DUNA-WESER SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ÉS RUBIN GROUP KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
A
DUNA-WESER SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
ÉS
RUBIN GROUP KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA
Kelt és hatályba lép 2023.07.10. napján
A DUNA-WESER Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székh11e37lByudeap:est,
Xxxxx Xxxxxx körú.t; 2c6é.gj2e.gyez0m1é-0.k9-s29z3162á55m/;aB:.adCóagsj13.zt74áó18m93a-2:-41;
képviCsseelhi:Güágbyovr;eezleétrőhgee: xxxxxx@xxxxxxxxxxxx.xx, a tovább7iiaUkVb”DavVnagi:y J „
„$GDWN”H), v]alHamOinĘt Rubin Group Korlátolt Felelősségű Társaság, rövidített elnevezése: Rubin Group
Kft. (székhely: 1137 Budape.esmt. 1,5/b, SczéegnjtegyIzsé-t09kv-2sá74zn93á2,mka:ödró0ús1tzám2:6. 2
25433799-2-41, képviCsseelhi:Güágbyovr;ezeeltéőrhgee: xxxxxx@xxxxxxxxxxxx.xx, a továbbiakban
„7iUV”DvVaigJ$yGD„WN) H ] HOJĘ\WWHVHQ D WRaYz iálEtalEa LkezDelNt sEzeDméQly es $adGatoDkWNH]HOĘ
biztonságának érdekében az alábbi adatkezelési/védelmi szabályzatot (a tovább6i]aDkEbi”a)Oanl\k:o]tjaDa„zW
Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (EU) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon
kívül helyezéséről szóló 2016/679 (2016. á)párltailálnois sadatvé2de7lm.i rendelete (angol rö: vidítés
„GDPR”) és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
(a tovább,iQaIk”y)baWlaaYpjná n:. „
I. A SZABÁLYZAT HATÁLYA
1. A jelen Szabályzat hatálya az Érintett természetes személyekre, mint adatalanyokra vonatkozó személyes adatok Társaság általi kezelésére terjed ki ideértve a Társasággal kapcsolatba kerülő egyéb természetes személyeket, ügyfeleket, vevőket, szállítókat. Egyéni vállalkozó, egyéni cég, őstermelő ügyfeleket, vevőket, szállítókat a jelen Szabályzat alkalmazásában természetes személynek kell tekinteni.
2. A jelen Szabályzat 2023.01.01. napján lép hatályba. A Társaság fent jelzett képviselői intézkednek a Szabályzat helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.
3. A jelen Szabályzat a Társaság fent jelzett képviselőinek további intézkedéséig érvényben és hatályban marad.
II. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. A jelen Szabályzat alkalmazásában irányadó fogalommeghatározásokat a GDPR 4. cikke tartalmazza. Ennek megfelelően a főbb fogalmak az alábbiak:
1.1. „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre (a továbbiakban
„eULQ”)WvoHnaWtkWozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható (GDPR 4. cikk 1. pont).
1.2. „személyes adatok különleges kategóriái”: a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok (GDPR 9. cikk (1) bekezdés).
1.3. „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés (GDPR 4. cikk 2. pont).
1.4. „az adatkezelés korlátozása”: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából (GDPR 4. cikk 3. pont).
1.5. „profilalkotás”: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják (GDPR 4. cikk 4. pont).
1.6. „álnevesítés”: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat, mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve, hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni (GDPR 4. cikk
5. pont).
1.7. „nyilvántartási rendszer”: a személyes adatok bármely módon - centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint - tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető (GDPR 4. cikk 6. pont).
1.8. „Adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az Adatkezelőt vagy az Adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja (GDPR 4. cikk 7. pont).
1.9. „adatfeldolgozó”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az Adatkezelő nevében személyes adatokat kezel (GDPR 4. cikk 8. pont).
1.10. „címzett”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak (GDPR 4. cikk 9. pont).
1.11. „harmadik fél”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az Érintettel, az Adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az Adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak (GDPR 4. cikk 10. pont).
1.12. „az Érintett hozzájárulása”: az Érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az Érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez (GDPR 4. cikk 11. pont).
1.13. „adatvédelmi incidens”: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi (GDPR 4. cikk
12. pont).
III. A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ELVEK
1.
1.1. jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság: a személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az Érintett számára átlátható módon kell végezni, a személyes adatok átlátható módon való kezelése azt jelenti, hogy lehetőséget kell biztosítani annak megállapításához, hogy az Érintett személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, ha igen, akkor pontosan mi történik személyes adatokkal.
