EASY NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

EASY NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Tartalomjegyzék

I. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 2

1.§ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE 2

2.§ KOCKÁZATELBÍRÁLÁS 3

3.§ KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS VÁRAKOZÁSI IDŐ 3

4.§ BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI 3

5.§ TARTAM 4

6.§ BIZTOSÍTÁSI DÍJ 4

7.§ DÍJMÓDOSÍTÁS 4

8.§ DÍJFIZETÉS SZÜNETELTETÉSE 5

9.§ KÖLTSÉGEK 5

10.§ VISSZAVÁSÁRLÁS 6

11.§ RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS 6

12.§ BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK 7

13.§ A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSÉNEK MÓDJA, HATÁRIDEJE 7

14.§ A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI 7

15.§ KIZÁRT KOCKÁZATOK, MENTESÜLÉS 8

16.§ BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 8

17.§ TERMÉKRÉSZEK KÖZÖTTI ÁTCSOPORTOSÍTÁS 10

18.§ ESZKÖZALAPVÁLTÁS 10

19.§ ÁTIRÁNYÍTÁS 10

20.§ A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE 11

21.§ AZ ESZKÖZALAPOK LÉTREHOZÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE, TRANZAKCIÓK SZÜNETELTETÉSE 11

22.§ BEFEKETETÉSI EGYSÉGEK FELOSZTÁSA ÉS ÖSSZEVONÁSA 12

23.§ KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG, JOGNYILATKOZATOK 12

24.§ JÁRADÉKSZOLGÁLTATÁS 13

25.§ EGYÉB RENDELKEZÉSEK ÉS SZABÁLYOK 13

26.§ AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 13

II. VÁLASZTHATÓ KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK 15

A. TŐKEŐRZŐ KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS 15

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 13993/B1 – Hatályos 2020. november 1-jétől visszavonásig

B. EGÉSZSÉGKÁROSODÁSRA SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS 16

C. DÍJÁTVÁLLALÁS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS 17

III. FOGALOMTÁR 19

I. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1.§ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

1. A jelen Easy Nyugdíjbiztosítás Feltételei és Ügyféltájékoztatója (további- akban Feltétel) azokat a kikötéseket tartalmazza, amelyeket – ellenkező szerződéses rendelkezés hiányában – a Groupama Biztosító Zrt. (1146 Bu- dapest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C, továbbiakban biztosító) jelen nyugdíjbiz- tosítására alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést jelen Feltételre hivatko- zással kötötték. Az nyugdíjbiztosítási szerződés elválaszthatatlan részét ké- pezi továbbá az Easy Nyugdíjbiztosítás Kondíciós Listája, az Easy Nyugdíjbiz- tosítás Tájékoztató a Teljes Költségmutatóról (TKM tájékoztató) a Groupama Biztosító Zrt. Eszközalap Tájékoztatója (továbbiakban Eszközalap Tájékozta- tó), illetve A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok keze- lésére, valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézé- sére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (továbbiakban Tudnivalók).

A jelen Feltételben foglalt szabályok a biztosítás teljes tarta- ma alatt hatályban maradnak, a biztosító egyoldalúan azokat nem módosíthatja, kivéve a jelen Feltétel III. A. 18. pontjában foglalt törvényi előírásnak való megfelelést célzó módosítást. A Kondíciós Listában megadott egyes feltételeket, rendelkezéseket, költsé- geket és díjakat a jelen Feltételben meghatározott esetekben és módon a biztosító a nyugdíjbiztosítási szerződés tartama alatt egyoldalúan módosít- hatja, ezek vonatkozásában a mindenkor hatályos Kondíciós Lista az érvé- nyes. Az Eszközalap Tájékoztatóban megadott egyes feltételeket, rendelke- zéseket a jelen Feltételben meghatározott esetekben és módon a biztosító a nyugdíjbiztosítási szerződés tartama alatt egyoldalúan módosíthatja, ezek vonatkozásában a mindenkor hatályos Eszközalap Tájékoztató az érvényes.

2. Az ajánlat, az ajánlathoz kapcsolódó nyilatkozatok, a jelen Feltétel, a Kondíciós Lista, a TKM tájékoztató, az Eszközalap Tájékoztató, a Tudniva- lók és a kötvény a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartal- mazzák, így a korábbi megállapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.

3. A szerződő a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig van kötve. Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésétől számított tizenöt nap.

A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító ré- szére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal akkor jön létre, ami- kor a biztosító az ajánlat elfogadásáról és a fedezet igazolásáról a kocká- zatelbírálási idő alatt kötvényt állít ki. Amennyiben a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét köve- tő tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tar- talommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmaz- ható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadá- sakor írásban felhívta. Amennyiben a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálásra nyitva álló tizenöt napos határ- időn belül elutasítja.

4. A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerződés, ha a biz- tosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jog- szabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szer- ződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére tör- tént átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttéről kötvényt állít ki.

5. Amennyiben a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekö- vetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei

alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbí- rálása szükséges.

6. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító szerződési feltételétől (vagyis az alábbi dokumentumokban foglaltaktól: Feltétel, Kondíciós Lista, Eszközalap Tájé- koztató, Tudnivalók), a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a szerződési feltételeknek meg- felelően módosítsák. Amennyiben a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

7. A biztosító a kockázatelbírálásra nyitva álló tizenöt napos határidőn belül dönt az ajánlat elfogadásáról. Az ajánlat esetleges elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.

8. A biztosító kockázatviselése a nap 24 órájában, területi korlátozás nél- kül érvényes, ettől eltérő szabály alkalmazásához a szerződő felek írásbeli megállapodása szükséges.

9. A nyugdíjbiztosítási szerződés megkötését követően, a szerződés létre- jöttétől számított 30 napon belül – a kötelezettségvállalás tagállamának hi- vatalos nyelvén – vagy a szerződő és a biztosító megegyezése esetén más nyelven – a biztosító a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon egy- értelműen tájékoztatja a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttéről.

10. Az önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül a nyugdíj- biztosítási szerződést megkötő természetes személy szerződő a 9. pont sze- rinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a hat hónapot meghaladó tartamú nyugdíjbiztosítási szerződést írás- beli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja (életbiztosítási szerző- dés különös felmondása). E felmondási jog a szerződőt nem illeti meg olyan életbiztosítás esetén, amely egy hitel- vagy kölcsönszerződéshez kapcsoló- dik és a rendelkezésre bocsátott pénzösszeg – teljes vagy részleges – tör- lesztése a szerződés szerint életbiztosítási szerződésben meghatározott biz- tosítási összegből történik (hitelfedezeti életbiztosítás).

A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító 15 napon belül elszámol a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel, tájékoztatja a szerződőt a biztosítási díjból visszatartott összegről (kötvénykiállítási díj), melynek ke- retében a biztosító adminisztrációs és kötvényesítés költségeit érvényesíti a biztosításra beérkezett befizetésekből. A kötvénykiállítási költséget a Kondí- ciós Lista „Költségek” című fejezete határozza meg. Amennyiben az maga- sabb, mint a biztosítás havi díja, úgy ez utóbbi összeg (azaz az éves díjak összegének 1/12-e) képezi a költség mértékét. Az életbiztosítási szer- ződés különös felmondása esetén a szerződő részére visszafi- zetendő összeg értékének alapja a szerződés összértéke, hoz- záadva a felmondásig levont biztosítási költségeket, majd a biztosító ebből vonja le az előbb meghatározott visszatartott összeget. Az árfolyamváltozásból származó veszteség a szer- ződőt terheli. A biztosító a befizetésekből a felmondott biztosítási szer- ződésre már teljesített kifizetéseket levonja. A biztosító a fentiek figyelem- bevétele mellett a biztosítási kötvényen is megjeleníti a szerződési feltéte- leknek megfelelő felmondási joggal kapcsolatos információt.

11. A szerződő fél – ha egy biztosítási díjat befizetett – a nyugdíjbiztosítá- si szerződést írásban, harminc napos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak utolsó napjára felmondhatja (rendes felmondás). Ebben az esetben a biztosító a visszavásárlás szabályai szerint, a biztosítási időszak utolsó napjára vonatkozó hatállyal számol el a visszavásárlási összegre jogosult személlyel.

12. A nyugdíjbiztosítási szerződést – a biztosítási kockázat jelentős növe- kedésének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.

13. A biztosítási kockázat jelentős növekedése

a. Amennyiben a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szer- ződést érintő lényeges körülményekről (pl. a biztosított foglalkozása, sporttevékenysége vagy egyéb veszélyes tevékenysége, külföldre költö- zése) vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási koc- kázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számí- tott tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. A biztosító a szerző- dés módosítására vagy felmondására vonatkozó ezen jogát a lényeges körülmények megváltozásától számított 5 éven belül gyakorolhatja.

b. Amennyiben a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

c. Amennyiben a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesek- kel összefüggésben merül fel, a biztosító az a. és b. pontokban megha- tározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

14. A jelen Feltétel alapján megkötött nyugdíjbiztosítás befektetési egysé- gekhez kötött és hagyományos termékrészt is tartalmazhat. A befektetési egységekhez kötött termékrész esetén a befektetési kockázatot a szerző- dés szerint a szerződő viseli.

A hagyományos termékrész esetében a befektetési kockázatot a biztosító viseli.

15. A jelen Feltétel alapján megkötött biztosítás a személyi jövedelemadó- ról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti nyugdíjbiztosításnak minősül.

16. A biztosító kötvénykölcsönt és díjmentes leszállítást jelen termék ese- tében nem nyújt.

2.§ KOCKÁZATELBÍRÁLÁS

1. A biztosító a szerződés létrejöttét kockázatelbírálástól teszi függővé. Ennek keretében a biztosító jogosult az ajánlaton közölt adatok ellenőrzé- sére, továbbá a kockázat elbírálása céljából jogosult kérdéseket feltenni a biztosított foglalkozásával, életkörülményeivel, szabadidős és sporttevé- kenységével kapcsolatban.

2. A biztosító által feltett kérdésekre adott válaszoktól függően a biztosító jogosult kockázatkizárást alkalmazni vagy az ajánlatot elutasítani.

3. A kockázati biztosítási összeg vonatkozásában a kockázatkizárás esetén a biztosító a kockázat elbírálására vonatkozó határidőn belül írásban érte- síti a szerződőt arról, hogy a kockázatot az ajánlattól eltérően milyen felté- telekkel vállalja (ajánlatmódosító javaslat). A szerződő az ajánlatmódosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult nyilatkozni a kockázatkizárás elfogadásáról vagy elutasításáról. Amennyiben a szerződő a 15 napos határidő alatt nem nyilatkozik, ez az ajánlatmódosító javaslat elutasításának minősül.

4. A biztosító módosított kockázatviselése a biztosítási szerződéssel kap- csolatos igény elfogadása esetén az adott biztosítási kockázat vonatkozá- sában a szerződésmódosításról szóló ajánlat megtételét követő díjfizetési időszak kezdő napján kezdődik.

3.§ KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS VÁRAKOZÁSI IDŐ

1. A kockázatviselés kezdete az ajánlat biztosító részére történő átadását követő nap 0.00 órája. Amennyiben az ajánlaton a kockázatviselés kezdő időpontjaként az ajánlat biztosítónak történt átadását követő napnál ko- rábbi időpontot jelöl meg a szerződő vagy az ajánlaton a kockázatviselés kezdő időpontja nem került kitöltésre, úgy a kockázatviselés kezdő idő- pontjának az ajánlat átadását követő nap 0.00 óráját kell tekinteni.

2. A biztosító a biztosítás vonatkozásában a biztosítási szolgáltatások kap- csán 6 hónapos várakozási időt alkalmaz. Ettől eltérő szabályt tartalmaz- hatnak a kiegészítő biztosításokra vonatkozó feltételek.

4.§ BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

1. A biztosító az a jogi személy, aki a biztosítási díj ellenében a biztosí- tási kockázatot viseli és a szerződéses feltételekben meghatározott szolgál- tatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

2. A szerződő az a magyarországi lakcímmel vagy levelezési címmel ren- delkező személy, aki az ajánlatot teszi, a biztosítóval a biztosítási szerződést megköti és a biztosítás díját fizeti. Amennyiben a szerződő nem rendelke- zik magyarországi lakcímmel vagy magyarországi levelezési címmel, köteles ilyen lakcímmel rendelkező személyt meghatalmazni (kézbesítési megbí- zott) a biztosító által küldött jognyilatkozatok, tájékoztatások és egyéb le- velek átvételére. A szerződő azonos is lehet a biztosítottal. Amennyiben a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatok- ról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

3. A biztosított az a személy, akinek az életével, egészségi állapotával, nyugdíjjogosultsága megszerzésével kapcsolatos biztosítási eseményre a szerződés létrejön. A szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosí- tott írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvez- ményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben kedvezmé- nyezettnek a biztosítottat, illetve örökösét kell tekinteni, aki a szerződő fél- nek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre for- dított költségeket. Amennyiben a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvényes- ségéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyámhatóság jóváha- gyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképessé- gében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy. A biztosított a szerződés megkötésé- hez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép. Amennyiben a szerződést nem a biz- tosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet, a belépéshez a szerződő hozzájárulása is szükséges, A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szer- ződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. Amennyiben a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerző- dő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

A biztosítás egy biztosítottra köthető. Nem lehet biztosított az a személy,

aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú öregségi nyugellátásra jogosulttá vált a szerződéskötést megelőzően.

A biztosított minimális belépési életkora – a kiegészítő szolgálta-

tások kivételével – 2 év lehet, maximuma a Tartam című fejezetben leírt sza- bályoknak megfelelően az az életkor, ami még lehetővé teszi a szerződéskö- téskor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő tartam válasz- tását, figyelembe véve a tartam minimális hosszára vonatkozó szabályt is.

4. A kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szerződés szerint a biztosító szolgáltatására jogosult. A biztosító a szolgáltatás teljesítése előtt a kedvezményezett személyazonosságát ellenőrzi. Kedvezményezett lehet a szerződésben megnevezett személy, ilyen személyek hiányában, vagy ha a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, a biztosított vagy örököse. A szerződő fél a ked- vezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármi- kor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvez- ményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Amennyiben

nem a biztosított a szerződő fél, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzá- járulása szükséges. Amennyiben a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a ked- vezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a ked- vezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell. A kedvezmé- nyezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási ese- mény bekövetkezte előtt meghal vagy jogutód nélkül megszűnik. Halálese- ti kedvezményezett szabadon jelölhető szerződéskötéskor, illetve módosít- ható a tartam alatt. Az egyéb biztosítási események vonatkozásában (el- érés, legalább 40%-os egészségkárosodás, nyugdíjszolgáltatási jogosultság megszerzése) a kedvezményezett a biztosítottal egyezik meg.

5.§ TARTAM

1. A biztosítási szerződés határozott tartamra jön létre.

2. A biztosítás minimális tartama 1 év, és a biztosított szerződéskötéskor ér- vényes öregségi nyugdíjkorhatárának várható betöltéséig tart.

6.§ BIZTOSÍTÁSI DÍJ

1. A biztosítási díj a biztosító által vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenértéke. A biztosítási díj a díjfizetés vonatkozásában lehet folyamatos díj vagy eseti díj.

2. A szerződő az ajánlaton kétfajta díjfizetés közül választhat:

a. A szerződőnek lehetősége van rendszeres megtakarítást választani (folyamatos díj) havi vagy éves rendszeresség- gel. Ebben az esetben a szerződő folyamatos díjat fizet havi vagy éves rendszerességgel.

Amennyiben a szerződő a havi folyamatos díj háromszoro- sánál nagyobb összeget fizet be egy összegben, a biztosító a befizetést eseti díjként könyveli a szerződésre. Az aktuális éves díjat meghaladó összeg befizetést a biztosító eseti díjként könyveli a szerződésre. A biztosító az eseti díjakat a folyamatos biztosítási díjakra érvényben lévő aktuális megosztási arány szerint fekteti be az érintett eszközalapokba, figyelembe véve a mindenkori Kondíciós Lista „Befek- tetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében meghatározott, aktuálisan választható termékrész arányokat és eszközalap-kínálatot. Amennyiben ezen megosztási arány tartalmaz olyan termékrészt vagy eszközalapot, mely már nem választható, akkor a fennmaradó, választ- ható termékrészbe, illetve eszközalapokba fekteti be a biztosító az eseti díjat úgy, hogy a megosztási arányok összege 100% maradjon.

b. A szerződő az ajánlattételkor dönthet úgy, hogy nem fo- lyamatos díjfizetést vállal, hanem eseti befizetés(eke)t teljesít további folyamatos díjfizetés nélkül. Ebben az esetben a szerződőnek legalább egy eseti díjfizetést teljesítenie kell, továbbá le- hetősége van a tartam alatt további eseti díjak befizetésére vagy folya- matos díj vállalására.

Amennyiben a szerződő az első eseti díj befizetését további eseti díjakkal egészíti ki, úgy a biztosító az első eseti díjra érvényben lévő aktuális meg- osztási arány szerint fekteti be az érintett eszközalapokba a további befi- zetéseket, figyelembe véve az aktuálisan választható termékrész arányo- kat és eszközalap-kínálatot. Amennyiben a fenti megosztási arány tartal- maz olyan termékrészt vagy eszközalapot, mely már nem választható, akkor a fennmaradó, választható termékrészbe, illetve eszközalapokba fekteti be a biztosító az eseti díjat úgy, hogy a megosztási arányok össze- ge 100% maradjon.

