ÉVES JELENTÉS

PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS -	ESZKÖZÖK
	2018.01.01.	2018.12.31.	millió Ft
Megjegyzés	(módosított)*	(módosított)*	2019.12.31.
ESZKÖZÖK Forgóeszközök Pénzeszközök...................................................................................... 4, 5	948	1 315	925
Vevőkövetelések ................................................................................. 1, 4, 5,	101 584	120 115	119 055
Egyéb eszközök ................................................................................. 12	7 176	6 349	2 983
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök ....................................... 4, 5, 17	11 173	22 271	13 283
Szerződéses eszközök...................................................................... 1, 4, 18	10 074	11 755	11 890
Nyereségadó-követelés...................................................................... 6	-	33	292
Készletek ............................................................................................. 7	13 743	15 192	14 453
	000 000	000 030	162 881
Értékesítésre kijelölt eszközök.......................................................... 8	161	-	656
Forgóeszközök összesen ....................................................	144 859	177 030	163 537
Befektetett eszközök Tárgyi eszközök................................................................................... 9	371 732	359 584	343 704
Használatijog-eszközök .................................................................... 9, 17	-	-	96 103
Immateriális javak .............................................................................. 10	378 630	379 986	359 040
Befektetések ....................................................................................... 11	131 500	132 665	132 665
Éven túli vevőkövetelések................................................................. 1, 4	15 221	16 294	15 704
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök 1, 4, 5, 17	4 554	3 022	14 382
Szerződéses eszközök...................................................................... 1, 4, 18	3 269	3 142	3 325
Egyéb befektetett eszközök ............................................................. 12	5 110	4 181	4 197
Befektetett eszközök összesen ...........................................	910 016	898 874	969 120
Eszközök összesen ..............................................................	1 054 875	1 075 904	1 132 657

* Lásd 1.2 megjegyzést a módosítással kapcsolatos részletekért.

Budapest, 2020. február 18.

A Megjegyzések az Egyedi Éves Beszámoló szerves részét képezi.

PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS - FORRÁSOK

		2018.01.01. (módosított)*	2018.12.31. (módosított)*	millió Ft
	Megjegyzés	2018.01.01. (módosított)*	2018.12.31. (módosított)*	2019.12.31.
KÖTELEZETTSÉGEK
Rövid lejáratú kötelezettségek
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben..	4, 5	39 336	117 781	81 986
Lízingkötelezettségek ........................................................................	1, 4, 17	-	-	16 997
Kötelezettségek szállítók felé............................................................	4	110 978	149 425	118 372
Egyéb pénzügyi kötelezettségek.....................................................	1, 4, 17	5 557	6 044	5 665
Nyereségadó kötelezettség..............................................................	6	522	35	387
Céltartalékok.......................................................................................	13	2 312	2 270	3 468
Szerződéses kötelezettségek ..........................................................	1, 18	6 408	7 393	7 147
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek..............................................	1, 14	22 494	19 563	16 385
		187 607	302 511	250 407
Értékesítésre kijelölt eszközökhöz kapcsolódó kötelezettségek	8	-	-	-
Rövid lejáratú kötelezettségek összesen.............................		187 607	302 511	250 407
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben..	4	231 647	123 350	129 822
Lízingkötelezettségek ........................................................................	1, 4, 17	-	-	94 300
Egyéb pénzügyi kötelezettségek......................................................	1, 4, 17	44 783	45 313	38 989
Halasztott adó kötelezettség............................................................	6	13 579	15 789	17 767
Céltartalékok.......................................................................................	13	8 674	10 870	10 067
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek ..........................................	15	286	-	-
Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen ..........................		298 969	195 322	290 945
Kötelezettségek összesen....................................................		486 576	497 833	541 352
TŐKE
Xxxxxxxx tőke........................................................................................	16	104 274	104 274	104 274
Tőketartalékok....................................................................................	16	25 078	23 359	27 379
Saját részvények.................................................................................	16	-27	-45	-4 133
Eredménytartalék ...............................................................................	16	438 974	450 483	463 785
Saját tőke összesen.............................................................		568 299	578 071	591 305
Források összesen ...............................................................		1 054 875	1 075 904	1 132 657

* Lásd 1.2 megjegyzést a módosítással kapcsolatos részletekért.

Budapest, 2020. február 18.

A Megjegyzések az Egyedi Éves Beszámoló szerves részét képezi.

EREDMÉNYRE ÉS EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS

millió Ft (kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok)
	Megjegyzés	2018	2019
Bevételek .......................................................................................	18	493 317	507 877
Közvetlen költségek......................................................................................	19	-197 219	-204 922
Személyi jellegű ráfordítások ......................................................................	20	-56 868	-54 821
Értékcsökkenési leírás és amortizáció.......................................................	9, 10	-93 833	-114 402
Egyéb működési ráfordítások ....................................................................	21	-92 842	-74 135
Működési költségek .......................................................................		-440 762	-448 280
Egyéb működési bevételek ..........................................................................	22	8 712	6 929
Működési eredmény.......................................................................		61 267	66 526
Kamatbevétel .................................................................................................	23	265	887
Kamatköltség .................................................................................................	24	-13 233	-14 150
Egyéb pénzügyi költségek – nettó .............................................................	25	-3 930	-9 450
Nettó pénzügyi eredmény ..............................................................		-16 898	-22 713
Befektetések eredménye ...............................................................................	26	4 166	7 079
Adózás előtti eredmény .................................................................		48 535	50 892
Nyereségadó ...................................................................................................	6	-10 869	-11 559
Adózott eredmény..........................................................................		37 666	39 333
Teljes átfogó eredmény ...............................................................................		37 666	39 333
Egy részvényre jutó hozam (EPS):
Társaság részvényeseire jutó adózott eredmény ......................................	27	43 318	41 157
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (darab) ...		1 035 393 968	1 033 906 195
Részvényhígulást eredményező részvények átlagos száma (darab)		6 074 013	0
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (darab) hígított EPS számításhoz................................................................................		1 041 467 981	1 033 906 195
Egy részvényre jutó hozam (Ft) ....................................................................	27	41,84	39,81
Egy részvényre jutó hígított hozam (Ft)........................................................	27	41,59	39,81

A Megjegyzések az Egyedi Éves Beszámoló szerves részét képezi.

CASH-FLOW KIMUTATÁS

			millió Ft
	Megjegyzés	2018	2019
Üzleti tevékenységből származó cash-flow
Adózott eredmény...............................................................................		37 666	39 333
Értékcsökkenési leírás .....................................................................................		93 831	114 402
Nyereségadó......................................................................................................		10 869	11 560
Nettó pénzügyi eredmény................................................................................		12 732	15 633
Eszközök változása (forgótőke típusú) .........................................................		-20 795	3 408
Céltartalékok változása ...................................................................................		1 454	116
Kötelezettségek változása (forgótőke típusú) ..............................................		29 134	-29 473
Fizetett nyereségadó .......................................................................................		-9 218	-9 459
Kapott osztalék .................................................................................................		4 066	7 079
Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak .......................................................		-18 441	-22 581
Xxxxxx kamat .....................................................................................................		337	1 022
Egyéb pénzmozgással nem járó tételek........................................................		-6 528	1 150
Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow .............................		135 107	132 190
Befektetési tevékenységből származó cash-flow
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése.......................................	28	-74 882	-82 204
Egyéb pénzügyi eszközökből származó bevételek ......................................		6 946	1 729
Egyéb pénzügyi eszközök eladása .................................................................		-2 150	-9
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből származó bevétel		10 053	9 036
Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow ..........................		-60 033	-71 448
Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow
Fizetett osztalék ................................................................................................		-26 068	-26 063
Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele ............................................................	4	82 122	187 394
Hitelek és egyéb kölcsönök törlesztése ........................................................	0	-000 000	-202 759
Lízingek és egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek.............................................................................................................	4	-3 928	-15 616
Saját részvény visszavásárlására fordított összegek ...................................	20	-36	-4 088
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow ............................		-74 707	-61 132
Pénzeszközök változása .......................................................................		367	-390
Pénzeszközök az év elején ...................................................................................	4	948	1 315
Pénzeszközök az év végén ...................................................................................	4	1 315	925

A Megjegyzések az Egyedi Éves Beszámoló szerves részét képezi.

TŐKÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK

	darab							millió Ft
				Tő	ketartalékok
	Törzs- részvények száma (a)	Jegyzett tőke (a)	Tőke- tartalék (b)		Részvényben fizetendő részvényalapú kifizetések tartaléka (c)	Saját részvény (d)	Eredmény- tartalék (e)	Saját tőke
Egyenleg 2018.01.01.	1 042 742 543	104 274	27 379		-2 301	-27	438 975	568 300
Osztalék (f) ...............................................................................	-	-	-		-	-	-26 068	-26 068
Részvényben fizetendő részvényalapú juttatás (c) ..........	-	-	-		-1 809	18	-	-1 791
Saját részvény visszavásárlás (g)..........................................	-	-	-		-	-36	-	-36
MRP eredményének átvezetése (i) ......................................	-	-	-		90	-	-90	-
Tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben lebonyolított tranzakciók ...........................................	-	-	-		-1 719	-18	-26 158	-27 895
Adózott eredmény.....................................................	-	-	-		-	-	37 666	37 666
Teljes átfogó jövedelem .............................................	-	-	-		-	-	37 666	37 666
Egyenleg 2018.12.31. ...................................................	1 042 742 543	104 274	27 379		-4 020	-45	450 483	578 071
Új standard alkalmazása (IFRS 16) (h)................................	-	-	-		-	-	-29	-29
Felülvizsgált egyenleg 2019.01.01. ............................	1 042 742 543	104 274	27 379		-4 020	-45	450 454	578 042
Osztalék (f) ...............................................................................	-	-	-		-	-	-26 069	-26 069
Részvényben fizetendő részvényalapú juttatás (c)	-	-	-		4 087	-	-	4 087
Saját részvény visszavásárlás (g)..........................................	-	-	-		-	-4 088	-	-4 088
MRP eredményének átvezetése (i) ......................................	-	-	-		-67	-	67	-
Tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben lebonyolított tranzakciók ...........................................	-	-	-		4 020	-4 088	-26 002	-26 070
Adózott eredmény ........................................................	-	-	-		-	-	39 333	39 333
Teljes átfogó jövedelem .............................................	-	-	-		-	-	39 333	39 333
Egyenleg 2019.12.31. ...................................................	1 042 742 543	104 274	27 379		-	-4 133	463 785	591 305
Ebből saját részvény ..................................................	-8 836 348
Forgalomban lévő törzsrészvények száma 2019.12.31. ................................................................	1 033 906 195

A Megjegyzések az Egyedi Éves Beszámoló szerves részét képezi.

MEGJEGYZÉSEK A TŐKÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOKHOZ

(a) 2019. december 31-én a kibocsátott részvények száma 1 042 742 543, egyenként 100 forint névértékű. 2019. december 31-én kibocsátásra engedélyezett részvények száma ezzel megegyező, 1 042 742 543 darab.

Szavazati jogok és szavazás

Minden „A” sorozatú törzsrészvény részvényenként egy szavazatra jogosít a Társaság Közgyűlésén. A Közgyűlésen az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit legkésőbb a Közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. A Közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza, kivéve, ahol az Alapszabály a döntést a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többségéhez köti. Nincs korlátozás a nem-rezidens vagy külföldi részvényesek jogaiban, a törzsrészvények birtoklását és az ahhoz fűződő szavazati jog gyakorlását illetően. A törzsrészvényekhez fűződő szavazati jogokat az Alapszabály nem korlátozza. A Társaságnak nincs különleges irányítási joggal felruházott részvénye.

A részvények átruházása

A dematerializált részvény átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelése és az új jogosult értékpapírszámláján a dematerializált részvény jóváírása szükséges. A dematerializált részvény jogosultjának, annak az értékpapírszámlának a jogosultját kell tekinteni, amelyiken a dematerializált részvényt nyilvántartják.

Az „A” sorozatú törzsrészvények átruházása nincs kötve egyéb korlátozáshoz vagy beleegyezés megszerzéséhez.

(b) A Tőketartalékban a Társaság tőkeemelése során a részvényekért kapott, a névértéket meghaladó összeg szerepel.

(c) A Részvényben fizetendő részvényalapú juttatások tartaléka 2018-ban tartalmazta a részvényalapú juttatási programok tőkében

megjelenített összegét.

(d) A Saját részvények soron a Társaság visszavásárolt saját részvényeiért fizetett összeg szerepel. Amikor a Társaság megvásárolja a részvényeit, a kifizetett ellenérték és minden járulékos költség a saját tőkét csökkenti a Saját részvények soron, amíg a részvények bevonásra vagy újra eladásra nem kerülnek. Amikor ezeket a részvényeket a későbbiekben eladjuk, a saját részvények értéke a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az adott részvények eredeti bekerülési értékével csökken, így a saját tőke értéke nő, míg a nyereség vagy veszteség is a saját tőkében (Eredménytartalék) kerül elszámolásra. A saját részvényekkel kapcsolatos tranzakciókat a tranzakció napján könyveljük.

(e) Az Eredménytartalékban van a Társaság halmozott, osztalékként ki nem fizetett eredménye. A Társaságnak osztalékként kifizethető tartalékai 2019. december 31-én nagyságrendileg 464 milliárd forintot tettek ki (2018. december 31-én 450 milliárd forint). Osztalékfizetésre a rendelkezésre álló szabad eredménytartalék vehető igénybe, amely az utolsó, beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi adózott eredményét is tartalmazó eredménytartalék (16.1 megjegyzés).

(f) A Társaság tulajdonosainak fizetendő osztalék kötelezettségként és az eredménytartalék csökkenéseként kerül megjelenítésre abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok az osztalékot jóváhagyják.

(g) 2019-ben a Magyar Telekom Nyrt. 8 732 763 darab törzsrészvényt vásárolt az MRP Szervezettől tőzsdén kívüli tranzakció keretében (20.1.2.4 megjegyzés). 2019-ben más törzsrészvény vásárlásra nem került sor és a Társaságnak nincs olyan szándéka, hogy a programot megújítsa 2020-ban.

(h) A Társaság 2019. január 1-jétől alkalmazza az IFRS 16 standardot. Az alkalmazás részletei az 1.2 és 2.1.1 megjegyzésekben kerülnek bemutatásra.

(i) A munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) eredményének átvezetése az Eredménytartalékba.

Az Éves Beszámoló elfogadásával egy időben a Társaság Igazgatósága 20 855 millió forint kifizetésére irányuló javaslatot terjeszt a Társaság 2020 áprilisában tartandó éves rendes Közgyűlése elé. 2019-ben a Magyar Telekom Nyrt. 26 069 millió forint osztalékot fizetett.

A Megjegyzések az Egyedi Éves Beszámoló szerves részét képezi.

MEGJEGYZÉSEK AZ EGYEDI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ

1.1 A Társaságról

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság vagy a Magyar Telekom) Magyarország vezető távközlési szolgáltatója. A szolgáltatásokat különféle jogszabályok szabályozzák.

A Társaságot 1991. december 31-én jegyezték be Magyarországon, és 1992. január 1-jén kezdte meg üzleti tevékenységét. A Társaság bejegyzett székhelye: 1097 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00., Xxxxxxxxxxxx. A Társaságot nyilvántartó cégbíróság neve és cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 00-00-000000.

A Magyar Telekom részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik, a részvények kereskedelme a Budapesti Értéktőzsdén zajlik. A Magyar Telekom egyenként 5 törzsrészvényét megtestesítő amerikai letéti részvényekkel (ADS) 2010. november 12-ig, a részvények kivezetésének időpontjáig kereskedtek a New York-i tőzsdén. Az ADS-ek regisztrációját a Magyar Telekom 2012 februárjában szüntette meg az Egyesült Államokban. A Társaság ún. I. szinten továbbra is fenntartja az amerikai letéti jegy (ADR) programját.

A Társaság legfelső irányító tulajdonosa a Deutsche Telekom AG (DT vagy DTAG), aki teljeskörűen konszolidálja a Magyar Telekom Csoportot. A Deutsche Telekom Csoport tagja, a Deutsche Telekom Europe B.V. (Stationsplein 8, 6221 BT Maastricht, Hollandia) birtokolja közvetlenül a Társaság részvényeinek és szavazati jogainak 59,21%-át.

A DT AG konszolidált beszámolója megtekinthető a DT AG honlapján (xxx.xxxxxxx.xxx/xx).

Az egyedi éves beszámoló adatai – hacsak másként nincs jelölve – millió forintban szerepelnek, mivel a forint a Társaság jelentési pénzneme.

A Társaság Igazgatósága (Igazgatóság) 2020. február 18-án elfogadta a Társaság jelen egyedi pénzügyi kimutatásainak előterjesztését a tulajdonosok éves rendes Közgyűlése számára. A Közgyűlés jogosult a pénzügyi kimutatások jóváhagyására, amely előtt viszont kérhet módosításokat. Mivel az ellenőrzéssel rendelkező tulajdonosok a pénzügyi kimutatásokat elfogadó Igazgatóságban is jelen vannak, rendkívül kicsi annak a valószínűsége, hogy a Közgyűlés módosítási igényt támaszt, a múltban erre még nem volt példa.

Az Éves Beszámoló aláírására jogosultak:

Xxxxxx Xxxxx, Vezérigazgató, az Igazgatóság tagja (lakhely: Szentendre)

Xxxxx Xxxxx, Gazdasági vezérigazgató-helyettes (lakhely: Budapest)

A Társaságon belül a könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó feladatok összefogását Modok Melinda látja el (Igazolványszám: 18128.

Szakterület: IFRS vállalkozási. Státusz: Regisztrált. Regisztrálási szám: MK 199521. Lakhely: Budapest).

A Társaság könyvvizsgálatra kötelezett. A Társaság könyvvizsgálója a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. (cégjegyzékszáma: 00-00-000000, adószáma: 10256161-2-44). A könyvvizsgálat elvégzéséért Xxxxxxxx Xxxxxxx felelős (Kamarai tagsági száma: 005314).

A Magyar Telekom Nyrt. Egyedi, illetve a Magyar Telekom Csoport Konszolidált Beszámolója megtekinthető a Társaság székhelyén, illetve a honlapján.

A Magyar Telekom Nyrt. internetes honlapjának címe: xxx.xxxxxxx.xx

1.2 Szerződéses eszközök, vevőkövetelések, szerződéses kötelezettségek és egyéb eszközök módosítása

A vezetés felülvizsgálta a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás struktúráját a szerződéses eszközök és kötelezettségek, a vevőkövetelések, valamint az egyéb eszközök rövid és hosszú lejáratú részének vonatkozásában, ezzel jobban reprezentálva azokat eltérő jellegükből kifolyólag és hogy összehangolja az elterjedt gyakorlattal. A Társaság ennek megfelelően a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban is módosítja a 2018-as értékeket.

Korábban a vevőköveteléseket (mely ellenértékhez a Társaságnak feltétel nélkül joga van), a szerződéses eszközöket, valamint az

egyéb eszközöket egyetlen soron mutattuk be.

Az alábbi táblázat mutatja ezen módosítások hatását a 2018-as Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásra.

2018.01.01. közzétett		2018.01.01. módosított	2018.12.31. közzétett	2018.12.31. módosított
Követelések és egyéb eszközök ...............................	118 834	-	138 219	-
Vevőkövetelések..........................................................	-	101 584	-	120 115
Egyéb eszközök...........................................................	-	7 176	-	6 349
Szerződéses eszközök – rövid lejáratú ....................	-	10 074	-	11 755
Összesen ..........................................................	118 834	118 834	138 219	138 219
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök ..............	23 044	4 554	22 458	3 022
Szerződéses eszközök – hosszú lejáratú.................	-	3 269	-	3 142
Éven túli vevőkövetelések ..........................................	-	15 221	-	16 294
Összesen ..........................................................	23 044	23 044	22 458	22 458
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek........................	28 902	22 494	26 956	19 563
Szerződéses kötelezettségek – rövid lejáratú .........	-	6 408	-	7 393
Összesen ..........................................................	28 902	28 902	26 956	26 956

1.3 Pénzügyi információk – az IFRS 16 alkalmazásának hatásai

2018. évhez képest jelentős változás, hogy a Társaság 2019. január 1-jétől alkalmazza az IFRS 16 standardot. A következő táblázatok bemutatják, hogy 2019-ben a pénzügy kimutatások egyes sorait milyen összegben érintette az új standard alkalmazása. További részletek a 2.1.1. megjegyzésben. A Megjegyzésekben a 2019-es számok az új standarddal összhangban, míg az 2018-as összehasonlító adatok az IFRS 16 áttérési szabályainak megfelelően az előző évben bemutatott módon kerülnek bemutatásra.

Az alábbi táblázatok bemutatják ezen standard hatását a 2019. évi Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásra és a 2019. december 31- ével végződő év Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatására. Mivel a Saját tőke változásainak kimutatásában ezen hatások külön soron szerepelnek, így ez itt nem kerül bemutatásra.

Az IFRS 16 áttérés halmozott hatása és átsorolások oszlop tartalmazza az IFRS 16 első alkalmazásának halmozott hatását az ezen standard által, az első alkalmazás napján (2019. január 1.) szükségessé vált kapcsolódó átsorolásokkal együtt. Az IFRS 16 hatás oszlop a 2019. év során, az IFRS 16 alkalmazásából eredő hatást tartalmazza. Az Egyéb változások a Társaság szokásos üzleti működéséből eredő változásokat tartalmazzák.

millió Ft		IFRS 16
		áttérés
	2018.	halmozott				2019.
	december	hatása és	2019.	IFRS 16	Egyéb	december
	31.	átsorolások	január 1.	hatás	változások	31.
ESZKÖZÖK
Forgóeszközök
Pénzeszközök ............................................................	1 315	-	1 315	-	-390	925
Vevőkövetelések........................................................	120 115	-	120 115	-	-1 060	119 055
Egyéb eszközök.........................................................	6 349	-3 244	3 105	-	-122	2 983
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök ...............	22 271	496	22 767	18	-9 502	13 283
Szerződéses eszközök .............................................	11 755	-	11 755	-	135	11 890
Nyereségadó követelés ............................................	33	-	33	-	259	292
Készletek.....................................................................	15 192	-	15 192	-	-739	14 453
	177 030	-2 748	174 282	18	-11 419	162 881
Értékesítésre kijelölt eszközök ................................	-	-	-	-	656	656
Forgóeszközök összesen ..............................	177 030	-2 748	174 282	18	-10 763	163 537
Befektetett eszközök
Tárgyi eszközök .........................................................	359 584	-2 223	357 361	-	-13 657	343 704
Használatijog-eszközök............................................	-	97 323	97 323	-1 220	-	96 103
Immateriális javak......................................................	379 986	-	379 986	-	-20 946	359 040
Befektetések...............................................................	132 665	-	132 665	-	-	132 665
Éven túli vevőkövetelések ........................................	16 294	-	16 294	-	-590	15 704
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök............	3 022	10 772	13 794	-414	1 002	14 382
Szerződéses eszközök .............................................	3 142	-	3 142	-	183	3 325
Egyéb befektetett eszközök.....................................	4 181	-	4 181	-	16	4 197
Befektetett eszközök összesen .....................	898 874	105 872	1 004 746	-1 634	-33 992	969 120
Eszközök összesen.........................................	1 075 904	103 124	1 179 028	-1 616	-44 755	1 132 657

millió Ft		IFRS 16
		áttérés
	2018.	halmozott								2019.
	december	hatása és		2019.		IFRS 16		Egyéb		december
	31.	átsorolások		január 1.		hatás		változások		31.
KÖTELEZETTSÉGEK
Rövid lejáratú kötelezettségek
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt
vállalkozásokkal szemben .........................................	117 781	-		117 781		-		-35 795		81 986
Lízingkötelezettségek* ...............................................	-	11 371		11 371		5 626		-		16 997
Kötelezettségek szállítók felé ....................................	149 425	-670		148 755		-		-30 383		118 372
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ..............................	6 044	-613		5 431		-		234		5 665
Nyereségadó kötelezettség .......................................	35	-		35		-		352		387
Céltartalékok ................................................................	2 270	-		2 270		-		1 198		3 468
Szerződéses kötelezettségek ....................................	7 393	-		7 393		-		-246		7 147
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek .......................	19 563	-		19 563		-		-3 178		16 385
	302 511	10 088		312 599		5 626		-67 818		250 407
Értékesítésre kijelölt eszközökhöz kapcsolódó	-	-		-		-		-		-
kötelezettségek
Rövid lejáratú kötelezettségek összesen.......	302 511		10 088		312 599		5 626		-67 818		250 407
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt
vállalkozásokkal szemben .........................................	123 350		-		123 350		-		6 472		129 822
Lízingkötelezettségek* ...............................................	-		95 984		95 984		-1 684		-		94 300
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ..............................	45 313		-2 920		42 393		-		-3 404		38 989
Halasztott adó kötelezettség .....................................	15 789		-		15 789		-		1 978		17 767
Céltartalékok ................................................................	10 870		-		10 870		-		-803		10 067
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek ...................	-		-		-		-		-		-
Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen ..	195 322		93 064		288 386		-1 684		4 243		290 945
Kötelezettségek összesen ................................	497 833		103 152		600 985		3 942		-63 575		541 352
TŐKE
Jegyzett tőke .................................................................	104 274		-		104 274		-		-		104 274
Tőketartalékok .............................................................	23 359		-		23 359		-		4 020		27 379
Saját részvények ..........................................................	-45		-		-45		-		-4 088		-4 133
Eredménytartalék ........................................................	450 483		-28		450 455		-		13 330		463 785
Saját tőke összesen .......................................	578 071		-28		578 043		-		13 262		591 305
Források összesen............................................	1 075 904		103 124		1 179 028		3 942		-50 313		1 132 657

* A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni lízingkötelezettségek is ezen a soron kerülnek bemutatásra (lásd 32. megjegyzés).

Az alábbi táblázat mutatja az IFRS 16 alkalmazásának hatását a 2019. évi Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatására. Annak érdekében, hogy az Eredménykimutatás adatai összehasonlíthatóak legyenek, a 2019-es adatok úgy is bemutatásra kerültek, mintha az IAS 17 standardot alkalmaztuk volna.

2018	2019	2019 IFRS 16	2019
IAS 17	IAS 17	hatása	IFRS 16

millió Ft

(kivéve az egy részvényre

vonatkozó adatok)

Bevételek ....................................................	493 317		507 877		-		507 877
Közvetlen költségek ...........................................	-197 219		-204 922		-		-204 922
Személyi jellegű ráfordítások............................	-56 868		-54 821		-		-54 821
Értékcsökkenési leírás és amortizáció............	-93 833		-97 459		-16 943		-114 402
Egyéb működési ráfordítások...........................	-92 842		-94 240		20 105		-74 135
Működési költségek ....................................	-440 762		-451 442		3 162		-448 280
Egyéb működési bevételek..................................	8 712		6 913		16		6 929
Működési eredmény ....................................	61 267		63 348		3 178		66 526
Kamatbevétel.......................................................	265		887		-		887
Kamatköltség ......................................................	-13 233		-8 585		-5 565		-14 150
Egyéb pénzügyi költségek - nettó....................	-3 930		-8 012		-1 438		-9 450
Nettó pénzügyi eredmény............................	-16 898		-15 710		-7 003		-22 713
Befektetések eredménye .....................................	4 166		7 079		-		7 079
Adózás előtti eredmény ...............................	48 535		54 717		-3 825		50 892
Nyereségadó ..........................................................	-10 869		-11 688		129		-11 559
Adózott eredmény .......................................	37 666		43 029		-3 696		39 333
Teljes átfogó eredmény ...............................	37 666		43 029		-3 696		39 333
Egy részvényre jutó hozam (EPS):
Társaság részvényeseire jutó adózott eredmény ................................................................	43 318	45 884		-4 727		41 157
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (darab) .........................................	1 035 393 968	1 033 906 195		-		1 033 906 195
Részvényhígulást eredményező részvények átlagos száma (darab) ..........................................	6 074 013	0		0		0
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (darab) hígított EPS számításhoz............................................................	1 041 467 981	1 033 906 195		-		1 033 906 195
Egy részvényre jutó hozam (Ft) ...........................	41,84	44,38		-4,57		39,81
Egy részvényre jutó hígított hozam (Ft)...................	41,59	44,38		-4,57		39,81

2 A JELENTŐS SZÁMVITELI POLITIKÁK ÖSSZEFOGLALÁSA

2.1 A pénzügyi kimutatások készítésének alapjai

A Magyar Telekom egyedi pénzügyi kimutatásai az Európai Unió (EU) által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban készültek. A Társaság minden az EU által befogadott, 2019. december 31-én hatályos és a Társaságra is releváns IFRS-szabályt alkalmaz. Ezek a pénzügyi kimutatások a magyar számviteli törvény pénzügyi kimutatásokra vonatkozó előírásainak is eleget tesznek, mely az EU által befogadott IFRS-szabályokra hivatkozik.

A Társaság, mint anyavállalat az EU által befogadott IFRS-ekkel összhangban konszolidált pénzügyi kimutatásokat is készített, amelyeket a Társaság Igazgatósága 2020. február 18-án fogadott el.

Az IFRS szerinti pénzügyi kimutatások elkészítése kritikus számviteli becsléseket, valamint vezetői döntések meghozatalát követeli meg a Társaság számviteli politikájának alkalmazása során. A legjelentősebb döntéseket igénylő, illetve kiemelten összetett területek, továbbá az egyedi pénzügyi kimutatások szempontjából jelentősnek minősülő feltételezések és becslések a 3. megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

A pénzügyi kimutatások a vállalkozás folytatásának elve alapján készültek. Ez azt jelenti, hogy azzal a feltételezéssel készültek, hogy a Társaság belátható jövőben is működni fog anélkül, hogy a vezetőségnek szándékában állna a gazdálkodó egység megszűntetése vagy jelentősen csökkentené működési tevékenységét.

2.1.1 A Társaság által 2019-ben alkalmazott standardok, jelentős módosítások, értelmezések

Standard

címe

A változás leírása

A Társaság pénzügyi jelentéseire gyakorolt hatás

Az alkalmazás időpontja és az EU befogadás

IFRS 16

Lízingek

Az IFRS 16 a

lízingbevevőknek az alábbiakat írja elő:

▪ a lízingelt eszköz eszközhasználati jogát megtestesítő követeléseket és a lízingkötelezettségeket a mérlegben a fel nem mondható lízing kifizetések bekerüléskori jelenértékén kell megjeleníteni (beleértve az inflációhoz kötött kifizetéseket is), és meg kell fizetni a lízingdíjakat az opcionális időszakokban, ha észszerűen biztos abban, hogy lehívja a lízing meghosszabbítására vonatkozó opciót

▪ el kell számolni a lízing futamideje alatt a használatijog-eszközök értékcsökkenését, valamint a lízingkötelezettségek kamatát, továbbá

▪ a kifizetett összeget szét kell választani tőke összegre (a pénzügyi

tevékenységek közt

A Magyar Telekom a módosított visszamenőleges módszert alkalmazza. A Társaság jellemzően mobil tornyokat, tetőket, iroda épületeket, kiskereskedelmi üzleteket, hálózati eszközöket, oszlopok vagy tornyok bizonyos részét, illetve autókat lízingel, melyeket érint az új standard. Az IFRS 16 jelentős hatással lesz a Társaság pénzügyi jelentéseire, és bevezeti az egyedi lízing számviteli modell fogalmát az eszközhasználati jogok és lízingkötelezettségek mérlegbe történő felvételével. Az áttérés hatása az eszközhasználati jogok és lízingkötelezettségek mérlegsorokra, valamint eredménykimutatásra az 1.3-as megjegyzésben kerül bemutatásra. Az IFRS 16 bevezetésének eredményeként a 2018-ban operatív lízingekkel kapcsolatos költségek 2019. január 1-től értékcsökkenésként és kamatráfordításként jelennek meg. A Társaság lízingjeit a 17-es megjegyzésben mutatjuk be (a lízing elkötelezettségekkel együtt).

Lízingbeadói oldalról a Társaság főként az átdolgozott

lízing definíciót elemzi, ideértve a fő- és allízing konstrukciókat. Önmagában a lízingbeadás elszámolása nem változik számottevően az IFRS 16 bevezetésének következtében.

Az IFRS 16-os átállással kapcsolatban a Társaság az alábbiakról döntött:

▪ nem alkalmazza az IFRS 16.C3-ban leírt gyakorlati megoldást. Ennek eredményeképp a szerződések felülvizsgálatra kerültek abból a szempontból, hogy

Az IFRS 16-ot 2019. január 1-jén vagy az azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni, és korábban történő alkalmazása is megengedett volt abban az esetben, ha a gazdálkodó egység alkalmazta az IFRS 15 – Ügyfélszerző- désekből származó bevételek standardot is az IFRS 16 korai bevezetésekor vagy azt megelőzően.

Az Európai Unió befogadta az új

standardot.

megjelenítve) illetve kamatra (az üzleti tevékenységek közt megjelenítve) a cash- flow kimutatásban.

lízingek-e, vagy tartalmaznak-e lízinget a standard első alkalmazásakor, vagyis 2019. január 1-jén.

▪ nem alkalmazza a kis értékű kivételt,

▪ a meglehetősen hasonló jellemzőkkel (például hasonló fennmaradó lízingfutamidővel, hasonló kategóriájú mögöttes eszközzel, hasonló gazdasági környezettel) rendelkező lízingek portfóliójára egyetlen diszkontrátát alkalmaz, mint lízingbevevő,

▪ nem alkalmazza a rövid lejáratú lízingekre vonatkozó gyakorlati megoldást, kivéve néhány kisebb és jelentéktelen lízingszerződést, amelyek futamideje nem haladja meg az 1 hónapot,

▪ visszatekintést alkalmaz, például a lízingfutamidő meghatározásakor, ha a szerződés lízinghosszabbítási vagy

-megszüntetési opciót tartalmaz.

▪ az áttéréskor a használatijog-eszközök könyv szerinti értéke és a lízingkötelezettségek között nem volt átmeneti különbözet, következésképpen halasztott adó követelés és kötelezettség elszámolására nincs szükség.

Az alábbi táblázat összefoglalja azon 2019. január 1-vel vagy azt követően hatályba lépett standard módosításokat és változásokat, melyek hatással lehetnek a Magyar Telekom számviteli politikájára.

