Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe
Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe
Tervezők és Mérnökök
Szakmai Felelősségbiztosítás Biztosítási Feltételei
001-2017
Érvényes: 2017.április 1-től
ColonnadeTervezők és Mérnökök Szakmai Felelősségbiztosítás 001-2017
Tervezők és Mérnökök részére
Szakmai Felelősségbiztosítás
Fontos figyelmeztetés!
A JELEN BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEKRE UTALÁSSAL MEGKÖTÖTT FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ÚN. „CLAIMS MADE” TÍPUSÚ BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS KIZÁRÓLAG AZOKRA A KÁRIGÉNYEKRE NYÚJT BIZTOSÍTÁSI FEDEZETET, AMELYEKET A BIZTOSÍTOTTAL SZEMBEN HARMADIK SZEMÉLYEK ELSŐ ALKALOMMAL A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK ALATT ÉRVÉNYESÍTENEK, ÉS AMELY KÁRIGÉNYEKET A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAKON BELÜL A BIZTOSÍTOTT BE IS JELENT A BIZTOSÍTÓNAK. A BIZTOSÍTÓ KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE ABBAN AZ ESETBEN ÁLL FENN, AMENNYIBEN A KÁRIGÉNY TÁRGYÁT KÉPEZŐ SZAKMAI MŰHIBA A VISSZAMENŐLEGES HATÁLY KEZDETI IDŐPONTJÁBAN VAGY AZT KÖVETŐ IDŐPONTBAN KÖVETKEZETT BE,. A JELEN BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEKRE UTALÁSSAL MEGKÖTÖTT BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGÚJÍTÁSA ESETÉN A BIZTOSÍTOTTAL SZEMBENI IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS ÉS A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSE SZEMPONTJÁBÓL, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAKOT FOLYAMATOSNAK KELL TEKINTENI. A JOGERŐS BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEKBEN MEGÍTÉLT VAGY A BIZTOSÍTÓ JÓVÁHAGYÁSÁVAL MEGKÖTÖTT EGYEZSÉGI MEGÁLLAPODÁSOKBAN VÁLLALT KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG FEDEZETÉRE RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ KÁRTÉRÍTÉSI LIMITET CSÖKKENTENI KELL A JOGVÉDELMI KÖLTSÉGEKKEL. FELHÍVJUK TOVÁBBÁ ARRA IS A FIGYELMET, HOGY A JOGI VÉDELMI KÖLTSÉGEKRE IS VONATKOZIK AZ ÖNRÉSZESEDÉS.
Kötvényszám:
BIZTOSÍTÁSI RÉSZLETEZŐ | |
1.Szerződő | |
2. Szerződő címe (székhelye) | |
3. Biztosított | |
4. Szakmai tevékenység | |
5. Biztosítási időszak Biztosítás kezdete Biztosítás évfodulója | Év hó nap – Év hó nap Év hó nap |
6. Biztosítás időtartama | határozatlan, évenkénti automatikus megújítással, vagy határozott |
7. Kártérítési limit | ,-Ft/kár és Ft,-/év |
8. Önrészesedés | |
9. Visszamenőleges fedezet | |
10. Biztosítási díj | |
11. Területi hatály | |
12. Függelék | |
13. Biztosítási feltételek | Colonnade Insurance S.A. Magyarországi FióktelepeTervezők és Mérnökök Szakmai Felelősségbiztosítás Biztosítási Feltételei 001-2017 |
Budapest,
Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe
Tervezők és Mérnökök részére
Szakmai Felelősségbiztosítás
A Biztosítási Részletező 10. pontjában meghatározott biztosítási díj megfizetése ellenében a Biztosító
az alábbiakat vállalja:
1. A BIZTOSÍTÁSI FEDEZET TÁRGYA
A Biztosító a Biztosítási Részletező 10. pontjában meghatározott biztosítási díj megfizetése ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen biztosítási feltételekben meghatározott esetekben és feltételekkel a Biztosított számára biztosítási szolgáltatásokat teljesít.
A Biztosító a jelen biztosítási feltételekben meghatározott esetekben és mértékben mentesíti a Biztosítottat minden olyan Kárigényből származó Kár megtérítése alól, amelyet első alkalommal a Biztosítási időszak alatt érvényesítenek a Biztosítottal szemben, a Biztosított által a biztosítási részletező 4. pontjában meghatározott Szakmai Tevékenység(ek) folytatása során elkövetett Szakmai műhiba miatt, valamint amelyet a jelen biztosítási feltételek 5.5. pontjában foglaltaknak megfelelően a Biztosított a Biztosítónak a Biztosítási időszak alatt bejelent.
Szakmai felelősség
A Biztosító megtéríti a Biztosított helyett a Biztosított által elkövetett
Kötelezettségszegés kapcsán érvényesített Kárigényből származó Kárt.
Személyhez fűződő jogok megsértése
A Biztosító megtéríti a Biztosított helyett a Biztosítottal szemben a személyhez fűződő jogok megsértése miatt érvényesített Kárigényekből származó Kárt,
Szellemi alkotáshoz fűződő jogok megsértése
A Biztosító megtéríti a Biztosított helyett a a Biztosítottal szemben a Szellemi alkotáshoz fűződő jogok megsértése kapcsán érvényesített kárigényből származó kárt.
Internettel kapcsolatos felelősség
A Biztosító megtéríti a Biztosított helyett a Biztosítottal szemben az internet használattal kapcsolatosan érvényesített Kárigényből származó Kárt.
Jogi védelmi költségek
A Biztosító jogosult a jelen biztosítás szerződés fedezete alá eső Kárigény(ek) esetén a Biztosított megfelelő jogi képviseletéről gondoskodni, még abban az esetben is, ha a konkrét Kárigény megalapozatlan, téves jogcímen alapul vagy nyilvánvalóan rosszhiszemű. A jelen biztosítási feltételek rendelkezéseinek megfelelően a Biztosító megtéríti továbbá az ilyen Kárigényekkel szembeni jogi védekezés során felmerülő költségeket, díjakat és kiadásokat.
2. KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
A jelen biztosítási feltételek 1. pontja szerinti biztosítási fedezet – a biztosítási feltételek egyéb rendelkezéseinek változatlanul hagyása mellett - az alábbi kiegészítő szolgáltatásokra is kiterjed. A kiegészítő szolgáltatások által nyújtott biztosítási fedezet a Biztosítási Részletező 7. pontjában meghatározott Kártérítési limit részét alkotja, és nem azon felül értendő, továbbá eltérő rendelkezés hiányában az Önrészesedést minden kiegészítő szolgáltatásra is alkalmazni kell.
2.1. Bíróságon való megjelenés költségtérítése
Ha a 2.1.1 és 2.1.2 pont szerinti személyeknek a jelen biztosítási feltételek alapján bejelentett és fedezetbe vont Kárigény kapcsán valamely bíróság előtt tanúként kell megjelenniük, a Biztosító az elrendelt tanúvallomás tétel minden egyes napjára, naponként az alábbi összegeket fizeti:
2.1.1. a jelen biztosítási feltételek alapján Biztosítottnak minősülő irodavezető, üzlettárs vagy vezető tisztségviselő esetében 15.000,- Ft
2.1.2. a jelen biztosítási feltételek szerint Biztosítottnak minősülő Alkalmazott esetében
10.000,- Ft
A bíróságon való megjelenés költségtérítésére vonatkozó kiegészítő szolgáltatásra az
Önrészesedés nem vonatkozik.
2.2.Felfedezési időszak (a kárbejelentési időszak kiterjesztése)
2.2.1. A Biztosítottnak legkésőbb a Biztosítási időszak leteltét megelőző 15 nappal írásban tett nyilatkozata alapján, a szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a Biztosító kockázatviselése a Biztosított által fizetendő kiegészítő pótdíj megfizetése ellenében és a jelen biztosítási feltételek szerint a Biztosítási időszakot közvetlenül követő Felfedezési időszakra is kiterjedjen. A szerződő felek erre irányuló megállapodása esetén, a Biztosító Felfedezési időszak alatti kockázatviselésének kiegészítő pótdíja a Biztosítási időszakot követő 30 napon belül esedékes.
