SZTRÁDA közúti árufuvarozói biztosítási feltételek Hatályos: 2022. április 22-étől

A Közúti árufuvarozók biztosításának általános feltételei (továbbiakban: Általános feltételek) a Generali Biztosító Zrt-vel – közúti árufuvarozók biztosítási kockázataira – kötött biztosítási szerződésekre alkalmazásra kerülő általános szerződési feltételeket tartalmazzák, feltéve, hogy a biztosítási szerződést jelen feltételre hivatkozással kötötték.

Az Általános feltételekhez a szerződő – biztosítási szerződésben, vagy az annak részét képező biztosítási ajánlaton megjelölt – választása szerinti bizto- sítási szolgáltatást szabályozó Különös feltételek és Záradékok kapcsolódnak, melyek együttesen az általános szerződési feltételek.

A Különös feltételekben és Záradékokban nem szabályozott kérdésekben a Közúti árufuvarozók biztosításának általános feltételei, míg a Különös felté- teleknek és Záradékoknak az Általános feltételektől eltérő rendelkezései esetén a Különös feltételek és Záradékok szabályai az irányadók.

A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek – írásban rögzített – megállapodása az irányadó. A biztosítási szerződés részét képezi továbbá a hatályos „Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések” is.

Ezen általános szerződési feltételek alapján a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) – a Különös feltételek szerint – meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére, illetve szol- gáltatás teljesítésére kötelezi magát a szerződő által megfizetett biztosítási díj ellenében.

Az Általános feltételeket kiegészítő, szerződő által választható biztosítási kockázatoknak megfelelő Különös feltételek:

– Nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítás különös feltételei (CMR felelősségbiztosítás)

– Belföldi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítás különös feltételei (BÁF)

– Közúti árufuvarozók balesetbiztosításának különös feltételei

A biztosítási szerződés részét képezik a Különös feltételek vonatkozó Záradékai, amennyiben a szerződés ezekre hivatkozással jött létre.

I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

I.1. Biztosító

A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás tel- jesítésére kötelezettséget vállal.

I.2. Szerződő

I.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

I.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyi- latkozatait.

I.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

I.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe belépése folytán változik.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

I.3. Biztosított

I.3.1. Jelen feltétel alapján biztosított kizárólag a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett, Magyarországon bejegyzett közúti árufuvarozói vállalkozás (pl. egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet), aki a hatályos magyar jogszabályok szerint a közúti árufu- varozói tevékenység folytatására jogosult.

I.3.2. Biztosított továbbá a Xxxxxxx feltételek alapján – balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában – az a természetes személy, akinek életével, egészségével, testi épségével kapcsolatban a szerződés létrejön.

II. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A biztosítási esemény részletes meghatározását a vonatkozó Különös feltételek rögzítik.

III. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

III.1. A biztosítási szerződés létrejötte

III.1.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).

III.1.2. A biztosítási szerződés létrejöhet

a) a felek külön írásbeli megállapodásával,

b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül,

c) a biztosító ráutaló magatartásával.

III.1.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.

Ha a kötvény a szerződő ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést kése- delem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.

III.1.4. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre a biztosítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy

– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában,

– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és

– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.

Az ekként létrejött szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Amennyiben a biztosító ráutaló magatartásával létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kéz- hezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

III.1.5. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani.

III.2. A kockázatviselés kezdete

III.2.1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) – már érvényesen létrejött biztosítási szerződés esetén – a biztosítási ajánlaton a szerződő által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét.

III.2.2. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosított területileg illetékes közlekedési hatóság által kiállított közúti árutováb- bítási vagy árutovábbítási közösségi engedélye hatálybalépésének napja.

III.2.3. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő által történt aláírását követő nap „0” órája.

III.3. A biztosítási szerződés tartama

III.3.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott tartamra jön létre. A szerződés tartama a biztosítási szerződésben feltüntetésre kerül.

III.3.2. A biztosítási időszak az az időszak, amelyre a biztosítási díj, mint egység kiszámításra került, függetlenül a biztosítási díj részletekben történő megfizetésétől. Határozatlan tartamú szerződések esetén a biztosítási időszak minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik, és ettől számítva 1 évig tart. Határozott tartamú szerződések esetén – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

III.3.3. A biztosítási évforduló a biztosítási időszak kezdőnapja. Amennyiben a kockázatviselés kezdete a hónap első napjára esik, úgy a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje.

III.4. A biztosítási szerződés megszűnése

III.4.1. Megszűnik a biztosítási szerződés

a) ha a határozatlan időtartamra kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondják (III.4.2.);

b) ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár;

c) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén jelen feltétel VI.6. pontjában meghatározottak szerint;

d) a biztosítási díj változása esetén, ha a szerződő – a VI.5.2. pontban foglaltak szerint – a szerződést a biztosítási időszak végére felmondja;

e) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos felmondása esetén a III.1.4. pontban foglaltak vagy a bizto- sítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel VII.2.4. pontjában foglaltak szerint;

f) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik;

g) a Xxxxx közös írásbeli megegyezésével.

III.4.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel, írásban felmondhatják. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.

IV. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

IV.1. A biztosító kockázatviselése a Különös feltételekben és Záradékokban meghatározott területi hatály szerint áll fenn.

IV.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését kö- vető 90 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki, feltéve, hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

V. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

V.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő

– biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg, amely az egyes kockázatok tekintetében, a vonatkozó Különös feltételek alkalmazásával kerül meghatározásra.

V.1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint

– kifizethető legmagasabb összeg.

V.1.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint – összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekö- vetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

V.2. Az Általános feltételek V.1. pontjában foglaltaktól eltérően a balesetbiztosítási kockázatok biztosítási összegére irányadó szabályozást és a vonatkozó biztosítási összegek mértékét a Közúti árufuvarozók balesetbiztosításának különös feltételei VI.1. pontja rögzíti.

VI. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.

VI.1. Díjfizetési kötelezettség alanya

VI.1.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli.

VI.1.2. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép (I.2.4. pont), a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.

VI.2. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)

A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben határozzák meg.

VI.3. Díjfizetés esedékessége

VI.3.1. A biztosítás első díja (féléves vagy negyedéves díjfizetési ütem esetén az első díjrészlete) a felek által meghatározott időpontban, ennek hi- ányában a szerződés létrejöttekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak (biztosítási év, félév, negyedév) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes.

VI.3.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.

VI.4. A biztosítási díj számítása

VI.4.1. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.

VI.4.2. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles közölni a díjszámításhoz szükséges adatokat. A biztosítási díj számításának alapja (pl. a gépjárművek, illetve szerelvények darabszáma stb.) a biztosítási szerződésben feltüntetésre kerül. A biztosítási díjat befolyásoló további tényezők különösen a biztosítási összeg, a vállalt önrészesedés mértéke, a biztosított tevékenysége, a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja, a kockázat felmérése során a szerződő által közölt egyéb adatok (pl. kárelőzmény).

VI.5. A biztosítási díj módosítása

VI.5.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosíthatja:

a) jelen szerződés kárhányada vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú – biztosítási szerződések kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző naptári évben bekövetkezett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változása esetén;

b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében,

c) a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónapban közzétett infláció mértékének megfelelően.

A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel ará- nyos mértékben, de legfeljebb 100%-os (jelen szerződés kárhányadának emelésére tekintettel történő díjemelés esetén legfeljebb 300%-os) mértékben kerülhet sor.

VI.5.2. A VI.5.1. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a biztosítási évforduló előtt – jelen feltétel III.4.2. pontjától eltérően, felmondási idő nélkül – a biztosítási időszak végére felmondani. Felmondás hiányában a szerződő a biztosító évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

VI.5.3. A biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kez- dődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biztosítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.

VI.6. A biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményei

VI.6.1. A biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. xxxxx követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.

VI.6.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a bizto- sítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egy összegben esedékessé válik.

VI.6.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülön- bözet visszatérítésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

VI.6.4. A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.

VI.6.5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

VI.7. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

A biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

VII. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

VII.1. Közlési kötelezettség

VII.1.1. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalása szempont- jából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a kockázatel- bíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek.

A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a felek közlési kötelezettségüknek eleget tesznek.

VII.1.2. A szerződő és a biztosított kötelesek a kockázatvállalás és a biztosítási szerződés létrejötte szempontjából lényeges okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átadni, illetőleg az ezekbe való betekintést lehetővé tenni.

VII.2. Változásbejelentési kötelezettség

VII.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha

– újabb gépjárműveket állít üzembe vagy von ki használatból,

– a biztosítási ajánlaton, illetve a kockázatelbíráló adatlapon szereplő adatok és körülmények megváltoznak;

– a biztosított vállalkozás tulajdonosi szerkezetében változás történt, különösen, ha a társaság valamely hányada külföldi személy(ek) vagy vállalkozás(ok) tulajdonába került;

– a biztosított tevékenység folytatása körülményeiben jelentős változás következik be;

– a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosítónál biztosítási szerződést köt;

– a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

– velük szemben az illetékes bíróság csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítását rendelte el, vagy végelszámolási eljárás megindítá- sára kerül sor vagy velük szemben az illetékes cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el.

VII.2.2. A kockázatvállalás és a biztosítási szerződés szempontjából lényeges okiratok, szerződések, hatósági határozatok módosulása esetén, a vál- tozott tartalmú okiratokat a szerződő és a biztosított kötelesek 5 munkanapon belül átadni a biztosítónak.

VII.2.3. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

VII.2.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben megha- tározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel felmondhatja.

Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megté- telekor felhívta.

Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna vagy díjszabása szerint legalább 10% mértékkel magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kockázatot.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

VII.3. A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségek megsértése esetén a biztosító mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

VII.4. Kármegelőzési kötelezettség

VII.4.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtenni.

Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, a szállításra használt járművek megfelelő műszaki állapotáról, karbantartásáról gondoskodni, a szállított áruk kezelésének, szállításának vonatkozó előírásait betartani, valamint a már felismert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.

Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

VII.4.2. A biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósítását és megtartását ellenőrizni.

VII.5. Kárenyhítési kötelezettség

VII.5.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott hely- zetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

VII.5.2. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításainak megtartását ellenőrizni.

VII.6. Amennyiben a kárt a szerződő vagy a biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondat- lan megszegése okozta, vagy a kár mértéke ezen magatartás, vagy mulasztás miatt növekedett, úgy a biztosító mentesül a szolgál- tatási kötelezettsége alól.

VIII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

VIII.1. A szolgáltatási igény bejelentése

VIII.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb a Különös feltételekben meghatározott időtartamon belül – bejelenteni a tudomására jutott biztosítási eseményt vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely kárigényre, szolgáltatási igényre adhat alapot. A kár, illetve szolgáltatási igény bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a biztosítónak jelen pontban foglaltak szerint bejelentette.

Ha a biztosított a kár bejelentésében akadályoztatva van, a kárbejelentési határidőt az akadály megszűnését követő naptól kell számítani. A kárbejelentés történhet:

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálatának +36 1 452 3333-as telefonszámán,

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx),

d) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.

VIII.1.2. A szolgáltatási igénybejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, indokolással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt;

VIII.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez, illetve szolgáltatás nyújtásához az alábbi dokumentumok rendel- kezésre bocsátását jogosult kérni, amennyiben az a jogalap és az öszegszerűség megállapításához szükséges, és rendelkezésre áll, illetve az adott kárral kapcsolatban beszerezhető:

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– a biztosítási esemény miatti követelés összegét igazoló dokumentumok,

– a biztosító által kiállított eredeti fedezetigazolást,

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabály- sértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülmény- nyel kapcsolatos biztosítotti illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szük- séges meghatalmazása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumo- kat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok.

A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazo- lására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

VIII.1.4. Az Általános feltételek VIII.1.3. pontjában foglaltaktól eltérően balesetbiztosítási kockázatokra vonatkozó igénybejelentés esetén a biztosító a Közúti árufuvarozók balesetbiztosításának különös feltételei VII.2. pontjában meghatározott dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez.

VIII.1.5. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegé- nek a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

VIII.1.6. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

VIII.1.7. A szolgáltatási igénybejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

VIII.1.8. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamat fizetési kötelezettségre.

VIII.2. Biztosítási szolgáltatás

VIII.2.1. A biztosító szolgáltatásának részletes szabályait a vonatkozó Különös feltételek rögzítik.

VIII.3. Kárrendezés

VIII.3.1. A biztosító a szolgáltatási igényt a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés rendelke- zései alapján rendezi.

VIII.3.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást az egyes Különös feltételekben meghatározott határidőn belül teljesíti. A biztosító szolgáltatása teljesíté- sének határideje attól az időponttól veszi kezdetét, amikor a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésére áll.

VIII.3.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

VIII.3.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

IX. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

IX.1. Elévülés

IX.1.1. Jelen szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.

IX.1.2. Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik:

– a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 30. napot követő napon,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyiben a biztosító által igényelt iratcsatolás vagy információszolgáltatás elmarad, a bizto- sító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő napon, határidő hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétől számított 30. napot követő napon,

– a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott tartamengedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerződés megszűnésének napján,

– egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.

IX.1.3. A szerződőnek vagy a biztosítottnak a követelés teljesítésére irányuló, a biztosítóhoz címzett első írásbeli felszólítása az elévülést megszakítja.

IX.1.4. Ha a követelést valamelyik fél menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltel, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra.

IX.2. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen biztosítási szerződési feltétel azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Tör- vénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyomatékos figyelemfelhívás érdekében ezen rendelkezéseket jelen fejezetben összefoglaltuk.

IX.2.1. Ajánlattól eltérő kötvény kifogásolásának határideje

Jelen feltétel III.1.3. pontja a Ptk. 6:443. § (2) bekezdése szerinti rendelkezést pontosította azzal, hogy a szerződő késedelem nélkül, de legfel- jebb 15 napon belül jogosult kifogásolni, amennyiben az ajánlatára a biztosító az ajánlattól eltérő tartalmú kötvényt állít ki.

IX.2.2. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával

Jelen feltétel III.1.4. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:444. §-ától – a biztosítási szerződés akkor is létrejön a biztosító ráutaló magatartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak.

IX.2.3. A biztosító kockázatviselésének kezdete

Jelen feltétel III.2. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:445. § (1) bekezdésétől – a biztosító kockázatviselése kizárólag abban az esetben veszi kezdetét a biztosítási ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként feltüntetett napon, amennyiben a szerződő és a biztosított a jelen feltétel III.2. pontjában meghatározott feltételeket is teljesítette.

IX.2.4. A biztosítási időszak határozott idejű szerződések esetében

A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, jelen feltétel III.3.2. pontja alapján, határozott tartamú szerződések esetén – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

IX.2.5. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei

Jelen feltétel VI.6.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449. §-ától – a biztosítási szerződés – póthatáridő tűzése nélkül – a biztosítási díj esedé- kességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. xxxxx követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.

A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja.

Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egy összegben esedékessé válik.

IX.2.6. Az elévülési időszak időtartama

Jelen feltétel elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerző- désből eredő igények – jelen feltétel IX.1.1. pontja szerint – 1 év elteltével évülnek el.

IX.2.7. Az elévülés megszakítása és nyugvása

Jelen általános feltétel IX.1.3. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:25. §-ától –, a szerződőnek vagy a biztosítottnak a követelés teljesítésére irá- nyuló, a biztosítóhoz címzett első írásbeli felszólítása az elévülést megszakítja.