	Módosítással érintett standard	Változások összegzése	Változás következménye
1.)	IFRS 3 Üzleti kombinációk Közös tevékenységben korábban birtokolt érdekeltség	Egyértelművé tették, hogy a üzleti tevékenység felett szerezett olyan ellenőrzés, amely (az IFRS 11 standard szerinti) közös tevékenység, és a fél közvetlenül az akvizíció időpontja előtt az említett közös tevékenységgel kapcsolatos, eszközökre vonatkozó jogokkal és kötelezettségekre vonatkozó kötelmekkel rendelkezett, akkor az ügylet szakaszokban megvalósuló üzleti kombináció.	A standard módosítás nem eredményez jelentős hatást a pénzügyi beszámolóra és a Társaság jelenlegi gyakorlata összhangban van az előírással.
2.)	IFRS 11 Közös megállapodások	A közös tevékenységben részt vevő, de afelett közös ellenőrzést nem gyakorló fél közös ellenőrzést szerezhet a közös tevékenységben, ha annak tevékenysége az IFRS 3 standard szerinti üzleti tevékenységnek minősül. Ilyen esetekben nem kell újraértékelni a közös tevékenységben korábban birtokolt érdekeltségeket.	A standard módosítás nem eredményez jelentős hatást a pénzügyi beszámolóra és a Társaság jelenlegi gyakorlata összhangban van az előírással.
3.)	Az IAS 12 Jövedelemadó Jövedelemadó-következményei a saját tőkeként besorolt pénzügyi instrumentumok kifizetéseiből	A gazdálkodó egységnek az IFRS 9 standard szerinti osztalékok nyereségadó-következményeit az osztalékfizetési kötelezettség megjelenítésekor kell elszámolnia. Az osztalékok nyereségadó- következményei közvetlenebbül kapcsolódnak a nyereségfelosztást eredményező múltbeli ügyletekhez vagy eseményekhez, mint magához a nyereségfelosztáshoz.	A standard módosítás nem eredményez jelentős hatást a pénzügyi beszámolóra és a Társaság jelenlegi gyakorlata összhangban van az előírással.
4.)	IAS 23 Hitelfelvételi költségek Az aktíválásra alkalmas hitelfelvételi költségek	A Board egyértelművé tette, hogy a 14. § szerinti minősített eszköz megszerzése céljából felvett hitelekre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak olyan hitelfelvételekre melyek eredetileg ugyan minősített eszköz megszerzése céljából felvett hitelek, de az összes olyan tevékenység nem fejeződött be,	A standard módosítás nem eredményez jelentős hatást a pénzügyi beszámolóra és a Társaság jelenlegi gyakorlata összhangban van az előírással.

		amely az eszköz szándékolt használatát vagy értékesítését készíti elő.
5.)	IAS 19-et érintő módosítások Juttatási programok módosítása, megszorítása vagy rendezése (kibocsátva 2018. február 7-én)	A módosítás előírja, hogy az ilyen eseményt követően a gazdálkodó egységnek aktualizált feltételezéseket kell alkalmazni a tárgyidőszaki szolgálat költségének és a nettó kamat meghatározásakor a beszámolási időszak fennmaradó része tekintetében. A módosítás továbbá egyértelművé teszi a számviteli követelményeket arra vonatkozóan, hogy meghatározott juttatási programok módosítása, megszorítása vagy rendezése hogyan hat az eszköz értékhatár elvárásokra.	A standard módosítás nem eredményez jelentős hatást a pénzügyi beszámolóra és a Társaság jelenlegi gyakorlata összhangban van az előírással
6.)	IAS 28-at érintő módosítások: Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő hosszú távú érdekeltségek (kibocsátva 2017. október 12- én)	E módosítások különösen ahhoz kapcsolódnak, hogy vajon a társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő hosszú távú érdekeltségek értékvesztésének (amelyek lényegében a gazdálkodó egység társult vállalkozásban vagy közös vállalkozásban lévő nettó befektetésének része) elszámolását IFRS 9, IAS 28 vagy a két standard kombinációjaként kell elvégezni. E módosítások során az IASB egyértelműsíti, hogy a gazdálkodó egység az IFRS 9 standardot nem alkalmazhatja a társult vállalkozásban vagy közös vállalkozásban lévő egyéb olyan pénzügyi instrumentumokra, amelyekre a tőkemódszert alkalmazza.	A standard módosítás nem eredményez jelentős hatást a pénzügyi beszámolóra és a Társaság jelenlegi gyakorlata összhangban van az előírással
7.)	IFRIC 23 Nyereségadó kezelésével kapcsolatos bizonytalanság (kibocsátva 2017. június 7-én)	A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság (IFRS IC) megállapította, hogy a gazdálkodó egységek különböző jelentéstételi módszereket alkalmaznak, ha az adójogszabályok alkalmazásában biztonytalanság áll fenn. Ezért az IFRS IC kidolgozta az IFRIC 23-t, hogy tisztázza hogyan kell alkalmazni az IAS 12 elszámolási követelményeit, ha a jövedelemadó kezelést illetően biztonytalanság áll fenn. Az értelmezés specifikus iránymutatást ad az IAS12 által korábban le nem fedett területekre.	A standard módosítás nem eredményez jelentős hatást a pénzügyi beszámolóra és a Társaság jelenlegi gyakorlata összhangban van az előírással
8.)	IFRS 9-et érintő módosítások Előtörlesztési jellemzők – negatív kompenzáció (kibocsátva 2017. október 12- én)	Az IASB (a"Testület") az IFRS 9-re vonatkozóan szűk hatókörű módosítást adott ki. A módosítás két területet fed le: • Milyen pénzügyi eszközök mérhetők amortizált bekerülési értéken. • Hogyan kell elszámolni a pénzügyi kötelezettség módosítását.	A standard módosítás nem eredményez jelentős hatást a pénzügyi beszámolóra és a Társaság jelenlegi gyakorlata összhangban van az előírással

2.1.2 Standardok, módosítások, értelmezések, amelyek még nem hatályosak 2019. december 31-én, és amelyeket a Társaság hatálybalépésük előtt nem alkalmaz

Standard címe	Fő követelmények	A Társaság egyedi pénzügyi jelentéseire gyakorolt hatás	Hatálybalépés dátuma
Az üzleti tevékenység fogalma – IFRS 3 módosítása	Az üzleti tevékenység módosított fogalma megköveteli, hogy egy akvizíció tartalmazzon egy inputot és egy valós folyamatot, melyek együttesen jelentős mértékben hozzájárulnak outputok létrehozására való képességhez. Az ’output’ kifejezés fogalma módosult, az árukra és az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokra fókuszál, befektetési és egyéb jövedelmet generál, ide nem értve az alacsonyabb költségek vagy más gazdasági előnyök formájában jelentkező hasznokat.	A módosításnak a Társaság pénzügyi jelentéseire jelentős hatása lehet.	2020. január 1.

2.2 Funkcionális és jelentési pénznem

A Társaság pénzügyi kimutatásaiban szereplő adatai a Társaság elsődleges működési környezetének pénznemében, forintban

(funkcionális pénznem) kerülnek bemutatásra.

A devizaműveletek a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. Az ilyen tranzakciók kifizetésével járó, illetve a devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végén esedékes átértékeléséből adódó árfolyamveszteség és -nyereség az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül megjelenítésre.

3 KRITIKUS SZÁMVITELI BECSLÉSEK ÉS MEGÍTÉLÉSEK

A Társaság a becsléseket és megítéléseket múltbeli tapasztalatok és egyéb tényezők, így a mindenkori körülmények között ésszerűnek gondolt jövőbeli eseményekkel kapcsolatos várakozások alapján folyamatosan értékeli. A Társaság a jövőre vonatkozóan becslésekkel és feltételezésekkel él. A számviteli becslések eredményeképpen kapott értékek természetesen csak nagyon ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel. A legkritikusabb becslések és feltételezések, amelyeknél jelentős kockázat áll fenn az eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének jelentős módosítására, a következők:

3.1 Eszközök hasznos élettartama

Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a hasonló eszközökkel kapcsolatos múltbeli tapasztalatokra és a várható technológiai fejlődésre, valamint a tágabb gazdasági és iparági tényezőkben bekövetkező változásokra épül. A becsült hasznos élettartamok helyessége évente, illetve ha a becslés alapjául szolgáló feltételezésekben jelentős változások következnek be, felülvizsgálatra kerül. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározását azért tartja a vezetés kritikus számviteli becslésnek, mert egy innovatív iparág technológiai fejlődésével kapcsolatosan tartalmaz feltételezéseket, valamint jelentős mértékben függ a Társaság beruházásaitól. Továbbá, mivel az eszközeink között a hosszú élettartamú eszközök nagy súllyal szerepelnek, a feltételezések bármilyen megváltozása meghatározó lehet a Társaság pénzügyi helyzetének és tevékenységének eredménye szempontjából. A 2019 során elvégzett hasznosélettartam-módosításokat a 9. és 10. megjegyzés tartalmazza.

A Társaság folyamatosan számos új szolgáltatást, illetve platformot vezet be. A bejelentett csoportstratégia keretében a Magyar Telekom folytatja az optikai hálózat kiterjesztésének felgyorsítását, modernizálja az ED3 hálózatot, végrehajtja a gigiabites hálózatokra történő migrációt és fokozatosan kivezeti rézhálózatát. Ilyen esetben a Társaság megvizsgálja a már meglévő platformok hasznos élettartamát, ugyanakkor az új szolgáltatásokat túlnyomó többségében úgy tervezik, hogy „együtt éljenek” a már meglévő platformokkal, így nem szükséges az átállás az új technológiára. Következésképpen a már meglévő platformok hasznos élettartamát rendszerint nem szükséges lerövidíteni.

3.2 A goodwill értékvesztésének vizsgálata

A goodwillre nem számolható el értékcsökkenés, de évente vagy gyakrabban meg kell vizsgálni, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. A Magyar Telekom Csoport („Csoport”) szintjén a Társaság az MT-Magyarország szegmensben kimutatott eszközök, kötelezettségek jelentős részét teszi ki, emellett az MT-Magyarország szegmens által termelt eredmény jelentős hányadához járult hozzá. A Csoport szegmensinformációit úgy mutatjuk be, ahogy azokat a Magyar Telekom Nyrt. vezető operatív döntéshozói, az Ügyvezető Bizottság (MC) tagjai is rendszeresen megkapják. A Társaságban kimutatott goodwill az MT-Magyarország szegmens vizsgálatakor, mint ezen szegmens meghatározó része került tesztelésre.

Mivel a Társaság egésze az MT-Magyarország szegmens le nem választható része, emiatt a továbbiakban a Magyar Telekom Csoport MT-Magyarország szegmensére vonatkozó értékvesztés teszt került bemutatásra. A működési szegmensek megtérülő értékét a 10 évre előre jelzett, maradványértéket is tartalmazó diszkontált cash-flow értéke alapján kiszámított értékesítési költségekkel csökkentett valós érték alapján határozzuk meg. Ez az eljárás jelentős részben becslésen alapul, és magában rejti annak kockázatát, hogy jelentős eltérések adódhatnak a valós érték összegében, amennyiben a számításokban alkalmazott feltételezések helytelennek bizonyulnak. A Társaság az értékvesztési vizsgálatot a 10 éves jövőbeni cash-flow-előrejelzések alapján végzi, amely előrejelzések a menedzsment piaci szereplőkkel, illetve iparági eseményekkel kapcsolatos legjobb becslésein alapulnak. Az MT-Magyarország szegmens 10 éves jövőbeni cash-flow-előrejelzéseket alkalmaz, mivel befektetéseink megtérülési ideje a távközlési szektorban gyakran meghaladja az 5 évet.

A működési szegmensek megtérülő értékét a működési szegmensek értékesítési költségekkel csökkentett valós értékének kiszámításával határozzuk meg. A kalkulációkhoz a Magyar Telekom súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) és folyamatos növekedési rátát (PGR) használ. A súlyozott átlagos tőkeköltséget a tőkepiaci árfolyamok modellje segítségével, az alábbi paraméterekkel határozzuk meg: a hasonló iparágban tevékenykedők átlagos bétája, 10 éves zéró-kupon hozam és adósságráta. Ez az adósságráta összhangban van a hasonló, tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok szokásos mértékű eladósodottságával, míg a folyamatos növekedési ráta összhangban van az adott távközlési szektor átlagos hosszú távú növekedési rátájával.

A valósérték-kalkulációknál, az értékvesztés-vizsgálat végzésekor bizonyos központi funkciók átterhelésre nem kerülő költségét is figyelembe vesszük. E központi funkciók költségét a működési szegmensekhez az általuk a Csoport összbevételén belül képviselt arányban rendeljük hozzá.

Az éves értékvesztés vizsgálat során az IFRS 16 alkalmazásának hatása figyelembevételre került a kamatráfordításokban, az értékcsökkenésben és a használatijog-eszközök beruházás növekményében, ugyanakkor nincs jelentős hatása a WACC-ra.

Az MT-Magyarország szegmens értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke messze meghaladja annak könyv szerinti értékét, és az MT-Magyarország szegmens nem leválasztható, de meghatározó részét képezi a Magyar Telekom Nyrt. Sem 2019-ben, sem 2018- ban nem volt szükség goodwill értékvesztés elszámolására. A szegmensekhez rendelt goodwill könyv szerinti értékének részletezése a

10.4 megjegyzésben található.

Az alábbi táblázatokban foglaltuk össze a Csoport működési szegmensének a valósérték-kalkulációjához használt súlyozott átlagos tőkeköltségeket (WACC) és folyamatos növekedési rátákat (PGR), melyeket a 2018 és 2019 során végrehajtott értékvesztés- vizsgálatnál alkalmaztunk. A táblázat azt az érzékenységi vizsgálatot is tartalmazza, amely megmutatja, hogy 2018. vagy 2019. december 31-én mennyi értékvesztést számoltunk volna el a működési szegmenshez allokált goodwillre, amennyiben a Magyar Telekom a kalkulációban használt érzékeny paramétereket módosítaná.

2019-ben a WACC esetében bemutatjuk, hogy annak 5 (2018: 4) százalékpontos növekedése a kalkulációban használthoz képest milyen hatással lenne a goodwillre. A PGR esetében bemutatjuk, hogy annak 15 (2018: 9) százalékpontos csökkenése a kalkulációban használthoz képest milyen hatással lenne a goodwillre. Az érzékenységi elemzésekhez használt cash-flow tervek esetében azt mutatjuk be, hogy a tervezett szintnél 20 vagy 50%-kal (2018: 20 vagy 40%-kal) alacsonyabb pénzáram milyen hatással lenne a goodwillre.

	2018.	2019.
MT-Magyarország
WACC
A kalkulációban alkalmazott érték..................	7,85%	5,97%
Ha ennyire módosítanánk ................................	11,85%	10,97%
Lehetséges értékvesztés (millió Ft) .................	69 029	29 351
PGR
A kalkulációban alkalmazott érték..................	1,0%	1,0%
Ha ennyire módosítanánk ................................	-8,0%	-14,0%
Lehetséges értékvesztés (millió Ft) .................	17 211	10 367
Cash-flow
Ha ennyire módosítanánk ................................	-20%	-20%
Lehetséges értékvesztés (millió Ft) .................	-	-
Ha ennyire módosítanánk ................................	-40%	-50%
Lehetséges értékvesztés (millió Ft) .................	63 911	7 164

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy milyen lényeges változások következtek be a 2019 során készített 10 éves tervekben a 2018 során készített 10 éves tervekhez képest:

MT-Magyarország

Bevételek kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2019-hez képest .....................................................

0,4%

Bevételek kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2018-hoz képest .....................................................

0,4%

EBITDA kumulatív átlagos éves változása 10 év során

2019-hez képest ................................................................

1,0%

EBITDA kumulatív átlagos éves változása 10 év során

2018-hoz képest ................................................................

1,3%

Beruházások kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2019-hez képest .....................................................

-0,7%

Beruházások kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2018-hoz képest .....................................................

-1,4%

A Magyar Telekom vezetősége nem tartotta szükségesnek használatiérték-kalkuláció elkészítését, mivel ez az értékesítési költségekkel csökkentett valósérték-kalkulációnál alacsonyabb értéket hozott volna eredményként. A használati érték módszer jövőbeli beruházások nélküli modellt feltételez, ami azt jelenti, hogy a számításoknál sem további beruházás, sem ehhez kapcsolódó, a jövőben elszámolandó árbevétel vagy nyereség nem vehető figyelembe. A telekommunikációs szektorban az árbevételek hosszú távú biztosítása nagymértékben függ a jövőbeli beruházásoktól. Egyértelmű, hogy e nélkül a bevételek jelentős hanyatlásnak indulnának hosszú távon. Következésképp a használatiérték-kalkulációt nem készítettük el.

3.3 Követelések becsült értékvesztése

A kétes követelések értékvesztését a vevők fizetésképtelenségéből adódó becsült veszteség mértéke alapján határozzuk meg. Értékvesztés elszámolására nem csak a jelentési időszakban felmerült értékvesztéssel kapcsolatban kerülhet sor, hanem a jelentési időszak végéig még nem felmerült, tehát a jövőben várhatóan felmerülő értékvesztés is idetartozik. A legnagyobb ügyfelek és más telekommunikációs szolgáltatók esetében az értékvesztést egyedileg határozzuk meg. Egyéb ügyfelek esetében portfólió megközelítés alapján becsüljük meg az értékvesztés mértékét: a követelések korosítása, a korábbi leírások tapasztalata, az ügyfelek hitelképessége és a fizetési feltételekben bekövetkezett változások és egyéb előretekintő információk alapján. A fenti tényezőket évente felülvizsgáljuk, és szükség esetén módosítjuk a számításokat. Ezen felül figyelembe vesszük a szolgáltatás jellegét (lakossági, üzleti, vezetékes, mobil-, internet-, kábeltévé stb.) és a piaci környezetet. Amennyiben az ügyfelek pénzügyi helyzete romlik, a tényleges követelés leírás a vártnál nagyobb mértékű lehet, és az addig elszámolt értékvesztés mértékét is meghaladhatja. A Társaság 2018. évtől kezdődően alkalmazza az IFRS 9 standardot. Lásd 4. és 5.1.2 megjegyzéseket.

3.4 Vevői szerződések

2018-tól, az IFRS 15 alkalmazásával a Társaság alkalmazza az egyedi vevőszerződések helyett a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfóliójárat vonatkozó iránymutatást. A portfólióképzésnél figyelembe vett jellemzők főként a vevő üzleti szegmense, a szerződés üzleti modellje és az, hogy a szerződés hűségidős vagy anélküli.

Szerződéses eszközökként kerülnek elszámolásra a ki nem számlázott összegek, melyek jellemzően hosszú lejáratú szerződéseken alapuló értékesítésekből származnak, amikor az elismert bevétel meghaladja a vevőnek kiszámlázott összeget. Ez egy ideiglenes különbség, így a hűségidő végére egyezik az elszámolt és a kiszámlázott bevétel. A szerződéses eszközök összege a releváns szerződések csoportjának becsült felmondási aránya figyelembe vételével kerül meghatározásra. A szerződéses eszközök követeléssé való átsorolásának időkerete a szerződések releváns csoportjának minimális hűségideje.

Továbbá a Társaság eszközt jelenít meg azon költségek esetében, melyek vevői szerződéskötésekkel kapcsolatosan merültek fel és a szerződés megkötése nélkül nem merülnének fel (szerződéses költségek). Ezek aktiválása attól függ, hogy várhatóan a költségek megtérülnek-e a szerződésből származó jövőbeni bevételeken keresztül.

A vevői szerződések megkötésével kapcsolatos költségek jellemzően értékesítési jutalékokat tartalmaznak mind direkt, mind indirekt elosztási csatornán. A szerződéskötés járulékos költségeinek aktiválása nem csupán új ügyféllel történő szerződéskötésre, hanem szerződésmegújításokra is kiterjed. Az ügyfélszerzés és megtartás szerződéses költségeinek számviteli kezelése megegyezik.

A vevői szerződés megkötésének költségeit portfólió megközelítés alapján amortizáljuk azon időtartam alatt, amikor a kapcsolódó áruk és szolgáltatások a vevőnek átadásra kerülnek, ami

▪ hűségidő nélküli szerződések esetében (pl. feltöltőkártyás szolgáltatás) az adott szegmens múltbeli ügyfélmegtartási adatai és

tapasztalatai alapján történik,

▪ hűségszerződések esetében pedig a kötelezettségvállalási időszakot tekintjük amortizációs időszaknak.

A Társaság úgy döntött, hogy nem alkalmazza azt a gyakorlati megoldást, hogy a szerződéskötés járulékos költségeit, melyek legfeljebb egy év alatt amortizálódnak, azonnal költségként számolja el.

A szerződéses eszközök, szerződéses kötelezettségek és szerződéses költségek összegét lásd a 18.4 megjegyzésben.

3.5 Mobil licencek éves díjai

A Magyar Telekom fő tevékenysége a magyarországi vezetékes és mobil szolgáltatásokat foglalja magába. Ezek a szolgáltatások Magyarország törvényei vagy más jogszabályai hatálya alá tartoznak. Ezek a szolgáltatások általában egy licenc vagy koncesszió megszerzéséhez vannak kötve, mely rendszerint egy egyszeri díjjal, valamint éves díjfizetésekkel jár együtt. Az, hogy az éves díjakat a vezetés megbízhatóan becsülhetőnek tekinti vagy sem, megítélés kérdése. Ha a vezetés úgy tekinti, hogy ezek az éves díjak megbízhatóan becsülhetőek, akkor azok diszkontált értéke a licenc értékében kerül aktiválásra, egyéb esetekben arra az időszakra kerülnek el számolásra költségként, amelyre vonatkoznak.

Mivel a 2014-ben és 2013-ban Magyarországon megkötött új licenc szerződés (ld. 34.1 megjegyzés) feltételei alapjaiban különböznek a régiektől, 2014-ben az új frekvenciák eredeti bekerülési értékén (59 milliárd forint) és 2013-ban a régiek megújításának bekerülési értékén (38 milliárd forint) túl a jövőbeli éves licencdíjak diszkontált jelenértékét is aktiváltuk (2014-ben 39 milliárd forint, 2013-ban 17 milliárd forint).

2013-ban a Magyar Telekom és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) aláírta a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződés 2022. áprilisig történő meghosszabbítását. A megegyezés jogszabályi formában alapot biztosít ezek, valamint a 2100 MHz-es sáv éves díjainak csökkentésére. Az éves díjak csökkentése a magyar mobilszolgáltatók érdekképviseleti erőfeszítéseinek eredménye, mivel a korábbi díjak jelentősen meghaladták az európai átlagot. Nagyon alacsony annak a valószínűsége, hogy ezeket a Hatósági Szerződésen alapuló díjakat lejárat előtt módosítsák, mivel a felek a szerződés minden feltételében - ideértve a sávok 2022- ig csökkentett díjait –megállapodtak. Xxxx még nem volt precedens, hogy a szerződés lejárata előtt változtak volna az éves díjak. Míg a jelenlegi módosítás előtt a mobilszolgáltatók jelentős erőfeszítéseket tettek a díjak csökkentéséért, addig az újonnan megkötött szerződés alacsonyabb díjai kedvezőbbek az MT számára a hatósági törvényben előírt díjnál. Ugyanezen megfontolás alapján a mobilszolgáltatók a Hatósági Szerződés hatályán kívül eső sávok díjainak csökkentését kezdeményezték. A mobilszolgáltatók elérték céljukat, mivel az éves díjfizetési kötelezettség jelentősen csökkent, és így jelenleg az EU-s trendekhez igazodik.

A Társaság és az NMHH között több Hatósági Szerződés került megkötésre a frekvenciasávok használatára vonatkozóan (800 MHz-es, 900 MHz-es és 1800 MHz-es 2014 októberében) és a már meglévő frekvenciasávok meghosszabbításáról (26 GHz 2018 augusztusában és 2100 MHz 2018 decemberében), melyek díjai a 2013-ban elért éves díjakkal összhangban vannak, azaz ezeket megbízhatóan becsülhetőnek tekintettük, így diszkontált jelenértéküket a licenc bekerülési értékében aktiváltuk.

Mivel a Társaság többi frekvencia licencdíjai esetében az éves díjakat azok megszerzése időpontjában a vezetés nem tartotta megbízhatóan becsülhetőnek, azok nem kerültek aktiválásra.

3.6 Lízingek – járulékos kamatláb megállapítása és a hosszabbítási és felmondási opciók vizsgálata

A lízingbevevőnek a kezdőnapon a lízingkötelezettséget az addig a napig ki nem fizetett lízingdíjak jelenértékeként kell értékelnie.

A lízingdíjakat az implicit lízingkamatlábbal kell diszkontálni, amennyiben az könnyen meghatározható. Ha ez a kamatláb nehezen meghatározható, a lízingbevevőnek a járulékos lízingbevevői kamatlábat kell használnia.

Ez a diszkontráta tükrözi az adott országra vonatkozó főbb lízingkockázatokat, és minden évben, maximum 30 éves lejáratig biztosított. A kamatláb változtatása csak akkor alkalmazható, ha a szerződés a kezdeti megjelenítést követően módosul, vagy újraértékelés válik szükségessé, amely a kamatláb változtatását eredményezi.

A Magyar Telekom Nyrt. a járulékos lízingbevevői kamatlábat használja.

A Magyar Telekom Nyrt. sosem használ negatív kamatlábat. Bármilyen negatív kamatláb nulla összegben kerül meghatározásra.

2019-ben az alkalmazott diszkontráták tartománya 3,57%-5,48% volt. A lízingkötelezettségekre alkalmazott súlyozott átlagos járulékos lízingbevevői kamatláb 4,62% volt 2019. január 1-jén, mely a lízingkötelezettségek jelenértékével súlyozott kamatlábakból számított átlag.

A Társaság számos bérleti szerződéssel rendelkezik, amelyek tartalmaznak hosszabbítási és megszüntetési opciót. Ezen, a vezetőség által kialkudott opciók célja, hogy rugalmasságot biztosítsanak a lízingelt eszközportfólió kezelésében és a Társaság üzleti igényeihez igazodjanak. A vezetés jelentősen mérlegeli azt a döntést, hogy ezek a kiterjesztési és megszüntetési lehetőségek ésszerűen gyakorlásra kerüljenek-e vagy sem.

4 PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK

A pénzügyi instrumentum olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél

pénzügyi kötelezettség vagy tőkeinstrumentum keletkezik.

A Társaság pénzügyi eszközei magukban foglalják a pénzeszközöket, a másik fél tőkeinstrumentumait, valamint szerződésen alapuló jogot pénzeszköz (vevő követelések) vagy egyéb eszköz átvételére egy másik gazdálkodótól, továbbá egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvező feltételek melletti cseréjét (származékos pénzügyi eszközök), vagy olyan szerződést, amely a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumában kerül vagy kerülhet teljesítésre, és amely olyan nem származékos termék, amely alapján a gazdálkodó egység köteles, vagy kötelezhető a saját tőkeinstrumentumai változó darabszámának átvételére; vagy olyan származékos termék, amely nem valamely fix összegű pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek a gazdálkodó egység fix számú saját tőkeinstrumentumára való cseréje által kerül vagy kerülhet teljesítésre. E meghatározás céljára a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaiba nem tartoznak bele azon instrumentumok, amelyek önmagukban szerződést jelentenek a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumai jövőbeni átvételére vagy átadására.

A Társaság pénzügyi kötelezettségei jellemzően szerződéses megállapodáson alapuló, készpénz vagy más pénzügyi eszköz másik fél részére történő átadása miatti kötelmek, valamint egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvezőtlen feltételek melletti cseréje, továbbá olyan szerződés, amely a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumában kerül vagy kerülhet teljesítésre, és amely olyan nem származékos termék, amely alapján a gazdálkodó egység köteles, vagy kötelezhető a saját tőkeinstrumentumai változó darabszámának átadására; vagy olyan származékos termék, amely nem valamely fix összegű pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek a gazdálkodó egység fix számú saját tőkeinstrumentumára való cseréje által kerül vagy kerülhet teljesítésre. E meghatározás céljára a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaiba nem tartoznak bele azon instrumentumok, amelyek önmagukban szerződést jelentenek a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumai jövőbeni átvételére vagy átadására.

4.1 Pénzügyi eszközök – számviteli politikák

A Társaság a pénzügyi eszközeit

▪ a gazdálkodó egység által a pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modell; valamint

▪ a pénzügyi eszköz szerződésből eredő cash flow-jellemzői alapján a következõ kategóriákba sorolja:

▪ amortizált bekerülési értéken értékelt, ha

▪ a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartjuk, amelynek célja pénzügyi eszközök szerződéses cash flow- k beszedése érdekében történő tartása; valamint

▪ a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései (SPPI);

▪ egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, ha

▪ a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartjuk, amely szerződéses cash flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját; valamint

▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt, ha a pénzügyi eszköz nem sorolható az előző két kategóriába. A fenti besorolásnál

▪ a tőke a pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke,

▪ a kamat a pénz időértékének, egy meghatározott időszak alatt kint levő tőkeösszeggel kapcsolatos hitelkockázatnak, továbbá egyéb alapvető hitelezési kockázatoknak és költségeknek az ellenértékét, valamint a nyereségrátát tartalmazza.

A pénzügyi eszközök megjelenítése (vásárlás) és kivezetése (eladás) azon a napon történik, amikor a Társaság elkötelezi magát az eszköz beszerzésére, illetve értékesítésére. Minden nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetést a tranzakciós költséggel növelt valós értékén jelenítünk meg. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értéken kerülnek megjelenítésre, míg a tranzakciós költségek az éves eredményben kerülnek elszámolásra.

A pénzügyi eszközöket kivezetjük a könyvekből, ha az adott befektetésből származó cash-flow bevételre való jogosultságunk lejárt vagy átruházásra került. A pénzügyi eszközök akkor kerülnek átadásra, ha a pénzügyi eszközből származó cash flow-kra vonatkozó szerződéses jogok átadásra kerülnek, vagy ha a pénzügyi eszköz cash flow-inak átvételére jogosító szerződéses jogok megmaradtak, de szerződéses kötelem áll fenn a cash flow-k egy vagy több kedvezményezett számára történő megfizetésére egy olyan megállapodás keretében, amely megfelel az IFRS 9 meghatározott feltételeinek. A kivezetéskor keletkező nyereség vagy veszteség összege az eredményben kerül elszámolásra, és az (a) a kapott ellenérték és az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített felhalmozott eredmény összege és (b) a kivezetett könyv szerinti érték különbségeként kerül meghatározásra.

4.1.1 Pénzügyi eszközök értékvesztése

A Társaság által kezelésére alkalmazott üzleti modell és a pénzügyi eszközök szerződésből eredő cash flow-jellemzői alapján a pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken, egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken, vagy eredménnyel szemben valós értéken értékeli.

Az amortizált bekerülési értéken és az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökre értékvesztés elszámolása szükséges. Az értékvesztés az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, és a megfelelő pénzügyi eszköz könyv szerinti

értékét csökkenti; egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén az értékvesztés az egyéb átfogó jövedelembe kerül és nem csökkenti az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét.

Értékvesztés elszámolása szükségessé válhat az IFRS 16 hatálya alá tartozó lízingkövetelésekre, az IFRS 15 hatálya alá tartozó szerződéses eszközökre, pénzügyi garancia szerződésekre, és nem piaci kamattal kamatozó hitelekhez kapcsolódó elkötelezettségekre is.

Értékvesztés elszámolására nem csak a jelentési időszakban felmerült értékvesztéssel kapcsolatban került sor, hanem a jelentési

időszak végéig még nem felmerült, tehát a jövőben várhatóan felmerülő értékvesztés is idetartozik.

A hitelkockázat változása alapján minden fordulónapon felül kell vizsgálni az értékvesztést, valamint értékelni kell, hogy az értékvesztést az élettartam alatt várható hitelezési veszteség vagy a 12 havi élettartam alatt várható hitelezési veszteség összegéig kell- e elszámolni a fenti feltételek alapján. Ha az egyedi pénzügyi eszköz szintjén nem lehet értékelni, hogy a hitelkockázata nőtt-e jelentősen, akkor csoportosan kell értékelni.

Az értékvesztés értékeléséhez és elszámolásához az egyszerűsített és az általános megközelítések alkalmazandók.

▪ Egyszerűsített megközelítés

Minden, az egyszerűsített megközelítéssel értékelt pénzügyi instrumentum értékelésére az élettartami várható hitelezési veszteséggel kerül sor. Így a fizetésképtelenség kivételével, sem a hitelkockázat jelentős növekedésének indikátorai, sem a nemteljesítési esetek nem befolyásolják az egyszerűsített megközelítést.

Az egyszerűsített megközelítést a vevőkkel szembeni követelések, a szerződéses eszközök és a jelentős hitelkomponenst nem tartalmazó lízingkövetelések esetében alkalmazzuk. Az Társaság úgy döntött, hogy a jelentős hitelkomponenst tartalmazó követelésekre is alkalmazza az egyszerűsített megközelítést.

▪ Általános megközelítés

A várható hitelezési veszteség modell alapján a pénzügyi instrumentumok három “kosárba” kerülnek besorolásra. A három kosárba történő besorolás alapját a pénzügyi eszköz hitelezési kockázatában bekövetkező változások képezik. A relatív hitelezési kockázat modellje az emelkedett hitelezési kockázat értékelésére szolgál. A kezdeti megjelenítéshez képest bekövetkező hitelezési kockázat növekedése a pénzügyi instrumentumok kosarak közti átsorolásában jelenik meg.

A várható hitelezési veszteség modell alapján az értékvesztés a három “kosár” esetében másképp kerül meghatározásra. Az egyes kosárba tartozó pénzügyi instrumentumok esetében az értékvesztés a 12 hónap alatt várható hitelezési veszteség alapján kerül meghatározásra. A kettes és hármas kosárba tartozó pénzügyi instrumentumok esetében az értékvesztés az élettartam alatt várható hitelezési veszteség alapján kerül meghatározásra. Amennyiben egy befektetett eszköz a hármas kosárba kerül át, az effektív kamatláb módszert alkalmazzuk az értékvesztés utáni nettó érték meghatározására.

Az általános megközelítést a bankszámlák, a faktoring követelések, egyéb pénzügyi követelések és dolgozói kölcsönök esetében

alkalmazzuk.

4.1.2 Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

A következő tételek kerülnek ide besorolásra:

▪ pénzeszközök;

▪ 3 hónapon túli bankbetétek;

▪ vevők;

▪ egyéb pénzügyi követelések.

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értéken kerülnek be a könyvekbe, a későbbiekben pedig az amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre az effektív kamatláb módszer alkalmazásával (csak a hosszú lejáratú követelések esetén releváns).