1.2. célhoz kötöttség: a személyes adatok gyűjtése, kezelése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon
(nem minősül az eredeti céllal össze nem egye
tudományos és történelmi kutatási célb). ól vagy s
1.3. adattakarékosság: a gyűjtött, kezelt személyes adatoknak az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, csak az adatkezelés célja szempontjából szükséges adatok gyűjthetők, kezelhetők.
1.4. pontosság: a gyűjtött, kezelt személyes adatoknak pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük; minden ésszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék.
1.5. korlátozott tárolhatóság: a személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, amely az Érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig
teszi lehetővé (a személyes adatok ennél hosszabb ideig sor, amennyiben a személyes adatok kezelésére
történelmi kutatási célból vagy -snatk aaz tÉirsiznektektati c
jogainak és szabadságainak védelme érdekében
intézkedések végreh), aajzoktatáasászermaélyes iadsatokaft, iamgeylyeekrle eazmmel adatkezelés céljára figyelemmel már nincs szükség, nem szabad tovább tárolni.
1.6. integritás és bizalmas jelleg: a személyes adatok kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve.
1.7. elszámoltathatóság: az Adatkezelő felelős a fenti alapelveknek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására.
2. A Társaságnál évente ellenőrizni kell, hogy a Társaság által kezelt személyes adatokra valóban szükség van-e, illetve, hogy azokról le lehet-e vagy le kell-e mondani.
IV. AZ ADATKEZELÉS JOGALAPJA
1. A személyes adatokra vonatkozó rendelkezések
A személyes adatok kezelésének jogalapjait a GDPR 6. cikke tartalmazza. Ennek megfelelően a személyes adatok kezelésének jogalapjai az alábbiak:
1.1. az Érintett hozzájárulása: a személyes adatok kezelése jogszerű, ha az Érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez.
1.2. szerződés teljesítéséhez szükséges
1.3. jogi kötelezettség teljesítése
1.4. az Érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme
1.5. közérdekű, közhatalmi jogosítvány
1.6. az Adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges
V. SZERZŐDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ ADATKEZELÉSEK
1. Szerződő partnerek adatainak kezelése - vevők, szállítók nyilvántartása:
1.1. A Társaság szerződés teljesítése jogcímén a szerződés megkötése, teljesítése, megszűnése, szerződési kedvezmény nyújtása céljából kezeli a vele vevőként, szállítóként szerződött természetes személy nevét, születési nevét, születési idejét, anyja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, adószámát, vállalkozói, őstermelői igazolvány számát, személyi igazolvány számát, székhely, telephely címét, telefonszámát, e-mail címét, honlap-címét, bankszámlaszámát, vevőszámát (ügyfélszámát, rendelésszámát), online azonosítóját (vevők, szállítók listája, törzsvásárlási listák). Ezen adatkezelés jogszerűnek minősül akkor is, ha az adatkezelés a szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. A személyes adatok címzettjei: a Társaság ügyfélkiszolgálással kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalói, könyvelési, adózási feladatokat ellátó munkavállalói, és adatfeldolgozói. A személyes adatok tárolásának időtartama: a szerződés megszűnését követő 5/10 év.
1.2. Az Érintett természetes személlyel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés a szerződés teljesítése jogcímén alapul, az a tájékoztatás történhet a szerződésben is. Az Érintettet személyes adatai adatfeldolgozó részére történő átadásáról tájékoztatni kell.
2. Jogi személy ügyfelek, vevők, szállítók természetes személy képviselőinek, kapcsolattartóinak elérhetőségi adatai:
2.1 A kezelhető személyes adatok köre: a természetes személy neve, születési helye és ideje, címe, telefonszáma, e-mail címe.
2.2 A személyes adatok kezelésének célja: a Társaság jogi személy partnerével kötött szerződés teljesítése, üzleti kapcsolattartás, jogalapja: az Érintett hozzájárulása.
2.3 A személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái: a Társaság ügyintézésével (pénzügyi, partneri kap)cskaopclsoalattosfefenladnatotkaat retlláátósi, mu munkavállalói.
2.4 A személyes adatok tárolásának időtartama: az üzleti kapcsolat, illetve az Érintett képviselői minőségének fennállását követő 5 évig.
2.5 A fenti 1. és 2. pont szerinti adatok megadása szerződés kötésének előfeltétele, az Érintett nem köteles fenti adatait megadni, az adatszolgáltatás elmaradásra azonban a szerződés megkötésének meghiúsulásával járhat.
