KONSZOLIDÁLT ÉVES JELENTÉSE

	Megjegyzés	2017.		2018.
december 31-én
			(	millió Ft)
ESZKÖZÖK
Forgóeszközök
Pénzeszközök	4.2.1	5 399		7 204
Vevőkövetelések és egyéb eszközök	4.2.2, 12.1, 18	157 745		195 220
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök	4.2.3.1	8 162		11 631
Nyereségadó-követelé s	6.1	384		254
Készletek	7	17 175		19 118
		188 865		233 427
Értékesítésre kijelölt eszközök	8	162		-
Forgóeszközök összesen		189 027		233 427
Befektetett eszközök
Tárgyi eszközök	9	458 343		443 147
Immateriális javak	10	441 458		447 952
Befektetés társult és közös vezetésű vállalatokban	11	1 324		1 393
Halasztottadó-követelés	6.3	59		77
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök	4.2.3.2, 18	19 323		24 985
Egyéb befektetett eszközök	12.2	127		5 015
Befektetett eszközök összesen		920 634		922 569
Eszközök összesen		1 109 661		1 155 996
KÖTELEZETTSÉGEK
Rövid lejáratú kötelezettségek
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben	4.4.1	35 191		111 144
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	4.4.2	8 757		9 228
Kötelezettségek szállítók felé	4.4.3	135 446		175 312
Nyereségadó-köteleze ttsé g	6.1	324		343
Céltartalékok	13	3 267		3 418
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek	14	43 596		41 395
		226 581		340 840
Értékesítésre kijelölt eszközökhöz kapcsolódó kötelezettségek	8	-		-
Rövid lejáratú kötelezettségek összesen		226 581		340 840
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben	4.4.1	231 646		123 349
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	4.4.2	47 608		47 919
Halasztottadó-kötelezett ség	6.3	13 743		17 246
Céltartalékok	13	9 231		11 265
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek	15	779		445
Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen		303 007		200 224
Kötelezettségek összesen		529 588		541 064
TŐKE
Saját tőke
Jegyzett tőke		104 275		104 275
Tőketartalékok		27 282		27 263
Saját részvények		(2 187)		(3 991)
Eredménytartalék		396 320		429 294
Xxxxxxxxx egyéb átfogó eredmény		21 505		23 650
Saját tőke összesen		547 195		580 491
Nem irányító részesedések	16	32 878		34 441
Tőke összesen		580 073		614 932
Források összesen		1 109 661		1 155 996

A kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló szerves részét képezi.

KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁSÉS EGYÉB ÁTFOGÓ EREDMÉNY

Megjegyzés 2017. 2018.

december 31-ével végződött évben (millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok)

Bevételek..........................................................................	18	610 851	657 104
Közvetlen költségek ........................................................................................	19	(245 777)	(286 931)
Személyi jellegű ráfordítások.......................................................................	20	(80 240)	(82 968)
Értékcsökkenési leírás....................................................................................	9, 10	(108 174)	(115 529)
Egyéb működési költségek .........................................................................	21	(105 918)	(103 915)
Működési költségek ...........................................................		(540 109)	(589 343)
Egyéb működési bevételek ...........................................................................	22	6 746	9 217
Működési eredmény...........................................................		77 488	76 978
Kamatbevétel.....................................................................................................	23	543	363
Kamatköltség.....................................................................................................	24	(13 525)	(13 423)
Egyéb pénzügyi költségek – nettó ............................................................	25	(8 645)	(4 724)
Nettó pénzügyi eredmény ...................................................		(21 627)	(17 784)
Részesedés társult és közös vezetésű vállalatok nettó	11	343	588
Adózás előtti eredmény ......................................................		56 204	59 782
Nyereségadó .......................................................................................................	6.2	(15 958)	(13 333)
Folytatódó tevékenységekből származó adózott eredmény ....		40 246	46 449
Megszűnt tevékenységekből származó adózott eredmény ...............	26.2.1	9 526	-
Adózott eredmény..............................................................		49 772	46 449
Egyéb átfogó eredmény
(melynek összege átsorolásra került vagy átsorolható az eredménybe)
Külföldi tevékenységek átváltási különbözete		(439)	3 169
Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelése		19	219
Folytatódó tevékenységekből származó egyéb átfogó eredmény, adózás után ..........................................................................................................		(420)	3 388
Megszűnt tevékenységekből származó egyéb átfogó eredmény, adózás után..........................................................................................................	26.2.1	(12 512)	-
Egyéb átfogó eredmény ...............................................................................		(12 932)	3 388
Folytatódó tevékenységekből származó teljes átfogó eredmény, adózás után ..........................................................................................................		39 826	49 837
Megszűnt tevékenységekből származó teljes átfogó eredmény, adózás után ..........................................................................................................	26.2.1	(2 986)	-
Teljes átfogó eredmény ................................................................................		36 840	49 837
Adózott eredmény: A Társaság részvényeseire jutó rész ...........................................................		46 727	43 318
Folytatódó tevékenységekből ......................................................................		37 239	43 318
Megszűnt tevékenységekből........................................................................		9 488	-
Nem irányító részesedésekre jutó rész.......................................................		3 045	3 131
Folytatódó tevékenységekből ......................................................................		3 007	3 131
Megszűnt tevékenységekből........................................................................		38	-
		49 772	46 449

Megjegyzés 2017. 2018.

december 31-ével végződött évben (millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok)

Teljes átfogó eredmény:
A Társaság részvényeseire jutó rész ...........................................................	36 742	45 463
Folytatódó tevékenységekből ......................................................................	36 948	45 463
Megszűnt tevékenységekből........................................................................	(206)	-
Nem irányító részesedésekre jutó rész.......................................................	98	4 374
Folytatódó tevékenységekből ......................................................................	2 878	4 374
Megszűnt tevékenységekből........................................................................	(2 780)	-
	36 840	49 837
Egy részvényre jutó hozam (EPS):
Társaság részvényeseire jutó adózott eredmény	46 727	43 318
Folytatódó tevékenységekből ......................................................................	37 239	43 318
Megszűnt tevékenységekből........................................................................	9 488	-
Forgalomban levő törzsrészvények
súlyozott átlagos száma (ezer darab)	1 040 073	1 035 394
Részvényhígulást eredményező részvényopciók átlagos száma (ezer darab)	4 585	6 074
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (ezer darab) higított EPS számításhoz	1 044 658	1 041 468
Egy részvényre jutó hozam (Ft)	44,93	41,84
Folytatódó tevékenységekből ......................................................................	35,82	41,84
Megszűnt tevékenységekből........................................................................	9,11	-
Egy részvényre jutó hígított hozam (Ft)	44,93	41,59
Folytatódó tevékenységekből ......................................................................	35,82	41,59
Megszűnt tevékenységekből........................................................................	9,11	-

A kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló szerves részét képezi.

KONSZOLIDÁLT CASH-FLOW KIMUTATÁS

Üzleti tevékenységből származó cash-flow

Megjegyzés 2017. 2018.

december 31-ével végződött évben (millió Ft)

Adózott eredmény..........................................................................................................		40 246	46 449
Értékcsökkenési leírás..................................................................................................		108 174	115 529
Nyereségadó ....................................................................................................................		15 958	13 333
Nettó pénzügyi eredmény............................................................................................		21 627	17 784
Részesedés társult és közös vezetésű vállalatok eredményéből......................		(343)	(588)
Forgóeszközök változása ............................................................................................		(17 959)	(30 237)
Céltartalékok változása ................................................................................................		(1 581)	1 385
Kötelezettségek változása (forgótőke típusú) ........................................................		21 817	29 857
Fizetett nyereségadó ....................................................................................................		(10 425)	(11 953)
Kapott osztalék ..............................................................................................................		111	535
Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak ..................................................................		(19 949)	(18 810)
Xxxxxx kamat ..................................................................................................................		382	312
Egyéb pénzmozgással nem járó tételek..................................................................		(647)	(4 498)
Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow folytatódó tevékenységekből ........................................................................		157 411	159 098
Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow megszűnt tevékenységekből		(23)	-
Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow ................................		157 388	159 098
Befektetési tevékenységből származó cash-flow
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése...............................................	28	(90 800)	(93 688)
Akvizíciókért fizetett összegek ...................................................................................	29	(3 791)	(2 045)
Felvásárolt leányvállalatok pénzeszközei................................................................		475	137
Egyéb pénzügyi eszközökből befolyt összegek ....................................................		3 030	7 033
Egyéb pénzügyi eszközök beszerzésére fordított összegek..............................		(5 897)	(4 978)
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből származó bevétel.....		2 629	10 449
Leányvállalatok és üzleti kombinációk értékesítéséből származó bevétel .... Társult és közös vállalkozásokért fizetett összegek ............................................. Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow folytatódó tevékenységekből ........................................................................		1 - (94 353)	- - (83 092)
Befektetési tevékenységből származó nettó cash-flow megszűnt tevékenységekből.........................................................................		36 292	-
Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow ............................		(58 061)	(83 092)
Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow
Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék		(29 403)	(29 547)
Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele .......................................................................	4.4.2.2	101 310	59 793
Hitelek és egyéb kölcsönök törlesztése...................................................................	4.4.2.2	(169 042)	(96 767)
Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek .....................	4.4.2.3	(7 485)	(5 988)
Saját részvény visszavásárlására fordított összegek ............................................		(2 139)	(1 822)
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow folytatódó tevékenységekből ........................................................................		(106 759)	(74 331)
Pénzügyi tevékenyséből származó nettó cash-flow megszűnt tevékenységekből		2 041	-
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow ...............................		(104 718)	(74 331)
Pénzeszközök árfolyamkülönbözete folytatódó tevékenységekből ................ Pénzeszközök árfolyamkülönbözete megszűnt tevékenységekből.................		(15) -	130 -
Pénzeszközök változása ................................................................		(5 406)	1 805
Pénzeszközök az év elején .........................................................................................		10 805	5 399
Pénzeszközök az év végén .........................................................................................	4.2.1	5 399	7 204

A kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló szerves részét képezi.

KONSZOLIDÁLT TŐKÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK

	darab							millió Ft
		Tőketartalékok					Halmozott egyéb átfogó eredmény
	Törzs- részvények száma (a)		Jegyzett tőke (a)	Tőke- tartalék (b)	Részvényben fizetendő részvényalapú kifizetések tartaléka (c)	Saját részvény (d)	Eredmény- tartalék (e)	Halmozott átváltási különbözet (f)	Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka adózás után (g)	Saját tőke	Nem irányító részesedés (h)	Tőke
Egyenleg 2016. december 31-én	1 042 742 543		104 275	27 379	511	(000)	000 000	00 000	(00)	000 000	00 000	000 333
A Társaság részvényeseinek jóváhagyott osztalék (i)							(26 067)			(26 067)	–	(26 067)
Nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék (j)										–	(3 320)	(3 320)
Részvényben fizetendő részvényalapú juttatás (c)					(608)	777				169	–	169
Saját részvény vásárlás (k)						(2 139)				(2 139)	–	(2 139)
Leányvállalat értékesítése (l)										–	(6 743)	(6 743)
Tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben lebonyolított tranzakciók			–	–	(608)	(1 362)	(26 067)	–	–	(28 037)	(10 063)	(38 100)
Egyéb átfogó eredmény								(9 995)	10	(9 985)	(2 947)	(12 932)
Adózott eredmény							46 727			46 727	3 045	49 772
Teljes átfogó eredmény							46 000	(0 000)	00	00 000	98	36 840
Egyenleg 2017. december 31-én	1 042 742 543		104 275	27 379	(97)	(0 000)	000 000	00 000	(00)	000 000	00 000	000 073
Új standardok alkalmazása (IFRS 9, IFRS 15) (m)			–	–	–	–	15 724	–	–	15 724	671	16 395
Felülvizsgált 2018. január 1-i egyenleg	1 042 742 543		104 275	27 379	(97)	(0 000)	000 000	00 000	(00)	000 000	00 000	000 468
A Társaság részvényeseinek jóváhagyott osztalék (i)	1 042 742 543						(26 068)			(26 068)	–	(26 068)
Nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék (j)										–	(3 482)	(3 482)
Részvényben fizetendő részvényalapú juttatás (c)					(19)	18				–	–	–
Saját részvény vásárlás (k)						(1 822)				(1 822)	–	(1 822)
Tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben lebonyolított tranzakciók			–	–	(19)	(1 804)	(26 068)	–	–	(27 891)	(3 482)	(31 373)
Egyéb átfogó eredmény								2 021	124	2 145	1 243	3 388
Adózott eredmény							43 318			43 318	3 131	46 449
Teljes átfogó eredmény							43 318	2 021	124	45 463	4 374	49 837
Egyenleg 2018. december 31-én	1 042 742 543		104 275	27 379	(116)	(0 000)	000 000	00 000	103	580 491	34 441	614 932
Ebből saját részvény	(8 836 348)
Forgalomban lévő törzsrészvények száma 2018. december 31-én....................................	1 033 906 195

A kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló szerves részét képezi.

MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT TŐKÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOKHOZ

(a) 2018. december 31-én a kibocsátott részvények száma 1 042 742 543, egyenként 100 forint névértékű. 2018. december 31-én a kibocsátásra engedélyezett részvények száma ezzel megegyező, 1 042 742 543 darab.

Szavazati jogok és szavazás

Minden „A” sorozatú törzsrészvény részvényenként egy szavazatra jogosít a Társaság Közgyűlésén. A Közgyűlésén az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit legkésőbb a Közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. A Közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza, kivéve, ahol az Alapszabály a döntést a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többségéhez köti. Nincs korlátozás a nem-rezidens vagy külföldi részvényesek jogaiban, a törzsrészvények birtoklását és azahhoz fűződő szavazati jog gyakorlását illetően. A törzsrészvényekhez fűződő szavazati jogokat az Alapszabály nem korlátozza. A Társaságnak nincs különleges irányítási joggal felruházott részvénye.

A részvények átruházása

A dematerializált részvény átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelése és az új jogosult értékpapírszámláján a dematerializált részvény jóváírása szükséges. A dematerializált részvény jogosultjának, annak az értékpapírszámlának a jogosultjátkell tekinteni, amelyiken a dematerializál t részvényt nyilvántartják.

Az „A” sorozatú törzsrészvények átruházása nincs kötve egyéb korlátozáshoz vagy beleegyezés megszerzéséhez.

(b) A Tőketartalékban a Társaság tőkeemelése során a részvényekért kapott, a névértéket meghaladó összeg szerepel.

(c) A Részvényben fizetendő részvényalapú juttatások tartaléka tartalmazza a részvényalapú kompenzációs programok tőkében elhatárolt összegét. Bővebben ld. 20.1.2 megjegyzést.

(d) A Saját részvények soron a Társaság visszavásárolt saját részvényeiért fizetett összeg szerepel. Amikor a Társaság vagy egy leányvállalata megvásárolja a Társaság részvényeit, a kifizetett ellenérték és minden járulékosköltség a saját tőkét csökkenti a Saját részvények soron, amíg a részvények bevonásra vagy újra eladásra nem kerülnek. Amikor ezeket a részvényeket a későbbiekben eladjuk, a saját részvények értéke a mérlegben az adottrészvények eredeti bekerülési értékével csökken, így a saját tőke értéke nő, míg a nyereség vagy veszteségis a saját tőkében (Eredménytartalék) kerül elszámolásra. A saját részvényekkel kapcsolatos tranzakciókat a tranzakció napján könyveljük.

(e) Az Eredménytartalékban van a Csoport halmozott, osztalékként ki nem fizetett eredménye. A Társaságnak a magyar törvények (2000. évi C. törvény 114/B. § (5) b) előírásainak megfelelő szerint osztalékként kifizethető tartalékai 2018. december 31-én körülbelül 450 milliárd forintot tettek ki (2017. december 31-én424 milliárd forint).

(f) A külföldi leányvállalatok konszolidációja során keletkező árfolyam-különbözet a Halmozott átváltási különbözet soron jelenik

meg.

(g) Az Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka tartalmazza azezeneszközökhöz kapcsolódó, nem realizált nyereségek és veszteségek adózás utáni értékét. A Magyar Telekom tőkeinstrumentumait a korábbi értékesíthető pénzügyi eszközök közül átsorolta az IFRS 9 szerinti egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök közé 2018. január 1-jén. (Ld. 4.5.1 megjegyzés.)

(h) A Nem irányító részesedés a Csoport kevesebb mint 100%-os tulajdonú leányvállalatainak nem irányító részvényeseire jutó nettó eszközállományt mutatja (16. megjegyzés).

(i) A Társaság tulajdonosainak ésa nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetendő osztalék kötelezettségként és a saját tőke (Eredménytartalék vagy Nem irányító részesedések) csökkenéseként kerül megjelenítésre abbanaz időszakban, amelyben a tulajdonosok az osztalékot jóváhagyják.

(j) A nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék túlnyomórészt a Makedonski Telekom (MKT) nem irányító részvénytulajdonosainak jóváhagyott osztalékottartalmazza.

(k) 2018-ban a Magyar Telekom Nyrt. 4 251 418 darab törzsrészvényt vásárolt a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében való felhasználás céljából (20.1.2.5 megjegyzés). 2017-ben a Magyar Telekom Nyrt. 4 534 758 darab törzsrészvényt vásárolt a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében való felhasználás céljából (20.1.2.5 megjegyzés). 2016-ban a Magyar Telekom Nyrt. 1 252 616 darab törzsrészvényt vásárolt a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében való felhasználás céljából (20.1.2.4 megjegyzés), melyből az MRP szervezet 25 764 darabot értékesített a programrésztvevői számának felülvizsgálatát követően. Ezek a tranzakciók a Budapesti Értéktőzsdén, az UniCredit Bank Hungary Zrt. mint befektetési szolgáltató közreműködésével valósultak meg.

(l) A Társaság 2017 januárjában részvényvásárlási megállapodást írt alá a Hrvatski Telekom d.d.-vel a Crnogorski Telekom A.D. Podgorica-ban meglevő többségi 76,53 %-os tulajdoni részesedésének eladásáról. Az értékesítés részletei a 26.2.1 megjegyzésben találhatók.

(m) A Társaság 2018. január 1-jével alkalmazta az IFRS 9 és IFRS 15 standardokat. Az alkalmazás részletei az 1.3 és 2.1.1 megjegyzésben találhatók.

Az éves beszámoló elfogadásával egyidőbena Társaság Igazgatósága összesen 26 068 millió forint osztalék kifizetésére irányuló javaslatot terjeszt a Társaság 2019 áprilisában tartandó éves rendes Közgyűlése elé. 2018-ban a Magyar Telekom Nyrt. összesen 26 068 millió forintosztalékot fizetett.

A kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló szerves részét képezi.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ ‌

1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ

1.1 A Társaságról

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság vagy a Magyar Telekom Nyrt.) leányvállalataival együtt alkotja a Magyar Telekom Csoportot (Magyar Telekom vagy Csoport). A Magyar Telekom Magyarország és Macedónia vezető távközlési szolgáltatója, míg Bulgáriában és Romániában alternatív távközlési szolgáltató. A szolgáltatásokat különféle, a működés helye szerint hatályos jogszabályok szabályozzák (34. megjegyzés).

A Társaságot 1991. december 31-én jegyezték be Magyarországon, és 1992. január 1-jén kezdte meg üzleti tevékenységét. A Társaság bejegyzett székhelye 2018. november 1-je óta: 1097 Budapest, Könyves Xxxxxx xxxxx 00., Xxxxxxxxxxxx. A Társaságot nyilvántartó cégbíróság neve és cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 00-00-000000.

A Magyar Telekom Nyrt. részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik, a részvények kereskedelme a Budapesti Értéktőzsdén zajlik. A Magyar Telekom egyenként 5 törzsrészvényét megtestesítő amerikai letéti részvényekkel (ADS) 2010. november 12 -ig, a részvények kivezetésének időpontjáig kereskedtek a New York-i tőzsdén. Az ADS-ek regisztrációját a Magyar Telekom 2012 februárjában szüntette meg az Egyesült Államokban. A Társaság ún. I. szinten továbbra is fenntartja az amerikai letéti jegy (ADR) programját.

A Társaság legfelső irányító tulajdonosa a Deutsche Telekom AG (DT vagy DTAG), aki teljeskörűen konszolidálja a Magyar Telekom Csoportot. A Deutsche Telekom Csoport tagja, a Deutsche Telekom Europe B.V. (Stationsplein 8, 6221 BT Maastricht, Hollandia) birtokolja közvetlenül a Társaság részvényeinek és szavazati jogainak 59,21%-át. A DT AG konszolidált beszámolója megtekinthető a honlapján (xxx.xxxxxxx.xxx/xx), a Magyar Telekom Csoport konszolidált beszámolója megtekinthető a Társaság székhelyén, illetve a honlapján.

A konszolidált éves beszámoló adatai – egyéb jelölés hiányában – millió Ft-ban szerepelnek.

A Társaság Igazgatósága (Igazgatóság) 2019. február 20-án elfogadta a Társaság jelen konszolidált éves beszámolójának előterjesztését a tulajdonosok éves rendes Közgyűlése számára. A Közgyűlés jogosult a beszámoló jóváhagyására, amely előtt viszont kérhet módosításokat. Mivel az irányító tulajdonosok a beszámolót elfogadó Igazgatóságban is jelen vannak, rendkívül kicsi annak a valószínűsége, hogy a Közgyűlés módosítási igényt támaszt, és a múltban erre még nem volt példa.

A Magyar Telekom Nyrt. internetes honlapjának címe: xxx.xxxxxxx.xx

1.2 A Csoport összetétele

2017. és 2018. december 31-én a Csoport jelentősebb működő leányvállalatai az alábbiak voltak:

Leányvállalatok	Részesedési hányad			Tevékenység
		2017	2018
december 31-én
Magyarországon bejegyzett
T-Systems Magyarország Zrt., Budapest		100,00%	100,00%	rendszer-integrációs és IT-szolgáltató
KalászNet Kft., Budapest		100,00%	100,00%	távközlési szolgáltató
Telekom New Media Zrt., Budapest .................................................................................................................		100,00%	100,00%	interaktív távközlési alkalmazások szolgáltatója
Macedóniában bejegyzett
Makedonski Telekom A.D., Skopje (MKT)		56,67%	56,67%	távközlési szolgáltató
Stonebridge A.D., Skopje		100,00%	100,00%	holdingcég
Romániában bejegyzett
Combridge S.R.L., Bukarest		100,00%	100,00%	nagykereskedelmi távközlési szolgáltató
Bulgáriában bejegyzett
Novatel EOOD, Szófia		100,00%	100,00%	nagykereskedelmi távközlési szolgáltató

2017. és 2018. december 31-én a Csoport közös vezetésű vállalkozásai az alábbiak voltak:

Közös vezetésű vállalkozások	Részesedési hányad			Tevékenység
		2017	2018
december 31-én
Magyarországon bejegyzett
E2 Hungary Zrt., Budapest ............................................		50,00%	50,00%	energia-szolgáltató üzleti ügyfelek részére

A Csoport fenti leányvállalatokban meglévő tulajdonrésze megegyezik az azokban lévő szavazati jogaival. A Csoportban nincs olyan jelentős egység, amelyet a szavazati jogok több mint felének birtoklása mellett nem vontunk volna ellenőrzés alá. A Csoportban van egy strukturált gazdálkodási egység, amely teljeskörűen konszolidálásra kerül. Részletek a 20.1.2.5 megjegyzésben.

Minden leányvállalat konszolidálásra kerül.

1.3 Pénzügyi információk – az IFRS 9 és IFRS 15 alkalmazásának hatásai

2017-hez képest jelentősváltozás, hogy a Csoport2018. január 1-jétől alkalmazza az IFRS 9 és IFRS 15standardokat. A következő táblázatok bemutatják, hogy 2018-bana pénzügy kimutatások egyes sorait milyen összegben érintette az új standardok alkalmazása. Az IFRS 9 és IFRS 15 standardok hatását együttesen mutatjuk be, mivel az IFRS 9 számviteli standard hatása nem jelentős. További részletek a 2.1.1. megjegyzésben. A konszolidált beszámoló kiegészítő mellékletében a 2018-as számok az új standardokkal összhangban, míga 2017-es összehasonlító adatok az IFRS 9 és IFRS 15 áttérési szabályainak megfelelően azelőzőévbenbemutatott módon kerülnek bemutatásra.

Az alábbi táblázatok bemutatják ezen standardok hatását a 2018. évi Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásra és a 2018. december 31- ével végződő év Eredményre és egyébátfogó jövedelemre vonatkozó kimutatására. Mivel a Sajáttőke változásainak kimutatásában ezen hatások külön soron szerepelnek, így ez itt nem kerül bemutatásra. Ezenváltozásoknak a Cash-flow kimutatásra nincs hatásuk, ígyez sem kerül itt bemutatásra.

Az IFRS 9 & IFRS 15 áttérés halmozott hatása ésátsorolások oszlop tartalmazza az IFRS 9 és IFRS 15 első alkalmazásának halmozott hatását azezen standardok által, az első alkalmazás napján (2018. január 1.) szükségessé vált kapcsolódó átsorolásokkal együtt. Az IFRS 9 & 15 hatás oszlop a 2018. év során, az IFRS 9 és IFRS 15 alkalmazásából eredő hatást tartalmazza. Az Egyéb változások a Csoport szokásos üzleti működéséből eredő változásokattartalmazzák.

millió Ft	2017. december 31.	IFRS 9 & IFRS 15 áttérés halm. hatása és átsorolások	2018. január 1.	IFRS 9 & IFRS 15 hatás	Egyéb változások	2018. december 31.
ESZKÖZÖK
Forgóeszközök
Pénzeszközök..........................................................................................................	5 399	-	5 399	-	1 805	7 204
Vevőkövetelések és egyéb eszközök ..................................................................	157 745	9 467	167 212	508	27 500	195 220
Ebből: Szerződéses eszközök..............................................................................	-	14 286	14 286	508	3 026	17 820
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök............................................................	8 162	-	8 162	-	3 469	11 631
Nyereségadó követelés ..........................................................................................	384	(339)	45	-	209	254
Készletek...................................................................................................................	17 175	-	17 175	-	1 943	19 118
	188 865	9 128	197 993	508	34 926	233 427
Értékesítésre kijelölt eszközök..............................................................................	162	-	162	-	(162)	-
Forgóeszközök összesen	189 027	9 128	198 155	508	34 764	233 427
Befektetett eszközök
Tárgyi eszközök......................................................................................................	458 343	-	458 343	-	(15 196)	443 147
Immateriális javak....................................................................................................	441 458	-	441 458	-	6 494	447 952
Befektetés társult és közös vezetésű vállalatokban ..........................................	1 324	-	1 324	-	69	1 393
Xxxxxxxxxx adó követelés ........................................................................................	59	(43)	16	-	61	77
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök........................................................	19 323	3 365	22 688	195	2 102	24 985
Ebből: Szerződéses eszközök..............................................................................	-	3 365	3 365	195	-	3 560
Egyéb befektetett eszközök ..................................................................................	127	5 507	5 634	(975)	356	5 015
Ebből: Szerződéses költségek..............................................................................	-	5 507	5 507	(975)	-	4 532
Befektetett eszközök összesen	920 634	8 829	929 463	(780)	(6 114)	922 569
Eszközök összesen	1 109 661	17 957	1 127 618	(272)	28 650	1 155 996

millió Ft	2017. december 31.	IFRS 9 & IFRS 15 áttérés halm. hatása és átsorolások	2018. január 1.	IFRS 9 & IFRS 15 hatás	Egyéb változások	2018. december 31.
KÖTELEZETTSÉGEK
Rövid lejáratú kötelezettségek
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben .........................	35 191	-	35 191	-	75 953	111 144
Egyéb pénzügyi kötelezettségek .............................................................................	8 757	(64)	8 693	-	535	9 228
Kötelezettségek szállítók felé...................................................................................	135 446	-	135 446	-	39 866	175 312
Nyereségadó kötelezettség.......................................................................................	324	356	680	-	(337)	343
Céltartalékok................................................................................................................	3 267	-	3 267	-	151	3 418
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek.......................................................................	43 596	(178)	43 418	(74)	(1 949)	41 395
Ebből: Szerződéses kötelezettségek.......................................................................	-	11 265	11 265	(74)	1 181	12 372
	226 581	114	226 695	(74)	114 219	340 840
Értékesítésre kijelölt kötelezettségek.......................................................................	-	-	-	-	-	-
Rövid lejáratú kötelezettségek összesen
	226 581	114	226 695	(74)	114 219	340 840
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben.........................	231 646	-	231 646	-	(108 297)	123 349
Egyéb pénzügyi kötelezettségek .............................................................................	47 608	-	47 608	-	311	47 919
Halasztott adó kötelezettség.....................................................................................	13 743	1 393	15 136	-	2 110	17 246
Céltartalékok................................................................................................................	9 231	-	9 231	-	2 034	11 265
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek...................................................................	779	55	834	(54)	(335)	445
Ebből: Szerződéses kötelezettségek.......................................................................	-	520	520	(54)	(38)	428
Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen	303 007	1 448	304 455	(54)	(104 177)	200 224
Kötelezettségek összesen	529 588	1 562	531 150	(128)	10 042	541 064
TŐKE
Saját tőke
Xxxxxxxx tőke................................................................................................................	104 275	-	104 275	-	-	104 275
Tőketartalékok.............................................................................................................	27 282	-	27 282	-	(19)	27 263
Saját részvények.........................................................................................................	(2 187)	-	(2 187)	-	(1 804)	(3 991)
Eredménytartalék........................................................................................................	396 320	15 724	412 044	(256)	17 506	429 294
Halmozott egyéb átfogó eredmény.........................................................................	21 505	-	21 505	128	2 017	23 650
Saját tőke összesen	547 195	15 724	562 919	(128)	17 700	580 491
Nem irányító részesedések	32 878	671	33 549	(16)	908	34 441
Tőke összesen	580 073	16 395	596 468	(144)	18 608	614 932
Források összesen	1 109 661	16 736	1 126 397	(272)	29 871	1 155 996

Az alábbi táblázat mutatja a fenti hatást a 2018. évi Konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatására. Annak érdekében, hogy a Konszolidált eredménykimutatás adatai összehasonlíthatóak legyenek, a 2018-asadatok az IAS 18 és IAS 11 standardok szerint is bemutatásra kerülnek.

millió Ft

vonatkozó adatok)
Bevételek................................................	610 851	655 104	2 000		657 104
Közvetlen költségek .................................................	(245 777)	(284 912)	(2 019)		(286 931)
Személyi jellegű ráfordítások................................	(80 240)	(82 789)	(179)		(82 968)
Értékcsökkenési leírás és amortizáció..............	(108 174)	(115 529)	-		(115 529)
Egyéb működési ráfordítások...............................	(105 918)	(103 842)	(73)		(103 915)
Működési költségek .................................	(540 109)	(587 072)	(2 271)		(589 343)
Egyéb működési bevételek ......................................	6 746	9 217	-		9 217
Működési eredmény.................................	77 488	77 249	(271)		76 978
Kamatbevétel .............................................................	543	363	-		363
Kamatköltség.............................................................	(13 525)	(13 423)	-		(13 423)
Egyéb pénzügyi költségek - nettó.......................	(8 645)	(4 724)	-		(4 724)
Nettó pénzügyi eredmény .........................	(21 627)	(17 784)	-		(17 784)
Részesedés társult és közös vezetésű 343		588	-		588
Adózás előtti eredmény ............................ 56 204		60 053	(271)		59 782
Nyereségadó................................................................... (15 958)		(13 333)	-		(13 333)
Folytatódó tevékenységekből származó 40 246 adózott eredmény ...................................		46 720	(271)		46 449
Megszűnt tevékenységekből származó adózott 9 526		-	-		-
Adózott eredmény.................................... 49 772		46 720	(271)		46 449
Egyéb átfogó eredmény
(melynek összege átsorolásra került vagy
átsorolható az eredménybe):
Külföldi tevékenységek átváltási különbözete	(439)	3 041	128	3 169
Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelése	19	219	-	219
Folytatódó tevékenységekből származó egyéb átfogó eredmény, adózás után	(420)	3 260	128	3 388
Megszűnt tevékenységekből származó egyéb átfogó eredmény, adózás után	(12 512)	-	-	-
Egyéb átfogó eredmény	(12 932)	3 260	128	3 388
Folytatódó tevékenységekből származó teljes átfogó eredmény, adózás után	39 826	49 980	(143)	49 837
Megszűnt tevékenységekből származó egyéb átfogó eredmény, adózás után	(2 986)	-	-	-
Teljes átfogó eredmény	36 840	49 980	(143)	49 837

(kivéve az egy részvényre

2017 2018 IFRS9 & IFRS15 2018

IAS 18 / IAS 11 IAS 18 / IAS 11 2018. évi hatása IFRS9 & IFRS15

vállalatok nettó eredményéből.................................

eredmény.........................................................................

millió Ft

vonatkozó adatok) Adózott eredmény:
A Társaság részvényeseire jutó rész	46 727	43 574	(256)	43 318
Folytatódó tevékenységekből	37 239	43 574	(256)	43 318
Megszűnt tevékenységekből	9 488	-	-	-
Nem irányító részesedésekre jutó rész	3 045	3 146	(15)	3 131
Folytatódó tevékenységekből	3 007	3 146	(15)	3 131
Megszűnt tevékenységekből	38	-	-	-
	49 772	46 720	(271)	46 449
Teljes átfogó eredmény:
A Társaság részvényeseire jutó rész	36 742	45 590	(127)	45 463
Folytatódó tevékenységekből	36 948	45 590	(127)	45 463
Megszűnt tevékenységekből	(206)	-	-	-
Nem irányító részesedésekre jutó rész	98	4 390	(16)	4 374
Folytatódó tevékenységekből	2 878	4 390	(16)	4 374
Megszűnt tevékenységekből	(2 780)	-	-	-
	36 840	49 980	(143)	49 837
Egy részvényre jutó hozam (EPS):
Társaság részvényeseire jutó adózott eredmény	46 727	43 574	(256)	43 318
Folytatódó tevékenységekből	37 239	43 574	(256)	43 318
Megszűnt tevékenységekből	9 488	-	-	-
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (ezer darab)	1 040 073	1 035 394	-	1 035 394
Részvényhígulást eredményező részvényopciók átlagos száma (ezer darab)	4 585	6 074	-	6 074
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (ezer darab) higított EPS számításhoz	1 044 658	1 041 468	-	1 041 468
Egy részvényre jutó hozam (Ft)	44,93	42,09	(0,25)	41,84
Folytatódó tevékenységekből	35,82	42,09	(0,25)	41,84
Megszűnt tevékenységekből	9,11	-	-	-
Egy részvényre jutó hígított hozam (Ft)	44,93	41,84	(0,25)	41,59
Folytatódó tevékenységekből	35,82	41,84	(0,25)	41,59
Megszűnt tevékenységekből	9,11	-	-	-

(kivéve az egy részvényre

2017 2018 IFRS9 & IFRS15 2018

IAS 18 / IAS 11 IAS 18 / IAS 11 2018. évi hatása IFRS9 & IFRS15

2 A JELENTŐS SZÁMVITELI POLITIKÁKÖSSZEFOGLALÓJA

2.1 Az éves beszámoló készítésének alapja

A Magyar Telekom konszolidált éves beszámolója az Európai Unió (EU) által befogadott Nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal (IFRS) összhangban készült. A Csoport minden, az EU által befogadott, 2018. december 31-én hatályos és a Magyar Telekomra is releváns IFRS-szabályt alkalmaz. Ez a konszolidált éves beszámoló a magyar számviteli törvény konszolidált beszámolóra vonatkozó előírásainak is eleget tesz, mely utóbbi az EU által befogadott IFRS-szabályokra hivatkozik.

