Panoráma Családi Otthonbiztosítás

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, melyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységünkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről. Felvilágosítást kap arról is, hogy panaszának elutasítása esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése címén, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti.

Megismertetjük továbbá az adatvédelem és adatkezelés Önre vonatkozó legfontosabb szabályaival, felsorolva azokat a főbb szervezeteket, melyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény („Bit.”) alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, köztük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg.

1. Megkötött biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal az üzletkötésben közreműködő biztosításközvetítőhöz, Központi Ügyfélszolgálati Irodánk, illetőleg telefonos ügyfélszolgálatunk munkatársaihoz, akik készséggel állnak az Ön rendelkezésére.

Központi Ügyfélszolgálati Iroda:

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.

Telefon: (x00 0) 000-0000

Fax: (x00 0) 000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxx.xx Nyitva tartás:

Hétfő: 8:00-20:00

Kedd–Csütörtök: 8:00-16:00

Péntek: 8:00-15:00

Károk ügyintézése:

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.

Telefon: (x00 0) 000-0000

Fax: (x00 0) 000-0000

E-mail: xxx@xxxxxx.xx

Információt és támogató útmutatást a xxx.xxxxxx.xx címen is talál.

Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerül esetlegesen felmerülő problémáját megnyugtatóan rendezni, Társaságunk Panaszkezelési szervezeti egységének címezve – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0. – vagy a xxxxxxxxxxx@xxxxxx.xx elektronikus levelezési címen élhet bejelentéssel.

2. A biztosító felügyeleti szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.

Központi levélcím: 1535 Budapest, 114. Pf.: 777.

Központi telefonszám: (x00 0) 000-0000

Központi fax: (x00 0) 000-0000

Ügyfélszolgálat: 00-00-000-000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

3. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi

a) a Bit-ben meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Bit-ben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt rendelkezések,

b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, és

d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (az a)–d) együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá

e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (fogyasztóvédelmi eljárás).

A permegelőző, konfliktuskezelő eljárások közül – a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásán kívül – közvetítői eljárást is kezdeményezhet, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A fogyasztó a biztosítási szerződésből eredő igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadók.

4. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a biztosító szolgáltatásával összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet.

A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerződésre ajánlatot tesz.

Biztosítási titoknak minősül minden olyan – államtitoknak nem minősülő

– a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

a) a biztosító ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására, illetőleg a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozó adatok;

b) a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

c) a biztosítási összeg;

d) baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok, melyet kizárólag az érintett személy írásbeli felhatalmazásával kezelhet a Biztosító;

e) a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

f) a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.

5. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

6. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a biztosítási törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntető eljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal (2012. január 1-jétől:

„a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával”),

r) (2012. január 1-jétől: „a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal”)

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott

kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban (2012. január 1-jétől: „a k), l) m), p), q) és r) pontban”) megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

8. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelő) történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyarország területén belüli adattovábbításra került volna sor.

9. Társaságunk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a Biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről, székhelyéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban 8 napon belül átvezetni köteles.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

10. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerződésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendő díjra, a biztosító szolgáltatására, illetőleg a biztosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket.

11. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

12. A biztosítási ajánlat aláírása előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következőket:

a) A megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési feltételek és záradékok előírásai az irányadók,

b) Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követően aláírni,

c) A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerződő (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.

13. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók. A megkötendő biztosítási szerződés nyelve – a Felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában – a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelve, a magyar nyelv.

A sikeres együttműködés reményében:

WABARD Biztosító Zrt.

B. Általános Vagyonbiztosítási Feltételek

Jelen általános vagyonbiztosítási feltételek alapján a WABARD Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) – az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei szerint – meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő (biztosított) által fizetett díj ellenében.

Jelen általános vagyonbiztosítási feltételeket akkor kell alkalmazni, ha az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei vagy a felek szerződése eltérő rendelkezést nem tartalmaznak.

1. Szerződő, biztosított

1.1. A szerződő az a fél, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz és a biztosítási díj megfizetésére kötelezettséget vállal. (a továbbiakban: szerződő)

1.2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerződés teljes időbeli hatálya alatt fenn kell állnia. A biztosítási érdek nélkül létrejött biztosítási szerződés jogszabályba ütközik, ezért semmis. A biztosítási érdek fennállásának igazolására a biztosító az ajánlat aláírásakor okirat bemutatását és/vagy csatolását írhatja elő.

1.3. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosítotti belépéséig a jognyilatkozatokat a szerződő félhez kell intézni és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.

2. Kedvezményezett (engedményezés)

2.1. A biztosított (engedményező) a biztosítási szerződés alapján őt megillető követelését szerződéssel másra átruházhatja. Erről a biztosítót írásban értesíteni kell; a biztosító az értesítésig jogosult a biztosítottnak (engedményezőnek) teljesíteni.

2.2. Ha a biztosítót a biztosított értesíti, a biztosító csak a kedvezményezettnek (engedményesnek) teljesíthet; a kedvezményezettől (engedményestől) származó értesítés esetén a biztosító követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását.

3. A biztosítási szerződés létrejötte és a biztosítási időszak

3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződő a biztosítási szerződés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi. Távértékesítés esetén a biztosító (xxx.xxxxxx.xx) vagy a biztosítóval együttműködő biztosításközvetítő partner által működtetetett internetes portálon keresztül a szerződési akarat ráutaló magatartással juttatható kifejezésre. Az írásbeli megállapodás a távértékesítés esetén is a szerződéskötés feltétele. A biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre.

3.2. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenően jön létre.

A szerződő fél biztosítási kötvény kiadását akkor is követelheti, ha a szerződés a fenti módon jött létre.

3.3. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerződés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már előlegként befizetett díjat a szerződőnek (biztosítottnak) haladéktalanul visszafizeti.

3.4. Ha a kötvény tartalma a szerződő (biztosított) ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő (biztosított) 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalmának megfelelően jön létre.

A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerződő (biztosított) figyelmét felhívni. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

Lényeges eltérésnek minősül különösen a kockázatviselés időpontja és helye, a biztosítási díj mértéke és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke és feltételei.

3.5. Amennyiben a biztosítást a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló mindenkor hatályos 2003. évi LX. törvény („Bit.”) alapján a szerződő (biztosított) megbízásából eljáró biztosítási alkusz közvetíti, akkor a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerződő (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta. Ez irányadó arra az estre is, ha a biztosítási alkusz az ügyfél képviseletben tesz szerződéskötésre irányuló ajánlatot.

3.6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerződés eltér a biztosítási feltételektől, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

4. A biztosítási esemény

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a szerződés vagy az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a szerződésben illetőleg az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei szerint a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.

5. A kockázatviselés kezdete

5.1. A biztosító kockázatviselése (biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton a szerződő (biztosított) által, távértékesítés esetén pedig a biztosító vagy az általa megbízott biztosításközvetítő Call Centerén keresztül szóban, vagy internetes portálján a kockázatviselés (hatálybalépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerződő (biztosított) biztosításának első díja (a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjrészlet), illetőleg az egyszeri díja teljes egészében a biztosító számlájára beérkezett, vagy ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, és a biztosítási szerződés a 3. pontban meghatározott valamelyik módon létrejött. Jogszabály a kockázatviselés kezdetére és annak feltételére a biztosító számára kötelező rendelkezést írhat elő.

5.2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő (biztosított) által történt aláírását követő nap 0. órája.

A felek ettől eltérő kockázatviselési kezdő időpontban is megállapodhatnak.

5.3. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés legkorábbi időpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történő átadását követő nap 0. órája jelölhető meg, feltéve, hogy a szerződő (biztosított) biztosításának első díja (a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjrészlet), illetőleg az egyszeri díja teljes egészében a biztosító számlájára beérkezett.

A felek ettől eltérő kockázatviselési kezdő időpontban is megállapodhatnak.

6. A biztosítási szerződés hatálya

6.1. Területi hatály

A biztosító kockázatviselése – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – kizárólag Magyarország területére terjed ki.

6.2. Időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.

7. A biztosítási szerződés tartama

7.1. A biztosítási szerződés határozatlan időtartamra jön létre.

7.2. A biztosítási időszak – a felek eltérő megállapodása hiányában – egy év. Amennyiben a kockázatviselés kezdete a hónap első napjára esik, úgy a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje.

8. Biztosítási összeg, biztosítási érték

8.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.

8.2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) valóságos értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani.

8.3. A 8.2. pontban foglalt rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.

8.4. Ha a szerződő (biztosított) a szerződéskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerződéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerződéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltételekben meghatározottak szerint biztosítási szolgáltatást.

Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.

8.5. A biztosítót a biztosítási szerződés érvényes része utáni biztosítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszörös biztosítás esetén is megilleti.

8.6. A Biztosító a károkat eseményenként és egy biztosítási időszakban a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben – figyelembe véve, hogy az egyes vagyoncsoportok milyen értéken vannak biztosítva.

8.7. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre (az adott biztosítási időszakra) fizetett kártérítési összeggel csökken.

8.8. A biztosító a túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön- külön vizsgálja és állapítja meg.

9. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége és korlátozása, önrészesedés

9.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával korlátozhatja.

9.2. A Biztosító az önrészesedés módjáról, mértékéről és alkalmazásáról a biztosítás Különös Feltételeiben rendelkezik.

10. A biztosítási díj megfizetése

10.1. A biztosítás első díja – ha az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei eltérően nem rendelkeznek - a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

10.2. A biztosítási díjat – részletfizetés mellett is – a teljes biztosítási időszakra kell megfizetni, kivéve azt az esetet, mikor annak időarányos része a szerződés megszűnésének tárgyhavával bezárólag illeti meg a biztosítót.

10.3. Távértékesítés keretében megkötött biztosítási szerződés esetén a biztosító a biztosítás első díjának megfizetésére 30 napos halasztást ad, melynek megfelelően a szerződő jogosult a biztosítás díját, a választott díjfizetési mód szerint, a szerződés megkötését követően, de legkésőbb 30 napon belül megfizetni. A Felek ettől eltérő díjfizetési időpontban is megállapodhatnak.

A biztosítás első díjának megfizetésére adott halasztás esetén a biztosítási díj 30 napon belüli megfizetése nem feltétele annak, hogy a biztosító kockázatviselése az 5.1. pontban foglaltak szerinti időpontban megkezdődjön.

10.4. Amennyiben a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.

10.5. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a biztosítási szerződés is megszűnik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

10.6. Amennyiben a szerződő felek a díj megfizetésének módjaként kész- pénzátutalási megbízásban (postai csekkes fizetési mód) állapodnak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel, köteles a díjfizetési kötelezettségét tőle elvárhatóan más módon (pl.: átutalással) teljesíteni.

10.7. Amennyiben a szerződő a biztosítás díját bankszámláról csoportos beszedési megbízással egyenlíti ki, köteles gondoskodni arról, hogy a bankszámlán lévő összeg fedezetet nyújtson a lehívandó biztosítási díjra.

10.8. A szerződő/biztosított készpénz-átutalási megbízással (postai csekken) vagy banki átutalással történő fizetése esetén a biztosító azon a napon tekinti a díjat megfizetettnek, amikor az a biztosító számlájára megérkezik.

Csoportos díjbeszedéssel (inkasszó) történő fizetésnél a lehívás sikeressége esetén kell a díjat megfizetettnek tekinteni.

10.9. A biztosítási díj havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal fizethető. Készpénz-átutalási megbízással (postai csekken) történő fizetése esetén havi díjfizetési gyakoriság nem választható. A Felek ettől eltérően is megállapodhatnak.

10.10. A Biztosító a már esedékessé vált és meg nem fizetett biztosítási díjat (díjhátralék) a biztosítási esemény bekövetkezésére figyelemmel a biztosítási szerződés feltételei szerint fizetendő biztosítási szolgáltatási összegbe beszámíthatja.

11. Értékkövetés (indexálás)

11.1. A biztosító az újérték biztosítás fenntartása érdekében a biztosítási összeget és a díjat évente egy alkalommal az árszínvonal változásához hozzáigazíthatja. Az értékkövetés részletes szabályait az egyes vagyonbiztosításokra vonatkozó különös feltételek tartalmazzák.

11.2. Az indexszámokat a biztosító a biztosítási évfordulókor veszi figyelembe és ennek megfelelően módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző biztosítási időszak biztosítási összegének és az indexszámnak a szorzata.

11.3. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.

11.4. A vagyoncsoportonként módosított biztosítási összegről és biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évfordulót megelőzően legkésőbb 45 nappal írásban értesíti a szerződőt.

11.5. Ha a szerződő (biztosított) a biztosítónak a biztosítási összegre és a biztosítási díjra vonatkozó módosító javaslatát nem fogadja el, a javaslatot tartalmazó írásbeli értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül írásban kérheti a szerződés biztosítási összegének és díjának érintetlenül hagyását. Ebben az esetben a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésekor alulbiztosítottságot vizsgálhat.

Ha a szerződő (biztosított) a biztosító módosító javaslatára írásban nem nyilatkozik és a biztosítási szerződést a biztosítási időszak végére nem

mondja fel, a szerződés a biztosító által közölt biztosítási összegnek és biztosítási díjnak megfelelően módosul.

12. A szerződő (biztosított) közlési és változás-bejelentési kötelezettsége

12.1. A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdéseket tett fel. A valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő (biztosított) a közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a szerződő (biztosított) a biztosítási ajánlat megtételekor nyilatkozni köteles, és a valóságnak megfelelő nyilatkozat ismeretében a biztosító az álláspontját másképp alakította volna a kockázat elvállalása, illetve a díjszabás tekintetében.

12.2. A szerződő (biztosított) köteles a bekövetkezéstől számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetett körülmény módosulását, de különösen:

a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását, ami a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték-változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni.

b) ha a biztosított vagyontárgyakra, ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött.

c) a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével.

d) ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt.

e) a biztosított vagyont érintő csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását.

f) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezését, új gyártási ág vagy technológia bevezetését.

g) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő leállítását (átmeneti szüneteltetését)

h) a biztosító kockázatviselésének mértékét jelentősen befolyásoló tényezők módosulását.

12.3. Az adatok valóságtartalmáért a szerződő és a biztosított is felelős. A biztosító jogosult a szerződőnél (biztosítottnál) a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bármikor ellenőrizni. A biztosító ellenőrzési lehetősége a szerződőt és biztosítottat a közlés kötelezettség alól nem mentesíti.

12.4. A közlésre, illetőleg változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

12.5. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

12.6. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben, illetőleg a szerződés részét képező biztosítási feltételekben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

12.7. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a szerződőt (biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

12.8. Ha a biztosító a 12.6. és a 12.7. pontokban foglalt jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

13. Kárbejelentés

13.1. A szerződő (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövetkezését haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 2 munkanapon belül személyesen, telefonon, írásban vagy elektronikus úton a biztosítónak bejelenteni.

A tűzeseményt a szerződő (biztosított) köteles haladéktalanul jelezni tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (körjegyzőségnek).

Betöréses lopás és rablás esetén a szerződő (biztosított) köteles rendőrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzőkönyvben rögzíttetni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,

b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) a károsodás mértékét (megállapított, vagy becsült értékét),

d) a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy vagy szervezet nevét,

e) köteles továbbá a tűzoltóságnak tett bejelentést, illetőleg rendőrségi feljelentést (jegyzőkönyv) egy másolati példányát csatolni.

13.2. A biztosító az eljáró szakértője útján a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult bekérni:

a) a biztosítási szerződés dokumentumait (pl. ajánlat, kötvény),

b) a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges, illetőleg azt elősegítő dokumentumok (a szerződő és/vagy a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről),

c) a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál történő bejelentése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítványt és tűzvizsgálati jelentést,

d) a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségnél tett feljelentésről készült jegyzőkönyv másolati példányát,

e) a büntető eljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozatot, feltéve, hogy rendelkezésre áll,

f) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett illetőleg az eljárás anyagát képező iratok,

g) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- vagy fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló dokumentumok,

h) a társadalombiztosítási szerv vagy más személy vagy szervezet által kezelt és/vagy feldolgozott, a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggő adatokat tartalmazó iratok, a jogosultnak a titoktartás alóli felmentéshez adott hozzájárulása és az adatbekéréshez szükséges felhatalmazása alapján,

i) a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a biztosítási szolgáltatási igényt érvényesítő felet terheli,

j) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igénybevett eszközök, erőforrások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratok.

