Az OTP Multi-Asset Konzervatív Alapok Alapja

Crnogorska komercijalna banka a.d. (CKB) – az Alap forgalmazására vonatkozó helyi felügyeleti hatóság engedélye alapján kezdődik a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása.

1.7 Az Alap működési formája

Nyilvános

1.8 Az Alap fajtája

Nyíltvégű Alap.

Az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyeket Magyarországon devizabelföldi és – amerikai személyek kivételével

- devizakülföldi természetes és jogi személyek vásárolhatják meg, amennyiben eleget tesznek a forgalombahozatali feltételekben meghatározott szabályoknak.

Az „A” sorozatú Befektetési Jegyek a lehetséges befektetők köre alapján, - a Kbftv. 67. § (1) bekezdés b) pont fogalomrendszerében - lakossági befektetőknek forgalomba hozott befektetési jegyekként határozhatók meg, ez azonban nem értelmezhető a befektetői körre vonatkozóan meghatározott korlátként, azaz az „A” sorozatú Befektetési Jegyeket mind lakossági, mind szakmai befektetők megvásárolhatják

1.9 Az Alap futamideje

Határozatlan

1.10 Az Alap harmonizációja

A Felügyelet által engedélyezett, az ÁÉKBV irányelv szerint harmonizált befektetési alap.

1.11 Az Alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól

Az Alap által kibocsátott „A” sorozatú Befektetési Jegyek névértéke 1(egy) euró, a Befektetési Jegyek típusa: névre szóló; előállításuk módja: dematerializált forma. A dematerializált formában – azaz számítógépes jelként - kibocsátásra kerülő Befektetési Jegyek nyomdai úton történő előállítására nincs lehetőség.

1.12 Az Alap elsődleges eszközkategória típusa

Értékpapír alap.

1.13 Az Alapra vonatkozó tőke- vagy hozamgarancia, illetve tőke- vagy hozamvédelem

Nem alkalmazandó.

1.14 Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

Külföldi forgalmazás: Az Alap Befektetési Jegyei az Alap passzportálását, illetve a forgalmazás engedélyezését követően külföldön (más EGT-államban, illetve harmadik országban) is elérhetővé válnak. A külföldi forgalmazásra vonatkozó speciális feltételeket a Kezelési szabályzat a megfelelő pontokban kiemelve tartalmazza.

2. Az Alappal kapcsolatos határozatok

2.1 A Befektetési Jegyek forgalombahozataláról hozott alapkezelői határozat száma és kelte

Az Alapkezelő a 2022. március 18-án kelt, 1/2022(03.18.) sz. Igazgatósági Határozattal döntött az Alap létrehozataláról.

2.2 A Befektetési Jegyek nyilvános forgalombahozatalát engedélyező Felügyeleti határozat száma és kelte

A Felügyelet a H-KE-III-424/2022. sz. határozatával, 2022.07.20-án engedélyezte a Befektetési Jegyek nyilvános forgalombahozatalát.

2.3 Az Alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételéről hozott határozat száma, kelte

A Felügyelet a H-KE-III-487/2022. sz. határozatával, 2022.08.25-én vette nyilvántartásba az Alapot.

2.4 Az Alap nyilvántartási száma

Az Alap nyilvántartási száma (lajstromszáma): 1111-863.

2.5 A Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló alapkezelői határozatok száma, ideje

Nem alkalmazandó.

2.6 A Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat módosításának jóváhagyásáról szóló Felügyeleti határozatok száma, ideje

Felügyeleti határozat kelte

Felügyeleti határozat száma

2023.01.13.

H-KE-III-21/2023

2023.07.04.

H-KE-III-437/2023

2.7 Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

Nem alkalmazandó.

3. AZ ALAP KOCKÁZATI PROFILJA

3.1 Az Alap célja

3.2 Annak a jellemző befektetőnek a profilja, akinek az Alap Befektetési Jegyeit szánják

Az Alap által kibocsátott „A” sorozatú Befektetési Jegyeket Magyarországon devizabelföldi és – amerikai személyek kivételével - devizakülföldi természetes és jogi személyek vásárolhatják meg, amennyiben eleget tesznek a forgalombahozatali feltételekben meghatározott szabályoknak. A befektetési jegyeket az Amerikai Egyesült Államok területén és az amerikai személyek számára és/vagy javára nem lehet felajánlani, értékesíteni, illetőleg továbbítani.

Az Alapot kockázatvállaló befektetőknek ajánljuk, hosszú távú pénzügyi célok megvalósításához, több elemű befektetési portfolió részeként.

3.3 Azon eszközkategóriák, amelyekbe az Alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy az Alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása

Kollektív befektetési értékpapírok

Az Alap portfóliójában a befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok megengedettek a befektetési politikára vonatkozó korlátozások betartásával.

Állampapírok

Az állampapír az Európai Unió, az Európai Unió valamely tagállama, ideértve annak kormányzati szervét, ügynökségét vagy különleges célú gazdasági egységét, az Európai Unió szövetségi államberendezkedésű tagállama esetében a szövetség tagjai, több tagállam közös különleges célú gazdasági egysége, több tagállam által finanszírozás mobilizálása, valamint súlyos finanszírozási problémákkal küzdő vagy finanszírozási szempontból veszélyeztetett tagjai számára pénzügyi segítségnyújtás céljából alapított nemzetközi pénzügyi intézmény, vagy az Európai Beruházási Bank által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

Bankbetétek

Az Alapkezelő az Alap likviditásának biztosítása érdekében, illetve abban az esetben, ha az Alap szabad tőkéjét értékpapírokba megfelelően befektetni nem tudja, az Alap szabad tőkéjét hitelintézeteknél elhelyezett, látra szóló vagy felmondható, legfeljebb 12 hónapos lejáratú betétekben helyezheti el, feltéve, hogy a hitelintézet létesítő okirat szerinti székhelye az Európai Unió valamely tagállamának területén található, vagy amennyiben a hitelintézet székhelye nem egy tagállam területén található, olyan prudenciális szabályok hatálya alá tartozik, amelyek a Felügyelet megítélése szerint egyenértékűek a közösségi jogszabályokban megállapított előírásokkal.

Értékpapír finanszírozási ügyletek Repó és fordított repó ügyletek

A repó és fordított repó ügylet olyan, megállapodásban szabályozott ügylet, amellyel egy szerződő fél értékpapírokat illetve értékpapírok tulajdonjogához kapcsolódó olyan garantált jogokat ruház át, amelyek esetében a garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírokhoz való jogokkal rendelkezik, úgy, hogy a megállapodás nem teszi lehetővé a szerződő fél számára, hogy az adott értékpapírt egyszerre több szerződő félre ruházza át vagy adja biztosítékul, továbbá kötelezettséget ír elő azoknak, illetve azokat helyettesítő, ugyanolyan típusú értékpapíroknak meghatározott áron történő visszavásárlására, az átruházó szerződő fél által meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban; a megállapodás az értékpapírokat

eladó szerződő fél szempontjából repomegállapodásnak, az azokat megvásárló szerződő fél szempontjából fordított repomegállapodásnak tekintendő.

Vétel-eladás ügylet (buy-sell back) és eladás-visszavásárlás ügylet (sell-buy back)

Olyan ügylet, amellyel egy szerződő fél értékpapírokat illetve értékpapírok vagy áruk tulajdonjogához kapcsolódó garantált jogokat vásárol vagy ad el, és amely ügylet során vállalja, hogy meghatározott áron, valamely jövőbeli időpontban ugyanolyan típusú értékpapírokat vagy ilyen garantált jogokat ad el, illetve vásárol vissza; az adott ügylet az értékpapírokat vagy garantált jogokat megvásárló szerződő fél szempontjából vétel-eladás ügyletnek, az azokat eladó szerződő fél szempontjából pedig eladás-visszavásárlás ügyletnek minősül.

Értékpapír kölcsönbe adása és értékpapír kölcsönbe vétele

Olyan ügylet, amellyel egy szerződő fél értékpapírokat ad át azzal a kötelezettségvállalással, hogy a kölcsönbe vevő azonos értékpapírokat fog visszaadni valamely konkrét jövőbeli időpontban vagy amikor a kölcsönbe adó erre kéri; az ügylet az értékpapírokat átadó szerződő fél szempontjából értékpapír kölcsönbe adásának, az átvevő szerződő fél szempontjából pedig értékpapír kölcsönbe vételének tekintendő.

Deviza eszközök

Az Alapkezelő az Alap vagyonát külföldi devizában denominált eszközökbe, devizapárokba vagy azokra szóló derivatívákba is befektetheti.

Egyéb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, pénzpiaci eszközök

Az egyéb szervezetek (pl. gazdasági társaságok, hitelintézetek, önkormányzatok, egyéb intézmények) által kibocsátott kötvények, pénzpiaci eszközök az állampapírokhoz képest – a hozzájuk kapcsolódó garanciák függvényében – magasabb kockázatot képviselnek, de ennek ellentételezéseként hozamuk is magasabb.

Származtatott eszközök

A származtatott ügylet olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva).

A megengedett származtatott eszközök köre:

Szabályozott piacokon forgalmazott származtatott pénzügyi eszközök, beleértve az ezekkel egyenértékű készpénz- elszámolású eszközöket, továbbá tőzsdén kívüli, nem szabványosított származtatott pénzügyi eszközök (OTC származtatott ügyletek), feltéve hogy:

a) ezen OTC származtatott ügyletek alapul szolgáló eszközei a megengedett eszközök körébe tartozó eszközök, továbbá olyan pénzügyi indexek, kamatlábak, devizaárfolyamok vagy valuták, amelyekbe az Alap a Kezelési Szabályzata szerinti befektetési célkitűzései értelmében befektethet;

b) ezen OTC származtatott ügyletekben részt vevő üzletfelek prudenciális felügyelet hatálya alatt álló és a Felügyelet által engedélyezett kategóriákba tartozó intézmények, továbbá

c) ezen OTC származtatott ügyletek megbízható és ellenőrizhető napi értékelése biztosított és az Alap kezdeményezésére egy ellentételező ügylettel bármikor tisztességes piaci értéken eladhatók, felszámolhatók vagy lezárhatók.

Az Alap teljeshozam-csereügyletet – olyan származtatott ügylet, amelyben egy szerződő fél egy referenciakötelezettség teljes gazdasági eredményét, ideértve a kamat- és díjbevételeket, az árfolyamváltozásból eredő nyereséget és veszteséget, valamint a hitelveszteségeket, átruházza egy másik szerződő félre – is köthet.

3.4 Figyelemfelhívás az Alap Kezelési Szabályzatának azon pontjára vonatkozóan, mely az Alap kockázati tényezőinek bemutatását tartalmazza

Az Alapra vonatkozó jelentős kockázati tényezők bemutatása a Kezelési Szabályzat 26. pontjában található.

3.5 A származtatott ügyletek alkalmazásának célja, lehetséges hatása a kockázati tényezők alakulására

Az Alap fedezeti céllal és a portfolió hatékony kialakításának érdekében alkalmaz származtatott ügyleteket. A fedezeti célú ügyletek csökkentik az alap deviza vagy egyéb eszközökben fennálló kockázatát. A portfolió hatékony kialakításának érdekében felvett pozíciók alkalmazásával származtatott eszközökön keresztül vállalunk piaci kitettséget, amely növelheti a portfolió kockázatát a származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázaton keresztül.

3.6 Figyelemfelhívás az egy adott intézménnyel szembeni 20%-ot meghaladó kitettségből fakadó speciális kockázatokra

Az Alap egy intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége nem haladhatja meg az Alap eszközeinek 20 százalékát.

3.7 Figyelemfelhívás az Alap befektetési politikájának azon részére, hogy az Alap alapvetően nem az

átruházható értékpapírok, vagy pénzügyi eszközök közé tartozó eszközkategóriákba fektet be, vagy leképez egy meghatározott indexet

Nem alkalmazandó.

3.8 Figyelemfelhívás arra, hogy a nettó eszközérték a portfolió lehetséges összetételénél fogva jelentősen ingadozhat

A gazdasági- és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek üzleti tevékenységében, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek fizetőképességében és annak megítélésében, a kereslet-kínálat viszonyában bekövetkező változások hatására az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök piaci árfolyama ingadozhat. Az árfolyam-ingadozások hatását az Alapkezelő a portfolió diverzifikálásával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke egyes időszakokban csökken, ez szélsőséges esetben az Alap saját tőkéjének elvesztését eredményezheti.

3.9 Figyelemfelhívás arra, hogy az Alap a – Felügyelet engedélye alapján- eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti olyan, különböző átruházható értékpapírokba, és pénzpiaci eszközökbe, amely valamely EGT- állam, annak önkormányzata, harmadik ország, illetve olyan nemzetközi szervezet bocsátott ki, amelynek egy vagy több tagállam is tagja

Nem alkalmazandó.

3.10 Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

A környezeti hatásokból eredő fenntarthatósági kockázatok közé tartozik például klímaváltozással összefüggő folyamatok nem megfelelő kezelése, a társadalmi hatások között a nemzetközileg elismert munkajogi szabályok érvényesítésének az elmulasztása, vagy a nemek közötti béregyenlőtlenség megszüntetésére tett erőfeszítések elégtelensége, míg a vállalatirányítás körében például a munkavállalói jogok be nem tartása és az adatvédelmi követelmények történő meg nem felelés.

A fenntarthatósági kockázatok önmagukban is jelentősek lehetnek, de bekövetkezésük esetén más kockázati tényezőkre is lényeges hatással bírhatnak, és negatívan befolyásolhatják pl. a piaci kockázat, a likviditási kockázat, a hitelkockázat, vagy a működési kockázat mértékét, illetve hátrányosan befolyásolhatják az Alap befektetéseinek értékét, beleértve a teljes értékvesztést is, ezáltal kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak az Alap teljesítményére. Ebből kifolyólag a fenntarthatósági kockázatokat a normál kockázatok között vesszük figyelembe.

A környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokból eredő fenntarthatósági kockázatok megjelenhetnek társaság-specifikus módon, amikor a fenntarthatósági követelményeknek meg nem felelő társaságok által kibocsátott pénzügyi eszközök piaci értéke a fenntarthatósági kockázatok eredményeként csökkenhet, amit okozhatnak a társaság jó hírnevét érintő események, a társaságot érintő szankciók, de akár például a klímaváltozás által előidézett fizikai jellegű kockázatok is.

A fenntarthatósági kockázatok működési kockázatban való megjelenését idézheti elő, és ezáltal az Alap számára veszteséget okozhat, ha az Alapkezelő vagy az általa igénybe vett szolgáltatók nem fordítanak megfelelő figyelmet a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontoknak.

Az Alapkezelő az Alapot érintő befektetési döntéseinek meghozatala során figyelembe veszi és megfelelően mérlegeli a befektetéssel kapcsolatos kockázatok között a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási aspektusokból eredő fenntarthatósági kockázatokat is. A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálásának az a célja, hogy azok a lehető leghamarabb felismerhetők legyenek, és az Alap eszközeire gyakorolt hatásuk megfelelően kezelhető és csökkenthető legyen.

szempontokból eredő fenntarthatósági kockázatokat is, amelyek felmérésére kockázati indikátorokat alkalmaz. A kockázati indikátorok kvantitatív és kvalitatív tényezők figyelembevételével mérik fel a fenntarthatósági kockázat egyes aspektusaiból származó kockázatokat. Az Alapkezelő az Alap esetében külső adatszolgáltató által megadott ESG minősítéseket és pontszámokat használ. Az adatszolgáltató széles körű iparági és cégspecifikus adatbázisra támaszkodva meghatározott módon összegzi és minősíti az egyes környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szegmenseket, majd ezeket egységes ESG mutatóvá alakítja. Az Alapkezelő a befektetési döntéshozatali folyamatban felhasználja az adatszolgáltató által biztosított mutatókat.

Az Alapkezelő az Alap befektetési döntéshozatali folyamataiba a fenntarthatósági kockázatokat és azok kezelését integrálja így az Alap megfelel az SFRD rendelet 6. cikkének.

Az Alapnak nem célja a környezeti és/vagy társadalmi jellemzők előmozdítása (nem tartozik az SFDR rendelet 8. cikke (1) bekezdésének hatálya alá), illetve nem célja a fenntartható befektetés (nem tartozik az SFDR rendelet 9. cikke (1), (2) vagy (3) bekezdésének hatálya alá).

4. A BEFEKTETŐK RÉSZÉRE SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS ELÉRHETŐSÉGE

4.1 Annak a helynek a megnevezése, ahol az Alap Tájékoztatója, Kezelési Szabályzata, a Kiemelt Információkat Tartalmazó Dokumentum, a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések, valamint a rendkívüli tájékoztatás célját szolgáló közlemények – ezen belül a befektetők részére történő kifizetésekkel, a Befektetési Xxxxxx visszaváltásával kapcsolatos információk - hozzáférhetőek

Az Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata, a Kiemelt Információkat Tartalmazó Dokumentum, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések, a rendkívüli közlemények, illetve az Alap hirdetményei, valamint a Befektetők részére történő kifizetésekkel kapcsolatos információk a közzétételi helyeken, azaz az Alap nevében eljáró Alapkezelő honlapján (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xx/xxxxxxx), a Vezető Forgalmazóként eljáró OTP Bank Nyrt. honlapján (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx), valamint a Felügyelet által üzemeltetett nyilvános közzétételi felületen, a (xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xxx.xx) jelennek meg. A Tájékoztató, a Kezelési Szabályzat és a Kiemelt Információkat Tartalmazó Dokumentum nyomtatott formában a befektető kérésére a Forgalmazási Helyeken érhetők el.

4.2 Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

Nem alkalmazandó.

5. ADÓZÁSI INFORMÁCIÓK

Jelen pont az adózással kapcsolatos általános szabályokat foglalja össze, a Tájékoztató elfogadásakor, illetve a Felügyelet általi jóváhagyásakor hatályos adójogszabályok alapján. A Befektető felelőssége az, hogy a tényállás pontos ismeretében a vonatkozó jogszabályok alapján részletesen tájékozódjék. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adóügyi következmények csak a Befektető egyedi körülményei alapján ítélhetők meg, valamint hogy a jövőben változhatnak.

Külföldi forgalmazás: Az Alapkezelő felhívja a Befektetők figyelmét, hogy az adózási jogszabályok részletes áttekintése elengedhetetlen a befektetési döntéseik meghozatalában, valamint hogy külföldi értékesítés esetén az adózási szabályok a magyar szabályoktól eltérőek lehetnek.

5.1 Az Alapra alkalmazandó adózási rendszer befektetők szempontjából releváns elemeinek rövid összefoglalása

Az Alapot a jogszabályi előírások szerint Magyarországon nem terheli adókötelezettség a keletkező nyeresége után. A külföldi befektetéseken keletkező kamat-, osztalék-, árfolyamnyereség és esetleges egyéb jövedelmek esetén előfordulhat, hogy e jövedelmeket a forrásországban (a jövedelem keletkezésének helyén) adó terheli. A külföldi befektetéseken keletkező jövedelmek adózását az adott ország belső jogszabályai és – ha ilyen létezik - az adott ország és Magyarország között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény határozza meg.

A befektetési alap különadója

adó éves mértéke 0,05 százalék. A fizetendő adót a befektetési alapkezelő állapítja meg, szedi be, vallja be és - a megállapított beszedett és beszedni elmulasztott adót - fizeti meg (adóbeszedés). A fizetendő adót negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell megállapítani, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell bevallani be és ugyanezen időpontig kell megfizetni.

5.2 A befektetők részére kifizetett hozamot és árfolyamnyereséget a forrásnál terhelő levonásokra vonatkozó információk

5.2.1 A belföldi magánszemély adózása

A Befektetési Jegyből származó kamatjövedelem

A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény („Szja tv.”) 65.§ (1) bekezdés b) pontja alapján kamatból származó jövedelemnek minősül

„b) a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott kollektív befektetési értékpapír esetében

…

ba) a kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel

bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből - függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre - az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;”

A jogszabályi előírásból következően kamatjövedelemnek minősül a nyilvánosan fogalomba hozott és forgalmazott kollektív befektetési értékpapírra kamat és/vagy hozam címen kifizetett összeg, továbbá a (tőzsdén kívül átruházott) befektetési jegy révén szerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésre fordított értékének és a járulékos költségnek az összegét.

Az Szja tv. 65. § (6) bekezdés előírásai alapján az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában említett bevételből - ha az az értékpapír megszerzését követően elsőként megszerzett kamat, hozam - levonható az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szerzéséig megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott, kiszámított felhalmozódott kamat, hozam azzal, hogy az így levont összeg az (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában említett esetben az értékpapír átruházásakor, beváltásakor, visszaváltásakor az értékpapír megszerzésére fordított értékként nem vehető figyelembe

Az Szja tv. 65. § (6) bekezdés előírásai alapján nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési forma átalakulása vagy beolvadása következtében a jogelőd kollektív befektetési értékpapírjának a jogutód kollektív befektetési értékpapírjára történő átváltása esetében, azzal, hogy ilyen esetben a jogutód értékpapírjának megszerzésére fordított értékeként a jogelőd értékpapírjának megszerzésére fordított értékét kell figyelembe venni.

A Befektetési Jegyből származó kamatjövedelmet terhelő adókötelezettség

A kamatjövedelmet terhelő adókötelezettséget az Szja tv. 65. § (2) bekezdése szabályozza az alábbiak szerint:

„A kamatjövedelem után az adót - amennyiben a kamatjövedelem

a) kifizetőtől [ebben az esetben kifizetőnek minősül a kamatjövedelmet kifizető/juttató hitelintézet, befektetési szolgáltató is] származik - a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be; azzal, hogy a befektetési jegy beváltásakor, a visszaváltásakor, valamint tőzsdén kívüli átruházásakor a magánszemély bevallásában vagy önellenőrzéssel érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe, aa) a kifizető által kiadott olyan igazolás alapján, amelyen a kifizető a magánszemély kérelmére feltünteti, hogy azt az említett célból adta ki,

ab) feltéve, hogy a magánszemély a kamatjövedelmet és a levont adót az aa) pont szerinti igazolás alapján bevallja (bevallotta),

b) nem kifizetőtől származik – a magánszemély bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

Az Szja tv. 65. § (2) bekezdése szerint a 15% mértékkel számított adót a kifizetőnek kell levonni, megfizetni és bevallani. Az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe, a magánszemély – a kifizető által ilyen céllal kiadott igazolása alapján, amelyről a kifizető adatszolgáltatást teljesít az adóhatóság felé – önadózás keretében is megállapíthatja.

Kollektív befektetési értékpapír visszaváltáskor, átruházáskor a természetes személyt szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett összege alapján.

A 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet alapján a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazása miatt 2023. július 1-jétől a 2023. június 30-át követően vásárolt/megszerzett kollektív befektetési értékpapír visszaváltáskor, átruházáskor a természetes személy által megszerzett és személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett kamatjövedelmet (ide nem értve az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelmet) 13 %-os mértékű szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is terheli, amely – a kamatadóval összhangban – a kifizetés során a kifizető által kerül megállapításra, levonásra és megfizetésre az állami adóhatóság részére.