Amennyiben a szerződő a tartam alatt csak eseti díj(ak) megfizetését vál- lalta, és a jövőben folyamatos díjak fizetését vállalja, azt a rendelkezést követő hófordulótól teheti meg. A hóforduló minden hónap azon napja, ami a szerződés kockázatviselés kezdetének napjával megegyezik.

3. A biztosítási díj fizetésének módja banki díjlehívás, banki átutalás vagy bankkártyás fizetés lehet.

4. A biztosítás devizaneme forint. A más devizanemben fizetett eseti díjak átváltásából származó nyereséget vagy veszteséget a szerződő viseli.

5. A szerződő az első biztosítási díjat az ajánlattételkor köteles megfizetni.

6. Amennyiben az első esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a bizto- sító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a teljesítésre írásban felszólítja a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő kitűzésével. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerző- dés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

7. A biztosítási díj minimális értékére vonatkozó rendelkezést a biztosító a Kondíciós Lista „Biztosítási díj” című fejezetében határozza meg.

8. A biztosítási díj átutalással történő kiegyenlítése esetén a szerződő kö- teles az átutalási megbízás közlemény rovatát úgy kitölteni, hogy abból egyértelműen beazonosítható legyen az átutalt díj rendeltetése. A közle- ménynek ezért alapvetően az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a. szerződő neve;

b. ajánlatszám vagy szerződésszám.

9. A beazonosíthatatlan fizetményeket a biztosító a fizetmény beérkezését követő 30 napon belül visszautalja a feladó részére. A visszautalt fizet- ményre kamat nem jár.

10. A biztosításra érkező adójóváírás összegét a biztosító eseti díjként ke- zeli. Az adójóváírásból képzett befektetési egységeket a biztosító elkülö- nülten kezeli és tartja nyilván a szerződő által befizetett eseti díjak ellené- ben jóváírt eseti befektetési egységektől.

11. A biztosításra érkező adójóváírás esetén nem érvényes a Kondíciós Lista

„Eseti díj” című fejezetében meghatározott, az eseti díj minimális nagysá- gára vonatkozó szabály.

12. A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt követően befize- tett biztosítási díjat a kockázatviselés kezdetéig kamatmentesen kezeli. A biztosítási ajánlat visszautasítása esetén biztosító az addig befizetett bizto- sítási díjat 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti a szerződő részére.

7.§ DÍJMÓDOSÍTÁS

A. ÉVFORDULÓRA: ÉRTÉKKÖVETÉS (INDEXÁLÁS)

1. Az értékkövetés azon módszer, mellyel a biztosító a biztosítási szolgálta- tások értékének megőrzése, illetve emelése érdekében a biztosítási évfor- dulón lehetővé teszi a folyamatos díj évenkénti emelését. A biztosítási díj vonatkozásában a biztosító nem ír elő kötelező indexálást egyik évfordulón sem. Amennyiben a szerződő nem vállalta folyamatos díjak befizetését, úgy a biztosító nem alkalmaz értékkövetést.

2. A kockázati biztosítási összeg nem indexálódik, és nem in- dexálható.

3. Az értékkövetéshez választható index(ek) értékéről a biztosító legkésőbb az indexálást megelőzően 45 nappal értesíti a szerződőt (indexértesítő).

4. Az indexértesítőben tájékoztatja a biztosító a szerződőt, hogy az adott index választása esetén a folyamatos díjak hogyan módosulnának.

5. A szerződőnek a biztosítási évforduló előtt legalább 15 nappal írásban jeleznie kell a biztosító részére, ha az indexá- lást elutasítja. Amennyiben a szerződő a megadott határidő- ben nyilatkozatot nem tesz, a biztosító elfogadottnak tekinti a szerződő részéről az indexálást a felkínált legalacsonyabb index értékével megegyező mértékkel.

6. A felkínált legalacsonyabb index értéke az indexértesítő kiküldését meg-

előző 12 hónap – legfrissebb KSH Közlemény alapján megállapítható – fo- gyasztói árindexe, de legalább a Kondíciós Lista „Értékkövetés (indexálás)” című fejezetében meghatározott százalékos mérték, minimum 5%.

7. A biztosítási díj az indexálást követően módosul, a biztostó a továbbiak- ban az indexált díjat várja el.

8. Amennyiben a szerződő elutasítja az indexálást, a biztosítás változatlan folyamatos díjjal marad hatályban.

B. HÓFORDULÓRA: DÍJCSÖKKENTÉS, DÍJNÖVELÉS

9. Folyamatos díjfizetés esetén a szerződő kérheti, hogy a díj emelésére, il- letve csökkentésére vonatkozó kérelme alapján a kérelmét követő díjfizeté- si esedékességtől kezdődően a folyamatos díjat – az értékkövetéstől füg- getlenül – emelje meg vagy csökkentse le a biztosító. A szerződő kérel- mét a biztosító – annak kézhezvételétől számított – 30 napon belül teljesíti. A szerződő folyamatos díjat kizárólag a min- denkor hatályos gyakoriság szerinti minimumdíj mértékéig kérheti csökkenteni.

8.§ DÍJFIZETÉS SZÜNETELTETÉSE

1. Amennyiben a szerződő folyamatos díjfizetést vállalt, a biztosítóhoz in- tézett nyilatkozattal kérheti a folyamatos díjak fizetésének szüneteltetését. Ebben az esetben az utolsó befizetett biztosítási díjat követően a biztosító nem vár el több folyamatos díjat a szerződésre.

2. A díjfizetés szüneteltetése automatikus abban az esetben, ha a szerző- dő a folyamatos díjat az esedékességet követő 3 hónapon belül nem fizet- te meg. Ebben az esetben a biztosító díjmentesíti a biztosítást, vagyis au- tomatikusan szüneteltett állapotra állítja a díjfizetést, az elsőként elmaradt díj esedékességének hatályával.

3. A díjfizetés szüneteltetése állapotban a szerződés válto- zatlan feltételekkel él tovább, tehát a költségeket a biztosító továbbra is érvényesíti.

4. A szerződő bármikor újraindíthatja a díjfizetést. Újraindítási szándékát jelezheti írásban vagy ráutaló magatartással. Ráutaló magatartásnak minő- sül, ha a szerződő a biztosítási szerződésre a havi folyamatos díjat a bizto- sító részére megfizeti. Ebben az esetben a biztosító a díjfizetési gyakori- ságnak megfelelően a következő esedékes díjat fogja elvárni.

5. A díjfizetés újraindítását követően a díjfizetés a szerződő által megha- tározott díjjal – figyelembe véve a mindenkor hatályos Kondíciós Listában meghatározott minimumdíjat – vagy a szüneteltetés életbe lépésekor ha- tályos díjjal folytatódik.

6. A szerződő a díjfizetés szüneteltetésének időszaka során bármikor igé- nyelhet részleges visszavásárlást, illetve a biztosítási jogviszony megszünte- tését és a visszavásárlási összeg kifizetését.

9.§ KÖLTSÉGEK

1. Amennyiben a szerződés befektetési egyégekhez kötött és hagyomá- nyos termékrészt is tartalmaz, úgy egy adott költség elvonásakor a biztosí- tó a költséget a termékrészeken azok egymáshoz viszonyított aktuális érté- kének arányában érvényesíti. Ezen túl amennyiben a befektetési egységek- hez kötött termékrész több eszközalappal rendelkezik, úgy a biztosító a költséget/költségeket az adott típusú befektetési egységből az elvonáskor aktuális megbontási arányban vonja le.

A. Szerződő döntésétől független, kötelezően levonandó költségek

2. Kockázati költség: a biztosító baleseti haláleseti többletszolgáltatá- sának (kockázati biztosítási összeg) fedezetére levont költség.

A kockázati költséget a biztosító első alkalommal az első beérkezett bizto-

sítási díj befektetésének napján vonja le, majd ezt követően minden bizto- sítási hónap első napján esedékes a biztosítás teljes tartama alatt.

A kockázati költséget a biztosító a felhalmozási befektetési egységek aktu- ális összértékének és a szolgáltatási tartalék aktuális értékének a költségle- vonás napján aktuális arányában vonja le, a felhalmozási befektetési egy- ségek és szolgáltatási tartalék csökkentésén keresztül.

Amennyiben a biztosítás nem rendelkezik elegendő felhalmozási befekte- tési egységgel, illetve szolgáltatási tartalékkal, akkor a biztosító a részben vagy egészben érvényesíteni nem tudott kockázati költséget az eseti be- fektetési egységek és eseti tartalék terhére érvényesíti, és ha ebben az eset- ben sincs elegendő fedezet, akkor a nyereségtartalék terhére. Amennyi- ben a költség esedékességének napján egyik formában (az előbb megnevezett befektetési egységek, illetve tartalékok) sem áll rendelkezésre fedezet a költség érvényesítéséhez, a biztosító a biztosítási eseményre nem fizeti ki a kockázati biz- tosítási összeget, tekintve, hogy annak fedezetéül szolgáló költséget nem tudta érvényesíteni.

A kockázati költség alapja a kockázati biztosítási összeg, mértékét a Kon- díciós Lista „Költségek” című fejezete határozza meg. A kockázati költség mértékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan nem módosíthatja.

3. Adminisztrációs költség: a biztosító működési és igazgatási költsé- geinek, illetve nyereségének fedezetéül levont költség.

Az adminisztrációs költséget a biztosító minden biztosítási hónap első napján vonja le, amíg a szerződés rendelkezik a befektetési egységekhez kötött termékrészben felhalmozási, illetve eseti befektetési egységekkel, valamint hagyományos termékrészben szolgáltatási, illetve eseti tartalékkal. A költséget a biztosító első alkalommal a biztosítási díj egységekre váltása napján érvényesíti. A költséget a biztosító a felhalmozási- és eseti befekte- tési egységekből és a szolgáltatási- és eseti tartalékokból vonja le.

Az adminisztrációs költség mindenkori, fix mértékét a Kondíciós Lista

„Költségek” című fejezete határozza meg. Az adminisztrációs költség mér- tékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan módosíthatja.

A biztosító jogosult arra, hogy kedvezményt nyújtson az adminisztrációs költségből. Az esetleges kedvezmény mértékéről és feltételéről a Kondíciós Lista „Költségek” című fejezete rendelkezik.

4. Fenntartási költség: a biztosítási szerződés fenntartásának fedeze- tére levont költség.

A fenntartási költséget a biztosító az első biztosítási hónaptól kezdődően vonja le minden biztosítási hónap első napján, a kockázati költség és az esetlegesen választott kiegészítő szolgáltatások költségének levonását követően addig, amíg a szerződés rendelkezik a befektetési egységekhez kötött termékrészben felhalmozási, illetve eseti befektetési egységekkel, valamint hagyományos termékrészben szolgáltatási, illetve eseti tarta- lékkal.

A fenntartási költség alapja a szerződés felhalmozási- és eseti befektetési egységeinek, valamint szolgáltatási- és eseti tartalékának a biztosítási hónap első napján érvényes, kockázati költséggel csökkentett értéke. A költséget a biztosító az alapjául szolgáló befektetési egységekből és a tar- talékokból vonja le.

A fenntartási költség mindenkori, a felhalmozási és eseti befektetési egy- ségek, valamint szolgáltatási és eseti tartalék százalékában kifejezett mér- tékét a Kondíciós Lista „Költségek” című fejezete határozza meg. A fenn- tartási költség mértékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan módosít- hatja.

5. Vagyonarányos költség: a biztosító eszközalap-kezeléssel kapcso- latos befektetési, vagyonkezelési tevékenységéből fakadó költségének, va- lamint vagyonarányos nyereségének fedezetéül szolgáló költség.

A vagyonarányos költséget a biztosító minden biztosítási hónap utolsó nap- xxx xxxxx le a befektetési egységekhez kötött termékrész valamennyi be- fektetési egységéből eszközalaponként, valamint a hagyományos termék- rész szolgáltatási, eseti és nyereségtartalékából addig, amíg a befektetési egységekhez kötött termékrészben befektetési egységekkel, valamint ha- gyományos termékrészben bármely típusú tartalékkal rendelkezik.

A vagyonarányos költség alapja a szerződés összértéke a költség levonásá- nak napján. A költség elvonását a biztosító az alapjául szolgáló befekteté- si egységek és a tartalékok csökkentésén keresztül érvényesíti.

A vagyonarányos költség mindenkori, az adott eszközalapban lévő befek- tetési egységek százalékában kifejezett mértékét, illetve a szolgáltatási, eseti és nyereségtartalék százalékában kifejezett mértékét a Kondíciós Lista

„Költségek” című fejezete határozza meg. A vagyonarányos költség mér- tékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan módosíthatja.

B. Szerződő döntésétől függő szolgáltatások költségei

6. Eszközalapváltási költség: a szerződő kérésére végrehajtott esz- közalapváltás eljárási költségének fedezetéül szolgáló költség. Az eszköz- alapváltási költséget a biztosító az eszközalapváltás hatályának napján, az átváltásban érintett befektetési egységekből vonja le.

Amennyiben a költség esedékességének napján egyik befek- tetési egységtípusból sem áll rendelkezésre fedezet a költség vagy költségrész érvényesítéséhez, akkor a biztosító az esz- közalapváltási kérelmet nem hajtja végre.

Az eszközalapváltási költség alapja az átváltásban érintett befektetési egy- ségek értéke. Az eszközalapváltás költségének mindenkori mértékét a Kon- díciós Lista „Költségek” című fejezete határozza meg. Az eszközalapváltá- si költség mértékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan módosíthatja.

7. Kötvénykiállítási költség: a biztosítás különös felmondása esetén a biztosító kötvényesítési és ezzel kapcsolatos eljárási költségének fedeze- téül levont költség.

A kötvénykiállítási díjat a biztosító a különös felmondás alapján a szerződő részére visszafizetendő összegből a kifizetéskor vonja le. A kötvénykiállítási költség mértékét a Kondíciós Lista „Költségek” című fejezete határozza meg.

8. Ügyfél kérésére kiállított értesítő költsége: a szerződő kérésé- re pótlólagosan, a szerződés történetét bemutató elszámoló értesítő elké- szítéséhez és szerződőnek való elküldéséhez kapcsolódó eljárási költségé- nek fedezetéül szolgáló költség.

A költség esedékessége a pótlólagos értesítő kiállításának napja.

A költséget a biztosító a felhalmozási befektetési egységekből való levo- nással érvényesíti a pótlólagos értesítő kiállításának napján. Amennyiben a szerződés nem rendelkezik elegendő felhalmozási befektetési egységgel, akkor a biztosító a részben vagy egészben érvényesíteni nem tudott költ- séget az eseti befektetési egységek terhére érvényesíti.

A költség mindenkori, fix összegben meghatározott értékét a Kondíciós Lista „Költségek” című fejezete határozza meg. A költség értékét a bizto- sító a tartam alatt egyoldalúan módosíthatja.

9. A biztosítás TKM értékeit a TKM tájékoztató tartalmazza.

10.§ VISSZAVÁSÁRLÁS

1. A visszavásárlás egy olyan pénzkivonási lehetőség, mely esetében a biz- tosító a szerződésen összegyűlt megtakarítást kifizeti a szerződő részére és a szerződés megszűnik.

2. A szerződő a biztosítás visszavásárlását az életbiztosítási szerződés kü- lönös felmondására nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően kérhe- ti. Ebben az esetben a biztosítás a szerződés összértékének kifizetésével megszűnik.

3. Visszavásárlási értékkel mind a befektetési egységekhez kötött termék- rész, mind a hagyományos termékrész rendelkezik.

4. Visszavásárlás esetén a visszavásárlási összegre a biztosított jogosult.

5. A visszavásárlás kizárólag bankszámlára történő utalás- ként kérhető. A bankszámlaszám, valamint a számlavezető bank megadása az igénybejelentő nyomtatványon kötelező.

11.§ RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS

1. A részleges visszavásárlás egy olyan pénzkivonási lehetőség, mely eseté- ben a biztosító a szerződésen összegyűlt megtakarítás egy részét vagy egé- szét fizeti ki a szerződő részére. Részleges visszavásárlás esetén – a vissza- vásárlással ellentéteben – a szerződés nem szűnik meg.

2. A szerződő az életbiztosítási szerződés különös felmondására nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően egyszeri alkalommal vagy havi rend- szereséggel pénzkivonást kérhet a szerződéséről.

3. A kivonni kért összeg(ek)re a biztosított jogosult.

4. Részleges visszavásárlás esetén a szerződőnek a kivonni kívánt összeget kell meghatároznia.

A részleges visszavásárlás során a biztosító először a rendelkezésre álló eseti befektetési egységek és eseti tartalék egymáshoz viszonyított értékének arányában, majd a nyereségtartalék terhére hajtja végre a visszavásárlást. Amennyiben a részleges visszavásárlási összeg meghaladja az előbbieket, akkor a felhalmozási befektetési egységekből, valamint a szolgáltatási tar- talékból azok egymáshoz viszonyított értékének arányában hajtja végre a biztosító a részleges visszavásárlási összeg kivonását a biztosításból.

