MELLÉKLETEK
OPUS TITÁSZ ÁRAMHÁLÓZATI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA
MELLÉKLETEK
TARTALOMJEGYZÉK
1. AZ OPUS TITÁSZ ZRT. TERÜLETI ILLETÉKESSÉGE 5
2. GARANTÁLT SZOLGÁLTASOK 14
3. A VILLAMOSENERGIA-SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGI JELLEMZŐI 31
3.1. Kiinduló megállapítások 31
3.2. A feszültség minimális minőségi követelményei és az elvárt színvonal mérőszámai 31
4. ELJÁRÁSREND A ROTÁCIÓS KIKAPCSOLÁSI REND (RKR) KIDOLGOZÁSÁRA,
AKTUALIZÁLÁSÁRA ÉS ALKALMAZÁSÁRA 35
5. A KÖZCÉLÚ HÁLÓZATRA TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁS ÉS A KÖZCÉLÚ HÁLÓZAT HASZNÁLATÁNAK MŰSZAKI FELTÉTELEI 39
5.1. Hálózatra kapcsolás előzetes, alapvető feltételei 39
5.2. Betartandó jogszabályok, szabványok 39
5.3. Hálózatra kapcsolás műszaki feltételei 39
5.4. Új épület bekapcsolása 42
5.5. Meglévő épületek csatlakozásával kapcsolatos előírások 49
5.6. Magasabb feszültségű csatlakozási pontra történő áttérés 49
6. A KÖZCÉLÚ VILLAMOS HÁLÓZATRA CSATLAKOZÁS PÉNZÜGYI ÉS MŰSZAKI FELTÉTELEI 51
7. KÖZVILÁGÍTÁS ÜZEMELTETÉSÉNEK MŰSZAKI FELTÉTELEI 64
7.1. Általános meghatározás 64
7.2. Hibajavítása, üzemzavar elhárítás 64
7.3. Biztonságtechnikai, munkavédelmi oktatás 65
8. SZERZŐDÉSEK 68
8.1. Igénybejelentő 69
8.2. Hálózati csatlakozási Szerződések 82
8.3. Hálózathasználati Szerződések 112
8.4. KÖZCÉLÚ KÖZVILÁGÍTÁSI HASZNÁLATI SZERZŐDÉS a Közvilágítási berendezések közcélú elosztóhálózat tartószerkezeteire való elhelyezésére 131
8.5. Üzemviteli megállapodás közvilágítási berendezések közcélú elosztóhálózat tartószerkezeteire való elhelyezéséről, üzembentartásáról, és az együttműködés szabályairól 141
8.6. Beruházókkal kötendő vállalkozási szerződés-minták közcélú hálózat fejlesztésére . 159
9. VILLAMOSENERGIA-IPARI ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK 175
9.1. Villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárások 175
9.2. Építési engedélyezési eljárások saját ingatlanon 176
9.3. Építési engedélyezési eljárások idegen ingatlanon 177
10. MÉRŐBERENDEZÉSEK FELSZERELÉSÉNEK, HITELESÍTÉSÉNEK,
KARBANTARTÁSÁNAK RENDJE 183
10.1. Cél 183
10.2. Eljárás 183
11. A KÉRDŐÍV TARTALMI ELEMEI A FELHASZNÁLÓK PROFILHOZ TÖRTÉNŐ HOZZÁRENDELÉSÉHEZ 184
12. VÉDENDŐ FOGYASZTÓK NYILVÁNTARTÁSÁBA TÖRTÉNŐ FELVÉTEL /
NYILVÁNTARTÁSÁBA VÉTEL MEGHOSSZABBÍTÁSA IRÁNT 186
13. ÁLTALÁNOS ELJÁRÁS ERŐMŰVEK HÁLÓZATRA CSATLAKOZTATÁSA ESETÉN 195 14. KÖZVILÁGÍTÁSI NAPTÁR 201
15. ELOSZTÓI ENGEDÉLYES RUGALMASSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK BESZERZÉSÉRE ÉS NEM PIACI ALAPÚ TEHER-ÚJRAELOSZTÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 208
M1 SZ. MELLÉKLET
1. AZ OPUS TITÁSZ ZRT. TERÜLETI ILLETÉKESSÉGE
Ssz. | Község (város) neve | Megye | |
1. | Abádszalók | Jász-Nagykun-Szolnok | |
2. | Abony | Pest | |
3. | Xxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
4. | Alattyán | Jász-Nagykun-Szolnok | |
5. | Anarcs | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
6. | Apagy | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
7. | Aranyosapáti | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
8. | Álmosd | Hajdú-Bihar | |
9. | Ártánd | Hajdú-Bihar | |
10. | Bagamér | Hajdú-Bihar | |
11. | Bakonszeg | Hajdú-Bihar | |
12. | Baktalórántháza | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
13. | Xxxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
14. | Balmazújváros | Hajdú-Bihar | |
15. | Xxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
16. | Xxxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
17. | Báránd | Hajdú-Bihar | |
18. | Bátorliget | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
19. | Bedő | Hajdú-Bihar | |
20. | Xxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
21. | Beregdaróc | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
22. | Beregsurány | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
23. | Berekböszörmény | Hajdú-Bihar | |
24. | Berekfürdő | Jász-Nagykun-Szolnok | |
25. | Berettyóújfalu | Hajdú-Bihar | |
26. | Berkesz | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
27. | Besenyőd | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
28. | Besenyszög | Jász-Nagykun-Szolnok | |
29. | Beszterec | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
30. | Békésszentandrás | Békés | |
31. | Bihardancsháza | Hajdú-Bihar | |
32. | Biharkeresztes | Hajdú-Bihar | |
33. | Biharnagybajom | Hajdú-Bihar | |
34. | Bihartorda | Hajdú-Bihar | |
35. | Biharugra | Békés | |
36. | Xxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
37. | Bocskaikert | Hajdú-Bihar | |
38. | Bojt | Hajdú-Bihar | |
39. | Botpalád | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
40. | Bököny | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
41. | Bucsa | Békés | |
42. | Buj | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
43. | Cégénydányád | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
44. | Cibakháza | Jász-Nagykun-Szolnok | |
45. | Csabacsűd | Békés | |
46. | Csataszög | Jász-Nagykun-Szolnok | |
47. | Csaholc | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
48. | Csaroda | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
49. | Császló | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
50. | Csegöld | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
51. | Csenger | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Ssz. | Község (város) neve | Megye | |
52. | Csengersima | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
53. | Csengerújfalu | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
54. | Cserkeszőlő | Jász-Nagykun-Szolnok | |
55. | Csépa | Jász-Nagykun-Szolnok | |
56. | Csökmő | Hajdú-Bihar | |
57. | Xxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
58. | Darvas | Hajdú-Bihar | |
59. | Debrecen | Hajdú-Bihar | |
60. | Demecser | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
61. | Derecske | Hajdú-Bihar | |
62. | Dévaványa | Békés | |
63. | Dombrád | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
64. | Döge | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
65. | Ebes | Hajdú-Bihar | |
66. | Ecsegfalva | Békés | |
67. | Egyek | Hajdú-Bihar | |
68. | Encsencs | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
69. | Eperjeske | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
70. | Esztár | Hajdú-Bihar | |
71. | Érpatak | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
72. | Fábiánháza | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
73. | Fegyvernek | Jász-Nagykun-Szolnok | |
74. | Fehérgyarmat | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
75. | Fényeslitke | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
76. | Folyás | Hajdú-Bihar | |
77. | Földes | Hajdú-Bihar | |
78. | Furta | Hajdú-Bihar | |
79. | Fülesd | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
80. | Xxxxx | Xxxxx-Bihar | |
81. | Fülpösdaróc | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
82. | Füzesgyarmat | Békés | |
83. | Gacsály | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
84. | Garbolc | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
85. | Xxxxxxxx | Xxxxx-Bihar | |
86. | Gávavencsellő | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
87. | Gelénes | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
88. | Xxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
89. | Geszteréd | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
90. | Géberjén | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
91. | Xxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
92. | Görbeháza | Hajdú-Bihar | |
93. | Xxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
94. | Gyomaendrőd | Békés | |
95. | Győröcske | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
96. | Győrtelek | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
97. | Gyulaháza | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
98. | Xxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
99. | Xxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
100. | Hajdúbagos | Hajdú-Bihar | |
101. | Hajdúböszörmény | Hajdú-Bihar | |
102. | Hajdúdorog | Hajdú-Bihar | |
103. | Hajdúhadház | Hajdú-Bihar | |
104. | Hajdúnánás | Hajdú-Bihar |
Ssz. | Község (város) neve | Megye | |
105. | Hajdúsámson | Hajdú-Bihar | |
106. | Hajdúszoboszló | Hajdú-Bihar | |
107. | Hajdúszovát | Hajdú-Bihar | |
108. | Hencida | Hajdú-Bihar | |
109. | Hermánszeg | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
110. | Hetefejércse | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
111. | Xxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
112. | Hortobágy | Hajdú-Bihar | |
113. | Hosszúpályi | Hajdú-Bihar | |
114. | Hunyadfalva | Jász-Nagykun-Szolnok | |
115. | Ibrány | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
116. | Ilk | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
117. | Xxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
118. | Jánkmajtis | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
119. | Xxxxxxxxx | Xxxx-Nagykun-Szolnok | |
120. | Xxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
121. | Jászalsószentgyörgy | Jász-Nagykun-Szolnok | |
122. | Jászboldogháza | Jász-Nagykun-Szolnok | |
123. | Jászkarajenő | Pest | |
124. | Jászladány | Jász-Nagykun-Szolnok | |
125. | Jéke | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
126. | Kaba | Hajdú-Bihar | |
127. | Karcag | Jász-Nagykun-Szolnok | |
128. | Kállósemjén | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
129. | Kálmánháza | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
130. | Kántorjánosi | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
131. | Kemecse | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
132. | Kenderes | Jász-Nagykun-Szolnok | |
133. | Kengyel | Jász-Nagykun-Szolnok | |
134. | Kertészsziget | Békés | |
135. | Kék | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
136. | Kékcse | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
137. | Kérsemjén | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
138. | Kétpó | Jász-Nagykun-Szolnok | |
139. | Kisar | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
140. | Kishódos | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
141. | Kisléta | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
142. | Kismarja | Hajdú-Bihar | |
143. | Kisnamény | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
144. | Kispalád | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
145. | Kisszekeres | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
146. | Kisújszállás | Jász-Nagykun-Szolnok | |
147. | Kisvarsány | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
148. | Kisvárda | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
149. | Kocsord | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
150. | Kokad | Hajdú-Bihar | |
151. | Komádi | Hajdú-Bihar | |
152. | Komlódtótfalu | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
153. | Komoró | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
154. | Konyár | Hajdú-Bihar | |
155. | Kótaj | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
156. | Kölcse | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
157. | Kömörő | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Ssz. | Község (város) neve | Megye | |
158. | Körösnagyharsány | Békés | |
159. | Körösszakál | Hajdú-Bihar | |
160. | Körösszegapáti | Hajdú-Bihar | |
161. | Kőröstetétlen | Pest | |
162. | Körösújfalu | Békés | |
163. | Kőtelek | Jász-Nagykun-Szolnok | |
164. | Kuncsorba | Jász-Nagykun-Szolnok | |
165. | Xxxxxxxxx | Xxxx-Xxxxxxx-Szolnok | |
166. | Kunmadaras | Jász-Nagykun-Szolnok | |
167. | Kunszentmárton | Jász-Nagykun-Szolnok | |
168. | Laskod | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
169. | Levelek | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
170. | Létavértes | Hajdú-Bihar | |
171. | Xxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
172. | Lövőpetri | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
173. | Magosliget | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
174. | Magy | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
175. | Magyarhomorog | Hajdú-Bihar | |
176. | Martfű | Jász-Nagykun-Szolnok | |
177. | Xxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
178. | Xxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
179. | Máriapócs | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
180. | Márokpapi | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
181. | Xxxxxxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
182. | Xxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
183. | Mesterszállás | Jász-Nagykun-Szolnok | |
184. | Mezőhék | Jász-Nagykun-Szolnok | |
185. | Mezőladány | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
186. | Mezőpeterd | Hajdú-Bihar | |
187. | Mezősas | Hajdú-Bihar | |
188. | Mezőtúr | Jász-Nagykun-Szolnok | |
189. | Méhtelek | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
190. | Xxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
191. | Mikepércs | Hajdú-Bihar | |
192. | Xxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
193. | Monostorpályi | Hajdú-Bihar | |
194. | Nagyar | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
195. | Nagycserkesz | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
196. | Nagydobos | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
197. | Nagyecsed | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
198. | Nagyhalász | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
199. | Nagyhegyes | Hajdú-Bihar | |
200. | Nagyhódos | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
201. | Nagyiván | Jász-Nagykun-Szolnok | |
202. | Nagykálló | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
203. | Nagykereki | Hajdú-Bihar | |
204. | Nagykörű | Jász-Nagykun-Szolnok | |
205. | Nagyrábé | Hajdú-Bihar | |
206. | Nagyrév | Jász-Nagykun-Szolnok | |
207. | Nagyszekeres | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
208. | Nagyvarsány | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
209. | Napkor | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
210. | Nábrád | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Ssz. | Község (város) neve | Megye | ||
211. | Nádudvar | Hajdú-Bihar | ||
212. | Nemesborzova | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
213. | Nyíracsád | Hajdú-Bihar | ||
214. | Nyíradony | Hajdú-Bihar | ||
215. | Nyírábrány | Hajdú-Bihar | ||
216. | Nyírbátor | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
217. | Nyírbéltek | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
218. | Nyírbogát | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
219. | Nyírbogdány | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
220. | Nyírcsaholy | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
221. | Nyírcsászári | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
222. | Nyírderzs | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
223. | Nyíregyháza | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
224. | Nyírgelse | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
225. | Nyírgyulaj | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
226. | Nyíribrony | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
227. | Nyírjákó | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
228. | Nyírkarász | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
229. | Nyírkáta | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
230. | Nyírkércs | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
231. | Nyírlövő | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
232. | Nyírlugos | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
233. | Nyírmada | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
234. | Nyírmártonfalva | Hajdú-Bihar | ||
235. | Nyírmeggyes | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
236. | Nyírmihálydi | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
237. | Nyírparasznya | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
238. | Nyírpazony | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
239. | Nyírpilis | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
240. | Nyírtass | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
241. | Nyírtelek | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
242. | Nyírtét | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
243. | Nyírtura | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
244. | Nyírvasvári | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
245. | Olcsva | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
246. | Olcsvaapáti | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
247. | Ófehértó | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
248. | Ópályi | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
249. | Öcsöd | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
250. | Ököritófülpös | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
251. | Ömböly | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
252. | Örményes | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
253. | Őr | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
254. | Panyola | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
255. | Pap | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
256. | Papos | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
257. | Paszab | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
258. | Pátroha | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
259. | Pátyod | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
260. | Penészlek | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
261. | Penyige | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
262. | Petneháza | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
263. | Piricse | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Ssz. | Község (város) neve | Megye | |
264. | Pocsaj | Hajdú-Bihar | |
265. | Polgár | Hajdú-Bihar | |
266. | Porcsalma | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
267. | Pócspetri | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
268. | Pusztadobos | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
269. | Püspökladány | Hajdú-Bihar | |
270. | Xxxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
271. | Ramocsaháza | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
272. | Rákóczifalva | Jász-Nagykun-Szolnok | |
273. | Rákócziújfalu | Jász-Nagykun-Szolnok | |
274. | Rápolt | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
275. | Rétközberencs | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
276. | Rohod | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
277. | Rozsály | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
278. | Sáp | Hajdú-Bihar | |
279. | Sáránd | Hajdú-Bihar | |
280. | Sárrétudvari | Hajdú-Bihar | |
281. | Sényő | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
282. | Sonkád | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
283. | Szabolcs | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
284. | Szabolcsbáka | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
285. | Szabolcsveresmart | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
286. | Szajol | Jász-Nagykun-Szolnok | |
287. | Szakoly | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
288. | Szamosangyalos | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
289. | Szamosbecs | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
290. | Szamoskér | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
291. | Szamossályi | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
292. | Szamosszeg | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
293. | Szamosújlak | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
294. | Szamostatárfalva | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
295. | Szarvas | Békés | |
296. | Szatmárcseke | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
297. | Szászberek | Jász-Nagykun-Szolnok | |
298. | Szeghalom | Békés | |
299. | Szelevény | Jász-Nagykun-Szolnok | |
300. | Szentpéterszeg | Hajdú-Bihar | |
301. | Szerep | Hajdú-Bihar | |
302. | Xxxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
303. | Szolnok | Jász-Nagykun-Szolnok | |
304. | Szorgalmatos | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
305. | Tarpa | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
306. | Xxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
307. | Tetétlen | Hajdú-Bihar | |
308. | Xxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
309. | Tépe | Hajdú-Bihar | |
310. | Téglás | Hajdú-Bihar | |
311. | Tiborszállás | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
312. | Xxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | |
313. | Tiszaadony | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
314. | Tiszabecs | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
315. | Tiszabercel | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
316. | Tiszabezdéd | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Ssz. | Község (város) neve | Megye | ||
317. | Tiszabő | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
318. | Tiszabura | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
319. | Tiszacsege | Hajdú-Bihar | ||
320. | Tiszacsécse | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
321. | Tiszadada | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
322. | Tiszaderzs | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
323. | Tiszadob | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
324. | Tiszaeszlár | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
325. | Tiszaföldvár | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
326. | Tiszafüred | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
327. | Tiszagyenda | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
328. | Tiszagyulaháza | Hajdú-Bihar | ||
329. | Tiszaigar | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
330. | Tiszainoka | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
331. | Tiszajenő | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
332. | Tiszakanyár | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
333. | Tiszakerecseny | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
334. | Tiszakécske | Bács-Kiskun | ||
335. | Tiszakóród | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
336. | Tiszakürt | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
337. | Tiszalök | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
338. | Tiszamogyorós | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
339. | Tiszanagyfalu | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
340. | Tiszaörs | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
341. | Tiszapüspöki | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
342. | Xxxxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | ||
343. | Tiszaroff | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
344. | Tiszasas | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
345. | Tiszasüly | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
346. | Tiszaszalka | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
347. | Tiszaszentimre | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
348. | Tiszaszentmárton | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
349. | Tiszaszőlős | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
350. | Tiszatelek | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
351. | Tiszatenyő | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
352. | Tiszaug | Bács-Kiskun | ||
353. | Tiszavasvári | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
354. | Tiszavárkony | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
355. | Tiszavid | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
356. | Tisztaberek | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
357. | Xxxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | ||
358. | Told | Hajdú-Bihar | ||
359. | Tomajmonostora | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
360. | Tornyospálca | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
361. | Tószeg | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
362. | Törökszentmiklós | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
363. | Tunyogmatolcs | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
364. | Túristvándi | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
365. | Túrkeve | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
366. | Túrricse | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
367. | Tuzsér | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
368. | Xxxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg | ||
369. | Újfehértó | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
370. | Újdombrád | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Ssz. | Község (város) neve | Megye |
371. | Újiráz | Hajdú-Bihar |
372. | Újkenéz | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
373. | Újléta | Hajdú-Bihar |
374. | Újszász | Jász-Nagykun-Szolnok |
375. | Újszentmargita | Hajdú-Bihar |
376. | Újtikos | Hajdú-Bihar |
377. | Xxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg |
378. | Uszka | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
379. | Vaja | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
380. | Vasmegyer | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
381. | Vállaj | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
382. | Vámosatya | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
383. | Vámosoroszi | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
384. | Vámospércs | Hajdú-Bihar |
385. | Váncsod | Hajdú-Bihar |
386. | Vásárosnamény | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
387. | Vekerd | Hajdú-Bihar |
388. | Vezseny | Jász-Nagykun-Szolnok |
389. | Zagyvarékas | Jász-Nagykun-Szolnok |
390. | Xxxxx | Xxxxxxxx-Szatmár-Bereg |
391. | Záhony | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
392. | Zsadány | Békés |
393. | Zsarolyán | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
394. | Zsáka | Hajdú-Bihar |
395. | Zsurk | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
M2 SZ. MELLÉKLET
2. GARANTÁLT SZOLGÁLTASOK
Az OPUS TITÁSZ Zrt. engedélyköteles tevékenysége folytatásához az egyedi felhasználókat érintő minimális minőségi követelményei
2.1.1. Fogalmak
Fogalmakon a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben (a továbbiakban: VET) és a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározottakat, továbbá az alább meghatározott fogalmakat kell érteni:
2.1.1.1 Minimális minőségi követelmény
az OPUS TITÁSZ Zrt. tevékenységei közül a VET 159. § r) pontja és a Vhr 117. § (1) bekezdése alapján MEH által a 2.1.2. pont szerint meghatározott követelmények.
2.1.1.2 Garantált Szolgáltatások
az egyedi felhasználókat érintő minőségi mutatók (minimális minőségi követelmények, elvárt színvonal), melyeket az OPUS TITÁSZ Zrt. az üzletszabályzatában szerepeltet, és amelyek nem teljesítése esetén kötbért fizet az érintett felhasználónak.
2.1.1.3 Kötbér
az OPUS TITÁSZ Zrt. a Garantált Szolgáltatások bármely pontjának késedelmes, hibás vagy nem a vonatkozó MEKH határozat szerinti teljesítése (továbbiakban: nem teljesítés) esetén a 2.2 pontban meghatározottak szerinti kötbért fizet automatikusan, vagy az érintett felhasználó igénybejelentésére, az igazolási eljárás után.
2.1.1.4 Szélsőséges időjárás
A 2.1.4. pontban szereplő táblázatban az OPUS TITÁSZ Zrt.-hez tartozó értéket elérő, vagy azt meghaladó számú középfeszültségű üzemzavart okozó időjárási esemény. A szélsőséges időjárási kategóriákat a 2.1.5. pont határozza meg.
2.1.1.5 Tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett
zavar
a. Rendszerüzemzavar.
b. Terrorcselekmény.
c. Az a) és b) pontba nem tartozó, az OPUS TITÁSZ Zrt.-től független, általa nem befolyásolható, előre nem látható okból bekövetkező hálózati zavar.
Ha az OPUS TITÁSZ Zrt. időjárási, de az a), b) pontba nem tartozó, az OPUS TITÁSZ Zrt.-től független, általa nem befolyásolható, előre nem látható okból bekövetkező hálózati zavar kapcsán igazolja a tervezési követelményeket meghaladó igénybevételt, akkor az esemény a 2.1.5. pontban meghatározott 2. szélsőséges időjárási kategóriába tartozik.
2.1.1.6 Engedélyes kitett felhasználóinak a száma
Az OPUS TITÁSZ Zrt. ellátási területén azon felhasználók száma, akik egy szélsőséges időjárási esemény hatását elszenvedhetik. A kitett felhasználók csak a szabadvezetékes hálózatokról vételező felhasználók közül kerülhetnek ki. A kitett felhasználók számának értékét a Hivatal 2.1.6. xxxx szerint állapítja meg.
2.1.1.7 Legfelső küszöbszám
Az OPUS TITÁSZ Zrt. ellátási területén szélsőséges időjárás, tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavar, vagy szándékos rongálás következtében érintett felhasználók száma. A legfelső küszöbszám értékét a Hivatal
2.1.6. xxxx szerint állapítja meg.
2.1.1.8 Szándékos rongálás
amennyiben a Garantált Szolgáltatás késedelmes, hibás vagy nem a vonatkozó MEH határozat szerinti teljesítése bizonyíthatóan (pl. rendőrségi feljelentés) szándékos rongálás hatására következik be.
2.1.1.9 Esetszám
az egyes GSZ pontok körébe tartozó esetek, események száma, amely egy vagy több felhasználót érint.
2.1.1.10 Ügyek száma
Az adott GSZ ponthoz tartozó összes eseményben érintett összes felhasználó száma.
2.1.1.11 Dokumentált megkeresés
postai küldeményként beérkező, vagy személyesen átnyújtott és igazoltan átvett, vagy elektronikus levélben, vagy faxon keresztül megküldött, írásban rögzített megkeresés, továbbá személyesen, vagy telefonon elmondott, ügyintézés során azonnal el nem intézhető, és bejelentőlapon vagy informatikai rendszerben rögzített ellenőrizhető, visszakereshető megkeresés. A dokumentált megkeresésekre vonatkozó eljárási szabályokat az OPUS TITÁSZ Zrt. üzletszabályzata tartalmazza.
2.1.1.12 Felhalmozott tartozás
a kikapcsolási felszólításban megjelölt, az Üzletszabályzat szerint a kikapcsolásra okot adó számlatartozás és az előzetesen közölt késedelmi kamat. A díjtartozás ezen tételeit a kikapcsolás előtti értesítés tartalmazza.
2.1.1.13 Egyéb kisfeszültségű felhasználó
Minden kisfeszültségen vételező, a VET 3. § (42) bekezdése szerinti lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználó.
2.1.1.14 Egyéb középfeszültségű felhasználó
Minden középfeszültségen vételező, a VET 3. § (42) bekezdése szerinti lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználó.
2.1.1.15 Érintett felhasználók száma
Üzemzavar vagy hálózati hiba esetén a 3 percnél hosszabb szolgáltatás kiesést elszenvedő felhasználók száma (a középfeszültségű üzemzavarok és kisfeszültségű hálózati hibák esetén a 3 percnél hosszabb szolgáltatás kiesést elszenvedő közép- és kisfeszültségű felhasználók száma).