Pénzeszközök

Vevőkövetelések

Amennyiben az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott vevőkövetelések hitelkockázata jelentősen nőtt, annak összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cash flow-knak a követelés eredeti effektív kamatlábával (azaz a kezdeti megjelenítéskor kiszámított effektív kamatlábbal) diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell meghatározni. A vevők esetében ez azt jelenti, hogy meg kell becsülni azt az összeget, amennyi a várható jövőbeni térülés az adott követelésből, és ezt összehasonlítani a könyv szerinti értékkel, a különbözetet pedig elszámolni értékvesztésként. Az eszköz könyv szerinti értékét egy értékvesztési számla alkalmazásával kell csökkenteni. A veszteség összegét Követelések értékvesztéseként kell elszámolni.

Amennyiben a hitelkockázat nem nőtt jelentősen valamely egyedileg értékelt vevőkövetelés esetében, az adott követelést be kell illeszteni egy hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező csoportba és a csoportokat tesztelni értékvesztés szempontjából. Az értékvesztés szempontjából egyedileg megvizsgált azon követeléseket, amelyekre értékvesztést számolunk el, vagy amelyekre a korábban elszámolt értékvesztés megmarad, nem kell bevonni a csoportos értékvesztési vizsgálatba.

A vevőkövetelések értékvesztésének három kategóriáját különböztethetjük meg:

▪ lejárt követelések

▪ le nem járt követelések („nulladik napi értékvesztés”)

▪ nem számlázott bevételek.

A csoportos értékelés esetén a hitelkockázat jelentős növekedésének tekintjük azt, ha a csoportban vannak lejárt fizetési határidejű követelések. A lejárt követeléseket korosítjuk és a múltbeli adatok alapján számolt nemtérülési rátákkal megszorozva a nyitott követelésállományt kalkuláljuk az értékvesztés összegét.

A nem térüléseket a múltbeli tapasztalatok alapján határozzuk meg, azonban azokat korrigálni kell az aktuális információkkal, amelyek a korábbi időszakot nem érintették, de a következő időszakot befolyásolják, illetve azokkal, amelyek a korábbi időszakot érintették, de már nem állnak fenn. Az értékvesztés kalkuláció során előretekintő információk is figyelembevételre kerülnek. Ilyen információ lehet például a belső változások a számlázási és felszólítási folyamatokban, valamint külső szélsőséges változások pl. a munkanélküliségi rátában, a hitelválság stb.

Amennyiben egy vevőkövetelést behajthatatlannak minősítünk, annak összege leírásra kerül. A korábban leírt összeg megtérülése a tárgyévi eredménykimutatás Közvetlen költségek sorában kerül elszámolásra.

4.1.3 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVOCI) pénzügyi eszközök

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékelési kategóriában a következő tételek

szerepelnek:

▪ jegyzett és nem jegyzett tőkeinstrumentumok, amelyeket nem konszolidálunk teljeskörűen és „equity” módszerrel sem kerülnek be a konszolidált beszámolóba, nem értékesítésre tartott céllal jutottunk hozzá, és ezeknél nem alkalmaztuk az OCI opciót;

▪ adósság instrumentumok, melyek a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartják, amely szerződéses cash flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját.

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket kezdeti megjelenítéskor és a bekerülést követően is valós értéken értékeljük. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változása tőkeinstrumentumok és adósságinstrumentumok esetén a saját tőkében az Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartalékában kerül elszámolásra.

Amikor egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként nyilvántartott értékpapírokat értékesítünk, a saját tõkében korábban elismert halmozott valós érték módosítás az eredményben kerül elszámolásra, kivéve a tőkeinstrumentumok esetében, ahol közvetlenül a tőkébe kerül visszafordításra.

A Társaság minden egyes mérleg fordulónapon felméri, hogy jelentősen nőtt-e valamely pénzügyi eszköz hitelkockázata. A hitelkockázat jelentős növekedésének tekintjük olyan egy vagy több esemény eredményét, amelyek az eszköz kezdeti megjelenítése után történtek („veszteséget okozó esemény”), és ezen veszteséget okozó eseménynek (vagy eseményeknek) hatása van a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszközök egy csoportjának becsült jövőbeni cash flow-ira, és annak értéke megbízhatóan becsülhető.

Amennyiben az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében létezik ilyen jellegû bizonyosság, a halmozott veszteséget – amely a bekerülési érték és a pillanatnyi valós érték adott idõpontig az eredménykimutatásban elszámolt értékvesztéssel csökkentett értéke közötti különbség – a saját tõkébõl ki kell vezetni és az eredménykimutatásban kell elszámolni. A tõkebefektetésekre korábban az eredménykimutatáson keresztül elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza az eredménykimutatáson keresztül.

4.1.4 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL) pénzügyi eszközök

Azon adósságinstrumentumokat, melyek nem elégítik ki azokat a feltételeket, hogy kezdetben amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken kerüljenek besorolásra, az eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni.

Az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” értékelési kategória a következő pénzügyi eszközöket foglalja magában:

▪ Adósságinstrumentumok, amelyek a kezdeti megjelenítéskor megjelölésre kerültek nyereséggel vagy veszteséggel

szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként, az ún. valós érték opció alapján.

▪ Tőkeinstrumentumok, amelyeket alapvetően azonnali vagy közeljövőben történő továbbértékesítés céljára szereztek meg, és így „kereskedési céllal tartottnak” minősülnek és tőkeinstrumentumok, amelyek nem minősülnek „kereskedési céllal tartottnak”, és az OCI opció sem került alkalmazásra.

▪ A származékos pénzügyi eszközöket.

▪ Hitelinstrumentumok, amelyek nem teljesítik az amortizált bekerülési érték és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kategóriáinak feltételeit.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a bekerülést követően is valós értéken tartjuk nyilván. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásából adódó nyereség vagy veszteség azok felmerülésének évében az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

4.2 Pénzügyi eszközök a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

4.2.1 Pénzeszközök

A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel. Ezek a pénzügyi eszközök hitelkockázatnak vannak kitéve, melyről bővebb információ a 5.1.2 megjegyzésben található. Értékvesztés elszámolására nem került sor a bemutatott időszakokban.

Megnevezés	2018.12.31.	2019.12.31.
Pénztár ............................................................................................................	115	116
Bankbetét (látra szóló) ..................................................................................	1 200	809
Pénzeszközök összesen..................................................................	1 315	925

Átlagos kamatlábak	2018.12.31	2019.12.31.
Pénztár ............................................................................................................	0,00%	0,00%
Bankbetét (látra szóló) ..................................................................................	0,00%	0,00%
Átlagos kamatláb ...........................................................................	0,00%	0,00%

Pénzeszközök pénznemenként	2018.12.31	2019.12.31.
EUR .................................................................................................................	41	36
HUF .................................................................................................................	1 257	862
USD ..................................................................................................................	17	27
	1 315	925

4.2.2 Vevőkövetelések

4.2.2.1 Vevőkövetelések – könyv szerinti érték

2018.01.01.		2018.12.31.	2019.12.31.
Vevőkövetelések nem kapcsolt felektől .....................................................	90 364	108 939	111 036
Vevőkövetelések leányvállalatoktól .............................................................	4 894	3 360	1 570
Vevőkövetelések közös vezetésű vállalkozásoktól ...................................	314	548	478
Vevőkövetelések más kapcsolt felektől .....................................................	6 012	7 268	5 971
Vevőkövetelések összesen..............................................................	101 584	120 115	119 055

A szerződéses eszközök rövid lejáratú része 2019-ben külön soron szerepel (ld. 1.2 megjegyzés).

Vevőkövetelések korosítása

Az alábbi táblák a Társaság vevőköveteléseit mutatják be lejárati idő szerinti megbontásban. A vevőkövetelések a mérlegfordulónapon értékvesztéssel csökkentett értékkel kerülnek bemutatásra.

	2018.01.01	2018.12.31	2019.12.31
Nem lejárt .....................................	88 184	101 394	102 784
Lejárt
kevesebb, mint 30 napja ..........	8 860	13 885	11 530
30–60 napja...............................	1 689	2 245	1 983
61–90 napja...............................	525	639	790
91–180 napja ............................	659	921	914
181–360 napja ..........................	509	549	711
több, mint 360 napja.................	1 158	482	343
Könyv szerinti érték ...............	101 584	120 115	119 055

A lejárt vevőkövetelések döntő többségére az értékvesztés portfólióalapon került elszámolásra. A lejárt vevőkövetelések döntő többsége részben vagy teljes egészében értékvesztésre került a térülések elmaradásának idejétől függően.

A Társaság a következő kulcsokkal számol el értékvesztést:

Korsáv	Értékvesztés %-a*
Nem esedékes	0%-15%
1 - 30 napja lejárt	0%-15%
31 - 60 napja lejárt	0%-50%
61 - 90 napja lejárt	0%-65%
91 - 180 napja lejárt	0%-80%
181 - 360 napja lejárt	0%-90%
361 - 720 napja lejárt	50%-100%
720 napnál régebben lejárt	50%-100%
Csődeljárás alatt álló vevők esetében	100%

* A Társaság a korsávokon belül a korábbi évek térülési tapasztalatai alapján a különböző vevőcsoportok esetében eltérő értékvesztés kulcsokat alkalmaz. Önálló vevőcsoportként kerül kezelésre a készülékrészlet vevőkövetelés, mint az értékvesztés számítás alapja, amely vevőcsoport esetében az alkalmazott értékvesztési kulcsok általában a jelzett intervallumok felsőbb szakaszába esnek.

4.2.2.2 Vevőkövetelésekre és szerződéses eszközökre elszámolt értékvesztés

Az alábbi táblázat a vevőkövetelésekre elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2018-ra és 2019-re vonatkozóan.

		2018.	2019.
Értékvesztés az időszak elején ................................................................		18 652	19 842
Elszámolt értékvesztés – nettó (Közvetlen költségek) ..........................		7 216	6 789
IFRS 9 első alkalmazása............................................................................		572	-
Értékvesztés felhasználása ......................................................................	(a)	-6 598	-8 488
Értékvesztés az időszak végén ....................................................		19 842	18 143

(a) A felhasználás a kivezetéskori visszafordítást jelenti (kiegyenlítéskor, leírás vagy faktorálás esetén).

Az alábbi táblázat a szerződéses eszközökre elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2018-ra és 2019-re vonatkozóan.

	2018.		2019.
Értékvesztés az időszak elején ................................................................		-	1 029
Elszámolt értékvesztés – nettó (Közvetlen költségek) ..........................		953	986
IFRS 15 első alkalmazása .........................................................................		475	-
Értékvesztés felhasználása ......................................................................	(a)	-399	-815
Értékvesztés az időszak végén ....................................................	1 029		1 200

(a) A felhasználás a kivezetéskori visszafordítást jelenti (kiegyenlítéskor, leírás vagy faktorálás esetén).

További információ a Vevőkövetelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázatok elemzéséről a 5.1.2 megjegyzésben.

4.2.3 Egyéb pénzügyi eszközök

Az Egyéb pénzügyi eszközök 12 hónapnál rövidebb (rövid lejáratú) és hosszabb (hosszú lejáratú) lejárattal rendelkező követeléseket foglalnak magukban. Ezek a pénzügyi eszközök a 5.1.2 megjegyzés alatt leírt hitelkockázatnak vannak kitéve.

Az Egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztés vagy annak visszaírása nem jelentős.

4.2.3.1 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök

2018.12.31.			2019.12.31.
Cashpool követelések ...................................................................................	(a)	18 769	6 616
Eszközökhöz kapcsolódó támogatásokkal kapcsolatos követelések ....	(b)	-	3 870
Kölcsönök kapcsolt felekkel szemben........................................................		2 616	1 307
Pénzügyi lízingkövetelés nem kapcsolt felekkel szemben.......................	(c)	4	633
Dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések ...................................		236	171
Egyéb ..............................................................................................................		646	686
		22 271	13 283

4.2.3.2 Éven túli vevőkövetelések

Az éven túli vevőkövetelések nagyrészt az ügyfelek által 1-2 éves részletfizetésre vásárolt távközlési eszközök törlesztő részleteit tartalmazza. Az éven túli vevőkövetelésekre képzett értékvesztés összege 2019. december 31-én 1 337 millió forint (2018-ban: 1 467 millió forint). További információkért lásd az 1.2 megjegyzést.

4.2.3.3 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök

		2018.01.01.	2018.12.31.	2019.12.31.
Pénzügyi lízingkövetelés nem kapcsolt felekkel szemben ......................	(c)	64	62	10 436
Származékos pénzügyi instrumentumok – kapcsolt féllel szemben .....	(d)	-	1 026	2 909
Dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések ...................................		1 186	914	612
Kölcsönök kapcsolt felekkel szemben........................................................		2 800	650	100
Egyéb ..............................................................................................................		504	370	325
Összesen	(e)	4 554	3 022	14 382

(a) 2019. december 31-én a cashpool együttes egyenlege követelés (6 616 millió forint), mely tartalmaz cashpool kötelezettséget is (3 532 millió forint). 2018. december 31-én a cashpool együttes egyenlege szintén követelés volt (18 769 millió forint), mely tartalmazott cashpool kötelezettséget is (1 518 millió forint).

2018. december 31.	Köny szerinti érték (millió forint)	Kölcsönfelvevő	Pénznem	Kamatláb (%)	Fix / változó
	2 750	KalászNet Kft.	HUF	1,19	változó
	923	DT AG	EUR	0,00	változó
	6 249	DT AG	HUF	0,00	változó
	-592	DT AG	USD	2,46	változó
	-926	TSM Zrt.	EUR	1,37	változó
	8 739	TSM Zrt.	HUF	0,69	változó
	1 626	TSM Zrt.	USD	3,84	változó
Éven belül esedékes	18 769

2019. december 31.	Köny szerinti érték (millió forint)	Kölcsönfelvevő	Pénznem	Kamatláb (%)	Fix / változó
	1 796	KalászNet Kft.	HUF	1,28	változó
	14	KIBU Kft.	HUF	1,18	változó
	3 790	DT AG	EUR	0,00	változó
	1 703	DT AG	HUF	0,00	változó
	-1 930	DT AG	USD	1,82	változó
	-1 072	TSM Zrt.	EUR	1,33	változó
	2 844	TSM Zrt.	HUF	0,78	változó
	-529	TSM Zrt.	USD	3,08	változó
Éven belül esedékes	6 616

(b) A Magyar Telekom 2016-ban a digitális hálózatok országos fejlesztésére kiírt pályázat első és második (Magyarország nyugati és keleti részét érintő) körének eredményeként 12,2 milliárd forintnyi európai uniós forrást nyert el legalább 30 Mbps sebességű vezetékes hálózat fejlesztésére. A Társaság elvégezte a beruházásokat az EU-s Támogatási Szerződés feltételeinek megfelelően. Ezen beruházáshoz kapcsolódó pénzügyileg még nem elszámolt támogatás követelésként került kimutatásra. Lásd még a 14. megjegyzés.

(d) A kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok egyenlege a nyitott határidős ügyletek, valamint a

kamat- és devizacsere-ügyletek valós értékét tartalmazza (részletek a 5.1.1.1 megjegyzésben).

(e) A szerződéses eszközök és a vevőkövetelések hosszú lejáratú része 2019-ben külön soron szerepel (lásd 1.2 megjegyzés).

4.3 Pénzügyi kötelezettségek – számviteli politikák

A pénzügyi kötelezettségeket a Társaság kétféleképpen értékeli:

▪ amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek,

▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek.

A Társaság nem élt a kategóriák közötti átsorolás lehetőségével, illetve ezt nem is tervezi a jövőre nézve. Mindkét kategóriába tartozó pénzügyi kötelezettségek valós értéken kerülnek a könyvekbe, későbbi értékelésük viszont eltérő (lásd lejjebb). A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból a Társaság akkor vezet ki egy pénzügyi kötelezettséget (illetve annak egy részét), amikor rendezésre került – azaz a szerződéses kötelezettséget kiegyenlítettük, elengedték, vagy már nem érvényesíthető.

4.3.1 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek

Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek kategória minden olyan pénzügyi kötelezettséget tartalmaz, amely nem került besorolásra az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” kategóriájába.

(a) Hitelek és egyéb pénzügyi kötelezettségek

A hitelek és egyéb pénzügyi kötelezettségek felvételükkor a tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken kerülnek megjelenítésre. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. Az effektív kamatot a kötelezettség futamideje alatt az eredményben (Kamatköltség) számoljuk el.

(b) Szállítók és egyéb kötelezettségek

A szállítók és egyéb kötelezettségek (beleértve az elhatárolásokat) bekerüléskor valós értéken kerülnek megjelenítésre. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek.

4.3.2 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

A Társaság ebbe a kategóriába a derivatív pénzügyi instrumentumokat sorolja.

A Társaság nem alkalmazza a fedezeti számviteli elszámolást, így az összes származékos termék az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába tartozik.

A származékos termékeket bekerüléskor a szerződés megkötésének napján érvényes valós értéken értékeljük, és a későbbi átértékelések során is a valós értékelést használjuk. A Társaság nem alkalmazza a fedezeti elszámolást a származékos pénzügyi instrumentumaira, ezért minden nyereséget és veszteséget az eredménykimutatásban számol el (Egyéb pénzügyi költségek – nettó).

4.4 Pénzügyi kötelezettségek a pénzügyi helyzet kimutatásban

4.4.1 Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben

A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek a Deutsche Telekom International Finance B.V.-től (DTIF), a Deutsche Telekom AG-tól (DT AG) és a Társaság leányvállalataitól felvett forint- és euró alapú kölcsönöket, valamint cashpool kötelezettségeket foglalják magukban. 2018-ban ezen pénzügyi kötelezettségek magukban foglalták az MRP-vel kapcsolatos kötelezettségeket (20.1.2.3 megjegyzés). A DTIF-től felvett, euróban fennálló kölcsönök esetében a tőke és a kamatok összegére devizás kamatcsereügyleteket kötöttünk a DT AG-vel, így a Magyar Telekom kitettsége valójában forintban marad. A kölcsönöket és a rájuk kötött csereügyleteket bruttó módon számoljuk el és mutatjuk ki.

További információk a 32.3.2. megjegyzésben.

A lenti táblázat a 2018. és 2019. december 31-én a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeket mutatja.

2018.12.31.
	Könyv szerinti érték	Kölcsönt nyújtó	Pénznem	Effektív kamatláb	Fix / változó	Lejárat	Év
	35 000	DT AG	HUF	5,89%	fix	2019. március	5
	20 000	DT AG	HUF	4,98%	fix	2019. június	5
	50 000	DT AG	HUF	4,33%	fix	2019. október	5
	1 841	Investel Zrt.	HUF	0,71%	változó	Cashpool	4
	26	KIBU	HUF	0,71%	változó	Cashpool	4
	988	Egyéb
1 éven belül esedékes.....................	107 855
Xxxxxxxxxx kamat ...............................	5 875
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	122
Derivatívák.........................................	87
MRP ...................................................	3 842
1 éven belül esedékes összesen	117 781
	35 000	DT AG	HUF	3,83%	fix	2020. június	5
	42 013	DTIF	EUR	1,99%	fix	2021. január	6
	45 812	DTIF	EUR	1,60%	fix	2021. július	5
1 éven túl esedékes .........................	122 825
Derivatívák.........................................	525
1 éven túl esedékes összesen	123 350

2019.12.31.
	Könyv szerinti érték	Kölcsönt nyújtó	Pénznem	Effektív kamatláb	Fix / változó	Lejárat	Év
	41 315	DT AG	EUR	0,14%	fix	2020. január	0
	35 000	DT AG	HUF	3,83%	fix	2020. június	5
	593	Investel Zrt.	HUF	0,85%	változó	Cashpool	5
	961	Egyéb
1 éven belül esedékes.....................	77 869
Xxxxxxxxxx kamat ...............................	3 225
Egyéb pénzügyi kötelezettségek…	892
Derivatívák.........................................	-
MRP ...................................................	-
1 éven belül esedékes összesen	81 986
	43 080	DTIF	EUR	1,99%	fix	2021. január	6
	45 510	DTIF	EUR	1,60%	fix	2021. július	5
	39 662	DT AG	EUR	0,43%	változó	2024. május	5
1 éven túl esedékes .........................	128 252
Derivatívák.........................................	1 570
1 éven túl esedékes összesen	129 822

A 2018-ban és 2019-ben lejárt hiteleket teljes egészében a DT refinanszírozta a Magyar Telekom tényleges pénzügyi szükséglete függvényében.

A 2020 januárjában lejárt hitelt szintén a DT AG refinanszírozta hosszú lejáratú hitellel.

2019. december 31-én a rövid lejáratú kötelezettségek összege 86 870 millió forinttal meghaladta a forgóeszközök értékét, elsősorban a működő tőke és a napi folyamatos működés finanszírozására, a DT AG-től felvett rövid lejáratú hitelkonstrukciók miatt. A vezetés úgy ítéli meg, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek - hasonlóan a megelőző évekhez - refinanszírozásra kerül majd a DT AG által. A finanszírozási szükségletet a működési cash flow, valamint harmadik feles hitelkeretmegállapodások is fedezni tudják (lásd

5.1.3 megjegyzést).

Az alábbi táblázat a kapcsolt vállalkozásoktól felvett kölcsönök könyv szerinti értékét és valós értékét mutatja be:

2018.12.31.			2019.12.31.
Könyv szerinti érték		Valós érték		Könyv szerinti érték	Valós érték
HUF-alapú kölcsönök
Fix kamatozású ..................................................	140 000	147 860		35 000	35 000
Változó kamatozású ..........................................	2 067	2 067		793	793
	142 067	149 927		35 793	35 793
EUR-alapú kölcsönök
Fix kamatozású ..................................................	87 825	93 553		129 905	130 123
Változó kamatozású ..........................................	788	792		40 423	49 399
	88 613	94 345		170 328	179 522
USD-alapú kölcsönök
Fix kamatozású ..................................................	-	-		-	-
Változó kamatozású ..........................................	-	-		-	-
	-	-		-	-
Elhatárolt kamat ....................................................	5 875	5 875		3 225	3 225
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ........................	122	122		572	572
Derivatívák .............................................................	612	612		1 890	1 890
MRP.........................................................................	3 842	3 842		-	-
	10 451	10 451		5 687	5 687
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek összesen .............	241 131	254 723		211 808	221 002

A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2019-ben 1,55% volt (2018-ban 3,54%). A piaci kamatlábak csökkenése a fix kamatozású kötelezettségek valós értékének növekedését eredményezi.

A változó kamatozású hitelek cash-flow kockázatnak vannak kitéve. Ha a kamatlábak emelkednek, akkor az magasabb cash-flow kiáramlást eredményez a magasabb kamatfizetéseken keresztül.

A kapcsolt féllel szembeni derivatívák a DT AG-vel bonyolított devizás kamatcsere- és forwardügyletek értékét tartalmazzák. Ezek célja

az euró alapú hitelek miatti árfolyamkitettség csökkentése, valamint a tervezett jövőbeli devizás kifizetések fedezése.

A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült föl.

4.4.2 Egyéb pénzügyi kötelezettségek

4.4.2.1 Egyéb pénzügyi kötelezettségek - egyenlegek

Az alábbi táblázatok mutatják az egyéb pénzügyi kötelezettségek éven belüli és éven túli egyenlegeinek összetételét.

		2018.12.31.	2019.12.31.
Éves frekvenciadíj-kötelezettség ..........................................................	(a)	3 723	3 754
Pénzügyi lízingkötelezettség .................................................................	(b)	613	-
Vevői túlfizetések ....................................................................................		1 327	1 324
Egyéb .......................................................................................................		381	587
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen .................		6 044	5 665
Éves frekvenciadíj-kötelezettség ..........................................................	(a)	42 393	38 989
Pénzügyi lízingkötelezettség .................................................................	(b)	2 920	-
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen ..............		45 313	38 989

Az Egyéb pénzügyi kötelezettségek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült föl.

(a) Éves frekvenciadíj-kötelezettség

A Magyar Telekom Nyrt. és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megállapodása alapján aláírt, több frekvenciasáv használatára vonatkozó Hatósági Szerződés rendszerint egy egyszeri díjjal és éves díjfizetésekkel jár. Amennyiben a szerződés megfelelő alapot biztosít e magyar frekvencia licencek jövőbeli éves díjainak megbízható becsléséhez, az éves díjfizetések jelenértékét az immateriális javak között, a licencek bekerülési értékében ismertük el, szemben a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségekkel.

(b) Pénzügyi lízingkötelezettség

Az új IFRS 16-os standard alá eső lízingkötelezettségek 2019-ben a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban külön soron kerültek bemutatásra, míg az IAS 17 alá eső pénzügyi lízingkötelezettségek 2018-ban az egyéb pénzügyi kötelezettségek részeként kerültek bemutatásra. A lízingek részletezését (mint lízingbevevő) az 1.3 és 17.2.2 megjegyzések tartalmazzák.

4.4.2.2 Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése

A kapcsolt felekkel szemben fennálló kölcsönökhöz kapcsolódó kifizetéseket a Cash-flow kimutatás Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése sora tartalmazza.

4.4.2.3 További közzétételek a pénzügyi tevékenységekből eredő kötelezettségek változásairól

Az alábbi táblázatok tartalmazzák a nettó adósságállományban bekövetkezett változásokat az egyedi cash-flow kimutatásra vonatkozó hatásaival együtt.

További pénzmozgással nem járó pénzügyi kötelezettségek a jellemzően euróban denominált pénzügyi kötelezettségek árfolyam változását, valamint azokat a tranzakciókat tartalmazzák, amelyekben a jövőbeli cash flow-kat az éves díjkötelezettségek (pl. frekvencia díjak és lízingek) jelenértékén ismerjük el.

Pénzügyi tevékenységből származó cash flow-t érintő változások										Záró egyenleg 2018. december 31.
Nyitó egyenleg 2018. január 1.		Pénzeszközök változása	Üzleti tevékenység- ből származó cash flow-t érintő változások	További pénzmozgás- sal nem járó pénzügyi kötelezettsé- gek	Befektetési tevékenységből származó cash flow-t érintő változások	Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele (folytatódó tevékenység)	Pénzügyi kötelezettsé- gek kifizetésére fordított összegek	Egyéb pénzügyi kötelezettsé- gek kifizetésére fordított összegek	Egyéb
Kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek ........	265 370		-10 401	14 970		97 377	-126 797			240 519
Derivatívák kapcsolt féllel szemben ...............	5 613			-3 652	-1 349					612
Frekvenciadíj-kötelezettség .............................	45 215		-2 604	6 924				-3 419		46 116
Pénzügyi lízingkötelezettség ...........................	3 612			430				-509		3 533
Vevői túlfizetések ...............................................	1 110		217							1 327
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ....................	467		29	-115						381
-Levonva pénzeszközök ...................................	-948	-367								-1 315
-Levonva egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök .............................................................	-11 173		-254	1 501	2 910	-15 255				-22 271
Nettó adósságállomány............................	309 266	-367	-13 013	20 058	1 561	82 122	-126 797	-3 928		268 902
Saját részvény visszavásárlásra fordított összegek.............................................................................................................................................................................................................................................................									-36
Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék .............................................................................................................................................................................................................									-26 068
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash flow.................................................................................................................................................................................................................									-74 707

Pénzügyi tevékenységből származó cash flow-t érintő változások
	Nyitó egyenleg 2019. január 1.	IFRS 16 első alkalmazásá- nak hatása	Pénzeszközök változása	Üzleti tevékeny- ségből származó cash flow-t érintő változások	További pénzmozgás- sal nem járó pénzügyi kötelezettsé- gek	Befektetési tevékenység- ből származó cash flow-t érintő változások	Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele (folytatódó tevékenység)	Pénzügyi kötelezettsé- gek kifizetésére fordított összegek	Egyéb pénzügyi kötelezettsé- gek kifizetésére fordított összegek	Egyéb	Záró egyenleg 2019. december 31.
Kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek ........	240 519			-15 091	12 007		175 242	-202 759			209 918
Derivatívák kapcsolt féllel szemben ...............	612				3 047	-1 769					1 890
Frekvenciadíj-kötelezettség .............................	46 116			-2 332	2 357				-3 399		42 744
Lízingkötelezettségek .......................................	3 533	103 823		-5 273	21 431				-12 217		111 297
Vevői túlfizetések ...............................................	1 327			-3							1 324
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ....................	381			160	45						586
-Xxxxxxx xxxxxxxxxxxx ...................................	-1 315		390								-925
-Levonva egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök .............................................................	-22 271			4 034	-3 868	-3 329	12 151				-13 283
Nettó adósságállomány............................	000 000	000 823	390	-18 503	35 019	-5 098	187 393	-202 759	-15 616		353 551
Saját részvény visszavásárlásra fordított összegek.............................................................................................................................................................................................................................................................................										-4 088
Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék .............................................................................................................................................................................................................................										-26 063
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash flow..............................................................................................................................................................................................................................										-61 132

4.4.3 Kötelezettségek szállítók felé

2018.12.31.		2019.12.31.
Kötelezettségek leányvállalatokkal szemben ................................................	17 614	9 303
Kötelezettségek társult és közös vezetésű vállalkozásokkal szemben ......	447	-
Kötelezettségek egyéb kapcsolt felekkel szemben ......................................	8 852	8 915
Kötelezettségek külső felekkel szemben........................................................	122 512	100 154
Összesen ..............................................................................................	149 425	118 372

4.5 Pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó további közzétételek

4.5.1 Pénzügyi eszközök és kötelezettségek kategóriái

A Társaság a valós értékelési elveket olyan valósérték-hierarchiába rendezi, amely az értékelési elvekben használt alapadatok jelentőségét tükrözi. A valósérték-hierarchia alábbi szintjeit különböztetjük meg:

▪ azonos eszközök vagy kötelezettségek aktív piacon jegyzett (nem módosított) árfolyama (1. szint);

▪ olyan alapadat, mely nem az 1. szinten megjelenő, tőzsdén jegyzett árfolyam, viszont abból közvetlenül vagy közvetve megállapítható (2. szint); és

▪ olyan alapadat, mely nem piacon megfigyelhető információn alapul (3. szint).

A valósérték-hierarchia szintje a valós értékeléshez szükséges legalacsonyabb szintű alapadat alapján kerül meghatározásra. Egy alapadat jelentőségét annak egészét tekintve, a valós értékelés alapján értékeljük. Az első alkalmazáskor a könyv szerinti értékekben nem volt az IFRS 9-re való áttérésből adódó érték-változás. Az átsorolás kapcsán a beszámolási időszakban sem valósérték nyereség, sem veszteség nem került sem az eredményben, sem az egyéb átfogó eredményben elszámolásra.

Nem volt átsorolás az 1. és 2. szintű besorolású pénzügyi instrumentumok között.

A pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek többsége amortizált bekerülési értéken került értékelésre, de ezek valós értékére vonatkozó információ is bemutatásra kerül. Ezeknek az eszközöknek és kötelezettségeknek a valós értéke 3. szintű információk alapján került meghatározásra. Az aktív piacon nem jegyzett pénzügyi instrumentumok valós értéke értékelési technikákkal, jellemzően diszkontált cash-flow módszer alkalmazásával kerül meghatározásra. A becsült pénzáramok az adott szerződéseken alapulnak, míg a diszkontráták a lejáratokra és pénznemekre vonatkozó piaci alapú benchmark kamatlábak (BUBOR, BIRS, EURIBOR, EUR swap görbék) alapján interpolációs technikákat alkalmazva kerültek meghatározásra. A pénznemátváltás központi bankok (lehetőleg a Magyar Nemzeti Bank) árfolyam fixálásai alapján történik. A Társaság nem rendelkezik olyan valós értéken értékelt eszközzel vagy kötelezettséggel, amelynek valós értéke 3. szintű információk alapján került meghatározásra.

A derivatív eszközök és kötelezettségek 2. szintű információk alapján kerülnek meghatározásra.

Az alábbi táblázatok a Társaság pénzügyi eszközei és kötelezettségei 2018. és 2019. december 31-i állományának könyv szerinti, valamint valós értékét mutatják.

4.5.1.1 Pénzügyi eszközök – Könyv szerinti érték és valós érték

A pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke, valós értéke és a valós érték hierarchia szintje:

	2018.12.31
Módosított könyv szerinti érték*
	Amortizált bekerülési értéken	FVTPL	FVTPL
	Amortizált bekerülési értéken	(2.szint)	(3.szint)	Összesen	Valós érték
Pénzeszközök......................................................	1 315	-	-	1 315	1 315
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni klíringkövetelések ...............................................	18 768	-	-	18 768	18 768
Éven belüli vevőkövetelések ..............................	120 115	-	-	120 115	120 115
Éven túli vevőkövetelések ..................................	16 294	-	-	16 294	17 434
Dolgozói kölcsönök ............................................	400	750	-	1 150	1 225
Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt felekkel szemben ................................................	-	1 026	-	1 026	1 026
Kapcsolt vállalkozásoknak adott kölcsönök ...	3 266	-	-	3 266	3 266
Pénzügyi lízingkövetelések................................	67	-	-	67	76
Egyéb rövid lejáratú követelések ......................	646	-	-	646	646
Egyéb hosszú lejáratú követelések...................	369	-	-	369	303
Összesen....................................................	161 240	1 776	-	000 000	000 174

* 2019-ben a szerződéses eszközök külön soron szerepelnek (lásd 1.2 megjegyzés).

2019.12.31
Könyv szerinti érték
	Amortizált bekerülési értéken	FVTPL	FVTPL
	Amortizált bekerülési értéken	(2.szint)	(3.szint)	Összesen	Valós érték
Pénzeszközök......................................................	925	-	-	925	925
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni klíringkövetelések ...............................................	6 616	-	-	6 616	6 616
Éven belüli vevőkövetelések ..............................	119 055	-	-	119 055	119 055
Éven túli vevőkövetelések ..................................	15 704	-	-	15 704	16 810
Dolgozói kölcsönök ............................................	783	-	-	783	872
Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt felekkel szemben ................................................	-	2 909	-	2 909	2 909
Kapcsolt vállalkozásoknak adott kölcsönök ...	1 408	-	-	1 408	1 408
Pénzügyi lízingkövetelések................................	11 070	-	-	11 070	13 333
Egyéb rövid lejáratú követelések ......................	4 556	-	-	4 556	4 556
Egyéb hosszú lejáratú követelések...................	324	-	-	324	366
Összesen....................................................	160 441	2 909	-	163 350	166 850

A FVTPL eszközök a derivatív pénzügyi instrumentumokat tartalmazzák, melyek valós értékét a diszkontált cash--flow módszerrel állapítjuk meg. A kalkulációt a Magyar Telekom pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok, és a jelentendő időszak utolsó napján, a

Reuters adatbázisában közzétett azonnali árfolyamok alapján készítette. A várható jövőbeli pénzáramok jelenértékét pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok segítségével a fordulónapra diszkontáltuk, majd azonnali árfolyamon átváltottuk forintra. A követelés és a kötelezettség forintosított jelenértéke követelésként vagy kötelezettségként kerül elszámolásra.