A konszolidált éves beszámolót egyéb jelölés hiányában, millió forintban (Ft) mutatjuk be.

Az IFRS szerinti beszámoló elkészítése kritikus számviteli becsléseket, valamint vezetői döntések meghozatalát követeli meg a Csoport számviteli politikájának alkalmazása során. A legjelentősebb döntéseket igénylő, illetve kiemelten összetett területek, továbbá a konszolidált éves beszámoló szempontjából jelentősnek minősülő feltételezések és becslések a 3. megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

2.1.1 Hatályos standardok, módosítások és értelmezések, melyeket a Csoport 2018-ban alkalmazott

A standard

címe

A változás leírása

A Csoport pénzügyi jelentéseire gyakorolt hatás

IFRS 9 Pénzügyi

instrumentumok

Az IFRS 9 a pénzügyi eszközök és kötelezettségek besorolását, értékelését és kivezetését szabályozza, illetve új modellt vezet be a fedezeti számvitelhez.

Az IASB 2011 decemberében, 2013 novemberében és 2014 júliusában az IFRS 9 besorolási és értékelési szabályait tovább módosította, és új értékvesztés modellt vezetett be. Ezek a módosítások kiegészítették az új pénzügyi instrumentum standardot.

Az új standard és módosításainak alkalmazása nem módosította jelentősen a Csoport konszolidált pénzügyi jelentéseit. A pénzügyi eszközök besorolásának új szabályai alapján bizonyos adósság instrumentumok, melyek nem kizárólag tőke és a kintlevő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései, értékelése és bemutatása változik.

2018. január 1-jén (az IFRS 9 alkalmazásának időpontjában) a Magyar Telekom Csoport vezetősége értékelte a Csoport által kezelt pénzügyi eszközökre alkalmazott üzleti modelleket és az IFRS 9-nek megfelelő kategóriákba sorolta be pénzügyi instrumentumait. Az átsorolás hatásait ld. 4. megjegyzésben.

2018. január 1-jével a Csoport pénzügyi eszközeit a következő kategóriákba sorolta:

▪ valós értéken (egyéb átfogó jövedelemmel vagy eredménnyel szemben) értékelt, vagy

▪ amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök.

A besorolás a gazdálkodó egység által a pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modelltől, valamint a pénzügyi eszköz szerződésből eredő cash flow-jellemzőitől függ.

A valós értéken értékelt eszközök esetében a nyereség és a veszteség az eredményben vagyaz egyéb átfogó jövedelemben kerül elszámolásra.

Kezdeti megjelenítéskor a Csoport a pénzügyi eszközeit valós értéken, valamint a nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében a pénzügyi eszköz megszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó tranzakciósköltségekkel növelt értéken értékeli. Azeredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök tranzakciós költségeit az eredményben számoljuk el.

Az értékvesztés elszámolásának új szabályai alapján (várható veszteség modell) azértékvesztés elszámolására a vevők esetében korábban kerül sor. A jelentős finanszírozási komponenst tartalmazó

pénzügyi eszközökre alkalmazott egyszerűsített megközelítés az értékvesztés-állomány kisebb mértékű (0,8 milliárd forintos)

növekedéséhez vezetett. Az IFRS 15-tel összhangban először 2018. január 1-én elismert szerződéses eszközökre képzett értékvesztés hatása az IFRS 15 standard bemutatásánál kerül közzétételre.

Az áttérés halmozott hatása a saját tőke nyitóegyenlegének kiigazításaként jelent meg azelső alkalmazás évében. Az előző évi összehasonlító adatokat nem módosítottuk.

A standard

címe

A változás leírása

A Csoport pénzügyi jelentéseire gyakorolt hatás

IFRS 15

ügyfélszerződé- sekből származó bevételek

Az új standard alapelve az, hogy a

társaságok vevőiknek átadott áruk vagy nyújtott szolgáltatások összegének megfelelően ismerjék el bevételeiket, mely tükrözi azt az ellenszolgáltatást (vagyis fizetést), melyre a társaság az adott árukért vagy szolgáltatásokért cserébe várhatóan jogosult lesz. Az új standard a bevételek részletesebb bemutatását eredményezte, korábban nem egyértelműen szabályozott ügyletekhez (pl. szolgáltatásokból származó bevételek és szerződésmódosítások) ad iránymutatást, valamint új iránymutatást a több elemű megállapodásokhoz.

Az új standard alkalmazása jelentős változásokat eredményezett a Csoport pénzügyi kimutatásaiban, elsősorban a bevételek elismerésének idejében, valamint a vevőkkel történő szerződés és szerződésteljesítések költségeinek aktiválásában.

▪ A Magyar Telekoma módosított visszamenőleges módszert alkalmazta, vagyisa 2018 január 1-ig nem teljesített szerződések úgy kerültek elszámolásra, mintha már szerződéskötéstől IFRS 15 szerint számolták volna el őket. Az áttérés halmozott hatása az Eredménytartalék nyitóegyenlegének kiigazításaként jelent meg2018-ban. Az előző évi összehasonlító adatokat nem módosítottuk, viszont az IFRS 15 első alkalmazása miatt a konszolidált mérlegés a konszolidált eredménykimutatás változásának okait bemutatjuk. A hatásokat csoportszintű projekt keretében elemeztük. Az új standard 19 milliárd forintos adózás előtti növekedést hozott az eredménytartalékban. Következésképp, 2 milliárd forint adóráfordítás merült föl. Ez a hatás főként a következő tételek első megjelenítését tükrözi:

▪ A Szerződéses eszközök (18 milliárd forint) első megjelenítése (mely 5 milliárd forint összegben az IAS 11 alá tartozó beruházási szerződésekből eredő követeléseket és az IAS 18 alá tartozó vevőknek adott, nem számlázott engedményeket is tartalmazott), ami az IFRS 15 alapján korábban elszámolásra kerülő áruértékesítési bevétel, és

▪ A halasztott ügyfélszerzési költségek (6 milliárd forint), melyek az IFRS 15 alapján halasztott értékesítési költségként kerülnek elszámolásra.

▪ Ami az új standard Konszolidált eredménykimutatásra gyakorolt hatását illeti, a Magyar Telekomnál az összbevételen belül a szolgáltatásnyújtásból származó bevétel aránya csökkent, és az áruértékesítésből származó bevétel nőtt. Ahogy korábban említettük, az IFRS 15 miatt a bevételek korábban, a költségek később kerülnek elszámolásra azon szerződésekhez kapcsolódóan, amelyek 2018. január 1-ig nem kerültek teljesítésre. Azonban mivel a standard változásából fakadó hatás közvetlenül a saját tőkében került elszámolásra, azegyetlen hatás a 2018-as Konszolidált eredménykimutatásban a bevételek és költségek időben eltérő elszámolásából fakadt. Változatlan üzleti modellt feltételezve mindez azt jelenti a tömeges piacon, melyet nagyszámú, eltérő időpontokban teljesülő vevői szerződések jellemeznek, hogy a meglévő szerződések esetén az alacsonyabb szolgáltatásból származó bevételt és az aktivált szerződéses eszközök és ügyfélszerzési költségek

miatt magasabb értékesítési költségeket kompenzálja az új

szerződések esetében realizált magasabb áruértékesítésből származó bevétel és azaktivált szerződéses eszközök és ügyfélszerzési költségek miatt alacsonyabb értékesítési költségek összege.

▪ Összehasonlítva a korábbi számviteli módszerrel csak abban az esetben merülhet fel az eredményre gyakorolt jelentős hatás, hogyha az üzleti tevékenység változik, pl. a mennyiség vagy az árak tekintetében, vagy ha az üzleti modell vagy a termékkínálat változik.

▪ A több elemű csomagoknál (pl. mobilszolgáltatási előfizetés és készülék) előre leszállított „támogatott” termékek esetén a teljes bevétel nagyobb része kapcsolódik azelőre leszállított komponenshez (a mobilkészülékhez), ígya bevétel korábban kerül elismerésre. Ez vezet a Szerződéses eszközök - ügyfélszerződésből eredő, jogilag még nem létező követelések – Konszolidált mérlegben történő megjelenítéséhez.

▪ A standard első alkalmazásakor mind a mérlegfőösszeget, mind a saját tőkét megemelték a Szerződéses eszközök és az ügyfélszerzési költségek.

▪ Azok a bevételek később kerülnek elszámolásra, amelyek esetében „jelentős jogok”, például további termékek jövőbeli vásárlásakor nyújtott extra engedmény átruházására is sor kerül.

▪ A Szerződéses kötelezettségek (melyeket halasztott bevételként már a múltban is kötelezettségként ismertünk el, és az IFRS 15 alkalmazásával átsoroltunk) ügyfélszerződésenként a kapcsolódó szerződéses eszközökkel nettó módon kerülnek kimutatásra.

▪ Xxxxx megítélésében, hogy a Magyar Telekom saját nevében (megbízó=bruttó bevétel) vagy más nevében (ügynök=nettó bevétel) értékesít, nem történt jelentős változás.

▪ A bevételek elismerésekor összeg és időzítés szempontjából figyelmen kívül hagyjuk a finanszírozási komponenseket, amennyiben az ígért áru vagy szolgáltatás a vevőnek való átadása és az említett áru vagy szolgáltatás vevő általi kifizetése közötti időszak legfeljebb egyév lesz.

A leányvállalatok számviteli politikájának harmonizációja megtörtént a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében.

2.1.2 Még nem hatályos standardok, módosítások és értelmezések, melyeket a Csoport nem alkalmazott korábban

Bizonyos új számviteli standardok, értelmezések és ezek módosításai is közzétételre kerültek. Ezek alkalmazása a 2018. december 31-vel végződő beszámolási időszakokra nem kötelező, és a Csoport nem alkalmazta ezeket korábban. Az új standardok és értelmezések Magyar Telekom Csoport által értékelt hatását az alábbiakban mutatjuk be.

standard

címe

A változás leírása

A Csoport pénzügyi jelentéseire gyakorolt hatás

Az alkalmazás időpontja és az EU befogadás

IFRS 16

Lízingek

Az IFRS 16 a

lízingbevevőknek az alábbiakat írja elő:

▪ a lízingelt eszköz eszközhasználati jogát megtestesítő követeléseket és a lízingkötelezettségeket a mérlegben a fel nem mondható lízing kifizetések bekerüléskori jelenértékén kell megjeleníteni (beleértve az inflációhoz kötött kifizetéseket is), és meg kell fizetni a lízingdíjakat az opcionális időszakokban, ha észszerűen biztos abban, hogy lehívja a lízing meghosszabbítására vonatkozó opciót

▪ el kell számolni a lízing

futamideje alatt a lízingelt eszközhasználati jogok értékcsökkenését, valamint a lízingkötelezettségek kamatát, továbbá

▪ a kifizetett összeget szét kell választani tőke összegre (a pénzügyi tevékenységek közt megjelenítve) illetve kamatra (az üzleti tevékenységek közt megjelenítve) a cash- flow kimutatásban.

A Magyar Telekom a módosított visszamenőleges módszert alkalmazza. A Csoport jellemzően mobil tornyokat, tetőket, iroda épületeket, kiskereskedelmi üzleteket, hálózati eszközöket, oszlopok vagy tornyok bizonyos részét, illetve autókat lízingel, melyeket érint az új standard. Az IFRS 16 jelentős hatással lesz a Csoport konszolidált pénzügyi jelentéseire, és bevezeti az egyedi lízing számviteli modell fogalmát az eszközhasználati jogok és lízingkötelezettségek mérlegbe történő felvételével. Az áttérés hatása az eszközhasználati jogok és lízingkötelezettségek sorokra 92,7 és 114,3 milliárd forint közé tehető (ide nem értve a 2018. december 31-i áttérést megelőzően az IAS 17 szerint elismert pénzügyi lízingeket). Az IFRS 16 bevezetésével a 2018-as operatív lízingköltségeket értékcsökkenésként és kamatköltségként mutatjuk be 2019. január 1-jétől. Az áttérés eredménykimutatás hatása 2019-ben a 2018 évvége előtt megkötött szerződések esetében a 17,1 és 20,9 milliárd forint közé várható, ami tartalmazza az értékcsökkenést és kamatköltségeket, ide nem értve a korábban IAS 17 szerint elismert pénzügyi lízingeket. A Csoport lízingjeit a 17-es megjegyzésben mutatjuk be (a lízing elkötelezettségekkel együtt). Lízingbeadói oldalról a Csoport főként az átdolgozott lízing definíciót elemzi, ideértve a fő és allízing konstrukciókat. Ettől eltekintve a Magyar Telekom Csoport jelenleg nem várja, hogy az új szabályozás jelentős hatással lesz a Csoport pénzügyi jelentéseire, mivel az IFRS 16 bevezetésével a lízingbeadás elszámolása nem változik számottevően.

Az IFRS 16-os átállással kapcsolatban a Csoport az alábbiakról döntött:

▪ nem alkalmazza az IFRS 16.C3-ban leírt gyakorlati megoldást. Ennek eredményeképp a szerződések felülvizsgálatra kerültek abból a szempontból, hogy lízingek-e, vagy tartalmaznak-e lízinget a standard első alkalmazásakor, vagyis 2019. január 1-jén.

▪ nem alkalmazza a kisértékű kivételt,

▪ a meglehetősen hasonló jellemzőkkel (például hasonló fennmaradó lízingfutamidővel, hasonló kategóriájú mögöttes eszközzel, hasonló gazdasági környezettel) rendelkező lízingek portfóliójára egyetlen diszkontrátát alkalmaz, mint lízingbevevő,

▪ nem alkalmazza a rövid lejáratú lízingekre vonatkozó gyakorlati megoldást, kivéve néhány kisebb és jelentéktelen lízingszerződést, amelyek futamideje nem haladja meg az 1 hónapot,

▪ visszatekintést alkalmaz, például a lízingfutamidő meghatározásakor, ha a szerződés lízinghosszabbítási vagy -megszüntetési opciót tartalmaz.

Az IFRS 16-ot 2019. január 1- jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni, és korábban történő alkalmazása is megengedett abban az esetben, ha a gazdálkodó egység alkalmazza az IFRS 15 -

Ügyfélszerződésekből származó bevételek standardot is az IFRS 16 korai

bevezetésekor vagy azt megelőzően.

Az Európai Unió befogadta az új

standardot.

Nincs további standard vagy módosítás, mely még nem hatályos, és melynek várhatóan jelentős hatása lesz a Csoportra és előrelátható jövőbeli gazdasági eseményeire a tárgy-, vagy későbbi időszakokban.

2.2 Konszolidáció

2.2.1 Leányvállalatok

A leányvállalatok olyan gazdálkodó egységek, melyeket a Csoport ellenőriz. A Csoport akkor gyakorol ellenőrzést egy gazdálkodó egység felett, ha az egységben való részvételéből származóan változó hozamoknak van kitéve, illetve azokkal kapcsolatban jogokkal rendelkezik, és a gazdálkodó egység felett gyakorolt hatalma útján képes befolyásolni ezeket a hozamokat. A konszolidált éves beszámoló tartalmazza a leányvállalatok éves beszámolóit az ellenőrzés kezdetétől, annak megszűnéséig.

Xxxxx megállapítása, hogy a Csoport irányít-e egy másik gazdasági társaságot, vagy sem, a jelenleg gyakorolható, illetve átváltható potenciális szavazati jogok és azok hatásának figyelembevételével történik.

A leányvállalatok attól az időponttól kerülnek konszolidálásra, amikor az irányítást a Csoport megszerzi, az irányítás megszűnésével pedig kikerülnek a konszolidálási körből. Egy leányvállalat megvásárlásának könyvelése az akvizíciós számviteli eljárás szerint történik. A megszerzés költsége az átadott eszközöknek, az újonnan kibocsátott saját részvényeknek és vállalt kötelezettségeknek az akvizíció időpontjában fennálló valós értékét tartalmazza, míg a megszerzéssel járó közvetlen költségeket az akvizíciótól elkülönülten kell költségként elszámolni. A leányvállalat nettó eszközértékének és függő kötelezettségeinek valós értéke fölötti többletérték goodwillként kerül elszámolásra. Ha az akvizíció költsége alacsonyabb a felvásárolt leányvállalat nettó eszközállományának valós értékénél, a kü lönbséget az éves eredményben számoljuk el (Egyéb működési bevételek).

Amennyiben szükséges, a Csoport bármilyen esetleges függő vételárat az akvizíció időpontjában kötelezettségként számol el. Minden akvizíció esetében, amennyiben a függő további kifizetésre elszámolt kötelezettség mértéke megváltozik egy a felvásárlás napját követő esemény következtében (pl. teljesül egy jövedelmezőségi cél), a különbözetet az alkalmazandó IFRS-szabályoknak megfelelően, és nem a goodwill módosításaként kell elszámolni.

A nem irányító részesedések meghatározása esetében a Csoport a megvásárolt társaság goodwilljének 100%-át elismerheti, és nem csak a goodwillnek a Csoportra eső részesedését. Ez az opció minden új akvizíció esetében választható. A Csoport a nem irányító részesedések veszteségét a nem irányító részesedésekhez rendeli még abban az esetben is, ha ennek következtében a nem irányító részesedések egyenlege negatív lesz.

Fokozatos felvásárlások esetében a felvásárolt társaság eszközeinek és kötelezettségeinek (beleértve a goodwillt is) valós értéke az ellenőrzés megszerzésének időpontjában kerül meghatározásra. Ennek megfelelően a goodwill a felvásárolt társaságban korábban meglévő részesedés felvásárlás napján érvényes valós értéke és a fizetett ellenérték, valamint a megszerzett nettó eszközök értéke közötti különbség, valamint a valós érték opció választása esetén a nem irányító részesedés valós értéken kerül be a könyvekbe.

Olyan akvizíciók esetében, ahol a tranzakcióra közös irányítás alatt álló vállalatok (azaz a Deutsche Telekom Csoport vállalatai) között kerül sor, a tranzakció az eladó tulajdonos könyveiben szereplő könyv szerinti értéken kerül kimutatásra, és minden esetleges nyereség, veszteség vagy a könyv szerinti érték és az eladási, illetve vételár közötti különbség az eredménytartalékban kerül elszámolásra. A konszolidált éves beszámoló a közös irányítás alatt álló vállalatoktól felvásárolt leányvállalatok eredményét a tranzakció zárásától tartalmazz a.

Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése az ellenőrzés megtartása mellett tulajdonosok közötti tőketranzakciónak minősül, ezért az értékesítésen nem lehet nyereséget vagy veszteséget elszámolni.

Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése, mely az ellenőrzés elvesztésével jár, a megmaradó részesedés valós értékének újraértékelését eredményezi. A valós és könyv szerinti érték közötti különbség a részesedés kivezetésének nyeresége vagy vesztesége, amelyet az eredményben (Egyéb bevétel) kell elszámolni.

A Magyar Telekom Csoport tagvállalatai közötti tranzakciók, egyenlegek és a tranzakciókon keletkezett nem realizált nyereségek vagy veszteségek kiszűrésre kerülnek. A leányvállalatok számviteli politikájának harmonizációja megtörtént a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében.

A Csoportban van egy strukturált gazdálkodási egység, amely teljeskörűen konszolidálásra kerül. Részletek a 20.1.2.5 megjegyzésben.

2.3 Külföldi pénznemátváltás

2.3.1 Funkcionális és jelentési pénznem

A Csoport tagjainak pénzügyi beszámolóiban szereplő adatai az adott társaság elsődleges működési környezetének pénznemében (funkcionális pénznem) szerepelnek.

A konszolidált éves beszámoló adatai millió Ft-ban szerepelnek, mivel a forint a Csoport jelentési pénzneme.

2.3.2 Tranzakciók és egyenlegek

A devizaműveletek a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. Az ilyen tranzakció k kifizetésével járó, illetve a devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végén esedékes átértékeléséből adódó árfolyamveszteség és -nyereség az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül elismerésre.

2.3.3 A Csoport tagvállalatai

A Csoport azon tagvállalatának eredménye és mérlege, amely a jelentési pénznemtől eltérő funkcionális pénznemmel rendelkezik (melyek közül egyik sem működik hiperinflációs gazdasági környezetben), az alábbi módon kerül átváltásra a jelentési pénznemre:

▪ A felvásárolt külföldi leányvállalatok első konszolidációjakor az eszközöket és kötelezettségeket a konszolidált mérlegben az akvizíció napján érvényes árfolyamon átszámított forintösszegben szerepeltetjük. A 2004. március 31. előtt történt akvizíciók esetében a vételár- allokálásból fakadó valósérték-korrekció és a goodwill forintban került elszámolásra. A 2004. március 31. utáni konszolidációs különbözetek a leányvállalat saját pénznemében kerülnek elszámolásra.

▪ A bemutatott mérlegekben az eszközök és kötelezettségek az adott mérlegfordulónapon érvényes záró árfolyamon szerepelnek.

▪ Az eredménykimutatás tételeket éves kumulált átlagárfolyamon számítjuk át forintra.

▪ Minden árfolyamváltozásból adódó különbözet a konszolidált tőkében (halmozott átváltási különbözetként) kerül elszámolásra. Amennyiben a Csoport eladja egy külföldi tevékenységének egy részét vagy a teljes tevékenységet, az eladásig a tőkében elszámolt árfolyam-különbözet az értékesítés nyereségén vagy veszteségén keresztül az éves eredményben (Egyéb működési bevétel) kerül elismerésre.

2.4 Összehasonlító információ

A tárgyévre vonatkozó beszámolóval való összevethetőség érdekében a korábbi évek egyes tételei átsorolásra kerülnek. A jelentős változásokat a megfelelő megjegyzésekben fejtettük ki.

3 KRITIKUS SZÁMVITELI BECSLÉSEK ÉS MEGÍTÉLÉSEK

A becsléseket és megítéléseket múltbeli tapasztalatok és egyéb tényezők, így a mindenkori körülmények között ésszerűnek gondolt jövőbeli eseményekkel kapcsolatos várakozások alapján folyamatosan értékeljük. A Csoport a jövőre vonatkozóan becslésekkel és feltételezésekkel él. A számviteli becslések eredményeképpen kapott értékek természetesen csak nagyon ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel. A legkritikusabb becslések és feltételezések, amelyeknél jelentős kockázat áll fenn az eszközök és kötelezettségek könyv szerin ti értékének jelentős módosítására, a következők.

3.1 Eszközök hasznos élettartama

Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a hasonló eszközökkel kapcsolatos múltbeli tapasztalatokra és a várható technológiai fejlődésre, valamint a tágabb gazdasági és iparági tényezőkben bekövetkező változásokra épül. A becsült hasznos élettartamok helyességét évente, illetve ha a becslés alapjául szolgáló feltételezésekben jelentős változások következnek be, felülvizsgáljuk. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározását azért tartjuk kritikus számviteli becslésnek, mert egy innovatív iparág technológiai fejlődésével kapcsolatosan tartalmaz feltételezéseket, valamint jelentős mértékben függ a Csoport beruházásaitól. Továbbá, mivel az eszközeink között a hosszú élettartamú eszközök nagy súllyal szerepelnek, a feltételezések bármilyen megváltozása meghatározó lehet pénzügyi helyzetünk és tevékenységünk eredménye szempontjából. Pl. ha a Magyar Telekom 10%-kal csökkentené eszközei hasznos élettartamát, az éves értékcsökkenés hozzávetőlegesen 13 milliárd forinttal (2017: 12 milliárd forint) növekedne. A 2018 során elvégzett hasznosélettartam- módosításokat a 9. és 10. megjegyzés tartalmazza.

A Csoport folyamatosan számos új szolgáltatást, illetve platformot vezet be, mint pl. a mobilkommunikáció terén a 3G- és 4G-alapú szélessávú szolgáltatások vagy az üvegszálas technológia lakossági ügyfeleknél történő alkalmazása. Hasonló új szolgáltatások bevezetésekor a Csoport megvizsgálja a már meglévő platformok hasznos élettartamát. Mindazonáltal az új szolgáltatásokat túlnyomó többségében úgy tervezik, hogy

„együtt éljenek” a már meglévő platformokkal, így nem azonnali az átállás az új technológiára. Következésképpen a már meglévő platformok

hasznos élettartamát rendszerint nem szükséges lerövidíteni.

3.2 A goodwill értékvesztésének vizsgálata

A goodwillre nem számolható el értékcsökkenés, de évente vagy gyakrabban meg kell vizsgálni, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. A működési szegmensek megtérülő értékét a 10 évre előre jelzett, maradványértéket is tartalmazó diszkontált cash-flow értéke alapján kiszámított értékesítési költségekkel csökkentett valós érték alapján határozzuk meg. Ez az eljárás jelen tős részben becslésen alapul, és magában rejti annak kockázatát, hogy jelentős eltérések adódhatnak a valós érték összegében, amennyiben a számításokban alkalmazott

feltételezések helytelennek bizonyulnak. A Csoport az értékvesztési vizsgálatot a 10 éves jövőbeni cash-flow-előrejelzések alapján végzi, amely előrejelzések a menedzsment piaci szereplőkkel, illetve iparági eseményekkel kapcsolatos legjobb becslésein alapulnak. A Csoport 10 éves jövőbeni cash-flow-előrejelzéseket alkalmaz, mivel befektetéseink megtérülési ideje a távközlési szektorban gyakran meghaladja az 5 évet.

A működési szegmensek megtérülő értékét a működési szegmensek értékesítési költségekkel csökkentett valós értékének kiszámításával határozzuk meg. A kalkulációkhoz a Magyar Telekom többféle súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) és folyamatos növekedési rátát (PGR) használ attól függően, hogy éppen melyik országban, milyen sajátosságokkal rendelkező piacon működik. A súlyozott átlagos tőkeköltséget a tőkepiaci árfolyamok modellje segítségével, az alábbi paraméterekkel határozzuk meg: a hasonló iparágban tevékenykedők átlagos bétája, 10 éves zéró-kupon hozam és adósságráta. Ez az adósságráta összhangban van a hasonló, tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok szokásos mértékű eladósodottságával, míg a folyamatos növekedési ráta összhangban van az adott távközlési szektor átlagos hosszú távú növekedési rátájával.

A valósérték-kalkulációknál, az értékvesztés-vizsgálat végzésekor bizonyos központi funkciók átterhelésre nem kerülő költségét is figyelembe vesszük. E központi funkciók költségét a működési szegmensekhez az általuk a Csoport összbevételén belül képviselt arányban rendeljük hozzá.

A goodwillt a Csoport működési szegmenseihez rendeljük hozzá, melyek a következők: MT-Magyarország és Macedónia.

Sem 2018-ban, sem 2017-ben nem kellett goodwill értékvesztést elszámolni. A szegmensekhez allokált goodwill könyv szerinti értékének részletei a 10.4 megjegyzésben.

Az alábbi táblázatokban foglaltuk össze a Csoport működési szegmenseinek a valósérték-kalkulációjához használt súlyozott átlagos tőkeköltségeket (WACC) és folyamatos növekedési rátákat (PGR), melyeket a 2018 és 2017 során végrehajtott értékvesztés-vizsgálatnál alkalmaztunk. A táblázat azt az érzékenységi vizsgálatot is tartalmazza, amely megmutatja, hogy 2018. vagy 2017. december 31-én mennyi értékvesztést számoltunk volna el a működési szegmensekhez allokált goodwillre, amennyiben a Magyar Telekom a kalkulációban használt érzékeny paramétereket módosítaná.

2018-ban a WACC esetében bemutatjuk, hogy annak 4 százalékpontos növekedése milyen hatással lenne a goodwillre. A PGR esetében bemutatjuk, hogy annak 9 százalékpontos csökkenése milyen hatással lenne a goodwillre. Az érzékenységi elemzésekhez használt cash-flow tervek esetében azt mutatjuk be, hogy a tervezett szintnél 20 vagy 40%-kal alacsonyabb pénzáram milyen hatással lenne a goodwillre.

2018	MT-Magyarország	Macedónia
WACC
A kalkulációban alkalmazott érték	7,85%	7,10%
Ha ennyire módosítanánk	11,85%	11,10%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	69 029	5 739
PGR
A kalkulációban alkalmazott érték	1,0%	1,0%
Ha ennyire módosítanánk	-8,0%	-8,0%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	17 211	1 785
Cash flow
Ha ennyivel módosítanánk	-20%	-20%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	-	-
Ha ennyivel módosítanánk	-40%	-40%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	63 911	4 887

2017-ben a WACC esetében bemutatjuk, hogy annak 4 százalékpontos növekedése milyen hatással lenne a goodwillre. A PGR esetében bemutatjuk, hogy annak 8 százalékpontos csökkenése milyen hatással lenne a goodwillre. Az érzékenységi elemzésekhez használt cash-flow tervek esetében azt mutatjuk be, hogy a tervezett szintnél 20 vagy 40%-kal alacsonyabb pénzáram milyen hatással lenne a goodwillre.

2017	MT-Magyarország	Macedónia
WACC
A kalkulációban alkalmazott érték	6,39%	6,77%
Ha ennyire módosítanánk	10,39%	10,77%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	-	7 095
PGR
A kalkulációban alkalmazott érték	1,0%	1,0%
Ha ennyire módosítanánk	-7,0%	-7,0%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	-	2 063
Cash flow
Ha ennyivel módosítanánk	-20%	-20%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	-	-
Ha ennyivel módosítanánk	-40%	-40%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	-	2 297

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy milyen lényeges változások következtek be a 2018 során készített 10 éves tervekben a 2017 során készített 10 éves tervekhez képest.

MT- Magyarország		Macedónia
Bevételek kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2018-hoz képest	0,4%	0,5%
Bevételek kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2017-hez képest	0,9%	0,3%
EBITDA kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2018-hozképest	1,3%	0,9%
EBITDA kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2017-hez képest	1,2%	1,3%
Beruházások kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2018-hozképest	(1,4%)	(1,4%)
Beruházások kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2017-hez képest	3,2%	(3,3%)

A Magyar Telekom vezetősége nem tartotta szükségesnek használatiérték-kalkuláció elkészítését, mivel ez az értékesítési költségekkel csökkentett valósérték-kalkulációnál alacsonyabb értéket hozott volna eredményként. A használati érték módszer jövőbeli beruházások nélküli modellt feltételez, ami azt jelenti, hogy a számításoknál sem további beruházás, sem ehhez kapcsolódó, a jövőben elszámolandó bevétel vagy nyereség nem vehető figyelembe. A telekommunikációs szektorban a bevételek hosszú távú biztosítása nagymértékben függ a jövőbeli beruházásoktól. A Magyar Telekomnál a beruházásnak átlagosan csak körülbelül 20%-a kapcsolódik karbantartáshoz; a maradék új beruházás, amely új csatlakozást biztosít a hálózatra. Egyértelmű, hogy e nélkül a bevételek jelentős hanyatlásnak indulnának hosszú távon. Következésképp egyik szegmens használatiérték-kalkulációját sem készítettük el.

3.3 Követelések becsült értékvesztése

A kétes követelések értékvesztését a vevőink fizetésképtelenségéből adódó becsült veszteség mértéke alapján határozzuk meg. Értékvesztés elszámolására nem csak a beszámolási időszakban felmerült értékvesztéssel kapcsolatban kerülhet sor, hanem a jelentési időszak végéig még nem felmerült, tehát a jövőben várhatóan felmerülő értékvesztés is idetartozik. A legnagyobb ügyfelek és más telekommunikációs szolgáltatók esetében az értékvesztést egyedileg határozzuk meg. Egyéb ügyfelek esetében egy portfólió alapján becsüljük meg az értékvesztés mértékét: a követelések korosítása, a korábbi leírások tapasztalata, az ügyfelek hitelképessége és a fizetési feltételekben bekövetkezett változások alapján. A fenti tényezőket évente felülvizsgáljuk, és szükség esetén módosítjuk a számításokat. Ezenfelül figyelembe vesszük az üzletág jellegét (lakossági, üzleti, vezetékes, mobil-, internet-, kábeltévé stb.) és a különféle piaci környezeteket, amelyekben a Csoport vállalatai működnek. Amennyiben az ügyfelek pénzügyi helyzete romlik, a tényleges követelésleírás a vártnál nagyobb mértékű lehet, és az addig elszámolt értékvesztés mértékét is meghaladhatja. A Csoport az IFRS 9-et 2018-tól alkalmazza. További részletek a

4. és az 5.1.2 megjegyzésben.

