K&H perfect casco
K&H perfect casco
pótlási értékre szóló
teljeskörű casco biztosítás különös feltételei CTU-09
érvényes: 2015. szeptember 1-től
K&H teljeskörű casco biztosítás
K&H casco biztosítás ügyfél-tájékoztató
Tisztelt Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H perfect casco pótlási értékre szóló teljeskörű casco biztosítást (CTU-09), amely (gép)járművére nyújt kártérítési fedezetet törés, lopás és elemi károk esetén.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa egyik vezető pénzügyi csoportjának, a KBC csoportnak a tagja.
Társaságunk jogi formája: zártkörű részvénytársaság Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0. Levelezési címe: Budapest 1851
Társaság alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban.
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (x00 0) 000 0000, fax: (x00 0) 000 0000).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az ország egész területén működő biztosításközvetítői hálózat segít- ségével a K&H Biztosító és ügyfeleinek kapcsolata személyes. Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a közelében működő K&H Biztosító biztosításközvetítőjét. Honlapunkon lehetőségében áll a lakóhelyéhez legközelebb található helyi képviselő kikeresése is.
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről, a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerző- désre?
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról.
mire terjed ki a K&H casco biztosítás?
Biztosított a jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusa, s ennek ere- deti gyári kivitelezésű alkatrészei és tartozékai (ideértve a kötelezően előírt KRESZ tartozékokat, kivétel a kötelezően előírt gyermekülés).
Külön díj megfizetése ellenében biztosíthatók, függetlenül attól, hogy a jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusának része vagy sem: a légkondicionáló berendezés, a különleges fényezés és feli-
ratozás, a különleges keréktárcsák, a bőrkárpitozás, a fülketetőn lévő nyitható ablakok és mozgatható tetőborítások, az audio, audio- vizuális illetve kommunikációs berendezések, eszközök.
A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusától, s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészeitől és tartozékaitól eltérő, valamint az előzőekben fel nem sorolt extra tartozékokat a biztosító a biztosított jármű káridőponti értékének 10 %-ig, külön díj megfizetése nélkül téríti.
A K&H casco biztosítási szerződés fedezetet nyújt a biztosított (gép)járművek alább felsorolt biztosítható káreseményeire: törés, lopás és elemi kár.
Törésnek minősül minden olyan járműkár, amelyet baleseti eredetű, hirtelen, külső, akaraton kívüli erőhatás okoz (ideértve idegen személy által okozott szándékos rongálást is) a biztosított vagyon- tárgyban.
Lopásnak minősül minden olyan kár, amely úgy következett be, hogy az elkövető a megfelelően lezárt (gép)járművet ellopta, továb- bá lopásnak minősül a (gép)jármű alkatrészeinek, tartozékainak ellopásával kapcsolatban keletkezett károsodás, ide értve a kísérlet eredményeként adódó rongálási károkat is.
Az elemi kár kockázat a tűz, a robbanás és a természeti eredetű károsító hatásokat jelenti.
Önnek lehetősége van arra is, hogy teljes körű casco biztosítási fedezet helyett csak részlegesen biztosítsa (gép)járművét, s ennek érdekében - a casco biztosítás díjának csökkenése mellett - a "lopás" biztosítási eseményt kizárja a biztosított kockázatok közül. Amennyiben Ön a javítással helyreállítható károk megtérítésére nem tart igényt, választhatja a kizárólag a (gép)jármű totálkára bekövetkezése esetén szolgáltatást nyújtó szerződés megkötését is.
milyen kiegészítő biztosítások "köthetők" hozzá?
K&H szállított vagyontárgy értékbiztosítása
A gépjárműben Európa földrajzi területén szállított vagyontárgyak biztosítási lehetőségét szolgálja az alapbiztosításban meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén, függetlenül a vagyon- tárgy jellegétől és tulajdonviszonyaitól.
K&H balesetbiztosítás
Baleset esetén a gépjárműben utazók részére nyújt fedezetet, halál, maradandó rokkantság és múlékony sérülés esetén.
mire nem terjed ki a K&H casco biztosítás?
0-00000-00
Kérjük, hogy olvassa el figyelmesen a K&H casco biztosítás szerződési feltételeit, amelyek részletesen felsorolják azokat az eseményeket (kizárásokat és korlátozásokat), amelyekre nem terjed ki a biztosítás.
3
K&H teljeskörű casco biztosítás
Nem minősül biztosítási eseménynek, tehát kizárásra kerül, például:
• (gép)járműverseny során bekövetkezett kár, nem baleseti eredetű károsodás, javítás során keletkezett töréskár;
• kiszerelt vagy leszerelt állapotban lévő alkatrészek lopáskára, tűz - és robbanáskára;
• hatósági engedély nélküli üzemeltetéssel összefüggő tűz- és robbanáskárok.
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat aláírását követő nap nulla órakor lép hatályba. Ettől eltérő későbbi időpontban a felek megállapodhatnak.
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A K&H casco biztosítási szerződés határozatlan időtartamra köthető.
A határozatlan tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a szerződés ugyanerre az időtartamra, évente folyamatosan megújításra kerül. Az évforduló a kockázatviselés kezdő hónapjának első napja. A díjszámítás alapja a biztosítási időszak, amely a szerződéskötés évében a kockázatviselés kezdetétől a következő év azonos hónapjának első napjáig tart. A második évtől folyamatosan egy év.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással, folyószámláról vagy készpénz átutalási megbízáson.
A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy összegben egész évre), féléves, negyedéves és havi.
A díjfizetés módja bármikor, a gyakorisága a biztosítási szerződés évfordulójakor módosítható.
Az ajánlat aláírásával a felek az első díjrészlet tekintetében a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) és a díjesedékességi értesítőben foglalt díjesedékességi határidőig halasztásban állapodnak meg.
mikor szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös mege- gyezéssel, díj-nemfizetés miatt vagy évfordulóra történő fel- mondással.
Határozatlan idejű szerződés a biztosítási időszak végére bármikor felmondható azzal a korlátozással, hogy a biztosítási időszak vége előtt 30 nappal már nem mondható fel.
mi a biztosítási díj módosításának lehetősége?
A biztosítási időszak vége előtt legkésőbb 30 nappal a biztosítótár- saság jogosult a szerződés díját módosítani, ha erről a szerződőt az évforduló előtt 45 nappal értesíti.
milyen adatok változását kell bejelenteni?
A szerződő illetve a biztosított a szerződés szempontjából minden lényeges körülményt köteles írásban közölni a biztosítóval. Ez vonatkozik a változásbejelentésre is.
Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bármely adatában (amely adatokat a szerződő az ajánlaton, vagy annak bármely mel- lékletén közölt) változás történik, értesítse írásban biztosításközvetítőjét, aki közreműködik a szükséges módosítások végrehajtásában. A változásról írásban közvetlenül központunkat is értesítheti.
milyen védelemben részesülnek rendelkezésünkre bocsátott adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási titok körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik személynek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hoz- zájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben meghatározott feltételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, továbbá az általuk kirendelt szakértő, ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróság, a bíróság által kiren- delt szakértő, a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végre- hajtó, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, továbbá az általa kiren- delt szakértő, adóhatóság, gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat, viszontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, kárrendezési megbízott, kiszervezett tevékenységet végző, magyar bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv és külföldi Pénzügyi Információs Egység.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása (2003. évi LX. törvény 153-
165. §).
A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudni- valókat a "nyilatkozat nem-életbiztosítási szerződés megkötéséhez" elnevezésű nyomtatványunk tartalmazza, amely a biztosítási szerződés részét képezi.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, kérjük, hívja rögtön a K&H Biztosító Zrt. biztosításközvetítőjét, akinek telefonszáma a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) található! A bejelentéssel fordulhat a biz- tosító központi irodájához is a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös tele- fonszámon, bejelentheti a kárt faxon a (+36 1) 461 5254-es faxszá- mon. A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül be kell jelentenie a biztosító felé.
speciális teendők adott káresemények bekövetkezésekor
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is. Lopáskárt be kell jelenteni a rendőrségnek is.
A baleseti károk bejelentéséhez orvosi igazolásra van szükség.
4
K&H teljeskörű casco biztosítás
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A biztosítótársaság mentesül a kárkifizetés alól, ha a kárt a szerződő illetve a biztosított jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gon- datlanul okozta.
Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.
Súlyos gondatlanságnak minősül különösen:
• a (gép)jármű érvényes vezetői engedély nélküli vezetése;
• 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkohol-szintet meghaladó ittas, illetve kábítószeres befolyásoltság állapotában történő vezetés;
• (gép)jármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota miatt történő károsodások;
• lopáskár esetén az előírt védelmi rendszerek, berendezések hiánya.
hogyan történik a kárkifizetés?
A kárbejelentés kézhezvételét követően legkésőbb 5 munkanapon belül, a károsulttal egyeztetett időben és helyen a sérült (gép)járművet a biztosító megszemlézi. A biztosító a kárkifizetésre megállapított összeget a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat beérkezésétől számított 15 napon belül téríti meg.
A gépjármű totálkára esetén a kártérítési maximum a magyarországi belföldi káridőponti érték, kiegészítő biztosításnál a biztosítási összeg vagy a magyarországi belföldi piaci érték.
A jármű új állapotban történő első forgalomba helyezésétől számí- tott egy éven belül, kizárólagosan az első tulajdonos részére a biz- tosító a totálkáros járműnek legfeljebb a vásárláskori értékét téríti meg, ez az összeg azonban nem lehet magasabb, mint a totálkáros jármű káridőponti EUROTAX “H” katalógus szerinti új értéke. Ha a káreseményt követően a totálkáros jármű "maradványa" értéket képvisel, akkor ennek összege a kárösszegből levonásra kerül.
A javítással helyreállítható károk esetén az önrészesedéssel csökkentett összeg kerül kifizetésre (a teljes fényezés, az akkumulá- tor, a kipufogó rendszer és a gumiköpeny károsodását azonban avult értéken térítjük).
Balesetbiztosítási szolgáltatási összegek a szerződésben rögzített alapbiztosítási összegből kerülnek számításra.
hová forduljon panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:
- írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,
- faxon: (x00 0) 000 0000,
- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös, vagy (x00 0) 000 0000 telefonszámokon lehet bejelenteni.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátá- masztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 99., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
A Károsult felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizárólag bírósági úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi Békéltető Testület nem illetékes. Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit, ezért kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a szerződési feltételeiben foglaltak az irányadók.
Központi Iroda:
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.
tel: (+36 1/20/30/70) 000 0000
fax: (x00 0) 000 0000
Látogassa meg honlapunkat: xx.xx
5
K&H teljeskörű casco biztosítás
pótlási értékre szóló
teljeskörű casco biztosítás különös feltételei CTU-09
A vagyonbiztosítás általános szerződési feltételeit (VBSZ-96) jelen különös feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni e feltételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.
Jelen különös feltételek alapján kötött szerződésekre nem vonatkoz- nak a VBSZ-96 V. fejezetének 1-4. pontjában leírtak.
A Biztosító a felek között létrejött biztosítási szerződés alapján az alábbiak szerint meghatározott esetekben és módon megtéríti a kockázatviselés időtartama alatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.
1. biztosítottak köre
E különös feltételek szempontjából a biztosított a VBSZ-96 I. fejezetének 1. pontjában megnevezett természetes vagy jogi sze- mély, vagy jogi személyiség nélküli szervezet.