2.2.2. Amennyiben a Biztosító a biztosítási szerződést más okból, mint a Biztosított szerződésszegése mondja fel, vagy a biztosítási szerződés más okból, mint a Biztosított szerződésszegése szűnik meg, a Biztosított, kiegészítő pótdíj megfizetése nélkül is minden esetben jogosult egy, a Biztosítási időszak leteltét közvetlenül követő napon kezdődő és 30 napig tartó Felfedezési időszakra. Amennyiben a Biztosítási Szerződés a Biztosítási Időszak letelte előtt díjnemfizetés miatt szűnik meg, a Biztosított nem jogosult Felfedezési időszakra.
2.2.3. Abban az esetben, ha a Biztosított a 2.2.1 pont alapján Felfedezési időszakot (kiterjesztett bejelentési időszakot) vásárol, a 2.2.2 pont szerinti automatikus (30 napos) Felfedezési időszak a megvásárolt időszakba beleértendő.
2.2.4. A Felfedezési időszakra vonatkozó kiegészítő szolgáltatás egyik eleme sem alapozza meg a Biztosítási Részletező 5. pontjában meghatározott Biztosítási időszak kiterjesztését.
2.2.5. A Felfedezési időszak (kiterjesztett bejelentési időszak) nem alkalmazható azokra a Kárigényekre, amelyeket másik biztosítás fedez, vagy amelyeket másik biztosítás azért nem fedez, mert az ilyen Kárigényekre a másik biztosítás alapján alkalmazandó biztosítási összeg kimerült, vagy a másik biztosítás alapján irányadó önrészesedés alkalmazásra került.
2.3. Dokumentumok, elektronikus nyilvántartások pótlása
Ha a Biztosítási időszak alatt a Biztosított felfedezi és tájékoztatja a Biztosítót arról, hogy a Biztosított Szakmai tevékenységének végzésével kapcsolatosan Xxxxxxxx személyek által a Biztosított részére átadásra került azon dokumentumok vagy elektronikus nyilvántartások, amelyekért jogszabály szerint a Biztosított felelős, a Biztosítási időszak alatt megsemmisülnek, megsérülnek, módosulnak, károsodnak vagy elvesznek, a Biztosító megtéríti a Biztosítottnak az ilyen dokumentumok vagy elektronikus nyilvántartások pótlása vagy helyreállítása kapcsán felmerült indokolt költségeit és ráfordításait, amennyiben:
(1) a kár vagy a veszteség a dokumentumoknak a Biztosított vagy az általa megbízott személy általi szállítása alatt, vagy a Biztosított vagy általa megbízott harmadik személy őrizete során keletkezett;
(2) a Biztosított vagy az általa megbízott személy minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést megtett az elveszett dokumentumok felkutatása érdekében;
(3) minden a Kárigénnyel kapcsolatban felmerült költség és ráfordítás a Biztosító által jóváhagyott számlákkal, egyéb bizonylatokkal alátámasztható;
(4) a Kárigény nem elhasználódás, törés, szakadás és/vagy fokozatos állapotromlás, molyok és férgek, rágcsálók vagy egyéb kártevők okozta károkból ered.
A jelen kiegészítő szolgáltatásra vonatkozó kártérítési szublimit az adott Biztosítási időszakra
maximum 25.000.000,- Ft, az Önrészesedés pedig káreseményenként 500.000,- Ft.
2.4. Új leányvállalatok
A jelen biztosítási szerződés biztosítási fedezete kiterjed bármely Leányvállalatra, amelyet a szerződő a jelen biztosítási szerződés kezdeti időpontja után vásárol fel vagy újonnan alapít feltéve, hogy az új Leányvállalat:
(1) éves bevétele kevesebb mint 15%-a a Szerződő (az új leányvállalat felvásárlása vagy alapítasa előtti évre vonatkozó) teljes éves bevételének;
(2) az Amerikai Egyesült Államokban illetve Kanadában végzett tevékenységből származó bevétellel nem rendelkezik
(3) ugyanazon szakmai tevékenységet végzi, amit a Szerződő a Biztosítóval közölt és amelyett a Biztosító a jelen biztosítási szerződés fedezetébe vont.
Amennyiben az újonnan felvásárolt vagy létrehozott leányvállalat nem felel meg a fenti (1), (2) és (3) feltételeknek, a Szerződő kérheti a jelen biztosítási szerződés kiterjesztését ezen leányvállalatra, feltéve, hogy a Szerződő elegendő adatot és információt bocsát a Biztosító rendelkezésére, hogy az felbecsülhesse és kiértékelhesse az esetleges kockázati szint növekedését. A Biztosító ilyen esetben jogosult a biztosítási szerződés feltételeinek módosítására a biztosítási időszak alatt, ideértve az indokolt többlet biztosítási díj felszámítását is.
A jelen kiterjesztés szerinti biztosítási fedezet csak azon szakmai műhibákra vonatkozik, amely az újonnan felvásárolt vagy alapított leányvállalat felvásárlásának vagy alapításának időpontja után történt.
3. MEGHATÁROZÁSOK
3.1. Testi sérülés az emberi test fizikai sérülését, betegséget, halált vagy idegi sokkot, lelki fájdalmat vagy szellemi károsodást és/ vagy ezek következményi kárait jelenti.
3.2. Kötelezettségszegés a Biztosítottnak, a Szakmai tevékenység folytatása során állítólagosan vagy ténylegesen elkövetett kötelezettségszegése, tévedése, téves vagy félrevezető nyilatkozata, titoktartási kötelezettségének megszegése, mulasztása.
3.3. Kárigény alatt a jelen biztosítási feltételek alkalmazásában az alábbiakat kell érteni:
(1) bármely írásbeli felszólítás, vagy
(2) bármely bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárás, amely pénzbeli kártérítésre vagy egyéb jogorvoslatra irányul.
3.4. Számítógépes vírus minden olyan számítógépes program vagy kód, amelyet arra fejlesztettek ki, hogy kárt okozzon a számógépekben vagy azok egyes elemeiben, és/vagy amely megakadályozza vagy zavarja számítógépek vagy azok egyes elemeinek megfelelő és pontos működését.
3.5. Kár minden olyan összegszerű fizetési kötelezettség, amely a Biztosítottat Harmadik személlyel szemben jogszabály szerint fennálló kártérítési felelőssége folytán, sérelemdíj címén, jogerős bírósági ítélet, vagy a Biztosított által a Biztosító írásbeli hozzájárulásával kötött egyezségi megállapodás alapján terheli.
Nem tekinthető Xxxxxx és a szerződés semmilyen körülmények között nem nyújt fedezetet
(1) semmilyen adóra; (2) bármely Biztosítottra kirótt bírságra vagy pénzbüntetésre; (3) a Biztosított olyan költségeire és kiadásaira, amelyek egy bírói határozat, illetve ideiglenes intézkedés végrehajtása, vagy egyéb nem-pénzbeni kötelezettség teljesítése kapcsán merülnek fel; (4) a Biztosított saját költségeire; (5) bármely olyan költségre vagy kiadásra, amely egy termék vagy szoftver tényleges vagy feltételezett hibája, hiányossága,,nem megfelelő működése miatti visszavonásával, visszahívásával, elszállításával, ártalmatlanításával kapcsolatosan merül fel, (6) semmilyen egyéb tételre, amely a biztosítási szerződést szabályozó jog, vagy a Kárigény érvényesítés helye szerinti jog alapján nem biztosítható.
3.6. Jogi védelmi költségek azok az ésszerű díjak, kiadások és költségek, melyek a Biztosított oldalán, a Kárigény vizsgálata, rendezése, valamint a peres eljárással kapcsolatban merültek fel. A védelmi költségek nem tartalmazzák a Biztosított általános vagy időráfordítási költségeit.
3.7. Dokumentumnak minősül a bármilyen adatokat tartalmazó adathordozó, beleértve a papíralapú dokumentumokat, számítógépes nyilvántartásokat, elektronikus és digitalizált adatokat is, de nem tekintendő dokumentumnak a pénzeszköz, értékpapír, vagy az ezekkel kapcsolatos elektronikus vagy digitalizált adatok.
3.8. Alkalmazottnak minősülnek azok a természetes személyek, akikkel a Szerződő vagy annak
Leányvállalata munkaszerződést kötött. Nem minősülnek Alkalmazottnak
(1) a tulajdonostársak, vezetők, igazgatók, vagy vezető tisztségviselők,
(2) azon természetes személyek, akik nem munkaszerződés keretében végzik tevékenységüket a Szerződő vagy annak Leányvállalata részére.