3.4 Vevői szerződések

2018-tól, az IFRS 15 alkalmazásával a Csoport alkalmazza az egyedi vevőszerződések helyett a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfóliójára vonatkozó iránymutatást. A portfolióképzésnél figyelembevett jellemzők főként a vevő üzleti szegmense, a szerződés üzleti modellje és az, hogy a szerződés hűségidős vagy anélküli.

Szerződéses eszközökként kerülnek elszámolásra a ki nem számlázott összegek, melyek jellemzően hosszú lejáratú szerződéseken alapuló értékesítésekből származnak, amikor az adott időszakban az elismert bevétel meghaladja a vevőnek kiszámlázott összeget. Ez egy ideiglenes különbség, így a hűségidő végére egyezik az elszámolt és a kiszámlázott bevétel. A szerződéses eszközök összege a releváns szerződések csoportjának becsült felmondási aránya figyelembevételével kerül meghatározásra. A szerződéses eszközök követeléssé való átsorolásának időkerete a szerződések releváns csoportjának minimális hűségideje.

Továbbá a Csoport eszközt jelenít meg azon költségek esetében, melyek vevői szerződéskötésekkel kapcsolatosan merültek fel és a szerződés megkötése nélkül nem merülnének fel (szerződéses költségek). Ezek aktiválása attól függ, hogy várhatóan a költségek megtérülnek-e a szerződésből származó jövőbeli bevételeken keresztül.

A vevői szerződések megkötésével kapcsolatos költségek jellemzően értékesítési jutalékokat tartalmaznak mind direkt, mind indirekt elosztási csatornán. A szerződéskötés járulékos költségeinek aktiválása nem csupán új ügyféllel történő szerződéskötésre, hanem szerződésmegújításokra is kiterjed. Az ügyfélszerzés és megtartás szerződéses költségeinek számviteli kezelése megegyezik.

A vevői szerződés megkötésének költségeit portfólió megközelítés alapján amortizáljuk azon időtartam alatt, amikor a kapcsolódó áruk és

szolgáltatások a vevőnek átadásra kerülnek, ami

▪ hűségidő nélküli szerződések esetében (pl. feltöltőkártyás szolgáltatás) az adott szegmens múltbeli ügyfélmegtartási adatai és

tapasztalatai alapján történik,

▪ hűségszerződések esetében pedig a kötelezettségvállalási időszakot tekintjük amortizációs időszaknak.

A Csoport úgy döntött, hogy nem alkalmazza azt a gyakorlati megoldást, hogy a szerződéskötés járulékos költségeit, melyek legfeljebb egy év alatt amortizálódnak, azonnal költségként számolja el.

A 2018. december 31-i szerződéses eszközök, szerződéses kötelezettségek és szerződéses költségek összegét lásd a 18.4 megjegyzésben.

Az IAS 18 és IAS 11 alapján 2017-ig az ügyfelek megszerzésének és megtartásának költségei elsősorban a készülékértékesítés veszteségét és az új ügyfeleket szerző, illetve a meglévő előfizetők megtartásához hozzájáruló alvállalkozóknak fizetett jutalékokat tart almazzák. A Csoport ügynökei az ügynöki jutalék egy részét a Csoport termékeinek reklámozására fordították. A Csoport marketingköltségeinek egy részét tekinthetnénk ügyfélszerzési és -megtartási költségnek is. Az ügyfelektől aktiválási és belépési díjként beszedett összeg elhanyagolható a költségekhez képest. Ezek a bevételek, költségek és veszteségek akkor kerültek elszámolásra, amikor az új ügyfél csatlakozott a Csoport vezetékes vagy mobilhálózatára. Az ilyen típusú költségeket (veszteségeket) azonnal megjelenítettük felmerülésük időpontjában (nem kerülnek sem aktiválásra, sem halasztásra), mivel nem lehetett pontosan elkülöníteni a marketingköltségektől.

3.5 Mobil licencek éves díjai

A Magyar Telekom fő tevékenysége a magyarországi, macedóniai és montenegrói vezetékes és mobil szolgáltatásokat foglalja magába. Ezek a szolgáltatások általában az adott ország törvényei vagy más jogszabályai hatálya alá tartoznak. Ezek a szolgáltatások általában egy licenc vagy koncesszió megszerzéséhez vannak kötve, mely rendszerint egy egyszeri díjjal, valamint éves díjfizetésekkel jár együtt. Az, hogy az éves díjakat megbízhatóan becsülhetőnek tekintjük vagy sem, megítélés kérdése. Ha úgy döntünk, hogy ezek az éves díjak megbízhatóan becsülhetőek, akkor azok diszkontált értéke a licenc értékében kerül aktiválásra, egyéb esetekben arra az időszakra számoljuk el költségként, amelyre vonatkozik.

Mivel a 2014-ben és 2013-ban Magyarországon megkötött új licenc szerződés (ld. 34.1 megjegyzés) feltételei alapjaiban különböznek a régiektől, 2014-ben az új frekvenciák eredeti bekerülési értékén (59 milliárd forint) és 2013-ban a régiek megújításának bekerülési értékén (38 milliárd forint) túl a jövőbeli éves licencdíjak diszkontált jelenértékét is aktiváltuk (2014-ben 39 milliárd forint, 2013-ban 17 milliárd forint).

2013-ban a Magyar Telekom és az NMHH aláírta a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződés 2022. áprilisig történő meghosszabbítását. A megegyezés jogszabályi formában alapot biztosít ezek, valamint a 2100 MHz-es sáv éves díjainak csökkentésére. Az éves díjak csökkentése a magyar mobilszolgáltatók érdekképviseleti erőfeszítéseinek eredménye, mivel a korábbi díjak jelentősen meghaladták az európai átlagot. Nagyon alacsony annak a valószínűsége, hogy ezeket a Hatósági Szerződésen alapuló díjakat lejárat előtt módosítsák, mivel a felek a szerződés minden feltételében - ideértve a sávok 2022-ig csökkentett díjait –megállapodtak. Xxxx még nem volt precedens, hogy a szerződés lejárata előtt változtak volna az éves díjak. Míg a jelenlegi módosítás előtt a mobilszolgáltatók jelentős erőfeszítéseket tettek a díjak csökkentéséért, addig az újonnan megkötött szerződés alacsonyabb díjai kedvezőbbek az MT számára a hatósági törvényben előírt díjnál. Ugyanezen megfontolás alapján a mobilszolgáltatók a Hatósági Szerződés hatályán kívül eső sávok díjainak csökkentését kezdeményezték. A vonatkozó NMHH határozat értelmében a 2100 MHz-es 2019-ig használható sáv díja 50%-kal csökkentésre került. Ez annyira jelentős csökkentés, hogy a díjak felülvizsgálata a szerződések 2019-es lejáratáig nagyon valószínűtlenné vált. A mobilszolgáltatók elérték céljukat, mivel az éves díjfizetési kötelezettség jelentősen csökkent, és így jelenleg az EU-s trendekhez igazodik.

A 2014 októberében az NMHH-val kötött az új 800 MHz-es, 900 MHz-es és 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződés díjai a 2013-ban elért éves díjakkal összhangban vannak, azaz ezeket megbízhatóan becsülhetőnek tekintettük, így diszkontált jelenértéküket a licenc bekerülési értékében aktiváltuk.

A 2018 augusztusában az NMHH-val a 26 GHz-es sáv 2024 májusáig történő meghosszabbításáról kötött Hatósági Szerződés díjai a 2013- ban elért éves díjakkal összhangban vannak, azaz ezeket megbízhatóan becsülhetőnek tekintettük, így diszkontált jelenértéküket a licenc bekerülési értékében aktiváltuk.

A 2018 decemberében az NMHH-val a 2100 MHz-es sáv 2027 júniusáig történő meghosszabbításáról kötött Hatósági Szerződés díjai a 2013- ban elért éves díjakkal összhangban vannak, azaz ezeket megbízhatóan becsülhetőnek tekintettük, így diszkontált jelenértéküket a licenc bekerülési értékében aktiváltuk.

Mivel a Csoport többi frekvencia licencdíjai esetében az éves díjakat azok megszerzése időpontjában nem tartottuk megbízhatóan becsülhetőnek, azokat nem aktiváltuk.

4 PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK

A pénzügyi instrumentum olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy tőkeinstrumentum keletkezik.

A Csoport pénzügyi eszközei magukban foglalják a pénzeszközöket éspénzeszköz egyenértékeseket, másik fél tőkeinstrumentumait, valamint szerződésen alapuló jogot pénzeszköz (vevő követelések) vagy egyéb eszköz átvételére egy másik gazdálkodótól, továbbá egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagykötelezettségeinek vélhetően kedvező feltételek melletti cseréjét (származékos pénzügyi eszközök), vagy olyan szerződést, amely a gazdálkodóegység saját tőkeinstrumentumában kerül vagy kerülhet teljesítésre, ésamely olyan nem származékos termék, amely alapján a gazdálkodóegység köteles, vagy kötelezhető a saját tőkeinstrumentumai változó darabszámának átvételére; vagyolyan származékos termék, amely nem valamely fix összegű pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek a gazdálkodó egység fix számú saját tőkeinstrumentumára való cseréje által kerül vagy kerülhet teljesítésre. E meghatározás céljára a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaiba nem tartoznak bele azon instrumentumok, amelyek önmagukban szerződést jelentenek a gazdálkodó egységsaját tőkeinstrumentumai jövőbeni átvételére vagy átadására.

A Csoport pénzügyi kötelezettségei jellemzően szerződéses megállapodáson alapuló, készpénz vagy más pénzügyi eszköz másik fél részére történő átadása miatti kötelmek, valamint egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagykötelezettségeinek vélhetően kedvezőtlen feltételek melletti cseréje, továbbá olyan szerződés, amely a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumában kerül vagy kerülhet teljesítésre, ésamely olyan nem származékos termék, amely alapján a gazdálkodóegység köteles, vagy kötelezhető a saját

tőkeinstrumentumai változó darabszámának átadására; vagyolyan származékos termék, amely nem valamely fix összegű pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek a gazdálkodó egység fix számú saját tőkeinstrumentumára való cseréje által kerül vagy kerülhet teljesítésre. E meghatározás céljára a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaiba nem tartoznak bele azon instrumentumok, amelyek önmagukban szerződést jelentenek a gazdálkodóegység saját tőkeinstrumentumai jövőbeni átvételére vagy átadására.

A pénzügyi kötelezettségek magukban foglalják különösen a bankokkal, kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségeket, pénzügyi lízing- és szállítói kötelezettségeket, a származékos pénzügyi kötelezettségeket és az egyéb pénzügyi kötelezettségeket.

4.1 Pénzügyi eszközök – számviteli politikák

4.1.1 Pénzügyi eszközök – 2018-tól aktuális számviteli politikák

2018. január 1-jétől a Csoport, az IFRS 9 alkalmazásával a pénzügyi eszközeit

▪ a gazdálkodó egység által a pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modell; valamint

▪ a pénzügyi eszköz szerződésből eredő cash flow-jellemzői alapján a következõ kategóriákba sorolja:

▪ amortizált bekerülési értéken értékelt, ha

oa pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartják, amelynek célja pénzügyi eszközök szerződéses cash flow-k beszedése érdekében történő tartása; valamint

oa pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokbanolyan cash flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései (SPPI);

▪ egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, ha

oa pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartják, amely szerződéses cash flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját; valamint

▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt, ha a pénzügyi eszköz nem sorolható azelőző két kategóriába. A fenti besorolásnál

▪ a tőke a pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke,

▪ a kamat a pénz időértékének, egy meghatározott időszak alatt kint levő tőkeösszeggel kapcsolatos hitelkockázatnak, továbbá egyéb alapvetőhitelezési kockázatoknak és költségeknek azellenértékét, valamint a nyereségrátát tartalmazza.

A pénzügyi eszközök elismerése (vásárlás) és kivezetése (eladás) azon a napon történik, amikor a Csoport elkötelezi magát az eszköz beszerzésére, illetve értékesítésére. Minden nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetést a tranzakciós költséggel növelt valós értékén ismerünk el. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értéken kerülnek elismerésre, míg a tranzakciós költségek az éves eredményben kerülnek elszámolásra.

A pénzügyi eszközöket kivezetjük a könyvekből, ha az adott befektetésből származó cash-flow bevételre való jogosultságunk lejárt vagy átruházásra került. A pénzügyi eszközök akkor kerülnek átadásra, ha a pénzügyi eszközből származó cash flow-kra vonatkozó szerződéses jogokátadásra kerülnek, vagyha a pénzügyi eszköz cash flow-inak átvételére jogosító szerződéses jogok megmaradtak, de szerződéses kötelemáll fenn a cash flow-k egy vagy több kedvezményezett számára történő megfizetésére egy olyan megállapodás keretében, amely megfelel az IFRS 9 meghatározott feltételeinek. A kivezetéskor keletkező nyereség vagy veszteség összegét (a) az értékesítéskor keletkező bevétel és az egyéb átfogó eredményben felhalmozott nyereség vagy veszteség, és (b) a (nettó) könyv szerinti érték különbsége határozza meg.

4.1.1.1 Pénzügyi eszközök értékvesztése

A Csoport által kezelésére alkalmazott üzleti modell és a pénzügyi eszközök szerződésből eredő cash flow-jellemzői alapján a pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken, egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken, vagy eredménnyel szemben valós értéken értékeli.

Az amortizált bekerülési értéken és az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökre értékvesz tés elszámolása szükséges. Az értékvesztés az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, és a megfelelő pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét csökkenti; egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén az értékvesztés az egyéb átfogó jövedelembe kerül és nem csökkenti az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét.

Értékvesztés elszámolása szükségessé válhat az IAS 17 és az IFRS 16 hatálya alá tartozó lízingkövetelésekre, az IFRS 15 hatálya alá tartozó szerződéses eszközökre, pénzügyi garancia szerződésekre, és nem piaci kamattal kamatozó hitelekhez kapcsolódó elkötelezettségekre is.

2018. január 1-jétől, az IFRS 9 szabványra való áttéréssel értékvesztés elszámolására nem csak a jelentési időszakban felmerült értékvesztéssel kapcsolatban kerülhet sor, hanem a jelentési időszak végéig még nem felmerült, tehát a jövőben várhatóan felmerülő értékvesztés is idetartozik.

A hitelkockázat változása alapján minden fordulónapon felül kell vizsgálni az értékvesztést, valamint értékelni kell, hogy az értékvesztést az élettartam alatt várható hitelezési veszteség vagy a 12 havi élettartam alatt várható hitelezési veszteség összegéig kell-e elszámolni a fenti feltételek alapján. Ha az egyedi pénzügyi eszköz szintjén nem lehet értékelni, hogy a hitelkockázata nőtt-e jelentősen, akkor csoportosan kell értékelni.

Az értékvesztés értékeléséhez és elszámolásához az egyszerűsített és az általános megközelítések alkalmazandók.

▪ Egyszerűsített megközelítés

Minden, az egyszerűsített megközelítéssel értékelt pénzügyi instrumentum értékelésére azélettartami várható hitelezési veszteséggel kerül sor. Így a fizetésképtelenség kivételével, sem a hitelkockázat jelentős növekedésének indikátorai, sem a nemteljesítési esetek nem befolyásolják az egyszerűsített megközelítést.

Az egyszerűsített megközelítést a vevőkkel szembeni követelések, a szerződéses eszközök ésa jelentős hitelkomponenst nem tartalmazó lízingkövetelések esetében alkalmazzuk. A Csoport úgy döntött, hogy a jelentős hitelkomponenst tartalmazó követelésekre is alkalmazza azegyszerűsített megközelítést.

▪ Általános megközelítés

A várható hitelezési veszteség modell alapján a pénzügyi instrumentumok három “kosárba” kerülnek besorolásra. A három kosárba történő besorolás alapját a pénzügyi eszköz hitelezési kockázatában bekövetkező változások képezik. A rel atív hitelezési kockázat modellje az emelkedett hitelezési kockázat értékelésére szolgál. A kezdeti megjelenítéshez képest bekövetkező hitelezési kockázat növekedése a pénzügyi instrumentumok kosarak közti átsorolásában jelenik meg.

A várható hitelezési veszteség modell alapján azértékvesztésa három “kosár” esetében másképp kerül meghatározásra. Azegyes kosárba tartozó pénzügyi instrumentumok esetében az értékvesztés a 12 hónap alatt várható hitelezési veszteség alapján kerül meghatározásra. A kettes és hármas kosárba tartozó pénzügyi instrumentumok esetében az értékvesztésaz élettartam alatt várható hitelezési veszteség alapjánkerül meghatározásra. Amennyiben egy befektetett eszköz a hármas kosárba kerül át, az effektív kamatláb módszert alkalmazzuk az értékvesztés utáni nettó érték meghatározására.

Az általános megközelítést a bankszámlák, a faktoring követelések, egyéb pénzügyi követelések és dolgozói kölcsönök esetében

alkalmazzuk.

4.1.1.2 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök

A következő tételek kerülnek ide besorolásra:

▪ pénzeszközök és bankbetétek;

▪ 3 hónapon túli bankbetétek;

▪ vevők;

▪ egyéb követelések.

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök valósértéken kerülnek be a könyvekbe, a későbbiekben pedig az amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre az effektív kamatláb módszer alkalmazásával (csak a hosszú lejáratúkövetelések esetén releváns).

Pénzeszközök ésbankbetétek

3 hónapon túli bankbetétek

A 3 hónapon túli bankbetétek közé tartoznak a 3 hónapon túli lejárattal rendelkező bankbetétek és egyéb likvid betétek és értékpapírok.

Vevők és egyéb követelések

Amennyiben az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott vevőkövetelések hitelkockázata jelentősen nőtt, annak összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cash flow-knak a követelés eredeti effektív kamatlábával (azaz a kezdeti megjelenítéskor kiszámított effektív kamatlábbal) diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell meghatározni. A vevők e setében ez azt jelenti, hogy meg kell becsülni azt az összeget, amennyi a várható jövőbeni térülés az adott követelésből, és ezt összehasonlítani a könyv szerinti értékkel, a különbözetet pedig elszámolni értékvesztésként. Az eszköz könyv szerinti értékét egy értékvesztési számla alkalmazásával kell csökkenteni. A veszteség összegét Követelések értékvesztéseként kell elszámolni.

Amennyiben a hitelkockázat nem nőtt jelentősen valamely egyedileg értékeltvevőkövetelés esetében, azadott követelést be kell illeszteni egy hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező csoportba ésa csoportokat tesztelni értékvesztés szempontjából. Az értékvesztés szempontjából egyedileg megvizsgált azon követeléseket, amelyekre értékvesztést számolunk el, vagy amelyekre a korábban elszámolt értékvesztés megmarad, nem kell bevonni a csoportos értékvesztési vizsgálatba.

A vevőkövetelésekértékvesztésének három kategóriáját különböztethetjük meg:

▪ lejárt követelések

▪ le nem járt követelések („nulladik napi értékvesztés”)

▪ nem számlázott bevétel.

A csoportos értékelés esetén a hitelkockázat jelentős növekedésének tekintjük azt, ha a csoportban vannak lejárt fizetési határidejű követelések. A lejárt követeléseket korosítjuk ésa múltbeli adatok alapján számolt nemtérülési rátákkal megszorozva a nyitott követelésállományt kalkuláljuk az értékvesztés összegét.

A nem térüléseket a múltbeli tapasztalatok alapján határozzuk meg, azonban azokat korrigálni kell az aktuális információkkal, amelyek a korábbi időszakot nem érintették, de a következő időszakot befolyásolják, illetve azokkal, amelyek a korábbi időszakot érintették, de már nem állnak fenn. Az értékvesztés kalkuláció során előretekintő információk is figyelembevételre kerülnek. Ilyen információ lehet például belső, mint a számlázási ésbehajtási folyamatok változása éskülső, például a munkanélküliségi ráta szélsőséges változása, hitelválság stb.

Amennyiben egy követelést behajthatatlannak minősítünk, annak összege leírásra kerül. A korábbanleírt összeg megtérülése a tárgyévi eredménykimutatás Közvetlen költségek sorában kerül elszámolásra.

4.1.1.3 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVOCI) pénzügyi eszközök

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valósértéken értékelt pénzügyi eszközök értékelési kategóriában a következő tételek

szerepelnek:

▪ jegyzett és nem jegyzett tőkeinstrumentumok, amelyeket nem konszolidálunk teljeskörűen és „equity” módszerrel sem kerülnek be a konszolidált beszámolóba, nem értékesítésre tartott céllal jutottunk hozzá, és ezeknél nem alkalmaztuk az OCI opciót;

▪ adósság instrumentumok, melyek a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartják, amely szerződéses cash flow-k

beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját.

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valósértéken értékelt pénzügyi eszközöket kezdeti megjelenítéskor és a bekerülést követően is valós értékenértékeljük. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valósértéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változása tőkeinstrumentumok és adósságinstrumentumok esetén a saját tőkében az Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartalékábankerül elszámolásra.

Amikor egyéb átfogó jövedelemmel szemben valósértéken értékelt pénzügyi eszközként nyilvántartott értékpapírokat értékesítünk, a saját tõkében korábbanelismert halmozott valós érték módosítás az eredményben kerül elszámolásra, kivéve a tőkeinstrumentumok esetében, ahol közvetlenül a tőkébe kerül visszafordításra.

A Csoport minden egyes mérlegfordulónapon felméri, hogy jelentősen nőtt-e valamely pénzügyi eszköz hitelkockázata. A hitelkockázat jelentős növekedésének tekintjük olyan egyvagy több esemény eredményét, amelyek az eszköz kezdeti megjelenítése után történtek („veszteséget okozó esemény”), ésezenveszteséget okozó eseménynek (vagy eseményeknek) hatása van a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszközök egy csoportjának becsült jövőbeni cash flow-ira, és annak értéke megbízhatóan becsülhető.

Amennyiben az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében létezik ilyen jellegû bizonyosság, a halmozott veszteséget – amely a bekerülési érték és a pillanatnyi valós érték adott idõpontig az eredménykimutatásban elszámolt értékvesztéssel csökkentett értéke közötti különbség – a saját tõkébõl ki kell vezetni és azeredménykimutatásban kell elszámolni. A tõkebefektetésekre korábban az eredménykimutatáson keresztül elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza az eredménykimutatáson keresztül.

4.1.1.4 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL) pénzügyi eszközök

Azon adósságinstrumentumokat, melyek nem elégítik ki azokat a feltételeket, hogy kezdetben amortizáltbekerülési értékenvagy az egyéb átfogó eredménnyel szemben valósértéken kerüljenek besorolásra, az eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni.

Az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” értékelési kategória a következőpénzügyi eszközöket foglalja magában:

▪ Hitelinstrumentumok, amelyek a kezdeti megjelenítéskor megjelölésre kerültek nyereséggel vagyveszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként, az ún. valósérték opció alapján.

▪ Tőkeinstrumentumok, amelyeket alapvetően azonnali vagy közeljövőben történő továbbértékesítés céljára szereztek meg, és így „kereskedési céllal tartottnak” minősülnek és tőkeinstrumentumok, amelyek nem minősülnek „kereskedési céllal tartottnak”, és az OCI opció sem került alkalmazásra.

▪ A származékos pénzügyi eszközöket.

▪ Hitelinstrumentumok, amelyek nem teljesítik az amortizált bekerülési érték és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kategóráinak feltételeit.

Az eredménnyel szemben valós értékenértékelt pénzügyi eszközöket a bekerülést követően is valós értékentartjuk nyilván. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valósértékének változásából adódó nyereségvagy veszteség azok felmerülésének évében azeredménykimutatásban kerül elszámolásra.

Dolgozói kölcsönök

A dolgozói kölcsönök általában nem felelnek meg az SPPI követelménynek, így az eredménnyel szemben valós értékenértékelt pénzügyi eszközök kategóriába kerültek besorolásra.

4.1.2 Pénzügyi eszközök – 2017-re vonatkozó számviteli politikák

2017-ben és az IFRS 9 alkalmazása előtt a Csoport a pénzügyi eszközeit a következő kategóriákba sorolta:

▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (FVTPL)

▪ kölcsönök éskövetelések

▪ értékesíthető pénzügyi eszközök

A csoportosítás attól függ, hogy milyen célból szereztük be a pénzügyi eszközt. A menedzsment a vétel időpontjában azeszköz karakterisztikája alapján meghatározza a pénzügyi eszközök besorolását.

A pénzügyi eszközök megjelenítése (vásárlás) és kivezetése (eladás) azon a napon történik, amikor a Csoport elkötelezi magát az eszköz beszerzésére, illetve értékesítésére. Minden nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetést a tranzakciós költséggel növelt valós értékén jelenítünk meg. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valósértéken kerülnek megjelenítésre, míg a tranzakciós költségek az éves eredményben kerülnek elszámolásra.

A pénzügyi eszközöket kivezetjük a könyvekből, ha az adott befektetésből származó cash-flow bevételre valójogosultságunk lejárt vagy átruházásra került, és a Csoport egyben átruházta a tulajdonláshoz kapcsolódó lényeges kockázatokat és előnyöket is. A

kivezetéskor keletkező nyereség vagy veszteség összege az eredményben kerül elszámolásra, ésaz (a) a kapott ellenérték és az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített felhalmozott eredmény összege és (b) a kivezetett könyv szerinti érték különbségeként kerül meghatározásra.

4.1.2.1 Pénzügyi eszközök értékvesztése

A Csoport minden mérlegfordulónapon megvizsgálja, hogy van-e objektív bizonyítéka annak, hogy egy pénzügyi eszközre értékvesztést kell elszámolni. Akkor áll fenn objektív bizonyíték értékvesztés elszámolására, ha veszteséggel járó gazdasági események merültek föl az eszköz elismerése óta, és ezek kihatnak a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszközök egy csoportja becsült jövőbeni cash-flow-jára, valamint ennek a hatásnak az értéke megbízhatóan mérhető.

A pénzügyi eszközökön keletkező értékvesztés összegét az éves eredményben számoljuk el, így egy értékvesztési számla alkalmazásával csökkentjük a pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét annak kivezetéséig.

(a) Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök

A Csoport először felméri, hogy azegyedileg jelentős pénzügyi eszközökre vonatkozóan egyedileg, továbbá az egyedileg nem jelentős pénzügyi eszközök csoportjára egyedileg vagyösszevontan fennáll-e objektív bizonyíték az értékvesztésre. Amennyiben nincs objektív bizonyíték valamely egyedileg értékelt pénzügyi eszköz értékvesztésére, akár jelentős az eszköz, akár nem, az adott eszközt a Csoport bevonja csoportos értékvesztési vizsgálatba. Az értékvesztés szempontjából egyedileg megvizsgált eszközök, amelyekre értékvesztés kerül elszámolásra, nem kerülnek bevonásra a csoportos értékvesztési vizsgálatba. A csoportos értékvesztési vizsgálat a hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező eszközök csoportokba való szervezésével történik.

Egyedi értékelésre kerül sor a felszámolás, csődeljárás, illetve éven túli lejárt követeléssel bíró vállalkozással szembeni összes követelés esetén. Szintén egyedi értékelésre kerül sor sajátos körülmények fennállása esetén olyan kiemelt ügyfelek követelései után, amelyek speciális hitelezési kockázattal rendelkeznek. A Csoport nem számol el értékvesztést az olyankölcsönök és követelések könyv szerinti értékére, amely egyébként lejárna, de a feltételeit újratárgyalták, ha az újratárgyalt cash-flow-k behajthatósága biztosított.

A csoportos értékvesztés vizsgálatánál, a Csoport a megtérülések időbeliségére és a felmerült veszteség összegére vonatkozó múltbeli információkat használ, és azokat módosítja, ha az aktuális gazdasági és hitelfeltételek olyanok, hogy a tényleges veszteségek valószínűleg magasabbak vagy alacsonyabbak, mint ahogyan az a múltbeli trendek alapján várható lenne. A Csoport általánosan használt politikája a vevő- és egyéb követelések csoportos értékvesztési vizsgálatra vonatkozóan a viszonylag hasonló jellegű ügyfelek nagy száma miatt a követelések koranalitikáján alapul.

Az értékvesztés összege az eszköz könyv szerinti értéke és a becsült jövőbeni cash-flowk (amely nem tartalmazza a fel nem merült jövőbeni hitelezési veszteségeket) jelenértéke különbségeként kerül kiszámításra az eszköz eredeti effektív kamatlábával. A pénzügyi eszközök könyv szerinti értékét egy értékvesztési számla alkalmazásával csökkentjük és aztaz éves eredményben számoljuk el.

A pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek, ésazeredetileg3 hónapon túli lejáratúbankbetétek esetében az értékvesztés ésannak visszaírása az eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) terhére kerül elszámolásra. A vevő- ésegyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása a Közvetlen költségek között az éves eredményben (Követelések értékvesztése) kerül elszámolásra. A dolgozói kölcsönök értékvesztése és annak visszaírása az eredményben (Személyi jellegű ráfordítások) között kerülnek elszámolásra.

Ha a későbbiekben az értékvesztés miatti veszteség csökken, és a csökkenést objektív módon egy olyan eseményhez lehet kapcsolni, amely az értékvesztés elszámolása után következett be (mint például az adós hitelképességi besorolásának javulása), akkor az előzőleg megjelenített értékvesztés miatti veszteséget vissza kell írni az eredménnyel szemben az értékvesztési számla módosításával. A visszaírás eredményeként az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg azt az amortizált bekerülési értéket, amely a visszaírás időpontjában lenne akkor, ha értékvesztés elszámolására korábban nem került volna sor. A visszaírt veszteségösszege az eredményben a Közvetlen költségek (Követelések értékvesztése) csökkenéseként kerül elszámolásra.

Ha a Csoport becslése szerint egykövetelésesetén nincs reális esély a megtérülésre (azaz a követelés behajthatatlan), akkor a releváns összeg leírásra kerül. A leírt összeg és a korábban leírt összeg megtérülése az eredményre vonatkozó kimutatás ugyanazon sorában kerül elszámolásra, mint azértékvesztés.

(b) Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök értékvesztés miatti veszteség úgy kerül megjelenítésre, hogy az értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartalékában felhalmozott veszteségátvezetésre kerül az éves eredménybe (Egyéb pénzügyi ráfordítások –nettó). Az átsorolt összeg a tőke-visszafizetésekkel és amortizációval csökkentett bekerülési érték és az aktuális valós érték közötti különbségnek a

korábban az eredményben elszámolt értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett értéke. Ha egyértékesíthető adósságot megtestesítő értékpapír valós értéke növekszik, ésa növekedés objektíven egy olyan eseményhez kapcsolható, amely az értékvesztés miatti veszteség megjelenítését követően történt, akkor értékvesztésaz éves eredményen keresztül kerül visszafordításra (Egyéb pénzügyi ráfordítások

– nettó).

Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt tőkeinstrumentumokban lévő befektetésekre az éves eredményben megjelenített értékvesztés miatti veszteség nem fordítható vissza az éves eredményen keresztül.

4.1.2.2 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” értékelési kategória a következő pénzügyi eszközöket foglalja

magában:

▪ Pénzügyi eszközök, amelyeket alapvetően azonnali vagy a közeljövőben történő továbbértékesítés céljára szereztünk meg, és így

„kereskedési céllal tartottnak” minősülnek.

▪ Származékos pénzügyi eszközök, melyek nincsenek effektív hedge értékelésbe bevonva, a „kereskedési céllal tartott” kategóriába tartoznak.

Az ebbe a kategóriába tartozó eszközök alapvetően a forgóeszközök között (Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök) vannak nyilvántartva. Azok a derivatívák, melyek hosszú lejáratú pénzügyi instrumentumok cash-flow kockázatát fedezik, a befektetett eszközök (Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök) között vannak nyilvántartva.

A kategóriák között nem történt átsorolás, és nem is tervezünk ilyet.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a bekerülést követően is valós értéken tartjuk nyilván. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásából adódó nyereség vagy veszteség azok felmerülésén ek évében az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül elszámolásra. A Csoport csak derivatív pénzügyi instrumentumokat sorol ebbe a kategóriába.

A derivatívák valós értéken, a derivatív szerződés megkötése napján kerülnek be a könyvekbe, majd valós értéküket minden mérlegfordulónapon újra meghatározzuk. A Magyar Telekom nem alkalmaz fedezeti számvitelt a pénzügyi instrumentumaira, így minden veszteség és nyereség az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül elszámolásra.

4.1.2.3 Kölcsönök és követelések

A kölcsönök és követelések olyan fix vagy meghatározható kifizetéssel rendelkező, nem származékos pénzügyi eszközök, amelyek nem jegyzettek aktív piacon. A követelések a forgóeszközök között (követelések) vannak nyilvántartva, kivéve azok, amelyek lejárata meghaladja a 12 hónapot a mérlegfordulónaptól számítva. Utóbbiak az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között vannak kimutatva.

A következő tételek kerülnek besorolásra a „kölcsönök és követelések” értékelési kategóriába:

▪ pénzeszközök,

▪ 3 hónapon túli bankbetétek,

▪ vevők,

▪ dolgozói kölcsönök,

▪ egyéb követelések.

A kölcsönök és követelések a közvetlenül hozzájuk rendelhető tranzakciós költséggel módosított valós értéken kerülnek be a könyvekbe, a későbbiekben pedig az értékvesztéssel csökkentett amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre az effektív kamatláb módszer használatával.

(a) Pénzeszközök

(b) 3 hónapon túli bankbetétek

A 3 hónapon túli bankbetétek közé tartoznak a 3 hónapon túli lejárattal rendelkező bankbetétek és egyéb likvid betétek és ért ékpapírok.

A vevők és egyéb követelések a Csoport által ügyfeleinek nyújtott szolgáltatásaiért és értékesített termékeiért járó követeléseit, míg az egyéb követelések jellemzően előlegeket és aktív elhatárolásokat tartalmaznak.

(d) Dolgozói kölcsönök

A dolgozói kölcsönöket bekerüléskor valós értéken vesszük fel, majd a további értékelések során az effektív kamatláb módszerével amortizált bekerülési értéken tartjuk nyilván.