13.3. A biztosító a kárbejelentés, a kapott felvilágosítás és a rendelkezésére bocsátott dokumentumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő iratokat szerezhet be.

13.4. A biztosított illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

13.5. Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehetővé tételére, a biztosító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges dokumentumok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

14. Kárrendezés

14.1. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított 5. munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

14.2. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll fenn.

14.3. Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5. munkanapon belül nem történik meg a kár szemlézése, akkor a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat azonban a biztosítóval történt előzetes egyeztetésben meghatározott ideig, de legfeljebb további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.

14.4. A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi–adó köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

14.5. A biztosító szolgáltatása a kárrendezés érdemi elbírálásához szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő 15. napon esedékes.

14.6. A szerződő felek bármelyike kezdeményezheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását, amennyiben a független szakértő személyében a felek megegyeznek. A független szakértő költségét a szerződő felek egyenlő arányban előlegezik és viselik.

14.7. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését a felvételére való jogosultság hitelt érdemlő igazolásáig visszatarthatja, ha a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát illetően alapos kétség merül fel. Ha annak törvényi előfeltételei fennállnak, a biztosító a szolgáltatási összeg kifizetését bírósági letétbehelyezéssel is teljesítheti.

14.8. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben (forintban) fizeti meg.

14.9. Ha kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére előleget folyósíthat.

15. Mentesülések

15.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul:

a) a biztosított, illetve a szerződő fél,

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

c) a biztosítottnak vezető, a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja(i), illetőleg megbízottja(i),

d) a biztosított vállalkozás vezetője (vezetői), a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végző tagja(i) vagy szerve(i) okozták.

15.2. A 15.1. pontban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

15.3. A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai, továbbá a biztosító általános és különös feltételeiben rögzített előírásai mindenkor

irányadók. Ha szerződő vagy biztosított a kármegelőzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelő vagy megtévesztő adatokat közölt, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

15.4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogosult a biztosítási szerződés módosítására javaslatot tenni, illetőleg a szerződést felmondani.

15.5. A biztosított vagyontárgy karbantartásának elmulasztása, elhasználódása, nem rendeltetésszerű használata, vagy nem szakember által végzett javítása következményeként bekövetkező károkat a Biztosító nem téríti meg.

16. Kizárások

16.1. Nem fedezi a biztosítás a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások, a biztosított ingatlanban folytatott tűz- és robbanásveszélyes keresőfoglalkozás során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat.

16.2. Nem terjed ki a biztosítás azokra az esetekre, ha a kár nukleáris energia károsító hatásának betudható eseményekkel összefüggésben következik be.

16.3. A biztosítás nem terjed ki olyan kárra sem, amely gyártási, technológiai hibára (például hibás kivitelezés, tervezési hiányosság) vezethető vissza.

16.4. A biztosítás szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

17. A biztosítási szerződés megszűnése

17.1. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.

17.2. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

17.3. Amennyiben a 3 év során bármikor a szerződő felmondja a biztosítási szerződést, akkor a szerződés megkötésekor, a biztosítás díjából adott tartamkedvezményt a Biztosító visszamenőlegesen követelheti.

17.4. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja. Amennyiben a szerződő (biztosított) a szerződést felmondja a biztosító követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a szerződő (biztosított) részére nyújtott (tartamengedmény).

17.5. A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

17.6. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességétől számított 30. nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja.

17.7. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére.

17.8. Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a

biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.

17.9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti, kivéve, ha a felek rövidebb időszakban állapodtak meg.

17.10. A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

17.11. Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a megkötött kiegészítő biztosítások is megszűnnek.

17.12. Az egyes kiegészítő biztosítások – az alapbiztosítás fennmaradása mellett – írásban bármikor megszüntethetők.

18. Törvényi engedményi jog

18.1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztatásban élő hozzátartozó. Ha a biztosítóra a kár megtérítésére irányuló jog csak részben száll át, és a biztosító a kárért felelős személy ellen keresetet indít, a biztosított kívánságára köteles egyszersmind az ő igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé.

18.2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a szerződő (biztosított) köteles ennek tényét 2 munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni. Amennyiben a biztosító a szolgáltatást már teljesítette, a biztosított azonban igényt tart a vagyontárgyra, a kifizetett kártalanítási összeget vissza kell fizetnie.

19. Elévülés

A vagyonbiztosítási és valamennyi kiegészítő biztosítási szerződésből eredő, a biztosítottat megillető követelések a károsító biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjától számított 1 (egy) év elteltével elévülnek.

20. Egyéb rendelkezések

20.1. A szerződő felek a jognyilatkozataikat, ideértve a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írásban kötelesek megtenni.

20.2. A szerződő (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító tudomására jutott.

20.3. A biztosító és a szerződő/biztosított jogviszonyára a biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), és a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

20.4. A biztosítási szerződés nyelve – a Felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában – a magyar nyelv.

21. Adatkezelés és adatvédelem

21.1. A biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet.

21.2. A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerződésre ajánlatot tesz.

21.3. Biztosítási titoknak minősül minden olyan – államtitoknak nem minősülő – a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a

biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

21.4. Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok

a) a biztosító ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására vonatkozó adatai,

b) a biztosított vagyontárgy és annak értéke,

c) a biztosítási összeg

d) baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok

e) a kifizetett biztosítási (kártérítési) összeg mértéke és a kifizetés ideje

f) a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.

21.5. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

21.6. A biztosító az ügyfél által a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó írásbeli panaszát és az arra adott választ 3 (három évig) őrzi meg. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti és a hangfelvételt 1 (egy) évig megőrzi.

21.7. A biztosítót az általa kezelt, biztosítási titoknak minősülő adatok tekintetében időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség a biztosító tulajdonosain, vezetőin, alkalmazottain kívül kiterjed mindazokra, akik a biztosítási titokhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

21.8. A biztosítási titok - a biztosítási törvény mindenkor hatályos előírásai alapján - akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgálható titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, továbbá, ha a titoktartási kötelezettsége a biztosítási törvény alapján nem áll fenn.

21.9. A biztosító köteles az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.

WABARD Biztosító Zrt.

C. Fogalom meghatározások

1. Avult érték

Ha a biztosító avult értéket térít, a vagyontárgy(ak) új értékéből levonja az eredeti építés vagy beszerzés és a káresemény időpontja között eltelt időszakra eső értékcsökkenést.

2. Állandóan lakott (tartós lakás céljára szolgáló) ingatlan

Állandóan lakott ingatlannak minősül az az ingatlan, amely a teljes háztartás vitelére alkalmas, továbbá amelyben a biztosított ottlakásra berendezkedett és állandóan, életvitelszerűen ott tartózkodik.

3. Baleset

Balesetnek az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás minősül, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és amely sérülést, vagy más testi egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

Nem minősül balesetnek a megemelés, rándulás, fagyás, napszúrás és a hőguta. Nem tekinthető balesetnek az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kísérlete még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el.

4. Belvíz

Esővízből és hóléből, a felszínre emelkedő talajvízből és az árvízvédelmi töltések alatt átszivárgó vízből származó felszíni víz.

5. Bérház, bérlakás

Xxxxx, nem a tulajdonos által használt lakóépület, lakás(rész), amellyel kapcsolatban a Biztosító kockázatviselése a bérlemény határoló falain belül az alábbiakban meghatározott épületberendezésekre és épülettartozékokra terjed ki:

a) ajtó- és ablakszerkezetek, spaletta, zsalugáter, reluxa, redőny, vászonroló, napvédő függöny és a hozzájuk tartozó szerelvények

b) a csengő, a kaputelefon, valamint a riasztó és a tűzjelző berendezés

c) beépített bútor és beépített térelválasztó

d) beépített főző-fűtő, vízellátó-egészségügyi és szellőztető, légkondicionáló berendezések valamint ezek szerelvényei

e) az elektromos hálózat és szerelvényei, a bérlemény fogyasztásmérőjétől, ill. kapcsolótáblájától kezdődő szakaszon

f) a belső válaszfal, falburkolat, a vakolat, a festés, a tapétázás, a mázolás

g) a belső padlóburkolatok (parketta, padló, padlószőnyeg, PVC burkolat stb.)

h) a műholdas és földi szórású TV adás vételére szolgáló antenna rendszer (a beltéri egység kivételével)

6. Dologi kár

Valamely tárgy megsemmisülése, használhatatlanná válása vagy megsérülése miatt bekövetkezett kár.

7. Él- és minősített sportoló

Élsportoló, aki

• nemzetközi osztályú minősítéssel rendelkezik,

• országos válogatott (felnőtt A) kerettag,

• egyéni sportágban I. osztályú minősítéssel rendelkezik

• nemzeti (országos) bajnokság I. osztályában szereplő csapat sportolója,

• labdarúgó nemzeti bajnokság II. osztályú csapattagja,

• utánpótlás I. osztály minősítéssel rendelkezik,

• ifjúsági aranyjelvényes minősítéssel rendelkezik.

Egyéb minősített sportoló: Sportegyesületeknél, sportiskoláknál igazolt, fent nem említett minősítésű egyéb sportoló.

8. Építés, bővítés, átépítés alatt álló épület

Építés, bővítés, átépítés alatt állónak minősül az épület, ha az építésügyi szakhatóság engedélyéhez kötött építési tevékenység alatt áll, jogerős használatba vételi engedéllyel még nem rendelkezik, továbbá az ajtók, ablakok még nem kerültek beépítésre és így az épület nem zárható.

9. Építmények

Építménynek minősül: a biztosított telken található, épületnek nem minősülő, a talajhoz szilárdan rögzített szerkezetek összessége. Az építmények nem képeznek önálló vagyoncsoportot, az épületekkel együtt biztosítottak. Az építmények közé soroljuk az alábbiakat: kerítés, földbe épített, szilárd falú medence és fedése (kivéve a fólia és ponyva fedést), kerti szalonnasütő és grillező, kerti szobrok, kandeláberek, szökőkutak,

filagória, szennyvíztároló, ciszterna, antennatartó állvány, horgászállás stb.

10. Épület (családi ház, lakás)

Olyan szerkezetileg önálló, szilárd építőanyagból készült, egy vagy több helyiséget magába foglaló önálló zárt egészet képező építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel teljesen elválasztott teret alkot, biztosítva ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás és használat feltételeit.

11. Épületberendezések, épülettartozékok

Az épület fő funkcióját biztosító szerkezetek, berendezések, szerelvények.

Ide tartoznak különösen az alábbiak:

a) az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berendezések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előtetők; padló- és falcsatornák (szerelőjáratok), rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapétázás, burkolatok; álmennyezetek, galériák; redőny, reluxa, spaletta, árnyékolószerkezetek az elektromos mozgatószerkezeteikkel együtt; elektronikus vezérlésű és/vagy működtetésű nyílászárók a vezérlő/működtető berendezéseikkel együtt; villámhárító-rendszerek és tartozékaik/berendezéseik; lépcsők, létrák, hágcsók (külső használatúak is),

b) beépített szekrények – rendeltetésüktől és a beépítés idejétől függetlenül –, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükről nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szekrény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény stb.),

c) az épületbe szerkezetileg beépített ajtó- és ablakszerkezetek, üvegezések,

d) az épület elektromos ellátására szolgáló vezetékezés/villanyszerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel és a beépített fogyasztó- berendezésekkel együtt (pl. világítóberendezések; gépészetileg kémény- vagy szellőzőrendszerbe bekötött szagelszívó, szellőző-, légtechnikai és klímaberendezések, beépített porszívó és tartozékai, elektromos tűzhely, bojler, vízmelegítő, szauna, jakuzzi),

e) az épület gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel, nyomáscsökkentőkkel és beépített fogyasztó- berendezésekkel együtt (pl. gáztűzhelyek, kazánok, bojlerek, vízmelegítők és konvektorok),

f) az épület ivó-, szenny- és csapadékvíz- ellátását/elvezetését, fűtését, valamint tűzoltást szolgáló vezetékrendszerek a hozzájuk tartozó mérő- és szabályozó-berendezésekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal; kerti öntözőrendszerekkel; szűrő- és aprítóberendezésekkel és tartozékokkal; egészségügyi berendezésekkel, WC-, fürdő-, zuhany- és mosdóberendezésekkel,

g) felvonók, gépi működtetésű szintkülönbség áthidalók; kaputelefonok, csengők; szemétledobó berendezések,

h) riasztó- és megfigyelőrendszerek/központok, kamerák; falba épített értéktárolók mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések.

12. Éves limit, kárlimit

Éves limit: az a határösszeg, ameddig a biztosító egy naptári évben megtéríti a károkat.

Kárlimit: a biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának felső határa.

13. Forgalmi érték

Az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár időpontját közvetlenül megelőző állapot szerinti forgalmi értéke.

14. Kisállat

Kisállatnak minősül a macska, a baromfi-félék, továbbá a hobbi-állatok, mint például az aranyhörcsög, tengeri malac, fehér egér, fehér patkány, vadászgörény, papagáj és egyéb madarak, teknősök, akváriumi halak.

Nem minősülnek kisállatnak és így nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi állatok tartójára: egzotikus állatok, mint például a kígyófélék, krokodilok, alligátorok és egyéb hüllők, mérges pókok, skorpiók, majmok, egyéb vadállatok, ló, póniló és bármilyen haszonállat.

15. Közös tulajdon

A társasház alapító okiratában külön tulajdonként meg nem jelölt és a társasház tulajdoni törzslapján nyilvántartott építmények, épületrészek, épületberendezések, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.

16. Külön tulajdon

Társasház esetén: a külön tulajdoni lapokon feltüntetett és a társasházi alapító okiratban külön tulajdonként megjelölt egyes lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.

Szövetkezeti ház esetén: a külön tulajdoni lapokon nyilvántartott és a szövetkezeti alapszabály szerint a tagok tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.

17. Lakóközösségnek minősülnek

A társasház- (üdülő- és garázs-) közösségek.

A lakás- (a nyugdíjasházi, az üdülő-, a személygépkocsi-tároló) -építő és

-fenntartó szövetkezetek, melyekben

a) a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek a tagok tulajdonában vannak; az épületszerkezetek, a közös használatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a ház felügyelői lakás a szövetkezet tulajdonában vannak,

b) a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek a tagok tulajdonában vannak; az épületszerkezetek, a közös használatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a ház felügyelői lakás a tagság közös tulajdonában vannak,

c) a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek, az épületszerkezetek, a közös használatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfelügyelői lakás a szövetkezet tulajdonában vannak, és a tagokat csak használati jog illeti meg.

18. Lakóközösség tagjainak minősülnek

a) a társasház külön tulajdoni lapjain feltüntetett egyes lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai és tulajdonostársai a külön tulajdoni lapon szereplő tulajdoni arány erejéig,

b) a lakás- (a nyugdíjasházi, az üdülő-, a személygépkocsi-tároló) -építő és -fenntartó szövetkezet tagjai.

19. Lakóterület

Lakóterületnek minősül az mindenkor hatályos Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) besorolása szerinti lakó- vagy vegyes terület. Nem minősül lakóterületnek az OTÉK besorolása alapján lakó- vagy vegyes területen kívüli összes terület (üdülőterület, mezőgazdasági terület, stb.)

20. Melléképületek

A lakóépülettől kockázatilag is elhatárolható, külön fedélszék alatt lévő, nem lakás céljára szolgáló épületek (istálló, ól, garázs, kamra terménytároló stb.).

21. Nem állandóan lakott (időszakos tartózkodás céljára szolgáló) ingatlan

Nem állandóan lakott épületnek minősülnek azok az ingatlanok, amelyeket a biztosítottak szezonális jelleggel, illetve valamilyen rendszerességgel rövidebb-hosszabb időtartamig ideiglenesen használnak.

Nem állandóan lakott épületnek minősül az az ingatlan is, amelyet 30 napon túl folyamatosan nem laknak.