Személyi jövedelemadó szempontjából nem minősül kamatjövedelemnek a tartós befektetési szerződés keretében, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott állomány tekintetében szerzett jövedelem, továbbá a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, OECD tagállamában működő tőzsdén történő átruházásából származó jövedelem, ezért ezek az állományok nincsenek a 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet hatálya alatt.

Kamatjövedelemtől eltérő jogcímen szerezhető jövedelmek

A hatályos Szja tv. alapján lehetőség van olyan konstrukciók keretei között nyilvántartani befektetési jegyeket, amelyeken adómegtakarítás érhető el. Ilyen a tartós befektetésből származó jövedelem – ahol a konstrukció adómentességet biztosít az ötéves lekötési időszak utolsó napjára, míg a hároméves lekötési időszak utolsó napjára 10% mértékű kedvezményes adókulcsot – valamint a nyugdíj-előtakarékossági számla, amely meghatározott feltételek esetén a nyugdíj-előtakarékossági támogatás lehetőségét nyújtja, valamint adómentes nyugdíjjellegű kifizetést nyugdíjra való jogosultság és a szerződéskövetés évét követő 10. vagy azt követő adóévben történő szerződés megszüntetése esetére. A feltételek nem teljesítése esetén a keletkezett jövedelmet az Szja tv. szerint adókötelezettség terheli.

Tartós befektetési szerződés esetében nem minősül a lekötési időszak megszakításának a lekötési nyilvántartásban szereplő értékpapír átalakítása (kicserélése), ha az átalakított (kicserélt) értékpapír vagy - ha a magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az értékpapírt kibocsátó szervezettől az őt megillető vagyonhányadra tart igényt - az értékpapír helyett kapott pénzösszeg legkésőbb az értékpapír átalakítását, a pénzösszeg kifizetését követő 15 napon belül a lekötési nyilvántartásba kerül.

Nyugdíj-előtakarékossági szerződés esetében akkor jogfolytonos az értékpapír átalakítása – vagyis nem kapcsolódnak hozzá a nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetéshez kapcsolódó jogkövetkezmények (adóköteles egyéb jövedelem megállapítása és a nyugdíj-előtakarékossági támogatás visszafizetésének kötelezettsége) –, ha az átalakításban, átalakulásban közreműködő befektetési szolgáltató a kicserélt értékpapírt az ügyletben meghatározott időpontig a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlájára áthelyezte a jogutód értékpapírokat.

5.2.2 A külföldi magánszemély befektetők adózása

A külföldi magánszemély adókötelezettsége a magánszemély adóügyi illetősége szerinti ország belső jogszabályai szerint, valamint az érintett ország és Magyarország között esetlegesen fennálló kettős adóztatást elkerüléséről szóló egyezmény (továbbiakban: nemzetközi egyezmény) figyelembe vételével határozható meg abban az esetben, ha a magánszemély a külföldi adóügyi illetőségét igazolja és nyilatkozik arról, hogy a kifizetés tekintetében haszonhúzónak minősül-e.

A külföldi illetőségű személy felelőssége biztosítani (az Alap rendelkezésére bocsátani) az adóügyi illetősége szerinti ország szabályainak alkalmazáshoz szükséges igazolás(oka)t (így a külföldi adóhatóság - az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet - által kiállított angol nyelvű illetőségigazolást, annak magyar nyelvű szakfordítását, vagy ezek egyikéről készült másolatot, valamint nemzetközi egyezmény előírása alapján szükség esetén haszonhúzói nyilatkozatot).

Ha a külföldi illetőségű magánszemélytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték, akkor a levont adó és az nemzetközi egyezmény szerinti adó különbözetének visszaigénylésére a NAV Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóságánál van lehetősége a külföldi magánszemélynek a levont adóról kiadott igazolás, valamint az nemzetközi egyezmény alkalmazásához szükséges iratoknak (a külföldi adóhatóság - az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet - által kiállított angol nyelvű illetőségigazolás, annak magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat és – szükség szerint – haszonhúzói nyilatkozat) a bemutatásával.

5.2.3 A belföldi intézményi befektetők adózása

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén a befektetési jegy adás-vételéből származó árfolyamnyereség/-veszteség az adóalapot növeli/csökkenti.

5.2.4 A külföldi intézményi befektetők adózása

A külföldi intézményi befektetők adókötelezettsége a befektető székhelye szerinti ország belső jogszabályai, valamint az érintett ország és Magyarország között esetlegesen fennálló kettős adóztatást elkerüléséről szóló egyezmény figyelembevételével határozható meg.

II. A forgalomba hozatallal kapcsolatos információk

6. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALA

Nem alkalmazandó.

III. A közreműködő szervezetekre vonatkozó részletes információk

7. AZ ALAPKEZELŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

7.1 Az Alapkezelő neve, cégformája

Az Alap Alapkezelője az OTP Alapkezelő Zrt., a cégforma: zártkörű részvénytársaság.

7.2 Az Alapkezelő székhelye

Az Alapkezelő bejegyzett székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 1-3.

7.3 Az Alapkezelő cégjegyzékszáma

Az Alapkezelőt a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a Cg. 00-00-000000 szám alatt tartja nyilván.

7.4 Az Alapkezelő alapításának dátuma

Az Alapkezelő az OTP Befektetési Alapkezelő Kft. átalakulásával jött létre 1998. szeptember 18-án, határozatlan időre.

7.5 Az Alapkezelő által kezelt egyéb befektetési alapok

Az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok felsorolása a 3. sz. mellékletben található.

7.6 Az Alapkezelő által kezelt egyéb vagyon nagysága

Az Alapkezelő által kezelt vagyon nagysága 2022.12.31-én: 1.869 milliárd Ft.

7.7 Az Alapkezelő munkaszervezetének operatív vezetését ellátó, ügyvezető és felügyelő szerveinek tagjai és beosztásuk, azon társaságon kívüli főbb tevékenységeik megjelölése mellett, ahol ezek az adott társaságra nézve jelentőséggel bírnak

Az Alapkezelő ügyvezető szerve az igazgatóság, melynek tagjai az alábbi személyek:

Xxxxx Xxxxxx, az igazgatóság elnöke, Xxxx Xxxxxx Xxxxxx, vezérigazgató

Xxxxxx Xxxxxx, befektetési tevékenységet irányító vezérigazgató-helyettes, Xxxxxx Xxxxx, általános vezérigazgató-helyettes,

Xxxx Xxxxxx Xxxxx, igazgatósági tag.

Xxxxx Xxxxxx az igazgatóság elnökének tisztségét erre irányuló megbízási szerződés keretében tölti be. Xxxx Xxxxxx Xxxxxx, mint az Alapkezelő vezérigazgatója az Alapkezelő munkaszervezetének vezetője, az Alapkezelő Kbftv. szerinti ügyvezetője. Az igazgatóság egyes tagjai az Alapkezelő munkaszervezetének is részei, s ekként – vezető tisztségviselői megbízatásuk ellátásán felül – az Alapkezelővel fennálló munkaviszonyuk keretében az Alapkezelő munkaszervezetének különböző (a fenti felsorolásban a nevük mellett feltüntetett) munka- és felelősségi körrel rendelkező munkatársai is egyben.

A vezető tisztségviselők által más társaságokban betöltött tisztségek:

Xxxxx Xxxxxx: Ügyvezető Igazgató az OTP Bank Nyrt. társaságban, Igazgatósági tag a Joint Stock Company OTP Bank társaságnál (Oroszország), és Igazgatósági tag a Budapesti Értéktőzsde Nyrt.-ben,

Xxxx Xxxxxx Xxxxxx: FB elnök a DSK Asset Management AD társaságban (Bulgária), Xxxxxx Xxxxx: FB tag az Ilirika DZU társaságban (Szerbia)

A DSK Asset Management AD és az Ilirika DZU olyan külföldi alapkezelő társaság, melyben az Alapkezelő tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

A Felügyelő Bizottság tagjai:

Xxxxxx Xxxxxxx (Elnök, OTP Bank Nyrt. Daily Banking Tribe Lead), Xxxx Xxxxxx, xx. Xxxxxxx Xxxxxx.

7.8 Az Alapkezelő jegyzett tőkéjének összege

Az Alapkezelő jegyzett tőkéje 2022.12.31-én: 900 millió Ft, amely teljes egészében befizetésre került.

7.9 Az Alapkezelő saját tőkéjének nagysága

Az Alapkezelő saját tőkéje 2022.12.31-én 16.816,807 millió Ft-ot tett ki.

7.10 Az Alapkezelő alkalmazottainak száma

Az Alapkezelő 61 fő főállású munkatársat foglalkoztat.

7.11 Azon tevékenységek és feladatok megjelölése, amelyekre az Alapkezelő harmadik személyt vehet igénybe

Az Alapkezelő tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében feladatának ellátására harmadik személyt vehet igénybe.

Az Alapkezelő harmadik személyt vesz igénybe a Kbftv. 7. § (2) bekezdés a) aa) pont szerinti feladathoz [könyvviteli és jogi feladatok ellátása], valamint az informatikai feladatok ellátásához. Ez utóbbiak azonban nem minősülnek kiszervezésnek, figyelemmel a Kbftv. 41. § (11) bekezdés b) pontjára, mely szerint nem minősülnek kiszervezésnek a befektetési alapkezeléshez szorosan nem kapcsolódó tevékenységek, így különösen jogi tanácsadás, adószakértői, adótanácsadói tevékenység, kézbesítés, számítástechnikai rendszerfejlesztés, számítástechnikai üzemeltetés és karbantartás, az alkalmazottak képzése és továbbképzése, a számlázás, bérszámfejtés és könyvelés.

7.12 A befektetéskezelésre igénybe vett vállalkozások megjelölése

Az Alapkezelő jelenleg nem vesz igénybe harmadik személyt a Kbftv. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenysége [befektetéskezelés (a befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos befektetési, stratégiai és eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása)] végzéséhez.

7.13 Az ÁÉKBV-alapkezelő javadalmazási politikájának részletes bemutatása (így pl. a javadalmazás és a juttatások kiszámításának módja, a javadalmazás és a juttatások megállapításáért felelős személyek -

amennyiben javadalmazási bizottság létezik -, a javadalmazási bizottság tagjainak megnevezése)

Az Alapkezelő a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító Alapkezelői Javadalmazási Politikával rendelkezik, amely nem ösztönzi az Alapkezelő kezelésében lévő befektetési alapok kockázati profiljával, kezelési szabályzatával nem összeegyeztethető kockázatvállalást.

Az Alapkezelőre, mint az OTP Bank Nyrt.-vel összevont felügyelet alá tartozó Bankcsoporttag leányvállalatra kiterjed a Bankcsoporti Javadalmazási Politika hatálya is, annak irányadó szabályait - az Alapkezelői Javadalmazási Politika sérelme nélkül - megfelelően alkalmazza.

Az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága – az Alapkezelői Javadalmazási Bizottság közreműködése mellett - dönt az Alapkezelői Javadalmazási Politika elfogadásáról, módosításának jóváhagyásáról és felügyeli annak végrehajtását. Az Alapkezelői Javadalmazási Bizottság elnöke: Xxxxxx Xxxxxxx, tagjai: xx. Xxxxxxx Xxxxxx és Xxxx Xxxxxx.

Az Alapkezelő Igazgatósága felel az Alapkezelői Javadalmazási Politika végrehajtásáért és felülvizsgálatáért. Az Alapkezelő Igazgatóságán belüli munkamegosztás keretében az Alapkezelő vezérigazgatója látja el az Alapkezelői Javadalmazási Politika végrehajtása körébe tartozó feladatokat, beleértve az e körben felmerülő munkáltatói döntések meghozatalát.

7.14 Az ÁÉKBV-alapkezelő javadalmazási politikájának összefoglalása

Az Alapkezelői Javadalmazási Politika az Alapkezelő kockázati profiljára vagy az Alapkezelő kezelésében lévő alapok kockázati profiljára szakmai tevékenységük révén lényeges hatást gyakorló tisztségviselők és munkavállalók javadalmazására terjed ki. A javadalmazási rendszer két fő eleme az alapjavadalmazás (ezen belül az alapbér és a béren kívüli juttatások) és a teljesítményjavadalmazás (ezen belül a sikerdíj alapú teljesítményjavadalmazás és a nem sikerdíj alapú teljesítményjavadalmazás).

Az alapjavadalmazás és a teljesítményjavadalmazás aránya az egyes pozíciókhoz kapcsolódóan differenciáltan kerül meghatározásra. A tejesítményjavadalmazás mértéke az előre meghatározott (alapkezelői szintű, csoportszintű, illetve egyéni) célkitűzések megvalósulásához van kötve, a teljesítményjavadalmazás kifizetésére az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően halasztás alkalmazásával kerül sor.

7.15 Az ÁÉKBV-alapkezelő nyilatkozata, hogy a 7.13. pontban jelzett javadalmazási politika részletes bemutatása egy webhelyen keresztül hozzáférhető (megadva egyúttal a webhelyre mutató hivatkozást), és hogy kérésre nyomtatott formában is rendelkezésre áll

Az Alapkezelő mindenkor hatályos javadalmazási politikájának részletes összefoglalója az alábbi linken megtalálható és kérésre nyomtatott formában is rendelkezésre áll:

xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xx/Xxxxxx/Xxxxxxxxxxxx. (Az OTP Alapkezelő javadalmazási politikája)

8. A LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

8.1 A letétkezelő neve, cégformája

Az Alap letétkezelője az UniCredit Bank Hungary Zrt. Cégformája: zártkörűen működő részvénytársaság

8.2 A letétkezelő székhelye

Az UniCredit Bank Hungary Zrt székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.

8.3 A letétkezelő cégjegyzékszáma

A társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság (jelenleg Fővárosi Törvényszék Cégbírósága) 01 10 041348 szám alatt jegyezte be.

8.4 A letétkezelő fő tevékenysége

Az UniCredit Bank Hungary Zrt. teljeskörű banki szolgáltatásokat nyújtó hitelintézet.

8.5 A letétkezelő tevékenységi köre

Az UniCredit Bank Hungary Zrt. tevékenységi köre az alábbi:

TEÁOR szám:

64.19.’08. Egyéb monetáris közvetítés 64.91.’08. Pénzügyi lízing

64.99.’08. Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés 66.12.’08. Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység 66.19.’08. Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 66.22.’08. Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység

66.29.’08. Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége 64.92.’08. Egyéb hitelnyújtás

8.6 A letétkezelő alapításának időpontja

Az UniCredit Bank Hungary Zrt alapításának éve: 1990.01.23.

8.7 A letétkezelő jegyzett tőkéje

UniCredit Bank Hungary Zrt jegyzett tőkéje 2022. 12.31-én 24.118 millió Ft.

8.8 A letétkezelő utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje

Az UniCredit Bank Hungary Zrt konszolidált saját tőkéje 2022.12.31-én: 391.426 millió Ft.

8.9 Alkalmazotti létszám

Az UniCredit Bank Hungary Zrt összes foglalkoztatottainak száma 2022.12.31-én 1785 fő volt.

9. A KÖNYVVIZSGÁLÓRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

9.1 A könyvvizsgáló társaság neve, cégformája

Az Alap könyvvizsgálója az Ernst & Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság (cégjegyzékszáma: Fővárosi Bíróság Cégbírósága 01-09-267553). A könyvvizsgálatért felelős személy Xx. Xxxxx Xxxxxx

A könyvvizsgálatért felelős személy nyilatkozott arról, hogy megfelel a hatályos jogszabályokban előírt követelményeknek, rendelkezik a szükséges pénzintézeti szakértelemmel és gyakorlattal, valamint megfelelő felelősségbiztosítással.

9.2 A könyvvizsgáló társaság székhelye

0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

9.3 A könyvvizsgáló társaság kamarai nyilvántartási száma

MKVK nyilvántartási száma: 001165. A könyvvizsgálatért felelős személy MKVK tagsági igazolvány száma: 007118

9.4 Természetes személy könyvvizsgáló neve

Nem alkalmazandó.

9.5 Természetes személy könyvvizsgáló címe

Nem alkalmazandó.

9.6 Természetes személy könyvvizsgáló kamarai nyilvántartási száma

Nem alkalmazandó.

10. TANÁCSADÓKKAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK, AMELYEK DÍJAZÁSA AZ ALAP ESZKÖZEIBŐL TÖRTÉNIK

Nem alkalmazandó.

11. A FORGALMAZÓRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

11.1 Az Alap Vezető Forgalmazójának neve, cégformája

Az Alap Vezető Forgalmazója az OTP Bank Nyrt. Cégformája: nyilvánosan működő részvénytársaság.

11.2 A Vezető Forgalmazó székhelye

Az OTP Bank Nyrt. székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16.

11.3 A Vezető Forgalmazó cégjegyzékszáma

A társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság (jelenleg Fővárosi Törvényszék Cégbírósága) 00-00-000000 szám alatt jegyezte be.

11.4 A Vezető Forgalmazó tevékenységi köre

Az OTP Bank Nyrt. tevékenységi köre az alábbi:

TEÁOR szám:

6419 Egyéb monetáris tevékenység 6491 Pénzügyi lízing

6619 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 6499 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység

6612 Értékpapír ügynöki tevékenység, alapkezelés 6629 Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység

11.5 A Vezető Forgalmazó alapításának időpontja

Az OTP Bank Nyrt. az 1949-ben megalapított Országos Takarékpénztár jogutódjaként, 1990. december 31-én alakult meg.

11.6 A Vezető Forgalmazó jegyzett tőkéje

Az OTP Bank Nyrt. alaptőkéje 28.000.001.000,-Ft.

11.7 A Vezető Forgalmazó utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje

Az OTP Bank Nyrt. konszolidált saját tőkéje 2022.12.31-én: 3.322.312 millió Ft.

11.8 A befektetőkre, illetve képviselőkre vonatkozó, a forgalmazó által felvett adatoknak az Alapkezelő felé történő továbbításának lehetősége

A Kbftv. 106. § (1) bekezdésének értelmében, amennyiben ezt a Tájékoztató vagy a Kezelési Szabályzat lehetővé teszi és az Alapkezelő és a Vezető Forgalmazó arról megállapodik, a Vezető Forgalmazó tájékoztatja az Alapkezelőt a befektetők és képviselőik Vezető Forgalmazó által felvett adatairól. Az ilyen adattovábbítás, melyet jelen Tájékoztató e rendelkezéssel lehetővé tesz, nem minősül a Tpt. szerinti értékpapírtitok vagy az üzleti titok megsértésének. Az Alapkezelő a részére átadásra kerülő adatokat kizárólag az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések keretében, a befektetési alapkezelési tevékenységéhez szükséges célra, különösen a befektetők tájékoztatása, az Alapkezelő vagy az Alap kereskedelmi kommunikációja céljára használhatja fel.

11.9 Az Alap Társforgalmazói

DSK Bank EAD - az Alap passzportálását követően kezdődik a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása-.

OTP banka d.d. (OTP Bank Croatia) - az Alap passzportálását követően kezdődik a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása-.

Nova KBM d.d. - az Alap passzportálását követően kezdődik a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása-.

Crnogorska komercijalna banka a.d. (CKB) - az Alap forgalmazására vonatkozó helyi felügyeleti hatóság engedélye alapján kezdődik a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása.

12. AZ INGATLANÉRTÉKELŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

13. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

Az Alapkezelő telefonszáma: 000-0000, fax: 000-0000, e-mail: xxxxxxx@xxxxxxx.xx

14. NYILATKOZAT

Az OTP Alapkezelő Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 1-3., cégjegyzékszáma: 00-00-000000, nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága), mint a Befektetési Jegyeket kibocsátó OTP Multi-Asset Konzervatív Alapok Alapja képviseletében eljáró Alapkezelő és az OTP Bank Nyrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00. cégjegyzékszáma: 00-00-000000, nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága), mint Vezető Forgalmazó kijelentik, hogy jelen Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz és nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. A Befektetési Xxxx tulajdonosával szemben a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó egyetemlegesen felel.

Budapest, 2024. április 09.

...........................................................

Szarka Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx Xxxxx OTP Alapkezelő Zrt.

az OTP Alapkezelő Zrt. és az OTP Multi-Asset Konzervatív Alapok Alapja mint Kibocsátó

képviseletében eljárva

…………….............................................................

Xxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxxx Xxxx OTP Bank Nyrt.

az OTP Multi-Asset Konzervatív Alapok Alapja Vezető Forgalmazójának képviseletében eljárva

ELEKTRONIKUSAN ALÁÍRT IRAT

KEZELÉSI SZABÁLYZAT

I. Az Alapra vonatkozó alapinformációk

1. AZ ALAP ALAPADATAI

1.1 Az Alap neve

OTP Multi-Asset Konzervatív Alapok Alapja

1.2 Az Alap rövid neve

OTP Multi-Asset Konzervatív Alapok Alapja

1.3 Az Alap székhelye

1026 Budapest, Riadó u. 1-3.

1.4 Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma

Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja: 2022. augusztus 25., a nyilvántartásbavételt elrendelő Felügyeleti határozat száma: H-KE-III-487/2022, lajstromszám: 1111-863.

1.5 Az Alapkezelő neve

Az Alap Alapkezelője az OTP Alapkezelő Zrt.

1.6 A Letétkezelő neve

Az Alap Letétkezelője az UniCredit Bank Hungary Zrt

1.7 A Forgalmazó neve

1.7.1 Vezető Forgalmazó

OTP Bank Nyrt.

1.7.2 Társforgalmazók:

DSK Bank EAD - az Alap passzportálását követően kezdődik a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása-.

OTP banka d.d. (OTP Bank Croatia) - az Alap passzportálását követően kezdődik a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása-.

Nova KBM d.d. - az Alap passzportálását követően kezdődik a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása-. Crnogorska komercijalna banka a.d. (CKB) - az Alap forgalmazására vonatkozó helyi felügyeleti hatóság engedélye alapján kezdődik a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása.

1.8 Az Alap működési formája

Az Alap a működési formája szerint: nyilvános alap.

Az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyeket Magyarországon devizabelföldi és – amerikai személyek kivételével - devizakülföldi természetes és jogi személyek vásárolhatják meg, amennyiben eleget tesznek a forgalombahozatali feltételekben meghatározott szabályoknak.

1.9 Az Alap fajtája

Nyíltvégű

1.10 Az Alap futamideje

Határozatlan

1.11 Az Alap harmonizációja

A Felügyelet által engedélyezett, ÁÉKBV-irányelv alapján harmonizált befektetési alap.

1.12 Az Alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól

1.13 Az Alap elsődleges eszközkategória típusa

Értékpapír alap

1.14 Az Alapra vonatkozó tőke-, vagy hozamgarancia, illetve tőke vagy hozamvédelem

Nem alkalmazandó.

2. AZ ALAPRA VONATKOZÓ EGYÉB ALAPINFORMÁCIÓK

Külföldi forgalmazás: Az Alap Befektetési Jegyei az Alap passzportálását, illetve harmadik ország esetében a helyi forgalomba hozatali szabályok szerinti forgalmazás engedélyezését követően külföldön (más EGT-államban, illetve harmadik országban) is elérhetővé válnak. A külföldi forgalmazásra vonatkozó speciális feltételeket jelen Kezelési szabályzat a megfelelő pontokban kiemelve tartalmazza.

