A GRAWE ÉLETBIZTOSÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
A GRAWE ÉLETBIZTOSÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
Általános Balesetbiztosítási Feltételei Hatályos: 2012. 12. 21. napjától
Preambulum
Jelen általános szerződési feltételek a GRAWE Életbiztosító Zrt- vel kötött biztosítási szerződés részét képezik, feltéve, hogy a biz- tosítási szerződést jelen általános szerződési feltételekre hivatko- zással kötötték. Az itt nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.
1.§
A biztosítási szerződés
A biztosítási szerződés alapján a Biztosító meghatározott jövőbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összeg megfizetésére, a Szerződő díj fizetésére kötelezi magát.
A biztosítási szerződés tartalmát az ajánlat és a biztosítási kötvény együttesen határozzák meg. A biztosítási szerződés részét képezik a biztosítási ajánlatban és a biztosítási kötvényben megjelőlt kód-
számú általános és különös szerződési feltételek is.
2.§
A biztosítási védelem kezdete és vége
(1) A biztosítási szerződés létrejöttének és hatálybalépésének ideje, valamint a Biztosítói kockázatviselés kezdete nem fel- tétlenül esik egybe. A biztosítási szerződés akkor jön létre, ha a felek a biztosítási feltételekben megegyeznek és szerződési akaratukat írásba foglalják.
(2) A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra tizen- öt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a Biztosító vagy képviselője részére történő átadás időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.
(3) A biztosítási védelem kezdete az az időpont, amelyet a Fe- lek a szerződésben meghatároznak, feltéve, hogy szerződés érvényesen létrejött és hatályba lépett. A biztosítás hatályba- lépésének időpontja az az időpont, amikor a biztosítási díjat megfizették. Amennyiben a szerződésben (ajánlatban) a biz- tosítási védelem kezdetének időpontját nem jelölték meg és a biztosító az ajánlatot elfogadta, úgy a biztosítás az azt követő nap 0. órájában lép hatályba, amikor a díjat megfizették, vagy megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a Biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti és az életbiztosítási szerződés már létrejött, vagy létrejön.
(4) Ha a Szerződő Fél az első biztosítási díjat a szerződés hatály- balépése előtt befizeti, az összeget a Biztosító a biztosítási szerződésben megjelölt időpontig kamatmentes előlegként kezeli.
(5) A biztosítási védelem véget ér -a szerződés megszűnésével-, ha a biztosítási díjat, vagy annak egy részletét az esedékes- ségtől számított 30 napon belül nem fizetik meg.
(6) Amennyiben a Szerződő a kötvény kézhezvételétől számított 30 napon belül él az elállás jogával, úgy ezen joggyakorlással egyidejűleg a Biztosító kockázatviselése megszűnik a vonat- kozó jognyilatkozat Biztosítóhoz történő beérkezésének nap- ján.
(7) Elálláskor a Biztosító, az éves bruttó díj arányosított részének legfeljebb 1/12-ed részét kockázat elbírálás és arányos koc- kázati díj címén a befizetett díjból levonja és a fennmaradó összeget visszautalja a Szerződőnek.
(8) A Szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét köve- tően a Biztosító köteles 15 napon belül a Szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely teljesített befi- zetésekkel kapcsolatos elszámolást megküldeni.
3.§
A biztosítási időszak
A biztosítási időszak a jelen Biztosítási Feltételek értelmében a díj esedékességétől számított 1 év.
4.§
A biztosítási szerződés megszűnése
A biztosítási szerződés megszűnik lejárattal, díj nemfizetéssel, ha- lállal és a különös feltételekben szabályozott egyéb esetekben.
5.§
A biztosítási szerződés alanyai
A Biztosító: a GRAWE Életbiztosító Zártkörűen Működő Rész- vénytársaság (a továbbiakban: Biztosító).
A Szerződő az a Fél, aki a Biztosítóval a szerződést megköti, és a díj fizetésére köteles.
A Biztosított az a személy, akinek az életét, testi épségét bizto- sították.
A Kedvezményezett az, akit a szolgáltatás jogosultjának megne- veztek.
6.§
A Kedvezményezett jelölése és megváltoztatása
(1) Balesetbiztosítási szerződésben Kedvezményezett lehet:
(a) a szerződésben megnevezett személy,
(b) a Biztosított örököse, ha a Kedvezményezettet a szerző- désben nem jelölték meg.
(2) A Szerződő az eredetileg kijelölt Kedvezményezett helyett a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor más Ked- vezményezettet nevezhet meg. Ha nem a Biztosított a Szer- ződő, ehhez a Biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
(3) A Kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a Kedvez- ményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal.
(4) Ha a Biztosító szolgáltatásához való jogot a Kedvezménye- zett nem szerzi meg, akkor az a Szerződő Felet illeti meg.
(5) A Kedvezményezett módosítása a Biztosító számára csak akkortól hatályos, amikor azt neki a Szerződő írásban beje- lentette.
7.§
Közlési és változásbejelentési kötelezettség
(1) A Szerződő/Biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosí- tás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt a Biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóság- nak megfelelő válaszokkal, a Szerződő közlési kötelezettsé- gének eleget tesz.
(2) A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötele- zettség megsértése esetében a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményről, úgy tizenöt napon belül írás- ban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg - ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja - a szer- ződést harminc napra írásban felmondhatja.
(3) Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módo- sító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszű- nik. Erre a következményre a Szerződőt a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
(4) Ha a Biztosító a jogaival nem él, a szerződés az eredeti tarta- lommal hatályban marad.
