AHE-43130/2
Allianz Vállalkozás Védelem/ Allianz Gazdálkodás Védelem
Általános szerződési feltételek
Vállalati biztosítások 2011. október
AHE-43130/2
Tartalomjegyzék
Általános biztosítási feltételek 6
1. Általános rendelkezések 6
1.1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény 6
1.2. A biztosított/szerződő 7
1.3. A biztosítási szerződés létrejötte 7
1.4. A biztosítás hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 7
1.5. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak,
a biztosítási évforduló, a kockázatviselés tartama és az időbeli hatály 7
1.6. A biztosítás területi hatálya 8
2. A biztosított vagyontárgyak és költségek 9
2.1. A biztosított vagyontárgyak 9
2.2. A biztosított költségek 9
3. A biztosítási összeg a vagyonbiztosítások és
a felelősségbiztosítások esetén 9
A vagyonbiztosítások biztosítási összegére vonatkozó szabályok 9
A felelősségbiztosítások biztosítási összegeire vonatkozó szabályok 11
Az önrészesedés 11
4. A biztosítási fedezetből kizárt károk vagyon- és felelősségbiztosítások esetén 11
5. A biztosítási díj 14
5.1. A biztosítási díj megállapítása 14
5.2. A biztosítási díj aktualizálása (Éves
adatközlés és automatikus indexálás) 15
5.3. A biztosítási díj megfizetése 16
6. A biztosított és a szerződő közlési és változás bejelentési kötelezettsége 16
6.1. A közlési kötelezettség 16
6.2. A változás bejelentési kötelezettség 16
6.3. A közlési és változás bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményei 17
7. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége 17
8. A biztosító mentesülése vagyonbiztosítások
esetén 17
9. A biztosítási esemény bejelentésének szabályai 18
10. A biztosító szolgáltatása 20
10.1.A biztosító szolgáltatása vagyonbiztosítás alapján 20
10.2.A biztosító szolgáltatása felelősségbiztosítás esetén 22
10.3.A járadék tőkésítésének és a tőkeérték megállapításának szabályai
AHE-43130/2
felelősségbiztosítás esetén 23
10.4.A biztosító visszakövetelési joga felelősségbiztosítás esetén 23
11. A biztosító megtérítési igénye
vagyonbiztosításoknál 23
12. A biztosítási szerződés megszűnése 23
13. Elévülés 24
14. Az irányadó jog 24
15. A személyes adatok kezelése 24
16. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól 26
Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosítása
Különös biztosítási feltételek 27
1. Biztosítási események 27
1.1. Tűzkárok 27
1.2. Elemi károk 28
1.3. Egyéb dologi károk 31
1.4. A biztosító többlet-kockázatviselése 33
2. Biztosítható vagyontárgyak és költségek 33
2.1. A biztosított saját tulajdonát képező vagyontárgyak 33
2.2. Idegen tulajdont képező vagyontárgyak 33
2.4. Nem biztosítható vagyontárgyak 34
3. Biztosítási összeg 34
4. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk 34
5. A biztosítási díj 35
6. A biztosított/szerződő közlési és
változásbejelentési kötelezettsége 35
7. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségének speciális szabályai. 35
8. A biztosító mentesülésének kiegészítő szabálya 35
9. A felek kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor 35
10. A biztosító szolgáltatásának különös szabálya 35
Betöréses lopás- és rablásbiztosítás
Különös biztosítási feltételek 36
1. A biztosítási események 36
1.1. Alapfedezet 36
1.2. Kiegészítő fedezet 36
1.3. A vagyontárgyakkal összefüggő többlet- kockázatviselés 36
2. Biztosítható vagyontárgyak és költségek 37
2.1. Biztosítható költségek 37
2.2. Nem biztosítható vagyontárgyak
és költségek 37
3. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk 37
4. A biztosítási összeg 37
5. A biztosítási díj 37
6. A biztosító szolgáltatása 38
7. A biztosított/szerződő kármegelőzési és
kárenyhítési kötelezettsége 38
8. A biztosító mentesülése 39
9. Egyéb rendelkezések 39
10. Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat 39
Védettségi szint előírás 39
11. Fogalom meghatározások 40
1. Kárveszélyességi besorolás 40
2. Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat szerinti vagyoncsoportok 40
3. Védettségi szintek és az egyes védelmi szinteknek megfelelő védelmi előírások 40
Üvegbiztosítás
Különös biztosítási feltételek 42
1. Biztosítási események 42
Elektronikus berendezések biztosítása
Különös biztosítási feltételek 43
1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége 43
2. A biztosítási esemény 43
3. A biztosítható vagyontárgyak 43
4. Kizárások, szolgáltatáskorlátozások 44
5. A biztosítási összeg 44
6. A biztosító szolgáltatása 44
7. A biztosított/szerződő kármegelőzési és
kárenyhítési kötelezettségei 44
Az üzemszünet alatti költségek biztosítása
Különös biztosítási feltételek 45
1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége 45
2. Biztosítási esemény 45
3. A biztosított költségek 46
4. Nem biztosított költségek 46
5. Kizárások, szolgáltatáskorlátozások 46
6. A biztosítási összeg és önrészesedés. 46
7. A biztosítási díj 47
8. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége 47
9. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége 47
10. A biztosító mentesülése 47
11. A felek kötelezettségei a káresemény bekövetkezésekor, a kárbejelentés, a kárigény- érvényesítés szabályai, a kártérítési összeg esedékessége 47
12. A biztosító szolgáltatása 47
13. Fogalom meghatározások 48
Géptörés-biztosítás
AHE-43130/2
Különös biztosítási feltételek 49
1. A biztosítási szerződés területi hatálya 49
2. A biztosítási esemény 49
3. A biztosítható vagyontárgyak és költségek 49
3.1. A biztosítható vagyontárgyak 50
3.2. Nem biztosítható vagyontárgyak: 50
3.3. Biztosítható költségek 50
4. A biztosítási összeg 50
5. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk 50
6. A biztosított/szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége 51
7. A biztosító szolgáltatása 51
Különös biztosítási feltételek 52
1. A biztosítás tárgya, területi hatálya 52
1.1. A biztosítási esemény 52
1.2. A biztosított és szerződő 52
1.3. A kockázatviselés tartama 52
2. A biztosítható vagyontárgyak (szállítmányok) és költségek 53
2.3. Nem biztosítható vagyontárgyak 53
3. A biztosítási összeg 53
4. A biztosítási fedezetből kizárt és a biztosítással
nem fedezett károk 53
5. A biztosítási díj 53
Forgalom jelentés és díjelszámolás 53
6. Változás bejelentési kötelezettség 54
7. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége 54
8. A biztosító mentesülése 54
10. A biztosító szolgáltatása 54
11. Fogalom meghatározások 55
Munkaeszközök belföldi szállítása (záradék) 55
A zárt karosszériás szállítóeszköz feltöréses
lopás-kárainak fedezete (záradék) 56
A tűz-üzemszünetbiztosítás
Különös biztosítási feltételek 57
1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége 57
2. A biztosítási esemény 57
3. A biztosítható üzemszüneti károk, költségek 58
3.1 Az üzemszüneti veszteségek és költségek 58
3.2. A nem biztosítható költségek 58
4. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk 58
5. A biztosítási összeg különös szabályai 58
6. A biztosítási díjalap 59
7. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége 59
8. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai 59
8.14.Önrészesedés különös szabályai 60
9. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségének különös szabályai 60
10. A biztosító mentesülésének különös szabályai 60
11. A felek kötelezettségei a káresemény bekövetkezésekor, a kárbejelentés, a kárigény érvényesítés szabályai, a kártérítési összeg esedékessége 61
12. Fogalom meghatározások 61
Növény- és erdő elemikár biztosítás
Különös biztosítási feltételek 62
1. Általános rendelkezések 62
1.3. A kockázatviselési időszak (kezdete és vége). 62
2. A biztosított vagyontárgyak
(növénykultúrák, erdők) 63
3. A biztosítási esemény 63
3.1. Tűz 63
3.2. Jégkár 63
3.3. Téli fagykár 63
3.4. Xxxxxxxx 00
4. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok. 63
4.1. A biztosító helytállási kötelezettsége
nem terjed ki 63
4.2. Tűzkárok esetén 63
4.3. Jégkárok esetén 63
4.4. Téli fagy-károk esetén 64
4.5. Viharkárok esetén 64
5. A biztosítási összeg 64
6. Az önrészesedés 64
7. A biztosítási díj 65
8. A szerződő, illetve a biztosított közlési kötelezettségének különös szabályai 65
9. A biztosító szolgáltatása 65
10. A kárenyhítési és a kármegelőzési
kötelezettség 67
11. A biztosító mentesülése a szolgáltatási
kötelezettség alól 67
12. A biztosítási szerződés módosítása 67
13. A biztosítási esemény bejelentése és
a kárrendezés szabályai 67
Az állatállományok természeti csapás- és elemikár-biztosítása
Különös biztosítási feltételek 68
1. Általános rendelkezések 68
1.1. A biztosított 68
2. A biztosított vagyontárgyak 68
3. A biztosítási esemény és a kizárt 68
kockázatok 68
3.1. Tűz- és villámcsapáskár 68
3.2. Xxxxxxxx, jégveréskár 69
3.3. Árvízkár 69
3.4. A földrengés-, földcsuszamlás-, kő- és földomláskár, valamint az ismeretlen üreg beomlásából eredő kár 69
3.5. A víz- és gőzvezeték meghibásodásával összefüggő kár 69
4. A biztosítási összeg 69
5. A biztosítási díj alapja 70
AHE-43130/2
6. A biztosított közlési és változás bejelentési kötelezettsége 70
6.1. A változás bejelentési kötelezettség 70
6.2. Az adatközlés 70
7. A biztosító szolgáltatása 70
8. A kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettség 71
9. A biztosító mentesülése 71
10. A biztosítási esemény bejelentése és a biztosító szolgáltatása 71
10.1.A biztosítási esemény bejelentésének
módja és határideje 71
10.2.A biztosító szolgáltatásának
igénybevételéhez szükséges iratok 71
Általános felelősségbiztosítás
Különös biztosítási feltételek 72
1. A biztosítási esemény 72
2. A biztosítással nem fedezett károk, a kizárások 72
3. Az általános felelősségbiztosítás fedezete pótdíj ellenében kiterjeszthető 72
4. A biztosítási díj alapja 73
5. Az éves adatközlés és az automatikus indexálás különös szabályai 73
6. A biztosító visszakövetelési joga 73
Munkáltatói felelősségbiztosítás
Különös biztosítási feltételek 74
1. A biztosítási szerződés alanyai,
a biztosítottak köre 74
2. A biztosítási esemény 74
3. A biztosítással nem fedezett károk, a kizárások 74
4. A biztosítási díj alapja és az éves adatközlés/ automatikus indexálás különös szabályai 74
4.1. A biztosítás díjalapja a biztosított bruttó munkabérköltségének 74
5. Az éves adatközlés és az automatikus indexálás különös szabályai 74
6. A kárbejelentés kiegészítő szabálya 75
7. A biztosítási szolgáltatás 75
8. A biztosító visszakövetelési joga 75
9. Fogalom meghatározások 75
Környezetszennyezési felelősségbiztosítás
Különös biztosítási feltételek 77
1. A biztosítási esemény 77
2. A biztosítással nem fedezett károk, a kizárások 77
3. Biztosítás díjalapja 77
4. Az éves adatközlés és automatikus
indexálás különös szabályai 78
5. A biztosító visszakövetelési joga 78
6. Fogalom meghatározások 78
Szolgáltatás-felelősségbiztosítás
Különös biztosítási feltételek 79
1. A biztosítási szerződés alanyai, a biztosítottak
köre 79
2. A biztosítási esemény 79
3. A biztosítással nem fedezett károk,
illetve kizárt kockázatok 79
4. A kárbejelentés kiegészítő szabálya 79
5. A biztosítási díj alapja 79
6. Az éves adatközlés és az automatikus indexálás különös szabályai 80
7. A biztosító visszakövetelési joga 80
8. Fogalom meghatározások 80
Termékfelelősség-biztosítás
Különös biztosítási feltételek 82
1. A biztosítási szerződés alanyai, a biztosítottak
köre 82
2. Biztosítási esemény 82
3. A biztosítási szerződés hatálya, az időbeli és
a területi hatály 82
4. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok 82
AHE-43130/2
5. A biztosítási díj alapja és a biztosítási díj 83
6. Az éves adatközlés és az automatikus indexálás különös szabályai 83
7. A szerződő fél, illetve a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége 84
8. A biztosítási esemény bejelentésének különös szabályai 84
9. A biztosító visszakövetelési joga 84
10. Fogalom meghatározások 84
Záradékok 85
J 03.számú záradék a hűségkedvezmény nyújtásáról (Allianz Vállalkozás /Gazdálkodás Védelem) 85
V 505.számú záradék a kármentességi engedmény nyújtásáról (Allianz Vállalkozás/Gazdálkodás
Védelem – vagyonbiztosítások) 85
Általános biztosítási feltételek
A jelen biztosítási feltételek mind a vagyon-, mind a felelős- ségbiztosítási termékekre vonatkozó azon rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg.
00-00-000000, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút 48-52. – (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő/biz- tosított között az általános és a szerződő által választott kockázatokra vonatkozó különös biztosítási feltételek alap- ján létrejött biztosítási szerződésekre – a vagyon- és felelős- ségbiztosítások, valamint a növény – és állatbiztosítások általános rendelkezéseiként – kell alkalmazni.
A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosí- tási feltételeknek az általánostól eltérő rendelkezése ese- tén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az általános és a különös biztosítási felté- telek együttesen alkotják az általános szerződési feltéte- leket. Az általános szerződési feltételekben nem szabá- lyozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezé- sei alkalmazandók.
Az Allianz Vállalkozás- és Gazdálkodás Védelem biztosítási szerződést azon kis- és közepes méretű gazdálkodó szerve- zetek javára köthető meg, melyek összvagyonának biztosí- tási összege 0 Ft és 500 millió Ft közé esik, és a kockázat tipikusnak, átlagosnak tekinthető.
Az Allianz Gazdálkodás Védelem kötése esetén további fel- tétel a mezőgazdasági tevékenység főtevékenységként tör- ténő folytatása. Mezőgazdasági tevékenység a mezőgaz- dasági termékek termelése, tenyésztése vagy termeszté- se, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást, valamint a földterületek jó mezőgazdasági és környezeti állapotá- nak fenntartását, ideértve az erdőgazdálkodást is.
1. Általános rendelkezések
1.1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény
1.1.1. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén az általános és a különös biztosítási feltételek alapján a biztosítási szolgáltatást teljesíti.
1.1.2. A vagyonbiztosítások esetében a biztosítási esemény
AHE-43130/2
a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgynak
a) balesetszerűen – a különös biztosítási feltételekben megnevezett veszélynemekből eredően előre nem lát- hatóan, véletlenül, váratlanul, külső behatás
miatt – bekövetkező közvetlen fizikai károsodása, amely a vagyontárgy rendeltetésszerű használata érdekében szükségessé teszi a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása, és amellyel kapcsolatban a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki, valamint
b) betöréses lopás vagy rablás folytán keletkezett kára,
c) a biztosítási esemény miatt vagy azzal okozati össze- függésben bekövetkezett üzemszünet miatti veszteség.
Vagyonbiztosítások esetén egyetlen biztosítási eseménynek minősül:
a) a 24 órán belül ismételten bekövetkező jégverés és/ vagy zivatar és/vagy tornádó, vagy ha a felsorolt ese- mények közül bármely kettő 24 órán belül következik be,
b) a 72 órán belül ismételten bekövetkező hurrikán, orkán, felhőszakadás, tájfun, forgószél, vihar, felhősza- kadás, tűz és tűzvész, vagy ha a felsorolt események közül bármelyik kettő 72 órán belül következik be;
c) 168 órán belül a fenti a), b) vagy c) pontokban felso- rolt biztosítási esemény(ek) valamelyikéből kialakuló, vagy e biztosítási esemény(ek) miatt 168 órán belül bekövetkező biztosítási esemény(ek) a fenti a), b) vagy
c) pontokban felsoroltak kivételével;
d) a 168 órán belül ismételten bekövetkező földrengés, szökőár, vulkánkitörés, tengerrengés, továbbá 168 órán belül e biztosítási esemény(ek) valamelyikéből kialakuló, vagy e biztosítási események miatt 168 órán belül bekövetkező és elemi kárnak minősülő esemé- nyek a jelen pontban felsoroltak kivételével,
e) az 504 órán belül ismételten bekövetkező olyan árvíz, amelyet ugyanazon, egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztömegként jelentkező magas vízállás okoz.
1.1.3. A felelősségbiztosítások esetében a biztosítási ese- mény olyan másnak okozott kár, melyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tar- tozik, és amelynek bekövetkezéséhez a biztosító szolgál- tatási kötelezettsége fűződik, valamint amellyel kapcso- latban a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki. Az egyes biztosítási eseményeket a különös biztosítási feltételek tartalmazzák.
Felelősségbiztosítások esetén egy biztosítási eseménynek minősül a több, azonos okból bekövetkezett
a) időben összefüggő, vagy
b) több károsultat érintő kár (sorozatkár).
Az általános és a különös biztosítási feltételek alkalma- zása során káresemény alatt a biztosítási esemény értendő.
1.2. A biztosított/szerződő
1.2.1. A jelen általános és különös biztosítási feltételek és az azok alapján létrejött biztosítási szerződés keretében
a) biztosított az a gazdálkodó szervezet, amelynek
· a biztosított vagyontárgy megóvásához érdeke fűző- dik, vagy amelynek
· a magyar jog szerinti kártérítési kötelezettségére a felelősségbiztosítás fedezetet nyújt.
b) szerződő az, aki a biztosítási szerződést a saját vagy az érdekelt javára megköti. A szerződő fél lehet egyben a biztosított is.
A biztosító szolgáltatására
a) vagyonbiztosítások esetén a biztosított jogosult, az engedményezés esetét kivéve.
b) felelősségbiztosítás esetén a károsult jogosult, kivéve, ha őt a biztosított előzőleg teljes egészében kártalanítot- ta. A károsult azonban közvetlenül nem érvényesíthet igényt a biztosítóval szemben.
1.2.2. A szerződő köteles a biztosítási díj megfizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerződéssel össze- függő jognyilatkozatok megtételére. A közlési és változás- bejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli. A biztosító jognyilatkozatait mindeneset- ben a szerződőhöz intézi.
1.2.3. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosí- tott a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármi- kor a szerződő helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződővel egyetemlegesen felel.
1.3. A biztosítási szerződés létrejötte
1.3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapo- dásával jön létre. (Jelen általános biztosítási feltételek alkalmazása során biztosítási szerződés alatt az ajánlat és annak valamennyi melléklete, az általános szerződési feltételek, és a kötvény értendő.)
1.3.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az aján- latra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés visszamenő hatállyal jön létre attól az idő- ponttól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselője részére átadták. A független biztosítás közvetítő és a töb- bes ügynök nem minősül a biztosító képviselőjének.
AHE-43130/2
1.3.3. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés (1.3.2. pont) eltér az általános szerződési felté- telekben foglalt rendelkezésektől, a biztosító tizenöt
napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosít- sák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítóhoz beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban fel- mondhatja.
1.3.4. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfo- gadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja.
1.3.5. Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatá- tól, és az eltérést a szerződő fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a biztosítási kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges elté- résekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a köt- vény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a biztosítási szerződés az ajánlat szerint jön létre.
1.4. A biztosítás hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
1.4.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén – egyéb megállapodás hiányában – a biztosítás az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő az első díjat a biz- tosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetve amikor a szerződő felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasz- tásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igé- nyét bírósági úton érvényesíti. A biztosító a biztosítás hatálybalépésének napjától viseli a kockázatot.
1.4.2. Ha a felek a szerződésben a biztosítás hatálybalé- pését illetően az 1.4.1. pontban meghatározottnál későb- bi időpontban állapodnak meg, a biztosító kockázatvise- lése ebben az időpontban kezdődik.
1.4.3. A biztosítás hatályba lépésének napja nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szerződés lét- rejött.
1.4.4. Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette meg, azt legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztá- rába beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
1.5. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak, a biz- tosítási évforduló, a kockázatviselés tartama és az időbeli hatály
1.5.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határo- zott időtartamra köthető. A biztosítási tartamot a felek a biztosítási szerződésben rögzítik.
1.5.2. A biztosítási időszak
a) határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén egy év,
b) határozott időtartamra kötött szerződés esetén a biz- tosítási szerződés teljes időtartama. Az egy évnél hosz- szabb, de legalább 2 év határozott időtartamra kötött szerződés esetén a felek egyéves biztosítási időszak- ban is megállapodhatnak.
Ha a biztosítási időszak egy év, akkor annak első napja megegyezik a biztosítási évforduló első napjával, utolsó napja a következő biztosítási évforduló napját megelőző nap.
1.5.3. A biztosítási évforduló
A biztosítási évforduló napja – eltérő megállapodás hiá- nyában – a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja. Növény –és erdő elemi kár biztosítás esetén a biztosí- tási évforduló január elseje. A biztosítási évfordulót a biz- tosítási szerződés tartalmazza.
1.5.4. A kockázatviselés tartama
A biztosító kockázatviselése
a) határozott tartamú biztosítási szerződés esetén a koc- kázatviselés első napjától az utolsó napjáig
b) határozatlan tartamú biztosítási szerződés esetén a kockázatviselés első napjától legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnésének a napjáig terjed.
A kockázatviselés tartama megegyezik a biztosítás tarta- mával.
1.5.5. A biztosítási szerződés
a) határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződés esetén tartalmazza
· a kockázatviselés első napját, valamint
· a biztosítási évfordulót,
b) határozott időtartamra kötött biztosítási szerződés esetén a kockázatviselés első és utolsó napját.
Amennyiben a biztosítási szerződés nem tartalmazza az
1.5.2. pontban írt adatokat, úgy ezek vonatkozásában jelen általános biztosítási feltételek szerinti általános szabályok az irányadók.
1.5.6. A biztosítás időbeli hatálya A biztosító kockázatviselése
a) vagyonbiztosítások esetében a biztosító kockázatvise-
lésének tartama alatt bekövetkezett,
b) felelősségbiztosítások esetében a biztosító kockázatvi- selésének tartama alatt okozott és bekövetkezett
és a különös biztosítási feltételek alapján biztosítási ese- ménynek minősülő károkra terjed ki.
AHE-43130/2
1.5.7. Felelősségbiztosítás alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kockázatviselés időbeli hatálya alatt oko- zott, bekövetkezett és legkésőbb a biztosítási szerződés
megszűnését követő 30. napon a biztosítónak bejelentett, és a különös biztosítási feltételek alapján biztosítási ese- ménynek (káreseménynek) minősülő károkra terjed ki.
1.5.8. Ha a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fenn- állása érdekében a szerződő több egymást követő bizto- sítási időszakra úgy köt felelősségbiztosítási szerződést, hogy a későbbi szerződés a korábbi megszűnését követő napon lép hatályba, a biztosító kockázatviselése – az elévülési időre is figyelemmel – a szerződések bármelyi- kének hatálya alatt okozott, bekövetkezett, és a biztosító- nak legkésőbb az utolsó szerződés megszűnésének nap- jától számított 30. napon bejelentett biztosítási esemé- nyekre terjed ki.
1.5.9. A felelősségbiztosítási feltételek alkalmazása szem- pontjából
a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósult meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor az elmulasztott cselekményt még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.
b) a kár bekövetkezésének időpontja a károsodástól füg- gően az alábbi:
· Személyi sérüléses károk esetén:
- Testi sérülés esetén a sérülés idő-pontja, akkor is, ha utóbb halálhoz vezet;
- Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja;
- Halál esetén a halál beállta.
· Egyéb nem vagyoni károk esetén, amikor a károsító esemény negatív hatása először igazoltan bekövet- kezett.
· Dologi károk esetén a károsodás bekövetkezésének időpontja;
· Sorozatkár esetén az első káresemény időpontja.
c) A kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biz- tosított a kár bekövetkezését a biztosítónak írásban beje- lentette. Jelen általános biztosítási feltételek alkalmazása során írásbeli bejelentésnek minősül az e-mail útján tör- ténő közlés is a közlés napjával, amennyiben azt a bizto- sító – akár e-mail útján, akár más írásos formában – visz- szaigazolta.
1.6. A biztosítás területi hatálya
1.6.1. A vagyonbiztosítások esetében a biztosítási fedezet a Magyarországon, a biztosítási szerződésben meghatáro- zott kockázatviselési helyeken bekövetkezett káresemé- nyekre terjed ki.
1.6.2. A felelősségbiztosítások esetében a biztosító a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.
1.6.3. A felek külön megállapodása alapján a biztosítási fedezet – pótdíj ellenében – kiterjedhet Európa országai
területén bekövetkezett károkra, kivéve a Növény –és erdő elemi kár biztosítást valamint az Állatállományok termé- szeti csapás és elemi kár biztosítását.
2. A biztosított vagyontárgyak és költségek
2.1. A biztosított vagyontárgyak
2.1.1. A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a különös biztosítási feltételek alapján biztosítható azon vagyontárgyak/vagyoncsoportok, amelyekre a biztosítási szerződés biztosítási összeget tartalmaz. A biztosítható és a biztosítási fedezet alá nem vonható vagyontárgyakat az egyes különös biztosítási feltételek sorolják fel.
2.2. A biztosított költségek
A jelen feltételek alapján biztosított költségek a különös biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási ese- ményekkel összefüggésben indokoltan felmerülő és a biztosítási szerződésben biztosítási összeggel meghatá- rozott költségek. A biztosítható és a biztosítási fedezet alá nem vonható költségeket az egyes különös biztosítási feltételek sorolják fel.
3. A biztosítási összeg a vagyonbiztosítá- sok és a felelősségbiztosítások esetén
A vagyonbiztosítások biztosítási összegére vonatko- zó szabályok
AHE-43130/2
3.1. A biztosított vagyontárgyak/vagyoncsoportok, továbbá a biztosított költségek és egyéb veszteségek biztosítási összegét (vagyonértéket) a szerződő határozza meg biz- tosítási időszakonként (vagy a biztosítás teljes tartamá- ra) és kockázatviselési helyenként az általános és a külö- nös biztosítási feltételekben foglaltak alapján. Lízingelt vagyontárgyak esetén azonban a biztosítási összeget a lízing teljes időtartamára kell meghatározni a biztosítási szerződés megkötésekor. A biztosított vagyontárgyaknak/ vagyoncsoportoknak, költségeknek és egyéb veszteségek- nek a biztosítási időszakra vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára vonatkozó összegét, valamint ezek összegzésével meghatározott teljes biztosítási összeget a biztosítási szerződés tartalmazza. A biztosítási szerző- désben a felek a biztosítási összegen belül – a biztosító szolgáltatási kötelezettségére vonatkozóan – kártérítési limiteket is meghatározhatnak. A biztosítási szerződés- ben alkalmazott kártérítési limitekre vonatkozó szabá- lyozást a különös biztosítási feltételek tartalmazzák.
A biztosítási esemény bekövetkezésekor a folyó biztosítási időszakra vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára meg-
határozott biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötele- zettségének felső határa. A biztosítónak a biztosítási idő- szak egészére vagy a biztosítási szerződés teljes tartamá- ra vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási ese- mények számától függetlenül – nem haladhatja meg a biztosítási szerződésben az adott vagyontárgyra /vagyon- csoportra vonatkozóan a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra vagy a szerződés teljes tarta- mára meghatározott biztosítási összeget. Ha a felek a biztosítási összegen belül kártérítési limitet is meghatá- roztak, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének a kár- térítési limit a felső határa. A biztosítási összeget és a kártérítési limitet meghaladó kárt a biztosított maga viseli.
A biztosítási szerződés többek között az alábbi kártérítési limitfajtákat tartalmazhatja:
· szublimit: a biztosító szolgáltatási kötelezettségének egy kártérítési limiten vagy kombinált limiten belül meghatározott felső határa.
· kombinált limit: több biztosított kockázatra, vagyon- tárgyra/vagyoncsoportra vagy bármilyen egyéb közös jellemzőre vonatkozó együttes limit.
· éves limit: egy teljes vagy tört biztosítási időszakban (évben) bekövetkezett biztosítási eseményekre vonat- kozó összevont (aggregát vagy kötvényszintű) limit.
3.2. Az egyes kockázatviselési helyekre vonatkozó biztosí- tási összegek, valamint az egyes vagyontárgyakra/ vagyoncsoportokra megállapított biztosítási összegek egymástól függetlenek, és nem csoportosíthatók át.
3.3. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegeit a szer- ződő határozza meg
a) tételesen: egyedileg azonosítható vagyontárgyakra külön-külön megjelölt biztosítási összeggel, vagy
b) összevontan: valamely csoportképző ismérv (a vagyon- tárgyak jellege, funkciója, kockázatviselési helye, érté- kelési módja, egyéb jellemzője) alapján meghatáro- zott vagyoncsoportra megjelölt biztosítási összeggel,
és ezt az összeget adja meg a biztosító részére a biztosí- tási díj megállapítása érdekében.
3.3.1. A biztosítási összeg meghatározásának alapjául a vagyontárgy új értéke, műszaki avult értéke, beszerzési számla szerinti értéke, forgalmi értéke, nyilvántartási értéke vagy újratelepítési költsége szolgálhat. A biztosítási összeg meghatározásakor alkalmazott vagyonértékelési módot a szerződő választja meg a 3.3.2. pontban részletezett előírások figyelembevételével.
Új érték
A műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy kár- időponti beszerzési vagy előállítási (épület illetve épít- mény esetén újjáépítési) költsége (utánpótlási érték),
amely a vételáron vagy anyagköltségen és munkadíjon felül – árengedmény nélkül – magában foglalja a csoma- golás, a szállítás, a vám/adó, a telepítés, a tervezés, a szakértés, az összeszerelés, a próbaüzem költségeit, a licencia és a knowhow díját, valamint az egyéb aktiválha- tó költségeket.
Műszaki avult érték
A műszaki avulás mértékével csökkentett új érték. A műszaki avulás (elhasználódás) mértékének megállapí- tása a jelen feltételek szerint a következő főbb szempont- ok alapján történik: kor, műszaki állapota, üzemelési idő, folyamatos vagy időszakos használat, üzemelési körül- mények.
Forgalmi érték
A kereslet-kínálati viszonyok figyelembe vételével módo- sított műszaki avult érték. Olyan vagyontárgyak esetén, amelyeknél az új érték vagy a műszaki avult érték nem értelmezhető (pl. értékálló ingóságok, képző-, ill. iparmű- vészeti alkotások, történelmi- illetve eszmei értékkel bíró tárgyak), a forgalmi érték meghatározása az alábbiak figyelembe vételével lehetséges:
Bizonylattal igazolt beszerzési ár, katalógusár, aukciós vételár, hivatalos értékbecslő nyilatkozata. Személyes előszereteti érték nem vehető figyelembe.
Bruttó nyilvántartási érték
A vagyontárgy tulajdonosának tárgyi eszköz nyilvántar- tásában szereplő bruttó érték, mely tartalmazza a vagyontárgy beszerzéskori árát, valamint a vagyontár- gyon a beszerzést követően aktivált beruházások össze- gét az értékcsökkenés (amortizáció) levonása nélkül.
3.3.2. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegeit a szerződő az alábbi értékek, illetve költségek alapján hatá- rozhatja meg és adhatja meg a biztosító részére:
a) Épület, építmény, gép, berendezés, felszerelés esetén az új érték, vagy a műszaki avult érték vagy a bruttó nyilvántartási érték;
b) Költségként elszámolt eszközök esetén az új érték vagy a műszaki avult érték;
c) Nem aktivált beruházások esetén a beruházás min- denkori állapotának megfelelő új érték;
d) A biztosított által előállított készlet (anyagok, befeje- zetlen termelés, félkész- és késztermékek, áruk) ese- tén a biztosított által történő újraelőállítás költsége;
e) Vásárolt készlet (anyagok, befejezetlen termelés, fél- kész- és késztermékek, áruk), betétdíjas göngyölegek esetén a beszerzési számla szerinti érték;
AHE-43130/2
f) Nem avuló (értékálló) vagyontárgyak (pl.: muzeális vagy művészeti értékű vagyontárgy, gyűjtemény) ese- tén a forgalmi érték vagy nyilvántartási érték. Megállapodás hiányában forgalmi érték.
g) Épített parkok növényei esetén a bruttó nyilvántartási érték. vagy a telepítéskori állapotnak megfelelő újrate-
lepítési költség. Megállapodás hiányában újratelepíté- si költség.
A biztosítási összeg meghatározásánál a kockázatviselési helyhez (telephelyhez) tartozó teljes tárgyieszköz-vagyont kell figyelembe venni.
Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor határoz- ható meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyon- csoport biztosítva van.
A 3.3.2. a) és 3.3.2. b.) pontokban meghatározott vagyon- tárgyak nem biztosíthatók új értéken abban az esetben, ha műszaki avultságuk meghaladja a 30 %-ot.
Az alábbiakban felsorolt vagyontárgyakra alkalmazott
értékelési módok kizárólag a következők lehetnek:
a) Készpénz és készpénzt helyettesítő utalvány esetén a névérték;
b) Értékcikk esetén a névérték, de használati jogot vagy díjat megtestesítő vagyontárgyak (pl.: telefonkártya) esetén az újraelőállítási költség;
c) Értékpapír, betétkönyv, takarékkönyv esetén az újra- előállítási költség, illetve a hirdetményi eljárással kap- csolatos költség első kockázatra;
d) Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetén a műszaki avult érték;
e) Élőállatok esetén a nyilvántartási érték.
3.4. A biztosított költségek biztosítási összege a biztosítási időszak folyamán várhatóan bekövetkező biztosítási ese- ményekkel összefüggésben felmerülő, a különös biztosí- tási feltételekben meghatározott költségeknek a szerződő által becsléssel meghatározott legmagasabb összege.
3.5. A biztosítási összegek aktualizálása a szerződő kötele- zettsége. A biztosítási összeg módosításával módosulhat a biztosítási díj.
3.6. A biztosított vagyontárgyak/vagyoncsoportok biztosí- tási összege nem haladhatja meg a biztosítási összeg meghatározásakor alkalmazott vagyonértékelési mód szerinti értéket (túlbiztosítás). Ezen értéket meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.
3.7. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegek az ugyanabban a biztosítási időszakban bekövet- kezett biztosítási esemény miatt kifizetett összegekkel csök- kenek, kivéve, ha a szerződő az éves díjat megfelelően kiegészíti.
3.8. A biztosító – pótdíj ellenében – a tűz- és elemi kár, vala- mint a betöréses lopás- és rablás kockázatokra szóló fede- zeteknek az egyes kockázatviselési helyekre és vagyoncso- portokra vonatkozó, 5 millió Ft-ot meghaladó biztosítási
összegeit a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, köt- vény) százalékos arányban rögzített előgondoskodási összeggel – de legfeljebb 10 százalékkal – megnövelve veszi figyelembe a biztosítási időszak alatti inflációból és érték- növelő beruházásokból, beszerzésekből esetlegesen adódó alulbiztosítottság kiküszöbölése érdekében.
3.9. Az előgondoskodási összeg kizárólag a következő vagyoncsoportokra és biztosítási részösszegre vonatkozik:
· épületek és építmények esetén az újonnan épült részekre, hozzáépítésekre, helyreállításokra, felújítá- sokra,
· műszaki berendezések, gépek, egyéb berendezések és felszerelések esetén az új beszerzésekre, helyreállítá- sokra, cserékre, valamint az újonnan bérelt és köl- csönvett vagyontárgyakra,
· készletek esetén az új beszerzésekre,
· a költségtérítés biztosítási összegére.
Az egyes kockázatviselési helyekre meghatározott elő- gondoskodási biztosítási összegek más kockázatviselési helyekre és vagyoncsoportokra nem csoportosíthatók át.
A felelősségbiztosítások biztosítási összegeire vonatkozó szabályok
3.10. A biztosítási összeg a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra megkötött biztosítási szer- ződésben, illetve az annak alapján kiállított kötvényben:
· a biztosítási eseményenként és
· a biztosítási időszakra meghatározott kártérítési limit, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa.
A kötvényszintű (aggregált) limit alkalmazása esetén, az összes felelősségbiztosítási kockázatra együttes – bizto- sítási eseményenkénti és biztosítási időszakonkénti
–kártérítési limitet kell meghatározni. A biztosítási ese- ményenkénti és/vagy biztosítási időszakonkénti kötvény- szintű limitet bármelyik választott felelősségbiztosítás alap- ján nyújtott szolgáltatás kimerítheti.
3.11. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatko- zó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események szá- mától függetlenül – nem haladhatja meg az adott biztosítá- si szerződésben a károkozás időpontját magába foglaló biz- tosítási időszakra meghatározott kártérítési limitet. A bizto- sító a biztosítási eseményenkénti és/vagy biztosítási idő- szakonkénti kártérítési limiten belül nyújt fedezetet a kárigény érvényesítésével összefüggésben a károsult oldalán felmerülő költségekre.
AHE-43130/2
3.12. Ha a biztosítási esemény kapcsán érvényesített meg- alapozott kárigény teljes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti kártérítési limitet, akkor a biztosító szol- gáltatása − az önrészesedésnek a kárösszegből való levo- nása után − legfeljebb a biztosítási szerződésben meg- határozott biztosítási eseményenkénti kártérítési limitig
terjed. Ha azonban a biztosítási időszakra vonatkozó kárté- rítési limitből még rendelkezésre álló összeg a biztosítási eseményenkénti kártérítési limitnél kisebb, akkor a biztosí- tó ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.
3.13. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult (jogosult) megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti kártéríté- si limitet, akkor az egyes károsultak kárainak megtérítése olyan arányban történik, amilyen arányban a biztosítási eseményenkénti kártérítési limit aránylik a megalapo- zott kárigények együttes összegéhez.
3.14. Járadékfizetési kötelezettség esetén, ha a járadék tőkeértéke alacsonyabb a biztosítási összegnél, illetve annak még rendelkezésre álló részénél, a biztosító a jára- dék összegének arányosan csökkentett részét fizeti.
Az önrészesedés
3.15. Az önrészesedés a megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része,
· amelyet vagyonbiztosítás esetében a biztosított maga visel, vagy
· amelyért felelősségbiztosítás esetében a biztosított köte- les helytállni.
Az önrészesedés biztosítási eseményenként meghatáro- zott százalékos és/vagy összegszerű mértékét a biztosítá- si szerződés tartalmazza.
3.16. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban külön- böző önrészesedések válnak érvényessé, akkor csak a leg- magasabb önrészesedés kerül alkalmazásra.
3.17. Ha a kár a biztosítási eseményenkénti önrészesedést nem haladja meg, akkor felelősségbiztosítás esetén kártérí- tésre, illetve vagyonbiztosítás esetén a kár viselésére a biz- tosított köteles.
4. A biztosítási fedezetből kizárt károk vagyon- és felelősségbiztosítások esetén
4.1. A különös biztosítási feltételek egyéb rendelkezése és/ vagy a felek eltérő megállapodása hiányában sem a felelős- ség-, sem a vagyonbiztosítások tekintetében nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka/előidézője
a) háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), pol- gárháború, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete;
b) a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel;
c) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedetlenség, polgári zavargás, munkahelyi zavargás, szabotázs, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki;
d) terrorcselekmény
(Terrorcselekmény alatt olyan az állami szervek, más állam, nemzetközi szervezetek kényszerítésére, és/ vagy más állam alkotmányos és/vagy társadalmi és/ vagy gazdasági rendjének megváltoztatására, megza- varására és/vagy nemzetközi szervezet működésének megzavarására és/vagy a lakosság bármely részének megfélemlítésére irányuló személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos cselekményt értünk, amelyet különösen politikai, vallási, etnikai, ideológiai vagy más hasonló célból egyénileg vagy szervezett (terrorista) csoportban követnek el.
Terrorcselekményt követ(nek) el az(ok) is, aki(k) ugyanezen indítóokból és célból jelentős anyagi java- kat kerít(enek) hatalmá(uk) ba, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nem- zetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. A személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények alatt a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 261. §
(9) bekezdésének a) pontjában, illetve a terrorcselek- ményre vonatkozó mindenkor hatályos rendelkezé- sekben meghatározott bűncselekmények értendők.);
e) hasadó anyagok robbanása, nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő ese- mények okozták- e, vagy sem;
f) műhold és űrjármű lezuhanása, becsapódása;
g) elektronikus adatvesztés, adattörlés
(Elektronikus adat az olyan géppel olvasható, kommu- nikációra, értelmezésre és feldolgozásra alkalmassá tett adatok, fogalmak és információk, amelyek elektro- nikus és elektromechanikus adatkezelésre, vagy esz- közök/berendezések elektronikus vezérlésére alkal- masak. Ilyenek lehetnek például az adatbázisok, a programok, szoftverek és más kódolt utasítások, ame- lyek az adatok feldolgozásához és kezeléséhez, vagy eszközök irányításához és kezeléséhez szükségesek.)