3. AZ ALAPKEZELÉSRE, TOVÁBBÁ A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁRA ÉS FORGALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ, VALAMINT AZ ALAP ÉS A BEFEKTETŐ KÖZÖTTI JOGVISZONYT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK FELSOROLÁSA

Az Alapra, az Alapkezelőre, a Letétkezelőre, a Vezető Forgalmazóra és minden további, a Tájékoztatóban és a Kezelési Szabályzatban közreműködő szervezetként megjelölt személyre és e személyeknek az Alaphoz vagy az Alapkezelőhöz fűződő jogviszonyára alkalmazandó jog a magyar jog (beleértve a közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusokat).

A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó speciális jogszabályok az alábbiak, melyek közül

(a) a befektetési alapkezelésre, a befektetési alap és a befektetési alapkezelő működésére, az alap és a befektető közötti jogviszonyra

- a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 2014. évi XVI. törvény („Kbftv.”),

- az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló 79/2014. (III. 14.) Kormányrendelet,

- a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Kormányrendelet,

- egyes befektetési alapok befektetési szabályairól szóló 156/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet,

- gazdasági, finanszírozási tárgyú intézkedésekről szóló 89/2023. (III. 22.) Korm. rendelet,

- a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény („Tpt.”),

- a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”)

vonatkozik;

(b) a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására pedig

- a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 2014. évi XVI. törvény („Kbftv.”),

- tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény („Tpt.”),

- a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”)

vonatkozik.

A fent felsoroltakon felül alkalmazandóak még a felsorolt jogszabályokban foglalt utalószabályok folytán alkalmazandó jogszabályok, valamint az azokban foglalt felhatalmazó rendelkezések alapján kiadott, a jogforrási hierarchia alacsonyabb szintjén fekvő jogszabályok.

Ez utóbbiak közül – a befektetési jegy forgalomba hozatala és forgalmazása körében – kiemelendő a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól szóló 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet („Ügyfélszámla-rendelet”).

A befektetési alap és a befektetési alapkezelő felügyelete a Magyar Nemzeti Bank alá tartozik, melynek jogállását, feladatait és eljárásait, szervezetét és gazdálkodását a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény határozza meg.

A felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjáról és feltételeiről szóló 17/2018. (V.29.) MNB rendelet tartalma – a befektetési alapot is terhelő felügyeleti díjra vonatkozó szabályokon keresztül - szintén érinti e körben a befektetési alap működését.

Az értékpapírokra vonatkozó általános szabályozást a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) tartalmazza.

Az alkalmazandó jogszabályok közé tartoznak továbbá az Európai Unió alábbi jogi aktusai:

A módosított 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (UCITS V irányelv)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 Rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről,

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 Rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról.

A hivatkozott jogszabályok szövege elektronikusan elérhető egyebek között az alábbi címen: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx

A magyarországi jogszabályok teljes és hatályos szövege megtalálható az alábbi webhelyen: Jogszabálykereső (Xxxxxxxxxxxx.xx)

4. A BEFEKTETÉS LEGFONTOSABB JOGI KÖVETKEZMÉNYEINEK LEÍRÁSA, BELEÉRTVE A JOGHATÓSÁGRA, AZ ALKALMAZANDÓ JOGRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓKAT

A befektetők jogait részletesen a Kezelési Szabályzat 10. pontja tartalmazza.

A Befektetési Jegyek megszerzésével a befektető elfogadja, hogy az Alap és a befektető között létrejövő jogviszonyra a magyar jog szabályai – és azon keresztül a Magyarországon közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi

aktusokban foglalt rendelkezések – az irányadók. Az Alap és a befektető között létrejövő jogviszonyra vagy az azokból fakadóan felmerülő bármely vita, jogvita, értelmezési kérdés esetére a Felek alávetik magukat a magyar jog mindenkor hatályos hatásköri és illetékességi szabályai szerinti magyarországi székhelyű rendes bíróság illetékességének.

A magyar bíróság által hozott ítéletek külföldi elismerésére és végrehajtására a hatályos magyar jogszabályok és vonatkozó európai uniós jogi aktusok – így különösen a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU tanácsi rendelet szabályai az irányadók.

II. A Befektetési Jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)

5. A BEFEKTETÉSI JEGYEK ISIN AZONOSÍTÓJA

Az Alap egy Befektetési Jegy sorozatot bocsát ki dematerializált formában. Az „A” sorozatba tartozó Befektetési Jegyek ISIN azonosítója: HU0000729793

6. A BEFEKTETÉSI JEGYEK NÉVÉRTÉKE

Az „A” sorozatba tartozó Befektetési Jegyek névértéke 1,- EUR.

7. A BEFEKTETÉSI JEGYEK DEVIZANEME

Az „A” sorozatba tartozó Befektetési Jegyek devizaneme euró.

8. A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK MÓDJA, A KIBOCSÁTÁSRA, ÉRTÉKESÍTÉSRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

Az Alap által kibocsátott befektetési jegyek előállításának módja: dematerializált értékpapír.

A dematerializált értékpapír:

A Tpt. 5. § (1) bekezdés 29. pontja szerint a Tpt. és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában dematerializált értékpapír: a Tpt-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség.

9. A BEFEKTETÉSI JEGYRE VONATKOZÓ TULAJDONJOG IGAZOLÁSÁNAK ÉS NYILVÁNTARTÁSÁNAK MÓDJA

A Ptk. 6:569. § (7) bekezdése szerint a dematerializált értékpapír átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelése és az új jogosult értékpapírszámláján a dematerializált értékpapír jóváírása szükséges. A Tpt. 138. § (1) bekezdése szerint a dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A Ptk. 6:570. §-a szerint a dematerializált értékpapír átruházásával az értékpapírban rögzített jogok átszállnak az értékpapír új jogosultjára, függetlenül attól, hogy az átruházó rendelkezett-e az értékpapírban rögzített jogokkal.

A Ptk. 6:566. § (6) bekezdése, illetve a Tpt. 138. § (2) bekezdése szerint a dematerializált értékpapír jogosultjának - ellenkező bizonyítás hiányában - annak az értékpapírszámlának a jogosultját kell tekinteni, amelyiken a dematerializált értékpapírt nyilvántartják. Az értékpapírszámla vezetője által kiállított számlakivonat a dematerializált értékpapír jogosultja jogosultságát az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem minősül értékpapírnak, nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya.

A Befektetési Jegyek dematerializált formában – azaz számítógépes jelként - kerülnek előállításra, ezért nem nyomtattathatók ki.

10. A Befektetőnek a Befektetési Xxxx által biztosított jogai

Az Alapkezelő a bánásmód tekintetében nem tesz megkülönböztetést a befektetők között, minden befektető ugyanazon tisztességes bánásmódban részesül.

A Befektetési Jegy tulajdonosa jogosult arra, hogy

• Forgalmazási Napon, a Forgalmazási Órák alatt a Befektetési Jegyek visszaváltási jutalékkal csökkentett, az adott sorozatra vonatkozóan meghatározott egy jegyre jutó nettó eszközértéken való visszaváltására a Forgalmazási Helyek valamelyikén megbízást adjon a Forgalmazónak;

• a Befektetési Xxxx vásárlását/visszaváltását megelőzően tájékoztatást kapjon a vételi/visszaváltási jutalék mértékéről;

• a Befektetési Jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata, valamint a Kiemelt Információkat Tartalmazó Dokumentum részére térítésmentesen átadásra kerüljön, az Alap legutóbbi éves és féléves jelentését kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák,

• a Befektetési Jegy folyamatos forgalmazása során a Kiemelt Információkat Tartalmazó Dokumentumot, a Tájékoztatót és Xxxxxxxx Szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfoliójelentést kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során felhívják a figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat;

• az Alap megszűnése esetén részesedjék az Alap felosztható tőkéjéből a Kezelési Szabályzat 50. pontjában meghatározottak szerint;

• az Alapkezelő és az eljáró Forgalmazó üzletszabályzatát megtekintse;

• a Kbftv.-ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást megismerje a Tájékoztatóban megjelölt közzétételi helyeken és a Forgalmazási Helyeken;

• az Alap megszűnése után a megszűnési jelentést megtekintse; továbbá

• gyakorolja a jogszabályban, illetve a Kezelési Szabályzatban meghatározott egyéb jogokat.

III. Az Alap befektetési politikája és céljai

11. AZ ALAP BEFEKTETÉSI CÉLJAINAK, SPECIALIZÁCIÓJÁNAK LEÍRÁSA, FELTÜNTETVE A PÉNZÜGYI CÉLOKAT IS

Az Alap egy globális piacokon befektető vegyes alap, aktív kockázatkezeléssel, alapok alapja konstrukcióban. Az alap befektetései nagyobb súllyal a fejlett piacokon, kisebb súllyal a feltörekvő piacokon befektető alapok befektetési jegyeiből állnak. Az Alap a hagyományos vegyes alapokhoz képest olyan alternatív eszközökbe (ingatlan alapok, hedge fund-ok, árupiaci alapok befektetési jegyei) is fektethet, amelyeknek az árfolyama várhatóan alacsony korrelációt, azaz együttmozgást mutat az Alap többi eszközének az árfolyamával. Az alacsony korreláció pedig hozzájárulhat az Alap teljesítményének kiegyensúlyozásához, az árfolyamingadozások mértékének csökkentéséhez. Az Alap emellett aktív kockázatkezeléssel is törekszik arra, hogy más, hasonló összetételű alapokhoz képest a tőkepiacokon rendszeres előforduló turbulens időszakokban is nagyobb stabilitást mutasson. Az alapok alapja konstrukció ezen túlmenően lehetővé teszi, hogy az egyes eszközök tartására az Alapkezelő olyan alapokat válasszon ki, amelyek a múltban is bizonyított módon jól kezelik az adott eszközosztály sajátos kockázatait. Az alapok alapját részben aktív, részben passzív alapok alkotják. Az aktív alapok kiválasztásakor az egyik szempont, hogy versenyképes-e a kiválasztott alapok kockázattal kiigazított hozama, illetve a kockázatkezelésük minősége a saját eszközosztályhoz tartozó alapokhoz képest. A kockázatkezelés minőségét részben az alap kockázatkezelési stratégiájának ismerete, részben az alap kockázatosságát mérő mutatói (volatilitás, legnagyobb múltbeli visszaesés) határozzák meg. A kockázati mutatók mellett az is lényeges, hogy az adott alap alapkezelője rendelkezik-e olyan kompetenciával, amely alapján várható, hogy az alap középtávon a referenciaindexét meghaladó hozamot ér el. A passzív alapok esetén a kiválasztás fő szempontja az alapok árazása, illetve piaci likviditása. Az Alapkezelő célja, hogy az Alap a hagyományos vegyes alapokhoz képest magasabb kockázattal kiigazított hozamot érjen el az ajánlott

befektetési időtávon. Az Alapkezelő az Alap befektetési döntéshozatali folyamataiba a fenntarthatósági kockázatokat és azok kezelését integrálja így az Alap megfelel az SFRD rendelet 6. cikkének.

12. BEFEKTETÉSI STRATÉGIA, AZ ALAP CÉLJAI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI

Az Alap befektetéseit – az alapok alapja struktúrának megfelelően – a következő három eszköz osztályba sorolható aktívan kezelt és passzív stratégiát követő alapok alkotják: nemzetközi részvény alapok, nemzetközi kötvény alapok és alternatív alapok. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy a hasonló befektetési univerzumot lefedő alapok közül olyanokat válogasson ki, amelyek hozama az alkalmazott mögöttes értékpapírkiválasztási metódusnak köszönhetően várhatóan nem mozog szorosan együtt. Ennek révén az alapok alapja konstrukció diverzifikációs előny elérésére nyújt lehetőséget. Az Alap tarthat még az előbb felsorolt eszközök kockázatát csökkentő származtatott eszközöket, valamint a befektetési jegyek folyamatos visszaváltása teljesítését biztosító likvid eszközöket is.

Az Alap aktív befektetési politikát folytat, és a különböző eszközosztályok aránya legalább évente egyszer felülvizsgálatra kerül. Ezek az arányok a kezelési szabályzatban megadott limiteken belül változhatnak, a gazdaság ciklikus pozícióját, a tőkepiacok pillanatnyi állapotát és az eszköz osztályok relatív árazását figyelembe véve.

Az Alap legalább 80 százalékos mértékben Magyarországon kívül kibocsátott, valamint forgalmazott eszközbe fektet be.

13. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe az Alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy az alap számára engedélyezett a származtatott ügyletek alkalmazása

Kollektív befektetési értékpapírok

Az Alap portfóliójában a befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok megengedettek a befektetési politikára vonatkozó korlátozások betartásával.

Állampapírok

Bankbetétek

Értékpapír finanszírozási ügyletek Repó és fordított repó ügyletek

Vétel-eladás ügylet (buy-sell back) és eladás-visszavásárlás ügylet (sell-buy back)

Értékpapír kölcsönbe adása és értékpapír kölcsönbe vétele

Deviza eszközök

Az Alapkezelő az Alap vagyonát külföldi devizában denominált eszközökbe, devizapárokba vagy azokra szóló derivatívákba is befektetheti.

Egyéb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, pénzpiaci eszközök

Származtatott eszközök

A megengedett származtatott eszközök köre:

14. AZ EGYES PORTFOLIÓELEMEK MAXIMÁLIS, ILLETVE MINIMÁLIS VAGY TERVEZETT ARÁNYA

Az Alap a portfóliójában található egyes elemek minimális, illetve maximális arányát illetően a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokban, így különösen a 78/2014. (III.14.) kormányrendeletben szereplő korlátokat alkalmazza, azokhoz képest szigorúbb korlátozásokat nem vállal. A jelen pont az Alap befektetési stratégiájának megvalósítása, napi működése során várható, korlátozást nem jelentő, tervezett célarányok bemutatására szolgál.

Az Alap által alkalmazni tervezett célarányok a nettó eszközérték %- os mértékében kifejezve	Tervezett minimum	Tervezett maximum
Befektetési eszközök
• Lekötött betét	0%	40%
Kötvény jellegű befektetések
• Állampapírok és állam által garantált értékpapírok	0%	50%

• Egyéb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, pénzpiaci eszközök	0%	20%
Kollektív befektetési értékpapírok	80%	100%
Egyéb információk
Származtatott eszközök (A származatott ügyletek nettósított kötési értékének az abszolút értéke a nettó eszközérték arányában)
• Deviza	0%	100%
Devizakockázat (A deviza ügyletek nettósított kötési értékének az abszolút értéke a nettó eszközérték arányában)
• Bázisdevizától eltérő nettó devizapozíció	0%	60%
Az alap likviditását biztosító eszközök
• Látra szóló betét	0%	40%
• Értékpapír finanszírozási ügyletek	0%	100%

15. A BEFEKTETÉSI POLITIKA MINDEN ESETLEGES KORLÁTOZÁSA, VALAMINT BÁRMELY OLYAN TECHNIKA, ESZKÖZ VAGY HITELFELVÉTELI JOGOSÍTVÁNY, AMELY AZ ALAP KEZELÉSÉHEZ FELHASZNÁLHATÓ, IDEÉRTVE A

TŐKEÁTTÉTEL ALKALMAZÁSÁRA, KORLÁTOZÁSÁRA, A GARANCIÁK ÉS ESZKÖZÖK ÚJBÓLI FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPODÁSOKAT ÉS AZ ALKALMAZHATÓ TŐKEÁTTÉTEL LEGNAGYOBB MÉRTÉKÉT

Az Alapkezelő az Alap nevében a portfolió lehetséges elemeire vonatkozóan olyan ügyletet köthet, amely nem sérti az alább meghatározott korlátozásokat.

Az alábbi táblázatban meghatározott befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfolióelemek ügyletkötéskori piaci értékének az Alap ügyletkötéskori saját tőkéjére vetített aránya alapján.

	Eszközre vetített limit	OTP Multi-Asset Konzervatív Alapok Alapja eszközeihez viszonyított maximális arány
1.	Ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök maximális aránya alapesetben	10%
2.	1. pontbeli limitet meghaladó kibocsátó maximális aránya a 3. pont figyelembevételével	20%
3.	2. pontba tartozó értékpapírok összesített maximális aránya	20%
4.	Egy kibocsátó maximális aránya, amennyiben az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja	20%
5.	Egy adott sorozatba tartozó olyan értékpapírok maximális aránya, amelyeket valamely EGT-állam, annak önkormányzata, harmadik ország, illetve olyan nemzetközi szervezet bocsátott ki vagy garantál, amelynek egy vagy több tagállam is tagja	20%
6.	Olyan átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök maximális aránya, amelyeket valamely EGT-állam, annak önkormányzata, harmadik ország, illetve olyan nemzetközi szervezet bocsátott ki vagy garantál, amelynek egy vagy több tagállam is tagja, a 7. pont figyelembevételével	20%
7.	Egy hitelintézet betéteinek maximális aránya	20%
8.	Egy adott kollektív befektetési értékpapír maximális aránya	19%
9.	Nem ÁÉKBV-nek minősülő befektetési alap befektetési jegyeinek, és egyéb kollektív befektetési értékpapírjainak maximális aránya.	30%
10.	A származtatott ügyletekkel szembeni teljes nettó kitettség, beleértve az ügyletek alapjául szolgáló eszközök aktuális	nettó eszközérték 100%-a

	piaci értékét, az ügyletben részt vevő másik fél kockázatát (partnerkockázat), a jövőben esedékes piaci mozgások feltételezhető alakulását és az ügyletek lezárására rendelkezésre álló időt
11.	Tőkeáttétel maximális mértéke (egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségek* abszolút értékeinek összege)	2-szeres
12.	Tőzsdén kívüli származtatott ügylet alapján másik féllel szembeni partnerkockázati kitettség	5%, illetve 10%, amennyiben az ügyletben részt vevő másik fél a 78/2014 Kormányrendelet 2. § (1) f) pontjában említett hitelintézet
13.	Egyéb, a megengedett eszközök körében tételesen nem felsorolt értékpapírok és pénzügyi eszközök maximális aránya	10%

- Az alap egy intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége nem haladhatja meg az Alap eszközeinek 20 százalékát.

- Az Alap nem köteles betartani az e részben foglalt befektetési korlátokat a tulajdonában lévő átruházható értékpapírokhoz vagy pénzpiaci eszközökhöz tartozó jegyzési jogok gyakorlása során, illetve a korlátoknak az Alapon kívül álló okból történő túllépése esetén. Az Alap ilyen túllépés esetén az eladási ügyletei során – a befektetők érdekeinek figyelembevételével – a lehető leghamarabb, de legkésőbb 90 napon belül köteles megfelelni a fenti korlátoknak.

- Az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, illetve az ilyen vállalkozásnál elhelyezhető betétekbe és származtatott eszközökbe történő befektetések semmilyen körülmények között nem haladhatják meg az Alap eszközeinek 35 százalékát.

- Nem ÁÉKBV-nek minősülő befektetési alap befektetési jegyeinek, és egyéb kollektív befektetési értékpapíroknak az összértéke nem haladhatja meg az Alap eszközeinek 30 százalékát.

- Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjét nem fektetheti be az Alap által kibocsátott befektetési jegybe.

- Az Alap legalább 80 százalékos mértékben Magyarországon kívül kibocsátott, valamint forgalmazott eszközbe fektet be.

- Az Alap nem vásárolhat az Alapkezelő által kibocsátott értékpapírt, valamint az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírokat és a tőzsdére bevezetett értékpapírokat is.

- Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a Forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége.

- Az Alap nem vásárolhat az Alapkezelő tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket, és nem értékesíthet pénzügyi eszközt az Alapkezelő részére.

- Az Alap származtatott ügyletekkel szembeni teljes nettó kitettsége nem haladhatja meg a nettó eszközérték 100%-át.

- Az Alapkezelő mindenkor köteles továbbá megfelelni a Kbftv.-ben, illetve a 78/2014. (III.14.) Kormányrendeletben és az éppen hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott egyéb befektetési korlátozásoknak is.

16. A PORTFOLIÓ DEVIZÁLIS KITETTSÉGE

Az Alapkezelő az Alap deviza-kitettségét aktívan kezeli. Ha az Alapkezelő azt célszerűnek látja, az idegen devizában denominált eszközökből fakadó deviza-kockázatot határidős deviza eladással teljes mértékben kiküszöbölheti, azonban belátása szerint nyitott devizapozíciót is vállalhat. Ennek megfelelően, az Alap nettó deviza-kitettsége 0% és 60% között ingadozhat.

17. A TŐKE-, ILLETVE HOZAMVÉDELMET BIZTOSÍTÓ BEFEKTETÉSI POLITIKA ÉS A MÖGÖTTES TERVEZETT TRANZAKCIÓK LEÍRÁSA

Nem alkalmazandó.

18. HITELFELVÉTELI SZABÁLYOK

Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez biztosítékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége.

Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására.

Az Alap jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez óvadékot nyújtani. Az óvadékba adott eszközök értékelési feltételeit a Kezelési Szabályzat 27. pontja tartalmazza.

Az Alap értékpapírkölcsön ügylet keretében eszközértékének 50%-áig adhat és vehet kölcsön értékpapírt.

19. AZON ÉRTÉKPAPÍROKAT KIBOCSÁTÓ VAGY GARANTÁLÓ ÁLLAMOK, ÖNKORMÁNYZATOK VAGY NEMZETKÖZI SZERVEZETEK, AMELYEKNEK AZ ÉRTÉKPAPÍRJAIBA AZ ALAP ESZKÖZEINEK TÖBB MINT 35 SZÁZALÉKÁT FEKTETI

Nem alkalmazandó.

20. A LEKÉPEZETT INDEX BEMUTATÁSA ÉS AZ EGYES ÉRTÉKPAPÍROK INDEXBELI SÚLYÁTÓL VALÓ ELTÉRÉSÉNEK MAXIMÁLIS NAGYSÁGA

Nem alkalmazandó.

21. AZON BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA, AMELYBE A BEFEKTETÉSI ALAPBA FEKTETŐ BEFEKTETÉSI ALAP ESZKÖZEINEK LEGALÁBB 20 SZÁZALÉKÁT MEGHALADÓ MÉRTÉKBEN KÍVÁN BEFEKTETNI

Nem alkalmazandó.

22. A CÉL-ÁÉKBV, ILLETVE ANNAK RÉSZALAPJÁNAK MEGNEVEZÉSE, A CÉL-ABA MEGNEVEZÉSE, LETELEPEDÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

23. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

24. A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

24.1 Arra vonatkozó információk, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség

kialakításának érdekében felvett pozíciók alkalmazásával származtatott eszközökön keresztül vállalunk piaci kitettséget, amely növelheti a portfolió kockázatát a származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázaton keresztül

24.2 A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre

A megengedett származtatott eszközök köre:

24.3 Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján az Alap eltérési lehetőséggel élt

Nem alkalmazandó.

