Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2012. (IV.13.) önkormányzati rendelete
Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2012. (IV.13.) önkormányzati rendelete
a távhőszolgáltatásról, a lakossági távhőszolgáltatás díjalkalmazásának feltételeiről
Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (továbbiakban: Átv.) 7. § (5) bekezdésében, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 6. § (2) bekezdésében, 52. § (2) bekezdésében, és a 60. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános és értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. Átáramló hő: a két helyiség közötti a határoló szerkezeteken a helyiségek belső hőmérséklete különbségének hatására átáramló hőmennyiség.
2. Felhasználói vagy díjfizetői mérő: a felhasználó vagy díjfizető tulajdonában lévő hitelesített mérőberendezés, amely
a) fűtésszolgáltatás esetében: amennyiben felek erről a közüzemi szolgáltatási szerződésben megállapodtak a fogyasztás megosztására, illetve a szolgáltatói mérő ellenőrzésére,
b) használati melegvíz szolgáltatás esetében: a fogyasztás elszámolására szolgál.
3. Fűtött alapterület: a lakás teljes fűtött alapterülete alatt a fűtött helyiségek alapterületének összege értendő. A fűtött helyiségek alapterületének megállapításánál a helyiségeknek padlószint feletti 1 m magasságban a belső falsíkok között mért területét, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területrészt kell számításba venni. Nem lehet számításba venni a funkciójánál fogva fűtést nem igénylő éléskamra és az azzal azonos használati jellegű kamraszekrény, a kiugró falpillérek által elfoglalt fél négyzetméternél kisebb terület, a közművezetékeket védő burkolat mögötti rész, a lépcsőházi liftakna, szemétledobó, villamos kapcsolószekrény, valamint a külső tartózkodó tér jellegű erkély és loggia alapterületét.
4. Fűtött helyiség: az a helyiség, illetőleg közös használatra szolgáló terület, amelynek akár a légtérben, akár a térelhatároló szerkezetében olyan bekapcsolt (üzemelő) hőleadó berendezés (radiátor, légfúvó, rejtett fűtőtest stb.) van elhelyezve, vagy a légtérben olyan szigeteletlen fogyasztói vezeték halad keresztül, amely méretezésénél fogva az előírt mértékű hőmérséklet biztosítására alkalmas.
5. Fűtött légtérfogat: a 3. pont szerint meghatározott fűtött alapterület és a fűtött helységek magasságának szorzata. A lakás fűtött légtérfogatának kiszámításánál a fűtött helyiségek átlagos magasságát kell figyelembe venni.
6. Fűtöttnek minősül:
a) a hőleadó berendezéssel el nem látott helyiség, ha hőleadó berendezéssel ellátott olyan fűtött helyiséggel közös légterű, amelynek hőleadó berendezése e körülményre figyelemmel van méretezve, vagy funkcionálisan fűtést igényel és az előírt belső hőmérséklet biztosítását a műszaki tervezés során a szomszédos fűtött helyiségek térelhatároló szerkezeteinek hőátbocsátó képessége alapján vették figyelembe.
b) az a közös használatra szolgáló terület is, amelynek előírt belső hőmérsékletét biztosító fűtése egészében, vagy részben a szomszédos fűtött helyiségek hőleadó berendezései megfelelő méretezésével a térelhatároló szerkezetek hőátbocsátó képességére figyelemmel van megoldva.
7. Fűtöttnek nem minősülő helyiség: az a helyiség, továbbá közös használatra szolgáló terület, amelynek belső hőmérsékletét csak a szomszédos fűtött helyiségeknek a térelhatároló szerkezetek hőátbocsátó képességéből adódó hővesztesége (transzmissziós hővesztesége) vagy a fogyasztói vezetékhálózat szerkezeti megoldásból adódóan a helyiség, valamint közös használatra szolgáló terület légterében keresztülhaladó szigetelt fogyasztói vezeték szabályozza (temperálja).
8. Fűtési idény: a fűtési időszakon belül (fűtési időszak az év szeptember 15. napja és a következő időszak május 15. napja közötti időszak) az évnek az a szakasza, amelyben a szolgáltatónak a fűtési szolgáltatást folyamatosan biztosítania kell, minden év október 15- töl a következő év április 15-ig terjedő időszak.