AHE-43130/2
h) az elektronikus adatok számítógépes vírus hatására, vagy bármilyen egyéb okból történő károsodása, elve- szése, törlődése, megsemmisülése, torzulása, sérülése vagy módosulása. (Számítógépes vírusnak minősül egy sorozat károsító, ártalmas vagy bármilyen módon jogel- lenesen kárt okozó utasítás, vagy olyan kód, amely egy sorozat károsító utasítást tartalmaz, illetve olyan progra- mozott vagy egyéb módon létrehozott kód, amely képes elterjeszteni magát a számítógépes rendszerben, illetve hálózatban. Számítógépes vírusok például – de nem kizárólagosan – a „trójai” programok, a „férgek”, illetve az „időzített vagy logikai bombák”);
i) szoftverek vagy más elektronikus adatok hibás működé- se, illetve ezek használati értékének csökkenése, tekintet nélkül arra, hogy ezzel együtt más esemény is hozzájá- rult-e a kár bekövetkezéséhez;
j) akár közvetlen, akár közvetett módon az, hogy a számí- tógépes rendszer vagy nem képes helyesen felismerni valamely adatot, ideértve a dátumadatok változását is, vagy nem képes adatok rögzítésére, mentésére, megőr- zésére, értelmezésére, helyes feldolgozására azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszer- dátumaként kezelni;
k) a számítógépes rendszernek arra irányuló módosítási kísérlete, hogy az adott rendszer – a korábbi verzióval ellentétben – felismerje valamely dátumadat megválto- zását.
4.2. A vagyonbiztosítások tekintetében – a különös biztosí- tási feltételek egyéb rendelkezése és/vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – nem minősül biztosítási ese- ménynek:
a) a vandalizmus, illetőleg a vandál cselekmény (Vandalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai meg- semmisítésére vagy megrongálására irányuló szándé- kos cselekedete.);
b) a biztosított vagyontárgynak a biztosítási szerződés megkötésekor már meglévő, a biztosított által ismert hiányossága;
c) a szándékos túlterhelés, a biztonsági határt meghala- dó próbanyomás vagy próbaterhelés;
d) olyan közigazgatási határozat végrehajtása, amely építkezést, bontást, javítást, újjáépítést, illetve a bizto- sított épületek és építmények nem károsodott részei- nek bontását rendelte el;
e) ha a helyreállítás vagy a pótlás fizikai károsodás nél- kül, kizárólag meghibásodás, működési zavar vagy működésképtelenség miatt válik szükségessé;
f) a talajerő termőképességének elvesztése;
g) kedvezmények elvesztése, késedelem vagy piacvesz- tés;
h) a biztosított vagyontárgy fokozatos és folyamatos állagromlása, használata során bekövetkező kopása és elhasználódása.
A vagyonbiztosítások tekintetében – a különös biztosítási feltételek egyéb rendelkezése és/vagy a felek eltérő me gállapodása hiányában – a biztosító nem téríti meg:
i) a biztosított vagyontárgy – rendeltetésszerű használa- tot nem befolyásoló – esztétikai sérülését;
j) kötbért, bírságot és büntetést, büntető jellegű költsé- geket, így különösen: perköltséget, késedelmi kamatot;
k) bármilyen következményi kárt, különösen a termelési vagy szolgáltatási folyamat leállásából, szünetelteté- séből származó gazdasági hátrányt, üzemszüneti veszteséget (mint pl. termeléskiesés, szolgáltatás- kiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség) valamint az ezek elkerülésére céljá-
ból felmerülő többletköltségeket (mint pl. túlóra költ- sége, éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munkabér- és egyéb költség, expressz vagy légipostafuvar miatti többletköltség, sürgősségi felár);
l) a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újra beszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhető, illetve visszaigényelhető költségeket és kiadásokat,
m) a szavatosság és jótállás tárgykörébe eső károkat és kiadásokat,
n) a termelés célját szolgáló károsodott vagyontárgy értékcsökkenéséből származó olyan kárt, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásol- ja;
o) készletek, garnitúrák és más, összetartozó vagyontár- gyak (vagy a vagyontárgyak összetartozó részegységei- nek) károsodása, megsemmisülése vagy hiánya ese- tén azt a veszteséget, amely a nem károsodott dara- bok vagy részegységek használati vagy forgalmi érté- kének csökkenéséből adódik;
p) a vagyontárgyhoz fűződő személyes előszereteti értéket,
q) közraktározott és intervenciós készletekben keletke- zett kárt.
r) a nem biztosított, biztosítási fedezet alá nem vonható vagyontárgyakban keletkezett kárt.
4.3. A felelősségbiztosítások tekintetében a biztosító helyt- állási kötelezettsége – a különös biztosítási feltételek egyéb rendelkezése és/vagy a felek eltérő megállapodása hiányá- ban – nem terjed ki:
1) a biztosított jogszabályban meghatározott felelős- ségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettség alap- ján térítendő kárra,
2) jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igényekre;
3) olyan kárra, amely a biztosított és károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült;
4) a biztosított saját kárára és a biztosított Ptk. 685.§
b) pontjában felsorolt közvetlen hozzátartozóinak okozott kárra (Xxxx személyek képviselője, cselekvő- képtelen és korlátozottan cselekvőképes személyek törvényes képviselője és annak közeli hozzátartozó- ja a biztosítottal és annak közeli hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik)
AHE-43130/2
5) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendel- kező egyéb szervezet esetén a tulajdonosainak és közvetlen hozzátartozójának, valamint a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi sze- mélyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárra a biztosított tulajdoni hányadának arányában;
6) a munkáltatói, illetve szakképzést szervezői felelős- ségből, vagy az egyéb szervezett munkavégzés kere- tében természetes személy(ek) foglalkoztatásából
eredő olyan károkra, amelyek károsultja a munka- vállaló vagy a foglalkoztatott,( Jelen kizárás nem alkalmazható munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése esetén)
7) építési-, szerelési tevékenységgel okozott károkra (Jelen kizárás nem alkalmazható munkáltatói fele- lősségbiztosítás megkötése esetén.)
8) genetikailag módosított termék gyártásával, forgal- mazásával okozott károkra; robbanóanyagok, fegy- verek, lőszerek gyártásával forgalmazásával, tárolá- sával, minősítésével kapcsolatos károkra; minden- fajta dohány, illetve dohányipari termék által oko- zott kárra, kivéve a nikotint tartalmazó gyógyhatású készítmények alkalmazásából eredő károkra;
9) a vérátömlesztéssel, vérkészítmények alkalmazásá- val összefüggésben keletkezett, valamint a Hepatitis-, HIV-fertőzéssel, AIDS betegséggel, legionella baktéri- ummal, a szarvasmarhák szivacsos agyvelő-gyulla- dásával (BSE) és a fertőző szivacsos agyvelőgyulladás (TSE) betegségével kapcsolatos károkra;
10) a biztosított saját tulajdonát képező vagy általa bérelt, illetve a biztosítottnak bármilyen más jogcímen a bir- tokában, rendelkezési körében vagy ellenőrzése alatt lévő vagyontárgyakban keletkezett károkra;
11) rágalmazással, becsületsértéssel kapcsolatos károkra;
12) emberrablással, zsarolással vagy váltságdíj-követe- léssel kapcsolatos károkra;
13) a gépjármű felelősségbiztosítás fedezeti körébe tar- tozó károkra;
14) szavatossági, jótállási és garanciális igényekre;
15) nem Magyarország területén folytatott tevékenység- gel kapcsolatos károkra;
16) a biztosított teljesítési segédje/ alvállalkozója által okozott károkra (Teljesítési segédnek minősül a biz- tosított által a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany (pl. vállalkozási szerződés esetén az alvállalkozó. Nem minősül teljesítési segédnek a biztosított munkavállalója, illetve tagja, ha a szolgáltatás teljesítésében munkaviszony vagy tagsági viszony alapján vesz részt.);
17) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárára,
18) a biztosított vezető tisztségviselői által, ilyen minő- ségükben okozott károkra,
19) a munkavállalók által a munkahelyre bevitt vagyon- tárgyakban keletkezett károkra,
20) a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat is) elvesztéséből eredő károkra,
21) a légi, vízi, vasúti – és kötöttpályás közlekedési tevé- kenység folytatásával vagy ilyen járművek üzemel- tetésével okozott károkra,
22) az álló járműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett károkra,
23) a gépjármű munkagépként való használata során – a forgalomban való részvétele nélkül – keletkezett károkra,
24) nevelési, oktatási, gyermekellátási tevékenységet ellátó intézet gondozói-felügyelői felelősségével kapcsolatos károkra,
25) hulladékok tárolásával, újrahasznosításával, meg- semmisítésével és szállításával kapcsolatos károkra (hulladékgazdálkodás),
26) adatvédelmi szabályok megsértésével, szellemi tulajdonjogra vonatkozó szabályok megsértéséből, továbbá titokvédelmi szabályok (pl. üzleti titok, szolgálati titok) megsértéséből eredő károkra, a biz- tosított szakmai tevékenységével / mulasztásával bárkinek okozott károkkal kapcsolatos kárigényekre (A jelen kizárás szempontjából szakmának minősül minden olyan tevékenység, amelynek jogszabály- ban meghatározott vagy az adott szakma képviselő- iből álló kamara / szövetség / érdekképviseleti szer- vezet által írásba foglalt szabályai, szakmai elvei (ajánlások, irányelvek) vannak),
28) államigazgatási jogkörben okozott károkra,
29) a tisztességtelen piaci magatartással okozott károkra,
30) a reklám- vagy egyéb, a szolgáltatást igénybe vevő- nek adott tájékoztatás által, valamint a reklám vagy egyéb tájékoztató hiányosságaival okozott károkra,
31) a károsult elmaradt hasznaira (kivéve a magánsze- mély rendszeres jövedelmét), gazdasági vesztesége- ire (A jelen kizárás szempontjából rendszeres jöve- delem a munkaviszonyból vagy munkavégzésre irá- nyuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem. Munkaviszony körében jövedelem mind a pénzben, mind a természetben megállapított munkabér, és azon rendszeres szolgáltatások ellenértéke, ame- lyekre a munkaviszonyban álló károsult a munka- béren felül jogosult, feltéve, hogy azokat a biztosítá- si esemény bekövetkeztét megelőzően rendszere- sen igénybe vette. Munkavégzésre irányuló más jog- viszony esetén a jövedelem a rendszeres kereset.),
32) a károsult egyéb olyan következményi kárainak megtérítésére, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogsza- bályon alapuló kötelezettségeinek,
33) a kötbérre, bírságra és punitives damages-re (punitive damages: az angolszász jogrendszerben a károkozó személlyel szemben alkalmazott büntető szankcióra),
34) a tisztán pénzügyi veszteségre (A jelen kizárás szempontjából tisztán pénzügyi veszteségen érten- dő a károsodás folytán bekövetkezett olyan pénz- ügyi veszteség, amely nem személyi sérülésből, betegségből, halálból vagy dolog megrongálódásá- ból, illetve megsemmisüléséből ered.),
AHE-43130/2
35) testi sérülés vagy egészségkárosodás nélkül előter- jesztett nem vagyoni kárigényekre, illetve kizárólag lelki sérülés alapján előterjesztett kárigényekre, ide nem értve valamely természetes személy testi épsé- gében okozott kár miatt előterjesztett közeli hozzá- tartozói kártérítési igényeket,
36) környezetszennyezéssel, környezet igénybevételével okozott károkra,
37) valamely termék hibájából származó károkra.
38) a röntgen- vagy sugárártalomból, azbesztből eredő károkra, továbbá a különböző sugárzással, háttér- sugárzással (pl. mobiltelefon, mikrohullámú sütő által) okozott károkra,
39) víz, gáz, elektromos áram, távhőszolgáltatás és csa- tornaszolgáltatási tevékenységgel, és bármely köz- üzemi szolgáltatással okozott károkra. (Jelen kizá- rás nem alkalmazható munkáltatói felelősségbizto- sítás megkötése esetén.)
4.4. A biztosítási fedezet nem terjed ki a jelen biztosítási feltételek szerint biztosítási eseménynek minősülő olyan kárra, amelyre másik, korábban megkötött biztosítás fede- zetet nyújt. Ezen szabály alól kivétel a jelen biztosítási szerződés alapján járó vagyonbiztosítási többletszolgál- tatás. Többszörös biztosítás esetén is megilleti a bizto- sítót a vagyonbiztosítási szerződésben rögzített mini- mális díj és/vagy a vagyonbiztosítási többletszolgálta- tásra eső díj.
5. A biztosítási díj
5.1. A biztosítási díj megállapítása
5.1.1. A biztosítási díjat – a biztosítás díjalapjainak és a díjat befolyásoló egyéb adatok függvényében – a biztosí- tó kockázatarányosan határozza meg.
A vállalt kockázat mértékét és a biztosítási díjat befolyásoló tényezők különösen:
· a biztosítási összeg /felelősségbiztosítási kártérítési limit,
· a biztosított által végzett tevékenység,
· a választott önrészesedés mértéke,
· a biztosítás tartama,
· a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja,
· a biztosítás művelésével kapcsolatos költségek,
· 5 évre visszamenőleg vagyonbiztosítás esetén a bizto- sított vagyontárgyak károsodására, felelősségbiztosí- tás esetén a biztosított által okozott károkra vonatko- zó adatok (kárelőzmény),
· a biztosító kérésére a szerződő által a kockázat felmé- réséhez megadott egyéb adatok,
· a jelen általános és az egyes különös biztosítási felté- telek alapján létrejött biztosítási szerződések biztosí- tottai által alkotott veszélyközösség jellemzői.
A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles közölni a biztosítási ajánlaton szereplő, díjszámí- táshoz szükséges adatokat.
5.1.2. A biztosítás díjalapjait a különös biztosítási feltéte- lek tartalmazzák.
5.1.3. A biztosító a díjat biztosítási időszakonként állapít- ja meg, ha a biztosítás határozatlan tartamú, vagy ha a határozott időtartamra kötött biztosítási szerződés ese- tén a felek egy éves biztosítási időszakban állapodtak meg. A határozott tartamú biztosítás díja egyéb esetben a biztosítás teljes tartamára kerül megállapításra.
5.1.4. A biztosítási időszakra fizetendő biztosítási díjat, a díjfizetés módját és gyakoriságát a biztosítási szerződés tartalmazza.
5.1.5. A biztosítási díj fizetése a szerződőt terheli.
5.2. A biztosítási díj aktualizálása
(Éves adatközlés és automatikus indexálás)
5.2.1. Határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén, vagy ha a felek a határozott időtartamra kötött szerző- désben egy éves biztosítási időszakban állapodtak meg, a biztosító a soron következő biztosítási időszak biztosítási díját minden évben, a biztosítási évforduló napjának hatályával – éves adatközlés vagy automatikus indexálás alapján – aktualizálja a jelen általános biztosítási feltéte- lekben és az egyes különös biztosítási feltételekben meg- határozott módon. Az értékkövetés módjában – a biztosító javaslata alapján – a felek szerződéskötéskor állapodnak meg.
5.2.2. Ha a vagyonbiztosítási szerződés megkötésekor a felek a díj éves adatközlés alapján történő aktualizálásá- ban állapodtak meg, a szerződő köteles a következő biz- tosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj megállapítá- sához évente, a biztosítási évfordulót megelőző 15. napig megküldeni a következő évre érvényes biztosítási össze- gekre vonatkozó – cégszerűen aláírt – adatközlőket. Amennyiben a szerződő fenti adatközlési kötelezettségé- nek nem tesz eleget, úgy automatikus indexálás kerül alkalmazásra.
5.2.3. Automatikus indexálás esetén a biztosító a biztosítá- si összegeket a biztosítási évforduló napjának hatályával a mindenkori árnövekedés mértékének megfelelően, a biztosítási szerződésben kockázatviselési helyenként meghatározott egyes vagyoncsoportokra, vagyontárgyak- ra vonatkozó iparági átlagos árnövekedési rátával inde- xálja, a készpénz és értékcikkek kivételével. A biztosítási összegek indexálásának alapja a KSH által az indexálási értesítés kiküldésének évét megelőző naptári évre közzé- tett árindex.
AHE-43130/2
5.2.4. A biztosítási összegek indexálására legelőször a bizto- sítási szerződés létrejöttét követő biztosítási évfordulóval kerül sor, majd ezt követően évente a biztosítási évforduló napján. A biztosítási összeg és díj értékkövető módosítá- sáról és az alkalmazott árindex mértékéről, valamint a módosított biztosítási összegről és díjról a biztosító a
naptári évfordulót 45 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.
5.2.5. Amennyiben a szerződő az indexálással nem ért egyet, úgy írásban részletes adatközlést tehet a biztosító felé legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 15. napig. Ennek elmulasztása esetén automatikus indexá- lás kerül alkalmazásra.
5.2.6. Automatikus indexálás alkalmazása esetén sem tekint el a biztosító az alulbiztosítottság vizsgálatától (10.1.8. pont) és az aránylagos kártérítés alkalmazásától. Első kockázatú biztosítási összegek valamint kártérítési limi- tek nem kerülnek indexálásra
5.2.7. Felelősségbiztosítás esetén, ha a felek a szerződéskö- téskor a díj éves adatközlés alapján történő aktualizálá- sában állapodtak meg, a szerződő/biztosított a soron következő biztosítási időszak díjának a kiszámításhoz szükséges és a különös biztosítási feltételekben megha- tározott adatokra, valamint az esetleges módosításokra vonatkozó nyilatkozatát az adatközlő kitöltésével a bizto- sítási évfordulót megelőző 60. napig köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani (előzetes adatközlés), mely alapján a biztosító meghatározza a következő biztosítási időszak előzetes biztosítási díját. A biztosító az előzetes biztosítási díjról a biztosítási évforduló előtt 45 nappal írásban értesíti a szerződőt.
Előzetes adatközlés esetén a szerződő/biztosított a tárgy- évet követően a különös biztosítási feltételekben megha- tározott időpontig köteles közölni a díjszámításhoz szük- séges adatokat (utólagos adatközlés). Amennyiben az utólagos adatközlés alapján megállapított biztosítási díj 10%-kal meghaladja az előzetes biztosítási díjat, a felek a következő díjfizetéskor, de legkésőbb az adatközléstől számított 60 napon belül elszámolnak egymással.
5.2.8. Ha a felek szerződéskötéskor a biztosítási díj automati- kus indexálásában állapodtak meg, a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díjat az előző évi díjalapok és a különös biztosítási feltételekben meghatáro- zott KSH index szorzataként kapott értékek alapján állapítja meg. Az első automatikus indexáláskor a biztosító az aján- latban/adatközlőben/kérdőívben közölt adatok alapján, az első biztosítási időszak díjalapjaiként meghatározott érté- ket a KSH indexszel megszorozva megállapítja a következő biztosítási időszak díjalapjainak az értékét, majd kiszámítja az annak megfelelő biztosítási díjat. Ezt követően a követke- ző biztosítási időszakok díjalapjaiként meghatározott érté- ket az előző év díjalapjaiként meghatározott érték és a KSH index szorzataként határozza meg a biztosító. Indexálásra csak akkor kerül sor, ha az index-szám nagyobb, mint 100. A fentiek szerint módosult biztosítási díjról a biztosító a biz- tosítási évforduló előtt 45 nappal írásban értesíti a szerző- dőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új bizto-
sítási díjon a biztosítási szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést a biztosí- tási időszak végére felmondani.
5.3. A biztosítási díj megfizetése
5.3.1. Ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg, a biz- tosítás első díja a biztosítási szerződés létrejöttekor, a további biztosítási időszakokra vonatkozó díj pedig a bizto- sítási évforduló napján esedékes.
5.3.2. A biztosítási díjat biztosítási időszakonként egy összegben, előre kell megfizetni, ha a felek a díjfizetésről másként nem állapodnak meg. A két évnél rövidebb, határozott időtartamú biztosítás egyszeri díjfizetésű. Az egyszeri díjat a biztosítási szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
5.3.3. A szerződő felek az első díj halasztott fizetésében is megállapodhatnak. Ha a felek részletfizetésben állapod- nak meg, a díjrészletek a biztosítási szerződésben megje- lölt időpontokban esedékesek.
5.3.4. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a biztosító szolgáltatása kimeríti a kártérítési limitet, akkor a biztosítási időszakra járó teljes díj a biztosítási esemény bekövetkezé- sének időpontjában esedékessé válik. Ez esetben az esedé- kessé váló díjat – az esetleges díjhátralékkal együtt – a biz- tosító jogosult a szolgáltatásába beszámítani.
5.3.5. A díj meg nem fizetésének következménye a szerző- dés 12.6. pont szerint megszűnése.
6. A biztosított és a szerződő közlési és változás bejelentési kötelezettsége
6.1. A közlési kötelezettség
6.1.1. A biztosítottnak és a szerződőnek a szerződés megkö- tésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjá- ból lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, ame- lyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásos kérdé- seire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a biztosí- tott/szerződő eleget tesz közlési kötelezettségének.
6.1.2. A biztosított/szerződő köteles a biztosító rendelke- zésére bocsátani a biztosító kockázatvállalása szempont- jából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződése- ket és hatósági határozatokat.
AHE-43130/2
6.2. A változás bejelentési kötelezettség
6.2.1. A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennál- lása alatt köteles a biztosítónak haladéktalanul, de legké-
sőbb vagyonbiztosítás esetében 2 (kettő), felelősségbiz- tosítás esetében 5 (öt) munkanapon belül írásban beje- lenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésére.
6.2.2. A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:
a) a biztosított vagyontárgy tulajdonosának, bérlőjének vagy üzembentartójának megváltozása,
b) a biztosított vagyontárgy bérbeadása,
c) az üzleti forgalom, foglalkoztatottak létszámának, munkabérköltség jelentős megváltozása (jelentősnek minősül a változás, ha a 25%-ot meghaladja),
d) a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása,
e) a biztosított jogállásában, társasági formájában bekö- vetkezett változás, a szerződő/biztosított székhelyének a megváltozása;
f) a cégjegyzésre jogosultak személyében vagy a cégjegy- zés módjában bekövetkezett változást;
g) a biztosított vagyontárgyat terhelő zálogjog alapítása,
h) az üzemeltetés helyének és körülményeinek megvál- tozása,
i) a biztosított vagyontárgy állapotában, műszaki jellem- zőiben, mutatóiban, felszereltségében bekövetkezett változás,
j) a biztosított vagyontárgyat érintő technológiai válto- zás, új technológia beindítása,
k) a biztosított vagyontárggyal folytatott tevékenységben történt változás, új tevékenység beindítása,új anyagok alkalmazása,
l) a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövetke- ző módosulások,
m) a biztosított – biztosítónak bejelentett – tevékenységé- nek megváltozása, tevékenységi engedélyének meg- szűnése,
n) a biztosított vagyontárgyak biztosítási összegének 10
%-ot meghaladó változása,
o) a termelés/szolgáltatás egy hónapot meghaladó, nem idényszerű leállítása,
p) a szerződéskötéskor írásban közölt adatok és körül- mények megváltozása,
q) a díjszámítás alapjául szolgáló adatok jelentős meg- változása (jelentős változás, ha az adat 10 %-val emel- kedett)
r) a biztosított vagyontárgyakra, kockázatokra további biztosítás megkötése.
6.2.3. A közlési és változás bejelentési kötelezettség a szer- ződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.
6.2.4. A biztosító – előzetes értesítést követően – jogo- sult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított/ szerződő által szolgáltatott adatok helyes- ségét.
6.3. A közlési és változás bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményei
6.3.1. A közlési, illetve változás bejelentési kötelezettség meg- sértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
6.3.2. Felelősségbiztosítás esetén amennyiben a szerződő/ biztosított nem tesz eleget
· az utólagos adatközlési kötelezettségének, és az utóla- gos adatközlés alapján megállapított díj alapján a feleknek el kellett volna számolniuk egymással, vagy
· a bruttó árbevételének, illetőleg a munkáltatói felelős- ségbiztosítás esetén a bruttó munkabérköltségnek a jelentős megváltozása esetén a változásbejelentési kötelezettségének,
akkor a káresemény bekövetkeztekor a biztosító a megál- lapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kár- nak – a térítésére köteles, amekkora része a szerződő/ biztosított által közölt a díjszámítás alapját képező brut- tó árbevétel/ munkabérköltség annak a tényleges bruttó árbevételnek/munkabérköltségnek, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén a díjszámítás alapjaként figyelembe kellett volna venni.
A biztosító eltekinthet az arányos kártérítés alkalmazá- sától, amennyiben a kártérítési igény mértéke egy bizto- sítási eseményre vonatkozóan nem haladja meg a bizto- sítási eseményenkénti kártérítési limit 20 %-át, de maxi- mum 3 000 000 Ft-ot.
6.3.3. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg
– ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállalhat- ja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 (tizenöt) napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e jogával nem él, a szerződés az eredeti tarta- lommal hatályban marad.
7. A biztosított kármegelőzési és káreny- hítési kötelezettsége
AHE-43130/2
7.1. A károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdeké- ben a biztosított köteles haladéktalanul megtenni min- den tőle elvárható intézkedést. A biztosított mindenkor
köteles betartani a hatályos jogszabályokat, szabványo- kat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fen- tiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait. E kötelezettség akkor is terheli a biztosítottat, ha a különös biztosítási feltételek speciális kármegelőzési, kárelhárítása és enyhí- tési teendőket is meghatároznak.
7.2. A biztosított köteles gondoskodni az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer megfelelő működéséről és folya- matos karbantartásáról.
7.3. A biztosított köteles a biztosítóval együttműködni a kár megelőzése, illetőleg enyhítése érdekében. A biztosító jogosult ellenőrizni a 7.1. pontban előírtak betartását.
7.4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztá- sát tapasztalja, kezdeményezheti a szerződés módosítását.
8. A biztosító mentesülése vagyonbizto- sítások esetén
8.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha
bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
· biztosított illetőleg a szerződő,
· a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
· a biztosított – vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő – alkalmazottja, megbízottja, tagja, szándéko- san vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
8.2. A jelen általános biztosítási feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbiak minősülnek:
· a kár a biztosítottnak (illetve a 8.1. pontban meghatá- rozott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghaladóan ittas vagy bármi- lyen kábító hatású szer alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett;
· a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt;
· a kár korábbi károsodással azonos körülmények között, továbbá azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármeg- előzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító írásban is figyelmeztette a kár ismét- lődésének veszélyére.
Az egyes vagyonbiztosításokra vonatkozó speciális mente- sülési okokat a különös biztosítási feltételek tartalmazzák.
9. A biztosítási esemény bejelentésének szabályai
9.1. A szerződő/biztosított a biztosítási eseményt – a tudo- mására jutását követően – haladéktalanul, de vagyonbizto- sítás esetén legkésőbb 2 (két) munkanapon, felelősségbiz- tosítás esetén 15 (tizenöt) napon belül köteles írásban beje- lenteni a biztosítónak a biztosítási szerződésben megjelölt címére valamint egyidejűleg köteles megadni a szüksé- ges információkat, és lehetővé tenni a kárbejelentés tar- talmának ellenőrzését.
A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított – tűz esetén – haladéktalanul köteles a tűzvédelmi ható- ságnak bejelentést tenni, illetőleg – ha bűncselekmény gyanúja forog fenn – a rendőrhatóságnak feljelentést tenni, és a bejelentés vagy feljelentés másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni.
9.2. A vagyonbiztosítási kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
· a biztosítási kötvény számát,
· a káresemény időpontját, rövid leírását,
· a károsodott vagyontárgy megnevezését, a kárszemle helyét,
· a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült kárösszeget),
· a kárrendezésben közreműködő, a biztosított/szerző- dő által meghatalmazott személynek a kapcsolattar- táshoz szükséges adatait,
· a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását, vala- mint
· minden egyéb olyan lényeges tényt és körülményt, amely az igény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához szükséges.
A kárbejelentést követően a szerződőnek/biztosítottnak összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt kell benyújtania a biztosító felé.
9.3. A felelősségbiztosítási kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
· a biztosítási kötvény számát,
· a káresemény leírását,
· a károkozás helyét és időpontját,
· a kár bekövetkezésének helyét és időpontját,
· a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását,
· a kár jellegét, mértékét (a megállapított vagy becsült értéket),
· a károsodott dolgok (létesítmények, eszközök) és tulajdonosuk megnevezését,
· a károsult(ak) kárigényének összegét,
AHE-43130/2
· a biztosított felelősségének elismeréséről, vagy el nem ismeréséről szóló nyilatkozatot,
· a kár bekövetkezésének évére vonatkozó és a díjszá- mítás alapját képező – a különös biztosítási feltételek- ben meghatározott – tényleges adatokat,
· a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását és mértékét, a sérült(ek) kárigényét,
· a sérült hozzájárulását olyan adatok tekintetében, amelyek átadásához − vagy ahhoz, hogy azokat a biz- tosító kezelhesse − a sérült hozzájárulása szükséges (adatvédelem),
· a biztosítottat képviselő személy nevét, címét, telefon- számát, a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás egy eredeti példányát,
· ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a titokgazda hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosító a tit- kot megismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje,
· ha a biztosító rendelkezésére bocsátott információ üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelke- zésre bocsátott titok kezelésére vonatkozó szabályo- kat, belső utasításokat,
· minden egyéb olyan lényeges tényt, körülményt, ada- tot, információt, amely az igény jogalapjának, összeg- szerűségének elbírálásához, valamint a kártérítési összeg kifizetéséhez szükséges (pl. bankszámlaszám, a pénz átvételére jogosult személy).
9.4. Ha a biztosított valamely bejelentendő adatnak rajta kívül álló ok miatt csak később jut a birtokába, akkor azt a tudomására jutását követően haladéktalanul köteles a biztosítónak bejelenteni.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
9.5. Vagyonbiztosítás esetén a biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez rendelkezésre kell bocsátani a biztosí- tási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat:
· a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazo- ló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő doku- mentumokat,
· összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasz- tott írásbeli kárigényt,
· a biztosítottnak/károsultnak a biztosítási esemény kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációját,
· hivatalos dokumentumot a biztosítási összeg nagysá- gának igazolásáról,
· a biztosított tulajdonjogának igazolására, idegen vagyontárgyakra vonatkozóan pedig a birtoklás jog- címének igazolására vonatkozó okiratokat (mint pl. bérlet, lízing, kipróbálás, tesztelés, javítás), a vagyon- tárgy tulajdonosának megnevezésével,
· tűz és robbanáskár esetén a tűzvédelmi hatóság iga- zolását, jegyzőkönyvet a tűzvizsgálatról (ha készült),
· ha más hatósági eljárás is volt, a hatóság által kiadott igazolást vagy határozatot,
· vagyon elleni bűncselekmény esetén a rendőrségi fel- jelentést, rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyvet,
· rendkívüli időjárási viszonyok és természeti jelensé- gek hivatalos igazolását (természeti kár esetén),
· a biztosító hozzájárulásával megbízott szakértő hiva- talos véleményét,
· a szolgáltatást nyújtó külső cég igazolását (szolgálta- tás-kimaradás kár esetén),
· a káresemény előtti karbantartás naplóit, a karbantar- tás igazolását, a főjavítás, felújítás igazolását,
· a káreseményt megelőző üzemelés adatait,
· a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költsé- geket is beleértve – igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat,
· a vagyonnyilvántartást, leltáríveket, egyedi tárgyi esz- köznyilvántartó lapokat, számlákat a készletekről,
· a helyreállításra vonatkozó – legalább három külön- böző – árajánlatot ill. a károsodás helyreállítási költsé- gét igazoló számlát,
· a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát.
Üzemszünet biztosítások esetén a biztosítottnak az alábbi adatokat illetve dokumentumokat is közölnie illetve csa- tolnia kell:
· káreseményt megelőző rendelés állomány,
· tervezett üzleti eredményszámítás a tárgyévre
· megbízási szerződések,
· könyvvizsgálói jelentés.
Növény- és erdő elemi kár biztosításoknál a biztosító szol- gáltatásának igénybevételéhez rendelkezésre kell bocsá- tani az alábbi okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat is:
· az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentését,
· a permetezési napló másolatát,
· a táblatörzskönyv másolatát,
· a gazdálkodás egészére vonatkozó vetésterv másola- tát,
· a tűzoltósági jelentés másolatát,
· erdő kár esetén szükséges speciális okiratok és okirat- nak nem minősülő egyéb dokumentumok
· a területileg illetékes Erdőfelügyelet erdőlapjának másolatát (E-lap),
· az erdőterv másolatát,
· az erdősítésre kapott normatív támogatásról szóló igazolás másolatát,
· az erdősítéskor elvégzett szakmailag indokolt és iga- zolt költségekről szóló számlák másolatát.
AHE-43130/2
Állatállományok természeti csapás és elemi kár biztosítá- soknál a biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez ren- delkezésre kell bocsátani az alábbi okiratokat és okirat- nak nem minősülő dokumentumokat is:
· az állatállományról szóló nyilvántartási napló máso- latát,
· legeltetési nyilvántartás másolatát,
· tartástechnológiai leírást, nyilvántartást,
· takarmányozási napló másolatát,
· az elhullási napló másolatát,
· a kiadási bizonylat másolatát,
· a kényszervágási javaslat, a mérlegelési jegy és az elszámolás másolatát,
· az állatorvosi kezelési napló másolatát,
· a hulla elszállítását és megsemmisítését igazoló ira- tok másolatát,
· az állatkórházi és az oda- és visszaszállításról szóló számla másolatát,
· az állatállomány darabszámát, illetve súlyát igazoló vagyonnyilvántartó lapok, leltárívek és önköltségszá- mítások másolatát,
· az elkobzásról szól igazolás másolatát,
· az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentését,
· a tűzoltósági jelentés másolatát,
· a GeoRisk Földrengéskutató Intézet jelentésének másolatát,
· a területileg illetékes vízügyi intézet másolatát.
Felelősségbiztosítás esetén a biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez rendelkezésre kell bocsátani a biztosí- tási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat:
· a bekövetkezett vagyoni vagy nem vagyoni hátrány bekövetkezését – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumen- tumokat,
· a biztosított (károkozó) kártérítési felelősségének kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációt,
· a biztosított felelősségének elismeréséről, részleges elismeréséről (kártérítési felelősség jogalapjának, mértékének megjelölésével) vagy el nem ismeréséről szóló nyilatkozatot, amennyiben tett ilyet,
· a bekövetkezett vagyoni és/vagy nem vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okirato- kat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat,
· a károsult által érvényesítet kártérítési igényt és az igény alátámasztására a károsult által csatolt okirato- kat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumo- kat,
· a helyreállításra vonatkozó árajánlato(ka)t ill. a káro- sodás helyreállítása esetén a károsodás helyreállítási költségét igazoló számlát,
· a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát,
· ha a biztosított a kárt már megtérítette, az önkéntes teljesítést és annak összegét igazoló okiratokat, és/ vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat.
· a biztosított nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kártérítési igényt előterjesztő személy a biztosított közeli hozzátartozójának minősül-e,
· a biztosított (károkozó) biztosító részére tett nyilatko- zatát arra vonatkozóan, hogy a károsult nem termé-
szetes személy vonatkozásában rendelkezik-e tulajdo- ni hányaddal.
· az egyes felelősségbiztosítások különös biztosítási fel- tételeiben a biztosítási esemény sajátosságaira tekin- tettel előírt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősü- lő dokumentumokat.
9.6. A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk és költségek igazolására annak érdekében, hogy követelését érvényesítse.
9.7. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított a vagyontárgy állapotában és a kár helyszínén a biztosító kár- felmérésének a megkezdéséig, de legkésőbb a kárbejelen- tésnek a biztosítóhoz való beérkezésétől számított ötödik munkanapon 24 óráig csak olyan mértékben változtat- hat, amennyire ez a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító fizetési kötelezettsége, ha a megengedett- nél nagyobb mértékű változtatás következtében lehetet- lenné válik számára a fizetési kötelezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása.
9.8. A biztosító a vagyonbiztosításra vonatkozó kárbejelen- tés beérkezésétől számított öt munkanapon belül köteles megkezdeni a kárrendezést. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon sem kezdi meg a kár felmérését, a biztosított intézkedhet a károso- dott vagyontárgyak helyreállításáról. A fel nem használt, illetőleg kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és az egyéb károsodott vagyontárgyakat azonban további har- minc napig köteles változatlan állapotban megőrizni.
Amennyiben a biztosító a helyszínen történő kárfelmérés során pótszemlét tart szükségesnek, a biztosított a kár- esemény helyszínét és a károsodott vagyontárgyakat további 5 munkanapig – illetve a biztosító által megjelölt, ennél rövidebb időpontig– változatlan állapotban köteles fenntartani.
A károk felmérése céljából végzett helyszíni vizsgálat megállapításait a biztosító a biztosítottal/szerződővel közösen készített, a károkat tételesen felsoroló jegyző- könyvben rögzíti.
A biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított idegen tulajdonú vagyontárgyakat ért károk összegszerű megállapítását a szerződő felek csak a tulajdonos vagy megbízottja bevonásával közösen végezhetik.
A biztosított a károsodott vagyontárgy helyreállításával kapcsolatban felmerült valamennyi költséget köteles azonosíthatóan nyilvántartani és elszámolni, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben vagy ide- gen kivitelező útján – vagy mindkét módon, vegyesen – történik.
10. A biztosító szolgáltatása
10.1. A biztosító szolgáltatása vagyonbiztosítás alapján
10.1.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosí- tó a károkat a biztosítási szerződésben
· megjelölt biztosítási összeg(ek), valamint
· biztosítási összegen belül meghatározott kártérítési limit(ek)
erejéig az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg valamennyi szolgáltatási szabály figyelembevételé- vel.
10.1.2. A biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg
a) a károsodott vagyontárgynak a biztosítási összeg meg- határozásakor alkalmazott értékelési mód szerinti káridőponti értékét;
b) a károsodott vagyontárgy egyedi biztosítási összegét;
c) a károsodott vagyoncsoport(ok) összevont biztosítási összegét;
d) a biztosított költség(ek) biztosítási összegét;
e) különös biztosítási feltételekben meghatározott egyéb biztosítási összegeket;
f) a biztosítási szerződésben a biztosítási összegen belül meghatározott kártérítési limite(ke)t.
A szolgáltatás mértékének megállapítása
10.1.3. A vagyontárgyakban keletkezett károk térítése
A biztosított vagyontárgytól/ vagyoncsoporttól és/vagy a vagyontárgy/ vagyoncsoport értékelési módjától (3.3.2. pont), valamint a kár jellegétől (teljes/részleges) függően a biztosító az alábbiak szerint téríti meg a károkat:
· A vagyontárgy teljes kára esetén a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerinti káridőponti értéket.
Teljes (totál) kárnak minősül, ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy javítása, helyreállítása műszakilag nem lehetséges, vagy gazdaságilag indokolatlan. Gazdaságilag indokolat- lan a helyreállítás, ha gazdasági számítással alátámaszt- va kimutatható, hogy a javítás várható költsége megha- ladná a károsodott vagyontárgynak a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerinti káridőponti értéke vagy a káridőponti biztosítási összege közül a nagyobb összegűt. Totálkárnak minősül a biztosítási ese- ményből eredő eltűnés is.
· Új értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett részleges kár esetén a helyreállítási költséget.
Részleges kárnak minősül, ha a sérült vagyontárgy javítás- sal, a károsodott részek pótlásával helyreállítható, kivéve, ha a helyreállítás gazdaságilag nem indokolt.
AHE-43130/2
· Műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett részleges kár esetén a helyreállítási költsé- get, csökkentve azonban azt a károsodott vagyontárgy illetve a vagyontárgy károsodott része káridőponti
műszaki avultságának megfelelő százalékkal.
· Forgalmi értéken biztosított vagyontárgyak részleges kára esetén a javítási, helyreállítási, restaurálási költ- séget.
· Bruttó nyilvántartási értéken biztosított vagyontárgyak- ban keletkezett részleges kár esetén a javítási, helyreál- lítási költséget, csökkentve azonban azt a károsodott vagyontárgy bruttó nyilvántartási értékének és káridő- ponti új értékének arányában.
