Házőrző többlakásos lakóépületek biztosítási feltételei

Házőrző többlakásos lakóépületek biztosítási feltételei

Hatályos: 2018. március 1-jétől

Nysz.: 20589

Tartalomjegyzék

Házőrző többlakásos lakóépületek biztosításának különös feltételei 3

I. Szerződő 3

II. Biztosított 3

III. Területi hatály 3

IV. Biztosítható vagyontárgyak köre 3

V. Biztosítási összeg meghatározása, az értékkövetés szabályai 4

VI. Biztosítási események 4

VII. A biztosító szolgáltatása 11

VIII. Általános kizárások 12

IX. A szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnése 12

X. A Házőrző többlakásos lakóépületek biztosítása különös feltételeinek a Polgári Törvénykönyvtől

lényegesen eltérő szabályai 13

A Házőrző többlakásos lakóépületek biztosításához köthető kiegészítő biztosítások 14

I. Kiegészítő felelősségbiztosítás 14

II. Kiegészítő közös képviselői szakmai

felelősségbiztosítás 18

III. Kiegészítő kollektív balesetbiztosítás a lakóközösség tagjainak 21

IV. Kiegészítő lakóközösségi jogvédelmi biztosítás 25

V. Mestervonal-24 kiegészítő szolgáltatás 29

VI. Kiegészítő kollektív ingóságbiztosítás 30

Függelék: Betörésvédelmi szintek és összeghatárok 32

I. A mechanikai védelem követelményei 32

II. Védelmi kategóriához rendelt kárkifizetési limitek 32

Záradékok 33

Kockázatok, csomagok, kiegészítő biztosítások 35

Házőrző többlakásos lakóépületek biztosításának különös feltételei

A biztosítási szerződés részét képezik a jelen feltételekben, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó ál- talános rendelkezésekben, az Általános vagyonbiztosítási fel- tételekben, továbbá a kiegészítő szerződési feltételekben írt rendelkezések, valamint a szerződő/biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai. Jelen feltételek- ben nem szabályozott kérdésekben az Általános vagyonbiztosí- tási feltételek, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a Polgári Törvénykönyv, va- lamint a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók. Amennyiben a jelen feltételek és a szerződés részét képező Ál- talános vagyonbiztosítási feltételek, illetve az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések eltérnek egymástól, a jelen feltételek rendelkezései alkalmazan- dók.

I. Szerződő

A Házőrző többlakásos lakóépületek biztosításának szerződője kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet (ÁVF I.2. pont).

II. Biztosított

E feltétel alapján biztosított:

– az ajánlatban/kötvényben megnevezett lakóközösség;

– a társasház tulajdonostársai;

– az ajánlatban/kötényben megnevezett lakásszövetkezet;

– lakásszövetkezeti tagok és nem tag tulajdonosok.

III. Területi hatály

A biztosítás hatálya az ajánlaton a kockázatviselési hely rovatban megjelölt cím szerinti telek területén lévő, alább felsorolt lakó- épület(ek)re és építmény(ek)re terjed ki:

a) Lakások

az ajánlaton a „lakások összterülete” rovatban feltüntetett alapterület szerinti lakások.

b) Vállalkozás által használt terület

az ajánlaton megjelölt „vállalkozás által használt terület”.

c) Nem lakás célú magánterület

az ajánlaton „nem lakás célú magánterületként” feltüntetett garázsok, tárolók.

d) Egyéb

az ajánlaton az „egyéb” rovatban feltüntetett épület alkotóe- lemek.

e) Közös tulajdonú terület

az ajánlaton külön meg nem jelölt közös (ideértve: szövetke- zeti) tulajdonú terület.

IV. Biztosítható vagyontárgyak köre

IV.1. Épület vagyoncsoport

A biztosított vagyontárgyak a szerződésben megjelölt cím sze- rinti lakóépület(ek), melléképület(ek) és építmények.

Épület az olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elvá- lasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy az időszakos tar- tózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja. Melléképület a lakóépülettől különálló vagy hozzá épített nem lakáscélú épület.

Építmény az olyan ingatlan jellegű műszaki alkotás, amely a ta- lajjal való egybeépítés, alapozás révén jött létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik.

IV.1.1. Közös tulajdon

A biztosított vagyontárgyak a társasház alapító okiratában külön tulajdonként meg nem jelölt, vagy a lakásszövetkezet alapszabá- lya szerint a szövetkezet vagy a tagok, illetve nem tag tulajdono- sok közös tulajdonában lévő épületszerkezeti és épületgépészeti elemek.

Amennyiben az alapító okirat, illetve az alapszabály nem ren- delkezik a közös tulajdonban álló épületrészekről, a biztosított közös tulajdonban álló vagyontárgyak a következők:

Épületrészek:

– alap-, fő-, határoló- és válaszfalak, födémek, kémények;

– erkélyek, loggiák, teraszok;

– lépcsők;

– külső homlokzatvakolatok lábazattal;

– tető szerkezete és tetőfedése;

– belső csapadékelvezető rendszer, ereszcsatornák.

Közös használatra szolgáló helyiségek:

– padlás és pincetérség;

– mosókonyha, szárítóhelyiség;

– közös fürdőszoba, mosdó és WC;

– gyermekkocsi és kerékpártároló.

Közös használatra szolgáló területek:

– kapualj, lépcsőház;

– folyosó, függőfolyosó.

Közös használatra szolgáló helyiségek és területek burkolatai, szerkezetileg beépített, az VI.1.19. pontban az üvegtörés kocká- zatnál megnevezett üvegezései.

Központi berendezések:

– központi fűtő-, hűtő- és meleg vízszolgáltató berendezés a hozzátartozó szerelvényekkel, ide nem értve a külön tulaj- donban lévő vezetékszakaszt és fűtőtesteket;

– alternatív energiafelhasználást lehetővé tevő közös tulajdo- nú vezetékek és berendezések;

– víz-, csatorna- és gázvezeték a hozzátartozó szerelvények- kel, ide nem értve a külön tulajdonban lévő vezetékszakaszt;

– elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszer, ide nem ért- ve a külön tulajdonban lévő vezetékszakaszt;

– központi antenna és erősítő-berendezés, ide nem értve a kü- lön tulajdonban lévő vezetékszakaszt és csatlakozóját;

– kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal

– személy- és teherfelvonó a teljes gépészeti berendezésekkel együtt;

– házi szemét gyűjtésére szolgáló berendezés, ide nem értve a mozgatható szeméttárolókat;

– több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló be- rendezés.

Építmények (pl. kerítés, kapuk, támfal, gépkocsi bejáró, járda, úszómedence a fedése nélkül), amennyiben ezek nem minősül- nek külön tulajdonnak.

IV.1.2. Külön tulajdon

A biztosított vagyontárgyak azok a lakások és épületrészek, amelyek a társasház alapító okirata szerint a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak vagy a lakásszövetkezet alapszabá- lya szerint a szövetkezet vagy a lakásszövetkezeti tagok, vala- mint a nem tag tulajdonosok tulajdonában vannak.

Amennyiben az alapító okirat, illetve az alapszabály nem rendel- kezik a külön tulajdonban álló épületrészekről, a biztosított – kü- lön tulajdonban álló - vagyontárgyak a következők:

– lakáson belüli – épületszerkezeti elemhez rögzített – burko- latok, álmennyezetek, galériák, nyílászárók, redőny, reluxa, elektromos mozgató berendezéseikkel együtt;

– beépített szekrények rendeltetésüktől függetlenül, amelyek károsodás nélkül eredeti helyükről nem mozdíthatók el, adott feladat ellátására építették be (pl.: kamraszekrény, falnyílás kitöltése céljából az adott helyre beépített önálló teherviselő elemek nélkül beépített szekrény, stb.);

– lakásokba szerkezetileg beépített, a VI.1.19. pontban az üvegtörés kockázatnál megnevezett üvegezések;

– elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztás- mérőjétől, illetve a kapcsolójától kezdődő szakaszon (mért szakasz) a hozzá tartozó mérőműszerekkel, klímaberende- zések, villanytűzhely, villanybojler, átfolyó üzemű elektromos vízmelegítők;

– a lakás gázszerelése a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, gáztűzhelyek, gázkazánok, gázbojlerek és gázkonvektorok;

– a lakás vízellátását és szennyvíz- és csapadékvíz elveze- tését, valamint a fűtését, hűtését, HMV készítését szolgáló berendezések a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, szerel- vénnyel, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékok- kal, egészségügyi berendezések, a WC, fürdő- és mosdóbe- rendezések;

– védelmi berendezések, rács, riasztó, falba épített értéktároló.

A biztosítás csak rendeltetésszerűen használatba vett épü- letekre, épületrészekre terjed ki. Építés, bővítés, átépítés alatt álló épületek, épületrészek csak külön megállapodás (lásd Záradékok) alapján biztosíthatóak.

IV.2. Közös tulajdonú ingóság és készpénz vagyoncsoport

A társasház közös, illetve a lakásszövetkezet tulajdonába tarto- zó, a kockázatviselés helyén tárolt ingóságok, ill. közös, vagy szövetkezeti tulajdonban lévő helyiségben tárolt készpénz.

IV.3. Külön tulajdonú ingóságok és készpénz vagyoncsoport

A biztosítottak személyes tulajdonában lévő, a kockázatviselési helyen tárolt VI.3. pontban részletezett ingóság vagyoncsopor- tok, illetve készpénz.

V. Biztosítási összeg meghatározása, az értékkövetés szabályai

V.1. Biztosítási összeg

A biztosítási összeget úgy kell megállapítani, hogy az fedezze az épületek, építmények újraépítési költségét, az ingóságoknak pedig az új állapotban való beszerzési értékét.

Lakások, vállalkozás által használt területek, nem lakás célú ma- gán területek biztosítási összege a hasznos alapterület (az alap- területnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m) és az egységár szorzataként állapítható meg.

A biztosító a szerződés megkötésekor javaslatot tehet az épület, valamint az általános háztartási ingóságok biztosítási összegére.

V.2. Értékkövetés

A biztosító a biztosítási összeget és a díjat évente egy alkalom- mal az árszínvonal változásához hozzáigazítja.

Az adott naptári évben az értékkövetés alapjául a Központi Statisztikai Hivatal által az előző év szeptemberében publikált gyorstájékoztató szolgál az alábbiak szerint:

– Épületekre vonatkozóan az építőipar termelőiár-indexe ja- nuár–június időszakra az előző év azonos időszakához vi- szonyítva.

– Ingóságokra vonatkozóan a fogyasztói árak árindexe ja- nuár–június időszakra az előző év azonos időszakához vi- szonyítva.

– A felelősségbiztosítások, a jogvédelmi biztosítás, a baleset- biztosítás, a Mestervonal-24 szolgáltatás és a gépjármű-biz- tosítás értékkövetésénél az épületekre vonatkozó árindexek érvényesek.

Az így meghatározott árindexektől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet.

Ezeket az indexszámokat a biztosító a biztosítási évfordulókor veszi figyelembe és ennek megfelelően módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző biztosítási időszak biztosítási össze- gének és az indexszámnak a szorzata.

A vagyoncsoportonként módosított biztosítási összegekről és biztosítási díjról a biztosító legalább 30 nappal a biztosítási évfordulót megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Ha a mó- dosítást a szerződő nem kívánja, az értesítő kézhezvételét kö- vetően 15 napon belül írásban kérheti a biztosításának eredeti biztosítási összegekre és biztosítási díjra történő visszaállítását. Amennyiben a biztosító nem kezdeményezte a szerződés érték- követés érdekében történő módosítását, akkor kár esetén az ebből adódó alulbiztosítottságot nem érvényesítheti. A biztosító az értékkövető indexet a biztosítás megkötésétől vagy az utolsó értékkövetéstől halmozottan számítja.

VI. Biztosítási események

A biztosító kockázatviselése az alább felsorolt veszélynemek kö- zül a biztosítási ajánlaton és a kötvényen megjelölt fedezettípus (tartalma a „Kockázatok, csomagok, kiegészítő biztosítások” fe- jezetben található) szerinti és az ajánlaton megjelölt biztosítási veszélynemekkel kapcsolatban felmerült károkra terjed ki, ha bekövetkezésük a biztosított szempontjából véletlen, váratlan és előre nem látható.

Biztosítási eseménynek a biztosított vagyontárgyak megrongá- lódása, értékcsökkenése, megsemmisülése, eltulajdonítása mi- nősül, ha a bekövetkezésük valamely biztosított veszélynemmel közvetlen okozati összefüggésben áll és a káresemény a szerző- dés hatálya alatt következett be.

Biztosított következményi kárnak minősül, ha a biztosított va- gyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmi- sülése valamely biztosított veszélynemmel ok-okozati össze- függésben van, és amelynek ésszerű határidőn belül történő elhárítása a biztosítottól nem volt elvárható.

A biztosító egyes esetekben a kockázatviselést kizárja, míg bizonyos körülmények fennállása esetén mentesül a szol- gáltatási kötelezettség alól.

Az egyes veszélynemek tekintetében meghatározott kizárá- sok a veszélynemek leírását követően kerülnek feltüntetésre.

Az általános kizárásokat és mentesüléseket a VIII. fejezet tartalmazza.

VI.1. Alapkockázatok

VI.1.1. Tűz

Biztosítási eseménynek minősül a tűz által a biztosított vagyon- tárgyban okozott kár.

Tűznek minősül az öntápláló lánggal való égés, amely nem ren- deltetésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erőből továbbterjedni képes.

Fentieknek megfelelően biztosítási eseménynek minősül az is, ha az elektromos készülékekben létrejövő túlfeszültség miatt ke- letkező és továbbterjedő tűz más vagyontárgyakat károsít.

Kockázatkizárás

A biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetekben (kocká- zatból kizárt események)

– ha a vagyontárgy olyan tűz következtében károsodik, amely önerejéből nem képes tovaterjedni (pl. cigaretta- parázs, izzó széndarab vagy világító-, fűtőtest közelében elhelyezett vagyontárgy perzselődése)

– ha a vagyontárgy tűz, füst vagy hő hatásának van kitéve (pl. vasalás, szárítás, sütés, főzés közben szín- és alakváltozás következik be);

– öngyulladás következik be;

– kéményrepedés és ebből következő füst- és koromszennye- ződés;

– ha a biztosított épületben „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyes- nek minősülő anyagot háztartási célú alkalmazást meghala- dó mennyiségben és minőségben tárolnak, használnak.

VI.1.2. Robbanás

Robbanás biztosítási eseménynek valamely gázok, porok vagy gőzök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló erő-meg- nyilvánulási folyamata által okozott roncsolási kár tekinthető. Va- lamely tartály (kazán, csővezeték stb.) robbanásáról csak akkor beszélhetünk, ha annak falában olyan méretű folytonossági hi- ány keletkezik, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen kiegyenlítődésére kerül sor.

Kockázatkizárás

A biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetekben (kocká- zatból kizárt események)

– a tartály/készülék cseréjének, illetve helyreállításának költ- ségeit, ha a robbanás a tartály/készülék műszaki hibájára vagy karbantartási hiányosságára vezethető vissza;

– a repülőgépek hangrobbanása miatt bekövetkező ká- rokat;

– a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tartály (pl.: televízió kép- cső) összeroppanása miatt bekövetkező károkat;

– ha a biztosított épületben „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszé- lyesnek minősülő anyagot háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben és minőségben tárolnak.

VI.1.3. Villámcsapás

Biztosítási eseménynek minősül az olyan kár, amely a biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje vagy hőhatása következtében keletkezik.

VI.1.4. Villámcsapás másodlagos hatása

A „Villám- és füstkár” mini csomagban biztosítható (VI.3.3.).

VI.1.5. Vihar

Biztosítási eseménynek minősül az olyan kár, amelyet a 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt meghaladó sebességű, időjárás miatti légmozgások, vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak a kockázatvise- lés helyén.

Biztosítási eseménynek minősül továbbá a vihar által megbon- tott nyílászárokon, tetőhéjazaton keresztül, a viharral egy időben történő beázás is.

Kockázatkizárás

A biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetben (kocká- zatból kizárt esemény)

– a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károk.

VI.1.6. Felhőszakadás

Biztosítási eseménynek minősül az olyan kár, amelyet a fel- hőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ide értve az elvezető rendszerek elég- telenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Jelen feltételek szempontjából felhőszakadásnak az minősül, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazo- lás szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,5 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta.

Kockázatkizárás

A biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetekben (kocká- zatból kizárt események)

– az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt kelet- kező károk;

– a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károk.

VI.1.7. Jégverés

Biztosítási eseménynek minősül a jégszemek formájában lehul- ló csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott tetőn történő, a jégveréssel egyidejű beázás.

VI.1.8. Hónyomás

Biztosítási eseménynek minősül a nagy mennyiségben felgyü- lemlő hó és jég statikus nyomása által és az olvadáskor lecsúszó hótömeg által a biztosított épületben, építményben okozott kár.

Kiterjed a biztosító kockázatviselése azokra a károkra is, ame- lyeket a biztosított épületekben, a hónyomás által megrongált tetőn keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék a biztosított vagyontárgyakban okoz.

VI.1.9. Árvíz

Biztosítási eseménynek minősül ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvi- zek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából vé- dettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi esetek- re, így a biztosító nem téríti meg a kárt (kockázatból kizárt események)

– a kockázatviselési hely szempontjából területileg illeté- kes vízügyi igazgatási hatóságok kár időpontjában ha- tályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtér- nek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárok, továbbá

– a talajvíz;

– a belvíz;

miatt keletkező károk. Megjegyzések:

A biztosítási eseményre a biztosító a szerződés létrejöttét követő naptól számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

Fogalmak:

Nagyvízi meder: vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terü- let, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvíz- védelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telí- tett talajú területek, így különösen:

– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedé- sek, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig idősza- kosan vízzel borítottak,

– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű ár- vízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, ren- deltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

VI.1.10. Földrengés

Biztosítási eseménynek minősül az a kár, amelyet a kockázat- viselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földrengés okoz.

Megjegyzések

– A biztosító a földrengés kockázat tekintetében a szerző- dés létrejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a kockázatviselés ezen biztosítási eseményre nem terjed ki.

– Az adott földrengés epicentrumától számított 100 km-es körzeten kívül eső kockázatviselési helyek esetében a biztosító – az egyéb feltételek fennállása mellett – csak abban az esetben teljesít szolgáltatást, amennyiben a szerződő, vagy biztosított hitelt érdemlően igazolja, hogy az adott kockázatviselés helyén a földrengés in- tenzitása elérte az MSK-64 skála szerinti ötös fokozatot.

VI.1.11. Földcsuszamlás

Biztosítási eseménynek minősülnek azok a károk, amelyeket a talajrétegek hirtelen, váratlan lejtő irányú elcsúszása a biztosított vagyontárgyakban okoz lejtős terepen, hegy- vagy dombolda- lon, a talaj egyensúlyi állapotának megváltozása következtében.

Kockázatkizárás

A biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetekben (kocká- zatból kizárt események)

– tudatos emberi tevékenység következményeként (ásvá- nyi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károk;

– az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illet- ve az alapok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károk;

– azt a kárt, amely azért következik be, mert a védelemül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba miatt nem megfelelő vagy a támfal karbantartásában mulasz- tás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pedig a te- rep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

Megjegyzés

A biztosító földcsuszamlás kockázat esetén a szerződés lét- rejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely idő- tartam alatt a kockázatviselés ezen biztosítási eseményre nem terjed ki.

VI.1.12. Kő- és földomlás

Biztosítási eseménynek minősül az a kár, amelyet a lehulló (el- mozduló) szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg a bizto- sított vagyontárgyakban okoznak.

Kockázatkizárás

A biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetekben (kocká- zatból kizárt események)

– tudatos emberi tevékenység következményeként (ásvá- nyi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károk;

– az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illet- ve az alapok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károk;

– azt a kárt, amely azért következik be, mert a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba miatt nem megfelelő vagy a támfal karbantartásában mulasz- tás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pedig a te- rep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

Megjegyzés

A biztosító kő- és földomlás kockázat esetén a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a kockázatviselés ezen biztosítási esemény- re nem terjed ki.

