Közbeszerzési eljárás rövid ismertetése

Közbeszerzési eljárás rövid ismertetése

Eljárás tárgya: Bérleti szerződés keretében védőruházat biztosítása, bérbeadása, rendszeres tisztítása, szekrény kiosztó és begyűjtő rendszer biztosítása Érd és Térsége Víziközmű Kft. részére”

Eljárás fajtája: a Kbt. Harmadik része alapján Kbt. 113. § (1) alapján tárgyalásos eljárást alkalmaz.

Ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmaz, mely részvételi és ajánlattételi szakaszból áll.

Részvételi szakasz

A tárgyalásos eljárás első szakaszának (jelen szakasz) eljárást indító felhívása, a részvételi felhívás.

A Kbt. 113.§ (2) bekezdés értelmében „Az ajánlatkérő köteles legalább három - a Közbeszerzési Hatóság felé előzetesen megjelölt - gazdasági szereplőnek megküldeni az eljárást megindító felhívást, valamint rajtuk kívül mindazoknak a gazdasági szereplőknek is, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. Az eljárást megindító felhívást a gazdasági szereplők részére egyidejűleg, közvetlenül írásban kell megküldeni legkésőbb az összefoglaló tájékoztatás megküldésétől számított tizenkét hónapon belül. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat legkésőbb a felhívás megküldésének napján az

57. § rendelkezéseinek megfelelően rendelkezésre bocsátja.

Az eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, illetve nyújthatnak be részvételre jelentkezést, amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte. Bármely gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni, illetve közösen részvételi jelentkezést benyújtani olyan gazdasági szereplővel is, amelynek az ajánlatkérő nem küldött eljárást megindító felhívást. Az ajánlatkérő az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések bontásakor ismerteti, hogy mely gazdasági szereplőknek küldte meg saját kezdeményezésére az eljárást megindító felhívást.

A Kbt. 57.§ (2) bekezdése értelmében a közbeszerzési dokumentumokat részvételi jelentkezésenként legalább egy részvételi jelentkezőnek vagy a részvételi jelentkezésben megnevezett alvállalkozónak elektronikus úton el kell érnie a részvételi határidő lejártáig.

Közös részvételi jelentkezés esetén a közbeszerzési dokumentumokat elegendő egy részvételi jelentkezőnek elektronikus úton elérnie.

Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a gazdasági szereplőkre vonatkozó közös szabályokra (Kbt. 35-36.§)

Részvételi jelentkezésben a közbeszerzési dokumentumokban felsorolt részvételi szakaszában kötelező nyilatkozatokat kell csak benyújtani (II. fejezet 1-9 számú mellékletek, III. Fejezet 1-2 számú mellékletek, adott esetben (kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet igénybe vétele esetén) IV: Fejezet 1-6 számú mellékletek

Az ajánlatkérő illetve a bírálóbizottság a részvételi felhívásban, a közbeszerzési dokumentumokban és a jogszabályokban meghatározott feltételek alapján vizsgálja a részvételi jelentkezéseket, a részvételi felhívásban foglaltak alapján ítéli meg a részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát a Kbt. 69. § - sal összhangban.

Ajánlatkérő felhívja a részvételre jelentkezők figyelmét, hogy a részvételi szakaszban a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot! [Kbt. 66.§ (3) bekezdés]. A részvételi

jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz! [Kbt. 73.§ (3) bekezdés].

Ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor írásbeli összegezést készít, melyet a részvételi szakasz lezárásakor a részvételre jelentkezők részére megküld.

Ha a részvételi szakasz eredményes, ajánlatkérő az eredmény közlésétől számított öt munkanapon belül az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezőknek megküldi az ajánlattételi felhívást.

Ajánlattételi szakasz

Kizárólag az eljárás részvételi szakaszában alkalmasnak minősített és ajánlattételre felkért gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot.

Az ajánlattételi szakaszban kerülnek meghatározásra a speciális szerződéses feltételek, valamint ebben a szakaszban kerül kiválasztásra a benyújtott ajánlatok alapján és az értékelési szempontok szerint - az az ajánlattevő, akivel Ajánlatkérő szerződést kíván kötni.

A tárgyalás(ok) lefolytatásának menetét, valamint az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályokat az ajánlattételi felhívás tartalmazza.

Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az értékelési szempont szerint a legjobb ajánlatot tette és az alkalmassági követelmények, a kizáró okok, a Kbt. és a külön jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségék eleget tett. [Kbt. 69.§]

Az ajánlatok értékelése:

Az ajánlatkérő az ajánlatok értékelésére, a Kbt. 76.§ (2) bekezdés c) pontja szerint, a „legjobb ár-érték arányt megjelenítő” értékelési szempontot alkalmazza az alábbiak szerint:

1. Nettó havi bérleti díj összesen 85

Védőruhák legyártásának és szállításának határideje a méretszortiment felvételét követően (minimum 20 - maximum 60 nap) (nap) 15

Az ajánlatok értékelési szempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám: 1-10

Az értékelés a következők szerint történik:

1. bírálati részszempont: A megajánlásokat nettó HUF-ban kérjük megadni. Ajánlatkérő az 1. bírálati részszempontra adott ajánlati elemeket a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról szóló, Közbeszerzési Hatóság által kiadott útmutató (KÉ 2016. évi 147. szám) 1. melléklet A. 0.xx) pont fordított arányosítás szerint értékeli. Az 1. bírálati részszempont esetében a legelőnyösebb ajánlat tartalmi értéknek a legalacsonyabb ajánlati ár minősül.