(5) Ha a Biztosító csak később szerez tudomást a szerződéskor már fennállott lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának csupán az első öt évében gyako- rolhatja.
(6) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a Biztosí- tó kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
(7) A Szerződő és a Biztosított a szerződés hatálya alatt, az aján- lat megtételekor közölt tényekben bekövetkező változásokat köteles a változás tudomásra jutásától számított 5 napon be- lül bejelenteni. Így például: foglalkozást, egészségi állapotot, életmódot, életvitelt érintő kérdéseket, lakcímváltozás, így kü- lönösen a Magyarországon kívüli költözést.
8.§
A Biztosított szakmájának vagy foglalkozásának megváltozása
(1) A Biztosított köteles az ajánlatban, illetve a biztosítási szerző- dés megkötésekor megjelölt szakmájának vagy foglalkozásá- nak megváltozását annak bekövetkezésekor haladéktalanul bejelenteni.
(2) Ha a Biztosított új szakmájára, vagy foglalkozására tekintettel alacsonyabb összegű biztosítási díj járna, akkor a bejelentés beérkezésétől kezdődően ezt az alacsonyabb biztosítási díjat kell megfizetni.
(3) Amennyiben magasabb biztosítási díj jár, akkor azon időpont- tól számított három hónapos időtartamra, amikor a Biztosí- tónak a bejelentést meg kellett volna kapnia, az új szakmá- ra vagy foglalkozásra is teljes biztosítási védelem illeti meg a Biztosítottat. Ha e három hónap elteltével az új szakmá- ra, vagy foglalkozásra visszavezethető biztosítási esemény következik be anélkül, hogy közben megállapodtak volna a fizetendő magasabb biztosítási díjban, akkor a Biztosító szol- gáltatásai úgy kerülnek kiszámításra, hogy biztosítási összeg- ként azt az összeget állapítják meg, amely az új szakma vagy foglalkozás folytatása esetére érvényes biztosítási díjszabás alapján a tényleges, a kötvényben meghatározott biztosítási díj alapul vételével adódna.
9.§
Valótlan életkor közlése
Ha a Biztosított életkorát a szerződés megkötésekor valótlanul kö- zölték, és ezért a biztosítási díj nem megfelelően került megálla- pításra, úgy a Biztosító szolgáltatása annak arányában csökken, vagy emelkedik, mint amilyen arányban a valódi életkornak megfe- lelő biztosítási díj áll a megállapodás szerinti biztosítási díjjal.
10.§
Jognyilatkozatok
(1) Amennyiben a Szerződő lakcímet változtatott, de a változást nem közölte a Biztosítóval, úgy a Szerződővel közlendő jog- nyilatkozatok hatályosságához a Biztosító részéről elegendő az általa ismert utolsó lakcímére igazolható módon küldött levél. A nyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor az a lak- címváltozás hiányában szabályos kézbesítés esetén eljutott volna a Szerződőhöz.
(2) Amennyiben a Szerződő a biztosítást székhelyén (telephe- lyén) kötötte meg, a székhely (telephely) áthelyezése esetén az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) Amennyiben a Szerződő Európán kívüli lakóhelyre költözik, a Biztosító felé meg kell neveznie magyarországi kézbesítési megbízottját; ellenkező esetben a fenti rendelkezések érvé- nyesülnek.
11.§
Xxxxxxxx személy által kötött szerződés
(1) A balesetbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosítá- sához - ha a szerződést nem ő köti meg - a Biztosított írás- beli hozzájárulása szükséges. Ha a Biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló személy köti meg, úgy a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
(2) A Biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződés- nek a Kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben Kedvezményezettnek a Biztosítottat, illetőleg örökösét kell tekinteni, aki azonban az ennek folytán neki járó biztosítási összegből a Szerződő költségeit - beleértve a kifi- zetett biztosítási díjat - köteles megtéríteni.
(3) A Biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következté- ben a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, ki- véve, ha a Biztosított a Szerződő írásbeli hozzájárulásával a szerződésbe lép.
(4) A Biztosított a Szerződő belegyezésével a szerződésbe bár- mikor xxxxxxxx, a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges.
(5) A Biztosított, mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a Biztosítóval írásban közölt nyilatkozatával a Szerződő helyébe léphet.
(6) Ilyen esetekben a folyó biztosítási időszakban esedékes díja- kért a Biztosított a Szerződővel egyetemlegesen felelős.
12.§
Biztosítási esemény
(1) Biztosítási esemény a különös feltételekben meghatározott esemény. A Biztosító biztosítási védelmet nyújt arra az eset- re, ha a Biztosítottat baleset éri. A biztosítási szolgáltatások a
15. és 16. §-okban, valamint a kötvényben vannak feltüntetve.
(2) A biztosítási esemény a baleset 13.§ szerinti bekövetkezése.
(3) A balesetbiztosítás területi hatálya az egész Földre kiterjed.
(4) Az időbeli hatálya azokra a balesetekre terjed ki, amelyek a biztosítási védelem fennállása alatt következnek be. A bal- esetbiztosítási szerződést a Felek határozott időtartamra kö- tik, melynek tartalmát az ajánlatban, a kötvényben, az Általá- nos Balesetbiztosítási Feltételekben és a termékleírásokban határozzák meg.
13.§
A baleset fogalma
(1) A baleset a Biztosított akaratától független esemény, amely váratlanul, kívülről, mechanikus vagy vegyi úton hat a Biztosí- tott testére és annak testi sérülését, maradandó egészségká- rosodását vagy halálát okozza.
