Új Magyarország1 Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram
Új Magyarország1 Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram
Terméktájékoztató
2011. október 15.
1 Korábban „Sikeres Magyarországért” Módosítva a 10/2007. számú MFB Közlemény alapján.
Új Magyarország2
Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram Termékleírás3
Általános feltételek
Hitelprogram keretösszege |
360 milliárd forint4 |
Hitel célja |
A hitelprogram célja a magyar gazdaság versenyképességének fejlődését szolgáló, infrastruktúra- és technológiafejlesztést előidéző beruházások támogatása. A hitelprogram kiemelt célja a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepének növeléséhez, innovációs és beszállítói tevékenységének erősítéséhez, környezetvédelmi és egészségügyi célú beruházásaihoz kedvezményes kamatozású hitel nyújtása, továbbá fejlesztési és beruházási tárgyú pályázatokhoz, különösen az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pályázataihoz kapcsolódóan kiegészítő forrás biztosítása. |
Hitel típusa |
Éven túli lejáratú beruházási hitel. |
Hitelfelvevők köre |
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti magyarországi székhelyű mikro-, kis-, és középvállalkozások (KKV), valamint KKV-nak nem minősülő vállalkozások (továbbiakban együtt: vállalkozások), amelyek ▪ egyéni vállalkozás, ▪ gazdasági társaság, ▪ szövetkezet, ▪ európai részvénytársaság formában működnek. |
Hitelezésből kizártak köre |
Nem vehet részt a hitelprogramban az olyan vállalkozás, amely ▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás alatt áll, ▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában lejárt esedékességű, adó- vagy adók módjára |
2 Korábban „Sikeres Magyarországért” Módosítva a 10/2007. számú MFB Közlemény alapján.
3 A Vidékfejlesztési Hitelprogram, a Mikrohitel Plusz Program a Kisvállalkozói Hitel és az Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram részletes feltételeiről külön Termékleírás rendelkezik.
4 Módosítva a 7/2010 MFB Közlemény által
behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, ▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában hitelszerződésből vagy bankgarancia-szerződésből eredő lejárt tartozása áll fenn, ▪ a tevékenység folytatásához szükséges valamely hatósági engedéllyel nem rendelkezik, ▪ az Európai Bizottság valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata által érintett és a tiltottnak minősített támogatást nem fizette vissza, ▪ a hitelkérelem benyújtását megelőzően az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesítette, ▪ az 1407/2002/EK tanácsi rendelet értelmében a szénágazatban tevékenykedik5, ▪ a 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedik6 ▪ nehéz helyzetben van. |
A hitel felhasználása |
A hitel felhasználható ▪ tárgyi eszközbe történő beruházáshoz, ▪ a beruházáshoz, fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó szabadalmi jog, licenc, know-how vagy nem szabadalmazott technikai tudás (immateriális javak) vásárlásához, előállításához, ▪ a beruházáshoz, fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó tartós forgóeszköz finanszírozásához. A tárgyi eszközök, immateriális javak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47-48. és 51. §-ai szerinti bekerülési értéken számolhatók el. A hitel felhasználását számlával, vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. § (1) bekezdése szerinti más számviteli bizonylattal kell igazolni. |
A hitel nem használható fel |
▪ más hitel kiváltására, üzletrész, részvény vásárlására, ▪ áfa finanszírozására, kivéve, ha a hitelfelvevő áfa visszaigénylésére nem jogosult, ▪ az exporttal kapcsolatos beruházáshoz (nevezetesen az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat létesítéséhez és működtetéséhez, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokra), ▪ az import áruk helyett hazai áru beszerzését előnyben részesítő beruházáshoz. |
Hitel összege |
5-3000 millió forint, „Forrás” áthidaló tőkehitel (8. hitelcél) esetén legfeljebb 800 millió forint. |
Saját erő |
A saját erő mértéke a beruházás nettó – vagy amennyiben a vállalkozás áfa visszaigénylésére nem jogosult, bruttó – bekerülési értékének legalább A) Csekély összegű támogatás esetén 10%-a B) Regionális csoportmentességi támogatás 25%-a esetén A saját erő saját forrásból és vissza nem térítendő állami támogatásból állhat. |
5 a Tanács 1407/2002/EK rendelete (2002. július 23.) a szénipar részére nyújtott állami támogatásról,. Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2002.08.2-án. L 205 magyar különkiadás fejezet 08 kötet 02. 170-177. oldal.
6 A Tanács 104/2000/EK rendelete (1999. december 17.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről. Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2000.01.21-én. L 17 22-52. oldal.
B) esetben a saját erő keretében a beruházás nettó – vagy amennyiben a vállalkozás áfa visszaigénylésére nem jogosult, bruttó – bekerülési értékének 25 %-át elérő mértékű minden állami támogatástól mentes saját forrás biztosítása szükséges.
Hitel pénzneme
HUF
Hiteldíjak
Kamat | 3 havi EURIBOR + RKV7 + legfeljebb 3%/év | |||
Kezelési költség | Nem kerül felszámításra. | |||
Folyósítási jutalék | Legfeljebb egyszeri 1%, amely az első folyósításkor kerül felszámításra. | |||
Módosítási díj | A finanszírozó hitelintézet aktuális kondíciós listája szerint. | |||
Projektvizsgálati díj | Egyszeri díjként, a finanszírozó hitelintézet aktuális kondíciós listája szerint kerül felszámításra. | |||
Rendelkezésre tartási jutalék | 0,25%/év. | |||
Előtörlesztési díj | A finanszírozó hitelintézet aktuális kondíciós listája szerint. |
Futamidő alakulása
1-7. hitelcél esetében | „Forrás” áthidaló tőkehitel (8. hitelcél) esetében | ||||
a szerződéskötéstől számított | |||||
Rendelkezésre tartási idő | legfeljebb 2 év | legfeljebb 2 év | |||
Lejárat | legfeljebb 15 év | legfeljebb 8 év | |||
Türelmi idő | legfeljebb 2 év | legalább 5, legfeljebb 7 év | |||
Törlesztés ütemezése
Türelmi időt követően negyedévente egyenlő tőketörlesztő részletekben.
Biztosítékok
A finanszírozó hitelintézet belső szabályzatai szerinti, szokásos bankári biztosítékok. Lehetőség van a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., valamint az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezességvállalásának igénybevételére.
Állami támogatás formája
A hitelprogram keretében nyújtott kedvezményes kamatozású hitel állami támogatásnak, formáját tekintve kedvezményes kamatozású hitelnek minősül. Az állami támogatásról szóló igazolást a kedvezményezettnek a nyújtott hitel támogatástartalmáról és a támogatási kategóriáról az MFB Zrt. adja ki.
Támogatási kategória
A Hitelprogram keretében két támogatási kategória alapján igényelhető hitel:
A) Csekély összegű támogatás.
B) Regionális csoportmentességi támogatás.
7 Módosítva a 8/2010 MFB közlemény által. Az RKV az MFB kamatfelár mértéke, amely évente változó, a 2010. március 1 után benyújtott refinanszírozási kölcsönkérelmek vonatkozásában 2%/év, a következő évekre a tárgyévet megelőző év november 30-ig hozza nyilvánosságra az MFB Zrt. a kamatfelár mértéket. A március 1 előtt benyújtott refinanszírozási kölcsönkérelmek vonatkozásában az RKV fix évi 1% a teljes futamidőre.
Bármely hitelcél esetén lehetőség van a fenti támogatási kategóriák egyikéből hitelt igényelni attól függően, hogy a hiteligénylő melyik állami támogatási kategóriába tartozó feltételeknek felel meg. |
Kérelem benyújtása |
A hitelkérelmet a programban résztvevő hitelintézetekhez, valamint közvetlenül az MFB Zrt.-hez is be lehet nyújtani. A programban résztvevő hitelintézetek listáját az MFB Zrt. a honlapján, a xxx.xxx.xx címen teszi közzé. A B) Regionális csoportmentességi támogatás esetén a hitelfelvevőnek a hitelkérelmet a beruházás megkezdése előtt be kell nyújtania. A beruházást megkezdeni csak azt követően lehet, ha az MFB Zrt. a finanszírozó hitelintézetek vizsgálata alapján írásban megerősítette, hogy a beruházás – a részletes vizsgálat végső eredményétől függően – elvben megfelel az európai közösségi jogszabályokban meghatározott jogosultsági feltételeknek. |
Igénybevételi lehetőség |
A program keretében hitelszerződés megkötésére 2013. december 31-ig kerülhet sor. |
Beruházási és fejlesztési célok az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram Termékleírásához
1. Általános beruházási célok |
1.1. Kereskedelemmel összefüggő fejlesztések és beruházások |
1.2. Minőségfejlesztés |
1.3. Műszaki-technológiai háttér fejlesztése |
1.4. Állami és önkormányzati közszolgáltatások ellátásában a magánpartner részvételét elősegítő (PPP) fejlesztések és beruházások |
1.5. Szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése |
1.6. Bérlakás, idősek otthona építés, felújítás |
1.7. Technológiai korszerűsítés |
1.8. Termelő infrastruktúrafejlesztés |
1.9. Ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztése |
1.10. Beszállítói beruházások |
1.11. Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése |
1.12. Regionális vállalati központok létesítése |
1.13. Vállalkozói övezetben végrehajtott beruházás |
1.14. Városi területek rehabilitációja |
1.15. Turisztikai vonzerők fejlesztése |
1.16. Gyógyturizmus fejlesztése |
1.17. A sportolás feltételeinek megteremtését célzó beruházások |
1.18. EK-szerződés I. számú melléklete szerinti mezőgazdasági termékek feldolgozásával, értékesítésével kapcsolatos beruházások |
1.19. Az egyetemes postai szolgáltatóval kötött szerződés alapján végzett postai tevékenység (felvétel és/vagy kézbesítés) ellátásával kapcsolatos beruházások finanszírozása |
2. Környezetvédelemhez kapcsolódó beruházási célok |
2.1. Környezetvédelmi célú fejlesztések és beruházások |
2.2. Hulladék-gazdálkodási beruházások |
2.3. Megújuló energiaforrások felhasználását elősegítő beruházások |
2.4. Egyéb környezetvédelemhez kapcsolódó beruházások |
3. Innovációs beruházási célok |
4. Kulturális tevékenységhez kapcsolódó beruházási célok |
4.1 Filmgyártáshoz és a –terjesztéshez kapcsolódó beruházások |
4.2 A kortárs művészet működési feltételeihez kapcsolódó beruházások |
4.3 Egyéb kulturális tevékenységhez kapcsolódó beruházások |
5. Nemzetköziesedést elősegítő beruházási cél |
6. Humán-egészségügyi ellátást szolgáló beruházási cél |
6.1 TEÁOR 2003 szerint 85.1-el, TEÁOR 2008 szerint 86-tal kezdődő tevékenységet végző vállalkozások beruházásai |
6.2 Gyógyszertár létesítéséhez és a gyógyszerforgalmazáshoz kapcsolódó beruházások |
6.3 Egyéb egészségügyi fejlesztést szolgáló beruházások |
7. Projekt kiegészítő hitel az Új Magyarország Fejlesztési Terv, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, illetve egyéb hazai, és külföldi finanszírozású pályázatok kiegészítő finanszírozására |
7.1. Új Magyarország Fejlesztési Terv |
7.1.1. Gazdaságfejlesztési Operatív Program |
7.1.2. Közlekedési Operatív Program |
7.1.3. Társadalmi infrastruktúra Operatív Program |
7.1.4. Környezet és energia Operatív Program |
7.1.5. Területfejlesztési Operatív Programok |
7.2. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program |
7.3. Egyéb hazai és külföldi finanszírozású pályázatok |
8.”Forrás„ áthidaló tőkehitel |
9. Vidékfejlesztési Hitelprogram |
10. Mikrohitel Plusz Program |
11. Kisvállalkozói Hitel |
12. Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram |
A kedvezményes kamatozású hitel állami támogatással kapcsolatos feltételei
A) Csekély összegű támogatás
Az általános feltételek mellett az alábbi állami támogatásokkal kapcsolatos speciális feltételek teljesülése szükséges:
Hitelezésből kizártak köre |
Kizárt az olyan vállalkozás, amely ▪ az EK-Szerződés I. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozik. |
A hitel nem használható fel |
Teherszállító járművek megvásárlására a közúti teherszállítás (TEÁOR 2003 60.24, TEÁOR 2008 49.41) terén működő vállalkozások esetén. |
Állami támogatás mértéke |
Bármely vállalkozásnak, bármely három pénzügyi év időszakában odaítélt csekély összegű támogatás támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurót, közúti szállítás területén működő vállalkozás esetén a 100 000 eurót. A hitelfelvevőnek előzetesen nyilatkoznia kell arról, hogy a hitelkérelem benyújtásának évében és az azt megelőző két pénzügyi évben mennyi csekély összegű támogatást vett igénybe. Amennyiben a beruházáshoz más állami támogatást is igényel a hitelfelvevő, akkor nyilatkoznia kell annak támogatástartalmáról és a támogatási kategóriájáról. Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegű (de minimis) támogatás nem halmozható állami támogatással, ha az ilyen jellegű halmozódás olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást. |
Állami támogatás kategóriája |
Az állami támogatás kategóriája: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint: „D. Csekély összegű támogatás.” A hitelt kizárólag a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelettel összhangban lehet nyújtani.8 |
8 Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006.12.28-án. L 379. 5. oldal.