A rövid lejáratú eszközök amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre, könyv szerinti értékük megközelíti a valós értéküket.

4.5.1.2 Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke, valós értéke és a valós érték hierarchia szintje:

			2018.12.31
Könyv szerinti érték
	Amortizált bekerülési értéken	FVTPL	FVTPL
		(2. szint)	(1. szint)	Összesen	Valós érték
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ......................................................................	236 676	612	3 842	241 130	263 596
Kötelezettségek szállítók felé ...................................	149 425	-	-	149 425	149 425
Frekvenciadíj-kötelezettség ......................................	46 116	-	-	46 116	52 846
Pénzügyi lízingkötelezettség ....................................	3 533	-	-	3 533	7 180
Vevői túlfizetések........................................................	1 327	-	-	1 327	1 327
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek.......................	381	-	-	381	381
Összesen	437 458	612	3 842	441 912	474 755

2018-ban a származékos ügyletek és az MRP Szervezettől visszavásárolt Magyar Telekom részvényekből származó kötelezettség valós értéken volt értékelve. Minden más pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értéken volt értékelve.

			2019.12.31
Könyv szerinti érték
	Amortizált bekerülési értéken	FVTPL	FVTPL
		(2. szint)	(1. szint)	Összesen	Valós érték
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ......................................................................	209 918	1 890	-	211 808	217 663
Kötelezettségek szállítók felé ...................................	118 372	-	-	118 372	118 372
Frekvenciadíj- kötelezettség .....................................	42 744	-	-	42 744	51 914
Lízingkötelezettségek................................................	111 297	-	-	000 000	000 246
Vevői túlfizetések........................................................	1 324	-	-	1 324	1 324
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek.......................	586	-	-	586	586
Összesen	484 241	1 890	-	486 131	514 105

A FVTPL kötelezettségek közé a derivatív pénzügyi instrumentumokat soroljuk, melyek valós értékét a FVTPL eszközökhöz hasonlóan,

a 4.5.1.1 megjegyzésben leírt módon határozzuk meg.

A pénzügyi kötelezettségek valós értékéről további információk a 4.4.1 és a 4.4.2 megjegyzésekben is találhatók.

A rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre, könyv szerinti értékük megközelíti a valós értéküket.

4.5.2 A pénzügyi instrumentumokon keletkező bevétel, ráfordítás, nyereség és veszteség tételek

Az alábbi táblázatok mutatják be a pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti 2018. és 2019. évi nettó nyereségét/veszteségét.

2018.

Értékelés alapján

Kamat

Valós érték változás

Pénznem- átváltás

Értékvesztés

miatti

veszteség

Kivezetés

miatt

Fizetett

díjak

Nettó nyereség/ (veszteség)

FVTPL pénzügyi

instrumentumok (2. szint) .......

3 048

2 236

5 284

Pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken ....................

212

-8 169

-3 811

-11 744

Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken

-11 950

-5 571

-29

-17 550

Adósságinstrumentumok (2.

szint)............................................

Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége

-11 738

3 085

-5 547

-8 169

2 236

-3 840

-23 973

2019.

Értékelés alapján

Kamat

Valós érték változás

Pénznem- átváltás

Értékvesztés

miatti

veszteség

Kivezetés

miatt

Fizetett

díjak

Nettó nyereség/ (veszteség)

FVTPL pénzügyi

instrumentumok (2. szint) .......

606

840

1 446

Pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken ....................

271

116

-7 775

-4 375

-11 763

Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken ..

-13 360

-5 371

-20

-18 751

Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége

-13 089

606

-5 255

-7 775

840

-4 395

-29 068

A fenti táblázatok az összegeket aktivált hitelfelvételi költségek nélkül mutatják (lásd 24. megjegyzést).

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében az értékvesztés miatti veszteség minden, a vevők fizetésképtelenségével kapcsolatban felmerült és várhatóan felmerülő költséget tartalmaz. A leírást, illetve faktorálást megelőzően a követelésekre azok megtérülő értékéig értékvesztést számolunk el egy követelés-értékvesztési számla beiktatásával, aminek eredményeképp az adott követelésleírás vagy faktorálás nem jár kivezetés miatti nyereséggel vagy veszteséggel.

4.5.3 Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek nettósítása

Minden a Társaság és partnerei (jellemzően roaming és összekapcsolási partnerek) között fennálló kikényszeríthető nettósítási keretszerződésből eredő pénzügyi eszköz és pénzügyi kötelezettség esetében lehetőség van az adott vevőkövetelésnél vagy szállítói kötelezettségnél nettó kiegyenlítésre.

Az alábbi követelések és szállítói tartozások esnek nettósítási szerződések hatálya alá, és kerültek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban nettó módon bemutatásra.

2018.01.01.

2018.12.31,

2019.12.31.

Vevőköve-

telések

Kötelezett- ségek

szállítók felé

Vevőköve-

telések

Kötelezett- ségek

szállítók felé

Vevőköve-

telések

Kötelezett- ségek

szállítók felé

A megjelenített pénzügyi instrumentumok

bruttó összege*...............................................

102 874

112 268

120 988

150 298

119 561

118 878

Pénzügyi instrumentumok bruttó összegének nettósítása .................................

-1 290

-873

-506

A pénzügyi helyzetre vonatkozó

kimutatásban kimutatott megjelenített pénzügyi instrumentumok nettózott összege* ................................................

101 584

110 978

120 115

149 425

119 055

118 372

* Lásd 1.2 megjegyzés

4.5.4 Egyéb információk a pénzügyi instrumentumokról

A Magyar Telekom ki van téve annak a kockázatnak, hogy 2019. december 31-i névértéken 14,7 milliárd Ft (2018-ban: 14,1 milliárd forint) garanciát hívjanak le tőle. 2019-ben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság résztvevőként nyilvántartásba vette a Magyar Telekomot az 5G és mobil szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok tárgyában kiírt árverésre, melyhez kapcsolódóan további garanciák kibocsátása vált szükségessé. Ezeket a garanciákat bankok adták a Magyar Telekom nevében a Társaság bizonyos szerződéses kötelezettségeinek biztosítékaként. A Társaság eddig eleget tett szerződéses kötelezettségeinek, valamint ezt tervezi a jövőre nézve is. Következésképp nem került sor ilyen jellegű jelentős garanciák lehívására sem 2019-ben, sem 2018-ban, és várhatóan a jövőben sem fog erre sor kerülni.

A pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek között nem történt átsorolás másik pénzügyi instrumentum kategóriába. Nem történt olyan pénzügyi eszközátadás, amely ne felelt volna meg a kivezetés feltételének.

A Társaságnak nem voltak többszörösen beágyazott származékos termékeket tartalmazó, összetett pénzügyi instrumentumai.

5 PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE

5.1 Pénzügyi kockázati tényezők

A Magyar Telekom elsősorban pénzügyi instrumentumaiból eredő hitelezési kockázatnak van kitéve. A Társaság továbbá az árfolyamok, a kamatok és a Társaság eszközeinek, illetve kötelezettségeinek valós értékét és/vagy cashflow-it befolyásoló piaci árak mozgásából eredő pénzügyi kockázatnak van kitéve.

A pénzügyi kockázatok kezelésének célja, hogy csökkentse ezeket a kockázatokat folyamatos operatív és pénzügyi tevékenységeken keresztül. Ennek érdekében a kockázat mértékétől függően különböző származékos és nem származékos fedezeti eszközöket használunk. A Magyar Telekom kizárólag a Társaság cashflow-ját érintő kockázatokat fedezi, a valós érték kockázatokat nem.

Származékos ügyleteket kizárólag fedezeti célokkal használ, nem kereskedelmi, vagy spekulatív célokkal. A partnerkockázatok csökkentése érdekében a fedezeti ügyleteket vezető magyar és nemzetközi pénzintézetekkel vagy a Deutsche Telekommal

bonyolítjuk. Azonban a fedezeti elszámolást nem alkalmazzuk ezekre a tranzakciókra, tekintve, hogy nem felelünk meg az IFRS 9-ben

meghatározott minden kritériumnak.

A kockázatok részletes leírását, azok kezelését, illetve az érzékenységi vizsgálatokat az alábbiakban mutatjuk be. Az érzékenységi vizsgálatok a kockázati tényezők lehetséges változásai alapján az adózás előtti eredményre gyakorolt potenciális hatásokat mutatják be. Ezek a hatások a jelentési időszakra vonatkozóan egy körülbelül 25%-os átlagos adórátával adóznának, tehát az adózott eredményre való hatás az adózás előtti eredményre való hatás 75%-a lenne olyan években, melyek mentesek a jelentős egyszeri le nem vonható adózás előtti hatásoktól és az adórendszerben bekövetkező jelentős változásoktól. A bemutatott lehetséges (adóval csökkentett) hatások a Társaság tőkéjére is ugyanakkora hatással lennének.

Ezen kockázati tényezőkben nem következett be jelentősebb változás az előző évhez képest.

5.1.1 Piaci kockázat

Piaci kockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow-jának értéke a piaci árak változásának következtében megváltozik. A piaci kockázatnak három típusa van:

▪ árfolyamkockázat

▪ kamatkockázat

▪ árkockázat

A Magyar Telekom pénzügyi stratégiájának alapjait minden évben az Igazgatóság határozza meg. A Társaság stratégiája a központosított finanszírozásra épül, rövid- és középtávú, illetve fix és változó kamatozású hitelek kombinációjának felhasználásával. Az Igazgatóság Csoport szinten két eladósodási mutatót hagyott jóvá, amelyek teljesülését éves szinten ellenőrzi. 2018 végén a Csoport mindkét mutató értékét teljesítette; az EBITDA-hoz mért Összes Adósság mutató értéke 2019-ben 1,69, 2018-ban 1,52 volt (a jóváhagyott maximum 2,8 lehet), a nettó pénzügyi eredményhez viszonyított EBITDA értéke 2019-ben 9,14, 2018-ban 10,81 volt (a jóváhagyott minimum 3,0 lehet). A Társaság Treasury részlege felelős a finanszírozási politika végrehajtásáért és a folyamatos kockázatkezelésért. A deviza-, likviditás-, és partnerkockázat-kezelés irányelveit a Társaság Treasury részlege határozza meg és ellenőrzi.

A Magyar Telekom esetében a kamatlábak és devizaárfolyamok változásából eredő piaci kockázat a kamatozó eszköz- és adósságállománnyal, valamint a várható tranzakciókkal kapcsolatos. A Magyar Telekom funkcionális pénzneme a magyar forint, így a Magyar Telekom célja, hogy pénzügyi kockázatát forintban mérve minimalizálja.

A piaci kockázatok bemutatásához érzékenységvizsgálatot is készítettünk, ami a kockázati tényezők feltételezett változásainak az adózás előtti eredményre és a saját tőkére gyakorolt hatását mutatja be. Ezek a feltételezett változások úgy lettek megállapítva, hogy a kapcsolódó kockázati tényezők reálisan feltételezhető változását mutassák. A vizsgált időszakban ezek a hatások úgy kerülnek meghatározásra, hogy a különböző kockázati tényezők feltételezett változását viszonyítjuk a pénzügyi eszközök mérlegfordulónapi egyenlegéhez az utolsó (2019-es) és a megelőző (2018-as) beszámolási időszakra vonatkozóan. A mérlegfordulónapi egyenleg általában az egész évre jellemző egyenleg, ezért a hatások számszerűsítése ezek alapján történik. Az érzékenységvizsgálat módszertana és feltételrendszere nem változott jelentősen az előző beszámolási időszakhoz viszonyítva. A még mindig volatilis nemzetközi tőke és értékpapírpiacok miatt a devizaárfolyamok és kamatlábak nagyobb ingadozása is lehetséges.

5.1.1.1 Árfolyamkockázat

Árfolyamkockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow-jának értéke a devizaátváltási árfolyamok változásának következtében ingadozik. Árfolyamkockázat a Társaság funkcionális pénznemétől eltérő pénznemben fennálló pénzügyi instrumentumokon keletkezik. Releváns kockázati tényezőt jelent általánosságban valamennyi nem funkcionális deviza árfolyama, ha a Magyar Telekom rendelkezik e devizában denominált pénzügyi instrumentumokkal.

Annak érdekében, hogy a Társaság kezelje devizában denominált instrumentumain az árfolyam kockázati kitettséget, az elmúlt években a Magyar Telekom minimalizálta devizában fennálló kölcsöneinek állományát, illetve származékos ügyletekkel fedezte azokat az árfolyamkockázat jelentős csökkentése végett.

(a) DTIF és DT AG hitelekhez és kapcsolódó fedezeti ügyletekhez köthető árfolyamkockázat

A Deutsche Telekomtól és annak pénzügyi leányvállalatától, a Deutsche Telekom International Finance B.V.-től (DTIF) számos kapcsolt vállalati hitel euróban került felvételre általános célok finanszírozására. A hitel felvételével együtt kétdevizás kamatcsere ügyleteket

vagy deviza csereügyleteket köt a Magyar Telekom a Deutsche Telekom AG-val (DT AG), ezzel forintra váltva a hitelekhez kapcsolódó teljes pénzáramlást. Bár a Társaság nem alkalmaz fedezeti elszámolást, a hitel és a kapcsolódó fedezeti tranzakciókat együtt vizsgálva az euró-forint árfolyam-ingadozásnak korlátozott a (nettó) hatása az eredményre és a tőkére.

Érzékenység elemzés

Az euró ésszerűen lehetséges erősödése vagy gyengülése a forinttal szemben december 31-én hatással lett volna a külföldi pénznemben fennálló pénzügyi instrumentumok értékelésére és növelte (+) / csökkentette (-) volna a tőkét és az eredményt az alábbi táblázatban szereplő összegekkel. Ez az elemzés azt feltételezi, hogy minden más változó, különösen a kamatlábak változatlanok, és nem tartalmazza az előrejelzett értékesítések és beszerzések hatását. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak az előbbi kerül feltüntetésre.

Eredmény
	Erősödés	Gyengülés
2018.12.31.
EUR/HUF (10% elmozdulás)
Hitel ................................................................	-8 782	8 782
Deviza csere ügylet ......................................	9 364	-9 364
Nettó hatás...........................................	582	-582
2019.12.31.
EUR/HUF (10% elmozdulás)
Hitel ................................................................	-16 952	16 952
Deviza csere ügylet ......................................	17 550	-17 550
Nettó hatás...........................................	598	-598

(b) Egyéb árfolyamkockázat

A Társaságnak további árfolyamkockázata főleg (i) a Társaság külföldi pénznemben fennálló készpénz állományából és (ii) a nemzetközi telekommunikációs társaságokkal elszámolt árbevételekből és kifizetésekből, valamint a (iii) külföldi pénznemben kötött szállítói szerződésekből ered. A deviza kockázatkezelési politikának megfelelően a Magyar Telekom megfelelő mennyiségű devizát tart a bankszámláin vagy megvásárolja azt határidős ügylet keretében. A szükséges mennyiséget a vevőkövetelések és a rövid lejáratú szállítói tartozások egyenlege alapján határozzuk meg, annak érdekében, hogy az ilyen típusú kötelezettségekből adódó deviza kockázatra legyen elég fedezet. A Társaság devizában (euróban és dollárban) fennálló kötelezettség állománya (a fenti hitelektől eltekintve) meghaladja a devizában (euróban és dollárban) fennálló eszközeinek állományát, ennek következtében a funkcionális deviza árfolyamában történő elmozdulás hatással lenne a Társaság eredményére és saját tőkéjére.

A fenti kitettség csökkentésére a Magyar Telekom alkalmanként származékos ügyleteket köt. Az ehhez kapcsolódó nyitott rövid futamidejű határidős devizaügyletek valós piaci értéke 0,2 milliárd forint (tartozás) volt 2018. december 31-én (2018-ban: 0,1 milliárd forint tartozás). Ezen devizaügyletek célja, hogy a jövőbeni devizabevételeket meghaladó deviza kifizetésekre fedezetet nyújtsanak.

Érzékenység elemzés

Az alábbi táblázatban szereplő pénznemek ésszerűen lehetséges erősödése vagy gyengülése a forinttal szemben december 31-én hatással lettek volna a külföldi pénznemben fennálló pénzügyi instrumentumok értékelésére és növelték (+) / csökkentették (-) volna a tőkét és az eredményt az alábbi táblázatban szereplő összegekkel. Ez az elemzés azt feltételezi, hogy minden más változó, különösen a kamatlábak, változatlan, és nem tartalmazza az előrejelzett értékesítések és beszerzések hatását. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak előbbi kerül feltüntetésre.

Eredmény
	Erősödés	Gyengülés
2018.12.31.
EUR/HUF (10% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege.......................................................................................................	-3 983	3 983
Kapcsolódó határidős devizaügyletek .......................................................	1 637	-1 637
Nettó hatás.....................................................................................	-2 346	2 346
USD/HUF (15% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege.......................................................................................................	-544	544
Kapcsolódó határidős devizaügyletek .......................................................	76	-76
Nettó hatás.....................................................................................	-468	468
2019.12.31.
EUR/HUF (10% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege.......................................................................................................	-3 736	3 736
Kapcsolódó határidős devizaügyletek .......................................................	231	-231
Nettó hatás.....................................................................................	-3 505	3 505
USD/HUF (15% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege.......................................................................................................	-410	410
Kapcsolódó határidős devizaügyletek .......................................................	-	-
Nettó hatás.....................................................................................	-410	410

A volatilis nemzetközi tőke- és értékpapír piacok hatására a forint, mint funkcionális deviza az euróval szemben 10 százaléknál is magasabb, az amerikai dollárral szemben 15 százaléknál is magasabb ingadozása is elképzelhető az euróval és az amerikai dollárral szemben, mivel a rendkívüli piaci körülmények extrém árfolyammozgásokat eredményezhetnek a devizapiacokon.

5.1.1.2 Kamatlábkockázat

A Magyar Telekom a kamatlábak változása miatt is ki van téve a piaci kockázatoknak. Ennek oka, hogy a kamatlábak ingadozása befolyásolja a fix kamatozású instrumentumok valós értékét, továbbá a változó kamatozású instrumentumokon keresztül a cashflow-t.

A nem derivatív fix kamatozású pénzügyi instrumentumok piaci kamatainak a változása nincs hatással az Adózott eredményre, mert egyik instrumentum sem kerül eredménnyel szemben valós értéken értékelésre. A fix kamatozású pénzügyi instrumentumok, melyek amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva nincsenek kitéve kamat cashflow kockázatnak.

A piaci kamatok változása azon származékos kamat ügyletek (kamat- és devizacsere ügyletek) esetén, melyek nem taroznak az IFRS 9 által meghatározott fedezeti ügyletek körébe, az Egyéb pénzügyi költségek – nettó sort befolyásolják (Nettó nyereség / veszteség a pénzügyi instrumentumok valós értékre történő átértékeléséből).

A piaci kamatok változása a nem derivatív, változó kamatozású pénzügyi instrumentumok kamat bevételeit/költségeit befolyásolja, amennyiben ezen kamatfizetéseket nem fedezzük kamatkockázat csökkentésére irányuló cashflow fedezéssel.

(a) Pénzügyi eszközök

A működéséből származó készpénz többletet elsősorban a hitelek visszafizetésére fordítja a Társaság, így nincs érdemi nagyságrendű betétállománya.

(b) Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségek közül elsősorban a kapcsolt vállalkozásokkal (DTIF, DT AG) szembeni kötelezettségek és a harmadik féllel szembeni kötelezettségek, valamint a kapcsolódó kamatcsere ügyletek vannak kitéve kamatkockázatnak. Ezen hitelek közül szinte valamennyinél a Magyar Telekom Nyrt. a kötelezett, mivel a Társaság finanszírozása központilag történik. A lenti elemzés a Társaság kamatkockázatnak való nettó kitettségét mutatja be, ami a hitelek és a kapcsolódó kamatcsere ügyletek együttes eredménye.

Mivel a hitelportfolió döntő többsége forintban denominált, illetve kamatcsere ügyletekkel forint kamatozásra lett elcserélve, a Társaság pénzügyi kötelezettségei szinte kizárólag a forint kamatlábváltozásoknak vannak kitéve. A kamatkockázat megfelelő kezelése érdekében fix és változó kamatozású hitelek kombinációja alkotja a forint portfoliót. Az összes adósságállományhoz viszonyítva a fix kamatozású adósságállomány (beleértve a fix kamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a változó kamatozásúra cserélt hiteleket) 98 százalékot tett ki 2019. december 31-én (2018-ban 99%).

Változó kamatozású kötelezettségek cash-flow érzékenysége

A változó kamatozású hitelállomány (beleértve a változó kamatozású elcserélt hiteleket, de ide nem értve a fix kamatozásúra cserélt hiteleket) 2 százalékot tett ki a Társaság összes adósságállományához viszonyítva 2019-ben (2018-ban 1%).

A kamatlábak 100 bázispont ésszerűen lehetséges változása a fordulónapon növelték (+) / csökkentették (-) volna a tőkét és az eredményt az alábbi táblázatban szereplő összegekkel. Ez az elemzés azt feltételezi, hogy minden más változó, különösen a devizaárfolyam, változatlan. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak előbbi kerül feltüntetésre.

Eredmény
	100 bázispont növekedés	100 bázispont csökkenés
2018.12.31.
Változó kamatozású kötelezettségek ..	-29	29
Kamatcsere ügyletek .............................	-	-
Cash-flow érzékenység (nettó) .........	-29	29
2019.12.31.
Változó kamatozású kötelezettségek ..	-431	431
Kamatcsere ügyletek .............................	396	-396
Cash-flow érzékenység (nettó) .........	-35	35

5.1.2 Hitelezési kockázat

Hitelezési kockázatról akkor beszélünk, ha egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó szerződésben résztvevő egyik fél pénzügyi veszteséget okoz egy másik félnek kötelezettsége teljesítésének elmulasztásával.

A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke mutatja. A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát csökkentő garanciális megállapodásokat is ebben a fejezetben mutatjuk be.

A hitelkockázatok döntő többsége a pénzeszközökkel, a 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétekkel és a vevőkövetelésekkel kapcsolatban merülhet fel, melyek döntően rövid lejáratúak.

A Társaság kockázatkezelési irányelveinek megfelelően a Magyar Telekom döntő többségében legalább BBB+ (vagy azzal egyenértékű) hitelminősítéssel rendelkező bankokban helyez el lekötött betéteket, vagy garanciákat kér a betétekre olyan bankoktól, amelyek legalább BBB+ minősítésűek. Folyószámlákat azonban ezeknél alacsonyabb minősítésű bankoknál is vezet. Továbbá a Magyar Telekom előnyben részesíti az olyan bankokban történő betételhelyezést, amelyek hitelt is nyújtanak neki, hogy a bank nem teljesítése esetén lehetőség legyen a hitelek és betétek kompenzálására.

A Társaság pénzeszközei és 3 hónapnál hosszabb bankbetétei esetében a hitelkockázat koncentrációja korlátozott, mivel a Magyar Telekom meghatározó magyarországi pénzintézeteknél helyezi el pénzeszközeit. Továbbá, a forintban keletkező készpénz többletet a forintban fennálló hiteleink törlesztésére fordítjuk, vagy olyan partner bankokban helyezzük el, melyekkel szemben hiteleink vannak. A fentiek miatt a forintban meglévő készpénzállományra vonatkozó hitelezési kockázatunk igen alacsony.

A vevőkövetelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázat koncentrációja a Magyar Telekom nagy ügyfélszáma és annak ágazatonkénti és földrajzi területi kiterjedése miatt alacsony.

Az éves szinten elszámolt értékvesztés 2019-ben az árbevétel 1,5%-a volt (2018-ban: 1,7%). A jövőben az ügyfelek fizetési hajlandósága változhat, ami több értékvesztés elszámolását eredményezné. A behajthatatlan árbevétel 1% pontos növekedése az értékvesztést mintegy 5,1 milliárd forinttal növelné 2019-ben (2018: 4,9 milliárd forint).

A Társaság különböző módszereket használ a fizetőképesség vizsgálatára, melyeket az alábbiakban ismertetünk.

A hitelképesség vizsgálat automatikusan történik a hitelképesség-vizsgáló program segítségével. Az igénybe vett szolgáltatás függvényében többféle ellenőrzés is lefut, mint például a csődlista, a cég belső, kockázatos címlistája, az elmúlt fél év behajtási története, a tartozás és a magyarországi mobilszolgáltatók feketelistájának ellenőrzése. A Fraud rendszer segítségével figyeljük az ügyfelek kiugró forgalmát és fraud gyanús viselkedését mobil, vezetékes és internet szolgáltatás esetében is. Üzleti ügyfelek esetében az ügyfélmenedzserek ellenőrzik, hogy az ügyfélnek van-e tartozása.

A felszólítási folyamatok automatikusan futnak a számlázó rendszerekből az alábbi lépésekkel: SMS-küldés, emlékeztető Telekom applikáción keresztül, telefonos felszólítás, felszólító levél, korlátozás, felmondó levél és kikapcsolás. Közép- és nagyvállalatok esetében a felszólítási folyamat az első emlékeztető levéllel, manuálisan kezdődik. Ezt követően ez a folyamat is automatizált. A Társaság a hatályos jogszabályok alapján a különböző ügyfélcsoportok esetében különböző és testreszabott felszólítási lépéseket alkalmaz, eltérő határidőkkel és minimumtartozással. A szerződés felmondása után a folyamat várható sikeressége alapján több behajtási lépés kombinációját alkalmazzuk, úgymint behajtó cégek alkalmazása, a kintlévőség eladása és a jogi útra terelés. A folyamat minden lépését belső utasítások szabályozzák.

5.1.3 Likviditási kockázat

Likviditási kockázatról akkor beszélünk, ha egy társaság nehézségekbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése kapcsán.

A likviditási kockázat körültekintő kezelése kiterjed a kellő mennyiségű pénzeszköz, bankbetét, valamint megfelelő összegű kötelezően folyósítandó hitelkeret fenntartására. A Társaság Treasury tevékenysége a rugalmas finanszírozást célozza szabad hitelkeretek rendelkezésre tartásával. A Társaság le nem hívott banki hitelkerete 17,2 milliárd forint volt 2019. december 31-én (2018: 43,5 milliárd forint).

Az alábbi két táblázat a Magyar Telekom pénzügyi kötelezettségeinek – beleértve az utánuk fizetendő kamatokat is – a lejárati szerkezetét mutatja be (nem diszkontált összegek) 2019. és 2018. december 31-én (A táblázat a felsorolt kötelezettségekre fizetendő kamatokat is tartalmazza.) Mivel a pénzügyi kötelezettségeket a Társaság jellemzően folyamatos működéséből származó pénzeszközökből finanszírozza, a beszámolási időszak végén fennálló pénzügyi eszközök (pénzügyi kötelezettségekkel összevetett) lejárati bontása nem mérvadó, ezért ezt nem szerepeltetjük az alábbi táblázatban.

2018.12.31.
	Összesen	1 éven belüli	1-5 év közötti	5 éven túli
Kötelezettségek szállítók felé .....................................	149 425	149 425	-	-
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ........................................................................	217 055	102 077	114 979	-
Pénzügyi lízingkötelezettségek ..............................	8 971	1 466	4 807	2 698
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ............................	45 220	6 130	12 777	26 313
Egyéb pénzügyi kötelezettségek összesen ........	54 192	7 596	17 584	29 011
Pénzügyi kötelezettségek cash-flow ..................	420 672	259 098	132 563	29 011
Nyitott swap pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró)..........................	290	10	280	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) ...................................................................	93 238	3 215	90 023	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint) ........................	95 291	4 844	90 447	-
Nettó forint befolyások (millió forint) .................	-2 053	-1 629	-424	-
Nyitott forward pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró)..........................	93	93	-	-
Bruttó USD befolyások (millió USD)..........................	2	2	-	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon ....................................................................	30 462	30 462	-	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint) ........................	30 521	30 521	-	-
Nettó forint befolyások (millió forint) .................	-59	-59	-	-

2019.12.31.
	Összesen	1 éven belüli	1-5 év közötti	5 éven túli
Kötelezettségek szállítók felé .....................................	118 372	118 372	-	-
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ........................................................................	218 239	82 593	135 646	-
Lízingkötelezettségek ..............................................	138 051	21 848	61 543	54 660
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ............................	60 633	7 935	20 295	32 403
Egyéb pénzügyi kötelezettségek összesen ........	198 684	29 783	81 838	87 063
Pénzügyi kötelezettségek cash-flow ..................	535 295	230 748	217 484	87 063
Nyitott swap pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró)..........................	404	11	393	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) ...................................................................	133 530	3 636	129 894	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint) ........................	134 847	5 905	128 942	-
Nettó forint befolyások (millió forint) .................	-1 317	-2 269	952	-
Nyitott forward pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró)..........................	132	132	-	-
Bruttó USD befolyások (millió USD)..........................	-	-	-	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) ...................................................................	43 629	43 629	-	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint) ........................	43 951	43 951	-	-
Nettó forint befolyások (millió forint) .................	-322	-322	-	-

A Magyar Telekom adósságportfoliójának átlagos lejárati ideje 1,49 év 2019. december 31-én (2018: 1,35 év). A pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó változó kamatfizetések számításához a 2019. december 31-ét, illetve a 2018. december 31-ét megelőző legutolsó kamatfordulókor megállapított kamatlábakat használtuk. A tényleges cash-flowk eltérhetnek, ha a változó kamatlábak változnak a jövőbeni időszakokban. További információk a 4.4.1 megjegyzésben.

5.2 Tőkekockázat kezelése

A Társaság célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében.

A Társaság vezetősége tesz javaslatot a tulajdonosoknak (az Igazgatóságon keresztül) az osztalékfizetésre vagy egyéb változtatásokra a Társaság saját tőkéjében, annak érdekében, hogy optimalizálja a Társaság tőkeszerkezetét. Ez úgy valósítható meg, hogy a Társaság módosítja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében, vagy saját részvényt adhat el vagy vehet.

2019-ben a Magyar Telekom éves rendes Közgyűlése 26 069 millió forint osztalékot hagyott jóvá (2018-ban 26 068 millió forintot) és a Társaság Igazgatósága a 2020 áprilisában tartandó Éves Rendes Közgyűlésének 20 855 millió forint osztalék kifizetését javasolja.

A fentieken túl – a 2013. évi V. törvény (Ptk.) értelmében a Magyar Telekomnak biztosítania kell, hogy a Társaság Saját tőkéje ne csökkenjen a Jegyzett tőke kétharmada alá, vagyis a tartalékok összege ne legyen negatív. A Társaság megfelel ennek a szabályozásnak.

A tőke, melyet a Társaság menedzsel, 591 milliárd forintot tett ki 2019. december 31-én (2018: 578 milliárd forint).

6 NYERESÉGADÓ

6.1 Nyereségadók – számviteli politikák

A nyereségadók a tényleges és a halasztott adóból állnak. Az Adózott eredményben kerülnek elszámolásra, kivéve azt az összeget, amely üzleti kombinációhoz, vagy olyan tételekhez kapcsolódik, amelyek közvetlenül a tőkében vagy az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek elszámolásra.

6.1.1 Tényleges adó

A tényleges adó az adott évre vonatkozó adóköteles nyereség (negatív adóalap) után várhatóan fizetendő vagy járó adóból és a korábbi évek tekintetében a fizetendő vagy járó adót módosító tételekből áll. A fizetendő vagy járó adó a várhatóan fizetendő vagy járó adó összegére vonatkozó legjobb becslés, amely – ha van ilyen – tükrözi a nyereségadóval kapcsolatos bizonytalanságokat.

Értékelése a beszámolási időszak végéig jogszabályba foglalt, vagy lényegileg jogszabályba foglalt adókulcsok felhasználásával történik. A tényleges adó magában foglalja az osztalékból származó bármely adót is. A tényleges adókövetelések és kötelezettségek beszámításra kerülnek, ha bizonyos feltételek teljesülnek.

A nyereségadók a társasági adóból és az egyéb nyereségadókból állnak.

6.1.1.1 Társasági adó

A társasági adót a magyarországi központi adóhatóságoknak kell fizetni. Az adó alapja az adóalany számviteli eredménye, módosítva a le nem vonható és nem adóköteles tételekkel. A kapott osztalékhoz kapcsolódó forrásadó is bemutatásra kerül a társasági adóban.

2017-től a társaságiadó-kulcs egységesen 9%-os.

Mivel a Magyar Telekom Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén bejegyzett cég, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezéseivel összhangban 2017-től köteles pénzügyi kimutatásait a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak („IFRS”) megfelelően elkészíteni. Az IFRS-re áttérő adózók az áttérés előtti év társasági és iparűzési adójának összegét kötelesek az áttérést követő első és második évben megfizetni, amennyiben ezekben az években számszerűsített adókötelezettségük alacsonyabb, mint az áttérést megelőző évben (minimumadó). A Társaságnál minimumadó fizetési kötelezettség nem áll fenn sem 2018-ban, sem 2019-ben.

6.1.1.2 Egyéb nyereségadók

Az egyéb nyereségadó kategóriába tartoznak bizonyos helyi és központi adónemek, amelyeket Magyarországon a társaságok bizonyos nettó módon számolt eredményére vetnek ki. Ezen adók esetében rendszerint jelentősen magasabb az adóalap, de lényegesen alacsonyabb az adókulcs, mint a társasági adónál. Az egyéb nyereségadók közé tartozik a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója.

6.1.2 Halasztott adó

Halasztott adók az eszközök és kötelezettségek pénzügyi beszámolás céljára használt könyv szerinti értéke és az adózás céljából használt összege közötti átmeneti különbségekre kerül megjelenítésre.

Xxxxxxxxxx adó nem kerül megjelenítésre:

▪ egy eszköz vagy kötelezettség kezdeti megjelenítésén keletkező átmeneti különbözetekre egy olyan ügylet során, amely nem üzleti kombináció, és az ügylet időpontjában nem érinti sem a számviteli eredményt, sem az adóköteles nyereséget,

▪ a goodwill kezdeti megjelenítésén keletkező adóköteles átmeneti különbözetekre.

Halasztott adókövetelés elszámolására olyan mértékben kerül sor, amilyen mértékben valószínűsíthető, hogy a jövőben lesz olyan adóköteles nyereség (vagy visszaforduló halasztottadó-kötelezettség), amellyel szemben a halasztott adókövetelés érvényesíthető. A meg nem jelenített halasztott adókövetelések minden mérlegfordulónapon újra felbecslésre és olyan mértékben megjelenítésre kerülnek, amennyiben valószínűvé vált, hogy jövőbeni adóköteles nyereség lehetővé teszi annak felhasználását.