VII. JOGI KÖTELEZETTSÉGEN ALAPULÓ ADATKEZELÉSEK
1. Adatkezelés adó- és számviteli kötelezettségek teljesítése céljából
1.1. A Társaság jogi kötelezettség teljesítése jogcímén, törvényben előírt adó és számviteli kötelezettségek teljesítése (könyvelés, adózás) céljából kezeli a vevőként, szállítóként vele üzleti kapcsolatba lépő természetes személyek törvényben meghatározott adatait. A kezelt adatok az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169.§, és 202.§-a alapján különösen: adószám, név, cím, adózási státusz, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 167.§-a alapján: név, cím, a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény („Szja tv.”) alapján: vállalkozói igazolvány száma, őstermelői igazolvány száma, adóazonosító jel.
1.2. A személyes adatok tárolásának időtartama a jogalapot adó jogviszony megszűnését követő 8 év.
1.3. A személyes adatok címzettjei: a Társaság adózási, könyvviteli, bérszámfejtési, társadalombiztosítási feladatait ellátó munkavállalói és adatfeldolgozói.
2. Kifizetői adatkezelés
2.1. A Társaság jogi kötelezettség teljesítése jogcímén, törvényben előírt adó és járulékkötelezettségek teljesítése (adó-, adóelőleg, járulékok megállapítása, bérszámfejtés, társadalombiztosítási, nyugdíj ügyintézés) céljából kezeli azon Érintettek - munkavállalók, családtagjaik, foglalkoztatottak, egyéb juttatásban részesülők - adótörvényekben előírt személyes adatait, akikkel kifizetői (2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről („Art.”) 7. § 31.) kapcsolatban áll. A kezelt adatok körét az Art. 50.§-a határozza meg, külön is kiemelve ebből: a természetes személy természetes személyazonosító adatait (ideértve az előző nevet és a titulust is), nemét, állampolgárságát, a természetes személy adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét (TAJ szám). Amennyiben az adótörvények ehhez jogkövetkezményt fűznek, a Társaság kezelheti a munkavállalók egészségügyi (Szja tv. 40.§) és szakszervezeti (Szja 47. § (2) b.) tagságra vonatkozó adatokat adó és járulékkötelezettségek teljesítés (bérszámfejtés, társadalombiztosítási ügyintézés) céljából.
2.2. A személyes adatok tárolásának időtartama a jogalapot adó jogviszony megszűnését követő 8 év.
2.3. A személyes adatok címzettjei: a Társaság adózási, bérszámfejtési, társadalombiztosítási (kifizetői) feladatait ellátó munkavállalói és adatfeldolgozói.
VIII. ADATBIZONSÁGI INTÉZKEDÉSEK
1. A Társaság, mint Adatkezelő a tudomány és technológia állása és a megvalósítás költségei, továbbá az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre annak érdekében, hogy a kockázat mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot garantálja, ideértve, többek között, adott esetben:
a) a személyes adatok álnevesítését és titkosítását;
b) a személyes adatok kezelésére használt rendszerek és szolgáltatások folyamatos bizalmas jellegének biztosítását, integritását, rendelkezésre állását és ellenálló képességét;
c) fizikai vagy műszaki incidens esetén az arra való képességet, hogy a személyes adatokhoz való hozzáférést és az adatok rendelkezésre állását kellő időben vissza lehet állítani;
d) az adatkezelés biztonságának garantálására hozott technikai és szervezési intézkedések hatékonyságának rendszeres tesztelésére, felmérésére és értékelésére szolgáló eljárást.
2. Az Adatkezelő az adatokat megfelelő intézkedésekkel védi a véletlen vagy jogellenes megsemmisítés, elvesztés, megváltoztatás, sérülés, jogosulatlan nyilvánosságra hozatal vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférés ellen.
3. A Társaság a személyes adatokat bizalmas adatként minősíti és kezeli. A munkavállalókkal a személyes adatok kezelésére vonatkozóan titoktartási kötelezettséget ír elő. A személyes adatokhoz való hozzáférést a Társaság jogosultsági szintek megadásával korlátozza.
4. A Társaság az informatikai rendszereket tűzfallal védi és vírusvédelemmel látja el.
5. A Társaság az adatkezelést, a nyilvántartások vezetését elektronikus számítógépes program útján végzi, amely megfelel az adatbiztonság követelményeinek. A program biztosítja, hogy az adatokhoz csak célhoz kötötten, ellenőrzött körülmények között csak azon személyek férjenek hozzá, akiknek a feladataik ellátása érdekében erre szükségük van.
