Tartalomjegyzék

SIGNAL Nyugdíj

Feltételek

Hatályos: 2016.07.01.

Tartalomjegyzék

SIGNAL NYUGDÍJ BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 3

1. Bevezetés 3

2. Fogalmak, meghatározások 3

3. Általános szabályok, meghatározások 4

3.1. A biztosítási szerződés alanyai 4

3.2. Biztosítási események 5

3.3. Biztosítási szolgáltatások 6

3.3.1. Haláleseti szolgáltatás 6

3.3.2. Nyugdíjba vonulás szolgáltatás 6

3.3.3. Nyugdíjkorhatár elérési szolgáltatás 6

3.3.4. Legalább 40%-os egészségkárosodás szolgáltatás 7

3.4. A biztosítási szolgáltatás terhére történő levonások 7

3.5. Biztosítási szolgáltatás igénybevételének módja 7

4. A biztosítási szerződés létrejötte 7

4.1. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete, várakozási idő 8

4.2. A biztosítás tartama 8

4.3. A biztosítás hatálya 8

5. A biztosítási szerződés díja és költségei 8

5.1. Díjak 8

5.1.1. Befektetési díjrész 8

5.1.2. Életbiztosítási fedezet díja 8

5.1.3. Kezelési költség 9

5.2. Xxxxxxxxx 0

5.2.1. Adminisztrációs költség 9

5.2.2. Kezdeti költség 9

5.2.3. Tranzakciós költségek 9

6. A biztosítási díj fizetése 9

6.1. Eseti díjak 10

6.2. Fizetési késedelem 10

7. Alapkezelők befektetési alapjai 12

7.1. Befektetési alapok 12

8. Bónusz 12

8.1. Díj bónusz 12

8.2. Hozamplusz bónusz 13

8.3. Bónuszvesztő események 13

9. Szerződés módosításának lehetőségei 14

9.1. A biztosítási fedezetek és a befektetési díjrész módosítása 14

9.1.1. Életbiztosítási fedezet módosítása 14

9.1.2. Befektetési díjrész 14

9.2. Átirányítás 14

9.3. Áthelyezés 14

9.4. Díjmentesítés 15

9.5. Rendszeres pénzkivonás 15

9.6. Részleges visszavásárlás 16

9.7. Eseti pénzkivonás 16

9.8. Értékkövetés 16

9.9. A biztosítási szerződés módosulásának szabályai jogszabály megváltozása esetén 17

10. A biztosítási szerződés megszűnése 17

10.1. Visszavásárlás 17

10.2. A 30 napos felmondás 18

10.3. Felmondás a Biztosító részéről 18

10.4. Rendes Felmondás 18

11. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei 18

11.1. Közlési és változás bejelentési kötelezettség 18

11.2. Titoktartási kötelezettség, titokvédelemmel kapcsolatos előírások 19

11.2.1. A Biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések 19

11.2.2. A biztosító üzleti titka 22

11.2.3. A FATCA-törvény alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségek 22

11.2.4. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján

fennálló kötelezettségek 23

11.2.5. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás 23

11.3. Nemek közötti megkülönböztetés tilalma 24

11.4. Személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók 25

11.5. Felmentés, felhatalmazás 26

11.6. Szerződésre jellemző értékek módosítása 26

11.7. Napi tájékozódási lehetőség 26

12. A biztosító teljesítése 26

12.1. A biztosítási esemény bejelentése 26

12.2. A szolgáltatásra jogosult személy 26

12.3. A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez szükséges iratok 26

12.3.1. Elérési szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok 27

12.3.2. Elhalálozás esetén 27

12.3.3. Hatósági eljárás esetén 27

12.4. A visszavásárlási összeg kifizetéséhez szükséges iratok 28

13. A kötvény 28

14. A szolgáltatás kifizetése 28

14.1. Mentesülés 28

14.1.1. Öngyilkosság 28

14.2. Kizárások 28

15. Elévülés 29

16. Hitelfedezet 29

17. Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók 29

18. Egyéb rendelkezések 30

19. Kiegészítő biztosítások 32

20. Az adójóváírásra vonatkozó szabályok 32

21. Nyereségrészesedés 32

ADÓTÁJÉKOZTATÓ A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSHEZ 33

MELLÉKLETEK A SIGNAL NYUGDÍJ BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT

ÉLETBIZTOSÍTÁS SZERZŐDÉSHEZ 35

1. számú melléklet: Választható alapok a képviselt befektetési kockázat szerint 35

2. számú melléklet: Visszavásárlási táblázat 53

3. számú melléklet: A szerződésre jellemző értékek 54

4. számú melléklet: Az alpbiztosítás díjtáblája 56

5. számú melléklet: TKM Nyilatkozat 57

6. számú melléklet: A nyugdíjcél megvalósításához kínált életciklus szemléletű befektetési lehetőségek 59

SIGNAL NYUGDÍJ BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

1. Bevezetés

Jelen általános szerződési feltételek a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tv. (Bit.) szabá- lyai alapján jöttek létre. Jelen feltételek szerint létrejövő biztosítási szerződésre a magyar jog irányadó. Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 4. sz. melléklete A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak minősülnek. Az ügyféltájékoztató elemeinek minősülő részek a szöveg- ben dőlt betűkkel olvashatóak.

A Biztosító mentesülésének szabályai, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételei, az alkalma- zott kizárások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szerződésre vonatkozó egyéb rendelkezésektől, a szokásos szer- ződési gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított betűvel szedettek.

Társaságunk cégneve: SIGNAL Biztosító Zrt. Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Adószám: 10828704-2-44

KSH-száma: 10828704-6511-114-01

Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cg.00-00-000000 szám alatt.

Adatkezelési nyilvántartási szám: NAIH-87194/2015

Központi ügyfélszolgálat:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

Telefon: (000) 000 00 00;

Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx, xxx.xxxxxx.xx

Felügyelő hatóság: a pénzügyi közvetítőrendszer fel- ügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.

2. Fogalmak, meghatározások

Adminisztrációs költség: a biztosító által a befektetési egységek vételével, eladásával és nyilvántartásával ösz- szefüggő költségek fedezeteként, minden biztosítási év- fordulón felszámított költség.

Alapbiztosítás: az életbiztosítási szerződéshez kötele- zően választandó életbiztosítási fedezet, mely önállóan, más biztosítási fedezet nélkül is létrejöhet.

Aktuális életbiztosítási összeg: az életbiztosítási fe- dezet egy meghatározott időpontban érvényes biztosítási összege, mely a biztosított elhalálozása esetén kerül kifi- zetésre.

Aktuális kor: a biztosított életkora egy meghatározott időpontban. Számítása: A legutolsó biztosítási évforduló évéből kivonjuk a születési évet.

Áthelyezés: a befektetési egységek átváltása az egyik befektetési alapból egy másik befektetési alapba.

Átirányítás: a jövőbeli rendszeres díjak befektetési alapok közötti felosztásának módosítása.

Befektetési egység: a befektetési alap befekteté- sei-ben való arányos részesedést megtestesítő elszámo- lási egység.

Befektetési egység belépési ára: a befektetési alap nettó eszközértékének és a befektetési alapba tartozó befektetési egységek darabszámának hányadosa; az az ár, amellyel a biztosító a befizetett díjnak a befektetési egységek vásárlására fordított részét (befektetési díjrész) befektetési egységekké számítja át.

Befektetési egység szolgáltatási ára: az az ár, ame- lyen a biztosító a szolgáltatás kiszámítása során a befek- tetési egységeket elszámolja. Szolgáltatási áron történik minden olyan befektetési egység visszaváltás elszámolá- sa, amikor a befektetési egységek értéke kifizetésre kerül vagy a biztosítási szerződés díját fedezi.

Befektetési egységek aktuális szolgáltatási értéke: a befektetési egységek aktuális darabszámának az aktu- ális szolgáltatási áron számított értéke.

Befektetési díjrész: a biztosítási díjnak az a része, melyből a biztosító a szerződő részére befektetési egy- ségeket vásárol.

Belépési kor: a biztosított személy életkora a biztosítás technikai kezdetének időpontjában. A belépési kor úgy kerül meghatározásra, hogy a szerződés technikai kezde- tének évszámából levonásra kerül a biztosított születési évszáma.

Biztosítási esemény: amikor a meghatározott ese- mény(ek) alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll.

Biztosítási év: az az időszak, amely minden évben a biz- tosítási évforduló napján kezdődik és ettől számított egy évig tart.

Biztosítási évforduló: minden naptári évben a biztosí- tás technikai kezdetének megfelelő naptári nap.

Biztosítás technikai kezdete: a biztosítási ajánlaton és a kötvényen szereplő, a biztosítás kezdetét megadó idő- pont, az ajánlat aláírását követő hónap elseje.

Bónusz számla: a bónusz befektetési egységek nyil- vántartására szolgáló számla.

Életbiztosítási fedezetre fordított díjrész: a biztosí- tási díjnak az része, amelyből a biztosító az életbiztosítási kockázatot fedezi. A biztosító az életbiztosítási kockázat fedezeteként szolgáló díjat a szerződés díjfizetési gyako- riságának megfelelően számítja fel.

Eseti díj: a szerződő által a rendszeres biztosítási díjon felül fizetett díj.

Eseti befektetési egységek: az eseti díjból vásárolt befektetési egységek, továbbá a bónusz számláról az eseti számlára áthelyezett bónusz befektetési egységek- ből képzett befektetési egységek.

Eseti befektetési egységek visszavásárlási értéke: az eseti befektetési egységeknek az aktuális szolgáltatási áron számított értéke.

Felhalmozási befektetési egységek: a 30. biztosítási hónapot követő hónapokra esedékes rendszeres díj be- fektetési díjrészéből vásárolt befektetési egységek.

Felhalmozási befektetési egységek visszavásárlási értéke: a felhalmozási befektetési egységeknek az aktu- ális szolgáltatási áron számított értéke.

Fogyasztó: olyan természetes személy, aki önálló foglal- kozása, üzleti tevékenysége körén kívül jár el.

Forgalmazási nap: az a munkanap, amely nem minősül forgalmazási szünnapnak és amelyre vonatkozóan az alapkezelő az egyes alapokra vonatkozóan árfolyamot tesz közzé.

Hónapforduló: minden hónap első napja.

Indexnövekmény: Az értékkövetés végrehajtását meg- előző befektetési díjrész értékének és az értékkövetést követő befektetési díjrész értékének különbözete.

Kezdeti befektetési egységek: a biztosítás első 30 hónapjára esedékes rendszeres díjak befektetési díjré- széből, valamint a szerződés kezdetétől számított első 11. évfordulóig, egy adott értékkövetést követő 24 hónapra esedékes indexnövekményből vásárolt befektetési egy- ségek.

Kezdeti befektetési egységek visszavásárlási érté- ke: a kezdeti befektetési egységek – a jelen szerződési feltételek 2. számú mellékletében található – visszavásár- lási táblázatban feltüntetett megfelelő százalékának aktu- ális szolgáltatási áron számított értéke.

Kezelési költség: a biztosító adott szerződés nyilvántar- tásával összefüggő költségének fedezetéül szolgáló költ- ség. A biztosító a kezelési költséget a szerződés díjfizetési gyakoriságának megfelelően számítja fel.

Kockázatviselés kezdete: az az időpont, melyet köve- tően bekövetkező biztosítási események esetén a biztosí- tó szolgáltatási kötelezettsége beáll.

Kockázatviselési időszak: az az időszak, mely egy adott életbiztosítási fedezet kockázatviselésének hatály- balépésével kezdődik és ugyanazon életbiztosítási fede- zet megszűnéséig tart.

Lényeges körülmények: minden olyan körülmény, amely a biztosító által átvállalt kockázatra kihatással van, különö- sen azok a körülmények, melyek az ajánlati dokumentáci- óban és az egészségi nyilatkozatban szerepelnek.

Rendszeres díj: a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően fizetendő biztosítási díj.

Szerződő számlája: a szerződéskötést követően a biz- tosító által létrehozott elkülönített számla, mely az alapke- zelő befektetési alapjaihoz kötött befektetési egységek, valamint a befizetett díjak és költségek nyilvántartására szolgál az adott szerződés vonatkozásában.

Szolgáltatási árrés: a befektetési egységek szolgálta- tási árának és belépési árának különbözete, mely a belé- pési ár százalékában van meghatározva. Mértékét a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmazza.

Tranzakciós költségek: a szerződő által kezdeménye- zett, a szerződés módosítására irányuló változtatások költ- sége (pl. befektetési alapok közötti áthelyezés költsége).

Visszavásárlási érték: a kezdeti-, felhalmozási- és eseti befektetési egységek visszavásárlási értékeinek összege.

3. Általános szabályok, meghatározások

3.1. A biztosítási szerződés alanyai

Szerződő: a biztosítóval szerződést kötő fél, aki a bizto- sítási díj fizetésére kötelezettséget vállal és a szerződéssel kapcsolatosan a jognyilatkozatok megtételére jogosult.

Jelen szerződési feltételek alapján létrejött életbiztosítási szerződés szerződője csak magyarországi állandó lakcím- mel rendelkező, magyar állampolgár, természetes személy lehet.

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási ese- mény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szer- ződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat kö- teles tájékoztatni.

Biztosítási szerződést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg.

Biztosított: az a magyarországi állandó lakcímmel ren- delkező, magyar állampolgár természetes személy, aki- nek a személyével kapcsolatos szerződési feltételekben meghatározott biztosítási események kockázatviselési időszakon belüli bekövetkezése esetén a biztosító szol- gáltatási kötelezettsége beáll.

A biztosítási szerződésben a szerződő és a biztosított személye különválhat. A biztosított a szerződő írásbeli beleegyezésével a szerződésbe szerződőként bármikor beléphet. A belépésről a biztosítót írásban értesíteni kell.

A biztosított személy belépési korát a biztosító úgy hatá- rozza meg, hogy a szerződés technikai kezdetének évszá- mából levonja a biztosított születésének évszámát.

Biztosított lehet az a 18-44 év belépési korú természetes személy, aki az ajánlat aláírásának időpontjában nem ré- szesül rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban/járadék- ban, nem öregségi nyugdíjas és a biztosító kockázatválla- lási feltételeinek megfelel.

A biztosítási tartam meghatározásának speciális jellege miatt az életbiztosítási szerződés arra a 45 éves belépé- si korú biztosítottra is megköthető, akinek születésnapja (hónap, nap) a biztosítási szerződés technikai kezdetét (hónap, nap) követi, vagy azzal azonos napra esik.

A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájá- rulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.

A biztosított a szerződésbe szerződőként bármikor be- léphet. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A belépésről a biztosítót írásban értesíteni kell.

Nem lehet biztosított az a személy, aki:

– idült szív- és keringési rendszeri betegségekben szenved,

– vérzékeny,

– dialízis kezelésben részesül,

– Alzheimer kórban szenved,

– vasculáris demenciában szenved,

– Parkinson kórban szenved,

– Sclerosis Multiplexben betegségben szenved,

– diagnosztikai vizsgálattal alátámasztottan demi- elinizációs tünetekkel rendelkezik,

– Myastenia gravis megbetegedésben szenved,

– skizofrén,

– mániás depressziós/bipoláris affeketív zavarban szenved,

– sokizületi gyulladásban szenved,

– epilepsziás megbetegedésben szenved,

– vak,

– rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenved vagy szenvedett,

– krónikus és/vagy alkoholos májbetegségben szenved,

– a biztosítás megkötését megelőző egy évben há- ziorvos által igazoltan 30 napot meghaladóan ke- resőképtelen állományban volt.

A nyugdíjbiztosítás szolgáltatás jogosultja – a haláleseti szolgáltatás kivételével – kizárólag a biztosított lehet.

A nyugdíjbiztosítási teljesítés jogosultja ide értve a pénz- kivonást, részvisszavásárlást, visszavásárlást és egyéb

nem biztosítási eseményből bekövetkező kifizetést kizáró- lag a biztosított lehet.

Jelen életbiztosítási szerződéshez további biztosított nem kapcsolható.

Kedvezményezett: a biztosító szolgáltatására jogosult személy, aki lehet:

− a szerződésben megnevezett személy, vagy

– a biztosított törvényes örököse, ha a szerződésben kedvezményezettet nem jelöltek meg.

Az életbiztosítási szerződés elérési kedvezményezettje a biztosított. Az elérési kedvezményezett személye a tartam során nem változtatható.

A haláleseti szolgáltatás kedvezményezettje a biztosított törvényes örököse.

A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett – a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával

– a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor más haláleseti kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, akkor a kedvezményezett jelö- léséhez, illetve módosításához a biztosított írásbeli hozzá- járulása is szükséges. A kedvezményezett kijelölése hatá- lyát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt elhalálozik. Ilyen esetben a biztosított vagy a biztosított törvényes örököse a kedvezményezett, ha új kedvezményezettet nem neveznek meg.

Ha a szerződő fél a biztosítotthoz intézett írásbeli nyilatko- zattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezménye- zett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kö- telezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

3.2. Biztosítási események

A biztosítási szerződés szempontjából biztosítási ese- ménynek minősül

3.2.1. a biztosítottnak a kockázatviselési időszakon be- lül bekövetkező elhalálozása,

3.2.2. a biztosított társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése, vagy

3.2.3. a biztosítottnak a szerződés létrejöttekor érvé- nyes öregségi nyugdíjkorhatár időpontjában (le- járati időpont) való életben léte (elérés), vagy

3.2.4. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény, és e törvény fel- hatalmazásából megalkotott jogszabályok alap- ján a biztosított egészségkárosodását a fenti jogszabályokban kijelölt szerv legalább 40%-os mértékben állapítja meg.

3.3. Biztosítási szolgáltatások

A biztosító a befektetési egységek aktuális szolgáltatási értékét úgy határozza meg, hogy a szolgáltatás kifizetése jogalapjának meghatározásához szükséges utolsó doku- mentumnak a biztosító központjába történő beérkezését követő forgalmazási napon (T nap) indított megbízása alapján az 1. melléklet I.1.pontjában (eladás) meghatározott napi szolgáltatási árfolyamon számított értéket veszi alapul.

A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a szer- ződő által igazolhatóan már megfizetett, de a szerződő számláján még jóvá nem írt biztosítási díjat is kifizeti a biz- tosítási szolgáltatással együtt.

A díjfizetési tartam lejáratának napja és az elérési dá- tum közötti időszakra vonatkozóan a biztosító haláleset- re vonatkozó kockázatviselése a szerződő számláján nyilvántartott kezdeti befektetési egységek, továbbá a felhalmozási és eseti befektetési egységek (beleértve az adójóváírásokból képzett egységek) aktuális szolgáltatási értékeire áll fenn.

A biztosító a haláleseti biztosítási esemény és az 3.2 pont- ban felsorolt biztosítási események közül az elsőként be- következett biztosítási esemény alapján nyújt szolgáltatást.

Amennyiben az 3.2. (kivéve a rokkantsági vagy a rehabi- litációs ellátásra való jogosultságot) pontban meghatáro- zott biztosítási eseményekre tekintettel történő szolgálta- tásig a szerződés technikai kezdetétől nem telik el a 10 év, akkor a biztosító kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti nem csökkenő ösz- szegű járadékszolgáltatást nyújt. A biztosító a járadékszol- gáltatást a biztosítási esemény bejelentésének időpontját követően, a biztosítási szerződés létrejöttétől számított

10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtja.

A nyugdíjjogosultság megszerzéséről, az erre illetékes szerv által kiállított határozat másolatának biztosítóhoz történő beérkezését követően a Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén járó szolgáltatást váltja át járadékszolgáltatásraaz alábbiak szerint:

A Biztosító a járadékszolgáltatást havi rendszerességgel (minden hónap 5. naptári napjáig) a Biztosított bankszám- lájára történő utalás formájában teljesíti.

A járadékszolgáltatás kezdete a járadékraváltást követő hónap első napja.

A Biztosító a 3.3. pontban meghatározott szolgáltatási ér- tékből járadékszolgáltatásra váltás esetén járadékszolgál- tatási kezelési költséget számít fel. A költség mértékét a jelen feltételkiegészítés 3. számú melléklete tartalmazza.

A járadékszolgáltatási kezelési költséget a biztosító előre érvényesíti, úgy hogy meghatározza a járadékszolgála- tatási tartam hónapjainak számát és felszorozza a jára- dékszolgáltatási kezelési költséggel, majd az így kapott értéket egyösszegben levonja a 6. pontban meghatáro- zott szolgáltatási értékből. Az így meghatározott érték a járadékszolgáltatás alapja.

A havi járadékszolgáltatási érték a járadékszolgáltatás egy hónapjára eső része. A havi járadékszolgáltatási érték úgy kerül meghatározásra, hogy a járadékszolgáltatási értéket a Biztosító elosztja a járadékszolgáltatási tartam hónapja- inak számával.

Amennyiben a havi járadék összege nem éri el a járadékra váltáskor érvényes havi kezelési költség 16-szorosát, ak- kor a biztosító a 6. pontban meghatározott szolgáltatási értéket egy összegben fizeti ki a Biztosított részére.

A járadékszolgáltatás érték évente egy alkalommal, min- den járadékszolgáltatási évfordulón a jelen feltétel 21. pontja alapján többlethozam visszatérítéssel növekszik.

A járadékszolgáltatás évfordulója minden évben a jára- dékszolgáltatás kezdetének megfelelő naptári nap.

A Biztosító kockázatviselése valamennyi biztosítási fede- zet vonatkozásában megszűnik a jelen feltételkiegészítés

3.2. pontban meghatározott biztosítási esemény szerinti járadékszolgáltatás nyújtásával, a járadékfolyósítás meg- kezdésének napján.

A biztosító a biztosítási események bekövetkezésekor az alábbi szolgáltatásokat teljesíti:

3.3.1. Haláleseti szolgáltatás

A biztosító az életbiztosítási fedezet aktuális biztosítási összegét és az életbiztosítási szerződés visszavásárlási értékét fizeti ki, vagyis a szerződésen nyilvántartott kezde- ti befektetési egységek visszavásárlási értékét, valamint a felhalmozási és eseti befektetési egységek (beleértve az adójóváírásokból képzett egységek) aktuális szolgáltatási áron számított értékét.

A díjfizetési tartam lejáratának napja és az elérési dá- tum közötti időszakra vonatkozóan a biztosító haláleset- re vonatkozó kockázatviselése a szerződő számláján nyilvántartott kezdeti befektetési egységek, továbbá a felhalmozási és eseti befektetési egységek (beleértve az adójóváírásokból képzett egységek) aktuális szolgáltatási értékeire áll fenn.

3.3.2. Nyugdíjba vonulás szolgáltatás

A biztosító az életbiztosítási szerződés visszavásárlási ér- tékét fizeti ki, vagyis a szerződésen nyilvántartott kezdeti befektetési egységek visszavásárlási értékét, valamint a felhalmozási és eseti befektetési egységek (beleértve az adójóváírásokból képzett egységek) aktuális szolgáltatási áron számított értékét.

3.3.3. Nyugdíjkorhatár elérési szolgáltatás

A biztosító a szerződő számláján nyilvántartott kezdeti befek- tetési egységek, továbbá a felhalmozási- és eseti befektetési egységek (beleértve az adójóváírásokból képzett egységek) aktuális szolgáltatási értékeinek összegét fizeti ki.

3.3.4. Legalább 40%-os egészségkárosodás szolgáltatás

A biztosító az életbiztosítási szerződés visszavásárlási ér- tékét fizeti ki, vagyis a szerződésen nyilvántartott kezdeti befektetési egységek visszavásárlási értékét, valamint a felhalmozási és eseti befektetési egységek (beleértve az adójóváírásokból képzett egységek) aktuális szolgáltatási áron számított értékét.

A biztosító a fenti szolgáltatásokat az Általános Szerződé- si Feltételek 14. pontja alapján (A szolgáltatás kifizetése) teljesíti.

3.4. A biztosítási szolgáltatás terhére történő levonások

Biztosítási esemény bekövetkezése estén a biztosító jo- gosult a biztosítási szolgáltatásból levonni a már esedé- kessé vált, de meg nem fizetett életbiztosítási díjat, a ke- zelési költséget, illetve az esedékessé vált, de le nem vont adminisztrációs költséget.

3.5. Biztosítási szolgáltatás igénybevételének módja

A biztosítási szolgáltatást a jogosult egy összegben veheti fel.