2. bírálati részszempont A megajánlásokat napokban kérjük megadni. Ajánlatkérő az 1. bírálati részszempontra adott ajánlati elemeket a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról szóló, Közbeszerzési Hatóság által kiadott útmutató (KÉ 2016. évi 147. szám) 1. melléklet A. 0.xx) pont fordított arányosítás szerint értékeli. Az 1. bírálati részszempont esetében a legelőnyösebb ajánlat tartalmi

értéknek a legrövidebb gyártási és szállítási idő minősül. A 20 nap alatti megajánlásokra Ajánlatkérő egyaránt a maximum pontszámot adja.

A súlyszám és az értékelési pontszám szorzata adja a részszempontok pontszámát. Ha e módszerek alkalmazásával tört pontértékek keletkeznek, akkor azokat az általános szabályoknak megfelelően két tizedesjegyre kell kerekíteni.

A fenti módszerrel értékelt egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot az ajánlatkérő megszorozza az ajánlattételi felhívásban is meghatározott súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. A tizedes számok kerekítését 2 tizedesjegyre a súlyszámmal való szorzást megelőzően végzi el ajánlatkérő.

Az az ajánlat a legjobb ár-érték arányú, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.

Általános fogalmak:

Részvételre jelentkező: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a több szakaszból álló közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában vagy koncessziós beszerzési eljárásban részvételi jelentkezést nyújt be

Gazdasági szereplő: bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja.

Alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve

a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,

b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját,

c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót;

Közbeszerzési dokumentum: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzés vagy a koncesszió tárgya, illetve a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az eljárást megindító hirdetmény, az eljárást megindító felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztató, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, részletes ártáblázat vagy árazatlan költségvetés;

A részvételi jelentkezés elkészítésének költségei:

A részvételi jelentkezés elkészítésével, benyújtásával kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget a részvételre jelentkezőnek kell viselnie, a Kbt. 177. §-ában foglaltak kivételével.

Összeférhetetlenség

Ajánlatkérő minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.

Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.

Az ajánlattevő ugyanabban az eljárásban – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében –

a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen,

b) más ajánlattevő, alvállalkozójaként nem vehet részt,

c) más ajánlattevő, szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [Kbt. 65.§ (7) bekezdés]

Ajánlatkérő nem követeli meg, és nem teszi lehetővé a közös ajánlatot tevő nyertesek által gazdálkodó szervezet (projekttársaság) létrehozását.

Üzleti titok

A Ptk. 2:47. §-ában így meghatározott fogalom.

Részvételre jelentkező, a részvételi jelentkezésében, ajánlatában, hiánypótlásában valamint a Kbt. 72. §-a szerinti indokolásában – elkülönített módon – közölt üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) tartalmazó irat nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a részvételre jelentkező, ajánlattevő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna, továbbá nem tartalmazhat a Kbt. 44. § (2) bekezdése szerinti elemeket.

Részvételre jelentkező, ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a Kbt. 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló részinformációk, alapadatok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

Részvételre jelentkező, ajánlattevő a Kbt. 44. § (1) bekezdése alapján az üzleti titkot tartalmazó elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Az indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.

Ha részvételre jelentkező, ajánlattevő meghatározott információk, adatok üzleti titokká nyilvánítása során a Kbt. 44. § (1)–(3) bekezdésben foglaltakat nem tartotta be, az ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni az érintett részvételre jelentkezőt, ajánlattevőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására.

Általános kapcsolattartás

Részvételre jelentkező, ajánlattevő által kapcsolattartóként megjelölt személlyel közöltek a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők, illetőleg közös részvételi jelentkezés, ajánlattétel esetén a közös részvételre jelentkezők, ajánlattevők mindegyike vonatkozásában joghatályos közlésnek minősülnek. Az eljárás bármely szakaszában a kapcsolattartónál megjelölt faxszámra vagy email címre küldött bármilyen üzenet, közbeszerzési eljárási dokumentum a sikeres elküldés visszaigazolásának pillanatában a részvételre jelentkező, ajánlattevő, illetőleg közös részvételi jelentkezés, ajánlattétel esetén valamennyi közös részvételre jelentkező, ajánlattevő részére joghatályosan kézbesítettnek tekintendő.

A kapcsolattartó személyében, illetőleg adataiban bekövetkező változást írásban kell az ajánlatkérőnek bejelenteni. Ajánlatkérő kizárólag a nyilatkozat eredeti példányának elektronikus kézhezvételét követően köteles a kapcsolattartó személyében, illetőleg adataiban bekövetkező változást figyelembe venni.