ERGO Klasszikus életbiztosítások
ERGO Klasszikus életbiztosítások
Ügyféltájékoztató
Xx.xx.:1001V08
ERGO Klasszikus Életbiztosítások Általános Feltételei
Patronus Klasszikus Kockázati Életbiztosítás Különös Feltételei
Hatályos 2016. január 1-től
Tartalomjegyzék
Ügyféltájékoztató | 4 | XVII. A biztosítási szerződés visszavásárlása | 11 |
XVIII. A biztosító szolgáltatása, teljesítése | 11 | ||
ERGO Klasszikus Életbiztosítások Általános Feltételei | 5 | XIX. A biztosító mentesülése a szolgáltatási kötelezettség alól | 12 |
I. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos fogalmak | 5 | XX. Személyes adatok kezelése | 12 |
II. Általános rendelkezések | 5 | XXI. FATCA adatkezelés | 15 |
III. A biztosítási szerződés alanyai | 5 | XXII. CRS adatkezelés | 16 |
IV. A biztosítási szerződés létrejötte | 6 | XXIII. Vegyes és záró rendelkezések (jognyilatkozatok, | |
V. A biztosítási szerződés hatályba lépése, a kockázatviselés kezdete | 7 | a biztosítási kötvény elvesztése, elévülés, vonatkozó | |
VI. A biztosítási szerződés és a kockázatviselés tartama, | jogszabályok, adózással kapcsolatos szabályok) | 17 | |
területi hatálya | 7 | XXIV. Az általános feltételek Polgári Törvénykönyvtől lényegesen | |
VII. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei | 7 | eltérő rendelkezései | 17 |
VIII. A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei | 8 | ||
IX. A biztosítási díjtartalék befektetése | 8 | Patronus Klasszikus Kockázati Életbiztosítás Különös Feltételei | 18 |
X. A befektetési kockázat vállalása | 9 | I. Általános rendelkezések | 18 |
XI. A biztosítási esemény | 9 | II. A biztosítási szerződés alanyai | 18 |
XII. Általános kizárások | 9 | III. A biztosítási szerződés és a kockázatviselés tartama, | |
XIII. A biztosítási díj | 10 | területi hatálya | 18 |
XIV. A díjfizetés elmulasztásának következményei, díjmentesítés, | IV. A biztosítási esemény, a biztosítási szolgáltatás | 18 | |
reaktiválás | 10 | V. A biztosítási díj | 18 |
XV. Értékkövetés | 11 | VI. Értékkövetés | 18 |
XVI. A biztosítási díj és a biztosítási összeg módosítása | 11 | VII. A Patronus Klasszikus kockázati életbiztosítás díjtételei | 18 |
Ügyféltájékoztató
Az életbiztosítási szerződés jellemzőiről az ERGO Életbiztosító Zrt. ERGO Klasszikus Életbiztosítások Általános Feltételei és
a biztosítási termékre jellemző Klasszikus Életbiztosítás Külö- nös Feltételei adnak tájékoztatást.
A biztosítási időszakkal és tartammal, a kockázatviselés kez- detével, a biztosítási eseménnyel, a díjfizetéssel, a díjmódosí- tás módjával, idejével, a biztosító szolgáltatásával, annak tel- jesítési módjával, idejével, a szerződés megszűnésének ese- teivel, a szerződés felmondásának feltételeivel, a biztosító mentesülésének feltételeivel, az alkalmazott kizárásokkal,
az értékkövetés módjával és mértékével kapcsolatos részle- tes szabályokat a fenti feltételek tartalmazzák.
A könnyebb tájékozódás érdekében e szabályokra vonatkozó rendelkezéseket szürke háttérszínnel jelöltük, ezért a biztosí- tási ajánlat aláírása előtt szíveskedjék ezeket a részeket foko- zott figyelemmel áttanulmányozni.
Az ügyfelek az esetleges panaszaikat az ERGO Életbiztosító Zrt. székhelyén (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00-00. III. emelet, levelezési cím: 1428 Budapest Pf. 5.), a +36 1 877 1111-es
telefon- illetve +36 1 877 1110-es faxszámon, szóban, írás- ban vagy e-mailen az xxxx@xxxx.xx címen adhatják elő.
A biztosító köteles a panaszokat, bejelentéseket kivizsgálni és a vizsgálat eredményéről a panaszosnak a panasz kézhezvé- telétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatást adni.
A panasz elutasítása esetén az ügyfelek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezé- sek megsértése esetén a Magyar Nemzeti Banknál
(1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., postacíme: 1534 Buda-
pest, BKKP Pf.: 777., tel.: x00 0 000 0000) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhetnek vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhatnak vagy a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., posta- címe: 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.) eljárását kezdeményez- hetik.
A panasz vagy a jogvita rendezésének sikertelensége esetén
a bírói út igénybevétele is lehetséges. A biztosító a panasz- kezelési eljárásának részletes szabályait a honlapján (xxx.xxxx.xx) teszi közzé.
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító csak a feladatai ellátásához szükséges (a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával és a szolgáltatással összefüggő) adatokat, mint biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosult kezelni. Biztosítási titoknak minősül minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosítás- közvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító,
a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszont- biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosítási titok tekintetében időbeli korlátozás nélkül - kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli
a biztosító és a biztosításközvetítő tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzáju- tottak.
Az életbiztosítási szerződésre és az abból fakadó igények érvényesítésére a magyar jog szabályait kell alkalmazni.
A biztosító fizetőképességével és pénzügyi helyzetével kap- csolatosan évente a honlapján (xxx.xxxx.xx) jelentést tesz közzé.
Javasoljuk, hogy a biztosítási ajánlat aláírása előtt ismerje meg, gondosan tanulmányozza át a szerződési feltételeinket, szükség esetén kérjen segítséget megbízott közvetítőinktől. Tájékoztatjuk, hogy szerződéses jogviszonyunk fennállása alatt az egymáshoz intézett jognyilatkozatok csak írásban érvényesek.
ERGO Életbiztosító Zrt.
Biztosító neve: ERGO Életbiztosító Zrt.
Társasági formája: Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Biztosító székhelye: 1082 Budapest, Futó u. 47-53.
Cégjegyzékszáma: Cg. 00-00-000000
Biztosító levelezési címe: 1428 Budapest Pf. 5.
Internetes honlapja: xxx.xxxx.xx
Panaszkezelő szervezeti egység: ERGO Életbiztosító Zrt. Ügyfélszolgálat, 1082 Xxxxxxxx, Xxxx x. 47-53. III. emelet
Telefon: x00 0 000 0000
Fax: x00 0 000 0000
Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank (MNB) 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Biztosító adatkezelési nyilvántartási azonosítója:
02525-0001
ERGO Klasszikus Életbiztosítások Általános Feltételei
I. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos fogalmak
Biztosítási díj:
A szerződő által folytatólagosan, rendszeresen vagy egyszeri alkalommal fizetendő pénzösszeg, a biztosító szolgáltatásá- nak ellenértéke.
Életbiztosítási díjtartalék:
Az életbiztosítási díjakból a biztosítási szerződésből eredő jövőbeni kötelezettségek fedezetére felhalmozott pénzösszeg.
Technikai kamatláb:
Az a kamatláb, amellyel a biztosító a biztosítási díj és a díjtar- talék megállapításakor kalkulál.
Többlethozam:
A matematikai tartalékok befektetési hozamának és a tech- nikai kamatlábbal számított hozamnak a különbsége.
Visszavásárlási érték:
A biztosítási szerződés biztosítási eseménytől eltérő megszű- nése esetén a díjtartaléknak és a jóváírt többlethozamnak
a visszavásárlási költséggel csökkentett értéke.
Biztosítási összeg:
A biztosítási szerződésben megjelölt és a biztosított életével kapcsolatos szolgáltatás mértékét meghatározó, a biztosítási kötvényben számmal leírt érték.
III. A biztosítási szerződés alanyai
1. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében viseli a biztosítási kockázatot és vállalja a szerződésben meg- határozott szolgáltatások teljesítését.
2. A szerződő (biztosítást kötő fél) az a személy, aki a bizto- sítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz és kötele- zettséget vállal a biztosítási díj megfizetésére/aki a bizto- sítási díjat megfizeti. Szerződő lehet fogyasztó (a szak- mája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy), vállalkozás (a szakmá- ja, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy), illetőleg vállalkozásnak nem minősülő jogi személy, aki/amely az érdekkörébe tartozó természe- tes személyre vagy személyekre a biztosítóval a szerző- désben meghatározott feltételek szerint a biztosítást megköti. A szerződő és a biztosított írásbeli beleegyezé- sével harmadik személy a biztosító hozzájárulásával
a szerződésbe új szerződőként beléphet (szerződőcsere).
3. A biztosított az a természetes személy, akinek az életére vagy egészségi állapotára a biztosítási védelem kiterjed. Amennyiben a szerződő és a biztosított egymástól eltérő személy, akkor a szerződés megkötéséhez és módosítá- sához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájáru- lását írásban bármikor visszavonhatja. A biztosított a biz- tosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe szerződő félként beléphet, a belépéshez a biztosító hoz- zájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összes- sége a biztosítottra száll át, és a szerződésbe belépő biz- tosított köteles a korábbi szerződőnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – meg- téríteni.