Halasztott adókövetelés kerül megjelenítésre a leány- és társult vállalkozásokban és közös érdekeltségekben levő részesedések minden adóköteles átmeneti különbözetére olyan mértékben, amennyiben valószínű, hogy az átmeneti különbözet a belátható jövőben visszafordul, és a jövőben lesz olyan adóköteles nyereség, amellyel szemben a halasztott adókövetelés felhasználható.

Halasztott adó kötelezettség kerül megjelenítésre a leány-, és társult vállalkozásokban és közös érdekeltségekben levő részesedések minden adóköteles átmeneti különbözetére, kivéve olyan mértékben, amennyiben a Társaság kontrollálja az átmeneti különbözetek visszafordulásának ütemezését, és valószínű, hogy az átmeneti különbözet a belátható jövőben nem fordul vissza.

A halasztott adókövetelések és - kötelezettségek olyan adókulcs használatával kerülnek értékelésre, amelyek várhatóan arra az időszakra vonatkoznak, amikor az átmeneti különbözetek visszafordulnak, a mérlegfordulónapon jogszabályba foglaltak, vagy lényegileg jogszabályba foglalt nyereségadó-kulcsok használatával.

A Társaság pénzügyi helyzet kimutatásában a halasztott adókövetelések és -kötelezettségek nettó módon kerülnek kimutatásra összevont egyenlegüknek megfelelően halasztott adókövetelésként vagy adókötelezettségként.

6.2 Nyereségadó ráfordítás az eredményre vonatkozó kimutatásban

Az alábbi tábla mutatja az eredményre vonatkozó kimutatásban szereplő elszámolt nyereségadók összegét.

2018.12.31		2019.12.31
Társasági adó ............................................................................	714	1 187
Egyéb nyereségadó .................................................................	7 984	8 365
Összes tényleges nyereségadó ráfordítás .............................	8 698	9 552
Halasztott adó ráfordítás ..........................................................	2 171	2 007
Összes nyereségadó ráfordítás ....................................	10 869	11 559

6.2.1 Adólevezetés

Az alábbi tábla mutatja be azokat a különbségeket, melyek a pénzügyi kimutatásokban szereplő adóráfordítás és azon elméleti összeg között keletkeztek, melyet a hivatalos adókulcs használatával kapnánk:

		2018.12.31	2019.12.31
Adózás előtti eredmény.....................................................................................		48 535	50 892
Számított adó 9% ..............................................................................................		-4 368	-4 580
Adóalapot nem képező tételek adóhatása.....................................................	(a)	1 244	1 137
Le nem vonható költségek nyereségadó hatása ..........................................	(b)	-584	-568
Egyéb nyereségadók.........................................................................................	(c)	-7 984	-8 365
Egyéb nyereségadók adóalap csökkentő hatása .........................................	(d)	719	753
Beruházási adókedvezmény jelenérték hatása ............................................	(e)	104	64
Nyereségadó költség .........................................................................		-10 869	-11 559
Effektív adókulcs ................................................................................................		22,39%	22,71%

(a) Adóalapot nem képező tételek nyereségadó hatása

Az adóalapot nem képező tételek elsősorban azokat a költségeket tartalmazzák, amelyek nem részei az adózás előtti eredmények, ugyanakkor az egyedi társasági adóalap számításánál levonhatónak minősülnek. Ide tartozik többek között azon eszközök (vagy eszköz többletértékek) értékcsökkenése, amelyek nem szerepelnek az egyedi beszámolóban eszközként, és a halasztott adó számításnál nem vettük figyelembe.

(b) Le nem vonható költségek nyereségadó hatása

A levezetés e sora tartalmazza az adózás előtti eredmény részét képező, de az egyedi társasági adó számításánál le nem vonható költségek – idő előtti követelés leírások, bizonyos értékvesztések, valamint a nem levonható bírságok - negatív adóhatását.

Az egyéb nyereségadók Magyarországon fizetendő helyi és központi adókat tartalmaznak. Az egyéb nyereségadókba tartozik a Magyarországon kivetett helyi iparűzési adó és innovációs járulék, amelyeket a vállalatok bizonyos nettó módon számított eredménye alapján állapítanak meg a társasági adóalapnál egy lényegesen magasabb adóalapra vetített, de lényegesen alacsonyabb (maximum 2%-os) adókulccsal. Mivel a levezetés első sora csak a társasági adókulccsal számított elméleti adó összegét mutatja, a Magyar Telekom esetében a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék további nyereségadó költséget eredményez.

(d) Az egyéb nyereségadók társasági adóalap csökkentő hatása

A helyi iparűzési adó és az innovációs járulék a társasági adó szempontból levonhatónak minősülnek, amelynek pozitív hatásait ez a sor jeleníti meg.

(e) Beruházási adókedvezmény jelenérték hatása

A beruházási adókedvezmények jelenérték hatása azt az összeget mutatja, amennyivel növelt értéken lehet igénybe venni az adókedvezményt, ha az nem a beruházás évében, hanem későbbi évben vagy években kerül felhasználásra. További információ a

6.3.2.1 megjegyzésben.

6.3 Nyereségadó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

6.3.1 Tényleges adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő tényleges adó követelések és kötelezettségek a társasági adó és egyéb nyereségadó magyar adóhatóságoknak járó és fizetendő összegét mutatja.

6.3.2 Halasztott adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

A Magyar Telekom Nyrt. halasztott adó egyenlegei a következőek:

Egyenleg 2017.12.31		Eredmény- kimutatás hatás	Egyéb mozgások	Egyenleg 2018.12.31.	Eredmény- kimutatás hatás	Egyéb mozgások	Egyenleg 2019.12.31.
Halasztott adó követelés/(kötelezettség)
Beruházási adókedvezmény.........................	7 738	-3 543	-39	4 156	-3 327	29	858
Követelések és készletek értékvesztése .....	1 392	81	-	1 473	-113	-	1 360
Ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak...........................................	-8 272	693	-	-7 579	722	-	-6 857
Goodwill ..........................................................	-12 843	-1 638	-	-14 481	-	-	-14 481
IFRS áttérés halasztott adó hatása...............	-1 362	708	-	-654	654	-	-
IFRS 15 első alkalmazása .............................	-	1 221	-1 221	-	-	-	-
Céltartalék képzése .......................................	989	307	-	1 296	57	-	1 353
Összes nettó halasztott adó ..................	-12 358	-2 171	-1 260	-15 789	-2 007	29	-17 767
Ebből: halasztott adó kötelezettség.............	-22 477			-22 714			-21 338
Ebből: halasztott adó követelés ...................	10 119			6 925			3 571

Az egyéb mozgások oszlopa tartalmazza a halasztott adó eredménykimutatással szemben könyvelt adókedvezmény állomány kivezetéseket 2018-ban (39 millió forint), illetve az adókedvezmény állományhoz kapcsolódó 2019-es növekményt (29 millió forint). Az IFRS áttérés halasztott adó hatása sora az IFRS elszámolásra történő áttérés halasztott adóban elszámolt hatását mutatja 2017-ben és 2018-ban (6.4 megjegyzés). 2018-ban az IFRS 15 első alkalmazása sor tartalmazza az IFRS 15-re (Vevői szerződésekből származó bevétel standard) való áttérés hatását.

A Társaság nettó halasztott adó kötelezettség állománya 2019. december 31-én 17 767 millió forint, amely több különálló halasztott adó követelés és kötelezettség összegéből tevődik össze (lásd a fenti táblázatban).

A Társaság nettó halasztott adó kötelezettség állománya 2018. december 31-én 15 789 millió forint, amely több különálló halasztott adó követelés és kötelezettség összegéből tevődik össze (lásd a fenti táblázatban).

A fejlesztési adókedvezményekhez kapcsolódó halasztott adó elszámolását lásd a 6.3.2.1 megjegyzésben.

A leányvállalatokban birtokolt részesedések miatt keletkező átmeneti különbségek közül 20 799 millió forint értékű nettó átmeneti különbözetre nem számoltunk el halasztott adó kötelezettséget 2019. december 31-én (2018-ban 20 799 millió forint volt az az átmeneti különbözet, melyre nem képeztünk kötelezettséget).

A goodwill-en képzett halasztott adó kötelezettség az Emitel Zrt. és a T-Mobile felvásárlása során a Társaság egyedi könyveiben képzett goodwill-hez kapcsolódik, amely cégek beolvadtak a Magyar Telekomba. A goodwill értékcsökkenése társasági adóban elismert költségnek minősül, az IFRS-ek szabályai szerint viszont nem történik értékcsökkenés elszámolás. A két megközelítésből eredő eltérést fejezi ki a halasztott adó kötelezettség.

6.3.2.1 Beruházási adókedvezmény

A Magyar Telekom Nyrt. által 2013-ban megvalósított adókedvezmény programok ún. „fejlesztési adókedvezmények”, amelynek lényege, hogy a beruházás összege jelenértéken meghaladja a legalább 3 milliárd forintot, néhány egyéb feltétel (pl. létszámkritérium)

teljesítése mellett. Mivel az adókedvezmények kormányzati támogatás jellegűek, a halasztott adó követelés a kapcsolódó beruházás költségeivel szemben került elszámolásra. Ha az adókedvezmény nem kerül felhasználásra a keletkezés évében, a következő évben nagyobb összegű kedvezményt lehet felhasználni, mivel a korábbi évek fel nem használt összegei kamattal növelt értéken érvényesíthetők. Ez a növekmény hozzáadódik a beruházási adókedvezményhez, csökkentve az éves halasztott adóköltség összegét.

Magyar Telekom adókedvezményeinek részletei az alábbi táblázatban láthatóak:

Kedvez- mény keletkezé- sének éve	Figyelembe vehető eszköz- beruházás összege	Megállapított adó- kedvezmény	Adó- ráfordítással szemben megjelenített növekedés	Felhasznált adó- kedvezmény	Fennmaradó adókedvez- mény értéke 2019.12.31	Fennmaradó adókedvez- mény értéke 2018.12.31	Lejárat éve
2013	13 735	4 701	580	-4 625	656	3 988	2023
2014	490	158	14	-	172	168	2023
2019	79	-	29	-	29	-	2022
Összesen	14 304	4 859	623	-4 625	857	4 156

Annak érdekében, hogy a Társaság az adókedvezményeket és az adócsökkentő tételeket igénybe tudja venni, szigorú feltételeket kellett teljesítenie az erre vonatkozó adószabályok értelmében. A Társaság eleget tett mind a létszámkritérium, mind pedig az 5 éves üzemeltetés követelményének.

6.4. IFRS szerinti beszámolóra történő áttérés adóhatásai

A társasági adó tekintetében a Társaság az immateriális jószágok és tárgyi eszközök magyar számvitel szerinti és IFRS szerinti értékének különbözetére a mentesítéses szabály alkalmazását választotta, azaz továbbra is a magyar számviteli törvény szerinti értéket tekinti az adószámítás alapjának azon eszközök esetében, amelyek 2016. december 31-én a Társaság könyveiben megtalálhatók voltak. Az egyéb mérlegsorok vonatkozásában a Társaság 21,8 milliárd forint társasági adóalap növelő áttérési különbözetet mutatott ki. Az erre jutó társasági adót a 2017-2019 években 3 egyenlő részletben fizette meg, a 2019. évre jutó adóhatás 654 millió forint.

6.5 Adóellenőrzés

Az adóhatóság az adóbevallást követő évtől számított öt éven belül bármikor ellenőrizheti a könyveket, és pótlólagos adót vethet ki büntetéssel, illetve késedelmi kamattal növelve. A menedzsmentnek nincs tudomása olyan körülményről, amelyből a Társaságnak ilyen jogcímen jelentős kötelezettsége származhatna.

6.6 A Magyar Telekom osztalékfizetése

A Magyar Telekom által fizetendő és fizetett osztalékot forrásadó, illetve nyereségadó terhelheti a tulajdonos országa szerinti adótörvények alapján. Ez azonban nincs hatással a jóváhagyott osztalék összegére vagy a Magyar Telekom adószámaira, mivel az említett adók – amennyiben vannak – a tulajdonost terhelik.

7 KÉSZLETEK

7.1 Készletek – számviteli politikák

A készletek a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon szerepelnek a pénzügyi kimutatásokban. A bekerülési érték súlyozott átlagár alapján kerül kiszámításra. A készletek bekerülési értéke tartalmaz minden, a készletek beszerzéséhez, előállításához, illetve a jelenlegi helyére és állapotába kerüléséhez kapcsolódóan felmerült költséget. A nettó realizálható érték a még hátralévő előállítási költséggel, illetve az értékesítés költségével csökkentett, normál üzletmenetben alkalmazott, becsült eladási ár.

A készletek értékvesztését az Egyéb működési ráfordítások között számoljuk el.

7.2 Készletek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

	2018.12.31.	2019.12.31.
Továbbértékesített készletek. ..........................................................................	14 702	13 815
Egyéb készletek.................................................................................................	493	641
Összesen ............................................................................................................	15 195	14 456
Értékvesztés .......................................................................................................	-3	-3
	15 192	14 453

A Társaság készletei nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2018., sem 2019. december 31-én.

A készletekre elszámolt értékvesztés sem annak visszaírása nem jelentős, így erről nem mutatunk be külön mozgástáblát.

8 ÉRTÉKESÍTÉSRE TARTOTT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

8.1 Értékesítésre tartott eszközök és kötelezettségek – Számviteli politikák

Az „értékesítésre tartott eszközök” kategória olyan eszközöket (jellemzően ingatlanokat) tartalmaz, amelyek a Társaság további működéséhez nem szükségesek, és amelyeket eladásra kijelöltek, amely eladásra nagy valószínűséggel 12 hónapon belül sor kerül, és amely eszköz annak jelenlegi állapotában készen áll az azonnali értékesítésre, olyan feltételek alapján, amelyek az ilyen eszközök értékesítése esetében szokásosak és megszokottak. Ezek az eszközök a könyv szerinti értékük és az értékesítés költségével csökkentett valós értékük közül az alacsonyabbikon kerülnek értékelésre. Ezen eszközök esetében az értékcsökkenés elszámolása abban az időpontban megszűnik, amikor az eszközt értékesítésre tartott eszközzé minősítik. Abban az esetben, ha egy ingatlanok, gépek és berendezések vagy immateriális javak közé sorolt eszközt jelölnek ki az értékesítésre és az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, a különbség az éves eredményben értékvesztésként (Értékcsökkenési leírás és amortizáció) kerül elszámolásra.

8.2 Értékesítésre tartott eszközök a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

Értékesítésre tartott eszközök és kapcsolódó kötelezettségek az alábbiakban kerülnek bemutatásra.

	2018.12.31.		2019.12.31.
Ingatlanok, gépek és berendezések.............................................		-	656
Összesen............................................................................		-	656

Az értékesítésre tartott eszközök elsősorban éven belüli értékesítésre kijelölt telkeket és épületeket tartalmaznak az ingatlanok

hasznosításának folyamatos javítása eredményeképpen.

9 INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK

9.1 Ingatlanok, gépek és berendezések – számviteli politikák

Az ingatlanok, gépek és berendezések bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értéken kerülnek értékelésre.

Egy ingatlanok, gépek és berendezések közé sorolt eszköz bekerülési értéke tartalmazza a kedvezményekkel és rabattal csökkentett beszerzési árat, beleértve az importvámot és a vissza nem igényelhető adókat, és minden olyan közvetlen költséget, amely az eszköz működési helyére történő szállításához, illetve a menedzsment által kívánatosnak tartott módon történő beüzemeléséhez szükséges. Az eszköz leszerelésének, eltávolításának, valamint a helyszín helyreállításának becsült költségei is a bekerülési érték részét képezik, amennyiben a kötelezettség céltartalékként megjelenítésre kerül (lásd 13. megjegyzést).

Az ingatlanok, gépek és berendezések beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás az eszköz eredeti bekerülési értékéből levonásra kerül, és annak hatása az eredményben az eszköz hasznos élettartama alatt, a kisebb mértékű értékcsökkenés révén mutatkozik. Az előírt feltételeket teljesítő befektetési projektekhez kapcsolódó adókedvezmények is ilyen módon kerülnek elszámolásra (lásd 6.3.2.1 megjegyzés).

Távközlési berendezések esetében a bekerülési érték tartalmazza az összes ráfordítást, beleértve az előfizető telephelyén belüli kábelszakaszt, valamint a kapcsolódó hitelezési költségeket.

Meglévő eszközökre fordított többletráfordításokat akkor aktiválunk, ha valószínű, hogy a ráfordításnak tulajdonítható jövőbeni gazdasági hasznok be fognak folyni a Társasághoz. A karbantartási és javítási költségek felmerülésükkor az éves eredményben költségként kerülnek elszámolásra.

Az eszközök selejtezésekor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, a veszteség értékcsökkenésként az eredményben kerül elszámolásra.

Az eszköz eladásakor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, az esetleges nyereség vagy veszteség az

átfogó eredményben (Egyéb működési bevételek/költségek) kerül elszámolásra.

Az ingatlanok, gépek és berendezések értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök bekerülési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően, az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradványértékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 9.3 megjegyzés részletezi. Az éves felülvizsgálat az év második negyedévében történik meg és az ennek eredményeképpen bekövetkezett változások az év harmadik negyedévében kerülnek alkalmazásra. A rendszeres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama.

Az ingatlanok, gépek és berendezések különböző csoportjainak becsült hasznos élettartama a következő:

	Év
Épületek............................................................................................................................................................	5–50
Alépítmények, kábelek és egyéb külső létesítmények ..............................................................................	3–38
Egyéb távközlési berendezések ...................................................................................................................	2–25
Egyéb berendezések .....................................................................................................................................	2–12

Azon eszközök esetében, amelyekre értékcsökkenés kerül elszámolásra, minden olyan esetben, amikor bizonyos események, vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy könyv szerinti értékük valószínűleg nem térül meg, a Társaság megvizsgálja, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. Az értékvesztés vizsgálatához az eszközök azon a legalacsonyabb szinten kerülnek csoportosításra, amelyhez önállóan beazonosítható cash-flow rendelhető (pénzbevételt generáló egységek – pénztermelő egységek).

A Társaság egyedi ingatlanjainak, gépeinek és berendezéseinek valós értéke az esetek többségében nem határozható meg, mivel az egyes eszközök nem generálnak cash-flow-t. Így a Társaság az egyedi eszközök értékvesztés tesztjét pénztermelő egység szinten végzi el. Ebből a szempontból a Társaság teljes egésze egyetlen pénztermelő egységnek minősül. A valós értéket a pénztermelő egység szintjén határozza meg, alapvetően diszkontált cash-flow számítással. További információ a 3.2 megjegyzésben.

Az ingatlanok, gépek és berendezések értékvesztése az eredményben az Értékcsökkenési leírás és amortizáció soron kerül elszámolásra.

9.2 Ingatlanok, gépek és berendezések a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

	Telek és kapcsolódó jogok	Épületek	Távközlési eszközök	Egyéb	Összesen
2018.01.01.
Bruttó érték ..............................................................	7 128	109 694	852 290	73 337	1 042 449
Halmozott értékcsökkenés ...................................	-2 350	-45 381	-562 702	-60 123	-670 556
Könyv szerinti érték .......................................	4 778	64 313	289 588	13 214	371 893
Ebből értékesítésre tartott eszközök ....................					-161
					371 732
Könyv szerinti érték – 2018.01.01. .................	4 778	64 313	289 588	13 214	371 893
Beruházás.................................................................	33	1 384	45 580	5 527	52 524
Akvizíció miatti növekedés ....................................	-	-	-	-	-
Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás ...........................................................	-	140	-1	-	139
Kivezetés ..................................................................	-662	-4 665	-387	-170	-5 884
Tárgyévi értékcsökkenés ......................................	-77	-3 508	-49 914	-5 589	-59 088
Átsorolás ..................................................................	22	1 589	-2 017	406	-
Könyv szerinti érték – 2018.12.31. .................	4 094	59 253	282 849	13 388	359 584
2018.12.31.
Bruttó érték ..............................................................	6 521	104 444	861 930	73 470	1 046 365
Halmozott értékcsökkenés ...................................	-2 427	-45 191	-579 081	-60 082	-686 781
Könyv szerinti érték .......................................	4 094	59 253	282 849	13 388	359 584
Ebből értékesítésre tartott eszközök ....................					-
					359 584
Könyv szerinti érték – 2019.01.01.	4 094	59 253	282 849	13 388	359 584
IFRS 16 első alkalmazásábó adódó módosítások (13. megjegyzés)..............................	-	-1 608	-615	-	-2 223
Újraszámított nyitó könyv szerinti érték – 2019.01.01. ....................................................	4 094	57 645	282 234	13 388	357 361
Beruházás.................................................................	8	1 990	49 061	4 127	55 186
Akvizíció miatti növekedés.....................................	-	-	-	-	-
Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás ............................................................	-	80	-	-	80
Kivezetés ..................................................................	-483	-6 143	-343	-177	-7 146
Tárgyévi értékcsökkenés ......................................	-70	-3 299	-52 267	-5 485	-61 121
Átsorolás ..................................................................	200	447	-1 390	743	-
Könyv szerinti érték – 2019.12.31. .................	3 749	50 720	277 295	12 596	344 360
2019.12.31.
Bruttó érték ..............................................................	6 210	92 001	879 775	73 187	1 051 173
Halmozott értékcsökkenés ....................................	-2 461	-41 281	-602 480	-60 591	-706 813
Könyv szerinti érték ........................................	3 749	50 720	277 295	12 596	344 360
Ebből értékesítésre tartott eszközök.....................					-656
					343 704

A használatijog eszközök mögöttes eszköz kategóriái szerinti bontást az alábbi táblázat mutatja. További információk a 17. megjegyzésben.

Telek és kapcsolódó jogok		Épületek	Távközlési eszközök	Egyéb	Összesen
Könyv szerinti érték – 2019.01.01. ...	-	-	-	-	-
IFRS 16 első alkalmazásábó adódó módosítások (1.3 megjegyzés)..............	6	58 687	34 115	4 515	97 323
Újraszámított nyitó könyv szerinti érték – 2019.01.01. ..........................	6	58 687	34 115	4 515	97 323
Beruházás.................................................	21	12 980	8 258	1 404	22 663
Akvizíció miatti növekedés.....................	-	-	-	-	-
Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás........	-	-	-	-	-
Kivezetés...................................................	-	-6 342	-480	-118	-6 940
Tárgyévi értékcsökkenés .......................	-2	-10 059	-4 814	-2 068	-16 943
Átsorolás	-	-	-	-	-
Könyv szerinti érték – 2019.12.31.	25	55 266	37 079	3 733	96 103
2019.12.31.
Bruttó érték...............................................	27	64 669	41 855	5 639	112 190
Halmozott értékcsökkenés	-2	-9 403	-4 776	-1 906	-16 087
Könyv szerinti érték	25	55 266	37 079	3 733	96 103
Ebből értékesítésre tartott eszközök.....	-	-	-	-	-
					96 103

Az ingatlanok, gépek és berendezések 2019 december 31-i záró egyenlege 46 600 millió forint értékben (2018: 47 773 millió forint) tartalmaz befejezetlen beruházásokat. A fenti táblában a befejezetlen beruházás abban a kategóriában szerepel, amelyben az eszköz üzembe helyezése várható.

A Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás sor tartalmazza az eszköz miatt felmerülő helyreállítási kötelezettség változását, amellyel a könyv szerinti értéket kell módosítani a céltartalékkal szemben. További információk a 13.2.4 megjegyzésben találhatók.

Az átsorolások összege, és azok értékcsökkenésre gyakorolt hatása nem jelentős.

A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja.

A Társaság sem 2018-ban, sem 2019-ben nem számolt el értékvesztést.

A Társaság ingatlanjai, gépei és berendezései nem szolgáltak hitelek és egyéb kölcsönök fedezeteként, illetve nincsenek biztosítékkal

terhelve sem 2018., sem 2019. december 31-én.

9.3 Hasznos élettartam felülvizsgálata

A Társaság tárgyi eszközei hasznos élettartamának (és maradványértékeinek) 2018. évi felülvizsgálata eredményeként számos eszköz, elsősorban hálózati eszközök élettartama módosult. Az élettartam-változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.

2019

2020

2021

2022

2022 után

Értékcsökkenés költségben bekövetkező

növekedés / (csökkenés) .............................................

4 765

-1 991

538

263

-3 576

10 IMMATERIÁLIS JAVAK

10.1 Immateriális javak – számviteli politikák

Az immateriális javak – kivéve a goodwill - a bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén kerülnek értékelésre.

A vásárolt számítógépes szoftvereket a beszerzéshez és üzembe helyezéshez kapcsolódó költségek alapján meghatározott értéken aktiváljuk. Erre a várható élettartam során értékcsökkenést számolunk el. A számítógépes szoftverek fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket felmerüléskor költségként számoljuk el általában. A Társaság által ellenőrzött beazonosítható és egyedi számítógépes szoftverek kifejlesztésével kapcsolatos közvetlen költségek, amelyek valószínűleg egy éven túlmenő és a bekerülési költségeket meghaladó hasznot hoznak, az immateriális javak között kerülnek elszámolásra. A közvetlen költségek közé tartoznak a szoftverfejlesztés személyi jellegű költségei, valamint a hitelezési költségek és a közvetett költségek arányos része.

Az eszközként aktivált számítógépes szoftverfejlesztési költségekre a becsült hasznos élettartam alatt értékcsökkenést számolunk el. Az eszközként aktivált számítógépes szoftverek jellemzően megvásárolt elemeket tartalmaznak és csak kisebb mértékben aktivált saját költségeket, így ezeket nem tekintjük saját fejlesztésű szoftvernek. A teljes mértékben saját erőforrással előállított szoftverek az összes szoftver elhanyagolhatóan kis részét teszik ki, így nincsenek elkülönítetten bemutatva.

A hosszú távú frekvenciahasználati licencek beszerzésével kapcsolatos költségek az immateriális javak között kerülnek megjelenítésre, amikor a Társaság a licenc alapján jogot szerez arra, hogy díjat vethessen ki a szolgáltatás igénybevevőire. A frekvenciahasználat jövőbeli éves díjainak jelenértékét az esetben aktiváljuk, ha ezek megbízhatóan becsülhetők, különben Egyéb működési ráfordításként számoljuk el abban az évben, amelyre a befizetési kötelezettség vonatkozik. A koncessziós jogok és licencek hasznos élettartama a vonatkozó megállapodások feltételei szerint van meghatározva, és lineáris módszer szerinti értékcsökkenést számolunk el rájuk a frekvenciahasználat kezdetétől az eredeti koncessziós jog, illetve a licenc lejártáig. A licenc időtartamának esetleges meghosszabbítását csak abban az esetben vesszük figyelembe a hasznos élettartam meghatározásakor, ha a Társaság becslése szerint az ellenérték fizetése nélkül is meg fog valósulni.

Az immateriális javak értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Társaság a goodwill kivételével nem rendelkezik jelentős értékű, határozatlan élettartamú immateriális javakkal. Az amortizációs költség az Értékcsökkenési leírás és amortizáció eredményre vonatkozó kimutatás soron kerül kimutatásra.

A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradványértékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 10.3. megjegyzés részletezi. Az éves felülvizsgálatra a második negyedévben kerül sor, az ebből származó változásokat a harmadik negyedévtől alkalmazzuk. A rendszeres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama.

Az immateriális javak, kivéve goodwill, becsült hasznos élettartama a következő:

	Év
Szoftverek.............................................................	2–24
Koncessziók és licencek ...................................	3–25
Egyéb immateriális javak....................................	3–10

Az IFRS-ekre történő áttérés napján (2016. január 1.) a Társaság goodwillt mutat ki az egyedi pénzügyi kimutatásaiban azokhoz a leányvállalati részesedésekhez kapcsolódóan, mely részesedések a megszerzést követő években, de az IFRS-ekre történő áttérés előtt beolvadtak a Társaságba.

A goodwill jelenti a cégvásárlás azon többletköltségét, amely a Társaság részesedése alapján a felvásárolt leányvállalat vagy üzletág nettó eszközeinek és függő kötelezettségeinek valós értékén felül, a felvásárlás időpontjában jelentkezik. A goodwill a halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepel a könyvekben. Az év utolsó negyedévében megvizsgáljuk a szeptember 30-i könyv szerinti értékek alapján, hogy nem következett-e be értékvesztés a goodwill értékében. A goodwillre elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza. Egy befektetés vagy üzletág értékesítésének nyeresége vagy vesztesége tartalmazza az eladott befektetéshez vagy üzletághoz allokált goodwill könyv szerinti értékét is. További információ a 3.2 megjegyzésben.

Annak a döntésnek a során. hogy egy eszköz, amely egyaránt viseli az ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak jellemzőit, ingatlanok, gépek és berendezések vagy az immateriális javak szabályai szerint kerüljön-e elszámolásra, a vezetés megítéli, hogy melyik jellemző a jelentősebb és az eszköz ennek megfelelően kerül megjelenítésre.

Azon eszközök esetében, amelyekre amortizáció kerül elszámolásra, minden olyan esetben, amikor bizonyos események vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy könyv szerinti értékük valószínűleg nem térül meg, a Társaság megvizsgálja, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. Az értékvesztés vizsgálatához az eszközök azon a legalacsonyabb szinten kerülnek csoportosításra, amelyhez önállóan beazonosítható cash-flow rendelhető (pénzbevételt generáló egységek – pénztermelő egységek).

A Társaság egyedi immateriális javainak valós értéke az esetek többségében nem határozható meg, mivel az egyes eszközök nem generálnak cash-flow-t. Így a Társaság az egyedi eszközöket pénztermelő egységekhez rendeli, majd a valós értéket a pénztermelő egységek szintjén határozza meg, alapvetően diszkontált cash-flow számítással. További információ a 3.2 megjegyzésben. A más eszközöktől vagy eszközök csoportjától független, pénzbevételt nem generáló jellemzőkkel rendelkező társasági vagyonelemeket értékvesztés vizsgálatakor szintén a pénztermelő egységekhez rendeljük.

További információ a 3.2 megjegyzésben. Ha a kalkulált értékesítési költséggel csökkentett valós érték alacsonyabb a pénztermelő egység könyv szerinti értékénél, a goodwillre értékvesztést kell elszámolni.

Az immateriális javak - beleértve a goodwillt is - értékvesztése az eredményben az Értékcsökkenési leírás és amortizáció soron kerül elszámolásra.

10.2 Immateriális javak a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

	Goodwill	Koncessziók és licencek	Szoftver	Egyéb	Összesen
2018.01.01.
Bruttó érték ..............................................	173 572	175 691	261 322	7 761	618 346
Halmozott értékcsökkenés ....................	-	-57 180	-180 056	-2 480	-239 716
Könyv szerinti érték ..........................	173 572	118 511	81 266	5 281	378 630
Könyv szerinti érték – 2018.01.01. ...	173 572	118 511	81 266	5 281	378 630
Beruházás.................................................	-	15 713	19 837	638	36 188
Akvizíció miatti növekedés.....................	-	-	-	-	-
Kivezetés ..................................................	-	-	-87	-	-87
Tárgyévi értékcsökkenés ......................	-	-14 494	-19 573	-678	-34 745
Átsorolás ..................................................	-	-	-	-	-
Könyv szerinti érték – 2018.12.31. ...	173 572	119 730	81 443	5 241	379 986
2018.12.31.
Bruttó érték ..............................................	173 572	191 403	280 534	8 310	653 819
Halmozott értékcsökkenés ....................	-	-71 673	-199 091	-3 069	-273 833
Könyv szerinti érték .........................	173 572	119 730	81 443	5 241	379 986
Könyv szerinti érték – 2019.01.01. ....	173 572	119 730	81 443	5 241	379 986
Beruházás.................................................	-	-60	13 229	2 223	15 392
Akvizíció miatti növekedés......................	-	-	-	-	-
Kivezetés ..................................................	-	-	-	-	-
Tárgyévi értékcsökkenés ......................	-	-14 731	-20 413	-1 194	-36 338
Átsorolás ...................................................	-	-	-67	67	-
Könyv szerinti érték – 2019.12.31. ....	173 572	104 939	74 192	6 337	359 040
2019.12.31.
Bruttó érték ..............................................	173 572	191 343	284 798	10 600	660 313
Halmozott értékcsökkenés ....................	-	-86 404	-210 606	-4 263	-301 273
Könyv szerinti érték .........................	173 572	104 939	74 192	6 337	359 040

Az immateriális javak amortizációs költsége, illetve azok értékvesztése (beleértve a goodwillét is) az Eredményre vonatkozó kimutatásban az Értékcsökkenési leírás és amortizáció során kerül elszámolásra. Az átsorolások összege, és azok értékcsökkenésre gyakorolt hatása nem jelentős.

A Társaság immateriális javai sem 2018., sem 2019. december 31-én nem szolgáltak biztosítékul, illetve hitelek vagy kölcsönök fedezeteként.

10.3 Hasznos élettartam

Az immateriális javak hasznos élettartamának (és maradványértékének) felülvizsgálata 2019-ben nagy számú eszköz -elsősorban a szoftverek - élettartam változtatását jelentette. A Társaság immateriális javai hasznos élettartamának 2019. évi felülvizsgálata eredményeként az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.

2019

2020

2021

2022

2022 után

Értékcsökkenés költségben bekövetkező (csökkenés) / növekedés .................................

-696

278

157

250

10.4 Goodwill

Az IFRS-ekre történő áttérés napján (2016. január 1.) a Társaság goodwillt mutat ki az egyedi pénzügyi kimutatásaiban azokra a részesedésekre vonatkozóan, mely részesedések a megszerzést követő években, de az IFRS-ekre történő áttérés előtt beolvadtak a Társaságba.

A Társaság az alábbi beolvadt részesedésekre vonatkozóan mutat ki goodwillt:

	2018.12.31	2019.12.31
T-Mobile..............................	161 374	161 374
KTV/T-kábel .......................	4 408	4 408
T-Online ..............................	54	54
Emitel Zrt. ...........................	6 471	6 471
Dél-Vonal Kft. .....................	100	100
Kábel TV akvizíció .............	462	462
Modultechnika Kft. ............	703	703
Összesen .......................	173 572	173 572

A Magyar Telekom Csoport szintjén a Társaság az MT-Magyarország szegmens meghatározó része, A Társaságban kimutatott goodwill ezen szegmens meghatározó részeként került tesztelésre. Az MT-Magyarország szegmens megtérülő étéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét, ezért nincs olyan szándék, hogy a Társaságban jelentett goodwill esetében értékvesztést kelljen elszámolni.

A goodwill értékvesztés-vizsgálatához a goodwill teljes összegét hozzárendeltük a Csoport működési szegmenseihez, és a működési szegmensek megtérülő értékeit értékesítési költséggel csökkentett valós értékek alapján, a valós érték kalkulációhoz használt 3. szintű (4.5.1 megjegyzés) inputokkal határoztuk meg. Az alábbi táblázatban közzétett megtérülő értékeket a működési szegmensek nettó adósságállománya nélkül mutatjuk be, mivel ezeket nem allokáljuk a szegmensekhez. További részletek a 3.2 megjegyzésben.