2.1.2. Az OPUS TITÁSZ Zrt. Garantált Szolgáltatásai
GSZ szám | Garantált Szolgáltatás megnevezése |
I. | A villamosenergia-ellátás egy felhasználási helyen történő kimaradás megszüntetésének megkezdése Ha egy felhasználótól bejelentés érkezik, hogy a felhasználási helyén nincs, de környezetében van villamosenergia ellátás, akkor az OPUS TITÁSZ Zrt. a hiba elhárítása érdekében az értesítés vételének időpontjától számítva - 50 000-nél több lakosú település belterületén munkanapokon 4 órán belül, hétvégén vagy ünnepnapokon 6 órán belül - 5 000 és 50 000 közötti lakosú települések belterületén munkanapokon 6 órán belül, hétvégén vagy ünnepnapokon 8 órán belül - 5 000 lakosnál kevesebb lakosú települések belterületén munkanapokon 8 órán belül, hétvégén vagy ünnepnapokon 12 órán belül - külterületen 12 órán belül a helyszínen megkezdi a hiba kijavítását. Ha a hibabejelentés 20 óra után történik, akkor a garantált javítás megkezdése 7 és 10 óra, külterületen 7 és 11 óra között történik. |
II. | A villamosenergia-ellátás több felhasználási helyet érintő kimaradásának megszüntetése A) Nem szélsőséges időjárási körülmények esetén: A/1 Az OPUS TITÁSZ Zrt. berendezésén fellépő, több fogyasztási helyet érintő kis- és középfeszültségű hálózati üzemzavar esetén a villamosenergia-ellátás visszaállításának az OPUS TITÁSZ Zrt.-hez beérkezett értesítés után egyszeres hiba esetén 12 órán belül, többszörös hiba esetén 18 órán belül meg kell történnie. A/2 Mind egyszeres, mind többszörös hiba esetén 24 óra után kétszeres, 36 óra után háromszoros a fizetendő kötbér. A felhasználók minden további eltelt 12 óránként ismételten jogosultak kötbérre. B) Szélsőséges és a Xxxxxxx által tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavarnak minősített időjárási esemény esetén a 2.1.5. pontban leírtak szerint. |
III. | Felhasználói villamosenergia-igénybejelentésre adandó tájékoztatás Az OPUS TITÁSZ Zrt.-hez a felhasználótól, csatlakozni kívánó jogosulttól, vagy a kereskedőtől érkezett, és illetékességébe tartozó esetekben: a.) kisfeszültségű csatlakozásra vonatkozó esetben helyszíni dokumentálást nem igénylő esetben 8 napon belül ad érdemben választ helyszíni dokumentálást igénylő esetben 30 napon belül ad érdemben választ b.) minden más esetben 30 napon belül ad érdemben választ, vagy ha ennyi idő alatt nem lehetséges érdemi választ adni, 15 napon belül az érdemi válaszadás időpontjáról értesítést küld a felhasználónak. |
IV. | Új felhasználási hely bekapcsolása vagy teljesítmény bővítése Új felhasználási hely bekapcsolás vagy teljesítménybővítés esetén az OPUS TITÁSZ Zrt. a bekapcsolás megrendelése, valamint a szerződések megkötése, valamint a bekapcsolás műszaki és gazdasági feltételeinek teljesülését követően – eltérő megállapodás hiányában – a feltételek hiánytalan teljesítésétől számított - 8 munkanapon belül bekapcsolja a felhasználási helyet. |
V. | Az egyeztetett időpontok megtartása A felhasználó kérésére egyeztetett időtartamon belül és helyen, az OPUS TITÁSZ Zrt. képviselője megjelenik. Az egyeztetett időtartam 4 óránál nem lehet hosszabb. Amennyiben szükséges, a felhasználó és az OPUS TITÁSZ Zrt. képviselői a felhasználó kérésének megfelelő formában előzetesen rögzítik az egyeztetett időtartamot és a felek elérhetőségeit. |
VI. | Információadás dokumentált megkeresésre A villamosenergia-ellátással kapcsolatos dokumentált megkeresés esetén a beérkezéstől számított 15 napon belül az OPUS TITÁSZ Zrt. választ ad. Abban az esetben, ha a dokumentált megkeresés az OPUS TITÁSZ Zrt.-hez fut be, de a kereskedő tevékenységét illeti, az OPUS TITÁSZ Zrt. gondoskodik arról, hogy a másik engedélyeshez az 8 napon belül eljusson, és erről a felhasználó egyidejűleg értesítést kapjon. Amennyiben az OPUS TITÁSZ Zrt. és a kereskedői engedélyes a megkeresésben egyaránt érintett, akkor 15 napon belül érdemben egyeztetnek. A benyújtástól számított maximum 30 nap alatt a választ meg kell adni. |
VII. | Értesítés a villamosenergia-ellátás tervezett szüneteltetéséről Az OPUS TITÁSZ Zrt. a tervszerű beavatkozással együtt járó üzemszünetről az üzletszabályzatban előírt módon értesítést ad. A felhasználói (rendszerhasználói) csoportokat a következő határidők betartásával kell értesíteni: a) 200 kVA rendelkezésre álló teljesítmény alatti rendszerhasználók esetében 15 nappal a munkavégzés megkezdése előtt; b) 200 kVA és az azt meghaladó rendelkezésre álló teljesítmény feletti rendszerhasználók esetében 30 nappal a munkavégzés megkezdése előtt. Az OPUS TITÁSZ Zrt. és az érintett felhasználók ettől eltérő időpontban is megállapodhatnak, ha ez nem érint hátrányosan más felhasználót. |
VIII. | Feszültségpanasz kivizsgálása Feszültség panasz esetén az OPUS TITÁSZ Zrt. 10 munkanapon belül kapcsolatba lép a felhasználóval, vagy a feszültség javításra vonatkozó javaslattal vagy időpont egyeztetés céljából a helyszíni mérés előkészítése érdekében. Az OPUS TITÁSZ Zrt. a mérést további 5 munkanapon belül megkezdi és annak eredményéről a mérés befejezését követő 15 napon belül tájékoztatja a felhasználót. |
IX. | Feszültség a kisfeszültségű felhasználási hely csatlakozási pontján A felhasználási hely csatlakozási pontján az OPUS TITÁSZ Zrt. a névleges feszültség ± 7,5 % (leágazási ponton +8/-7%) tartományon belül szolgáltatja a villamos energiát normál üzemállapotú egyhetes mérése alatt (bármely nap) a napi bármely 10 percre átlagolt értékek 95%-ában. Az egyhetes mérés valamennyi 10 perces átlagértékének a névleges érték +10/-10 % tartományába kell esnie. A legnagyobb feszültség-növekedés mértéke a névleges feszültség 115%-át, feszültség-csökkenés mértéke a névleges feszültség 80%-át nem haladhatja meg 1 perces átlagban. |
X. | Visszatérítés téves számlázás esetén Az OPUS TITÁSZ Zrt. a rendszerhasználati díjakkal kapcsolatos számlakifogás jogosságának megállapítását követően 8 napon belül - a felhasználó fizetési módjának megfelelően - a túlfizetést visszatéríti. |
XI. | A fogyasztásmérő pontosságának kivizsgálása A felhasználó kérésére az OPUS TITÁSZ Zrt. intézkedik, hogy 15 napon belül a fogyasztásmérőt a helyszínen egyszerű eszközökkel, szemrevételezéssel, fordulatszám számlálással, stb. megvizsgálják, ellenőrizzék. A hibás, pontatlan, álló fogyasztásmérőt az OPUS TITÁSZ Zrt. – a helyszíni ellenőrzéstől számított – 8 napon belül lecseréli. |
XII. | A felhasználó visszakapcsolása Az OPUS TITÁSZ Zrt. a saját hatáskörben, vagy a Kereskedelmi engedélyes kezdeményezésére – hatályos szerződés megléte esetén – a felhalmozott tartozás hiánytalan rendezésének hitelt érdemlő igazolását követően – 24 órán belül visszakapcsolja a felhasználót. |
XIII. | Nem jogszerű kikapcsolás Nem jogszerű kikapcsolás esetén az OPUS TITÁSZ Zrt. kötbért fizet. |
2.1.3. Garantált Szolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség
Az OPUS TITÁSZ Zrt. köteles:
a) a Garantált Szolgáltatásokat nyilvánosságra hozni legalább egyszer évente a számlához csatolt, vagy önálló hírlevélben,
b) a fenti a.) pont szerinti adatokat az ügyfélszolgálati irodáiban szórólapokon és plakátokon nyilvánossá tenni,
c.) a felhasználói bejelentések kivizsgálását követően, a nem teljesített Garantált Szolgáltatásról és a kötbérfizetés mértékéről a nem teljesítést elszenvedett felhasználó(ka)t tájékoztatni, a jogosság megállapítását követő 15 napon belül,
d.) szélsőséges időjárás, tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavar vagy szándékos rongálás esetén az események bekövetkezését követő első munkanapon belül a Hivatalnak (Energiaszolgáltatási és Fogyasztóvédelmi Főosztályvezető, Fogyasztóvédelmi Osztályvezető, kijelölt ügyintézők) jelenteni az üzemzavarokat kiváltó esemény(ek) kezdő időpontját, elhárításuk várható időtartamát, az üzemzavarok jellemző okait, a középfeszültségű hálózat üzemzavaros vonalainak a számát, az érintett felhasználók becsült számát. Az OPUS TITÁSZ Zrt. az üzemzavar elhárításának a teljes befejezéséig minden munkanapon egyszer folyamatosan (megismételt tájékoztatások küldésével) köteles jelenteni az előző állapothoz képesti változást, a pillanatnyi helyzetet.
e.) szélsőséges időjárás és tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavar esetén az üzemzavaros állapotok felszámolását követő 1 hónapon belül beszámoló jelentést küldeni a Hivatalnak annak igazolásaként, hogy minden tőle elvárhatót megtett az üzemzavarok elhárítása érdekében. A Hivatal a későbbiekben az OPUS TITÁSZ Zrt. beszámoló jelentésében szereplő adatokat, és az OPUS TITÁSZ Zrt. 2.1.5. pont szerinti minősítését szúrópróbaszerűen ellenőrizheti. A beszámoló jelentés minimum tartalmi követelményei:
- Az üzemzavarokat kiváltó - leggyakrabban szélsőséges időjárási - esemény kezdő időpontja, időtartama, valamint az üzemzavarok fellépésének kezdő időpontja és elhárításuk időtartama (mely időtartam megegyezik a garantált szolgáltatások felfüggesztésének időtartamával), a középfeszültségű hálózat üzemzavaros vonalainak a száma, az összesített kiesett villamos energia értéke, az érintett felhasználók száma, és a kisfeszültségen érintett felhasználók száma.
- Az üzemzavarokat kiváltó esemény és az üzemzavarok jellemző okainak a rövid leírása.
- A 18 órát, 24 órát, 36 órát és 48 órát meghaladó villamosenergia ellátás kimaradásokkal érintett felhasználók száma.
Az OPUS TITÁSZ Zrt. a 2.1.1.5 pont szerinti okból bekövetkezett üzemzavarok, és hálózati hibák esetén beküldött beszámolójában kéri a Hivatal minősítését, mely
kérelem beérkezését követően a Hivatal a beszámoló jelentés alapján tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavarnak minősítheti az eseményt.
2.1.4. A szélsőséges időjárás meghatározása statisztikai módszerrel
Bármely 24 órás időszakban a középfeszültségű üzemzavar darabszám határértékek az OPUS
TITÁSZ Zrt. szélsőséges időjárás - 24 órás időszakának - minősítéséhez:
Elosztói Engedélyes | I. Kategória üzemzavar szám / 24 óra (8-szoros szorzó) | II. Kategória üzemzavar szám / 24 óra (13-szoros szorzó) |
OPUS TITÁSZ Zrt. | 26 | 42 |
2.1.5. A szélsőséges időjárási kategóriák meghatározása
Szélsősége s időjárási kategóriák | Meghatározás | A GSZ II. Garantált Szolgáltatás követelménye |
1. kategória (közepes eseménye k) | - A szélsőséges időjárási esemény kapcsán a fellépett középfeszültségű üzemzavarok bármely 24 óra alatti darabszáma nagyobb vagy egyenlő, mint a 2.1.4. pont táblázatában az OPUS TITÁSZ Zrt.-re az I. kategóriában, de kisebb, mint a II. kategóriában meghatározott érték, és - a szélsőséges időjárási esemény kapcsán a fellépett középfeszültségű üzemzavarok, és kisfeszültségű csoportos hibák okozta szolgáltatás kieséssel érintett kis és középfeszültségű felhasználók száma kevesebb, mint az OPUS TITÁSZ Zrt. kitett felhasználóinak a száma. | Az OPUS TITÁSZ Zrt. berendezésén fellépő hálózati üzemzavar, és kisfeszültségű csoportos hiba esetén a villamosenergia-ellátás visszaállításának 24 órán belül kell megtörténnie. Az időtartam túllépését követően a felhasználók kötbérre jogosultak, és minden további eltelt 12 óránként ismételten jogosultak a felhasználók a kötbérre. |
2. kategória (nagy eseménye k) | - Időjárási esemény esetén, amennyiben az OPUS TITÁSZ Zrt. által a 2.1.3. e.) pontjában leírt kérelem benyújtását követően a Hivatal tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavarnak minősítette az időjárási eseményt, vagy - a szélsőséges időjárási esemény kapcsán a fellépett középfeszültségű üzemzavarok bármely 24 óra alatti darabszáma nagyobb vagy egyenlő, mint a 2.1.4. pont táblázatában az OPUS TITÁSZ Zrt.-re a II. kategóriában meghatározott érték, és ezzel együtt - a szélsőséges időjárási esemény kapcsán a fellépett | Az OPUS TITÁSZ Zrt. berendezésén fellépő hálózati üzemzavar, és kisfeszültségű csoportos hiba esetén a villamosenergia-ellátás visszaállításának 48 órán belül kell megtörténnie. Az időtartam túllépését követően a felhasználók kötbérre jogosultak, és minden további eltelt 12 óránként ismételten jogosultak a felhasználók a kötbérre. |
középfeszültségű üzemzavarok, és kisfeszültségű csoportos hibák okozta szolgáltatás kieséssel érintett kis és középfeszültségű felhasználók száma kevesebb, mint az OPUS TITÁSZ Zrt. kitett felhasználóinak a száma. | ||
3. kategória (nagyon nagy eseménye k) | A szélsőséges időjárási esemény kapcsán a fellépett középfeszültségű üzemzavarok, és kisfeszültségű csoportos hibák okozta szolgáltatás kieséssel érintett kis és középfeszültségű felhasználók száma nagyobb, mint az OPUS TITÁSZ Zrt. kitett felhasználóinak a száma, de kisebb, mint az OPUS TITÁSZ Zrt. legfelső küszöbszám értéke. | Az OPUS TITÁSZ Zrt. berendezésén fellépő hálózati üzemzavar, és kisfeszültségű csoportos hiba esetén a villamosenergia-ellátás visszaállításának ⎛ ÉrintettFo gyasztókSz áma ⎞2 48 ∗⎜ ⎟ ⎝ KitettFelh asználókSz áma ⎠ órán belül kell megtörténnie. Az időtartam túllépését követően a felhasználók kötbérre jogosultak, és minden további eltelt 12 óránként ismételten jogosultak a felhasználók a kötbérre. |
4. kategória (különöse n nagy eseménye k) | A szélsőséges időjárási esemény kapcsán a fellépett középfeszültségű üzemzavarok, és kisfeszültségű csoportos hibák okozta szolgáltatás kieséssel érintett kis és középfeszültségű felhasználók száma nagyobb, mint az OPUS TITÁSZ Zrt. legfelső küszöbszám értéke. | Nincs megkötés az üzemzavarok elhárítási idejére vonatkozóan. Az OPUS TITÁSZ Zrt. mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól. |
2.1.6. Az OPUS TITÁSZ Zrt. kitett felhasználóinak a száma és a legfelső küszöbszám értékének a meghatározása
Az OPUS TITÁSZ Zrt. kitett felhasználóinak a számát és a legfelső küszöbszám értékét a Hivatal a következő táblázat szerint állapítja meg.
Elosztói Engedélyes | Az Engedélyes kitett felhasználóinak a száma* | A legfelső küszöbszám** |
OPUS TITÁSZ Zrt. | 176 839 | 303 152 |
* az engedélyes összes szabadvezetéken ellátott felhasználói számának 35%-a,
** az engedélyes összes szabadvezetéken ellátott felhasználói számának 60%-a.
Garantált Szolgáltatások nem teljesítése esetén az OPUS TITÁSZ Zrt. által az egyedi felhasználóknak fizetendő kötbér
2.1.7. Az OPUS TITÁSZ Zrt. kötelezettsége a Garantált Szolgáltatások nem teljesítése esetén
A Garantált Szolgáltatások nem teljesítése esetén az OPUS TITÁSZ Zrt. automatikusan vagy a felhasználó részéről történő hiteles formában (írásban, vagy az ügyfélszolgálatnál személyesen, vagy telefonon, vagy elektronikus levél formájában) tett bejelentésre, annak jogosságának megállapítása esetén a bejelentéstől számított 30 napon belül a
2.2.4. pont szerinti kötbért fizet a felhasználó részére. Amennyiben az OPUS TITÁSZ Zrt. által a 2.1.3. pont e) alpontjában leírtaknak megfelelő, a Hivatalnak benyújtott beszámoló jelentés alapján a Hivatal nem minősíti tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavarnak az eseményt, akkor a 30 napos kötbérfizetési határidő a Hivatal döntését követően áll csak fent.
2.1.8. A Garantált Szolgáltatások rendszere, hatálya
A Garantált Szolgáltatás hatálya kiterjed a gazdátlan vagy idegen tulajdonú hálózatokra kapcsolódó, az OPUS TITÁSZ Zrt.-vel szerződéses viszonyban álló rendszerhasználókra / felhasználókra a III., IV., V., VI., VII., X., XI., XII., és XIII. pontok esetében.
A Garantált Szolgáltatások azokra az esetekre vonatkoznak, amikor a felhasználó ténylegesen villamosenergia felhasználói, illetve rendszerhasználói minőségében jelenik meg. Nem vonatkozik a Garantált Szolgáltatás azokra az esetekre, amikor a felhasználó pl. hálózati elem által érintett terület tulajdonosaként, nyomvonal által érintett növényzet tulajdonosaként, stb. jelenik meg.
2.1.9. A Garantált Szolgáltatások nem teljesítése esetén a kötbér kifizetés módja
GSZ szám | Garantált Szolgáltatás megnevezése | Kötbér kifizetés módja |
I. | Villamosenergia-ellátás egy felhasználási helyen történő kimaradás megszüntetésének megkezdése | Automatikus |
II. | Villamosenergia-ellátás több felhasználási helyet érintő kimaradásának megszüntetése | Felhasználói igénybejelentésre, 2011. január 1-jétől automatikus.1 |
III. | Felhasználói villamosenergia igénybejelentésre adandó tájékoztatás | Automatikus |
IV. | Új felhasználási hely bekapcsolása vagy teljesítmény bővítése | Automatikus |
V. | Egyeztetett időpontok megtartása | Automatikus |
VI. | Információadás dokumentált megkeresésre | Automatikus |
VII. | Értesítés a villamosenergia-ellátás tervezett szüneteltetéséről | Automatikus |
VIII. | Feszültségpanasz kivizsgálása | Automatikus |
IX. | Feszültség a kisfeszültségű felhasználási hely csatlakozási pontján | Automatikus. Az első évben egyszer, második év első félévében megkezdett negyedévenként, azután megkezdett hónaponként. |
X. | Visszatérítés téves számlázás esetén | Automatikus |
XI. | A fogyasztásmérő pontosságának kivizsgálása | Automatikus |
XII. | A felhasználó visszakapcsolása | Automatikus |
XIII. | Nem jogszerű kikapcsolás | Automatikus |
1. számú táblázat
1 2011. január 1-jétől az OPUS TITÁSZ Zrt. döntése alapján vagy az addigra kiépített adatbázisra támaszkodva az érintett rendszerhasználókat pontosan beazonosítva történik a kötbérfizetés, vagy az OPUS TITÁSZ Zrt. vállalja, hogy azoknak a felhasználóknak is fizet kötbért, akik az üzemzavarban nem voltak érintettek. Az idegen hálózatra történő csatlakozás esetén felhasználói igénybejelentésre, ha a kimaradás a közcélú hálózat hibája miatt következik be.
2.1.10. A Garantált Szolgáltatások nem teljesítéséhez kapcsolódó kötbér összege
A Garantált Szolgáltatások nem teljesítése esetén fizetendő kötbér mértékét a csatlakozási pont feszültségszintjétől és a felhasználó besorolásától függően az I.-IV. és VI.-XII. GSZ pontokra vonatkozóan a 2.a számú táblázat, az V. és XIII. GSZ pontokra vonatkozóan a 2.b számú táblázat tartalmazza. A kötbér egy összegben kerül megfizetésre a jogosult felhasználó részére.
KÖTBÉRFIZETÉS AZ I-IV ÉS VI-XII GSZ ESETÉN | LAKOSSÁGI FOGYASZTÓ | EGYÉB FELHASZNÁLÓ | |
Automatikus, vagy felhasználói igény-bejelentésre a 2.2.3. pont 1. számú táblázatában szereplő határidőig | 5000 Ft | Kisfeszültségű | 10 000 Ft |
Középfeszültségű | 30 000 Ft | ||
2.a számú táblázat
KÖTBÉRFIZETÉS AZ V. ÉS XIII. GSZ ESETÉN | LAKOSSÁGI FOGYASZTÓ | EGYÉB FELHASZNÁLÓ | |
Automatikus | a mindenkori kiszállási díj, de min. 5 000 Ft | Kisfeszültségű | a mindenkori kiszállási díj, de min. 12 000 Ft |
Középfeszültségű | 30 000 Ft | ||
2.b számú táblázat
2.1.11. A kötbér megfizetésének módja
Az OPUS TITÁSZ Zrt. a kötbért, ha a hálózat-használati szerződés máshogy nem rendelkezik, az üzletszabályzatában előírtaknak megfelelően - belső ügyrendje szerint, beleértve az adminisztrációs ráfordítás csökkentése érdekében az ügyintézői döntés lehetőségét is - fizeti meg a 2.2.6. pontban előírt határidőn belül. A kötbér kifizetésről és a nem teljesített Garantált Szolgáltatásról a felhasználót igazolható módon értesíteni kell.
A Garantált Szolgáltatás nem teljesítése esetére a felhasználó részére járó kötbér fizetése nem zárja ki a felhasználó azon lehetőségét, hogy a kárigényét - a kötbérre való jogosultságra tekintet nélkül - a felelőssel szemben érvényesítse (pl. közös megegyezés, bírósági, vagy illetékes Békéltető Testületi úton).
2.1.12. A kötbér kifizetés határideje
A nem teljesítés kezdő időpontjától 30. naptári nap, míg felhasználói igénybejelentés alapján fizetendő kötbérnél az igény beérkezésétől számított 30. naptári nap.
A kötbér esetleges meg nem fizetése esetén a kötbérre vonatkozó jogvesztő határidő 1 év a nem megfelelő teljesítés időpontjától kezdődően.
2.1.13. Felelősség megbízott eljárása esetén
Amennyiben az OPUS TITÁSZ Zrt. megbízottat vesz igénybe a Garantált Szolgáltatások teljesítése érdekében, akkor a megbízott eljárása esetén a Garantált Szolgáltatások
pontjaira vonatkozóan az OPUS TITÁSZ Zrt. úgy felelős a megbízottak tevékenységéért, mintha azokat maga végezte volna.
2.1.14. Mentesülés a kötbér fizetési kötelezettség alól
A.) Amennyiben egy esemény kapcsán a szolgáltatás kieséssel érintett felhasználók száma eléri, vagy meghaladja az OPUS TITÁSZ Zrt.-nek a 2.1.6. pontban meghatározott legfelső küszöbszám értékét, az OPUS TITÁSZ Zrt. nem felelős a Garantált Szolgáltatás nem teljesítéséért és nem áll fenn az OPUS TITÁSZ Zrt. kötbérfizetési kötelezettsége.
B.) Szándékos rongálás és – az időjárási események kivételével – a Hivatal által tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavarnak minősített esetekben az I., II., IV., V., VIII., IX., XI. és XII. GSZ esetében az OPUS TITÁSZ Zrt. nem felelős a Garantált Szolgáltatás nem teljesítéséért és nem áll fenn az OPUS TITÁSZ Zrt. kötbérfizetési kötelezettsége. Erről az igénylő felhasználót igazolható módon tájékoztatni kell.
C.) Szélsőséges időjárás, és a Hivatal által tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavarnak minősített időjárási esemény esetén az esemény következtében fellépett üzemzavaroknál az OPUS TITÁSZ Zrt. 2.1.5. pont szerinti minősítését követően az I., IV., V., VIII., IX., XI. és XII. GSZ követelmény esetében az üzemzavarok OPUS TITÁSZ Zrt. által történt 1.,2., 3. vagy 4. kategóriába minősítésekor, míg a II. GSZ követelmény esetén kizárólag az üzemzavarok OPUS TITÁSZ Zrt. által történt 4. kategóriába minősítésekor nem felelős az OPUS TITÁSZ Zrt. a követelmény nem teljesítéséért, és így nem áll fenn az OPUS TITÁSZ Zrt. kötbérfizetési kötelezettsége az üzemzavarokkal érintett felhasználók tekintetében.
OPUS TITÁSZ Zrt. Garantált Szolgáltatások eljárásrendje
I. GSZ A villamosenergia-ellátás egy felhasználási helyen történő kimaradás megszüntetésének megkezdése
A villamosenergia-ellátás egy felhasználási helyen történő kimaradása: olyan esemény, amely a felhasználási helyen a szolgáltatás hiányát jelenti, és amelynél a felhasználói bejelentésből egyértelműen meghatározható, hogy a villamosenergia-ellátás hiányát az OPUS TITÁSZ Zrt. berendezésén keletkezett hiba okozza.
Környezetében: a felhasználó saját felhasználási helye kivételével az általa észlelhető felhasználási
helyek.
Értesítés vétele: a hiba egyértelmű beazonosítása, a bejelentés dokumentálása a bejelentő adataival, bejelentés időpontjával (dátum, óra, perc), középfeszültségen automatikus, információs rendszerben történő rögzítéssel.
A hiba kijavításának, illetve középfeszültségen az üzemzavar elhárításának megkezdése: ha a hiba az OPUS TITÁSZ Zrt. berendezésén van, akkor a bejelentés alapján az OPUS TITÁSZ Zrt. a hiba elhárítására szakembereket küld a helyszínre, akik a bejelentőt tájékoztatják az elhárítás megkezdéséről. Ha a felhasználói bejelentésből nem határozható meg egyértelműen, hogy a villamosenergia ellátás bejelentett hibája nem az OPUS TITÁSZ Zrt. berendezésében keletkezett, de a helyszínre küldött szakemberek ezt egyértelműen megállapítják, továbbá erről a felhasználót tájékoztatják, akkor az OPUS TITÁSZ Zrt. a hiba elhárítása során nem a Garantált Szolgáltatás első pontja szerint tartozik eljárni, hanem az egyéb felhasználói szolgáltatás előírásai szerint.
Külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része.
A kötbérfizetés rendje: az OPUS TITÁSZ Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről.
II. GSZ A villamosenergia-ellátás több felhasználási helyet érintő kimaradásának megszüntetése
Kis- és középfeszültségű hálózati üzemzavar: olyan esemény, amely egyidejűleg több felhasználási hely villamos energia ellátásának kimaradását eredményezi.
Villamosenergia-ellátás visszaállítása: az esemény, amely bekövetkeztének időpontjától a felhasználási hely újból bekapcsolódik a villamosenergia szolgáltatásba és villamos energiát képes vételezni.
OPUS TITÁSZ Zrt.-hez beérkezett értesítés: kisfeszültségű hiba esetén a felhasználói bejelentésből szerzett információk alapján a kisfeszültségű üzemzavar beazonosítása, annak dokumentálása a bejelentő adataival (név, cím) és a bejelentés időpontjával. Középfeszültségű hiba esetén a számítógépes információs rendszerbe érkezett jelzés, vagy ha ez nincs, akkor ezzel egyenértékű üzemi naplóbejegyzés.
Villamosenergia-kimaradás megszüntetése:
a. Amennyiben a hiba az OPUS TITÁSZ Zrt. berendezésében van, a felhasználó bejelentése alapján az OPUS XXXXXX Xxx. a hiba elhárítására szakembereket küld a helyszínre és a hiba elhárítását követően biztosítja a villamos energia szolgáltatás feltételét.
b. Abban az esetben, ha a felhasználói bejelentésből nem határozható meg egyértelműen, hogy a bejelentett villamosenergia ellátás hibája nem az OPUS TITÁSZ Zrt. berendezésében keletkezett, de a helyszínre küldött szakemberek ezt egyértelműen megállapítják, továbbá erről a felhasználót tájékoztatják, akkor az OPUS TITÁSZ Zrt. a hiba elhárítása során nem a Garantált Szolgáltatások második pontja szerint tartozik eljárni, hanem az egyéb felhasználói szolgáltatás előírásai szerint.
c. Abban az esetben, ha a szolgáltatás kimaradása bizonyíthatóan szándékos rongálás hatására következik be és az ellátás visszaállításának indokolt időtartama több, mint 12 óra, akkor az OPUS TITÁSZ Zrt.-re vonatkozóan kötbérfizetési kötelezettség nem áll fenn.
Xxxxxxxxx megszüntetésének igazolása: a helyreállítás igazolása az OPUS TITÁSZ Zrt. belső dokumentumai szerint történik.
Egyszeres, illetve többszörös hiba: egy (n-1 elv) illetve egynél több hálózati elem meghibásodása, amely az adott felhasználói kört érinti.
Kimaradás megszüntetésének határideje:
1.) Nem szélsőséges időjárás esetén a 2.1.2. GSZ II. A) pont szerinti határidő a szolgáltatás helyreállításának a határideje.
2.) A szélsőséges és a Xxxxxxx által tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavarnak minősített időjárási eseménynél a 2.1.5. pont szerinti határidő a szolgáltatás helyreállításának a határideje.
A kötbérfizetés rendje: az OPUS TITÁSZ Zrt. a határidő be nem tartása esetén felhasználói igénybejelentésre, 2011. január 1-jétől automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről. Kisfeszültségű csoportos hibák esetén, ha a jelenlegi nyilvántartások alapján még nem állapítható meg, hogy mely rendszerhasználókat érintette a hiba, átmenetileg megmarad a rendszerhasználói bejelentésre történő fizetés. 2011. január 1-jétől viszont - az OPUS TITÁSZ Zrt. döntése alapján - vagy az addigra kiépített adatbázisra támaszkodva, az érintett rendszerhasználókat pontosan beazonosítva történik a kötbér fizetése, vagy az OPUS TITÁSZ Zrt. vállalja, hogy azoknak a rendszerhasználóknak is fizet kötbért, akik az üzemzavarban
nem voltak beazonosíthatóan közvetlenül érintettek, azonban a csoportos hibával érintett hálózati területen van a csatlakozási pontjuk.
Az idegen hálózatra történő csatlakozás esetén felhasználói igénybejelentésre, ha a kimaradás
a közcélú hálózat hibája miatt következik be.
III. GSZ Felhasználói villamosenergia-igénybejelentésre adandó tájékoztatás
Felhasználói villamosenergia-igénybejelentés: a felhasználó hiteles formában, személyesen, vagy írásban, vagy rendszeresített nyomtatvány kitöltésével dokumentált, vagy ügyfélszolgálatnál rögzített formában tett teljesítmény / villamosenergia-igény bejelentése, mely lehet új igény vagy meglévő csatlakozási teljesítménybővítési igény, illetve fázisszám változása érdekében jelentkező igény.
8 – 15, illetve 30 napon belül: a határidő számítása az igénybejelentéstől kezdődik és a kiküldött tájékoztató postára adásának a dátuma, illetve az igénybejelentésre adott tájékoztatás közötti naptári napok száma.
A Garantált Szolgáltatás igazolása: a felhasználó jogosultsága a felhasználó által aláírt igénybejelentésnek az OPUS TITÁSZ Zrt.-hez történő beérkezési dátuma és a kiküldött tájékoztató postára adásának a dátuma, illetve a bekapcsolás végrehajtása között eltelt naptári napok alapján számítható.
A kötbérfizetés rendje: az OPUS TITÁSZ Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről.
IV. GSZ Új felhasználási hely bekapcsolása vagy teljesítmény bővítése
Új felhasználási hely bekapcsolása: a fogyasztásmérő, a fogyasztásmérőhöz tartozó túláram védelmi készülék, a szükséges időprogram kapcsoló felszerelése, záró bélyeggel történő ellátása és feszültség alá helyezése.
Bekapcsolás megrendelése: a felhasználó által hiteles formában, írásban, vagy rendszeresített nyomtatvány kitöltésével dokumentált, vagy személyesen ügyfélszolgálatnál rögzített formában tett bejelentés.
Szerződés megkötése, valamint a bekapcsolás műszaki és gazdasági feltételei:
a) a csatlakozóvezeték és a mérőhely kialakítása a jogszabályoknak és a szabványoknak megfelelően, az arra kötelezett részéről és költségén megtörtént és a felhasználó vagy a kivitelező ezt igazolható módon jelentette és kérte a bekapcsolást, majd
b) megtörtént az OPUS TITÁSZ Zrt. vagy megbízottja általi műszaki felülvizsgálat a berendezések szabványosságára vonatkozóan, és teljesültek a jogszabályi feltételek, pl. a felhasználó megfizette az őt terhelő költségeket
c) a bekapcsoláshoz a csatlakozási szerződésnek, hálózathasználati és a villamosenergia- vásárlási szerződésnek már érvényesnek kell lenni.
A Garantált Szolgáltatás igazolása:
A bekapcsolási- vagy bővítési feltételek hiánytalan teljesülési dátumának és a mindkét fél által aláírt, a bekapcsolás megtörténtét igazoló kapcsolási lap dátumának összevetése (maximum 8 munkanap).