A biztosító a szolgáltatás szempontjából a nem állandóan lakott ingatlant is állandóan lakott ingatlannak minősíti arra az időtartamra, amelyet a biztosított bizonyítottan ott tölt.

22. Okmányok

A biztosított nevére kiállított

• személyazonosító igazolvány,

• személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány,

• magánútlevél,

• vezetői engedély,

• ideiglenes vezetői engedély,

• nemzetközi gépjármű-vezetői engedély

• TAJ-szám igazolására szolgáló hatósági igazolvány,

• diákigazolvány,

• adóigazolvány,

• egyéni vállalkozói igazolvány és pótlapjai,

• gépjármű törzskönyv,

• a biztosított tulajdonát képező gépjármű forgalmi engedélye,

• születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, halotti anyakönyvi kivonat.

23. Személyi sérüléses kár

A biztosított baleseti eredetű egészségkárosodása vagy testi sérülése vagy halála.

24. Szövetkezeti tulajdon

A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott és az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában álló építmények, épületrészek, épületberendezések, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.

25. Talajvíz

A felszínről a földbelső felé haladva az első nagykiterjedésű, hidrogeológiai értelemben vízzáró réteg fölött elhelyezkedő víztömeg. Felszínén általában a mindenkori természetes légnyomás mérhető, fiziko- kémiai tulajdonságainak, elhelyezkedésének, mozgásának változása pedig viszonylag rövid időn belül követi a körülmények (időjárás, mesterséges beavatkozás stb.) változásait.

26. Társasházi tulajdon

Az épület műszakilag megosztott, meghatározott részei (önálló lakások vagy nem lakáscélú helyiségek) külön tulajdonban, az ingatlan egyéb részei pedig közös tulajdonban vannak.

27. Új érték

A vagyontárgy(ak) károsodottal azonos nagyságú, kivitelezettségű és minőségű, új állapotban való felépítésének, helyreállításának vagy beszerzésének a költsége, amely nem lehet több a vagyoncsoportra megállapított biztosítási összegnél.

D. Otthonbiztosítási Különös Feltételek

Az Otthonbiztosítási Különös Feltételekben vagy a felek szerződésében nem szabályozott kérdésekben az Általános Vagyonbiztosítási Feltételekben (ÁVF03), az ott sem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyvben rögzítettek az irányadók.

1. A biztosítási szerződés alanyai

1.1. Biztosító

A Wabard Biztosító Zrt. (biztosító), amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

1.2. Szerződő

A szerződő az fél, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz és a biztosítási díj megfizetésére kötelezettséget vállal.

1.3. Biztosított

1.3.1. A biztosítási szerződésben a biztosított a szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan tulajdonosa és tulajdonostársa(i), haszonélvezője valamint a kötvényen megjelölt biztosítottnak a kockázatviselés helyén állandó jelleggel vele vagyonközösségben, illetve közös háztartásban élő hozzátartozója.

A más tulajdonát képező ingatlan bérlője, illetőleg bérlőtársa kizárólag a tulajdonukat képező a jelen D. fejezet feltételei szerint biztosítható ingóságok vonatkozásában minősülnek biztosítottnak.

1.3.2. A biztosított és a szerződő azonos is lehet. A biztosított, ha nem azonos a szerződővel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet. Ilyen esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felelős.

1.3.3. A kiegészítő biztosítások a biztosítottak köréről a fentiektől eltérően is rendelkezhetnek.

2. A kockázatviselés helye

A kockázatviselés helye a biztosítási kötvényen pontos címmel vagy az ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számmal megjelölt:

a) családi ház (vagy egyéb épület), illetve házbérlemény és az ingatlan- nyilvántartás szerint hozzá tartozó földrészlet, valamint

b) az a) pontban meghatározott földrészleten található és a kötvényen feltüntetett különálló melléképület(ek),

c) az a) pontban meghatározott földrészleten kívül lévő és a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal feltüntetett melléképület, vagy

d) saját tulajdonú lakás, illetve lakásbérlemény (társasházi öröklakás vagy szövetkezeti lakás) és

e) az d) pontban meghatározott lakáshoz tartozó és azzal egy fedélszék alatt található, a biztosított kizárólagos használatában lévő tároló- és egyéb helyiség,

f) az ingatlan-nyilvántartás szerint a társasházhoz (szövetkezeti házhoz) tartozó földrészen található és a biztosított kizárólagos használatában lévő különálló melléképület,

g) az f) pontban meghatározott földrészleten kívül, de a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal feltüntetett melléképület.

3. A biztosított vagyontárgyak

Az alább felsorolt vagyoncsoportok közül azok és olyan mértékben vannak biztosítva, amelyeket és amilyen biztosítási összegig a szerződő a biztosítási ajánlaton megjelöl.

3.1. Épületek, lakások melléképületek

3.1.1. A kötvényen külön-külön feltüntetett:

a) főépület (családi ház, nyaraló, lakás)

b) főépülettel azonos kockázatviselési helyen lévő, különálló melléképület(ek)

- háznál a külön tetőszerkezet alatti, nem lakáscélú épület(ek) (pl.: garázs, nyári konyha, szerszámos helyiség, terménytároló, ól, istálló)

- lakásnál a biztosított saját, kizárólagos tulajdonában és használatában lévő épület(rész) (pl.: tároló, garázs)

c) főépülettől eltérő kockázatviselési helyen álló melléképület(ek) (legfeljebb két ilyen épület biztosítható egy biztosítási szerződésen belül)

3.1.2. A kötvényen külön-külön fel nem tüntetett:

a) építmények (pl.: vízóraakna, kerítés, kapuk, támfal, derítő, gépkocsi bejáró, járda)

b) műholdas és földi szórású tv-adás vételére szolgáló saját tulajdonú antennák (a beltéri egység kivételével, amely az ingóságok között biztosítható),

c) épülettartozékok, épületberendezések

d) az alapító okiratban külön tulajdonként meg nem jelölt és a társasház tulajdoni törzslapján nyilvántartott épületrészek, épületberendezések, épülettartozékok, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (közös tulajdon) a biztosított tulajdoni hányada erejéig

e) a lakásszövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott és az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában álló épületrészek, épülettartozékok épületberendezések, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek a jelen szerződésben biztosított lakás és a szövetkezeti épület összes lakása arányában.

3.1.3. Az építés-szerelés biztosítási záradék megkötése esetében a biztosító kockázatviselése kiterjed és az építés alatt álló épületek teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és beépített tartozékait is.

3.1.4. Bérlemény biztosítás esetében a Biztosító kizárólag a bérbe adó által biztosított épületekben keletkező károkra vállal fedezetet. A bérbe vevő a bérelt épületre nem köthet biztosítást.

3.2. Ingóságok

A szerződő által meghatározott és a kötvényen vagyoncsoportonként külön-külön (figyelembe véve a 3.2.2.2., a 3.2.3.3., a 3.2.4.2. és a 3.2.5.2 pontokban írtakat) biztosítási összeggel megjelölt, be nem épített minden olyan ingóság, amely a biztosított tulajdonát képezi, vagy bérlet, kölcsön vagy felelős őrzés címén tartozik a biztosított vagyonmegóvási érdekkörébe.

Az ingóságok önállóan csak abban az esetben biztosíthatók, ha Szerződő (Biztosított) más biztosítótársaságnál már rendelkezik érvényes épületbiztosítással arra az épületre vonatkozóan, amelyben a tárolt ingóságokat társaságunknál kívánja biztosítani.

Ennek igazolására a Biztosító káresemény esetén az épületre vonatkozó biztosítási kötvény bemutatását kérheti a Szerződőtől (Biztosítottól).

Kockázatviselési szempontból az alábbi vagyoncsoportokat különítjük el:

3.2.1. Általános háztartási ingóságok

• kép- vagy hangátvételre, azok továbbítására, lejátszására vagy rögzítésére képes híradástechnikai vagy foto-optikai eszközök és tartozékaik

Például: televízió, műholdvevő beltéri egysége, rádió, telefon, rádiótelefon, fax, magnetofon, hanglemez- és audio-CD-lejátszó, képlemezjátszó, DVD, lakáshangosító, videó, fényképezőgép, vetítő, fénymásoló, audio- és video-mágnesszalagok, audio- és video-CD-k, bakelitlemezek, fotó-optikai cikkek;

• személyi számítógépek és tartozékaik, adathordozók, bizonyítottan jogtiszta szoftverek;

• hangszerek;

• sport-, horgász- és vadászfelszerelések és tartozékaik (de nem biztosított: engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek);

• lakás-karbantartási eszközök, szerszámok, műszerek, lakás- karbantartási készletek;

• kerékpár, kerekesszék és gépi meghajtású kerekesszék, valamint ezeknek és egyéb emberi erővel hajtott járműveknek ápolási, szerelési anyagai és tartalék alkatrészei, tartozékai;

• kertápolási és mezőgazdasági kisgépek, berendezések és egyéb mezőgazdasági eszközök;

• a mosó-, mosogató-, szárító-, porszívó, vasaló-, tisztítógépek és háztartási varrógépek, valamint a be nem épített konyhai főző-, sütő-, melegítő-, hűtő- és elszívó berendezések, bútorok, lakásvilágítási, lakásberendezési és -felszerelési tárgyak, valamint ezek tartozékai és segéd-anyagai;

• ruházat;

• könyvek, gyermekjátékok, élelmiszerkészletek;

• valamint mindazok a felsoroltakon kívüli, be nem épített általános háztartási ingóságok, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek, illetve a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak.

Bérlemény biztosítás esetében kizárólag a bérbe adó és a bérbe vevő saját tulajdonú általános háztartási ingóságaira köthető biztosítás. Egy biztosítási szerződésen belül a bérbe adó és a bérbe vevő ingóságai nem biztosíthatók.

3.2.2. Kiemelt értékű háztartási ingóságok

3.2.2.1. Kiemelt értékű háztartási ingóságnak számítanak a 250.000 Ft- nál nagyobb egyedi értéket képviselő számítástechnikai, híradástechnikai, szórakoztató elektronikai, optikai készülékek, hangszerek, órák, ruhadarabok, ruha kiegészítők.

3.2.2.2. A kiemelt értékű háztartási ingóságok vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak legfeljebb 1.500.000 Ft biztosítási összegig biztosítottak.

3.2.2.3. Nem köthető biztosítás és a biztosító nem vállalja a kockázatot a nem állandóan lakott, a lakott területen kívüli vagy építés alatt álló ingatlanban lévő kiemelt értékű háztartási ingóságokra.

3.2.3. Értékőrző ingóságok

3.2.3.1. A jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, a drágakő, a tenyésztett vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tárgyak, az érmék és bélyegek. A biztosító a befektetési céllal vásárolt nemesfémeket is értékőrző ingóságnak tekinti.

3.2.3.2. A képzőművészeti és iparművészeti alkotások, a valódi szőrmék (az irha kivételével), a kézi csomózású (keleti) szőnyegek, gyűjtemények:

• festmény (olaj, pasztell, akvarell, vegyestechnika stb.);

• eredeti és számozott sokszorosított grafika, metszet, stb.;

• szobor, plakett, érem (jelzett kis széria);

• zsűrizett művészfotó;

• márkajellel ellátott, kézzel festett porcelán;

• régiségnek számító népművészeti és jelzett kerámia;

• festett, csiszolt és fújt üveg, ólomkristály;

• ezüstből készült használati- és dísztárgy;

• fém-ötvösmunkák;

• bútor (stíl, régiség, egyedi, stb.);

• kézi csomózású vagy szövött szőnyeg;

• dísz órák;

• könyvritkaság;

• faragott tárgyak;

• egyéb alapanyagú dísztárgy;

• gyűjtemény (bélyeg, numizmatika, stb.)

3.2.3.3. Az értékőrző ingóságok vagyoncsoporton belül legfeljebb

2.000.000 Ft biztosítási összegig biztosíthatók a vagyontárgyak a tárolására vonatkozó szabályok figyelembe vételével. (lásd Vagyonvédelmi melléklet) Amennyiben az értékőrző ingóságok vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak mindegyikéről vagy egy részéről az ügyfél nem rendelkezik számlával, vagy a vagyontárgy(ak) értékét hitelesen bizonyító egyéb dokumentummal, a biztosító csak erre képesítéssel rendelkező – az Igazságügyi Szakértők Adatbázisában szereplő - hivatalos értékbecslő által készített értéklistát fogad el, új és módosított szerződéseknél egyaránt. Az értékbecslő nem lehet a Szerződő (Biztosított) Ptk. szerinti közeli hozzátartozója.

3.2.3.4. Amennyiben a szerződő által az értékőrző ingóság vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg az 1.500.000 Ft-ot nem haladja meg, hivatalos értékbecslő által készített értéklista bemutatása nem szükséges a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

3.2.3.5. Az értéklista letétbe helyezése egyéni ügyvédnél, ügyvédi irodánál, banknál, közjegyzőnél vagy a Biztosítónál történhet.

A Biztosítónál történő letételhelyezés esetében az értékbecslő által készített felmérést az ajánlathoz kell csatolni zárt, ragasztás mentén aláírt borítékban. A borítékon az alábbi adatoknak kell szerepelni:

• az ügyfél neve,

• az ügyfél aláírása,

• a biztosítási ajánlatszámnak.

A Biztosítótól eltérő letétkezelő esetében az értékbecslő által készített felmérést lezárt borítékban kell az Biztosított által megbízott letétkezelőnél elhelyezni. A Biztosított köteles a biztosítási ajánlaton feltüntetni a letétkezelő nevét és pontos címét, valamint az ezekben történő esetleges változást később jelezni a Biztosító felé.

3.2.3.6. Nem köthető biztosítás a nem állandóan lakott, a lakott területen kívüli, építés alatt álló ingatlanban, valamint a vállalkozói tulajdonban lévő értékőrző ingóságokra.

3.2.4. Vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyak

3.2.4.1. Annak a biztosítási ajánlatban biztosítottként megjelölt vállalkozásnak a tulajdonában lévő vagyontárgyak, amelynek a szerződő (biztosított) vagy a vele együtt élő családtagja tulajdonosa, alkalmazottja. A vállalkozói vagyontárgyak csak abban az esetben biztosítottak, ha a lakóépület/lakás állandóan lakott és nem áll építés alatt.

3.2.4.2. A vállalkozás biztosítható eszközei:

• gépek, berendezések, felszerelések,

• áruk, készletek, termékek, javításra átvett vagyontárgyak,

amennyiben a vállalkozás eszközeinek összértéke nem haladja meg a

2.000.000 forintot.

3.2.4.3. Az alábbi ágazati tevékenységi besorolás alá tartozó tevékenységek vállalkozói vagyontárgyai nem biztosíthatók:

• Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások

• Erdőgazdálkodás

• Halászat, halgazdálkodás

• Szénbányászat

• Kőolaj-, földgázkitermelés

• Fémtartalmú érc bányászata

• Egyéb bányászat

• Bányászati szolgáltatás

• Élelmiszergyártás

• Italgyártás

• Dohánytermék gyártása

• Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás

• Vegyi anyag, termék gyártása

• Gyógyszergyártás

• Gumi-, műanyag termék gyártása

• Nemfém ásványi termék gyártása

• Fémalapanyag gyártása

• Fémfeldolgozási termék gyártása

• Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása

• Villamos berendezés gyártása

• Gép, gépi berendezés gyártása

• Közúti jármű gyártása

• Egyéb jármű gyártása

• Bútorgyártás

• Egyéb feldolgozóipari tevékenység

• Ipari gép, berendezés, eszköz javítása

• Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

• Víztermelés, -kezelés, -ellátás

• Szennyvíz gyűjtése, kezelése

• Hulladékgazdálkodás

• Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés

• Épületek építése

• Egyéb építmény építése

• Speciális szaképítés

• Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása

• Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)

• Kiskereskedelem ágazaton belül az alábbi alágazatok:

- Ital-kiskereskedelem

- Dohányáru-kiskereskedelem

- Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem

- Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem

- Óra-, ékszer-kiskereskedelem

- Élelmiszer, ital, dohányáru piaci kiskereskedelme

• Szárazföldi, csővezetékes szállítás

• Vízi szállítás

• Légi szállítás

• Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység

• Postai, futárpostai tevékenység

• Szálláshely-szolgáltatás

• Vendéglátás

• Kiadói tevékenység

• Film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás

• Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás

• Távközlés

• Információ-technológiai szolgáltatás

• Információs szolgáltatás

• Pénzügyi közvetítés

• Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok

• Egyéb pénzügyi tevékenység

• Ingatlanügyletek

• Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazaton belül az alábbi alágazat:

- Fényképészet

• Kölcsönzés, operatív lízing

• Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás

• Alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység

• Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység

• Szerencsejáték, fogadás

• Sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység

• Számítógép, személyi, háztartási cikk javítása

• Egyéb személyi szolgáltatás

• Háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás

• Háztartás termék-előállítása, szolgáltatása saját fogyasztásra

• Területen kívüli szervezet

A biztosító nem vállalja a kockázatot továbbá minden A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt tevékenység vállalkozói vagyontárgyaira sem.