II. Általános rendelkezések
1. Az ERGO Életbiztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) díj- fizetés ellenében a létrejött életbiztosítási szerződésben foglalt szolgáltatást nyújtja.
2. A biztosítóval kötött életbiztosítási szerződésre (a továb- biakban: biztosítási szerződés) a jelen ERGO Klasszikus Életbiztosítások Általános Feltételei (a továbbiakban: általános feltételek), a biztosítási termékre jellemző Klasszikus Életbiztosítás Különös Feltételei (a továbbiak- ban: különös feltételek, a hivatkozott dokumentumok együtt: biztosítási feltételek), a biztosítási ajánlat és annak mellékletei, a biztosítási kötvény (biztosítási fede- zetet igazoló dokumentum), valamint a mindenkor hatá- lyos magyar jogszabályok az irányadók.
3. A szerződés nyelve magyar. A szerződő kérésére a bizto- sító vállalhatja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles idegen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges okirato- kat, de az iratok magyar nyelvű szövege tekintendő
a hiteles szövegnek.
5. A biztosított belépési életkora a biztosítási szerződés technikai kezdetének naptári éve és a biztosított születé- si éve közötti különbség, lejáratkori életkora pedig a biz- tosítási tartam végének naptári éve és a biztosított szü- letési éve közötti különbség. A biztosított legalacsonyabb és legmagasabb belépési életkorát a biztosító hatályos Díjszabása tartalmazza.
4. A biztosítási szerződést a biztosított személyére akkor lehet megkötni, ha a biztosítási szerződés lejáratakor
a biztosított életkora (lejáratkori életkor) nem több, mint a biztosítási termékre jellemző különös feltételekben meghatározott legmagasabb életkor.
6. Ha a biztosított kiskorú és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, úgy a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szüksé- ges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerző- dés akkor is, ha a biztosított cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlá- tozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.
7. A kedvezményezett az a személy, aki a biztosító szolgál- tatására jogosult. A biztosított írásbeli hozzájárulásával a szerződő az ajánlattételkor, illetve a biztosítás tartama alatt bármikor kedvezményezettet jelölhet, valamint azt a biztosítási esemény bekövetkezéséig módosíthatja a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozatával. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis. Amennyiben a kedvezménye- zett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elhalálozik, vagy jogutód nélkül megszűnik, a kedvezményezett kije- lölése hatályát veszíti. Ha a biztosítási szerződésben más kedvezményezettet nem neveztek meg, vagy ha a ked- vezményezett jelölés érvénytelen, illetve hatályát veszí- tette, akkor az elérési szolgáltatás kedvezményezettje
a biztosított, a haláleseti szolgáltatás kedvezményezett- je(i) pedig a biztosított örököse(i).
8. Ha a szerződő a biztosítotthoz vagy a kedvezményezett- hez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem vonhatja vissza, illetve nem változtathatja meg azon személy hozzájárulása nélkül, akinek a részére a kötele- zettségvállalást tette (visszavonhatatlan kedvezménye- zett jelölés). A visszavonhatatlan kedvezményezett jelö- lésről a biztosítót tájékoztatni kell.
9. A szerződő a szolgáltatási összeget elzálogosíthatja valamely, a szerződésben meghatározott jogosult/hitel- intézet részére, a szerződőnek e jogosulttal/hitelintézet- tel fennálló jogviszonyából folyó kötelezettsége teljesíté- se biztosítékául. A kötelezettség teljesítésén felül fenn- maradó összegre nézve más kedvezményezett személy is jelölhető.
IV. A biztosítási szerződés létrejötte
1. A biztosítási szerződés megkötésére a szerződő tesz
a jogviszony tartalmára vonatkozó jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a Díjszabás szerint írásbeli ajánlatot
a biztosító részére. A biztosítási szerződés a szerződő és biztosító közötti írásbeli megállapodással jön létre.
2. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig, illetve amennyiben az ajánlat biztosító általi elbírálásához egészségi kockázatelbírálásra van szükség, 60 napig van kötve. A biztosító az ajánlat megtételekor írásban tájékoztatja a szerződőt arról, hogy az ajánlat elbírálásához szükséges-e egészségi kockázatelbírálás.
3. A biztosítási szerződés az ajánlatnak a biztosító általi elfogadását megtestesítő biztosítási kötvény szerződő általi kézhezvételekor, illetve - ha a szerződő a biztosító módosító javaslatát nem kifogásolja - a módosító javas- latnak a szerződő általi kézhezvételét követő 15 nap elteltével jön létre.
4. Ha a biztosítási ajánlat megtételekor a szerződő megfize- ti a biztosítás első díját, akkor azt a biztosító a biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosítási díjba beszámítja.
Amennyiben a biztosítási szerződés nem jön létre, a biz- tosító a befizetést a befizető részére visszautalja.
5. Az ajánlat értékelése során a biztosító kockázatelbírálást végez. Ennek során kérheti a biztosított egészségi nyilat- kozatát, orvosi vizsgálatát, illetve a biztosított egyéb írás- beli nyilatkozatát. A biztosítónak jogában áll ellenőrizni az előtte ily módon ismertté vált adatokat. A biztosított az elvégzett orvosi vizsgálat eredményét az egészség- ügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egész- ségügyi szolgáltatónál megismerheti.
6. A szerződő és a biztosított nyilatkozatai, a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszok, valamint az orvosi vizs- gálat eredménye az ajánlat, illetőleg a biztosítási szerző- dés részét képezik. A szerződő és a biztosított köteles
a nyilatkozatokat a valóságnak megfelelően és hiányta- lanul kitölteni.
7. A kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító az ajánlatot elfogadja (az ajánlattal megegyező vagy attól eltérő tartalommal) vagy elutasítja. A biztosító a biztosí- tási ajánlat elfogadásaként biztosítási kötvényt állít ki.
8. Amennyiben a biztosítási kötvény tartalma eltér az aján- lattól és a szerződő az eltérést a biztosítási kötvény kéz- hezvételétől számított 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a biztosítási szerződés a biztosítási kötvény tartal- ma szerint jön létre. A biztosító köteles a biztosítási köt- vény átadásakor az eltérésre a szerződő figyelmét írás- ban felhívni. Amennyiben a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Ha a szer- ződő az eltérést a biztosítási kötvény kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban elutasítja (kifogásolja), a szerződés nem jön létre.
9. Ha a szerződő fogyasztó, a biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül, illetve ha az ajánlat elbírálásá- hoz egészségi kockázatelbírálásra van szükség, 60 napon belül nem nyilatkozik (a biztosító ráutaló magatartása). Ilyen esetben a szerződés az ajánlat szerinti tartalom- mal, az ajánlatnak a biztosító részére történő átadás idő- pontjára visszamenő hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
10. Ha a szerződő nem fogyasztó, akkor a biztosítási szerző- dés a biztosító ráutaló magtartásával nem jöhet létre.
11. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biz- tosítási szerződés lényeges kérdésben eltér a jelen bizto- sítási feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy
a biztosítási szerződést a jelen biztosítási feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a biztosító módosító javaslatát elutasítja, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító a biztosítási szerződést a módo- sító javaslat szerződő általi elutasításától, illetve a módo- sító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül
12. A biztosító az ajánlatot annak beérkezésétől számított 15 napon belül, illetve ha az ajánlat elbírálásához egész-
30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Ebben az esetben a biztosító a biztosítás díját a szerződőnek visszautalja a felmerült időarányos költségek érvényesí- tése után.
ségi kockázatelbírálásra van szükség, 60 napon belül írás- ban elutasíthatja. Ha az ajánlat beérkezésétől számított 15 napos, illetve 60 napos kockázatelbírálási idő alatt
a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az ajánla- tot csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha erre
a lehetőségre az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt fedezet jellege, vagy a kockázatvi- selés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges. Ez esetben a biztosító a kockázatelbírálási idő alatt bekö- vetkezett károkért helytállni nem tartozik.
Az elutasítást a 15, illetve 60 napos határidőkön belül kell a szerződővel közölni. Az elutasítást a biztosító nem köte- les megindokolni. Az iratok, valamint a biztosító által végeztetett orvosi vizsgálatok leletei a biztosító tulajdo- nát képezik.
13. A fogyasztó szerződő a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított 30 na- pon belül a biztosítási szerződést írásbeli nyilatkozatával indokolás nélkül felmondhatja (különös felmondás).
E jogáról a szerződő nem mondhat le. E felmondási jog nem illeti meg a szerződőt hitelfedezeti életbiztosítás esetén.
14. A biztosító e felmondó nyilatkozat kézhezvételétől szá- mított 30 napon belül köteles a szerződővel elszámolni a szerződéssel kapcsolatban bármilyen jogcímen befize- tett összeggel. Az elszámolás során a biztosító admi- nisztrációs költség címén legfeljebb 10 000 Ft-ot, orvosi vizsgálat elvégzése esetén annak számlával igazolt díját érvényesítheti.
a biztosítási évforduló napján kezdődik és ettől számítva egy évig tart.