A kötbérfizetés rendje: az OPUS TITÁSZ Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről.
V. GSZ Az egyeztetett időpontok megtartása
Felhasználó kérésére: írásban, vagy az ügyfélszolgálatnál, akár személyesen akár telefonon dokumentált kérés.
Egyeztetett időtartam: év, hó, nap, órától–óráig, 4 óra időtartamra, vagy egyéb megállapodás,
amit mind az OPUS XXXXXX Xxx., mind a felhasználó elfogad.
Egyeztetett helyen: település, utca, házszám, vagy helyrajzi szám, emelet, ajtó esetleg egy mindkét fél által elfogadott találkozási pont.
Felhasználó távolmaradása: amennyiben az egyeztetett időpont megtartása a felhasználási helyen a felhasználó távolmaradása miatt hiúsul meg, akkor az OPUS TITÁSZ Zrt. jogosult számlát kiállítani és a felhasználói szolgálati díjtételt alkalmazni. A felhasználó távolmaradását OPUS TITÁSZ Zrt. belső ügyrendje szerint dokumentálja.
Abban az esetben, ha a felhasználó kérésére egy bekapcsolás, vagy egyedi hibajavítás, vagy fogyasztásmérő pontosságának bevizsgálása a más pontokban szabályozott időtartamokon túl, de egyeztetett időpontban történik, akkor az egyeztetett időpont szerint kell értékelni a munka elvégzését.
A kötbérfizetés rendje: az OPUS TITÁSZ Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről. A felhasználó távolmaradása esetén az ott leírtak szerint kell eljárni.
VI. GSZ Információadás dokumentált megkeresésre
Dokumentált megkeresés: postai küldeményként beérkező, vagy személyesen átnyújtott és igazoltan átvett, vagy elektronikus levélben, vagy faxon keresztül megküldött, írásban rögzített megkeresés, továbbá személyesen vagy telefonon elmondott, ügyintézés során azonnal el nem intézhető, és bejelentőlapon vagy informatikai rendszerben rögzített ellenőrizhető, visszakereshető megkeresés. A dokumentált megkeresésekre vonatkozó eljárási szabályokat az OPUS TITÁSZ Zrt. üzletszabályzata tartalmazza.
Beérkezési időpont: a bejövő megkeresés nyilvántartásba vételi időpontja (Iktató által rábélyegzett dátum, vagy az elektronikus levél beérkezésének időpontja), vagy más ellenőrizhető, visszakereshető rögzítési időpont.
Válaszadás időpontja: a kimenő válaszlevél iktatási dátuma, nyilvántartási számmal visszakereshetően. Személyes válaszadás esetén a felvett (elektronikus) dokumentumon az adott ügy megválaszolásaként szereplő dátum. Telefonos vagy egyéb válaszadás esetén az OPUS TITÁSZ Zrt. belső ügyrendje szerint történik az igazolás.
Válasz: dokumentált, írásban vagy elektronikus formában, vagy személyesen, vagy telefonon, továbbá egyéb ellenőrizhető, visszakereshető módon adott tájékoztatás.
15 napon belül az OPUS TITÁSZ Zrt. választ ad: OPUS TITÁSZ Zrt., ha a dokumentált megkeresés hozzá érkezik be, és az az ő tevékenységét érinti, köteles a beérkezéstől számított 15 napon belül választ adni.
Ha a dokumentált megkeresés kereskedői engedélyeshez érkezik be, de az OPUS TITÁSZ Zrt. tevékenységét érinti, kereskedői engedélyes azt 8 napon belül OPUS TITÁSZ Zrt.hez eljuttatja, és erről a felhasználót értesíti. Ebben az esetben az OPUS TITÁSZ Zrt.-hez beérkezéstől számít a 15 napos válaszadási határidő (a felhasználó részére ebben az esetben is a megkeresés beérkezési időpontjától számított maximum 23 nap alatt a választ meg kell adni).
Amennyiben a válaszadás OPUS TITÁSZ Zrt.-t és kereskedői engedélyest egyaránt érinti, és engedélyesek közötti információadással vagy a válaszadás feladatainak szétválasztásával a válaszadás nem intézhető, a válaszadás közös kidolgozására 15 nap, továbbá a válasz elküldésére is 15 nap áll engedélyesek rendelkezésére (a felhasználó részére ebben az esetben
a megkeresés beérkezési időpontjától számított maximum 30 nap alatt a választ meg kell adni), erről a felhasználót értesíteni kell.
A Garantált Szolgáltatás igazolása: a bejövő megkeresés nyilvántartásba vételi időpontjának és a kimenő válaszlevél iktatási dátumának az összevetése. Ha ugyanaz a felhasználó 23 napon túl – akár ismétlődő jelleggel, 23 naponként - újabb bejelentést tesz, mert nem kapott választ, akkor ismételten és többszörösen is jogosult a kötbérre. A felhasználó minden megkeresése ami 23 napon túl történik, új ügynek számít.
A kötbérfizetés rendje: az OPUS TITÁSZ Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan
gondoskodik a kötbér megfizetéséről.
VII. GSZ Értesítés a villamosenergia-ellátás tervezett szüneteltetéséről
Az üzletszabályzatban előírt módon értesítést ad: a felhasználási hely rendelkezésre álló teljesítményétől függően, írásban, elektronikus levél formájában, vagy egyéb formában közzétett tájékoztatás az OPUS TITÁSZ Zrt. üzletszabályzatában foglaltakkal egyezően.
Értesítés időpontja: a szolgáltatás tervezett szüneteltetéséről szóló levél, elektronikus levél felhasználóhoz történő beérkezése, a nyilvános közzététel, vagy a személyes értesítés időpontja.
A kötbérfizetés rendje
200 kVA rendelkezésre álló teljesítmény felett automatikusan a felhasználó dokumentált bejelentése alapján,
200 kVA rendelkezésre álló teljesítmény alatt legalább egy felhasználói bejelentés kivizsgálását követően automatikusan gondoskodik az összes érintett felhasználó részére a kötbér megfizetéséről.
VIII. GSZ Feszültségpanasz kivizsgálása
Helyszíni mérés lebonyolításával kapcsolatos alapelv: a panaszra vonatkozó - normál üzemállapotban végzett - mérés az IEC 00000-0-00 szabvány szerint, az értékelés - a vonatkozó MEH határozatban előírt módosítások figyelembevételével – az MSZ EN 50160:2021 szabvány szerint.
A mérés tárgya: a feszültségpanasz szerint.
A mérés ideje: feszültségpanasz esetén az OPUS TITÁSZ Zrt. 10 munkanapon belül kapcsolatba lép a felhasználóval, vagy a feszültség javításra vonatkozó javaslattal vagy időpont egyeztetés céljából a helyszíni mérés előkészítése érdekében. Amennyiben a feszültségpanasz nem oldható meg mérés nélkül, akkor az OPUS TITÁSZ Zrt. a mérést további 5 munkanapon, illetve a közösen egyeztetett időponton belül megkezdi és annak eredményéről mérés befejezést követő 15 napon belül tájékoztatja a felhasználót. Amennyiben a felhasználó nem tudja az említett 5 munkanapon belül a mérési csatlakozási ponthoz a hozzáférést biztosítani, akkor az ennek kapcsán jelentkező időcsúszás nem számít bele az időtartamba.
A Garantált Szolgáltatás igazolása:
a következő dátumok összevetésével történik:
• a panasz OPUS TITÁSZ Zrt.-hez történő beérkezése iktatási dátumának és a kapcsolatfelvétel dátumának összevetése (maximum 10 nap).
• mérés esetén a kapcsolatfelvétel dátumának és a mérés megkezdése dátumának összevetése (maximum 5 nap, vagy a közösen egyeztetett időpont).
• a mérés befejezési dátumának és a mérési jegyzőkönyv alapján írt felhasználói tájékoztatás postára adása dátumának összevetése (maximum 15 nap).
A kötbérfizetés rendje: az OPUS TITÁSZ Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan
gondoskodik a kötbér megfizetéséről.
IX. GSZ Feszültség a kisfeszültégű felhasználási hely csatlakozási pontján
A Garantált Szolgáltatás igazolása: a 2.1.2 pontban meghatározott értékek ellenőrzésére felvett mérési jegyzőkönyv.
Első évben: automatikusan, a hiba megállapítását követő első évben egyszer fizetendő a kötbér.
Második év első félévében megkezdett negyedévenként: a hiba egy éven túli fennállása esetén fél évig minden megkezdett negyedévenként fizetendő a kötbér.
Megkezdett hónaponként: a hiba másfél éven túli fennállása esetén a hiba fennállásáig minden megkezdett hónapra fizetendő a kötbér.
A kötbérfizetés rendje: az OPUS TITÁSZ Zrt. az első évben évente, második év első félévében megkezdett negyedévente, azután megkezdett havonta automatikusan fizet kötbért a hiba kijavításáig.
X. GSZ Visszatérítés téves számlázás esetén
Jogosság megállapítása: téves, a felhasználó kárára történt számlázás esetén a számlakifogás jogosságát 15 napon belül meg kell állapítani. Mérő felülvizsgálattal összefüggő jogosság megállapítás esetén OPUS TITÁSZ Zrt. a hibás mérés miatti felhasználóval történt elszámolás eredményéről 8 napon belül írásban értesíti a felhasználó kereskedőjét.
8 napon belül: a visszatérítés a számlakifogás jogossága megállapításától (mérő ellenőrzése, hitelesítés kivizsgálása, stb.) 8 napon belül a felhasználó visszajelzése alapján (akár telefonon, vagy e-mailben) történjen meg a visszafizetés a felhasználó fizetési módjának megfelelően (pénzintézeti folyószámlára utalás, vagy természetes személy esetén postai utalványon kifizetés az MNB rendelkezéseinek megfelelően).
A Garantált Szolgáltatás igazolása: a jogosság megállapítása esetén a kimenő válasz dátumának és a visszafizetés megtörténtét igazoló dokumentum dátumának összevetése.
Visszatérítés téves számlázás esetén: a felhasználó számlájában megalapozatlanul szereplő és a felhasználó részéről befizetett összegnek az OPUS TITÁSZ Zrt. által előírt határidők betartásával történő visszafizetése.
A kötbérfizetés rendje: az OPUS TITÁSZ Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről.
XI. GSZ A fogyasztásmérő pontosságának kivizsgálása
A Garantált Szolgáltatás igazolása:
a következő dátumok összevetésével történik:
• a mérőfelülvizsgálati kérelem OPUS TITÁSZ Zrt.-hez történő beérkezése iktatási dátumának és a fogyasztásmérő helyszíni ellenőrzéséről felvett dokumentum dátumának összevetése (maximum 15 nap),
• cserére szoruló fogyasztásmérő esetén a fogyasztásmérő helyszíni ellenőrzéséről felvett dokumentum dátumának és a mérőcsere elvégzését igazoló dokumentum dátumának összevetése (maximum 8 nap).
A kötbérfizetés rendje: az OPUS TITÁSZ Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről.
Amennyiben az egyeztetett időpont alapján a fogyasztásmérő pontosságának mérése a felhasználó távolmaradása miatt hiúsul meg, akkor az OPUS TITÁSZ Zrt. – igazolási kötelezettsége mellett – jogosult számlát kiállítani és a felhasználói szolgálati díjtételt alkalmazni.
XII. GSZ A felhasználó visszakapcsolása
Hiánytalan és hitelt érdemlő igazolás: az Ügyfélszolgálaton, vagy az OPUS TITÁSZ Zrt. által megadott szervezeti egységénél dokumentumokkal igazolt befizetés, illetve a kereskedelmi engedélyes ismételt bekapcsolásra vonatkozó kezdeményezése.
A Garantált Szolgáltatás igazolása: a felhasználó megfizetett felhalmozott tartozása hiánytalan és hitelt érdemlő igazolásának az OPUS TITÁSZ Zrt. üzletszabályzatában megadott helyen és módon történő bemutatása, beérkezési időpontja, vagy a tartozás banki jóváírási időpontja OPUS TITÁSZ Zrt. számláján, vagy a kereskedői engedélyes visszakapcsolási kezdeményezésének időpontja közül a legkorábbi időpont, és a visszakapcsolást igazoló dokumentumban rögzített visszakapcsolási időpont összevetése (maximum 24 óra).
Az időpontokat óra pontosság feltüntetésével kell dokumentálni.
A kötbérfizetés rendje: az OPUS TITÁSZ Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik az egyszeri kötbér megfizetéséről.
XIII. GSZ Nem jogszerű kikapcsolás
Nem jogszerű kikapcsolás: az OPUS TITÁSZ Zrt. a jogszabályokban, illetve az üzletszabályzatában foglalt, kikapcsolásra vonatkozó előírásokat megsérti.
Nem jogszerű kikapcsolást igazoló dokumentum: a kikapcsolás jogosságát kifogásoló ügyfélmegkeresések alapján az OPUS TITÁSZ Zrt. saját vizsgálatát követően készült dokumentum, illetve a felhasználó és az OPUS TITÁSZ Zrt. közötti vita esetén a MEH határozatában foglalt döntés.
A kötbérfizetés rendje: az OPUS TITÁSZ Zrt. a határidő be nem tartása esetén automatikusan gondoskodik a kötbér megfizetéséről.
M3 SZ. MELLÉKLET
3. A VILLAMOSENERGIA-SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGI JELLEMZŐI
3.1. Kiinduló megállapítások
A paramétereket kvázi-stacioner állapotban és normál üzemben kell értelmezni. A paramétereket a felhasználó csatlakozási pontján kell betartani.
A villamos energia szolgáltatás során a csatlakozási ponton a hálózati feszültséggel kapcsolatos minőségi követelmények betartása és a rendszerhasználókkal való betartatása az elosztói engedélyes feladata.
3.2. A feszültség minimális minőségi követelményei és az elvárt színvonal mérőszámai
3.2.1. Feszültség minőségi jellemzők követelmény szintje
A kisfeszültségű hálózaton a fázis feszültségeket, középfeszültségű hálózaton a vonali feszültségeket kell mérni. A mérések kiértékelésekor a tervszerű és a terven kívüli feszültség kimaradásokat a 10 perces átlag számításokban figyelembe venni nem szabad. Mérési időszak alatt egy hetes mérést kell érteni.
3.2.2. Tartós eltérés a névleges vagy megegyezéses feszültségtől
Kisfeszültségen a névleges feszültség 400/230 V.
Az összeférhetőségi szint: a fázisfeszültség effektív értékének egyhetes mérése alatt (bármely héten) a 10 percre átlagolt értékek 95 %-ának az UN (névleges feszültség) +7,5
/ -7,5 % tartományában kell lennie. Ezen túlmenően az egy hetes mérés valamennyi 10 perces átlagértékének a névleges érték + 10 / -10 % tartományába kell esnie.
Középfeszültségen a hálózatokat 11, 22, 30, illetve 35 kV-os hálózatnak jelöljük, azonban a táppontban tartandó névleges feszültség értéket meghatározni egyértelműen nem lehet, mivel területenként eltérő feszültség áttételű KÖF/KIF transzformátorokat üzemeltetnek. Így a feszültség névleges értéke helyett az Uc megegyezéses feszültség a mértékadó és a feszültség szabályozás ehhez igazodik.
Középfeszültségű hálózaton a 10 perces átlagértékeknek normál üzemállapotban Uc
±10 % tartományban kell lennie, üzemzavari állapotban Uc +10/–15 % lehet.
3.2.3. Tápfeszültség rövid idejű változásai
A feszültség gyors átmeneti, rövid (de néhány periódusnál nem rövidebb) idejű változásai elsősorban felhasználó villamos berendezéseinek gyors terhelésváltozásával függenek össze.
Összeférhetőségi szint: a feszültség növekedés mértéke naponta néhányszor rövid időre (max 3 perc) túllépheti az Uc +15 %-ot, de az Uc +20 %-ot nem haladhatja meg.
3.2.4. Tápfeszültség-letörés
A feszültség letörésről beszélünk, ha a tápfeszültség a 0,052….0,9 Uc tartományba esik. A rövid idejű letörések időtartama 1 sec alatti és a maradék feszültség nagysága általában nagyobb, mint 0,6 Uc. Ritkán előfordulnak nagyobb és hosszabb idejű feszültség
2 A megadott 0,05-ös érték 2013.01.01.-től kötelező, az átállásig elfogadott a jelenleg alkalmazott 0,1-es érték.
letörések, ezek a letörések 0,05…..0,15 Uc tartományba eshetnek. Az ebben az időszakban szolgáltatott villamos energia feszültség minősége a minősítésbe beleszámít. Összeférhetőségi szint: egy évben a feszültség letörések száma felhasználónként max. 300 db lehet közép- és kisfeszültségű hálózaton egyaránt, csatlakozási pontonként.
3.2.5. Rövid idejű tápfeszültség kimaradás
Rövid idejű kimaradásnak tekintjük, ha a tápfeszültség a megegyezéses feszültség 5 %- a alá csökken és ez az állapot 3 percet nem halad meg. Jellemzően a középfeszültségű védelmi működések okozzák. Éves előfordulása csatlakozási pontonként szabadvezetéki és kábelhálózat esetén eltérhet.
Összeférhetőségi szint: egy évben (a bejelentést megelőző 365 nap) a feszültség rövid idejű kimaradásának száma a középfeszültségű ellátás jellegétől függően az elosztói engedélyes felhasználóinál (a sikeres GVA és LVA események összesen):
- középfeszültségű kábelhálózati táplálás esetén max.: 10 db
- középfeszültségű szabadvezeték hálózati táplálás esetén pedig max.: 70 db
lehet.
A középfeszültségű szabadvezetékes táplálásra meghatározott további szabályok az alábbiak:
- A 70-es darabszámba nem számít bele, ha 24 óra alatt az adott vonalon a sikeres GVA események száma több mint 5 darab.
- A rövid idejű tápfeszültség kimaradások száma felhasználóként a felhasználói bejelentést megelőző 90 napban nem haladhatja meg a 40 db-ot.
Ennek mérésére:
• ott, ahol a technikai feltételek biztosítják, az alkalmazott automatikus nyilvántartási rendszer (SCADA) adatai szolgálnak,
• ahol az állomási irányítástechnika korszerűtlen, ott a védelmi készülékek számlálóállásai szolgálnak.
3.2.6. Hosszú idejű kimaradás
A 3 percnél hosszabb idejű kimaradást tartós kimaradásnak kell tekinteni. Az előre nem látható kimaradások (üzemzavarok) gyakorisága függ a hálózatképtől, a hálózatok szerkezetétől, harmadik fél cselekedeteitől, az időjárástól. A hosszú idejű kimaradás számára és idejére az elosztói engedélyesre a Hivatal által kiadott határozat alapján évi átlagos minimális minőségi követelmény vonatkozik.
3.2.7. Belső eredetű (kapcsolási) túlfeszültség
A belső eredetű (kapcsolási) túlfeszültség kisebb frekvenciájú és kisebb amplitúdójú, mint a légköri túlfeszültség. Szokásos frekvenciája az 5 – 50 kHz tartományba esik.
Összeférhetőségi szint: Kisfeszültségen a belső eredetű (kapcsolási) túlfeszültség csúcsértéke a fogyasztásmérő kapcsainál (a IV. számú lőkőfeszültség-állósági osztályban) nem haladhatja meg a 6 kV-ot. A felhasználói tulajdonú villamos szerkezetek MSZ HD 60364-4-443:2016 szabvány szerinti lőkőfeszültség állóságáról, valamint a felhasználói tulajdonú készülékek tranziens túlfeszültség elleni védelméről a rendszerhasználónak kell gondoskodnia.
A felhasználókat tájékoztatni kell - és szerződésben rögzíteni - a belső eredetű túlfeszültségek várható értékéről és a védelem lehetőségéről, hogy gondoskodni tudjanak az érzékeny felhasználói berendezések megfelelő védeleméről.
3.2.8. Légköri eredetű túlfeszültség
A légköri eredetű túlfeszültségek nagyságára és éves gyakoriságára összeférhetőségi szint nem adható meg. A felhasználó számára a megfelelő túlfeszültség védelem tervezéséhez a szigetelés koordinációs adatok, hullám-impedancia, villámáram csúcsérték és meredekség valószínűségi adatok adhatók meg.
A túlfeszültség védelem tervezéséhez szükséges hálózati adatokat a hálózati engedélyes a felhasználó kívánságára biztosítja.
3.2.9. Hálózati és tápfeszültség-aszimmetria
Középfeszültségen a vonali-, kisfeszültségen a fázis feszültség aszimmetriát kell vizsgálni. Kisfeszültségű hálózatokon a (negatív sorrendű összetevővel jellemzett, vagy röviden negatív sorrendű) tápfeszültség-aszimmetriát a zömében egyfázisú felhasználók térben és időben nem szimmetrikus vételezése okozza.
A negatív sorrendű feszültség aszimmetriára megadott összeférhetőségi szint: a mérési időszak alatt a negatív sorrendű összetevő (mind közép-, mind kisfeszültségen) heti, 10 percre átlagolt értékeinek 95 %-a nem lehet nagyobb a pozitív sorrendű összetevő 2 %- ánál. Egyes területeken, ahol a felhasználói villamos berendezések többségében egy- vagy kétfázisúak, az aszimmetria összeférhetőségi szintje 2 % helyett 3 %.
3.2.10. Feszültség felharmonikus tartalom
Kis- és középfeszültségű hálózatok harmonikusaira vonatkozó összeférhetőségi szintként az MSZ EN 50160:2021 szabványban rögzített értékeket (az egyes harmonikusokra vonatkozó felharmonikus feszültségek megengedett értéke az MSZ EN 50160:2021 szabványban található táblázatos formában) kell alkalmazni. A tápfeszültség teljes felharmonikus torzítása (THD) az összes 40-es rendszám alatti felharmonikus figyelembevételekor nem haladhatja meg a 8 %-ot. Kisfeszültségen minden fázis feszültséget, középfeszültségen minden vonali feszültséget vizsgálni kell. Az egy hetes mérést követően a heti, 10 percre átlagolt értékek 95 %-a nem lehet nagyobb az összeférhetőségi szintként megadott értéknél.
A teljes felharmonikus torzításból nagyfeszültségű hálózaton a tervezési szint 3 %.
3.2.11. Villogás (flicker)
Kis- és középfeszültségű hálózatok esetében a hosszúidejű feszültség ingadozás (Plt) összeférhetőségi szintje 1. A szabvány szerinti megfelelés megállapításához szükséges méréseket a hosszúidejű villogásmérték mérésével végezzük (IEC 868). Az értékelést minden fázis/vonali feszültségre el kell végezni. A mérési időszak 7 napja alatt a 12 db 10 perces értékekből képezett hosszúidejű (2 órás) villogásmértékek (heti) 95 %-a nem haladhatja meg az 1,0 értéket.
3.2.12. Hálózati jelfeszültség tartalom
A hangfrekvenciás jelbetáplálás általában középfeszültségre történik. A jelfeszültség függ a fázis feszültségtől és az adó teljesítményétől.
Összeférhetőségi szint: a jelfeszültség nagysága nem lehet nagyobb mint 0,02 UN.
3.2.13. Panasz kezelés
Amennyiben a szolgáltatott feszültség minőségével kapcsolatban panasz érkezik, akkor a Hivatal által az egyedi felhasználót érintő minimális minőségi követelmények meghatározása tárgyban kiadott határozat (úgynevezett Garantált Szolgáltatás) VIII. Feszültségpanasz kivizsgálása pontja szerint kell eljárni.
M4 SZ. MELLÉKLET
4. ELJÁRÁSREND A ROTÁCIÓS KIKAPCSOLÁSI REND (RKR) KIDOLGOZÁSÁRA, AKTUALIZÁLÁSÁRA ÉS ALKALMAZÁSÁRA
1. Az RKR kidolgozásának és működtetésének alapelveit a következő jogszabályok és szabályzatok rögzítik:
• A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 16. § i) pontja, a 36. § (1), (2), (5), (7), bekezdése, 139. § (1) (2) bekezdése, valamint a 170.
§ (23) bekezdése
• A helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatásköréről szóló 1991. év XX. törvény
65. § (1) bekezdése
• A villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet
• Üzemi Szabályzat
2. Az RKR kidolgozásával és működtetésével kapcsolatos alapelvek
2.1. Az RKR az előre látható forráshiány esetén előre tervezett módon elrendelt felhasználói korlátozás.
2.2. A felhasználói kikapcsolásokra csak a legszükségesebb mértékben és időtartamra hozható intézkedés úgy, hogy társadalmi szinten minél kisebb kár következzen be, és ugyanakkor ne okozzon aránytalan terhet egyes rendszer-használóknak.
2.3. Villamosenergia-felhasználói kikapcsolások akkor alkalmazhatók, ha a közvetlenül fenyegető krízis piacszabályozó eszközökkel vagy a már bekövetkezett krízis az ellátási szabályzatokban előírt eszközökkel nem hárítható el.
2.4. Az RKR a villamosenergia-felhasználók különböző csoportjainak a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának megőrzése céljából a villamosenergia- hiánnyal arányos kikapcsolását és kikapcsolásának gyakoriságát, fokozatait határozza meg.
2.5. Az RKR-ben a rotációs kikapcsolás elvén a károk legkisebb mértékre történő csökkentésének érdekében az egyes ellátási területeken kikapcsolási csoportokat kell képezni. Az így kialakított csoportok között körforgásszerűen kell a korlátozást végrehajtani, melynél törekedni kell arra, hogy egy-egy csoport csak 3 órát meg nem haladó mértékben legyen korlátozva.
3. Az RKR kidolgozása
3.1. A villamosenergia-krízis hatásainak enyhítésére szolgáló Rotációs Kikapcsolási Rendet (a továbbiakban: RKR) a rendszerirányítási tevékenység engedélyese (a továbbiakban: Átviteli rendszerirányító) az átviteli és elosztóhálózati engedélyesekkel együttműködve, a Krízis Munkabizottság (KM) Hálózati Munkacsoportjának (HMCS) keretén belül dolgozza ki.
3.2. Az RKR megalapozottsága érdekében az OPUS TITÁSZ Zrt. a felhasználóktól a korlátozással, kikapcsolással összefüggő adatokat kérhet. Az OPUS TITÁSZ Zrt. köteles gondoskodni az RKR készítése során birtokába jutott adatok, információk jogszerű kezeléséről.
3.3. Az egyes felhasználóknál felvett teljesítményadatok a mindenkori szerződött teljesítmények, illetve vonalaknál a vonali terhelés éves csúcsidei maximuma.
3.4. Az egyetemes szolgáltató vagy villamosenergia-kereskedő által ellátott felhasználókat azonosan kell kezelni az RKR összeállításánál.
3.5. Az RKR-t úgy kell kialakítani, hogy az alapvető felhasználók villamosenergia-ellátását krízis esetén a lehető legtovább biztosítani lehessen.
3.6. Az alapvető felhasználók körét a 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 1. § 1. pontja, valamint 2. mellékletének figyelembevételével -az illetékes megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság, az átviteli rendszerirányító és az OPUS TITÁSZ Zrt. véleményének kikérése mellett- a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal megyénként külön listában állapítja meg. Az alapvető felhasználók listáját az OPUS TITÁSZ Zrt. naprakészen nyilvántartja.
3.7. Az alapvető felhasználó kategóriába való besorolásnál nem lehet különbséget tenni a felhasználók között, attól függően, hogy mely egyetemes szolgáltató vagy villamosenergia-kereskedő látja el őket villamos energiával.
3.8. Az RKR elkészítése:
a) A hálózati engedélyesek megadják az Átviteli rendszerirányítónak az órás átlagú csúcsterhelés értékét, valamint ennek alapvető felhasználók nélkül vett értékét.
b) Az Átviteli rendszerirányító az RKR-be bevonandó teljesítményt az órás átlagú rendszerterhelés csúcsértékének 75 %-ában határozza meg. Ezt az értéket a hálózati engedélyesek között az általuk megadott csúcsterhelés arányában osztja fel. Az így megállapított terhelés jelenti az egyes engedélyesek számára a korlátozásba bevont felhasználói teljesítmény nagyságát.
c) Az Átviteli rendszerirányító minden egyes hálózati engedélyes esetében kiszámítja az alapvető felhasználók nélküli terhelés és a korlátozásba bevont felhasználói teljesítmény százalékos arányát. A kapott számértékek közül a legalacsonyabbat szorzószámként véve, meghatározza az alapvető felhasználók nélküli korlátozandó felhasználói teljesítmény nagyságát.
d) Az alapvető felhasználók nélküli korlátozandó felhasználói teljesítmény nagyságát 18 egyforma terhelési csoportra osztja.
e) Az egyes terhelési csoportokat egyenként sorszámmal meg kell jelölni.
f) Az Átviteli rendszerirányító a 18 megjelölt terhelési csoportot a hálózati engedélyesek között az általuk megadott csúcsterhelés arányában szétosztja. A hálózati engedélyesek a kiadott teljesítményhez felhasználókat és felhasználói vonalakat rendelnek hozzá. Ezzel kialakul az alapvető felhasználókat nem tartalmazó RKR táblázat.
g) A b) pontban megállapított és a c) pontban meghatározott felhasználói teljesítmény különbségét az Átviteli rendszerirányító - a hálózati engedélyesekkel együttműködve - szintén 18, hozzávetőlegesen egyforma nagyságú terhelési csoportra osztja, és megjelöli.
h) Az Átviteli rendszerirányító a 18 megjelölt terhelési csoportot a hálózati engedélyesekkel egyeztetve az f) pontnak megfelelő módon szétosztja. Ezzel kialakul az a másik RKR táblázat, amely alapvető és nem alapvető felhasználókat is tartalmaz.
i) A két RKR táblázatba bevont összes korlátozandó felhasználói teljesítmény megfelel az órás átlagú rendszerterhelés csúcsértéke 75 %-ának.
j) A két RKR táblázatot az egyértelmű hivatkozás érdekében színjelöléssel is meg kell különböztetni. Az alapvető felhasználók nélküli RKR táblázatot kék, az alapvető felhasználókat is tartalmazó RKR táblázatot piros színnel kell megjelölni.
k) A hálózati engedélyesek a terhelési csoportokra meghatározott kikapcsolási teljesítményeket a középfeszültségű vonalak terhelései és az egyedi betáplálással rendelkező, 400 kW-nál nagyobb lekötött teljesítményű felhasználók között oszthatják fel.
