AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS ÉS

BVSC-Zugló

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS ÉS

KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK

a(z)

„Vasútüzemi eszközök kiváltása, bontása”

tárgyú, a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatásra kerülő, a Kbt. 115. §-a szerinti közbeszerzési eljáráshoz

EKR000449212018

2018.

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés

I. Fejezet Útmutató az ajánlat elkészítéséhez

II. Fejezet Nyilatkozatminták

III. Fejezet Tájékoztató a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról

IV. Fejezet Szerződéstervezet

V. Fejezet Közbeszerzési műszaki leírás

BEVEZETÉS

A BVSC-Zugló „Vasútüzemi eszközök kiváltása, bontása” tárgyban, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 115. § (1) bekezdése (Kbt. Harmadik Rész) alapján a nyílt eljárás szabályai szerinti uniós értékhatár alatti közbeszerzési eljárást folytat le, mint ajánlatkérő.

A megfelelő ajánlat benyújtásának elősegítése érdekében a jelen közbeszerzési dokumentumokat bocsátjuk az ajánlattevők rendelkezésére.

A közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák a műszaki követelményeket (közbeszerzési műszaki leírást), a nyertes ajánlattevővel/ajánlattevőkkel aláírásra kerülő szerződés tervezetét, az ajánlat elkészítéséhez szükséges előírásokat, formai követelményeket, nyilatkozatmintákat, továbbá az ajánlattételi felhívásban – az ott lehetséges szűk terjedelemben – megadott információk, feltételek részletesebb ismertetését.

Felhívjuk Tisztelt Ajánlattevők figyelmét a Kbt. alábbi rendelkezéseire: A Kbt. 115. § (4) bekezdése szerint:

„Az eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást.”

A Kbt. 36. § (1) bekezdése szerint:

„Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlat- tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében -

a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,

b) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,

c) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés]”.

Kérjük, hogy az ajánlat összeállítását megelőzően figyelmesen tanulmányozzák át a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakat, és ajánlatukat a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározottak szerint állítsák össze, bizonytalanság esetén éljenek a közbeszerzési törvény által lehetővé tett „kiegészítő tájékoztatás” kérés lehetőségével.

Bízunk abban, hogy érvényes ajánlatok kerülnek benyújtásra, biztosítva a számunkra legkedvezőbb ajánlat kiválasztásának lehetőségét.

Kommunikáció a közbeszerzési eljárás során:

Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott írásbeli kommunikáció elektronikus úton, az EKR-ben (xxxxx://xxx.xxx.xx) történik, a Kbt. 41. § és a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően. A szerződés megkötését követően kezdeményezett előzetes vitarendezési eljárás, iratbetekintési kérelem és az azzal összefüggő írásbeli kommunikáció, valamint a Kbt. 45. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás kivételével – a szerződés megkötését követő kommunikáció – az Ajánlatkérő által megadott kapcsolattartási pontra – faxon, postai úton, elektronikusan vagy közvetlen kézbesítés útján történik.

A gazdasági szereplők számára javasolt, hogy valamennyi, az eljárás során az Ajánlatkérőnek megküldésre kerülő dokumentumon tüntessék fel az eljárás rövid megnevezését.

Az Ajánlatkérő kéri a gazdasági szereplők képviselőit, hogy az ajánlattételi felhívás és a közbeszerzési dokumentumok tartalmával, vagy az eljárással kapcsolatos kérdéseiket minden esetben írásban, az EKR igénybevételével tegyék fel. A mielőbbi válaszadás érdekében minden iratot szerkeszthető formátumban is (pl. .odt., .doc, vagy .docx) javasolt megküldeni.

Az Ajánlatkérő javasolja, hogy az írásbeli kommunikáció zavartalan lebonyolítása érdekében a gazdálkodó szervezeten belül olyan kapcsolattartó(ka)t jelöljenek ki, aki(k) az eljárás teljes időtartama alatt az EKR-ben történő folyamatokat követni tudják, így az Ajánlatkérő által megküldött iratok, információk átvételére minden alkalommal megfelelő időben sor kerülhet.

Ha az EKR-en keresztül továbbított üzenet melléklete nem nyitható meg vagy nem olvasható, az Ajánlatkérő kéri, hogy a hibáról – annak kijavítása érdekében – haladéktalanul értesítsék az Ajánlatkérő kijelölt képviselőjét.

Ajánlatkérő felhívja gazdasági szereplők figyelmét, hogy az EKR-en kívüli, úgynevezett egyszerű e- mailek vagy faxok, továbbá papíralapú dokumentumok tartalmát nem veszi figyelembe az eljárás során.

Az EKR rendszer használata:

Ajánlatkérő tájékoztatja a gazdasági szereplőket, hogy az EKR rendszer üzemeltetője a NEKSZT Kft. Az üzemeltető a rendszer felhasználóinak munkanapokon 8 és 16 óra között működő telefonos helpdesk szolgáltatást nyújt, ami a rendszer alkalmazásához kapcsolódó technikai jellegű segítségnyújtást foglalja magában. Erre tekintettel ajánlatkérő kéri a gazdasági szereplőket, hogy az EKR használatához kapcsolódó technikai jellegű kérdéseikkel a Nekszt Kft.-t keressék meg:

Ügyfélszolgálati e-mail-cím: xxxxxxxx@xxxxxx.xx

Ügyfélszolgálati telefonszám: +36/0-000-0000 (hétfő – péntek, és egyéb munkanapokon 8:00- 16:00)

Továbbá a NEKSZT Kft. weboldalán (xxxxx://xxxxxx.xx/) tájékoztatást nyújt a tervezett üzemszünetekről és a rendszerben fennálló üzemzavarokról, amelyek figyelembevételével gazdasági szereplő tervezni tudja az EKR-ben végzett munkafolyamatait a közbeszerzési eljárás során.

I. FEJEZET

ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

Kbt. 115. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljáráshoz

1. A közbeszerzési dokumentumok és rendelkezésre bocsátásának módja:

Az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlat elkészítésének elősegítése érdekében – közbeszerzési dokumentumokat készít, amely tartalmazza az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, az ajánlott igazolás- és nyilatkozatmintákat, a szerződéstervezetet és a műszaki leírást.

Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat a gazdasági szereplők számára elektronikus úton, közvetlenül, korlátlanul és teljeskörűen, térítésmentesen hozzáférhetővé teszi a következő linken: xxxxx://xxx.xxx.xx

Az ajánlattevő köteles a közbeszerzési dokumentumokban foglalt információkat bizalmasan kezelni. Harmadik fél részére információ kizárólag olyan mértékben adható, amely az ajánlat elkészítéséhez feltétlenül szükséges.

A közbeszerzési dokumentumok, azok egyes részei, vagy a közbeszerzési dokumentumok másolati példányai, illetve azok részei kizárólag az ajánlat elkészítéséhez, a dokumentumokban feltüntetett rendeltetési célnak megfelelően használhatóak fel.

Ennek teljesítéséről az ajánlattevőnek a közbeszerzési dokumentumokban megadottak szerint, írásban nyilatkoznia kell.

Az ajánlattevő köteles ellenőrizni, hogy a közbeszerzési dokumentumok tartalmában megfelelőek-e a tartalomjegyzék szerinti tartalomnak. Bármely eltérést vagy hiányt az ajánlattevőnek haladéktalanul írásban jeleznie kell. Amennyiben ezt elmulasztja, az ajánlat beadását követően már nem hivatkozhat arra, hogy bármely, a tartalomjegyzékben szereplő információ nem volt a részére elérhető.

2. Az ajánlattétel költségei

A dokumentumok átvételével, az ajánlat elkészítésével és benyújtásával kapcsolatban felmerülő összes költséget az ajánlattevőnek kell viselnie. Az ajánlatkérő semmilyen módon nem tehető felelőssé vagy kötelezetté ezekkel a költségekkel kapcsolatban, az eljárás lefolytatásának eredményétől függetlenül.

3. Kiegészítő tájékoztatás

Az ajánlattevő - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az ajánlattételi felhívásban és az közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban, a xxxxx://xxx.xxx.xx címen. Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtti ésszerű időben, a Kbt. 114. § (6) bekezdésének megfelelően küldi meg az ajánlattevőknek az EKR-ben.

Ajánlatkérő ésszerű időnek tekinti legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtti második munkanapot, így felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy kiegészítő tájékoztatás iráni kéréseiket legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtti negyedik munkanapon küldjék meg ajánlatkérő részére az EKR-en keresztül.

Az ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani.

Ajánlatkérő a Kbt. 2. § szerinti alapelvekre tekintettel az ajánlattevőkkel szóbeli kommunikációt nem folytat.

Ajánlatkérő kéri, hogy a kiegészítő tájékoztatást kérő Gazdasági Szereplő kérdéseit szerkeszthető formátumban (pl. Microsoft Word) is szíveskedjen megküldeni.

4. A közbeszerzési eljárás és az ajánlat nyelve

A közbeszerzési eljárás nyelve: magyar.

Az eljárás során mindennemű közlés magyar nyelven történik, kommunikáció semmilyen más nyelven nem fogadható el.

Az ajánlattétel nyelve: magyar.

Idegen nyelvű dokumentum, irat benyújtása esetén, az idegen nyelvű dokumentummal együtt benyújtandó annak magyar nyelvű egyszerű fordítása is. A fordítás helyességéért az ajánlattevő felel. Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is elfogadja. (Kbt. 47. § (2) bekezdése alapján). Ajánlatkérő kizárólag a fordítás szövegét vizsgálja. Az Ajánlatkérő elfogadja az eredetileg 2 nyelven készült nyilatkozatokat, iratokat, igazolásokat is.

5. A benyújtandó iratok eredetisége

A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 10. §-a alapján:

(1) Ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy - amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre - a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában. Amennyiben az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, az ajánlatkérő azonban - a 424/2017. Korm. rendelet 10. § (4) bekezdésben foglalt eset kivételével

- nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását.

(2) Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni. Ha az adott nyilatkozatra az EKR-ben elektronikus űrlap áll rendelkezésre, azt akkor is ki kell tölteni, ha az ajánlatkérő az adott nyilatkozat más nyelven történő benyújtását is lehetővé teszi az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben, és az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező eltérő nyelvű nyilatkozatot csatol a rendszerben. Ebben az esetben, ha az elektronikus űrlap magyar nyelven kerül kitöltésre, azt a csatolt nyilatkozat felelős fordításának kell tekinteni.

(3) Ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papír alapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként vagy olyan formában is, ahol a papír alapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel - elektronikusan látta el hitelesítéssel.

(4) Az ajánlatkérő a Kbt. 47. § (2) bekezdésétől eltérően elektronikus eljárás esetén azt írhatja elő, hogy az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként feleljen meg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek.

(5) Ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete valamely dokumentum közvetlen megküldését írja elő, azon a dokumentum e rendelet szerinti elektronikus hozzáférhetővé tételét is érteni kell.

6. Aláírásra és benyújtásra jogosult személy(ek)

Az ajánlatban lévő minden – az ajánlattevő, alvállalkozó vagy kapacitást biztosító szervezet által készített – dokumentumot (nyilatkozatot) a végén – joghatás kiváltására alkalmas módon – alá kell

írnia az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)nak vagy olyan személy(ek)nek, aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak.

Az aláírási jogosultság ellenőrzése érdekében ajánlattevő, alvállalkozó és az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet vonatkozásában csatolni kell azon cégjegyzésre jogosult személy(ek) aláírási címpéldányát (hiteles cégaláírási nyilatkozatát) vagy aláírás-mintáját, aki(k) az ajánlatot, illetve annak részét képező nyilatkozatokat aláírták (kivéve természetes személyek esetén). Amennyiben az ajánlatot, illetve a szükséges nyilatkozatokat az ajánlattevő (közös ajánlattevő), alvállalkozó és az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet vonatkozásában cégjegyzésre jogosult képviselőnek felhatalmazása alapján más személy írja alá, akkor csatolni kell a cégjegyzésre jogosult személytől származó, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást, amely a meghatalmazott aláírását is tartalmazza.

Amennyiben az ajánlattevő (közös ajánlattevő), alvállalkozó és az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet olyan formában működik, ahol nem szükséges aláírási címpéldány vagy aláírás- minta készítése, úgy kérjük az aláíró fél nyilatkozatát erre vonatkozóan, valamint a kötelezettség vállalásra jogosult személy aláírásának mintáját is tartalmazó teljes bizonyítóerejű magánokirat benyújtását egyszerű másolatban.

Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 13. § rendelkezéseire:

(1) Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.

(2) Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A más nevében tett nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők Kbt. 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.

(3) Közös ajánlattétel esetén az ajánlatban vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben csatolni kell a Kbt. 35. § (2) bekezdése szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletében eljárhat.

(4) Az alkalmasság igazolásához igénybe vett, az ajánlattevőn vagy részvételre jelentkezőn kívüli más szervezet részéről a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak tartalmaznia kell - a Kbt. 65. § (8) bekezdése szerinti szervezet részéről az ajánlatban, vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben csatolni kell - az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.

7. Üzleti titok, az adatok nyilvánossága

Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése alapján a gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR-ben erre szolgáló funkciót alkalmazza.

A gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.

A gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen az alábbiakat: [Kbt.44. § (2) bek.]

a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők,

b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat,

c) az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatott

ca) korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építés- vagy szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és adatokat,

cb) gépekre, eszközökre, berendezésekre, szakemberekre, tanúsítványokra, címkékre vonatkozó információkat és adatokat,

d) az ajánlatban meghatározott áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírását, ide nem értve a leírásnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak,

e) ha az ajánlatkérő annak benyújtását kéri, az ajánlattevő szakmai ajánlatát, ide nem értve a szakmai ajánlatnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak és a (3) bekezdés alapján nincs akadálya az üzleti titokká nyilvánításnak.

A gazdasági szereplő nem tilthatja meg továbbá nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló – a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó – részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

Ha a gazdasági szereplő meghatározott információk, adatok üzleti titokká nyilvánítása során az (1)-

(3) bekezdésben foglaltakat nem tartotta be, az ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására.

A Kbt. 43. § (1) bekezdés d) pontja alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban – amennyiben az Adatbázisban való közzététel valamely okból nem lehetséges a saját honlapján – köteles közzétenni. A szerződésben foglalt adatok közérdekből nyilvános adatok, azok nyilvánosságra hozatala üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg.

8. Tájékoztatás a Kbt. 73. § (5) bekezdés szerint

Az Ajánlatkérő javasolja, hogy a gazdasági szereplők ajánlatuk összeállítását – különös tekintettel ajánlati áruk meghatározását – megelőzően tájékozódjanak a teljesítés helyén, az adózásra, a munkavállalók védelmére és munkafeltételekre, a környezetvédelemre, az egészségvédelemre és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére irányadó feltételekről.

Azon Szervezetek (hatóságok) neve és elérhetősége, amelyektől a kötelezettségekről tájékoztatás kérhető a fenti területek kapcsán:

Munkavállalók védelmére és munkafeltételekre vonatkozó kérdésekben

Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály, Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat

Cím: 1054 Budapest, Xxxxxx Xxxx u. 2. Telefon: 00-00000000

E-mail: xxxxxxxxxxx-xxxx@xxx.xxx.xx

Budapest Főváros Kormányhivatala Foglalkoztatási Főosztályának Munkavédelmi Ellenőrzési Osztálya

Cím: 1036 Budapest, Váradi u. 15.

Postacím: 1438 Budapest Pf. 520.

Telefon: 00-0-000-0000, 00-0-000-0000

Fax: 00-0-000-0000

E-mail: xxxxxxxxxx-xx-xxxxxx-xx@xxxx.xxx.xx, xxxxxxxxxx-xx-xxxxxx@xxxx.xxx.xx

Adózási kérdésekben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 2.

Telefon: x00-0-000-0000

Fax: x00-0-000-0000.

Kék szám (mobilhálózatból is hívható): 06-40/42-42-42

Környezetvédelemi kérdésekben

Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Cím: 1016 Budapest, Mészáros u. 58/A-B

Postacím: 1364 Budapest Pf. 270.

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx Honlap: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxx/

Egészségvédelemi kérdésekben

Emberi Erőforrások Minisztériuma, Egészségügyért Felelős Államtitkárság Cím: 1054 Budapest, Akadémia u. 3.

Központi telefonszám: 00-0-000-0000

Honlap: xxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxx-xxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxx

Fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére vonatkozó kérdésekben

Emberi Erőforrások Minisztériuma, Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Cím: 1054 Budapest, Báthory u. 10.

Telefon: 00-0-000-00-00

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx

9. A benyújtott dokumentumok tartalmára javasolt feltételek

Az Ajánlatkérő által megadott alábbi feltételek kizárólag az eljárás zavartalan lefolytatását elősegítő javaslatok, nem tartoznak az ajánlatok vagy a gazdasági szereplők által benyújtandó egyéb dokumentumok tartalmi követelményei közé.

- amennyiben a gazdasági szereplő valamely dokumentumban rövidítést használ (beleértve a jogszabályi hivatkozást is), annak magyarázatát a rövidítést tartalmazó meghatározott részében adja meg,

- a dokumentumban minden esetben jelöljön meg kapcsolattartót, vagy hivatkozzon a korábbi kapcsolattartóra,

- a dokumentumban a gazdasági szereplőre vonatkozó információkat határoz meg, azt minden esetben a cégkivonattal, beszámolóval vagy a vállalkozásra/társaságra irányadó egyéb hivatalos irat tartalmával összhangban adja meg,

- amennyiben a dokumentumban alvállalkozójára vagy alkalmasságot igazoló gazdasági szereplőre vonatkozó adatot ad meg, annak valóságtartalmáról minden esetben győződjön meg, tekintettel arra, hogy dokumentumok valóságtartalmáért ajánlattevőként felelősséget vállal,

- a dokumentációban csatolt, okiratokról készített másolatot olvasható formában indokolt benyújtani (elkerülendő a későbbi hiánypótlást) /az ajánlatban csatolt dokumentumok olvashatósága, illetve megjeleníthetősége tekintetében egyébiránt a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (2) és (3) bekezdése irányadó/

- az adott hiánypótlás során az eredeti ajánlatban vagy a korábban hiánypótolt dokumentumban történő javításokról/kiegészítésekről – a bírálati eljárás időtartamának csökkentése érdekében

– javasolt jegyzéket készíteni (a jegyzék mintáját jelen közbeszerzési dokumentum I. fejezet

14. pontja tartalmazza).

Az ajánlat tartalmi követelményei

Az ajánlattevőnek az ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania.