B) Regionális csoportmentességi támogatás
Az általános feltételek mellett az alábbi állami támogatásokkal kapcsolatos speciális feltételek teljesülése szükséges:
Hitelezésből kizártak köre |
Kizárt az olyan vállalkozás, amely ▪ a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló keretszabály (2003/C 317/06) 3.1 pontban meghatározott hajóépítési ágazatban tevékenykedik9, ▪ a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (2006/C 54/08) II. melléklete szerinti szintetikusszál-iparban tevékenykedik10. |
A hitel felhasználása |
KKV-k esetén lehetőség van használt eszköz vásárlására is, amennyiben ahhoz korábban nem vettek igénybe állami támogatást. Használt eszköz vásárlása kizárólag piaci áron történhet. KKV- nak nem minősülő vállalkozások esetén a beszerzett eszközöknek – az ingatlan kivételével – újaknak kell lenniük, és az immateriális javak költsége legfeljebb a teljes beruházás 50%-a lehet. |
A hitel nem használható fel |
▪ megkezdett beruházás finanszírozására, ▪ szinten tartó beruházás finanszírozására, ▪ az EK-Szerződés I. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével kapcsolatos beruházás megvalósítására, kivéve a tejet és tejterméket utánzó, illetve helyettesítő termékek gyártását és forgalomba hozatalát, ▪ a szállítási ágazatban gördülőeszköz (ingóság) vásárlására, ▪ olyan használt eszköz vásárlásához, amelyhez korábban már állami támogatást vettek igénybe, ▪ a 2007-2013. közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (2006/C 54/08) I. mellékletében11 felsorolt acélipari termékek gyártásához. |
Egyéb feltételek |
▪ A hitelfelvevőnek vállalnia kell, hogy a beruházást a teljes beruházás befejezése után legalább öt évig, illetve kis- és középvállalkozások esetén három évig fenntartja az érintett régióban. A létrehozott kapacitást a fenntartási idő alatt nem idegenítheti el a hitelfelvevő. A bérbeadás, üzemeltetésbe adás fenntartásnak minősül. A gyors technológiai változások miatt korszerűtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréje lehetséges, amennyiben az érintett régióban a gazdasági tevékenység fenntartása biztosított az előírt időtartamra. A korszerűtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréjét követő fenntartási időszakban a hitelfelvevő az üzem, illetve felszerelés cseréjére kedvezményes kamatozású hitelben nem részesülhet. ▪ Az immateriális javak költségei az alábbi feltételek teljesülése esetén számolhatóak el: ✓ amortizálható eszközöknek kell minősülniük; ✓ piaci feltételek mellett olyan társaságtól szerezték be, amely felett a hitelfelvevőnek sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs; ✓ a hitelfelvevő eszközei közé kell tartozniuk, és a hitelfelvevő tulajdonát képező létesítményben kell használatban maradniuk legalább öt éven keresztül. Ez a feltétel nem vonatkozik a technikailag elavult immateriális javakra. Ha ezeket öt éven belül értékesítik, az értékesítésükből származó bevételt le kell vonni az elszámolható |
9 Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2003.12.30-án. C 317 11. oldal.
10 Iránymutatás a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról. Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006.03.04-én C 54 13. oldal.
11 Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006.03.04-én. C 54 13. oldal.
költségekből, és a támogatást vissza kell téríteni.
Állami támogatás mértéke
Az egy beruházáshoz nyújtható, államháztartási forrásból származó összes támogatás maximális intenzitása:
amennyiben a kedvezményezett mikro-, és kisvállalkozás | amennyiben a kedvezményezett középvállalkozás | amennyiben a kedvezményezett nem KKV | |
Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél- Alföld, és Dél- Dunántúl | 70% | 60% | 50% |
Közép-Dunántúl | 60% | 50% | 40% |
Nyugat-Dunántúl | 50% | 40% | 30% |
Pest megye | 50% | 40% | 30% |
Budapest | 30% | 20% | 10%12 |
A támogatási intenzitás meghatározásánál a beruházás megvalósításának helyét kell figyelembe venni.
A hitelprogram keretében nyújtott állami támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható egyéb állami vagy közösségi támogatással – beleértve a csekély összegű támogatásokat is –, ha az így halmozott összeg támogatási intenzitása meghaladná a fent meghatározott mértéket. Amennyiben a beruházás elszámolható költségei meghaladják az 50, illetve a 100 millió eurónak megfelelő forint összeget a támogatási intenzitás a az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdésének megfelelően csökken.
Állami támogatás kategóriája
Az állami támogatás kategóriája: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint: „BAB Egyéb beruházási cél”. A hitelt kizárólag a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendelettel összhangban lehet nyújtani13.
12 Módosítva a 85/2004 (IV.19.) Korm.rendelet 30.§ (1) bekezdés d) pontja alapján. Hatályos 2011. január 1- től
13 Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006.11.01-én. L 302 29. oldal.
Új Magyarország14
Vidékfejlesztési Hitelprogram Termékleírás
Hitelprogram keretösszege |
5 milliárd forint.15 |
Hitel célja |
A hitelprogram célja, hogy kedvezményes finanszírozási forrásokkal elősegítse az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program célkitűzéseinek megvalósítását, a vidéki mikro- és kisvállalkozások fejlesztését, a termelés diverzifikációját, a színvonalasabb szolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáférést, és ezáltal a vidéki életminőség javítását, magas színvonalú turisztikai szolgáltatások fejlesztésének finanszírozása útján hozzájáruljon a vidéki területek munkaerő helyzetének javításához, a környezeti és kulturális értékek megőrzéséhez. A részletes hitelcélokat jelen termékleírás melléklete tartalmazza. |
Hitel típusa |
Éven túli lejáratú beruházási hitel. |
Hitelfelvevők köre |
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti magyarországi székhelyű mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV), vagy KKV-nak nem minősülő vállalkozások (továbbiakban együtt: vállalkozások), amelyek ▪ egyéni vállalkozás, ▪ gazdasági társaság, ▪ szövetkezet, vagy ▪ európai részvénytársaság formában működnek. |
Beruházás megvalósításának helyszíne |
A hitelvételre csak az a vállalkozás jogosult, amely a beruházást olyan településen16 valósítja meg |
14 Korábban „Sikeres Magyarországért” Módosítva a 10/2007. számú MFB Közlemény alapján.
15 A Vidékfejlesztési Hitelprogram 5 milliárd forintos keretösszege része az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram 360 milliárd forintos keretösszegének.
16 A programban elfogadható vidéki települések listája megtalálható az MFB Zrt. honlapján (xxx.xxx.xx).
- ahol a település lélekszáma legfeljebb 5000 fő, vagy - amelynek a népsűrűsége kevesebb, mint 100 fő/km2, vagy - a 10.000 fős lélekszámot meghaladó olyan település külterületén, ahol a település lakosságának a több mint 2 %-a külterületen él (tanyás térségek). A budapesti agglomerációhoz tartozó településeken megvalósuló beruházás nem finanszírozható. |
Hitelezésből kizártak köre |
Nem vehet részt a Hitelprogramban az olyan vállalkozás, amely ▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás alatt áll; ▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában lejárt esedékességű, adó- vagy adók módjára behajtható köztartozással rendelkezik, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; ▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában hitelszerződésből vagy bankgarancia- szerződésből eredő lejárt tartozása áll fenn; ▪ a tevékenység folytatásához szükséges valamely hatósági engedéllyel nem rendelkezik; ▪ az Európai Bizottság valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata által érintett és a tiltottnak minősített támogatást nem fizette vissza; ▪ a hitelkérelem benyújtását megelőzően az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesítette; ▪ nehéz helyzetben van; ▪ az 1407/2002/EK tanácsi rendelet17 értelmében a szénágazatban tevékenykedik; ▪ a 104/2000/EK tanácsi rendelet18 szerinti halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedik; ▪ a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló keretszabály19 3.1 pont (11) bekezdésében meghatározott hajóépítési ágazatban tevékenykedik; ▪ a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (206/C 54/08) II. melléklete20 szerinti szintetikusszál-iparban tevékenykedik. |
A hitel felhasználása |
A hitel felhasználható ▪ tárgyi eszközbe történő beruházáshoz; ▪ a beruházáshoz, fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó szabadalmi jog, licenc, know-how vagy nem szabadalmazott technikai tudás (immateriális javak) vásárlásához, előállításához; ▪ a beruházáshoz, fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó tartós forgóeszköz finanszírozásához. KKV-k esetén lehetőség van használt eszköz vásárlására is, amennyiben ahhoz korábban nem vettek igénybe állami támogatást. Használt eszköz vásárlása kizárólag piaci áron történhet. KKV-nak nem minősülő vállalkozások esetén a beszerzett eszközöknek – az ingatlan kivételével – újaknak kell lenniük, és az immateriális javak költsége legfeljebb a teljes projekt 50%-a lehet. A tárgyi eszközök, immateriális javak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47-48. és 51. §-ai szerinti bekerülési értéken számolhatók el. A hitel felhasználását számlával, vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. § (1) bekezdése szerinti más számviteli bizonylattal kell igazolni. |
17 A Tanács 1407/2002/EK rendelete (2002. július 23.) a szénipar részére nyújtott állami támogatásról. Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2002.8.2.-án. L 2051-8. oldal.
18 A Tanács 104/2000/EK rendelete (1999. december 17.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről. Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2000.1.21.-én. L 17 22-52. oldal.
19 Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2003.12.30-án. C 317 11. oldal.
20 Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006.03.04-én. C 54 13-44.oldal.