3.9. Az elkészített RKR-t a Krízis Munkabizottság véleményezésével együtt a Hivatalnak kell benyújtani jóváhagyásra.
3.10. A OPUS TITÁSZ Zrt. a jóváhagyott RKR alapján a jóváhagyástól számított 3 hónapon belül a korlátozásba bevont, egyedileg nevesített felhasználókat tájékoztatja a terhelési csoportba történt besorolásukról, melyet a felhasználó hálózati csatlakozási szerződésében is rögzíteni kell.
3.11. Az OPUS TITÁSZ Zrt. a „piros” RKR-be bevont alapvető felhasználók jegyzékét tájékoztatásra megküldi a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére.
4. Az RKR átdolgozása
4.1. Az RKR aktualizálása
Az RKR adatainak módosítását el kell végezni:
a) ha jogszabály azt előírja,
b) ha az alapvető felhasználóknál változás következett be,
c) ha a nem alapvető felhasználók terhelésében olyan változás következett be, mely egy terhelési csoport teljesítményét lényegesen megváltoztatja,
d) ha új táppontot helyeztek üzembe, illetve, a középfeszültségű vonalakat átcsoportosították.
4.2. A 4.1. b), c) és d) pont hatálya alá tartozó esetekben az OPUS TITÁSZ Zrt. tájékoztatja az Átviteli rendszerirányítót a kikapcsolásra felvett teljesítmény változásáról. Az Átviteli rendszerirányító a változás mértékének és várható hatásának mérlegelése után dönt arról, hogy az RKR-t saját hatáskörben aktualizálja, vagy az RKR rendkívüli időközi módosítását kezdeményezi.
4.3. Az RKR háromévenkénti és a rendkívüli időközi módosítását a Hivatal hagyja jóvá.
4.4. A módosításokat a villamosenergia-ipari engedélyesek kötelesek átvezetni saját nyilvántartásukban.
5. Az RKR alkalmazása
5.1. Az RKR alkalmazását - a Krízisterv rendelkezéseivel összhangban - az Átviteli
rendszerirányító rendeli el ezen eljárásrend alapján.
5.2. A jelentős zavar esetén működő automatikus vagy elrendelhető felhasználói kikapcsolásokat legfeljebb 6 órás idő-tartamra alkalmazhatja az Átviteli rendszerirányító. Ha a jelentős zavar folyamatosan a 6 órás időtartamot meghaladja, akkor az Átviteli rendszerirányító a kikapcsolásokra az RKR-t köteles alkalmazni annak érdekében, hogy társadalmi szinten minél kisebb kár következzen be.
5.3. A válsághelyzet veszélye II. fokozata esetén az Átviteli rendszerirányító köteles utasítást adni a hálózati engedélyesek üzemirányító központjainak az RKR esetleges alkalmazásának előkészítésére.
5.4. Az RKR előre látható, tervezett alkalmazása esetén az Átviteli rendszerirányító az időben soron következő kikapcsolandó csoportokról – a tényleges végrehajtást megelőzően legalább egy órával – értesíti az elosztóhálózati engedélyesek Körzeti Diszpécserszolgálatait, akik ennek alapján elvégzik az egyedi felhasználók kiértesítését.
5.5. Válsághelyzet esetén az Átviteli rendszerirányító a hálózati engedélyeseknek elrendelheti a teljesítményhiány nagyságától függően a felhasználói terhelés csökkentését az előkészített RKR útján, annak érdekében, hogy a villamosenergia rendszer összeomlását elkerüljék, és hogy a társadalom a legkisebb veszteséget szenvedje el. A kikapcsolásra kerülő korlátozási csoportokat az Átviteli rendszerirányító határozza meg a teljesítmény-egyensúly biztosítása érdekében. A korlátozási csoportok között prioritási sorrend, megkülönböztetés nincsen. A szükségessé váló kikapcsolásokat és visszakapcsolásokat az OPUS TITÁSZ Zrt. végzi el, figyelembe véve az Átviteli rendszerirányító utasításait és a kapcsolás helyén fennálló aktuális üzemállapotot.
5.6. A kikapcsolásokat lehetőség szerint az alapvető felhasználók korlátozása nélkül, a
„kék” RKR táblázat alkalmazásával kell végrehajtani.
5.7. Ha a villamosenergia-rendszer egyensúlya az alapvető felhasználók nélküli korlátozási teljesítmény 50 %-ával nem biztosítható, vagyis az egyidejű kikapcsolási szükséglet kielégítésére – a rotáció elvének szem előtt tartásával – a „kék” RKR terhelési csoportjainak fele nem elegendő, akkor a korlátozásba a „piros” RKR táblázatba felvett felhasználók is bevonhatók az Átviteli rendszerirányító utasítása alapján.
5.8. A két RKR táblázat együttes alkalmazásakor az Átviteli rendszerirányítónak figyelemmel kell lennie arra, hogy a „kék” RKR 1-9 terhelési csoportjainak kikapcsolása esetén csak a „piros” RKR 1-9 csoportjai közül, a „kék” RKR 10-18 csoportjainak kikapcsolása esetén csak a „piros” RKR 10-18 terhelési csoportjai közül jelöljön ki korlátozásra csoportot.
5.9. A kikapcsolt terhelési csoportok, illetve felhasználók 3 óránkénti rotációját az Átviteli rendszerirányító rendeli el, annak meg-határozásával, hogy a következő időszakra mely terhelési csoportokat kell ki-, illetve visszakapcsolni.
5.10. A válsághelyzet megszűnése esetén az Átviteli rendszerirányító utasítást ad az elosztóhálózati engedélyes Körzeti Diszpécserszolgálatának a visszakapcsolásokra.
M5 SZ. MELLÉKLET
5. A KÖZCÉLÚ HÁLÓZATRA TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁS ÉS A KÖZCÉLÚ HÁLÓZAT
HASZNÁLATÁNAK MŰSZAKI FELTÉTELEI
5.1. Hálózatra kapcsolás előzetes, alapvető feltételei
Rendszerhasználói vezetékhálózatot elsősorban abban az esetben lehet közcélú villamosműhöz csatlakoztatni, ha a csatlakozás idegen tulajdonban álló ingatlan keresztezése nélkül megvalósítható. Ha idegen tulajdont keresztez a csatlakozó vezeték, akkor szükséges az idegen tulajdonos írásbeli hozzájárulása.
A hálózatra kapcsolás előzetes feltétele továbbá az előírt műszaki és gazdasági előírások teljesítése.
Az OPUS TITÁSZ Zrt. az előírt és indokolt műszaki és gazdasági feltételek teljesülése esetén a rendszerhasználói vezetékhálózat hálózatra kapcsolását nem tagadhatja meg.
Az OPUS TITÁSZ Zrt. és rendszerhasználó közötti jogviszonyt alapvetően a kölcsönös érdekeken alapuló megállapodás jellemezze.
A rendszerhasználó bekapcsolására műszakilag-gazdaságilag megalapozottan, de annak megelégedésével kerüljön sor.
5.2. Betartandó jogszabályok, szabványok
Az Üzletszabályzat hatálya alá tartozó egyes felhasználási helyek csatlakozó vezetékének, fogyasztásmérő berendezésének, valamint a magánvezetékhálózatának szerelési munkáit az hatályos jogszabályok, szabványok, szabályzatok, ágazati típustervek szerint kell elkészíteni.
Különös tekintettel:
• a 273/2007. (X.19.) Kormány rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról,
• az MSZ 2364/MSZ HD 60364 szabványsorozatok,
• MSZ EN 50522:2011 1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű energetikai létesítmények földelése
• ICS: 29.120.50 Olvadóbiztosítók és egyéb, túláram ellen védő készülékek
• MSZ EN 50341-1:2013 1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű szabadvezetékek.
1. rész: Általános követelmények. Közös előírások
• MSZE 50341-2:2019 1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű szabadvezetékek. 2.
rész: Nemzeti előírások
• az MSZ 447:2019 Kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatra való csatlakoztatás,
• 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól
• a közcélú villamos hálózatra csatlakozással összefüggésben mindenkor hatályos MEKH határozat.
5.3. Hálózatra kapcsolás műszaki feltételei
5.3.1. Általános műszaki feltételek
Csak olyan rendszerhasználó-berendezéseket szabad az OPUS TITÁSZ Zrt. hálózatára kapcsolni, amelyek más felhasználási helyek villamosenergia-vételezésének minőségét nem rontják, illetőleg más felhasználási helyek rendszerhasználó-berendezéseinek normál üzemi működését nem zavarják.
A közcélú elosztóvezeték hálózatra csak olyan rendszerhasználói hálózatot szabad kapcsolni, amelyek kivitele és elhelyezése egységesség és kezelhetőség szempontjából
lehetővé teszi az OPUS TITÁSZ Zrt.- helyszínt nem ismerő - szerelőinek gyors és biztonságos munkavégzését.
A rendszerhasználói vezetékhálózat áramütés elleni védelmi rendszerének illeszkednie kell az ellátását biztosító közcélú hálózat áramütés elleni védelmi rendszeréhez.
5.3.2. Kisfeszültségű hálózatra kapcsolás
A kisfeszültség hálózatra kapcsolás módozatai
− közép/kisfeszültségű állomás kisfeszültségű gyűjtősínéről:
• célkábel csatlakozással
• fővezetékkel
− kisfeszültségű kábelhálózatról:
• felfűzős csatlakozással
• csatlakozás leágazó összekötővel
• elosztó szekrényből kábel csatlakozással, fővezetékkel
− kisfeszültségű szabadvezeték-hálózatról:
• szabadvezeték csatlakozással
• földkábel csatlakozással a telekhatárig /csatlakozási és mérési pontig/
• földkábel csatlakozással az épületig
5.3.3. Áramütés elleni védelemmel kapcsolatos követelmények
A felhasználói vezetékhálózatot úgy kell megtervezni, létesíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni, átalakítani, javítani, rendszeresen karbantartani, üzemen kívül helyezni és megszüntetni, hogy az megfeleljen a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban (továbbiakban VMBSZ-ben) meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek, valamint a környezetvédelmi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi és munkavédelmi jogszabályokban előírtaknak. A villamos berendezés hivatkozott műszaki biztonsági követelményeknek való megfeleltetése, az előírt biztonsági szint fenntartása a villamos berendezés tulajdonosának, üzemeltetőjének kötelezettsége.
Az építkezési felvonulási villamos berendezések érintésvédelmére áramvédő kapcsolóval kiegészített védővezetős érintésvédelmi módot kell alkalmazni.
5.3.4. Védelmi és automatika előírások
− A csatlakozási pont után túláramvédelmi berendezést kell létesíteni, melynek
feladata:
• az eredő méretezési teljesítmény behatárolása
• a rendszerhasználói berendezés zárlatának leválasztása
• a hálózat túlterhelődésének megakadályozása
− A hálózati leágazópont és a fogyasztásmérő tartozékát képező túláramvédelmi készülék közé nem kell külön túláramvédelmet létesíteni, ha a csatlakozó vezeték fázisonként csak egy felhasználási helyet lát el, és a méretlen oldalon SPD nem került alkalmazásra.
− .
− A csatlakozási pont utáni első túláramvédelmi készülék késes biztosító, kisfeszültségű állítható védelemmel ellátott megszakító, vagy kismegszakító lehet.
5.3.5. Villamos termelő berendezések - generátor, aggregátor, stb. - kapcsolására vonatkozó előírások
Áramfejlesztő berendezést olyan rendszerhasználói hálózathoz csatlakoztatni és üzembe helyezni, amely az OPUS TITÁSZ Zrt. hálózatához is csatlakozik, csak az OPUS TITÁSZ Zrt. írásos engedélyének birtokában szabad, az üzletszabályzat 8.13 pontjában leírtak betartásával.
5.3.6. Elszámolási fogyasztásmérésre vonatkozó előírások
5.3.6.1. Alapelvek
A fogyasztásmérő helyét a felhasználási hely teljesítményigényétől, fázis számától, az alkalmazott árszabástól függően, a szükséges fogyasztásmérő berendezés és egyéb készülékek helyigénye alapján kell kialakítani, a vonatkozó előírásoknak és műszaki biztonsági követelményeknek megfelelően. Különös tekintettel az MSZ HD 60364 szabványsorozat és az MSZ 447:2019 szabvány követelményeire.
A fogyasztásmérő helyét a csatlakozási pont közvetlen közelében kell kialakítani.
A fogyasztásmérőhely kialakításáról a rendszerhasználónak kell gondoskodnia a saját költségére.
A kivitelezést arra jogosult szakemberrel kell elvégeztetni.
A fogyasztásmérőhely kialakításának meg kell valósítania a 18/2017. (XII. 21.) MEKH
rendeletben meghatározott kizárólagos őrizet követelményét is.
5.3.7. Egyéb műszaki előírások
5.3.7.1. Zárlati teljesítmények
Az OPUS TITÁSZ Zrt. villamos berendezéseihez, hálózatához csatlakozó, rendszerhasználói berendezések zárlati szilárdságának meg kell felelnie a csatlakozási pont zárlati teljesítményének.
5.3.7.2. A közcélú hálózat szennyezése, zavartatásai
Az OPUS TITÁSZ Zrt. által a rendszerhasználó csatlakozási pontján biztosítandó feszültség minőségi paramétereinek megengedhető határértékeire az MSZ-1:20023 és az MSZ EN 50160:20214 szabvány vonatkozik.
5.3.8. Tervdokumentáció
Az OPUS TITÁSZ Zrt. hálózatára kapcsolásról, az épületre csatlakozás módjáról, az első fővédelmi berendezésről, a méretlen hálózatról, a méretlen fővezeték rendszerről, valamint a mérés helyének kialakításáról, az arra jogosult tervező által - készített dokumentációt, tervet, a munkálatok megkezdését megelőzően az OPUS TITÁSZ Zrt-vel előzetesen egyeztetni szükséges, az alábbiak szerint:
• Amennyiben a csatlakozóvezeték segédoszlopokkal készül, vagy a csatlakozóvezeték négy felhasználási helynél több felhasználási hely ellátására létesül, akkor a méretlen felhasználói vezetékhálózatról, valamint a fogyasztásmérő hely kialakításáról készült – arra jogosult tervező által készített – villamos tervet, a munkálatok megkezdése előtt legalább 15 nappal, a hálózati engedélyes területileg illetékes szervezeti egységével egyeztetni szükséges. A dokumentációból ki kell derülnie, hogy nem sérülnek a felhasználó és a hálózati engedélyes jogos érdekei. A kialakításhoz, létesítéshez, be kell szerezni a hálózati engedélyes hozzájárulását is.
• Amennyiben a csatlakozás, méretlen elosztás, mérőhelykialakítás műszaki és biztonsági szempontjainak teljesülése érdekében a hálózati engedélyes kéri, akkor a vonatkozó jogszabályok és műszaki biztonsági követelményeknek figyelembevételével – arra jogosult tervező által – készített csatlakozási, mérőhelyi dokumentációt, tervet – a négy felhasználási helynél kevesebb felhasználási hely esetében is – szükséges egyeztetni. A dokumentációból ki kell derülnie, hogy nem sérülnek a felhasználó és a hálózati engedélyes jogos érdekei. A kialakításhoz, létesítéshez, be kell szerezni a hálózati engedélyes hozzájárulását is.
A hálózati engedélyes a tervet nem ellenőrzi, de abba jogos érdekeinek teljesítése érdekében jogosult beletekinteni. Amennyiben a csatlakozási, mérőhelyi dokumentáció/terv egyeztetése, illetőleg az abba történő betekintés során – a hálózati
3 Szabványos villamos feszültségek
4 A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői
engedélyes – jogszabálynak, műszaki biztonsági követelménynek, vagy a jogos érdekeinek ellentmondó tartalmat talál, akkor azt észrevételezi és a szükséges egyeztetések lefolytatásáig, valamint a szükséges tervmódosítások – tervező által történő
– elvégzéséig, illetve a szükséges kivitelezéssel járó beavatkozás megtörténtéig a bekapcsolást, a hálózati engedélyes jogosult megtagadni.
A tervdokumentációnak tartalmaznia kell:
− a Földhivatal által kiadott helyszínrajzot vagy társasházi műszaki dokumentációt,
− az igényelt teljesítményt, a rendszerhasználói berendezések felsorolását,
− a hálózati leágazó pontot,
− a csatlakozó vezeték műszaki adatait, nyomvonal tervét / kábel esetén közműegyeztetve, terület-felhasználási engedéllyel ellátva/,
− a csatlakozási pont kialakítását, a csatlakozó főelosztó műszaki rajzát és adatait,
− a védelmi, biztosító berendezéseket,
− a méretlen fővezeték lépték helyes egyvonalas rajzát, műszaki adatait,
− a szintenkénti leágazás megoldását
− a terhelésnek és feszültségesésnek megfelelő méretezési számításokat,
− az áramütés elleni védelem megoldását, kialakítását
− a fogyasztásmérő berendezések helyének kialakítását,
− a mért fővezeték, és a lakás főelosztó leírását, műszaki jellemzőit.
5.3.9. Kivitelezői nyilatkozat /szerelői igazolás/
Az OPUS TITÁSZ Zrt. villamos hálózatára csatlakozó mért és méretlen fővezetékről, a rendszerhasználói főelosztó tábláról, az áramütés elleni védelemről, és fogyasztásmérőhely kivitelezéséről a kivitelezőnek írásban kell nyilatkoznia, hogy azt milyen jogcímen végezte, s hogy a szerelés során a szükséges műszaki előírásokat, s szabványokat betartotta, melyért büntetőjogi felelősséget vállal.
5.3.10. Műszaki felülvizsgálat
Az OPUS TITÁSZ Zrt. illetékes szervezeti egységének a hálózatára csatlakozó rendszerhasználói berendezést, az áramütés elleni védelem meglétét a fogyasztásmérő berendezés helyét a bekapcsolás előtt felülvizsgálhatja.
Ha a berendezés kivitelezésében hibát észlel a berendezés bekapcsolását az OPUS TITÁSZ Zrt. megtagadhatja, a feltárt hibák rendszerhasználóval való írásban történő közlésével egyidejűleg.
5.4. Új épület bekapcsolása
5.4.1. Kisfeszültségű szabadvezeték hálózatra csatlakozás
5.4.1.1. Alapelvek
• Kisfeszültségű szabadvezeték hálózatú területen, ha a rendszerhasználó energia igénye a meglévő hálózatról nem elégíthető ki, de a transzformátor kapacitás rendelkezésre áll, az alábbi megoldások lehetségesek:
- újabb szabadvezetékes áramkör létesítése,
- állomásból kábeles áramkör létesítése OPUS TITÁSZ Zrt. tulajdonban,
- állomásból rendszerhasználói tulajdonú kábelfővezeték létesítése.
/Csak rendkívüli esetben/
• A csatlakozó vezeték feszültség esése maximum 1% lehet, ha létesül méretlen magánvezeték is, együttesen maximum 2 % lehet.
• Szabadvezetékes csatlakozást max. 6 lakásos épületig, 20 kW (3x32 A) csatlakozási teljesítményig javasolt létesíteni, e felett a csatlakozást lehetőleg földkábellel kell megoldani.
• Kisfeszültségű közcélú szabadvezeték-hálózatról az OPUS TITÁSZ Zrt. általában szabadvezetékes csatlakozást készít, illetve készíttet.
• Kábeles csatlakozást is készíttet az OPUS TITÁSZ Zrt. rendszerhasználói kívánságra:
- kerítésben, kerítés közelében önhordó kivitelben, vagy az épület külső falán közterületről láthatóan elhelyezett, fogyasztásmérővel egybeépített csatlakozószekrényig. /Általában 1-2 lakásos épület/
- lakóépület külső falsíkján, nem lezárt bejárati előtérben kialakított csatlakozó szekrényig. /Több lakásos épület/
5.4.1.2. Szabadvezetékes csatlakozó kialakítása, a mérési pont meghatározása
(a) A csatlakozó vezetéket 1 vagy 3 fázisú kivitelben kell készíteni, a terheléstől, illetve
a hurok impedanciától függően,
- Al. szigetelt önhordó szabadvezetékkel 16-25 mm2,
(b) A csatlakozóvezeték hossza a két felfüggesztési pont között az előírt feszültségesés betartása mellett,- segéd oszlop alkalmazása nélkül - az alábbi:
1 fázis esetén : 40 m (belógási távolságok betartandók) 3 fázis esetén : 30 m (belógási távolságok betartandók)
A hálózati leágazópontnál biztosítót beépíteni nem szabad
Méretezési segédlet szigetelt szabadvezetékes csatlakozó ellenőrzéséhez
Számítási képletek:
Feszültségesés kétvezetős, egyfázisú csatlakozón: 𝑒′ = 𝗌
∗ ∪𝑓 [𝑉] 𝑒′ = 1,15 𝑣
1𝑓
100 2
1𝑓
Feszültségesős négyvezetős, háromfázisú csatlakozón: 𝑒′ = 0,75 ∗ 𝗌 ∗ ∪𝑣 [𝑉] 𝑒′ = 1,73 𝑣
3𝑓
100 √3
3𝑓
Vezető hossz számítása: 𝑳 = 𝑨 ∗ 𝒆′
𝑰𝒏∗𝝆
[𝒎]
Képlet jelölései és adatok értékei:
𝜌 − Aluminium vezető fajlagos ellenállása: 0,0286 Ω∗𝑚𝑚2
𝑚
A-vezető keresztmetszete: 16 mm2 vagy 25 mm2 táblázatban
Ɛ-feszültégesés megengedett értéke 1%
ln-névleges áram/védelmi készülék névleges árama(A): táblázatban
Uf-fázisfeszültség (V) 230V
Uv- vonali feszültség (V) 400V
cos 𝜑 = 1
Csatlakozási eset fázisszáma | Csatlakozó légvezeték keresztmetszete NFA2X (mm2) | Védelmi készülék névleges értéke (A) | Névleges feszültség (V) | Megengedett vezetékhossz az 1%-os feszültségesés, a mechanikai méretezés és a terhelhetőség figyelembevételéve (m)*,** |
1 Fázisú csatlakozó | 16 | 16 20 25 32 40 50 63 | 230 | 40 32 26 20 16 13 10 |
3 Fázisú csatlakozó | 16 | 16 20 25 32 40 50 63 | 400 | 30**/60,6 30**/48,4 30**/38,8 30 24 19 15 |
1 Fázisú csatlakozó | 25 | 16 20 25 32 40 50 63 80 | 230 | 40**/62,9 40**/50,3 40 31 25 20 16 13 |
3 Fázisú csatlakozó | 25 | 16 20 25 32 40 50 63 80 | 400 | 30**/94,6 30**/75,7 30**/60,6 30**/47,3 30**/37,8 30 24 19 |
* Az MSZ 447:2019 szabvány követelményei szerint a szigetelt szabadvezetéket mechanikailag nem kell külön méretezni, ha a földfelszínre vetített hossz:
- egyfázisú, 2x16 mm2 keresztmetszetű vezeték esetén nem nagyobb 40 m-nél, valamint
- háromfázisú, 4x16 mm2 keresztmetszetű vezeték esetén nem nagyobb 30 m-nél. Megjegyzés 1:
A 25 mm2 keresztmetszetű szabadvezetékkel létesített csatlakozóvezeték mechanikai méretezésére vonatkozóan, az egyes elosztói engedélyesek területén, a fent említett hosszaktól eltérő követelmények is előfordulhatnak. Ezért javasolt az előzetes tájékozódás.
Megjegyzés 2:
Földkábellel létesített csatlakozóvezeték feszültségesésre történő méretezése is a fenti képletek alapján történik.
Ha létesül méretlen magánvezeték (továbbiakban fővezeték), a csatlakozóvezeték megengedett feszültségesése 1%, ha nem létesül méretlen magánvezeték, akkor 2% lehet, ezért ekkor a tablázatban szereplő hosszak kétszeresét kell figyelembe venni.
(c) A mérési pontot, az épületre csatlakozás közvetlen közelében kell összevontan
elhelyezni.
Többszintes épület esetében is cél, hogy a fogyasztásmérők összevontan egy helyen legyenek. Indokolt esetekben megengedett a szintenkénti csoportos elhelyezés is.
(d) Ha az épületre csatlakozási pont és a hálózati leágazó pont között a távolság az
5.4.1.2. b) pontban meghatározott távolságnál több, s ezért segédoszlopot kell beállítani, és a megengedett feszültségesés az épületen kialakítandó csatlakozási pontig nem tartható be, akkor:
• a csatlakozási pontot és a mérési pontot úgy kell kialakítani, hogy a csatlakozóvezetéken megengedett feszültségesés tartható legyen.
• A mérési ponttól az épületig a mért áramú fővezeték létesítése, üzemeltetése rendszerhasználói feladat.
A rendszerhasználó a mért áramú fővezetéket kábellel, vagy szigetelt szabadvezetékkel építtetheti ki.
• A mérési pont és az épület közötti vezeték építése a rendszerhasználó
feladata.
(e) Ha közút keresztezése miatt szükséges a rendszerhasználó telkén segédoszlop elhelyezése, és a csatlakozó vezeték megengedett feszültség esése tartható, úgy a csatlakozási, és egyben a mérési pont az épületen is kialakítható.
5.4.1.3. Földkábeles csatlakozóvezeték kialakítása, a mérési pont meghatározása
Ha a rendszerhasználó földkábeles csatlakozást kér, vagy törvény, rendelet ír elő földkábeles csatlakozást, úgy a következő alapelveket kell szem előtt tartani:
• A csatlakozási pontot és a mérést, lehetőleg az Ingatlan közterületi határánál vagy az ingatlanon, a közterületi határától legfeljebb 1 m távolságban az épület külső falán közterületről láthatóan kell kialakítani.
• A csatlakozási, és mérési ponttól a mért, illetve méretlen fővezetéket az épületig a rendszerhasználó saját hatáskörben létesíti és üzemelteti.
(a) A földkábel csatlakozóvezetéket 3 fázisú kivitelben kell készíteni
(c) Ha az első túláramvédelmi berendezés és a fogyasztásmérő hely az épületen kerül kialakításra, oly módon kell azt elhelyezni, hogy az könnyen megközelíthető legyen,
5.4.2. Kisfeszültségű közcélú kábelhálózatra kapcsolás
5.4.2.1. Alapelvek
• Kisfeszültség kábelhálózatról:
- felfűzős csatlakozással - kábel elosztó szekrényből kábel csatlakozással és leágazó összekötővel készíthető csatlakoztatás.
• A csatlakozó vezeték feszültség esése maximum 2% lehet.
• A csatlakozási pont közvetlen közelében a rendszerhasználónak házi főelosztó berendezést kell létesíteni, ahol elhelyezendő az épület első fővédelmi berendezése, melyet a csatlakozási teljesítményre kell méretezni.
• A védővezetőt a csatlakozási pont, illetve a főelosztó berendezés környezetében lévő pontból kell indítani.
5.4.2.2. Kábelcsatlakozás kialakítása, a csatlakozási, és mérési pont meghatározása
(a) Kábelhálózatot általában felfűzős rendszerben kell az épülethez csatlakoztatni, arra alkalmas felfűzős csatlakozó szekrényen keresztül.
A betápláló fővezetéket a csatlakozószekrényben elhelyezett olvadó biztosító felső kapcsaitól kell indítani a rendszerhasználói főelosztó berendezéshez.
A betápláló fővezeték keresztmetszetét úgy kell meghatározni, hogy az épület távlati teljesítményigényét is figyelembe véve a vezetéken a feszültségesés ne legyen nagyobb, mint 1%. A legkisebb keresztmetszet azonban min. 4x25mm2 Al., lehet. A kötőelemet a vezető anyagának megfelelően kell megválasztani.
(b) Felfűzött, földre telepített kábel elosztószekrényből is készíthetők csatlakozások az épületeken elhelyezett csatlakozó szekrényekhez. A csatlakozó szekrény, a benne elhelyezett biztosító és a csatlakozó kábel az OPUS TITÁSZ Zrt. tulajdona. A biztosító a csatlakozó kábel túlterhelés elleni vádelmét szolgálja.
(c) Az épületre csatlakozás helyét az épület külső falsíkján, úgy kell elhelyezni, hogy az könnyen hozzáférhető, s közterületről látható legyen.
(d) A csatlakozási pont a rendszerhasználó, illetve az ingatlan tulajdonos által elzárható helyen nem helyezhető el, azt kívülről, közterületről kezelendő módon kell elhelyezni. Ettől indokolt esetben, egyedileg egyeztetett módon el lehet térni (pl. műemléki homlokzat).
(e) A rendszerhasználó főelosztóberendezését, a csatlakozási ponttal lehetőleg egy szinten, a rendszerhasználó érdekeit is figyelembe véve, oly módon kell elhelyezni, hogy a csatlakozási ponttól kiépített betáplálófővezeték a lehető legrövidebb legyen.
Az elhelyezésnél a berendezés biztonságára is figyelemmel kell lenni.
(f) A fogyasztásmérő helyét, a főelosztóberendezés közvetlen közelében összevontan,
egy helyen kell elhelyezni.