Jelen általános feltétel IX.1.4. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:24. §-ától –, ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egy- éves határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra.

IX.3. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása

A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő – módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egészében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.

Nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítás különös feltételei (CMR felelősségbiztosítás)

A jelen Xxxxxxx feltételek alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános feltételeket az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell meg- felelően alkalmazni. A jelen Xxxxxxx feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános feltételek, míg a jelen Különös feltételeknek az Általános feltételektől eltérő rendelkezései esetén jelen Különös feltételek szabályai az irányadók.

I. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

I.1. A biztosító vállalja, hogy teljesíti mindazon kártérítési kötelezettségeket, melyekért a biztosított a Nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló, az 1971. évi 3. törvényerejű rendeletben kihirdetett Egyezmény (továbbiakban: CMR Egyezmény) alapján végzett fuvarozói tevékenysé- ge során – a fuvarozott idegen vagyontárgyakban, azaz a feladott áruban okozott károkért – kártérítési felelősséggel tartozik.

A biztosítás kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére és azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, melyeket az előzőekben meghatározott tevékenység alapján a biztosítottal szemben támasztanak.

I.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.

II. A KOCKÁZATVISELÉS TÁRGYA

II.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat a fuvarozott idegen vagyon- tárgyakban okozott károk megtérítése alól, amelyekért az I.1. pontban meghatározottak szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

II.2. A biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási ajánlaton, illetve kötvényben rendszám szerint megjelölt tehergépjárművekkel és/vagy von- tatókkal, valamint az ezekhez kapcsolt bármely (saját vagy idegen tulajdonú) pót- és félpótkocsival, a biztosított által, saját nevében végzett fuvarozásokra terjed ki.

II.3. A biztosítási fedezet kiterjed:

– a ponyvás és zárt (dobozos) felépítményű, valamint konténerszállító és cserefelépítményes járművekkel folytatott fuvarozások során bekö- vetkező árukárokra, konténeres áruszállítás esetén a bekövetkező árukárok mellett, a szállított konténerek elveszésének, valamint baleset- ből eredő sérülésének káraira.

Balesetnek minősül az a külső, hirtelen fellépő mechanikai erőhatás, mely a konténer törését, lyukadását, deformálódását, elhajlását ered- ményezi. Az esztétikai jellegű sérülések (karcolás, horzsolás stb.) nem biztosítottak.

– tartálykocsikkal és nyitott szállítóeszközökkel történő áruszállításokra,

– szabályozott hőmérsékleten történő fuvarozás során bekövetkező árukárokra, beleértve az ilyen szállítások során bekövetkező, az előírt szállítási hőmérséklet be nem tartásából eredő árukárokat is, feltéve, hogy a szerződő e kockázat külön díját megfizette és hogy a szállítás a szükséges hőmérséklet biztosítására, a hőmérséklet folyamatos regisztrálására, valamint a hőmérsékleti adatok minimum 30 napos megőrzésére és reprodukálására alkalmas berendezéssel ellátott járművel (hűtőkocsival) történt és a biztosított a vonatkozó regisztrált adatokat a biztosító rendelkezésére bocsátja,

– gépjárművek és élőállatok erre alkalmasan kialakított járművekkel történő szállítására, amennyiben a biztosítási szerződés az SZZ52, SZZ51 sz. záradékokra hivatkozással jött létre.

III. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI HATÁLYA

A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés a biztosított minden olyan fuvarozási szerződés alapján végzett tevékenységére fedeze- tet nyújt, amely áruknak közúton, járművel, díj ellenében végzett fuvarozására irányul, ha az áru átvételének helye és a kiszolgáltatásra kijelölt hely – amint ezeket a fuvarozási szerződésben megjelölték – két különböző állam területén van, amelyek közül legalább az egyik állam a CMR Egyezmény szerződője és ezen államok az európai szárazföldön (beleértve Nagy-Britannia, Írország, valamint Törökország ázsiai részét) he- lyezkednek el.

Egyéb külön írásbeli megállapodás hiányában a biztosítás nem terjed ki az Ukrajna, Oroszország, Fehéroroszország területein bekövetkezett káreseményekre.

IV. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS MEGSZŰNÉSE

IV.1. Az egyes szállítások vonatkozásában a biztosító kockázatviselése

– akkor veszi kezdetét, amikor a fuvarozó a küldeményt fuvarozás céljából a feladótól átvette,

– kiterjed a fuvarozás szokásos lebonyolítására, beleértve a szállítással közvetlenül összefüggő, szokásos és szükségszerű várakozásokat,

– akkor ér véget, amikor a fuvarozó az árut a címzettnek, vagy a címzett rendelkezése vagy más rendelkezésre jogosult utasítása szerint kiszolgáltatta.

Vontatott járművekkel történő áruszállítások esetén, a biztosító kockázatviselése – a fentiek figyelembevétele mellett is – legkoráb- ban a pót-, illetve félpótkocsi teherautóra/vontatóra történő kapcsolásával kezdődik és legkésőbb a szerelvény szétkapcsolásával ér véget.

IV.2. Jelen feltételek szerint nem minősül a fuvarozás szokásos lebonyolítása alatti várakozásnak különösen, így a biztosítási fedezet sem terjed ki azokra a károkra, amelyek az alábbi okok miatti állásidők tartama alatt következtek be:

– a fuvarozó az áru átvételét követően a fuvarozás teljesítése céljából nem indult el, a lerakóhelyre történő közlekedést nem kezdte meg, vagy

– a megkezdett áruszállítás rendes folyamatát a fuvarozással járó szokásos várakozási okoktól (mint pl. kötelező pihenőidő, áru átadással, átvétellel kapcsolatos adminisztráció intézése, személyes szükségletek stb.) eltérő okból megszakította, kivéve, ha ezekre valamely a fuvarozó hatáskörén kívül eső, az áru átvételének időpontjában még nem ismert, a szállítás tartama alatt fel- merülő, kényszerítő körülmény miatt került sor.

IV.3. A szerződés hatálya alatt forgalomba állított újabb tehergépjárművek, vontatók igénybevételével megvalósuló fuvarozások vonatkozásában a biztosító kockázatviselése az adott jármű biztosítási fedezetbe vonása, azaz a jármű biztosítóhoz történt igazolt bejelentésének napját követő nap „0” órájától veszi kezdetét.

IV.4. A szerződés hatálya alatt az egyes járművek biztosítási fedezet alóli kivonása kizárólag az érdekmúlás hivatalos igazolása mellett történhet.

Ilyen hivatalos igazolásnak minősül különösen a jármű eladását igazoló szerződés másolata, a jármű forgalomból történt végleges (vagy ideig- lenes) kivonását, vagy fuvarozói tevékenység megszüntetését igazoló okmány, határozat másolata, vagy a bérleti szerződésé, amely igazolja a bérbevétel lejártát, kiegészítve a felek nyilatkozatával, mely szerint a lejáró bérleti szereződés a lejáratot követően nem kerül megújításra.

A biztosító kockázatviselése az érdekmúlást kiváltó esemény napján, „0” órakor szűnik meg.

IV.5. Amennyiben a jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés hatálya alatt a CMR Egyezmény módosítása a biztosított kötelezettségét növelte, úgy a biztosító kockázatviselése e többletkötelezettségre nem terjed ki, ebben az esetben a biztosított jogosult a biztosítási szerződés módosítását kezdeményezni, vagy a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

V. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

V.1. A biztosítási díj a biztosítási ajánlaton és/vagy kötvényben rendszám szerint megjelölt tehergépjárművekre és/vagy vontatókra – külön-külön, az egyes járművekhez igényelt káreseményenkénti biztosítási összegek és a kockázati körülmények alapján kerül meghatározásra (pl. fuvaro- zások területi hatálya, fuvarozott áruféleségek jellege: szórakoztató elektronika, hűtött áru stb.) A szerződő által használt /üzemeltetett pótko- csik, félpótkocsik darabszáma a díjat nem befolyásolja.

V.2. A teljes biztosítási díj az V.1. pont szerint meghatározott, járművenkénti éves díjak összege.

V.3. A biztosítás hatálya alatt a járművek forgalomba állítása vagy forgalomból történt kivonása esetén (IV.3. és IV.4. pontok) a biztosítási díj is a kockázatviselés kezdetéhez, illetve végéhez igazodva módosul.

VI. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

E feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés keretében a biztosító megtéríti:

a) a szállított áruban bekövetkező károkat, amelyek vonatkozásában a kártérítés összege nem haladhatja meg a CMR Egyezmény, illetve az azt kiegészítő 1978. évi Protokollban rögzített mértéket, azaz a fuvarozott küldemény hiányzó, illetve sérült részének bruttó súlya szerinti kilogrammonkénti 8,33 SDR-t,

b) javítással helyreállítható károknál a felmerült javítási és helyreállítási költséget. Ha a javítás és helyreállítás értékemelkedéssel jár, a bizto- sító a kártérítésből a kár tárgyának avultságával arányos értékemelkedés összegét levonja. A károk összegéből a hasznosítható maradvá- nyok értéke teljes összegben levonásra kerül.

c) a szállított konténerek baleseti kárai esetén azok javításának költségeit az avulás figyelembevételével, lopáskár esetén azok káridőponti értékét,

d) a fuvarozás során, azzal összefüggésben, igazoltan felmerült fuvardíj, vám és egyéb költségek árukárral arányos részét,

e) az árukár megállapításához, elhárításához és enyhítéséhez szükséges ráfordítások közvetlen költségeit, valamint azon több- letköltségeket, melyek a szerződés szerinti rendeltetési helyre történő továbbfuvarozás során keletkeztek, feltéve, hogy azok e szerződés hatálya alá tartozó káreseménnyel kapcsolatosan merültek fel, indokoltak voltak és ésszerű keretek között mozogtak. A biztosító fenti költségeket együttesen biztosítási eseményenként legfeljebb 1.000.000 Ft összeg erejéig téríti meg.

f) a szállítóeszközre, illetve szállítóeszközről történő fel- és lerakodások során bekövetkező károkat, feltéve, hogy a rakodás a biztosított felelősségére történt (azaz, a megbízó és fuvarozó között létrejött írásos megállapodás a rakodást a fuvarfeladat ré- szeként rögzíti) – kivéve az olyan emelő-, illetve rakodóeszközökkel történő rakodások esetét amelyek használata engedélyhez kötött és ilyennel a biztosított alkalmazottja nem rendelkezett.

A biztosító a rakodásból eredő károkat együttesen évente legfeljebb 2.000.000 Ft összeg erejéig téríti meg.

A szállítóeszközre/-ről történő fel- és lerakodásoktól eltérő további rakodási műveletek nem biztosítottak (pl. gépek telepítése, bontása, szerelése stb.)

g) az áru késedelmes kiszolgáltatásából eredő károkat a CMR Egyezményben foglaltak alapján.

VII. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

VII.1. Az VI. fejezetben megjelölt károk és költségek megtérítésére csak a biztosítási ajánlaton feltüntetett biztosítási összegek keretén belül kerülhet sor, ezen belül az áru késedelmes kiszolgáltatásából eredő károk esetében, azok kifizetésének mértéke – a CMR Egyezmény 23. cikkében rögzítettekkel azonosan – nem haladhatja meg az aktuális fuvardíj összegét.

VII.2. A biztosító kockázatviselése és szolgáltatása a biztosítási ajánlaton rendszám szerint megjelölt, a biztosítási díj számításának alapját képező tehergépjárművekhez és/vagy vontatókhoz kötött.

A biztosítási szolgáltatás káreseményenkénti felső határa az egyes járműegységekre (tehergépjárművekre, nyerges vontatókra) külön-külön ke- rül meghatározásra és tehergépjárművek esetében független attól, hogy azok önmagukban, vagy pótkocsival összekapcsolva, szerelvényként közlekednek.

VII.3. A biztosító szolgáltatásának éves felső határa:

– ha a biztosítási ajánlaton és/vagy kötvényben feltüntetett járművekhez rendelt káreseményenkénti biztosítási összegek eltérőek, a legma- gasabb káreseményenkénti összeg háromszorosa,

– ha a járművekhez rendelt káreseményenkénti biztosítási összegek azonosak, az alkalmazott összeg háromszorosa, de

– az előzőek figyelembevétele mellett sem haladhatja meg a 300.000 EUR-t.

VII.4. Amennyiben a CMR Egyezmény 24., illetve 26. cikk szerint a feladó a fuvarozóval az áru bruttó súlyának magasabb kg-onkénti kártérítési értékében állapodik meg, úgy az a biztosító számára csak abban az esetben kötelező, ha a magasabb értéket a fuvarlevélbe bejegyezték és a biztosító külön előzetes, írásos megállapodás alapján biztosítási fedezetet nyújt.

A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa biztosítási eseményenként – jelen pont szerinti megállapodás esetén is – a kötvényben meghatározott biztosítási összeg.

VII.5. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény (oko- zott károk) miatt kifizetett összeggel csökken. A szerződő nem jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés). A biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

VII.6. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás címén fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a biztosítási esemé- nyenkénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielégítésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérítést.

VII.7. Amennyiben a jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés hatálya alatt a CMR Egyezmény módosítása a biztosított kötelezettségét növelte, úgy a biztosító kockázatviselése e többletkötelezettségre nem terjed ki.

VIII. KIZÁRÁSOK A KOCKÁZATVISELÉS KÖRÉBŐL

VIII.1. Nem fedezi a biztosítás

1. a CMR Egyezmény 24. cikke szerinti bevallott értékből, illetve 26. cikke szerinti különleges kiszolgáltatási érdekből származó károkat;

2. a gépjármű hatóságilag engedélyezett raksúlyának túllépéséből és méretkorlátozásainak be nem tartásából származó károkat;

3. azon károkat, amelyek úgy következtek be, hogy a szállításhoz igénybe vett jármű vagy annak vezetője a forgalomban való részvétel- hez szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezett;

4. előre nem látott kényszerítő körülmény, elháríthatatlan akadály (vis maior) következményeiként előálló károkat;

5. a szállítmány sajátos belső tulajdonságaiból eredően bekövetkező károkat (pl. erjedés, belső romlás, fülledés, penészesedés, olva- dás, fagyás, stb.);

6. férgek, rágcsálók egyéb kártevők károkozása folytán előálló károkat;

7. sértetlen csomagoláson belül bekövetkezett károkat;

8. az áru helytelen kezelése, felrakása, elhelyezése, vagy lerakása miatt bekövetkező károkat, ha azt a feladó, vagy címzett, illetve a nevükben eljáró személyek végezték;

9. a csomagolás hiánya, vagy hiányossága miatt keletkezett károkat olyan áruk esetében, amelyek természetüknél fogva elveszésnek vagy sérülésnek vannak kitéve, ha azokat nem csomagolták vagy nem megfelelően csomagolták;

10. az árudarabok elégtelen vagy nem megfelelő megjelölése, számozása, illetve kezelési utasítások hiánya miatt bekövetkező károkat;

11. a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), a szerződőt, illetve a biztosítottat érintő bírságot, pénzbüntetést, valamint az egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit;

12. az előírt szállítási hőmérséklet be nem tartásából eredő károkat, ha a szállítóeszköz nem felel meg a II.3. pontban írt feltételeknek vagy:

– a szállítóeszköz hűtőberendezése már az áru átvételekor működésképtelen volt, vagy rendellenesen működött;

– a szerződő az e kockázatnak megfelelő, megkülönböztetett, teljes, időarányos „hűtős” díjat nem fizette meg;

– az áru megfelelő előhűtéséről annak szállítóeszközre történő berakodását megelőzően nem gondoskodtak;

13. a biztosító felé be nem jelentett tehergépjárművek és/vagy vontatók igénybevételével megvalósuló fuvarozások során bekövetkező károkat;

14. azon károkat, amelyek a jármű biztonságos szállításra alkalmatlan műszaki állapotával vagy azzal összefüggésben merültek fel, hogy a fuvarozó az áru szállítását nem a fuvarmegbízás szerinti kivitelű, felépítményű járművel végezte;

15. azon károkat, amelyek márkavédelemmel kapcsolatos, illetve különleges érdekekre, minőségbiztosítási indokokra való hivatkozás sal, az árumentés, illetve valós kárenyhítés megtagadására visszavezethetően merülnek fel;

16. az áru téves kiszolgáltatásának következményeként előálló károkat;

Téves kiszolgáltatásnak minősül, ha a fuvarozó az árut nem a megfelelő címre vagy nem valóságos címzettnek szolgáltatta ki.