VI.1.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

Biztosítási eseménynek minősül az a kár, amelyet a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése követ- keztében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Jelen feltételek szempontjából ismeretlen üreg az, amely az épí- tési engedélyben nem szerepel, vagy melyet a hatóságok nem tártak fel.

VI.1.14. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is)

Biztosítási eseménynek minősül az a kár, amelyet az idegen jár- mű, a személyzet által irányított légi jármű egésze, részei illetve annak rakománya a biztosított vagyontárggyal való ütközéssel okoz, ide értve ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkat is.

Jelen feltételek szempontjából nem minősül idegen járműnek, mely a szerződő/biztosított tudomásával és beleegyezésével kö- zelíti meg a biztosított épületet/építményt.

VI.1.15. Idegen tárgy rádőlése

Biztosítási eseménynek minősül az a kár, amelyet a jelen szer- ződés alapján nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívül ta- lálható idegen tárgy a biztosított vagyontárgyakban rádőléssel okoz a kockázatviselés helyén.

VI.1.16. Betöréses lopás, rongálás

Biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a biztosított vagyon- tárgyat úgy tulajdonítja el, hogy a biztosított az adott betörésvé- delmi szintnek megfelelő valamennyi zárszerkezettel lezárt helyi- ségbe:

a) erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, fö- dém vagy tető kibontásával, illetve ezekhez hasonló módon) betört, behatolt;

b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz hasz- nálatával jutott be. Ilyen esetben, amennyiben a behatolás módját szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megál- lapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolni.

c) eredeti kulccsal vagy másolt kulccsal jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–b) pontokban meghatározott módon, azaz egy biztosított és lezárt helyiségbe történő betöréses lopás vagy rablás útján jutott.

Biztosítási események azok a rongálási károk is, melyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betöréses lopás vagy annak kísérlete során okoz(nak) a biztosított vagyontárgyakban és az ingatlanban.

A biztosító szolgáltatásának korlátozása

A biztosító kockázatviselése betöréses lopás, rongálás koc- kázatok esetén kizárólag a „betörésvédelmi szintek és ösz- szeghatárok” függelékben szabályozott védelmi előírások teljesítése esetén áll fenn. A biztosító a biztosítási szolgál- tatási kötelezettsége a biztosítási esemény bekövetkezése- kor meglévő, a kárrendezés során rögzített tényleges betö- résvédelmi szintnek megfelelő, a „betörésvédelmi szintek és összeghatárok” függelékben meghatározott és rögzített limitekig áll fenn.

Fogalmak

Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú szerkezetekkel körülhatárolt önálló légterű, meghatáro- zott rendeltetésű részét tekintjük.

Lezárt helyiség az a helyiség, amely a „Betörésvédelmi szintek és összeghatárok” függelékben található valamelyik védelmi szint előírásait teljesíti.

VI.1.17. Rablás

Biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a biztosított va- gyontárgyakat jogtalanul úgy szerzi meg, hogy e célból a bizto- sított(ak) vagy az épületben jogszerűen tartozkodó(k) ellen erő- szakot, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve őket öntudatlan vagy védekezésre képtelen ál- lapotba helyezi.

VI.1.18. Vízkár

Biztosítási eseménynek minősül az a kár, amelyet az épület külső határoló falába beépített vagy azon belül lévő, valamint a biztosított telken a talajszint alatt elhelyezkedő használati, csa- padék, szennyvíz vezetékek, a csatlakozó meleg víz szolgálta- tó és központi fűtés rendszerek, klímaberendezések, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek meghibásodása, törése, repedése, kilyukadása, dugulása, tömí- tési hibái miatt kiáramló folyadék vagy gőz, valamint a nyitva ha- gyott vízcsapból, akváriumból kiáramló víz a biztosított vagyon- tárgyakban okoz.

A biztosító megtéríti a biztosítottat terhelő alábbi költségeket, amennyiben a biztosított vagyontárgy károsodott:

– a biztosított csövek kárhelyének felkutatására fordított költ- ségeket,

– a fagy miatti csőtörés esetén a vízcsövek felolvasztására és a technológiailag indokolt mértékű, de legfeljebb 6 m cső- hosszig helyreállításra fordított költségeket,

– törés, repedés, dugulás esetén a technológiailag indokolt mértékű helyreállítást és a technológiailag indokolt mértékű, de legfeljebb 6 m vezetékszakasz cseréjének költségeit.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg:

– a fakorhadás, gombásodás, penészesedés formájában

jelentkező károkat;

– a talajvíz, árvíz vagy más időjárási hatásokból keletkező víz, vagy az ezek miatti összegyűlt víz által okozott káro- kat;

– a kiömlő folyadék értékét (kivéve „Vízkár plusz csomag” VI.3.7.);

– a biztosított vezetékekhez csatlakozó tartozékok, sze- relvények (pl. csaptelepek, fűtőtestek, vízmérők, WC csésze, mosdókagyló, kád, stb.) és kárt okozó készülé- kek (pl. víztartályok, kazánok, bojlerek, háztartási gépek, stb.) javításának, pótlásának költségeit még akkor sem, ha azok a feltárás vagy a helyreállítás során keletkeztek;

– a csővezeték helyreállítási költségét, ha kiáramló víz biz- tosított vagyontárgyakban nem okoz kárt (kivéve „vízkár plusz csomag” választása esetén).

VI.1.19. Üvegtörés

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben keletke- zett törés- vagy repedéskár.

Az épületüveg-átalány keretében a biztosító kockázatviselése kiterjed:

– az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok, vala- mint az erkély, loggia és lépcsőház üvegeire, és az üvege- zést helyettesítő polikarbonát vagy plexi felületeire legfel- jebb 3 m2/tábla méretig, továbbá

– azon akadályok (védőrácsok, belső zárak és hasonló, a nyí- lászáróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségeire, amelyek az üvegpótlást lehetetlenné teszik.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg:

– az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a

fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipat- togzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

– a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;

– a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy tol- dott üvegekben keletkezett további károkat;

– taposóüvegekben, üvegből készült, illetve üveget tartal- mazó dísz- és használati tárgyakban, lámpatestek üve- gezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban kelet- kezett károkat;

– az épület átépítése következtében, azzal összefüggés- ben keletkezett kárt, beleértve a biztosított üveg áthe- lyezése, változtatása során keletkező károkat.

Megjegyzés

A biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás ese- tén terjed ki a különleges üvegekre. Lásd VI.2.1. fejezetben.

VI.2. Kiegészítő kockázatok

A kiegészítő kockázatok biztosítási összegeit a „Kockázatok, csomagok, kiegészítő biztosítások” fejezet tartalmazza.

VI.2.1. Különleges üvegek biztosítása

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben keletke- zett törés- vagy repedéskár.

A különleges üvegek biztosítása keretében a biztosító kockázat- viselése az alábbiakra terjed ki:

– 3 m2 táblaméret feletti üvegek;

– üvegtetők (plexi, polikarbonát is), növényházak, télikertek, veranda üvegezése;

– üveg építőelemek (üvegtégla, üveg tetőcserép, copolit üve- gek);

– különleges kivitelezésű üvegek: tükrök (kivéve velencei tü- kör), biztonsági, plexi- és akril, savval maratott, homokfúvott üvegek, díszített és díszüvegezések, tükörcsempék, hajlított üvegek;

– biztonsági-, hő- és fényvédő fólia;

– zuhanykabinok üvegezése.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alapkockáza- tokhoz tartozó üvegtörés biztosítási esemény (VI.1.19.) te- kintetében meghatározott kizárt eseményekre és károkra.

VI.2.2. Beázás és kívülről érkező víz által okozott kár

Biztosítási eseménynek minősül a beázás és kívülről érkező víz által okozott kár. A biztosító megtéríti a biztosított helyiség(ek) en belüli épületrészekben a lapos- és magastető-szerkezet, a függőleges falszerkezet panelhézagainak, valamint a nyílászárók szigetelési problémáiból eredő, a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező egyszerű csapadék beázás okozta károkat. Továb- bá a biztosító megtéríti a kockázatviselés helyére kívülről érkező víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

Ha a kár a tetőszigetelés, oldalszigetelés vagy tetőhéjalás ismétlődő hibájából ugyanazon helyen következett be, a biz- tosító kizárólag abban az esetben téríti meg a keletkezett kárt, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt időpontját köve- tő egy éven túl történt.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

– Nem képezi a biztosítás tárgyát a beázást előidéző ok megszüntetése (pl.: tetőjavítás, szigetelés) során felme- rült költségek megtérítése.

– A biztosítási fedezet nem terjed ki az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedésének elégtelensége miatt keletkezett károkra.

– A biztosítási fedezet nem terjed ki a talajvíz (talajszint alatt lévő természetes víz), belvíz, árvíz által okozott ká- rokra.

VI.2.3. Felvonó rongálás és géptörés biztosítása

Biztosítási eseménynek minősül, ha a kár az alábbi okok valame- lyike vagy többek együttes hatására keletkezik függetlenül attól, hogy a felvonó üzemel vagy áll:

– anyag-, tervezési- vagy kivitelezési hiba,

– önrezonancia, alkatrész kilazulás,

– hibás beállítás, szabályozás,

– rossz elhelyezés, beépítés,

– túlhevülés,

– túlpörgés,

– mérő-, szabályzó, vezérlő és biztonsági berendezések meg- hibásodása,

– váratlan külső erőhatás,

– szándékos rongálás,

– a kezelő hibája, ügyetlensége, gondatlansága vagy rosszin- dulatú rongálása,

– elektromos energia közvetlen hatásai, mint földzárlat, rö- vidzárlat, áramerősség túlzott meg növekedése, átütés, át- ívelés, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatása pl. indukció vagy influencia,

– külső események mechanikus hatásai.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

Nem terjed ki a kockázatviselés azokra a károkra, amelyek:

– próbaüzem során

– szándékos túlterhelés miatt

– hatóságilag előírt karbantartási, üzembiztonsági ellenőr- zések elmaradásából

– a felvonó műszaki ellenőrzésére jogosult szakhatóság döntésének végre nem hajtásából

– karbantartás súlyosan gondatlan elhanyagolása követ- keztében

– a rendszeres tisztítást, szokásos karbantartást, illetve átvizsgálást meghaladóan harmadik személy által vég- zett javítás, felújítás során

keletkeztek.

Nem téríti meg a biztosító azon károkat, amelyek

– a villám- és füstkár csomagban (VI.3.3.) felsorolt veszély- nemek valamelyike (ezek a kockázatok külön díjért biz- tosíthatóak);

– a rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják, csu- pán esztétikai sérülésnek számítanak (pl. felület karco- lódása, horzsolódás, graffiti);

– a felvonó alkotóelemeinek természetes elhasználódásá- ból, fokozatos állagromlásból adódnak;

– a gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatré- szekben keletkeznek;

– a gépkönyv nem megfelelő vezetése miatt ellenőrizhe- tetlenek, bizonyíthatatlanok;

– következményi károknak minősülnek,

– ill. amelyekre vonatkozóan jogszabály vagy szerződés (garancia, szavatosság) alapján bármely harmadik felet helytállási kötelezettség terheli.

Megjegyzések

– A kárrendezés során a biztosító részére be kell mutatni a karbantartási naplót, gépkönyvet.

– Egy előre nem látható és hirtelen fellépő sérülés vagy megsemmisülés, a biztosított elektronikus berendezés működőképességének csökkenése vagy elvesztése csak abban az esetben minősül biztosítási eseménynek, ha a biztosított veszélyek bizonyíthatóan kívülről hatottak az elektronikus berendezésre (modulra, részegységre).

VI.2.4. Gépjárművek biztosítása

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épülethez tartozó garázsban tárolt gépkocsiban és abba utólag vagy gyárilag be- épített alkatrészben, tartozékban tűz, robbanás, villámcsapás, vezetékes víz által okozott kár.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

– Nem téríti a biztosító (nem terjed ki a biztosítási fedezet) a kárt, ha az a biztosított egyéb biztosítási szerződése alapján megtérül. (pl. casco, bármely felelősségbizto-

sítás). Casco biztosítással fedezett esemény esetén a biztosító kizárólag a casco biztosítás alapján meg nem térült önrészesedés erejéig nyújt szolgáltatást;

– a biztosított személygépkocsi ellopásával, elrablásával, feltörésével, valamint e cselekményekkel vagy kísérle- tükkel összefüggésben keletkezett károk;

– tűz-, robbanáskár esetén nem térül azon személygépko- csiban keletkezett kár, amelyből hatóságilag igazolha- tóan kiindult.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki továbbá:

– gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre,

– sérült gépjármű más gépjárművel történő pótlásának költségeire (pl.: bérautó);

– gépjárműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos ká- rokra (pl: elmaradt haszon);

– gépjármű szállítmányára, abban tárolt ingóságokra;

– gépjármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé vált forgalomba helyezés előtti vizsga díjára, a forgalom- ba helyezés egyéb költségeire;

– hajtó, kenő, teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olaja- dalék anyagokra, üzemanyagokra.

A biztosító szolgáltatásának korlátozása

– Ha a biztosítási ajánlaton megjelölt gépkocsi állások száma kevesebb, mint a biztosítási esemény időpontjá- ban az alapító okiratban vagy alapszabályban szereplő tényleges helyek száma, a biztosító a kárt olyan arány- ban téríti meg, ahogy az ajánlaton szereplő és a káridő- ponti tényleges gépkocsi állások száma egymáshoz aránylik.

– A biztosító a biztosított járművek, illetve alkatrészek ká- rosodása esetén a káridőponti avult értéket téríti meg.

VI.3. Mini csomagok

A mini csomagok biztosítási összegeit a biztosító szolgálta- tásának felső határait a „Kockázatok, csomagok, kiegészítő biztosítások” fejezet tartalmazza.

VI.3.1. Öko csomag

VI.3.1.1. Napkollektor, napelem biztosítás

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított lakóépülethez/la- káshoz tartozó az épületen vagy a biztosított telken elhelyezett, műszaki, hatósági és jogszabályi előírásoknak és szabványok- nak megfelelően rögzített napkollektorok és napelemek bármely okból bekövetkező törése, valamint az ezekben vandalizmussal, eltulajdonítással okozott kár.

VI.3.1.2. Hőszivattyú meghibásodás

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított lakóépülethez/la- káshoz tartozó az épületen vagy a biztosított telken elhelyezett, a műszaki, hatósági és jogszabályi előírásoknak és szabványok- nak megfelelően telepített és karbantartott hőszivattyú időjárási okokra visszavezethető meghibásodása, valamint az ezekben vandalizmussal, eltulajdonítással okozott kár.

VI.3.2. Energia csomag

VI.3.2.1. Kazán géptörés biztosítás Biztosított vagyontárgyak

A kockázatviselés a biztosítási ajánlaton feltüntetett, az épület fűtési, meleg víz ellátási célját szolgáló kazánokra, hő közpon- tokra terjed ki, amíg azok a biztosítási szerződésben kockázatvi- selési helyként megjelölt üzemi területen

– üzemkész állapotban felállítva találhatók vagy

– tisztítás, karbantartás, átvizsgálás vagy áthelyezés miatt, ill. valamely biztosítási eseményből kifolyólag leállított vagy szétszerelt állapotban, szerelés vagy szállítás alatt állnak. Üzemkész állapotban van felállítva egy vagyontárgy, ha az a kipróbálás és a próbaüzem befejezése után a normál üze- melésre készen áll.

Biztosítási események:

A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt a biztosított vagyontárgyak előre nem látható és hirtelen fellépő sérülése vagy megsemmisülése esetén, ha az oka:

– a kezelő hibája, ügyetlensége, gondatlansága vagy szándé- kos rongálása;

– elektromos energia közvetlen hatásai, mint földzárlat, rö- vidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütés, átí- velés, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatása – pl. indukció vagy influencia – miatt következtek be;

– tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyártási hiba;

– centrifugális erő következtében való szétrepedés;

– gőzkazánokban és berendezésekben fellépő vízhiány;

– vákuumrobbanás vagy vákuum egyéb hatásai;

– túlnyomás, kivéve a robbanást;

– mérő-, szabályozó- és biztonsági berendezések meghibáso- dása;

– vihar, fagy és jégzajlás közvetlen hatásai;

– külső események mechanikus hatásai.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

A kockázatviselés nem terjed ki olyan károkra, amelyek oka:

– Villám- és füstkár csomagban (VI.3.3.) felsorolt veszély- nemek valamelyike (ezek a kockázatok külön díjért biz- tosíthatóak);

– a biztosítás megkötésekor már meglévő hibák és hiá- nyosságok következményei, amelyekről a szerződőnek vagy az üzem menetéért felelős személyeknek tudomá- sa volt, vagy tudomásának kellett volna lennie;

– a karbantartás elmulasztása miatt keletkeznek;

– a szerződő vagy az üzem menetéért felelős személyek szándékos vagy súlyosan gondatlan cselekedeteire vagy mulasztásaira vezethetők vissza;

– bizonyíthatóan tartós vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses hatások közvetlen következményei, akár indokolt, akár idő előtti elhaszná- lódási, öregedési, ill. anyagfáradási jelenségek vagy kor- rózió, rozsda, iszap, víz- vagy kazánkő, vagy egyéb más üledék hatásának tudhatók be;

– valamely kár után végleges helyreállítás befejezése és a szabályszerű üzemeltetés feltételeinek biztosítása előtt történő üzembe helyezés miatt következnek be;

– a rendszeres tisztítást, szokásos karbantartást, illetve átvizsgálást meghaladóan harmadik személy által vég- zett javítás, felújítás során bekövetkező károkra;

– csupán esztétikai sérülések, amelyek a rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják (pl. felület karcolódása, horzsolódás, graffiti).

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra,

– amelyekre vonatkozóan jogszabály vagy szerződés alapján a kártérítési kötelezettség a szállítót terheli. Ha a szállító a kártérítési felelősségét tagadja, és ha a be- következett kár oka a biztosított veszélyeknél felsorol- tak valamelyike, a biztosító a szerződőnek a szállítóval szembeni xxxxxxx lépve megtéríti a szerződő kárát;

– amelyekre vonatkozóan jogszabály vagy szerződés (garancia, szavatosság) alapján bármely harmadik felet helytállási kötelezettség terheli.

Megjegyzések

– Biztosítási szolgáltatás teljesítése esetén az önrész

50.000 Ft, mely káreseményenként levonásra kerül.

– A szerződő köteles gondoskodni arról és ezt az üzem mene- téért felelős személyektől is megkövetelni, hogy a biztosított vagyontárgyak műszakilag kifogástalan, üzemképes állapot- ban legyenek, azokat gondosan ápolják és karbantartsák, és ne terheljék tartósan vagy szándékosan a műszakilag meg- engedhető mértéken túl.

– A szerződő köteles a biztosító megfelelően feljogosított megbízottjának bármikor teljes körű betekintést engedni a gépekkel kapcsolatos üzemmenetbe.

VI.3.2.2. Gázórákban és villanyórákban vandalizmussal okozott kár

A biztosító megtéríti a gáz, ill. elektromos áram fogyasztására szolgáló mérőkészülék, és az ezekhez tartozó szerelvények, csatlakozó vezetékek rongálási kárait abban az esetben, ha a mérőberendezések közös tulajdonú helyiségben kerültek fel- szerelésre. A biztosító megtéríti továbbá a mérőberendezések érintetlenségét, kinyitásának tényét ellenőrző plombák sérülése esetén ezek csereköltségét.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

A biztosítási fedezet nem terjed ki a mérőberendezések szándékos vagy véletlen sérüléséből eredő esetleges ható- sági vagy szolgáltatói pótdíjakra, büntetésekre és más anya- gi jellegű szankciókra.

VI.3.2.3. Gázvezeték-törés kár

A biztosító megtéríti a gáz csővezetékek, ill. szerelvények kárait, amennyiben ezek törése, repedése, kilyukadása, illetve megron- gálása esetén hatósági kötelezés következtében ezek cseréje aktuálissá válik.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

A biztosítási fedezet nem terjed ki a gázvezetékek elöregedé- se, tömörtelenné válása következtében keletkező károkra.

VI.3.3. Villám- és füstkár csomag

VI.3.3.1. Villámcsapás másodlagos hatása

A biztosító megtéríti a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy in- dukció hatása által az elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben, valamint elektromos hálózatban okozott ká- rokat.