Többszintes épület esetében is cél, hogy a fogyasztásmérők összevontan a főelosztóberendezés közvetlen közelében, egy helyen legyen elhelyezve.
5.4.3. Mérés nélküli hálózatra csatlakozások
Kis teljesítmény igényű, valamint kötött, illetve ismert üzemórát működő villamos berendezések, a rendszerhasználóval kötött megállapodás alapján védelmi készülék közbeiktatásával fogyasztásmérő nélkül is csatlakoztathatóak a kisfeszültségű közcélú elosztó hálózathoz, illetve a közvilágítási hálózathoz. (Pl. KRESZ tábla, telefonfülke, közlekedési lámpa, gáz-átadó, kábeltelevíziós erősítő, sziréna stb.)
5.4.4. Csatlakozás és a fogyasztásmérés kialakítása
5.4.4.1. Csatlakozás szabadvezetékkel
A szigetelt szabadvezetéki csatlakozóvezeték a felhasználói oldalon csatlakozhat a felhasználó oldalán kialakított tetőtartóhoz, falihoroghoz, felhasználó felőli oszlophoz, a következők szerint:
a) A tetőtartó cső beépítési helyét lehetőleg úgy kell megválasztani, illetve az ehhez megfelelő méretű tetőtartó csövet úgy kell beépíteni, hogy a cső hossztengelye az épület külső határoló falának külső oldalára essen – vagy külső falának falsíkjában legyen – a fogyasztásmérőhely fölé essen.
• A fogyasztásmérőhely helyét MSZ 447 szabvány követelményeit teljesítve úgy kell megválasztani, hogy a fogyasztásmérőig a vezeték nyomvonala minél rövidebb és lehetőleg törésmentes legyen.
• A méretlen fővezeték teljes vagy az épület felhasználási helyeinek részleges, legalább 50 %-át meghaladó felújítása, illetve az épület jelentős, a csatlakozás környezetét (tetőtartót, falitartót, védőcsövezést, fogyasztásmérő-helyet, csatlakozó berendezést) is érintő építészeti felújítása esetén a csatlakozást úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen az MSZ 447 szabvány követelményeinek.
b) Csatlakozás falitartóhoz, falihoroghoz
Az a) pontban leírt követelményeket értelemszerűen érvényesíteni kell.
5.4.4.2. Csatlakozás földkábellel
Közcélú szabadvezeték hálózat esetén, földkábeles csatlakozás létesítésére az alábbi
esetekben indokolt:
a) Amikor a felhasználó kéri;
b) Amikor nem biztosítható, a szigetelt szabadvezetékes csatlakozóvezeték előírt föld feletti magassága.
c) Négy felhasználási helynél több felhasználási helyet ellátó csatlakozás esetében (pl. lakás és közösségi együttesen);
d) Amikor az igényelt teljesítmény kielégíthetősége – a keresztmetszet miatt – csak
földkábellel lehetséges.
e) Amikor a jogszabály, vagy hatóság előírja.
5.4.4.3. Több felhasználási helyet tartalmazó épület hálózatra csatlakoztatása
Előzetes igénybejelentést benyújtását követően, a hálózati engedélyes írásban határozza meg az igény kielégítésének műszaki és gazdasági feltételeit. A több felhasználási helyet tartalmazó épület villamosenergiaellátása, fogyasztásmérőhelyinek kialakítása, nem standard eset.
A méretlen fővezetéken a feszültségesés értéke max. 1% lehet.
5.4.4.4. A fogyasztásmérő berendezések helyének kiválasztása
a) Megközelíthetőség
A fogyasztásmérési helyet lehetőség szerint úgy kell megválasztani, hogy az ingatlan főbejárata közelébe, vagy telekhatárra, vagy a telekhatártól max. 1 m távolságra kerüljön és könnyen megközelíthető legyen. Indokolt esetben, egyedi tervezési eljárás keretében ettől el lehet térni, de nem javasolt.
b) Kezelhetőség, hozzáférhetőség
A fogyasztásmérési hely hozzáférhetőségének szempontjainál, figyelembe kell venni a hálózati engedélyes és a felhasználó jogos érdekeit, valamint teljesíteni kell a kizárólagos őrizet követelményeit.
c) A hely kiválasztásának szempontjai
• Tetőtartó, falitartó vagy falihorog esetén a fogyasztásmérési helyet az épület külső falsíkján, közterületről láthatóan kell kialakítani. A fogyasztásmérő hely alatt csatlakozó főelosztó elhelyezése szükséges.
• Amennyiben a közcélú kábelhálózat földkábellel létesült, és arról a csatlakozókábel „T” leágazással létesül, akkor a kábel fogadására beépítendő csatlakozó főelosztót az ingatlan közterületi határánál, a közterületről kezelhető elhelyezéssel kell kialakítani.
A fogyasztásmérési helyet a felhasználó jogos érdekeit is figyelembe véve, csatlakozó főelosztóval egybeépítve, lehetőleg a telekhatáron kell elhelyezni. Amennyiben a fogyasztásmérési hely nem a telekhatáron elhelyezett csatlakozó főelosztóval egy helyen kerül elhelyezésre, akkor azt, a telekhatárban elhelyezett csatlakozó főelosztótól – a felhasználó jogos érdekeinek figyelembevételével – maximum 2 m távolságban kell elhelyezni. Az egy felhasználási helyhez tartozó fogyasztásmérő berendezéseket, egy fogyasztásmérő szekrényen belül, vagy több szekrényelem alkalmazása esetén, azok egy-egy határoló felülete mentén történő közvetlen össze- illesztésével kialakított szekrényelrendezésben kell kialakítani, hogy azok a felhasználási helyre vonatkozóan egy egységet képezzenek. E szabály a csoportos fogyasztásmérőhely kialakítás, utólagos bővítése esetén is irányadó. Több felhasználási hely földkábeles csatlakozása esetén a csoportos fogyasztásmérési hely az épület főbejárata közelében erre a célra kialakított helyiségben, vagy a lépcsőházban, vagy az épület külső falsíkján is elhelyezhető.
• Több felhasználási helyet tartalmazó épület (épületszekció) esetén, vagy épületenként (épületszekción-ként) vagy szintenként (ezen belül szekciónként) összegyűjtve az épület hozzáférhető közlekedő tereiben. A pince felhasználási helyeinek fogyasztásmérőit a földszinten vagy az alagsorban, a padlás felhasználási helyeiét a legfelső emeleten, kétszintes lakásokét azok bejárati szintjén kell elhelyezni.
• Csoportos elhelyezés esetén az egyes fogyasztásmérő berendezéseken tartósan és egyértelműen meg kell jelölni, hogy azok mely felhasználási hely fogyasztását mérik.
• Csoportos elhelyezés esetén az egyes felhasználók további árszabású fogyasztásmérő berendezések felszereléséhez a bővítésnek a lehetőségét biztosítani szükséges.
• A hely kiválasztásánál előbbieken túl figyelembe kell venni minden felmerülő villamos szakmai- és funkcionális szempontot, a vonatkozó elosztói engedélyesi előírásokat, az építészeti megjelenés és beillesztés szempontjait, valamint a várható időjárási- és környezeti behatásokat is.
• Amennyiben a csatlakozó főelosztó és a rendszerengedélyes fogyasztásmérő szekrény, egy egységként összeszerelve kerül kialakításra, akkor a kiválasztott villamos szerkezetek gyártmányazonosak legyenek és az összeszerelésük, egymáshoz illesztésük során, maradéktalanul be kell tartani a gyártói útmutatóban meghatározottakat.
A csatlakozó főelosztó és a fogyasztásmérőszekrény előtt, a biztonságos kezelés érdekében előtte legalább 0,8 m mélységű 1 m2 alapterületű szabad területet kell a kezelés céljára biztosítani.
d) Egy ingatlan, egy csatlakozás - több felhasználási hely – csoportos
fogyasztásmérés
Egy ingatlanon lévő két (esetleg több) felhasználási hely fogyasztásmérő berendezéseit elsősorban egy helyen, csoportos fogyasztásmérésként kell kialakítani.
e) Egy ingatlanon lévő két (esetleg több) felhasználási hely fogyasztásmérő berendezéseit elsősorban egy helyen, csoportos fogyasztásmérésként kell kialakítani.
f) Egy ingatlan, egy csatlakozás - több felhasználási hely – külön fogyasztásmérés Több felhasználási helyet képező ingatlanon, épületen, vagy más összetartozó épületcsoporton különálló fogyasztásmérő helyek kialakítására csak akkor kerülhet sor, ha az egyes felhasználási helyek főbejáratai egymástól távol esnek, és az egyes felhasználók fogyasztásmérő szekrény(ek)hez való hozzáférése nem biztosított.
5.4.4.5. Mérőhely kialakításának minimális követelményei (direkt mérés esetén)
a) A fogyasztásmérő helyét, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, követelményeknek megfelelően kell kialakítani.
b) A mérőhelyet a felhasználó saját költségén alakítja ki.
c) A felhasználó csatlakozásának módjára, a csatlakozási pontok számára és elhelyezkedésére, valamint ezek módosítására a rendszerhasználó igényei alapján, a műszaki előírások és adottságok figyelembevételével az elosztói engedélyes javaslatot tesz.
d) A fogyasztásmérő hely kialakítása az elosztói engedélyessel egyeztetett terv vagy csatlakozási műszaki dokumentáció alapján történhet.
Fogyasztásmérőhely létesítéséhez a hálózati engedélyes az ellátási területére érvényes rendszerengedéllyel rendelkező, fogyasztásmérőszekrényt javasolt alkalmazni, vagy a tipizálási eljárás specifikációjában foglaltakat teljesítő egyedi terméket lehet betervezni.
5.4.4.6. Méretlen fővezeték kialakítása
Az OPUS TITÁSZ Zrt. tulajdonában lévő csatlakozóvezeték végpontjától, a csatlakozási ponttól, a méretlen fővezetéket a rendszerhasználónak, beruházónak kell kiépíteni a fogyasztásmérőhelyig. A méretlen fővezetéket, az MSZ 447 szabvány követelményeinek megfelelően, feszültségesésre, melegedésre és áramütés elleni védelem szempontjából is méretezni kell. A méretlen vezetékhálózaton megengedett legnagyobb feszültségesés 1 %.
Ha a csatlakozóvezeték háromfázisú, akkor a méretlen fővezetéket is háromfázisú kivitelben kell létesíteni.
a) Méretlen fővezetéket épületen belül és az épület határoló falán műanyag védőcsőben, mindig a fal külső részén kell vezetni úgy, hogy a vezeték nyomvonala - a vízszintes és függőleges nyomvonalvezetés követelményének
figyelembevételével - a lehető legrövidebb legyen. Tetőtérben a méretlen fővezeték védőcsöve csak függőlegesen vezethető. Vízszintes vezetése csak indokolt esetben megengedett. Ekkor ezen szakasz hossza a legrövidebb legyen és a védőcsövet el kell takarni (pl. betonozás).
b) Megengedett kábel vagy köpenyes vezeték falon kívüli szabványos szerelése védőcső nélkül, ha nincs kitéve mechanikai sérülésnek.
c) A méretlen fővezeték épületek között kábel vagy szigetelt szabadvezeték
legyen.
d) A betápláló és a felszálló fővezeték védőcsövének megengedett legkisebb átmérője 36 mm. Alkalmazható vastag- illetve vékonyfalú védőcső, vagy sima belső falú műanyag gégecső is, a villamos szerkezetek kiválasztására és szerelésére vonatkozó műszaki biztonsági követelmények betartásával.
e) A védőcső méreteit úgy kell megválasztani, hogy a vezetékek cseréje építészeti munka nélkül biztosítható legyen. Az átmérője, legalább 36 mm legyen.
f) A védőcsövet lakóházban, irodaházakban és más, ezekhez hasonló jellegű, több felhasználási helyet tartalmazó épületben, a bérelt helyiségeken kívül kell vezetni.
g) Építészetileg indokolt esetben, ha szükséges, megengedett a következő kivitelű méretlen fővezeték bérelt helyiségen való átvezetése is:
• falba süllyesztett, elvakolt védőcsövezés,
• falon kívül szerelt fém védőcső (lakások kivételéve),
• falon kívül szerelt kábel vagy köpenyes vezeték (lakások kivételével)
E szakaszokon a kábelen vagy köpenyes vezetéken kötést, leágazást nem szabad készíteni.
h) Védőcsöves szerelés esetén e védőcső szakaszokon vezetékbehúzás céljára alkalmazható doboz, legalább 150x150 mm méretű, zárópecsételhető kivitelű legyen.
i) A méretlen fővezeték a mért felhasználói vezetékektől párhuzamos vezetés esetén legalább 10 cm távolságra legyen. A két vezeték keresztezési helyein mindkét vezetéket mindkét irányban, a keresztezés helyétől számított legalább 10-10 cm-rel túlnyúlóan védőcsőben kell elhelyezni. E távolságon belül a védőcsövek sem toldást, sem dobozt nem tartalmazhatnak.
5.5. Meglévő épületek csatlakozásával kapcsolatos előírások
5.5.1. Teljesítménybővítés egy lakásos háznál
− Ha a bővítés csak a fogyasztásmérő automatájának cseréjét igényli és a betápláló fővezeték, valamint a csatlakozóvezeték keresztmetszete és fázisszáma megfelelő, úgy a rendszerhasználótól nem szabad megkövetelni a méretlen vezetékrendszer átépítését.
− A rendszerhasználó teljesítmény-igénye a betápláló fővezeték, vagy a csatlakozóvezeték cseréjét, bővítését vonja maga után, akkor az új épületek csatlakoztatására vonatkozó előírások az irányadók.
5.5.2. Teljesítménybővítéskor több lakásos háznál
Ha a rendszerhasználó teljesítmény-igénye a méretlen fővezeték, vagy a csatlakozóvezeték cseréjét, bővítését vonja maga után, akkor az új épületek csatlakoztatására vonatkozó előírások az irányadók.
A teljesítmény-bővítéshez az ingatlan tulajdonos /kezelő/ írásbeli hozzájárulása szükséges.
5.6. Magasabb feszültségű csatlakozási pontra történő áttérés
Az OPUS TITÁSZ Zrt. a magasabb feszültség szintre történő áttérés miatt feleslegessé váló közcélú hálózati elemeket nem értékesíti. Azokat a hálózat legkisebb költséggel
történő üzemeltetése érdekében máshol felhasználja (elszállítja és beépíti) (különösen transzformátorok, kapcsoló és elosztószekrények). Az adott rendszerhasználó ellátását szolgáló, sérülés nélkül nem elbontható elemeket, amennyiben azt a rendszerhasználó igényli, piaci áron (újra előállítási ár és az életkor figyelembevételével) értékesíti.
M6 SZ. MELLÉKLET
6. A KÖZCÉLÚ VILLAMOS HÁLÓZATRA CSATLAKOZÁS PÉNZÜGYI ÉS MŰSZAKI
FELTÉTELEI
10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet
a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól
[a közcélú villamos hálózatra csatlakozásra vonatkozó részek]
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdés 1. és 2., valamint 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:
ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § E rendeletet kell alkalmazni
a) a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjak (a továbbiakban: rendszerhasználati díjak),
b) a közcélú hálózathoz történő csatlakozásért fizetendő díjak (a továbbiakban: csatlakozási díjak) és
c) az elosztó által a felhasználó vagy engedélyes igénye alapján, illetve a felhasználó szerződésszegése esetén végzett külön szolgáltatások (a továbbiakban együtt: külön díj ellenében végezhető szolgáltatás) külön díjainak (a továbbiakban: külön díjak)
(a továbbiakban együtt: díjak) alkalmazása során.
1. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. befogadó hálózati engedélyes: az a hálózati engedélyes, akinek a hálózatához az adott csatlakozást igénylő csatlakozik;
1a. csatlakozást igénylő: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
2. számú melléklete szerint igénybejelentést benyújtó, így
a) a közcélú hálózatra való új csatlakozást igénylő, leendő rendszerhasználó (a továbbiakban: új csatlakozást igénylő) és
b) a közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felül többletteljesítményt igénylő rendszerhasználó (a továbbiakban: többletteljesítményt igénylő);
2. csatlakozóvezeték: a csatlakozóberendezés részét képező vezetékrendszer, amely a kisfeszültségű közcélú hálózat leágazási pontját a csatlakozóberendezés valamely elemével vagy a csatlakozási ponttal köti össze;
2a. egyéb érintett hálózati engedélyes: a befogadó hálózati engedélyesen kívüli azon hálózati engedélyes, akinek a hálózatán az adott csatlakozási igény kielégítése érdekében beruházást kell végezni;
2b. elosztói tápponti körzet: az elosztó hálózatnak átviteli hálózati alállomások, átviteli hálózati alállomásokat közvetlenül összekötő nagyfeszültségű (kuplung) vezetékek, valamint a normál kapcsolási állapot szerinti körzethatárok által határolt - az üzemi szabályzatban rögzített - része, amely egymással összefüggő nagy-, közép- és kisfeszültségű hálózati elemeket tartalmaz;
3. ideiglenes csatlakozást kérő: az a leendő rendszerhasználó, aki ideiglenes csatlakozás megvalósítására határozott idejű, legfeljebb 12 hónapos időtartamra vonatkozó hálózathasználati szerződést kíván kötni;
4. ideiglenes rendszerhasználat: legfeljebb 12 hónap határozott időtartamú rendszerhasználat;
5. háztartási méretű kiserőmű névleges hatásos teljesítménye: a háztartási méretű kiserőmű hálózathasználati szerződésben kVA-ben rögzített névleges teljesítőképességének értékével megegyező, kW-ban értelmezett érték;
6. kiindulási pont: a Vhr. 1. § (1) bekezdés 2c. pontja szerinti kiindulási pont;
7. kisfeszültségű csatlakozás: az a közcélú hálózatra való csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont 1 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségen van, de nem minősül közép/kisfeszültségű csatlakozásnak;
8. közép/kisfeszültségű csatlakozás: az a csatlakozás, amelyiknél az 1 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségű csatlakozási pont
a) a közép/kisfeszültségű transzformátor kapcsain,
b) a közép/kisfeszültségű transzformátor kapcsairól közvetlenül ellátott, a transzformátorállomás részét képező kisfeszültségű kapcsoló- vagy elosztóberendezésben vagy
c) technikai okokból a közép/kisfeszültségű transzformátorállomástól a vezeték nyomvonal vízszintes vetületére vetítve 3 méteren belül elhelyezett fogyasztásmérő szekrényben
található;
9. középfeszültségű csatlakozás: az a közcélú hálózatra való csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont 1 kV-nál nagyobb, de 35 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségen van, de nem minősül nagy/középfeszültségű csatlakozásnak;
9a. közvetlen csatlakozási beruházás: a közcélú hálózaton megvalósított beruházás azon része, amely az üzemi és elosztói szabályzatban rögzített minimális műszaki követelmények figyelembevételével kizárólag az adott csatlakozást igénylő csatlakozását teszi lehetővé;
9b. közvetett csatlakozási beruházás: a közcélú hálózaton megvalósított beruházás azon része, amely az üzemi és elosztói szabályzatban rögzített minimális műszaki követelmények figyelembevételével nem kizárólag az adott csatlakozást igénylő csatlakozását teszi lehetővé;
10. nagy/középfeszültségű csatlakozás: az a csatlakozás, amelyiknél az 1 kV-nál nagyobb, de
35 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségű csatlakozási pont a nagy/középfeszültségű transzformátorállomásban a transzformátorkapcsokon, vagy a kapcsokról közvetlenül ellátott kapcsoló- vagy elosztóberendezésben található;
11. nagyfeszültségű csatlakozás: az a közcélú hálózatra való csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont 35 kV-nál nagyobb névleges feszültségen van;
12. névleges áramerősség: az az áramerősség, amellyel az olvadóbiztosító kiolvadás, illetve a
túláram-korlátozóval rendelkező megszakító leoldás nélkül tartósan terhelhető;
13. saját célú felhasználási arány (a továbbiakban: SCFA):
a) az adott elszámolási időszakban (de legfeljebb 12 hónap alatt) a háztartási méretű kiserőmű által megtermelt villamosenergia-mennyiség és az adott évben a háztartási méretű kiserőmű által a közcélú hálózatba betáplált villamosenergia-mennyiség különbségének és
b) az adott elszámolási időszakban (de legfeljebb 12 hónap alatt) a háztartási méretű kiserőmű által megtermelt villamosenergia-mennyiségnek az aránya, két tizedesjegyre kerekítve;
13a. teljesítményarány: az igényelt csatlakozási teljesítmény és a csatlakozási beruházással létrejött hálózati eszközök névleges teljesítmény-növekményének százalékos (három tizedesjegyre kerekített) aránya, amelynek figyelembe vehető mértéke nem haladhatja meg a 100,000%-ot;
14. túláramvédelmi készülék: kismegszakító, olvadóbiztosító, túláram-korlátozóval rendelkező megszakító.
MÁSODIK RÉSZ RENDSZERHASZNÁLATI DÍJAK
(…)
HARMADIK RÉSZ
CSATLAKOZÁSI DÍJAK
VI. FEJEZET
A CSATLAKOZÁSI DÍJRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
25. § (1) E rendelet csatlakozási díjra vonatkozó rendelkezéseit - e rendeletben foglalt
kivételekkel - csatlakozási pontonként önállóan kell alkalmazni.
(2) A hálózati engedélyesek egymás hálózatára történő csatlakozásánál csatlakozási díjat nem
fizetnek.
(3) A csatlakozási díjat a csatlakozást igénylő a befogadó hálózati engedélyes részére fizeti meg.
(3a) Ha csatlakozási díj összege nem kizárólag a befogadó hálózati engedélyesnek a csatlakozáshoz szükséges beruházásai alapján kerül meghatározásra, a befogadó hálózati engedélyes és az egyéb érintett hálózati engedélyesek egymás között külön megállapodást kötnek az egyéb érintett hálózati engedélyes által megvalósított csatlakozási beruházás csatlakozási díjjal
- a díj kiszámítására vonatkozó módszer szerint - fedezett költségeinek a befogadó hálózati engedélyes által kapott csatlakozási díjból történő megtérítéséről.
(3b) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a csatlakozást igénylő az egyéb érintett hálózati engedélyes közvetett csatlakozási beruházása után fizetendő csatlakozási díjat közvetlenül az egyéb érintett hálózati engedélyesnek fizeti meg, ha erről
a) a befogadó hálózati engedélyes és az egyéb érintett hálózati engedélyes kölcsönösen egyetértően nyilatkozik, és
b) az egyéb érintett hálózati engedélyes és a csatlakozást igénylő közvetlenül megállapodnak. (3c) A (3b) bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban rögzített kötelezettségek a
csatlakozási szerződésben
foglalt kötelezettségekkel esnek egy tekintet alá.
(3d) A (3a) – (3c) bekezdés nem alkalmazható a csatlakozási minimumdíj figyelembevételével meghatározott,
a tételesen megállapított és az ideiglenes csatlakozást kérő által fizetendő csatlakozási díj esetén.
(4) A hálózati engedélyes a csatlakozást igénylőtől a közcélú hálózatra való új csatlakozáshoz igényelt villamos teljesítmény, illetve a közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felüli többletteljesítmény nyújtásáért az e rendeletben foglaltakon kívüli díjat nem kérhet.
(5) Ha a csatlakozás beruházást igényel a közcélú hálózaton, akkor
a) az e rendelet szerint a csatlakozási díjak megfizetése ellenében a hálózati engedélyes által
vagy
b) a csatlakozást igénylő és a hálózati engedélyes közötti megállapodás alapján a csatlakozást igénylő saját beruházásában
a csatlakozási pontig megépített és üzembe helyezett vezetékek, átalakító és kapcsoló berendezések a hálózati engedélyes tulajdonában lévő közcélú hálózat részét képezik.
(6) Abban az esetben, ha a hálózati engedélyes igénye miatt van szükség a legkisebb költség elvének megfelelő - a jogszabályi előírásokat is figyelembe vevő - csatlakozásnál magasabb költséggel megvalósítható csatlakozásra, akkor a csatlakozást igénylővel szemben a legkisebb költség elvének megfelelően létesíthető csatlakozáshoz tartozó díjfizetési szabályokat kell alkalmazni.
(7) A csatlakozást igénylő által megfizetett csatlakozási díjak összegét a hálózati engedélyes csatlakozási igényenként, továbbá a csatlakozások érdekében megvalósított beruházásokhoz hozzárendelve tartja nyilván, és azt kizárólag hálózatfejlesztésre vagy a 26. § (2) bekezdése és a
33. § (14) bekezdése szerinti visszafizetésekre és a (3a) bekezdés szerinti megtérítésre használhatja fel.
(7a) Az elosztók a honlapjukon naprakész tájékoztatást nyújtanak a működési területükön található elosztói tápponti körzetekről.
(7b) Az elosztói tápponti körzetek meghatározásának és nyilvántartásának részletszabályait az
üzemi szabályzat tartalmazza.
(8) A VET 9. § (1) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében az elosztók minden naptári hónap első munkanapján honlapjukon tájékoztatást nyújtanak a működési területükön megvalósítható kiserőművi csatlakozási lehetőségekről. A tájékoztatás tartalmára, a jelentkezési eljárásra és a csatlakozási igények kielégítésére vonatkozó részletszabályokat a elosztói szabályzat tartalmazza.
26. § (1) Ha
a) a rendszerhasználó az adott csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítményének egy részét a teljesítmény rendelkezésre állásától számítva legalább 12 hónapon keresztül nem veszi igénybe,
b) ezt követően a hálózati engedélyes írásban kezdeményezi a rendszerhasználónál a rendszerhasználó rendelkezésére álló teljesítmény csökkentését,
c) ezt a rendszerhasználó a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem kifogásolja és
d) a rendszerhasználónak a hálózati engedélyessel szemben nincs lejárt esedékességű díjfizetési kötelezettsége, akkor a hálózati engedélyes visszafizeti a rendszerhasználó részére - a rendelkezésre álló teljesítmény csökkenésének ellenértékeként a rendszerhasználó által az adott csatlakozási ponthoz tartozóan korábban - de 10 évnél nem régebben - megfizetett csatlakozási díj (kis- és középfeszültségű vételezésre történt csatlakozás esetén csak az alapdíj) nominális összegének a teljesítménycsökkentés mértékének megfelelő részét.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti visszafizetést követően a rendszerhasználó ugyanarra a csatlakozási pontra a későbbiekben bármikor az aktuálisan rendelkezésre állónál magasabb teljesítményre nyújt be igényt, akkor a csatlakozási díjakat e többletteljesítményre vonatkozóan a kérelem benyújtásakor hatályos szabályok szerint fizeti meg.
VII. FEJEZET
A NEM TÉTELESEN MEGÁLLAPÍTOT T CSATLAKOZÁSI DÍJ ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI
13. Az erőmű - kivéve a háztartási méretű kiserőművet - és a nagyfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő felhasználó és önállóan létesített villamosenergia-
tároló által fizetendő csatlakozási díj alkalmazásának szabályai *
27. § (1) Erőmű - kivéve a háztartási méretű kiserőművet - (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: erőmű) és a nagyfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő (ideértve a nagyfeszültségű hálózatra csatlakozó, önállóan létesített villamosenergia-tárolót is) esetében a befogadó hálózati engedélyes és az egyéb érintett hálózati engedélyes által a csatlakoztatáshoz a közcélú hálózaton megvalósított beruházás műszaki tartalma alapján készített költségbecslés a csatlakozási díj előzetes megfizetésének alapja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti költségbecslést a befogadó hálózati engedélyes állítja össze az egyéb érintett hálózati engedélyesek bevonásával, a (3)-(5) bekezdés figyelembevételével.
(3) Az (1) bekezdés szerinti költségbecslés része az átviteli hálózaton és az elosztó hálózaton szükséges közvetlen csatlakozási beruházás teljes összege.
(4) Ha a csatlakozási pont az elosztó hálózaton kerül kijelölésre, az (1) bekezdés szerinti költségbecslés része
a) a kijelölt csatlakozási pont szerinti elosztói tápponti körzetben megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos része,
b) a kijelölt csatlakozási pont szerinti elosztói tápponti körzettel szomszédos elosztói tápponti körzetben megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegéből a teljesítményarányos rész 5%-a, valamint
c) az átviteli hálózaton megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos része.
(5) Ha a csatlakozási pont az átviteli hálózaton kerül kijelölésre, az (1) bekezdés szerinti költségbecslés részét képezi
a) az átviteli hálózaton megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos része, valamint
b) a csatlakozással érintett átviteli táppontból ellátott elosztói tápponti körzetekben megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos része, osztva a beruházással érintett elosztói tápponti körzetek számával
(6) Ha a (3)-(5) bekezdés szerint szükséges beruházások tényleges aktiválási értéke eltér az
(1) bekezdés szerinti költségbecslésben szereplő várható költségtől, akkor a megvalósított létesítmények üzembe helyezése után a felek között utólagos elszámolásnak van helye.
(7) Erőmű és nagyfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő esetében a csatlakozási díj megállapításához a (3)-(5) bekezdésben meghatározott mértékben és esetekben figyelembe vehető a befogadó hálózati engedélyes és az egyéb érintett hálózati engedélyes - a csatlakozási igény benyújtásához képest - 5 évnél nem régebben aktivált hálózati beruházásainak általános forgalmi adó nélkül számított értéke.
(7a) A csatlakozási díj alapjának meghatározása során a (4) és (5) bekezdés szerinti teljesítményarányokat külön-külön kell megállapítani a csatlakoztatáshoz a közcélú hálózaton megvalósuló új és a (7) bekezdés szerinti, 5 évnél nem régebben aktivált hálózati beruházások esetében.