3.9. Szellemi alkotáshoz fűződő jogok megsértése a harmadik személy szellemi alkotásához kapcsolódó jogok - ide nem értve a szabadalmat és az üzleti titkot - megsértését jelenti.
3.10. Biztosítottnak minősül:
a Szerződő és a Szerződő azon Leányvállalatai, amelyet a Biztosítónak bejelentett és a Biztosító tudomásul vett. A Biztosító kizárólag azon leányvállalati károk tekintetében nyújt fedezetet, ahol a károkozásban érintett társaság a károkozás pillanatában leányvállalatnak minősül,
(2) a Szerződő múltbéli, jelenlegi, vagy jövőbeni természetes személy tulajdonostársa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, a Szerződővel vagy annak Leányvállalatával fennálló jogviszonya alatt és a Szerződő vagy Leányvállalata részére, valamint nevében kifejtett tevékenysége során;
(3) a Szerződő vagy Leányvállalatának alkalmazottja, a Szerződővel vagy leányvállalatával fennálló jogviszonya alatt és a Szerződő vagy Leányvállalata részére, valamint nevében kifejtett tevékenysége során;
(4) a Szerződővel vagy Leányvállalatával szerződéses jogviszonyban, a Szerződő irányítása és közvetlen felügyelete alatt álló bármely természetes vagy jogi személy, a Szerződővel fennálló jogviszonya alatt és a Szerződő részére, valamint nevében, a Szerződő irányítása és közvetlen felügyelete alatt kifejtett tevékenysége során, de csak abban az esetben, ha a kárigényt a Szerződő fél ellen is érvényesítik;
(5) a 2. és 3. pont szerinti személyek halála, teljes illetve korlátozott cselekvőképtelensége esetén, a fenti személyek örökösei illetve törvényes képviselői.
3.11. Biztosító
Biztosító alatt értendő a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00. cégjegyzékszáma: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000; telefonszáma: x00 0 000 0000, levelezési címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.) Alapító: A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi fióktelepének alapítója a Colonnade Insurance S.A. (székhelye: 00, Xxx Xxxxxx Xxxxxxx, X-0000 Xxxxxxxxx), xxxxxxxxxxxx cégbíróság neve: Registre de Commerce et des Sociétés, Luxemburg, cégjegyzékszáma: B 6165, tevékenységi engedélyt kiadó hatóság: Grand-Duche de Luxemburg, Minister des Finances, Commissariat aux Aussrances (L-1840 Luxemburg, Bureaux: 7, Xxxxxxxx Xxxxxx XX) a tevékenységi engedély száma: S 068/15. A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe jogképes, cégneve alatt alapítója a Colonnade Inurance S.A. javára szerezhet jogokat és a Colonnade Insurance S.A. terhére vállalhat kötelezettséget.
3.12. Internettel kapcsolatos felelősség a Biztosított által állítólagosan vagy ténylegesen elkövetett olyan kötelezettségszegés, vagy a Személyhez fűződő jogok megsértése vagy a Szellemi alkotáshoz fűződő jogsértés, amely az alábbiakból ered:
(1) internet, intranet vagy extranet oldalak üzemeltetése;
(2) elektronikus levelek vagy elektronikus formában tárolt dokumentumok továbbítása vagy
(3) Számítógépes vírusok nem szándékos továbbítása.
3.13. Kártérítési limit a Biztosítási Részletező 7. pontjában meghatározott összeg.
3.14. Biztosítási időszak a biztosítási szerződésnek a Biztosítási Részletező 5. pontjában rögzített hatálybalépési napjától számított 1 év, vagy, ha az korábbi, a biztosítási szerződés megszűnésének napjáig terjedő időszak.
3.15. Szerződő a Biztosítási Részletező 1. pontjában megnevezett természetes személy vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező jogképes szervezet.
3.16. Szennyező anyagok különösen, de nem kizárólagosan, bármely szilárd, folyékony, gáznemű vagy termikus jellegű ingerlő vagy szennyező hatású anyag, ideértve különösen a füstöt, párát, kormot, gőzöket, savakat, lúgokat, vegyszereket és hulladékokat. A hulladékok közé tartoznak többek között az újrahasznosítható, helyreállítható vagy újra visszanyerhető anyagok.
3.17. Biztosítási díj a Biztosítási Részletező 10.. pontjában feltüntetett összeg, illetve a biztosítási szerződés bármely függelékében, kiegészítésében jelölt kiegészítő biztosítási díj.
3.18. Személyhez fűződő jogok megsértése a Xxxxxxxx személyek jogszabályban meghatározott személyhez fűződő jogainak valamely Biztosított által történő megsértése.
3.19. Szakmai tevékenység alatt a jelen biztosítási feltételek alkalmazásában a Szerződőnek és Leányvállalatainak valamely szerződés keretében nyújtott tervezői és/vagy mérnöki szolgáltatásai (építészeti, tervezői és építészeti szakértői tevékenység, tervezés, specifikációk készítése, építkezések felügyelete és ellenőrzése, megvalósíthatósági tanulmányok készítése, technikai, technológiai tanácsadás, kalkulációk és felmérések készítése), amennyiben ezen tevékenységek egy Megfelelő Szakmai Végzettséggel Rendelkező Személy aktív írányítása és ellenőrzése alatt kerülnek elvégzésre.
Ezeken túlmenően különösen a Biztosított írásbeli adatközlésében megadott és Biztosító által a biztosítási ajánlatban elfogadott, a Biztosítási részletező 4. pontjában felsorolt tevékenységeket értjük..
3.20. Megfelelő Szakmai Végzettséggel Rendelkező Személy alatt a jelen biztosítási feltételek alkalmazásában azon Biztosítottat kell érteni, aki a biztosított szakmai tevékenységre vonatkozóan legalább 5 év szakmai tapaszatattal rendelkezik vagy az illetékes szakmai kamara tagja.
3.21. Dologi kár a fizikai léttel bíró testi tárgyak (ingatlan vagy ingó vagyon) fizikai sérüléséből, elveszéséből, eltűnéséből, megsemmisüléséből vagy használhatatlanná válásából eredő kárt vagy veszteséget, és az ezekből adódó következményi károkat jelenti.
3.22. Önrészesedés alatt a Biztosítási Részletező 8. pontjában rögzített, a Biztosított által valamennyi
Kárigény tekintetében viselt összeget kell érteni.
3.23. Retroaktív időpont (visszamenőleges hatály) a Biztosítási Részletező 9. pontjában meghatározott időpont.
3.24. Leányvállalatnak minősülnek azok a társaságok, amelyekben a Szerződő közvetlenül vagy egy vagy több leányvállalatán keresztül közvetve :
(1) irányítja az igazgatóság összetételét, vagy
(2) a szavazati jogok több mit felét birtokolja, vagy
(3) rendelkezik a kibocsátott részvénytőke / jegyzett tőke több mint a felével.
A Biztosító kizárólag azon leányvállalati károk tekintetében nyújt fedezetet, ahol a károkozásban érintett társaság a károkozás pillanatában a Szerződő leányvállalatának minősül.
3.25. Harmadik személy a Biztosítotton kívül minden természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet. Nem minősülnek Xxxxxxxx személynek a Biztosítottak, valamint azon személyek, akik / amelyek a Szerződőben vagy annak bármely Leányvállalatában pénzügyi vagy egyéb befolyásoló érdekeltséggel rendelkezik.
3.26. Üzleti titok alatt olyan képletet, eljárásmódot, mintát, programot, eszközt, módszert vagy technikát kell érteni, amelynek valós vagy potenciális gazdasági értéke abból ered, hogy nem közismert, és jogszerű magatartás mellett nem hozzáférhető azok számára, akik a fentiek megszerzéséből és felhasználásából gazdasági előnyt szereznének más piaci szereplőkkel szemben, és amelyet gazdasági tevékenység végzése közben már jelenleg is hasznosítanak, illetve amely gazdasági hasznosításra alkalmas, illetve arra szánják.