· Készletnek minősülő egyéb vagyontárgyban keletkezett részleges kár esetén a helyreállítási költséget.
· A nem aktivált – építési, szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházásokban keletkezett károk térítése:
a) teljes kár esetén a készültségi foknak megfelelő, ténylegesen felmerült költségek;
b) részleges kár esetén a javítási költség, a káridőpon- tig ténylegesen felmerült költségek erejéig.
· A biztosított által előállított és befejezetlen termelés- ben, anyagokban, félkész- és késztermékekben, árukban keletkezett károk esetén a biztosító a készültségi fok- nak megfelelő költségráfordítást (önköltséget) téríti meg, a térítés mértéke azonban nem lehet magasabb, mint a piaci beszerzési ár.
· Az idegen tulajdonú betétdíjas göngyölegek kárainak térítése betétdíjon történik.
· Készpénz
a) megsemmisülése esetén a névértéket, de sorszám- mal azonosítható bankjegy esetén az újraelőállítási költséget;
b) eltűnése esetén a névértéket.
· Értékcikk
a) megsemmisülése esetén a névértéket, de sorszám- mal (vagy egyéb azonosító jellel ) azonosítható értékcikk esetén az újraelőállítási költséget;
b) eltűnése esetén a névértéket, de minden olyan értékcikk esetén, amely használati jogot vagy díjat testesít meg (pl.: telefonkártya), a biztosító a funk- ció letiltásával kapcsolatos költséget téríti meg.
· Értékpapírok, betétkönyvek, takarékkönyvek
a) megsemmisülése esetén az újraelőállítási költséget;
b) eltűnése esetén a hirdetményi eljárással kapcsola- tos költséget.
· Épített parkok növényeinek sérülése esetén a biztosító szolgáltatása az eredeti telepítéskori állapotnak meg- felelő újratelepítési költségre terjed ki.
· Élőállatok sérülése esetén a biztosító a károkat a dara- bonként meghatározott nyilvántartási érték erejéig az esetleges vágóhídi megtérülés levonásával téríti meg.
AHE-43130/2
· Bérelt, lízingelt és haszonkölcsön szerződés alapján birtokolt vagyontárgyak kárainak térítésénél a biztosí- tó a műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyak térítési szabályait alkalmazza.
10.1.4. A biztosított költségek térítése
A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következté-
ben ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt biztosított költségeket a biztosítási szerződésben megjelölt biztosí- tási összegig, de legfeljebb a biztosítási szerződés alap- ján a vagyontárgy/ak/ban keletkezett kárra téríthető – a költségtérítés nélküli –szolgáltatási összeg mértékéig.
10.1.5. A biztosító szolgáltatásának korlátozása Amennyiben a károsodott vagyontárgy műszaki avultsá- ga a káresemény időpontjában meghaladja az 30%-ot, úgy ezen vagyontárgyra a biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg a műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakra vonatkozó szabályok szerint számított kártérítési összeget.
A termelésből kivont vagyontárgyakban és/vagy műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár esetén a biztosító szolgáltatása – ingatlanok kivételé-
vel – nem haladhatja meg a vagyontárgy forgalmi értékét.
Épített parkok növényeinek sérülése esetén kizárólag a teljes (totál) kárt téríti meg a biztosító.
Élőállatok sérülése esetén kizárólag az elhullásból, kény- szervágásból eredő károkat téríti meg a biztosító.
10.1.6. Egyéb szolgáltatási szabályok
Totálkár esetén a biztosító a megállapított szolgáltatási összegből levonja az értékesíthető, vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét.
Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás vagy pótlás költségeit téríti meg.
Ha a vagyontárgy károsodásának bekövetkeztében a biz- tosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mér- tékig téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási ese- mény következménye.
10.1.7. A biztosító nem téríti meg, illetőleg a kártérítésből levonja az ugyanazon vagyontárgyat vagy annak ugyan- azon részét ért előző káresemény alapján kifizetett kárté- rítésnek azon részét, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására.
Ha a kár helyreállításához hatósági engedély szükséges, és a hatóság ezt az engedélyt nem adja meg, a vagyontár- gyakban keletkezett kárt a biztosító a káridőponti műszaki avult értéken téríti meg.
10.1.8. A biztosító az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket a kárrendezés, illetve a szolgáltatá- si összeg megállapítása során vagyontárgyanként vizs- gálja.
Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak a kár- rendezés, illetve a szolgáltatási összeg megállapítása során úgy tekintendők, mintha azok külön-külön lettek volna biz- tosítva.
Az egyes kockázatviselési helyekre és az egyes vagyontár- gyakra vagy vagyoncsoportokra megállapított biztosítási összegek a biztosító szolgáltatása szempontjából sem a kockázatviselési helyek, sem a vagyontárgyak vagy vagyoncsoportok között nem csoportosíthatók át.
A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó visszaigénylé- sére nem jogosult, és a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt, valamint a vagyontárgyat kijavították, helyreállították, illetve pótolták.
A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségé- vel összefüggésben, a károsító eseményt megelőző álla- pot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következ- ményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános for- galmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítá- si, illetve helyreállítási költség) után az általános forgal- mi adó összegének megfelelő összeget csak olyan számla alapján téríti meg az arra jogosultnak, amelyen feltünte- tik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
10.1.9. Alulbiztosítás
Ha a káresemény időpontjában a károsult vagyontárgy/ vagyoncsoport biztosítási összege kisebb, mint az az érték, amely a biztosítási összeg alapjául szolgáló értéke- lési mód szerint ténylegesen megállapítható, akkor a biz- tosító a vagyontárgyban keletkezett kárt csak olyan mérték- ben téríti meg, ahogy a biztosított vagyontárgy/vagyon- csoport biztosítási összege az értékelési mód szerint ténylegesen megállapított értékhez aránylik (arányos kártérítés). Az alulbiztosítottságot minden egyes biztosí- tott vagyontárgyra/vagyoncsoportra és kockázatviselési helyre külön-külön kell vizsgálni.
A vagyontárgyak/vagyoncsoportok alulbiztosítása esetén a biztosított költségek térítése is csökkentésre kerül a vagyon- tárgyakra/vagyoncsoportokra alkalmazott kártérítési arány- nak megfelelően.
A biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot
a) első kockázatra meghatározott biztosítási összeg ese- tén vagy
b) ha a kár becsült összege nem haladja meg:
· a telephelyi biztosítási összeg 10 százalékát, és
AHE-43130/2
· az 500 ezer forintot.
A b) pontban meghatározott feltételeknek együttesen kell fennállniuk.
Első kockázatra meghatározott biztosítási összeg esetén a biztosító a biztosított vagyoncsoportba tartozó vagyon- tárgyakban keletkezett kárt a vagyoncsoportra meghatá- rozott biztosítási összegig téríti meg.
10.1.10. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, kivéve a 10.1.11. pontban írt esetet.
10.1.11. A biztosítási szolgáltatás harmadik személyre történő engedményezése esetén, a biztosító az engedmé- nyezési dokumentumokban (engedményezési szerződés, illetve a pénzügyi szervezet és a biztosító közötti együtt- működési megállapodás) meghatározottak szerint, rész- ben vagy egészben az engedményesnek teljesít.
10.1.12. A biztosítási szolgáltatás harmadik személyre történő engedményezése esetén a biztosított/szerződő az engedményezés tényét és az engedményes nevét írás- ban köteles bejelenteni a biztosítóhoz. Ha a bejelentés elmarad, a biztosító a biztosított részére teljesít.
10.1.13. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének határideje A biztosító a szolgáltatását a biztosítási esemény bekö- vetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak és hatóság által kiadott
határozatnak a biztosítóhoz történt beérkezésétől számí- tott 30 (harminc) napon belül forintban nyújtja a biztosított vagy a 10.1.11. pontban meghatározottak esetében az engedményes részére.
10.2. A biztosító szolgáltatása felelősségbiztosítás esetén
10.2.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biz- tosító arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben a kár- okozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra meghatározott, a 3.10.–3.14. pontban szabályozott összeghatárokig (kártérítési limitekig) az önrészesedésre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével megtéríti a károsult azon kárait,
· amelyekért a biztosított jogszabály szerint felelősséggel tartozik, és
· a károsult a biztosítottal szemben a kárigényét érvénye- sítette,
· a biztosított a biztosítási eseményt a jelen általános és az egyes különös biztosítási szerződési feltételek szerint bejelentette,
· a káresemény nem minősül biztosítással nem fedezett kárnak, illetve kizárt kockázatnak.
10.2.2. A biztosító a szolgáltatását az igény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához szükséges összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak a biztosítóhoz történt beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül forintban nyújtja a károsult részére.
10.2.3. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti, a károsult azonban igényét közvet- lenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor és olyan mértékben követelheti, hogy a biz- tosító az ő kezéhez fizessen, ha és amilyen arányban a károsult követelését ő egyenlítette ki. A biztosított részéről vagy nevében történt teljesítést igazoló iratok eredeti példányát a biztosított köteles a biztosítónak bemutatni, és egyidejűleg az irat másolatát a biztosító részére átadni.
10.2.4. A biztosított és a károsult egyezsége – ideértve a bírói, a választott bírósági egyezséget és a peren kívüli egyezséget is – a biztosítóval szemben csak akkor hatá- lyos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági/választott bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben/eljárásban részt vett, vagy a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy a perbeli/ eljárásbeli részvételről előzetesen írásban lemondott.
10.2.5. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szer- ződő helytelen adatokat szolgáltatott, vagy nem tett ele- get a jelen általános és az egyes különös biztosítási felté- telekben meghatározott – a biztosítási díj alapját befo- lyásoló adatokra vonatkozó – közlési kötelezettségének, a biztosító a megállapított kárt a 6.3.2. pontban meghatáro- zott módon és mértékben arányosan téríti meg. A biztosí- tó szolgáltatása a megállapított teljes kár mértékét nem haladhatja meg.
A biztosító jogosult a szerződő (biztosított) üzleti köny- veibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellen- őrzéshez szükséges mértékben betekinteni.
10.2.6. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságá- nak mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárért való felelősség a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg.
10.3. A járadék tőkésítésének és a tőkeérték megál- lapításának szabályai felelősségbiztosítás esetén
10.3.1. A járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biz- tosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményez- heti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult elfogadja.
AHE-43130/2
10.3.2. A biztosító az egyösszegű megváltás összegét az 1990. évi halandósági tábla alapján, férfiak esetén 6 éves, nők esetén 5 éves koreltolással, 3,5%-os technikai kamat- láb figyelembevételével állapítja meg a biztosítási szer-
ződésben rögzített biztosítási összegből még rendelke- zésre álló összeg erejéig.
10.4. A biztosító visszakövetelési joga felelősségbiz- tosítás esetén
10.4.1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított – vagy az a kár- okozó személy, akinek a magatartásáért a biztosított jog- szabály szerinti felelősséggel tartozik – a kárt szándéko- san vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve ha a bizto- sított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.
10.4.2. A súlyosan gondatlan károkozás eseteit a különös biztosítási feltételek szabályozzák.
11. A biztosító megtérítési igénye vagyonbiztosításoknál
11.1. Ha a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A biztosított megadni tartozik a biztosítónak a visszkereset érvényesítéséhez szükséges bizonyítékokat és tájékoztatást annak törvényi engedményi joga alapján.
11.2. Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köteles a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülést a kifizetett kártérítési összeg erejéig a biztosí- tónak 8 (nyolc) napon belül befizetni, és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni. Ha a biztosító a kárt részben térítette meg, a biztosított ezen kötelezettsége csak akkor és csak arra az összegre áll fenn, amely – a biztosító szol- gáltatását is figyelembe véve – a tényleges kárt megha- ladta.
12. A biztosítási szerződés megszűnése
12.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn kivéve, ha a megszűnés oka a bizto- sítási érdek megszűnése. Érdekmúlás esetén a biztosító az érdekmúlás napjával bezárólag viseli a kockázatot.
12.2. A határozatlan tartamra vagy legalább két évre kötött határozott tartamú biztosítási szerződést a felek minden egyes biztosítási időszak végére (évforduló) írásban felmondhatják. A felmondási idő harminc nap.
12.3. A határozott időtartam lejártával a biztosítási szerző- dés – és ezzel a biztosító kockázatviselése is – megszű- nik.
12.4. Ha a biztosítási esemény a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt bekövetkezett, illetve a bekövet- kezése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosí- tottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő, illetve egyéb biztosítási érdeke megszűnik, akkor a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdekmúlás hónapja utolsó napjával szintén megszűnik.
12.5. Ha a biztosítási jogviszony érdekmúlás következté- ben a megszűnik, a biztosítót a kockázatviselés megszű- nésének a napjáig járó díj illeti meg, kivéve, ha az érdek- múlás biztosítási esemény következménye. Az utóbbi esetben a biztosítót a teljes biztosítási időszakra (biztosí- tási évre) járó díj megilleti. Egy évnél rövidebb tartamú szerződés esetén a biztosítás teljes tartamára járó díj illeti meg a biztosítót.
12.6. Megszűnik a szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított harmincadik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövete- lést bírósági úton nem érvényesítette.
12.7. A szerződés megszűnése után befizetett díj nem helyezi újból hatályba a szerződést. A biztosító a szerződés meg- szűnése utáni időtartamra vonatkozó díjat visszafizeti.
12.8. A biztosítási szerződés év közben történő megszű- nésekor a felek egymással elszámolni kötelesek. Egy éves biztosítási időszak esetén elszámoláskor az egy napra eső díj az éves díj 360-ad része.
12.9. A szerződő felmondása esetén a biztosító a felmon- dás kézhezvételét követő 30 napon belül köteles a szerző- dő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban teljesített befizetésekkel elszámolni.
13. Elévülés
13.1. A jelen általános és a különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő igények az esedékessé válástól számított 1 (egy) év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szerződés- ből eredő igény esedékessé válik.
13.2. Ha jogszabály a 13.1. pontban foglaltakhoz képest rövidebb elévülési határidőt állapít meg, akkor a biztosítá- si szerződésből eredő igények érvényesítésére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van lehetőség.
AHE-43130/2
13.3. Ha jogszabály a jelen általános és a különös biztosí- tási feltételek alapján megkötött szerződésből eredő igé- nyek érvényesítésére jogvesztő határidőt állapít meg, és
ez egy évnél rövidebb, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére nem az elévülési határ- időkre irányadó rendelkezés, hanem a jogvesztő határ- időt megállapító jogszabály rendelkezései az irányadók.
13.4. Ha a szerződés megszűnésekor (időbeli hatályának lejártakor) a biztosítási szerződés felei egymásnak szol- gáltatással tartoznak (pl. folyamatban lévő kárrendezés, meg nem fizetett díj), akkor a szerződés megszűnése nem érinti a még teljesítendő szolgáltatást, teljesítésé- nek módját és idejét. A szerződés megszűnésekor még teljesítendő szolgáltatásra/ellenszolgáltatásra továbbra is a biztosítási szerződés rendelkezései vonatkoznak.
14. Az irányadó jog
A jelen biztosítási szerződési feltételek alapján létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv és a Bit. szabályai az irányadók.
15. A személyes adatok kezelése
15.1. Személyes adat az olyan adat, illetve adatból levon- ható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meg- határozott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).
15.2. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerző- dés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szol- gáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: új Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felha- talmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonat- kozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
15.3. Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.
15.4. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekez- dése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az ezen rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.
15.5. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási aján- laton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetet- len a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
15.6. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthető.
15.7. A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásá- val –kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyomtatása vonatkozásában – a biztosítási törvények megfelelő kiszervezési szerződés keretében az Állami Nyomda Zrt.-t (Cg.00-00-000000, 1102 Budapest, Halom
u. 5.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántart- ja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. A Bit. 78. § (3) bekezdé- se alapján, ha a biztosító kiszervezett tevékenység kereté- ben az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja az e tevékenységet végző személyekhez, akkor a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
15.8. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújt- hatja szolgáltatását. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
15.9. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjé- től kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja har- madik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás telje- sítése során történik.
15.10. Az új Bit. által meghatározott szervezetek felsoro- lását a jelen általános szerződési feltételekhez tartozó ügyfél-tájékoztató tartalmazza.
15.11. Tekintettel arra, hogy az Avtv. 3. §-ának (7) bekez- dése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetet- len módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírá- sával hozzájárul különleges adatainak az általános szer- ződési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/ módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.
AHE-43130/2
15.12. Az Ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adatto- vábbítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök eseté- ben. A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási
ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet társaságunk kapcsola- ta. Annak érdekében, hogy társaságunk minél teljesebb körben kiszolgálhassa ügyfeleit, az ügyfelek adatait – hozzájárulásuk esetén – a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.
15.13. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatke- zelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
15.14. Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatok- ról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés időtartamáról,
f) az adatfeldolgozó
· nevéről,
· címéről (székhelyéről),
· adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy
g) kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.
15.15. Az adatvédelmi kérdésekben történő tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (fax: 000-0000, levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút 48-52., Stratégiai és Általános Igazgatás Divizió, compliance osztály) kér- jük eljuttatni.
A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékozta- tási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.
15.16. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
15.17. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, amed- dig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolat- ban igény érvényesíthető.
15.18. A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfe- leivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos min- den olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezelésé- hez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illet- ve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.
15.19. Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet til- takozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.
16. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól
A jelen általános biztosítási feltételek korszerűsítésre kerültek, figyelemmel a hatályos Általános biztosítási feltételek-Vagyonbiztosítások és az Általános biztosítási feltételek-Felelősségbiztosítások általános biztosítási fel- tételeinek rendelkezéseire.
A jelen általános biztosítási feltételek mind a vagyon-, mind a felelősségbiztosítások esetében külön-külön rész- letezve tartalmazzák a (Bit) 96. § (8) bekezdésében előírt kárrendezési okiratok felsorolását, amelyet a továbbiak- ban már nem külön záradékként csatol a biztosító.
A szerződési feltételek egészét érintő legfontosabb módosítások a következők:
· a mezőgazdasági termelőtevékenység biztosíthatóvá vált az Allianz Gazdálkodásvédelem csomagszerkeze- tű termék keretein belül,
AHE-43130/2
· az Allianz Gazdálkodásvédelem bevezetésével lehető- vé vált növény- és erdő elemi károk kockázataira, vala- mint állatállományok természeti csapás-és elemi kár
kockázatokra e terméken belül biztosítási védelmet vásárolni,
· az Elektronikus berendezések biztosítása, Az üzem- szünet alatti költségek biztosítása, A tűzüzemszünet biztosítás kivételével valamennyi különös biztosítási feltétel is a hatályos biztosítási termékeknek megfele- lően korszerűsítésre került,
· a vagyonbiztosítások kibővültek az előgondoskodási fedezettel, amely az 5 mFt feletti biztosítási összeggel létrejött szerződéseknél pótdíj ellenében alkalmazha- tó, és a biztosítási összeget maximum 10 %-al emeli meg,
· a szállítmánybiztosítás kiegészült a pótdíj ellenében alkalmazható munkaeszköz szállítási fedezettel,
· a betöréses lopás és rablásra vonatkozó vagyonvédel- mi szabályzat egyszerűsödött, és mezőgazdasági elő- írásokkal egyezően módosult,
· az üvegbiztosítás kiegészült az üvegfóliák, policarbonát, biztonsági fóliák és a tükörfelületű berendezések fedezetbevonásával,
· a mezőgazdasági gépek, berendezések, technológiai csővezetékek pontosításra kerültek a biztosíthatósá- guk érdekében.
Az általános biztosítási feltételek adatvédelmi rendelke- zései a kiszervezési megállapodások módosulása miatt átdolgozásra kerültek.
Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosítása
Különös biztosítási feltételek
A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezé- seket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – C g. 00-00-000000, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút 48-52. – (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között az Általános biztosítási feltételek és a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött bizto- sítási szerződésekre alkalmazni kell.
A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítá- si feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
1. Biztosítási események
Az Általános biztosítási feltételeknek a biztosítási esemé ny fogalmát meghatározó 1.1.2. a.) pontja azzal egészül ki, hogy a biztosítási fedezet a biztosított vagyontárgyak- nak az alábbiakban megnevezett veszélynemekből eredő károsodására terjed ki.
1.1. Tűzkárok
1.1.1. Alapfedezet
1.1.1.1. Tűzkár
1.1.1.1.1. A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxi- dációs folyamat, amely a tűz alapvető tényezőinek egy időben/ helyen való jelenléte esetén éghető anyag, kellő mennyiségű oxigén, gyújtóforrás, – gyulladási hőmérsék- let hatására alakul ki öntáplálóan, terjedő képesen, hő, láng, fény és füst kíséretében.
Tűzkár a fentiek szerint bekövetkező tűz, károsító hatása- ként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károsodás.
1.1.1.1.2. A biztosító nem téríti meg a tűzkárt, ha:
AHE-43130/2
a) az gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folyamat formájában következett be,
b) magában az öngyulladt anyagokban állt elő, megtéríti azonban az abból átterjedő tűz által okozott károkat,
c) az a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánokban, kohókban, kemen- cékben, kályhákban stb., beleértve a felhasznált tüzelő és egyéb technológiai anyagokat) a használatukkal összefüggésben állt elő, de megtéríti az abból más vagyontárgy(ak)ra átterjedő tűz által okozott károkat,
d) azt az elektromos berendezések zárlati hőhatása magában a berendezésben okozta, megtéríti azonban az abból átterjedő tűz által okozott károkat,
e) az üzemelő légi járműben keletkezett,
f) az elektromos gépekben, berendezésekben, vagy fel- szerelésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áram- védelem kiiktatása következtében állt elő,
g) az olyan széna- illetve szalmakazalban keletkezett, amely a kerítéssel körülvett és őrzött telephelyen kívül található.
A biztosítási fedezet a 1.1.1.1.2. pont c) és d) pontjában meghatározott kockázatokra is kiterjed a 1.1.2. pontban meghatározott, pótdíj ellenében egyenként vagy együtte- sen alkalmazott fedezet kiterjesztés eseteiben.
1.1.1.2. Robbanás- és összeroppanáskár
1.1.1.2.1. A robbanás vagy összeroppanás olyan hirtelen energia-felszabadulással, akusztikai hatással együtt járó rombolás, amelyet két egymástól elválasztott térben lét- rejövő, illetve meglévő nyomáskülönbség okoz az elvá- lasztó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejű meg- változása miatt vagy mellett.
Robbanás- vagy összeroppanáskár a fentiek szerint bekö- vetkező robbanás és összeroppanás károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károsodás.
1.1.1.2.2. A biztosító nem téríti meg a robbanás- vagy össze- roppanáskárt, ha az:
a) céltudatos, tervszerű, előre bejelentett és engedélye- zett robbantás eredményeként keletkezett,
b) nyomástartó edényben keletkezett (megtéríti azonban a biztosító azokat a károkat, amelyek a nyomástartó edények robbanása következtében más vagyontárgy- ban keletkeztek),
c) folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, ill. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása (üzemi nyomás) következtében állott elő,
d) berendezések, készülékek vagy műszerek, üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között állt elő, megtéríti azonban az egyéb vagyontárgyak emiatt bekövetkezett károsodását,
e) repülőgépek által előidézett ún. hangrobbanásból származott.
1.1.2. Kiegészítő fedezetek
A biztosító – egyenként vagy együttesen is választhatóan, pótdíj ellenében – a szerződésben (ajánlaton, adatköz- lőn) meghatározott összeghatárig megtéríti az alábbiakban részletezett tűzkárokat is:
1.1.2.1. Tüzeléstechnikai (hőtechnikai) berendezésekben keletkező tűzkár
1.1.2.1.1. A biztosítási fedezet pótdíj ellenében kiterjeszthe- tő a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett bizto- sított vagyontárgyakban – így különösen a kazánokban, kohókban, kemencékben, kályhákban – a használatukkal összefüggésben keletkezett tűzkárokra.
1.1.2.1.2. Nem téríti meg a biztosító
· a tűz következtében károsodott berendezésekből kiáramló tüzelő- és egyéb technológiai agyagokban keletkezett károkat,
· kizárólag a berendezések biztonsági berendezéseiben keletkezett és azokra korlátozódott károkat.
1.1.2.2. Elektromos áram zárlati hőhatása elektromos gépekben
1.1.2.2.1. A biztosítási fedezet pótdíj ellenében kiterjeszt- hető az elektromos/elektronikus gépekben, berendezé- sekben, készülékekben az elektromos áram zárlati hőha- tása által keletkező tűzkárokra, ha a tűz
elektromos / elektronikus gépekben, berendezésekben, készülékekben védő-, illetve biztonsági berendezések elő- írás szerinti alkalmazása, működése mellett keletkezett,
1.1.2.2.2. Nem téríti meg a biztosító
a) az elektromos/elektronikus gépekben, berendezések- ben, készülékekben az elektromos áram zárlati hőha- tására keletkező tűzkárokat, ha a kár kizárólag a védő-, illetve biztonsági berendezésekben keletkezett és azokra korlátozódott;
b) a 100kW-ot el nem érő teljesítményű villamos forgó- gépekben keletkezett olyan tűzkárokat, melyek elekt- romos áram zárlati hőhatására álltak elő.
1.2. Elemi károk
AHE-43130/2
1.2.1. Alapfedezet
1.2.1.1. Villámcsapáskár
1.2.1.1.1. A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyenlí- tődés vagy nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló- és gyújtóha- tással károsít.
1.2.1.1.2. A villámcsapáskár a villámcsapás gyújtó, égető hőhatása – szenesedés, üszkösödés, kormozódás, alak-, szín- és halmazállapot-változás –, továbbá dinamikus erőhatása – törés, repedés, kihajlás, csavarodás, szaka- dás, szálkásodás, stb. – károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett károsodás.
1.2.1.1.3. A biztosító nem téríti meg azokat a villámcsapás károkat, amelyek az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt magában a villámvédelmi rendszer- ben keletkeztek.
1.2.1.2. A villámcsapás másodlagos hatása
1.2.1.2.1. A biztosító megtéríti a biztosított elektromos/ elektronikus gépekben, berendezésekben, készülékekben a villámcsapás indukciós hatása miatti túlfeszültség okozta károkat, ha a káresemény bekövetkeztének az idő- pontjában ki volt építve a kor műszaki, technikai színvo- nalának megfelelően elvárható, és az általánosan elfoga- dott gyakorlatnak megfelelő komplex túlfeszültség- védelmi rendszer.
1.2.1.2.2. A biztosító nem téríti meg a kárt, ha
· az a villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszerek teljes vagy részleges hiányával, illetve azok karbantartásának elmulasztásával okozati összefüg- gésben keletkezett;
· a biztosítási esemény kapcsán kizárólag a túlfeszült- ség-védelmi rendszer károsodott;
· a károsodott vagyontárgy kora a káresemény bekövet- keztének időpontjában elérte az 5 évet.
1.2.1.2.3. A villámcsapás másodlagos hatása maximum a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg alkal- mazásával biztosítható.
1.2.1.3. Viharkár
1.2.1.3.1. A vihar olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés eléri vagy meghaladja a 75 km/h sebességet.
1.2.1.3.2. A viharkár a viharnak a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatása, illetve a vihar által sodort, a vihar következ- tében kidőlt tárgyak utóhatása vagy a vihar alatti csapadék- hatás miatti beázás által a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül vagy közvetetten okozott fizikai károsodás, törés, repedés, alakváltozás, kényszerhelyzet-változás.
Nem minősül viharkárnak az a kár, amely a tetőszerkezet hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartá-
sának elmulasztásával okozati összefüggésben követke- zett be.
1.2.1.3.3. A biztosítási fedezet nem terjed ki:
a) a szabadban elhelyezett készletekre, kivéve, ha a táro- lási rendelkezések vagy a rendeltetésszerű használat a szabadban történő elhelyezésre lehetőséget adnak, és a készleteket a tárolási rendelkezésekben meghatáro- zott módon tárolták,
b) félig nyitott (három oldalról határolt) színben elhelye- zett szemes/szálas takarmányra, vetőmagra, műtrá- gyára, növényvédőszerre,
c) a műanyagból vagy fából készült, áruszállításra szol- gáló rekeszekre és ládákra, valamint a raklapokon lévő csapadék-, illetve fagyveszély-érzéketlen készletekre, ha azokat nem rögzítették;
d) a szabadban levő biztosított állatokra, kivéve, ha a vihar által sodort szilárd tárgy az állatnak nekiütközve elhullást, vagy olyan sérülést okoz, ami miatt kény- szervágást kell végrehajtani, feltéve, hogy az elhullott vagy kényszervágott állatok jelölés, annak hiányában darabszám szerint azonosíthatók.
1.2.1.3.4. A biztosító nem téríti meg a viharkárt, ha az
a) időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésben (fólia, ponyva stb.),
b) épületek, építmények – beleértve a befejezetlen állo- mányba tartozó létesítményeket is – üvegezésében, meleg- és hidegágyakban, üvegházak üvegezésében, fóliával fedett építményekben,
c) kizárólag az épületek, építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében, földterületekben, telkekben, növényi kultúrákban, szabadban tárolt terményekben, termésekben keletkezett.
1.2.1.3.5. A biztosító nem téríti azokat a törés- vagy egyéb károkat, amelyek helyiségeken belüli légáramlás követ- keztében tárgyak feldőlése, elsodródása, leszakadása folytán következnek be.
1.2.1.3.6. A viharral együtt járó csapadék által okozott károk biztosítási fedezete csak épületekre és az épületek- ben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkozik, ha a csa- padék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászárón, illetve a vihar okozta falazati résen keresz- tül károsít.
1.2.1.4. Árvíz, belvíz és felhőszakadás által okozott vízkár
AHE-43130/2
1.2.1.4.1. Árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mester- séges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelke- dik, hogy a kiáramló víz az árvíz szempontjából védett- nek, mentesítettnek, minősített területen lévő kockázat-
viselési helyen kárt okoz. Az árvízkár a fentiek szerint bekövetkező, árvíz károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás.
Nem minősül árvíznek:
· a kockázatviselési hely szempontjából területileg ille- tékes vízügyi hatóságok kár időpontjában érvényes besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területnek minősülő helyen bekövetkező árvíz,
· a talajvíz
· a belvíz.
1.2.1.4.2. A belvíz a természetes vagy mesterséges lefolyás vagy beszivárgás hiánya/működésképtelensége következ- tében a talajfelszínen összegyülemlő nagy mennyiségű csapadékból származó víztömeg. A belvízkár a fentiek szerint bekövetkező belvíz károsító hatásaként a biztosí- tott vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás.
1.2.1.4.3. A felhőszakadás olyan kockázatviselés helyi csa- padékhatás, amelynek a 20 perc alatt mért mennyiségé- ből számított átlagos intenzitása a 0,75 mm / perc érté- ket elérte, vagy meghaladta, vagy a lezúdult nagy meny- nyiségű (legalább 30 mm / 24 óra) csapadékvíz a talajfel- színen összegyülemlik/áramlik, illetve felgyülemlése/ lefolyása miatt a természetes- vagy a megfelelően mére- tezett és karbantartott mesterséges vízelvezető rendszer elégtelenné válik. A felhőszakadáskár a fentiek szerint bekövetkező felhőszakadás károsító hatásaként a biztosí- tott vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás.
1.2.1.4.4. Vízkárként megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyak fizikai károsodását, mely az árvíz, belvíz vagy felhőszakadás folytán fellépő nagymennyiségű víz következtében elázás, elsodródás, törés, rombolás, továb- bá szennyeződés által keletkezett.
1.2.1.4.5. Az árvíz, belvíz, felhőszakadás okozta vízkárok fedezete nem vonatkozik:
a) a vihar okozta hullámverés következtében előálló károkra,
b) vízkár nélküli átnedvesedésre, felázásra,
c) a talajszerkezetben, illetve talajerőben szerves és műtrágyák kilúgozása folytán keletkezett károkra,
d) a növényi kultúrákra,
e) a víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesítmé- nyekre, árkokra, gátakra, öntözőberendezésekre, víz- ügyi létesítményekre, műtárgyakra (áteresz, zsilip stb.), továbbá halastavakra, víztározókra, valamint ezek állat- és növényállományára,
f) a nagyvízi mederben, a hullámtérben, a nyílt ártérben, a vízjárta területen lévő vagyontárgyakra,
g) élőállatra,
h) a felhőszakadás hatására az épületek külső vakolatá- ban és festésében keletkezett károkra,
i) a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett vagyontárgyakra, ha azok a padozatszinttől legalább 15 cm magasan lévő állványzatra nem voltak felhe- lyezve (kivéve a szabványok, előírások alapján rendel- tetésszerűen a padlószinten elhelyezett vagyontárgya- kat), és a kár ezzel okozati összefüggésben van,
j) az árvíz- és belvíz-megelőzési, továbbá árvíz- és bel- vízvédelmi munkák címén felmerült költségekre.
k) belvíz és felhőszakadás miatt a szabadban tárolt szé- nában/szalmában keletkezett károkra.
1.2.1.4.6. Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder terü- letét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult leg- nagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.
1.2.1.4.7. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.
1.2.1.4.8. Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.
1.2.1.4.9. Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:
· a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmé- lyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követő- en pedig időszakosan vízzel borítottak,
· a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túl- nyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,
· a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfo- lyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan terüle- tek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,
· a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (szár- mazása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.
1.2.1.4.10. Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű hasz- nálatát biztosítja, illetve szolgálja
AHE-43130/2
1.2.1.5. Földmozgáskár
1.2.1.5.1. Földmozgás alatt értendő:
a) a földcsuszamlás, amely a talaj fizikai vagy szilárdsági/
állékonysági egyensúlyi állapotának hirtelenül fellépő megváltozása következtében keletkező, a természetes vagy mesterséges lejtés irányába bekövetkező – ese- tenként jelentős tömegű – talajelmozdulás;
b) a föld- és kőomlás, amely a lejtős terepen, hegy- vagy domboldalon a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonsá- gainak megváltozása, illetve bármely külső terhelés miatt a kő, kőtörmelék, szikla, valamint földanyag ter- mészetes lejtés irányába történő leomlása, lezúdulása,
c) az ismeretlen építmény, üreg beomlása, ha a természe- tes egyensúly megszűnik, és hirtelen talajelmozdulás, omlás következik be az üregesedés irányába. Ismeretlen építmény a biztosított/szerződő tudomá- sán kívüli, a káreseményig fel nem tárt, az építési dokumentációban és az ingatlan-nyilvántartásban nem szereplő, a talajhoz szilárdan kötődő, a biztosí- tott telephelyen lévő létesítmény.
A földmozgáskár a fentiek szerint bekövetkező földmoz- gás károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás.
1.2.1.5.2. A biztosító nem téríti meg a földmozgáskárt, ha
a) ideiglenesen szüneteltetett vagy véglegesen befejezett bányászati,bányalétesítési és aktív bányászati tevé- kenység következtében állott elő, vagy a biztosított által végzett vagy végeztetett földmunkák, föld-, kavics-, kő-, illetve homokkitermelés során történt,
b) a talaj stabilizálásának, a lecsúszott, leomlott föld vagy kőtömeg visszaszállításának, az ismeretlen üre- gek feltárásának, megszüntetésének, valamint az új földvédő művek tervezésének, építésének költségeit,
c) az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedésé- vel, a talaj süllyedésével, zsugorodásával, duzzadásá- val okozati összefüggésben keletkezett károkat,
d) a nem megfelelően kiválasztott alapozási mód, hibás alapozási méretezés vagy nem teherbíró altalajra (pl. zsugorodó agyagra stb.) építés miatt bekövetkező károkat,
e) a bányák föld alatti részének beomlásából, a csapa- dékvíz, a természetes vagy mesterséges vizek okozta kiüregelődésből, az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredő károkat.
1.2.1.6. Jégverés- és hónyomás kár
1.2.1.6.1. A jégverés különböző méretű jégszemcsék, jég- szemek formájában lehulló csapadék, amely a biztosított épületek, építmények tetőzetében, homlokzatában és / vagy kültéri szerkezeteiben az ütődés következtében törést / repedést / deformálódást eredményez, és ezzel a funkciót rontó károsodást okoz.
A jégveréskár a biztosított épületek, építmények tetőzeté- ben (tetőszerkezetben és tetőfedésében) okozott törés / repedés.
1.2.1.6.2. A biztosító megtéríti a biztosított épületekben, építményekben és az azokban elhelyezett ingóságokban a szokásos mértékű hóterhelést meghaladó hónyomás által okozott károkat.
1.2.1.6.3. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az
a) az épületek héjazatának sérülése nélkül,
b) az ideiglenes fedésben,
c) fólia- és sátorfedésben,
d) kizárólag csak az esővíz-levezető csatornákban és hófogó szerkezetekben,
e) a hideg- és melegágyak üvegezésében, fóliasátrakban,
f) üvegtetőkben keletkezett.
1.2.1.6.4. Nem minősül hónyomás kárnak az a kár, amely a tetőszerkezet hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggés- ben következett be.
1.2.1.7. Földrengéskár
1.2.1.7.1. Biztosítási eseménynek minősül az olyan földren- gés, amely a föld belső energiájából származó talajmoz- gásként állt elő, és károsító hatása a Mercalli– Sieberg- féle skála 5. fokozatát eléri vagy meghaladja. A földren- géskár a földrengés fentiek szerint bekövetkező jelensé- geinek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.
1.3. Egyéb dologi károk
1.3.1. Alapfedezet
1.3.1.1. Az épületek víz- és gőzvezetékeinek töréséből eredő vízkár
1.3.1.1.1. A víz- és gőzvezeték-törés a biztosított saját tulajdonában lévő vagy idegen tulajdonú (a biztosított által bérelt vagy más jogcímen használt) telephelyen belüli víz- vagy gőzvezeték olyan meghibásodása, amely a kockázatviselési helyen belül víz- és gőzvezeték, továb- bá ezek tartályainak, berendezéseinek, illetve szerelvé- nyeinek törése, repedése, dugulása miatt állt elő.
1.3.1.1.2. Víz- vagy gőzvezeték-töréskár a fentiek szerint bekövetkező víz- vagy gőzvezeték-törés következtében kiáramló víz- és/vagy gőz károsító hatásaként a biztosí- tott vagyontárgyakban bekövetkező károsodás.
1.3.1.1.3. A biztosító nem téríti meg azt a víz- és gőzveze- ték-törési kárt, amely
AHE-43130/2
a) tűzivíz- és egyéb oltóvízvezeték, berendezés (pl. sprinkler), annak szerelvényeinek töréséből eredt,
b) technológiai célú, felhasználású, illetve technológiai berendezés részét képező víz- és gőzvezeték, annak
szerelvényei (kivéve épületek, építmények ivóvízellátá- sát, fűtését szolgáló vezetékei) töréséből eredt,
c) a csővég nyitott állapota, illetve a csővezetékek, tartá- lyok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepei- nek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nem teljesen elzárt állapota miatt keletkezett,
d) a kiömlő, elfolyt folyadék veszteségeként keletkezett,
e) a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények előírt karbantartási munkáinak elmulasztása követ- keztében keletkezett,
f) magában a meghibásodott csővezetékekben és tartá- lyokban, készülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben keletkezett,
g) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak csővezetékeinek, szerelvényeinek meghibásodása foly- tán keletkezett,
h) olyan szennyezési kár, amely eltávolítható, és az üzemszerű működést nem befolyásolja,
i) a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerűtlen javítá- sával közvetlen okozati összefüggésben állt elő,
j) elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett,
1.3.1.1.4. A biztosítási fedezet a 1.3.1.1.3. pont a) és b) alpontjában meghatározott kockázatokra is kiterjed a1.3.2.1. és 1.3.2.2. pontban meghatározott, pótdíj ellené- ben egyenként vagy együttesen választott fedezet kiter- jesztés eseteiben.
1.3.1.2. Idegen tárgyak által rádőléssel okozott kár
Idegen tárgyak által rádőléssel okozott kár, ha valamely, a jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés- ben nem biztosított vagyontárgy (pl. idegen oszlop, fa) a jelen különös biztosítási feltételek szerinti biztosítási esemény következtében elveszti addigi statikai egyensú- lyát, és az egyensúlyának elvesztése miatt rádől a biztosí- tott vagyontárgyakra.
Idegen tárgyak által rádőléssel okozott kár a rádőlés károsí- tó hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetke- ző károsodás.
