Általános Szerződési Feltételek

A Central Finance Zártkörűen működő Részvénytársaság

„MFB Krízis Hitel plusz” Program keretein belül megkötésre kerülő kölcsönszerződéseihez

Hatályos: 2021. Április 6. napjától

Alulírott Adós elismeri és nyugtázza, hogy a jelen ÁSZF valamennyi feltételét és rendelkezését (beleértve azon rendelkezéseket is, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos vagy a Xxxxx által korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól) kimerítően megismerte, a Társasággal/Kölcsönbeadóval/Hitelezővel megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette, elfogadta.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

A Central Finance Zártkörűen működő Részvénytársaság (cégjegyzékszáma: 00-00-000000, székhelye:

8800 Nagykanizsa, Xxxxxx xxxx 0., adószáma: 11861067-2-20, statisztikai számjele: 11861067-6491-114-20., felügyeleti engedély száma: 2024/1998/F; a továbbiakban: Társaság/Kölcsönbeadó/Hitelező) az “MFB Krízis Hitel PLUSZ” Program (a továbbiakban: Program) keretein belül megkötésre kerülő kölcsönszerződései tartalmának meghatározásához a Ptk. 6:77-6:80. §-ai alapján az alábbi általános szerződési feltételeket (a továbbiakban: ÁSZF) dolgozta ki:

Jelen ÁSZF hatálya kiterjed valamennyi, a Társaság és az Egyedi Kölcsönszerződésben adósként (a továbbiakban: Adós) megjelölt gazdasági társaság (egyéb szervezet) - amelynek cégkivonatát (nyilvántartását végző hatóság által a szervezeti adatokról kiállított kivonatot/igazolást) az Egyedi Kölcsönszerződés 2. MELLÉKLETE tartalmazza - közötti, a Program keretében létrejövő jogviszonyra.

Az ÁSZF rendelkezései mindkét félre kötelezőek, de attól kölcsönös írásbeli megállapodással a felek eltérhetnek. A jelen ÁSZF és az Egyedi Kölcsönszerződés közötti eltérés esetén az Egyedi Kölcsönszerződés rendelkezései irányadóak.

I. Fogalom-meghatározások

1.1.Jelen ÁSZF és az Egyedi Kölcsönszerződés vonatkozásában:

1.1.1. A beruházás befejezésének időpontja: A beruházás eredményeképp létrejövő eszköz (immateriális javak, tárgyi eszközök) használatba vétele, üzembe helyezése. Az Sztv. értelmében az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja. Az üzembe helyezést és annak időpontját az adósnak hitelt érdemlő módon dokumentálnia kell. Az Sztv-nek megfelelő dokumentáció megfelel a Program szempontjából is.

1.1.2. A beruházás megkezdése

- építési munka esetén (építési engedélyköteles tevékenység esetén) az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,

- az eszközök, berendezések megrendelésére irányuló első, jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalás minősül, vagy más olyan kötelezettségvállalás, mely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi, attól függően, hogy melyikre kerül előbb sor. Nem tekintendő a munkák megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munkák, mint az engedélyek megszerzése és megvalósíthatósági tanulmányok készítése,

- felvásárlás esetén a „munkák megkezdése” a felvásárolt létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök megszerzésének időpontja,

- több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi tevékenység időpontja.

1.1.3. Adós: az Egyedi Kölcsönszerződésben adósként megjelölt gazdasági társaság (egyéb szervezet) - amelynek cégkivonatát (nyilvántartását végző hatóság által a szervezeti adatokról kiállított kivonatot/igazolást) az Egyedi Kölcsönszerződés 2. MELLÉKLETE tartalmazza.

1.1.4. Anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol.

1.1.5. ÁFA: az Áfa-törvénnyel összhangban mindenkor irányadó általános forgalmi adó.

1.1.6. Áfa-törvény: 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról vagy az annak helyébe lépő, az általános forgalmi adóról szóló mindenkor hatályos törvény.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

1.1.7. Áttelepítésnek minősül, ha

- a támogatási kérelmet benyújtó Adós vagy a kérelmet benyújtó Adóssal egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (EGT megállapodás) egyik szerződő felének területén található létesítményből (eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (támogatott létesítmény),

- az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és

- a hitelkérelmet benyújtó Adós vagy a kérelmet benyújtó Adóssal egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg.

1.1.8. Beruházás: Az Sztv. szerint: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység, továbbá a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység, valamint mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható (tervezés, előkészítés, lebonyolítás, hitel igénybevétel, biztosítás, szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés).

1.1.9. Egyedi Kölcsönszerződés: A Társaság és az Adós között az “MFB Krízis Hitel PLUSZ” Program keretein belül jelen ÁSZF alkalmazásával megkötésre kerülő kölcsönszerződések.

1.1.10. Egyéni vállalkozás: Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 17. pontban felsorolt magánszemélyek közül:

- a közjegyzők, a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét a közjegyzői iroda tagjaként folytatja);

- az önálló bírósági végrehajtók, a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);

- a szabadalmi ügyvivő az egyéni szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;

- az ügyvédek az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);

- a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemélyek e tevékenység tekintetében.

1.1.11. Egyéni referencia kamatláb: Különösen a kedvezményes kamatú és kamatmentes kölcsön, továbbá a változó kamatlábon alapuló kamattámogatás támogatástartalmának kiszámításához használt, a referencia alapkamatlábból számított, a hitelkockázattól függően eltérő összehasonlító kamatláb.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

1.1.12. Egy és ugyanazon vállalkozás: Az 1407/2013/EU, a 717/2014/EU és az 1408/2013/EU bizottsági rendeletet értelmében valamennyi olyan vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll:

- valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével;

- valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-,

irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;

- valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;

- valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét.

A fentiekben említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.

1.1.13. Ellenőrző befolyás: Az Sztv. szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján

a) a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról,

b) lehetővé válik - függetlenül attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben rögzítették - a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében,

c) a közös irányítás a vállalkozások ügyvezetésének, felügyelő bizottságának részben (de a döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg vagy

d) a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik vállalkozás működésére.

1.1.14. EUMSZ: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés.

1.1.15. Európai Bizottság által közvetlenül végrehajtott támogatás: Olyan támogatás, amelynek felhasználását az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25 -i 966/2012/EU Euratom rendelet 58. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján az Európai Bizottság közvetlenül i rányítja és hajtja végre.

1.1.16. Európai Bizottság által megadott referencia alapkamatláb: Az Európai Bizottság által az egyéves bankközi kínálati kamatláb alapján meghatározott mérték, amely az egyéni referencia kamatláb, a diszkont kamatláb és a visszafizettetési kamatláb számításának alapja. A referencia alapkamatlábat a referencia alapkamatlábról, a diszkont kamatlábról és a visszafizettetési kamatlábról szóló - 2008/C 14/02 számú - közleményében az Európai Bizottság hivatalos értesítését követően a Kormány a xxx.xxx.xxxxxxx.xx címen közzéteszi.

1.1.17. Exporttal kapcsolatos tevékenység: Az exportált mennyiségekkel, értékesítési hálózat létesítésével és működtetésével, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb költségek.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

1.1.18. Felek: a Társaság és az Adós együttesen;

1.1.19. Fél: a Társaság és az Adós külön-külön;

1.1.20. Gépjármű: Olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek.

1.1.21. Gördülőeszköz: Emberek és tárgyak szállítására szolgáló berendezések. Ide kell sorolni a vasúti, közúti, légi és vízi szállítási eszközöket, így például az olyan szállítóeszközöket, mint a gépjárművek, a vontatók és nyerges pótkocsik, a vasúti és villamosvasúti mozdonyok és vasúti kocsik, valamint a repülőgépek és űrhajók, motorkerékpárok, kerékpárok, hajók stb .

1.1.22. Hirdetmény: az „MFB Krízis Hitel PLUSZ” Program Hitelügyleteinek mindenkori hatályos hirdetménye.

1.1.23. Hitelező/Kölcsönbeadó: a jelen ÁSZF-ben hitelezőként/kölcsönbeadóként megjelölt társaság;

1.1.25. Hitelkiváltás: Hitelkiváltásnak minősül, ha a Program keretében felvett kölcsönt egyazon Adós bármely pénzügyi intézménnyel korábban kötött hitel- vagy kölcsönszerződése alapján folyósított hitelének/kölcsönének visszafizetésére fordítja. Hitelkiváltásnak minősül az Adós által lízingelt eszköz hitelből történő megvásárlása is.

1.1.26. HUF: magyar forint.

1.1.27. Immateriális javak: Az Sztv. szerinti immateriális javak között elszámolható tételek, így a szabadalmi jog, licenc, know-how, vagy nem szabadalmazott technikai tudás vásárlása, előállítása minősül immateriális jószágnak.

1.1.28. Import áruk helyett hazai áruk használatához kapcsolódó hitel: Ha a kedvezményes kamatozású hitelt azzal a feltétellel nyújtják, hogy a beruházáshoz szükséges tárgyi eszközök, immateriális javak kizárólag hazai termékből származhatnak. Fő szabályként a vállalkozásnak magának kell kiválasztania a számára legmegfelelőbb termékeket, szolgáltatásokat, amit a beruházáshoz felhasznál.

1.1.29. Induló beruházás: Az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna.

1.1.30. Induló vállalkozás: 1 teljes naptári év elfogadott beszámolójával nem rendelkező, nem speciális célú vállalkozás. Nem minősül induló vállalkozásnak az Sztv. hatálya alá tartozó társaság jogutódlásával létrejött, vagy annak korábbi tevékenységét más jogi keretek között folytató vállalkozás. Induló vállalkozásnak minősül a több vállalkozás jogutódjaként létrejött társaság.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

1.1.31. Ingatlanforgalmazási cél: az ingatlan építés és az építkezés helyszínéül szolgáló üres telek megvásárlása, az ingatlanvásárlás (telek és rajta levő felépítmény megvásárlása), ingatlan bővítés, felújítás, felújítandó/bővítendő/átépítendő ingatlan megvásárlása, továbbá az előzőek szerint felsorolt hitelcélt szolgáló hitelek és lízingszerződések kiváltása.

1.1.32. Kamatperiódus: A kamatperiódus a naptári hónap első napján kezdődik és az utolsó napján végződik, kivéve az első és az utolsó kamatperiódust. Az első kamatperiódus a kölcsön első folyósítása napján kezdődik és a naptári hónap utolsó napjáig tart. A további kamatperiódusok tekintetében a kamatperiódus első napja megegyezik a megelőző kamatperiódus utolsó napját követő nappal. Az utolsó kamatperiódus a véglejárati napon végződik.

1.1.33. Kereskedelmi ingatlan: A kereskedelmi ingatlan olyan kereskedelmi tevékenység céljára szolgáló ingatlan, amely ingatlanként hasznosítva termel cash-flow-t és nem a benne végzett tevékenység termeli a hitel visszafizetéséhez szükséges összeget. (Bérbe adott, vagy bérbe adásra kerülő üzlet/üzletház/egyéb kereskedelmi tevékenység céljára szolgáló ingatlan, ha a finanszírozást a bérbe adó igényli.)

1.1.34. Késedelmi kamat: Amennyiben az Adós a kölcsönszerződésben rögzített fizetési kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget, úgy a Társaság késedelmi kamatot jogosult felszámítani az esedékesség napjától a tartozás jóváírásának napjáig terjedő időszakra. A késedelmi kamat mértékét a mindenkori hatályos Hirdetmény tartalmazza. A késedelmi kamat számítása megegyezik az ügyleti kamat jelen ÁSZF-ben rögzített számítási módjával.

1.1.35. Kincstár: 2017. január 1-jétől a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) általános jogutódjaként a Magyar Államkincstár látja el az uniós mezőgazdasági és vidékfejlesztési kifizető ügynökségi tevékenységet, valamint a hazai agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos egyes feladatokat. A Kincstár tartja nyilván a vállalkozások mezőgazdasági, halászati és mezőgazdasági célú általános csekély összegű támogatási keretének kihasználtságát.

1.1.36. Kis- és középvállalkozás (KKV): Az EUMSZ. 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott KKV kritériumoknak megfelelően:

A mikro-, kis és középvállalkozások (KKV-k) azon 250-nél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások, amelyek éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót, és/vagy az éves mérlegfőösszegük értéke nem haladja meg a 43 millió eurót.

A KKV-n belül a kisvállalkozás az, amely 50-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 10 millió eurót.

A KKV-n belül a mikrovállalkozás az, amely 10-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 2 millió eurót.

Azon vállalkozás esetében, amelynek a 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2) bekezdése szerinti partner- vagy 4. § (3) bekezdése szerinti kapcsolódó vállalkozásai vannak, a fentebb meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

1.1.37. KKV-nak nem minősülő vállalkozás: Az olyan vállalkozás, amely nem felel meg az EUMSZ.

107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott KKV kritériumoknak, ideértve az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozást is. Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján

– külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.

1.1.38. Kölcsön: A Társaság által az Egyedi Kölcsönszerződés alapján nyújtott pénzkölcsön, melynek keretében a Társaság pénzösszeget bocsát az Adós rendelkezésére azzal, hogy azt az Adós az Egyedi Kölcsönszerződésben meghatározott időpontokban, hiteldíj megfizetése mellett köteles a Társaságnak visszafizetni.

1.1.39. Költségvetési kamattámogatás: A Program keretében nyújtott hitelek mögé a Magyar Állam költségvetési kamattámogatást biztosít, amely az Adós által fizetendő ügyleti kamat mértékének évi 2,5%-ra történő csökkentéséhez szükséges támogatás.

1.1.40. Kötelezettségvállalás fizetési kötelezettségek szerződésszerű teljesítésére („Cross-

default”): Az Adós kötelezettségvállalása arra, hogy a vele szemben – hitel-, kölcsön-, kötvény-

, lízing- és garancia megbízási szerződés, támogatási szerződés vagy más jogviszony alapján – fennálló, az Adós által írásban – jogszabály által esetlegesen meghatározott módon és formában nem vitatott fizetési kötelezettsége szerződésszerű teljesítését nem mulasztja el, azzal nem esik késedelembe.

1.1.41. Leszámítolási (diszkont) ráta (kamatláb): A különböző években folyósított állami támogatások, illetve a több év alatt megvalósított projektek felmerült költségei jelenértékének kiszámításához használt kamatláb, amely egyenlő a referencia alapkamatláb 100 bázisponttal növelt értékével.

1.1.42. Mezőgazdasági termék: Az EUMSZ I. sz. mellékletében található termékek.

1.1.43. Mezőgazdasági termék elsődleges előállítása: A növénytermesztés és az állattenyésztés, az az EUMSZ I. sz. mellékletében található termékek termelése a termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül.

1.1.44. Mezőgazdasági termék feldolgozása: Mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely művelet, amelynek eredményeképpen keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi eredetű termék első értékesítését előkészítő tevékenységet.

1.1.45. Mezőgazdasági termék forgalmazása: A mezőgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy kiállítása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, kivéve az elsődleges termelő részéről a viszonteladónak vagy forgalmazónak történő első értékesítést, valamint a termék első értékesítését előkészítő tevékenységeket; az elsődleges termelő részéről a végső fogyasztónak történő értékesítést csak akkor kell forgalomba hozatalnak tekinteni, amennyiben az e célra elkülönített helységben történik.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

1.1.46. Módosítási díj: Minden szerződésmódosítás esetén egységesen felszámítandó, az Adós által megfizetendő díjtétel. A módosítási díj a módosítással összefüggő valamennyi szolgáltatás - így például az okmányok elkészítésének, ellenőrzésének, a szerződésmódosítással kapcsolatban felmerült ügyintézési, számítástechnikai, a kölcsön nyilvántartására vonatkozó rendszerben történő adatmódosítási, kockázatelemzési szolgáltatás - ellenértéke. A szerződésmódosítás feltétele a módosítási díj megfizetése. Mértékét a Hirdetmény tartalmazza.

1.1.47. Nagyberuházás: Az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

1.1.48. Negative Pledge (Vagyontárgyak biztosítékként történő lekötésének tilalma): Az Adós kötelezettségvállalása arra, hogy nem alapít, és nem enged semmiféle terhet alapítani jelenlegi és jövőbeni vagyontárgyain a Pénzügyi Vállalkozás hozzájárulása nélkül.

1.1.49. Nehéz helyzetben lévő vállalkozás: Olyan vállalkozás, amely megfelel az EUMSZ.107. és

108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendeletben, illetve az azt módosító 2017/1084/EU bizottsági rendeletben foglalt feltételek valamelyikének.

1.1.50. NHP Hajrá: A Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) által indított Növekedési Hitelprogram Hajrá, amely a Program forrását biztosítja.

1.1.51. NHP Hajrá Terméktájékoztató: Az NHP Hajrá MNB által meghatározott feltételeit tartalmazó dokumentum.

1.1.52. Pari Passu (Egyenrangú státusz biztosításának kötelezettsége): Az Adós kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy az Egyedi Kölcsönszerződésben vállalt kötelezettségei legalább azonos rangsorban állnak az Adós egyéb nem biztosított és nem alárendelt kötelezettségeivel, kivéve azokat, amelyek a kötelezően alkalmazandó jogszabályok értelmében kielégítési elsőbbséget élveznek. Az Adós által az Egyedi Kölcsönszerződés aláírását megelőzően, valamint azt követően felvett hitelek nem biztosíthatnak kedvezőbb pénzügyi, illetve előnyösebb jogi pozíciót más hitelezőknek, mint amit az Adós a Társaság számára biztosított. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy mindaddig, amíg az Egyedi Kölcsönszerződés hatályban van, csak a Társaság írásbeli hozzájárulásával nyújt más hitelezőknek a tőlük felvett hitelek visszafizetésének biztosítására biztosítékot. Amennyiben ezáltal a hitelezők bármely szempontból kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mint a Társaság, a Társaság számára az Egyedi Kölcsönszerződésből eredő követelések biztosítására az Adós azonnal felajánlja ugyanazokat a szerződéses feltételeket és megköti a szükséges szerződéseket és megállapodásokat.