2. biztosítási események
2.1. Jelen különös feltételek alapján biztosítási esemény a törés, a lopás és az elemi kár.
2.2. Törés definíciója:
Minden olyan kár, amelyet baleseti eredetű, hirtelen, külső, akaraton kívüli erőhatás okoz (ide értve az idegen személy által okozott szándékos rongálást is) a biztosított vagyontárgyban.
2.3. Lopás definíciója:
Minden olyan kár, amely úgy következett be, hogy az elkövető a megfelelően lezárt járművet ellopta.
Lopáskár a rablás, valamint - a csalás és sikkasztás esetét kivéve - a jogtalan használat céljából történő önkényes elvétel is, illetve ezen időszak alatt bekövetkezett rongálódás.
Lopás a jármű alkatrészeinek, tartozékainak ellopásával kapcsolatosan keletkezett károsodás is, ide értve a lopási kísérlet eredményeként adódó rongálódási károkat is.
2.4. Elemi kár definíciója:
Minden olyan kár, amelyet tűz, robbanás vagy villám- csapás, a legalább 25 m/s sebességű szélvihar, a Mercalli-Sieberg skála alapján legalább 5-ös fokozatú földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, ter- mészetes vagy mesterséges üreg beomlása, továbbá a felhőszakadás, az árvíz, a belvíz, az egyéb vízelöntés, jégverés, a lezúduló hótömeg károsító hatása okoz a biz- tosított vagyontárgyakban.
2.5. Nem minősül biztosítási eseménynek a töréskár, ha az
- bármiféle gépjárműverseny során, vagy az arra történő felkészüléskor keletkezett,
- nem baleseti eredetű károsodás, például gépjármű alkatrész anyagfáradásából eredő törése vagy a hűtőfolyadék megfagyásából adódó mechanikus káro- sodás,
- a jármű közlekedésre való felkészítése (javítása) alkal- mával keletkezett, vagy a munkavégzésre alkalmas jármű munkavégzése közben történt,
- a szállítmány elmozdulása következtében állott elő.
2.6. Nem minősül biztosítási eseménynek az a lopáskár, amely a káresemény időpontjában olyan alkatrészeket érintett, amelyek a járműből kiszerelt, vagy leszerelt állapotban voltak.
A levehető vagy nyitható tetőborítású gépjárművek esetén nem minősül biztosítási eseménynek az a lopáskár, amely elkövetésének időpontjában a fülketető vagy a hard-top nem volt lezárt, felszerelt és rögzített állapotban.
2.7. Nem minősül biztosítási eseménynek az elemi kár, ha az
- olyan tűz- illetve robbanáskár, amely a jármű hatósági engedély nélküli átalakításával, vagy hatósági enge- dély nélküli üzemeltetésével van okozati összefüggés- ben,
- olyan járműalkatrészek, vagy jármű tartozékok kára, amelyeket a káresemény időpontjában leszerelt vagy kiszerelt állapotban tároltak.
3. biztosítható vagyontárgyak
3.1. A biztosítás a magyar hatóság által forgalomba helyezett és magyar hatósági jelzésekkel ellátott alábbi jármű fajtákra köthető:
személygépkocsi, autóbusz, lakóautó, tehergépkocsi, közúti vontató, mezőgazdasági vontató, pótkocsi, sze- mélygépkocsi utánfutó, lakókocsi.
3.2. Jelen különös feltételek szerinti szerződéssel biztosítható vagyontárgy: a jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusa, s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészei és tartozékai (ideértve a kötelezően előírt KRESZ tartozékokat, kivétel a kötelezően előírt gyermekülés), a 3.3. pontban felsorolt tartozékai, valamint a 3.4. pontban szereplő egyéb tar- tozékok.
A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusának, s ennek ere- deti gyári kivitelezésű alkatrészeinek és tartozékainak értékelése az EUROTAX "H" jelű katalógusai alapján történik. Az EUROTAX "H" hiányossága esetén a "D" jelű katalógusok- ban sem szereplő járművek gyári kivitelezésű alkatrészeinek és
6
K&H teljeskörű casco biztosítás
tartozékainak megítélése az adott jármű gyári gépkönyve alapján történik.
3.3. Kizárólag külön díj megfizetése ellenében biztosítható vagyontárgyak
Ha a szerződő biztosítási fedezetet kíván
- a légkondicionáló berendezésre,
- a különleges fényezésre és feliratozásra,
- a különleges keréktárcsákra,
- a bőrkárpitozásra,
- a fülketetőn lévő nyitható ablakokra és mozgatható tetőborításokra,
- az audio, audio-vizuális illetve kommunikációs beren- dezésekre eszközökre
akkor függetlenül attól, hogy a felsorolt alkatrészek, beren- dezések, tartozékok a jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptí- pusához tartoznak-e vagy sem, a fedezetet a biztosító csak külön díj megfizetése ellenében vállalja.
3.4. A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusától, s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészeitől és tartozékaitól eltérő, valamint a 3.3.-ban fel nem sorolt tartozékokat a biztosító a biztosított jármű káridőponti értékének 10 %-ig, külön díj megfizetése nélkül téríti.
4. területi hatály
Jelen különös feltételek szerint kötött biztosítási szerződés Európa földrajzi területén bekövetkezett, a különös feltételekben meghatározott biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
5. a biztosított változás-bejelentési kötelezettségei
5.1. A szerződő és a biztosított 8 napon belül köteles írásos formában bejelenteni a biztosítónak a szerződéses feltételekkel összefüggő, az alábbiak szerint megnevezett változtatásokat ha ezek a körülmények a biztosítási koc- kázat jelentős növekedését eredményezik:
- a lakóhelyének illetve a telephelyének megváltozását,
- ugyanazon lakóhelynek, illetve telephelynek a címvál- tozását,
- a szerződő és a biztosított nevének megváltozását, amikor a tulajdonjog nem változott,
- a jármű forgalmi rendszámának, alváz vagy motorszámának megváltozását, illetve ha a jármű hatósági minősítése megváltozik,
- a jármű tulajdonjogának megváltozását, ez esetben a tulajdonjog változását igazoló okmány másolatát csatolni kell a bejelentéshez,
- a jármű forgalomból történő kivonását, ez esetben úgyszintén a hatósági okmány másolatát csatolni kell a bejelentéshez,
- a kulcsok bármelyikének elvesztését, megron- gálódását illetve másolat készítését, amennyiben erről a szerződőnek és a biztosítottnak tudomása van,
- az ajtózár(ak), a kormányzár cseréjét,
- ha a járművet bármely követelés biztosítékául lekötötték.
Amennyiben a szerződő és a biztosított a változás -bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, akkor a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, kivéve az olyan esetet, amikor a
szerződő és a biztosított bizonyítja, hogy a be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
5.2. Ha a gépjármű eredeti gyári kulcskészletének vagy zár- garnitúrájának vagy az elektronikus védelmi beren- dezésének (függetlenül attól, hogy az gyári eredeti vagy utólagos beszerelésű), vagy az azt vezérlő egységének bármelyik része elvész (ideértve annak ellopását is), úgy a szerződő és a biztosított köteles eredeti gyári alkatrészekkel a gépjármű egész zárgarnitúráját és kulcskészletét, valamint a teljes elektronikus védelmi rendszert szakszervizben lecseréltetni és téríteni annak költségeit.
5.3. Ha a gépjármű eredeti gyári kulcskészletének vagy zár- garnitúrájának vagy elektronikus védelmi beredezésének (függetlenül attól, hogy az gyári eredeti vagy utólagos beszerelésű), vagy az azt vezérlő egységének bármelyik része megsérül vagy használhatatlanná válik, úgy a szerződő és a biztosított köteles a védelmi rendszert szak- szervizben megjavíttatni, s ha szükséges lecseréltetni.
5.4. Zárrongálás esetén amennyiben a zárbetétet elvitték, akkor a teljes zárgarnitúrát és kulcskészletet szak- szervizben le kell cseréltetni.
5.5. Kár esetén az alkatrészcserét, illetve javítást dokumentáló számla hiteles másolatát a szerződő és a biztosított köte- les a biztosítónak megküldeni.
5.6. Zárrongálás esetén a védelmi rendszer javításával, cseréjével összefüggő költségeket a Biztosító megtéríti legfeljebb 150 000 Ft erejéig.
6. a biztosító szolgáltatása
6.1. Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a Biztosító csak abban az eset- ben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biz- tosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfo- gadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
6.2. A biztosító alkalmazottja vagy megbízottja köteles a sérült járművet a VBSZ-96 VI.4. pontja szerint megszemlézni, a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet készíteni, továbbá köteles a helyreállítás során az első szemle alkalmával nem látható sérüléseket úgynevezett pótszemle alkalmá- val is rögzíteni.
6.3. A biztosító a kártérítési összeget a kárrendezési jogalap és a kár összegszerűségének megállapításához és kifizetéséhez szükséges utolsó irat illetve dokumentáció beérkezésétől számított 15 napon belül köteles kifizetni, kivéve, amikor a teljes járművet ellopták.
6.4. Amennyiben a teljes járművet ellopták, és az nem került meg, akkor a biztosító a kártérítési összeget a nyomozást
7
K&H teljeskörű casco biztosítás
megszüntető vagy felfüggesztő határozatnak a biz- tosítóhoz való beérkezését követő 15 napon belül köteles kifizetni.
6.5. Ha az ellopott jármű, jármű alkatrész vagy jármű tartozék a kártérítési előleg vagy a kártérítési összeg kifizetést követően megkerül, a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a biztosítónak az előleget, vagy a kártérítési összeget visszafizetni, amely összeg csökkentésre kerül az esetleges károsodás miatti helyreállítási költséggel.
6.6. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárata előtt igénybe veszi, a fedezet automatikusan feltöltődik, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége továbbra is fennáll.
6.7. Javítással helyreállítható károk
6.7.1. A biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült vagyontárgy magyarországi átlagos árszínvonalának megfelelő számlával igazolt helyreállítási költségét téríti meg.
Személygépkocsi és kistehergépkocsi (megengedett össztömeg <= 3,5 tonna) esetén a felek a kárrendezési eljárás során egyezséget köthetnek arról, hogy a biztosító az általa, a magyarországi autójavító vállalkozások körében elterjedten használt AUDATEX javítási költségkalkulációs rendszerrel kiszámított és ÁFÁ-t nem tartalmazó helyreállítási költséget térítse meg.
A többi járműkategória esetén a felek a kárrendezési eljárás során szintén egyezséget köthetnek arról, hogy a helyreállítási költséget a biztosító az általa készített helyreállítási költ- ségkalkuláció alapján térítse meg.
6.7.2. Ha a jármű alkatrésze vagy tartozéka gazdaságosan javítható, akkor a javítás költségét téríti a biztosító. Amennyiben az alkatrész sérülése gazdaságosan nem javítható, akkor az új alkatrésszel való pótlás költségét téríti a biztosító, amely költségen belül az alkatrészár nem lehet nagyobb, mint a káresemény időpontjában aktuális AUDATEX rendszerben megtalálható alkatrészár.
6.7.3. A jármű ragasztott ablaküvegeinek törése esetén a biztosító cserére vonatkozó térítési kötelezettsége csak akkor áll be, ha a törött üveg a hatósági üzem- bentartási előírások szerint nem javítható.
6.7.4. A biztosító egy káresemény kapcsán a sérült felületek újrafényezési költségét téríti meg, a karosszéria teljes fényezésének költségét pedig csak akkor, ha a jármű külső felületének legalább 50%-a fényezésre szorul.