9. Hőhordozó közeg: az a szolgáltatói berendezésben (primer hőhordozó közeg), illetve a felhasználói berendezésben (szekunder hőhordozó közeg) keringetett víz, mely alkalmas arra, hogy felmelegítése és lehűtése által a hőenergiát a hőtermelőtől az igénybevétel helyéig eljuttassa.
10. Kiegészítő fűtés: valamely fűtött helyiségben eredeti építési és műszaki tervek alapján rendeltetésszerűen felszerelt, nem távhővel működő fűtőberendezés, amellyel együtt képes a felhasználói berendezés az MSZ 04-140/2. szabványban előírt helyiség hőmérsékletének biztosítására.
11. Méretezési hőigény: az MSZ 04-140/2 szabvány előírásaival az adott épületrészre kiszámított fűtési hőszükséglet.
12. Szerződés nélküli távhőfogyasztás: a Ptk. 198. §. (3) bekezdése szerinti fogyasztás, mely esetében a szolgáltató szerződéses jogviszony nélkül, a jogszabály erejénél fogva is jogosult és kötelezett a szolgáltatás nyújtására és az igénybevevő pedig jogosult azt igénybe venni és köteles az ellenértékét megfizetni.
13. Szolgáltatás felfüggesztése: a felhasználó vagy díjfizető szerződésszegése esetében, vagy a felhasználó, illetve díjfizető kérelme alapján foganatosított szolgáltatói intézkedés, melynek következtében a szolgáltatás az épületrész egy részében, vagy egészében a közüzemi jogviszony megtartása mellett átmenetileg megszüntetésre kerül.
14. Szolgáltatói mérő: a szolgáltatott távhő mennyiségének mérésére alkalmas hiteles hőmennyiség mérő, amely a szolgáltató tulajdonában van, és a felhasználási hely csatlakozási pontján kerül felszerelésre abból a célból, hogy az általa mért értékek alapján a szolgáltató és a felhasználó elszámoljanak.
15. Visszakapcsolás: olyan csatlakoztatás a szolgáltatói berendezéshez, vagy felhasználói berendezéshez, amely a távhőrendszerről korábban lekapcsolt épület, vagy épületrész ismételt bekapcsolását jelenti.
2. § A szolgáltatott távhőenergia felhasználási célja szerint megkülönböztethető:
a) háztartási célú hőfelhasználás, amely magában foglalja a lakó- és vegyes használatú épületekben lévő lakások, továbbá a lakások rendeltetésszerű használatához tartozó helyiségek (lépcsőház, folyosó, mosókonyha, szárító, gyermekkocsi-tároló, gépkocsi tároló, kapualj, központi berendezések helyiségei) fűtését és használati melegvíz ellátását.
b) nem háztartási célú hőfelhasználás, melynek szabályai vonatkoznak a 2. § a) pont alá nem eső hőfelhasználásra.
2. A szolgáltatók és a felhasználók kötelezettségei
3. § (1) A távhőszolgáltató köteles meghatározni azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése.
(2) A szolgáltatói berendezést a szolgáltató, a felhasználói berendezést annak tulajdonosa üzemelteti, aki a fűtési és használati melegvíz igényének folyamatos és biztonságos kielégítése érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés állandó üzemképes állapotáról gondoskodni.
(3) A felhasználói berendezés tulajdonosa mindaddig köteles a felhasználói berendezést működőképes állapotban tartani, illetve a működéséről gondoskodni, e feltétel fennállásának ellenőrzését biztosítani, míg az épület bármely épületrésze vonatkozásában a távhőszolgáltatásra vonatkozó közüzemi szerződés érvényben van.
(4) A felhasználó tulajdonában levő távhővezeték-hálózat részét képező azon vezetékszakaszt, amely a szolgáltatói hőközpontot az ellátott épület felhasználói berendezésével köti össze, a csatlakozási pontig bezárólag a távhőszolgáltató köteles fenntartani, üzemeltetni, fejleszteni, és az ezzel kapcsolatos költségeket viselni.