(8) A csatlakozást igénylő és a befogadó hálózati engedélyes, illetve a befogadó hálózati engedélyes és az egyéb érintett hálózati engedélyes közötti esetleges - a (6) és (7) bekezdéshez kapcsolódó - vita esetén a hálózati engedélyesek feladata független műszaki-gazdasági szakvélemény beszerzése.
(9) A csatlakozási díj megállapítása során nem vehető figyelembe a hálózati engedélyesek vissza nem térítendő támogatás igénybevételével megvalósított beruházásainak támogatással arányos része.
28. § (1) A létrejövő új erőmű vagy meglévő erőmű új, a meglévő csatlakozási teljesítmény felett többletteljesítményt igénylő erőműegysége csatlakozási díjkedvezményre jogosult, ha
a) kizárólag a Vhr. 7. számú melléklet a) pont aa)-ad) alpontjai szerint elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrásokkal működtethető vagy
b) az a) pontban foglaltakon kívüli, de a Vhr. 7. számú melléklet a) pontja szerint elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrásokkal részben vagy egészben működtethető, és az erőmű üzemeltetője vállalja, hogy az új erőmű vagy erőműegység összes végtermékének előállításához évenként, a működés megkezdésének évét követő első naptári év elejétől az ötödik naptári év végéig számítva éves átlagban
ba) legalább 70%-ban vagy
bb) legalább 90%-ban
a Vhr. 7. számú melléklet a) pontja szerint elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrást használ.
(2) A csatlakozási díjkedvezmény szempontjából nem tekinthető új erőműnek vagy erőműegységnek az a műszaki megoldás, amelyik - a villamos energia hálózatra adására szolgáló vezetékeket és egyéb villamos berendezéseket kivéve - a villamosenergia-termelés tekintetében bármilyen módon műszakilag kapcsolódik egy már meglévő erőműhöz vagy erőműegységhez, vagy azzal közös főberendezést tartalmaz.
(3) A csatlakozási díjkedvezményt igénylő erőmű üzemeltetője (e § alkalmazásában a továbbiakban: csatlakozási díjkedvezményt igénylő) a csatlakozási szerződés megkötése előtt írásban nyilatkozik a hálózati engedélyes részére arról, hogy a csatlakozási díjkedvezményt igénybe kívánja venni.
(4) A csatlakozási díjkedvezményt igénylő a (3) bekezdésben foglalt nyilatkozatban foglaltak igazolása érdekében legkésőbb az üzembe helyezést követő egy hónapon belül kérelmezi a Hivatalnál a csatlakozási díj számításánál figyelembe vett új erőmű, illetve erőműegységei vonatkozásában a megújuló energiaforrásból és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből nyert villamos energia származásának igazolásáról szóló kormányrendelet szerinti minősítést.
(5) A csatlakozási díjkedvezményt igénylő (1) bekezdés b) pont szerinti vállalásának a csatlakozó új erőmű - vagy a csatlakozási többletteljesítményt szükségessé tevő új erőműegységek - működtetéséhez felhasznált
a) elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrások gigajoule-ban (GJ) mért mennyiségének
és
b) összes elsődleges energiaforrás gigajoule-ban (GJ) mért mennyiségének
egymáshoz viszonyított aránya alapján számolva kell teljesülnie.
(6) A csatlakozási díjkedvezmény
a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a csatlakozási díj 50%-a,
b) az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja esetében a csatlakozási díj 30%-a,
c) az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja esetében a csatlakozási díj 50%-a.
(7) Az (1) bekezdés szerinti jogosultsággal kapcsolatos feltételek teljesülését a Hivatal ellenőrzi és amennyiben megállapítja, hogy
a) az erőmű, illetve annak a csatlakozási díjkedvezmény számításánál figyelembe vett egy vagy több erőműegysége a (4) bekezdés szerinti minősítést nem kapta meg, akkor a kapott csatlakozási díjkedvezményt egy összegben,
b) az erőmű, illetve annak a csatlakozási díjkedvezmény számításánál figyelembe vett egy vagy több erőműegysége által kapott, (4) bekezdés szerinti minősítést a működés megkezdésétől számított 5 éven belül visszavonta, akkor a kapott csatlakozási díjkedvezmény 5 éven belüli, a minősítéssel már nem érintett időszak hosszával arányos részét, vagy
c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti erőmű által felhasznált elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrások aránya az adott naptári évben - a működés megkezdésének évét követő 1. naptári év elejétől az 5. naptári év végéig számítva - nem érte el az (1) bekezdés b) pontja szerint általa előzetesen vállalt százalékos határértéket, akkor a kapott csatlakozási díjkedvezmény 20%-át (évente)
az erőmű üzemeltetője a Hivatal határozata alapján visszafizeti a hálózati engedélyes részére.
14. A háztartási méretű kiserőmű csatlakozási díjára vonatkozó szabályok
29. § (1) A háztartási méretű kiserőművekre a VET 35. § (4) bekezdése szerint vonatkozó teljesítményhatár 3x63 Amper.
(2) Háztartási méretű kiserőmű csatlakozása esetén a vételezésre és a betáplálásra igényelt teljesítmény közül a nagyobbik alapulvételével, de minden esetben a rendszerhasználókra vonatkozó, a 31-34. §-ban foglalt szabályok szerint kell a csatlakozási díjat megfizetni, amely teljesítmény vételezésre és betáplálásra is igénybe vehető.
(3) A vételezésre rendelkezésre álló teljesítménynél nem nagyobb betáplálási teljesítményigény esetén nem kell csatlakozási díjat fizetni.
15. Az ideiglenes csatlakozást kérő által fizetendő csatlakozási díj alkalmazásának szabályai
30. § Az ideiglenes csatlakozási ponton túli - nem közcélú - vezetékek létesítése és bontása az ideiglenes csatlakozást kérő feladata, ezek költségeit az ideiglenes csatlakozást kérő viseli.
VIII. FEJEZET
A KÖZÉP- VAGY KISFESZÜLTSÉGŰ KÖZCÉLÚ HÁLÓZATRA CSATLAKOZÓ FELHASZNÁLÓ ÉS ÖNÁLLÓAN LÉTESÍTETT VILLAMOSENERGIA-TÁROLÓ ÁLTAL FIZETENDŐ
CSATLAKOZÁSI DÍJ ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI *
16. Csatlakozási alapdíj
31. § (1) Csatlakozási alapdíjat nem fizet
a) az erőmű a betáplálási csatlakozási ponton jelentkező rendszerhasználói igény tekintetében a segédüzemi teljesítményigényének mértékéig,
b) a csatlakozást igénylő a felhasználási helyen az igénybejelentés időpontjában már rendelkezésére álló teljesítményért,
c) a kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő felhasználási helyenként egy csatlakozási pont esetén, ha annál a csatlakozási pontnál a fázisonként igényelt névleges áramerősségek összege - az új csatlakozási igény alapján vagy a már meglévő szerződésben szereplő érték és a többletigény együttes figyelembevétele alapján számítva - nem haladja meg a 32 ampert, ideértve a VET 146/A. § (9) bekezdés szerint meghatározott, összesen legfeljebb 32 amper áramerősségű kisfeszültségű csatlakozást igénylőt is.
d) a csatlakozást igénylő a betáplálási teljesítményigény után.
(2) Ha a csatlakozást igénylő által igényelt teljesítmény meghaladja az (1) bekezdés szerinti teljesítményhatárokat, a csatlakozási alapdíjat csak az e feletti teljesítmény után fizeti meg.
(3) A közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felüli többletteljesítmény-igény esetén a csatlakozási alapdíjat a többletteljesítményt igénylő az igényelt többletteljesítménynek megfelelően fizeti meg, figyelembe véve az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat is.
(4)
17. A csatlakozóvezeték díja
32. § (1) Csatlakozóvezeték díjat fizet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a csatlakozást igénylő a csatlakozóvezeték hálózati engedélyes általi létesítéséért, ha az igényének kielégítése érdekében kiépítésre kerülő kisfeszültségű csatlakozóvezeték hossza meghaladja
a) szabadvezetékes csatlakozás esetén a 30 métert,
b) földkábeles csatlakozás esetén a 15 métert.
(2) Csatlakozóvezeték díjat az (1) bekezdés szerinti vezetékhosszok feletti hosszok után kell
fizetni.
(3) Nem fizet csatlakozóvezeték díjat a VET 146/A. § (9) bekezdése alapján az összesen legfeljebb 32 amper áramerősségű kisfeszültségű csatlakozást igénylő, ha igénye a vezetékhossz és a műszaki megoldás tekintetében megfelel a legkisebb költség elvének figyelembevételét előíró VET 146/A. § (5) bekezdésének, valamint igényének kielégítése a VET 146/A. § (9) bekezdésében megjelöltnél nem hosszabb közcélú vezeték építését teszi szükségessé.
(4) Az (1) bekezdés szerinti vezetékhosszokon a nyomvonalhossz földfelszínre vetített hossza értendő.
(5) Az (1) bekezdés szerinti vezetékhosszakat a díjfizetés alóli mentesség szempontjából felhasználási helyenként csak egy csatlakozási pontra vonatkoztatva lehet számításba venni.
(6) Ha a (3) bekezdés szerinti csatlakozás létrejöttét követő 5 éven belül az adott felhasználási helyre vonatkozóan a csatlakozást igénylő olyan többletigény nyújt be, amely kapcsán a fázisonként igényelt névleges áramerősségek összege meghaladja a 32 ampert, akkor a csatlakozást igénylő köteles megfizetni a (3) bekezdés szerinti elsődleges igényhez kapcsolódó, de az (1) bekezdés figyelembevételével számított csatlakozóvezeték díjat is.
18. A közcélú vezeték díja
33. § (1) Ha a csatlakozást igénylő igényének kielégítése érdekében kisfeszültségű közcélú elosztó hálózat kiépítése szükséges, és a létesítést a hálózati engedélyes végzi, ehhez kapcsolódóan a csatlakozást igénylőnek közcélú vezeték díjat kell fizetnie.
(2) A csatlakozást igénylőnek nem kell közcélú vezeték díjat fizetnie
a) a VET 146/A. § (9) bekezdésének megfelelően az összesen legfeljebb 32 amper
áramerősségű kisfeszültségű csatlakozási igény esetén
aa) szabadvezetéknél (ideértve a szigetelt szabadvezetéket is) 100 méterig,
ab) földkábelnél 50 méterig,
b) az összesen 32 amper áramerősségnél nagyobb kisfeszültségű csatlakozási igény esetén
ba) szabadvezetéknél (ideértve a szigetelt szabadvezetéket is) 50 méterig,
bb) földkábelnél 25 méterig.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott vezetékhosszakat minden kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő esetén felhasználási helyenként legfeljebb egy csatlakozási pontra vonatkoztatva kell számításba venni.
(4) Több lakást vagy lakóházat és a hozzájuk tartozó több, nem lakás céljára szolgáló helyiséget vagy épületet magában foglaló ingatlan létesítésekor - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a VET 146/A. § (12) bekezdésével összhangban - a (2) bekezdésben meghatározott vezetékhosszakat kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő esetében az egyes, elszámolási méréssel külön mért lakások, lakóházak, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek, épületek számával megszorozva kell számításba venni.
(5) Ha a csatlakozást igénylő igényének kielégítése érdekében középfeszültségű közcélú elosztó hálózat kiépítése szükséges, és a létesítést a hálózati engedélyes végzi, ehhez kapcsolódóan a csatlakozást igénylőnek közcélú vezeték díjat kell fizetnie.
(6) A csatlakozást igénylőnek nem kell közcélú vezeték díjat fizetnie
a) a VET 146/A. § (9) bekezdésének megfelelően az összesen legfeljebb 32 amper áramerősségű kisfeszültségű csatlakozási igény esetén
aa) középfeszültségű szabadvezetéknél (ideértve a szigetelt szabadvezetéket is) 500 méterig,
ab) középfeszültségű földkábelnél 250 méterig,
b) az összesen 32 amper áramerősségnél nagyobb kisfeszültségű csatlakozási igény és a
középfeszültségű csatlakozási igény esetén
ba) középfeszültségű szabadvezetéknél (ideértve a szigetelt szabadvezetéket is) 250 méterig,
bb) középfeszültségű földkábelnél 125 méterig.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott vezetékhosszakat a kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő esetében új közép/kisfeszültségű transzformátorállomásonként egyszer, a középfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő esetében felhasználási helyenként legfeljebb egy csatlakozási pontra vonatkoztatva kell számításba venni.
(8) Több lakást vagy lakóházat és a hozzájuk tartozó több, nem lakás céljára szolgáló helyiséget vagy épületet magában foglaló ingatlan létesítésekor - a (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a VET 146/A. § (12) bekezdésével összhangban - a (6) bekezdésben meghatározott vezetékhosszakat kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő esetében az egyes, elszámolási méréssel külön mért lakások, lakóházak és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, épületek számával megszorozva kell számításba venni.
(9) Közcélú vezeték díjat a (2) és (6) bekezdés szerinti vezetékhosszak feletti hosszak után kell
fizetni.
(10) Ha a (2) bekezdés a) pontja vagy a (6) bekezdés a) pontja szerinti csatlakozás létrejöttét követő 5 éven belül az adott felhasználási helyre vonatkozóan a csatlakozást igénylő többletigénye kapcsán a fázisonként igényelt névleges áramerősségek összege meghaladja a 32 ampert, a csatlakozást igénylő köteles a (2) bekezdés a) pontja vagy a (6) bekezdés a) pontja szerinti elsődleges igényhez kapcsolódó, de a (2) bekezdés b) pontja vagy a (6) bekezdés b) pontja szerint számított közcélú vezeték díjat megfizetni.
(11) A kiindulási ponttól mért teljes vezetékhosszakon, valamint a közcélú vezeték díjának megállapítása szempontjából számításba vehető, a (2) és (6) bekezdésben meghatározottakon felüli vezetékhosszokon kisfeszültségű csatlakozás esetén a leágazási pontig, középfeszültségű csatlakozás esetén a csatlakozási pontig megvalósítandó nyomvonal földfelszínre vetített hossza értendő.
(12) A magánvezeték csatlakozási pontjáig kiépítendő közcélú hálózat esetében a közcélú vezeték díjának több rendszerhasználó közötti megosztására vonatkozó megállapodást a beruházó, illetve a magánvezeték üzemeltetője is megkötheti a hálózati engedélyessel. A közcélú vezeték díjának megfizetésével, illetve visszatérítésével kapcsolatos további részletes szabályokat elosztói szabályzat határozza meg.
(13) Ha a csatlakozási díjfizetés alapján létesült közcélú vezetékre annak üzembe helyezésétől számított 5 éven belül újabb rendszerhasználó kíván csatlakozni, akkor az újonnan csatlakozó leendő rendszerhasználó által fizetendő közcélú vezeték díj megegyezik az adott közcélú vezeték építése kapcsán az érintett rendszerhasználók által addig fizetett közcélú vezeték díj egy rendszerhasználóra - beleértve az új csatlakozást igénylőt is - eső értékével.
(14) A hálózati engedélyes a (13) bekezdés szerint az új csatlakozást igénylőtől beszedett közcélú vezeték díjat - eltérő megállapodás hiányában - egyenlő arányban visszatéríti az adott közcélú vezeték létesítése kapcsán, illetve a létesítést követően csatlakozási díjat fizető rendszerhasználók részére.
(15) Ha a hálózati engedélyes saját kockázatára a már ismert rendszerhasználók igényét meghaladó hosszúságú közcélú vezetéket létesít, akkor az erre a vezetékszakaszra később csatlakozó rendszerhasználóktól a közcélú vezeték díját az (1)-(9) és (11) bekezdés e vezetékszakaszra történő alkalmazásával kérheti, a létesítés évétől számított 5 évig.
19. Egyéb díjalkalmazási szabályok
34. § Ha a kis- vagy a középfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő a legkisebb költség elvének megfelelő - de az egyéb jogszabályi előírásokat is figyelembe vevő - csatlakozáshoz képest az igényelt
a) vezetékhosszak,
b) műszaki megoldás vagy
c) hatósági, illetve szakhatósági eljárás
miatt csak magasabb költséggel megvalósítható csatlakozást kér, akkor a csatlakozást igénylő - a villamosenergia-ellátási szabályzatban (elosztói szabályzat) foglaltakra is figyelemmel - a hálózati engedélyes részére a 31-33. §-ok szerinti csatlakozási díjakon felül a ténylegesen megvalósuló beruházás aktivált értéke és a legkisebb költségű változatnak megfelelő beruházás elosztói szabályzat szerinti, elméletileg meghatározott aktiválási értéke közötti különbség 70%-át is megfizeti.
34/A. § (1) Ha a közép- vagy kisfeszültségre csatlakozó felhasználó a már meglévő csatlakozási ponthoz kapcsolódó erőművet – kivéve a háztartási méretű kiserőművet – létesít, akkor az igényelt betáplálási csatlakozási teljesítmény biztosításáért a 27–28. § szerinti, erőművi csatlakozási díjfizetési szabályok szerint kiszámított csatlakozási díjat fizeti meg.
(2) Ha a közép- vagy kisfeszültségen önállóan létesített villamosenergia-tároló mellé a már meglévő csatlakozási ponthoz kapcsolódóan erőmű létesül, akkor az erőmű létesítését követően az adott csatlakozási ponton szerződés szerint biztosított és az igényelt többlet betáplálási csatlakozási teljesítmény kapcsán a 27–28. § szerinti, erőművi csatlakozási díjfizetési szabályok szerint kiszámított csatlakozási díjat kell megfizetni.
NEGYEDIK RÉSZ KÜLÖN DÍJAK
(…)
ÖTÖDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
44. § (1) Ez a rendelet 2017. január 1. napján lép hatályba.
(2) A 28. § (1) bekezdése a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (3)-(8) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
A közcélú villamos hálózatra csatlakozással összefüggésben csatlakozási díjak megállapítása tárgyú, mindenkor hatályos MEKH határozat itt megtalálható
xxxxx://xxx.xxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxx/xxxx-xxxxx/xxxxxxxx-xxxx-xxxxx
A csatlakozásra vonatkozó megítélési alapelvek
Általános esetben a rendszerhasználó igényét egy árampálya használatával, egy csatlakozási ponton keresztül kell biztosítani. Ez az ellátási mód megfelel a normál üzembiztonsági igényű (egyirányú) ellátásnak.
A normál üzembiztonságú ellátás középfeszültségű hálózaton egyszeres hiba esetén nem garantálja a folyamatos ellátást, de a hálózat kialakítása általában lehetővé teszi, hogy átkapcsolásokkal a fogyasztók egy része más irányból a hiba kijavítása előtt is újra ellátható legyen.
Új csatlakozási igény esetén előfordulhat, hogy az adott helyen a normál üzembiztonságú ellátást is csak jelentős hálózatfejlesztés után lehet biztosítani. (Az igényelt teljesítmény csak a hálózat normál kapcsolási állapotában biztosítható, attól eltérő – ritkán előforduló – üzemállapotban azonban nem.) Ebben az esetben az igénylő kérheti, elosztó felajánlhatja az ún. rugalmas csatlakozás lehetőségét (nem garantált szállításra vonatkozó csatlakozási szerződés).
A rugalmas csatlakozás lényege, hogy az alacsonyabb költségű vagy gyorsabb csatlakozás érdekében az igénylő tudomásul veszi, hogy a hálózat normáltól eltérő üzemállapotában elosztó a vételezési vagy betáplálási teljesítmény átmeneti korlátozását írhatja elő a rendszerhasználó számára és a korlátozásért pénzügyi ellentételezést nem fizet.
Az igénybejelentésre adott műszaki-gazdasági tájékoztatóban elosztó köteles tájékoztatást adni a korlátozások várható éves gyakoriságáról és időtartamáról, termelő esetében a korlátozás miatt meg nem termelt villamos energia becsült mennyiségéről (a várható éves termelés arányában). Megújuló termelők esetében a meg nem termelt energia az éves termelés 5%-át meghaladhatja, ha azt a csatlakozási feltételek vizsgálatánál elvégzett hálózatszámítások eredményei alátámasztják.
A rugalmas csatlakozás tényét, a korlátozási előírások betartásának kötelezettségét, a hálózati csatlakozási szerződésben rögzíteni kell.
Egy felhasználási hely növelt üzembiztonsági igényű ellátását két vagy több árampályáról lehet biztosítani úgy, hogy az árampályák „n-1” elvet teljesítő – annak hiányában különböző – táppontból indulnak, és a felhasználó a csatlakozási ponto(ko)n lekötött teljesítményéhez az elosztói engedélyessel kötött hálózathasználati szerződésben foglaltak szerint a nap bármely szakában hozzáférhet.
Egy csatlakozási pont fentiek szerinti növelt üzembiztonságú ellátását többirányú ellátásnak is nevezzük.
Amennyiben nem tartozik külön mérési pont (3.3./1 és 3.3./2 ábrák) a fentiek szerint leírt külön árampályákhoz, csatlakozási pontokhoz, akkor ezekhez a rendszerhasználó csak azonos értékű lekötött teljesítményt, és eseti többletteljesítményt igényelhet.
Az e melléklet szerinti növelt üzembiztonságú ellátás választása esetén a hálózati csatlakozási szerződésekben a csatlakozási pontokat árampályánként kell meghatározni. A hálózathasználati szerződésben minden csatlakozási pontra vonatkozóan a felhasználó igénye szerinti lekötött teljesítmény értéket kell figyelembe venni.
A 4. pontban kapcsolási sémákkal is bemutatott egyirányú, többirányú több csatlakozási pontú ellátás kialakítása folyamán a csatlakozás módját és a csatlakozási pontok számát az elosztói engedélyes a rendszerhasználó igénye alapján, vele egyeztetve határozza meg.
Egy ingatlan ellátása több csatlakozással
Egy ingatlan villamos energia ellátását alapesetben egy csatlakozási ponton keresztül kell biztosítani. Ha az ingatlanon belül több felhasználási hely található, az egyes felhasználási helyeket külön csatlakozási pontokon keresztül is el lehet látni, amennyiben az egyes felhasználási helyek mért hálózata független egymástól.
A magánvezetékek kialakításánál a következőket kell szem előtt tartani:
• Az egyes magánvezeték hálózatok nem kapcsolhatók össze egymással.
• Ezeket a hálózatokat úgy kell kialakítani, hogy azokon belül az egyes épületek, önálló tűzszakaszok egy helyen legyenek feszültségmentesíthetők.
• A közcélú hálózat ill. csatlakozó berendezés a helyismerettel nem rendelkező üzemeltetők által is biztonságosan kezelhető legyen.
Ha a több csatlakozási pont kialakítására az ellátás üzembiztonságának növelése miatt kerül sor, és ezért a magánvezetéken terhelés-átcsoportosításra van lehetőség, az átkapcsolás szabályait és feltételeit a magánvezeték üzemeltetője és az elosztó engedélyes közötti hálózathasználati szerződésben kell rögzíteni.
A rendszerhasználó beruházásában megvalósított hálózati elemek
Közcélú hálózat létesítése általános esetben az elosztói engedélyes beruházásában valósul meg, ugyanis az elosztói engedélyes a VET (24-33. §) és a Vhr. (8-10. §) előírásai alapján köteles a felhasználók villamosenergia-ellátásának műszaki feltételeit biztosítani, hálózatát fejleszteni, melynek során a legkisebb költség elve a rendező elv (VET 24. §). Közcélúként létesülő hálózatot csak hálózati engedélyes létesíthet a VET XIV. fejezetében foglalt jogok alapján.
A rendszerhasználó közcélú hálózathoz való csatlakozásra vonatkozó igénybejelentésére az elosztói engedélyes tájékoztatót ad a csatlakozás műszaki-gazdasági feltételeiről. A tájékoztatónak a rendszerhasználó által történt elfogadása után a felek a csatlakozás műszaki/gazdasági feltételeinek megteremtésére hálózati csatlakozási szerződést kötnek. Amennyiben a két fél közösen abban állapodik meg, hogy a csatlakozás érdekében megvalósítandó közcélú hálózati elem az általános esettől eltérően a rendszerhasználó saját beruházásában valósul meg, akkor annak feltételeit jelen szabályzat 7. sz. melléklete alapján a hálózati csatlakozási szerződésben kell rögzíteni. Ebben az esetben fel kell hívni a rendszerhasználó figyelmét arra is, hogy a hálózati engedélyessel azonos eljárásrend szerint kell eljárnia, így különösen vezetékjogot és használati jogot kell alapítania az elosztói engedélyes javára, valamint a saját beruházásban létesült közcélú hálózat tulajdonjogát az elosztói engedélyesre át kell ruháznia. A tulajdon-átruházásnak a rendeletből következő műszaki/pénzügyi feltételeit is a hálózati csatlakozási szerződésben kell rögzíteni.
A legkisebb költségű csatlakozástól való eltérés
Műszaki eltérés
Amennyiben a rendszerhasználó a jelen szabályzatban bemutatott közcélú hálózati és csatlakozó vezetéki műszaki megoldások közül az adott körülmények között megvalósítható, legkisebb költségűtől eltérő megoldást szeretne megvalósíttatni, akkor a csatlakozási alapdíjon felül az alábbi csatlakozóvezeték- ill. közcélúvezeték-létesítési díjat kell megfizetnie:
csatlakozóvezeték esetén a legkisebb költségű változat szerinti – a díjmentes hossz figyelembevételével számolt – normatív csatlakozóvezeték-létesítési díjon felül a ténylegesen megvalósuló csatlakozóvezeték-beruházás aktivált értéke és a legkisebb költségű változat normatív létesítési költsége közötti különbség 70 %-át;
közcélú vezeték esetén a legkisebb költségű változat szerinti – a díjmentes hossz figyelembevételével számolt – normatív közcélú vezeték-létesítési díjon felül a ténylegesen megvalósuló közcélúvezeték-beruházás aktivált értéke és a legkisebb költségű változat normatív létesítési költsége közötti különbség 70 %-át.
Növelt üzembiztonsági igényű ellátás
Növelt üzembiztonságú ellátási igény esetén a csatlakozási díjat a 10/2016. (XI.14.) MEKH rendelet (továbbiakban: Hcsr.) 25. §. (1) bekezdése szerint csatlakozási pontonként, a Hcsr. rendelkezéseit minden csatlakozási pontra önállóan alkalmazva kell megfizetni. Ilyen esetben a csatlakozási díj számításához minden árampályához egy saját csatlakozási pontot kell rendelni,
még ha azok fizikailag/elektromosan egybe is esnek. Csatlakozási alapdíjat ilyen esetben az irányonként rendelkezésre álló teljesítmény után kell fizetni.
Eljárási eltérés
Amennyiben közcélú hálózati elemek létesítése során a rendszerhasználó a normál hatósági és szakhatósági engedélyezési eljárásrendtől eltérő eljárás lefolytatását kéri, az ezzel összefüggő engedélyezési többletdíjakat meg kell fizetnie.
Pályáztatás
Amennyiben az elosztói engedélyes külső igényre olyan hálózatlétesítési vagy átalakítási tevékenységet végez – akár vállalkozói, akár hálózati csatlakozási szerződés keretében –, melynek során vállalkozókat foglalkoztat, és az igénylővel a ténylegesen felmerülő költségek alapján kell elszámolnia, az igénylő kérésére a tervezési és/vagy kivitelezési munkákat legalább 3 szerződött alvállalkozója bevonásával köteles megpályáztatni. A legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében a pályáztatásnál – mivel a műszaki, minőségi és időkritériumok teljesítése alapkövetelmény – a költség az egyedüli elbírálási szempont.
Ideiglenes csatlakozás
Amennyiben egy rendszerhasználó a közcélú hálózatra ideiglenesen, azaz határozott időre – kevesebb, mint egy évre – kíván csatlakozni, akkor a leágazási pontot a hálózat azon pontján kell kijelölni, ahonnan igénye a közcélú hálózat átalakítása nélkül kielégíthető. Ebben az esetben a rendszerhasználónak nem kell csatlakozási díjat fizetnie, viszont a leágazási pont után létesítendő csatlakozóvezetéket teljes mértékben saját költségére kell megépítenie és annak használaton kívül helyezése után – egyéb megállapodás híján – az eredeti állapotot vissza kell állítania.
Abban az esetben, ha az ideiglenes csatlakozás érdekében beruházás történik a közcélú hálózaton, az ideiglenes csatlakozást kérő csatlakozási díjának mértéke nem haladhatja meg az ideiglenes csatlakozás érdekében a közcélú hálózaton újonnan szükséges tényleges beruházás aktivált értékének 50%-át.
Egy ingatlan ellátása több csatlakozással
Amennyiben egy felhasználási helyen a felhasználó kérésére több csatlakozási pontot kell kialakítani, a csatlakozási díjat csatlakozási pontonként meg kell fizetni. A vonatkozó MEKH rendelet (Hcsr.) szerinti díjakat a felhasználási helyre csatlakozási pontonként önállóan kell értelmezni.
Beruházókra vonatkozó külön rendelkezések
Beruházó: Jelen szabályzat értelmében olyan személy, vállalkozás vagy egyéb szervezet,
aki/amely több felhasználási helyet létesít.
Beruházás: Jelen szabályzat értelmében olyan felhasználási helyek villamos közművesítése egy Beruházó megrendelése alapján kötött szerződés szerint, amely felhasználási helyeken villamosenergia-vételezést harmadik személyek fognak folytatni.