3.2.5. Készpénz, értékpapír

3.2.5.1. A biztosító ebbe a vagyoncsoportba sorolja:

• a belföldi fizetőeszközt, valamint a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valutákat, továbbá

• az értékpapírokat és a betétkönyveket.

3.2.5.2. Készpénz és értékpapír legfeljebb 200 000 Ft értékhatárig biztosítható a készpénz tárolására vonatkozó szabályok figyelembe vételével. (lásd Vagyonvédelmi melléklet)

3.2.5.3. Nem köthető biztosítás a nem állandóan lakott, a lakott területen kívüli, építés alatt álló ingatlanban valamint vállalkozói tulajdonban lévő készpénzre, értékpapírra.

3.2.5.4. A biztosító vállalja a készpénztárolási szabályoknak megfelelően tárolt készpénzben, értékpapírban keletkezett károk megtérítését a kötvényben foglalt biztosítási összegig, de legfeljebb 200.000 Ft-os értékhatárig, mely károkat jelen biztosítási feltételben felsorolt biztosítási események okoztak.

3.2.6. Idegen vagyontárgyak

A bérelt (kölcsönbe vett), haszonbérelt, letétként átvett, vagy valamely más jogviszony alapján birtokolt vagyontárgyakra, a felelős őrzés címén magánál tartott vagyontárgyra, továbbá a vendégek vagyontárgyaira a biztosítási fedezet 50 ezer forint értékhatárig terjed ki.

4. Nem biztosítható vagyontárgyak

4.1. A biztosító nem vállalja a fedezetet az alábbi vagyontárgyakra:

• az építés alatt álló épületekben elhelyezett, technológiai szükségszerűségből betárolt, beépítésre váró építő-, segéd- és kiegészítő anyagok (kivéve az építés-szerelés záradék megkötése esetében);

• a központi antennarendszer;

• a földbe vájt, kikövezetlen falú építmények;

• részben vagy egészben vályog-, döngölt-, patics vagy ezen anyagokat tartalmazó vegyes falazatú épületek, építmények, amennyiben az épület, építmény az alábbi együttes feltételeknek nem felel meg:

- 30 évnél fiatalabb, és

(épület kora: tárgyév évszámából kivonandó az épület lakhatási engedélyének kiadási éve, az épület felújítása/teljes felújítása nem befolyásolja az épület korát)

- szilárd beton, vagy cementhabarcsba rakott égetett agyag tégla alappal rendelkezik, és

- falazatai és padozata legalább talajnedvesség elleni szigeteléssel el vannak látva, és

- padlószintje körkörösen legalább 35 cm-el magasabban van, mint a környező terepszint, és

- 500 méteres körzetében nincs élő/időszakos vízfolyás, tó, vagy víztározó, és

- olyan területen épült, ami belvíz és talajvíz által nem érintett, továbbá

- állapotfelmérő lap nem került kitöltésre a biztosítási ajánlat megkötésekor

• nád, fazsindely, szalma vagy zsúp tetőzetű épületek, építmények;

• fóliasátrak, ponyvasátrak, üveg- és hajtatóházak;

• a bérlők, albérlők, fizetővendégek vagyontárgyai;

• a biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, illetve nem lezárt helyiségben (pl. erkély, külső folyosó, kert stb.) tárolt ingóságok;

• hobbi állatok, ló, nem saját fogyasztásra tartott haszonállatok;

• a kézirat, terv, dokumentáció, számítógépes adathordozókon tárolt adatállomány;

• a motoros járművek, valamint ezek alkatrészei, fődarabjai, segédanyagai, tartozékai;

• a vízi és a légi járművek, valamint ezek tartozékai, alkatrészei, segédanyagai, továbbá a lakókocsi és az utánfutó.

• különleges, kedvtelésből tartott állatok: kígyók, pókok, mindenfajta hüllő, madarak, majmok, vadállatok

• lábon álló növényi kultúra, a mezőgazdasági kistermeléssel kapcsolatos termés, termény, és egyéb készlet, ideértve a konyhakerti növényeket, a biztosított gazdaságában tartott állatállományt, amennyiben ezek nem saját szükséglet kielégítésére szolgálnak;

4.2. Az értékőrző ingóságoknak minősülő vagyontárgyakra (3.2.3. pont) nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben, tárolóban vagy a kötvényen külön megjelölt, de többek által hozzáférhető helyiségben, a biztosított közvetlen felügyelete nélkül hagyott nyitott épületrészben (pl. erkély, lodzsa, terasz stb.), továbbá nem állandóan lakott és/vagy lakóterületen kívüli ingatlanban bármely biztosítási esemény következtében károsodnak.

4.3. A vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyak (3.2.4. pont) közül nem biztosítottak az ékszernek minősülő vagyontárgyak, a készpénz és az értékpapír.

4.4. A vállalkozás eszközeinek biztosítása (3.2.4. pont) esetén a biztosító nem fedezi

a) a károk következtében előálló pénzügyi veszteségeket, üzemszüneti, illetve bármilyen következményi károkat,

b) a biztosított tevékenysége vagy a gyártott, forgalmazott termékek által okozott felelősségi károkat.

4.5. Az idegen vagyontárgyak (3.2.6. pont) közül nem biztosítottak a bérlők, albérlők, fizetővendégek vagyontárgyai.

4.6. A biztosító nem fizeti meg az kiemelt értékű háztartási ingóságokhoz és az értékőrző ingóságokhoz tartozó bérelt, kölcsönvett, felelős őrzésre átvett ingóságokban keletkezett károkat.

5. A biztosítási események

A biztosítási esemény bekövetkezésének idő pontja az a nap, amikor a kár bekövetkezett a biztosítottnál, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a kárt a biztosított először észlelte, vagy kellő gondossággal észlelhette volna.

Az Otthonbiztosítási Különös Feltételekben meghatározott biztosítási események alapján teljesített biztosítási szolgáltatás összegéből a Biztosító önrészesedést nem von le.

A biztosító kockázatviselése az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki:

5.1. Tűz

5.1.1. Tűznek minősül az olyan fizikai és kémiai változásokkal együtt járó, hő-, fény- és füstképződés által kísért, öntápláló égési (oxidációs) folyamat, amely nem, rendeltetésszerű tűztérben – mint például kályha, kandalló, kazán, tűzhely – keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és önerejéből továbbterjedni képes.

5.1.2. Nem minősülnek biztosítási eseménynek:

• a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, füstnek és hőhatásnak kitett vagyontárgyakban kezeltezett károk

• az elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépekben keletkező károk, ha a tűz más tárgyakra nem terjedt tovább (pl. zárlat, szigetelési hibából adódó kár)

• a tűztérbe dobott, vagy oda esett biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk

• füst- vagy koromszennyeződés formájában keletkező károk, ha azok nem tényleges tűzkár következményei, (kivétel: a Centrum vagy a Trend szolgáltatási csomag megkötése esetében biztosítási időszakonként a csomagokban meghatározott mértékig megtérülnek ezek a károk is)

• öngyulladás, erjedés, befülledés miatt keletkezett károk

• pörkölődés (pl. vasalás, szárítás, dohányzás), hő hatására bekövetkező szín- vagy alakváltozás

• amennyiben a kár a kockázatviselés helyén „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával vagy tárolásával összefüggésben következik be.

5.2. Füst- és koromszennyezés

5.2.1. Megtéríti a biztosító azokat tűzkár nélküli füst-és koromszennyezés miatti károkat, amelyek hirtelen, előre nem látható módon keletkeztek.

5.2.2. A füst- és koromszennyezésből eredő károkat a biztosító csak a Centrum és a Trend szolgáltatási csomag esetében téríti meg. A Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa egy biztosítási időszakban legfeljebb a csomagokban meghatározott mértékig terjed. (lásd a H. fejezetben)

5.3. Robbanás

5.3.1. A gázok, gőzök vagy porok tágulásán alapuló hirtelen, váratlan, erőhatás, amely gyorsan lefutó hőtermeléssel, nagy nyomással és rombolással jár.

5.3.2. Nem minősül biztosítási eseménynek:

• az a robbanás- vagy összeroppanáskár, amely csak magában a nyomástartó edényben keletkezett

• a hangrobbanás által okozott károk

• a hasadó és sugárzó anyagok robbanása, vagy szennyezése által okozott károk

• hatósági engedélyhez kötött, tervszerű robbantás miatt keletkezett károk

5.4. Villámcsapás és villámcsapás indukciós hatása

Megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó, látható roncsolási nyomot hagyó villám vagy gömbvillám által okozott károkat. A biztosító megtéríti továbbá a becsapódott villám 1 km-es körzetében, a villám által előidézett túlfeszültség vagy indukció által a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

5.5. Vihar

5.5.1. Biztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri vagy meghaladja az 54 km/h sebességet, és toló vagy szívó hatása a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.5.2. A szélsebesség meghatározásában az Országos Meteorológiai Szolgálat által szolgáltatott hivatalos adatok az irányadóak.

5.5.3. Biztosítási esemény az is, ha

• a vihar által megrongált tetőn (ide nem értve az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedését), ajtón, ablakon keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz áztatással kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban, továbbá ha

• a vihar által sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyaknak való ütközése kárt okoz.

5.5.4. Nem minősül viharbiztosítási eseménynek a helyiségeken belül keletkezett légáramlás (huzat) okozta károsodás.

5.5.5. A biztosító nem vállalja a kockázatot az épületek külső vakolatában, külső burkolatában, külső festésében, a szabadban tárolt ingóságokban, állatokban, a lábon álló növényi kultúrában, terményekben, takarmányban, a fóliasátrakban és üvegházakban vihar okozta károkra.

5.5.6. A dísznövények, konyhakerti növények, lábon álló növényi kultúrák vihar vagy jégverés okozta megsemmisülésével járó kárai kizárólag a Trend szolgáltatási csomagban biztosítottak. A Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa egy biztosítási időszakban legfeljebb 50.000 Ft.

5.6. Jégverés

5.6.1. Biztosítási eseménynek minősül az a rongálási kár, amely a biztosított épületek, építmények állandó fedésében - ide nem értve az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedését - a jégszemek formájában lehulló csapadék dinamikus erőhatása okozott.

5.6.2. Jégverés a megbontott tetőn egyidejűleg beömlő csapadék okozta beázás is.

5.6.3. A dísznövények, konyhakerti növények, lábon álló növényi kultúrák vihar vagy jégverés okozta megsemmisülésével járó kárai kizárólag a Trend szolgáltatási csomagban biztosítottak. A Biztosító

szolgáltatási kötelezettségének felső határa egy biztosítási időszakban legfeljebb 50.000 Ft.

5.6.4. A biztosító nem vállalja a kockázatot az épületek külső vakolatában, külső burkolatában, külső festésében, a szabadban tárolt ingóságokban, állatokban, a lábon álló növényi kultúrában, terményekben, takarmányban, a fóliasátrakban és üvegházakban jégverés okozta károkra.

5.7. Hónyomás

5.7.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító

• a természetes módon felgyülemlett hó és jég súlya vagy az olvadáskor megcsúszó, lecsúszó vagy lezúduló hótömeg sodró hatása miatt a biztosított épületek, építmények állandó fedésében (ide nem értve az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedését), épületszerkezeti elemeiben (esőcsatorna, hófogó) keletkezett, valamint

• az épület állandó fedésében emiatt keletkezett nyíláson keresztül, a fedés károsodásával egyidejűleg beömlő csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

5.7.2. A biztosító nem vállalja a kockázatot az épületek üvegezésében (ide nem értve az előtetők üvegezését), külső vakolatában, külső burkolatában, külső festésében, a szabadban tárolt ingóságokban, állatokban, a lábon álló növényi kultúrákban, terményekben és takarmányokban továbbá a fóliasátrakban és üvegházakban hónyomás okozta károkra.

5.8. Sziklaomlás, kőomlás, földomlás

5.8.1. A lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzetdarabok vagy földtömeg által okozta kár.

5.8.2. A biztosító nem vállalja a kockázatot a tudatos emberi tevékenység során, vagy azzal okozati összefüggésben (például robbantás, bányászat, alagútfúrás, munkaárok kiemelése, talajvízszint-süllyesztés, épületek alatti feltöltések ülepedése, talajsüllyedés, épületrészek újjáépítése, hozzáépítése, átépítése), továbbá a terep statikai viszonyai miatt indokolt támfal hiányából vagy nem megfelelő műszaki állapotából (például tervezési, kivitelezési, karbantartási hiányosságok) bekövetkező sziklaomlás, kőomlás, földomlás okozta károkra.

5.9. Földcsuszamlás

5.9.1. A földfelszíni talajrétegek (kő- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtő irányú elcsúszása által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

5.9.2. A biztosító nem vállalja a kockázatot a tudatos emberi tevékenység során, vagy azzal okozati összefüggésben (például robbantás, bányászat, alagútfúrás, munkaárok kiemelése, talajvízszint-süllyesztés, épületek alatti feltöltések ülepedése, talajsüllyedés, épületrészek újjáépítése, hozzáépítése, átépítése), továbbá a terep statikai viszonyai miatt indokolt támfal hiányából vagy nem megfelelő műszaki állapotából (például tervezési, kivitelezési, karbantartási hiányosságok) bekövetkező földcsuszamlás okozta károkra.

5.9.3. A biztosító kizárja továbbá a biztosított vagyontárgyakban földcsuszamlás okozta károk kockázatát, amennyiben a biztosított a kockázatviselés helyén a földcsuszamlás veszélyének ismeretében annak ellenére építkezett, hogy az építkezésre hatósági engedélyt nem kapott, illetőleg az engedélyköteles építési tevékenységre hatósági engedélyt nem kért.

5.10. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

5.10.1. A szerződő, a biztosított vagy az illetékes hatóság tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplő, illetőleg a káreseményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása.

5.10.2. A biztosító nem vállalja a kockázatot a bányák földalatti részeinek beomlásából; a csapadékvíz, a természetes víz vagy a mesterséges vizek okozta kiüregelődésből, valamint az alapok alatti talajsüllyedésből és a padozat alatti feltöltések ülepedéséből származó károkra.

5.11. Idegen tárgyak rádőlése

5.11.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha valamely idegen, a jelen szerződésben nem biztosított, és a kockázatviselés helyén kívüli tárgy rádőléssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban. (pl. idegen oszlop, fa rádőlése stb.)

5.11.2. Idegen tárgynak minősülnek mindazok a dolgok, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a szerződő vagy a biztosított tulajdonában, vagy valamely jogcímen a szerződő vagy biztosított birtokában vagy nem az ő érdekükben használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.

5.12. Ismeretlen jármű ütközése

5.12.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha az idegen jármű (közúti, vízi vagy vasúti), annak alkatrésze vagy rakománya ütközéssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban.

5.12.2. Nem minősül idegen járműnek az a jármű, amely a szerződő vagy a biztosított(ak) tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított épületet vagy építményt.

5.13. Légi jármű ütközése

5.13.1. Biztosítási események minősülnek azok a károk, amelyek a személyzet által irányított légi jármű egészének, részeinek, rakományának ütközése vagy lezuhanása miatt keletkeznek a biztosított vagyontárgyakban.

5.13.2. A biztosító vállalja a kockázatot a légi jármű ütközése miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkra is.