A hitel nem használható fel
▪ más hitel kiváltására, üzletrész, részvény vásárlására;
▪ megkezdett beruházás finanszírozására;
▪ áfa finanszírozására, kivéve, ha a hitelfelvevő áfa visszaigénylésére nem jogosult;
▪ szinten tartó beruházás finanszírozására;
▪ az exporttal kapcsolatos beruházásokhoz (nevezetesen az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat létesítéséhez és működtetéséhez, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokra);
▪ az import áruk helyett hazai áru beszerzését előnyben részesítő beruházásokhoz;
▪ az EK-Szerződés I. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével kapcsolatos beruházás megvalósítására, kivéve a tejet és tejterméket utánzó, illetve helyettesítő termékek gyártását és forgalomba hozatalát;
▪ a szállítási ágazatban gördülőeszköz (ingóság) vásárlására;
▪ olyan használt eszköz vásárlásához, amelyhez korábban már támogatást vettek igénybe;
▪ a 2007-2013. közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló közösségi iránymutatás I. mellékletében21 felsorolt acélipari termékek gyártásához.
Hitel összege
5- 1000 millió forint
Saját erő
A saját erő mértéke a beruházás nettó – vagy amennyiben a vállalkozás áfa visszaigénylésére nem jogosult bruttó – bekerülési értékének legalább 25%-a.
A saját erő saját forrásból és vissza nem térítendő állami támogatásból állhat.
A saját erő keretében a beruházás nettó – vagy amennyiben a vállalkozás áfa visszaigénylésére nem jogosult, bruttó – bekerülési értékének 25 %-át elérő mértékű minden állami támogatástól mentes saját forrás biztosítása szükséges.
Hitel pénzneme
HUF
Hiteldíjak
Kamat | 3 havi EURIBOR + RKV22 + legfeljebb 3%/év | ||
Kezelési költség | Nem kerül felszámításra. | ||
Folyósítási jutalék | Legfeljebb egyszeri 1%, amely az első folyósításkor kerül felszámításra. | ||
Módosítási díj | A finanszírozó hitelintézet aktuális kondíciós listája szerint. | ||
Projektvizsgálati díj | Egyszeri díjként, a finanszírozó hitelintézet aktuális kondíciós listája szerint kerül felszámításra. | ||
Rendelkezésre tartási jutalék | 0,25%/év. | ||
Előtörlesztési díj | A finanszírozó hitelintézet aktuális kondíciós listája szerint. |
21 Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006. 03. 04-én. C 54 33. oldal.
22 Módosítva a 8/2010 MFB közlemény által. Az RKV az MFB kamatfelár mértéke, amely évente változó, a 2010. március 1 után benyújtott refinanszírozási kölcsönkérelmek vonatkozásában 2%/év, a következő évekre a tárgyévet megelőző év november 30-ig hozza nyilvánosságra az MFB Zrt. a kamatfelár mértéket. A március 1 előtt benyújtott refinanszírozási kölcsönkérelmek vonatkozásában az RKV fix évi 1% a teljes futamidőre.
Futamidő alakulása
a szerződéskötéstől számított | |||
Rendelkezésre tartási idő | legfeljebb 2 év | ||
Lejárat | legfeljebb 15 év | ||
Türelmi idő | legfeljebb 2 év |
Törlesztés ütemezése
Türelmi időt követően negyedévente egyenlő tőketörlesztő részletek.
Biztosítékok
A finanszírozó hitelintézet belső szabályzatai szerinti, szokásos bankári biztosítékok. Lehetőség van a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., valamint az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezességvállalásának igénybevételére.
Egyéb feltételek
▪ A hitelfelvevőnek vállalnia kell, hogy a beruházást a teljes beruházás befejezése után legalább öt évig, illetve kis- és középvállalkozások esetén három évig fenntartja az érintett régióban. A létrehozott kapacitást a fenntartási idő alatt nem idegenítheti el a hitelfelvevő. A bérbeadás, üzemeltetésbe adás fenntartásnak minősül A gyors technológiai változások miatt korszerűtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréje lehetséges, amennyiben az érintett régióban a gazdasági tevékenység fenntartása biztosított az előírt időtartamra. A korszerűtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréjét követő fenntartási időszakban a hitelfelvevő az üzem, illetve felszerelés cseréjére kedvezményes kamatozású hitelben nem részesülhet.
▪ Az immateriális javak költségei az alábbi feltételek teljesülés esetén számolhatóak el:
✓ amortizálható eszközöknek kell minősülniük;
✓ piaci feltételek mellett olyan társaságtól szerezték be, amely felett a hitelfelvevőnek sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs;
✓ a hitelfelvevő eszközei közé kell tartozniuk, és a hitelfelvevő tulajdonát képező létesítményben kell használatban maradniuk legalább öt éven keresztül. Ez a feltétel nem vonatkozik a technikailag elavult immateriális javakra. Ha ezeket öt éven belül értékesítik, az értékesítésből származó bevételt le kell vonni az elszámolható költségekből, és a támogatást vissza kell téríteni.
Állami támogatás formája
A Hitelprogram keretében nyújtott kedvezményes kamatozású hitel állami támogatásnak, formáját tekintve kedvezményes kamatozású hitelnek minősül.
Az egy projekthez nyújtható, államháztartási forrásból származó összes támogatás maximális intenzitása nem haladhatja meg:
Állami támogatás mértéke
Amennyiben a kedvezményezett mikro-, és kisvállalkozás | Amennyiben a kedvezményezett középvállalkozás | Amennyiben a kedvezményezett nem KKV | |
Észak- Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, és Dél-Dunántúl | 70% | 60% | 50% |
Közép- Dunántúl | 60% | 50% | 40% |
Nyugat- Dunántúl | 50% | 40% | 30% |
Pest megye | 50% | 40% | 30% |
A támogatási intenzitás meghatározásánál a beruházás megvalósításának helyét kell figyelembe venni.
A hitelprogram keretében nyújtott állami támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható egyéb állami vagy közösségi támogatással – beleértve a csekély összegű támogatásokat is –, ha az így halmozott összeg támogatási intenzitása meghaladná a fent meghatározott mértéket. Amennyiben a projekt elszámolható költségei meghaladják az 50, illetve a 100 millió eurónak megfelelő forint összeget a támogatási intenzitás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdésének megfelelően csökken.
Állami támogatás kategóriája
Az állami támogatás kategóriája: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének
(1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint: „BAB. Egyéb beruházási cél.” A hitelt kizárólag a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendelettel összhangban lehet nyújtani23.
Támogatástartalom igazolása
Az igazolást a kedvezményezettnek a nyújtott hitel támogatástartalmáról és a támogatásra vonatkozó kategóriáról az MFB Zrt. adja ki.
Kérelem benyújtása
A hitelkérelmet a programban résztvevő hitelintézetekhez, valamint közvetlenül az MFB Zrt. -hez is be lehet nyújtani.
A programban résztvevő hitelintézetek listáját az MFB Zrt. a honlapján, a xxx.xxx.xx címen teszi közzé.
A hitelfelvevőnek a hitelkérelmet a beruházás megkezdése előtt be kell nyújtania. A beruházást megkezdeni csak azt követően lehet, ha az MFB Zrt. a finanszírozó hitelintézetek vizsgálata alapján előzetesen írásban megerősítette, hogy a beruházás – a részletes vizsgálat végső eredményétől függően – elvben megfelel az európai közösségi jogszabályokban meghatározott jogosultsági feltételeknek.
Igénybevételi lehetőség
A program keretében hitelszerződés megkötésére 2013. december 31-ig kerülhet sor.
23 Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006.11.01-én. L 302 29. oldal.
Beruházási és fejlesztési célok a Vidékfejlesztési Hitelprogram
Termékleírásához
9.1. Nem mezőgazdasági termékekké történő diverzifikálás |
9.1.1. Mezőgazdasági termelésből származó növényi vagy állati eredetű anyagok, melléktermékek nem élelmiszer célú feldolgozása (kézműipar, textil és bőripar, gyógyászat, kozmetikumok, festékek, játékok stb) |
9.1.2. Vadon élő növények élelmiszer célú feldolgozása (nád, sás, gyékény, kosárfonó fűz, gyógynövények, erdei melléktermékek stb) |
9.1.3. Hagyományos népi, kézműipari mesterségekhez kapcsolódó speciális szerszámgép gyártás |
9.2. Turisztikai fejlesztések |
9.2.1. Kis kapacitású, nem kereskedelmi célú szálláshelyfejlesztés |
9.2.2. Ifjúsági szálláshelyek, gyermek és ifjúsági tábor, turistaház kialakítása, meglévők bővítése |
9.2.3. Falusi és agroturisztikai szolgáltatások fejlesztése |
9.2.4. Mezőgazdasági, népművészeti és kézműves tevékenységek termékeinek turisztikai célú bemutatása |
9.2.5. Borturisztikai szolgáltatások fejlesztése |
9.2.6. Horgászturisztikai szolgáltatások fejlesztése |
9.2.7. Lovasturisztikai szolgáltatások fejlesztése |
9.2.8. Vadászati és erdei turizmus fogadóhelyek fejlesztése |
9.3. Vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztése |
9.3.1. Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások |
9.3.2. Kulturális, kommunikációs és rekreációs szolgáltatások |
9.3.3. Egészségügyi szolgáltatások |
9.3.4. Szociális szolgáltatások |
9.4. Vidéki örökség megőrzése Legalább helyi védettség alatt álló épületek felújítása, átalakítása, bemutathatóvá tétele, turisztikai funkcióval való ellátása. |
Új Magyarország24 Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram
Útmutató
2011. október 15.
24 Korábban „Sikeres Magyarországért” Módosítva a 10/2007. számú MFB Közlemény alapján.
Tartalomjegyzék
ELSŐ RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 19
1. AZ ÚTMUTATÓ KIBOCSÁTÁSÁNAK CÉLJA, HÁTTERE 19
3. AZ ÚTMUTATÓ ALKALMAZÁSI KÖRE 20
4. AZ ÚTMUTATÓBAN HASZNÁLT FOGALMAK MAGYARÁZATA 21
MÁSODIK RÉSZ: A HITELPROGRAM FELTÉTELRENDSZERE 26
5.4 A HITELEZÉSBŐL KIZÁRTAK KÖRE 27
5.6 A HITEL NEM HASZNÁLHATÓ FEL 28
5.12 Folyósítási feltételek 31
6. KEDVEZMÉNYES KAMATOZÁSÚ HITEL ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATOS FELTÉTELEI 32
6.1 Az állami támogatás formája 32
6.3 A HITELEZÉSBŐL KIZÁRTAK KÖRE 33
6.4 A HITEL NEM HASZNÁLHATÓ FEL 33
6.5 Az állami támogatás mértéke 33
6.6 Állami támogatás kategóriája 33
6.7 A HITELEZÉSBŐL KIZÁRTAK KÖRE 34
6.11 Az állami támogatás mértéke 35
6.12 Az állami támogatás kategóriája 36
7. ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATOS TOVÁBBI KÖZÖS SZABÁLYOK 36
7.1. Támogatástartalom számítása 36
7.3 A TÁMOGATÁSTARTALOM ÉS A TÁMOGATÁSI KATEGÓRIA IGAZOLÁSA 38
7.4 A TÁMOGATÁS MEGJELENÉSE A HITELSZERZŐDÉSBEN 39
7.5 Az állami támogatás jogosulatlan felhasználása, a támogatással való visszaélés 39
8. AZ EGYES HITELCÉLOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS ELŐÍRÁSOK 41
HARMADIK RÉSZ: RÉSZLETES MUNKAFOLYAMAT SZABÁLYOZÁS 44
10. ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS ELLENŐRZÉS 45
NEGYEDIK RÉSZ: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 46
ÖTÖDIK RÉSZ: BERUHÁZÁSI ÉS FEJLESZTÉSI CÉLOK RÉSZLETES ISMERTETÉSE 47
HATODIK RÉSZ: MELLÉKLETEK FELSOROLÁSA 57
Első rész: Általános rendelkezések
1. Az Útmutató kibocsátásának célja, háttere
Jelen Útmutató a Hitelprogram keretében nyújtott hitelek kihelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályait tartalmazza. A jelen Útmutatóban nem szabályozott kérdésekben a kapcsolódó jogszabályokban, a keretmegállapodásban és a Refinanszírozási Eljárási Rendben foglalt részletes szabályok az irányadók. Az Útmutatóban foglaltak az MFB Zrt. közvetlen finanszírozására is irányadóak.