17. árumentéssel kapcsolatos (kényszerű) raktározás 30 napon túl felmerülő költségeit;

18. az áru megsemmisítése kapcsán felmerülő károkat, költségeket;

19. tartálykocsikkal történő fuvarozás során az áru leeresztésével, vagy egyéb módon más áruban, vagyontárgyakban bekövetkező ká- rokat (pl. keveredés);

20. nyitott szállítóeszközökkel folytatott fuvarozás során az e körülménnyel összefüggésben bekövetkező károkat. (pl. jégeső, nedvese- dés, rozsdásodás stb.).

A nyitott szállítóeszközökkel történő fuvarozások során bekövetkező lopáskárok csak a teljes szállítmány szállítóeszközzel együtt történő eltulajdonítása esetén térülnek.

21. azon károkat, amelyek amiatt következtek be, hogy az árut a nem rendeltetésszerűen tehergépjárművek parkolóhelyéül kiépített és/ vagy nem a fuvarmegbízásban/fuvarozási szerződében szereplő parkolási utasításnak megfelelő helyen parkolták le;

22. azon károkat, amelyek úgy következtek be, hogy a gépkocsivezető a szállítás rendes folyamatát megszakította, az áruval megrakott, leparkolt járművet vagy pótkocsit a szokásos várakozási okokon kívüli okból elhagyja;

23. azon károkat, amelyek úgy következtek be, hogy a speciális áruk (élő állatok, túlméretes áru, veszélyes (ADR) áru, stb.) fuvarozásához igénybe vett jármű vezetője a megfelelő képzettséget igazoló bizonyítvánnyal, hatósági engedélyekkel nem rendelkezett;

24. a helyreállított, illetve helyreállítható áru károsodása miatti értékcsökkenés és minden fajta közvetett veszteség formájában előálló károkat;

25. hatósági intézkedés következményeiként jelentkező károkat;

26. jövedéki termékek elvesztése, megsérülése esetén felmerülő jövedéki adót;

27. sérelemdíj követelésként felmerülő károkat;

28. a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1. § 2) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat;

A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek képviselője, valamint a biztosított cselekvőképtelen és cselekvőké- pességükben részlegesen korlátozott személyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátarto- zójával azonos elbírálás alá esik;

29. ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos ará- nyában;

30. a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

31. több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;

32. azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel;

33. azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

34. azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz;

35. az elmaradt vagyoni előnyt;

36. a más felelősségbiztosítás alapján térülő károkat;

37. számítógép vagy számítógépes program leállásával, hibájával, a számítógépes vagy egyéb informatikai rendszerek vagy hálózatok ellen elkövetett támadásokkal, csaló informatikai alkalmazásokkal és módszerekkel, a tárolt adatok és információk hiányával, el- vesztésével, eltulajdonításával, manipulációjával, nem megfelelő vagy jogosulatlan programozásával, törlésével, megváltoztatásával, számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelismerésével, számítógép vagy számítógépes hálózat védelmi rendszerének hiányával vagy elavultságával ösz- szefüggésben – de az adathordozó egyidejű megsemmisülése vagy megrongálódása nélkül – felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket. Védelmi rendszernek minősül a tűzfal és a vírusvédelmi rendszer együttes megléte, mely rendszer program(ok) ból és hardver(ek)ből is felépülhet. Elavultságnak minősül, ha a rendszer három munkanapja nem volt frissítve. Nem fedezett továbbá az adatok mágneses tér által okozott megsemmisülése sem.

38. hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló-, és lézersugárzásból eredő károkat, az elektromág- neses mezők által okozott károkat, továbbá azon károkat, amelyek nanotechnológiai eljárással készült termékek gyártásával, forgal- mazásával, illetve felhasználásával összefüggésben merültek fel;

39. a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideoló- giai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

40. azt a kárt, amelynek bekövetkezése azbeszt alkalmazásával, felhasználásával, vagy hatásával bármely módon összefüggésbe hoz- ható;

41. a jéggel, szárazjéggel, nitrogénnel és egyéb passzív hűtési technikákkal hűtött áru romláskárait;

42. az áru csomagolásának és biztonságos szállítását szolgáló segédanyagok (göngyölegek, raklapok, rekeszek, rögzítőelemek stb.) kárait és a környezetvédelmi termékdíjat;

43. azon kockázatokat, károkat és követeléseket, melyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Álla- mok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók;

44. azon károkat, amelyek annak következtében állnak elő, hogy a feladó:

– a szükséges okmányokat a fuvarozónak nem adta át vagy nem jól töltötte ki,

– a fuvarozót nem tájékoztatta a küldemény kívülről fel nem ismerhető rendkívüli értékéről, vagy különleges kezelésének, szállítá- sának szabályairól,

– a jogszabályban meghatározott biztonsági szabályokat figyelmen kívül hagyta.

45. a fertőző betegségekre közvetlenül vagy közvetve visszavezethető, továbbá a fertőző betegségek leküzdése, terjedése, járvány vagy járványveszély megelőzése, elhárítása érdekében, járvány vagy járványveszély egészségügyi, gazdasági és társadalmi hatását érin- tően meghozott intézkedésekkel vagy az intézkedések elmulasztásával kapcsolatban felmerülő károkat (függetlenül attól, hogy a kár bekövetkezéséhez a fertőző betegségen kívül egyéb ok is hozzájárult).

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából fertőző betegségnek minősül minden olyan betegség, amely bármely anyag vagy közvetítő útján bármely organizmusról másik organizmusra képes átterjedni, amennyiben

– az anyag vagy közvetítő tartalmaz (élő vagy nem élő) vírust, baktériumot, parazitát vagy más organizmust vagy ezek bármely változatát, és

– az átterjedés történhet levegőben, testnedveken keresztül, bármely felületről, tárgyról, szilárd anyagról, folyadékról, gázról vagy organizmusok között, illetve bármely más módon, és

– a fertőzés az élet, testi épség, egészség sérülését, károsodását vagy érzelmi, lelki és pszichikai sérülést, szorongást okoz vagy ezekben történő károsodással fenyeget.

VIII.2. A biztosítási fedezet – külön írásos megállapodás vagy a vonatkozó záradék alkalmazása hiányában – nem terjed ki az alábbi áruk fuvarozására:

– szórakoztató elektronikai, számítástechnikai, híradás- és fototechnikai termékek, navigációs készülékek, ezek alkatrészei, ré- szegységei (ezek az SZZ56 sz. záradék alapján biztosíthatóak),

– színesfémek, nemesfémek (vert és veretlen, megmunkált és megmunkálatlan formában is), ékszerek, drágakövek, bankjegyek, minden fajtájú értékpapír, értékcikkek, okmányok és okiratok,

– muzeális és művészeti értéket képviselő vagyontárgyak, műtárgyak, művészeti alkotások, régiségek,

– dohányáru, égetett szesz, kávé és egyéb jövedéki áruk,

– élőállat (SZZ51 sz. záradék alapján biztosítható),

– túlméretes és azon nehézáruk, melyeknek egyedi tömege a 24 000 kg-ot meghaladja,

– gépjárművek, önjáró munkagépek (SZZ52 sz. záradék alapján biztosítható),

– költözködési és egyéb használt ingóságok (pl. rendezvényeken használt eszközök), holttestek, postai küldemények.

Postai küldeménynek minősül különösen az a küldemény, amely feladáskor dokumentáltan nem kerül beazonosításra és feladáskori értéke előzetesen nincs írásban rögzítve.

IX. ÖNRÉSZESEDÉS

IX.1. A biztosítási szerződésben (biztosítási ajánlaton) feltüntetésre kerülő, abszolút összegben, százalékban vagy e kettő kombinációjában megha- tározott mértékű önrészesedés a biztosítási szolgáltatás azon része, amelyet a biztosított minden biztosítási esemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelő összeget a biztosítási szolgáltatás teljes összegéből vonja le.

IX.2. Az önrészesedés mértéke eltérő megállapodás hiányában

– minden olyan kár esetén, amely a szállítóeszközről történő lopás vagy az egész jármű rakománnyal együtt történő eltulajdonítása során keletkezett, a kár összegének 20%-a, de legalább 100.000 Ft biztosítási eseményenként.

– a szabályozott hőmérsékleten szállított áruk fuvarozása során bekövetkező, az előírt szállítási hőmérséklet be nem tartásából eredő árukárok esetén a kár összegének 25%-a, de legalább 100.000 Ft biztosítási eseményenként.

– tartálykocsikkal történő áruszállítások esetén – lopás kárait kivéve – a kár összegének 10%-a, de legalább 100.000 Ft biztosítási eseményenként.

– minden olyan kár esetén, amelyek abból erednek, hogy arra jogosulatlan személy(ek) a raktérbe bejutva, a szállítójárműben utazás vagy elbújás céljából okoznak közvetlenül vagy közvetve a bekövetkezett károk esetén az önrészesedés mértéke a kár összegének 30%-a, de min 100.000 Ft biztosítási eseményenként.

– egyéb károk esetén az önrészesedés mértéke a kár összegének 10%-a, de legalább 50.000 Ft biztosítási eseményenként.

X. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

X.1. A szerződő és a biztosított köteles írásban bejelenteni a biztosítási kockázat szempontjából lényeges, a közlési kötelezettség körébe vont körülményeket és azok változását, így különösen a biztosítási ajánlaton/szerződésben megjelölt járművek cseréjét, rendszámcseréjét, illetve további gépjárművek forgalomba állítását, forgalomból történő kivonását azok megtörténte előtt legalább 24 órával.

A be nem jelentett tehergépjárművekkel, vontatókkal megvalósuló fuvarozások során okozott károkra a biztosítási fedezet nem terjed ki.

Az egyes járművek biztosítási fedezet alóli kivonása kizárólag az érdekmúlás hivatalos igazolása mellett történhet (IV.4. pont).

X.2. A szerződő és a biztosított köteles minden tőle telhetőt megtenni a kár megelőzése, illetve annak enyhítése érdekében, így különösen a szállí- tások megkezdése előtt köteles gondoskodni arról, hogy:

– a gépjárművezető az érintett országok előírásai szerinti, a gépjármű vezetéséhez szükséges érvényes hatósági engedélyekkel rendelkezzen,

– a gépjármű – valamennyi felszerelésével, alkatrészével együtt – az üzemeltetési és műszaki közlekedésbiztonsági előírásoknak megfelelő, továbbá az érintett áru felvételére és fuvarozására alkalmas állapotban legyen,

– az áru fuvarozását úgy megszervezni, hogy a szállítások a lehető legrövidebb időn belül megvalósulhassanak és lehetőség szerint ne esse- nek a hétvégi forgalomkorlátozások vagy más előre ismert vagy tudható, a folyamatos szállítást lehetetlenné tevő események időszakára.

XI. A SZOLGÁLTATÁSI IGÉNY BEJELENTÉSE

XI.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül – bejelenteni a tudomására jutott biztosítási eseményt vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely kárigényre, szolgáltatási igényre adhat alapot.

XI.2. A biztosított köteles továbbá a rendelkezésére álló, a káreseményre vonatkozó valamennyi eredeti okmányt (fuvar-, illetve szállítólevelet, fu- varmegbízást, a káreseménnyel kapcsolatos levelezést, áruszámlát, kárjegyzőkönyvet, kárszámlát stb.) a biztosítónak megküldeni, valamint a fuvarozásba bevont harmadik féllel szemben a visszkereseti igények érvényesítését megfelelően biztosítani, az ehhez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bizonylatot a biztosító rendelkezésére bocsátani.

XII. A KÁRRENDEZÉS

XII.1. Amennyiben a kárrendezéshez benyújtott okmányok és a biztosítási szerződésben foglaltak alapján a biztosító a biztosított felelősségét meg- állapította, az igényjogosult által aláírt nyilatkozat ellenében az elismert kárösszeget 30 napon belül kifizetni tartozik.

XII.2. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

XII.3. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

XII.4. A biztosító a biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

XII.5. A kárkifizetés forintban történik, kivételt képez, ha a kár devizában merült fel és az igényjogosult devizakülföldi.

XIII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE ALÓL

XIII.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához köz- vetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk vagy

c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályvezető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevékenység folytatásában közreműködő tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

XIII.2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta,

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól, kötelező érvényű szabványoktól, műszaki előírásoktól, a megrendelő írásbeli utasításaitól és feltételeitől való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kötelezettségszegéssel okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondatlanság tényét.

XIII.3. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a XIII.1. a)–c) pontban meghatározott személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget – az Általános feltételek VII.4. és 5. pont szerinti – kárenyhítési vagy kármegelőzési kötele- zettségének, így különösen, ha

a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körül- ményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;

b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének fennálló veszélyére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;

c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhítése érdekében szükséges intézkedések megtételé- re, de a biztosított ennek nem tett eleget.

XIII.4. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – az Általános feltételek VII.1. és 2. pontban szabályozott – közlésre és a változás bejelen- tésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy

b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kötelezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett kö- rülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt az Általános feltételek VII.2.4. pontban szabályozott szerződésmódosítási, illetve felmondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

XIII.5. Amennyiben a biztosított az Általános feltételek VIII.1. pontban meghatározott kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szol- gáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

XIV. A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

Amennyiben a biztosított más személy károkozó magatartásáért kártérítési felelősséggel tartozik, és erre tekintettel a biztosító biztosítási szol- gáltatást teljesít, akkor a biztosítót az általa teljesített biztosítási szolgáltatás erejéig megtérítési igény illeti meg a károkozó személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

XV. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL ELTÉRŐ SZABÁLYOK

Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen Különös feltétel azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Törvénykönyv ren- delkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyomatékos figyelemfelhívás érdekében ezen rendelkezéseket jelen fejezetben összefoglaltuk.

XV.1. A fedezetfeltöltés jogának kizárása

Jelen feltétel VII.5. pontja szerint – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától – a szerződő feleket nem illeti meg a fedezetfeltöltés joga, azaz az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a biztosítási szerződés a folyó biztosítási időszakra, a szerződő nem jogosult a biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget eredeti értékére emelni.

XV.2. Biztosítási esemény bejelentésének módja

A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem az Általános feltételek VIII.1.1. pont- jában meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.