4. § (1) A szolgáltató jogosult előzetes értesítés mellett a távhőrendszer üzembiztonsága érdekében a nem általa üzemeltetett távhőszolgáltatási rendszerhez kapcsolódó berendezést ellenőrizni, és a megállapított hiányosságoknak meghatározott határidőn belül történő megszüntetését a lakóépület tulajdonosánál, vagy a felhasználó képviselőjénél, megbízottjánál kezdeményezni.
(2) Az új felhasználói berendezés létesítése más megállapodás hiányában a felhasználó kötelessége. Új felhasználói berendezést létesíteni meglevő felhasználói berendezést áthelyezni, átalakítani, vagy megszüntetni új, áthelyezett, átalakított felhasználói berendezést üzemeltetni csak a távhőszolgáltató előzetes írásbeli beleegyezésével szabad.
3. A szolgáltatás felfüggesztése
5. § Szolgáltató a felhasználó szerződésszegése miatt a közüzemi szolgáltatást a közüzemi jogviszony fenntartása mellett felfüggesztheti.
6. § (1) A díjfizetési kötelezettség elmulasztása miatti szolgáltatás felfüggesztésére vonatkozó szankció akkor alkalmazható, ha a felhasználó, illetve a díjfizető díjfizetési kötelezettségének igazolható módon megküldött írásbeli felszólítás ellenére a
kézhezvételt követő 30 napon belül nem tesz eleget. Ez esetben a szolgáltatás felfüggesztése a díjhátralék kiegyenlítéséig hatályos.
(2) A felhasználó illetve díjfizető köteles biztosítani a szolgáltató részére a szolgáltatás felfüggesztése céljából az ingatlanba, vagy épületrészbe történő bejutást.
(3) A fizetési kötelezettség elmulasztása miatti kizárás időtartamára a felhasználó, díjfizető az alapdíj 100 %-át - az átmenő vezetékek és a szomszédos lakások hőleadása miatt -a hődíj 40 %-át köteles megfizetni.
(4) A fizetési kötelezettség elmulasztása miatti ki és visszakapcsolás díját - a szolgáltató mindenkor hatályos árképzési szabályzatában meghatározott összegben - a felhasználó, díjfizető köteles megfizetni.
(5) A szolgáltatás felfüggesztése a díjhátralék kiegyenlítéséig hatályos.
4. A szolgáltatás feltételei
7. § (1) Távhőszolgáltatás esetében, eltérő megállapodás hiányában a felhasználási helyen teljes évben olyan jellemzőkkel rendelkező hőhordozó közeggel kell rendelkezésre állni, hogy a fűtési idény teljes időtartama alatt, a fűtött épületrész helyiségeiben a hőmérséklet
a) reggel 8 órától este 8 óráig
aa) lakószobában, hallban, irodákban + 20 °C, ab) előszobában, konyhában, WC-ben + 16 °C, ac) mosdóhelyiségben, fürdőszobában + 24 °C,
b) este 8 órától reggel 8 óráig
ba) lakószobában, hallban, irodákban +18 °C, bb) előszobában, konyhában, WC-ben +14 °C,
be) mosdóhelyiségben, fürdőszobában + 22 °C, legyen.
(2) Használati melegvíz-szolgáltatás esetében a szolgáltatás teljes időtartama alatt az ellátott épület, épületrész helyiségeiben a kifolyóknál mérve a használati melegvíz hőmérséklete ne legyen alacsonyabb, mint 40 °C, mennyiségi korlátozás nélkül.
8. § (1) A szolgáltató a fűtési idényben köteles a távhőszolgáltatást a minőségi feltételek között meghatározott jellemzők biztosításával folyamatosan fenntartani.
(2) A szolgáltató köteles a fűtési időszak fűtési idényen kívüli részében is a felhasználók rendelkezésére állni, és a felhasználó írásbeli (fax, levél) kérésére a szolgáltatást biztosítani.