2. Kapcsolódó jogszabályok
Az Útmutató az alábbi jogszabályokra épül:
a) a „Sikeres Magyarországért” Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram hitelkeretének bővítéséről, a „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram és a „Sikeres Magyarországért” Agrár Fejlesztési Hitelprogram hitelcéljainak kiegészítéséről szóló 1038/2007. (VI.18.) Korm. határozat,
b) a „Sikeres Magyarországért” Hitelprogramok meghirdetéséről és a fejlesztési tőkefinanszírozási eszközök kiszélesítéséről szóló 1041/2005. (V. 5.) Korm. határozat,
c) a „Sikeres Magyarországért” Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram és az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram keretösszegének emeléséről szóló 1030/2010. (II.9) Korm. határozat,
d) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény,
e) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény,
f) az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV törvény,
g) a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény,
h) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.),
i) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.),
j) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény,
k) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv),
l) az államháztartástól szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,
m) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,
n) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény,
o) a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény,
p) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény,25
q) a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtató támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet,
r) az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet,
s) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006. december 15-én L 379. 5. oldal),
25 Módosítva:2010. április 15.
t) a Bizottság 1857/2006/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról,
u) Iránymutatás a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006. március 04-én C 256. 3. oldal),
v) a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendelet (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006. október 24-én L 302. 29. oldal),
w) az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2oo4. április 21-i 794/2oo4/EK bizottsági rendelet (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2004.04.30-án L 140. 1-134. oldal.),
x) az Európai Közösség iránymutatása a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról (2004/C 244/02) (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2004.10.01-én C 244., 2-17. oldal),
y) a Tanács 1407/2002/EK rendelete (2002. július 23.) a szénipar részére nyújtott állami támogatásról (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2002.08.02-án L 205. 1-8. oldal),
z) a Tanács 104/2000/EK rendelete (1999. december 17.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2000.01.21- én L 17. 22-52. oldal),
aa) a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatás keretszabálya (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2003.12.30-án C 317. 11-14. oldal),
bb) A Bizottság 2008/C 14/02 közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2008.01.19-én C 14. 6-9 oldal),
cc) az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 794/2004/EK rendelet módosításáról szóló 271/2008/EK bizottsági rendelet (megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2008.03.25-én L 82 1. oldal), (a továbbiakban 271/2008/EK bizottsági rendelet),
dd) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet.
A jogszabály esetleges változásait figyelembe kell venni, a Hitelprogram előírásait mindig a hatályos jogszabályokkal összhangban kell értelmezni.
3. Az Útmutató alkalmazási köre
Jelen Útmutató az Új Magyarország26 Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram - benne a „Forrás” áthidaló tőkehitel (8. hitelcél) és a Vidékfejlesztési Hitelprogram (9. hitelcél) - vonatkozásában meghatározza az MFB Zrt. és a refinanszírozásban részt vevő hitelintézetek, továbbá a hiteligénylő vállalkozások számára a Hitelprogram részletes feltételeit. A refinanszírozási tevékenység eljárási szabályait a Hitelprogram Refinanszírozási Eljárási Rendje szabályozza. Az MFB Zrt. közvetlen hitelezése esetén az Útmutató előírásai és az MFB belső szabályai az irányadók.
A jelen Útmutató elválaszthatatlan részét képezi az Új Magyarország27 Vállalkozásfejlesztési és a Vidékfejlesztési Hitelprogram Termékleírása.
26 Korábban „Sikeres Magyarországért” Módosítva a 10/2007. számú MFB Közlemény alapján.
27 Korábban „Sikeres Magyarországért” Módosítva a 10/2007. számú MFB Közlemény alapján.
A 9. hitelcélként megjelölt Vidékfejlesztési Hitelprogramra külön Termékleírás, továbbá ez az Útmutató irányadó.
4. Az Útmutatóban használt fogalmak magyarázata
A beruházás megkezdésének időpontja:
a.) Építési tevékenységet tartalmazó beruházás esetén:
aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),
ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan;
b.) eszközbeszerzés esetén az első beszerzendő eszköz írásbeli megrendelése;
c.) egyéb beruházás (pl. ingatlan vásárlás) esetén, amennyiben a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában pedig a megvalósításra vagy vásárlásra megkötött első (végleges, nem elő-) szerződés létrejöttének napja; a hiteligénylő által aláírással elfogadott ajánlat szerződésnek minősül (a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 213. § (1) bekezdése alapján „A szerződés jelenlevők között abban az időpontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják, távollévők között pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik.”);
d.) ha a beruházást több célra (építés, eszköz vagy egyéb) kiterjedően valósítják meg, a beruházás megkezdésének időpontja az egyes céloknak megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.
A beruházás befejezésének időpontja:
A beruházás eredményeképp létrejövő eszköz (immateriális javak, tárgyi eszközök) használatba vétele, üzembe helyezése.
Alapkamat:
Megegyezik a naptári negyedév első napjára megállapított, a Reuters XXXXXXX oldalán rögzített 3 hónapos kamat mértékével.28
Beruházás:
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység, továbbá a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység, valamint mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható (tervezés, előkészítés, lebonyolítás, hitel-igénybevétel, biztosítás, szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés).
Beszállítói integrátor:
Az a hazai vagy külföldi feldolgozóipari vállalkozás, amely a feldolgozóipari végtermék előállító(k) részére részegység(ek)et, főegység(ek)et gyárt, szerel össze a feldolgozóipari beszállító(k)tól kapott és a maga által gyártott alkatrész(ek), részegység(ek) felhasználásával. Mint partnert közvetlen, szerződésben vagy szándéknyilatkozatban rögzített beszállítói kapcsolat köti a feldolgozóipari végtermék gyártó(k)hoz, illetve beszállítói kapcsolat a feldolgozóipari beszállító(k)hoz.
28 Módosítva 8/2010 MFB Közlemény által
Egyéni vállalkozás:
a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében;
b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);
c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;
e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);
f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;29
Egyéni referencia kamatláb:
Különösen a kedvezményes kamatú és kamatmentes kölcsönök, továbbá a változó kamatlábon alapuló kamattámogatások támogatástartalmának kiszámításához használt, a referencia alapkamatlábból számított, a hitelkockázattól függően eltérő összehasonlító kamatláb.
Exporttal kapcsolatos beruházások:
Az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat létesítéséhez és működtetéséhez, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb költségek.
Feldolgozóipari beszállító:
Az a Magyarországon bejegyzett vállalkozás, amely alkatrész(eke)t és/vagy részegység(eke)t gyárt, szerel össze és szállít közvetlenül a végterméket előállító feldolgozóipari nagyvállalatnak vagy a beszállítói integrátornak. Mint ipari partnert közvetlen, szerződésben vagy szándéknyilatkozatban rögzített, beszállítói kapcsolat köti a feldolgozóipari végtermék gyártó(k)hoz vagy a beszállítói integrátor(ok)hoz.
Gördülőeszköz:
Emberek és tárgyak szállítására szolgáló berendezések. Ide kell sorolni a vasúti, közúti, légi, a vízi szállítási eszközöket, így például az olyan szállítóeszközöket, mint a gépjárművek, a vontatók és nyerges pótkocsik, a vasúti és villamosvasúti mozdonyok és a vasúti kocsik, valamint a repülőgépek és űrhajók, motorkerékpárok, kerékpárok, hajók stb.
Immateriális javak:
A Sztv. szerinti immateriális javak között elszámolható tételek, regionális csoportmentességi támogatás alapján nyújtott hitel esetén a szabadalmi jog, licenc, know-how, vagy nem szabadalmazott technikai tudás minősül immateriális jószágnak.
Az import áruk helyett hazai áruk használatához kapcsolódó finanszírozás:
Ha a kedvezményes kamatozású hitelt azzal a feltétellel nyújtják, hogy a beruházáshoz szükséges tárgyi eszközök, immateriális javak kizárólag hazai termékből származhatnak. Fő szabályként az ügyfélnek magának kell kiválasztania a számára legmegfelelőbb termékeket, szolgáltatásokat, amit a beruházáshoz felhasznál.
Kis- és középvállalkozás (KKV):
29 Módosítva: 2010. április 15.
a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások.
Ez alapján KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek
▪ összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
▪ éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
▪ összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
▪ éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
▪ összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
▪ éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.
Azon vállalkozás esetében, amelynek a 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2) bekezdése szerinti partner- vagy 4. § (3) bekezdése szerinti kapcsolódó vállalkozásai vannak, a fentebb meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.
KKV-nak nem minősülő vállalkozás:
Az olyan vállalkozás, amely nem minősül a 2004. évi XXXIV. törvényben meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozásnak, ideértve az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozást is.
Leszámítolási (diszkont) ráta (kamatláb):
A referencia alapkamatláb 100 bázisponttal növelt értéke.
MFB refinanszírozási kamat:
Mértéke változó, az Alapkamat és a MFB refinanszírozási kamatfelár (RKV) összegével egyenlő.30
MFB refinanszírozási kamatfelár (RKV):
Mértéke változó; megállapítására évente kerül sor. A kamatperiódus MFB refinanszírozási kamatfelára megegyezik a tárgynegyedév naptári évének első napjára az MFB által megállapított, az MFB honlapján a tárgyévet megelőző naptári év november 30. napjáig közzétett MFB refinanszírozási kamatfelár mértékkel. 31
Nehéz helyzetben lévő vállalkozás:
Nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amely megfelel a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló európai közösségi iránymutatásban meghatározott feltételeknek, így különösen:
▪ amelynek a saját tőkéje a hitelkérelem benyújtásának időpontjában kevesebb, mint a jegyzett tőkéje fele, és ennek több, mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el, vagy
▪ amely a hitelkérelem benyújtásának időpontjában csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás alatt áll.
Referencia alapkamatláb:
Az egyéni referencia kamatláb, a diszkont kamatláb és a visszafizettetési kamatláb alapja. A referencia alapkamatlábról, a diszkont kamatlábról és a visszafizettetési kamatlábról az Európai Bizottság hivatalos
30 Módosítva 8/2010 MFB Közlemény által
31 Módosítva a 8/2010 MFB Közlemény által
értesítését követően a pénzügyminiszter közleményt ad ki, illetve azt a Pénzügyminisztérium honlapján közzéteszi.
Refinanszírozás:
A hitelintézet saját kockázatára nyújtott hiteléhez forrás biztosítása az MFB Zrt. által a hitelintézet részére, az 1-9. hitelcél esetében.
Saját erő:
A saját erő saját forrásból és vissza nem térítendő állami támogatásból állhat. Saját forrásnak minősülhet a számlapénz, bankbetét, a hiteligénylő nevére szóló értékpapír, bankhitel, tagi kölcsön magánkölcsön, tőkeemelés, zártvégű pénzügyi lízing, csekély összegű támogatásból igényelt hitel esetén a beruházás megvalósításhoz szükséges, a hiteligénylő tulajdonában lévő tárgyi eszköz.