XV.3. Biztosítási esemény bejelentésének határideje

A Ptk 6:471. §-ától eltérően – jelen feltétel XI.1. pontja szerint – a biztosítottnak a biztosítási esemény bejelentésére a biztosítási esemény tudomására jutásától számított 2 munkanap áll rendelkezésére.

XV.4. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel I.1. pontja szerint – a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

XV.5. A biztosító mentesülésének korlátozása

A Ptk. 6:464. § (1) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel XIII.2. pontja szerint – a biztosító a károkozó biztosított súlyos gondatlanságának kizá- rólag a szerződésben megállapított eseteiben mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

Belföldi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítás különös feltételei (BÁF)

I. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

I.1. A biztosító jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés keretében azoknak a károknak a biztosítási szerződésben meghatározott biz- tosítási összeg erejéig történő megtérítésére vállal kötelezettséget, amelyekért a biztosított – fuvarozói minőségben – a Magyarország területén fuvarozott idegen vagyontárgyakban keletkezett károkért a magyar jog szabályai, azaz, a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 120/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet alapján - a kormányrendeletben hivatkozott, 1971. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett CMR Egyezményben meg- határozott mérték szerint - kártérítési kötelezettséggel tartozik.

I.2. A biztosítás kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére és azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, melyeket az előzőekben meghatározott tevékenység alapján a biztosítottal szemben támasztanak.

I.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.

II. A KOCKÁZATVISELÉS TÁRGYA

II.2. A biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási ajánlaton, illetve kötvényben rendszám szerint megjelölt tehergépjárművekkel és vonta- tókkal, valamint az ezekhez kapcsolt bármely (saját vagy idegen tulajdonú) pót- és félpótkocsival, a biztosított által, saját nevében végzett fuvarozásokra terjed ki.

II.3. A biztosítási fedezet kiterjed:

– a ponyvás és zárt (dobozos) felépítményű, valamint konténerszállító és cserefelépítményes járművekkel folytatott fuvarozások során bekö- vetkező árukárokra, valamint konténeres áruszállítás esetén, a bekövetkező árukárok mellett a szállított konténerek elvesztésének, vala- mint balesetből eredő sérülésének káraira.

– tartálykocsikkal és nyitott szállítóeszközökkel történő áruszállításokra,

III. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI HATÁLYA

A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés a biztosított minden olyan kizárólag Magyarország területén végzett fuvarozási szerző- dés alapján végzett tevékenységére fedezetet nyújt, amely áruknak közúton, járművel, díj ellenében végzett fuvarozására irányul.

IV. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS MEGSZŰNÉSE

IV.1. Az egyes szállítások vonatkozásában a biztosító kockázatviselése

– akkor veszi kezdetét, amikor a fuvarozó a küldeményt fuvarozás céljából a feladótól átvette,

– kiterjed a fuvarozás szokásos lebonyolítására, beleértve a szállítással közvetlenül összefüggő, szokásos és szükségszerű várakozásokat,

– akkor ér véget, amikor a fuvarozó az árut a címzettnek, vagy a címzett rendelkezése, vagy más rendelkezésre jogosult utasítása szerint kiszolgáltatta.

Vontatott járművekkel történő áruszállítások esetén, a biztosító kockázatviselése – a fentiek figyelembevétele mellett is – legkoráb- ban a pót-, illetve félpótkocsi teherautóra /vontatóra történő kapcsolásával kezdődik és legkésőbb a szerelvény szétkapcsolásával ér véget.

– a fuvarozó az áru átvételét követően a fuvarozás teljesítése céljából nem indult el, a lerakóhelyre történő közlekedést nem kezdte meg, vagy

– a megkezdett áruszállítás rendes folyamatát a fuvarozással járó szokásos várakozási okoktól (pl. kötelező pihenőidő, áru átadás- sal – átvétellel kapcsolatos adminisztráció intézése, személyes szükségletek stb.) eltérő okból megszakította, kivéve, ha ezekre valamely a fuvarozó hatáskörén kívül eső, az áru átvételének időpontjában még nem ismert, a szállítás tartama alatt felmerülő, kényszerítő körülmény miatt került sor.

IV.3. A szerződés hatálya alatt forgalomba állított újabb tehergépjárművek, vontatók igénybevételével megvalósuló fuvarozások vonatkozásában, a biztosító kockázatviselése az adott jármű biztosítási fedezetbe vonása, azaz a jármű biztosítóhoz történt igazolt bejelentésének napját követő nap „0” órájától veszi kezdetét.

IV.4. A szerződés hatálya alatt az egyes járművek biztosítási fedezet alóli kivonása kizárólag az érdekmúlás hivatalos igazolása mellett történhet.

Ilyen hivatalos igazolásnak minősül különösen a jármű eladását igazoló szerződés másolata, a jármű forgalomból történt végleges (vagy ideig- lenes) kivonását, vagy fuvarozói tevékenység megszüntetését igazoló okmány, határozat másolata, vagy a bérleti szerződésé, amely igazolja a bérbevétel lejártát, kiegészítve a felek nyilatkozatával, mely szerint a lejáró bérleti szerződés a lejáratot követően nem kerül megújításra.

A biztosító kockázatviselése az érdekmúlást kiváltó esemény napján, „0” órakor szűnik meg.

IV.5. Amennyiben a jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés hatálya alatt a 120/2016. kormányrendelet módosítása a biztosított kötele- zettségét növelte, úgy a biztosító kockázatviselése e többletkötelezettségre nem terjed ki, ebben az esetben a biztosított jogosult a biztosítási szerződés módosítását kezdeményezni, vagy a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

V. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

V.1. A biztosítási díj a biztosítási ajánlaton és/vagy kötvényben rendszám szerint megjelölt tehergépjárművekre és/vagy vontatókra – külön-külön, az egyes járművekhez igényelt káreseményenkénti biztosítási összegek és a kockázati körülmények alapján kerül meghatározásra (mint pl. fuvarozások területi hatálya, fuvarozott áruféleségek jellege: szórakoztató elektronika, hűtött áru, stb.) A szerződő által használt /üzemeltetett pótkocsik, félpótkocsik darabszáma a díjat nem befolyásolja.

V.2. A teljes biztosítási díj az V.1. pont szerint meghatározott, járművenkénti éves díjak összege.

VI. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

E feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés keretében a biztosító megtéríti:

a) a szállított áruban bekövetkező károkat, amelyek vonatkozásában a kártérítés összege nem haladhatja meg:

– a hatályos jogszabályok szerinti, fuvarozó felelősségének felső határaként megjelölt mértéket. azaz a 120/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet- ben hivatkozott, 1971. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett CMR Egyezményben meghatározottak szerint, a fuvarozott küldemény hiányzó, illetve sérült részének bruttó súlya szerinti, kilogrammonkénti 8,33 SDR-t,

– az áru számla szerinti értékét (új áru esetén)

– vagy bizonyított, káridőponti avult értékét (használt áru esetében)

c) a szállított konténerek baleseti kárai esetén azok javításának költségeit az avulás figyelembevételével, lopáskár esetén azok káridőponti értékét,

d) a fuvarozás során, azzal összefüggésben, igazoltan felmerült fuvardíj és egyéb költségek árukárral arányos részét,

e) az árukár megállapításához, elhárításához és enyhítéséhez szükséges ráfordítások közvetlen költségeit, valamint azon több- letköltségeket, melyek a szerződés szerinti rendeltetési helyre történő továbbfuvarozás során keletkeztek, feltéve, hogy azok e szerződés hatálya alá tartozó káreseménnyel kapcsolatosan merültek fel, indokoltak voltak és ésszerű keretek között mozogtak. A biztosító a fenti költségeket együttesen biztosítási eseményenként legfeljebb 1.000.000 Ft összeg erejéig téríti meg.

f) a szállítóeszközre, illetve szállítóeszközről történő fel- és lerakodások során bekövetkező károkat (feltéve, hogy a rakodás a biztosított felelősségére történt, azaz, a megbízó és fuvarozó között létrejött írásos megállapodás a rakodást a fuvarfeladat ré- szeként rögzíti) – kivéve az olyan emelő-, illetve rakodóeszközökkel történő rakodások esetét amelyek használata engedélyhez kötött és ilyennel a biztosított alkalmazottja nem rendelkezett.

A biztosító a rakodásból eredő károkat együttesen évente legfeljebb 2.000.000 Ft összeg erejéig téríti meg.

A szállítóeszközre/-ről történő fel- és lerakodásoktól eltérő, további rakodási műveletek nem biztosítottak (pl. gépek telepítése, bontása, szerelése stb.)

g) az áru késedelmes kiszolgáltatásából eredően, bizonyítottan bekövetkezett károkat xxx. a fuvardíj erejéig.

VII. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

VII.1. Az VI. pontban megjelölt károk és költségek megtérítésére csak a biztosítási ajánlaton és/vagy kötvényben feltüntetett biztosítási összegek keretén belül kerülhet sor.

VII.3. A biztosító szolgáltatásának éves felső határa:

– ha a biztosítási ajánlaton és/vagy kötvényben feltüntetett gépjárművekhez rendelt káreseményenkénti biztosítási összegek eltérőek, a legmagasabb káreseményenkénti összeg háromszorosa,

– ha a gépjárművekhez rendelt káreseményenkénti biztosítási összegek azonosak, az alkalmazott összeg háromszorosa, de

– az előzőek figyelembevétele mellett sem haladhatja meg a 30.000.000 Ft-ot.

VII.4. Amennyiben a hatályos jogszabályok szerint hivatkozott CMR Egyezmény 24., illetve 26. cikkének megfelelően a feladó a fuvarozóval az áru bruttó súlyának magasabb kg-onkénti kártérítési értékében állapodik meg, úgy az a biztosító számára csak abban az esetben kötelező, ha a magasabb értéket a fuvarlevélbe bejegyezték és a biztosító külön előzetes, írásos megállapodás alapján biztosítási fedezetet nyújtott.

VII.6. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás címén fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményen- kénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielégítésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérítést.

VII.7. Amennyiben a jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés hatálya alatt a 120/2016. kormányrendelet módosítása a biztosított kötele- zettségét növelte, úgy a biztosító kockázatviselése e többletkötelezettségre nem terjed ki.

VIII. KIZÁRÁSOK A KOCKÁZATVISELÉS KÖRÉBŐL

VIII.1. Nem fedezi a biztosítás

1. azon károkat, amelyek a gépjármű hatóságilag engedélyezett raksúlyának túllépéséből és méretkorlátozásainak be nem tartásából származnak,

2. azon károkat, amelyek úgy következtek be, hogy a jármű vagy annak vezetője a forgalomban való részvételhez szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezett;

3. az előre nem látott kényszerítő körülmény, elháríthatatlan akadály (vis maior) következményeiként előálló károkat;

4. a szállítmány sajátos belső tulajdonságaiból eredően bekövetkező károkat (pl. erjedés, belső romlás, fülledés, penészesedés, olva- dás, fagyás, stb.);

5. férgek, rágcsálók egyéb kártevők károkozása folytán előálló károkat;

6. a sértetlen csomagoláson belül bekövetkező károkat;

7. az áru helytelen kezelése, felrakása, elhelyezése, vagy lerakása miatt bekövetkező károkat, ha azt a feladó, vagy címzett, illetve a nevükben eljáró személyek végezték;

8. a csomagolás hiánya, vagy hiányossága miatt keletkezett károkat olyan áruk esetében, amelyek természetüknél fogva elveszésnek vagy sérülésnek vannak kitéve, ha azokat nem csomagolták vagy nem megfelelően csomagolták;

9. az árudarabok elégtelen vagy nem megfelelő megjelölése, számozása, illetve kezelési utasítások hiánya miatt bekövetkező károkat;

10. a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), a szerződőt, illetve a biztosítottat érintő bírságot, pénzbüntetést, valamint az egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit;

11. az előírt szállítási hőmérséklet be nem tartásából eredő károkat, ha a szállítóeszköz nem felel meg a II.3. pontban írt feltételeknek vagy:

– az áru megfelelő előhűtéséről annak szállítóeszközre történő berakodását megelőzően nem gondoskodtak.

– a szállítóeszköz hűtőberendezése már az áru átvételekor működésképtelen volt, vagy rendellenesen működött;

– a szerződő az e kockázatnak megfelelő, megkülönböztetett, teljes, időarányos „hűtős” díjat nem fizette meg;

12. a biztosító felé be nem jelentett tehergépjárművek és/vagy vontatók igénybevételével megvalósuló fuvarozások során bekövetkező károkat;

13. azon károkat, amelyek a jármű biztonságos szállításra alkalmatlan műszaki állapotával vagy azzal összefüggésben merültek fel, hogy a fuvarozó az áru szállítását nem a fuvarmegbízás szerinti kivitelű, felépítményű járművel végezte;

14. azon károkat, amelyek márkavédelemmel kapcsolatos, vagy különleges érdekekre, minőségbiztosítási indokokra való hivatkozással, az árumentés illetve valós kárenyhítés megtagadására visszavezethetően merülnek fel;

15. az áru téves kiszolgáltatásának következményeként előálló károkat;

Téves kiszolgáltatásnak minősül, ha a fuvarozó az árut nem a megfelelő címre vagy címzettnek szolgáltatta ki.

16. árumentéssel kapcsolatos (kényszerű) raktározás 30 napon túl felmerülő költségeit;

17. az áru megsemmisítése kapcsán felmerülő károkat, költségeket;

18. tartálykocsikkal történő fuvarozás során az áru leeresztésével, vagy egyéb módon más áruban, vagyontárgyakban bekövetkező ká- rokat (pl. keveredés);

19. nyitott szállítóeszközökkel folytatott fuvarozás során az e körülménnyel összefüggésben bekövetkező károkat. (pl. jégeső, nedve- sedés, rozsdásodás stb.). A nyitott szállítóeszközökkel történő fuvarozások során bekövetkező lopáskárok csak a teljes szállítmány szállítóeszközzel együtt történő eltulajdonítása esetén térülnek.

20. azon károkat, amelyek amiatt következtek be, hogy az árut a nem rendeltetésszerűen tehergépjárművek parkolóhelyéül kiépített és/ vagy nem a fuvarmegbízásban/fuvarozási szerződében szereplő parkolási utasításnak megfelelő helyen parkolták le;

21. azon károkat, amelyek úgy következtek be, hogy a gépkocsivezető a szállítás rendes folyamatát megszakította, az áruval megrakott, leparkolt járművet vagy pótkocsit a szokásos várakozási okokon kívüli okból elhagyja;

22. azon károkat, amelyek úgy következtek be, hogy a speciális áruk (élő állatok, túlméretes áru, veszélyes (ADR) áru, stb.) fuvarozásához igénybe vett jármű vezetője a megfelelő képzettséget igazoló bizonyítvánnyal, hatósági engedélyekkel nem rendelkezett;

23. a helyreállított, ill. helyreállítható áru károsodása miatti értékcsökkenés és minden fajta közvetett veszteség formájában előálló károkat;

24. hatósági intézkedés következményeiként jelentkező károkat;

25. jövedéki termékek elvesztése, megsérülése esetén felmerülő jövedéki adót;

26. sérelemdíj követelésként felmerülő károkat;

27. a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1. § 2) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat;

A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek képviselője, valamint a biztosított cselekvőképtelen és cselekvőké- pességükben részlegesen korlátozott személyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátarto- zójával azonos elbírálás alá esik;

28. ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos ará- nyában;

29. a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

30. több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;

31. azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel;

32. azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

33. azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz;

34. az elmaradt vagyoni előnyt;

35. a más felelősségbiztosítás alapján megtérülő kárigényeket;

36. számítógép vagy számítógépes program leállásával, hibájával, a számítógépes vagy egyéb informatikai rendszerek vagy hálózatok ellen elkövetett támadásokkal, csaló informatikai alkalmazásokkal és módszerekkel, a tárolt adatok és információk hiányával, el- vesztésével, eltulajdonításával, manipulációjával, nem megfelelő vagy jogosulatlan programozásával, törlésével, megváltoztatásával, számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelismerésével, számítógép vagy számítógépes hálózat védelmi rendszerének hiányával vagy elavultságával ösz- szefüggésben – de az adathordozó egyidejű megsemmisülése vagy megrongálódása nélkül – felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket. Védelmi rendszernek minősül a tűzfal és a vírusvédelmi rendszer együttes megléte, mely rendszer program(ok) ból és hardver(ek)ből is felépülhet. Elavultságnak minősül, ha a rendszer három munkanapja nem volt frissítve. Nem fedezett továbbá az adatok mágneses tér által okozott megsemmisülése sem.

37. hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló-, és lézersugárzásból eredő károkat, az elektromág- neses mezők által okozott károkat, továbbá azon károkat, amelyek nanotechnológiai eljárással készült termékek gyártásával, forgal- mazásával, illetve felhasználásával összefüggésben merültek fel;

38. a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat;

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideoló- giai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

39. azt a kárt, amelynek bekövetkezése azbeszt alkalmazásával, felhasználásával, vagy hatásával bármely módon összefüggésbe hozható;

40. a jéggel, szárazjéggel, nitrogénnel és egyéb passzív hűtési technikákkal hűtött áru romláskárokat;

41. az áru csomagolásának és biztonságos szállítását szolgáló segédanyagok (göngyölegek, raklapok, rekeszek, rögzítőelemek stb.) kárait és környezetvédelmi termékdíjat;

42. azon kockázatokat, károkat és követeléseket, melyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Álla- mok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók;

43. azon károkat, amelyek annak következtében állnak elő, hogy a feladó:

– a szükséges okmányokat a fuvarozónak nem adta át vagy nem jól töltötte ki,

– a fuvarozót nem tájékoztatta a küldemény kívülről fel nem ismerhető rendkívüli értékéről, vagy különleges kezelésének, szállítá- sának szabályairól,

– a jogszabályban meghatározott biztonsági szabályokat figyelmen kívül hagyta.

44. a fertőző betegségekre közvetlenül vagy közvetve visszavezethető, továbbá a fertőző betegségek leküzdése, terjedése, járvány vagy járványveszély megelőzése, elhárítása érdekében, járvány vagy járványveszély egészségügyi, gazdasági és társadalmi hatását érin- tően meghozott intézkedésekkel vagy az intézkedések elmulasztásával kapcsolatban felmerülő károkat (függetlenül attól, hogy a kár bekövetkezéséhez a fertőző betegségen kívül egyéb ok is hozzájárult).

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából fertőző betegségnek minősül minden olyan betegség, amely bármely anyag vagy közvetítő útján bármely organizmusról másik organizmusra képes átterjedni, amennyiben

– az anyag vagy közvetítő tartalmaz (élő vagy nem élő) vírust, baktériumot, parazitát vagy más organizmust vagy ezek bármely változatát, és

– az átterjedés történhet levegőben, testnedveken keresztül, bármely felületről, tárgyról, szilárd anyagról, folyadékról, gázról vagy organizmusok között, illetve bármely más módon, és

– a fertőzés az élet, testi épség, egészség sérülését, károsodását vagy érzelmi, lelki és pszichikai sérülést, szorongást okoz vagy ezekben történő károsodással fenyeget.

VIII.2. A biztosítási fedezet – külön írásos megállapodás vagy a vonatkozó záradék alkalmazása hiányában – nem terjed ki az alábbi áruk fuvarozására:

– szórakoztató elektronikai, számítástechnikai, hiradás- és fototechnikai termékek, navigációs készülékek, ezek alkatrészei, rész- egységei (ezek az SZZ56 sz. záradék alapján biztosíthatóak),

– színesfémek, nemesfémek (vert és veretlen, megmunkált és megmunkálatlan formában is), ékszerek, drágakövek, bankjegyek, minden fajtájú értékpapír, értékcikkek, okmányok és okiratok,

– muzeális és művészeti értéket képviselő vagyontárgyak, műtárgyak, művészeti alkotások, régiségek,

– dohányáru, égetett szesz, kávé és egyéb jövedéki áruk,

– élőállat (SZZ51 sz. záradék alapján biztosítható),

– túlméretes és azon nehézáruk, melyeknek egyedi tömege a 24 000 kg-ot meghaladja,

– gépjárművek, önjáró munkagépek, (SZZ52 sz. záradék alapján biztosítható)

– költözködési és egyéb használt ingóságok (pl. rendezvényeken használt eszközök), holttestek, postai küldemények.

Postai küldeménynek minősül különösen az a küldemény, amely feladáskor dokumentáltan nem kerül beazonosításra és feladáskori értéke előzetesen nincs írásban rögzítve.

IX. ÖNRÉSZESEDÉS

IX.2. Az önrészesedés mértéke eltérő megállapodás hiányában

– minden olyan kár esetén, amely a szállítóeszközről történő lopás vagy az egész jármű rakománnyal együtt történő eltulajdonítása során keletkezett, a kár összegének 20%-a, de legalább 100.000 Ft biztosítási eseményenként.

– a szabályozott hőmérsékleten szállított áruk fuvarozása során bekövetkező, az előírt szállítási hőmérséklet be nem tartásából eredő árukárok esetén a kár összegének 25%-a, de legalább 100 000 Ft biztosítási eseményenként.

– tartálykocsikkal történő áruszállítások esetén – lopás kárait kivéve – a kár összegének 15%-a, de legalább 50.000 Ft biztosítási eseményenként.

– minden olyan kár esetén, amelyek abból erednek, hogy arra jogosulatlan személy(ek) a raktérbe bejutva, a szállítójárműben utazás vagy elbújás céljából okoznak közvetlenül vagy közvetve a bekövetkezett károk esetén az önrészesedés mértéke a kár összegének 30%-a, de min 100.000 Ft biztosítási eseményenként.

– egyéb károk esetén az önrészesedés mértéke a kár összegének 10%-a, de legalább 50.000 Ft biztosítási eseményenként.

X. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

X.1. A szerződő és a biztosított írásban bejelenteni köteles a biztosítási kockázat szempontjából lényeges, a közlési kötelezettség körébe vont körülményeket és azok változását, így különösen:

A biztosítási ajánlaton/szerződésben megjelölt járművek cseréjét, rendszámcseréjét, illetve további gépjárművek forgalomba állítását, forga- lomból történő kivonását azok megtörténte előtt legalább 24 órával.

A be nem jelentett tehergépjárművekkel és vontatókkal megvalósuló fuvarozások során okozott károkra a biztosítási fedezet nem terjed ki.

Az egyes járművek biztosítási fedezet alóli kivonása kizárólag az érdekmúlás hivatalos igazolása mellett történhet (IV.4. pont).

X.2. A szerződő és a biztosított köteles minden tőle telhetőt megtenni a kár megelőzése, illetve annak enyhítése érdekében, így különösen: A szállítások megkezdése előtt köteles gondoskodni arról, hogy:

– a gépjárművezető a gépjármű vezetéséhez szükséges érvényes hatósági engedélyekkel rendelkezzen,

XI. A SZOLGÁLTATÁSI IGÉNY BEJELENTÉSE

XI.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül – bejelenteni a tudomására jutott biztosítási eseményt, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely kárigényre, szolgáltatási igényre adhat alapot.

XII. A KÁRRENDEZÉS

XII.4. A biztosító a biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesítheti.

A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

XII.5. A kárkifizetés minden esetben forintban történik.

XIII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE ALÓL

XIII.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához köz- vetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk vagy

c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályvezető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevékenység folytatásában közreműködő tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

XIII.2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta, és ez a tény a károkozásban közrehatott;

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól, kötelező érvényű szabványoktól, műszaki előírásoktól, a megrendelő írásbeli utasításaitól és feltételeitől való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kötelezettségszegéssel okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondatlanság tényét.

XIII.3. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a XIII.1. a)–c) pontban meghatározott személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget – az Általános feltételek VII.4. és 5. pont szerinti – kárenyhítési vagy kármegelőzési kötele- zettségének, így különösen, ha

a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körül- ményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;

b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének fennálló veszélyére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;

c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhítése érdekében szükséges intézkedések megtételé- re, de a biztosított ennek nem tett eleget.

XIII.4. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított– az Általános feltételek VII.1. és 2. pontban szabályozott – közlésre és a változás bejelenté- sére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy

b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kötelezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett kö- rülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt az Általános feltételek VII.2.4. pontban szabályozott szerződésmódosítási, illetve felmondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

XIII.5. Amennyiben a biztosított a – az Általános feltételek VIII.1. pontban meghatározott – kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a bizto- sító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

XIV. A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

XV. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL ELTÉRŐ SZABÁLYOK

Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen Különös feltétel azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Törvénykönyv ren- delkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyomatékos figyelemfelhívás érdekében ezen rendelkezéseket jelen fejezetben összefoglaltuk.

XV.1. A fedezetfeltöltés jogának kizárása

Jelen feltétel VII.5. pontja szerint – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától – a szerződő feleket nem illeti meg a fedezetfeltöltés joga, azaz az ugyana- zon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a biztosítási szerződés a folyó biztosítási időszakra, a szerződő nem jogosult a biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget eredeti értékére emelni.

XV.2. Biztosítási esemény bejelentésének módja

A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem az Általános feltételek X.1.1. pont- jában meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.

XV.3. Biztosítási esemény bejelentésének határideje

XV.4. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

XV.5. A biztosító mentesülésének korlátozása

ZÁRADÉKOK

Nemzetközi és belföldi közúti árufuvarozói (CMR, BÁF) felelősségbiztosítások esetén – amennyiben a biztosítási szerződés az alábbi záradékokra történt hivatkozással jön létre – a biztosítás előzőek szerinti feltételei a megjelölt záradékban rögzítettek szerint módosulnak.

SZZ10 Területi hatály kiterjesztése

Jelen záradék alapján a biztosítási fedezet kiterjed a biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázati körök esetében az európai szárazföldre az Ural-hegység vonaláig.

SZZ34 GPS

A biztosított fuvarozásban részt vevő gépjárműszerelvényének MABISZ minősítésű, a szerződés területi hatályának megfelelő lefedettségű műholdas gépjárműkövető (GPS) rendszerrel kell rendelkeznie, melynek a károk bekövetkezésének időpontjában igazolhatóan működőképes állapotban kell lennie.

A gépjárművek GPS rendszerének minimálisan a következő szolgáltatásokat kell nyújtania:

– 24 órás távfelügyelet

– online kapcsolat a távfelügyeleti központtal

– pánikgomb

– szerelvény szétkapcsolásának jelzése

– raktérnyitás jelzése (csak zárt, dobozos felépítményű jármű esetében)

– jelkimaradás jelzése

– adatok mentése, min. 30 napos visszakereshetőséggel.

SZZ50 Kabotázs

1. A biztosítási fedezet, a nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítás (CMR felelősségbiztosítás) különös feltételeinek kiegészítéseként (Magyarország kivételével) kiterjed az Európai Unió államainak területén végzett (helyi értelemben belföldi) ún. „kabotázs“ fuvarozásokra is.

2. A biztosító szolgáltatásának biztosítási eseményenkénti maximuma kabotázs fuvarozások esetében is az egyes járművekre, a biztosítási aján- laton és kötvényben megjelölt biztosítási összeg, kivéve a Németország területén végzett fuvarozások esetét, ahol 600.000 EUR, de semmi- képp sem haladhatja meg a CMR Egyezményben a fuvarozó felelősségének felső határaként megjelölt, a fuvarozott küldemény hiányzó, illetve sérült részének bruttó súlya szerint számított, kilogrammonkénti 8,33 SDR-t, sem az adott ország területén érvényes, vonatkozó jogszabályok szerinti, kilogrammonként térítendő mértéket.

3. Jelen záradék alkalmazásával a biztosító szolgáltatásának éves felső határa 600.000 EUR-ra módosul – de ezen belül, a „nem kabotázs” fuva- rozások esetében változatlanul a vonatkozó különös (CMR) feltételek VII.3. pontja szerinti.

4. A záradék alkalmazása nem jelenti az adott ország helyi, fuvarozásokra vonatkozó törvényi szabályozásának való megfelelést, az eltérésekből eredő többlet kötelezettségekre a biztosítási fedezet nem terjed ki.

SZZ51 Élőállat szállítása

1. A biztosítási fedezet a Különös feltételektől eltérően és az alábbiak szerint kiterjed élőállat és az ezek szállítására szolgáló csomagolási egysé- gek (szállító láda, rekesz stb.) szállítására is.

2. A biztosító kockázatviselése kizárólag a fuvarozónak felróható okok miatt bekövetkező:

– a szállítóeszközt ért balesetből eredő,

– a magaságkorlátozások be nem tartása miatt bekövetkező és

– a teljes szállítmány vagy teljes csomagolási egységnyi áru (és csomagolási egységek) lopáskáraira terjed ki.

3. A biztosítási fedezet nem terjed ki:

– a csomagolási egységen belüli hiánykárokra (részlopás);

– az állatok természetes elhullása, esetleges fulladása okozta károkra;

– szállítás közbeni fertőzések, betegségek vagy védőoltások hatása, illetve ez utóbbiak esetleges hiánya miatt bekövetkező ká- rokra;

– a szállítóeszköz hirtelen fékezése vagy irányváltása miatt bekövetkező károkra, sérülésekre,

– a szállítások során bekövetkező sérülések miatt szükségessé váló gyógykezelések vagy kényszervágások külön költségeire;

– klímaberendezés meghibásodása miatti károkra, akkor sem ha ez a szállítóeszközt ért balesettel összefüggésben következett be, illetve a klímaberendezés hibás beállítása miatti károkra,

– naposcsibék, tojások, lovak és különleges értékű tenyészállatok szállítására.

SZZ52 Gépjárművek, önjáró munkagépek szállítása

1. A biztosítási fedezet a feltételektől eltérően és az alábbiak szerint kiterjed:

– személygépkocsik, gépjárművek, önjáró munkagépek, szállítására,

– új személygépkocsik szállítása esetében – évi max. 3.000.000 Ft limitösszeg erejéig azok szállítóeszközön/tréleren történő elhelyezése, fel- és leállása/gördülése közben, a szállítóeszközzel/trélerrel vagy annak részével, vagy azon elhelyezett tárggyal történt ütközésből ere- dően bekövetkező töréskáraira, feltéve, hogy az, a biztosított (szállításban részt vevő gépjárművezetője) felelősségére történt.

A járművekről a szállítás megkezdése előtt (trélerre rakottan, rögzített állapotban) a felvételek készítésének időpontját is igazoló fotó (mobiltele- fonnal is elfogadott) vagy filmfelvételeknek kell készülniük, melyeket a biztosított, biztosítási esemény bekövetkezése esetén köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani.