VI.3.3.2. Füstkár

Megtéríti a biztosító a tűzkár nélküli füst- és koromszennyezés miatti károkat – ide nem értve a kockázatviselés helyén kívül keletkezett tűz által a biztosított vagyontárgyakban okozott füst- és koromszennyeződést –, amelyek hirtelen, előre nem látható módon keletkeztek.

VI.3.4. Épülettartozékok rongálása csomag

A biztosítási fedezet kiterjed

a) a biztosított épület(ek)hez tartozó kaputelefon rendszer(ek) szemmel látható rongálási káraira, amik a rendeltetésszerű használatot lehetetlenné teszik;

b) az antenna-, az erősítő- és a televíziós kábelrendszer, vala- mint a riasztórendszer, ill. kamerarendszer rongálással oko- zott káraira és eltulajdonítására;

c) a biztosított épület(ek) valamennyi – lakóközösség karban- tartási kötelezettségébe tartozó – be-, ill. kijárati célt szol- gáló, épületszerkezetileg beépített kapuinak és lépcsőházi ajtajainak rongálási káraira, amelyek a rendeltetésszerű használatot lehetetlenné teszik;

d) a villámhárító rendszerek rongálással okozott káraira és eltu- lajdonítására;

e) a közös-, ill. szövetkezeti tulajdonú helyiségekben elhelye- zett postaládák rongálással okozott káraira;

f) a szellőztető rendszerek, ill. az ezekhez tartozó gépészetek rongálással okozott káraira.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg a károkat, ha azok

– a karbantartás elmulasztásának, elhasználódásnak,

nem rendeltetésszerű használatnak, illetve nem szak- ember által végzett javítások következményei;

– kizárólag esztétikai elváltozást (például: karcolódás, ko- szolódás, összefirkálás) okoznak a biztosított vagyon- tárgyban.

Megjegyzés

A közös-, ill. szövetkezeti tulajdonú helyiségekben elhelye- zett postaládák rongálással okozott kárainál önrész kerül alkalmazásra, melynek mértéke 20%, de legalább 20 000 Ft, mely káreseményenként levonásra kerül.

VI.3.5. Vandalizmus csomag

A biztosítási fedezet kiterjed

a) a biztosított épület(ek) külső határoló falazatain belül lévő közös használatú helyiségek – melyek a lakóközösség kar- bantartási kötelezettségébe tartoznak (lépcsőház, folyosók, stb., kivéve felvonó) – falazatán vagy burkolataiban össze- festéssel, összefirkálással keletkezett károkra. Ezek alapján a biztosító megtéríti a károsodott falazatok újrafestésének vagy burkolatok letisztításának költségeit;

b) a külön tulajdonú albetétek, lakások bejárati ajtóinak össze- festéssel, összefirkálással keletkezett kárait.

Ezek alapján a biztosító megtéríti a károsodott ajtók újrafes- tésének vagy letisztításának költségeit;

c) az elektromos sorompó- és kapumozgató szerkezetek ron- gálással okozott káraira és eltulajdonítására;

d) lakóközösség tulajdonát képező, szabad földbe telepített dísznövények rongálási káraira és eltulajdonítására;

e) a biztosított lakóépületek környezetében elhelyezett, a la- kóközösség tulajdonát képező, szabadon álló építmények (rögzített lámpatestek, padok, játszótéri gyerekjátékok) ron- gálási káraira és eltulajdonítására;

f) a társasház tulajdonát képező szeméttároló megrongálásá- ra, eltulajdonítására.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

– A külön tulajdonú albetétek ajtajainak egyéb rongálási káraira nem terjed ki a biztosítási fedezet;

– A biztosító nem téríti meg a károkat, ha azok a karban- tartás elmulasztásának, elhasználódásnak, nem rendel- tetésszerű használatnak, illetve nem szakember által végzett javítások következményei.

Megjegyzés

Dísznövények, szeméttárolók és szabadban álló építmények minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertek- ben biztosítottak.

VI.3.6. Állatkár csomag

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított épületben, an- nak hőszigetelésében, ill. épület gépészetében rágcsálók, mada- rak, rovarok (a továbbiakban kártevők) kárt okoznak. A kártevők által okozott kárt a biztosító megtéríti.

Megtéríti továbbá a biztosító a darázsirtási költségeket, ameny- nyiben a rovarok a biztosított lakók megszokott életvitelét lehe- tetlenné teszik, és olyan helyzet alakul ki, mely sürgős beavatko- zást kíván a balesetveszély megelőzése érdekében.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

A biztosítási fedezet nem terjed ki az állati ürülék, ill. állati tetemek eltávolítási, tisztítási, fertőtlenítési költségei meg- térítésére.

VI.3.7. Vízkár plusz csomag

VI.3.7.1. Dugulás elhárítás térítés

Megtéríti a biztosító a lakóépület vagy lakás határoló falain be- lül, illetve a biztosított telken lévő lefolyóvezetékek dugulásából származó hibák elhárítására fizetett költséget.

Megjegyzés

Biztosítási szolgáltatás teljesítése esetén az önrész 20%, de legalább 20 000 Ft, mely káreseményenként levonásra kerül.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alapkockáza- tokhoz tartozó vízkár biztosítási esemény (VI.1.18 ) tekinte- tében meghatározott kizárt eseményekre és károkra.

VI.3.7.2. Vízveszteség térítés

A biztosító megtéríti a biztosított épületben vagy annak ingat- lanán bekövetkezett csőtörés miatt elfolyt vezetékes víz igazolt értékét.

VI.3.7.3. Csővezeték pótlási költsége

Megtéríti a biztosító a lakóépület vagy lakás határoló falain be- lül, illetve a biztosított telken lévő vízvezetékek csőtörése, cső- repedése, ill. kilyukadása esetén a csővezeték feltárási, javítási költségét a technológiailag indokolt mértékig, de legfeljebb 6 m csőhosszig akkor is, ha a kiáramló víz a biztosított vagyontár- gyakban nem okoz kárt.

VI.3.7.4. Vízóra elfagyása

A biztosító biztosítási időszakonként egy alkalommal megtéríti a fagy miatt tönkrement vízórák cseréjének költségeit.

VI.3.8. Ingóság és készpénz csomag

VI.3.8.1. Közös tulajdonú ingóságok biztosítása

A biztosítási fedezet a biztosítási ajánlaton feltüntetett összeg- határig kiterjed a társasház közös, illetve a lakásszövetkezet tu- lajdonába tartozó, a kockázatviselés helyén tárolt ingóságokban bekövetkezett károkra, ha azok bekövetkezése az alapkockáza- toknál (VI.1.) felsorolt valamely biztosított veszélynemmel köz- vetlen okozati összefüggésben áll.

Nem biztosított vagyontárgyak:

– okmányok, kéziratok, tervek, dokumentációk, adathor- dozókon tárolt információk;

– a biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, illetve nem lezárt helyiségben pl. erkély, külső folyosó, kert stb. tá- rolt ingóságok.

VI.3.8.2. Készpénzbiztosítás

Jelen feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a közös tulajdonú helyiségben elhelyezett készpénz állományban keletkezett károkra, ha a be- következésük az alapkockázatoknál (VI.1.) felsorolt valamely biz- tosított veszélynemmel közvetlen okozati összefüggésben áll.

Megjegyzések

– A biztosított készpénz esetében biztosítási összegként a biztosítási időszakon belül előforduló legmagasabb érték- nek megfelelő első kockázati összeget kell meghatározni. A biztosító kockázatviselése ezen összegig terjed.

– A biztosító szolgáltatási kötelezettsége betöréses lopás és rongálás veszélynemnél 100.000 Ft biztosítási összeg felett kizárólag akkor áll fenn, ha a biztosított vagyontár- gyak a biztosítási esemény ideje alatt – a szerződésben rögzített – összes zárával lezárt értéktárolóban voltak elhelyezve.

Az értéktárolásra vonatkozó követelmények

Amennyiben a vagyontárgyak kizárólag lezárt értéktárolókban (pl. bútorszéf, faliszéf, páncélszekrény) elhelyezve minősülnek biztosítottnak, úgy a feltétel vagy a külön megállapodás szerinti biztonsági berendezéseknek üzemben kell lenniük a biztosítási esemény bekövetkezésekor.

A káresemény csak akkor minősül betöréses lopás biztosítási eseménynek, ha az elkövető a kockázatviselés helyére a VI.1.16. pontban meghatározottak szerint hatolt be és ott az értéktároló- kat:

– feltörte;

– álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel felnyitotta;

– eredeti vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket lezárt értéktárolóban tárolták, és az elkövető a kulcsok birto- kába úgy jutott, hogy ezek tárolási helyét feltörte vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszközzel felnyitotta;

– eltulajdonította.

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az értéktároló kulcsát, vagy másodkulcsát a kulcs őrzéséért felelős személy mun- kaidején kívül a káreseménnyel érintett helyiségben, vagy annak ajtajában tartotta.

Értéktárolónak az olyan lezárható tárolóeszköz minősül, amely

– szimpla vagy dupla acéllemez falú, a két fal között üreggel, hőszigetelő anyaggal, vagy speciális töltettel;

– a lemezek együttes vastagsága minimum 2 mm;

– az értéktároló szekrények működtetése kéttollú kulcsos, vagy háromtárcsás számkombinációs zárral, illetve elekt- ronikus kódzárral (opcionálisan: kéttollú kulcsos vésznyitási lehetőséggel) történhet;

– kulcsa a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból;

– épületszerkezeti tartóelemhez rögzített a MABISZ ajánlásá- ban foglaltak szerint, illetve 300 kg tömegig minimum 5.000 N, 300–800 kg tömegig minimum 10.000 N feszítő erőnek ellenálló módon, (az értéktároló súlya is beleértendő) vagy falba, illetve padozatba betonozva beépített.

A hengerzárbetéttel működtetett zárszerkezet nem minősül értéktároló zárnak. Az alkalmazott, a MABISZ vagy más külföldi vizsgálóintézetek által nem minősített (ajánlott) zár- szerkezet variációszáma nem lehet kevesebb 10.000-nél.

Nem köteles a biztosító a szolgáltatás teljesítésére (kizárt esemény), ha a fenti követelmények nem vagy csak hiányo- san teljesülnek.

VII. A biztosító szolgáltatása

VII.1. Szolgáltatásra jogosultak köre

VII.1.1. A biztosítási szolgáltatás kifizetése

– a társasházi lakóközösség vagy a társasházi tulajdonostárs, illetve a lakásszövetkezet vagy a lakásszövetkezeti tag, illet- ve nem tag tulajdonos részére történik, annak megfelelően, hogy a keletkezett kár helyreállítása kinek a kötelezettségé- be tartozik;

– amennyiben közös (szövetkezeti) tulajdon és külön tulajdon (tag, nem tag tulajdona) vegyesen károsodik (pl. lakáson be- lüli fal szerkezete és burkolata), a közös képviselő (elnök) és a tulajdonostárs (szövetkezeti tag, nem tag tulajdonos) meg- egyezése alapján, a kárt helyreállító személy részére történik.

VII.2. A biztosítási szolgáltatás meghatározásának alapelvei

VII.2.1. Épület és ingóság károk esetén

	A szolgáltatás teljesítése ezeken az összegeken történik
	Teljes kár esetén1	Részleges kár esetén2
Épületek, építmények	újraépítési3 vagy forgalmi4 értéken	javítási, helyreállí- tási költségen5
Festés, mázolás, tapétázás, burkolás	javítási, helyreállítási költségen
Ingóságok	káridőponti beszerzési értéken6	javítási, helyreállítá- si költségen
Üvegkárok	a törött üveggel azonos méretű és minőségű üveg pótlásának költsége

1 Teljes kár az, amikor a károsodott vagyontárgyak a sérült részek pótlásával és javításával nem állíthatók helyre vagy a helyreállítás gazdaságtalan.

2 Részleges kár javítással, részek pótlásával helyreállítható.

3 Újraépítési érték a kár bekövetkezésének időpontjában érvé- nyes, a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezésű és minőségű épület építési költsége, ami nem lehet több a biztosítási ajánlat- ban a vagyoncsoportra megállapított biztosítási összegnél.

4 Forgalmi érték az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár időpontját közvetlenül megelőző állapot szerinti piaci érté- ke. Amennyiben az épület újraépítési, helyreállítási költsége na-

gyobb az ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület maradvány- nyal csökkentett forgalmi értékénél, akkor a biztosító az egyéb szabályok betartása mellett, így a káronszerzés tilalmára figye- lemmel a károsodott ingatlan forgalmi értékét téríti meg, levonva abból a maradványok értékét. Az épület újraépítési, helyreállí- tási értéke és maradvánnyal csökkentett forgalmi értéke közötti különbözet megfizetésére csak akkor köteles a biztosító, ha az épület újjáépítése, helyreállítása a kockázatviselés helyén, szám- lával igazoltan, ténylegesen megtörténik.

5 Javítási, helyreállítási költség a sérült vagyontárgynak a kár idő- pontjára vonatkoztatott javítási költsége, amely nem haladhatja meg a vagyontárgynak az újraépítési értékét, illetve a káridőponti beszerzési értékét.

6 Káridőponti beszerzési érték a káresemény bekövetkezésének időpontjában a biztosított vagyontárggyal megegyező tulajdon- ságokkal rendelkező (ha azzal megegyező nincs Magyarorszá- gon piaci forgalomban, akkor azonos rendeltetésű, árkategóriá- jú, minőségű és tudású) újonnan árusított háztartási eszköz piaci értéke. Azon biztosított műszaki berendezések, készülékek ese- tén, amelyek káridőponti beszerzési értéke már nem határozha- tó meg – figyelemmel arra, hogy azonos műszaki paraméterű új berendezés nem vásárolható a hazai kereskedelmi forgalomban

– a biztosító a technológiai fejlődés folytán keletkezett erkölcsi kopásra figyelemmel határozza meg a szolgáltatás összegét. Az erkölcsi kopás az a jellemzően műszaki berendezések és ké- szülékek (pl.: televízió, fényképező, számítógép, mobiltelefon) esetén jelentkező értékcsökkentő tényező, amely a technológia gyors fejlődésére visszavezethetően a vagyontárgy értékveszté- sét eredményezi.

Ha a helyiség

– mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése, tapétázá- sa vagy mázolása legalább 40%-ban károsodik

– mennyezetének és legalább egyik oldalfalának vagy két ol- dalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségét téríti meg.

Közös, illetve szövetkezeti tulajdonban lévő, több szintet átfogó helyiségek esetén (pl. lépcsőház) a biztosító a két szint közötti falfelületek összességét tekinti egy helyiségnek.

A biztosítási szolgáltatásból le kell vonni az adóhatóságtól visszaigényelhető összeget, és a hasznosítható maradvány értékét.

Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az általános forgalmi adó nélkül kalkulált, a károso- dott vagyontárgy javításához szükséges és a kár időpontjá- ban fennálló átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.

VII.2.2. Katasztrófakárok kifizetésének korlátozása

Az azonos káridőpontban, egy ható okból keletkező és az egymást követő 504 órán belül kárt okozó árvízkárra, a 168 órán belül kárt okozó földrengéskárra, valamint a 96 órán belül kárt okozó viharkárokra a kifizethető összeget a bizto- sító korlátozza. A 2014. évi LXXXVIII. tv. 1. sz. melléklete sze- rinti nem életbiztosítási ág, ezen belül a tűz- és elemi károk, ill. egyéb vagyoni károk ágazatokba tartozó, 2007. április 30. után létrejött szerződésekre kifizethető biztosítási szolgálta- tás maximuma 30 milliárd Ft, kivéve a címükben az „Egyedi szerződés” vagy az „Egyedi szerződések feltételgyűjtemé- nye”, valamint az „Építés- és szerelésbiztosítás” kifejezést tartalmazó szerződések.

Ha az ebbe a körbe tartozó szerződésállományt érintő, a fentiekben megfogalmazott káreseményből származó ösz- szkár meghaladja az 30 milliárd Ft-ot, úgy szerződésenként olyan arányban történik a kár kifizetése, ahogy a 30 milliárd Ft és a tényleges összkár aránylanak egymáshoz.

VII.3. Költségtérítések

Megtéríti a biztosító a biztosítási eseménnyel okozati össze- függésben szükségszerűen és indokoltan felmerült és igazolt, alábbi költségeket. A pontokban nevesített költségek után

felszámított általános forgalmi adót a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha annak felmerülését a biztosított szabályszerűen kiállított számlával igazolja.

A költségtérítés összegének felső határát a „Kockázatok, csomagok, kiegészítő biztosítások” fejezet tartalmazza.

VII.3.1. Rom- és törmelékeltakarítási költségek

Megtéríti a biztosító a rom- és törmelékeltakarítási költségeket, melybe beleértendőek e törmelékeknek a legközelebbi hivatalo- san engedélyezett lerakóhelyre való elszállítási költségei, vala- mint a kárhely megtisztítási és egyszeri takarítási költségei.

A veszélyes hulladék megsemmisítési és a szennyezett terü- letek tisztítási költségeit nem téríti meg a biztosító.

VII.3.2. Kárenyhítési költségek

Megtéríti a biztosító azokat a költségeket, amelyek a kárese- mény alkalmával a kár elhárítása vagy enyhítése érdekében me- rültek fel.

VII.3.3. Elmaradt lakbér

Ha a káresemény következtében a biztosított épületben oly mér- tékű kár keletkezik, hogy az épület vagy lakás bérlője jogszabály vagy bérleti szerződés alapján megtagadhatja a lakbér egészé- nek vagy egy részének fizetését, megtéríti a biztosító az emiatt elmaradt lakbért.

VII.3.4. Bérleti díj térítés

Ha az arra illetékes hatóság az épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig az épület bizto- sítási összeg keretein belül megtéríti a biztosító az ideiglenesen igénybe vett lakás és a lakhatatlanná vált lakás bérleti díja közötti különbözetet.

VII.3.5. Oltás és mentés költségei

Megtéríti a biztosító az oltás és mentés költségeit, beleértve az idegen tulajdonban az oltás és mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgáltatásaival kapcso- latos költségeket.

VII.3.6 Kerti veszélytelenítés

Ha a biztosított épülethez tartozó telken, a villámcsapás (VI.1.3), a vihar (VI.1.5), a hónyomás (VI.1.8) és a jégverés (VI.1.7) által szétszórt és az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályo- zó növényi részek eltávolításával, eltakarításával a biztosítottnak költsége merül fel, a biztosító megtéríti a szükséges kerti ve- szélytelenítés (megrongálódott növények, növényi részek eltávo- lítása és elszállítása) költségeit.

VII.4. A szolgáltatás különös szabályai

A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsá- tását jogosult kérni az ÁVF IX.3. pontjában felsoroltakon felül:

Épületkárnál

– tulajdoni lap, bérleti szerződés, a károsult vagyontárgy tulaj- donjogát bizonyító dokumentum

– tételes javítási, helyreállítási számla,

– árajánlat, költségvetés, kivitelezővel kötött szerződés,

– a károkozó elismerő nyilatkozata (pl. leáztatáskor)

– törött üveg helyreállítási számlája

– közüzemi számlák

Ingósági kárnál

– típus és eredetigazoló okmány (eredeti beszerzési számla, garancialevél), műszaki leírás, fotó, amennyiben rendelke- zésre áll

– ingósági kárbejelentő részletező (kirendeltségeinken vagy a kárszakértőtől szerezhető be).

Gázórák és villanyórák rongálási kára esetén

– rendőrségi feljelentés

– a gáz-, ill. az elektromos szolgáltatóhoz intézett bejelentés

– a lakóközösség képviselőjének nyilatkozata a mérőberende- zés hozzáférhetőségéről, közös tulajdonú területen történő elhelyezéséről.

Javítási, helyreállítási, újraépítési költségeket a biztosító az épít- kezés ütemében, annak folyamatos figyelemmel kísérése mellett téríti. A szerződőt, biztosítottat a helyreállítás, javítás, újraépítés során folyamatos tájékoztatási és együttműködési kötelezettség terheli a biztosító felé.