Szintentartás:
Olyan új tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység, amelynek célja a beruházó által korábban használt tárgyi eszközök lecserélése anélkül, hogy az új eszközök a termékben, nyújtott szolgáltatásban, illetve termelési vagy szolgáltatási folyamatban - ésszerűsítés, diverzifikálás vagy korszerűsítés útján - alapvető változást hoznának.
Támogatástartalom:
A vállalkozásnak nyújtott állami támogatásnak a Pénzügyminisztérium 5/2009 számú Pénzügyi közlöny 1835. oldalán megjelent a kedvezményes kamatú és kamatmentes hitel/kölcsön változó kamatlábon alapuló kamattámogatás támogatástartalmának számítására című közleményben meghatározott képlet alapján kiszámított összege (jelenértéke). Többféle állami támogatás esetén az egyes támogatások formájához tartozó képlettel kiszámított támogatástartalmak együttes összege jelenti a támogatási intenzitás kiszámításánál alkalmazandó támogatástartalmat.
Támogatási intenzitás:
A támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve.
Tartós forgóeszköz:
A vállalkozás készlet- és követelésállományának a beruházás megtérüléséhez szükséges növekménye a beruházást megelőző szinthez képest. A beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó forgóeszközigény tartós finanszírozására nyújtott kölcsön összege nem haladhatja meg a beruházás bruttó módon számított összegét
Vállalkozás:
A KKV és a KKV-nak nem minősülő vállalkozások, amelyek egyéni vállalkozás, gazdasági társaság (betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közkereseti társaság, egyesülés), szövetkezet, és európai részvénytársaság formában működnek.
Visszafizettetési kamat:
A jogellenes támogatás visszatérítésének kamata, amelyet az Európai Bizottság az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2oo4. április 21-i 794/2oo4/EK bizottsági rendelet 9. cikkében foglaltak, valamint a 271/2008/EK bizottsági rendelet32 alapján állapít meg. Az alkalmazandó visszafizettetési kamat mértéke az azon időpontra vonatkozó kamatlábnak felel meg, amikor a támogatást első alkalommal a kedvezményezett hitelfelvevő rendelkezésére bocsátották. A kamatlábat konszolidált alapon a támogatás visszatérítésének időpontjáig kell alkalmazni. Az előző
évben felhalmozott kamat a következő években tovább kamatozik.. Ha azonban egy évnél hosszabb idő telik el a jogellenes támogatás első alkalommal a kedvezményezett hitelfelvevő rendelkezésére bocsátása és a támogatás visszatérítésének időpontja között, akkor a kamat mértékét egy éves időszakonként újra kell számolni, az újraszámítás időpontjában hatályos visszafizettetési kamat alapulvételével.
Második rész: A Hitelprogram feltételrendszere
5. Általános feltételek
A Hitelprogram célja a magyar gazdaság általános versenyképességének fejlődését szolgáló modernizáció, az infrastruktúra- és a technológiafejlesztést előidéző beruházások támogatása, a vállalati nemzetköziesedés ösztönzése.
A Hitelprogram kiemelt célja a vállalkozások piaci pozíciójának, a foglalkoztatásban betöltött szerepének, innovatív képességének és beszállítói tevékenységének erősítéséhez, továbbá környezetvédelmi és egészségügyi célú beruházásaihoz kedvezményes kamatozású hitel nyújtása, továbbá fejlesztési és beruházási tárgyú pályázatokhoz, különösen az Új Magyarország Fejlesztési Terv, valamint Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pályázataihoz kapcsolódóan kiegészítő forrás biztosítása.
A hitelcélok részletes ismertetését az 5. rész tartalmazza.
Hitelprogram keretösszege | A Hitelprogram keretében az MFB Zrt. által biztosított forrás 36033 milliárd Ft. A keretet a befogadott hitelkérelmek az MFB Zrt. -hez történő beérkezési sorrendben terhelik. Az MFB Zrt. által az egyes vállalkozásoknak közvetlenül nyújtott hitel a Hitelprogram teljes összegét csökkenti. Ha a keretösszeg kihasználtsága eléri a 90%, majd a 100%-os mértéket, ennek tényét az MFB Zrt. a honlapján teszi közzé. Az MFB Zrt. csak az egyes hitelintézetekre megállapított limitösszeg erejéig vállalja a refinanszírozási kölcsönszerződés megkötését. |
Hitel típusa | Éven túli lejáratú beruházási hitel. |
Finanszírozás módja | A finanszírozás refinanszírozási konstrukció, vagy az MFB Zrt. általi közvetlen finanszírozás keretében történik. |
Hitel összege | Refinanszírozási konstrukcióban és az MFB Zrt. közvetlen finanszírozásában egyaránt a hitel legkisebb igényelhető összege 5 millió Ft, legnagyobb igényelhető összege 3 milliárd forint, „Forrás” áthidaló tőkehitel (8. hitelcél) esetén legfeljebb 800 millió forint. A hitelösszeg tényleges mértékét a támogatástartalom és a támogatási intenzitás behatárolhatja. |
Xxxxx devizaneme | HUF A hitel devizaneme forintról az aktuális átváltási árfolyam szerint automatikusan euróra konvertálódik, ha Magyarország pénzneme hivatalosan euróra változik. |
Kérelem benyújtása | A hitelkérelmeket a programban részt vevő hitelintézetekhez, vagy közvetlenül az MFB Zrt.-hez lehet benyújtani. A programban részt vevő hitelintézetek listáját és elérhetőségeit az MFB Zrt. a honlapján teszi közzé. |
33 Módosítva a 7/2010 MFB Közlemény által.
Igénybevételi lehetőség | A Hitelprogram keretében hitelszerződés megkötésére 2013. december 31-ig van lehetőség. |
A Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram hitelügyleteinek azonosítására a VFH általános azonosító jel szolgál. A Vidékfejlesztési Hitelprogram általános azonosító jele: VIFH.
Az MFB Zrt. honlapja: xxx.xxx.xx.
A magyarországi székhelyű (Magyarországon nyilvántartásba vett), a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV), vagy KKV-nak nem minősülő vállalkozások, amelyek
▪ egyéni vállalkozás,
▪ gazdasági társaság,
▪ szövetkezet, vagy
▪ európai részvénytársaság
formában működnek.
5.4 A hitelezésből kizártak köre
Nem vehet részt a Hitelprogramban az olyan vállalkozás, amely
▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás alatt áll,
▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában lejárt esedékességű, adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,34
▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában hitelszerződésből vagy bankgarancia-szerződésből eredő lejárt tartozása áll fenn,
▪ nehéz helyzetben van,
▪ a tevékenység folytatásához szükséges valamely hatósági engedéllyel nem rendelkezik,
▪ az Európai Bizottság valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata által érintett és a tiltottnak minősített támogatást nem fizette vissza,
▪ a hitelkérelem benyújtását megelőzően az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesítette,
▪ az 1407/2002/EK tanácsi rendelet értelmében a szénágazatban tevékenykedik35,
▪ a 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedik36.
A hitel felhasználható
▪ tárgyi eszközbe történő beruházáshoz,
34 Az APEH köztartozásmentességi honlapon való szerepeltetés elfogadható azzal, hogy ez beszerzésnek és vizsgálatnak minősül. Ennek dokumentálása vagy papír alapon (kinyomatva) vagy elektronikusan lementve szükséges annak érdekében, hogy a hitelintézet igazolni tudja a vizsgálat tényét.
35 A Tanács 1407/2002/EK rendelete (2002. július 23.) a szénipar részére nyújtott állami támogatásról. Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2002.8.2.-án. L 205.1-8. oldal.
36 A Tanács 104/2000/EK rendelete (1999. december 17.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről. Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2000.01.21-én. L 17. 22-52. oldal.
▪ a beruházáshoz, fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó immateriális javak vásárlásához, előállításához,
▪ a beruházáshoz, fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó tartós forgóeszköz finanszírozásához a beruházás bruttó módon számított összegéig.
A hitel felhasználását számlával, vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. § (1) bekezdése szerinti más számviteli bizonylattal kell igazolni.
Saját vállalkozásban végzett beruházás esetén a tárgyi eszköz aktivált értékébe beszámítható:
- saját vagy bérelt munkaeszközzel, saját munkavállalóval végzett munkák önköltsége;
- a készen vásárolt anyagok, alkatrészek, tartozékok, és ezek saját dolgozóval való összeszerelésének értéke;
- a szükséges megrendelői szolgáltatások (szállítás, rakodás, alapozás stb.) értéke;
- ha idegen kivitelező is közreműködik, úgy annak munkadíja, valamint a neki átadott anyagok, eszközök értéke.
Fentiekből következően a saját vállalkozásban végzett beruházás része a beruházásban közreműködő idegen vállalkozó által leszámlázott teljesítményérték is. Saját vállalkozásban megvalósított beruházásként kezelendő, amikor a beruházó minden munkát külső kivitelezővel végeztet el, és saját közreműködése abban merül ki, hogy a beruházáshoz szükséges anyagot biztosítja a kivitelező számára.
Ingatlanra vonatkozó előírások
▪ A Hitelprogram keretében lehetőség van ingatlan építésre, de lakás vagy lakáscélú ingatlan építése csak az 1.6. Bérlakás, idősek otthona építés, felújítás hitelcélból lehetséges, amennyiben a hitelből kialakított lakásokat a hitelfelvevő legalább öt évig bérlakásként hasznosítja.37
▪ Bérelt ingatlanon megvalósuló beruházás esetében a finanszírozás feltétele a legalább a hitel futamidejére szóló bérleti szerződés megléte.
▪ Amennyiben a beruházást osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a hitelkérelem befogadásának feltétele a tulajdonostársak között létrejött közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodás és az ahhoz tartozó vázrajz benyújtása.
▪ A hitelből ingatlan vásárlás abban az esetben finanszírozható, ha az ingatlan a tevékenység folytatásához szükséges, és/vagy a vállalkozás telephelyéül, székhelyéül szolgál, és a megvásárlást követően az ingatlanon további beruházást hajt végre a hitelfelvevő. 38
Elszámolható költségek
Valamennyi hitelcél esetében a beruházás tárgyi eszközeinek bekerülési értéke a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47-48. és 51. §-ai alapján számolhatók el.
A beruházás költségvetésében azok a költségek számolhatók el, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a beruházás végrehajtásához, és megfelelnek a költséghatékonyság elvének.
Használt eszköz vásárlása kizárólag piaci áron történhet.
5.6 A hitel nem használható fel
▪ üzletrész, részvény vásárlására,
▪ más hitel (ugyanazon hitelfelvevő részére, részben vagy egészen folyósított hitel, a finanszírozó hitelintézettől függetlenül) kiváltására. Hitelkiváltásnak minősül, ha a hitelprogramban felvett kölcsönt egyazon hitelfelvevő a hitelintézettel vagy bármely más finanszírozóval kötött hitel- vagy kölcsönszerződése alapján, akár részben, akár egészen folyósított hitelének/kölcsönének visszafizetésére, járulék megfizetésére fordítja. Hitelkiváltásnak minősül a hitelfelvevő által lízingelt eszköz hitelből történő megvásárlása is. Közvetett módon, de hitelkiváltásnak minősül, ha a
37 Módosítva a 4/2009. számú MFB Közlemény alapján.
38 Módosítva a 4/2009. számú MFB Közlemény alapján.
hitelfelvevő olyan vállalkozástól vásárol tárgyi eszközt, amely a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (2) 7. pontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül, és az eladó a vételárat a tárgyi eszköz finanszírozásához igénybe vett hitel előtörlesztésére fordítja.39
▪ áfa finanszírozására, kivéve, ha a hitelfelvevő áfa visszaigénylésére nem jogosult,
▪ az exporttal kapcsolatos beruházásokhoz,
▪ az import áruk helyett hazai áru beszerzését előnyben részesítő beruházásokhoz.