		2018.			2019.
december 31-én
	Goodwill könyv szerinti értéke	Működési szegmens könyv szerinti értéke (goodwillel együtt)	Működési szegmens megtérülő értéke	Goodwill könyv szerinti értéke	Működési szegmens könyv szerinti értéke (goodwillel együtt)	Működési szegmens megtérülő értéke
MT-Magyarország............	192 905	785 911	1 250 068	192 905	874 916	1 783 096

A Csoport minden pénzügyi év utolsó negyedévében értékvesztés-vizsgálatot végez a goodwillre vonatkozóan. A 2018. és 2019.

utolsó negyedévében lefolytatott értékvesztés-vizsgálat során megállapítottuk, hogy nem szükséges értékvesztést elszámolni.

10.5 Egyedileg jelentős immateriális javak

A Társaság egyedileg jelentős immateriális javai a mobil licenszek. A jelentős licenszek könyv szerinti értékét és hátralévő hasznos élettartamát az alábbi táblázat tartalmazza. További információk ezekről az eszközökről a 34.2 megjegyzésben.

2018.12.31.			2019.12.31.
Könyv szerinti érték		Hátralévő hasznos élettartam (év)		Könyv szerinti érték	Hátralévő hasznos élettartam (év)
2014-ben elnyert licenc.........................	77 211	15		72 230	14
2018-ban meghosszabbított licenc .....	39 509	3-7		30 842	2-7
3G licenc .................................................	1 788	3-8		1 306	2-7
Egyéb .......................................................	1 222	3-8		562	2-7
Koncessziók és licencek összesen...	119 730			104 940

11 BEFEKTETÉSEK

11.1 Befektetések – számviteli politikák

A Társaság leányvállalataiban, társult vállalataiban, közös vezetésű vállalkozásaiban és közös tevékenységben lévő részesedéseit értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékeli. Egy részesedés bekerülési értéke a megszerzéséért adott ellenérték valós értéke, beleértve a függő kötelezettségeket, illetve az akvizíció során felmerült tranzakciós költségeket is.

A Társaság külső és belső információforrások felhasználásával vizsgálja, hogy az adott befektetés értékvesztett lehet-e vagy sem. A Magyar Telekom az IAS 36 standard követelményeit az alábbi módon hajtotta végre:

Amennyiben a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a 20 milliárd forintot, akkor a megtérülő érték vizsgálata minden esetben (függetlenül attól, hogy van-e értékvesztésre utaló jel) megtörténik, amely érték megállapításához DCF modellt használ a Társaság. A megtérülő értéket 2019-ben a T-Systems Magyarország Zrt.-nél és a Stonebridge A.D.--nél vizsgálta a Társaság, A vizsgált leányvállalatok eredményét és saját tőkéjét az alábbi tábla tartalmazza. A T-Systems Magyarország Zrt. értékei a magyar számviteli törvény szerint, míg a Stonebridge A.D. számai IFRS szerint kerülnek bemutatásra.

2019.12.31.
	Adózott eredmény (nem auditált)	Saját tőke (nem auditált)
T-Systems Magyarország Zrt. ...............	1 859	34 467
Stonebridge A.D. . ...................................	4 712	1 610

Amennyiben egy részesedés könyv szerinti értéke nem haladja meg a 20 milliárd forintot, akkor a Társaság az alábbi tényezők figyelme bevételével megvizsgálja, hogy volt-e olyan változás ezen befektetésekkel kapcsolatban, amely DCF modell alapú értékvesztés vizsgálat elkészítését indokolja:

1) A Társaság megvizsgálja, hogy kedvezőtlen hatású jelentős változások következtek-e be az időszak folyamán, vagy várhatóan fognak-e bekövetkezni a közeljövőben a befektetés technológiai, piaci, közgazdasági, jogi környezetében vagy esetleges gazdasági visszaesés várható-e.

2) A Társaság megvizsgálja a tervezett eredmény jövőbeni alakulását.

3) Amennyiben a leányvállalat, a közös vezetésű vállalkozás vagy társult vállalkozás osztalékot jelenít meg, akkor vizsgálni kell, hogy a befektetés egyedi pénzügyi kimutatásában szereplő könyv szerinti értéke meghaladja-e a befektetést befogadó nettó

eszközeinek – kapcsolódó goodwillel együtt - a konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értékeit. Továbbá vizsgálni kell, hogy az osztalék az osztalék megállapításának időszakában meghaladja-e a kontroll megszerzésének időpontjától felhalmozott osztalékra felhasználható tartalék összegét.

Amennyiben a fenti 3 vizsgálat bármelyike arra utal, hogy a vizsgált befektetés piaci értéke a könyv szerinti érték alá csökkent, úgy a Társaság a vizsgált 20 milliárd Ft könyv szerinti értéket nem meghaladó befektetésre is elkészíti a DCF modell alapú értékvesztés vizsgálatot.

Ha a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a megtérülő értéket, a Társaság a szükséges értékvesztést elszámolja. Amennyiben a részesedés megtérülő értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, nincs szükség értékvesztés elszámolására. Ha a pénzbevételt generáló egységek megtérülő értékére vonatkozó becslések javulnak a legutóbbi értékvesztés elszámolása óta, akkor a korábbi években az eszközökre elszámolt értékvesztés visszaírásra kerül (kivéve a goodwillre elszámolt értékvesztést). Ebben az esetben az eszköz könyv szerinti értéke nem emelkedhet a megtérülő érték vagy ha az alacsonyabb, az értékvesztés elszámolása nélküli, az amortizáció elszámolását követő könyv szerinti érték fölé.

11.2 Befektetések

A leányvállalatok olyan gazdálkodó egységek, melyekben a Társaságnak ellenőrzési joga van. A Társaság akkor gyakorol ellenőrzést egy gazdálkodó egység felett, ha az egységben való részvételéből származóan változó hozamoknak van kitéve, illetve azokkal kapcsolatban jogokkal rendelkezik, és a gazdálkodó egység felett gyakorolt hatalma útján képes befolyásolni ezeket a hozamokat. Xxxxx megállapítása, hogy a Társaság irányít-e egy másik gazdálkodó egységet, vagy sem, a jelenleg gyakorolható, illetve átváltható potenciális szavazati jogok és azok hatásának figyelembevételével történik.

2018. és 2019. december 31-én a Társaság leányvállalatokban lévő befektetéseit a következő táblázat foglalja össze.

	2018.01.01. Nyitó egyenleg	Változások 2018-ban	2018. 12.31. Könyv szerinti érték	Változások 2019-ben	2019. 12.31. Könyv szerinti érték
Xxxxxxxxxxx A.D. ......................	77 999	-	77 999	-	77 999
T-Systems Magyarország Zrt. ..	40 820	1 164	41 984	-	41 984
Combridge S.R.L. .....................	2 544	-	2 544	-	2 544
Xxxxxxx E.O.O.D. .......................	1 999	-	1 999	-	1 999
Investel Zrt. .................................	1 658	-	1 658	-	1 658
Egyéb ..........................................	5 480	-	5 480	-	5 480
Összesen..............................	130 500	1 164	131 665	-	131 665

A Társaság megvizsgálta a 11.1 pontban említett indikátorokat, amely után elvégezte a szükséges teszteket, de értékvesztésre utaló jelet nem talált 2019-ben.

A befektetésekre elszámolt értékvesztés 2018. december 31-én és 2019. december 31-én halmozottan 2 millió forint volt.

A Magyar Telekom egy speciális szervezete az MRP Szervezet, amelyet a Társaság kontrollál, de nincs benne részesedése. További információkat lásd 20. megjegyzésben.

A Magyar Telekom Nyrt. jelentős részesedéseinek rövid bemutatása:

Stonebridge Communications A.D. Skopje (Stonebridge A.D.)

2000 decemberében a Magyar Telekom Nyrt. egy konzorcium képviseletében megállapodást kötött az Észak-macedón Köztársaság (Észak Macedónia) kormányával a Makedonski Telekom A.D. 51%-ának megvásárlásáról. A Makedonski Telekom Észak Macedónia vezető távközlési szolgáltatója. A megszerzett 51%-os tulajdoni hányad 2001-ben egy újonnan létesített macedón társaságba, a Stonebridge A.D.-be került apportálásra, amely társaság befektetési tevékenységgel foglalkozik, Skopje székhellyel, és amely a Magyar Telekom Nyrt. 100%-os tulajdonában van.

T-Systems Magyarország Zrt.

A Társaság 2006-ban vásárolta meg a KFKI Zrt. (a T-Systems Magyarország Zrt. elődje) 100%-os tulajdonrészét. Az évek folyamán több átalakuláson ment keresztül a társaság, amely során számos beolvadás történt.

Combridge S.R.L.

A társaság Románia egyik alternatív távközlési szolgáltatója. Főbb tevékenységi körébe tartozik többek között a nemzetközi és belföldi bérelt vonali összeköttetés, nemzetközi Internet elérés, nemzetközi IPVPN szolgáltatások, roamingszolgáltatások, nemzetközi VoIP végződtetési szolgáltatás. A Magyar Telekomnak 100%-os részesedése van a Combridge S.R.L-ben.

Xxxxxxx E.O.O.D.

A társaság 2004-ben alakult Bulgáriában. Főbb tevékenységei közé tartoznak a nemzetközi és hazai bérelt vonali összeköttetés, nemzetközi internet elérés, nemzetközi IPVPN szolgáltatások, roamingszolgáltatások, infókommunikációs üzleti megoldások, nemzetközi hívásvégződtetés. A Magyar Telekomnak 100%-os részesedése van a Novatel E.O.O.D-ben.

A közös szerveződés olyan szerveződés, amely felett két vagy több fél közös ellenőrzést gyakorol.

A közös vállalkozás olyan közös szerveződés, amelynek keretében a szerveződés felett közös ellenőrzést gyakorló felek a szerveződés nettó eszközeire vonatkozó jogokkal rendelkeznek. A közös ellenőrzés egy szerveződés felett gyakorolt ellenőrzés szerződésben rögzített megosztása, amely kizárólag akkor áll fenn, ha a releváns tevékenységekkel kapcsolatos döntésekhez az ellenőrzésben részt vevő felek egyhangú hozzájárulása szükséges.

Társult vállalkozások azok a gazdálkodó egységek, amelyek felett a Társaság jelentős befolyással bír, viszont nem ellenőrzi azokat; ez

általában 20% és 50% közötti szavazati jogot tükröz.

A Társaság közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetései 2018. és 2019. december 31-én a következők:

2018.12.31.

Könyv szerinti érték

Változások

2019-ben

2019.12.31.

Könyv szerinti érték

E2 Hungary Zrt...........

1 000

Összesen.................

1 000

A Magyar Telekom 2015. július 9-én megállapodást írt alá a MET Holding AG-vel, az egyik vezető regionális integrált energia- kereskedelmi társasággal az E2 Hungary Zrt. megalapításáról. Az E2 Hungary Zrt. 2016-ban kezdte meg az átadott üzleti ügyfelek energiaszolgáltatásokkal való kiszolgálását. A társaság jegyzett tőkéje 200 millió forint, illetve a tőketartaléka 1800 millió forint, melyet mindkét alapító befizetett. A közös vállalkozást 50-50%-os tulajdonosi aránnyal és az irányítási struktúrában kiegyensúlyozott jogkörökkel hozták létre a felek. Az E2 Hungary Zrt. társaságban lévő befektetés bekerülési és könyv szerinti értéke 1 000 millió forint volt 2018. és 2019. december 31-én. További információk a 35.3 megjegyzésben.

A Társaságnak sem 2018., sem 2019. december 31-én nem állt fenn a közös vezetésű vállalkozásához kapcsolódó függő kötelezettsége vagy elkötelezettsége.

A Társaságnak sem 2018., sem 2019. december 31-én nem volt társult vállalkozása.

11.3 Közös tevékenységek

2015-ben a Társaság és a Telenor Magyarország megállapodott, hogy közösen üzemelteti és fejleszti 800 MHz-es 4G mobilhálózatát Budapest kivételével az egész országban. A megállapodás elsődleges célja a 4G mobilinternet lefedettség kiépítésének felgyorsítása a vidéki régiókban és a nagyobb sávszélesség biztosítása a 4G ügyfelek számára a 2014-ben az NMHH-val kötött 800 MHz-es licenszszerződés által előírt kötelezettségekkel összhangban. A megállapodás értelmében a Telenor Magyarország Nyugat- Magyarországon, a Magyar Telekom pedig az ország keleti régiójában üzemeltet bázisállomásokat.

A megállapodást a Társaság közös tevékenységnek minősítette, mivel a stratégiai döntéseket a Magyar Telekom és a Telenor közösen hozza meg, és nincs külön gazdálkodó egység a megegyezés működtetésének ellenőrzésére. A megállapodásban szereplő eszközökön túl a Társaság nem oszt meg felelősséget a kötelezettségekért, hozamokat és a nyereségeket.

Emiatt a megállapodással összefüggésben csak a Társaság által tulajdonolt eszközök kerülnek bemutatásra, további, a partner által tulajdonolt eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások bemutatása nem szükséges. A Társaság által a Telenor felé és a Telenor által a Társaság felé felszámolt díjak majdnem megegyeznek, és nettó módon kerülnek rendezésre és bemutatásra az eredményre vonatkozó kimutatásban, és az ebből származó hatás nem jelentős.

Amennyiben bármelyik fél kezdeményezné a szerződés felbontását, az ügyfelek további folyamatos kiszolgálása érdekében a Társaságnak pótlólagos beruházási kötelezettségei keletkezhetnek. Ennek valószínűségét a Vezetőség jelenleg távolinak ítéli meg.

12 EGYÉB ESZKÖZÖK

Az egyéb eszközök között jellemzően a nem pénzügyi instrumentumnak nyilvánított rövid és hosszú lejáratú követelések vannak

bemutatva.

12.1 Egyéb rövid lejáratú eszközök

	2018.01.01.	2018.12.31.	2019.12.31.
Aktív időbeli elhatárolások .............................................................................	3 548	4 869	2 135
Egyéb adókövetelés........................................................................................	603	1 070	437
Egyéb követelések ..........................................................................................	3 025	410	411
Összesen .........................................................................................	7 176	6 349	2 983

12.2 Egyéb befektetett eszközök

Az Egyéb befektetett eszközök 4 119 millió forint értékű eszközt tartalmaznak, melyek a vevői szerződésekből származó költségekből kerültek elismerésre (lásd 18.4 megjegyzés), valamint 78 millió forint hosszú lejáratú elhatárolt dolgozói juttatást, melyek azokhoz a piacinál kedvezőbb kamatozású hitelekhez kapcsolódnak, melyeket a Társaság munkavállalói ingatlancélú felhasználásra kaptak.

13 CÉLTARTALÉKOK

13.1 Céltartalékok – számviteli politikák

Céltartalék akkor kerül elszámolásra, ha a Magyar Telekomnak tényleges vagy vélelmezett kötelezettsége van valamely múltbeli eseményből kifolyólag (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, valamint megbízhatóan meg lehet becsülni a kötelezettség összegét.

A céltartalékok a meglévő kötelem kiegyenlítéséhez szükséges gazdasági hasznok kiáramlásának a mérlegfordulónapra vonatkozó legjobb becslés szerinti értékén kerülnek értékelésre. A becsült érték a várható lehetséges kimenetelek súlyozott átlaga, vagy a legvalószínűbb egyedi kimenetel.

A 12 hónapon túl esedékes kötelezettségekre képzett céltartalékok a várható jövőbeni pénzáramok a pénz időértékére és a kötelezettségre jellemző kockázatokra vonatkozó jelenlegi piaci értékítéletet tükröző adózás előtti diszkontrátával való diszkontálásával kerülnek meghatározásra. A diszkontlebontás Kamatköltségként kerül megjelenítésre.

A céltartalékképzés miatti ráfordítások az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás azon során kerülnek elszámolásra, amelyen a tényleges költség várhatóan fel fog merülni. Amennyiben egy céltartalék felhasználás nélkül feloldásra kerül, a feloldott céltartalékot az eredményre vonatkozó kimutatás azon során forgatjuk vissza, amelyen eredetileg megképzésre került. A várhatóan külföldi devizában felmerülő céltartalék funkcionális pénznemben spotárfolyamon kerül elszámolásra. Az árfolyam későbbi változásának hatására bekövetkező céltartalék-változást az eredményben az Egyéb pénzügyi költségek – nettó soron számoljuk el.

13.2 Céltartalékok a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

Vég- kielégítés		Részvény alapú kifizetések	Egyéb munka- vállalókhoz kapcsolódó	Munka- vállalókhoz kapcsolódó összesen	Jogi ügyek	Eszköz- helyreállítási kötele- zettség	Egyéb	Összesen
2018.01.01 ........................	1 537	756	544	2 837	220	7 486	443	10 986
Xxxxxxxx ..................................	-260	-69	-13	-342	-146	-35	-95	-618
Képzés ....................................	2 610	632	5	3 247	1 172	174	1 028	5 621
Kamat......................................	-	1	-	1	-33	191	-	159
Felhasználás (kamatkomponenssel)..........	-2 387	-6	-527	-2 920	-	-42	-46	-3 008
2018.12.31 ........................	1 500	1 314	9	2 823	1 213	7 774	1 330	13 140
Ebből rövid lejáratú rész .......	1 219	643	-	1 862	2	24	382	2 270
Ebből hosszú lejáratú rész ...	281	671	9	961	1 211	7 750	948	10 870

2019.01.01 ........................	1 500	1 314	9	2 823	1 213	7 774	1 330	13 140
Xxxxxxxx ..................................	-268	-154	-	-422	-51	-317	-1 434	-2 224
Képzés ....................................	3 371	920	3	4 294	97	397	2 109	6 897
Kamat......................................	-	-4	-	-4	54	179	-	229
Felhasználás (kamatkomponenssel)..........	-3 453	-662	-4	-4 119	-21	-52	-315	-4 507
2019.12.31 ........................	1 150	1 414	8	2 572	1 292	7 981	1 690	13 535
Ebből rövid lejáratú rész .......	900	877	-	1 777	-	22	1 669	3 468
Ebből hosszú lejáratú rész ...	250	537	8	795	1 292	7 959	21	10 067

A fenti táblázat Kamat sorain a diszkontált értéken bekerülő összegek diszkontlebontásának hatása, valamint az először megképzett céltartalék kamatkomponense jelenik meg, valamint céltartalék-feloldás esetén a kamat vagy diszkontlebontási komponens feloldása.

Az elszámolt céltartalékokkal kapcsolatosan a Társaság nem számít semmilyen kompenzációra, így nincs ezzel kapcsolatosan elszámolt eszköz a könyvekben.

13.2.1 Végkielégítés

A 2019. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottakhoz, és aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódik a Magyar Telekom 2020. évi hatékonysági elvárásai miatt. A rendelkezési állományban lévő alkalmazottak jogi státuszuk szerint munkavállalók, akik bár már nem nyújtanak szolgáltatást a Társaság részére, csökkentett összegű kompenzációt kapnak, és a Társaság társadalombiztosítási járulékot fizet utánuk. Így a végkielégítést nem egy nagyobb összegben, hanem havi részletekben kapják az érintettek. A 2018. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottak, és az aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódott a Magyar Telekom 2019. évi hatékonysági elvárásai miatt.

2019-ben 981 olyan munkavállalónak szűnt meg a munkaviszonya (2018-ban 740 fő), akik számára elbocsátási költséget fizetett a Társaság. A céltartalék 2019. december 31-i egyenlege 101 munkavállalóhoz és rendelkezési állományba vonult alkalmazotthoz kapcsolódik (2018-ban 137 fő).

A 2019 során végrehajtott létszámleépítéssel kapcsolatban 4 310 millió forint került kifizetésre (2018-ban 2 858 millió forint).

13.2.2 Részvény alapú kifizetések

A részvény alapú kifizetésekkel kapcsolatos részletek a 20.1.2 megjegyzésben olvashatóak.

13.2.3 Jogi ügyek

A jogi ügyekre képzett céltartalékok összege főleg közigazgatási hatóságoknak, versenyhivatalnak, valamint korábbi munkavállalóknak és kereskedelmi partnereknek jogvita eredményeként várhatóan kifizetésre kerülő összegeket tartalmazza. Számos olyan jogvita van, melyekkel kapcsolatban céltartalék képzésére került sor, de ezek egyedileg nem jelentősek.

13.2.4 Helyreállítási kötelezettségre képzett céltartalék

Az eszközök kapcsán fennálló helyreállítási kötelezettség elsősorban harmadik fél ingatlanán felépített távközlési szerkezetekből fakad. A Társaság minden évben felülvizsgálja a szükséges céltartalékokat. A felülvizsgálat során sem 2019-ben, sem 2018-ban nem következett be jelentős változás.

13.2.5 Egyéb céltartalékok

Az Egyéb céltartalékok egyenlege a garanciális kötelezettségekre, hátrányos szerződésekre és további, egyenként kis összegű tételekre képzett céltartalékokat tartalmaz.

14 EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

	2018.01.01	2018.12.31.	2019.12.31
Egyéb adók és társadalombiztosítási kötelezettségek ...........	10 382	8 953	7 899
Bérek..............................................................................................	5 509	6 667	5 878
Elhatárolt bevételek és kapott előlegek ....................................	1 654	2 063	2 150
Eszközökhöz kapcsolódó kapott előleg (a)	4 648	1 851	409
Nem irányító részesedésnek fizetendő osztalék......................	11	10	16
Egyéb kötelezettségek ................................................................	290	19	33
Összesen (b)	22 494	19 563	16 385

a) Eszközhöz kapcsolódó kapott előleg

A Társaság 6,8 milliárd forint EU forrásból származó támogatást kapott előlegként. Ebből 409 millió forint még nem került felhasználásra. Lásd még a 4.2.3.2 megjegyzést.

b) A szerződéses kötelezettségek 2019-ben külön soron szerepelnek (ld. 1.2 megjegyzést).

15 EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 2017-ben 286 millió forint hosszú lejáratú projektekhez és ügyfél hűségprogramokhoz kapcsolódó halasztott bevételt tartalmazott, melyek 2018-ban átvezetésre kerültek az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé.

16 SAJÁT TŐKE

16.1 Saját tőke megfelelési tábla

Az alábbi, a Magyarországon hatályos számvitelről szóló 2000. évi C. törvény („Szt.”) 114/B. § előírásainak megfelelő saját tőke megfeleltetési tábla a Szt. 114/B. § (4) a) pontja szerint meghatározott saját tőke összetevőinek és az EU IFRS-ek szerinti egyedi pénzügyi kimutatásokban kimutatott saját tőke összetevőinek egyeztetését mutatja. Az egyeztetés egyrészt az EU IFRS-ek szerinti saját tőke összetevőinek a Szt. szerinti saját tőke összetevőire való allokációjából, másrészt a kétféle módon meghatározott saját tőke közötti eltérések levezetéséből áll.

	2018.12.31	2019.12.31
Jegyzett tőke ......................................................................................................................................................	104 274	104 274
Tartalékok ..........................................................................................................................................................	436 176	451 831
Saját részvények ...............................................................................................................................................	-45	-4 133
Tárgyévi nyereség / veszteség ........................................................................................................................	37 666	39 333
114/B. § (4) IFRS-ek szerinti saját tőke ......................................................................................	578 071	591 305
114/B. § (4) a) saját tőke.............................................................................................................	578 071	591 305
Létesítő okiratban meghatározott jegyzett tőke, amennyiben az tőkeinstrumentumnak minősül ........	104 274	104 274
Visszavásárolt saját részvény névértéke (-).....................................................................................................	-10	-883
114/B. § (4) b) IFRS-ek szerinti jegyzett tőke ..............................................................................	104 264	103 391
114/B. § (4) c) Xxxxxxxx, de be nem fizetett tőke .........................................................................	-	-
A saját tőke minden olyan elemének összege, amely nem felel meg az IFRS-ek szerinti jegyzett tőke, a jegyzett, de be nem fizetett tőke, az eredménytartalék, az értékelési tartalék, a tárgyévi nyereség / veszteség vagy a lekötött tartalék fogalmának ..........................................................................	23 359	24 129
114/B. § (4) d) Tőketartalék ........................................................................................................	23 359	24 129
IFRS-ek szerinti Éves Beszámolóban kimutatott, a korábbi évek felhalmozott és a tulajdonosok részére ki nem osztott nyereség, mely egyéb átfogó jövedelmet nem tartalmazhat (±) .........................	412 817	424 453
114/B. § (4) e) Eredménytartalék ................................................................................................	412 817	424 453
114/B. § (4) f) Értékelési tartalék ................................................................................................	-	-
Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás eredmény szakaszában vagy a különálló jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő folytatódó tevékenységekre bemutatott tárgyévi nyereség / veszteség ...........................................................................................................................................................	37 666	39 333
114/B. § (4) g) tárgyévi nyereség / veszteség .............................................................................	37 666	39 333
114/B. § (4) h) Lekötött tartalék ..................................................................................................	-	-
114/B. § (5) a) Cégbíróságon bejegyzett tőke összegének és az IFRS-ek szerinti jegyzett tőke összegének egyeztetése ............................................................................................................
Cégbíróságon bejegyzett tőke.........................................................................................................................	104 274	104 274
IFRS-ek szerinti jegyzett tőke ...........................................................................................................................	104 264	103 391
Eltérés (visszavásárolt saját részvény névértéke)........................................................................	10	883
114/B. § (5) b) Osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalék ..........................
Eredménytartalék (mely tartalmazza az utolsó Éves Beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi nyereségét / veszteségét is) .............................................................................................................................	450 483	463 785
Osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalék..................................................	450 483	463 785

* A jegyzett tőke a létesítő okiratban rögzített jegyzett tőke értékét mutatja a mérlegben, a fenti táblázat a Szt. hivatkozott paragrafusa előírásaiban meghatározott levezetést tartalmazza.

17 LÍZINGEK

17.1 Lízingek – számviteli politika

17.1.1. Lízingek – 2019. január 1-től hatályos számviteli politika

Egy szerződés akkor lízingszerződés (vagy tartalmaz lízinget), ha a szerződés értelmében egy mögöttes eszköz használatának irányítási jogát biztosítja adott időszakra, ellenérték fejében.

IFRS 16 alkalmazása miatti módosítások

A korábban pénzügyi lízingként besorolt lízingek esetében a Társaság az átállás előtti lízingeszköz és lízingkötelezettség könyv szerinti értékét az első alkalmazás időpontjában használatijog-eszköz és a lízingkötelezettség könyv szerinti értékeként szerepelteti. Az IFRS 16 mérési elveit csak ezen időpont után kellett alkalmazni, ennek eredményeként csak nem jelentős módosításokra volt szükség. A lízingkötelezettségek újraértékeléséből adódó különbözet a kapcsolódó használatijog-eszköz kiigazításaként került elszámolásra közvetlenül az első alkalmazás időpontját követően.

A használatijog-eszköz értéke megegyezett a 2018.december 31-i fordulónapi mérlegben bemutatott lízinghez kapcsolódó előre fizetéssel vagy lízing fizetésekhez kapcsolódó elhatárolásokkal módosított lízingkötelezettség összegével. Hátrányos lízingszerződés nem volt, mely a használatijog-eszköz módosítását igényelte volna az első alkalmazáskor. Az IFRS 16 alkalmazásának a 2019. évi Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásra és az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásra gyakorolt hatását lásd az 1.3 megjegyzésben.

2018. december 31-i fordulónapon kimutatott operatív lízingkötelezettségek értéke (143 931 millió forint) módosításra került az alábbi táblázat szerint a lízing szerződések és lízingfolyamatok alapos felülvizsgálata következtében:

Magyar Telekom – IFRS16 átállásából eredő módosítások
IAS 17 szerinti operatív lízingkötelezettség 2018. december 31-i fordulónapon	118 511
2018. december 31-én pénzügyi lízingkötelezettségekből fennálló minimum lízingfizetések ..................	9 218
Diszkontálási hatás a lízingbevevőnek az első alkalmazás időpontjában érvényes járulékos lízingbevevői kamatláb felhasználásával ............................................................................................................	-37 489
Hozzáadva a meghosszabbítási és megszüntetési opció eltérő kezeléséből származó különbséget ......	19 023
Egyéb.......................................................................................................................................................................	-1 908
Lízingkötelezettség 2019. január 1-én	107 355
melyből
rövid lejáratú lízingkötelezettség .........................................................................................................................	11 371
hosszú lejáratú lízingkötelezettség......................................................................................................................	95 984

Az IFRS 16 értelmében a vállalatoknak lényegében minden lízing esetében nyilván kell tartaniuk az eszközöket és kötelezettségeket. A lízingbevevő köteles volt megjeleníteni a lízingelt mögöttes eszköz használatának jogát megtestesítő használati jogot, mint használatijog-eszközt, illetve a lízingfizetéssel kapcsolatban felmerülő lízingkötelezettséget A lízingbevevő a használatijog-eszközöket az egyéb, nem pénzügyi eszközökhöz (mint pl. ingatlan, gépek és berendezések) hasonló módon veszi figyelembe, míg a lízingkötelezettségeket az egyéb pénzügyi kötelezettségekhez hasonlóan. Ebből következik, hogy a lízingbevevő az értékcsökkenést a használati jogot megtestesítő eszközre számolja el, míg a kamatot a lízingkötelezettségre, valamint a lízingkötelezettség visszafizetését tőke és kamat részre bontja, amiket azután a cashflow kimutatásban szerepeltet az IAS 7 Cash Flow Kimutatás standard szerint. A lízingből származó eszközök és kötelezettségek kezdeti megjelenítéskor jelenértéken kerültek nyilvántartásra. Az értékelésük figyelembe vette a fel nem mondható lízingfizetéseket (ideértve az inflációhoz kötött díjakat is), valamint tartalmazza az opciós időszakokban kifizetendő tételeket, amennyiben a lízingbevevő ésszerűen biztos volt abban, hogy lehívja a lízinghosszabítási opciót, vagy nem alkalmazza a lízing felmondási opciót.

Az IFRS 16 minden lízingre vonatkozik, beleértve az allízingekben szereplő, használati jog lízingeket is, kivéve:

▪ A lízingbevevő által licencszerződés keretében, az (IAS 38) Immateriális javak kategóriájába tartozó jogok

▪ Immateriális javak lízingje

▪ Az (IFRIC 12) Koncessziós Szolgáltatási Megállapodások körébe tartozó szolgáltatási koncessziók; és

▪ MT csoporthoz tartozó licencbeadó által az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevételek standard keretében átadott (vagy értékesített) szellemi termék licenszei.

Megjelenítési kivételek

Rövidtávú lízingek, kisértékű eszközök lízingje

Az IFRS 16 tartalmaz a lízingbevevők számára megjelenítési kivételeket rövidtávú lízingek és kisértékű eszközök lízingjei esetében, és ezekre alternatív követelményeket határoz meg.

▪ A Társaság döntése szerint, a rövid távú megjelenítési kivételeket nem alkalmazza a lízingszerződésekre, kivéve a kisebb és kevésbé fontos lízingmegállapodásokat, melyeknél a lízingidőszak egy hónap vagy annál rövidebb. Az ilyen, nagyon rövid távú lízingek és az ezekhez kapcsolódó eszközkategóriák költségként történő elszámolása felmerülésükkor történik, és nem kapcsolódik hozzájuk számszerűsített bemutatási kötelezettség.

▪ A Társaság, döntése szerint, nem alkalmazza ezt a gyakorlati könnyítést a kis értékű tételekkel kapcsolatban. Ezért ezeket az IFRS

16 értelmében, lízingszerződésként kell elszámolni, értékelni és közzétenni.

Lízing futamideje

A lízing futamidejének kezdőnapkori állapotra történő becslése arra az időszakra vonatkozik, ameddig az Magyar Telekom az eredetileg megállapodott feltételek mellett, ésszerű bizonyossággal fenntartja a szerződést. Az induláskori lízingidőszak megállapítása a lízing kezdőnapján történik. A lízingidőszak meghatározásánál, kétség esetén mindig a lehető legrövidebb észszerű, indokolható lízingidőszakot kell alkalmazni. A lízingidőszak megállapítása lényegében vezetői döntés kérdése, és a Magyar Telekom általában eszközcsoport szintű becsléseket vagy feltételezéseket használ (különösen opciók és határozatlan idejű megállapodások tekintetében).

A lízing induló dátuma az a nap, amelyen a lízingbeadó egy meghatározott eszközt (pl. a lízing tárgyát képező ingatlant, gépeket vagy berendezéseket) a lízingbevevő rendelkezésére bocsájtja használat céljából. Az induló napon megkezdődik a lízing időszak és megtörténik a lízingkötelezettség és a használatijog-eszköz megjelenítése.

Opciók - “Meglehetősen biztos feltételek”

Annak megállapításához, hogy a lízingbevevő ésszerűen biztos-e abban, hogy lehívja-e a lízing hosszabítására vonatkozó opcióját vagy nem hívja le a lízing felmondására szóló opcióját, a lízingbevevők és lízingbeadók minden olyan lényeges tényt és körülményt figyelembe vesznek, melyek a lízingbevevő számára gazdasági érdekeltséget teremthetnek, és amelyek alapot szolgáltatnak arra, hogy lehívja a lízing hosszabítási opciót vagy ne léptesse érvénybe a lízing felmondás opciót.

Lízingfizetések

A lízingfizetések meghatározása mind a lízingbevevő, mind a lízingbeadó tekintetében azonos. A lízingfizetések olyan kifizetések,

amelyeket a lízingbevevő a lízingbeadó felé teljesít, egy meghatározott eszköz használati jogának fejében, a lízingidőszak alatt. A Magyar Telekom lízingbevétel esetén a lízingfizetés definíciója tartalmazza a nem-lízing elemekhez kapcsolódó fizetéseket is. A lízingkötelezettség újraértékelése

Az IFRS 16 meghatározza, hogy mikor kell újraértékelni a lízingkötelezettséget. Fontos megjegyezni, hogy az IFRS 16 tekintetében, a lízingkötelezettség újraértékelése csak akkor történik meg, ha a változás már létező szerződéses kitételeken alapul, vagyis, amelyek már az indulás óta részét képezik a szerződésnek.

A lízingbevevő akkor vizsgálja felül a lízingidőszakot, azaz, hogy ésszerű bizonyossággal lehívja-e a hosszabbítás opciót vagy nem alkalmazza a felmondás opciót, ha olyan, jelentős esemény történik vagy a körülmények olyan jelentős változása áll be, amelyek a lízingbevevő hatáskörébe tartoznak; és amelyek befolyásolják azt, hogy a lízingbevevő ésszerűen biztosan lehív-e egy opciót, amely

korábban nem szerepelt a lízingidőszak meghatározásában, illetve nem hív le egy olyan opciót, amely korábban szerepelt a lízingidőszak meghatározásában.