1.3.2. Kiegészítő fedezetek
A biztosító – egyenként vagy együttesen is választhatóan, pótdíj ellenében – megtéríti az alábbiakban részletezett egyéb dologi károkat is:
1.3.2.1. A technológiai csővezetékek töréséből eredő kár
1.3.2.1.1. Technológiai csővezeték törése a technológiai folya- dékok, porok, gázok rendeltetésszerűen használt csővezeté- keinek, edényzeteinek, szerelvényeinek törése, repedése.
1.3.2.1.2. Technológiai csővezeték töréséből eredően pót- díj ellenében megtéríti a biztosító a technológiai folyadé-
kok (pl. savak, lúgok, különböző oldatok, tejféleségek, szeszes és szeszmentes italok, folyékony szénhidrogének vagy szénhidrogén-származékok), illetve porszerű anya- gok, gázok kiáramlása által a biztosított vagyontárgyak- ban okozott közvetlen fizikai károkat.
1.3.2.1.3. Nem minősül technológiai csővezetéknek a fűtési és közüzemi jellegű és használatú földgáz- vagy propán- bután gázvezeték, továbbá a közüzemi vízvezeték.
1.3.2.1.4. A biztosító nem téríti meg azt a technológiai cső- vezeték töréséből eredő kárt, amely:
a) a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények karbantartási munkáinak elmulasztása következtében keletkezett,
b) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzá- ró szerkezeteinek nyitott állapota miatt állt elő, vagy nyitott csővégen, ill. teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból ered,
c) a kiömlő, elfolyt anyagok veszteségeként keletkezett,
d) a meghibásodott csővezetékekben, tartályokban, készülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvé- nyeiben keletkezett,
e) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, csővezetékeinek, szerelvényeinek meghibásodása foly- tán keletkezett,
f) olyan szennyezési kár, mely eltávolítható, és az üzem- szerű működést nem befolyásolja,
g) a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerűtlen javítá- sával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,
h) a technológiai csővezetékek törése nélküli átnedvese- désből, felázásból keletkezett,
1.3.2.2. A tűzivízvezeték és a tűzoltó berendezés törése
1.3.2.2.1. A jelen pont alapján a biztosító pótdíj ellenében megtéríti a biztosított vagyontárgyak védelmére létesített beépített tűzivíz- és egyéb oltóvízvezeték, beépített tűzol- tó berendezés (beleértve mindazon szerelvényeket, ame- lyek kizárólag a beépített tűzoltó berendezés üzemelteté- sére szolgálnak, pl. csőhálózat, vészjelző szelepek, fúvó- kák, szórófejek) törése, repedése, kilyukadása, dugulása, rendellenes működése miatti víz- és egyéb oltóanyag- kiáramlás következtében a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.
AHE-43130/2
1.3.2.2.2. A biztosítási fedezet csak az olyan tűzoltó berendezések által okozott károkra terjed ki, amelyek a rájuk vonatkozó hatályos szabványoknak, valamint az illetékes tűzvédelmi hatóság egyedi létesítési engedélyé- ben foglalt előírásoknak megfelelnek, és amelyeket a berendezés kezelője az adott berendezésre vonatkozó előírások alapján rendszeresen, dokumentált módon ellenőriz és karbantart.
1.3.2.2.3. A biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely
a) magában a tűzivíz- és egyéb oltóvízvezetékben, a tűz- oltó berendezésben, annak tartozékaiban és szerelvé- nyeiben, illetve
b) a berendezés nyomáspróbái, valamint telepítési, kar- bantartási munkái során és következtében keletkezett.
1.3.2.3. Vandalizmus által okozott károk
1.3.2.3.1. A jelen pont alapján – feloldva az Általános biz- tosítási feltételek 4.2. a) pontja szerinti kizárást – a bizto- sító pótdíj ellenében megtéríti a vandalizmus, illetve a vandál cselekmény által okozott károkat.
1.3.2.3.2. A vandalizmus, illetve vandál cselekmény har- madik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló szán- dékos cselekedete.
1.3.2.3.3. A biztosító a vandalizmus alapján sem téríti meg a biztosított vagyontárgyakban keletkezett, az Általános biztosítási feltételek 4.1. a), c) és d) és k) pont- jaiban megnevezett események során bekövetkezett károkat.
1.3.2.3.4. A biztosítás nem fedezi a biztosított vagyontár- gyakban keletkezett károkat, ha azt:
a) a vagyontárgy egészének vagy részeinek eltulajdonítá- sával;
b) bármilyen üvegtörés,
c) grafiti (falfirkálás) által okoztak.
A biztosítás nem terjed ki a grafiti eltávolításának költségei- re sem.
1.3.2.3.5. A jelen fedezetre vonatkozóan az önrészesedés biztosítási eseményenként összegét a biztosítási szerző- dés tartalmazza.
1.3.2.4. Légi járművek és ismeretlen földi járművek által okozott kár
1.3.2.4.1. A jelen pont alapján a biztosító – pótdíj ellenében
– megtéríti a Tűz- és elemi kár biztosítási szerződéssel biztosított épületekben és építményekben:
a) a légi járművek rázuhanása miatt keletkezett károkat;
b) a légi járművel történő ütközés során keletkezett károkat,
c) az ismeretlen földi járművek által okozott rongálási károkat.
1.3.2.4.2. A biztosítási fedezet a 1.3.2.4.1. a) pontja esetében az emberi személyzettel ellátott légi közlekedésű járművek, egyéb repülő eszközök, azok részei és/vagy rakománya becsapódása vagy lezuhanása által a biztosított vagyontár- gyakban keletkezett közvetlen fizikai károkra terjed ki.
1.3.2.4.3. A biztosítási fedezet a jelen különös biztosítási feltételek 1.3.2.4.1. c) pontja esetében az ismeretlen és nem munkagépként üzemelő jármű, illetve rakománya által a biztosított vagyontárgyakban ütközéssel okozott rongálási károkra terjed ki.
1.4. A biztosító többlet-kockázatviselése
1.4.1. Külön díjfizetés és önrészesedés levonása nélkül meg- téríti a biztosító a biztosítottal munkaszerződésben álló dolgozók (saját munkavállalók) részére a biztosított telephelyére a biztosított engedélyével bevitt és a kocká- zatviselés helyén lezárt szekrényben vagy lezárt helyiség- ben elhelyezett ruházati és személyes használati tár- gyakban a biztosítási események által okozott károkat, káridőponti új értéken, személyenként és évente a bizto- sítási szerződésben rögzített értékhatárig.
1.4.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítottal munka- szerződésben álló dolgozók tulajdonát képező, a biztosí- tott telephelyére bevitt készpénz, ékszer, értékpapír, kéz- műipari és képzőművészeti alkotások, szellemi alkotások (kézirat, szabadalmi leírás, tervdokumentáció, szoftver stb.), gépjárművek és nemes szőrme bundák kárait.
2. Biztosítható vagyontárgyak és költségek
A biztosítható vagyontárgyak a jelen különös biztosítási feltételek alapján az alábbiak:
2.1. A biztosított saját tulajdonát képező vagyontárgyak:
A.)Tárgyi eszközök:
a) épületek és egyéb építmények (ingatlanok),
b) műszaki berendezések, gépek,
c) forgalmi rendszámmal el nem látott járművek, köz- úti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelke- ző személy- és teherszállító járművek, munkagé- pek, lassú járművek – beleértve a mezőgazdasági járműveket is – (a biztosítási fedezet kizárólag a biztosítási szerződésben megnevezett telephelye- ken bekövetkező biztosítási eseményekre vonatko- zik),
d) egyéb berendezések és felszerelések, amelyek a vál- lalkozási tevékenységet tartósan, de közvetett módon szolgálják,
e) építéssel és szereléssel együtt nem járó, nem akti- vált beruházások.
B.) Forgóeszközök:
AHE-43130/2
a) Készletek:
- anyagok,
- áruk (kereskedelmi árukészletek, betétdíjas gön- gyölegek),
- félkész termékek,
- befejezetlen termelés (amennyiben nem építés- szerelés alatt álló vagyontárgyak),
- késztermékek,
- élőállatok, amennyiben az értékük nem haladja meg az 1 millió Ft-ot,
b) tűzmentes tárolóban tárolt értékpapírok,
c) tűzmentes tárolóban tárolt készpénz és egyéb pénzeszközök,
d) tételesen és azonosíthatóan megnevezett, egyedi biztosítási összeggel meghatározott ékszer, drága- kő, nemesfém, műérték, gyűjtemény.
A fenti b) és c) pontban felsoroltak csak 20 ezer forintig biztosítottak, ha tárolásuk nem tűzmentes lemez- vagy páncélszekrényben történik.
2.2. Idegen tulajdont képező vagyontárgyak:
a) a fenti A.) pontban felsorolt és a biztosított által bérelt tárgyi eszközök,
b) a biztosított által feldolgozásra, javításra, tárolásra, őrzésre, értékesítésre átvett, a fenti B.) pont szerinti forgóeszközök,
c) a biztosított által munkavégzésre irányuló szerződés alapján foglalkoztatott személyeknek a biztosított engedélyével bevitt, a kockázatviselés helyén lezárt szekrényben vagy lezárt helyiségben elhelyezett ruhá- zati és személyes használati tárgyai (készpénz és egyéb fizetőeszköz, ékszer, értékpapír, továbbá szelle- mi termékek kivételével) személyenként legfeljebb a biztosítási szerződésben megjelölt összeg erejéig.
d) A saját tulajdont képező vagyontárgyak és az idegen tulajdont képező vagyontárgyakra vonatkozó pontok- ban fel nem sorolt, a biztosítási szerződésben egyedi- leg vagy vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt egyéb vagyontárgyak:
· épületen belül tárolt, képzőművészeti vagy egyéb művészeti alkotás, műérték, gyűjtemény, amennyi- ben a tárolt érték nem haladja meg az 1 millió Ft-ot,
· a tűzmentes tárolóban tárolt nemesfémek, ékszerek, drágakövek, szőrme, és egyéb értéktárgyak biztosítá- si amennyiben a tárolt érték nem haladja meg az 1 millió Ft-ot (amennyiben tárolásuk nem tűzmentes lemez- vagy páncélszekrényben történik, a felsorol- takra csak 20 000 forint összegig köthető biztosítás).
· a kockázatviselési helyen lévő épített parkok és ker- tek növényei (a biztosítási fedezet kizárólag teljes kárra vonatkozik).
A fenti vagyontárgyak kizárólag akkor biztosítottak, ha a biztosítási szerződésben egyedileg vagy vagyoncsoporton- ként (ha a vagyoncsoportba tartozó összes vagyontárgy biztosított) biztosítási összeggel vannak megjelölve.
2.3. Az Általános biztosítási feltételek 2. pontja szerint a szerződő a biztosítási összeg megjelölésével a biztosítási
események folytán a biztosított vagyontárgyakban kelet- kezett károkkal összefüggésben indokoltan felmerülő alábbi költségeket biztosíthatja:
a) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásának enyhítését szolgáló intézkedések következ- tében felmerült költségek, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, ideiglenes köz- műlétesítéssel, továbbá szükséges kényszer- kitelepí- téssel vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel összefüggésben merülnek fel,
b) a káresemény során és után felmerülő mentési, oltási költségek,
c) a bontási, romeltakarítási és maradványeltávolítási költségek, a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsemmisítési költségeinek kivételével,
d) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizs- gálati (laboratóriumi), valamint a szükséges ténymeg- állapítási költségek,
e) a tervezési, szakértői (amennyiben a szakértő megbí- zásához a biztosító előzetesen, írásban hozzájárult) és lebonyolítási költségek,
f) a károsodott eszköz helyreállítása alatt a termelés továbbfolytatásához esetleg szükséges ideiglenes cső és kábelvezeték-rendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségei, a visszatérülő anyagok visszavé- telezési értékének levonásával,
g) a mentés, bontás, maradványeltávolítás során a köz- művekben, közüzemi berendezésekben, közutakban– keletkező károk helyreállítási költségei, ha ezek a jog- szabálynál fogva a biztosítottat terhelik.
Fenti költségek kizárólag akkor biztosítottak, ha a biztosítási szerződésben a költségekre biztosítási összeg került megha- tározásra.
2.4. Nem biztosítható vagyontárgyak
a) iratok, tervek, üzleti könyvek, rajzok, szellemi alkotás, adathordozók a tárolt adatokkal, szoftverek, számlák, bizonylatok,
b) építés vagy szerelés alatt lévő vagyontárgyak,
c) légi járművek,
d) vízi járművek,
e) bányagépek,
f) kötött pályás járművek,
g) vasúti sínek,
h) a kockázatviselési helyszínen kívüli szállító- és elosz- tóvezetékek,
i) műholdak,
j) utak, közlekedést szolgáló alagutak és hidak,
k) vízi létesítmények, vízi műtárgyak: dokkok, rakpartok, mólók, , gátak, töltések, csatornák,
AHE-43130/2
l) fúrótornyok, fúróberendezések, szénhidrogén vagy vízkitermelő kutak és berendezéseik,
m) élővíz, vízbázisok (mint pl. tavak, folyók, víztározók, kutak, források),
n) föld, földterület, telek, erdő, ültetvény, lábon álló fák, növények, kivétel a kockázatviselési helyen lévő épített parkok és kertek növényei,
o) földben és vízben található bányakincsek, ásványok, kőzetek, földalatti bányák, külfejtések,
p) levegő,
q) vérkészletek,
r) pénzbedobással működő és pénzkiadó automaták, játékgépek a tartalmukkal együtt,
s) műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a terme- lésből (üzemeltetésből) kivont gépek.
3. Biztosítási összeg
3.1. Az Általános biztosítási feltételek 3. pontja az alábbiak- kal egészül ki:
3.1.1. A saját tulajdonú vagyontárgyak közül a beruházá- sok biztosítási összege: a nem aktivált – építési-szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházások beruhá- zási költsége, a felhasznált anyagok új beszerzési költsé- gének, illetve az utánpótlási értékkel számolt újra-előállí- tás költségének figyelembevételével.
3.1.2. A vandalizmus kockázatra vonatkozóan a biztosítási szolgáltatás felső határa biztosítási időszakonként és bizto- sítási eseményenként a biztosítási szerződésben megjelölt kártérítési limitet nem haladhatja meg.
4. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk
4.1. Az Általános biztosítási feltételekben írt kizárásokon túl, a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:
a) a rendeltetésszerű, rendszeres használatból eredő fokozatos elhasználódás, korrózió, oxidáció vagy lera- kódás hatására keletkeztek, továbbá amelyek kizáró- lag mechanikai és elektromos üzemzavar formájában álltak elő;
b) amelyek az anyagok gyártásának, feldolgozásának, azok tesztelésének vagy bármely más munkafolya- matnak a során keletkeztek az éppen felhasznált, vagy feldolgozás alatt lévő készletekben vagy az anyagok- ban;
c) rejtett hibák következményeként álltak elő;
d) közúti, vasúti, vízi vagy légi szállítás, átrakás, alatt következtek be;
e) ki- és beszerelés, össze- és szétszerelés, próbaüzem alatt vagy által következtek be, kivéve, ha ezen tevé- kenységek a szokásos karbantartási és szervizmunkák részét képezik;
f) az építési-szerelési tevékenységgel összefüggésben keletkeztek;
g) a szabadban tárolt vagyontárgyakban csapadék, jég,
homok, por, illetve fagyhatás vagy napsütés hatására keletkeztek;
h) szennyezés, fertőzés, penészesedés, gombásodás, kor- hadás formájában álltak elő;
i) veszélyes hulladékok, környezetszennyező anyagok tárolásával, megsemmisítésével kapcsolatban merül- tek fel;
j) jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvé- nyesíthető igényekre,
k) a biztosított vagyontárgy károsodása nélkül, kizárólag a biztosított vagyonvédelmi rendszerelemeiben, biz- tonsági berendezésében, a rendszerelem / biztonsági berendezés műszaki feladatainak rendeltetésszerű teljesítésével összefüggésben keletkeztek
l) szálastakarmányokban keletkeztek (pótdíj ellenében feloldható),
m) terményszárítókban keletkeztek (pótdíj ellenében fel- oldható).
4.2. A biztosító – pótdíj ellenében a 4. 1. l) és m) pontban foglalt kizárás feloldása mellett – a bekerített és állandóan őrzött telephelyen lévő szálastakarmány (széna, szalma) készletben keletkezett közvetlen fizikai károkat téríti meg, amennyiben a kár a jelen különös biztosítási feltételek- ben szabályozott biztosítási események közül az alábbi biztosítási események következménye:
· tűz,
· robbanás,
· villámcsapás,
· földmozgás
· földrengés,
· árvíz,
· légi járművek és ismeretlen földi járművek ütközése.
A biztosítás nem nyújt fedezetet
a) a belvízből, felhőszakadásból, viharból eredő károkkal szemben,
b) a bekerített és állandóan őrzött telephelyen kívül tárolt szálas takarmány készletben keletkezett károkra,
c) a magában az öngyulladt anyagokban előállt károkra, megtéríti azonban az abból átterjedő tűz által okozott károkat.
4.3. A biztosító – pótdíj ellenében a 4. m) pontban foglalt kizárás feloldása mellett – terményszárítók esetében fede- zetet nyújt a jelen különös biztosítási feltételek szerinti biztosítási eseményekkel a terményszárító berendezés- ben-, valamint a káresemény idején a terményszárító- ban lévő terményben bekövetkezett tűz- és szennyezési károkra is.
5. A biztosítási díj
A biztosítás díjalapja a biztosított vagyon és a költségtérí- tések folyó biztosítási évre vonatkozó biztosítási összege.
6. A biztosított/szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége
6.1. A biztosított a közlési és változásbejelentési kötele- zettsége körében az általános biztosítási feltételek 6. pontjában meghatározottak szerint köteles eljárni.
6.2. Az Általános biztosítási feltételek 6.2.2. pontjában fel- soroltakon túl további változásbejelentési kötelezettség alá eső lényeges körülmény a telephely bérbeadása.
7. A biztosított kármegelőzési és kárenyhí- tési kötelezettségének speciális szabályai
7.1. Az Általános biztosítási feltételek 7. pontjában leírta- kon túlmenően a biztosított köteles az előírások szerinti karbantartásokat elvégezni és az üzemeltetési szabályo- kat betartani.
8. A biztosító mentesülésének kiegészítő szabálya
8.1. Az Általános biztosítási feltételek 8. pontjában leírta- kon túlmenően a biztosító mentesül szolgáltatási kötele- zettsége alól, ha a biztosítási esemény a karbantartás elmulasztásával vagy az üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következett be.
9. A felek kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor
A felek a biztosítási esemény bekövetkezésekor az Általános biztosítási feltételek 9. pontjában foglaltak sze- rint kötelesek eljárni.
10. A biztosító szolgáltatásának különös szabálya
10.1. Az Általános biztosítási feltételek 10. pontjában megfogalmazott szolgáltatási szabályok az alábbiakkal egészülnek ki:
AHE-43130/2
Minden egyes káreseménynél a kár összegéből a szerző- désben (ajánlaton, kötvényben) meghatározott mértékű önrészesedést a biztosított maga visel, kivéve a 1.4.1. pontja alapján térítendő károk esetében.
Betöréses lopás- és rablásbiztosítás
Különös biztosítási feltételek
A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezé- seket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx xörút 48-52. – (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között az Általános biztosítási feltételek és a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött bizto- sítási szerződésekre alkalmazni kell.
A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottak- ra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biz- tosítási feltételeknek az Általános biztosítási feltételek- től eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási fel- tételekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
A jelen különös biztosítási feltételek 10. pontja, a
„Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat” tartalmazza a fogalom-meghatározásokat, a vagyonvédelem feltételeit, és a létesítmények, helyiségek őrzésének, valamint a vagyontárgyak tárolásának és szál- lításának szabályait.
1. A biztosítási események
Az Általános biztosítási feltételeknek a biztosítási ese- mény fogalmát meghatározó 1.1.2. b.) pontja alapján a biztosítási fedezet a biztosított vagyontárgyaknak az alábbiakban részletezett fedezetek szerinti károsodására terjed ki.
1.1. Alapfedezet
AHE-43130/2
1.1.1. Betöréses lopás az, ha a tettes a jogtalan eltulajdoní- tást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló bezárt, illetéktelen behatolás ellen védett és a behatolás helyén és időpontjában legalább a minimális mechanikai védelem feltételeinek megfelelő helyiségbe erőszakos módon, vagy úgy hatol be, hogy a lezárt helyiséget hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel kinyitja, ide értve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárításá- ra képtelen állapotát kihasználja. Behatolás ellen védett helyiségnek a jelen különös feltételek elválaszthatatlan részét képező „Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat”-ban részletezett, határoló épületszerkezetekkel körülzárt légtér minősül.
1.1.2. Rablás az, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása érdekében a biztosított vagy alkalmazott- ja / megbízottja ellen
· a tettes a vagyontárgy megszerzése céljából erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkal- maz, illetve a fenti személyt ennek érdekében öntu- datlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, vagy ha
· a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a káresemény bekövetkeztének időpontjában a behatolás helyén a mini- mális mechanikai védelem feltételei nem teljesültek.
1.2. Kiegészítő fedezet
1.2.1. A biztosítási fedezet pótdíj ellenében kiterjeszthető a küldöttrablásra.
Küldöttrablás az, ha az alkalmazottak vagy a megbízot- tak a biztosított utasítására készpénzt, értékpapírt, érték- cikket, árut szállítanak a rendeltetési helyre előre megha- tározott útvonalon és időtartamon belül, és ennek során a náluk levő fenti biztosított vagyontárgyakat elrabolják. A küldöttrablási fedezetre a „Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat”-ban meghatá- rozott szállítási szabályok az irányadók.
1.2.2. Pótdíj fizetése nélkül kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított épülethez fizikailag tartósan rögzített vagyontár- gyak jogtalan eltulajdonításából eredő dologi kárra, melyet a biztosító biztosítási eseményenként és telephelyenként legfeljebb 25 ezer forintig, valamint biztosítási idősza- konként legfeljebb 50 ezer forintig, önrészesedés levoná- sa nélkül térít meg.
1.3. A vagyontárgyakkal összefüggő többlet-kocká- zatviselés
A 1.1. és 1.2. pontban írtakon túlmenően a biztosító megtéríti:
a) a biztosított által munkavégzésre irányuló szerződés alapján foglalkoztatott személyeknek a kockázatvise- lés helyén lezárt szekrényében vagy lezárt helyiségben elhelyezett ruházatában és egyéb használati tárgyai- ban (a készpénz és egyéb fizetőeszköz, értékpapír, ékszer, nemesfém tárgyak, szellemi termékek kivételé- vel) keletkezett betöréses lopás- vagy rabláskárokat káridőponti értéken személyenként és káreseményen-
ként legfeljebb 25 ezer forintig, önrészesedés levonása nélkül;
b) a 6.5.1. pontban meghatározott rongálási károkat leg- feljebb a biztosítási összeghatárig.
2. Biztosítható vagyontárgyak és költségek
Betöréses lopás és rablás kockázatára biztosított vagyon- tárgyak a biztosított nyilvántartásában kimutatott és a szerződő által meghatározott, a szerződésben egyedileg vagy vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megje- lölt vagyontárgyak.
Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor határozha- tó meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyoncsoport biztosítva van.
Biztosítható vagyontárgyak a „Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat” szerinti vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak.
2.1. Biztosítható költségek
A biztosító – biztosítási összeg meghatározása esetén – költségtérítésként megtéríti az alapfedezet szerinti betö- réses lopás és rablás, vagy ezek kísérlete során a biztosí- tott tulajdonában lévő épületekben és jelen különös fel- tételek alapján létrejött szerződéssel biztosított vagyon- tárgyakban rongálással okozott károkat.
A biztosítási összegek nem konvertálhatók, nem csopor- tosíthatók át.
2.2. Nem biztosítható vagyontárgyak és költségek
a) ingatlanok,
b) iratok, tervek, üzleti könyvek, rajzok, szellemi alkotás, adathordozók a tárolt adatokkal, szoftverek, számlák, bizonylatok,
c) építés vagy szerelés alatt lévő vagyontárgyak,
d) légi járművek,
e) vízi járművek,
f) közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személy- és teherszállító járművek, munkagépek, lassú járművek, ideérve a mezőgazdasági járműveket is,
g) bányagépek,
h) kötött pályás járművek,
i) élőállat,
j) vasúti sínek,
AHE-43130/2
k) föld, földterület, telek, erdő, ültetvény, lábon álló fák, növények, kivétel a kockázatviselési helyen lévő épített parkok és kertek növényei,
l) bekerített és állandóan őrzött telephelyen kívül tárolt széna és szalma,
m) vérkészletek,
n) pénzbedobással működő és pénzkiadó automaták, játékgépek a tartalmukkal együtt,
o) műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a terme- lésből (üzemeltetésből) kivont gépek,
p) étkezési utalvány
3. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk
A biztosítás – az Általános biztosítási feltételekben írt kizá- rásokon túl – nem fedezi a kárt, ha
a) az üzlet kirakatában elhelyezett áru értéke meghalad- ja az üzlet biztosított készletértékének 25 %-át,
b) lopás (kivéve a 1.2. pontban meghatározottat), elve- szés, eltűnés, hiány, veszteség (együttesen: hiány) következtében keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a hiány a kockázatviselési helyen elkövetett betöréses lopással vagy rablással összefüg- gésben keletkezett, és a káresemény időpontjában a jelen biztosítási szerződésben meghatározott vagyon- védelmi előírások teljesültek, az alkalmazott vagyon- védelmi rendszer, berendezés működőképesen üzem- be volt helyezve.
c) az épületek, építmények szerkezetileg beépített üvege- zésben, valamint az üveg dísztárgyakban és a csillá- rokban keletkezett rongálási károkat.
4. A biztosítási összeg
4.1. A vagyoncsoportonkénti biztosítási összegek megha- tározása kockázatviselési helyenként (telephelyenként) történik. A biztosítási összegek meghatározásánál a behatolás ellen védett helyiségekben tárolt teljes vagyont kell figyelembe venni.
4.2. Telephelyi élőállatok esetében a biztosítási összeg nem haladhatja meg az 1 millió forintot.
4.3. A küldöttrablás biztosítási összege: a szerződő által meghatározott, a telephelyről vagy a telephelyre szállított legmagasabb érték (csúcsérték).
4.4. A költségtérítések biztosítási összege: A szerződő által meghatározott, a 6.5.1. pont szerinti rongálási kár becsült legnagyobb mértéke.
5. A biztosítási díj
A biztosítás díjalapja a biztosított vagyontárgyaknak / vagyoncsoportoknak és a biztosított költségeknek a biz- tosítási időszakra vonatkozó biztosítási összege.
6. A biztosító szolgáltatása
A biztosító szolgáltatására az Általános biztosítási felté- telek 10. pontja az alábbi eltérésekkel irányadó:
6.1. A kártérítés felső határa a biztosítási összeg, ha a kár- esemény bekövetkeztének időpontjában a behatolás helyén fennálltak a biztosítási összeghez – I. típusú vagyoncsoport esetén a biztosítási összeghez és a kárveszélyességi beso- roláshoz – rendelt védettségi szintnek megfelelő védelmi előírások, továbbá az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer, berendezés működőképesen üzembe volt helyezve. A védettségi szinteket és védelmi előírásokat a Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat tartalmazza
Ha a I. típusú vagyoncsoport esetén a káresemény bekövet- keztének időpontjában a behatolás helyén nem álltak fenn „A betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvé- delmi szabályzat”-ban foglalt, a biztosítási összeghez és a kárveszélyességi besoroláshoz rendelt védettségi szintnek megfelelő védelmi előírások, akkor a biztosító a káresemény bekövetkeztének időpontjában a behatolás helyén ténylege- sen meglévő védettségi szintnek megfelelő, a szabályzat sze- rinti legmagasabb összegig teljesít szolgáltatást.
6.2. A Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvé- delmi szabályzat szerint a II. típusú vagyoncsoportba tar- tozó vagyontárgyak és a I. típusú vagyoncsoportba tartozó növényvédőszer, műtrágya és szaporítóanyag eltulajdonítá- sa esetén nem térül a kár, ha nincs meg a vagyoncsoportra és a biztosítási összegre előírt védettségi szint. A külterületi vegyszerraktárak esetében a káresemény időpontjában a behatolás helyén a mechanikai védelemnek legalább a részleges mechanikai védettségi szint előírásainak meg- felelőnek kell lennie.
6.3. A küldöttrablásra, mint biztosítási eseményre vonat- kozóan a szolgáltatás felső határa – a biztosítási össze- gen belül – a vagyonvédelmi szabályzatban a kárese- mény időpontjában meglévő védelmi színvonalhoz ren- delt összeghatár.
A pénz- és árutovábbítással megbízott dolgozók kirablásá- nál a kártérítés a szerződő által meghatározott biztosítási összeg erejéig terjed, még az esetben is, ha a káresemény alkalmával a kirabolt személynél ezt az összeget megha- ladó érték volt. A biztosító ezen belül is csak a "Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat" előírásainak megfelelően szállított összeget fizeti meg.
AHE-43130/2
6.4. Az Általános biztosítási feltételek 10.1.9. pontjával ellen- tétben a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot:
a) első kockázatra meghatározott biztosítási összeg ese- tén vagy
b) ha a kár becsült összege nem haladja meg:
· a telephelyi biztosítási összeg 10 százalékát, és
· a 100 ezer forintot.
A b) pontban meghatározott feltételeknek együttesen kell fennállniuk.
6.5. A biztosító költségtérítésként megtéríti az alábbi rongá- lási károkat is:
6.5.1. A biztosított/szerződő által meghatározott, a betöré- ses lopás és rablás vagy ennek kísérlete során a biztosított épületben és vagyontárgyakban, illetve a biztosított vagyon- tárgyak elhelyezésére szolgáló nem biztosított épületekben, illetve az abban lévő nem biztosított vagyontárgyakban ron- gálással okozott károkat. A biztosítás mindemellett sem téríti meg a 3. c) szerint kizárt rongálási károkat.
6.5.2. A biztosító a 6.5.1. pontban meghatározott rongálá- si károkból származó pótlási és helyreállítási költségeket az adatközlőn, ajánlaton feltüntetett összeghatár (költ- ségtérítés) erejéig téríti meg.
6.6. A pénz- és árutovábbítással megbízott dolgozók kirablásánál a kártérítés a szerződő által meghatározott biztosítási összeg erejéig, de biztosítási eseményenként és a biztosítási időszakra vonatkozóan maximum 2 mil- lió forintig terjed, még az esetben is, ha a káresemény alkalmával a kirabolt személynél ezt az összeget megha- ladó érték volt.
6.7. Az egyes vagyoncsoportokra megadott biztosítási összegek a károk térítése alkalmával egyenként kerülnek értékelésre. Az egyik csoport biztosítási összegének több- lete nem fedezi a másik csoport biztosítási összegének hiányát.
6.8. Önrészesedés
Egyéb megállapodás hiányában minden egyes kárese- mény kárösszegéből a szerződésben (ajánlaton, kötvé- nyen) meghatározott önrészesedési összeget a biztosí- tott maga viseli, kivéve a 1.2.2. és a 1.3. a) pont alapján térítendő károkat, mert itt nincs önrészesedés.
7. A biztosított/szerződő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége
A biztosított/szerződő – az Általános biztosítási feltételek
7. pontjában írtakon túlmenően – köteles betartani a
„Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat” kármegelőzésre vonatkozó előírásait, továb- bá minden tőle elvárható intézkedést megtenni a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében, ezzel kapcsolatban a tervezésre, építésre, telepítésre, üzemel- tetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelés- re és bontásra vonatkozó szakmai előírásokat is minden- kor be kell tartania.
200-400 | III | |
400- | Biztosító által meghatározott védettségi szint és előírások | |
3. | 0-400 | III |
400- | Biztosító által meghatározott védettségi szint és előírások |
8. A biztosító mentesülése
8.1. A biztosító mentesülésére vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 8. pontjában meghatározottak az irányadók, az alábbi kiegészítésekkel.
8.2. Az Általános biztosítási feltételek 6. pontjában előírt közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló köte- lezettség megsértése esetén nem áll be a biztosító kártérí- tési kötelezettsége, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhall- gatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
8.3. A biztosítási esemény bejelentésének szabályai az általá- nos biztosítási feltételek 9. pontjában foglaltak az irányadók.
8.4. A szolgáltatási összeg esedékességére vonatkozóan az Általános biztosítási feltételek 10.1.13. pontjában fog- laltak az irányadók.
9. Egyéb rendelkezések
9.1. A jelen pontra vonatkozóan az Általános biztosítási feltételek, így különösen a 11. és a 13. pontban írtak az irányadók az alábbi kiegészítésekkel:
9.2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra igényt tarthat a biztosított, azonban vissza kell fizetnie a kárta- lanítási összeget.
10. Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat
A jelen vagyonvédelmi szabályzatban meghatározott vagyon- csoportokhoz a biztosított tevékenysége alapján megadott kárveszélyességi besorolás szerinti biztosítási összegekhez tartozó védettségi szintek előírásainak kell teljesülnie.
Védettségi szint előírás
Kárveszélyességi besorolás | Biztosítási összeg (millió Ft) telephelyenként | Védettségi szint |
1. | 0-200 | I |
200-400 | II | |
400- | Biztosító által meghatározott védettségi szint | |
2. | 0-200 | II |
Vagyonvédelmi szabályzat szerinti I. típusú vagyoncsoport
Vagyonvédelmi szabályzat szerinti II. típusú vagyoncsoport
Biztosítási összeg (ezer Ft) telephelyenként | Védettségi szint | |
Mabisz minősítéssel rendelkező érték- tároló | A tárolás céljára szolgáló helyiség védettségi szintje | |
0-200 | Lemezszekrény, megerősített lemezszekrény | I |
20-2 000 | Megerősített és riasztóba bekötött lemezszekrény, páncélszekrény stb. (A biztosítási összegnek megfelelő Mabisz minősítéssel rendelkező érték- tároló) | II |
2 000-5 000 | Megerősített lemezszekrény, páncélszekrény stb.(A biztosítási összegnek megfelelő Mabisz minősítéssel rendelkező érték- tárolók) | III |
5 000- | Biztosító által meghatározott védettségi szint és előírások | |
A Vagyonvédelmi szabályzat szerinti II. típusú vagyoncso- port szállítási szabályai
AHE-43130/2
A Vagyonvédelmi szabályzat szerinti II. típusú vagyon- csoportba tartozó vagyontárgyak legalább az alábbiak szerint szállítandók.
Egy fő, tetszőleges módon
500 000 Ft biztosí-tási összegig
500 000 és 1 000 000 Ft biztosítási összeg között | Egy fő, riasztójelzést adó pénzszállító táskával |
1 000 000 és 2 000 000 Ft biztosítási összeg között | Két fő, a szállított készpénzt illetéktelen hozzáféréskor speciális technikával megfestő Mabisz minősített pénzszállító táskával |
2 millió és 5 millió Ft biz- tosítási összeg között | Az erre a tevékenységre érvényes szakhatósági engedéllyel rendelkező pénzszállító szervezet/ egység, gépkocsival, három fős személyzettel, melyből egy fő fegyveres |
5 millió Ft- | Biztosító által meghatározott szállítási szabályok |
11. Fogalom meghatározások
1. Kárveszélyességi besorolás:
A Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat I. típusú vagyoncsoportjába tartozó vagyon- tárgyakhoz a biztosító által a biztosított tevékenysége alapján értékelt kárveszélyességtől függően hozzáren- delt, 1-től 3-ig terjedő besorolás.
2. Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyon- védelmi szabályzat szerinti vagyoncsoportok:
I. típusú vagyoncsoport:
2.1. Műszaki berendezések: műszaki berendezések, gépek, nem rendszámos járművek, egyéb berendezések, felsze- relések;
2.2. Egyéb tárgyi eszközök: használaton kívüli tárgyi esz- közök, építéssel és szereléssel együtt nem járó nem akti- vált beruházások;
2.3. Forgóeszközök: Készletek: anyagok, áruk, befejezetlen termelés, félkész- és késztermékek, növényvédőszer, műtrágya, szaporítószer.
II. típusú vagyoncsoport:
2.4. Készpénz, értékcikk: készpénz, értékpapír, ékszer, drá- gakő, nemesfém, szőrme, képzőművészeti vagy egyéb művészeti alkotás, műérték, gyűjtemény, szellemi alkotás.
3. Védettségi szintek és az egyes védelmi szintek- nek megfelelő védelmi előírások:
A biztosítási összeghez és kárveszélyességi besoroláshoz tartozó, a biztosító által meghatározott védettségi szintek:
· I: minimális mechanika
· II: minimális mechanika + minimális elektronika, átjelzéssel (szabotázsvédett)
· III: részleges mechanika + minimális elektronika, átjelzéssel (szabotázsvédett).
3.1. A minimális mechanikai védelem
Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség fala- zatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók leg- alább az alábbiaknak megfelelnek:
· a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 6 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű,
· az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védve vannak,
· az ajtók zárását biztonsági zár végzi,
· biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a két- tollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kom- binációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meg- haladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár.
3.2. A részleges mechanikai védelem
Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség fala- zatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók leg- alább az alábbiaknak megfelelnek:
· a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 15 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű,
· a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) minimum 100*300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal vagy ezzel bonthatósági/áthatolási szempontból egyenértékű más mechanikai megoldással – pl. betörésgátló biz- tonsági üveggel – vannak védve (bankok, pénzintéze- tek esetében az átmérő minimum 16 mm),
· a rács 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel van hozzáerősítve a falazathoz; a minimális beépítési mélység a legalább 15 cm vastag, hagyományos téglából épített tömör fal esetén 150 mm (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el),
· a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tok- szerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz kell erősíteni,
· az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek; kiemelés feszítés és reteszhúzás ellen védettek,
· a zárást minimum 2 darab biztonsági zár végzi,
AHE-43130/2
· biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hen- gerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombináci- ós zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár,
· az ajtó legalább három diópánttal legyen a tokhoz rögzítve,
· az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonsá- gát nem befolyásolhatja,
· a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 18 mm mélyen kell zárniuk,
· az ajtólap és a tok záráspontossága 5 mm-en belül legyen,
· bevésőzár esetében az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erősíteni,
· fatokhoz megerősített zárlemez szükséges. Megjegyzés: A lakat nem minősül biztonsági zárnak.
3.3. A minimális elektronikai jelzőrendszer
Minimális az elektronikai jelzőrendszer előírásai, ha tér- védelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, és a felü- letvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászá- rókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.
Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott köve- telmények:
· a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül legyen elhelyezve,
· a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön és a szabotázsvonalon egyaránt,
· a központi egységnek – az üzemeltető által sem nyit- ható kivitelű, szabotázsvédett – burkolata minimum 1 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdsá- gú anyagból – készüljön,
· az élesítés legalább ún. kulcsos kapcsolóval történjék, a kapcsoló háza minimum 1,5 mm vastag lágyacél vagy ezzel egyenértékű mechanikai szilárdságú anyag legyen, és eltávolítása, illetve megbontása esetén a jel- zésvonalon adjon riasztást,
AHE-43130/2
· az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,
· élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak vala- mennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló- berendezést felügyelnie kell, és a jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,
· a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell,
· a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felüle- tektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy csak segédeszközzel lehessen őket elérni,
· a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok meg- szűnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie; a rendszer a bekapcsolást követően ismételten kap- csoljon éles állapotba,
· a kültéri hangjelzőnek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vastag lágyacél burkolata legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen; a hangereje 1 m-es távolságban haladja meg a 100 deci- belt, váltakozó kéthangú jelzéssel,
· az energiaellátást két, egymástól független, kölcsön- hatásmentes energiaforrás – elektromos hálózat és akkumulátor – biztosítsa; elemes táplálás esetén – egy elemkészlettel – a rendszer minimum 3 hónapig legyen üzemképes,
· az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara ese- tén biztosítsa automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üzemeltetését, 24 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus vég- rehajtását,
· akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töl- tésről gondoskodni kell,
· a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.
· átjelzés a távfelügyeleti rendszerekben a riasztási jel, szabotázsvédelemmel ellátva.
Üvegbiztosítás
Különös biztosítási feltételek
A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezé- seket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút 48-52. – (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között az Általános biztosítási feltételek és a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött bizto- sítási szerződésekre alkalmazni kell.
A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítá- si feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
1. Biztosítási események
1.1. Az Általános biztosítási feltételeknek a biztosítási esemény fogalmát meghatározó 1.1.2. a.) pontja azzal egészül ki, hogy a biztosítási fedezet a biztosított vagyon- tárgyaknak az üvegtörésből eredő károsodására terjed ki.