Az ajánlattételi felhívás, valamint a közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák azokat az előírásokat, melyeket az ajánlat összeállítása és benyújtása során be kell tartani. A felhívásban és a közbeszerzési dokuemntumokban nem szabályozott kérdésekben a Kbt. rendelkezései az irányadóak. A közbeszerzési dokuemntumok II. fejezetében megtalálhatóak azok a „bekérő” lapok és ajánlott nyilatkozat minták, amelyek segítségével az ajánlat elkészíthető. Azokon a helyeken, ahol az előírt igazolások/nyilatkozatok becsatolása szükséges, az adott irat benyújtásának szükségességét ismertető lapok találhatóak, amelyek az ajánlattétel összeállítása során kicserélhetők a szükséges dokumentumokra.

10. Az ajánlat formai követelményei

Az ajánlat formai követelményei a következők (a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet szerinti elektronikus űrlapok kivételével):

a) Az ajánlatban lévő minden – az ajánlattevő, az alvállalkozó, vagy kapacitást biztosító szervezet által készített – dokumentumot (nyilatkozatot) a végén joghatás kiváltására alkalmas módon alá kell írnia az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)nak, vagy olyan személy(ek)nek, aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak.

b) Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyeket a gazdasági szereplő nem EKR-ben generált elektronikus űrlap kitöltésével tett az ajánlat részévé, és amelyen – az ajánlat beadása előtt – módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni.

c) Az ajánlat oldalszámozása eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő a szöveget vagy számokat, vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A címlapot és hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet számozni.

d) Az ajánlatnak az elején tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján az ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak.

e) azon nyilatkozatminta esetében, amely az EKR-ben elektronikus űrlapként rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat részeként megtenni,

f) azon nyilatkozatminták esetében, amelyek az EKR-ben elektronikus űrlapként nem állnak rendelkezésre: a nyilatkozatot először papíralapon kell megtenni, a végén cégszerűen vagy szabályszerűen alá kell írnia a nyilatkozatot tevő gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)nak, ezt követően a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolat formájában csatolandó az EKR-ben,

g) az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként meg kell felelnie a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek,

h) a teljesítésbe bevonni kívánt személyek köteles maguk aláírni az őket bemutató, illetve a rendelkezésre állásukat bizonyító iratot (ide nem értve a végzettségüket és műszaki vezetői jogosultságukat igazoló dokumentumokat);

11. Az ajánlat összeállításának ajánlott menete

Az ajánlat részeként benyújtandó aláírt dokumentumok, nyilatkozatok tekintetében az ajánlatkérő a következő előírásokat rögzíti:

a) Először az EKR-ben megadott űrlapok kitöltését javasolt elvégeznie ajánlattevőnek.

b) Ha minden papíralapú irat elkészült, azok sorba rendezése.

c) Az ajánlat oldalszámozása.

d) Tartalomjegyzék aktualizálása (iratok felsorolása, oldalszámok feltüntetése az egyes iratokhoz).

e) Az így véglegessé vált dokumentumok pdf formátumra történő konvertálása.

f) A pdf dokumentum feltöltése az elektronikus űrlapok kitöltését követően.

g) Az ajánlat benyújtása az EKR-ben.

12. Az ajánlat benyújtása

Az ajánlattevőnek ajánlatát az EKR-ben szükséges csatolnia.

Az ajánlatot az ajánlattételi határidő lejártáig kell benyújtani, az ajánlattételi felhívásban megadott címre.

Az ajánlattételiajánlattételi felhívásban meghatározott helyen (xxxxx://xxx.xxx.xx) kívül benyújtott (pl. portaszolgálatnál, személyesen, e-mailen, faxon, stb.) ajánlat nem tekinthető benyújtott ajánlatnak.

A Kbt. 73. § (1) bekezdés a) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be.

Az ajánlatkérő csak azt az ajánlatot tekinti az előírt határidőre beérkezettnek, amely az ajánlattételi határidőig az ajánlatok benyújtásának – az ajánlattételi felhívásban is megadott – címére megérkezik.

A fentiek értelmében az ajánlatkérő határidőn túl érkező, késedelmesen benyújtott ajánlatot csak az ajánlattevő személyének megállapítása céljából bontja fel az EKR.

A Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel érvénytelen az ajánlat különösen, ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő [Kbt. 73. § (4) bek.]

13. Kiegészítés az alkalmassági követelményekhez:

Az alkalmasság igazolásával kapcsolatban Ajánlatkérő a következőkre hívja fel T. Ajánlattevők figyelmét:

„Kbt. 114. § (2): A 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban a gazdasági szereplő csupán arról köteles nyilatkozni, hogy az általa igazolni kívánt alkalmassági követelmények teljesülnek, az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat nem köteles megadni. A gazdasági szereplő az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat tartalmazó, az ajánlattételi felhívásban előírt saját nyilatkozatait az alkalmassági követelmények tekintetében az ajánlattételi felhívásban előírt igazolások benyújtására vonatkozó szabályok szerint, az ajánlatkérő 69. § szerinti felhívására köteles benyújtani.”

Fentiek értelmében ajánlattevőnek ajánlatában csak nyilatkoznia kell a következőekben előírt alkalmassági feltételek fennállásáról a közbeszerzési dokumentumok meghatározott mellékletének kitöltésével.

Az alkalmassági követelmények teljesülésére vonatkozó igazolásokat, a részletes adatokat is tartalmazó nyilatkozatait kizárólag az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető – illetve Ajánlatkérő erre vonatkozó döntése alapján az értékelési sorrendben azt követő legkedvezőbb – ajánlattevő köteles csatolni Ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről szóló döntését megelőző felhívására. [Kbt.69. § (4), (6) bekezdései]

Ha az ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálata során alapos kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan [Kbt. 69. § (7) bekezdés], bármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti igazolásokat.

Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy az egységes európai közbeszerzési dokumentum nem alkalmazandó, azonban az ajánlatkérő elfogadja, ha az ajánlattevő a Korm. rendelet 7. §-a szerinti – korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált – egységes európai közbeszerzési dokumentumot nyújt be, feltéve, hogy az abban foglalt információk megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az ajánlatkérő által az alkalmasság igazolása tekintetében megkövetelt információkat. Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt információk valóságtartalmáért az ajánlattevő felel.

14. A hiánypótlás lehetősége:

Ajánlatkérő a Kbt. 71. § szerint biztosítja a hiánypótlás lehetőségét, és felhívja a figyelmet a 71. § (3) és (8) bekezdésében foglalt, nem hiánypótolható tényezőkre. A Kbt. 71. § (6) bekezdése alapján Ajánlatkérő csak egy alkalommal rendel el újabb hiánypótlást arra vonatkozóan, ha a hiánypótlással az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás.

A hiánypótlás, illetve a felvilágosítás tekintetében az ajánlatkérő felhívja a figyelmet a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (2) és (3) bekezdésére.

A hiánypótlás és a felvilágosítás tartalmáról az Ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban, az EKR-en keresztül tájékoztatja az összes ajánlattevőt, megjelölve a hiánypótlás és/vagy válaszadás határidejét, formai feltételeit, valamint a hiánypótlási dokumentáció benyújtásának módját.

Az Ajánlatkérő javasolja a gazdasági szereplők számára, hogy a hiánypótlási dokumentációhoz mellékeljenek egy jegyzéket az elvégzett javításokról, illetőleg kiegészítésekről az alábbi formában

(amennyiben a gazdasági szereplő önként, a hiánypótlás felhívásban vagy felvilágosítás kérésben nem szereplő javítást/kiegészítést végez, javasolt azt is feltüntetni a jegyzékben):

	A javított / kiegészített dokumentum megnevezése, a javítás / kiegészítés helye	A hiánypótlási felhívás érintett pontjának meghatározása vagy az önkéntes módosítás tényének feltüntetése
1.
2.
3.

A Bíráló Bizottság a hiánypótlást, illetve a felvilágosítást követően ellenőrzi, hogy az Ajánlatok megfelelnek-e az ajánlattételi felhívás, a jelen dokumentáció tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Amennyiben bármely ajánlattevő a Kbt. 71. § (7) bekezdés rendelkezéseit megsérti, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesíti, a Bíráló Bizottság kizárólag az eredeti ajánlati példányt veszi figyelembe az elbírálás során.

Továbbá ajánlatkérő felhívja a figyelmet a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. § (5) bekezdésére, amely alapján a Kbt. 71. § (11) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel - a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével -, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy továbbra is hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.

15. Az ajánlat(ok) felbontásának helye, módja:

Ajánlatkérő a bontás során a Kbt. 68. § (4) és (6) bekezdései szerint jár el.

A gazdasági szereplő az ajánlattételi határidő lejártáig új ajánlat benyújtásával módosíthatja az ajánlatát, azzal, hogy a korábban benyújtott ajánlatot az új ajánlat megtétele előtt vissza kell vonnia. Az ajánlatnak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld.

A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az EKR az ajánlattételi határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg. A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdése értelmében az elektronikusan benyújtott ajánlatok felbontását az EKR végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.

A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 15. § (5) bekezdése értelmében az elektronikusan benyújtott ajánlat esetében a Kbt. 68. § (4) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban szerepelnek - az ajánlattevők részére elérhetővé teszi.

Az elektronikusan benyújtott ajánlat esetében az Ajánlatkérő feltüntetheti az EKR által generált jegyzőkönyvben a fedezet összegét, amennyiben azt a bontást megelőzően az EKR-ben rögzítette.

16. Az ajánlati kötöttség minimális időtartama:

Az ajánlattételi határidő lejártától számított 60 (hatvan) nap.

Az Ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően írásban felkéri az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az

ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot. Ha bármely ajánlattevő az Ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az Ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Ha valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az Ajánlatkérő az eljárás további részében, az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül hagyja.

Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a Kbt. 131 § (4) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc nappal meghosszabbodik.

17. A részajánlat [Kbt. 61. § (4) bekezdés], többváltozatú (alternatív) ajánlat (61. § (1) bekezdés) lehetősége vagy kizárása:

Az ajánlatkérő nem teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt az alábbi indokolással:

A közbeszerzés tárgyát képező kivitelezés során egységes rendszer jön létre, melyre vonatkozó jótállási kötelezettség csak abban az esetben érvényesíthető, amennyiben a kivitelezés valamennyi szakasza/feladata ugyanazon vállalkozó felelősségi körébe tartozik.

Az ajánlatkérő nem teszi lehetővé többváltozatú (alternatív) ajánlat benyújtását.

18. Ajánlati biztosíték előírására vonatkozó információ

Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt nem köti ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásához.

19. Az ajánlathoz – az ajánlattételi felhívásban előírtakon túlmenően – csatolni kell az alábbi dokumentumokat:

1.) Benyújtandó a jogi személynek minősülő ajánlattevő, valamennyi közös ajánlattevő, alvállalkozó, illetőleg - ha ilyet az ajánlattevő az alkalmasság igazolásához igénybe vesz - az alkalmasság igazolásához kapacitást biztosító, cégkivonata szerint cégjegyzésre jogosult azon képviselő(k) aláírási címpéldányának (vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintájának) egyszerű másolati példánya, akik aláírásukkal ellátták az ajánlatot (ajánlatban szereplő iratot).

2.) Amennyiben az ajánlatban szereplő bármely iratot nem a cégjegyzésre jogosultak írták alá, akkor csatolni kell a cégjegyzésre jogosult személytől származó, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást, amely a meghatalmazott aláírását is tartalmazza. Amennyiben az ajánlattevő (közös ajánlattevő), alvállalkozó és az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet olyan formában működik, ahol nem szükséges aláírási címpéldány vagy aláírás-minta készítése, úgy kérjük az aláíró fél nyilatkozatát erre vonatkozóan, valamint a kötelezettség vállalásra jogosult személy aláírásának mintáját is tartalmazó teljes bizonyítóerejű magánokirat benyújtását egyszerű másolatban.

3.) Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A más nevében tett nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők Kbt. 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.

4.) Az ajánlattételi felhívás III.1.3) pontjában előírt M1.) alkalmassági követelmény igazolására ajánlattevő más szervezet kapacitását a Kbt. 65. § (9) bekezdésében foglaltak szerint veheti igénybe. 5.) Közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni.

6.) A közös ajánlattevők együttműködési megállapodása tartalmazza:

- a szerződés teljesítése során elvégzendő feladatok megosztását;

- azt a tényt, hogy a közös ajánlatot benyújtó ajánlattevők, nyertességük esetén a szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesítéséért korlátlan és egyetemleges felelősséget vállalnak.

A megállapodást valamennyi félnek cégszerűen alá kell írnia. A megállapodásnak minden felfüggesztő (hatályba léptető), illetve bontó feltétel nélkül, a szerződés hatálya beálltának vagy megszűntének valamely időponthoz kötése nélkül, továbbá harmadik személy beleegyezéséhez, illetve hatóság jóváhagyásához való kötése nélkül a megállapodás valamennyi résztvevőjének az aláírásával hatályba kell lépnie.

Közös ajánlattétel esetén az Ajánlatkérő a nyertes - közös - ajánlattevővel kötendő szerződésben rögzíti az egyetemleges felelősségvállalás tényét is. Mindezeknek a szerződésben való rögzítése nem jelenti a dokumentum részét képező szerződés-tervezet módosítását.

A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését.

7.) Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 35-36. §-aiban, illetve a 115. § (4) bekezdésében foglaltakra.

8.) Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 47. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakra. A Kbt. 69. § bekezdésében foglaltak alapján nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő az Európai Unió bármely tagállamában működő, – az adott tagállam által az e-Certis rendszerben igazolásra alkalmas adatbázisként feltüntetett – ingyenes elektronikus adatbázisba belépve közvetlenül hozzájuthat az igazoláshoz vagy egyéb releváns információhoz. Nem magyar nyelvű nyilvántartás esetén az ajánlatkérő kérheti a releváns igazolás vagy információ magyar nyelvű fordításának benyújtását. A magyarországi nyilvántartások közül a hatósági nyilvántartások, valamint a külön jogszabályban nevesített nyilvántartások tekintendőek az igazolás benyújtásának kiváltására alkalmas nyilvántartásnak.

9.) Nyilatkozat bizalmas adatkezelésről, az eljárás során az ajánlattevő tudomására jutott információk megtartásáról, valamint arról.

10.) Nyilatkozat a szerződéstervezet elfogadásáról, valamint a szerződésben feltüntetendő adatokról és a szerződés teljesítése során kapcsolattartó személy(ek)ről.

11.) Nyilatkozat idegen nyelvű dokumentumok magyar nyelvű fordításáról (adott esetben).

12.) Csatolandó ajánlattevő nyilatkozata az átláthatósági nyilatkozat megtételével kapcsolatban. 13.) A Kbt. 136. § (2) bekezdése alapján a külföldi adóilletőségű nyertes ajánlattevő köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.

14.) Az ajánlatban nyilatkozni kell a folyamatban lévő változásbejegyzésről és a nyilatkozatot nemleges tartalommal is be kell nyújtani.

15.) Szakmai ajánlat részeként az árazott költségvetéseket a közbeszerzési dokumentumok szerinti formában és tartalommal.

Az árazott költségvetést kérjük nem szerkeszthető (pdf) és szerkeszthető (excel) formátumban is benyújtani.

23.) Egyéb információk:

1.) Azokban az esetekben, ahol a küzbeszerzési műszaki leírás vagy az árazatlan költségvetés(ek) konkrét gyártmányú, típusú vagy eredetű termékre hivatkoznak, ott az ajánlatkérő az azzal egyenértékű terméket is elfogadja. Az egyenértékűség bizonyítása ajánlattevő feladata. Ajánlattevőnek az ajánlatok benyújtását megelőzően, kiegészítő tájékoztatás kérés keretében kell tisztáznia a betervezett termékektől való eltérés lehetőségét, feltételeit.

Az ajánlattevőnek meg kell jelölni azokat a tételeket, ahol a kiírástól eltérő gyártmányt, típust kíván megajánlani, illetve a megajánlott berendezés, termék részletes leírásával igazolnia kell, hogy az az előírt követelményeknek megfelelő, vagy annál kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezik.

2.) Az idegen nyelven benyújtott dokumentumok esetében csatolni kell ezen dokumentumok magyar nyelvű fordítását. Ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő által készített, felelős magyar fordítását is elfogadja. A fordítás tartalmának helyességéért az ajánlattevő felel. Ajánlatkérő kizárólag a fordítás szövegét vizsgálja. Az ajánlatkérő elfogadja az eredetileg 2 (kettő) nyelven készült nyilatkozatokat, iratokat, igazolásokat is.

3.) A szerződés teljesítésével kapcsolatban ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét a Kbt. 138. §

(1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65%-át. Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesülnek a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből.

4.) A közbeszerzési eljárásban a részvétel fenntartására vonatkozó információk: Jelen eljárásban a Kbt. 114. § (11) és (12) bekezdései szerinti feltételek nem alkalmazandóak.

5.) Az elektronikus közbeszerzési eljárásra tekintettel ajánlatkérő az alábbiakra hívja fel a figyelmet:

- A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése alapján Ajánlatkérő előírja, hogy az ajánlattevők az ajánlat részét képező dokumentumokat pdf. formátumú fájlban nyújtsák be. Továbbá ajánlatkérő felhívja a figyelmet a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (2)-(3) bekezdéseire.

- A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 10. § (5) bekezdése érelmében ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete valamely dokumentum közvetlen megküldését írja elő, azon a dokumentum e rendelet szerinti elektronikus hozzáférhetővé tételét is érteni kell.

- A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 18. §-a alapján a Kbt. 55. § (7) bekezdése az EKR-ben lefolytatott eljárások tekintetében azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy az ajánlattevőnek a korábban benyújtott ajánlatot az új ajánlat megtétele előtt vissza kell vonnia.

- A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése értelmében az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont.

Eljárási határidőkkel kapcsolatos speciális rendelkezések:

- A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattételi határidő nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján igazoltan

a) folyamatosan legalább öt percig fennálló üzemzavar(ok) folytán [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] az ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi határidőt megelőző huszonnégy órában összesen legalább százhúsz percig, vagy

b) anélkül, hogy a határidő meghosszabbítására ezt követően már sor került volna - üzemzavar folytán [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] az ajánlattételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráig nem elérhető.

- A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése értelmében a Kbt. 52. § (4) bekezdésében foglaltakon túl az ajánlatkérő az 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés szerinti esetben is köteles az ajánlattételi meghosszabbítani az EKR működésének helyreállítását követően, amelyről az EKR üzemeltetője tájékoztatást tesz közzé. Az 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a határidőt úgy kell meghosszabbítani, hogy megfelelő idő, de - a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével

- legalább a hosszabbításról szóló értesítés megküldésétől számított két nap álljon rendelkezésre az ajánlat benyújtására.

- A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdése értelmében amennyiben az ajánlattételi határidő módosítása szükséges, de az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] miatt a módosításról értesítés megküldése nem lehetséges a

Kbt. 55. § (2)-(3) bekezdésében foglalt határidőknek megfelelően, az ajánlatkérő a módosításról szóló értesítést a Kbt. szerinti határidőn túl is kiküldheti, az üzemzavar elhárulását követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon.