1.1.53. Program: “MFB Krízis Hitel PLUSZ” Program

1.1.54. Program lejárata: A Program lejárata 2036. június 30.

1.1.55. Refinanszírozás: A Társaság saját kockázatára nyújtott hiteléhez forrás biztosítása az MFB Zrt. által a Társaság részére.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

1.1.56. Refinanszírozási Kölcsönszerződés: A Társaság saját kockázatára nyújtott hiteléhez történő MFB Zrt. általi forrás biztosítása vonatkozásában a Társaság és az MFB Zrt. között létrejött szerződés.

1.1.57. Saját erő: A saját erő az Adós által biztosított önerő, amely állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá közvetlenül vagy közvetve nem tartozó, uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás. A saját erő részét nem képezheti jogi/természetes személy által nyújtott

– alárendelt hitelnek nem minősülő – hitel.

1.1.58. Saját Forrás: A Saját Forrás Saját Erőből és az államháztartás alrendszereiből származó egyéb támogatásból (pl. támogatott hitel) állhat. A saját forrás összegén belül a saját erő és az állami vagy más uniós támogatás összegét a beruházás forrásösszetételében el kell különíteni.

1.1.59. Speciális célú vállalkozás: Olyan Magyarországon alapított vállalkozás, amelynek – rendszerint céljához igazodó meghatározott időre szóló – tevékenysége egy konkrét, pontosan körülhatárolt eredmény elérésére, beruházás megvalósítására irányul.

1.1.60. Szinten tartás: Olyan új tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység, amelynek célja a beruházó által korábban használt tárgyi eszközök lecserélése anélkül, hogy az új eszközök a termékben, nyújtott szolgáltatásban, illetve termelési vagy szolgáltatási folyamatban - ésszerűsítés, diverzifikálás vagy korszerűsítés útján - alapvető változást hoznának.

1.1.61. Szolgáltatási tevékenység: A vállalkozási tevékenység eredményként lényegében új termék nem keletkezik, csak a termék előállítás bizonyos feladatait végzi el a szolgáltatás, növelve annak hatékonyságát és biztonságát. Szolgáltatás lehet termelő szolgáltatás, amikor is közvetlenül a termelési folyamathoz kapcsolódó szolgáltatásról van szó, forgalmazó, vagy kereskedelmi szolgáltatás, amikor is a vállalkozás célja a termékeknek, vagy a szolgáltatásoknak az egyes fogyasztókhoz való eljuttatása.

1.1.62. Sztv.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény.

1.1.63. Támogatástartalom: Az Adós számára, akár több forrásból nyújtott állami támogatásnak a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. mellékletének D) pontjában meghatározott – kamattámogatás támogatástartalmának számítására vonatkozó - módszer alapján számított értéke.

1.1.64. Támogatási intenzitás: A támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve.

1.1.65. Támogatás odaítélésének időpontja: A támogatási szerződés aláírásának a napja.

1.1.66. Tao tv.: 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról vagy az annak

helyébe lépő, a társasági adóról és osztalékadóról szóló mindenkor hatályos törvény.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

1.1.67. Tartós forgóeszköz: A vállalkozás készlet- és követelésállományának a beruházás megtérüléséhez szükséges növekménye a beruházást megelőző szinthez képest. A beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó forgóeszközigény tartós finanszírozására nyújtott kölcsön összege nem haladhatja meg a beruházás bruttó módon számított összegét.

1.1.68. Tenyészállat: Az Sztv. 26. § (6) bekezdése szerinti állatok.

1.1.69. Terméktájékoztató Szerinti Limit: A Program keretében nyújtott forgóeszközhitel, valamint az Adós likviditásának finanszírozása céljából felvett forgóeszközhiteleinek együttes összege nem haladhatja meg az Adós Szmt. 28. § (2)-(4) bekezdése szerint meghatározott készletállománya, az Szmt. 29. § (2) bekezdése szerint meghatározott, nem lejárt, valamint legfeljebb 30 napja lejárt vevőkövetelései, az Szmt. 79. § (1) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű ráfordításai együttes összegét. A limitszámítás szempontjából forgóeszközhitelnek minősül az Adós részére bármely, hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás által nyújtott 3 évnél nem hosszabb futamidejű (i) hitel, (ii) faktoring, (iii) folyószámlahitel, illetve (iv) egyéb nem beruházási célú hiteltermék.

1.1.70. Ügyfélcsoport: Az Európai Parlament és Tanács 575/2013/EU rendeletének 39. pontja alapján egy ügyfélcsoportnak tekinthető:

a) két vagy több természetes vagy jogi személy, akik vagy amelyek – az ellenkező bizonyításáig

– egyetlen kockázati tényezőt képeznek, mivel egyikük közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt áll a másik vagy a többi;

b) két vagy több természetes vagy jogi személy, akik vagy amelyek között nincs az a) pontban leírt ellenőrzést jelentő kapcsolat, mégis egyetlen kockázati tényezőnek tekintendők, mivel olyan keresztkapcsolatok állnak fenn közöttük, amelyek alapján ha egyikük pénzügyi – különösen finanszírozási vagy visszafizetési – nehézségbe ütközne, a másiknak vagy a többinek is valószínűleg finanszírozási vagy visszafizetési gondokkal kellene megküzdenie.

Az a) és b) pont ellenére, ha a központi kormányzat közvetlenül ellenőriz vagy közvetlen kapcsolatban áll több természetes vagy jogi személlyel, a központi kormányzat és az általa az

a) pontnak megfelelően közvetlenül vagy közvetve ellenőrzött, illetve a b) pontnak megfelelően a központi kormányzattal kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyek összességét nem kötelező egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának tekinteni. A központi kormányzat és más természetes vagy jogi személyek által alkotott, egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának fennállása külön vizsgálható minden egyes, a központi kormányzat által az a) pontnak megfelelően közvetlenül ellenőrzött vagy a központi kormányzattal a b) pontnak megfelelően közvetlen kapcsolatban álló természetes vagy jogi személy esetében, valamint minden olyan természetes és jogi személy esetében, akit/amelyet az adott személy az a) pontnak megfelelően közvetlenül ellenőriz, vagy akivel/amellyel a b) pontnak megfelelően kapcsolatban áll, a központi kormányzatot is ideértve. Ugyanez alkalmazandó azon regionális kormányzatok és helyi hatóságok esetében, amelyekre a 115. cikk (2) bekezdése alkalmazandó.

1.1.71. Ügyleti kamat: Az igénybe vett kölcsön után a Társaság ügyleti kamatot számít fel. Az ügyleti kamat mértéke max. 2,5 %/év.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

1.1.72. Új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: Az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, vagy meglévő létesítmény tevékenységének olyan új tevékenységgel történő bővítését eredményezi, amely nem minősül a korábban végzett tevékenységgel azonos, vagy hasonló tevékenységnek, valamint az olyan létesítmény eszközeinek független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új, vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek.

1.1.73. Visszafizettetési kamat: A jogellenesnek minősített támogatás visszafizettetése esetén alkalmazott kamat, amelyet az Európai Bizottságnak az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2004. április 21 -i 794/2004/EK bizottsági rendelete 9 – 11. cikkében foglaltak alapján kell megállapítani. A visszafizettetési kamatláb alapjául is szolgáló referencia alapkamatlábról az Európai Bizottság hivatalos értesítését követően a vonatkozó hatáskörrel rendelkező miniszter közleményt ad ki, és azt az illetékes minisztérium- jelenleg a Miniszterelnökség (xxx.xxx.xxxxxxx.xx) - honlapján közzéteszi. Az alkalmazandó visszafizettetési kamat mértéke a támogatás odaítélésének időpontjára vonatkozó kamatlábnak felel meg. A kamatlábat konszolidált alapon a támogatás visszafizettetésének időpontjáig kell alkalmazni. Az előző évben felhalmozott kamat a következő években tovább kamatozik. Ha azonban egy évnél hosszabb idő telik el a támogatás odaítélésének időpontja és a támogatás visszafizettetésének időpontja között, akkor a kamat mértékét évente újra kell számolni az újraszámítás időpontjában hatályos visszafizettetési kamat alapulvételével.

II. Hitelművelet és hiteltípus

Jelen ÁSZF értelmében hitelművelet mindazon pénzügyi szolgáltatás, amely alapján a Társaság – az Egyedi

Kölcsönszerződés alapján az Adós javára kockázatot vállal.

A hitelművelet végzésére irányuló tevékenység a Kölcsön igénybevételére való jogosultság, a hitelképesség vizsgálatával, az Egyedi Kölcsönszerződések előkészítésével, a Társaság által vállalt kockázatok nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja.

A Társaság jelen ÁSZF hatálya az “MFB Krízis Hitel” Program keretében támogatott beruházási hitelt, beruházási hitelt kiváltó hitelt, illetve önálló forgóeszközhitelt nyújt az Adós részére a jelen ÁSZF-ben, valamint az Egyedi Kölcsönszerződésben meghatározottak szerint.

A Társaság által folyósított támogatott kölcsön összegét az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: MFB Zrt.) refinanszírozza. A Programra az MFB Krízis Hitel PLUSZ Termékleírás (a továbbiakban: Termékleírás) és az MFB Krízis Hitel PLUSZ Útmutató (a továbbiakban: Útmutató), valamint az MFB Krízis Hitel PLUSZ Függelék (a továbbiakban: Függelék) (a Termékleírás, az Útmutató és a Függelék a továbbiakban együttesen: Termékdokumentáció) és a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogram Hajrá (a továbbiakban: NHP Hajrá) Terméktájékoztató (a továbbiakban: Terméktájékoztató) rendelkezései irányadóak (a Termékdokumentáció és a Terméktájékoztató a továbbiakban együttesen: Dokumentáció). A Programra vonatkozó mindenkor hatályos Termékleírás és az Útmutató az MFB Zrt. honlapján, a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxx/xxxxx/xxx-xxxxxx- hitel-plusz-t192-p192, míg a Terméktájékoztató az MNB honlapján, a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxx linken található meg.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

Támogatott kölcsön paraméterei:

A kölcsön típusa: éven túli lejáratú beruházási hitel, illetve éven túli önálló forgóeszközhitel, valamint éven túli beruházási

hitelt/pénzügyi lízinget kiváltó éven túli hitel.

A kölcsön pénzneme: HUF

A kölcsön összege:

- Beruházási hitel és a hitelt kiváltó hitel (ügyletenként):

▪ minimum 1 millió forint

▪ maximum 300 millió forint.

- Beruházási hitel esetén a teljes finanszírozás mértéke nem haladhatja meg a Beruházás nettó összköltségének

▪ maximum 75 %-át regionális beruházási támogatás esetén,

▪ maximum 90 %-át minden egyéb támogatási kategória esetén.

- A hitelt kiváltó hitel összege megegyezik a kiváltandó kölcsönből/lízingszerződésből fennálló tőketartozás összegével.

- Önálló forgóeszközhitel (ügyletenként és ügyfelenként):

▪ minimum 1 millió forint

▪ a Terméktájékoztató Szerinti Limit, de maximum 300 millió forint.

▪ 50 millió forint feletti hitel esetén a hitelösszeg nem haladhatja meg az utolsó lezárt évi auditált beszámoló alapján az Adós árbevételének 1/3 részét, és az Adósnak rendelkeznie kell a tárgyévet megelőző évi beszámolóval és az Adós utolsó két lezárt évének üzleti eredménye nem lehet negatív.

▪ Induló vállalkozás részére nyújtható hitelösszeg nem haladhatja meg az 50 millió forintot.

- Egy Ügyfélcsoporttal szembeni kitettség a Program keretében önállóan, illetve az MFB Krízis Hitel és az MFB Gazdaság Újjáépítési Hitel Program (korábbi nevén: MFB Pénzügyi Vállalkozás Refinanszírozási Konstrukció II. program) keretében nyújtott hitellel/kölcsönnel együtt sem haladhatja meg az 500 millió forintot az NHP Hajrá Terméktájékoztatóban, a KKV és annak partnervállalkozásaira és kapcsolódó vállalkozásaira meghatározott hitelösszeg felső határára vonatkozó szabályok figyelembe vételével.

A saját erő:

A saját erő mértéke a beruházás nettó - vagy amennyiben a vállalkozás áfa visszaigénylésére nem jogosult, bruttó -

bekerülési értékének

▪ minden egyéb támogatási kategória esetén: minimum 10%-a

▪ regionális beruházási támogatási kategória esetén: minimum 25%-a (minden állami támogatástól mentesen).

Önálló forgóeszközhitel és beruházási hitelt/pénzügyi lízinget kiváltó hitel esetén az elvárt saját erő 0 %, azonban a beruházási hitelt kiváltó hitel esetén a kiváltásra kerülő hitelhez eredetileg előírt és felhasznált saját erőnek meg kell felelnie a beruházási hitelre a fentiekben előírt minimális saját erő elvárásnak.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

A kölcsön futamideje:

A kölcsön futamideje Beruházási hitel és hitelt kiváltó hitel esetén az Egyedi Kölcsönszerződés megkötésétől számított minimum 1 (egy) év + 1 (egy) nap - maximum 10 (tíz) év -Ingatlanforgalmazási cél esetén maximum 15 (tizenöt) év- , önálló forgóeszközhitel esetén az Egyedi Kölcsönszerződés megkötésétől számított minimum 1 (egy) év + 1 (egy) nap - maximum 3 (három) év. A Társaság a szerződéskötés dátumához képest Beruházási hitel esetén legfeljebb 2 (kettő) év, hitelt kiváltó hitel esetén legfeljebb 3 (három) hónap, önálló forgóeszközhitel esetén legfeljebb 1 (egy) évrendelkezésre tartási időt és Beruházási hitel és hitelt kiváltó hitel esetén legfeljebb 2 (kettő) év, önálló forgóeszközhitel esetén pedig legfeljebb 1 (egy) év türelmi időt biztosít, azzal a korlátozással, hogy a rendelkezésre tartási idő nem lehet hosszabb, mint a türelmi idő.

A kölcsön futamidejét összhangba kell hozni a Kölcsönből beszerzett tárgyi eszközök várható amortizációs idejével. Az eszközök kombinációja esetén a futamidőt a leghosszabb amortizációs idővel rendelkező eszközhöz tartozó maximális futamidőhöz szükséges meghatározni.

A Tao. tv-ben meghatározott amortizációs kulcsok figyelembe vételével a futamidő meghatározásához az alábbi amortizációs időket kell alkalmazni:

a) az 50%-os amortizációs kulcs alá tartozó gépek, berendezések, felszerelések esetén legfeljebb 2 év. Ezt kell alkalmazni az általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések esetében (HR8471 Vtsz.) függetlenül attól, hogy az Adós a Tao. tv. alapján más amortizációs kulcsot is alkalmaz;

b) a 33%-os amortizációs kulcs alá tartozó gépek, berendezések, felszerelések vagy járművek esetén legfeljebb 3 év, függetlenül attól, hogy az Adós a Tao tv. alapján más amortizációs kulcsot is alkalmaz;

c) a 25%-os amortizációs kulcs alá tartozó gépek, berendezések, felszerelések esetén legfeljebb 4 év, függetlenül attól, hogy az Adós a Tao tv. alapján más amortizációs kulcsot is alkalmaz;

d) a 20%-os amortizációs kulcs alá tartozó gépek, berendezések, felszerelések vagy járművek esetén legfeljebb 5 év, függetlenül attól, hogy az Adós a Tao tv. alapján más amortizációs kulcsot is alkalmaz;

e) a 14,5%-os amortizációs kulcs alá tartozó gépek, berendezések, felszerelések vagy járművek esetén legfeljebb 7 év, függetlenül attól, hogy az Adós a Tao tv. alapján más amortizációs kulcsot is alkalmaz;

f) Ingatlan esetében az alkalmazandó amortizációs idő: 15 év

Lízingszerződés hitelkiváltó hitellel történő kiváltása esetén a kiváltó hitel lejárata nem lehet későbbi, mint a kiváltandó lízing lejárata, de legfeljebb a Tao tv.- ben meghatározottak szerinti az amortizációs kulcsok alapján meghatározott amortizációs idő.

Beruházási hitel kiváltása esetén a kiváltó KKV szerződés lejárata lehet későbbi, mint a kiváltásra kerülő KKV kölcsön lejárata, de legfeljebb kiváltásra kerülő kölcsön szerződéskötésének napjától számított 20 év lehet, azzal a további korlátozással, hogy a hitelkiváltó kölcsön kiváltástól számított (hátralévő) futamideje legfeljebb 10 év (ingatlanfinanszírozás esetén 15 év) lehet.

A türelmi idő lejáratát követő banki munkanapon esedékes az első tőketörlesztés.

Amennyiben az adott ügylet több, önálló beruházás célfinanszírozását is tartalmazza, és a Társaság indokoltnak tartja ezek önálló kölcsönszerződésekre bontását, akkor mód van az egyes, önálló kölcsönszerződések esetén különböző időpontban kezdődő és különböző időtartamú rendelkezésre tartási idők és türelmi idők megállapítására. Egy kölcsönszerződésen belül azonban nem lehet az egyes kölcsönösszegekre vonatkozóan eltérő türelmi időt és rendelkezésre tartási időt alkalmazni.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

A Program keretében a rendelkezésre tartási időszak alatt van lehetőség több részletben történő folyósításra. Az első lehívásnak az Egyedi Kölcsönszerződés megkötésének napjától számított 1,5 éven (azaz 548 naptári napon) belül meg kell történnie. Amennyiben nem kerül sor az első lehívásra a kölcsönszerződés megkötésének napjától számított 1,5 éven (azaz 548 naptári napon) belül, úgy a kölcsön rendelkezésre tartása megszűnik.