6. A személyes adatok automatizált feldolgozása során az Adatkezelő és az adatfeldolgozó további intézkedésekkel biztosítja:
a) a jogosulatlan adatbevitel megakadályozását;
b) az automatikus adatfeldolgozó rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés segítségével történő használatának megakadályozását;
c) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy a személyes adatokat adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szerveknek továbbították vagy továbbíthatják;
d) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy mely személyes adatokat, mikor és ki vitte be az automatikus adatfeldolgozó rendszerekbe;
e) a telepített rendszerek üzemzavar esetén történő helyreállíthatóságát és
f) azt, hogy az automatizált feldolgozás során fellépő hibákról jelentés készüljön.
7. A Társaság a személyes adatok védelme érdekében gondoskodik az elektronikus úton folytatott bejövő és kimenő kommunikáció ellenőrzéséről.
8. A folyamatban levő munkavégzés, feldolgozás alatt levő iratokhoz csak az illetékes ügyintézők férhetnek hozzá, a személyzeti, a bér- és munkaügyi és egyéb személyes adatokat tartalmazó iratokat biztonságosan elzárva kell tartani.
9. Biztosítani kell az adatok és az azokat hordozó eszközök, iratok megfelelő fizikai védelmét.
10. Az informatikai rendszereken naplózni kell a hozzáféréseket és hozzáférési kísérleteket, és ezeket folyamatosan elemezni kell.
12. Adatátadás és adatterjesztés: A személyes adatokat nem szabad saját belátásunk szerint átadni vagy terjeszteni harmadik személyek felé. A „harmadik személy” kifejezés, a Társaságon, mint Adatkezelőn kívül álló személyekre (természetes személyek és társaságok) utal. Az adat átadása minden esetben jogalapot igényel és az átadásnak megbízható technológiák segítségével kell végbemennie. Az EU-n belüli adatátadás alapvetően megengedett, az EU-n kívüli idegen országokban történő adatátadást általában kerülni kell.
13. A munkavállalók kötelezettségei és felelőssége: A személyes adatok védelme a vállalat, valamint a munkavállalók érdekét szolgálja. Minden munkavállaló köteles minden tőle telhetőt megtenni a személyes adatok védelme érdekében. Minden olyan személy, aki személyes adatokat kezel, felel az adatok oltalmáért.
14. A felettesek és a vezető beosztásúak kötelezettségei: Ha kétség merül fel azt illetően, hogy az adatvédelmi jogszabályok értelmében egy adott cselekvés megengedett-e, konzultálni kell egy illetékes felettessel.
IX. AZ ÉRINTETT SZEMÉLY JOGAI
1. Előzetes tájékoztatáshoz való jog: az Érintett jogosult arra, hogy az adatkezeléssel összefüggő tényekről és információkról az adatkezelés megkezdését megelőzően tájékoztatást kapjon.
A) Rendelkezésre bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az Érintettől gyűjtik
Ha az Érintettre vonatkozó személyes adatokat az Érintettől gyűjtik, az Adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában az Érintett rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét:
a) az Adatkezelőnek és – ha van ilyen – az Adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;
b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen;
c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;
d) a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján, vagyis a jelen Szabályzat IV.1.6. pontján (jogos érdek érvényesítés) alapuló adatkezelés esetén, az Adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekei;
e) adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen;
f) adott esetben annak ténye, hogy az Adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a Rendelet 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a 49. cikk
(1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az azok elérhetőségére való hivatkozás.
A fenti információk mellett az Adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában, annak érdekében, hogy a tisztességes és átlátható adatkezelést biztosítsa, az Érintettet a következő kiegészítő információkról tájékoztatja:
a) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;
b) az Érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az Adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az Érintett adathordozhatósághoz való jogáról;
c) hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;
c) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;
d) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az Érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása;
e) az automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az Érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.
Ha az Adatkezelő a személyes adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az Érintettet erről az eltérő célról és a fentiekben említett minden releváns kiegészítő információról.
A IX.1.A. pont nem alkalmazandó, ha és amilyen mértékben az Érintett már rendelkezik az információkkal (GDPR 13. cikk).
B) Rendelkezésre bocsátandó információk, ha a személyes adatokat nem az Érintettől szerezték meg
Ha a személyes adatokat nem az Érintettől szerezték meg, az Adatkezelő az Érintett rendelkezésére bocsátja a következő információkat:
a) az Adatkezelőnek és - ha van ilyen - az Adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;
b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen;
c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;
d) az Érintett személyes adatok kategóriái;
e) a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen;
f) adott esetben annak ténye, hogy az Adatkezelő valamely harmadik országbeli címzett vagy valamely nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a Rendelet 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az ezek másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az elérhetőségükre való hivatkozás.