Lízingmódosítások könyvelése

A lízing módosításának definíciója a következő: “a lízing hatókörének (scope) vagy a lízing ellenértékének olyan változása, ami nem szerepelt az eredeti lízingfeltételek között (például egy vagy több mögöttes eszköz használati jogának hozzáadása vagy felmondása, vagy a szerződéses lízingidőszak meghosszabbítása, illetve rövidítése)”. A módosítás származhat csak az ellenérték változásából is. A módosítás hatálybalépésének napja az a dátum, amikor mindkét fél elfogadja a lízingmódosítást.

A lízingbevevő a lízing módosítást különálló lízingként szerepelteti, amennyiben az alábbi két feltétel mindegyike teljesül:

▪ a módosítás bővíti a lízing scope-ját egy vagy több mögöttes eszköz használati jogának hozzáadásával, és

▪ a lízing ellenértéke emelkedik egy, a scope bővülés egyedi árának megfelelő, összeggel, illetve az egyedi ár bármilyen, megfelelő kiigazításával, a konkrét szerződés feltételei szerint.

Ha ezek a feltételek fennállnak, a módosítás új lízingnek minősül, amely elkülönül az eredeti lízingtől. Az egy vagy több további eszköz használati jogáról szóló megállapodás külön lízingként (vagy lízingekként) kerül(nek) könyvelésre, amely(ek)re nézve, az eredeti lízingtől függetlenül az IFRS 16 követelményei az irányadóak.

Egy külön lízingnek nem minősülő módosítás esetében, azaz, ha nem teljesülnek a fenti feltételek, a módosítás hatálybalépésének napján, a lízingbevevő a módosítást úgy veszi figyelembe, hogy felülvizsgálja a lízingkötelezettséget az adott napon meghatározott diszkont kamatláb alkalmazásával, és:

▪ a lízing scope-ját szűkítő lízingmódosítások esetében a lízingbevevő csökkenti a használati jogot megtestesítő eszköz könyv szerinti értékét, hogy tükrözze a lízing részleges vagy teljes megszűnését és nyereséget vagy veszteséget könyvel el, amely arányosan leképezi a scope csökkenését; illetve

▪ a minden más lízingmódosítás esetében, a lízingbevevő megfelelően kiigazítja a használati jogot megtestesítő eszközt.

Amikor a lízingügylet módosul, a felülvizsgált lízingdíjak diszkontálása mindig egy felülvizsgált diszkont kamatláb alkalmazásával történik. Ez különbözik a lízing újraértékelés követelményeitől, ahol diszkont kamatláb csak speciális esetekben kerül alkalmazásra.

Kimutatási és közzétételi követelmények a Magyar Telekom, mint lízingbevevő esetében Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás

A Társaság döntése szerint a használatijog-eszköz (az egyéb eszközöktől elkülönítve) kerül kimutatásra, csakúgy, mint a lízingkötelezettség, és külön soron szerepelnek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.

Eredményre és egyéb átfogó jövedelmekre vonatkozó kimutatás

Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában a Magyar Telekom külön szerepelteti a használatijog-eszköz értékcsökkenéséből eredő, lízingkötelezettséghez kapcsolódó kamatköltséget. Ezen kívül a lízingkötelezettséghez kapcsolódó kamatköltség a pénzügyi ráfordítások egyik összetevője, ami külön tételként jelenik meg az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban.

Cash flow kimutatás

Az alábbi tételek a cash flow kimutatáson belül a működési tevékenységek között jelennek meg:

▪ a lízingkötelezettség kamatrészének készpénzes fizetése, a Társaság számviteli politikájának megfelelően, amely szerint a kamatkifizetések a működési cash flow részeként kerülnek kimutatásra;

▪ a lízingkötelezettségbe nem tartozó változó lízingdíj kifizetések.

A lízingkötelezettség tőke részének kifizetései a cash flow kimutatáson belül a pénzügyi tevékenységek között jelennek meg.

Kimutatási és közzétételi követelmények a Magyar Telekom, mint lízingbeadó esetében

Lízingek szerepeltetése az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

Az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában, az operatív lízingből származó bevétel nem szerepel az egyéb bevételektől elkülönítve. Csak egy, "Bevétel" sor szerepel a kimutatásban.

Az operatív lízing bevételek sortétel a Megjegyzésekben “Egyéb források” néven szerepel (lásd 18.3.1 megjegyzést).

A Magyar Telekom lízingbeadóként, az operatív lízing tárgyát képező eszközöket a mérlegben történő kimutatás során a mögöttes eszköz jellege alapján szerepelteti. A Társaságnál, az eszközök fizikailag elkülönülő részei, amelyek mögöttes eszközként azonosítottak (lízingek), nem a teljes eszköztől elkülönítve szerepelnek a mérlegben.

Egyéb, lízingre vonatkozó témák Visszlízing tranzakciók

Eszköztranszfer minősítése, hogy vajon értékesítésnek minősül-e

A Társaság egyetlen eszközkategória esetében sem alkalmazza a rövidtávú lízingekre és a kisértékű eszközökre vonatkozó megjelenítési kivételt (közzétételi mentesség). Ennek eredményeképpen, a Magyar Telekom, mint eladó-lízingbevevő, a visszlízing tranzakciókat mindig a mérlegben szerepelteti (jelentőségtől függően). Xxxxx eldöntéséhez, hogyan kell egy visszlízing tranzakciót kimutatni, a Társaság először azt vizsgálja, hogy a mögöttes eszköz kezdeti átadása az eladó-lízingbevevőtől a vevő-lízingbeadónak értékesítésnek minősül-e. A Társaságnál ezután az IFRS 15-öt alkalmazzák annak megállapításához, hogy történt-e értékesítés. Ez a vizsgálat eldönti a könyvelés módját mind az eladó-lízingbevevő, mind a vevő-lízingbeadó számára, az alábbiak szerint.

Visszlízing elszámolása − az eszköz átruházása nem értékesítés

Ha az eszköztranszfer nem minősül eladásnak, az eladó-lízingbevevő és a vevő-lízingbeadó finanszírozásként kell, hogy könyvelje a tranzakciót.

Visszlízing könyvelése − az eszköztranszfer értékesítésnek minősül

Ha az ellenőrzés átruházása megtörténik az IFRS 15-ben megadottak szerint (eladás), az eladó-lízingbevevőnek olyan eszközt kell szerepeltetnie a könyveiben, melynek összege megegyezik a használati jog arányosan fennmaradó részéből eredő arányos könyv szerinti értékkel. Bármely, a tranzakcióból származó nyereség vagy veszteség szintén arányosan kerül elszámolásra. Így, az eladó- lízingbevevő az eladással kapcsolatos nyereséget az átadott mögöttes eszközrészhez tartozó összegre, azaz, a vevő-lízingbeadó mögöttes eszközben levő maradványérdekeltségére korlátozza.

A Magyar Telekom pénzügyi kimutatásaira a visszlízing tranzakciók nincsenek jelentős hatással.

Allízingek

Az allízing, definíciója szerint, egy olyan tranzakció, amelynél egy mögöttes eszközt a lízingbevevő (közbenső lízingbeadóként) tovább ad bérbe egy harmadik félnek, miközben a lízingbeadó és lízingbevevő között fennálló lízingügylet ("főlízing") érvényben marad.

Az allízingeket a Magyar Telekom, mint közbenső lízingbeadó, pénzügyi vagy operatív lízingként minősíti, hasonlóan ahhoz, ahogyan bármely más lízing esetében eljár, az IFRS 16.61 alapján.

Az allízing pénzügyi lízing

Ha a Magyar Telekom az allízinget pénzügyi lízingnek tekinti, a lízingügyletet az alábbi módon mutatja ki nyilvántartásában:

▪ kivezeti a fő lízingügyletben érintett, használatijog-eszközt, melyet tovább ad az allízing bérlőjének, és elszámolja az allízinggel kapcsolatos nettó befektetését;

▪ az eredménykimutatásban elszámol minden különbséget a használatijog-eszköz és az allízinggel kapcsolatos nettó befektetése között (pénzügyi lízing követelés); és

a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban továbbra is szerepelteti a főlízingből eredő lízingkötelezettséget, ami a fő lízingbeadó felé fennálló lízingdíj tartozást jelenti.

Az allízing kezdőnapján, ha a Magyar Telekom nem tudja egyértelműen meghatározni az allízing implicit kamatlábát, az allízing könyvelésénél a fő lízingre alkalmazott diszkont kamatláb kerül használatra, ami kiigazításra kerül minden, az allízinggel kapcsolatos közvetlen költséggel.

Az allízingek közzététele

Az allízingek esetében nincsenek specifikusan az allízingekre vonatkozó, a mérlegben és eredménykimutatásban történő közzétételt szabályozó rendelkezések. A Magyar Telekom azokat a közzétételi szabályokat alkalmazza, amelyek az egyéb pénzügyi és operatív lízingekre is vonatkoznak.

A Magyar Telekom ugyanazon mögöttes eszközre épülő főlízingből, illetve allízingből származó eszközöket és kötelezettségeket nem könyveli egymással szemben, kivéve, ha teljesülnek a pénzügyi instrumentumok ellentételezésére vonatkozó követelmények. Ugyanez vonatkozik az azonos mögöttes eszközre épülő főlízingből és allízingből eredő lízingbevételre és lízingköltségre, kivéve, ha az IAS 1 szerinti, ellentételezésre vonatkozó kritériumok teljesülnek.

Az IFRS 16 szerint a fő és az allízing két különálló szerződés, melyek lízingbevevői illetve a lízingbeadói modell alapján kerülnek könyvelésre. Az általános közzétételi szabályok egyaránt vonatkoznak a fő és allízingekre, valamint a pénzügyi vagy operatív allízing ügyletek lízingbeadóira.

Lízingbeadókra vonatkozó elszámolás/könyvelés Pénzügyi lízing - Definíció

A pénzügyi lízing egy olyan ügylet, amely egy mögöttes eszköz birtoklásával járó lényegében összes kockázatot és előnyt átruházza a

lízingbevevőre. A pénzügyi lízing jellegét tekintve hasonlít egy eszköz értékesítésének finanszírozásához. A pénzügyi kimutatásokban történő elszámolása nem a tranzakció jogi formájából indul ki, hanem annak valós gazdasági tartalmából (azaz, mintha a mögöttes eszközt a lízingbeadó eladná a lízingbevevőnek)

Operatív lízing – Definíció

Az operatív lízing egy olyan tranzakció, amellyel nem kerül átruházásra a mögöttes eszköz birtoklásával járó lényegében összes kockázat és előny. Ez általában egy egyszerű, rövidtávú bérleti konstrukció (operatív lízing), ahol a befolyó bérleti díj az eredménykimutatásban jelenik meg, és elsődleges mérleghatása összefüggésben van a lízingfizetések ütemezésével.

17.1.2 Lízingek – 2018. december 31-ig hatályos számviteli politika

Pénzügyi lízing – a Társaság, mint lízingbeadó

Egy eszköz lízingbe adása, amikor a Magyar Telekom lényegében a tulajdonjoggal járó összes előnyt és kockázatot átadja, pénzügyi lízing. Pénzügyi lízing esetén a Társaság bevételt és pénzügyi lízingkövetelést jelenített meg a lízing kezdetekor. A bevétel megegyezett a járó minimális lízingfizetések és a lízingbe adót illető bármely nem garantált maradványérték becsült jelenértékének összegével (lízingbe történő nettó befektetés). Az értékesített eszköz bekerülési értéke a lízing kezdetekor az éves eredményben került megjelenítésre. Minden kapott lízingdíj megbontásra került a követelés és a kamatbevétel között úgy, hogy a pénzügyi lízingbe való nettó befektetésre állandó kamatlábat eredményezzen. A pénzügyi lízing kamatbevétel eleme Kamatbevételként került megjelenítésre.

A pénzügyi lízingek főként olyan üzleti ügyfelek rendelkezésére bocsátott eszközöket foglalják magukban, amelyeknél outsourcing-

szerződés keretében a Társaság volt a szolgáltató.

Pénzügyi lízing – a Társaság, mint lízingbevevő

Azon ingatlanok, gépek és berendezések lízingjét, ahol a Magyar Telekom a tulajdonjoggal járó összes lényeges előnyt és kockázatot viseli, pénzügyi lízingként számoltuk el. A lízingelt eszköz az eszköz kezdeti piaci értékén, vagy ha az alacsonyabb, a minimális lízingkifizetések becsült jelenértékén került értékelésre. Minden lízingdíj-kifizetést felosztásra került a fennálló pénzügyi lízingkötelezettség csökkenése és a kamatköltség között. A pénzügyi ráfordításokat nem tartalmazó lízingkötelezettségek az Egyéb pénzügyi kötelezettségek között kerültek kimutatásra a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. A pénzügyi lízing kamatköltség eleme a lízingidőszak alatt került elszámolásra az éves eredményben (Kamatköltség). A pénzügyi lízingszerződések keretében beszerzett ingatlanok, gépek és berendezések értékcsökkenési leírásának időtartama a lízing időtartama és az eszközök hasznos élettartama közül a rövidebb.

Operatív lízing – a Társaság, mint lízingbeadó

Az operatív lízing keretében ügyfeleknek bérbe adott eszközöket a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az ingatlanok, gépek és berendezések között kerültek nyilvántartásra. Az értékcsökkenésüket az egyéb ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez hasonlóan számoltuk el, a teljes hasznos élettartam alatt. A kapott bérleti díjat lineárisan számoltuk el bevételként a lízingidőszak alatt.

Operatív lízing – a Társaság, mint lízingbevevő

Az operatív lízinghez kapcsolódó költségek az éves eredményben kerültek elszámolásra (Egyéb működési költségek) a lízing időtartama alatt lineáris módszer szerint.

Visszlízing

Visszlízing alatt a Magyar Telekom eszközének eladását és annak vagy egy részének Magyar Telekom által történő visszlízingelését értjük. Amennyiben a visszlízing pénzügyi lízingnek minősül, az értékesítésen keletkezett nyereség elhatárolásra kerül, és a lízingperiódus során az eredményben kisebb mértékű értékcsökkenésként kerül megjelenítésre. Amennyiben a visszlízing operatív lízingnek minősül, úgy az értékesítés nyeresége vagy vesztesége az értékesítés időpontjában, az eredményben (Egyéb működési bevételek) kerül elszámolásra, mivel az eladási ár az eszköz valós értékét tükrözi. Hasonló módon a lízingkifizetéseket is az eredményben könyveljük (Egyéb működési költségek) egyenletesen a lízingperiódus folyamán.

17.2 Pénzügyi lízingek

17.2.1 Pénzügyi lízing – a Társaság, mint lízingbeadó

A pénzügyi lízinghez kapcsolódó, jövőbeni követelések 2018. és 2019. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:

2018. december 31-én
Jelenérték		Kamatrész	Minimális lízingdíj- követelés
1 éven belüli .......................	4	3	7
1–5 év között......................	20	12	32
5 éven túl ............................	43	13	56
Összesen .......................	67	28	95

2019. december 31-én
Jelenérték		Kamatrész	Minimális lízingdíj- követelés
1 éven belüli .......................	633	600	1 233
1–2 év között......................	666	567	1 233
2–3 év között......................	661	533	1 194
3–4 év között......................	685	498	1 183
4–5 év között......................	666	461	1 127
5 éven túl ............................	7 758	2 117	9 875
Összesen .......................	11 069	4 776	15 845

A kamatrész a még nem esedékes jövőbeni pénzügyi bevételt tartalmazza. Az egy éven belül esedékes követelések jelenértéke a mérlegben az Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök soron szerepel, míg az egy éven túli követelések az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között kerülnek kimutatásra. A lízingperiódus során elhatárolt pénzügyi bevételt az éves eredményben (Kamatbevételek) számoljuk el. (lásd 23. megjegyzés)

A nem garantált maradványérték hatása a Csoport eredményére nézve nem jelentős.

A mögöttes eszköz értékesítéséhez kapcsolódó nyereség (veszteség) 83 millió forintot tett ki 2019-ben.

A 2019-es növekedés a Magyar Telekom székház egy részének a T-Systems Magyrország Zrt.-nek történő bérbeadásához kapcsolódik. A lízing futamideje 15 év.

17.2.2 Pénzügyi lízing – a Társaság mint lízingbevevő

A lízingkötelezettségek elsősorban az új székház, mobiladótornyok alatti terület bérletéhez, továbbá olyan épületek eladásához és azok egy részének visszlízingjéhez kapcsolódnak, melyek telefonközpontok elhelyezésére szolgálnak, valamint kisebb részben egyéb épületek, hálózatok és egyéb távközlési eszközök és járművek bérletével kapcsolatosak.

A szerződések jellemzően euróban köttettek, futamidejük 5–15 év; meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak.

A gépek és berendezésekre kötött lízingszerződések futamideje általában 3-15 év, míg a járművek és egyéb eszközökre kötött lízingszerződések futamideje általában 2-5 év. A Társaság bérleti szerződéseiből származó kötelezettsége a lízingbeadónak a lízingbe adott eszközökre vonatkozó jogcímével biztosított. A Társaság általában nem ruházhatja át és nem adhatja allízingbe a lízingelt eszközöket, és egyes szerződések megkövetelik a csoporttól bizonyos pénzügyi mutatók fenntartását.

A lízingkötelezettségek lejárat szerinti elemzése az 5.1.3 megjegyzésben található. Az alábbi összegek kerültek az eredményben elszámolásra:

	2019
Használatijog-eszköz értékcsökkenése ........................................................................................	16 943
Lízingkötelezettséghez kapcsolódó kamatköltségek .................................................................	5 565
Lízingkötelezettségek árfolyamvesztesége ..................................................................................	1 438
Változó lízing díjak költségei (értékesítési költségek között)......................................................	-
Használatijog-eszközök allízingbe adásából származó bevételek............................................	-
Nyereség vagy veszteség visszlízing ügyletekből .......................................................................	275

A Társaság teljes, lízingügyletekből származó készpénz kiáramlása 2019-ben 12 552 millió forintot tett ki. A Társaságnak számos olyan lízingszerződése van, mely 2019.december 31-én még nem kezdődtek el. A jövőbeni lízingdíj fizetési kötelezettségek ezen nem felmondható szerződésekből 2 650 millió forintot érnek el.

A nem diszkontált potenciális jövőbeni bérletfizetések összege 12 663 millió forint a lehívásra kerülő hosszabbítási és megszüntetési opciókat követő időszakokra vonatkozóan, melyek nem részei a lízing futamidőnek.

A Társaság kezdetkor a lízingkötelezettség részeként megbecsüli és figyelembe veszi a maradványérték-garanciák alapján várhatóan fizetendő összegeket. Jellemzően a várható maradványérték a lízing megkezdésekor egyenlő vagy magasabb, mint a garantált összeg, és így a Társaság nem számít arra, hogy bármit is fizetnie kell ezen garanciák alapján.

2019. december 31-én, a lízingkötelezettségek értékelésében figyelmen kívül hagyott maradványérték-garanciák összege 135 millió

forint, amelyeknek a Társaság potenciálisan ki van téve és melyek várhatóan nem kerülnek kifizetésre.

17.3 Operatív lízing

17.3.1 Operatív lízing – a Társaság, mint bérbeadó

Az alábbi táblázat a Társaság operatív lízingből származó jövőbeni minimális lízingköveteléseit tartalmazza, ahol a Magyar Telekom a bérbeadó. A 2019-ben bekövetkező csökkenés az IFRS16 bevezetésének következménye (lásd 2.1.1). Ugyanakkor a Magyar Telekom székház T-Systems Magyarország Zrt.-nek töténő bérbeadásából származó kötelezettség pénzügyi lízingként került átsorolásra.

	2018.12.31.
Éven belüli ........................................................................	1 938
1-5 év közötti ....................................................................	7 023
5 éven túli .........................................................................	11 439
Összesen: .............................................................	20 400

	2019. 12.31.
Éven belüli ..........................................................................	3 454
1-2 év közötti ......................................................................	3 603
2-3 év közötti ......................................................................	3 411
3-4 év közötti ......................................................................	3 292
4-5 év közötti ......................................................................	1 837
5 éven túli ...........................................................................	251
Összesen ................................................................	15 848

A Társaságnak nincs indextől vagy rátától nem függő változó lízingdíjakhoz kötődő lízingbevétele.

18 BEVÉTELEK

18.1 Bevételek – számviteli politika

18.1.1 Termékértékesítés és szolgáltatás értékesítés árbevétele

Az IFRS 15 alapelve, hogy az ígért áruk vagy szolgáltatások vevő számára való átadásának bemutatása érdekében a gazdálkodó egységek olyan összegű bevételt jelenítsenek meg, amely azt az ellenértéket (vagyis, fizetést) tükrözi, amelyre a gazdálkodó egység az említett árukért vagy szolgáltatásokért várakozása szerint jogosultságot szerez.

Akkor számolunk el bevételt, amikor valószínű, hogy a Társaság be fogja szedni azt az ellenértéket, amelyre az áruk vagy szolgáltatások vevőnek való átadásáért jogosultságot fog szerezni. Ha a Társaság úgy értékeli, hogy az ellenérték beszedése nem biztosított (pl. később a vevő fizetési képessége vagy szándéka jelentősen romlik), a Társaság a szerződés (a kintlévő áruk és jövőbeli szolgáltatások) fennmaradó részét akkor számolja el, ha befolyt az ellenérték. Ez a döntés nem érinti a nyilvántartott eszközöket és a már kielégített teljesítési kötelmek bevételét.

Bevétel akkor kerül megjelenítésre, amikor (vagy amint) az ígért áru vagy szolgáltatás vevőnek való átadásával kielégíti a teljesítési kötelmet. Az eszköz átadottnak minősülhet idővel vagy egy időpontban, ami hatással van a bevétel megjelenítésének idejére.

Gyakorlati megoldásként a Társaság a leírt módszereket egyedi vevőszerződések helyett a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfóliójára is alkalmazza. A portfolió megközelítés elfogadható, ha a Társaság ésszerűen azt várja, hogy a standard portfólióra való alkalmazása nem jár lényegesen eltérő hatással a pénzügyi kimutatásokra, mint a standardnak a portfóliót alkotó egyedi szerződésekre (vagy teljesítési kötelmekre) való alkalmazása. Ez azt is jelenti, hogy a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfoliója nem feltétlen azonos termékekre vonatkozó szerződéseket tartalmaz.

Fő elvek

▪ Ha a Társaság áruk vagy szolgáltatások vevőnek történő átadásával hamarabb teljesít, mint ahogy a vevő kifizeti ezek ellenértéket vagy a fizetés esedékessé válik, a Társaság a szerződést szerződéses eszközként mutatja be, levonva a követelésként bemutatott összeget. Egy szerződéses eszköz a Társaság ellenértékhez való joga az általa a vevőnek átadott árukért vagy szolgáltatásokért.

▪ A több elemű csomagoknál (pl. mobilszolgáltatási előfizetés és készülék) előre leszállított támogatott termékek esetén a teljes bevétel nagyobb része kapcsolódik az előre leszállított komponenshez (a mobilkészülékhez), így a bevétel korábban kerül elismerésre. Ez vezet a szerződéses eszközök - ügyfélszerződésből eredő, jogilag még nem létező követelések – Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban történő megjelenítéséhez.

▪ Az értékesítési jutalékok (ügyfélszerzési költségek) aktiválásra kerülnek a mérleg szerződéses költségek során és elszámolásukra az ügyfél megtartásának becsült időszaka alatt kerül sor.

▪ Azok a bevételek később kerülnek elszámolásra, amelyek esetében „jelentős jogok”, például további termékek jövőbeli vásárlásakor nyújtott extra engedmény átruházására is sor kerül.

▪ A szerződéses kötelezettségek ügyfélszerződésenként a kapcsolódó szerződéses eszközökkel nettó módon kerülnek kimutatásra.

▪ Amikor a Magyar Telekom saját nevében adja el a termékeit bruttó bevétel, míg ha más nevében (ügynökként) értékesít, nettó bevétel kerül elszámolásra.

▪ A bevételek elismerésekor összeg és időzítés szempontjából figyelmen kívül hagyjuk a finanszírozási komponenseket, amennyiben az ígért áru vagy szolgáltatás a vevőnek való átadása és az említett áru vagy szolgáltatás vevő általi kifizetése közötti időszak legfeljebb egy év lesz.

▪ Ha egy licenc nyújtására vonatkozó ígéret különállónak minősül a szerződésben ígért egyéb áruktól vagy szolgáltatásoktól, akkor a licenc nyújtására vonatkozó ígéret elkülönült teljesítési kötelem és a Társaságnak meg kell állapítania, hogy a licenc vevőnek való átadására folyamatosan vagy konkrét időpontban kerül-e sor.

18.1.2 Operatív lízingek árbevétele

Az operatív lízingszerződésekből származó bevételek árbevételként a lízing futamideje alatt, lineárisan kerülnek elszámolásra. A lízing ösztönzők a teljes lízingbevétel integráns részeként a lízing futamideje alatt kerülnek elszámolásra. Az operatív lízingekből származó árbevétel jellemzően a Rendszer-integrációs és IT-árbevételek között kerül elszámolásra. További információkért lásd a 17.1.1 megyjegyzést.

18.2 A fő szolgáltatási üzletágak árbevétele

18.2.1 Mobil- és vezetékes távközlési árbevétel

A Magyar Telekom árbevétele elsősorban az ügyfelei és egyéb harmadik felek részére, a Magyar Telekom telekommunikációs hálózatán keresztül nyújtott szolgáltatásaiból és termékek értékesítéséből származik.

Az előfizetői szerződés az igénybe vett hang, internet-, adat- vagy multimédia-szolgáltatásnak megfelelően jellemzően készülékértékesítést, előfizetési díjat és havi forgalmi díjat tartalmaz.

A forgalmi árbevételek elszámolása a szolgáltatás igénybevételének időtartama alapján történik a szerződéses díj, valamint a jóváírások és kedvezmények összegének figyelembevételével. Az előfizetési díjak abban az időszakban kerülnek megjelenítésre, amely időszakra vonatkoznak. IFRS 15 esetében a felhasználáson alapuló ellenérték (pl. forgalmi bevételek) általában nem része az ügyleti árnak, mivel a Társaságnak a szerződés létrejöttekor nincs joga ellenértékre.

A Társaság keskeny- és szélessávú hozzáférést biztosít vezetékes, mobil- és tévéelosztó hálózatához.

A hirdetési bevételek abban az időszakban kerülnek elszámolásra, amelyikben a hirdetések megjelennek.

Az emelt díjas szolgáltatások árbevétele bruttó módon kerül elszámolásra, amennyiben a szolgáltatásnak a Magyar Telekom hálózaton keresztül történő nyújtása a Társaság felelőssége, és a Társaság állapítja meg e szolgáltatások árát, valamint jelentős kockázatot visel ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan; egyéb esetekben nettó módon történik az elszámolás.

Az ügyfelek vásárolhatnak mobilfeltöltő, nyilvánostelefon- és internetkártyákat, amelyekkel meghatározott ideig használhatják a Magyar Telekom hálózatát. Az ilyen típusú szolgáltatásokért az ügyfél a kártya megvásárlásakor fizet. A fenti kártyák értékesítéséből

származó árbevételt az egységek felhasználásakor, a fel nem használt egységekre eső árbevétel pedig az egységek lejáratakor kerül megjelenítésre.

A Magyar Telekom távközlési hálózatát használó más távközlési szolgáltatók és azok roamingügyfelei, akiknek hívása a Magyar Telekom hálózatában végződik, vagy azon átmegy, a Magyar Telekom szempontjából harmadik félnek minősülnek. Ez a nagykereskedelmi (bejövő) forgalmi árbevétel a használat időszakában kerül megjelenítésre. A kapott árbevétel egy része gyakran más szolgáltatóknak kerül kifizetésre (összekapcsolás) hálózatuk használatáért. A tranzithívások árbevétele és költségei az eredményre vonatkozó kimutatásban bruttó módon, a használat időszakában kerül elszámolásra, mivel e szolgáltatásokat elsődlegesen a Társaság nyújtja saját hálózatán, és szabadon határozza meg a szolgáltatások árát.

A szerződések gyakran úgy kerülnek értékesítésre a vevőnek, hogy két vagy több komponens közötti kereszttámogatást tartalmaznak. Egy jellemző példa, amikor egy mobil telefon a piaci értékénél jelentősen alacsonyabb áron kerül értékesítésre egy csomagban egy 12 vagy 24 hónapos szolgáltatási szerződéssel. Kereskedelmi szempontból a mobil telefonon jelentkező támogatás a szolgáltatási díjon keresztül kerül kompenzálásra.

Ezen kiigazítási követelménnyel („alapkiigazításként” is definiálva) a kereszttámogatást vagy egy átfogó csomag diszkontot a csomag egyes komponenseire kell felosztani, így a bevétel általánosságban a csomag diszkontált árunak és/vagy szolgáltatásnak az érintett tételek közötti megfelelő elosztásának valós értékét tükrözi.

A bevétel minden egyes komponensre megállapításra kerül a tranzakciós árnak az egyes komponensekre, azok egyedi eladási árainak arányában való felosztásával.

18.2.2 Rendszerintegrációs és IT-árbevétel

A hálózati szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, amelyek kiterjednek az ügyfelek részére kommunikációs hálózat telepítésére és üzemeltetésére, átlagosan 2-3 éves időtartamot fednek le.

Kiszervezett szolgáltatásokból származó árbevétel a szerződés feltételeinek megfelelően ténylegesen nyújtott szolgáltatás mértékében és időpontjában számolható el. A szerződéseket az IFRS 16 (Xxxxx meghatározása, hogy egy megállapodás tartalmaz-e lízinget) követelményeinek megfelelően megvizsgáljuk. Amennyiben a szerződés tartalmaz lízing megállapodást, az abból származó árbevételt az IFRS 16 – Lízingek szerint, a 17. megjegyzésben leírtaknak megfelelően számoljuk el.

A rendszer-integrációs szerződések testre szabott termék és/vagy szolgáltatások nyújtására terjednek ki, a szerződésekből származó árbevételt általában a következő szerződéstípusok valamelyike fedi le: rögzített áras, idő- vagy anyagfelhasználás-alapú szerződés.

A Magyar Telekom az áruk és szolgáltatások feletti ellenőrzést folyamatosan adja át, tehát a teljesítési kötelmek kielégítése és a bevételek elismerése folyamatosan történik abban az esetben, ha teljesül a következő feltételek valamelyike:

▪ a vevő a Magyar Telekom általi teljesítéssel egyidőben megkapja és elfogyasztja a Magyar Telekom általi teljesítésből származó

hasznot

▪ a Magyar Telekom általi teljesítés olyan eszközt hoz létre vagy olyan eszköz értékét növeli, amely felett létrehozása vagy értékének növelése pillanatától a vevő gyakorol ellenőrzést

▪ a Magyar Telekom általi teljesítés nem hoz létre a Magyar Telekom számára alternatív módon hasznosítható eszközt és a Magyar Telekom érvényesíthető joggal rendelkezik az adott időpontig elvégzett teljesítés után járó kifizetéshez.

Ha a teljesítési kötelem nem folyamatosan kerül kielégítésre, a Magyar Telekom a teljesítési kötelmet konkrét időpontban elégíti ki.

Karbantartási szolgáltatásokból (általában havi fix díjazással) származó bevétel folyamatosan kerül elismerésre. Javításokból származó bevétel, mely nem része a karbantartási szerződésnek, a ledolgozott idő és a felhasznált anyagok alapján kerül kiszámlázásra és konkrét időpontban kerül elszámolásra.

Hardver értékesítésből és értékesítés-típusú lízingből származó bevétel akkor került elismerésre, amikor a vevő ellenőrzést szerez a termék felett.

A teljesítés előrehaladásának meghatározásához a Magyar Telekom az inputmódszert alkalmazza. A Magyar Telekom a bevételt a Magyar Telekom által a teljesítési kötelem kielégítése kapcsán tett erőfeszítéseknek vagy felhasznált inputoknak (például a felhasznált erőforrások, a ledolgozott munkaórák, a felmerült költségek, az eltelt idő vagy a felhasznált gépidő) az adott teljesítési kötelem kielégítéséhez szükséges összes várt input arányában jeleníti meg.

18.3 Árbevétel az eredményre vonatkozó kimutatásban

18.3.1 Vevői szerződésekből származó bevétel alábontása

	2018.	2019.
Mobil árbevétel
Hang alapú kiskereskedelmi ..............................................................	120 485	116 545
Hang alapú nagykereskedelmi ..........................................................	6 858	7 241
Adatbevételek .......................................................................................	73 760	83 528
SMS ........................................................................................................	17 966	18 979
Készülékértékesítés árbevétele..........................................................	80 047	81 968
Egyéb mobilbevételek ........................................................................	11 098	11 130
Mobil bevételek összesen ........................................................	310 214	319 391
Vezetékes árbevétel
Hang alapú kiskereskedelmi .................................................................	37 347	35 836
Szélessávú kiskereskedelmi ..................................................................	42 029	45 572
TV ..............................................................................................................	38 904	39 934
Készülékértékesítés árbevétele.............................................................	17 065	21 108
Adatbevételek kiskereskedelmi ............................................................	8 297	7 801
Nagykereskedelmi bevétel.....................................................................	14 823	13 714
Egyéb vezetékes bevételek....................................................................	17 414	17 192
Vezetékes bevételek összesen	175 879	181 157
Rendszerintegráció/Információtechnológiai bevételek ....................	7 225	7 329
Energiaszolgáltatásból származó bevételek .......................................	-1	-
Bevételek összesen...................................................................	493 317	507 877
Melyből:
Vevői szerződésekből származó bevételek * ......................................	490 803	504 214
Egyéb forrásból*......................................................................................	2 514	3 663

* A Vevői szerződésekből származó bevételek és az Egyéb forrásból származó bevételek számítási módszere felülvizsgálatra került, emiatt a bevételek 2018. évi alábontása változott.

Az egyéb forrásból származó bevételek ingatlan és hálózat bérleti díjakat tartalmaznak, melyek a fenti táblázatban a vezetékes nagykereskedelmi bevételek és a vezetékes egyéb bevételek között szerepelnek.

A készülékértékesítés bevétele konkrét időpontban, míg a szolgáltatás bevétele folyamatosan kerül elszámolásra.

A Társaság egyetlen ügyfele sem minősül jelentős bevételi forrásnak. Nincs olyan külső fél (vagy külső fél vagy kormányzat közös irányítása alatt álló gazdálkodók általunk ismert csoportja), akivel a Társaság forgalma a 10 százalékot meghaladná.

