veszi, hogy a feladatok teljesítése fejében semminemű követelést nem támaszthat Használatba adóval szemben.

15. Használatba vevőnek a támogatás összegének felhasználásáról elszámolási kötelezettsége van.

Az elszámolás módja:

a.) Használatba vevő jelen megállapodás elválaszthatatlan részét képező, 1. melléklet szerinti elszámolási nyomtatvány alapján összesítő, teljes körű, a képviselője által aláírt elszámolást, valamint a támogatási cél megvalósulásáról szöveges szakmai beszámolót készít.

Használatba vevő az elszámolási nyomtatványt 2 példányban, a szakmai beszámolót 1 példányban köteles eljuttatni Használatba adó részére a megállapodás 15. c.) pontjában feltüntetett elszámolási határidőig.

b.) Használatba vevő az elszámoláshoz az alábbi dokumentumokat köteles csatolni:

Pénzügyi beszámoló:

A „…évben nem szociális ellátásként nyújtott, céljellegű önkormányzati támogatás felhasználásának pénzügyi elszámolása” című elszámolási nyomtatvány értelemszerű kitöltése – a Használatba vevő felelős vezetőjének aláírását, valamint bélyegzőjének lenyomatát (továbbiakban: cégszerű aláírás) tartalmazza - kettő példányban.

A Használatba vevő nevére kiállított számviteli bizonylatok (számla, megbízási szerződés, kiküldetési rendelvény, bérszámfejtő lapok) záradékolt, sorszámozott, aláírással és bélyegzővel hitelesített másolatait köteles benyújtani kettő példányban, mely bizonylatok mellékleteként a kifizetést igazoló bizonylatok hiteles másolatait is szükséges csatolni az alábbiak szerint:

Záradékolás:

A megállapodás számának feltüntetése az eredeti bizonylaton az alábbi megjegyzéssel:

„ számú megállapodás terhére elszámolva”.

Amennyiben Használatba vevő egy bizonylatot több támogatáshoz számol el, abban az esetben a záradéknak tartalmaznia kell, hogy melyik számú szerződéshez mekkora összeget kíván elszámolni. A záradéknak tartalmaznia kell továbbá a cégszerű aláírást is.

Hitelesítés:

Az eredeti számviteli bizonylatok és azok kifizetését igazoló bizonylatok másolatainak

„Az eredetivel mindenben megegyező hiteles másolat” megjegyzéssel történő ellátása, amely hitelesítésnek tartalmaznia kell keltezést, továbbá cégszerű aláírást is.

Sorszámozás:

A benyújtott számviteli bizonylatok másolata jobb felső sarkában azt a sorszámot szükséges feltüntetni, amelyet az elszámolási formanyomtatványon az elszámolni kívánt tétel kapott, továbbá a bizonylatokat ennek a sorszámozásnak megfelelően kell sorba rendezni.

Számviteli bizonylatok és kifizetést igazoló bizonylatok:

Számla: Használatba vevő benyújtott záradékolt és hitelesített számla másolathoz köteles csatolni a vonatkozó kiadási pénztárbizonylat hitelesített másolatát, a banki átutalással teljesített bizonylat mögé pedig a vonatkozó bankkivonat hitelesített másolatát a teljesített tétel megjelölésével.

Megbízási szerződés: Amennyiben a megbízott nem számlaképes, abban az esetben a feladat ellátására Használatba vevővel megkötött megbízási szerződés tekinthető számviteli bizonylatnak, ennek záradékolása és a másolat hitelesítése fentieknek megfelelően szükséges. A kifizetés igazolásához kiadási pénztárbizonylat, vagy bankkivonat hitelesített másolatának csatolás szükséges a teljesített tétel megjelölésével.

Kiküldetési rendelvény: Kiküldetés elszámolása esetében számviteli bizonylatnak a kiküldetési rendelvény tekinthető, ennek záradékolása és a másolat hitelesítése szükséges, a kifizetést igazoló kiadási pénztárbizonylat, vagy bankkivonat megfelelő formában történő benyújtásával, valamint a teljesített tétel megjelölésével együtt. Kiküldetés elszámolása esetén a Használatba vevőnek nyilatkozattal szükséges igazolni, hogy a kiküldetés a támogatási cél megvalósítása érdekében történt.

Bér- és szociális hozzájárulási adó elszámolása:

A bérköltségről záradékolt és hitelesített másolatait a havi összesítő kimutatásnak és a munkavállalók név szerinti kimutatásának, továbbá záradékolt és hitelesített számfejtési lapok másolatait, valamint a hitelesített kifizetést igazoló bizonylatok másolati példányait – készpénzfizetési esetén – átvevő listát, vagy kiadási pénztárbizonylatot, banki utalás esetén a bankkivonat hiteles másolatát szükséges benyújtani a teljesített tételek megjelölésével.