A jelen biztosítási feltételek alkalmazásában nem minősül üzleti titoknak a szerzői jog, szabadalom vagy védjegy oltalmának tárgyát képező képlet, eljárásmód, minta, program, eszköz, módszer vagy technika, ideértve ezek bármiféle alkalmazását.
3.27. Szakmai műhiba alá tartozik a Kötelezettségszegés, a Személyhez fűződő jogok megsértése, a
Szellemi alkotáshoz fűződő jogok megsértése, és az Internettel kapcsolatos felelősség.
3.28. Elektronikus adat: elektronikusan tárolt, digitális vagy digitalizált információk, média fájlok.
3.29. Elektronikus nyilvántartások: elektronikusan adatok, amelyek alkalmasak számítógépben, vagy bármiféle adatfeldolgozó vagy adatároló egységben, illetve ezek részegységeiben vagy számítógép szoftverekben való tárolásra, ide nem értve azonban az értékpapírokat, a bankjegyeket, illetve az ezekkel kapcsolatos elektronikus adatokat és nyilvántartásokat.
4. KIZÁRÁSOK
A Biztosítót nem terheli helytállási kötelezettség az alábbi okokból bekövetkező, azoknak bármi módon betudható, vagy azokkal összefüggésbe hozható Károkért, illetve Jogi védelmi költségekért:
4.1. Versenyellenes magatartás a biztosítási fedezet semmilyen módon sem terjed ki bármely valós vagy vélt versenyellenes, versenyt korlátozó magatartáson alapuló vagy azzal bármilyen módon összefüggő ügyekre.
4.2. Testi sérülés / Dologi kár
A biztosítási fedezet nem terjed ki Testi sérülésekkel, illetve Dologi károkkal kapcsolatos kártérítési vagy sérelemdíj iránti igényekre, kivéve, ha azok valamely Biztosított által elkövetett vélt vagy valós Kötelezettségszegésből erednek.
4.3. Szerződéses felelősség, teljesítési garanciák
A biztosítási fedezet nem terjed ki azon kártérítési igényekre
1. amelyek a Biztosított által egy szerződésben, vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt, a jogszabályban megállapított felelősségnél szigorúbb helytállási kötelezettségen alapulnak,
2. amelyek bármely a Biztosított által vállalt garanciából, jótállásból erednek, azon alapulnak, vagy azzal összefüggésbe hozhatóak,
3. amelyek, egy Harmadik személlyel szemben fennálló szerződéses kötelezettség késedelmes és/vagy részleges, illetve nem teljesítéséből erednek, azon alapulnak
vagy annak tudhatók be, kivéve, ha azok a Biztosítottnak a szerződés teljesítése során tanúsított Kötelezettségszegéséből erednek.
4.4. Pontatlan költség- és díjkalkuláció
A biztosítási fedezet nem terjed ki azon kártérítési igényekre, amelynek vonatkozásában a Biztosított felelőssége abból származik, hogy a Biztosított vagy a Biztosított megbízásából más személy előzetesen elmulasztotta a Szakmai tevékenység ellátásának költségeit és díját pontosan felmérni, meghatározni, illetve abból, hogy a Biztosított által készített gazdasági tervek, költségszámítások nem megfelelőek, pontatlanok.
4.5. Mechanikus, elektronikus és telekommunikációs hibák
A biztosítási fedezet nem terjed ki azon kártérítési igényekre, amelyek az alábbiakból erednek, ezeken alapulnak, vagy ezekkel bármily módon kapcsolatba hozhatóak:
1. mechanikus meghibásodás; vagy
2. elektromos hibák, beleértve elektromos áram kimaradás, áramingadozás, rövidzárlat, részleges vagy teljes elsötétülés; vagy
3. a telekommunikációs vagy szatellit rendszer meghibásodása,
kivéve, ha ezen hibák valamely Biztosított által elkövetett Kötelezettségszegésből erednek.
4.6. Fizetésképtelenség
A biztosítási fedezet nem terjed ki azon kártérítési igényekre, amelyek a Biztosított fizetésképtelenségéből erednek, azon alapulnak vagy azzal bármilyan módon összefüggésbe hozhatók.
4.7. Közös vállalkozások, kapcsolt vállakozások
A biztosítási fedezet – a biztosítási szerződéshez záradékként csatolt eltérő megállapodás hiányában - nem terjed ki a Biztosított által a Biztosítottat is magába foglaló cég vagy társulás, közös vállakozás részére vagy nevében végzett tevékenységgel kapcsolatosan, a Biztosítottal szemben érvényesített kártérítési igényekre.
.A biztosítási fedezet továbbá – a Biztosítási Szerződéshez záradékként csatolt eltérő megállapodás hiányában - nem terjed ki a Biztosítottal szemben támasztott azon Kárigényekre, amelyet a Biztosított ellen valamelyik társ- (ill. kapcsolt) vállalkozása, anya- vagy leányvállalata vagy bármely olyan személy vagy társaság támasztott, amelynek pénzügyi vagy irányítási érdekeltsége van a Biztosított működésében, vagy amelynek bármely vezetője a Biztosítottnál is vezető poziciót tölt be. Ezen korlátozás nem kerül alkalmazásra azokban az esetekben, amikor a valamelyik társ- (ill. kapcsolt) vállalkozás, anya- vagy leányvállalat által érvényesített Kárigény, egy a Kárigényt érvényesítő társ (vagy kapcsolt) vállalkozással, anya- vagy leányvállalattal szemben harmadik személy által érvényesített Kárigényre vezethető vissza és amely Kárigény a Biztosított által nyújtott, a valamelyik társ- ill. kapcsolt) vállalkozás, anya- vagy leányvállalat alvállalkozójaként elvégzett szolgáltatásokkal kapcsolatos.
4.8. Bűncselekmény
A biztosítási fedezet nem terjed ki azon kártérítési igényekre, amelyeket a Biztosított által elismert, vagy a bíróság által jogerősen megállapított bűncselekmény miatt érvényesítenek a Biztosított ellen. Ilyen esetben a Biztosított köteles a Biztosítónak a jogerős ítélet
meghozataláig felmerült, és a Biztosító által megfizetett összes Jogi védelmi költséget
visszatéríteni.
4.9. Szabadalom / üzleti titok
A biztosítási fedezet nem terjed ki azon kártérítési igényekre, melyek a licensz szerződések be nem tartásából, szabadalmi jogok megsértéséből, a szabadalom jogtalan használatából, vagy
üzleti titok megszegéséből erednek, azokon alapulnak, vagy azokkal összefüggésbe hozhatóak.
4.10. Környezetszennyezés
A biztosítási fedezet semmilyen formában sem terjed ki
(1) a szennyező anyagok tényleges, vagy feltételezett meglétéből, kibocsátásából, szétszóródásából, kiszabadulásából, kiszivárgásából, elpárolgásából vagy ezekkel fenyegető helyzetekből közvetve vagy közvetlenül adódó, azon alapuló, annak betudható, vagy azzal bármely módon kapcsolatba hozható kártérítési igényre; vagy
(2) bármely az alábbi tevékenységekkel kapcsolatos utasításból, megbízásból, munkavégzésből eredő, vagy azokkal bármilyen módon összefüggésbe hozható kártérítési igényekre:
(a) környezetszennyező, környezetkárosító anyagok tesztelése, vizsgálata, monitorozása, el-/feltakarítása, eltávolítása, tárolása, kezelése, méregtelenítése, semlegesítése, vagy
(b) környezetszennyező, környezetkárosító anyagok hatására való reagálás, vagy azok hatásának értékelése vagy becslése.
4.11. Korábbi kár vagy kárkörülmény ismerete
A biztosítási fedezet nem terjed ki azon kártérítési igényekre, amelyek
4.11.1 olyan kárigényen vagy körülményen alapulnak, abból adódnak, vagy azzal hozhatók kapcsolatba, amelyekről már a biztosítási szerződés kezdeti időpontja előtt bármely Biztosítottnak tudomása volt, vagy tudomása kellett volna lennie illetve ésszerűen előrelátható lett volna, hogy azok Kárigényhez vezethetnek; vagy
4.11.2 a Biztosítási Részletező 9. pontja szerinti visszamenőleges hatály időpontját megelőzően elkövetett tényleges, vagy Xxxxxxxx személy által feltételezett Kötelezettségszegésen alapulnak, vagy abból erednek, illetve azzal bármilyen módon összefüggésbe hozhatók.