A kölcsön célja:

A kölcsön kizárólag a hatályos európai uniós és magyar környezetvédelmi szabályoknak, valamint az NHP Hajrá feltételeinek megfelelő, Magyarország területén megvalósuló, a vállalkozás gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó

- az Sztv. 26. §-a szerinti új vagy használt tárgyi eszköz vásárláshoz, beszerzéshez, saját tulajdonú tárgyi eszköz átalakításához, korszerűsítéséhez, kapacitás bővítéséhez – ideértve az ingatlanvásárlást, - beruházást,

- az Sztv. 25. §-a szerinti immateriális javak beszerzésére (önállóan nem finanszírozható, csak a finanszírozott tárgyi eszköz működéséhez, működtetéséhez elengedhetetlen immateriális javak beszerzése megengedett, legfeljebb a kapcsolódó finanszírozott tárgyi eszköz 10%-ának megfelelő összeg erejéig. (Franchise és know-how finanszírozása nem megengedett.)

- önálló forgóeszköz finanszírozásra -amennyiben a KKV jelenlegi vagy várható likviditási helyzete azt indokolja (ennek vizsgálatát dokumentálni szükséges)-, ideértve a forgóeszköz-finanszírozást célzó hitelek kiváltását, illetve a személyi jellegű ráfordítások és az Adós működési költségeinek finanszírozását (a forgóeszközhitel nem rulírozó típusú, nem újítható meg, nem váltható ki újabb forgóeszközhitellel, a lejárata nem hosszabbítható),

- a Termékdokumentáció feltételeinek megfelelő, nem NHP forrású beruházási hitel/pénzügyi lízing hitelkiváltó hitellel történő kiváltására

vehető igénybe.

A fent rögzített hitelcélok állami támogatási kategóriákba sorolása az alábbiak szerint történhet:

- csekély összegű támogatás mindegyik hitelcélra nyújtható azzal, hogy a 2. és 3. pont alapján kizárólag ilyen támogatást lehet igénybe venni;

- csoportmentességi támogatást csak az 1. pont alapján nyújtott finanszírozásra lehet igényelni

A tárgyi eszközök és az immateriális javak az Sztv. 47-48. §-ai és 51. §-a szerinti bekerülési értéken számolhatók el.

A beruházás költségvetésében azok a költségek számolhatók el, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a beruházás végrehajtásához, és megfelelnek a költséghatékonyság elvének.

A kölcsön felhasználását – a hitelkiváltás/végtörlesztés kivételével az Adósnak számlával, vagy az Sztv. 166. § (1) bekezdése szerinti más számviteli bizonylattal kell igazolnia. A számlán feltüntetett esedékességet követő fizetés csak abban az esetben fogadható el, amennyiben a lejárat előtt a Felek a fizetési határidő meghosszabbításában egyeztek meg és erről szóló dokumentációt átadták a Társaság részére. Beruházási hitel esetén a finanszírozás legfeljebb 50%-a lehet előleg, vagy előre fizetés finanszírozása.

A Társaság általános csekély összegű (de minimis) támogatási kategóriában megkezdett és nem megkezdett beruházást finanszíroz, míg regionális beruházási támogatás esetében csak induló beruházáshoz vagy új gazdasági tevékenység végzéshez nyújt kölcsönt. A befejezett beruházás finanszírozása kizárt.

A Társaság jogosult a kölcsön felhasználását ellenőrizni.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

A Társaság által a Program keretében nyújtott kölcsön nem használható fel, illetve a Társaság nem nyújt kölcsönt az alábbi célokra:

- az Ügyfél által előállított („saját rezsis”, azaz számlákkal nem igazolható) beruházási (rész)tevékenység finanszírozására,

- üzletrész, részvény, illetve más társasági részesedés vásárlására;

- termőföld vásárlására;

- az Adós által visszaigényelhető általános forgalmi adó finanszírozására, kivéve, ha az Adós áfa visszaigénylésére

nem jogosult;

- vám és illeték finanszírozására,

- harmadik országba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek finanszírozására, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat létesítéséhez és működtetéséhez, vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó finanszírozásra;

- az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött beruházások finanszírozására;

- beruházási hitel esetén a hiteldöntés napján fizikailag már lezárt (befejezett) vagy teljes mértékben (fizikailag és pénzügyileg is) végrehajtott beruházás finanszírozására, illetve Csoportmentességi támogatási kategória esetén már megkezdett beruházás finanszírozására;

- mezőgazdasági termelő vállalkozások – olyan vállalkozások, amelyek legutolsó lezárt, teljes üzleti év nettó árbevételének (egyéni vállalkozók esetén a vállalkozói adóalapba beszámított bevételek) több mint 50%-át mezőgazdasági tevékenység teszi ki) projektjeinek a finanszírozására;

- az elsődleges mezőgazdasági termelés ágazatában nyújtott támogatásra,

- a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának ágazatában nyújtott támogatás a következő

esetekben:

- amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

- amennyiben a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás.

- olyan finanszírozásra, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi;

- élelmiszeripari projektek finanszírozására, amennyiben a támogatott beruházás eredményeként előállított termék az XXXXX X. mellékletében feltüntetett termékkörbe tartozik, a következő esetekben

- amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

- amennyiben a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás.

- élő állat, tenyészállat vásárlására, tartására, kereskedelmére;

- a finanszírozott ügylettel kapcsolatos banki díjak, jutalékok teljesítésére;

- az 1379/2013/EU rendelet szerinti halászati és akvakultúra ágazattal kapcsolatos tevékenység finanszírozására;

- fentieken túl az alábbi üzleti tevékenységek bármelyikének finanszírozására:

- pénzügyi közvetítés, biztosítás, nyugdíjalap, pénzügyi kiegészítő tevékenység (TEÁOR’03 65-67, TEÁOR’08 64-66)

- pénzmosás, kábítószer előállítás- kereskedelem, illetve egyéb illegális gazdasági tevékenység (azaz olyan termelési-, kereskedelmi vagy egyéb tevékenység, amely az alkalmazandó jogszabályok vagy szabályozás alapján illegális, ideértve az ember reprodukciós célú klónozását);

- dohány és dohánytermékek, desztillált szeszesitalok és kapcsolódó termékek gyártása, feldolgozása és forgalmazása (TEÁOR’08 12.00, 46.35, 47.26);

- valamennyi típusú fegyver-, lőszergyártás és kereskedelem finanszírozása, illetve bármilyen jellegű katonai műveletek, katonai harcjármű gyártása (TEÁOR’03 29.60, TEÁOR’08 25.40);

- szerencsejáték, fogadás, kaszinók és annak megfelelő vállalkozások (TEÁOR’03 92.71, TEÁOR’08 92.00);

- pornográfia és prostitúció, pornográfiához kapcsolódó termék előállítása, kereskedelme;

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

- atomerőművek leállítása és építése, nukleáris fűtőanyag gyártása.

A fenti tiltott tevékenységekhez kapcsolódó beruházás, illetve a tiltott tevékenységekhez kapcsolódó forgóeszköz finanszírozása is kizárt.

Általános csekély összegű (de minimis) támogatási kategória alapján kizárt tevékenység továbbá a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében teherszállító járművek megvásárlása.

Amennyiben egy vállalkozás a fent kizárt ágazatokban is tevékenységeket folytat, úgy a Társaság csak a megengedett ágazatokra vagy tevékenységekre tekintettel nyújt kölcsönt, feltéve, hogy az érintett a megfelelő eszközökkel, úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén biztosítja, hogy a kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek támogatásban.

A csekély összegű támogatás hatálya alól kizárt tevékenységet és a csekély összegű támogatás hatálya alá eső tevékenységet is folytató igénylő a tevékenységek szétválasztását számlával, vagy az Sztv. 166. § (1) bekezdése szerinti számviteli bizonylattal köteles igazolni.

Regionális beruházási támogatás esetén a Társaság nem nyújt kölcsönt a következő hitelcélokra:

- az acélipari, a szénipari, a hajógyártási, a szintetikusszál-ipari, a szállítási ágazat – a kapcsolódó infrastruktúrával együtt –, az energiatermelési és -elosztási, valamint az energetikai infrastruktúrával kapcsolatos tevékenységek javára nyújtott támogatás;

- ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy a kapcsolódó infrastruktúrához;

- energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz;

- szélessávú infrastruktúra kiépítéséhez, kivéve a 651/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikk (10) bekezdésében meghatározott feltételekkel;

- kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez, kivéve a 651/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikk (11) bekezdésében meghatározott feltételekkel.

A regionális beruházási támogatásból – a fentebb említetteken túl – kizártak, akik a kérelem benyújtását megelőző 2 évben áttelepítést hajtottak végre abban a létesítményben, ahol a beruházást meg kívánja valósítani.

A beruházás tárgyára vonatkozó előírások:

- Bérelt ingatlanon megvalósuló beruházás esetében (amennyiben a bérelt ingatlanra nem lehetséges a zálog bejegyzés) addicionális ingatlan biztosíték bevonása szükséges.

- Amennyiben a beruházást osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani (ideértve az ingatlanvásárlást is), a kölcsönszerződés megkötésének feltétele a tulajdonostársak, ingatlan vásárlása esetén az eredeti tulajdonostársak között létrejött közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodás és az ahhoz tartozó vázrajz benyújtása.

- Amennyiben nem osztatlan közös tulajdonú ingatlanban történik tulajdonrész vásárlás, azzal közös tulajdon keletkezik a tulajdonostársak között. Ebben az esetben vagy az adásvételi szerződésben vagy pedig külön álló közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodásban szükséges szabályozni a közös tulajdon használatát, mely benyújtása a hozzá tartozó vázrajzzal együtt a kölcsönszerződés megkötésének feltétele.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

- Az ingatlan-nyilvántartásban az épület fő rendeltetési jellege szerint üdülőként, illetve lakóingatlanként nyilvántartott ingatlan tulajdonjogának megszerzésére, építésére, bővítésére, felújítására vagy átalakítására a Társaság a Program keretén belül abban az esetben folyósít beruházási hitelt, ha az Adós a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Korm. rendelettel szabályozott tevékenységek közül a Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott szálloda, panzió, kemping, üdülőháztelep, illetve közösségi szálláshely és – az NHP Terméktájékoztatótól eltérően – egyéb szálláshely és az egyéb szálláshely típusú falusi szálláshely (ide nem értve azokat a falusi szálláshelyeket, amelyek magánszálláshelynek minősülnek) üzemeltetését végzi vagy fogja végezni ebben az épületben.

- Az ingatlan-nyilvántartásban az épület fő rendeltetési jellege szerint lakóingatlanként nyilvántartott ingatlan tulajdonjogának megszerzésére, illetve építésére a Társaság a Program keretén belül – a fentieken túl - az alábbi két esetben folyósít beruházási hite:

Ha a lakóingatlan hasznosítása tartósan kizárólagosan üzleti célúra változik, és ez a tény az ingatlan- nyilvántartásban legalább széljegyként bejegyzésre kerül. A jelen alpontban foglalt esetben megengedett az ingatlan bővítésének, felújításának, illetve átalakításának finanszírozása is. Amennyiben azonban az átminősítést az illetékes földhivatal bármely okból mégsem jegyzi be, illetve a kölcsön futamideje alatt újra lakáscélú felhasználás valósulna meg az ingatlanban, úgy az NHP-s forrás – jogosulatlan felhasználás miatt – azonnali hatállyal visszafizetendővé válik.A fentiektől eltérően a KKV Adós saját üzleti célú hasznosítása (iroda, üzlethelyiség, rendelő stb., ide nem értve a bérbeadási célú vásárlást) esetén a lakóingatlant nem kell átminősíteni, ha az átminősítés aránytalan adminisztratív terhet jelentene az Adós számára (pl. társasházi ingatlan).

• Legalább 10 lakásból álló lakóingatlan építésére, vagy ilyen új építésű ingatlanban legalább 10 lakás megvásárlására, amennyiben az Adós a beruházás megvalósításától kezdődően a kölcsönszerződés futamidejének végéig kizárólag magánszemélyek saját részére történő, hosszú távú (legalább 30 napra történő) bérbeadás formájában hasznosítja üzletszerűen (oly módon, hogy a bérbevevő a bérelt lakást harmadik félnek sem használatra, sem hasznosításra nem adhatja tovább), valamint az Adós tevékenységi körei között szerepel a saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadására, üzemeltetésére vonatkozó tevékenység.

- A Program keretében csak olyan eszköz vásárolható (ideértve az ingatlant is), amely a vállalkozás üzleti tevékenységét szolgálja. E feltétel megszegésének minősül ingatlan beruházás esetén az ingatlan futamidő alatti átminősítése lakó- illetve üdülőingatlanná. Beépítetlen telek (tekintet nélkül arra, hogy ezt a tényt tartalmazza-e a tulajdoni lap) vásárlása NHP-ból kizárólag a saját üzleti tevékenység végzéséhez szükséges felépítmény (építésiengedély-köteles épület) létrehozása céljából finanszírozható, ugyanazon projekt keretében. A felépítmény létrehozásához az Adós nem NHP- s, hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás által folyósított kölcsönt is felhasználhat. Telekvásárlás finanszírozása esetén (attól függetlenül, hogy a projekthez nem NHP-s kölcsön is igénybe vételre kerül-e) a hitelcél szerinti felhasználás csak abban az esetben teljesül, amennyiben az Adós a telekvásárlást finanszírozó NHP-s kölcsön (első) folyósításától számított három éven belül a teljes projektet (azaz az üzleti célú felépítmény létrehozását is) befejezi, és a használatba vételi engedélyt az NHP-s kölcsönt folyósító pénzügyi vállalkozásnak bemutatja. Ellenkező esetben a Társaság a nem hitelcél szerinti felhasználás szerinti esetnek megfelelően jár el.

- A beruházással érintett eszköznek (ideértve az ingatlant is) az Ügyfél üzleti célját kell szolgálnia.

- Az Adós által az NHP keretében felvett kölcsönből finanszírozott eszközök bérbe vevője nem lehet az MFB Zrt., pénzügyi vállalkozás és ezek kapcsolt vállalkozásai.

- A finanszírozott eszköz az alábbi két esetben adható bérbe:

• Az Adós tevékenységei közt a szerződéskötés időpontjában szerepel a bérbeadásnak megfelelő TEÁOR kódú tevékenység, és ennek keretében üzletszerűen adják bérbe azt az eszközt, (ideértve a lakóingatlan-bérbeadás fentiekben leírt esetét is) amelyet a beruházási hitelből megvásárol (épít, átalakít, stb.).

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

• A beruházás tárgyát képező eszköz (beleértve az ingatlant is) cégcsoporton belül kerül bérbeadásra vagy üzemeltetésre történő átadásra (függetlenül az Adós tevékenységétől) azzal, hogy a csoporton belüli bérbevevő vagy üzemeltető kizárólag a fent meghatározott lakóingatlan-hasznosítási tevékenysége keretében adhatja tovább harmadik, (csoporton kívüli) személynek a vásárolt eszköz használatának jogát. Csoporton belüli bérbeadás nem engedélyezett amennyiben a bérbevevő saját maga nem valósíthatná meg ugyanezt a beruházást az NHP keretén belül annak feltételrendszerére tekintettel. Lakóingatlan, illetve üdülő esetén azonban csak abban az esetben megengedett a csoporton belüli bérbeadás, amennyiben abban a fentiekben meghatározott finanszírozható szálláshely-szolgáltatást nyújtanak. Ezen megengedő feltételek azonban nem használhatók visszaélésszerűen olyan célra, hogy a KKV tv. 3.§ (1) pontjában meghatározott korlátokat túllépő, illetve a KKV tv. 3.§ (4) pontban meghatározott tulajdonosi háttérrel rendelkező vállalkozások tartós használatába, valamint nem üzleti célú használatba kerüljenek a vásárolt eszközök. Nem számít visszaélésszerűnek a program keretében hitelfelvételre nem jogosult szereplő általi tartós használat, amennyiben az eszközök beszerzése és finanszírozása a program nélkül is a KKV által valósult volna meg, és a KKV az eszközt bármely szereplő részére hajlandó lenne bérbe adni, azaz nem a program személyi feltételinek megkerülése érdekében kerül sor a KKV-n keresztüli eszközbeszerzésre. Nem adható bérbe a KKV által épít(tet)ett lakóingatlan a KKV tulajdonosainak, munkavállalóinak, illetve azok közeli hozzátartozóinak, vagy azok tulajdonában, illetve irányítása alatt álló vállalkozásoknak.

- Kizárólag új, forgalomba még nem helyezett személygépkocsi beszerzése a Program keretein belül finanszírozható, abban az esetben azonban, ha az az Adós üzleti tevékenységéhez szükséges és az Adós főtevékenysége 2020. július 31- től folyamatosan taxis személyszállítás (49.32), egyéb postai, futárpostai tevékenysége (53.20), éttermi, mozgó vendéglátás (56.10), személygépjármű-, könnyűgépjármű kereskedelem (45.11), személygépjármű kölcsönzése (77.11) vagy mns egyéb szárazföldi személyszállítás (49.39) és a megvásárolni kívánt személygépkocsi adókkal növelt, bruttó értéke nem haladja meg 12 millió forintot - elektromos személygépkocsi esetén 15 millió forintot.

Haszongépjármű – új és használt – beruházási hitel keretében vételártól függetlenül vásárolható, amennyiben az az Adós üzleti tevékenységét szolgálja.