(2) Balesetnek minősülnek továbbá az alábbi, a Biztosított akara- tától független események:
• vízbefulladás,
• égési és forrázási sérülések, villámcsapás vagy elektromos áramütés következményei,
• gázok vagy gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anya- gok lenyelése, kivéve, ha ezek a behatások fokozatosan történnek,
• a végtagokon és a gerincoszlopon lévő izmok, ízületek, inak és tokok ficama rándulása és szakadása a tervezett moz- gásfolyamattól való eltérés következtében.
(3) A betegségek nem minősülnek balesetnek és a fertőző betegségek sem tekinthetőek a baleset következményei- nek. Ez a kizáró rendelkezés nem vonatkozik a gyermek- bénulás következményeire, amennyiben a megbetegedést szerológiailag megállapították és az legkorábban 15 nap- pal a biztosítási szerződés kezdete előtt, de legkésőbb 15 nappal annak megszűnése után jelentkezett. A betegség kezdetének (a biztosítási esemény időpontjának) az a nap számít, amikor első ízben fordultak orvoshoz tanácsért a gyermekbénulásként diagnosztizált betegség miatt. Ebben az esetben a Biztosító szolgáltatása a megállapo- dás szerinti biztosítási összeg keretei között 2.000.000.- Ft-ban korlátozott. A felelősség betegség miatti kizárá- sa nem vonatkozik a merevgörcsre és a veszettségre, amennyiben azt az (1) bekezdés szerinti baleset okozta.
(4) A biztosítási védelem kiterjed azokra a balesetekre is, amelyeket a Biztosított légi utasként szenved el, felté- ve, hogy a repülőgépnek a személyszállításra engedélye volt. Légi utasnak minősül az, akinek a tevékenysége a légi jármű működésével nincs okozati összefüggésben, a személyzetnek nem tagja.
14.§
Nem biztosítható személyek
(1) Nem biztosíthatók és semmiképpen sem Biztosítottak azok a személyek, akik tartósan teljesen munkaképtele- nek, vagy súlyos ideg-, illetve elmebetegségben szenved- nek. Teljes munkaképtelenség akkor áll fenn, ha a Bizto- sítottól betegsége vagy fogyatékossága következtében orvosilag nem várható el kereső tevékenység folytatása, valamint ha ténylegesen nem is folytat kereső tevékeny- séget.
(2) A nem biztosítható személyek tekintetében a biztosítá- si szerződés nem jön létre. Amennyiben a Biztosított a biztosítási szerződés fennállása alatt vált nem biztosítha- tóvá, a Biztosító 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg - ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja - a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
(3) Ha Biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a Biztosítottat a módosító javaslat meg- tételekor figyelmeztetni kell.
(4) Ha a Biztosító e jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
15.§
A biztosítási szolgáltatás
(1) A Biztosító csak a biztosítási összeg erejéig felel. Szolgáltatá- sát pénzben köteles teljesíteni.
(2) A Biztosító szolgáltatásai a biztosítási esemény és a Biztosí- tó szolgáltatásai terjedelmének megállapításához szükséges utolsó dokumentumok beérkezését követő 15 nap múlva ese- dékesek.
(3) A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ameny- nyiben a Szerződő, a Biztosított, vagy a Kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére, va- lamint a szükséges dokumentumok benyújtására vonatkozó kötelezettségét, továbbá szükség esetén azok tartalmának el- lenőrzésére előírt kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt az elbíráláshoz szükséges lényeges körülmények kideríthetetle- nekké válnak.
(4) Ha a halál a baleset napjától számított egy éven belül a bal- eset következményeként áll be, a halál esetére megállapított biztosítási összeget kell kifizetni.
(5) A halál esetére járó szolgáltatásba csak az olyan kifizetéseket kell beszámítani, amelyeket az ugyanazon esemény folytán bekövetkezett tartós rokkantságra tekintettel teljesítettek. A Biztosító a tartós rokkantságra tekintettel nyújtott szolgálta- tást túlfizetés címén nem követelheti vissza.
16.§
A Biztosító teljesítésének szabályai
Minden olyan jogosultra vonatkozóan, akik a Biztosítóval szemben szolgáltatási igényt kívánnak érvényesíteni, a következő kötele- zettségek érvényesek:
(1) a Biztosított balesetét és halálát haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított 5 napon belül be kell jelenteni a Biztosítónak,
(2) a biztosítási szerződés szerinti szolgáltatások csak a kötvény beküldése és kétséges befizetés esetén az utolsó díjfizetést igazoló átutalás igazolása ellenében kerülnek kifizetésre,
(3) a Biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött kárbejelentő beküldése,
(4) a Biztosítottnak a balesetre, ill. balesetből eredően bekövet- kező halálára vonatkozó és rendelkezésére álló hivatalos do- kumentációt be kell küldeni,
(5) a Biztosító kérheti a kárrendezéshez szükséges további orvo- si vagy egyéb hivatalos igazolások bemutatását is az alábbiak szerint:
• Az első ellátás dokumentumai (kórházi zárójelentés, ambu- láns lap, röntgen lelet)
• Az első ellátástól a kárbejelentés időpontjáig történt kezelé- sek, vizsgálatok iratai, újabb zárójelentések, leletek
• Amennyiben rendőri intézkedés történt, a rendőrségi jegy- zőkönyv
• Amennyiben rendőri intézkedés nem történt, úgy hatósági tanúkkal felvett jegyzőkönyv
• Amennyiben munkahelyi baleset volt, a munkahelyi baleseti jegyzőkönyv
• Amennyiben alkoholvizsgálat történt (akár szonda, akár vér- vétel) annak eredménye
• Gépjármű vezetés során bekövetkezett baleseti károkhoz a jogosítvány, forgalmi engedély fénymásolata.