(3) A (2) bekezdés szerinti időszakban a fűtést a felhasználók eltérő rendelkezése hiányában városi szinten meg kell kezdeni, ill. tovább kell folytatni, ha a napi átlaghőmérséklet 10 °C alá csökken, vagy két egymást követő napon át várhatóan 12 °C alatt marad.
(4) A használati melegvíz szolgáltatást a minőségi feltételek között előírt módon és mértékben, egész évben biztosítani kell.
5. A távhőszolgáltatás szüneteltetése, korlátozása
9. § Amennyiben a szolgáltató szünetelteti, vagy korlátozza a szolgáltatását, lehetőség szerint a szüneteltetés, korlátozás előtt, vagy azzal egyidejűleg köteles Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatát és az érintett felhasználókat a távhőszolgáltatás korlátozási rendjéről tájékoztatni.
10. § (1) Ha a fogyasztók folyamatos és biztonságos távhőellátása a kormány döntése szerinti országos tüzelőanyag-hiány miatt, vagy környezetvédelmi okból veszélybe kerül, a távhőszolgáltatónak a közüzemi szerződésben meghatározott mértékű, de legfeljebb 10 %-os hőteljesítmény-csökkentéssel és a rendelkezésre álló más eszközökkel kell megkísérelnie a korlátozás okának megszüntetését, és a helyi hírközlő eszközökön (újság, rádió, televízió) keresztül kérnie a fogyasztókat a távhőszolgáltatás önkéntes csökkentésére.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott, megelőzést szolgáló intézkedések ellenére a közvetlenül fenyegető távhő hiány, távhőellátási zavar nem, vagy nem kellő időben hárítható el, vagy a folyamatos és biztonságos távhőszolgáltatás nem biztosítható, a távhőszolgáltató az önkormányzat közgyűlésének döntése alapján a távhőszolgáltatást korlátozza. A döntésről, valamint a távhőszolgáltatás korlátozásának bevezetéséről a fogyasztókat az (1) bekezdésben előírt hírközlő eszközökön keresztül értesíti a távhőszolgáltató. A korlátozás végrehajtása során a távhőszolgáltató - a fogyasztói korlátozási sorrendben foglaltak kivételével - a fogyasztók között megkülönböztetést nem tehet.
(3) Az előre tervezett távhőszolgáltatás korlátozás esetén az esetenkénti távhőszolgáltatási korlátozási rendet a távhőszolgáltató az önkormányzat részére előzetesen megküldi, valamint az előre nem látható (vis maior) távhőszolgáltatási korlátozás esetén az önkormányzatnak a korlátozási rendet utólag köteles megküldeni.
(4) Dunaújváros Megyei Jogú Város városi távhőrendszereiben a szolgáltatás korlátozásának felhasználási helyenkénti sorrendjét jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.
6. Mérés
11. § Szolgáltató a hőfogyasztást épületenként a távfűtött épületeket ellátó felhasználói hőközpontokban és hőfogadókban beépített hiteles hőmennyiségmérőkön köteles mérni és e rendelet 16. § és a 24-25. §-ban foglaltak szerint számlázni, valamint a 17. §-ban foglaltak szerint a felhasználókkal elszámolni.
12. § A használati melegvíz-készítés céljára elfogyasztott hőmennyiség meghatározása a 157/2005. (Vili.15.) Korm. rendelet 3. mellékletét képező Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: Tksz.) 18.2.3. és a 18.3.2. pontjain túl történhet még számítással is a következőképpen:
A fűtési időszakon kívüli 1 m3 használati melegvíz készítésére fordított hőmennyiség a nyári mért hőfogyasztásból, és ugyanazon időszak alatt a felhasználók tulajdonában lévő
hiteles használati melegvizes mérőkön mért fogyasztások összegének hányadosából számítható. A fűtési időszakon pedig a nyári 1 m3 használati melegvíz készítésére fordított hőmennyiség az alacsonyabb hálózati hidegvíz hőmérséklettel korrigálva kerül kiszámításra. Amennyiben az épületrészenkénti hiteles mérés nem teljes (nincs költségmegosztó melegvízmérő, vagy nem hiteles), akkor a vízfogyasztást a rendelet 2. sz. melléklete szerinti átlagfogyasztással kell figyelembe venni.
