Contract

2. sz. melléklet (módosított)

A víziközmű – használati díj megállapításáról és a felek közötti elszámolási kötelezettségekről szóló megállapodás

Mely köttetett egyrészről

Mezőkovácsháza Város Önkormányzata székhely: 5800.Mezőkovácsháza, Árpád u. 176. törzsszám: 725228

adószám: 15725228-2-04

képviseli: Xxxxx Xxxxxxx polgármester

mint ellátásért felelős bérbeadó (továbbiakban: bérbeadó)

másrészről

Végegyháza Község Önkormányzat székhely: 5811.Végegyháza, Széchenyi u. 2., adószám: 15725187-2-04,

törzsszám: 725185,

képviseli: Xxxxx Xxxxxxx polgármester

mint ellátásért felelős (továbbiakban : bérbeadó)

valamint a

Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. székhely: 5700 Gyula, Szent L . u. 16. cg szám: 00-00-000000

adószám: 11056218-2-04

képviselő: Xxxxxxx Xxxxxx ügyvezető

mint vízi közmű szolgáltató bérlő (továbbiakban: bérlő) között alulírott napon és helyen az alábbi feltételek mellett:

Jelen szerződés a bérbeadó és bérlő között azért jött létre, hogy megfelelő kereteket határozzanak meg a víziközmű- szolgáltatás során egymással szemben keletkező fizetési kötelezettségek teljesítésére. A felek közötti megállapodás a vízi- közművek bérletével, a beruházásokkal és felújításokkal kapcsolatosan köttetett, amennyiben ezen kívüli követelések keletkeznek, úgy azokat a felek más jogviszony alapján rendezik.

Ezen szerződés a felek között köttetett bérleti- üzemeltetési szerződés 2. sz. mellékletét képezi, ezen megállapodás módosítása csak a felek közös megegyezése alapján történhet.

I. A vízi közmű létesítmények használati díja

A víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos pénzügyi feltételek

A bérbeadó a bérlő által bérleti-üzemeltetési jog gyakorlása ellenében a víziközművek használata után használati díjra jogosult. A használati díj mértékét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.

A tárgynegyedévet követő hónap végéig a bérlő megfizeti a használati díj időarányos részét a bérbeadó felé. A szerződő felek rögzítik, hogy a jelen megállapodás alapján fizetendő

használati díj összege nem lehet magasabb a Xxxxxxx által elfogadott és a miniszter által megállapított szolgáltatási díjban foglalt mértéknél.

II. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésére, nyilvántartására vonatkozó rendelkezések

A Vksztv. 69. §. (1) bekezdésében foglaltak szerint a bérlő víziközmű-fejlesztési hozzájárulást köteles beszedni, a víziközmű- fejlesztési hozzájárulásról a bérbeadónak tudomása van, ezen hozzájárulás beszedése törvényi kötelezettség. A bérlő a beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulással a bérbeadó felé elszámolási kötelezettséggel tartozik, ezért azt fennálló kötelezettségeként nyilvántartja víziközmű-rendszer ágazati bontásban. A víziközmű- fejlesztési kötelezettség a bérbeadót terheli, ezért a bérlő a tárgyévben beszedett, kötelezettségként nyilvántartott összeggel a bérbeadó felé tárgyévet követő év március 31-ig elszámol. A víziközmű- fejlesztési hozzájárulás csak víziközmű fejlesztésre fordítható.

III. A tervszerű víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos rendelkezések

1. A víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos döntések meghozatala, a gördülő fejlesztési terv elkészítése és Hivatali jóváhagyására történő előterjesztése, illetve a jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben foglalt víziközmű-fejlesztések megvalósítása a bérbeadó kötelezettsége. Ezen kötelezettség teljesítéséről a bérbeadó saját határkörben dönt.

2. A bérbeadó vízi közműveire irányuló tervszerű beruházási, felújítási tevékenységet, melynek célja új víziközmű létesítése vagy a meglévő víziközmű bővítése, rekonstrukciója, illetve pótlása (továbbiakban: fejlesztés) a bérlő a Vksztv. 29. §. (4) bekezdése alapján önálló vállalkozási szerződés alapján jogosult elvégezni.

3. A tervszerű víziközmű-fejlesztések körébe tartozó értéknövelő felújítások, rekonstrukciók finanszírozására elsősorban a bérlő által a bérleti-üzemeltetésbe adott víziközmű-vagyon után fizetendő használati díj nyújt fedezetet. A használati díj és az értéknövelő felújítások, rekonstrukciók kapcsán keletkező fizetési kötelezettségeket a felek egymással szemben –külön megállapodás alapján- elszámolhatják .