A felvételek készítésének módja:

– egy-egy „átnézeti” (távoli) kép a szállítóeszközről átlósan, megmutatva annak rendszámát is

– és egy-egy közeli kép az egyes, szállított járművekről, azoknak legalább két-két oldaláról.

Használt járművek töréskárai csak abban az esetben térülnek, ha a felvételek alapján igazolható azok szállítás tartama alatti bekövetkezése.

2. A biztosított, a szállított járművek állapotát minden átvételnél és kiszolgáltatásnál ellenőrizni köteles.

A szállított járműveken észlelt sérülések esetén ezekről jegyzőkönyvnek, továbbá a felvételek készítésének időpontját is igazoló fotó vagy filmfelvételeknek is kell készülniük. A jegyzőkönyv tartalmát a járművezetőnek, valamint az átadó, átvevő képviselőjének aláírásukkal igazoltan ellenőrizniük, az eltéréseket, fenntartásaikat pedig írásban jelezniük kell.

A jegyzőkönyveket és a felvételeket kár esetén a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

3. A feltételek kizárásain túl, nem terjed ki a fedezet:

– autómentési (ill. jármű-mentési) tevékenységre,

– kavicsfelverődés, jégeső, nedvesedés (beázás) és ennek következményi káraira (pl. rozsdásodás, dohosodás stb.),

– karcolás, horzsolás és egyéb esztétikai sérülések káraira (esztétikai sérülésnek minősül a festés, fényezés rétegeire korlátozódó sérülés),

– a szállított járművek önjáró mozgása, mozgatása, rakodása, szállítóeszközön/tréleren történő elhelyezése, fel- és leállása/gördülése köz- ben bekövetkező töréskárokra, kivéve, ha új személygépkocsik szállításáról van szó (1. pont),

– az indulási vagy célállomáson/telephelyen elhelyezett álló (tárolt) járművekben okozott károkra.

4. Helyreállítható károk esetében kizárólag a javítás költségei térülnek. Nem terjed ki a biztosítási fedezet a sérülésekből eredő névleges érték- csökkenésre és más következményi kárra.

A biztosító – az Általános feltételek VII. fejezetében foglaltak alapján – az együttműködési kötelezettség 1–2. pontok szerinti megsértése esetén mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

5. A szerződő/biztosított önrészesedése:

– lopáskárok esetén a károk összegének 20%-a, de min. 50.000 Ft /(szállított) gépjármű /káresemény

– egyéb károk esetén a károk összegének 10%-a, de min. 50.000 Ft/(szállított) gépjármű /káresemény.

SZZ53 Kiemelt értékek szállítása

Jelen záradék alkalmazásával létrejött biztosítási szerződés esetében a biztosítási fedezet kizárólag az alábbi feltételek teljesülése esetén áll fenn.

– A szállításoknak két sofőrös fuvarozással és teljesen zárt (dobozos vagy hűtős) felépítményű, az SZZ34 sz. záradékban leírtak szerinti GPS- szel felszerelt fuvareszközzel kell történniük.

– A szállítások során a kényszerű okok (pl. műszaki hiba) miatti megállásoktól eltekintve megállni csak jól kivilágított, kamerázott, forgalmas benzinkúton vagy őrzött parkolóban – max. 45 percre – szabad.

– A jármű nem maradhat őrizetlenül. A megállások tartama alatt a járművezetők egyikének lezárt ajtók és ablakok mellett a jármű vezetőfül- kéjében kell tartózkodnia.

– A 45 percnél hosszabb tartamú megállás időtartama alatt a biztosítási fedezet csak abban az esetben áll fenn, ha az (számlával) igazoltan őrzött parkolóban történt.

– A gépjárművezetőknek működőképes mobiltelefonnal kell rendelkezniük, melynek a szállítás tartama alatt mindvégig bekapcsolt állapot- ban kell lennie.

SZZ55 Égetett szeszes ital, kávé fuvarozása

A biztosítási fedezet a vonatkozó feltételektől eltérően pótdíj ellenében – az alábbiak szerint, de az egyéb kizárások érvényben hagyásával, kiterjed az égetett és más szeszes italok, kávé szállítására.

Nemzetközi fuvarozások (CMR) esetén a biztosítási ajánlaton és kötvényben megjelölt kártérítési limiten belül, a biztosító kockázatviselésének káreseményenkénti maximuma és éves felső határa a fenti áruféleségek tekintetében együttesen 50.000 EUR fuvareszközönként.

Belföldi fuvarozások esetén a biztosítási ajánlaton és kötvényben megjelölt kártérítési limiten belül a biztosító kockázatviselésének káresemé- nyenkénti maximuma és éves felső határa a fenti áruféleségek tekintetében együttesen 2.000.000 Ft fuvareszközönként.

SZZ56 Szórakoztató elektronika fuvarozása

1. A biztosító kockázatviselése (a 3. pontban írt kivételekkel) kiterjed szórakoztató elektronikai, számítástechnikai, híradástechnikai, fototechnikai termékek, navigációs készülékek és ezek alkatrészeinek, részegységeinek fuvarozására, a következő feltételek teljesülése mellett.

2. A szállításoknak:

– ponyvás gépjárművel és járművenként két fő sofőr alkalmazásával, vagy

– zárt (dobozos vagy hűtős) felépítményű gépjárművel, egy fő sofőrrel,

– az SZZ34 záradékban részletezettek szerinti GPS rendszerrel rendelkező járművekkel kell történniük.

A biztosító kockázatviselésének éves felső határa a fenti áruféleségek tekintetében a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeggel azonos. Amennyiben a biztosított járműveire megállapított biztosítási eseményenkénti biztosítási összegek eltérőek, úgy az éves biztosítási összeg a legmagasabb biztosítási eseményenkénti biztosítási összeggel azonos.

3. Külön megállapodás hiányában a biztosítási fedezet a fenti feltételek teljesülése esetén sem terjed ki hordozható telekommunikációs eszközök és hordozható számítástechnikai eszközök szállítására.

4. A biztosított önrészesedése a különös feltételekben foglaltaktól eltérően szórakoztató elektronikai, számítástechnikai, híradástechnikai, foto- technikai termékek navigációs készülékek és ezek alkatrészeinek, részegységeinek vonatkozásában:

– ponyvás felépítményű gépjárművekkel történő szállítások során bekövetkező lopás és hiánykárok esetében a kár összegének 25%-a, de legalább 200.000 Ft/biztosítási esemény.

Egyéb károk esetén a kár összegének 10%-a, de min. 200.000 Ft/biztosítási esemény.

– zárt (dobozos vagy hűtős) felépítményű gépjárművekkel történő szállítások során bekövetkező lopás és hiánykárok esetében a kár össze- gének 20%-a, de legalább 100.000 Ft/biztosítási esemény. Egyéb károk esetén: a kár összegének 10%-a, de min. 100 000 Ft/biztosítási esemény.

Az önrész a kártérítés összegéből minden esetben levonásra kerül.

Közúti árufuvarozók balesetbiztosításának kiegészítő feltételei

A Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) vállalja, hogy biztosítási díj megfizetése ellenében, a szerződési feltételben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerinti – biztosítási szolgáltatást nyújt.

A biztosítási szerződésnek részét képezi a biztosítási ajánlat és kötvény, ezek hatályos kiegészítései és ezekben hivatkozott egyéb feltételek, zára- dékok is.

Jelen feltételek szerint létrejött kiegészítő balesetbiztosítás kizárólag a Sztráda közúti árufuvarozói biztosítás általános feltételei (további- akban: általános feltétel) és az ahhoz kapcsolódóan létrejött Nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítás különös feltételei (továb- biakban: CMR felelősségbiztosítás) vagy a Belföldi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítás különös feltételei (továbbiakban: BÁF) (a CMR felelősségbiztosítás valamint a BÁF, továbbiakban röviden és összefoglaló néven: alapbiztosítások) együtt, az alapbiztosítás(ok) megkötésével egyidejűleg, vagy a már érvényesen létrejött alapbiztosítás(ok) mellé – módosító biztosítási ajánlat alapján – köthető meg.

Jelen kiegészítő balesetbiztosítási feltételben, valamint az alapbiztosítás(ok) függvényében a Sztráda közúti árufuvarozói biztosítás általános feltételeiben és a CMR felelősségbiztosítás valamint a BÁF különös feltételeiben (továbbiakban röviden és összefoglaló néven: alapbiztosítási feltételek) nem szabá- lyozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

A jelen kiegészítő balesetbiztosítási feltételek és az alapbiztosítási feltételek esetleges eltérése esetén a jelen kiegészítő balesetbiztosítási feltételekben foglaltak az irányadók.

I. BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT

I.1. Biztosított: a jelen kiegészítő feltételek szempontjából biztosított az a 18. életévét betöltött gépjárművezető, aki a biztosítási ajánlaton a biz- tosított mezőben megjelölt jogi személlyel (a továbbiakban: fuvarozó) munkaviszonyban áll és a kötvényen feltüntetett rendszámú gépjárművet (vontatót, tehergépkocsit) – a szerződő utasítására és nevében eljárva, menetlevéllel vagy egyéb okirattal igazoltan (a továbbiakban: hivatalo- san) – vezeti, illetve a vele egy gépjárműben hivatalosan utazó, 18. életévét betöltött további legfeljebb egy fő gépkocsikísérő (gépjárművezető).

A szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított hozzájárulása nem szükséges.

I.2. Kedvezményezett: a biztosítási szerződés kedvezményezettje(i) a biztosított életében esedékes szolgáltatások tekintetében a biztosított, a biztosított halála esetén teljesítendő szolgáltatások tekintetében a biztosított örököse(i).

II. A BIZTOSÍTÁS IDŐBELI ÉS TERÜLETI HATÁLYA

II.1. Jelen kiegészítő feltételre hivatkozással létrejött szerződés alkalmazásában a biztosító kockázatviselésének időbeli hatálya a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező munkahelyi, valamint munkahelyi úti balesete, mellyel összefüggésben az V. fejezetben meghatározott biztosítási események valamelyike bekövetkezik, így különösen:

a) a gépjárművel való közlekedése közben bekövetkező balesete,

b) a gépjárműre történő le- és felszállása során bekövetkező balesete,

c) a be- és kirakodás közben bekövetkező balesete,

d) a rakomány biztonságos elhelyezése, illetve a rakomány rögzítése közben bekövetkező balesete,

e) a gépjármű külső/belső takarítása, vagy mosatása során bekövetkező balesete,

f) a gépjármű tankolása során bekövetkező balesete,

g) a telephelyre történő beállás és a parkolás irányításával okozati összefüggésben álló balesete,

h) az árufuvarozással kapcsolatos dokumentáció, adminisztráció intézése közben balesetet szenved,

i) a gépjármű szükséges napi karbantartása közben balesetet szenved (pl. égőcsere, folyadékszint-, keréknyomás mérés, szélvédő folyadék, hűtőfolyadék, olaj utántöltés, defekt esetén kerékcsere). Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az olyan gépjárműszerelésre (még akkor sem, ha a szerződő kifejezett utasítására történt), amelyhez a gépjárművezetőnek nincs meg a szükséges szakképzettsége, védőfel- szerelése, vagy amelynek biztonságos elvégzése kizárólag szervizben biztosítható.

j) a menetlevélen feltüntetett időtartam alatt bekövetkező, a mindennapi szükségletek elvégzése közben, vagy azzal összefüggésben elszen- vedett balesete (pl. étkezés; nemzetközi útnál tisztálkodás, vásárlás, szálláshelyen bekövetkező baleset).

Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a munkavégzéssel össze nem függő balesetekre, illetve a mindennapi szükségletek kielé- gítésével össze nem függő balesetekre, így különösen a pihenőidőben történő sportolás, kirándulás, strandolás, városnézés, szóra- kozás, látogatás közben bekövetkező balesetekre.

II.2. A biztosító kockázatviselésének területi hatálya az egész világra kiterjed.

III. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS MEGSZŰNÉSE

III.1. A biztosítás kockázatviselésének kezdetét és megszűnését az Általános feltételek III. pontja tartalmazza.

III.2. A biztosító kockázatviselése az alapbiztosítási szerződéssel egyidejűleg kötött kiegészítő balesetbiztosítás vonatkozásában az alapbiztosítási feltételekben megjelölt időpontban kezdődik meg.

III.4. Az alapbiztosítási szerződés tartama alatt igényelt kiegészítő balesetbiztosítás esetén a biztosító kockázatviselése a módosító biztosítási aján- lat érvényes megtételét követő nap 0. órájában kezdődik meg, feltéve, hogy a szerződő a kiegészítő balesetbiztosítás díját a biztosító részére ezen időpontig megfizette. Ennek hiányában a biztosító kockázatviselése a biztosítási díj biztosító részére történő megfizetését követő nap 0. órájával kezdődik. A szerződés módosítása esetén a biztosító kockázatviselése az egyes gépjárművek (vontatók, tehergépkocsik) vonatkozá- sában:

– az adott jármű biztosítási szerződés hatálya alá történő bevonása esetén, a bejelentés napját követő nap 00.00 órától veszi kezdetét,

– a jármű biztosítási szerződés hatálya alóli történő kivonása esetén, a bejelentés napján szűnik meg, az érdekmúlás okának (jármű eladása, forgalomból történő kivonása stb.) hivatalos igazolása mellett.

IV. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

IV.1. A biztosítás díja a szerződésben regisztrált gépjárművek (vontatók és tehergépjárművek) száma alapján kerül meghatározásra.

IV.2. A biztosítási díj fizetésével kapcsolatos rendelkezések részletes leírását az Általános feltételek VI. pontja tartalmazza.

IV.3. A biztosító kockázatviselése alatt a járművek forgalomba állítása vagy forgalomból történt kivonása esetén a biztosítási díj is a kockázatviselés kezdetéhez, illetve megszűntéhez igazodva emelkedik, illetve csökken.

V. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

V.1. Baleseti halál: biztosítási esemény az a biztosítás tartama alatt bekövetkezett baleset (jelen kiegészítő feltételek XI.1), melynek következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal.

V.2. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás: biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (jelen kie- gészítő feltételek XI.1.), melynek következtében a biztosított maradandó egészségkárosodást szenved.

Egészségkárosodásnak tekintendő az olyan testi és/vagy szellemi működőképesség-csökkenés, mely a szokásos életvitelt korlátozza.

Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha az orvosilag kialakultnak, stabilnak tekinthető. Ha az egészségkárosodás mértéke még fo- lyamatosan változik, de a baleset napjától számított 2 év eltelt, akkor a baleset napjától számított 2 év letelte után a biztosító orvosszakértője megállapítja az igazolhatóan fennálló egészségkárosodás mértékét, melyet a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás mértéke szempontjából a baleset következményeként kialakult maradandó egészségkárosodásnak tekint. A maradandó egészségkárosodás megál- lapítása során a munkaképesség megváltozása, és/vagy a sporttevékenység abbahagyásának kényszere nem irányadó. A baleset következ- tében kialakuló hátrányos esztétikai következmények és egyéb (szociális, anyagi, stb.) hátrányok önmagukban nem képezhetik maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény alapját.

V.3. Csonttörés: biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (jelen kiegészítő feltételek XI.1.), melynek következ- tében a biztosított csonttörést, csontrepedést szenved. Jelen különös feltételek szempontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek.