A dolgozói kölcsön juttatásakor annak névértéke és valós értéke közötti különbözet az elhatárolt személyi jellegű ráfordításo k között kerül elszámolásra (Egyéb befektetett eszközök). Az effektív kamatláb módszerével számított dolgozói kölcsönök után járó kamatbevétel a Kamatbevételek között kerül elszámolásra, míg az elhatárolt személyi jellegű ráfordítások a kölcsön futamideje alatt kerülnek elismerésre a Személyi jellegű ráfordítások között.

4.1.2.4 Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök közé azok a nem származékos pénzügyi eszközök tartoznak, amelyeket ennek minősítünk, illet ve más kategóriába nem soroltunk. Az értékesíthető pénzügyi eszközök az egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között vannak nyilvántartva, hacsak a menedzsmentnek szándékában nem áll a befektetést a mérlegfordulónaptól számított 12 hónapon belül értékesíteni. Ebben az esetben az Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök között szerepelnek.

Az „értékesíthető pénzügyi eszközök” értékelési kategóriában a következő tételek szerepelnek:

▪ tőkeinstrumentumok, amelyeket nem konszolidálunk, és equity módszerrel sem kerülnek be a konszolidált beszámolóba;

▪ adósságinstrumentumok.

Az értékesíthető pénzügyi eszközöket bekerüléskor és a bekerülést követően is valós értéken értékeljük. Az értékesíthető pénzügyi eszközök között nyilvántartott értékpapírok valós értékének változása a halmozott egyéb átfogó eredményben (Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka) kerül elszámolásra.

Az értékesíthető pénzügyi eszközökre számolt, effektív kamatláb módszerrel számított kamatot az eredménykimutatásban számoljuk el (Kamatbevételek). Az értékesíthető pénzügyi eszközök után kapott osztalékot akkor számoljuk el az eredménykimutatásban (Kamatbevételek), amikor a Csoport jogosulttá válik az osztalékra.

4.2 Pénzügyi eszközök a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

4.2.1 Pénzeszközök

A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel. Ezek a pénzügyi eszközök hitelkockázatnak vannak kitéve, melyről bővebb információ az 5.1.2 megjegyzésben található. Értékvesztés elszámolására nem került sor a bemutatott időszakokban.

millió Ft	2017.	2018.
december 31-én
Pénztár	175	151
Bankbetét (látra szóló)	3 807	4 515
Bankbetét (3 hónapnál rövidebb lejáratú)	1 417	2 538
	5 399	7 204

Átlagos kamatláb	2017.	2018.
december 31-én
Pénztár	0,00%	0,00%
Bankbetét (látra szóló)	0,09%	0,10%
Bankbetét (3 hónapnál rövidebb lejáratú)	0,35%	0,24%
Átlagos kamatláb	0,16%	0,15%

Pénzeszközök pénznemenként	2017.	2018.
millió Ft	december 31-én
HUF	1 865	2 522
EUR	784	2 471
MKD	1 703	1 536
RON	594	521
USD	411	95
Egyéb	42	59
	5 399	7 204

Pénzeszközök országok szerinti bontásban	2017.	2018.
millió Ft	december 31-én
Macedónia	2 643	3 960
Magyarország	2 064	2 627
Többi ország	692	617
	5 399	7 204

4.2.2 Vevőkövetelések és szerződéses eszközök

A vevőkövetelések és egyéb eszközök a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a mind vevőköveteléseket, mind pedig a szerződéses eszközöket és egyéb eszközöket tartalmazza (ld. 12. megjegyzés).

4.2.2.1 Vevőkövetelések és szerződéses eszközök – könyv szerinti érték

millió Ft		2017.	2018.
december 31-én
Vevők		135 082	154 579
Követelések a Deutsche Telekom Csoport tagvállalataitól		9 029	10 143
Követelések társult és közös vezetésű vállalatoktól		326	549
Vevőkövetelések	(a)	144 437	165 271
Szerződéses eszközök - rövid lejáratú (1.3 és 18.4 megjegyzések)		-	17 820
Vevőkövetelések és szerződéses eszközök összesen		144 437	183 091

A külső felekkel szembeni vevőkövetelések 2017-ről 2018-ra megfigyelhető változása az IFRS 15 alkalmazása miatti átsorolások (tehát a szerződéses eszközök mérlegben elismerésének) hatását is tartalmazza. Bővebbenld. 1.3 és 2.1.1 megjegyzést.

(a) Vevőkövetelések lejárati bontása

Az alábbi táblák a Csoport vevőköveteléseit mutatják be országok szerinti és lejárati idő szerinti megbontásban. A vevőkövetelések a mérleg fordulónapján értékvesztéssel csökkentett értékkel kerülnek bemutatásra.

				amelyből: a mérleg fordulónapján lejárt
millió Ft	Könyv szerinti érték 2018. december 31-én	amelyből: nem lejárt a mérleg forduló-napján	30 napon belül	30–60 nap	61–90 nap	91–180 nap	181–360 nap	360 napon túl
Magyarország	150 647	128 891	15 904	2 518	741	1 254	696	643
Macedónia	13 806	10 467	1 560	327	130	229	324	769
Többi ország	818	697	74	14	14	13	5	1
Összesen	165 271	140 055	17 538	2 859	885	1 496	1 025	1 413

				amelyből: a mérleg fordulónapján lejárt
millió Ft	Könyv szerinti érték 2017. december 31-én	amelyből: nem lejárt a mérleg forduló-napján	30 napon belül	30–60 nap	61–90 nap	91–180 nap	181–360 nap	360 napon túl
Magyarország	130 277	113 727	10 208	2 261	1 143	961	529	1 448
Macedónia	13 365	9 853	1 570	482	278	352	444	386
Többi ország	795	634	76	24	11	30	14	6
Összesen	144 437	124 214	11 854	2 767	1 432	1 343	987	1 840

A vevőkövetelések döntő többségére az értékvesztés portfólióalapon, az egyszerűsített megközelítéssel került elszámolásra. A lejárt vevőkövetelések döntő többsége részben vagy teljes egészében értékvesztésre került a térülések elmaradásának idejétől függően. A lejárt vevőkövetelések csupán jelentéktelen része nem került értékvesztésre bizonyos üzleti és kormányzati ügyfelek korábbi beszedési tapasztalatai alapján. Mivel ezen összegek nem jelentősek, nem kerülnek külön bemutatásra.

4.2.2.2 Követelések és szerződéses eszközök értékvesztése

Az alábbi táblázat a fenti követelésekre elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2017-re és 2018-ra vonatkozóan.

millió Ft	2017.	2018.
december 31-én
Értékvesztés az időszak elején	37 590	30 036
IFRS 9 & 15 első alkalmazása (1.3 és 2.2 megjegyzés)	-	771
Elszámolt értékvesztés – nettó (Közvetlen költségek)	5 575	8 271
Átváltási különbözet	(41)	384
Értékesített társaságok értékvesztés állománya értékesítéskor	(6 301)	-
Értékvesztés felhasználása	(6 787)	(7 358)
Értékvesztés az időszak végén	30 036	32 104

Az alábbi táblázat a fenti szerződéses eszközökre elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2017-re és 2018-ra vonatkozóan.

millió Ft	2017.	2018.
december 31-én
Értékvesztés az időszak elején	-	-
IFRS 9 & 15 első alkalmazása (1.3 és 2.2 megjegyzés)	-	893
Elszámolt értékvesztés – nettó (Közvetlen költségek)	-	1 225
Átváltási különbözet	-	16
Értékvesztés felhasználása	-	(665)
Értékvesztés az időszak végén	-	1 469

2018-ban az IFRS 9 & 15 első alkalmazása sor tartalmazza az IFRS 9 első alkalmazása eredményezte értékvesztés növekedést (771 millió forint), mivel a várható veszteség modell került alkalmazásra, valamint az IFRS 15 első alkalmazása eredményezte értékvesztés növekedést (893 millió forint), mivel az újonnan elismert szerződéses eszközökre az alkalmazás napján értékvesztést kellett elszámolni (további információ az 1.3 és 2.2 megjegyzésekben).

A táblázat Elszámolt értékvesztés – nettó sora a Crnogorski Telekom AD ilyen tételeit is tartalmazza, mely 2017-ben megszűnt tevékenységnek minősült (ld. még a 26.2.1 megjegyzést).

Az alábbi táblázat a Csoport által 2017-ben és 2018-ban elszámolt értékvesztést és mozgásait országok szerinti bontásban tartalmazza.

millió Ft

2016.

december 31-én

Elszámolt érték- vesztés

Átváltási különbözet (és

Értékesít

ett

társaság

kerekítés)

értékves

z-tésállo-

(1)

Magyarország .......................

21 801

4 742

(6 472)

20 072

Macedónia ..............................

9 370

774

(36)

(293)

9 815

Felhasz-

nálás

2017.

december 31-én

6 248	55	-	(6 301)	(2)	-
171	4	(6)	-	(20)	149

Montenegró ...........................

Többi ország...........................

Összesen.................................. 37 590 5 575 (41) (6 301) (6 787) 30 036

(1) A felhasználás a kivezetéskori visszafordítást jelenti (kiegyenlítéskor, leírás vagy faktorálás esetén).

millió Ft

2017.

december 31-én

IFRS 9 &

15 első alkalma- zása

Elszámolt érték- vesztés

Átváltási különbö- zet (és kerekí- tés)

Felhasz-

nálás

(1)

2018.

december 31-én

Magyarország .......................	20 072	1 108	8 662	(1)	(7 174)	22 667
Macedónia ..............................	9 000	000	000	391	(849)	10 744
Többi ország...........................	149	-	3	10	-	162
Összesen..................................	30 036	1 664	9 496	400	(8 023)	33 573

(1) A felhasználás a kivezetéskori visszafordítást jelenti (kiegyenlítéskor, leírás vagy faktorálás esetén).

További információ a Követelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázatok elemzéséről az 5.1.2 megjegyzésben.

4.2.3 Egyéb pénzügyi eszközök

Az Egyéb pénzügyi eszközök 12 hónapnál rövidebb (rövid lejáratú) és hosszabb (hosszú lejáratú) lejárattal rendelkező követeléseket foglalnak magukban. Ezek a pénzügyi eszközök az 5.1.2 megjegyzés alatt leírt hitelkockázatnak vannak kitéve. Az Egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztés vagy annak visszaírása nem jelentős.

4.2.3.1 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök

millió Ft	2017.		2018.
december 31-én
Bankbetétek eredeti lejárat > 3 hónap	(a)	3 523	3 915
Pénzügyi lízingkövetelés	(b)	246	50
Dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések	(c)	325	355
Származékos pénzügyi instrumentumok – kapcsolt féllel szemben	(d)	2 978	-
Cashpool követelés	(e)	-	6 580
Egyéb		1 090	731
	8 162		11 631

(a) A 3 hónapon túli lejáratú bankbetétek Macedóniában, túlnyomórészt euróban kerültek elhelyezésre; ezek összege 2018. december 31-én 3915 millió forint (2017: 3523 millió forint).

4.2.3.2 Hosszú lejáratú pénzügyi eszközök

millió Ft		2017.	2018.
december 31-én
Pénzügyi lízingkövetelés	(b)	346	308
Dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések	(c)	1 429	1 099
Éven túli vevőkövetelés	(f)	16 690	18 056
Származékos pénzügyi instrumentumok – kapcsolt féllel szemben	(d)	-	1 026
Értékesíthető pénzügyi eszközök	(g)	325	544
Szerződéses eszközök	(h)	-	3 560
Egyéb		533	392
		19 323	24 985

(b) A pénzügyi lízingkövetelésről részletesebben lásd a 17.2.1 megjegyzést.

(c) A dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések között elsősorban a dolgozóknak a Csoport által nyújtott lakáskölcsönei vannak. Nincs jelentős dolgozókkal szembeni lejárt követelés, és a kölcsönök jelzáloggal fedezettek. Lásd még a 4.1.1.4 és 4.1.2.3 d) megjegyzést.

(d) A kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok egyenlege a nyitott határidős ügyletek, valamint a kamat- és

devizacsere-ügyletek valós értékét tartalmazza (részletek az 5.1.1.1 és 5.1.1.3 megjegyzésben).

(e) A teljes cashpool összesített egyenlege 2018. december 31-én követelés, mely cashpool kötelezettséget is tartalmaz 592 millió forint összegben (A teljes cashpool összesített egyenlege 2017. december 31-én kötelezettség, mely cashpool követelést is tartalmazott 97 millió forint összegben. Részletek a 4.2.3.1 megjegyzésben).

2018. december 31-én	Könyv szerinti érték (millió Ft)	Kölcsönt nyújtó	Pénznem	Effektív kamatláb (%)	Fix / változó
	6 249	DT AG	HUF	0,00	változó
	923	DT AG	EUR	0,00	változó
	(592)	DT AG	USD	2,46	változó
1 éven belül esedékes	6 580

(f) Az éven túli vevőkövetelések nagyrészt az ügyfelek által 1-2 éves részletfizetésre vásárolt távközlési eszközök törlesztőrészleteit tartalmazza. Az éven túli vevőkövetelésekre képzett értékvesztés összege 2018. december 31-én 1243 millió forint (2017-ben: 1358 millió forint).

(g) Az értékesíthető pénzügyi eszközök részvényekben meglévő, nem jelentős befektetéseket tartalmaznak.

(h) A szerződéses eszközökkel kapcsolatos további információk a vevői szerződésekből származó bevételnél a 18.4 megjegyzésben található.

4.3 Pénzügyi kötelezettségek – számviteli politikák

A pénzügyi kötelezettségek tekintetében a Csoport számviteli politikája nem változott jelentősen az IFRS 9 bevezetésével és azok az alábbiakban kerülnek bemutatásra.

A pénzügyi kötelezettségeket a Csoport kétféleképpen értékeli:

▪ amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek,

▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek.

A Csoport nem élt a kategóriák közötti átsorolás lehetőségével, illetve ezt nem is tervezi a jövőre nézve. Mindkét kategóriába tartozó pénzügyi kötelezettségek valós értéken kerülnek a könyvekbe, későbbi értékelésük viszont eltérő (lásd lejjebb). A mérlegből akkor vezetünk ki egy pénzügyi kötelezettséget (illetve annak egy részét), amikor rendezésre került – azaz a szerződéses kötelezettséget kiegyenlítettük, elengedték, vagy már nem érvényesíthető.

4.3.1 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek

Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek kategória minden olyan pénzügyi kötelezettséget tart almaz, amely

nem került besorolásra az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” kategóriájába.

(a) Hitelek és egyéb pénzügyi kötelezettségek

A hiteleket és egyéb pénzügyi kötelezettségeket felvételükkor a tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken ismerjük el. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. Az effektív kamatot a kötelezettség futamideje alatt az eredménykimutatásban (Kamatköltség) számoljuk el.

(b) Szállítók és egyéb kötelezettségek

A szállítókat és egyéb kötelezettségeket (beleértve az elhatárolásokat) bekerüléskor valós értéken ismerjük el. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek.

4.3.2 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

A Csoportnak jelenleg nem áll szándékában a nem származékos pénzügyi instrumentumokat valós értéken értékelni, így csak a származékos pénzügyi instrumentumokat soroljuk ebbe a kategóriába. Ugyanakkor a Csoport, mint felvásárló által, az IFRS 3 hatálya alá tartozó üzleti kombináció keretében a mérlegben kimutatott függő vételárat valós értéken értékeljük.

A Csoport nem alkalmazza a fedezeti számviteli elszámolást, így az összes származékos termék az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába tartozik.

A származékos termékeket bekerüléskor a szerződés megkötésének napján érvényes valós értéken értékeljük, és a későbbi átértékelések során is a valós értékelést használjuk. A Csoport nem alkalmazza a fedezeti elszámolást a származékos pénzügyi instrumentumaira, ezért minden nyereséget és veszteséget az eredménykimutatásban számol el (Egyéb pénzügyi költségek – nettó).

4.4 Pénzügyi kötelezettségek a pénzügyi helyzet kimutatásban

4.4.1 Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben

A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek a DT csoporttól felvett forint- és euróalapú kölcsönöket foglalják magukban. A DTIF-től felvett, euróban fennálló kölcsönök esetében a tőke és a kamatok összegére devizás kamatcsereügyleteket kötöttünk a DT AG-vel, így a Magyar Telekom kitettsége valójában forintban marad. A kölcsönöket és a rájuk kötött csereügyleteket bruttó módon számo ljuk el és mutatjuk ki. Ezeket a kölcsönöket alapvetően korábban jelentős akvizíciókhoz és osztalékfizetéshez vettük igénybe; ezeket lejáratkor a Magyar Telekom tényleges pénzügyi szükségletétől függően a DT refinanszírozza.

A lenti táblázat a 2018. és 2017. december 31-én a Deutsche Telekom Csoport tagjaival szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeket

mutatja.

2018. december 31-én

Könyv

szerinti érték (millió Ft)

Kölcsönt nyújtó

Pénznem

Effektív kamatláb (%)

Fix /

változó

Lejárat

Eredeti

futamidő

35 000

DT AG

HUF

5,89

fix

2019. március

5 év

20 000

DT AG

HUF

4,98

fix

2019. június

5 év

50 000

DT AG

HUF

4,33

fix

2019. október

5 év

1 éven belül esedékes

105 000

Elhatárolt kamat

5 872

Egyéb pénzügyi kötelezettség

185

Derivatívák

1 éven belül esedékes összesen

111 144

35 000

DT AG

HUF

3,83

fix

2020. június

5 év

42 013

DTIF

EUR

1,99

fix

2021. január

6 év

45 811

DTIF

EUR

1,60

fix

2021. július

5 év

1 éven túl esedékes

122 824

Derivatívák

525

1 éven túl esedékes összesen

123 349

2017. december 31-én

Könyv

szerinti érték (millió Ft)

Kölcsönt nyújtó

Pénznem

Effektív kamatláb (%)

Fix /

változó

Lejárat

Eredeti

futamidő

15 555

DTIF

EUR

4,08

fix

2018. november

7 év

12 982

DT AG

HUF

0,30

változó

Cashpool

N/A

(97)

DT AG

EUR

0,00

változó

Cashpool

N/A

468

DT AG

USD

1,48

változó

Cashpool

N/A

1 éven belül esedékes

28 908

Elhatárolt kamat

6 034

Derivatívák

249

1 éven belül esedékes összesen

35 191

35 000

DT AG

HUF

5,89

fix

2019. március

5 év

20 000

DT AG

HUF

4,98

fix

2019. június

5 év

50 000

DT AG

HUF

4,33

fix

2019. október

5 év

35 000

DT AG

HUF

3,83

fix

2020. június

5 év

40 626

DTIF

EUR

1,99

fix

2021. január

6 év

45 657

DTIF

EUR

1,60

fix

2021. július

5 év

1 éven túl esedékes

226 283

Derivatívák

5 363

1 éven túl esedékes összesen

231 646

Az alábbi táblázat a kapcsolt vállalkozásoktól felvett kölcsönök könyv szerinti értékét és valós értékét mutatja be:

millió Ft	2017.		2018.
december 31-én
	Könyv szerinti érték	Valós érték	Könyv szerinti érték	Valós érték
HUF-alapú bankhitelek
Fix kamatozású	140 000	154 475	140 000	147 860
Változó kamatozású	12 982	12 981	-	-
	152 982	167 456	140 000	147 860
EUR-alapú bankhitelek
Fix kamatozású	101 838	109 122	87 824	93 552
Változó kamatozású	(97)	(97)	-	-
	101 741	109 025	87 824	93 552
USD-alapú bankhitelek
Fix kamatozású	-	-	-	-
Változó kamatozású	468	468	-	-
	468	468	-	-
Elhatárolt kamat	6 034	6 034	5 872	5 872
Egyéb pénzügyi kötelezettség	-	-	185	185
Derivatívák	5 612	5 612	612	612
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi
kötelezettségek összesen	266 837	288 595	234 493	247 896

A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2018-ban 3,57% volt (2017-ben 3,44%). A piaci kamatlábak csökkenése a fix kamatozású kötelezettségek valós értékének növekedését eredményezi.

A teljes cashpool összesített egyenlege követelés 2018. december 31-én (6580 millió forint, ld. 4.2.3.1 megjegyzést.) (A teljes cashpool

összesített egyenlege 2017. december 31-én kötelezettség volt, mely cashpool követelést is tartalmazott 97 millió forint összegben.)

A kapcsolt féllel szembeni derivatívák a DT AG-vel bonyolított devizás kamatcsere- és forwardügyletek értékét tartalmazzák. Ezek célja az euróalapú hitelek miatti árfolyamkitettség csökkentése, valamint a tervezett jövőbeli devizás kifizetések fedezése.

A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült föl.

4.4.2 Egyéb pénzügyi kötelezettségek

4.4.2.1 Egyéb pénzügyi kötelezettségek - egyenlegek

Az alábbi táblázatok mutatják az egyéb pénzügyi kötelezettségek éven belüli és éven túli egyenlegeinek összetételét.

millió Ft		2017.	2018.
december 31-én
Éves frekvenciadíj-kötelezettség	(a)	3 492	3 722
Vevői túlfizetések		1 110	1 327
Pénzügyi lízingkötelezettség	(b)	882	694
Függő vételárból származó kötelezettség	(c)	-	178
Egyéb		3 273	3 307
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen		8 757	9 228
Éves frekvenciadíj-kötelezettség	(a)	41 722	42 392
Pénzügyi lízingkötelezettség	(b)	3 291	3 132
Függő vételárból származó kötelezettség	(c)	-	530
Egyéb		2 595	1 865
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen		47 608	47 919

Az Egyéb pénzügyi kötelezettségek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült föl.

(a) Éves frekvenciadíj-kötelezettség

2014. október 15-én a Társaság és az NMHH aláírta a 800 MHz-es, a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződést, mely aznap lépett hatályba. Az aukció eredményeképp a Társaság a fenti spektrum frekvenciahasználati jogát 2034. június 15-éig szerezte meg. A szerződés részletei a 34.1-es megjegyzésben találhatók. Az új szerződés megfelelő alapot biztosít ezen magyar frekvencia licencek jövőbeli éves díjainak megbízható becsléséhez, melynek eredményeképp az éves díjfizetések jelenértékét (39 038 millió forintot) az immateriális javak között, a licencek bekerülési értékében ismertük el, szemben a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségekkel, melyek 2015 és 2034 között esedékesek.

2013. szeptember 6-án a Társaság és az NMHH aláírta a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződés módosítását. A megegyezés további részletei a 34.1-es megjegyzésben találhatók. Az új szerződés megfelelő alapot biztosít ezen magyar frekvencia licencek jövőbeli éves díjainak megbízható becsléséhez, melynek eredményeképp az éves díjfizetések jelenértékét (17 332 millió forintot) az immateriális javak között, a licencek bekerülési értékében ismertük el, szemben a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségekkel, melyek 2014 és 2022 között esedékesek.

2018. decemberében az NMHH határozata alapján a Társaság 2100 MHz-es frekvenciasávban a 2019. december 27-ig fennálló frekvenciahasználati jogosultsága 2027. június 27-ig meghosszabbításra került. A 3 db 5 MHz-es duplex frekvenciablokkra vonatkozó hosszabbítás egyszeri díja 11 milliárd forint, melyet a Társaság 2019 első negyedévében köteles kifizetni. Az új szerződés megfelelő alapot biztosít ezen magyar frekvencia licencek jövőbeli éves díjainak megbízható becsléséhez, melynek eredményeképp az éves díjfizetések jelenértékét (4,2 milliárd forintot) az immateriális javak között, a licencek bekerülési értékében ismertük el, szemben a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségekkel, melyek 2018 és 2027 között esedékesek.

(b) Pénzügyi lízingkötelezettség

A pénzügyi lízingkötelezettségek részleteit a 17.2.2 megjegyzés tartalmazza.

A függő vételárból származó kötelezettségeket a Magyar Telekom az IFRS 3 szerinti üzleti kombinációkban felvásárlóként vette föl a könyveiben. Ezek eredménnyel szemben valós értéken kerülnek értékelésre.

4.4.2.2 Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése

A banki hitelek és a kapcsolt felekkel szemben fennálló kölcsönökhöz kapcsolódó kifizetéseket a Cash-flow kimutatás Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése sor tartalmazza.

4.4.2.3 További közzétételek a pénzügyi tevékenységekből eredő kötelezettségek változásairól

Az alábbi táblázattartalmazza a nettó adósságállományban bekövetkezett változásokat a Konszolidált cash-flow kimutatásra gyakorolt hatásaival együtt, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználói a pénzügyi tevékenységből eredő kötelezettségek változásait értékelhessék.

További pénzmozgással nem járó pénzügyi kötelezettségek a jellemzően euróban denominált pénzügyi kötelezettségek árfolyam változását, valamint azokat a tranzakciókattartalmazzák, amelyekben a jövőbeli cash flow-kat az éves díjkötelezettségek (pl. frekvencia díjak és pénzügyi lízingek) jelenértékénismerjük el.

millió Ft

Nyitó- egyenleg

Üzleti

További

Befektetési

Pénzügyi tevékenységből származó cash flow-t érintő változások Záró-

2017.

január 1.

Pénzesz- közök változása

tevékeny- ségből származó cash flow-t érintő változások

pénzmoz- gással nem járó pénzügyi kötelezett- ségek

tevékeny- ségből származó cash flow-t érintő változások

Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele (folytatódó tevékenység)

Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele (megszűnt tevékenység)

Pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek

Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek

Egyéb

egyenleg

2017.

december 31.

Kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek 316 316 (1 665) (0 000) 00 000 0 000 (150 545) 261 225

Derivatívák kapcsolt féllel szemben 3 452 5 512 (3 352) 5 612

Bankhitelek 11 501 (1) 3 203 3 794 (18 497) -

Ingatlan csereügyletből származó 952 (937) 15

kötelezettség

Frekvenciadíj-kötelezettség 48 490 (88) (3 188) 45 214

Pénzügyi lízingkötelezettség 5 822 229 (1 878) 4 173

Vevői túlfizetések 1 180 (70) 1 110

Egyéb pénzügyi kötelezettségek 4 753 (135) 2 717 (1 482) 5 853

- Pénzeszközök (10 805) 5 406 (5 399)

- Egyéb rövidlejáratú pénzügyi eszközök (5 104) 564 (3 421) (201) (8 162)

Nettó adósságállomány 376 557 5 406 (1 395) 5 000 (0 000) 000 000 0 041 (169 042) (7 485) - 309 641

Saját részvény visszavásárlására fordított összegek (2 139)

Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék (29 403)

Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow (104 718)

millió Ft

Nyitó- egyenleg

						tevékenység)	tevékenység)
Kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek	261 225		(12 113)	15 163		72 953		(103 347)			233 881
Derivatívák kapcsolt féllel szemben	5 612			(3 651)	(1 349)						612
Frekvenciadíj-kötelezettség	45 214		(2 604)	6 924					(3 419)		46 115
Pénzügyi lízingkötelezettség	4 173			430					(777)		3 826
Vevői túlfizetések Függő vételárból származó kötelezettségek	1 110 -		217	708							1 327 708
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	5 868		(572)	1 667					(1 792)		5 171
- Pénzeszközök	(5 399)	(1 805)									(7 204)
- Egyéb rövidlejáratú pénzügyi eszközök	(8 162)		602	(1 304)	3 813	(6 580)					(11 631)
Nettó adósságállomány	309 641	(1 805)	(00 000)	00 000	0 000	66 373	-	(103 347)	(5 988)	-	272 805

Üzleti

További

Befektetési

Pénzügyi tevékenységből származó cash flow-t érintő változások Záró-

2018.

január 1.

Pénzesz- közök változása

tevékeny- ségből származó cash flow-t érintő változások

pénzmoz- gással nem járó pénzügyi kötelezett- ségek

tevékeny- ségből származó cash flow-t érintő változások

Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele (folytatódó

Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele (megszűnt

Pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek

Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek

Egyéb

egyenleg

2018.

december 31.

Saját részvény visszavásárlására fordított összegek (1 822)

Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék (29 547)

Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow (74 331)

4.4.3 Kötelezettségek szállítók felé

millió Ft	2017.	2018.
december 31-én
Kötelezettségek a DT Csoport tagvállalatai felé	12 026	11 119
Kötelezettségek társult és közös vezetésű vállalkozások felé	23	451
Egyéb szállítói kötelezettségek	123 397	163 742
	135 446	175 312

4.5 Pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó további közzétételek

4.5.1 Pénzügyi eszközök és kötelezettségek kategóriái

A Csoport a valós értékelési elveket olyan valósérték-hierarchiába rendezi, amely az értékelési elvekben használt alapadatok jelentőségét tükrözi. A valósérték-hierarchia alábbi szintjeit különböztetjük meg:

▪ azonos eszközök vagy kötelezettségek aktív piacon jegyzett (nem módosított) árfolyama (1. szint);

▪ olyan alapadat, mely nem az 1. szinten megjelenő, tőzsdén jegyzett árfolyam, viszont abból közvetlenül vagy közvetve megállapítható (2. szint); és

▪ olyan alapadat, mely nem piacon megfigyelhető információn alapul (3. szint).

A valósérték-hierarchia szintje a valós értékeléshez szükséges legalacsonyabb szintű alapadat alapján kerül meghatározásra. Egy alapadat jelentőségét annak egészét tekintve, a valós értékelés alapján értékeljük. Az első alkalmazáskor a könyv szerinti értékekben nem volt az IFRS 9-re való áttérésből adódó érték-változás. Az átsorolás kapcsán a beszámolási időszakban sem valósérték nyereség, sem veszteség nem került sem az eredményben, sem az egyéb átfogó eredményben elszámolásra.

Nem volt átsorolás az 1. és 2. szintű besorolású pénzügyi instrumentumok között, kivéve a lejárat előtti visszafizetési opciós dolgozói kölcsönöket, mivel ezeket eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköznek minősítettük.

A pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek többségét amortizált bekerülési értéken értékeljük, de ezek valós értékét is bemutatjuk. Ezeknek az eszközöknek és kötelezettségeknek a valós értéke 3. szintű információk alapján került meghatározásra. Az aktív piacon nem jegyzett pénzügyi instrumentumok valós értéke értékelési technikákkal, jellemzően diszkontált cash flow módszer alakalmazásával kerül meghatározásra. A becsült pénzáramok az adott szerződéseken alapulnak, míg a diszkontrátákat a vonatkozó lejáratok és pénznemek (BUBOR, BIRS, EURIBOR, EUR swap görbék) segítségével határozzuk meg. A pénznemátváltás központi bankok (lehetőleg a Magyar Nemzeti Bank) árfolyamai alapján történik. A Csoport nem rendelkezik olyan valós értéken értékelt eszközzel vagy kötelezettséggel, amelynek valós értéke 3. szintű információk alapján került meghatározásra, kivéve a függő vétalárból származó kötelezettségeket.

A derivatív eszközök és kötelezettségek, valamint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt dolgozói kölcsönök valós értéke 2. szintű információk alapján kerül meghatározásra. Az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt tőkeinstrumentumok valós értéke 1. szintű információk alapján kerül meghatározásra.

Továbbá a Magyar Telekom tőkeinstrumentumait a korábbi értékesíthető pénzügyi eszközök közül átsorolta az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök közé.

Az alábbi táblázatok a Csoport pénzügyi eszközei és kötelezettségei 2017. és 2018. december 31-i állományának könyv szerinti, valamint valós értékét mutatják.

4.5.1.1 Pénzügyi eszközök – Könyv szerinti és valós érték

érték

2018. december 31. Könyv szerinti érték

millió Ft

Amortizált bekerülési értéken

FVOCI

(1. szint)

FVTPL

(2. szint)

FVTPL

(3. szint)

Összesen Valós

Pénzeszközök	7 204	- -		-	7 204	7 204
Bankbetétek, eredeti lejárat > 3 hónap	3 915	- -		-	3 915	3 915
Cashpool	6 580	- -		-	6 580	6 580
Éven belüli vevőkövetelések	165 271	- -		-	165 271	165 271
Éven túli vevőkövetelések	18 056	- -		-	18 056	19 133
Szerződéses eszközök	21 380	- -		-	21 380	21 380
Dolgozói kölcsönök	706	- 748		-	1 454	1 524
Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt vállalkozásokkal szemben P...é...n...z..ü...g...y..i..l.í.z...i.n...g...k..ö...v..e...t.e...l.é..s...e..k...............................	- 358	- -	1 026 -	- -	1 026 358	1 026 467


Tőkeinstrumentumok	-	544	-	-	544	544
Egyéb rövid lejáratú	731	-	-	-	731	731
Egyéb hosszú lejáratú	392	-	-	-	392	325
Összesen	224 593	544	1 774	-	226 911	228 100

2017. december 31.

millió Ft

Kölcsönök és követelések

Könyv szerinti érték

Lejáratig Értékesíthető tartandó (1. szint)

FVTPL

(2. szint)

Összesen Valós

Pénzeszközök	5 399	- - -	5 399	5 399
Bankbetétek, eredeti lejárat > 3 hónap	3 523	- - -	3 523	3 523
Éven belüli vevőkövetelések	144 437	- - -	144 437	144 437
Éven túli vevőkövetelések	16 690	- - -	16 690	17 814
Dolgozói kölcsönök	1 754	- - -	1 754	1 897

érték

Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt vállalkozásokkal szemben

- - - 2 978 2 978 2 978

P...é...n...z..ü...g...y..i..l.í.z...i.n...g...k..ö...v..e...t.e...l.é..s...e..k...............................	592	- -	-	592	629
Értékesíthető pénzügyi eszközök	-	- 325	-	325	325
Egyéb rövid lejáratú	1 090	- -	-	1 090	1 090
Egyéb hosszú lejáratú	533	- -	-	533	765
Összesen	174 018	- 325	2 978	177 321	178 857

Az IFRS 9 első alkalmazása eredményeképpen a pénzügyi eszközök az új értékelési kategóriákba lettek besorolva. Az összes 2017 -es kölcsönök és követelések kategóriába sorolt pénzügyi eszköz 2018-ban az amortizált bekerülési értéken értékelt kategóriába került, kivéve a lejárat előtt visszafizetési opcióval ellátott dolgozói kölcsönöket, mivel ezek nem tesznek eleget az SPPI feltételeknek, ezért ezek az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába kerültek. Ezeknek az eszközöknek a valós értéke 3. szintű információk alapján, a kitűzött céleredmény valószínűségének és a fizetendő eszközök jelenértékének figyelembevételével kerül meghatározásra.