4. A tervszerű fejlesztés tárgykörébe különösen az alábbi beavatkozások tartoznak:

A. Épület

a. tetők cseréje és szigetelése

b. homlokzat felújítása, hőszigetelése

c. fűtőberendezések (kazánok) cseréje

d. fűtéskorszerűsítés

e. burkolatépítés

f. nyílászárók cseréje

B. Telephelyek, védőterületek

a. A meglévő utak, térburkolatok helyreállítása

b. kerítések, korlátok betéteinek, dróthálózatának, lábazatának teljes cseréje

C. Fúrt kutak

a. betétszűrő cső beépítés, vagy csere

b. kutak vízzárózása (cementezés)

c. mélyítés ráfúrással

d. melléfúrásos felújítása

D. Tárolók, víztornyok

a. Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró, vagy koptatóréteg felhordása.

b. Acélszerkezetű víztornyok héjazatának és/vagy hőszigetelésének teljes felújítása.

c. Acélszerkezetű víztornyok valamennyi acélszerkezetének teljes felújítása.

d. A vezetékszakaszok teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetékeket cserélik.

e. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók.

f. Szellőző berendezések teljes felújítása, cseréje.

E. Víztisztítás műtárgyai

a. Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró, vagy koptató réteg felhordása.

b. A vezetékek szakaszos vagy teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetékeket cserélik.

c. Gravitációs csatornák esetén két ellenőrző akna, vagy két műtárgy közötti csatornaszakasz cseréje.

d. Xxxxxxxxx, vagy nyomozóvezetékek kitakarása nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két ellenőrző akna, vagy műtárgy közötti távolságban.

e. Aknák teljes körű felújítása (betonfelületek javítása, vízzáró vakolat készítése, aknafedlap cseréje).

f. Szűrőbetétek teljes cseréje.

g. Acélszerkezetű tartályok valamennyi acélszerkezetének teljes felújítása.

h. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók.

F. Vízvezetékek és műtárgyai

a. Meglévő vízvezeték szakasz cseréje, ha az egyben cserélendő csőhossz eléri, vagy meghaladja a cső gyártási hosszát, vagy legalább az 5 m-t.

b. Szerelvények cseréje (aknák szerelvényei, elzáró szerelvények, szivacsbehelyező, mosató hely, tűzcsap, közkifolyó, föld alatt elhelyezkedő szerelvények).

c. A bekötővezetékek cseréje amennyiben a vezeték anyagában változik.

d. Aknák teljes körű felújítása.

G. Szivattyútelepek, nyomásfokozók, átadási pontok

a. Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró, vagy koptató réteg felhordása.

b. Nyomóvezetékek kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két csomópont közötti távolságban.

c. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók.

d. Gépészeti egységek (szivattyúk, áramlásmérők, műszerautomatika ) felújítása, cseréje.

H.   Erős- és gyengeáramú elektromos vezetékek és műtárgyaik, térvilágítás

a. Légvezetékek és földkábelek szakaszos (minimum két oszlop, vagy ellenőrző akna közötti), vagy teljes hosszban történő cserélje.

b. Oszlopcsere

c. Szigetelő, vagy szigetelő lánc csere teljes szakaszhosszon.

d. Lámpatestek és áramkörök teljes cseréje.

I.   Szennyvízelvezető rendszer (gravitációs és kényszer áramoltatású) és műtárgyaik

a. A vezetékek szakaszos cseréje, ha a cserélendő csatorna szakasz hossza meghaladja a cső gyártási hosszát és a 4 métert, vagy ha a vezeték és idom cserét csak vákuumos vízszintsüllyesztéssel lehet megvalósítani, ha csak a vezetéket cserélik.

b. Bekötőcsatornák cseréje.

c. Csatornák kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két ellenőrző akna közötti távolságban.

d. A csatornaakna megsüllyedésének megszüntetése, ha az, az akna újjáépítésével jár együtt

e. Aknák teljes körű felújítása, fedlapok cseréje.

J.   Szennyvízemelők, beemelő-, és szívóaknák

a. A műtárgyak vezetékei teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik.

b. A műtárgyak szerelvényeinek cseréje.

c. Betonfelületek teljes javítása és vízzáró vagy koptató réteg felhordása.

d. Aknák teljes körű felújítása.

e. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók.

f. Átemelő szivattyúk cseréje.

g. Vákuumszelep cseréje.

K. Szennyvíztisztítás, tárolás műtárgyai

a. Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró, vagy koptató réteg felhordása.

b. A vezeték szakaszos, vagy teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik.

c. Két ellenőrző akna, vagy két műtárgy közötti csatornaszakasz cseréje.

d. Csatornák kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két ellenőrző akna, vagy műtárgy közötti távolságban.

e. Aknák teljes körű felújítása.

f. Vízkormányzó szerelvények vagy azok mozgó alkatrészeinek teljes cseréje, elzáró és szabályozó szerelvények komplett cseréje.

g. Iszapkezelő műtárgyak, gépészeti egységek (centrifugák, prések, vegyszeradagolók) teljes körű felújítása vagy cseréje.

h. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók.