A Beruházókra jelen szabályzat rendelkezéseit a jelen pontban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Minden rendszerhasználót megkülönböztetés nélkül megilleti a Hcsr.-ben foglalt díjmentesség. A Beruházó nem tekinthető annyi számú rendszerhasználónak, ahány felhasználási helyet tervez létesíteni a Beruházás megrendelése pillanatában, így a díjmentesség sem illeti meg Díjmentességre a Beruházás keretében létesült felhasználási helyeken villamos energiát ténylegesen vételező rendszerhasználók jogosultak. A Beruházásra vonatkozó szerződés
megkötésének időpontjában ezen rendszerhasználók az elosztói engedélyes számára nem ismertek. A felhasználási helyre ezen rendszerhasználók által megkötött, villamosenergia- vételezésre vonatkozó szerződés (hálózati csatlakozási és/vagy hálózathasználati szerződés) létrejöttéig a Beruházás során villamosított felhasználási helyekre vonatkozó díjmentesség függő jogi helyzetben van (Feltételes Díjmentesség). Amennyiben Xxxxxxxx a minden rendszerhasználó számára igazolt módon biztosítja a díjmentességet, a Feltételes Díjmentesség elszámolását az elosztói engedélyes vele végzi. Ellenkező esetben az elosztói engedélyes az elszámolást a rendszerhasználókkal végzi, a díjmentességet közvetlenül az ő részükre biztosítja.
Az elosztói engedélyes a Beruházás lebonyolítására kötött szerződésben a Feltételes Díjmentességet az alább részletezett módok egyike szerint biztosítja a Beruházó személyében, illetve a Beruházásban rejlő kockázat mérlegelése és a Beruházás volumene alapján. A Beruházó személyében és a Beruházásban rejlő kockázat mérlegelésében Beruházó köteles az elosztói engedélyessel együttműködni, így különösen a kockázatelemzéshez szükséges adatokat az elosztói engedélyes részére biztosítani.
Feltételes Díjmentesség összegének visszafizetése
A Beruházó a jövendő rendszerhasználók száma alapján meghatározott Feltételes Díjmentesség összegével (a díjmentes mennyiségekre eső csatlakozási díjjal) nem csökkentett Hcsr. szerinti csatlakozási díjat, mint vállalkozási díjat fizet az elosztói engedélyes részére. Amennyiben a Beruházó igazolni tudja, hogy rendszerhasználók jelentkeztek a Beruházás során létesült felhasználási helyre, és azok a Beruházás műszaki átadás-átvételét követő öt éven belül villamosenergia-vételezésre vonatkozó szerződést kötöttek, valamint az egyéb szerződéses feltételek is teljesültek, az elosztói engedélyes köteles a Díjmentességnek megfelelő mértékű visszatérítést a Beruházó részére megfizetni. A visszafizetés eljárásrendjének részletes szabályait a Beruházóval kötött szerződés tartalmazza.
Bankgarancia
Az Elosztói engedélyes a Feltételes Díjmentesség összegét előfinanszírozza. A Beruházó a Hcsr. alapján számított – a jövendő rendszerhasználók száma alapján meghatározott - a Feltételes Díjmentesség összegével (a díjmentes mennyiségekre eső csatlakozási díjjal) csökkentett csatlakozási díjat fizeti meg. A Feltételes Díjmentesség összegére pedig a Beruházó az elosztói engedélyes által elfogadott, feltétlen és visszavonhatatlan bankgaranciát (Bankgarancia) nyújt.
A Bankgarancia a Xxxxx által közösen megállapított hátorozott futamidőre szól. Amennyiben a futamidő alatt rendszerhasználók jelentkeztek a Beruházás során létesült felhasználási helyre, azok villamosenergia-vételezésre vonatkozó szerződést kötöttek, és az egyéb szerződéses feltételek is teljesültek, a Bankgarancia összege megfelelően csökkentésre kerül. Amennyiben a futamidő vége előtt a Beruházás során villamosított összes felhasználási helyre teljesülnek a Bankgarancia csökkentésének feltételei, a Bankgarancia megszűnik. Ellenkező esetben a futamidő végét megelőzően az elosztói engedélyes jogosult követelését a Bankgaranciából lehívni. Ezen összeg számításának alapja az azon felhasználási helyekre vonatkozó Feltételes Díjmentesség, melyekre nem teljesülnek a Bankgarancia csökkentésének feltételei. Amennyiben a Bankgarancia lehívását követően újabb rendszerhasználók vonatkozásában teljesülnek a Bankgarancia csökkentésének feltételei, az előző pont szerint kell eljárni. A Bankgarancia összege megállapításának, a Bankgarancia csökkentés eljárásrendjének részletes szabályait, a Bankgarancia rendkívüli lehívásának eseteit a Beruházóval kötött szerződés tartalmazza.
M7 SZ. MELLÉKLET
7. KÖZVILÁGÍTÁS ÜZEMELTETÉSÉNEK MŰSZAKI FELTÉTELEI
7.1. Általános meghatározás
7.1.1. Tulajdoni, üzemeltetési határok
Az aktív közvilágítási berendezések (röviden: aktív elemek) üzemeltetési határa szabadvezetéki közvilágítási elosztóhálózatra csatlakozás, valamint útátfeszítős (középvezetős) hálózat esetén a lámpatesteket bekötő vezetéknek a közvilágítási elosztóhálózattal történő összekötési pontjánál, az áramkötést biztosító kötőelemeknél (azokat az aktív berendezések körébe beleértve), földkábeles közvilágítási elosztóhálózat esetén a lámpaoszlopban a közvilágítási elosztóhálózat földkábelének fogadását biztosító méretváltó sorkapocsról (vagy ezt a funkciót ellátó szerelvénylapról) leágazó túláramvédelmi berendezéseknél (azokat az aktív berendezések körébe beleértve) található.
A közvilágítási elosztóhálózatról leágazóan létesített, a Közvilágításra kötelezett tulajdonában álló közvilágítási vezeték (magánvezeték) üzemeltetési határa a közvilágítási elosztóhálózaton kijelölt csatlakozási pont (tulajdoni határpont).
A zárlat, túlterhelés védelem, áramütés elleni védelemhez kapcsolódó számítások elvégzéséhez a Közvilágításra kötelezettnek, vagy megbízása alapján az Üzemeltetési engedélyesnek a magánvezetéken tervezett minden változást Elosztói engedélyes felé előzetesen, dokumentáltan be kell jelentenie.
7.2. Hibajavítása, üzemzavar elhárítás
7.2.1. Az Üzemeltető feladatai
– A lakosság zavartalan ellátása érdekében megszervezi és működteti a közvilágítási passzív elemekre vonatkozó hiba felvevő rendszert a teljes közigazgatási területre.
– A passzív elemek hibáira vonatkozó bejelentéseket, hibacímeket munkaidőben továbbítja az Elosztói engedélyes szervezeti egységéhez.
– Minden olyan javítást, karbantartást, amelyet az MSZ 1585:2016 szabvány feszültség közelében enged végezni, elvégezhető feszültség mentesítés nélkül. Ezen túlmenően csak kikapcsolt állapotban, vagy a Feszültség Alatti Munkavégzésre (FAM) kiképzett szerelők, az előírt munkaeszközökkel végezhetnek javítást.
– Az Üzemeltető a tervezett feszültségmentesítést előre, írásban meg kell rendelje az Elosztói engedélyestől, figyelembe véve az Elosztói engedélyes Üzletszabályzatában foglalt, kiértesítésre vonatkozó közlési kötelezettségét.
– A “felkapcsolással” végzett javítások esetében az Elosztói engedélyes az elfogyasztott villamos energia alapján a rendszerhasználati díjat jogosult kiszámlázni. Ha az elfogyasztott villamos energiát
– - fogyasztásmérő méri, akkor a mérés alapján,
– - amennyiben fogyasztásmérő nincs vagy nem üzemel, akkor a beépített teljesítmények és a javítási időből képzett villamos energia mennyiség alapján kerül az számlázásra.
– A beépített teljesítményt, mint adatot az Üzemeltető köteles Elosztói engedélyesnek folyamatosan szolgáltatni, a bekapcsolási időtartamot az Elosztói engedélyes
állapítja meg, a munkaelvégzési nyilatkozat alapján. Az Üzemeltető a be-, és kikapcsolás időpontját igazolja.
– A felkapcsolás munkaidő kezdete után 1 órával kezdődhet, és munkaidő vége előtt 1 órával kell végződni.
– A javítások csak létráról vagy emelőkosárból végezhetők, betartva a feszültséghez közeli munkavégzésre vonatkozó előírásokat, megközelítési távolságokat (MSZ 1585 és a FAM előírásait).
7.2.2. Az OPUS TITÁSZ Zrt. feladatai
– Az OPUS TITÁSZ Zrt. vállalja, hogy a passzív elemeken bekövetkezett hibák kijavítását a bejelentés kézhezvételétől számítva 48 órán belül megkezdi.
– Az OPUS TITÁSZ Zrt. hiba bejelentést -az Ügyfélszolgálaton keresztül- telefonon,
online csatornákon fogad.
– Az OPUS TITÁSZ Zrt. a passzív elemek üzemzavar elhárítását a vállalt határidőn belül megkezdi, de az energia ellátási rendszer üzemzavarának elhárítása elsőbbséget élvez.
7.2.3. Feszültség mentesítés
– Az Üzemeltető a javításokhoz szükséges feszültség mentesítési igényeket írásban a közhírelési idő +2 munkanappal előre meg kell rendelje az Elosztói engedélyestől.
– Feszültségmentesítési és felkapcsolási igényt az Elosztói engedélyes csak munkanapokra fogad el, melyre vonatkozó elszámolás alapja az Üzletszabályzatában közzé tett díjtételek.
– A feszültségmentes munkaterület átadása és visszavétele az Elosztói engedélyesnél rendszeresített nyomtatványokon történik.
7.3. Biztonságtechnikai, munkavédelmi oktatás
7.3.1. OPUS TITÁSZ Zrt. kötelezettségei
Az OPUS TITÁSZ Zrt. jogosult munkabiztonsági szempontból ellenőrizni az OPUS TITÁSZ
Zrt. hálózatának biztonsági övezetében az Üzemeltető munkavégzését.
Az OPUS TITÁSZ Zrt. jogosult az Üzemeltető munkavégzését felfüggeszteni, ha az a hálózaton történő munkavégzése során üzemzavart vagy balesetet okozhat, illetve veszélyezteti a munkavégzése hatókörében tartózkodókat, vagy nem az Üzemviteli megállapodásnak megfelelően végzi a munkát. A meghozott intézkedésről helyszíni jegyzőkönyvet kell felvenni.
Az OPUS TITÁSZ Zrt. jogosult részt venni a baleset kivizsgálásában az Üzemeltető munkavállalóját ért munkabaleset bekövetkezése esetén, amennyiben az OPUS TITÁSZ Zrt. hálózatán elhelyezett lámpatesteken, illetve a közvilágítási elosztóhálózathoz csatlakozó közvilágítási vezetéken való munkavégzés során következett be.
Az OPUS TITÁSZ Zrt. köteles a munkafeladatok megkezdése előtt évente egy alkalommal megfelelő szakszemélyzettel az Üzemeltető munkavállalóit elméleti oktatásban részesíteni, mely oktatásnak ki kell térnie a vonatkozó jogszabályokra, szabványokra és az OPUS TITÁSZ Zrt. Üzemeltetési szabályzatában foglalt előírásokra (Feszültségmentesítések előkészítése és végrehajtása). Az oktatás megkezdése előtt részletes oktatási tematikát kell készíteni.
Az OPUS TITÁSZ Zrt. köteles a megtartott oktatást dokumentálni, és az alapján az Üzemeltető munkavállalói részére a névre szóló, az OPUS TITÁSZ Zrt. hálózatán elhelyezett közvilágítási berendezéseken való munkavégzésre feljogosító igazolványt kiadni.
Az OPUS TITÁSZ Zrt. köteles az Üzemviteli megállapodásban rögzített feltételek mellett az Üzemeltető részére a feszültségmentesített munkaterületet biztosítani, a feszültségmentesített munkaterület átadásakor arról az oktatást megtartani és a feszültségmentesített munkaterület átadás-átvételét megfelelően dokumentálni.
Az OPUS TITÁSZ Zrt. köteles az Üzemviteli megállapodásban és a jelen üzletszabályzatban foglaltakról az érintett munkavállalóit kioktatni.
7.3.2. Az Üzemeltetővel szembeni munkavédelmi elvárások
Az Üzemeltető jogosult munkavégzése érdekében az OPUS TITÁSZ Zrt.-től a munkavégzéséhez szükséges műszaki információkat kérni.
Az Üzemeltető jogosult munkavégzése érdekében az OPUS TITÁSZ Zrt.-től feszültségmentesített munkaterületet kérni, az Üzemviteli megállapodásban foglaltak szerint.
Az Üzemeltető köteles az OPUS TITÁSZ Zrt. hálózatán elhelyezett, az üzemeltetése alatt álló közvilágítási berendezéseken történő munkavégzése közben OPUS TITÁSZ Zrt. ellenőrzését lehetővé tenni, és az esetleges helyszíni intézkedéseket végrehajtani.
Az Üzemeltető teljes felelősséggel tartozik saját munkavállalói és a munkavégzés hatósugarában tartózkodók biztonságáért, a saját veszélyes munkaterületének elhatárolásáért.
Az Üzemeltető kötelessége, hogy az OPUS TITÁSZ Zrt. hálózatán elhelyezett, az üzemeltetése alatt álló közvilágítási berendezéseken történő munkavégzéséhez saját munkavállalóit ellássa a munkavégzéshez szükséges védőeszközökkel és biztonságtechnikai eszközökkel.
A feszültség alatt lévő 0,4 kV-os OPUS TITÁSZ Zrt. hálózaton csak FAM feljogosítással rendelkező szerelők végezhetik el az üzemelő lámpatestek javítási, karbantartási munkáit.
Új közvilágítási lámpatestek felszerelése csak az OPUS TITÁSZ Zrt.-vel történő előzetes egyeztetés után lehetséges.
Az Üzemeltető a feszültség alatt lévő 0,4 kV-os OPUS TITÁSZ Zrt. hálózatán az MSZ 1585 és a FAM előírásai alapján végezhet munkát
Az Üzemeltető munkavégzése során köteles betartani az érintésvédelemre vonatkozó előírásokat.
Az Üzemeltető munkavégzése során újonnan felszerelt közvilágítási lámpatestek és a hozzátartozó szerelvények nem akadályozhatják OPUS TITÁSZ Zrt. munkavállalóit abban, hogy az oszlopokra mászó szerszámmal biztonságosan felmehessenek.
Ha az Üzemeltető munkavégzése során az OPUS TITÁSZ Zrt. hálózatán üzemzavart okozott, vagy munkavállalóját a hálózaton baleset érte, haladéktalanul értesítenie kell az OPUS XXXXXX Xxx. Üzemirányító Központját.
Az Üzemeltető köteles biztosítani az OPUS TITÁSZ Zrt. hálózatán munkát végző munkavállalóinak az OPUS TITÁSZ Zrt. által tartott oktatáson való részvételét.
Az Üzemeltető az OPUS TITÁSZ Zrt. hálózatán csak olyan munkavállalókat foglalkoztathat, akik bizonyíthatóan részt vettek az OPUS TITÁSZ Zrt. által megtartott oktatáson, és rendelkeznek a hálózaton történő munkavégzésre feljogosító igazolvánnyal. A hálózaton történő munkavégzés során az Üzemeltető munkavállalói kötelesek maguknál tartani a feljogosító igazolványt.
Az Üzemeltető köteles az OPUS TITÁSZ Zrt. által átadott feszültségmentesített munkaterület átvételekor az OPUS TITÁSZ Zrt. utasításait betartani, valamint köteles saját munkavállalóinak a felügyeletéről gondoskodni. A feszültségmentesített munkaterület biztosítására az OPUS TITÁSZ Zrt. által a hálózaton elhelyezett biztonsági berendezést (földelő rövidrezárót) az Üzemeltető nem távolíthatja el a hálózatról.
Az Üzemeltető köteles az átvett feszültségmentes munkaterületen (a hálózaton) elhelyezni az MSZ 1585 szabvány előírása szerint a munkahelyi földelő rövidrezárót, mely eszköz nem az OPUS TITÁSZ Zrt. tulajdonát képezi. A munka végeztével, a munkaterület visszaadása előtt a felhelyezett munkahelyi földelő rövidrezárót köteles eltávolítani.
Az Üzemeltető köteles az OPUS TITÁSZ Zrt. hálózatán a munkavégzése során keletkezett hulladékot, veszélyes hulladékot (pl., tönkrement fényforrások, stb.,) összegyűjteni, és a munkavégzés környezetéből eltávolítani.
Az Üzemeltető köteles a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó rendeleteket betartani a veszélyes hulladék (pl., tönkrement fényforrások, stb.) ártalmatlanításáról gondoskodni
Amennyiben az Üzemeltető munkavégzése az OPUS TITÁSZ Zrt. hálózatán tűzveszélyes tevékenységnek minősül, úgy köteles betartani a 54/2014. (XII.5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait.
Ha az Üzemeltető munkavégzése az OPUS TITÁSZ Zrt. hálózatán tüzet okozott, a jogszabályi előírások betartásán túlmenően az Üzemeltetőnek haladéktalanul jelentenie kell az eseményt az OPUS TITÁSZ Zrt. Üzemirányító Központjának.
Az Üzemeltető köteles az Üzemviteli megállapodásban és a jelen leírásban foglaltakról az érintett munkavállalóit kioktatni.
M8 SZ. MELLÉKLET
8. SZERZŐDÉSEK
8.1. Igénybejelentő
8.2. Hálózati csatlakozási Szerződések
8.2.1. Hálózati csatlakozási szerződés (új vagy teljesítmény-növelési igény esetén)
Hálózati csatlakozási szerződés
1. Szerződő felek
1.1. Rendszerhasználó (Felhasználó) adatai
1.1.1. Természetes (magánszemély) esetén:
Neve:
Születési neve:
Anyja neve:
Születési helye:
Születési ideje (év, hó, nap):
Lakcíme:
1.1.2. Gazdasági társaság esetén:
Azonosító száma:
Neve:
Cégjegyzékszáma:
Székhelye:
Fizető adatai
1.1.2. Fizető neve:
Születési neve:
Anyja neve:
Születési helye:
Születési ideje (év, hó, nap):
Lakcíme:
1.1.4. Fizető neve:
Neve:
Cégjegyzékszáma:
Székhelye:
1.2 Elosztói Engedélyes adatai
Neve:
Pénzintézet neve, pénzforgalmi jelzőszáma:
Ügyfélszolgálati irodák elérhetősége a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx oldalon és az elosztó üzletszabályzatában foglaltak szerint.
2. Felhasználási hely
Címe: irányítószám – helység, utca, házszám, emelet ajtó, hrsz. vagy más azonosítható megjelölés
Rendeltetése:
Csatlakozási pont / tulajdoni határ:
Érintésvédelem módja: Nullázás/ védőföldelés Feszültségszintje:
Típusa (csatlakozás módja):
3. Elosztói szolgáltatás műszaki és minőségi jellemzői, a rendelkezésre állás időpontja:
Áramrendszer (fázisszám):
A szolgáltatás névleges feszültsége:
Frekvencia: 50Hz
Jelen Hálózati Csatlakozási Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) hatályba lépése előtt a 2.) pontban megjelölt Felhasználási helyen meglévő felhasználásra rendelkezésre álló teljesítmény:
Felhasználásra újonnan igényelt vagy többlet teljesítmény:
Jelen Szerződés hatályba lépését követően a felhasználási helyen rendelkezésre álló teljesítmény:
mely áramkörönként az alábbiak szerint vehető igénybe:
Betáplálásra rendelkezésre álló teljesítmény: 0 kVA
A közcélú hálózat rendelkezése állásának időpontja a hálózatra csatlakozás, bekapcsolás napja. Az igényelt többletteljesítmény a jelen Szerződésben foglalt feltételek hiánytalan teljesülésével biztosítható.
4. Műszaki - gazdasági feltételek:
A szerződő fél által fizetendő csatlakozási díj (A közcélú villamos hálózatra csatlakozással összefüggésben alkalmazandó díjakról szóló mindenkor érvényes MEKH rendelet, határozat és a VET Vhr. előírásai alapján):
Létesítendő | Fizetendő | Xxxxx | Xxxxxx | |
Csatlakozási alapdíj | ||||
Szabadvezetékes csatlakozó-vezeték | ||||
Földkábeles csatlakozó- vezeték | ||||
KIF hálózat szabadvezeték | ||||
KIF hálózat földkábel | ||||
KÖF hálózat szabadvezeték | ||||
KÖF hálózat földkábel |
Közcélú vezeték többletberuházás költsége: | ||||
Összesen: |
A közcélú hálózat műszaki tartalma:
5. A szerződő felek jogai és kötelezettségei
5.1 A Rendszerhasználó kötelezettséget vállal arra, hogy a csatlakozási díjat – amennyiben
díjfizetési kötelezettség terheli - a számlán feltüntetett időpontig kiegyenlíti.
Az Elosztói Engedélyes a Rendszerhasználó megbízása alapján, jelen szerződés aláírását, valamint az ebben megállapított csatlakozási díjnak az Elosztói Engedélyes számlájára történő beérkezést követően a Rendszerhasználó hálózati csatlakozásához szükséges beruházások megvalósítását megkezdi.
Az Elosztói Engedélyes vételezés esetén a Rendszerhasználó igényének kielégítése érdekében közcélú vezetéklétesítési díj megfizetése nélkül létesít:
- Kisfeszültségű szabadvezetékes hálózaton Rendszerhasználó (Felhasználó)ként 50 métert, földkábel esetén 25 métert (kisfeszültségű, legfeljebb 32 A teljesítményű, új igény esetén szabadvezetékes hálózaton Rendszerhasználó /Felhasználó/ként 100 métert, földkábel esetén 50 métert),
- középfeszültségű szabadvezetékes hálózaton KÖF/KIF transzformátorállomásonként 250 métert, földkábel esetén 125 métert (kisfeszültségű, legfeljebb 32 A teljesítményű, új igény esetén szabadvezetékes hálózaton KÖF/KIF transzformátorállomásonként 500 métert, földkábel esetén 250 métert),
Ha a közcélú vezetéklétesítési díjához Rendszerhasználó(k) hozzájárultak, annak feszültség alá helyezésétől számított 10 éven belül újabb Rendszerhasználói igény kielégítése esetén az újabb Rendszerhasználóra arányosan jutó közcélú vezetéklétesítési díjat az Elosztói Engedélyes jogosult felszámítani, és azt az eredetileg csatlakozott Xxxxxxxxxxxxxxxx(k) részére köteles visszatéríteni, kivéve ha Rendszerhasználó(k) korábban a közcélú vezetéklétesítési díjához arányosan csökkentett mértékben járultak hozzá.
Ha a csatlakozás létrejöttét követő 5 éven belül az adott felhasználási helyre vonatkozóan a csatlakozást igénylő olyan többletigényt nyújt be, amely kapcsán a fázisonként igényelt névleges áramerősségek összege meghaladja a 32 A-t, akkor a csatlakozást igénylő köteles megfizetni az igényéhez kapcsolódó csatlakozóvezeték létesítési díjat is.
5.2 Amennyiben a vezeték létesítésével érintett szakhatóság, ingatlan tulajdonos vagy harmadik személy vagy a Rendszerhasználó magatartása vagy eljárása miatt – illetve a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó létesítés bármilyen más – az Elosztói Engedélyes érdekkörén kívül eső és az Elosztói Engedélyesnek fel nem róható - okból elhúzódik (ideértve a szakhatóság(ok) határozata(i) jogerőre emelkedésének napjáig történő időszakot is) – a jelen szerződésben vállalt teljesítési határidő ezzel az időszakkal automatikusan, minden külön értesítés, szerződésmódosítás nélkül meghosszabbodik és a jelen szerződésben vállalt teljesítési határidő ilyen okból történő elmulasztásáért, a késedelemért az Elosztói Engedélyes felelősséggel nem tartozik.
Ezekre az esetekre az Elosztói Engedélyes a Hálózati Csatlakozási szerződés aláírásával kifejezetten kizárja felelősségét (kártérítés, kötbér, késedelmi kamat, következményi kár, stb.) a Rendszerhasználó pedig a felelősség kizárását elfogadja és tudomásul veszi, illetve ezen okok miatt bekövetkező kártérítési és egyéb felelősségi igényéről a jelen Szerződés aláírásával az Elosztói Engedélyessel szemben lemond.
5.3 Az Elosztói Engedélyes fenntartja a jogot arra, hogy a vezeték geodéziai bemérésének adatai és műszaki átadás-átvétel igazolása alapján a csatlakozóvezeték/közcélú hálózat nyomvonalhossz a jelen Szerződésben foglalt mértéktől (hossztól) eltérése esetén a többlet nyomvonalhossz utáni díjat utólag, pótszámlán érvényesítse. A jelen szerződés aláírásával a Rendszerhasználó ezt a feltételt, illetve a pótszámla szerinti fizetési kötelezettséget elfogadja, és teljesíti.
5.4 Amennyiben a hálózati csatlakozás megvalósulásához szükséges munkálatok során nyilvánvalóvá válik, hogy a csatlakozó vezeték kiépítése a jóváhagyott tervekben szereplő módon nem valósítható meg, úgy az Elosztói engedélyes felhívja a Rendszerhasználót, a csatlakozási igény (tervek) megfelelő módosítására. A Rendszerhasználó köteles a módosított csatlakozási igényt az Elosztói engedélyes értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül az Elosztói engedélyes részére benyújtani. (A hálózati csatlakozás kialakítására nyitva álló határidő a módosított igény elfogadásáig terjedő időtartammal meghosszabbodik.)
Amennyiben a Rendszerhasználó a módosított igény előterjesztését elmulasztja, úgy az Elosztói engedélyes a határidő eredménytelen eltelte után a jelen szerződést – írásban – azonnali hatállyal felmondhatja.
5.5 Ha a felhasználó vagy az erőmű vételezési teljesítménye tekintetében a termelő az Elosztói Engedélyes irányába nem rendelkezik a rendelkezésre álló teljesítményéről és
- a hálózathasználati szerződés felmondásának napjától számított öt évig az adott csatlakozási pont tekintetében nem köt új hálózathasználati szerződést, vagy
- rendszerhasználatidíj-fizetési kötelezettség elmulasztása miatti kikapcsolása napjától számított öt évig nem rendezi a tartozását,
akkor a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában az Elosztói Engedélyesre átszáll.
5.6 A csatlakozóvezeték / és mérőberendezés az Elosztói Engedélyes tulajdonát képezi.
Az Elosztói Engedélyes saját költségén köteles gondoskodni a tulajdonába kerülő csatlakozó berendezés karbantartásáról felújításáról üzembiztonságának fenntartásáról, amelynek költségei teljes egészében az Elosztói Engedélyest terhelik.
A csatlakozási díj megfizetésével a Rendszerhasználó - a szerződésben meghatározott mértékben - a hálózati kapacitás igénybevételére jogot szerez, amely a felhasználási hellyel ruházható át. Amennyiben a Rendszerhasználó a rendelkezésére álló teljesítményt nem használja ki, az Elosztói Engedélyes kezdeményezheti annak csökkentését. Ha e csökkentést az Elosztói Engedélyes a leágazási pont után újabb felhasználó csatlakoztatására használja fel, a csökkentés mértékének megfelelő - már befizetett - csatlakozási díjat a Rendszerhasználónak vissza kell fizetnie.
A Rendszerhasználó a vételezett villamos energiát a felhasználási helyen kívüli területre nem viheti át.
5.7 Amennyiben a Rendszerhasználó igényének ellátáshoz szükséges közcélú hálózati beavatkozást saját beruházásban végzi, akkor azt a Műszaki Biztonsági Hatóságnál minősített vállalkozóval, Elosztói Engedélyesnél rendszer-engedéllyel bíró anyagokkal elvégezteti, és a megvalósított közcélú műszaki tartalmat térítésmentesen átadja az Elosztói Engedélyes részére.
5.8 A 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 14/B. §-nak megfelelően, ha új csatlakozás vagy teljesítménybővítés során az igény eléri, vagy meghaladja a 3x32 Ampert (illetve 3x80A-nél nem nagyobb), abban az esetben az elosztói engedélyes okosmérőt szerel fel a felhasználási helyen.
6. Szerződésszegés
Az Elosztói Engedélyes szerződésszegő magatartást követ el, ha az elosztóhálózat rendelkezésre állását a Hálózati Csatlakozási szerződés szerinti időpontban nem biztosítja. Az Elosztói Engedélyes erre az esetre az igazolt kár erejéig, kártérítési kötelezettséget vállal.
A Rendszerhasználó szerződésszegést követ el, ha a jelen szerződésben rögzített díjat késedelmesen, igazolható módon nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg.
Ebben az esetben a Rendszerhasználó késedelmével automatikusan meghosszabbodik az
Elosztói Engedélyes által vállalt teljesítési határidő is.
7. Szerződés érvényessége, hatálya
Ha a jelen szerződés tervezetét – mint ajánlatot - a Rendszerhasználó a szerződés kézhezvételétől számított 60 napon belül aláírva nem küldi vissza az Elosztói Engedélyes részére, vagy arra vonatkozóan írásban nem nyilatkozik, az Elosztói Engedélyes ajánlati kötöttsége a 61. napon megszűnik.
Ha a jelen szerződést a Rendszerhasználó aláírva határidőben visszaküldi, ugyanakkor a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a jelen szerződés a számlában feltüntetett fizetési határidő eredménytelen elteltét követő 30. napon – automatikusan, minden külön értesítés nélkül – hatályát veszti.
A jelen szerződés a Szerződő Felek cégszerű/vagy sajátkezű aláírásával érvényes. A jelen szerződés hatálya a Rendszerhasználó által aláírt szerződésnek az Elosztói Engedélyes által történt átvételének időpontjában (napján) áll be.