Amennyiben a baleset halált okoz, úgy:
• A halotti anyakönyvi kivonat fénymásolata
• Halott vizsgálati bizonyítvány fénymásolata
• Hivatalos orvosi igazolás a halál okáról (kórbonctani felszó- lító, vagy a haláleset kapcsán történt kórházi kezelés záró- jelentése)
• Halálesettel, kapcsolatos orvosi dokumentáció
• Halálesettel kapcsolatos hatósági dokumentáció
• A halálesetet megelőző ellátások dokumentumai (kórházi zárójelentések, ambuláns lapok, röntgen leletek, kezelések- kel kapcsolatos dokumentumok, laboratóriumi eredmények)
• A halálesetet követő vizsgálatok iratai, dokumentációi (bon- colási jegyzőkönyv)
• A kedvezményezett azonosításához szükséges dokumen- táció
• Cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes Ked- vezményezett esetén gyámhatósági hozzájáruló határozat
• Törvényes örökös, mint Kedvezményezett megjelölése ese- tében az örökös megnevezését tartalmazó közjegyzői vég- zés
Állapotrosszabbodás esetén
• A kármegállapítás időpontja óta történt orvosi vizsgálatok, kezelések iratai, dokumentumai
• Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) orvosi bizottságának szakvéleményei
(6) A Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a fenti rendelkezésekben foglalt kötelezettségeket megsértik, és ezáltal lényeges körülmények válnak tisz- tázhatatlanná.
17.§
A biztosítási díj
(1) A biztosítási díj kiszámítása a Biztosító kalkulációja alapján a Biztosított életkorának, egészségi állapotának, illetve egyéb kockázati körülményeinek, valamint a biztosítás tartamának és összegének figyelembevételével történik. A Biztosító a Biz- tosított életkorát úgy állapítja meg, hogy a biztosítás kezdeté- nek évszámából levonja a Biztosított születésének évszámát (belépési kor).
(2) Az átlagtól eltérő kockázat esetén biztosítási pótdíjak, vagy záradékban eltérő feltételek állapíthatók meg.
(3) A biztosítások folyamatos (éves) díjúak. A folyamatos díjú biz- tosítási szerződés esetén az első biztosítási díj - ami az első biztosítási évre vonatkozik - a biztosítási szerződés megköté- sekor, minden további díj pedig annak a biztosítási időszak- nak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Rész- letfizetés esetén a gyakoriságnak megfelelő időszak(ok) kez- dőnapján esedékes a díjfizetés. A díjakat forint pénznemben kell megfizetni.
(4) A biztosítási díj részletekben fizetése csak a Biztosító külön erre vonatkozó engedélye alapján történhet. A Biztosító ak- kor járulhat hozzá az éves biztosítási díj részletekben törté-
nő megfizetéséhez, ha azt a biztosítási termékterv megenge- di, valamint, ha a Szerződő fél kötelezettséget vállal a pótdí- jak megfizetésére. Ha a biztosítási esemény bekövetkezése- kor a folyó évi biztosítási díj részleteit még nem fizették ki, va- lamint, ha a Biztosító a biztosítási díjfizetési késedelme mi- att kényszerül arra, hogy a fennálló díjkövetelését peres úton érvényesítse, úgy a folyó évi díj valamennyi részlete azonnal esedékessé válik és a biztosítási díj a Biztosító valamennyi szolgáltatásából levonható.
(5) A biztosítási díjak megfizetésének elhalasztása kizárólag a Biztosító vezérigazgatóságának előzetes írásbeli jóváhagyá- sa alapján lehetséges a biztosítási szerződés évfordulójának időpontjára.
(6) A Szerződő fél a biztosítási díjat saját veszélyére és költségé- re utalja át a Biztosítónak.
(7) Xxxx nézve, hogy a biztosítási díj megfizetése kellő időben megtörtént-e, a postánál történő befizetés időpontja, illetve, egyéb esetekben a befizetésnek a Biztosító számlájára törté- nő beérkezési időpontja az irányadó.
(8) Amennyiben a biztosítási díj, illetve díjelőleg bármely jogcí- men a Szerződő részére visszafizetésre kerül, úgy a vissza- utalandó összeget kizárólag forint pénznemben teljesítheti a Biztosító.
18.§
A díjfizetés elmulasztásának következményei
(1) Amennyiben a Szerződő a biztosítási díjat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki és a befizetésre ha- lasztást nem kapott, valamint a Biztosító a biztosítási díj iránti igényét bírósági úton nem érvényesíti, a Biztosító a biztosítási díj esedékességétől számított 30 napig viseli változatlan tar- talommal a kockázatot. Az esedékességtől számított 30 nap elteltével a szerződés megszűnik (kivéve a jelen paragrafus
(3) bekezdésében foglaltakat).
(2) A Biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igény- bevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthat- ja, ha ennek a körülménynek a közlésével a Biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.
(3) A biztosítási díjat a Biztosító az első évben bírósági úton érvé- nyesítheti; ezt követően csak akkor élhet a jogával, ha abban az évben a Szerződő a díjfizetést már megkezdte, vagy a díj- fizetésre halasztásban állapodtak meg.
(4) Amennyiben a díjfizetésre nyitva álló határidő eredményte- lenül telik el és a díjfizetés elmulasztásának időpontjában a biztosítási szerződésnek nincs visszavásárlási értéke, vagy díjtartaléka, úgy a biztosítási szerződés a Biztosító fizetési kötelezettsége nélkül megszűnik.