VIII. Általános kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az olyan károkra, amelyek

– építési előírások megsértésére vezethető vissza

– oka gyártási, technológiai hibára (pl. hibás kivitelezés, tervezési hiányosság stb.) vezethető vissza;

– nukleáris energia károsító hatásának betudható esemé- nyek összefüggésében következik be;

– háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, láza- dás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahe- lyi rendbontás, zavargások során keletkezett vagy ezen eseményekkel összefüggésben merült fel.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekmény- nek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fe- nyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javak- ra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amelyet vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célokból követnek el vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalom- ban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

Továbbá, a biztosítási fedezet nem terjed ki azon kockáza- tokra, károkra és követelésekre, melyek az ENSZ, az Egye- sült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szerveze- tek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon össze- függésbe hozhatók.

Fentieken túl a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az építés, valamint az építési engedélyhez, bejelentéshez kö- tött bővítés, átépítés alatt álló épületeket és épületrészeket, vagy ezekben tárolt ingóságokat érintő káreseményekre. (Ki- véve építés-szerelés biztosítás záradék alkalmazása esetén.)

IX. A szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnése

A biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igény- bevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbít- hatja, ha a folytatólagos díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szer- ződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biz- tosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedé- kessé válik.

A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biz- tosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biz- tosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére.

A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés tör- léséről a biztosító nem küld külön írásbeli értesítést.

X. A Házőrző többlakásos lakóépületek biztosítása különös feltételeinek a Polgári Törvénykönyvtől lényegesen eltérő szabályai

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Házőrző többla- kásos lakóépületek biztosítása Különös feltételeinek azon rendelkezéseit, amelyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk) ren- delkezéseitől lényegesen eltérnek.

X.1. Várakozási idő

A biztosító a szerződésben árvíz, földrengés, földcsuszam- lás kockázatoknál várakozási időt köt ki, melynek időtarta- ma a szerződés létrejöttétől számított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt ezen biztosítási ese- ményekre nem terjed ki (lásd jelen feltétel VI.1.9., VI.1.10., VI.1.11., VI.1.12. fejezetei).

X.2. A szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnése Díjnemfizetés esetén a biztosítási szerződés – a Ptk. 6:449.

§-ban foglaltaktól eltérően – a biztosítási díj esedékességé-

től számított 60. nap elteltével szűnik meg. A biztosító jo- gosult továbbá a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét meghosszabbítani. A bírósági út igénybevétele esetén a biztosítási időszak végéig számí- tott díj egyösszegben esedékesség válik (lásd jelen feltétel

IX. fejezete).

A Házőrző többlakásos lakóépületek biztosításához köthető kiegészítő biztosítások

A Házőrző többlakásos lakóépületek biztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok

A kiegészítő biztosítási szerződésekben foglaltak alapján a biztosító a kiegészítő biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatásokat teljesíti, amennyiben a kiegészítő biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító között érvényesen létrejött és a biztosítási esemény időpontjában hatályban van.

Alapbiztosítási szerződés

A Generali Biztosító Zrt. és a szerződő között létrejött Házőrző többlakásos lakóépületek biztosítási szerződés (a továbbiak- ban: alapbiztosítás).

Tekintettel arra, hogy az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítást a biztosító az alapbiztosítással azonos kötvényszá- mon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött – az alapbiztosítás és kiegé- szítő biztosítás díját együttesen tartalmazó – díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) az alapbiztosítás kötvényszámát és az alap- biztosítás módozati megjelölését alkalmazza. Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítás díj az alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmara- dása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szer- ződés is megszűnik.

A kiegészítő biztosítási szerződés megkötésének feltétele

A kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag abban az eset- ben van lehetőség, amennyiben a szerződő és a biztosító kö- zött alapbiztosítási szerződés van hatályban, vagy a kiegészítő szerződés megkötésére az alapbiztosítással egyidejűleg kerül sor.

A kiegészítő biztosítási szerződés szerződője és biztosítottja

A kiegészítő biztosítások szerződője megegyezik az alapbizto- sítás szerződőjével.

A kiegészítő biztosítások biztosítottja megegyezik az alapbizto- sítás biztosítottjával kivéve, ha a kiegészítő biztosítási szerző- désre vonatkozó különös feltétel ettől eltérően rendelkezik.

A kiegészítő biztosítások megszűnése az alapbiztosítás megszűnése esetén

Tekintettel arra, hogy a kiegészítő biztosítások megkötésének feltétele a felek között érvényesen fennálló alapbiztosítás, így amennyiben az alapbiztosítás bármely okból megszűnik, a kie- gészítő biztosítás ezzel egyidejűleg megszűnik.

A kiegészítő biztosítások megszüntetése felmondással

A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel felmondhatják.

I. Kiegészítő felelősségbiztosítás

A Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek alapján kötött biz- tosítási szerződés vonatkozásában az Általános vagyonbizto- sítási feltételeket (ÁVF) az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni. A Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános va- gyonbiztosítási feltételek (ÁVF), míg a Kiegészítő felelősségbiz- tosítási feltételeknek az Általános vagyonbiztosítási feltételektől (ÁVF) eltérő rendelkezései esetén a Kiegészítő felelősségbizto- sítási feltételek szabályai az irányadók.

I.1. A biztosítás tárgya

A felelősségbiztosítás keretében a biztosító a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a bizto- sítottat olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős, továbbá olyan sérelemdíj megfizetése alól, amelyért jogszabály szerint helytállni tartozik.

I.2. Biztosított

I.2.1. A felelősségbiztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltételek alapján teljesíti.

I.2.2. Jexxx xeltétel alapján biztosítottak a biztosítási ajánlaton név szerint megnevezett

a) Lakásszövetkezet, akkor is, ha a lakásszövetkezet alapsza- bálya szerint az épület és épület-berendezési tárgyak a la- kásszövetkezeti tagok közös tulajdonát képezi,

b) Társasház.

Az extra felelősségbiztosítás és a kiterjesztett extra felelősség- biztosítás keretében – a I.5.2. és I.5.3. pontban foglaltak sze- rint – biztosítottak a biztosítási ajánlaton feltüntetett társasház, illetve lakásszövetkezet lakóközösségének tagjai, és a társas- ház, illetve a lakásszövetkezet ingatlanait bérlő személyek.

I.2.3. Jelen feltétel értelmében a lakóközösség tagjainak minősülnek a társasház és a lakásszövetkezet lakásainak és nem lakás cél- jára szolgáló helyiségeinek tulajdonosai valamint egyéb jogcí- men (és szívességi használatként) használói (pl. haszonélvező), akik az ingatlan tulajdonosaként, üzemeltetőjeként, karbantar- tójaként kártérítési kötelezettséggel tartoznak az ingatlan üze- meltetésével összefüggésben felmerülő károkért.

I.3. Területi és időbeli hatály

I.3.1. A biztosító kockázatviselése Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.

I.3.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés meg- szűnését követő egy éven belül a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény megtörtént.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik.

– Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének időpontja:

– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja a károsodás időpontja;

– Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.

c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak a jelen feltételben fog- laltak szerint bejelentette;

d) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkáro- sodást vagy testi sérülést szenved;

e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden bir- tokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

I.3.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Soro- zatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, il- letve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de

eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozás- ban fennáll.

I.4. Biztosítási összeg

I.4.1. Felelősségbiztosítás esetén a biztosítási összeg az a legmaga- sabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel ösz- szefüggésben biztosítási szolgáltatás címén (I.8.2.) kifizet.

A biztosító a biztosítási időszakon belül bekövetkezett bizto- sítási eseményekre (okozott károkra) legfeljebb a biztosítási összeg ötszörösére nyújt fedezetet (biztosítási időszakra meg- állapított biztosítási öszeg).

megjelölt ingatlan, illetőleg épület-berendezési tárgyak tulaj- donosaként, üzemeltetőjeként, karbantartójaként kártérítési kötelezettséggel tartozik

– személyi sérülésekért,

– szerződésen kívül okozott dologi károkért.

A biztosítás a következő károkozásból eredő kártérítési igé- nyekre terjed ki:

– lakóközösség tagjai, illetve a bérlők egymásnak okozott kára;

– a lakóközösség a lakóközösség tagjainak okozott kára;

– lakóközösség tagjai, illetve a bérlők lakóközösségnek okozott kára.

az épület biztosítási összege (eFt)

felelősségbiztosítási összeg (eFt)

A biztosítás – a jelen pontban foglaltak szerint – fedezetet nyújt azokra a személyi sérüléses és dologi károkra, melye- ket a biztosított, mint ingatlan bérbeadója az ingatlan bér-

100 000 alatt 10 000

100 000 – 500 000 20 000

500 000 – 1 000 000 30 000

1 000 000 felett 50 000

I.4.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítá- si esemény (okozott károk) miatt kifizetett összeggel csök- ken. A szerződő nem jogosult a biztosítási időszakra eső biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási idő- szakra megállapított biztosítási összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés). A biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatály- ban a folyó biztosítási időszakra.

I.5. Biztosítási események

A kockázatviselés az alább felsorolt fedezetek közül a biztosí- tási kötvényen megjelöltekkel kapcsolatban felmerült károkra terjed ki.

I.5.1. Épület felelősségbiztosítás

a) Biztosítási esemény az a szerződésszegésnek és üzemi balesetnek nem minősülő káresemény, amelyért a biztosí- tott, mint károkozó, vagy mint károkozásért felelős személy, a magyar jog szabályai alapján a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlan, illetőleg épület-berendezési tárgyak tu- lajdonosa és üzemeltetője, karbantartója e minőségében kártérítési kötelezettséggel tartozik a biztosított tagjain, nem tag tulajdonosain és tulajdonostársain kívül álló harmadik személynek okozott

– személyi sérülésekért,

– szerződésen kívül okozott dologi károkért.

Nem terjed ki a biztosítás a lakóközösség tagjainak egy- mással szembeni, a lakóközösségnek a lakóközösség tagja(i)val szembeni, valamint a lakóközösség tagja(i) nak a lakóközösséggel szembeni kártérítési igényeire.

b) Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyi- ségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan személyi sérüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen össze- függésben, amelyért a biztosítottat a I.5.1. pontban foglal- tak szerint kártérítési felelősség terheli. Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sére- lemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel elté- rően nem rendelkezik.

I.5.2. Extra felelősségbiztosítás

a) Biztosítási esemény az a szerződésszegésnek és üzemi balesetnek nem minősülő káresemény, amelyért a biztosí- tott, mint károkozó, vagy mint károkozásért felelős személy, a magyar jog szabályai alapján a biztosítási szerződésben

lőjének okoz, és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Nem terjed ki a biztosítási védelem a kártérítési igény teljesítésére, ha a kár a Különös feltételek VI.1.18 és

VI.2.2. fejezetében részletezettek szerint vízkárnak, ve- zetékes víz által okozott kárnak, ill. beázásnak, kívülről érkező víz okozta kárnak minősül.

b) Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyi- ségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan személyi sérüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen össze- függésben, amelyért a biztosítottat a I.5.2. pontban foglal- tak szerint kártérítési felelősség terheli. Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a sze- mélyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

I.5.3. Kiterjesztett extra felelősségbiztosítás

a) Biztosítási esemény az a szerződésszegésnek és üzemi balesetnek nem minősülő káresemény, amelyért a biztosí- tott, mint károkozó, vagy mint károkozásért felelős személy, a magyar jog szabályai alapján a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlan, illetőleg épület-berendezési tárgyak tulaj- donosaként, üzemeltetőjeként, karbantartójaként kártérítési kötelezettséggel tartozik

– személyi sérülésekért,

– szerződésen kívül okozott dologi károkért.

A biztosítás a következő károkozásból eredő kártérítési igé- nyekre terjed ki:

– lakóközösség tagjai, illetve a bérlők egymásnak okozott kára;

– a lakóközösség a lakóközösség tagjainak okozott kára;

– lakóközösség tagjai, illetve a bérlők lakóközösségnek okozott kára.

A biztosítás – a jelen pontban foglaltak szerint - fedezetet nyújt azokra a személyi sérüléses és dologi károkra, melye- ket a biztosított, mint ingatlan bérbeadója az ingatlan bér- lőjének okoz, és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

b) Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyi- ségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan személyi sérüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen össze- függésben, amelyért a biztosítottat a I.5.3. pontban foglal- tak szerint kártérítési felelősség terheli. Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sére- lemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel elté- rően nem rendelkezik.

I.6. Kizárások a kockázatviselés köréből Nem terjed ki a biztosítási védelem

a) arra a kárra, amely a biztosított jogszabályban megha-

tározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettsé- gen alapul;

b) a szerződést biztosító mellékkötelezettségekre (pl. köt- bér), a szerződőt, illetve a biztosítottat érintő bírságra, pénzbüntetésre, valamint az egyéb büntető jellegű költ- ségekre, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képvi- seleti költségeire;

c) a más felelősségbiztosítási szerződés alapján (pl. a ká- rokozó magánemberi felelősségbiztosítása) megtérülő károkra;

d) szavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítésére és az azzal összefüggésben felmerülő költ- ségekre és egyéb kiadásokra (a hibás szolgáltatás ki- javításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek egyéb kiadások);

e) a káresemény miatt a bérelt ingatlanban folyó tevékeny- ség megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányokra (pl. termeléskiesés, többletkölt- ség, az ingatlan rendeltetésszerű használatáig bérelt in- gatlan bérleti díja);

f) elmaradt vagyoni előnyre.

A biztosított köteles a bérlőt a bérelt ingatlan használatá- nak rendeltetésszerű módjáról, az esetleges javítási, kar- bantartási munkákról tájékoztatni. Nem fedezi a biztosítás azokat a károkat, melyek a tájékoztatás hiányosságából következően állnak elő.

A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövet- kezése esetén a biztosító biztosítási szolgáltatást nem tel- jesít.

I.7. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

A biztosító mentesül a felelősségbiztosítási szolgáltatá- si kötelezettsége alól az ÁVF X.1. (szándékos és súlyosan gondatlan károkozás), ÁVF X.2. (kármegelőzési és káreny- hítési kötelezettség szándékos és súlyosan gondatlan megszegése), ÁVF X.3. (közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség megszegése), ÁVF X.4. (kárbejelen- tési kötelezettség megsértése) pontjaiban meghatározott esetekben.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondat- lan károkozásnak minősül különösen, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;

b) a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott;

c) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés ál- lapítja meg a súlyos vagy tudatos gondatlanság tényét.

I.8. A biztosító szolgáltatásának szabályai

I.8.1. Kárbejelentés

I.8.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legké- sőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A kárbejelentés az ÁVF IX.1. pontjaiban meghatározottak szerint történhet.

I.8.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, indokolással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság meg- jelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által megha- talmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb informá- ciót.

I.8.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bo- csátását jogosult kérni:

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizo- nyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és kö- vetkezményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosí- tott és a biztosítási eseményről tudomással bíró más sze- mély nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazga- tási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során kelet- kezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási esemény- nyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbe- tegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti, illetve ká- rosulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalma- zása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyá- ban meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátá- masztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonyla- tokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény elő- terjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kár- megelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erő- források használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok.

A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a be- csatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírá- lásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogo- sult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumok- kal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

I.8.1.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges infor- mációkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az oko- zott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

I.8.1.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövet- kezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kárté- rítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

I.8.1.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a bizto- sító – az ÁVF X.4. pontja szerint – mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

I.8.1.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamat fizetési kötelezettségre.

I.8.2. Biztosítási szolgáltatás

I.8.2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (I.4. pont) mértékéig – a bizto- sítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) kártérítés címén – a jelen szerződés alapján biztosítási fe- dezetbe vont személyi sérüléses és dologi károknál – a ká- rokozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, valamint a károsultat ért vagyoni hátrá- nyok kiküszöböléséhez szükséges költségeket, melyekért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli;

b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, feltéve, hogy

– a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – személyi sérüléses vagy dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen ösz- szefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelős- ség terheli és

– a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás követ- keztében a személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosí- tott sérelemdíj fizetésére köteles.

A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsér- tés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására

– tekintettel teljesíti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a I.8.1.7. pontban foglalt korlátozásra is figyelemmel;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesíté- se, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmu- tatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügy- véd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szak- értő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szó- ló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogsza- bály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igé- nyeket;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

I.8.2.2. A I.8.2.1. a)–f) pontban meghatározott biztosítási szolgálta- tást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és ka- matfizetési kötelezettségre is irányadó.

I.8.2.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.

I.8.2.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a bizto- sított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállá- si kötelezettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók magatartása felróhatóságá- nak arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a káro- kozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

I.8.2.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösz- szegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biz- tosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női népha- landósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevé- telével határozza meg.

I.8.2.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárás- sal kapcsolatban a I.8.2.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biz- tosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérü- lést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizetni.

Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött enged- ményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támo- gatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

I.8.3. Kárrendezés

I.8.3.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatá- lyos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.

I.8.3.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számí- tott 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálá- sához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.

I.8.3.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elis- merése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biz- tosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előze- tesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezek- ről lemondott.

I.8.3.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezá- rása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megala- pozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt fel- merülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

I.8.3.5. A biztosító a I.8.2.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesítheti.

A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

I.9. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Kiegészítő fe- lelősségbiztosítás azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

Jelen fejezet nem tartalmazza a Kiegészítő felelősségbiztosítás azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerződé- si feltételektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvról szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében ke- rült sor.

I.9.1. Biztosítási esemény bejelentése

A Ptk. 6:471.§-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem az ÁVF IX.1. pontjá- ban meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.

I.9.2. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel I.8.2.1. és I.8.2.2. pontja szerint – a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

II. Kiegészítő közös képviselői szakmai felelősségbiztosítás

A Kiegészítő közös képviselői szakmai felelősségbiztosítási fel- tételek alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános vagyonbiztosítási feltételeket (ÁVF) az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni. A Kiegészí- tő közös képviselői szakmai felelősségbiztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF), míg a Kiegészítő közös képviselői szakmai fe- lelősségbiztosítási feltételeknek az Általános vagyonbiztosítási feltételektől (ÁVF) eltérő rendelkezései esetén a Kiegészítő kö- zös képviselői szakmai felelősségbiztosítási feltételek szabályai az irányadók.

II.1. A biztosítás tárgya

A felelősségbiztosítás keretében a biztosító a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a bizto- sítottat olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős, továbbá olyan sérelemdíj megfizetése alól, amelyért jogszabály szerint helytállni tartozik.

II.2. Biztosított

II.2.1. A felelősségbiztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltételek alapján teljesíti.

II.2.2. Xxxxx feltétel alapján biztosítottak a biztosítási ajánlaton név szerint megnevezett

a) közös képviselő vagy intézőbizottság elnöke (társasházak esetében);

b) igazgatóság elnöke vagy ügyvezető elnöke (lakásszövetke- zetek esetében).

II.3. Biztosítási esemény

II.3.1. A biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérí- tési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – biztosítási díj fizetése ellenében – jelen feltételben meghatározottak szerint mentesíti.

II.3.2. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító jelen feltételben meghatározottak szerint mentesíti.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kö- telezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazan- dók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sé- relemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

II.3.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Soro- zatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, il- letve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat kö- zötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.

II.4. Kockázatviselés tárgya

II.4.1. Xxxxx feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül

– a közös képviseleti tevékenység és

– a társasház-kezelői tevékenység.

II.4.2. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mér- tékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan

a) személyi sérüléses károk, dologi károk és tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyeket a biztosított, a biztosított tevékenységre irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyekért a biztosított kártérítési felelős- séggel tartozik;

b) sérelemdíj megfizetése alól, melynek a térítésére a biztosí- tott köteles, a biztosított tevékenysége folytatása során, az- zal összefüggésben, a tevékenységére irányadó foglalkozási

szabályok megszegése folytán elkövetett személyiségi jog- sértésre tekintettel.

II.4.3. Jelen feltétel értelmében

a) közös képviseleti tevékenységnek minősül a társasházi kö- zösség (lakásszövetkezet) ügyeinek vitelével kapcsolatos tevékenység, így különösen

– a közgyűlési határozatok előkészítése és végrehajtása,

– az épület fenntartásának biztosítása érdekében szüksé- ges intézkedések megtétele,

– a tulajdonostársakat terhelő fizetési kötelezettségek (pl. közös költség) érvényesítése.

b) társasház-kezelői tevékenység

– a társasház adottságainak ismeretében – gazdasági elemzés alapján – ajánlatkészítés az épület fenntartására vonatkozóan,

– a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint az üzemeltetési és karbantartási felada- tok szervezése, irányítása és a tervezett felújítások elle- nőrzése,

– megbízási szerződés alapján javaslatok kidolgozása a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú épületrészek hasznosítása kérdéseiben.

c) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkárosodást szenved,

d) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik,

e) tisztán vagyoni kár az, melyek nem személyi sérüléses károk és nem dologi károk.

