Házassági szerződés, Élettársi szerződés

Házassági szerződés, Élettársi szerződés

Házassági vagyonjogi szerződést csak az egymással házasságot kötni kívánók vagy a házastársak köthetnek.

A szerződés alapfogalmai a házastársi vagyonközösség és a házastársi különvagyon.

A szerződés érvényessége a megkötésétől az életközösség fennállásáig terjed és az életközösség megszűnését követően a volt házastársak között keletkezett vagyonközösség a házassági vagyonjogi szerződésben foglaltak szerint szüntetendő meg.

Házassági szerződés a házasság előtt és alatt is köthető, és nem csupán a már megszerzett, hanem a jövőben megszerezni kívánt vagyontárgyakra is irányulhat.

Ha a felek között nem készült házassági szerződés, akkor a törvény betűje szerint kell eljárni. A törvény szerint a házasság megkötésével a házastársak között vagyonközösség keletkezik, így minden amit a házassági életközösség fennállása alatt szereznek, közös tulajdonuk lesz.

A törvény értelmében azonban alapvetően a házastárs különvagyonához tartoznak a házasságkötéskor már tulajdonát képező vagyontárgyak illetve azok a vagyontárgyak, amelyeket örökölt, személyesen kapott ajándékba, személyes használatú szokásos vagyontárgy, valamint a külön vagyona értékén szerzett egyéb vagyontárgy. Ez utóbbi alól kivételt képeznek a különvagyonhoz tartozó vagyon értékén szerzett egyéb, mindennapi közös életvitelt szolgáló szokásos méretű berendezési és felszerelési vagyontárgyak, amelyek 15 év házassági együttélés után közös vagyonná válnak.

A házassági szerződések általában felsorolják a házastársak saját vagyontárgyait, ami megelőz bármilyen későbbi vitát ezekkel kapcsolatban. Emellett vagy ehelyett lehetőség van annak részletes rögzítésére is, hogy a házassági életközösség során szerzett vagyon kit milyen mértékben és módon illet meg.

Házassági vagyonjogi szerződést kötelező közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalni, különben a szerződés semmis. A szerződésben a házastársak eltérhetnek az általános törvényi szabályozástól, a szerződés értelmében a vagyon akár lényegesen eltérő arányban is megilletheti a feleket, de csak amíg a megállapodás tartalma nem ütközik a jó erkölcsbe. (Ez utóbbi esetben ugyanis a bíróság semmisnek is minősítheti a házassági szerződést!)

forrás: xxxxxxxxxxxx.xx