- A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése értelmében, ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni.

- A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése értelmében nem követ el jogsértést az ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére.

Iratbetekintés és előzetes vitarendezés:

- A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése érelmében a Kbt. szerinti iratbetekintést az ajánlatkérő az EKR-ben található dokumentumok tekintetében a gazdasági szereplő képviselőjének személyes megjelenése útján biztosítja, azonban az iratbetekintési kérelmet az EKR-en keresztül kell benyújtani, és az iratbetekintési kérelemmel kapcsolatos írásbeli kommunikációt az EKR-en keresztül kell bonyolítani.

- A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. § (9) bekezdése érelmében az előzetes vitarendezési kérelem megküldése és az előzetes vitarendezés során a kommunikáció az EKR-ben történik.

6.) Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét arra, hogy a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéhez képest szigorúbban állapította meg az ajánlattevők műszaki, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit és azok igazolását a felhívás III.1.3 pontjában.

7.) A nem a kért valutanemben rendelkezésre álló adatok vonatkozásában az átszámítás alapját az MNB által az ajánlattételi felhívás megküldésének napján közzétett devizaárfolyamok képezik. Amennyiben valamely devizát a Magyar Nemzeti Bank nem jegyez, akkor az átszámítás alapját az adott devizára az ajánlattevő letelepedése szerinti ország központi bankja által az ajánlattételi felhívás megküldésének napján érvényes devizaárfolyamon számított euró ellenérték képezi. Előzőektől eltérően a referenciák esetében az azok teljesítésekor hatályos árfolyamot kell figyelembe venni. Az átszámítást külön, aláírt lapon, a nem HUF összegeket tartalmazó okiratok mögé kell csatolni.

8.) Az ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 131. § (4) bekezdését, azaz az eljárás nyertesének visszalépése esetén az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) köt szerződést, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelöli.

9.) Irányadó idő: A felhívásban és a dokumentumokban valamennyi órában megadott idő magyarországi idő szerint értendő. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az ajánlattételi határidő lejártát a xxxxx://xxx.xxx.xx adatai alapján állapítja meg.

10.) Irányadó jog: az ajánlattételi felhívásban és a dokumentumokban nem szabályozott kérdésekben a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és végrehajtási rendeletei az irányadóak. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésre a Kbt-ben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

11.) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő(k) részére nem teszi lehetővé gazdálkodó szervezet alapítását.

12.) Ajánlatkérő nem alkalmazza a 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot.

II. FEJEZET NYILATKOZATMINTÁK

Xxxxxxxxxxx neve: …………………………………………….

Ajánlattevőszékhelye/címe: …………………………………………….

A közbeszerzési eljárás során kapcsolattartó személy adatai:

Név: …………………………………………….

Beosztás: …………………………………………….

Telefon: …………………………………………….

Fax: …………………………………………….

E-mail: …………………………………………….

AJÁNLAT

a(z)

„Vasútüzemi eszközök kiváltása, bontása”

tárgyú, a Kbt. 115. § (1) bekezdése szerinti, uniós értékhatár alatti közbeszerzési eljáráshoz

2018.

TARTALOMJEGYZÉK1

(a benyújtandó igazolások, nyilatkozatok, egyéb iratok jegyzéke)

Irat megnevezés	oldal
Tartalomjegyzék
Felolvasólap - EKR rendszerben létrehozott űrlap kitöltésével
Ajánlattevői nyilatkozat a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerint - EKR rendszerben létrehozott űrlap kitöltésével
Nyilatkozat változás-bejegyzési kérelem benyújtásáról és a kérelem (adott esetben) - EKR rendszerben létrehozott űrlap kitöltésével
Nyilatkozat a kizáró okok fenn nem állásáról - EKR rendszerben létrehozott űrlap kitöltésével és a közbeszerzési dokumentumok kitöltésével egyaránt
Nyilatkozat a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja alapján - EKR rendszerben létrehozott űrlap kitöltésével
Nyilatkozat a 321/2015. Korm. rendelet 17.§ (2) bekezdésének megfelelően - EKR rendszerben létrehozott űrlap kitöltésével és a közbeszerzési dokumentumok kitöltésével egyaránt
Nyilatkozat a közös ajánlattételről (adott esetben)
Együttműködési megállapodás (adott esetben)
Árazott költségvetés(ek)
Nyilatkozat a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakemberek vonatkozásában
Nyilatkozat a Kbt. 66. § (6) bekezdése a)-b) pontja szerint
Nyilatkozat a Kbt. 65. § (7) bekezdése vonatkozásában
Szerződéses/előszerződésben vállalt kötelezettségvállalást tartalmazó okirat (adott esetben)
Aláírási címpéldány(ok), aláírásmintá(k), meghatalmazás (adott esetben)
Nyilatkozat műszaki – szakmai alkalmassági feltétel teljesüléséről (a részletes igazolásokat az ajánlatkérő a Kbt. 69. § szerinti felhívására köteles benyújtani).
Nyilatkozat szakmai felelősségbiztosításról
Nyilatkozat a szerződéstervezetről, valamint a szerződésben feltüntetendő adatokról és a szerződés teljesítése során kapcsolattartó személy(ek)ről
Nyilatkozat bizalmas adatkezelésről, az eljárás során az ajánlattevő tudomására jutott információk megtartásáról
Nyilatkozat idegen nyelvű dokumentumok magyar nyelvű fordításáról (adott esetben)
Külföldi adóilletőségű ajánlattevő meghatalmazása adóhatóságtól történő adatok bekérésére (adott esetben)
Nyilatkozat üzleti titokról
A szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki-szakmai alkalmasság igazolása (A részletes adatokat tartalmazó nyilatkozatokat és igazolásokat az ajánlatba nem kell csatolni, azokat az ajánlatkérő a Kbt. 69. § szerinti felhívására köteles ajánlattevő benyújtani).

1Megjegyzés: A fenti tartalomjegyzéket a benyújtásra kerülő ajánlat tartalmának megfelelően aktualizálni kell!

Kizárólag közös ajánlattétel esetén alkalmazandó nyilatkozatminta2

NYILATKOZAT

Változás-bejegyzési kérelem benyújtásáról

a)

Xxxxxxxxx ....................................................., mint a(z) …..........................................................

cégjegyzésre jogosult képviselője nyilatkozom, hogy az aktuális (cég)állapotot nyilvántartó bíróság/ hatóság nyilvántartásában foglaltakat módosító változás-bejegyzési eljárás van folyamatban, ezért a változásbejegyzésre vonatkozó elektronikus kérelem kinyomtatott változatát, valamint a cégbíróság által a kérelemről kiállított elektronikus tanúsítvány kinyomtatott változatát, illetőleg az adatváltozást nyilvántartó illetékes bíróság/ intézmény/ hatósághoz/ hivatal/ szervezet, visszaigazolásának érkeztetett példánya másolatát az ajánlathoz csatolom.

………………………., 2018. év……………….. hó …… nap

………………………………...... cégszerű aláírás(ok)/aláírás(ok)

b)

Xxxxxxxxx ...................................................., mint a(z) ...............................................................

cégjegyzésre jogosult képviselője nyilatkozom, hogy az, aktuális (cég)állapotot nyilvántartó bíróság/ hatóság nyilvántartásában foglaltakat módosító változás-bejegyzési eljárás nincs folyamatban, illetőleg a nyilvántartó illetékes bírósághoz/ intézményhez /hatósághoz/ hivatalhoz/ szervezethez nem került benyújtásra adatváltozás bejegyzési kérelem.

………………………., 2018. év……………….. hó …… nap

………………………………...... cégszerű aláírás(ok)/aláírás(ok)

2Közös ajánlattétel esetén valamennyi közös ajánlattevőnek nyilatkozni szükséges, így erre tekintettel ajánlatkérő által biztosított nyilatkozatmintát kell benyújtania a közös ajánlattevőknek, míg a közös ajánlattevőket képviselő gazdasági szereplőnek az EKR-ben található mintát kell kötelezően kitöltenie.

Kötelezően alkalmazandó nyilatkozatminta3

NYILATKOZAT

a kizáró okok fenn nem állásáról

Alulírott ….............................., mint a(z) ….......................................... (xxxxxxxxxxx) cégjegyzésre/ nevében nyilatkozattételre jogosult képviselője a(z) „Vasútüzemi eszközök kiváltása, bontása” tárgyú közbeszerzési eljárás kapcsán

n y i l a t k o z o m,

hogy a(z) ………………………………………………. ajánlattevő nem tartozik a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k) m) és q) pontjában foglalt kizáró okok hatálya alá.

Kijelentem, hogy az általam tett nyilatkozat a valóságnak megfelel és kijelentésemet polgári jogi felelősségem tudatában teszem meg, azért mindenkor helytállni tartozom.

………………………., 2018. év hó …… nap

………………………………...... cégszerű aláírás(ok)/aláírás(ok)

3Közös ajánlattétel esetén valamennyi közös ajánlattevőnek nyilatkozni szükséges, így erre tekintettel ajánlatkérő által biztosított nyilatkozatmintát kell benyújtania a közös ajánlattevőknek, a közös ajánlattevőket képviselő gazdasági szereplőnek jelen nyilatkozatot és az EKR-ben található mintát is kötelezően ki kell töltenie és benyújtania.

Kizárólag közös ajánlattétel esetén alkalmazandó nyilatkozatminta4

AJÁNLATTEVŐ NYILATKOZATA

a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja alapján

Xxxxxxxxx …........................................, mint a(z) (xxxxxxxxxxx)

cégjegyzésre/ nevében nyilatkozattételre jogosult képviselője a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja alapján nyilatkozom, hogy5

I. Ha a gazdasági szereplőnek van a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa:

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos neve és állandó lakóhelye a következő:

Tényleges tulajdonos neve Tényleges tulajdonos állandó lakóhelye

II. Ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy

d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, akkor az alábbi nyilatkozat aláhúzása szükséges:

Cégünknél a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonos nincs.

………………………., 2018. év……………….. hó …… nap

………………………………...... cégszerű aláírás(ok)/aláírás(ok)

4Közös ajánlattétel esetén valamennyi közös ajánlattevőnek nyilatkozni szükséges, így erre tekintettel ajánlatkérő által biztosított nyilatkozatmintát kell benyújtania a közös ajánlattevőknek, míg a közös ajánlattevőket képviselő gazdasági szereplőnek az EKR-ben található mintát kell kötelezően kitöltenie.

5 A megfelelő aláhúzandó, illetve értelemszerűen kitöltendő az I. pont, amennyiben az a releváns.

Kötelezően alkalmazandó nyilatkozatminta!6

NYILATKOZAT

321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése alapján

Alulírott ………................................................., mint a(z) .........................................................

(ajánlattevő) cégjegyzésre/nevében nyilatkozattételre jogosult képviselője a Kbt. 67. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően

n y i l a t k o z o m, hogy a(z)

„Vasútüzemi eszközök kiváltása, bontása”

tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeként létrejövő szerződés teljesítéséhez nem veszünk igénybe olyan alvállalkozót, illetőleg az alkalmasság igazolásához olyan szervezetet (vagy személyt), amely a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k), m) és q) pontjában foglalt kizáró okok hatálya alá tartozik.

………………………., 2018. év……………….. hó …… nap

………………………………...... cégszerű aláírás(ok)/aláírás(ok)

6A közös ajánlattevőket képviselő gazdasági szereplőnek jelen nyilatkozatot és az EKR-ben található mintát is kötelezően ki kell töltenie és benyújtania.

KÖZÖS AJÁNLATTÉTEL7

(adott esetben)

Közös ajánlattétel esetén ezen lap helyére csatolni kell az ajánlattevők nyilatkozatát, amelyben:

- korlátlan és egyetemleges felelősséget vállalnak a szerződés teljesítéséért,

- kijelölésre kerül az az ajánlattevő, amely a közös ajánlattevőket a közbeszerzési eljárás során kizárólagosan képviseli, és amelynek képviselője a közös ajánlatot tevők nevében hatályos jognyilatkozatot tehet.

- ismertetni kell a közbeszerzési eljárás során kért dokumentumok aláírásának módját.

Csatolni kell továbbá a közös ajánlattevők együttműködési megállapodását, mely tartalmazza:

- a szerződés teljesítése során elvégzendő feladatok megosztását, részarányát

- azt a tényt, hogy a közös ajánlatot benyújtók, nyertességük esetén a szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesítéséért korlátlan és egyetemleges felelősséget vállalnak.

A meghatalmazásnak (megállapodásnak) ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő az eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat.

A megállapodást valamennyi félnek cégszerűen alá kell írnia.

A megállapodásnak minden felfüggesztő (hatályba léptető), illetve bontó feltétel nélkül, a szerződés hatálya beálltának vagy megszűntének valamely időponthoz kötése nélkül, továbbá harmadik személy beleegyezéséhez, illetve hatóság jóváhagyásához való kötése nélkül, a megállapodás valamennyi résztvevőjének az aláírásával hatályba kell lépnie.

A közös ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők megjelölését.

7Felhívjuk a figyelmüket a Kbt. alábbi rendelkezéseire:

115. § (4) Az eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást.

35. § (1) Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni.

(3) A közös ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők megjelölését.

(4) Ahol e törvény az ajánlatkérő számára az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása [56. §], a hiánypótlás [71. §], a felvilágosítás [71. §] és indokolás [72. §] kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a (2) bekezdés szerinti képviselőnek küldi meg.

(5) Amennyiben az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását [54. §] írja elő, a közös ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszer rendelkezésre bocsátaniuk. Az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös ajánlattevő részéről történt megsértése [54. § (4) bekezdése] esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.

(6) A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek.

(7) A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után változás nem következhet be.

NYILATKOZAT

közös ajánlattételről

(adott esetben)

Alulírott cégjegyzésre jogosult személyek nyilatkozunk, hogy a(z)

„Vasútüzemi eszközök kiváltása, bontása”

tárgyú közbeszerzési eljárásban a(z) ……….……………………………… (Ajánlattevő neve, székhelye/címe), valamint a(z) ………………………………………… (Ajánlattevő neve, székhelye) gazdasági szereplők a Kbt. 35. §-a alapján közös ajánlatot nyújtunk be.

A Kbt. 35. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás során a közös ajánlattevők vezetőjének szerepét a(z) …………………………. (cégnév) vállalja, amely gazdasági szereplő az eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat.

Közös akarattal ezennel úgy nyilatkozunk, hogy az eljárás során a közös ajánlatot benyújtók kizárólagos képviseletére, a közös ajánlatot benyújtók nevében kötelezettségvállalásra, hatályos jognyilatkozat tételére, a vitás kérdésekben való döntésre, a nevükben történő eljárásra a közös ajánlattevőket (konzorciumot) vezető tag (cég) képviselője teljes joggal jogosult.

A megjelölt képviselővel közöltek valamennyi közös ajánlatot benyújtó vonatkozásában joghatályos közlésnek minősülnek.

Egymás közötti és külső jogviszonyunkra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:29. § - 6:30. §-aiban foglaltak irányadóak.

A közbeszerzési eljárás során kért dokumentumok aláírásának módja: ………………………..

Ezúton nyilatkozunk továbbá arról, hogy a szerződés teljesítéséért korlátlan és egyetemleges felelősséget vállalunk, és tudatában vagyunk annak, hogy közös ajánlat benyújtása esetén a közös ajánlatot benyújtók személye nem változhat sem a közbeszerzési eljárás, sem az annak alapján megkötött szerződés teljesítése során. Az eljárás eredményeként megkötött szerződést az ajánlattevőként szerződő fél, vagy – ha az jogutódlással megszűnik – annak jogutódja teljesítheti.

A szerződés teljesítése során végzett feladatok megosztását az együttműködésről szóló megállapodás tartalmazza, melyet ajánlatunkhoz csatolunk.

………………………., 2018. év……………….. hó …… nap

……………………………… ………………………………

cégszerű aláírás(ok)/aláírás(ok) cégszerű aláírás(ok)/aláírás(ok)

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

(adott esetben)

a(z) (név, székhely) ajánlattevő és

a(z) (név, székhely) ajánlattevő

(továbbiakban: Felek) között, a BVSC-Zugló által a(z)

„Vasútüzemi eszközök kiváltása, bontása”

tárgyban indított közbeszerzési eljárás.

Alulírottak a fent hivatkozott közbeszerzési eljárás eredményeképpen létrejövő szerződés teljesítésével kapcsolatban a közös ajánlattevők közötti szerződés fontosabb tartalmi kérdéseiben – előzetesen – az alábbi megállapodást kötik:

1. Szerződésteljesítés irányítása

A szerződés teljesítésének irányítására a konzorcium tagjainál egy-egy megbízott személy kerül kijelölésre, az alábbiak szerint:

- ……………………………... (cégnév) részéről: ………………………………….

- ……………………………... (cégnév) részéről: ………………………………….

2. Felelősségvállalás

Felek kijelentik, hogy nyertességük esetén a szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesítéséért korlátlan és egyetemleges felelősséget vállalnak az ajánlatkérő irányában.

3. Feladatmegosztás

A szerződés teljesítése során elvégzendő feladatok megosztása a Felek között a következő:

Feladat megnevezése Feladatrész aránya a teljes feladathoz képest (%) Cég/ajánlattevő

A közbeszerzési eljárás eredményeként létrejövő szerződés teljesítése során a Felek az általuk elvégzett és az ajánlatkérő által igazolt teljesítések tekintetében jogosultak számla benyújtására.

A Felek álláspontjukat a kijelölt megbízottak útján egyeztetik.

A megállapodás minden felfüggesztő (hatályba léptető), illetve bontó feltétel nélkül, a szerződés hatálya beálltának vagy megszűntének valamely időponthoz kötése nélkül, továbbá harmadik személy beleegyezéséhez, illetve hatóság jóváhagyásához való kötése nélkül, a megállapodás valamennyi résztvevőjének az aláírásával hatályba lép.

A Felek a jelen együttműködési megállapodást, mint akaratukkal mindenben egyezőt, véleményeltérés nélkül elfogadják, és cégszerű aláírással hitelesítik.

………………………., 2018. év……………….. hó …… nap

……………………………… ………………………………

cégszerű aláírás(ok)/aláírás(ok) cégszerű aláírás(ok)/aláírás(ok)

ÁRAZOTT KÖLTSÉGVETÉS(EK)

A Közbeszerzési dokumentumok részeként rendelkezésre bocsátott árazatlan költségvetések

beárazásával.