4.12. Adósságok, tartozások
A biztosítás fedezet nem terjed ki azon kártérítési igényekre, amelyek
4.12.1. bármely Biztosítottat terhelő (személyes vagy üzleti) adósságból vagy tartozásból erednek;
4.12.2. bármely Biztosított által egy tartozás kapcsán vállalt biztosítékkal, kártérítéssel vagy kötelezettségvállalással függenek össze.
4.13. Az Amerikai Egyesült Államok és Kanada joghatósága
A biztosítási fedezet nem terjed ki
4.13.1. az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, valamint ezen országok bíróságainak joghatósága alá eső területeken érvényesített kártérítési igényekre, továbbá
4.13.2. az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, valamint ezen országok bíróságainak joghatósága alá eső területeken hozott bírósági ítéletek végrehajtásának a kikényszerítését célzó jogi eljárásokra.
4.14. Háború/Terrorizmus
A biztosítási fedezet semmilyen módon sem terjed ki a hadüzenettel vagy hadüzenet nélkül indított háborúval, terrorcselekménnyel, polgárháborúval, katonai, terrorista vagy gerilla tevékenységgel, szabotázzsal, fegyveres akcióval, polgári megmozdulással és rendbontással, lázadással, forradalommal, tüntetéssel, felvonulással, sztájkkal, munkahelyi rendbontással vagyontárgyak bármely állami vagy önkormányzati szervek által, illetve politikai vagy terrorista szervezetek által történő elkobzásával, államosításával, szétrombolásával, tönkretételével, megsemmisítésével bármilyen módon összefüggő kártérítési igényekre.
4.15. Kivitelezés és Gyártás
A biztosítási fedezet semmilyen módon sem terjed ki azon kárigényekre, amelyek bármely építési vagy egyéb alapanyag anyaghibájával (nem megfelelő minőségével), vagy bármely Biztosított kivitelezésben vagy gyártásban való fizikai tevékenyéségével bármilyen módon összefüggnek, azokból származnak, vagy azokon alapulnak.
4.16. Azbeszt
A biztosítási fedezet semmilyen módon sem terjed ki azon kárigényekre, amelyek bármilyen módon kapcsolódnak az azbeszt, azbeszt szálak, vagy azbeszt származékok által okozott károkhoz.
4.17. Gazdasági szankciók
A biztosító nem téríti meg a jelen szerződés szerinti károkat, amennyiben a kifizetés bármely alkalmazandó jogszabályba vagy szabályozásba ütközne, illetve gazdasági vagy kereskedelmi szankciót sértene. Továbbá a Biztosított, vagy bármely más kedvezményezett részére nem teljesíthető kifizetés, amennyiben a szerződésre irányadó jog vagy szabályozás szerint ezek a személyek nem részesülhetnek semmiféle gazdasági juttatásban.
5. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
5.1. A biztosítási szerződés létrejötte, a közlési és változás bejelentési kötelezettség
5.1.1. A biztosítási szerződés a szerződő felek írásbeli megállapodásával jön létre.
5.1.2. A Biztosító a jelen biztosítási feltételek szerinti kockázatok elvállalása során, a Szerződő által a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képező biztosítási nyilatkozatban és a hozzá tartozó mellékletekben, valamint az egyéb, a Biztosító rendelkezésre bocsátott dokumentumokban szereplő, a Biztosító kockázatvállalása szempontjából lényeges információkra, nyilatkozatokra és alapvető adatokra támaszkodott. Ezen információk, nyilatkozatok és adatok képezik a Biztosító kockázatvállalásának alapját, és a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részének tekintendők.
5.1.3. A Szerződő a biztosítási ajánlattétel során köteles átadni minden olyan dokumentumot, továbbá köteles közölni a Biztosítóval minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges információt és körülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett.
5.1.4. A Szerződő a biztosítási ajánlattétel során írásban közölt adatok és körülmények megváltozását – amennyiben a jelen biztosítási feltételek rövidebb határidőt nem állapítanak meg – a változás bekövetkezését követő harminc (30) napon belül, írásban, tértivevényes küldeményként vagy egyéb olyan módon, amely a küldemény átvételét igazolja, köteles bejelenteni a Biztosítónak.
5.1.5. A Szerződő a jogállásában bekövetkezett változásokról, valamint fizetésképtelensége esetén, e változásoknak a tudomására jutását követően három (3) napon belül köteles tájékoztatni a Biztosítót.
5.1.6. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt (15) napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot nem vállalhatja – a szerződést harminc (30) napra írásban felmondhatja. Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt (15) napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. (harmincadik) napon megszűnik. Erre a következményre a Szerződőt a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a Biztosító e jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
5.1.7. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be (mentesülés), ha a Szerződő a jelen fejezetben meghatározott közlési és változás-bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
5.2. Biztosítási díj
A szerződő köteles a Biztosítási díjat a biztosítónak határidőre megfizetni. Ha a felek másképpen nem állapodnak meg, az első biztosítási díj (első díjrészlet) a szerződés megkötésekor, minden további díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre vonatkozik.
A Biztosítási díj számításának alapja a biztosított tevékenységből származó előző, teljes naptári évi bruttó árbevétele.
Tárgyévben induló tevékenységnél a tárgyévi tervezett árbevétel a díjvetítés alapja.
Amennnyiben a biztosítási nyilatkozatban szereplő árbevétele 20%-kal nagyobb eltérést mutat az előző évihez képest, a biztosítás évfordulója előtt a Szerződő köteles azt közölni a Biztosítóval. Az új adat alapján a felek megegyezése szerint a Biztosítási díj módosításra kerül.
5.3. Kártérítési limit (biztosítási összeg)
A Biztosítási Részletező 7. pontjában meghatározott Kártérítési limit a Biztosító helytállási kötelezettségének a felső határát jelenti. A Biztosítottal szemben az adott ügy kapcsán első alkalommal a Biztosítási időszak alatt érvényesített és a Biztosítónak a Biztosítási Időszak alatt bejelentett összes Kárigényre vonatkozó, a Biztosító által nyújtott kártérítés összege nem haladhatja meg ezt a Kártérítési Limitet. A Kártérítési Limit magába foglalja a Jogi védelmi költségeket, valamennyi szublimitet és kiterjesztést is.
5.4. Önrészesedés
Bármely Kárigény vonatkozásában - beleértve a Kárigénnyel összefüggésben felmerülő, és a jelen biztosítási feltételek alapján fedezett valamennyi Jogi védelmi költséget is – a Biztosító csak a Biztosítási Részletező 8. pontjában meghatározott Önrészesedés összegét meghaladó mértékben köteles helytállni. Az Önrészesedés összegét a Biztosított köteles viselni, annak összegére a Biztosító tudta nélkül biztosítást nem köthet. Amennyiben a Biztosítónak olyan költségei merülnek fel, amelyekért a Biztosított felelős, mindezen költségeket a Biztosított haladéktalanul köteles megtéríteni a Biztosítónak.
5.5. Kárigény bejelentése és kárigényről szóló értesítés
5.5.1. A Biztosított a vele szemben érvényesített Kárigényeket, illetve azokat a körülményeket, amelyek Kárigény érvényesítéséhez vezethetnek, az köteles írásban bejelenteni, az alábbi címen:
Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe H-0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.
Tel.: (00 0) 000 0000
5.5.2. Amennyiben a Kárigény bejelentése postai úton történik, a jelen biztosítási feltételek alkalmazásában a feladás dátumát kell a Kárigény bejelentése dátumának tekinteni, amelynek megtörténtét és pontos időpontját a Biztosított a feladóvevénnyel bizonyítja.
5.5.3. A jelen biztosítási feltételek, illetve az arra való utalással megkötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító helytállási (kártérítési) kötelezettsége csak abban az esetben áll fenn, ha a Biztosított a vele szemben az adott ügy kapcsán első alkalommal a Biztosítási időszak vagy a Felfedezési időszak alatt érvényesített Kárigényt haladéktalanul, de legkésőbb a Biztosítási időszak vagy a Felfedezési időszak lejáratát követő 30 napon belül bejelenti a Biztosítónak, ez utóbbi esetben feltéve, hogy a Kárigény Biztosított általi bejelentésére azt követő 30 napon belül kerül sor, hogy a Kárigényt a Biztosítottal szemben az adott ügy kapcsán első alkalommal érvényesítették.