L. Gépek, berendezések

a. a vízi közmű szolgáltatást biztosító gépek, berendezések, cseréje

b. fődarabok és alkotórészek cseréje

c. gépek, berendezések teljes körű javítása, felújítása

M. Irányítástechnikai, informatikai eszközök

a. eszközök, így informatikai eszközöknél különösen a hardverek és szoftverek cseréje, karbantartása

b. eszközök fődarabok és alkotórészek cseréje

c. eszközök teljes körű felújítása, cseréje

IV. A hibaelhárítással összefüggő felújításokra vonatkozó rendelkezések

1. Amennyiben olyan műszaki probléma keletkezik, amely haladéktalan beavatkozást igényel, s a beavatkozás nyilvánvalóan a rekonstrukciós illetve értéknövelő felújítások számviteli kategóriájába sorolódik és javítás jellegű beavatkozás nem lenne ésszerű, úgy a pótlás, rekonstrukció és értéknövelő felújítás elvégzésére a bérlő jogosult, illetve a biztonságos ellátás fenntartása érdekében egyben köteles is.

2. A Vksztv. 30. §. (1) bekezdése alapján az ellátásbiztonság fenntartása érdekében a bérlő köteles elvégezni azokat a hibajelleggel, váratlanul felmerülő beavatkozásokat, amelyek a számvitelről szóló törvény rendelkezései alapján az értéknövelő felújítások körében számolhatók el.

3. Az 1. pontban foglaltakon kívül a bérlő köteles elvégezni mindazokat a beavatkozásokat, melyek a felújítás körébe tartoznak, és amely elmaradása az ellátás biztonságát veszélyeztetné vagy egyéb kárveszély felmerülésével közvetlenül fenyeget.

4. Ezen fejezet hatálya alá tartozó beavatkozások tekintetében a közvetlen kárveszéllyel járó hibaelhárítást a bérlő a bejelentéstől számított 6 órán belül, a közvetlen veszéllyel nem járó üzemzavar elhárítást a bejelentéstől számított következő munkanapon megkezdi, és erről bérbeadót haladéktalanul értesíti, aki megbízottja vagy kapcsolattartója útján ellenőrizheti a beavatkozást.

5. Haladéktalan beavatkozást igénylő rekonstrukciós, illetve értéknövelő felújítás esetén ha a javítás nem célszerű a bérlő a szolgáltatás biztonsága érdekében a beavatkozást elvégzi. Amennyiben a bérbeadónak ilyen jellegű igénye merül fel, ezt írásban jelzi a bérlő felé, a

xxxxx pedig a beavatkozást haladéktalanul, legkésőbb a következő munkanapon megkezdi. Ilyen esetekben a felek folyamatosan elérhető kapcsolattartót biztosítanak, akik a beavatkozásokról, bejelentésekről tájékoztatják egymást, a felek a beavatkozást megtekinthetik, arról tájékozódhatnak.

6. Ha a bérlőnek felróható okból a jelen pontban foglalt hibaelhárítással kapcsolatos pótlás, rekonstrukció elmarad, és ezen körülmény a szolgáltatás folyamatosságát vagy biztonságát veszélyezteti, a bérbeadó a teljesítésre elégséges határidő egyidejű kitűzésével írásban felszólítja a bérlőt a szükséges intézkedések megtételére, s ennek eredménytelensége esetén maga gondoskodhat a szükséges beavatkozások elvégzéséről.

7. A bérlő hibaelhárítással összefüggő értéknövelő felújítások esetén elvégzett beavatkozásokat a munka teljesítését követő hónapban a teljes önköltség + 5 % árrést (vagy árképzési szabályzat) tartalmazó áron jogosult a bérbeadó felé 30 napos fizetési határidővel érvényesíteni. A bérbeadó nem tagadhatja meg fizetési kötelezettségét lényegtelen a szolgáltatás biztonságát nem veszélyeztető hiba vagy hiányosság miatt. A szolgáltatás biztonságának veszélyhelyzetét a felek között a bérlő főmérnöke, akadályoztatása esetén a víz- és szennyvízellátási üzemvezető jogosult megállapítani. A bérlő a számla megküldésével egyidejűleg köteles mindazon adatokat csatolt mellékletben megküldeni, melyek szükségesek ahhoz, hogy a víziközmű-fejlesztés műszaki és értékbeli szempontból a bérbeadó nyilvántartásaiban a számviteli szabályoknak megfelelően feltüntetésre kerülhessen és a számla kifizetésre kerüljön.