A fenti pontban említett információk mellett az Adatkezelő az Érintett rendelkezésére bocsátja az Érintettre nézve tisztességes és átlátható adatkezelés biztosításához szükséges következő kiegészítő információkat:
a) a személyes adatok tárolásának időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;
b) a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján, vagyis a jelen Szabályzat IV.1.6. pontján (jogos érdek érvényesítés) alapuló adatkezelés esetén, az Adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekei;
c) az Érintett azon joga, hogy kérelmezheti az Adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat a személyes adatok kezelése ellen, valamint az Érintett adathordozhatósághoz való joga;
d) hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban való visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;
e) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;
f) a személyes adatok forrása és adott esetben az, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e; és
g) automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az Érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.
Az Adatkezelő a fenti tájékoztatást az alábbiak szerint adja meg:
a) a személyes adatok kezelésének konkrét körülményeit tekintetbe véve, a személyes adatok megszerzésétől számított észszerű határidőn, de legkésőbb egy hónapon belül;
b) ha a személyes adatokat az Érintettel való kapcsolattartás céljára használják, legalább az Érintettel való első kapcsolatfelvétel alkalmával; vagy
c) ha várhatóan más címzettel is közlik az adatokat, legkésőbb a személyes adatok első alkalommal való közlésekor.
Ha az Adatkezelő a személyes adatokon a megszerzésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az Érintettet erről az eltérő célról és a fentiekben említett minden releváns kiegészítő információról.
A IX.1.B. pontot nem kell alkalmazni, ha és amilyen mértékben:
a) az Érintett már rendelkezik az információkkal;
b) a szóban forgó információk rendelkezésre bocsátása lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényelne, különösen a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, a Rendelet 89. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek és garanciák figyelembevételével végzett adatkezelés esetében, vagy amennyiben a IX.1.B. pont első albekezdésében említett kötelezettség valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezen adatkezelés céljainak elérését. Ilyen esetekben az Adatkezelőnek megfelelő intézkedéseket kell hoznia - az információk nyilvánosan elérhetővé tételét is ideértve - az Érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében;
c) az adat megszerzését vagy közlését kifejezetten előírja az Adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog, amely az Érintett jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedésekről rendelkezik; vagy
d) a személyes adatoknak valamely uniós vagy tagállami jogban előírt szakmai titoktartási kötelezettség alapján, ideértve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettséget is, bizalmasnak kell maradnia (GDPR 13-14. cikk)
2. Az Érintett hozzáférési joga: az Érintett jogosult arra, hogy az Adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon.
a) az adatkezelés céljai;
b) az Érintett személyes adatok kategóriái;
c) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;
d) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;
e) az Érintett azon joga, hogy kérelmezheti az Adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;
f) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;
g) ha az adatokat nem az Érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;
h) automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az Érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.
Ha személyes adatoknak harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kerül sor, az Érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozóan a GDPR-ban meghatározott (GDPR 46. cikk) megfelelő garanciákról.
Az Adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az Érintett rendelkezésére bocsátja. Az Érintett által kért további másolatokért az Adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel. Ha az Érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az Érintett másként kéri. A másolat igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait (GDPR 15. cikk).
3. A helyesbítéshez való jog: az Érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az Érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok - egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő - kiegészítését. (GDPR 16. cikk).
4. A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”): Az Érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az Adatkezelő pedig köteles arra, hogy az Érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll
a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;
b) az Érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;
c) az Érintett a lenti 8. xxxx első bekezdése szerinti joga alapján tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az Érintett a közvetlen üzletszerzés érdekében kezelt személyes adatok kezelése ellen tiltakozik;
d) a személyes adatokat jogellenesen kezelt
e) a személyes adatokat az Adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;
f) a személyes adatok gyűjtésére hozzájáruláson alapuló, közvetlenül gyermekek részére, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.
Ha az Adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és a fentiek értelmében azt törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az ésszerűen elvárható
lépéseket – ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő Adatkezelőket, hogy az Érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.
A 4. pont első és második bekezdése nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:
a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;
b) a személyes adatok kezelését előíró, az Adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;
c) a GDPR 9. cikk (2) bekezdése h) és i) pontjának, valamint a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően a népegészségügy területét érintő közérdek alapján;
d) a GDPR 89. cikk (1) bekezdésével összhangban a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben az Érintett törléshez való joga valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy
e) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez (GDPR 17. cikk).
5. Az adatkezelés korlátozásához való jog: az Érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
a) az Érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az Adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
b) az adatkezelés jogellenes, és az Érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
c) az Adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az Érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
d) az Érintett a lenti 8. pont első bekezdése szerinti joga alapján tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az Adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az Érintett jogos indokaival szemben.