Az MFB Zrt. nem támogatja a beruházás finanszírozását, ha a hitel célja
▪ kábítószer előállítás, -kereskedelem,
▪ pénzmosás,
▪ játékautomaták üzemeltetése,
▪ prostitúció elősegítése
▪ hulladék égetés és mérgező hulladék feldolgozása.
Az MFB Zrt. nem támogatja a beruházás finanszírozását, ha a hitelfelvevő fő tevékenysége
▪ fegyver-, lőszergyártás (TEÁOR 2003 29.60, TEÁOR 2008 25.40, 30.40,),
▪ szerencsejáték, fogadás (TEÁOR 2003 92.71, TEÁOR 2008 92.00), vagy
▪ pénzügyi közvetítés, biztosítás, nyugdíjalap, pénzügyi kiegészítő tevékenység (TEÁOR 2003 65-67, TEÁOR 2008 64-66)
▪ Dohánytermék gyártás, Dohányárú nagykereskedelem, Dohányárú kiskereskedelem (TEÁOR 2008 12, 46.35, 47.26)
A fenti tiltott tevékenységekhez kapcsolódó beruházás finanszírozása kizárt a Hitelprogramból.
A saját erő mértéke a beruházás nettó – vagy amennyiben a vállalkozás áfa visszaigénylésére nem jogosult, bruttó – bekerülési értékének
legalább | |
A) Csekély összegű támogatás esetén | 10%-a |
B) Regionális csoportmentességi támogatás esetén | 25%-a |
A) Csekély összegű támogatás keretében nyújtott hitel esetén a saját erő tekintetében a Hitelprogram kötelező előírást nem tartalmaz, a finanszírozó hitelintézet jogosult saját belső szabályzatai alapján eljárni.
B) Regionális csoportmentességi támogatás keretében nyújtott hitel esetén a saját erőn belül a beruházás nettó – vagy amennyiben a vállalkozás áfa visszaigénylésére nem jogosult, bruttó – bekerülési értékének 25 %-át elérő mértékű minden állami támogatástól mentes saját forrás biztosítása szükséges és a beruházás megvalósításához szükséges, a hiteligénylő tulajdonában lévő tárgyi eszköz saját forrásként/erőként nem vehető figyelembe (ellenkező esetben a beruházás megkezdettnek minősülne).
A finanszírozó hitelintézet a maga részére az alábbi díjakon kívül más költséget, díjat nem számíthat fel.
Kamat40 | ||||||
Hitelfelvevő felé felszámított ügyleti kamat | ||||||
MFB refinanszírozási kamat | Hitelintézeti kamatrés (%) | |||||
Alapkamat | MFB refinanszírozási kamatfelár (%) | |||||
jelölése | 2010. 03. 01-ig | 2010. 03. 01-től | ||||
fix | évente változó | legfeljebb | ||||
3 havi EURIBOR | RKV | 1 | 2 | 3 | ||
A hitelfelvevő felé felszámított ügyleti kamat az MFB refinanszírozási kamatból és a hitelintézeti kamatrésből áll. Az RKV mértéke a 2010. március 1-jét követően benyújtott refinanszírozási kölcsönkérelmek esetében változó; megállapítására évente kerül sor. A kamatperiódus RKV megegyezik a tárgynegyedév naptári évének első napjára az MFB által megállapított, az MFB honlapján a tárgyévet megelőző naptári év november 30. napjáig közzétett RKV mértékkel. A 2010. március 1-jét megelőzően benyújtott refinanszírozási kölcsönkérelmek esetében az RKV fix,2%/év. A kamatfizetés naptári negyedévente történik. | ||||||
Kezelési költség | Kezelési költség nem kerül felszámításra. | |||||
Folyósítási jutalék | Legfeljebb egyszeri 1%, amely az első folyósításkor kerül felszámításra. | |||||
Módosítási díj | A finanszírozó hitelintézet aktuális kondíciós listája szerint kerül meghatározásra. | |||||
Projektvizsgálati díj | Egyszeri díjként, a finanszírozó hitelintézet aktuális kondíciós listája szerint kerül felszámításra. | |||||
Rendelkezésre tartási díj | 0,25%/év | |||||
Előtörlesztési díj | A finanszírozó hitelintézet aktuális kondíciós listája szerint. | |||||
Késedelmi kamat és visszatérítési kamat
Késedelmi kamat | A késedelmi kamat mértéke, amelyet a hitelintézetek az MFB Zrt. részére tartoznak megfizetni minden olyan összeg után, amelyet elmulasztanak az esedékesség napján megfizetni: az ügyleti kamat plusz évi 6% együttes összege. |
Visszafizettetési kamat | A visszafizettetési kamat mértéke, amelyet a hitelfelvevők az MFB Zrt. részére tartoznak megfizetni jogosulatlan támogatás vagy támogatással való |
visszaélés esetén: a referencia alapkamatláb 100 bázisponttal növelt mértéke |
1-7. hitelcél esetében | „Forrás” áthidaló tőkehitel (8. hitelcél) esetében | |
a szerződéskötéstől számított | ||
Rendelkezésre tartási idő | legfeljebb 2 év | legfeljebb 2 év |
Lejárat | legfeljebb 15 év | legfeljebb 8 év |
Türelmi idő | legfeljebb 2 év | legalább 5, legfeljebb 7 év |
A kölcsön rendelkezésre tartási ideje nem lehet hosszabb, mint a türelmi idő.
Amennyiben az adott ügylet több, önálló projekt finanszírozását is tartalmazza, és a hitelintézet indokoltnak tartja ezek önálló kölcsönszerződésekre bontását, akkor mód van az egyes, önálló kölcsönszerződések esetén különböző időpontban kezdődő és időtartalmú rendelkezésre tartási idő és türelmi idő megállapítására.
Egy kölcsönszerződésen belül azonban nem lehet az egyes kölcsönösszegekre vonatkozóan eltérő türelmi időt és rendelkezésre tartási időt alkalmazni.41
Türelmi időt követően, negyedévente egyenlő tőketörlesztő részletekben. Az első vagy az utolsó törlesztő részlet a kerekítések miatt eltérhet.
Az első tőketörlesztés a türelmi idő lejáratát követő első napon, a következő tőketörlesztés az első törlesztéshez képest negyedév múlva esedékes. A program keretében az előtörlesztés megengedett, előtörlesztési díj felszámítása a finanszírozó hitelintézet aktuális kondíciós listája szerint történik.
A finanszírozó hitelintézet belső szabályzatai szerinti, szokásos bankári biztosítékok. Lehetőség van a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., valamint az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezességvállalásának igénybevételére, amennyiben ezzel nem emelkedik a halmozott támogatás támogatástartalmának értéke a 6.11 pontban meghatározott mérték fölé.
A hitelből az 5.5. szerinti elszámolható, bizonyíthatóan a beruházás megvalósításával kapcsolatban felmerült költségek finanszírozhatók.
A folyósítás a finanszírozó hitelintézet döntésétől függően a saját forrás teljes összegének felhasználását követően, vagy pedig forrásarányos finanszírozás szerint történik. Amennyiben a hiteligénylő áfa- visszatérítésre jogosult, a folyósítás a számla nettó értékében történik. Folyósításnak minősül az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 17. és 18. §-nak rendelkezései szerinti, építtetői fedezetkezelő számlájára történő folyósítás. A fedezetkezelő számláról a hitelből csak a hitelprogram szerint elszámolható költségek finanszírozhatók számla, vagy az Sztv. szerinti más számviteli bizonylat alapján.42
A folyósításnak illetve az MFB-forrás lehívásának minden esetben igazodnia kell a számlán/számlákon illetve a lehívás alapjául szolgáló számviteli bizonylatban megjelölt összeg(ek)hez és esedékesség(ek)hez. A számlán megjelölt összeget legkorábban az esedékessé válás időpontjában illetve - a hitelfelvevő a számla kifizetését saját forrásból megelőlegezve már kifizette a szállítóját - azt követően lehet lehívni az MFB Zrt.-től illetve a finanszírozó hitelintézettől, és késedelem nélkül tovább kell utalni a hitelfelvevőnek illetve a szállítónak. Az esedékessé válás időpontja megegyezik a számviteli dokumentumon szereplő esedékességi dátumot, vagy a fedezetkezelői számlára történő utalási kötelezettségi dátumot megelőző 10. munkanappal, az MFB-től lehívott összeget számla alapján
41 Módosítva a 6/2009 MFB közlemény alapján
42 Módosítva a 17/2010 MFB közlemény alapján
történő folyósítás esetén a számla esedékességének megfelelően kell továbbutalni43. A garanciális visszatartás összegét is csak akkor lehet lehívni és folyósítani, ha annak megfizetése ténylegesen esedékessé vált a szállító részére. A lehívás és a folyósítás között csak a folyósítás lebonyolításához szükséges technikai idő telhet el, a hitelintézetek kötelesek biztosítani, hogy a saját erőből, illetve a hitel lehívásából a benyújtott számviteli dokumentumon szereplő kedvezményezett (a számla kibocsátója) követelése kifizetésre kerüljön.
A folyósítás további feltételeit a finanszírozó hitelintézet saját belső szabályzata alapján határozza meg.44
Az MFB Zrt. a jogosulatlanul lehívott forrás után ügyleti kamat mérték+ évi 6 % mértékű késedelmi kamatot számíthat fel.45.
5.13 Egyéb feltételek
A hiteligénylőnek az Adatlapon nyilatkoznia kell, hogy a beruházás megfelel-e a hatályos európai uniós és a magyar környezetvédelmi előírásoknak. Amennyiben a hiteligénylő, mint környezethasználó, az Adatlapon úgy nyilatkozik, hogy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (az EU Tanácsának 1985. június 27-i 85/337/EGK számú, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló irányelvének - HL L 175., 1985.7.5., 40-48. o. - való megfelelést szolgáló nemzeti jogszabály), illetve a helyébe lépő jogszabály alapján a beruházási/felújítási tevékenység megkezdéséhez környezeti hatástanulmány, vagy környezetvédelmi/egységes környezethasználati engedély szükséges, akkor az Adatlapot, közvetlen finanszírozásban a hitelkérelmet az MFB Zrt. csak az alábbi dokumentumok angol nyelvű fordításával együtt fogadja be:
- a beruházás/felújítás műszaki összefoglalója,
- a vonatkozó környezeti hatástanulmány összefoglalója,
- az illetékes hatóság által kiadott környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély kivonata,
- a nyilvános/lakossági részvételi és konzultációs eljárás leírása.46
6. Kedvezményes kamatozású hitel állami támogatással kapcsolatos feltételei
6.1 Az állami támogatás formája
A Hitelprogram keretében nyújtott kedvezményes kamatozású hitel állami támogatásnak, formáját tekintve kedvezményes kamatozású hitelnek minősül. Az állami támogatásról szóló igazolást a kedvezményezettnek a nyújtott hitel támogatástartalmáról és a támogatásra vonatkozó kategóriáról az MFB Zrt. adja ki.