4. A biztosító a szerződő írásbeli kérésére a határozott idő- tartamra létrejött biztosítási szerződést a lejárati időpont bekövetkezése előtt meghosszabbíthatja. A szerződő
a meghosszabbítást a lejárati időpontot megelőzően legalább 60 nappal írásban kérheti. A biztosító jogosult a meghosszabbítási kérelem benyújtását követően koc- kázatelbírálást végezni és a kérelmet elutasítani vagy elfogadni. A biztosító a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról a szerződőt írásban tájékoztatja.
5. A biztosítási termékre jellemző különös feltételek a bizto- sítási tartammal, illetve annak meghosszabbításával és a biztosítási évfordulóval kapcsolatban további szabályo- zást is tartalmazhatnak.
6. A biztosító kockázatviselése megszűnik a biztosítási szer- ződés megszűnésének napján 0:00 órakor.
7. A biztosító kockázatviselése a biztosítás tartamán belül a Földön bekövetkező biztosítási eseményekre terjed ki.
V. A biztosítási szerződés hatályba lépése, a kockázatviselés kezdete
1. A biztosítási szerződés hatálya és a biztosító kockázatvi- selése a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére való átadása napjára visszamenő hatállyal kezdődik, ameny- nyiben a biztosítási szerződés létrejön.
VII. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei
1. A biztosítási szerződés megszűnik:
a) a biztosítási szerződésben meghatározott lejárati időpontban, amennyiben ezen időpontban a biztosí- tott életben van és a szerződő nem kéri a biztosítási szerződés meghosszabbítását;
b) a biztosított halála esetén, a haláleset bekövetkezé- sét követő napon;
c) a biztosító felmondásával a jelen általános feltételek
IV. 11. pontjában meghatározott esetben (hallgató- lagosan létrejött szerződés utólagos felmondása);
d) a jelen általános feltételek IV. 13. pontjában megha- tározott esetben a szerződő nyilatkozatának biztosí- tóhoz történő beérkezését követő napon 0:00 órakor (szerződő 30 napon belüli különös felmondása);
e) a biztosító felmondásával a jelen általános feltételek
VIII. 8. pontjában meghatározott esetben (biztosítá- si kockázat jelentős növekedése miatti felmondás);
f) a díjfizetés elmulasztásának következményeként
a jelen általános feltételek XIV. 1. pontjában megha- tározott esetben, amikor a biztosítási szerződés kifi- zetés nélkül megszűnik (megszűnés a visszavásárlá- si érték hiánya miatt);
g) a szerződő felmondásával, a felmondás beérkezését követő napon 0:00 órakor, melyet a szerződő írásbeli nyilatkozatban kezdeményezhet a biztosítónál. Amennyiben a felmondás időpontjában a biztosítási szerződésnek nincs visszavásárlási értéke, a biztosí- tási szerződés kifizetés nélkül, amennyiben van,
a visszavásárlási érték kifizetésével szűnik meg;
h) a biztosítási termékre jellemző különös feltételekben meghatározott további esetekben.
2. A felek erre irányuló kifejezett nyilatkozatukkal a biztosítá-
si szerződés létrejöttére és a biztosító kockázatviselésének kezdetére vonatkozóan a jelen általános feltételekben foglalt rendelkezésektől eltérően is megállapodhatnak.
VI. A biztosítási szerződés és a kockázatviselés tartama, területi hatálya
1. A biztosítási szerződés határozott időtartamra jön létre. A biztosítási szerződés legrövidebb tartamát a hatályos Díjszabás tartalmazza.
2. A biztosítási szerződés technikai kezdete a biztosítási
ajánlat szerződő általi aláírását követő naptári hónap xxxxxx. Ennek a hónapnak az első napja lesz a későbbiek- ben a biztosítási évforduló napja is.
3. A biztosítási időszak 1 év, amely a technikai kezdet, majd
2. A biztosító a biztosítási szerződés megszűnéséről írásban értesíti a szerződőt a megszűnést követő 15 napon belül.
tozásbejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a biztosító mentesülhet a szolgáltatási kötelezettség
alól a jelen feltételek XIX. 3. pontjában körülírt módon.
VIII. A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei
1. A szerződő a biztosított hozzájárulásával jogosult a biz- tosítási szerződés szerinti jognyilatkozatok megtételére. A szerződő jogosult biztosítási szerződésével kapcsolat- ban a biztosítótól adatot, információt kérni, figyelemmel a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályokra is.
2. A biztosítási szerződés alapján a szerződő biztosítási díj fizetésére köteles.
3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, a szer- ződő köteles a biztosítottat tájékoztatni a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett válto- zásokról. Ez a kötelezettség a biztosítási esemény bekö- vetkezéséig vagy a biztosítottnak a szerződésbe való belépéséig áll fenn.
4. A közlési kötelezettség alapján a szerződő és a biztosított az ajánlattételkor köteles minden olyan körülményt közölni a biztosítóval, amely a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges és amelyet ismertek vagy ismer- niük kellett. A felek közlési kötelezettségüknek azzal tesz- nek eleget, ha a biztosító által írásban feltett kérdésekre a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolnak, valamint a biztosító által rendszeresített formanyomtat- ványon szereplő nyilatkozatokat a valóságnak megfelelő- en teszik meg. A kockázatelbírálás során esetlegesen elvégzett orvosi vizsgálat a szerződőt és a biztosítottat közlési kötelezettségük alól nem mentesíti.
8. Amennyiben a biztosító a biztosítási szerződés létrejötte után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a biztosítási szer- ződésben meghatározott lényeges körülmények változá- sát a szerződő vagy a biztosított bejelenti, és ezek
a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedé- sét eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől, illetve a kézhezvételtől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a biztosítási szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napra írásban felmond- hatja. Amennyiben a szerződő nem fogadja el a módosí- tó javaslatot vagy arra 30 napon belül nem válaszol,
a biztosítási szerződés a módosító javaslat közlését köve- tő 30. napon megszűnik, feltéve, hogy a biztosító erre
a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta. Elérési szolgáltatást is nyújtó biztosítási termék esetén biztosítási szerződés megszű- nésekor a biztosító kifizeti a biztosítási szerződés díjtar- talékát és a jóváírt többlethozamot a szerződő részére. Ha a biztosító a jelen pontban meghatározott jogaival nem él, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
5. Amennyiben a biztosító a biztosított életkora vagy más kockázati tényező helytelen bevallása miatt a valósnál alacsonyabb díjat állapított meg a biztosítási szolgálta- tások ellenértékeként, a biztosítási esemény bekövetkez- tekor a biztosított tényleges adatainak és a ténylegesen befizetett díjnak megfelelő szolgáltatást fog teljesíteni. Ha a megállapított díj meghaladja a szükséges mértéket, akkor a biztosító a díjtöbbletet visszafizeti a szerződőnek.
6. A változásbejelentési kötelezettség alapján a szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés tartama alatt köteles az ajánlatban közölt, illetve a szerződésben meg- határozott lényeges körülmények változását annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül írásban beje- lenteni a biztosítónak. Lényegesnek minősül az a körül- mény, amelyre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötésekor írásban kérdést tett fel és amelyekről írás- beli bejelentést kér, illetve amelyekre vonatkozóan nyi- latkozattételi kötelezettséget írt elő. Így lényeges körül- mény különösen a szerződő vagy a biztosított neve, lak- címe, székhelye, postai címe, továbbá a biztosított foglal- kozása, sporttevékenysége. A biztosított egészségi állapotában beállott változást a biztosítóhoz nem kell bejelenteni.
7. A közlési és változásbejelentési kötelezettség a szerző- dőt és a biztosítottat egyaránt terheli, egyikük sem hivat- kozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmu- lasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy a bejelentésre köteles lett volna. Amennyiben a szerződő és a biztosított a közlési és vál-
9. A szerződő, illetve a kedvezményezett(ek) köteles(ek) a biztosítási esemény bekövetkezését a jelen általános feltétel XVIII. 1. pontjában meghatározott módon
a biztosítónak bejelenteni.
10. A biztosító köteles a biztosítási szerződésben meghatá- rozott kockázatokra fedezetet nyújtani és a biztosítási esemény kockázatviselés kezdetét követő bekövetkezése esetén a biztosítási szerződésben meghatározott szol- gáltatások teljesítésére, valamint a szerződő biztosítási szerződésére vonatkozóan bejelentett, és a biztosítási feltételeknek megfelelő igények végrehajtására.
IX. A biztosítási díjtartalék befektetése
1. A biztosító a biztosítási díj meghatározott részét a későb- bi időszakban esedékessé váló szolgáltatások fedezetére díjtartalékba helyezi. A biztosító az eredményesség és
a biztonság elvének szem előtt tartásával a díjtartalékot befekteti. A klasszikus életbiztosítások díjtartalékának befektetését a biztosítási tevékenységről szóló törvény szabályozza.