NYILATKOZAT8

a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakemberek vonatkozásában

Alulírott …………………………, mint a(z) (ajánlattevő/közös

xxxxxxxxxxxx0 neve) cégjegyzésre/nevében nyilatkozattételre10 jogosult képviselője a(z)

„Vasútüzemi eszközök kiváltása, bontása”

tárgyú eljárásban nyilatkozom, hogy az alábbi szakember(eke)t kívánjuk bevonni a szerződés teljesítésébe:

Név11	Végzettség, képzettség	Ellátott funkció
		kábelszerelő OKJ: 35 522 09 számú vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel [Felhívás III.1.3) M1.)]
		villamos mérnök vagy technikus vagy műszerész végzettségű szakember [Felhívás III.1.3) M1.)]

………………………., 2018. év……………….. hó …… nap

………………………………...... cégszerű aláírás(ok)/aláírás(ok)

9 Megfelelő aláhúzandó!

10 Megfelelő aláhúzandó!

11 A táblázat a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek száma szerint bővíthető.

NYILATKOZAT12

a Kbt. 66. § (6) bekezdés a) és b) pontjára vonatkozóan

igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében

a)

Alulírott ........................................., mint a(z) (xxxxxxxxxxx/közös

xxxxxxxxxxxx megnevezése) cégjegyzésre/nevében nyilatkozattételre13 jogosult képviselője

hogy a(z)

n y i l a t k o z o m,

„Vasútüzemi eszközök kiváltása, bontása”

tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeképpen létrejövő szerződés teljesítéséhez az alábbi részek (feladatok elvégzésére) tekintetében kívánunk alvállalkozó(ka)t14 igénybe venni. Az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor ismert alvállalkozók az alábbiak15:

Sorszám	A közbeszerzésnek azon részei (feladatok), amelyeknek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozó(ka)t kíván igénybe venni	Az ezen részek (feladatok) tekintetében igénybe venni kívánt, és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozó(k)
1.
2.
n.

………………………., 2018. év hó …… nap

………………………………...... cégszerű aláírás(ok)/aláírás(ok)

b)

Alulírott ........................................., mint a(z) (xxxxxxxxxxx/közös

ajánlattevők megnevezése) cégjegyzésre/ nevében nyilatkozattételre jogosult képviselője

hogy a(z)

n y i l a t k o z o m,

„Vasútüzemi eszközök kiváltása, bontása”

tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeképpen létrejövő szerződés teljesítéséhez nem kívánunk alvállalkozót igénybe venni.

12Az ajánlattevőnek vagy az „a)” vagy a „b)” jelzésű nyilatkozatot kell kitöltenie. Közös ajánlattétel esetén szervezetenként töltendő ki.

13 Megfelelő aláhúzandó.

14 Az ajánlatkérő a közbeszerzési ajánlattételi felhívásban előírhatja, hogy az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni

a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni,

b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés benyújtásakor már ismert alvállalkozókat.

15 Amennyiben ajánlattevő az ajánlat benyújtásakor az igénybe venni kívánt alvállalkozókat nem ismeri, azt a táblázat vonatkozó részének áthúzásával kérjük jelölni.

………………………., 2018. év hó …… nap

………………………………...... cégszerű aláírás(ok)/aláírás(ok)

NYILATKOZAT

a Kbt. 65. § (7) bekezdése vonatkozásában

az alkalmasság igazolásához kapacitást biztosító más szervezetről (vagy személyről)

Alulírott ....................................................., mint a(z) …................................................................

(ajánlattevő/közös ajánlattevők16 megnevezése) cégjegyzésre/nevében nyilatkozattételre17 jogosult képviselője

n y i l a t k o z o m,

hogy a(z) …………………………………………….. (xxxxxxxxxxx/közös ajánlattevő megnevezése) a(z)

„Vasútüzemi eszközök kiváltása, bontása”

tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeképpen létrejövő szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmassági követelményeknek történő megfelelésünk igazolása érdekében más szervezet (vagy személy) kapacitását18

igénybe vesszük / nem vesszük igénybe

Igénybevétel esetén19:

Szervezet (személy) megnevezése Az ajánlattételi felhívás vonatkozó pontjának /III.1.3)/ és alkalmassági követelménynek /M1.)/ a megjelölése, melynek igazolásához e szervezetet (személyt) bevonja

………………………., 2018. év……………….. hó …… nap

………………………………...... cégszerű aláírás(ok)/aláírás(ok)

16 Megfelelő aláhúzandó!

17 Megfelelő aláhúzandó!

18 A megfelelő válasz aláhúzással, vagy a szükségtelen részek törlésével jelölendő!

19Amennyiben az ajánlattevő alvállalkozóval kívánja alkalmasságát igazolni, akkor a fenti nyilatkozat tekintetében az alvállalkozó kapacitást biztosító szervezetnek vagy (személynek) minősül, azt a jelen nyilatkozattétel során figyelembe kell venni. Közös ajánlattétel esetén szervezetenként töltendő ki.

Szerződéses/előszerződésben vállalt kötelezettségvállalást tartalmazó okirat

(adott esetben)

Jelen okiratot abban az esetben kell benyújtani, amennyiben az ajánlattevő úgy nyilatkozik, hogy az alkalmasság igazolásához kapacitást biztosító más szervezetet vagy (személyt) kíván igénybe venni. Amennyiben az ajánlattevő több kapacitást biztosító szervezetet (vagy személyt) vesz igénybe, úgy szervezetenként külön-külön kérjük mellékelni.

Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak tartalmaznia kell - a Kbt. 65. § (8) bekezdése szerinti szervezet részéről az ajánlatban csatolni kell - az ajánlattevő részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.

ALÁÍRÁSI CÍMPÉLDÁNY(OK)

Ez a lap cserélendő valamennyi jogi személynek minősülő ajánlattevő, alvállalkozó, illetőleg - ha ilyet az ajánlattevő az alkalmasság igazolásához igénybe vesz - az alkalmasság igazolásához kapacitást biztosító cégkivonata szerint cégjegyzésre jogosult azon képviselő(k) aláírási címpéldányának (vagy ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás mintájának) egyszerű másolati példányára, akik aláírásukkal ellátták az ajánlatot (ajánlatban szereplő iratot).

Amennyiben az ajánlatban szereplő bármely iratot nem a cégjegyzésre jogosultak írták alá, az általuk aláírt meghatalmazás egyszerű másolati példányát is csatolni kell az ajánlathoz. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a meghatalmazott aláírásmintáját is.

NYILATKOZAT AZ ALKALMASSÁGI FELTÉTEL TELJESÜLÉSÉRŐL20

Alulírott ……………………….., mint a(z) (ajánlattevő/közös

ajánlattevők neve) cégjegyzésre/nevében nyilatkozattételre jogosult képviselője nyilatkozom, hogy a(z) „Vasútüzemi eszközök kiváltása, bontása” tárgyú közbeszerzési eljárás során az ajánlattal érintett tekintetében, az előírt alkalmassági követelmény teljesül, az ajánlattételi felhívás III.1.3) pont M1.) alpontjában foglalt alkalmassági követelmény vonatkozásában.

Az alkalmassági követelmény teljesítésére vonatkozó részletes adatokat tartalmazó, az ajánlattételi felhívásban előírt dokumentumokat az ajánlatkérő 69. §-a szerinti felhívására nyújtjuk be. [Kbt. 114. § (2) bekezdés]

………………………., 2018. év……………….. hó …… nap

………………………………...... cégszerű aláírás(ok)/aláírás(ok)

20A Kbt. 114. § (2) bekezdés szerint a 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban a gazdasági szereplő csupán arról köteles nyilatkozni, hogy az általa igazolni kívánt alkalmassági követelmények teljesülnek, az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat nem köteles megadni. A gazdasági szereplő az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat tartalmazó, az ajánlattételi felhívásban előírt saját nyilatkozatait az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében az ajánlattételi felhívásban előírt igazolások benyújtására vonatkozó szabályok szerint, az ajánlatkérő 69. § szerinti felhívására köteles benyújtani.

NYILATKOZAT21

szakmai felelősségbiztosításról

Alulírott ………................................................., mint a(z) .........................................................

(xxxxxxxxxxx/közös ajánlattevők neve) cégjegyzésre/nevében nyilatkozattételre jogosult képviselője nyilatkozom, hogy amennyiben a(z) „Vasútüzemi eszközök kiváltása, bontása” tárgyú közbeszerzési eljárásban nyertesként kerülünk kihirdetésre, a szerződéskötés időpontjáig a 322/2015. (X.30.) Kom. rendelet 26. §-ának megfelelően,

• az ajánlattételi felhívás II.2.4) pontjában előírtak szerint, a szerződés teljesítésének teljes időtartamára, a közbeszerzés tárgyát képező munkákra C.A.R. típusú (építési-szerelési), minimum 120.000.000.-Ft/év és 60.000.000.-Ft/káresemény kárérték limittel rendelkező felelősségbiztosítást kötünk, mely kiterjed különösen a meglévő épületekben, építményekben, vezetékekben és közművekben okozott károkra;

VAGY

• az ajánlattételi felhívás II.2.4) pontjában előírtak szerint, a szerződés teljesítésének teljes időtartamára a meglévő felelősségbiztosításunkat kiterjesztjük a szerződés tárgyát képező munkákraminimum 120.000.000.-Ft/év és 60.000.000.-Ft/káresemény kárérték limittel, mely kiterjed különösen a meglévő épületekben, építményekben, vezetékekben és közművekben okozott károkra.

………………………., 2018. év hó …… nap

………………………………...... cégszerű aláírás(ok)/aláírás(ok)

21 Az I. és II. pontot belül kötelező választani.

NYILATKOZAT22

szerződéstervezetről

Alulírott …………………….., mint a(z) (ajánlattevő/közös

xxxxxxxxxxxx neve) cégjegyzésre/ nevében nyilatkozattételre jogosult képviselője nyilatkozom, hogy a(z)

„Vasútüzemi eszközök kiváltása, bontása”

tárgyú közbeszerzés szerződéstervezetét elfogadjuk, nyertességünk esetén a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejövő szerződésben feltüntetendő adatok (cégadatok) az alábbiak:

székhely/cím:

cégjegyzékszám:

adószám:

számlavezető pénzintézet:

számlaszám:

képviselő:

A szerződés teljesítésével, módosításával, operatív ügyekkel összefüggésben cégünket az alábbi személyek képviselik:

Témakör:	Személy(ek) adatai:
	Név: Beosztás: Telefon: Mobil: Fax: E-mail:
	Név: Beosztás: Telefon: Mobil: Fax: E-mail:

A fent megjelölt kapcsolattartóval közöltek a szerződés teljesítése során joghatályos közlésnek minősülnek. A kapcsolattartó személynél megjelölt faxszámra küldött bármilyen üzenet,

22 Közös ajánlattétel esetén szervezetenként töltendő ki.

dokumentum a sikeres elküldés visszaigazolásának pillanatában joghatályosan kézbesítettnek tekintendő.

………………………., 2018. év hó …… nap

………………………………...... cégszerű aláírás(ok)/aláírás(ok)

NYILATKOZAT

bizalmas adatkezelésről

Xxxxxxxxx ….............................., mint a(z) (xxxxxxxxxxx/közös

ajánlattevők23 neve) cégjegyzésre/nevében nyilatkozattételre24 jogosult képviselője

n y i l a t k o z o m, hogy a(z)

„Vasútüzemi eszközök kiváltása, bontása”

tárgyú közbeszerzési eljárás során rendelkezésemre bocsátott közbeszerzési dokumentumokban foglalt információkat bizalmasan kezel(t)em, harmadik fél részére információt kizárólag olyan mértékben adtam, amely az ajánlat elkészítéséhez, a Kbt-ben meghatározott jogaimnak gyakorlásához és kötelezettségeimnek teljesítéséhez feltétlenül szükséges volt.

A közbeszerzési dokumentumokat, annak egyes részeit, vagy másolati példányait, illetve annak részeit kizárólag az ajánlat elkészítéséhez, a Kbt-ben meghatározott jogainknak gyakorlásához és kötelezettségeink teljesítéséhez használtam fel.

………………………., 2018. év…………………….hó nap

………………………………………………...... cégszerű aláírás(ok)/aláírás(ok)

23 Megfelelő aláhúzandó!

24 Megfelelő aláhúzandó!

NYILATKOZAT

idegen nyelvű dokumentumok magyar nyelvű fordításáról

(adott esetben)

Alulírott …………………………, mint a(z) (ajánlattevő/közös ajánlattevő25

neve) cégjegyzésre/nevében nyilatkozattételre26 jogosult képviselője a(z)

„Vasútüzemi eszközözk kiváltása, bontása”

tárgyú eljárásban nyilatkozom, hogy a fent nevezett eljárásban az általam ajánlatom részeként idegen nyelven becsatolt valamennyi dokumentum magyar nyelvű fordítását is becsatoltam. Nyilatkozom továbbá, hogy a becsatolt magyar nyelvű fordítások megegyeznek az idegen nyelvű eredeti dokumentumok tartalmával.

………………………….……., 2018. ……………….. hó nap

………………………………………………...... cégszerű aláírás(ok)/aláírás(ok)

25 Megfelelő aláhúzandó!

26 Megfelelő aláhúzandó!

MEGHATALMAZÁS

külföldi ajánlattevő vonatkozásában

(adott esetben)

Xxxxxxxxx,….…………….…………(név) mint a(z) (ajánlattevő

neve), …………………..………………… (székhely/cím) cégjegyzésre/nevében nyilatkozattételre27 jogosult képviselője a(z) „Vasútüzemi eszközök kiváltása, bontása” tárgyú közbeszerzési eljárásban

meghatalmazom

az illetőségem szerinti adóhatóságot, hogy közvetlenül a magyar adóhatóság rendelkezésére bocsásson a cégünkre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül. [Kbt.

136. § (2) bekezdés].

………………………….……., 2018. év ……………….. hó …… nap

………………………………………………...... cégszerű aláírás(ok)/aláírás(ok)

27 Megfelelő aláhúzandó!

NYILATKOZAT

üzleti titokról

Alulírott ………………., mint a(z) (név, székhely/cím) ……………………………………………

.…………………………….. cégjegyzésre/nevében nyilatkozattételre28 jogosult képviselője büntetőjogi felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a(z) „Vasútüzemi eszközök kiváltása, bontása” tárgyú közbeszerzési eljárás kapcsán az általam benyújtott ajánlat:

□ üzleti titkot tartalmaz az ajánlat,

□ üzleti titkot nem tartalmaz.29

Amennyiben az ajánlat üzleti titkot tartalmaz, úgy az üzleti titokká minősítés indokolását ajánlatunkban benyújtjuk, továbbá az üzleti titkot tartalmazó iratokat elkülönített módon csatoltuk az EKR-ben.

Kijelentem, hogy az általam tett nyilatkozat a valóságnak megfelel és kijelentéseimet polgári jogi és büntetőjogi felelősségem tudatában teszem meg, azokért mindenkor helytállni tartozom.

………………………….……., 2018. év ……………….. hó …… nap

………………………………………………...... cégszerű aláírás(ok)/aláírás(ok)

28 Megfelelő aláhúzandó!

29 A megfelelő rész a □-ban jelölendő vagy a szöveg aláhúzandó!

Ajánlattételt követően, Ajánlatkérő kérésére benyújtandó dokumentum!

A teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek bemutatása

Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód:

M1.) A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdés b) pontja alapján a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek megnevezése, a szakemberek saját kezűleg aláírt szakmai önéletrajzai a képzettségük, végzettségük, és szakmai tapasztalatuk ismertetésére; az adott szakemberek tekintetében releváns képzettséget vagy végzettséget igazoló dokumentumok másolata; a szakemberek saját kezűleg aláírt rendelkezésre-állási nyilatkozatai, amelyben feltétlen rendelkezésre- állási kötelezettséget vállalnak ajánlatkérő felé a közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződés teljesítésében való közreműködésre a szerződés teljes időtartama alatt.

Az önéletrajzot olyan részletességgel kell elkészíteni, melyből az alkalmassági minimumkövetelmények teljesítése kétséget kizáróan megállapítható.

Az alkalmasság minimum követelményei:

M1.) Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik legalább 1 (egy) fő, a teljesítésbe bevonni kívánt kábelszerelő OKJ: 35 522 09 számú vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel, valamint minimum 1 (egy) év (azaz minimum 12 hónap) releváns szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberrel; valamint legalább 1 (egy) fő olyan villamos mérnök vagy technikus vagy műszerész végzettségű szakemberrel, aki rendelkezik minimum 5 (öt) év (azaz minimum 60 hónap) gyakorlattal középfeszültségű és/vagy nagyfeszültségű kábelek fektetésében és/vagy felülvizsgálatában és/vagy üzembe helyezésében, javításában.

A szakmai gyakorlati idő ismertetése során az előírt szakterületeken végzett tevékenység vehető figyelembe.

A gyakorlati idő ismertetése során a tevékenységek bemutatása év-hónaptól - év-hónapig bontásban történjen.

Az időben párhuzamos gyakorlati idő csak egyszer vehető figyelembe.

Egy szakember – amennyiben képzettsége lehetővé teszi – több pozícióra is igénybe vehető.

Ajánlattételt követően, Ajánlatkérő kérésére benyújtandó dokumentum!

NYILATKOZAT

a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakemberek vonatkozásában

Alulírott …………………………, mint a(z) (ajánlattevő/közös

xxxxxxxxxxxx00 neve) cégjegyzésre/nevében nyilatkozattételre31 jogosult képviselője a(z)

„Vasútüzemi eszközök kiváltása, bontása”

tárgyú eljárásban nyilatkozom, hogy az alábbi szakembert kívánjuk bevonni a szerződés teljesítésébe:

Név32	Végzettség, képzettség	Ellátott funkció
		kábelszerelő OKJ: 35 522 09 számú vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel [Felhívás III.1.3) M1.)]
		villamos mérnök vagy technikus vagy műszerész végzettségű szakember [Felhívás III.1.3) M1.)]

Ennek igazolásaként a nyilatkozat mellékletét képezik:

• a feltüntetett szakemberek aláírt, szakmai gyakorlatot igazoló önéletrajza,

• valamennyi szakember végzettséget/képzettséget igazoló okiratainak (bizonyítványok) egyszerű másolata, valamint

• valamennyi szakember által aláírt rendelkezésre állási nyilatkozatok.

………………………….……., 2018. ……………….. hó nap

………………………………………………...... cégszerű aláírás(ok)/aláírás(ok)

30 Megfelelő aláhúzandó!

31 Megfelelő aláhúzandó!

32 A táblázat a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek száma szerint bővíthető.

Ajánlattételt követően, Ajánlatkérő kérésére benyújtandó dokumentum!