Amennyiben a beruházással érintett eszköz tulajdonjoga vagy használatának joga átruházásra kerül, a hitelt vissza kell fizetni. Amennyiben a hitellel finanszírozott beruházásnak egy része kerül átruházásra, abban az esetben a hitel fennálló összegének az érintett eszköz(ök)höz kapcsolódó hányadát kell csak visszafizetni. A fent említett feltételeknek a hitel futamideje alatt végig fenn kell állnia, ellenkező esetben annak visszafizetése a feltétel megszegésekor vagy meghiúsulásakor azonnal esedékes.

- A Program keretében nem finanszírozhatóak az Adós közvetlen, vagy közvetett tulajdonosaitól, vezető tisztségviselőitől, vezető állású munkavállalójától, illetve e személyek közeli hozzátartozóitól, és mindezen személyek akár résztulajdonában (kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaság által kibocsátott részvények tulajdonlását), illetve irányítása alatt álló (ide nem értve a legalább 5 fős testületben betöltött tagságot) vállalkozásoktól történő, továbbá cégcsoporton belüli és a cégcsoport kapcsolt vállalkozásai közötti vásárlások, továbbá mindezen személyek visszterhes közreműködésével megvalósítandó beruházások.

- Több kölcsönszerződés keretében nem nyújtható hitel azon egymásra épülő, egymással összefüggő tevékenységekre, amelyeket összességükben megítélve egy beruházási projekt keretében valósítana meg az Adós – de a Termékleírásban maximálisan igénybe vehető hitelösszeg miatt – csak a Projekt feldarabolásával tudna a maximálisan meghatározott hitelösszegnél nagyobb hitelhez jutni.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

- Nem nyújtható hitel olyan Adós részére, amelynek kapcsolódó Projektjéről megállapításra került, hogy funkcionálisan önállótlan és/vagy mesterségesen teremtette a hitel megszerzéséhez szükséges körülményeket azzal a céllal, hogy a Programban elérhető maximális hitelösszegnél nagyobb összegű hitelhez jusson.

- Nem tekinthetők funkcionálisan önállónak azok a Projektek, amelyek egyazon Projekt gyártási vagy műszaki folyamatainak vagy egy ingatlan mesterséges felosztása/részekre bontása révén jöttek létre. Projekt feldarabolás gyanújának vizsgálata során részletesen értékelni szükséges, hogy miként járul hozzá minden egyes tevékenység külön- külön az adott prioritás tengely céljainak megvalósításához. Amennyiben ezen egyedi hozzájárulás nem bizonyítható, a Projektek nem minősülnek önálló műveletnek.

- Beruházási hitel (illetve beruházási hitel és kapcsolódó forgóeszközhitel) esetén a beruházás tárgyát képező ingatlan, vagy ingóság nem cserélhető a futamidő alatt.

- Amennyiben a vállalkozás valamely nemzeti tárgyú pályázathoz kapcsolódó hitelkérelmet nyújt be,

• a Refinanszírozási Kérelemben a beruházás összes aktiválható költségének meg kell egyeznie a vissza nem térítendő támogatásra benyújtott pályázatban, illetve a visszatérítendő támogatásra vonatkozó kérelemben szereplő, a beruházás összes aktiválható költségével;

• a Refinanszírozási Kérelemben a vállalkozásnak a beruházás forrásai között fel kell tüntetnie a vissza nem térítendő támogatás összegét, függetlenül a támogatásra vonatkozó pályázat benyújtásának időpontjától;

• az Adósnak be kell mutatnia a Társaság részére a megkötésre kerülő támogatási szerződést/támogatási okiratot;

• ha a megkötött támogatási szerződésben szereplő anyagi-műszaki összetétel, forrásösszetétel eltér a tervezettől, akkor a Refinanszírozási Kérelemben szereplő anyagi-műszaki összetételt, forrásösszetételt a támogatási szerződésben szereplővel összhangban módosítani kell. A források felhasználásáról szóló számviteli bizonylatoknak dokumentálható módon alá kell támasztania a Refinanszírozási Kérelemben megjelölt forrásösszetételt;

• az ügylethez igénybe vett összes támogatás (a vissza nem térítendő támogatás összege és a Krízis Hitel Plusz keretében nyújtott kamattámogatás és kedvezményes díjú kezességvállalás támogatástartalma illetve támogatás intenzitása) nem haladhatja meg az adott vállalkozásra illetve ügyletre irányadó megengedett mértéket. Ellenkező esetben a vállalkozás számára hitel nem nyújtható, illetve a jogellenes támogatáshalmozódás miatt a támogatással való visszaélés jogkövetkezményeit kell alkalmazni;

• ha a beruházás költségvetése módosult, csak akkor van lehetőség a megnövekedett finanszírozási igény kedvezményes kamatozású hitelből történő biztosítására, ha a vissza nem térítendő támogatás nyújtója a módosított költségvetést elfogadja;

• az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet szabályozása alá tartozó fejlesztésekhez nyújtott kiegészítő finanszírozás esetén az állami támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható egyéb állami vagy közösségi támogatással – beleértve a csekély összegű támogatásokat is –, amennyiben az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás meghaladná a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 32. §-a által megállapított felső határt.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

III. Igénybevevői kör

Az EUMSZ 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott kis- és középvállalkozás (továbbiakban: KKV) kritériumoknak megfelelő, nem agrár besorolású Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkező

- egyéni vállalkozó, egyéni cég,

- őstermelő,

- gazdasági társaság,

- szövetkezet,

formában működő induló vagy meglévő vállalkozás azzal, hogy nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön- külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25 %-ot.

A KKV az Egyedi Kölcsönszerződés megkötésekor nem lehet a Társaság, valamint az azt refinanszírozó MFB – Sztv. szerinti – kapcsolt vállalkozása.

További elvárás a Programban részt vevő KKV-val szemben, hogy a KKV-kra vonatkozó fenti személyi feltételeknek nem megfelelő és nem magánszemély tulajdonosok (ideértve az állami és önkormányzati tulajdonosokat is) közvetlen és közvetett részesedése az Egyedi Kölcsönszerződés futamideje alatt sem haladhatja meg a 25%-ot.

Amennyiben ezen feltételek nem teljesülnek, a refinanszírozási kölcsönt haladéktalanul vissza kell fizetni. A refinanszírozási kölcsön haladéktalanul visszafizetendő abban az esetben is, ha az Adós más társasággal (társaságokkal) való egyesülése folytán nem minősül már a jelen ÁSZF szerinti KKV-nak, kivéve ha az egyesülésben érintett más társaság(ok) az egyesülés időpontjában szintén megfelel(nek) a jelen ÁSZF KKV-ra vonatkozó személyi elvárásainak.

Az Adós nem lehet a Társaság kapcsolt vállalkozása, valamint pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény vagy elektronikus pénz kibocsátó vállalkozás. Továbbá az Adós által az NHP keretében felvett kölcsönből finanszírozott eszközök bérbe vevője nem lehet a Társaság és annak kapcsolt vállalkozása.

A Társaság nem köt Egyedi Kölcsönszerződést olyan adóssal,

- amely a cégbíróságon nincs bejegyezve (kivéve az egyéni vállalkozókat);

- amelynek adószámát törölték;

- amely a hitelkérelem benyújtásának időpontjában vagy a szerződéskötés időpontjában jogerős végzéssel elrendelt csőd-, törlési vagy felszámolási eljárás, végelszámolás (vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás vagy végrehajtás) alatt áll, illetve amely megfelel azon feltételeknek, amelyek alapján hitelezői kérelmére felszámolás alá vonható lenne;

- amely az Európai Unió bármely tagállamában a 1346/2000/EK tanácsi rendelet, illetve az azt hatályon kívül helyező 2015/848 rendelet szerinti kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt áll, vagy akivel szemben a bíróság, vagy az illetékes hatóság ilyen eljárást rendelhet el;

- amelynek a hitelkérelem benyújtásának időpontjában vagy a szerződéskötés időpontjában lejárt esedékességű, adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett;

- amelynek a hitelkérelem benyújtásának időpontjában hitel-, kölcsön-, lízingszerződésből vagy bankgarancia megbízási szerződésből eredő, 90 napot meghaladó lejárt tartozása áll fenn;

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

- amely a szerződéskötés időpontjában a tevékenység folytatásához szükséges valamely hatósági engedéllyel nem

rendelkezik;

- amely nem tett eleget az előírt határidőben az Európai Bizottság állami támogatás felfüggesztését, vagy állami támogatás visszafizettetését, Magyarországnak címzett elrendelő határozatának;

- amely a hitelkérelem benyújtását megelőzően az államháztartás alrendszereiből, a Strukturális és Beruházási Alapok (2014-2020)-ból vagy a Kohéziós Alapból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesítette;

- amelyről hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a hitelkérelem szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló, valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett és/vagy nem adta meg/megtagadta a kért adatszolgáltatást, nyilatkozat kitöltését;

- amely saját maga vagy bármelyik tagja vagy tulajdonosa olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely ügyfél-szankciós, korlátozó listán szerepel;

- amely esetében az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket a finanszírozó Társaság nem tudja végrehajtani;

- amely esetében az ügyfél-átvilágítási intézkedések alapján a finanszírozó Társaság – reputációjának védelme érdekében – az Adóssal való kapcsolat létrehozását elfogadhatatlan kockázatúnak ítéli meg;

- amely, jogszabályban vagy a kölcsönszerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja;

- amelynél felmerül a gyanú, hogy az ügylet célja:

• jogszabályba, jó erkölcsbe, közerkölcsbe ütközik;

• környezetvédelmi szabályokba ütköző tevékenység.

- -amely a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül;

- amely fő tevékenysége az alábbiak valamelyike

• fegyver-, lőszergyártás, fegyverkereskedelem (TEÁOR’03 29.60, TEÁOR’08 25.40)

• szerencsejáték, fogadás (TEÁOR’03 92.71, TEÁOR’08 92.00)

• katonai harcjármű-gyártás (TEÁOR’08 30.40)

• dohánytermesztés, dohánytermék gyártása, forgalmazása (TEÁOR’08 01.15, 12.00, 46.35, 46.39, 47.26)

• egyéb személyi szolgáltatás (TEÁOR’08 96.09)

• pénzügyi közvetítés, biztosítás, nyugdíjalap, pénzügyi kiegészítő tevékenység (TEÁOR’03 65.00-67.00, TEÁOR’08 64.11-66.30);

- valamely az Adóssal a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (CRR) 4. cikk 39. pontja alapján ügyfélcsoportot képező vállalkozás jogerős végzéssel elrendelt csőd-, felszámolási, vagy egyéb - a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás (végelszámolás kivételével), vagy végrehajtás alatt áll, vagy adószámát törölték;

- amely a Társasággal ügyfélcsoportot alkot, vagy a szerződéskötés időpontjában a Társaság, illetve az MFB Zrt.

kapcsolt vállalkozása;

- amelyben szerződéskötéskor az állam, vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot

- amelyben a szerződéskötéskor a KKV-kra vonatkozó fenti személyi feltételeknek nem megfelelő és nem magánszemély tulajdonosok (ideértve az állami és önkormányzati tulajdonosokat is) közvetlen és közvetett részesedése meghaladja a 25%-ot;

- amely az NHP Hajrá keretében a KKV-nak a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)-(4) bekezdése szerinti partnervállalkozásaival és kapcsolódó vállalkozásaival együtt, a programban résztvevő összes hitelintézettől és pénzügyi vállalkozástól 20 milliárd Ft-ot meghaladó összegű finanszírozásban részesült.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

Fentieken kívül az általános csekély összegű (de minimis) támogatási kategória esetén nem részesülhet finanszírozásban, azaz a Társaság nem köt Egyedi Kölcsönszerződést, illetve nem folyósít kölcsönt olyan vállalkozásnak:

- amely az 1379/2013/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, a halászati és akvakultúra ágazatban végez tevékenységet;

- amely hitelkérelme mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével kapcsolatos tevékenység finanszírozására irányul;

- amely mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozik, a következő esetekben:

• amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett, vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára, vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

• amennyiben a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes, vagy részleges továbbadás;

- amely hitelkérelme exporttal kapcsolatos tevékenységekhez (nevezetesen az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez), vagy az export tevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokra irányul,

- közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végez és a hitelkérelme teherszállító járművek megvásárlására irányul,

- amely hitelkérelme az európai uniós jog megsértését eredményezi.

Az Általános Csoportmentességi Rendelet 14. cikke alapján nyújtott regionális beruházási támogatásra vonatkozó

kizárások:

Kizárt az olyan vállalkozás

- amelyre vonatkozóan a 651/2014/EU Bizottsági rendelet, illetve az azt módosító 2017/1084/EU Bizottsági rendelet adott támogatási kategóriára vonatkozó kizáró kritériumok bármelyike fennáll;

- amellyel szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely, Magyarország által nyújtott támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított, a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével.

A Társaság nem tartja fenn a finanszírozást olyan vállalkozással szemben:

- amelyben a futamidő alatt bármikor az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése

– tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot

- a futamidő alatt bármikor a KKV-kra vonatkozó fenti személyi feltételeknek nem megfelelő és nem magánszemély tulajdonosok (ideértve az állami és önkormányzati tulajdonosokat is) közvetlen és közvetett részesedése meghaladja a 25%-ot

- amely más társasággal (társaságokkal) való egyesülése folytán nem minősül már a KKV-nak, kivéve ha az egyesülésben érintett más társaság(ok) az egyesülés időpontjában szintén megfelel(nek) a fenti KKV-ra vonatkozó személyi elvárásoknak.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

IV. A Konstrukcióból kizárt további felhasználások, illetve a Programból kizártak további köre az általános csekély összegű és a regionális beruházási támogatás szempontjából:

IV.1. Általános csekély összegű („de minimis”) támogatás esetén:

- nem részesíthető a Program keretében támogatásban olyan vállalkozás és vele „egy és ugyanazon” vállalkozásnak minősülő vállalkozás, aki/amely három (tárgyév és a megelőző két) pénzügyi év vonatkozásában az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 17-i 1407/2013/EU bizottsági rendeletében (a továbbiakban: a Bizottság 1407/2013/EU rendelete) meghatározott összeghatár felett részesült, illetve részesülne csekély összegű támogatásban. (Bármely forrásból, csekély összegű támogatási jogcímen kapott támogatás támogatástartalma - a jelen Program keretében létrejövő kölcsönügyletéhez kapcsolódó támogatást is figyelembe véve - bármely három pénzügyi év időszakában nem haladja meg:

- a 200 000 eurót,

- a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző egy és ugyanazon vállalkozás esetén a 100 000 eurót a Rendeletben foglalt egyéb rendelkezések figyelembe vételével.

- a Bizottság 1407/2013/EU rendelet alapján a Program keretében nem nyújtható támogatás közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző egy és ugyanazon vállalkozás részére teherszállító jármű megvásárlására.

Amennyiben egy vállalkozás a fent kizárt ágazatokban is tevékenységeket folytat, úgy csak megengedett ágazatokra vagy tevékenységekre tekintettel nyújtható támogatás, feltéve, hogy az érintett a megfelelő eszközökkel, úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén biztosítja, hogy a kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek támogatásban.

Az általános csekély összegű (de minimis) támogatások támogatástartalmába a Program keretében nyújtott kedvezményes kamat támogatástartalma, illetve intézményi készfizető kezességvállalás esetén, a kezességvállalás támogatástartalma is beleszámít.

IV.2. Regionális beruházási támogatás esetén:

A kölcsön nem használható fel

- befejezett beruházásra,

- kizárt az olyan vállalkozás, amely esetében az EUMSZ 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelete (továbbiakban: a Bizottság 651/2014/EU rendelete) szerinti kizáró kritériumok bármelyike fennáll;

- a 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó, versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatás,

- az acélipari, a szénipari, a hajógyártási, a szintetikusszál-ipari, a szállítási ágazat - a kapcsolódó infrastruktúrával együtt - az energiatermelési és elosztási, valamint az energetikai infrastruktúrával kapcsolatos tevékenységek javára nyújtott támogatás;

- ha a támogatást igénylő, vagy a tőle független harmadik félnek nem minősülő beruházó a kérelem benyújtását megelőző két évben a kérelemmel érintett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén, vagy a támogatási kérelem benyújtásakor tervezi, hogy a kérelem benyújtásától a beruházás befejezéséig, vagy a beruházás befejezésétől számított két éven belül a kérelemmel érintett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az EGT területén.

A beruházást annak befejezése után három évig fenn kell tartani az érintett területen.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

A regionális beruházási támogatásra vonatkozó további szabályokat a Bizottság 651/2014/EU rendelete tartalmazza.