18.4 Vevői szerződésekhez kapcsolódó eszközök és kötelezettségek

A Társaság szerződéses eszközei ki nem számlázott összegeket foglalnak magukban, melyek jellemzően hosszú lejáratú szerződéseken alapuló értékesítésekből származnak, amikor az elismert bevétel meghaladja a vevőnek kiszámlázott összeget.

A szerződéses kötelezettségek előlegeket, a felmerült költségeket meghaladó kiszámlázásokat, valamint halasztott bevételeket

tartalmaznak

	2018.	2019.
Szerződéses eszközök – rövid lejáratú .......................................................	11 755	11 890
Szerződéses eszközök – hosszú lejáratú....................................................	3 143	3 325
Szerződéses kötelezettségek – rövid lejáratú ............................................	-7 393	-7 147
Szerződéses kötelezettségek – hosszú lejáratú ........................................	-	-
Nettó szerződéses eszközök (kötelezettségek) ...............................	7 505	8 068
A beszámolási időszakban megjelenített bevétel, amely az időszak kezdetén a szerződéses kötelezettségek egyenlegének része volt ........	5 527	6 380
A vevői szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült költségekből származó megjelenített eszközök ................................................................	4 043	4 119
A beszámolási időszakban megjelenített amortizáció ..............................	-5 347	-5 586

A szerződéses eszközök 2019. évi növekedését a Társaság távközlési ügyfeleivel kötött új 2019-es szerződések eredményezték.

A szerződéses kötelezettségek 2019. évi növekedését az új feltöltőkártyás előfizetői szerződések és kivitelezési szerződések eredményezték.

A szerződéses eszközökre elszámolt értékvesztés a vevőkövetelésekkel együtt került bemutatásra a 4.2.2.2 megjegyzésben, melynek

összege 1 200 millió forint volt 2019. december 31-én.

2019. december 31-én a fennmaradó teljesítési kötelemre felosztott tranzakciós ár halmozott összege 125 964 millió forint, melyet a Társaság szolgáltatás nyújtás bevételeként számol el, ami várhatóan a következő 13-24 hónap során merül fel.

A Társaság a beszámolási időszakban nem jelenít meg bevételt a korábbi időszakokban kielégített (vagy részben kielégített) teljesítési kötelmek kapcsán, mivel az IFRS 15 standardot először 2018-ban alkalmazta.

19 KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK

	2018.	2019.
Távközlési adó (a)	25 442	24 749
Összekapcsolási díjak ...............................................................................	16 291	16 236
Követelések értékvesztése.........................................................................	8 169	7 775
SI/IT szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek...........................................	6 351	6 304
Egyéb közvetlen költségek (b)	140 966	149 858
Közvetlen költségek összesen	197 219	204 922

(a) Távközlési adó

A távközlési adó 2012. július 1-jei hatállyal a vezetékes és mobil hang-, illetve a mobil SMS/MMS szolgáltatásokra került bevezetésre Magyarországon. Az adó mértéke vezetékes és mobil telefonhasználat esetén 2 Ft/perc, illetve 2 Ft/SMS/MMS magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében, nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódóan 3 Ft/perc, illetve 3 Ft/SMS/MMS. Az adó maximuma 700, illetve 5 000 Ft/hó magán-, illetve nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében.

(b) Egyéb közvetlen költségek

Az Egyéb közvetlen költségek sor tartalmazza a mobil és vezetékes készülékek, kiegészítők és más eszközök költségét, az ügynöki

jutalékokat, valamint a nem hang közvetlen költségeket.

20 SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

20.1 Személyi jellegű juttatások – számviteli politikák

20.1.1 Rövid távú dolgozói juttatások

A rövid távú dolgozói juttatások folyó költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor a dolgozó szolgáltatást nyújt. Rövid távú dolgozói juttatás a bér, a prémium, jutalék, ki nem vett szabadság, béren kívüli juttatások, valamint ezek adó- és járulékvonzata

A meghatározott mértékű önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulások költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor a munkavállalók a szolgáltatást nyújtják.

20.1.2 Részvényalapú juttatások

A Magyar Telekom egy részvényalapú ügylet keretében a dolgozója által nyújtott szolgáltatás költségét akkor számolja el, amikor a szolgáltatást igénybe veszi. Amennyiben a Társaság saját részvényeivel fizet a szolgáltatásért a részvényalapú juttatás keretében, a költségeket a tőkével szemben számoljuk el (Részvényben fizetendő részvényalapú kifizetések tartaléka). A részvényalapú juttatási program lejáratakor, azaz amikor a részvények átkerülnek a dolgozó tulajdonába, illetve a részvényopció lejár, az erre képzett tartalék kivezetésre kerül. Amennyiben készpénzben történik a kifizetés egy részvényalapú ügylet keretében, a költséggel szemben egy kötelezettség keletkezik, amelynek értékét a Társaság minden mérlegfordulónapon újraértékeli valós értékre.

A Magyar Telekom és a Deutsche Telekom részvényárfolyamának hosszú távú alakulásához kötött prémiumokat az eredményben, azok időarányos valós értékén számoljuk el a kötelezettségekkel szemben.

20.1.2.1 A Deutsche Telekom Kiegészített Részvényvásárlási Programja

A Magyar Telekom 2015. július 1-vel Kiegészített Részvényvásárlási programot indított a felsővezetők részére (kb. 60 fő). A programban való részvétel a vezérigazgató kivételével önkéntes.

A résztvevőknek az éves bruttó prémiumuk minimum 10%-ának megfelelő összeget Deutsche Telekom-részvényekbe kell fektetniük, amelyet önkéntesen a prémiumuk legfeljebb 33,3%-áig emelhetnek (személyes befektetés). A részvényeket legalább 4 évig (zárolási időszak) tartaniuk kell, amelynek lejártát követően a résztvevő ingyen részvényeket kap. A részvényjuttatás aránya (1:1, 1:2 vagy 1:3) a résztvevő program indulását megelőző évi teljesítményétől függ. A Deutsche Telekom a program keretében megvásárolt részvények arányában juttat ingyen részvényeket. A program évenként indul, amennyiben a Deutsche Telekom Csoport free cash-flow célkitűzése teljesült az előző évben.

A programmal kapcsolatban 2019-ben 21 millió forint, 2018-ban 26 millió forint költség került elszámolásra.

20.1.2.2 Hosszútávú ösztönző program (LTI)

A Magyar Telekom 2015. január 1-én módosította LTI programját, ezzel részvényalapú kompenzációs programmá alakítva azt. Mintegy 60 felsővezető vehet részt a programban. A vezérigazgató részvétele nem kötődik feltételhez, míg a többi felsővezető csak abban az esetben vehet részt, ha az előző évi értékelése megfelel az elvárásoknak.

Az LTI négy stratégiai mutató teljesítése alapján fizet, készpénzben. A program keretében minden évben indul egy négyéves program csomag. A kifizetés a program csomag lejárta után esedékes, az előzetesen rögzített célkitűzések teljesítésének mértékében (0 és 150% között).

A program indulásakor a megfelelő ösztönző összeg virtuális DTAG részvényekbe kerül átszámításra, és ebben a formában kerül juttatásra a résztvevőnek (alap mérték). Az éves célteljesítés mértéke minden év végén meghatározásra kerül. Ez a mérték megszorzásra kerül a juttatott virtuális részvények alap mértékének időarányos részével. Az ilyen módon számított virtuális részvényszám “rögzítésre kerül” a résztvevő számára, mint az adott év végleges eredménye ("éves eredmény"). A program csomag végén, a négy végleges éves eredmény összesítésre kerül. A virtuális részvények teljes számát átszámítjuk készpénzre az akkor érvényes DT AG részvényár figyelembe vételével, és ez az összeg kerül kifizetésre a résztvevőnek. A futamidő alatti osztalék fizetés szempontjából a virtuális részvények valódi részvénynek számítanak. Az osztalék a következő módon kerül figyelembe vételre: az első

/ második / harmadik osztalék mértéke “befektetésre” kerül virtuális részvényekbe, amikor a tényleges osztalék a valódi részvényekre kifizetésre kerül. A negyedik (és utolsó) osztalékfizetés nem kerül “befektetésre”, hanem készpénzben kifizetésre kerül a program elszámolásával egy időben, miután a Közgyűlés döntött az osztalékfizetésről. A program pénzneme euró.

A programmal kapcsolatban 2019-ben 322 millió forint, 2018-ban 563 millió forint költség került elszámolásra.

20.1.2.3 Ismétlődő teljesítmény ösztönző (RPI)

Az RPI ismételt, rendkívüli kollektív teljesítményt elismerő ösztönzőprogram, amely egy meghatározott bónusz kulcsmutató (KPI) túlteljesülése esetén fizethető. A csoport-szintű bónusz KPI a korrigálatlan EBITDA. RPI a Deutsche Telekom AG vezetők egy meghatározott csoportja, valamint a Deutsche Telekom Csoport egyéb résztvevő vállalatai számára áll rendelkezésre.

Ez egy négy éves program, amely 2018-tól 2021-ig tart. Ha az RPI-ra vonatkozó politikában meghatározott két egymást követő évben van célérték, az első évet csak a jogosultság évének tekintik. A programhoz kapcsolódóan először 444 millió forint került elszámolásra 2019-ben, de a bónusz még nem került kifizetésre a jogosult vezetőknek. A bónuszkifizetés összege függ a vezetőségi szinttől, a szegmens célértékétől és az egymást követő túlteljesítés éveinek számától.

20.1.2.4 Prémiumkifizetés az MRP szervezeten keresztül

A Társaság a javadalmazási struktúra átalakításával új javadalmazási politikán alapuló ösztönző programot indított 2017-ben. Ennek keretében a Magyar Telekom Nyrt. és a T-Systems Magyarország Zrt. érintett munkavállalói részére a prémium központi pénzügyi elem, amely a teljes bónusz megközelítőleg 50%-a, az MRP Szervezeten keresztül került kifizetésre. Az új ösztönző program keretében a Társaság 2017 során 2 139 millió forint értékben vásárolt 4 534 758 db Magyar Telekom részvényt, majd további 804 236 db részvényt (2018-ban 364 millió forint). A megvásárolt részvények több ütemben kerültek az MRP Szervezet részére transzferálásra. Az új program megszolgálási feltétele, hogy (a) a Társaság a 2017. december 31-én végződő üzleti évre vonatkozó tényleges MT- Magyarország szegmens működési Szabad Cash Flow mutatója meghaladja a 2016. december 31-én végződő üzleti évre vonatkozó megfelelő mutatóját, valamint az, hogy (b) az érintett munkavállaló 2018 márciusában (a megszolgálás időpontjában) a Magyar Telekom Nyrt. vagy a T-Systems Magyarország Zrt. alkalmazásában állt. A program szerinti javadalmazásban a Társaság és a T- Systems Magyarország Zrt. azon munkavállalói részesültek, akikre kiterjedt a 2017. február 22-én a Társaság Igazgatósága által elfogadott Javadalmazási politika személyi hatálya.

A megszolgálási feltétel teljesült, a prémium központi pénzügyi elem a rendelkezésre bocsátott Magyar Telekom törzsrészvények 2018 márciusában (megszolgálás időpontjában) történő pénzre váltásával keletkező munkavállalói igények alapján készpénzben került kifizetésre az MRP Szervezeten keresztül 2 251 millió forint összegben. Az újonnan kialakított részvényalapú program induló feltételezéseire vonatkozóan a Társaság nyújtás időpontjának („grant date”-nek) 2017. január 1-jét tekintett, mivel a feleknek erre az időpontra lett azonos megértése a kapcsolódó feltételekről, amely a historikus feltételezések alapján került megállapításra.

A kezdeti információk alapján a Társaság a 2017. január 1-jei létszám ismeretében megbecsülte az előreláthatóan kifizetendő bónusz összegét, amelyből inverz módon került meghatározásra a programhoz szükséges részvényszám a január 1-jei, 2018. márciusra vonatkozó forward részvényárfolyam várakozás alapján. 2017. január 1-én a becsült részvényszám 4 702 702 db volt.

A Társaság a Javadalmazási politikában és a vonatkozó belső szabályzataiban rögzített képletek alapján a központi pénzügyi elemhez kapcsolódó prémiumkifizetés jelentős hányadát tudja fedezni az MRP programon keresztül. A teljes bónusz összegéből a fennmaradó részt kiegészítő juttatásként kapja meg a dolgozó, ha már ismert, hogy az MRP Szervezet milyen árfolyam mellett tudta a részvényeket pénzre átváltani. A Társaság az MRP Szervezet részére átadott részvényeket az MRP Szervezet Alapszabályának megfelelően köteles visszavásárolni. Ez a kötelezettség a részvényárfolyamtól függő valós értéken került kimutatásra (4.4.1 megjegyzés).

Azon munkavállaló, aki a megszolgálási feltétel teljesülésének MRP Szervezet ügyvezetése általi megállapítása előtt kikerült a Javadalmazási Politika hatálya alól, az MRP Szervezeten keresztül nem jogosult juttatásra, az a vonatkozó belső szabályzatoknak megfelelően a Társaság által került kifizetésre.

A visszavásárolt saját részvények ellenértékéből a T-Systems Magyarország Zrt. köteles volt a munkavállalóira jutó összeget megtéríteni a Társaságnak.

A Társaság 2017-ben elszámolta a program teljes költségét 1,4 milliárd Ft összegben, amely a mérlegben a részvényalapú kifizetések tartaléka (SBP tartalék) soron került kimutatásra.

A Társaság a javadalmazási struktúra további átalakítása mellett döntött 2018-ban. A változás értelmében a Magyar Telekom Nyrt. és a T-Systems Magyarország Zrt. érintett munkavállalói részére a 2018. évi központi prémium jelentős része az MRP Szervezeten keresztül kifizetésre került. Az ösztönző program céljára a Társaság a meglévő saját részvény állomány mellé 1 458 millió forint értékben további Magyar Telekom részvényt vásárolt a tőzsdéről és így, a Magyar Telekom Nyrt. az MRP Szervezettől a 2017-es program prémiumfizetésekor visszavásárolt részvényekkel együtt 8 845 794 darab Magyar Telekom részvényt 3 846 millió forint értékben adott át az MRP Szervezet részére.

A program javadalmazási feltétele teljesült, azaz a Társaság a 2018. december 31-én végződő üzleti évre vonatkozó tényleges MT- Magyarország szegmens működési Szabad Cash Flow mutatója meghaladta a 2017. december 31-én végződő üzleti évre vonatkozó megfelelő mutatóját, így azokra a munkavállalókra tekintettel, akikre részvényátadás történt és 2019. március 18. napján (a megszolgálás időpontjában) a Magyar Telekom Nyrt. vagy a T-Systems Magyarország Zrt. alkalmazásában álltak, a megfelelő jutalom az MRP Szervezeten keresztül készpénzben, a Magyar Telekom törzsrészvények pénzre váltásával, 2019. április 1. napján kifizetésre került.

Az újonnan kialakított részvényalapú program induló feltételezéseire vonatkozóan a Társaság nyújtás időpontjának („grant date”-nek) 2018. január 1-jét tekintette, mivel a feleknek erre az időpontra lett azonos megértése a kapcsolódó feltételekről, amely a historikus feltételezések alapján került megállapításra.

A Társaság várhatóan a Javadalmazási politikában és a vonatkozó belső szabályzataiban rögzített képletek alapján a központi pénzügyi elemhez kapcsolódó prémiumkifizetés jelentős hányadát tudta fedezni az MRP programon keresztül. A teljes bónusz összegéből a pénzre váltást követően fennmaradó részt kiegészítő juttatásként kapta meg a dolgozó. A Társaság az MRP Szervezet részére átadott részvényeket az MRP Szervezet Alapszabályának megfelelően visszavásárolta. Ez a kötelezettség a részvényárfolyamtól függő valós értéken kerül kimutatásra (4.4.1 megjegyzés).

Azon munkavállalók, akik a megszolgálási feltétel teljesülésének MRP Szervezet ügyvezetése általi megállapítása előtt kikerültek a Javadalmazási Politika hatálya alól, az MRP Szervezeten keresztül nem jogosultak a juttatásra, a vonatkozó belső szabályzatoknak megfelelően a Társaság által kerültek kifizetésre.

Az MRP Szervezet 2019. december 31-én Magyar Telekom részvényt nem birtokolt. 2019-ben a korábbi években megvalósult program helyett új típusú ösztönzők kerültek bevezetésre. A Társaságnak nincs olyan szándéka, hogy a programot 2020. évben megújítsa. Az MRP Szervezet felszámolása 2020. január 1-jén elkezdődött.

20.1.3 A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások

A munkaviszony megszűnésével kapcsolatban akkor fizetendő juttatás, ha a munkavállaló munkaviszonya a rendes nyugdíjkorhatár elérése előtt megszűnik, illetve ha a munkavállaló önkéntes felmondást választ ezen juttatások fejében. A Társaság akkor számol el munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatást, amikor egy előre meghatározott terv szerint, visszavonhatatlanul elkötelezi magát a munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése mellett, vagy arra kötelezi magát, hogy az idő előtti felmondás ösztönzésére juttatásokat ajánl fel.

20.2 Személyi jellegű juttatások az eredményre vonatkozó kimutatásban

	2018.	2019.
Rövid távú dolgozói juttatások (20.1.1 megjegyzés)...........................................	56 868	56 287
Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások (20.1.3 megj.) .............	2 820	3 958
Részvényben kiegyenlített részvényalapú juttatások (20.1.2.1 megj.) (a)	26	21
Pénzeszközben kiegyenlített részvényalapú juttatások (20.1.2.2 megj.) .........	563	322
Pénzbeli juttatás MRP Szervezeten keresztül (20.1.2.4 megj.)..........................	2 789	-
Személyi jellegű költségek összesen aktiválás előtt ..........................................	63 066	60 588
Aktivált bérköltségek ..............................................................................................	-6 198	-5 767
	56 868	54 821
Nyugdíj- és egyéb alapokba befizetett összegek (társadalombiztosítási járulékot is beleértve) (b)	10 817	9 657
Átlagos létszám (redukált fő) ..................................................................................	6 183	5 664
Záró létszám (redukált fő) .......................................................................................	6 134	5 501

(a) A DT által kezdeményezett program DT részvényekkel került elszámolásra a résztvevőkkel, míg a Magyar Telekomnak a DT AG-vel szemben kellett elszámolnia ezt készpénzben az érintetteknek történő juttatással egyidőben. Ennek következtében a program záróegyenlege a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségként került bemutatásra, mint a DT-nek kifizetendő kötelezettség.

(b) Az önkéntes nyugdíjalapba történő, a Társaság által fizetett hozzájárulás 2019-ben megszűnt.

21 EGYÉB MŰKÖDÉSI RÁFORDÍTÁSOK

2018		2019.
Egyéb vásárolt szolgáltatások költsége ....................................................	(a)	47 858	45 015
Bérleti és lízingdíjak .....................................................................................	(b)	18 190	-
Marketing ......................................................................................................		8 380	7 735
Közműadó .....................................................................................................		7 157	7 214
Energia költségek.........................................................................................		5 843	5 330
Egyéb működési ráfordítások ....................................................................		5 414	8 841
		92 842	74 135

A kutatás költségeit, akárcsak a marketingköltségeket felmerülésükkor költségként számoljuk el. A Társaság 2019 során összesen 1

millió forint kutatási költséget számolt el egyéb működési ráfordításként (2018: 1 millió forint).

(a) Könyvvizsgálói költségek az Egyéb vásárolt szolgáltatások költsége sorból

Az Egyéb vásárolt szolgáltatások költsége többek közt tartalmazzák a Társaság egyedi és a konszolidált pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatával, valamint egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos PricewaterhouseCoopers (PwC) díjakat az alábbi összetételben.

2018.	2019.
Beszámolók könyvvizsgálata.........................................................................	340	307
Egyéb, könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak.................................................	23	33
Egyéb, nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak ........................................	41	90
PwC-nek fizetendő díjak összesen ...................................................	404	430

A Beszámolók könyvvizsgálata sor tartalmazza az összes, a PwC-nek az éves beszámolók könyvvizsgálatáért és az egyéb jogi és törvényi kötelezettségekből eredő szolgáltatásokért fizetendő díjat. Tartalmazza továbbá a negyedéves pénzügyi beszámolók felülvizsgálatát, valamint az információs rendszerek és eljárások vizsgálatát, illetve tesztelését a belső kontroll rendszerek áttekintése és megbízhatóságának felmérése érdekében.

Az egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos szolgáltatások nagyobbrészt tartalmazzák a Könyvvizsgáló által a pénzügyi beszámolók könyvvizsgálatán túlmenően nyújtott további szakmai audit szolgáltatásokat, továbbá a Társaságra vonatkozó jogszabályokból és belső szabályozásokból fakadó jelentéstételi kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges audit eljárásokat is.

(b) Bérleti és lízingdíjak

A Társaság 2019. január 1-jével alkalmazza az IFRS 16 standardot (ld. 17 megjegyzést)

22 EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK

2018.	2019.
Ingatlanok, gépek és berendezések, immateriális javak és értékesítésre tartott eszközök értékesítésének eredménye ......................	4 474	2 863
Saját hálózat áttelepítéséért kapott bevétel .................................................	1 127	1 503
Biztosítási kártérítési bevételek .....................................................................	87	72
Lízingbevételek................................................................................................	-	16
Egyéb	3 024	2 475
Összesen	8 712	6 929

23 KAMATBEVÉTEL

2018.	2019.
Követelések és kölcsönök kamatbevétele...................................................	212	271
Céltartalékok kamatkomponensének lebontása........................................	50	5
Lízing kamatbevétele......................................................................................	3	611
Összesen .........................................................................................	265	887

24 KAMATKÖLTSÉG

	2018.	2019.
Kapcsolt feleknek nyújtott kölcsönök kamatköltsége................................	8 845	5 738
Nem kapcsolt feleknek nyújtott kölcsönök kamatköltsége.......................	3 109	2 695
Lízing kamatköltsége......................................................................................	1 201	5 565
Céltartalékok kamatköltsége/diszkontlebontása .......................................	209	235
Aktivált pénzügyi költségek ...........................................................................	-131	-83
Összesen .........................................................................................	13 233	14 150

A hitelfelvételi költségek kamatot és más olyan finanszírozási költségeket tartalmaznak, melyeket a Társaság a hitelek kapcsán fizet. Minősített eszköz bekerülési értékének részét képezik azon hitelfelvételi költségek, amelyek az eszköz beszerzéséhez, építéséhez vagy előállításához közvetlenül hozzárendelhetők. A minősített eszköz megszerzése céljából felhasznált általános célú hitelek aktiválható hitelfelvételi költsége a Társaság adott időszakban fennálló általános célú hitelei költségének súlyozott átlaga. További információkért lásd a 2.1.1 megjegyzést. Azt nevezzük minősített eszköznek, melynek a szándékolt használatba helyezése jelentős (jellemzően 12 hónapnál több) időt vesz igénybe. Az egyéb hitelfelvételi költségek költségként kerülnek elszámolásra.

A kamatköltséget nettó módon, az aktivált hitelfelvételi költséggel csökkentett értéken mutatjuk ki. Ehhez 2019-ben 1,43% - 3,47%-os rátákat alkalmaztunk (2018-ban 3,04% - 3,40%). A kamatráták számításánál az Egyéb pénzügyi költségeket (25. megjegyzés) is figyelembe vettük.

25 EGYÉB PÉNZÜGYI KÖLTSÉGEK – NETTÓ

	2018.	2019.
Díj/jutalék ..........................................................................................................................................	3 803	4 395
Pénzügyi instrumentumok nettó árfolyamvesztesége(+)/nyeresége(-) ....................................	5 547	5 255
Egyéb nettó árfolyamveszteség(+)/nyereség(-)............................................................................	-136	1 246
Derivatívák értékelésének vesztesége(+)/nyeresége(-) kapcsolt féllel szemben ....................	-3 048	-606
Derivatívák kivezetésének vesztesége(+)/nyeresége(-) kapcsolt féllel szemben....................	-2 236	-840
Összesen .....................................................................................................................	3 930	9 450

26 BEFEKTETÉSEK EREDMÉNYE

26.1 Leányvállalati befektetések eredménye

A Társaságnak járó osztalék követelésként és bevételként kerül megjelenítésre abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok az osztalékot jóváhagyják.

A következő táblázat a Társaság befektetéseitől kapott osztalékokat mutatja be 2018 és 2019 évekre vonatkozóan.

	2018.	2019.
Stxxxxxxxxx X.D. .......................................................................................	3 487	4 456
Investel Kft. ................................................................................................	-	1 409
Egyéb ..........................................................................................................	160	809
Összesen.....................................................................................	3 647	6 674

26.2 Befektetések eredménye társult és közös vezetésű vállalatokban

E2 Hungary Zrt.-től kapott osztalékbevétel 2019. évben 405 millió forint (2018-ban 519 millió forint).

27 EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNY (EPS)

A részvényenkénti eredmény alapértéke úgy kerül kiszámításra, hogy a Társaság részvényeseire jutó éves eredményt elosztjuk az abban az évben forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számával.

A Társaság konszolidált beszámoló készítésére is kötelezett, ezért az IAS 33 alapján az EPS mutatóra vonatkozó közzétételeket a konszolidált pénzügyi kimutatások alapján mutatja be.

28 INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK BESZERZÉSE

Az alábbi táblázatban az ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak beruházásait a beszerzésükre fordított összeggel egyeztetjük. Az aktivált hitelkamatot az ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak beruházásai tartalmazzák.

		2018.12.31.	2019.12.31.
Beruházás ingatlanokba, gépekbe és berendezésekbe (9. megjegyzés)......................		52 524	55 186
Beruházás használatijog-eszközökbe .................................................................................	(a)	-	22 663
Beruházás immateriális javakba (10. megjegyzés)............................................................		36 188	15 392
Beruházás ingatlanokba, gépekbe és berendezésekbe és immateriális javakba..		88 712	93 241
Eszközhöz kapcsolódó kapott előleg .................................................................................	(b)	2 797	5 330
Aktivált éves frekvenciadíj-kötelezettség ............................................................................	(c)	-4 392	-
Lízing keretében beszerzett eszközök ................................................................................	(a)	-343	-
Beruházási szállítói kötelezettségek változása...................................................................	(d)	-11 892	-16 367
Inxxxxxxxx, gépek és berendezések és immateriális javak beszerzésére fordított összeg ...............................................................................................................		74 882	82 204

(a) Lízing keretében beszerzett eszközök

További információkért lásd a 9.2 és 17 megjegyzéseket.

(b) Eszközhöz kapcsolódó kapott előleg

2016-ban a Magyar Telekom a digitális hálózatok országos fejlesztésére kiírt pályázat első és második (Magyarország nyugati és keleti részét érintő) körének eredményeként 12,2 milliárd forintnyi európai uniós forrást nyert el legalább 30 Mbps sebességű vezetékes hálózat fejlesztésére. Ebből 5,5 milliárd forint felhasználásra került. A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás részleteit a 9 és 14 megjegyzések tartalmazzák.

Az éves frekvenciadíjak jelenértékét az immateriális javak (licencek) részeként aktiváljuk, amennyiben a jövőbeli kifizetések megbízhatóan becsülhetők, annak ellenére, hogy ezeket a díjakat később fizetjük ki. A diszkontált kötelezettség kifizetéseit a cash-flow kimutatás Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek sora, míg a diszkontált kötelezettség kamatfizetéseit a Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak sora tartalmazza. A jelentős licencvásárlásokat a 10.5 megjegyzés taglalja.

(d) Beruházási szállítói kötelezettségek változása

A Beruházási szállítói kötelezettségek változása soron azt a hatást mutatjuk ki, hogy a beruházási szállítók tényleges kiegyenlítése a beruházás megvalósulását követően történik.

29 AKVIZÍCIÓKÉRT FIZETETT ÖSSZEGEK

A MagyarTelekom nem volt olyan kifizetés melynek során akvizíció keretében leányvállalatot, vagy üzleti kombinációt szerzett 2018 és 2019 során.

30 FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

30.1 Függő követelések

Függő követelés alatt olyan lehetséges eszközt értünk, amely múltbeli események következménye, de amelynek létezése még bizonytalan, nem a Társaság irányítása alatt álló jövőbeli eseményektől függ. Ezek az eszközök nem jelennek meg a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.

A Társaságnak nincsenek olyan függő követelései, amelyeknél a gazdasági hasznossággal járó javak beáramlása valószínű és jelentős

lenne.

30.2 Függő kötelezettségek

Függő kötelezettségekre nem kerül képzésre céltartalék. A függő kötelezettség egy múltbeli eseményből adódó lehetséges kötelezettség (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), amelyet egy vagy több, a Társaság által nem teljesen ellenőrzött, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy elmaradása fog igazolni. Függő kötelezettség az a múltbeli eseményből adódó jelen kötelezettség, amelyet azért nem ismerünk el, mert nem valószínű, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, vagy a kötelezettség összege nem becsülhető megbízhatóan.

Az alábbiakban a Társaság legjelentősebb függő kötelezettségeit mutatjuk be. Ezekre az ügyletekre nem számoltunk el céltartalékot, mert a menedzsment nem tartja valószínűnek, hogy jelentős kifizetésekre kerülne sor ezekkel kapcsolatban, vagy a kötelezettség összege megfelelő megbízhatósággal nem becsülhető.

30.2.1 Garanciák

A Magyar Telekom Nyrt. ki van téve annak a kockázatnak, hogy garanciát hívjanak le tőle. Erről bővebben lásd a 4.5.4 megjegyzést.

31 BESZERZÉSI ELKÖTELEZETTSÉGEK

31.1 Ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak

Az alábbi táblázat a Magyar Telekom ingatlanokra, gépekre és berendezésekre és immateriális javakra vonatkozó szerződéses elkötelezettségeit mutatja. Ezek többsége két éven belül esedékes.

2018.12.31.		2019.12.31.
Ingatlanok, gépek és berendezések ............................................................................	837	156
Immateriális javak ...........................................................................................................	1 331	2 870
Összesen ......................................................................................................	2 168	3 026

31.2 Befektetések

A Társaságnak nem állt fenn akvizícióból származó elkötelezettsége 2019. december 31-én és 2018. december 31-én.

32 KAPCSOLT FELEKKEL FOLYTATOTT ÜGYLETEK

A Társaság kapcsolt felei magánszemélyek vagy gazdálkodó egységek lehetnek, akik kapcsolt viszonyban állnak a Társasággal.

Magánszemély vagy annak közeli hozzátartozója esetében Társasággal szemben kapcsolt viszony akkor áll fent amennyiben a magánszemély:

▪ ellenőrzést, közös ellenőrzést gyakorol, vagy

▪ jelentős befolyással rendelkezik a Társaság felett;

▪ kulcspozícióban lévő vezető a beszámolót készítő gazdálkodó egységnél vagy annak egy anyavállalatánál.

A gazdálkodó egység kapcsolt viszonyban áll a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel, ha a következő feltételek közül bármelyik teljesül:

▪ A gazdálkodó egység és a beszámolót készítő gazdálkodó egység ugyanazon csoport tagja (tehát minden egyes anyavállalat, leányvállalat és társleányvállalat kapcsolt viszonyban áll egymással).

▪ Az egyik gazdálkodó egység a másik gazdálkodó egység társult vállalkozása vagy közös vállalkozása (vagy olyan csoport tagjának társult vállalkozása vagy közös vállalkozása, amelynek a másik gazdálkodó egység is tagja).

▪ Mindkét gazdálkodó egység ugyanazon harmadik fél közös vállalkozása.

▪ Az egyik gazdálkodó egység egy harmadik gazdálkodó egység közös vállalkozása, a másik gazdálkodó egység pedig a harmadik gazdálkodó egység társult vállalkozása.

▪ A gazdálkodó egység munkaviszony megszűnése utáni juttatási programot biztosít a beszámolót készítő gazdálkodó egység munkavállalói vagy a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel kapcsolt viszonyban álló gazdálkodó egység munkavállalói részére. Ha a beszámolót készítő gazdálkodó egység maga biztosítja az ilyen programot, akkor a szponzoráló munkáltatók szintén kapcsolt viszonyban állnak a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel.

▪ A gazdálkodó egység egy a Társasággal kapcsolt viszonyban álló magánszemély ellenőrzése vagy közös ellenőrzése alatt áll vagy ilyen személy a gazdálkodó egységben kulcspozíciót tölt be.

▪ A gazdálkodó egység vagy annak a csoportnak bármely tagja, amelyiknek a gazdálkodó egység részét képezi, kulcspozícióban lévő vezetői szolgáltatásokat nyújt a beszámolót készítő gazdálkodó egységnek vagy a beszámolót készítő gazdálkodó egység anyavállalatának.

A Társaság a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket a független felekkel kötött ügyletekkel azonos feltételekkel kötötte, amennyiben ezek a feltételek megalapozottak.

32.1 Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

Az alábbi táblázatok a kapcsolt felekkel folytatott ügyletekből eredő eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékét mutatják 2018.

és 2019. december 31-én.

2018.12.31.	Vevő- követelések	Egyéb követe- lések (előlegek)	Adott kölcsönök	Kapott kölcsönök	Kötelezett- ségek swap ügyletekből	Osztalék kötelezettség
Anyavállalat ....................	4 347	-	6 581	-144 038	-612	-15 516
Leányvállalatok..............	3 345	255	15 248	-2 865	-	-
Társult és közös vezetésű vállalkozások	548	-	-	-	-	-
Egyéb kapcsolt felek.....	2 936	75	2	-89 772	-	-
ebből: DTIF.....................	-	-	-	-89 700	-	-
Összesen ....................	11 176	330	21 831	-236 675	-612	-15 516

2019.12.31.	Vevő- követelé- sek	Egyéb követe- lések (előle- gek)	Adott kölcsö- nök	Lízing követe- lések	Kapott kölcsö- nök	Lízing kötele- zettsé- gek	Kötelezett -ségek swap ügyletek- ből	Osztalék kötelezett- ség
Anyavállalat ....................	3 984	-	3 563	-	-117 313	-	-1 890	-15 566
Leányvállalatok..............	1 532	233	4 461	10 506	-1 564	-6 767	-	-
Társult és közös vezetésű vállalkozások	478	-	-	-	-	-	-	-
Egyéb kapcsolt felek.....	2 025	83	-	-	-91 041	-6	-	-
ebből: DTIF.....................	-	-	-	-	-90 516	-	-	-
Összesen ....................	8 019	316	8 024	10 506	-209 918	-6 773	-1 890	-15 566

A kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló követelésekre nem képeztünk értékvesztést a bemutatott időszakokban.

Document Metadata

Table of Contents

ÉVES JELENTÉS

Document Metadata