V.4. 28 napon túl gyógyuló sérülés: biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (jelen kiegészítő feltételek XI.1.), melynek következtében a biztosított 28 napon túl gyógyuló sérülést szenved. Jelen kiegészítő feltételek szempontjából 28 napon túl gyógyuló- nak minősül az a sérülés, melynek következtében a biztosított a baleset miatt a baleset napjától számított egy éven belül legalább 28 egymást követő naptári napon orvos által igazoltan munkavégzésre képtelen.

V.5. Baleseti költségtérítés: a biztosító a biztosítási összeg erejéig megtéríti a biztosítottnak az alábbi, Magyarországon kiállított számlával igazolt költségeit, feltéve hogy azok a baleset következményeként lépnek fel (jelen kiegészítő feltételek XI.1.):

– mentési költségek

– szállítási költségek

– fogászati költségek

– gyógyászati segédeszközök beszerzésének a költségei.

V.6. Baleseti kórházi napi térítés: biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (jelen kiegészítő feltételek XI.1.), melynek következtében a biztosított kórházi (jelen kiegészítő feltételek XI.2.) fekvőbeteg-ellátásban részesül, amennyiben az orvosilag szüksé- ges.

Jelen biztosítás szempontjából kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül az a személy, akit orvosi ellátás igénybevétele céljából a kórházba több napra szólóan úgy vesznek fel, hogy a személy a kórházi felvétel és elbocsátás napja között minden éjszakát a kórházban tölt az orvosi ellátással összefüggésben. A kórházi felvétel több napra szól, ha a kórházból való elbocsátás későbbi napon történt, mint a kórházi felvétel. A kórházi fekvőbeteg-ellátás esetén a biztosító szolgáltatása (jelen kiegészítő feltételek VI.7.) szempontjából a kórházi ellátás első napja a kórházi felvétel napja, a kórházi ellátás utolsó napja a kórházból történő elbocsátás napja.

V.7. Baleseti műtéti térítés: biztosítási esemény a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (jelen kiegészítő feltételek XI.1.), melynek következtében a biztosított műtétre (jelen kiegészítő feltételek XI.2.) szorul, ha az orvosilag szükséges.

V.8. Poggyász és ruházat sérülése: biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (jelen kiegészítő feltételek XI.1.), melynek következtében a biztosított 8 napon túl gyógyuló, orvosi ellátást igénylő sérülést szenved, és a baleset következtében a biztosított ruházatában, poggyászában kár keletkezik.

V.9. A biztosítási események bekövetkezésének időpontja a baleset időpontja.

VI. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

VI.1. A biztosítási szolgáltatásokhoz tartozó biztosítási összegeket az alábbi táblázat tartalmazza:

Biztosítási szolgáltatások Biztosítási összegek

Baleseti halál 3 000 000 Ft

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás 3 000 000 Ft

Csonttörés 30 000 Ft

28 napon túl gyógyuló sérülés 30 000 Ft

Baleseti költségtérítés 30 000 Ft

Baleseti kórházi napi térítés 3 000 Ft

Baleseti műtéti térítés 300 000 Ft

Poggyász és ruházat balesetből eredő sérülése 30 000 Ft

VI.2. Xxxxxxxx halál: a biztosító a V.1. pontban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén – jogalap fennállásakor – a VI.1 pontban megadott biztosítási összeget téríti a haláleseti szolgáltatásra jogosult kedvezményezett részére.

VI.3. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás: a biztosító a V.2. pontban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén – jogalap fennállásakor – a VI.1 pontban megadott biztosítási összegnek a maradandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát nyújtja szolgáltatásként.

A biztosító kizárólag maradandó egészségkárosodás (jelen kiegészítő feltételek V.2.) fennállása esetén teljesít szolgáltatást.

A maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg a jelen kiegészítő feltételekhez kapcsolódó 1. számú mellékletben foglalt táblázat alapján.

Ha az egészségkárosodás mértéke a táblázat alapján nem állapítható meg, úgy a szolgáltatást a testi és/vagy szellemi épség orvosi szempont- ból csökkent mértéke alapján kell megállapítani.

A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi károsodás mértékéig a biztosításból kizártak.

Az Orvosszakértői intézet (a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meghatározott, az egészségkárosodás (egészségi állapot) mér- tékének megállapítására jogosult szerv) szakvéleményében, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában megállapított egész- ségkárosodás mértéke, a biztosító orvosa által megállapítandó egészségkárosodás mértékénél, és a biztosító által nyújtandó szolgáltatási összeg meghatározásánál nem irányadó. A biztosítót az egészségkárosodás maradandó jellegének, illetve a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása tekintetében más orvosszakértői testületek határozata, szakvéleménye nem köti.

Egy biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó egészségkárosodás mértéke nem lehet nagyobb 100%-nál.

Ha a biztosított az egészségkárosodás véglegessé válása előtt meghal, az egészségkárosodás olyan mértéke után teljesítendő a szolgáltatás, amely a legutolsó orvosi vizsgálat anyaga alapján a biztosító orvosának megállapítása szerint figyelembe vehető.

Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a biztosított a balesetet követő 15 napon belül meghal.

Ha a biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagysága még nem állapítható meg, a biztosított követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki minimálisan járó összeg kifizetését.

VI.4. Csonttörés: a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén – jogalap fennállásakor –, balesetenként a törések számától függetlenül

– a VI.1. pontban megadott biztosítási összeget téríti.

VI.5. 28 napon túl gyógyuló sérülés: a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén – jogalap fennállásakor –, a VI.1. pontban megadott biztosítási összeget téríti. Egy balesetből eredően a biztosítási összeg egyszer fizethető ki.

VI.6. Baleseti költségtérítés: a biztosító a V.5. pontban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a VI.1 pontban megadott bizto- sítási összeg erejéig a Magyarországon kiállított számla alapján téríti a kedvezményezett részére.

VI.7. Baleseti kórházi napi térítés: a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén – jogalap fennállásakor –, a baleset napjától számított két éven belül bekövetkező, a baleseti következmények elhárítása miatt szükséges kórházi fekvőbeteg-ellátásra, az ellátási napokra (jelen kiegészítő feltételek V.6.) nyújt szolgáltatást.

A szolgáltatás összege a kórházi fekvőbeteg-ellátás tartama alatt, a VI.1. pontban megadott biztosítási összegnek és a kórházi ellátási napok számának a szorzata.

Az intenzív osztályon történő ellátás napjaira a biztosítási összeg 200%-át téríti meg a biztosító.

VI.8. Baleseti műtéti térítés: a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén – jogalap fennállásakor –, a baleset napjától számított két éven belül bekövetkező, a baleseti következmények elhárítása miatt szükséges műtétekre nyújt szolgáltatást.

A biztosító szolgáltatása a VI.1. pontban megadott biztosítási összegnek az elvégzett műtét csoportba sorolásától függő százalékos mértéke.

A műtétek csoportba sorolását tartalmazó műtéti lista kivonatát a biztosító kizárólag tájékoztatási célból az ügyfelek rendelkezésére bocsátja a jelen feltétel végén. A kivonatos lista tájékoztató jelleggel tartalmazza a térítés százalékos mértékét is azzal, hogy a kivonatos lista nem része a biztosítási szerződésnek. A térítés mértékét a műtét WHO kódja határozza meg. A biztosítási összeg 100%, 50%, 25% vagy 15%-át fizeti a biztosító, illetve egyes beavatkozások a nem térített kategóriába esnek, ebben az esetben a biztosító nem nyújt szolgáltatást.

Amennyiben egy napon vagy egy eljárásban több műtétet végeznek, akkor a biztosító a szolgáltatásának mértékét a legmagasabb százalékos besorolású műtét alapul vételével állapítja meg.

VI.9. Poggyász ruházat sérülése: a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén – jogalap fennállásakor –, a V.1. pontban meghatározott biztosítási összeg erejéig megtéríti az alábbi költségeket, amennyiben azok más módon nem térülnek meg:

a) a baleset során megsérült ruházat, illetve poggyász javításának, tisztításának költségeit, illetve a megsérült ruházat, poggyász baleset időpontjában fennálló értékét, ha az a baleset következtében oly mértékben károsodott, hogy helyreállítása nem lehetséges,

b) a baleset során megsérült okmányok újbóli beszerzésének költségeit.

VII. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS A SZOLGÁLTATÁSÁHOZ (KIFIZETÉSHEZ) SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK

VII.1. A biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje

A biztosítási eseményt annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál.

Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, a biztosító által a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából szükségesnek ítélt felvilá- gosítást nem adják meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszik lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempont- jából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

VII.2. A biztosító teljesítéséhez (kifizetéshez) szükséges dokumentumok

VII.2.1. A szerződésben szereplő balesetbiztosítási kockázatokra vonatkozó igénybejelentés esetén a biztosítóhoz minden esetben be kell nyúj- tani:

a) a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt,

b) másolatban be kell nyújtani:

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig született összes orvosi dokumentumot, de külö- nösen az első orvosi ellátás dokumentumait,

– a baleseti, rendőrségi jegyzőkönyvet, amennyiben ilyen készült,

– véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredményét, amennyiben ilyen készült,

– a menetlevelet,

– a gépjármű vezetőjének a gépjárműre érvényes vezetői engedélyét,

– a tachográf lapot/lapokat, amennyiben ilyen készült

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos számlát (pl. fizetős parkoló számlája, éttermi számla, zuhanyzó igénybevételét igazoló számla)

– a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb iratok.

VII.2.2. Halál esetén – a VII.2.1. pontban felsorolt dokumentumokon felül – másolatban be kell nyújtani:

a) a halottvizsgálati bizonyítványt / halotti epikrízist,

b) a boncolási jegyzőkönyvet,

c) a biztosított halotti anyakönyvi kivonatot,

d) a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okiratot (jogerős hagyatékátadó végzést, öröklési bizonyítványt, bírósági határozatot).

VII.2.3. Csonttörés esetén – a VII.2.1. pontban felsorolt dokumentumokon felül – másolatban be kell nyújtani:

a) a csonttörést igazoló röntgenleletet vagy orvosi igazolást.

VII.2.4. 28 napon túl gyógyuló sérülés esetén – a VII.2.1. pontban felsorolt dokumentumokon felül – másolatban be kell nyújtani:

a) a 28 napot meghaladó gyógytartamról szóló orvosi igazolást.

VII.2.5. Baleseti költségtérítés esetén – a VII.2.1. pontban felsorolt dokumentumokon felül – másolatban be kell nyújtani:

a) a kifizetéseket igazoló, a biztosított nevére szóló eredeti számlákat.

VII.2.6. Baleseti kórházi napi térítés esetén – a VII.2.1. pontban felsorolt dokumentumokon felül – másolatban be kell nyújtani:

a) kórházi zárójelentést.

VII.2.7. Baleseti műtéti térítés esetén – a VII.2.1. pontban felsorolt dokumentumokon felül – másolatban be kell nyújtani:

a) a kórházi zárójelentést,

b) a műtéti leírást, amennyiben ilyen készült.

VII.2.8. Poggyász és ruházat sérülése esetén – a VII.2.1. pontban felsorolt dokumentumokon felül – be kell nyújtani:

a) a kifizetéseket igazoló (javításról, illetve tisztításról szóló), a biztosított nevére szóló eredeti számlákat.

A biztosító a szolgáltatási igény elbírálása során kérheti a sérült, illetve javított tárgy, ruhadarab bemutatását is.

VII.2.9. A biztosító jogosult arra, hogy a biztosított egészségi állapotát a biztosító által megnevezett orvosokkal ellenőriztesse, és ennek eredményétől függően a szolgáltatási igényt elfogadja vagy elutasítsa.

VII.2.10. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő – ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mind- addig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé.

VII.2.11. A szolgáltatási igény elbírálásához bekérhető további dokumentumok

A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához jogosult bekérni az alábbi dokumentumok másolatát is, amelyek a szolgáltatási igény jogalap- jának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek:

a) A biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási ese- ménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, rendőrség, munkahely, oktatási intézmény, közlekedési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv, határozat, a balesettel/következményeivel kapcsolatos szakértői vélemények);

b) A biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kezelőorvosa/az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtat- vány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a biztosított kórelőzményi adatairól;

c) A társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülmény- nyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges meghatal- mazása alapján);

d) A biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sporttevékenységével kapcsolatos tagsági igazolványa, jogviszonyt igazoló do- kumentuma, mérkőzés jegyzőkönyve;

e) A biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizonyítvány (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély).

VII.2.12. A biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges összes idegen nyelvű dokumentumnak a szolgáltatási igény előter- jesztője költségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordításának benyújtását.

VII.2.13. A biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely, az ügyfél által megválasztott típusó adathordozón történő benyújtását.

VII.2.14. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához egyéb iratokat is beszerezhet.

VII.3. Biztosító teljesítésének esedékessége

A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt, az annak elbírálásához szükséges valamennyi irat beérkezését követő 15 napon belül teljesíti.

Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy újból hiányosan nyújtják be, a biztosító a szolgáltatási igényt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

Ha a rendelkezésre álló iratok alapján a szolgáltatási igény nem bírálható el, a biztosító elrendelheti a biztosított személyes orvosi vizsgálatát is. Ha a biztosított az orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, a biztosító a rendelkezésére álló adatok alapján hoz döntést.

A személyes orvosi vizsgálat költségeit a biztosító viseli. A biztosítottnak a személyes orvosi vizsgálaton való megjelenésével kapcsolatban felmerült költségeit a biztosított viseli.

VIII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE ALÓL

VIII.1. A fuvarozó (biztosított munkáltatója) súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha a biztosítási esemény azzal összefüggésben történt, hogy olyan járművet bocsátott a biztosított munkavállaló rendelkezésére, mely a biztosítási esemény időpontjában nem rendelkezett érvényes forgalmi és/vagy hatósági engedéllyel, valamint érvényes kötelező felelősségbiztosítással.

VIII.2. Amennyiben a szerződő – az Általános feltételek VII.1. és 2. pontban szabályozott – közlésre és a változás bejelentésére irányuló kö- telezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy

b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kötelezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett kö- rülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt az Általános feltételek VII.2.4. pontban szabályozott szerződésmódosítási, illetve felmondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

VIII.3. A biztosított a biztosítási esemény alapjául szolgáló esemény bekövetkezése esetén az adott helyzetben általában elvárható módon köteles eljárni, így késedelem nélkül orvosi, illetve egészségügyi segítséget kell igénybe vennie. Nem jelenti azonban a kárenyhítési kötelezettség megsértését, ha a biztosított az őt törvény alapján megillető rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

VIII.4. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesz- tette életét.

VIII.5. Amennyiben a biztosított a – az Általános feltételek VIII.1. pontban meghatározott – kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a bizto- sító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

IX. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSÉBŐL KIZÁRT ESEMÉNYEK

IX.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) hasadó anyagok robbanása, nukleáris reakció vagy sugárzás, ionizáló-, és lézersugárzás, az elektromágneses mezők, továbbá nem fedezi a biztosítás azon károkat, amelyek nanotechnológiai eljárással készült termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve felhasználásával összefüggésben merültek fel;

b) HIV-fertőzés,

c) a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felme- rülő károkat.

Jelen kiegészítő feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenye- gető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részé- ben való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

IX.2. A biztosító kockázatviselése a IX.1.d) pontban foglaltakkal ellentétben kiterjed a biztosított egészségi állapotában bekövetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek meg- felelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelőzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

IX.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati összefüggésben álló eseményekre:

a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetét megelőző egy évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőző egy éven belül kóris- méztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést, orvosi ellenőrzést igényelt,

b) az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőzően megállapított maradandó egészségkárosodása.