Ha az adatkezelés a fentiek alapján korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az Érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.
Az Adatkezelő az Érintettet, akinek a kérésére korlátozták az adatkezelést, az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja (GDPR 18. cikk).
6. A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség: az Adatkezelő minden olyan címzettet tájékoztat valamennyi helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az Érintettet kérésére az Adatkezelő tájékoztatja e címzettekről (GDPR 19. cikk).
7. Az adathordozhatósághoz való jog: a GDPR-ban írt feltételekkel az Érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy Adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik Adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az Adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha:
a) az adatkezelés hozzájáruláson vagy szerződésen alapul; és
b) az adatkezelés automatizált módon történik.
Az adatok hordozhatóságához való jog gyakorlása során az Érintett jogosult arra, hogy - ha ez technikailag megvalósítható - kérje a személyes adatok Adatkezelők közötti közvetlen továbbítását.
E jog gyakorlása nem sértheti a törléshez való jogot („az elfeledtetéshez való jogot”). Az említett jog nem alkalmazandó abban az esetben, ha az adatkezelés közérdekű vagy az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványai gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.
Az adathordozhatósághoz való jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait (GDPR 20. cikk).
8. A tiltakozáshoz való jog: az Érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének e) pontján (az adatkezelés közérdekű vagy az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett
feladat végrehajtásához szükséges) vagy f) pontján (az adatkAedzaetlkvéeaszgeyalzőegy harmadi jogos érdekeinek ées)ralvapéulónkyezeelésseíeltlené, isdeéérthveeazzemlístetzt rüenkdelskeézégseken
alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az Adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az Adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést, olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az Érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.
Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az Érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik.
Ha az Érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.
A tiltakozáshoz való jogra legkésőbb az Érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.
Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódóan és a 2002/58/EK irányelvtől eltérve az Érintett a tiltakozáshoz való jogot műszaki előírásokon alapuló automatizált eszközökkel is gyakorolhatja.
Ha a személyes adatok kezelésére a GDPR 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül sor, az Érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból tiltakozhasson a rá vonatkozó személyes adatok kezelése ellen, kivéve, ha az adatkezelésre közérdekű okból végzett feladat végrehajtása érdekében van szükség (GDPR 21. cikk).
9. Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást: az Érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen - ideértve a profilalkotást is - alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.
A fentiek nem alkalmazandók abban az esetben, ha a döntés:
a) az Érintett és az Adatkezelő közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges;
b) meghozatalát az Adatkezelőre alkalmazandó olyan uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, amely az Érintett jogainak és szabadságainak, valamint jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedéseket is megállapít; vagy
c) az Érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.
A fenti a) és c) pontjában említett esetekben az Adatkezelő köteles megfelelő intézkedéseket tenni az Érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében, ideértve az Érintettnek legalább azt a jogát, hogy az Adatkezelő részéről emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben kifogást nyújtson be.
A jelen pont 2. bekezdésében említett döntések nem alapulhatnak a személyes adatoknak különleges kategóriáin, kivéve, ha a GDPR 9. cikk (2) bekezdésének a) vagy g) pontja alkalmazandó, és az Érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében megfelelő intézkedések megtételére került sor (GDPR 22. cikk)
10. Az Érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről: ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az Érintettet az adatvédelmi incidensről.
A fenti, az Érintett részére adott tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást
nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit, ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket, ismertetni kell az Adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.
Az Érintettet nem kell a fentiek szerint tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:
a) az Adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által Érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása -, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;
b) az Adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az Érintett jogaira és szabadságaira jelentett, a fent említett magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg;
c) a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az Érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az Érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.
Ha az Adatkezelő még nem értesítette az Érintettet az adatvédelmi incidensről, a felügyeleti hatóság, miután mérlegelte, hogy az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár-e, elrendelheti az Érintett tájékoztatását, vagy megállapíthatja a fent pontban említett feltételek valamelyikének teljesülését (GDPR 34. cikk).