V. A Kölcsön igénybevételének további feltételei:

A Társaság által a Program keretben nyújtott kölcsön igénybevételének további feltételei az alábbiak:

- a hiteligénylő átlátható szervezetnek minősül,

- a hiteligénylőnek és az ügylet mögötti magánszemély készfizető kezesnek (természetes személyként) nem áll fenn lejárt, hitel-, kölcsön- vagy bankgarancia szerződésből eredő tartozása,

- a vállalkozás az alábbi tevékenységek egyikét sem folytatja főtevékenységként, és a beruházás sem kapcsolódik az alábbi tevékenységekhez:

- fegyver- és lőszergyártás (TEÁOR 2003 29.60, TEÁOR 2008 25.40),

- katonai harcjármű gyártása (TEÁOR 2008 30.40),

- szerencsejáték, fogadás (TEÁOR 2003 92.71, TEÁOR 2008 92.00),

- pénzügyi közvetítés, biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok, egyéb pénzügyi tevékenység (TEÁOR 2003 65-67, TEÁOR 2008 64-66),

- dohánytermék gyártás, dohányáru nagykereskedelem, dohányáru kiskereskedelem (TEÁOR 2008 12,

46.35, 47.26),

- a vállalkozás ellen nincs végrehajtási eljárás folyamatban (kivéve, ha azt a NAV jegyeztette be és rendelkezésre áll

a NAV határozata is a tartozás átütemezéséről),

- a vállalkozás vezető tisztségviselő, ügyvezetői posztjában nincs folyamatban el nem bírált változás,

- az alábbi feltételek egyike sem következett be:

- az Adós és/vagy tulajdonosa a Társaság sérelmére bűncselekményt követett el (gyanú áll fenn a bűncselekmény elkövetésére és a feljelentés megtörtént);

- az Adós a Társaság részére valótlan adatot közölt, hamis dokumentumot mutatott be és emiatt a Társaság a szerződést felmondta vagy a szerződést meg sem kötötte az az Adóssal;

- az Adóssal és/vagy tulajdonosával kötött szerződést a Társaság felmondta vagy a szerződés lejárt vagy egyéb módon megszűnt és e szerződésből kifolyólag az Adós/tulajdonosa 10.000,- forintnál nagyobb, meg nem térített hitelezési veszteséget okozott a Társaság részére,

- az Adós tulajdonosa volt olyan ügyfélnek vagy készfizető kezességet vállalt olyan hiteladós Társasággal kötött hitelügyletéért, melynek kapcsán a fenti pontok szerinti esemény bekövetkezett,

- az Adósnak a Társasággal szemben 10.000,- Ft-ot meghaladó, több mint 30 napos fizetési késedelme áll fenn,

- az Adós a Társaság tévedése folytán jogtalan előnyre tett szert és azt a Társaság felszólítása ellenére sem

rendezte,

- amely az Adós hitel-, illetve kölcsönügyleteiből eredő követeléseit a Társaság az ügylet biztosítékából elégítette ki;

- garantőr intézmény készfizető kezességvállalásának bevonása esetén megfelel a garantőr intézmény által támasztott feltételeknek, így különösen a garantőr intézmény vonatkozó üzletszabályzatában foglalt feltételeknek, amelynek mindenkor hatályos változata a garantőr intézmény honlapján található meg.

A hiteligénylő a hitelkérelem benyújtásakor felelőssége tudatában köteles nyilatkozni arról, hogy megfelel a Program igénybevételi feltételeinek, illetve nem állnak fenn vele szemben a kölcsön igénybevételét kizáró feltételek. Amennyiben a kölcsönügylet, a vállalkozás - kizáró feltételek vonatkozásában tett - valótlan nyilatkozata miatt mégis létrejött, az a támogatás jogosulatlan igénybevételének minősül. Ez esetben a vonatkozó - mindenkor hatályos - jogszabályokban foglaltak és jelen ÁSZF XI. pontjában foglaltak szerint kell eljárni. Az Adós köteles az általa okozott károkat és költségeket megtéríteni, továbbá a Társaság jogosult az Adóssal kötött kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

A kölcsön igénybevételének további feltétele fentieken túlmenően, hogy az illetékes döntéshozó fórum a Társaság hatályos szabályzatainak előírásai, illetve saját megítélése és mérlegelése szerint a hiteligénylőt, a felajánlott biztosítékok és a hiteligénylő pénzügyi, vagyoni helyzete alapján hitelképesnek ítélje.

Forgóeszközhitel felhasználásának feltételei:

Forgóeszköz hitel felvétele nem irányulhat kamatozó pénzeszközök (pl. értékpapír, bankbetét) tartására.

Az önálló Forgóeszközhitel – a kizárólag szolgáltatást nyújtó KKV-k kivételével - az alábbi arányoknak megfelelően használható fel az alábbi költségelemek finanszírozására:

1.) Min. 50%-ban forgóeszköz, azaz az Adós beszámolójában/adóbevallásában szereplő,

- az Sztv. 28. § (2)-(4) bekezdése szerint meghatározott készletek;

- az Sztv. 29. § (2) bekezdése szerint meghatározott, nem lejárt és legfeljebb 30 napja lejárt vevőkövetelések finanszírozására

- bármely hazai pénzügyi intézménytől felvett forgóeszközhitel végtörlesztésére.

2.) Max. 50%-ban az alábbi működést finanszírozó elemek finanszírozására:

- az Sztv. 79. § (1) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű ráfordítások, azzal a feltétellel, hogy az Adós a kölcsönkérelem benyújtáskori létszámának legalább 70%-át legalább 1 évig alkalmazásban tartja. Ezen feltétel teljesülését a Társaság a kölcsönkérelem benyújtását követő évfordulón ellenőrzi. Amennyiben a létszám 70% alá esik, úgy az Adós 6 hónapon belül köteles a létszámelőírást újra minimum 70%-ban teljesíteni. Ezen kötelezettség megszegése esetén a teljes fennálló kölcsönt haladéktalanul vissza kell fizetnie.

- rezsiköltségek

- bérleti díj

- szolgáltatások díjai

- reklámköltségek

- karbantartási, javítási költségek,

- egyéb igazolható költség, amelyek együttesen legfeljebb a finanszírozott költségállomány 30%-át teszik ki.

A hitelkeret 2.) pont szerinti működést finanszírozó részének megállapítására az Adós előző évi lezárt beszámolója, vagy adóbevallása alapján kerülhet sor az alábbiak figyelembe vételével:

- tárgyévet megelőző évi személyi jellegű ráfordítások max. 70%-a finanszírozható

- tárgyévet megelőző évi költségek max. 60%-a finanszírozható a fent felsorolt – személyi jellegű ráfordításokon kívüli - költségnemek tekintetében.

Kizárólag szolgáltatási tevékenységet végző KKV esetén az Önálló forgóeszközhitel teljes összege felvehető a 2. pont

szerinti működésfinanszírozásra.

Forgóeszközhitel végtörlesztésére nyújtott hitelekre vonatkozó szabályok:

- a törlesztendő hitelt a hitelcélnak megfelelően használták fel és a végtörlesztéskor is fennáll a hitelcél, azaz

▪ ha a törlesztendő forgóeszközhitelt egyedi eszköz finanszírozására kapta az Adós, akkor a finanszírozott eszköznek az Adós tulajdonában kell lennie a törlesztéskor (kiváltáskor) is;

▪ ha nem egyedi eszköz finanszírozására kapta az Adós a törlesztendő forgóeszközhitelt, akkor csak állomány szinten kell vizsgálni a forgóeszközök meglétét, tehát a fennálló törlesztendő hitelösszeg erejéig kell az Adósnak forgóeszközének (készlete, követelése, stb.) lennie.

- A hitelcél megfelel az NHP Hajrá Terméktájékoztatóban foglaltaknak

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

- Az eddigi finanszírozó pénzügyi intézmény nyilatkozatát szükséges benyújtani a fennálló hiteltartozásról.

- A hitelösszeget az NHP Hajrá Terméktájékoztatóban rögzített limitszámítási módszertan figyelembe vételével kell meghatározni, úgy hogy a forgóeszközhitelt kiváltó hitel összege a kiváltandó forgóeszközhitel tőkeösszegével is meg kell, hogy egyezzen. (A kiváltandó hitelből fennálló teljes tartozást törleszteni kell.)

- A hitelkiváltó hitel egy részletben kerül folyósításra.

Beruházási hitelt/pénzügyi lízinget kiváltó hitel nyújtásának szabályai:

- A beruházási hitelt/pénzügyi lízinget kiváltó hitel a KKV által hazai pénzügyi intézménytől felvett, 2020.03.31- ig megkötött, piaci árazás mellett, a Termékdokumentáció feltételeinek megfelelő beruházási hitel/pénzügyi lízing kiváltására nyújtható.

- Már kiváltott beruházási hitel kiváltására nem nyújtható hitel (többszörös kiváltás nem megengedett), kivéve azon esetet, ha eredetileg devizában felvett beruházási hitelt az eredetileg azt folyósító hitelintézetnél forinthitelre váltotta egyéb más feltétel módosítása nélkül.

- Az eddigi finanszírozó pénzügyi intézmény nyilatkozatát szükséges benyújtani a fennálló hiteltartozásról/lízingtartozásról és kamat-járuléktartozásról.

- A beruházási hitelt/pénzügyi lízinget kiváltó hitel összege megegyezik a kiváltandó beruházási hitelből/pénzügyi

lízingből fennálló tőketartozás összegével.

- A hitelkiváltó hitel egy részletben kerül folyósításra a pénzügyi intézmény (ideértve a lízingtársaságot is) részére.

- Pénzügyi lízing kiváltása esetén a kiváltó hitel lejárata nem lehet későbbi, mint az eredeti lízing lejárata vagy a

Tao tv-ben amortizációs kulcsok alapján meghatározott amortizációs idő.

- Amennyiben a beruházási hitel hitelkiváltás nem befejezett beruházáshoz kapcsolódik, a beruházás befejezését és annak KKV (Adós) könyveiben befektetett eszközként való aktiválást biztosítani kell. Ennek érdekében:

o A Termékdokumentációban és az NHP Hajrá Terméktájékoztatóban előírt időtartamon belüli (ellentmondó előírások esetén ezek közül a legrövidebb időtartamon belüli) aktiválását az Adósnak az Egyedi Kölcsönszerződésben vállalnia kell.

o Az Adósnak igazolnia kell a beruházás befejezéséhez szükséges források rendelkezésre állását, vagy a Társaságnak a beruházás befejezéséhez szükséges mértékben új kölcsönszerződés keretében kiegészítő beruházási hitelt kell nyújtania, ha az - a kiváltandó hitellel együtt - megfelel a Termékdokumentációban és az NHP Hajrá Terméktájékoztatóban előírt feltételeknek.

VI. A kölcsön kamata, díjak, jutalékok

A Társaság a megkötött kölcsönszerződést egyoldalúan nem módosítja új díj vagy költség bevezetésével. A Társaság a késedelmi kamaton és az alábbi díjakon, jutalékokon kívül más költséget, díjat nem számít fel az Adósnak az Egyedi Kölcsönszerződéssel összefüggésben a maga részére. Közvetítői díj vagy jutaél tovább hárítása nem lehetséges.

A Társaság az alábbi típusú hiteldíjakat és költségeket jogosult felszámítani:

- Ügyleti kamat (Az ügyleti kamat kamattámogatással csökkentett mértéke = max. 2,5 %/év)

A kamatszámítás - éves kamatláb alkalmazásával - napi kamatszámítással 365/360 nap figyelembevételével a következő képlet szerint történik:

Ügyleti kamat =

Tőke összege * kamatláb %-ban * naptári napok száma

360

Az első kamatszámítási nap a folyósítás napja, az utolsó kamatszámítási nap a törlesztés esedékességét megelőző

nap.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

A kamat megfizetése havonta esedékes. Az első kamatfizetés a folyósítás hónapjában, az utolsó kamatfizetés a kölcsön utolsó tőkelejáratának (továbbiakban: véglejárat) napján esedékes. Ha az Adós a kölcsönt a lejárat előtt fizeti vissza, a kamat a kölcsön visszafizetésének napján válik esedékessé. Az ügyleti kamat mértéke, a kamat esedékessége, módosításának lehetősége részletesen az Egyedi Kölcsönszerződésben kerül rögzítésre.

- az Egyedi Kölcsönszerződéssel kapcsolatos, harmadik személynek fizetendő költségek (különösen: közjegyzői díj, értékbecslés díja, földhivatali díjak, fedezetmódosítási díj, biztosítási díj)

- a Program vagy az Egyedi Kölcsönszerződés feltételeinek nem teljesítéséhez kapcsolódó, a Keretszerződésben meghatározott, büntető jellegű kamat, valamint egyéb, kizárólag szerződésszegéshez kapcsolódó díj és költség;

- Késedelmi kamat: a Társaság aktuális kondíciós listája szerint, de az alábbiak figyelembevételével: a késedelmes összeg után felszámítható maximális kamat=ügyleti kamat+((JAK+8%)*2)

- Módosítási díj (A mindenkori kondíciós lista szerint)

VII. Tőketörlesztés

Az Adós a folyósított tőkeösszeg megfizetésére a türelmi időt követően havonta, egyenlő részletekben köteles, az alábbi rendelkezések figyelembevételével:

- az utolsó tőketörlesztő részlet összege a kerekítés miatt eltérhet

- az első tőketörlesztő részlet megfizetése a türelmi időt követő első banki munkanapon esedékes,

- az utolsó tőketörlesztő részlet megfizetése a véglejárat napján esedékes.

A tőketörlesztések megfizetésének konkrét esedékességi időpontját, a megfizetés módját az Adóssal kötött Egyedi Kölcsönszerződés tartalmazza.

Beruházási hitel és beruházási hitelt/pénzügyi lízinget kiváltó hitel esetén:

Amennyiben egy kölcsönszerződésben több, egyedi tárgyi eszköz kerül finanszírozásra és ezen tárgyi eszközök valamelyike a futamidő alatt értékesítésre kerül, ellopják vagy bármilyen egyéb módon megsemmisítésre kerül, a kölcsön aktuálisan fennálló tőketartozása a tárgyi eszköz beszerzési értékével, de legalább kölcsönarányosan kötelezően előtörlesztendő.

Amennyiben a beruházás megvalósításához az Adós az Egyedi Kölcsönszerződés megkötését követően EU-s vagy állami támogatást nyer el, annak beérkezésekor a hitel önerején felüli résznek megfelelő összegben a hitelt előtörleszteni szükséges, a beruházás támogatással érintett hányadára tehát nem tartható fenn NHP-s finanszírozás. Az Egyedi Kölcsönszerződés megkötésének időpontjában már elnyert támogatásra nem nyújtható beruházási hitel a program keretében.

Regionális beruházási támogatási kategória esetén amennyiben a fenntartási időszak alatt kerül sor értékesítésre, úgy a tőke összegén felül a támogatástartalom visszafizettetési kamattal növelt értékét is szükséges megfizetni.

Az önálló forgóeszközhitel esetében a hitel összegét évente felül kell vizsgálni – figyelembe véve a más finanszírozónál fennálló forgóeszköz célú hitelek állományát, is - és amennyiben a fennálló állomány az MNB által megadott módszertan alapján számított limitet meghaladja, a többletet kötelezően elő kell törleszteni.

A fizetendő tőketörlesztő részlet összegéről a Társaság az Adóst e-mailben vagy levélben a fizetendő ügyleti kamattal együtt tájékoztatja. A Társaság értesítésének elmaradása az Adóst nem mentesíti a tőkefizetési kötelezettségének teljesítése alól.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

VIII. A KÖLCSÖN BIZTOSÍTÉKAI

Az Adós minden esetben köteles a Társaság által meghatározott típusú és értékű, az illetékes döntéshozó fórum által az adott kölcsönügylet kapcsán előírt, az Egyedi Kölcsönszerződésben meghatározott biztosíték nyújtására. A Társaság jogosult többféle biztosíték előírására.

A Társaság az alábbi biztosítékok nyújtását követelheti:

VIII.1. Beszedési megbízás benyújtására vonatkozó jog

A Társaság az Adós pénzforgalmi szolgáltató(k)nál vezetett, ismert fizetési számláira beszedési megbízás(ok) benyújtására vonatkozó jogot köt ki és igazoltat vissza a számlavezetőkkel. A felhatalmazó nyilatkozato(ka)t az Adós az Egyedi Kölcsönszerződés megkötésekor, de legkésőbb az első kölcsönfolyósítást megelőzően kitöltve, a bejelentett módon aláírva és az adott számlavezető által a nyilvántartásba vételt igazoló aláírással ellátott módon adja át a Társaságnak.

VIII.2. Xxxx, ingatlan zálogjog

A Társaság minden kölcsönügyletnél a beruházás tárgyára - ingó és/vagy ingatlan - jelzálogjogot, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat alapít, illetve köt ki. Az így alapított zálogjog kizárólag első ranghelyű zálogjog lehet.

Amennyiben a beruházás tárgyán és/vagy addicionális fedezeten egyéb finanszírozó intézmény már zálogjogot alapított, és a finanszírozás célja nem a zálogjoggal biztosított követelés hitelből történő kiváltása, vagy a terhelt ingatlan megvásárlása, úgy további zálogjog alapítása az alábbi feltétellel történhet:

- A megelőző ranghelyi zálogjog bejegyzett összegével szükséges csökkenteni a beruházás tárgyának/ingatlannak a fedezeti értékét. Egyedi zálogjog esetén a fedezeti értéket a bejegyzett tőke 110%-ával szükséges csökkenteni, a járulékok figyelembe vétele érdekében.

Amennyiben az Adós zálogjoggal terhelt ingatlant vásárol a Társaság által nyújtott kölcsönből és a fennálló tartozás ebből a kölcsönből kerül törlesztésre, úgy a Társaság az alábbi módon jár el annak érdekében, hogy a terhelt ingatlan fedezeti értékéből ne kelljen a zálogterhelés összegét levonni:

- Amennyiben a megelőző ranghelyi zálogjogosult a Hpt. hatálya alá tartozó hitelintézet, az alábbi folyósítási feltételeknek kell teljesülniük:

• Az Adós tulajdonjog bejegyzési kérelme függőben tartással széljegyen már szerepeljen a hitelcél szerinti ingatlan tulajdoni lapján.

• A Társaság zálogjog bejegyzési kérelme széljegyen már szerepeljen az ingatlan tulajdoni lapján. (Elidegenítési és terhelési tilalom esetén a korábbi zálogjogosult hozzájáruló nyilatkozatával együtt köteles a zálogjog bejegyzési kérelmet benyújtani az illetékes földhivatalhoz.)