II.4.4. Nem terjed ki a biztosítási védelem az üzletszerűen végzett közös képviseleti és társasházkezelői tevékenységre. Üz- letszerűen végzett közös képviseleti vagy társasházkezelői tevékenységnek minősül, ha a biztosított egynél több tár- sasháznál végez közös képviseleti vagy társasházkezelői tevékenységet.

Amennyiben a biztosítási szerződés hatálya alatt a közös képviselő vagy intézőbizottság elnöke (társasházak eseté- ben); igazgatóság elnöke vagy ügyvezető elnöke (lakásszö- vetkezetek esetében) helyébe olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet lép, aki a társasházkezelői vagy közös képviseleti tevékenységét üzletszerű gazdasági te- vékenységként folytatja, úgy – a megválasztás napjától

– ezen tevékenység tekintetében jelen biztosítási fedezet megszűnik.

II.5. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

II.5.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedezetet.

II.5.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatá- lya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelen- tett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.

II.5.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény megtörtént.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. Amennyiben a szabályszegés bármilyen írásos anyagon alapul, úgy a sza- bályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a bizto- sított ezt az írásos anyagot a megrendelőnek aláírva átadja. Minden más esetben a szabályszegés akkor tekintendő el- követettnek, amikor a biztosított ezt megalapozó kijelentést vagy nyilatkozatot tesz.

b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik.

– Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének időpontja:

– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja a károsodás időpontja;

– Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.

c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak a a jelen feltételben fog- laltak szerint bejelentette.

II.6. Biztosítási összeg

II.6.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgálta- tási kötelezettségének felső határa a biztosítási eseményen- kénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg.

A biztosítási összeg

a) személyi sérüléses és dologi károknál 3.000.000 Ft biztosí- tási eseményenként és biztosítási időszakonként,

b) tisztán vagyoni károknál 300.000 Ft biztosítási eseményen- ként és biztosítási időszakonként.

II.6.2. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosí- tási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint – kifizethető legmagasabb összeg.

II.6.3. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának szabá- lyai szerint - összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett bizto- sítási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kárté- rítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére

– a biztosító szolgáltatásának szabályaiban foglaltakra figye- lemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított bizto- sítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítá- si esemény (okozott károk) miatt kifizetett összeggel csök- ken. A szerződő nem jogosult a biztosítási időszakra eső biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási idő- szakra megállapított biztosítási összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés). A biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatály- ban a folyó biztosítási időszakra.

II.6.4. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás címén fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a téríté- si kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielégítésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérítést.

II.7. Kizárások a kockázatviselés köréből Nem fedezi a biztosítás

– a biztosított saját kárát, illetve hozzátartozóinak kárát (hozzátartozóinak a Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pontjában meg- jelölt személyek minősülnek);

– azt a kárt, mely a biztosított jogszabályban írt felelőssé- génél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatko- zatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

– az elmaradt vagyoni előnyt;

– az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megsze- gésével okozott kárt;

– tárgyak (értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok) eltűnésével, elvesztésével, ellopásával összefüggésben keletkezett károkat;

– költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat;

– azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan sze- mély, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolyta- tott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját ké- pező magatartással okoz;

– üzleti- vagy magántitok megsértéséből eredő károkat. Jelen feltétel értelmében üzleti titok a gazdasági tevé- kenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájé- koztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállí- tás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosság- ra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.

– szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: köt- bér), bírságot, pénzbüntetést, valamint egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcso- latos képviseleti költségeit;

– kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előter- jesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mérté- ke nem éri el az egészségkárosodás szintjét;

– azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasz- nálásából ered, valamint penészesedés és gombásodás által okozott károkat;

– a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok meg- szegéséből, a közgyűlés késedelmes összehívásából, összehívásának elmulasztásából származó károkat;

– a pénzkezeléssel összefüggésben elkövetett szabály- szegésekkel okozott károkat (pl. házipénztári pénzke- zelés, számviteli és pénzügyi bizonylatok nyilvántartása, kezelése, bankszámlaforgalommal kapcsolatos jogsér- tések);

– biztosítási szerződések (pl. épület vagyonbiztosítása) késedelmes megkötéséből, megkötésének vagy a bizto- sítási díj fizetésének elmulasztásából eredő, illetve biz- tosítási szerződések megszűnésével, megszüntetésével összefüggésben felmerülő károkat.

A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövet- kezése esetén a biztosító biztosítási szolgáltatást nem tel- jesít.

II.8. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

A biztosító mentesül a felelősségbiztosítási szolgáltatá- si kötelezettsége alól az ÁVF X.1. (szándékos és súlyosan gondatlan károkozás), ÁVF X.2. (kármegelőzési és káreny- hítési kötelezettség szándékos és súlyosan gondatlan megszegése), ÁVF X.3. (közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség megszegése), ÁVF X.4. (kárbejelen- tési kötelezettség megsértése) pontjaiban meghatározott esetekben.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondat- lan károkozásnak minősül különösen, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladat- körének túllépésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól, kötelező érvényű szabványoktól, mű- szaki előírásoktól, a megrendelő írásbeli utasításaitól és feltételeitől való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kö- telezettségszegéssel okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező ren- delkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károko- zásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a sú- lyos vagy tudatos gondatlanság tényét.

II.9. Biztosítási szolgáltatás szabályai

II.9.1. Kárbejelentés

II.9.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legké- sőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A kárbejelentés az ÁVF IX.1. pontjaiban meghatározottak szerint történhet.

II.9.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, indokolással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság meg- jelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által megha- talmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb informá- ciót.

II.9.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bo- csátását jogosult kérni:

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizo- nyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és kö- vetkezményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosí- tott és a biztosítási eseményről tudomással bíró más sze- mély nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazga- tási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során kelet- kezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási esemény- nyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbe- tegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti, illetve ká- rosulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalma- zása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyá- ban meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátá- masztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonyla- tokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény elő- terjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kár- megelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erő- források használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok.

A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a be- csatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírá- lásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogo- sult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumok- kal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

II.9.1.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges infor- mációkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az oko- zott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

II.9.1.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövet- kezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kárté- rítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

II.9.1.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a bizto- sító – az ÁVF X.4. pontja szerint - mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

II.9.1.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamat fizetési kötelezettségre.

II.9.2. Biztosítási szolgáltatás

II.9.2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (II.6.1 pont) mértékéig – a biz- tosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) kártérítés címén – a jelen szerződés alapján biztosítási fe- dezetbe vont károknál – a károkozó körülmény folytán a ká- rosult vagyonában beállott értékcsökkenést, valamint a ká- rosultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket, melyekért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli

b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, amennyiben a károsult bizonyítja, hogy a személyiségi jogai sérültek és ezért a biz- tosított sérelemdíj fizetésére köteles. A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértett- re és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel teljesíti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a II.9.1.7 pontban foglalt korlátozásra is figyelemmel;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesíté- se, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmu- tatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügy- véd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szak- értő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szó- ló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogsza- bály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igé- nyeket;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

II.9.2.2. A II.9.2.1. a)–f) pontban meghatározott biztosítási szolgál- tatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszak- ra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamat fizetési kötelezettségre is irányadó.

II.9.2.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.

II.9.2.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a bizto- sított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállá- si kötelezettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók magatartása felróhatóságá- nak arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a káro- kozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát

nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

II.9.2.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösz- szegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biz- tosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női népha- landósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevé- telével határozza meg.

II.9.2.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárás- sal kapcsolatban a II.9.2.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biz- tosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérü- lést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizetni.

Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött enged- ményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támo- gatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

II.9.3. Kárrendezés

II.9.3.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatá- lyos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.

II.9.3.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számí- tott 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálá- sához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.

II.9.3.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elis- merése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biz- tosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előze- tesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezek- ről lemondott.

II.9.3.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezá- rása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megala- pozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt fel- merülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

II.9.3.5. A biztosító a II.9.2.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesítheti.

A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

II.10. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Kiegészítő kö- zös képviselői szakmai felelősségbiztosítás azon rendelke- zéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezése- itől lényegesen eltérnek.

Jelen fejezet nem tartalmazza a Kiegészítő közös képviselői szakmai felelősségbiztosítás azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerződési feltételektől eltérő – rendelkezése- it, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvról szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

II.10.1. Biztosítási esemény bejelentése

A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem az ÁVF IX.1. pontjá- ban meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.

II.10.2. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel II.9.2.1. és II.9.2.2. pontja szerint – a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

III. Kiegészítő kollektív balesetbiztosítás a lakóközösség tagjainak

Jelen kiegészítő feltételek a Generali Biztosító Zrt. (továbbiak- ban: biztosító) Házőrző többlakásos lakóépületek biztosítási szerződéseinek balesetbiztosításra vonatkozó biztosítási koc- kázatára érvényes feltéve, hogy a szerződést jelen kiegészítő feltételekre hivatkozással kötötték.

A jelen kiegészítő feltételekben nem szabályozott kérdésekre az Általános vagyonbiztosítási feltételek (röviden és összefog- laló néven: ÁVF) irányadóak.

A szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelke- zéseit, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

III.1. Általános rendelkezések

III.1.1. A biztosítási szerződés alanyai

III.1.1.2. Biztosított

Biztosítottak a lakóközösség tagjai, azaz mindazok a termé- szetes személyek, akiknek az életével, egészségi állapotával kapcsolatos eseményekre a jelen kiegészítő biztosítás létrejött, és akik a biztosítási esemény bekövetkezésekor igazolhatóan, életvitelszerűen a biztosított lakóépületben éltek.

III.1.1.3. Kedvezményezett

A biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezménye- zettje maga a biztosított, a biztosított halála esetén kedvez- ményezett a biztosított örököse. A kedvezményezett jelölés és módosítás jogát a biztosító kizárja.

III.2. A biztosító kockázatviselésének megszűnésének esetei adott biztosított vonatkozásában

III.2.1. A kiegészítő balesetbiztosítás megszűnésének szabályai az AVF XI. pontjában és a Házőrző többlakásos lakóépületek biz- tosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályokban találhatók.

III.2.2. A biztosító kockázatviselése az adott biztosított vonatkozásá- ban megszűnik továbbá, a biztosított halála esetén, a halál idő- pontjában.

III.3. Biztosítási események

III.3.1. Baleseti halál: az a kockázatviselés tartama alatt bekövetke- zett baleset (III.7.1. pont), melynek következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal.

III.3.2. Közlekedési baleseti halál: az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett közlekedési baleset (III.7.3. pont), melynek kö- vetkeztében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal.

III.3.3. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás: az a koc- kázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (III.7.1. pont), melynek következtében a biztosított maradandó egészségká- rosodást szenved.

III.3.3.1. Egészségkárosodásnak tekintendő az olyan testi és/vagy szellemi működőképesség-csökkenés, mely a szokásos életvi- telt korlátozza.

III.3.3.2. Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha az orvosilag kialakultnak, stabilnak tekinthető. Ha az egészségkárosodás mértéke még folyamatosan változik, de a baleset napjától szá- mított 2 év eltelt, akkor a baleset napjától számított 2 év letelte után a biztosító orvosszakértője megállapítja az igazolhatóan fennálló egészségkárosodás mértékét, melyet a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás mértéke szem- pontjából a baleset következményeként kialakult maradandó egészségkárosodásnak tekint. A maradandó egészségkáro- sodás megállapítása során a munkaképesség megváltozása, és/vagy a sporttevékenység abbahagyásának kényszere nem irányadó. A baleset következtében kialakuló hátrányos eszté- tikai következmények és egyéb (szociális, anyagi, stb.) hátrá- nyok önmagukban nem képezhetik maradandó egészségkáro- sodásra vonatkozó szolgáltatási igény alapját.

III.3.4. Csonttörés: az a kockázatviselés tartama alatt bekövetke- zett baleset (III.7.1. pont), melynek következtében a biztosított csonttörést, csontrepedést szenved. Jelen feltételek szem- pontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek.

III.3.5. A biztosítási esemény időpontja a baleset/közlekedési bal- eset időpontja.

III.4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a III.3. pontban felsorolt biztosítási esemény bekö- vetkezése esetén – jogalap fennállásakor – az alábbi szolgálta- tást nyújtja:

III.4.1. baleseti halál esetén a Kockázatok, csomagok, kiegészítő biz- tosítások fejezetben megjelölt, ill. a baleset időpontjában hatá- lyos szerződésben rögzített biztosítási összeget fizeti ki.

III.4.2. közlekedési baleseti halál esetén a Kockázatok, csomagok, kiegészítő biztosítások fejezetben megjelölt, ill. a baleset idő- pontjában hatályos szerződésben rögzített biztosítási összeg 200%-át fizeti ki.

III.4.3. baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetén a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapításakor a Kockázatok, csomagok, kiegészítő biztosítások fejezetben megjelölt, ill. a hatályos szerződésben rögzített biztosítási ösz- szegnek a maradandó egészségkárosodás mértékével meg- egyező százalékát, de legfeljebb a biztosítási összeg 100%-át fizeti ki.

III.4.3.1. A biztosító kizárólag maradandó egészségkárosodás

(III.2.3.2. pont) fennállása esetén teljesít szolgáltatást.

III.4.3.2. A szolgáltatás alapjául szolgáló maradandó egészségkároso- dás mértékét a biztosító orvosa a szerződésre vonatkozó felté- telek elválaszthatatlan részét képező „A” mellékletében találha- tó táblázat figyelembevételével állapítja meg.

III.4.3.3. Ha az egészségkárosodás mértéke a táblázat alapján nem álla- pítható meg, úgy a szolgáltatást a testi és/vagy szellemi épség orvosi szempontból csökkent mértéke alapján kell megállapítani.

III.4.3.4. A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szer- vek, testrészek a korábbi károsodás mértékéig a biztosí- tásból kizártak.

III.4.3.5. Az Orvosszakértői intézet (a mindenkor hatályos magyar jog- szabályokban meghatározott, az egészségkárosodás (egész- ségi állapot) mértékének megállapítására jogosult szerv) szak- véleményében, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában megállapított egészségkárosodás mértéke, a biztosító orvosa által megállapítandó egészségkárosodás mértékénél, és a biztosító által nyújtandó szolgáltatási összeg meghatározásánál nem irányadó. A biztosítót az egészségká- rosodás maradandó jellegének, illetve a maradandó egészség- károsodás mértékének megállapítása tekintetében más orvosz- szakértői testületek határozata, szakvéleménye nem köti.

III.4.3.6. Egy biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó egészségkárosodás mértéke nem lehet na- gyobb 100%-nál.

III.4.3.7. Ha a biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapítot- ta, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagysága még nem állapítható meg, a biztosított követelheti a biztosítótól a tényál- lás alapján neki minimálisan járó összeg kifizetését.

III.4.3.8. Ha a biztosított az egészségkárosodás véglegessé válása előtt meghal, az egészségkárosodás olyan mértéke után teljesíten- dő a szolgáltatás, amely a legutolsó orvosi vizsgálat anyaga alapján a biztosító orvosának megállapítása szerint figyelembe vehető.

III.4.3.9. Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a biztosított a balesetet követő 15 napon belül meghal.

III.4.3.10. Amennyiben a biztosító szolgáltatását követően a biztosított egészségi állapota tovább romlik ugyanannak a biztosítási ese- ménynek a következményeként, amely alapján a biztosító már teljesített szolgáltatást, a biztosított a megfelelő orvosi kezelés ellenére kialakuló állapotrosszabbodást igazoló orvosi iratainak benyújtásával, biztosítási eseményenként a bejelentett baleset napjától számított legfeljebb 4 évig, évenként egy alkalommal, ismetelt szolgáltatási igénybejelentéssel kérheti egészségi álla- pota felülvizsgálatát és a maradandó egészségkarosodás mér- tékének ismételt megállapítását. A felülvizsgálat eredményétől függően, a biztosító a jelen feltételek III.4.3. pontja szerinti szol- gáltatást teljesíti azzal, hogy a fentebb említett biztosítási ese- ménnyel összefüggésben történt korábbi teljesítések össze- gét az utóbb teljesítendő szolgáltatás összegéből levonja.

III.4.3.11. Csonttörés esetén a Kockázatok, csomagok, kiegészítő bizto- sítások fejezetben megjelölt, ill. a baleset időpontjában hatályos kötvényben rögzített biztosítási összeg 1,67%-át fizeti ki.

III.4.3.12. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő, ennek előírása esetén a biztosító szol- gáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosí- tott az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé.

III.5. A biztosító teljesítésének feltételei

A szolgáltatási igényt a biztosítási esemény bekövetkezését követő 15 napon belül kell írásban a biztosítónak bejelenteni. Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, úgy a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

III.5.1. Valamennyi biztosítási esemény esetén, a szolgáltatási igény előterjesztésekor be kell nyújtani az alábbiakat:

III.5.1.1. a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöl- tött, jelen kiegészítő biztosításra is irányadó szolgáltatási igénybejelentőt,

III.5.1.2. továbbá a következő iratok másolatát:

– lakcímet igazoló hatósági igazolvány, vagy az ingatlan hasz- nálatának jogcímet igazoló okirat,

– a baleseti jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szol- gáltatási igény bejelentéséig keletkezett összes orvosi doku- mentum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentuma,

– véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült,

– a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szüksé- ges egyéb iratok,

– közlekedési baleset esetén az előzőeken felül:

• rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

• amennyiben a biztosított közlekedési balesetben jármű vezetőjeként sérült meg, a vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye.

III.5.2. A biztosított halála esetén a III.5.1. pontban felsoroltakon kívül másolatban be kell nyújtani:

– a halottvizsgálati bizonyítvány/halotti epikrízis,

– a boncolási jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

– a biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

– a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jogerős ha- gyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány).

Amennyiben valamely irat önmagában elegendő a jogalap és az összegszerűség alátámasztására, úgy további iratokat nem kell becsatolni.

III.5.3. A biztosított csonttörése esetén III.5.1. pontban felsoroltakon kívül másolatban be kell nyújtani:

– a csonttörést igazoló röntgenlelet vagy orvosi igazolást.

III.5.4. A szolgáltatási igény elbírálásához szükséges további dokumentumok

A biztosító az előző pontokban megjelölt iratok mellett a szol- gáltatási igény elbírálásához szükség esetén jogosult bekérni az alábbi dokumentumok másolatát is, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény ösz- szegszerűségének megállapításához szükségesek:

III.5.4.1. Amennyiben a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indult, be kell nyújtani az eljárás során keletkezett, illetve az eljárás anyagának részét képező iratokat, továbbá az eljárást befejező határozatot (így különösen az eljárást megszüntető határozat, vagy a jogerős bírósági határozat). A büntetőeljárásban, és a szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozatot csak abban az esetben kell benyújtani, ha az a szolgáltatási igény bejelentésekor már rendelkezésre áll;

III.5.4.2. A biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és követ- kezményeinek tisztázásához szükséges iratok így különösen a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, boncolási jegyzőkönyv másolata, jogosítvány és forgalmi engedély máso- lata, munkahelyi, oktatási intézmény, közlekedési vállalat vagy rendőrség által felvett baleseti jegyzőkönyv/határozat másola- ta, a balesettel/következményeivel kapcsolatos szakértői véle- mények másolata;

III.5.4.3. A biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kez- előorvosa illetve az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által ki- töltött formanyomtatvány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, il- letve a biztosított kórelőzményi adatairól;

III.5.4.4. A biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton má- solata, a járó- és fekvőbeteg-ellátás során keletkezett iratok, valamint a gyógyszerfelhasználást igazoló iratok;

III.5.4.5. A társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szol- gáló körülménnyel kapcsolatos biztosított adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekérés- hez szükséges felhatalmazása alapján);

III.5.4.6. A biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sporttevékenységével kapcsolatos tagsági igazolványa, jogvi- szonyát igazoló dokumentum, mérkőzés jegyzőkönyve;

III.5.4.7. A biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizonyít- vány (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, útle- vél, vezetői engedély);

III.5.4.8. A biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges összes idegen nyelvű dokumentumnak a szolgál- tatási igény előterjesztője költségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordításának a benyújtását;

III.5.4.9. A biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely adathordozón történő rögzített máso- latának benyújtását;

III.5.4.10. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához egyéb iratokat is beszerezhet.