2. A biztosító a díjtartalék befektetésére a befektetési tevé- kenység eredményétől függetlenül, a biztosítási termék- re jellemző különös feltételekben meghatározott mérté- kű technikai kamattal számított hozamot garantál. A biz- tosító a biztosítási díjat a biztosítási szerződés kezdete- kor a biztosítási összeg alapján, a technikai kamat felhasználásával állapítja meg. A biztosító jogosult a biz- tosítási termékre vonatkozó technikai kamat mértékének módosítására, ha az ezt szabályozó jogszabályban rögzí- tett technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.
lyik fél mellett történő aktív részvétele miatt követ- kezett be;
c) a biztosított kockázatviselést megelőző három éven belül bizonyíthatóan diagnosztizált vagy gyógykezelt betegsége vagy az azt jelző vagy megelőző megvál- tozott egészségi állapota vagy a kockázatviselést megelőzően megállapított maradandó egészségká- rosodása miatt, ezekkel ok-okozati összefüggésben, a kockázatviselés kezdetét követő öt éven belül következett be, feltéve, hogy a biztosítási szerződés a biztosított egészségi állapotával kapcsolatos nyilatkozata vagy orvosi vizsgálata nélkül jött létre;
d) a biztosítottnak az adott gépjármű-kategóriára érvényes jogosítvány nélküli vagy ittas állapotban történt gépjárművezetése közben következett be;
e) a biztosított kábító vagy bódító szerek hatása alatt állt és az esemény ezzel összefüggésben következett be;
f) a biztosított ittas állapotával okozati összefüggés- ben következett be;
g) a biztosított alkoholizmusával okozati összefüggés- ben következett be;
h) annak következménye, hogy a biztosított olyan gyógyszert szedett, amelyet számára nem orvos rendelt vagy azt nem az előírásoknak megfelelően alkalmazta, és a biztosítási esemény ezzel okozati összefüggésben következett be.
3. Elérési szolgáltatást is nyújtó biztosítási termék esetén a biztosító a díjtartalék befektetésével ténylegesen elért hozam garantált kamatot meghaladó részének, a több- lethozamnak a 80%-át jóváírja a biztosítási szerződés javára.
4. A díjtartalék befektetésein elért hozamot a biztosító évente, a naptári évre vonatkozóan, a naptári év végén állapítja meg. A biztosító biztosítási szerződésenként elkülönítetten tartja nyilván a többlethozamot és azt
a naptári év januárjában a szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatások összegének növelésére fordítja.
5. A csak haláleseti szolgáltatást nyújtó biztosítási termék (kockázati életbiztosítás) esetén a biztosító nem ír jóvá többlethozamot.
6. A biztosító biztosítási évente legalább egyszer írásban tájékoztatja a szerződőt a biztosítási szerződése szolgál- tatási értékéről, aktuális visszavásárlási értékéről és
a jóváírt többlethozam mértékéről.
X. A befektetési kockázat vállalása
1. A jelen általános feltételek alapján létrejött és elérési szolgáltatást is nyújtó klasszikus életbiztosítás a megta- karítást kombinálja a biztosító által a biztosítási termék- re jellemző különös feltételekben vállalt biztosítási koc- kázattal.
2. A jelen általános feltételek alapján megkötött és elérési szolgáltatást is nyújtó biztosítási szerződésben a biztosí- tó garantálja a biztosítási összegnek a kifizetését a bizto- sítási termékre jellemző különös feltételekben meghatá- rozott módon.
2. A jelen általános feltételek értelmében ittas állapotnak minősül, amennyiben a biztosított szervezetében 1,6 ezrelék feletti, gépjárművezetés esetén 0,8 ezrelék feletti véralkohol szint mérhető.
XI. A biztosítási esemény
1. A jelen általános feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül a bizto- sítási termékre jellemző különös feltételekben ilyenként meghatározott időpont vagy esemény bekövetkezése.
2. A biztosítási szerződés szerint vállalt biztosítási szolgál- tatásokat a biztosítási ajánlat és a biztosítási kötvény tartalmazza.
3. A jelen általános feltételek értelmében alkoholizmusnak minősül a szesztartalmú italok rendszeres, tartós fogyasztása következtében kialakuló jellegzetes szoma- tikus-pszichés, kóros elváltozások együttese; amikor
a testi-lelki megbetegedés kóroki tényezőjeként az alko- hol jelölhető meg.
XII. Általános kizárások
1. A jelen általános feltételek szerint a biztosító kockázatvi- selése nem terjed ki az alábbi eseményekre, és a biztosí- tási szerződés megszűnik (elérési szolgáltatást is nyújtó biztosítási termék esetén a díjtartalék és a jóváírt több- lethozam kifizetésével, kockázati életbiztosítás esetén kifizetés nélkül), amennyiben a biztosítási esemény:
a) atommag szerkezetének módosulása, radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás miatt következett be;
b) a biztosítottnak háborús cselekményekben valame-
4. A jelen általános feltételek értelmében háborús cselek- ménynek minősül: háború (hadüzenettel vagy anélkül), határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmoz- dulás (pl.: nem engedélyezett tüntetés, vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú harci cselekményei (pl.: csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandó támadás, terrorcselekmény. Kommandó támadás és terrorcselek- mény esetén nem minősül háborús cselekményben való aktív részvételnek, ha a biztosított az áldozatok érdeké- ben lép fel.
5. A felsorolt körülmények bizonyítása azt a felet terheli, aki azokra hivatkozik.
6. A felek erre irányuló kifejezett nyilatkozatukkal a biztosí- tó kockázatviselésének kiterjesztésére vonatkozóan
a jelen általános feltételekben foglalt rendelkezésektől eltérően is megállapodhatnak.
10. A biztosítási szerződés díja a biztosítási szerződés tarta- ma alatt változhat értékkövetéskor és a biztosítási díj és/vagy a biztosítási összeg szerződő általi módosítása- kor.
XIII. A biztosítási díj
1. A biztosítási díj a biztosító által vállalt kötelezettségek ellenértéke. A biztosítási szerződés rendszeres vagy egy- szeri díjas. A biztosítási termékre jellemző különös felté- telek a biztosítási díj fizetésének tartamát korlátozhatják.
2. A szerződő azon a napon teljesíti a díjfizetési kötelezett- ségét, amikor a biztosító díjátvételre jogosult képviselője az első díjat átvételi elismervénnyel igazoltan átvette vagy egyéb esetekben, ha az a biztosító számlájára azo- nosítható módon beérkezett. A biztosítás első díja meg- egyezik az első díjfizetési gyakoriság szerinti díjrészlettel, kivéve, ha a biztosítási termékre jellemző különös feltéte- lek másként nem rendelkeznek.
3. A biztosítási szerződés díja a technikai kezdettől számít- va illeti meg a biztosítót. Az első díj a szerződés létrejöt- tekor esedékes, kivéve, ha a felek az első díj megfizetésé- re halasztásban állapodtak meg. Minden további díjrész- let annak az időszaknak az első napján esedékes, amely- re az vonatkozik.
4. A biztosítási szerződés biztosítási esemény bekövetkezé- se miatti megszűnése esetén a biztosító az egész biztosí- tási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A biztosí- tási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a bizto- sító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha a szerződő
az időarányosnál több díjat fizetett be, a biztosító a díj- többletet 15 napon belül visszautalja.
5. A biztosítási szerződés megszűnése után beérkezett biz- tosítási díj a biztosítási szerződést nem hozza újból létre, az ekkor befizetett díjat a biztosító a befizetőnek vissza- utalja.
6. A rendszeres díjas biztosítási szerződés biztosítási évre meghatározott éves díja féléves, negyedéves vagy havi gyakorisággal is megfizethető, kivéve, ha a biztosító hatályos Díjszabása másként nem rendelkezik. A díjfize- tési gyakoriságot a szerződő az ajánlatban jelöli meg.
A szerződő a biztosítási tartam alatt írásban kérheti
a díjfizetési gyakoriság módosítását a következő díjfize- tési esedékesség előtt legalább 30 nappal.
7. Az egyszeri díjas biztosítási szerződés egyszeri díja egy összegben fizethető meg.
8. A biztosítás díja megfizethető készpénzátutalási megbí- záson (csekk), banki átutalással vagy rendszeres díjas biztosítási szerződés esetén csoportos beszedési megbí- zással, kivéve, ha a biztosító hatályos Díjszabása más- ként nem rendelkezik. A díjfizetés módját a szerződő az ajánlatban jelöli meg. Rendszeres díjas biztosítási szerző- dés esetén a szerződő a biztosítási tartam alatt írásban kérheti a díjfizetés módjának módosítását a következő díjfizetési esedékesség előtt legalább 15 nappal.
9. A biztosító a biztosítási díjat a biztosított belépési életko- ra, foglalkozása, sport tevékenysége, egészségi állapota, a biztosítási szerződés időtartama, a biztosítási termék, valamint a biztosítási összeg alapján határozza meg.
A biztosító a díjfizetés gyakoriságától függően díjkedvez- ményt nyújthat a hatályos Díjszabás rendelkezései szerint.
11. A biztosítási szerződés díja a biztosítási szerződés tarta-
ma alatt a biztosított növekvő kora miatt évről évre növekedhet akkor is, ha a szerződő a biztosítási összegek értékkövetését vagy növelését nem kérte.