• Az Adós köteles átadni a Társaság számára a zálogjogosult nyilatkozatát a fennálló követelésről és feltételes nyilatkozatát a terhek törléséről. A feltételes nyilatkozat kötelező tartalmi elemei:

o a folyósítás értéknapján fennálló tartozás pontos összege, beleértve, illetve külön feltüntetve a kölcsön járulékait és a végtörlesztés addicionális költségeit is;

o annak egyértelmű rögzítése, hogy kizárólag a zálogjogosult szabad rendelkezése alól kivont, vagy a finanszírozó számlájára (technikai számlára) lehet a folyósítást teljesíteni (a fennálló tartozás mértékéig);

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

o rendelkezés arról, hogy a fentiek szerint folyósított összeg jóváírását követően a biztosítékok tehermentesítéséhez szükséges dokumentumokat 8 napon belül rendelkezésre bocsátja a megelőző ranghelyi zálogjogosult.

• Amennyiben – a projekthitel keretében megvalósított beruházás során épített ingatlan kivételével - a teher alapját képező követelés összege magasabb, mint a kölcsön összege, akkor igazolni szükséges, hogy a különbözet a folyósítást megelőzően megfizetésre került. Projekthitel keretében megvalósított beruházás során épített ingatlan esetén a megvásárlandó ingatlan(ok)ra vonatkozóan kell az előző bekezdés (feltételes nyilatkozat kötelező tartalmi elemei) első pontjában jelzett fennálló - azaz a vevő által már előlegként/foglalóként kifizetett/letétbe helyezett összeggel csökkentett vételár - tartozás összegét meghatározni és feltüntetni. Amennyiben folyósítandó kölcsön összege ezen tartozás összegét meghaladja, abban az esetben szintén igazolni szükséges, hogy a különbözet a folyósítást megelőzően megfizetésre került.

- Amennyiben a megelőző ranghelyi zálogjogosult nem a Hpt. hatálya alá tartozó hitelintézet, az alábbi folyósítási feltételeknek kell teljesülniük:

• Az Adós tulajdonjog bejegyzési kérelme függőben tartással széljegyen már szerepeljen a hitelcél szerinti ingatlan tulajdoni lapján.

• A zálogjogosult nyilatkozata a folyósítás értéknapján fennálló követelésről és a tehermentesítéshez szükséges dokumentumok ügyvédi letétben elhelyezve akként, hogy a zálogjog törléséhez való hozzájárulást tartalmazó nyilatkozat letétből történő kiadásának egyetlen feltétele az eladó arról való tájékoztatása, hogy a kölcsönösszege (vételár) részére megfizetésre került

• Amennyiben a teher alapját képező követelés összege több, mint a kölcsön összege, akkor igazolni szükséges, hogy a különbözet a folyósítást megelőzően megfizetésre került.

Ingatlan fedezetként történő befogadásának feltétele, hogy az ingatlan vonatkozásában az Adós saját költségén értékbecslést készíttessen, amely forgalmi és hitelbiztosítéki értéket is tartalmaz. A biztosítékként bevont ingatlanokra az Adós, saját költségén, külön felszólítás nélkül köteles gondoskodni a folyósításhoz készített értékbecslés készítési dátumától számítva három évente (és/vagy a Kölcsönbeadó külön felszólítására legfeljebb évente) a futamidő során a Kölcsönbeadó által elfogadott értékbecslővel új értékbecslés, vagy értékbecslés felülvizsgálat elkészíttetéséről, és Kölcsönbeadóhoz történő benyújtásáról. Az értékbecslések és felülvizsgálatok elkészítésének költsége az Adóst terheli. A Kölcsönbeadó jogosult azonnali hatállyal felmondani és egy összegben lejárttá tenni azt a Kölcsönszerződést, amennyiben az Adós nem nyújtott be a fenti határidőn belül értékbecslést vagy felülvizsgálatot.

Induló vállalkozás esetén minden esetben ingatlan és/vagy óvadék bevonása szükséges, minimum a tőkére vetített 70%- os fedezettségi szint eléréséig, az alábbi kivétellel.

Amennyiben az előzőekben felsorolt biztosítékok együttes fedezeti értéke nem éri el a tőkére vetített minimum 70%-ot, úgy egyedi azonosítóval rendelkező ingóság is bevonható a fedezeti körbe, mint kiegészítő biztosíték, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

- Az ingóság egyedi azonosítója a zálogszerződésben és a hitelbiztosítéki nyilvántartásban feltüntetésre kerül.

- Az ingatlan és/vagy óvadék fedezeti értéke el kell érje a tőkére vetített legalább 40%-ot.

- Az egyedi azonosítóval rendelkező ingóságokkal együtt a fedezettség el kell, hogy érje a tőkére vetített 120%-ot.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

- Induló vállalkozás esetén kizárólag értékbecsléssel alátámasztott értékű, likviditású, ingóság fogadható el. A beszerzési ár, a könyv szerinti érték és az értékbecslés szerinti piaci érték közül a legalacsonyabbra kell alkalmazni a fedezeti szorzót a fedezeti érték meghatározásához.

- Csak olyan ingóság fogadható el, amely az értékbecslés szerint likvid és a Hitel futamidejét figyelembe véve értékálló.

- Az értékbecslésnek tartalmaznia kell az ingóság értékének csökkenési ütemét.

- A Hitel futamideje nem haladhatja meg a társasági adó törvény szerinti amortizációs időszak és az értékbecslésben meghatározott piaci érték csökkenési ütemből számítható piaci érték avulási időtartam közül a rövidebbet.

Forgóeszközhitel esetén ingó zálogjog, követelés zálogjog vagy engedményezés szükséges, amelyet önálló forgóeszköz finanszírozás esetén mindenképpen szükséges kiegészíteni egyéb biztosítékkal (elsősorban ingatlan) a szükséges fedezettségi szint eléréséig.

Önálló forgóeszközhitel esetén hitelnyújtás biztosítékát nem képezhetik kamatozó pénzeszközök (pl. bankbetét/értékpapír).

Projektfinanszírozás esetén az induló projektvállalkozásra a fentiek nem alkalmazhatók. Abban az esetben ha egy Anyavállalat egy beruházás megvalósítására alapít egy külön leányvállalatot (projektcéget), akkor ezen leányvállalkozásra nem vonatkoznak fentiekben az induló vállalkozásokra előírtak (azaz nem biztosítéki szempontból nem minősül induló vállalkozásnak), ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

- az Anyavállalat is jogosult lenne MFB Krízis Hitel Plusz felvételére (a vonatkozó előírásoknak megfelelne)

- az Anyavállalat készfizető kezességet vállal a leánycég MFB Krízis Hitel Pluszból származó tartozásaira

- a 15. pontban foglaltak szerinti biztosíték (amely – a kötelező biztosíték mellett – akár lehet az anyacég által nyújtott dologi biztosíték) legalább eléri a 15. pontban rögzített elvárt fedezeti szintet.

VIII.3. Óvadék

A Társaság minden kölcsönügyletnél legalább az Egyedi Kölcsönszerződésben szereplő kölcsönösszeg 6 %-ának megfelelő, de maximum 20 millió forint összegű óvadék biztosítását írja elő.

VIII.4. Magánszemély készfizető kezességvállalása

A készfizető kezességvállalással a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az Adós nem teljesít, ő maga fog az Adós helyett a Társaság részére teljesíteni. A kezest nem illeti meg a sortartási kifogás, a Társaság a követelés lejáratakor akár az Adós, akár a kezes, akár mindkettőjük ellen fordulhat.

Társas vállalkozások esetén alapesetben, a társaságban egyedül vagy együttesen legalább 50 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkező közvetett vagy közvetlen magánszemély(ek), egyéni vállalkozónál - ideértve a Programban fedezhető, az SZJA

3. § 17. pont szerint egyéni vállalkozókat is - pedig egy (egyéni vállalkozótól különböző) magánszemély készfizető kezességvállalása kerül előírásra az alábbi kiegészítésekkel:

- Bt. esetén a Bt. kültagja(i),

- Részvénytársaságok esetén amennyiben nincs legfeljebb 5 részvényesnek együttesen 50%-os tulajdoni részesedése, vagy a részvénytársaság így dönt, az igazgatóság elnöke vagy a vezérigazgató lesz a természetes személy készfizető kezes.

- Szövetkezet esetén a készfizető kezesnek annak vagy azoknak a közvetett vagy közvetlen természetes személy tagoknak kell lenniük, akik a szövetkezetben a legnagyobb, de legalább 10%-os tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. Amennyiben nincs legfeljebb öt tagnak 10%-os tulajdoni részesedése, vagy a Szövetkezet így dönt, az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető elnök lesz a természetes személy készfizető kezes.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

- Amennyiben társas vállalkozásnál a kezes személye nem állapítható meg, mert a tulajdonos olyan szervezet, amelynél a tulajdonlás nem értelmezhető (pl.: alapítvány), úgy kezesként a társas vállalkozás bármely vezető tisztségviselője, ügyvezetője vagy vezérigazgatója kerül bevonásra.

- Ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, szabadalmi ügyvivői iroda esetén a Programban való részvételhez az iroda vagyonában legalább 50 %-os mértékű vagyoni hozzájárulással vagy legalább 50 %-os szavazati joggal rendelkező magánszemély tag készfizető kezességvállalása szükséges.

- Egyéni ügyvéd, közjegyző, egyéni szabadalmi ügyvivő, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély esetén a hiteligénylő személyétől különböző magánszemély készfizető kezességvállalása szükséges

- Egy tag által alapított közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, ügyvédi iroda és szabadalmi iroda esetén az iroda tagjának készfizető kezességvállalása szükséges.

Készfizető kezesként a Társaság nagykorú - lehetőség szerint magyar állampolgár vagy Magyarországon min. 1 éve állandó lakóhellyel rendelkező Európai Uniós tagállami állampolgár - természetes személy készfizető kezességvállalását fogadja el.

A Társaság a fenti alapesetben foglaltaktól eltérő döntést is hozhat az elvárt magánszemély készfizető kezes személyére vonatkozóan.

VIII.5. Garantőr intézmény kezessége (intézményi kezesség)

A Társaság jogosult a Program bármely kölcsönügylete biztosítékául előírni garantőr intézmény készfizető kezességvállalásának bevonását. A garantőr intézmény részére fizetendő kezességvállalási díj végső költségviselője az Adós.

VIII.6. Egyéb biztosítékok

A fentiekben felsorolt biztosítékokon túl a Társaság határozza meg, hogy a tényleges ügy kapcsán milyen jellegű és mértékű egyéb biztosítéko(ka)t követel meg és ez(eke)t milyen értékben fogadja el fedezetként.

További biztosítékul szolgálhatnak a Társaság döntése alapján különösen az alábbiak:

- a beruházás tárgyán kívüli egyéb ingóságon vagy ingatlanon alapított jelzálogjog,

- jogi személy készfizető kezességvállalása,

- magyarországi hitelintézet által vállalt feltétlen és visszavonhatatlan garancia,

- vételi jog alapítása,

- egyéb a hitelező által előírt biztosíték (illetve szerződéses kikötés).

A biztosítéki szerződés mindaddig hatályban marad, ameddig a Társaságnak az Adóssal szemben a kölcsönszerződésből származó követelése maradéktalanul meg nem térül.

Az Adós köteles a kölcsönből vásárolt eszközökre, illetve a biztosítékként lekötött egyéb zálogtárgyakra biztosítást kötni és a biztosítás kedvezményezettjeként a Társaságot megjelölni és a biztosítási kötvényt a Társaság részére az Egyedi Kölcsönszerződés aláírását követő 20 (húsz) napon belül, de legkésőbb a kölcsön első folyósítását megelőzően bemutatni.

VIII.7. Beruházási hitel (illetve beruházási hitel és kapcsolódó forgóeszközhitel) esetén:

A beruházás tárgyát képező ingatlan, nem cserélhető a futamidő alatt. A beruházás tárgyát képező ingóságok teljes vagy részleges cseréjére meghibásodás vagy káresemény esetén van mód, azzal a feltétellel, hogy az új eszköz bekerül a fedezeti körbe és az értéke minimum eléri a lecserélt ingóság értékét. Esetleges káreseményre a biztosító által kifizetendő kártérítési összeg felhasználását az ingóság részleges vagy teljes cseréjére a Társaságtól kell kérelmezni azzal, hogy a Társaság ellenőrzi, hogy az Adós a biztosító által fizetett összeget az adott ingóság cseréjére, helyreállítására fordította.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

VIII.8. A biztosítékok értékbecslésére vonatkozó előírások

Amennyiben a finanszírozás tárgya (vagy a nyújtott addicionális biztosíték) ingóság, úgy az értékbecsléstől kizárólag az alábbi esetekben lehet eltekinteni:

-új eszköz esetén, az adásvételt igazoló számla vagy az Sztv. 166. § (1) bekezdése szerinti más számviteli bizonylattal igazolható az eszköz értéke, ennek megalapozottságát a Társaság saját belső szabályzatainak megfelelően vizsgálja;

- mind az új-, mind pedig a használt eszköz esetében el lehet tekinteni az értékbecsléstől, amennyiben az adott eszköz a biztosítéki struktúrában nulla fedezeti értékkel kerül beszámításra;

Minden egyéb esetben ingóság értékbecslése kötelező.

Ingatlan értékbecslése minden esetben kötelező, beleértve a bérelt ingatlant is, amennyiben az bevonásra kerül a fedezeti körbe. Ha a bérelt ingatlan nem képezi a fedezeti kör részét, akkor az addicionálisan nyújtott ingatlan értékbecslése előírt a Program feltételrendszerén belül.

Amennyiben az értékbecslésben meghatározott piaci érték és az adásvételi szerződésben meghatározott adásvételi ár eltér, a hitelbiztosítéki érték számítás alapját a kisebb érték képezi.

VIII.9. Fedezetkiengedés

Fedezetkiengedésre –az MNB hozzájárulását követően - csak abban az esetben kerülhet sor, ha

- a fedezetkiengedést követően a szerződéskötéskori fedezettség nem csökken, vagy

- a fedezetkiengedést követően a fedezettség a szerződéskötéskori fedezettség alá csökkenne, úgy a fedezet kiengedésének feltétele a hitel olyan összegben történő előtörlesztése, amely alapján az előtörlesztést és a fedezet kiengedését követően a fedezettség eléri a szerződéskötéskori értéket.

A kölcsönszerződések mögé bevont fedezetek módosítása megengedett az MNB külön jóváhagyása nélkül, ha ezzel nem csökken a biztosítékok fedezeti értéke, illetve az nem érinti hátrányosan az MNB-t. Szintén nem szükséges az MNB jóváhagyása az olyan módosításokhoz, amelyek során a Programba való befogadáskori – a Társaság belső szabályzatai alapján számított fedezeti értékekből eredő – fedezettségi arány megtartása mellett kerül sor az Adós törlesztésével összhangban bizonyos fedezetek kiengedésére, vagy alacsonyabb fedezeti értékűre való cseréjére.

VIII.10. Állampapír és értékpapír óvadékkal kapcsolatos előírások

- Óvadék tárgya lehet diszkontkincstárjegy és más értékpapír is. Fontos, hogy hitelviszonyt testesítsen meg (tehát ne befektetési jegy, részvény, stb. legyen). Mindenképpen garantálni kell a kibocsátónak a tőke meghatározott időpontban, vagy időtartamon belül történő feltétlen visszafizetését. Ezt a diszkontkincstárjegy esetében az Állam garantálja.

- A Társaság csak olyan értékpapírt fogad el, amit az óvadékot nyújtó és a Társaság is jogosult megszerezni. Tehát például lakosságnak fenntartott állampapírok nem fogadhatóak el.

- Az értékpapírt és a számlavezetőt úgy kell megválasztani, hogy vonatkozzon az óvadékra az OBA/BEVA garancia. (pl. kereskedelmi bank legyen a számlavezető).

- Számlavezetőnél történő elhelyezés esetén: háromoldalú óvadéki szerződést szükséges kötni a Társaság - számlavezető

– Adós között.

- Az értékpapír Társaság tulajdonában lévő számlán történő elhelyezése esetén a kézizálog szabályai vonatkoznak és ennek megfelelő tartalmú szerződést kell kötni.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

IX. Adatvédelem, adatkezelés, ellenőrzés

A Társaság a tudomására jutott információk, tények és adatok a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti banktitoknak minősülnek.

A Társaság az Adósra vonatkozó banktitkot időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni és csak a Hpt.-ben meghatározott esetekben adhatja ki harmadik személynek. A Társaság az adatkezelési és -továbbítási tevékenysége során köteles betartani az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényvonatkozó rendelkezéseit, valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendeletében foglalt előírásokat is.

Az Adós tudomásul veszi, a hitelkérelem és az Egyedi Kölcsönszerződés aláírásával hozzájárul ahhoz, illetve vállalja, hogy

- a hitel igénylésekor a Társaság részére írásban megadott valamennyi adatot, dokumentumot - ideértve mind az Adós gazdálkodására vonatkozó adatokat, mind pedig a személyes adatokat, dokumentumokat -, továbbá az Egyedi Kölcsönszerződés futamideje alatt az adott ügylettel kapcsolatban keletkezett, vagy Társaság tudomására jutott valamennyi adatot, tényt, dokumentumot, így különösen az Adós fizetési kötelezettségei teljesítésére vonatkozó adatokat hitel- és ügyfélminősítési, kockázatkezelési, statisztikai elemzési, valamint ellenőrzési, behajtási, követelésérvényesítési célokból kezelje és azokat behajtást kezelő és ellenőrzést végző egyéb szervezetek részére, adatszolgáltatási és információs rendszer(ek) részére átadják, ezen szervezetek jogszabályi előírásoknak megfelelően nyilvántartásba vegyék, kezeljék, egymásnak átadják.

- nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz, továbbá

- A maximális támogatási intenzitásra, illetve a csekély összegű támogatás felső határára vonatkozó követelmények teljesülésének ellenőrizhetőségéhez szükséges minden információt, illetve az abban bekövetkező változást haladéktalanul a Társaságon keresztül a támogató MFB Zrt. tudomására hozza, továbbá

- Az MFB Zrt.-nek, valamint a részére forrást biztosító MNB-nek – vagy a megbízás igazolása mellett az ezzel megbízott harmadik személynek - a forrás felhasználására és a Program feltételeinek teljesülésére vonatkozó teljeskörű - adott esetben a helyszínen történő - ellenőrzését tűri és abban együttműködik.

- A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (1) bekezdésének

a) pontja és a 165.§ (2) bekezdése értelmében az igénylővel és a beruházással kapcsolatban a Társaság minden, rendelkezésére álló, üzleti-, vagy banktitkot képező tényt, információt, megoldást vagy adatot korlátozás mentesen az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával érintett társaságok, az MFB Zrt. többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok, továbbá mindezen társaságok jogutódai (a továbbiakban ezen társaságok együttesen: MFB Csoport), valamint az MNB tudomására hozza, és ezen adatokat, információkat, értesüléseket az MFB Csoport és az MNB pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási vagy egyéb, az 2013. évi CCXXXVII. törvény alapján kockázatvállalásnak minősülő, illetőleg biztosítási szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenysége kapcsán felhasználhassa, azzal a korlátozással, hogy ezen adatokat, információkat, értesüléseket – az alábbiak kivételével – nem hozhatja nyilvánosságra, és nem teheti az MFB Csoporton kívüli személyek számára hozzáférhetővé. Az MFB Csoporthoz tartozó társaságok tételes felsorolását, a társaságok személyében bekövetkező változást a mindenkor hatályos jogszabályokban és az MFB Zrt. honlapján figyelemmel kísérem. Az adatok, információk felhasználási céljai a következők: MFB Csoport szintű ügyfél-adatbázis létrehozása, MFB Csoport szintű nagykockázat-vállalási korlát, valamint limit megállapítása és figyelése, az ügyfélre vonatkozó, újabb kockázat vállalása szempontjából releváns adat vagy tény megosztása, statisztikai célú elemzések készítése, a termékfejlesztési munka támogatása.

- Az MFB Zrt., illetve az MFB Csoporthoz tartozó társaságok a beruházás/felújítás részét képező valamennyi helyszínt, berendezést és munkát megvizsgálhassanak, a vizsgálatokat az általuk kívánt módon végezzék, továbbá e célból biztosítom a szükséges információt és segítséget.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

- Az MFB Zrt., valamint az MFB Csoport részére átad minden általuk kért információt és dokumentumot, különösen az építési és üzemeltetési engedélyt, valamint kérésre nyilatkozatot tesz és igazolja, hogy beszerez minden (az építéshez és az üzemeltetéshez szükséges) engedélyt.

- Az MNB részére átad minden általa kért információt és dokumentumot.

- Az Egyedi Kölcsönszerződés tárgyát képező beruházás költségeit, az üzleti tervben szereplő adatokat az ellenőrzés céljára elkülönítetten nyilvántartja és az elszámolás dokumentációit a Program lejáratát követő 10 éven keresztül megőrizi, továbbá felhívásra adatot szolgáltat a beruházással kapcsolatban az arra feljogosított szervek, illetőleg személyek részére.

- A beruházás/felújítás keretében a beszerzéseket (áruk vásárlása, szolgáltatás igénybe vétele, munkálatok megrendelése)

• az Európai Unió jogának, és különösen – amennyiben azok alkalmazandók a beruházásra/felújításra – a

vonatkozó európai uniós irányelveknek megfelelően hajtja végre,

• amennyiben az európai uniós irányelvek nem alkalmazandók, akkor a gazdaságosság és a hatékonyság elveinek megfelelő tenderek (beszerzési eljárás) keretében hajtja végre.

- Elvégez minden, a rendeltetésszerű működéshez szükséges fenntartási, karbantartási, javítási és felújítási munkát a beruházás/felújítás részét képező vagyonelemeken;

- A beruházást/felújítást a vonatkozó – európai uniós és magyar jogszabályokban, továbbá nemzetközi szerződésekben előírt – környezetvédelmi előírások betartásával valósítja meg, beleértve ebbe a növény- és állatvilág, a talaj, a víz, a levegő, a klíma, a tájkép, az épített környezet és a kulturális örökség megőrzését, védelmét és javítását, továbbá a foglakoztatási, közegészségügyi- és biztonsági, és a munkakörülményekre vonatkozó előírások betartását is;

- -A beruházást/felújítást a vonatkozó európai uniós és magyar jogszabályok betartásával valósítja meg és működteti.

Az Adós az Egyedi Kölcsönszerződés aláírásával vállalja, hogy finanszírozott beruházás/felújítás megfelel a hatályos EU és magyar környezetvédelmi jogszabályoknak, valamint az NHP Hajrá Terméktájékoztatóban foglalt feltételeknek.

A Társaság az Adós valamennyi adatát, ideértve a személyes adatokat is, a hitel-és pénzkölcsön nyújtás célból az előzőekben megjelölt 10 éves határidőig kezeli. Amennyiben ezen 10 éves időtartam alatt bármelyik fél igénnyel lép fel a kölcsönjogviszonnyal kapcsolatban a másik féllel szemben, a Társaság dokumentum és adatkezelésre vonatkozó jogosultsága mindaddig meghosszabbodik, amíg az igény a Ptk. szerint el nem évült.

Az információs önrendelkezési jogról és az információbiztonságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. §-ának 6. pontja alapján az Adós, mint az állami támogatás kedvezményezettjének a neve, címe, továbbá a támogatás tárgya, a támogatás összege és aránya, valamint a támogatott beruházás megvalósulási helye a nyilvánosságra hozható és az interneten megjeleníthető.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

X. A HITELNYÚJTÁS FOLYAMATA

Hitelkérelem benyújtása

A Programban történő részvétel a Társaságnál igényelhető.

A hitelkérelmet a Társaság által rendszeresített, a Társaság honlapján közzétett formanyomtatványon, az ott megjelölt mellékletekkel együtt a hiteligénylő képviseletére jogosult személynek (egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozón magának, egyéni cég esetén az egyéni cég tagjának, társas vállalkozás esetében a társasági szerződés/alapító okirat rendelkezése szerint a képviseletre jogosult személy(ek)nek) személyesen kell benyújtania/benyújtaniuk.

Formai ellenőrzés

A hitelkérelem benyújtásakor a Társaság az Adóstól a hitelkérelmet és annak mellékleteit átveszi. Az átvételkor történő vizsgálat csak a Társaság által előírt kérelmi dokumentáció formai meglétének ellenőrzésére terjed ki. A hiteligénylés során csatolt dokumentumok tartalmáért, a megtett nyilatkozatokért a hiteligénylő felelősséggel tartozik.

Hitelbírálat

A Társaság a hitelkérelmet a hiteligénylő pénzügyi, jogi, gazdasági helyzete, a hiteligénylő által felajánlott biztosítékok értéke és érvényesíthetősége, a hitelcél, ill. annak megvalósíthatósága alapján bírálja el. A Társaság a hitelkérelemről az összes körülmény mérlegelésével, szabadon dönt. A hiteldöntésről a hiteligénylő részére írásbeli értesítő levél kerül megküldésre. A hitelbírálat ideje a hitelkérelem és az annak mellékleteként előírt, a hiteldöntéshez szükséges további dokumentumok, információk hiánytalan beérkezését követő legkésőbb 20 (húsz) munkanap. Pozitív hiteldöntés esetén a Társaság a Programban előírt tartalommal jóváhagyásra megküldi az MFB Zrt.-nek a hitelkérelmi csomagot. A Társaság jogosult a hitelkérelem indoklás nélküli elutasítására.

Kölcsönszerződés megkötése

Fentieket követően - a hiteldöntésben foglaltak Xxxx általi elfogadása esetén – kerül sor az Adóssal a kölcsön- és a biztosítékot nyújtóval a biztosítéki szerződések megkötésére. A Társaság a kölcsön folyósítását az Egyedi Kölcsönszerződésben megjelölt folyósítási feltételhez köti. Folyósítási feltételként többek között előírásra kerül a biztosítéki szerződések megkötése és a biztosítékok rendelkezésre bocsátása a vonatkozó szerződések és jogszabályi rendelkezése alapján, a megkötött Egyedi Kölcsönszerződésből folyó kötelezettségek teljesítésének megerősítésére vonatkozó egyoldalú, közjegyzői okiratba foglalt Kötelezettségvállaló nyilatkozat bemutatása és/vagy az Egyedi Kölcsönszerződés biztosítékául szolgáló, a készfizető kezes által a készfizető kezesség-vállalásra vonatkozó nyilatkozatának és/vagy a zálogkötelezett a fedezetül felajánlott ingatlanra vonatkozóan tett kötelezettségvállaló nyilatkozatának közokiratba foglalása, vagy a kölcsönszerződés, illetve a zálogszerződések kétoldalú közjegyzői okiratba foglalása, a saját erő pénzügyi felhasználásnak igazolása, egyéb a kölcsönszerződésben meghatározott feltételek.

Folyósítási feltételek

A hitelből az elszámolható, bizonyíthatóan a beruházás megvalósításával (vagy a forgóeszköz igénnyel) kapcsolatban felmerült költségek finanszírozhatók. A Társaság - a szabályzatában rögzítetteknek megfelelően – vizsgálja és dokumentálja a finanszírozási célnak való megfelelést.

A folyósítás a Társaság döntésétől függően a saját erő teljes összegének felhasználását követően, vagy forrásarányos finanszírozás szerint történik

A saját erő felhasználását az Adósnak hitelt érdemlően igazolnia szükséges a Társaság felé.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

A számlák befogadhatóságával kapcsolatos szabályok:

- Csoportmentességi támogatási kategóriák esetén csak a hitelkérelem Társasághoz történő benyújtását követően

keletkezett,

- de minimis támogatási kategóriák esetén a hitelkérelem Társasághoz történő benyújtását követően, és az azt megelőző 120 nap során keletkezett,

bizonyíthatóan a beruházás megvalósításával kapcsolatban felmerült és megfizetett költségek finanszírozhatóak abban az esetben, amennyiben a beruházás sem fizikailag, sem pénzügyileg még nem zárult le de minimis támogatási kategória esetén. Csoportmentességi támogatási kategória esetén nem lehet a beruházás megkezdett.

Ingatlanvásárlási célú beruházási hitel esetén, amennyiben az ingatlan vételárának megfizetése a refinanszírozási kölcsönkérelem MFB-hez történő beérkezése után, de a refinanszírozási kölcsön első folyósítás előtt igazoltan, banki átutalással megtörtént, valamint az eladó kiadta a földhivatali bejegyzési engedélyt és a földhivatalhoz igazoltan benyújtotta a jelzálogjog bejegyzési kérelmet, akkor a kölcsön a hitelfelvevő részére a földhivatali benyújtási határidők szigorú betartása mellett utólag, 60 napon belül folyósítható.

Amennyiben a vállalkozás áfa-visszatérítésre jogosult, a folyósítás a számla nettó értékében történik.

Folyósításnak minősül az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 17. és 18. §-ának rendelkezései szerinti, építtetői fedezetkezelő számlájára történő folyósítás. Ilyen folyósítás az NHP rendelkezései szerint azonban kizárólag abban az esetben lehetséges, ha a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet előírja az építtetői fedezetkezelő kötelező alkalmazását.

A fedezetkezelő számláról csak a Program szerint elszámolható költségek finanszírozhatók számla, vagy az Sztv. szerinti más számviteli bizonylat alapján, így ebben az esetben is szükséges benyújtani a folyósításhoz/beruházáshoz kapcsolódó számviteli dokumentumot/számlát. Továbbá biztosítani kell, hogy a tényleges felhasználásra (a szállítók kifizetésére) a rendelkezésre tartási időszak alatt sor kerül.

A folyósításra – a hitelkiváltás/végtörlesztés kivételével – kizárólag számla, vagy az Sztv. 166. § (1) bekezdése szerinti más számviteli bizonylat benyújtását követően kerülhet sor. A folyósításnak illetve az MFB-forrás lehívásának minden esetben igazodnia kell a számlán/számlákon illetve a lehívás alapjául szolgáló számviteli bizonylatban – illetve hitelkiváltás/végtörlesztés esetén eddigi finanszírozó pénzügyi intézmény nyilatkozatában – megjelölt összeg(ek)hez és esedékesség(ek)hez.

A számlán megjelölt összeget a számlán „fizetési határidő”-ként megadott időpontot megelőzően, - illetve ha a vállalkozás a számlát egyéb forrásból megelőlegezve már kifizette a szállítóját, azt követően - lehet lehívni az MFB Zrt.-től, illetve a Társaságtól, és késedelem nélkül tovább kell utalni a vállalkozásnak, illetve a szállítónak.

A számlán feltüntetett esedékességet követő fizetés csak abban az esetben fogadható el, amennyiben a lejárat előtt a Felek a fizetési határidő meghosszabbításában egyeztek meg és erről szóló dokumentációt átadták a Társaság részére, illetve ha a vállalkozás a számlát már kifizette.

Az esedékessé válás időpontja megegyezik a számviteli dokumentumon szereplő „fizetési határidő”-ként megadott időponttal, vagy a fedezetkezelői számlára történő utalási kötelezettségi dátumot megelőző 10. munkanappal.

A garanciális visszatartás összegét is csak akkor lehet lehívni és folyósítani, ha annak megfizetése ténylegesen esedékessé vált a szállító részére. A lehívás és a folyósítás között csak a folyósítás lebonyolításához szükséges technikai idő telhet el, a Társaság köteles biztosítani, hogy az egyéb forrásból, illetve a hitel lehívásából a benyújtott számviteli dokumentumon szereplő kedvezményezett (a számla kibocsátója) követelése kifizetésre kerüljön.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

Első folyósítási feltételként a Társaság meggyőződik az Adós köztartozás-mentességéről (30 napnál nem régebbi NAV és önkormányzati igazolások bekérése, illetve a NAV honlapján található Köztartozásmentes adatbázisban történő fellelhetőség). Önkormányzati igazolások esetében bekéri az Adós székhelye és valamennyi telephelye, fióktelepe szerinti dokumentumot.

Refinanszírozási kölcsönkérelem elbírálása az MFB Zrt. által

A Társaság pozitív hiteldöntése és a kölcsönszerződés megkötése esetén a Társaság a hitelkérelem és az annak mellékleteként előírt, a hiteldöntéshez szükséges további dokumentumok, információk hiánytalan beérkezését követően, legkésőbb a 10. (tizedik) munkanapon továbbítja az Adós hitelkérelmére vonatkozó adatokat az MFB Zrt. részére, aki befogadja és a hitelkérelem és az annak mellékleteként előírt, a hiteldöntéshez szükséges további dokumentumok, információk hiánytalan beérkezése napjától számítottan legkésőbb a 9. munkanapon elbírálja a kérelmet. Az MFB Zrt. pozitív döntése esetén az MFB Zrt. elkészíti a refinanszírozási kölcsönszerződést és kiállítja a támogatási nyilatkozatot, amelyeket megküld a Társaság részére. A refinanszírozási kölcsönszerződés megkötése és az alapján a forrás biztosítása az Adóssal kötött Egyedi Kölcsönszerződés hatályba lépésének és az abban foglaltak szerinti folyósításnak a feltétele.

Az Egyedi Kölcsönszerződés teljesítése

Az Adós köteles fizetési és egyéb szerződéses kötelezettségeinek az Egyedi Kölcsönszerződésben foglalt módon, az ott

megjelölt esedékességi időpontokban eleget tenni.

Egyedi Kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondása

A Társaság jogosult a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani és az Egyedi Kölcsönszerződés szerinti valamennyi követelését egy összegben esedékessé tenni, amennyiben az Egyedi Kölcsönszerződésben meghatározott bármely, azonnali hatályú felmondási ok bekövetkezik.

Előtörlesztés

Az Adós az Egyedi Kölcsönszerződés alapján igénybe vett kölcsön tekintetében minden naptári hónap 15. napján, illetve ha az nem munkanapra esik, akkor a soron következő munkanapon jogosult részleges vagy teljes előtörlesztést teljesíteni, azzal hogy előtörlesztési szándékát köteles a Kölcsönbeadó részére legalább 30, azaz harminc banki nappal megelőzően, írásban bejelenteni.

Az így bejelentett törlesztési szándékot a Társaság köteles elfogadni.

Részösszeg előtörlesztése esetén az előtörlesztés az esetlegesen meg nem fizetett költségek, díjak, késedelmi kamat, rendelkezésre tartási jutalék, ügyleti kamat, majd a következő törlesztő részlet(ek) összegét csökkenti.

A finanszírozott ingóság (pl. készlet, vevőkövetelés) értékesítése, megszűnése abban az esetben vonja maga után a hitelösszeg kötelező előtörlesztését, ha a korrigált nettó forgótőke a kölcsön állomány 111%-a alá csökken. E feltétel fennállását a Társaság negyedévente vizsgálja az Ügyfelének számviteli nyilvántartásai alapján.