IX.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) az olyan kórházi ápolás, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megállapítása, egészségi állapota romlásának meg- akadályozása és egészségének helyreállítása, így különösen a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tartózkodása, a biztosítottnak a szülője ápolása miatti kórházi tartózkodása,

b) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (különösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopédiai ellátás, gyógytorna, fiziko- terápia, fürdőkúra, fogyókúra, infúziós keringésjavító vagy infúziós fájdalomcsillapító kezelések), kivéve a krónikus betegségek kórismézésével, a gyógykezelés első beállításával, jelentős akut állapotrosszabbodás elhárításával kapcsolatos kezeléseket,

c) orvosi végzettséggel és működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott kezelés.

IX.5. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira, pszichiátriai megbetegedésekre.

IX.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosító kockázatviselésének fennállása alatt bekövetkezett eseményre, ha

a) a biztosított az esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott.

Ha történt véralkohol vizsgálat, a jelen IX.7.a.) pont szempontjából alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjár- művezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció.

b) a biztosított érvényes vezetői engedély vagy érvényes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közleke- dési szabályt is megszegett, és a biztosítási esemény ezzel okozati összefüggésben következett be.

c) a biztosított a biztosítási esemény időpontjában alkohol fogyasztása ellenére alkoholos állapotban vezetett gépjárművet és egy- úttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és a biztosítási esemény ezzel okozati összefüggésben következett be.

IX.8. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a biztosítási eseményekre, amelyek egészben vagy részben okozati összefüggés- ben állnak azzal, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében szenvedett balesetet.

IX.9. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a biztosítási eseményekre, amelyek okozati összefüggésben vannak a biztosított- nak az alábbiakban meghatározott veszélyes sporttevékenységével:

a) búvárkodás légzőkészülékkel 40 m alá, félkezes és nyílttengeri vitorlázás, vadvízi evezés, hydrospeed, canyoning, surf,

b) hegymászás és sziklamászás az V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, barlangi expedíció, Bungee Jumping (mélybe- ugrás),

c) autó- motor sportok (pl. auto-crash (roncsautó) sport, gokart sport, moto-cross sport, motorcsónak sport, motorkerékpár sport, rally, ügyességi versenyek gépkocsival, versenyzés gépkocsival, quad),

d) privát-/sportrepülés/repülősportok (pl. paplanrepülés, léghajózás, siklóernyős repülés, motoros vitorlázó repülés, siklórepülés, sárkány és ultrakönnyű repülés, hőlégballonozás, ejtőernyős ugrás, vitorlázó repülés, műrepülés),

e) bázisugrás.

IX.10. A biztosítási védelem a poggyász és ruházat sérülésére vonatkozó biztosítási kockázat vonatkozásában nem terjed ki:

a) az ékszerekre (ideértve a 15 000 Ft feletti értékű karórát is), nemesfémekre,

b) képzőművészeti alkotásokra, gyűjteményekre,

c) készpénzre vagy készpénzkímélő fizető eszközökre, bankjegyre, csekkre, takarékbetét- könyvre és egyéb értékpapírokra,

d) hangszerekre,

e) nemes szőrmére,

f) szemüvegre,

g) járműtartozékokra és alkatrészekre, szerszámokra,

h) menetjegyre,

i) sporteszközre,

j) műszaki cikkekre és tartozékaikra, így különösen asztali számítógépre, hordozható személyi számítógépre, rádióra, fényképe- zőgépre, televízióra, mobiltelefonra, felvevő és lejátszó készülékekre (például videokamerára és videomagnóra, cd lejátszóra, dvd lejátszóra, stb), hordozható szórakoztató és kommunikációs eszközökre,

k) valamint a beszerzéskor 50 000 Ft egyedi értéket meghaladó dolgokra és azok tartozékaira.

IX.11. A fertőző betegségekre közvetlenül vagy közvetve visszavezethető, továbbá a fertőző betegségek leküzdése, terjedése, járvány vagy járványveszély megelőzése, elhárítása érdekében, járvány vagy járványveszély egészségügyi, gazdasági és társadalmi hatását érin- tően meghozott intézkedésekkel vagy az intézkedések elmulasztásával kapcsolatban felmerülő károkat (függetlenül attól, hogy a kár bekövetkezéséhez a fertőző betegségen kívül egyéb ok is hozzájárult).

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából fertőző betegségnek minősül minden olyan betegség, amely bármely anyag vagy közvetítő útján bármely organizmusról másik organizmusra képes átterjedni, amennyiben

– az anyag vagy közvetítő tartalmaz (élő vagy nem élő) vírust, baktériumot, parazitát vagy más organizmust vagy ezek bármely változatát, és

– az átterjedés történhet levegőben, testnedveken keresztül, bármely felületről, tárgyról, szilárd anyagról, folyadékról, gázról vagy organizmusok között, illetve bármely más módon, és

– a fertőzés az élet, testi épség, egészség sérülését, károsodását vagy érzelmi, lelki és pszichikai sérülést, szorongást okoz vagy ezekben történő károsodással fenyeget.

X. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen biztosítási szerződési feltétel azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Tör- vénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyomatékos figyelemfelhívás érdekében ezen rendelkezéseket jelen fejezetben összefoglaltuk.

A szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított hozzájárulása nem szükséges.

A Ptk 6:475. §-ban foglaltaktól eltérően – jelen Xxxxxxx feltétel I. fejezete szerint – a szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása nem szükséges.

XI. FOGALOMTÁR

XI.1. A baleset, a munkahelyi baleset, a munkahelyi úti baleset és a közlekedési baleset fogalma

XI.1.1. Jelen kiegészítő feltételek szempontjából a baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/ vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve amely a biztosított halálát okozza.

XI.1.2. Jelen kiegészítő feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá:

a) a gyermekbénulás és a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai mód- szerrel megállapították, és az legkorábban.

b) 15 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a gyermekbénulásként vagy agyburok- és/vagy agyvelőgyulladásként diagnosztizált betegség miatt először fordul- tak orvoshoz,

c) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 60 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 60 nappal annak befejeződése után jelentkezik.

A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a veszettségként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,

d) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentkezik.

A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzésként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.

XI.1.3. Jelen kiegészítő feltételek szerint – a XI.1.2. pontban foglaltaktól eltekintve – nem minősül balesetnek:

a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszervezetből (hordozó) emberi fogadószervezetbe jutása/juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek,

b) a foglalkozási betegség (ártalom),

c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be,

d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituális) ficam,

e) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, me- chanikus behatás következménye,

f) a hasi sérv kialakulása kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

g) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivéve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülről, közvetlenül érő, egy- szeri, extrém, mechanikus behatás következménye.

XI.1.4. Jelen kiegészítő feltételek szempontjából munkabaleset az olyan baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a sérült közrehatásának mértékétől éri.

Nem számít munkahelyi balesetnek az engedély nélkül végzett munkával okozati összefüggésben bekövetkezett baleset.

XI.1.5. Jelen kiegészítő feltételek szempontjából munkabaleset továbbá az a baleset is, amely a sérültet lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, feltéve, hogy a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművével történt.

XI.2. A betegség, a kórház, a műtét és a műtéti lista fogalma

XI.2.1. Jelen kiegészítő feltételek szempontjából betegség az emberi szervezet működésében bekövetkező rendellenes állapot.

XI.2.2. Jelen kiegészítő feltételek szempontjából kórháznak minősül a magyar tisztiorvosi és szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvő- beteg-ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll.

XI.2.3. Jelen kiegészítő feltételek szempontjából nem minősülnek kórháznak – még abban az esetben sem, ha azokban kórházi fekvőbeteg-ellátást végeznek – a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők, elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai ellátók, szociális otthonok, alkohol- és kábítószerelvonó intézmények, ápolási intézetek, egyéb „krónikus” fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézetek illetve kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai, osztályrészei feltéve, hogy a biztosított az osztály ezen jellegének megfelelő szolgáltatás- ban részesült.

XI.2.4. Jelen kiegészítő feltételek alkalmazásában műtétnek tekintendőek azok a biztosító által csoportba sorolt orvosi beavatkozások, melyek során az orvosszakmai szabályok megtartásával, az egészség megőrzésére, a betegségek gyógyítására, illetve a következményeknek mérséklésére irányuló szándékkal a kültakaró és/vagy a nyálkahártyák folytonosságát megsértik.

XI.2.5. A biztosító a műtéteket súlyosságuk alapján csoportokba sorolja be (továbbiakban: csoportba sorolás).

XI.2.6. Jelen kiegészítő feltételek alkalmazásában műtéti lista a műtéteknek a nemzetközi kódrendszerrel (WHO-kód) azonosított felsorolása. A műtéti lista tartalmazza a műtétek biztosító által meghatározott csoportba sorolását is.

A műtéti lista a biztosító székhelyén, illetve a Személybiztosítási Kompetencia Központokban megtekinthető meg.

Jelen különös feltételek alkalmazásában kivonatos lista a műtéti lista kivonata (lásd jelen feltételek végén található tájékoztató dokumentumot). A kivonatos lista a gyakoribb, jellemzőbb műtéteket tartalmazza, a műtét azonosítására alkalmas WHO-kóddal és a biztosító által meghatáro- zott csoportba sorolással együtt. A kivonatos lista célja, hogy szemléltesse a biztosítási szolgáltatás megállapításának elvét.

XI.2.7. Műtét esetén a biztosítási esemény azonosítása, s ez alapján az elvégzett orvosi beavatkozás műtéti lista szerinti besorolása a biztosító orvo- sának hatáskörébe tartozik. A besorolás alapdokumentuma a műtéti lista.

XI.2.8. Amennyiben valamely elvégzett műtét a műtéti listában nem található meg, úgy annak csoportba sorolását a biztosító orvosa állapítja meg.

1. számú melléklet

Maradandó egészségkárosodás

Közúti árufuvarozók balesetbiztosításának különös feltételeiben hivatkozott táblázat, a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra vonatkozó biztosítási eseményhez a biztosító szolgáltatásának meghatározásához.

Jelen táblázat célja, hogy szemléltesse a biztosítási szolgáltatás megállapításának elvét.

A maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa az alábbiak szerint állapítja meg:

Testrészek, érzékszervek	Egészségkárosodás mértéke %
egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	70%
egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	65%
egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége	60%
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	20%
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	10%
bármely más kézujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	5%
egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy a csípőízület teljes működésképtelensége	70%
egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület teljes működésképtelensége	60%
egyik lábszár részleges csonkolása	50%
egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége	30%
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	5%
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	2%
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése	35%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette	65%
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztés	15%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette	45%
a szaglóérzék teljes elvesztése	10%
az ízlelőképesség teljes elvesztése	5%

2. számú melléklet

Műtétek kivonatos listája

A műtétek kivonatos listáját tartalmazó tájékoztató dokumentum.

A baleseti műtéti térítés biztosítás esetében a biztosító térítése biztosítási esemény bekövetkezésekor:

1. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 100%-a,

2. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 50%-a,

3. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 25%-a,

4. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 15%-a,

5. csoportba tartozó műtétek nem térített műtétek.

Abban az esetben, ha a biztosítotton az 5. csoportba sorolt műtétet hajtják végre, a biztosító nem nyújt szolgáltatást.

A műtétek csoportba sorolásának kivonatos tájékoztatója:

1. csoport WHO-kód	Műtét megnevezése	4. csoport WHO-kód	Műtét megnevezése
5014F	Agydaganat eltávolítás	51440	Szemlencse eltávolítás
50151	Koponyacsont tumor eltávolítás	51470	Szemlencse beültetés
50200	Benyomatos koponyatörés ellátása	51950	Dobhártyaplasztika
50303	Gerincvelői dekompressziós műtétek	53844	Visszerek eltávolítása
50311	Ideggyök gerinccsatornán belüli műtéte	56741	Méhszájplasztika
50337	Gerincvelői daganatok eltávolítása	56518	Laparoszkópos petefészek eltávolítás
53240	Tüdőlebeny eltávolítása	57400	Császármetszés
53340	Tüdőátültetés	57670	Arctörések nyílt helyreállítása
53522	A kéthegyű billentyű pótlása mechanikus műbillentyűvel	57829	Bütyökműtét
53531	Billentyű plasztika a kéthegyű billentyűn	57900	Csonttörések bőrön keresztül történő dróttűzése
53734	Daganat eltávolítása a szívkamrából	58130	Külboka-szalag varrata
53743	Szívkamrai sérülés ellátása	5837H	Achilles-ín szakadás helyreállítása
53750	Szívátültetés	58600	Emlőcsomó kimetszése
55040	Májátültetés
58151	Teljes csípőprotézis	5. csoport
5814L	Térdprotézis beültetés	WHO-kód	Műtét megnevezése
		14410	Kimetszés szövettani vizsgálat számára gyomortükrözés
2. csoport			során
WHO-kód	Műtét megnevezése	14820	Szövettani vizsgálati mintavétel bőrön át emlőből
54560	Vastagbél teljes eltávolítása	16200	Hörgőtükrözés
53611	Koszorúér-áthidaló műtétek	16970	Diagnosztikus izületi csőtükrözés
53502	Zárt billentyűbemetszés a kéthegyű billentyűn	33121	Koszorúserek vizsgálata érfestéssel
5382L	Hasi aorta tágulat eltávolítása	39430	Ultrahangos vesekőzúzás
53836	Érpótlás	52160	Orrtörés helyreállítása
51358	Szivárványhártya eltávolítás	52310	Fog sebészi eltávolítása
51570	Üvegtest csere	52374	Fogászati csontplasztika
53163	Művi gégeképzés	52000	Dobhártya „felszúrása”
		52100	Orrvérzés ellátása edzőszerrel
3. csoport		52810	Mandula eltávolítása
WHO-kód	Műtét megnevezése	57100	Gátmetszés
53777	Pacemaker beültetése	57520	Terhesség megszakítás
53807	Embólia eltávolítás combverőérből	57880	Belső fémrögzítés eltávolítása
54130	Lépeltávolítás	58750	Emlőplasztika
54361	Gyomor részleges eltávolítása	58900	Bőrvarrat
54700	Féregnyúlvány eltávolítása	58840	Bőrfüggelék kimetszése
55110	Epehólyag eltávolítása	59801	Nők művi meddővé tétele
55300	Lágyéksérv műtét	81010	Idegentest eltávolítás szaruhártyából
56011	Prosztata húgycsövön keresztüli kisebbítése	81700	Könnytömlő átmosása
56520	Féloldali petefészek eltávolítás	82032	Csuklótörés zárt helyretétele
56830	Méheltávolítás hasi úton	58830	Sebtisztítás, sebkimetszés
50630	Pajzsmirigy eltávolítás	82090	Ficam zárt helyretétele
51150	Kötőhártyavarrat	84712	Combcsontba fúrt dróttal történő húzatás
57902	Combnyak-szegezés	85840	Ízületbe adott injekció
57922	Húzóhurkos csontrögzítés	88050	Vérátömlesztés
57924	Csavarozás	88530	Művese-kezelés

Document Metadata

Table of Contents

SZTRÁDA közúti árufuvarozói biztosítási feltételek Hatályos: 2022. április 22-étől

Document Metadata