6.7.5. A biztosító kárrendezés alkalmával, csak az alábbiak- ban felsorolt alkatrészek, berendezések pótlási költségéből von le értékemelkedést (káridőponti avult értéken térít):
- a kipufogó rendszer bármelyik eleme, tartozéka,
- akkumulátor,
- gumiköpeny,
- jelen szabályzat 3.3. pontjában felsorolt extra tar- tozékok közül a különleges keréktárcsák, valamint az audio, audio-vizuális, illetve kommunikációs beren- dezések, eszközök.
6.7.6. A karosszéria teljes újrafényezésének költségéből a biztosító az értékemelkedést levonja.
6.7.7. A használt állapotú jármű új alkatrészekkel történt javítása esetén - a 6.7.5. pontban felsoroltak kivételé- vel - a beépített új alkatrészek miatti értéknövekedést a biztosító figyelmen kívül hagyja.
6.7.8. Magyarország területén bekövetkezett járműkár esetén a biztosító megtéríti a sérült jármű mentésé- vel, szállításával, tárolásával összefüggően igazoltan és indokoltan felmerült költségeket.
Magyarország területén kívül bekövetkezett járműkár esetén a biztosító csak az előzetesen vele egyeztetett és általa jóvá- hagyott mértékig megtéríti a sérült jármű mentésével, szál- lításával, tárolásával összefüggően igazoltan és indokoltan felmerült költségeket.
6.8. Totálkárok
6.8.1. Jelen különös feltételek értelmében a biztosító a biz- tosított vagyontárgyat totálkárosnak tekinti, ha
- a helyreállítási költség eléri, illetve, meghaladja a jármű (biztosított vagyontárgy) magyarországi káridőponti piaci forgalmi értékének 60%-át,
- lopáskár esetén a rendőrségnél történt bejelentést követően a rendőrség kiadta a nyomozást megszüntető, vagy felfüggesztő határozatot és a jármű a lopáskár kártérítési összegének kifizetéséig nem került meg.
6.8.2. A totálkár térítése a magyarországi belföldi, kár- időponti forgalmi értéken történik, amelynek meghatározására az EUROTAX "H" jelű katalógusai szolgálnak.
6.8.3. A jármű új állapotban történő első forgalomba helyezésétől számított egy éven belül, kizárólagosan csak az első tulajdonos részére a biztosító a totálkáros járműnek legfeljebb a vásárláskori, számlával igazolt költségét téríti meg, ez az összeg azonban nem lehet magasabb, mint a totálkáros jármű káridőponti EUROTAX "H" katalógus szerinti új értéke.
6.8.4. A biztosító a totálkár kárrendezése során a káridőponti forgalmi értékből levonja az értéket képviselő maradvány (roncs) értékét.
Amennyiben a biztosított a maradványt (roncsot) értékesíteni kívánja, de azt a biztosító által meghatározott összegért nem tudja, ez esetben a biztosító segítséget nyújt az értékesítésben, vagy indokolt esetben a maradvány (roncs) értékének összegét csökkenti.
8
K&H teljeskörű casco biztosítás
Ha a biztosított a biztosító jóváhagyása nélkül, a maradványt (roncsot) a biztosító által megállapított maradványérték (roncs- érték) alatti összegért értékesíti, ez esetben a biztosító az értékkülönbözetet nem téríti meg.
Totálkárnál a maradvány (a roncs) a biztosított tulajdonában marad, a maradvány átvételére a biztosító nem kötelezhető.
6.8.5. Totálkárt szenvedett járműnél a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak fizetendő illetéket és adót a biztosított- nak csak akkor téríti meg a biztosító, ha a biztosított hitelt érdemlően igazolta, hogy az illetéket, adót meg- fizette, és azok visszaigénylésére nem jogosult.
6.8.6. A biztosító az ÁFA értékét csak akkor téríti meg, ha a biztosított hitelt érdemlően igazolja, hogy az ÁFA-t megfizette és az ÁFA visszatérítés igénybe vételére nem jogosult.
6.9. külön díjfizetés ellenében biztosított tartozékok
Külön díjfizetés ellenében biztosított tartozékok javítással helyreállítható, vagy totálkára esetén a biztosító összesen és maximálisan 2 000 000 Ft erejéig téríti meg a kárt.
7. önrészesedés
7.1. A biztosító a megállapított kárösszegből önrészesedést von le, ez alól kivételt az elemi károk képeznek, továbbá a sérült jármű mentési, szállítási és tárolási költségéből sem kerül önrészesedés levonásra.
7.2. Az önrészesedés százalékosan és összegszerűen meghatározott mértékét a mindenkori kockázatelfogadási szabályok által behatárolt keretek között a szerződő választja meg.
7.3. A kárösszegből legfeljebb a választott százalékos, de legalább a választott összegszerűen meghatározott önrészesedés kerül levonásra, kivéve, ha a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) ettől eltérő záradékot tar- talmaz.
7.4. Amennyiben a megállapított kárösszeg alacsonyabb, mint az összegszerűen meghatározott önrészesedés, úgy kártérítési összeg nem kerül kifizetésre.
7.5. Ha a károsodás csak és kizárólagosan a jármű ablak- üvegeinek töréskárában nyilvánul meg, akkor a kár- összegből minden esetben csak a szerződő által válasz- tott százalékos önrészesedés kerül levonásra.
Kivételt képez az autóbusz gépjármű kategória, mely esetében a választott százalékos, de legalább a választott összegszerűen meghatározott önrészesedés kerül levo- násra.
7.6. Ha a biztosítási esemény kizárólag a 3.3.-ban felsorolt vagyontárgyakat érinti, akkor a kárösszegből a szerződő által választott százalékos önrészesedés kerül levonásra.
7.7. Az 5.6 pontban említett, a zárcserével összefüggő térítési költségből a szerződő által választott százalékos önrészesedés kerül levonásra.
8. engedmények
8.1. Kármentességi engedmény
8.1.1. A határozatlan időtartamra kötött új szerződés első évét követően a szerződő kármentességi enged- ményre jogosult a következő biztosítási időszakokban, ha az új biztosítási évet megelőző biz- tosítási évben a casco biztosítási szerződés alapján kárigényt nem nyújtott be.
8.1.2. A biztosító a más biztosító társaságnál korábban megszerzett díjkedvezményre jogosító kármentes időszakot - az új szerződés kötésekor megállapított mértékben - elfogadja, amennyiben a szerződő az előző casco biztosítási szerződésének megszűnésétől számított 2 éven belül a biztosítónál teljes körű, határozatlan időtartamra szóló casco biztosítási szerződést köt, és a kármentesen eltelt időszakot az előző szerződést kezelő biztosító társaság igazolja.
8.1.3. A kármentességi engedményre jogosító időtartam káreseményenként két évvel csökken a következő biz- tosítási év első napjától kezdődően (kivéve, ha az adott biztosítási évben kármentességi időszak nem volt figyelembe véve), ahányszor a biztosított casco biztosítási szerződés alapján kárigényt nyújtott be. Ha a biztosító az adott biztosítási évben csak a jármű ablaküvegezésére vonatkozóan, vagy elemikár biz- tosítási eseményre teljesített kárkifizetést, akkor ezt az időszakot a biztosító kármentesnek minősíti. Ha a kifizetett kárösszeg a biztosító részére teljes körűen megtérült, vagy a benyújtott kárigény a biztosító tel- jesítése nélkül lezárásra kerül, akkor a kármentességi engedményre való jogosultság folyamatos.
8.1.4. A már megszerzett kármentességi engedményre jogosító kedvezmény megmarad, és az arra jogosító időtartam tovább folytatódik, ha a szerződés megszűnésétől számított 2 éven belül a biztosított új, teljes körű, határozatlan időtartamra szóló szerződést köt a biztosítónál kivéve, ha a szerződés megszűnésének oka díjnemfizetés volt.
8.1.5. A kármentességi engedmény mértéke:
- 1 kármentes év után 5%
- 2 kármentes év után 10%
- 3 kármentes év után 15%
- 4 kármentes év után 20%
- 5 kármentes év után 25%
- 6 kármentes év után 30%
- 7 kármentes év után 35%
- 8 kármentes év után 40%
- 9 kármentes év után 45%
-10 kármentes év után 50%
A kármentességi engedmény mértéke maximálisan 50% lehet.
8.2. Díjfizetési gyakoriság szerinti engedmény
A díjfizetés választott gyakoriságának (éves, féléves) függvé- nyében a szerződő díjengedményre jogosult.
9
K&H teljeskörű casco biztosítás
9. a kárigény bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek
A VBSZ-96 VI. pontjában foglalt kötelezettségeken túlmenően az alábbiak szerint felsorolt kötelezettségek is terhelik a szerződőt és a biztosítottat:
9.1. A lopáskárt az illetékes rendőrhatóságnak, a tűz- vagy robbanáskárt a tűzrendészeti hatóságnál is haladéktala- nul be kell jelenteni.
9.2. A kárigény elbíráláshoz, a kárösszeg megállapításához a következők szerint felsorolt iratokat, dokumentumokat kell bemutatni a biztosító részére:
- a jármű törzskönyvét,
- a jármű forgalmi engedélyét,
- a gépjármű vezetőjének vezetői engedélyét,
- lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés másolatát,
- teljes jármű lopás esetén a jármű forgalomból történő kivonásáról szóló határozatot,
- tűz- vagy robbanáskár kapcsán a tűzrendészeti hatóság állásfoglalását a kár keletkezésének okáról,
- minden olyan egyéb okmányt vagy iratot, amely a jogosultság, a kárigény, illetve a kártérítési összeg elbírálásához szükséges.
9.3. Teljes jármű lopás esetén a szerződő és a biztosított a jármű összes kulcsát és az elektronikus illetve mechanikus védelmi berendezések vezérlő elemeit, kulcsait tartozik leadni a biztosítónak.
9.4. Ha az ellopott jármű, vagy vagyontárgy a kárrendezés lezárását követően megkerül, a biztosított illetve a szerződő köteles e tényt a tudomására jutás után két munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni.
10. külföldön bekövetkezett károk rendezésének szabályai
10.1.Külföldön bekövetkezett káreseményt a biztosított illetve a szerződő haladéktalanul köteles bejelenteni a biztosítónak.
10.2.A biztosító vagy megbízottja intézkedik a szükségjavítás- ról vagy a helyreállításról, és ha ez nem lehetséges, akkor a biztosító a gazdaságosság keretein belül intézkedik a jármű hazaszállításáról.
10.3.Ha a biztosított illetve a szerződő eltér a megbízott vagy a biztosító javaslatától, akkor az ebből esetlegesen felmerülő többletköltségeket maga viseli.
10.4.A biztosító - bizonylatok ellenében - utólag és forint fizetőeszközben téríti meg a gépjárműben utazó személyek hazatérésének költségét vonat II.o. díjszabásnak megfelelően, ha a gépjármű biztosítási esemény kapcsán üzemképtelenné vált és szükségjavítással nem lehetett üzembe helyezni, illetve ha az egész gépjárművet ellopták.
10.5.A biztosító hozzájárulása nélkül a sérült jármű nem hagy- ható véglegesen külföldön.
10.6.A külföldön keletkezett kár szükségjavításának vagy helyreállításának költségéből a megbízott önrészesedést nem von le, az a Magyarország területén kerül elszá- molásra.
11. kizárások
11.1. A biztosító nem téríti meg az állandóan vagy ideiglenesen bérbeadással hasznosított jármű teljes lopáskárát,
amennyiben a jármű teljes ellopása a bérleti szerződés tartama alatt következett be és a jármű nem került meg.