4. A biztosítási szerződés létrejötte

A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbe- li megállapodása alapján jön létre úgy, hogy a szerződő ajánlatot tesz a biztosítónak a szerződés megkötésére. Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításá- hoz – ha a szerződő fél és a biztosított nem azonos – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. A szerződés létrejön, ha a biztosító az ajánlat alapján biztosítási köt- vényt állít ki.

A biztosítás létrejöttének időpontja, a biztosítási ajánlat szerződő által történő aláírásának a napja.

A biztosítási szerződés akkor is létrejön – a biztosítási ajánlatba foglalt tartalommal –, ha a biztosító a fogyasztó által tett ajánlatra, az ajánlat a biztosítónak vagy képvi- selőjének történő átadásától számított 15 napon belül – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség, 60 napon belül- nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlaton a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabály- ban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rend- szeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt át- adása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírá- lási idő elteltét követő napon jön létre.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szer- ződés lényeges kérdésben eltér a biztosító szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az ál-

talános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasí- tástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

A biztosított az ajánlat megtételekor minden esetben kö- teles egészségi nyilatkozatot tenni. A biztosítottnak a nyi- latkozatot a valóságnak megfelelően és hiánytalanul kell kitöltenie.

A biztosító által feltett kérdésekre adott válaszokkal a biz- tosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A biztosító az ajánlat elfogadása előtt kockázatelbírálást végez, mely- nek során a biztosított orvosi vizsgálatát, illetve egyéb írá- sos nyilatkozatait kérheti. A biztosító jogosult az így tu- domására jutott adatokat ellenőrizni. A kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító az ajánlatot elfogadja vagy elutasítja, illetve az ajánlatra módosító javaslatot tesz. Az ajánlat esetleges elutasítását, illetve a módosító javaslatot a biztosító nem köteles megindokolni. A szer- ződő a módosító javaslatot – annak közlésétől számított 15 napon belül – írásban elutasíthatja. Ha a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szerep- lő eltérést a kötvény átvételétől számított 15 napon belül írásban nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja.

Az orvosi vizsgálaton részt vett biztosított az egészség- ügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében jogosult a vizsgálati eredményeket az egészségügyi szolgáltatónál megismerni.

Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzés- től számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogad- ja el, vagy arra, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító ja- vaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét kö- vetően 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendel- kezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésekre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás el- marad, a szerződés az ajánlat tartalmával jön létre.

4.1. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete, várakozási idő

A biztosító kockázatviselése a technikai kezdet nap- jának 0. órájakor kezdődik, feltéve, hogy a szerződés már létrejött vagy utóbb létrejön és az első díjfizetési gyakoriság szerinti díj esedékességig befizetésre ke- rült.

Ha a szerződő a díjat a díjátvételre biztosítói meghatalma- zással rendelkező képviselőnek fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájá- ra beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő fél ettől eltérő esetben azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban ér- kezett be.

A biztosítási alkusz nem minősül a biztosító képviselőjének.

A biztosító az alapbiztosítás vonatkozásában vára- kozási időt nem köt ki.

4.2. A biztosítás tartama

Jelen biztosítási szerződés tartama határozott.

A biztosítási szerződés minimális tartamát a 3. számú melléklet tartalmazza.

A biztosítási szerződés esetén a díjfizetési tartam lejára- tának napja a szerződés létrejöttekor a biztosítottra irány- adó öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi elérését megelőző évforduló.

A biztosítási szerződés speciális jellege miatt a díjfizetési tartam lejáratának napja és az elérési szolgáltatásra való jogosultság megszerzésének napja (elérési dátum) a fen- tiek szerint elválik egymástól.

A tartam meghosszabbítása nem lehetséges.

4.3. A biztosítás hatálya

Az életbiztosítási szerződés hatálya – ellenkező szerződé- ses kikötés hiányában – egyaránt kiterjed a belföldön és a külföldön bekövetkezett biztosítási eseményekre.

5. A biztosítási szerződés díja és költségei

A biztosítás első díja a szerződés technikai kezdetekor esedékes.

Ha a Szerződő az első díjat az esedékessége előtt befize- ti, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a Biztosító kamatmentes előlegként kezeli.

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerző- dések esetében a biztosító díjakat és költségeket határoz meg. A biztosítási szerződés díjait a szerződő a szerződés díjfizetési gyakoriságának megfelelően köteles megfizetni. A biztosítási szerződés költségei – kivéve a tranzakciós

költségek – évente egyszer, a biztosítási évfordulón kerül- nek levonásra. Ezeket a költségeket a biztosító a befek- tetési egységek visszaváltásával érvényesíti. A költségek aktuális mértékét a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmazza.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerződés megszűnik, a biztosítót az egész biztosítási évre járó díj megilleti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését kérheti, amikor a kockázatviselés véget ér.

A szerződő nem követelheti a befizetett díjak visszafizetését

– kivéve a 30 napon belüli felmondás 9.2. pontjában foglal- takat – amennyiben a kockázatviselés már megkezdődött.

Biztosítási díj átvételére biztosítói meghatalmazással ren- delkező képviselő jogosult.

5.1. Díjak

A biztosítási szerződés díja az alábbi elemekből tevődik össze:

− befektetési díjrész,

− életbiztosítási fedezet díja,

− kezelési költség.

5.1.1. Befektetési díjrész

A befektetési díjrész a szerződés biztosítási díjának azon része, amelyből a biztosító a szerződő rendelkezése alap- ján, a szerződő által meghatározott befektetési alapok- ban befektetési egységeket vásárol.

A biztosító meghatározhatja a biztosítási szerződés be- fektetési díjrészének minimális összegét. Az érvényes mi- nimális összegeket a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmazza.

5.1.2. Életbiztosítási fedezet díja

5.1.2.1. Az életbiztosítási fedezet (alapbiztosítás) kezdeti biztosítási összegét szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A biztosító a szerződő által választott biztosítási összeghez tartozó kockázati díjat a mindenkori érvényes díjszabá- sa alapján határozza meg, a biztosított életkora és egyéb kockázatok (sport, foglalkozás, egész- ségi állapot stb.) alapján.

5.1.2.2. A biztosító az életbiztosítási fedezet díját a bizto- sított belépési kora alapján határozza meg, mely díj a szerződés tartama során – az értékköve- tés kivételével – mindaddig változatlan marad, ameddig a szerződő a biztosítási összeg mó- dosítására vonatkozó kérelmet nem nyújt be a biztosítónak. Értékkövetés esetén a biztosító a biztosított aktuális korát veszi alapul a megemelt kockázati díj kiszámításakor.

5.1.2.3. A biztosító által meghatározott biztosítási ösz- szeg fölött a biztosító orvosi vizsgálatot is kérhet.

5.1.2.4. A biztosító meghatározhatja az életbiztosítási fedezet minimális biztosítási összegét. A szer- ződéskötéskor érvényes minimális összeget a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete, míg a díjtételeket a jelen szerződési feltételek 4. számú melléklete tartalmazza.

5.1.3. Kezelési költség

A biztosító adott szerződés nyilvántartásával összefüg- gő költségének fedezetéül szolgáló díjrész. A biztosító a kezelési költséget a szerződés díjfizetési gyakoriságá- nak megfelelően számítja fel. A kezelési költség aktuális mértékét a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmazza.

5.2. Költségek

A biztosítási szerződés költségei az alábbiak:

− adminisztrációs költség,

− kezdeti költség,

− tranzakciós költségek.

5.2.1. Adminisztrációs költség

A biztosító éves adminisztrációs költséget számít fel a befektetési egységek vételével, eladásával és nyilván- tartásával összefüggő költségeinek fedezetére. Az ad- minisztrációs költség mértékével a biztosító évente egy alkalommal, a biztosítási évfordulón, a szerződő kezdeti, felhalmozási, eseti és bónusz befektetési egységeinek darabszámát csökkenti. Amennyiben a biztosítási szer- ződés a biztosítási évfordulót megelőzően megszűnik, a biztosító jogosult a szerződés megszűnését megelőző évforduló és a megszűnés időpontja közötti időszakra az adminisztrációs költséget arányosan levonni. Az ad- minisztrációs költség aktuális mértékét a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmazza.

Az éves adminisztrációs költséget a biztosító jogosult biz- tosítási évente egyszer változtatni, de annak mértéke a 2,5%-ot nem haladhatja meg.

5.2.2. Kezdeti költség

A kezdeti költség mértékével a biztosító a biztosítási évfor- dulón a szerződő kezdeti befektetési egységeinek darab- számát csökkenti. A kezdeti költség a kezdeti befektetési egységek darabszámának százalékában van meghatároz- va. A kezdeti költség mértékét és a levonás tartamát a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmazza.

5.2.3. Tranzakciós költségek

A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a szerző- dő kérésére történő módosítások végrehajtásához kap- csolódóan tranzakciós költséget számolhat fel. A tranz- akciós költségek típusait, aktuális mértékét és a levonás szabályait a jelen szerződési feltételek 3. számú mellék- lete tartalmazza.

A Biztosító a 3. számú melléklet változása előtt az ügyfe- let legalább 30 nappal korábban írásban értesíti.

6. A biztosítási díj fizetése

A biztosítás folyamatos díja éves díj, ami fizethető féléves, negyedéves és havi részletekben is. A biztosítási díjat an- nak a biztosítási évnek a végéig kell megfizetni, amely- ben a biztosított elhalálozik. A díjfizetés gyakoriságát a szerződő az ajánlattételkor határozza meg, azonban azt bármelyik biztosítási évfordulón megváltoztathatja, ha a változtatási szándékot a biztosítási évforduló előtt lega- lább 30 nappal írásban közli a biztosítóval. A változtatás költségét a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmazza. A biztosítás első rendszeres díjával azonos összegű díjelőleg a szerződés létrejöttekor, minden ké- sőbbi díj pedig annak a díjfizetési időszaknak (biztosítá- si év, félév, negyedév, hónap) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

A szerződés kezdetétől számított első 30 hónapra ese- dékes rendszeres díjakat a biztosító kezdeti befektetési egységekben helyezi el.

A 30. hónapot követő hónapokra esedékes rendszeres díjak tekintetében a biztosító eljárása a következő:

− az értékkövetésből eredő, a befektetési díjrészre vo- natkozó, értékkövetést követő 24 hónapra esedékes díjnövekmény (továbbiakban: indexnövekmény) ösz- szegéből kezdeti befektetési egységeket vásárol , míg

− a befektetési díjrész indexnövekménynek nem mi- nősülő részéből felhalmozási befektetési egységeket vásárol a szerződő részére.

Az indexnövekményből a biztosító az alábbi események valamelyikének bekövetkezéséig képez kezdeti befekte- tési egységeket:

− a befektetési díjrész csökkentése,

− a szerződés teljes vagy részleges díjmentesítése, füg- getlenül attól, hogy az a szerződő kérésére, vagy díj nem fizetés következményeként történik,

− bármilyen a szerződés megszűnését okozó esemé- nyek,

− a szerződés 12. évfordulójának elérése.

A fenti események bekövetkezését követően – kivétel a szerződés megszűnése és a díjmentesítés – a biztosító az indexnövekményből felhalmozás befektetési egységeket vásárol.

A biztosító a szerződő által befizetett folyamatos bizto- sítási díjból levonja a kezelési költséget, az életbiztosítá- si fedezet díját, és ha az így megmaradt díjrész eléri a szerződő által vállalt befektetési díjrészt, akkor azt egész darabszámra lefelé kerekítve váltja át befektetési egysé- gekké. Ha a levonások után megmaradó összeg nem éri el a szerződő által vállalt befektetési díjrészt, a megma- radó összeget a biztosító nem fekteti be az alapkezelők befektetési alapjaiba, hanem a szerződő számláján tartja nyilván, és ez az összeg nem kamatozik.

Ha a szerződő több biztosítási időszakra vonatkozó rend- szeres biztosítási díjat előre, vagy esedékes díjánál na- gyobb összeget fizet be, a biztosító ebből az esedékes díjakat és az esetlegesen elmaradt rendszeres díjakat pó- tolja. A fennmaradó összeg a szerződő számláján marad mindaddig, amíg a szerződőnek ismételten díjfizetési kö- telezettsége nem keletkezik, melyet a biztosító a számlán lévő összegből egyenlít ki. A számlán így maradó összeg nem kamatozik.

A biztosítás technikai kezdete a biztosítási ajánlaton és a kötvényen szereplő, a biztosítás kezdetét megadó idő- pont (mindig a hónap elseje).

A szerződő a biztosítási díj fizetésére vonatkozó kötelezett- ségét abban az időpontban teljesíti, amikor a biztosítási díjat (díjrészletet) a biztosító pénztárába befizeti, vagy a biz- tosító számlájára átutalja. A díjfizetési kötelezettség teljesí- tésének minősül az is, amikor a szerződő a díjat a biztosító képviselőjének fizeti meg. Ilyen esetben a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlá- jára beérkezettnek kell tekinteni. Az első díj jóváírására a szerződő számláján csak akkor kerül sor, ha a biztosító az ajánlatot kötvényesítette és a díj a biztosító számláján a helyes azonosítókkal (név, lakcím, kötvényszám) jóváírásra került. A szerződő számláján minden további díj jóváírására is csak akkor kerülhet sor, ha a díj a helyes azonosítókkal a biztosító számláján jóváírásra került.

A biztosító a szerződő által tett ajánlat kötvényesítése, a befizetett díj esedékessége, valamint jóváírásának idő- pontja közül a későbbi időpontot követő forgalmazási (T) napon indított megbízása alapján a jelen szerződési fel- tételek 1. melléklet I.1. pontjában megadott napi belépési áron (vétel) váltja át a befektetési díjrészt – a szerződő rendelkezésének megfelelően – befektetési egységekre.

6.1. Eseti díjak

A szerződőnek a rendszeres díjfizetésen kívül bármikor lehetősége van további un. eseti díjak befizetésére is. A befizetett eseti díjakból a biztosító eseti befektetési egy- ségeket vásárol, melyeket a szerződő számláján elkülönít- ve tart nyilván. A szerződő köteles az eseti díj befizetéséről a biztosító központját írásban értesíteni és rendelkezni ar- ról, hogy ezt a díjat a biztosító milyen arányban helyezze el az egyes befektetési alapokban vagy portfoliókban.

Az eseti díjak a szerződő rendszeres díjfizetési kötelezett- ségét nem módosítják, azt nem helyettesítik. Ha a szerző- dő eseti díjat szándékozik fizetni, de a rendszeres díjfizeté- si kötelezettségét nem teljesítette, és a szerződésen már érvényes díjelőírás van, akkor a beérkező díjból a biztosító először a rendszeres díjak tekintetében fennálló díjelő- írást vagy díjtartozást egyenlíti ki és csak a fennmaradó összeget helyezi el eseti befektetési egységekben. Ha a szerződő nem jelzi a biztosítónak az eseti befizetést, vagy nem rendelkezik arról, hogy az eseti díjat milyen arányban kívánja felosztani a befektetési alapok között vagy milyen portfoliót választ, vagy az eseti díjra vonatkozó minimális díjnál kisebb összeget fizet be, illetve a rendszeres díjban fennálló tartozás kiegyenlítését követően a fennmaradó

összeg kisebb, mint a minimális eseti díj, úgy a biztosító a szerződő további rendelkezéséig azt a szerződő szám- láján helyezi el, és ha a szerződőnek tartozása keletkezik, akkor azt a biztosító ebből az összegből levonja. A szám- lán így elhelyezett összeg nem kamatozik.

A biztosító a hiánytalanul kitöltött írásbeli értesítés bizto- sító központjába történő elektronikus megérkezésének, valamint a befizetett összeg jóváírásának időpontja közül a későbbi időpontot követő forgalmazási (T) napon indí- tott megbízása alapján az 1. melléklet I.1. pontjában (vétel) meghatározott napi belépési áron váltja át az eseti díjat

– a szerződő rendelkezésének megfelelően – befektetési egységekre.

Amennyiben a hiánytalanul kitöltött, érvényes rendelkező nyilatkozat, a biztosító központjába postai úton érkezik be, úgy a beérkezést követő második munkanap, valamint a befizetett összeg jóváírásnak időpontja közül a későbbi időpontot követő forgalmazási (T) napon indított megbí- zás alapján az 1. melléklet I.1 pontjában (vétel) meghatá- rozott napi belépési áron váltja át az eseti díjat – a szerző- dő érvényes rendelkezésének megfelelően – befektetési egységekre.

Az eseti díj minimális összegét a jelen szerződési feltételek

3. számú melléklete tartalmazza. Eseti díj fizetésére akkor is lehetőség van, ha a szerződés díjmentes. A biztosító az eseti díj befektetéséről értesítést küld a szerződőnek.

6.2. Fizetési késedelem

6.2.1. Amennyiben a szerződő az esedékes rend- szeres biztosítási díjat nem egyenlíti ki, a biztosító a kockázatot az utolsó díjjal fede- zett időszak végétől számított 45 napig vi- seli. Ezen idő alatt a szerződőnek bármikor lehetősége van az elmaradt díj pótlására, ezzel a kockázatviselés folytatólagos meg- őrzésére. A biztosító a díjfizetésben fennálló tartozásról az esedékességet követő hónap- fordulókon értesítést küld a szerződőnek. A biztosító kockázatviselése az utolsó díjjal fedezett időszak végétől számított 45. nap utáni időszakra nem áll fenn.

A Biztosító díjjal fedezettnek tekinti azt az időszakot, amikor a díjfizetési gyakoriság szerinti forduló napjáig a befektetéshez kötött életbiztosításra vonatkozó teljes díj megfizetésre került. Ezen időpont után kö- vetkező időszakot a biztosító díjjal nem fe- dezett időszaknak tekinti.

6.2.2. Amennyiben a szerződő a díjfizetési kötele- zettségét az értesítések után továbbra sem teljesíti, a biztosító az utolsó díjjal fedezett időszak végétől számított 110. és 120. nap- tári nap között megvizsgálja a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerző- dést aszerint, hogy van-e eseti befektetési egység nyilvántartva rajta és annak a leg- utolsó ismert árfolyamon számított értéke

elegendő –e a teljes díjtartozás kiegyenlí- téséhez. Mivel a legutolsó ismert árfolyam és a visszaváltás valós árfolyama egymástól eltér, a biztosító akkor hajtja végre a vissza- váltást, ha a díjtartozás nem haladja meg az eseti befektetési egységek legutolsó ismert szolgáltatási árfolyamon számított értéké- nek 95%-át. A biztosító az eseti befektetési egységek visszaváltásából az alapbiztosítás díját, a kezelési költséget és a befektetési díjrészt is fedezi.

6.2.2.1. Amennyiben a díjtartozás a jelen életbiztosí- tási szerződés kezdetétől számított 1. bizto- sítási éven belül keletkezik, valamint a szer- ződésen vannak eseti befektetési egységek nyilvántartva és azok jelen szerződési felté- telek 6.2.2. pontja alapján számított értéké- ből a teljes díjtartozás rendezhető, a biztosí- tó az elmaradt díja(ka)t az eseti befektetési egységek szolgáltatási áron történő eladása révén érvényesíti.

6.2.2.2. Amennyiben a díjtartozás a jelen életbiztosí- tási szerződés kezdetétől számított 1. bizto- sítási éven belül keletkezik, és a szerződésen vannak eseti befektetési egységek nyilván- tartva, de azok jelen szerződési feltételek

6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtartozás nem rendezhető, akkor a befektetési egységekhez kötött életbiztosí- tás az eseti befektetési egységek szolgálta- tási áron történő kifizetésével megszűnik.

6.2.2.3. Amennyiben a díjtartozás a jelen életbiztosí- tási szerződés kezdetétől számított 1. bizto- sítási éven belül keletkezik, és a szerződésen nincsenek eseti befektetési egységek nyilván- tartva, akkor a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

6.2.2.4. Amennyiben a díjtartozás a jelen életbizto- sítási szerződés kezdetétől számított 1. biz- tosítási éven túl, de a szerződés kezdetétől számított 30 hónapon belül keletkezik , va- lamint a szerződésen vannak eseti befekte- tési egységek nyilvántartva, és azok jelen szerződési feltételek 6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtartozás ren- dezhető, a biztosító az elmaradt díjat az ese- ti befektetési egységek szolgáltatási áron történő eladása révén érvényesíti.

6.2.2.5. Amennyiben a díjtartozás a jelen életbizto- sítási szerződés kezdetétől számított 1. biz- tosítási éven túl, de a szerződés kezdetétől számított 30 hónapon belül keletkezik, és a szerződésen nincsenek eseti befekteté- si egységek nyilvántartva, vagy vannak, de azok jelen szerződési feltételek 6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtar- tozás nem rendezhető, akkor a befektetési

egységhez kötött életbiztosítás visszavásár- lásra kerül és a visszavásárlási összeg kifize- tésével megszűnik.

6.2.2.6. Amennyiben a díjtartozás a jelen életbiztosí- tási szerződés kezdetétől számított 30 hóna- pon túl keletkezik, és az életbiztosítási szer- ződésen vannak eseti befektetési egységek nyilvántartva, és azok jelen szerződési felté- telek 6.2.2. pontja alapján számított értéke elegendő a teljes díjtartozás kiegyenlítésére, a biztosító az elmaradt díjat az eseti befek- tetési egységek szolgáltatási áron történő eladása révén érvényesíti.

6.2.2.7. Amennyiben a díjtartozás a jelen életbiz- tosítási szerződés kezdetétől számított 30 hónapon túl keletkezik, és az életbiztosí- tási szerződésen nincsenek nyilvántartva eseti befektetési egységek, vagy vannak, de azok jelen szerződési feltételek 6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtartozás nem rendezhető, akkor a szerző- dést a biztosító a jelen szerződési feltételek

9.4. pontjába foglaltak figyelembe vételével részlegesen díjmentesíti az első elmaradt díj esedékességének időpontjára. A részle- ges díjmentesítés következtében továbbra is fennálló díjfizetési kötelezettségeket – alapbiztosítás díja és a kezelési költség – a biztosító amennyiben lehetséges az eseti befektetési egységek – és ha ezek száma nullára csökken vagy nincs –, a felhalmozási befektetési egységek szolgáltatási áron tör- ténő eladása révén érvényesíti. A biztosító akkor hajtja végre a visszaváltást, ha a díj- tartozás nem haladja meg az eseti – és ha ezek száma nullára csökken vagy nincs –, a felhalmozási befektetési egységek legutolsó ismert szolgáltatási árfolyamon számított értékének 95%-át.

6.2.3. A biztosító a befektetési egységek vissza- váltásával úgy fedezi a díjtartozást, hogy a szerződő különböző befektetési alapokban lévő befektetési egységeinek egymáshoz vi- szonyított aránya ne változzon. A biztosító alapbiztosításra vonatkozó kockázatviselése a befektetési egységek visszaváltásának tel- jesülését követő nap 0 órájától kezdődik újra.

6.2.4. Írásbeli nyilatkozatával a szerződő is kér- heti a rendszeres biztosítási díj tekinteté- ben fennálló adott díjhátralék eseti, illetve felhalmozási befektetési egységek terhére történő rendezését. Amennyiben a szerződő élni kíván ezen jogával, úgy tudomásul veszi egyben azt is, hogy a felhalmozási egysé- gek visszaváltásából és újbóli megvételéből többletköltsége keletkezik.

7. Alapkezelők befektetési alapjai

7.1. Befektetési alapok

A biztosító a befektetési díjrészből a szerződő részére a befektetési alapkezelők által működtetett befektetési ala- pokban befektetési egységeket vásárol. Az alapkezelő befektetési alapjai befektetési egységekből állnak, amely egységek a befektetési alap eszközeiben való részese- dést jelentik. A befektetési alap célja az alaphoz tartozó befektetési egységek értékének hosszú távú növelése. A befektetési eredmény (mely lehet nyereség és veszteség is) változtatja az alapkezelő befektetési alapjainak eszkö- zértékét és ezáltal a szerződő által megvásárolt befekte- tési egységek értékét.

A szerződőnek lehetősége van a biztosító által definiált befektetési portfoliókban is elhelyezni befektetéseit, mely portfóliók aktuális alapfelosztását a jelen szerződési felté- telek 3. számú melléklete tartalmazza.

A biztosító az alapok felosztása során törekszik a szerző- dő által megadott, ill. a jelen szerződési feltételek 3. szá- mú mellékletében megadott portfolió arányok megtartá- sára, azonban a véglegeses felosztás a kerekítések miatt kis mértékben eltérhet azoktól.

Az alapkezelők szerződéskötéskor választható befekteté- si alapjait és az alapkezelők befektetési elveiről szóló tájé- koztatást a jelen szerződési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza. Az alapkezelők különböző befektetési alap- jai különböző típusú befektetési formát képviselnek, me- lyek a várható hozamban és a befektetés kockázatában különböznek egymástól.

A biztosítás megkötésekor a szerződő határozza meg, hogy a rendszeres biztosítási díj befektetési díjrészét, va- lamint az eseti befizetések alkalmával befizetett összeget milyen arányban (százalékban) kívánja az alapkezelők egyes befektetési alapjaihoz kötött befektetési egységek vásárlására fordítani, vagy portfólió választása esetén elfogadja a portfóliókban található alapok előre rögzített felosztási arányát. A biztosító minimális arányt határoz- hat meg, melyet a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmaz. Az alapkezelőknek jogukban áll új befektetési alapokat létrehozni és meglévő alapokat megszüntetni. Befektetési alap megszüntetésére abban az esetben kerül sor, ha az alap értéke az alapkezelő megítélése szerint nem elegendő az alap gazdaságos működtetéséhez. A biztosító is dönthet úgy egyoldalúan, hogy meghatározott alapok további választására nem nyújt lehetőséget. Amennyiben egy megszűnő alap sze- repel a Biztosító által kínált portfólióban, akkor a Biztosító az adott alap egyoldalú cseréjére, vagy a portfólió meg- szüntetésére egyaránt jogosult.

A biztosító azon szerződőket, akiknek egy megszűnő alap- ban befektetési egységei vannak, az alap tervezett meg- szüntetése előtt 15 nappal értesíti és felajánlja a megszűnő alap befektetési egységeinek bármely más működő alap befektetési egységeibe való költségmentes áthelyezését, illetve biztosítja a további rendszeres díjak költségmen-

tes átirányítását. Amennyiben a szerződő az értesítésben meghatározott határidőig nem rendelkezik a megszűnő alapban lévő befektetési egységeinek áthelyezéséről, illet- ve az átirányításról, abban az esetben a biztosító a kikül- dött tájékoztatóban leírtaknak megfelelően jár el.

Az alapkezelőknek joga van a befektetési egységek felosztására vagy összevonására, ami megváltoztatja a befektetési egységek számát és ezáltal értékét. Ez a művelet csak technikai jelentőségű és az alapokban lévő egységek, valamint a szerződő számláján lévő befekte- tési egységek összértékét nem befolyásolja. Az alapke- zelők befektetési alapjaiban bekövetkező vagy működési rendjét érintő, jelen szerződési feltételekben foglalt eljá- rási rendjétől eltérő változást a biztosító honlapján köz- zéteszi. A szerződő tudomásul veszi, hogy a biztosító a közölt változásoknak megfelelően jár el, illetve módosítja az alapkezelőkkel kapcsolatos eljárási, működési rendjét.

A biztosító nem vállal tőke- illetve hozamgaranciát.

Amennyiben egy alapkezelő egy adott befektetési alapra vonatkozóan – a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt). hatályban lévő rendelkezései alapján – átmeneti idő- re felfüggeszti a befektetési jegyek forgalmazását, a jelen szerződési feltételek elválaszthatatlan részét képező 1. szá- mú melléklet 1.1 illetve 1.2 pontjaiban, az adott befektetési alapra meghatározott T nap alatt a felfüggesztést követő első forgalmazási napot kell érteni. Amennyiben az alap vagy az alapkezelő véglegesen fizetésképtelenné válik, az ebből eredő károkért a biztosítót felelősség nem terheli.

Az alapkezelők a befektetési alapokat minden forgalma- zási napon értékelik. A biztosító az alapkezelők által meg- határozott egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a befektetési egységek belépési árának tekinti.

A befektetési egységek értékét és a befektetési egységek árfolyamát a biztosító 6 tizedes jegy pontossággal tartja nyilván.

8. Bónusz

8.1. Díj bónusz

8.1.1. A szerződő által fizetett rendszeres biztosítási díj után, a biztosító – a 3. számú mellékletben meg- határozott mértékben – több befektetési egysé- get vásárol a szerződő részére. Rendszeres díj esetén a díj bónusz az esedékessé vált, díj után jár.

A biztosító a díjbónuszjóváírását nem köti az esedékes rendszeres díj határidőre történő megfizetéséhez.

8.1.2. A szerződő a jelen különös szerződési feltételek

3. számú mellékletében meghatározott minimá- lis eseti díjnál magasabb eseti díjfizetései után is jogosult a díj bónusz jóváírására.

8.2. Hozamplusz bónusz

A biztosító a felhalmozási befektetési egységek terhére végrehajtott adminisztrációs költséglevonás a jelen szer- ződési feltételek 3. számú mellékletében meghatározott mértékének a 0,75% feletti részéből bónusz befektetési egységeket vásárol a szerződő részére.

A bónusz befektetési egységeket a biztosító a szerződési feltételek 3. számú mellékletében meghatározott bónusz számlához tartozó befektetési alapban tartja nyilván.

A bónusz befektetési egységek vásárlására minden eset- ben a biztosítási évfordulón érvényesített adminisztrációs költség levonás teljesülését követően kerül sor.

Abban az esetben, ha a bónusz számlához tartozó be- fektetési alap a tartam során megszűnik, a biztosító az egységeket jogosult egy általa meghatározott alapba át- váltani, illetve a jövőben elkülönítésre kerülő egységeket az új alapban elhelyezni a szerződő külön értesítése nél- kül. A biztosító az új alap kijelölésénél azt az elvet követi, hogy az új alap kockázati szintje minimális legyen.

A biztosító a bónusz egységeket a 20. év végéig gyűjti a bónusz számlán. A 10. biztosítási évfordulóig a szerződő nem jogosult a bónusz befektetési egységek felvételére.

A 10. biztosítási évfordulót követően a bónusz befektetési egységekre vonatkozó szabályok a következők:

− a 10. biztosítási évfordulót követő első forgalmazási napon indított tranzakció alapján a bónusz számlán felhalmozott bónusz befektetési egységek adminiszt- rációs költség levonását követően a Biztosító a bó- nusz befektetési egységek 75 százalékát áthelyezi a szerződő eseti számlájára. Az így áthelyezett bónusz befektetési egységek a továbbiakban eseti befekte- tési egységként kerülnek nyilvántartásra a szerződési feltételek 3. számú mellékletében meghatározott be- fektetési alapban.

− a 15. biztosítási évfordulót követő első forgalmazás- inapon indított tranzakció alapján a bónusz számlán felhalmozott bónusz befektetési egységek adminiszt- rációs költség levonását követően a Biztosító a bó- nusz befektetési egységek 75 százalékát áthelyezi a szerződő eseti számlájára. Az így áthelyezett bónusz befektetési egységek a továbbiakban eseti befekte- tési egységként kerülnek nyilvántartásra a szerződési feltételek 3. számú mellékletében meghatározott be- fektetési alapban.

− a 20. biztosítási évfordulót követő első forgalmazási napon indított tranzakció alapján a bónusz számlán felhalmozott bónusz befektetési egységek adminiszt- rációs költség levonását követően a Biztosító a bó- nusz befektetési egységek 100 százalékát áthelyezi a szerződő eseti számlájára. Az így áthelyezett bónusz befektetési egységek a továbbiakban eseti befekte- tési egységként kerülnek nyilvántartásra a szerződési feltételek 3. számú mellékletében meghatározott be- fektetési alapban.

A 20. biztosítási évfordulót követően bónusz befektetési egységek képzésére nem kerül sor. A biztosító a felhalmo- zási befektetési egységek terhére végrehajtott adminisztrá- ciós költséglevonás a jelen szerződési feltételek 3. számú mellékletében meghatározott mértékének a 0,75% feletti részéből eseti befektetési egységeket vásárol a szerződő részére, melyeket a szerződési feltételek 3. számú mellék- letében meghatározott befektetési alapban tart nyilván.

8.3. Bónuszvesztő események

Jelen szerződési feltételek 8.1. és 8.2. pontjában meg- határozott bónuszok jóváírása az alábbi események bár- melyikének bekövetkezése esetén megszűnik, valamint a szerződő egyidejűleg automatikusan elveszíti a bónusz számlán nyilvántartott bónusz befektetési egységeit:

− a biztosított halála, a biztosítási esemény bekövetke- zését követő nap 0 órájával.

− a díj nem fizetés miatt bekövetkezett szerződés meg- szűnés, a szerződés megszűnésének időpontjával.

− a szerződés visszavásárlása.

Jelen szerződési feltételek 8.1. és 8.2. pontjában meg- határozott bónuszok jóváírása az alábbi események bár- melyikének bekövetkezése esetén felfüggesztésre kerül:

− a szerződés teljes vagy részleges díjmentesítése, függetlenül attól, hogy az a szerződő kérésére, vagy díj nem fizetés következményeként történik. A felfüg- gesztés kezdő időpontja a díjmentesítés végrehajtá- sát követő forgalmazási nap. A felfüggesztés vége a szerződés újbóli díjkötelesé tételét követő első forgal- mazási nap.

Jelen szerződési feltételek 8.2. pontjában meghatá- rozott, jóváírt bónusz befektetési egységek az aláb- bi események bármelyikének bekövetkezése esetén arányosan csökkentésre kerülnek:

− a szerződő által kezdeményezett minden olyan szer- ződést érintő módosítás (pl.: rendszeres pénzkivonás, vagy részleges visszavásárlás.) mely a felhalmozási befektetési egységek darabszámát csökkenti,

− a fizetési késedelem miatti felhalmozási befektetési egységek visszaváltása,

− a díjmentesítés időszakában bekövetkezett felhalmo- zási befektetési egységek visszaváltása.

A bónusz arányos csökkentésének folyamata a kö- vetkező:

A biztosító a szerződő felhalmozási egységeinek szolgál- tatási áron számított értékét a visszaváltás megbízás nap- xxx ismert utolsó árfolyam szerint megállapítja, a vissza- váltás megbízásnapja előtt hatályba lépett tranzakciókat figyelembe véve. Ezt követően a ténylegesen visszaváltott felhalmozási befektetési egységek szolgáltatási értékét viszonyítja az előzőekben meghatározott értékhez. Majd az így megkapott arányszámmal csökkenti a bónusz egy- ségek darabszámát.

A fenti események miatt elvesztett bónusz befektetési egységek visszaállítására nincs lehetőség

9. Szerződés módosításának lehetőségei

Ha a biztosítási szerződésben a szerződő fél és a biztosí- tott személye eltér, a szerződés módosításához bizonyos esetekben a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges.

9.1. A biztosítási fedezetek és a befektetési díjrész módosítása

9.1.1. Életbiztosítási fedezet módosítása

A szerződő az első biztosítási évfordulót követően bár- mely díjfizetési ütem szerinti hónapfordulóra írásban kér- heti az életbiztosítási fedezet biztosítási összegének, illet- ve az ezekhez tartozó díjrésznek a növelését.

A 30. biztosítási hónapfordulót követően a szerződő bármely díjfizetési ütem szerinti hónapfordulóra írásban kérheti az életbiztosítási fedezet biztosítási összegének, illetve az ehhez az összegekhez tartozó díjrész csökken- tését az aktuális minimális díjakra és minimális biztosítási összegekre vonatkozó határok figyelembevételével.

A biztosító meghatározhatja az életbiztosítási fedezet biztosítási összeg növelésének vagy csökkentésének minimális mértékét, melyet a jelen szerződési feltételek

3. számú melléklete tartalmaz. Az életbiztosítási fedezet biztosítási összegének növelésekor a biztosító új egész- ségügyi nyilatkozat kitöltését írja elő. Ha az életbiztosítási fedezet biztosítási összege meghaladja az adott életkor- hoz tartozó, a biztosító által meghatározott határt, a biz- tosító orvosi vizsgálathoz kötheti a módosítás végrehajtá- sát. Az életbiztosítási fedezet módosítását a biztosító az írásbeli kérelemnek a biztosító központjába történő be- érkezését követő 5. munkanapot követő díjfizetési ütem szerinti hónapfordulótól hajtja végre. Abban az esetben, ha a biztosító a módosítás elvégzését orvosi vizsgálathoz, vagy további orvosi dokumentációk bemutatásához köti, akkor a biztosító a kért dokumentumok biztosító köz- pontjába történő beérkezését követően kockázatelbírá- lást hajt végre. Amennyiben a kockázatelbírálás lehetővé teszi a szerződő által kért módosítás végrehajtását, úgy a biztosító a módosítást a kockázatelbírálás befejezését követő díjfizetési ütem szerinti hónapfordulótól érvényesí- ti. Ha a biztosító a fentiek értelmében a kockázatot nem tudja vállalni, abban az esetben a szerződőt a módosítás végrehajtásának elmaradásáról írásban értesíti.

9.1.2. Befektetési díjrész

A szerződőnek a befektetési díjrész növelésére csak ér- tékkövetéssel van lehetősége a szerződési feltételek 9.8. pontjában meghatározott feltételek figyelembevételével. A befektetési díjrész csökkentését a szerződő 30 díjjal fedezett biztosítási hónapot követően írásban kérheti az aktuális minimális teljes díj figyelembevételével, melyet jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmaz.

9.2. Átirányítás

A jövőben befizetésre kerülő rendszeres díjak befektetési díjrészének az alapkezelők befektetési alapjaihoz kötött befektetési egységekben való elhelyezési aránya a szer- ződő írásbeli rendelkezésére bármikor módosítható. Ha a szerződő átirányítási kérelmet nyújt be a biztosítónak, akkor a biztosító az írásbeli kérelemnek a biztosító köz- pontjába történő elektronikus megérkezését követő 2. munkanap után a szerződő számláján jóváírt rendszeres díj befektetési díjrészét már az átirányítási kérelemben foglaltak szerint helyezi el.

Amennyiben a szerződő nyilatkozata postai úton érkezik a biztosító központjába, abban az esetben a biztosító központjába történt beérkezést követő harmadik munka- nap után a szerződő számláján jóváírt rendszeres díj be- fektetési díjrészét már az átirányítási kérelemben foglaltak szerint helyezi el.

Az átirányítás költsége a jelen szerződési feltételek 3. szá- mú mellékletében található meg. Az átirányítás során a jelen szerződési feltételek 3. számú mellékletében megha- tározott minimális százalékarányokat figyelembe kell venni.

9.3. Áthelyezés

A szerződő írásbeli rendelkezése alapján a meglévő be- fektetési egységek belépési áron, bármikor más – a jelen szerződési feltételek 1. számú mellékletébe foglalt – be- fektetési alapok befektetési egységeire válthatók át.

A befektetési egységek áthelyezésére a szerződő írásbeli rendelkezésének a biztosító központjába elektronikusan történő beérkezését követő forgalmazási (T) napon in- dított megbízás alapján, a jelen szerződési feltételek 7.1. pontjába foglaltak figyelembevétele mellett, alapkezelőn belüli áthelyezés esetén az 1. melléklet I.1. pontjában meghatározott napi belépési áron, alapkezelők közötti áthelyezés esetén az 1. melléklet I.2. pontjában meghatá- rozott napi belépési áron kerül sor.

Amennyiben a szerződő nyilatkozata postai úton érkezik a biztosító központjába, abban az esetben a biztosító köz- pontjába történt beérkezést követő második forgalmazási

(T) napon indított megbízása alapján a jelen általános szer- ződési feltételek 7.1. pontjába foglaltak figyelembevétele mellett, alapkezelőn belüli áthelyezés esetén az 1. melléklet I.1.pontjában meghatározott napi belépési áron, alapkez- elők közötti áthelyezés esetén az 1. melléklet I.2.pontjában meghatározott napi belépési áron kerül sor.

Egy áthelyezésnek számít, ha egy alapból egy vagy több alapba kíván a szerződő befektetési egységeket áthe- lyezni.

Az áthelyezés során a jelen szerződési feltételek 3. szá- mú mellékletében meghatározott minimális százalékará- nyokat figyelembe kell venni. A biztosító az áthelyezéskor érvényes áthelyezési költséget vonja le a szerződő szám- lájáról. Az áthelyezés költsége a jelen szerződési feltételek

3. számú mellékletében található meg.

9.4. Díjmentesítés

A szerződő kérheti a szerződés díjmentesítését az arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatának a biztosító központjá- ba történő beérkezését követő 5. munkanaptól számított első díjfizetési esedékességtől. A szerződés díjmentesí- tésére 30 díjjal fedezett biztosítási hónapot követően van lehetőség.

9.4.1. Díjmentesítés esetén a szerződőnek nyilatkoznia kell arról, hogy fenn kívánja-e tartani az életbizto- sítási fedezetet. Amennyiben fenn kívánja tartani a fent leírt fedezetet, akkor a biztosító az élet- biztosítási szerződésen részleges díjmentesítést hajt végre, amennyiben a szerződő a biztosítási szerződését a biztosítási fedezet nélkül kívánja fenntartani, akkor az életbiztosítási szerződés teljes díjmentesítésre kerül.

A díjmentesítés a szerződő fenti nyilatkozatának hiányában nem hajtható végre.

A szerződés részleges-, illetve teljes díjmente- sítése nem jelenti a szerződés teljes költség- mentességét. Az életbiztosítási szerződés tel- jes díjmentesítése esetén a szerződést terhelő költségeket (adminisztrációs költség, kezdeti költség) a biztosító továbbra is érvényesíti, va- lamint a szerződő továbbra is köteles megfizetni a kezelési költséget, a díjmentesítésre irányuló nyilatkozat beérkezésének időpontjában aktuális díjfizetési gyakoriság szerint.

Amennyiben a szerződő az életbiztosítási fedezet megtartása mellett dönt – részleges díjmentesí- tést választ –, úgy a fentieken túl, a rendszeres biztosítási díj ezen fedezetekre vonatkozó részét köteles továbbra is a díjmentesítésre irányuló nyilatkozat beérkezésének időpontjában aktuális díjfizetési gyakoriság szerint megfizetni.

Amennyiben a szerződő a fentiekben meghatáro- zott díjfizetési kötelezettségét nem teljesíti, a biz- tosító az elmaradt díjat, illetve költséget az eseti befektetési egységek – és ha ezek száma nullára csökken-, a felhalmozási befektetési egységek szolgáltatási áron történő eladása révén érvényesíti úgy, hogy a szerződő különböző befektetési ala- pokban lévő befektetési egységeinek egymáshoz viszonyított aránya ne változzon. Ebben az esetben a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés kockázatviselésének fennállására, va- lamint megszűnésére a jelen szerződés feltételek

6.2. pontjába foglalt szabályok az irányadóak.

Amennyiben az eseti- illetve a felhalmozási be- fektetési egységek aktuális értéke a biztosító ál- tal érvényesített költségek levonásának időpont- jában nem elegendő a költségek fedezésére, a szerződés a visszavásárlási összeg kifizetésével megszűnik.

Díjmentes szerződésre eseti díjak bármikor befi- zethetők.

9.4.2. A díjmentesített szerződés szerződője – a díj- mentesítés hatálybalépését megelőző díjfize- tési gyakorisághoz igazodva – jogosult írásban kérni a rendszeres díjfizetés és a díjmentesítés időpontjában érvényes életbiztosítási összeg hatályba léptetését. A szerződő írásbeli nyilatko- zatának hiányában a szerződés a díjmentesítési időszakot megelőző teljes díj szerződő részéről történő megfizetésével automatikusan nem válik újra rendszeres díjfizetésű szerződéssé. A szer- ződés díjkötelessé tételéhez kapcsolódó költsé- gek a jelen szerződési feltételek 3. számú mel- lékletében találhatók.

A díjmentesített szerződés díjmentesítés időpontjára történő visszaállítására nincs le- hetőség.

Abban az esetben, ha a szerződő az életbiz- tosítási fedezet megtartása nélkül díjmente- sítette a szerződését (teljes díjmentesítés), úgy a díjmentesítés előtti eredeti biztosítási összegek érvénybe lépéséhez új díjkalkulá- ció elvégzése szükséges, ebből kifolyólag a biztosító a szerződést, a díjmentesítés előtt fennálló biztosítási díjnál magasabb biztosí- tási díj megfizetése mellett vállalja. A biztosí- tó a szerződés újra érvénybe helyezésekor új egészségi nyilatkozatot és orvosi vizsgálatot is kérhet.

Díjmentesített szerződésen díjfüggő módo- sítás végrehajtása nem lehetséges.

9.5. Rendszeres pénzkivonás

A szerződő írásban kérheti, hogy a biztosító az írásbeli nyilatkozat biztosító központjába történő beérkezését kö- vető 5. munkanapjától számított első biztosítási hónap- fordulótól, választott rendszerességgel pénzt fizessen ki a számlájáról.

A biztosító a rendszeres pénzkivonás szolgáltatást a szerződőnek teljesíti. A pénzkivonás megszüntethető, a szerződő írásbeli rendelkezésének a biztosító központjá- ba történő beérkezését követő 5. munkanapjától számí- tott következő biztosítási hónapfordulón.

9.5.1. A pénzkivonás történhet havi, negyedéves, fél- éves vagy éves rendszerességgel, a felhalmo- zási és az eseti befektetési egységek eladása révén a szerződő nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően. A rendszeres pénzkifizetés addig tart, ameddig erre a felhalmozási, illetve eseti befektetési egységek teljes fedezetet nyújtanak. A választott gyakoriság szerint kivont összeg mi- nimális mértéke és a rendszeres pénzkivonás- nak a szerződő számláját terhelő költsége a je- len szerződési feltételek 3. számú mellékletében találhatók meg.

9.6. Részleges visszavásárlás

A szerződő a szerződés fennállása alatt írásban megbí- zást adhat a befektetési egységek egy meghatározott részének a visszavásárlására. A szerződőnek a részleges visszavásárlásra vonatkozó nyilatkozatban kell rendelkez- nie arról, hogy a visszavásárlást meglévő alapjaiból mi- lyen arányban kéri végrehajtani. Amennyiben a szerződő erről nem rendelkezik, abban az esetben a biztosító a részleges visszavásárlást úgy teljesíti, hogy a szerződő egyes alapokban lévő befektetési egységeinek aránya egymáshoz viszonyítva ne változzon.

9.6.1. A részleges visszavásárlás a felhalmozási befek- tetési egységek terhére kérhető.

9.6.2. A befektetési egységek eladását a biztosító a szerződő erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatának a biztosító központjába történt elektronikus be- érkezését követő forgalmazási (T) napon indított megbízása alapján a jelen szerződési feltételek

7.1. pontjába foglaltak figyelembevétele mellett, az 1. melléklet I.1. pontjában (eladás) meghatá- rozott napi szolgáltatási árfolyamon számított értéken teljesíti. A biztosító a részleges visszavá- sárlás szolgáltatást a szerződőnek teljesíti.

Amennyiben a szerződő nyilatkozata postai úton érkezik a biztosító központjába, abban az eset- ben a biztosító központjába történt beérkezést követő második forgalmazási (T) napon indított megbízása alapján a jelen általános szerződési feltételek 7.1. pontjába foglaltak figyelembevéte- le mellett, az 1. melléklet I.1. pontjában (eladás) meghatározott napi szolgáltatási árfolyamon számított értéken teljesíti.

9.7. Eseti pénzkivonás

A szerződő a szerződés fennállás alatt bármikor írásban megbízást adhat eseti befektetési egységeinek vagy az egységek egy részének eladására.

Az eseti befektetési egységek eladását a biztosító a szer- ződő erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatának a biztosító központjába történt elektronikus beérkezését követő forgalmazási (T) napon indított megbízása alapján az 1. melléklet I.1. pontjában meghatározott napi szolgáltatási árfolyamon (eladás) számított értéken teljesíti.

Amennyiben a szerződő nyilatkozata postai úton érkezik a biztosító központjába, abban az esetben a biztosító központjába történt beérkezést követő második forgal- mazási (T) napon indított megbízása alapján a jelen ál- talános szerződési feltételek 7.1. pontjába foglaltak figye- lembevétele mellett, az 1. melléklet I.1. pontjában (eladás) meghatározott napi szolgáltatási árfolyamon számított értéken teljesíti.

A szerződőnek az eseti pénzkivonás kérelemben kell ren- delkeznie arról, hogy a pénzkivonást a meglévő alapjaiból milyen arányban kéri. Amennyiben a szerződő erről nem rendelkezik, abban az esetben a biztosító az eseti pénz-

kivonást úgy teljesíti, hogy a szerződő egyes alapokban lévő befektetési egységeinek aránya egymáshoz viszo- nyítva ne változzon.

A biztosító az eseti pénzkivonás szolgáltatást a szerző- dőnek teljesíti.

9.8. Értékkövetés

9.8.1. Az életbiztosítási fedezet biztosítási összegét, és a befektetési díjrészt a szerződőnek jogában áll a kockázatviselési időszak alatt, az értékkövetési szabályok szerint évente egyszer a rendszeres díj növelésével emelni. A biztosítási díj emelése következtében az életbiztosítás fedezet biztosí- tási összege, valamint a befektetési díjrész egy- aránt nő.

Az életbiztosítási összeg emelését a biztosító a biztosítottak egészségi állapotának újabb vizsgá- lata nélkül hajtja végre. Az életbiztosítási fedezet biztosítási összegének, és a befektetési díjrész növelésének felső határa minden évben a Köz- ponti Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzé- tett, előző naptári év inflációs rátája. Amennyiben az inflációs ráta nem éri el az 5%-ot, akkor az ér- tékkövetés rátája 5%. A biztosító javaslatot tehet az inflációs rátánál magasabb díjemelésre is.

9.8.2. A biztosítási összeg emelkedésének mértéke a díj emelkedésének mértékén kívül a biztosítot- taknak az emelés időpontjában elért életkorá- tól függ. A biztosítási összegek növekedésének mértéke és a biztosítási díj növekedésének mér- téke egymástól eltérhet. Az értékkövetés kereté- ben a biztosító a biztosítási évfordulót megelő- zően 45 nappal minden évben értesítést küld a szerződőnek a megemelkedett díjról és a bizto- sítási összegről.

A szerződőnek jogában áll a felajánlott értékkö- vetést az értesítőben megjelölt határidőig írás- ban elutasítani. Amennyiben a szerződő az ér- tesítésben jelzett határidőig nem válaszol, úgy a biztosító az értékkövetést az értesítőben leírtak szerint automatikusan végrehajtja.

9.8.3. Amennyiben a szerződő az értékkövetést ko- rábban visszautasította, vagy a biztosító által felajánlottnál nagyobb mértékben kívánja emelni az életbiztosítási fedezet úgy a biztosítónak az értékkövetés előtt jogában áll újabb kockázatel- bírálást végezni, annak alapján a kérést elfogad- ni, vagy indoklás nélkül elutasítani.

9.8.4. Értékkövetésre csak olyan szerződés esetén van lehetőség, ahol a szerződőnek a teljes díjra vo- natkozóan díjfizetési kötelezettsége áll fenn. A biztosítási díj és összeg emelkedése a biztosítás megkötését követő első biztosítási évfordulón kezdődik és évente következik be.

9.9. A biztosítási szerződés módosulásának szabályai jogszabály megváltozása esetén

Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető adóked- vezményre vagy adójóváírásra jogosító jogsza- bályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jog- szabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerző- dés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerző- dési feltételek megváltozott szabályozásra tekin- tettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító felté- teleknek megfeleljen.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított har- minc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltéte- lekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.

A biztosító a szerződő felet, a szerződést vagy az általános szerződési feltételeket érintő válto- zásokról köteles tájékoztatni.

A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi fel- mondására.

10. A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosító kockázatviselése véget ér és a szerződés megszűnik

− a biztosított elhalálozása esetén, a halál napjának 0. órájával,

− felmondással (visszavásárlással) a visszavásárlás nap- jának 0. órájával,

− ha a szerződő él a szerződés létrejöttéről szóló tájé- koztatás kézhezvételét követő 30 napos felmondás lehetőségével, úgy a szerződés kötés időpontjára visz- szamenőleg,

− a biztosítás első 30 hónapjában díjnemfizetés miatt, a díjjal fedezett időszak utolsó napját követő 46. nap 0. órájával,

− ha a szerződőnek díjhátraléka van és a számláján nyil- vántartott felhalmozási- és eseti befektetési egységek először nem fedezik a teljes szerződésben felmerült költségeket és/vagy díjakat, úgy a díjjal fedezett idő- szak utolsó napját követő 46. nap 0. órájával.

– az 3.2.2. és 3.2.4. pontban foglalt biztosítási esemény bekövetkezésekor, a biztosítási esemény bekövetke- zését igazoló határozat (egyéb okirat) keltével,

– az 3.3.3. pontban foglalt biztosítási esemény bekö- vetkezése esetén, az elérési szolgáltatás esedékessé válásának napjával.

A visszavásárolt és megszűnt szerződés nem helyez- hető újra hatályba.

10.1. Visszavásárlás

A biztosítási szerződést a szerződőnek joga van bármi- kor, írásban xxxxxxxxxx (visszavásárlást kérni). Felmondás esetén a szerződő a visszavásárlási összegre jogosult az alábbiak szerint:

− ha a befektetési egységhez kötött életbiztosítási szer- ződés, a szerződés kezdetét követő két biztosítási éven belül szűnik meg felmondással, a visszavásárlási összeg nulla és a szerződés kifizetés nélkül megszű- nik. Amennyiben az életbiztosítási szerződésen van- nak eseti befektetési egységek nyilvántartva, úgy a szerződés az eseti befektetési egységek szolgáltatási áron történő eladásával és kifizetésével szűnik meg.

− A visszavásárlási érték a 2. biztosítási évfordulótól a kezdeti, a felhalmozási és az eseti befektetési egysé- gek visszavásárlási értékének összege.

A szerződés kezdeti befektetési egységeire vonatkozó visszavásárlási táblázat a jelen szerződési feltételek 2. számú mellékletében található. A kezdeti befektetési egy- ségek visszavásárlási értéke a kezdeti befektetési egysé- geknek a visszavásárlási táblázatban feltüntetett megfele- lő százaléka, az aktuális szolgáltatási áron számítva.

A biztosító a visszavásárlási összegből levonja az esetle- gesen el nem számolt költségeket, melyek a következők lehetnek:

− le nem vont, de a szerződés visszavásárlása időpont- jáig esedékessé vált adminisztrációs költség,

− díjtartozás (az életbiztosítási fedezet esedékessé vált, de meg nem fizetett díjai),

− a szerződés visszavásárlása időpontjáig esedékessé vált, de meg nem fizetett kezelési költség,

− valamint az esedékessé vált, de le nem vont tranz- akciós költségek.

A biztosító a visszavásárlásra vonatkozó, hiánytalanul ki- töltött írásbeli nyilatkozat biztosító központjába történő elektronikus megérkezését követő forgalmazási (T) napon indított megbízása alapján a jelen szerződési feltételek 7.1. pontjába foglaltak figyelembevétele mellett, az 1. mellék- let I.1. pontjában meghatározott napi szolgáltatási árfo- lyamon (eladás) számított visszavásárlási értéket fizeti ki a szerződő részére.

Amennyiben a szerződő nyilatkozata postai úton érkezik a biztosító központjába, abban az esetben a biztosító köz- pontjába történt beérkezést követő második forgalmazá- si (T) napon indított megbízása alapján a jelen általános szerződési feltételek 7.1. pontjába foglaltak figyelembe vé- tele mellett, az 1. melléklet I.1. pontjában meghatározott napi szolgáltatási árfolyamon (eladás) számított visszavá- sárlási értéket fizeti ki a szerződő részére.

Ha a visszavásárlás időpontjában a szerződőnek túlfizeté- se van, a biztosító a többletdíjat is visszajuttatja a szerző- dő részére, kivéve a kockázati díjrész adott hónapra eső összegét. Az életbiztosítási fedezet tekintetében Biztosí- tó kockázatviselése annak a naptári hónapnak az utolsó napjáig hatályban marad, amelyben a visszavásárlás Biz-

tosító részéről teljesítésre kerül. A többletdíjat a biztosító költséglevonás és kamatjóváírás nélkül számolja el.

10.2. A 30 napos felmondás

10.2.1. Az életbiztosítási szerződés megkötését köve- tően a biztosító a szerződés létrejöttétől szá- mított 30 napon belül a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, köteles egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről. Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a szer- ződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja.

10.2.2. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. A szerződőt a fel- mondási jog nem illeti meg hitelfedezeti életbiz- tosítások esetén, illetve amennyiben a megkötött életbiztosítási szerződés tartama a 6 hónapot nem haladja meg. A szerződő felmondó nyilat- kozatának kézhezvételét követően a biztosító kö- teles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni, az alábbiak szerint.

10.2.3. A biztosító a szerződő által befizetett biztosítási díjból – a szerződés 30 napon belüli felmondása esetén – a kockázatelbírálás, a kötvényesítés, a nyomtatványok költségét és az adminisztrációs költségeket számolja el. Az elszámolás elve a kö- vetkező: a biztosító a fenti költségek fedezésére a befizetett díjat, de maximum a jelen szerződési feltételek 3. számú mellékletében megjelölt ösz- szeget tarthatja vissza.

Amennyiben a szerződésre történt eseti befi- zetés: a biztosító a 30 napos felmondásra vo- natkozó, hiánytalanul kitöltött írásbeli nyilatkozat biztosító központjába történő elektronikus meg- érkezését követő forgalmazási (T) napon indított megbízása alapján a jelen szerződési feltételek

7.1. pontjában foglaltak figyelembevétele mellett, az 1. melléklet I.1. pontjában meghatározott napi szolgáltatási árfolyamon (eladás)számított, szol- gáltatási árréssel csökkentett értéket fizeti ki a szerződő részére.

Amennyiben a szerződő nyilatkozata postai úton érkezik a biztosító központjába, abban az eset- ben a biztosító központjába történt beérkezést követő második forgalmazási (T) napon indított megbízása alapján a jelen általános szerződési feltételek 7.1. pontjába foglaltak figyelembevéte- le mellett, az 1. melléklet I.1. pontjában (eladás) számított, szolgáltatási árréssel csökkentett ér- téket fizeti ki a szerződő részére.

10.2.4. Abban az esetben, ha a szerződés orvosi vizs- gálattal jött létre, mely orvosi vizsgálat költségét

a biztosító fedezte, és a szerződő él a 30 na- pos felmondás lehetőségével, akkor a szerződő köteles az orvosi vizsgálati díjat a biztosítónak visszafizetni. Ebben az esetben a biztosító által visszatartott összeg meghaladhatja a jelen szer- ződési feltételek 3. számú mellékletében meg- határozott maximális értéket. Abban az esetben, ha a szerződő él a 30 napos felmondás lehe- tőségével, akkor a biztosító kockázatviselésének megszűnésének időpontja az ügyfél által írt fel- mondó nyilatkozat biztosító központjába történő beérkezését követő nap 0. órája.

10.3. Felmondás a Biztosító részéről

Az életbiztosítási szerződést – a biztosítási kockázat je- lentős növekedésének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.

10.4. Rendes Felmondás

A szerződő – ha az első évi biztosítási díjat befizették – az életbiztosítási szerződést írásban, 30 napos felmondási idő mellett, a biztosítási évforduló napjára felmondhatja.

11. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

11.1. Közlési és változás bejelentési kötelezettség

11.1.1. A szerződő (ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, a biztosított is) köteles a szer- ződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempont- jából lényeges minden olyan körülményt a biz- tosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. Az ajánlattételkor írásban feltett kérdé- sekre adott, a valóságnak megfelelő válasszal a felek közlési kötelezettségüknek tesznek eleget.

A szerződő és a biztosított köteles a szerződés tartama alatt írásban bejelenteni a szerződés tartama alatt beálló lényeges körülmények vál- tozását a változás bekövetkezésétől számított 5 munkanapon belül, az elérhetőségekben és a személyi adatokban, és a biztosított személyek körében bekövetkezett változást haladéktalanul. A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket a bizto- sító csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azt írásban juttatták el a biztosítóhoz.

A szerződő fél és a biztosítottak kötelesek a lé- nyeges körülmények változását a változás beáll- tát követő 5 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni az alábbi módok egyikén:

e-mail: xxxx@xxxxxx.xx,

telefon: 00 0 000 0000,

fax: 00 0 000 0000,

postacím: SIGNAL Biztosító Zrt. 1519 Budapest, Pf. 260.

Ha a szerződéskötéskor fennállott lénye- ges körülményekről a biztosító csak később szerez tudomást, az ebből eredő jogokat a szerződés létrejöttétől számított öt évig gya- korolhatja. A közlési kötelezettség megsér- tése esetében a biztosító szolgáltatási kö- telezettsége nem áll be, csak az esetleges visszavásárlási összeget fizeti ki, kivéve ha a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem volt kihatással a bizto- sítási esemény bekövetkeztére, a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekö- vetkeztéig öt biztosítási év már eltelt.

11.1.2. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biz- tosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

11.1.2. Amennyiben a szerződő és a biztosított a változás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget a közlési kötelezettség megsér- tésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

11.1.3. Amennyiben a biztosító az életkor helytelen bevallása miatt a szerződésre a tényleges fedezetre alacsonyabb díjat számított, de a szerződés a valós életkorral a biztosítási fedezet különös szerződési feltétele szerint létrejöhetett volna, úgy a szolgáltatás arra a szintre kerül leszállításra, amely a szerző- dés megkötésének időpontjában a tényleges életkora mellett megfelelt volna.

11.1.4. Ha a szerződés a valós korral létrejöhetett volna és a helytelen korbevallás eredménye- képpen a díj magasabb szinten került meg- állapításra, úgy a biztosító a díjkülönbözetet visszatéríti.

11.1.5. Ha a biztosított valós életkora alapján a biztosí- tási szerződés nem jöhetett volna létre, a szerző- dés érvénytelen, a biztosító a biztosítási fedezet- re befizetett díjakat visszatérítési a szerződőnek.

11.2. Titoktartási kötelezettség, titokvédelemmel kapcsolatos előírások

Jelen Titoktartási kötelezettség tájékoztató a jelen általános szerződési feltételek kiadáskor hatályos Bit-nek megfelelően került beillesztésre. A www.sig- xxx.xx honlapon elérhető az irányadó, mindenkor ak- tuális Bit-nek megfelelő Titoktartási tájékoztató.

11.2.1. A Biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések

11.2.1.1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a

biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyil- vántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Biztosí- tási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biz- tosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdál- kodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbizto- sítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

11.2.1.2. Az 11.2.1.1. pontban meghatározott céltól elté- rő célból végzett adatkezelést biztosító vagy vi- szontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájá- rulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

11.2.1.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a Bit. másként nem rendelkezik – ti- toktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalma- zottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

11.2.1.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok kezeléséről és védelméről szóló tör- vényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító az 11.2.1.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

11.2.1.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

11.2.1.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b. a nyomozás elrendelését követően a nyomo- zó hatósággal és az ügyészséggel,

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nempe- res eljárásban, közigazgatási határozatok bí- rósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósá- gi végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhite-

lezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, to- vábbá az általa kirendelt szakértővel,

e. az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha bizto- sítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Verseny- hivatallal,

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tör- vény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazá- sára, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott szervvel,

k. a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosí- tás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l. az e törvényben szabályozott adattovábbítá- sok során átadott adatok tekintetében a köt- vénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekin- tetében – az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény ér- vényesítéséhez szükséges adatok tekinteté- ben és az ezen adatok egymás közti átadá- sával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Informá- ciós Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképvi- selővel, továbbá – a közúti közlekedési bal- esetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önren- delkezési joga alapján – a károkozóval,

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szük- séges adatok tekintetében a kiszervezett te- vékenységet végzővel, továbbá a könyvvizs- gáló feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabá- lyok által támasztott követelményeket kielégí- tő adatkezelés feltételei minden egyes adat- ra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatvé- delmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok bizto- sával,

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s. a bonus-malus rendszer, az abba való beso- rolás, illetve a káresetek igazolásának részle- tes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bo- nus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megje- lölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalap- ját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

11.2.1.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a bizto- sító által az adóhatóság felé történő adatszolgál- tatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapo- dás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi

XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcso- latos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. tör- vény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, vala- mint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

11.2.1.8. A biztosító vagy a viszontbiztosító 11.2.1.5.

-11.2.1.12. valamint a 11.2.1.14. pontokban meg- határozott esetekben és szervezetek felé az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja.

11.2.1.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 11.2.1.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

11.2.1.10.A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzet- biztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írás- beli megkeresésére akkor is köteles haladéktala- nul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi

IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visz- szaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaélés-

sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűn- szervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b. a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykel- téssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaélés- sel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy rob- bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűn- szövetségben vagy bűnszervezetben elköve- tett bűncselekménnyel van összefüggésben.

11.2.1.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn abban az esetben, ha a biz- tosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

11.2.1.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizs- gálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

11.2.1.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn abban az esetben, ha

a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kö- telezettségvállalás alapján külföldi bűnüldö- ző szerv írásbeli megkeresésének teljesíté- se céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b. a pénzügyi információs egységként műkö- dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megaka- dályozásáról szóló törvényben meghatá- rozott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli meg- keresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

11.2.1.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosí- tó és a viszontbiztosító által a harmadik ország- beli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy har- madik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: ada- talany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiá- nyában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a szemé- lyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. §

(2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

11.2.1.15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak má- sik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

11.2.1.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vál- lalkozás székhelye (főirodája) szerinti fel- ügyeleti hatóság számára a felügyeleti te- vékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c. a jogalkotás megalapozása és a hatásvi- zsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d. a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt ren- delkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

11.2.1.17. A 11.2.1.14. pontban meghatározott adatok áta- dását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosí- tási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

11.2.1.18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól szá- mított öt év elteltével, a 11.2.1.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adat- nak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

11.2.1.19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett sze- mélyt nem tájékoztathatja a 11.2.1.6. pont b),

f) és j) pontjai, illetve a 11.2.1.8. pont alapján végzett adattovábbításokról.

11.2.1.20. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.-ben)meghatározott pénzügyi intézmény- nyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írás- beli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

11.2.1.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illet- ve a megbízási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

11.2.1.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos szemé- lyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

11.2.1.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos sze- mélyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek ke- zeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll ren- delkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

11.2.1.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi ren- delkezések az irányadók.

11.2.1.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben ne- vesített jogosult is gyakorolhatja.

11.2.1.26. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiz- tosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a le- véltári kutatások céljára felhasználható.

11.2.1.27. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a kö- zérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdek- ből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezett- ség esetén.

11.2.1.28. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebek- ben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően al- kalmazni.

11.2.2. A biztosító üzleti titka

11.2.2.1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

11.2.2.2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.-ben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalma- zása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

11.2.2.3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhat- ja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biz- tosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfelei- nek hátrányt okozzon.

11.2.3. A FATCA-törvény alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségek

11.2.3.1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tarto- zó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továb- biakban ezen fejezet tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vo- natkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgála- tot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

11.2.3.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőség- vizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájé- koztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóha- tóság felé fennálló adatszolgáltatási kötele- zettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi köte- lezettségéről.

11.2.3.3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgálta- tás esetén az adatszolgáltatás tényéről az in- tézmény a számlatulajdonost az adatszolgálta- tás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

11.2.3.4. FATCA-törvény alapján fenálló kötelezettségek

11.2.3.4.1. A 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FAT- CA törvény) alapján a Biztosító köteles adatot szolgáltatni a magyar adóhatóság felé az összes olyan egyesült államokbeli számlatulajdonosról, akik egyesült államokbeli adóilletőségűek.

00.0.0.0.0.Xx adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében a Bit. 167/C-167/D. §-aiban foglalt előírások szerint a Biztosítónak érintett ügyfe- lei vonatkozásában a FATCA törvény I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapításá- ra irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illető- ségvizsgálat) végez.

11.2.3.4.3.Adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn az olyan szerződések vonatkozásában, ahol a számla- tulajdonos elzárkózik a nyilatkozat kitöltésétől vagy az adóilletőséget igazoló okiratok bemu- tatásától (értékhatár felett).

11.2.3.4.4. Változásbejelentési kötelezettség terheli a bizto- sító felé a szerződőt, amennyiben adóilletőségét illetően adataiban változás következik a változás bekövetkeztétől számított 5 napon belül.

11.2.4. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

11.2.4.1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Je- lentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában el- végzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jo- galany (ezen alcím alkalmazásában a további- akban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megál- lapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkal- mazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

11.2.4.2. Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőség- vizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfo- gadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

11.2.4.3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszol- gáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

11.2.5. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás

11.2.5.1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megke- reső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezett- ségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kap- csolatos visszaélések megakadályozása céljá- ból megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: megkeresett bizto- sító) az e biztosító által – a 11.2.1.1. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 11.2.1.3-11.2.1.6. pontokban meghatáro- zott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a meg- kereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

11.2.5.2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő ha- táridőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

11.2.5.3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész

1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés

teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a szerződő, a biztosított, a kedvezménye- zett személy azonosító adatait;

b. a biztosított személy adatfelvételkori, a szer- ződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c. az a. pontban meghatározott személyt érintő korábbi – a 11.2.5.3. pontban meg- határozott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vo- natkozó adatokat;

x. a megkeresett biztosítónál megkötött szer- ződés megkötésével kapcsolatban felme- rült kockázat felméréséhez szükséges ada- tokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szer- ződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges ada- tokat.

11.2.5.4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágaza- tokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcso- latban az alábbi adatokat kérheti:

a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b. a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szük- séges adatokat;

c. a b. pontban meghatározott vagyontár- gyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatokat;

x. a megkeresett biztosítónál megkötött szer- ződés megkötésével kapcsolatban felme- rült kockázat felméréséhez szükséges ada- tokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szer- ződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges ada- tokat.

11.2.5.5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b. a szerződő, a biztosított és a kedvezménye- zett azonosító adatait, továbbá a 11.2.5.4. pont b-e. pontjában meghatározott adatokat;

c. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sé- relemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatko- zó adatokat;

d. a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz

tartozó szerződéssel kapcsolatos – bizto- sítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosí- tási eseményekre vonatkozó adatokat.

11.2.5.6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész

3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, al- vázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a. az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adato- kat, így különösen a káresemény időpont- jára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben be- következett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b. az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár össze- gére vonatkozó információkat.

11.2.5.7. Az 11.2.5.1. pontban meghatározott megkere- sésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azono- sításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának meg- jelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az 11.2.5.1. pont- ban meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

11.2.5.8. A megkereső biztosító a megkeresés eredmé- nyeként tudomására jutott adatot a kézhezvé- telt követő kilencven napig kezelheti.

11.2.5.9. Ha a megkeresés eredményeként a megke- reső biztosító tudomására jutott adat e biz- tosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 11.2.5.8. pontban meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

11.2.5.10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jo- gos érdekeinek az érvényesítéséhez szüksé- ges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a meg- ismerést követő egy évig kezelhető.

11.2.5.11. A megkereső biztosító az 11.2.5.1. pontban meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban sze- replő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

11.2.5.12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott mó- don az adatairól tájékoztatást kér és a megke- reső biztosító – a 11.2.5.8-11.2.5.10. pontokban meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

11.2.5.13. A megkereső biztosító a megkeresés ered- ményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve álta- la kezelt egyéb adatokkal az 11.2.5.1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhat- ja össze.

11.2.5.14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésé- nek a helyességéért és pontosságáért a meg- keresett biztosító a felelős.

11.2.5.15. A Bit. vonatkozó 149. §-ának mindenkor hatá- lyos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

11.3. Nemek közötti megkülönböztetés tilalma

11.3.1. A biztosító magatartása nem sérti – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmoz- dításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) meghatározott – a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő bánásmód kö- vetelményét, ha a biztosító kizárólag

a. a tartalékképzés,

b. a biztosító pénzügyi eszközei összetételének összesített árképzési szempontú nyomon kö- vetésével összefüggő belső árazás,

c. a viszontbiztosítási szerződések árazása,

d. a gazdasági reklámtevékenység alapvető fel- tételeiről és egyes korlátairól szóló törvény- ben meghatározott gazdasági reklám, továb- bá hirdetési tevékenység,

e. az élet-, baleset és betegségbiztosítási szer- ződésekkel összefüggésben kockázatelbírá- lási tevékenység végzése

céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal összefüggő adatot, információt kezel, tárol és felhasznál.

11.3.2. Az 11.3.1. pontban meghatározottakon túl, a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét

a. az olyan – nemi hovatartozáshoz is kap- csolható – közvetett különbségtétel esetén, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, önállóan értékelhető és valós különbségen alapuló ésszerű indoka van,

b. a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltakhoz képest kedvezőbb elbírálás alkalmazása, ha az nem jelent meg nem engedett különbségtételt az adott ügyféllel, ügyfélcsoporttal összeha- sonlítható helyzetben lévő más személlyel, személyekkel szemben,

c. az egyik nem tagjainak meghatározott ter- mékhez való hozzáférése megtagadása, ha a biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak nyújtja, és a biztosító ál- tal alkalmazott megoldások a cél eléréséhez megfelelőek és ahhoz szükségesek.

11.4. Személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók

Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ- keztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel.

E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására ju- tott adatokat Bit. értelmében az érintett külön hozzájáru- lása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem mi- nősülnek különleges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenve- délyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a ha- tályos jogszabályok értelmében különleges adatnak mi- nősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes ada- tok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létre- jöttéhez.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldol- gozójának minősül.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az

érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írá- sos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személy- nek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szer- vezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek 11.2. pontja tartalmazza.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igény- be vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a meg- bízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékeny- séget végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:

Tájékoztatás kérése

Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa az érintett vonatkozá- sában kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, illetve – amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adatto- vábbítás címzettjéről és jogalapjáról.

A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adan- dó. További tájékoztatásokért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez ve- zetett, illetőleg ha az adatkezelés jogellenesnek bizonyul. Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a tör- vényben meghatározott esetekben lehet megtagadni.

A tájékoztatás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvi- lágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adat- védelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről.

Helyesbítés

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbítendő.

Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak he- lyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egyér- telműen.

Törlés

A személyes adatot törölni kell, ha

− kezelése jogellenes;

− az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetet- lenül szükség;

− az hiányos vagy téves és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;

− az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolá- sának törvényben meghatározott határideje lejárt;

− azt bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Informáci- ószabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.

Zárolás

Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alap- ján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig ke- zelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a sze- mélyes adat törlését kizárja.

A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, to- vábbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kéz- hezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasítá- sát és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

Nyilvánosságra hozatal

A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala — kivéve, ha arra az érintett felhatalmazást ad, illetve ha azt törvény rendeli el — tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos — személyes adatokon is alapuló

— összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyi- ben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatko- zik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyő- ződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.

11.5. Felmentés, felhatalmazás

A szerződő a biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy az ajánlatban illetve az egészségi nyilatkozatban, valamint a biztosítóhoz a szerződés megkötése, fenntartása illetve a szolgáltatás kifizetése kapcsán eljuttatott egyéb doku- mentumokban foglalt személyes és különleges adatait kezelje, illetve a viszontbiztosítási szerződés keretében a szükséges adatokat a viszontbiztosító részére átadja. A szerződő, a biztosított illetve a szolgáltatási igényt ér- vényesítő kedvezményezett a szerződés megkötéséhez, fenntartásához vagy a szolgáltatás kifizetéséhez szüksé- ges egyéb személyes vagy különleges adatok beszerzése érdekében személyesen köteles eljárni.

11.6. Szerződésre jellemző értékek módosítása

A jelen szerződési feltételek elválaszthatatlan részét ké- pező 3. számú melléklet – mely a szerződésre jellemző értékeket tartalmazza – módosítására évente egyszer a biztosító egyoldalúan jogosult. Ez a módosítási jogosult- ság a kezdeti költség mértékére és érvényesítési idejére, és a kezdeti egység vásárlására fordított díjrészre nem áll fenn. A kezdeti költség az életbiztosítási szerződés meg- szűnéséig változatlan marad.

A módosítás az adott biztosítási szerződés vonatkozásá- ban a biztosítási évfordulón válik hatályossá. A biztosító biztosítási évente egyszer tájékoztatja a szerződőt a biz- tosítási szerződés legfontosabb adatairól, valamint infor- mációt nyújt a jelen szerződési feltételek részét képező 3. számú melléklet esetleges módosulásáról.

A szerződő a befektetési egységek alakulásáról bármikor kérhet eseti tájékoztatást.

Az egyenlegértesítő és a számlakivonat költségeit a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklet tartalmazza.

11.7. Napi tájékozódási lehetőség

A biztosító, az általa üzemeltetett telefonos ügyfélszolgá- lati rendszeren (továbbiakban Contact Center) keresztül napi tájékozódási lehetőséget biztosít a szerződőnek a befektetési egységek értékéről. A biztosító a szerződő által írásban feltett kérdésekre írásban válaszol. A szer- ződő a biztosító székhelyén működő Ügyfélszolgálaton (1123. Buxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.), továbbá a biztosító internetes honlapján (xxx.xxxxxx.xx), valamint a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán (06 1 458 4200) keresztül is jogosult tájékoztatást kérni.

12. A biztosító teljesítése

12.1. A biztosítási esemény bejelentése

A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül kell a biztosítónak írásban bejelenteni.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapí- tott határidőn belül a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvi- lágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehe- tővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempont- jából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

12.2. A szolgáltatásra jogosult személy

Az életbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási összegre a kedvezményezett jogosult.

12.3. A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez szükséges iratok

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a szerződő, a biztosíttotak, illetve a kedvezményezett a szolgáltatási kötelezettség beálltának, jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges iratokat információkat maradéktalanul a biztosító rendelkezésére bocsátotta továbbá lehetővé teszi azoknak ellenőrzését.

A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a jelen feje- zetben felsorolt valamennyi dokumentum eredeti példá- nyát is bekérje.

A biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szol- gáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő okiratok bemutatását kérheti:

12.3.1. Elérési szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok

A biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szol- gáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő okiratok bemutatását kérheti:

– hiánytalanul kitöltött igénybejelentő nyilatkozat (kárbe- jelentő),

– a biztosítási kötvény eredeti példánya,

– biztosított életben létét hitelt érdemlően igazoló okirat másolata az aláírás dátumával, valamint a biztosított sajátkezű aláírásával ellátva,

– a kedvezményezett(ek) életben létét és személyét iga- zoló okirat, az aláírás dátumával és a kedvezménye- zett(ek) aláírásával ellátva,

– a kedvezményezett(ek) nyilatkozata a szolgáltatás igénybevételének módjáról,

– a kiskorú kedvezményezett esetén a törvényes képvi- selő, illetve gyámhatóság vonatkozó nyilatkozata,

– mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által előírt esetekben a pénzmosási azonosítási adatlap.

– Az 3.2.2. pontban foglalt biztosítási esemény bekövet- kezése esetén csatolni szükséges a nyugdíjszolgálta- tásra való jogosultság megszerzését igazoló okiratot.

– Az 3.2.4. pontban foglalt biztosítási esemény bekövet- kezése esetén a biztosított köteles benyújtani az or- vosszakértői intézet szakvéleményének másolatát.

12.3.2. Elhalálozás esetén

− a biztosítási kötvény eredeti példánya,

− a biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

− a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány,

− halott vizsgálati bizonyítvány,

− a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül tör- tént haláleset esetén a háziorvos által kitöltött halál- eset utáni orvosi jelentés nyomtatvány,

− a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül tör- tént haláleset esetén a halál előtt 5 éven belüli orvosi dokumentumok, ambuláns vagy fekvőbeteg kórházi kezelés esetén kórházi ambuláns kezelőlap és/vagy zárójelentés(ek) másolata.

12.3.3. Hatósági eljárás esetén

− a hatósági eljárás dokumentumai

A biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott szol- gáltatás igénybevételének elbírálásához szükség esetén jogosult bekérni az alábbi dokumentumokat is, ameny- nyiben azok a szolgáltatási igény jogalapjának fennállá- sát bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének és jogalapjának megállapításához szükségesek, és amelyek alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beállhat.

− aktuális és részletes jelentés a biztosított állapotáról,

− baleset után készült valamennyi orvosi lelet, doku- mentáció, szakértői vélemény,

− baleseti jegyzőkönyv,

− baleseti rokkantsági nyugdíjra vagy rokkantsági nyug- díjra jogosító határozat,

− baleseti rokkantsági nyugdíjra vagy rokkantsági nyug- díjra jogosító határozat alapjául szolgáló betegségekre vonatkozó orvosi iratok: leletek, kórházi zárójelenté- sek, ambuláns lapok,

− balesettel összefüggő kórházi kezelésről szóló záróje- lentés és műtéti leírás, vagy az ambulánsan végzett műtét leírása,

− betegkarton kivonat (házi- vagy üzemorvosi, illetve ál- lományilletékes orvosi karton),

− biztosítási feltételben meghatározott betegségek, fel- tételben meghatározott orvosi dokumentációi,

− biztosított sporttagsági igazolványa, jogviszonya,

− boncjegyzőkönyv, korbonctani lelet,

− gyámhatósági okirat,

− halott vizsgálati bizonyítvány,

− halotti anyakönyvi kivonat,

− hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához,

− jogerős hagyatékátadó végzés (az örökösi minőség igazolására),

− kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat,

− keresőképtelenség megállapítására jogosult szerv által a keresőképtelenség igazolására rendszeresített nyomtatványok (táppénzes állományra),

− kórházi zárójelentés,

− közlekedési baleset esetén a rendőrségi jegyzőkönyv másolat,

− közlekedési baleset esetén a véralkohol vizsgálati eredmény másolat,

− amennyiben a biztosított közlekedési balesetben a jár- mű vezetőjeként sérült meg, a vezetői engedély és a jármű forgalmi engedélyének másolata,

− közlekedési vállalat által a helyszínen felvett hivatalos baleseti jegyzőkönyv,

− külföldön bekövetkezett baleset esetén a baleset kö- rülményeiről a külföldi hatóság által kiállított okirat hi- teles magyar fordítása,

− munkahelyi baleseti jegyzőkönyv,

− műtéti leírás, mely tartalmazza a WHO kódot,

− nyilatkozat hozzátartozóról,

− OEP, illetve MEP vagy annak jogutódjának igazolása,

− orvosi ambuláns lap,

− orvosi vizsgálati iratok (korábbi sérüléssel, betegség- gel kapcsolatos),

− öröklési bizonyítvány,

− rendőrségi jegyzőkönyv

− rendőrségi, vagy hatósági határozat,

− rokkantsági, maradandó egészségkárosodási hatá- rozat (hatályos jogszabályban meghatározott orvos- szakértői intézet, illetve annak jogutódjának határo- zata),

− röntgenfelvétel, (röntgen lelet) vagy orvosi igazolás,

− szerződő/biztosított általi meghatalmazás,

− teljes kórdokumentáció (munkakórlap, végleges kór- lap, ápolási lap, labor eredmények, képalkotó műsze- res vizsgálatok eredményei),

− testfelületet 20% felett ért és legalább II. fokú égési sérülés ellátásáról szóló orvosi dokumentáció,

− vádirat (büntető eljárás során)

− az utolsó díjfizetést igazoló dokumentum,

− a kedvezményezett azonosítási adatlap a Pmt vagy annak jogutódja szerint.

A fenti okiratok beszerzésének költségeit annak kell vi- selni, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti. A biztosítottnak, illetve a kedvezményezettnek a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a biz- tosítási esemény jogalapjának és összegszerűségének bizonyításához.

12.4. A visszavásárlási összeg kifizetéséhez szükséges iratok

A visszavásárlási összeg kifizetéséhez a biztosító a következő okiratokat kérheti:

− utoljára kiállított biztosítási kötvény.

13. A kötvény

A biztosítási összeget a biztosító csak a kötvény visz- szaszolgáltatása ellenében köteles kifizetni. Ha köt- vény elveszett vagy megsemmisült a szerződő (biztosí- tott) köteles azt bejelenteni, amelynek alapján a biztosító másolatot állít ki. A másolat kibocsátásával egyidejűleg az eredeti kötvény érvénytelenné válik. Ezt a tényt a biztosító a másolaton záradékban feltünteti.

14. A szolgáltatás kifizetése

A biztosító szolgáltatásait költségmentesen, banki átuta- lással teljesíti. A biztosításközvetítő az Ügyfélnek járó ösz- szeg kifizetésében nem működhet közre. A szolgáltatások kifizetését a szolgáltatás jogosságának és összegszerű- ségének elbírálásához szükséges utolsó irat elektronikus beérkezésétől számított 30 napon belül teljesíti a biztosí- tó. Amennyiben a kifizetés érinti a befektetési egységeket is, akkor a befektetési egységek kifizetése az 1. melléklet I/1. pontjában meghatározott napi árfolyamon történik, a

7.1. pontba foglaltak figyelembevétele mellett. Ebben az esetben a forgalmazási (T) nap az utolsó dokumentum beérkezését követő első forgalmazási nap.

Amennyiben az utolsó dokumentum postai úton érkezik be, abban az esetben a forgalmazási (T) nap az utolsó do- kumentum beérkezését követő második forgalmazási nap.

Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentu- mokat felhívás ellenére sem, vagy ismételten hiányosan nyújtották be, a biztosító a szolgáltatási igényt elutasít- hatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

14.1. Mentesülés

A biztosító mentesül az életbiztosítási összeg kifize- tése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándé- kos magatartása következtében vesztette életét. Eb- ben az esetben a biztosító a visszavásárlási összeg kifizetéséhez szükséges utolsó dokumentum beér- kezése napját követően jelen feltétel 10.1. pontjában foglaltak szerinti érvényes visszavásárlási értéket fizeti ki, mely összeg az örökösöket illeti meg, a ked-

vezményezett abból nem részesülhet. Több halálese- ti kedvezményezett esetén a fenti bekezdés rendel- kezése nem vonatkozik azon kedvezményezettekre, akik nem hatottak közre a biztosított elhalálozásának előidézésében.

A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget köteles visszatéríteni, ha a biztosított szándékosan elkövetett bűncselekménye folytán vagy azzal össze- függésben halálozik el.

14.1.1. Öngyilkosság

A biztosító mentesül az életbiztosítási összeg kifi- zetése alól, ha a biztosított elhalálozásának oka a szerződés hatálybalépésének napjától számított két éven belül elkövetett öngyilkosság vagy öngyilkos- sági kísérlet, még abban az esetben is, ha az zavart tudatállapotban következett be. Ebben az esetben a biztosító a visszavásárlási összeg kifizetéséhez szük- séges utolsó dokumentum beérkezését követően, je- len feltétel 10.1. pontjában foglaltak szerinti érvényes visszavásárlási értéket fizeti ki a szerződő részére. A mennyiben a szerződő és a biztosított személye megegyezik, akkor a visszavásárlási összeg a törvé- nyes örökös részére kerül kifizetésre.

Amennyiben a szerződés hatálybalépésének napjá- tól számított két éven túl bekövetkező, öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet időpontját megelőző két évben az életbiztosítási összeg – nem csak az érték követésből eredő – módosításra került sor, abban az esetben a biztosító a két évvel korábban hatályban lévő életbiztosítási összeget fizeti ki.

14.2. Kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított elhalálozása közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll az alábbi események- ben történő részvétellel:

− háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgárhábo- rú, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás,

− felkelésben, lázadásban, vagy zavargásban való részvétel, kivéve, ha erre belföldön valamilyen hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése közben került sor,

− gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi jár- műben sportversenyen való részvétellel, vagy ilyen versenyre való felkészüléssel (edzéssel) vagy egyéb repülősport tevékenységgel (például: sárkányrepülő, ejtőernyős ugrás).

Ha a fentiek alapján a biztosító mentesül az életbiz- tosítási összeg kifizetése alól, vagy a bekövetkezett eseményt a kockázatviselésből kizárta, de a biztosí- tásnak az esemény időpontjában van visszavásárlási értéke, akkor a biztosító a jelen szerződési feltételek

10.1. pontjában foglaltak szerint érvényes visszavá- sárlási értéket fizeti ki. Ha a biztosításnak a kockázat-

viselésből kizárt vagy a biztosító mentesülését okozó esemény bekövetkezésének időpontjában nincs visz- szavásárlási értéke, a szerződés kifizetés nélkül meg- szűnik. A biztosítás megkötése előtt már fennálló kró- nikus betegségek, ill. a bármely okból már károsodott

– korábbi baleset vagy betegség miatt funkciójukban már korlátozott, sérült, vagy csonkolt – testrészek és szervek a biztosításból ki vannak zárva.

15. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények az esedé- kességtől számított egy év elteltével évülnek el.

16. Hitelfedezet

Jelen szerződési feltételek alapján létrejött életbiztosítás hitel fedezetéül nem szolgálhat, hitelfedezeti záradékkal nem látható el.

17. Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók

17.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztá- sára vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

Személyes panaszbejelentés

Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodában lehet személyesen panaszbejelentést tenni.

Ügyfélszolgálati Iroda: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Telefonos panaszbejelentés

Telefonon belföldről és külföldről is hívható x00- 0-000-0000 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.

Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi levele- zési címre küldhető: SIGNAL Biztosító Zrt. Vezér- igazgatóság, Panaszkezelési Csoport

Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Elektronikus panaszbejelentés

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az xxxx@xxxxxx.xx e-mail címre, faxon a 06-1-458- 4260 faxszámra vagy – regisztrációt követően

– Ügyfélportálon keresztül online módon is eljut- tathatja a biztosító részére.

A SIGNAL Biztosító Zrt. mindenkor aktuális el- érhetőségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a xxx.xxxxxx.xx elérési úton.

17.2. A biztosító

a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek szá- mára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

b) a telefonon közölt szóbeli panaszt minden mun- kanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy mun- kanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

c) az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan fogadja.

17.3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek lehetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számított öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfélfoga- dási időpontot biztosítani az ügyfél számára.

17.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biz- tosító biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A biztosító az ügy- intézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben ál- talában elvárható.

17.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a bizto- sító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvé- telt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahall- gatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesí- tett jegyzőkönyvet.

17.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 17.7. pontban meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panasz- ról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyző- könyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 17.8. pontban foglaltak- kal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

17.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetsé- ges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a szemé- lyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfél- nek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz ese- tén az ügyfélnek – a 17.8. pontban foglaltakkal

egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

17.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, in- dokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfél- nek. A biztosító a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehe- tőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasz- tói jogvita kialakulását.

17.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító vála- szában írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNB tv.) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvé- delmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerző- dés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegés- sel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület el- járására vonatkozó szabályok alapján fogyasz- tónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békélte- tő Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Bé- kéltető Testület által készített és a biztosító ren- delkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.

Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése ese- tén eljáró szerv:

Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 00-00-000-000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx

A szerződés létrejöttével, érvényességével, jog- hatásaival és megszűnésével, továbbá a szerző- désszegéssel és annak joghatásaival kapcsola- tos jogvita esetén eljáró szerv:

Pénzügyi Békéltető Testület

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Bu- dapest, BKKP Pf.: 172.

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

17.10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.

17.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátha- tó és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügy- intézés módjáról, valamint a 17.12. pont szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabály- zatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés he-

lyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.

17.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézke- désekről nyilvántartást vezet.

17.13. A 12. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b) a panasz benyújtásának időpontját,

c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás ese- tén annak indokát,

d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős sze- mély megnevezését, továbbá

e) a panasz megválaszolásának időpontját.

17.14. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, en- nek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panaszkezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

17.15. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztó- val szemben külön díjat nem számíthat fel.

A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.

17.16. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolat- tartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

17.17. A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bí- rói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében lehetséges.

18. Egyéb rendelkezések

18.1. Az életbiztosítási szerződés befektetési egysé- geinek vételére, eladására, áthelyezésére (to- vábbiakban: tranzakciók) vonatkozó határidők abban az estben módosulhatnak, ha az életbiz- tosítási szerződésen a megbízás napján más fo- lyamatban lévő tranzakciók vannak, melyek tel- jesüléséig megakadályozzák újabb tranzakciós megbízások indítását.

18.2. A jelen szerződési feltételek alapján létrejö- vő biztosítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jöve- delemadóról szóló (SZJA tv) rendelkezései is irányadók. Vállalkozás szerződő esetén az SZJA tv. mellett a társasági adózásról szóló törvény, illetve a társadalombiztosításra vo-

natkozó jogszabályok is irányadóak. Mivel az adójogszabályok a szerződés tartama alatt változhatnak, indokolt a biztosított és a szer- ződő részéről a szerződés tartama alatt a törvényi változások figyelemmel kísérése.

A biztosító az aktuális adózásra vonatkozó információkat a honlapján bocsátja Ügyfe- lei rendelkezésére, kivéve a jelen feltétel 9.9 pontjában foglalt esetet.

A biztosítási szerződést érintő jogszabály megváltozása esetén a biztosító jogosult a szerződési feltételeket a jogszabályoknak történő megfelelés érdekében egyoldalúan megváltoztatni. A változásokkal kapcsolat- ban a xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető tá- jékoztató az irányadó. Az adójogszabályok esetleges változása és azok következményei Szerződő saját kockázatába tartoznak.

18.3. A biztosítási szerződés közvetítője lehet függet- len vagy függő biztosításközvetítő.

Függő biztosításközvetítő az a biztosításközvetí- tő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti;

b) a biztosításközvetítői tevékenységet – akár több biztosító egymással versengő biztosítá- si termékeit – a főtevékenységéhez kapcso- lódó termékre vagy szolgáltatásra vonatko- zóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, ha a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vesz át [az a)-b) pont a továbbiakban együtt: ügynök],

c) egyidejűleg több biztosító egymással ver- sengő biztosítási termékeit közvetíti (a továb- biakban: többes ügynök).

Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízá- sából eljáró biztosításközvetítő (alkusz).

Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékeny- ségével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat meg- fizetni, amely termékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.

A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízá- si, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogvi- szonyban álló személy – közvetítői tevékenysége

során okozott kárért a biztosító felelős, és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a fel- merült sérelemdíjat megfizetni, amely terméké- nek közvetítése során a többes ügynök a tevé- kenységével vagy mulasztásával a kárt okozta. Ha vitás, vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt megtérí- teni, illetve a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köte- les eljárni, az e kötelezettsége elmulasztásáért, így különösen a téves tanácsadásért, téves tájé- koztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilat- kozatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.

18.4. A szerződés bármilyen – szerződési feltételekben nem szabályozott – egyedi átdolgozása esetén az ügyfél elveszítheti minden addig megszerzett bónuszát, továbbá a jogot a további bónuszok képzésére. Amennyiben már rendelkezett zárolt bónusszal akkor annak az aktuális értéke a jog- vesztő esemény bekövetkezését követően kifize- tésre kerül a szerződő részére, amennyiben erről a Biztosító az ügyfél javára eltérően nem rendel- kezik.

A szerződő és a biztosító a jelen életbiztosítási szerződési feltételekben nem szabályozott kér- désekben közös megegyezés keretében külön megállapodást köthet.

18.5. Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábban megegyeztek, és minden gyakor- lat, amelyet egymás között kialakítottak.

18.6. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elektronikus alá- írással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyilat- kozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartal- mazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.

18.7. Jelen biztosítási szerződés keretében a díjak megfizetése, a befektetési egységek nyilvántar- tása, a költségek elszámolása és a szolgálta- tások teljesítése a mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben történik.

Jelen életbiztosítási szerződés 0%-ok technikai kamat figyelembe vételével került meghatáro- zásra.

18.8. A betegség-, baleset-, és felelősségbiztosí- tási termékeink vonatkozásában járadékfize- tési kötelezettség esetén a járadék tőkeérté- két a SIGNAL Biztosító Zrt. a korrigált 2004. évi halandósági tábla alapján, 0%-os techni- kai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendel- kezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösz- szegű megváltását. A megváltást mind a biztosító, mind a károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a biztosító és a károsult is elfogadja. Amennyiben a biz- tosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a biztosító az adott gazdasági körülmények (pl. inflá- ciós ráta), a fizetendő járadék paraméterei- nek, illetve a károsult egészségi állapotának figyelembe vételével állapítja meg.

18.9. A SIGNAL Biztosító Zrt. biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben a ká- rosító eseményt megelőző állapot visszaállításá- hoz vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgal- miadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után, az ál- talános forgalmi adó összegének megfelelő ösz- szeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általá- nos forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

18.10. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fi- zetőképességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt követően.

18.11. A jelen általános szerződési feltételek a szerkesztésének lezárásakor hatályos Bit. szövegének megfelelően készült (különös tekintettel a Titoktartási kötelezettség, titok- védelemmel kapcsolatos előírásokra vala- mint a Panaszkezelésre vonatkozó pontok- ra).

Az Általános Szerződési Feltételek szerkesztésé- nek lezárási dátuma: 2016.04.28.

Tekintettel arra, hogy a Bit. módosítására a biz- tosítási szerződés létrejöttéig is sor kerülhet, ezért a xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a min- denkor hatályos Bit. szövege.

19. Kiegészítő biztosítások

Xxxxx feltétel alapján létrejött életbiztosítási szerződéshez kiegészítő biztosítások nem kapcsolhatók.

20. Az adójóváírásra vonatkozó szabályok

Amennyiben az adóhatóság a szerződő rendelkezése szerint adójóváírást teljesít a biztosítási szerződésre, úgy a biztosító az alábbiak szerint jár el:

Az adójóváírás összegének és annak beazonosításához szükséges valamennyi adatnak a biztosítóhoz történő be- érkezését követően a biztosító az adójóváírás összegét a 3. számú mellékletében meghatározott alapba történő befektetéssel jóváírja. Az adójóváírás befektetése eseti díj formájában történik.

Az adójóváírásból képzett eseti befektetési egységeket a biztosító elkülönítetten tartja nyilván és abból a rendsze- res díjakban fennálló tartozás kiegyenlítését nem hajtja végre.

Az adójóváírásból képzett eseti befektetési egységekre

– az Általános Szerződési Feltételek 8.1.2 pontja szerinti – díjbónuszt a Biztosító nem érvényesít.

21. Nyereségrészesedés

A járadékszolgáltatásra vonatkozó a tartalékot a biztosító 0%-os technikai kamattal határozta meg.

A biztosító a jelen szerződési feltételek 3.3. pontban meg- határozott járadékszolgáltatása esetén a matematikai tar- talék befektetéséből származó többlethozam 80%-át a nyereségből, járadékemelés formájában juttatja vissza a biztosítási szerződésekre.

ADÓTÁJÉKOZTATÓ A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSHEZ

Jelen tájékoztatás a 2015. január 1-jétől hatályos, nyugdíjbiztosításokra vonatkozó szabályokat tartal- mazza.

A tájékoztatóban szereplő információk a jövőben megváltozhatnak, ezért javasoljuk ügyfeleinknek, hogy saját érdekükben kísérjék figyelemmel az adó- zási szabályok jövőbeli változásait.

Az SZJA rendelkezései alapján a nyugdíjbiztosítás adó- évben megfizetett díja – az adott naptári évben a nyug- díjbiztosítási szerződésen jóváírt összeg – után a magán- személy szerződő a fizetendő jövedelemadójának terhére a kedvezményre jogosító nyugdíjbiztosítási szerződésre történő kiutalásról (adójóváírás) rendelkezhet. Az alábbi- akban ennek legfontosabb szabályait mutatjuk be.

Adójóváírásra kizárólag olyan magánszemély jogosult, aki a 2015. január 1-jétől hatályos SZJA törvény 93. pontjában meghatározott nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője.

Az adójóváírás alapja a naptári évben nyugdíjbiztosítási szerződésre fizetett díj (eseti és rendszeres díj egyaránt), mértéke a befizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb

130.000 Ft azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz kötött kie- gészítő biztosításokra befizetett összeg adójóváírásra nem jogosít, továbbá azzal, hogy amennyiben az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10%-át, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosí- tási díjrészére nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető.

Adójóváírásra jogosító díj a magánszemély szerződő által fizetett díj, a kifizetőnek nem minősülő más magánsze- mély által fizetett díj, valamint a más személy által fizetett díj, ha az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles.

A magánszemély a nyugdíjbiztosítási szerződés(ek) alap- ján az adóévben maximum 130 ezer forint adó kiutalásá- ról rendelkezhet, de az nem haladhatja meg az összevont adóalap adójának kedvezmények levonása után fennma- radó összegét. Ha a magánszemély önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és/vagy nyugdíj-előtakarékossági befi- zetései alapján is rendelkezik adó kiutalásáról, akkor a kiutalandó adó összeg összesen sem haladhatja meg az adóévben a 280 ezer forintot.

A nyugdíjbiztosítás szerződője a biztosító első nyugdíj- szolgáltatásnak minősülő teljesítéséig, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról. Rendelkezés kizárólag a bizto- sító által kiállított, az adóévet követő év február 15. napjáig a magánszemély szerződő számára megküldött kedvez- ményre jogosító igazolás alapján tehető, feltéve, hogy a magánszemély a rendelkezés időpontjában is még szer- ződője a nyugdíjbiztosítási szerződésnek.

Az adóhatóság a magánszemély nyilatkozatában megha- tározott összeg átutalását akkor teljesíti, ha a magánsze- mélynek nincs az adóhatóságnál nyilvántartott adótarto- zása (vagy ha van, azt a magánszemély megfizeti) és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette.

Az adóhatóság által kiutalt összeg a nyugdíjbiztosítási szerződésen – a szerződési feltételekben foglalt módon

– jóváírásra kerül. A szerződésen jóváírt adójóváírás ösz- szege további adójóváírásra nem jogosít. Az adójóváírást a magánszemély jövedelmének kiszámítása során nem kell bevételként figyelembe venni. Amennyiben a szerző- dés időközben nem biztosítási esemény miatt szűnt meg, akkor a biztosító az adóhatóság részére visszautalja az igényelt összeget, kivéve a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnését. Az utóbbi eset- ben a biztosító az adójóváírás összegét a biztosítottnak, illetve – a biztosított halála esetén – a kedvezményezett- nek utalja ki. Minden egyéb esetben az adójóváírás ösz- szegét a biztosító az adóhatóság erre a célra nyitott be- szedési számlájára visszautalja. A visszautalt összegre a magánszemély kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés neki fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása kö- vetkeztében) szűnt meg.

Minden egyéb esetben az adójóváírás összegét a bizto- sító az adóhatóság erre a célra nyitott beszedési számlá- jára visszautalja. A visszautalt összegre a magánszemély kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés neki fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg.

Ha a magánszemély által kötött nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül szű- nik meg, vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítást követően már nem minősül SZJA szerinti nyugdíjbiztosításnak, úgy a magánsze- mélynek a korábban igénybevett adójóváírások teljes összegét 20%-kal növelten kell az adóhatóság részé- re visszafizetni, valamint a Biztosító az adott adóévre vonatkozóan adókedvezményre jogosító igazolást nem állít ki.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a SIGNAL Nyug- díj befektetési egységekhez kötött folyamatos díjas életbiztosítás esetén az alábbi tranzakciók bárme- lyeikének végrehajtását követően a szerződő köteles az igénybevett adójóváírások teljes összegét 20%- kal növelten az adóhatóság részére visszafizetni, valamint a Biztosító az adott adóévre vonatkozóan adókedvezményre jogosító igazolást nem állít ki.

• Részleges visszavásárlás,

• Visszavásárlás,

• Eseti pénzkivonás,

• Rendszeres pénzkivonás,

• Díjfizetéssel nem fedezett időszakban a nyugdíj- célú megtakarítással szemben több, mint 6 havi kockázati biztosítási díjrész (kivéve az alapbizto- sítás legalacsonyabb összegű kötelező biztosítási díjrészét) kerül elszámolásra,

• Törvényi rendelkezésnek nem megfelelő járadék- szolgáltatás igénybevétele,

• A szerződés díj nem fizetés miatti megszűnése,

• A szerződés ügyfél általi felmondása.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a fenti események bármelyikének bekövetkezése esetén a kapott igazo- lás felhasználására és az adójóváírás igénybevételé- re a szerződés tekintetében a szerződő nem jogosult.

A törvény értelmében a nyugdíjbiztosítási szerző- dés bármely teljesítésére – ide értve a pénzkivonást, részvisszavásárlást, visszavásárlást és egyéb nem biztosítási eseményből bekövetkező kifizetést a biz- tosított jogosult.

A törvény rendelkezései szerint a biztosító a következő- képpen működik közre a magánszemély kötelezettségé- nek megállapításában és teljesítésében:

A nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódó nyugdíj- szolgáltatásnak nem minősülő biztosítói teljesítés (kifi- zetés) esetén a biztosító az életbiztosításokra vonatkozó szabályok figyelembe vételével megállapítja a kamatjö- vedelmet, továbbá megállapítja a magánszemélyt ter- helő adójóváírás-visszafizetési kötelezettség összegét. A biztosító – ha van ilyen, a kamatjövedelem adóját és – a növelt összegű adójóváírás összegét levonja a biztosítói teljesítés összegéből, és azt a kifizetőkre vonatkozó sza- bályok szerint bevallja és megfizeti az állami adóhatóság részére.

A biztosító akkor is megállapítja a magánszemélyt terhe- lő adókötelezettséget, ha az adójóváírást pénzkivonás- sal nem járó szerződésmódosítás miatt kell visszafizetni, vagy ha a visszafizetendő adójóváírás növelt összegére a biztosítói teljesítés nem nyújt fedezetet. A biztosító min- den esetben igazolást állít ki és ad át a magánszemély- nek a biztosítási szerződéssel kapcsolatos adókötelezett- ségről. A magánszemély az alapján az állami adóhatóság közreműködése nélkül készített adóbevallásában köteles bevallani a növelt összegű adójóváírás- visszafizetési kö- telezettségének teljes összegét, és a bevallás benyújtá- sára előírt határidőig köteles megfizetni annak – a bizto- sító által részben vagy egészben – le nem vont összegét.

A biztosító az adójóváírás-visszafizetési kötelezettség tel- jes összegéről, valamint a levont összegről magánszemé- lyenként adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére

Jelen tájékoztató nyugdíjbiztosítási szerződések elvá- laszthatatlan részét képezi. A SIGNAL Biztosító Zrt. jo- gosult jelen tájékoztatót bármikor az aktuális jogsza- bályoknak való megfelelés érdekében egyoldalúan megváltoztatni. A változásokkal kapcsolatban a www. xxxxxx.xx honlapon elérhető mindenkor aktuális adózási tájékoztató az irányadó.

Választható alapok a képviselt befektetési kockázat szerint:

1. Alacsony kockázatú alapok

Raiffeisen Tőke- és Hozamvédett Likviditási Raiffeisen Kamat Prémium Rövid Kötvény Concorde Pénzpiaci

Pioneer Magyar Pénzpiaci Dialóg Likviditási

2. Mérsékelt kockázatú alapok

Concorde Kötvény Concorde Rövid Kötvény Pioneer Magyar Kötvény

3. Közepes kockázatú alapok

Concorde 2000

4. Magas kockázatú alapok

Raiffeisen Részvény

Concorde Nemzetközi Részvény Concorde Részvény

Pioneer Közép-Európai Részvény Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Pioneer Selecta Európai Részvény Pioneer USA Devizarészvény

Concorde Alapkezelő Zrt. alapjai

Concorde 2000 Nyíltvégű Befektetési Alap

Az Alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek fi- gyelembevételével az Alap eszközeinek 30-40%-át rész- vényekbe fektesse, a fennmaradó hányadot pedig alap- vetően forintban denominált fix és változó kamatozású állampapírokba, vállalati kötvényekbe és jelzáloglevelekbe helyezze el. Az Alapkezelő aktív portfólió kezelést folytat- va, fundamentális elemzésekre támaszkodva alakítja az Alap portfóliójának összetételét. Az Alapkezelő egy mér- sékelt részvényarányú és kockázatú, konzervatívan kezelt, vegyes típusú közép- és hosszú távra ajánlott befektetési lehetőséget kínál az Alappal a befektetőknek.

Tekintettel arra, hogy az Alap döntő részben magyar ál- lamkötvényekbe fektet, a befektető számára alapvető kockázatot a magyar makrogazdasági helyzet alakulása, az esetleges állampapírpiaci hozamemelkedésből eredő árfolyamcsökkenés jelent. Figyelembe véve, hogy az Alap részvény típusú befektetéseket is eszközöl, és a rész- vényárfolyamok rövid és középtávon nagy kilengésekkel változhatnak, az Alap egységeinek értéke ingadozhat mind pozitív mind negatív irányban.

Referenciaindex (benchmark): 20% BUX, 15% CETOP,

65% RMAX index.

Az Alap indulásának dátuma: 1997. 08. 29.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.03.31		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(4)	DKJ és MNB-kötvények	53,73%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(3)	Egyéb kötvények	6,66%	Likvid eszközök, Diszkont kincstárjegyek és MNB-kötvények	0%	100%
Javasolt időtáv	5–6 év
DKJ és MNB-kötvények 53,73% Részvények 14,57% Egyéb kötvények 6.66% Külföldi Magyar kibocsátású államkötvények részvények 8,31% 16,73%		Külföldi kibocsátású részvények	16,73%	Államkötvények, vállalati kötvények, államilag garantált kötvények	0%	90%
		Magyar államköt- vények	8,31%	Belföldi, külföldi kibocsátású jelzáloglevelek	0%	25%
				Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírok	0%	10%
				Nem nyilvános vagy zárt végű kollektív befektetési értékpapírok	0%	5%
		Részvények	14,57%	Részvények összesen	0%	60%
				Külföldi kibocsátású állam- papírok, vállalati kötvények, államilag garantált kötvények, részvények	0%	30%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Concorde Kötvény Befektetési Alap

A Concorde Kötvény Alap a pénzpiaci és a rövid kötvény alapoknál magasabb kockázatú, illetve nagyobb hoza- mot ígérő, állampapírokba fektető Alap. Azoknak lehet megfelelő választás, akik három évet meghaladó időtávra keresnek biztonságos befektetést, de nem szeretnének részvénypiaci kockázatot vállalni. Az Alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figyelembevételével az Alap portfóliójának döntő többségét forintban denomi- nált fix vagy változó kamatozású, alacsony kockázatú ér- tékpapírokba fektetve a benchmark index teljesítményét meghaladó hozamot érjen el. Az Alapkezelő elsősorban a magyar állampapírpiaci befektetéseket szeretné ala- csony költségszint mellett a befektetési jegyek tulajdono- sainak elérhetővé tenni. Az Alapkezelő az Alap eszközeit legfőképpen a Magyar Állam által kibocsátott államköt- vényekben és diszkontkincstárjegyekben tartja, valamint

alacsony kockázatú, fix és változó kamatozású vállala- ti kötvényekbe, jelzáloglevelekbe, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba és egyéb alacsony kocká- zatú tőke- és pénzpiaci eszközökbe, ügyletekbe fektet. Megfelelő nemzetközi tőkepiaci környezet esetén az Alap portfóliójának 30 százalékig külföldi kibocsátó által kibo- csátott állampapírokat, vállalati és egyéb kötvényeket, jel- zálogleveleket vásárolhat az Alapkezelő.

Tekintettel arra, hogy az Alap döntő részben magyar ál- lamkötvényekbe fektet, a befektető számára alapvető kockázatot a magyar makrogazdasági helyzet alakulása, az esetleges állampapírpiaci hozamemelkedésből eredő árfolyamcsökkenés jelent.

Referenciaindex (benchmark): 100% MAX index.

Az Alap indulásának dátuma: 2001. 12. 31.

Eszközalap jellemzői		Portfólió öszetétele 2014.03.31		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(3)	Diszkont kincstár- jegyek és MNB- kötvények	14,05%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(2)			Likvid eszközök	0%	100%
Javasolt időtáv	3–4 év	Magyar államkötvények	76,27%	Belföldi kibocsátású vállalati kötvények, államilag garantált kötvények	0%	90%
Diszkont kincstárjegyek és MNB-kötvények Vállalati 14,05% államkötvények 9,68% Magyar államkötvények 76,27%				Jelzáloglevelek	0%	25%
		Vállalati kötvények	9,68%	Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírok	0%	10%
				Külföldi kibocsátású részvények	0%	10%
				Külföldi kibocsátású állam- papírok, vállalati kötvények, államilag garantált kötvények	0%	30%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Concorde Nemzetközi Részvény Alapok Alapja

A Concorde Nemzetközi Részvény Alapok Alapja befek- tetésének legfőbb célpontjai a globális, európai, amerikai és távolkeleti részvénypiacok. Passzív Alap, amely több mint 1500 vezető külföldi vállalat részvényeinek átlagos árfolyamváltozását tükrözi a Xxxxxx Xxxxxxx Capital Inter- national (MSCI) World Indexének megfelelően. Az Alapke- zelő célja, hogy az Alap portfóliójában átlagosan 50-100 százalék kollektív befektetési értékpapír arányt érjen el, míg a fennmaradó hányadot döntő részben állampapírok- ba, illetve egyéb likvid eszközbe kívánja fektetni, és ezáltal egy diverzifikált, a külföldi részvénypiacok teljesítményétől függő portfóliót alakítson ki. Diverzifikációs, költséghaté- konysági és likviditási megfontolásokból korlátozott mér- tékben hazai kollektív befektetési értékpapírok is az Alap részét képezhetik. Az Alapkezelő fundamentális elemzé-

sekre támaszkodva alakítja az Alap portfólió-összetételét, célja a referenciahozam elérése, annak túlteljesítése. Az Alapkezelő az Alappal a külföldi részvénypiacokba törté- nő befektetést szeretné alacsony költségszint mellett a befektetési jegyek tulajdonosainak elérhetővé tenni.

Figyelembe véve, hogy az Alap nagyrészt részvény típusú befektetéseket eszközöl, és a részvényárfolyamok rövid és középtávon nagy kilengésekkel változhatnak, az Alap értéke jelentős mértékben ingadozhat mind pozitív mind negatív irányban. Továbbá külföldi részvények esetén a forintnak a befektetés devizaneméhez mért erősödése szintén csökkentheti a befektetési jegyek értékét.

Referenciaindex (benchmark): 95% MSCI World, 5% RMAX index.

Az Alap indulásának dátuma: 2002. 08. 01.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.04.30		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(5)	Likvid eszközök	7,56%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(4)			Likvid eszközök	0%	100%
Javasolt időtáv	7–10 év
Likvid eszközök Részvények 7,56% 3,68% Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírok 88,76%		Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési érték- papírok	88,76%	Külföldi kollektív befektetési értékpapírok	50%	100%
				Külföldi vagy hazai kibocsátású részvények	0%	20%
		Részvények	3,68%	Belföldi kollektív befektetési értékpapírok	0%	30%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Concorde Pénzpiaci Befektetési Alap

A Pénzpiaci Alap igen alacsony kockázatú befektetésnek számít, amely már rövid távon is nagy valószínűséggel pozitív hozamot érhet el. Az Alapkezelő célja, hogy rész- vények adásvételét folytató befektetők az Alap befekte- tési jegyeinek megvásárlásával rövid távon be nem fek- tetett pénzük után legalább banki látra szóló betét szintű hozamot érhessenek el. Ennek érdekében az Alapkezelő törekszik arra, hogy az Alap nettó eszközértékének vál- tozékonysága a lehető legkisebb legyen. Az Alapkezelő az Alap vagyonát belföldi pénzpiaci eszközökbe – dön- tően állampapírokba, állampapír alapú repó megállapo- dásokba, az Alap vagyonát érintő kamatkockázat csök- kentését szolgáló egyéb pénzpiaci eszközökbe – fekteti. Az Alapkezelő törekszik rá, hogy az Alap portfóliójának hátralévő átlagos futamideje a 90 napot ne haladja meg.

Az Alap portfóliója kizárólag legfeljebb 365 napon belül lejáró eszközökbe fektethető be. Annak a befektetőnek lehet megfelelő, aki nem tudja előre tervezni kiadásait, így még rövid távra sem szeretné lekötni megtakarításait, de legalább néhány hónapra nélkülözni tudja pénzét, mely várhatóan a banki betétnél magasabb hozamot nyújt. Tekintettel arra, hogy az Alap döntő részben magyar ál- lamkötvényekbe fektet, a befektető számára alapvető kockázatot a magyar makrogazdasági helyzet alakulása, az esetleges állampapírpiaci hozamemelkedésből eredő árfolyamcsökkenés jelent.

Referenciaindex (benchmark): Minden hónap elejétől a hónap végéig a lakossági – bankrendszer egésze alap- ján számolt – havi látra szóló forintbetét átlagkamata.

Az Alap indulásának dátuma: 1999. 05. 21.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.03.31		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(2)	Diszkont kincstárjegy (DKJ)	100%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(1)			Likvid eszközök, bankbetét	0%	100%
Javasolt időtáv	1–2 év
Diszkont kincstárjegy (DKJ) 100%				Magyar állampapírok és MNB-kötvények	80%	100%
				Vállalati kötvények, Egyéb kötvények, Származtatott ügyletek	0%	30%
				Jelzáloglevelek	0%	25%
				Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírok	0%	10%
				Nem nyilvános vagy zárt végű kollektív befektetési értékpapírok	0%	5%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Concorde Részvény Befektetési Alap

A Részvény Alap olyan befektetni vágyó ügyfeleknek je- lenthet jó befektetési lehetőséget, akik szeretnék kivenni részüket mind hazai mind külföldi vállalatok részvényei- nek jövőbeni hozamemelkedéséből. Felvállalják a rész- vénypiaci kockázatot, ugyanakkor fontosnak tartják a portfólión belüli diverzifikációt. Az Alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figyelembevételével az Alap forrásainak átlagosan 50–95 százalékát fordítsa rész- vények (alapvetően magyar részvények) vásárlására. Az Alapkezelő aktív portfóliókezelést folytatva, fundamentá- lis elemzésekre támaszkodva alakítja az Alap portfólió- jának összetételét. Az Alapkezelő az Alappal elsősorban a magyar részvényekbe történő befektetést szeretné

alacsony költségszint mellett a befektetési jegyek tulaj- donosainak elérhetővé tenni. Figyelembe véve, hogy az Alap elsősorban részvény típusú befektetéseket eszkö- zöl, és a részvényárfolyamok rövid és középtávon nagy kilengésekkel változhatnak, az Alap egységeinek értéke jelentős mértékben ingadozhat mind pozitív mind negatív irányban.

Továbbá külföldi részvények esetén a forintnak a befekte- tés devizaneméhez mért erősödése szintén csökkentheti a befektetési jegyek értékét.

Referenciaindex (benchmark): 55% BUX, 35% CETOP, 10% RMAX

Az Alap indulásának dátuma: 2001. 03. 29.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.03.31		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(5)	Diszkont kincstár- jegyek és MNB- kötvények	12,27%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(4)			Likvid eszközök, DKJ és MNB-kötvények	0%	100%
Javasolt időtáv	7–10 év			Részvények	0%	95%
Külföldi kibocsátású vállalati kötvények Diszkont 8,79% kincstárjegyek és MNB- kötvények 12,27% Külföldi kibocsátású Részvények részvények 38,07% 40,87%		Külföldi kibocsátású részvények	40,87%	Külföldi kibocsátású állam- papírok, vállalati kötvények, részvények	0%	70%
				Jelzáloglevelek	0%	25%
				Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírok	0%	10%
				Nem nyilvános vagy zárt végű kollektív befektetési értékpapírok	0%	5%
		Külföldi kibocsátású vállalati kötvények	8,79%	Bankbetét:	0%	20%
				Államkötvények, vállalati kötvények	0%	50%
		Részvények	38,07%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Concorde Rövid Futamidejű Kötvény Befektetési Alap

A Concorde Rövid Futamidejű Kötvény Befektetési Alap olyan ügyfelek számára megfelelő, akik biztonságos be- fektetési formát keresnek, nem kívánják befektetésüket kockára tenni és a banki betétnél magasabb hozamot kívánnak elérni. Az Alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figyelembevételével az Alap portfóliójának döntő többségét alacsony kockázatú forintban denomi- nált fix vagy változó kamatozású, alacsony kockázatú ér- tékpapírokba fektetve, valamint az azonnali és határidős részvénypiaci félreárazásokat kihasználó arbitrázsügyle- tekkel a benchmark teljesítményét meghaladó hozamot érjen el. Az Alapkezelő elsősorban a – nem túl magas

kamatláb érzékenységű – magyar állampapírpiaci befek- tetéseket szeretné alacsony költségszint mellett a befek- tetési jegyek tulajdonosainak elérhetővé tenni.

Tekintettel arra, hogy az Alap döntő részben magyar ál- lamkötvényekbe fektet, a befektető számára alapvető kockázatot a magyar makrogazdasági helyzet alakulása, az esetleges állampapírpiaci hozamemelkedésből eredő árfolyamcsökkenés jelent.

Referenciaindex (benchmark): 80% RMAX 20% MAX index.

Az Alap indulásának dátuma: 1998. 12. 31.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.04.30		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(3)	Diszkont kincstárjegyek és MNB-kötvények	54,59%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(2)			Likvid eszközök	10%	100%
Javasolt időtáv	3–4 év
Egyéb kötvények 5,42% Diszkont kincstár- jegyek Magyar és állam- MNB- kötvény kötvények 39,99% 54,59%				DKJ, MNB-kötvények, magyar államkötvények	0%	100%
				Belföldi kibocsátású, vállalati kötvények, államilag garantált kötvények	0%	90%
		Egyéb kötvények	5,42%	Belföldi kibocsátású jelzáloglevelek	0%	25%
				Tőzsdére be nem vezetett nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírok	0%	10%
		Magyar államkötvények	39,99%	Nem nyilvános vagy zárt végű kollektív befektetési értékpapírok	0%	5%
				Részvények	0%	60%
				Külföldi kibocsátású állampapírok	0%	30%
				Külföldi kibocsátású vállalati kötvények, államilag garantált kötvények, jelzáloglevelek	0%	20%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Dialóg Alapkezelő Zrt. alapja

Dialóg Likviditási Befektetési Alap

Az Alap elsődleges célja, hogy magas likviditású, rövid lejáratú forintbefektetéseken keresztül folyamatosan ver- senyképes pénzpiaci hozamot érjen el. Az Alap befek- tetéseinek átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a 90 napot. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy az Alap nettó eszközértékének ingadozása a lehető legala- csonyabb legyen. Az Alap kizárólag Magyarországon, magyar forintban denominált eszközökbe fektet be: bankbetétekbe, diszkontkincstárjegyekbe, rövid hátra-

lévő futamidejű állampapírokba. Az Alap portfóliójában származékos ügyletek nem szerepelnek.

Tekintettel arra, hogy az Alap döntő részben magyar ál- lamkötvényekbe fektet, a befektető számára alapvető kockázatot a magyar makrogazdasági helyzet alakulása, az esetleges állampapírpiaci hozamemelkedésből eredő árfolyamcsökkenés jelent.

Referenciaindex (benchmark): 100% ZMAX index.

Az Alap indulásának dátuma: 2008.03.19

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.05.31		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(2)	Kincstárjegyek	99,38%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(1)			Számlapénz	0%	10%
Javasolt időtáv	1–2 év
Számlapénz 0,62% Kincstárjegyek 99,38%
				Bankbetét, pénzpiaci eszközök	0%	20%
		Számlapénz	0,62%	Forintban kibocsátott állam- papírok (DKJ, Magyar Állam- kötvények, MNB Kötvények)	80%	100%
				Nem forintban kibocsátott állam- papírok (Diszkontkincstárjegyek, Magyar Államkötvények, MNB Kötvények)	0%	20%
				Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jelzáloglevél	0%	20%
				Származékos ügyletek	0%	20%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Pioneer Alapkezelő Zrt. alapjai

Pioneer Magyar Kötvény Alap

Az Alap befektetéseivel főként a hazai állam- és válla- lati kötvény piacot, kisebb részben a hazai pénzpiacot célozza meg. Ezeken túl az Alapba bekerülhet néhány, különösen jó minősítésű magyar vállalat vagy nemzet- közi vállalat magyarországi leányvállalatának kötvénye. A biztonságos Pioneer Magyar Kötvény Alap olyan mér- sékelt kockázatvállalási képességgel rendelkező befek- tetőknek lehet jó befektetési alternatíva, akik közepes és hosszabb időtávon kívánnak versenyképes hozamot elérni. Az Alap hazai, hosszú kötvény típusú Alap. Az Alap befektetési célja, hogy alapvetően négy eszköz- csoportba – azaz állampapírokba, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, kamatkockázat kezelésé-

re irányuló származékos eszközökbe, illetve pénzpiaci eszközökbe – történő befektetéseken keresztül, a befek- tetési jegyek zavartalan visszaváltásához szükséges lik- viditás fenntartása, továbbá korlátozott tőke- és hozam- kockázat felvállalása mellett, hosszabb távon maximális mértékű tőkenövekményt érjen el.

Tekintettel arra, hogy az Alap döntő részben magyar ál- lamkötvényekbe fektet, a befektető számára alapvető kockázatot a magyar makrogazdasági helyzet alakulása, az esetleges állampapírpiaci hozamemelkedésből eredő árfolyamcsökkenés jelent.

Referenciaindex (benchmark): 100% MAX index.

Az Alap indulásának dátuma: 1997. 01. 24.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.03.31		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(3)	Magyar állampapír	71,1%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(2)			Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	60%	100%
Javasolt időtáv	3–4 év	Vállalati és egyéb kötvények	24,6%	Lekötött bankbetétek	0%	40%
Egyéb eszközök 4,3% Vállalati és egyéb kötvény 24,6% Magyar állampapír 71,1%				Repo megállapodások	0%	20%
		Egyéb eszközök	4,3%	Származtatott eszközök	0%	30%
				Kollektív befektetési értékpapírok	0%	10%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Pioneer Magyar Pénzpiaci Alap

Az alacsony kockázatú Pioneer Magyar Pénzpiaci Alap azon befektetőknek megfelelő, akik minimális kocká- zatvállalás mellett már akár rövid távon is versenyképes hozamot kívánnak realizálni a hazai értékpapírpiacon. Az Alap befektetési célja, hogy a befektetésijegy-tulajdono- sok alapvetően rövid, egy éven belüli futamidőre a ren- delkezésre álló szabad pénzeszközeiket belföldi pénzpi- aci eszközökbe – azaz állampapírokba, kamatkockázat kezelésére irányuló származékos eszközökbe, kizárólag fedezeti jelleggel, illetve pénzpiaci eszközökbe – le tudják kötni. Továbbá korlátozott tőke- és hozamkockázat felvál- lalása mellett, rövid távon maximális mértékű tőkenövek-

ményt érjenek el. Az Alapkezelő a piaci kamatláb, illetve a hozamszintek emelkedése esetén jelentkező árfolyam- veszteség minimalizálása érdekében az Alap saját tőkéjét kizárólag legfeljebb 365 napos lejárattal rendelkező esz- közökbe fekteti.

Tekintettel arra, hogy az Alap döntő részben magyar ál- lamkötvényekbe fektet, a befektető számára alapvető kockázatot a magyar makrogazdasági helyzet alakulása, az esetleges állampapírpiaci hozamemelkedésből eredő árfolyamcsökkenés jelent.

Referenciaindex (benchmark): 60% ZMAX, 40% RMAX

Az Alap indulásának dátuma: 1998. 01. 23.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.03.31		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(2)	Magyar állampapír	99%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(1)			Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	80%	100%
Javasolt időtáv	1–2 év
Egyéb eszközök 1% Magyar állampapír 99%
		Egyéb eszközök	1%	Lekötött bankbetétek, repo megállapodások, származtatott eszközök	0%	20%
				Kollektív befektetési értékpapírok	0%	10%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Alap

A Magyar Részvény Alap elsősorban a Budapesti Ér- téktőzsdén jegyzett és forgalmazott, megfelelően likvid és megfelelően hosszú távú növekedési lehetőségekkel rendelkező részvényeket tartalmaz. A Pioneer Magyar Részvény Alap alapvető célja, hogy az ügyfelek számá- ra könnyen elérhetővé tegye a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvények árfolyammozgását követő BUX Index teljesítményét. Ennek érdekében az Alapkezelő a BUX Index összetételéhez közelítő részvénykosarat alakít ki. Az Alap részvénybefektetései csak a BUX index tag- jaiból állhatnak, elsősorban direkt részvénybefektetések formájában, de származtatott ügyleteken keresztül is megvalósíthatók ezek a befektetések. Az Alap befekte- tései között az egyes részvények súlya az adott papírok

indexbeli súlyától maximum öt százalékponttal térhet el, a származtatott ügyletekből származó pozíciókat is figye- lembe véve. Az Alap a működéshez szükséges likviditás biztosítása érdekében a részvénypiaci befektetéseken kívül elsősorban magyar állampapírokból, bankbetétek- ből és egyéb pénzpiaci eszközökből álló portfóliórészt is kialakíthat, az Alap eszközeinek maximum 10%-a erejéig. Tekintettel arra, hogy az Alap részben magyar államköt- vényekbe fektet, a befektető számára további kockázatot a magyar makrogazdasági helyzet alakulása, az esetle- ges állampapírpiaci hozamemelkedésből eredő árfolyam- csökkenés jelent.

Referenciaindex (benchmark): 100% BUX index.

Az Alap indulásának dátuma: 1997. 01. 24.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.03.31		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(5)	Magyar részvények	97,9%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(4)			Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, lekötött bank- betétek, repo megállapodások	0%	10%
Javasolt időtáv	7–10 év
Egyéb eszközök 2,1% Magyar részvények 97,9%
		Egyéb eszközök	2,1%	Részvények	60%	100%
				Származtatott eszközök	0%	30%
				Kollektív befektetési értékpapírok	0%	10%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Pioneer Közép-európai Részvény Alap

A Pioneer Közép-európai Részvény Alap azon ügyfelek számára lehet megfelelő befektetési lehetőség, akik a ma- gasabb kockázatvállalási hajlandóságukért cserébe a köt- vényhozamokat meghaladó teljesítményt kívánnak elérni, valamint a régió gazdasági növekedéséből kívánnak profi- tálni. Az Alap befektetési célja, hogy döntően a közép-eu- rópai (elsősorban Magyarország, Lengyelország,Csehor- szág de ezen kívül Törökország, Oroszország, valamint más közép- és kelet-európai államok (például Horvátor- szág), kisebb mértékben más kelet-európai (pl. orosz, török, horvát) régió magas jövedelemtermelő képesség- gel rendelkező, magas piaci kapitalizációjú társaságainak tőzsdén jegyzett részvényeibe fektessen be. Továbbá kor- látozott mértékű tőkekockázat felvállalása mellett, hosz- szabb távon maximális mértékű tőkenövekményt érjen el.

Figyelembe véve, hogy az Alap túlnyomórészt részvény típusú befektetéseket eszközöl, és a részvényárfolyamok rövid és középtávon nagy kilengésekkel változhatnak, az Alap egységeinek értéke jelentős mértékben ingadozhat mind pozitív mind negatív irányban. Külföldi részvények esetén a forintnak a befektetés devizaneméhez mért erő- södése, ezen túl külföldi kötvények esetén a hozamemel- kedés is csökkentheti a befektetési jegyek értékét. Továb- bá a fejlődő gazdaságok sajátosságaiból eredő gazdasági és politikai kockázatok miatt az Alap befektetési egységei- nek értéke rövid és középtávon akár jelentős mértékben is csökkenhet.

Referenciaindex (benchmark): 90% CETOP20, 10% RMAX index.

Az Alap indulásának dátuma: 1998. 01. 13.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.03.31		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(5)	Magyar részvény	17,29%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(4)			Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	0%	45%
Javasolt időtáv	7–10 év
Magyar részvény 17,29% Külföldi részvény 82,71%				Lekötött bankbetétek	0%	30%
		Külföldi részvény	82,71%	Repo megállapodások	0%	20%
				Részvények	55%	100%
				Származtatott eszközök	0%	30%
				Kollektív befektetési értékpapírok	0%	10%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Pioneer Selecta Európai Részvény Alapok Alapja

Az Alap befektetési célja, hogy a fejlett európai országok részvénypiacaira irányuló, megfelelően diverzifikált befek- tetéssel hosszabb távon maximális tőkenövekményt ér- jen el. Az Alapkezelő a fenti célját elsősorban nyugat-eu- rópai régióban befektető befektetési alapokon keresztül valósítja meg. A portfólió elsődleges elemeit a Pioneer nemzetközi alapkezelő csoport regionális alapjai jelentik. Ezen túl egyéb, a régióban befektető befektetési alapok, tőzsdén kereskedett indexalapok (ETF-ek) is helyt kap- hatnak a portfólióban. Az Alap likvid hányadát rövid lejá- ratú magyar államadósság és pénzpiaci eszközök (kincs- tárjegyek, repo megállapodások, bankbetétek) alkotják. Az Alap portfólióját legalább 80%-ban befektetési alapok befektetési jegyeiből állítja össze.

Figyelembe véve, hogy az Alap elsősorban részvény tí- pusú befektetéseket eszközöl, és a részvényárfolyamok rövid és középtávon nagy kilengésekkel változhatnak, az Alap egységeinek értéke jelentős mértékben ingadozhat mind pozitív mind negatív irányban. Külföldi részvények esetén a forintnak a befektetés devizaneméhez mért erő- södése, ezen túl külföldi kötvények esetén a hozamemel- kedés is csökkentheti a befektetési jegyek értékét.

Referenciaindex (benchmark): 95% MSCI Europe, 5% RMAX

Az Alap indulásának dátuma: 1999. 10. 22.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.03.31		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(5)	Magyar állampapír	3,6%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(4)			Hitelviszonyt megtestesítő érték- papírok, lekötött bankbetétek, repo megállapodások származtatott eszközök	0%	20%
Javasolt időtáv	7–10 év
Egyéb eszközök 7% Magyar állampapír 3,6% Nyíltvégű alap befektetési jegye 89,4%		Nyílt végű alap befektetési jegye	89,4%
				Kollektív befektetési értékpapírok	80%	100%
		Egyéb eszközök	7%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja

A Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja nagyobb részt az USA részvénypiacán forgalmazott megbízható gazdasági háttérrel rendelkező társaságok részvényeibe valósít meg befektetéseket. Olyan befektetők számára kedvező befektetési lehetőség, akik a részvénybefek- tetések között is a magasabb kockázatúnak számító részvényekbe kívánnak befektetni, és hosszú távon – a kimagasló kockázat ellentételezéseként – kimagasló ho- zamot kívánnak elérni. Az Alap befektetési célja, hogy az észak-amerikai (elsősorban USA) részvénypiacokra irá- nyuló befektetésekkel hosszabb távon maximális tőkenö- vekményt érjen el. A portfólió elsődleges elemeit a Pione- er nemzetközi Alapkezelő csoport alapjai jelentik, de ezen túl egyéb, hasonló földrajzi irányultsággal rendelkező be- fektetési alapok és tőzsdén kereskedett indexalapok is

helyt kaphatnak az Alap befektetései között. Az Alap a befektetési jegyek zavartalan visszaváltásának biztosí- tása érdekében a tőkéjének egy részét hazai pénzpiaci eszközökbe (jellemzően 1 évnél rövidebb állampapírokba és bankbetétekbe) fekteti.

Figyelembe véve, hogy az Alap elsősorban részvény tí- pusú befektetéseket eszközöl, és a részvényárfolyamok rövid és középtávon nagy kilengésekkel változhatnak, az Alap egységeinek értéke jelentős mértékben ingadozhat mind pozitív mind negatív irányban. Külföldi részvények esetén a forintnak a befektetés devizaneméhez mért erő- södése szintén csökkentheti a befektetési jegyek értékét. Referenciaindex (benchmark): 90% S&P500

10% RMAX

Az Alap indulásának dátuma: 1998.10.22

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.03.31		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(5)	Egyéb eszközök	13,5%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(4)			Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, lekötött bank- betétek, repó megállapodások, származtatott eszközök	0%	20%
Javasolt időtáv	7–10 év
Egyéb likvid eszközök 13,5% Nyíltvégű alap befektetési jegye 86,5%
		Nyílt végű alap befektetési jegye	86,5%	Kollektív befektetési értékpapírok	80%	100%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Raiffeisen Tőke- és Hozamvédett Likviditási Alap

A Raiffeisen Tőke- és Hozamvédett Likviditási Alap azon befektetőknek kínál megfelelő befektetési lehető- séget, akik szeretnék megtakarításaikat biztonságban tudni, gyakorlatilag kockázatmentes befektetéssel, az Alap befektetési politikája által garantált, kiegyensúlyo- zott hozamot várnak el, és fontosnak tartják a likviditást. Az Alapkezelő a Raiffeisen Tőke- és Hozamvédett Lik- viditási Alap vagyonát kizárólag hitelintézeti, mégpedig a Raiffeisen Bank Zrt. által kínált látra szóló és lekötött betétekbe fekteti. Az Alap olyan számlaszerződést köt a Raiffeisen Bank Zrt.-vel, amely biztosítja, hogy az Alap minden hónap elején az Alapban meglévő aktuális tőkére

vonatkozóan garantált minimum hozamot biztosítson. A számlaszerződésben a Raiffeisen Bank vállalja, hogy az Alap által minden hónap elején nála elhelyezett látra szóló betétekre egy naptári hónapra szóló minimum garantált kamatlábat kínál az aktuális pénzpiaci folyamatok függ- vényében.

Az Alap a magyar és nemzetközi makrogazdasági helyzet kockázatát hordozza magában, valamint a pénzpiaci ka- mat változásának kockázatát.

Referenciaindex (benchmark): BUBOR 3 hónapos bankközi referencia kamat.

Az Alap indulásának dátuma: 2005. 07. 26.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.04.30		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(2)	Bankbetét, deviza, egyéb likvid eszköz	100%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(1)			Bankbetét	0%	100%
Javasolt időtáv	1–2 év
Bankbetét, deviza, egyéb likvid eszköz 100%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Raiffeisen Kamat Prémium Rövid Kötvény Alap

Az Alap minimális kockázatú befektetést kínál ügyfelei részére. Célja, hogy az általa elért hozam a rövid távú bankbetétekkel és állampapírokkal elérhető megtérülé- seket meghaladja. Annak a befektetőnek megfelelő vá- lasztás, aki alacsony árfolyam-ingadozású, előre kiszá- mítható, a banki betétnél magasabb hozamú befektetési lehetőséget keres. Az alap eszközeit túlnyomó részt rövid futamidejű magyar állampapírokba, MNB kötvényekbe, valamint lekötött és lekötetlen banki betétekbe, kisebb részben vállalati kötvényekbe fekteti. Bizonyos idősza- kokban előfordulhat, hogy az alap kisebb mértékben hosszabb, 2 évet meghaladó futamidejű államkötvények- be, vállalati kötvényekbe és egyéb kamatozó eszközökbe fektet. Az Alap igyekszik kihasználni intézményi befekte-

tői mivoltából eredő előnyöket, így többek között olyan eszközökbe fektet be, melyek magánszemélyek számára nem érhetők el, és ezeket közvetíti saját befektetői felé. Az Alap alacsony kockázatú befektetést kínál ügyfelei részé- re, és célja, hogy az általa elért megtérülés meghaladja a bankbetétek és a rövid lejáratú állampapírok hozamát. Tekintettel arra, hogy az Alap részben magyar államköt- vényekbe fektet, a befektető számára alapvető kocká- zatot a magyar makrogazdasági helyzet alakulása, az esetleges állampapírpiaci hozamemelkedésből eredő ár- folyamcsökkenés jelent.

Referenciaindex (benchmark): 100% RMAX index.

Az Alap indulásának dátuma: 1998. 04. 22.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.04.30		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(2)	Bankbetét, deviza, egyéb likvid eszköz	59,78%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(1)			Állampapírok, egyéb hitel- viszonyt megtestesítő érték- papírok, pénzpiaci eszközök, forint és deviza betét	0%	100%
Javasolt időtáv	1–2 év
Bankbetét, deviza, egyéb likvid eszköz 59,78% Magyar állampapír 40,22%
		Magyar állampapír	40,22%	Kollektív befektetési értékpapírok	0%	10%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

Raiffeisen Részvény Alap

Az Alap azoknak az ügyfeleknek nyújthat kedvező be- fektetési lehetőséget, akik a részvényektől hosszú tá- von elvárható magasabb hozam érdekében hajlandóak magasabb kockázatot vállalni, és elviselik befektetésük értékének átmeneti, akár jelentősebb ingadozását. Az Alap eszközeinek legalább 80 százalékát részvényekbe, a fennmaradó részt likvid eszközökbe fekteti. Az Alap- kezelő a piaci helyzet mindenkori megítélésének megfe- lelően dönt a részvényeknek és egyéb eszközöknek az Alap saját tőkéjén belüli arányáról, így előfordulhat olyan piaci szituáció, amikor a részvényhányadot az Alapkezelő 80 százalék alá csökkenti. Kedvező tőkepiaci helyzetben ugyanakkor a részvények aránya megközelítheti a 100 százalékot is. Az Alapkezelő alapvetően magyarországi, kisebb részt külföldi (azon belül elsősorban közép-kelet európai) tőzsdén jegyzett részvényekbe történő befek- tetésekkel, illetőleg származékos eszközökkel mérsékelt

kockázatú, jól diverzifikált portfólió kialakítására törekszik. Figyelembe véve, hogy az Alap elsősorban részvény tí- pusú befektetéseket eszközöl, és a részvényárfolyamok rövid és középtávon nagy kilengésekkel változhatnak, az Alap egységeinek értéke jelentős mértékben ingadozhat mind pozitív mind negatív irányban. Külföldi részvények esetén a forintnak a befektetés devizaneméhez mért erősödése, ezen túl külföldi kötvények esetén a hoza- memelkedés is csökkentheti a befektetési jegyek értékét. Továbbá a fejlődő gazdaságok sajátosságaiból eredő gazdasági és politikai kockázatok miatt az Alap befekte- tési egységeinek értéke rövid- és középtávon akár jelen- tős mértékben is csökkenhet.

Referenciaindex (benchmark): 63% CETOP20, 27% BUX, 10% RMAX

Az Alap indulásának dátuma: 1997. 11. 25.

Eszközalap jellemzői		Portfólió összetétele 2014.04.30		Vagyonkezelő mozgástere
Várható hozam	(5)	Részvény	90,16%	Befektetési eszközök	minimum	maximum
Árfolyamkockázat	(4)			Állampapírok összesen	0%	20%
Javasolt időtáv	7–10 év			Egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	0%	20%
Részvény 90,16% Magyar állampapír 3,96% Bankbetét, deviza, egyéb likvid eszköz 5,88%		Magyar állampapír	3,96%	Részvények és certifikátok	80%	100%
		Bankbetét, deviza, egyéb likvid eszköz	5,88%	Forint és deviza betét	0%	20%
				Kollektív befektetési értékpapírok	0%	10%

Az Alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓ A BEFEKTETÉSI ALAPOKHOZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATOKRÓL

Általános információk

A befektetési jegyek vásárlása számos kockázatot hor- doz magában, melyek döntő többsége arra vezethető vissza, hogy az Alap portfoliójában szereplő eszközök értéke, árfolyama ingadozik.

1. Politikai kockázat

A hazai és külföldi állampapírok hozamszintjét és a rész- vények értékelési szintjét alapvetően befolyásolja a mo- netáris és gazdaságpolitikai irányító szervek (kormány, jegybank) által követett költségvetési és monetáris po- litika. Így a befektetési jegyek hozamát is erősen befo- lyásolja a hatóságok által választott árfolyamrendszer és kamatpolitika. Emellett az adott befektetési célország külföldi befektetők általi megítélésére és a kötvényektől és részvényektől elvárt hozamra (kockázati prémiumra) is számottevő hatással van a mindenkori kormány (és jegy- bank) gazdaságpolitikája.

2. Belföldi makrogazdasági kockázat

A hazai és külföldi állampapírpiac hozamszintjét, ezáltal a vállalatok finanszírozásának költségét, valamint a be- ruházási aktivitást döntően befolyásolják az adott ország makrogazdasági folyamatai, ezen belül is különösen az infláció alakulása. Az infláció emelkedésével együtt járó hozamszint-emelkedés kedvezőtlenül hat a fix kamatozá- sú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyamára, és a beruházások visszafogásán keresztül ronthatja a vál- lalatok profitabilitását. Fenti tényezőket az ország fizetési mérleg pozíciója, valamint az államháztartás egyenlege (külső-belső egyensúly) befolyásolja.

3. Belföldi egyedi és részvénypiaci kockázat

A magyar részvények hozamait döntően befolyásolják a hazai makrogazdasági folyamatok. A részvénypiac hoza- mát alapvetően meghatározza, hogy a gazdaság a kon- junktúraciklusnak melyik szakaszában van. Ezért a befek- tetési jegyek árfolyam-ingadozása is függ Magyarország makrogazdasági helyzetétől. Ezen túlmenően egyes vál- lalatok gazdálkodási tevékenysége is hordoz magában kockázatot (veszteséges gazdálkodás, csőd stb.), ami a részvények áralakulásában tükröződik. Az egyes vállala- tokhoz kapcsolódó egyedi kockázat – bár csak kisebb mértékben, de – kedvezőtlenül is érintheti a befektetési jegyek árfolyamát.

4. Nemzetközi tőkepiaci kockázat

Magyarország nyitott, világviszonylatban kis gazdaság. Emiatt a belső makrogazdasági folyamatok mellett a kül- földi tőkepiaci trendek is befolyásolják a magyar kötvény- és részvénypiac hozamait. A külföldi befektetők magyar kötvények, illetve részvények iránti kereslete a befektetők által elvárt hozamfelár mellett függ a külföldi tőkepiacok hozamszintjétől is. Ezáltal a befektetési jegyek árfolya- mát a külföldi kamatok is befolyásolják. Emellett a külföldi részvénypiaci hangulat alapvetően meghatározza a hazai részvények árfolyam-alakulását is.