13. § (1) A szolgáltatói mérőket le kell olvasni:
a) a fűtési szolgáltatás kezdetén,
b) a fűtési szolgáltatás végén,
c) minden olyan esetben, amikor felmerül a mért mennyiség dokumentálásának szükségessége (meghibásodás, javítás, csere, szerződésszegés gyanúja, szabálytalan vételezés gyanúja, a szolgáltatás módjának megváltoztatása, a költségmegosztás formájának vagy arányainak megváltoztatása) és
d) a felhasználó vagy díjfizető kérésére.
(2) A költségmegosztásra szolgáló berendezéseket (almérőket, mellékmérőket, költségmegosztókat) a közüzemi szerződésben, vagy az Üzletszabályzatban rögzített éves elszámolási ciklusnak megfelelően kell leolvasni.
14. § (1) A mérési eljárást jegyzőkönyvben kell dokumentálni.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az eljárásban résztvevő szolgáltató és a felhasználó, vagy annak képviselője nevét,
b) az eljárás időpontját,
c) az eljárásra okot adó tényt,
d) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a felek a mérőt sértetlen, vagy sérült állapotban találták - sérülés esetében annak leírását,
e) a mérő állását, gyári számát és
f) az eljárásban résztvevő személyek aláírását.
(3) Amennyiben a mérési eljárásról felvett jegyzőkönyv valamely, a (2) bekezdésben felsorolt adatot nem tartalmazza, úgy a mérés eredménye elszámolásra nem alkalmazható.
7. Lakossági távhőszolgáltatási díjak alkalmazásának szabályai
15. § (1) A szolgáltatással ellátott lakóépületben és a vegyes használatú épületben a felhasználók, illetve díjfizetők a közüzemi szerződésben, vagy az Üzletszabályzatban meghatározott módon:
a) fűtés szolgáltatás esetében
aa) az alapdíj 1/12 részét havonta, tárgyhónapban fizetik meg,
ab) az előző mért időszak fogyasztása alapján a szolgáltatóval közösen megállapított hőd íj részszámlát tárgyhónapban fizetik meg, majd mért fogyasztásuk alapján évente egyszer elszámolnak,
b) használati melegvíz szolgáltatás esetében
ba) az előző mért időszak fogyasztása alapján a szolgáltatóval közösen megállapított részszámlát tárgyhónapban fizetik meg, majd mért fogyasztásuk alapján évente egyszer elszámolnak.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott számlák fizetési határideje a számla kibocsátást követő 15. nap.
16. § (1) A fűtési alapdíj számlázásakor a szolgáltatással ellátott lakóépület és vegyes használatú épület fűtött légtérfogatának meghatározását az 1. § 4. pontjában rögzítettek szerint kell elvégezni.
(2) Amennyiben a szolgáltatással ellátott lakóépületben és a vegyes használatú épületben az előírt fürdőszoba helyiség hőmérsékletét - az eredeti építési műszaki tervek alapján - kiegészítő fűtéssel biztosítják, a fűtött légtérfogat szerinti alapdíj számlázása során a fürdőszoba légterének 60 %-át kell alapul venni.
(3) A szolgáltatással ellátott lakóépületben és a vegyes használatú épületben a lakások rendeltetésszerű használatához létesített és rendeltetésszerűen használt helyiségek fűtési alapdíjának számlázása során:
a) a közös használatra szolgáló közös tulajdonú helyiségek esetében a fűtött légtérfogat 60
%-át,
b) a gépkocsi tárolók esetében a fűtött légtérfogat 33 %-át kell alapul venni.
17. § (1) A Tszt. 44. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, amennyiben az érdekeltek a díj megosztásában nem tudnak megállapodni, az elszámolás során a felhasználási helyet ellátó hőközpontban, vagy hőfogadóban beépített főmérőn mért hőfogyasztást kell az elszámolás alapjául venni és ezen hőmennyiséget a szolgáltató:
a) a fűtési költségosztók vonásegységei és a felhasználási helyeken átmenő csővezetékek és csőfűtőtestek számított hőleadása, vagy
b) fűtési költségosztók hiányában a felhasználási helyek fűtött légtérfogata arányában megosztja és számolja el a felhasználók vagy díjfizetők részére.