24.4 A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok

Az Alap az alábbi feltételekkel köthet származtatott ügyletet:

a) a származtatott ügylet megkötésére fedezeti célból kerül sor, illetve a származtatott ügylet a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálja;

b) az Alap származtatott ügyletekkel szembeni teljes (nettó) kitettsége nem haladhatja meg az Alap nettó eszközértékének mértékét. A kitettség számítása során figyelembe kell venni az ügyletek alapjául szolgáló eszközök aktuális piaci értékét, az ügyletben részt vevő másik fél kockázatát (partnerkockázat), a jövőben esedékes piaci mozgások feltételezhető alakulását és az ügyletek lezárására rendelkezésre álló időt;

c) az Alap származtatott ügyletek alapjául szolgáló egyes eszközökben meglévő kockázati kitettsége – figyelembe véve az adott eszközre vonatkozó származtatott ügyletekben megtestesülő nettósított kockázati kitettséget is – nem haladhatja meg a 78/2014. (III.14.). Kormányrendeletben és az Alap Kezelési Szabályzatában az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz származtatott eszközt tartalmaz.

24.5 Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai

A Kezelési Szabályzat 15. pontjában meghatározott befektetési korlátokat az egyes értékpapírok alábbiak szerinti nettó pozíciójára kell vonatkoztatni:

- a devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója;

- a befektetési alapkezelő az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja;

- ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók:

1. az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és

2. az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak;

- az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható;

- az Alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege:

a) a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció,

b) a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és

fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap-ügyletek tőkeösszegét is),

c) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások,

d) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata),

e) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke;

- az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét;

- a hitelfelvétel óvadékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval.

24.6 Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése

Nem alkalmazandó

24.7 Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása

Az értékeléshez az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK), a BLOOMBERG, a REUTERS, illetve az adott eszközre árjegyzést nyújtó adatszolgáltató által közzétett árfolyamadatokat kell felhasználni.

24.8 Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát

Nem alkalmazandó.

24.9 Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazandó.

25. INGATLANALAPRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK

Nem alkalmazandó.

IV. A Kockázatok

26. A KOCKÁZATI TÉNYEZŐK BEMUTATÁSA

Az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat: A gazdasági- és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek üzleti tevékenységében, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek fizetőképességében és annak megítélésében, a kereslet-kínálat viszonyában bekövetkező változások hatására az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök piaci árfolyama ingadozhat. Az árfolyam-ingadozások hatását az Alapkezelő a portfólió diverzifikálásával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke egyes időszakokban csökken, ez szélsőséges esetben az Alap saját tőkéjének elvesztését eredményezheti. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan intézkedéseket (pl. adóterhek emelése, profit repatriálás korlátozása, stb.), amelyek az Alapra kedvezőtlen hatást gyakorolnak. További kockázat származhat a Befektetési jegyekre vonatkozó megbízások utólagos teljesítésének rendjéből, miután a leadott Befektetési jegy vételi és visszaváltási megbízásokat a Forgalmazó az Alap Forgalmazás-elszámolási Napra számított egy jegyre jutó nettó eszközértékén teljesíti, amely Forgalmazás-elszámolási Napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték eltérhet a megbízás leadásának napján rendelkezésére álló legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéktől.

Hitelkockázat: Az Alap portfoliójába tartozó egyes befektetési eszközök, így különösen a bankbetétek, kollektív befektetési értékpapírok, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, ETC-k, ETN-ek, certifikátok, egyéb pénzpiaci eszközök és tőzsdén kívüli forgalomban szereplő származtatott eszközök esetében a kibocsátók esetleges csődje az Alap portfoliójában szereplő ezen eszközök elértéktelenedéséhez vezethet, amely az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének jelentősebb csökkenését is okozhatja.

Devizakockázat: Az Alap befektetései az egyes sorozatok Kibocsátási Pénznemétől eltérő pénzneműek is lehetnek. Az Alapkezelő az Alap devizapozícióját nem kívánja folyamatosan a Kibocsátási Pénznemre fedezni, ezért a befektetési jegyek árfolyamára hatással lehetnek a devizaárfolyamok változásai. Az egyes sorozatok Kibocsátási Pénznemének magyar forintban, illetve az adott Külföldi Forgalmazási Terület hivatalos devizájában számított árfolyamának változása is befolyásolhatja a Befektetési Jegyeken elért nyereséget.

Likviditási kockázat: Bizonyos értékpapírok, befektetési eszközök likviditása alatta marad a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy a portfolióban lévő, de abból eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet, így az eladási ár alacsonyabb lehet, mint az értékpapír egyidejű fair piaci értéke.

Partnerkockázat: Amennyiben az Alapkezelő által az Alap nevében kötött ügyletekben közreműködő partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek maradéktalanul eleget, ez hátrányosan befolyásolhatja az Alap nettó eszközértékét és a Befektetési Jegyek árfolyamát.

Működési kockázat: Xxxxx a kockázata, hogy az információs rendszerek nem megfelelő működése miatt, vagy emberi hibából fakadóan veszteség keletkezik.

A befektetési alapokat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása: A jövőben mind a magyar, mind az Alapot érintő külföldi adószabályok esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak (adóemelés, adó bevezetése, adókedvezmény csökkentése, illetve eltörlése), ami miatt az Alapot, illetve a befektetőt a későbbiekben a jelenleginél magasabb adó terhelheti. Előfordulhat, hogy az Alap – a befektetéseiből származó jövedelmei után - olyan adók megfizetésére kényszerül, amelyekre az Alapkezelő a befektetés megszerzésekor nem számított, ezért a befektetés megszerzéséről hozott döntése során nem vett figyelembe.

A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése: A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása az Alapkezelő, illetve a Felügyelet által a Kbftv. vonatkozó rendelkezéseiben (114. § - 116. §) írtak szerint felfüggeszthető, ezért előfordulhat, hogy a befektető nem az általa kívánt napon tudja megvásárolni vagy visszaváltani a Befektetési Jegyeit. A felfüggesztés időtartama legfeljebb 30 nap, azzal, hogy amennyiben az Alap az eszközeit legalább 20 százalékban más befektetési alapba fekteti, a felfüggesztés időtartama a mögöttes befektetési alap felfüggesztési szabályaihoz igazodik. A Felügyelet indokolt esetben az Alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további, legfeljebb 1 évig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A Befektetési Jegyek forgalmazását a forgalmazást kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell.

Az Alap saját tőkéjének csökkenése: A Befektetési Xxxxxx nagy tömegű visszaváltása esetén az Alap saját tőkéje olyan mértékben csökkenhet, amelynél az Alapkezelő kezdeményezi az Alap megszüntetését.

Fenntarthatósági kockázatok: olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. A környezeti hatásokból eredő fenntarthatósági kockázatok közé tartozik például klímaváltozással összefüggő folyamatok nem megfelelő kezelése, a társadalmi hatások között a nemzetközileg elismert munkajogi szabályok érvényesítésének az elmulasztása, vagy a nemek közötti béregyenlőtlenség megszüntetésére tett erőfeszítések elégtelensége, míg a vállalatirányítás körében például a munkavállalói jogok be nem tartása és az adatvédelmi követelmények történő meg nem felelés.

fenntarthatósági kockázatokat is. A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálásának az a célja, hogy azok a lehető leghamarabb felismerhetők legyenek, és az Alap eszközeire gyakorolt hatásuk megfelelően kezelhető és csökkenthető legyen.

Az Alapkezelő az általa alkalmazott kockázatkezelési eljárások során számba veszi és méri a jelen pontban felsorolt, az Alapra vonatkozó valamennyi kockázatot, így ezek között a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokból eredő fenntarthatósági kockázatokat is, amelyek felmérésére kockázati indikátorokat alkalmaz. A kockázati indikátorok kvantitatív és kvalitatív tényezők figyelembevételével mérik fel a fenntarthatósági kockázat egyes aspektusaiból származó kockázatokat. Az Alapkezelő az Alap esetében külső adatszolgáltató által megadott ESG minősítéseket és pontszámokat használ. Az adatszolgáltató széles körű iparági és cégspecifikus adatbázisra támaszkodva meghatározott módon összegzi és minősíti az egyes környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szegmenseket, majd ezeket egységes ESG mutatóvá alakítja. Az Alapkezelő a befektetési döntéshozatali folyamatban felhasználja az adatszolgáltató által biztosított mutatókat.

Az Alapkezelő az Alap befektetési döntéshozatali folyamataiba a fenntarthatósági kockázatokat és azok kezelését integrálja így az Alap megfelel az SFRD rendelet 6. cikkének.

26.1 Az Alap likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása

Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi és értékeli Alap likviditási kockázatát, és biztosítja, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek. Az Xxxxxxxxxx biztosítja, hogy a befektetési stratégia, a likviditási profil és a visszaváltási politika az Alap tekintetében összhangban álljon egymással.

V. Az eszközök értékelése

27. A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK MEGÁLLAPÍTÁSA, KÖZZÉTÉTELÉNEK HELYE ÉS IDEJE, A HIBÁS NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK SZÁMÍTÁS ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS

Az Alap nettó eszközértékét a Letétkezelő határozza meg. Az Alap nettó eszközértékét az Alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyaminformációk alapján, a Kezelési Szabályzatban írtak szerint kell meghatározni. Az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési Xxxxxx jutó nettó eszközértéket sorozatonként, minden Forgalmazási Napra meg kell állapítani és a megállapítást követő két Forgalmazási Napon belül, közzé kell tenni az Alap hirdetményi helyein, valamint a Forgalmazási Helyeken a befektetők számára hozzáférhetővé kell tenni. Az Alapkezelő köteles minden, az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot késedelem nélkül, a nettó eszközérték megállapításának rendszerességéhez igazodva megküldeni a Letétkezelőnek. Azon befektetési eszközök esetében, amelyekre per folyik, illetve amelyekre harmadik fél számára jogot biztosító jog került bejegyzésre, az értékeléskor felhasznált módszert, illetve információkat dokumentálni kell.

Az Alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja az Alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a hibás nettó eszközértéket a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen nettó eszközérték kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni. A nettó eszközérték adatok, valamint a hibás nettó eszközértékkel kapcsolatos közlemények az Alapkezelő honlapján (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xx/xxxxxxx), és a Vezető Forgalmazó honlapján (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx) érhetőek el.

Ha hibás nettó eszközértéken Befektetési Jegy forgalmazására került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel legfeljebb harminc napon belül el kell számolni, kivéve ha

a) a hibás nettó eszközérték számítás miatt előállt, egy Befektetési Jegyre vonatkozó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy Befektetési Jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét,

b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az ezer forintot.

c) Az Alapkezelő a nettó eszközérték számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő

visszatérítési kötelezettségtől eltekint, azzal, hogy ez esetben az Alapot ért vagyoncsökkenést az Alapkezelő és/vagy a Letétkezelő pótolja az Alap számára.

A T napi árfolyamot adó nettó eszközértéket a Letétkezelő a számítás - alábbi táblázat szerinti - időszakában, a 28. és

29. pontban meghatározott piaci árfolyam- és hozamadatok és értékelési szabályok alapján, a Kibocsátási Pénznemben kifejezve határozza meg, és azt legkésőbb a T napot követő második Magyarországi Forgalmazási Napon közzéteszi a hirdetményi helyeken. A nettó eszközértéket minden Forgalmazási Napra meg kell állapítani. Ha a befektetési eszközt több tőzsdén jegyzik, a Letétkezelő jogosult eldönteni, hogy melyik tőzsdén kialakult árat kell figyelembe venni. A 28. pont szerinti értékeléshez az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK), a BLOOMBERG, a REUTERS, illetve az adott eszközre árjegyzést nyújtó adatszolgáltató által közzétett árfolyamadatokat kell felhasználni .

Az Alap nettó eszközértéke egyenlő az Alap tárcájában szereplő eszközök T napi nyitó állománya a 28. és 29. pontban meghatározott módon számított értékével, csökkentve az Alapot terhelő, a 28 pont szerinti kötelezettségekkel. Az egy Befektetési Xxxxxx jutó nettó eszközérték megegyezik az Alap nettó eszközértéke és a forgalomban lévő Befektetési Jegyek T napi nyitó darabszámának hányadosával.

Amennyiben valamilyen okból kifolyólag a nettó eszközérték nem állapítható meg, úgy az időben legutoljára megállapított érték kerül közzétételre, illetve közlésre a nettó eszközérték kiszámítását akadályozó körülmények, illetve tények részletezésével együtt.

Alap

T napi nettó eszközérték

meghatározásához felhasznált piaci árfolyamok napja

T napi nettó eszközérték meghatározásának

időszaka

Befektetési Jegyre vonatkozó ügylet

kötésének napja, amely a T napi árfolyamon kerül teljesítésre

OTP Multi-Asset Konzervatív

Alapok Alapja

T nap

T nap 17 óra és T+1 nap 18 óra közötti időszak

T napot két Forgalmazási Nappal megelőző Forgalmazási Nap

28. A PORTFOLIÓ ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSE, AZ ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSNAK ÉS AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE SORÁN HASZNÁLT ÁRKÉPZÉSI MÓDSZERNEK A LEÍRÁSA

a) Az Alap nettó eszközértékének számításakor a folyószámla T napi nyitó egyenlegét a T napig számított felhalmozott kamatokkal növelve vesszük figyelembe. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre.

b) A lekötött betétek értékét a nettó eszközérték kiszámításakor a T napi időarányos kamatokkal megnövelt összegben kell figyelembe venni. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre.

c) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű, fix kamatozású, belföldön forintban kibocsátott magyar államkötvények és diszkont kincstárjegyek a T napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében az Államadósság Kezelő Központ által legutóbb megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre.

Amennyiben a fix kamatozású államkötvényre vagy diszkont kincstárjegyre T napon az elsődleges forgalmazók nem jegyeznek árfolyamot, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az elsődleges forgalmazók még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerül értékelésre.

d) A fix kamatozású, belföldön devizában kibocsátott magyar államkötvények és diszkont kincstárjegyek a T napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében az Államadósság Kezelő Központ által legutóbb megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre.

e) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű, változó kamatozású, belföldön forintban kibocsátott magyar államkötvények a Tnapi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár középértéke és a T napig megszolgált időarányos kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben a változó kamatozású államkötvényre T napon az elsődleges forgalmazók árat nem jegyeznek, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az értékelés a beszerzés pénzügyi teljesítési napja és a tőketörlesztés napja között a nettó beszerzési ár és a névérték közötti különbözet tekintetében lineárisan, a nettó eszközértékszámítás napjáig eltelt napok alapján amortizált nettó beszerzési ár plusz a T napig megszolgált kamat összegén történik.

f) A változó kamatozású, belföldön devizában kibocsátott magyar államkötvények a T napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár középértéke és a T napig megszolgált időarányos kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben a változó kamatozású államkötvényre T napon az elsődleges forgalmazók árat nem jegyeznek, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az értékelés a beszerzés pénzügyi teljesítési napja és a tőketörlesztés napja között a nettó beszerzési ár és a névérték közötti különbözet tekintetében lineárisan, a nettó eszközértékszámítás napjáig eltelt napok alapján amortizált nettó beszerzési ár plusz a T napig megszolgált kamat összegén történik.

g) A három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű hazai állampapírok az ÁKK T napi 3 hónapos referenciahozama alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. A 3 hónapnál rövidebb futamidejű kötvények esetében a T napi bruttó árfolyamot a T napi ÁKK referencia hozam kötvény egyenértékes hozamra történő átszámításával kell kiszámítani.

h) Hitelintézet, gazdasági társaság, magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott fix kamatozású kötvény típusú eszközök, pénzpiaci eszközök piaci értékének meghatározása az T nap délutáni árjegyzés (a Bloomberg, illetve a Reuters képernyőin vagy az adott eszközre árjegyzést nyújtó által közzétett árfolyamadatok) nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken, illetve amennyiben tőzsdére bevezetett értékpapír esetén a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló utolsó tőzsdei üzletkötés ennél frissebb, ez utóbbihoz tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon történik. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az értékelés tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az utolsó tőzsdei üzletkötéshez tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon, tőzsdére be nem vezetett kötvény esetében pedig a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó értéken történik.

i) Hitelintézet, gazdasági társaság, magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott változó kamatozású kötvények, pénzpiaci eszközök piaci értékének meghatározása a T nap délutáni árjegyzés (a Bloomberg, illetve a Reuters képernyőin vagy az adott eszközre árjegyzést nyújtó által közzétett árfolyamadatok) nettó vételi és eladási árának középértékén plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó nettó vételi és eladási ár középértékén plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, illetve amennyiben tőzsdére bevezetett értékpapír esetén a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló utolsó tőzsdei üzletkötés ennél frissebb, ez utóbbihoz tartozó nettó árfolyam és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén történik. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az értékelés tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az utolsó tőzsdei kötéshez tartozó nettó árfolyam és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, tőzsdére be nem vezetett kötvény esetén pedig a beszerzés pénzügyi teljesítési napja és a tőketörlesztés napja között a nettó beszerzési ár és a névérték közötti különbözet tekintetében lineárisan, a nettó eszközértékszámítás napjáig eltelt napok alapján amortizált nettó beszerzési ár plusz a T napig megszolgált kamat összegén történik.

j) Zártkörű forgalombahozatal során értékesített fix kamatozású kötvények, pénzpiaci eszközök 3 árjegyző által jegyzett T napi legjobb vételi és eladási hozam középértékei átlaga alapján T napra számított bruttó árfolyamon, ennek hiányában a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az adott kötvény beszerzéskori hozammal számított bruttó értéke a hozzá legközelebbi lejáratú likvid állampapír T napi piaci hozama és az adott típusú (névleges kamatban, futamidőben hozzá leginkább hasonló) kötvény legfrissebb

– azaz a legutolsó elsődleges kibocsátáson kialakult - hozamfelára (spread) alapján T napra számított bruttó értéktől 0,5%-kal felfelé eltér, akkor kötelező az adott eszköz piaci átértékelése a hozzá legközelebbi lejáratú likvid állampapír T napi piaci hozama és az adott típusú kötvény legfrissebb hozamfelára (spread) alapján.

k) Zártkörű forgalombahozatal során értékesített változó kamatozású kötvények, pénzpiaci eszközök 3 árjegyző által jegyzett T napi legjobb vételi és eladási ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, ennek hiányában a beszerzés pénzügyi teljesítési napja és a tőketörlesztés napja között a nettó beszerzési ár és a névérték közötti különbözet tekintetében lineárisan, a nettó eszközértékszámítás napjáig eltelt napok alapján amortizált nettó beszerzési ár plusz a T napig megszolgált kamat összegén kerülnek értékelésre.

l) Amennyiben a Letétkezelő úgy ítéli meg, hogy az értékpapírok likvidációs árfolyama alacsonyabb, mint a c)-l) pontok szerint kiszámított árfolyam, úgy az általa meghatározott likvidációs árfolyamot tekinti a nettó eszközérték számításakor irányadónak. A likvidációs árfolyam meghatározása magyar állampapírok esetében az Államadósság Kezelő Központ elsődleges forgalmazói rendszerének tagjai által a másodlagos piaci árfolyamjegyzés során közzétett legjobb vételi árfolyam alapján, egyéb értékpapíroknál a REUTERS/BLOOMBERG képernyőin megjelenített árfolyam alapján, mindezek hiányában a forgalmazó(k)tól egyedileg bekért árjegyzés, illetve a tőzsdén jegyzett értékpapírok esetében a tőzsdei árfolyam alapján történhet.

m) Nyílt végű alapok befektetési jegyeit a jegyek T napi nettó egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell értékelni.

n) A zártvégű befektetési alapok jegyei

• amennyiben az adott zártvégű befektetési alap jegyeire van árjegyzés, a T napi vételi és eladási árjegyzés középértékén kerülnek értékelésre;

• amennyiben az adott zártvégű befektetés alap jegyeire nincs árjegyzés, a T napi egy jegyre jutó eszközértéken kerülnek értékelésre.

Amennyiben T napi egy jegyre jutó nettó eszközérték nem áll rendelkezésre, a legutolsó rendelkezésre álló árat kell alkalmazni.

o) Az óvadéki repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidős oldalt egyidejűleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint:

prompt vétel - határidős eladás: a megvásárolt értékpapírt nem szabad beállítani a készletbe; ehelyett a megvásárolt értékpapír vételi árát és az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi időarányos részét kell követelésként beállítani.

prompt eladás - határidős vétel: az eladott értékpapírt piaci értéken továbbra is szerepeltetni kell a nettó eszközértékben, továbbá kötelezettségként be kell állítani az eladási árat, valamint a vételi és az eladási ár különbözetének T napi időarányos részét.

p) A szállításos repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidős oldalt egyidejűleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint:

prompt vétel - határidős eladás: a megvásárolt értékpapírt piaci értéken szerepeltetni kell a nettó eszközértékben és követelésként be kell állítani a vételi ár plusz az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi időarányos része mínusz a megvásárolt értékpapír T napi piaci értéke eredményét.

prompt eladás - határidős vétel: a készletből ki kell venni az eladott értékpapírt; és kötelezettségként be kell állítani az eladási ár plusz a vételi és az eladási ár különbözetének T napi időarányos része mínusz az eladott értékpapír T napi piaci értéke eredményét.

q) A követeléseket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell elszámolni. Ha az Alap valamely követelését a Letétkezelő kétesnek ítéli meg, akkor e tény megjelölésével a várható veszteségek összegével csökkenti a nettó eszközértéket.

r) A kölcsön adott értékpapírt a készletből ki kell venni és követelésként be kell állítani a kölcsönadott értékpapír piaci értékét.

s) A kölcsön vett értékpapírt a készletbe be kell tenni és kötelezettségként be kell állítani a kölcsönvett értékpapír piaci értékét.

t A Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemben kifejezett árfolyammal rendelkező eszközök értékét a Magyar Nemzeti Bank T napi hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett (kereszt)árfolyamon kell a Kibocsátási Pénznemre átszámítani. Azon devizák, melyekre az MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzétett

legutolsó USD/HUF és az adott devizára vonatkozó T napi záró/utolsó Bloomberg USD/adott devizaárfolyam felhasználásával számolt keresztértéken kerülnek értékelésre.

u) A kötelezettségeket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell kimutatni. Kötelezettségként el kell számolni a már igénybe vett, de még ki nem számlázott szolgáltatások értékét (köztük az alapkezelési díj és a felügyeleti díj időarányos részét).

A Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemben kifejezett árfolyammal rendelkező kötelezettségek értékét a Magyar Nemzeti Bank T napi hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett (kereszt)árfolyamon kell a Kibocsátási Pénznemre átszámítani. Azon devizák, melyekre az MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzétett legutolsó USD/HUF és az adott devizára vonatkozó T napi záró/utolsó Bloomberg USD/adott devizaárfolyam felhasználásával számolt keresztértéken kerülnek értékelésre.

v) Az illikvid eszközök értékelése szakértői becsléssel történik. A szakértői árat a Letétkezelő elsősorban az adott pénzügyi eszköz fő piacán kialakult utolsó ismert, piaci árnak tekinthető árak alapján, azok szükség szerinti –a Letétkezelő által meghatározott módszerrel (piaci összehasonlítás magasan korreláló eszközökkel, értékelés diszkontált cash flow alapján, szcenárió elemzés alapján meghatározott korrekciós együttható alkalmazása) történő

– korrigálásával állapítja meg.