19.§
Kizárások és mentesülések
A biztosításból ki vannak zárva a következő balesetek:
(1) amelyek légi járművek nem utaskénti használata, ejtőer- nyős ugrások során következnek be;
(2) amelyek a Biztosított hivatásos sportolói tevékenységével okozati összefüggésben következtek be;
(3) amelyek a motoros sportok versenyeiben való részvétel során (az előfutamokon és a rallykon való részvételt is ide értve), továbbá az ezekre való felkészülés érdekében végzett edzések során következnek be;
(4) amelyek a síelés, a síugrás, a bob, a síbob és a szkeleton sportágak megyei, országos vagy nemzetközi versenyein való részvétel, valamint a szóban forgó rendezvényekre való felkészülés érdekében végzett hivatalos edzések so- rán következnek be;
(5) amelyek azáltal következnek be, hogy a Biztosított szán- dékos bűncselekményt kísérelt meg vagy követett el;
(6) amelyek közvetlenül vagy közvetve bármilyen háborús eseménnyel függnek össze;
(7) amelyek belső zavargások során keletkeznek, ha azokban a Biztosított zavargások szítóinak oldalán vett részt;
(8) amelyeket közvetve vagy közvetlenül
• ionizáló sugárzások hatása, vagy
• nukleáris energia okozott;
(9) amelyeket a Biztosított egy őt érő szívinfarktus vagy szél- hűdés következtében szenved el; a szívinfarktus azonban semmilyen körülmények között sem minősül baleseti kö- vetkezménynek;
(10) amelyet a Biztosított bármilyen tudatzavar vagy pszi- chikai teljesítőképességének alkohol, kábítószer, vagy gyógyszerek általi befolyásoltsága következtében szen- ved el;
(11) azok a testi sérülések, amelyeket a Biztosított gyógyító eljárások és beavatkozások során a saját testén végez vagy végeztet, feltéve, hogy ezek indoka nem egy biztosí- tási esemény volt;
(12) amelyeket a Biztosított gépjárművezetőként szenved el, úgy, hogy nem rendelkezik olyan gépjárművezetői enge- déllyel, amely elő van írva az adott gépjármű közúti veze- téséhez; ez a rendelkezés akkor is érvényes, ha a jármű- vet nem a közúton vezette.
(13) A kizárásokon túlmenően mentesül a Biztosító, ha a bal- eseti következmények illetve ezek súlyosbodása abból ered, hogy a Biztosított a balesetet követően nem vesz azonnal igénybe orvosi segítséget, a gyógyulási folyamat teljes befejeződéséig nem veti magát alá az orvosi keze- lésnek, vagy nem gondoskodik a megfelelő ápolásáról és lehetőségei szerint nem tesz meg mindent a baleset kö- vetkezményeinek elhárításáért és csökkentéséért.
(14) Nem minősül balesetnek, ha a Biztosítottat bűncselek- mény elkövetése miatt halálra ítélik, és az ítéletet végre- hajtják.
20.§
A biztosítási védelem tárgyi körülhatárolása
(1) Biztosítási szolgáltatás csak a megtörtént baleset által ki- váltott, azzal okozati összefüggésben bekövetkezett ma- radandó következményekért (testi sérülés vagy halál) jár.
(2) A rokkantság fokának megállapításánál valamely korábbi rokkantság százalékos értékét csak akkor vonják le, ha a baleset olyan testi vagy szellemi funkciót érintett, amely már korábban is károsodott.
(3) A korábbi rokkantság mértékét a 22. §-ban írtak szerint állapítják meg.
(4) Ha olyan betegségek vagy fogyatékosságok befolyásol- ják a baleseti következményeket, amelyek már a baleset előtt is fennálltak, a szolgáltatást a betegség vagy fogya- tékosság mértékének megfelelően csökkenteni kell, felté- ve, hogy ez a hatás legalább 25%-ot tesz ki.
(5) Szervi alapú idegrendszeri zavarok esetén a szolgáltatás csak akkor jár, ha ez a zavar a baleset által okozott szervi károsodásra vezethető vissza. A pszichikai zavarok (neu- rózis, pszichoneurózis) nem minősülnek baleseti követ- kezménynek.
(6) Porckorongsérv esetén csak akkor jár szolgáltatás, ha az közvetlenül a gerincoszlopra gyakorolt mechanikus ha- tás következtében állt elő, és nem egy, a baleset előtt már fennállt betegségtünet súlyosbodásáról van szó.
(7) Bármilyen hasi és altesti sérv esetén szolgáltatás csak akkor jár, ha a sérvet kívülről jövő közvetlen mechanikus hatás idézte elő, nem pedig a sérvre való veleszületett hajlam.
21.§
A szolgáltatásra vonatkozó különleges rendelkezések
(1) A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ameny- nyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
(a) a Biztosított, illetőleg a Szerződő
(b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozója szán- dékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.
(2) A Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a Biztosított a Kedvezményezett szándékos magatar- tása következtében vesztette életét, a díjtartalék összege ebben az esetben az örökösöket illeti meg, és a Kedvez- ményezett abból nem részesülhet.
(3) Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítés kötelezettség megszegésénél is alkalmazni kell.
22.§
Tartós rokkantság
(1) Ha a baleset napjától számított egy éven belül a baleset kö- vetkezményeként tartós (maradandó) rokkantság marad visz- sza, akkor az aktuális biztosítási összegből a rokkantság fo- kának megfelelő összeget kell kifizetni.