8. Felmondás a Rendszerhasználó részéről:
A jelen szerződést a Rendszerhasználó 30 napos felmondási idővel, írásban a tényleges hálózatra kapcsolást megelőzően felmondhatja. Az Elosztói Engedélyes a felmondási időtől eltekinthet. Ezen felmondás esetén a Rendszerhasználó által befizetett csatlakozási díj összege, kamatmentesen visszafizetésre kerül a Rendszerhasználó részére, annak figyelembevételével, hogy a felmondással okozott kárt a Rendszerhasználó köteles az Elosztói Engedélyesnek megtéríteni, aki a kárt jogosult a Rendszerhasználó által már befizetett, de a szerződés megszűnése miatt visszajáró csatlakozási díj összegébe beszámítani, és a Rendszerhasználó részére a beszámítást követően fennmaradt összeget visszautalni.
9. Felmondás az Elosztói Engedélyes részéről:
A jelen szerződést az Elosztói Engedélyes kizárólag rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal, írásban mondhatja fel.
Amennyiben a rendkívüli felmondásra az Elosztói Engedélyes részéről a hálózati csatlakozás kialakítására vonatkozó igény, Rendszerhasználói módosításának előterjesztésére, az Elosztói Engedélyes felhívásában foglalt határidő elmulasztása miatt kerül sor, úgy a Rendszerhasználó köteles az Elosztói Engedélyes igazolt kárát megtéríteni.
Az 5.2 pontban foglalt magatartások vagy eljárások következményeként az Elosztói Engedélyes teljesítési határideje 180 napon túl következne be, úgy az Elosztói Engedélyes jogosult a rendkívüli felmondásra.
A szerződés megszűnése esetén a Rendszerhasználó által befizetett csatlakozási díj összege, kamatmentesen visszafizetésre kerül a Rendszerhasználónak, annak figyelembevételével, hogy ez esetben a Rendszerhasználó köteles az Elosztói Engedélyes kárát megtéríteni, és a kárt jogosult a Rendszerhasználó által már befizetett, de a szerződés megszűnése miatt visszajáró csatlakozási díj összegébe beszámítani, és a Rendszerhasználó részére a beszámítást követően fennmaradt összeget köteles visszautalni.
10.Vegyes és záró rendelkezések
A Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződéssel kapcsolatos vitás kérdéseiket egymás között kísérlik meg rendezni. A panaszkezelés eredménytelensége esetén a vitás kérdések elbírálására bármelyik fél a Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatalhoz fordulhat. A Rendszerhasználó panaszával az Elosztói Engedélyessel folytatott eredménytelen egyeztetését követően megkeresheti továbbá a fogyasztói érdekképviseleti szerveket, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény szerinti békéltető testületet is.
A Rendszerhasználó jelen szerződés aláírásával az Elosztói engedélyes üzletszabályzatának rendelkezéseit magára nézve kötelező érvényűnek elfogadja. Az Elosztói Engedélyes Üzletszabályzata az Elosztói Engedélyes ügyfélszolgálati irodáiban, valamint elektronikusan az Elosztói Engedélyes honlapján (xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx) hozzáférhető és megtekinthető.
Az Elosztói Engedélyes a jelen szerződéssel összefüggésben a számára átadott, illetve a szerződés teljesítése kapcsán keletkezett személyes adatok kezelése során adatkezelőként jár el. A mindenkori adatkezelési tájékoztatók a xxx.xxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxx honlapon érhetők el.
A Rendszerhasználó a szerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben az Üzletszabályzatban foglaltak, a Ptk. és a villamos energiáról szóló mindenkor hatályos törvény és a kapcsolódó jogszabályok rendelkezései az irányadók.
11.Mellékletek
xxxxxxxxxx- sz. számla
Kelt:............... Kelt: xxxx.xx.xx
-
Rendszerhasználó (Felhasználó) Elosztói engedélyes
Tájékoztatjuk tisztelt Ügyfelünket, hogy jelen szerződésünket szkennelt aláírással látjuk el, amely aláírást érvényes aláírásnak tekintünk. Amennyiben a szkennelt aláírásunkat nem fogadja/fogadják el, kérjük jelezze/jelezzék felénk és kérésére eredeti aláírással ellátott szerződést küldünk. Ellenkező esetben az általunk szkennelt aláírással ellátott, valamint az Ön/Xxxx által is elfogadott és aláírt szerződést írásba foglalt, érvényes szerződésnek kell tekinteni.
Szerződés száma: xxxxxxxx Igénybejelentés száma: xxxxxxxxx POD azonosító: xxxxxxxxxxx
Hálózati csatlakozási szerződés - kiegészítés
1. Szerződő felek
1.1. Rendszerhasználó (Felhasználó) adatai
1.1.1. Természetes (magánszemély) esetén:
Neve:
Születési neve:
Anyja neve:
Születési helye:
Születési ideje (év, hó, nap):
Lakcíme:
1.1.2. Gazdasági társaság esetén:
Azonosító száma:
Neve:
Cégjegyzékszáma:
Székhelye:
1.2 Elosztói Engedélyes adatai
Neve:
Pénzintézet neve, pénzforgalmi jelzőszáma:
Ügyfélszolgálati irodák elérhetősége a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx oldalon és az elosztó üzletszabályzatában foglaltak szerint.
2. Felhasználási hely
Címe: irányítószám – helység, utca, házszám, emelet ajtó, hrsz. vagy más azonosítható megjelölés
Rendeltetése:
Csatlakozási pont / tulajdoni határ:
Érintésvédelem módja: Nullázás/ védőföldelés Feszültségszintje:
Típusa (csatlakozás módja):
A Felek a [….] Igénybejelentés számú hálózati csatlakozási szerződés (Szerződés) V. pontjában szabályozott közcélú hálózat rendelkezésre állásának időpontja a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) 2. sz. melléklet (Villamos hálózati csatlakozási és hálózathasználati szabályzat) 2.8. m) pontja alapján közös megegyezéssel a közcélú hálózat rendelkezésre állásának időpontját az alábbiak szerint határozzák meg:
A közcélú hálózat rendelkezésre állásának időpontja: […] […] […].
Amennyiben a közcélú hálózat rendelkezésre állása a szerződésben rögzített határidőre - más szerv nyilatkozatának beszerzése vagy eljárásának lefolytatása miatt, vagy olyan okból, melyben jogszabály nem teszi lehetővé a munkavégzést, – nem teljesül, a jelen szerződésben vállalt teljesítési határidő ezzel az időszakkal automatikusan, minden külön értesítés, szerződésmódosítás nélkül meghosszabbodik és a jelen szerződésben vállalt teljesítési határidő ilyen okból történő elmulasztásáért, a késedelemért az Elosztói Engedélyes felelősséggel nem tartozik.
Jelen Hálózati Csatlakozási Szerződés kiegészítés elválaszthatatlan részét képezi a Felek közötti Szerződésnek azzal, hogy a Szerződés V. pontja vonatkozásában a jelen dokumentumban szabályozott kérdésekben a jelen Hálózati Csatlakozási Szerződés Kiegészítés alkalmazandó.
Kelt:. Kelt:
Rendszerhasználó (Felhasználó) Elosztói engedélyes
8.2.2. Hálózati csatlakozási szerződés (kiserőművekkel)
Szerződés száma: HC_ /20..
1. Szerződő felek
mint Rendszerhasználó (továbbiakban: Rendszerhasználó), valamint
az OPUS TITÁSZ Zrt.
mint Elosztói engedélyes (továbbiakban: Elosztói engedélyes), továbbiakban együtt: Felek.
1.1 Rendszerhasználó adatai
Rendszerhasználó neve | |
Székhelye | |
Adószáma/cégjegyzék száma | |
Statisztikai azonosító száma | |
Ügyintéző neve | Beosztása |
Ügyintéző címe | Telefon |
Ügyintéző E-mail címe | |
Számlavezető pénzintézet | |
Pénzintézeti számlaszáma |
1.2. Elosztói engedélyes adatai
Elosztói engedélyes neve |
Székhelye |
Szerződéskötő egység |
Székhelye |
Adószáma/cégjegyzék száma |
Statisztikai számjele: |
Kapcsolattartó személy neve |
Kapcsolattartó E-mail |
Számlavezető pénzintézet |
Pénzintézeti számlaszáma |
1.3. Rendszerhasználó képviseletében eljáró személy
A rendszerhasználó képviseletében eljáró neve | ||
Székhelye | ||
Adószáma/cégjegyzék száma | ||
Statisztikai azonosító száma | ||
Ügyintéző neve | Beosztása | Tel. |
Ügyintéző E-mail címe | ||
1.4. Fizető adatai
Fizető neve |
Székhelye |
Számlavezető pénzintézet |
Pénzintézeti számla
száma
2. A szerződés tárgya
Az Elosztói Engedélyes megteremtette, és fenntartja a szerződésben megnevezett termelői telephelyen a meghatározott átvételi teljesítmények betáplálásának előfeltételeit, vállalja, hogy a szerződött teljesítmény mértékéig a hálózat rendelkezésre állását a szerződés időbeli hatálya alatt biztosítja.
Jelen szerződés alapján a Rendszerhasználó csak villamos energia betáplálásra jogosult.
2.1. A csatlakozás jellemzői
Termelői telephely megnevezése: | ||
Termelői telephely címe: | ||
Csatlakozási pontok száma: | ||
Csatlakozási pontok feszültségszintje: | kV | |
A csatlakozáson egyidejű igénybevételre rendelkezésre álló teljesítmény: | ||
- Betáplálásra | MVA | MW |
A rendelkezésre állás megkezdésének határnapja: | ||
Egyéb feltételek: | ||
A
csatlakozási és hálózati leágazási pont, csatlakozás mód és a csatlakozó berendezés részletes leírását az 0.xx. melléklet tartalmazza.
3. A szerződés időbeli hatálya
A jelen szerződés közcélú hálózatra kitápláló kiserőmű létesítéséhez szükséges jogerős építési engedélynek a Rendszerhasználó által az Elosztói Engedélyes részére történő bemutatás napján lép hatályba.
Abban az esetben, ha a hálózati csatlakozási szerződés létrejöttétől számított két éven belül a Rendszerhasználó nem mutatja be a jogerős építési engedélyt, a hálózati csatlakozási szerződés megszűnik.
A szerződés megszűnik, ha az Elosztói Engedélyes működési engedélyét Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal visszavonja. A szerződés megszűnésének napja a határozat jogerőre emelkedésének napja.
A szerződést a Rendszerhasználó a mindenkor érvényes Üzemi szabályzatban meghatározottak szerint, bármikor írásban felmondhatja. Az Elosztói Engedélyes a felmondási időtől eltekinthet.
Az Elosztói Engedélyes a rendelkezésre állás folyamatos biztosítását határozatlan ideig vállalja.
4. A Felek jogai és kötelezettségei
Felek kötelesek együttműködni jelen szerződés céljainak megvalósítása érdekében, így különösen ésszerű határidőn belül tájékoztatni egymást minden olyan körülményről, mely a jelen szerződésben foglaltak teljesítését érinti.
4.1. Rendszerhasználó kötelezettségei
Az erőmű hálózati csatlakozás kivitelezése csak az Elosztói engedélyes által jóváhagyott kiviteli terv alapján lehetséges.
Az erőmű csatlakozási helyén – a távvezetéki mezőben – feszültség és pillanatnyi teljesítmény (P, Q) regisztráló készülék telepítése szükséges. A kiviteli tervezés során kerül meghatározásra a beépítendő készülék specifikációja.
A Rendszerhasználó köteles biztosítani azt, hogy az erőmű, üzemeltetése során folyamatosan legyen alkalmas a teljesítmény felfutás – lefutás szabályozására, a villamos energia rendszer szempontjából meghatározott feltételek szerint.
A Rendszerhasználó továbbá köteles biztosítani azt is, hogy az erőmű az elosztói hálózaton bekövetkezett egyszeres kiesés esetén vállalja a szükséges mértékű betáplálási teljesítmény korlátozását.
A közcélú hálózat üzemét érintő berendezéseinek karbantartását, hibaelhárítását a Rendszerhasználó saját költségén köteles elvégezni, valamint a használatában levő berendezéseket köteles oly módon üzemeltetni, hogy azok ne zavarják a közcélú hálózat üzemét.
4.2. Rendszerhasználó joga
A Rendszerhasználó a hatályos csatlakozási szerződés birtokában jogosult villamos energia kereskedelmi szerződést, hálózathasználati szerződést és Üzemviteli megállapodást kötni.
4.3. Elosztói Engedélyes kötelezettségei
Az Elosztói Engedélyes kötelezettséget vállal arra, hogy hálózatát és azok kiegészítő rendszereit fenntartja, ill. olyan mértékben fejleszti, hogy a meghatározott termelői helyen és időben a villamos energiatermelés céljára az elosztó hálózat a Rendszerhasználó részére rendelkezésre álljon, továbbá, hogy a Rendszerhasználó e hálózatra az előírásoknak megfelelően csatlakozhasson.
A megvalósult közcélú-villamosmű üzembe helyezése után az Elosztói Engedélyes tevékenységi körében köteles a szokásos hibaelhárító rendszerről gondoskodni.
4.4. Elosztói Engedélyes joga
Az Elosztói Engedélyes alkalmazottai, illetve meghatalmazottjai a Rendszerhasználó ingatlanára a közcélú hálózati elemek üzemeltetése és karbantartása céljából beléphetnek, és azt használhatják, azzal a feltétellel, hogy ezzel a tárgyi ingatlanon a létesítmények működését a feltétlenül szükséges mértéket meghaladó módon nem akadályozzák.
5. Díjfizetés
5.1. Csatlakozási díj megfizetése
A villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet és a közcélú villamos hálózatra csatlakozással összefüggésben csatlakozási díjak megállapítása tárgyú mindenkori MEKH határozat alapján (illetve a mindenkor hatályos irányadó rendeletek, határozatok alapján) a Rendszerhasználó a közcélú hálózatra való csatlakozásért, a Felek eltérő megállapodása hiányában az alábbi díjat/kat köteles megfizetni:
A Rendszerhasználó a közcélú hálózati beavatkozást – az elfogadott csatlakozási terv szerint– a minősített vállalkozóval az általános munkavégzési feltételek betartása mellett elvégezteti és a megvalósított új közcélú létesítményeket beruházási értéken, a műszaki átadás-átvétellel egyidejűleg térítésmentesen átadja az Elosztói Engedélyes részére. Ezért a Rendszerhasználónak az Elosztói Engedélyes felé csatlakozási díjfizetési kötelezettsége nincs.
5.2. A Rendszerhasználati díj megfizetése
A villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet és a közcélú villamos hálózatra csatlakozással összefüggésben csatlakozási díjak megállapítása tárgyú mindenkor hatályos MEKH határozat (illetve a mindenkor hatályos irányadó rendeletek, határozatok) szabályozza.
A díjak elemeit és mértékét a Hálózathasználati Szerződés tartalmazza.
6. A szerződés módosítás, megszűnése
Jelen szerződést a Felek írásban, közös megegyezéssel bármikor módosíthatják.
Jelen szerződés megszűnik, ha az Elosztói Engedélyes villamos energia elosztói működési engedélyét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal visszavonja, vagy az lejárt, és nem hosszabbítja meg.
Jelen szerződés megszűnik, ha:
• a közcélú hálózatra kitápláló kiserőművet létesíteni kívánó Rendszerhasználó jelen szerződés létrejöttétől számított 2 éven belül a jogerős építési engedélyt nem mutatja be,
• a Rendszerhasználó környezetvédelmi, építési engedélye a jelen szerződésben foglalt erőművek vonatkozásában megszűnik,
• a Rendszerhasználó által közölt szerződéskötés alapját képező adatok, a benyújtott és az Elosztói Engedélyes által jóváhagyott csatlakozási terv dokumentumai nem felelnek meg a valóságnak,
• a Rendszerhasználó a jelen szerződés hatályba lépését követő két éven belül, a teljes kapacitásra vonatkozó beruházás megvalósítását nem kezdi meg és a beruházás megkezdését ezen határidő alatt nem igazolja az Elosztói Engedélyesnek. Ebben az esetben a szerződés feltételeit újra kell tárgyalni.
• a Rendszerhasználó a jelen szerződés hatályba lépését követő egy éven belül nem rendelkezik a jogszabályokban rögzített kiserőmű összevont működési engedéllyel.
• a Rendszerhasználó a Felek eltérő megállapodása hiányában az 5.1. pontban foglalt csatlakozási díjat, az ott rögzített határidőre nem utalja át az Elosztói Engedélyes bankszámlájára.
Amennyiben a jelen szerződésben rögzített betáplálásra rendelkezésre álló teljesítmény értéke nagyobb, mint a Rendszerhasználó jogszabályban előírt kiserőmű összevont működési engedélyben rögzített betáplálási teljesítményének (beépített teljesítő képesség) értéke, jelen szerződésben rögzített érték módosítható az összevont működési engedélyben meghatározott értékre.
Jelen szerződést Rendszerhasználó írásban, a mindenkor érvényes Üzemi szabályzatban meghatározottak szerint, bármikor felmondhatja. Az Elosztói Engedélyes a felmondási időtől eltekinthet. Amennyiben a felmondás más Rendszerhasználó hálózati hozzáférését korlátozza, az Elosztói Engedélyessel közösen leválási tervet kell készíteni.
A 2. sz. mellékletben meghatározott, a termelői telephelyen felszerelt inverter leszerelése, és új inverter felszerelése esetén a termelői telephelyen végzett bármilyen munkavégzés során az Elosztó Engedélyes által kiállított igazoló okirat felhasználó általi aláírásával egyidejűleg a hálózati csatlakozási szerződés a felhasználási helyen felszerelt inverter vonatkozásában automatikusan módosul.
7. Szerződésszegés és jogkövetkezményei
7.1. Szerződésszegés az Elosztói Engedélyes részéről
Az Elosztói Engedélyes által elkövetett szerződésszegés eseteit és annak jogkövetkezményeit az Elosztói Üzletszabályzat tartalmazza.
7.2. Szerződésszegés a Rendszerhasználó részéről
A Rendszerhasználó által elkövetett szerződésszegés eseteit és annak jogkövetkezményeit az Elosztói Engedélyes Üzletszabályzata tartalmazza.
Ha a Rendszerhasználó a rendszerhasználati díjfizetési kötelezettségének nem, vagy késve tesz eleget, a mindenkor hatályos Ptk. szerinti késedelmi kamatot köteles fizetni. Amennyiben a késedelem a 30 napot meghaladja, az Elosztói Engedélyes jogosult a hálózati csatlakozási szerződést írásban és azonnali hatállyal felmondani.
7.3. Kártérítés, kárfelszámítás
A szerződésszegést elkövető Fél a szerződésszegéssel okozott igazolt kárt köteles a másik Félnek megtéríteni.
Felek kártérítési felelőssége felróhatóság esetén áll fenn, azaz mentesül az a szerződésszegő Fél a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegés – különösen a késedelem elkerülése -, illetve a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az-az adott helyzetben tőle elvárható volt. Nem kell a szerződésszegő Félnek megtéríteni a kárnak azt a részét, amely
abból származott, hogy a másik Fél a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható.
Ugyancsak mentesülnek a Felek amennyiben a kár az egyik Félnek sem felróható külső elháríthatatlan ok, erőhatalom (vis major) következtében merült fel, és amelynek károsító hatása emberi erővel objektíve nem hárítható el (pl.: természeti katasztrófák vagy emberi cselekmény: háború, terrorcselekmény).
8. Vitás kérdések rendezése
A panaszbejelentések, illetve a közérdekű bejelentések kivizsgálására és az írásban történő válaszadásra a határidő általában 15 nap, ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.
A Rendszerhasználói panasz bejelentésének rendjét, valamint elintézés módját, annak közlését, az Elosztó Üzletszabályzata tartalmazza.
9. Egyéb rendelkezések
Felek együttműködnek jelen szerződés céljainak megvalósítása érdekében.
Felek rögzítik, hogy a vis major idejével a szerződés teljesítésének határideje automatikusan
meghosszabbodik.
A közcélú elosztóhálózathoz csatlakozó, a közcélú hálózat részét képező berendezések üzemeltetése során az Üzemi Szabályzat és az Elosztói Szabályzat előírásait a Rendszerhasználó köteles betartani.
Amennyiben jelen szerződés egyes rendelkezései érvénytelenné válnak, ez nem érinti a szerződés egyéb rendelkezéseinek érvényességét. Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy szükség esetén az érvénytelenné vált rendelkezéseket a vonatkozó előírásoknak megfelelően módosítják.
Amennyiben a jelen szerződés hatályba lépése után olyan jogszabályváltozás következik be, amely azt eredményezi, hogy bármelyik Fél jelen szerződés szerinti bármely kötelezettségének teljesítése jogellenessé vagy érvényesíthetetlenné válik; vagy lényeges mértékben sérti bármelyik Fél jelen szerződés szerinti jogait vagy növeli a Felek szerződés szerinti kötelezettségeit, úgy a Felek kötelesek egymást értesíteni a vonatkozó jogszabályváltozásról és a jelen szerződésre való kihatásáról. Az értesítést követően a jogszabályváltozásnak megfelelően a szerződést a Felek módosítják.
Ha a termelő villamosenergia-termelési tevékenysége megszüntetését követően a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményét a tevékenység megszüntetésének napjától számított két évig nem veszi igénybe, és arról ez idő alatt az Elosztói Engedélyes irányába nem rendelkezik, akkor a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában az Elosztói Engedélyesre átszáll.
Ha a felhasználó vagy az erőmű vételezési teljesítménye tekintetében a termelő az Elosztói Engedélyes irányába nem rendelkezik a rendelkezésre álló teljesítményéről és
a) a hálózathasználati szerződés felmondásának napjától számított öt évig az adott csatlakozási pont tekintetében nem köt új hálózathasználati szerződést, vagy,
b) rendszerhasználatidíj-fizetési kötelezettség elmulasztása miatti kikapcsolása napjától számított öt évig nem rendezi a tartozását,
akkor a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában az Elosztói Engedélyesre átszáll.
10. Adatvédelem
Az Elosztói Engedélyes a jelen szerződés kapcsán a számára átadott, illetve a szerződés teljesítése kapcsán keletkezett személyes adatok kezelése kapcsán adatkezelőként jár el. A mindenkori adatkezelési tájékoztatók a www.opustitasz.hu/adatvedelem honlapon érhetők el.
11. Záró rendelkezések
A szerződésben foglaltakat Felek, mint akaratukkal mindenben megegyezőt elfogadják és aláírásukkal megerősítik.
A Rendszerhasználó tudomásul veszi és elfogadja, hogy a jelen szerződés eltér(het) az OPUS
TITÁSZ Zrt. Elosztói Üzletszabályzatának M8. mellékletében található mintaszerződéstől. A
felmerülő – a kiserőmű speciális problémái miatt szükséges – kiegészítő rendelkezések a hatályos jogszabályok figyelembevételével készültek.
A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. tv., ezen törvény végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19. ) Korm. rendelet, a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet, és a közcélú villamos hálózatra csatlakozással összefüggésben csatlakozási díjak megállapodása tárgyú mindenkor hatályos MEKH határozat előírásai, a villamosenergia-ellátási szabályzatok és az Elosztói Engedélyes Üzletszabályzatában foglaltak az irányadóak.
12. Mellékletek
A csatlakozási terv és az alábbi mellékletek jelen szerződés elválaszthatatlan részét képezik, a szerződés csak ezen dokumentumokkal együtt érvényes.
1.sz. melléklet: Csatlakozási pontok adatai
2.sz. melléklet: Generátor és transzformátor adatok
3.sz. melléklet: Hatósági engedélyek adatai
4.sz. melléklet: Egyetemleges felelősségvállalási nyilatkozat (közös csatlakozási ponttal rendelkező kiserőművek esetén)
………….., 20..
Rendszerhasználó | Elosztói engedélyes |
1. A csatlakozás
Azonosítója: Címe:
2. Csatlakozási pontok
Hálózati csatlakozási szerződés 1. Melléklete
Csatlakozási pontok adatai Szerződés Száma: HC_ /20..
…. sz Csatlakozási pont / tulajdoni határ: | |||
Feszültségszintje | kV | Rendelkezésre álló teljesítmény | MVA |
Hálózati leágazó pont / ellátó vezeték | |||
3. Csatlakozó berendezés
Sorszám | Megnevezés: | Használat módja | Minősítés |
Üzemszerű / Tartalék használat | Közcélú / Üzemi villamosmű |
4. Elszámolási mérés
…. sz. csatlakozási pont
| Feszültsé g | Korrekció
| ||
Sorszám: | Áram és feszültség váltók helye: Tulajdonos: | Elszámolási mérő helye: Tulajdonos: | kV | |
5. A villamos energia műszaki jellemzői
Áramrendsz er (fázisszám) |
| Feszültség (kV)
| kV
| Frekvencia (Hz)
|
|
………….., 20...
Rendszerhasználó | Elosztói engedélyes |
1. A csatlakozás
Azonosítója: Címe:
2. Generátor adatok
Hálózati csatlakozási szerződés 2. Melléklete Generátor és Transzformátor Adatok Szerződés Száma: HC_ /20..
1. SZÁMÚ GENERÁTOR ADATOK
Megnevezése | ||
Beépítési hely | ||
Erőmű típusa | ||
Névleges feszültség | Un [kV] | |
Névleges teljesítmény | Sn [kVA] | |
Névleges hatásos teljesítmény | Pn [kW] | cosφ |
Hajtógép névleges teljesítménye | Pm [kW] | |
Szinkron reaktancia | Xd [Ω] | |
Hosszirányú tranziens reaktancia | Xd’ [Ω] | |
Hosszirányú szubtranziens reaktancia | Xd” [Ω] | |
Szubtranziens rövidzárlati időállandó | Td” [ms] | |
Egyenáramú időállandó | Ta [ms] | |
Tranziens üresjárati időállandó | Td0’ [ms] | |
3. Transzformátor adatok | ||
Megnevezése | ||
Beépítési hely | ||
Névleges feszültség | kV | Kapcsolá si csoport |
Névleges teljesítmény | MVA | Rövidzárási feszültség |
Üresjárási veszteség | kW | |
Rövidzárási veszteség | kW | |
Transzformátor típusa |
…….
20..,
Rendszerhasználó | Elosztói engedélyes |
1. Környezetvédelmi engedély adatai Határozat azonosítója: - Határozatot kiadó hatóság: -
Határozat jogerőre emelkedés dátuma: -
Ssz | Erőmű (db) | Erőmű teljesítmény (MW) | Erőmű megnevezés (típus) |
1. | - | - | - |
Engedélyezett tevékenység: -
2. Építési engedély adatai Határozat azonosítója: Határozatot kiadó hatóság:
Határozat jogerőre emelkedés dátuma: Engedélyezett tevékenység:
Hálózati csatlakozási szerződés 3. Melléklete
Hatósági Engedélyek Adatai Szerződés Száma: HC_ /20..
Ssz | Helyrajzi szám | Erőmű (db) | Erőmű teljesítmény (MW)
| Erőmű megnevezés (típus) |
1. |
|
|
……., 20..,
Rendszerhasználó | Elosztói engedélyes |
Hálózati csatlakozási szerződés 4. Melléklete Egyetemleges felelősségvállalási nyilatkozat
Szerződés Száma: HC_ /20..
Egyetemleges felelősségvállalási nyilatkozat
amely létrejött egyrészről:
cégnév:
mint Termelő, a továbbiakban Termelő1 és,
cégnév:
mint Termelő, a továbbiakban Termelő2 és,
cégnév:
mint Termelő, a továbbiakban Termelőx
a továbbiakban együttesen Felek, az alábbi helyen és időpontban az alább felsorolt feltételek
mellett.
1. Felsorolt Termelők, mint kiserőművi engedélyesek az elosztói engedélyes OPUS TITÁSZ Zrt. Elosztói Üzletszabályzatában foglaltak szerint kijelentik, hogy a …… hrsz-okon létesítendő alábbi kerekített névleges teljesítményű napelemparkjaik:
1
2
…
x
(összesen ….. kVA csatlakozási teljesítménnyel)….. kV-os hálózati csatlakozásaihoz szükséges
…. kV-os kábelt és kapcsoló állomást közös beruházásként kívánják megvalósítani, és annak termelői tulajdonban maradó részét közösen kívánják üzemeltetni.
2. A Felek tudomásul veszik, hogy az Elosztói Üzletszabályzatban foglaltak szerint a … kV-os csatlakozási pontok létesítése és üzemeltetése során megkötendő szerződésekből fakadó jogok és kötelezettségek egyetemleges jogosultjai és egyetemleges kötelezettjeivé válnak.
A Felek megállapodnak, hogy a kötelezettségek maradéktalan teljesítése érdekében valamennyi hálózatüzemeltetéssel összefüggő adatot egymással megosztják. A Felek az energiatermelést az engedélyezett keretek között folytatják, továbbá a hálózat csatlakozási pontok üzemeltetése során felmerülő adatszolgáltatási, együttműködési és fizetési kötelezettségeinek valamennyi külső partner irányában egyetemlegesen eleget tesznek.
A Felek a Ptk. 6:29. § és 6:30.§-ában foglalt szabályok ismeretében kötötték jelen megállapodásukat, 6:29 § amelynek főbb szabályai szerint, ha többen tartoznak egy nem osztható szolgáltatással, a teljesítés bármely kötelezettől követelhető. Egyetemleges a kötelezettség abban az esetben is, ha többen úgy tartoznak egy osztható szolgáltatással, hogy a jogosult bármely kötelezettől követelheti a teljesítést.
Egyetemleges kötelezettség esetén minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de ha bármelyikük teljesít a jogosulttal szemben a teljesített rész erejéig a többiek kötelezettsége megszűnik. A kötelezettek egymás szerződésszegésért is felelnek.
Az egyetemleges kötelezetteket – ha jogviszonyukból más nem következik – a kötelezettség egymás között egyenlő arányban terheli. Ha a kötelezett kötelezettségét meghaladó