(2) A felhasználó eltérő döntése, rendelkezése hiányában, amennyiben a szolgáltatói mérőről ellátott valamely épületrész (lakás) tulajdonosa a fűtési költségosztók alkalmazása esetében nem járul hozzá azok felszereléséhez, vagy ciklusonként! cseréjéhez, illetve a leolvasott érték alapul vételéhez, akkor részére az épület hőfogyasztásából adódó fajlagos hőfogyasztás vélelmezett 250 %-ával (157/2005.(Vili.15.) Korm. rendelet 17/E. § (3) bekezdés) számított hőmennyiséget kell elszámolni.
18. § (1) A mindenkori hatályos rendelet szerint meghatározott díj megfizetése a felhasználó illetőleg a díjfizető kötelessége.
(2) A felhasználó és a díjfizető személyével kapcsolatos minden dokumentumot és megállapodást a közüzemi szerződés mellékletének kell tekinteni, és ennek megfelelően kell nyilvántartani és megőrizni.
8. A szerződésszegés jogkövetkezményei
19. § (1) Ha a felhasználói berendezések műszaki állapota megfelelő, szolgáltatói szerződésszegésnek minősül a lakossági és egyéb felhasználóval szemben, ha a használati melegvíz hőmérséklete a kifolyónál, vételezési helyen egy perc használat után nem éri el a
40 Celsius fok hőmérsékletet. Ebben az esetben a díjvisszatérítés mértéke az átlagos vízhőmérséklet függvényében:
a) 39 °C-nál
b) 38 °C-nál
c) 37 °C-nál
d) 36 °C-nál
e) 35 °C-nál és alatta
a hődíj 10 %-a a hődíj 20 %-a a hődíj 30 %-a a hődíj 50 %-a a hődíj 100 %-a.
A felhasználó ezen szolgáltatói szerződésszegés vonatkozásában a bejelentéstől számított legfeljebb visszamenőlegesen 10. naptól a szerződésszegés megszüntetése (a felhasználó és szolgáltató által dokumentált) időpontjáig tarthat igényt a díjvisszatérítésre.
20, § (1) A kötbérre vonatkozó megállapodás a közüzemi szerződés kötelező tartalmi eleme, melynek minimális mértéke az érintett szolgáltatás szerződésszegés időszakára számított díjának ötszöröse.
(2) Amennyiben a közüzemi jogviszony nem írott szerződésen alapszik (közüzemi szerződés nélküli távhőfogyasztás), akkor a kötbérrel szankcionált szerződésszegés esetében az (1) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A kötbér-szankcióval sújtott szerződésszegés elkövetése esetében a szolgáltató haladéktalanul köteles a felhasználó - általa is elismert mértékű - kötbér követelését a következő számlájában a felhasználó javára jóváírni akkor is, ha a felek között a kötbér mértéke tekintetében vita van.
21. § (1) A pótdíj mértéke:
a) fűtési célú távhőszolgáltatás esetén
aa) a felhasználási hely fűtött légtérfogata (Ft/lm3/év) alapján történő elszámolás esetén, az előző mért időszak alapján a szerződésszegés időszakára korrigáltan számított alapdíj és hődíj kétszerese,
ab) ab) a felhasználási hely legnagyobb hőteljesítménye (Ft/MW/év) alapján történő elszámolás esetén, ha a fogyasztó a szerződésben lekötött hőteljesítményt egy-egy napon folyamatosan 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi, annyiszor kell az esetenként vételezett hőteljesítmény-többlet után alapdíj pótdíjat fizetni, ahány napon a lekötött hőteljesítményt túllépte. Az alapdíj pótdíjának mértéke minden megkezdett 100kW után az éves alapdíj 1/6-od része.
ac) ac) a költségosztó felhasználó vagy díjfizető által okozott meghibásodása, sérülése esetén az épület hőfogyasztásából adódó fajlagos hőfogyasztás 200 %-val számított hőmennyiséget kell elszámolni.