Amennyiben a befektetési egységekhez kötött termékrész esetén a vissza- vásárlás nem jár valamely egységtípus teljes kivonásával, a biztosító az adott egységtípust arányosan vonja ki a biztosításhoz tartozó eszközala- pokból, az egységtípus egyes eszközalapokban lévő értéke alapján.

5. A szerződő kérheti, hogy a biztosító a részleges visszavásárlásokat rend- szeres időközönként teljesítse részére (rendszeres pénzkivonás). Rendszeres pénzkivonás esetén a biztosító a havonta, a szerződő által megadott összeg- ben teljesíti a kifizetést a rendelkezésre álló befektetési egységek erejéig.

6. A rendszeres pénzkivonás tartama kizárólag egész év lehet.

7. Amennyiben a szerződés összértéke kevesebb, mint a rendszeres pénz- kivonás összege, a biztosító megszünteti a rendszeres pénzkivonást.

8. A rendszeres pénzkivonásokat a biztosító az esedékesség hónapjában ugyanazon a napon teljesíti, ahogy azt a szerződő az igénybejelentő nyom- tatványon meghatározta. Amennyiben ez a nap nem munkanap, akkor a teljesítés az ezt követő első munkanapon történik. A kifizetéseket a bizto- sító minden esetben az esedékesség napján érvényes árfolyamon határoz- za meg és vonja ki a szerződésről, tehát a változó árfolyam a befektetési egységekhez kötött termékrész esetében változó levont egységszámot eredményezhet az azonos nagyságú kifizetések esetében is.

9. A részleges visszavásárlás és rendszeres pénzkivonás kizá- rólag bankszámlára történő utalásként kérhető. A bankszám- laszám, valamint a számlavezető bank megadása az igény- bejelentő nyomtatványon kötelező.

10. A szerződőnek nincs lehetősége megadni, hogy a rend- szeres pénzkivonás mely termékrészből, mely eszközalapok- ból, mely tartaléktípusokból és mely egységtípusokból tör- ténjen.

11. Újabb rendszeres pénzkivonás elindításához újabb kérelem benyújtása szükséges. Ekkor az előzőleg elindított rendszeres pénzkivonást a biztosító megszünteti.

12. Amennyiben a rendszeres pénzkivonás időtartama alatt szerződőmó- dosítás történik, úgy a biztosító megszünteti a rendszeres pénzkivonást.

FIGYELEM!

Az igénybe vett adójóváírást 20%-kal növelten vissza kell fi- zetnie a szerződőnek, amennyiben a szerződés nyugdíjbizto- sítási szolgáltatás nélkül megszűnik, vagy nyugdíjbiztosítási

szolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor (például a szerződésen visszavásárlás, részleges visszavásárlás vagy rendszeres pénzkivonás történik)!

12.§ BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően a biztosítási szer- ződésben meghatározott biztosítási összegnek a megfizetésére vállal köte- lezettséget. A biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatást nyújt az arra jogosult kedvezményezettnek.

2. Jelen biztosítás biztosítási eseményei a következők:

a. a biztosítottnak a tartam alatt bekövetkezett halála;

b. a biztosított egészségi állapotának tartam alatt bekövetkezett, legalább 40%-os mértéket elérő károsodása;

c. a biztosítottnak a tartam alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló mindenkor hatályos jogszabály szerinti saját jogú öregségi nyug- ellátásra való jogosultságának megszerzése (tényleges nyugdíjas állapot bekövetkezése);

d. a biztosítottnak a biztosítás létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkor- határ betöltése, azaz a szerződésben meghatározott időpont (tartam lejárata) elérése.

3. A biztosított halála, mint biztosítási esemény esetén a haláleseti biztosí- tási összeg az egyéni számlának a haláleset biztosítónak történő bejelenté- se napján aktuális árfolyamon számított összértéke, megnövelve a kocká- zati biztosítási összeggel, vagyis 150 000 forinttal. A biztosítottnak a vára- kozási időn belül baleset miatt bekövetkezett halála esetén a biztosító a szerződés összértéket plusz 150 000 forintot kockázati biztosítási összeget fizet ki a kedvezményezett részére.

4. A biztosított egészségkárosodása mint biztosítási esemény vonatkozásá- ban a biztosító szolgáltatása az egyéni számlának a biztosítási esemény biz- tosítónak történő bejelentése napján aktuális árfolyamokon számított össz- értéke. A szerződés a biztosító szolgáltatása után változatlan feltételekkel marad érvényben.

5. A biztosítás létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésekor – vagyis a tartam végének elérésekor – a biztosító a jelen Feltételekben meghatározott módon teljesíti a lejárati biztosítási összeget a biztosított részére.

6. Amennyiben a biztosított a tartam alatt a társadalombiztosítási nyugel- látásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra válik jogosulttá, a biztosító az egyéni számla nyugdíjjogosultság megszerzése, mint biztosítá- si esemény biztosítónak történő bejelentése napján aktuális árfolyamokon számított összértékét fizeti ki a biztosított részére.

7. A biztosító egyösszegű szolgáltatását a biztosított, illetve az arra jogosult kedvezményezett egy összegben vagy járadék formájában, illetve a kettő kombinációjaként is kérheti a 8. pontban foglaltak szerint.

8. A jelen szerződés megkötésekor hatályos jogszabály értelmében ameny- nyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege az 5 ezer fo- rintot nem éri el, a járadékszolgáltatás – a szerződés létrejöttétől számított

10. év eltelte előtt – egy összegben is teljesíthető az igénybe vett adójóvá- írás 20%-kal megnövelt értékének visszafizetése nélkül, így a biztosító tel- jesítése egyösszegű szolgáltatásként is igényelhető. A járadék formájában igénybe vett szolgáltatást a biztosító határozott tartamú, legalább 10 éves, legfeljebb 35 éves, rendszeresen fizetett, nem csökkenő összegű járadék- szolgáltatás keretében nyújtja. A járadék szolgáltatás külön szerződés meg- kötésével érhető el annak mindenkori szerződési feltételei szerint. A jára- dékszolgáltatással kapcsolatos további információt jelen feltétel 24.§, illet- ve a mindenkor elérhető járadékbiztosítási termék tartalmazza.

9. A szerződőnek lehetősége van a biztosítás szolgáltatását kibővíteni a II. fejezettben bemutatott kiegészítő biztosítások bekapcsolásával.

13.§ A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSÉNEK MÓDJA, HATÁRIDEJE

1. A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül be kell jelenteni a Kondíciós Lista „Közlési és változásbejelentési kötele- zettség, jognyilatkozatok” című fejezetében megadott módon, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését. Ennek elmaradása esetén a biztosí- tó annyiban mentesül, amennyiben a biztosító kötelezettsége szempontjá- ból lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

2. A szolgáltatás teljesítéséhez a biztosító a következő iratok bemutatását kérheti:

a. a biztosító által rendszeresített vagy azzal megegyező tartalmú, kitöl- tött, a bejelentő és a kedvezményezett által aláírt igénybejelentő nyom- tatvány;

b. idegen nyelvű iratok hivatalos magyar fordítása;

c. halotti anyakönyvi kivonat;

d. a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv, és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat eredményei;

e. a közlési kötelezettség vizsgálatához a kezelőorvosi orvosi dokumentá- ciók, orvosi vizsgálat eredményei, orvosszakértői véleményezések;

f. a jelen Feltételben meghatározott mentesülési esetek és kizárt kocká- zatok ellenőrzéséhez szükséges hatósági eljárás során keletkezett iratok és orvosszakértői dokumentációk;

g. a szerződő és kedvezményezett azonosítását hitelt érdemlően igazoló okirat, alapító okirat, jogerős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jogerős gyámhatósági határozat;

h. kiskorú és gondnokolt kedvezményezett esetén a törvényes képviselő nyilatkozata;

i. a gyámot vagy a gondnokot kirendelő határozat és/vagy bírósági ítélet másolata;

x. ha a biztosítás záradéka szerint hitel fedezetéül szolgál, banki igazolás a hitelszerződés adatairól;

k. az ennek megállapítására mindenkor jogosult hatóság által kiadott jog- erős határozat a biztosított 40%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodásáról;

l. az ennek megállapítására mindenkor jogosult hatóság által kiadott jog- erős határozat, mely tartalmazza a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú öregségi nyugellátásra való jogosult- ság megítélését a biztosított számára.

3. Az okiratok beszerzésének költségei a kedvezményezettet terhelik, be- leértve a 2. pontban előírt orvosi és hatósági eljárásokra vonatkozó iratok, dokumentációk hiteles magyar nyelvű fordítását.

14.§ A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

1. Az alábbi rendelkezések irányadóak a biztosítási eseményből eredő biz- tosítási szolgáltatás, illetve visszavásárlás, részleges visszavásárlás, rendsze- res pénzkivonás érvényesítéséből eredő kifizetések (továbbiakban együtte- sen biztosítási szolgáltatások) tekintetében.

2. A biztosító a szolgáltatását a teljesítéshez szükséges utolsó dokumen- tum beérkezését követő – rendszeres pénzkivonás esetén az esedékességet követő – 15 napon belül teljesíti.

3. A kifizethető összegből a biztosító levonja a mindenkor hatályos jogsza- bályok alapján a kifizetést terhelő esetleges közterheket, és a fennmaradó összeget fizeti ki az arra jogosult részére.

4. A biztosító szolgáltatásainak teljesítése a magyar törvényes fizetőesz- közben, a szolgáltatásra jogosult által megjelölt módon, banki átutalással történik.

5. Amennyiben a szolgáltatással nem szűnt meg a szerződés, a biztosító tájékoztat a szerződés új összértékéről. A biztosító a szerződő részére a biz- tosító teljesítését követő 15 napon belül írásbeli elszámolást küld a biztosí- tó szolgáltatásáról, a szerződés szolgáltatáskori összértékéről és egységszá- máról, valamint a kifizetett összegről.

15.§ KIZÁRT KOCKÁZATOK, MENTESÜLÉS

1. A biztosító nem teljesít szolgáltatást a kockázati összeg vo- natkozásában:

a. a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövetkező eseményekre;

b. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási képesség csökkenése miatt bekövetkező bizto- sítási eseményekre;

c. a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljá- rásokból, beavatkozásokból fakadó következményekre;

d. ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta;

e. ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű sze- mély általi kezeléssel összefüggésben következett be;

f. esztétikai vagy kozmetikai céllal végzett kezelésekből, plasztikai sebészeti beavatkozásokból és kórházi ápolás- ból, valamint orvosilag nem indokolt műtétekből, kórhá- zi ápolásból és gyógyító eljárásokból eredő biztosítási eseményekre;

g. ha a biztosítási esemény a biztosított HIV vírus fertőzött- sége, AIDS betegsége miatt következett be, kivéve, ha bi- zonyítást nyer, hogy a betegség vértranszfúzióból szár- mazó HIV fertőzés következménye;

h. az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve a balesetből eredő biztosítási eseményre szóló szolgáltatásokat akkor, ha az indítóok biztosítási esemény;

i. öncsonkításból vagy annak kísérletéből eredő biztosítási eseményre;

x. ha a biztosított a szerződés létrejöttét követő 2 éven túl elkövetett öngyilkosság következtében halt meg, de a biztosítás létrejöttétől számítva 5 év még nem telt el és a biztosított megszegte a közlési kötelezettségét;

k. ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése során bekövetkező biztosítási eseményeket; jelen Feltétel szerint harci cse- lekménynek minősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, lázadás, forradalom, zen- dülés, zavargás, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélye- zett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselek- ményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kom- mandó támadás, terrorcselekmény;

l. a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót

Adójóváírásból képzett befektetési egységek

Eseti egységek

Felhalmozási egységek

UL

szállító légi eszközt is) használatából eredő biztosítási eseményekre, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légi jármű utasaként, a polgári légi forgalomban engedélyezett járművön vagy személyfor- galomban engedélyezett és kijelölt katonai légi járművön polgári utasként szenved el; jelen Feltétel szerint utasnak az minősül, aki a légi járműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez;

Nyereség tartalék

Adójóváírásból képzett eseti tartalék

Eseti tartalék

Szolgáltatási tartalék

Hagyományos

m. ha a biztosított halála gépi erővel hajtott szárazföldi vagy légi, vagy vízi járművel országos vagy nemzetközi sport- versenyen történő részvétel következtében, vagy ilyen ver- senyre való felkészülés (edzés) keretében következik be;

n. a motoros járművek versenyén (edzésein) a nézőt érő bal- esetekre, és az ebből eredő egyéb biztosítási eseményre, ideértve a teszt-túrákat és a rally versenyeket is, ha a néző nem a szervezők által kijelölt helyen tartózkodik;

o. az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzéseken) a nézőt érő balesetekre és az ebből eredő egyéb biztosítási eseményre, ha a néző nem a szervezők által kijelölt helyen tartózkodik;

p. arra a biztosítási eseményre, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotban történt vasúti, légi, vízi, közúti jármű és gépjármű vezetése közben, azzal okozati össze- függésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is;

q. mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekö- vetkező biztosítási eseményekre.

2. A fenti kizárt kockázatok esetén a biztosító a szerződés be- jelentéskor aktuális összértékét fizeti ki, vagyis a kockázati biztosítási összeget nem fizeti ki.

3. A biztosító nem köteles fedezetet vállalni vagy a jelen Fel- tétel szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen Feltétel alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egye- sült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Ma- gyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vonatkozik.

4. A biztosító mentesül a kockázati biztosítási összeg kifize- tése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos ma- gatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási összeg a biztosított örököseit illeti meg, és abból a kedvezményezett nem részesülhet.

5. A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget köteles vissza- téríteni abban az esetben, ha a biztosított:

a. szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben halt meg;

b. a szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett ön- gyilkosság következtében halt meg.

16.§ BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A. Mindkét termékrészre vonatkozó szabályok

1. A befizetett biztosítási díjat a biztosító a termékrészekbe az ajánlatban megadottak szerint fekteti be. A befizetett folyamatos díjakat a felhalmo- zási befektetési egységekbe és a szolgáltatási tartalékba, míg az eseti díjat az eseti befektetési egyégekbe és az eseti tartalékba fekteti be a biztosító az ajánlatban megadott arány szerint. A termékrészek válaszható arányát a mindenkor hatályos Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezé- sek” című fejezete tartalmazza.

Folyamatos díj

Eseti díj

Adójóváírás

Többlethozam- visszatérítés

2. A biztosítási díjakat a biztosító a díj biztosítóhoz való beérkezése után a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezeté- ben megadott, de legfeljebb 5. munkanapon fekteti be. A biztosítási díj befizetése és a befektetése közötti időszakra a szerződőt kamat, illetve hozam nem illeti meg.

3. Amennyiben a biztosító lehetőséget biztosít arra, hogy a szerződő a tar- tam alatt a befektetési egységekhez kötött termékrészben és a hagyomá- nyos termékrészben lévő megatakarítások egymáshoz viszonyított aktuális arányát módosítsa, akkor a biztosító a Kondíciós Lista „Befektetéssel kap- csolatos rendelkezések” című fejezetében határozza meg ennek szabályait.

4. Az ajánlat megtételekor a szerződő megválasztja azt az eszközalapot vagy eszközalapokat, melybe a biztosító a biztosítási díjat befekteti.

A hagyományos termékrészbe fizetett biztosítási díj befektetéséről a bizto- sító rendelkezik. A szerződő nem rendelkezhet eltérően a rendszeres és eseti díjak befektetéséről, a biztosító a befolyt díjak befektetésekor egysé- gesen az ajánlaton meghatározott termékrész- és eszközalap arányokat alkalmazza. A termékrészek és eszközalapok aránya a rendszeres és eseti díjak későbbi átváltása vagy átirányítása során sem térhet el.

5. A szerződő befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről naponta infor- mációt kérhet a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében megadott tájékozódási lehetőségeken.

6. Tekintettel arra, hogy ugyanazon a napon több tranzakció (költség levo- nása, befizetett díj befektetése, megbízás végrehajtása, szolgáltatás teljesí- tése) is esedékessé válhat, a biztosító ezek végrehajtása során az alábbi sor- rend szerint jár el.

a. biztosítási díj befektetése;

b. kockázati költség elvonása;

x. xxxxxxxxxxx választott kiegészítő szolgáltatások költségének elvonása;

d. fenntartási költség elvonása;

e. adminisztrációs költség elvonása;

f. vagyonarányos költség elvonása;

g. részleges visszavásárlás vagy rendszeres pénzkivonási szolgáltatás miat- ti egységváltozás érvényesítése;

h. eszközalapváltási megbízás miatti egységváltozás érvényesítése;

i. eszközalapváltási költség elvonása;

j. átirányítás költségének elvonása;

k. ügyfél kérésére kiállított értesítő költségének elvonása;

l. biztosítási eseményből eredő szolgáltatás miatti egységváltozás érvé- nyesítése;

m. visszavásárlás miatti egységváltozás érvényesítése.