Az eszközök értékelése során a Letétkezelő az alábbi szempontok figyelembe vételével jár el:

- Az eszközök értékelése a Kezelési Szabályzatban meghatározott rendszerességgel történik és figyelembe veszi az adott eszköz kapcsán rendelkezésre álló információkat, felméri az értékesíthetetlenség és a nemfizetés kockázatát is.

- Amennyiben ilyen kockázat felmerül, azt az értékmegállapítás során a bekövetkezés becsült valószínűségével arányosan be kell építeni, így folyamatosan csökkentve a nyilvántartási értéket.

- Amennyiben az adott eszköz nem értékesíthető, továbbá vélhetően a jövőben sem lesz az, illetve a kibocsátó fizetésképtelenné válik, az értékelés során felmerülhet az eszköz teljes leírásának lehetősége is.

- Amennyiben az eszköz kapcsán új releváns információ válik nyilvánossá, illetve kerül a Letétkezelő birtokába, úgy az értékelést ismételten el kell végezni.

- Az eszközértékelést rendszeresen felül kell vizsgálni és a két értékelés között eltelt idő nem haladhatja meg a 30 napot.

Az értékelés során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az ún. nehezen értékelhető eszközökre, melyek értékelését külön is felülvizsgálandónak kell tekinteni, mivel azok esetében jelentős a kockázata annak, hogy az értékelés esetleg nem megfelelő.

A felülvizsgálatot az Alapkezelő által működtetett értékelési bizottság jóváhagyásával kell elvégezni, amelynek állandó tagjai a mindenkori hatályos Értékelési Politikában meghatározott funkciót betöltő munkavállalók:

(i) a kockázatkezelési terület vezetője

(ii) a back office terület vezetője

(iii) compliance officer (megfelelési vezető).

Az értékelési politikák és eljárások leírják a felülvizsgálati folyamatot, beleértve az egyedi értékek észszerűségére vonatkozó elegendő és megfelelő vizsgálatokat és ellenőrzéseket. Az észszerűséget a megfelelő szintű objektivitás fennállása szempontjából kell értékelni. Ezek a vizsgálatok és ellenőrzések – az eszköz jellegétől és az elérhető ellenőrzési metódusoktól és árforrásoktól függően – általánosságban az alábbiakat jelenthetik (nem korlátozva azt, hogy az alábbi vizsgálatok és ellenőrzések további módszerekkel egészüljenek ki):

a) az értékek ellenőrzése az üzletfelektől beszerzett árak egymással történő és különböző időszakok közötti összehasonlításával;

b) az értékek validálása a realizált árak és a legutóbbi könyv szerinti értékek összehasonlításával;

c) az értékelési forrás hírnevének, következetességének és minőségének figyelembevétele;

d) összehasonlítás harmadik féltől származó értékekkel;

e) kivételek vizsgálata és dokumentációja;

f) azoknak az eltéréseknek a kiemelése és tanulmányozása, amelyek szokatlannak tűnnek, vagy amelyek az eszköztípusra meghatározott értékelési referencia szerint változnak;

g) elavult árak és azokkal kapcsolatos paraméterek keresése;

h) összehasonlítás a kapcsolódó eszközök vagy az azokkal összefüggő fedezeti ügyletek árával;

i) a modellalapú árképzésben alkalmazott inputok felülvizsgálata, különösen azoké, amelyekkel kapcsolatban a modellben szereplő ár jelentős érzékenységet mutat.

29. A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉRTÉKELÉSE

a) A vásárolt opció értéke a nettó eszközértéket növeli, az eladott opció értéke pedig azt csökkenti. Az opció értékének az opció T napi, az opcióra árjegyzést nyújtó által jegyzett vételi és eladási árából számított középárfolyamot, illetve annak hiányában az utolsó rendelkezésre álló középárfolyamot kell tekinteni.

b) Csereügyletek értéke megegyezik az azt alkotó elemi ügyletek értéke összegével. Amennyiben az elemi ügyletek értékelése ilyen módon nem lehetséges, a csereügylet értékének megállapítására az adott ügyletre árjegyzést nyújtó adatszolgáltató által jegyzett értéken, vagy külső értékelő igénybevételével kerül sor.

c) A tőzsdei határidős ügyletek T napi eredménye a T napi és T-1 napi legutolsó elszámolóár felhasználásával kerül meghatározásra. Amennyiben a T napi elszámolóár nem áll rendelkezésre, az ügyletek eredményének megállapítása a nettó eszközérték számítás időpontjában rendelkezésre álló T napi legutolsó tőzsdei ár alapján történik.

d) A tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek a T napi azonnali árfolyam és az érintett devizákban jegyzett bankközi kamatok, vagy a bankközi piacon jegyzett swappontok alapján számított határidős árfolyamon kerülnek értékelésre. A számításban használandó kamatok, swappontok a határidős kötés hátralévő futamidejéhez legközelebbi két lejárata szerinti bankközi kamatok, swappontok napokkal súlyozott átlagaként számolandóak.

e) A forward vételi megállapodás T napi piaci értéke a mögöttes instrumentum (alaptermék) T napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének és a forward megállapodásban szereplő vételi árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének a különbségével egyezik meg.

f) A forward eladási megállapodás T napi piaci értéke a forward megállapodásban szereplő eladási árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének és a mögöttes instrumentum (alaptermék) T napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének a különbségével egyezik meg.

A jelenérték számítás során a várható pénzáramlások hátralévő futamidejéhez legközelebb eső két bankközi kamat napokkal súlyozott átlagának megfelelő, vagy - 1 évnél hosszabb instrumentum esetén - nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett kamatswap görbe, illetve az ÁKK által közzétett referenciahozamokból kalkulált zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni.

30. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

Az Alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítése

Amennyiben az Alap eszközeinek 5 százalékát meghaladó része illikviddé vált, az Alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszközöknek az Alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő Befektetési Jegyeknek a Befektetési Jegyek állományán belül történő elkülönítéséről.

Az elkülönítésről szóló döntést követően az illikvidnek minősített eszközöket a nettó eszközérték számítás során az Alap egyéb eszközeitől elkülönítetten kell nyilvántartani. Ezzel együtt az Alap által forgalomba hozott Befektetési Jegyeket befektetőnként olyan arányban kell megosztani, amilyen arányt az illikvid eszközök az Alap nettó eszközértékén belül képviselnek. A megosztást követően az illikvid eszközöket megtestesítő Befektetési Jegyeket „IL” sorozatjellel kell ellátni.

Az „IL” sorozatjellel ellátott Befektetési Jegyek nem visszaválthatóak.

Az elkülönítésre okot adó körülmények megszűnését követően az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről az Alapkezelő dönt, amelynek során az „IL” sorozatjelű Befektetési Jegyeket az Alap Befektetési Jegyeire cseréli, a Befektetési Jegyek aktuális árfolyamainak megfelelő átváltási arány szerint.

Az eszközök elkülönítéséről, az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről, illetve az ezzel kapcsolatos döntés indokáról az Alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás szabályai szerint tájékoztatja a befektetőket és a Felügyeletet. Az Alap éves, féléves jelentésében részletes tájékoztatást kell adni az elkülönített eszközök összetételéről.

Az Alap Befektetési Jegyeinek forgalmazását az elkülönítésről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig fel kell függeszteni.

VI. A hozammal kapcsolatos információk

31. A HOZAM MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS KIFIZETÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS ELJÁRÁSA

Az Alap a tőkenövekmény terhére hozamot nem fizet, a teljes tőkenövekmény újrabefektetésre kerül az Alap befektetési politikájának megfelelően. A befektetők a tőkenövekményt a tulajdonukban lévő Befektetési Jegyek vételi és visszaváltási árának különbözeteként realizálják.

32. HOZAMFIZETÉSI NAPOK

Nem alkalmazandó.

33. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

VII. Az Alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása

34. A TŐKE MEGÓVÁSÁRA, ILLETVE A HOZAMRA VONATKOZÓ ÍGÉRET

Nem alkalmazandó.

35. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

VIII. Díjak és költségek

36. AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK MÉRTÉKE ÉS AZ ALAPRA TERHELÉSÜK MÓDJA

36.1 Az Alap által az Alapkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az Alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

36.1.1 Folyamatos alapkezelési díj

Az Alapkezelő tevékenységének ellátásáért, valamint a lent felsorolt közvetített és közvetített szolgáltatásnak nem minősülő egyéb szolgáltatásokért az „A” sorozatú Befektetési Jegyek esetében az Alap nettó eszközértékének évente legfeljebb 2 %-át számolja fel az Alappal szemben, alapkezelői díj címén.

Az alapkezelési díj terhelésének módja: az alapkezelési díj – utolsó nettó eszközértékre vetített - időarányos része naponta kerül felszámításra, kifizetése a tárgyhónapot követő első naptól esedékes.

Az alapkezelői díj annak figyelembe vételével került meghatározásra, hogy az az alább felsorolt közvetített szolgáltatások [(a) pont], és közvetített szolgáltatásnak nem minősülő egyéb szolgáltatások [(b) pont] díját, valamint az Alap létrehozatalával, egyesülésével, szétválásával és a Kezelési Szabályzat módosításával kapcsolatos költségtételeket és a Felügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat már tartalmazza, így azok közvetlenül nem terhelhetőek az Alapra:

a) közvetített szolgáltatások:

aa) az Alap, illetve az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek reklámozása, az ezzel kapcsolatban folytatott kereskedelmi kommunikáció;

ab) a Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatala, és a folyamatos forgalmazás körében igénybe vett forgalmazói szolgáltatás;

b) közvetített szolgáltatásnak nem minősülő egyéb szolgáltatások

ba) a Kbftv. 7. § (2) bekezdése a) pontjában felsorolt adminisztratív feladatok ellátása,

(i) beleértve azt is, amennyiben e feladatok valamelyikét kiszervezésnek nem minősülő megbízás keretében más személy látja el, így különösen:

• könyvviteli feladatok ellátása

Az Alapkezelő alapkezelési díjat nem terhelhet az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő költségek utólagosan sem terhelhetők az Alapra.

36.2 Az Alap által a Letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az Alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

A Letétkezelő az Alap nettó eszközértékének évente legfeljebb 0,05%-át számolja fel az Alappal szemben, letétkezelési díj címén.

A letétkezelési díj – utolsó nettó eszközértékre vetített - időarányos része naponta kerül elhatárolásra, kifizetése a tárgyhónapot követő első naptól esedékes.

36.3 Az Alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az Alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Az Alap által a könyvvizsgáló részére fizetendő díj

A Könyvvizsgáló évente maximum 3.500,-EUR éves díjat számol fel az Alappal szemben, könyvvizsgálói díj címén. A könyvvizsgálói díj időarányos része naponta kerül elhatárolásra, kifizetése évente két részletben esedékes.

Az Alap által a Felügyelet részére fizetendő díjak

Az Alap a Felügyelet részére a vonatkozó jogszabályok szerinti változó felügyeleti díjat köteles megfizetni. A változó felügyeleti díj a Tájékoztató készítésekor évente az Alap átlagos nettó eszközértékének 0,35 ezreléke, melyet a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig utal át a Felügyelet számlájára.

A befektetési alap különadója

Az Alap a vonatkozó jogszabályok szerint különadót köteles fizetni. Az adó alapja a befektetési alapkezelő által kezelt alapok befektetési jegyeinek a negyedév naptári napjain nyilvántartott nettó eszközértékén számított negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonában lévő, ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerinti értékét. Az adó éves mértéke 0,05 százalék. A fizetendő adót az Alapkezelő negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg.

37. AZ ALAPOT ÉS A BEFEKTETŐKET TERHELŐ EGYÉB LEHETSÉGES KÖLTSÉGEK VAGY DÍJAK

Az Alap vagyonának befektetésével kapcsolatos költségek

Az Alap ügyletei kapcsán felmerülő, a befektetési szolgáltatóknak, ügynököknek, illetve a letétkezelőnek fizetett költségek, díjak és jutalékok, elszámolóházak, LEI kód kibocsátók és kereskedési adattárak által felszámított költségek, valamint a bankköltségek az Alapot terhelik. Szintén az Alapot terhelik az Alap nevében felvett hitelek után fizetendő hiteldíjak és egyéb bankköltségek

A fenti költségek mértéke: évente maximum az Alap nettó eszközértékének 1,5%-a.

Az Alapot terhelő egyéb költségek és kiadások

Az Alapot terheli minden egyéb kiadás és költség – a 36.1 pontban felsorolt, az Alapra az alapkezelési díj részeként terhelt tételek kivételével -, amelyek az Alap kezelésével és befektetéseivel kapcsolatban merülnek fel, beleértve az adókat, jogi költségeket, valamint a jogerős bírósági/hatósági határozat alapján az Alapot terhelő fizetési kötelezettségeket is, az eljárási költségekkel és az eljárással kapcsolatban felmerülő minden egyéb kiadással és költséggel együtt, továbbá egyéb, az Alappal szembeni vagy az Alap általi esetleges igényérvényesítés költségeit is. A fenti költségek mértéke: évente maximum az Alap nettó eszközértékének 0,5%-a.

A befektetőket a Befektetési Jegyek vétele, tartása, illetve visszaváltása során terhelő díjak és jutalékok

A Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó Forgalmazási Helyeken a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása során, vételi, visszaváltási jutalék kerül felszámításra.

A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásakor a Társforgalmazókhoz kapcsolódó Forgalmazási Helyeken végrehajtott tranzakciókhoz kapcsolódóan vételi és visszaváltási jutalék kerül felszámításra.

A Befektetési Jegyek vételéhez és visszaváltásához kapcsolódó jutalékok maximális mértékét a Kezelési Szabályzat

44.2 pontja szabályozza.

A megvásárolt Befektetési Jegyeket a Forgalmazó a befektető nála vezetett értékpapírszámláján írja jóvá. A Forgalmazási Hely az értékpapírszámla-vezetési szolgáltatásért és a befektető által igénybe vett egyéb szolgáltatásokért a Forgalmazó mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott díjakat számítja fel (pl. értékpapír transzfer díja, átutalási díj, készpénzfelvételi díj).

38. Azon más kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díj legmagasabb mértéke, amelyekbe az Alap az eszközeinek legalább 20 százalékát fektetheti

Nem alkalmazandó.

39. A RÉSZALAPOK KÖZÖTTI VÁLTÁS FELTÉTELEI ÉS KÖLTSÉGEI

Nem alkalmazandó.

40. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

IX. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása

41. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VÉTELE

A Befektetési Xxxxxx személyesen vagy képviselő útján, vagy egyéb, a Forgalmazóval kötött szerződés keretében meghatározott módon vásárolhatóak meg a Forgalmazási Helyeken, az ellenérték Kibocsátási Pénznemben történő teljesítése mellett.

41.1 A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje (ideértve a Vezető forgalmazónál és a Társforgalmazóknál megadott vételi megbízásokat)

Vásárláskor az ellenérték megfizetése a befektető Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámláján történő fedezet biztosítással történik.

A befektető részére jóváírandó Befektetési Jegyek darabszáma megegyezik a vételi jutalékkal csökkentett fedezeti összeg és a Forgalmazás-elszámolási Napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték hányadosának egész részével.

A megbízási szerződésben a Befektetési Jegy vásárlásra szánt összeg kerül rögzítésre. A Befektetési Jegy vásárlásakor a Forgalmazás-elszámolási Nap a szerződéskötés napját követő második Forgalmazási Nap. A Forgalmazó a szerződéskötés napját követő negyedik Forgalmazási Napon (Forgalmazás-teljesítési Nap) jóváír a befektető számláján annyi darab Befektetési Jegyet, amennyi a vételár és a Forgalmazás-elszámolási Napra számított

egy jegyre jutó nettó eszközérték hányadosának egész része, feltéve, hogy a vételár vételi jutalékkal megnövelt összege a befektető Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámláján rendelkezésre áll.

A vételi megbízások felvétele a Forgalmazási Helyek nyitvatartási idejében, a Forgalmazási Órák alatt történik. Az egyes Forgalmazási Helyek nyitvatartási ideje eltérő lehet, erről a befektetők az adott Forgalmazási Helyen tájékozódhatnak.

A Forgalmazási Hely a Befektetési Jegyek megvásárlásakor a Forgalmazó mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott jutalékokat és díjakat számítja fel a befektetővel szemben.

41.2 A vételi megbízásokra vonatkozó Forgalmazás-elszámolási Nap

A Befektetési Jegy vásárlásakor a Forgalmazás-elszámolási Nap a szerződéskötés napját követő második Forgalmazási Nap.

Külföldi forgalmazás esetén is a fentiekben meghatározott Forgalmazás-elszámolási nap az irányadó.

41.3 A vételi megbízásokra vonatkozó Forgalmazás-teljesítési Nap

A Befektetési Jegy vásárlásakor a Forgalmazás-teljesítési Nap a szerződéskötés napját követő negyedik Forgalmazási Nap.

Külföldi forgalmazás esetén is a fentiekben meghatározott Forgalmazás-teljesítési nap az irányadó. Olyan külföldi munkaszüneti nap esetén, ami Forgalmazási Nap, a külföldi forgalmazás teljesítése a közbeeső külföldi munkaszüneti napok számával későbbre tolódhat.

42. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSA

42.1 A visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

A Befektetési Xxxxxx személyesen vagy képviselő útján, vagy egyéb, a Forgalmazóval kötött szerződés keretében meghatározott módon válthatóak vissza a Forgalmazási Helyeken, az értékpapírszámla terhelése mellett.

A Befektetési Xxxx visszaváltásakor a Forgalmazás-elszámolási Nap a szerződéskötés napját követő második Forgalmazási Nap. A teljesítésről a Forgalmazási Hely a szerződéskötés napját követő negyedik Forgalmazási Napon (Forgalmazás-teljesítési Nap) számol el a befektetővel.

Külföldi forgalmazás esetén is a fentiekben meghatározott Forgalmazás-elszámolási Nap, és Forgalmazás-teljesítési Nap az irányadó. Olyan külföldi munkaszüneti napok esetén, ami Forgalmazási nap, a külföldi forgalmazás teljesítése a közbeeső külföldi munkaszüneti napok számával későbbre tolódhat.

A visszaváltási megbízások felvétele a Forgalmazási Helyek nyitvatartási idejében, a Forgalmazási Órák alatt történik. Az egyes Forgalmazási Helyek nyitvatartási ideje eltérő lehet, erről a befektetők az adott Forgalmazási Helyen tájékozódhatnak.

A Forgalmazási Hely a Befektetési Jegyek visszaváltásakor a Forgalmazó mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott jutalékokat és díjakat számítja fel a befektetővel szemben.

Megbízások típusai az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek eladására (visszaváltására) a Vezető Forgalmazó részére adott megbízások esetében

Visszaváltás a tervezett visszaváltási ár megjelölésével

A megbízási szerződésben a tervezett visszaváltási ár kerül rögzítésre. A megbízás napján a Vezető Forgalmazó előlegként kifizeti a tervezett visszaváltási ár visszaváltási jutalékkal és - amennyiben az ügylet során kamatadó fizetési kötelezettség keletkezik – a megbízás napján ismert utolsó egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával becsült kamatadó előleggel csökkentett összegét a befektető részére és zárolja a befektető értékpapírszámláján az alábbi mennyiségű Befektetési Jegyet: a tervezett visszaváltási ár osztva a megbízás napján ismert utolsó érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték 70 %-ával.

A Forgalmazás-elszámolási Napot követő második Forgalmazási Napon (Forgalmazás-teljesítési Nap) a Vezető Forgalmazó a zárolást feloldja és a befektető értékpapírszámláját megterheli a tervezett visszaváltási ár és a Forgalmazás-elszámolási Napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték hányadosa egész részének megfelelő mennyiségű Befektetési Jeggyel. Ha az előbb meghatározott mennyiségű Befektetési Jegy a befektető értékpapírszámláján nem áll rendelkezésre, akkor a Vezető Forgalmazó a megbízást az értékpapírszámlán lévő szabad

mennyiség erejéig teljesíti és a befektető köteles a részére kifizetett előlegnek a teljesített mennyiség Forgalmazás- elszámolási Napra számított egy jegyre jutó nettó eszközértéken számított ellenértékével csökkentett és a visszaváltási jutalékkal megnövelt összegét (a továbbiakban visszajáró előleg) visszafizetni a Forgalmazási Hely részére. A megbízást a Vezető Forgalmazó csak akkora összeg erejéig fogadja el, amekkora összeghez megkívánt zárolandó mennyiség a befektető értékpapírszámláján szabadon rendelkezésre áll az Alapra kibocsátott Befektetési Jegyből, azaz legfeljebb az értékpapírszámlán szabadon rendelkezésre álló Befektetési Jegyek megbízás napján ismert utolsó egy jegyre jutó nettó eszközértékén számított értékének 70%-a erejéig.

A Forgalmazás-elszámolási Napot követő második Forgalmazási Napon (Forgalmazás-teljesítési Nap) a befektető bankszámláján elszámolásra kerül a megfizetett kamatadó előleg és a Forgalmazás-elszámolási Napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával számított tényleges kamatadó fizetési kötelezettség összege közötti különbözet, valamint a tervezett visszaváltási ár és a Forgalmazás-elszámolási Napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával számított tényleges visszaváltási ár közötti különbözet.

Visszaváltás a darabszám megjelölésével

A megbízási szerződésben a visszaváltani kívánt Befektetési Jegyek darabszáma kerül rögzítésre. A Vezető Xxxxxxxxxx a megbízás napján zárolja a befektető értékpapírszámláján a visszaváltandó Befektetési Jegyek mennyiségét, majd a Forgalmazás-elszámolási Napot követő második Forgalmazási Napon (Forgalmazás-teljesítési Nap) a zárolást feloldva megterheli a befektető értékpapírszámláját a visszaváltott Befektetési Jegyek mennyiségével és a bankszámla javára történő jóváírással teljesíti a befektető részére azok Forgalmazás-elszámolási Napra vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközértéken számított ellenértékének visszaváltási jutalékkal és – amennyiben az ügylet során kamatadó fizetési kötelezettség keletkezik – kamatadóval csökkentett összegét.

Megbízások típusai az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek eladására (visszaváltására) a Társforgalmazók (ide nem értve a Vezető Forgalmazót) részére adott megbízások esetében

Visszaváltás a darabszám megjelölésével

A megbízási szerződésben a visszaváltani kívánt Befektetési Jegyek darabszáma kerül rögzítésre. A Társforgalmazó a megbízás napján zárolja a befektető értékpapírszámláján a visszaváltandó Befektetési Jegyek mennyiségét, majd a Forgalmazás-elszámolási Napot követő második Forgalmazási Napon (Forgalmazás-teljesítési Nap) a zárolást feloldva megterheli a befektető értékpapírszámláját a visszaváltott Befektetési Jegyek mennyiségével és a Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámla javára történő jóváírással teljesíti a befektető részére azok Forgalmazás-elszámolási Napra vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközértéken számított ellenértékének visszaváltási jutalékkal és – amennyiben az ügylet során kamatadó fizetési kötelezettség keletkezik – kamatadóval csökkentett összegét.

42.2 A visszaváltási megbízásokra vonatkozó Forgalmazás-elszámolási Nap

A Befektetési Xxxx visszaváltásakor a Forgalmazás-elszámolási Nap a szerződéskötés napját követő második Forgalmazási Nap.