ad) a közüzemi szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén, ha a felhasználó a Tksz. 11. pontjában rögzített 30 napon belül nem jelenti be a távhőszolgáltatás igénybevételét, akkor a szolgáltató jogosult a felhasználó által írásban bejelentett igénybevétel időpontjától a bejelentés időpontjáig az alapdíj és hődíj kétszeresét kiszámlázni.
b) Használati melegvíz szolgáltatás esetén
ba) amennyiben a felhasználó vagy a díjfizető a mérőeszköz sérülését, meghibásodását haladéktalanul nem jelenti be, vagy a felhasználó vagy díjfizető szabálytalanul vételez, illetve a költségmegosztó melegvízmérőt a rendeletekben előírt határidőre nem hitelesítteti, akkor a felhasználónak, illetve a díjfizetőnek e rendelet 2. melléklete szerinti mennyiségekhez tartozó alapdíj, hődíj kétszeresét kell kiszámlázni a szabályosan beépített, és leplombált, hiteles költségmegosztó melegvízmérő beépítési időpontjáig.
bb) A költségmegosztó melegvízmérők leolvasását a felhasználó, illetve díjfizető köteles lehetővé tenni. A leolvasás időpontjáról a szolgáltató a felhasználót, illetve a díjfizetőt előzetesen értesíteni köteles. Amennyiben a felhasználó, illetve díjfizető az éves költségmegosztó melegvízmérő leolvasás, vagy a szolgáltató ellenőrző mérése során nem teszi lehetővé a vízvételi hely ellenőrzését, a költségmegosztó melegvízmérő leolvasását, akkor a szolgáltató jogosult - a felhasználónak felróható magatartás miatt, a korrekt elszámolás hiányában - e rendelet 2. melléklete szerinti alap- és hódiját kiszámlázni a felhasználónak.
bc) Amennyiben a nem éves elszámolású házaknál egymást követő három alkalommal a felhasználó vagy díjfizető az önbevalló lapot nem küldi vissza, akkor a szolgáltató jogosult - a felhasználónak, illetve díjfizetőnek felróható magatartás miatt, a korrekt elszámolás hiányában - e rendelet 2. melléklete szerinti alap- és hődíj 50 %-át kiszámlázni a felhasználónak illetve díjfizetőnek.
9. A kedvezmények nyújtásának és elszámolásának szabályai
22. § Az Átv. 11. § (2) bekezdése értelmében amennyiben a szolgáltató a maximált árként megállapított hatósági ártól eltér, ezáltal árkedvezményt nyújt.
23. § Árkedvezményt a szolgáltató csak a saját nyereségének terhére nyújthat.
10. A számlázás szabályai
24. § (1) A szolgáltató a 15. §-ban meghatározott időszakonként számlát köteles kibocsátani.
(2) A számlát a mindenkori hatályos adó- és számviteli szabályok által előírt tartalmi előírásoknak megfelelően kell kiállítani. A szolgáltató a számlán tájékoztató információt is közölhet.
(3) Amennyiben a fogyasztó havonta részfizetést teljesít, úgy elszámolási időszakonként elszámolási számlát is ki kell bocsátani, vagy az aktuális számlát elszámolási számlaként kell kiadni. Az elszámoló számlán az elszámoló számla megnevezést kell alkalmazni.
(4) A számlatartalom helyességéért a szolgáltató felel.
25. § (1) A szolgáltató köteles felvilágosítást adni a számla tartalmával kapcsolatosan.
(2) A számlareklamációt a panasz-statisztikában külön rovatban kell megjeleníteni.
(3) A szolgáltató a számla ellen emelt kifogást köteles megvizsgálni és annak eredményéről a felhasználót a kifogás beérkezésétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatni. Amennyiben a kifogás alapos, úgy a szolgáltató a visszatérítést a jogosság megállapításától számított 8 napon belül köteles teljesíteni. Ha utólagos térítés illeti meg a szolgáltatót, azt jogosult a következő havi számlában érvényesíteni.
11. Csatlakozási díj
26. § Az új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás díjával nem fedezett fejlesztési költségekre csatlakozási díjat kérhet.