5.5.4. Amennyiben a Biztosítási időszak vagy a Felfedezési időszak tartama alatt a Biztosítóhoz Kárigényt jelentenek be, úgy a Biztosító minden további Kárigényt, amely (i) a korábban bejelentett Kárigényben állított tényekből ered, azokon alapul, illetve azoknak tulajdonítható, vagy (ii) a korábban bejelentett Kárigény alapját képező Kötelezettségszegésből ered, vagy a korábban bejelentett Kárigényben említett más Kötelezettségszegésen alapul, a Biztosító úgy tekinti, mint amit a Biztosítottal szemben a korábbi Kárigény Biztosítóhoz való bejelentésének időpontjában érvényesítettek, és a Biztosítóhoz ugyanebben az időpontban bejelentettek.
5.5.5. Amennyiben a Biztosítási időszak vagy a Felfedezési dőszak tartama alatt a Biztosítottnak olyan körülmények jutnak tudomására, amelyekből ésszerűen következtetni lehet arra, hogy a Biztosított elleni Kárigényhez vezethetnek, és a Biztosított a Biztosítót írásban értesíti ezekről a körülményekről, továbbá a Kárigényt feltételező okokról - az időpontokra és az érintett személyekre vonatkozó teljes részletességgel -, úgy a Biztosító bármely Kárigényt, amelyet utóbb a Biztosítottal szemben érvényesítenek, és amelyet a Biztosítónak bejelentenek, továbbá amely
(i) a Biztosított által korábban bejelentett körülményekből ered, azokon alapul, vagy azoknak tulajdonítható, vagy (ii) olyan Kötelezettségszegésen alapul, amely megegyezik vagy kapcsolatban áll a korábban bejelentett körülményekkel összefüggésben említett Kötelezettségszegéssel, a Biztosító úgy tekinti, mint amit a Biztosítottal szemben a Kárigényre okot adó körülmények Biztosítóhoz való bejelentésének időpontjában érvényesítettek, és a Biztosítóhoz ugyanebben az időpontban bejelentettek.
5.6. A kárrendezés folyamata
5.6.1. A Biztosító Kárigényenként és Biztosítási időszakonként a Biztosítási Részletezőben meghatározott Kártérítési limit (biztosítási összeg) erejéig téríti meg a Kárt (az Önrészesedés figyelembevételével).
5.6.2. A Biztosító a megállapított kártérítési összeget kizárólag a károsultnak fizetheti, a károsult azonban igényét közvetlenül a Biztosító ellen nem érvényesítheti. A Biztosított csak akkor követelheti, hogy a Biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.
5.6.3. A Biztosított és a károsult egyezsége a Biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha ahhoz a Biztosító előzetesen hozzájárult, a Biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A jelen biztosítási szerződésben fedezett költségeket a Biztosító csak akkor köteles megtéríteni, ha azokhoz előzetesen írásban hozzájárult.
5.6.4. A Biztosított a tőle elvárható módon és mértékben, továbbá a Biztosító utasításainak megfelelően köteles a kár elhárításáról (megelőzéséről) vagy csökkentéséről (enyhítéséről) gondoskodni.
5.6.5. A Biztosított köteles saját költségén mindent tőle ésszerűen elvárható erőfeszítést és intézkedést megtenni, ami a káresemény körülményeinek tisztázását szolgálja. A Biztosított köteles támogatni a Biztosítót a kárfelmérésben és kárrendezésben, köteles részletes és valósághű kárbeszámolót készíteni, köteles tájékoztatni a Biztosítót minden, a káreseményre vonatkozó körülményről, és meg kell küldenie a Biztosítónak minden olyan iratot és dokumentumot, amelyet a Biztosító a káresemény, a Biztosított kártérítési kötelezettsége és saját helytállási kötelezettsége megítélése szempontjából lényegesnek tart.
5.6.6. A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a Biztosított jogellenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul megszegte az 5.6.4. és 5.6.5. pontban foglalt kötelezettségeit.
5.6.7. Amennyiben egy Kárigény a jelen biztosítással fedezett és nem fedezett események kapcsán egyidejűleg kerül érvényesítésre, akkor a Biztosítottnak és a Biztosítónak a Jogi védelmi költségeket tisztességesen és megfelelő arányban, a Kárigény tárgyát képező biztosított és a jelen biztosítással nem fedezett események kapcsán érvényesített igények jogi és pénzügyi következményeinek figyelembe vételével kell megosztania egymás között (függetlenül attól,hogy ezen költségek bírósági eljárással kapcsolatosan, vagy egy egyezség következtében merülnek fel).
5.6.8. Kárigény esetén a kárrendezéshez a következőket kell a Biztosítónak értelemszerűen benyújtani:
− a Biztosítottal szembeni kárigénybejelentés másolata, vagy azon dokumentum, amelyből következtetni lehet arra, hogy ilyen igényt kívánnak vele szemben érvényesíteni,
− a Kárigénnyel kapcsolatos levelezés másolata,
− írásbeli összefoglaló leírás arról, hogy a Biztosítottnak mikori magatartása, mulasztása vezethet(ett) vagy vezetett a kár bekövetkezéséhez, hogyan, mikor, mi módon derült ki / fedezték fel a kárt, és mikor, miben jelentkezhet / jelentkezett és milyen összegben a kár,
− írásbeli összefoglaló a Biztosított saját értékeléséről felelősségének fennállásával kapcsolatban,
− a Biztosított megbízására, megbízás megszűnésére, ellátandó feladatokra, tevékenységi körökre, megrendelések specifikációjára, díjazás elszámolására vonatkozó dokumentumok, levelezések másolatai, a tevékenység ellátásához előírt szakmai és egyéb képzettségek meglétének igazolása diploma vagy más okirat másolatával, projekt terv, ill. igényfelmérési jegyzőkönyv, ütemterv a tervezésre, kidolgozásra, implementációra, tesztelésre, átvételre,
− a károkozó magatartás / mulasztás igazolása. Pl. kifogásolt tevékenység, helytelen tanács, software vagy más hiba, megbízás hibás teljesítésének, károkozó magatartás
dokumentumai, saját tesztelések jegyzőkönyvei, megrendelő tesztelésének jegyzőkönyvei, átadás-átvételek, reklamáció, kifogás, panasz dokumentumai,
− az üggyel kapcsolatos hatósági és egyéb vizsgálatok (büntető eljárás, adóhatóság, vám- és pénzügyőrség, etikai, kamarai, belső ellenőrzési, igazgatósági, felügyelő bizottsági, könyvvizsgálói, számvevőszéki, polgári jogi eljárás, felszámolási eljárás, végrehajtási stb.) dokumentumai, jegyzőkönyvek, határozatok,
− nyilatkozat hogy kíván-e maga gondoskodni jogi védelméről, ha igen kit bízna meg, vagy a Biztosítóra bízza a jogi képviselő kijelölését,
− a kárigény összegszerűségét alátámasztó dokumentumok: kimutatások, nyilvántartások, átadás- átvételi jegyzőkönyvek, mérlegek, beszámolók, könyvelések kivonatai, szakértői vélemények, számlák, értékbecslések, szerződések, megbízási díj kifizetésének vagy
− más módon való elszámolásának, visszatartásának igazolásai, hatósági határozatok, jegyzőkönyvek,
− annak dokumentumai, hogy az adott károkozó magatartáshoz / mulasztáshoz hasonló előfordult-e korábban, az ezzel kapcsolatos dokumentumok, valamint azon dokumentumok, szerződések, amelyek igazolják, hogy a kár megelőzése és enyhítése
− érdekében milyen intézkedéseket milyen eredménnyel foganatosítottak, pl. javítás, csere, egyéb kompenzáció igazolása, hibajavítás tesztelése, átadás-átvétele,
− a károsult kárenyhítő intézkedéseinek megtételére vonatkozó dokumenumok és ennek eredményét igazoló iratok, elszámolások, bizonylatok.