(2) A rokkantság fokának megállapítása az alábbi rendelkezések szerint történik:
(a) Az alább felsorolt szervek teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége esetén:
egyik felső végtagnál 70%
egy kéznél 60%
egy hüvelykujjnál 20%
egy mutatóujjnál 10%
valamely másik ujjnál 5%
egyik alsó végtagnál 70%
egy lábnál 50%
egy nagylábujjnál 5%
valamely másik lábujjnál 2%
mindkét szem látóképességének
elvesztése esetén 100%
az egyik szem látóképességének
elvesztése esetén 35%
amennyiben a másik szem látó- képessége a biztosítási esemény
bekövetkezése előtt már elveszett 65%
mindkét fül hallóképességének
elvesztése esetén 60%
az egyik fül hallóképességének
elvesztése esetén 15%
amennyiben azonban a másik fül hallóképessége a biztosítási esemény bekövetkezése előtt már elveszett 45%
a szaglóérzék elvesztése esetén 10%
az ízlelő érzék elvesztése esetén 5%
(b) A fent felsorolt szervek, testrészek (vagy érzék-szervi funkciók) részbeni elvesztése (vagy károsodása) esetén a tételesen jelölt testrész, vagy károsodás értékéből szá- mítva arányosan kell az egészségkárosodás mértékét meghatározni. A kar és a láb működésének korlátozott- sága esetén a teljes végtagra vonatkozó tételt arányosan kell alkalmazni
(3) Ha a rokkantság foka a (2) bekezdés szerint nem határozha- tó meg, akkor az az irányadó, hogy a testi vagy a szellemi ké- pességeket a baleset orvostudományi szempontból mennyi- ben befolyásolta.
(4) A (2) és (3) bekezdésből adódó több százaléktételt össze kell adni. A rokkantság foka azonban sohasem lehet több, mint 100%.
(5) A baleset utáni első évben a rokkantsági szolgáltatás csak ak- kor jár, ha a baleset következményeinek jellege és terjedelme orvosilag egyértelműen megállapítható.
(6) Ha a tartós rokkantság foka nem egyértelműen meghatáro- zott, mind a Biztosított, mind a Biztosító jogosult arra, hogy a rokkantság mértékét a baleset napjától kezdődően négy éven át évenként orvosilag újra megállapíttassa. A feleket a bal- eset napjától számított második év elteltével Orvosi Bizottság igénybevételének a joga is megilleti.
(7) Ha ilyen esetben a végleges megállapítás alapján magasabb összegű rokkantsági szolgáltatás jár, mint amilyet a Biztosító már nyújtott, a többlet összeg a megállapítástól számított 15 napon belül esedékes.
(8) Ha a Biztosított:
(a) a baleset következtében, a balesettől számított egy éven belül meghal, a rokkantsági szolgáltatás nem jár;
(b) nem a baleset következtében a balesettől számított egy éven belül hal meg, a tartós rokkantság azon mértéke szerint kell a szolgáltatást teljesíteni, amely- lyel az utoljára kiállított orvosi leletek alapján számol- tak volna;
(c) a balesettel összefüggő, vagy attól független ok miatt a balesetet követően több mint egy év után hal meg, ugyancsak a tartós rokkantság azon mértéke szerint kell a szolgáltatást teljesíteni, amellyel az utoljára ki- állított orvosi leletek alapján számolni kellett volna.
23.§
A baleset kivizsgálására vonatkozó eljárási szabályok
(1) A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez a szolgáltatásra jogosultra az alábbi kötelezettségek érvényesek:
(a) biztosítási esemény bekövetkezését a Biztosítónak lehe- tőleg haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított 5 napon belül be kell jelenteni. Akadályoztatás esetén az akadály megszűnését követő 5 napon belül kell a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé ten- ni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzé- sét.
(b) A Biztosított halálát 5 munkanapon belül írásban be kell jelenteni a Biztosítónak, a telefaxon történő bejelentés is megfelelő. A Biztosított halálát akkor is külön be kell jelen- teni az itt írt határidőben, ha magát a későbbi halált okozó balesetet korábban már bejelentették.
(c) A Biztosítónak joga van ahhoz, hogy a holttestet a telje- sítés érdekében, a hozzátartozó engedélyével megszem- lélhesse, felboncoltassa, szükség esetén exhumáltassa.
(d) A balesetek bejelentésére szolgáló nyomtatványt, annak kézhezvételét követően haladéktalanul meg kell küldeni a Biztosítónak, ezen felül a Biztosító részére valóságnak megfelelően meg kell adni valamennyi általa kért, az ügy- ben releváns felvilágosítást.
(e) A Biztosítottnak meg kell hatalmaznia a kezelőorvost vagy azt a gyógyintézetet, amely a kárelbírálás szem- pontjából fontos okból eredően Őt kezelte, vagy megvizs- gálta, hogy a Biztosító által kért tájékoztatást megadhas- sa és a szükséges orvosi dokumetációt kiszolgáltassa. Ezt a meghatalmazást a Biztosított az ajánlata megtéte- lével egyidejűleg adja meg a Biztosítotti nyilatkozatban.
(f) A balesettel foglalkozó hatóságok részére is meghatal- mazást kell adni arra, hogy a Biztosító által kért tájékoz- tatásokat a káresettel összefüggően adják meg.
(g) A Biztosító igényelheti, hogy a Biztosított a Biztosító által kijelölt orvosok által végzett vizsgálatnak vesse alá ma- gát.
(2) A Biztosító annyiban mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben az (1) bekezdésben foglalt kötelezettsége- ket megsértik és ennek következtében lényeges körülmények válnak tisztázhatatlanná.