III.6. A biztosító mentesülése

III.6.1. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha bizo- nyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a Biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk okozta.

A fentiekben hivatkozott személy súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha

a) olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy amelynek vezetéséhez szüksé- ges érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezett, és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közre- hatott,

b) a biztosítási esemény időpontjában legalább két köz- lekedésrendészeti szabályt megszegett és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkezésével okozati össze- függésben áll.

III.6.2. A biztosított a biztosítási esemény alapjául szolgáló ese- mény bekövetkezése esetén az adott helyzetben általában elvárható módon köteles eljárni, így késedelem nélkül orvo- si, illetve egészségügyi segítséget kell igénybe vennie. Nem jelenti azonban a kárenyhítési kötelezettség megsértését, ha a biztosított az őt törvény alapján megillető rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól. Ez a rendelkezés nem befolyásolja a biztosított szabad orvos- választási jogát.

III.6.3. A felsorolt körülmények valóságnak megfelelő voltát annak kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.

III.7. A biztosító kockázatviseléséből kizárt események

III.7.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az ese- ményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) ionizáló sugárzás,

b) nukleáris energia,

c) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zavargások, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, zendülés, polgárháború, forradalom, lá- zadás, tüntetés, felvonulás, sztrájk, terrorcselekmény, munkahelyi rendbontás, határvillongások, felkelés.

Jelen kiegészítő biztosítási feltétel alkalmazása szempont- jából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a mate- riális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszé- lyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

A biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosított olyan bal- eseti eredetű halálára, illetve balesetből eredő maradandó egészségkárosodására, amely a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebo- nyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán kelet- kezik abban az esetben, ha a biztosított a kár megelőzésé- re és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

III.7.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati összefüggésben álló esemé- nyekre, az adott biztosítottra vonatkozó adott kockázat kockázatviselésének kezdetétől számított 3 évig:

III.7.2.1. a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetét megelőző egy évben bizonyíthatóan fennállott, vagy ame- lyet az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést meg- előző egy éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést, orvosi ellenőrzést igényelt,

III.7.2.2. az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelő- zően megállapított maradandó egészségkárosodása.

III.7.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosítotti jogviszony fennállása alatt bekövetkezett eseményre, ha

a) a biztosított az esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt és ez a tény a biz- tosítási esemény bekövetkeztében közrehatott.

Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak te- kintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés köz- ben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncent- ráció,

b) a biztosított érvényes vezetői engedély vagy érvényes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjárművet és egyút- tal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és a bizto- sítási esemény ezzel okozati összefüggésben követke- zett be.

c) a biztosított a biztosítási esemény időpontjában alkoho- los állapotban vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és a biztosítási ese- mény ezzel okozati összefüggésben következett be.

III.7.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az ese- ményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) az olyan kórházi ápolás, amelyeknek célja nem a bizto- sított betegségének megállapítása, egészségi állapota romlásának megakadályozása és egészségének hely- reállítása, így különösen a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tartózkodása, a biztosítottnak a szülője ápolása miatti kórházi tartózkodása,

b) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (kü- lönösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopédiai ellátás, gyógytorna, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra, infúziós keringésjavító vagy infúziós fájdalomcsillapító kezelé- sek), kivéve a krónikus betegségek kórismézésével, a gyógykezelés első beállításával, jelentős akut állapot- rosszabbodás elhárításával kapcsolatos kezeléseket,

c) orvosi végzettséggel és működési engedéllyel nem ren- delkező személy által folytatott kezelés.

III.7.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a biztosí- tási eseményekre, amelyek egészben vagy részben okozati összefüggésben állnak azzal, ha a biztosított a kedvezmé- nyezett szándékos magatartása következtében szenvedett balesetet.

III.7.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a biz- tosítási eseményekre, amelyek okozati összefüg gésben vannak a biztosított alábbiakban meghatározott sporttevé- kenységével:

Autó-motor sportok: versenyzés gépkocsival; motorkerék- pár sport; rally; motocross; ügyességi verse- nyek gépko- csival; go-kart sport; auto-crash (roncsautó) sport; motor- csónak sport.

Repülősportok: sportrepülés, ejtőernyős ugrás; vitorlázó és motoros repülés; sárkány és ultrakönnyű repülés; sik- lórepülés; műrepülés; paplanrepülés, hőlégballonozás; lég- hajózás.

Egyéb: búvárkodás légzőkészülékkel 40 m alá; félkezes, illetve nyílttengeri vitorlázás, vadvízi evezés; hydrospeed; canyoning; surf; hegymászás, illetve sziklamászás az V. foktól; magashegyi expedíció; barlangászat; barlang expe- díció bázisugrás; bungee jumping (mélybe ugrás).

III.7.7. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a lelki működés zavaraira, betegségeire.

III.8. Egyéb rendelkezések

III.8.1. Baleset: Baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri külső fizikai és/ vagy kémiai behatás, amely a biztosított akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve amely a biz- tosított halálát okozza.

III.8.2. Nem minősül balesetnek:

– az ember vagy állat által terjesztett bakteriális, vagy ví- rus-fertőzés még abban az esetben sem, ha balesetszerű fizikális ok váltja ki,

– a foglalkozási betegség (ártalom),

– a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még ab- ban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudat-állapo- tában következett be,

– a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituá- lis) ficam,

– a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvetlenül érő, egy- szeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

– a hasi sérv kialakulása kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, me- chanikus behatás következménye,

– az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivéve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülről, közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás kö- vetkezménye.

III.8.3. Közlekedési baleset: közlekedési balesetnek minősül a bizto- sítottat ért baleset abban az esetben, ha a biztosított gyalogos- ként, jármű vezetőjeként, vagy utasaként szenved balesetet.

III.8.4. Nem minősül közlekedési balesetnek:

– a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében semmilyen mozgó jármű nem hatott közre,

– a kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű, vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre,

– a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű, vagy más jármű haladásával, illetve megállásával összefüggés- ben következett be.

III.9. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a kiegészítő Kol- lektív balesetbiztosítás lakóközösség tagjainak biztosítási feltételek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvény- könyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

III.9.1. Jelen kiegészítő feltételek III.1.1.3. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:478 § (2) bekezdésétől – a biztosító a kedvezményezett jelölés és módosítás jogát kizárja.

„A” melléklet: Maradandó egészségkárosodás

Jelen táblázat célja, hogy szemléltesse a biztosítási szolgálta- tás megállapításának elvét baleseti eredetű egészségkároso- dás esetén.

A maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa az alábbiak szerint állapítja meg:

egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	70%
egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	65%
egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége	60%
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	20%
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	10%
bármely más kézujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	5%
egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy a csípőízület teljes működésképtelensége	70%

Testrészek, érzékszervek Egészségkárosodás mértéke %

Testrészek, érzékszervek Egészségkárosodás mértéke %

egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület teljes működésképtelensége	60%
egyik lábszár részleges csonkolása	50%
egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége	30%
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	5%
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	2%
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése	35%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette	65%
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztés	15%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette	45%
a szaglóérzék teljes elvesztése	10%
az ízlelőképesség teljes elvesztése	5%

IV. Kiegészítő lakóközöségi jogvédelmi biztosítás

IV.1. Biztosított

Lakóközösségek jogvédelmi biztosítása esetén biztosított az a biztosítási ajánlaton biztosítottként feltüntetett társasház, to- vábbá a cégjegyzékbe bejegyzett lakásfenntartó szövetkezet, akinek a jogi érdeksérelme esetén a biztosító jogvédelmi szol- gáltatást nyújt.

IV.2. A biztosítás tárgya

A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási ese- ménynek minősülő jogvitákban – a biztosítási feltételben fog- laltak szerint segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmében, így különösen

– jogi tanácsot ad a biztosítottnak jogi érdeksérelem esetén,

– a biztosítási feltételben meghatározott szolgáltatási területe- ken gondoskodik a biztosított jogi képviseletéről peren kívüli és peres eljárásokban, valamint

– a biztosítási összeg erejéig viseli a biztosított jogi érdekeinek védelméhez szükséges jogi eljárások költségeit.

IV.3. Biztosítási esemény

IV.3.1. Biztosítási eseménynek tekintendő, ha

a) a biztosított jogi érdekei más személyek – ideértve a társas- ház tulajdonostársait, valamint a szövetkezeti tag és nem tag tulajdonosokat is – magatartása következtében sérelmet szenvednek vagy

b) más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása követ- keztében sérelmet szenvednek, feltéve hogy emiatt a biz- tosítottal szemben az érdeksérelmet szenvedett fél írásban igényt támaszt vagy vele szemben hatósági eljárás indul.

IV.3.2. Több, azonos okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény egy biztosítási eseménynek mi- nősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási esemény egy vagy több biztosítottat érint. A biztosítási összeg mértéke az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdek- sérelem időpontja szerint állapítandó meg.

IV.3.3. Jelen feltétel alkalmazásában jogi érdeksérelemnek (jogi érdek- sérelmet okozó magatartásnak) minősül

– kártérítési jogvédelem esetén az a károkozó magatartás, mellyel összefüggésben a káresemény bekövetkezett,

– szerződéses jogvédelem esetén szerződésszegést megva- lósító magatartás elkövetése,

– munkajogi jogvédelem esetén a munkajogi jogsértést meg- valósító magatartás elkövetése.

IV.3.4. Amennyiben a jogi érdeksérelem mulasztással valósul meg, akkor a jogi érdeksérelem akkor következik be, amikor a mu- lasztást még a jogi érdeksérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna (határidő elmulasztása esetén a határidő utolsó napján),

IV.3.5. Folyamatosan fennálló jogi érdeksérelem esetén további felté- tele a biztosítási fedezet fennállásának, hogy a jogi érdeksére- lem (jogi érdeksérelmet okozó magatartás) kezdő időpontja a biztosítási szerződés hatálya alá essen.

IV.4. A biztosítási védelem időbeli korlátja (Időbeli hatály)

IV.4.1. A biztosítottat ért jogi érdeksérelem (a biztosított által érvénye- síteni kívánt jogi igény) esetén a biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi ér- deksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elköveté- se) a biztosítási szerződés hatálya alatt történt és a jogvédelmi igényt legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentették.

IV.4.2. A biztosított által okozott érdeksérelem (a biztosítottal szem- ben érvényesített igény) esetén a biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elköve- tése) a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogi érdek- sérelem miatti igényérvényesítés a biztosítottal szemben pedig legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül meg- kezdődik.

IV.4.3. Az 4.1. és 4.2. pont figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés az eljárás tartama alatt megszűnt. Amennyiben azonban a bizto- sítási szerződés a szerződő felmondása vagy a biztosítási díj nemfizetése miatt szűnik meg, akkor a szerződés megszűnésé- nek időpontjában a jogvédelmi fedezet is megszűnik és a biz- tosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít.

IV.4.4. A munkaügyi jogvédelem esetén nem áll fenn a biztosítási védelem olyan biztosítási eseményekre, amelyek a biztosítá- si szerződés hatálybalépésétől számított 3 hónap letelte előtt következnek be. Egyebekben a biztosító a kockázatviselés kez- detét követően nem köt ki várakozási időt.

IV.4.5. Az általános szerződéses jogvédelem esetén a biztosítási fede- zet abban az esetben terjed ki a biztosított által kötött építési, illetve vállalkozási szerződések megszegéséből eredő igények érvényesítésére, amennyiben az építési, illetve vállalkozási szerződés megkötésének időpontja a biztosítási szerződés ha- tálya alá esik.

IV.5. A biztosítási védelem területi hatálya

A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövet- kezett, magyar bíróság és más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki.

IV.6. Jogvédelmi szolgáltatási területek

A biztosító az alábbi területeken nyújt jogvédelmi szolgáltatást:

amíg xxxxx, a biztosító teljesítését kizáró körülményről való tudomásszerzésig teljesített szolgáltatást nem kell visszatéríteni;

d) olyan követelések érvényesítésére, melyeket a biztosí-

1. A biztosított működésével, üzemeltetésével kapcsolatos jogvédelem

2. Szerződéses jogvédelem

3. Kártérítési jogvédelem

4. Munkajogi jogvédelem

A szolgáltatási terület magában foglalja

– a közös/szövetkezeti tulajdonba tartozó épü- letrészek fenntartásának és felújításának költ- ségét nem teljesítő tulajdonostárs(ak) elleni igényérvényesítést a fizetési meghagyásos eljárástól kezdődően, ugyanazon tulajdonos- társsal szemben évente legfeljebb egy alka- lommal,

– a közös költséggel/tagdíjjal hátralékba került tulajdonostárs(ak) külön tulajdonára vezetett jelzálogjog bejegyzési eljárást,

– a közös/ szövetkezeti tulajdonban álló épület- részek, berendezések szükséges ellenőrzése, továbbá fenntartási és felújítási munkálatok el- végzése céljából a külön tulajdonú lakásba való bejutás lehetővé tételével és tűrésével kapcso- latos jogvitában a biztosított képviseletét,

– a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szol- gáló helyiségnek a biztosított rendes működé- sét vagy a lakhatás nyugalmát zavaró használa- ta, hasznosítása módja elleni fellépést,

– a külön tulajdonban álló lakásban tervezett építkezéssel kapcsolatos jogvitában a biztosí- tott képviseletét,

– a lakóközösség képviseletét ellátó magán vagy jogi személy jogszabályba, alapító okiratba, szervezeti működési szabályzatba vagy alap- szabályba ütköző tevékenysége elleni fellépést,

– a közösség egészét terhelő, különösen a köz- műszolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettsé- gek teljesítésével kapcsolatos képviseletet.

Fedezetet nyújt a biztosított által kötött polgári jogi szerződések (pl. adásvétel, csere, bérlet, építési-, és egyéb vállalkozási szerződés, biztosítási szer- ződés stb.) megszegéséből származó jogvitákra.

Biztosítási védelmet nyújt polgári jogi felelősség alapján szerződésen kívül

– a biztosítottnak okozott károk miatt a biztosí- tott által előterjesztett kártérítési igények érvé- nyesítésére,

– a biztosított által okozott károk miatt a bizto- sítottal szemben előterjesztett kártérítési igé- nyek elhárítására.

A szolgáltatási terület magában foglalja a biztosí- tott munkaviszonyból eredő jogainak a védelmét a munkavállalójával szemben az alábbi esetekben:

– a munkavállaló által a munkaviszonyával kap- csolatban a biztosított ellen támasztott kárigé- nyek elhárítását, illetőleg az e jogviszonyok keretében a biztosítottnak okozott károk érvé- nyesítését,

– a munkavállaló munkaviszonyának megszűnésé- vel (megszüntetésével) kapcsolatos igényeket.

tottra engedményeztek, illetve olyan kötelezettségek mi- atti jogérvényesítésre, amit a biztosított mástól átvállalt;

e) olyan jogi érdeksérelmek esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogellenesen okozott;

f) bírósági úton nem érvényesíthető követelések tekinte- tében;

g) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcsolat- ban felmerülő jogi érdeksérelmek esetén;

h) közgyűlési határozat megtámadásával kapcsolatos jog- vitában;

i) közigazgatási szerv rendelkezéseivel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban;

j) a biztosított személyek érdekeinek egymással szembeni védelme esetén;

k) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben elő- terjesztett igények tekintetében;

l) a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben a bizto- sítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírság, illetve fenti magatartás miatti többletköltség tekintetében;

m) a lakásfenntartó szövetkezet által folytatott vállalkozási tevékenységből eredő ügyek, ideértve a vállalkozásból eredő kötelezettségekért a szövetkezetet, illetőleg a ta- gokat és nem tagokat terhelő felelősségi ügyeket is;

n) a biztosítottnak a Generali Biztosító Zrt.-vel kötött biz- tosítási szerződéseiből eredő igények érvényesítését és ezek elhárítását.

IV.8. Biztosítási összeg

IV.8.1. A biztosító a biztosítási szolgáltatást a – biztosítási ajánlaton, illetve biztosítási szerződésben feltüntetésre kerülő – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási ösz- szeg mértékének megfelelően nyújtja.

IV.8.2. Biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg

A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosí- tási eseménnyel összefüggésben kifizethető legnagyobb ösz- szeg, függetlenül az egy biztosítási esemény miatti igényérvé- nyesítés időtartamától.

IV.8.3. Biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg

A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre tekintettel összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosí- tási eseményt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mér- tékére nem a kárbejelentés időpontja szerinti biztosítási idő- szakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

IV.9. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során

IV.7. Kizárások a kockázatviselés köréből

A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmé- re az alábbi esetekben:

a) gépjárművek üzemeltetésével, vezetésével, gépjárműre vonatkozó szerződésekkel kapcsolatban bekövetkezett érdeksérelmek esetén;

b) a biztosított ingatlanra vonatkozó dologi jogi jogviszo- nyából (pl. birtokvédelem, szomszédjogok sérelme, használati jogok létesítése és gyakorlása, ráépítés és túlépítés stb.) eredő jogviták tekintetében

c) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, illetve szabálysértési eljárás során a pénzbírság összege a

25.000 Ft-ot nem éri el. Ha a biztosítási esemény meg- történtének bejelentésekor ez nem állapítható meg; a biztosító teljesítési kötelezettsége fennáll mindaddig,

IV.9.1. Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak

a) A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell

– a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, ponto- san megjelölve az érdeksérelem időpontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít.

– arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédvá- lasztási jogával, vagy a biztosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását.

b) A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani

– minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényál- lás megállapítása szempontjából jelentős (pl. levelezések, szerződések, bírósági beadványok, határozatok stb.),

– az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott díjajánlatot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvédválasztási jogával,

– írásbeli nyilatkozatát, mellyel mentesíti a jogi képvisele- tét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól.

Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény beje- lentésével egyidejűleg célszerű a biztosítónak benyújtani.

c) A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fe- dezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéshez a biz- tosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat:

– azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön- stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel összefüggésben állnak;

– a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bi- zonyító fényképfelvételeket, iratokat;

– az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;

– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bí- rósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (bead- ványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);

– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor, akkor az elkészült szak- véleményt;

– a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott dí- jajánlatot, az ügyvéddel kötött megbízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;

– amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb eset- ben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség) a jogi költség kifizetését igazoló bizonylatot.

d) Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kö- telezettségeit nem teljesíti, és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvédelmi szolgáltatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljá- rási költségeket pedig jogosult visszakövetelni.

IV.9.2. Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során

Amennyiben a biztosított biztosítási védelmet igényel, illetve biztosítási védelemben részesül, úgy köteles:

a) a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rende- zése érdekében.

b) a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intéz- kedést vagy eljárási cselekményt végez (pl. keresetlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróság- tól), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költségek viselését eluta- sítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájáru- lását.

c) az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói dön- tés megtámadása, valamint a jelentősebb eljárási cselekmé- nyek előtt a biztosító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötése- ket a biztosítóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biztosítási szolgálta- tás tekintetében nem hatályos.

d) az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról fo- lyamatosan tájékoztatni a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósá- gi határozatok) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a biztosítónak megküldeni.

IV.10. A jogvédelmi szolgáltatás igénybevételének feltételei

IV.10.1. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatást az alábbi feltételek együt- tes fennállása esetén teljesíti:

– a bejelentett esemény a biztosítási feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és nincs kizárva a kockázatviselés kö- réből és

– a bejelentett jogi érdeksérelemre kiterjed a biztosítási fede- zet és

– a biztosított peren kívül már megkísérelte a jogi igényét érvé- nyesíteni (a vele szemben támasztott jogi igényt elhárítani), de ez nem vezetett eredményre és

– a sikerkilátás vizsgálata során a biztosító úgy ítélte meg, hogy megfelelő esély van az igényérvényesítés sikerére.

IV.10.2. Nem végez a biztosító sikerkilátás-vizsgálatot, amennyiben

– a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjá- ul szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve fe- lelősségbiztosítási szerződéssel, valamint ha

– a biztosító az ellenérdekű fél.

IV.11. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás

IV.11.1. Sikerkilátás-vizsgálat

a) A biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vo- natkozólag (sikerkilátás-vizsgálat).

Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jogérvé- nyesítés vagy a jogi védekezés) sikeressége abban az eset- ben feltételezhető, ha:

– a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések al- kalmazásával valószínűsíthető, hogy a biztosítottra ked- vező bírósági, hatósági határozat születik és

– pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthe- tő a követelés megtérülése.

b) Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizo- nyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következ- tetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény telje- sítéséről és vállalja a biztosított költségeket.

Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyí- tási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következte- tésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesí- tését.

c) A biztosító a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valameny- nyi irat rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül köteles a biztosítottal írásban közölni a sikerkilátás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni.

Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tá- jékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről, valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kap- csolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét.

IV.11.2. Egyeztető eljárás

a) Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elu- tasítja a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvételé- től számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kez- deményezni.

b) Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biz- tosított köteles megnevezni az egyeztető eljárásban őt kép- viselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügy- véddel kötött ügyvédi megbízási szerződést.

Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megnevezni az egyeztető eljárás- ban résztvevő jogi képviselőjét.

c) Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biz- tosító jogi képviselője a sikerkilátás kérdésében

– azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni.

– nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult saját költségén, az általa szabadon választott jogi képviselővel az igényt érvényesíteni (bíró- sági eljárást megindítani). Amennyiben az igényérvénye- sítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biztosító

köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a per- ben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni.

Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a per- nyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányá- ban viseli.

A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tar- talmazó – megbízási díját a biztosító a jelen feltételben meghatározottak szerint viseli.

d) Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:

– amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosí- tottra kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli,

– amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra kedvező, úgy a biztosított és a biztosító saját költségüket viselik.

e) Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerződéssel kap- csolatos érdekei védelmében szabadon megválasztani jogi képviselőjét.

IV.12. A biztosított jogi képviselete

IV.12.1. A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését kö- vetően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás el- kerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén, szabadon megválasztani jogi kép- viselőjét (ügyvédjét).

IV.12.2. Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen hely- ségben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választha- tó más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügy- véd is.

IV.12.3. Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogá- val, úgy a biztosító megfelelő szakértelemmel rendelkező ügy- védet ajánl vagy – külön meghatalmazás alapján – a biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét.

IV.12.4. Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.

IV.12.5. Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügyvéddel kötött – ügyvédi megbízási dí- jat tartalmazó – megbízási szerződést, a megbízás létrejöt- tét követő 2 munkanapon belül a biztosítónak benyújtani.

A biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szer- ződésben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen el- fogadta.

IV.12.6. A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titok- tartási kötelezettsége alól mentesíteni, és megbízni, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyama- tosan tájékoztassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. kereset- levél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határo- zatok) bocsássa a biztosító rendelkezésére.

IV.12.7. Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbí- zás teljesítéséért. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenysé- géért.

IV.13. Érdekellentét esetén követendő eljárás

IV.13.1. Jelen feltétel alkalmazásában érdekellentétnek minősül, ameny- nyiben a jelen szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán

– az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosítási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy

– a biztosító az ellenérdekű fél.

IV.13.2. Érdekellentét esetén

a) a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el, illetve szabadon választott ügy- véd ad jogi tanácsot,

b) az érdeksérelemmel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a biztosítottat kizárólag az ügyvédje irányában terheli. Amennyiben azonban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítási esemény kapcsán az ellenérdekű félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a biztosító, úgy a tel- jes körű tájékoztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll.

c) a biztosító nem végez sikerkilátás vizsgálatot.

IV.13.3. Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a biztosítottat az érdekellentét fennállásáról és a

IV.13.2. pontban foglaltakról.

IV.14. Jogvédelmi szolgáltatások

IV.14.1. Jogvédelmi szolgáltatások

A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén a biztosító – az érdeksérelem jellegétől függően – az alábbi jog- védelmi szolgáltatásokat nyújtja:

a) megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl, amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával,

b) szóban vagy írásban jogi tanácsot ad, illetve fedezi a jogi tanácsadás ügyvédi díját a c) pont szerint,

c) a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg erejéig viseli a jogi eljárás költségeit az alábbiak szerint:

• ügyvédi díj

A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű – kész- kiadásokat is magában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül ál- lapodott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatáro- zott minimális munkadíjának megfelelő mértékű megbí- zási díjat fizet.

• jogi eljárások költsége

A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj, hely- színi tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költ- ségek megfizetésére vagy előlegezésére.

• ellenérdekű fél költsége

A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős határozat folytán – köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonatko- zóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.

• végrehajtás költsége

A biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végrehajtás költségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.

• szakvélemény költsége

Xxxxxx a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvéleményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

• fordítási költség

Xxxxxx a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szüksé- ges dokumentumok indokolt fordítási költségét, feltéve hogy ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult.

IV.14.2. A jogi költségek viselésének feltételei

a) A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak tör- tént – bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási esemény bejelentése előtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem

korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosí- tott érdekében tett halaszthatatlan intézkedések által merül- tek fel.

b) Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyer- tességnek a pervesztességhez viszonyított arányában vise- li. A peres eljárás során a biztosított köteles indítványozni, hogy a bíróság határozzon a perköltség viseléséről. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli, kivé- ve, ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését.

c) Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a biztosítottat a többi pertárssal egyetemlegesen kötelezi a perköltség vi- selésére, a biztosítás a perköltséget olyan arányban fedezi, amilyen arányban a biztosított követelése vagy a vele szem- ben támasztott követelés a valamennyi pertárs által érvénye- sített követelés vagy a velük szemben támasztott követelés összértékéhez aránylik.

d) Csőd és felszámolási eljárás esetén a biztosítás kizárólag a biztosítottat képviselő ügyvéd megbízási díját fedezi, azaz eljárás során felmerülő további költségeket (pl. illeték, re- gisztrációs díj, közzétételi költség) nem.

e) Választott bírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költségeket, amennyiben a biztosított rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fi- zetésére.

f) Nem fedezi a biztosítás

– a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosz- szhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírságot, illetve ezen magatartás miatti többletkölt- séget,

– felelősségbiztosítási szerződéssel fedezett jogi költ- ségeket.

g) Nem fedezi a biztosítás a jogi költségekbe foglalt általá- nos forgalmi adót, amennyiben azt a biztosított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.

h) Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyek- re vonatkozólag csak részben áll fenn biztosítási védelem, akkor a biztosító csak azon költségeket viseli, amelyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.

IV.15. A biztosító megtérítési igénye

(a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak)

IV.15.1. Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az el- lenérdekű féllel és az ellenérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

IV.15.2. Az IV.15.1. pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a teljes követelés (tőke, késedelmi kamat és költsé- gek) megtérülését követő 15 napon belül – a biztosítónak visz- szafizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kö- tött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvé- nyesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvénye- sítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

IV.16. Egyéb rendelkezések

IV.16.1. A biztosítót a biztosítási eseménnyel és az azzal összefüggés- ben indított eljárással kapcsolatban tudomására jutott tények, adatok tekintetében ugyanolyan titoktartási kötelezettség ter- heli, mint az ügyvédet.

IV.16.2. A biztosító tájékoztatja a szerződő felet, hogy – a biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében – a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 103. § (1) bek. a)-c) pontjai közül az a)

pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz „a jogvé- delmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcso- latos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más bizto- sító számára, illetve a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendel- kezik utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban”.

IV.16.3. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző többlakásos lakóépületek biztosításának különös feltételei, az Általános vagyonbiztosítási feltételek, valamint a Polgári Tör- vénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfele- lően irányadók.

V. Mestervonal-24 kiegészítő szolgáltatás

A biztosító a Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 26-28., Cégjegy- zékszám: 01 09 565790 , Adószám: 12231401-2-41), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet országos és nemzetközi segítségnyújtási hálózatá- val együttműködve a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget.

A Mestervonal-24 szolgáltatást a szerződő/biztosított csak ab- ban az esetben veheti igénybe, amennyiben a biztosítási aján- laton és a kötvényen megjelölésre került.

A Mestervonal-24 szolgáltatás éjjel-nappal hívható telefonszá- ma: x00 0 000 0000.

A Mestervonal-24 telefonos szolgálat az év minden napján 0–24 óráig fogadja a biztosított telefonhívását és a lehetőségek szerint minél hamarabb információt nyújt, iparos munkát szer- vez és átvállalja ennek költségeit az alábbiak szerint.

V.1. Biztosítási események és szolgáltatások

V.1.1. Vészelhárítási szolgáltatás

V.1.1.1. Vészhelyzet biztosítási esemény

A biztosított épület gépészeti, műszaki berendezéseinek meg- hibásodása vagy egy váratlan külső mechanikai behatás kö- vetkeztében olyan helyzet alakul ki, mely sürgős beavatkozást kíván a további károk és balesetveszély megelőzése érdekében és a vészhelyzet az alábbi szakmai területek valamelyikét érinti:

– víz-, gáz-, fűtésszerelés (ide nem értve a gáz- és elektromos készülék szerelést),

– zárjavítás,

– duguláselhárítás,

– villanyszerelés,

– tetőfedés,

– üvegezés.

Fentieknek megfelelően például csőtörés következtében ázik a lakás vagy beletörik a kulcs a zárba és nem tudnak a lakásba bejutni. Nem minősül azonban vészhelyzetnek a lapostető szi- getelés hiányossága miatti beázási kár.

A vészhelyzet elbírálása a biztosító koordinátorának jogosult- sága a biztosított helyzetismertetése alapján.

V.1.1.2. A biztosító szolgáltatása

Szakiparosi feladatok ellátásának megszervezése

A biztosító vészhelyzet esetén a lehető legrövidebb időn be- lül iparost küld a helyszínre. Amennyiben a biztosított számára csak egy későbbi időpont megfelelő, de gondoskodott a to- vábbi károk megelőzéséről (pl.: elzárta a vizet az épületben, de csak néhány nap múlva tudja a vízvezeték szerelőt fogadni) a biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli és a költségeket át- vállalja.

A felmerülő költségek megtérítése

A biztosító átvállalja az általa, illetve megbízott közreműködője által szervezetten a helyszínre küldött szakiparosnak a vészel- hárítás érdekében felmerült alábbi költségeit a biztosítási köt- vényben megjelölt összeg erejéig:

– kiszállási díj,

– munkadíj,

– anyagköltség.

Vészelhárítás esetén, ha a felmerülő költségek meghalad- ják a biztosítási kötvényben megjelölt összeget, a plusz költség minden esetben a biztosítottat terheli.

A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtá- júak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vész- helyzetet megelőző állapot helyreállítása.

V.1.1.3. A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, amennyiben a rendszeres karbantartás elmulasztása kö- vetkeztében – vagy amiatt, hogy a vészelhárítást végző szakember felhívása ellenére a szükséges javításokat nem végezték el – ugyanazon a helyen ismételten előfordul a vészhelyzetet előidéző meghibásodás.

V.1.1.4. A biztosító felelőssége a szakiparos tevékenységéért

A biztosító kötelezettsége kizárólag a szakiparos ajánlására, közvetítésére és a jelen pontban rögzített költségek megtérí- tésére terjed ki, a vállalkozási szerződés az elvégzendő mun- kálatok tárgyában a biztosított és a szakiparos között jön létre. A szakiparos mint vállalkozó által okozott esetleges károkért a biztosító nem vállal felelősséget.

V.1.2. Szakiparosok ajánlása

Vészhelyzeten kívüli, illetve azon túli szakipari munkák elvég- zéséhez szintén ajánl a biztosító a fenti ágazatokhoz tartozó, előre meghatározott kiszállási és munkadíjjal dolgozó iparost, de a munka elvégzésének összes költsége (kiszállás, munkadíj, anyagköltség) a biztosítottat terheli.

V.1.3. Információs szolgáltatás

A biztosító telefonon keresztül információt nyújt az alábbi ese- tekben:

V.1.3.1. Utazási információs csomag

– Szállodacímek

– Magyar külképviseletek címei, telefonszámai

– Orvosi ügyeletek, kórházak

– Oltási előírással kapcsolatos információk

– Beutazási információk

– Hungary Direct számok

– Taxi rendelés

V.1.3.2. Szabadidő információs csomag

– Színház, mozi

– Múzeumok, kiállítások

– Koncertek

– Jegyrendelési információ

– Áruházak nyitva tartása

– Virágküldés info

V.1.3.3. Háztartási információs csomag

– Hitelkártya zárolás info

– Rovar- és rágcsálóirtás

– Költöztetés

– Gyermekmegőrzés

– Állatmegőrzés

– Biztonságtechnikai cégek

– Háztartási gépek szerelése (márkaszervizek)

V.2. Záró rendelkezések

Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző többlakásos lakóépületek biztosításának különös feltételei, az Általános vagyonbiztosítási feltételek, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

VI. Kiegészítő kollektív ingóságbiztosítás

VI.1. Biztosított

E feltétel alapján biztosított:

– a társasház tulajdonostársai

– lakásszövetkezeti tagok és nem tag tulajdonosok

és a velük állandó jelleggel egy háztartásban és egy életközös- ségben együtt élők.

VI.2. Kockázatviselési hely

Társasház esetén az alapító okirat szerint a tulajdonostársak külön tulajdonában lévő, lakásszövetkezet esetében az alap- szabály szerint a szövetkezet vagy a lakásszövetkezeti tagok, valamint a nem tag tulajdonosok tulajdonában lévő lakás, ill. nem lakáscélú helyiségek.

VI.3. Biztosítható vagyontárgyak köre

A biztosítottak személyes tulajdonában lévő, a kockázatviselési helyen tárolt alábbi ingóság vagyoncsoportok.

VI.3.1. Általános háztartási ingóságok

Mindazon vagyontárgyak összessége, melyek egy háztartás- ban általánosan előfordulnak, a biztosítottak személyes hasz- nálatára, fogyasztására szolgálnak, mint például

– berendezési tárgyak: bútorok, szőnyegek, függönyök, világí- tótestek;

– híradástechnikai készülékek, hobbi eszközök (pl. sportfel- szerelés, kerékpár, stb.) 250 eFt egyedi érték alatt;

– ruházat;

– személygépkocsi-, motorkerékpár tartozékok (pl. gumiab- roncs, csomagtartó, stb.) maximum az általános háztartá- si ingóság vagyoncsoport biztosítási összegének 10%- áig;

– növénykultúrák, állatállomány, betárolt termény, takarmány, maximum az általános háztartási ingóság vagyoncso- port biztosítási összegének 10%-áig;

– minden egyéb ingóság, ami nem minősül épületnek, nagy értékű ingóságnak, készpénz/értékpapírnak.

VI.3.2. Nagy értékű ingóság

– 250.000 Ft egyedi értéket meghaladó valódi szőrme, híra- dástechnikai, szórakoztató elektronikai, optikai készülékek (pl. televízió, video lejátszó, kamera, hifi, számítógép konfi- guráció, stb.), hangszerek, hobbi eszközök (pl. sportfelsze- relés, kerékpár, stb.), óra;

– engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek.

VI.3.3. Készpénz értékpapír

– belföldi fizetőeszköz, valamint a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valuta;

– értékpapírok, betétkönyvek.

VI.3.4. Nem biztosított vagyontárgyak

– a légi-, vízi- és motoros járművek, lakókocsik, utánfutók;

– okmányok (kivéve személyi okmányok);

– kéziratok, tervek és dokumentációk;

– adathordozókon tárolt információk, szoftverek;

– a biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, illetve nem lezárt helyiségben (pl. erkély, külső folyosó, kert stb.) tá- rolt ingóságok;

– hobbi állatok, ló, nem saját fogyasztásra tartott haszon- állatok;

– nyaralóban, nem állandóan lakott épületben, nem állan- dóan lakott lakásban, nem lakóhelyiségben tárolt nagy értékű ingóságok, készpénz, értékpapír;

– képzőművészeti és iparművészeti tárgyak, gyűjtemé- nyek (minden olyan ingóság, amely nem gyári sokszoro- sítással készül, a példányszáma korlátozott és színvona- lát tekintve műalkotásnak nevezhető);

– ékszerek, drágakövek (fémjellel ellátott, nemesfémből gépi vagy kézi megmunkálással készült ékszer, foglalt és foglalatlan csiszolt drágakövek, tenyésztett és valódi gyöngy);

– vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyak;

– idegen vagyontárgyak (bérelt, kölcsönvett, vendégek tu- lajdonában lévő vagyontárgyak).

VI.4. Biztosítási összegek

Biztosítási összegként egyes biztosított, jelen feltételekben kü- lön jelzett vagyontárgyak (vagyoncsoportok) új értékétől füg- getlenül, annál nem magasabb összegű – ún. első kockázati

– biztosítási összeg is meghatározható.

Ekkor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső ha- tára az első kockázati összeg. Az első kockázatú biztosítá- soknál, a biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja.

Az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) V.3. pontjá- tól eltérően a biztosítási összegek első kockázatra szólnak az alábbi esetekben.

Vagyoncsoportok Biztosítási összegek

VI.5. Biztosítási esemény, a biztosító szolgáltatása

Biztosítási eseménynek minősül, az alapbiztosítási szerződés- ben alapkockázatként (különös feltételek VI.1.) felsorolt ve- szélynemekkel kapcsolatban a biztosított vagyontárgyban be- következett kár, ha bekövetkezése a biztosított szempontjából véletlen, váratlan és előre nem látható.

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az alapbiztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatásokat nyújtja a jelen kiegészítő feltételekben meghatározott eltéré- sekkel.

VI.5.1. A biztosító szolgáltatásának korlátozása

A biztosító kockázatviselése betöréses lopás, rongálás kockázatok esetén kizárólag a „Betörésvédelmi szintek és összeghatárok” függelékben szabályozott védelmi elő- írások teljesítése esetén áll fenn. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási esemény bekövetkezésekor meglévő, a kárrendezés során rögzített tényleges betörés- védelmi szintnek megfelelő, a „Betörésvédelmi szintek és összeghatárok” függelékben meghatározott és rögzített limitekig áll fenn.

VI.5.2. Fogalmak

Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szi- lárd anyagú szerkezetekkel körülhatárolt önálló légterű, meg- határozott rendeltetésű részét tekintjük.

Lezárt helyiség az a helyiség, amelyet a „Betörésvédelmi szin- tek és összeghatárok” függelékben található valamelyik védel-

Általános háztartási

ingóságok

biztosítási kötvényen megje-

lölt lakásonkénti összeg

mi szint előírásai szerinti, valamennyi zárszerkezettel lezártak.

Nagy értékű ingóságok az „Általános háztartási in-

góságok”-ra meghatározott összeg 10%-a

Készpénz, értékpapír 50e Ft

VI.6. Záró rendelkezések

Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző többlakásos lakóépületek biztosításának különös feltételei, az Általános vagyonbiztosítási feltételek, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

Függelék:

Betörésvédelmi szintek és összeghatárok

I. A mechanikai védelem követelményei

A vagyontárgyak betöréses lopás, rongálás kockázatok elleni biztosítását a biztosító abban az esetben vállalja, ha a helyiség mechanikai védelme teljesíti valamely védelmi kategória előírá- sait.

A számokkal jelzett fogalmakhoz magyarázatok találhatók a kö- vetkező oldalakon.

I.1. A 0. védelmi kategória Falak, födém, padozat

Előírás a szilárd alap és födém, a falazóelemből vagy betonból vagy könnyűszerkezetből épült falazat.

Ajtók

Az ajtók zárását kulcsos zár vagy lakat végzi.

I.2. Az 1. védelmi kategória Falak, födém, padozat

Legalább a 6 cm vastag tömör téglafallal egyenértékű áttörési ellenállású támpontok:

– bármilyen égetett tégla vagy más szilikát falazóelem;

– 6 cm vastag vasbeton szerkezet;

– 6–10 cm vastagságú tipizált szendvics-, vagy más, egyedi, legalább 10 cm vastagságú, többrétegű szerkezet, amely- ben a határoló lemezek között hőszigetelő-, tűzálló-, és a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag(-ok) található(-k);

– minimum 1,5 mm vastagságú sík- vagy profilozott acélle- mez, maximum 1,5 m fesztávon rögzítve;

– gyári elemekből összeállított faház.