Külföldi forgalmazás esetén is a fentiekben meghatározott Forgalmazás-elszámolási nap az irányadó.

42.3 A visszaváltási megbízásokra vonatkozó Forgalmazás-teljesítési Nap

A Befektetési Xxxx visszaváltásakor a Forgalmazás-teljesítési Nap a szerződéskötés napját követő negyedik Forgalmazási Nap.

43. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSÁNAK RÉSZLETSZABÁLYAI

A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazás során való értékesítésével az Alapkezelő a Vezető Forgalmazót bízta meg. Amennyiben a forgalmazásba további forgalmazók is bevonásra kerülnek, azok Társforgalmazóként vesznek részt a Befektetési Jegyek forgalmazásában, a Vezető Forgalmazóval és az Alapkezelővel kötött szerződés alapján, a Vezető Forgalmazóval forgalmazási konzorciumot alkotva. A Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat azon rendelkezései, melyek a „Forgalmazó”-ra vonatkoznak, mind a Vezető Forgalmazóra, mind a Társforgalmazókra értelmezendők, az esettől függően.

A Vezető Forgalmazó a Befektetési Jegyek értékesítésére, illetve visszaváltására közvetítőt vehet igénybe. A közvetítőre alkalmazni kell a Bszt. 111-116. §-ában, a 123. § (1) bekezdés e) pontjában, a 123. § (4) bekezdés a)

pontjában, valamint a 159. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat. A Vezető Forgalmazó az általa igénybe vett közvetítő tevékenységéért a befektetők felé, mint sajátjáért felel.

A Befektetési Jegyek forgalmazási árának alapja az egy Befektetési Xxxxxx jutó nettó eszközérték.

A Vezető Forgalmazó az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyekre - a forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, továbbá Vezető Forgalmazó ügyfélfogadásának szünetelését kivéve - a Forgalmazási Napokon, a Befektetési Jegy forgalmazására meghatározott Forgalmazási Hely Forgalmazási Órái alatt köteles elfogadni a Befektetési Jegyre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízást.

A befektetők által az előbbiek szerint leadott és az adott Forgalmazási Hely Forgalmazási Órái alatt beérkezett vételi és visszaváltási megbízásokat a megbízás megadását követő második Forgalmazási Napra, mint forgalmazás- elszámolási napra vonatkozóan kell elszámolni, továbbá az elszámolt megbízások ellenértékét a megbízás megadását követő negyedik Forgalmazási Napon, mint forgalmazás-teljesítési napon kell a befektetők számára jóváírni, kifizetni.

A folyamatos forgalmazás során a befektető terhére vételi, illetve visszaváltási jutalék számítható fel, amely - részben vagy egészben - az Alapot, a Vezető Forgalmazót vagy az Alapkezelőt illetheti (lsd. közelebbről az alábbi 44.2 pontban foglaltakat). A jutalék mértékéről a befektetőt előzetesen tájékoztatni kell. Nem sérti az egyenlő elbánás elvét az, ha a folyamatos forgalmazásért a befektetők felé felszámított díj, jutalék mértékét a forgalmazást végzők határozzák meg, illetve ha az Alapkezelő az egyes forgalmazókkal eltérő szerződéses feltételekkel állapodik meg.

A Befektetési Jegy vétele és visszaváltása, valamint az Alap megszűnésére tekintettel a Befektetési Jegy tulajdonosok között felosztandó összeg kifizetése a Vezető Forgalmazó feladata. A folyamatos forgalmazás során leadott vételi és visszaváltási megbízások teljesítéséért a befektetők felé a Vezető Forgalmazó felel. A Vezető Forgalmazó az értékesítés azon kérdéseit illetően, amelyek az Alapkezelővel kötött Vezető Forgalmazói Szerződés alapján a felelősségi körébe tartoznak, az esetben is felelősséggel tartozik, ha nem a Vezető Forgalmazó az eljáró Forgalmazó az adott forgalmazás tekintetében.

43.1 A forgalmazási maximum mértéke

Nem alkalmazandó.

43.2 A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei

Nem alkalmazandó.

44. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VÉTELI, ILLETVE VISSZAVÁLTÁSI ÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSA

A Befektetési Xxxxxx vétele és visszaváltása az Alap Forgalmazás-elszámolási Napra számolt egy jegyre jutó nettó eszközértékén történik, a Kibocsátási Pénznem ellenében.

44.1 A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága

A T napi árfolyamot adó nettó eszközértéket a Letétkezelő a Kibocsátási Pénznemben kifejezve határozza meg, és azt legkésőbb a T napot követő második Magyarországi Forgalmazási Napon közzéteszi a hirdetményi helyeken. A nettó eszközértéket minden Forgalmazási Napra meg kell állapítani.

44.2 A Befektetési Jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok

maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez az Alapot, a Forgalmazót vagy az Alapkezelőt illeti meg

A Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó Forgalmazási Helyeken megadott vételi megbízás díja az „A” sorozatú Befektetési Jegyek esetén a megbízási összeg maximum 5%-a, de maximum 250,- EUR, mely teljes egészében a Vezető Forgalmazót illeti meg.

A Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó Forgalmazási Helyeken megadott visszaváltási megbízás díja a visszaváltási összeg az „A” sorozatú Befektetési Jegyek esetén a megbízási összeg maximum 5%-a, de maximum 250,- EUR, mely teljes egészében a Vezető Forgalmazót illeti meg.

A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásakor a Társforgalmazókhoz kapcsolódó Forgalmazási Helyeken végrehajtott tranzakciók esetén a vételi és a visszaváltási jutalék mértéke maximum a befektetett, illetve a visszaváltott összeg 5%-a, mely teljes egészében a Társforgalamzókat illeti meg.

A feltüntetett vételi és visszaváltási jutalékok a felszámítható maximum értékek, bizonyos esetekben a befektető ezeknél kevesebbet fizethet. A felszámított forgalmazási jutalékokra vonatkozó részletes információkat a Forgalmazó mindenkor hatályos hirdetménye tartalmazza.

Értékpapírszámla-vezetés

A megvásárolt Befektetési Jegyeket a Forgalmazó a befektető nála vezetett értékpapírszámláján írja jóvá. A folyamatos forgalmazás során Forgalmazó csak a befektető nála vezetett értékpapírszámláján lévő Befektetési Jegyeket váltja vissza.

A Forgalmazási Hely az értékpapírszámla-vezetési szolgáltatásért a Forgalmazó mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott díjakat számítja fel.

45. Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a Befektetési Jegyeket forgalmazzák

A Befektetési Jegyek szabályozott piacra történő bevezetésére nem kerül sor. A folyamatos forgalmazás során leadott vételi és visszaváltási megbízások teljesítéséért a befektetők felé a Forgalmazó felel.

46. AZOKNAK AZ ÁLLAMOKNAK A FELTÜNTETÉSE, AHOL A BEFEKTETÉSI JEGYEKET FORGALMAZZÁK

Az Alap Befektetési Jegyeit a Vezető Forgalmazó jelenleg Magyarország területén forgalmazza.

47. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

X. Az Alapra vonatkozó további információk

48. AZ ALAP MÚLTBELI TELJESÍTMÉNYE

Az Alap nettó eszközértéke: 2022.12.31-én: 292.668.003,-Ft 2022.08.26-2022.12.31-ig elért nem évesített hozam:

„A” sorozat: -2,90%

Az Alap múltbeli teljesítménye nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra.

49. AZ ALAP BEFEKTETÉSI JEGYEI BEVONÁSÁNAK FELTÉTELEI

Nem alkalmazandó.

50. AZ ALAP MEGSZŰNÉSÉT KIVÁLTÓ KÖRÜLMÉNYEK, A MEGSZŰNÉS HATÁSA A BEFEKTETŐ JOGAIRA

Az Alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról az Alapkezelő vagy a Felügyelet határoz. Kötelező megindítani az eljárást a Kbftv. 75. § (2) bekezdése szerinti esetekben:

„a) ha a nyilvános nyílt végű befektetési alap nettó eszközértéke 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot;

b) ha a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált;

c) ha a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta,

d) ha a Felügyelet kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át,

e) ha a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása vagy a befektetési jegyek visszaváltása felfüggesztésének megszűnését követően a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak.”

Külön határozat nélkül megindul a megszűnési eljárás a Kbftv. 75. § (3) bekezdése eseteiben, melyek közül az Alap vonatkozásában a b) alpont szerinti eset lehet releváns:

„b) amennyiben a befektetők az összes befektetési jegy visszaváltására irányuló visszaváltási megbízást adtak le;”

Az Alapra, mint nyíltvégű befektetési alapra vonatkozó, Kbftv-ben meghatározott megszűnési szabályok:

Az alapkezelő a megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján a befektetőket és az alap hitelezőit.

A Kbftv. 75. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti megszűnési eljárást a letétkezelő folytatja le.

A megszűnési eljárás lefolytatása alatt az alap – az alábbi eltéréssel - az általános szabályok szerint működik.

a) a befektetési alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és az általános szabályok szerint közzétenni azzal, hogy a közzétételnél meg kell jelölni, hogy az alap megszűnés alatt áll;

b) a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel kell függeszteni, illetve zárt végű alap esetében új befektetési jegyeket nem lehet forgalomba hozni;

c) a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből származó ellenérték a megszűnési jelentés elkészítéséig kizárólag likvid eszközökbe fektethető be.

A megszűnési eljárás alatt a befektetési alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket 1 hónapon belül értékesíteni kell. Az értékesítést a pénzügyi eszközök esetében piaci áron kell megkísérelni. Az értékesítésre megállapított határidő a befektetők érdekében a Felügyelet engedélyével pénzügyi eszközök esetében 3 hónappal, egyéb eszközök esetében 6 hónappal meghosszabbítható.

A befektetési alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 5 munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni. A megszűnési jelentést a Felügyelethez be kell nyújtani és ezzel egyidejűleg a befektetők felé közzé kell tenni. A megszűnési jelentésnek legalább a Kbftv. 4. mellékletében foglaltakat kell tartalmaznia. A megszűnési jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők.

A Felügyelet a megszűnési jelentés benyújtását követő nappal a befektetési alapkezelő kérelmére törli a befektetési alapot a nyilvántartásból. A befektetési alap a nyilvántartásból való törléssel megszűnik.

Pozitív saját tőkével rendelkező befektetési alap esetén a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből a befektetési alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló pozitív összegű tőke a befektetőket befektetési jegyeik értékének arányában illeti meg.

A megszűnési eljárás időtartama alatt az eszközök értékesítéséből származó ellenértékből, illetve a befektetési alap bankszámlájának pozitív egyenlege terhére a befektetők számára előleg formájában részkifizetés teljesíthető. A részkifizetéssel kapcsolatos döntésről rendkívüli közleményt kell megjelentetni. A részkifizetésnek az egyes befektetési jegyek nettó eszközértékére vetítve, azonos arányban kell történnie. A részkifizetés nem történhet a befektetési alapot terhelő kötelezettségek (a befektetési alappal szembeni hitelezői igények) fedezetét jelentő eszközök terhére.

A letétkezelő a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére, az előbbi bekezdés szerinti részkifizetés keretében már kifizetett összeg figyelembevételével. A kifizetés kezdetéről rendkívüli közleményt kell közzétenni.

A befektetők részére kifizetendő összeget a letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig.

Negatív saját tőkével rendelkező befektetési alap megszűnése esetén a hitelezők követeléseit a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény („Cstv.”) előírásai szerinti kielégítési sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kiegyenlíteni.

Az Alap portfoliójában lévő eszközök nem képezik az Alapkezelő tulajdonát, azok az Alapkezelő hitelezőinek kielégítésére nem vehetők igénybe.

51. MINDEN OLYAN TOVÁBBI INFORMÁCIÓ, AMELY ALAPJÁN A BEFEKTETŐK KELLŐ TÁJÉKOZOTTSÁGGAL TUDNAK HATÁROZNI A FELKÍNÁLT BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGRŐL

Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában az „értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015. november 25-i 2015/2365 európai parlamenti és a tanácsi rendelet” előírásai alapján az alábbi információkat szolgáltatja:

Az Alap által alkalmazott értékpapír- finanszírozási ügyletek és teljeshozam- csereügyletek általános ismertetése és használatuk indoklása	Az Alap által alkalmazott teljeshozam-csereügyletek leírása a Kezelési Szabályzat 13. pontjában található. Az Alap teljeshozam-csereügyleteket bizonyos eszköz típusok közvetlen megvásárlása helyett köt abban az esetben, ha a teljeshozam-csereügylet megkötésével az adott eszköz hozamából történő részesedés költséghatékonyabban és alacsonyabb kockázat vállalása mellett megvalósítható. Az Alap által alkalmazott értékpapír-finanszírozási ügyletek (repó és fordított repó ügyetek, vétel-eladás ügyletek és eladás-visszavásárlás ügyletek, valamint értékpapír kölcsönügyletek) általános ismertetése a Kezelési Szabályzat 13. pontjában található. Értékpapír-finanszírozási ügyletek használatára az Alap likviditásának biztosítása, illetve szabad likvid eszközeinek befektetése érdekében kerül sor. Értékpapír kölcsönbe adása esetén az Alapot kölcsönzési díj illeti meg, értékpapír kölcsönbe vétele esetén az Alap az árfolyamok csökkenéséből profitáló ún. fedezett eladási (short) ügyletet köt.
Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek egyes típusaival kapcsolatban szolgáltatott összesített adatok
Az ügyletekhez felhasználható eszköztípusok	Állampapírok, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, bankbetétek, részvények, kollektív befektetési értékpapírok, egyéb, külföldön kibocsátott értékpapírok
A felhasználható eszközöknek az Alap kezelt eszközállományához viszonyított maximális aránya
			Maximális arány
		Állampapírok, bankbetétek	50%
		Egyéb hitelviszonyt megtestesítő eszközök	20%
		Kollektív befektetési értékpapírok	100%
A felhasználható eszközöknek az Alap kezelt eszközállományához viszonyított várható aránya
			Várható arány
		Állampapírok, bankbetétek	25%
		Egyéb hitelviszonyt megtestesítő eszközök	10%
		Kollektív befektetési értékpapírok	80%
Az alkalmazott szerződő felek kiválasztásának kritériumai (jogi státusz, származási ország, minimális hitelminősítés)	EGT-állam vagy OECD tagállam, minimum befektetési kategóriába tartozó hitelminősítéssel rendelkező pénzügyi intézményei

Elfogadható biztosítékok	Készpénz, értékpapír, ISDA CSA megállapodásokban és egyedi kölcsönszerződésekben meghatározottak szerint
A biztosítékok értékelése	Napi piaci értéken, ISDA CSA megállapodások és egyedi kölcsönszerződésekben rögzített értékelési elvek szerint
Az ügyletekhez kapcsolódó kockázatok	Hitelkockázat: a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kibocsátók esetleges csődje az Alap portfoliójában szereplő ezen eszközök piaci értékének összeomlásához, illetve akár teljes megszűnéséhez vezethet. Likviditási kockázat: bizonyos értékpapírok, likviditása alatta maradhat a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy az eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet.
Az ügyletekhez felhasznált eszközök és kapott biztosítékok letéti őrzése	Az eszközök és kapott biztosítékok a Letétkezelőnél kerülnek őrzésre
A biztosítékok újrafelhasználására vonatkozó korlátozások	ISDA CSA megállapodásokban és egyedi kölcsönszerződésekben írtak szerint
Az értékpapír-finanszírozási ügyletekből és teljeshozam-csereügyletek származó hozam megosztására vonatkozó stratégia	Az értékpapír-finanszírozási ügyletekből és teljeshozam- csereügyletekből származó bevétel (hozam, díj) teljes mértékben az Alapot illeti, az ügyletek díja (fizetendő kamat, díj) az Alapot terheli. A fentieken túlmenően más díj és költség nem terheli az Alapot.

Az Alapkezelő a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló AZ EURÓPAI I (EU) 2019/2088 RENDELET (2019. november 27.) 7. cikk (1) bekezdése alapján az alábbi tájékoztatást adja:

A fenntarthatósági kockázat mellett fontos aspektus a fenntarthatósági káros hatás (Principal Adverse Impact – PAI) is. A fenntarthatósági káros hatás a termék alapjául szolgáló befektetésnek a fenntarthatósági tényezőkben okozott negatív irányú eredményeként fogalmazható meg, vagyis hogy az Alapban lévő befektetések közvetlenül vagy közvetetten káros hatással lehetnek a fenntarthatósági tényezőkre (mint például: a levegő tisztaságára, a biodiverzitásra, az ivóvízkészletre, az emberi jogokra, a munkakörülményekre stb.).

Az Alapkezelő jelen Alap tekintetében figyelembe veszi a befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatását.

A figyelembevételre úgynevezett kizárási és korlátozó lista alkalmazásával kerül sor, ami során az Alapkezelő befektetési korlátot állít fel a dohánytermékek, az alkohol, a szerencsejáték, a szénbányászat, a fegyvergyártás és az autoriter rendszerek tekintetében. A kizárási listák mellett, részben azt átfedő módon az befektetési döntéshozatal során az Alapkezelő az alábbi PAI-kat figyeli:

• PAI 5 - A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség

• PAI 14 - Vitatott fegyvereknek (gyalogsági aknák, kazettás bombák, vegyi fegyverek és biológiai fegyverek) való kitettség

• PAI 16 - A társadalmi jogsértés által érintett befektetést befogadó országok

Az Alapkezelő – a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban – az fentieken túl az összes a kötelező mutató alakulásáról, illetve a kötelező mutatókat kiegészítendő az alábbi mutatók alakulásáról nyújt tájékoztatást az időszakos jelentéshez kapcsolódóan:

• Éghajlattal, környezettel kapcsolatos kiegészítő mutatók: Víz, hulladék és káros anyag kibocsátások

• Szociális és munkavállalói, emberi jogok tiszteletben tartásával, korrupció és a megvesztegetés elleni ügyekkel kapcsolatos kiegészítő mutatók: Szociális és munkavállalói ügyek

A fenntarthatósági káros hatás figyelembe vételének a módját és a figyelembe vett mutatókat az Alapkezelő fenntarthatósági kockázatok kezelésének szabályzata tartalmazza, amiről részletes tájékoztatás az alábbi helyen található nyilatkozatban (Nyilatkozat a befektetések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásairól és az

alkalmazott átvilágítási és szerepvállalási politikáról) érhető el: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xx/Xxxxxxxxxxxxxxx

A fenntarthatósági káros hatások alakulásáról szóló tájékoztatás az Alap éves jelentéséhez kapcsolódóan az Alapkezelő honlapján érhető el: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xx/Xxxxxxx

Az Alapkezelő a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló EURÓPAI PARLAMENTI ÉS A TANÁCSI (EU) 2020/852 RENDELET (2020. június 18.) 7. cikke alapján az alábbi tájékoztatást adja:

Az Alap befektetései jelenleg nem veszik figyelembe az Európai Unió által meghatározott, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat.

XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk

52. AZ ALAPKEZELŐ TÁRSASÁGRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK

52.1 Cégnév

Az Alap Alapkezelője az OTP Alapkezelő Zrt., Cégformája: zártkörű részvénytársaság.

52.2 Székhely

Az Alapkezelő bejegyzett székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 1-3.

Az Alapkezelő telefonszáma: 000-0000, fax: 000-0000, e-mail: xxxxxxx@xxxxxxx.xx

52.3 Az Alapkezelő cégjegyzékszáma

Az Alapkezelőt a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a Cg. 00-00-000000 szám alatt tartja nyilván.

53. A LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK

53.1 A letétkezelő neve, cégformája

Az Alap letétkezelője az UniCredit Bank Hungary Zrt. Cégformája: zártkörűen működő részvénytársaság

53.2 A letétkezelő székhelye

Az UniCredit Bank Hungary Zrt. székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.

53.3 A letétkezelő cégjegyzékszáma

A társaságot a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01 10 041348 szám alatt tartja nyilván.

53.4 A letétkezelő feladatai

Az Alapkezelő az Alap letétkezelésével a Kbftv. 62. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján letétkezelőt köteles megbízni, aki a Kbftv. 62. § (1) bekezdés szerint a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 68. pont aa) alpontban foglalt intézmény lehet.

A Kbftv. 62. § (6) bekezdésének megfelelően az Alap letétkezelése során a Letétkezelő – különösen – az alábbi feladatokat végzi:

a) ellátja az Alap eszközei közül a pénzügyi eszközök, illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését, valamint vezeti az Alap értékpapírjainak nyilvántartására szolgáló számlát, az értékpapírszámlát, a fizetési számlát, az ügyfélszámlát;

b) végrehajtja az Alapkezelőnek az Alap pénzügyi eszközeire vonatkozó utasításait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály rendelkezésével vagy az Alap Kezelési Szabályzatával;

c) eszközök és kötelezettségek értékelése, az Alap összesített és az egy kollektív befektetési értékpapírra jutó nettó eszközértékének meghatározása;

d) ellenőrzi, hogy az Alap megfelel-e a jogszabályokban és a Kezelési Szabályzatában foglalt befektetési szabályoknak;

e) ellenőrzi, hogy a kollektív befektetési értékpapírok értékesítése, visszaváltása vagy érvénytelenítése a jogszabályokkal és az Alap Kezelési Szabályzatával összhangban történik-e;

f) biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintő ügyletekből, valamint a kollektív befektetési értékpapírok forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos piaci gyakorlatnak megfelelő határidőn belül az Alaphoz kerüljön;

g) ellenőrzi, hogy az Alap a bevételét a jogszabályokkal és az Alap Kezelési Szabályzatával összhangban használja-e fel.

54. A Könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk, feladatai

Az Alap könyvvizsgálója az Ernst & Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság (cégjegyzékszáma: Fővárosi Bíróság Cégbírósága 00-00-000000, székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. A könyvvizsgálatért felelős személy Xx. Xxxxx Xxxxxx (MKVK tagsági igazolvány száma: 007118).

A könyvvizsgáló feladatai:

• az Alap éves jelentésének felülvizsgálata (könyvvizsgálata) és a könyvvizsgálat alapján való véleményezése, az alkalmazandó számviteli szabályok és a befektetési alapra vonatkozó jogszabályok és a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény alapján;

• azon további feladatok ellátása, melyeket a befektetési alapra vonatkozó jogszabályok a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatároznak, így különösen a Felügyelet tájékoztatása a Kbftv. 194. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, azaz amennyiben a befektetési alap könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálata során olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján

▪ korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;

▪ bűncselekmény elkövetésére vagy a befektetési alap kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;

▪ e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;

▪ úgy ítéli meg, hogy a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak;

▪ jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a befektetési alapkezelő vezetése között a befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.

a Felügyelet rendelkezésére állás az előbbiekben fel nem sorolt esetekben is, amennyiben a Felügyelet a könyvvizsgálótól tájékoztatást kér

55. TANÁCSADÓRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK

Az Alapkezelő jelenleg nem vesz igénybe olyan tanácsadót, amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik.

56. FORGALMAZÓKRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK, FELADATAI

56.1 Az Alap Vezető Forgalmazója

Az Alap Vezető Forgalmazója az OTP Bank Nyrt. Az OTP Bank Nyrt. teljeskörű banki szolgáltatásokat nyújtó hitelintézet. A társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság (jelenleg Fővárosi Törvényszék Cégbírósága) 01-10- 041585 szám alatt jegyezte be.