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

az M1.) alkalmassági követelmény alátámasztására

SZEMÉLYES ADATOK
Név:
Cím:
Végzettség, képzettség megnevezése:
Alkalmassági minimumkövetelmény:	M1.)
Xxxxx a munkáltatónak/foglalkoztatónak a megjelölése, akivel/amellyel az adott szakember az ajánlattétel során foglalkoztatási jogviszonyban áll*:

A KÖZBESZERZÉS TÁRGYÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ KORÁBBI MUNKÁK, TAPASZTALATOK ISMERTETÉSE33
Ssz.	A feladat ismertetése	A szakember által ellátott feladat/ tevékenység	A tevékenység kezdő és befejező időpontja (év-hónap, tól-ig megadásával)	Tevékenység időtartama hónapban megadva34
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
……

33 Szakmai tapasztalat igazolására szolgáló gyakorlati időként az előírt szakterületen végzett xxxxxxxx XXX.1.3) pont M1.) alpontjában megadott területen folytatott tevékenység vehető figyelembe.

34 Az időben párhuzamos gyakorlati idő csak egyszer vehető figyelembe.

… hónap

Szakmai tapasztalat összesen:

Kijelentem továbbá, hogy amennyiben a(z) „Vasútüzemi eszközök kiváltása, bontása” tárgyú közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a(z) …………………………….. ajánlattevőt hirdeti ki az eljárás nyerteseként, az ajánlattevő rendelkezésére állok, közreműködök a teljesítésben az ajánlatban szereplő beosztásban (pozícióban) a szerződés teljes időtartama alatt, és nincs más olyan kötelezettségem a teljesítés időszakában, amely a szerződés teljesítésében való munkavégzésemet bármilyen szempontból akadályozná.

………………………….……., 2018. ……………….. hó nap

................................................................

szakember aláírása

III. FEJEZET

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁRÓL

1. Az ajánlat(ok) felbontása

A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 15. §-a alapján:

(1) Az ajánlattételi és részvételi határidő munkanapokon reggel nyolc és délután tizenhat óra közötti időszakra eső időpontban határozható meg.

(2) Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az EKR az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg.

(3) Az ajánlatnak vagy részvételi jelentkezésnek az ajánlattételi, illetve a részvételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld.

(4) Az elektronikusan benyújtott ajánlatok vagy részvételi jelentkezések felbontását az EKR végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.

(5) Az elektronikusan benyújtott ajánlat vagy részvételi jelentkezés esetében a Kbt. 68. § (4)-(5) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szerepelnek - az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők részére elérhetővé teszi.

2. Hiánypótlás, felvilágosítás

A Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől felvilágosítást kérni.

Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (6) bekezdése alapján felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy amennyiben a hiánypótlással ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, ajánlatkérő e gazdasági szereplő miatt szükségessé váló újabb hiánypótlást csupán egy alkalommal rendel el.

A hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban szereplő iratokat – ideértve a 69.

§ (4)-(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is – módosítani és kiegészíteni is lehet.

Amíg bármely ajánlattevő számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására határidő van folyamatban, az ajánlattevő pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra.

Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt.

Az ajánlatkérő kizárólag a Kbt. 71. § (1)-(2) bekezdése szerint és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlat elbírálása érdekében szükséges.

A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat:

a) a Kbt. 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és

b) az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá

átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja. [Kbt. 71. § (8) bekezdése]

Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása a 71.§- ban foglaltaknak megfelel. A (3) vagy (8)-(9) bekezdés rendelkezéseinek megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.

3. Az ajánlat érvénytelensége

Az ajánlat érvénytelen a Kbt. 73. § alapján, ha

(1) a) azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be;

b) az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt az eljárásból kizárták;

c) ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alvállalkozója, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a 62. § (1) bekezdés i) pontja, vagy az adott eljárásban felmerült magatartása alapján j) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került;

d) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést;

e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit;

f) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező

fa) valamely adatot a 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy

fb) a 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz [72. §].

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz.

(4) Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat különösen, ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő. A Közbeszerzési Hatóság – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által minden évben rendelkezésére bocsátott adatszolgáltatás alapján – tájékoztatást tesz közzé honlapján a Magyarországon egyes ágazatokban alkalmazandó kötelező legkisebb munkabérről.

(5) Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban tájékoztatásként közli azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az ajánlattevő tájékoztatást kaphat a (4) bekezdés szerinti azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni. Az ajánlatkérő a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel nem köteles a közbeszerzési eljárásban külön információk feltüntetését előírni az ajánlatban, csak azt ellenőrzi, hogy az ajánlatban feltüntetett információk nem mondanak-e ellent a (4) bekezdés szerinti követelményeknek.

(6) Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen különösen az ajánlat, ha

a) azt az ajánlati kötöttség fennállása ellenére az ajánlattevő visszavonta;

b) az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre nem vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre;

c) az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban előre meghatározott egy olyan összeget, amelyet meghaladó árat vagy költséget tartalmazó ajánlatot a bírálat során érvénytelenné fog nyilvánítani, és az ajánlat ezen összeget meghaladja.

4. Az érvényes ajánlat(ok) értékelési szempont szerinti értékelése

Ajánlatkérő a beérkező ajánlatokat a Kbt. 76. § (3) bekezdés és a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet

24. §-a alapján a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempont alapján bírálja el.

Az értékelés módszere:

Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban, közbeszerzési dokumentumokban és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő, érvényesnek minősített ajánlatokat értékeli a legjobb ár-érték arányt tartalmazó ajánlat értékelési szempontja szerint.

Az értékelés során adható pontszám alsó és felső határának megadása: 0-10 pont.

Az értékelési szempontra vonatkozó ajánlat csak pozitív egész érték lehet, nulla és negatív érték nem ajánlható meg, a nulla vagy negatív megajánlást tartalmazó ajánlat érvénytelen.

Mindegyik részszempont esetében ajánlatkérő két tizedesjegy pontosságig számol, majd az így kapott számot beszorozza a súlyszámmal. Az így kialakuló pontszám esetében is csak két tizedes jegy pontosságig veszi figyelembe az ajánlatok pontszámát.

A fentiek szerint kiszámított pontok az adott részszemponthoz rendelt súlyszámmal (szorzószámmal) felszorzásra kerülnek, amelynek eredménye a súlyozott pont. Az értékelés tárgyát képező pontszám a súlyozott pontok összege.

Az ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 131. § (4) bekezdését, azaz az eljárás nyertesének visszalépése esetén az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) köt szerződést, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelöli.

Az eljárás keretében alkalmazott értékelési részszempontok a következők:

1. Nettó ajánlati ár (Ft) Súlyszám: 70

Ajánlatkérő jelen részszempont tekintetében a fordított arányosítás módszerét alkalmazza az alábbiak szerint:

P = (A legjobb / A vizsgált) x (Pmax - Pmin) + Pmin

ahol:

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma

Pmax: a pontskála felső határa

Pmin: a pontskála alsó határa

A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme

A legrosszabb: a legelőnytelenebb ajánlat tartalmi eleme

A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme.

2. Szakmai felelősségbiztosításra vonatkozó többlet megajánlás (Ft/év)/ Súlyszám: 15

Ajánlatkérő jelen részszempont tekintetében az egyenes arányosítás módszerét alkalmazza az alábbiak szerint:

P = (Avizsgált / Alegjobb) x (Pmax - Pmin) + Pmin

ahol:

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa

Pmin: a pontskála alsó határa

A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme

A legrosszabb: a legelőnytelenebb ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme.

Ajánlatkérő kizárólag a forintban megadott többletmegajánlást (a minimum limit feletti összeget) értékeli.

3. Szakmai felelősségbiztosításra vonatkozó többlet megajánlás (Ft/káresemény)/ Súlyszám: 15

Ajánlatkérő jelen részszempont tekintetében az egyenes arányosítás módszerét alkalmazza az alábbiak szerint:

P = (Avizsgált / Alegjobb) x (Pmax - Pmin) + Pmin

ahol:

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa

Pmin: a pontskála alsó határa

A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme

A legrosszabb: a legelőnytelenebb ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme.

Ajánlatkérő kizárólag a forintban megadott többletmegajánlást (a minimum limit feletti összeget) értékeli.

5. Eredménytelen az eljárás, ha Kbt. 75. §. (1):

a) nem nyújtottak be ajánlatot vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában részvételi jelentkezést;

b) kizárólag érvénytelen ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak be;

c) az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejárt az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát.

(2) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha

a) a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált vagy a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye [53. § (4)-(6) bekezdés];

b) a - (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolható - rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel;

c) valamelyik ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el;

d) a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától, az ajánlatkérő azonban nem nyilváníthatja eredménytelennek az

eljárást akkor, ha a jogszerűtlen eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával az eljárás jogszerűsége helyreállítható;

e) - a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével - egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést;

f) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzését végző szerv megállapítása szerint súlyos jogsértés történt, és a közbeszerzési eljárás szabályai szerint ajánlatkérőnek már nincs lehetősége az eljárás jogszerűségét helyreállítani.

A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. § (6) bekezdése:

Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást a Kbt. 75. § (2) bekezdésében foglalt eseteken túl akkor is, ha az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely a Kbt.-ben meghatározott alapelvek érvényesülését biztosító módon nem orvosolható.

Az ajánlatkérő az eljárás eredményéről az ajánlattevőket írásban tájékoztatja az ajánlatokról készített írásbeli összegezés megküldésével. A szerződést a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően köti meg a Kbt. 131. § (6)-(8) bekezdése szerinti időtartam alatt.

6. Az ajánlat példányainak kezelése

Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított öt évig megőrzi. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak - bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat - jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig megőrzi.

Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy jogszabályban feljogosított más szervek kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni, vagy részükre elektronikus úton hozzáférést biztosítani.

Az iratok elektronikus megőrzésének a helye az EKR.

7. Az közbeszerzési eljárás alapján létrejövő szerződés teljesítése:

Ajánlatkérő a szerződés teljesítésével kapcsolatban felhívja a figyelmet a Kbt. 142. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakra.

IV. FEJEZET

KIVITELEZÉSI SZERZŐDÉS

(tervezet)

(a továbbiakban: „Szerződés”) amely létrejött egyrészről a

Budapesti Vasutas Sport Club-Zugló Közhasznú Egyesület (BVSC-Zugló)

székhely: 1100 Xxxxxxxx, Xxxxxx xx 0.

nyilvántartási szám: 00-00-0000000

adószám: 19806990-2-42

statisztikai számjel:19806990-9262-521-01 pénzforgalmi száma:11991102-02132954-00000000

képviseli: Xxxx Xxxxxx alelnök és Xxxxxxxxx Xxxxx ügyvezető elnök, mint megrendelő

(a továbbiakban: „Megrendelő”) másrészről a(z)

…………………

székhely:

cégjegyzékszám:

adószám:

képviseli:

mint vállalkozó

(a továbbiakban: „Vállalkozó”)

(a Megrendelő és a Vállalkozó a továbbiakban együttesen: „Felek”, külön-külön: „Fél”) között, az alulírott napon és helyen az alábbi feltételek szerint:

1 ELŐZMÉNYEK

1.1 A Megrendelő Budapesti Vasutas Sport Club - Zugló Közhasznú Egyesület (a továbbiakban: BVSC-Zugló), mint ajánlatkérő 2018. augusztus hó …. napján az ”Vasútüzemi eszközök kiváltása, bontása” tárgyban (a továbbiakban: „Kivitelezés”) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: „Kbt.”) 115. §-a szerint, uniós értékhatár alatti közbeszerzési eljárást indított az ajánlattételi felhívás 5 (öt) gazdasági szereplő részére történő közvetlen megküldésével (a továbbiakban: „Közbeszerzési Eljárás”).

1.2 A Közbeszerzési Eljárás során a Megrendelő számára legkedvezőbb érvényes ajánlatot a Vállalkozó tette.

1.3 A kivitelezési tevékenység nem építési engedélyköteles tevékenység. A Megrendelő a megvalósuló Kivitelezés keretében az országos településrendezési és építési követelményekről

szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott alapvető követelmények és egyéb előírások kielégítését bizonyító, a Kivitelezés megvalósításához szükséges információt, utasítást tartalmazó kivitelezési terveit (a továbbiakban: „Kivitelezési Tervdokumentáció”) elkészítette. A Kivitelezési Tervdokumentáció (együtt a továbbiakban: „Tervek”) a közbeszerzési eljárás műszaki leírásának/dokumentációjának (a továbbiakban: „Közbeszerzési műszaki leírás”) részét képezte, és az ajánlattétel során a Vállalkozó rendelkezésére állt.

1.4 A Közbeszerzési Eljárás eredményeként a Felek a kivitelezési munkálatok elvégzése érdekében a jelen Szerződést kötik.

1.5 A Felek megállapítják, hogy a jelen Szerződés és teljesítése az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: „Art.”) hatálya alá tartoznak.

2 A SZERZŐDÉS TÁRGYA ÉS RÉSZEI

2.1 A Szerződés tárgya a BVSC-Zugló telephelyén, a Közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott, 29834/15 hrsz-on található területen vasútüzemi eszközök kiváltásának és elbontásának (a továbbiakban: „Létesítmény”) kivitelezése, valamint a Létesítménnyel kapcsolatos jótállási és szavatossági kötelezettségek teljesítése a jelen Szerződésnek megfelelően.

2.2 A Közbeszerzési Eljárás során, annak eredményeként, illetve a beruházással kapcsolatban létrejövő valamennyi dokumentum azok fizikai csatolása nélkül is a Szerződés elválaszthatatlan részét képezik, ide értve különösen, de nem kizárólagosan a Közbeszerzési Eljárás ajánlattételi felhívását, valamint a Vállalkozó által a Közbeszerzési Eljárásban benyújtott ajánlatot („Ajánlat”), és a Közbeszerzési Eljárás során létrejövő valamennyi dokumentumot (a továbbiakban: „Közbeszerzési Dokumentumok”).

3 KIVITELEZÉS

3.1 A Megrendelő megrendeli, a Vállalkozó pedig elvállalja az Ingatlannak a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott részein az ott meghatározott feladatok elvégzését.

3.2 A Megrendelő hozzájárul a Közbeszerzési Dokumentumokban szereplő dokumentáció Vállalkozó általi, a Szerződés teljesítéséhez szükséges mértékű felhasználásához. A Megrendelő által rendelkezésre bocsátott dokumentumokat a Vállalkozó a Szerződés teljesítése érdekében, az alatt jogosult felhasználni, és nem jogosult azokat harmadik személynek átadni, hozzáférhetővé tenni vagy bármilyen formában módosítani. A Vállalkozó kijelenti, hogy a Szerződés teljesítéséhez szükséges valamennyi dokumentum a részére átadásra került, illetve azok tartalmát megismerte, azokat elvárható szakmai gondossággal megvizsgálta, a dokumentumokban hiányosságot, hibát nem észlelt.

3.3 A Vállalkozó köteles az ajánlattételi felhívás és a Közbeszerzési műszaki leírás szerinti Kivitelezést az előírt határidőben elvégezni, a jelen Szerződés és a Tervek tartalmának megfelelően (a továbbiakban együttesen: „Építési Munkák”).

3.4 Vállalkozó az Építési Munkák végzésére szolgáló munkaterület (a továbbiakban:

„Munkaterület”) Megrendelő általi 4.1 pont szerinti átadását követően legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül kivonulni, és a munkát megkezdeni köteles.

3.5 A Vállalkozó felelősséggel tartozik a Kivitelezés jogszabályi és szerződéses követelményeinek megfelelő teljesítéséért a Munkaterület átvételétől kezdődően, a szavatossági igények elévüléséig.

3.6 A Létesítményre vonatkozó Kivitelezési Tervdokumentációt a Kivitelezés helyszínén kell tartani, a Megrendelő és hatóság(ok) részére hozzáférhetővé kell tenni. A Kivitelezési Tervdokumentációból a helyszínen 1 (egy) példányt kell tartania a Vállalkozónak.

3.7 A Kivitelezési Tervdokumentációtól eltérni csak a Megrendelő előzetes írásbeli engedélyével, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával lehet. A Vállalkozó részére a Kivitelezési Tervdokumentációtól való írásban dokumentált eltérésre, a minőségi és kivitelezési problémák esetén a kijavításra, illetve az elhárításra kizárólag a Megrendelő jogosult, írásban utasítást adni. A Vállalkozó nyilatkozik arról, hogy a Megrendelő által átadott Tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt a közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszában megvizsgálta, és a Megrendelőt a Tervek felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztette, illetve azt jelezte. Ha a dokumentáció valamely hibája vagy hiányossága a Kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a Vállalkozó haladéktalanul, késedelem nélkül köteles erről a Megrendelőt írásban tájékoztatni.

3.8 A Vállalkozó az Építési Munkákat a Műszaki Ellenőr utasításában foglaltaknak megfelelően, és a Megrendelő érdekeit figyelembe véve köteles elvégezni, különös gondot fordítva a zaj - és porvédelemre, a megfelelő leválasztások biztosítására.

3.9 A Vállalkozó azt a beépítésre kerülő anyagot, berendezést vagy felszerelést, amelyet a Kivitelezési Tervdokumentáció nem pontos típussal, vagy márkanévvel határozott meg, csak a Megrendelővel történt előzetesen, írásban dokumentált bemutatását követően és annak írásbeli jóváhagyása alapján használhatja fel. A Megrendelő az építési naplóban hozzá intézett kérdésekre, észrevételekre 2 (kettő) munkanapon belül reagál.

3.10 Beépítésre kizárólag az előírások szerinti, új, hibátlan berendezések kerülhetnek. Azt vizsgálni és ellenőrizni, hogy az Építési Xxxxxx megfelelnek-e a Kivitelezési Tervdokumentációnak, valamint a vonatkozó magyar szabványoknak és jogszabályoknak, a Megrendelő jogosult.

3.11 A nem a jelen Szerződésben meghatározott minőségű teljesítés javítását elsősorban a Vállalkozóval végezteti el a Megrendelő. Amennyiben ez nem vezet eredményre, úgy a Megrendelő jogosult azt a Vállalkozó költségére visszabontatni és a Vállalkozó költségére újraépíttetni. A minőség megállapítása a vonatkozó szabványok szerint történik.

3.12 A Vállalkozónak a Kivitelezést a Kivitelezési Tervdokumentáció, valamint a Szerződés 1. számú mellékletét képező Közbeszerzési műszaki leírás szerinti műszaki tartalommal kell kiviteleznie. A Kivitelezés kivitelezése során a Vállalkozó a fenti dokumentumoktól eltérő Építési Munkákat a Megrendelő előzetes írásbeli jóváhagyását követően jogosult elvégezni. Felek rögzítik, hogy amennyiben a Vállalkozó a fentiektől eltérő Építési Munkát végez, úgy felel az ebből eredő károkért, ideértve az illetékes hatóság által kiszabott bírság megfizetését is.