12. A biztosítási szerződésre a biztosítási díj forintban vagy ettől eltérő devizában fizethető meg. A biztosítási ter- mékre jellemző devizanemet a biztosítási termékre jellemző különös feltételek határozzák meg.
13. A biztosító a hatályos Díjszabásában a biztosítási szerző- dés díjára minimális összeget írhat elő.
XIV. A díjfizetés elmulasztásának következmé- nyei, díjmentesítés, reaktiválás
1. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásakor a biztosító
a szerződőt – a következményekre történő figyelmezte- tés mellett – a felszólítás elküldésétől számított
30 napos póthatáridővel írásban felhívja a biztosítási díj megfizetésére. A póthatáridő eredménytelen eltelte ese- tén a biztosító a biztosítási szerződést az esedékesség napjára visszamenő hatállyal díjmentesíti, feltéve, hogy a biztosítási szerződésnek van visszavásárlási értéke.
Ha a biztosítási szerződésnek nincs visszavásárlási érté- ke, a biztosítási szerződés az esedékesség napjára visz- szamenő hatállyal kifizetés nélkül megszűnik, kivéve,
ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
2. A díjmentesítésről, illetve a megszűnésről a biztosító a szerződőt írásban értesíti.
3. A szerződőnek a biztosított hozzájárulásával joga van
a biztosítóhoz intézett írásbeli kérelemben a rendszeres díjas biztosítási szerződés díjmentesítését kezdeményez- ni. A biztosító a kérelem beérkezését követően a biztosí- tási szerződést díjmentesíti, amennyiben annak van visszavásárlási értéke.
4. A biztosítási termékre jellemző különös feltételek a díj- mentesítésre vonatkozó egyéb szabályokat is meghatá- rozhatnak.
5. A biztosítási szerződés díjmentesítésekor a szerződőt további díjfizetési kötelezettség nem terheli. Az ennek ellenére befizetett biztosítási díjat a biztosító a szerződő- nek visszautalja.
6. A biztosítási szerződés díjmentesítésekor a biztosító szol- gáltatási kötelezettsége fennmarad, a biztosítási összeg az elmaradt biztosítási díjak miatt csökken.
7. A kockázati életbiztosítást nem lehet díjmentesíteni.
8. A szerződő írásban kérheti a biztosítótól a díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt, illetve a díjmentesített biztosítási szerződés rendszeres díjfizetésének és eredeti biztosítási szolgáltatásának visszaállítását (reaktiválás). Ebben az esetben a biztosító jogosult újabb kockázat- elbírálást végezni és a kérést elfogadni vagy indoklás nélkül elutasítani.
A szerződő a kérelem biztosító általi elfogadását követő- en köteles az elmaradt rendszeres biztosítási díjakat megfizetni. A díjmentesített vagy megszűnt biztosítási szerződés az elmaradt díjak hiánytalan megfizetését követően lép hatályba.
9. A biztosítási tartam során reaktiválást legfeljebb két alkalommal lehet kezdeményezni.
XVI. A biztosítási díj és a biztosítási összeg módosítása
1. A szerződő a biztosított írásbeli hozzájárulásával jogosult a rendszeres díjas biztosítási szerződés díjának vagy biz- tosítási összegének értékkövetéstől független növelésé- re, illetve csökkentésére. A biztosító a biztosítási díj vagy a biztosítási összeg növelési szándékával kapcsolatban jogosult kockázatelbírálást végezni, ennek keretében orvosi vizsgálatot is kérhet. Az elbírálás alapján a biztosí- tó jogosult a kérést elfogadni vagy indoklás nélkül eluta- sítani. A módosítás a szerződő kérelmének a biztosító általi elfogadását követő díjfizetési esedékességtől kez- dődően hatályos.
2. A biztosítási díj vagy a biztosítási összeg csökkentése esetén a módosított értékek nem lehetnek kisebbek
a biztosító mindenkor hatályos Díjszabásában meghatá- rozott értéknél.
3. A biztosító írásban tájékoztatja a szerződőt a végrehaj- tott módosításokról legkésőbb a módosítások hatályát követő 30 napon belül.
XVII. A biztosítási szerződés visszavásárlása
1. A szerződő a biztosítási szerződést felmondhatja és kérheti a visszavásárlási érték kifizetését. Amennyiben a biztosítási szerződésnek nincs visszavásárlási értéke, a biztosítási szerződés kifizetés nélkül szűnik meg.
2. A visszavásárlási érték nem azonos a befizetett biztosítá- si díjak összegével, attól jelentősen el is térhet (kevesebb is lehet) a biztosítási védelem, a biztosítási évfordulóig esedékes díjhátralékok és az érvényesített költségek miatt. A biztosítási szerződésre jellemző, a biztosítási év végén érvényes visszavásárlási értékekről a termékis- mertető, illetve a biztosítási kötvényhez csatolt számítási minta ad tájékoztatást. A visszavásárlási érték a jóváírt többlethozam visszavásárlási értékével növekszik.
3. A biztosító a visszavásárlási igény biztosítóhoz történő beérkezését követően állapítja meg a visszavásárlási értéket.
4. A visszavásárlással megszűnt biztosítási szerződés nem léptethető újból hatályba.
5. A kockázati életbiztosításnak nincs visszavásárlási értéke.
XVIII. A biztosító szolgáltatása, teljesítése
1. A szerződő, illetve a kedvezményezett(ek) köteles(ek)
a biztosítási esemény bekövetkezését annak megtörtén- tétől számított 15 napon belül, írásban bejelenteni a biz- tosítónak. A biztosító a bejelentés elmaradása esetén mentesülhet a szolgáltatási kötelezettség alól a jelen általános feltételek XIX. 4. pontjában körülírt módon.
2. A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási és visszavá- sárlási igényt az elbíráláshoz szükséges valamennyi irat beérkezésétől számított 15 munkanapon belül (a szol- gáltatás esedékessége) teljesíti.
XV. Értékkövetés
1. A biztosító a biztosítási szerződés szolgáltatási értékének megőrzése érdekében lehetővé teszi a rendszeres díjas biztosítási szerződés biztosítási díjának vagy a biztosítási összegnek az évenkénti emelését (értékkövetés).
2. Az értékkövetésre első alkalommal az első biztosítási évfordulón, utolsó alkalommal a biztosítás lejárata előtt három évvel, minden esetben a biztosítási évforduló napján kerülhet sor. A szerződő a biztosító által felaján- lott mértékkel növelheti a biztosítási díj vagy a biztosítási összeg nagyságát. A díjemeléssel egyidejűleg nő a bizto- sítási összeg is, a biztosítási összeg növekedésekor pedig nő a biztosítási díj a biztosító által megállapított módon. A biztosítási összeg növekedésével a biztosítási díj nem egyenesen arányosan változik a hátralévő tartam csök- kenése és a biztosított életkorának növekedése miatt.
3. A biztosító a biztosítási évforduló előtt két hónappal értesítést küld a következő biztosítási évre vonatkozó új biztosítási díjról és biztosítási összegről. A szerződőnek jogában áll az értékkövetést az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban visszautasítani. Amennyiben a szerződő az értékkövetést ezen határidőn belül nem utasítja el, a biztosítási évfordulón a biztosítási díj és a biztosítási összeg az értesítésnek megfelelően megváltozik.
4. Amennyiben a szerződő a határidőn belül írásban eluta- sítja a biztosító által felajánlott értékkövetést, a biztosí- tási szerződés az utoljára érvényes tartalommal marad fenn. Ha a szerződő a biztosítás tartama alatt két egy- mást követő alkalommal is elutasítja az értékkövetést, úgy a továbbiakban a biztosító nem ajánlja fel azt.
5. A biztosító az értékkövetés mértékének meghatározása- kor a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott, előző naptári évre vonatkozó éves fogyasztói árindexet alkal- mazza, melytől 5 százalékponttal eltérhet. A biztosító
az általa megállapított indexet a naptári év június xxxxxx- vel kezdődően alkalmazza egy éven keresztül.
Amennyiben a fogyasztói árindex valamely évben 5%, vagy annál kevesebb, a biztosító a következő évben legalább 5%-os mértékű értékkövetést ajánl fel.
6. A biztosítási termékre jellemző különös feltételek az értékkövetés lehetőségét korlátozhatják.
7. Díjmentesített biztosítási szerződésre értékkövetés nem érvényesíthető.
illetve a biztosítási szerződés a díjtartalék és a jóváírt többlethozam kifizetésével szűnik meg, ha a szerződő vagy a biztosított a jelen általános feltételek VIII. 4. és
6. pontjában körülírt közlési és változásbejelentési köte- lezettségét megsérti, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
a) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy
b) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítási szerződés tartama alatt, a biztosítási
eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen általános felté- telek VIII. 8. pontjában szabályozott szerződésmó- dosítási, illetve felmondási lehetőségével, vagy
c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetke- zésében.
A közlési és a változásbejelentési kötelezettség megsér- tése ellenére beáll a biztosító szolgáltatási kötelezettsé- ge, ha a szerződés megkötésétől, illetve a változásbeje- lentési határidő leteltét követő naptól a biztosítási ese- mény bekövetkeztéig már öt év eltelt.