11.2. Jelen különös feltételek alapján a biztosító szolgáltatása nem terjed ki az olyan személygépkocsikra és taxi üzemű kistehergépkocsikra (megengedett össztömeg <= 3,5 tonna), amelyeknél a forgalmi rendszám bérfuvarozásra jogosít.
11.3. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosítási eseményekkel összefüggő egyéb károkra,
- a sérült jármű időszakos, vagy teljes körű pótlására, vagy ennek költségfedezetére,
- a töréskárt szenvedett jármű javítás utáni érték- csökkenésére,
- a jármű károsodásával összefüggésben másnak oko- zott károkra.
12. a biztosító mentesülése
A VBSZ-96 IX. fejezetében foglaltakon túlmenően mentesül a biztosító a kártérítési összeg kifizetése alól, az alábbi súlyosan gondatlan esetekben
- a VBSZ-96 IX. fejezetében meghatározott személyek, vagy ezek tudtával más személy a gépjárművet az adott kategóriára érvényes vezetői engedély nélkül, vagy 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet megha- ladó ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotban vezette,
- a járműnek a káresemény időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapota volt közvetlen oka a baleset- nek,
- a tűzrendészeti, illetve a vagyonbiztonsági szabályokat megszegték,
- lopáskár esetén, ha a káresemény időpontjában a védelmi rendszer nem felelt meg az előírásoknak, vagy a jármű nem volt lezárva,
- lopáskár esetén, ha a járművet a benne tárolt törzskönyvvel együtt lopták el,
- lopáskár esetén, ha a szerződő és a biztosított nem tesz eleget az 5.2., 5.3., és 5.4. pontokban foglaltaknak,
- lopáskár esetén, ha a szerződő és a biztosított az ajánlat aláírásakor tett nyilatkozata szerint nem tud elszámolni a járműhöz tartozó kulcsokkal és vezérlőelemekkel.
13. a gépjármű védelmi rendszerével szemben támasztott követelmények
13.1. Személygépkocsi, terepjáró személygépkocsi, kiste- hergépkocsi (megengedett össztömeg <= 3,5 tonna), kisbusz (szállítható személyek száma <= 9 fő) és lakóautó esetén a minimális védelmi követelmény:
- az eredeti gyári kivitelezésű zárgarnitúra és
- az indításgátló.
Az indításgátló passzív elektronikus védelmi rendszer, a gépjármű gyártása alkalmával történő beszerelt állapotát az EUROTAX "H" jelű katalógusának 87-es kódja igazolja, bizonyítja.
Nem eredeti, gyári beszereltségű indításgátló akkor felel meg a minimális védelmi követelménynek, ha a Magyar Biztosítók Szövetségének Vagyonvédelmi Bizottsága által közreadott minősítési rendszer azt alkalmasnak minősítette.
10
K&H teljeskörű casco biztosítás
13.2. Autóbusznál, tehergépkocsinál (a megengedett össztömeg > 3,5 tonna), közúti vontatónál, mezőgazdasági vontatónál az elfogadott minimális védelmi rendszer a gyári eredeti állapotú zárrendszer.
13.3. A szerződőnek az ajánlat aláírásakor nyilatkozatot kell tennie a biztosítónak arról, hogy a gépjármű védelmi rendszereihez tartozóan hány darab mechanikus vagy elektronikus kulccsal, vezérlő elemmel rendelkezik.
14. érdekmúlás
Érdekmúlás miatt megszűnik a szerződés
1. a biztosítási esemény napján, amennyiben ennek következtében a jármű javítással történő helyreállítása gazdaságtalan illetve az megsemmisült, vagy ellopták s az nem került meg és a biztosító teljesített,
2. a járművel összefüggő tulajdonjog változása napján,
3. azon a napon, amikor a biztosítási esemény lehetetlenné válik.
Az 1. pont alatt megnevezett esetekben a biztosítót a biztosítási esemény napjáig illeti meg a díj.
A 2-3. pont alatt megnevezett esetekben a biztosítót az érdek- múlás napjáig illeti meg a díj.
A 2. pontban meghatározott esetben a biztosítási szerződés nem szűnik meg, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított va- gyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulaj- donos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulaj- donos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatvise- lésének megszüntéig.
A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.
15. a biztosítási szerződés módosításának esetei
15.1. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a szerződés fennállása alatt a jelen különös feltételek és ezzel a szerződés tartalma, a biztosított jármű díjbe- sorolása, valamint a biztosítás éves díjelőírása a következő biztosítási év első napjával kezdődő hatállyal módosulhat.
15.2. A biztosító az előbbi bekezdésben megnevezett módosításokról a következő biztosítási év kezdete előtt 45 nappal a szerződőt értesíti. A biztosítónak az értesítő levélben közölni kell a módosítás elfogadásának, illetve el nem fogadásának szabályait. A módosító javaslatot tartalmazó levél megküldésének elmaradása esetén a casco szerződés az eredeti tartalommal érvényben marad.
15.3. Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, akkor az értesítő levél kézhez vételét követően a casco biztosítási szerződést írásos formában mondhatja fel az adott biz- tosítási év utolsó napjára, azonban a biztosítóhoz az évforduló előtt 30 nappal be kell érkeznie a felmondás- nak. Amennyiben a szerződő nem él a felmondás jogá-
xxx, akkor a szerződés a biztosító tájékoztató levelében közölt változtatásokkal marad hatályban.
16. egyéb rendelkezések
16.1. A biztosított illetve a szerződő vállalja, hogy a lopáskár esetén a rendőrségi nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő határozatot, illetve szabálysértés vagy büntetőeljárás esetén a jogerős határozatot beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A biztosítottnak illetve a szerződőnek ez a kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.
16.2. Jelen feltételben nem érintett kérdésekben az egyes szerződések rendelkezései, illetőleg a nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
17. a személyes adatok kezelése
A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat a "nyilatkozat nem-életbiztosítási szerződés megkötéséhez" elnevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés részét képezi.
18. panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:
- írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,
- faxon: (x00 0) 000 0000,
- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (+36 1/20/30/70) 335 3355-
ös, vagy (+36 1) 328 9000-es telefonszámokon lehet bejelen- teni.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (x00 0) 000 0000,
fax: (x00 0) 000 0000) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet. A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcso- latos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 99., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat. A Károsult felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizárólag bírósági úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi Békéltető Testület nem illetékes.
Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, tár- sasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39. További szerv:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/X.
11
K&H teljeskörű casco biztosítás
a K&H casco biztosítás vagy K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kiegészítő feltételei balesetbiztosításra
CBB-09
A vagyonbiztosítás általános szerződési feltételei (VBSZ-96) és a K&H casco biztosítások (K&H perfect casco, K&H classic casco) különös feltételei alapján kötött casco biztosításokhoz vagy a K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz, mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő balesetbiztosítási szerződésekre a balesetbiztosítás általános szerződési feltételei (BBSZ-97), valamint jelen kiegészítő feltételek az irányadók.
A balesetbiztosítás általános szerződési feltételei (BBSZ-97) jelen feltételekben meghatározott eltérésekkel kerülnek alkalmazásra.
1. biztosítási esemény
1.1. Jelen kiegészítő feltételek alapján baleset: a biztosított akaratától független, hirtelen fellépő külső behatás, amelynek következtében a biztosított a baleset megtörténtétől számított egy éven belül meghal, állandó, teljes vagy részleges rokkantságot (egészségkárosodást) vagy a szerződésben meghatározott mértékű múlékony sérülést szenved.
A balesetbiztosítás az alapszerződés szerinti gépjármű üzemeltetésével, annak előkészítésével, karbantartásával, az utasok be- és kiszállásával kapcsolatos balesetekre terjed ki.
1.2. Az öngyilkosság, öncsonkítás vagy ezek kísérlete akkor sem biztosítási esemény, ha a biztosított azt beszámítási képességének hiányában követte el.
2. a biztosítottak köre
2.1. Jelen kiegészítő biztosítás a K&H casco biztosítási szerződéssel vagy a K&H kötelező gépjármű felelősségbiztosítással biztosított
- személygépkocsi, motorkerékpár vezetőjére és uta- saira,
- az autóbusz, tehergépkocsi, közúti vontató, mezőgazdasági vontató vezetőjére és legfeljebb két kísérőjére terjed ki.
2.2. Az autóbusz utasaira (forgalmi engedély szerint szál- lítható személyek száma csökkentve három fővel) külön díj megfizetése ellenében terjeszthető ki a balesetbiz- tosítási fedezet.
2.3. Nem terjed ki a biztosítás
- a gépjárművet eltulajdonítóra vagy azt a tulajdonos hozzájárulása nélkül birtoklóra és az ilyen gépjárműben szállított egyéb személyekre,
- verseny vagy arra történő felkészülés közben bekövetkezett balesetekre.
3. szerződéskötési előírások
3.1. A kiegészítő balesetbiztosítást az alapul szolgáló K&H casco vagy K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás- sal egyidőben vagy később is meg lehet kötni, a biz- tosítási évből a K&H casco biztosítással, illetve a K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással azonos biztosítási évfordulóig fennmaradó időtartamra.
3.2. A balesetbiztosítás általános szerződési feltételeinek (BBSZ-97) a biztosított írásbeli hozzájárulására, valamint a korhatárra vonatkozó pontjai (II/2. pont) a jelen kiegészítő biztosításra nem vonatkoznak.
4. területi hatály
A kiegészítő balesetbiztosítás csak a Magyarország területén bekövetkezett balesetre érvényes, kivéve ha a felek Európa földrajzi területére vonatkozó kiterjesztésében (külön díj megfizetése ellenében) megállapodtak.
5. kockázatviselés kezdete
A kiegészítő balesetbiztosítás kockázatviselésének kezdete megegyezik az alapul szolgáló K&H casco illetve K&H köte- lező gépjármű-felelősségbiztosítás kockázatviselési kezdetével, amennyiben a két szerződést egyszerre kötötték.
Eltérő szerződéskötési időpont esetén a biztosító kockázatviselése a balesetbiztosítás általános szerződési feltételei szerint kezdődik.
6. a biztosítás díja
6.1. A balesetbiztosítás díja a választott biztosítási összegtől, a többszörözés mértékétől, a területi hatálytól, a biztosítás időtartamától és a díjfizetés gyakoriságától illetve mód- jától függ.
6.2. A biztosítás éves díjelőírása a következő biztosítási év első napjától kezdődő hatállyal módosulhat.
6.3. A biztosító a 6.2. bekezdésben megnevezett módosításról a következő biztosítási év kezdete előtt 45 nappal a szerződőt értesíti. A biztosítónak az értesítő levélben közölnie kell a módosítás elfogadásának, illetve el nem fogadásának szabályait. A módosító javaslatot tartalmazó levél megküldésének elmaradása esetén a balesetbiz- tosítási szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
6.4. Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, akkor az értesítő levél kézhez vételét követően a balesetbiztosítási szerződést írásbelinek minősülő formában mondhatja fel
12
K&H teljeskörű casco biztosítás
az adott biztosítási év utolsó napjára, azonban a biz- tosítóhoz az évforduló előtt 30 nappal be kell érkeznie a felmondásnak. Amennyiben nem él a szerződő a fel- mondás jogával, akkor a szerződés a biztosító tájékoztató levelében közölt változtatással marad hatályban.