Ajtók

amelyek megfelelnek az alábbi paraméterek mindegyikének:

– az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fém- szerkezet;

– az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;

– zárás biztonsági zárral1, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel (garázsajtók);

– reteszhúzás6 elleni védelem (kétszárnyú ajtók)

A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncso- lással bontható.

I.3. A 2. védelmi kategória Falak, födém, padozat

Megegyezik az 1. védelmi kategóriánál leírttal.

Ajtók

amelyek megfelelnek az alábbi paraméterek mindegyikének:

– az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fém- szerkezet;

– az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;

– záráspontosság7 oldalanként maximum 6 mm;

– a zárás biztonsági zárral1 legalább 14 mm-es reteszelési mélységben3 vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószer- kezettel (garázsajtók);

– fa ajtótok esetén a zárnyelvet fogadó ellenlemez5 vastagsá- ga legalább 1,5 mm, két irányból, 2-3 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral van a tokhoz rögzítve;

– műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kapcsolódik;

– a hengerzár betétek letörés xxxxx xxxxxxxx0;

– kétszárnyú ajtók reteszhúzás6 xxxxx xxxxxxxx.

A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncso- lással bontható.

1. Biztonsági zár:

Biztonsági zárnak minősülnek az alábbiak, amennyiben a variá- ciós lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et: a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betűjel kombinációs zár, az egyedi mi- nősített lamellás zár.

2. Zárási pontok távolsága:

A zár reteszvasak egymástól mért távolsága.

3. Reteszelési mélység:

A zárszerkezet zárt állapotában a zárnyelvnek az ajtóél síkjától mért hossza.

4. Zárbetétek letörés elleni védelme:

A hengerzárbetét a zárvédő lemezből (rozetta) legfeljebb 1 mm-t állhat ki. A zárvédő lemezt kívülről nem szerelhető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.

5. Zárnyelvet fogadó ellenlemez:

Fa tokozat esetén vagy ha a fém ajtótok nincs megfelelően a falszerkezethez rögzítve, a zárási pontoknál hajlított ellenlemezt kell legalább 2 csavarral a falhoz rögzíteni.

6. Reteszhúzás elleni védelem:

A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevéső gyűszűs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának és a gyűszű mozgatásának megakadá- lyozása. Ez történhet a gyűszűk magasságában plusz zárak fel- szerelésével vagy a gyűszűk csavarral történő rögzítésével. Bil- lenő karos szerkezet megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.

7. Záráspontosság:

Az ajtólap és az ajtótok közötti rés.

Ha nem megfelelő az ajtó záráspontossága, a résbe feszítővas behelyezésével könnyen nyitható az ajtó.

II. Védelmi kategóriához rendelt kárkifizetési limitek

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a betöréses lopás, rongálás biztosítási esemény bekövetkezésekor meglévő, működő, a kárrendezés során rögzített tényleges betörés- védelmi rendszernek megfelelő, a biztosító által meghatáro- zott és az alábbi táblázatban rögzített limitekig (eFt) terjed a biztosított vagyontárgyakra vonatkozóan:

	A	B
0. védelmi kategória	1 000	–
1. védelmi kategória	3 500	500
2. védelmi kategória	6 000	1 000

A: állandóan lakott lakások1

B: nem állandóan lakott lakások; építés alatt álló lakások2; mellé- képületek és nem lakás célú helyiségek; közös tulajdonú épület- részek és ingóságok

1 Nem állandóan lakott épületnek minősül az az épület, mely- ben nem laknak életvitelszerűen, állandó jelleggel.

2 Építés alatt álló lakásnak minősül az építés, valamint az épí- tési engedélyhez vagy építési tevékenység bejelentéséhez kötött bővítés, átépítés alatt álló ingatlan.

A fenti limitek készpénzbiztosítás esetén készpénzre nem vonat- koznak.

Záradékok

Az egyes záradékokban foglalt rendelkezések a biztosítási szerződésre abban az esetben irányadóak, amennyiben az arra történő hivatkozást a biztosítási ajánlat és kötvény tartalmazza!

HB18 Új Ptk. hatályának kiterjesztése

2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása

A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő – módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a bizto- sítási szerződést teljes egészében a 2014. március 15-ével ha- tályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.

HB25/D Megállapodás tartamengedmény igénybevételéről

Felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a biztosítási szerző- dést határozatlan időtartamra kötik, de kölcsönös szándékuk annak legalább 3 évig történő fenntartása. A legalább 3 évi fenntartás szándékával kötött és ennek megfelelően folyamato- san fenn is tartott szerződésekre a biztosító tartamengedményt nyújt. A feleket a 3 éves fenntartási szándékkal kötött szerző- dés tekintetében is megilleti a szerződés évfordulóra történő felmondásának joga, a Ptk. 6:466. § (1) bekezdése szerint, 30 nap felmondási idő betartásával. Amennyiben a szerződés a 3 éves tartam lejárta előtt a szerződő kezdeményezésére, vagy díjnemfizetés miatt megszűnik, a szerződő a biztosító által nyúj- tott tartamengedményt elveszíti. Ebben az esetben a szerződő a szerződés megszűnésével egyidejűleg köteles a tarifális díj és a tartamengedményre figyelemmel megállapított kedvezményes díj különbözetét a biztosítónak megfizetni.

A harmadik biztosítási év leteltével a legalább 3 éves fenntar- tási szándékra vonatkozó megállapodás és ezzel együtt a dí- jengedmény újabb 3 évre automatikusan megújul. Ez az auto- matizmus a szerződés fennállása alatt mindvégig, háromévente megismétlődik. Az automatikusan megújuló 3 éves fenntartási megállapodás(ok) tartamán belül a szerződés évfordulóra tör- ténő felmondására, a tartam lejárta előtti megszűnésére és tar- tamengedmény visszafizetésére az első három éves periódusra meghatározott rendelkezések az irányadóak.

A háromévente automatikusan megújuló fenntartási megállapo- dással kapcsolatos jogok és kötelezettségek a feleket a bizto- sítási szerződés megszűnéséig, vagy addig illetik meg, amíg a szerződő felek valamelyike a továbbiakban nem kívánja a megál- lapodást megújítani. Ez esetben szándékát a folyó 3 éves ciklus utolsó biztosítási évfordulója előtt minimum 30 nappal írásban kell közölnie a másik féllel. A közlést követően induló biztosítási időszakra a biztosítási díj mértéke automatikusan a tartamen- gedmény nélkül számított, tarifális díj összegére módosul.

HB39/D Önrész alkalmazása vezetékes víz kockázatnál

A nyomóvezetékekből és szennyvízelvezető vezetékekből, illetve szerelvényeikből kilépő víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott vezetékes vízkárok esetében a vízszerelési és helyreál- lítási költségekből az önrész 10%, de legalább 20 000 Ft, mely káreseményenként levonásra kerül.

HB39/E Önrész alkalmazása vezetékes víz kockázatnál

Amennyiben a szerződés kezdetétől számított 6. hónap után a károk (kifizetett és tartalékolt károk összege) és a biztosításból befolyt díjak hányadosa meghaladja az 50%-ot, a biztosító a 6. hónaptól bekövetkezett vezetékes vízkárokat az alábbiak alapján téríti.

A nyomóvezetékekből és szennyvízelvezető vezetékekből, illetve szerelvényeikből kilépő víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott vezetékes vízkárok esetében a vízszerelési és helyreál- lítási költségekből az önrész 10%, de legalább 20 000 Ft, mely káreseményenként levonásra kerül.

HB58/A Építés-szerelés biztosítás

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, egyéb kizárásainak, záradé- kainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő a megállapított pótdíjat megfizette, a biztosí- tó kockázatviselése kiterjed az építés, valamint az építési en- gedélyhez vagy építési tevékenység bejelentéséhez kötött bő- vítés, átépítés alatt álló épületek és épületrészek teljes építési munkájára, beleértve az összes szükséges szerkezeti elemet, építőanyagokat, valamint az épületgépészeti és villamos beren- dezéseket és szereléseket. Jelen záradék alkalmazása esetén a Különös feltételek VIII. fejezetében foglalt kizárások közül az építés, valamint az építési engedélyhez kötött bővítés, átépítés alatt álló épületeket és épületrészeket, valamint az ezekben tá- rolt ingóságokat érintő káreseményekre vonatkozó kizárás nem alkalmazandó.

Jelen záradék alkalmazása esetén, a biztosítás a különös felté- telekben meghatározott biztosítási eseményeken felül, az építés/ szerelés alatt álló épületek, épületrészek tekintetében fedezetet nyújt az építési folyamat során bekövetkező valamennyi előre nem látható, hirtelen és váratlan esemény következtében kelet- kezett dologi károkra, amelyek javítást, pótlást vagy helyreállítást tesznek szükségessé.

A kockázatviselésből kizárt események:

a) bármely következményi kár, beleértve a kötbér, késede- lem, nem teljesítés vagy szerződésmegszüntetés miatti veszteség;

b) hibás tervezés miatti veszteségek és károk;

c) melyek azért következtek be, mert az építtető vagy építő magatartása műszaki irányelveket, szabályozást vagy a szakmára érvényes törvényes vagy hatósági előírások- kal kapcsolatos szabályokat sért meg;

d) melyek olyan építőelemek, építőanyagok vagy alap- anyagok használatából származnak, amelyeket nem vizsgáltak meg az érvényben lévő hatósági előírásoknak megfelelően, vagy amelyeket az előírás szerinti vizsgálat során az illetékes hatóság kifogásolt, vagy forgalomba hozatali engedély nélkül árusítanak;

e) a Különös feltételekben felsorolt és a választott fede- zettípus szerinti veszélyeken kívüli időjárási hatások mi- att bekövetkező károk,

f) a Különös feltételek VI.2.2. fejezetben meghatározott

„beázás és kívülről érkező víz okozta károk” kockázat;

g) használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhaszná- lódás, tönkremenetel, korrózió, oxidáció és értékcsök- kenés;

h) betöréses lopásnak nem minősülő lopáskárok és olyan veszteségek és károk, melyek a rész-, ill. a teljes átadás vagy elszámolás során derülnek ki.

HB64. Javasolt épületbiztosítási összeg

A biztosítási szerződés a biztosító által javasolt vagy magasabb újraépítési érték figyelembevételével jött létre. A biztosító az épületet érintő károkat a következők szerint fizeti:

– nem alkalmazza a ÁVF V.3. fejezet szerinti alulbiztosítottság következményeit.

Az alulbiztosítottság következményeitől való eltekintés feltéte- le, hogy a szerződő/biztosított a különös feltételek V.2. fejezet szerinti automatikus értékkövetést minden biztosítási évforduló alkalmával elfogadja.

HB78/A Nyilatkozat a kárkifizetésről

A tulajdonosközösség határozata alapján a biztosító a vagyon- biztosítási szolgáltatást (kárkifizetést) a társasház, illetve a lakás- szövetkezet részére teljesíti. A záradék nem vonatkozik azokra a biztosítottakra, akik tulajdonrészére hitelfedezeti biztosíték, vagy más olyan jog került bejegyzésre, melynek alapján harmadik fél jogosult a biztosító szolgáltatására és ezen harmadik fél a szol- gáltatásról nem mond le.

HB78/B Nyilatkozat a kárkifizetésről

A tulajdonosközösség határozata alapján a biztosító a vagyon- biztosítási kárkifizetéseit a társasház, illetve a lakásszövetkezet részére teljesíti. A záradék nem vonatkozik azokra a biztosítot- takra, akik tulajdonrészére hitelfedezeti biztosíték, vagy más olyan jog került bejegyzésre, melynek alapján harmadik fél jogo- sult a biztosító szolgáltatására és ezen harmadik fél a szolgálta- tásról nem mond le.

A szerződő tudomásul veszi, hogy Mestervonal-24 szolgáltatás esetén – amennyiben a biztosítási ajánlaton a szolgáltatás meg- jelölésre került – a vészelhárítás érdekében felmerült költségeket (lásd Mestervonal-24 szolgáltatás) a biztosító továbbra is átvál- lalja az adott biztosított (lakó) tekintetében.

HB82/B Előzetes kiegészítő védelem többlakásos épületbiztosításhoz

A biztosítási szerződés hatálybalépésétől a biztosítási ajánlatban feltüntetett előzetes kiegészítő védelem vége napjának 24.00 órájáig a biztosító a kockázatot az alábbiakban leírt feltételek szerint vállalja. Jelen záradék az előzetes kiegészítő védelem vége napját követő napon hatályát veszti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete

A biztosító kockázatviselésének kezdete az ajánlatban a koc- kázatviselés kezdeteként meghatározott időpont, azzal, hogy a szerződés első díjrészlete az előzetes kiegészítő védelem vége napját követő napon esedékes.

A biztosító helytállása

Az előzetes kiegészítő védelem alatt a biztosító akkor tartozik helytállni, ha a biztosított vagyontárgyakra (épületre) a biztosítás megkötésekor a szerződőnek vagy a biztosítottnak érvényes és hatályos többlakásos épületbiztosítási szerződése van egy má- sik biztosító társaságnál. Többlakásos épületbiztosításnak mi- nősül az a szerződés (a továbbiakban alapbiztosítás), amelynek

a szerződője jelen biztosítási szerződésnek is szerződője vagy biztosítottja. Amennyiben a szerződő/biztosított más biztosító társaságnál az előzetes kiegészítő védelem teljes ideje alatt nem rendelkezik alapbiztosítással, az előzetes kiegészítő védelem idejére a biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet. Az alapbiz- tosítás fennállását káresemény bekövetkezése esetén a szerző- dőnek hitelt érdemlő módon, okiratokkal kell igazolnia a biztosító felé.

A kockázatviselés terjedelme

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre, vagyontárgyakra terjed ki, amelyeket az alapbiztosítás nem, de jelen biztosítási szerződés tartalmaz. Amennyiben a bekövetke- zett káreseményt mindkét biztosításban biztosítási eseményként definiálták és e biztosítás magasabb biztosítási szolgáltatás kifi- zetését teszi lehetővé, akkor a biztosító a kárt az alapbiztosítás által nem fedezett részében, de legfeljebb a szerződésben meg- határozott biztosítási összeg erejéig téríti meg (a továbbiakban: különbözeti szolgáltatás). A biztosítás fedezetet nyújt az alapbiz- tosításban vállalt önrészre is.

A biztosító szolgáltatásának felső határa biztosítási eseményen- ként az előzetes kiegészítő védelem idején 100.000 Ft.

Kárrendezés

A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a szerződő vagy biz- tosított a bekövetkezett kárt az alapbiztosítás terhére még abban az esetben is jelentse be, ha a bekövetkezett kárra az alapbizto- sítás nem nyújt fedezetet.

Amennyiben az alapbiztosítás szerinti biztosító a kár rendezé- sét biztosítási esemény hiányára hivatkozással elutasította vagy a kárt jelen biztosítási szerződés szerint teljesíthető biztosítási szolgáltatásnál alacsonyabb összeg kifizetésével rendezte, a szerződő a káreseményt az előzetes kiegészítő védelem terhére az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelenthe- ti be a biztosítónak. Az alapbiztosítás fennállásával, a kárral és a kárrendezéssel kapcsolatos dokumentumokat – így például a rendelkezésre álló számlákat, kárszámítást, kárfelvételi jegyző- könyvet, a másik biztosítótól kapott elutasító levelet – a biztosító részére be kell nyújtani. A benyújtott dokumentumok alapján a biztosító megvizsgálja, hogy a káreseményre a biztosítás jelen záradék hatálya alatt fedezetet nyújt-e és megállapítja a telje- sítendő biztosítási szolgáltatást, illetőleg különbözeti szolgálta- tást.

A károk megtérülésére – a záradékban rögzített korlátozásokkal

– egyebekben a biztosítási feltételekben foglaltak irányadók.

Kockázatok, csomagok, kiegészítő biztosítások

A táblázat a módozat tartalmának áttekintését szolgálja, a részletes tudnivalók a vonatkozó oldalakon találhatók.

Oldal Kockázatok, csomagok, kiegészítő biztosítások Biztosítási összeg

4 Tűz

5 Robbanás

5 Villámcsapás

5 Vihar

5 Felhőszakadás

5 Jégverés

Alapkockázatok

5 Hónyomás

5 Árvíz

6 Földrengés

6 Földcsuszamlás

6 Kő- és földomlás

6 Ismeretlen építmény, üreg beomlása

6 Idegen jármű ütközése

6 Idegen tárgy rádőlése

6 Betöréses lopás, rongálás

7 Rablás

7 Vízkár

7 Üvegtörés

kötvény alapján

7 Különleges üvegek biztosítása kötvény alapján

Kiegészítő kockázatok, biztosítások

7 Beázás és kívülről érkező víz okozta károk 200 000 Ft/kár

8 Felvonó rongálás és géptörés biztosítása 500 000 Ft/kár és 1 500 000 Ft/év/felvonó

8 Gépjárművek biztosítása 4 000 000 Ft/kár/gépjármű

15 Épület felelősségbiztosítás lásd Kiegészítő biztosítások I.4. pont

15 Extra felelősségbiztosítás lásd Kiegészítő biztosítások I.4. pont

15 Kiterjesztett extra felelősségbiztosítás lásd Kiegészítő biztosítások I.4. pont

18 Kiegészítő közös képviselői szakmai felelősségbiztosítás lásd Kiegészítő biztosítások II.6. pont

21 Kiegészítő kollektív balesetbiztosítás 300 000 Ft/kár/biztosított

25 Kiegészítő lakóközösségi jogvédelmi biztosítás kötvény alapján

29 Mestervonal-24 kiegészítő szolgáltatás kötvény alapján

30 Kiegészítő kollektív ingóságbiztosítás lásd Kiegészítő biztosítások VI.4. pont

8 Öko csomag	Napkollektor, napelem biztosítás 1 500 000 Ft/kár
	Hőszivattyú meghibásodás 300 000 Ft/kár

8 Energia

csomag

Kazán géptörés biztosítás 500 000 Ft/kár/kazán és 1 500 000 Ft/év/kazán Gázórákban és villanyórákban vandalizmussal okozott kár 100 000 Ft/év

Gázvezeték-törés kár 100 000 Ft/év

9

Villám és füst- Villámcspás másodlagos hatása

kár csomag

Füstkár

épület teljes biztosítási összege

Épület

9 tartozékok rongálása

csomag

Kaputelefonok rongálása

Antenna rendszerek rongálása és lopása Közös kapuk, lépcsőházi ajtók rongálása Villámhárítók rongálása és lopása Postaládák rongálása

Szellőztető rendszerek rongálása

épület biztosítási összegének 0,2%-a (Ft/kár)

Oldal Kockázatok, csomagok, kiegészítő biztosítások Biztosítási összeg

Falazat összefestés kár Lakásajtók összefestése kár

10 Vandalizmus csomag

Elektromos kapuk, sorompók rongálása és lopása Telepített dísznövények rongálása, lopása Szabadon álló építmények rongálása, lopása Szeméttárolók rongálása, lopása

épület biztosítási összegének 0,2%-a (Ft/kár)

10 Állatkár

csomag

Kártevő állatok által okozott károk

100 000 Ft/év

Darázs irtás költségei

10 Vízkár plusz csomag	Dugulás elhárítás térítés Vízveszteség térítés épület biztosítási összegének 0,2%-a (Ft/kár) Csővezeték pótlási költsége
	Vízóra elfagyása 50 000 Ft/év

Ingóság és

10 készpénz csomag

Közös tulajdonú ingóságok biztosítása Készpénzbiztosítás

kötvény alapján

Oldal	Költségtérítések	Szolgáltatás felső határa
12	Rom- és törmelékeltakarítási költségek	épület biztosítási összegének 0,2%-a (Ft/kár)
12	Kárenyhítési költségek	épület biztosítási összegének 10%-a (Ft/kár)
12	Elmaradt lakbér	a helyreállítás befejezése, de legfeljebb 6 hónapig
12	Bérleti díj térítés	a helyreállítás befejezése, de legfeljebb 6 hónapig
12	Oltás és mentés költségei	épület biztosítási összegének 10%-a (Ft/kár)
12	Kerti veszélytelenítés	épület biztosítási összegének 0,2%-a (Ft/kár)