4. A biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól, illetve a biztosítási szerződés a díjtartalék és a jóváírt többlethozam kifizetésével szűnhet meg, amennyiben a jelen általános feltételek XVIII. 1. pontjában körülírt, a biztosítási esemény bekövetkezésére vonatkozó beje- lentési kötelezettséget a szerződő elmulasztja, vagy késedelmesen történik a bejelentés, vagy a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt
a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körül- mények kideríthetetlenné válnak.
5. A felsorolt körülmények valóságnak megfelelő voltát annak kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.
6. A jelen mentesülési esetek fennállásakor a kockázati életbiztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.
3. Amennyiben a biztosító által kért dokumentumokat felkérés ellenére sem vagy csak hiányosan nyújtják be, a biztosító a rendelkezésére álló iratok alapján dönt
a szolgáltatási igényről.
4. A biztosítási esemény bekövetkezésekor az alábbi doku- mentumokat kell a biztosító rendelkezésére bocsátani: Valamennyi biztosítási szolgáltatás igénybevétele esetén:
a) a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytala- nul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt;
b) a kedvezményezett személyazonosságát igazoló okmányokat;
c) az utolsó biztosítási kötvényt.
Elérési szolgáltatás igénybevétele esetén:
a) a biztosított életben létét igazoló okiratot. Haláleseti szolgáltatás igénybevétele esetén:
a) a biztosított halotti anyakönyvi kivonatát;
b) a halottvizsgálati bizonyítványt;
c) a halálhoz vezető betegség kezdetének és lefolyásá- nak tisztázásához szükséges orvosi dokumentumo- kat, leleteket;
d) a jogerős hagyatékátadó végzést vagy az örökösö- dési bizonyítványt;
e) amennyiben készült, a rendőrségi, szabálysértési, munkahelyi baleseti jegyzőkönyv másolatát, véral- kohol vizsgálati eredményt.
5. A biztosító a szolgáltatási összeget, illetve a visszavásár- lási értéket a biztosítási díj devizanemében, átutalással teljesíti a kedvezményezett(ek), illetve a szerződő bank- számlájára. Ha a kedvezményezett(ek), illetve a szerződő a szolgáltatást ettől eltérő módon kéri teljesíteni, az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek a szolgáltatásra jogosult személyt terhelik. A biztosító az általa teljesített költséggel a szolgáltatási, illetve a visszavásárlási össze- get csökkenti.
XIX. A biztosító mentesülése a szolgáltatási kötelezettség alól
1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatar- tása következtében vesztette életét. Ebben az esetben
a biztosító a biztosítási szerződés visszavásárlási értékét fizeti ki az örökös(ök)nek, a kedvezményezett abból nem részesülhet.
2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól és a biztosítási szerződés visszavásárlási értékét fizeti ki a haláleseti kedvezményezett(ek) részére, amennyiben a biztosítási esemény:
a) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncse- lekménye folytán, azzal okozati összefüggésben következett be;
b) a biztosítottnak a biztosítási szerződés hatályba lépését követő két éven belül elkövetett öngyilkossá- ga miatt következett be, függetlenül attól, hogy azt a biztosított tudatzavarban követte el.
3. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól,
XX. Személyes adatok kezelése
1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfe- leinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, ame- lyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyil- vántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adat- kezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szük- séges, vagy a biztosítási törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
2. Az 1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájáru- lás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül
– ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási
kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
4. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosítás- közvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ideért- ve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni hely- zetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
5. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő – az egész- ségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatáro- zott egészségügyi –adatokat a biztosító a biztosítási tör- vényben meghatározott célokból, az egészségügyi és
a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
6. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titok- kört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy
b) a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel;
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó ható- sággal és az ügyészséggel;
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljá- rásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizs- gálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kiren- delt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal;
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;
e) a 8. pontban körülírt esetekben az adóhatósággal;
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgá- lattal;
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egész- ségügyi államigazgatási szervvel;
j) törvényben meghatározott feltételek megléte ese- tén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel;
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás ese- tén a kockázatvállaló biztosítókkal;
l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint –
az átvevő biztosítóval;
m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátá- sához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgá- lóval;
n) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;
o) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal
szemben.
8. A 7. e) pont alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adó- ügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvény- ben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezett- ség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötele- zettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
9. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha
a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul
a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtá- ját, az adatkérés célját és jogalapját.
10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás
a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfe- lelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtá- sáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint
az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény alapján az adó- és egyéb közter- hekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmű- ködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
11. A biztosító a 6., 7., 13. és 17. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
12. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 7. pontban meghatározott szervek alkalmazottai- ra is kiterjed.
13. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásá- val a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés- sel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszer- vezetben elkövetett bűncselekménnyel;
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító- szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoak- tív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, ter- rorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselek- ménnyel
van összefüggésben.
14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbizto- sító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében
a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányí- tó tagja részére történő átadása.
16. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása meg- előzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésé- nek teljesítése céljából írásban kér biztosítási titok- nak minősülő adatot.
17. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagál- lamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkal- mazni.
18. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg;
b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása;
c) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyele- téről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesí- tése érdekében történő adatátadás.
Ezen adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító
a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az 5. pont szerinti adatok vagy az információs önrendel- kezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
20. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel, a feladatkörében eljáró nemzetbiz- tonsági szolgálattal, a törvényben meghatározott felté- telek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkal- mazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel és a 13. pont alapján végzett adattovábbításról.
21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat
a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogvi- szony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítá- si szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.
23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvé- nyi jogalap.
24. A biztosítási tevékenységről szóló törvény alkalmazásá- ban az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésé- re a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kap- csolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
25. A biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződés- ben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgál- tatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő tel- jesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos vissza- élések megakadályozása céljából megkereséssel fordul- hat más biztosítóhoz (megkeresett biztosító) a biztosító által – az 1. pontban meghatározottak szerint, a biztosí- tási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt alábbi adatok vonatkozásában.
A biztosító a szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett sze- mély azonosító adatait, és az őt érintő korábbi - az élet, baleset vagy betegség ágazathoz tartozó
szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonat- kozó adatokat;
c) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat fel- méréséhez szükséges adatokat és
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
26. A 25. pont alapján megkeresett biztosító a jogszabályok- nak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkere- sésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított
15 napon belül köteles átadni a biztosítónak.
A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy azonosításához szükséges adatokat, a kért ada- tok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölé- sét. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül
a biztosítási titok megsértésének.
A biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő 90 napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a biztosító tudomására jutott adat a biztosító jogos érdekeinek az érvényesítésé- hez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszab- bodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljá- rás jogerős befejezéséig. Ha a megkeresés eredménye- ként a biztosító tudomására jutott adat a biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor,
az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
27. A biztosító a 25. pontban meghatározott megkeresésről, az abban szereplő adatokról, továbbá a megkeresés tel- jesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az Info tör- vényben szabályozott módon tájékoztatja.
A biztosító a megkeresés eredményeként kapott adato- kat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a 25. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
XXI. FATCA adatkezelés
1. Az amerikai egyesült államokbeli FATCA szabályozás (Foreign Account Tax Compliance Act, a Külföldi Számlák Adómegfeleléséről Szóló Törvény) értelmében a külföldi (USA-n kívüli) pénzügyi intézményeknek, köztük a biztosí- tóknak új, szélesebb körű átvilágítási és nyilvántartási rendszert kell bevezetniük azért, hogy azonosítani tudják a náluk vezetett ún. amerikai számlákat, és hogy azokról az amerikai adóhatóság (Internal Revenue Services, rövi- den: IRS) részére a szükséges információkat jelenteni tudják.
2. A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfe- lelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehaj- tásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint
az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA törvény) rendelkezéseinek való megfelelés érdekében, valamint
28. A személyes adatok kezelésével kapcsolatos további tájékoztatást a biztosító a honlapján (xxx.xxxx.xx) tesz közzé.
a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) 148. § alapján a biztosító az alábbi intézkedé- sekre köteles:
a) a biztosítónak el kell végeznie az ügyfelek illetőség- vizsgálatát. Az illetőségvizsgálat célja annak megha- tározása, hogy a számlatulajdonos az Amerikai Egyesült Államokban adózási szempontból belföldi illetőségűnek minősül-e. Az illetőségvizsgálat alapja az ügyfelek által kötelezően teendő nyilatkozat;
b) a biztosítót adatszolgáltatási kötelezettség terheli a magyar adóhatóság felé az adó- és egyéb közter- hekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi
XXXVII. törvényben foglalt esetekben és határidők- ben a FATCA törvény szerinti amerikai egyesült álla- mokbeli személyek által fenntartott biztosítási szer- ződések tekintetében.
3. A 2. a) pont szerinti FATCA illetőségvizsgálat során
a szerződőnek a biztosítási ajánlat megtételekor, illetve a biztosítási szerződés szerződő személyét érintő módo- sításakor, a kedvezményezettnek pedig a szolgáltatás teljesítésekor nyilatkozatot kell tennie. Természetes sze- mély esetén nyilatkozni kell arról, hogy amerikai adóille- tőségű-e, nem természetes személy esetében pedig arról, hogy a társaság amerikai alapítású-e, nemleges válasz esetén arról, hogy a FATCA törvény szempontjából pénzügyi intézmény-e.