Az FVTPL eszközök a derivatív pénzügyi instrumentumokat tartalmazzák, melyek valós értékét a diszkontált cashflow módszerrel állapítjuk meg. A kalkulációt a Magyar Telekom pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok, és a jelentendő időszak utolsó napján, a Reuters adatbázisában közzétett azonnali árfolyamok alapján készítette. A várható jövőbeli pénzáramok jelenértékét pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok segítségével a fordulónapra diszkontáltuk, majd azonnali árfolyamon átváltottuk forintra. A követelés és a kötelezettség

forintosított jelenértéke közti különbséget számoljuk el követelésként vagy kötelezettségként.

A rövid lejáratú amortizált bekerülési értéken értékelt eszközök könyv szerinti értéke megközelíti a valós értéküket.

Az egyéb átfogó eredményben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (2017-ben: értékesíthető pénzügyi eszközök) nem jelentős részvénybefektetéseket tartalmaznak, amelyek valós értéken vannak nyilvántartva, a macedón tőzsdén jegyzett aktuális árfolyamon.

4.5.1.2 Pénzügyi kötelezettségek – Könyv szerinti és valós érték

2018. december 31. Könyv szerinti érték

Összesen Valós érték

millió Ft Amortizált

bekerülési értéken

FVTPL

(2. szint)

FVTPL

(3. szint)

kapcsolt vállalkozásokkal szemben
Kötelezettségek szállítók felé	175 312	- -		175 312	175 312
Frekvenciadíj-kötelezettség	46 114	- -		46 114	52 845
Pénzügyi lízingkötelezettség	3 826	- -		3 826	7 119
.............................................................................................................. Vevői túlfizetések	1 327	-	-	1 327	1 327
Függő vételár kötelezettség	-	-	708	708	708
Egyéb rövid lejáratú	3 307	-	-	3 307	3 307
Egyéb hosszú lejáratú	1 865	-	-	1 865	1 865
Összesen	465 632	612	708	466 952	490 399

Pénzügyi kötelezettségek

233 881 612 - 234 493 247 896

2017. december 31.	Könyv szerinti érték		Összesen	Valós érték
millió Ft	Amortizált bekerülési értéken	FVTPL (2. szint)
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben.......................................	261 225	5 000	000 000	288 595
Kötelezettségek szállítók felé.....................................................	135 446	-	135 446	135 446
Frekvenciadíj-kötelezettség.........................................................	45 214	-	45 214	55 130
Pénzügyi lízingkötelezettség ....................................................	4 173	-	4 173	9 009
Vevői túlfizetések.............................................................................	1 110	-	1 110	1 110
Egyéb rövid lejáratú ........................................................................	3 273	-	3 273	3 273
Egyéb hosszú lejáratú...................................................................	2 595	-	2 595	2 590
Összesen ............................................................................................	453 036	5 612	458 648	495 153

A származékos pénzügyi kötelezettségek és egy üzleti kombináció függő vételára valós értéken van a mérlegben, míg az összes egyéb pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értéken kerül értékelésre.

A pénzügyi kötelezettségek valós értékéről további információk a 4.4.1 és 4.4.2 megjegyzésben is találhatók.

A rövid lejáratú amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke megközelíti a valós értéküket.

Az FVTPL kötelezettségek közé a derivatív pénzügyi instrumentumokat soroljuk, melyek valós értékét az FVTPL eszközökhöz hasonlóan, a

4.5.1.1 megjegyzésben leírt módon határozzuk meg, illetve üzleti kombinációból származó függő vételárat, melynek valós értékét a

diszkontált cash flow módszerrel határozzuk meg.

4.5.1.3 A 3. szintű információk alapján meghatározott valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

Az egyetlen valós értéken értékelt pénzügyi instrumentum, amelynek valós értéke 3. szintű információk alapján kerül meghatározásra, a függő vételár kötelezettség. Az alábbi táblázat ezeknek a kötelezettségeknek a mozgását tartalmazza.

millió Ft	2017.	2018.
Január 1-i nyitóegyenleg	-	-
Üzleti kombináció miatti növekedés	-	450
Eszközvásárlás miatti növekedés	-	250
Tárgyidőszaki átértékelés (nyeresége)/vesztesége
- eredményben (nettó pénzügyi eredmény) elszámolva	-	8
- egyéb átfogó eredményben elszámolva	-	-
December 31-i záróegyenleg	-	708

4.5.2 A pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti nettó nyeresége/vesztesége

Az alábbi táblázatok mutatják be a pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti 2018. és 2017. évi nettó nyereségét/veszteségét.

2018 millió Ft	Kamat	Értékelés alapján			Kivezetés miatt	Fizetett díjak	Nettó nyereség/ (veszteség)
	Valós érték- változás		Pénznem- átváltás	Értékvesztés miatti veszteség
Tőkeinstumentumok (1. szint) ....................................................................	-	219	-	-	-	-	219
Adósság instrumentumok (2. szint) ....................................................................	-	38	-	-	-	-	38
Pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken	276	-	79	(9 496)	-	(4 375)	(13 516)
Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken	(12 062)	-	(6 042)	-	-	(33)	(18 137)
FVTPL pénzügyi instrumentumok (2. szint) ....................................................................	-	3 048	-	-	2 236	-	5 284
FVTPL pénzügyi instrumentumok (3. szint) ....................................................................	-	(8)	-	-	-	-	(8)
Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége	(11 786)	3 297	(5 963)	(9 496)	2 236	(4 408)	(26 120)

2017 millió Ft	Kamat	Értékelés alapján			Kivezetés miatt	Fizetett díjak	Nettó nyereség/ (veszteség)
		Valós érték- változás	Pénznem- átváltás	Értékvesztés miatti veszteség
Értékesíthető pénzügyi eszközök (1. szint)	-	19	-	-	-	-	19
FVTPL pénzügyi instrumentumok (2. szint) ....................................................................	-	(4 448)	-	-	(325)	-	(4 773)
Kölcsönök és követelések	327	-	(161)	(5 520)	-	(4 813)	(10 167)
Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken	(12 091)	-	1 268	-	-	(42)	(10 865)
Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége	(11 764)	(4 429)	1 107	(5 520)	(325)	(4 855)	(25 786)

A fenti táblázatok az összegeket aktivált hitelköltségek nélkül mutatják (lásd 24. megjegyzést).

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (2017: kölcsönök és követelések) esetében az értékvesztés miatti veszteség minden, a vevők fizetésképtelenségével kapcsolatban felmerült és várhatóan felmerülő költséget tartalmaz. A leírást, illetve faktorálást megelőzően a követelésekre azok megtérülő értékéig értékvesztést számolunk el egy követelés-értékvesztési számla beiktatásával, aminek eredményeképp az adott követelésleírás vagy faktorálás nem jár kivezetés miatti nyereséggel vagy veszteséggel.

4.5.3 Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek nettósítása

Minden a Csoport és partnerei (jellemzően roaming és összekapcsolási partnerek) között fennálló kikényszeríthető nettósítási keretszerződésből eredő pénzügyi eszköz és pénzügyi kötelezettség esetében lehetőség van az adott vevőkövetelésnél vagy szállítói kötelezettségnél nettó kiegyenlítésre.

Az alábbi követelések és szállítói tartozások esnek nettósítási szerződések hatálya alá, és kerültek a mérlegben nettó módon bemutatásra.

millió Ft	2017. december 31-én		2018. december 31-én
	Vevőkövetelések és egyéb eszközök	Kötelezettségek szállítók felé		Vevőkövetelések és egyéb eszközök	Kötelezettségek szállítók felé
Az elismert pénzügyi instrumentumok bruttó összege	160 750	138 451		197 216	177 308
Pénzügyi instrumentumok bruttó összegének nettózása	(3 005)	(3 005)		(1 996)	(1 996)
A mérlegben kimutatott elismert pénzügyi instrumentumok nettózott összege	157 745	135 446		195 220	175 312

4.5.4 Egyéb információk a pénzügyi instrumentumokról

A Magyar Telekom ki van téve annak a kockázatnak, hogy 2018. december 31-i névértéken 14,1 milliárd Ft (2017-ben: 10,7 milliárd forint) garanciát hívjanak le tőle. Ezeket a garanciákat bankok adták a Magyar Telekom nevében a Csoport bizonyos szerződéses kötelezettségeinek biztosítékaként. A Csoport eddig eleget tett szerződéses kötelezettségeinek, valamint ezt tervezi a jövőre nézve is.

Következésképp nem került sor ilyen jellegű jelentős garanciák lehívására sem 2018-ban, sem 2017-ben, és várhatóan a jövőben sem fog erre sor kerülni.

A pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek között nem történt átsorolás másik pénzügyi instrumentum kategóriába. Nem történt olyan pénzügyi eszközátadás, amely ne felelt volna meg a kivezetés feltételének.

A Csoportnak nem voltak többszörösen beágyazott származékos termékeket tartalmazó, összetett pénzügyi instrumentumai.

5 PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE

5.1 Pénzügyi kockázati tényezők

A Magyar Telekom elsősorban pénzügyi instrumentumaiból eredő hitelezési kockázatnak van kitéve. A Csoport továbbá az árfolyamok, a kamatok, és a Csoport eszközeinek illetve kötelezettségeinek valós értékét és/vagy cashflow-it befolyásoló piaci árak mozgásából eredő pénzügyi kockázatnak van kitéve.

A pénzügyi kockázatok kezelésének célja, hogy csökkentse ezeket a kockázatokat folyamatos operatív és pénzügyi tevékenységeken keresztül. Ennek érdekében a kockázat mértékétől függően különböző származékos és nem származékos fedezeti eszközöket használunk. A Magyar Telekom kizárólag a Csoport cashflow-ját érintő kockázatokat fedezi, a valós érték kockázatokat nem. Származékos ügyleteket kizárólag fedezeti célokkal használ, nem kereskedelmi, vagy spekulatív célokkal. A partnerkockázatok csökkentése érdekében a fedezeti ügyleteket vezető magyar és nemzetközi pénzintézetekkel vagy a Deutsche Telekommal bonyolítjuk. Azonban a fedezeti elszámolást nem alkalmazzuk ezekre a tranzakciókra, mivel ezek nem felelnek meg az IFRS 9-ben előírt valamennyi kritériumnak.

A kockázatok részletes leírását, azok kezelését, illetve az érzékenységi vizsgálatokat alább mutatjuk be. Az érzékenységi viz sgálatok a kockázati tényezők lehetséges változásai alapján az adózás előtti eredményre gyakorolt potenciális hatásokat mutatják be. Ezek a hatások a jelentési időszakra vonatkozóan egy körülbelül 25%-os átlagos adórátával adóznának, tehát az adózott eredményre való hatás az adózás előtti eredményre való hatás 75%-a lenne olyan években, melyek mentesek a jelentős egyszeri le nem vonható adózás előtti hatásoktól és az adórendszerben bekövetkező jelentős változásoktól. A bemutatott lehetséges (adóval csökkentett) hatások a csoport tőkéjére is ugyanakkora hatással lennének.

Ezen kockázati tényezőkben nem következett be jelentősebb változás az előző évhez képest.

5.1.1 Piaci kockázat

Piaci kockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow-jának értéke a piaci árak változásának következtében megváltozik. A piaci kockázatnak három típusa van:

▪ árfolyamkockázat;

▪ kamatkockázat;

▪ árkockázat.

A Magyar Telekom pénzügyi stratégiájának alapjait minden évben az Igazgatóság határozza meg. A Csoport stratégiája a központosított finanszírozásra épül, rövid- és középtávú, illetve fix és változó kamatozású hitelek kombinációjának felhasználásával. Az Igazgatóság két eladósodási mutatót hagyott jóvá, amelyek teljesülését éves szinten ellenőrzi. 2018 végén a Csoport mindkét mutató értékét teljesítette; az EBITDA-hoz mért Összes Adósság mutató értéke 2018-ban 1,52, 2017-ben 1,74 volt (a jóváhagyott maximum 2,8), a nettó pénzügyi eredményhez viszonyított EBITDA értéke 2018-ban 10,81, 2017-ben 8,58 volt (a jóváhagyott minimum 3,0). A Csoport Treasury felelős a finanszírozási politika végrehajtásáért és a folyamatos kockázatkezelésért. A deviza-, likviditás-, és partnerkockázat-kezelés irányelveit a Csoport Treasury határozza meg és ellenőrzi.

A Magyar Telekom esetében a kamatlábak és devizaárfolyamok változásából eredő piaci kockázat a kamatozó eszköz- és adósságállománnyal, valamint a várható tranzakciókkal kapcsolatos. Mivel a magyar társaságok bevételeinek és kiadásainak döntő része forintban keletkezik, a Magyar Telekom magyarországi társaságainak funkcionális elszámolási pénzneme a magyar forint, így a Magyar Telekom célja, hogy pénzügyi kockázatát forintban mérve minimalizálja.

A piaci kockázatok bemutatásához érzékenységvizsgálatot is készítettünk, ami a kockázati tényezők feltételezett változásainak az adózás előtti eredményre gyakorolt hatását mutatja be. Ezek a feltételezett változások úgy lettek megállapítva, hogy a kapcsolódó kockázati tényezők reálisan feltételezhető változását mutassák. A vizsgált időszakban ezek a hatások úgy kerülnek meghatározásra, hogy a különböző kockázati tényezők feltételezett változását viszonyítjuk a pénzügyi eszközök mérleg-fordulónapi egyenlegéhez az utolsó (2018-as) és a megelőző (2017- es) beszámolási időszakra vonatkozóan. A mérleg-fordulónapi egyenleg általában az egész évre jellemző egyenleg, ezért a hatások számszerűsítése ezek alapján történik. Az érzékenységvizsgálat módszertana és feltételrendszere nem változott jelentősen az előző beszámolási időszakhoz viszonyítva. A még mindig volatilis nemzetközi tőke és értékpapírpiacok miatt a devizaárfolyamok és kamatlábak nagyobb ingadozása is lehetséges.

5.1.1.1 Árfolyamkockázat

Árfolyamkockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow-jának értéke a devizaátváltási árfolyamok változásának következtében ingadozik. Árfolyamkockázat elsődlegesen olyan pénzügyi eszközökhöz kapcsolódik, amelyek nem a funkcionális pénznemben vannak nyilvántartva; a konszolidáció során végzett átváltásból eredő különbözeteket nem kell figyelembe venni. Releváns kockázati tényezőt jelent általánosságban valamennyi nem funkcionális deviza árfolyama, ha a Magyar Telekom rendelkezik ezen devizában denominált pénzügyi instrumentumokkal.

Annak érdekében, hogy a Csoport kezelje devizában denominált instrumentumain az árfolyam kockázati kitettséget, az elmúlt években a Magyar Telekom minimalizálta devizában fennálló kölcsöneinek állományát, illetve származékos ügyletekkel fedezte azokat az árfolyamkockázat jelentős csökkentése végett.

(a) DTIF hitelekhez és kapcsolódó DT AG-s kamatcsere ügyletekhez köthető árfolyamkockázat

A Deutsche Telekom pénzügyi leányvállalatától, a Deutsche Telekom International Finance B.V.-től (DTIF) számos kapcsolt vállalati hitel euróban került felvételre általános célok finanszírozására. A hitel felvételével együtt kétdevizás kamatcsere ügyleteket vagy deviza csereügyleteket köt a Magyar Telekom a Deutsche Telekom AG-val (DT AG), ezzel forintra váltva a hitelekhez kapcsolódó teljes pénzáramlást. Bár a Csoport nem alkalmaz fedezeti elszámolást, a hitel és a fedezeti tranzakciókat együtt vizsgálva az euró-forint árfolyam-ingadozásnak korlátozott a (nettó) hatása az adózás előtti eredményre.

Érzékenységvizsgálat

Az eurónak a magyar forinttal szembeni lenti táblázatba foglalat mértékű lehetséges erősödése vagy gyengülése hatással lett volna a külföldi devizában meghatározott pénzügyi eszközök értékére és az alábbi összegekkel növelte (+) / csökkentette (-) volna a tőkét és az eredményt. Ezen elemzés minden egyéb változó, különösen a kamatlábak, változatlanságát feltételezve készült és figyelmen kívül hagy minden előrejelzett értékesítést és beszerzést. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak előbbi kerül feltüntetésre.

millió Ft	Eredményhatás
	Erősödés	Gyengülés
2018. december 31.
EUR/HUF (10% elmozdulás)
Hitelek	(8 782)	8 782
Kétdevizás kamat- és devizacsere ügyletek	9 364	(9 364)
Nettó hatás	582	(582)
2017. december 31.
EUR/HUF (10% elmozdulás)
Hitelek	(10 184)	10 184
Kétdevizás kamat- és devizacsere ügyletek	10 924	(10 924)
Nettó hatás	740	(740)

(b) Egyéb árfolyamkockázat

A Magyar Telekom további árfolyamkockázata főleg (i) a dél- és kelet-európai leányvállalatok külföldi pénznemben fennálló készpénz állományából és (ii) a nemzetközi telekommunikációs társaságokkal elszámolt bevételekből és kifizetésekből, valamint a külföldi pénznemben kötött szállítói szerződésekből ered. A deviza kockázatkezelési politikának megfelelően a Magyar Telekom megfelelő mennyiségű devizát tart a bankszámláin vagy devizát vásárol határidős deviza adásvételi tranzakciók keretében. A szükséges mennyiséget a vevőkövetelések és a rövid lejáratú szállítói tartozások egyenlege alapján határozzuk meg, annak érdekében, hogy az ilyen típusú kötelezettségekből adódó deviza kockázatra legyen elég fedezet. A Csoport devizában denominált kötelezettség állománya (a fen ti hitelektől eltekintve) meghaladja a devizában denominált eszközeinek állományát, ennek következtében a funkcionális devizák árfolyamában történő elmozdulás az alábbi hatással lenne a Csoport eredményére.

A fenti kitettség csökkentésére a Magyar Telekom alkalmanként származékos ügyleteket köt. A nyitott rövid futamidejű határidő s devizaügyletek valós piaci értéke - 0,1 milliárd forint (tartozás) volt 2018. december 31-én (2017-ben: 0,2 milliárd forint tartozás). Ezen devizaügyletek célja, hogy a jövőbeni devizabevételeket meghaladó deviza kifizetésekre fedezetet nyújtsanak.

Érzékenységvizsgálat

Az eurónak a magyar forinttal és a macedón dénárral szembeni lenti táblázatba foglalt mértékű lehetséges erősödése vagy gyengülése hatással let volna a külföldi devizában meghatározott pénzügyi eszközök értékére és az alábbi összegekkel növelte (+) / csökkentette (-) volna a tőkét és az eredményt. Ezen elemzés minden egyéb változó, különösen a kamatlábak, változatlanságát feltételezve készült és figyelmen kívül hagy minden előrejelzett értékesítést és beszerzést. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak előbbi kerül feltüntetésre.

millió Ft	Eredményhatás
	Erősödés	Gyengülés
2018. december 31.
EUR/HUF (10% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	(3 683)	3 683
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	1 637	(1 637)
Nettó hatás	(2 046)	2 046
USD/HUF (15% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	(621)	621
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	76	(76)
Nettó hatás	(545)	545
EUR/MKD (10% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	166	(166)
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	0	0
Nettó hatás	166	(166)
USD/MKD (10% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	11	(11)
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	0	0
Nettó hatás	11	(11)

millió Ft	Eredményhatás
	Erősödés	Gyengülés
2017. december 31.
EUR/HUF (10% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	(1 764)	1 764
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	1 992	(1 992)
Nettó hatás	228	(228)
USD/HUF (15% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	(463)	463
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	430	(430)
Nettó hatás	(33)	33
EUR/MKD (10% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	(95)	95
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	0	0
Nettó hatás	(95)	95
USD/MKD (10% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	32	(32)
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	0	0
Nettó hatás	32	(32)

A volatilis nemzetközi tőke- és értékpapír piacok hatására a forint, mint funkcionális deviza az euróval szemben 10 százaléknál is magasabb, az amerikai dollárral szemben 15 százaléknál is magasabb, míg a macedón dénár 10 százaléknál magasabb ingadozása is elképzelhető az euróval és az amerikai dollárral szemben, mivel a rendkívüli piaci körülmények extrém árfolyammozgásokat eredményezhetnek a devizapiacokon.

5.1.1.2 Kamatlábkockázat

A Magyar Telekom a kamatlábak változása miatt is ki van téve a piaci kockázatoknak. Ennek oka, hogy a kamatlábak ingadozása befolyásolja a fix kamatozású instrumentumok valós értékét, továbbá a változó kamatozású instrumentumokon keresztül a cashflow-t.

A nem derivatív fix kamatozású pénzügyi instrumentumok piaci kamatainak a változása csak akkor van hatással az eredményre, ha az instrumentumot valós értéken tartjuk nyilván. A fix kamatozású pénzügyi instrumentumok, melyek amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva nincsenek kitéve kamat cashflow kockázatnak.

A piaci kamatok változása azon származékos kamat ügyletek (kamat- és devizacsere ügyletek) esetén, melyek nem tartoznak az IFRS 9 által meghatározott fedezeti ügyletek körébe, az Egyéb pénzügyi költségek – nettó sort befolyásolják (Nettó nyereség / veszteség a pénzügyi instrumentumok valós értékre történő átértékeléséből).

A piaci kamatok változása a nem derivatív, változó kamatozású pénzügyi instrumentumok kamat bevételeit/költségeit befolyásolja,

amennyiben ezen kamatfizetéseket nem fedezzük kamatkockázat csökkentésére irányuló cashflow fedezéssel.

(a) Pénzügyi eszközök

A magyarországi működésből származó készpénz többletet elsősorban a hitelek visszafizetésére fordítjuk, de a macedón leányvállalataink jelentős készpénzállománnyal rendelkeznek, melyet főként helyi bankokban tartanak. Ezeket elsősorban fix kamatozással kötjük le, hogy minimalizáljuk a piaci változásoknak való kitettségünket, melyek kedvezőtlenül hathatnak az ezen betétekből származó cashflow-ra.

A rendkívül alacsony kamatlábak miatt még azok ésszerűen lehetséges változása sem okozott volna jelentős hatást a Csoport kamatbevételében.

(b) Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségek közül elsősorban a kapcsolt vállalkozásokkal (DTIF, DT AG) szembeni kötelezettségek és a harmadik féllel szembeni kötelezettségek, valamint a kapcsolódó kamatcsere ügyletek vannak kitéve kamatkockázatnak. Ezen hitelek közül szinte valamennyinél a Magyar Telekom Nyrt. a kötelezett, mivel a Csoport finanszírozása központilag történik. A lenti elemzés a Csoport kamatkockázatnak való nettó kitettségét mutatja be, ami a hitelek és a kapcsolódó kamatcsere ügyletek együttes eredménye.

Mivel a hitelportfolió döntő többsége forintban denominált, illetve kamatcsere ügyletekkel forint kamatozásra lett elcserélve, a Csoport pénzügyi kötelezettségei szinte kizárólag a forint kamatlábváltozásoknak vannak kitéve. A kamatkockázat megfelelő kezelése érdekében fix és változó kamatozású hitelek kombinációja alkotja a forint portfoliót. Az összes adósságállományhoz viszonyítva a fix kamatozású adósságállomány (beleértve a fix kamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a változó kamatozásúra cserélt hiteleket) 100 százalékot tett ki 2018. december 31-én (2017-ben 89%).

Változó kamatozású kötelezettségekhez kapcsolódó cash flow érzékenységvizsgálat

2018. december 31-én a Csoport nem rendelkezett változó kamatozású hitelállománnyal. Az összes adósságállományhoz viszonyítva a változó kamatozású adósságállomány (beleértve a változó kamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a fix kamatozásúra cserélt hiteleket) 11 százalékot tett ki 2017. december 31-én.

A kamatlábak reálisan várható 100 bázispontos változása a beszámolási időszak folyamán (az év végi egyenleget feltételezve az egész beszámolási időszakra) az alább bemutatott mértékben növelte (csökkentette) volna a tőkét és az eredményt. Ez az elemzés minden egyéb változó, különösen a devizaárfolyamok változatlanságát feltételezve készült. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak az előbbi kerül feltüntetésre.

millió Ft	Eredményhatás
	100bp növekedés	100bp csökkenés
2018. december 31.
Változó kamatozású kötelezettségek	(0)	0
Kamatcsere ügyletek	(0)	0
Cashflow érzékenység (nettó)	(0)	0
2017. december 31.
Változó kamatozású kötelezettségek	(134)	134
Kamatcsere ügyletek	(155)	155
Cashflow érzékenység (nettó)	(289)	289

5.1.2 Hitelezési kockázat

Hitelezési kockázatról akkor beszélünk, ha egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó szerződésben résztvevő egyik fél pénzügyi veszteséget okoz egy másik félnek kötelezettsége teljesítésének elmulasztásával.

A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát a mérlegben szereplő pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke mutatja. A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát csökkentő garanciális megállapodásokat is ebben a fejezetben mutatjuk be.

A hitelkockázatok döntő többsége a pénzeszközökkel, a 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétekkel és a vevőkövetelésekkel kapcsolatban merül fel, melyek döntően rövid lejáratúak.

A Csoport kockázatkezelési irányelveinek megfelelően a Magyar Telekom Csoport tagvállalatai döntő többségében legalább BBB+ (vagy azzal egyenértékű) hitelminősítéssel rendelkező bankokban helyeznek el lekötött betéteket, vagy garanciákat kérnek a betétekre olyan bankoktól, amelyek legalább BBB+ minősítésűek. Folyószámlákat azonban ezeknél alacsonyabb minősítésű bankoknál is vezetünk.

A macedón leányvállalatoknak elsősorban macedón dénárban és euróban tartott pénzeszközei és 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétei vannak. Az itt elhelyezett pénzeszközök és 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétek esetében magasabb a partnerkockázat, mivel kevés nemzetközileg jelentős pénzügyi intézmény van jelen. A macedóniai bankbetétek (6,4 milliárd forint 2018.

december 31-én, illetve 4,9 milliárd forint 2017. december 31-én) teljes egészében le vannak fedezve BBB vagy magasabb hitel-besorolású nemzetközi pénzintézetek által kibocsátott bankgaranciákkal.

A vevőkövetelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázat a Magyar Telekom nagy ügyfélszáma és annak ágazatonkénti és földrajzi területi

kiterjedése miatt alacsony.

A vevő követelések és egyéb követelések kivételével nem volt más pénzügyi eszköz, amelyre értékvesztés elszámolása vált volna szükségessé, mivel nem voltak lejárt követelések, illetve nem volt értékvesztésre utaló jel sem.

A lenti táblázat a vevőköveteléseket tartalmazza országok szerinti megbontásban. Ezen egyenlegek többsége az adott országok funkcionális pénznemében áll fenn (Magyarországon forint és Macedóniában dénár ).

millió Ft	2017.	2018.
december 31-én
Magyarország	130 277	150 647
Macedónia	13 365	13 806
Egyéb	795	818
	144 437	165 271

A fenti táblázatban szereplő összegek az értékvesztéssel csökkentett összegben kerültek bemutatásra. Az éves szinten elszámolt értékvesztés 2018-ban a konszolidált bevételek 1,4%-a volt (2017-ben: 0,9%). A jövőben az ügyfelek fizetési hajlandósága változhat, ami több értékvesztés elszámolását eredményezné. A behajthatatlan bevétel 1% pontos növekedése az értékvesztést mintegy 6,6 milliárd forinttal növelné 2018-ban (2017: 6,1 milliárd forint).

A Csoport tagjai különböző módszereket használnak a fizetőképesség vizsgálatára, melyeket az alábbiakban ismertetünk.

Magyarország

A hitelképesség vizsgálat automatikusan történik a hitelképesség-vizsgáló program segítségével. Az igénybe vett szolgáltatás függvényében többféle ellenőrzés is lefut, mint például a csődlista, a cég belső, kockázatos címlistája, az elmúlt fél év behajtási történ ete, a tartozás és a magyarországi mobilszolgáltatók feketelistájának ellenőrzése. A Fraud rendszer segítségével figyeljük az ügyfelek kiugró forgalmát és fraud gyanús viselkedését mobil, vezetékes és internet szolgáltatás esetében is. Üzleti ügyfelek esetében az ügyfélmenedzserek ellenőrzik, hogy az ügyfélnek van-e tartozása.

A felszólítási folyamatok automatikusan futnak a számlázó rendszerekből az alábbi lépésekkel: SMS-küldés, emlékeztető Telekom applikáción keresztül, telefonos felszólítás, felszólító levél, felszólító email, korlátozás, felmondó levél és kikapcsolás. Közép- és nagyvállalatok esetében a felszólítási folyamat az első emlékeztető levéllel, manuálisan kezdődik. Ezt követően ez a folyamat is automatizált. A hatályos jogszabályok alapján a különböző ügyfélcsoportok esetében különböző és testreszabott felszólítási lépéseket alkalmazunk, eltérő határidőkkel és minimumtartozással. A szerződés felmondása után a folyamat várható sikeressége alapján több behajtási lépés kombinációját alkalmazzuk, úgymint behajtó cégek alkalmazása, a kintlévőség eladása és a jogi útra terelés. A folyamat minden lépését belső utasítások szabályozzák.

Macedónia

A működési tevékenységben a hitelezési kockázat kezelési folyamata megelőző intézkedéseket, (így hitelképesség-vizsgálat és megelőző limitbeállítás), illetve a szerződéses kapcsolat során korrigáló intézkedéseket (pl. emlékeztetők kiküldése, hálózatról történő lekapcsolás, együttműködés behajtó társaságokkal, jogi folyamatot követő behajtás, bírósági eljárás) egyaránt tartalmaz. A lejárt követeléseket ügyféltípusonként, a kintlévőség összege, valamint az átlagos számlázott összegek és kikapcsolások száma alapján ellenőrzik. A hitelezési kockázatot hitelképesség vizsgálattal és megelőző limit beállítással csökkentjük. A hitelképesség vizsgálata során felmérik, hogy az ügyfél eladósodott-e, míg a megelőző limit beállítás az ügyfél átlagos fogyasztási szintje alapján a hitellimit meghatározását szolgálja. Macedóniában sem fordul elő, hogy egyes ügyfél vagy ügyfélcsoport miatt jelentős lenne a kockázat. A hitelezési kockázat csökkentésére alkalmazott eljárások biztosítják, hogy megfelelő hiteltörténettel rendelkező ügyfelek részére történjen szolgáltatásnyújtás illetve, hogy a hitelezési kitettség elfogadható szinten maradjon.

5.1.3 Likviditási kockázat

Likviditási kockázatról akkor beszélünk, ha egy társaság nehézségekbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése kapcsán.

A likviditási kockázat körültekintő kezelése kiterjed a kellő mennyiségű pénzeszköz, bankbetét, valamint megfelelő összegű kö telezően folyósítandó hitelkeret fenntartására. A Csoport Treasury tevékenysége a rugalmas finanszírozást célozza szabad hitelkeretek rendelkezésre tartásával. A Csoport le nem hívott hitelkerete 43,5 milliárd forint volt 2018. december 31-én (2017: 41,0 milliárd forint). A fentieken túl a Deutsche Telekom 2020. június 30-ig megerősítette elkötelezettségét a Magyar Telekom tervezett finanszírozási igényeinek kielégítésére.

Az alábbi két táblázat a Magyar Telekom pénzügyi kötelezettségeinek lejárati szerkezetét mutatja be 2018. és 2017. december 31-én. (A táblázat a felsorolt kötelezettségekre fizetendő kamatokat is tartalmazza.) Mivel a pénzügyi kötelezettségeket a Csoport jellemzően folyamatos működéséből származó pénzeszközökből finanszírozza, a beszámolási időszak végén fennálló pénzügyi eszközök (pénzügyi kötelezettségekkel összevetett) lejárati bontása nem mérvadó, ezért ezt nem szerepeltetjük az alábbi táblázatban.

2018. december 31. (millió Ft)	Összesen	1 éven belüli	1-5 év közötti	5 éven túli
Kötelezettségek szállítók felé	175 312	175 312	-	-
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben	246 003	114 808	131 195	-
Bankhitelek	-	-	-	-
Pénzügyi lízingkötelezettségek	9 551	1 827	5 053	2 671
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	53 321	8 534	16 728	28 059
Egyéb pénzügyi kötelezettségek összesen	62 872	10 361	21 781	30 730
Pénzügyi kötelezettségek cashflow	484 187	300 481	152 976	30 730
Nyitott swap pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró)	290	10	280	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)	93 238	3 215	90 023	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint)	95 291	4 844	90 447	-
Nettó forint befolyások (millió forint)	(2 053)	(1 629)	(424)	-
Nyitott forward pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró)	93	93	-	-
Bruttó USD befolyások (millió USD)	2	2	-	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)	30 462	30 462	-	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint)	30 521	30 521	-	-
Nettó forint befolyások (millió forint)	(59)	(59)	-	-

2017. december 31. (millió Ft)	Összesen	1 éven belüli	1-5 év közötti	5 éven túli
Kötelezettségek szállítók felé	135 446	135 446	-	-
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben	227 101	18 562	208 539	-
Bankhitelek	-	-	-	-
Pénzügyi lízingkötelezettségek	10 925	2 079	5 076	3 770
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	52 192	7 875	16 298	28 019
Egyéb pénzügyi kötelezettségek összesen	63 117	9 954	21 374	31 789
Pénzügyi kötelezettségek cashflow	425 664	163 962	229 913	31 789
Nyitott swap pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró)	352	62	290	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)	109 170	19 229	89 941	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint)	113 396	18 106	95 290	-
Nettó forint befolyások (millió forint)	(4 226)	1 123	(5 349)	-
Nyitott forward pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró)	64	64	-	-
Bruttó USD befolyások (millió USD)	11	11	-	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)	22 696	22 696	-	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint)	23 037	23 037	-	-
Nettó forint befolyások (millió forint)	(341)	(341)	-	-

A Magyar Telekom adósságportfoliójának átlagos lejárati ideje 1,36 év 2018. december 31-én (2017: 2,19 év). A pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó változó kamatfizetések számításához a 2018. december 31-ét, illetve a 2017. december 31-ét megelőző legutolsó kamatfordulókor megállapított kamatlábakat használtuk.