24.§
A véleményeltérés esetén követendő eljárás (Orvosi Bizottság)
(1) Az Orvosi Bizottság dönt abban az esetben, ha véleménykü- lönbségek merülnek fel a baleset következményeinek jellege és terjedelme tekintetében, illetve abban, hogy a bekövetke- zett hátrányok mennyiben vezethetők vissza a biztosítási ese- ményre, továbbá a tekintetben, hogy a baleset következmé- nyeit betegség vagy fogyatékosság mennyiben befolyásolta.
(2) A Biztosított attól számított hat hónapon belül, hogy megkap- ta a Biztosító nyilatkozatát arról, hogy elismeri-e és milyen
összegben a szolgáltatási kötelezettségét, követelésének is- mertetése mellett ellentmondással élhet, és az (1) bekezdés szerint az Orvosi Bizottság döntésére utalt véleményeltérés esetén az Orvosi Bizottság döntését kérheti.
(3) A Biztosító is jogosult az Orvosi Bizottság döntését kérni.
(4) Az Orvosi Bizottságba a Biztosító és a Biztosított külön-külön jelöl egy-egy, a Magyar Orvosi Kamara névjegyzékébe be- jegyzett orvost. Ha a Biztosított vagy a Biztosító az írásbeli felszólítást követő 15 napon belül nem jelöl orvost, akkor a hiányzó bizottsági tagot a másik Fél kérelmére a lakóhelye szerint illetékes Orvosi Kamara jelöli ki. Tevékenységük meg- kezdése előtt a két orvos közös egyetértéssel egy harmadik orvost jelöl ki elnöknek, aki abban az esetben, ha nem, vagy csak részben tudnának megegyezni, a két orvos szakvéle- ményében rögzített határok keretei között dönteni fog. Ameny- nyiben a két orvos nem jut megegyezésre az elnök személyét illetően, akkor a Biztosított lakóhelye szerint illetékes Orvosi Kamara kérelemre egy, a biztosítási eseményre illetékes or- vos szakértőt nevez ki elnökké.
(5) A Biztosított köteles alávetni magát a Bizottság tagjai által végzett vizsgálatoknak és minden olyan kezelésnek, amelyet a Bizottság szükségesnek tart.
(6) Az Orvosi Bizottság a tevékenységéről jegyzőkönyvet vezet; a jegyzőkönyvben írásban köteles megindokolni döntését. Egyet nem értésük esetén mindegyik orvos külön köteles rögzíteni véleményét a jegyzőkönyvben. Ha az elnök döntése válik szükségessé, ő a döntését indokolással együtt köteles jegyzőkönyvbe venni. Az eljárás iratait a Biztosító köteles megőrizni.
(7) Az Orvosi Bizottság eljárásának költségeit a Bizottság állapítja meg, és azt a Biztosító előző döntéséhez képest a nyertesség illetve a vesztesség arányában a Biztosító illetve a Biztosított viseli. Azon költségek aránya, amelyeket a Biztosított köteles viselni, nem haladhatja meg a halál esetére és rokkantságra együttesen érvényes biztosítási összeg egy százalékát, de legfeljebb a vitatott összeg huszonöt százalékát érheti el.
25.§
Felmondás
(1) A határozatlan időre kötött szerződést a Felek bármikor fel- mondhatják.
(2) A szerződést írásban, a biztosítási időszak végére kell fel- mondani. A felmondási idő 30 nap.
26.§
Reaktiválás
Ha a Szerződő (Biztosított) az első elmaradt díjesedékességtől számított hat hónapon belül írásbeli kérelmet terjeszt elő és a tel- jes díjhátralékot - az időarányos késedelmi kamattal megnövelve befizeti - úgy a Biztosító kockázatviselése a teljes díjhátralék befi- zetését követő nap 0. xxxxxxxx újra kezdődik, feltéve, hogy a Biz- tosított életben van, és új egészségügyi nyilatkozatot tölt ki, vagy a Biztosító kérésére orvosi vizsgálaton vesz részt és ezek elbírálá- sával azt a Biztosító elfogadja. A biztosítás az eredeti tartalommal és összeggel lép újra hatályba.
A Biztosító a szerződés díjmentesítésének és reaktiválásának időpontja között a díjmentes biztosítási összeg erejéig vállalja a kockázatot, megszűnt szerződés esetében pedig a megszű- nés és a reaktiválás közt kockázatot nem vállal.
27.§
Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények 5 év alatt évülnek el. Az elévülés kezdete a káresemény időpontja.
28.§
Biztosítási titok
(1) Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő - a Biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelke- zésére álló adat, amely a biztosító a viszontbiztosító, a bizto-
sításközvetítő egyes ügyfeleinek személyi körülményeire, va- gyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
(2) A Biztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek azon biztosítá- si titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással ösz- szefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerző- dés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélésé- hez szükséges, vagy a mindenkori hatályos Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény (ez jelen biztosítási feltételek hatálybalépésének időpontjában a 2003. évi LX. tör- vény) által meghatározott egyéb cél lehet. E céltól eltérő cél- ból végzett adatkezelést a Biztosító vagy a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzá- járulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül titok- tartási kötelezettség terheli a Biztosítót, a biztosító tulajdono- sait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biz- tosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
(4) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a ki- szolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy jogszabály szerint a titoktartási kötelezettség nem áll fenn – lásd: 31.§ -.
(5) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:
(a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,
(b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok el- végzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
(c) biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejezeté- ben, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény XIX/B. fejezetében, valamint a hitelintézetekről és pénzügyi vál- lalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény XIV/A. fejeze- tében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében törté- nő adatátadás.