AHE-43130/2
1.2. A biztosító megtéríti a biztosított részére azokat a károkat, amelyek a biztosított irodahelységeinek, keres- kedelmi egységeinek, ipartelepeinek, műhelyeinek vagy más, a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, köt- vény) meghatározott telephelyeinek beépített üvegezésé- ben törés vagy repedés következtében álltak elő.
2. A jelen különös biztosítási feltételek alapján az üvegbizto- sítás kiterjed:
a) a biztosított kereskedelmi egységek, bemutatótermek belső üvegezésére (üveg/tükör pult, vitrin, kirakat- szekrény), valamint
b) az üveg/tükör cégtáblákra is.
3. A biztosítás nem fedezi az üvegtörés- vagy repedéskárt, ha az a biztosított ajánlatának megtételekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben következett be.
4. A jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosítási szerződés nem terjed ki:
· a felek eltérő megállapodásának hiányában az épület- szerkezeti üvegezésekre (üvegtégla, üvegpadló stb.), copolit üvegre,
· nem üveg alapú fényáteresztő, polimeres, polikarbonát épületszerkezeti elemekre,
· az üveg dísztárgyakra és a csillárokra,
· a melegágyak és üvegházak üvegezéseire,
· az üvegtetőkre,
· neoncsövekre,
· taposóüvegekre,
· ólom-, ón-és rézfoglalatokra, illetve az azokban elhe- lyezett különleges üvegekre.
5. A biztosítás díjalapja a biztosított által a szerződésben (ajánlaton, adatközlőn) a biztosítási időszakra meghatá- rozott biztosítási összeg. A díjalap és a díjtétel szorzata adja az éves biztosítási díjat.
Elektronikus berendezések biztosítása
Különös biztosítási feltételek
A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezé- sek tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút 48-52. – (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között az Általános biztosítási feltételek és a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött bizto- sítási szerződésekre alkalmazni kell.
A Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításához (a továbbiakban: alapvagyon biztosítás) kiegészítő biztosí- tásként köthető Elektronikus berendezések biztosításá- ra vonatkozóan az különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltéte- lek, míg a különös biztosítási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltéte- lekben nem szabályozott kérdésekben a polgári tör- vénykönyv rendelkezései az irányadók.
1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége
1.1. A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi időpont, mint az alap vagyonbiztosítás kockázat- viselésének kezdete.
1.2. Ha az alap vagyonbiztosítás határozott időtartamú, akkor a jelen kiegészítő biztosítás is csak határozott idő- tartamú lehet.
1.3. Határozatlan időtartamú biztosítási szerződés ese- tén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló napja megegyezik az alap vagyonbiztosítás évfordulójá- nak napjával.
1.4. Ha a jelen különös biztosítási feltételek szerint létre- jött biztosítás hatálya alatt az alap-vagyonbiztosítási szerződés megszűnik, akkor az alap-vagyonbiztosítás megszűnésével egyidejűleg az elektronikus berendezések biztosítása is megszűnik.
1.5. A határozatlan időre kötött Elektronikus berendezé- sek biztosítása külön is felmondható az Általános bizto- sítási feltételek 12.2. pontja szerint.
2. A biztosítási esemény
Az Általános biztosítási feltételeknek a biztosítási ese- mény fogalmát meghatározó 1.1.2. a) pontja kiegészül azzal, hogy a biztosítási fedezet a biztosított vagyontár- gyaknak:
a) az elektromos energia közvetlen károsító hatása, úgy- mint rövidzárlat, átütés, átívelés (abban az esetben is, ha ezek oka szigetelési hiba vagy túlfeszültség);
b) leesés, lökés, ütközés,
c) idegen tárgyak általi bármilyen akadályoztatás
miatt bekövetkező közvetlen fizikai károsodására terjed ki.
3. A biztosítható vagyontárgyak
3.1. A biztosító kockázatviselése a jelen különös biztosítási feltételek alapján kiterjed a fedezetbe vont, üzembe helye- zett, működőképes állapotú elektronikus berendezésekre, függetlenül attól, hogy ezek éppen működnek-e, vagy nem.
3.2. A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosít- ható vagyontárgyak az alább felsorolt vagyoncsoportokba tartozó elektronikus berendezések és a rendeltetésszerű működésükhöz szükséges beépített alkatrészeik:
a) irodai és irodatechnikai berendezések (pl. elektroni- kus írógépek, asztali számológépek, fénymásolók, írásvetítők, projektorok, mikrohullámú sütő, grillsütő, kávéfőző stb.);
b) távközlési berendezések (pl. telefonok a mobiltelefo- nok kivételével, telefonalközpontok, telefaxok, üzenet- rögzítők, fixen telepített rádiótelefonok);
c) híradástechnikai, szórakoztatóelektronikai berende- zések (pl. televízió- és rádiókészülékek, tunerek, erősí- tők, equalizerek, magnetofonok (deckek), lemezjátszó, CD-játszók, hangsugárzók, videorecorderek és -leját- szók, műholdvevők beltéri egységei);
d) elektronikus adatfeldolgozó berendezések (pl. számító- gépek és adatfeldolgozó rendszerek az ezekhez tartozó perifériaegységekkel – a hordozható számítógépek kivételével –, pénztárgépek, banki kártyaleolvasók);
e) szünetmentes áramforrások.
AHE-43130/2
3.3. A jelen különös biztosítási feltételek alapján nem biz- tosított vagyontárgyak az alábbiak:
a) áruk, készletek,
b) szórakoztató ipar elektronikus eszközei (pl. hangsze- rek, erősítők, diszkók felszerelései).
4. Kizárások, szolgáltatáskorlátozások
4.1. Az Általános biztosítási feltételek 4.1. és 4.2. pontján túlmenően a biztosítási fedezet nem terjed ki:
a) azokra a biztosított vagyontárgyakhoz tartozó alkatré- szekre, szerszámokra és anyagokra, amelyek igénybe- vételüknek megfelelően ismételt vagy időszakos cseré- re szorulnak speciális funkciójuk vagy összetételük folytán, különös tekintettel a következőkre:
· Segédanyagok és fogyóeszközök, továbbá munkaköze- gek (pl. előhívó folyadék, reagens, katalizátor, hűtő- anyag, kenőanyag, tűzoltó közeg, kazettába való sza- lag, film, festékkazetta, kép- és hanghordozók a rajtuk tárolt információkkal, filmfólia kombinációk, különle- gesen előkészített papír, karakterformátumhordozó, raszteres képernyő, pipetta),
· Egyéb alkatrészek, amelyek a biztosított vagyon- tárgy üzemi élettartama során gyakran cserélendők (pl. biztosíték, mintázó- és papírtovábbító henger, fényforrás, eldobható elem, szűrő).
b) a számítógépbe fixen, illetőleg nem fixen beépített adathordozókra, a rajtuk levő adatállományra, progra- mokra,
c) pénz-, jegykiadó automatákra, játékgépekre, nyerőgé- pekre,
d) a biztosított vagyontárgy részét képező elektronikai alkatrészek belső hatásra bekövetkező káraira. A jelen kizárás nem vonatkozik a cserélhető alkatrészek/ modulok biztosítási eseményből bekövetkező vagyon- káraira.
5. A biztosítási összeg
Az elektronikus berendezések biztosítási összegét a biz- tosított/ szerződő határozza meg, és a biztosítási szerző- dés (ajánlat, adatközlő) tartalmazza. A biztosítható vagyontárgyak között felsorolt elektronikus berendezések
– eltérően az általános biztosítási feltételek 3.3.2. pontjá- ban szabályozottaktól – műszaki avult értéken biztosít- hatók.
6. A biztosító szolgáltatása
Az Általános biztosítási feltételek 10. pontjában leírtaktól eltérően a jelen különös feltételek szempontjából az alábbi előírások irányadók.
AHE-43130/2
6.1. A biztosított vagyontárgyak kárainak térítése az alábbi értéken történik:
6.1.1. Teljes kár esetén a biztosító a vagyontárgy a káridő- ponti műszaki avult értékét téríti meg.
6.1.2. Részleges kár esetén a biztosító a helyreállítási költ- séget – az új anyagok beépítéséből származó értéknöve- kedés levonásával – a vagyontárgy káridőponti műszaki avult értékéig téríti meg.
6.2. A jelen különös biztosítási feltételek értelmében az elektronikus adatfeldolgozó eszközök térítése során a fedezet terhére nem térül meg az elektronikus adat biz- tosított számára képviselt értéke, még akkor sem ha az érintett adatokat nem lehet újra összegyűjteni vagy újrelőállítani.
6.3. A biztosító az elektronikus berendezések alkatrészei- ben, illetőleg tartozékaiban keletkezett károkat csak akkor téríti meg, ha azok a berendezésben keletkezett biztosítási eseménynek minősülő, a biztosító szolgálta- tási kötelezettségét eredményező kárral vannak okozati összefüggésben. A közbenső képhordozókban (pl. a fény- másoló, lézernyomtató stb. szeléndobja), illetve csövek- ben (pl. képcső, nagyfrekvenciás adócső, röntgencső, lézercső) keletkezett kár esetén a kártérítés az alábbiak szerint csökkentett mértékű:
· Közbenső képhordozók esetén a káreseményt megelő- ző használati időtartamra vonatkozó értékcsökkenés- nek megfelelően (a csökkentő tényező a használati időtartam és a – gyártó ajánlása szerinti – szokásos üzemi élettartam hányadosa).
· Csövek (pl. képcső, nagyfrekvenciás adócső, röntgen- cső, lézercső) esetén a káridőponti műszaki avult érték az újrabeszerzési ár beszerzés időpontjától szá- mított havi 2%-ával csökkentett érték, de maximum a műszaki avultság 30 %-os szintjéig.
7. A biztosított/szerződő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségei
7.1. A jelen pontra vonatkozóan az Általános biztosítási feltételek 7. pontjában írtak az irányadók az alábbi kiegé- szítésekkel:
A biztosított a kármegelőzés érdekében köteles betartani a biztosított vagyontárgyak gyártójának utasításait és ajánlásait különösen az alábbiakra vonatkozóan, de nem ezekre korlátozva:
· építés és szerelés (különös tekintettel a tápegységre, a potenciálkiegyenlítő tesztelésre és a légkondicionálás- ra);
· általános üzemeltetés, szervizelés, karbantartás.
Az üzemszünet alatti költségek biztosítása
Különös biztosítási feltételek
A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezé- sek tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút 48-52. – (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között az Általános biztosítási feltételek és a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződé- sekre alkalmazni kell.
A Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításához (a továbbiakban: alapvagyon biztosítás) kiegészítő biztosí- tásként köthető Üzemszünet alatti költségek biztosításá- ra vonatkozóan az különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosí- tási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem sza- bályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv rendelke- zései az irányadók.
1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége
1.1. A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi időpont, mint az alap vagyonbiztosítás kockázat- viselésének kezdete.
1.2. Ha az alap vagyonbiztosítás határozott időtartamú, akkor a jelen kiegészítő biztosítás is csak határozott idő- tartamú lehet.
1.3. Határozatlan időtartamú biztosítási szerződés ese- tén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló napja megegyezik az alap vagyonbiztosítás évfordulójá- nak napjával.
AHE-43130/2
1.4. A biztosító a szerződésben (ajánlaton/adatközlőn) megjelölt kockázatviselési helyen a szerződés hatálya alatt bekövetkezett üzemszünet alatti költségekre a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározottak sze- rint nyújt fedezetet.
1.5. A biztosítási fedezet a biztosított gazdálkodó szerve- zet egészére, valamennyi tevékenységére kiterjed, de a felek megállapodhatnak a biztosított pénzügyileg önálló elszámolási egységeire vonatkozó fedezetben is, az alap vagyonbiztosításhoz igazodva.
1.6. Ha a jelen különös biztosítási feltételek szerint létre- jött biztosítás hatálya alatt az alap-vagyonbiztosítási szerződés megszűnik, akkor az alap-vagyonbiztosítás megszűnésével egyidejűleg az üzemszünet alatti költsé- gek biztosítása is megszűnik.
1.7. A határozatlan időre kötött üzemszünet alatti költsé- gek biztosítása külön is felmondható azÁltalános biztosí- tási feltételek 12.2. pontja szerint.
2. Biztosítási esemény
2.1. Az Általános biztosítási feltételeknek a biztosítási esemény fogalmát meghatározó 1.1.2. c) pontja kiegészül azzal, hogy a jelen különös biztosítási feltételek szem- pontjából biztosítási eseménynek minősül
· a tűzkár,
· a robbanás- és összeroppanáskár,
· a hőtechnikai berendezésekben keletkezett tűzkár,
· az elektromos áram zárlati hőhatása elektromos gépekben,
· a villámcsapáskár,
· a vízvezetéktörésből eredő vízkár,
· a viharkár,
· a árvíz, belvíz és felhőszakadás által okozott vízkár,
· a jégverés- és hónyomáskár,
· az idegen tárgyak rádőléséből eredő kár,
· a technológiai csővezeték töréséből eredő kár,
· a tűzivízvezeték és tűzoltó berendezés töréséből eredő kár,
· a légi járművek és ismeretlen földi járművek által oko- zott kár, mint
az alap vagyonbiztosítási esemény megvalósulása miatt fellépő üzemszünet alatti biztosított költségek felmerülé- se, feltéve, hogy az alap vagyonbiztosítás kiterjed a dologi kárra, és a biztosító a vagyonbiztosítási esemény miatt szolgáltatás teljesítésére köteles.
A fenti vagyonbiztosítási események meghatározását az alap vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei tar- talmazzák.
2.3. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából üzemszünet alatti költségeken azok a 3. pontban megha- tározott költségek értendők, amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat.
2.4. Az üzemszünet tartama alatt bekövetkező újabb vagyonbiztosítási esemény miatt bekövetkező üzemszü- net új, önálló biztosítási eseménynek minősül.
3. A biztosított költségek
Az üzemszünet alatti költségek biztosítása az alábbiakra vonatkozik:
a) alkalmazotti bér, beleértve az éjszakára vagy munka- szüneti napra soron kívül elrendelt munkavégzés munkabérköltségeit;
b) fuvardíjak, ha azok az üzemszünet csökkentése érde- kében merültek fel, vagy amelyek a biztosított szerző- déses kötelezettsége alapján fizetendők;
c) a tevékenység folytatása céljából ideiglenesen bérelt ingatlan vagy egyéb tárgyi eszköz bérleti díja;
d) a biztosítási esemény bekövetkezte előtt, a biztosított tevékenység folytatása céljából megkötött hitel-vagy lízingszerződés időarányos hitelkamatai, ügyleti kamatai;
e) könyvvizsgálói költségek, melyek az üzemszünet alatti költségek tételes megállapítása érdekében, külső szol- gáltatás igénybevétele keretében merülnek fel;
4. Nem biztosított költségek
A jelen biztosítás nem fedezi az alábbiakat:
a) büntető jellegű költségek, így különösen: kötbér, bír- ság, perköltség, késedelmi kamat
b) bármilyen fajtájú adó és illeték;
c) forgalomtól függő biztosítási díjak, licencdíjak, feltalá- lói díjak;
d) egyéb, a termeléssel és/vagy kereskedelemmel össze nem függő bevételek és költségek, pénzügyi bevételek és ráfordítások, rendkívüli bevételek és ráfordítások, különös tekintettel a tőke-, spekulációs és ingatlan- ügyletekből származó nyereségekre és költségekre.
5. Kizárások, szolgáltatáskorlátozások
AHE-43130/2
5.1. A biztosító nem téríti meg a bevétel- és nyereségki- esést, továbbá azokat a költségeket, amelyek:
a) nem az alap vagyonbiztosítási szerződésben megha-
tározott biztosítási események bekövetkezése miatt merültek fel;
b) az alapul szolgáló vagyonbiztosítási fedezet nem vonatkozik a károsodott vagyontárgy(akra);
c) a nem károsodott készletek romlása miatti vesztesé- gek költségei;
d) hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállítási tila- lom, üzemkorlátozás következményei;
e) a károsodott vagyontárgyak helyreállításának, után- pótlásának késedelmessége, a helyreállításhoz, beszerzéshez szükséges pénzeszközök hiánya miatt keletkeztek;
f) a biztosított mulasztása, késedelme miatt merültek fel;
g) pénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver megsemmisülése, eltulajdonítása, elveszése, hiánya vagy megrongálódása miatt keletkeztek;
h) szerződésből adódó olyan kötelezettségek miatt álltak elő, mint a gyártási, szállítási határidő késedelme, valamilyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési, kártalanítási és egyéb kötelezettségek;
i) kedvezmények, támogatások elvesztéséből adódtak;
j) a maximális kártalanítási időszakot követően merül- nek fel, illetve erre az időszakra vonatkoznak.
k) az önrészesedési időszak alatt keletkeztek.
l) mezőgazdasági üzemek működési zavarából erednek.
5.2. A jelen biztosítás nem fedezi az alábbiakat:
a) büntető jellegű költségek, így különösen: kötbér, bír- ság, perköltség, késedelmi kamat;
b) bármilyen fajtájú adó és illeték;
c) forgalomtól függő biztosítási díjak, licencdíjak, feltalá- lói díjak;
d) egyéb, a termeléssel és/vagy kereskedelemmel össze nem függő bevételek és költségek, pénzügyi bevételek és ráfordítások, rendkívüli bevételek és ráfordítások, különös tekintettel a tőke-, spekulációs és ingatlan- ügyletekből származó nyereségekre és költségekre.
6. A biztosítási összeg és önrészesedés
6.1. A biztosítási összeg a biztosított tevékenység éves bruttó forgalma háromszázhatvanötöd részének és a maximális kártalanítási időszak napjainak a szorzata.
6.2. Önrészesedés
6.2.1. Ha a felek másként nem állapodnak meg, az önré- szesedés a kártalanítási időszakon belül naptári napok- ban meghatározott azon időtartam, mely alatt a költsé- geket a biztosított maga viseli, azaz a biztosító szolgálta- tási kötelezettsége csak az önrészesedési időtartamot meghaladó üzemszünet esetén áll fenn, de a biztosító ez esetben sem tartozik kártalanítási kötelezettséggel az önrészesedési időszak alatt felmerült költségekért.
6.2.2. Az önrészesedési időszak kezdete megegyezik a tényleges kártalanítási időszak kezdetével. Az önrészese- dési időszakot a szerződés tartalmazza.
6.2.3. A biztosító a levonandó önrészesedés összegét úgy határozza meg, hogy az éves bruttó forgalom egy napra eső összegét megszorozza az önrészesedési időszak nap- jainak számával.
7. A biztosítási díj
A biztosítási díj megállapításának alapját a 7. pont sze- rinti biztosítási összeg képezi. A kockázati viszonyok, a biztosítási összeg megváltozása díjmódosulást von maga után.
8. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége
Az általános biztosítási feltételek 6. pontjában meghatáro- zottakon túlmenően a biztosított /szerződő változás beje- lentési kötelezettsége alá tartozik: a műszakszám változása.
9. A biztosított kármegelőzési, kárenyhí- tési kötelezettsége
9.1. A biztosított köteles minden tőle elvárható intézke- dést megtenni az üzemszünet megelőzése érdekében.
9.2. A biztosított köteles üzleti könyveit, mérlegeit, egyéb üzleti dokumentumait három évig megőrizni, és olyan helyen és módon tárolni, hogy azok egy esetleges kár ese- tén ne semmisüljenek meg.
9.3. A biztosított köteles az üzemszüneti költségeket a tőle elvárható minden lehetséges módon csökkenteni, és gondoskodnia kell róla, hogy tevékenység a lehető legrö- videbb időn belül újrainduljon.
9.4. Az üzemszüneti tartam rövidítésével összefüggés- ben felmerülő kárenyhítési költség akkor is a biztosítót terheli, ha az nem vezetett eredményre, feltéve, ha az intézkedésről a biztosítót előzetesen írásban értesítet- ték, és a biztosító ahhoz hozzájárult. Ezek között azon- ban nem számolható el olyan költség, amely a károso- dott vagyontárgyak, illetve a kár helyreállítási költsége- ként merül fel.
9.5. A biztosított köteles a költségek csökkentése érdeké- ben együttműködni a biztosítóval, a biztosító pedig jogo- sult ellenőrizni az intézkedések végrehajtását.
10. A biztosító mentesülése
10.1. Amilyen mértékben mentesül a biztosító az alapul szolgáló vagyonbiztosítási kár megfizetése alól, ugyan- olyan mértékben mentesül a jelen különös feltételek alapján fennálló fizetési kötelezettsége alól is.
10.2. Mentesül továbbá a biztosító a kártérítési kötele- zettsége alól, ha a biztosított megsérti a 9. pontban írt kötelezettségét, és emiatt lényeges körülmények kiderít- hetetlenekké válnak.
10.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosí- tott a 9. fejezetben meghatározott kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmé- nyek kideríthetetlenekké válnak.
10.4. Ha a biztosított elmulasztja az idejében való helyre- állítással kapcsolatos intézkedést, a biztosító mentesül a mulasztásból eredő többletkár megtérítése alól.
11. A felek kötelezettségei a káresemény bekövetkezésekor, a kárbejelentés, a kárigény-érvényesítés szabályai, a kárté- rítési összeg esedékessége
11.1. A felek a biztosítási esemény bekövetkezésekor az általános biztosítási feltételek 9. pontjában foglaltak sze- rint kötelesek eljárni.
11.2. A biztosított köteles a vagyoni kár bejelentésével egy időben, de legkésőbb a vagyoni kár felmérésének megkez- désekor a biztosítóval írásban közölni, hogy a jelen különös feltételek alapján is igényt tart a biztosító szolgáltatására.
11.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
· az üzemszünet alatti költségek becsült vagy várható elemeit és összegét,
· a megtett és tervezett intézkedéseket, azok célját.
11.4. A biztosított köteles a biztosító részére átadni az összes olyan számlakönyvet és egyéb üzleti könyvet, kifi- zetési számlát, mérlegkimutatást és egyéb dokumentu- mot, bizonyítékot, információt és minden olyan adatot, amelyek a kárigény elbírálásához, a veszteség mértéké- nek megállapításához szükségesek.
11.5. Az adatszolgáltatások költségei a biztosítottat terhelik.
AHE-43130/2
12. A biztosító szolgáltatása
12.1. A költségeket akkor téríti meg a biztosító, ha ezek a ráfordítások gazdaságilag megalapozottak.
12.2. Az alkalmazotti bér címén megállapításra kerülő kártérítési összeg kiszámításának alapja a bérköltség, a személyi jellegű kifizetések, valamint a bérjárulékok számfejtésére szolgáló bizonylat, illetve a járulék tényle- gesen teljesített befizetését igazoló bizonylat. A biztosító csak a biztosítottnak már a biztosítási esemény bekövet- kezte előtt alkalmazásban lévő munkavállalói részére kifizetett munkabért téríti meg.
2.3. A befizetendő ügyleti kamatok kártérítési összegének megállapítási alapja a hitelező igazolása, amely tartalmazza a hitelösszeget és az üzemszüneti időszakra eső kamatot.
12.4. A jogszabályokon, valamint a fel nem mondható szer- ződéseken nyugvó fizetési kötelezettségek megtérítésének alapja a kifizetési és befizetési bizonylatok bemutatása.
AHE-43130/2
12.5. A biztosítás alapján nyújtott kártérítés révén a biz- tosított nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mint akkor, ha a kár be sem következett volna.
13. Fogalom meghatározások
A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában
13.1. Maximális kártalanítási időszak: az üzemszünet-biz- tosítási szerződésben meghatározott azon időtartam, amely az alap-vagyonbiztosítási káresemény bekövet- keztének időpontjával kezdődik, és a maximális kárta- lanítási időszak tartamának elteltével ér véget. A maxi- mális kártalanítási időszak vége az üzemszünet alatti költségek biztosítása hatályának a megszűnését követő időpontra is eshet.
13.2. Tényleges kártalanítási időszak: az üzemszünet tényleges időtartama. Az alap-vagyonbiztosítási káresemény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, és az üzemszünet megszűnésének napjával, de legkésőbb a maximális kártalanítási időszak végével szűnik meg.
Géptörés-biztosítás
Különös biztosítási feltételek
A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezé- sek tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút 48-52. – (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között az Általános biztosítási feltételek és a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött bizto- sítási szerződésekre alkalmazni kell.
A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosí- tási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltéte- lekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kér- désekben a polgári törvénykönyv rendelkezései az irány- adók.
1. A biztosítási szerződés területi hatálya
A jelen pontra vonatkozóan az Általános biztosítási felté- telek 1. pontjának rendelkezései az irányadók az alábbi kiegészítéssel:
A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben meghatá- rozott kockázatviselési helyeken / telephelyeken lévő vagyontárgyakban bekövetkező biztosítási eseményekre vonatkozik. Ez alól kivételt képeznek a munkagépek a munkavégzés idejére, amikor a biztosítási védelem a szer- ződő / biztosított saját és bérelt területeire is kiterjed.
2. A biztosítási esemény
2.1. Az Általános biztosítási feltételeknek a biztosítási esemény fogalmát meghatározó 1.1.2. a) pontja kiegé- szül azzal, hogy a biztosítási fedezet a biztosított vagyon- tárgyaknak géptörésből eredő károsodására terjed ki.
AHE-43130/2
2.2. A jelen különös biztosítási feltételek szerint géptörés- nek minősül biztosított vagyontárgyaknak balesetszerű- en – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, belső és/vagy külső erőhatás miatti, illetve elektronikus egysé- gek kizárólag külső erőhatás miatt –a 2.5. pontban felso- rolt okokból bekövetkezett olyan törése, repedése, amely a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes műkö- désképtelenségét okozza.
2.3. A jelen különös biztosítási feltételek szerint a törésen és repedésen kívül az alábbi maradandó alakváltozással
(deformálódással) járó mechanikai károsodások is gép- törésnek minősülnek: megnyúlás, szakadás, összenyo- módás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el) csavarodás.
2.4. A biztosítási fedezet pótdíj ellenében kiterjed a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berendezések- ben túlhevülés miatt bekövetkezett károkra is.
2.5. A jelen különös biztosítási feltételek szerinti a 2.2. pont szerinti géptörés csak abban az esetben minősül biz- tosítási eseménynek, ha a kár oka
a) anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési hiba,
b) rossz elhelyezés, telepítés,
c) kazánvízhiány miatti törés, repedés, deformálódás,
d) túlhevülés (kivéve a hőnek, lángnak rendeltetésszerű- en kitett berendezéseket),
e) a centrifugális erő hatása miatti széthullás,
f) az elektromos energia közvetlen hatása, úgymint rövidzárlat, átütés, átívelés (abban az esetben is, ha ezek szigetelési hiba vagy túlfeszültség miatt követ- keztek be),
g) a mérő-, szabályozó-, vezérlő- és biztonsági berende- zések meghibásodása,
h) leesés, lökés, ütközés,
i) idegen tárgyak általi bármilyen akadályoztatás.
3. A biztosítható vagyontárgyak és költségek
3.1. A biztosítható vagyontárgyak
3.1.1. A biztosított saját tulajdonát képező, nyilvántartá- saiban kimutatott tárgyi eszközei közül az
a) erőgépek,
b) a biztosított termelési tevékenységéhez kapcsolódó technológiai gépek, berendezések,
c) telephelyen belül használt szállítóeszközök,
d) forgalmi rendszám nélküli járművek,
e) munkagépként működő, forgalmi rendszámmal ellá- tott járművek,
f) mezőgazdasági vontatók és önjáró vagy vontatott munkagépek,
g) különleges felépítményű gépjárművek.
A felsorolt vagyontárgyak közül kizárólag a szerződő által egyedi azonosításra alkalmas módon vagy vagyoncso- portonként meghatározott, a biztosítási szerződésben
egyedileg, vagy vagyoncsoportonként biztosítási összeg- gel megjelölt vagyontárgyak biztosítottak.
Jelen feltétel alkalmazásában munkagép minden olyan eszköz, amely a kapott mechanikai energiát munkavég- zésre hasznosítja, és nem minősül szállító vagy vontató járműnek.
A géptörés-biztosítási fedezet a forgalmi rendszámos munkagépek esetében kizárólag csak a munkagépként működő járműben – a járművel való munkavégzés köz- ben, továbbá e járműnek a munkavégzésre való előkészí- tése során – keletkezett töréskárra terjed ki.
3.1.2. Az idegen tulajdont képező bérelt, kölcsönvett, lízingelt, kipróbálásra, tesztelésre átvett, a 3.1. pont sze- rinti vagyontárgyak.
3.1.3. A biztosító kockázatviselése kiterjed:
a) üzembe helyezett vagyontárgyakra, függetlenül attól, hogy azok működnek, vagy nem működnek,
b) telephelyen belül történő mozgatás alatt levő vagyon- tárgyakra,
c) tisztítás, javítás, karbantartás, átvizsgálás, áthelyezés miatt leállított vagy szétszerelt állapotban, szerelés alatt levő gépekre.
3.2. Nem biztosítható vagyontárgyak:
a) számítógépek és elektronikus berendezések,
b) az építési vagy szerelési tevékenység tárgyát képező vagyontárgyak,
c) közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelke- ző személy- és tehergépkocsi,
d) kötött pályás járművek,
e) vízi járművek és légi járművek,
f) bányagépek, építőipari gépek,
g) műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a terme- lésből (üzemeltetésből) kivont gépek,
h) szerszámok (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényezőszer- számok), gyártóeszközök, öntőformák, öntőminták és öntőüstök.
3.3. Biztosítható költségek
A biztosított/szerződő a szerződésben biztosítási össze- get határozhat meg a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyak géptörés káraival összefüggés- ben indokoltan és igazoltan felmerülő alábbi költségek fedezetére:
a) mentési, oltási költségek,
AHE-43130/2
b) bontási, maradványeltávolítási költségek, a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsemmisítési költségeinek kivételével,
c) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizs- gálati, valamint ténymegállapítási költségek,
d) szakértői költségek, amennyiben a szakértő megbízá- sához a biztosító előzetesen, írásban hozzájárult,
e) a helyreállítás alatt a termelés továbbfolytatásához szükséges ideiglenes cső- és kábelvezeték-rendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségei,
f) a mentés, bontás, maradványeltávolítás során a köz- művekben, közüzemi berendezésekben, közutakban keletkező károk helyreállítási költségei, ha ezek a jog- szabálynál fogva a biztosítottat terhelik.
Fenti költségek kizárólag akkor biztosítottak, ha a bizto- sítási szerződésben a költségekre biztosítási összeg került meghatározásra.
4. A biztosítási összeg
4.1. Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor határozható meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyoncsoport biztosítva van.
Ha a biztosított egy vagyoncsoporton belül eltérő értéke- lési módokat alkalmaz, az érintett vagyoncsoportot vagyontárgyanként tételesen részleteznie kell, azonosít- ható módon feltüntetve az egyes vagyontárgyak biztosí- tási összegét és a vagyontárgyak értékelésének módját.
4.2. Egyedi azonosításra alkalmas módon, külön biztosí- tási összeggel megjelölt gépek biztosítása esetén a bizto- sítási összegeket gépenként tételesen fel kell sorolni, fel- tüntetve a vagyontárgyak értékelésének módját.
4.3. A szerződőnek a költségekre vonatkozó biztosítási összeget egy összegben kell megadnia a biztosítónak.
5. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk
5.1. Az Általános biztosítási feltételek kizárásaiban foglalta- kon túl nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka:
a) tűz, robbanás és összeroppanás, villámcsapás, vízve- zetéktörésből eredő vízkár, technológiai csővezetékek törése, vihar, árvíz, belvíz, felhőszakadás, földmozgás (földcsuszamlás, föld- és kőomlás, ismeretlen üregek beomlása), jégverés és hónyomás, földrengés
A robbanás fogalmába nem tartozik bele – így nem minősül kizárásnak – a turbinák, kompresszorok, motorhengerek, hidraulikus hengerek, lendkerekek, centrifugák, transzformátorok, kapcsolók és áramel- osztók törése.
b) légi járművek rázuhanása és ismeretlen földi jármű- vek által okozott rongálási károk, továbbá
c) épületek összeomlása, megsüllyedése, megdőlése, valamint a fenti eseményeket követő romeltakarítás, lebontás és szétszerelés,
d) lopás, betöréses lopás és rablás, eltűnés eredményez- te hiány.
e) hibás munkavégzés, a gépet üzemeltető dolgozó figyelmetlensége, szakmai tévedése, a vonatkozó elő- írások be nem tartása,
f) vízkőlerakódás, szennyeződés, légköri jelenségek által előidézett korrózió vagy kopás, festett vagy csiszolt felületek karcolódása,
g) fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagosodás, illetve a hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba. Nem minősül kizárásnak, ha az itt felsoroltak géptörés-biz- tosítási eseményt idéznek elő a biztosított vagyon- tárgy más, jelen biztosítás alá vont részeiben.
h) hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berende- zésekben túlhevülés (pótdíj ellenében fedezetbe vonható).
5.2. Az Általános biztosítási feltételek kizárásaiban foglalta- kon túl a biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek
a) a gép próbaüzeme, vagy telephelyen kívüli szállítása során keletkeztek.
b) szerszámokban (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényező- szerszámokban), gyártóeszközökben, öntőformákban, öntőmintákban és öntőüstökben, továbbá az alapgép- re fel nem szerelt alkatrészekben és tartozékokban keletkeztek,
c) a sűrűn cserélendő alkatrészekben, porlasztófúvókák- ban, sajtolóformákban (formázófelületekben), védő- rácsokban, hő- és tűzálló falazatokban, burkolatok- ban, fogaskerekekben, meghajtó szíjakban, meghajtó- láncokban, szállítószalagok hevederében és gördülő elemeiben, gumiabroncsokban, összekötő kábelekben és a nem fémből készült alkatrészekben, tömlőkben, tömítésekben, szűrőkben, szitákban és csomagoló- anyagokban keletkeztek, amennyiben a kár csak ezek- re a részekre korlátozódik. Nem vonatkozik e kizárás arra az esetre, ha a biztosított gép vagy berendezés egyéb részei is ugyanazon biztosítási esemény kap- csán károsodnak.
AHE-43130/2
d) a biztosított vagyontárgy károsodása nélkül, kizárólag a biztosított vagyontárgynak a védelmi rendszerele- meiben, biztonsági berendezésében, a rendszerelem / biztonsági berendezés műszaki feladatainak rendelte- tésszerű teljesítésével összefüggésben keletkeztek, és csak arra korlátozódtak,
e) törés és repedés nélküli meghibásodás, működési zavar, működésképtelenség formájában álltak elő,
f) számítógépes vagy egyéb nyilvántartásokban tárolt adatállományban, információkban keletkeztek,
g) a biztosított vagyontárgyakból (azok tárolóedényeiből, tartályaiból, csővezeték-hálózataiból, szerelvényeiből, a konténerekből, kohókból, kemencékből, üstökből) kiömlő, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszteségeként keletkeztek.
Jelen különös biztosítási feltételek alapján sem térülnek meg azon töréskárok, amelyek a munkagépként használ- ható, forgalmi rendszámmal ellátott gépjárművek közúti forgalomban való részvétele során keletkeztek.
6. A biztosított/szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége
6.1. Az Általános biztosítási feltételek 6.2.2. pontjában írtak az alábbi kiegészítésekkel alkalmazhatóak:
A jelen különös biztosítási feltételek szerint a változás bejelentési kötelezettség alá tartozik továbbá
a) a vagyontárgyak telephelyek közötti átcsoportosítása,
b) a kockázatviselés helyén új tevékenység, új technoló- gia beindítása és új anyagok alkalmazása.
7. A biztosító szolgáltatása
7.1. A biztosító – az 5. pontban felsorolt kizárások figye- lembevételével – megtéríti a vagyontárgyakban bekövet- kezett géptörés károkat, továbbá azokat a biztosított költ- ségeket, amelyek a vagyontárgyak biztosítási káresemé- nyeivel összefüggésben merültek fel. A biztosító a bizto- sítási esemény bekövetkezése esetén a károkat a biztosí- tási tárgyidőszakra vonatkozóan, kockázatviselési helyenként (telephelyenként), a szerződésben (ajánlat, adatközlő) feltüntetett összeghatárig (biztosítási összeg), az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg.
7.2. A biztosító a helyreállítás alatt a termelés továbbfolytatásá- hoz szükséges ideiglenes cső- és kábelvezeték rendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségeit a visszatérülő anyagok visszavételezési értékének levonásával téríti meg.
Különös biztosítási feltételek
A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezé- sek tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút 48-52. – (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között az Általános biztosítási feltételek és a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött bizto- sítási szerződésekre alkalmazni kell.
A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosí- tási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltéte- lekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kér- désekben a polgári törvénykönyv rendelkezései az irány- adók.
1. A biztosítás tárgya, területi hatálya
A biztosítási fedezet a biztosított vagyontárgyakban (a továbbiakban: szállítmányban) a belföldi áruszállítás során bekövetkező biztosítási eseményekre és a biztosí- tott költségekre terjed ki.
1.1. A biztosítási esemény
Az Általános biztosítási feltételeknek a biztosítási ese- mény fogalmát meghatározó 1.1.2. a) pontja kiegészül azzal, hogy a biztosítási fedezet a biztosított vagyontár- gyaknak az alábbi veszélynemekből eredő károsodására terjed ki:
a) szállítóeszközt ért közlekedési baleset;
b) hidak vagy más építmények beomlása, kivéve ha kor- látozások be nem tartása miatti eseményeket;
c) a teljes szállítmány és a szállítóeszköz együttes eltű- nése;
d) a szállítmány be-, át- és kirakása közben történt sérü- lések, kivéve ha az anyagmozgatás nem megfelelő eszközzel történt, és a kár bekövetkezése erre vezethe- tő vissza;
e) az Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításának különös biztosítási feltételei 1.1.1.1. pontjában megha- tározottak szerinti tűz;
AHE-43130/2
f) az Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításának különös biztosítási feltételei 1.1.1.2. pontjában megha- tározottak szerinti robbanás vagy összeroppanás;
g) az Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításának
különös biztosítási feltételei 1.2.1.3. pontjában megha- tározottak szerinti vihar, kivéve a biztosított saját telephelyei közötti szállítás esetén a viharkárokat;
h) az Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításának különös biztosítási feltételei 2.1.1.1. pontjában megha- tározottak szerinti villámcsapás;
Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka villám- csapás indukciós hatása miatti túlfeszültség vagy tranzi- ens jelenségek.
a) az Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításának különös biztosítási feltételei 2.2.1.4. pontjában megha- tározottak szerinti felhőszakadás, kivéve a biztosított saját telephelyei közötti szállítás esetén a felhőszaka- dás károkat;
b) az Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításának különös biztosítási feltételei 2.2.1.4. pontjában megha- tározottak szerinti árvíz;
c) az Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításának különös biztosítási feltételei 2.2.1.5. pontjában megha- tározottak szerinti földmozgás;
d) az Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításának különös biztosítási feltételei 2.2.1.7. pontjában megha- tározottak szerinti földrengés.
1.2. A biztosított és szerződő
A belföldi szállítmánybiztosítás biztosítottja a szállít- mánybiztosítási szerződésben megnevezett tulajdonosa.
A belföldi szállítmánybiztosítást a szállítmány tulajdo- nosa és mindazok a gazdálkodó szervezetek (szállítmá- nyozó, fuvarozó) megköthetik, amelyek érdekeltek a szál- lítmány megóvásában, a vagyontárgyakat saját veszé- lyükre fuvarozzák, vagy fuvaroztatják.
1.3. A kockázatviselés tartama
1.3.1. A biztosító kockázatviselése abban az időpontban
· kezdődik, amikor a szállítmányt az áruszállítás meg- kezdése céljából a feladási helyről kiviszik (elmozdít- ják), és tart az áruszállítás egész folyamata alatt, bele- értve a szükséges fel-, le- és átrakodásokat, valamint a közbenső tárolásokat; és
· befejeződik, amikor a szállítmányt a rendeltetési helyen a címzett (átvevő) raktárában vagy tárolási helyén elhelyezik, átadják.
1.3.2. Külön megállapodás hiányában a biztosító a szükség- szerű közbenső tárolás(ok) első tizenöt (15) napjára vállalja a fedezetet.
1.3.3. A szabadon ömlesztett (rinfusa) áruk és tartályok- ban tárolt folyadékok, gáz- és gőznemű anyagok szállítá- sa esetén a biztosító kockázatviselése – eltérő megálla- podás hiányában – akkor kezdődik, amikor az árunak a szállítóeszközbe való berakodása, illetve betöltése befeje- ződött, és tart a rendeltetési helyen történő kirakodás, illetve lefejtés megkezdéséig.