A Vezető Forgalmazó feladatai:

Az Alapkezelő a Kbftv. 107. § (1) bekezdése értelmében a befektetési jegyeknek a befektetők részére való értékesítésével, mint az Alapkezelő által az Alap részére közvetített szolgáltatással forgalmazót köteles megbízni, amely forgalmazó az Alap által kibocsátott befektetési jegyek forgalomba hozatalával és folyamatos forgalmazásával kapcsolatos valamennyi, jogszabályban és a Tájékoztatóban, valamint a Kezelési Szabályzatban meghatározott forgalmazói feladatokat ellátni köteles. E forgalmazói feladatok - a Kbftv. 108. § (1)-(2) bekezdésének és 127. § (1)-

(3) bekezdéseinek megfelelően – magukban foglalják a befektetési jegy eladását és visszaváltását, továbbá a felosztott hozam és/vagy az alapnak a befektetési jegyek névértéke által megtestesített tőkéjének terhére teljesített kifizetések teljesítését is. A Vezető Forgalmazó az előbbi feladatok teljesítéséhez kapcsolódóan a jogszabályban előírt módon elérhetővé teszi a befektetők részére az Alap befektetők tájékoztatására szolgáló, mindenkor hatályos dokumentumait, továbbá az Alap nevében közzétett rendszeres és rendkívüli tájékoztatásokat.

Az előbbieken felül a Vezető Forgalmazó az Alap Tájékoztatója 14. pontját képező nyilatkozatában nyilatkozott arról, hogy a Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz és nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a Kibocsátó (azaz az Alap) helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, és a Befektetési Jegyeket kibocsátó OTP Multi-Asset Konzervatív Alapok Alapja képviseletében eljáró Alapkezelővel egyetemleges felelősséget vállal a Befektetési Jegy tulajdonosával szemben a Tájékoztató esetlegesen félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért.

56.2 Az Alap Társforgalmazói

DSK Bank EAD - az Alap passzportálását követően kezdődik a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása-. Székhelye: 1036 Sofia, 00 Xxxxxxxxx Xx., Xxxxxxxx

Cégjegyzékszáma: No 756/1999

OTP banka d.d. (OTP Bank Croatia) - az Alap passzportálását követően kezdődik a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása-.

Székhelye: Xxxxxxxxxxx xxxx 00, 00000 Xxxxx, Xxxxxxxx Cégjegyzékszáma: No 060000531

Nova KBM d.d. - az Alap passzportálását követően kezdődik a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása-. Székhelye: Xxxxx Xxxx Xxxxxxxxxx 0, 0000 Xxxxxxx, Xxxxxxxx

Cégjegyzékszáma: No 5860580000

Crnogorska komercijalna banka a.d. (CKB) - az Alap forgalmazására vonatkozó helyi felügyeleti hatóság engedélye alapján kezdődik a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása.

Székhelye: Xxxxxxx Xxxxxxxxxx 00, Xxxxxxxxx, Xxxxxxxxxx Cégjegyzékszáma: No 4-0001633

57. Az Ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk

Nem alkalmazandó.

58. A PRIME BRÓKERRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

58.1 A prime bróker neve

Nem alkalmazandó.

58.2 Az Alap prime brókerrel kötött megállapodása lényegi elemeinek, a felmerülő összeférhetetlenségek kezelésének leírása

Nem alkalmazandó.

59. HARMADIK SZEMÉLYRE KISZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK LEÍRÁSA, AZ ESETLEGES ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGEK BEMUTATÁSA

Az Alapkezelő tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében feladatának ellátására harmadik személyt vehet igénybe.

adótanácsadói tevékenység, kézbesítés, számítástechnikai rendszerfejlesztés, számítástechnikai üzemeltetés és karbantartás, az alkalmazottak képzése és továbbképzése, a számlázás, bérszámfejtés és könyvelés.

60. ÁÉKBV esetén a letétkezelő kötelezettségeinek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek ismertetése, a letétkezelő által kiszervezett feladatok leírása a

A Letétkezelő kötelezettségeinek leírását a Kezelési Szabályzat 53. pontja tartalmazza.

A Letétkezelő nem végezhet olyan tevékenységeket az Alap részére, amelyek az Alap, annak befektetői, az Alapkezelő vagy saját maga között összeférhetetlenséget okozhatnak, kivéve, ha a Letétkezelő letétkezelői tevékenységét egyéb esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől működési és hierarchikus szempontból elválasztja, és az esetleges összeférhetetlenségeket feltárja, kezeli, nyomon követi és az Alap befektetői előtt nyilvánosságra hozza. A Letétkezelő a letétkezelési szerződés alapján a Kbftv-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén egyes feladatait harmadik felekre szervezheti ki. A Letétkezelő felelősségét nem befolyásolja az a tény, hogy az Alap eszközeit érintő egyes letétkezelési funkciókat harmadik félre ruházta át. Jelen kezelési szabályzat 53. és 60. pontjában, valamint az Alap Tájékoztatójának 8. pontjában részletezett információkat az Alapkezelő az egységes szerkezetű Tájékoztató és Kezelési Szabályzat közzétételével, illetve kérésre annak nyomtatott példánya átadásával bocsátja a Befektetők rendelkezésére.

Budapest, 2024. április 09.

...........................................................................

Szarka Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx Xxxxx

OTP Alapkezelő Zrt.

az OTP Alapkezelő Zrt. és az OTP Multi- Asset Konzervatív Alapok Alapja mint Kibocsátó képviseletében eljárva

ELEKTRONIKUSAN ALÁÍRT IRAT

61. MELLÉKLETEK

0.xx. melléklet: Fogalmak

A Tájékoztató és Xxxxxxxx Szabályzat egyéb pontjaiban meghatározott, nagy kezdőbetűvel írt fogalmaknak az ott meghatározott, az alább meghatározott fogalmaknak az alábbi jelentést kell tulajdonítani a Tájékoztató és Kezelési Szabályzat alkalmazásában:

ÁÉKBV:		a) olyan nyilvános nyílt végű befektetési alap, amely megfelel a Kbftv. felhatalmazása alapján kiadott, a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó előírásainak, vagy b) olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV- irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre
ÁÉKBV-alapkezelő:		rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ÁÉKBV-t kezelő befektetési alapkezelő
Alap:		OTP Multi-Asset Konzervatív Alapok Alapja
Alapkezelő:		OTP Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1026 Budapest, Riadó u. 1-3.)
Alap saját tőkéje:		Az Alap saját tőkéje induláskor a Befektetési Jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke az Alap összesített nettó eszközértékével azonos
Befektetési Jegy:		Az Alap által kibocsátott befektetési jegy
Bszt.:		A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. Törvény
dematerializált értékpapír:		A Tpt-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség
Értékelési Politika		A Kbftv. és az ABAK-rendelet által előírt tartalommal az Alapkezelő által elfogadott, szabályzat, ami meghatározza azokat az árazási forrásokat és eljárásokat, amelyek felhasználhatók az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok befektetési eszközeinek értékeléséhez.
Felügyelet:		A Magyar Nemzeti Bank
Forgalmazás- elszámolási Nap:		Az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján a leadott kollektív befektetési értékpapír vételi és visszaváltási megbízásokat elszámolják, meghatározva a teljesítéskor a befektetőnek járó ellenértéket.
Forgalmazási Hely:		A Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó, a Tájékoztató 2.a. sz. mellékletében feltüntetett értékesítési pont(ok), valamint a Társforgalmazókhoz kapcsolódó, Külföldi Társforgalmazónként a Tájékoztató további 2.b – 2. e mellékletében meghatározott értékesítési pontok.
Forgalmazási Nap:		az Alap Futamideje alatti minden Banki Nap, kivéve a- forgalmazás és – a visszaváltás tekintetében a visszaváltás - felfüggesztésének [Kbftv. 114-116. §§] és a forgalmazás szünetelésének [Kbftv. 113. §], továbbá az érintett forgalmazó vonatkozásában a forgalmazó ügyfélfogadása szünetelésének időtartamát
Forgalomba Hozatali Maximum		Az „A” sorozatú Befektetési Jegyek jegyzése során az Alapkezelő a Kbftv. 106. § (2) bekezdése szerinti felső korlátot állapít. Az Alap maximális induló saját tőkéje négymilliárd-ötszázmillió forint. Az „A” sorozatú Befektetési Jegyek esetén a jegyzési összeg forintban kifejezett értéke a jegyzési időszak utolsó napján érvényes Magyar Nemzeti Bank deviza középárfolyamon kerül kiszámításra.
Forgalmazási Órák:		A Forgalmazási Napon belül azon időszak, amelyen belül az adott Forgalmazó az adott Forgalmazási Helyen aznapi értéknappal vesz fel vételi vagy visszaváltási megbízást
Forgalmazás- teljesítési Nap:		Az a nap, amelyen az elszámolt vételi és visszaváltási megbízások ellenértékét a befektetők felé teljesítik, jóváírják

Forgalmazási Terület:		Azon államok területe, melyeken a Befektetési jegyek adott sorozata forgalmazásra kerül (Magyarország és a Külföldi Forgalmazási Területek)
Forgalmazó:		A Vezető Forgalmazó és a Társforgalmazók
Hpt.:		A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
Kbftv.:		a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény
Kettős Banki Nap:		Olyan Magyarországi Banki Nap, amely egyben Külföldi Banki Napnak is minősül az adott Külföldi Forgalmazási Terület vonatkozásában
Kezelési Szabályzat:		Az Alap kezelése során alkalmazandó különös szabályokat magában foglaló, a Tájékoztatóhoz mellékletként csatolt, annak részét képező dokumentum
Kibocsátási és Elszámolási Pénznem:		Az a pénznem, amelyben az adott sorozatú Befektetési Jegyek névértéke meghatározásra kerül és amelyben az adott sorozatú Befektetési Jegyek ellenértéke (vételi vagy visszaváltási ára) teljesítendő
Kibocsátó:		Az Alap
Letétkezelő:		a Kbftv. 62. § (1) bekezdése alapján a befektetési alapkezelő által az általa kezelt alap letétkezelésével megbízott, a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű hitelintézet, amely az UniCredit Bank Hungary Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.)
Magyarországi Banki Nap:		Minden nap, amelyen a Vezető Forgalmazó üzleti tevékenység végzésére nyitva tart (ide nem értve a Felügyelet által engedélyezett zárvatartás időtartamát)
Magyarországi Forgalmazási Nap:		az Alap Futamideje alatti minden Magyarországi Banki Nap, kivéve a- forgalmazás és – a visszaváltás tekintetében a visszaváltás - felfüggesztésének [Kbftv. 114-116. §§] és a forgalmazás szünetelésének [Kbftv. 113. §], továbbá az érintett forgalmazó vonatkozásában a forgalmazó ügyfélfogadása szünetelésének időtartamát
nettó eszközérték (NEÉ):		a befektetési alap vagyonában szereplő eszközök értéke - ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is
Ptk.:		a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
Szakmai Befektető:		olyan befektető, aki a) a Bszt. szerint szakmai ügyfélnek minősül vagy kérés esetén szakmai ügyfélként kezelhető vagy b) legalább százezer euró vagy annak megfelelő értékű kollektív befektetési értékpapírba történő befektetésre vállal kötelezettséget;
T nap:		Az a Forgalmazási Nap, amelyre vonatkozóan az Alap nettó eszközértéke megállapításra kerül. A T nap a Befektetési Xxxxxxxx adott vételi és visszaváltási megbízások tekintetében megegyezik a Forgalmazás-elszámolási Nappal
Társforgalmazó:		A forgalmazásban a Vezető Forgalmazó mellett, a Vezető Forgalmazóval és az Alapkezelővel kötött szerződés alapján közreműködő más Forgalmazó.
Tájékoztató:		A Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalához készített, a Felügyelet által jóváhagyott jelen dokumentum, melynek a Kezelési Szabályzat is mellékletét (részét) képezi
Tpt.:		A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv.
Vezető Forgalmazó:		a Befektetési Jegy forgalmazásával megbízott és azért, valamint a Tájékoztatóban foglaltakért a Tájékoztató 14. pontjában foglalt nyilatkozata szerinti felelősséget is vállaló Forgalmazó, amely az OTP Bank Nyrt.

Egyéb, a Tájékoztatóban használt fogalmak jelentése

A Tájékoztatóban és Xxxxxxxx Szabályzatban szereplő azon fogalmak, melyek meghatározását sem a Fogalmak, sem a Tájékoztató vagy Kezelési Szabályzat egyéb pontjai nem tartalmazzák, az azokra a Kbftv. vagy a Tpt. által adott jelentéstartalommal értendők.

0.x.xx. melléklet: A Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó Jegyzési Helyek listája az Alap „A” sorozatú Befektetési Jegyei esetében

(i) Az OTP Bank Nyrt. OTPdirekt telefonos, internetes és OTPdirekt Bróker szolgáltatása, OTP Internetbank szolgáltatás, OTP Mobilbank szolgáltatás, valamint az OTP Bank Nyrt. Privát Banki Híváskezelő szolgáltatása. A felsorolt szolgáltatásokon keresztül megadható megbízások felsorolását és azok igénybevételének a feltételeit a Vezető Forgalmazó külön hirdetményben teszi közzé.

(ii) Az OTP Bank Nyrt. xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xx/Xxxxxxxxx/Xxxxxxxxxx oldalon található, Értékpapír szolgáltatásokat nyújtó fiókjai.

2.b. sz. melléklet: A DSK Bankhoz mint Társforgalmazóhoz tartozó Forgalmazási Helyek listája ( az Alap passzportálását követően kezdődik a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása)

Fiók azonosító	Fiók név	Cím
0101	FC BLAGOEVGRAD	Blagoevgrad 2700, ul. "Xxxxx Xxxxxxxxxxx" №23
0901	FC KYUSTENDIL	Kyustendil 0000, xx. "Gorotsvetna" № 14
0106	XX XXXXXXX	Xxxxxxx 0000, xx. "Tsar Boris III" № 20
0905	FC DUPNITSA	Dupnitsa 2600, pl. "Svoboda" № 1
0108	BRANCH SANDANSKI	Xxxxxxxxx 0000, xx. "Svoboda" № 5
1301	FC PERNIK	Pernik 2300, pl. "Krakra" № 1
0104	BRANCH GOTSE DELCHEV	Gotse Delchev 0000, xx. "Targovska" № 3
0000	XXXXXX XXXXXX	Xxxxxx 0000, xx. "Xxxxxx Xxxxx" № 1
0102	BRANCH BANSKO	Bansko 0000, xx. "Tsar Simeon" № 67
0000	XX XXXXXX	Xxxxxx 0000, xx. "Vasil Aprilov" № 12
0000	XX XXXXXX	Xxxxxx 0000, xx. "Rakovski" № 1 A
0213	BRANCH NESEBAR	Nesebar 0000, xx. "Xxx Xxxx" № 11
0220	BRANCH BRATYA MILADINOVI	Burgas 8000, zh.k. "Bratya Miladinovi" bl. 38
1901	FC SLIVEN	Sliven 0000, xx. "Xxxxxx Xxxxxxx" № 2A
0000	XXXXXX XXXXXXX	Xxxxxxx 0000, xx. "Targovska" № 2
0208	BRANCH TSAREVO	Tsarevo 0000, xx. "Han Asparuh" № 43
0203	BRANCH AYTOS	Aytos 0000, xx. "Stantsionna" № 31
0206	BRANCH KARNOBAT	Karnobat 8400, pl. "Xxxxxx Xxxxxxxx" № 3
1903	BRANCH NOVA ZAGORA	Nova Zagora 8900, pl. "Svoboda " № 1
0000	XXXXXX XXXXXX	Xxxxxx 0000, xx. "Targovska" № 38
0301	FC VARNA	Varna 9000, bul. "Xxxxxxxxx Xxxxxxxxxx" № 53-55
0000	XX XXXXXX	Xxxxxx 0000, xx. "Tsar Osvoboditel" № 102
2401	FC DOBRICH	Dobrich 9300, pl. "Svoboda" № 8
1801	FC SILISTRA	Silistra 7500, ul. ”Xxxxxx Xxxxxx” № 50
0000	XX XXXXXXXXX	Xxxxx 0000, xx. "Druzhba" № 2
0317	FC CHATALDZHA	Varna 9002, bul. "Chataldzha" № 35
0000	XXXXXX XXXXXXX	Xxxxxxx 0000, xx. "Dobrotitsa" № 25
0307	BRANCH DEVNYA	Devnya 0000, xx. "Saedinenie" № 69

0313	OFFICE XXXXXXXXXXXX	Xxxxx 0000, xx. "Sredets" № 8
0306	BRANCH PROVADIA	Provadia 9200, Tsentralen ploshtad
0000	XXXXXX XXXXXXX	Xxxxxxx 0000, xx. "Cherno more" № 20
0000	XXXXXX XXXX XXXXX	Xxxx Xxxxx 0000, xx. "Oborishte" № 10
0000	XXXXXX XXXXXX XXXXXXX	Xxxxxx Xxxxxxx 0000, xx. "Xxxxx Xxxxxx" № 70
0401	FC VELIKO TARNOVO	Veliko Tarnovo 5000, ul. "Tsar Osvoboditel" № 3
1701	FC RUSE	Ruse 7000, ul. "Aleksandrovska" № 4
0701	FC GABROVO	Gabrovo 0000, xx. "Nikolaevska" № 17
1601	FC RAZGRAD	Razgrad 0000, xx. "Sv. Sv. Kiril i Metodiy" № 19
2501	FC TARGOVISHTE	Targovishte 7700, pl. "Svoboda" № 2
0402	FC GORNA ORYAHOVITSA	Gorna Oryahovitsa 0000, xx. "Sv. Xxxxx Boris І" № 2 A
1706	FC XXXXXXX	Xxxx 7000, pl. "Svoboda" № 5
0704	BRANCH SEVLIEVO	Sevlievo 5400, pl. "Svoboda" № 9
1707	BRANCH TSITADELA	Ruse 0000, xx. "Dorostol" № 36
0410	BRANCH SVISHTOV	Svishtov 0000, xx. "Xxxxx Xxxxxxxxxxxx" № 15
1602	OFFICE ISPERIH	Isperih 0000, xx. "Vasil Levski" № 66
1702	OFFICE BYALA	Byala 0000, xx. "Vasil Levski" № 8
1401	FC PLEVEN	Xxxxxx 0000, xx. "Vasil Levski" № 152
0000	XX XXXXX	Xxxxx 0000, xx. "Targovska" № 2
0000	XX XXXXXXX	Xxxxxxx 0000, xx. "Treti mart" № 62
0601	FC VRATSA	Xxxxxx 0000, xx. "Xxxxxx Xxxxx" № 44
1001	FC LOVECH	Lovech 5500, ul. "Targovska" № 44
0605	BRANCH KOZLODUY	Kozloduy 0000, xx. "Sv. Sv. Kiril i Metodiy" № 1
0000	XXXXXX XXXXXX	Xxxxxx 0000, xx. "Vasil Levski" № 1
0000	XXXXXX XXX	Xxx 0000, xx. "Panayot Volov" № 1
1402	BRANCH BELENE	Belene 0000, xx. "Bulgaria" № 23
0000	XXXXXX XXXXXXX	Xxxxxxx 0000, xx. "Vazrazhdane" № 78
1501	FC PLOVDIV	Plovdiv 4000, ul. "Xxxxxx X. Danov" № 6
1502	FC PALDIN	Plovdiv 4000, ul. "Petko D. Petkov" № 23
0000	XX XXXXXXXXXX	Xxxxxxxxxx 0000, xx. "Ekzarh Yosif" № 3
2001	FC SMOLYAN	Smolyan 4700, bul. "Bulgaria" № 26 A
1519	FC XXXXXX XXXXX	Plovdiv 0000, xx. "Xxxx Xxxxxx" № 3
1503	BRANCH ASENOVGRAD	Asenovgrad 4230, pl. "Akademik Xxxxxxx Xxxxxx" № 10
1509	BRANCH KARLOVO	Karlovo 0000, xx. "Vasil Levski" № 13
1205	BRANCH VELINGRAD	Xxxxxxxxx 0000, xx. "Han Asparuh" № 46
1520	BRANCH XXXXX XXXXXXXXX	Xxxxxxx 0000, xx. "Xxxxxx Xxxxx" № 14
1525	BRANCH TRAKIA	Plovdiv 4000, zh.k. "Trakia", ul. "Nedyalka Shileva" № 11
1510	BRANCH STAMBOLIYSKI	Stamboliyski 0000, xx. "Osmi mart" № 3
1206	OFFICE PANAGYURISHTE	Panagyurishte 0000, xx. "Xxxxxx Xxxxxxxxx" № 12

1513	BRANCH RAKOVSKI	Rakovski 0000, xx. "Xxxxx Xxxxxx" № 75 A
1512	BRANCH PARVOMAY	Parvomay 0000, xx. "Xxxxxx Xxxxx" № 1
1516	OFFICE HISAR	Hisar 0000, xx. "Xxxx Xxxxx" № 23 A
2008	OFFICE CHEPELARE	Chepelare 0000, xx. "Kap. Xxxxx Xxxxxxx" № 6
1207	OFFICE PESHTERA	Peshtera 4550, pl. "Bulgaria" № 1
0000	XXXXXXXXX XXXXXX	Xxxxx 0000, xx. "Knyaz Xxxxxxxxxx I" № 6
2105	FC XXXXXXXXX	Xxxxx 0000, xx. "Xxxxxx Xxxxxxxxx" № 5
0000	XX XXXXXXXXX	Xxxxx 0000, xx. "Knyaz Xxxxxxxxxx I" № 6
2112	FC MLADOST	Sofia 1784, zh.k. "Mladost 1", bul. "Xxxxxxxxxx Xxxxxxx" № 40
0000	XXXXXX XXXX XXXXXXXX	Xxxxx 0000, xx. "Graf Ignatiev" № 62
2110	BRANCH DONDUKOV	Sofia 1504, bul. "Knyaz Al. Dondukov" № 86
2113	BRANCH ISKAR	Sofia 1528, zh.k. "Druzhba" bul. "Iskarsko shose" № 7
2118	BRANCH GEO MILEV	Sofia 1111, bul. "Shipchenski prohod", bl. 240
2134	BRANCH SLATINA	Sofia 1574, bul. "Slatinska" bl. 47 B
2135	BRANCH OBORISHTE	Xxxxx 0000, xx. "Oborishte" № 74
2213	BRANCH SAMOKOV	Samokov 2000, pl. "Xxxxxx Xxxxxx"
0000	XXXXXX XXXXXXX	Xxxxxxx 0000, xx. "Tsar Osvoboditel" № 120
2210	OFFICE KOSTENETS	Kostenets 2030, ul. "Targovska" № 2
2121	OFFICE DARVENITSA	Sofia 1756, bul. "Kliment Ohridski" № 13
0000	XX XXXXXXX	Xxxxx 0000, xx. "Tsar Kaloyan" № 1
2103	FC SOFIA 3	Sofia 1000, bul. "Knyaz Al. Dondukov" № 5
0000	XXXXXX XXXXXXXXXX	Xxxxx 0000, xx. "Parchevich" № 42
0000	XX XXXXX 0	Xxxxx 0000, xx. "Debar" № 1
2117	FC BELI BREZI	Sofia 1680, zh.k. "Beli brezi", bul. "Gotse Delchev" bl. 33-34
2109	FC LYULIN	Sofia 1359, zh.k. "Lyulin", bul."Xxxxxx Xxxxxxxxxx", bl. 441
2136	BRANCH RAZSADNIKA	Sofia 1309, zh.k. "Ilinden" bl. 129-130 A
2132	BRANCH STOLETOV	Sofia 1233, bul. "Stoletov" № 108
2202	BRANCH BOTEVGRAD	Botevgrad 2140, pl. "Osvobozhdenie" № 15
2201	BRANCH OVCHA KUPEL	Sofia 1632, zh.k. "Ovcha kupel 1", bul. "Montevideo" № 37 do bl. 411
2207	BRANCH ETROPOLE	Etropole 0000, xx. "Xxxxxxx Xxxxxxxxx" № 18A
2120	BRANCH XXXX XXXXX	Sofia 1408, bul. "Vitosha" № 176, bl. 53
2206	OFFICE ELIN PELIN	Elin Pelin 2100, bul. "Sofia" № 5
0000	XXXXXX XXXXX	Xxxxx 0000, xx. "Tsar Simeon" № 21
2301	FC STARA ZAGORA	Stara Zagora 6000, bul. "Mitropolit Metodiy Kusev" № 8
2601	FC HASKOVO	Haskovo 6300, pl. "Svoboda" № 9
0801	FC KARDZHALI	Kardzhali 0000, xx. "Omurtag" № 1
2303	FC KAZANLAK	Kazanlak 6100, bul. "Xxxxxxxxxx Xxxxxxxxx" № 4
2602	BRANCH DIMITROVGRAD	Dimitrovgrad 6400, bul. „Xxxxxxx Xxxxxxx” № 15