7. biztosítási szolgáltatások, biztosítási összegek
7.1.1. Biztosítási összeg baleseti halál esetén: a szerződés- ben megjelölt alap-biztosítási összeg 20-szorosa,
7.1.2. Biztosítási összeg baleset folytán teljes (100%-os) egészségkárosodás (rokkantság) esetén: a szerződés- ben megjelölt alap-biztosítási összeg 40-szerese,
7.1.3. Biztosítási összeg csonttörés vagy csontrepedés vagy legalább 28 napos orvosilag igazolt gyógytartam esetén: a szerződésben megjelölt alap-biztosítási összeg 20%-a.
7.2. A szerződő az előző, 7.1.1., 7.1.2 és 7.1.3. pontokban meghatározott biztosítási összegeket 1,5 vagy 2,0 vagy 2,5-szeres összegre növelheti a szerződés megkötésekor vagy a következő biztosítási évre.
7.3. A testrészek egészségkárosodását tartalmazó tábláza- tokat valamint a biztosító szolgáltatási rendjét a bale- setbiztosítás általános szerződési feltételei tartalmaz- zák (BBSZ-97).
7.4. Ha a baleset időpontjában a biztosított gépjárműben a hatóságilag engedélyezett utasszámnál többen tartózkod- tak, a jogosultak a biztosítási összeget olyan arányban kapják, ahogyan a biztosítottként meghatározott szemé- lyek száma aránylik a ténylegesen utazó személyek számához.
8. a biztosító mentesülése
8.1. A biztosító mentesül a kártérítési összeg kifizetése alól, ha a vagyonbiztosítás általános szerződési feltételei (VBSZ-96) IX. fejezetében meghatározott személyek, vagy ezek tudtával más személy a gépjárművet
- az adott kategóriára érvényes vezetői engedély nélkül vagy
- 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszin- tet meghaladó ittas
- kábítószeres vagy
- bódítószeres
befolyásoltság állapotában vezette.
8.2. Jelen kiegészítő balesetbiztosítás szerint nem minősül mentesülési oknak a gépjárművezetői engedély nélküli vezetés, ha
a.) a biztosított illetve a szerződő vagy hozzátartozója, továbbá a gépjárművezetői képzésre, vizsgáztatásra használt gépjárművet vezető személy nem ren-
delkezett gépjárművezetői engedéllyel, de annak megszerzése érdekében folytatott gyakorlás (vizsga) során következett be a baleset, feltéve, hogy a gépjárművezetés (vizsgáztatás) hatóság által engedéllyel ellátott oktató (vizsgáztató) jelenlétében történt.
b.) a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették, de azt a kár- esemény -akadályoztatás esetén az akadály megszűnte- után 30 napon belül változatlan feltételekkel meghosszabbították.
13
K&H teljeskörű casco biztosítás
a K&H casco biztosítás kiegészítő feltételei a szállított vagyontárgyak értékbiztosítására CSV-09
Ezen feltételek a K&H casco biztosítás (K&H perfect casco, K&H classic casco) mint alapbiztosítás különös feltételei alapján kötött biztosítási szerződések kiegészítő feltételeit tartalmazzák gépjárművel szállított vagyontárgyakra vonatkozóan.
Jelen kiegészítő feltételek alapján a Biztosító a kiegészítő szerződésben meghatározott mértékben megtéríti az olyan károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoznak. Kiegészítő biztosítási szerződés csak az alapbiztosítási szerződéshez köthető.
1. biztosítási események
Biztosítási események a mindenkori alapbiztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események.
A szállított vagyontárgyakban keletkezett kárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha az a gépjármű K&H casco biztosítással fedezett biz- tosítási esemény szerinti károsodásával együtt jár.
2. biztosított vagyontárgyak
Biztosított minden, az alapbiztosítási fedezettel rendelkező gépjárművel szállított vagyontárgy, függetlenül a vagyontárgy jellegétől és a hozzá kapcsolódó tulajdonviszonyoktól, kivéve az 5. pontban meghatározott kizárásokat.
3. területi hatály
Európa földrajzi területe.
4. a biztosító szolgáltatása
4.1. A biztosító a biztosítási események kapcsán a biztosítási kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) megjelölt értékhatárig nyújt kártérítést.
4.2. A kártérítési összegből az alapbiztosításban kiválasztott százalékos önrészesedés kerül levonásra.
4.3. Javítással helyreállítható károknál a helyreállítási költ- séget téríti meg a biztosító. A helyreállítási költségből a javítás után keletkezett értékemelkedést a biztosító levon- ja.
4.4. Totálkárrendezés a magyarországi káridőponti piaci, avult értéken történik.
4.5. A totálkárrendezés feltétele az, hogy a helyreállítási és a járulékos költségek együttes összege elérje, illetve meghaladja a vagyontárgy káridőponti magyarországi piaci avult értékének 60%-át.
4.6. A totálkár kárrendezése során a biztosító a káridőponti értékből levonja az esetlegesen értéket képviselő marad- vány értékét. A maradvány az eredeti tulajdonos tulaj- donát képezi.
5. kizárások
A kiegészítő biztosítás nem terjed ki:
5.1. a biztosított gépjárműben vagy gépjárművön díj, vagy egyéb elszámolás ellenében szállított vagyontárgyakra,
5.2. a nemesfémekben vagy ebből készített vagyontárgyak- ban, ékszerekben, értékpapírokban, okmányokban, takarékbetétkönyvekben, és készpénzben keletkezett károkra,
5.3. lopás biztosítási esemény esetén a nyitott vagy ponyvá- zott gépjárművön szállított vagyontárgyakra,
5.4. az abból eredő károkra, amikor a vagyontárgy szállítására nem volt alkalmas a gépjármű,
5.5. lopás biztosítási esemény esetén azokra a vagyontár- gyakra, amelyek az utastérben kívülről jól látható helyen kerültek elhelyezésre.
14
K&H casco biztosítások
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
tájékoztató
a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okiratokat, dokumen- tumokat kérheti be:
K&H casco biztosítások kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be | káresemény bekövetkezésekor minden esetben | a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány |
törzskönyv másolata | ||
lízingcég vagy hitelintézet meghatalmazása a kárigénylői jogok átruházásáról | ||
a jármű forgalmi engedélyének másolata, a kárbejelentésben megjelölt gépjárművezető személy vezetői engedélyének másolata vagy azt helyettesítő hiteles okirat, kivéve, ha parkolt a károsult jármű | ||
totálkárt szenvedett járműnél a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak fizetendő illeték és adó hitelt érdemlő okirattal történő igazolása | ||
totálkárt szenvedett járműnél ÁFA igény esetén, annak befizetésének hitelt érdemlő igazolása | ||
totálkárt szenvedett jármű esetében a roncs értékesítésnek igazolása számlával vagy adás-vételi szerződéssel, bontási igazolással | ||
a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb, hitelt érdemlő igazolás | ||
totálkár esetén, amennyiben a biztosítási esemény az első forgalomba helyezéstől számított egy éven belül történik, az első tulajdonos esetén a vásárláskori költséget igazoló eredeti számla | ||
meghatalmazás a javítószerviz részére a kárigénylői jogok átruházásához | ||
amennyiben a K&H casco biztosítás megkötésekor a kötési szemlén sérülés került megállapításra, ezek helyreállítását igazoló, eredeti számlák | ||
az átíratási költségek befizetési igazolása, készpénz-átutalási megbízások másolata | ||
gépjármű töréskár esetén | javítási számla, javítási árajánlat | |
szervizkönyv | ||
gépjármű lopáskár esetén | a rendőrségi feljelentés másolata, a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő határozat | |
teljes járműlopás esetén a jármű forgalomból történő kivonásáról szóló határozat | ||
Szerződő nyilatkozata arról, hogy a jármű megkerülése esetén arról értesíti Társaságunkat | ||
a vagyontárgy megkerülése esetén az ezt igazoló okirat | ||
a Biztosító által rendszeresített 'meghatalmazás és engedményező okirat' nyomtatvány | ||
teljes jármű lopás esetén a jármű összes kulcsa és az elektronikus, illetve mechanikus védelmi berendezések vezérlő elemei, kulcsai | ||
nem eredeti, gyári beszereltségű indításgátló esetén a Magyar Biztosítók Szövetségének Vagyonvédelmi Bizottsága által kiadott minősítés | ||
a Biztosító által rendszeresített 'lopás kérdőív' nyomtatvány | ||
szervizköny | ||
tűzkár esetén | a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítvány vagy hatósági igazolás | |
árvízkár esetén | illetékes vízügyi hatóság igazolása | |
vihar- és jégveréskár esetén | meteorológiai intézet igazolása | |
villámcsapáskár esetén | meteorológiai intézet igazolása | |
szakvélemény javítószerviztől | ||
földrengéskár esetén | szeizmológiai intézet igazolása |
15
K&H casco biztosítások
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
K&H casco biztosítások kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be | baleseti károk esetén | baleset esetén minden esetben a baleset körülményeit rögzítő okirat: baleseti jegyzőkönyv, orvosi leírás, illetve lelet |
hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv | ||
baleseti halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló dokumentumok: halotti anyakönyvi kivonat, kórházi zárójelentés, halott-vizsgálati bizonyítvány, hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv | ||
a Kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány, feltéve, hogy a kedvezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték meg | ||
baleseti rokkantság esetén orvosi, műtéti leírás, kórházi zárójelentés, hatósági határozat illetve jegyzőkönyv, Társadalombiztosító által kiállított TB-I, vagy TB-II. fokozatú rokkantsági határozat | ||
csonttörésre és csontrepedés esetén a röntgenlelet, baleseti jegyzőkönyv, kórházi zárójelentés, illetve hatósági határozat, jegyzőkönyv | ||
28 napon túl gyógyuló sérülés esetén a 28 napot meghaladó gyógytartamról szóló orvosi igazolás a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezésével és a kórházi kezelés időtartamának megadásával, a kórházi zárójelentés, a baleseti múlékony sérülés eredetét igazoló, a baleset körülményeinek tisztázásához szükséges iratok, baleseti jegyzőkönyv |
A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak, a szerződőnek, illetve a Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumen- tumokat is benyújtani a biztosítási esemény bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint, annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
Jelen tájékoztató a K&H casco biztosítások szerződési feltételeinek részét képezi, az abban foglaltakkal együtt érvényes.
16
K&H teljeskörű casco biztosítás
K&H cascoszerviz 24 tájékoztató
Kedves Ügyfelünk!
Örömmel tájékoztatjuk, hogy K&H casco biztosítási szerződéséhez kapcsolódóan bármikor, külön díj megfizetése nélkül igénybe veheti segítségnyújtási szolgáltatásunkat1 a K&H cascoszerviz 24-et
belföldön a (+36 40) 200 984,
külföldön a (x00 0) 000 0000
telefonszámon.
A K&H cascoszerviz 24 az év minden napján 0-24 óráig rendel- kezésre áll, és a lehető legrövidebb időn belül megszervezi és az Ön rendelkezésére bocsátja a segítségnyújtási szolgáltatást, továbbá
- a következőkben meghatározott esetekben - átvállalja annak költségeit.
A szolgáltatás azon személygépjárművek és max. 3,5 t megengedett össztömegű tehergépjárművek esetén vehető igénybe, amelyekre vonatkozó K&H casco biztosítási szerződés kiterjed a javítással helyreállítható károk fedezetére is. (Csak totálkárokra fedezetet nyújtó K&H casco szerződés esetében a szolgáltatás nem vehető igénybe.)