3.13 A Vállalkozó köteles az Alvállalkozói, illetve saját alkalmazottai munkavégzéssel kapcsolatos, az ÁNTSZ által meghatározott helyi szociális és kommunális feltételeiről gondoskodni. Amennyiben a Vállalkozó ezen kötelezettségeinek a Megrendelő felszólítása ellenére a felszólítást követő 48 (negyvennyolc) órán belül sem tesz eleget, a Megrendelő jogosult a munkavégzést szüneteltetni. Ezen állásidő beszámít a kötbérterhes határidőkbe.

4 MUNKATERÜLET

4.1 A Munkaterület átadás-átvételének előkészítése és lebonyolítása a Megrendelő feladata. A Megrendelő tájékoztatja a Vállalkozót, hogy a Munkaterület átadására legkésőbb a szerződés mindkét fél általi aláírását (hatályba lépését) követő 2 (kettő) munkanapon belül kerül sor. A MÁV Zrt. üzemi területére a Vállalkozónak belépési engedélyt kell szereznie, melynek feltétele a munkavédelmi oktatás. A belépési engedély kérelmet az xxxxxxxx.xxxxxxxx@xxx.xx e-mail címre kell megküldenie Vállalkozónak.

A munkavédelmi oktatást a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Területi Szolgáltató Központ Bp.- től kell megkérni, melynek kapcsolattartója és elérhetősége:

Név: Xxxx Xxxxxx területi munkavédelmi szakmai vezető Cím: 1087 Bp. Xxxxxxxx xx 0.

Telefon: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

E-mail: xxxxx@xxx.xx

4.2 Az átadás-átvételi eljárásról a Felek jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyben rögzítik a Munkaterület átadás-átvételének valamennyi lényeges körülményét, feltételeit – különösen az átadás-átvétel időpontját, az eljárás során tapasztalt körülményeket, a Munkaterület és annak megközelítési útvonalainak meglévő állapotát - és a Felek átadás-átvétellel kapcsolatos esetleges észrevételeit. Az átadás-átvétel ténye, annak feltételei (villamos energia- és vízellátás, anyag- és eszköztárolás, őrzés, stb.) és körülményei az építési naplóban is rögzítésre kerülnek.

A vasúti területen történő munkavégzésre a munkaterületet a MÁV Zrt. Pályafenntartási Főnökség Budapest-Észak Rákosrendezői Főpályamesteri Szakaszától kell megkérni.

4.3 A jegyzőkönyvet 2 (kettő) példányban kell elkészíteni, melynek 1 (egy) példánya a Megrendelőt, 1 (egy) példánya a Vállalkozót illeti.

4.4 A Munkaterület szerződésszerű átadásának időpontjától a Létesítmény műszaki átadás- átvételének lezárásáig a kárveszélyt a Vállalkozó viseli.

A kivitelezés megkezdése előtt Vállalkozónak fel kell vennie a várható vissznyereményi jegyzőkönyveket a Rákosrendezői Főpályamesteri Szakasszal, melynek kapcsolattartója és elérhetősége:

Név: Xxxxxxxx Xxxxx

Cím: 1142 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx u. 15-17. Telefon: x00 0 000 0000

E-mail: xxxxxxxx.xxxxx@xxx.xx

4.4 A Munkaterület átvételét követően a biztonságtechnikai követelményeket, a Munkaterület megfelelő őrzését, a vagyonvédelmi szabályok betartását a Vállalkozónak kell biztosítania. A Vállalkozó a munkaterület átadásától gondoskodik a Munkaterület őrzéséről, beleértve a Munkaterületnek a Vállalkozó alvállalkozói számára átadott részét is. A helyszínre leszállított valamennyi anyagért és munkagépért a Vállalkozó a teljesítés napjáig teljes körűen felel. A Vállalkozó megteszi a szükséges intézkedéseket a tevékenységével összefüggő esetleges károk, balesetek, sérülések elkerülése érdekében.

4.5 A Megrendelő biztosítja a Vállalkozó részére a meglévő infrastruktúrához való kapcsolódás lehetőségét.

A Vállalkozó köteles megóvni a Munkaterületen már kiépített közműhálózatot, a jelen építési beruházással nem érintett területeket, szerkezeteket.

A Vállalkozó köteles a Munkaterületet rendben tartani, a keletkező hulladékot és bontási vagy építési törmeléket folyamatosan összegyűjteni, rendszeresen elszállítani, a Kivitelezéshez igénybe vett közterületet és a külső-belső útvonalakat a szennyeződésektől mentesíteni. A kivitelezési tevékenységből eredően keletkezett bontási vagy építési törmelék jogszabályoknak megfelelő elhelyezése, valamint a Vállalkozó saját felvonulási jellegű létesítményeinek felépítése és bontása, és ebből adódóan a Munkaterület megtisztítása – saját költségen – a Vállalkozó kötelessége és felelőssége. A tevékenység során keletkezett hulladék kezelését és elszállítását, illetve kezelésének dokumentálását a Vállalkozó a hatályos jogszabályokban – különös tekintettel az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben és az Épkiv-ben – foglaltak szerint köteles elvégezni. Amennyiben a Vállalkozó a Munkaterület tisztántartásáról nem gondoskodik, úgy a Megrendelő a Vállalkozó költségére a hulladékot elszállíttatja.

Az elbontásra kerülő felépítményi anyagot (kivéve az ágyazati anyagot) be kell szállítani a Rákosrendezői Főpályamesteri Xxxxxxx által megjelölt rakterületre.

4.6 Amennyiben a Megrendelő a munkavégzés helyén a követelményeket nem kielégítő rendet észlel, úgy felszólíthatja a Vállalkozót a Munkaterület rendbetételére. Amennyiben a Munkaterület rendezése az írásbeli felszólítást követő 5 (öt) napon belül nem történik meg, úgy a Megrendelő azonnal hatállyal felmondhatja a szerződést.

4.7 A Vállalkozó köteles a hatósági ellenőrzéseket lehetővé tenni, valamint intézkedni, hogy azokon a vizsgálatokon és ellenőrzéseken, amelyek a Vállalkozó felelősségi körébe tartoznak, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok részt vehessenek.

4.8 A Vállalkozó köteles a Munkaterületet és a megközelítési utakat eredeti állapotuknak megfelelően helyreállítani, és az átadás-átvételi eljárás lezárását, illetve a végszámla kiegyenlítését követően a Megrendelő részére az előírásoknak megfelelően visszaadni.

4.9 A kárveszély a birtok visszaadásával száll át a Megrendelőre.

4.10 A Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Szerződés rendkívüli felmondás folytán szűnik meg, a Vállalkozó a Munkaterületet köteles a Megrendelő birtokába visszaadni a rendkívüli felmondás kézhezvételétől számított 10 (tíz) napon belül, balesetmentes és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban.

5 A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE

5.1 Felek rögzítik, hogy a Szerződést a Vállalkozónak kell teljesítenie, az alábbi jogszabályokban foglaltak betartásával:

- a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről,

- a 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról,

- a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról,

- az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról,

- a 62135/2016/MAV iktatószámú „A vasúti földkábelek fektetési irányelvei” utasítás,

- az MSZ 13207 „0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és terhelhetősége”,

- az MSZ EN 61936-1:2016, 1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű energetikai létesítmények, 1. rész: Általános szabályok (IEC 61936-1:2010, módosítva),

- a 2/2013. (I.22.) NGM rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről.

5.2 A Vállalkozó a Szerződés teljesítéséhez alvállalkozó bevonására korlátozás nélkül jogosult, figyelemmel arra, hogy az alvállalkozó bevonását a Megrendelő a Kbt. 65.§ (10) bekezdése alapján nem korlátozta. Megrendelő felhívja a Vállalkozó figyelmét, hogy a Kbt. 138.§ (1) bekezdése alapján az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65%-át (azaz hatvanöt százalékát).

5.3 Felek rögzítik, hogy a Vállalkozó köteles minden olyan, az ajánlat benyújtásakor nem ismert alvállalkozót, legkésőbb a szerződéskötés időpontjában bejelenteni a Megrendelő részére, aki részt vesz a Szerződés teljesítésében és egyben köteles nyilatkozni arról, hogy az alvállalkozó nem tartozik a vonatkozásában előírt kizáró okok hatálya alá. A Vállalkozó köteles a Szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt minden további, a Szerződés teljesítésébe bevonni kívánt alvállalkozót - legkésőbb a teljesítésbe történő bevonást megelőzően 3 (három) munkanappal - bejelenteni, valamint ezzel egy időben köteles nyilatkozni arról, hogy az adott alvállalkozó nem tartozik a fentebb említett kizáró okok hatálya alá. Megrendelő a Kbt. 138.§ (5) bekezdése alapján rögzíti, hogy a Szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe az alvállalkozói szerződés értékének 65%-át (azaz hatvanöt százalékát) meghaladó mértékben további közreműködőt.

5.4 A Vállalkozó az alvállalkozóval kötött szerződésben az alvállalkozó teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével kapcsolatos igényeinek biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 10-10 %-át (azaz tíz-tíz százalékát) elérő biztosítékot köthet ki. Megrendelő felhívja a Vállalkozó figyelmét, hogy az alvállalkozói szerződésben, az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet) 32/A. §- a alapján köteles rendelkezni.

5.5 Felek rögzítik, hogy a Vállalkozó személyének jogutódlás miatti megváltozására a Kbt. 139.§ rendelkezései az irányadóak.

6 EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS ÉPÍTÉSI NAPLÓ

6.1 Vállalkozó jelen szerződés aláírásakor köteles az ajánlattételi felhívásban megjelölt, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013 (VII.11.) Korm. rendelet (1. sz. melléklet, IV. Felelős műszaki vezetés, 2. rész. MV-M) szerinti, 1 (egy) fő mélyépítési szakági felelős műszaki vezetővel rendelkezni. A felelős műszaki vezető: ……………………… (kamarai nyilvántartási száma: ………………………

A Vállalkozó felelős helyszíni képviselőjét (felelős műszaki vezető) és elérhetőségei(ke)t az építési napló tartalmazza.

A műszaki ellenőr személyéről a Megrendelő a 6.3 pontban tájékoztatja a Vállalkozót.

6.2 Felek rögzítik, hogy a Megrendelő a Szerződés teljesítésében Műszaki Ellenőr közreműködését veszi igénybe.

6.3 A műszaki ellenőri feladatokat ellátó (szervezet) a …………………………., mely az Épkiv.

16. § (2)-(3) és (5) bekezdéseiben meghatározott feladatokat látja el, valamint közreműködik a teljesítésigazolások kiállításában.

6.4 A Vállalkozó köteles a Műszaki Ellenőr tevékenységeinek ellátásában vele jóhiszeműen együttműködni, részére a feladati ellátásághoz szükséges minden tájékoztatást megadni.

6.5 A Vállalkozó köteles biztosítani, hogy a Műszaki Ellenőr a Szerződésben és a vonatkozó jogszabályokban foglalt ellenőrzési jogát szabadon gyakorolhassa.

6.6 A Vállalkozó köteles a Munkaterület átvételekor építési naplót nyitni és azt a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint napra készen vezetni. A Vállalkozó köteles továbbá a kivitelezés folyamán minden fontos és lényeges tényt, problémát, kérdést az építési naplóba az irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelően bejegyezni.

6.7 A Műszaki Ellenőr a szerződés teljesítésének ellenőrzése során az elektronikus építési napló adatai alapján ellenőrzi továbbá, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2)-(3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt, és az alvállalkozói teljesítés aránya nem haladja meg a Kbt. 138. § (1) és (5) bekezdéseiben meghatározott mértéket.

6.8 A Vállalkozó köteles a Megrendelő által az építési naplóba tett bejegyzésekre 2 (kettő) munkanapon belül az építési naplóban válaszolni. A Vállalkozó köteles az észrevételeket, műszaki kifogásokat figyelembe venni, az esetleges hibákat kijavítani.

6.9 Az eltakarásra kerülő Építési Munkák ellenőrzése érdekében az Építési Xxxxxx megkezdése előtt a Vállalkozó köteles az ellenőrzések és vizsgálatok várható időpontját 2 (kettő) nappal korábban az építési naplóba bejegyezni.

6.10 A Felek a teljesítés során esetlegesen felmerülő többlet- és pótmunkák vonatkozásában az alábbiakat rögzítik:

Többletmunka alatt a kivitelezési dokumentációban kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalkozói díjban) figyelembe nem vett tételt, illetve tételeket értik.

Pótmunka alatt a kivitelezési dokumentációban nem szereplő külön megrendelt munkatételt, munkatöbbletet értik.

6.11 A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a Szerződés átalánydíjas szerződés, ennek értelmében az Épkiv. 3. § (9) bekezdése alapján többletmunka nem, csak pótmunka számolható el.

6.12 A Felek megállapodnak abban, hogy a Vállalkozó a Megrendelő felé írásban köteles kezdeményezni, amennyiben pótmunka elvégzése válik szükségessé. A pótmunka megrendeléséről a Megrendelő dönt, a Műszaki Ellenőr írásbeli, indokolással ellátott javaslata alapján.

6.13 A Felek megállapodnak, hogy a felmerült pótmunka értékét az alábbi árképzés szerint állapítják meg:

- a Vállalkozó ajánlatában szereplő tételes költségvetésében szereplő, és annak megfeleltethető tétel esetén az abban szereplő egységnyi anyagköltség és munkadíj,

- a Vállalkozó ajánlatában nem szereplő tétel esetén TERC ETALON, vagy TERC VIP programrendszer, avagy azzal egyenértékű program által megállapítható egységnyi anyagköltség és munkadíj.

7 A LÉTESÍTMÉNY MŰSZAKI ÁTADÁS-ÁTVÉTELE

7.1 Az Építési Xxxxxx elvégzését követően a Vállalkozó köteles a Létesítményt a Megrendelő részére írásban készre jelenteni, legkésőbb a Szerződés 7.8. pontjában foglaltaknak megfelelő határidőkben és az abban foglaltak szerint.

7.2 Felek rögzítik, hogy üzempróbát nem tartanak.

7.3 A Létesítmény átadás-átvételét a Megrendelő készíti elő és ő bonyolítja le. Az átadás-átvételre a Megrendelő meghívja a Vállalkozó képviselőit és a felelős műszaki vezetőt. A műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdésére akkor kerülhet sor, ha a Létesítmény készültségi foka olyan szintű, hogy az esetlegesen fennálló hibák és hiányosságok, nem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot, és ezek a hibák és hiányosságok a műszaki átadás-átvétel időtartama alatt kijavíthatóak, pótolhatóak. A műszaki átadás-átvételi eljárások időtartamát a Felek a Ptk. 6:247. § (2) bekezdésére figyelemmel legfeljebb 30 (harminc) napban határozzák meg.

7.4 A műszaki átadás-átvétel feltételeként a Vállalkozó köteles a Megrendelőnek egy példányban átadni az átadás-átvételi eljáráshoz szükséges okiratokat, így különösen a beépített anyagok minőségi bizonyítványait, a gépkönyveket, a garanciajegyeket és a Létesítmény megvalósulási terveit. A műszaki átadás-átvétel során a Vállalkozó átadja a kivitelezett Létesítmény és a beépített berendezések karbantartásának szabályait tartalmazó karbantartási útmutatót.

7.5 A műszaki átadás-átvételi eljárás során a Létesítmény alapos vizsgálat alá kerül annak ellenőrzése és megállapítása céljából, hogy azok a jelen Szerződés előírásának, illetve a kivitelezés során elrendelt változtatásoknak összességében és részleteiben megfelelően készült- e el. A műszaki átadás-átvétel során a Megrendelő képviselője, a Vállalkozó felelős műszaki vezetője és a Műszaki Ellenőr az építési helyszínt közösen bejárják. A Megrendelő nem köteles azon anyagok, berendezések minőségi ellenőrzésére, amelyek minőségét a Vállalkozó valamely tanúsítvánnyal igazolta, ez azonban nem mentesíti a Vállalkozót a felelősség alól.

7.6 A Megrendelő csak hiány – és hibamentes teljesítés átvételére köteles.

7.7 A Megrendelő köteles a vizsgálat alapján felfedezett hibákat, hiányosságokat, a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt jótállási és szavatossági igényeket a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíteni. A műszaki átadás- átvételi jegyzőkönyvben a Megrendelő nyilatkozik arról, hogy az átvétel alatt álló Létesítmény megfelel-e a jelen Szerződésben foglalt követelményeknek, és alkalmas-e a rendeltetésszerű használatra és az átadás-átvételre. A Felek a jelen 7. pont szerinti átadás-átvételi eljárást a Kivitelezéshez tartozó feladatok ellenőrzésére alkalmazzák azzal, hogy az a Létesítmény 100

%-os (azaz 100 százalékos) készültségi szintjéhez kapcsolódik és a Ptk. 6:247.§ (3) bekezdése alapján rögzítik, hogy nem tagadható meg az átvétel a Kivitelezés olyan hibája miatt, amely a Létesítmény rendeltetésszerű használatát nem akadályozza.

7.8 Határidőben teljesít a Vállalkozó, ha a 9.1.2. pontban rögzített határidőben, legkésőbb a mukaterület átadásától számítitt 5 (öt) hónapon belül - beleértve a 7.3. pont szerinti átadás-

átvételi eljárás időtartamát, - a Szerződés szerinti kivitelezést megvalósítja (7.1. pont szerint készre jelent), mely teljesítési határidő a kötbérterhes teljesítési határidőt jelenti.

7.9 A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv részét képező esetleges hiány- és hibalistában meghatározott hiányosságok és hibák – amelyek kijavítása vagy pótlása a Ptk. 6:247. § (3) bekezdésének megfelelően nem akadályozza a Létesítmény alapfunkciójának megfelelő rendeltetésszerű és biztonságos használatát – pótlását és kijavítását a Vállalkozó köteles haladéktalanul megkezdeni és folyamatosan végezni. A hiányosságok és hibák pótlásának és kijavításának határideje 5 (öt) naptári nap. A pótlás és a javítás elkészültét a Felek közösen ellenőrzik, és annak megtörténtét jegyzőkönyvben rögzítik.

Vállalkozónak a műszaki átadás-átvétel során az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben foglalt dokumentációkat át kell adnia 1-1 (egy-egy) példányban, papír alapú és elektronikus formátumban Megrendelő részére, valamint a megvalósulási tervdokumentációhoz az alábbi jegyzőkönyveket szükséges csatolnia:

- első biztonságtechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv (villamos berendezés érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata, villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálata stb.),

- kábel-takarási jegyzőkönyv.

8 JÓTÁLLÁS

8.1 A Vállalkozó a 12.3. pontban meghatározott – az Ajánlat szerinti - Jótállási Időszakban jótállást vállal a Szerződésben részére meghatározott feladatok és kötelezettségek szerződésszerű teljesítéséért, továbbá az alkalmazott megoldások, eljárások alkalmasságáért és minőségéért.