Igenlő válasz esetén e személyek kötelesek megadni
az amerikai adóhatóság által számukra kiadott numeri- kus azonosítójukat.
4. A biztosító az elvégzett illetőségvizsgálat alapján a 2. b) pont szerinti adatszolgáltatást teljesíti a következő felté- telek bármelyikének teljesülése esetén:
a) a szerződő/kedvezményezett természetes személy amerikai adóilletőségű és a biztosítási szerződés év végi készpénz egyenértéke (díjtartaléka vagy aktu- ális értéke, kifizetés esetén a kifizetés összege) 2014. július 1-jén vagy azt követően létrejött bizto- sítási szerződések esetében meghaladja az 50 000 USD-t vagy
b) a szerződő/kedvezményezett nem természetes sze- mély amerikai alapítású vagy a FATCA törvény szem- pontjából pénzügyi intézménynek minősül és a biz- tosítási szerződés év végi készpénz egyenértéke (díj- tartaléka vagy aktuális értéke, kifizetés esetén a kifi- zetés összege) 2014. július 1-jén vagy azt követően létrejött biztosítási szerződések esetében meghalad- ja az 50 000 USD-t vagy
c) a szerződő/kedvezményezett az adóilletőségéről nem tett nyilatkozatot, így a FATCA törvény alapján nem együttműködő ügyfélnek minősül.
5. A biztosító 2. b) pont szerinti adatszolgáltatási kötele- zettsége kiterjed többek között a következő adatokra:
a) a szerződő/kedvezményezett neve, címe, az ame- rikai adóhatóság által kiadott adóazonosítója;
b) a biztosítási szerződés adatai;
c) a készpénz egyenérték teljes összege, pénzneme.
6. A biztosító a 2. b) pont szerinti adatszolgáltatás tényéről az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja a szerződőt, illetve a kedvez- ményezettet.
XXII. CRS adatkezelés
1. A CRS (Common Reporting Standard, Automatikus Infor- mációcsere) olyan OECD (Organisation for Economic
Co-operation and Development, Gazdasági Együttműkö- dési és Fejlesztési Szervezet) által kezdeményezett modellegyezmény, amely célja az információk átadásá- val az adóelkerülések megakadályozása. Az egyezmény alapján az aláíró országok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a FATCA szabályozás (Foreign Account Tax Comp- liance Act, a Külföldi Számlák Adómegfeleléséről Szóló Törvény) jelentéstételi kötelezettségéhez hasonló tarta- lommal egymás adózóinak pénzügyi számlaadataira vonatkozóan adatot cserélnek egymással. Ezzel párhu- zamosan az aláíró országok ugyanezzel az adattartalom- mal jelentéstételi kötelezettséget írnak elő a pénzügyi intézmények számára. A modellegyezményhez csatla- kozott országok listáját a biztosító hirdetményben,
a honlapján (xxx.xxxx.xx) teszi közzé.
2. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) értel- mében automatikus információcserén az alábbiakat értjük: a Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodásban részes államban illetőség- gel rendelkező személyekre vonatkozó, előre meghatáro- zott információk előzetes megkeresés nélküli, előre meg- határozott időszakonként történő rendszeres közlése
e személy illetősége szerinti állam hatáskörrel rendelke- ző hatóságával.
4. A CRS egyezmény, illetve az Aktv. alapján a biztosító az alábbi intézkedésekre köteles:
a) a biztosítónak el kell végeznie az ügyfelek illetőség- vizsgálatát. Az illetőségvizsgálat célja annak megha- tározása, hogy a számlatulajdonos a CRS egyez- ményrendszer aláíró államaiban adóilletőséggel rendelkezik-e. Az illetőségvizsgálat alapja az ügyfe- lek által kötelezően teendő nyilatkozat;
b) a biztosítót adatszolgáltatási kötelezettség terheli a magyar adóhatóság felé a CRS egyezményrendszer aláíró államaiban adóilletőséggel rendelkező vala-
3. Az egyezményhez csatlakozott pénzügyi intézmények- nek, köztük a biztosítóknak új, szélesebb körű átvilágítási és nyilvántartási rendszert kell bevezetniük azért, hogy azonosítani tudják a náluk vezetett ún. külföldi pénzügyi számlákat (köztük a biztosítási szerződéseket), és hogy azokról a saját adóhatóságukon keresztül az érintett ország adóhatósága részére a szükséges információkat jelenteni tudják.
mennyi általa vezetett Jelentendő Pénzügyi Számlával (biztosítási szerződéssel) kapcsolatban.
5. A 4. a) pont szerinti CRS illetőségvizsgálat során a 2016. január 1-je után kötött vagy életbe lépő biztosítási szer- ződések esetében a szerződőnek a biztosítási ajánlat megtételekor, illetve a biztosítási szerződés szerződő személyét érintő módosításakor, a kedvezményezettnek pedig a szolgáltatás teljesítésekor nyilatkozatot kell ten- nie arról, hogy az egyezményrendszert aláíró tagállam- ban van-e adóilletősége. A nyilatkozattétel folyamán
e személyek kötelesek megadni külföldi adóilletőségü- ket, illetve az ahhoz tartozó adószámukat vagy adóazo- nosítási jelüket.
Az adóilletőséget az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) az illetőség államának kell tekinteni azt az országot ahol az okiratilag igazolt állandó lakcím vagy szoká- sos tartózkodási hely vagy székhely található. Amennyiben ilyen mindkét (vagy esetleg több) államban is található, akkor azt az országot kell
az adóügyi illetőség országának tekinteni, amelyhez az egyén vagy jogi személy személyes és gazdasági kötődései erősebbek (ún. létérdek központja);
b) amennyiben sem a lakcím, sem a székhely, sem pedig a szokásos tartózkodási hely alapján nem lehet az adóügyi illetőséget megállapítani, akkor az állampolgárságot kell figyelembe venni.
6. A biztosító 4. b) pont szerinti adatszolgáltatási kötele- zettsége kiterjed a következő adatokra:
a) alapadatok:
• természetes személy esetében a szerződő neve, lakcíme, az adóilletősége szerinti tagállama, adó- azonosító száma, születési helye és ideje;
• nem természetes személy esetében a jogalany neve, címe, az adóilletősége szerinti tagállama, adóazonosító száma (amennyiben ilyennel rendel- kezik), és a felette Ellenőrzést gyakorló Xxxxxxxxxx Xxxxxxx (természetes személy, aki ellenőrzést gya- korol a jogalany felett) neve, lakcíme, az illetősége szerinti tagállam neve, adóazonosító száma, szüle- tési helye és ideje;
b) a biztosítási szerződés azonosítószáma;
c) a biztosító neve és azonosító száma;
d) a biztosítási szerződés az adóév utolsó napján fenn- álló egyenlege, továbbá a visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések vagy járadékbiz- tosítási szerződések értéke (ideértve a készpénz- egyenértéket vagy visszavásárlási értéket). Ha a biz- tosítási szerződést az adóév folyamán megszüntet- ték, akkor a megszüntetés időpontja és az ebben
az időpontban fennálló egyenleg vagy érték;
e) az egyes kifizetések pénzneme.
7. A biztosító a 4. b) pont szerinti adatszolgáltatás tényéről az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja a szerződőt, illetve a kedvez- ményezettet.
XXIII. Vegyes és záró rendelkezések (jognyilat- kozatok, a biztosítási kötvény elvesztése, elévülés, vonatkozó jogszabályok, adó- zással kapcsolatos szabályok)
1. A szerződő felek nyilatkozatának érvényességéhez írás- beli alak szükséges. Az írásbeli alakot mellőző közlések csak akkor hatnak ki a szerződésre, ha ebben a felek megállapodnak.
A szerződő egy hónapnál hosszabb külföldi tartózkodása esetén magyarországi kézbesítési megbízottat köteles írásban bejelenteni, ennek hiányában a biztosító az álta- la ismert utolsó címre joghatályosan küldhet nyilatkoza- tot.
2. A biztosítóhoz eljuttatott jognyilatkozat csak akkor alkal- mas a szerződésből eredő jogok gyakorlására és kötele- zettségek teljesítésére, ha teljes körűen tartalmazza azo- kat az adatokat, amelyek a jognyilatkozat, illetve az álta- la elérni kívánt joghatás érvényességéhez szükségesek és a biztosító székhelyére megérkezik. A biztosítóhoz faxon eljuttatott nyilatkozattal egyidejűleg a nyilatkoza- tot postai levélben is meg kell küldeni.
3. A biztosítási kötvény megsemmisülése vagy elvesztése esetén a biztosító a szerződő kérésére az eredeti kötvén- nyel megegyező új biztosítási kötvényt állít ki, „másod- lat” megjelöléssel.
nyesek, amelyek érintik a biztosítási jogviszonyból szár- mazó jövedelem közteherviselési kötelezettségét.
Az adózással kapcsolatos szabályok a szerződés tartama alatt megváltozhatnak. Az adózással kapcsolatos továb- bi tájékoztatást a biztosító a honlapján (xxx.xxxx.xx) tesz közzé.
7. Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adó- jóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő 60 napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosí- tására annak érdekében, hogy a biztosítási szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybe- vételére jogosító feltételeknek megfeleljen.
Ha a szerződő a módosító javaslatot az arról szóló írás- beli tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem utasítja el, a biztosítási szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályvál- tozás hatálybalépésének időpontjával módosul.
A biztosító módosító javaslatának szerződő általi elutasí- tása nem adhat alapot a biztosítási szerződés biztosító általi felmondására.
8. Amennyiben a biztosítási termékre jellemző különös fel- tételek eltérnek a jelen általános feltételektől, az eltéré- sek tekintetében a különös feltételek szerint kell eljárni.
XXIV. Az általános feltételek Polgári Törvény- könyvtől lényegesen eltérő rendelkezései
1. A PTK. 6:39. §-tól eltérően ha a biztosító a szolgáltatási összeget és a visszavásárlási értéket az ügyfél kérése alapján nem átutalással teljesíti, az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek a szolgáltatásra jogosult személyt terhelik (általános feltételek XVIII. 5.).
2. A PTK. 6:22. § (1) bekezdésétől eltérően a biztosítási szer- ződésből eredő követelések az esedékességtől számított két év után évülnek el (általános feltételek XXIII. 4.).
4. A biztosítási szerződésből eredő követelések az esedé- kességtől számított két év után évülnek el.
5. A biztosítási szerződésre és az abból fakadó igények érvényesítésre a magyar jog szabályait, a 2013. évi
V. törvényt, azaz a Polgári Törvénykönyvet, a biztosítási tevékenységről, a személyi jövedelemadóról, az adózás rendjéről és a társasági adóról szóló mindenkor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.
6. Ha a szerződő az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősül, akkor a hatályos személyi jövedele- madóról szóló törvényen és az adózás rendjéről szóló törvényen kívül a szerződésre mindazon anyagi jogsza- bályok (pl.: társadalombiztosítási járulékról, egészség- ügyi hozzájárulásról, foglalkoztatás elősegítéséről és
a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, stb.) érvé-
Patronus Klasszikus Kockázati Életbiztosítás Kťlönös Feltételei
b) a jelen különös feltétel IV. 4. pontja szerinti esetben. Az aktuális biztosítási összeg csökken:
a) amennyiben ezt a szerződő a biztosított írásbeli hoz- zájárulásával kéri. Az aktuális biztosítási összeg csökkentése esetén a módosított biztosítási összeg nem lehet kisebb a mindenkor hatályos Díjszabás- ban meghatározott értéknél;
b) a jelen különös feltétel IV. 4. pontja szerinti esetben.
I. Általános rendelkezések
1. Jelen Patronus Klasszikus Kockázati Életbiztosítás Xxxxxxx Xxxxxxxxxx (a továbbiakban: különös feltételek) szerint megkötött biztosítási szerződésre a különös felté- telekben nem szabályozott kérdésekben az ERGO Klasszi- kus Életbiztosítások Általános Feltételei (a továbbiakban: általános feltételek) az irányadók.
2. Jelen különös feltételek a biztosítási feltételek szerves és elválaszthatatlan részét képezik.
II. A biztosítási szerződés alanyai
1. A biztosított legmagasabb lejárati életkora 75 év lehet.
III. A biztosítási szerződés és a kockázatviselés tartama, területi hatálya
1. Az általános feltételek VI. 2. pontjában leírtaktól eltérően a Patronus Klasszikus kockázati életbiztosítás első biztosí- tási évfordulója a biztosítási szerződés technikai kezdetét követő január elseje, a következő biztosítási évfordulók pedig a következő naptári évek januárjának első napjai.
IV. A biztosítási esemény, a biztosítási szolgál- tatás
1. Az általános és jelen különös feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül a biztosított halála a biztosítási szerződés hatá- lya alatt.
3. Haláleseti szolgáltatás: A biztosítottnak a kockázatvise- lés időtartama alatti halála esetén a biztosító a halálese- ti szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) részére teljesíti az aktuális biztosítási összeget. A kifizetéssel
a biztosítási szerződés megszűnik.
Az aktuális biztosítási összeget a biztosítási szerződés kezdetekor a biztosítási ajánlaton a szerződő határozza meg.
Az aktuális biztosítási összeg nő:
a) amennyiben ezt a szerződő a biztosított írásbeli hoz- zájárulásával kéri. A biztosító jogosult kockázatelbí- rálást végezni és a kérést elfogadni vagy indoklás nélkül elutasítani;
2. A biztosító az általános és a különös feltételek szerint létrejött és hatályos biztosítási szerződésben vállalja, hogy a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén haláleseti szolgáltatást nyújt. Amennyiben a biztosított a biztosítás lejáratakor életben van, a biztosítási szerződés szolgáltatás teljesíté- se nélkül megszűnik (kockázati életbiztosítás).
4. Amennyiben a Patronus Klasszikus kockázati életbiztosí- tást valamely hitelintézet javára elzálogosították, a biz- tosítási összeg a hiteltartozás fennállása alatt évente, minden tárgyév január 1. napjával változhat és azonos lesz a hitelintézet által közölt összeggel. A biztosítási összeg a módosítást követően nem lehet magasabb, mint a biztosítási szerződés kezdetekor meghatározott biztosítási összeg.
5. A biztosítottnak a kockázatvállalás kezdete előtt történő elhalálozása esetén a biztosító a szerződő vagy örökösei részére kifizeti az esetlegesen beérkező biztosítási díjat.
V. A biztosítási díj
1. A Patronus Klasszikus kockázati életbiztosítás rendszeres díjas.
2. A biztosítási szerződésre a rendszeres díj forintban fizet- hető meg.
3. A biztosítási szerződés díja a biztosítási szerződés tarta- ma alatt a biztosított növekvő kora miatt évről évre növekszik azonos biztosítási összeg esetén is.
4. A biztosító jogosult a biztosítás díját a jelen különös fel- tétel IV. 4. pontja szerinti esetben az új biztosítási összeg és a biztosított aktuális életkorának figyelembevételével minden biztosítási év január 1. napjával megállapítani.
5. A biztosító a Patronus Klasszikus kockázati életbiztosítás biztosítási díját a biztosítási szerződés kezdetekor a biz- tosítási összeg alapján, 2,0% technikai kamat felhaszná- lásával állapítja meg. A biztosító nem ír jóvá többletho- zamot.
VI. Értékkövetés
1. A Patronus Klasszikus kockázati életbiztosítás esetén az általános feltételek XV. pontjában körülírt értékköve- tés nem alkalmazható.
VII. A Patronus Klasszikus kockázati életbizto- sítás díjtételei
1. A táblázatban szerepelnek a Patronus Klasszikus kocká- zati életbiztosítás éves díjtételei a biztosított életkora szerint.
2. A díjtételek a biztosított életkorának megfelelően évente változnak.
3. A biztosított életkora a biztosítási szerződés kezdetén
a biztosítási szerződés technikai kezdetének naptári éve és a biztosított születési éve közötti különbség, a biztosí- tás tartama alatt a biztosítási évforduló naptári éve és
a biztosított születési éve közötti különbség.
4. A Patronus Klasszikus kockázati életbiztosítás éves díja az ezer forintban megadott biztosítási összeg és a díjté- tel szorzata.
Díjtételek Patronus Klasszikus kockázati életbiztosításhoz
Biztosított életkora | Férfi/Nő |
18 | 1,68 |
19 | 1,77 |
20 | 1,84 |
21 | 1,90 |
22 | 1,97 |
23 | 2,03 |
24 | 2,10 |
25 | 2,15 |
26 | 2,21 |
27 | 2,25 |
28 | 2,30 |
29 | 2,37 |
30 | 2,51 |
31 | 2,64 |
32 | 2,81 |
33 | 3,01 |
34 | 3,29 |
35 | 3,60 |
36 | 3,99 |
37 | 4,41 |
38 | 4,88 |
39 | 5,48 |
40 | 6,16 |
41 | 7,03 |
42 | 8,07 |
43 | 9,14 |
44 | 10,26 |
45 | 11,32 |
46 | 12,33 |
47 | 13,30 |
48 | 14,27 |
49 | 15,26 |
50 | 16,34 |
51 | 17,41 |
52 | 18,49 |
53 | 19,63 |
54 | 20,86 |
55 | 22,25 |
56 | 23,82 |
57 | 25,52 |
58 | 27,34 |
59 | 29,26 |
60 | 31,22 |
61 | 33,14 |
62 | 35,03 |
63 | 37,04 |
64 | 39,37 |
65 | 42,16 |
66 | 45,44 |
67 | 49,04 |
68 | 53,03 |
69 | 57,38 |
70 | 62,08 |
71 | 67,05 |
72 | 72,29 |
73 | 77,95 |
74 | 84,19 |
75 | 91,19 |
ERGO Életbiztosító Zrt.
0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00-00.
Telefon: x00 0 000 0000; Fax: x00 0 000 0000
e-mail: xxxx@xxxx.xx xxx.xxxx.xx
Bankszámlaszám forint utalásához: 10918001-00000024-96840085