A Biztosító fenntartja a jogot arra, hogy amennyiben nem kerül megküldésre valamely dokumentum, vagy a beküldött dokumentumok ellentmondásosak, vagy további tisztázandó kérdéseket vetnek fel, úgy a fentiekben nem szereplő, egyéb dokumentumot, információt, más bizonyító eszközt kérjen be.
A fenti lista az eddigi kártapasztalatok és a tipikus károk, kárigények alapján készült. Erre tekintettel a Biztosító ugyancsak fenntartja a jogot arra, hogy amennyiben a jövőben olyan egyedi káresemény történik, vagy kárigény jelentkezik, melynek elbírálásához a fenti dokumentumoktól, bizonyító eszközöktől eltérő, vagy azokon felül további dokumentumok, bizonyító eszközök szükségesek, úgy azokat bekérje. A Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen kár esetén a csatolandó dokumentumokat, egyéb bizonyító eszközöket a bejelentéstől számított 8 napon belül megadja a biztosítottnak / károsultnak vagy képviselőiknek.
5.7. Csalárd és jogosulatlan kárigények, a Biztosító visszakövetelési joga
5.7.1. Ha a Biztosított a biztosítási szerződés teljesítése – különösen a kárbejelentés - során, vagy azzal összefüggésben csalárd módon jár el, és az alapján a Biztosító kifizetést teljesít, a Biztosító visszakövetelheti az általa kifizetett összeget a Biztosítottól.
5.7.2. A Biztosító az általa addig kifizetett szolgáltatási összeg megtérítését követelheti a
Biztosítottól, ha bebizonyosodik, hogy
- a Biztosított arra a biztosítási feltételek értelmében nem lett volna jogosult; vagy
- a Biztosító fizetési kötelezettsége a Biztosított által Szakmai tevékenysége során elkövetett szándékos károkozásból, illetve súlyosan gondatlan Kötelezettségszegésből keletkezett károkból ered.
A jelen biztosítási feltételek alkalmazásában a Biztosított súlyosan gondatlan magatartásának minősül különösen, ha a Biztosított(at):
− hatósági engedélyhez, bejelentéshez, vagy egyéb kötelezettség teljesítéséhez kötött tevékenységet engedély, vagy bejelentés nélkül illetve az ezekben meghatározott feltételek hiányában végzett,
− a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte a tevékenységét,
a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a Biztosító, illetve más természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany a káresemény bekövetkezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.
5.8. A Biztosító törvényi engedményi joga
5.8.1. Amennyiben a Biztosító a biztosítási szerződés alapján a Biztosított által okozott Kárt akár részben, akár egészben megtérítette, úgy a Biztosító által fizetett kártérítés és járulékai erejéig a Biztosítót illetik meg azok a jogok, amelyek a Biztosítottat illetik meg a kárért felelős személlyel szemben (törvényi engedmény).
5.8.2. Ha a kár megtérítésére irányuló jog csak részben száll át a Biztosítóra, és a Biztosító a kárért felelős személy ellen keresetet indít, a Biztosított kívánságára köteles egyszersmind az ő igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. Ha a Biztosító és a Biztosított ugyanabban az eljárásban érvényesíti igényét, és a kártérítésként befolyt összeg minden fél követelését nem fedezi, a Biztosított elsőbbséget élvez.
5.8.3. A Biztosított köteles mindent megtenni a Biztosító 5.8.1. pont szerinti jogainak biztosítása és érvényesíthetősége érdekében és a Biztosító rendelkezésére bocsátani minden szükséges dokumentumot, ahhoz, hogy a Biztosító a törvényi engedmény alapján és saját nevében ténylegesen pert indítson, vagy egyéb igényt érvényesítsen.
5.8.4. Amennyiben a Biztosító bármely okból nem tudja érvényesíteni az 5.8.1. pont szerinti törvényi engedményi jogát, úgy a Biztosító által fizetett kártérítés és járulékai erejéig a Biztosított köteles a Biztosítóra engedményezni azon harmadik személyekkel szemben fennálló jogait, akiknek magatartásáért a Biztosított felelős, vagy akik a káresemény bekövetkezésért a Biztosítottal együtt felelősek, vagy akikkel szemben a Biztosított egyébként megtérítési igényt érvényesíthet (ügyleti alapú engedményezés).
5.8.5. A Biztosított köteles a fenti ügyleti alapú engedményezés tényéről megfelelő időben értesíteni a káresemény bekövetkezéséért helytállásra köteles személyt vagy társaságot.
5.8.6. A Biztosított köteles a Biztosító rendelkezésére bocsátani minden szükséges dokumentumot és köteles ezen felül mindent megtenni annak érdekében, hogy biztosítsa a Biztosítóra engedményezett jogok érvényesíthetőségét.
5.9. A biztosítási szerződés tartama és megszűnése
5.9.1. A biztosítási szerződést határozott vagy határozatlan időre köti meg a felek a Biztosítási Részlező 6. pontjában írtak szerint. A Biztosítási időszak egy év.
Határozatlan tartam esetén a biztosítás évfordulója a biztosítási időszak kezdetének hónapja és napja. Amennyiben a biztosítási szerződés a biztosítási időszak végét megelőzően legkésőbb 30 nappal egyik fél részéről sem kerül írásban felmondásra, akkor a biztosítási szerződés automatikusan, változatlan feltételekkel újabb egy évre meghosszabbodik. A felek a biztosítási szerződést közös megegyezéssel a Biztosítási időszak vége előtt is megszüntethetik.
5.9.2. Ha a szerződő az esedékes Biztosítási díjat (a díjnak megállapodás szerinti részletekben fizetése esetén a díjrészletet) nem fizeti meg, a biztosító - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Ha a szerződő az esedékes Biztosítási díjat (díjrészletet) nem fizeti meg, és a biztosítótól megfelelő felhívást nem kap, akkor a szerződés a biztosítási időszak végére szűnik meg. Ha az esedékes Biztosítási díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító jelen bekezdés szabályainak megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Abban az esetben, ha a szerződés jelen bekezdésben írt módon szűnt meg, a szerződő a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált Biztosítási díjat megfizetik
5.9.3. Amennyiben a Biztosítási időszak ideje alatt további Kötelezettségszegés elkövetése lehetetlenné válik (pl. a Biztosított halála, akadályoztatása, tevékenységének felfüggesztése miatt), ennek időpontjában a biztosítási szerződés megszűnik (érdekmúlás). A biztosítási szerződés érdekmúlással való megszűnésének esetén a Biztosító helytállási kötelezettsége az érdekmúlás időpontjáig elkövetett Kötelezettségszegések vonatkozásában áll fenn, amennyiben azok alapján a Biztosítottal szemben első alkalommal a Biztosítási Részletező 5. pontja szerinti Biztosítási Időszak eredeti lejárati időpontjáig Kárigényt érvényesítenek.
5.9.4. A biztosítási szerződés megszűnik a Kártérítési limit (biztosítási összeg) kimerülésével, azzal, hogy a Biztosító hozzájárulásával a Biztosított jogosult a Kártérítési limitet (biztosítási összeget) a Biztosító által megállapított pótdíj megfizetése ellenében kiegészíteni.
5.10. Jogátruházás
A Biztosított a Biztosítóval szemben a biztosítási szerződésből eredő jogait, igényeit, követeléseit és jogcímeit másra csak a Biztosító kifejezett írásbeli hozzájárulásával engedményezheti (ruházhatja át).
5.11. Irányadó jog és joghatóság
A biztosítási szerződésre a magyar jog rendelkezései az irányadók. A biztosítási szerződésből és az annak megkötését megelőzően folytatott egyeztetésekből eredő, azon alapuló, vagy azzal összefüggő, így különösen a biztosítási szerződés megszegésével, megszűnésével, érvényességével, hatályával, teljesítésével vagy értelmezésével kapcsolatos bármely vitás kérdés esetén, a szerződő felek alávetik magukat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar bíróságok kizárólagos joghatóságának.
5.12. Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességüktől számított 2 év elteltével elévülnek.
5.13. Panasz ügyintézés
A biztosító szolgáltatásaival, valamint a biztosítási szerződés teljesítésével összefüggésben panasz terjeszthető elő írásban a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepének vezetőjéhez címzett levélben, e-mailben vagy faxon (levelezési cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., xxxxxxxxxxx: x00 0 0000000; e-mail cím: xxxx@xxxxxxxxx.xx), illetőleg személyesen vagy telefonon is nyitvatartási időben az Ügyfélszolgálaton (cím:0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.; telefonszám: x00 0 0000000).