7. Visszavásárlás, részleges visszavásárlás, a termékrészek közötti átcsoportosítást, eszközalapváltás, illetve az életbiz- tosítási szerződés különös felmondása esetén a biztosító a tranzakciót a befektetési egységek az igény bejelentésének biztosítóhoz történő beérkezése után a Kondíciós Lista „Be- fektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében megadott, de legfeljebb az 5. munkanapon érvényes árfo- lyama és egységszáma szerint, illetve a hagyományos ter- mékrész legfeljebb az 5. munkanapon aktuális értékén hajtja végre.

B. Befektetési egységekhez kötött termékrészre vonatkozó szabályok

8. A befektetési egységekhez kötött termékrész befektetési egységeinek befektetésére a biztosító eszközalapokat hoz létre, amelyek különálló, el- különített eszközállományt képeznek a biztosító eszközei között. A fennál- ló, választható eszközalapok listáját a mindenkor hatályos Kondíciós Lista

„Választható eszközalapok” című pontja tartalmazza, az eszközalapok összetételét a mindenkor hatályos Eszközalap Tájékoztató tartalmazza.

9. A biztosítási díjat a biztosító a befektetési egyégekhez kötött termék-

részben a szerződő által választott arányban fordítja az eszközalapok be- fektetési egységeinek megvásárlására, figyelembe véve, hogy az egy esz- közalapba minimálisan befektethető összeg 1000 forint.

10. A biztosítás befektetési egységekhez kötött termékrésze esetében többlethozam nem keletkezik, mert az eszközala- pok által elért teljes hozam a szerződőt illeti meg.

11. A befektetési egységek árfolyama az eszközalap eszközértékének meg- felelően alakul.

A befektetési egységek árfolyamában csökkentő tényezőként jelenhetnek meg az alábbi tételek:

– mögöttes befektetési alap alapkezelési költsége (amennyiben a befek- tetési portfólió befektetési alapokat is tartalmaz);

– adásvételi költségek, beleértve a vételi és eladási oldal közötti különb- séget (bid-ask spread);

– letétkezelési díj;

– elszámolóház (KELER, Clearstream, stb.) által felszámított díjak;

– egyéb (folyószámlához köthető) bankköltség.

A fent felsorolt költségek aktuális mértékét a biztosító az internetes hon- lapján teszi közzé.

12. Az eszközalapok eszközeit a biztosító rendszeres időközönként, min- den értékelési napon értékeli. Az értékelés során a biztosító meghatározza az egyes eszközalapok eszközértékét és a befektetési egységek árfolyamát.

13. A biztosító az eszközalapok eszközeinek értékelése során a befekteté- si alapok általános értékelési elvei szerint jár el, az eszközérték kiszámítása elsődlegesen a közzétételi napon (T nap) elérhető tőzsdei, illetve másod- piaci árinformációkon alapul.

Az eszközalapok kezelője – ha az adott eszközalap befektetési politikája másképp nem rendelkezik – az alábbi ügyleteket kötheti:

– tőzsdén jegyzett értékpapírok adásvétele;

– tőzsdén nem jegyzett értékpapírok adásvétele;

– betét lekötése;

– fedezeti célú származékos ügyletek kötése;

– befektetési célú származékos ügyletek kötése;

– arbitrázs célú ügyletek kötése;

– értékpapír-kölcsönzés;

– visszavásárlási megállapodások (repó-ügylet) kötése.

14. A szerződő által kezdeményezett tranzakciók (pl. eszköz- alapváltás, átirányítás) végrehajtása során a biztosító nem vizsgálja az adott tranzakció észszerűségét. A tranzakciókból eredő bármilyen kockázatot teljes egészében a szerződő vise- li, a jelen Feltételnek megfelelően végrehajtott tranzakciók utólag nem módosíthatók.

15. A múltban elért hozamok jövőbeli kötelezettséget nem jelentenek, ez igaz a biztosító kínálatában szereplő eszköz- alapok múltbeli teljesítményére is. Elsősorban a részvények- re jellemző a változó hozam, az időnkénti árfolyamcsökke- nés. A biztosítási szolgáltatások és a biztosításhoz kapcsoló- dó maradékjogok összegét a befektetési eredmény befolyá- solja. A biztosító a jelen Feltétel alapján megkötött biztosí- tásra nem vállal tőke- vagy hozamvédelmet, illetve tőke- vagy hozamgaranciát.

C. Hagyományos termékrészre vonatkozó szabályok

16. A hagyományos termékrész vonatkozásában a biztosító garantálja, hogy a hagyományos termékrész értéke kizárólag a költségek – és az eset- legesen alkalmazott részleges visszavásárlás – mértékével csökken, tehát a biztosító 0% technikai kamatot alkalmaz.

17. A biztosítási szerződés esetében többlethozam a hagyományos ter- mékrész választása esetén keletkezik.

18. Többlethozam jóváírása

a. A technikai kamatláb a tartam során nem módosítható, kivéve, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rög- zített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.

b. A hagyományos termékrész vonatkozásában a többlethozam biztosító által meghatározott része (legalább 1%-a) az ügyfeleket illeti. Az adott biztosításra jutó, adott naptári évi többlethozam-jóváírás mértékét a biz- tosító minden naptári évfordulót követően legkésőbb július 1-jén hatá- rozza meg. Ekkor a többlethozam biztosító által meghatározott részét a biztosító a megelőző naptári év december 31-én hatályban levő (élő) szerződésekre felosztja és jóváírja. Hatályban lévő (élő) szerződésnek mi- nősül minden olyan szerződés, amely a többlethozam-jóváírás mértéké- nek megállapítását megelőző naptári év december 31-éig nem szűnt meg, és amelyhez nem kapcsolódik olyan biztosítási esemény vagy vissza- vásárlásra vonatkozó igénybejelentés, amely a szerződés többlethozam- jóváírás mértékének megállapítását megelőző naptári év december 31- éig történő megszűnését eredményezi. A többlethozam felosztása a ha- tályban lévő (élő) szerződések többlethozam-jóváírás mértékének megál- lapítását megelőző naptári év átlagos életbiztosítási díjtartalékainak ará- nyában történik, és így az egy szerződésre jutó többlethozam összegét a biztosító a szerződés nyereségtartalékán jóváírja. A biztosító a hatályban lévő (élő) szerződések átlagos életbiztosítási díjtartalékának arányát a többlethozam-jóváírás mértékének megállapítását megelőző naptári évben érvényes átlagos életbiztosítási díjtartalék alapján határozza meg.

c. A szerződés többlethozama jóváírásának mértékéről, a nyereségtartalé- kának aktuális értékéről a biztosító a többlethozam-jóváírást követően, a többlethozam-jóváírást követő biztosítási évforduló után 15 napon belül írásban tájékoztatja a szerződőt.

19. A biztosító az ügyfelek érdekében az életbiztosítási szer- ződéshez kapcsolódó eseti díj hagyományos termékrészbe történő befektetését megszüntetheti, amennyiben a jövőben be- érkező eseti díjakra a szerződési eltételekben vállalt technikai kamatot a gazdasági környezet kedvezőtlen változása miatt a biztosító azért nem tudja teljesíteni, mert nem áll rendelkezésre olyan befektetési eszköz a pia- con, ami a megfelelő hozamot biztosíthatja, különösen a hozamkörnyezet kedvezőtlen változása miatt.

A biztosító a szerződőt legalább 45 nappal a tervezett megszüntetés előtt írásban tájékoztatja. A biztosító ezen tájékoztatást figyelemfelhívásra alkal- mas módon a honlapján is közzéteszi. A biztosító tájékoztatja a szerződőt a hagyományos termékrészbe történő eseti díjfizetés megszüntetésének indo- káról, és a megszüntetés kezdő időpontjáról, valamint a szerződő teendőiről. A megszüntetés időpontját követően a biztosító a befizetett eseti díjat 100%- ban a befektetési egységekhez kötött termékrész szerződő által választott esz- közalapjaiba fekteti be. A megszüntetés időpontjáig hagyományos termék- részbe befektetett eseti díjakat a fenti korlátozás nem érinti, azok továbbra is a hagyományos termékrészben maradnak a biztosító által vállalt feltételekkel.

17.§ TERMÉKRÉSZEK KÖZÖTTI ÁTCSOPORTOSÍTÁS

1. Amennyiben a mindenkor hatályos Kondíciós Lista „Termékrészek kö- zötti átcsoportosítás” fejezete erre lehetőséget biztosít, úgy a szerződő kér- heti a befektetési egységekhez kötött termékrészben befektetett befekte- tési egységeket áthelyezni a hagyományos termékrészbe. Ebben az esetben a biztosító a felhalmozási befektetési egységeket a szolgáltatási tartalékba, az eseti befektetési egységeket az eseti tartalékba helyezi.

2. Amennyiben mindenkor hatályos Kondíciós Lista „Termékrészek közötti átcsoportosítás” fejezete erre elehetőséget biztosít, úgy a szerződő kérheti a hagyományos termékrészben befektetett tartalékokat áthelyezni a befekte- tési egységekhez kötött termékrészbe. Ebben az esetben a biztosító a szol- gáltatási tartalékot a felhalmozási befektetési egységekbe, az eseti tartalékot és a nyereségtartalékot az eseti befektetési egységekbe helyezi. A szerződő- nek a befektetési egységekre vonatkozóan meg kell határozni az eszköz- alapok közötti felosztást, különben a szerződő rendelkezése nem teljesíthe- tő. A felhalmozási és eseti egységekre nem adható meg eltérő rendelkezés.

3. Az átcsoportosítás végrehajtásakor a biztosító felszámítja az átcsoporto- sítás költségét a Kondíciós Lista „Költségek” című fejezete szerint.

4. Az átcsoportosítással a szerződő már meglévő befektetési egységeit és tartalékait a biztosító a termékrészre fizetett folyamatos és eseti díjakkal együtt a mindenkori Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelke- zések” című fejezetében meghatározottaknak megfelelően választott arányban váltja át, illetve fekteti be. Ezek alapján az átcsoportosításra vo- natkozó megbízás a jövőben befizetett biztosítási díjak termékrészek kö- zötti arányára is vonatkozik. Az átcsoportosítás további feltételeit a min- denkor hatályos Kondíciós Lista „Termékrészek közötti átcsoportosítás” fe- jezete tartalmazza.

5. Az átcsoportosítás után a szerződő 30 napon belül írásbeli tájékoztatást kap új befektetési egységei és tartalékai típusáról, számáról, a változtatás során alkalmazott árfolyamról, a szerződés összértékéről, valamint az eset- legesen levont költségekről.

18.§ ESZKÖZALAPVÁLTÁS

1. A szerződő a tartam egésze alatt jogosult eszközalapváltásra a befekte- tési egységekhez kötött termékrész vonatkozásában, melyet írásban kér- het, figyelembe véve a mindenkor hatályos Kondíciós Lista „Választható eszközalapok” című pontjában felsorolt eszközalapok listáját.

2. Új eszközalap választásakor (eszközalapváltás) a befektetési egységek- hez kötött termékrészen lévő egységeket a biztosító az igény beérkezésé- től számított, a jelen Feltétel és Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezete szerinti munkanapon, de legfeljebb 5 mun- kanapon belül a legközelebbi értékelés során meghatározott árfolyamon váltja át a szerződő által választott új eszközalap(ok) egységeire. Az eszköz- alapváltás végrehajtásakor a biztosító felszámítja az eszközalapváltási költ- séget a Kondíciós Lista „Költségek” című fejezete szerint.

3. Eszközalapváltás során a szerződő nem rendelkezhet külön a felhalmo- zási befektetési egységek és az eseti befektetési egységek tekintetében.

4. Az eszközalapváltással a szerződő már meglévő befektetési egységeit a biztosító az eszközalapváltást követően, a befektetési egységekhez kötött termékrészre fizetett folyamatos és eseti díjakkal együtt a választott arány- ban és eszközalaponkénti megbontásban váltja, illetve fekteti be. Ezek alapján az eszközalapváltásra vonatkozó megbízás egyben átirányítási megbízás is.

5. Eszközalapváltás után a szerződő 30 napon belül írásbeli tájékoztatást kap új egységei típusáról, számáról, a változtatás során alkalmazott árfo- lyamról és szerződés összértékéről, valamint az esetlegesen levont költsé- gekről.

19.§ ÁTIRÁNYÍTÁS

1. A szerződő a tartam egésze alatt jogosult átirányításra a befektetési egy- ségekhez kötött termékrész vonatkozásában.

2. Az átirányítással a szerződő az átirányítást követően fizetett folyamatos díjak illetve eseti díjak termékrészek közötti, illetve a befektetési egységek- hez kötött termékrész egyes eszközalapokba történő befektetési arányát változtatja meg a mindenkori Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében meghatározott arányoknak megfelelően, a már meglévő befektetési egységek átváltása nélkül. A szerződő átirányí- tásra vonatkozó kérelmének biztosítóhoz történő beérkezését követően, a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezeté- ben meghatározott, de maximum 5. munkanapon vagy ezt követően be- fektetett díjakra az átirányítási megbízásban meghatározott arányokat veszi figyelembe a biztosító. Az átirányítás a szerződő kérésére bármikor meg- változtatható.

3. Átirányítás során a szerződő nem rendelkezhet külön a folyamatos díjak és az eseti díjak tekintetében.

4. Az átirányítás költségét a Különös Feltételek és Kondíciós Lista „Költsé- gek” című fejezete szabályozza.

5. Az átirányítás hatályba lépését követően a biztosító 30 napon belül ér- tesíti a szerződőt a bejegyzett módosításról, az átirányítás bejegyzésekor le- vont költségekről, a jövőben beérkező díjak befektetéséhez választott esz- közalapokról és azok arányáról.

20.§ A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A biztosítási szerződés megszűnik:

a. a biztosított halála esetén, a haláleseti szolgáltatás kifizetésével, több részletben történő kifizetés esetén az utolsó részlet kifizetésével a kifi- zetés napján;

b. az első biztosítási díj megfizetésének elmulasztása esetén a biztosító által küldött írásbeli felszólításban megállapított 30 napos határidő eredménytelen elteltével az esedékességre visszamenő hatállyal;

c. a szerződő visszavásárlási kérelme alapján a szerződés visszavásárlási összegének kifizetésével a kifizetés napján;

d. a szerződés rendes és különös felmondása esetén a kifizetés napján;

e. a jelen Feltétel „A biztosítási kockázat jelentős növekedése” című pont- jában írtak esetén;

x. xxxxxxxxxx a szerződés összértéke tartósan – 5 évet meghaladóan – nulla forint;

g. a biztosítottnak a tartam alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú öregségi nyugellátásra való jogosult- ságának megszerzésével, amennyiben a biztosítási szolgáltatás egy összegben kifizetésre kerül;

h. a biztosított egészségi állapotának tartam alatt bekövetkező, legalább 40%-os mértéket elérő károsodásával, amennyiben a biztosítási szol- gáltatás egy összegben kifizetésre kerül;

i. amennyiben a biztosító teljesítését a jelen Feltétel keretében igényelt já- radékszolgáltatás formájában veszik igénybe, a járadékszolgáltatási tar- tam végével.

21.§ AZ ESZKÖZALAPOK LÉTREHOZÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE, TRANZAKCIÓK SZÜNETELTETÉSE

1. A biztosítónak lehetősége van új eszközalapok létrehozására és koráb- ban bevezetett eszközalapok megszüntetésére is.

2. A korábban bevezetett eszközalapok megszüntetésére abban az eset- ben kerülhet sor, ha az adott eszközalap(ok)ban elhelyezett megtakarítások összértéke nem elégséges a gazdaságos, a biztosító véleménye szerint jö- vedelmező és hatékony üzemeltetéséhez, vagy ha az eszközalap szintén ezen célokból más eszközalapba kerül beolvasztásra.

Az eszközalap megszüntetésekor a biztosító a szerződőt legalább 45 nap- pal a tervezett megszüntetés előtt írásban értesíti, és felajánlja a megszün- tetésre kerülő eszközalapból bármely másik működő eszközalap(ok)ba való költségmentes eszközalapváltást. A biztosító a jelzett értesítőben tájékoz- tatja a szerződőt, hogy az eszközalapváltásra vonatkozó, megadott határ- időn belül történő rendelkezése hiányában melyik másik működő és legki- sebb befektetési kockázatú eszközalapba történik az eszközalapváltás a megszüntetésre kerülő eszközalap bevonásának hatályával. Bármely esz- közalap választása esetén az adott eszközalap(ok)ba befektetett díjrészeket befektetési kockázat terheli, amely az Eszközalap Tájékoztató „Befektetés- sel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében részletezett kockázati té- nyezők befektetési egységek árfolyamának változására való hatásából ered. Ezt a befektetési kockázatot a szerződő viseli.

3. A biztosító az ügyfelek érdekében az életbiztosítási szerződéshez kap- csolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggesz- ti (továbbiakban eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az eszközalap

nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfo- lyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Illikvid eszköz az eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideértve különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információk az eszköz forgalmazásá- nak, kereskedésének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak maradéktalanul rendelkezésre.

Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körül- ményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megál- lapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke. A biztosító tájékoztatja a szerződő felet az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi meg- alapozottságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következ- ményeiről – ideértve különösen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait – és az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő követ- kezményeiről. A biztosító ezen tájékoztatást az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés meg- szüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá a tájékozta- tást folyamatosan naprakészen tartja.

4. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj felfüg- gesztett eszközalapról való átirányítása kivételével – a felfüggesztett esz- közalapot érintő tranzakciók (így különösen átváltás, rendszeres pénzkivo- nás, részleges visszavásárlás) nem teljesíthetőek.

Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot megha- ladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél (akik a felfüggesztett esz- közalapban befektetési egységgel rendelkeznek) részére arról, hogy az esz- közalap-felfüggesztés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan a szer- ződő az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően ismételten ren- delkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vo- natkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító hala- déktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.

Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződés vagy a szerződő fél eltérő rendelkezése hiányában – köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani.

Amennyiben a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kö- vető 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő fél részére arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hi- ányában – az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 45. naptól.

5. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben megha- tározott időpont elérése (lejárat) mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a szerződés teljes visszavásárlása esetében a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befek- tetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A biztosító a fenti esetekben az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül – amennyiben a 9. pontban írt feltétel nem áll fenn – köteles a szerződő fél számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei- ből nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szerződéses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.

6. A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesítését az eszközalap

felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája ak- tuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egysé- geinek az eszközalap-felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötele- zettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fen- tiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozá- sában azonban biztosítottanként legfeljebb harmincmillió forint összegha- tárig. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő tizenöt napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfo- lyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekin- tetében teljesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megálla- pítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti. Amennyiben a (9) bekezdésben írt fel- tétel fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a (9) bekezdésben írt elszámolás keretében teljesíti.

7. Amennyiben a 9. pontban írt feltétel fennáll, akkor a biztosító a fenti új- bóli megállapítást és a különbözet kifizetését a 9. pontban írt elszámolás keretében teljesíti.

8. Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, amelyet a biz- tosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meghosszabbíthat.

A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszközalap-felfüggesz- tés időtartamának lejártát legalább 15 nappal megelőzően, figyelemfelhí- vásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügy- félszolgálati irodáiban. A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladékta- lanul megszünteti:

a. az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;

b. az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését követően;

x. xxxxxxxxxx azt a Felügyelet (a pénzügyi közvetítőrendszer felügyele- tével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank) határo- zatban elrendeli.

9. Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés 8. pont szerinti megszünteté- sekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biz- tosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszüntetésko- ri aktuális piaci helyzet alapulvételével – elszámol.

10. Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja (az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja, továbbiakban szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódesz- közalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszűnik, és az önálló eszközalapként működik tovább. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüg- gesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosító az ere- deti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel. A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyan- csak önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap- felfüggesztés a 4-7. pontokban írottak szerint marad érvény- ben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az ere- deti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétvá- lasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utód-eszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti esz- közalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek. Szétválasztás

esetén a 4. pontban szereplő tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szét- választásról szóló értesítéssel.

11. Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás a szerződő fél díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét – jelen fejezet rendelkezéseit figyelembe véve – nem szünteti meg.

22.§ BEFEKETETÉSI EGYSÉGEK FELOSZTÁSA ÉS ÖSSZEVONÁSA

A biztosító jogosult a biztosítás tartama során bármely eszközalap egységei- nek felosztására vagy összevonására, amely megváltoztathatja az eszköz- alapban lévő egységek számát és árfolyamát. Ez a művelet azonban csak technikai jelentőségű, és az eszközalapban, valamint a befektetési egységek- hez kötött termékrész összértékét nem befolyásolja. Az esetleges felosztás vagy összevonás következtében a befektetési egységekhez kötött termékré- szen lévő egységek száma és árfolyama az érintett eszközalapban olyan módon követi le a végrehajtott változást, hogy az egységszám és árfolyam egymással ellentétes változása alapján az egységek értéke változatlan marad.

23.§ KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG, JOGNYILATKOZATOK

1. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor köteles – a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges – minden olyan körülményt (pl. a biztosított foglalkozása, sporttevékenysége vagy egyéb veszélyes te- vékenysége, külföldre költözése) a biztosítóval írásban közölni, amelyet is- mert vagy ismernie kellett. A közlésre, illetőleg a tartam alatti változás be- jelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosí- tottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

2. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott – a valóságnak megfelelő – írásbeli válaszokkal a szerződő és a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem je- lenti a közlési kötelezettség megsértését.

3. A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását (pl. lakcím, le- velezési cím, székhely, bejelentett e-mail cím, SMS üzenet fogadására al- kalmas telefonszám, a szerződésen nyilvántartott bankszámlaszám módo- sulása) a biztosítónak 5 napon belül írásban bejelenteni.

4. A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biz- tosító kötelezettsége a kockázati biztosítási összeg vonatkozásában nem áll be, kivéve, ha:

a. bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biz- tosítási esemény bekövetkezésében;

b. a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

5. Amennyiben a szerződés két biztosítottra vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyikkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelenté- sére irányuló kötelezettség megsértésére a másik biztosított esetén nem hi- vatkozhat.

6. A biztosító kötelezettsége a kockázati biztosítási összeg vonatkozásában nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény be- következését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötele- zettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

7. Amennyiben a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást a szerződéskötéskor már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jo-

gokat a szerződés fennállásának az első öt évében gyakorolhatja. A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szer- ződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

8. A 7. pont rendelkezéseit a szerződésben meghatározott lényeges körül- mények változására vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértésének következményeire is megfelelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel xxxxxx- xxxxx jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

9. A szerződő köteles a biztosítónak 8 napon belül írásban bejelenteni, ha a biztosított foglalkozása vagy szabadidős tevékenysége a szerződés tarta- ma alatt az ajánlat adataihoz képest megváltozik. A jelen bekezdés szerint bejelentett változás esetén a biztosító jogosult a megváltozott kockázat fennállásának időtartamára a biztosítás díját a kockázat változásával ará- nyosan növelni, illetve csökkenteni vagy záradékot alkalmazni, illetve visszavonni, hatálytalanítani.

10. A biztosítóhoz intézett – kérdésnek, panasznak nem minősülő – jog- nyilatkozatok, megbízások és bejelentések csak akkor tekinthetők jogha- tályosnak, ha azokat a Kondíciós Lista „Közlési és változásbejelentési köte- lezettség, jognyilatkozatok” című fejezetében megadott módon juttatták el a biztosítóhoz. Azt, hogy az egyes közlési módokon megtett jognyilat- kozatok, megbízások és bejelentések tekintetében mi számít a beérkezés napjának – vagyis amikortól az adott jognyilatkozat, megbízás vagy beje- lentés hatályosnak minősül – a Kondíciós Lista ugyanezen fejezete sza- bályozza.

11. A biztosító a szerződés megkötésekor a szerződőt a pénzmosás és ter- rorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény rendelkezései szerint azonosítani köteles. A szerződő a biz- tosítási szerződés tartama alatt az azonosítás során megadott adatokban – családi és utónév (születési név), lakcím, állampolgárság, azonosító okmány típusa és száma; külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helye; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén neve, rövidített neve, székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén ma- gyarországi fióktelepének címe, cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszáma, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyil- vántartási száma –, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekö- vetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a biztosítót értesíteni.

24.§ JÁRADÉKSZOLGÁLTATÁS

1. A nyugdíjbiztosítási szerződés lejáratát követően lehetőség van járadék- szolgáltatás igénybevételére a biztosító mindenkor elérhető járadékbiztosí- tási kínálatából.

2. A biztosító járadékszolgáltatás esetén a szerződés lejáratát követően ki- vonja a szerződő megtakarítását a szerződéshez tartozó eszközalapokból, és azokból a járadékszolgáltatásban vállalt kötelezettségei teljesítésére a biztosítási esemény szolgáltatási összege és az elért befektetési hozamok alapján szerződésenként a hatályos jogszabályoknak és az aktuálisan elér- hető járadéktermék feltételeinek megfelelően jár el.

3. Járadékszolgáltatás igénylése a biztosított, illetve a biztosítási szolgálta- tás kedvezményezettje és a biztosító között létrejövő külön szerződés alap- xxx xxxxxxxxxx, amennyiben a biztosító aktuális kínálatában szerepel jára- dékbiztosítási termék a szolgáltatás igénylésekor. A járadék – a megkötött járadékbiztosítás feltételeitől függően – így igénybe vehető többek között életjáradék vagy eltérő típusú fix tartamú járadék formájában is, garancia- idő alkalmazása mellett vagy anélkül.

25.§ EGYÉB RENDELKEZÉSEK ÉS SZABÁLYOK

1. A biztosításból eredő igények elévülési ideje 5 év.

2. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a bizto- sító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

3. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei Abban az esetben, ha a szerződés a díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosí- tó a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállít- hatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosító – az ügyfél javára eltérve – az ügyfél kérelme esetén a szerző- dés kockázatviselését százhúsz napon túl is helyreállítja, és a korábban ese- dékes díj megfizetésének követelésétől eltekint.

4. A díjfizetés elmulasztásának következménye

A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfizetés halasztá- sában állapodtak meg.

A díjfizetés elmulasztása esetén a kockázati életbiztosításnak nem minősü- lő életbiztosítási szerződés megfelelően csökkentett biztosítási összeggel marad fenn (a továbbiakban: díjmentes leszállítás). A szerződő fél e jogkö- vetkezmény helyett választhatja a szerződés rendes felmondását.

Nem lehet díjmentesíteni a szerződést, ha visszavásárlási összeg a díjmen- tes leszállítás időpontjában még nem keletkezett. Ebben az esetben a szer- ződés szolgáltatási összeg hiányában megszűnik.

Amennyiben a szerződés összértéke legalább 5 egymást kö-

vető biztosítási évben nulla forint, akkor a szerződés az 5. év elteltével megszűnik.

5. A jelen Feltétel alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásában az alkalmazandó jog a magyar jog. A jelen Feltételben nem szabályozott kér- dések vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók.

6. A személyes adatok, biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére, va- lamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vo- natkozó elvi és gyakorlati tudnivalók, a biztosító elérhetőségeire (levelezési cím, telefon- szám, honlapcím), felügyeleti szervére és a biztosítási szerző- désekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi eljárásokra vonatkozó tájékoztatás jelen Feltétel részét képező, „Tudnivalók” elnevezésű külön dokumentum- ban található.

7. A biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása kor- látozásának feltételeit és a biztosítási szerződésben alkalma- zott kizárásokat jelen Feltétel figyelemfelhívó módon, félkö- vér betűtípussal tartalmazza.

26.§ AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

1. A tájékoztatás a 2020. július 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kér- désekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok változásait célszerű nyomon követniük.

a. Természetes személyek esetén:

– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény;

– az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény;

– a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény.

b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek mi- nősülő szerződők esetén az előbbieken túl:

– a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tör- vény;

– az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény.

2. Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett ese- tén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők:

a. A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól.

b. Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, bal- esetbiztosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jövedel- met a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie.

c. A biztosító pénzkivonási szolgáltatása után adóköteles kamatjövedelem keletkezhet, ha a magánszemély által befizetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes – részleges pénz- kivonás esetén arányos – összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem minősül befizetett díjnak a törvény által meghatározott kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjöve- delmet 15% mértékű kamatadó terheli, amelyeket a biztosító a kifize- tés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a magánszemélynek.

d. A kamatjövedelemmel és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt:

d/1. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: fo- lyamatos díjas biztosítások eseti díj fizetésekor, ha a biztosító telje- sítése az ajánlat aláírását követő 3. év elteltével, de az 5. év eltel- tét megelőzően történik, valamint folyamatos díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 6. év el- teltével, de a 10. év elteltét megelőzően történik;

d/2. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): folyamatos díjas biztosítások eseti díjak fizeté- sekor, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év eltel- tével történik, valamint folyamatos díjas biztosítások esetén, ha a biz- tosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 10. év elteltével történik.

e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerző- désen a folyamatos díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ide- értve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vo- natkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.

f. Az eseti befizetések adókötelezettségének megállapítása a folyamatos díjaktól elkülönítetten történik.

3. A nyugdíjbiztosítási szerződésre vonatkozó egyéb szabályok:

a. A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az általa vagy munkáltatója által fizetett díj 20%-ának (de legfeljebb 130 ezer forintnak) megfelelő összegű adójóváírást vehet igénybe adóévenként. Amennyiben a szer- ződő nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), önkéntes kölcsönös biz- tosító pénztári tagság, illetve egyéb megkötött nyugdíjbiztosítási szer- ződés alapján is vesz igénybe adójóváírást, a három jogcímen együttvé- ve legfeljebb 280 ezer forint adóról rendelkezhet a szerződő. Adójóvá- írás kizárólag magánszemély szerződő esetén vehető igénybe, mely leg- feljebb a szerződő által ténylegesen megfizetett személyi jövedelemadó erejéig érvényesíthető az éves adóbevallásában a biztosító által kiállított díjigazolás alapján. Nem jogosít adójóváírásra a kiegészítő biztosítások- ra befizetett díj, illetve a kockázati díjrész abban az esetben, ha ez 10%- nál nagyobb arányát teszi ki a főbiztosítás díjának. Az adójóváírás összege az adóbevallásban megjelölt nyugdíjbiztosítási szerződésen kerül jóváírásra, melyet a biztosító eseti díjként fektet be a szerződő számára.

b. A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az adóbevallásában tett nyi- latkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az adóhatóság (ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyil- vántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jö- vedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként a magánsze- mély kérelmére az adótartozás, illetve az adóbevallás, adóhatósági adó- megállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül) – kivéve,

ha a nyilatkozattétel időpontjában a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződéssel már nem rendelkezik – szerződésenként a szerződésszám, a magánszemély adóazonosító jele feltüntetésével a biztosító pénzfor- galmi számlájára teljesíti, azzal, hogy a magánszemély által meghatá- rozott összeget az adóhatóság a rendelkezési jogosultságot megala- pozó nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti, ha a rendelkezési jogosultságot több nyugdíjbiztosításra befize- tett összeg alapozza meg. Ha a magánszemély adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg teljes átutalását nem teszi lehetővé, vagy a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg a 280 ezer forintot megha- ladja, az adóhatóság az átutalásnál a nyilatkozatokban jogszerűen meg- jelölt összegek arányát veszi figyelembe azzal, hogy az egyes átutalások jogcím szerinti összege ebben az esetben sem haladhatja meg az adott rendelkezési jogcímre irányadó összeghatárt. Amennyiben a magánsze- mély a teljesítéskor már nem rendelkezik azzal a nyugdíjbiztosítási szer- ződéssel, amelyre a befizetett díj a rendelkezési jogosultságot megala- pozta, akkor a következők szerint kell eljárni:

b/1. ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép (ide- értve a szerződő örökösét is) és a nyugdíjbiztosítási szerződés alap- ján visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt, akkor az adóhatóság által teljesített összeget a biztosító a nyugdíj- biztosítási szerződésen jóváírja;

b/2. a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszű- nése esetén minden további rendelkezés nélkül a biztosító a bizto- sított magánszemélynek (a biztosított halála esetén az örökösének) kiutalja;

b/3. a b/1-b/2. pontokban nem említett esetben a biztosító az adóha- tóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz be- nyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból (így külö- nösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg. Ameny- nyiben a magánszemély a visszautalt összegre jogosult, úgy az adóhatóság, ha a magánszemélynek van más nyugdíjbiztosítási szerződése, akkor a magánszemély nyilatkozata alapján e szerző- désre, ennek hiányában a magánszemély saját pénzforgalmi szám- lájára (lakcímére) teljesíti.

c. Az adójóváírást 20%-kal növelten vissza kell fizetnie a szerződőnek a következő esetekben:

c/1. a szerződés nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik, vagy nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték ki- vonására kerül sor (például a szerződés díjfizetés elmulasztása miatt megszűnik vagy részleges visszavásárlás, visszavásárlás történik);

c/2. a szerződésből 10 éven belül lejárati szolgáltatást vagy nyugdíjjo- gosultság megszerzéséhez kapcsolódó szolgáltatási összeget telje- sít a biztosító, kivéve, ha a szolgáltatás nem csökkenő összegű já- radékszolgáltatás keretében történik, melyet a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biz- tosított haláláig nyújt a biztosító. Amennyiben a járadékszolgálta- tás – szükséges minimális tartamra számított – egy hónapra jutó várható összege az 5 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás egy összegben is teljesíthető;

c/3. a szerződés úgy módosul, hogy az a továbbiakban már nem mi- nősül nyugdíjbiztosításnak (pl. tartammódosítás történik a szerző- désen);

c/4. a díjfizetéssel nem fedezett időszakban, díjfizetés szüneteltetése alatt több mint hat havi kockázati költség kerül elvonásra, kivéve a legalacsonyabb összegű kötelező kockázati költség elvonását.

d. A visszafizetési kötelezettséget a biztosító állapítja meg és vonja le a szerződő számára – esetleges egyéb közterhekkel, pl. kamatadóval, egészségügyi hozzájárulással már csökkentett – kifizethető összegből (ha történik kifizetés), vagy csökkenti vele az egyéni számla értékét.

e. Amennyiben a biztosító fedezet hiányában nem tudja levonni a fenti összeget vagy annak egy részét, úgy a visszafizetésre a szerződő köte- lezett a biztosító által kiállított elszámolás alapján.

f. A lejárati szolgáltatás adómentes abban az esetben, ha az a szerződés létrejötte utáni 10. évfordulón vagy azt követően esedékes, illetve, ha az a 10. évforduló előtt esedékes, de a biztosító teljesítése a c/2. pont szerint járadékszolgáltatás keretében történik.