2. A biztosítható vagyontárgyak (szállítmányok) és költségek
2.1. A biztosítási fedezet a szerződő által a biztosítási szerződésben – az adatközlőn –mennyiséggel és okmá- nyokkal (számla) igazolt értékkel megjelölt saját, vagy idegen tulajdonú szállítmányokra terjed ki.
2.2. A biztosítási események folytán a biztosított vagyon- tárgyakban (továbbiakban: szállítmányban) keletkezett károkkal összefüggésben indokoltan felmerülő alábbi költségek biztosíthatók:
a) a kár enyhítésével és a mentéssel kapcsolatban felme- rülő indokolt költségek,
b) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó jegy- zőkönyvezési, vizsgálati (laboratóriumi) és szakértői költségek,
c) a javítással, pótlással kapcsolatban szükségessé vált, igazolt áruszállítási többletköltségek, valamint
d) az áruszállítással összefüggő fuvardíj,
ha a szállítmányban keletkezett kárt a biztosítási feltéte- lek alapján a biztosító megtéríti, illetve a kárigényt elis- merte.
A fenti költségek kizárólag akkor biztosítottak, ha a bizto- sítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) a költ- ségekre biztosítási összeg került meghatározásra. A mentéssel kapcsolatos költségek azonban akkor is meg- térülnek, ha a mentés eredményes volt, amennyiben kár esetén a szállítmány károsodása biztosítási eseménynek minősült volna.
2.3. Nem biztosítható vagyontárgyak (továbbiakban: szállítmányok)
a) munkaeszközök,
b) műkincsek,
c) költöztetett ingóságok,
d) postai küldemények,
e) hasadó és sugárzó anyagok, készítmények,
f) értékpapír, készpénz, bankjegy, pénzérme,
g) élőállat.
3. A biztosítási összeg
3.1. A vagyontárgyak (szállítmány) biztosítási összege a szállítmány számla szerinti értéke, számla hiányában a szerződő/biztosított által az adatközlőn megjelölt
· műszaki avult érték a tárgyi eszközök esetében,
· beszerzési érték a vásárolt készletek esetében,
· a biztosított által előállított készletek esetén a biztosí- tott által történő újraelőállítás költsége
· az idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében az újra- előállítási érték.
3.2. A költségtérítésnek a szerződő/biztosított által az adat- közlőn összesítetten megjelölt biztosítási összege nem haladhatja meg a szállítmány biztosítási összegének 10 %-át.
3.3. Keret szállítmánybiztosítás esetén a biztosítási összeg a szerződő/biztosított által meghatározott, a biztosítási időszak alatt forgalmazni tervezett szállítmányok és a tervezett és biztosítani kívánt fuvardíjak éves összértéke (a továbbiakban: szállítmányforgalmi adatok).
4. A biztosítási fedezetből kizárt és a biz- tosítással nem fedezett károk
A kizárásokat az Általános biztosítási feltételek 4.1 és 4.2 pontja, a Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításának különös biztosítási feltételeiben az egyes veszélynemeknél a biztosítási fedezetből kizárt kockázatokra, károkra vonatko- zó rendelkezések, továbbá a biztosító és a szerződő közötti írásbeli megállapodások tartalmazzák.
5. A biztosítási díj
5.1. A biztosítás díjalapja a biztosított szállítmány és a költségtérítés egy útra, keretszerződés esetén a biztosítá- si időszakra vonatkozó biztosítási összege.
5.2. A biztosítási díj a biztosítási összeg és a biztosító által a vállalt kockázat mértékétől függően megállapított díjtétel szorzata kivéve, ha a felek fix (minimum) díj megfizetésében állapodnak meg.
5.3. Az Általános biztosítási feltételek 5.1.2. pontjában felso- rolt díjat befolyásoló tényezők kiegészülnek az alábbiakkal:
· szállítmány típus, árufajta, mennyiség, származás,
· csomagolás módja
· fuvareszköz fajtája,
· választott fuvarozási mód.
AHE-43130/2
Forgalom jelentés és díjelszámolás
5.4. Keretszállítmány esetén a biztosított/szerződő a biz- tosítási időszakonkénti biztosítási díj megállapításához
szükséges szállítmányforgalmi adatokat köteles a bizto- sítóval közölni. A biztosító az adatok alapján előzetes biztosítási díjat határoz meg.
5.5. A biztosított/szerződő – a biztosítási évfordulót köve- tő első hónap végéig köteles a biztosítóval közölni az előző biztosítási időszak tényleges szállítmányforgalmi adatait .A biztosító a biztosítási évfordulót követő máso- dik hónap végéig megküldi a közölt adatok alapján elké- szített díjelszámolást. A díjkülönbözetet a felek az díjel- számolás kézhezvételét követő 30 napon belül tartoznak egymással pénzügyileg elszámolni.
6. Változás bejelentési kötelezettség
6.1. A biztosított/szerződő a biztosító kockázatviselése szempontjából lényeges adatok megváltozásáról hala- déktalanul, de legkésőbb az áruszállítás megkezdéséig köteles a biztosítót írásban értesíteni. A biztosító jogosult az értesítést követően a biztosítási díjat újólag megálla- pítani.
6.2. Az Általános biztosítási feltételek 6.2.2. pontjában megjelölt lényeges adatok kiegészülnek az alábbiakkal:
· szállítmány típusa, árufajta, mennyisége, származása
· csomagolás módja,
· fuvareszköz fajtája,
· választott fuvarozási mód.
7. A biztosított kármegelőzési és káreny- hítési kötelezettsége
7.1. A biztosított köteles minden tőle elvárható intézke- dést megtenni a károk megelőzése, elhárítása és enyhíté- se érdekében, valamint ezzel összefüggésben a csomago- lásra, a rakodásra, a rakomány elhelyezésére és rögzíté- sére, a szállításra, a vagyonvédelemre vonatkozó szakmai ajánlásokat, előírásokat mindenkor betartani.
7.2. A biztosító maga vagy képviselője, megbízottja útján jogosult a kármegelőzést célzó intézkedések végrehajtá- sát ellenőrizni.
8. A biztosító mentesülése
AHE-43130/2
8.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján súlyos gondatlanságnak minősül az Általános biztosítási feltéte- lek 8.2. pontjában leírtakon túlmenően, ha a biztosított vagyontárgy (szállítmány) mozgatása nem megfelelő esz- közzel történt és a kár bekövetkezése erre vezethető vissza.
8.2. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség súlyo- san gondatlan megszegésének minősül különösen a 7.1.
pontban felsorolt tevékenységek elmulasztása vagy meg- szegése, ha az áruszállítást a biztosított/szerződő, illetve megbízottja végzi vagy felügyeli.
9. A biztosítási esemény bejelentése
9.1. Az Általános biztosítási feltételek 9.2. pontjában fel- soroltakon kívül a kárbejelentésnek a következőket is tar- talmaznia kell:
· a károsodott szállítmány megnevezését,
· a kárszemle helyét,
· a kárért felelős harmadik személy adatait.
9.2. Az Általános biztosítási feltételek 9.5. pontjában megha- tározott dokumentumokon túlmenően a kárigény érvényesí- téséhez az alábbi dokumentumok benyújtása is szükséges:
a) fedezetigazolás,
b) a fuvarlevél vagy a feladást (átadást) tanúsító egyéb okmány,
c) a szállítmányra vonatkozó árukísérő számlák,
d) az elszenvedett kár miatti veszteség összegének igazo- lására felvett szemlejegyzőkönyvek, szakértői jelenté- sek, kárszámlák, a kárral kapcsolatos költségekre vonatkozó számlák,
e) a szállítmány teljes, illetve részleges elveszése esetén a fuvarozó igazolása,
f) a szállítmány károsodása eseten a fuvarozó által a kiszolgáltatás előtt felvett jegyzőkönyv, illetve a kiszol- gáltatás utáni jegyzőkönyv abban az esetben, ha a kár a szállítmány átvételekor nem volt felismerhető,
g) a cessio (jogátruházó nyilatkozat),
h) a címzett értesítése a szállítmány megérkezéséről,
i) rablás vagy betöréses lopás következtében keletkezett károk, illetve a teljes szállítmány és a szállítóeszköz együttes eltűnése esetén a rendőrségi feljelentés másolata és a határozat,
j) a szállítóeszközt ért közlekedési balesetnél a rendőr- ségi jegyzőkönyv másolata.
10. A biztosító szolgáltatása
10.1. A biztosító a károkat az árutulajdonos biztosított részére a biztosítási szerződésben – az adatközlőn – a szál- lítmányra meghatározott, továbbá a költségtérítésre feltün- tetett biztosítási összeg erejéig – az önrész kikötése ese-
tén – az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg.
10.2. Keretbiztosítási szerződés esetén a biztosítási esemé- nyenkénti szolgáltatás felső határa a biztosítási szerződés- ben – az adatközlőn –a fuvareszközre meghatározott limit.
10.3. A vagyontárgy (szállítmány) teljes kára (totálkár) esetén a biztosító a vagyontárgynak a 3.1. pontban meg- határozott – értékét téríti meg.
10.4. A biztosító az eltulajdonított, illetve elveszett vagyontárgyaknak a 3.1. pontban meghatározott értékét téríti meg.
10.5. Részleges kár esetén a helyreállítási költséget téríti meg a biztosító.
10.6. A biztosító a kár esetén felmerült és igazolt biztosí- tott költségeket az adatközlőn a költségtérítésre a 3.2. pontban meghatározottak szerint megjelölt biztosítási összeg erejéig téríti meg.
10.7. A biztosító szolgáltatása költségekkel együtt sem haladhatja meg a teljes biztosítási összeget (szállítmány és a költségtérítés együttes biztosítási összegét), kivéve, ha a 2.2. pontban meghatározottakon túlmenően a kár- mentés során a biztosító által kifejezetten előírt teendők végrehajtása miatt többletköltségek merülnek fel.
11. Fogalom meghatározások
Szállítmány: szállított áru, a Ptk szóhasználatában: a kül- demény.
Áru: minden szállítható, vagyoni értékkel bíró forgalom- képes birtokba vehető dolog, illetve dolog módjára hasz- nosítható természeti erő.
Szabadon ömlesztett áru: minden olyan dolog, amely részecskékből, szemcsékből vagy nagyobb anyagdara- bokból, illetőleg ezek kombinációjából áll, és amelyet tömegben, rendezetlenül és csomagolás nélkül raknak a szállító jármű rakfelületére.
Áruszállítás: az árunak a feladási helyről a rendeltetési helyre történő továbbítása közúti, vasúti, vízi, légi vagy kombinált közlekedési ágazat(ok) keretében, beleértve a szükséges fel-, le- , átrakodásokat és közbenső tároláso- kat.
Belföldi áruszállítás: a szállítmány továbbítása belföldi fel- adási helyről belföldi rendeltetési helyre.
Egyútra szóló szállítmánybiztosítás: meghatározott szállít- mány feladási és rendeltetési helye közötti, egyszeri szál- lításra vonatkozó biztosítási szerződés.
Keret szállítmánybiztosítás: a biztosítottnak a biztosítási időszakon belül feladott valamennyi biztosított szállít- mányára fedezetet nyújtó szerződés.
Fuvareszközre meghatározott limit: keretbiztosítás esetén a szállítmány biztosítási összegén belül a biztosító szol- gáltatási kötelezettségének egy fuvareszközre vonatkozó felső határa.
Munkaeszközök belföldi szállítása (záradék)
A jelen záradékkal a belföldi szállítmánybiztosítás veszélynem szerinti különös biztosítási feltételei, – a 2.3.
a) pontban található kizárás a munkaeszközökre vonat- kozó feloldásával – az alábbiakkal egészülnek ki:
1. Az erre vonatkozó biztosítási pótdíj megfizetése ellené- ben a veszélynem szerinti szállítmánybiztosítás – ellen- tétben a 2.3. a) pontban írottakkal- kiterjed a biztosított munkavállalója részére felelős őrzésre átadott saját és idegen tulajdonú munkaeszközökben Magyarország és a magyar államhatárokkal szomszédos országok területén (a továbbiakban: belföldön) magán, vállalati és közfor- galmi járművel, valamint gyalogosan történő szállítás során bekövetkező károkra.
2. A biztosítási fedezet kizárólag a biztosított munkavál- lalója által belföldön, telephelyen kívüli (külső) munka- végzés céljából használt, a biztosítási szerződés megkö- tése előtt tételesen egyedi azonosítóval, vagy gyári szám- mal és biztosítási összeggel megjelölt munkaeszközök- ben (szerszámok, készülékek, műszerek stb.) keletkezett károkra nyújt fedezetet.
Jelen feltételek alkalmazásakor munkaeszköz alatt – számlahelytől, nyilvántartástól függetlenül – azokat az eszközöket kell érteni, amelyeket a biztosított folyamatos vagy időszakos munkavégzés céljából munkavállalója részére felelősséggel kiad.
3. A munkaeszköz a szerződő/biztosított által megjelölt biztosítási összeg erejéig biztosított.
A biztosítási összeg meghatározása az alábbiak szerint történhet:
· a tárgyi eszközöknél a nyilvántartás szerinti bruttó érték,
· forgóeszközöknél a nyilvántartási bruttó érték,
· idegen tulajdonú vagyontárgyaknál az értékelési sza- bályoknak megfelelő érték.
4. Jelen biztosítás nem köthető meg külföldi tulajdonú munkaeszközökre.
5. A biztosítási fedezet a munkaeszközöknek a kockázatvi- selés tartama alatti valamennyi szállítására érvényes. A biztosító kockázatviselése akkor kezdődik, amikor a mun- kaeszközt a telephelyen kívül külső munkavégzés céljából a raktárból kiviszik és tart annak oda visszahelyezéséig.
AHE-43130/2
6. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
· a károsodott munkaeszköz megnevezését, azonosítási jelét (számát),
· a kárszemle helyét is.
A kárigény érvényesítéséhez a biztosított munkavállaló- jának személysérüléses közlekedési balesete esetén a rendőrségi jegyzőkönyv másolatát is a biztosító rendel- kezésére kell bocsátani.
7. A záradékban nem érintetteket illetően a belföldi szál- lítmánybiztosítás veszélynem szerinti különös biztosítási feltételeiben rögzítettek az irányadók.
A zárt karosszériás szállítóeszköz feltöréses lopás-kárainak fedezete (záradék)
A jelen záradékkal a belföldi szállítmánybiztosítás külö- nös biztosítási feltételei, az alábbiakkal egészülnek ki:
1. Az erre vonatkozó biztosítási pótdíj megfizetése ellené- ben a szállítmánybiztosítás kiterjed a biztosított/szerző- dő vagy alkalmazottja által szállítóeszközként használt zárt karosszériás gépjármű feltörésével a jelen záradék alapján biztosított szállítmányban okozott lopáskárokra. A biztosítási fedezet a szállítási útvonalra vonatkozik, arra korlátozódik.
Zárt karosszériás szállítójármű a nemzetközi szabványok szerinti típusjóváhagyással gyárilag kialakított közúti szállító vagy vontatóeszköz, amelynek felépítménye a karosszéria (kocsiszekrény) része, azzal összeépített és önálló zárszerkezettel rendelkezik.
AHE-43130/2
2. A jelen biztosítás szempontjából feltöréses lopás-kár- nak minősül, ha a lezárt gépjárműbe a zár, vagy a retesz
erőszakos felfeszítésével, az üvegfelület kitörésével vagy a karosszérialemez felvágásával hatoltak be.
3. A biztosítás csak működő biztonsági berendezéssel (elektronikus jelzőrendszer, riasztó) ellátott gépjármű- vekre köthető, illetve azokra vonatkozik. A biztosító kárté- rítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha bizonyítják, hogy a bűncselekmény elkövetésekor a biztonsági beren- dezés működött, illetve azt a bűncselekmény során erő- szakos módon hatástalanították.
4. A biztosítás nem nyújt fedezetet azokra a feltöréses károkra, amelyek a szállítmány berakodása és a fuvaresz- köz elindulása közötti időszakban, illetve a fuvareszköz megérkezése és a szállítmány kirakodása közötti idő- szakban keletkeztek.
5. Nem téríti meg a biztosító éjszakára (22.00 órától
6.00 óráig), illetve lakott területen kívül a szállítóeszköz- ben hagyott biztosított vagyontárgyakban keletkezett fel- töréses lopás-károkat, kivéve, ha a szállítóeszközt műkö- dő biztonsági berendezéssel zárt és őrzött telephelyen, vagy lezárt helyiségben hagyták.
Zárt és őrzött telephelynek minősül a Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzatban a minimális mechanikai védelemre és a minimális elektro- nikai jelzőrendszerre vonatkozó előírások szerint kialakí- tott telephely. A lezárt helyiséggel szemben támasztott vagyonvédelmi követelmények a fenti minimális mecha- nikai védelem követelményei.
6. A záradékban nem érintetteket illetően a belföldi külö- nös biztosítási feltételeiben rögzítettek az irányadók.
A tűz-üzemszünetbiztosítás
Különös biztosítási feltételek
A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezé- sek tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút 48-52. – (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között az Általános biztosítási feltételek és a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött bizto- sítási szerződésekre alkalmazni kell.
A Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításához (a továbbiakban: alapvagyon biztosítás) kiegészítő biztosí- tásként köthető Tűz – üzemszünet biztosításra vonatkozó- an az különös biztosítási feltételekben nem szabályozot- takra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biz- tosítási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek- ben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a külö- nös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdések- ben a polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
1. A biztosítási szerződés hatálya, a koc- kázatviselés kezdete és vége
1.1. A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi időpont, mint az alap-vagyonbiztosítás kocká- zatviselésének kezdete.
1.2. Ha az alap- vagyonbiztosítás határozott időtartamú, akkor a jelen kiegészítő biztosítás is csak határozott idő- tartamú lehet.
1.3. Határozatlan időtartamú biztosítási szerződés ese- tén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló napja megegyezik az alapvagyon biztosítás évfordulójá- nak napjával.
1.4. A biztosítási fedezet a biztosított gazdálkodó szerve- zet egészére, valamennyi tevékenységére kiterjed, de a felek megállapodhatnak a biztosított pénzügyileg önálló elszámolási egységeire vonatkozó fedezetben is, az alap vagyonbiztosításhoz igazodva.
AHE-43130/2
1.5. Ha a jelen különös biztosítási feltételek szerint létre- jött tűz-üzemszünetbiztosítás hatálya alatt az alap- vagyonbiztosítási szerződés megszűnik, akkor az alap- vagyonbiztosítás megszűnésével egyidejűleg az üzem- szünet-biztosítás is megszűnik.
1.6. A határozatlan időre kötött tűz-üzemszünetbiztosí- tás külön is felmondható az Általános biztosítási feltéte- lek 12.2. pontja szerint.
2. A biztosítási esemény
2.1. Az Általános biztosítási feltételeknek a biztosítási esemény fogalmát meghatározó 1.1.2. c) pontja kiegészül azzal, hogy a jelen különös biztosítási feltételek szem- pontjából biztosítási eseménynek minősül
· a tűzkár,
· a robbanás- és összeroppanáskár,
· a hőtechnikai berendezésekben keletkezett tűzkár,
· az elektromos áram zárlati hőhatása elektromos gépekben,
· a villámcsapáskár,
· a vízvezetéktörésből eredő vízkár,
· a viharkár,
· a árvíz, belvíz és felhőszakadás által okozott vízkár,
· a jégverés- és hónyomáskár,
· az idegen tárgyak rádőléséből eredő kár,
· a technológiai csővezeték töréséből eredő kár,
· a tűzivízvezeték és tűzoltó berendezés töréséből eredő kár,
· a légi járművek és ismeretlen földi járművek által oko- zott kár, mint
az alap vagyonbiztosítási esemény megvalósulása miatt fellépő üzemszünet alatti üzemszüneti veszteség felme- rülése, feltéve, hogy az alap-vagyonbiztosítás kiterjed a dologi kárra, és a biztosító az alapvagyonbiztosítási ese- mény miatt szolgáltatás teljesítésére köteles. A fenti veszélynemek tételes meghatározását az alap-vagyon- biztosítás különös biztosítási feltételei tartalmazzák.
2.2. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából üzemszüneti veszteség az alap-vagyonbiztosításban fel- sorolt biztosítási eseményekkel közvetlen okozati össze- függésben bekövetkezett bruttó nyereségkiesés, amely magában foglalja a biztosított üzem értékesítési árbevé- tel-csökkenése miatt elmaradt nettó nyereséget és azo- kat az állandó költségeket, amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat.
2.3. Az üzemszünet tartama alatt bekövetkező újabb vagyonbiztosítási esemény miatt bekövetkező üzemszünet új, önálló biztosítási eseménynek minősül.
3. A biztosítható üzemszüneti károk, költségek
3.1 Az üzemszüneti veszteségek és költségek
3.1.1. A nettó nyereség csökkenése miatti veszteség: Ennek alapját az előző év azonos időszakában kimutatott nettó nyereség képezi.
3.1.2. Állandó költségek: Azok az állandó költségek bizto- síthatók, melyek az üzemszünet tartama alatt is terhelik a biztosítottat, és amelyeket az alap-vagyonbiztosítási kár bekövetkezése nélkül kigazdálkodott volna.
3.1.3. A könyvvizsgálói költségek: Azok a könyvvizsgálói költségek biztosíthatók, melyek az üzemszüneti károk tételes megállapítása érdekében külső szolgáltatás igénybevétele keretében merülnek fel.
3.2. A nem biztosítható költségek
A jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosítási fede- zet nem terjed ki a következő költségekre, veszteségekre:
a) a büntető jellegű költségek, így különösen: kötbér, bír- ság, perköltség, késedelmi kamat;
b) a bármilyen fajtájú adó és illeték;
c) a forgalomtól függő biztosítási díjak, licencdíjak, felta- lálói díjak;
d) az áruk, az alap-, nyers- és segédanyagok beszerzésére fordított költségek, az üzemanyag- és energiadíjak, ha ez utóbbiak nem az üzem fenntartásához szükséges ráfordítások vagy alap-, illetve készenléti díjak;
e) a fuvardíjak, ha a biztosított nem rendelkezik erre vonatkozóan szerződéses kötelezettséggel, valamint a küldemények díjmentesítési költségei;
f) egyéb, a termeléssel és/vagy kereskedelemmel össze nem függő bevételek és költségek, pénzügyi bevételek és ráfordítások, rendkívüli bevételek és ráfordítások, különös tekintettel a tőke-, spekulációs és ingatlan- ügyletekből származó nyereségekre és költségekre.
4. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk
Nem minősül üzemszüneti veszteségnek, illetve a biztosító nem téríti meg az üzemszüneti veszteségek azon részét, amelyek:
a) nem az alap vagyonbiztosítási szerződésben megha- tározott biztosítási események bekövetkezése miatt álltak elő;
b) az alap vagyonbiztosítási fedezet nem vonatkozik a károsodott vagyontárgy(ak)ra;
AHE-43130/2
c) az üzemszünet alatt fellépő, de nem az üzemszünetet kiváltó események következményei;
d) a nem károsodott készletek romlása miatti veszteségek;
e) hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállítási tila-
lom, üzemkorlátozás következményei;
f) a károsodott vagyontárgyak helyreállításának, után- pótlásának késedelmessége, a helyreállításhoz, beszerzéshez szükséges pénzeszközök hiánya miatt keletkeztek;
g) a biztosított mulasztása, késedelme miatt következtek be;
h) pénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver megsemmisülése, eltulajdonítása, elveszése, hiánya vagy megrongálódása miatt keletkeztek;
i) szerződésből adódó olyan kötelezettségek miatt álltak elő, mint a gyártási, szállítási határidő késedelme, valamilyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési, kártalanítási és egyéb kötelezettségek;
j) kedvezmények, támogatások elvesztéséből adódtak;
k) olyan üzletvesztések, amelyek szerződések, megren- delések felmondása miatt akkor következtek be, ami- kor az üzemszünet megszűnését követően a tevékeny- ség már folytatható lett volna;
l) a maximális kártalanítási időszakot követően merül- nek fel, illetve erre az időszakra vonatkoznak;
m) az önrészesedési időszak alatt elháríthatók,
n) mezőgazdasági üzemek működési zavarából erednek.
5. A biztosítási összeg különös szabályai
5.1. A biztosítási összeg a nettó nyereségnek és a biztosí- tott állandó költségeinek az összege. A biztosítási össze- geket – a könyvvizsgálói költség kivételével – külön meg kell határozni
· a maximális kártalanítási időszakra, illetve
· a biztosítási tárgyévre (12 hónapra) vonatkozóan. A könyvvizsgálói költségeket a maximális kártalanítási időszakra kell meghatározni.
5.2. Ha a kockázatviselés időszakában a biztosított vagy annak megbízottja az árukat, szolgáltatásokat a biztosí- tott telephelyén kívül levő helyen értékesíti, illetve nyújt- ja, az ezért fizetendő vagy fizetett összeget az árbevétel- nél figyelembe kell venni.
5.3. Az 5.1. pont szerinti biztosítási összegeket a megelő- ző üzleti év nettó árbevételéből, bruttó nyereségéből a várható növekedést figyelembe véve kell a biztosítottnak meghatároznia. Ha a maximális kártalanítási időszak 12 hónapnál rövidebb, a biztosítási összeg megállapításá- nak alapjául a kártalanítási időszakkal megegyező tarta- mú azon időszak szolgál, amely alatt a legmagasabb nettó árbevételt, illetve bruttó nyereséget elérte.
5.4. Minden olyan esetben, amikor a tárgyévet megelőző üzleti év nem teljes, ilyen módon a teljes évre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, a nettó árbevételt és a bruttó nyereséget a tört év adatai alapján, becsléssel kell megállapítani.
5.5. A biztosítási összegeket veszteségcsoportonként külön, vagy veszteségcsoportokra összevontan kell meg- határozni.
5.6. A könyvvizsgálói költségek biztosítási összege a biz- tosított által választott összeg.
5.7. A biztosítási összeg meghatározásához szükséges adatokat a biztosított szolgáltatja.
5.8. A felek a biztosítás értéktartásának érdekében bizto- sítási szerződésenként a 000 000 000 Ft alatti biztosítási összegeket a biztosítási évforduló napjának hatályával, a mindenkori árnövekedés mértékének megfelelően, az alap-vagyonbiztosítás árnövekedési rátájával megnöve- lik. Az árnövekedési rátával megemelt biztosítási össze- gek képezik a mindenkori tárgyévi, a díjmegállapítás és a szolgáltatás szempontjából mértékadó biztosítási össze- geket. A biztosítási összegek indexálására legelőször a szerződés létrejöttét követő biztosítási évben kerül sor, majd ezt követően évente a biztosítási évforduló napján.
6. A biztosítási díjalap
A biztosítási díj megállapításának alapját az 5.1. pont szerinti biztosítási összegek képezik.
7. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége
7.1. A biztosított a közlési és változásbejelentési kötele- zettsége körében az általános biztosítási feltételek 6. pontjában meghatározottak szerint köteles eljárni.
8. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai
8.1. A biztosító a tényleges kártalanítási időszak alatti üzem- szüneti veszteséget és költségeket téríti meg az alábbiak szerint:
8.1.1. üzemszüneti veszteség címén a tényleges kártalaní- tási időszakra eső bruttó nyereségkiesést, legfeljebb a biztosítási szerződésben meghatározott maximális kár- talanítási időszakra, és a biztosítási összeg erejéig.
AHE-43130/2
8.1.2. az üzemszüneti kárral kapcsolatos könyvvizsgálói költségek biztosítása esetén a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő) meghatározott összeg erejéig. A könyvvizsgáló költségeit számlával kell igazolni.
8.2. Kár bekövetkezésekor a biztosító vizsgálja a meg- adott biztosítási összeg helyességét.
8.3. Ha a biztosítás nem elszámolásos rendszerű, és a biztosítási összeg 10%-ot meghaladó mértékben alacso- nyabb, mint a ténylegesen felmerült bruttó nyereség- csökkenés, a biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a tényleges bruttó nyereségcsökkenés a biz- tosítási összeghez aránylik.
8.4. Elszámolásos biztosítás esetén, ha a biztosítási összeg 25%-ot meghaladó mértékben alacsonyabb, mint a tény- leges bruttó nyereségkiesés, a biztosítás elszámolásos formája megszűnik, és a biztosító a kárt a 8.3. pontban írottak szerint arányosan téríti meg.
8.5. Az állandó költségeket csak akkor téríti meg a bizto- sító, ha ezen ráfordítások gazdaságilag megalapozottak, és ha ezeket a biztosított az üzemszüneti kár bekövetke- zése nélkül kigazdálkodta volna.
8.6. Az alkalmazotti bér címén megállapításra kerülő kár- térítési összeg kiszámításának alapja a bérköltség, a sze- mélyi jellegű kifizetések, valamint a bérjárulékok szám- fejtésére szolgáló bizonylat, illetve a járulék ténylegesen teljesített befizetését igazoló bizonylat. A biztosító csak a káresemény bekövetkezte előtt már alkalmazásban lévő munkavállalók részére kifizetett munkabért téríti meg.
8.7. A befizetendő ügyleti kamatok kártérítési összegének megállapítási alapja a hitelező igazolása, amely tartal- mazza a hitelösszeget és a kamatot.
8.8. A jogszabályokon, valamint a fel nem mondható szerződéseken nyugvó fizetési kötelezettségek megtéríté- sének alapja a kifizetési és befizetési bizonylatok.
8.9. A biztosító megtéríti az üzemszünettel közvetlenül érintett, de nem károsodott tárgyi eszközök tényleges kártalanítási időszakra számított – és a jogszabályok sze- rint az üzemszünet miatt nem elszámolható – értékcsök- kenési leírásait.
8.10. A biztosított nem igényelhet többletkártérítést, illet- ve hosszabb időre történő térítést azon a címen, hogy a bekövetkezett kár helyreállítása nem az eredeti állapot- nak megfelelően történt, és/vagy a káresemény helyreál- lítását egybekötötte a vállalkozás felújításával, bővítésé- vel vagy újabb tárgyi eszközök beszerzésével.
8.11. A tevékenység egyéb okból történő tényleges szüne- teltetésének ideje alatt bekövetkező biztosítási kárese- mény esetén a biztosító csak az arra az időszakra vonat- kozó nyereségkiesést téríti meg, amellyel az üzemszünet a bekövetkezett káresemény miatt meghosszabbodik.
8.12. Az üzemszüneti veszteség megállapításánál mind- azokat a körülményeket figyelembe kell venni, amelyek
az üzem menetét és nyereségét a kártalanítási időszak alatt kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolták volna, ha a káresemény nem következett volna be, ugyanis a biztosítás alapján nyújtott kártérítés révén a biztosított nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mint akkor, ha a kár be sem következett volna.
8.13. A kár megállapításánál figyelembe kell venni azt a nyereséget, amely az üzemszünet megszűnését követő 6 hónap, de legfeljebb a kártalanítási időszak lejártáig tartó idő alatt az intenzívebb termelésből, a megnövekedett értékesítésből származik.
8.14. Önrészesedés különös szabályai
8.14.1. Ha a felek másként nem állapodnak meg, az önré- szesedés a kártalanítási időszakon belül naptári napok- ban meghatározott azon időtartam, amely alatt a fellépő bruttó nyereségcsökkenés miatti veszteséget a biztosított maga viseli, azaz a biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak az önrészesedési időtartamot meghaladó üzemszü- net esetén áll fenn, de ez esetben sem tartozik szolgálta- tási kötelezettséggel az önrészesedési időszak alatti üzemszüneti veszteségek miatt.
8.14.2. Az önrészesedési időszak kezdete megegyezik a tényleges kártalanítási időszak kezdetével. Az önrészese- dési időszakot a szerződés tartalmazza.
8.14.3. A biztosító a levonandó önrészesedés összegét úgy határozza meg, hogy az egy napra jutó átlagos bruttó nyereségkiesést megszorozza az önrészesedési időszak napjainak számával.
9. A biztosított kármegelőzési, kárenyhí- tési kötelezettségének különös szabályai
9.1. A biztosított köteles minden tőle elvárható intézke- dést megtenni az üzemszüneti veszteségek megelőzése érdekében.
9.2. A biztosított köteles üzleti könyveit, mérlegeit, egyéb üzleti dokumentumait három évig megőrizni, és olyan helyen és módon tárolni, hogy azok egy esetleges kár ese- tén ne semmisüljenek meg.
9.3. A biztosított köteles az üzemszüneti veszteséget a tőle elvárható minden lehetséges módon enyhíteni, és gondoskodnia kell róla, hogy az üzem működése a lehető legrövidebb időn belül meginduljon.
AHE-43130/2
9.4. A veszteség enyhítésével – az üzemszüneti tartam rövidítésével – összefüggésben felmerülő kárenyhítési költség akkor is a biztosítót terheli, ha az nem vezetett eredményre, feltéve, ha az intézkedésről a biztosítót
előzetesen írásban értesítették. Ezek között azonban nem számolható el olyan költség, amely a károsodott vagyontárgyak, illetve a kár helyreállítási költségeként merül fel.
9.5. A biztosító a kárrendezési eljárás során tapasztalt körülményektől függően, külön megállapodás alapján a biztosítási összegen belül megtéríti
· a tevékenység folytatására szolgáló ideiglenes üzem létesítésével, üzembe helyezésével, üzemeltetésével,
· a tevékenység bérmunkába, alvállalkozásba történő kihelyezésével, valamint
· a telephelyen kívüli értékesítéssel kapcsolatos többlet- költségeket.
9.6. Ha a kárrendezés során megállapítható, hogy több- letköltség felhasználásával a műszakilag indokolt időnél rövidebb idő alatt megtörténhet az újra-üzembehelyezés, a felmerülő többletköltséget a biztosító megtéríti. A biz- tosított a biztosító terhére ilyen többletköltség megfize- tését csak akkor vállalhatja, ha annak felmerülése előtt ahhoz a biztosító írásban hozzájárult, és a hozzájáruló nyilatkozatban rögzítették a többletköltség jellegét és várható összegét.
9.7. Az üzemszüneti veszteség csökkentése miatti rendkí- vüli költségek összege nem lehet nagyobb, mint az ilyen módon elkerülni kívánt üzemszüneti veszteség.
9.8. A biztosított köteles együttműködni a biztosítóval a veszteség enyhítése érdekében, a biztosító pedig jogosult ellenőrizni az intézkedések végrehajtását.
10. A biztosító mentesülésének különös szabályai
10.1. Amilyen mértékben mentesül a biztosító az alapva- gyon-biztosítási kár megfizetése alól, ugyanolyan mér- tékben mentesül a jelen különös feltételek alapján fenn- álló fizetési kötelezettsége alól is.
10.2. Mentesül továbbá a biztosító a kártérítési kötele- zettsége alól, ha a biztosított megsérti a 7.1. pontban leírt kötelezettségét, és emiatt lényeges körülmények kiderít- hetetlenekké válnak.
10.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosí- tott a 9. pontban meghatározott kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmé- nyek kideríthetetlenekké válnak.
10.4. Ha a biztosított elmulasztja az idejében való helyre- állítással kapcsolatos intézkedést, a biztosító mentesül a mulasztásból eredő többletkár megtérítése alól.
11. A felek kötelezettségei a káresemény bekövetkezésekor, a kárbejelentés, a kárigény érvényesítés szabályai, a kárté- rítési összeg esedékessége
11.1. A felek a biztosítási esemény bekövetkezésekor az általános biztosítási feltételek 9. pontjában foglaltak sze- rint kötelesek eljárni.
11.2. A biztosított köteles a vagyoni kár bejelentésével egy időben, de legkésőbb a vagyoni kár felmérésének meg- kezdésekor a biztosítóval írásban közölni, hogy a jelen szerződés alapján üzemszüneti veszteség megtérítésére is igényt tart.
11.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
· az üzemszüneti veszteség becsült vagy várható jelle- gét, tartamát, elemeit és összegét,
· a megtett és tervezett intézkedéseket, azok célját.
11.4. A biztosított legkésőbb a tényleges kártalanítási idő- szak lejártát követő harminc napon belül köteles könyv- szakértő által hitelesítetten részletezni a bruttó nyere- ségkiesés miatti veszteségét az alábbiak szerint:
a) nyereség- és veszteségszámítást a folyó üzleti évre az üzemszüneti veszteség kezdetéig és a káreseményt megelőző üzleti évre;
b) nyereség- és veszteségszámítást a biztosított azon nyereségeiről és költségeiről, amelyeket a tényleges kártalanítási időszak alatt az üzemszünet nélkül könyvelt volna el (nyereség és állandó költségek);
c) nyereség- és veszteségszámítást a biztosított azon ráfordításairól, amelyek a tényleges kártalanítási idő- szak alatt az üzemszüneti veszteség következtében merültek fel (nyereség és állandó költségek).
11.5. A biztosított köteles a biztosító részére átadni az összes olyan számlakönyvet és egyéb üzleti könyvet, kifi- zetési számlát, mérlegkimutatást és egyéb dokumentu- mot, bizonyítékot, információt és minden olyan adatot, amelyek a kárigény elbírálásához, a veszteség mértéké- nek megállapításához szükségesek.
11.6. Az adatszolgáltatások költségei a biztosítottat terhelik.
12. Fogalom meghatározások
A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában:
12.1. Nettó árbevétel: az értékesített – vásárolt és saját termelésű – készletek, valamint a teljesített szolgáltatá- sok árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértéke.
12.2. Közvetett (állandó) költségek: azok a költségek, amelyek nagysága független az üzleti forgalom változá- sától, és a biztosítottat egy esetleges üzemszünet alatt is terhelik. Az alkalmazotti bér a jelen biztosítás szempont- jából teljes egészében állandó jellegűnek minősül.
12.3. Közvetlen (változó) költségek: azok a költségek (ráfordítások), amelyek az üzleti forgalommal arányosan változnak.
12.4. Bruttó nyereség: a nettó árbevétel és a közvetlen (változó) költségek különbsége.
12.5. Nettó nyereség: a bruttó nyereség és a közvetett (állandó) költségek különbsége.
12.6. Bruttó nyereségráta: a bruttó nyereség és a nettó árbevétel hányadosa.
12.7. Bruttó nyereségkiesés: a tervezett bruttó nyereség- hez képest a tényleges kártalanítási időszak alatt képző- dött veszteség. Összegét úgy kapjuk meg, hogy a tervezett éves bruttó nyereség és a tervezett nettó árbevétel hánya- dosát (azaz a bruttó nyereségrátát) megszorozzuk a tényleges kártalanítási időszak alatt képződött nettó árbevétel-csökkenéssel.
12.8. Árbevétel-csökkenés: a tervezett és megfelelően iga- zolt nettó árbevétel és a tényleges kártalanítási időszak alatti nettó árbevétel különbsége.
12.9. Maximális kártalanítási időszak: az üzemszünet- biztosítási szerződésben meghatározott azon időtartam, amely az alap-vagyonbiztosítási káresemény bekövetkez- tének időpontjával kezdődik, és a maximális kártalanítá- si időszak tartamának elteltével ér véget. A maximális kártalanítási időszak vége az üzemszünet-biztosítás hatályának a megszűnését követő időpontra is eshet.
AHE-43130/2
12.10. Tényleges kártalanítási időszak: az üzemszünet tényleges időtartama. Az alap-vagyonbiztosítási kárese- mény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, és az üzemszünet megszűnésének napjával, de legkésőbb a maximális kártalanítási időszak végével szűnik meg.
Növény- és erdő elemikár biztosítás
Különös biztosítási feltételek
A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezé- seket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút 48-52. –, (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között az általános biztosítási feltételek és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött bizto- sítási szerződésekre alkalmazni kell.
1. Általános rendelkezések
1.1. A jelen különös biztosítási feltételekre vonatkozóan az különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
1.2. Biztosított az ajánlaton név szerint megjelölt jogi sze- mély vagy jogi személyisséggel nem rendelkező gazdasá- gi társaság, egyéni vállalkozó (őstermelő, családi gazdál- kodó), aki a növény és erdőkultúra hozamára (termés, fatömeg) jogosult.
Biztosított a föld és erdő tulajdonosa, kezelője, bérlője, haszonbérlője, vagy e minőségben a vagyontárgy meg- óvásában érdekelt más személy.
1.3. A kockázatviselési időszak (kezdete és vége)
1.3.1. A biztosító csak hatályba lépett szerződés alapján viseli a kockázatot. Ha a biztosítási szerződés létrejött, hatályba lépett, a kockázatviselési időszak kezdete és vége az alábbi:
1.3.1.1. Tűzkockázat:
a kockázatviselési időszak kezdete:
· Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés;
· Erdők esetén a szerződés hatálybalépésétől.
a kockázatviselési időszak vége:
AHE-43130/2
· Szántóföldi növényekben a learatás, a termés lesze- dés, illetve a földből való kiszedés;
· Erdők esetén a szerződés megszűnéséig.