11. A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog (hatósági jogorvoslathoz való jog): az
Érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál - különösen a szokásos helye, a munkahelye vagy a felté-, thaeazlÉerinztetet mtetgítéléjseogsérté szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti a GDPR-t. Az a felügyeleti hatóság, amelyhez
a panaszt benyújtották, köteles tájékoztatni az ügyfelet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről és annak eredményéről, ideértve azt is, hogy a GDPR 78. cikk alapján az ügyfél jogosult bírósági jogorvoslattal élni (GDPR 77. cikk)
12. A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog: minden természetes és jogi személy jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben, vagy ha a felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az Érintettet a benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről. A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani. Ha a felügyeleti hatóság olyan döntése ellen indítanak eljárást, amellyel kapcsolatban az egységességi mechanizmus keretében a GDPR szerinti Testület előzőleg véleményt bocsátott ki vagy döntést hozott, a felügyeleti hatóság köteles ezt a véleményt vagy döntést a bíróságnak megküldeni (Rendelet 78. cikk).
13. Az Adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog: minden Érintett hatékony bírósági jogorvoslatra jogosult, ha megítélése szerint a személyes adatainak a GDPR-ban foglaltaknak nem megfelelő kezelése következtében megsértették a GDPR szerinti jogait. Az Adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni eljárást az Adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi helye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani. Az ilyen eljárás megindítható az Érintett szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága előtt is, kivéve, ha az Adatkezelő vagy az adatfeldolgozó valamely tagállamnak a közhatalmi jogkörében eljáró közhatalmi szerve (Rendelet 79. cikk)
14. Korlátozások
Az Adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog jogalkotási intézkedésekkel korlátozhatja a IX.15. pont és a IX.1-10. pontban foglalt, valamint a IX.1-10. pontban meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel összhangban lévő rendelkezései tekintetében a jelen Szabályzat V. pontjában foglalt jogok és kötelezettségek hatályát, ha a korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát, valamint az alábbiak védelméhez szükséges és arányos intézkedés egy demokratikus társadalomban:
a) nemzetbiztonság;
b) honvédelem;
c) közbiztonság;
d) bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése vagy a vádeljárás lefolytatása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása, beleértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését;
e) az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános közérdekű célkitűzései, különösen az Unió vagy valamely tagállam fontos gazdasági vagy pénzügyi érdeke, beleértve a monetáris, a költségvetési és az adózási kérdéseket, a népegészségügyet és a szociális biztonságot;
f) a bírói függetlenség és a bírósági eljárások védelme;
g) a szabályozott foglalkozások esetében az etikai vétségek megelőzése, kivizsgálása, felderítése és az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása;
h) az a)–e) és a g) pontban említett esetekben – akár alkalmanként – a közhatalmi feladatok ellátásához kapcsolódó ellenőrzési, vizsgálati vagy szabályozási tevékenység;
i) az Érintett védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme;
j) polgári jogi követelések érvényesítése.
A fenti pontban említett jogalkotási intézkedések adott esetben részletes rendelkezéseket tartalmaznak legalább:
a) az adatkezelés céljaira vagy az adatkezelés kategóriáira,
b) a személyes adatok kategóriáira,
c) a bevezetett korlátozások hatályára,
d) a visszaélésre, illetve a jogosulatlan hozzáférésre vagy továbbítás megakadályozását célzó garanciákra,
e) az Adatkezelő meghatározására vagy az Adatkezelők kategóriáinak meghatározására,
f) az adattárolás időtartamára, valamint az alkalmazandó garanciákra, figyelembe véve az adatkezelés vagy az adatkezelési kategóriák jellegét, hatályát és céljait,
g) az Érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatokra, és
h) az Érintettek arra vonatkozó jogára, hogy tájékoztatást kapjanak a korlátozásról, kivéve, ha ez hátrányosan befolyásolhatja a korlátozás célját (GDPR 23. cikk)
15. Az Érintett tájékoztatásával kapcsolatos követelmények
Az Adatkezelő a személyes adatok kezelésére vonatkozó, a IX.1-10. pontban említett valamennyi információt és tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtja, különösen a gyermekeknek címzett bármely információ esetében.
Az információkat írásban vagy más módon - ideértve adott eset- kbellemnegadani.z elekt
Az Érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az Érintett személyazonosságát (GDPR 12. cikk).
16. Az Érintettet a fenti IX.2-9. pontokban foglalt jogai gyakorlására irányuló kérelmének elbírálása
A Társaság, mint Adatkezelő elősegíti az Érintett fenti IX.2-9. pontokban foglalt jogainak a gyakorlását. A Társaság, mint Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az Érintettet a fenti IX.2-9. pontokban foglalt jogai gyakorlására irányuló kérelme nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az Adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az Érintettet. Ha az Érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az Érintett azt másként kéri.
Ha az Adatkezelő nem tesz intézkedéseket az Érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az Érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az Érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.