5.2 Tőkekockázat kezelése

A Csoport célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében.

A vállalat vezetősége tesz javaslatot a tulajdonosoknak (az Igazgatóságon keresztül) az osztalékfizetésre vagy egyéb változtatásokra a vállalat saját tőkéjében, annak érdekében, hogy optimalizálja a Csoport tőkeszerkezetét. Ez úgy valósítható meg, hogy a Társaság módosítja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében, vagy saját részvényt adhat el vagy vehet. Az iparágban szokásos eljárással összhangban a Csoport az eladósodottsági ráta segítségével figyeli a tőkeszerkezetet. A ráta a nettó adósságállomány, illetve a nettó adósságállománnyal növelt tőke (a nem irányító részesedést beleértve) hányadosaként határozható meg. A nettó adósságállomány kiszámítása a következő módon történik:

▪ Rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben – 4.4.1 megjegyzés

▪ Plusz Egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség – 4.4.2 megjegyzés

▪ Xxxxxx Xxxxxxxxxxxx – 4.2.1 megjegyzés

▪ Mínusz Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök – 4.2.3.1 megjegyzés

2017-ben és 2018-ban is az volt a Csoport közép- és hosszútávú célja, melyet az Igazgatóság is jóváhagyott, hogy az eladósodottsági rátája 30% és 40% között legyen. 2018. december 31-én az eladósodottsági ráta 30,8% volt (2017: 34,8%). A Társaság 2018-ban 26 068 millió forint osztalékot fizetett (2017-ben 26 067 millió forint) és a Társaság Igazgatósága a 2019. áprilisában tartandó Éves Rendes Közgyűlésének 26 068 millió forint osztalék kifizetését javasolja.

A fentieken túl – a magyar Polgári Törvénykönyv szerint a Magyar Telekom Nyrt.-nek biztosítania kell, hogy a vállalat Saját tőkéje ne csökkenjen a Jegyzett tőke kétharmada alá. A Társaság megfelel ennek a szabályozásnak, a konszolidált tőkére vonatkozóan pedig nem áll fenn ilyen jellegű törvényi kötelezettség.

A tőke, melyet a Csoport menedzsel, 615 milliárd forintot tett ki 2018. december 31-én (2017: 580 milliárd forint).

6 NYERESÉGADÓ

6.1 Nyereségadók – számviteli politikák

A nyereségadók a tényleges és a halasztott adóból állnak. Az éves eredményben kerülnek elszámolásra, kivéve azt az összeget, amely üzleti kombinációhoz, vagy olyan tételekhez kapcsolódik, amelyek közvetlenül a tőkében vagy az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek elszámolásra.

6.1.1 Tényleges adó

A tényleges adó az adott évre vonatkozó adóköteles nyereség (negatív adóalap) után várhatóan fizetendő vagy járó adóból és a korábbi évek tekintetében a fizetendő vagy járó adót módosító tételekből áll. A fizetendő vagy járó adó a várhatóan fizetendő vagy járó adó összegére vonatkozó legjobb becslés, amely – ha van ilyen – tükrözi a nyereségadóval kapcsolatos bizonytalanságokat. Értékelése a beszámolási időszak végéig jogszabályba foglalt, vagy lényegileg jogszabályba foglalt adókulcsok felhasználásával történik. A tényleges adó magában foglalja az osztalékból származó bármely adót is. A tényleges adókövetelések és kötelezettségek beszámításra kerülnek, ha bizonyos feltételek teljesülnek.

A nyereségadók a társasági adóból és az egyéb nyereségadókból állnak.

6.1.1.1 Társasági adó

A társasági adót a Csoport tagjainak működési helye szerint illetékes országos adóhatóságoknak kell fizetni. Az adófizetés alapja az adózó társaság számviteli profitjának adóalap-csökkentő és -növelő tételeivel korrigált, adózás előtti eredménye. Az adókulcsok és az adóalap kiszámításának módja a Csoport vállalatai esetében különböző az országok eltérő szabályai szerint.

Mivel a Magyar Telekom Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén bejegyzett cég, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezéseivel összhangban 2017-től köteles pénzügyi kimutatásait a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak („IFRS”) megfelelően elkészíteni. Az IFRS-re áttérő adózók az áttérés előtti év társasági és iparűzési adójának összegét kötelesek az áttérést követő első és második évben megfizetni, amennyiben ezekben az években számszerűsített adókötelezettségük alacsonyabb, mint az áttérést megelőző évben (minimumadó). A Társaságnál minimumadó fizetési kötelezettség nem áll fenn 2017-ben és 2018-ban sem.

6.1.1.2 Egyéb nyereségadók

Az egyéb nyereségadó kategóriába tartoznak bizonyos helyi és központi adónemek, amelyeket Magyarországon a társaságok bizonyos nettó módon számolt eredményére vetnek ki. Ezen adók esetében rendszerint jelentősen magasabb az adóalap, de lényegesen alacsonyabb az adókulcs, mint a társasági adónál. Az egyéb nyereségadók közé tartozik a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója.

6.1.2 Halasztott adó

A halasztott adókat – a mérlegkötelezettség módszerét alkalmazva – az eszközök és kötelezettségek konszolidált éves beszámolóban szereplő könyv szerinti értéke és a társasági adózás céljából kimutatott összegek között fennálló átmeneti különbségekre képezzük.

Halasztott adót nem számolunk el abban az esetben, ha egy eszközt vagy kötelezettséget először ismerünk el a könyvekben egy olyan – nem

akvizíciós – tranzakció keretében, amely nincs hatással sem a számviteli, sem az adózandó eredményre.

A halasztott adó összegét olyan – törvénybe foglalt, a mérlegfordulónapon érvényes – adókulcsok használatával számítjuk, amelyek várhatóan érvényesek lesznek a halasztottadó-követelés érvényesítése, illetve a halasztottadó-kötelezettség rendezése időpontjában.

Halasztottadó-követelés elszámolására olyan mértékben kerül sor, amilyen mértékben valószínűsíthető, hogy a jövőben lesz olyan adóköteles nyereség (vagy visszaforduló halasztottadó-kötelezettség), amellyel szemben a halasztottadó-követelés érvényesíthető.

A halasztott adó összegét olyan –törvénybe foglalt, a mérlegfordulónapon is érvényes – adókulcsok használatával képezzük, amelyek várhatóan érvényesek lesznek az átmeneti különbözetek visszafordulásának időpontjában is.

6.2 Nyereségadó költség az eredményre vonatkozó kimutatásban

Az alábbi tábla mutatja az eredménykimutatásban szereplő elszámolt nyereségadók összegét.

millió Ft	2017.	2018.
december 31-én
Társasági adó	1 553	2 434
Egyéb nyereségadó	8 850	8 991
Halasztott adó	5 555	1 908
Összes nyereségadó-költség	15 958	13 333

6.2.1 Adólevezetés

Az alábbi tábla mutatja be azokat a különbségeket, melyek a beszámolóban szereplő adóráfordítás és azon elméleti összeg között

keletkeztek, melyet a hivatalos adókulcs használatával kapnánk:

millió Ft		2017.	2018.
december 31-én
IFRS szerinti konszolidált adózás előtti eredmény ........................................................		56 204	59 782
9%-on számított adó ....................................................................................................................		(5 058)	(5 380)
Eltérő adókulcsok hatása ..........................................................................................................	(a)	(140)	(124)
Adóalapot nem képező tételek adóhatása ........................................................................	(b)	56	1 010
Le nem vonható költségek nyereségadó hatása............................................................	(c)	(2 557)	(742)
Egyéb nyereségadók ...................................................................................................................	(d)	(8 850)	(8 991)
Egyéb nyereségadók adóalap csökkentő hatása..........................................................	(e)	797	809
Energiaellátók jövedelemadója ...............................................................................................	(f)	(180)	-
Adóveszteségre elismert halasztott adó (leírása) /újra elismerése ........................	(g)	(272)	(19)
Beruházási adókedvezmény jelenérték hatása ...............................................................	(h)	246	104
Nyereségadó költség ...................................................................................................................		(15 958)	(13 333)

Effektív adókulcs		28,39%	22,30%

(a) Eltérő adókulcsok hatása

2017. január 1-jétől a magyar társasági adókulcs egységesen 9%-ra csökkent.

Ez a sor tartalmazza a leányvállalatok különböző adókulcsainak használatából eredő adóhatásokat, tekintve, hogy a Csoport tevékenysége révén külföldön is jelen van. A társasági adó kulcsa a bemutatott években Macedóniában 10%, Romániában 16% és Bulgáriában 10%. Az adólevezetésnek ezen sora tartalmazza a 9%-os elméleti adókulcs és a tényleges adókulcs közti különbségek hatását.

(b) Adóalapot nem képező tételek nyereségadó hatása

Az adóalapot nem képező tételek elsősorban azokat a költségeket tartalmazzák, amelyek nem részei a konszolidált adózás előtti eredmények, ugyanakkor az egyedi társasági adóalap számításánál levonhatónak minősülnek. Ide tartozik többek között azon eszközök (vagy eszköz többletértékek) értékcsökkenése, amelyek nem szerepelnek a konszolidált beszámolóban eszközként, és a halasztott adó számításnál nem vettük figyelembe.

A levezetés ezen sora tartalmazza a konszolidált adózás előtti eredmény részét képező, de az egyedi társasági adó számításánál le nem vonható költségek – idő előtti követelés leírások, bizonyos értékvesztések, valamint a nem levonható bírságok - negatív adóhatását.

(d) Egyéb nyereségadók

Az egyéb nyereségadók olyan Magyarországon fizetendő helyi és központi adókat tartalmaznak, amelyeket a vállalatok bizonyos nettó módon számított eredménye alapján állapítanak meg a társasági adóalapnál egy lényegesen magasabb adóalapra vetített, de lényegesen alacsonyabb (maximum 2%-os) adókulccsal. Mivel a levezetés első sora csak a társasági adókulccsal számított elméleti adó összegét mutatja, a Csoport magyar tagvállalatai esetében a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék további nyereségadó költséget eredményez.

(e) Az egyéb nyereségadók társasági adóalap csökkentő hatása

A helyi iparűzési adó és az innovációs járulék a társasági adó szempontból levonhatónak minősülnek, amelynek pozitív hatásait ez a sor jeleníti meg.

(f) Energiaellátók jövedelemadója

A levezetés ezen sora tartalmazza az energiaellátók jövedelemadójának összegét, amely a magyarországi energiaszolgáltató vállalatok eredményére kivetett központi adó. Az adó alapja az energia árbevétel, módosítva a törvény által elismert adóalap csökkentő és növelő tételekkel. Mivel a Magyar Telekom Nyrt. energiaszolgáltatónak minősül, ezért az energia árbevétel összes árbevételhez viszonyított arányában energiaellátók jövedelemadóját köteles fizetni. Mivel az energiaellátók jövedelemadója esetében az adó összegének feléig társasági adókedvezmény számolható el, ennek hatásait is ez a sor jeleníti meg. Mivel a Magyar Telekom Nyrt. energiaszolgáltatási tevékenységét 2018-ban beszüntette, ezért 2018-tól ez az adó többé már nem alkalmazandó.

(g) Adótörvény szerinti veszteségre képzett halasztott adó leírása / újra elismerése

Az adótörvény szerinti felhalmozott veszteségek halasztott adó hatása csak olyan mértékben kerül elismerésre, amennyire azok jövőbeni realizálhatósága valószínűsíthető. A várhatóan nem realizálható veszteségre képzett halasztott adót leírjuk, vagy eleve nem ismerjük el. Ugyanakkor amennyiben a korábban el nem ismert, vagy leírt adótörvény szerinti veszteségre képzett halasztott adó felhasználh atósága valószínűvé válik, ezt elismerjük.

(h) Beruházási adókedvezmény jelenérték hatása

A beruházási adókedvezmények jelenérték hatása azt az összeget mutatja, amennyivel növelt értéken lehet igénybe venni az adókedvezményt, ha az nem a beruházás évében, hanem későbbi évben vagy években kerül felhasználásra. További információ a 6.3.2.1 megjegyzésben.

6.3 Nyereségadó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

6.3.1 Tényleges adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

A nyereségadó-követelés és -kötelezettség összege a mérlegben azon országok adóhatóságaival szemben fennálló társasági és egyéb nyereségadó-követeléseket és -kötelezettségeket mutatja, amelyekben a Csoport tagvállalatai működnek.

6.3.2 Halasztott adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

A Csoport halasztott adó egyenlegei és ezek mozgásai a következők:

millió Ft Egyenleg

2016.

Eredmény- Egyéb Értékesített kimutatás mozgások leányvállalat

Egyenleg

2017.

Eredmény- kimutatás

Egyéb mozgások

Egyenleg

2018.

december

31-én

hatás

miatti változás

december

31-én

hatás

december

31-én

Halasztott adó követelés/ (kötelezettség)

Beruházási adókedvezmény (6.3.2.1 megjegyzés)

10 907

(3 169)

7 738

(3 582) 4 156

Adótörvény szerint elhatárolt veszteség (6.4 megjegyzés)

622 (272) 350 (202) 148

...o...r..r.á...s..a...d..ó.....................................................................	(119)	119			-	-		-
Egyéb pénzügyi eszközök	(325)	397	(119)		(47)	4	(102)	(145)
Követelések és készletek értékvesztése	1 782	(371)			1 411	183		1 594
Tárgyi eszközök és immateriális javak	(9 627)	(907)	(57)	714	(9 877)	914	(39)	(9 002)
Goodwill	(11 977)	(866)			(12 843)	(1 638)		(14 481)
Szállítók és egyéb kötelezettségek	2	67			69	(69)		-
Hitelek és egyéb kölcsönök	(1 481)	1 481			-	1		1
IFRS áttérés	-)	(1 362)			(1 362)	708		(654)
Halasztott bevételek	(45)	(97)			(142)	99		(43)
IFRS15 standard első alkalmazása						1 436	(1 436)	-
Céltartalék képzése	1 594	(575)			1 019	238		1 257
Összes nettó halasztott adó	(8 667)	(5 555)	(176)	714	(13 684)	(1 908)	(1 577)	(17 169)
Ebből: halasztott adó kötelezettség	(8 740)				(13 743)			(17 246)
Ebből: halasztott adó követelés	73				59			77
Egyéb mozgások tartalma: IFRS15 standard első alkalmazása					(1 436)
Beolvadt leányvállalat miatti változás		(119)			(102)
Adókedvezmény kivezetések eredményhatása		(57)			(39)
Értékesített leányvállalat miatti változás				714

Az egyéb mozgások oszlopa 2018-ban elkülönítve tartalmazza a halasztott adó eredménykimutatással szemben könyvelt adókedvezmény kivezetéseket (39 millió forint), valamint az ITgen Kft beolvadásakor felvett valós értékek miatti adóhatást (73 millió forin t), illetve a Maktel valós értékeihez kapcsolódó hatásokat (29 millió forint). 2018-ban az IFRS 15 első alkalmazása sor tartalmazza az IFRS 15-re (Vevői szerződésekből származó bevétel standard) való áttérés hatását.

Az egyéb mozgások oszlopa 2017-ben elkülönítve tartalmazza a halasztott adó eredménykimutatással szemben könyvelt adókedvezmény kivezetéseket (57 millió forint), valamint a Serverinfo Kft. beolvadásakor felvett valós értékek miatti adóhatást (119 millió forint). A 2017. december 31-i halasztottadó egyenleg nem tartalmazza a montenegrói leányválllalat (714 millió forintos) adóhatását, mivel a Crnogorski Telekom megszűnt tevékenységnek minősült. Az értékesített leányvállalat miatti változások oszlop ennek hatását mutatja.

A Csoport számos jogi személyből áll, melyek többsége rendelkezik halasztott adó követeléssel és kötelezettséggel. A halasztott adó

követelések és kötelezettségek megbontása a mérlegben a Csoport jogi személyei szerint történik úgy, hogy egy jogi személy kapcsán egy összeg jelenik meg vagy eszközként, vagy kötelezettségként a mérlegben.

A Csoport nettó halasztott adó kötelezettség állománya 2018. december 31-én 17 169 millió forint, amely több különálló halasztott adó követelés és kötelezettség összegéből tevődik össze (lásd a fenti táblázatban). Ezekből a tételekből körülbelül 2 829 millió forint halasztott adó követelés esetében várható, hogy 2019-ben visszafordul (halasztott adó követelés: 3 356 millió forint és halasztott adó kötelezettség: 527 millió forint).

A Csoport nettó halasztott adó kötelezettség állománya 2017. december 31-én 13 684 millió forint, amely több különálló halasztott adó követelés és kötelezettség összegéből tevődik össze (lásd a fenti táblázatban). Ezekből a tételekből körülbelül 2342 millió forint halasztott adó követelés esetében várható, hogy 2018-ban visszafordul (halasztott adó követelés: 2572 millió forint és halasztott adó kötelezettség: 230 millió forint).

A fejlesztési adókedvezményekhez kapcsolódó halasztott adó követelések a beruházások aktivált költségeivel szemben kerültek elszámolásra.

Az anyavállalat könyveiben, a leányvállalatokban birtokolt részesedések miatt keletkező átmeneti különbségek közül 14 916 millió forint értékű nettó átmeneti különbözetre nem számoltunk el halasztott adó kötelezettséget 2018. december 31-én (2017-ben 11 016 millió forint volt az az átmeneti különbözet, melyre nem képeztünk kötelezettséget).

A goodwill-en képzett halasztott adó kötelezettség az Emitel és a T-Mobile felvásárlása során a Társaság könyveiben képzett goodwill-hez kapcsolódik, amely cégek beolvadtak a Magyar Telekom Nyrt-be. A goodwill értékcsökkenése társasági adóban elismert költségnek minősül, az IFRS-ek szabályai szerint viszont nem történik értékcsökkenés elszámolás. A két megközelítésből eredő eltérést fejezi ki a halasztott adó kötelezettség.

6.3.2.1 Beruházási adókedvezmény

A szélessávú internet elterjesztésének ösztönzésére a magyar kormány 2003-tól a szélessávú internet eszközökbe (pl. DSL vonalak, UMTS eszközök) 100 millió forint felett beruházó társaságok számára a társasági adó csökkentését tette lehetővé. A Magyar Telekom Nyrt-nek 2003 és 2008 között volt lehetősége arra, hogy ilyen jogcímen adókedvezményre tegyen szert. A 2012 -ben és 2013-ban megvalósított adókedvezmény programok azonban már nem ilyen jellegűek volt, hanem ún. „fejlesztési adókedvezmények”, amelynek lényege, hogy a – nemcsak szélessávú, hanem bármely más – beruházás összege jelenértéken meghaladja a legalább 3 milliárd forintot, néhány egyéb feltétel (pl. létszámkritérium) teljesítése mellett. Az adócsökkentés lehetséges mértéke mindkét adókedvezmény típus esetében a beruházás százalékában került meghatározásra. Mivel az adókedvezmények kormányzati támogatás jellegűek, a halasztott adó követelés a kapcsolódó beruházás költségeivel szemben került elszámolásra. Ha az adókedvezmény nem kerül felhasználásra a keletkezés évében, a következő évben nagyobb összegű kedvezményt lehet felhasználni, mivel a korábbi évek fel nem használt összegei kamattal növelt értéken érvényesíthetők. Ez a növekmény hozzáadódik a beruházási adókedvezményhez, csökkentve az éves halasztott adóköltség összegét.

A Magyar Telekom adókedvezményeinek részletei az alábbi táblázatban láthatóak (millió Ft-ban):

Kedvezmény keletkezésének éve	Figyelembe vehető eszköz- beruházás összege	Megálla- pított adó- kedvez- mény	Adó- költséggel szemben elismert növekedé	Felhasz- nált adó- kedvez- mény	Fennmaradó adókedvezmény értéke 2018. december 31-én	Fennmaradó adókedvez-mény értéke 2017. december 31-én	Lejárat éve
2012	11 074	3 375	517	(3 892)	-	2 564	2021
2013	13 782	4 452	490	(954)	3 988	5 004	2023
2014	490	156	12	-	168	170	2023
Összesen	25 346	7 983	1 019	(4 846)	4 156	7 738

Annak érdekében, hogy a Csoport tagjai az adókedvezményeket és az adócsökkentő tételeket igénybe tudják venni, szigorú feltét eleket kell teljesíteniük az erre vonatkozó adószabályok értelmében. A legfontosabb követelmény, hogy a vonatkozó eszközöket legalább 5 éven keresztül üzemeltetni kell. A 2012-es és 2013-as adókedvezmények tekintetében további követelmény, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő 4 adóévben meghatározott átlagos állományi létszám/évesített bérköltség feltételt kell megtartani. A Társaság létszámát 150 fővel kell növelni és ezt az adókedvezmény első igénybevételétől (ez 2012, illetve 2014) számított négy évig fenn kell tartani. A Társaság 2018. év végével bezárólag eleget tett a létszámkritérium követelményének.

A 2013-as adókedvezmény program lezárására 2014 januárjában került sor, így annak esetében az első igénybevétel adóéve 2014. A

bázisév mindkét program esetében a beruházás megkezdését megelőző év, tehát 2011.

6.4 Elhatárolt veszteségek

Az adótörvény szerinti felhalmozott veszteségek halasztott adó hatása csak olyan mértékben kerül elismerésre, amennyire azok jövőbeli realizálhatósága valószínűsíthető. Az alábbi táblázat a Csoport elhatárolt veszteségeit tartalmazza.

Lejárat éve	Adótörvény szerint elhatárolt veszteségek 2017. december 31-én	Adótörvény szerint elhatárolt veszteségek 2018. december 31-én
2017...................................................................................	125	-
2018...................................................................................	22 442	55
2019...................................................................................	88	90
2020...................................................................................	129	133
2021...................................................................................	2	-
2022...................................................................................	2	2
2025...................................................................................	3 915	1 563
Összesen .........................................................................	26 703	1 843
Halasztott adót képező veszteségek .................	3 884	1 633
Halasztott adót nem képező veszteségek.......	22 819	210
Összesen .........................................................................	26 703	1 843

A magyar társasági adó törvény 2015. január 1-től módosult, amelyből adódóan a 2014. december 31-ig képződött elhatárolt veszteségeket legkésőbb a 2025. december 31-én végződő adóév adózás előtti eredményének csökkentésére lehet felhasználni.

6.5 Adóellenőrzés

Az adóhatóság 2018. decemberében átfogó adóvizsgálatot kezdeményezett a Magyar Telekom Nyrt.-nél a 2016-2017-es adóévek tekintetében. Ennek eredményeképpen pótlólagos adót vethet ki büntetéssel, illetve késedelmi kamattal növelve. A menedzsmentn ek nincs tudomása olyan körülményről, amelyből a Társaságnak ilyen jogcímen jelentős kötelezettsége származhatna.

6.6 A Magyar Telekom Nyrt. osztalékfizetése

A Magyar Telekom Nyrt. által fizetendő és fizetett osztalékot forrásadó, illetve nyereségadó terhelheti a tulajdonos országa szerinti adótörvények alapján. Ez azonban nincs hatással a jóváhagyott osztalék összegére vagy a Magyar Telekom Nyrt. adószámaira, mivel az említett adók – amennyiben vannak – a tulajdonost terhelik.

6.7 A Magyar Telekom Nyrt. IFRS átállása

Mivel a Magyar Telekom Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén bejegyzett cég, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezéseivel összhangban 2017-től köteles pénzügyi kimutatásait a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak („IFRS”) megfelelően elkészíteni. Az IFRS áttéréskövetkeztébena Társaság 21,8milliárd forint társasági adóalap növelő áttérési különbözetet mutatott ki. Az erre jutó társasági adót a 2017-2019 években 3 egyenlő részletben fizeti meg.

A Csoport többi cége nem választotta az IFRS szabályainak megfelelő pénzügyi kimutatásokra való áttérést.

7 KÉSZLETEK

7.1 Készletek – számviteli politikák

A készletek a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon szerepelnek a beszámolóban. A bekerülési érték súlyozott átlagár alapján kerül kiszámításra. A készletek bekerülési értéke tartalmaz minden, a készletek beszerzéséhez, előállításához, illetve a jelenlegi helyére és állapotába kerüléséhez kapcsolódóan felmerült költséget. A nettó realizálható érték a még hátralévő előállítási költséggel, illetve az értékesítés költségével csökkentett, normál üzletmenetben alkalmazott, becsült eladási ár.

A telefonkészülékeket gyakran a beszerzési ár alatt értékesítjük új előfizetők megszerzését célzó akciók keretében, amelyek egy minimális időszakra elkötelezettséget igényelnek (3.4 megjegyzés). Az ilyen készülékértékesítésből eredő veszteségeket csak az eladáskor könyveljük, amennyiben a telefonkészülékek szokásos piaci ára meghaladja azok bekerülési értékét. Ha a szokásos piaci ár alacsonyabb a bekerülési értéknél, a különbséget elszámoljuk értékvesztésként.

A készletek értékvesztését az Egyéb működési költségek között számoljuk el.

7.2 Készletek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

millió Ft	2017.	2018.
december 31-én
Áruk	16 247	17 286
Egyéb készletek	1 111	2 069
Összesen	17 358	19 355
Értékvesztés	(183)	(237)
	17 175	19 118

A készletekre elszámolt értékvesztés sem annak visszaírása nem jelentős, így erről nem mutatunk be külön mozgástáblát. A Csoport készletei nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2017., sem 2018. december 31-én.

8 ÉRTÉKESÍTÉSRE KIJELÖLT ESZKÖZÖK ÉS EZEKHEZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ KÖTELEZETTSÉGEK

8.1 Értékesítésre kijelölt eszközök – számviteli politikák

Az „értékesítésre kijelölt eszközök” kategória olyan eszközöket (jellemzően ingatlanokat) tartalmaz, amelyek a Csoport további működéséhez nem szükségesek, és döntés született eladásukról, amire nagy valószínűséggel 12 hónapon belül sor kerül. Ezeket az eszközöket a könyv szerinti érték és az értékesítés költségével csökkentett valós érték közül az alacsonyabbikon tartjuk nyilván. Ezen eszközök esetében az értékcsökkenés elszámolása abban az időpontban megszűnik, amikor az eszközt értékesítésre kijelölt eszközzé minősítik. Abban az esetben, ha az értékesítésre kijelölt eszközzé történő minősítés időpontjában az adott tárgyi eszköz vagy immateriális jószág megállapított valós értéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, a különbséget az eredménykimutatásban értékvesztésként (Értékcsökkenési leírás és amortizáció) számoljuk el.

8.2 Értékesítésre kijelölt eszközök a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

Az értékesítésre kijelölt eszközöket és ezekhez közvetlenül kapcsolódó kötelezettségeket az alábbi táblázatban mutatjuk be:

millió Ft	2017.	2018.
december 31-én
Tárgyi eszközök	162	-
Értékesítésre kijelölt eszközök összesen	162	-

Az egyéb értékesítésre kijelölt eszközök közé jellemzően az ingatlanok kihasználtságának fokozása eredményeképpen értékesítésre kijelölt telkek és épületek tartoznak, melyek értékesítésére várhatóan egy éven belül kerül sor. Ezek az eszközök könyv szerinti értéken vannak bemutatva, mivel nem kellett értékvesztést elszámolni értékesítésre való átsorolásukkor.

9 TÁRGYI ESZKÖZÖK

9.1 Tárgyi eszközök – számviteli politikák

A tárgyi eszközöket bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván.

Egy tárgyi eszköz bekerülési értéke tartalmazza a kedvezményekkel és rabattal csökkentett beszerzési árat, beleértve az importvámot és a vissza nem igényelhető adókat, és minden olyan közvetlen költséget, amely az eszköz működési helyére történő szállításához, illetve a menedzsment által kívánatosnak tartott módon történő beüzemeléséhez szükséges. Az eszköz leszerelésének, eltávolításának, valamint a helyszín helyreállításának becsült költségei is a bekerülési érték részét képezik, amennyiben a kötelezettségre az IAS 37 (Céltartalékok, függő kötelezettségek és követelések) rendelkezései szerint céltartalékot kell képezni.

A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás az eszköz eredeti bekerülési értékéből levonásra kerül, és annak hatása az eredménykimutatásban az eszköz hasznos élettartama alatt, a kisebb mértékű értékcsökkenés révén mutatkozik. Az előírt feltételeket teljesítő befektetési projektekhez kapcsolódó adókedvezmények is ilyen módon kerülnek elszámolásra (6.3.2.1 megjegyzés).

Távközlési berendezések esetében a bekerülési érték tartalmazza az összes ráfordítást, beleértve az előfizető telephelyén belüli kábelszakaszt, valamint a kapcsolódó hitelezési költségeket.

Meglévő eszközökre fordított többletráfordításokat akkor aktiválunk, ha az eszközként való aktiválás vagy a ráaktiválás feltételeit teljesítik, míg a karbantartási és javítási költségek felmerülésükkor költségként kerülnek elszámolásra.

Az eszközök selejtezésekor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, a veszteség értékcsökkenésként az

eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

Az eszköz eladásakor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, az esetleges nyereség vagy veszteség az átfogó eredménykimutatásban (Egyéb működési bevételek) kerül elszámolásra.

A tárgyi eszközök értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök bekerülési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően, az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradványértékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 9.3 megjegyzés részletezi. Az éves felülvizsgálatra a második negyedévben kerül sor, az ebből származó változásokat a harmadik negyedévtől alkalmazzuk. A rendszeres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama.

A tárgyi eszközök teljes hasznos élettartama az alábbiak szerint alakul:	Év
Épületek	5–50
Alépítmények, kábelek és egyéb külső létesítmények	3–38
Egyéb távközlési berendezések	2–25
Egyéb berendezések	2–12

Azon eszközök esetében, amelyekre értékcsökkenést számolunk el, minden olyan esetben, amikor bizonyos események vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy könyv szerinti értékük valószínűleg nem térül meg, megvizsgáljuk, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. A befektetett eszközök értékvesztésének vizsgálatához az eszközöket azon a legalacsonyabb szinten csoportosítjuk, amelyhez önállóan beazonosítható cash-flow rendelhető (pénzbevételt generáló egységek – CGU-k).

A Csoport egyedi tárgyi eszközeinek és immateriális javainak valós értéke az esetek többségében nem határozható meg, mivel az egyes eszközök nem generálnak cash-flow-t. Így a Csoport az egyedi eszközöket CGU-khoz rendeli, majd a valós értéket CGU-szinten határozza meg, alapvetően diszkontált cash-flow számítással. További információ a 3.2 megjegyzésben. A más eszközöktől vagy eszközök csoportjától

független, pénzbevételt nem generáló jellemzőkkel rendelkező társasági vagyonelemeket értékvesztés vizsgálatakor szintén a CGU-khoz

rendeljük.

A Magyar Telekom a goodwill tekintetében évente – vagy ha a körülmények megkívánják, gyakrabban – végez vizsgálatot, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés vizsgálatakor a Magyar Telekom a goodwillt CGU-khoz rendeli, amely a működési szegmensek szintjén került meghatározásra. További információ a 3.2 megjegyzésben. A működési szegmensek állhatnak egyértelműen egy társaságból, a társaságok egy csoportjából, illetve egy vagy több társaság bizonyos részéből is.

A működési szegmensek megtérülő értékét a Csoport az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke alapján, értékelési módszerek segítségével határozza meg. Ilyen módszer például egy közelmúltbeli piaci tranzakcióból származó tapasztalatok felhasználása, egyéb, lényegüket tekintve nagyon hasonló instrumentumokra való utalás, diszkontált cash-flow elemzés, illetve az opciós értékelési modell, ahol a piaci tényezők szerepét maximálisan, míg a lehetséges cégspecifikus tényezőket a lehető legkisebb mértékig vesszük figyelembe. Az ilyen módon meghatározott valós értékek jelentik a működési szegmensekhez rendelt goodwill értékvesztés-vizsgálatának kiindulási pontját.

További információ a 3.2 megjegyzésben. Ha a kalkulált értékesítési költséggel csökkentett valós érték alacsonyabb a működési szegmens könyv szerinti értékénél, a goodwillre értékvesztést kell elszámolni.

A tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése az eredménykimutatásban az Értékcsökkenési leírás és amortizáció soron kerül elszámolásra.