1.3.1.2. Jégkockázat:
1.3.1.2.1. Tőkiveréses jégkárok:
a kockázatviselési időszak kezdete:
· Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, a keléstől, ültetéstől, telepítéstől.
a kockázatviselési időszak vége:
· Az őszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, valamint zöldborsóban május 15-ig;
· a tavaszi vetésű, ültetésű, telepítésű és palántázott növények esetében május 31-ig.
1.3.1.2.2. Súlycsökkenéses jégkárok:
a kockázatviselési időszak kezdete:
· Szántóföldi növényekben a kikeléstől, kiültetéstől, palántázástól vagy telepítéstől.
a kockázatviselési időszak vége:
· Szántóföldi növények esetében a termény betakarításáig.
1.3.1.2.3. Fejlődési jégkárok:
a kockázatviselési időszak kezdete:
· Szántóföldi növényekben a kikeléstől, kiültetéstől, palántázástól vagy telepítéstől;
· erdők esetén a szerződés hatálybalépésétől.
a kockázatviselési időszak vége:
· Szántóföldi növények esetében a termés gazdaságilag érett állapotáig;
· erdők esetén a szerződés megszűnéséig.
1.3.1.3. Téli fagy-kockázat:
a kockázatviselési időszak kezdete:
· Az őszi vetésű gabonanövények és az őszi káposzta- repce esetében a kelésétől;
· energianád esetében a telepítéstől.
a kockázatviselési időszak vége:
· Az őszi vetésű gabonanövények és őszi káposztarepce esetében a tárgyév március 31-ig;
· energianád esetében a szerződés megszűnéséig.
1.3.1.4. Vihar kockázat:
a kockázatviselési időszak kezdete:
· Kalászosokban az érés kezdetétől (a biztosítás szem- pontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, ami- kor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászle- törést okozhat).
· Őszi káposztarepcében a becők kifejlődésétől.
a kockázatviselési időszak vége:
· Kalászosok és a repce esetében az aratás megkezdését követő 21napig.
2. A biztosított vagyontárgyak (növénykultúrák, erdők)
2.1. A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosí- tott vagyontárgynak minősül – a szerződő által meghatá- rozott és a biztosítási szerződésben biztosítási összeggel megjelölt – a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt:
· földterületen lévő, és a biztosítási adatközlőn megha- tározott szabadföldi, lábon álló növénykultúra;
· a biztosítási adatközlőn meghatározott 1 hektárnál nagyobb erdő lábon álló faállománya, amely a facse- metekort követő életszakaszban lévő (a továbbiakban: idősebb korú faállomány), és legalább ugyanekkora haszonnövényzete; amelynek megóvásában a biztosí- tott érdekelt.
2.2. A biztosítás szempontjából erdőnek kell tekinteni azt a földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdő- ként van nyilvántartva. Erdősítésnek kell tekinteni azt a földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdő- ként van nyilvántartva és az Erdőfelügyelet által jóváha- gyott erdőtervvel rendelkezik.
2.3. A biztosításnak ki kell terjednie a biztosított növénykul- túra teljes területére.
3. A biztosítási esemény
A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási események az alábbiak:
3.1. Tűz
A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására ala- kul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény és füsthatás kíséretében. A biztosító megtéríti azokat a tűz következtében bekövetkezett károkat, amelyek:
· a növények termésének súlycsökkenésében;
· az erdők faállományának súlycsökkenésében.
3.2. Jégkár
Csapadék formájában hulló jég, amely a növények tőszá- mát, fejlődését, termésmennyiségét az erdők fejlődését és tőszámát befolyásoló sérüléseket okoz.
AHE-43130/2
3.2.1. Tőkiveréses kár: a növények tőállományának jégve- rés következtében előálló, olyan mértékű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illetve a terület újrahasznosítását.
3.2.2. Súlycsökkenési kár: a növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvá- nuló termésveszteség.
3.2.3. Fejlődési kár: A növények fejlődése lelassul, vagy leáll, és ezek következtében csökken az éves hozam.
3.3. Téli fagykár
Az őszi kalászosok, az őszi takarmánykeverékek, vala- mint az őszi káposztarepce tőállományának a téli fagy következtében előálló, oly mértékű pusztulása, amely a károsodott terület felülvetését, illetve újrahasznosítását teszi szükségessé.
3.4. Viharkár
3.4.1. Az a legalább 75 km/h (az OMSZ által igazolt) sebességű szél (a továbbiakban: vihar) következtében előálló termésveszteség, amely a következőkben nyilvá- nul meg:
· a kalászosok és a repce szemkiverésében, kalászletö- résben illetve becőletörésben.
4. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok
4.1. A biztosító helytállási kötelezettsége nem ter- jed ki
· a biztosított növénykultúrában bekövetkező,a biztosí- tási öszeg 5%-át meg nem haladó károk térítésére;
· a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;
· a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyil- vánuló károkra, mint pl. a sikértartalom, olajtartalom, cukortartalom, fehérjetartalom,
· csemetekorú erdőalkotó faállományban (nem idősebb faállomány) keletkezett károkra.
A 4.1 pontban foglaltakon túlmenően a biztosító helytál- lási kötelezettsége nem terjed ki az 4.2 – 4.5 pontban fog- lalt biztosítási események esetén az alábbiakra:
4.2. Tűzkárok esetén
· erdők tűzkárainál a fejlődési veszteségekre;
· tűzkár esetén az erdőben bekövetkező esztétikai károkra.
4.3. Jégkárok esetén
· A növények és erdők minőségi értékcsökkenése esetén;
· a magjáért, gyümölcséért, gumójáért termelt növé- nyek melléktermékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra;
· a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb károkra, mint a vetőmagvak (hibridkukorica) csírázóképesség- ében vagy a takarmányozási minőségében megnyilvá- nuló következményes károkra, melyek befolyásolják a vetőmag vagy takarmány értékesítési lehetőségeit.
4.4. Téli fagy-károk esetén
· A téli fagykár következtében bekövetkező súlycsökke- nési károkra;
· arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott területet június 30-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz).
4.5. Viharkárok esetén
· A kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra;
· a kártevők, kórokozók károsításaira;
· a gabonák és a repce megdőléséből eredő betakarítási veszteségekre.
5. A biztosítási összeg
5.1. A biztosítási összeget a szerződő fél határozza meg biztosítási időszakonként a jelen különös biztosítási fel- tételekben foglaltak alapján, és azt a biztosítási szerző- dés tartalmazza.
5.2. A kártérítési limit a biztosítási összegen belül a bizto- sító szolgáltatási kötelezettségének az egyes kockázatokra és kockázatviselési hely(ek)re meghatározott felső határa.
5.3. A biztosítási összeg növényenkénti meghatározásá- hoz szükséges a biztosítani kívánt növény termésátlaga, a termés egységára és a biztosítás alá vont terület nagy- sága. A biztosítási összeget minden biztosítási évben meg kell határozni. A biztosító helytállása és teljesítési kötele- zettsége biztosítási időszakonként az adott évre megha- tározott biztosítási összeg erejéig áll fenn.
5.4. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonat- kozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésben a biztosítási esemény időpont- ját magába foglaló biztosítási időszakra meghatározott biztosítási összeget. A biztosítási összeget meghaladó kárt a biztosított maga viseli.
5.5. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított növénykultúra valóságos értékét. A valóságos értéket meghaladó részre vonatkozó megállapodás semmis, és a biztosítási díjat ennek megfelelően le kell szállítani.
AHE-43130/2
5.6. Ha a biztosítási összeg a növénykultúra valóságos értékénél kisebb, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy valóságos értékéhez aránylik.
5.7. A biztosítási összeg megállapítása
5.7.1. A biztosítási összeg meghatározása szántóföldi növé- nyek esetén tűz, jég, télifagy, vihar kockázatokra:
Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X bizto- sított terület (ha), ahol a
· hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hektárra (ha) eső, tárgyévre meghatáro- zott termésátlaga;
· az egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgy- évre meghatározott hozamának tonnánkénti egység- ára forintban;
· biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra teljes vetésterületének nagysága hektárban.
A biztosítani kívánt növénykultúra hozamát, egységárát, és a biztosított vetésterületet a szerződő/biztosított hatá- rozza meg.
5.7.2. A biztosítási összeg meghatározása, erdők (idősebb korú faállományok) jég-, tűzkockázatokra:
A biztosítási összeg fafajonkénti meghatározásához szükséges a biztosítani kívánt erdő 1 ha-ra eső fafajon- kénti élőfakészlete (m3), a lábonálló fa egységára és a biztosított erdőből az egyes fafajokra eső erdő nagysága (ha). lombhullatók biztosítási összege = fatömeg (m3/ha) X egységár (Ft/m3) X biztosított terület (ha) tűlevelűek biztosítási összege = fatömeg (m3/ha) X egységár (Ft/ m3) X biztosított terület (ha) erdők biztosítási összeg = lombhullatók biztosítási összeg (Ft) + tűlevelűek biztosítá- si összeg (Ft).
6. Az önrészesedés
A tűz, jég (kivétel a tőkiveréses károk), vihar kockázata esetén a biztosító által alkalmazott önrész az alábbi:
· 5% (biztosítási összegből számolt) eléréses önrész, amely abban az esetben alkalmazandó, ha a károso- dott területen megállapított kárszázalék az 5 %-ot nem éri el, (5 %-ot el nem érő káresemények esetén a biztosító kártérítést nem nyújt), valamint
· 10%-os – illetve az alábbi kivételek esetén az ott meg- jelölt – levonásos önrész, amely az 5 %-ot meghaladó károk esetében a megállapított kártérítés összegéből kerül levonásra. A tőkiveréses jégkárok, a téli fagykár- ok kockázata esetén a biztosító szolgáltatása a káro- sodott terület biztosítási összegének 20 %-a, vagyis a biztosító 80%-os levonásos önrészt alkalmaz, amely a megállapított szolgáltatási összegből kerül levonás- ra. A jég és vihar súlycsökkenéses kockázatok esetén a biztosító fenti 10 %-os levonásos önrész helyett
20%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyor- sító vegyszerrel kezelték (deszikálás).
A búzában, árpában, és az őszi káposztarepcében a tárgyév augusztus 01-je után bekövetkezett jég- és vihar- kár esetén a biztosító a fenti 10 %-os levonásos önrész helyett 30%-os levonásos önrészt alkalmaz.
7. A biztosítási díj
A biztosítási díjalap a biztosított növényállomány biztosí- tási összege.
8. A szerződő, illetve a biztosított közlési kötelezettségének különös szabályai
8.1. A szerződő, illetve a biztosított – a szerződés megkö- tésekor – az adatközlő lap kitöltésével írásban köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani az alábbi adatokat:
· a biztosítani kívánt növénykultúra faját;
· a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának egy- ségárát;
· a biztosítani kívánt növénykultúra vetésterületét;
· a biztosítani kívánt növénykultúra terményének hoza- mát,
· a területazonosítókat.
Az egységár és a hozam meghatározásánál a szerződő- nek/ biztosítottnak figyelembe kell vennie az aktuális piaci, tőzsdei, hatósági és szerződéses árakat valamint a reális termőhelyi viszonyokat és az alkalmazott agrotechnológiát. Ha szerződés megújításkor a szerződő/ biztosított ezeket az adatokat (egységár, hozam) nem vagy nem megfelelően veszi figyelembe, akkor a biztosító jogosult az ajánlat vagy a szerződésmódosítás elutasítá- sára.
Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szüksé- ges dokumentumot (blokkszám/biztosított növény ha) is a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.
8.2. A szerződés megkötését követően a hozam és az egy- ségár az 1.5. pontban meghatározott kockázatviselési időszakot magába foglaló biztosítási időszak végéig nem módosítható.
8.3. A szerződő, illetve a biztosított az adatközlő lap kitöl- tésével vagy más egyéb módon, de mindenképpen írás- ban köteles a biztosítónak adatot szolgáltatni a biztosítá- si érdekkörébe tartozó valamennyi – a tárgybiztosítási időszakra vonatkozó – kockázat tekintetében.
9. A biztosító szolgáltatása
AHE-43130/2
9.1. A szolgáltatás mértékének megállapítása a kárrende- zés keretében történik. A biztosítási esemény bekövetke- zésekor a biztosító felméri a biztosított vagyontárgyban
(növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (hozam, egységár, terület) figyelembe- vételével. A kártérítés a biztosítási eseménytől függően a megállapított kár százalékában kerül kifizetésre. Ha a kárkori forgalmi (piaci, tőzsdei) egységár nem éri el az adatközléskor megadott egységárat, akkor a biztosító a kármegállapítás során a kárkori forgalmi egységár alap- xxx megállapított kárkori értéket veszi figyelembe a szol- gáltatáskor.
9.2. A szolgáltatás mértékének megállapítása
A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a károkat a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) a biztosítási esemény bekövetkezésekor folyó biztosítási időszakra és az adott kockázatra valamint a biztosítási esemény bekövetkezése szerinti kockázatvise- lési helyre megjelölt biztosítási összeg, illetve kártérítési limit erejéig, az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg az alábbiak szerint.
A kárrendezés két lépcsőben történik:
9.2.1. Előszemle
A szerződő, illetve a biztosított kárbejelentését követően öt munkanapon belül a biztosító elvégzi a fedezetbe vont és károsodottnak bejelentett növénykultúra területén az előszemlét és "előszemle-jegyzőkönyvet" készít, melyben rögzíti:
· a károsodottnak bejelentett növény faját;
· a károsodottnak bejelentett növény területét (ha);
· a károsodottnak bejelentett nővény területének azon részét melyet a biztosító károsnak ismer el (ha);
· a károsodott területen a növényzet fenológiai állapo- tát, agrotechnikai jellemzőit és a károsodás megnyil- vánulásait a növényzeten.
A biztosító vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg. (Pl: a károsodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelen- tek meg a károsodott területen, az előszemle időpontjá- ban nem volt egyértelmű a károsodás.)
9.2.2. Kárbecslés
A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű (Pl: kipusztulásos károk, totálkárok, vagy egyértelműen felmérhető rész- károk) a biztosító helyszíni területszemle során megha- tározza az előszemle során károsodottnak ítélt területe- ken a kár mértékét, és "kárbecslési jegyzőkönyvet" készít, amelyben rögzíti a következőket:
· károsodott növény;
· az azonos mértékben károsodott területek nagysága;
· az azonos mértékben károsodott területeken a kár százalékosan meghatározott mértékét (továbbiakban
„kárszázalék”);
· a biztosított hozamhoz viszonyított veszteség;
· a károsodott területen becsült teljes veszteség.
9.3. Kockázatonkénti kármegállapítás:
9.3.1. Tűzkárok
9.3.1.1. Szántóföldi és kertészeti kultúrákban valamint erdőkben (totálkár):
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége azokra a terüle- tekre vonatkozik, melyeken a tűz következtében az adat- közlőn meghatározott szántóföldi és kertészeti kultúrák termése vagy az erdők fatömege megsemmisül. Kár (Ft)
= károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 90%-a.
9.3.1.2. Részleges tűzkár (erdők):
A szolgáltatás mértéke a szerződő/biztosított által az adatközlőn megadottnál alacsonyabb egységáron törté- nő értékesítés miatti árkülönbözet alábbiak szerint meg- határozott összege. A biztosítás szempontjából részleges a kár, ha a faállomány elpusztult, de a faanyag értékesít- hető, azonban az adatszolgáltatáskor vagy változás-beje- lentéskor megadott egységárnál alacsonyabb áron. A kár- felméréskor a tűzkártól szenvedett fatömeg százalékos értékcsökkenését kell meghatározni. Kár (Ft) = (károso- dott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).) x kár százalékos mértéke. A biztosító szolgáltatása a megállapí- tott kár 90%-a.
9.3.2. Jégkárok:
9.3.2.1. Tőkiveréses jégkárok:
A tőkiveréses károk szántóföldi és zöldségnövények ese- tében a kiszántást és újravetést, újrapalántázást, újrate- lepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevéte- lével kell megállapítani. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).
· szántóföldi és zöldségnövények esetében a biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.
9.3.2.2. Fejlődési kár:
A szolgáltatás mértékének meghatározásakor a káro- sodott területen a káresemény (jégkár) miatt bekövet- kezett biomassza produkció kiesés következménye- ként létrejövő termés illetve fatömeg veszteség száza- lékos arányát kell figyelembe venni. Kár (Ft) = károso- dott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százaléka) x egy- ségár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 90%-a.
AHE-43130/2
9.3.2.3. Súlycsökkenési jégkárok:
A károk megállapítása a következők figyelembevételével történik:
· a károsodott terület nagysága,
· a növények biztosítási esemény nélküli várható hoza- ma (maximum a biztosított hozam),
· a becsléssel megállapított hozamveszteség a károso- dott területen,
· az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
· A biztosító szolgáltatása – az alábbiak kivételével – a megállapított kár 90%-a.
· A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 80%-a, ha károsodott növényt a kár időpontja előtt érést gyorsító vagy az érést befolyásoló vegyszerrel kezelték.
· A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 70%-a búzában, árpában, őszi káposztarepcében bekövetke- ző biztosítási esemény esetén, ha a káresemény augusztus 01. után következett be.
9.3.3. Télifagy kockázat:
A téli fagykárok esetén a szolgáltatás összegét az újrave- tést, vagy felülvetést, illetve újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének felmérésével kell megállapítani. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t). A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.
9.3.4. Vihar kockázat:
A károk megállapítása a következők figyelembevételével történik:
· a károsodott terület nagysága,
· a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maximum a biztosított hozam),
· a becsléssel megállapított kár százalékos mértéke a károsodott területen,
· az adatszolgáltatáskor rögzített egységár. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százalékos mértéke) x egységár (Ft/t).
· A biztosító szolgáltatása – az alábbiak kivételével – a megállapított kár 90%-a.
· A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 80%-a, ha károsodott növényt a kár időpontja előtt érést gyorsító vagy az érést befolyásoló vegyszerrel kezelték.
· A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 70%-a búzában, árpában, őszi káposztarepcében bekövetke- ző biztosítási esemény esetén, ha a káresemény augusztus 01. után következett be.
9.4. Ha a biztosítási esemény bekövetkeztében a biztosí- tási eseményen kívül más károsító esemény vagy ténye- ző is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékig téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény követ- kezménye.
9.5. A biztosító a kifizetendő biztosítási összegből – a növény- és erdőállomány teljes pusztulása esetén – levon- ja az értékesíthető, vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét.
10. A kárenyhítési és a kármegelőzési kötelezettség
10.1. A károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdeké- ben a biztosított köteles haladéktalanul megtenni min- den tőle elvárható intézkedést. A biztosított mindenkor köteles betartani a hatályos jogszabályokat, szabványo- kat és hatósági határozatokat valamint a vonatkozó szakmai előírásokat. A kármegelőzési kötelezettség köré- ben a szerződő, illetve a biztosított köteles a növényter- mesztésre és/vagy növényvédelmi technológiára vonat- kozó szabályokat betartani.
10.2. A biztosított köteles a biztosítóval együttműködni a kár megelőzése, illetőleg enyhítése érdekében.
10.3. A biztosító – képviselője vagy megbízottja útján – jogosult ellenőrizni a 10.1 pontban előírtak betartását.
10.4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztá- sát tapasztalja, kezdeményezheti a szerződés módosítását.
11. A biztosító mentesülése a szolgálta- tási kötelezettség alól
A jelen különös biztosítási feltételek alapján súlyos gondat- lanságnak minősülnek az Általános biztosítási feltételek 8.2. pontjába foglalt esetek.
12. A biztosítási szerződés módosítása
12.1. A biztosítási szerződés kizárólag a felek közös meg- egyezésével, írásban módosítható.
12.2. A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított növénykultúra fajtájára vonatkozóan
legkésőbb a biztosítani kívánt növénykultúra vetésének, illetve palántázásának megkezdéséig módosítható.
Módosítás a biztosítási időszak első napjára visszamenő- leges hatályú.
12.3. Ha a vetésterület, illetve a biztosított növénykultúra módosításában a felek megállapodnak, akkor annak következtében a biztosítási összeg is megváltozik. A biz- tosítási összeg változására tekintettel pedig a biztosítási díj is módosulhat.
13. A biztosítási esemény bejelentése és a kárrendezés szabályai
13.1. A szerződő, illetve a biztosított a biztosítási ese- ményt – a tudomására jutását követően – haladéktala- nul, de legkésőbb 5 munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak a biztosítási szerződésben meghatározott címre, valamint köteles megadni a szük- séges információkat, és lehetővé tenni a kárbejelentés és az információk tartalmának ellenőrzését.
13.2. A kárbejelentésnek az Általános biztosítási feltéte- lek 9.2. pontjában felsoroltakon túlmenően tartalmaz- nia kell a károsodott terület nagyságát és azonosítási adatait.
AHE-43130/2
13.3. A biztosító a kárbejelentés beérkezésétől számított öt munkanapon belül köteles megkezdeni a kárrende- zést. Ha a helyszíni előszemlére a kárbejelentés kézhez- vételétől számított 5. munkanap végéig nem kerül sor, a biztosított jogosult a helyszín megváltoztatására. Ha a növénykultúrák újravetése illetve újrapalántázása, vagy betakarítása a kárbejelentéstől számított öt munkana- pon belül elengedhetetlen, a biztosított területeken a károsodás mértékének megállapítása érdekében minta- tereket kell hagyni.
Az állatállományok természeti csapás- és elemikár-biztosítása
Különös biztosítási feltételek
A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezése- ket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút 48-52. –, (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között az általános biztosítási feltételek és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződé- sekre alkalmazni kell.
1. Általános rendelkezések
A jelen különös biztosítási feltételekre vonatkozóan az különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
1.1. A biztosított
A biztosított az ajánlaton név szerint megjelölt állattartó, mely jogi személy vagy jogi személyisséggel nem rendel- kező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó (őstermelő, családi gazdálkodó) Állattartó az állatállomány tulajdo- nosa vagy a vagyontárgy megóvásában érdekelt más sze- mély (bérlő, használó stb.), amely a hatályos számviteli és állat-egészségügyi előírásoknak megfelelő állatnyil- vántartással rendelkezik.
2. A biztosított vagyontárgyak
2.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosí- tott vagyontárgynak minősül a biztosított telephelye(ke)n lévő és a biztosítási adatközlő(kö)n faj és korcsoport sze- rint meghatározott darabszámú ló-, szarvasmarha-, ser- tés-, juh-, kecske- és baromfiállomány.
2.2. A biztosítás csak az ajánlattételkor, illetőleg a szerző- désmódosításkor egészséges állatokra terjed ki.
2.3. A biztosítás csak az egyes állatfajok teljes állományára köthető meg.
3. A biztosítási esemény és a kizárt kockázatok
A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási esemény a tűz és villámcsapás, vihar és jégverés, árvíz, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, valamint ismeretlen üreg beomlása, valamint a víz- és gőzvezeték meghibásodása miatt a biztosított:
· ló-, szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállomány- ban a káreseménytől számított három napon belül bekövetkezett elhullás és kényszervágás, valamint
· a baromfiállományban a káreseménytől számított három napon belül bekövetkezett elhullás.
A káreseménytől számított harmadik nap utáni elhullásból vagy kényszervágásból eredő károkat a biztosító nem téríti meg.
3.1. Tűz- és villámcsapáskár
3.1.1. Tűzkárnak minősül az állatállományban tűz hatásá- ra keletkezett, illetve füstmérgezés okozta károsodás.
A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására ala- kul ki öntáplálóan és terjedőképesen, hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében.
3.1.2. Villámcsapáskárnak minősül az állatok tartására szolgáló épületbe vagy az állatokba becsapódó villám által a biztosított állatállományban okozott károsodás, ideértve a szabadban lévő állatállományban a közvetlen villámcsapás folytán előállott kárt, valamint azt az esetet is, ha a villámcsapás következtében nem keletkezett tűz.
A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyenlítődés, nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló és gyújtó hatásával károsít.
AHE-43130/2
3.1.3. Nem téríti meg a biztosító a villámcsapás okozta fény- és hanghatás következtében fellépő sokk és szívbé- nulás miatti elhullásból és kényszervágásból eredő kárt, ha a villám nem közvetlenül az állatok tartására szolgáló épületbe, illetve a szabadban tartott állatba csapott be.
3.2. Viharkár, jégveréskár
3.2.1. Viharkárnak minősül a 75 km/h vagy annál nagyobb sebességű szélvihar erőhatása (nyomó- és szívóereje) foly- tán előállott kár, ideértve azokat a károkat is, amelyeket
· a szélvihar erőhatására leomlott vagy leszakadt tár- gyak a biztosított állatállományban okoznak,
· a szélvihar által megbontott tetőn keresztül szilárd alépítményű épületbe beömlő csapadékvíz okoz az épületben elhelyezett állatállomány elárasztásával,
· a szélvihar által magával ragadott szilárd tárgy a sza- badban lévő állatban okoz.
3.2.2. A viharkár nem terjed ki
· a fólia alatt tartott állatállományokra,
· a vihar miatt egymásnak rohanó állatok eltaposás okozta káraira, valamint az állatok hideg miatti meg- hűléses vagy vízbefulladásos káraira.
Nem biztosítási esemény, ha a vihar által elragadott állat szilárd tárgynak csapódik, vagy az állatot magával sodor- ja a vihar.
3.2.3. Jégveréskárnak minősül a csapadék formájában hulló jég által a biztosított állatállományban keletkezett kár.
3.3. Árvízkár
3.3.1. Árvízkárnak minősül
· az állandó vagy időszakos jellegű természetes vízfo- lyások, valamint az állandó jellegű természetes vagy mesterséges tavak (víztározók) medréből kilépő víz által az ártéren kívül okozott vagy
· az ártéren kívüli mentés során elszenvedett kár.
Az ártéren tartott állatokban bekövetkezett kárt a biztosí- tó nem téríti meg.
3.3.2. A mesterséges vízfolyások (csatornák) medréből kilépő víz a biztosítás szempontjából nem minősül árvíz- nek. A belvíz miatti állatkárokra a biztosítás nem terjed ki.
3.4. A földrengés-, földcsuszamlás-, kő- és földom- láskár, valamint az ismeretlen üreg beomlásából eredő kár
3.4.1. Földrengéskár a hivatalos igazolás szerint a Mercalli-Sieberg-táblázat alapján legalább 5-ös fokozatú földrengés által okozott kár.
AHE-43130/2
3.4.2. Földcsuszamláskár a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonoságainak megváltozása következtében lejtős terepen, hegy- vagy domboldalon a talaj egyensúlyi állapo- tának megváltozása miatt a természetes vagy mesterséges lejtés irányába történt talajelmozdulás által okozott kár.
3.4.3. Kő- és földomláskár a véletlenül, váratlanul, baleset- szerűen lehulló kő- és földdarabok által előidézett kár.
3.4.4. Ismeretlen üreg beomlásából eredő kár a természe- tes üreg vagy talajszint alatti ismeretlen építmény beom- lása miatt keletkezett károsodás.
3.4.5. Nem terjed ki a biztosítás a földcsuszamlás, kő- és föld- omlás miatti károsodás azon eseteire, amikor a földcsu- szamlás, kő- és földomlás az állattartó által vagy az ő meg- bízása alapján végzett földmunkák kapcsán következett be. Az állattartásra szolgáló épületek pincéjének beomlásából, az épületek alatti feltöltések ülepedéséből és az alapok süly- lyedéséből keletkezett károk nem térülnek meg.
3.4.6. A biztosító nem téríti meg azt a kárt, amelyik
· tudatos emberi tevékenység során vagy annak követ- keztében lépett fel (pl. robbantás, bányászat), illetve,
· a támfal hiánya vagy nem megfelelő műszaki állapota (pl. tervezési, kivitelezési, vagy karbantartási hiányos- ságok) miatt keletkezett.
3.5. A víz- és gőzvezeték meghibásodásával össze- függő kár
3.5.1. A víz- és gőzvezeték meghibásodásából eredő kár az, melyet az épület beépített víz- vagy gőzvezetékeiből, a központi fűtés berendezéséből, a belső levezetésű eső- vagy szennyvízcsatornából a meghibásodás miatt kiáramló víz vagy vízgőz okoz.
4. A biztosítási összeg
4.1. A jelen különös biztosítási feltételek tekintetében a biztosítási összeg számításának alapja kizárólag a való- ságos érték (az adatközlőn: biztosítási érték), amely a biztosított vagyontárgy forgalmi értékével egyezik meg.
4.2. A biztosítási összeg az egyes állatfajok különböző kor- csoportjaira biztosítási időszakonként kerül megállapításra, a szerződő által az ajánlat részét képező adatközlőn, majd – folyamatos szerződésnél – a biztosítási évforduló követő hónap 15-éig benyújtott éves adatközlőn az állatfajonként és korcsoportonként meghatározott valóságos érték vala- mint a korcsoport darabszáma vagy élősúlya alapján.
4.3. A korcsoportonkénti biztosítási összeget (és az adat- közlőn megjelölt biztosítási értéket) a szerződő a forgal- mi érték alapján, forintban határozza meg:
· tenyészállatok, lovak, szopós állatok és baromfi esetén darabonként,
· növendék és hízóállatok esetén kilogrammonként,
· turnusos állattartás esetén darabonként vagy kilo- grammonként.
Egyedileg azonosított tenyészállatokra és lovakra a való- ságos érték (adatközlőn: biztosítási érték) és a biztosítási összeg egyenként külön-külön is meghatározható.
5. A biztosítási díj alapja
A biztosítási díj alapja a biztosított állatállomány biztosí- tási összege.
6. A biztosított közlési és változás beje- lentési kötelezettsége
6.1. A változás bejelentési kötelezettség
6.1.1. Jelen különös biztosítási feltételek tekintetében az általános biztosítási feltételek az alábbiakkal egészülnek ki
A változás-bejelentési kötelezettség alá tartozik:
· a biztosított állatállomány darabszámának vagy az állománynövekedés miatti élősúlyának egyszeri jelen- tősebb változása (10%-os vagy azt meghaladó csökke- nése illetve növekedése),
· a biztosított állomány forgalmi értékének jelentősebb, az adatközlőn meghatározott biztosítási értékhez képest 10%-os vagy ezt meghaladó csökkenése, illetve növekedése,
· a biztosított állatállományon kívül újabb állatállo- mány vásárlása,
· az állatállomány telephelyek közötti átcsoportosítása,
· az állatállomány bérbeadása, tartásának más jogcí- men való átengedése,
· a kockázatviselés helyén új tevékenység, új technoló- gia beindítása,
· a biztosított a szerződő helyébe lép,
· egyébként minden olyan tény, esemény, amely a biz- tosító kockázatvállalását befolyásolja.
6.2. Az adatközlés
6.2.1. A biztosításhoz szükséges adatokat a szerződő éves adatközlés keretében közli a biztosítóval.
6.2.2. A szerződő a szerződés megkötése előtt az ajánlat mellékletét képező, valamint a szerződés fennállása alatt a biztosítási évfordulót követő hónap 15-éig szerződésmó- dosítás keretében telephelyenként és állatfajonként közli az állatállomány korcsoportonkénti darabszámát vagy élősúlyát, valamint a darabonkénti, illetve kilogrammon- kénti valóságos értékét (az adatközlőn: biztosítási értéket).
7. A biztosító szolgáltatása
7.1. A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy ha a biz- tosítási esemény következik be, a biztosítottnak megtéríti
AHE-43130/2
· lovak, szarvasmarhák, sertések, juhok és kecskék elhullásából, illetőleg kényszervágásából, valamint
· a baromfiállomány elhullásából
eredő károkat az alábbiakban részletezettek szerint.
7.2. A szolgáltatás mértékének megállapítása
7.2.1. A biztosító az elhullott vagy kényszervágott állatok a biztosítási ajánlaton megjelölt biztosítási értéke és darabszáma, illetve kárkori súlya alapján nyújt szolgálta- tást a biztosítási összeg erejéig.
7.2.2. A biztosítási szolgáltatás mértéke
· tenyészállatok esetében az elhullott vagy kényszervá- gott állatok éves adatközlőn feltüntetett biztosítási értéke 90%-ának valamint az állatok darabszámának a szorzata.
· a növendék- és hízóállatok esetében az elhullott vagy kényszervágott állatok éves adatközlőn feltüntetett biztosítási értéke 90%-ának valamint kárkori súlyának szorzata.
· a szopós állatok esetében az elhullott vagy kényszer- vágott állatok adatközlőn feltüntetett biztosítási érté- ke 90%-ának valamint az állatok darabszámának szor- zata.
· baromfiállományok esetében az elhullott állatok adat- közlőn feltüntetett biztosítási értéke 90%-ának vala- mint az állatok darabszámának szorzata.
· turnusos állattartás esetén az elhullott vagy kény- szervágott állatok adatközlőn feltüntetett biztosítási értéke 90%-ának valamint az állatok darabszámának vagy kárkori súlyának szorzata. Baromfiállományok esetén a biztosító csak az elhullásból eredő kárt téríti meg.
7.2.3. A kényszervágás miatt megtérült kárt a térítés összegéből levonja a biztosító.
7.2.4. A jelen különös biztosítási feltételek tekintetében az Általános biztosítási feltételekben 10.1.2. pontjába foglalt részleges kár nem értelmezhető, ezért a biztosító élőállat sérülése esetén kizárólag az elhullásból és kény- szervágásból eredő károkat téríti meg a vágóhídi megté- rülés levonásával
7.3. Alulbiztosítás
A biztosító arányos kártérítést állapíthat meg, ha a szer- ződő a biztosítás megkötését követően az állatállomány- növekedést nem jelentette be. Ez esetben az alulbiztosí- tás számításának alapja a biztosított állatállomány darabszáma. Ha az a károsodáskori állományénál kisebb, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biz- tosított állatállomány darabszáma a károsodáskori állat- állomány darabszámához aránylik.
A biztosító nem alkalmazza az arányos kártérítést, ha az állatállomány darabszámának változása nem éri el a 10%-ot.
Arányos kártérítést állapíthat meg a biztosító akkor is, ha a biztosítási esemény az adott biztosítási évre vonatkozó adatközlést megelőzően következett be. Ekkor az előző
adatközlés során megadott biztosítási értékek alapján nyújt szolgáltatást a biztosító.
7.4. Ha a kár bekövetkezésekor a biztosított rendelke- zik azonos fajú, nem biztosított állatállománnyal, a szolgáltatás mértékét a biztosított és nem biztosított állatállomány aránya szerint kell megállapítani és tel- jesíteni.
8. A kárenyhítési és kármegelőzési köte- lezettség
8.1. Az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl- menően a biztosított köteles az állattartásra vonatkozó szabályokat, szakmai elvárásokat mindenkor betartani, valamint a jó gazda gondosságával eljárni az állattartás kapcsán.
8.2. A kármegelőzési kötelezettség megszegésének minő- sül az, ha a kár
· a tűzvédelmi előírások be nem tartásával,
· a villámhárító hiánya vagy nem megfelelő műszaki állapotával,
· a víz- és gőzvezetékek, illetve -tartályok csapjainak, zárainak nem megfelelő elzárásával,
· a védelmi berendezések (villám, tűz, elektromosság, víz- és gőzvezetékek) bekapcsolásának elmulasztásá- val vagy nem megfelelő működésével összefüggésben keletkezett.
9. A biztosító mentesülése
AHE-43130/2
Az Általános biztosítási feltételek 8. pontjában foglaltak az irányadók.
10. A biztosítási esemény bejelentése és a biztosító szolgáltatása
10.1. A biztosítási esemény bejelentésének módja és határideje
10.1.1 A biztosítási eseményt, a kár bekövetkezését köve- tően haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvi- lágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a beje- lentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
10.1.2. A kárbejelentést követően az Általános biztosítási feltételek szerinti írásbeli kárigényt nem kell benyújtani a szerződőnek/biztosítottnak.
10.2. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez szükséges iratok
Az Általános biztosítási feltételek 9.5. pontjában foglaltak az alábbiakkal egészülnek ki:
A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani:
· az állatállomány darabszámát, illetve súlyát igazoló vagyonnyilvántartó lapokat, leltáríveket és önköltség- számításokat,
· az állatorvosi igazolást az elhullásokról, kényszervá- gásokról,
· a hullaátvételi jegyet,
· az elhullási naplót és
· a kényszervágási elszámolást.
Hatósági eljárás esetén (rendőrség, tűzoltóság) a szerző- dő köteles az eljárás lezárását követő 2 munkanapon belül az iratokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.
Általános felelősségbiztosítás
Különös biztosítási feltételek
A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezé- seket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút 48-52. –, (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között az általános biztosítási feltételek és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött bizto- sítási szerződésekre alkalmazni kell.
A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosí- tási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltéte- lekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kér- désekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irány- adók.
1. A biztosítási esemény
1.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződés- ben név szerint feltüntetett biztosított, által
· a biztosítottal szerződéses jogviszonyban nem álló harmadik személynek, vagy
· a biztosítottal szerződéses kapcsolatban állóknak szerződésen kívül okozott kár,
amelynek megtérítéséért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik (felelősség a szerződésen kívül okozott károkért, ún. deliktuális kárfe- lelősségi tényállás).
2. A biztosítással nem fedezett károk, a kizárások
2.1. A biztosító helytállási kötelezettsége – az Általános biztosítási feltételekben írt kizárásokon túl – nem terjed ki az alábbi károkra:
a) a szerződésszegéssel a másik szerződő félnek okozott károkra (szerződésszegésért való felelősség, ún. kontraktuális kárfelelősség),
AHE-43130/2
b) a gépjárművek, illetőleg munkagépek által okozott, nem baleseti jellegű útrongálási károkra, a mestersé- ges tereptárgyakban okozott károkra, valamint a gép- járművek, munkagépek használat során a talaj vagy növényi kultúrák letaposásából származó károkra,
c) a vadállomány által okozott, továbbá állatok által taposással, lelegeléssel okozott károkra,
d) a vadállat-tartói tevékenység folytatásával okozott károkra,
e) a valamely ingatlanban az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése vagy megépítésének elmulasztá- sa miatt bekövetkező károkra,
f) a külön jogszabályban meghatározott útkezelői, útkarbantartói kötelezettség elmulasztásával okozott károkra,
g) a vegyszerszórási károkra,
h) a biztosított által gondozott növényi kultúrák által okozott károkra.
3. Az általános felelősségbiztosítás fede- zete pótdíj ellenében kiterjeszthető
3.1. A bérlői szerződésszegéssel a bérbeadónak okozott károkra, az alábbi feltételekkel:
· a jelen különös biztosítási feltételek 1.1. pontjában meghatározottakon kívül biztosítási esemény az a kár is, amelyet a biztosított a biztosítási szerződésben megjelölt bérlemények bérlőjeként, a bérleti szerződés megszegésével a bérbeadónak okoz, és amelyet meg- téríteni köteles.
· a biztosító kizárólag a tűz, robbanás, víz- és gázveze- ték vagy csatorna törése, dugulása, technológiai cső- vezeték törése, kiömlő víz vagy gőz, tűzoltó berende- zés kilyukadása által okozott károk megtérítésére vál- lal kötelezettséget a bérlői felelősség fennállása ese- tén.
· az Általános biztosítási feltételek 4.3. 10.) pontja nem vonatkozik a biztosítási szerződésben megjelölt bérle- ményben elhelyezett – és a bérbeadó tulajdonát képe- ző – vagyontárgyakban okozott károkra.
· a jelen különös biztosítási feltételek 2.1. a) pontja nem vonatkozik a bérleti szerződés megszegésével a bérbe- adónak okozott károkra.
3.2. A bérbeadói szerződésszegéssel a bérlőnek okozott károkra, az alábbi feltételekkel:
· a jelen különös biztosítási feltételek 1.1. pontjában meghatározottakon kívül biztosítási esemény az a kár is, amelyet a biztosított a biztosítási szerződésben megjelölt bérlemények bérbeadójaként, a bérleti szer- ződés megszegésével a bérlőnek okoz, és amelyet megtéríteni köteles.
· a biztosító kizárólag a tűz, robbanás, víz- és gázveze- ték vagy csatorna törése, dugulása, technológiai cső- vezeték törése, kiömlő víz vagy gőz, tűzoltó berende-
zés kilyukadása által okozott károk megtérítésére vál- lal kötelezettséget a bérbeadói felelősség fennállása esetén.
· az Általános biztosítási feltételek 4.3. 10.) pontja nem vonatkozik a biztosítási szerződésben megjelölt bérle- ményben elhelyezett – és a bérlő tulajdonát képező – vagyontárgyakban okozott károkra.