5.14. Felhőszakadás

5.14.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a legalább 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségű, talajszinten áramló csapadékvíz rombolással, elöntéssel - ideértve az elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is - a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.14.2. A csapadék intenzitás meghatározásában az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos tájékoztatása az irányadó.

5.14.3. A biztosító nem vállalja a kockázatot az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező, a gombásodás és penészesedés formájában jelentkező, továbbá a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott valamint a talajszint alatti padozatú helyiségek elöntése esetében az ott elhelyezett ingóságokban bekövetkező károkat.

5.15. Árvíz

5.15.1. Az árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak átlagos vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.15.2. Árvíz biztosítási esemény alapján a biztosító megtéríti az árvízvédelmi töltések mentett oldalán – a töltés tengelyétől számított 100 méteren belül - a magas vízállás miatt jelentkező fakadó víz (buzgár) és átszivárgás miatti károkat is.

5.15.3. Nem minősülnek árvíznek a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárok, továbbá a talajvíz vagy belvíz által okozott károk.

5.15.4. Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult

legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

5.15.5. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

5.15.6. Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

5.15.7. Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

• a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,

• a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

• a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

• a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

5.15.8. Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

5.15.9. Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

5.15.10. A biztosítási eseményre a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

5.16. Földrengés

5.16.1. Biztosítási eseménynek minősül az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földrengés által a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

5.16.2. A biztosítási eseményre a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

5.17. Vezetékes vízkár

5.17.1. Biztosítási eseménynek minősülnek azok a károk, amelyek a víz-, csatorna-, tüzelési-, fűtési-, hűtési és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a vezetékre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának vagy tömítésének elmozdulása, valamint a nyitva hagyott csap miatt kiáramló folyadék, vagy gőz által keletkeztek.

5.17.2. Csőtörés biztosítási esemény alapján a biztosító megtéríti a törés, repedés, kilyukadás, dugulás helye felkutatásának és a felkutatással okozott kár helyreállításának a költségét víznyomó, belső csapadékvíz- lefolyó, szennyvízlefolyó, tüzelési, fűtési, hűtési és gőzvezetékek esetén, épületen belül és kívül is legfeljebb 6 méter hosszúságig.

5.17.3. Nem terjed ki a biztosítási fedezet a kiömlő folyadék vagy gőz értékére; a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkra, valamint a biztosított vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek (például csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek, háztartási gépek) javításának, pótlásának költségeire meg akkor sem, ha azok a feltárás vagy a helyreállítás során keletkeztek.

5.17.4. A csőtörés miatt elfolyt vezetékes víz értékét a biztosító a Centrum és a Trend szolgáltatási csomag esetében megtéríti. A Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa egy biztosítási időszakban legfeljebb a csomagokban meghatározott mértékig terjed. (lásd a H. fejezetben)

5.18. Beázás

5.18.1. A biztosított épületek, építmények határoló falain belül a beszivárgó csapadék- vagy olvadékvíz által okozott károk, amelyek a tető szigetelésének vagy héjalásának meghibásodása, a panelhézag tömítésének hiánya, elöregedése, vagy a nyílászárók szigetelési, elöregedési, kialakítási problémáiból erednek.

5.18.2. A biztosító nem vállalja a kockázatot az építés, felújítás alatt álló épületek, építmények beázás káraira.

5.18.3. Nem téríti meg a biztosító a beázás okának megszüntetésére (például tetőjavítás, szigetelés) fordított költségeket, a nyitva hagyott nyílászárókon keresztüli beázás, továbbá a gombásodás, penészedés, és az állati kártevők okozta károkat.

5.19. Üvegtörés

5.19.1. A biztosított épületek, lakások, melléképületek szerkezetileg beépített, fix vagy nyitható ajtajainak, ablakainak, folyosói, lépcsőházi, erkély-, lodzsa üvegezésében vagy az üvegezést helyettesítő polikarbonát felületeiben bekövetkező törés vagy repedés.

5.19.2. A biztosító üvegtörés biztosítási esemény alapján

• a hőszigetelt üvegfelületek kára esetén a 10 mm-nél nem vastagabb, hőszigetelt üveggel való pótlási költségét,

• nem hőszigetelt üvegfelületek kára esetén a 10 mm-nél nem vastagabb, a károsodott üveggel azonos minőségű/típusú üveggel való pótlás költségét,

téríti meg legfeljebb 3 m2 táblaméretig.

5.19.3. A biztosító nem vállalja a kockázatot:

a) az üvegtetők, üvegházak, meleg- és hidegágyak, kirakatok, kirakatszekrények üvegezésében,

b) az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében (kivétel: megtérül, ha az építés-szerelés biztosítás meg van kötve),

c) a festett, csiszolt, metszett, ólom-, homokfúvott vagy rézbetétes üvegekben,

d) név- és cégtáblák üvegezésében, valamint ezek tartószerkezetében,

e) tükörfelületekben,

f) savval maratott, mintázott, homokfúvott üvegezésekben,

g) díszített és díszüvegezésben,

h) napkollektorok üvegezésében,

i) a törésvédő, fényvédő és vagyonvédelmi fóliákban,

j) a biztonsági üvegekben,

k) a beépített üvegfalakban, kopolitüvegekben,

l) üvegkerámia vagy ceran főzőlap felületén (beleértve az elektronikát is),

m) az üvegezést rögzítő- és tartószerkezetben, valamint elektromos berendezéseikben,

n) a kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében,

o) zuhanykabin, szauna üvegezésében keletkezett károkra.

5.20. Bővített üvegtörés

5.20.1. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyak szerkezetileg beépített, fix vagy nyitható, 10 mm-nél vastagabb ajtó- és ablaküvegeinek, folyosói és lépcsőházi, erkély- és lodzsa üvegezéseinek pótlási költségeit.

5.20.2. A biztosító csak a Centrum vagy a Trend szolgáltatási csomag megkötése esetében nyújt szolgáltatást bővített üvegtörés káreseménykor. A Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa egy biztosítási időszakban legfeljebb a csomagokban meghatározott mértékig terjed. (lásd a H. fejezetben)

5.20.3. A biztosító nem vállalja a kockázatot:

a) az üvegtetők, üvegházak, meleg- és hidegágyak, kirakatok, kirakatszekrények üvegezésében,

b) az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében,

c) a festett, csiszolt, metszett, ólom-, homokfúvott vagy rézbetétes üvegekben,

d) név- és cégtáblák üvegezésében, valamint ezek tartószerkezetében,

e) tükörfelületekben,

f) savval maratott, mintázott, homokfúvott üvegezésekben,

g) díszített és díszüvegezésben,

h) napkollektorok üvegezésében,

i) a törésvédő, fényvédő és vagyonvédelmi fóliákban,

j) a biztonsági üvegekben,

k) a beépített üvegfalakban, kopolitüvegekben,

l) üvegkerámia vagy ceran főzőlap felületén (beleértve az elektronikát is),

m) az üvegezést rögzítő- és tartószerkezetben, valamint elektromos berendezéseikben,

n) a kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében,

o) zuhanykabin, szauna üvegezésében keletkezett károkra.

5.21. Különleges üvegek törése

5.21.1. A biztosító kockázatviselése kiterjed

• a biztosított épület

- szerkezetileg beépített különleges üvegezésében (tükrök, plexi- és akril, savval maratott, mintázott homokfúvott üvegek, díszített és díszüvegezések, üvegkerámia főzőlapok és tükörcsempék)

- kirakatainak, kirakatszekrényeinek üvegezésében,

- törésvédő, fényvédő és biztonsági fóliáiban,

- biztonsági üvegeiben,

- zuhanykabin üvegezésében (beleértve a tartószerkezetet is, ha az üveg más módon bizonyíthatóan nem pótolható)

- beépített üvegfalaiban,

- üvegburkolataiban,

- kopolitüvegezésében,

- előtető- és üvegtető-üvegezésében,

- napkollektoraiban,

• a bútorüvegezésekben, (beleértve az üvegfelület közvetlen tartószerkezetét – ajtókeretet – is, ha az üveg más módon bizonyíthatóan nem pótolható)

• akvárium és terráriumok üvegezésében, bekövetkezett törés- vagy repedéskárokra.

5.21.2. A biztosító csak a Centrum vagy a Trend szolgáltatási csomag megkötése esetében nyújt szolgáltatást különleges üvegek törésekor. A Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa egy biztosítási időszakban legfeljebb a csomagokban meghatározott mértékig terjed. (lásd a H. fejezetben)

5.21.3. A biztosító nem vállalja a kockázatot

• a név-, a reklám- és a cégtáblákban, valamint ezek tartószerkezetében,

• a kizárólag törésvédő, fényvédő és biztonsági fóliákban,

• az üvegezést rögzítő és tartó szerkezetekben, valamint elektromos berendezéseikben,

• a kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében,

• az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében keletkezett károkra.

5.22. Zárcsere

5.22.1. Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén lévő bejárati ajtó kulcsának elvesztése vagy ellopása miatt a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét szükségessé vált cseréje.

5.22.2. A biztonsági zár fogalmát a Vagyonvédelmi fogalmak című melléklet tartalmazza.

5.22.3. A biztosító a Centrum vagy a Trend szolgáltatási csomag megkötése esetében nyújt szolgáltatást zárcsere biztosítási eseményre. A Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa egy biztosítási időszakban legfeljebb a csomagokban meghatározott mértékig terjed. (lásd a H. fejezetben)

5.22.4. A biztosító kizárólag a biztosított nevére és a kockázatviselés helyére kiállított számla alapján teljesít szolgáltatást.

5.23. Betöréses lopás

5.23.1. Betöréses lopás biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyat / vagyontárgyakat úgy tulajdonítja el, hogy a biztosított és lezárt helyiségbe /helyiségekbe

• erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém, tető kibontásával, illetve ezekhez hasonló módon), vagy

• hamis kulcs (álkulcs) használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva

(amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolni), vagy

• a lezárt helyiség – rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának

a felhasználásával jogtalanul hatol be.

5.23.2. A jelen feltételek alapján a biztosító nem vállalja a kockázatot,

• ha a lopást a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el,

• ha lezárt helyiségből behatolási nyom nélkül tűntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve a jelen szabályzat 5.24. pontjának esetét,

• ha annak a helyiségnek a vagyonvédelmi színvonala, amelyből eltulajdonították a biztosított vagyontárgyakat, az 1. védettségi szint ismérveinek (lásd: Vagyonvédelmi melléklet) sem felel meg.

5.23.3. A biztosító a betöréseslopás-károkat a kötvényen feltüntetett biztosítási összegig téríti meg, az alábbi korlátozásokkal:

A biztosító által nyújtott kártérítés legfeljebb

a) a káridőponti védelmi szinttől függő teljes kártérítési limitösszegig (a Vagyonvédelmi melléklet 3. pontja szerinti táblázatban védelmi szintenként meghatározva), ezen belül

b) a vagyoncsoportonként meghatározott kártérítési részlimitösszegekig terjed, ha

- a biztosított vagyontárgyakat a függelékben meghatározott tárolási előírásoknak megfelelő módon helyezték el, és

- a szolgáltatás nem esik a feltételek egyéb pontjaiban foglalt más korlátozás alá.

5.23.4. Időszakos tartózkodás céljára szolgáló és lakóterületen kívüli ingatlanok esetében a biztosító kizárólag az általános háztartási ingóságok vagyoncsoportban keletkezett betöréses lopás károkra nyújt szolgáltatást a Vagyonvédelmi melléklet 3. pontja szerinti táblázatban meghatározott teljes kártérítési és részlimitösszegek 50%-áig.

5.23.5. A káridőponti védelmi szintet meghatározó mechanikai védelmi- és elektronikai jelzőrendszerek követelményeit és az értékőrző vagyontárgyak tárolási szabályait a szerződési feltételek részét képező Vagyonvédelmi melléklet tartalmazza.

5.23.6. A védettségi szint meghatározásánál nem vehető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetkezésének időpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött.

5.23.7. A káridőponti védelmi színvonal meghatározása a behatolás helye és módszere alapján történik.

5.24. Rablás

Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyat / vagyontárgyakat jogtalan eltulajdonítás céljából úgy szerzi meg, hogy a biztosítottal szemben erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz a biztosítottal szemben.

5.25. Kifosztás

Kifosztás biztosítási eseménynek minősül, ha jogtalan eltulajdonítás céljából az elkövető a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosítottat öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

5.26. Lopás

5.26.1. A jelen feltételek alapján lopás biztosítási eseménynek minősül

• ha a biztosított épület oldalfalához, tetőzetéhez a talajszinttől 3 m-nél magasabban szilárdan rögzített, az épület alkotórészéről, tartozékáról vagy valamely melléképületről, építményről vagy beépített eszközről (pl. tűzlétra) el nem érhető biztosított vagyontárgyat eltulajdonítják, vagy

• ha a biztosított épület tetőzetéhez szilárdan rögzített, biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonítják el, hogy a biztonsági zárral (lásd: Vagyonvédelmi fogalmak melléklet) lezárt tetőtérbe, illetve tetőre dolog elleni erőszakkal vagy hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal, vagy nem a zár felnyitásához készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva jogtalanul hatoltak be, illetve jutottak ki.

5.26.2. Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolni.

5.26.3. A biztosító csak a Centrum vagy a Trend szolgáltatási csomag megkötése esetében nyújt szolgáltatást lopás káreseménykor. A Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa egy biztosítási időszakban legfeljebb a csomagokban meghatározott mértékig terjed. (lásd a H. fejezetben)

5.27. Épületrongálás

5.27.1. Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén a biztosított épületekben, melléképületekben, tárolókban és építményekben bekövetkezett rongálás, amely az ott elkövetett betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben keletkezett.

5.27.2. A biztosító a szerződés hatálya alatt bekövetkezett rongáláskárokat káreseményenként az épület káridőponti biztosítási összegének 5 ezrelékéig téríti meg.

5.28. Vandalizmus

5.28.1. Biztosítási eseménynek minősül

a) a riasztó- és megfigyelőrendszerek, központok, kamerák, mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések,

b) a kapuk, kapunyitó rendszerek,

c) a bejárati ajtó,

d) a garázsajtók, garázsajtónyitó rendszerek,

e) a napkollektorok és napelemek,

f) a légkondicionálók

g) a biztosított telken belül telepített dísznövények

ismeretlen elkövető által a kockázatviselés helyén történő megrongálása.

5.28.2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése azokra a károkra, amelyek

a) a karbantartás elmulasztásának, elhasználódásnak, nem rendeltetésszerű használatnak, illetve nem szakember által végzett javítások következményei,

b) más biztosítási esemény alapján téríthető rongálási károk,

c) kizárólag esztétikai elváltozást (például: karcolódás, koszolódás, falfirka) okoznak a biztosított vagyontárgyban.

5.28.3. A biztosító csak a Centrum vagy a Trend szolgáltatási csomag megkötése esetében nyújt szolgáltatást vandalizmus káreseménykor. A Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa egy biztosítási időszakban legfeljebb a csomagokban meghatározott mértékig terjed. (lásd a H. fejezetben)

5.29. Akváriumtörés

5.29.1. Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén lévő akvárium repedése, törése, illesztésének vagy szigetelésének meghibásodása miatt kiömlő víz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár.

5.29.2. Akvárium törés biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító az akváriumnak és tartalmának az értékét

5.29.3. A biztosító csak a Trend szolgáltatási csomag megkötése esetében nyújt szolgáltatást akváriumtörés káreseménykor. A Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa egy biztosítási időszakban legfeljebb a csomagban meghatározott mértékig terjed. (lásd a H. fejezetben)

5.30. Kaputelefon rongálás

5.30.1. Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén lévő és a biztosított tulajdonát képező épülethez tartozó kaputelefon-rendszer kültéri egységében ismeretlen személy által okozott rongálás.

5.30.2. A biztosító nem vállalja a kockázatot a kaputelefon-rendszer kültéri egységeinek megrongálása miatt a beltéri (erősítő-) egységekben keletkezett károkra.