29.§
A Biztosító ügyfelei adatainak kezelése és az adattovábbítás részletszabályai
(1) A szerződő és a biztosított kérésére a Biztosító köteles az általa vezetett nyilvántartásban az ügyfélről tárolt adatokról felvilágosítást adni, valamint az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket átvezetni. Az elhunyt személlyel kapcso- latba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
(2) A Biztosító a személyes adatokat a biztosítási illetve megbí- zási jogviszony fennállásának idején valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthető.
(3) A Biztosító a biztosított adatait az alábbi szervezetek részére jogosult továbbítani:
(a) a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Fel- ügyeletének,
(b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyo- mozó hatóságnak és ügyészségnek,
(c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróságnak, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági vég- rehajtónak,
(d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzőnek,
(e) ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi köte-
lezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adó- kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, az adóható- ságnak,
(f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatnak,
(g) a Biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadó- val, a harmadik országbeli Biztosító, független biztosítás- közvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képvisele- tével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biz- tosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékeny- séggel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében el- járó Gazdasági Versenyhivatalnak,
(h) a feladatkörében eljáró gyámhatóságnak,
(i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. §
(2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatóságnak,
(j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte ese- tén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos in- formációgyűjtésre felhatalmazott szervnek,
(k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló Biztosítóknak,
(l) az adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatalnak,
(m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő bizto- sítási szerződési állomány tekintetében az átvevő Bizto- sítónak,
(n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egy- másközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Szám- lát kezelő szervezetnek, a Nemzeti Irodának, a levelező- nek, az Információs Központnak, a Kártalanítási Szerve- zetnek, kárrendezési megbízottnak és a kárképviselőnek, illetve a károkozónak, amennyiben az önrendelkezési jo- gával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
(o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzőnek,
(p) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztosnak.
(4) A Biztosító és a biztosításközvetítő a nemzetbiztonsági szol- gálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köte- les haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti
(a) kábítószerrel való visszaéléssel,
(b) terrorcselekménnyel,
(c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaélés- sel,
(d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,
(e) pénzmosással,
(f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekménnyel van összefüggésben
(5) Mentesülés a biztosítási titoktartási kötelezettség alól:
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Biztosító az Európai Unió által elren- delt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtá- sáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezett- ségének tesz eleget.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság nemzetközi kötelezettségvál- lalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénz- ügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése cél- jából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a Bizto- sítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adat- kérő által aláírt titoktartási záradékot.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító által a har- madik országbeli Biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adat-
feldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) tör- ténő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosított (adat- alany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkeze- lő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabály- ok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jog- szabállyal.
30.§
A fogyasztói panaszok kezelése
(1) Amennyiben a Szerződő vagy a Biztosított a Biztosító szolgál- tatásával vagy a biztosítási szerződés kezelésével nem elé- gedett, panaszt terjeszthet elő a GRAWE Életbiztosító Zrt- nél a (2) bekezdésben felsorolt elérhetőségek valamelyikén. Amennyiben a biztosító az ügyfél panaszát elutasítja, válasz- levelében a Biztosító tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy pa- naszával - annak jellege szerint - a Pénzügyi Szervezetek Ál- lami Felügyeletének vagy a Pénzügyi Békéltető Testületnek az eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Pénz- ügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a Pénzügyi Békél- tető Testületnek a levelezési címét.
(2) A panasz előterjesztésének lehetőségei:
A Szerződő vagy a Biztosított a következő elérhetőségeken terjeszthet elő panaszt:
(a) írásban a következő címre: GRAWE Életbiztosító Zrt.
Budapesti Igazgatósága 1126 Xxxxxxxx Xxxxxxxxxx xx 0/x
(b) telefonon a következő telefonszámon: x00-0-000-0000
(c) telefaxon a következő telefax számon: x00-0-000-0000
(d) elektronikus úton a következő e-mail címen: info@grawe. hu
(e) személyesen az a) pontban megjelölt címen.
(3) A fentieken felül a Szerződő vagy a Biztosított jogosult fo- gyasztói jogvita miatt a pénzügyi békéltető testülethez fordul- ni, illetve a jogérvényesítés érdekében a bírói utat igénybe venni.
(4) A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei az alábbiak:
Pénzügyi Békéltető Testület
Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Levélcíme: 1525 Budapest BKKP Postafiók 172.
Telefon: x00-0-000-0000
E-mail: xxx@xxxxx.xx Internet: xxx.xxxxx.xx/xxx
(5) A Szerződőnek jogában áll a biztosítási szerződéssel kapcso- latos panasszal vagy bejelentéssel fordulnia a Pénzügyi Szer- vezetek Állami Felügyeletéhez is az alábbi címen:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Levélcíme: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777.
Telefon: x00-0-000-0000
Telefax: x00-0-000-0000
31.§
Irányadó jog és az illetékes bíróság
A biztosítási szerződésekre a magyar jog az irányadó.
32.§
Egyéb költségek
Mindazokért az egyéb szolgáltatásokért, amelyekre vonatkozóan jelen Feltételek rendelkezést nem tartalmaznak, a Biztosító külön költséget számíthat fel.
33.§
Az életbiztosításokat és balesetbiztosításokat érintő hatályos adójogszabályok és törvényhelyek
1995. évi CXVII tv. a személyi jövedelemadóról
1996. évi LXXXI. tv. a társasági adóról és az osztalékadóról
1997. évi LXXX tv. a társadalombiztosítás ellátásaira és magán- nyugdíjra jogosultakról
1998. évi LXVI tv. az egészségügyi hozzájárulásról 2000. évi C tv. a számvitelről