2607	BRANCH SVILENGRAD	Svilengrad 6500, bul. "Bulgaria" № 54
2305	BRANCH RADNEVO	Xxxxxxx 0000, xx. "May" № 1
0804	OFFICE KRUMOVGRAD	Krumovgrad 6900, pl. "Bulgaria" № 9
0000	XXXXXX XXXXXXX	Xxxxxxx 0000, xx. "Xxxxxx Xxxxxxxx" № 28
2155	OFFICE BENKOVSKI	Sofia 1000, bul. "Knyaz Al. Dondukov" № 19
0000	XXXXXX XXX XXXXXXX	Xxxxxx 0000, xx. "San Stefano" № 9, blok "Yavor"
0000	XXXXXX XXXX XXXXX	Xxxxxxx 0000, xx. "Dame Gruev" № 17
0000	XXXXXX XXXXX XXXXX X	Xxxxxx 0000, xx. "Knyaz Xxxxx I" № 2
0328	OFFICE GALATEYA	Varna 9000, bul. "Xxxxxx Xxxxx" № 18
0805	BRANCH MOMCHILGRAD	Momchilgrad 0000, xx. "Kokiche" № 4
0000	XXXXXX XXXXXXXXXXX	Xxxxxxxxxxx 0000, xx. "Bulgaria" № 58
0000	XXXXXX XXXXXXXX	Xxxxxxxx 0000, xx. "D-r Zhekov" № 8
1004	BRANCH TETEVEN	Teteven 5700, pl. "Parvi noemvri" № 29
2608	BRANCH HARMANLI	Harmanli 6450, pl. "Vazrazhdane" № 1
1302	BRANCH IZTOK	Pernik 2304, kv. "Iztok", ul. "Leninski prospekt" № 1
0000	XXXXXX XXXXXXX	Xxxxxxx 0000, xx. "Xxxxxx Xxxxxx" № 5
0000	XXXXXX XXXXXXX	Xxxxxxx 0000, xx. "Tsar Osvoboditel" № 2
0705	OFFICE TRYAVNA	Xxxxxxx 0000, xx. "Angel Kanchev" № 36
0408	BRANCH PAVLIKENI	Pavlikeni 5200, pl. "Svoboda" № 6
0000	XXXXXX XXXXXX	Xxxxxx 0000, xx. "00-xx xxxxxxx" x 0X
1603	BRANCH KUBRAT	Kubrat 0000, xx. "Xxxxxx Xxxxxxxxx" № 3
1526	OFFICE ZHIL. STROITELSTVO	Plovdiv 4000, bul. "Shesti septemvri" № 133 A
1406	BRANCH CHERVEN BRYAG	Cherven bryag 0000, xx. "Otets Paisiy" № 4
1305	OFFICE XXXXXXX	Xxxxxxx 2400, pl. "Svoboda" № 1
0602	BRANCH BYALA SLATINA	Byala Slatina 0000, xx. "Kliment Ohridski" № 56
0608	BRANCH MEZDRA	Xxxxxx 0000, xx. "Xxxxxx Xxxxxxxx" № 1
0000	XXX XXXXXXX	Xxxxxxx 0000, xx. "Antim I" № 3
0000	XXXXXX XXXXXXXX	Xxxxxxxx 0000, xx. "Sv. Sv. Kiril i Metodiy" № 40
1405	OFFICE XXXXXXX	Xxxxxxx 0000, xx. "Elia" № 1
3026	PBC SVETA NEDELYA	Sofia 1000, bul. "Gen. E. I. Totleben" № 30-32
0000	XXX XXXXXXXXX	Xxxxx 0000, xx. "Moskovska" № 19
2003	BRANCH XXXXX	Xxxxx 0000, xx. "Rodopi" № 4, bl. "Kolyu Ficheto" № 1
2006	OFFICE MADAN	Madan 0000, xx. "Yavor" № 1
2004	BRANCH ZLATOGRAD	Zlatograd 0000, xx. "Belovidovo" № 24
3027	PBC OBORISHTE	Sofia 1504, ul. "Oborishte" № 47
3029	PBC VARNA	Varna 9000, bul. "Saborni" № 42
0000	XXX XXXXXX	Xxxxxx 0000, xx.x. "Lazur" bl. 152
0235	OFFICE VELEKA	Burgas 8008, zh.k. "Izgrev" bl. 109 A

0222	BRANCH MEDEN RUDNIK	Burgas 8011, zh.k. "Meden rudnik", Targovski kompleks "Sara"
2140	OFFICE KV. LEVSKI	Sofia 1836, zh.k. "Levski-V" bl. 19, vh. G
1802	BRANCH DULOVO	Dulovo 0000, xx. "Vasil Levski" № 7
2144	OFFICE UNSS	Sofia 1700, Studentski grad "Xxxxxx Xxxxx" UNSS
0000	XXXXXX XXXX XXXXX	Xxxx Xxxxx 0000, xx. "Iskarsko defile" № 107
2157	BRANCH BIZNES PARK SOFIA	Sofia 1715, zh.k. "Mladost 4", "Biznes park Sofia", sgrada 8
0802	OFFICE ARDINO	Xxxxxx 0000, xx. "Bor" № 3
0000	XXXXXX XXXXX XXXXXX	Xxxxxxx 0000, xx. "Otets Paisiy" № 32
2312	OFFICE TSAR XXXXXX	Xxxxx Zagora 6000, bul. "Tsar Xxxxxx Xxxxxx" № 75
2403	BRANCH GENERAL TOSHEVO	Gen. Toshevo 9500, ul. "Xxxxxx X. Rakovski" № 1
1803	BRANCH TUTRAKAN	Xxxxxxxx 0000, xx. "Transmariska" № 6
0411	OFFICE STRAZHITSA	Strazhitsa 0000, xx. "Xxxxxx Xxxxxx" № 6
0407	OFFICE LYASKOVETS	Lyaskovets 0000, xx. "Vasil Levski" № 2
2160	OFFICE ORLOV MOST	Sofia 0000, xx. "San Stefano" № 24
2215	OFFICE SLIVNITSA	Slivnitsa 2200, pl. "Saedinenie" № 2
1209	BRANCH SEPTEMVRI	Septemvri 4490, bul. "Bulgaria" № 59
0000	XXXXXX XXXXXXXXXX	Xxxxxxxxxx 0000, xx. "Ohrid" № 11
1902	OFFICE KOTEL	Kotel 0000, xx. "Aleko Bogoridi" № 3
0000	XXXXXX XXXXXXXX	Xxxxx 0000, xx.x. "Nadezhda", bul. “Lomsko shose” № 2A
2212	BRANCH PIRDOP	Pirdop 2070, pl. "Todor Vlaykov" № 2
0000	XX XXX XXXXX	Xxxxx 0000, xxx. "Tsarigradsko shose" № 47 A
3502	BC MSP XXXXX	Xxxxx 1606, bul. "Gen. E. I. Totleben" № 30-32
3504	BC VARNA	Varna 9000, bul. "Xxxxxxxxx Xxxxxxxxxx" № 92
0000	XX XXXXXXX	Xxxxxxx 0000, xx. "Belgrad" 16
0000	XX XXXXXX XXXXXXX	Xxxxxx Xxxxxxx 0000, xx. "Marmarliyska" № 37
0000	XX XXXXXX	Xxxxxx 0000, xx. "Xxxxxx Xxxxx" № 44
0000	XX XXXXXX	Xxxxxx 0000, xx. "Vasil Levski" № 152
3511	BC STARA ZAGORA	Stara Zagora 6000, bul. "Mitropolit Metodiy Kusev” № 8
0000	XX XXXXXX	Xxxxxx 0000, xx. "Xxxxxx Xxxxxxx" № 2A
3505	BC BLAGOEVGRAD	Blagoevgrad 0000, xx. "Sv. Sv. Kiril i Metodiy" № 18A
0000	XX XXXXXX	Xxxxxx 0000, xx. "Xxxx Xxxxxxxxxx" № 7
0000	XX XXXX	Xxxx 0000, xx. "Dobri Nemirov" № 7
0000	XX XXXXXXX	Xxxxxxx 0000, xx. "Otets Paisiy" № 32
2172	OFFICE TSARITSA YOANNA	Sofia 1324, zh.k. "Lyulin 7", bul. "Dzhavaharlal Neru" № 12
0000	XXX XXXX XXXXXXX	Xxxx 0000, xx. "Svoboda" № 5
3010	PBZ FTS BLAGOEVGRAD	Blagoevgrad 0000, xx. "Xxxxx Xxxxxxxxxxx" № 3
3015	PBZ FTS VELIKO TARNOVO	Veliko Tarnovo 0000, xx. "Tsar Osvoboditel" № 3

3024	PBC STARA ZAGORA	Stara Zagora 6000, bul. "Mitropolit Metodiy Kusev" № 8
0000	XXX XXX XXXXXX	Xxxxxx 0000, xx. "Vasil Levski" № 152
0000	XXX XXXX XXXXXXXX	Xxxxxxxx 0000, xx. "Sv. sv. Kiril i Metodiy" №1
3033	PBZ BIZNES PARK SOFIA	Sofia 1332, zh.k. Mladost 4, "Biznes park Sofia", sgrada 8
3034	PBZ FTS HASKOVO	Haskovo 6300, ul. "Otets Paisiy" № 32
2174	FC FINANSOV TSENTAR 1	Sofia 1784, bul. „Tsarigradsko shose“ № 115 "Z“
0000	XXXXXX XXXXXXXX	Xxxxx 0000, xx. "Lachezar Stanchev" № 5
0000	XXXXXX XXX	Xxxxx 0000, xx. "Xxxxxx Xxxxxxxx" № 3
2175	OFFICE KAPITAL FORT	Sofia 1784, bul. "Tsarigradsko shose" № 90
2150	OFFICE MOL SOFIA	Sofia 1303, bul. "Al. Stamboliyski" № 101
2170	OFFICE SERDIKA TSENTAR XXXXX	Xxxxx 1505, bul. "Sitnyakovo" № 48
2314	OFFICE KAZANLAK- ZAPAD	Kazanlak 0000, xx. "00-ti Pehoten shipchenski polk" № 31
0315	FC VLADISLAV	Varna 9000, bul. "Vl. Varnenchik" 92
0337	FC PRESLAV	Varna 0000, xx. "Preslav" 69
0338	FC ODESOS	Varna 9000, pl. "Slaveykov" 4/6
0341	OFFICE MLADOST BRIKOLAZH-PIKADILI	Varna 9009, bul. Slivnitsa 201
0342	BRANCH DELFIN	Xxxxx 0000, xx. "Mladezhka" 141
0000	XXXXXX XXX XXXXX	Xxxxx 0000, xx. "Xxx Xxxxx" 13
0344	OFFICE VINITSA	Varna 9022, kv. Vinitsa, ul. "Tsar Xxxxx XXX" 26
0345	OFFICE ORBITA	Varna 9000, bul. „Osmi Primorski polk” 100
0347	PBZ PRESTIZH VARNA	Varna 0000, xx. Preslav 69
0403	BRANCH TRAPEZITSA	Xxxxxx Xxxxxxx 0000, xx. "Xxxxx Xxxxxx" 27
1704	OFFICE RUSE	Ruse 7000, ul. "Aleksandrovska" 1
0603	BRANCH VRATTSATA	Xxxxxx 0000, xx. Mito Tsvetkov 2
1418	BRANCH REPUBLIKA	Pleven 5800, ul. "Xxxxxx Xxxxx" 4
1213	BRANCH TSAR XXXXXXXX	Xxxxxxxxxx 0000, xx. "Tsar Shishman" № 6
0000	XXXXXX XXXXXX	Xxxxxxx 0000, xx.x. Trakia, bul. Shipka 72 - targ. tsentar Sani
1530	BRANCH MARITSA	Xxxxxxx 0000, xx. "Belgrad" 16
1531	OFFICE XXXXX XXXXXXX	Plovdiv 4000, bul. "Vasil Aprilov" 9
1521	BRANCH PODEM	Plovdiv 4003, bul. ”Dunav” 51
1533	OFFICE MALCHIKA	Xxxxxxx 0000, xx. "Perushtitsa" № 15
0908	OFFICE DUPNITSA	Dupnitsa 0000, xx. "Nikolaevska" 2
2178	BRANCH LOZENETS	Sofia 1407, bul. "Lyubotran" 31
0000	XXXXXX XXXXXXX	Xxxxx 0000, xx. "0-xx xxxxxxxxx" x 0
0000	XXXXXX XXXXXXX	Xxxxx 0000, xxx. "Patriarh Evtimiy" 60
0000	XXXXXX XXXXXXXX	Xxxxx 0000, xx. "Xxxxxx Xxxxx" 15 (sreshtu Paradise Mall)
2228	BRANCH LYULIN 6	Sofia 1336, zh.k. Lyulin 6, bl. 601

2229	BRANCH SERDIKA	Sofia 1202, bul. Xxxxxxxxx Xxxxx Xxxxx 80
2230	OFFICE LOMSKO XXXXX	Xxxxx 1220, zh.k. Xxxxxxxx 0, xxx. "Lomsko shose", bl. 171
0000	XXXXXX XXXXXXX	Xxxxx 0000, xx. "Tsar Xxxxx XXX" 223
2232	OFFICE SVETA XXXXXXX	Xxxxx 1309, zh.k. Sveta Troitsa, bul. "Slivnitsa" 228
2233	BRANCH STRELBISHTE	Sofia 1404, bul. Xxxxx Xxxxxxx 22
2107	FC STAMBOLIYSKI SOFIA	Sofia 1303, bul. "Al. Stamboliyski" 73
0000	XXXXXX XXXXXX	Xxxxx 0000, xx. "Xxxxx Xxxxxxx" 88
2184	BRANCH XXXXXX	Xxxxx 1113, bul. "Tsarigradsko shose" 16, bl. 11
2186	BRANCH PODUENE	Sofia 1505, zh.k. Xxxx xxxx, kv. Poduene, ul. “Todorini kukli” 7
2226	OFFICE LETISHTE	Sofia 1540, bul. "Hr. Kolumb" 80, Astral Biznes Tsentar
0000	XXX XXXXXXXX XXXXX	Xxxxx 0000, xxx. "Al. Stamboliyski" 73
2242	BRANCH TEHNICHESKI UNIVERSITET	Sofia 0000, xx. ”Prof. Xxxxxx Xxxxxxxxxxx” 16
2243	OFFICE TSARIGRADSKI KOMPLEKS	Sofia 1582, ZhK Druzhba - 2, bl. 281, vh. A
0202	FC PRIMORIE	Xxxxxx 0000, xx. "Xx.xx. Xxxxx i Metodiy" 12
0215	BRANCH PIRGOS	Burgas 8005, k-s. "Slaveykov" bl.46, parter
2307	BRANCH TRAYANA	Stara Zagora 6000, bul. "Tsar Xxxxxx Xxxxxx" 112
2318	OFFICE KAZANSKI	Stara Zagora 6000, bul. "Tsar Xxxxxx Xxxxxx" 2
0124	BRANCH XXXXX XXXXXXXXXXX	Xxxxxxxxxxx 0000, xxx."Vasil Levski" № 49
1417	OFFICE STORGOZIA	Pleven 5802, zh.k. Storgozia, k-s "Xxxxxxxx"
2316	OFFICE BORUY	gr. Stara Zagora 6009, bul. "Tsar Xxxxxx Xxxxxx " № 157
1529	OFFICE XXXXX XXXXXXXX	gr. Plovdiv 4000, ul. "Xxxxx Xxxxxxxx" № 2
0237	OFFICE ZORNITSA	gr. Burgas 8018, zh.k. Zornitsa, bl.57 vh.B parter
0304	BRANCH DOLNI CHIFLIK	Dolni chiflik 0000, xx. "Kamchia" № 2
0316	BRANCH VLADISLAVOVO	Varna 9023, zh.k. "Vl. Varnenchik" Bitov kombinat
2009	OFFICE DOSPA	Dospat 0000, xx. "Maltepe" № 3
0000	XXXXXX XXXXXX	Xxxxxx 0000, xx. "Pliska" № 36
2244	OFFICE NV TAUAR	Sofia 1700, bul. "G. M. Dimitrov" № 59
0000	XX XXXXXX XXXXX	Xxxxx 0000, xx. "Tsar Kaloyan" № 1

2.c. sz. melléklet: Az OTP banka d.d. (OTP Bank Croatia), mint Társforgalmazóhoz tartozó Forgalmazási Helyek listája ( az Alap passzportálását követően kezdődik a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása)

Fiók név	Cím	E-mail
PB office Zagreb	Xxxxxxxxxx 0, 00000 Xxxxxx	xxxxxxxx.xxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx
PB office Split	Xxxxx Xxxxxxxxx 00, 00000 Xxxxx	xxxxxxxx.xxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx
PB office Zadar	Xxxxxxxxxxx xxxx 0, 00000 Xxxxx	xxxxxxxx.xxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx

PB office Rijeka

Xxxxxxxxx xxx 0, 00000 Xxxxxx

xxxxxxxx.xxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx

2.d. sz. melléklet: A Nova KBM d.d., mint Társforgalmazóhoz tartozó Forgalmazási Helyek listája ( az Alap passzportálását követően kezdődik a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása)

A Nova KBM d.d. xxxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxxxx-xxx oldalon található fiókjai.

2.e. sz melléklet: A Crnogorska komercijalna banka a.d. mint Társforgalmazóhoz tartozó Forgalmazási Helyek listája ( az Alap forgalmazására vonatkozó helyi felügyeleti hatóság engedélye alapján kezdődik a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása)

Crnogorska Komercijalna Banka - Xxxxxxx Xxxxxxxxxx 00, Xxxxxxxxx

0.xx. melléklet: Az Alapkezelő által kezelt egyéb befektetési alapok felsorolása

Nyíltvégű határozatlan futamidejű alapok

OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alap

OTP Új Európa Nyíltvégű Értékpapír Alap OTP Új Európa Euró Alapba Fektető Alap

OTP Orosz Részvény Alap

OTP Supra Származtatott Befektetési Alap OTP Supra Euró Alapba Fektető Alap OTP Supra Dollár Alapba Fektető Alap

OTP Török Részvény Alap

OTP Afrika Részvény Alap OTP Fundman Részvény Alap

OTP EMDA Származtatott Alap

OTP EMDA Euró Alapba Fektető Alap

OTP EMEA Kötvény Alap

OTP Föld Kincsei Származtatott Árupiaci Alap

OTP Omega Fejlett Piaci Részvény Alapok Alapja

OTP Planéta Feltörekvő Piaci Részvény Alapok Alapja

OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap

OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap

OTP Ázsiai Ingatlan és Infrastruktúra Értékpapír Alapok Alapja

OTP Klímaváltozás Részvény Alap

OTP Közép-Európai Részvény Alap

OTP Trend Nemzetközi Részvény Alap

OTP Abszolút Hozam Nyíltvégű Származtatott Alap OTP Abszolút Hozam Euró Alapba Fektető Alap

OTP Prémium Euró Alapok Alapja

OTP Prémium Kiegyensúlyozott Alapok Alapja

OTP Prémium Klasszikus Alapok Alapja

OTP Prémium Származtatott Alapok Alapja

OTP Prémium Származtatott Euró Alapok Alapja

OTP Prémium Növekedési Alapok Alapja OTP Prémium Pénzpiaci Alap

OTP Prémium Trend Klasszikus Alapok Alapja OTP Prémium Aktív Klasszikus Alapok Alapja

OTP Dollár Rövid Kötvény Alap

OTP Euró Rövid Kötvény Alap

OTP Optima Tőkegarantált Kötvény Alap

OTP Tőkegarantált Rövid Kötvény Alap

OTP Maxima Kötvény Alap

OTP Sigma Nyíltvégű Származtatott Alap OTP Spectra Alapba Fektető Alap

OTP Meta Globális Kötvény Alap

OTP Céldátum 2025 Alapba Fektető Alap OTP Céldátum 2030 Alapba Fektető Alap OTP Céldátum 2035 Alapba Fektető Alap OTP Céldátum 2040 Alapba Fektető Alap OTP Céldátum 2045 Alapba Fektető Alap OTP Céldátum 2050 Alapba Fektető Alap OTP Nyugat-Európai Részvény Alap

OTP Multi-Asset Konzervatív Alapok Alapja OTP Multi-Asset Kiegyensúlyozott Alapok Alapja OTP Multi-Asset Dinamikus Alapok Alapja

OTP Terra Árupiaci Alap

OTP Stratégiai Euró Kötvény Alap

Zártvégű alapok

OTP Energiatrend Hozamvédett Zártvégű Alap OTP Megatrend Hozamvédett Zártvégű Alap OTP Megatrend II. Hozamvédett Zártvégű Alap OTP Ökotrend Hozamvédett Zártvégű Alap

Zártkörű alapok

OTP Zártkörű Intézményi Részvény Alap

OTP Zártkörű Fejlett Piaci Részvény Alapok Alapja

OTP II. Zártkörű Feltörekvő Piaci Részvény Alapok Alapja OTP II. Zártkörű Kötvény Alap

OTP Zártkörű Euró Kötvény Alap

OTP Zártkörű Globális Abszolút Hozam Alapba Fektető Alap OTP Szikvirág Zártkörű Alapba Fektető Alap

Document Metadata

Table of Contents

Az OTP Multi-Asset Konzervatív Alapok Alapja

Document Metadata