A Hitelprogram keretében két támogatási kategória alapján igényelhető hitel:
A) Csekély összegű támogatás vagy
B) Regionális csoportmentességi támogatás.
43 Módosítva a 17/2010 MFB közlemény alapján
44 Módosítva a 17/2010 MFB közlemény alapján
46 Módosítva a 14/2011. számú MFB Közlemény alapján. Hatályos 2011. október 15. napjától.
Az 1-8. hitelcélok közül bármelyik igényelhető a fenti támogatási kategóriák valamelyikére vonatkozó szabályok szerint, attól függően, hogy a hiteligénylő melyik állami támogatási kategóriába tartozó feltételeknek felel meg.
A 9. Vidékfejlesztési Hitelprogram hitelcél keretében csak a B) regionális csoportmentességi támogatás szabályai alkalmazhatók.
Az általános feltételek mellett az alábbi állami támogatásokkal kapcsolatos speciális feltételek teljesülése szükséges:
A) csekély összegű támogatásra vonatkozó szabályok szerint igényelt hitel esetén
6.3 A hitelezésből kizártak köre
A hitelezésből kizárt az olyan vállalkozás, amely
▪ az EK-Szerződés I. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozik (TEÁOR 2003 01.1-01.3, TEÁOR 2008 01.1-01.5).
6.4 A hitel nem használható fel
A hitel nem használható fel teherszállító járművek megvásárlására a közúti teherszállítás terén működő (főtevékenység: TEÁOR 2003 60.24, TEÁOR 2008 49.41 ) vállalkozások esetén.
6.5 Az állami támogatás mértéke
Bármely vállalkozásnak, bármely három pénzügyi év időszakában odaítélt csekély összegű támogatás támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurót, közúti áruszállítás területén működő vállalkozás esetén a 100 000 eurót.
Amennyiben a beruházáshoz más állami támogatást is igényel a hitelfelvevő, akkor nyilatkoznia kell annak támogatástartalmáról és támogatási kategóriájáról.
A vállalkozás részére de minimis támogatás csak akkor nyújtható, ha a finanszírozó hitelintézet – a hiteligénylő nyilatkozata alapján – ellenőrizte, hogy az igényelt hitelösszeg támogatástartalma a kapcsolódó támogatások összességében nem haladja meg a fenti küszöbértéket.
A hitelösszeg euróra történő átszámításakor a támogatási kérelem benyújtásának napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, Magyar Nemzeti Bank által közzétett deviza árfolyam alkalmazandó.
Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegű (de minimis) támogatás nem halmozható állami támogatással, ha az ilyen jellegű halmozódás olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.
Amennyiben egy vállalkozás esetében a hitel támogatástartalmának figyelembevételével számított támogatástartalom, vagy támogatási intenzitás eléri, vagy meghaladja a 200 000 eurót, vagy a 6.11 pontban szereplő táblázat szerint meghatározott mértékeket, úgy a hitel összegét olyan mértékben kell csökkenteni, hogy biztosítható legyen, hogy az igényelt hitelösszeg támogatástartalma és a támogatási intenzitás ne haladja meg a meghatározott küszöbértékeket.
6.6 Állami támogatás kategóriája
Az állami támogatás kategóriája: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004.
(IV. 19.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint: „D. Csekély összegű támogatás.” A hitelt kizárólag a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelettel összhangban lehet nyújtani.47
A hitelfelvevőnek előzetesen írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a hitelkérelem finanszírozó hitelintézethez történő benyújtásának évében és az azt megelőző két pénzügyi évben mennyi csekély összegű támogatást vett igénybe.
B) regionális csoportmentességi támogatásra vonatkozó szabályok szerint igényelt hitel esetén
6.7 A hitelezésből kizártak köre
A Hitelprogramból kizárt az olyan vállalkozás, amely
▪ a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló keretszabály48 3.1 pontjában meghatározott hajóépítési ágazatban tevékenykedik,
▪ a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (2006/C 54/08) II. melléklete49 szerinti szintetikusszál-iparban tevékenykedik.
KKV-nak nem minősülő vállalkozások esetén a beszerzett eszközöknek – az ingatlan kivételével – újaknak kell lenniük, és az immateriális javak költsége legfeljebb a teljes beruházás költségének 50%-a lehet.
KKV-k esetén lehetőség van használt eszköz vásárlására is, amennyiben ahhoz korábban nem vettek igénybe állami támogatást. Használt eszköz vásárlása kizárólag harmadik féltől, piaci feltételek mellett és piaci áron történhet.
6.9 A hitel nem használható fel
▪ megkezdett beruházás finanszírozására,
▪ szinten tartó beruházás finanszírozására,
▪ az EK-Szerződés I. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével kapcsolatos beruházás megvalósítására, kivéve a tejet és tejterméket utánzó, illetve helyettesítő termékek gyártását és forgalomba hozatalát,
▪ a szállítási ágazatban gördülőeszköz (ingóság) vásárlására,
▪ olyan használt eszköz vásárlásához, amelyekhez korábban már állami támogatást vettek igénybe,
▪ a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (2006/C 54/08) I. mellékletében50 felsorolt acélipari termékek gyártásához.
A hitelfelvevőnek a hitelkérelmet a beruházás megkezdése előtt be kell nyújtania. A beruházást megkezdeni csak azt követően lehet, ha az MFB Zrt. a finanszírozó hitelintézetek vizsgálata alapján írásban megerősítette, hogy a beruházás – a részletes vizsgálat végső eredményétől függően – elvben megfelel az Európai Uniós jogszabályokban meghatározott jogosultsági feltételeknek (részletesen lásd 9. pont Hitelkérelem benyújtása).
47 Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006.12.28-án. L 379. 5. oldal 48 Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2003.12.30-án. C 317 11. oldal. 49 Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006. 3. 4-én. C 54 13. oldal
50 Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006. 3. 4-én. C 54 13. oldal
6.10 Egyéb feltételek
A hitelfelvevőnek vállalnia kell, hogy a beruházást a teljes beruházás befejezése után legalább öt évig, illetve kis- és középvállalkozások esetén három évig fenntartja az érintett régióban. A létrehozott kapacitást a fenntartási idő alatt nem idegenítheti el a hitelfelvevő. A bérbeadás, üzemeltetésbe adás fenntartásnak minősül. A gyors technológiai változások miatt korszerűtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréje lehetséges, amennyiben az érintett régióban a gazdasági tevékenység fenntartása biztosított az előírt időtartamra. A korszerűtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréjét követő fenntartási időszakban a hitelfelvevő az üzem illetve felszerelés cseréjére kedvezményes kamatozású hitelben nem részesülhet.
Az immateriális javak költségei az alábbi feltételek teljesülés esetén számolhatóak el:
✓ amortizálható eszközöknek kell minősülniük;
✓ piaci feltételek mellett olyan társaságtól szerezték be, amely felett a hitelfelvevőnek sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs;
✓ a hitelfelvevő eszközei közé kell tartozniuk, és a kedvezményes hitelből finanszírozott beruházással érintett létesítményben kell használatban maradniuk legalább öt, KKV-k esetében három éven keresztül. Ez a feltétel nem vonatkozik a technikailag elavult immateriális javakra. Ha ilyeneket az említett öt, illetve KKV-k esetén három éven belül értékesítenek, az értékesítésükből származó bevételt le kell vonni az elszámolható költségekből, és a támogatást vissza kell téríteni.
6.11 Az állami támogatás mértéke
Az egy beruházáshoz nyújtható, államháztartási forrásból származó összes támogatás maximális intenzitása nem haladhatja meg:
amennyiben a kedvezményezett mikro-, kisvállalkozás | amennyiben a kedvezményezett középvállalkozás | amennyiben a kedvezményezett nem KKV | |
Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél- Alföld, és Dél- Dunántúl | 70% | 60% | 50% |
Közép-Dunántúl | 60% | 50% | 40% |
Nyugat-Dunántúl | 50% | 40% | 30% |
Pest megye | 50% | 40% | 30% |
Budapest | 30% | 20% | 10%51 |
A támogatási intenzitás meghatározásánál a beruházás megvalósításának helyét kell figyelembe venni.
A hitelprogram keretében nyújtott állami támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható egyéb állami vagy közösségi támogatással – beleértve a csekély összegű támogatásokat is –, ha az így halmozott összeg támogatási intenzitása meghaladná a fent meghatározott mértéket. Amennyiben a beruházás elszámolható költségei meghaladják az 50, illetve a 100 millió eurónak megfelelő forint összeget a támogatási intenzitás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87.
51 Módosítva a 85/2004 (IV.19.) Korm.rendelet 30.§ (1) bekezdés d) pontja alapján. Hatályos 2011. január 1- től
cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdésének megfelelően csökken.
A hitelösszeg euróra történő átszámolásakor a támogatási kérelem benyújtásának napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, Magyar Nemzeti Bank által közzétett deviza árfolyam alkalmazandó.
Amennyiben egy vállalkozás esetében a támogatási intenzitás eléri, vagy meghaladja a fenti mértékeket, úgy a hitel összegét olyan mértékben kell csökkenteni, hogy biztosítható legyen, hogy a beruházás támogatási intenzitás ne haladja meg a meghatározott küszöbértékeket.
6.12 Az állami támogatás kategóriája
Az állami támogatás kategóriája: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint: „BAB. Egyéb beruházási cél”. A hitelt kizárólag a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális támogatásokról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendelettel összhangban lehet nyújtani52.
7. Állami támogatással kapcsolatos további közös szabályok
7.1. Támogatástartalom számítása53
Az MFB Zrt. a kedvezményes kamatozású hitel támogatástartalmát a támogatástartalom igazolás kiállításának évére diszkontálva (jelenérték), a szerződésben megjelölt teljes hitel összegére és a hitel teljes futamidejére vonatkozóan, a hiteligénylő és a finanszírozó hitelintézet által szolgáltatott adatok alapján az alábbi képlet segítségével számolja ki:
Q2
rref
(1
Q2
i)
rk
1
rk
Q
1 rref
TT Q
...
(Qn
rref
Qn
rk )
(1 i)n
1
Ahol
Qn: a hitel tőkerészének n. év elején fennmaradó összege
rref: egyéni referencia kamatláb, a támogatás odaítélésének napján
rk - kedvezményes kamatláb a támogatás odaítélésének napján (kamatmentes hitel esetén értéke nulla)
i: diszkont kamatláb a támogatás odaítélésének napján
A támogatás odaítélésének napja az MFB ügylettel kapcsolatos döntéshozatalának dátuma.
52 Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006.11.1-én. L 302 29. oldal
A 2008/C 14/02 EB közleménynek megfelelően a hitel támogatástartalmának kiszámításánál az ügyfélnél alkalmazandó egyéni referencia kamatláb egyedileg kerül meghatározásra, oly módon hogy az
1 éves BUBOR összegét (alap-kamatláb) növelni kell az alábbiakban megadott táblázat szerinti, hitelminősítési besorolásától és a felajánlott biztosítékoktól függően változó kamatfelárral. A kamatfelár mértéke 60-1000 bázispont között mozoghat.
Az egyéni referencia kamatláb számításához szükséges 1 éves BUBOR nagyságát (referencia alapkamatláb) a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodája a xxx.xx.xxx.xx címen, valamint a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé. Az új számítás alkalmazandó a de minimis szabály és a csoportmentességi rendeleteknek való megfelelés ellenőrzésére is.
Az MFB Zrt. minden esetben elfogadja a hitelintézet által elvégzett ügyfélminősítést és fedezetértékelést.