4. Amennyiben a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekin- tettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jog- szabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatályba- lépését követő 60 napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabá- lyozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerző- dés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen. Amennyiben a szerződő fél a módosító javasla- tot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltéte- lekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.

5. A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jog- szabályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon érhetők el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségét.

A biztosító legfontosabb adatai

Név: Groupama Biztosító Zrt.

Székhely: Magyarország, 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049

Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.

II. VÁLASZTHATÓ KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK

1. A jelen II. fejezetben bemutatott kiegészítő szolgáltatások kiegészítik, il- letve módosítják a biztosító I. fejezetben meghatározott életbiztosításra vo- natkozó szolgáltatását, amennyiben a szerződő a kiegészítő szolgáltatást bekapcsolja. A kiegészítő szolgáltatások be- és kikapcsolását a szerződő az erre irányuló nyilatkozatával teheti meg. A szolgáltatás bekapcsolásakor a biztosító a kiegészítő szolgáltatásra meghatározott költséget levonja a fel- halmozási befektetési egységekből, illetve a szolgáltatási tartalékból mely- nek alapján a kiegészítő szolgáltatásra a jelen II. fejezetben meghatározot- tak szerint kockázatban áll és a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen Feltételek szerint szolgáltatást nyújt. A szerződő a kiegészítő szol- gáltatásokat bekapcsolhatja az I. fejezetben bemutatott életbiztosítás meg- kötésekor vagy később a tartam alatt bármikor, figyelembe véve az egyes kiegészítő szolgáltatásoknál a biztosított életkorára vonatkozó korlátozá- sokat. Amennyiben a biztosító a kiegészítő szolgáltatások költségét nem tudja annak esedékességekor levonni, akkor a biztosító a kiegészítő szol- gáltatást a sikertelen költségelvonást követő hófordulón automatikusan ki- kapcsolja. Jelen fejezetben csak azok a rendelkezések szerepelnek, melyek az I. fejezetben bemutatott életbiztosítás rendelkezéseitől eltérnek, illetve az I. fejezetben nem szerepelnek.

2. A biztosító a kiegészítő biztosítási szolgáltatások vonatko- zásában egységesen 6 havi várakozási időt köt ki, amely a ki- egészítő szolgáltatás bekapcsolásakor kezdődik függetlenül attól, hogy a szerződő a biztosítás kezdetekor, vagy a biztosí- tási szerződés tartama alatt később kapcsolja be a szolgálta- tást. A várakozási idő a kiegészítő szolgáltatás tartam alatti is- mételt bekapcsolásakor is újra kezdődik. A kiegészítő szolgál- tatás kockázatviselés kezdete a bekapcsolást követő nap 0:00 órája. A várakozási idő alatt bekövetkezett biztosítási esemé- nyek esetén a biztosító által teljesített szolgáltatást az egyes kiegészítő biztosítások részletes rendelkezései tartalmazzák.

3. A biztosítás esetében alkalmazott kizárások a kiegészítő szolgáltatások esetében is érvényesek, kiegészítve az egyes kiegészítő szolgáltatás eseté- ben alkalmazott további kizárásokkal.

4. A kiegészítő szolgáltatások által meghatározott biztosítási eseményekre adott szolgáltatások teljesítésének feltétele a szolgáltatásra jogosult (bizto- sított vagy kedvezményezett) igazolható módon megtett igénybejelentése és az igény elbírálásához szükséges dokumentumok a Biztosító rendelke- zésére bocsátása.

A. TŐKEŐRZŐ KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS

A biztosított tartam alatt bekövetkező baleseti eredetű halála esetén, illet- ve a várakozási időn túl, de a biztosított 65. életévének betöltését megelő- zően bekövetkezett nem baleseti eredetű halála esetén a biztosító a halál- eset bejelentésének napján érvényes referencia érték és a szerződés össz- értéke közül a magasabb összeget szolgáltatja.

1.§ BIZTOSÍTOTT

A kiegészítő szolgáltatás kizárólag akkor kapcsolható be, amennyiben a biztosított belépési kora sem haladja meg a 64 évet.

2.§ TARTAM

A Tőkeőrző kiegészítő szolgáltatás tartama határozatlan.

3.§ REFERENCIA ÉRTÉK

1. Referencia érték a szerződésre befizetett biztosítási díjak összege.

2. A referencia érték minden biztosítás díj megfizetésével növekszik.

3. A referencia érték részleges visszavásárlás esetén arányosan lecsökken a szerződés fennmaradó összértékének és a részleges visszavásárlást meg- előző érték arányában.

4.§ KÖLTSÉG

1. Tőkeőrző szolgáltatás többletszolgáltatásának fedezetére levont költség.

2. A Tőkeőrző szolgáltatás költsége havonta kerül levonásra a kiegészítő szolgáltatás teljes tartama alatt. A kiegészítő szolgáltatás költséget a bizto- sító a felhalmozási befektetési egységek aktuális összértékének és a szol- gáltatási tartalék aktuális értékének a költséglevonás napján aktuális ará- nyában vonja le, a felhalmozási befektetési egységek és szolgáltatási tarta- lék csökkentésén keresztül.

Amennyiben a biztosítás nem rendelkezik elegendő felhalmozási befekte- tési egységgel, illetve szolgáltatási tartalékkal, akkor a biztosító a részben vagy egészben érvényesíteni nem tudott költséget az eseti befektetési egy- ségek és eseti tartalék terhére érvényesíti, és ha ebben az esetben sincs elegendő fedezet, akkor a nyereségtartalék terhére.

Amennyiben a költség esedékességének napján egyik formá-

ban (az előbb megnevezett befektetési egységek, illetve tar- talékok) sem áll rendelkezésre fedezet a költség érvényesíté- séhez, a szolgáltatás a sikertelen költségelvonást követő hó- fordulón automatikusan kikapcsol, és a biztosító a biztosítá- si eseményre nem teljesít szolgáltatást, tekintve, hogy annak fedezetéül szolgáló költséget nem tudta érvényesíteni.

3. A Tőkeőrző szolgáltatás költségének havi mértéke 0,1%, éves mértéke 1,2%. A biztosított 65. életévének betöltését követően a Tőkeőrző szolg- áltatás költségének havi mértéke 0,05%, éves mértéke 0,6%.

4. A Tőkeőrző szolgáltatás költsége első alkalommal a biztosítási díj befek- tetésének napján kerül levonásra, majd ezt követően minden biztosítási hónap első napján esedékes a biztosítás teljes tartama alatt. A Tőkeőrző

szolgáltatás költségének mértékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan nem módosíthatja.

5. A Tőkeőrző szolgáltatás költségének alapja a szerződés összértékének és referencia értéknek a különbsége. Amennyiben a különbözet pozitív, tehát a szerződés összértéke magasabb, mint a referencia érték, a szolgáltatás költsége nulla forint. Amennyien a különbözet negatív, tehát a referencia érték a magasabb, akkor a szolgáltatás költségét a biztosító levonja. A Tő- keőrző szolgáltatás költségét a biztosító a befektetési termékrész és a ha- gyományos termékrész aktuális értékének a költséglevonás napján aktuális arányában vonja le a felhalmozási befektetési egységek és szolgáltatási tar- talék csökkentésén keresztül.

Tehát amennyiben például a költséglevonás napján a

– a referencia érték 1 100 000 Ft;

– a szerződés összértéke 1 000 000 Ft;

– melyből a felhalmozási befektetési egységek aktuális értéke 750 000 Ft, azaz az aránya 75%;

– a szolgáltatási tartalék aktuális értéke 250 000 Ft, azaz aránya 25%;

– és a levonandó költség 100 Ft = (1 100 000 – 1 000 000) x 0,1%), akkor

– a felhalmozási befektetési egységekből 75 Ft = (100 Ft x 75%) kerül levonásra;

– míg a szolgáltatási tartalékból 25 Ft = (100 Ft x 25%).

A befektetési egységekhez kötött termékrész esetén a biztosító a költséget a felhalmozási egységekből eszközalaponként vonja le, annak arányában, ahogy az egyes eszközalapokban lévő felhalmozási egységek aktuális érté- ke aránylik a felhalmozási egységek teljes aktuális értékéhez.

4.§ BIZTOSÍTÓ SZOLGÁTATÁSA

1. Amennyiben a Tőkeőrző szolgáltatás bekapcsolásra került, az I. fejezetben meghatározott biztosítási események bekö- vetkezésekor a biztosító az életbiztosítási szerződésre a kö- vetkező szolgáltatást nyújtja:

a. A biztosított tartam alatt bekövetkező baleseti eredetű halála esetén a szerződésnek a biztosító részére történő bejelentése napján aktuális összértéke és a referencia érték közül a nagyobb, továbbá a kockázati biztosítási összeg.

A fentebb leírtaknak megfelelően, amennyiben a haláleset bejelentésé- nek napján a szerződés összértéke alacsonyabb, mint a referencia érték, a biztosító szolgáltatása:

referencia érték + 150 000 Ft

Amennyiben a haláleset bejelentésének napján a szerződés összértéke magasabb, mint a referencia érték, a biztosító szolgáltatása:

szerződés aktuális összértéke (= a szerződés számlaértéke) + 150 000 Ft.

b. A várakozási időn túl, de a biztosított 65. életévének be- töltését megelőzően bekövetkezett nem baleseti eredetű halála esetén a szerződésnek a biztosító részére történő bejelentése napján aktuális összértéke és a referencia érték közül a nagyobb.

A fentebb leírtaknak megfelelően, amennyiben a haláleset bejelentésé- nek napján a szerződés összértéke alacsonyabb, mint a referencia érték, úgy a biztosító szolgáltatása:

referencia érték

Amennyiben a haláleset bejelentésének napján a szerződés összértéke magasabb, mint a referencia érték, úgy a biztosító szolgáltatása:

szerződés aktuális összértéke (= a szerződés számlaértéke).

c. A biztosított 65. életévének betöltését követően bekövetkezett nem baleseti eredetű halála esetére a Tőkeőrző szolgáltatás nem terjed ki, a biztosító szolgáltatása a szerződésnek a haláleset biztosító részére tör- ténő bejelentése napján aktuális értéke.

d. Amennyiben két biztosított van a biztosításban, az egyik biztosított ha- lálakor a haláleseti szolgáltatás arányos része kerül kifizetésre a halál- eseti biztosítotti arány alapján. Ekkor a befektetési egységekhez kötött termékrész értéke és a hagyományos termékrész aktuális értéke lecsök-

xxx a kifizetett összeg adott termékrészre eső részével, a referencia érték az alábbiak szerint alakul:

– a befektetési egységekhez kötött termékrész esetében levont és kifi- zetett összeg valamennyi egységtípusból arányosan kerül meghatá- rozásra. Amennyiben a befektetési egységekhez kötött termékrész több eszközalappal rendelkezik, úgy a levonás a befektetési egységek értékének levonáskor aktuális eszközalapok közötti megbontási ará- nyában történik;

– a hagyományos termékrész tartalékait a biztosító az aktuális értékük arányában csökkenti le a levont és kifizetett összegnek megfelelően.

5.§ A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSÉNEK MÓDJA

A szolgáltatás teljesítéséhez a biztosító – az I. fejezet „A biztosítási ese- mény bejelentésének módja, határideje” részben jelzett iratokon túl – a kö- vetkező iratok bemutatását kérheti:

– a biztosított születési idejét hitelt érdemlően igazoló okirat.

6.§ A KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS MEGSZŰNÉSE

A Tőkeőrző szolgáltatás megszűnik:

a. a biztosítás megszűnésével, annak megszűnése napján;

b. amennyiben a szerződő a szolgáltatást kikapcsolja, a bejelentést követő hófordulón;

c. ha a szolgáltatás költségét a biztosító a befektetési egységek és tarta- lékok terhére nem tudja érvényesíteni, a sikertelen költségelvonást kö- vető hófordulón.

B. EGÉSZSÉGKÁROSODÁSRA SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS

A biztosított várakozási időt követően betegségből, vagy a tartam alatt bal- esetből kialakult, legalább 40%-os egészségkárosodása esetén a biztosító 1 000 000 Ft-ot fizet ki egyösszegben a biztosított részére.

1.§ TARTAM

1. A kiegészítő szolgáltatás kizárólag akkor kapcsolható be, amennyiben a biztosított belépési kora nem haladja meg (a 64 évet.

2. A jelen kiegészítő szolgáltatást a szerződő bármikor kikapcsolhatja.

2.§ KÖLTSÉG

1. kiegészítő szolgáltatás költsége:

A költséget a biztosító minden biztosítási hónap első napján vonja le a ki- egészítő szolgáltatás teljes tartama alatt.

A költséget a biztosító a felhalmozási befektetési egységek aktuális összér- tékének és a szolgáltatási tartalék aktuális értékének a költséglevonás nap- ján aktuális arányában vonja le, a felhalmozási befektetési egységek és szolgáltatási tartalék csökkentésén keresztül.

Amennyiben a biztosítás nem rendelkezik elegendő felhalmozási befekte- tési egységgel, illetve szolgáltatási tartalékkal, akkor a biztosító a részben vagy egészben érvényesíteni nem tudott kockázati költséget az eseti be- fektetési egységek és eseti tartalék terhére érvényesíti, és ha ebben az eset- ben sincs elegendő fedezet, akkor a nyereségtartalék terhére.

Amennyiben a költség esedékességének napján egyik formá- ban (az előbb megnevezett befektetési egységek, illetve tar- talékok) sem áll rendelkezésre fedezet a költség érvényesíté- séhez, a szolgáltatás a sikertelen költségelvonást követő hó- fordulón automatikusan kikapcsol, és a biztosító a biztosítási eseményre nem fizeti ki a Egészségkárosodásra szóló kiegé- szítő szolgáltatás biztosítási összegét, tekintve, hogy annak fedezetéül szolgáló költséget nem tudta érvényesíteni.

3. A kiegészítő szolgáltatás költsége havi 230 Ft. A kockázati költség mér- tékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan nem módosíthatja.

3.§ BIZTOSÍTÓ SZOLGÁTATÁSA, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Jelen kiegészítő szolgáltatás biztosítási eseményei a követ- kezők:

a. a biztosított egészségi állapotának tartam alatt bekövetkező, legalább 40%-os mértéket elérő károsodása balesetből eredő okból;

b. a biztosított egészségi állapotának tartam alatt bekövetkező, legalább 40%-os mértéket elérő károsodása betegségből eredő okból

azzal, hogy az egészségkárosodást okozó balesetnek, illetve betegségnek is a tartam alatt kell bekövetkeznie.

2. A biztosítási események bekövetkezésekor a biztosító a kö- vetkező szolgáltatást nyújtja:

a. a biztosítottnak a várakozási idő alatt betegségből eredően kialakult legalább 40%-os egészségi károsodása esetén, a biztosító a szerződés összértékét fizeti ki a biztosított részére. A biztosító szolgáltatása a kár- esemény bejelentésekor a szerződés aktuális számlaértéke. Tehát a biz- tosító szolgáltatása:

a szerződés aktuális összértéke (= a szerződés számlaértéke)

b. a biztosítottnak a várakozási időn túl betegségből eredően kialakult vagy a kiegészítő szolgáltatás tartama alatt balesetből eredően kialakult legalább 40%-os egészségi károsodása esetén, a biztosító a szerződés összértékét, valamint további 1 000 000 Ft-ot fizet ki a biztosított ré- szére. A biztosító szolgáltatása a káresemény bejelentésekor a szerző- dés aktuális számlaértéke. Tehát a biztosító szolgáltatása:

a szerződés aktuális összértéke (= a szerződés számlaértéke)

+ 1 000 000 Ft

4.§ A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSÉNEK MÓDJA

1. A szolgáltatás teljesítéséhez a biztosító – az I. fejezet A biztosítási ese- mény bejelentésének módja, határideje részben felsoroltakon túl – a kö- vetkező iratok bemutatását kérheti:

a. a biztosított születési idejét hitelt érdemlően igazoló okirat.

5.§ KIZÁRT KOCKÁZATOK, MENTESÜLÉSEK

1. A biztosító nem teljesít szolgáltatást a kiegészítő szolgál- tatás vonatkozásában az alapbiztosítás esetében jelzett ese- ményeken túl az alábbi esetben:

– amennyiben a biztosítási esemény a kockázatviselés kez- detekor diagnosztizált (meglévő) betegséggel összefüg- gésben következett be.

2. A fenti kizárt kockázatok esetén a biztosító a szerződés összértékét fizeti ki, vagyis a kockázati biztosítási összeget nem fizeti ki.

6.§ A KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS MEGSZŰNÉSE

A kiegészítő szolgáltatás megszűnik:

– a biztosítási esemény bekövetkezésével a biztosítási esemény napján;

– a biztosítás megszűnésével a megszűnés napján;

– amennyiben a szerződő a szolgáltatást kikapcsolja, a bejelentést követő hófordulón;

– a szolgáltatás költségét a biztosító a befektetési egységek terhére nem tudja érvényesíteni, a sikertelen költségelvonást követő hófordulón;

– annak a naptári xxxxx a végén, amelyben a biztosított betölti a 65. élet- évet.