Az azonnali segítségnyújtási szolgáltatás a fent meghatározott gépjárműveknek Európa földrajzi területén bekövetkezett menetképte- lensége, mozgásképtelensége, illetve a gépjármű teljes lopása esetén vehető igénybe.
A segítségnyújtási szolgáltatás vonatkozásában Biztosított lehet az esemény bekövetkezésekor a gépjárművet jogszerűen vezető személy, valamint a vele egyidejűleg a gépjárműben utazó személyek (kivéve autóstopposok).
A szolgáltatásokat a K&H Biztosító segítségnyújtási megbízottja, a Europ Assistance Magyarország Kft. nyújtja.
A K&H xxxxxxxxxxxx 24 szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek a segítségnyújtási megbízott általi átvállalásához a segítségnyújtási meg- bízott előzetes jóváhagyása (közreműködése) szükséges.
1.segítségnyújtási szolgáltatások, amelyek költségeit Társaságunk átvállalja
A biztosított gépjármű K&H casco biztosítási szerződésében meghatározott biztosítási eseményből (törés, lopás, illetve elemi károkból) eredő menetképtelensége, mozgásképtelensége esetén, vagy a lopás kockázatot is fedező K&H casco biztosítási szerződés esetén a gépjármű teljes lopása esetén Társaságunk az alábbi segít- ségnyújtási szolgáltatásokat nyújtja és átvállalja a szolgáltatások felmerült költségeit:
- kárbejelentés felvétele telefonon keresztül
biztosítási szerződés alapján történő kárbejelentés felvétele a nap 24 órájában.
- telefonon keresztüli segítségnyújtás és idegen nyelvű vésztolmá- csolás
Amennyiben biztosítási esemény bekövetkezte kapcsán Európában azonnali tolmácsolásra van szüksége, a szolgáltatás kiterjed tolmá- csolásra és segítségnyújtásra telefonon keresztül.
- autómentő küldése belföldön
Amennyiben a biztosítási esemény miatt mozgásképtelen, menetképtelen gépjárműve a helyszínen nem javítható, a segít- ségnyújtás kiterjed a gépjármű elszállításának megszervezésére és az elszállítás költségeinek átvállalására a legközelebbi, illetve Társaságunkkal kapcsolatban álló márkaszervizbe, vagy igénye esetén az Ön által meghatározott szervizbe, telephelyre.
- autómentő küldése Európában
Amennyiben a biztosítási esemény miatt mozgásképtelen, menetképtelen gépjárműve a helyszínen nem javítható, a segít- ségnyújtás kiterjed a gépjármű elszállításának megszervezésére és az elszállítás költségeinek átvállalására a legközelebbi, illetve a segít- ségnyújtási megbízottal kapcsolatban álló márkaszervizbe.
A Biztosító jóváhagyását követően a segítségnyújtási megbízott intézkedik a szükségjavításról vagy a helyreállításról, illetve szükség esetén a gazdaságosság keretein belül a jármű hazaszállításának megszervezéséről és a hazaszállítás költségeinek átvállalásáról2.
- gépjárműtárolás (belföldön és Európában)
Amennyiben a biztosítási esemény miatt mozgásképtelen, menetképtelen gépjárműve a szakszervizbe történő szállításig a szerviz nyitvatartási ideje vagy fogadókészségének korlátozása miatt várakozni kényszerül és biztonságos éjszakai tárolást igényel, a tárolást segítségnyújtási megbízottunk legfeljebb 3 napra meg- szervezi, amelynek költségeit átvállaljuk.
- haza- vagy továbbutazás Európában
Amennyiben a biztosítási esemény miatt, Európa területén menetképtelen gépjárművének javítása aznap nem fejeződik be (ide értve a totálkárt is, illetve a gépjármű teljes lopását), a szolgáltatás kiterjed a biztosított személyek hazatérésének vagy továbbutazásának megszervezésére és a költségek átvállalására (a költségeket mindkét esetben legfeljebb a vonat II.o. díjszabásának megfelelő hazautazási költségek erejéig vállaljuk át).
2. költségtérítés ellenében igénybe vehető szolgáltatások
Az 1. pontban meghatározott szolgáltatások költségtérítés ellenében igénybe vehetők abban az esetben is, ha a gépjármű menetképtelen- sége nem biztosítási esemény miatt következett be, illetve a gépjár- mű teljes lopásakor, amennyiben K&H casco szerződése a lopás
1 A szolgáltatás nem képezi a szerződési feltételek részét. A szolgáltatást a Biztosító egyoldalúan visszavonhatja. A szolgáltatás a visszavonásig vehető igénybe.
2 Ezen szolgáltatások nyújtásának feltétele a Biztosító előzetes jóváhagyása.
17
K&H teljeskörű casco biztosítás
kockázatra nem nyújt fedezetet. Ilyen esetben a szolgáltatás összes költsége (kiszállás, munkadíj, anyagköltség, stb.) Önt terheli.
A gépjármű biztosítási esemény miatti menetképtelensége vagy a lopás kockázatot is fedező K&H casco szerződés meglétekor teljes lopása esetén illetve ha a menetképtelenség nem biztosítási esemény miatt történik vagy szerződése nem nyújt fedezetet lopás kockázatra további, költségtérítés ellenében igénybe vehető szolgáltatások áll- nak az Ön rendelkezésére, amelyek megszervezésében segítséget nyújtunk:
- helyszíni javítás;
- szállás szervezés;
- alkatrészküldés szervezés;
- visszautazás szervezése a megjavított gépjárműért;
- bérautó szervezés.
A várható költségekről a diszpécser telefonon tud tájékoztatást adni.
3. a szolgáltatás igénybevételének módja
A Biztosító - segítségnyújtási megbízottján keresztül - segít- ségnyújtási szolgáltatás igénylése esetén a bejelentést követő, lehető legrövidebb időn belül megkezdi a szükséges intézkedéseket.
Az igényléshez hívja belföldön a (+36 40) 200 984, külföldön a
(x00 0) 000 0000 telefonszámot éjjel-nappal, hétvégén is. A diszpécser kérni fogja a szerződő nevét, a kötvényszámát, a gépjármű adatait és a káresemény helyét, jellegét, időpontját. Amennyiben a biztosítási díj befizetését Ön elmulasztotta, a szolgál- tatást sajnos nem áll módunkban nyújtani.
A segítségnyújtási szolgáltatásokat Ön csak abban az esetben veheti igénybe, amennyiben érvényes és biztosítási díjjal rendezett casco biztosítási szerződéssel rendelkezik a K&H Biztosítónál.
18
K&H teljeskörű casco biztosítás
K&H Biztosító Zrt. vagyonbiztosítás általános szerződési feltételei VBSZ-96
Jelen feltételek azokat az általános szerződési feltételeket tartal- mazzák, amelyeket a K&H Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vagyonbiztosítási szerződéseire, illetve a biztosítási szerződések vagyonbiztosítást tartalmazó részére alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést e szerződési feltételekre hivatkozással kötötték.
A biztosító jelen szerződési feltételek és az egyes biztosítások különös és kiegészítő feltételei szerint meghatározott jövőbeni, a kockázatviselés kezdetét követő esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően legfeljebb a biztosítási szerződésben ki- kötött biztosítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő illetve a biztosított által fizetett díj ellenében.
A biztosítási szerződés részét képezik: ajánlat, ajánlati részletezők, kérdőívek, kötvény, kötvényrészletezők, fedezetet igazoló doku- mentum, záradékok, valamint a hivatkozott szerződési feltételek.
A biztosítási események meghatározását és a biztosító szolgálta- tásának mértékét a különös és kiegészítő feltételek, valamint a zá- radékok tartalmazzák.
I. a biztosítási szerződés kötése, közlési kötelezettség
1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely va- gyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (továbbiakban biztosított), vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továb- biakban: szerződő). A Biztosító a jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi.
Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, il- letőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerző- dő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni és ő köte- les a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.
Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosí- tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél he- lyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni.
2. A biztosítási szerződés területi hatálya: Magyarország. Az ettől eltérő területi hatályú biztosítási szerződési feltételeket a különös feltételek tartalmazzák.
3. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumentu- mot állít ki.
3.1. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyi- latkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díj-szabásának megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat
szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a koc- kázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
3.2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló doku- mentumot kiállítani.
3.3. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő aján- latától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a ren- delkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetiga- zolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
3.4. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.
4. A szerződő a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írás- ban feltett kérdéseire a szerződő illetve a biztosított köteles a valóságnak megfelelő válaszokat adni. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszaival a szerződő illetve a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
5. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító köte- lezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallga- tott vagy a be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés- kötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási ese- mény bekövetkeztében.
6. A szerződő illetve a biztosított minden bejelentését és nyilatko- zatát írásban (levél, telex, telefax) köteles közölni.
II. változás bejelentési kötelezettség
1. A biztosító kockázatviselésének tartama alatt a szerződő illetve a biztosított haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni
- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve
- minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásolja.
A biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek, körülménynek minősül a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum), ajánlat, telephelyi adatközlő és mellék- leteinek bármely adata.
A szerződő illetve a biztosított ellen indított csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása vál- tozás-bejelentési kötelezettség alá esik.
19
K&H teljeskörű casco biztosítás
2. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy ha a szerző- désben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg - ha a kockázatot a szerződési feltételek értelmében nem vállalhatja - a szerződést harminc napra írás- ban felmondhatja.
Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javas- lat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtétele- kor figyelmeztetni kell.
Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalom- mal hatályban marad.
3. A változás bejelentési kötelezettség elmulasztására is a közlési kötelezettség (I. fejezet 5. pont) megsértésére szóló szabályt kell alkalmazni.
A közlésre és változás bejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat.
A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra alkal- mazhatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.
A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg erejéig köteles 8 napon belül a Biztosítónak bejelenteni.
III. a biztosítási díj fizetése, a kockázatviselés kezdete és vége
1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
Ezektől a rendelkezésektől a felek megállapodással eltérhetnek.
A szerződő felek díjhalasztásban és a biztosítási díjak részletfi- zetésében is megállapodhatnak. Ha a szerződő illetve a biztosí- tott a díjrészletet az esedékességkor nem fizeti meg, úgy a részletfizetési kedvezményt elveszíti és az egész biztosítási év- re járó díj egyösszegben esedékessé válik.
2. A biztosítási díj összegét, a díjrészlet megfizetésének esedékessé- gét, módját és gyakoriságát a szerződés (kötvény, fedezetet iga- zoló dokumentum), illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazza. A biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerző- désszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett díjat te- kinti befizetettnek.
Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénzátu- talási megbízás esetén a biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a szerződő két- séget kizáróan igazolja.
3. Késedelmes díjfizetés esetén a biztosító késedelmi kamat fel- számítására jogosult.
4. A biztosítás az azt követő nap 0 órájakor lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára, vagy pénztárá- ba befizette, illetőleg, amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igé- nyét bírósági úton érvényesíti.
5. A szerződés - ha a felek írásban másként nem állapodtak meg
- határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítás időszak egy
év, a biztosítási évfordulót a szerződés (kötvény, fedezetet iga- zoló dokumentum) tartalmazza.
6. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biz- tosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj meg- fizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés a póthatáridő napjával megszűnik kivéve, ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik.
A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biz- tosítási díj utólagos megfizetése nem hozza újból létre. A Biztosító köteles a díj visszatérítésére.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
7. Ha a biztosítás hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosí- tási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő ré- sze nem válik hatályossá.
Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg.
8. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosítót a folyó biz- tosítási évre járó biztosítási díj illeti meg.
A szerződés megszünésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelhe- ti, amelyben a kockázatviselés véget ért.
9. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, az három évig nem mondható fel. Amennyiben a szerződő illetve a biztosított hibájából a szerződés a határidő lejárta előtt megszűnik, a szer- ződő köteles a tartamengedményt visszafizetni.
10.A határozatlan időre kötött szerződést a felek kizárólag írásban, ajánlott levélben a biztosítási időszak végére mondhatják fel. A felmondási idő 30 nap.
A felmondási jogot a felek a szerződésben legfeljebb 3 évre ki- zárhatják.
IV. többszörös biztosítás
Ha a szerződő illetve a biztosított valamely másik biztosítónál a biztosított értékre vonatkozóan ugyanazon kockázatokra bizto- sítást kötött, a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles közölni a biztosítóval.
V. a kártérítés terjedelme, alulbiztosítás, túlbiztosítás
1. A biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát a biztosí- tási összeg képezi, oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) tételesen felso- rolt vagyoncsoportokra, vagy vagyontárgyakra vonatkozóan kü- lön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik.
2. Amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a vagyontárgy ér- téke (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak olyan arány- ban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyon-
20
K&H teljeskörű casco biztosítás
tárgy értékéhez aránylik. Az alulbiztosítás tényét minden egyes tételre külön-külön kell megállapítani. Az eltérő megállapodáso- kat a különös feltételek rögzítik.
3. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos érté- két. A biztosítási összegnek a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részére vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat ennek megfelelően le kell szállítani.
4. Az V/3. pont rendelkezései ellenére is lehet biztosí- tási szerződést kötni valamely vagyoncsoport vagy vagyontárgy várható értékére, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapot- ban való beszerzésének erejéig a különös feltételekben részle- tezettek szerint.
5. A biztosító szolgáltatása a közvetett károkra nem terjed ki.
VI. kárbejelentési kötelezettség
1. A szerződőnek illetve a biztosítottnak a káreseményt bekövetke- zése után haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítóhoz és lehetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetkezésének helyét,
b) a káresemény időpontját, okát és rövid leírását,
c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket),
d) a kárrendezésben közreműködő - a biztosítottat, szerződőt képviselő - személy vagy szervezet nevét.
3. A kárbejelentésre vonatkozó speciális szabályok a különös feltételekben kerülnek meghatározásra.
4. A biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a kárrendezést megkezdeni.
5. A szerződőnek illetve a biztosítottnak a kár összegszerűségét hi- telt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, vámokmányokat, szerződéseket, selejtezési jegyzőkönyveket, nyilvántartó kartono- kat, leltáríveket, költségszámításokat és egyéb bizonylatokat - a biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának kérésére - bármikor rendelkezésre kell bocsátania.
6. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és össze- gének független szakértő által történő megállapítását. A függet- len szakértő költségeit a megbízó fizeti.
VII.a biztosító szolgáltatása
1. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.
2. A biztosító a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőesz- közben téríti meg a károkat.
3. A biztosító a biztosítási összeget a kárbejelentéstől számított 15 nap alatt téríti meg. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik be- mutatni, úgy a 15 napos határidő attól a naptól számítandó, amikor az utolsó okirata biztosítóhoz beérkezett.
4. A biztosító mindaddig nem esik fizetési késedelembe, amíg,
a) a biztosított pénzfelvételi jogosultságát nem igazolja,
b) a káreseménnyel kapcsolatban a szerződő illetve a biztosított ellen indult büntető eljárás jogerősen be nem fejeződik.
5. A biztosító jogosult a kártérítés összegébe a mindenkor esedé- kes biztosítási díjat beszámítani, melynek összege maximum az éves biztosítási díj.
6. A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést köteles 8 napon belül a Biztosítónak írásban bejelenteni.
7. Amennyiben a biztosított ÁFA-visszatérítésre jogosult vagy számla nélküli kárrendezést kér, a biztosító a szolgáltatásának alapja a nettó (ÁFÁ-val csökkentett) összeg.
8. Ha a biztosítási eseményen kívül egyéb esemény is közrehatott a károsodásban, a biztosító a kárt annyiban téríti meg, ameny- nyiben azt a kockázatba vett esemény okozta.
VIII. a kármegelőzés szabályai
1. A károk megelőzésére és elhárítására a hatályos jogszabályok, hatósági határozatok előírásai a mindenkor irányadók.
2. A biztosító jogosult a biztosítottnál a vagyontárgyak kockáza- ti állapotát a helyszínen - szükség esetén az illetékes tűzren- dészeti vagy egyéb hatóságokkal együttműködve - bármikor ellenőrízni.
3. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezen követelmény alkalmazandó abban az eset- ben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biz- tosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakkép- zettségi követelményeket.
IX. mentesülés a biztosított jogellenes magatartása miatt
1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen - a biztosított, illetőleg a szer- ződő fél vagy velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, vagy olyan alkalmazottjuk, illetőleg megbízottjuk, akinek e mi- nőségben feladatköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyon- tárgy kezelése - szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okoz- ták.
2. Ha a szerződő illetve a biztosított jogi személy, a biztosító annyiban mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a jogi személy vezető szerve, illetve e szerv tag- ja, vezető beosztású alkalmazottja, vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, szándékosan, vagy súlyo- san gondatlanul okozta.
3. Társasági szerződés keretében történő üzemeltetés esetén a biztosítónak a IX/2. pontban felsorolt mentesülése minden tár- sasági tag károkozásával kapcsolatban bekövetkezik, de csak a károkozó(k) és a társasági tagok arányának figyelembevételével meghatározható mértékig. (A biztosító nem téríti meg azt a há- nyadot, amely a károkozó(k) érdekeltségére esik.)
21
K&H teljeskörű casco biztosítás
4. A biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be, ha a szerződőt illetve a biztosítottat, vagy valamely a gazdálkodó szervezetnél felelős vezető beosztást betöltő személyt az okozott kár, vagy a kártérítés megállapítása során elkövetett csalás vagy csalási kí- sérlet miatt jogerősen elmarasztalták.
5. Mentesül továbbá a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a szerződőt és a biztosítottat terhelő kármegelőzési és káreny- hítési kötelezettség megszegése esetén is.
X. káresemény utáni kötelmek
1. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káre- semény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
2. A káresemény bekövetkezése után, a kárrendezés megkez- déséig (VI/4.) a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez feltétle- nül szükséges.
3. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás kö- vetkeztében a biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálá- sa szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, akkor a biztosító kötelezettsége nem áll be.
XI.törvényi engedményi jog
1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biz- tosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tart- hat, ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget vissza kell fizetnie.
XII. egyéb rendelkezések
1. A jelen feltételek alapján megkötött biztosítási szerződések biz- tosítási fedezete nem terjed ki:
a) a biztosított illetve a szerződő által okozott olyan károkra, amelyekért a magyar jog szabályai szerint (a területi hatály kiterjesztése esetén az illető ország jogszabályai szerint) munkaviszony, tagsági viszony alapján, vagy a szerződéses, illetve a szerződésen kivüli károkozás szabályai szerint fele- lősséggel tartozik, mivel ezek a kockázatok egyéb biztosí- tásokkal fedezhetők.
b) olyan károkra, amelyeket harci cselekmények (pl. forradalom, ellenforradalom, terrorizmus) és háborús intézkedések bár- melyik fajtája okozott, beleértve a polgári engedetlenséget is (pl. sztrájk, belső zavargások stb.) vagy azok következmé- nyeit, továbbá harci eszközök által okozott sérülésre vagy rombolásra, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendel- kezései és terrorizmus miatt keletkezett károkra.
c) nukleáris reakció, nukleáris sugárzás vagy rádióaktív szennyeződés által okozott károkra.
d) a szerződési feltételekben a biztosításból kizárt események- re.
2. A biztosító és a szerződő illetve a biztosított - amennyiben jog- szabály kivételt nem tesz - a biztosításra vonatkozóan sem- milyen birtokukban lévő adatot harmadik fél részére nem szol- gáltathat ki.
3. Jelen feltételben nem érintett kérdésekben a különös vagy kiegészítő feltételek és az egyes szerződések rendelkezései, illetőleg a nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
4. A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudni- valókat a “nyilatkozat nem-életbiztosítási szerződés megkötéséhez” elnevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés részét képezi.
5. panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:
- írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,
- faxon: (x00 0) 000 0000,
- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös, vagy a (+36 1) 328 9000-es telefonszámokon lehet bejelenteni.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédel- mi eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátá- masztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 99., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
A Károsult felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizárólag bírósági úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi Békéltető Testület nem illetékes.
Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, tár- sasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39. További szerv:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/X.
22
K&H teljeskörű casco biztosítás
a K&H Biztosító Zrt. balesetbiztosítás általános szerződési feltételei BBSZ-97
Ezen szerződési feltételeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a K&H Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) balesetbiz- tosítási szerződéseire, ill. a szerződéseknek balesetbiztosítást tartal- mazó részére kell alkalmazni, feltéve, hogy a szerződést ezen szerződési feltételekre hivatkozással kötötték.
Jelen szerződési feltételekben nem érintett kérdésekben a különös vagy kiegészítő feltételek és az egyes szerződések rendelkezései, illetőleg a nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
I. balesetbiztosítási esemény
E szerződési feltételek szerint baleset: a biztosított akaratától független, olyan hirtelen fellépő külső behatás, amelynek következtében a biztosított a baleset megtörténtétől számított egy éven belül meghal, állandó, teljes, vagy részleges rokkantságot (egészségkárosodást), vagy a szerződésben meghatározott mérvű múlékony munkaképtelenséget szenved.
II. a biztosítási szerződés létrejötte
1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
1.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biz- tosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumentumot állít ki.
1.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő. Ebben az eset- ben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlat- nak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
1.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.
1.4. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogá- solja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban fel- hívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmá- nak megfelelően jön létre.
1.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.
1.6 A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulást írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított szerződésbe belép.
2. a biztosítási szerződés alanyai
A szerződő: A szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló doku- mentumban) megnevezett biztosított, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: szerződő). A biztosító a jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi.
Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
A biztosított: akinek a balesetére a szerződést megkötik. Amennyiben a biztosított nem azonos a szerződővel, úgy a szerződés megkötéséhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. A biztosítást 70. életévét be nem töltött személy javára lehet kötni.
A kedvezményezett: aki a biztosító szolgáltatására jogosult.
3. közlési és változásbejelentési kötelezettség
a) A szerződő illetve a biztosított, a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszaival a szerződő illetve a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszo- latlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
b) A felek megállapodhatnak, hogy a szerződő illetve a biztosított a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását megfelelő határidőn belül köteles legyen a biztosítóhoz írásban bejelenteni. A biztosított köteles a szerződés tartama alatt bekövetkezett lakcímváltozást, személyi adatainak és körülmé- nyeinek változásait 30 napon belül a biztosítónak bejelenteni.
c) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok vál- tozásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős
23
K&H teljeskörű casco biztosítás
növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
d) Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, de a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
e) A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
III. a kockázatviselés kezdete, területi hatálya, időtartama
1. A biztosító kockázatviselése az azt követő nap 0 órájakor kezdődik, amikor a szerződő illetve a biztosított az első díjat a biztosító számlájára, vagy pénztárába befizeti, illetőleg aznap, amikor a díj megfizetésére vonatkozóan a felek halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
2. a szerződés területi hatálya
A balesetbiztosítási szerződés kikötheti, hogy a biztosító területi korlátozás nélkül, vagy valamely területre korlátozottan vállalja a baleseti fedezetet.