Túlfizetés

Amennyiben az Adós az összes lejárt, illetve esedékes fizetési kötelezettségének teljesítéséhez szükségesnél nagyobb összeget utal át a Társaságnak és az előtörlesztési szándékáról nem értesíti előzetesen a Társaságot (túlfizetés), úgy a Társaság a túlfizetés összegét nem előtörlesztésként kezeli, hanem a túlfizetés teljes összegét az Adóssal kötött Egyedi Kölcsönszerződésben meghatározottak szerint kezeli. Végtörlesztést követő túlfizetés összegét a Társaság az Adós részére írásbeli rendelkezés hiányában is visszautalja az Adós cégnyilvántartás szerinti valamelyik, a Társaság által szabadon választott fizetési számlájára.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

Nem megfelelő ügyletszámra történő teljesítés

Amennyiben az Adós nem az Egyedi Kölcsönszerződésben megjelölt ügyletszámra hivatkozással teljesíti fizetési kötelezettségét, azaz teljesítésekor az átutalás/befizetés közlemény rovatában nem jelöli meg az ügyletszámot vagy azt hibásan jelöli meg, úgy az nem minősül az Adós részéről szerződésszerű teljesítésnek. A Társaság ebben az esetben jogosult a szerződésszerű teljesítésig késedelmi kamatot felszámítani. A Társaság jogosult a beérkezett összeg beazonosítása érdekében intézkedéseket tenni és saját kockázatára jogosult azt a rendelkezésre álló tájékoztatásai alapján az általa megfelelőnek ítélt ügylettel összefüggésben törlesztésére fordítani. Amennyiben a beérkezett összeget a Társaság nem fordítja egy adott ügylet törlesztésére, úgy haladéktalanul intézkedik annak visszautalásáról azon fizetési számlára, amelyről az összeg érkezett.

XI. Támogatás, Források jogosulatlan igénybevétele

A Program keretében nyújtott kedvezményes kamatozású kölcsön állami támogatásnak, formáját tekintve kedvezményes kamatozású kölcsönnek minősül. Az állami támogatásról szóló igazolást az Adósnak, mint az állami támogatás kedvezményezettjének a nyújtott kölcsön támogatástartalmáról és a támogatási osztályról az MFB Zrt. adja ki.

Támogatási kategória:

A Program keretében nyújtott finanszírozás az alábbi támogatási kategóriákon keresztül érhető el.

Nem agrárvállalkozásoknak nyújtott beruházási hitel támogatási kategóriái:

- az 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24.) alapján nyújtott általános csekély összegű (de minimis) támogatás vagy

- a 651/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikk alapján nyújtott regionális beruházási támogatás;

- a 651/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikk alapján nyújtott kis- és középvállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatás.

Agrárvállalkozásoknak nyújtott Beruházási hitel támogatási kategóriái lehetnek:

a) a 2019/316 bizottsági rendelettel módosított 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatás,

b) Mezőgazdasági csoportmentességi rendelet (702/2014/EU rendelet) alapján nyújtott támogatás

- elsődleges mezőgazdasági termelés támogatása (14. cikk),

- mezőgazdasági termékek előállításának, forgalmazásának támogatása (17. cikk)

Elsődleges mezőgazdasági termelésre irányuló beruházás kivételével

c) 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti általános csekély összegű (de minimis) támogatás;

d) 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti csoportmentességi támogatás:

- regionális beruházási támogatás (14. cikk)

- kis- és középvállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatás (17. cikk)

A fenti támogatási kategóriák közötti választás annak függvénye, hogy az Adós és a beruházás együttvéve melyik állami támogatási kategóriára vonatkozó feltételeknek felel meg.

A program keretében nyújtott Hitel működési támogatást nem tartalmaz.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

A forgóeszközhitelekhez és Hitelkiváltó hitelekhez az alábbi támogatási kategóriák kapcsolódhatnak:

- a 1407/2013/EU biztossági rendelet szerinti általános csekély összegű (de minimis) támogatás,

- a 2019/316 bizottsági rendelettel módosított 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatás.

A hitelt igénylő vállalkozás szabad de minimis keretének ellenőrzése mezőgazdasági és vidékfejlesztési célú beruházások esetében:

Az Adós és az Egy és Ugyanazon Vállalkozás (továbbiakban: EUV) által a hitelkérelem benyújtásának évében és az azt megelőző két évben igénybe vett általános csekély összegű támogatás nagyságáról az Adós a refinanszírozási kérelem részeként nyilatkozik.

A refinanszírozási kérelem részét képező nyilatkozaton az Adós hozzájárul, hogy a Társaság az adatait a támogatási keretek ellenőrzése céljából a Kincstártól lekérdezhesse.

Amennyiben az Adós a 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet alapján egyéb vállalkozással „egy és ugyanazon vállalkozásnak” minősül, vagy a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmaz, akkor a Kincstár felé szükséges nyilatkozatot benyújtania és a Társaság felé igazolnia kell, hogy nyilatkozattételi kötelezettségének a Kincstár felé eleget tett.

Az Adós és az EUV által a hitelkérelem benyújtásának évében és az azt megelőző két évben igénybe vett mezőgazdasági és halászati csekély összegű támogatás nagyságáról a Magyar Államkincstár (továbbiakban Kincstár) nyilatkozik a Társaság felé. A Kincstár által megküldött nyilatkozat tartalmazza az Adós szabad általános csekély összegű támogatási keretét is, azonban az általános csekély összegű támogatások vonatkozásában a Kincstár adatszolgáltatása csak tájékoztató jellegű (a Kincstár ugyanis csak az agrár- és vidékfejlesztési célú általános csekély összegű támogatásokat tartja nyilván).

A Kincstár szabad általános csekély összegű támogatási keretre vonatkozóan megküldött adatszolgáltatását össze kell vetni az Adós által nyilatkozott összeggel. Inkonzisztencia esetén az Adóst nyilatkoztatni szükséges, vagy a magasabb összeget kell figyelembe venni a szabad csekély összegű keret kiszámításakor.

A csekély összegű támogatási keretek lekérdezésével, zárolásával, lekötésével, stb. kapcsolatos teendőkről (adatszolgáltatás) az MFB és a Kincstár közötti együttműködési megállapodás rendelkezik, amelynek mellékletét képező

A hitelkérelem benyújtásával egyidejűleg lefolytatott előszűrés keretében a Társaság - a hiteligénylő vállalkozás hozzájáruló nyilatkozata alapján –lekérdezi a csekély összegű nyilvántartásban a vállalkozás részére még rendelkezésre álló szabad általános, mezőgazdasági és halászati csekély összegű támogatási keret összegét.

A Társaság a Kincstár adatszolgáltatása alapján megvizsgálja, hogy a rendelkezésre álló szabad csekély összegű támogatási keret alapján az ügyfél milyen mértékű támogatott hitelre jogosult. Abban az esetben, ha a Kincstár elektronikus adatszolgáltatása alapján a rendelkezésre álló szabad csekély összegű támogatási keret kevesebb, mint a tervezett hitel támogatástartalma, akkor az ügyfél hitelben nem részesülhet. A Társaság saját döntése alapján az ügyféllel átdolgozhatja, módosíthatja a hitelkérelmet (a hitelösszeg, futamidő, türelmi idő csökkentésével), vagy elutasíthatja azt. A Kincstár adatszolgáltatásában szereplő szabad ügyfélkeret figyelembevételével átdolgozott hitelkérelem esetén – a módosított támogatástartalommal – a Kincstár felé az ügyfél szabad csekély összegű támogatási keretének ellenőrzéséhez az eljárást újra el kell indítani, amely alapján a Kincstár az ellenőrzést újra elvégzi.

A Társaságnak a hitelkérelem befogadását követően 5 naptári napon belül „zarolasi_kerelem” státuszú adatszolgáltatást kell küldenie a Kincstár részére. A Társaság a zárolni kívánt támogatástartalom tervezett összegét legfeljebb napi egy alkalommal elektronikus úton, a xxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxx.xxx.xx email címre küldi meg.

A Kincstár a megkeresés alapján – amennyiben a megkeresés adattartalma megfelelő - zárolja a jelzett támogatástartalmat a csekély összegű nyilvántartásban. Erről két munkanapon belül „zárolt” státuszú válaszüzenetet küld a Társaság részére, amely alapján az ügylet hitelezhető

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

Amennyiben a Kincstár nem tudja terhelni a csekély összegű nyilvántartásban a támogatástartalmat, mert a rendelkezésre álló szabad csekély összegű támogatási keret kevesebb, mint a tervezett hitel támogatástartalma, akkor arról 2 munkanapon belül válaszüzenetben tájékoztatja a Társaságot. Ebben az esetben a vállalkozás a lekérdezett paraméterekkel hitelben nem részesülhet.

Amennyiben a Kincstár válaszüzenete egyéb okok miatt „sikertelen” státuszú, a hibák javítását, adatok pontosítását követően újabb zárolási kérelem küldhető.

A refinanszírozási kölcsönkérelem jóváhagyása esetén a Társaság - az MFB által kiállított támogatástartalom igazolás adatai alapján - a támogatástartalom-igazolás kiállítását követő két napon belül „lekotesvaltozatlan”, vagy „lekotesmodositas” értesítést küld a Kincstár részére. A Kincstár ezen adatszolgáltatások alapján terheli meg véglegesen – szükség szerint a zárolt különbözet felszabadításával – a vállalkozás mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági célú általános csekély összegű támogatási keretét.

Amennyiben a hitelszerződés, illetve a refinanszírozási kölcsönszerződés megkötése meghiúsul, vagy egyéb okok miatt a vállalkozás ténylegesen nem jogosult támogatott hitelfelvételre, a Társaság 2 munkanapon belül „zarolasfelszabaditas” státuszú üzenetet küld Kincstár felé, amely felszabadítja a keretet a csekély összegű nyilvántartásban.

Lekötött státuszú ügylet meghiúsulása esetén szintén 2 munkanapon belül értesíteni kell a Kincstárt egy „megszunt” státuszú üzenetben, amely alapján Kincstár felszabadítja a lekötött keretet.

Amennyiben a hitel feltételeinek módosulása miatt változik a hitel támogatástartalma, akkor az MFB által kiállított módosított támogatástartalom igazolás alapján a tényleges támogatástartalomról a Társaságnak 2 munkanapon belül

„tamogatastartalommodositas” üzenetben értesíteni kell Kincstárt, aki módosítja a csekély összegű nyilvántartásban a felhasznált csekély összegű támogatási keretet.

Jogosulatlan forrásfelhasználás:

Amennyiben a Pénzügyi Vállalkozás, a 2014-2020-as programozási időszakban a Strukturális és Beruházási Alapok (2014- 2020)-ból és a Kohéziós Alapból a társfinanszírozott támogatások hazai lebonyolításában részt vevő szervezet jelzése, vagy az MFB Zrt. által végzett ellenőrzés, vagy az Európai Unió hivatalos szerve által végzett ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett az állami támogatásokra vonatkozó kötelezettségeit megszegte (támogatással való visszaélés esete), vagy rajta kívül álló okokból a támogatási jogszabályok előírásai nem teljesültek, akkor a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatást (az egyes kamatfizetési időpontokban érvényes egyéni referencia kamatláb és a ténylegesen fizetett kamat különbözetéből adódó támogatástartalom) 8 naptári napon belül az MFB Zrt.-nek köteles megfizetni.

A jogosulatlanul igénybe vett állami támogatást a támogatás odaítélésének időpontjában érvényes, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 53/A. § (2) bekezdése szerinti visszafizettetési kamattal növelt értékben kell megfizetni. A visszafizettetési kamat a támogatás odaítélésének időpontjától, az adott időpontban jogosulatlanul igénybe vett állami támogatásnak minősülő, mindenkor fennálló összeg figyelembe vételével számítható fel, addig a napig, amíg a végső kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatást meg nem fizeti az MFB Zrt. részére. A fizetési kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, amikor megtörtént a fizetendő összegnek az MFB Zrt. bankszámláján való jóváírása.

Az előző évben felhalmozott kamat a következő években tovább kamatozik.

A támogatás odaítélésének időpontjában érvényes visszafizettetési kamatlábat kell a teljes időszakra alkalmazni a visszatérítés időpontjáig. Ha azonban 1 évnél hosszabb idő telik el a támogatás odaítélésének időpontja és a támogatás visszafizettetésének időpontja között, akkor a kamat mértékét évente újra kell számolni, az újraszámítás időpontjában hatályos visszafizettetési kamatláb alapulvételével.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

A visszafizetendő összeg kiszámítása az alábbi módon történik:

Vi = (1+rs')T-i'

TTi = Qi x (r i – ri’) / ri’

T TT x V

TTö = ∑i=1 i i ahol:

TTö: teljes visszafizetendő összeg

TTi: az i-edik időszakban keletkezett támogatás összege

Vi: visszafizettetési kamategyüttható

T: támogatás időszaka (a támogatás odaítélésének időpontjától a támogatás visszafizetéséig eltelt időszak negyedévekben

kifejezve)

Qi: az i-edik időszakban a Társaság által felszámított kamat összege

ri’: az i-edik időszakban a Társaság által alkalmazott kedvezményes kamatláb

ri: az i-edik időszakban érvényes referencia alapkamatláb

rs: a támogatás odaítélésének időpontjában érvényes visszafizettetési kamatláb

Támogatással való visszaélésnek minősülnek különösen az alábbi esetek:

- a kedvezményezett a hitelkérelmi dokumentációban, illetve a beruházás megvalósítása során a beruházás szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot közölt, bármelyik nyilatkozata valótlannak bizonyul, illetve nyilatkozatai bármelyikét visszavonja,

- a kedvezményezett a kedvezményes hitelt nem a megengedett célra használja fel,

- jogszabályellenes támogatáshalmozódás esete, ha a halmozott összeg meghaladja a vonatkozó jogszabályokban vagy támogatást jóváhagyó határozatban meghatározott küszöbértéket,

- nem teljesül a kedvezményezettet terhelő speciális adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség,

- a kedvezményezett nem teszi lehetővé, hogy a Pénzügyi Vállalkozás vagy az Európai Unió Számvevőszéke vagy az Európai Bizottság felhatalmazott tisztviselői és felhatalmazott független szakértői vagy az MFB Zrt. és azok megbízottai a kedvezményes hitel felhasználását, és a Program egyéb állami támogatási feltételeinek teljesülését ellenőrizzék, és ennek során különösen:

- az érintett vállalkozás helyiségeibe vagy területére belépjenek;

- a helyszínen szóbeli magyarázatot kérjenek;

- a könyveket és egyéb üzleti nyilvántartásokat megvizsgálják és másolatokat készítsenek vagy kérjenek.

Jogosulatlan forrásfelhasználás esetén a jogosulatlan támogatást az Adós a Társaság részére köteles megfizetni, aki annak összegével az MFB Zrt. felé elszámol.

XII. ÁSZF hatálya, megváltoztatása

A Társaság jogosult a jelen ÁSZF-ben, illetve a Hirdetményben meghatározott kondíciókat (kamatot, díjat, vagy költséget) és szerződéses feltételeket a már hatályban lévő Egyedi Kölcsönszerződés tekintetében, annak időtartama alatt egyoldalúan megváltoztatni azzal, hogy ezeket egyoldalúan - az Adós számára kedvezőtlenül - módosítani csak abban az esetben lehet, ha az Egyedi Kölcsönszerződés a módosítandó kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételek megváltozása esetére ezt lehetővé teszi. Ha a feltétel változása a kamat-, díj- vagy költségelem csökkentését teszi indokolttá, azt is érvényesíteni kell. Ugyanazon feltétel változása csak egy kamat-, díj- vagy költségelem változását indokolhatja. A Társaság egyoldalú szerződésmódosítása nem vonatkozhat új díj vagy költség bevezetésére, továbbá a kamat, díj, költség számítási módjának kedvezőtlen megváltoztatására.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

Az Adós a kamat, díj, költség és szerződéses feltétel számára kedvezőtlen módosítása esetén a módosítás hatálybalépése előtt jogosult a kölcsönszerződés díjmentes felmondására, amely esetben köteles a kölcsönszerződés szerinti teljes még meg nem fizetett tőke és járulékai megfizetésére.

XIII. Értesítés, kézbesítés

A Társaság az Adós részére szóló nyilatkozatokat, értesítéseket, felszólításokat, felmondást (továbbiakban együttesen: iratok) a hitelkérelemben megadott e-mail címre és/vagy arra a címre küldi, amelyet az Adós az Egyedi Kölcsönszerződésben értesítési címként megadott a részére. Ilyen cím hiányában a Társaság az iratokat az Adós általa ismert székhelyére küldi meg.

A Társaság az Adós részére szóló iratokat nem köteles ajánlottan, tértivevénnyel postára adni. Postai kézbesítés esetén az elküldést megtörténtnek kell tekinteti, ha az eredeti irat másolati példánya vagy a Társaság képviselőjének kézjegyével ellátott példánya a Társaság birtokában van és a küldeményt a Társaság iktatási rendszere vagy postakönyve tartalmazza és utóbbi esetben a posta az átvételét bélyegzővel vagy aláírással igazolta, vagy az elküldést postai dolgozó kézjeggyel ellátott feladójegyzék vagy feladóvevény, vagy egyéb módon igazolja.

A Társaság által postai úton küldött írásos értesítéseket - ellenkező bizonyításig - a postára adást követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

Amennyiben a Társaság valamely iratot tértivevénnyel vagy ajánlottan ad postára, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (pl.: ”ismeretlen helyre költözött” vagy az irat „nem kereste” vagy „ismeretlen” vagy egyéb az átvétel sikertelenségére utaló jelzéssel érezik vissza a Társasághoz), míg az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kell kézbesítettnek tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az átvételt „nem fogadta el” vagy

„megtagadta”.

A jelen ÁSZF közzétételének napján 2021. április 6. napján lép hatályba.

Az ÁSZF és Xxxxxxxxxxx egy példányának átvételét elismerem és nyugtázom.

Kelt: 2021. ……..

…………………………….

Document Metadata

Table of Contents

Általános Szerződési Feltételek

Document Metadata