C. DÍJÁTVÁLLALÁS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS

Munkanélküliség (a biztosított álláskeresőként történő nyilvántartása), illet- ve keresőképtelenség (balesetből vagy betegségből eredő, 30 napot meg-

haladó folyamatos betegállománya) esetén a biztosító maximum 6 hóna- pos időtartamra átvállalja és megfizeti az I. fejezetben bemutatott életbiz- tosítás folyamatos havi díját.

A kiegészítő szolgáltatás kizárólag a folyamatos díjfizetésű,

havi gyakorisággal vállalt szerződések esetén kapcsolható be, éves díjfizetés vagy kizárólag eseti díj befizetése esetén nem.

1.§ BIZTOSÍTOTT

1. A díjátvállalási kiegészítő szolgáltatás kizárólag arra a biztosítottra lehet bekapcsolni, aki a szerződővel megegyezik.

2. A kiegészítő szolgáltatás kizárólag akkor kapcsolható be, amennyiben a biztosított

a. belépési kora (két biztosított esetén mindkét biztosított belépési kora) meghaladja a 18. évet, azonban nem haladja meg (két biztosított ese- tén egyik biztosított belépési kora sem haladja meg) a 64 évet;

b. semmilyen jogcímen nem részesül nyugdíjban (kivéve az özvegyi, szülői és baleseti hozzátartozói nyugdíjat);

c. az elmúlt 12 hónap során nem volt több mint 30 egymást követő napon át keresőképtelen állományban;

d. esetében teljesül, hogy az ajánlat megtételének időpontjáig sem ő, sem a munkáltatója nem kezdeményezte a munkaviszony megszüntetését sem felmondással, sem azonnali hatályú felmondással, sem közös meg- egyezéssel;

e. tudomása szerint nem tartozik az alkalmazottak azon körébe, akiknek az elkövetkező 12 hónapban a munkáltatónál végrehajtott átszervezés, alkalmazotti létszámcsökkentés vagy a munkáltató esetleges csődje, vagy felszámolása miatt megszüntetnék a munkaviszonyát.

2.§ TARTAM

A szolgáltatás tartama legfeljebb annak a naptári évnek a végig tart, amely- ben a biztosított betölti a 65. életévet.

3.§ KÖLTSÉG

1. A Díjátvállalás kiegészítő szolgáltatás költsége: a biztosító több- letszolgáltatásának fedezetére levont költség.

2. A Díjátvállalás kiegészítő szolgáltatás költséget a biztosító minden biz- tosítási hónap első napján vonja le a kiegészítő szolgáltatás teljes tartama alatt a biztosítási hónap első napján, tartam közben történő bekapcsolás esetén a bekapcsolást követő biztosítási hónap első napján.

A költséget a biztosító a felhalmozási befektetési egységek aktuális összér- tékének és a szolgáltatási tartalék aktuális értékének a költséglevonás nap- ján aktuális arányában vonja le, a befektetési egységek és tartalékok csök- kentésén keresztül.

Amennyiben a biztosítás nem rendelkezik elegendő felhalmozási befekte- tési egységgel, illetve szolgáltatási tartalékkal, akkor a biztosító a részben vagy egészben érvényesíteni nem tudott kockázati költséget az eseti be- fektetési egységek és eseti tartalék terhére érvényesíti, és ha ebben az eset- ben sincs elegendő fedezet, akkor a nyereségtartalék terhére. Amennyi- ben a költség esedékességének napján egyik formában (az előbb megnevezett befektetési egységek, illetve tartalékok) sem áll rendelkezésre fedezet a költség teljes érvényesítésé- hez, a biztosító a biztosítási eseményre nem teljesít szolgál- tatást, tekintve, hogy annak fedezetéül szolgáló költséget nem tudta érvényesíteni.

3. A kiegészítő szolgáltatás költségének alapja az életbiztosítási szerződés havi díja.

4. A Díjátvállalási kiegészítő szolgáltatás költség mindenkori a folyamatos havi díj százalékában kifejezett mindenkori mértékét a Kondíciós Lista

„Költségek” című fejezete határozza meg. A költség mértékét a biztosító a

tartam alatt egyoldalúan módosíthatja a biztosítási kockázat jelentős növe- kedése esetén, melynek részleteit a következő rész tartalmazza.

4.§ A BIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT JELENTŐS NÖVEKEDÉSE

1. Amennyiben a biztosító a kiegészítő szolgáltatás bekapcsolása után sze- rez tudomást a kiegészítő szolgáltatást érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelen- tős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt na- pon belül javaslatot tehet a kiegészítő szolgáltatás jelen Feltételekben fog- laltak szerinti módosítására, vagy a kiegészítő szolgáltatást harminc napra írásban felmondhatja.

2. A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül a biztosító saját kártapasztalatának jelentős mértékű növekedése, illetve a biztosítóra vo- natkozó költségek, ezen belül az adóterhek vagy jogszabályoknak való megfelelés miatt fellépő költségek legalább 5%-os változása. Ezen esetek- ben a biztosító a kiegészítő szolgáltatás kockázati költségét módosíthatja, a költség módosítása a változás mértékével arányos mértékben történhet, több tényező együttes változása esetén halmozottan is, de legfeljebb a ki- egészítő szolgáltatás kockázati költségének 50%-os emelésével vagy csök- kentésével járhat. Kedvezőtlen kártapasztalatnak számít az adott naptári évet megelőző és a naptári évben tapasztalt kárgyakoriság minimum 10%- os növekedése, kedvezőnek a minimum 10%-os csökkenése. Jelen Feltéte- lekben a biztosító kárgyakoriságnak az adott naptári évben a biztosító által végrehajtott kárkifizetések és az adott naptári évben biztosított ügyfelek át- lagos számának hányadosát tekinti. A biztosító a kiegészítő szolgáltatás költség emelésének jogát legfeljebb évente egy alkalommal gyakorolhatja.

5.§ BIZTOSÍTÓ SZOLGÁTATÁSA, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. A Díjátvállalási kiegészítő szolgáltatás vonatkozásában biztosítási eseménye a következő:

a. a biztosítottnak a biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekövet- kezett 30 (harminc) egymást követő napot meghaladó álláskeresőként (munkanélküliként) történő nyilvántartása;

b. a biztosítottnak a biztosító kockázatviselésének tartama alatt baleseté- ből vagy betegségéből eredő, 30 (harminc) napot meghaladó folyama- tos betegállománya.

2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a biztosított álláske- resőként (munkanélküliként) történő nyilvántartásának a 31. napja, illetve a keresőképtelenség 31. napja.

3. E kiegészítő szolgáltatás biztosítási feltétele szerint kizárólag a kocká- zatviselés tartama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nél- kül bekövetkezett vétlen és önhibán kívüli álláskeresővé (munkanélkülivé) válás, illetve baleset vagy betegség következményei minősülnek biztosítási eseménynek.

4. A biztosítási események bekövetkezésekor a biztosító a kö- vetkező szolgáltatást nyújtja:

a. Amennyiben a biztosított álláskeresőként (munkanélküliként) történő nyilvántartása, illetve keresőképtelensége eléri a 31 napot, ettől kezdő- dően a biztosító az álláskeresőként való nyilvántartásának időszaka, il- letve a keresőképtelenségi időszaka alatt a biztosító havonta átvállalja és megfizeti az I. fejezeten bemutatott életbiztosítás folyamatos havi díját legfeljebb 6 (hat) havi időtartamra.

b. A biztosító díjátvállalási és -fizetési kötelezettsége addig az időpontig áll fenn, amelyik az alább felsorolt időpontok közül a legkorábban bekö- vetkezik:

b/1. annak a biztosítási hónapnak a végéig, amelyben a biztosított ál- láskeresőként (munkanélküliként) történő nyilvántartása, illetve ke- resőképtelensége megszűnik, vagy

b/2. amennyiben a kiegészítő szolgáltatás költségét a biztosító nem

tudja az életbiztosítási szerződésről levonni, mert a szerződésen nem áll rendelkezésre elegendő befektetési egység, illetve tartalék, úgy a sikertelen költségelvonást követő biztosítási hónap végéig;

b/3. de – egy biztosítási esemény kapcsán – legfeljebb 6 (hat) egymást követő hónapig.

c. Ha a biztosított munkaviszonyát megszüntető írásbeli jognyilatkozat a várakozási idő alatt kelt, vagy ha a biztosított munkaviszonya a várako- zási idő alatt szűnt meg, az nem minősül biztosítási eseménynek, és a biztosító az emiatt bekövetkezett álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetében sem a várakozási idő alatt, sem annak lejártát követően nem nyújt biztosítási szolgáltatást.

d. A biztosító által havonta átvállalt folyamatos díj mértéke a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában érvényes havi díj, de maxi- mum havi 100 000 Ft-nak megfelelő díj. Amennyiben ebben az idő- pontban az életbiztosítási szerződés díj fizetése szünetelt, ezért a bizto- sító nem várt el folyamatos díjat, úgy az átvállalt díj mértéke a díjfizetés szüneteltetés előtti utolsó érvényes havi gyakoriság szerinti díj, de leg- feljebb havi 100 000 Ft.

e. A várakozási időn belül baleseti okból bekövetkező keresőképtelenség esetén a biztosító által havonta átvállalt folyamatos díj mértéke a szer- ződés megkötésekor, illetve a tartam alatt történő bekapcsolásakor ak- tuális havi díj.

5. Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetében a biztosító újabb szol- gáltatására a biztosított akkor jogosult, ha a szolgálatlás befejezését köve- tően a biztosító 12 hónapon keresztül a kiegészítő szolgáltatás költségét érvényesítette.

6. Amennyiben a biztosított a kiegészítő szolgáltatás bekapcsolásának idő- pontjában nem rendelkezett legalább 6 hónapos folyamatos, a Munka Tör- vénykönyve szerinti határozatlan időtartamú munkaviszonnyal, a biztosító csak abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha kiegészítő biztosítás bekap- csolása és a biztosított a munkanélkülivé válása közötti időszakban a bizto- sított legalább 6 hónapig folyamatosan a Munka Törvénykönyve szerinti határozatlan időtartamú munkaviszonnyal rendelkezett.

7. Keresőképtelenség esetén amennyiben a biztosított a biztosítási szolgál- tatás megszűnését követő 30 napon belül a korábbi biztosítási eseményt ki- váltó ok vagy annak következménye miatt újból keresőképtelenné válik, akkor az ilyen keresőképtelenséget a biztosító az előző biztosítási esemény folytatásaként tekinti és az újbóli keresőképtelenség bekövetkezése után azonnal szolgáltat. 30 napon belül más okból keletkező vagy a biztosítási szolgáltatás megszűnése után több mint 30 nappal bekövetkező kereső- képtelenséget a biztosító új biztosítási eseménynek tekint.

5.§ A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSÉNEK MÓDJA

1. A keresőképtelenségi szolgáltatás teljesítéséhez a biztosító – az I. feje- zet „A biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje részben” jel- zett iratokon túl – a következő dokumentumok bemutatását kéri, illetve kérheti:

a. orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről nyomtatvány;

b. orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről nyomtatvány;

c. Országos Egészségbiztosítási Pénztár által kiállított igazolás a kereső- képtelenség tartamáról és okáról;

x. xxxxxxxxxx által kiállított igazolás a keresőképtelenség tartamáról és okáról (amennyiben TB kifizetőhely);

e. a biztosító által kért, a biztosítási eseménnyel és annak következmé- nyeivel kapcsolatos vizsgálati eredményeket, orvosi igazolásokat, záró- jelentéseket.

2. A munkanélküliségi szolgáltatás teljesítéséhez a biztosító – az I. fejezet

„A biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje részben” jelzett iratokon túl – az alábbi dokumentumok bemutatását kéri, illetve kérheti:

a. munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési járadék megálla- pításához” elnevezésű nyomtatvány másolatát;

b. az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról szóló – igazolványának másolatát;

c. a munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munkaviszony megszű- néséről, megszüntetéséről;

x. xxxxxxxxxx a munkáltató jogutód nélkül szűnt meg, a megszűnést iga- zoló nyilatkozat másolatát;

e. a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (xxxxxxxxx, közös megegyezés, próbaidő alatti megszüntetés) másolatát;

f. a munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását, hogy a biztosított az adott hónapra vonatkozóan mely időponttól, mely időpontig regisztrált álláskereső;

g. az álláskeresési járadék iránti kérelem vagy – ha van – annak megállapí- tó esetleg elutasító határozatának másolatát, esetleg a megállapított já- radék vagy segély havi összegéről szóló szelvény fénymásolatát;

h. a megszűnt, megszűntetett munkaviszonyra vonatkozó munkaszerző- dés másolatát.

3. A szolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a biztosítási esemény kezdetétől folyamatosan (havonta) iga- zolja – a biztosító által bekért írásos dokumentumokkal –, hogy a betegállománya, illetve munkanélküli/regisztrált ál- láskereső státusza megszakítás nélkül fennáll.

4. Munkanélkülivé válás kockázatra vonatkozó területi hatály Magyaror- szág területén honos munkáltatóval fennálló munkaviszony- ra korlátozódik.

6.§ KIZÁRT KOCKÁZATOK, MENTESÜLÉSEK

A biztositó nem viseli a keresőképtelenségi és a munkanél- küliségi kockázatot, ha a kockázatviselés kezdetekor a bizto- sított bármilyen jogcímen – kivéve az özvegyi, szülői es bal- eseti hozzátartozói nyugdíj – nyugdíjas.

1. A biztosító kockázatviselése balesetből vagy betegségből bekövetkező keresőképtelenség esetén a biztosításra érvé- nyes kizárások és mentesüléseken túl nem terjed ki az alábbi kockázatokra, illetve károkra, ha a biztosítási esemény az alábbiakkal okozati összefüggésben következett be:

a. aszténiával, depresszióval es más mentális rendellenessé- gekkel kapcsolatos keresőképtelenségre;

b. pszichiátriai vagy pszichológiai kezeléssel kapcsolatos ke- resőképtelenségre;

c. detoxikálóval, alvás terápiával kapcsolatos keresőképte- lenségre;

d. geriátriai vagy gerontológiai kezeléssel kapcsolatos kere- sőképtelenségre;

e. rehabilitációval, utógondozással kapcsolatos keresőképte- lenségre;

f. gyógypedagógiával, logopédiával kapcsolatos keresőkép- telenségre;

x. xxxxxxxxxxxxx, fizio- és fizikoterápiával, masszázzsal, für- dőkúrával, fogyókúrával kapcsolatos keresőképtelenségre;

x. xxxxxxxxx nem indokolt, a biztosított által kezdeményezett beavatkozásokkal (például kozmetikai, plasztikai beavat- kozások) kapcsolatos keresőképtelenségre;

i. gyermekápolási táppénzre;

j. hadkötelesként fegyveres katonai, illetve polgári szolgála- tot teljesítő biztosított keresőképtelenségre;

k. olyan keresőképtelenségre, amely alatt a biztosított jö- vedelemszerző tevekénységet folytat;

l. olyan keresőképtelenségre, amely nem a biztosított egész- ségi állapota miatt következett be.

2. A biztosító kockázatviselése munkanélküliség esetén a biz- tosításra érvényes kizárások és mentesüléseken túl nem ter- jed ki:

a. határozott tartamú munkaviszonyra, valamint a munka- erőkölcsönzés céljából létesített munkaviszonyra;

b. olyan biztosítottakra, akik az álláskeresővé válásukat megelőzően nem álltak a 4.§ 6. pont szerinti munkavi- szonyban, vagy a 4.§ 6. pont szerinti munkaviszonyban áll- tak ugyan, de a munkaviszonyuk megszűnését, illetve megszüntetését megelőző 6 hónap során a munkavégzé- sük – a táppénz kivételével – szünetelt;

c. a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszünte- tésére, kivéve, ha a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére az alábbi okok valamelyike miatt került sor:

− a munkáltatónál történt átszervezés, alkalmazotti lét- számcsökkentés;

− a munkáltató jogutód nélküli megszűnése;

− a munkavállaló tartós keresőképtelensége;

d. a munkaviszonynak a biztosított által kezdeményezett fel- mondás miatti megszüntetésére;

e. a munkaviszony próbaidő alatti megszüntetésére;

f. a munkaviszonynak a munkáltató által azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésére, illetve, ha a mun- káltató a biztosított magatartása miatt felmondással élt;

g. a munkáltató általi felmondásra öregségi nyugdíjazás, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban való jogosult- ság megállapítása miatt;

x. a biztosított munkaviszonyának megszüntetésére, ha azt a munkáltató a biztosítás kezdete előtt már írásban közölte vagy bejelentette;

i. a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével megszűnt munkaviszonyra, ha

– a munkáltatói jogok gyakorlója a biztosított vagy a biz- tosított hozzátartozója, vagy

– a biztosított az adott munkáltatónál többségi tulajdon- nal vagy meghatározó befolyással rendelkezik, vagy

– a biztosított a munkáltató üzletvitelét befolyásoló dön- tések meghozatalára jogosult vagy egyéb vállalati veze- tési befolyással rendelkezik;

j. a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével megszűnt munkaviszonyra, ha azt a munkáltató a biztosítás kezdete előtt már írásban közölte vagy bejelentette.