9.2 Tárgyi eszközök a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

millió Ft	Telek és	Épületek	Távközlési	Egyéb	Összesen
	kapcsolódó		eszközök
	jogok
2017. január 1.
Bruttó érték	8 194	154 876	1 079 697	104 073	1 346 840
Halmozott értékcsökkenés	(2 451)	(60 528)	(714 575)	(84 556)	(862 110)
Nettó érték	5 743	94 348	365 122	19 517	484 730
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök					(1 556)
					483 174
Nettó érték – 2017. január 1.	5 743	94 348	365 122	19 517	484 730
Átváltási különbözet	-	(74)	(204)	(18)	(296)
Akvizíció miatti növekedés	432	3 644	66	1 951	6 093

Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás

- 297 (30) - 267

B...e...r.u...h...á..z..á...s...................................................................	1	2 125	44 986	10 256	57 368
Kivezetés	(20)	(995)	(48)	(289)	(1 352)
Értékcsökkenés	(74)	(5 003)	(51 721)	(7 428)	(64 226)
Értékesített leányvállalat miatti csökkenés	(811)	(5 478)	(16 972)	(818)	(24 079)
Átsorolás	185	539	212	(936)	-
Nettó érték – 2017. december 31.	5 456	89 403	341 411	22 235	458 505
2017. december 31.
Bruttó érték	7 873	151 129	1 014 408	104 535	1 277 945
Halmozott értékcsökkenés	(2 417)	(61 726)	(672 997)	(82 300)	(819 440)
Nettó érték	5 456	89 403	341 411	22 235	458 505
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök					(162)
					458 343
Nettó érték – 2018. január 1.	5 456	89 403	341 411	22 235	458 505
Átváltási különbözet	3	692	1 562	165	2 422
Akvizíció miatti növekedés	-	-	779	(1 924)	(1 145)

Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás

- - 140 (1) 139

B...e...r.u...h...á..z..á...s...................................................................	34	2 061	52 692	7 386	62 173
Kivezetés	(665)	(4 708)	(538)	(278)	(6 189)
Értékcsökkenés	(77)	(5 106)	(59 791)	(7 784)	(72 758)
Átsorolás	22	1 226	(1 952)	704	-
Nettó érték – 2018. december 31.	4 773	83 568	334 303	20 503	443 147
2018. december 31. Bruttó érték	7 267	147 112	1 035 352	103 904	1 293 635
Halmozott értékcsökkenés	(2 494)	(63 544)	(701 049)	(83 401)	(850 488)
Nettó érték	4 773	83 568	334 303	20 503	443 147
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök					-
					443 147

A tárgyi eszközök 2018. december 31-i záróegyenlege 59 250 millió forint értékben (2017: 61 452 millió forint) tartalmaz befejezetlen

beruházásokat. A fenti táblában a befejezetlen beruházás abban a kategóriában szerepel, amelyben az eszköz üzembe helyezése várható.

Az Átváltási különbözet sor tartalmazza a Csoport külföldi leányvállalatainak konszolidációjakor keletkező árfolyamkülönbözet hatását.

Az Akvizíciók miatti növekedés sor tartalmazza a Magyar Telekom által megvásárolt cégek és üzletágak eszközeinek valós vagy könyv szerinti értékét a felvásárláskor. Az előzetes és végleges vételár-allokáció különbsége is erre a sorra kerül.

A Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás sor tartalmazza az eszköz miatt felmerülő helyreállítási kötelezettség változását, mellyel a könyv szerinti értéket módosítjuk egy céltartalékkal szemben. További információk a 13.2.4 megjegyzésben találhatók.

A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja. Az alábbi táblázat a Beruházásokat a működés típusa szerint mutatja.

millió Ft	2017	2018
Folytatódó tevékenység során végrehajtott beruházások	57 278	62,173
Megszűnt tevékenység során végrehajtott beruházások	90	-
	57 368	62,173

Az alábbi táblázat az értékcsökkenést a működés típusa szerint mutatja.

millió Ft	2017	2018
Folytatódó tevékenység során elszámolt értékcsökkenés	(63 950)	(72,758)
Megszűnt tevékenység során elszámolt értékcsökkenés	(276)	-
	(64 226)	(72,758)

Az átsorolások összege, és azok értékcsökkenésre gyakorolt hatása nem jelentős. A Csoport sem 2018-ban, sem 2017-ben nem számolt el értékvesztést.

Az épületek között szerepelnek értékesített, majd pénzügyi lízing keretében visszlízingelt eszközök, amelyek bruttó értéke 2018. december 31-én 4048 millió forint (2017: 4048 millió forint), nettó könyv szerinti értéke pedig 1249 millió forint (2017: 1529 millió forint).

A pénzügyi lízing (de nem visszlízing) keretében lízingelt eszközök többnyire az épületek és távközlési eszközök között szerepelnek. A lízingbe vett eszközök bruttó könyv szerinti értéke 2018. december 31-én 1157 millió forint (2017: 3826 millió forint), nettó könyv szerinti értéke 682 millió forint volt (2017: 1060 millió forint).

2018. december 31-én a távközlési eszközök között operatív lízingszerződések keretében az ügyfeleknek bérbe adott eszközök is szerepelnek, melyek bruttó könyv szerinti értéke 55 millió forint (2017: 127 millió forint), nettó könyv szerinti értéke 0 millió forint (2017: 0 millió forint).

A Csoport tárgyi eszközei nem szolgáltak hitelek és egyéb kölcsönök fedezeteként, illetve nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2017., sem 2018. december 31-én.

9.3 Hasznos élettartam felülvizsgálata

A Csoport tárgyi eszközei hasznos élettartamának (és maradványértékeinek) 2018. évi felülvizsgálata eredményeként számos eszköz, elsősorban hálózati eszközök élettartama módosult. Az élettartam-változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.

millió Ft

2018

2019

2020

2021

2021 után

Értékcsökkenés költségben bekövetkező

növekedés / (csökkenés) ............................................................

10 282

3 010

1 622

115

(15 029)

10 IMMATERIÁLIS JAVAK

10.1 Immateriális javak – számviteli politikák

Az immateriális javakat a bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván.

A vásárolt számítógépes szoftvereket a beszerzéshez és üzembe helyezéshez kapcsolódó költségek alapján meghatározott értéken aktiváljuk. Erre a várható élettartam során értékcsökkenést számolunk el. A számítógépes szoftverek fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket felmerüléskor költségként számoljuk el általában. A Csoport által ellenőrzött beazonosítható és egyedi számítógépes szoftverek kifejlesztésével kapcsolatos közvetlen költségek, amelyek valószínűleg egy éven túlmenő és a bekerülési költségeket meghaladó hasznot hoznak, az immateriális javak között kerülnek elszámolásra. A közvetlen költségek közé tartoznak a szoftverfejlesztés személyi jellegű költségei, valamint a hitelezési költségek és a közvetett költségek arányos része. Az eszközként aktivált számítógépes szoftverfejlesztési költségekre a becsült hasznos élettartam alatt értékcsökkenést számolunk el. Az eszközként aktivált számítógépes szoftverek jellemzően megvásárolt elemeket tartalmaznak és csak kisebb mértékben aktivált saját költségeket, így ezeket nem tekintjük saját fejlesztésű szoftvernek. A teljes mértékben saját erőforrással előállított szoftverek az összes szoftver elhanyagolhatóan kis részét teszik ki, így nincsenek elkülönítetten bemutatva.

A hosszú távú frekvenciahasználati licencek beszerzésével kapcsolatos költségeket aktiváljuk. A frekvenciahasználat jövőbeli éves díjainak jelenértékét az esetben aktiváljuk, ha ezek megbízhatóan becsülhetők, különben Egyéb működési költségként számoljuk el abban az évben, amelyre a befizetési kötelezettség vonatkozik. A koncessziós jogok és licencek hasznos élettartama a vonatkozó megállapodások feltételei szerint van meghatározva, és lineáris módszer szerinti értékcsökkenést számolunk el rájuk a frekvenciahasználat kezdetétől az eredeti koncessziós jog, illetve a licenc lejártáig. A licenc időtartamának esetleges meghosszabbítását csak abban az esetben vesszük figyelembe a hasznos élettartam meghatározásakor, ha biztosak vagyunk abban, hogy az ellenérték fizetése nélkül is meg fog valósulni.

Az immateriális javak értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Csoport a goodwill kivételével nem rendelkezik jelentős értékű, határozatlan élettartamú immateriális javakkal. Az amortizációs költség az eredménykimutatás Értékcsökkenési leírás és amortizáció során kerül kimutatásra.

A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradványértékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 10.3. megjegyzés részletezi. Az éves felülvizsgálatra a második negyedévben kerül sor, az ebből származó változásokat a harmadik negyedévtől alkalmazzuk. A rendsz eres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama.

Az immateriális javak értékcsökkenését (a goodwill kivételével) azok hasznos élettartama alatt, az alábbiak szerint számoljuk el.

	Év
Szoftverek	2–24
Koncessziók és licencek	3–25
Egyéb immateriális javak	3–10

A goodwill jelenti a cégvásárlás azon többletköltségét, amely a Csoport részesedése alapján a felvásárolt leányvállalat vagy üz letág nettó eszközeinek és függő kötelezettségeinek valós értékén felül, a felvásárlás időpontjában jelentkezik. A goodwill a halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepel a könyvekben. Az év utolsó negyedévében megvizsgáljuk a szeptember 30 -i könyv szerinti értékek alapján, hogy nem következett-e be értékvesztés a goodwill értékében. A goodwillre elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza. Egy befektetés vagy üzletág értékesítésének nyeresége vagy vesztesége tartalmazza az eladott befektetéshez vagy üzletághoz allokált goodwill könyv szerinti értékét is.

Ha egy eszköz egyaránt viseli a tárgyi eszközök és immateriális javak jellemzőit, el kell dönteni, hogy az IAS 16 – Tárgyi eszközök vagy az IAS 38 – Immateriális javak szabályai szerint járunk el. A menedzsment által jelentősebbnek ítélt jellemzők határozzák meg az eszközök besorolását.

A tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése az eredménykimutatásban az Értékcsökkenési leírás és amortizáció soron kerü l

elszámolásra.

10.2 Immateriális javak a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

Goodwill

millió Ft Koncessziók

és licencek

Szoftver Egyéb Összesen

2017. január 1. Bruttó érték	218 098	198 322	296 027	20 444	732 891
Halmozott értékcsökkenés	-	(51 245)	(194 250)	(9 133)	(254 628)
Nettó érték	218 098	147 077	101 777	11 311	478 263
Nettó érték – 2017. január 1.	218 098	147 077	101 777	11 311	478 263
Átváltási különbözet	-	(21)	(31)	6	(46)
Akvizíció miatti növekedés	631	-	-	117	748
Beruházás	-	-	24 827	4 180	29 007
Kivezetés	-	-	(72)	-	(72)
Értékesített leányvállalat miatti csökkenés	(6 445)	(10 393)	(4 342)	(797)	(21 977)
Értékcsökkenés	-	(15 151)	(26 278)	(3 036)	(44 465)
Átsorolás	-	-	-	-	-
Nettó érték – 2017. december 31.	212 284	121 512	95 881	11 781	441 458
2017. december 31.
Bruttó érték	212 284	184 071	305 563	22 904	724 822
Halmozott értékcsökkenés	-	(62 559)	(209 682)	(11 123)	(283 364)
Nettó érték	212 284	121 512	95 881	11 781	441 458
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök					-
					441 458
Nettó érték – 2018. január 1.	212 284	121 512	95 881	11 781	441 458
Átváltási különbözet	-	112	241	205	558
Akvizíció miatti növekedés	820	-	-	2 618	3 438
Beruházás	-	15 713	27 564	2 095	45 372
Kivezetés	-	-	(102)	(1)	(103)
Értékcsökkenés	-	(14 756)	(24 739)	(3 276)	(42 771)
Átsorolás	-	-	-	-	-
Nettó érték – 2018. december 31.	213 104	122 581	98 845	13 422	447 952
2018. december 31.
Bruttó érték	213 104	200 075	333 289	26 934	773 402
Halmozott értékcsökkenés	-	(77 494)	(234 444)	(13 512)	(325 450)
Nettó érték	213 104	122 581	98 845	13 422	447 952
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök					-
					447 952

Az Átváltási különbözet sor tartalmazza a Csoport külföldi leányvállalatainak konszolidációjakor keletkező árfolyamkülönbözet hatását.

Az Akvizíció miatti növekedés soron a Magyar Telekom által az adott évben megszerzett cégek és üzletágak eszközeinek valós értéke és az akvizíción keletkezett goodwill kerül kimutatásra. Az előzetes és végleges vételár-allokáció különbsége is erre a sorra kerül.

A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja. A koncessziók és licencek beruházása 2018-ban tartalmazza a Társaság számára az NMHH által 2018-ban meghosszabbított frekvenciasávok használati jogának bekerülési értékét is, valamint e frekvenciák 2027-ig fizetendő éves díjainak jelenértékét. (Ld. még a 4.4.2 és 34. megjegyzéseket.)

Az alábbi táblázat a Beruházásokat a működés típusa szerint mutatja.

millió Ft	2017	2018
Folytatódó tevékenység során végrehajtott beruházások	28 920	45 372
Megszűnt tevékenység során végrehajtott beruházások	87	-
	29 007	45 372

Az immateriális javak amortizációs költsége, illetve azok értékvesztése (beleértve a goodwillét is) az eredménykimutatás Értékcsökkenési leírás és amortizáció során kerül elszámolásra. Az alábbi táblázat az értékcsökkenést a működés típusa szerint mutatja.

millió Ft	2017	2018
Folytatódó tevékenység során elszámolt értékcsökkenés	(44 224)	(42 771)
Megszűnt tevékenység során elszámolt értékcsökkenés	(241)	-
	(44 465)	(42 771)

Az átsorolások, és azok értékcsökkenésre gyakorolt hatása nem jelentős.

A Csoport immateriális javai sem 2017., sem 2018. december 31-én nem szolgáltak biztosítékul, illetve hitelek vagy kölcsönök fedezeteként.

10.3 Hasznos élettartam

A Csoport immateriális javai hasznos élettartamának 2018. évi felülvizsgálata eredményeként számos eszköz, elsősorban szoftverek élettartama módosult. Az élettartam-változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.

millió Ft

2018

2019

2020

2021

2021 után

Értékcsökkenés költségben bekövetkező

(csökkenés) / növekedés

(273)

(590)

289

148

425

10.4 Goodwill

A goodwill értékvesztés-vizsgálatához a goodwill teljes összegét hozzárendeltük a Csoport működési szegmenseihez, és a működési szegmensek megtérülő értékeit értékesítési költséggel csökkentett valós értékek alapján, a valós érték kalkulációhoz használt 3. szintű (4.5.1 megjegyzés) inputokkal határoztuk meg. Az alábbi táblázatban közzétett megtérülő értékeket a működési szegmensek nettó adósságállománya (5.2 megjegyzés) nélkül mutatjuk be, mivel ezeket nem allokáljuk a szegmensekhez. További részletek a 3.2 megjegyzésben.

millió Ft		2017.			2018.
december 31-én
	Goodwill könyv szerinti értéke	Működési szegmens könyv szerinti értéke (goodwillel együtt)	Működési szegmens megtérülő értéke	Goodwill könyv szerinti értéke	Működési szegmens könyv szerinti értéke (goodwillel együtt)	Működési szegmens megtérülő értéke
MT- Magyarország	192 085	791 806	1 703 753	192 905	785 911	1 250 068
Macedónia	20 199	63 265	180 004	20 199	65 160	181 057
Összesen	212 284	855 071	1 883 757	213 104	851 071	1 431 125

A Csoport minden pénzügyi év utolsó negyedévében értékvesztés-vizsgálatot végez a goodwillre vonatkozóan. A 2018. és 2017. utolsó negyedévében lefolytatott értékvesztés-vizsgálat során megállapítottuk, hogy nem szükséges goodwillértékvesztést elszámolni.

10.5 Jelentős egyedi egyéb immateriális javak

A Csoport legjelentősebb egyedi egyéb immateriális javai a mobil licenszek. A jelentős licenszek könyv szerinti értékét és hátralévő hasznos élettartamát az alábbi táblázat tartalmazza. További információk ezekről az eszközökről az 34. megjegyzésben.

millió Ft	2017	.	2018.
december 31-én
	Könyv szerinti érték	Hátralévő hasznos élettartam (év)		Könyv szerinti érték	Hátralévő hasznos élettartam (év)
Magyar 2014-ben elnyert licenc	82 192	17		77 211	16
Magyar 2018-ban meghosszabbított licenc	31 717	4		39 509	11
Magyar 3G licenc	3 581	2		1 788	1
Macedón 4G licenc	2 534	16		2 473	15
Macedón 2G/3G licenc	417	1		339	1
Egyéb	1 071			1 261
Koncessziók és licencek összesen	121 512			122 581

11 BEFEKTETÉSEK TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBANÉS KÖZÖS MEGÁLLAPODÁSOKBAN

11.1 Társult vállalkozások és közös megállapodások – számviteli politikák

Társult vállalkozásnak tekintjük azokat a vállalatokat, amelyek felett a Csoport jelentős befolyással bír, viszont nem irányít; ez jellemzően 20- 50%-os tulajdont jelent.

Közös megállapodásnak tekintjük azokat a szerződésen alapuló kötelmeket, amelyek két vagy több félnek közös kontrollt biztosítanak, valamint a megállapodás szempontjából lényeges kérdésekben a kontrollt gyakorlók konszenzussal döntenek.

Ha a felek a közös megállapodás nettó eszközeiben érdekeltek, közös vállalkozásnak nevezzük.

Abban az esetben, ha a felek a közös szerveződés egyes kontrollált eszközei és fennálló kötelezettségei kapcsán gyakorolnak jogokat és tartoznak felelősséggel, közös tevékenységnek nevezzük.

A társult és közös vállalkozások az equity módszerrel kerülnek könyvelésre, és bekerülési értéken kerülnek a könyvekbe. A Csoport társult és közös vállalkozásokban lévő részesedése tartalmazza a beszerzéskor meghatározott goodwill értékét, csökkentve az esetleges értékvesztések halmozott értékével.

A Csoport társult és közös vállalkozásainak akvizíció utáni nyereségéből, illetve veszteségéből való részesedése az éves eredményben kerül elismerésre (Részesedés társult és közös vállalkozások eredményéből). Az akvizíció utáni mozgások halmozott értéke a befektetés könyv szerinti értékével szemben kerül elszámolásra. Ha a Csoport társult vagy közös vállalkozásának veszteségéből való részesedése eléri vagy meghaladja a részesedés értékét, a Csoport csak abban az esetben ismer el a részesedés értékét meghaladó veszteséget, ha jogi vagy vélelmezett kötelezettséget vállalt, vagy kifizetéseket eszközölt a társult vagy közös vállalkozás nevében.

A Csoport és társult vagy közös vállalkozása közötti tranzakciók nem realizált nyeresége a társult, illetve közös vállalkozásban levő részesedés mértékéig kiszűrésre kerül. A társult és közös vállalkozások számviteli politikája szükség esetén módosításra kerü lt a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében.

Közös tevékenység esetében a megállapodáshoz rendelhető kontrollált eszközök, kötelezettségek, a közös tevékenység által realizált hozamok közös tevékenységre jutó része, a hozamok és ráfordítások megfelelő hányada felvételre kerülnek.

11.2 Társult vállalkozások

A Csoportnak 2017. és 2018. december 31-én nem volt jelentős társult vállalkozása. A Csoportnak sem 2017., sem 2018. december 31-én nem állt fenn társult vállalkozással szemben függő kötelezettsége vagy elkötelezettsége.

11.3 Közös vállalkozások

A Csoport egyetlen közös vállalkozása 2017. és 2018. december 31-én a 2015-ben a Magyar Telekom és MET Holding AG által alapított E2 Hungary Zrt. volt, ami 2016 óta üzleti ügyfeleknek szolgáltat energiát. A társaság jegyzett tőkéje 200 millió forint, a tőketartaléka 1800 millió forint, melyet mindkét alapító befizetett. A közös vállalkozást 50-50%-os tulajdonosi aránnyal és az irányítási struktúrában kiegyensúlyozott jogkörökkel hozták létre a felek. Az E2 Hungary Zrt. 2015-ben bekerülési értéken került bemutatásra és bekerülésétől equity módszerrel került könyvelésre. A társaság 2018-ban mintegy 721 millió forint nyereséget termelt (2017-ben 999 millió forint nyereséget). A tárgyévi nyereség összege jelen beszámoló jóváhagyásakor előztetes. A társaság 2018-ban 1038 millió forint osztalékot hagyott jóvá (2017-ben 193 millió forint).

A Csoportnak sem 2017., sem 2018. december 31-én nem állt fenn közös vállalkozással szemben függő kötelezettsége vagy elkötelezettsége.

Az alábbi táblázat az E2 Hungary Zrt., a Csoport egyetlen jelentős közös vállalkozásának 2017. és 2018. december 31-i eszköz- és kötelezettség állományát, bevételét és éves eredményét mutatja.

millió Ft	2017	2018
Forgóeszközök	14 246	16 816
Befektetett eszközök	108	329
Rövid lejáratú kötelezettségek	11 356	14 423
Hosszú lejáratú kötelezettségek	-	-
Bevételek	53 878	57 260
Éves eredmény	999	721

11.4 Közös tevékenységek

2015-ben a Társaság és a Telenor Magyarország megállapodott, hogy közösen üzemelteti és fejleszti 800 MHz-es 4G mobilhálózatát Budapest kivételével az egész országban. A megállapodás elsődleges célja a 4G mobilinternet lefedettség kiépítésének felgyorsítása a vidéki régiókban és a nagyobb sávszélesség biztosítása a 4G ügyfelek számára a 2014-ben az NMHH-val kötött 800 MHz-es licenszszerződés által előírt kötelezettségekkel összhangban. A megállapodás értelmében a Telenor Magyarország Nyugat-Magyarországon, a Magyar Telekom pedig az ország keleti régiójában üzemeltet bázisállomásokat.

A megállapodást a Társaság közös tevékenységnek minősíti, mivel a stratégiai döntéseket a Magyar Telekom és a Telenor közösen hozza meg, és nincs külön gazdálkodó egység a megegyezés működtetésének ellenőrzésére. A megállapodásban szereplő eszközökön túl a Társaság nem oszt meg felelősséget a kötelezettségekért, hozamokat és a nyereségeket.

Emiatt a megállapodással összefüggésben csak a Társaság által tulajdonolt eszközök kerülnek bemutatásra, további, a partner által tulajdonolt eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások bemutatása nem szükséges. A Társaság által a Telenor felé és a Telenor által a Társaság felé felszámolt díjak majdnem megegyeznek, és nettó módon kerülnek rendezésre és bemutatásra az eredményre vonatkozó kimutatásban, és az ebből származó hatás nem jelentős.

Amennyiben bármelyik fél kezdeményezné a szerződés felbontását, az ügyfelek további folyamatos kiszolgálása érdekében a Társaságnak pótlólagos beruházási kötelezettségei keletkezhetnek. Ennek valószínűségét a Vezetőség jelenleg távolinak ítéli meg.

12 EGYÉB ESZKÖZÖK

12.1 Egyéb forgóeszközök

millió Ft	2017.	2018.
december 31-én
Aktív időbeli elhatárolások	8 756	9 784
Egyéb adókövetelés	1 659	2 130
Egyéb	2 893	215
Egyéb követelések	13 308	12 129

12.2 Egyéb befektett eszközök

Az Egyéb befektetett eszközök legnagyobb részét 2018. december 31-én azok az eszközök teszik ki, melyek a vevői szerződésekből származó költségekből kerültek elismerésre (mintegy 4532 millió forint értékben, ld. 18.4 megjegyzést), míg a 2017-es záróegyenleget a hosszú lejáratú elhatárolt dolgozói juttatások teszik ki, melyek azokhoz a piacinál kedvezőbb kamatozású hitelekhez kapcsolódnak, melyeket a Csoport munkavállalói ingatlancélú felhasználásra kaptak a Csoport tagvállalataitól (ld. 4.1.1.4 és 4.1.2.3 megjegyzést).

13 CÉLTARTALÉKOK

13.1 Céltartalékok – számviteli politikák

Céltartalék akkor kerül elszámolásra, ha a Magyar Telekomnak tényleges vagy vélelmezett kötelezettsége van valamely múltbeli eseményből kifolyólag (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, valamint megbízhatóan meg lehet becsülni a kötelezettség összegét.

A céltartalékok a fennálló kötelezettség mérlegfordulónapon történő kiegyenlítéséhez szükséges, legjobb tudásunk szerint becsült értéken kerülnek a könyvekbe. A becsült érték a várható lehetséges kimenetelek súlyozott átlaga vagy a legvalószínűbb egyedi kimenetel. A céltartalékok megképzésének költségét az eredménykimutatás azon során számoljuk el, amelyen a tényleges költség várhatóan fel fog merülni. Amennyiben egy céltartalék felhasználás nélkül feloldásra kerül, a feloldott céltartalékot az eredménykimutatás azon során forgatjuk vissza, amelyen eredetileg megképzésre került.

A 12 hónapon túl esedékes kötelezettségekre képzett céltartalékok általában jelenértéken kerülnek elszámolásra, és értéküket felhasználásig, illetve visszafordításig a kamatköltségekkel szemben növeljük.

13.2 Céltartalékok a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

millió Ft Vég-

kielégítés

Részvény alapú kifizetések

Egyéb munka- vállalókhoz kapcsolódó

Munka- vállalókhoz kapcsolódó összesen

Jogi

ügyek

Eszköz- helyre- állítási kötele- zettség

Egyéb Összesen

2017. január 1. Feloldás Képzés

Értékesített leányvállalat miatti csökkenés

................................................................

Kamat

................................................................

Átértékelési különbözet

Felhasználás (kamatkompo- nenssel)

2017. december 31.

2 081 589 1 325

(633) (44) (37)

2 851 431 216

- (4) (177)

- 4 -

- - (3)

(2 694) (128) (534)

1 605 848 790

3 995 1 916 7 100 1 010 14 021

(714) (156) (73) (846) (1 789)

3 498 25 340 605 4 468

(181) (34) - - (215)

4 (112) 157 - 49

(3) (3) - - (6)

(3 356) (624) (36) (14) (4 030)

3 243 1 012 7 488 755 12 498

Ebből rövid lejáratú rész 1 356 0 528

Ebből hosszú lejáratú rész 249 848 262

1 884 871 19 493 3 267

1 359 141 7 469 262 9 231

2018. január 1. Feloldás Képzés

Kamat

................................................................

Átértékelési különbözet

Felhasználás (kamatkompo- nenssel)

2018. december 31.

1 605 848 790

(284) (74) (37)

2 999 731 5

- 1 -

- 1 10

(2 723) (56) (633)

1 597 1 451 135

3 243 1 012 7 488 755 12 498

(395) (149) (35) (141) (720)

3 735 1 173 174 1094 6 176

1 28 190 - 219

11 32 (2) (1) 40

(3 412) - (43) (75) (3 530)

3 183 2 096 7 772 1 632 14 683

Ebből rövid lejáratú rész 1 316 725 -

Ebből hosszú lejáratú rész 281 726 135

2 041 884 23 470 3 418

1 142 1 212 7 749 1 162 11 265

A fenti táblázat Kamat sorain a diszkontált értéken bekerülő összegek felkamatolásának hatása, valamint az először megképzett céltartalék kamatkomponense jelenik meg, valamint céltartalék-feloldás esetén a kamat vagy felkamatolási komponens feloldása.

Az elszámolt céltartalékokkal kapcsolatosan nem számítunk semmilyen kompenzációra, így nincs ezzel kapcsolatosan elszámolt eszköz a könyvekben.

13.2.1 Végkielégítés

A 2018. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottakhoz, és aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódik a Magyar Telekom Nyrt. 2019. évi hatékonysági elvárásai miatt. A rendelkezési állományban lévő alkalmazottak jogi státuszuk szerint munkavállalók, akik bár már nem nyújtanak szolgáltatást a Társaság részére, csökkentett összegű kompenzációt kapnak, és a Társaság társadalombiztosítási járulékot fizet utánuk. Így a végkielégítést nem egy nagyobb összegben, hanem havi részletekben kapják az érintettek. A 2017. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottak, és az aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódott a Magyar Telekom Nyrt. 2018. évi hatékonysági elvárásai miatt.

2018-ban 1181 olyan munkavállalónak szűnt meg a munkaviszonya (2017-ben 1044 főnek), akik számára elbocsátási költséget fizetett a Csoport. A céltartalék 2018. december 31-i egyenlege 164 munkavállalóhoz és rendelkezési állományba vonult alkalmazotthoz kapcsolódik (2017-ben 406 fő).

A 2018 során végrehajtott létszámleépítéssel kapcsolatban 4486 millió forint került kifizetésre (2017-ben 4066 millió forint).

13.2.2 Részvény alapú kifizetések

A részvény alapú kifizetésekkel kapcsolatos részletek a 20.1 megjegyzésben olvashatóak.

13.2.3 Jogi ügyek

A jogi ügyekre képzett céltartalékok összege főleg közigazgatási hatóságoknak, versenyhivatalnak, valamint korábbi munkavállalóknak és kereskedelmi partnereknek jogvita eredményeként várhatóan kifizetésre kerülő összegeket tartalmazza. Számos olyan jogvita van , melyekkel kapcsolatban céltartalék képzésére került sor, de ezek egyedileg nem jelentősek.

13.2.4 Helyreállítási kötelezettségre képzett céltartalék

Az eszközök kapcsán fennálló helyreállítási kötelezettség elsősorban harmadik fél ingatlanán felépített távközlési szerkezetekből fakad. A Csoport minden évben felülvizsgálja a szükséges céltartalékokat. A felülvizsgálat során sem 2018-ban, sem 2017-ben nem következett be jelentős változás.

13.2.5 Egyéb céltartalékok

Az Egyéb céltartalékok egyenlege a garanciális kötelezettségekre, hátrányos szerződésekre és további, egyenként kis összegű tételekre képzett céltartalékokat tartalmaz.

14 EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

millió Ft		2017.	2018.
december 31-én
Egyéb adók és társadalombiztosítási kötelezettségek		14 520	12 708
Bérek	(a)	10 466	12 412
Szerződéses kötelezettségek		-	12 372
Elhatárolt bevételek és kapott előlegek		13 891	2 003
Eszközhöz kapcsolódó kapott előleg	(b)	4 648	1 851
Nem irányító részesedésnek fizetendő osztalék		22	24
Egyéb kötelezettségek		49	25
		43 596	41 395

(a) Bérek

A táblázat Bérek sora tartalmazza az MRP Szervezeten keresztül történő prémiumkifizetésből adódó kötelezettséget is (2018-ban 3391 millió forint). További részletek a 20.1.2.5 megjegyzésben.

(b) Eszközhöz kapcsolódó kapott előleg

2016-ban a Magyar Telekom Nyrt. a digitális hálózatok országos fejlesztésére kiírt pályázat első és második (Magyarország nyugati és keleti részét érintő) körének eredményeként 12,2 milliárd forintnyi európai uniós forrást nyert el Csoport szinten legalább 30 Mbps sebességű vezetékes hálózat fejlesztésére. A Társaság ebből 2018-ban 3318 millió forintot használt föl (2017-ben 1416 millió forintot). A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás részleteit a 9 megjegyzés, a tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésére fordított összeg részleteit a 28. megjegyzés tartalmazza.

15 EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek legnagyobb részét hosszú lejáratú projektekhez kapcsolódó halasztott bevételek és hosszú lejáratú szerződéses kötelezettségek teszik ki. További részletek a 18.4 megjegyzésben.

16 NEMIRÁNYÍTÓ RÉSZESEDÉSEK

A nem irányító részesedések 2016-ig a Makedonski Telekom (MKT) és a Crnogorski Telekom (CT) kisebbségi részvénytulajdonosainak részesedését tartalmazta. A Crnogorski Telekom értékesítése miatt a 2017-es és a 2018-as egyenleg csak a MKT kisebbségi részvénytulajdonosainak részesedését tartalmazza. Lásd még a 26.2.1 megjegyzést.

In HUF millions	MKT	CT (megszűnt)	Egyéb	Összesen
2017. január 1. ..................................................................................................	33 319	9 524	-	42 843
Deklarált osztalék..............................................................................................	(2 728)	-	(592)	(3 320)
Teljes átfogó eredmény.................................................................................	2 879	(2 781)	-	98
Értékesített leányvállalat miatti csökkenés...........................................	-	(6 743)	-	(6 743)
2017. december 31. .......................................................................................	33 470	-	(592)	32 878
Áttérés IFRS 9-re és 15-re (1.3 megjegyzés)........................................	671	-	-	671
Deklarált osztalék..............................................................................................	(3 482)	-	-	(3 482)
Teljes átfogó eredmény.................................................................................	4 374	-	-	4 374
2018. december 31. .......................................................................................	35 033	-	(592)	34 441

16.1 Összesített pénzügyi információk a jelentős nem irányító részesedésekkel rendelkező leányvállalatokról

Az alábbi táblázatok a csoporton belüli kiszűrések előtti összegeket mutatják be.

a) Összesített mérlegek

millió Ft	MKT		CT (megszűnt)
	2017	2018		2017	2018
Forgóeszközök	22 425	24 520		-	-
Rövid lejáratú kötelezettségek	(18 607)	(18 777)		-	-
Befektetett eszközök	97 872	98 786		-	-
Hosszú lejáratú kötelezettségek	(3 660)	(2 875)		-	-
Nettó eszközállomány	98 030	101 654		-	-

b) Összesített eredménykimutatások

millió Ft	MKT		CT (megszűnt)
	2017	2018		2017	2018
Bevételek	51 795	54 680		2 023	-
Adózás előtti eredmény	7 930	8 035		184	-
Adózott eredmény	6 890	6 986		161	-

c) Összesített cash flow kimutatások

millió Ft	MKT		CT (megszűnt)
	2017	2018		2017	2018
Üzleti tevékenységből származó nettó cash- flow	19 227	19 453		3 691	-
Befektetési tevékenységből származó nettó cash-flow	(12 630)	(9 656)		(6 073)	-
Irányító részesedésnek fizetett osztalék/ tőkeleszállítás	(3 566)	(4 550)		-	-
Nem irányító részesedésnek fizetett osztalék/ tőkeleszállítás	(2 728)	(3 482)		-	-
Egyéb pénzügyi tevékenységből származó cash-flow	(2 417)	(1 792)		(4)	-
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash- flow	(8 711)	(9 824)		(4)	-

16.2 Nem irányító tulajdonosokkal bonyolított ügyletek

A nem irányító tulajdonosokkal sem 2018-ban, sem 2017-ben nem volt jelentős tranzakció az osztalékfizetésen kívül.

A Csoportban jelentős nem irányító részesedéssel csak a Macedón Köztársaság rendelkezik, az MKT részvényei által. A Magyar Telekom és az MKT üzleti tevékenysége során nem bonyolított egyedileg jelentős ügyletet sem a 2017-es, sem a 2018-as pénzügyi év során sem a Macedón Köztársaság által ellenőrzött, sem a Macedón Köztársaság jelentős befolyása alatt álló társasággal.

17 LÍZINGEK

17.1 Lízingek – számviteli politikák

A lízingügylet olyan megállapodás, amellyel a lízingbeadó a szerződésben rögzített időszakra egy fizetés vagy fizetések sorozata fejében átadja egy eszköz használatának jogát a lízingbevevőnek. A lízing lehet operatív vagy pénzügyi lízing.