5.30.3. A biztosító csak a Centrum vagy a Trend szolgáltatási csomag megkötése esetében nyújt szolgáltatást kaputelefon rongálás káreseménykor. A Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa egy biztosítási időszakban legfeljebb a csomagokban meghatározott mértékig terjed. (lásd a H. fejezetben)

5.31. Okmányok pótlása

5.31.1. A biztosító megtéríti a biztosítási feltételben meghatározott biztosítási események következtében megsérült, megsemmisült vagy ellopott okmányok (lásd: Fogalmak) pótlásával kapcsolatban felmerülő illetékek költségét.

5.31.2. A biztosító csak a Trend szolgáltatási csomag megkötése esetében téríti meg az okmányok pótlásának költségét biztosítási évenként egy alkalommal.

5.32. Fagyasztott élelmiszerek megromlása

5.32.1. Biztosítási eseménynek minősülnek azok a károk, amelyek a fagyasztószekrényben, mélyhűtő ládában 0 °C hőmérséklet alatt tárolt élelmiszerek áramkimaradás következtében történő megromlása miatt keletkeznek.

5.32.2. Áramkimaradás: Minimum 8 órás folyamatos szolgáltatás kimaradás, amelynek tényét a kockázatviselés helye szerint illetékes elektromosáram-szolgáltató igazolja.

5.32.3. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a fagyasztott élelmiszerek megromlására, ha az a készülék műszaki hibájából, a használati, kezelési előírások figyelmen kívül hagyásából vagy az ingatlan elektromos hálózatának hibájából vagy hiányosságából ered.

5.32.4. A biztosító csak a Trend szolgáltatási csomag megkötése esetében nyújt szolgáltatást fagyasztott élelmiszerek megromlása káreseménykor. A Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa egy biztosítási időszakban legfeljebb a csomagban meghatározott mértékig terjed. (lásd a

H. fejezetben)

5.33. Felelősségi káresemény

5.33.1. Biztosítási eseménynek minősül az a Magyarország területén okozott és bekövetkezett káresemény, amelyért a biztosított, mint károkozó, vagy mint a károkozásért felelős személy a magyar jog szabályai kártérítési kötelezettséggel tartozik a biztosítási szerződés alanyain kívül álló harmadik személynek okozott személyi sérülésért vagy szerződésen kívül okozott dologi kárért, kizárólag az alábbiakban felsorolt magánemberi minőségében:

a) a kötvényen megjelölt épület, lakás, melléképület, építmény és telek tulajdonosa, használója vagy ezek építtetője, felújíttatója,

b) a kötvényen vagyoncsoportonként külön-külön megjelölt ingóságokra a Biztosítóval önálló ingóságbiztosítást kötő bérlő (bérlőtárs),

c) a kockázatviselés helyén háztartási céllal fűtőolajat tároló, rendeltetésszerűen gázpalackot, gáztartályt vagy elektromos háztartási berendezéseket használó,

d) belátási képességgel nem rendelkező, vagy fogyatékos belátási képességű személyek gondozója,

e) közúti balesetet előidéző gyalogos,

f) kerékpár, rokkantjármű, emberi erővel működtetett szállítóeszköz használója,

g) kisállattartó, (kivéve az ebtartót, akinek felelőssége külön díjért biztosítható)

h) szervezett kereteken kívül, hobbi-, sporttevékenységet végző (a gépi meghajtású sporteszközök, a verseny-sportolók és vadászati tevékenységet folytató személyek kivételével)

5.33.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki

a) a biztosított ingatlanban bérlőként, albérlőként, vagy más polgári jogi jogcímen tartózkodó személyek károkozásaira, függetlenül attól, hogy azok szerződéses (kontraktuális) vagy szerződésen kívüli (deliktuáluis) károkozások,

b) a biztosítottak egymásnak vagy hozzátartozóiknak okozott károkra,

c) a biztosítottak kereső foglalkozásuk vagy tevékenységük végzése során, illetve azzal összefüggésben okozott károkra,

d) a biztosítottak motoros jármű üzembentartójaként, használójaként okozott károkra,

e) a biztosítottak vízi- és légi jármű, illetve gépi meghajtású sporteszközök használatával okozott károkra,

f) a biztosítottak kötelező gépjármű felelősségbiztosítás hatálya alatt álló rokkantjármű használatával okoztak,

g) a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak,

h) a biztosítottak állati erő munkavégzésre való használata közben, vagy azzal összefüggésben okoztak,

i) a biztosított állatai növényi kultúrákban, gépjárműben okoztak,

j) elmaradt vagyoni előnyre,

k) környezet szennyezésével kapcsolatos károkra.

l) vendégségben okozott károkra,

5.33.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll.

5.33.4. A biztosító a károkat eseményenként és biztosítási évenként a választott szolgáltatási csomagban megjelölt felső határig téríti meg.

5.33.5. A biztosító a biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosítási eseményenként és évenként a szerződésben meghatározott limit (felső összeg) mértékéig – kártérítés címén megtéríti a károsultnak okozott vagyoni és nem vagyoni kárt, ideértve a kártérítési összeg kamatát, valamint – peres eljárás esetén – a bíróság által jogerősen megállapított perköltség összegét.

5.33.6. A biztosító a választott szolgáltatási csomagnak megfelelő éves limit mértékéig nyújt szolgáltatást felelősségi káreseménykor. (lásd a H. fejezetben)

5.34. Bankkártya elvesztése, ellopása

5.34.1. A biztosító megtéríti a biztosított - Magyarország területén hatósági engedéllyel működő banknál vezetett – lakossági folyószámlájához, hitelszámlájához kapcsolódó bank-, hitelkártyájának elvesztése, ellopása miatti vagy egyéb, a biztosított szándékától független okból szükségessé vált letiltás költségét.

5.34.2. A biztosító a kártyaletiltás díját csak banki igazolás ellenében téríti meg.

5.34.3. A biztosító csak a Trend szolgáltatási csomag megkötése esetében nyújt szolgáltatást bankkártya elvesztése, ellopása káreseménykor biztosítási évenként egy alkalommal.

6. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai

6.1 A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) vagy beszerzésének költsége(i), a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) vagy beszerzésének költsége(i)hez aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés). A biztosító – épület(ek), melléképület(ek), tároló(k), valamint a háztartási vagyonrész esetén – nem alkalmaz arányos kártérítést, ha a biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre.

6.2. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoport (szerződéstétel) esetén, ha a biztosítási összeg a vagyoncsoport értékénél kisebb, biztosító ellenkező megállapodás hiányában a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyon-csoport értékéhez aránylik.

Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

6.3. A károk felmérése, megállapítása a biztosító szükség szerinti helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

6.4. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat terheli.

6.5. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye.

6.6. A biztosító a károsodott vagyontárgy káridőponti új értékét téríti meg, kivéve, ha az javítással helyreállítható, vagy ha a 6.13. pont vagy a

6.14. xxxx szerint elhasználódott a vagyontárgy. A káridőponti új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos minőségű vagyontárgy káridőponti felépítésének, beszerzésének általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége.

6.7. A vállalkozás eszközei vagyonrész tekintetében a biztosító az áruk, készletek beszerzési költségét, a saját termékek esetében pedig az előállítási költséget téríti meg.

6.8. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javításnak (helyreállításnak) az általános forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti meg. Ha azonban a javítás várható költsége a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségét meghaladná, a biztosító a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségét téríti meg.

6.9. A biztosító csak abban az esetben téríti meg az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költséget, ha a biztosított bizonyítja, hogy az áfa a károsodott vagyontárgy helyreállítása vagy újraépítése során felmerült, és a biztosító kérésére tett nyilatkozata szerint áfa- visszaigénylésre a pótlás, javítás kapcsán nem jogosult (vállalkozás esetén ennek igazolása is szükséges).

6.10. A biztosító szolgáltatásának felső határa minden esetben a biztosítási összeg. Amennyiben a biztosító az ÁFÁ-t is megfizeti, a biztosító szolgáltatása akkor sem haladhatja meg a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában érvényes kötvényen a károsodott vagyontárgyra meghatározott biztosítási összeget, ide nem értve a biztosítási összegen felül megfizetett, a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és indokolt költségtérítéseket.

6.11. Amennyiben az épület újraépítési, helyreállítási költsége nagyobb az ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület maradvánnyal csökkentett forgalmi értékénél, akkor a biztosító az egyéb szabályok betartása mellett, a károsodott ingatlan forgalmi értékét téríti meg, levonva abból a

maradványok értékét. Az épület újraépítési, helyreállítási értéke és maradvánnyal csökkentett forgalmi értéke közötti különbözet megfizetésére csak akkor köteles a biztosító, ha az épület újjáépítése, helyreállítása a kockázatviselés helyén, számlával igazoltan, ténylegesen megtörténik.

6.12. A biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségét fizeti meg, ha a helyiség:

a) mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése, mázolása vagy tapétázása legalább 40%-ban károsodik,

b) mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik.

6.13. A biztosító káridőponti avult értéken téríti meg

a) a kár időpontjában 75%-nál nagyobb mértékben avult (elhasználódott)

- festésben, tapétázásban vagy mázolásban keletkezett károkat, ha a helyreállítás a helyiség egész felületére kiterjed,

- melléképületek, valamint egyéb építmények,

b) a kár időpontjában 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok,

c) az idegen tulajdonú ingóságok kárait.

6.14. A vagyontárgy 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak minősül, ha – az eredetivel megegyező alkatrész, elem hazai kereskedelmi hiánya vagy technológiai váltás miatt – javítással nem állítható helyre.

6.15. A káridőponti avult értéket a biztosító úgy számítja ki, hogy az újraépítés, helyreállítás, illetve újrabeszerzés költségéből levonja az eredeti építés, illetve beszerzés és a káridőpontja között eltelt időszakra eső amortizációt. Az általános forgalmi adó megtérítésére vonatkozóan a fent leírtakat figyelembe kell venni.

6.16. Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kel felhasználni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését.

6.17. Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel, egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító korszerűbb technológiából eredő értéknövekedést a kártérítési összegből levonja.

6.18. A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a felhasználható maradványok értékét.

6.19. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki

a) az előszereteti értékre,

b) a gyűjteményekhez, sorozatokhoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a gyűjtemények, sorozatok, garnitúra hiányos volta miatt bekövetkezett anyagi hátrányra,

c) az értékcsökkenésre,

d) az elmaradt haszonra.

6.20. Egyetlen biztosítási eseménynek minősülnek az alábbiakban felsorolt időtartam alatt bekövetkező alábbiakban felsorolt elemi károk:

a) a 24 órán belül ismételten bekövetkező jégverés és/vagy zivatar és/vagy tornádó;

b) a 72 órán belül ismételten bekövetkező több vihar;

c) a 3 héten belül ismételten bekövetkező olyan árvíz, amelyet ugyanazon, egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztömegként jelentkező magas vízállás okoz;

d) az 1 héten belül ismételten bekövetkező földrengés.

7. Költségtérítések

7.1. A biztosító a káridőponti épületbiztosítási összeg 5%-a erejéig – a biztosítási összegen felül – megtéríti a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és indokolt

a) oltás, mentés,

b) bontás és ideiglenes tetőépítés,

c) rom- és törmelékeltakarítás és -elszállítás,

d) tervezés és hatósági engedélyezés,

e) helyreállítást követő egyszeri takarítás, valamint

f) kárenyhítés költségeit.

7.2. Ha a területileg illetékes önkormányzat valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakóépületet lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 120 napig, a biztosító

megfizeti a biztosítási összegen felül az ideiglenes lakás vagy bérelt hotelszoba indokolt és igazolt bérleti díját is 100 000 Ft-ig.

7.3. A biztosító biztosítási eseményenként 100 000 forintig viseli a kockázatot a biztosítottnak a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén magán viselt, biztosítási fedezettel bíró ruházatára és értéktárgyaira.

7.4. Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket arányosan téríti meg.

8. Biztosító megtérítési igénye

Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

9. Kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettség

9.1. A szerződő felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni.

9.2. A szerződő (biztosított) a káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles

a) értesíteni a tűzoltóságot tűz és robbanás esetén az oltás, mentés eredményessége érdekében,

b) betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.

9.3. A felek megállapodnak abban, hogy a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló épületben, építményben:

a) a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni az elfagyás,

b) a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni a csőtörés megelőzése érdekében.

10. Értékkövetés, index mértékének meghatározása

A biztosító az általa ajánlott index mértékét a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján határozza meg. Ennek bázisa az indexszám meghirdetését megelőző naptári évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétől a rákövetkező év május hó 31-éig kerül alkalmazásra.

11. Kármentességi díjkedvezmény

Amennyiben a biztosítási szerződés a kockázatviselés kezdetének dátumától számított 5. évben is fennáll és kárkifizetés nem történt a szerződésre (teljes kármentesség) a kockázatviselés teljes időtartama alatt, akkor az 5. évben a teljes biztosítási évre vonatkozó díjat a biztosító elengedi.

E. Záradékok

1. Építés-szerelési biztosítási záradék (L01)

1.1. Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, záradékainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a biztosított a megállapított pótdíjat megfizette, a biztosítás kiterjed az építés, valamint az építési engedélyhez kötött bővítés, átépítés alatt álló épületek és épületrészek teljes építési munkájára, beleértve az összes beépített szerkezeti elemet, beépített építőanyagokat, valamint a beépített épületgépészeti- és villamos berendezéseket és szereléseket.

1.2. A D. fejezetben felsorolt és a választott fedezettípus szerinti veszélyek kiegészülnek az építési folyamat során a biztosított vagyontárgyakban előre nem látható, hirtelen és váratlan események következtében keletkezett dologi károkkal, melyek javítást, pótlást, vagy helyreállítást tesznek szükségessé.

1.3. A kockázatviselésből kizárt események:

a) bármely következményi kár, beleértve a kötbér, késedelem, nem teljesítés vagy szerződésmegszüntetés miatti veszteség;

b) hibás tervezés miatti veszteségek és károk;

c) melyek azért következtek be, mert az építtető vagy építő magatartása műszaki irányelveket, szabályozást vagy a szakmára érvényes törvényes vagy hatósági előírásokkal kapcsolatos szabályokat sért meg;

d) melyek olyan építőelemek, építőanyagok vagy alapanyagok használatából származnak, amelyeket nem vizsgáltak meg az érvényben lévő hatósági előírásoknak megfelelően, vagy amelyeket az előírás szerinti vizsgálat során az illetékes hatóság kifogásolt, vagy forgalomba hozatali engedély nélkül árusítanak;

e) a D. fejezetben felsorolt és a választott fedezettípus szerinti veszélyeken kívüli időjárási hatások miatt bekövetkező károk,

f) használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasználódás, tönkremenetel, korrózió, oxidáció és értékcsökkenés;

g) betöréses lopásnak nem minősülő lopáskárok és olyan veszteségek és károk, melyek a rész-, illetve a teljes átadás vagy elszámolás során derülnek ki;

h) a bővített üvegtörés és a különleges üvegek törése biztosítási események miatt bekövetkező károk.

2. Tartamkedvezmény (L02)

A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot 3 évre kizárták. Amennyiben a 3 év során bármikor a szerződő felmondja a biztosítási szerződést, akkor a szerződés megkötésekor, a biztosítás díjából adott tartamkedvezményt a Biztosító visszamenőlegesen követelheti. A megállapodás a 3. év leteltével újra indul, amennyiben a biztosítási szerződés egyik fél részéről sem került felmondásra.

3. Halasztott díjfizetés (L03)

Határozatlan idejű és olyan határozott idejű szerződéseknél, amelyek tartama legalább 1 év, a kockázatviselés kezdete (a szerződés hatálybalépése) – a biztosítási szerződés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett időpont, amennyiben az első díjat a kockázatviselés kezdetének napjától számított legkésőbb 30. napon megfizették. A díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit a díjfizetésre kötelezett viseli.

4. Főépület az ajánlottnál kisebb egységáron biztosított (L04)

A biztosítási szerződés a biztosító által javasoltnál kisebb biztosítási összeg alkalmazásával jött létre, ezért a biztosított főépületet érintő károk esetében a biztosító az alulbiztosítottság (pro-ráta) következményeit alkalmazhatja.

5. Melléképület(ek) az ajánlottnál kisebb egységáron biztosított(ak) (L05)

A biztosítási szerződés a biztosító által javasoltnál kisebb biztosítási összeg alkalmazásával jött létre, ezért a biztosított melléképületet érintő károk esetében a biztosító az alulbiztosítottság (pro-ráta) következményeit alkalmazhatja.