Tárgyi időszaki támogatás elszámolásához csak azok a számviteli bizonylatok elszámolhatóak, melyek fizikai teljesítésének dátuma megfelel a megállapodás 9. pontjában foglalt időszakoknak, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.

Szakmai beszámoló:

Részletes szakmai beszámoló arról, hogy a támogatási cél milyen mértékben, milyen határidővel, hogyan valósult meg, amelyet cégszerű aláírással és dátummal ellátva egy példányban szükséges benyújtani a pénzügyi beszámolóval együtt.

c.) Használatba vevő elszámolásának számszaki ellenőrzését Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya, szakmai ellenőrzését Társadalompolitikai Osztálya végzi.

A támogatás felhasználásának elszámolási határideje:

- az első részlet tekintetében 2018. január 15.,

- a második részlet tekintetében 2018. július 15.,

- a harmadik részlet tekintetében 2019. január 15.,

- a negyedik részlet tekintetében 2019. július 15.

16. Használatba vevő köteles a közösségi ház működtetésével kapcsolatos valamennyi szerződést (különösen a közüzemi szerződéseket, a takarításra, őrzés-védelemre, karbantartásra, hulladékszállításra vonatkozó szerződéseket) a saját nevére megkötni és megfizetni a közösségi ház fenntartásával kapcsolatos valamennyi költséget.

17. A közösségi ház külső, belső állagának (épületének, udvarának és valamennyi eszközének) megóvása, karbantartása Használatba vevő feladata és kötelezettsége. Használatba vevő köteles a közösségi ház tartozékainak karbantartásáról, szükség esetén javításáról, cseréjéről gondoskodni. Használatba vevő saját költségén végzi el a közösségi házon felmerülő egyéb állagmegóvó munkálatokat. Használatba vevő a közösségi házon csak a pályázattal összeegyeztethető módon, csak saját költségén és csak Használatba adó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján végezhet átalakításokat. Az átalakításhoz és működéshez szükséges szakhatósági engedélyek beszerzése Használatba vevő kötelessége.

18. Használatba vevő a használat teljes időtartama alatt köteles a mindenkori tűzrendészeti, érintésvédelmi, munkavédelmi, hatósági- és jogszabályi előírásokat megtartani.

19. Használatba vevő felel minden olyan kárért, amelyet a közösségi ház rendeltetésellenes használatával a Használatba adónak, illetve harmadik személynek okoz, ideértve a hatósági és jogszabályi előírások be nem tartásával okozott károkat is. Köteles továbbá a közösségi házra vagyonbiztosítási szerződést kötni, melynek elmulasztásából eredő valamennyi kárért felelősséggel tartozik.

20. Az Nvtv. 11. § (12) bekezdése alapján a Használatba adó kártalanítás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja a megállapodást, ha Használatba vevő, vagy a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely szervezet a megállapodás megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek.

21. Használatba adó a megállapodást írásban felmondhatja, ha a Használatba vevő:

- a közösségi házat a megállapodásban meghatározott tevékenységtől eltérő módon használja,

- a közösségi házat nem szerződésszerűen használja,

- egyéb súlyos szerződésszegést követ el.

22. Felek jelen megállapodás felmondására 3 hónapos felmondási idő mellett bármikor jogosultak a másik fél előzetes, írásban történő megkeresésével.

23. Abban az esetben, ha a 2. pontban meghatározott tevékenység folytatásával Használatba vevő a közösségi házban felhagy, jelen megállapodás azonnali hatállyal megszűnik.

24. Felek megállapodnak abban, hogy jelen megállapodás bármilyen okból történő megszűnése esetén a Használatba vevő köteles tételes leltár és állapotfelmérő jegyzőkönyv alapján átadni az átvett vagyontárgyakat és az ingatlan birtokát, cserehelyiségre és kártalanításra semmilyen jogcímen nem tarthat igényt.

25. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., az Nvtv. és Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló 19/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelete irányadó.

26. Amennyiben felek jelen szerződésből eredő vitás kérdéseket békés úton nem tudják rendezni, úgy hatáskörtől függően kikötik a Kecskeméti Járásbíróság, illetve a Kecskeméti Törvényszék kizárólagos illetékességét.

Jelen megállapodást a felek elolvasás és közös értelmezés után, mint akaratukkal és szerződéses érdekeikkel mindenben megegyezőt helybenhagyólag aláírják.

K e c s k e m é t, 2017. június …

....................................................... ......................................................

Szemereyné Xxxxxx Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx

polgármester kuratóriumi elnök