A biztosító a panaszbejelentés beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül írásban küldi meg válaszát a panaszos részére.
A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél jogosult a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.) által hozott, számára nem megfelelő döntés ellen bírósághoz fordulni. Ebben az esetben a polgári pert a hatáskörrel, és illetékességgel rendelkező magyar bíróság előtt kell a Colonnade Insurance
S.A. Magyarországi Fióktelepével (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.) szemben megindítani.
A biztosító panaszkezelési szabályzata megtekinthető az Ügyfélszolgálaton kifüggesztve, továbbá elérhető a következő címen: xxxx://xxx.xxxxxxxxx.xx.
5.14. A szerződés értelmezése
A jelen biztosítási feltételek fejezet címei, és az egyes pontjainak elnevezése a feltételek egyszerűbb olvashatóságának elősegítését szolgálják, és nem bírnak többlettartalommal, azok
semmiképpen sem befolyásolják a szerződés értelmezését. Az egyes szám magában foglalja a többes számra való utalásokat, és viszont. A félkövéren szedett szavak különös jelentéssel bírnak a ’Meghatározások’ című fejezet alatt, vagy a Biztosítási Részletezőben foglaltaknak megfelelően. A jelen feltételekben külön meghatározásra nem kerülő szavakat a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint kell értelmezni.
5.15. Kockázatviselés területi hatálya
A Biztosító a jelen biztosítási feltételek alapján, a Biztosítási Részletező 11. pontjában meghatározott területi hatályon belül érvényesített Kárigényeket téríti meg.
5.16. AdatvédelemA titoktartási kötelezettségről és a személyes adatok kezeléséről
Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
A biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 135. § (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a Bit.135. § (1) bekezdésében 3 meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felül- vizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásban eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egész- ségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilván- tartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,” [szemben, ha az a)–j),
n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,” [szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles
megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adat- kezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Bit. 138 § (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.”
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA törvény) alapján az adó– és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
A biztosító vagy a viszontbiztosító a Bit. 138 § (1) és Bit. 138 § (6) bekezdésekben, a Bit. 1-37. §-ban, a Bit. 138. §-ban és a Bit. 140. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a Bit. 138 § (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábító- szerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti fel- ügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 136. § alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.
A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.A biztosító és a viszontbiztosító üzleti titka
A biztosító, a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, egyéb vezető, valamint a biztosító és a viszontbiztosító alkalmazottja, megbízottja köteles a biztosító és a viszontbiztosító működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megőrizni.
A Bit. 144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a) Felügyelettel,
b) nemzetbiztonsági szolgálattal,
c) Állami Számvevőszékkel,
d) Gazdasági Versenyhivatallal,
e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellen- őrző Xxxxxxx által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,
f) vagyonellenőrrel,
g) Információs Központtal,
h) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak ese- tében – az agrárkár-megállapító szervvel, agrárkár-enyhítési szervvel, mezőgazdasági igazgatási szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben.
Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.
(3) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás– és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EBFH) felé történő adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás– és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelően.
A Bit. 144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
b) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.
(5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról és a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tőke– és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.
(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs Központ által végzett adattovábbítás.
Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.
A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkör- ön kívül nem használható fel.
Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.
Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott –
adatszolgáltatási kötelezettség xxxxxx.Xx üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.A biztosítók közötti adatcserével összefüggő adatkezelés
A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a Biztosító – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – a 2015. év január hó 1. napjától kezdődően jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit. 149 § (3)-(5) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.
A Biztosító ennek keretében,
(I) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó biztosítási szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit.149 § (3) bek. a-e) pontjaiban felsorolt adatokat;
(II) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 5., 6., 7., 8., 9., 16., 17. és 18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit. 149. § (4) bek. a)-e) pontjaiban felsorolt adatokat, továbbá
(III) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a Bit. 149 § (5) bek. a)-c) pontjaiban felsorolt adatokat kérheti más biztosítótól.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül köteles(ek) átadni a Biztosítónak.
A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven (90) napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.
Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy (1) évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy (1) évig kezelhető. A megkereső Biztosító az e célból végzett megkeresésről, és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a Bit. 149 § (8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze. A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
A személyes adatok kezelésére a fentebb ismertetett jogszabályi rendelkezések mellett a biztosító Adatvédelmi Szabályzatában írtak is irányadóak. A biztosító Adatvédelmi Szabályzata a következő címen érhető el: xxxx://xxx.xxxxxxxxx.xx.
Személyes adatok kezelésére vonatkozó tudnivalók
A Szerződő, a Biztosított, a Kedvezményezett és bárki, aki a Biztosító szolgáltatására jogosan igényt tarthat, a jelen fejezet alkalmazásában és az adatvédelmi rendelkezések szempontjából, a Biztosító ügyfelének tekintendő (a továbbiakban: Ügyfél).
Az Ügyfelek adatainak kezeléséért és megőrzésért – beleértve a biztosítási szerződéssel össze- függésben a jövőben rendelkezésre bocsátandó adatokat is – a Biztosító felelős.
Személyes Adatnak minősül bármely meghatározott (személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható) természetes személy Ügyféllel kapcsolatba hozható adat, valamint az ilyen adatból levonható, az érintett Ügyfélre vonatkozó következtetés.
Az Ügyfelek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére illetve gazdálkodására, továbbá a Biztosítóval létesített jogviszonyára vonatkozó adat, amennyiben az a Biztosító rendelkezésére áll, Biztosítási Titoknak minősül.
A Biztosító Személyes Adatokat a biztosítási szerződés és az Ügyfelek biztosítási jogviszonyai létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény értelmében, az adatkezelés céljára is figyelemmel, a Biztosító az Ügyfelek kifejezett hozzájárulása nélkül kezelheti az Ügyfelek Biztosítási Titoknak minősülő Személyes Adatait. Az Ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat (a továbbiakban: Egészségügyi Adat) a Biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett Ügyfél írásbeli hozzájárulásával kezelheti. Az Egészségügyi Adat kezelése is kizárólag az Ügyfél biztosítási jogviszonyai létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével függhet össze.
A Biztosító a Személyes Adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban vele szemben, vagy általa igény érvényesíthető.
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Biztosító a tevékenysége során szerzett és Biztosítási Titoknak minősülő adatot csak akkor adhat ki Harmadik Személynek, ha az Ügyfél vagy annak törvényes képviselője, a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. Harmadik Személynek minősül minden olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely nem azonos az Ügyféllel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. Nem minősül Xxxxxxxx Személynek, ezért az Ügyfelek külön hozzájáruló nyilatkozata nélkül jogosult az Ügyfelek Személyes Adatainak és Biztosítási Titkainak kezelésére a Colonnade Insurance S.A., mint a Biztosító alapítója.
Az Európai Unió tagállamaiba és bármely EGT-államba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor. Az Ügyfél Személyes Adatai
(beleértve a különleges adatnak minősülő Személyes Adatot is) az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül – Harmadik Országban adatkezelést folytató adatkezelő vagy adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére csak akkor továbbíthatóak, ha ahhoz az Ügyfél kifejezetten hozzájárul, ha azt törvény lehetővé teszi, vagy ha az adatkezelésnek törvényben előírt feltételei teljesülnek, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok törvényben meghatározott megfelelő szintű védelme. Harmadik Országnak minősülnek azok az országok, melyek nem tagjai az Európai Uniónak és nem minősülnek EGT-államnak.
A Biztosító az Ügyfelek kérésére, köteles az általa kezelt vagy a jogszabályban meghatározott feltételek mellett továbbított Személyes Adatokról tájékoztatást adni. Az Ügyfelek kérhetik ezen adatok helyesbítését, illetve – a közérdeken alapuló célból, jogszabályban elrendelt kötelező adatkezelések kivételével – azok zárolását vagy törlését is. A Biztosító az Ügyfél kérésének megfelelően köteles az Ügyfél általa kezelt Személyes Adatait helyesbíteni.
A Biztosító köteles törölni minden olyan, Ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos Személyes Adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett Ügyfél hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.