3. a biztosítás időtartama
A biztosítási szerződés határozott, vagy határozatlan időtartamra köthető meg.
IV. a díjfizetés módja, fizetési késedelem
1. A szerződő a szerződés szerint egyszeri, vagy biztosítási időszakonként esedékes díjat fizet. A biztosítási időszak – ha a szerződés ennél nem rövidebb – egy év. Az éves díj egyösszegű megfizetése esetén a biztosító díjengedményt ad. Az egysze- ri díjat, valamint a folytatólagos díjfizetés első díját
– ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a szerződés megkötésekor kell megfizetni.
fizetési késedelem
Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biz- tosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés a póthatáridő napjával megszűnik kivéve, ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik.
A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biz- tosítási díj utólagos megfizetése nem hozza újból létre. A Biztosító köteles a díj visszatérítésére.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
Késedelmes díjfizetés esetén a biztosító késedelmi kamat fel- számítására jogosult.
V. biztosítási szolgáltatások
1. állandó teljes rokkantság
Amennyiben a biztosított a baleset napjától számított egy éven belül állandó teljes, 100%-os rokkantságot (megrokkanás) szenved, akkor a biztosító a szerződésben erre meghatározott biztosítási összeg 100%-át téríti.
2. állandó, részleges rokkantság
Ha a balesetre biztosított személy a baleset napjától számított egy éven belül állandó, de részleges rokkantságot szenved, úgy a biztosító a sérülés mérvének megfelelően, az állandó és teljes rokkantság esetére meghatározott biztosítási összeg oly száza- lékát fizeti ki, mely – tekintet nélkül a biztosított foglalkozására
– a rokkantság végleges fokának megfelel. A rokkantsági fokot a biztosító orvosa állapítja meg.
3. baleseti múlékony sérülés
Balesetből eredő múlékony munkaképtelenség esetén a biz- tosító a szerződésben meghatározott időtartamra, az ugyan- csak ott meghatározott összeget téríti.
Ez a kifizetett összeg független a rokkantság, vagy esetleg bale- seti halál címén fizetett biztosítási összegektől.
4. baleseti halál
Ha a balesetre biztosított személy az elszenvedett baleset kö- vetkezményeként egy éven belül meghal, a biztosító a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) erre az esetre meghatározott
24
K&H teljeskörű casco biztosítás
összeget fizeti ki, tekintet nélkül arra, hogy a biztosított a szerződés alapján rokkantság, vagy múlékony munkaképtelenség címén már milyen összeget vett fel.
5. egészségkárosodási táblázat, az egészségkárosodás megál- lapítása
A baleset folytán bekövetkezett megrokkanás, vagy állandó egészségkárosodás százalékát – tekintet nélkül a biztosított foglalkozására – szervek, illetve végtagok elvesztése esetén az alábbi táblázat szerint kell megállapítani:
testrészek egészségkárosodása | térítési % |
mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar – alkar, vagy kéz – elvesztése, egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes elvesztése (felső végtag + alsó végtag csonkolása), mindkét comb elvesztése | 100 |
mindkét lábszár elvesztése | 90 |
egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése | 80 |
egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, beszélőképesség teljes elvesztése, mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése | 70 |
jobbkezes esetén a jobb kéz, balkezes esetén a bal kéz elvesztése (csuklón alul) | 65 |
jobbkezes esetén a bal kéz, balkezes esetén a jobb kéz elvesztése (csuklón alul) | 50 |
egyik láb elvesztése (boka alatt) | 40 |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése | 35 |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 25 |
Egy szerv részbeni csonkolásánál a térítés mérve az e pontban szereplő térítési százalékok megfelelő hányada.
6. a) A maradandó egészségkárosodás fokát az előbbi táblázat- ban felsorolt szervek, illetve végtagok elvesztése esetén a szükséges iratok bemutatása után azonnal, egyébként legkésőbb a balesetet követő egy éven belül meg kell álla- pitani. A maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosszakértője állapítja meg.
b) Ha a maradandó egészségkárosodás foka a gyógykezelés elhúzódása következtében 60 napon belül nem állapítható meg, de rokkantság előreláthatólag visszamarad, úgy a biz- tosított kívánságára a biztosító, a biztosítási összeg terhére, az orvos által vélelmezett várható egészségkárosodási százalék szerint járó összeg 50%-át előlegként folyósítja.
7. eljárás véleménykülönbség esetén
A baleset következményeinek jellegével és mértékével kapcso- latos véleménykülönbség esetén orvosi bizottság dönt. Az orvosi bizottság döntését a biztosított, vagy a biztosító kérheti.
Az orvosi bizottságba a biztosító és a biztosított is egy-egy,
a magyar biztosítási orvosok jegyzékében szereplő orvost jelöl. A két orvos közös megegyezéssel kijelöl egy harmadik (elnök) orvost, aki a két választott orvos szakvéleménye alapján, mege- gyezésük hiányában dönt.
Az orvosi bizottsággal kapcsolatos költségeket maga a bizottság állapítja meg, és azt a biztosító viseli.
A biztosítottnak a bizottság előtt való megjelenésével kapcsolatos szükséges kiadásait a biztosító abban az esetben viseli, ha a bizottság az ő javára döntött, vagy ha a biztosított vizsgálatát a biztosító kérte.
8. A balesetkor bármely okból már előzőleg sérült, vagy csonka, vagy funkciójában korlátozott – nem ép, nyomorék – testrészek a biztosításból ki vannak zárva.
9. A balesetbiztosítás alapján kifizetett összeg független a társa- dalombiztosítási szervek megállapításaitól és szolgáltatásaitól.
VI. kárbejelentés - teljesÍtés
1. A biztosított illetve a szerződő köteles a biztosítási esemény (baleset) bekövetkezését a biztosítónak két munkanapon belül bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni és lehetővé tenni a bejelentés és felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
2. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított illetve a szerződő e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
3. A biztosítási szolgáltatásokhoz szükséges iratok
a) Halál esetén halotti anyakönyvi kivonat, és a halál okát igazoló orvosi bizonyítvány.
b) Hatósági eljárás esetén nyomozást megszűntető, vagy megtagadó jogerős határozat, vagy vádirat.
c) Mindazok az okiratok, amelyek a jogosultság, a biztosítási esemény, és a biztosítási összeg megállapításához szük- ségesek.
4. a biztosítási összeg felvételére jogosultak köre
Állandó egészségkárosodás és múlékony munka(kereső)-képte- lenség esetén a biztosítási összeg felvételére a biztosított jogosult. A haláleseti biztosítási összeg felvételére a biztosított kedvezmé- nyezettet jelölhet. Kijelölt kedvezményezett hiányában kedvez- ményezett a biztosított örököse.
5. A biztosító teljesítése a különös és/vagy kiegészítő feltételekben meghatározott iratoknak a biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 napon belül történik.
VII. a biztosító mentesülése
1. A balesetbiztosítási összeg nem kerül kifizetésre az esetben, ha bizonyítást nyer, hogy
– a biztosított halálát a biztosítási összegre jogosult szándékos magatartása,
– a biztosított halálán kívüli biztosítási eseményt a biztosított illetőleg a szerződő fél szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása jogellenesen idézte elő.
25
K&H teljeskörű casco biztosítás
2. A balesetet súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak akkor kell tekinteni, ha a baleset a biztosított illetve a szerződő fél
– súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben,
– 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghaladó ittas állapotával közvetlen okozati összefüggés- ben következett be,
– jogosítvány nélküli, vagy 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghaladó ittas gépjárművezetés közben következett be, és mindkét esetben a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett.
3. háborús kockázat, zavargások, felkelés
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított balesete közvetlenül, vagy közvetve össze- függésben áll:
– nukleáris balesettel, katasztrófával,
– harci eseményekkel, vagy más háborús cselekményekkel,
– felkelésekben, lázadásokban, vagy zavargásokban való részvétellel, kivéve ha erre belföldön valamilyen hivatali, vagy közszolgálati kötelesség teljesítése közben került sor,
– olyan országba történő utazással, ahol már harci cselek- mények folynak.
4. versenyek, repülési kockázat
a) Amennyiben a biztosított balesete gépi erővel hajtott szárazföldi, légi, vagy vízi járműben országos, vagy nemzetközi sportversenyen való részvétel következtében, vagy ilyen versenyekre való felkészülés (edzés) során következik be, a biztosító – egyéb megállapodás hiányában
– nem fizeti ki a biztosítási összeget.
b) A biztosító a teljes kockázatot viseli, ha a biztosított halála a szervezett légiforgalom keretében végrehajtott olyan légiú- ton, vagy körrepülésen való részvétel következménye, ame- lyen a biztosított a légiforgalomban engedélyezett légi jármű utasaként, nem hivatásszerűen tevékenykedő vezetőként vett részt.
5. Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és káreny- hítési kötelezettség megszegése esetén is.
VIII. egyéb rendelkezések
1. A biztosító által a szerződőnek, a biztosítottnak, vagy egyéb jogosultnak a biztosító által ismert utolsó címére ajánlott levél- ben elküldött jognyilatkozata abban az időpontban tekinthető megérkezettnek, amikor azt a címzettnek kézbesítették.
2. A biztosító a szerződés megkötésekor vagy azt követően hozzá eljuttatott jognyilatkozatokat és bejelentéseket csak akkor köte- les joghatályosnak tekinteni, ha azokat írásban juttatták el hozzá. A nyilatkozat akkor hatályos, ha az a biztosító valamelyik szervezeti egységéhez megérkezett. Ez a rendelkezés nem érinti a biztosítási ajánlatnak, illetőleg a biztosítási díjnak a biztosító képviselője részére történt átadásához fűződő joghatályt.
3. A biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) elvesztése, vagy megsemmisülése
Ha a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) elveszett, vagy megsemmisült – feltéve, hogy azt nem ruházták át – a szerződő illetve a biztosított köteles e körülményt bejelenteni, a törvényes megsemmisítési eljárást lefolytatni, és a megsemmisítést kimondó jogerős határozatot a biztosítónak átadni, melynek alapján a biztosító másodlatot állít ki. A másodlat az eredetivel egyező, a biztosító erre vonatkozó szabályai szerint. A másodlat kibocsátásával az eredeti kötvény (fedezetet igazoló dokumen- tum) érvénytelenné válik, e tényt a másodlaton záradékban fel kell tüntetni. E szerződési feltételek irányadók a további kötvénymásodlatokra (fedezetet igazoló dokumentum másodla- tokra), vagy egyéb okiratok másodlataira is.
4. elévülés
A biztosításból eredő igények az utolsó, kárrendezés meg- kezdéséhez szükséges irat beérkezésétől számított öt év alatt elévülnek.
5. Személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudni- valókat a “nyilatkozat nem-életbiztosítási szerződés megkötéséhez” elnevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés részét képezi.
6. panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:
- írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,
- faxon: (x00 0) 000 0000,
- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös, vagy a (+36 1) 328 9000-es telefonszámokon lehet bejelenteni.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcso- latos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 99., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat. A Károsult felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizárólag bírósági úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi Békéltető Testület nem illetékes.
Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, tár- sasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39. További szerv:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/X.
26
K&H Biztosító Zrt.