7.§ A KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS MEGSZŰNÉSE

A jelen kiegészítő szolgáltatás megszűnik:

– a biztosított 65. életévének elérésével;

– a biztosítás megszűnésével a megszűnés napján;

– amennyiben a szerződő a szolgáltatást kikapcsolja a bejelentést követő hófordulón;

– a szolgáltatás költségét a biztosító a befektetési egységek és tartalékok terhére nem tudja érvényesíteni, a sikertelen költségelvonást követő hó- fordulón.

III. FOGALOMTÁR

A. Mindkét termékrészre vonatkozó fogalmak

1. Adójóváírás: a biztosításra adójóváírás igényelhető. Az adójóváírás az adóhatóság által a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján megfizetett speciális eseti díj.

2. Adójóváírásból képzett befektetési egységek: az adójóváírá- sok összegéből képzett befektetési egységek.

3. Álláskereső (munkanélküli) az, akit a munkaügyi központ/kiren- deltség a vonatkozó jogszabályok alapján álláskeresőként (munkanélküli- ként) nyilvántart.

4. Baleset: a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő külső behatás, mely- ből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meg- hal. Jelen Általános Feltételben balesetnek minősülnek az alábbi események is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be:

a. vízbefúlás;

b. égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;

c. károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szer- vezetbe kerülése.

A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző betegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek. Az öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet nem baleset.

5. Befektetési egységekhez kötött termékrész: a biztosítás azon része, ahol a biztosító a biztosítási díj szerződésben meghatározott részét, valamint az eseti díjakat a szerződő által választott eszközalapokba helyezi befektetés céljából. A befektetési egységekhez kötött termékrész esetében a befektetési kockázatot a szerződő viseli.

6. Betegség: Az orvostudomány aktuális, általánosan elfogadott állás- pontja szerint a biztosított egészségében bekövetkező rendellenes testi vagy szellemi állapot, mely nem minősül baleseti eredetűnek és objektív tü- neteket mutat.

7. Biztosítási díj: a szerződő által befizetett folyamatos vagy eseti díj, melyet a biztosító teljes egészében befektet.

8. Biztosítási évforduló: a biztosítási szerződés tartamának minden évében a kockázatviselés kezdetének megfelelő napot megelőző nap.

9. Biztosítási hóforduló: a biztosítási szerződés tartamának minden hónapban a kockázatviselés kezdetének megfelelő napot megelőző nap. Ha az adott hónapban ilyen nap nincsen, akkor a hónap utolsó napja.

10. Biztosítási hónap: az az időszak, mely minden naptári hónapban a kockázatviselés kezdetének megfelelő napon – vagy amennyiben az adott hónapban nincs ilyen nap, akkor a hónap utolsó napján – kezdődik, és a következő ugyanilyen időszak kezdőnapját megelőző napon vagy a szerző- dés tartamának lejáratával zárul.

11. Biztosítási időszak: két egymást követő biztosítási évforduló kö- zötti 1 éves időszak, más néven biztosítási év.

12. Biztosított belépési kora: az adott biztosítottra vonatkozóan a kockázatviselés kezdetének éve és a biztosított születési évének különbsége.

13. Díjfizetési periódus: azon szerződések esetében, melyeknél a szer- ződő az ajánlaton vagy később a tartam során folyamatos díjfizetést vállalt a díjfizetési gyakoriságtól függő havi vagy éves időszak, melyre a szerződő által vállalt biztosítási díj fizetése vonatkozik. Az első díjfizetési periódus kezdő napja a kockázatviselés kezdetének napja.

14. Életbiztosítás: Életbiztosítási szerződés alapján a biztosító a termé- szetes személy biztosított halála, meghatározott életkor vagy időpont el- érése, vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben megha- tározott biztosítási összeg kifizetésére vállal kötelezettséget.

15. Fogyasztó: szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

16. Hagyományos termékrész: a biztosítás azon része, ahol a biztosí- tó a biztosítási díj szerződésben meghatározott részét, valamint a visszajut- tatott többlethozamot az életbiztosítási díjtartalékba helyezi befektetés cél- jából. A hagyományos termékrész esetében a befektetési koc- kázatot a biztosító viseli.

17. Haláleseti biztosítotti arány: két biztosítottal rendelkező szerződés

esetén a szerződő és a biztosítottak által közösen meghatározott, minden biztosítottra külön megadott arány, mely azt fejezi ki, hogy valamely biztosí- tott halála esetén a biztosító teljes haláleseti szolgáltatásának mekkora részét fizesse ki az elhunyt biztosított haláleseti kedvezményezettjének részére. Va- lamely biztosított halálát követően a még életben lévő biztosítottakra auto- matikusan módosulnak a fennmaradó összegre vonatkozó haláleseti biztosí- tott arányok oly módon, hogy az arányok mindenkori összege 100% marad- jon. Az automatikus aránymódosulást követően az életben lévő biztosítottak között a halálesetet megelőzően érvényben lévő arányok nem változnak.

18. Kondíciós Lista: a jelen Feltétel mellett a megkötött termékre vo- natkozó kiegészítő paramétereket és jellemzőket (pl. változtatható költsé- gek aktuális mértékét, választható eszközalapok körét) tartalmazó doku- mentum, mely a szerződés elválaszthatatlan részét képezi.

A megkötött szerződésre az adott termékre vonatkozó, mindenkor ha- tályos Kondíciós Lista az irányadó, amely a biztosító honlapján elérhető. A Kondíciós Listában foglaltakat -a tartam alatt egyoldalúan nem módosítha- tó költségek kivételével- adott hatálytól a biztosító egyoldalúan is módosít- hatja a szerződés tartama alatt, amennyiben a biztosító oldaláról ezt gaz- daságossági, jövedelmezőségi vagy hatékonysági szempontok indokolják. Amennyiben a biztosító a Kondíciós Lista olyan elemén változtat, mely a korábban megkötött szerződéseket érinti, akkor a Kondíciós Lista változá- sának hatályba lépése előtt 30 nappal a biztosító a honlapján elérhetővé teszi a módosított Kondíciós Listát.

19. Keresőképtelenség: Jelen Feltétel szempontjából keresőképtelen az, aki:

a. balesete, illetve betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;

b. aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;

és a keresőképtelenség elbírálására és igazolására jogosult orvos vagy kór- ház által igazoltan keresőképtelen állományban van (saját jogon).

20. Kórház: Az egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetőleg ilyen- ként nyilvántartott kórházak, klinikák, amelyek állandó szakorvosi irányítás és felügyelet alatt állnak:

a. az üzemi kórházak;

b. a fegyveres testületek kórházai;

c. a magánkórházak;

d. minden olyan, az erre jogosult egészségügyi hatóság által elismert egyéb gyógyintézmény, ahová az orvos a biztosítottat beutalja.

A jelen Feltétel alapján létrejövő szerződések szempontjából

nem minősülnek kórháznak különösen:

a. a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és sza- natóriumok;

b. az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei;

c. gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok;

d. az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai;

e. a fürdő- és egyéb gyógyintézetek;

f. az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei.

21. Megtakarítási életbiztosítás: Életbiztosítási szerződés alapján a biztosító a természetes személy biztosított halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése, vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerző- désben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére vállal kötelezettséget. A tisztán kockázati (haláleseti) életbiztosítások körén kívül eső olyan életbizto- sítások, amelyek lejárati szolgáltatással vagy visszavásárlási lehetőséggel (visz- szavásárlási értékkel) – egyes esetekben ezek mindegyikével – rendelkeznek.

22. Nyugdíjbiztosítás: olyan életbiztosítás, ahol az SZJA törvény 44/C.§

(8) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség összegével csökkentett biztosítói teljesítésre – a haláleseti szolgáltatást kivéve – a nyugdíjbiztosítá- si szerződés egész tartama alatt az a biztosított jogosult, akire a nyugdíj- biztosítási szerződést megkötötték, és a biztosítói teljesítést a biztosított

a. halála;

b. társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni);

c. egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása (egészségkárosodás), feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létre- jöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mér- téket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem), vagy

d. a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése váltja ki, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés lét- rejöttétől (az ajánlat vagy a szerződésmódosítás ügyfél részéről történő aláírásának napjától) a biztosító biztosítási eseményre tekintettel törté- nő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a biztosított legalább 40%- os mértékű egészségkárosodását, valamint kivéve, ha a biztosító teljesí- tése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgálta- tást a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik, azzal, hogy a nyug- díjbiztosítási szerződésnek az a-d. pontokban szereplő biztosítási ese- ményeket – a c. pont kivételével, ha a biztosított egészségkárosodása a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttekor a 40%-os mértéket már eléri – tartalmaznia kell, és az a-d. pontokban szereplő biztosítási eseménye- ken kívül más biztosítási eseményt nem tartalmazhat. Amennyiben a szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig tartó időszakra kalkulált járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege az 5 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás – a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt – egy összegben is teljesíthető.

A biztosító a teljes tartam alatt fenntartja a jogot a szerződési feltételek egyoldalú módosítására, ha ezzel olyan feltételmódosítások történnek, me- lyek a mindenkor hatályos törvényi definíció szerinti nyugdíjbiztosítási fo- galomnak történő megfelelést szolgálják. A szerződés módosítási javaslatot a szerződő annak kézhezvételét követő 15 napon belül írásban visszauta- síthatja, amennyiben ezen határidőn belül nem nyilatkozik, a szerződés a biztosító által megküldöttek szerint módosul a módosítási javaslat kézhez- vételének hatályával.

23. Szerződés összértéke: adott napon a befektetési egységekhez kö- tött termékrész és a hagyományos termékrész aktuális értékének összege. A biztosító a biztosítási évfordulót követő és a biztosítás megszűnését kö- vető 15 napon belül írásban tájékoztatja a szerződőt az alábbiakról:

– a biztosítási szerződés számlájának aktuális helyzetéről;

– a biztosítási szerződés megkötésétől vagy az előző írásbeli tájékoztató időpontjától eltelt időszakban a biztosítási szerződésre beérkezett biz- tosítási díjakról, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos költségekről, a szerződő által a biztosítási szerződés keretében igénybe vett szolgálta- tások, maradékjogok értékéről és az eszközalapok és termékrészek kö- zött a szerződő utasítására végrehajtott átcsoportosítás időpontjáról, arányáról, a befektetési egységek árfolyamáról a tájékoztatás időpont- jában, valamint a jóváírt többlethozamról.

24. Termékrész: a jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítást alkotó befektetési egységekhez kötött vagy hagyományos termékrész egyike.

25. Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysé- ge körében eljáró személy.

B. Befektetési egységekhez kötött termékrészre vonatkozó fogalmak

26. Befektetési egységek: adott eszközalap befektetéseiben azonos értékű részesedést megtestesítő elszámolási egységek.

27. Befektetési egység árfolyama: adott napon egy adott eszköz- alap befektetései összértékének és az eszközalapban nyilvántartott befek- tetési egységek darabszámának hányadosa. A biztosító a biztosítási díj be- fektetésekor ezen az árfolyamon számítja ki a jóváírandó befektetési egy-

ségek darabszámát, illetve ezen az árfolyamon számítja át a befektetési egységeket forintra (például a biztosító szolgáltatásának kiszámításakor).

28. Befektetési egységekhez kötött termékrész értéke: a fel- halmozási és eseti befektetési egységek adott napon aktuális árfolyamokon számolt összértéke.

29. Diverzifikáció: kockázatmegosztási módszer. A befektetési portfólió többféle különböző befektetési eszközből történő összeállítása azzal a cél- lal, hogy a portfólió összkockázata csökkenjen.

30. Egységtípus: a biztosító felhalmozási és eseti befektetési egységek típusait különbözteti meg.

31. Eseti befektetési egységek: a befizetett eseti díjból a termékré- szek közötti aktuális arányának megfelelően képzett, a befektetési egysé- gekhez kötött termékrész eszközalapjának, illetve eszközalapjainak befek- tetéseiben arányos részesedést megtestesítő elszámolási egységek.

32. Eszközalap: a befektetési egyégekhez kötött termékrészbe befizetett biztosítási díjak befektetésére szolgáló, a biztosító eszközei között elkülö- nített eszközállományok (pl. értékpapírok), melyek értékének alakulása a befektetési egyégekhez kötött termékrész aktuális értékét meghatározza.

33. Eszközalap tájékoztató: a biztosító mindenkor hatályos eszköz- alap-kínálatát, az eszközalapok befektetési politikáját, lehetséges eszköz- összetételét, kockázatait, a befektetésre ajánlott időtávot, benchmarkot, továbbá a kockázati tényezőket meghatározó dokumentum, mely a szer- ződés elválaszthatatlan részét képezi. A megkötött szerződésre a minden- kor hatályos Eszközalap Tájékoztató az irányadó. A mindenkor hatályos Eszközalap Tájékoztató a biztosító honlapján elérhető. Az Eszközalap Tájé- koztatóban foglaltakat adott hatálytól a biztosító egyoldalúan is módosít- hatja a szerződés tartama alatt, amennyiben a biztosító oldaláról ezt gaz- daságossági, jövedelmezőségi vagy hatékonysági szempontok indokolják. Amennyiben a biztosító az Eszközalap Tájékoztató olyan elemén változtat, mely a korábban megkötött szerződéseket érinti, akkor az Eszközalap Tá- jékoztató változásának hatályba lépése előtt 30 nappal a biztosító a hon- lapján elérhetővé teszi a módosított Eszközalap Tájékoztatót.

A befektetési politika módosítására csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti be- fektetési politika megvalósítása a befektetési környezet vagy az eszközök el- érhetőségének vagy megfelelőségének megváltozása miatt nem lehetséges. A biztosító a befektetési politika módosításáról az érintett ügyfeleket annak hatályba lépését megelőzően legalább hatvan nappal írásban tájékoztatja. Amennyiben azonban a megváltozott körülmények ezt nem teszik lehetővé, akkor a biztosító az értesítési kötelezettségnek legkésőbb a változás bekö- vetkezésétől számított öt munkanapon belül tesz eleget. A biztosító a be- fektetési politika módosításáról a honlapján tájékoztatót tesz közzé.

34. Felhalmozási befektetési egységek: a szerződő által befizetett folyamatos díjból a termékrészek közötti aktuális aránynak megfelelően képzett, a befektetési egységekhez kötött termékrész eszközalapjának, il- letve eszközalapjainak befektetéseiben arányos részesedést megtestesítő elszámolási egység.

35. Értékelési nap: az a nap, amelyre vonatkozóan a biztosító az esz- közalapokat értékeli annak érdekében, hogy a befektetési egységek árfo- lyamát meghatározza. Az értékelésre lehetőség szerint minden munkana- pon, de naptári hetenként legalább egyszer sor kerül. Az adott értékelési napra vonatkozó árfolyam érvényes a következő értékelési napig, tekintet- tel különösen a hétvégékre, vagy ha elháríthatatlan külső vagy belső körül- mények miatt nem lehetséges az értékelés elvégzése valamely napra vo- natkozóan. Az értékelés során meghatározott árfolyamokról az ügyfél bő- vebb felvilágosítást kérhet a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos ren- delkezések” című fejezetében megadott tájékozódási lehetőségeken.

36. Nettó eszközérték: az adott eszközalapban lévő eszközök értéke –

ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és követeléseket is – csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve az eszközalapokat érintő dí- jakat, költségeket és passzív időbeli elhatárolásokat is.

C. Hagyományos termékrészre vonatkozó fogalmak

37. Eseti tartalék: a befizetett eseti díjból a termékrészek közötti aktu- ális arányának megfelelően a hagyományos termékrészbe befektetett, és a hatályos jogszabályoknak megfelelően a jövőbeni szolgáltatások és költsé- gek fedezetére képzett tartalék.

38. Életbiztosítási díjtartalék: jelen Feltétel szempontjából a szolgál- tatási, eseti és nyereségtartalék összege.

39. Hagyományos termékrész aktuális értéke: a szolgáltatási és eseti tartalék, valamint a nyereségtartalék adott napi értékének összege.

40. Nyereségtartalék: a biztosító a többlethozam egy részét visszajut- tatja a szerződő részére a jelen Feltétel „Befektetéssel kapcsolatos rendel-

kezések” című fejezetében meghatározott módon, melyből nyereségtarta- lékot képez.

41. Szolgáltatási tartalék: a befizetett díjból a termékrészek arányá- nak megfelelően a hagyományos termékrész szabályai alapján befektetett, és a hatályos jogszabályoknak megfelelően a jövőbeni szolgáltatások és költségek fedezetére képzett tartalék.

42. Eseti tartalék: a befizetett eseti díjból a termékrészek arányának megfelelően a hagyományos termékrészbe befektetett, és a hatályos jog- szabályoknak megfelelően a jövőbeni szolgáltatások és költségek fedeze- tére képzett tartalék.

43. Technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az életbiz- tosítási díjtartalék megállapításakor kalkulál. A biztosítás technikai kamat- lába 0%.

44. Többlethozam: adott naptári évben a számviteli biztosítástechnikai tartalékok körébe tartozó matematikai tartalék befektetési hozamának és a technikai kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége.