AHE-21020/10
AHE-21020/10
HozamMax
Ügyfél-tájékoztató és szerződési feltételek Élet- és személybiztosítás
Tartalom
I. Általános rendelkezések 4
Személyek a biztosítási szerződésben 4
A biztosító 4
A szerződő 5
Belépés a szerződő helyébe 5
Biztosított 6
Kedvezményezett 6
Biztosításközvetítő 7
A szerződés létrejötte, hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 7
Kockázatelbírálás 9
Szerződés létrejötte az ajánlattól eltérő tartalommal 9
Közlési és változásbejelentési kötelezettség, a kockázat jelentős növekedése 9
A biztosítási tartam, időszak és évforduló 10
II. Biztosítási események és szolgáltatások 10
Biztosítási események 10
Kizárások 11
Szolgáltatások 12
Haláleseti szolgáltatás 13
Baleseti-halál esetére vonatkozó szolgáltatás 13
Elérési szolgáltatás 13
A biztosító mentesülése 13
Várakozási idő 13
Esedékesség 13
Elévülés 14
Az aktuális biztosítási összeg 14
Maradékjog 14
III. A szerződés díja, a díj esedékessége 14
A biztosítási díj legális forrásból származásának igazolása 14
IV. A szerződés költségei 15
V. Technikai kamat, többlethozam, hozamok meghirdetése és közzététele 15
VI. Visszavásárlás 16
VII. A biztosítási esemény bejelentése, teljesítése 17
VIII. A szerződés megszűnése 19
IX. A szerződés módosulása 20
X. Egyéb rendelkezések 20
Értékkövetés 20
Kötvénykölcsön 20
Tájékoztatás az ügyfelek részére 20
Az ügyfél tájékoztatási kötelezettsége és adatváltozás bejelentése 20
Adatváltozási kötelezettségek teljesítése 20
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok, elektronikus levélküldés 21
E-életbiztosítás 22
Jognyilatkozat átadása 22
Elektronikus szerződéskötés szabályai 22
Főkötelezettségen túli költségek 23
A szerződésre irányadó jog, a kapcsolattartás nyelve 23
A legfontosabb adózási szabályok 23
I. Adózási szabályok, ha a biztosítási szerződést magánszemély köti 23
II. Adózási szabályok abban az esetben, ha a biztosítási szerződést nem magánszemély köti. 23
Eltérés a Polgári Törvénykönyvtől és a korábbi szerződési gyakorlattól 24
Tájékoztató a FATCA és egyéb adómegfelelési nemzetközi jogszabályokról 25
További információk 25
Tájékoztató a Teljes Költség Mutatóról (TKM) 27
Közzététel az EU fenntartható finanszírozásról szóló rendelet (SFDR) 6. cikke alapján 30
HozamMax
Ügyfél-tájékoztató és szerződési feltételek
I. Általános rendelkezések
1. A HozamMax egyszeri díjfizetésű, határozott tartamú életbiztosítás. Az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) a biztosítási díj ellenében a jelen Ügyfél-tájékoztató és szerződési feltételek (a továbbiakban: Általános Szerződési Feltételek) II. fejezete szerinti szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget.
A biztosító és a szerződő fél között a jelen Általános Szerződési Feltételek alapján létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben a magyar Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
A személyes adatok kezeléséről, a biztosítási titokról és a panaszügyintézésről szóló tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek és Ügyfél-tájékoztató című dokumentumtól elkülönült, Adatkezelési és ügyféltájékoztató, valamint szerződési feltételek kiegészítése című dokumentumban szerepel.
Személyek a biztosítási szerződésben A biztosító
2. A biztosító az Allianz Hungária Zrt., amely a Felügyeleti hatóság engedélyével biztosítási tevékenység végzésére jogosult.
A HozamMax szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdete után bekövetkező biztosítási események esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.
Székhelye: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.
Levelezési címe: 1368 Budapest, Pf. 191 Jogi formája: részvénytársaság
A székhely állama: Magyarország Cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság által jegyzett Cg. 00-00-000000 Felügyeleti hatóságának megjelölése: Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyeleti hatóság).
A felügyeletről további tájékoztatást az Általános Szerződési Feltételek és Ügyfél-
tájékoztató című dokumentumtól elkülönült, Adatkezelési és ügyféltájékoztató, valamint szerződési feltételek kiegészítése című dokumentumban olvashat.
A biztosító az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja. Az Allianz Hungária Zrt. Magyarország egyik legjelentősebb pénzügyi szolgáltatójaként sokéves hazai és nemzetközi tapasztalattal áll ügyfelei rendelkezésére. A társaság 1990-től részvénytársasági formában működik.
A jelen biztosítás a szerződési feltételek szerinti életbiztosítás biztosítási alapú befektetési termék. Erre tekintettel a szerződéskötést megelőzően az ügyfél igényeinek és szükségleteinek felmérését követően a biztosító beszerzi a szükséges információkat az ügyfélnek az adott biztosítási termék típusának megfelelő befektetési területtel összefüggő ismereteiről, pénzügyi helyzetéről, veszteségviselési képességéről, befektetési céljairól és kockázattűréséről (alkalmasság értékelése), annak érdekében, hogy alkalmas biztosítási alapú befektetési termékeket ajánlhasson.
A jelen életbiztosítási terméket a biztosító jogszabályi előírások szerint tanácsadással értékesíti.
Az értékesítéshez kapcsolódó tanácsadás kizárólag a termék szerződéskötést megelőző, szerződő által történő kiválasztására vonatkozik. A jogszabályoknak megfelelően a biztosító felméri az ügyfél pénzügyi és befektetései ismereteit és kockázatvállalási hajlandóságát alkalmassági kérdőívben, melyet a szerződő a szerződéskötést megelőzően tölt ki.
A biztosító befektetési tanácsot és a szerződéskötést követően folyamatos tanácsadást nem nyújt az ügyfélnek, illetve rendszeres értékelést nem végez továbbá az alkalmasságot rendszeresen nem értékeli.
A termékek jellege indokolja, hogy a szerződő folyamatosan figyelemmel kísérje a terméket és rendszeresen felülvizsgálja.
Az alkalmassági kérdőívre adott válaszok alapján a biztosító az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozatban jelzi, ha indokolt a szerződőnek a biztosítási alapú befektetési termék rendszeres felülvizsgálatát kérnie. A felülvizsgálatot és átdolgozást a szerződőnek kell időközönként kezdeményeznie, és a szerződő a tartam során ezt az alkalmassági teszt újbóli kitöltésével kérheti.
A biztosító a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos Kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló 1286/2014/EU rendelet alapján a szerződő részére a szerződést megkötését megelőzően Kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot
ad át. Ezt a Kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a jogszabály alapján az alábbi módokon adhatja át – amennyiben az átadási módhoz szükséges feltételek teljesülnek:
a) papíron,
b) a papírtól eltérő tartós adathordozón, vagy
c) egy honlapon keresztül.
A szerződő az ajánlaton nyilatkozik a tényleges átadás módjáról.
A biztosító ezúton felhívja a szerződő figyelmét, hogyha a Kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a biztosító a szerződő részére a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy honlapon keresztül bocsátja rendelkezésre, akkor a lakossági befektetőnek minősülő szerződő kérésére a dokumentumot térítésmentesen papíron is rendelkezésre kell bocsátania. A biztosító ezúton tájékoztatja a lakossági befektetőknek minősülő szerződőket arról, hogy kérésre térítésmentesen jogosultak papíralapú példányra.
A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentést a honlapján teszi közzé.
2021. március 10. napjától a biztosítónak a termék kapcsán tájékoztatást kell adnia a szerződéskötést megelőző közzétételekben a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, az Európai Parlament és Tanács 2019/2088 rendelet (2019. november 27., továbbiakban: SFDR rendelet) 6. cikkének
1. bekezdése alapján az alábbiakról
a) a fenntarthatósági kockázatoknak a biztosító befektetési döntéseibe való integrálásának módja és
b) a fenntarthatósági kockázatoknak a biztosító által kínált pénzügyi termékek hozamára gyakorolt valószínű hatásai értékelésének eredményei.
A biztosító ezen tájékoztatási kötelezettségének a jelen szerződési feltételek keretében tesz eleget, amelyet a leendő ügyfelek részére a szerződéskötés előtti tájékoztatás keretében a jogszabályban előírt kellő időben bocsájt rendelkezésre. A fenntarthatósági kockázat, valamint a fenntartható befektetés fogalmát a vonatkozó jogszabály rendelkezéseivel összhangban a jelen szerződési feltételek tartalmazzák.
A szerződő
3. Szerződő az, aki a HozamMax szerződésre ajánlatot tesz, a szerződéskötéshez szükséges iratokat csatolja és a szerződés díját megfizeti. A szerződő lehet természetes vagy jogi személy is.
A szerződést csak az kötheti meg, aki
– a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy
– a biztosítási esemény bekövetkezésében érdekelt, vagy
– a szerződést az érdekelt javára köti meg.
Ha a szerződést nem a biztosított köti, akkor
– a biztosítási esemény bekövetkezéséig, vagy
– a biztosított szerződő helyébe történő belépéséig
a szerződő köteles tájékoztatni a biztosítottat a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról.
Belépés a szerződő helyébe
4. A biztosított a szerződő helyébe lép:
– a természetes személy szerződő halála – amennyiben a biztosított és a szerződő nem azonos személy – illetve
– a jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén.
A biztosított a halál, illetve a megszűnés időpontját követő hónap első napjától lép a szerződő helyébe és ezzel átszállnak rá a
szerződői jogok és kötelezettségek. A biztosított a fentiekhez az ajánlaton hozzájárul.
A biztosított – a szerződő ezirányú írásbeli hozzájárulásával – a biztosítóval közölt írásbeli nyilatkozattal a szerződés létrejötte után bármikor a szerződő helyébe léphet. Ha nem a biztosított, hanem más lép a szerződő helyébe, akkor ehhez a szerződőn kívül a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges.
A biztosított, mielőtt a szerződés felmondás vagy a díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosítóval közölt írásbeli nyilatkozatával, a szerződő hozzájárulása nélkül a szerződő helyébe léphet.
Azokban az esetekben, amikor valaki a szerződő helyébe lép, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződővel egyetemlegesen felelős. A szerződő helyébe belépő köteles a szerződőnek a szerződésre fordított biztosítási díjakat, költségeit megtéríteni.
Biztosított
5. A biztosított bármely életkorú természetes személy lehet. A biztosítottat a szerződő nevezi meg.
6. A szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződő nem azonos a biztosítottal.
7. A biztosított (ha nem azonos a szerződővel) a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik. A szerződés megszűnésére nem kerül sor, ha a biztosított a szerződésbe belép.
8. Ha a biztosított kiskorú és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyása szükséges a szerződés megkötéséhez, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú.
9. Azonos biztosítási érdekre több biztosítási szerződés is köthető, a biztosítási szolgáltatások pedig halmozhatók.
Kedvezményezett
10. Kedvezményezett az a szerződő által jelölt személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási szolgáltatásra jogosult.
Kedvezményezett lehet természetes és jogi személy is.
Több kedvezményezett is megjelölhető. Ebben az esetben a szerződő meghatározhatja a kedvezményezés arányát. Ennek hiányában a kedvezményezés arányát egyenlőnek kell tekinteni.
11. A szerződő bármely kedvezményezett helyett – a biztosítóhoz intézett és a biztosítási esemény bekövetkezése előtt hozzá eljutatott írásbeli nyilatkozattal – más kedvezményezettet nevezhet meg. A szerződő a kijelölést bármikor ugyanilyen formában visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg.
12. A kedvezményezett kijelöléséhez illetőleg megváltoztatásához – ha nem a szerződő a biztosított – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó rendelkezése semmis. Ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki a szerződőnek köteles megtéríteni az általa megfizetett díjakat, szerződésre fordított költségeket.
13. A szerződő a biztosítotthoz, és/vagy kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölést folyamatosan hatályban tartja. A szerződőnek a nyilatkozatról a biztosítót tájékoztatnia kell. Az ilyen kedvezményezett jelölést a biztosított és/vagy kedvezményezett hozzájárulása nélkül nem lehet módosítani vagy visszavonni.
14. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal, illetve a jogi személy kedvezményezett jogutód nélkül megszűnik.
Ha a szerződő ilyenkor nem tesz új nyilatkozatot a kedvezményezésről, de korábban több kedvezményezettet is jelölt,
akkor a továbbiakban a kedvezményezés arányára a hatályban maradt jelölések egymáshoz viszonyított aránya az irányadó.
15. Ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor nincs hatályban érvényes kedvezményezett jelölés, a biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosított örökösének, illetve a biztosítottnak fizeti ki.
Biztosításközvetítő
16. A biztosításközvetítő a biztosítási szerződések megkötésében közreműködő személy. Függő biztosításközvetítő az ügynök és a többes ügynök, független biztosításközvetítő az alkusz. A függő biztosításközvetítő a biztosító képviselőjének minősül.
17. A biztosító termékeit függő és független biztosításközvetítő is értékesítheti.
18. A közvetítő díjazásra a biztosítóval való megállapodás alapján jogosult a közvetített és gondozott szerződésekkel kapcsolatban. A díjazást, amelyet a biztosítási díj tartalmaz, a biztosító fizeti a biztosításközvetítő részére.
19. A függő és független biztosításközvetítő a biztosító nevében az ügyféltől biztosítási díjat és a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.
20. A függő biztosításközvetítő – a biztosítási ajánlat felvétele során – kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult, így szerződést a biztosító nevében nem köthet, és a szerződő, illetve a biztosított a jognyilatkozatait érvényesen nem intézheti hozzá.
21. Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatát független biztosításközvetítőhöz címezi, a nyilatkozat a biztosítóval szemben attól az időponttól hatályos, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.
A szerződés létrejötte, hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
22. A szerződés a szerződő és a biztosító megállapodásával jön létre. A szerződés létrejöttét a szerződő kezdeményezi azzal, hogy ajánlatot tesz.
A szerződő a biztosítási ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.
A biztosító előzetes fedezetvállalására (a szerződés létrejötte előtti kockázatvállalásra) nincs lehetőség.
23. Az ajánlat megtételekor a biztosító rendelkezésére kell bocsátani a szerződő és a biztosított
a) természetes személy esetén a személy személyazonosságát,
b) jogi személy esetén az azonosítását szolgáló,
igazoló iratokat, okiratokat, amelyekről a biztosító másolatot készít a Pmt. (2017. évi LIII. törvény) szerint.
Erre tekintettel az alábbi dokumentumokat kell átadni a biztosító részére:
a) természetes személy esetén
− magyar állampolgár esetén: személyazonosító igazolvány vagy útlevél vagy kártya formátumú vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (magyarországi lakóhely vagy tartózkodási hely esetén),
– külföldi állampolgárok esetén
o úti okmánya vagy személyazonosító igazolványa, amennyiben az magyarországi tartózkodásra jogosít,
o amennyiben személyazonosító igazolványa magyarországi tartózkodásra nem jogosít a tartózkodási jogot igazoló okmány, vagy tartózkodásra jogosító okmány,
o és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány lakcímet tartalmazó oldalának másolata, ha lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található,
továbbá szerződő esetén az adóazonosító dokumentum – pl. adókártya vagy nem magyar adóügyi illetőséggel és nem magyar adóazonosító jellel rendelkező természetes személy esetén az adóilletőség szerinti ország adóazonosítót tartalmazó dokumentumának másolati példánya,
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló 30 napnál nem régebbi okirat, hogy
ba) a céget a cégbíróság nyilvántartásba vette, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése megtörtént vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került,
bb) a ba) alpontba nem tartozó belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént. bd) bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem bírósághoz vagy hatósághoz történő
benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát. Ez esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.
Továbbá kéri a biztosító az aláírási címpéldányt, és nem magyar adóügyi illetőséggel és nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy esetén az adóilletőség országa szerinti adóhatóság 30 napnál nem régebbi illetőségigazolásának másolati példányát.
Ezen túlmenően a biztosító nyilatkozatot kér a tényleges tulajdonos(ok)ról, valamint azok kiemelt
közszereplői státuszáról, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozói, vagy vele közeli kapcsolatban álló státuszáról. Amennyiben a tényleges tulajdonos a jogi személy vezető
tisztségviselője, úgy őt a biztosító azonosítja és xxxxxxx személyazonosságának igazoló ellenőrzését.
Kiemelt közszereplői nyilatkozatot kér a biztosító a természetes személyek és biztosítottak esetén is, mely nyilatkozat tartalmazza kiemelt közszereplői státuszukat, vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozói, vagy vele közeli kapcsolatban álló státuszuk pontos meghatározását, továbbá a felhasznált pénzeszközeik forrásáról és meglévő vagyonuk forrásáról tett nyilatkozatukat.
A biztosító törvényben meghatározott szempontok alapján az ügyfeleit kockázati kategóriákba sorolja és ennek megfelelően, kockázatérzékenységi alapon további információt kér az ügyfelek pénzeszközeinek és vagyonának forrásáról, a tervezett üzleti kapcsolatról, a végrehajtandó, vagy végrehajtott ügyletek indokairól, esetlegesen elvégzi a tényleges tulajdonos személyes azonosítását. A biztosító kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információ igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását.
Ha az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához kockázatérzékenységi megközelítés alapján ez szükséges, az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a biztosító jogosult a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
24. A szerződés létrejön és hatályba lép a szerződő ajánlattételét követő napon 0 órakor, ha a felek díjhalasztásban állapodtak meg és a szerződő ajánlatát a biztosító a rendelkezésre álló kockázatelbírálási határidőn belül fedezetet igazoló dokumentum (továbbiakban: kötvény) kiállításával elfogadta.
25. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a - fedezetet igazoló - kötvényt kiállítani.
26. A biztosító kockázatviselése az ajánlattételt követő napon 0 órakor kezdődik meg, feltéve, hogy a szerződés létrejön. A biztosító
kockázatviselése a szerződés megszűnéséig tart.
27. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a rendelkezésre álló kockázatelbírálási határidőn belül az ajánlatot nem utasítja vissza, vagy nem állít ki kötvényt. Ilyen esetben a szerződés a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre érvényesen, arra az időpontra visszamenőleges hatállyal, amikor az ajánlat a biztosító vagy képviselője részére átadásra került. A biztosító kockázatviselése az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjában kezdődik meg.
Ebben az esetben a szerződés csak akkor jön létre, ha a szerződő az ajánlat megtétele előtt a szerződéssel kapcsolatos megfelelő tájékoztatást megkapta és az ajánlatot a biztosító által rendszeresített nyomtatványon, a díjszabásnak megfelelően tette.
Kockázatelbírálás
28. A kockázatelbírálás keretében a biztosító felméri a szerződéssel kapcsolatos biztosítási kockázatot. A kockázat elbírálása alapján jogosult a szerződő ajánlatának elfogadására, módosított tartalommal történő elfogadására vagy elutasítására. A kockázatelbírálás határideje 15 nap.
29. A biztosító az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül írásban elutasíthatja. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni. Amennyiben a kockázatelbírálás ideje alatt biztosítási esemény következne be, úgy a biztosító csak akkor élhet az elutasítás jogával, ha erre a lehetőségre az ajánlaton a figyelmet kifejezetten felhívta és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
A szerződő a biztosítási ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.
Szerződés létrejötte az ajánlattól eltérő tartalommal
30. Ha a kötvény tartalma a szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő a kötvény kézhezvételétől számított 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény
tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő figyelmét a kötvény kiküldésével egyidejűleg írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
Ha a kötvény kiállítása nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító szerződési feltételétől, akkor a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, akkor a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
A biztosító a jogszabályi előírásoknak megfelelően, az életbiztosítási szerződés megkötését követően, a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül – magyar nyelven – a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatja a biztosítási szerződés létrejöttéről. Amennyiben a szerződő természetes személy, a biztosító ezen tájékoztatásban felhívja a figyelmet az életbiztosítási szerződésnek a szerződés létrejöttéről és a szerződő felmondási jogáról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül történő felmondásának lehetőségére.
Közlési és változásbejelentési kötelezettség, a kockázat jelentős növekedése
31. A szerződő és a biztosított köteles a szerződés létrejöttekor majd azt követően a szerződés tartama alatt a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a biztosítási kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító a szerződés létrejöttekor kérdést tett fel, és amelyet a szerződő vagy a biztosított ismert vagy ismernie kellett.
A szerződő a lényeges körülmények változása esetén köteles a biztosítót a változásokról 15 napon belül írásban tájékoztatni.
Lényeges kérdésnek minősül az amerikai adózók nemzetközi azonosítását célzó törvénynek (FATCA) való megfelelés érdekében végzett adatellenőrzés.
Ha a biztosító által feltett kérdésekre adott tájékoztatás valótlannak bizonyulna (a közlési kötelezettség megsértése), a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés létrejöttekor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Ebben az esetben a biztosító nem mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.
A közlési kötelezettség megsértés ellenére beáll a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a szerződés létrejöttétől a biztosítási esemény bekövetkezéséig 5 év már eltelt.
32. A közlési, illetőleg a változás bejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli, egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
33. A biztosított, illetve a szerződő
a) a biztosító által írásban vagy szóban feltett kérdésekre adott, a valóságnak megfelelő és aláírt válaszával, valamint
b) telefonon tett nyilatkozatával
eleget tesz a közlési kötelezettségének.
A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
34. Amennyiben a biztosító
– a szerződés létrejöttét követően szerez tudomást az annak létrejöttekor már fennállott lényeges körülményről, vagy
– a lényeges körülményekben, kérdésekben bekövetkezett változásáról és
ezek a körülmények a biztosítói kockázatának jelentős növekedését eredményezik, úgy a biztosító jogosult a szerződést a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül módosítani vagy azt 30 napra írásban felmondani.
Lényeges körülménynek minősülnek:
a) az amerikai adózók nemzetközi azonosítását célzó törvénynek (FATCA)
való megfelelés érdekében végzett adatellenőrzés, valamint
b) ügyfél-átvilágítási adatokban bekövetkezett változás.
A biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezheti
a) az amerikai adózók nemzetközi
azonosítását célzó törvénynek (FATCA) való megfelelés érdekében végzett adatellenőrzés eredménye, valamint
b) ügyfél-átvilágítási adatok pénzmosási kockázatot befolyásoló változása.
Ha a szerződő a biztosító módosító javaslatát nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat kézhezvételétől számított 30. napon megszűnik.
A fenti jogkövetkezmények csak akkor alkalmazhatóak, ha
– ezekre a biztosító a módosító javaslatban a szerződő figyelmét felhívta, és
– a szerződés létrejöttétől, valamint a lényeges körülményekben, kérdésekben bekövetkezett változások bejelentésére nyitva álló határidőtől kevesebb, mint 5 év telt el. Az 5 éves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.
A biztosítási tartam, időszak és évforduló
35. A biztosítás határozott, 10 éves tartamú. A biztosítási tartam kezdete az ajánlattételt követő hónap első napjának 0 órája.
36. A szerződésre érvényes biztosítási időszak egy hónap, azzal, hogy az első időszak ettől eltérhet. Az első időszak a kockázatviselés kezdete és a tartam kezdete közötti időszak.
37. A biztosítási évforduló (a továbbiakban: évforduló) a szerződés tartamán belül minden évben az a nap, amely napon a szerződés tartama eredetileg megkezdődött. A biztosítási év két egymást követő évforduló közti időszak.
II. Biztosítási események és szolgáltatások
Biztosítási események
38. Biztosítási esemény
a) a biztosított kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett halála,
b) a biztosított balesetből eredő, a baleset időpontjától számított egy éven belüli halála, azzal a kikötéssel, hogy a balesetnek és a halálnak is a kockázatviselés ideje alatt kell bekövetkeznie,
c) a biztosított életben léte a 10 éves határozott tartam végén.
Kizárások
00.Xx alábbi esetekben a biztosító nem nyújt szolgáltatást, tekintettel arra, hogy nem történt biztosítási esemény.
40.Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a biztosított balesetből eredő halála
a) háborús, polgárháborús vagy harci eseményben, megszállás során, külső ellenség cselekménye során, ellenségeskedés során vagy – hadüzenettel vagy anélkül – végrehajtott hadműveletben, felkelésben, lázadásban, forrongásban, zavargásban vagy népfelkeléshez, népi megmozduláshoz vezető zavargásban, katonai felkelésben, forradalomban való részvétellel összefüggésben,
b) katonai vagy egyéb hatalomátvételben, katonai közigazgatás, szükségállapot során vagy bármely olyan eseményben, amely a katonai közigazgatás vagy szükségállapot kihirdetéséhez vagy fenntartásához vezet (kivéve azt az esetet, ha erre hivatali vagy közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt került sor),
c) a biztosított terrorcselekményben való tevőleges részvétele miatt,
d) közvetlenül vagy közvetve bármely terrorcselekmény következményeként , vagy azzal kapcsolatosan kivéve a jelen pontban foglalt esetekben az ott megjelölt limitekig,
e) atommag szerkezeti módosulása, illetőleg radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás hatása miatt (ha azt nem terápiás célból vette igénybe),
f) atom, biológiai vagy vegyi fegyverek, vagy radioaktív, biológiai vagy vegyi anyagok használatára közvetlenül vagy közvetetten visszavezethető okból, – vállalati telephelyek és más ingatlanok (pl. atomerőmű, újrafeldolgozó üzem, állandó vagy ideiglenes hulladéklerakók, kutató reaktorok, raktárak vagy gyárak), vagy ezek részei, telkek, mozgatható eszközök (pl. szállító vagy tároló konténerek) elleni
támadás vagy az ezekbe történő szándékos behatolás miatt, mely radioaktivitás, illetve atom, biológiai vagy vegyi eredetű hadianyagok vagy alkotórészek kibocsátásához vezet,
következett be, vagy a fentiekkel közvetett vagy közvetlen összefüggésben következett be.
Az a) és a b) pont alapján a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki a közvetlenül vagy közvetve bármely felsorolt esemény által okozott, illetve eseményből eredő, vagy azzal kapcsolatosan bekövetkező bármely természetű káreseményre tekintet nélkül az ahhoz hozzájáruló, egyidejűleg vagy egymást követően bekövetkező okra, vagy eseményre.
A biztosító nem nyújt szolgáltatást az a) és b) pontban felsorolt események megfékezése, megelőzése, elfojtása, csökkentése érdekében kifejtett, vagy azokkal bármilyen kapcsolatban álló tevékenység által közvetlenül vagy közvetve okozott, vagy abból eredő, illetve ahhoz kapcsolódó bármilyen természetű káreseményre.
A c) és d) pontban szereplő terrorizmus alapján a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki a közvetlenül vagy közvetve bármilyen terrorcselekmény által okozott, illetve terrorcselekményből eredő, vagy azzal kapcsolatosan bekövetkező bármely természetű káreseményre tekintet nélkül az ahhoz hozzájáruló, egyidejűleg vagy egymást követően bekövetkező okra, vagy eseményre.
Jelen szerződési feltételek szempontjából terrorcselekmény bármely erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális és immateriális javakra, az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, illetve etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
A biztosító nem vállal kockázatot semmilyen káreseményre, amelyet közvetlenül vagy közvetve a terrorcselekmény megfékezése, megelőzése, elfojtása, csökkentése érdekében kifejtett, vagy a terrorcselekménnyel bármilyen kapcsolatban álló tevékenység okozott, vagy
abból ered, illetve ahhoz kapcsolódóan következett be.
A d) pontban szereplő terrorizmus alapján a biztosító szolgáltatása teljesítését az egy terrorcselekményből fakadóan megsérült, a biztosítónál a terrorcselekmény időpontjában érvényes személybiztosítási szerződéssel rendelkező egy biztosítottra vonatkozóan legfeljebb 50 000 000 Ft összeghatárig vállalja függetlenül a biztosítási fedezetek biztosítási összegétől. Amennyiben az összes biztosítottra vonatkozó szolgáltatás eléri a 1 000 000 000 Ft összeghatárt, a biztosító a terrorcselekményben megsérült biztosítottak létszáma alapján biztosítottanként arányosan elosztva vállalja a biztosítási szolgáltatások teljesítését a fent meghatározott összegig. A biztosító által az egyes biztosítottak tekintetében kifizetett összegek már nem kerülnek arányosításra. A biztosító által már kifizetett összeg nem kerül visszakövetelésre.
A d) pontban szereplő terrorizmus alapján a biztosító szolgáltatása teljesítését az egy naptári éven belül terrorcselekményből fakadóan megsérült, a biztosítónál a terrorcselekmény időpontjában érvényes személybiztosítási szerződéssel rendelkező összes biztosítottra vonatkozóan legfeljebb 1 000 000 000 Ft összeghatárig vállalja.
Amennyiben az összes biztosítottra vonatkozó szolgáltatás eléri a 1 000 000 000 Ft összeghatárt, a biztosító a terrorcselekményben megsérült biztosítottak létszáma alapján biztosítottanként arányosan elosztva vállalja a biztosítási szolgáltatások teljesítését a fent meghatározott összegig. A biztosító által az egyes biztosítottak tekintetében kifizetett összegek már nem kerülnek arányosításra. A biztosító által már kifizetett összeg nem kerül visszakövetelésre.
A biztosító abban az esetben sem nyújt szolgáltatást, ha az f) pontban szereplő támadás vagy behatolás az információs technológia eszközeinek használatával következett be.
41. A biztosító nem teljesít szolgáltatást, ha a baleseti halál a biztosítottnak
a) elme- vagy tudatzavarával okozati összefüggésben,
b) a testén saját maga vagy hozzájárulásával mások, de nem orvosi szakképzettséggel rendelkező személyek által végzett
gyógyító célú kezelés és beavatkozás folytán előidézett testi károsodása következtében (kivéve, ha erre valamely biztosítási esemény miatt kerül sor), vagy
c) hivatásos, vagy amatőr sportolóként gyakorolt sporttevékenység (mérkőzés, verseny, edzés) során elszenvedett balesete, valamint szervezett tömegsport- tevékenység közben történt balesetével (sportbaleset) összefüggésben következett be.
Hivatásos sportoló az, aki sportszervezettel létesített munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, továbbá megbízási szerződés alapján jövedelemszerzési céllal sporttevékenységet folytat, és rendelkezik hivatásos sportolói engedéllyel. Amatőr sportolónak minősül mindenki, aki nem jövedelemszerzés céljából bármely magyarországi, vagy külföldi sportklub, sportszövetség, sportegyesület vagy más sportszervezet által kiállított, a versenyrendszerben illetve a versenyeken részvételre jogosító, versenyengedélyt is magában foglaló versenyigazolvánnyal rendelkezik.
Szervezett tömegsport-tevékenységnek minősül minden olyan rendezvény, melynek keretében a résztvevők sport tevékenységet végeznek, a rendezvényt nem a szerződő fél szervezi és előzetes nevezéshez vagy bármilyen egyéb előzetes regisztrációhoz kötött.
A biztosító az ebben a pontban részletezett esetekben a biztosított baleseti halálára vonatkozó szolgáltatást nem teljesíti. A biztosító a bármely okú halálra vonatkozó szolgáltatást teljesíti.
Szolgáltatások
42. A biztosító a haláleseti, a baleseti-halál esetére vonatkozó és az elérési szolgáltatást a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges utolsó irat, okmány beérkezést követő 15 napon belül magyar forintban teljesíti.
A felek megállapodása alapján a biztosítási szolgáltatás teljesítésének minősül a banki átutalás, illetve a szolgáltatás jogosultjának kérése esetén, a biztosítónál érvényben lévő más szerződés díjára való elszámolás is. A
kifizetés napja az az időpont, amikor a fizetendő összeg a biztosító számlájáról utalásra kerül. A biztosító készpénzben, vagy lakcímre való utalással nem teljesít kifizetést.
43. Amennyiben a biztosító a biztosítási szolgáltatást nem teljesíti – további szükséges iratok bekérése, vagy az igény elutasítása miatt
–, akkor arról a jogosultat az igény teljesítésére vonatkozó határidőtől számított 30 napon belül írásban értesíti.
Haláleseti szolgáltatás
44. A haláleseti szolgáltatás teljesítésekor a biztosító a szolgáltatási igény beérkezésének napján aktuális biztosítási összeget fizeti ki a haláleseti szolgáltatásra megjelölt kedvezményezettnek vagy a biztosított örökösének.
Baleseti-halál esetére vonatkozó szolgáltatás
45. A baleseti-halál esetére vonatkozó szolgáltatás teljesítésekor a biztosító a szolgáltatási igény beérkezésének napján aktuális biztosítási összeg 10%-kal növelt értékét fizeti ki a baleseti halál esetére vonatkozó szolgáltatásra megjelölt kedvezményezettnek vagy a biztosított örökösének.
46.Egy haláleseti biztosítási esemény kapcsán csak egyfajta haláleseti szolgáltatás (vagy haláleseti, vagy balesti-halál esetére vonatkozó) teljesíthető.
Elérési szolgáltatás
47. Az elérési szolgáltatás teljesítésekor a biztosító az aktuális biztosítási összeget fizeti ki az elérési szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett vagy a biztosított részére.
A biztosító mentesülése
00.Xx alábbi esetekben a biztosítási esemény bekövetkezik, azonban a biztosító mentesül a teljesítési kötelezettsége alól, ezért nem nyújt szolgáltatást.
49. A baleseti halál vonatkozásában a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított halála a kedvezményezett szándékos magatartása miatt következett be. A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget köteles visszatéríteni, ha a biztosított
szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, azzal összefüggésben vagy a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkossága következtében halt meg.
50. Akkor is mentesül a biztosító a baleseti halálra vonatkozó szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a biztosítási esemény a biztosított olyan balesetével függ össze, amelyet a biztosított, a szerződő vagy a szerződővel, illetőleg a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott. Ebben az esetben a biztosító a szerződés – biztosított halálának bejelentését követ ő napra érvényes – visszavásárlási összegét – a kifizetésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével – fizeti ki a biztosított örökösei részére.
51. Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak tekintendő a baleset akkor, ha az a biztosított, a szerződő, vagy a szerződővel, illetőleg a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó
a) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben,
b) ittas állapotával vagy kábító-, illetve egyéb bódulatot keltő szer hatása alatti állapotával okozati összefüggésben,
c) orvosi javaslat nélküli vagy nem az előírt adagolásban való gyógyszerszedése miatt,
d) jogosítvány nélküli gépjárművezetése közben következett be.
Várakozási idő
52. A biztosító a szerződési feltételekben foglalt biztosítási események vonatkozásában nem alkalmaz várakozási időt.
Esedékesség
53. A haláleseti, baleseti halálra vonatkozó és az elérési szolgáltatások vonatkozásában a szolgáltatási igény esedékességének időpontja a biztosítási esemény bekövetkezésének napja.
54. Egyéb igény esedékességének időpontja az igény alapjául szolgáló körülmény bekövetkezésének napja.
Elévülés
55.A szerződésből eredő igények az esedékességüktől számított két év elteltével elévülnek.
Az elévülést nem szakítja meg a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás.
Az aktuális biztosítási összeg
56. A biztosítási szolgáltatásokra vonatkozó aktuális biztosítási összeg a befizetett biztosítási díjnak a biztosító által az V. fejezetben meghatározott módon meghirdetett hozammal növelt és a IV. fejezetben meghatározott költségekkel csökkentett összege.
Maradékjog
57. Ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a szerződésben meghatározott visszavásárlási értéket – a kifizetésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével – kifizetni.
III. A szerződés díja, a díj esedékessége
58. A szerződés díját a teljes tartamra egy összegben magyar forintban kell megfizetni. A díj akkor tekintendő megfizetettnek, amikor az a biztosítóhoz, a díj fogadása céljából rendszeresített számlára, a szerződésszám megjelölésével beérkezett.
A díj fogadása céljából rendszeresített számla száma:
OTP Bank NYrt.: 11794008-21349441- 00000000
Ha a díj rendelkezik azokkal az azonosító adatokkal, melyek alapján az a szerződéshez rendelhető, de nem a biztosító megfelelő számlájára érkezik, akkor az legkésőbb a beérkezéstől számított 7. napon tekintendő megfizetettnek.
59. A díj kizárólag banki átutalás útján fizethető meg.
60. A felek díjhalasztásban állapodnak meg. A halasztott díjat legkésőbb a szerződés kockázatviselése kezdetének napjától számított 8. nappal bezárólag kell megfizetni.
Amennyiben a szerződés halasztott díját a fent megjelölt időpontig (esedékesség) nem fizetik meg, úgy a biztosító írásbeli felszólító levélben
– a következményekre történő figyelmeztetés mellett – pontos dátummal jelölve, a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridőt ad a díj megfizetésére. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
61. A szerződés minimális egyszeri díja 1 000 000 Ft, ennél alacsonyabb díjjal a szerződés nem jöhet létre.
62. A szerződő a szerződés egyszeri díját úgy módosíthatja, hogy a díjfizetési határidő lejártáig a minimális díjat meghaladó, de az ajánlattól eltérő összegű díjat fizet be. Ebben az esetben a szerződés a ténylegesen megfizetett díjjal jön létre.
63. A szerződésre járó díjat a biztosító a szerződés első évében bírósági úton is érvényesítheti, ezt követően nem élhet ezzel a jogával.
64. A szerződés helyreállítására (reaktiválás) nincs lehetőség, tekintettel arra, hogy a biztosítási díjat a teljes tartamra kell megfizetni.
A biztosítási díj legális forrásból származásának igazolása
65. A szerződő a 10 millió forintot meghaladó készpénzes tranzakciók esetén köteles csatolni az alábbi dokumentumok közül azon dokumentumot, amely igazolja az adott tranzakció során a szerződésre befizetett díj legális forrását:
• az 5 évnél nem régebbi jogerős bírósági vagy hatósági határozat;
• az 5 évnél nem régebbi hatósági igazolás;
• az 5 évnél nem régebbi egyéb közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat,
• a 3 évnél nem régebbi fizetésiszámla- kivonat (bankszámlakivonat) és készpénzkifizetési bizonylat (ha az ügyfél fizetésiszámla-kivonatot - bankszámlakivonatot - nem tud bemutatni, mert nem áll rendelkezésére, akkor a készpénzfelvételi bizonylat);
• szerencsejáték szervezésével foglalkozó cég 1 évnél nem régebbi igazolása nyereményről;
• a munkáltató 6 hónapnál nem régebbi igazolása a munkabérről, osztalékról, jutalomról;
• az Európai Unió területére történő belépéskor kitöltendő, 6 hónapnál nem régebbi „Készpénzbejelentő nyilatkozat”/„Cash declaration form” (amelyen a személyi adatok, a készpénz tulajdonosának adatai, a készpénzre, a készpénz származására és tervezett felhasználására vonatkozó, valamint a szállítással kapcsolatos adatok vannak feltüntetve).
Amennyiben a fentiekben jelzett, a biztosítási díjként befizetett megtakarítás legális forrását igazoló dokumentum nem áll rendelkezésre, úgy a szerződő – legfeljebb 100 millió forint összeg igazolására – teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatot jogosult csatolni a pénzeszköz forrásáról és a fenti pontokban szereplő okiratok hiányának okáról.
IV. A szerződés költségei
66. A biztosító a hozamszámítás kezdetétől számított első 12 hónap során havonta költségei fedezeteként az előző havi hozamjóváírással megállapított biztosítási összegnek (az első hónapban a kezdeti biztosítási összegnek) és az adott hónapra meghirdetett hozamnak a 0,13%-át vonja el.
67. A biztosító a hozamszámítás kezdetétől számított 13. hónaptól havonta költségei fedezeteként az előző havi hozamjóváírással megállapított biztosítási összegnek és az adott hónapra meghirdetett hozamnak a 0,04%-át vonja el.
68. A biztosító bármely jogcímű (biztosítási szolgáltatás, illetve visszavásárlás) teljesítés esetén az aktuális biztosítási összeg vagy visszavásárlási érték 0,3%-ának megfelelő, de maximum 6000 Ft szolgáltatási költséget von el.
Ha a kifizetendő biztosítói teljesítés összegét adó, vagy más közteher terheli, s ennek viselésére és megfizetésére, a biztosító, mint a jogszabály szerinti kifizető a kötelezett, akkor a
biztosító a szerződési feltételek alapján az általa fizetendő adó, illetve közteher összegével egyenlő költséget von le, és a levonást követően fennmaradó összeg minősül a jelen feltételek szerinti biztosítói teljesítésnek.
69. A fenti költségek a szerződés tartama során nem változhatnak.
V. Technikai kamat, többlethozam, hozamok meghirdetése és közzététele
70. A technikai kamatláb az a kamatláb, amellyel a biztosító a biztosítási díj illetve a díjtartalék megállapításakor kalkulál, amelynek maximális mértékét jogszabály állapítja meg. Az alkalmazott technikai kamat mértéke 0%. A technikai kamatláb változtatására csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.
71. A többlethozam-visszatérítés megegyezik a jelen fejezetben ismertetett módon meghirdetett és visszajuttatott hozammal.
A biztosító előre meghatározott időtartamra hozamot hirdet meg, mely meghirdetett hozamot a 72-74. pontoknak megfelelően a biztosítási szerződésen jóváír. A hozamot a biztosító minimum három, maximum tizenkettő naptári hónapra hirdeti meg, legkésőbb az érintett időtartam kezdetét megelőző második napon.
72. A biztosító hozamot a hozamszámítási időszakra fizet. A hozamszámítási időszak a kezdete:
a.) ha a biztosítási díj a biztosítási tartam kezdete előtt érkezik be, akkor a biztosítási tartam kezdete,
b.) ha a biztosítási díj a biztosítási tartam kezdetét követően, de nem valamely hónap elsején érkezik be, akkor a díj biztosítóhoz történő beérkezését követő hónap elseje,
c.) ha a biztosítási díj a biztosítási tartam kezdetét követően, valamely hónap elsején érkezik be, akkor a díj biztosítóhoz történő beérkezése.
A hozamszámítási időszak vége:
– a biztosított halála esetén: a halál bejelentésének biztosítóhoz történő beérkezését követő nap
– a szerződés visszavásárlása esetén: a visszavásárlási igény biztosítóhoz való beérkezést követő nap
– minden egyéb esetben a szerződés megszűnésének napja
A hozamszámítási időszak legfeljebb a biztosítási tartam kezdetét követő 10 év elteltéig tart.
73. A hozam számítása havi hozamszámítással történik és havonta kerül tőkésítésre.
74.A biztosító tört hónapra nem ír jóvá hozamot.
75. A meghirdetett hozamokat a biztosító a xxx.xxxxxxx.xx honlapon és az ügyfélforgalom számára nyitva álló ügyfélszolgálati irodájában teszi közzé az érintett időtartam kezdetét megelőző második napon.
VI. Visszavásárlás
76. A szerződő a biztosítás tartama alatt bármikor kezdeményezheti a szerződés visszavásárlását, mely alapján a biztosító a visszavásárlási igény beérkezésének napján aktuális visszavásárlási értéket teljesíti a szerződőnek.
77. A visszavásárlási érték az aktuális biztosítási összeg 98%-a, ha a biztosítási tartam kezdetétől eltelt egész hónapok száma nem haladja meg a hatot. A visszavásárlási érték minden más esetben megegyezik az aktuális biztosítási összeggel.
78. A biztosító a visszavásárlási értéket az igény érvényesítéséhez szükséges utolsó irat beérkezését követő 10 napon belül, kizárólag bankszámlára utalás formájában – a kifizetésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével – teljesíti a szerződőnek.
79. Amennyiben a biztosító a szerződő által kezdeményezett visszavásárlási igényt nem teljesíti – további szükséges iratok bekérése, illetve az igény elutasítása miatt -, arról a szerződőt az igény teljesítésére vonatkozó határidőtől számított 30 napon belül írásban értesíti.
Amennyiben a biztosító az ügyfél által kapcsolattartásra megadott módokon nem tud az ügyféllel kapcsolatba lépni annak ellenére, hogy
az ügyfél ügyletek végrehajtását kezdeményezi, a biztosító kockázatérzékenységi megközelítés alapján megkísérli három hónapon belül legalább két alkalommal, igazolt módon postai úton írásban felszólítani az ügyfelet – a lehetséges jogkövetkezményekre való egyidejű figyelmeztetés mellett – a biztosítóval való kapcsolat felvételére. A második értesítés sikertelenségét követően a biztosító az ügyfél vagy annak meghatalmazottja általi kapcsolatfelvételig megtagadja az ügyfél által kezdeményezett, négymillió-ötszázezer forintot elérő összegű ügylet teljesítését.
80. A visszavásárlással a szerződés megszűnik.
81.Ahhoz, hogy visszavásárlás igény alapján a biztosító kifizetést teljesítsen a kifizetésre jogosult szerződő számára, az alábbi dokumentumok szükségesek:
a.) a biztosító által erre a célra kiadott és a szerződő által megfelelően kitöltött rendelkező nyilatkozata, beleértve a kifizetésre vonatkozó utalási rendelkezést is,
b.) a természetes személy szerződő esetén
• adóazonosító jele (ha azt korábban nem adta meg a biztosítónak),
• lakcímet igazoló kártyájának száma,
• személyazonosságát igazoló okirat, c.) külföldi állampolgárok esetén
• úti okmánya vagy személyazonosító igazolványa, amennyiben az magyarországi tartózkodásra jogosít,
• amennyiben személyazonosító igazolványa magyarországi tartózkodásra nem jogosít a tartózkodási jogot igazoló okmány, vagy tartózkodásra jogosító okmány,
d.) jogi személy szerződő esetén a képviseletre jogosult személy aláírási címpéldánya,
e.) ha a szerződő kiskorú, akkor a képviseletében eljáró személy törvényes képviselői jogosultságának igazolása,
f.) ha a szerződő gondnokság alatt áll, akkor a képviseletében eljáró gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határozat, valamint a gondnokság alá helyezést igazoló irat, illetve annak fennállását igazoló irat,
g.) ha külön jogszabály előírja, gyámhivatali engedély a kifizetéshez,
h.) szükség esetén a rendelkező nyilatkozat benyújtását visszaigazoló irat,
i.) meghatalmazott eljárása esetén az eredeti meghatalmazás,
Továbbá, amennyiben a magánszemély ügyfél, jogi személy esetén az eljáró képviselő és/vagy jogi személy adataiban – a korábban elvégzett ügyfél-átvilágítást követően – változás történt, vagy korábban még nem történt esetükben ügyfél-átvilágítás:
j.) azonosítási adatlap,
k.) nyilatkozat tényleges tulajdonosról,
l.) nyilatkozat kiemelt közszereplői, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozói, vagy vele közeli kapcsolatban álló státuszról,
m.)nyilatkozat adóilletőségről,
n.) nem magyarországi adóügyi illetőség esetén a külföldi adóazonosító és az azt tartalmazó dokumentum másolati példánya (adóügyi illetékesség szerinti ország adó- vagy más hatósága által kiállított kétnyelvű igazolás – Certificate of Residency –, mely az adott országbeli adóazonosítót tartalmazza).
o.) jogi személy szerződő esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonat.
VII. A biztosítási esemény bejelentése, teljesítése
82. A kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, csatolni kell a biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratokat, valamint lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
Ha a szerződő illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a jelen pontban megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, és a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrizését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító megtagadhatja a biztosítási szolgáltatás teljesítését.
83. A biztosítási esemény az alábbi módon jelenthető be:
– személyesen,
– xxxxx, a 00-0-000-0000 számon,
– postai levélben, kérjük, hogy az alábbi címre küldje meg levelét:
Allianz Hungária Zrt. Operációtámogatási osztály 1387 Budapest, Pf. 11
– e-mailben, az xxx@xxxxxxx.xx címre küldött levélben, ha az az e-mail cím, amiről az üzenetet küldték a küldő személyéhez kapcsolt, korábban rögzített cím.
84. A biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához valamint a biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges dokumentumokat a biztosító részére be kell nyújtani vagy be kell mutatni.
A biztosítási esemény igazolásához, valamint a biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez az alábbi dokumentumok benyújtása illetve bemutatása szükséges:
A) A haláleset bekövetkezését igazoló okiratok
a.) a halotti anyakönyvi kivonat másolata,
b.) halál esetén a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány (halottvizsgálati bizonyítvány) másolata,
B) Személyazonosító iratok
a) a közlekedési baleset esetén a járművezető biztosított érvényes jogosítványa, vagy jogosítvány hiányában a vezetésre jogosító irat kiállítására jogosult és illetékes minisztérium által kiadott hivatalos igazolás,
b) a szolgáltatás igénybevételére jogosult természetes személy személyazonosságát, jogi személy azonosítását szolgáló, igazoló iratok, okiratok, adatok így természetes személy esetén személyazonosító igazolvány vagy útlevél vagy kártya formátumú vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, továbbá adóazonosító dokumentum – pl. adókártya vagy nem magyar adóügyi illetőséggel és nem magyar adóazonosító jellel rendelkező természetes személy esetén az adóilletőség országa szerinti adóazonosítót tartalmazó dokumentum másolati példánya, jogi személy esetén cégjegyzékszámot vagy, nyilvántartási számot és adószámot tartalmazó 30 napnál nem régebbi irat, valamint adóazonosító dokumentum, továbbá nem magyar adóügyi illetőséggel és nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy esetén az adóilletőség országa szerinti adóhatóság 30 napnál nem régebbi illetőségigazolásának másolati példánya,
c) a szolgáltatás igénybevételére jogosult jogi személy nevében eljáró természetes
személy eljárási jogosultságát igazoló dokumentumok,
C) Hatósági, hivatali okiratok
a) a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult bármilyen hatósági eljárás, vizsgálat során keletkezett helyszíni szemle jegyzőkönyve, szakvélemény, meghallgatási jegyzőkönyv, hatósági értesítés és igazolás,
b) a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult közigazgatási eljárás során keletkezett az eljárást lezáró jogerős határozat,
c) a közlekedési balesettel kapcsolatos hatósági iratok (jogosítvány, forgalmi engedély),
d) ha a szolgáltatásra jogosult a biztosított örököse, az öröklésről szóló jogerős közjegyzői vagy bírósági határozat, illetőleg jogerős öröklési bizonyítvány másolata,
e) ha a kifizetés vagy szolgáltatás igénybevételére jogosult személy kiskorú, akkor a képviseletében eljáró személy törvényes képviselői jogosultságának igazolása,
f) ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy gondnokság alatt áll, akkor a képviseletében eljáró gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határozat, valamint a gondnokság alá helyezést igazoló irat, illetve annak fennállását igazoló irat,
g) ha külön jogszabály előírja, gyámhivatali engedély a kifizetéshez,
D) Orvosi dokumentumok
a) a háziorvosi törzskarton és a kezelőkartonok másolata, a szakorvosi és kórházi kezelés dokumentumainak másolata,
b) a zárójelentések és ambuláns kezelőlapok másolata,
c) a boncolási jegyzőkönyv másolata,
d) az ittassági vizsgálat eredményének hivatalos igazolása,
e) kábító, illetve egyéb bódulatot keltő szer hatásának vizsgálatáról készített hivatalos orvosi irat, vagy hatósági határozat,
f) az orvosi kezeléssel kapcsolatos valamennyi irat másolata,
E) A biztosítási szerződéssel kapcsolatos dokumentumok
a) a biztosítási esemény leírását tartalmazó részletes bejelentés,
b) meghatalmazott eljárása esetén eredeti meghatalmazás,
c) adóköteles biztosítási szolgáltatás esetén a biztosító által levonandó adó mértékének megállapításához szükséges dokumentumok.
F) A kifizetéshez szükséges további dokumentumok
a) azonosítási adatlap,
b) nyilatkozat tényleges tulajdonosról,
c) nyilatkozat kiemelt közszereplői, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozói, vagy vele közeli kapcsolatban álló státuszról,
d) a kifizetésre vonatkozó utalási rendelkezés,
e) nyilatkozat adóilletőségről,
f) nem magyarországi adóügyi illetőség esetén a külföldi adóazonosító és az azt tartalmazó dokumentum másolati példánya (adóügyi illetékesség szerinti ország adó- vagy más hatósága által kiállított kétnyelvű igazolás – Certificate of Residency –, mely az adott országbeli adóazonosítót tartalmazza)
g) jogi személy szerződő esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonat.
G) Örökös részére teljesítendő kifizetéshez szükséges további dokumentumok
a) A személyes adatok kezelése c. részben megjelölt iratok, az örökösök adatainak kezelése kapcsán.
Külföldön bekövetkezett káresemény esetén a biztosító a dokumentumok magyar nyelvű – a szolgáltatás jogosultjának költségén elkészített
– xxxxxxx xxxxxxxxxxxx bemutatását kérheti.
A szolgáltatásra való jogosultság elbírálásához benyújtott dokumentumokat a biztosító a biztosított ezirányú kifejezett kérelme hiányában nem köteles visszaküldeni.
Az A-E) pontban felsoroltakon kívül a biztosított a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is jogosult a biztosítási esemény igazolására.
A biztosító jogosult az adatkezelésre vonatkozó szabályoknak megfelelően megőrizni a biztosítással összefüggő iratokat.
VIII. A szerződés megszűnése
85. A szerződés megszűnik és a biztosító kockázatviselése véget ér az alábbi okok következtében:
a) A megszűnés oka: a biztosított halálának
biztosítóhoz történő bejelentése. A megszűnés hatálya: a haláleset bejelentését követő nap.
A biztosító teljesítése: az aktuális biztosítási összeg,baleseti halál esetén az aktuális biztosítási összeg 10%-kal növelt mértéke.
b) A megszűnés oka: a szerződés határozott tartamának lejárta.
A megszűnés hatálya: a határozott tartam vége.
A biztosító teljesítése: az aktuális biztosítási összeg.
c) A megszűnés oka: a szerződő a szerződés díját a póthatáridő lejártáig nem fizeti meg, és a díjjal nem fedezett időszak hossza meghaladja az esedékesség időpontjától számított 40 napot.
A megszűnés hatálya: a díj esedékesség napjára visszamenőleges hatállyal.
d) A megszűnés oka: a szerződő a szerződést bármelyik hónap végére 30 napos felmondási idővel írásban felmondja (rendes felmondás).
A megszűnés hatálya: a biztosítási időszak vége, vagy ha a szerződő ennél későbbi hónapot jelölt meg, akkor az általa meghatározott hónap vége.
A biztosító teljesítése: a szerződés aktuális visszavásárlási értéke.
e) A megszűnés oka: a szerződő a szerződés visszavásárlását kezdeményezi.
A megszűnés hatálya: a visszavásárlásra vonatkozó igény beérkezését követő nap. A biztosító teljesítése: a szerződés aktuális visszavásárlási értéke.
f) A megszűnés oka: az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személyszerződő a szerződés létrejöttéről és a szerződő felmondási jogáról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.
A megszűnés hatálya: a szerződés létrejöttének napjára visszamenőleges hatállyal.
A biztosító teljesítése: a szerződő felmondó
nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni. Ennek keretében a biztosító – költségei levonása nélkül – a szerződő által befizetett díjat téríti vissza.
g) A megszűnés oka: a biztosított (aki nem azonos a szerződővel) a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban visszavonja.
A megszűnés hatálya: a szerződés megszűnik a biztosítási időszak végével. A biztosító teljesítése: a szerződés aktuális visszavásárlási értéke.
h) A megszűnés oka: a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik. A biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
A megszűnés hatálya: a szerződés az értesítés kézhezvételét követő 30. napon szűnik meg.
A biztosító teljesítése: a szerződés aktuális visszavásárlási értéke.
i) A megszűnés oka: ha a kötvény kiállítása nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a jelen szerződési feltételektől, akkor a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, akkor a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
A megszűnés hatálya: a felmondást követő
31. nap.
A biztosító teljesítése: a szerződés visszavásárlási értéke.
j) A megszűnés oka: a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezik, illetve bekövetkezése lehetetlenné válik
A megszűnés hatálya: lehetetlenülés, érdekmúlás bekövetkezésének napja. A biztosító teljesítése: a befizetett díj.
k) A megszűnés oka: a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási érdek megszűnik, illetve a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik.
A megszűnés hatálya: lehetetlenülés, érdekmúlás bekövetkezésének napja.
A biztosító teljesítése: a szerződés aktuális visszavásárlási értéke.
86. A szerződést – a biztosító kockázatának jelentős növekedését kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.
IX. A szerződés módosulása
87. A jelen HozamMax szerződés esetén, ha a szerződéskötést követően az adókedvezményre vagy adójóváírásra vonatkozó jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító az alábbiak szerint javaslatot tehet a szerződés módosítására. A biztosító a vonatkozó jogszabályváltozás hatálybalépését követően 60 napon belül tehet javaslatot a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására, annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.
Ha a szerződő a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.
X. Egyéb rendelkezések Értékkövetés
88. A biztosító nem alkalmaz értékkövetést.
Kötvénykölcsön
89. Kötvénykölcsön felvételére nincs lehetőség.
Tájékoztatás az ügyfelek részére
90. A biztosító évente egyszer írásos tájékoztatást küld a szerződőnek a szerződésben szereplő biztosítási összegekről és a visszavásárlási értékről.
A biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentést a honlapján teszi közzé.
Az ügyfél tájékoztatási kötelezettsége és adatváltozás bejelentése
Adatváltozási kötelezettségek teljesítése
91. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt a szerződő és a biztosított a Pmt. és az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) alapján köteles a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül értesíteni a biztosítót az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról.
A tájékoztatást a következő adatok változása esetén szükséges megtenni a biztosító részére.
a) Természetes személy szerződő és
/vagy biztosított esetén:
- családi és utóneve
- állampolgársága
- lakcíme
- adóilletőségének országa
- külföldi adóazonosítója
- kiemelt közszereplői, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozói, vagy vele közeli kapcsolatban álló státuszról nyilatkozat
- személyazonosító okmányának száma
b) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet mint szerződő esetén:
- név
- székhely
- főtevékenység
- képviseletre jogosultak neve és beosztása
- kézbesítési megbízottjának neve vagy lakcíme
- adószám
- cégjegyzékszám
- adóilletőség országa
- FATCA státusz
Tényleges tulajdonos személyének, vagy adatainak, tulajdon jellegének, hányadának, kiemelt közszereplői kiemelt közszereplő közeli hozzátartozói, vagy vele közeli kapcsolatban álló státusz változása.
A szerződő és a biztosított a fentieken túl köteles
– levelezési címének,
– e-mail címének,
– sms üzenet fogadására alkalmas telefonszámának,
– a szerződésen nyilvántartott kifizetési bankszámla-számának, valamint
– a szerződésre a biztosító bármely rendszerén keresztül megadott/rögzített értesítési címnek
a szerződés tartama alatt bekövetkezett változását a biztosítónak 5 munkanapon belül bejelenteni. A biztosító az általa ismert, fent felsorolt utolsó elérhetőségekre mindaddig joghatályosan küldhet nyilatkozatot, vagy értesítést (beleértve az e-mailben küldött, a biztosítási szerződéssel, illetve a szerződés megkötésével, kezelésével, módosításával, esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatót, nyilatkozatot, dokumentumot, ideértve az értéknövelésről szóló értesítőt és a számlát is), illetve a megadott bankszámlaszámra mindaddig joghatályosan teljesíthet kifizetést, amíg vonatkozó változásbejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz.
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok, elektronikus levélküldés
92. Ha a jogszabály a jognyilatkozat érvényességéhez írásbeliséget követel meg, akkor a jognyilatkozat kizárólag akkor érvényes, ha az megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi
V. törvényben előírt írásbeliség követelményének, azaz alkalmas a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására.
Minden más esetben a biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban, vagy e-mailen, vagy faxon, vagy elektronikus úton, a biztosító által üzemeltetett Ügyfélportálon keresztül tették, és az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.
Az e-mailen tett jognyilatkozatot az xxx@xxxxxxx.xx e-mail címre kell megküldeni. Az e-mailen küldött jognyilatkozatot a biztosító csak abban az esetben fogadja el, ha
– az e-mailcím a küldő személyéhez kapcsolt, korábban a biztosító számára bejelentett és a biztosító által rögzített címről érkezett és
– az üzenethez csatolták a nyilatkozatot, kérelmet tartalmazó, az ügyfél által aláírt szkennelt dokumentumot.
A biztosító jogosult az e-mail üzenetben megküldött dokumentumokat eredetiben is bekérni.
93. Az ügyfél csak személyesen teheti meg érvényesen azon jognyilatkozatokat, amelyek a Pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi XXXX.xx. törvény (a továbbiakban: Pmt.) szerinti azonosítását, továbbá az adategyeztetését és a természetes, illetve jogi személy azonosító adatait érintik.
Az olyan jognyilatkozatokat, amikhez több személy (szerződő és/vagy biztosított és/vagy kedvezményezett) jóváhagyása is kell, csak írásban rögzítve személyesen vagy postai úton keresztül lehet érvényesen megtenni.
94. A biztosító a szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat a szerződő magyarországi postai címére küldi el.
Ha a szerződő a biztosító részére a mobil számát, illetve az e-mail elérhetőségét megadta, ezzel hozzájárult ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel összefüggő kötelezettségei teljesítéséhez – a vonatkozó jogszabályi követelmények betartása mellett – felhasználja. Ez alapján a biztosító a szerződő
által megadott e-mail címre is megküldheti a szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat.
A szerződő által megadott elektronikus adatok valótlanságából, hiányosságából származó károkért, valamint a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, illetve a szerződő személyes fiókjának beállításai miatt felmerülő problémákért, és abból származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezményekért a biztosító nem vállal felelősséget.
Az e-mail cím, a telefonszám megváltozását 5 munkanapon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelentésének elmulasztásából származó károkért a biztosító nem vállal felelősséget.
Az elektronikus levelezés során a biztosító zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a szerződés adatai.
95. A biztosító által üzemeltetett Ügyfélportál szolgáltatásait kizárólag előzetes, személyes azonosítást és regisztrációt követően lehet igénybe venni. A regisztrációt a szerződéskötéskor automatikusan, vagy a szerződő kérésére ezt követően bármikor a biztosító elvégzi, melyet a szerződő a biztosítótól sms-ben kapott kezdő jelszóval érvényesít. Ezt követően az Ügyfélportál szolgáltatásai a szerződő személyes azonosítójával és az általa megadott jelszóval vehető igénybe.
E-életbiztosítás
96. Az E-életbiztosítási szerződés esetén a szerződés létrejöttekor a biztosító automatikusan létrehozza a szerződő személyes fiókját az Allianz Ügyfélportálon. Ezt követően a szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat, nyilatkozatokat, értesítéseket a biztosító ebbe a fiókba kézbesíti, melyről a szerződő által megadott e-mail címre küld értesítést.
97. Az E-életbiztosítási szerződések esetén a szerződő a biztosítóval kapcsolatot – a kizárólag személyesen megteendő és a biztosított írásbeli hozzájárulásához kötött nyilatkozatok kivételével – kizárólag Ügyfélportálon keresztül tarthat.
98. Az E-életbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos tranzakciókat a szerződő – amennyiben az Ügyfélportálon erre lehetőség van – kizárólag az Ügyfélportálon keresztül kezdeményezhet.
99. Az E-életbiztosítási szerződésre tekintettel a szerződés hatálya alatt csekkes díjfizetési mód választására és csekkes díjfizetésre nincs lehetőség, valamint a szerződőt megillető kifizetések kizárólag bankszámlára történnek.
100. Az E-életbiztosítási szerződések esetén a biztosító a költségek módosulásáról a szerződőt a módosítás előtt 30 nappal az Ügyfélportálon értesíti.
Jognyilatkozat átadása
101. A szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozat abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt
a) a posta a címzettnek ajánlott levélben kézbesítette, illetve
b) személyesen átadott nyilatkozat esetén – az átvételét az érdekelt írásban elismerte, illetőleg
c) ha a fenti esetekben az átvételt a címzett megtagadta, valamint
d) ha a postai úton megküldött dokumentum kézbesítése azért volt sikertelen, mert azt az érdekelt bármely okból nem vette át, ebben az esetben a megérkezés napjának a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapot kell tekinteni.
A biztosító szerződéssel kapcsolatos elektronikus úton megküldött (e-mail), fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel ellátott jognyilatkozata abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a biztosító igazolható módon kiküldte a szerződő és/vagy a biztosított által megadott e-mail címre, vagy a biztosító az általa üzemeltetett Ügyfélportálon elhelyezett dokumentumról történő értesítést e-mailben a szerződő és/vagy a biztosított által megadott e-mail címre igazoltan megküldte.
Elektronikus szerződéskötés szabályai
102. A szerződés elektronikus úton is létrejöhet. Ebben az esetben az Adatkezelési és ügyféltájékoztató, valamint szerződési
feltételek kiegészítése című dokumentumban foglalt rendelkezések irányadók a szerződéskötésre.
Főkötelezettségen túli költségek
103. A főkötelezettségen túli költségek érvényesítésére a biztosító akkor jogosult, ha ahhoz a szerződő előzetesen és kifejezetten hozzájárult.
A szerződésre irányadó jog, a kapcsolattartás nyelve
104. Tájékoztatjuk, hogy a jelen biztosítási szerződésre a magyar jog rendelkezései az irányadók.
A biztosító és a szerződő között létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
A szerződés nyelve és a felek közötti kapcsolattartás nyelve magyar.
A legfontosabb adózási szabályok
105. Az alábbiakban tájékoztatjuk azokról az adózási szabályokról, amelyek szerződésére vonatkoznak. Felhívjuk figyelmét, hogy jelen tájékoztató nem tér ki minden, a szerződés adózásával kapcsolatos kérdésre. Bármilyen elszámolás és eljárás alapját a vonatkozó jogszabályok hatályos rendelkezései jelentik.
Kérjük, hogy kísérje figyelemmel a hivatkozott jogszabályokat, mert azok változása befolyásolhatja az alábbiakban közzétett megállapításokat
Jelen tájékoztató a 2021. január 1-jén hatályos jogszabályok alapján készült.
I. Adózási szabályok, ha a biztosítási szerződést magánszemély köti
106. A magánszemélyek adókötelezettségeiről a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv) rendelkezik.
A fizetett biztosítási díjra vonatkozó szabályok
A magánszemély által kötött biztosítás díja adómentes.
A biztosító szolgáltatása
Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében, a biztosító által juttatott vagyoni érték A biztosító haláleseti, baleset- és betegségbiztosítási szolgáltatásai adómentesek.
Az elérésre és visszavásárlásra vonatkozó legfontosabb szabályok
Kamatjövedelmet képezhet az elérés és a visszavásárlás.
Kamatjövedelem akkor keletkezhet, ha a befizetett biztosítási díjat meghaladja a biztosítói kifizetés.
A kamatjövedelem után az adó mértékét az Szja. törvény az egészségügyi hozzájárulás (eho) mértékét az Egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho. tv.) tartalmazza.
A fizetendő adó alapját befolyásolhatja az, hogy mennyi idő telt el a szerződéskötés óta.
II. Adózási szabályok abban az esetben, ha a biztosítási szerződést nem magánszemély köti.
107. A nem magánszemélyek adózási kötelezettségeiről az alábbi jogszabályok rendelkeznek:
– A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) az egyéni vállalkozók esetében.
– A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a hatálya alá tartozó szervezetek esetében (Tao. tv.). A Tao. tv. hatálya alá tartozó szervezetek elszámolására a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szabályai az irányadóak.
– A magánszemély javára, de nem magánszemély által kötött biztosítási szerződés magánszemélyre vonatkozó adózási szabályait a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) tartalmazza.
A biztosításokkal kapcsolatos további közteherviselési szabályok:
– A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény.
– A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény.
A fizetett biztosítási díjra vonatkozó szabályok
108. Az, hogy magánszemélynek, nem magánszemély által fizetett biztosítás díja után keletkezik-e, és ha igen, milyen jogcímen adófizetési kötelezettsége, az az alábbi tényezőktől függ:
– a szerződő és a biztosított között fennálló jogviszony (munkavégzésre irányuló, vagy egyéb jogviszony),
– a fedezetek Szja. tv. szerinti besorolása,
– ki a biztosítási szerződés kedvezményezettje (kedvezményezett lehet a nem magánszemély szerződő; vagy a biztosított magánszemély, illetve rá tekintettel más magánszemély)
A biztosító szolgáltatása
– A legtöbb esetben, amennyiben a biztosító szolgáltatására magánszemély a jogosult, a szolgáltatás után nem keletkezik adófizetési kötelezettség.
– Az adómentes vagy adóköteles biztosítási szolgáltatások meghatározását és mértékét az Szja. tv. tartalmazza.
– Amennyiben a kedvezményezett nem magánszemély, úgy az Szja. tv. vagy a Tao tv. alapján kell a biztosító szolgáltatását adózási szempontból minősíteni.
A visszavásárlásra vonatkozó legfontosabb szabályok
Az alábbi tényezőktől függ, hogy milyen adófizetési kötelezettség keletkezhet:
− történt-e szerződőváltás a szerződés tartama alatt (a nem magánszemély szerződő átadta-e a szerződői jogokat a magánszemélynek)?
− a szerződésen adómentes, vagy adóköteles díjú fedezetek is szerepelnek?
A fenti szempontok alapján lehet megítélni azt is, hogy a visszavásárlás milyen más járulékfizetési kötelezettséggel jár.
Tekintettel arra, hogy jelen tájékoztató csak a legfontosabb információkat tartalmazza, kérjük, hogy szerződéskötés során fokozott figyelmet fordítson az adózásra vonatkozó szabályok bővebb megismerésére, ezzel kapcsolatban vegye igénybe könyvelő, adótanácsadó vagy adószakértő segítségét.
Eltérés a Polgári Törvénykönyvtől és a korábbi szerződési gyakorlattól
109. A HozamMax-ra vonatkozó szerződési feltételek az alábbiak tekintetében térnek el a Polgári Törvénykönyvtől és a korábbi szerződési gyakorlattól:
– az ügyfél-tájékoztató és az általános szerződési feltételek tartalmazzák a jogszabály alapján a biztosítót terhelő tanácsadás körére vonatkozó részletes tájékoztatást is;
– természetes személy szerződő halála, vagy jogi személy szerződő megszűnése esetén a biztosított – korábbi hozzájárulására tekintettel – a szerződő helyébe lép;
– a feltételekben a szerződőt a szerződés hatálya alatt megillető rendszeres felülvizsgálat kezdeményezésére vonatkozó figyelem felhívással mellett feltüntetésre kerültek a biztosítót terhelő, a szerződő részére a szerződés megkötését kellő idővel megelőzően átadandó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumhoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések;
– biztosított csak a szerződő hozzájárulásával léphet a szerződő helyébe, kivéve, ha a szerződés felmondás vagy díjnemfizetés miatt szűnne meg;
– a szerződés létrejötte, hatálybalépése és a kockázatviselés kezdetének időpontja az ajánlattételt követő nap 0 óra;
– lehetőség van a kedvezményezett személyét folyamatosan hatályban tartani;
– a szerződő a biztosítási ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van;
– a biztosítási időszak egy hónap; azzal, hogy az első időszak ettől eltérhet. Az első időszak a kockázatviselés kezdete és a tartam kezdete közötti időszak;
– a biztosító ráutaló magatartásával a szerződés csak akkor jöhet létre, ha az ajánlat megtétele előtt a szerződő a szükséges tájékoztatásokat megkapta és az ajánlatot a biztosító által rendszeresített
ajánlati lapon, a díjszabásnak megfelelően tette;
– a szerződés első díja az ajánlattételt követően esedékes, a szerződés díjhalasztással jön létre;
– a felek díjhalasztásban állapodnak meg, ezért a halasztott díjat a tartam kezdetétől számított 8 napon belül kell megfizetni;
– ha a díjat az esedékesség időpontjáig nem fizetik meg, a biztosító felszólító levelében – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – pontos dátummal jelölve, a felszólítás elküldésétől számított legalább további 30 napos póthatáridőt ad a díj megfizetésére;
– reaktiválásra nincs lehetőség;
– az elévülési idő az általános 5 éves elévülési időtől eltérően 2 év;
– az elévülési időt nem szakítja meg a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás;
– a biztosítónak lehetősége van az elektronikus kapcsolattartásra;
– a szerződőnek a szerződési feltételekben meghatározottak szerint lehetősége van az elektronikus úton történő nyilatkozattételre;
– a technikai kamat mértéke 0%;
– a biztosítói teljesítés összegéből levonásra kerül a biztosító által fizetendő adó és egyéb köztehernek megfelelő költség;
– a jogszabályi változásokra tekintettel a biztosító a szerződés megkötése előtt az ügyfél igényeit és alkalmasságát felméri, valamint a szerződés hatálya alatt az ügyfél kérésére felülvizsgálja;
– a változás-bejelentési kötelezettség szempontjából lényeges körülmény az ügyfél-átvilágítási adatokban bekövetkezett változás;
– a szervezett tömegsport fogalma a feltételekben meghatározásra került;
– a szerződéskötéskor és a szolgáltatási igény benyújtásához – a pénzmosási törvényben foglalt előírások alapján – szükséges, az ügyfelek által benyújtandó iratok módosításra kerültek;
– a szerződéskötés és az adatváltozás bejelentés során megadandó adatok köre módosult,
– a biztosító a szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat a szerződő magyarországi postai címére küldi el.
Tájékoztató a FATCA és egyéb adómegfelelési nemzetközi jogszabályokról
110. FATCA (Foreign Account Tax Compliance Act), azaz a külföldi számlák adómegfeleléséről szóló amerikai törvény.
Egyéb adómegfelelési nemzetközi jogszabály: A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió által bevezetett nemzetközi információcseréről szóló egyezmény.
Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) rendelkezéseinek való megfelelés érdekében (mely tartalmazza mind a FATCA, mind az egyéb adómegfelelési nemzetközi jogszabályokkal kapcsolatos rendelkezéseket) a biztosító az alábbi intézkedésekről tájékoztatja a szerződőket.
A biztosítási ajánlat aláírásakor, illetve a szerződő személyét érintő módosításakor a biztosító köteles elvégezni a szerződő, szolgáltatás teljesítésekor pedig a kedvezményezett illetőségvizsgálatát, a magyar adóhatóság felé pedig köteles az
Aktv.-ben foglalt esetekben adatot szolgáltatni, illetve jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni.
Illetőségvizsgálat alatt azt kell érteni, hogy a szerződőnek, valamint a kedvezményezettnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy mely ország szerinti adóilletőségű, jogi személy szerződő esetében pedig arról, hogy mely országbeli alapítású. Amennyiben más ország szerinti adóügyi illetőséggel rendelkezik, úgy e- személyek kötelesek megadni az illetékes adóhatóság által számukra kiadott numerikus azonosítójukat.
A biztosító az elvégzett illetőségvizsgálat alapján az Aktv.-ben foglalt esetekben és határidőkben a magyar adóhatóság felé köteles adatszolgáltatást teljesíteni.
További információk
További információk telefonszolgálatunktól a
+36 (1/20/30/70) 000-0-000 számon kaphatók, valamint honlapunkon a www. xxxxxxx.xx címen érhetők el.
Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191
A székhelyünkön működő ügyfélszolgálati iroda címe: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút. 48-52.
Felügyeleti szervünk a Magyar Nemzeti Bank Intézmény székhelye: 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest
Telefon ügyfeleknek: (+36 80) 203-776 Internet: xxxx://xxx.xxx.xx
Allianz Hungária Zrt.
1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság,
Cg. 00-00-000000
A székhely állama: Magyarország
Budapest, 2021. április 1.
Tájékoztató a Teljes Költség Mutatóról (TKM)
Az Ön által megkötni kívánt biztosítás egy klasszikus megtakarítási jellegű életbiztosítás.
Annak érdekében, hogy Xx, a szerződéshez kapcsolódó költségekről átfogó képet kapjon, a biztosítók a teljes költségmutatót (TKM) egységesen alkalmazzák az életbiztosításoknak a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (továbbiakban Bit.) meghatározott körére, továbbá a mutató értékéről Önt, mint leendő szerződőt előzetesen tájékoztatják, annak érdekében, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni. A TKM megegyezik a teljes költségmutató számításáról és közzétételéről szóló 55/2015. (XII. 22.) MNB rendeletben (továbbiakban Rendelet) szabályozott teljes költségmutatóval is.
Mi a TKM?
A TKM egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egyetlen százalékos érték segítségével fejezi ki a típuspéldában bemutatott biztosítás költségeit, – köztük a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.
A TKM megmutatja, hogy adott feltételezések mellett közelítőleg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költségmentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott klasszikus életbiztosítási terméken keresztül érte el.
Miben szolgálja az Ön érdekeit?
A TKM segítségével Ön egyszerűbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált hagyományos megtakarítási jellegű életbiztosítások költségszintjeit.
A bemutatott típuspélda a következő:
A TKM a Rendeletben meghatározott alábbi feltételezésekkel kerül kiszámításra:
A biztosított kora és a biztosítás időtartama
A biztosított egy 35 éves személy, aki egyszeri díjas szerződése esetén 5 vagy 10 éves tartamú biztosítási szerződést köt.
A TKM kalkuláció azért történik különböző időtartamokra, hogy látható legyen, miként befolyásolják a különböző időtartamok a termék költségterhelését. Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét termékre nem elérhető.
A biztosítás díja és a díjfizetés módja A fenti életkorú biztosított
• 4.500.000 Ft-ért (vagy annak megfelelő
€/USD/CHF stb.) egyszeri díjas biztosítást köt, ahol a díjfizetés átutalással történik.
A klasszikus életbiztosításban foglalt élet- és/vagy balesetbiztosítási, illetve egészségbiztosítási szolgáltatások
• A TKM a biztosítási feltétek szerint kötelezően választandó biztosítási fedezetek kockázati díját veszi figyelembe költségként.
• Jelen (HozamMax élet- és személybiztosítás) biztosítás esetében a szerződésbe épített kötelező biztosítási kockázat jellemzői a következőek: egyszeri díjas, 10 éves tartamú vegyes életbiztosítás, minimális biztosítási összeg 1 millió Ft.
A TKM számítás a Rendeletnek megfelelően figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a megtakarítás értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön a megtakarítást az adott megtakarítási jellegű életbiztosításon keresztül valósította meg. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket.
A HozamMax élet- és személybiztosítás TKM értéke:
5 év | 10 év |
1,68%* | 2,54 %* |
* Jelen termék sajátosságai miatt a fentiekben ismertetett TKM számítási eljárástól a következő módon tértünk el:
A termék 10 éves tartamú. Az 5 éves TKM érték visszavásárlás esetén érhető el. A TKM érték 5 és 10 éves tartam között nem monoton csökkenő. 6.év: 1,81% 7. év: 2,07% 8. év: 2,27% 9. év: 2,42%.
Figyelem!
Fontos tudnivaló, hogy a fentiekben bemutatott TKM értékek a típuspélda adatain túlmenően azt is feltételezték, hogy a szerződés az adott tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosításra, a szerződésből pénzkivonás semmilyen formában nem történik és a megállapított díj az adott tartam során maradéktalanul megfizetésre kerül. Mindezért a TKM érték által bemutatott költségszint nem szükségszerűen azonos a megvásárolni kívánt konkrét szerződés költségeivel, hanem arról megközelítő tájékoztatást nyújt. A szerződés egyedi jellemzőinek függvényében a konkrét szerződés költségei akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKM értéktől.
A Magyar Nemzeti Bank honlapján megtalálható az összes, a Rendelet szerinti TKM számítási kötelezettség alá tartozó TKM érték.
Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy a TKM fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a klasszikus életbiztosításokra vonatkozó ügyféltájékoztatásnak. Nem elhanyagolható szempont a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jellege (élet-, baleset- vagy egészségbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (pl. milyen kiegészítő fedezettel bővíthető a biztosítás), mennyire hozzáférhető az adott szerződésben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására.
Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKM alkalmazása is hozzájárul ahhoz, hogy különböző biztosítók által kínált biztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor.
Budapest, 2020. április 10.
Közzététel az EU fenntartható finanszírozásról szóló rendelet (SFDR) 6. cikke alapján
leányvállalatainak eszközeire, nyereségességére, vagy jó hírnevére. Az ESG-kockázatok például az
Fenntarthatósági kockázat
A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, az Európai Parlament és Tanács 2019/2088 rendelet (2019. november 27., továbbiakban: SFDR rendelet) 2 cikkének 22. pontja alapján olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, amely bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, jelentős negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére.
Az SFDR rendelet 2. cikkének 17. pontja alapján fenntartható befektetés: valamely környezeti célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, amelyet például az energiafelhasználásra, a megújuló energia felhasználására, a nyersanyagfelhasználásra, a vízfelhasználásra, a földhasználatra, a hulladéktermelésre, az üvegházhatásúgáz- kibocsátásra, vagy a biológiai sokféleségre és a körforgásos gazdaságra gyakorolt hatásra vonatkozó alapvető erőforrás-hatékonysági mutatókkal mérnek, vagy valamely társadalmi célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, különösen az egyenlőtlenség elleni küzdelemhez hozzájáruló befektetések, a társadalmi kohéziót, a társadalmi integrációt és a munkaügyi kapcsolatokat erősítő befektetések, illetve a humán tőkébe vagy a gazdaságilag vagy szociálisan hátrányos helyzetű közösségekbe történő befektetések, amennyiben e befektetések nem járnak e célkitűzések egyikére nézve sem jelentős káros hatással, továbbá ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek, különös tekintettel a szilárd vállalatirányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, az érintett személyzet javadalmazása és az adójogszabályok betartása tekintetében.
1.
A fenntarthatósági kockázatokról való ismereteink olyan környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási (ESG) eseményeket vagy körülményeket foglalnak magukban, melyek, bekövetkezésük esetén valószínűsíthetően jelentős negatív hatást gyakorolhatnak az Allianz Csoport vagy
éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, az elismert munkaügyi normák megsértése, a korrupció.
Az SFDR rendelet 2. cikkének 17. pontja alapján fenntartható befektetés: valamely környezeti célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, amelyet például az energiafelhasználásra, a megújuló energia felhasználására, a nyersanyagfelhasználásra, a vízfelhasználásra, a földhasználatra, a hulladéktermelésre, az üvegházhatásúgáz- kibocsátásra, vagy a biológiai sokféleségre és a körforgásos gazdaságra gyakorolt hatásra vonatkozó alapvető erőforrás-hatékonysági mutatókkal mérnek, vagy valamely társadalmi célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységbe történő befektetés, különösen az egyenlőtlenség elleni küzdelemhez hozzájáruló befektetések, a társadalmi kohéziót, a társadalmi integrációt és a munkaügyi kapcsolatokat erősítő befektetések, illetve a humán tőkébe vagy a gazdaságilag vagy szociálisan hátrányos helyzetű közösségekbe történő befektetések, amennyiben e befektetések nem járnak e célkitűzések egyikére nézve sem jelentős káros hatással, továbbá ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek, különös tekintettel a szilárd vállalatirányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, az érintett személyzet javadalmazása és az adójogszabályok betartása tekintetében.
A biztosító a fenntarthatósági kockázatoknak a befektetési döntéseibe való integrálásának módjáról és a fenntarthatósági kockázatoknak a biztosító által kínált pénzügyi termékek hozamára gyakorolt valószínű hatásai értékelésének eredményeiről az alábbiak szerint ad tájékoztatást a termékre vonatkozóan.
A termék nem az SFDR rendelet 8. cikk vagy 9. cikk szerinti pénzügyi termék
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A termék az SFDR rendelet hatálybalépését megelőzően került kialakításra, így annak befektetése során nem kerültek figyelembevételre a fenntarthatósági kockázatok értékelésének szempontjai, a fenntarthatósági kockázatok azonban ezen termék esetén is integrálásra kerülnek a befektetési döntésekbe,
A fenntarthatósági kockázatok a termékben lévő befektetések hozamát várhatóan nem befolyásolják számottevően.
A befektetések tekintetében a biztosító nem veszi figyelembe jelenleg a befektetési döntéseknek az SFDR rendelet 4. és 7. cikke szerinti, a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásait, tekintettel arra, hogy a termék az SFDR rendelet hatálybalépését megelőzően került kialakításra és a piacon elérhető részletes adatok hiányában, illetve korlátozott elérhetőségére tekintettel Társaságunk nem rendelkezik megfelelő információkkal arra vonatkozóan, hogy ezeket egy megbízható keretrendszerben tudja értékelni, továbbá a jogszabály alapján jelenleg nem köteles figyelembe venni.
2.
A jelen közzétételben a biztosító az alábbiak szerint ad tájékoztatást a következő kérdésekben:
a ) A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálásának módja
Az Allianz Hungária Zrt. befektetési döntéseit maga hozza meg, az adott termék és a biztosító befektetési politikájával összhangban. A biztosító a fenntarthatósági kockázatokat a teljes befektetési döntéshozatali folyamat során figyelembe veszi, beleértve a befektetési stratégiát, a portfóliókezelő irányítását, a befektetések monitoringját és ellenőrzését. A biztosító befektetési (ideértve valamennyi portfóliójára vonatkozó portfóliókezelési) tevékenységét döntő részben kiszervezte az Allianz Alapkezelő Zrt.-hez (továbbiakban: Portfóliókezelő), amelynek számára egyértelmű követelményeket határozott meg a fenntarthatósági kockázatokra vonatkozóan. A
Portfóliókezelő figyelembe veszi a biztosító által előírt fenntarthatósági kockázatokra vonatkozó követelményeket (a részleteket lásd alább).
A biztosító átfogó és megalapozott ESG kritériumokat szem előtt tartó megközelítést követ a befektetési eszközök tekintetében, amely a következő elemeket tartalmazza:
1. A biztosító eszközeinek befektetéséhez a Portfóliókezelők kiválasztása, megbízása és felügyelete
2. Lehetséges ESG kockázatok azonosítása, elemzése és kezelése
3. Aktív tulajdonosi szerepvállalás (elköteleződés és szavazati jog gyakorlása)
4. A befektetési eszközök köréből kizárt ágazatok és társaságok
5. A klímaváltozás kockázatai és a dekarbonizáció
Az Allianz Hungária Zrt. fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos politikájáról bővebb információkat az alábbi weboldalon talál: [website link]
Ezen túlmenően a biztosító határozza meg a termékeihez kapcsolódó befektetések kiválasztásának kereteit. A biztosító elvárja, hogy a befektetéseit kezelő Portfóliókezelő aláírja a felelősségteljes befektetés alapelveit (PRI), vagy saját ESG-politikával rendelkezzen.
b) A fenntarthatósági kockázatoknak a biztosító által kínált pénzügyi termékek hozamára gyakorolt valószínű hatásai értékelésének eredményei
Az Allianz Hungária Zrt. részére jogszabályi előírás, hogy az eszközök diverzifikáltan kerüljenek befektetésre, ami csökkenti, egyebek mellett a potenciális fenntarthatósági kockázatok hatását az egyes vállalatokon vagy befektetéseken belül. A fentiek megtartását belső kockázatkezelési rendszerek is biztosítják, amelyek magukban foglalják az eszközosztályok és a kibocsátók korlátozását.
Minél alacsonyabb a fenntarthatósági besorolás minősítési szintje, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a fenntarthatósági kockázatok realizálódnak.
Budapest, 2021. március 10.