· a jelen különös biztosítási feltételek 2.1. a) pontja nem vonatkozik a bérleti szerződés megszegésével a bérlő- nek okozott károkra.
4. A biztosítási díj alapja
4.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a biztosítás díjalapja a biztosított éves bruttó árbevétel- ének
a) teljes tárgyévi – biztosítási évfordulótól biztosítási évfordulóig tartó időszakra vonatkozó – értéke (hatá- rozatlan tartamú biztosítás esetén), vagy
b) a biztosítási időszakra eső értéke (határozott tartamú biztosítás esetén).
5. Az éves adatközlés és az automatikus indexálás különös szabályai
5.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a határozatlan időtartamú vagy olyan két évnél hosszabb határozott időtartamú biztosítási szerződés esetében, melynél a felek egy éves biztosítási időszakban állapod- tak meg a szerződő/biztosított a felek eltérő rendelkezése hiányában éves adatközlésre köteles.
5.2. A szerződő/biztosított a következő biztosítási idő- szakra vonatkozó díjának megállapításához – az általá- nos biztosítási feltételek szerint a biztosítási évfordulót megelőző 60. napig – előzetes adatközlésre köteles, és az adatközlő kitöltésével nyilatkozik az előzetes biztosítási díjat befolyásoló valamennyi adatról.
AHE-43130/2
5.3. Az előzetes adatközlést követően a szerződő/biztosított a biztosítási évfordulót követő 30 napon belül utólagos adat- közlésre köteles, és az adatközlőn nyilatkozik az előző évi tényleges bruttó árbevételéről. Az utólag közölt tényleges adatok figyelembevételével megállapított biztosítási
díj alapján a biztosító és a szerződő/biztosított – az álta- lános biztosítási feltételekben meghatározott esetben – egymással elszámolnak.
5.4. Amennyiben a szerződő/biztosított az éves adatköz- lési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj alapját automatikusan aktualizálja. Az indexáláskor a biztosító a rendelkezésére álló, Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb ipari termelői árinde- xet alkalmazza, amely a biztosítási évfordulót megelőző
4. hónap ipari termelői árait az előző év azonos idősza- kával összehasonlító index.
5.5. A biztosító az 5.4. pont szerint meghatározott díjalap és a biztosítási szerződésben meghatározott díjtétel szorzataként megállapítja a következő biztosítási idő- szak biztosítási díját.
5.6. Fix díjas szerződés esetén a biztosító a szerződő/biz- tosított biztosítási szerződésében meghatározott biztosí- tási díját indexálja az 5.4. pont szerint.
6. A biztosító visszakövetelési joga
6.1. Az Általános biztosítási feltételek 10.4.2. pontja értel- mében a jelen különös biztosítási feltételek szerint súlyo- san gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított,
· hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy az abban meghatározott feltételek hiányá- ban végzett,
· a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott sze- mélyi és/vagy tárgyi feltételek hiányában végezte a tevékenységét
· a kárt ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt, ezzel az állapotával összefüggésben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetkezésében közrehatott,
· a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási, balesetvédelmi szabályok súlyos megsér- tésével okozta, vagy ezen szabályok ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő, és hasonló sza- bály-szegésből eredően három éven belül már követ- kezett be biztosítási esemény.
Munkáltatói felelősségbiztosítás
Különös biztosítási feltételek
A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezé- seket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút 48-52. –, (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között az általános biztosítási feltételek és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött bizto- sítási szerződésekre alkalmazni kell.
A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosí- tási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltéte- lekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kér- désekben a polgári törvénykönyv rendelkezései az irány- adók.
1. A biztosítási szerződés alanyai, a biz- tosítottak köre
1.1. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során biztosított a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett munkáltató.
2. A biztosítási esemény
2.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási esemény: a biztosított munkavállalója által elszenvedett, a munkabalesete miatt bekövetkezett kára, amelynek megtérítéséért a biztosított a magyar munka- jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
2.2. Az Általános biztosítási feltételek 4.3. 6) pontja sze- rinti „a munkáltatói, illetve szakképzést szervezői felelős- ségből, vagy az egyéb szervezett munkavégzés keretében természetes személy(ek) foglalkoztatásából eredő károk- ra” vonatkozó kizárás jelen különös biztosítási feltételek- kel létrejött biztosításra nem vonatkozik.
AHE-43130/2
3. A biztosítással nem fedezett károk, a kizárások
3.1. A biztosító helytállási kötelezettsége – az Általános biztosítási feltételekben írt kizárásokon túl – nem terjed ki:
a) a foglalkozási megbetegedés és a szervezett munka-
végzéssel összefüggésben álló egyéb, nem baleseti eredetű megbetegedés okozta károkra,
b) a munkavállalókat/hallgatókat munkahelyükre menet vagy onnan jövet, útközben ért balesetek során, illetve következtében keletkező károkra, kivéve, ha a baleset a biztosított saját tulajdonában lévő vagy általa bérelt szállítóeszközön, utazás során történt,
c) a kölcsönvett munkaerő munkabalesetéből származó károkra,
d) a távmunkát végző munkavállaló munkabalesetéből származó károkra,
e) a fegyveres erők és fegyveres szervezetek tagjainak, a katasztrófavédelem központi és területi szervei tagjai- nak munkabalesetéből eredő károkra.
4. A biztosítási díj alapja és az éves adat- közlés/automatikus indexálás különös szabályai
4.1 A biztosítás díjalapja a biztosított bruttó munka- bérköltségének
· a teljes tárgyévi – biztosítási évfordulótól biztosítási évfordulóig tartó időszakra vonatkozó – értéke (hatá- rozatlan idejű biztosítás esetén), vagy
· a biztosítási időszakra eső értéke (határozott idejű biztosítás esetén).
A bruttó munkabérköltség: a tárgyévben kifizetett összes bruttó munkabér/illetmény és egyéb bér jellegű juttatások összege a biztosított munkáltató egész szervezetére vonat- kozóan, ideértve a biztosítotthoz kirendelt munkavállaló munkabérét/illetményét és egyéb bér jellegű juttatásait is.
5. Az éves adatközlés és az automatikus indexálás különös szabályai
5.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a határozatlan időtartamú vagy olyan két évnél hosszabb hatá- rozott időtartamú biztosítási szerződés esetében, melynél a felek egy éves biztosítási időszakban állapodtak meg a szer- ződő/biztosított főszabály szerint éves adatközlésre köteles.
5.2. Éves adatközlés esetén a szerződő/biztosított a követke- ző biztosítási időszakra vonatkozó díjának megállapításá- hoz – az általános biztosítási feltételekben írtak szerint a
biztosítási évfordulót megelőző 60. napig – előzetes adat- közlésre köteles, és az adatközlő kitöltésével nyilatkozik az előzetes biztosítási díjat befolyásoló valamennyi adatról.
5.3. Az éves adatközlés esetén az előzetes adatközlést köve- tően a szerződő/biztosított a biztosítási évfordulót követő 30 napon belül köteles az utólagos adatközlésre, és az adatköz- lőn nyilatkozik az előző évi tényleges bruttó munkabérkölt- ségéről. Az utólag közölt tényleges adatok figyelembevételé- vel megállapított biztosítási díj alapján a biztosító és a szer- ződő/biztosított – az általános biztosítási feltételekben meghatározott esetben – egymással elszámolnak.
5.4. Amennyiben a szerződő/biztosított az éves adatköz- lési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj alapját automatikusan aktualizálja. Az indexáláskor a biztosító a rendelkezésére álló, Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb ipari termelői árinde- xet alkalmazza, amely a biztosítási évfordulót megelőző
4. hónap alkalmazottak bruttó nominális keresetét az előző év azonos időszakával összehasonlító index.
5.5. A biztosító a 6.4. pont szerint meghatározott díjalap és a biztosítási szerződésben meghatározott díjtétel szorzataként megállapítja a következő biztosítási idő- szak biztosítási díját.
5.6. Fix díjas szerződés esetén a biztosító a szerződő/bizto- sított biztosítási szerződésében meghatározott biztosítá- si díját indexálja a 6.4. pont szerint.
6. A kárbejelentés kiegészítő szabálya
6.1. Az Általános biztosítási feltételek 9.3. pontját kiegé- szítve a kárbejelentéshez minden esetben csatolni kell a munkabalesetről készült jegyzőkönyv másolatát.
7. A biztosítási szolgáltatás
7.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a bizto- sítottnak a biztosítási eseménnyel összefüggésben az Egészségbiztosítási Pénztárral és/vagy a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósággal szemben keletkezett megtérítési kötelezettségére is, a munkabaleset kapcsán a munkavállalónak nyújtott
· egészségbiztosítási ellátás, valamint
· a baleseti nyugellátás vonatkozásában.
AHE-43130/2
8. A biztosító visszakövetelési joga
8.1. Az Általános biztosítási feltételek 10.4.2. pontja értel- mében a jelen különös biztosítási feltételek szerint súlyo-
san gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított,
· a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy az abban meghatározott feltételek hiányá- ban végezte,
· a jogszabályban vagy egyéb előírásban meghatározott személyi-és /vagy tárgyi feltételek hiányában, végezte a tevékenységét,
· a kárt ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt, illetőleg ezzel az állapotával összefüggés- ben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetkezésé- ben közrehatott,
· a kárt a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozta, illetőleg ezen szabályok olyan ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő, amiből eredően három éven belül már következett be munkabaleset,
ha a fentiek bármelyike miatt a munkavédelmi felügyele- ti hatóság egymillió forintot meghaladó bírságot rótt ki.
9. Fogalom meghatározások
9.1. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában az alábbi fogalmaknak van jelentőségük:
a) Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüg- gésben éri. A munkavégzéssel összefüggésben követ- kezik be a baleset, ha az a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szerve- zett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szol- gáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgál- tatás igénybevétele során éri.
b) Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült károsult akaratától függetlenül, hirtelen következik be, és sérülést, mérgezést vagy egyéb egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
c) Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy, ideértve a kirendelt munkavál- lalót is, ha a munkáltatói jogok és kötelezettségek a kirendelés során a jelen szerződés biztosítottját illetik meg, illetőleg terhelik. Ideértendő az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő hallgató is a gyakorlati kép- zés ideje alatt.
d) Károsult: a biztosítottal szemben kártérítésre jogosult munkavállaló és/vagy annak a károkozással összefüg- gésben kártérítésre jogosult közeli hozzátartozója.
e) Foglalkozási megbetegedés: az a betegség, amely a munkavállaló foglalkozásának a különös veszélye foly- tán keletkezett.
f) Kirendelés: kirendelésnek az minősül, ha a munkáltatók közt létrejött megállapodás alapján a munkavállalót eredeti munkáltatója más munkáltatónál történő mun- kavégzésre kötelezi, feltéve, hogy a munkavállaló kiren- delésére ellenszolgáltatás nélkül kerül sor, és a két munkáltató tulajdonosi kapcsolatban áll egymással.
g) Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a köz- szolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, szö- vetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegű jogvi- szonyban, a tanulói és hallgatói jogviszonyban a gya- korlati képzés során, büntetés-végrehajtási jogviszony- ban (előzetes letartóztatásban, elítéltként) végzett munka, továbbá a közigazgatási határozat alapján vég- zett munka, valamint a munkáltató által kezdeménye- zett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka, mindezen felül ideértendő az iskolarendszerű szakkép- zésben részt vevő hallgatók gyakorlati képzése is.
AHE-43130/2
h) Munkáltató: a munkavállalót/hallgatót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak
kell tekinteni a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizá- rólag személyesen végző egyéni vállalkozót a munka- végzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések tekintetében. A társadalmi munka ese- tén munkáltató a társadalmi munka szervezője.
i) Bruttó munkabérköltség: a tárgyévben kifizetett összes bruttó munkabér/illetmény és egyéb bér jellegű jutta- tások összege a biztosított munkáltató egész szerveze- tére vonatkozóan, ideértve a biztosítotthoz kirendelt munkavállaló munkabérét/illetményét és egyéb bér jellegű juttatásait is.
Környezetszennyezési felelősségbiztosítás
Különös biztosítási feltételek
A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezé- seket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút 48-52. –, (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között az általános biztosítási feltételek és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött bizto- sítási szerződésekre alkalmazni kell.
A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosí- tási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltéte- lekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kér- désekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irány- adók.
1. A biztosítási esemény
1.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosított által
a) hirtelen, váratlan, előre nem látható környezetszeny- nyezéssel illetve környezet igénybevételével okozott olyan kár, amely
b) a normál üzemi módtól eltérő eseményre vezethető vissza, és
c) melynek megtérítéséért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
1.2. A biztosító helytállási kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a 1.1. pontban felsorolt valamennyi feltétel egyi- dejűleg fennáll.
1.3. Az Általános biztosítási feltételek 4.3. 36.) pontjában megjelölt kizárás nem vonatkozik a jelen feltételekkel megkötött biztosításra.
AHE-43130/2
2. A biztosítással nem fedezett károk, a kizárások
2.1. A biztosító helytállási kötelezettsége – az Általános biz- tosítási feltételekben írt kizárásokon túl – nem terjed ki:
a) a folyamatos környezetszennyezéssel okozott károkra
b) a bányakárra
c) a rétegvizekben okozott károkra,
d) magukban a szennyezést okozó dolgokban okozott károkra,
e) a biztosított saját telephelyén bekövetkezett kárra
f) a biztosított által növényvédő szerek, mezőgazdasági kemikáliák felhasználásával, környezetbe juttatásával okozott károkra,
g) a vad- és haszonállat-tartói tevékenység folytatásával okozott károkra,
h) a vadállomány által okozott, továbbá állatok által taposással, lelegeléssel okozott károkra,
i) a gépjárművek, illetőleg munkagépek által a talajban taposással vagy növényi kultúrák letaposásával oko- zott károkra,
j) a biztosított közigazgatási jogi felelőssége körébe tar- tozó károkra és költségekre, így különösen a környeze- ti állapot és minőség mérhető, jelentős és kedvezőtlen megváltozásából eredő kár felszámolásával és a kár- okozást megelőző állapot helyreállításával, ill. károso- dott környezeti elem által nyújtott szolgáltatás pótlá- sával/helyreállításával felmerült kiadásokra, költsé- gekre,
k) a védett fajokban és természetes élőhelyekben bekö- vetkezett károk a 2004/35 EU irányelv és az 1995. évi LIII. Törvény A környezet védelmének általános szabá- lyairól alapján,
l) a bűncselekménnyel okozott károkra (pl. környezetká- rosítás, termékkárosítás, rongálás),
m) a külön jogszabályban meghatározott útkezelői, útkarbantartói kötelezettség elmulasztásával okozott károkra.
3. Biztosítás díjalapja
3.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a biztosítás díjalapja a biztosított éves bruttó árbevétel- ének
a) teljes tárgyévi értéke (határozatlan tartamú biztosítás esetén), vagy
b) a biztosítási időszakra eső értéke (határozott tartamú biztosítás esetén).
4. Az éves adatközlés és automatikus indexálás különös szabályai
4.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a határozatlan időtartamú vagy olyan két évnél hosszabb határozott időtartamú biztosítási szerződés esetében, melynél a felek egy éves biztosítási időszakban állapod- tak meg a szerződő/biztosított főszabály szerint éves adat- közlésre köteles.
4.2. A szerződő/biztosított a következő biztosítási idő- szakra vonatkozó díjának megállapításához – az általá- nos biztosítási feltételek szerint a biztosítási évfordulót megelőző 60. napig – előzetes adatközlésre köteles, és az adatközlő kitöltésével nyilatkozik az előzetes biztosítási díjat befolyásoló valamennyi adatról.
4.3. Az előzetes adatközlést követően a szerződő/biztosí- tott a biztosítási évfordulót követő 30 napon belül utólagos adatközlésre köteles, és az adatközlőn nyilatkozik az előző évi tényleges bruttó árbevételéről. Az utólag közölt tény- leges adatok figyelembevételével megállapított biztosítá- si díj alapján a biztosító és a szerződő/biztosított – az általános biztosítási feltételekben meghatározott eset- ben – egymással elszámolnak.
4.4. Amennyiben a szerződő/biztosított az éves adatköz- lési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj alapját automatikusan aktualizálja. Az indexáláskor a biztosító a rendelkezésére álló, Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb ipari termelői árinde- xet alkalmazza, amely a biztosítási évfordulót megelőző
4. hónap ipari termelői árait az előző év azonos idősza- kával összehasonlító index.
4.5. A biztosító a 4.4. pont szerint meghatározott díjalap és a biztosítási szerződésben meghatározott díjtétel szorzataként megállapítja a következő biztosítási idő- szak biztosítási díját.
4.6. Fix díjas szerződés esetén a biztosító a szerződő/biz- tosított biztosítási szerződésében meghatározott biztosí- tási díját indexálja a 4.4. pont szerint.
5. A biztosító visszakövetelési joga
5.1. Az Általános biztosítási feltételek 10.4.2. pontja értel- mében a jelen különös biztosítási feltételek szerint súlyo- san gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított
· a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül, vagy az abban meghatározott feltételek hiá- nyában végezte, vagy
· a kárt hatáskörének, feladatkörének túllépésével okoz- ta, vagy
· a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott sze- mélyi- és/vagy tárgyi feltételek hiányában végezte a tevékenységét,
· a kárt ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt és ezzel az állapotával összefüggésben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetkezésében közrehatott, vagy
· a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási, balesetvédelmi szabályok súlyos megsér- tésével okozta, vagy ezen szabályok ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő, és hasonló sza- bályszegésből eredően három éven belül más követke- zett be biztosítási esemény.
6. Fogalom meghatározások
A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában az alábbi fogalmaknak van jelentőségük:
· Környezet igénybevétele: a környezetben változás előídézése, a környezetnek, vagy elemének természeti erőforráskénti használata.
· Környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.
· A környezet elemei: a talaj, a levegő, a víz és az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mestersé- ges) környezet, továbbá ezek összetevői,
· Környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül, vagy közvetve bekövet- kező, mérhető, jelentősen kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen, vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása,
AHE-43130/2
· Környezeti elem által nyújtott szolgáltatás: környezeti elemnek más környezeti elem vagy társadalom(köz) érdekében ellátott funkciója.
Szolgáltatás-felelősségbiztosítás
Különös biztosítási feltételek
A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezé- seket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút 48-52. –, (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között az általános biztosítási feltételek és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött bizto- sítási szerződésekre alkalmazni kell.
A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítá- si feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
1. A biztosítási szerződés alanyai, a biz- tosítottak köre
1.1. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során Biztosított az a kötvényen név szerint feltüntetett jogalany, aki üzletszerű tevékenysége keretében szolgál- tatás nyújtására irányuló szerződést kötött, illetve szer- ződéseket köt, és e szerződés(ek) alapján a szolgáltatást maga nyújtja.
2. A biztosítási esemény
2.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított
· biztosítási szerződésben meghatározott, illetve utóbb, de még a károkozás időpontját megelőzően az adat- közlőn bejelentett és a biztosító által fedezetbevont és szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésből eredő valamely kötelezettségét megszegve a szerződést hibásan teljesíti,
· és ezzel a kötelezettségszegéssel a biztosított szerző- déses partnerének vagy a partner munkavállalójának a vagyonában, életében vagy egészségében kárt okoz,
· és a bekövetkezett kárért a biztosított a magyar polgá- ri jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tarto- zik.
2.2. A biztosító helytállási kötelezettsége csak akkor követ- kezik be, ha az 2.1. pontban felsorolt valamennyi feltétel együttesen fennáll.
3. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok
3.1. A biztosító helytállási kötelezettsége – az Általános biz- tosítási feltételekben írt kizárásokon túl – nem terjed ki az alábbi károkra sem:
a) a szerződésen kívül, harmadik személyeknek okozott károkra,
b) a szerződésben foglalt szolgáltatást meghaladó tevé- kenységgel okozott károkra,
c) a szolgáltatás teljesítésének elmaradásából eredő károkra,
d) a késedelmes szolgáltatásból eredő károkra,
e) a szolgáltatás ára, illetve díja tárgyában kialakult vita következtében előterjesztett károkra,
f) szavatossági és jótállási jogainak érvényesítésével kapcsolatban a károsult részéről felmerült igényekre,
g) az árubeszerzés, valamint építési beruházás során, illetve annak kapcsán okozott károkra,
h) valamely ingatlanban az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése vagy megépítésének elmulasztá- sa miatt bekövetkező károkra,
i) leltárhiányra,
j) anyagmozgatási tevékenységgel okozott károkra,
k) fuvarozói-, szállítmányozási- és raktározói tevékeny- ség folytatásával okozott károkra,
l) erőművi tevékenység folytatásával okozott károkra,
m) mezőgazdasági tevékenység folytatásával okozott károkra.
4. A kárbejelentés kiegészítő szabálya
4.1. Az Általános biztosítási feltételek 9.3. pontját kiegé- szítve a kárbejelentéshez minden esetben csatolni kell a biztosított és a károsult közötti jogviszony fennállását és az annak tartalmát igazoló okiratokat (pl. szerződést).
5. A biztosítási díj alapja
AHE-43130/2
Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a biztosítás díjalapja a biztosító által fedezetbe vont a biz- tosított által nyújtott szolgáltatásból származó éves brut- tó árbevétel:
a) teljes tárgyévi – biztosítási évfordulótól biztosítási évfordulóig tartó időszakra vonatkozó – értéke (hatá- rozatlan tartamú biztosítás esetén), vagy
b) a biztosítási időszakra eső értéke (határozott tartamú biztosítás esetén).
6. Az éves adatközlés és az automatikus indexálás különös szabályai
6.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a határozatlan időtartamú vagy olyan két évnél hosszabb határozott időtartamú biztosítási szerződés esetében, melynél a felek egy éves biztosítási időszakban állapod- tak meg a szerződő/biztosított a felek eltérő rendelkezése hiányában éves adatközlésre köteles.
6.2. A szerződő/biztosított a következő biztosítási idő- szakra vonatkozó díjának megállapításához – az általá- nos biztosítási feltételek szerint a biztosítási évfordulót megelőző 60. napig – előzetes adatközlésre köteles, és az adatközlő kitöltésével nyilatkozik az előzetes biztosítási díjat befolyásoló valamennyi adatról.
6.3. Az előzetes adatközlést követően a szerződő/biztosí- tott a biztosítási évfordulót követő 30 napon belül utólagos adatközlésre köteles, és az adatközlőn nyilatkozik az előző évi tényleges bruttó árbevételéről. Az utólag közölt tény- leges adatok figyelembevételével megállapított biztosítá- si díj alapján a biztosító és a szerződő/biztosított – az általános biztosítási feltételekben meghatározott eset- ben – egymással elszámolnak.
6.4. Amennyiben a szerződő/biztosított az éves adatköz- lési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj alapját automatikusan aktualizálja. Az indexáláskor a biztosító a rendelkezésére álló, Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb ipari termelői árinde- xet alkalmazza, amely a biztosítási évfordulót megelőző
4. hónap ipari termelői árait az előző év azonos idősza- kával összehasonlító index.
6.5. A biztosító az 5. pont szerint meghatározott díjalap és a biztosítási szerződésben meghatározott díjtétel szorzataként megállapítja a következő biztosítási idő- szak biztosítási díját.
6.6. Fix díjas szerződés esetén a biztosító a szerződő/bizto- sított biztosítási szerződésében meghatározott biztosítá- si díját indexálja a 6.4. pont szerint.
7. A biztosító visszakövetelési joga
AHE-43130/2
Az Általános biztosítási feltételek 10.4.2. pontja értelmé- ben a jelen különös biztosítási feltételek szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított,
a) hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély
nélkül vagy az abban meghatározott feltételek hiányá- ban végzett,
b) a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott sze- mélyi és/vagy tárgyi feltételek, továbbá biztonsági fel- szereltség hiányában végezte tevékenységét,
c) a kárt a szolgáltatásra vonatkozó előírások kirívóan súlyos megsértésével okozta,
d) a kárt a foglalkozási szabályok súlyos megsértésével okozta.
e) a kárt ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt, ezzel az állapotával összefüggésben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetkezésében közrehatott,
f) a károkozó magatartás észlelése után kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét az erre vonatkozó szabályokat gondatlanul és súlyosan megsértve meg- szegte, és a kár, illetve annak egy része megelőzhető lett volna a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötele- zettség szabályszerű teljesítésével. Ebben az esetben a biztosított köteles a mulasztással, illetve a kötelezett- ségszegéssel okozott kár/kárrész megtérítésére,
g) a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okoz- ta, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedé- seket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezé- sének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélbenfoglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megté- tele.
8. Fogalom meghatározások
Szolgáltatás:
· a biztosított által kötött szerződés alapján, a biztosí- tott üzletszerű tevékenysége körében,
· a szükséges hatósági vagy egyéb engedélyek birtoká- ban, ellenszolgáltatás fejében végzett olyan tevékeny- ség, amely árubeszerzéssel és/vagy építési beruházás- sal nem jár, és
· amely tevékenységet természetes személy biztosított esetén maga a biztosított, nem természetes személy biztosított esetén a biztosított azon munkavállalója vagy tagja végzi, aki a tevékenység végzéséhez a szük- séges hatósági vagy más engedéllyel, illetve végzett- séggel rendelkezik. Ahhoz, hogy egy tevékenység a jelen különös biztosítási feltételek értelmében szolgál- tatásnak minősüljön, a fenti felsorolás valamennyi elemének fenn kell állnia.
Árubeszerzés: olyan tevékenység, amely valamely dolog tulajdonjogára vagy használatára, hasznosítására vonat- kozó jognak határozott vagy határozatlan időre történő megszerzésére irányul.
Építési beruházás: az építmény, építményrész, építmény-
együttes megépítése, átalakítása, bővítése, helyreállítása, lebontása, elmozdítása, rendeltetésének építési munká- val járó megváltoztatása, valamint az ezekhez kapcsoló- dó szerelési munkák.
AHE-43130/2
Üzletszerű tevékenység: olyan tevékenység, amelyet a biz- tosított jövedelem- vagy nyereségszerzés céljából, ellen- szolgáltatás fejében rendszeresen végez.
Hibás teljesítés: ha a szolgáltatás a teljesítés idején nem felel meg a törvényben előírt és a szerződésben meghatá- rozott tulajdonságoknak.
Erőművi tevékenység: villamos energia fejlesztése, bele- értve a villamos energia előállítása során keletkező más energia előállítását is ( hőenergia, hulladék hő).
Termékfelelősség-biztosítás
Különös biztosítási feltételek
A jelen különös biztosítási feltételek azokat a rendelkezé- seket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút 48-52. –, (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között az Általános biztosítási feltételek és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött bizto- sítási szerződésekre alkalmazni kell.
A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosí- tási feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltéte- lekben meghatározottak az irányadók. Az Általános és a különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kér- désekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irány- adók.
1. A biztosítási szerződés alanyai, a biz- tosítottak köre
A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során biztosított az a biztosítási szerződésen név szerint fel- tüntetett jogalany, aki a termék, gyártója, importálója vagy forgalmazója.
2. Biztosítási esemény
2.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított
a) a biztosítási szerződésben meghatározott, illetve utóbb, de még a károkozás időpontját megelőzően az adatközlőn bejelentett és a biztosító által fedezetbe vont termékkel, mint hibás termékkel
· halált, testi sérülést vagy egészségkárosodást, és ezál- tal vagyoni vagy további nem vagyoni kárt okoz, illetve
· más dologban a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-középárfolya- ma szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kárt okoz, ha a más dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta,
AHE-43130/2
- feltéve, ha a kár bekövetkezett és annak megtérítésé- ért a biztosított a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény (termékfelelősségi törvény) szabályai szerint felelősséggel tartozik.
b) a biztosítási szerződésben meghatározott, illetve utóbb, de még a károkozás időpontját megelőzően az adatközlőn bejelentett és a biztosító által fedezetbe vont termékkel, mint hibás termékkel
· más dologban kárt okoz, függetlenül attól, hogy ez a más dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasz- nálat tárgya,
· feltéve, ha a kár megtérítésért a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
A biztosító helytállási kötelezettsége csak akkor következik be, ha a fenti bekezdésben -az a) és b) esetet külön kezelve- felsorolt valamennyi feltétel együttesen fennáll.
2.2. Az Általános biztosítási feltételek 4.3. 37) pontjában megjelölt kizárás nem vonatkozik a jelen különös feltéte- lekkel megkötött biztosításra.
3. A biztosítási szerződés hatálya, az időbeli és a területi hatály
3.1. A kár okozásának időpontja az a nap, amelyen a biz- tosított a hibás terméket előállította, gyártotta, importál- ta, illetve forgalomba hozta.
3.2. A kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amelyen a kár a károsultnál bekövetkezett, illetve ha ez nem hatá- rozható meg, akkor az a nap, amelyen a kárt a biztosított vagy a károsult először észlelte.
3.3. A kárbejelentés időpontja az a nap, amelyen a bizto- sított a kárt írásban bejelentette a biztosítónak.
3.4. A jelen különös biztosítási feltételek alapján a bizto- sító a hibás termék magyarországi felhasználása során Magyarországon okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.
4. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok
A biztosító helytállási kötelezettsége – az Általános biztosí- tási feltételekben írt kizárásokon túl – nem terjed ki:
a) magában a hibás termékben okozott károkra,
b) a hibás termék más termékkel való összeszerelése, egyesítése, vegyítése, feldolgozása, átalakítása során,
továbbá ezen folyamatok következtében magában az új termékben és tartozékaiban okozott károkra,
c) a károsultnak a hibás termék kijavításával, kicserélé- sével, illetve hibátlan termékkel való pótlásával kap- csolatos költségeire,
d) a károsultnak a hibás termék visszahívásával, illetve megsemmisítésével kapcsolatos költségeire és a ter- mék hibás volta miatti csökkent piaci értékéből szár- mazó kárára.
e) a villamos energia mint hibás termék által okozott károkra,
f) a gyógyszerek és gyógyhatású készítmények és orvosi műszerek által okozott károkra,
g) a fogamzásgátló szerek és vérkészítmények által oko- zott károkra,
h) oltóanyagok , állatorvosi termékek és állati táplálékok által okozott károkra,
i) a vegyszerek és gázok által okozott károkra,
j) az USA-ba exportált játékok, felvonók (ideértve a drót- kötélpályásakat is) és ezek alkatrészei, továbbá a gép- járműalkatrészek által okozott károkra,
k) az 2.1 pontban megjelölt biztosítási esemény vonatko- zásában olyan gépek, berendezések, mint hibás ter- mékek által okozott károkra, amelyek más termék elő- állítására szolgálnak,
l) a termék használati útmutatójában, kezelési útmuta- tójában vagy egyéb tájékoztatójában, megfelelőségi tanúsítványában, termékleírásában, címkéjén, csoma- golásán foglaltaktól eltérő használat következtében bekövetkezett károkra,
m) a termék használati útmutatójának, kezelési útmuta- tójának vagy egyéb tájékoztatójának, megfelelőségi tanúsítványának, termékleírásának, címkéjének, cso- magolásának hiányosságai és hibái miatt bekövetke- zett károkra,
n) a terméknek a jogszabály által előírt használati útmu- tató, kezelési útmutató vagy egyéb tájékoztató, megfe- lelőségi tanúsítvány, termékleírás, címke vagy csoma- golás nélküli árusítása miatt bekövetkezett károkra.
o) A biztosított által a megrendelőjétől megmunkálásra átvett termék egyesítése, vegyítése, feldolgozása, átalakítása során a Biztosított hibás munkavégzése miatt keletkező új és hibás termék által okozott károk- ra (bérmunkával okozott károk).
5. A biztosítási díj alapja és a biztosítási díj
5.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a biztosítás díjalapja a biztosított termékértékesítésből származó éves bruttó árbevételének
AHE-43130/2
a) teljes tárgyévi – biztosítási évfordulótól biztosítási évfordulóig tartó időszakra vonatkozó – értéke (hatá- rozatlan tartamú biztosítás esetén), vagy
b) a biztosítási időszakra eső értéke (határozott tartamú biztosítás esetén).
5.2. A vállalt kockázat mértékét és a biztosítási díjat befo- lyásoló – az általános biztosítási feltételekben meghatá- rozottakon kívüli – egyéb tényezők:
· a biztosítani kívánt termék;
· a biztosított üzleti forgalma a szerződéskötést meg- előző egy évben;
· a biztosítási fedezetbe vont termékre vonatkozó ter- mékfelelősségi és termékbiztonsági szabályok.
6. Az éves adatközlés és az automatikus indexálás különös szabályai
6.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a határozatlan időtartamú vagy olyan két évnél hosszabb határozott időtartamú biztosítási szerződés esetében, melynél a felek egy éves biztosítási időszakban állapod- tak meg a szerződő/biztosított a felek eltérő rendelkezése hiányában éves adatközlésre köteles.
6.2. A szerződő/biztosított a következő biztosítási idő- szakra vonatkozó díjának megállapításához – az általá- nos biztosítási feltételek szerint a biztosítási évfordulót megelőző 60. napig – előzetes adatközlésre köteles, és az adatközlő kitöltésével nyilatkozik az előzetes biztosítási díjat befolyásoló valamennyi adatról.
6.3. Az előzetes adatközlést követően a szerződő/biztosí- tott a biztosítási évfordulót követő 30 napon belül utólagos adatközlésre köteles, és az adatközlőn nyilatkozik az előző évi tényleges bruttó árbevételéről. Az utólag közölt tény- leges adatok figyelembevételével megállapított biztosítá- si díj alapján a biztosító és a szerződő/biztosított – az általános biztosítási feltételekben meghatározott eset- ben – egymással elszámolnak.
6.4. Amennyiben a szerződő/biztosított az éves adatköz- lési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj alapját automatikusan aktualizálja. Az indexáláskor a biztosító a rendelkezésére álló, Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb ipari termelői árinde- xet alkalmazza, amely a biztosítási évfordulót megelőző
4. hónap ipari termelői árait az előző év azonos idősza- kával összehasonlító index.
6.5. A biztosító a 6.4. pont szerint meghatározott díjalap és a biztosítási szerződésben meghatározott díjtétel szorzataként megállapítja a következő biztosítási idő- szak biztosítási díját.
6.6. Fix díjas szerződés esetén a biztosító a szerződő/biz- tosított biztosítási szerződésében meghatározott biztosí- tási díját indexálja a 6.4. pont szerint.
7. A szerződő fél, illetve a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezett- sége
7.1. Az Általános biztosítási feltételek 6.2.2. pontjában foglaltakon túlmenően a jelen különös biztosítási feltéte- lek szempontjából lényeges körülmény a termék előállí- tásához, gyártásához, forgalmazásához, importálásához szükséges engedélyek, jóváhagyások felfüggesztése, továbbá megszűnése.
7.2. A határidő számítása szempontjából a bejelentési határidő első napja az engedélyek, jóváhagyások felfüg- gesztése, illetve megszűnése esetén az erről szóló hatá- rozat kézbesítését követő nap.
8. A biztosítási esemény bejelentésének különös szabályai
A kárbejelentésnek az Általános biztosítási feltételek 9. pontjában írtakon túlmenően tartalmaznia kell:
· a hibás termék megnevezését;
· azt, hogy a biztosított a termék előállítójaként, gyártó- jaként, forgalmazójaként vagy importálójaként köte- les-e a helytállásra.
9. A biztosító visszakövetelési joga
Az Általános biztosítási feltételek 10.4.2. pontja értelmé- ben jelen különös biztosítási feltételek szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított –
a) hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy az abban meghatározott feltételek hiányá- ban végzett,
b) a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott sze- mélyi és/vagy tárgyi, műszaki, technikai, informatikai feltételek hiányában, továbbá biztonsági felszereltség nélkül végezte a tevékenységét, és a kár ezzel össze- függésben keletkezett,
c) a kárt a termék előállítására, gyártására, forgalmazá- sára, importálására vonatkozó előírások kirívóan súlyos megsértésével okozta,
d) a kárt a foglalkozási szabályok súlyos megsértésével okozta,
AHE-43130/2
e) a károkozó magatartás észlelését követően kármeg- előzési vagy kárenyhítési kötelezettségét az erre vonatkozó szabályok gondatlan megsértésével meg- szegte, és a kár, illetve annak egy része a kármegelőzé- si vagy kárenyhítési kötelezettség szabályszerű teljesí- tésével megelőzhető lett volna. Ebben az esetben a mulasztással, illetve a kötelezettségszegéssel okozott kár/kárrész megtérítésére köteles a biztosított,
f) a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okoz- ta, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedé- seket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezé- sének lehetőségére írásban figyelmeztette, és a figyel- meztetésben foglalt indokok alapján az adott helyzet- ben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.
10. Fogalom meghatározások
A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában: Termék: minden ingó dolog, valamint a villamos energia. Hibás termék: egy termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt
a biztonságot, amely általában az adott terméktől elvár-
ható, különös tekintettel a termék rendeltetésére, éssze- rűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájé- koztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjá- ra, a tudomány és a technika állására. A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül forgalomba.
Dolog: fizikai léttel bíró, tulajdonba vehető tárgy (ingó minden, ami nem ingatlan).
Gyártó: a termék előállítója, valamint az, aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülön- böztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártó- jaként tünteti fel.
Importáló: a külkereskedő, illetve külkereskedelmi bizo- mányi szerződés esetén a megbízó.
Egyesítés, illetve vegyítés: egyesítésről vagy vegyülésről van szó, ha több tulajdonos dolgai valamilyen módon egyesülnek vagy vegyülnek úgy, hogy azokat csak (a) aránytalan károsodással, vagy (b) aránytalan költekezés- sel, vagy (c) egyáltalán nem lehet szétválasztani.
Feldolgozás, illetve átalakítás: feldolgozásról vagy átalakí- tásról van szó, ha valaki másnak a dolgából saját munká- jával másfajta dolgot állít elő.
Sorozatkár:
a) ugyanazon termék azonos hibával okozott kárainak összessége, amelyért egy biztosított köteles helytállni, vagy
b) olyan károk, amelyek azonos gyártási hibára vezethe- tők vissza, és amelyekért egy biztosított köteles helyt- állni.
Záradékok
J 03. számú záradék
a hűségkedvezmény nyújtásáról (Allianz Vállalko- zás /Gazdálkodás Védelem)
1. A jelen záradék alapján a biztosító az Allianz Vállalkozás/Gazdálkodás Védelem biztosítás éves díjából a szerződésben (ajánlaton/adatközlőn) meghatározott mértékű hűségkedvezményt nyújt, ha a szerződő vállalja, hogy a biztosítási szerződést három éven (biztosítási időszakon) át fenntartja. Ha a szerződés a hároméves időtartamon belül díj nemfizetés vagy a szerződő fel- mondása miatt megszűnik, a szerződő köteles a biztosító által nyújtott díjkedvezményt megfizetni.
2. A harmadik biztosítási időszak lejárta után a szerződőt ismételten megilleti a hűségkedvezmény a következő három biztosítási időszakra, ha a díj megállapítása előtt nem közli a biztosítóval, hogy a biztosítási szerződést nem kívánja fenntartani a következő három biztosítási időszakban.
V 505. számú záradék
a kármentességi engedmény nyújtásáról (Allianz Vállalkozás/Gazdálkodás Védelem – vagyonbiztosí- tások)
1. A jelen záradék alapján a biztosító a biztosított kár- mentessége esetére a szerződésben (ajánlaton/adatköz- lőn) vagyonbiztosításonként meghatározott mértékű kármentességi engedményt nyújtja az Allianz Vállalkozás/Gazdálkodás Védelem biztosítás éves díjából.
2. Ha a biztosítási időszak alatt, melyre a kármentességi engedmény vonatkozik, az Allianz Vállalkozás/ Gazdálkodás Védelem biztosítási szerződésben (ajánla- ton/ adatközlőn) meghatározott biztosítások és záradé- kok kockázatviselési körébe tartozó káresemény követke- zik be, az előre megadott kármentességi engedmény összege visszajár a biztosítónak, melyet a következő biz- tosítási időszakra vonatkozó díjhoz hozzászámít. Amennyiben a biztosítás a következő biztosítási időszak- ra nem hatályos, a Szerződő az előre megadott kármen- tességi engedmény összegét a lejáratot követő 30 napon belül visszafizetni köteles.
3. A kármentesség vizsgálata szempontjából a kárese- mény bekövetkezésének időpontja az irányadó. A szerző- dőnek nyújtott kármentességi engedményt a biztosító akkor is jogosult a következő biztosítási időszakra vonat- kozó díjhoz hozzá számítani, ha a kárt utólag, annak a biztosítási időszaknak a lejártát követően jelentették be, amelyre az engedmény vonatkozott.
AHE-43130/2
Allianz Hungária Zrt.