9 TELJESÍTÉSIGAZOLÁS

9.1 Teljesítési határidő

9.1.1 A Vállalkozó köteles a Kivitelezés megvalósításával kapcsolatos, jelen Szerződés szerinti feladatait, vagyis az Építési Munkák elvégzését a jelen Szerződésben meghatározott teljesítési határidőben teljesíteni. A határidő csak akkor tekinthető betartottnak, ha a megfelelő időben megtett készre jelentést követően a 7. pont szerinti átadás-átvételének nincs a Vállalkozó felelősségi körébe tartozó akadálya és a teljesítés a Megrendelő által elfogadásra került. Ellenkező esetben a Vállalkozó késedelme a teljesítési határidőt követő naptól a teljesítésnek a Megrendelő általi elfogadásáig fennáll.

9.1.2 Felek rögzítik, hogy a megvalósítás (vég)határideje a munkaterület átadásától számított 5 (öt) hónap, mely határidőig a műszaki átadás-átvételi eljárásoknak egyaránt meg kell valósulniuk. A műszaki átadás-átvételi eljárások időtartama a 7.3. pont szerinti időtartam.

9.1.3 A jelen Szerződés szerinti feladatok maradéktalan teljesítése esetén a Vállalkozó jogosult kérni a teljesítés igazolását a Megrendelőtől, és azoknak a szerződésszerű teljesítése - és a Szerződésben meghatározott egyéb feltételek teljesítése - esetén a Vállalkozó jogosulttá válik végszámlájának benyújtására.

9.1.4 Az egyes részszámlák (beleértve a végszámlát is) – 4 (négy) darab – benyújtása tekintetében – a 10.1.4. pontban foglalt %-os készültségi fokokat is figyelembe véve - szintén irányadóak a teljesítésigazolás tekintetében leírtak.

9.2 Teljesítésigazolás

9.2.1 A Vállalkozó teljesítésének igazolását a szerződés szerinti feladatok maradéktalan teljesítése esetén jogosult kérni a Megrendelőtől („Teljesítésigazolás”). A feladat szerződésszerű teljesítése - és a jelen Szerződésben meghatározott egyéb feltételek teljesítése - esetén a Vállalkozó jogosulttá végszámlájának benyújtására.

9.2.2 A Szerződés kizárólag abban az esetben minősül maradéktalanul teljesítettnek, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

9.2.2.1 a Létesítmény 100%-os készültségi foka, a Létesítmény átadás-átvételének sikeres lezárását a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásával a Megrendelő igazolta;

9.2.2.2 a Vállalkozó a műszaki átadás-átvétel befejezéséig a Létesítmény valamennyi, a Létesítmény alapfunkciójának megfelelő rendeltetésszerű és biztonságos használatát nem akadályozó hibáját kijavította és hiányosságát pótolta, amelyet a Megrendelő elfogadott;

9.2.2.3 a Megrendelő kiállította a Teljesítésigazolást.

9.2.3 A Vállalkozó a munkálatok elvégzését követően jóváhagyás céljából átad a Megrendelőnek egy Teljesítésigazolás-tervezetet, az összes szükséges alátámasztó dokumentummal együtt.

9.2.4 A Megrendelő a Vállalkozó teljesítésének elismeréséről vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb a Teljesítésigazolás Vállalkozó által átadott tervezetének kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül írásban köteles nyilatkozni a szabályszerűen aláírt Teljesítésigazolás kiállításával, vagy annak megtagadásával, a Kbt. 135. § (1) bekezdésének megfelelően. A Teljesítésigazolás kiállítását az építési naplóban is rögzíteni kell.

9.2.5 A Megrendelő a Teljesítésigazolást kiállítja, és a Vállalkozó erre vonatkozó számlája (a végszámla) alapján a Vállalkozói Díjat megfizeti.

9.2.6 A Megrendelő teljesítésigazolásra Xxxx Xxxxxx alelnököt és Xxxxxxxxx Xxxxx ügyvezető elnököt együttesen jelöli ki. A Felek rögzítik, hogy a Megrendelő jogosult a teljesítés igazolására kijelölt személyt egyoldalúan megváltoztatni, amely módosítást a Felek nem tekintik a szerződés módosításának.

9.2.7 Amennyiben a Felek között a Teljesítésigazolással kapcsolatosan vita merül fel, a vita eldöntéséig a Vállalkozó részéről a jelen Szerződés szerinti munkavégzés – a Felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában - nem szünetelhet.

10 VÁLLALKOZÓI DÍJ ÉS ANNAK MEGFIZETÉSE

10.1. Általános rendelkezések

10.1.1 A jelen Szerződésben meghatározott feladatok maradéktalan teljesítéséért a Vállalkozót vállalkozói díj jogcímen Vállalkozói Díj illeti meg, amelynek nettó összege

………………..,- Ft + ÁFA,

(azaz Forint + ÁFA összeg)

(a továbbiakban: „Vállalkozói Díj”). A Vállalkozó a számlákat - (1 (egy) darab előlegbekérőnek megfelelő előlegszámla, 3 (három) db részszámla és 1 (egy) darab végszámla- a Megrendelő nevére köteles kiállítani, a jelen Szerződésben foglaltak szerint.

A Vállalkozói Díj megállapításának alapjául az árazatlan költségvetések szolgáltak.

A Megrendelő úgy nyilatkozik, hogy a Vállalkozói Díj fedezete rendelkezésére áll.

10.1.2 A Vállalkozói Díj a Vállalkozó Ajánlata alapján fizetendő, előre elfogadott és nem változtatható, fix összegű átalánydíj, amely magában foglalja a Vállalkozó által a jelen Szerződés alapján teljesítendő valamennyi feladat ellenértékét, ide értve a Vállalkozó által elvégzett többletmunkák költségét. Erre tekintettel a Vállalkozó a jelen Szerződés szerinti feladatok elvégzéséért - a Szerződés ellentétes rendelkezése hiányában - a Vállalkozói Díj összegén felül semmilyen jogcímen nem érvényesíthet többletköltséget, amely vonatkozik az inflációból eredő árváltoztatásokra is.

10.1.3 Felek rögzítik, hogy a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 20. § szerinti elkülönített tartalékkeret összege a 10.1.1. pontban foglalt Vállalkozói Díjon felül ,-

Ft + ÁFA (azaz …………………………………. + ÁFA összeg, amely a Vállalkozói Díj 10%-a (azaz tíz százaléka). A Felek megállapodnak abban, hogy a tartalékkeret kizárólag pótmunka elvégzéséhez használható fel a Szerződés 6.10 - 6.13. pontjaiban rögzített feltételek szerint.

10.1.4 A Megrendelő az áfa nélkül számított Vállalkozói Díj maximum 20 %-ának (azaz húsz százalékának) megfelelő összegű előleg (a továbbiakban: „Előleg”) igénylésének lehetőségét biztosítja a Vállalkozó részére. Vállalkozó köteles az előlegbekérőt legkésőbb a munkaterület átadás-átvételének időpontjában a Megrendelő rendelkezésére bocsátani. Az előleget a Megrendelő a 10.3.2. pont alapján fizeti meg.

A Vállalkozó az alábbiak alapján jogosult a részszámlák és a végszámla benyújtására:

- az 1. részszámla benyújtására a Korm. rendelet 32. § (4) bekezdése alapján a tartalékkeret nélkül számított teljes nettó ellenszolgáltatás érték 25 %-át elérő megvalósult teljesítés esetén;

- a 2. részszámla benyújtására a tartalékkeret nélkül számított teljes nettó ellenszolgáltatás 50

%-át elérő megvalósult teljesítés esetén;

- a 3. részszámla benyújtására a tartalékkeret nélkül számított teljes nettó ellenszolgáltatás 75

%-át elérő megvalósult teljesítés esetén;

- a végszámla benyújtására a tartalékkeret nélkül számított teljes nettó ellenszolgáltatás 100

%-át elérő megvalósult teljesítés esetén jogosult.

Fentieknek megfelelően az 1. részszámla összege nettó ……………………… Ft (azaz

………………………………. Forint); a 2. részszámla összege nettó ………………………

Ft (azaz ………………………………. Forint); a 3. részszámla összege nettó

……………………… Ft (azaz ………………………………. Forint); a végszámla összege nettó ……………………… Ft (azaz ………………………………. Forint), az előleg összegének 10.1.6. pontban részletezett levonása nélkül.

A Korm. rendelet 32. § (5) bekezdése alapján az előleg és a részszámlák alapján történő kifizetések összértéke nem lehet kevesebb a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 70 %-ánál.

Az egyes részszámlák kiállításához kapcsolódó értéket elérő teljesítések, mint „Teljesítési mérföldkövek” megállapítása tekintetében is irányadóak a 9.2. pontban foglaltak a teljesítés igazolása, továbbá a 10.2. és a 10.3. pontban foglaltak a számlázás és az ellenérték teljesítése tekintetében.

10.1.5 A Vállalkozó köteles az előlegszámláján történt jóváírást követően annak értékéről 5 (öt) napon belül kiállítani a számlát (10.1.1. pont szerinti előlegszámla, maximum a 10.1.4. pont szerinti mértékben), és azt eljuttatni a Megrendelő számára.

10.1.6 Megrendelő felhívja a Vállalkozó figyelmét, hogy a Vállalkozó köteles a számlák (részszámlák és a végszámla) kiállításával egy időben, (rész)számlánként az igénylet Előleg összegének 25 %-ával elszámolni, számlákkal alátámasztott tételes kimutatással a Megrendelő, illetve a Műszaki Ellenőr részére igazolni, hogy az Előleget a szerződés teljesítésére használta fel. Abban az esetben, amennyiben megállapítást nyer, hogy a Vállalkozó az Előleget nem a Szerződés teljesítésére használta fel, az súlyos szerződésszegésnek minősül, ezért a Megrendelő azonnali hatállyal felmondhatja a Szerződést, valamint a Vállalkozó köteles az előleg összegét a Megrendelő részére megtéríteni. Megrendelő az előleg felhasználásával kapcsolatban felhívja a Vállalkozó figyelmét a Kbt. 62.§ (1) bekezdés p) pontjára.

10.2 Számlázás

10.2.1 A Vállalkozói Díjra – annak az előlegen felül fennmaradó részére - a Vállalkozó a Kbt. 130.

§-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

167. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, cégszerűen aláírt számla ellenében jogosult.

10.2.2 Felek rögzítik, amennyiben a Vállalkozó a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe - a Ptk. 6:130. § (1)-(3) bekezdésétől eltérően a Megrendelő a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. szerint fizeti ki a szerződésben foglalt ellenértéket.

10.2.3 A Vállalkozó a Teljesítésigazolásban meghatározott összegről jogosult számláját kiállítani a Megrendelő nevére, azzal, hogy a számla kiállításának minden esetben feltétele a Teljesítésigazolás Megrendelő általi kiállítása.

10.2.4 A megfelelő Teljesítésigazolással alá nem támasztott számlát a Megrendelő nem fogadja be. Amennyiben a Megrendelőnek benyújtott számla formai szempontból nem megfelelő vagy tartalmilag ellentmond a vonatkozó Teljesítésigazolásnak, a Megrendelő a számlát a kézhezvételtől számított 15 (tizenöt) napon belül kifogásolhatja. A számla kifogásolása csak írásban történhet.

10.2.5 A Vállalkozó által a Megrendelő nevére kiállított valamennyi számlának formai és tartalmi szempontból maradéktalanul meg kell felelnie az alkalmazandó jogszabályoknak, illetve a jelen Szerződés rendelkezéseinek. A Vállalkozó minden számlát egy eredeti és egy másolati példányban köteles benyújtani.

10.3 Fizetési határidő, késedelmi kamat

10.3.1 Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a Megrendelő a számláját kizárólag a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 32/B. §-ában foglalt feltételek Vállalkozó általi teljesítése esetén jogosult kifizetni.

10.3.2 A Megrendelő a Vállalkozó a Ptk. 6:130 § (1)-(3) bekezdésétől eltérően, a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés g) pontja alapján benyújtott számlájában/számláiban megjelölt – alvállalkozó(k) igénybevétele esetén fővállalkozói teljesítés - teljesítés ellenértékét 15 (tizenöt) napon belül átutalja Vállalkozónak, ha – alvállalkozó(k) igénybevétele esetén - az alvállalkozókkal szembeni fizetési kötelezettségét az Art-ben

foglaltaknak is tekintettel teljesítette; előleg igénylése esetén a 10.1.4. pontnak megfelelően kiállított előlegbekérő alapján a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésének megfelelően, legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 (tizenöt) napon belül a Vállalkozó ……………………… Banknál vezetett

……………………………………………... számú számlájára történő átutalással egyenlíti ki.

A fenti ellenérték kifizetése a 322/2015. (X.30.) Korm.rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 32/B. § rendelkezései betartásával történik:

(1) Az ajánlatkérőként szerződő fél, valamint - európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során - a kifizetésre köteles szervezet, ha az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni:

a) az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból;

b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat;

c) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét;

d) a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél − európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet − tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek;

e) az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;

f) az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait;

g) az ajánlattevőként szerződő felek által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél − európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet − tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek;

h) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő (vagy a kifizetésre köteles szervezet) őrzi, és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha az ajánlatkérő részére igazolja, hogy az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére;

i) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a d) pont szerinti határidő harminc nap.

(2) A felek kizárólag az (1) bekezdés g) pontja szerinti ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében állapodhatnak meg a Ptk. 6:130. § (3) bekezdésének megfelelően. A 32/B. § (2) bekezdését az ajánlattevőként szerződő féllel szemben csak az (1) bekezdés g) pontja szerinti összegre lehet alkalmazni.

(3) Ha az ellenszolgáltatást több részletben teljesíti az ajánlatkérőként szerződést kötő fél vagy a kifizetésre köteles szervezet, minden részlettel kapcsolatban alkalmazni kell az (1) és

(2) bekezdést.

(4) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoztak létre, e § alkalmazásában a nyertes ajánlattevőként szerződő fél alatt a projekttársaságot kell érteni.

A 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 32/B. §-ban foglaltak szerint:

(1) A 32/A. § (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél ajánlattevő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért - visszatartási kötelezettség nélkül - abban az esetben fizethet, ha

a) az alvállalkozó az ajánlattevő rendelkezésére bocsát a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolást,

b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy

c) az ajánlattevő rendelkezésére bocsátja az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolást.

(2) Az ajánlattevő az általános adóigazolás rendelkezésre bocsátása után az abban szereplő köztartozás erejéig visszatartja a kifizetést. Ha az általános adóigazolásban szereplő köztartozás ellenére az ajánlattevő elmulasztja a visszatartást, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért. A visszatartási kötelezettség az általános forgalmi adóra nem terjed ki.

10.3.3 A jelen Szerződéssel kapcsolatos valamennyi késedelmes fizetés esetére a Felek a Ptk. 6:155.§ szerinti késedelmi kamatot kötnek ki.

10.4 A Kbt. szerinti fizetési feltételek és átláthatósági kötelezettségek

10.4.1 A Vállalkozó a Kbt. 136.§ (1) bekezdése alapján

10.4.1.1 nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;

10.4.1.2 a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíti.

11. BIZTOSÍTÁS

11.1 A Vállalkozó köteles saját költségén, az ajánlattételi felhívásban előírt tartalommal, kivitelezési tevékenységének hibáiból, hiányosságaiból származtatható károk ellentételezésére kivitelezői építés-szerelési, (Contractor’s All Risks) C.A.R típusú felelősségbiztosítást kötni, vagy meglévő biztosítását kiterjeszteni építési-szerelési, tevékenység vonatkozásában, mely fedezet tartalmazza különösen: a meglévő épületekben, építményekben, vezetékekben és közművekben okozott károk biztosítását, … millió Ft/év [ajánlattevő ajánlata szerint] és … millió Ft/kár(esemény) [ajánlattevő ajánlata szerint] összeghatárig.

11.2 A szakmai felelősségbiztosítást a műszaki átadás-átvétel lezárásáig folyamatosan fenn kell tartani.

11.3 A Vállalkozó a jelen 11. pontnak megfelelő, általa kötött szakmai felelősségbiztosítási kötvényének másolati példányát, vagy érvényes fenállásának hitelt érdemlő igazolását legkésőbb a szerződéskötés időpontjára (hatálybalépés napja) köteles a Megrendelő rendelkezésére bocsátani, figyelemmel a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 26.§-ában foglaltakra.

12. A SZERZŐDÉSSZERŰ TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI

12.1 A Vállalkozót teljesítése tekintetében a Ptk. által meghatározott szavatossági kötelezettségek terhelik.

12.2 Jótállás

A Vállalkozót teljesítése tekintetében a következő jótállási kötelezettségek terhelik:

A Munkaterületnek a Megrendelő birtokába történő visszaadásától számított 36 (harminchat) hónap jótállást vállal az ajánlatában foglaltaknak megfelelően,

- hogy az Ingatlan általa felújított részeinek minősége, a felhasznált anyagok, a létesítmény szerkezete a kivitel szempontjából az érvényes magyar szabványoknak és előírásoknak megfelel, valamint, hogy az a szerződéses cél elérését maradéktalanul biztosítja;

- az építészeti munkák szakszerű és hibátlan elvégzéséért, a vonatkozó szabványok és előírások betartásáért;

- a valamely beépítésre kerülő vagy a Vállalkozó által létrehozott termék vonatkozásában jogszabály által a jelen pontban meghatározottaktól eltérően meghatározott jótállási idő esetén a jogszabályi rendelkezés irányadó.

- a valamely beépítésre kerülő termék vonatkozásában a termék gyártója, az eladási lánc más, a Vállalkozót megelőző szereplője vagy a Vállalkozó által vállalt, a jelen pontban meghatározottnál kedvezőbb jótállási időtartam esetén a Vállalkozó köteles azt a Megrendelő részére biztosítani.

Amennyiben az Ingatlan egésze, vagy annak egy része a jótállási idő alatt a Vállalkozó jótállási kötelezettsége alá tartozó hiányosságok miatt nem üzemel rendeltetésszerűen, az előzőekben meghatározott jótállási idő az érintett részt illetően meghosszabbodik azzal az időtartammal, amely alatt az a rendeltetésszerű használatra ismételten alkalmassá nem vált.

A Megrendelő köteles a jótállási idő alatt felmerült, vagy fellépő és a jótállás körébe tartozó hibákat, hiányosságokat azok észlelése után haladéktalanul írásban a Vállalkozó tudomására hozni és egyben felhívni a Vállalkozót, hogy jótállási kötelezettségének tegyen eleget. Ezen kötelezettség elmulasztásából vagy késedelmes teljesítéséből eredő kárért a Megrendelő felelős.

A Vállalkozó köteles az értesítés alapján – annak kézhezvételétől számított 72 (hetvenkettő) órán belül – a helyszínen felvonulni és a hibát, hiányosságokat haladéktalanul kiküszöbölni, illetve kijavítani a Megrendelő által megadott határidőre.