6. Eltérő címen lévő melléképület I. az ajánlottnál kisebb egységáron biztosított (L06)

A biztosítási szerződés a biztosító által javasoltnál kisebb biztosítási összeg alkalmazásával jött létre, ezért a biztosított, eltérő címen lévő melléképület I.-et érintő károk esetében a biztosító az alulbiztosítottság (pro-ráta) következményeit alkalmazhatja.

7. Eltérő címen lévő melléképület II. az ajánlottnál kisebb egységáron biztosított (L07)

A biztosítási szerződés a biztosító által javasoltnál kisebb biztosítási összeg alkalmazásával jött létre, ezért a biztosított, eltérő címen lévő melléképület II.-t érintő károk esetében a biztosító az alulbiztosítottság (pro-ráta) következményeit alkalmazhatja.

8. Általános háztartási ingóságok az ajánlottnál kisebb egységáron biztosítottak (L08)

A biztosítási szerződés a biztosító által javasoltnál kisebb általános háztartási ingóság biztosítási összeg alkalmazásával jött létre, ezért a biztosított általános háztartási ingóságokat érintő károk esetében a biztosító az alulbiztosítottság (pro-ráta) következményeit alkalmazhatja.

9. Wabard Gyorsszolgálat 24 díja az első biztosítási évben 0 Ft (L09)

10. Minimális díjnál alacsonyabb díjon beérkezett ajánlat pótdíjazása (L10)

Mivel a biztosítási ajánlaton szereplő díj nem érte el a Biztosító által előírt minimális éves díjat, az éves biztosítási díj megemelésre került a minimális éves díj szintjéig.

11. Ingatlan jelzáloggal terhelt (L11)

A biztosított ingatlant jelzálog terheli.

12. Egyedi záradék (L12)

A jelen otthonbiztosítási szerződés az ajánlat mellékletét képező egyedi záradékkal jött létre.

F. Vagyonvédelmi melléklet

1. Vagyonvédelmi fogalmak

1.1. Lezárt helyiség

A térnek minden oldalról épületszerkezetekkel határolt része.

1.2. Törés elleni védelem

Letörés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külső oldalon (rácsajtók, üvegezett ajtók esetében – ahol a zárbetét belső oldala is hozzáférhető – a belső oldalon is) az ajtólap síkjából – vagy a kívülről csak roncsolással eltávolítható zárcímer, szintezőfém, rozetta stb. síkjából – nem nyúlik ki 2 mm-nél hosszabban.

1.3. Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai reteszhúzás ellen akkor vannak védve, ha a szárny reteszei (csúszó-, áthajtó- vagy elfordítós rigli) ellenállnak a külső feszítést követő elmozdításnak. (Ilyen pl. facsavar egy furaton keresztül a reteszen át, vagy akár egy belülről beszorított és lecsavarozott ék a nem nyíló szárny alá stb.)

1.4. Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül a tartószerkezetével együtt, a Xxxxxx által minősített biztonsági lakat, továbbá a minimum 5 csapos hengerzárral ellátott zárszerkezet, a minimum 6 rotoros mágneszárral ellátott zárszerkezet, továbbá minden olyan lamellás zárszerkezet, amelyet a Mabisz „biztonsági zárnak” minősített. Mindegyiknek minimum 10 000 variációs lehetőséggel kell rendelkeznie.

1.5. Aktív zárási pont

Aktív zárási pontnak számít az a záróelem, amelyet közvetlenül vagy áttételesen, de nyitó-záró szerkezettel (kulccsal) lehet mozgatni.

1.6. Passzív zárási pont

Ide tartoznak mindazok a zárást biztosító elemek, amelyek nem kulccsal hozhatók működésbe. A forgópántok és a passzív zárótüskék (a ki- és befeszítést gátlók) összesen egy passzívzárási pontnak tekintendők.

1.7. Kiemelés elleni védelem

Az ajtóra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan műszaki megoldás, amely kívülről történő támadás esetén megakadályozza a zárt ajtónak a zsanérról való leemelését.

1.8. Be- és kifeszítés elleni védelem

Olyan műszaki megoldás, amelyik hatásosan késlelteti, illetve megakadályozza a nyílászáró külső oldal felőli be- vagy kifeszítését. Alapvető megoldás a minél jobb záráspontosság, de megfelelő pl. a keret és az ajtólap éleinek vasalása és a hevederzár is.

1.9. Záráspontosság

Zárt állapotban az ajtó lapja és az ajtókeret oldalai közötti, mm-ben mért legnagyobb távolság.

1.10. Fúrás elleni védelem

Fúrás ellen védett az a zárszerkezet, zárcilinder, amelyet a beépített vagy a fúrás ellen utólag felszerelt védelmi elemek miatt nem lehet megfúrni, illetve a zárszerkezet fúrás esetén sem lesz nyitható.

1.11. Finomnyitás elleni védelem

Finomnyitás ellen akkor védett a zár, ha csak a rendeltetésszerű használatára szolgáló eszközzel lehet működtetni. Ilyen a két vagy több csapsoros, illetőleg a több különböző fizikai elven működő zárbetét.

1.12. Önálló zárási pont

Önálló zárási pontnak csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő zárnyelvek (reteszvasak) tekinthetők.

1.13. Reteszelési mélység

A zárnyelvnek a fogadóelembe (vasalatba) való benyúlása, illetve a benyúlás mélysége.

1.14. Vagyonvédelmi fóliák

Mindazok a – szakcég által az üvegfelületek belső oldalára telepített – vagyonvédelmi (biztonsági) fóliák, amelyek az üveget annak összetörésekor egyben tartják.

1.15. Biztonsági üvegek

Több üvegréteg közé helyezett vagyonvédelmi fólia egybeépítésével gyártott üvegszerkezetek, vagy egyéb olyan fényáteresztő anyagok, amelyeket a rétegvastagságból, összetételből adódó tulajdonságaik miatt „átdobást gátló” (A0, A1, A2, A3), illetve „betörést késleltető” (B1, B2, B3) minősítéssel láttak el.

2. Mechanikai védettségi kategóriák elemei és azokkal szemben támasztott követelmények

Mechanikai védettségi kategória elemei és azok követelményei	Védettségi kategóriák
1.
Falazat, födém	Megfelel az 1. védettségi szintnek az a lezárt helyiség (lásd: Vagyonvédelmi fogalmak), amelyet határoló szerkezetei a jogosulatlan idegen személyek behatolásától és az elmozdítástól egyaránt megóvnak.
Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók
Bejárati ajtók, garázsajtók
Megjegyzés
2.
Falazat, födém	A biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határoló szerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 6 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazatéval.
Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók	Az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 5 mm vastag, vagy ha ennél vékonyabbak, akkor az üveget vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belső oldalon.
Bejárati ajtók, garázsajtók	Zárásukat 2 db biztonsági zár vagy 1 db törés ellen védetten szerelt biztonsági zár végzi. A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszeit reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.
További feltétel	Megfelelnek a 2. védettségi szint előírásainak az alábbiak is: • a legalább 6 cm vastagságú, két vagy több rétegű szendvicsszerkezet, • az üvegtéglával vagy kopolit üveggel kialakított határoló felület, • az elektromos nyitású, elektronikus vezérlésű garázsajtó, ha más mechanikai védelemmel nincsen felszerelve, továbbá az MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P1A jelölésű (A0-s) biztonsági üvegek.
3.
Falazat, födém	A biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határoló szerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 12 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazatéval.
Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók	Az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 5 mm vastag. Ha valamely nyílászáró alsó éle a járdaszinttől • 3 méternél alacsonyabban van, • 3 méternél magasabban van, de valamely melléképület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tűzlétra) megkönnyíti a bejutást, akkor üvegfelületét vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belső oldalon.
Bejárati ajtók, garázsajtók	Fém- vagy legalább 25 mm vastag tömör keményfa szilárdságával megegyező faszerkezetű. Kiemelés, valamint befeszítés ellen védett. Az ajtók zárását: • 2 db egymástól min. 30 cm-re elhelyezett, törésvédetten szerelt biztonsági zár, vagy 1 db hevederzár és legalább 1 db, tőle min. 30 cm-re, törésvédetten szerelt biztonsági zár végzi.
További feltételek	• A törésvédetten szerelt biztonsági zár reteszelési mélységének legalább 14 mm-nek kell lennie. • Bevésőzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külső oldala a zárszekrény hosszanti tengelyében kívülről olyan fémlemezzel van megerősítve, amely roncsolás nélkül nem szerelhető le, és magassága legalább kétszerese a zárszekrény magasságának. • Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalanként maximum 4 mm, keményfa szerkezet esetén maximum 6 mm. Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja. • Az ajtólapokat minimum 3 db diópánttal – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú, egyedi kialakítású forgópánttal – rögzítették a tokhoz. • A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszeit reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni. • Megfelel a 3. védettségi szint előírásainak a legalább 12 cm vastagságú, három vagy több rétegű szendvicsszerkezet is. • A 3. védettségi szint elemeként elfogadhatók olyan nyílászárók is, amelyekre a Mabisz „részleges mechanikai védelem alkotóeleme” minősítést adott. A 3. védettségi szint előírásainak megfelelnek a Mabisz által minősített MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P2A (A1-es) és P3A (A2-es) biztonsági üvegek.
4.
Falazat, födém	A biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határoló szerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 38 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazatéval.
Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók	Az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 6 mm vastag. Ha a nyílászáró alsó éle a járdaszinttől • 3 méternél alacsonyabban van, vagy • 3 méternél magasabban van, de valamely melléképület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tűzlétra) megkönnyíti a bejutást, akkor a következő műszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelni: • az ablakok, erkélyajtók, kitekintők, felül- és oldalvilágítók teljes felületét minimum 12 mm átmérőjű köracélból készült és maximum 100x300 mm-es osztású – vagy más műszaki megoldású, de az előbbivel megegyező szilárdságú – rácsozattal kell védeni, amely kívülről roncsolás nélkül nem szerelhető le, • a rácsot a sarkainál – 300 mm-nél nagyobb oldalhosszúság esetében egymástól legfeljebb 300 mm távolságra is – átmenőcsavarral kell rögzíteni a falba vagy a nyílászáró keretéhez olyan módon, hogy kívülről csak roncsolással legyen eltávolítható, • falba rögzítés esetén a falazókörmök keresztmetszetének legalább azonosnak kell lennie a rács anyagának keresztmetszetével. A minimális beépítési (rögzítési) mélység téglafalban 150 mm, betonban 100 mm. A rács helyettesítésére megfelelnek az áttörésbiztos, rétegelt – minimum P6B fokozatú (B1-es) – biztonsági üvegek vagy a velük azonos védettséget nyújtó, a Mabisz által teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként minősített üvegszerkezetek. A rács helyettesítésére alkalmas üveg csak olyan keretbe helyezhető el, amely a Mabisztól „teljes körű mechanikai védelem alkotóeleme” minősítést kapott.
Bejárati ajtók, garázsajtók	A Xxxxxx által teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként minősített szerkezetek. Minősítés hiányában a bejárati ajtónak a következő műszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelnie: • az ajtólap fém- vagy legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával megegyező faszerkezetű. A fémszerkezetű ajtó lapja legalább 2 mm vastagságú vaslemezzel van borítva. • az ajtólap kiemelés, befeszítés ellen védve van. • az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalanként maximum 2 mm, keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm. • a zárszerkezet legalább 3 aktív és 1 passzív ponton biztosítja a zárást. • a zárak reteszelési mélysége eléri a 18 mm-t. • a zártest és a zárbetét fúrás, finomnyitás és letörés ellen védve van. • a kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszei reteszhúzás elleni védelemmel vannak ellátva. bevésőzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külső oldala a zárszekrény hosszanti tengelyében kívülről olyan fémlemezzel van megerősítve, amely roncsolás nélkül nem szerelhető le, és magassága legalább kétszerese a zárszekrény magasságának.
További feltétel	A 4. védettségi szint elemeként elfogadhatók olyan szerkezetek is, amelyekre a Mabisz „teljes körű mechanikai védelem alkotóeleme” minősítést adott.

3. A kártérítés maximális összege tartós lakás céljára szolgáló ingatlanban bekövetkezett betöréses lopás esetén (a biztosítási összegen belül)

Káridőponti védelmi szint		Teljes kártérítési limitösszeg (ezer Ft)	Kártérítési részlimitösszeg (ezer Ft)
Védettségi szintek	Elektronikai jelzőrendszer	Teljes kártérítési limitösszeg (ezer Ft)	Általános háztartási ingóságok	Kiemelt értékű háztartási ingóságok	Értékőrző ingóságok	Vállalkozás eszközei
1.	Nincs	500	200	100	100	200
1.	Van	2.000	1.000	250	300	500
2.	Nincs	2.000	1.000	250	300	500
2.	Van	5.000	3.000	500	600	1.000
3.	Nincs	5.000	3.000	500	600	1.000
3.	Van	10.000	9.000	750	1.500	1.500
4.	Nincs	10.000	9.000	750	1.500	1.500
4.	Van	20.000	20.000	1.500	2.000	2.000

4. Az értékőrző ingóságok tárolására vonatkozó szabályok

4.1. A D. fejezet 3.2.3.1. pontjában felsorolt ingóságok vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat 1.000.000 Ft értékhatárig kizárólag lakás céljára szolgáló helyiségben tetszőleges módon lehet tárolni. Az ezt meghaladó értékek csak a Mabisz által a megfelelő értékhatárra minősített lemez- vagy páncélszekrényben tárolhatók. A lemez- vagy páncélszekrényt a Mabisz előírásai szerint kell telepíteni. A Mabisz hatályos ajánlásrendszerének összefoglalója és tájékoztató dokumentumai – Biztonságtechnikai útmutató a betöréses lopás-, rablásbiztosítási kockázatok kezelésére (ajánlására) – a Mabisz honlapján (xxx.xxxxxx.xx) érhetők el.

4.2. A befektetési céllal vásárolt nemesfémeket a lakás céljára szolgáló helyiségben kizárólag a Mabisz által a megfelelő értékhatárra minősített lemez- vagy páncélszekrényben tárolhatók.

4.3. A D. fejezet 3.2.3.2. pontjában felsorolt ingóságok vagyoncsoportban biztosított vagyontárgyak értékhatárra tekintet nélkül kizárólag lakás céljára szolgáló helyiségben tetszőleges módon tárolhatók.

4.4. Mentesül a biztosító a kárfizetési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények hiányosan teljesülnek.

5. Készpénz tárolására vonatkozó szabályok

5.1. Készpénz és értékpapír kizárólag lakás céljára szolgáló helyiségben az alábbi módon tárolhatók:

• 100.000 Ft-ig mobil vagy rögzített lemezkazettában,

• 100.000 Ft felett Mabisz által a megfelelő értékhatárra bevizsgált és ajánlott (minősített), előírásszerűen rögzített (telepített) lemez-, illetve páncélszekrényben. A lemez- vagy páncélszekrényt a Mabisz előírásai szerint kell telepíteni.

5.2. A Mabisz hatályos ajánlásrendszerének összefoglalója és tájékoztató dokumentumai – Biztonságtechnikai útmutató a betöréses lopás-, rablásbiztosítási kockázatok kezelésére (ajánlására) – a Mabisz honlapján (xxx.xxxxxx.xx) érhetők el.

5.3. Mentesül a biztosító a kárfizetési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények hiányosan teljesülnek.

6. Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott minimális követelmények

6.1. Minden helyiségbe, amely határos a külvilággal, az illetéktelen személyek behatolását jelző elemek kombinációit kell telepíteni.

6.2. A behatolást jelző elemek minimális kombinációi a következők:

• mozgásérzékelő (PIR) és nyitásérzékelő (reed), vagy

• mozgásérzékelő és akusztikus üvegtörés-érzékelő.