A Társaság, mint Adatkezelő a IX.1. pontban foglalt információkat és az a IX.2-10. pontban foglalt, az Érintett xxxxxxxx szóló tájékoztatást és intézkedést díjmentesen biztosítja. Ha az Érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy - különösen ismétlődő jellege miatt - túlzó, az Adatkezelő megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.
A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az Adatkezelőt terheli.
Ha Társaságunknak, mint Adatkezelőnek megalapozott kétségei vannak a kérelmet benyújtó természetes személy kilétével kapcsolatban, további, az Érintett személyazonosságának megerősítéséhez szükséges információk nyújtását kérheti.
X. ADATVÉDELMI INCIDENSEK KEZELÉSE
1. A leggyakoribb jelentett incidensek lehetnek például:
¾ a laptop vagy mobil telefon elvesztése,
¾ személyes adatok nem biztonságos tárolása (pl. szemetesbe dobott fizetési papírok),
¾ adatok nem biztonságos továbbítása,
¾ ügyfél- és vevő- partnerlisták illetéktelen másolása, továbbítása,
¾ szerver elleni támadások (hacker támadás),
¾ honlap feltörése.
2. Az adatvédelmi incidensek megelőzése, kezelése, a vonatkozó jogi előírások betartása a Társaság ügyvezetőjének a feladata.
3. Az adatvédelmi incidenst a Társaság, mint Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, köteles bejelenteni az illetékes felügyeleti hatóságnak, kivéve, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Ha a bejelentés nem történik meg 72 órán belül, mellékelni kell hozzá a késedelem igazolására szolgáló indokokat is.
4. Az adatvédelmi incidens bejelentésére az illetékes felügyeleti hatóság felé a Társaság ügyvezetője köteles. Amennyiben a Társaság munkavállalói a feladataik ellátása során adatvédelmi incidenst vagy
arra utaló eseményt észlelnek, haladéktalanul - annak érdekében, hogy az ügyv
kötelezettségét az illetékes felüg- yérteeslíteeniütk ikell ha Társaság ügyvezetőjét. A Társaság tevékenységét, működését támogató szerződő partnerek szerződéses kötelezettségévé kell tenni az adatvédelmi incidens Társaság felé történő jelzésének kötelezettségét.
5. Adatvédelmi incidens bejelenthető a Társaság központi e-mail címén és telefonszámán.
6. Adatvédelmi incidens bejelentése esetén a Társaság ügyvezetője - az informatikai, pénzügyi, jogi és működési vezető bevonásával - haladéktalanul megvizsgálja a bejelentést, ennek során azonosítani kell az incidenst, el kell dönteni, hogy valódi incidensről, vagy téves riasztásról van szó.
Meg kell vizsgálni és meg kell állapítani:
a) az incidens bekövetkezésének időpontját és helyét,
b) az incidens jellegét, leírását, körülményeit, hatásait,
c) az incidens során kompromittálódott adatok körét, kategóriáit, számát,
d) a kompromittálódott adatokkal Érintett személyek körét, hozzávetőleges számát,
e) az incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket,
f) az incidens elhárítása érdekében tett intézkedések leírását,
g) a kár megelőzése, elhárítása, csökkentése, orvoslása érdekében tett vagy tervezett intézkedések leírását.
7. Adatvédelmi incidens bekövetkezése esetén az érintett rendszereket, személyeket, adatokat be kell határolni és el kell különíteni és gondoskodni kell az incidens bekövetkezését alátámasztó bizonyítékok begyűjtéséről és megőrzéséről. Ezt követően lehet megkezdeni a károk helyreállítását és a jogszerű működés visszaállítását.
8. A Társaság az adatvédelmi incidensekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) az Érintett személyes adatok körét, kategóriáit, számát,
b) az adatvédelmi incidenssel Érintettek körét és hozzávetőleges számát,
c) az adatvédelmi incidens időpontját,
d) az adatvédelmi incidens jellegét, leírását, körülményeit, hatásait,
e) az adatvédelmi incidens orvoslására megtett,
f) az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.
atóság
9. Az Érintett joga, hogy az adatvédelmi incidensről a X.10. pontban foglaltaknak megfelelően tájékoztatást kapjon.
XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A jelen Szabályzat megállapítására és módosítására a Társaság mindenkori ügyvezetője jogosult.
DUNA-WESER Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Rubin Group Korlátolt Felelősségű Társaság
pV
mindkHWWĘ WVi]UpVNDFKVtHi POJ H\ %XGDSHVW .6em]. 1H5/Qb W ,VWYiQ N|U PLQGNHWWĘN pWSiYULVVDHVOiLJ RW
&VHK *iJE\RYUH| ]QHiWOĘOyDQ