Amennyiben a Vállalkozó a szükséges intézkedéseket 5 (öt) napon belül nem teszi meg, vagy ezen intézkedések nem vezetnek megfelelő eredményre, a Megrendelő jogosult a hibákat, hiányosságokat a Vállalkozó kockázatára és költségére kiküszöbölni és a garanciákat igénybe venni.

A Vállalkozó jótállási kötelezettsége nem terjed ki a természetes elhasználódásából, a rendeltetésellenes vagy hanyag kezelésből, üzemeltetésből, rongálásból, vagy bármely olyan egyéb behatásból eredő hibára vagy hiányosságra, amely miatt jelen szerződés vagy jogszabály alapján a Vállalkozót felelősség nem terheli. Mentesül a Vállalkozó jótállási kötelezettsége alól, ha a meghibásodás a Megrendelő, vagy az általa megbízott harmadik személy által végzett átalakítási, átszerelési vagy egyéb tevékenységéből ered.

Amennyiben a hiba, hiány kiküszöbölése csere útján történik, a Vállalkozó kérésére a Megrendelő a kicserélt elemeket, tartozékokat, stb. a Vállalkozó rendelkezésére bocsátja. Ezen kicserélt elemek tekintetében a Vállalkozó jótállási kötelezettsége a cserét követő naptól újrakezdődik.

12.3 Kötbér

A Vállalkozó arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, késedelmesen vagy nem teljesít, kötbér fizetésére kötelezi magát.

12.3.1 Késedelmi kötbér:

12.3.1.1 A Ptk. 6:186. § (1) bekezdése alapján, amennyiben a Vállalkozó a 9.1.2. pontban foglalt valamely teljesítési határidőt késedelmesen teljesíti, illetve, amennyiben a műszaki átadás-átvételi eljárás – olyan okból, amelyért Vállalkozó felelős – a megadott határidők valamelyikéig nem zárható le, Megrendelő – a szerződésszegésből fakadó egyéb igényein túl – késedelmi kötbérre jogosult.

12.3.1.1.1. A késedelmi kötbér összege a teljesítési határidők és a teljesítésekhez kapcsolódó átadás-átvételi eljárások késedelme tekintetében a tartalékkeret és a műszaki általános forgalmi adó nélkül számított Vállalkozói Díj 1 %-ának (azaz egy százalékának) megfelelő összeg minden késedelemmel érintett naptári napra, de a maximális összege nem lehet több mint 20 (húsz) napi érték.

A Felek rögzítik, hogy amennyiben a Vállalkozó késedelme a 20 (húsz) napot meghaladja, azt olyan körülménynek tekintik, ami alapján a Megrendelőnek a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnik, és azonnali hatállyal felmondhatja a Szerződést, vagy attól elállhat.

12.3.2 Teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér (a továbbiakban: Meghiúsulási Kötbér):

12.3.2.1 A Vállalkozó Meghiúsulási Kötbér megfizetésére köteles, amennyiben a kivitelezési tevékenység a Vállalkozó hibájából végleg meghiúsul, illetve amennyiben a Vállalkozó késedelmére, vagy súlyos szerződésszegésére tekintettel a Megrendelő részéről érdekmúlás következik be.

12.3.2.1.1 A Felek rögzítik, hogy amennyiben a Megrendelő a Kbt. 143. § (2)-(3) bekezdéseiben előírt felmondási kötelezettség teljesítésére kényszerül, a Szerződést a Felek meghiúsultnak tekintik.

12.3.2.1.2 A Szerződés meghiúsulása esetén a Meghiúsulási Kötbér összege kötbér összege a tartalékkeret és az általános forgalmi adó nélkül számított vállalkozói díj 30%-ának (azaz harminc százalékának) megfelelő összeg.

12.4 A Megrendelő a kötbér, illetőleg egyéb kárigényéről köteles haladéktalanul írásban értesíteni a Vállalkozót.

12.5 A Vállalkozó által elismert kötbérek a felmerülésükkor esedékes, lejárt pénzkövetelésnek minősülnek. A Megrendelő kötbérigényről szóló írásbeli nyilatkozata után a Vállalkozó haladéktalanul, de legkésőbb 3 (három) munkanapon belül írásban köteles nyilatkozni annak elismeréséről vagy az elismerés megtagadásáról. Az elismert kötbérigények a Vállalkozó által kiállított esedékes számla ellenértékéből azonnal levonásra kerülnek úgy, hogy azokat a Vállalkozó köteles az általa kiállított számlában levonásba helyezni. A Megrendelő a kötbérigényét a beszámításon kívül jogosult más módon is érvényesíteni.

12.6 A kötbér érvényesítése nem érinti a Megrendelőnek a kötbér összegét meghaladó kárigényét és a szerződésszegésből eredő igényeit. A Megrendelő jogosult azokat a polgári jog szabályai szerint érvényesíteni.

12.7 A Megrendelő tájékoztatja a Vállalkozót, hogy a Kbt. 142. § (5) bekezdés értelmében a Megrendelő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni, amennyiben a Vállalkozó szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, és ez a Szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a Szerződés szerint alkalmazható egyéb jogkövetkezmény érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a Vállalkozó olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a Szerződés lehetetlenülését okozta. Tájékoztatja továbbá arról is, hogy a Kbt. 142. § (6) bekezdés értelmében a Megrendelő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni a Vállalkozó szerződéses kötelezettségének jogerős bírósági határozatban megállapított megszegése esetén a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges jellemzőit. A Vállalkozó a Szerződés aláírásával beleegyezik a jogszabályban előírt adatok ilyen esetekben történő továbbításához.

13 SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

13.1 Amennyiben a Vállalkozó nem, vagy nem szerződésszerűen teljesíti a szerződéses kötelezettségeit, a Megrendelő írásbeli értesítésben felhívhatja a Vállalkozót, hogy a Megrendelő által, a körülmények figyelembe vételével meghatározott ésszerű, de legfeljebb 10 (tíz) napos póthatáridőn belül orvosolja a szerződésszegést. Amennyiben Vállalkozó a póthatáridőn belül nem orvosolja a szerződésszegést, a Megrendelő jogosulta Szerződést azonnali hatállyal felmondani.

13.2 A Megrendelő súlyos szerződésszegésre való hivatkozással azonnali hatályú felmondással megszüntetheti a Szerződést – a Szerződés egyéb részeiben foglaltakon túl - az alábbi esetekben is:

a) ha a Vállalkozó a Megrendelő írásbeli felszólítására, a Megrendelő által kifogásolt vagy hiányolt cselekményeket nem orvosolja vagy pótolja a megadott határidőn belül, vagy ismételten szerződésszegést követ el;

b) ha a Vállalkozó fizetésképtelenné válik, vagy felszámolják, végelszámolás alá kerül, illetve az illetékes bíróság elrendeli a kényszertörlését;

c) ha a Vállalkozó szakmai felelősségbiztosítása a Szerződés hatálya alatt megszűnik, vagy az előírt/megajánlott mérték, vagy terjedelem alá csökken, a jelen Szerződés 12.2. pontja szerinti visszatartás esetét ide nem értve;

d) a Vállalkozó, alvállalkozója a Megrendelő és/vagy a műszaki ellenőr jóváhagyása hiányában végez a Szerződés szerint megrendelői döntési jogkörbe tartozó feladatokat,

e) a Vállalkozó nem a Szerződésben foglalt határidőben tesz eleget a Megrendelő és/vagy a műszaki ellenőr felé értesítési kötelezettségének, vagy ő, illetőleg alvállalkozója vagy egyéb közreműködője bármely módon akadályozza, késlelteti, vagy ellehetetleníti a Megrendelő ellenőrzési jogainak gyakorlását;

f) a Vállalkozó nem a jogszabályban és a Szerződésben foglaltak szerint tesz eleget az építési naplóvezetési, illetve egyéb dokumentációs kötelezettségének;

g) a késedelmi kötbér mértéke eléri a Szerződés szerinti maximumot;

h) ha a szerződés megkötését követően jut a Megrendelő tudomására, hogy a Vállalkozó tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból;

i) a Szerződés ellehetetlenül olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős vagy az érdekkörébe esik;

j) feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a Kbt. 141.

§-a alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;

k) a Vállalkozó nem biztosítja a Kbt. 138. §-ban foglaltak betartását, vagy a Vállalkozó személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a Kbt.

139. §-ában foglaltaknak;

l) az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult, vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nem semmis.

13.3 A Megrendelő azonnal hatállyal felmondja a szerződést, ha

a) a Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;

b) a Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont.

13.4 A Vállalkozó azonnali hatályú felmondással megszüntetheti a Szerződést az alábbi esetekben:

a) teljesítési (pót)határidő a Megrendelőnek felróható okból történő be nem tartása,

b) ha a Megrendelő a Vállalkozó által a hatályos jogszabályokban és a Szerződésben meghatározott tartalmi, formai és időbeni követelményeknek megfelelően kiállított számla alapján a Vállalkozói díj megfizetésével több, mint 15 (tizenöt) napos késedelembe esik, feltéve, hogy a Vállalkozó a Megrendelőt a teljesítésre írásban felszólította 15 (tizenöt) napos póthatáridő biztosítása mellett, vagy ha a Megrendelő a Vállalkozó tevékenységének az elvégzését lehetetlenné teszi, akadályozza.

13.5 A Szerződésben meghatározott felmondási ok bekövetkezése esetén, továbbá a Vállalkozó bármely egyéb szerződésszegése esetén a Megrendelő jogosult a Vállalkozó részére küldött értesítéssel a Szerződést azonnali hatállyal felmondani. A Vállalkozónak küldött értesítésben meg kell jelölni az azonnali hatályú felmondás tényét és okát. A Szerződés Megrendelő általi azonnali hatályú felmondása esetén a Vállalkozó köteles a Szerződés szerinti tevékenységét az értesítés kézhezvételét követően azonnali hatállyal megszüntetni. A Szerződés az azonnali hatályú felmondásról szóló értesítés Vállalkozó általi kézhezvételének napján megszűnik.

13.6 A Szerződés Megrendelő általi azonnali hatályú felmondás esetén Felek között elszámolási kötelezettség jön létre, amelynek keretében a Megrendelő köteles a Vállalkozónak a Vállalkozói Díj elvégzett vállalkozói feladatokkal arányos részét megfizetni. Felek között a Megrendelő általi azonnali hatályú felmondás időpontját megelőzően el nem számolt vállalkozói teljesítések közül kizárólag azok kerülhetnek a Vállalkozó részére kifizetésre, amelyek szerződésszerű teljesítését a Megrendelő az általa kiállított Teljesítésigazolásban igazolta.

13.7 Amennyiben az azonnali hatályú felmondásra okot adó körülmény beállta esetén a Megrendelő megítélése szerint az addig teljesített Építési Munkák önmagukban nem használhatóak, vagy a Kivitelezés folytatására nem, vagy csak jelentős többlet ráfordítással alkalmasak, a Megrendelő az azonnali hatályú felmondás helyett dönthet az elállás mellett, amely a Szerződést a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal szünteti meg, és a Vállalkozó köteles saját költségén az addigi munkarészek elbontására, elszállítására, és az

addig kifizetett Vállalkozói Díj visszafizetésére. Egyebekben az azonnali hatályú felmondásra vonatkozó szabályokat az elállásra is alkalmazni kell.

13.8 A Szerződés Megrendelő általi azonnali hatályú felmondása/elállása esetén a Vállalkozó köteles megtéríteni a Megrendelőnek a Szerződés idő előtti megszűnéséből eredő, és más úton meg nem térült, hitelt érdemlően igazolt teljes kárát.

13.9 A jelen 13. pontban szabályozott esetek bármelyikének bekövetkezése esetén a Szerződés meghiúsultnak tekintendő és a Megrendelő jogosult a jelen Szerződés 12.5.2. pontja szerinti meghiúsulási kötbér összegét érvényesíteni.

14. IRÁNYADÓ JOG ÉS VITARENDEZÉS

14.1 A Szerződésre a magyar jog az irányadó.

14.2 Felek a Szerződés megkötésével és teljesítésével összefüggésben esetlegesen felmerülő jogvitáikat megkísérlik közvetlenül, tárgyalásos úton rendezni. Felek bírósághoz fordulhatnak, amennyiben a közöttük fennálló vitát a vitás kérdésre vonatkozó értesítés kézbesítését követő 30 (harminc) napon belül nem tudják rendezni. Felek kijelentik, hogy a Szerződés megkötésével és teljesítésével összefüggésben esetlegesen felmerülő jogvitáik rendezése érdekében mediátori közreműködést nem vesznek igénybe és jogvitájukat nem terjesztik eseti, vagy állandó választottbíróság elé.

14.3 A Szerződésből eredő vagy azzal kapcsolatban felmerülő valamennyi jogvita esetén a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar bíróság jár el.

15. VEGYES RENDELKEZÉSEK

15.1 A Vállalkozó tudomással bír arról, hogy a költségvetési pénzeszközök felhasználásával kapcsolatban az Állami Számvevőszék az állami számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 5. §-a, a kormányzati ellenőrzési szerv az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 63-68. §-ai alapján ellenőrzési jogosultsággal rendelkezik.

15.2 A Vállalkozó köteles tűrni, hogy az ellenőrzésre jogosult szervek a Beruházás megvalósításával kapcsolatos ellenőrzési és vizsgálati tevékenységüket zavartalanul folytathassák. A Vállalkozó köteles továbbá az előzetesen bejelentett helyszíni ellenőrzések alkalmával jelen lenni, a Szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítéséhez kapcsolódó iratokat, bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat az ellenőrzés során az ellenőrzést végző szervezetek bármelyikének kérésére rendelkezésre bocsátani, az ellenőrzéshez szükséges információk, adatok, tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését biztosítani, illetve a szükséges felvilágosítást megadni, valamint az ellenőrző szervekkel az ellenőrzés során együttműködni.

15.3 A Szerződés alapján vagy azzal összefüggésben tett valamennyi értesítés vagy egyéb közlés írásbeli formát igényel és a Felek jelen pontban meghatározott címére küldendő. Az értesítés kizárólag az alábbi esetekben tekintendő kézbesítettnek:

a) személyes kézbesítés vagy futárszolgálat esetén a címzettnek, képviselőjének, vagy meghatalmazottjának átvételi igazolással / elismervénnyel átadták,

b) e-mail útján történő kézbesítés esetén a címzett részéről történő automatikus vagy kifejezett visszaigazolás küldésével,

c) telefaxon történő továbbítás esetén a sikeres kézbesítésigazolás az alábbi pontban meghatározott telefax szám vonatkozásában rendelkezésre áll (amennyiben a sikeres kézbesítésigazolás munkanapokon 16.00 órát követően, vagy munkanaptól eltérő napon kerül kiállításra, úgy a kézbesítés a következő munkanapon tekintendő megtörténtnek), vagy

d) ajánlott tértivevényes levél esetén az esetleges tértivevényen feltüntetett időpontban, de legkésőbb a feladást követő 6. (hatodik) munkanapon.

Kapcsolattartás:

Megrendelő kapcsolattartójának neve és elérhetőségei:

Kapcsolattartó és titulusa/beosztása:

Cím:

Telefon:

Telefax:

E-mail:

Vállalkozó kapcsolattartójának neve és elérhetőségei:

Kapcsolattartó és titulusa/beosztása:

Cím:

Telefon:

E-mail:

15.4 Felek a Kbt. 136.§ (2) bekezdése alapján rögzítik, hogy a külföldi adóilletőségű Vállalkozó köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a Vállalkozóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.

15.5 A Szerződés kizárólag írásban, a Kbt. 141. §-ában foglaltaknak megfelelően módosítható.

16. VIS MAIOR

A vis maior olyan, Feleknek fel nem róható, akaratuktól, cselekedeteiktől, mulasztásuktól és eljárásuktól egyébként függetlenül bekövetkező, elháríthatatlan esemény, mint például a háború, polgári felkelés, munkabeszüntetés, természeti katasztrófa vagy más elháríthatatlan szükséghelyzet, amely számottevő módon akadályozza vagy lehetetlenné teszi a vállalt szolgáltatás teljesítését. A vis maior események által érintett Xxxxx kötelesek írásban a lehetőséghez képest azonnal értesíteni egymást az ilyen esemény bekövetkezéséről és megszűnéséről, valamint annak fennállása alatt az azzal kapcsolatos valamennyi lényeges körülményről. Az ennek elmulasztásából eredő kár a mulasztó felet terheli. Mindkét Fél – amennyiben ésszerűen lehetséges – a vis maior ideje alatt mindent megtesz a kötelezettségei teljesítésének folytatása érdekében. Ha a vis maior esemény következtében Vállalkozó nem tudja a Szerződés szerinti kötelezettségét teljesíteni és a körülmények hosszantartó, vagy előre meg nem határozható elhúzódása miatt Megrendelő teljesítéshez fűződő érdeke megszűnik, Megrendelő jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani Vállalkozóhoz küldött írásbeli értesítéssel. Ha a vis maior nem teszi lehetetlenné a Szerződés teljesítését, de késlelteti azt: a teljesítési határidő meghosszabbodik a vis maior okozta késedelem időtartamával.

A Szerződés elválaszthatatlan részét képező mellékletek:

1. számú melléklet: Közbeszerzési műszaki leírás (CD-n/DVD-n mellékelve)

2. számú melléklet: Felelősségbiztosítási kötvény másolata vagy rendelkezésre állásának más hiteles igazolása

3. számú melléklet: Árazott költségvetés (CD-n/DVD-n mellékelve)

Felek a jelen Szerződést elolvasták, és közös értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, 3 (három) példányban jóváhagyólag aláírták, amelyekből 1 (egy) példány Vállalkozót, 2 (kettő) példány Megrendelőt illeti.

Kelt: Budapest, 2018. ……………… „ „ Kelt: Budapest, 2018. ……………… „ „

…………………

………………..

……………………..

Vállalkozó

Xxxx Xxxxxx alelnök és Xxxxxxxxx Xxxxx ügyvezető elnök

BVSC-Zugló

Megrendelő

V. FEJEZET KÖZBESZERZÉSI MŰSZAKI LEÍRÁS Vasútüzemi eszközök kiváltása, bontása

A részletes műszaki leírás tartalma (a Közbeszerzési dokumentumokhoz mellékelten rendelkezésre bocsátva):

- műszaki dokumentumok:

- Biztosító beredezés,

- Energiaellátás,

- Felsővezeték,

- Pálya

c. mappák tartalmaz szerint;

- árazatlan költségvetés (a Közbeszerzési dokumentumok részeként rendelkezésre bocsátott árazatlan költésgvetés (.xls) szerint) és a szakmai ajánlat.