6.3. A behatolást jelző elemek kombinációin túl az elektronikai jelzőrendszerhez szükséges még legalább

• 1 db, célszerűen a kívülről legjobban látható helyre telepített, akkumulátoros hang-fény jelző, amelyet úgy kell elhelyezni, hogy külön mászóeszköz nélkül ne lehessen leszerelni,

• telefonos, illetve rádiós kezelőegység(ek) vagy GSM kommunikátorral ellátott riasztóközpont,

• a riasztóközpont olyan 24 órás távfelügyelethez van csatlakoztatva, amelyik szerződésben vállalja az átjelzéstől számított maximum 15 percen belüli kivonulást.

6.4. A vagyonvédelmi távfelügyeleti szolgáltató tagja a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarának és rendelkezik szakhatósági engedéllyel.

6.5. Amennyiben a területen nincs saját kivonuló szolgálattal rendelkező távfelügyelet, a biztosító a rendőrséget közvetlenül (telefonon) értesítő távfelügyeletet is elfogadja.

6.6. Az elektronikai jelzőrendszer nem vehető figyelembe, ha csak természetes személyt értesítő telefonos jelzéssel vagy távfelügyeleti csatlakozás nélkül (csak helyi riasztásként) működik.

6.7. Az elektronikai jelzőrendszer minden elemének MABISZ Termékmegfelelőségi ajánlással (régebben Minősítési tanúsítvány) kell rendelkeznie, legalább a “részleges elektronikai jelzőrendszer alkotóeleme” kategóriában. A szakszerű telepítést a Termékmegfelelőségi ajánláson (régebben Minősítési tanúsítványon) kitöltött és aláírt telepítői nyilatkozattal kell igazolni.

G. Kiegészítő biztosítások

I. Balesetbiztosítás

1. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított akaratától független, hirtelen fellépő olyan külső behatás, amelynek következtében a biztosított a balesettől számított 1 éven belül:

a) meghal,

b) maradandó teljes (100%-os) egészségkárosodást szenved,

c) maradandó részleges (10%-os vagy azt meghaladó) egészségkárosodást szenved,

d) csonttörést, csontrepedést vagy olyan sérülést szenved, amely 10%- on aluli maradandó egészségkárosodást okoz, illetve legalább 28 nap munka- vagy keresőképtelenséggel jár.

2. Nem minősül biztosítási eseménynek:

a) a megemelés, rándulás, fagyás, napszúrás és hőguta,

b) foglalkozási betegség (ártalom),

c) az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kísérlete még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el.

3. Nem terjed ki a biztosítás:

a) a baleset előtt bármely okból már károsodott, sérült, csonkolt, illetőleg funkciójukban korlátozott testrészekre, szervekre,

b) az él- és minősített sportolóknak sporttevékenységük során elszenvedett balesetére (sportbaleset),

c) a veszélyes sportot folytató személyek sportbalesetére (Veszélyes sportnak minősül az autó- és motorsportverseny és edzés, a teszttúra, a rallyverseny, a barlangászat, a szikla- és hegymászás, a búvárkodás, a jetski, a bungee jumping, és a rocky jumping, valamint a motor nélküli légi jármű, a segédmotoros vitorlázó repülőgép, a sárkányrepülő és az ejtőernyő – beleértve a bázisugrást –használata.)

d) a biztosított olyan balesetére, mely azzal összefüggésben következett be, hogy a biztosított jogosítvány nélkül vezetett gépjárművet,

e) a fogak és fogpótlások bármilyen sérülésére.

4. A biztosító szolgáltatása

4.1. A biztosító kockázatviselése kiterjed a Magyarország területén bárhol bekövetkező biztosítási eseményekre.

4.2. A biztosító szolgáltatására az(ok) a személy(ek) jogosult(ak), aki(ke)t a biztosítási ajánlaton biztosítottként megnevezetek, amennyiben kedvezményezett(ek) nem lett(ek) jelölve.

4.3. A Kiegészítő balesetbiztosítás biztosítottja(i) kizárólag az otthonbiztosítás különös feltételeinek (D. fejezet) 1.3.1. pontjában meghatározott személy(ek) lehet(nek).

4.4. A Szerződő a Biztosított írásbeli hozzájárulásával Kedvezményezettet jelölhet meg és módosíthat. A Kedvezményezett jelölésére és módosítására vonatkozó írásbeli nyilatkozatot a Biztosítóhoz el kell juttatni. A kedvezményezett jelölést követően a biztosítási szolgáltatásra a kedvezményezett válik jogosulttá.

4.5. A Kedvezményezett jelölése hatályát veszti, ha a Kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt meghal.

4.6. A Biztosított életében esedékes szolgáltatások jogosultja a Biztosított, ha a biztosítási szerződésben kedvezményezett jelölése nem történt, vagy ha a kedvezményezett jelölése érvénytelen. A Biztosított halála esetén a szolgáltatás jogosultja a Biztosított örököse, ha a biztosítási szerződésben kedvezményezettet nem jelöltek meg, vagy ha a kedvezményezett jelölése hatályát vesztette vagy érvénytelen.

4.7. A biztosító biztosítási eseményenként a szerződő által választott szolgáltatási csomagnak megfelelően szolgáltat. A szolgáltatás mértéke az 1. és a 2. számú táblázat alapján kerül megállapításra.

4.8. Egy szerv részbeni csonkolásánál a térítés mértéke a táblázatban szereplő térítési százalék megfelelő hányada.

4.9. A maradandó egészségkárosodás miatt kifizetésre kerülő biztosítási összegből a csonttörés, csontrepedés címén kifizetett biztosítási összeget a biztosító levonja.

4.10. Ha a rokkantság foka az 2. számú táblázat alapján nem állapítható meg, akkor baleseti kár esetén a maradandó – teljes vagy részleges – egészségkárosodás mértékét a biztosító saját orvos szakértője a végleges állapot kialakulásakor, legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított két év elteltével állapítja meg.

4.11. Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke a kárbejelentéstől számított 6 hónapon belül nem állapítható meg, a biztosított kérelmére a biztosító a saját orvos szakértője által vélelmezett, várható egészségkárosodás mértékének megfelelő biztosítási összeg 50%-át előlegként kifizeti. Előleg folyósítása esetén a biztosító a véglegesen megállapított biztosítási összegből az előleget levonja.

4.12. Az egészségkárosodás mértékének megállapításánál nem a foglalkozással összefüggő munkaképesség-csökkenést, hanem a bármely munka végzésénél egyaránt figyelembe vehető általános funkciókiesést kell értékelni.

4.13. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított maradandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, a biztosító által megjelölt független orvosszakértői testülethez (orvosi bizottsághoz) fordulhat. A vizsgálat díját a biztosító viseli.

4.14. A biztosítottnak az orvosi bizottság előtt való megjelenésével járó kiadásait (utazási költségét – II. o. vasúti jegyét – és egyéb költségét) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha a bizottság magasabb egészségkárosodási mértéket állapított meg, vagy a bizottság felülvizsgálatát a biztosító kérte.

4.15. A Biztosító értékkövetése a kiegészítő balesetbiztosításra nem terjed ki.

1. számú táblázat: A biztosító szolgáltatása biztosított személyenként a biztosítási esemény bekövetkezésekor (ezer Ft/fő/év)

	1. csomag	2. csomag	3. csomag
Baleseti halál	000	000	000
Maradandó teljes egészségkárosodás	200	400	600
Maradandó részleges egészségkárosodás1	max. 200	max. 400	max. 600
Csonttörés, csontrepedés	10	15	20

1 Maradandó részleges egészségkárosodás esetében a szolgáltatási összeg mértéke a 2. számú táblázat szerinti rokkantsági fok arányában kerül meghatározásra.

Testrészek károsodása	Rokkantsági fok (%)
Mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar – alkar vagy kéz – elvesztése, egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár elvesztése (felső végtag + alsóvégtag csonkolása)	100
Mindkét lábszár elvesztése	90
Egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése	80
Egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, beszélőképesség teljes elvesztése, mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	70
Egyik kéz elvesztése (csuklón alul)	65
Egyik láb teljes elvesztése (boka alatt)	40
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése	35
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	25

2. számú táblázat: Testrészek károsodása

II. Autókulcs elvesztése, ellopása biztosítás

1. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított járművéhez tartozó elveszett vagy ellopott kulcsok pótlási, valamint a jármű zárainak csere költségét. A biztosító megtéríti továbbá a feltört jármű megrongálódott zárainak csereköltségét is.

2. Biztosított jármű

2.1. Biztosított járműnek minősül a biztosítási ajánlaton feltüntetett és a biztosított forgalmi engedélyében (amelyben a biztosított az üzembentartó, vagy üzembentartó hiányában a tulajdonos) szereplő személygépkocsi vagy egynyomtávú, kétkerekű motorkerékpár.

2.2. Egy biztosítási szerződésen belül legfeljebb két jármű biztosítható.

2.3. A biztosított jármű üzembentartója kizárólag az otthonbiztosítás különös feltételeinek (D fejezet) 1.3.1. pontjában meghatározott személy lehet.

3. A Biztosító szolgáltatása

3.1. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a kulcsok pótlási és a zárak javítási költségéről a biztosított nevére szóló, a márkaszerviz vagy xxxxxxxxxxx által kiállított számla kerüljön benyújtásra.

3.2. A biztosító szolgáltatásának további feltétele, hogy a biztosított gépjármű lecserélt zárbetétei és a pótkulcsai is leadásra kerüljenek a biztosítóhoz.

3.3. Az autókulcs elvesztése, ellopása kiegészítő biztosítás biztosítási összege évente 150.000 Ft biztosított járművenként. A biztosító egy biztosítási éven belül a számlával igazolt költségekből legfeljebb a biztosítási összeg mértékéig fizet kártérítést.

3.4. A biztosító csak azokat a költségeket téríti meg, amelyek a biztosított jármű Casco biztosítása alapján nem térülnek meg.

3.5. A Biztosító értékkövetése az autókulcs elvesztése, ellopása kiegészítő biztosításra nem terjed ki.

III. Ebtartói felelősség biztosítás

1. A kiegészítő ebtartói felelősség biztosítás megkötése esetén a biztosítási fedezet kiterjed a biztosítási fedezet a magánszemélyi minőségből eredően az ebtartással harmadik személyeknek okozott felelősségi károkra, Magyarország területén évente maximum 2.000.000 Ft felső kártérítési összeghatár mértékéig. (kutyánként nem többszöröződik)

2. A biztosításból kizártak a staffordshire terrier, pit bullterrier, staffordshire bullterrier, rottweiler fajtájú ebek és ezek különböző keresztezései által okozott károk. A Kiegészítő ebtartói felelősség biztosítás nem nyújt biztosítási fedezetet az ebtenyésztők és állatpanziók vállalkozói felelősségének biztosítására.

3. Az ebtartói felelősség biztosítás maximum 5 kutyáig köthető.

4. A Kiegészítő ebtartói felelősség biztosítás kizárólag az otthonbiztosítás különös feltételeinek (D fejezet) 1.3.1. pontjában meghatározott személy(ek) tulajdonában lévő ebekre köthető meg.

5. A Biztosító értékkövetése a kiegészítő ebtartói felelősség biztosításra nem terjed ki.

IV. Wabard Gyorsszolgálat 24

1. A Wabard Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a Wabard-24 telefonos szolgálat, az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a Biztosítottak telefonhívásait és az 5. pontban rögzített szolgáltatást nyújtja.

2. A Wabard Gyorsszolgálat 24 telefonos szolgáltatás csak az Általános Vagyonbiztosítási Feltételeivel (B. fejezet) és az Otthonbiztosítás különös feltételeivel (D. fejezet) együtt érvényes. A Wabard Gyorsszolgálat 24 telefonos szolgáltatást mindkét fél, a szerződés évfordulója előtt minimum 30 nappal írásban felmondhatja.

3. A szolgáltatást, a Biztosító kiszervezett tevékenységként, külső szolgáltatóval együttműködve nyújtja. Amennyiben a Biztosító és a külső szolgáltató közötti szerződés, valamely okból megszűnik, a Biztosítónak joga van a jelen kiegészítő szolgáltatást az általános felmondási szabályoktól eltérő módon, szükség szerint időarányos díjvisszatérítés mellett felmondani.

4. A Wabard-24 telefonos szolgáltatást kizárólag az Otthonbiztosítás különös feltételeinek (D. fejezet) 1.3.1. pontja szerint meghatározott Biztosítottak vehetik igénybe.

5. Szakiparosok ajánlása

5.1. A szerződő (biztosított) a Biztosítóhoz bejelentett kár, hiba megszüntetése, helyreállítása érdekében - a Biztosítóval együttműködő külső szolgáltatón keresztül - szakiparos ajánlást kérhet telefonon az alábbiakban felsorolt szakmákban:

• víz-, gáz-, fűtésszerelő

• tetőfedő

• üveges

• villanyszerelő

• duguláselhárító

• zárjavító

• bádogos.

5.2. A szakemberajánlás útján igénybe vett szolgáltatás megrendelése a Biztosított felelőssége, költségeit (munka-, anyag-, kiszállási díj) a Biztosított fizeti meg a szakembernek, de amennyiben az így igénybe vett szolgáltatás a biztosítási szerződés valamely – a választott szolgáltatási csomagnak megfelelő - kockázatával okozati összefüggésben keletkezett, úgy a Biztosító, a kárrendezési eljárás keretei között a biztosítási feltételek figyelembe vételével, utólag megtéríti azt a Biztosítottnak.

5.3. A szakemberajánlás útján megvalósult helyreállítási, javítási munkákról a Biztosítottnak anyag-, és munkaköltséget tételesen tartalmazó számlát és munkalapot kell benyújtani a Biztosító részére.

5.4. A szakiparos által végzett tevékenységért a Biztosító – a Biztosított és a szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel – felelősséggel nem tartozik.

5.5. A szakiparos ajánlás igénybevétele mellett a szerződő (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövetkezését haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 2 munkanapon belül személyesen, telefonon, írásban vagy elektronikus úton a biztosítónak bejelenteni.

6. A szolgáltatás díja

A Wabard Gyorsszolgálat 24 telefonos szolgáltatás az első biztosítási évben díjmentes. A második évtől a szolgáltatás díja 500 Ft/év. A Biztosító értékkövetése a Wabard Gyorsszolgálat 24 telefonos szolgáltatás díjára nem terjed ki.

7. A szolgáltatás telefonszáma

A Wabard Gyorsszolgálat 24 telefonos szolgáltatás éjjel-nappal hívható telefonszáma:

x00 0 000 0000

H. Szolgáltatási csomagok

Biztosítási védelem	Garzon	Centrum	Trend
Tűz
Füst- és koromszennyezés		25 000 Ft	50 000 Ft
Robbanás
Villámcsapás és villámcsapás indukciós hatása
Vihar
Jégverés
Kerti veszélytelenítés vihar vagy jégverés után			50 000 Ft
Hónyomás
Sziklaomlás, kőomlás, földomlás
Földcsuszamlás
Ismeretlen építmény és ismeretlen üreg beomlása
Idegen tárgyak rádőlése
Ismeretlen jármű ütközése
Légi jármű ütközése
Felhőszakadás
Árvíz
Földrengés
Vezetékes vízkár
Csőtörés miatti vízveszteség térítés		25 000 Ft	50 000 Ft
Beázás
Üvegtörés
Bővített üvegtörés		150 000 Ft	200 000 Ft
Különleges üvegek törése		100 000 Ft	200 000 Ft
Zárcsere		10 000 Ft	20 000 Ft
Betöréses lopás
Rablás
Kifosztás
Lopás		50 000 Ft	100 000 Ft
Épületrongálás
Vandalizmus		50 000 Ft	100 000 Ft
Kaputelefon rongálás		50 000 Ft	100 000 Ft
Okmányok pótlása
Fagyasztott élelmiszerek megromlása			50 000 Ft
Akváriumtörés			100 000 Ft
Felelősségi káresemény	2 000 000 Ft	5 000 000 Ft	10 000 000 Ft
Bankkártya elvesztése, ellopása
Mindhárom csomaghoz választható kiegészítő biztosítások
Balesetbiztosítás
Autókulcs elvesztése, ellopása biztosítás
Ebtartói felelősségbiztosítás
Wabard Gyorsszolgálat 24

Jelmagyarázat: Biztosított kockázat: Nem biztosított kockázat:

Document Metadata

Table of Contents

Panoráma Családi Otthonbiztosítás

Document Metadata