5. Devizakockázat

Egy befektetési alap az eszközeit különböző országok és ott működő vállalatok eltérő devizanemekben kibocsátott értékpapírjaiba is fektetheti. Ennek következtében az Ala- pok eszközeinek az egyes devizákban kifejezett értéke, magyar forintra konvertálva az adott devizaárfolyam inga- dozásától függ. Ezáltal a Befektetési Jegyeket megvásár- ló Befektetőknek bizonyos esetekben az alapok portfólió- ját alkotó egyedi papírok és azok devizanemeinek forinttal szemben meghatározott árfolyam ingadozásának kocká- zatával kell szembenézniük.

6. Befektetési kockázat

Az Alapkezelő az Alapok portfólióját a törvényi szabályo- zás betartásával és az Alapok befektetési politikáját kö- vetve saját belátása szerint állítja össze. Annak ellenére, hogy az Alapkezelő minden befektetést részletes elem- zést követően hajt végre, nincs garancia arra, hogy az Alapok nem szenvednek el árfolyamveszteséget. A Be- fektetési Jegy tulajdonosainak tudomásul kell venniük, hogy valamennyi befektetés kockázattal jár és az Alap- kezelőnek nem áll módjában garantálni az Alapok teljesít- ményét, vagy jövőbeni hozamát, ill. szélsőséges esetben az Alap fizetőképességét.

7. Reálhozam-kockázat

A fogyasztói árindex emelkedése mindig rejt magában némi bizonytalanságot, így előfordulhat, hogy az infláció

– bizonyos múltbeli időszakot tekintve – meghaladja az állampapírpiac hozamát. Tekintettel arra, hogy a Befek- tetési jegyek nominális hozama alapvetően az állampapír és részvénypiaci hozamoktól függ, az Alapok nominális teljesítménye, egyes időszakokban az infláció alatt ma- radhat. Ez pedig negatív reálhozam kockázatát hordozza magában.

8. Származtatott termékek kockázata

Az Alapok befektetései között – korlátozott mértékben és szigorú szabályok betartásával – származtatott eszközök is szerepelhetnek. A származtatott termékek speciális kockázatot rejtenek magukban. Ezen termékek likviditá- sa rövid időn belül jelentősen visszaeshet, valamint jelen- tős tőkeáttétellel működnek. Ezért előfordulhat, hogy az adott Xxxx nyereségét nem tudja realizálni, illetve likvidi- tási veszteséget kénytelen elkönyvelni. Ezenkívül további kockázatot jelent az elszámolóár változása. Tőzsdén kí- vüli származtatott ügyletek esetében az ügyletnek nem része az elszámolóházi garancia, ezért az Alapnak a nem teljesítésből eredő kockázatot is fel kell vállalnia.

9. Likviditási kockázat

A portfólióban lévő eszközök likviditása változhat. Előfor- dulhat, hogy ha jelentősen romlik egy eszköz likviditása, akkor azt csak a nyilvántartási érték alatt tudja az Alapke- zelő értékesíteni, ami kedvezőtlenül befolyásolja az Alap nettó eszközértékét, így a befektetési jegyek árfolyamát. Kölcsönadott értékpapír esetén likviditási kockázatot je- lent, hogy az ügylet futamideje alatt a kölcsönadott ér- tékpapír nem, vagy csak az ügylet lezárása után értéke- síthető.

Az egyszerűsített tájékoztató összefoglalóan tartal- mazza a befektetési alapokra vonatkozó legfonto- sabb információkat. Részletesebb adatokat az Alap- kezelők teljes körű tájékoztatója tartalmaz, melyek megtalálhatók az egyes Alapkezelők honlapján.

A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát az Alap jövőbeli teljesítményére nézve.

Alapok/kockázatok Politikai		Belföldi	Belföldi egyedi	Nemzetközi	Deviza	Befektetési Reálhozam		Származtatott termék	Likviditási
Concorde Alapkezelő
Concorde 2000	3	4	4	4	1	3	4	2	3
Kötvény	3	4	2	4	2	3	3	2	3
Nemzetközi Részvény	3	4	2	5	5	4	4	1	3
Pénzpiaci	2	2	2	2	1	2	2	1	2
Részvény	3	4	5	4	2	4	4	2	4
Rövid Kötvény	3	3	3	3	1	3	3	4	3
Dialóg Alapkezelő
Dialóg Likviditási	2	2	2	2	1	2	2	1	2
Pioneer Alapkezelő
Közép-Európai Részvény	3	3	2	5	5	4	4	1	4
Magyar Kötvény	3	4	3	3	2	3	3	2	2
Magyar Pénzpiaci	2	2	2	2	1	2	2	1	2
Magyar Részvény	3	4	5	4	2	4	4	2	4
Selecta Európai Részvény	3	3	2	5	4	4	4	1	3
USA Devizarészvény	3	4	2	4	5	4	4	1	4
Raiffeisen Alapkezelő
Tőke- és Hozamvédett Likviditási	2	2	1	1	1	1	2	1	2
Kamat Prémium Rövid Kötvény Alap	2	2	2	2	1	2	2	1	2
Részvény	3	4	5	4	2	4	4	2	4

1. számú melléklet

51

1: alacsony, 2: mérsékelt, 3: közepes, 4: magas, 5: kiemelkedő

Befektetési alapok forgalmazási rendje

Az 1. és 2. pontba foglalt teljesülési árfolyamok abban az esetben érvényesek, amennyiben az Alapkezelők a biztosítóval fennálló szerződés szerinti kötelezettségüknek eleget tesznek.

1. Forint alapú befektetési alapok árfolyamdátumai:

Alapok listája	Árfolyamdátumok
Concorde Alapkezelő	vétel	eladás
Concorde 2000 Alap	T nap	T nap
Concorde Rövid Kötvény Alap	T nap	T nap
Concorde Kötvény Alap	T nap	T nap
Concorde Részvény Alap	T nap	T nap
Concorde Nemzetközi Részvény Alap	T nap	T nap
Concorde Pénzpiaci Alap	T-2 nap	T-2 nap
Dialóg Alapkezelő
Dialóg Likviditási Alap	T nap	T nap
Pioneer Alapkezelő
Pioneer Közép-Európai Részvény Alap	T nap	T+1nap
Pioneer Magyar Kötvény Alap	T nap	T+1nap
Pioneer Magyar Pénzpiaci Alap	T nap	T nap
Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Alap	T nap	T+1 nap
Pioneer Selecta Európai Részvény Alapok Alapja	T nap	T+1 nap
Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja	T+1 nap	T+1 nap
Raiffeisen Alapkezelő
Raiffeisen Tőke- és Hozamvédett Likviditási Alap	T nap	T nap
Raiffeisen Kamat Prémium Rövid Kötvény Alap	T+1 nap	T+1 nap
Raiffeisen Részvény Alap	T+1 nap	T+1 nap

2. Eltérő alapkezelők alapjai közötti eljárás esetén:

A befektetési egységek áthelyezésére a szerződő írásbeli rendelkezésének a biztosító központjába történő beérkezését kö- vetően legkésőbb a 7. értékelési napon érvényes belépési áron kerül sor.

VISSZAVÁSÁRLÁSI TÁBLÁZAT

A visszavásárlási értékek a kezdeti befektetési egységek darabszámának arányában

Évfordulót követően	Visszavásárlási érték
1	0%
2	34%
3	38%
4	43%
5	47%
6	53%
7	59%
8	65%
9	72%
10	81%
11	90%
12	100%

A SZERZŐDÉSRE JELLEMZŐ ÉRTÉKEK

Jelen mellékletben közölt értékek a 2016. július 1-jén és az azt követően létrejött szerződésekre vonatkoznak. Az adatok az új melléklet kiadásáig érvényesek.

Adminisztrációs költség:	1,75%
Kezelési költség:
havi díjfizetés esetén	630 Ft/hó
negyedéves díjfizetés esetén	1.560 Ft/negyedév
féléves díjfizetés esetén	2.610 Ft/félév
éves díjfizetés esetén	5.000 Ft/év
Járadékszolgáltatás kezelési költsége:	630Ft/hó
A szerződés minimális tartama:	20 év
Kezdeti költség:
mértéke:	10%
érvényesítés ideje:	12 év
Szolgáltatási árrés rendszeres díjra:	5%
Szolgáltatási árrés eseti díjra:	5%
Hozamplusz Bónusz:
bónusz számlához tartozó befektetési alap:	Raiffeisen Tőke- és Hozamvédett Likviditási Alap
bónusz számláról áthelyzett bónusz egységek célalapja:	Raiffeisen Tőke- és Hozamvédett Likviditási Alap
a 20.biztosítási évfordulót követően a Hozamplusz Bónuszból vásárolt eseti egységek célalapja:	Raiffeisen Tőke- és Hozamvédett Líkviditási Alap
Az adójóváírásból vásárolt egységek célalapja	Raiffeisen Tőke- és Hozamvédett Líkviditási Alap
Áthelyezési költség:	0 Ft
Egyenlegértesítő és számlakivonat költsége:	0 Ft
A biztosítási összeg változtatásának költsége:	0 Ft
A befektetési díjrész változtatásának költsége:	0 Ft
Rendszeres pénzkivonás költsége:	0 Ft
Rendszeres pénzkivonás minimális összege:	5.000 Ft/hó
Eseti díj minimuma:	35.000 Ft
A díjfizetési gyakoriság megváltoztatásának költsége:	0 Ft
30 napos felmondás esetén felszámolt költség:	maximum 5.900 Ft
Átirányítás költsége:	0 Ft
Intervenció költsége:	0 Ft
Díjmentes szerződés díjfizetési kötelezettségének visszaállítási költsége:	0 Ft
Az életbiztosítás minimális biztosítási összege:	20.000 Ft
Díjbónusz
Mértéke:	2%

Teljes díj minimális összege:
– havi díjfizetés esetén:	9.000 Ft/hó
– negyedéves díjfizetés esetén:	27.000 Ft/negyedév
– féléves díjfizetés esetén:	54.000 Ft/félév
– éves díjfizetés esetén:	108.000 Ft/év

A befektetési díjrész egy alapba befektethető aránya nem lehet kevesebb, mint a befektetésre kerülő díjrész 5%-a.

Választható portfóliók:

Alapok	Portfóliók
	Stabil	Megfontolt	Növekedési
Concorde 2000	30%	40%	10%
Concorde Kötvény	40%	20%	20%
Pioneer Magyar Kötvény	30%	20%	10%
Concorde Részvény		20%	50%
Raiffeisen Részvény Alap			10%

Utaláshoz szükséges adatok:

Bankszámlaszám: 11500092-11041623-00000000 Csoportos beszedés beállításához szükséges adatok: Kedvezményezett adatai: SIGNAL BIZTOSÍTÓ Zrt.

X00000000

Szerződő fél azonosítója a kedvezményezettnél: a szerződés kötvényszáma

DÍJTÁBLA

Az alapbiztosítás díjtáblája

a táblázatban feltüntetett díjak forintban számolt éves díjak

Biztosítási összeg: 20.000 Ft
Belépési kor	Díj (ha a Biztosított születésnapja az adott naptári évben a technikai kezdetet követően vagy azzal azonos napon van)	Díj (ha a Biztosított születésnapja az adott naptári évben a technikai kezdete előtt van)
15	236,20	226,60
16	240,20	230,40
17	244,60	234,60
18	249,00	238,80
19	253,60	243,20
20	258,20	247,80
21	263,20	252,60
22	268,20	257,40
23	273,60	262,60
24	279,20	268,00
25	285,20	273,80
26	291,40	279,80
27	297,80	286,00
28	304,80	292,80
29	312,00	299,80
30	319,60	307,20
31	327,60	315,00
32	336,00	323,20
33	345,00	332,00
34	354,60	341,20
35	364,60	351,00
36	375,00	361,20
37	386,00	372,00
38	397,40	383,20
39	409,20	394,60
40	421,40	406,60
41	434,00	419,00
42	447,00	431,80
43	460,40	444,80
44	474,20	458,40
45	488,40

TKM NYILATKOZAT

Tisztelt Leendő Ügyfelünk!

Az Ön által megkötni kívánt nyugdíjbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (ún. unit-linked típusú) biztosítások körébe tartozik, ahol a biztosító – az Ön választása szerinti formában – fekteti be a befizetett biztosítási díj megtakarításra szolgáló részét. Felhívjuk a figyelmét, hogy jelen termék egyben nyugdíjbiztosítás is.

Annak érdekében, hogy Ön, a szerződéshez kapcsolódó költségekről átfogó képet kapjon, a Magyar Biztosítók Szövetsé- gének TKM Charta-hoz csatlakozó tagbiztosítói megalkották az ún. Teljes Költség Mutatót (TKM). A csatlakozó biztosítók vállalják, hogy a TKM-et egységesen alkalmazzák az életbiztosítások TKM Szabályzatban meghatározott körére, továbbá azt is vállalják, hogy a mutató értékéről Önt, mint leendő szerződőt előzetesen tájékoztatják annak érdekében, hogy megala- pozottabb döntést tudjon hozni.

A nyugdíjbiztosítások esetében a TKM számítás figyelembe veszi ezen termékcsoport speciális tulajdonságát – miszerint az jellemző módon nyugdíjba vonuláskor szolgáltat – annak érdekében, hogy pontosabb tájékoztatást nyújtson az ügyfelek számára. A megkülönböztethetőség érdekében a nyugdíjbiztosítások esetén a TKM helyett a TKMNy jelölést alkalmazzák a biztosítók.

Mi a TKMNy?

A Teljes Költség MutatóNy (TKMNy) egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egy százalékos érték vagy értéktartomány segítségével fejezi ki a típuspéldában bemutatott biztosítás költségeit, amelyek tartalmazzák – többek között – a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.

Mire szolgál?

A TKMNy megmutatja, hogy adott paraméterek mentén közelítőleg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költség- mentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit linked nyugdíjbiztosítási terméken érte el.

Miben szolgálja az Ön érdekeit?

A TKMNy segítségével – a típuspéldán keresztül – Ön egyszerűbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási pia- con kínált nyugdíjbiztosítások költségszintjeit.

A bemutatott típuspélda a következő:

A biztosított kora és a biztosítás időtartama

• A biztosító folyamatos díjas szerződések esetén 45-50-55 éves biztosítottal, egyszeri díjas szerződések esetén 45- 55-60 éves biztosítottal számol, a hozzájuk értelemszerűen tartozó 20-15-10, illetve 20-10-5 éves biztosítási időtar- tamokkal.

• A TKMNy kalkuláció azért készül különböző időtartamokra, hogy látható legyen, miként befolyásolja a futamidő a termék költségterhelését. Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét termékre nem elérhető.

A biztosítás díja és a díjfizetés módja

• A fenti életkorú biztosított

– 2.200.000 Ft-ért (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) egyszeri díjas, vagy

– 210.000 Ft éves díjjal (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) rendszeres díjú, éves díjfizetésű biztosítást köt, ahol a díjfizetés csoportos beszedési megbízással, vagy átutalással történik.

A nyugdíjbiztosításban foglalt élet- és / vagy balesetbiztosítási, illetve egészségbiztosítási szolgáltatások

• A megkötni kívánt biztosítás a befektetési lehetőség mellett kockázati biztosítási szolgáltatást is tartalmaz (pl. élet- vagy balesetbiztosítás). A TKM a biztosítási feltétek szerint kötelezően választandó biztosítási fedezetek kockázati díját veszi figyelembe költségként

• Jelen SIGNAL Nyugdíj biztosítás esetében a szerződésbe épített kötelező biztosítási kockázat jellemzői a követező- ek: bármely okú halál 20.000 Ft.

Jelen SIGNAL NYUGDÍJ biztosítás rendszeres díjas, nyugdíjbiztosításként 20 éves tartamnál rövidebb tartamra nem köthető, így a számítás időtartama 20 év.

A TKMNy számítás figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön az adott befektetést befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítási terméken keresztül valósította meg. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket. Amennyiben a különböző eszközalapok kezelési díjai eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biztosítók.

Jelen SIGNAL Nyugdíj biztosítás TKMNy értéke: 2,61% - 4,84%

A TKM szabályzat által javasolt alsó limitértéket meghaladó TKMNY –et eredményező eszközalapok a következők:

Befektetési alap	20 év
Concorde 2000	X
Concorde Kötvény	X
Concorde Nemzetközi Részvény	X
Concorde Pénzpiaci Befektetési alap	X
Concorde Részvény Befektetési alap	X
Concorde Rövid futamidejű Kötvény	X
Pioneer Közép-Eu. Részvény Alap	X
Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Alap	X
Pioneer Magyar Kötvény Alap	X
Pioneer Selecta Európai Részvény Alap	X
Pioneer USA Devizarészvény Alap	X
Tőke- és Hozamvédett Likviditási Alap	X
Raiffeisen Kamat Prémium Rövid Kötvény Alap	X
Raiffeisen Részvény Alap	X

Ezekhez az eszközalapokhoz tartozó TKMNY értékek és a limitértéktől való eltérés indoklása a xxxx://xxx.xxxxxx.xx/xx/00000000.xxxx honlapon található.

Figyelem!

Fontos tudnivaló, hogy a szerződés megkötése előtt közölt TKMNy értékek a típuspéldánkban bemutatott paraméterek ese- tén értendőek, azt feltételezve, hogy a szerződés az adott tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosításra, a szerződésből pénzkivonás semmilyen formában nem történik és a megállapított díj az adott tartam során xxxx- déktalanul megfizetésre kerül. A TKMNy érték által bemutatott költségszint nem szükségszerűen azonos a megvásárolni kívánt konkrét szerződés költségeivel, hanem arról megközelítő tájékoztatást nyújt. A szerződés egyedi paramétereinek függvényében a konkrét szerződés költségei akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKMNy értéktől.

A TKMNy számítására és alkalmazására vonatkozó szabályzat a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján (xxx.xxxxxx.xx) olvasható. A biztosítók internetes honlapján a saját termékeire vonatkozó TKM értékek eszközalaponként is elérhetők, míg az összes, az MNB rendelet szerinti TKM számítási kötelezettség alá tartozó TKM érték megtalálható az MNB honlapján is.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a TKMNy fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a befektetési egységekhez kötött élet- biztosításokra vonatkozó ügyféltájékoztatásnak. Nem elhanyagolható szempont a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jellege (élet-, baleset- vagy egészségbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (pl. milyen kiegé- szítő fedezettel bővíthető a biztosítás), mennyire likvid az adott szerződésben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (pld. befektetések online átcsoportosításának lehetősége).

Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKM bevezetésével is hozzájárulunk ahhoz, hogy különböző biztosítók által kínált nyugdíjbiztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor.

2016. július 1.

A nyugdíjcél megvalósításához kínált életciklus szemléletű befektetési lehetőségek

(a Magyar Nemzeti Bank 2/2014. (V.26.) ajánlásának figyelembevételével)

A SIGNAL Nyugdíj befektetési egységekhez kötött élet- biztosítás esetén a befektetési alapokba történő befekte- tés kockázatát a szerződő viseli, tekintve, hogy a befize- tett díj a szerződő által meghatározott alapokba/portfóli- ókba kerül elhelyezésre.

Az alábbi tájékoztató segítséget kíván adni azon ügyfelek részére, akik nyugdíjbiztosításuk kapcsán befektetési po- litikájuk kialakításában bizonytalanok.

A SIGNAL Nyugdíj 18 különböző befektetési alapot tar- talmaz, melyek a kockázati szintjük alapján öt kategóriá- ban kerültek feltüntetésre a szerződési feltételek 1. számú mellékletében.

A választható alapok egy szűk köréből a SIGNAL Bizto- sító Zrt. létrehozott három választható portfóliót (Stabil, Megfontolt, Növekedési).

A SIGNAL Nyugdíjbiztosítási terméke lehetőséget nyújt az életciklus szemlélet alapú befektetés megvalósítására a választható portfóliók segítségével.

Az egyes portfóliók különböző arányban tartalmaznak részvény és kötvény típusú portfóliókat.

Portfóliók összetétele:

Alap/Portfólió	Stabil	Megfontolt	Növekedési
Concorde 2000	30%	40%	10%
Concorde Kötvény	40%	20%	20%
Pioneer Magyar Kötvény	30%	20%	10%
Concorde Részvény		20%	50%
Raiffeisen Részvény Alap			10%

A megcélzott arányok az egyes portfólióknál:

Stabil Portfólió: A célzott kötvényarány: 90%, célzott részvényarány: 10%. A befektetés döntő részben kötvény ala- pokba kerül. Alacsonyabb kockázatú eszközök, főként hazai állampapírok alkotják a portfóliót. Jelentős hangsúly van az egyedi vállalati kötvények kiválasztásán.

Megfontolt Portfólió: A célzott kötvényarány: 65%, célzott részvényarány: 35%. A befektetés különböző részvény-és kötvény alapokba kerül. Középpontban Kelet-Európa, egy dinamikusan fejlődő régió. Stratégia: körültekintő céges elemzés, befektetés a legígéretesebb vállalatokba.

Növekedési Portfólió: A célzott részvényarány: 65%, célzott kötvényarány: 35%. Befektetés különböző részvény-és kötvény alapokba kerül. Legmagasabb részvényarány, legnagyobb várható hozamlehetőség. Jól teljesítő tőkepiacon kiemelkedő hozamlehetőség

A portfóliót alkotó befektetési alapok részletes ismerte- tését a szerződési feltételek 1. számú melléklete tartal- mazza.

A részvények tulajdonosi viszonyt megtestesítő értékpa- pírok melyek forgalmazása a tőzsdéken történik. Mivel a részvények árfolyama rövid távon nehezen jósolható meg előre, nincs garancia a pozitív hozamra, így azokat csak hosszú távra célszerű a befektetőknek megvásárolni.

A részvény típusú befektetési alapok döntően hazai és külföldi részvényekbe fektetnek, ezáltal az alapok árfolya- ma az adott (ezt megtudhatjuk az alap befektetési politi- kájából) részvénypiac teljesítményéhez igazodik.

A kötvények hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, me- lyeket a kötvényt kibocsátó állam, vagy vállalat a futamidő lejárata után visszavásárol, a futamidő alatt pedig kamatot fizet. A kötvények stabilabb hozamot biztosítanak, mint a részvények, de pontosan ezért a várható hozamszintjük jellemzően elmarad a részvénybefektetésekhez képest.

A kötvény típusú befektetési alapok döntően állami, vál- lalati kötvényekbe fektetnek, ezáltal az alapok árfolyama is az alap által választott állami, vállalati kötvények teljesít- ményéhez igazodik.

Az életciklus szemlélet lényege, hogy a befektető koc- kázati profilját a szerződés tartama során folyamatosan

változtatja. A tartam elején célszerű magasabb részvény- kitettségű portfóliót választani, majd a lejárat közeledtével ajánlott alacsonyabb részvényaránnyal jellemezhető port- fólióba áthelyezni a felhalmozott megtakarításokat, vala- mint ilyen portfólióba átirányítani a jövőbeni befizetéseket.

A SIGNAL Nyugdíjbiztosítás minimális tartama 20 év. Mi- vel ez befektetési szempontból is hosszú időtávnak mi- nősül, így célszerű a nyugdíjbiztosítási tartamot minden esetben három részre bontani.

A tartam első harmadában a közel 65%-nyi részvényki- tettséget tartalmazó Növekedési portfóliót célszerű vá- lasztani, mert az ide befektetetett pénzeknek egy negatív teljesítmény esetén is marad idejük ledolgozni a rész- vénypiac kockázatából eredő esetleges veszteséget a kiszámíthatóbb kötvénytípusú befektetések segítségével.

A nyugdíjbiztosítási tartam második harmadába érkezve célszerű a korábbi megtakarításokat és az új befizetése- ket is a Megfontolt portfólióba irányítani, melynek meg- célzott részvényaránya már csak 35%.

A nyugdíjbiztosítás utolsó, harmadik szakaszában az ad- dig felhalmozott megtakarítás és az utolsó periódusban érkező új pénzek 100%-át célszerű már a csak 10% körüli részvénykitettséget megcélzó Stabil portfólióban tartani.

A portfóliók közti áthelyezések és átirányítások költségeit a szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmazza. A kockázatvállalási hajlandóságot a befektetési időtáv változásával a fentiek alapján javasolt módosítani, ezzel törekedve a magasabb hozam, ezáltal magasabb nyug- díjbiztosítási érték elérésére.

SIGNAL Biztosító Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Elérhetőségeink:

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Contact Center: 00 0 000 0000 xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx

SIG 3001