Az ügyletek valós tartalmának elsődlegessége a (jogi) formával szemben számviteli alapelv szerint a gyakorlatban nem csak lízing- megállapodásként feltűntetett szerződések minősülhetnek lízingnek számviteli szempontból.

A Csoport szempontjából különösen a következők lehetnek olyan, potenciálisan lízinget tartalmazó szerződések, amelyek jogi formájukat

tekintve nem lízingszerződések:

▪ egyrészt a hálózatkapacitási jogok átengedéséről szóló megállapodások,

▪ másrészt az outsourcing jellegű megállapodások (azaz egy társaság saját erőforrásai/eszközei/adott tevékenysége/munkavállalói egy

bizonyos körének kiszervezése egy másik társaságba).

Egy megállapodás akkor tartalmaz lízinget, ha a megállapodás teljesítése konkrét eszköz vagy eszközök használatától függ, vagy a megállapodás során az eszköz(ök) használatának joga átruházásra kerül. A megállapodás során akkor kerül átruházásra az eszköz használatának joga, ha a megállapodás során a vevőhöz (lízingbevevő) kerül a mögöttes eszköz használata feletti ellenőrzés joga. Ha egy megállapodás lízinget tartalmaz, akkor a megállapodás lízing elemét operatív vagy pénzügyi lízingként kell besorolni, illetve elszámolni. A megállapodás lízingtől különböző elemét a vonatkozó standard alapján kell elszámolni.

A besorolási és elszámolási szabályok alkalmazása céljából a lízinget tartalmazó megállapodás által megkövetelt fizetéseket és egyéb ellenértéket a megállapodás kezdetekor vagy a megállapodás felülvizsgálatakor, azok relatív valós értéke alapján kell elkülön íteni a lízingre vonatkozó és az egyéb elemekre vonatkozó részekre. Ehhez az elkülönítéshez jelentős becslés alkalmazása válhat szükségessé.

Ha a lízingelt eszköz tulajdonjogával kapcsolatos minden lényeges kockázat és haszon átkerül a lízingbevevőhöz, a lízing pénz ügyi lízingnek minősül. Operatív lízing minden olyan lízingügylet, amely nem minősül pénzügyi lízingnek. Hogy egy lízing pénzügyi vagy operatív lízing-e, az ügylet tényleges tartalmától, és nem a szerződés formájától függ.

a) Pénzügyi lízing – a Csoport, mint lízingbeadó

Egy eszköz lízingbe adása, amikor a Magyar Telekomlényegében a tulajdonjoggal járó összes előnyt és kockázatot átadja, pénzügyi lízing. Pénzügyi lízing esetén a Csoport bevételt és pénzügyi lízingkövetelést jelenít mega lízing kezdetekor. A bevétel megegyezik a járó minimális lízingfizetések és a lízingbe adót illető bármely nem garantált maradványérték becsült jelenértékének összegével (lízingbe történő nettó befektetés). Az értékesített eszköz bekerülési értéke a lízing kezdetekor azéves eredményben kerül megjelenítésre. Minden kapott lízingdíj megbontásra kerül a követelés ésa kamatbevétel között úgy, hogy a pénzügyi lízingbe való nettó befektetésre állandó kamatlábat eredményezzen. A pénzügyi lízing kamatbevétel eleme Kamatbevételként kerül megjelenítés re.

A pénzügyi lízingek főként olyan üzleti ügyfelek rendelkezésére bocsátotteszközöket foglalják magukban, amelyeknél outsourcing- szerződés keretében a Csoport a szolgáltató.

b) Pénzügyi lízing – a Csoport, mint lízingbevevő

Azon ingatlanok, gépek és berendezések lízingjét, ahol a Magyar Telekoma tulajdonjoggal járó összes lényeges előnyt és kockázatot viseli, pénzügyi lízingként számoljuk el. A lízingelt eszköz az eszköz kezdetipiaci értékén, vagy ha az alacsonyabb, a minimális lízingkifizetések becsült jelenértékén kerül értékelésre. Minden lízingdíj-kifizetést felosztásra kerül a fennálló pénzügyi lízingkötelezettség csökkenése és a kamatköltség között. A pénzügyi ráfordításokat nem tartalmazólízingkötelezettségek az Egyéb pénzügyi kötelezettségek között kerülnek kimutatásra a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. A pénzügyi lízing kamatköltség eleme a lízingidőszak alatt kerül elszámolásra az éves eredményben (Kamatköltség), és azegyes időszakokra úgy kerül felosztásra, hogy a fennálló kötelezettség egyenlegére állandó kamatlábat eredményezzen. A kezdeti megjelenítést követően, a lízingel teszközök a rájuk vonatkozó számviteli politikák alapján kerülnek elszámolásra, kivéve, hogy a pénzügyi lízingszerződések keretében beszerzett ingatlanok, gépek és berendezések értékcsökkenési leírásának időtartama a lízing időtartama ésaz eszközök hasznos élettartama közül a rövidebb.

c) Operatív lízing – a Csoport, mint lízingbeadó

Az operatív lízing keretében ügyfeleknek bérbe adott eszközöket a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az ingatlanok, gépek és berendezések között kerülnek nyilvántartásra. Az értékcsökkenésüket azegyéb ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez hasonlóan számoljuk el, a teljes hasznos élettartam alatt. A kapott bérleti díjat lineárisan számoljuk el bevételként a lízingidőszak alatt.

d) Operatív lízing – a Csoport, mint lízingbevevő

Az operatív lízingek keretében történt kifizetések a lízingidőszak alatt az Adózott eredményben (Egyéb működési költségek) lineárisan kerülnek elszámolásra.

e) Visszlízing

Visszlízing alatt a Magyar Telekom eszközének eladását és annak vagy egyrészének Magyar Telekomáltal történő visszlízingelését értjük. Amennyiben a visszlízing pénzügyi lízingnek minősül, az értékesítésen keletkezett nyereség elhatárolásra kerül, és a lízingperiódus során az eredményben kisebb mértékű értékcsökkenésként kerül megjelenítésre. Amennyiben a visszlízing operatív lízingnek minősül, úgy az értékesítés nyeresége vagy vesztesége az értékesítés időpontjában, az eredményben (Egyéb működési bevételek) kerül elszámolásra, mivel azeladási ár az eszköz valós értékéttükrözi. Hasonló módon a lízingkifizetéseket is az eredményben könyveljük (Egyéb működési költségek) egyenletesen a lízingperiódus folyamán.

17.2 Pénzügyi lízingek

17.2.1 Pénzügyi lízing – a Csoport mint lízingbeadó

A pénzügyi lízingek főként olyan üzleti ügyfelek rendelkezésére bocsátott eszközöket foglalják magukban, amelyeknél outsourcingszerződés keretében a Csoport a szolgáltató.

A pénzügyi lízinghez kapcsolódó, jövőbeni követelések 2017. és 2018. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:

2017. december 31-én				2018. december 31-én
millió Ft	Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj- követelés		Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj- követelés
1 éven belül	246	19	265		50	14	64
1-5 év között	163	46	209		161	42	203
5 éven túl	183	31	214		147	70	217
Összesen	592	96	688		358	126	484

A kamatrész a még nem esedékes jövőbeni pénzügyi bevételt tartalmazza. Az egy éven belül esedékes követelések jelenértéke a mérlegben az Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök soron szerepel, míg az egy éven túli követelések az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között kerülnek kimutatásra. A lízingperiódus során elhatárolt pénzügyi bevételt az éves eredményben (Kamatbevételek) számoljuk el.

A nem garantált maradványérték hatása a Csoport eredményére nézve nem jelentős.

17.2.2 Pénzügyi lízing – a Csoport mint lízingbevevő

2017-ben és 2018-ban a pénzügyi lízing kötelezettségek főként olyan épületek eladásához és azok egy részének visszlízingjéhez kapcsolódik, melyek telefonközpontok elhelyezésére szolgálnak. A szerződések jellemzően euróban köttettek, futamidejük 5 –15 év; meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak.

2017. és 2018. december 31-én a visszlízingeléshez kapcsolódó jövőbeni lízingdíj-kötelezettségek az alábbiak szerint alakultak:

2017. december 31-én				2018. december 31-én
millió Ft	Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj- kötelezettség		Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj- kötelezettség
1 éven belül	438	810	1 248		235	764	999
1–5 év között	649	2 577	3 226		850	2 344	3 194
5 éven túl	1 201	1 213	2 414		881	803	1 684
Összesen	2 288	4 600	6 888		1 966	3 911	5 877

A nem visszlízing jellegű pénzügyi lízingtevékenység 2017-ben és 2018-ban főleg ingatlanok lízingeléséhez kapcsolódik. A szerződések futamideje jellemzően 5–10 év, jellemzően meghosszabbítási opcióval és vásárlási opció nélkül.

Nem visszlízinghez kapcsolódó jövőbeni lízingdíj-kötelezettségek 2017. és 2018. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:

2017. december 31-én				2018. december 31-én
millió Ft	Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj- kötelezettség		Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj- kötelezettség
1 éven belül	444	387	831		459	369	828
1–5 év között	626	1 224	1 850		751	1 108	1 859
5 éven túl	815	541	1 356		650	337	987
Összesen	1 885	2 152	4 037		1 860	1 814	3 674

A Csoport nem rendelkezik pénzügyi lízingjeihez kapcsolódó változó bérleti konstrukcióval, és pénzügyi lízingelt eszközeit sem lízingeli tovább másnak.

17.3 Operatív lízingek

17.3.1 Operatív lízing – a Csoport mint lízingbeadó

A következő táblázat mutatja a Csoportnak a mobiltornyok és alközponti berendezések operatív lízingjéből származó jövőbeni lízingköveteléseit, ahol a Magyar Telekom mint lízingbeadó jelenik meg.

millió Ft	2017.	2018.
december 31-én
1 éven belül	411	596
1–5 év között	579	1 181
5 éven túl	523	1 145
Összesen	1 513	2 922

17.3.2 Operatív lízing – a Csoport mint lízingbevevő

Az operatív lízinggel kapcsolatos kötelezettségek elsősorban az új székház, illetve mobiladótornyok alatti terület bérletével, kisebb részben egyéb épületek, hálózatok és egyéb távközlési eszközök bérletével kapcsolatosak. Az alábbi táblázat a Csoport operatív lízingből származó jövőbeni lízingkötelezettségeit tartalmazza:

millió Ft	2017.	2018.
december 31-én
1 éven belül	11 501	21 501
1–5 év között	24 569	52 837
5 éven túl	4 847	71 674
Összesen	40 917	146 012

2018-ban a Csoport a Magyar Telekom Nyrt. új székház birtokbaadását követően, 56 milliárd bérleti díjfizetési kötelezettségnek van kitéve. Emellett operatív lízingkötelezettségek között nagyszámú, egyenként kis összegű lízingszerződés szerepel, amelyek időtartamai különbözőek. Ezek a lízingszerződések 1-től 20 évig terjedő időszakra szólnak, és a legtöbb esetben meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak.

18 BEVÉTELEK

18.1 Bevételek – számviteli politikák

A Csoport bevételek elszámolására vonatkozó számviteli politikái 2017-ről 2018-ra az IAS 18-ról és IAS 11-ről IFRS 15-re történő átállással megváltoztak; ezeket az alábbiakban mutatjuk be.

18.1.1 Termékértékesítés és szolgáltatás értékesítés árbevétele

IAS 18 szerint

A termékértékesítésből származó árbevételt (készülék) akkor kerülnek megjelenítésre, amikor a Csoport átadja a vevőnek az áruk tulajdonlásával járó kockázatokat és hasznokat, az ellenérték megtérülése valószínű, a kapcsolódó költségek és lehetséges vis száruk mértéke megbízhatóan megbecsülhető, a Csoport az eladott árukkal kapcsolatban nem tart meg irányítási részvételt, az árbevétel összege megbízhatóan mérhető. A kockázatok és hasznok átadásának időzítése, a megállapodások egyedi feltételeitől függenek. A termékértékesítés árbevétele a visszárukkal, a kereskedelmi és mennyiségi kedvezményekkel csökkentett értéken kerül értékelésre.

A Csoport a szolgáltatásnyújtásból származó árbevételt a szolgáltatás mérlegfordulónapi teljesítési foka arányában jeleníti meg. A teljesítési fok megállapításának a módszere a szolgáltatás típusától függ.

IFRS 15 szerint

Az IFRS 15 alapelve az, hogy az ígért áruk vagy szolgáltatások vevő számára való átadásának bemutatása érdekében a gazdálkodó egységek olyan összegű bevételt jelenítsenek meg, amely azt az ellenértéket (vagyis fizetést) tükrözi, amelyre a gazdálkodó egység az említett árukért vagy szolgáltatásokért várakozása szerint jogosultságot szerez.

Akkor számolunk el bevételt, amikor valószínű, hogy a Csoport be fogja szedni azt az ellenértéket, amelyre az áruk vagy szolgáltatások vevőnek való átadásáért jogosultságot fog szerezni. Ha a Csoport úgy értékeli, hogy az ellenértékösszeg beszedése nem biztosított (pl. később a vevő fizetési képessége vagy szándéka jelentősen romlik), a Csoport a szerződés (a kintlévő áruk és jövőbeli szolgáltatások) fennmaradó részét akkor számolja el, ha befolyt az ellenérték. Ez a döntés nem érinti a nyilvántartott eszközöket és a már kielégített a teljesítési kötelmek bevételét.

Bevétel akkor kerül megjelenítésre, amikor (vagy amint) az ígért áru vagy szolgáltatás vevőnek való átadásával kielég íti a teljesítési kötelmet. Az eszköz átadottnak minősülhet idővel vagy egy időpontban, ami hatással van a bevétel megjelenítésének idejére.

Gyakorlati megoldásként a Csoport a leírt módszereket egyedi vevőszerződések helyett a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfóliójára is alkalmazza. A portfolió megközelítés elfogadható, ha a Csoport ésszerűen azt várja, hogy a standard portfólióra való alkalmazása nem jár lényegesen eltérő hatással a pénzügyi kimutatásokra, mint a standardnak a portfóliót alkotó egyedi szerződésekre (vagy teljesítési kötelmekre) való alkalmazása. Ez azt is jelenti, hogy a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfoliója nem feltétlen azonos termékekre vonatkozó szerződéseket tartalmaz.

Áttérés

A Magyar Telekom az egyszerűsített visszamenőleges megközelítést alkalmazta, vagyis azon szerződéseket, melyek 2018. január 1 -vel nem voltak tejesítettek, úgy számolja el, mintha azok kezdettől fogva az IFRS 15 szerinte lettek volna elszámolva. Az áttérésből származó halmozott hatást 2018-ban a saját tőke nyitóegyenlege korrekciójaként számoltuk el. A megelőző évek összehasonlító adatai nem kerültek korrigálásra. Az IFRS 15-re való áttérés azt jelenti, hogy a bevétel korábban kerül elszámolásra, a költségek pedig később azon szerződések esetében, melyeket 2018. január 1-ével még nem kötöttek meg. Ugyanakkor, bár az új standardra való áttérés számviteli hatása közvetlenül a saját tőkében került elszámolásra, a 2018-as eredményre vonatkozó kimutatásban a hatás csak azon változásokra vonatkozik, melyek abban a pillanatban merültek fel, amikor a bevételek és a költségek teljesültek.

Fő elvek

▪ Ha a Csoport áruk vagy szolgáltatások vevőnek történő átadásával hamarabb teljesít, mint a vevő kifizeti az ellenértéket vagy a fizetés esedékessé válik, a Csoport a szerződést szerződéses eszközként mutatja be, levonva a követelésként bemutatott összeget. Egy szerződéses eszköz a Csoport ellenértékhez valójoga az általa a vevőnek átadott árukért vagy szolgáltatásokért.

▪ A több elemű csomagoknál (pl. mobilszolgáltatási előfizetés és készülék) előre leszállított támogatott termékek esetén a teljes bevétel nagyobb része kapcsolódik azelőre leszállított komponenshez (a mobilkészülékhez), így a bevétel korábban kerül

elismerésre. Ez vezet a Szerződéses eszközök - ügyfélszerződésből eredő, jogilag még nem létező követelések – mérlegben történő megjelenítéséhez.

▪ Ugyanakkor magasabb készülékértékesítési és alacsonyabb szolgáltatási bevételeket eredményezett.

▪ Az értékesítési jutalékok (ügyfélszerzési költségek) aktiválásra kerülnek a mérlegszerződéses költségek során és elszámolásukra az ügyfél megtartásának becsült időszaka alatt kerül sor.

▪ A szerződéses kötelezettségek (melyeket halasztott bevételként már a múltban is kötelezettségként ismertünk el, majd az áttéréssel átsorolásra kerültek) ügyfélszerződésenként a kapcsolódó szerződéses eszközökkel nettó módon kerülnek kimutatásra.

▪ Xxxxx megítélésében, hogy a Magyar Telekom saját nevében (megbízó=bruttó bevétel) vagy más nevében (ügynök=nettó bevétel) értékesít, nem történt jelentős változás.

▪ A bevételek elismerésekor összeg és időzítés szempontjából figyelmen kívül hagyjuk a finanszírozási komponenseket, amennyiben az ígért áru vagy szolgáltatás a vevőnek valóátadása és az említettáruvagy szolgáltatás vevő általi kifizetése közötti időszak legfeljebb egyév lesz.

▪ Ha egy licenc nyújtására vonatkozó ígéret különállónak minősül a szerződésben ígért egyéb áruktól vagy szolgáltatásoktól, akkor a licenc nyújtására vonatkozó ígéret elkülönült teljesítési kötelem és a Csoportnak meg kell állapítania, hogy a licenc vevőnek való átadására folyamatosan vagy konkrét időpontban kerül-e sor.

18.1.2 Operatív lízingek árbevétele

Az operatív lízingszerződésekből származó bevételek árbevételként a lízing futamideje alatt, lineárisan kerülnek elszámolásra. A lízing ösztönzők a teljes lízingbevétel integráns részeként a lízing futamideje alatt kerülnek elszámolásra. Az operatív lízingekből származó árbevétel jellemzően a Rendszer-integrációs és IT-árbevételek között kerülnek elszámolásra.

18.2 A fő szolgáltatási üzletágak árbevétele

18.2.1 Mobil- és vezetékes távközlési árbevétel

A Magyar Telekom árbevétele elsősorban az ügyfelei és egyéb harmadik fél részére, a Magyar Telekom telekommunikációs hálózatán

keresztül nyújtott szolgáltatásaiból és termékek értékesítéséből származik.

Az előfizetői szerződés az igénybe vett hang, internet-, adat- vagy multimédia-szolgáltatásnak megfelelően jellemzően készülékértékesítést, előfizetési díjat és havi forgalmi díjat tartalmaz.

A forgalmi árbevételek elszámolása a szolgáltatás igénybevételének időtartama alapján történik a szerződéses díj, valamint a jóváírások és kedvezmények összegének figyelembevételével. Az előfizetési díjak abban az időszakban kerülnek megjelenítésre, amely időszakra vonatkoznak. IFRS 15 esetében a felhasználáson alapuló ellenérték (pl. forgalmi bevételek) általában nem része az ügyleti árnak, mivel a Csoportnak a szerződés létrejöttekor nincs joga ellenértékre.

A Csoport ügyfeleinek keskeny- és szélessávú hozzáférést biztosít vezetékes, mobil- és tévéelosztó hálózatához. A hirdetési bevételek abban az időszakban kerülnek elszámolásra, amelyikben a hirdetések megjelennek.

Az emelt díjas szolgáltatások árbevétele bruttó módon kerül elszámolásra, amennyiben a szolgáltatásnak a Magyar Telekom-hálózaton keresztül történő nyújtása a Csoport felelőssége, és a Csoport állapítja meg e szolgáltatások árát, valamint jelentős kockázatot visel ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan; egyéb esetekben nettó módon történik az elszámolás.

Az ügyfelek vásárolhatnak mobilfeltöltő, nyilvánostelefon- és internetkártyákat, amelyekkel meghatározott ideig használhatják a Magyar Telekom hálózatát. Az ilyen típusú szolgáltatásokért az ügyfél a kártya megvásárlásakor fizet. A fenti kártyák értékesítéséből származó árbevételt azegységek felhasználásakor, a fel nem használt egységekre eső árbevétel pedig az egységek lejáratakor kerül megjelenítésre.

A Magyar Telekomtávközlési hálózatát használó más távközlési szolgáltatók és azok roamingügyfelei, akiknek hívása a Magyar Telekom hálózatában végződik, vagy azon átmegy, a Magyar Telekom szempontjából harmadik félnek minősülnek. Ez a nagykereskedelmi (bejövő) forgalmi árbevételt a használat időszakában kerül megjelenítésre. A kapott árbevétel egy része gyakran más szolgáltatóknak kerül kifizetésre (összekapcsolás) hálózatuk használatáért. A tranzithívások árbevétele és költségei az

eredményre vonatkozó kimutatásban bruttó módon, a használat időszakában kerülnek elszámolásra, mivel e szolgáltatásokat elsődlegesen a Csoport nyújtja saját hálózatán, és szabadon határozza meg a szolgáltatások árát.

IAS 18 szerint

A Csoport ezen megállapodások díjelemeit különálló árbevételelemként kezeli, és az árbevételeket a maradványérték-módszer segítségével sorolja a bemutatott kategóriákba. Ezeket azelemeket azonosítjuk, és külön kezeljük, mivel önmagukban isképviselnek értéket, és nemcsak csomagban lehet értékesíteni őket, hanem önmagukban is. A Csoportezért a maradványérték-módszert alkalmazza ezen árbevételelemek meghatározásához, azaz a megállapodás szerint értékesített elemekhez rendelt ellenérték megegyezik a teljes ellenérték és a még nem teljesített szolgáltatás valós értékének különbségével. Azértékesített elemekhez allokált árbevétel csak akkora összeget tartalmazhat, mely nem függa további szolgáltatások teljesítésétől (a nem függő összeg). Az elszámolható árbevételt tehát bekorlátozza azaz összeg, melyet úgy kaptunk, hogy az nem függ a még nem teljesített szolgálta tási elemektől. A vezetékes és mobil szolgáltatások árbevétele akkor kerül elszámolásra, amikor a szolgáltatást nyújtják a szerződésben meghatározott feltételek és kikötések szerint. A távközlési készülékek és kiegészítők eladásához kapcsolódó árbevételeket és ráfordításokat akkor könyveljük, amikor a terméket átadtuk, feltéve, hogy nincsenek olyan nem teljesített kötelezettségek, amelyek befolyásolhatják a megállapodás ügyfél részéről történő végleges elfogadását. 12 hónapon túli részletre történő értékesítés e setén azonnali árbevételként a részletfizetések jelenértéke kerül elszámolásra.

IFRS 15 szerint

A szerződések gyakran úgy kerülnek értékesítésre a vevőnek, hogy két vagytöbb komponens közötti kereszttámogatást tartalmaznak. Egy jellemző példa, amikor egy mobil telefon a piaci értékénél jelentősen alacsonyabb áron kerül értékesítésre egycsomagban egy 12 vagy 24 hónapos szolgáltatási szerződéssel. Kereskedelmi szempontból a mobil telefonon jelentkező támogatás a szolgáltatási díjon keresztül kerül kompenzálásra.

Ezen kiigazítási követelménnyel („alapkiigazításként” isdefiniálva) a kereszttámogatást vagy egy átfogó csomagdiszkontot a csomag egyes komponenseire kell felosztani, így a bevétel általánosságban a csomag diszkontált árunak és/vagy szolgáltatásnak az éri ntett tételek közötti megfelelő elosztásának valósértékét tükrözi.

A bevétel minden egyes komponensre megállapításra kerül a tranzakciós árnak az egyes komponensekre, azok egyedi eladási árainak arányában való felosztásával.

18.2.2 Rendszerintegrációs és IT-árbevétel

A hálózati szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, amelyek kiterjednek az ügyfelek részére kommunikációs hálózat telepítésére és üzemeltetésére, átlagosan 2-3 évesidőtartamot fednek le.

Kiszervezett szolgáltatásokból származó árbevétel a szerződés feltételeinek megfelelően ténylegesen nyújtott szolgáltatás mértékében és időpontjában számolható el. A szerződéseket az IFRIC 4 követelményeinek megfelelően megvizsgáljuk. Amennyiben a szerződés tartalmaz lízing megállapodást, az abból származó árbevételtaz IAS 17 – Lízingek szerint, a 17. megjegyzésben leírtaknak megfelelően számoljuk el.

A rendszer-integrációs szerződések testre szabott termék és/vagy szolgáltatások nyújtására terjednek ki, a szerződésekből származó árbevételtáltalában a következő szerződéstípusok valamelyike fedi le: rögzített áras, idő- vagy anyagfelhasználás-alapú szerződés.

IAS 18 szerint

A rögzített áras szerződések esetében az árbevételtteljesítményarányosan számoljuk el, a felmerült és teljes becsült költségek arányának figyelembe vételével. Az idő- és anyagfelhasználás alapján számlázott szerződések esetében az árbevételt a szolgáltatás nyújtásakor számoljuk el.

A karbantartási szerződésekből származó árbevétel (amely általában rögzített havidíj) elszámolása a teljes szerződéses periódus alatt vagy a szolgáltatás nyújtásakor történik. A karbantartási szerződéseken kívül végzett javítások után számlázott árbevételek a ráfordított idő és a felhasznált anyagok költsége alapján a szolgáltatás nyújtásakor kerülnek elszámolásra.

Hardver- és szoftverértékesítésből és eladás jellegű lízingekből származó árbevétel akkor kerül elszámolásra, amikor a termékhez kapcsolódó tulajdonosi jellegűkockázatok jelentős része átkerült az ügyfélhez, feltéve, hogy nincsenek olyan nem teljesített

kötelezettségek, amelyek befolyásolják a megállapodás ügyfél általi végső elfogadását. Azilyen jellegű árbevételhez kapcsolódó költségek elszámolása ésaz árbevétel megjelenítése egy időben történik.

Kivitelezési szerződésekből származó árbevételek megjelenítése a készültségi fok arányában történik. A készültségi fok megállapítása az adott időpontig felmerült költségek becsült összköltséghez viszonyított aránya alapján történik. A kivitelezési szerződésekből eredő követelések a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a Követelések között vannak nyilvántartva. Amennyiben a ténylegesen felmerült ésbecsült költségek meghaladják azadott szerződésből származó árbevételt, a várható teljes veszteséget azonnal el kell ismerni céltartalékkal szemben, a Közvetlen költségek részeként.

IFRS 15 szerint

A Magyar Telekom az áruk és szolgáltatások feletti ellenőrzést folyamatosan adja át, tehát a teljesítési kötelmek kielégítése és a bevételek elismerése folyamatosan történik abban az esetben, ha teljesül a követekező feltételek valamelyike:

▪ a vevő a Magyar Telekomáltali teljesítéssel egyidőben megkapja és elfogyasztja a Magyar Telekom általi teljesítésből származó

hasznot

▪ a Magyar Telekomáltali teljesítés olyan eszközt hoz létre vagy olyan eszköz értékét növeli, amely felett létrehozása vagy értékének növelése pillanatától a vevő gyakorol ellenőrzést

▪ a Magyar Telekomáltali teljesítés nem hoz létre a Magyar Telekom számára alternatív módon hasznosítható eszközt és a Magyar Telekom érvényesíthető joggal rendelkezik az adott időpontig elvégzettteljesítés után járó kifizetéshez.

Ha a teljesítési kötelem nem folyamatosan kerül kielégítésre, a Magyar Telekom a teljesítési kötelmet konkrét időpontban elégíti k i.

Karbantartási szolgáltatásokból (általában havi fix díjazással) származó bevétel folyamatosan kerül elismerésre. Javításokból származó bevétel, melyek nem részei a karbantartási szerződésnek, a ledologzott idő ésa felhasznált anyagok alapjánkerül kiszámlázásra és konkrét időpontban került elszámolásra.

Hardver értékesítésből és értékesítés-típusú lízingből származó bevétel akkor került elismerésre, amikor a vevő ellenőrzést szerez a termék felett.

A teljesítés előrehaladásának meghatározásához a Magyar Telekom az inputmódszert alkalmazza. A Magyar Telekom a bevételt a Magyar Telekomáltal a teljesítési kötelemkielégítése kapcsán tett erőfeszítéseknek vagy felhasznált inputoknak (példálul a felhasznált erőforrások, a ledolgozott munkaórák, a felmerült költségek, az eltelt idő vagy a felhasznált gépidő) az adott teljesítési kötelem kielégítéséhez szükséges összes várt input arányában jeleníti meg.

18.3 Árbevétel az eredménykimutatásban és az egyéb átfogó jövedelemben

18.3.1 Vevői szerződésekből származó bevétel alábontása

Az alábbi táblázatban a 2018-asegyenlegek IFRS 15-tel összhangban kerültek meghatározásra, míg a 2017-esegyenlegek IAS 18 és

IAS 11 szerint vannak bemutatva. Az IFRS 15-re valóáttérés hatásait az 1.3 megjegyzésben mutatjuk be.

millió Ft	2017.	2018.
december 31-én végződött években
Mobil bevételek
Hang alapú kiskereskedelmi	141 185	133 512
Hang alapú nagykereskedelmi	9 987	9 845
Adatbevételek	73 992	80 881
SMS	17 259	19 175
Készülékértékesítés árbevétele	64 210	87 423
Egyéb mobilbevételek	16 023	12 309
Mobil bevételek összesen	322 656	343 145
Vezetékes bevételek
Hang alapú kiskereskedelmi	45 977	42 695
Szélessávú kiskereskedelmi	49 334	51 449
Tévé	45 188	47 098
Készülékértékesítés árbevétele	9 254	18 132
Adatbevételek kiskereskedelmi	10 690	9 367
Nagykereskedelmi bevétel	19 050	19 879
Egyéb vezetékes bevételek	16 615	18 281
Vezetékes bevételek összesen	196 108	206 901
Rendszerintegráció/Információtechnológiai bevételek	87 485	107 058
Energiaszolgáltatásból származó bevételek	4 602	-
	610 851	657 104
Ebből:
Vevői szerződésekből származó bevételek	n.a.	639 605
Egyéb forrásból származó bevételek	n.a.	17 499

Az Egyéb forrásból származó bevételek ingatlan és hálózat bérleti díjakat tartalmaznak, melyek a fenti táblázatban a vezetékes nagykereskedelmi bevételek és a vezetékes egyéb bevételek között szerepelnek.

A készülékértékesítés bevétele konkrét időpontban, míg a szolgáltatások bevétele folyamatosan kerül elszámolásra. A rendszerintegráció

/információtechnológiai bevételek nagyrészt folyamatosan, kisebb mértékig konkrét időpontban kerülnek elszámolásra. 2018-ban rendszerintegráció /információtechnológiai bevételek megközelítőleg 70%-a folyamatosan került elszámolásra.

A Csoport egy ügyfele sem minősül jelentős bevételi forrásnak. Nincs olyan külső fél (vagy külső fél vagy kormányzat közös irán yítása alatt áló gazdálkodók általunk ismert csoportja), akivel a Csoport forgalma a 10 százalékot meghaladná.

A bevételek földrajzi bontását ld. a 33. megjegyzésben.

18.4 Vevői szerződésekhez kapcsolódó eszközök és kötelezettségek

A Csoport szerződéses eszközei ki nem számlázott összegeket foglalnak magukban, melyek jellemzően hosszú lejáratú szerződéseken

alapuló értékesítésekből származnak, amikor az elismert bevétel meghaladja a vevőnek kiszámlázott összeget. A szerződéses eszközök rövid lejáratú részét a Vevőkövetelések és egyéb eszközök között, a hosszú lejáratú részét az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között mutatjuk ki a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.

A szerződéses kötelezettségek előlegeket, a felmerült költségeket meghaladó kiszámlázásokat és halasztott bevételeket foglalnak magukba. A szerződéses kötelezettségek rövid lejáratú részét az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között, a hosszú lejáratú részét az Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.

millió Ft	2017.	2018.
Szerződéses eszközök – rövid lejáratú..............................................	-	17 820
Szerződéses eszközök – hosszú lejáratú...........................................	-	3 560
Szerződéses kötelezettségek – rövid lejáratú.....................................	-	(12 372)
Szerződéses kötelezettségek – hosszú lejáratú .................................	-	(428)
Nettó szerződéses eszközök (kötelezettségek) ..................................	-	8 580
A beszámolási időszakban megjelenített bevétel, amely az időszak kezdetén a szerződéses kötelezettségek egyenlegének része volt......	-
		7 700
A vevői szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült költségekből származó megjelenített eszközök .....................................................	-	4 532
A beszámolási időszakban megjelenített amortizáció.........................	-	(5 721)

A nettó szerződéses eszközeink növekedését 2017. december 31-ről 2018. december 31-re elsősorban az IFRS 15 standard első alkalmazása okozta. A szerződéses eszközök 2018. évi növekedését a Csoport távközlési ügyfeleivel kötött új 2018-as szerződései eredményezték.

A szerződéses kötelezettségek 2018. évi növekedését az új feltöltőkártyás előfizetői szerződések és kivitelezési szerződések eredményezték.

A szerződéses eszközökre elszámoltértékvesztést a vevőkövetelésekkel együtt a 4.2.2.2 megjegyzésben mutatjuk be, melyek összege

1469 millió forint volt 2018. december 31-én.

2018. december 31-én a fennmaradó teljesítési kötelemre felosztott tranzakciós ár halmozott összege 132 042 millió forint, melyet a

Csoport szolgáltatás nyújtás bevételeként számol el, ami várhatóan a következő 13-30 hónap során merül fel.

A Társaság a beszámolási időszakban nem jelenít meg bevételt a korábbi időszakokban kielégített (vagy részben kielégített) teljesítési kötelmek kapcsán, mivel az IFRS 15 standardot először 2018-ban alkalmazta.

Document Metadata

Table of Contents

KONSZOLIDÁLT ÉVES JELENTÉSE

Document Metadata