27. § A csatlakozási díj mértékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
12. A távhőszolgáltatás fejlesztése - környezetvédelem
28. § Dunaújváros Megyei Jogú Város többszintes épületekkel beépített területein területfejlesztési, környezetvédelmi, levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése.
29. § (1) Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata a Tszt. 6. § (2) bekezdés c) pontja alapján az alábbi területeket jelöli ki a távhőszolgáltatás (1) bekezdés szerinti fejlesztése céljából:
a) Béke városrész és körzete,
b) Római városrész és körzete,
c) Ságvári városrész és körzete,
d) Dózsa városrész és körzete,
e) Belváros városrész és körzete,
f) Barátság városrész és körzete,
g) Újpentele városrész,
h) Északi lakóterület.
(2) A meglévő vagy létesítendő távhővezeték-hálózat nyomvonalának 200 méteres körzetében lévő épületek, létesítmények hőellátási rendszerének kialakításakor vizsgálni kell a távhőszolgáltatás alkalmazásának lehetőségét.
13. Záró rendelkezések
24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti
3249
1. a távhőszolgáltatásról, a lakossági távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 10/2007. (11.16.) önkormányzati rendelet,
2. a távhőszolgáltatásról, a lakossági távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 10/2007. (11.16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 47/2007.(XI.30.) önkormányzati rendelet,
3. a távhőszolgáltatásról, a lakossági távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 10/2007. (11.16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2008.(111.28.) önkormányzati rendelet,
4. a távhőszolgáltatásról, a lakossági távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 10/2007. (11.16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 34/2008. (VII.4.) önkormányzati rendelet,
5. a távhőszolgáltatásról, a lakossági távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 10/2007. (11.16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 40/2008.(IX.12.) önkormányzati rendelet,
6. a távhőszolgáltatásról, a lakossági távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 10/2007. (11.16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 41/2008.(IX. 12.) önkormányzati rendelet,
7. a távhőszolgáltatásról, a lakossági távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 10/2007. (11.16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 32/2009.(VI.12.) önkormányzati rendelet,
8. a távhőszolgáltatásról, a lakossági távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 10/2007. (11.16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 45/2009.(X.16.) önkormányzati rendelet.
(3) A rendelet hatálybalépésekor érvényes általános közüzemi szerződéseket az e rendeletben meghatározott jogviszonyként kell tekintetni, illetve a jogviták elbírálásakor e rendelet szabályait kell alkalmazni.
25. § Ezen rendelet előírásai összhangban vannak az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK(2006.december 12.) számú irányelv rendelkezéseivel, azzal ellentétes szabályozást nem tartalmaznak.
Záradék:
A rendelet 2012. április 13. napján kihirdetésre került.
Csatlakozási díj
I. felhasználó ellátása érdekében szükséges bekötővezeték létesítéséhez
150 ezer Ft/nyomvonal folyóméter
II. szolgáltatói tulajdonú egyéb berendezések létesítéséhez, bővítéséhez
25 ezer Ft/kW
Mérés hiányában és pótdíjként számlázandó használati melegvíz mennyiségek
Fűtött alapterület (m2) Fűtött légtér (Im3) Átalány mennyiség (m3)
- 28 - 74.20 6
28.1 - 35 74.21 - 92.75 9
35.1 - 44 92.76 - 116.60 11
44.1 | - | 53 | 116.61 | - | 140.45 | 14 | |
53.1 | - | 62 | 140.46 | - | 164.30 | 17 | |
62.1 | - | 70 | 164.31 | - | 185.50 | 20 | |
70.1 | - | 85 | 185.51 | - | 225.25 | 23 | |
85.1 | - | 225.26 | - | 27 |
Távhőszolgáltatás korlátozási sorrendje
Dunaújváros Megyei Jogú Város városi távhőrendszereiben a szolgáltatás korlátozási sorrendje a következő:
I. fokozat: termelő, közellátásban részt nem vevő gazdasági társaságok fogyasztási helyei,
II. fokozat: lakossági fogyasztók fogyasztási helyei,
III. fokozat: alsó és középfokú oktatási intézmények, valamint egészségügyi intézmények.