8. A teljes önköltségi ár a Xxxxxxx által jóváhagyott, önköltség számítási szabályzat szerint meghatározott ár.

9. A hibajelleggel váratlanul felmerülő értéknövelő felújítások, rekonstrukciók körébe tartozó munkák finanszírozására elsősorban a bérleti-üzemeltetésbe adott víziközmű-vagyon után fizetendő használati díj nyújt fedezetet.

10. A hibajelleggel váratlanul felmerülő értéknövelő felújítások tárgykörébe különösen a III/4/A/c., III/4/C/a., III/4/D/d.,f., III/4/E/b.,c.,e.,f., III/4/F/a.,b., III/4/G/b.,d., III/4/H/d., III/4/I/a.,b., d., e., III/4/J/a.,b.,f.,g., III/4/K/b.,f.,g., valamint a III/4/L és M pontok tartoznak.

V. Karbantartás, javítással és hibaelhárítással kapcsolatos kötelezettségek

1. A bérlő kizárólagosan jogosult, egyben köteles a karbantartási és javítási tevékenységek elvégzésére, mely magában foglalja az üzemeltetésben lévő bérbeadó tulajdonában álló víziközmű műtárgy, nyomvonalas létesítmény, berendezés, felszerelés, gépészeti, villamos erőátviteli működtetés, jelzést szolgáló, jelátviteli, valamint hidraulikai berendezés folyamatos, zavartalan és biztonságos működtetését szolgáló javítási, karbantartási munka saját költségen történő elvégzését, valamint az ezekre vonatkozó hibaelhárítást.

2. A bérlő a közvetlen kárveszéllyel járó hibaelhárítást a hibajelentést követően azonnal – de legkésőbb hat órán belül – tartozik megkezdeni.

3. A közvetlen kárveszéllyel nem járó üzemzavar elhárítást a bérlő a hibabejelentés után lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb következő munkanapon megkezdeni köteles.

4. Amennyiben a bérlőnek felróható okból a víziközmű-tárgyak, eszközök, berendezések karbantartása, javítása elmarad, és ez a szolgáltatás folyamatosságát vagy biztonságát veszélyezteti, bérbeadó írásban felszólítja a bérlőt a munka elvégzésére. Ha a bérlő ennek

ellenére is késlekedik a karbantartás vagy javítás elvégzésével, úgy ezen munkálatokat a bérbeadó jogosult a bérlő költségére elvégeztetni.

5. A karbantartás, javítás és nem felújítással megvalósított hibaelhárítás tárgykörébe a víziközművek-üzemeltetésével összefüggő, a III/4. pont alá nem tartozó beavatkozások tartoznak, így különösen a használatban lévő tárgyi eszköz üzemképességének folyamatos, zavartalan, biztonságos megőrzése, az ezt szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ide értve a tervszerű, megelőző karbantartást és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni (például: az elhasználódott, hibás alkatrészek cseréje, mely nem minősül fődarabnak, illetve a vezetékhálózaton végzett csőtörések elhárítása, mosatások stb.) oly módon, hogy az a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi.

6. A karbantartás és javítás forrását a vízi közmű szolgáltatás árbevétele képezi.

VI. Az elszámolás

Az ellátásért felelős önkormányzat és a bérlő megállapodnak abban, hogy a gazdálkodás során felmerülő általános költségek felosztása, a szűkített önköltség arányában történik.

A bérbeadó és a bérlő megállapodnak abban, hogy bérlő minden tárgyév december hó 31. napjára vonatkozóan – az éves beszámoló készítés keretén belül - ivóvíz és szennyvíz ágazatonként külön- külön elszámolást az alábbiak szerint:

1. kimutatás az adózás előtti eredményről az ellátott területekről ágazatonként és azon belül településenként

A melléklet következő bekezdését szerződő felek 2019. január hó 01. és 2020. december hó

31. közötti időszakra hatályon kívül helyezik: 2016. január 01-től amennyiben az ellátási terület bármely víziközmű-rendszerének (ivóvíz, szennyvíz) adózás előtti eredménye negatív, akkor az eredmény nulláig történő feltöltésével ágazatonként külön-külön az ellátásért felelős önkormányzat – a bérlő elszámolása és előírása alapján- saját forrásból köteles átutalás útján kiegészítést befizetni legkésőbb az üzleti évet követő június hó 20.-ig a bérlő részére.

A bérbeadó jelen megállapodással kijelenti, hogy az általa átadott vízi közmű hálózat összes eleme a szabványoknak és jogszabályoknak megfelelően működnek. Amennyiben az átadott vízi közmű hálózat eleme nem felel meg a jogszabályoknak vagy szabványnak, úgy az ebből eredő kárért az ellátásért felelős bérbeadó kártérítési felelősséggel tartozik.

Gyula, 2018.

Mezőkovácsháza Város Önkormányzata Végegyháza Község Önkormányzata Bérbeadó Bérbeadó

Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft.

Bérlő