A Európai Bizottsági Közlemény szerinti, bázispontban kifejezett kamatfelárak a következők:
Hitelminősítési kategória | Biztosítékokkal való fedezettség | ||
Magas | Általános | Alacsony | |
Kiváló (AAA-A) | 60 (0,6%) | 75 (0,75%) | 100 (1,00%) |
Jó (BBB) | 75 (0,75%) | 100 (1,00%) | 220 (2,20%) |
Kielégítő (BB) | 100 (1,00%) | 220 (2,20%) | 400 (4,00%) |
Gyenge (B) | 220 (2,20%) | 400 (4,00%) | 650 (6,50%) |
Rossz/Pénzügyi nehézségek (CCC és alacsonyabb) | 400 (4,00%) | 650 (6,50%) | 1000 (10,0%) |
Speciális szabályok:
❒ A hitelfelvevői múlttal (hitelt a működésük során nem vettek igénybe), vagy mérlegszemléletű megközelítésen alapuló hitelminősítéssel (egyszeres könyvvezetés) nem rendelkező vállalkozások, valamint az új (egy teljes gazdasági évvel -12 hónap - nem rendelkező) vállalkozások esetén az alap- kamatlábat a rendelkezésre álló biztosítéktól függően legalább 400 bázisponttal kell megemelni.
❒ Az olyan a nagyvállalatok az esetében, amelyek PSZÁF által elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésével rendelkeznek, a külső minősítés alkalmazandó.
Hitelminősítési kategória meghatározásánál a hitelintézetnek kell az általa alkalmazott ügyfélminősítési kategóriákat az EU által megjelölt 5 kategóriába sorolni.
Biztosítékokkal való fedezettség vonatkozásában az MFB Zrt. elfogadva a hitelintézet fedezetértékelési rendszerét, és a hitelintézet által meghatározott fedezettség (elfogadott fedezetek bruttó értéke) alapján
– a 2008/C 14/02 EB közleményre figyelemmel - az alábbi kategóriák alkalmazását vezeti be:
Biztosítékokkal való fedezettség | |
Fedezettség | |
Alacsony fedezettség | 100 % alatti |
Általános fedezettség | 100-140 % közötti |
Magas fedezettség | 140 % feletti |
A refinanszírozási kölcsönkérelemben a hitelintézetnek meg kell adnia a 2008/C 14/02 EB közlemény alapján az ügyfélminősítési kategóriát és az ügylet biztosítékokkal való fedezettségét százalékos
formában (a hitel + a hitelintézet belső szabályzatának megfelelő mértékű kamattal növelt értékére). A támogatástartalom számításánál alkalmazandó egyéni referencia kamatláb meghatározásához szükséges kamatfelárat a hitelintézet által megadott, az ügyfél minősítésére és az ügylet biztosítékokkal való fedezettségére vonatkozó adatok alapján az MFB Zrt. határozza meg.
Példa az egyéni referencia kamatláb számítására:
Egy vállalkozás 150 millió Ft hitelt vesz fel 8%-os kedvezményes kamattal. A hitelt 2 év türelmi idővel törleszti 5 év alatt, egyenlő részletekben.
Hitelminősítési kategória: Kielégítő (BB)
Biztosítékokkal való fedezettség: 138%, így az ügylet az Általános fedezettség kategóriába sorolandó.
Egyéni referencia kamatláb: EU által közölt 1 éves referencia alapkamatláb (2009 áprilisában 10,01) + a táblázat szerinti 2,2%=12,21%
Ezt az értéket kell használni a támogatástartalom számításakor.
Példa a támogatástartalom számítására:
A vállalkozás 150 millió Ft hitelt vesz fel 8%-os kedvezményes kamattal. A hitelt 2 év türelmi idővel negyedévente törleszti 5 év alatt, egyenlő részletekben, az egyéni referencia kamatláb 12,21 %.
TT 150.000.000 12,21% 150.000.000 8%
4 4
150.000.000
12,21%
4
150.000.000
... 12.500.000
12,21%
4
12.500.000
8%
4
8%
4
11,01% 2
4
1
1
1
11,01% 20
4
1
19.006.110
E hitel támogatástartalma: 19.006.110 Ft.
A támogatáshalmozódás kiszűrése érdekében a finanszírozó hitelintézet köteles az ügyfelet írásban nyilatkoztatni a hitelkérelem finanszírozó hitelintézethez történő benyújtásának évében és az azt megelőző két pénzügyi évben igénybe vett csekély összegű és az ugyanahhoz a beruházáshoz kapott állami, regionális, helyi és közösségi támogatások mértékéről, kategóriájáról és az elszámolható költségek összegéről (1. számú melléklet szerinti Adatlap nyilatkozati része).
7.3 A támogatástartalom és a támogatási kategória igazolása
A 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 5. §-a alapján a nyújtott hitel támogatástartalmáról a támogatás nyújtója – az MFB Zrt. - ad igazolást a támogatott részére. A támogatástartalom számításához szükséges adatokat refinanszírozási konstrukció során a hitelfelvevő a finanszírozó hitelintézeten keresztül,
közvetlen finanszírozás során közvetlenül bocsátja az MFB Zrt. rendelkezésére. A támogatástartalomról szóló igazolást az MFB Zrt. készíti el és cégszerű aláírásával ellátva két példányban megküldi a finanszírozó hitelintézetnek, amelyből a hitelintézet egy példányt a hiteligénylő részére, írásban dokumentált módon átad, egy példányt pedig az ügyféldossziéban 10 évig megőriz. Közvetlen finanszírozás esetén az MFB Zrt. közvetlenül a hiteligénylő számára adja ki a támogatástartalomról szóló igazolást, egy példányt pedig az ügyféldossziéban őriz.
A támogatástartalom igazolása céljából kiszámított támogatástartalmat az hitelkérelem finanszírozó hitelintézethez történő benyújtásának évében és az azt megelőző két pénzügyi év vonatkozásában, vagy ugyanahhoz a beruházáshoz, az azonos kedvezmények megadásánál teljes összegben figyelembe kell venni. E kötelezettségére a finanszírozó hitelintézet hívja fel a végső kedvezményezett figyelmét.
Az igazolásban szereplő támogatástartalom értéket – amennyiben az ügylettel kapcsolatban jelentős változás következik be – a változást követően az ügyfél kérésére az MFB Zrt. újraszámolja. Amennyiben a támogatással kapcsolatban jelentős változás nem következik be, akkor a támogatástartalom szempontjából a kölcsönszerződés mellékletét képező Nyilatkozatban szereplő támogatástartalom értékek az irányadóak.
Jelentős változásnak minősül a hitel futamidejének, a türelmi idő hosszának, vagy a kölcsön összegének megváltozása.
7.4 A támogatás megjelenése a hitelszerződésben
A finanszírozó hitelintézet kötelezettsége, hogy a végső hitelfelvevővel megkötött hitelszerződésben kifejezetten szerepeltesse azt a tényt, hogy a Hitelprogramban nyújtott hitel a kedvezményes kamat miatt állami támogatásnak, formáját tekintve kedvezményes kamatozású hitelnek minősül, és mint ilyen az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (V. 19.) számú Korm. rendelet, valamint az 1628/2006/EK vagy az 1998/2006/EK rendelet hatálya alá tartozik. Ezen kötelezettségének a hitelintézet akkor tesz eleget, ha a hitelszerződésben legalább az alábbi tartalmú szöveget szerepelteti:
Regionális csoportmentességi támogatás esetében:
▪ „A Hitelprogram keretében nyújtott állami támogatás, formáját tekintve kedvezményes kamatozású kölcsönnek, kategóriáját tekintve a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet szerinti egyéb beruházási célra nyújtott regionális támogatásnak minősül és az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális támogatásokról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendelet alapján a közös piaccal összeegyeztethető.”
Csekély összegű támogatás esetében:
▪ „A Hitelprogram keretében nyújtott állami támogatás, formáját tekintve kedvezményes kamatozású kölcsönnek, kategóriáját tekintve a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet szerinti csekély összegű támogatásának minősül és az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazására szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján a közös piaccal összeegyeztethető.”
7.5 Az állami támogatás jogosulatlan felhasználása, a támogatással való visszaélés
Amennyiben a finanszírozó hitelintézet, a 2007-2013-as programozási időszakban a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében társfinanszírozott támogatások hazai lebonyolításában részt vevő szervezet jelzése, vagy az MFB Zrt. Monitoring Igazgatósága által végzett ellenőrzés, vagy az Európai Unió hivatalos szerve által végzett ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a végső hitelfelvevő az állami támogatásokra vonatkozó kötelezettségeit megszegte (támogatással való visszaélés esete), akkor a vállalkozás a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatást (az egyes kamatfizetési időpontokban érvényes referencia alapkamatláb/referenciaráta és a ténylegesen fizetett kamat különbözetéből adódó támogatástartalom) 8 naptári napon belül az MFB Zrt.-nek köteles megfizetni. 2008. július 1-ig az egyes kamatfizetések időpontjában érvényes
referenciarátához, ez után pedig a referencia-alapkamatlábhoz kell a kedvezményes kamatlábat viszonyítani.54
A jogosulatlanul igénybe vett állami támogatást az első folyósítás időpontjában érvényes visszafizettetési/visszatérítési55 kamattal növelt értékben kell megfizetni. A visszafizettetési/visszatérítési56 kamat attól a naptól esedékes, amikor a hitelintézet megkötötte a kölcsönszerződést a végső hitelfelvevővel, addig a napig, amíg a hitelfelvevő a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatást meg nem fizeti az MFB Zrt. részére. A fizetési kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, amikor megtörtént a fizetendő összegnek az MFB Zrt. bankszámláján való jóváírása.
Az előző évben felhalmozott kamat a következő években tovább kamatozik.
A kölcsön első folyósításának időpontjában érvényes visszafizettetési/visszatérítési kamatlábat kell a teljes időszakra alkalmazni a visszatérítés időpontjáig. Ha azonban 1 évnél hosszabb idő telik el a jogellenes támogatás első alkalommal a kedvezményezett hitelfelvevő rendelkezésére bocsátása és a támogatás visszatérítésének időpontja között, akkor a kamat mértékét 1 éves időszakonként újra kell számolni, az újraszámítás időpontjában hatályos visszafizettetési/visszatérítési57 kamatláb alapulvételével.
Regionális csoportmentességi támogatás alapján nyújtott hitelnél amennyiben a vállalkozás a hitelből megvalósított beruházást elidegeníti, akkor az elidegenített hányadra eső állami támogatást és hitelt vissza kell fizetni és az elidegenítésből származó árbevétel teljes összegét a kölcsön előtörlesztésére szükséges fordítani.58
A visszafizetendő összeg kiszámítása az alábbi módon történik:
TTÖ= i=1 T TTixVi
TTi=Qix(ri-ri’)/ ri’
Vi= (1+rs) T-i
ahol:
TTÖ: teljes visszafizetendő összeg
TTi: az i-edik időszakban keletkezett támogatás összege
Vi: visszafizettetési kamategyüttható
T: támogatás időszaka (az első folyósítástól a támogatás visszafizetéséig eltelt időszak negyedévekben kifejezve)
Qi: az i-edik időszakban a hitelintézet által felszámított kamat összege
ri’: az i-edik időszakban a hitelintézet által alkalmazott kedvezményes kamatláb
ri: az i-edik időszakban érvényes referencia alapkamatláb/referenciaráta59
rs: az első folyósítás napjára érvényes visszafizettetési/visszatérítési kamatláb60
Amennyiben a hitelintézet és a hitelfelvevő között megkötött kölcsönszerződés a fizetési kötelezettség maradéktalan teljesítésével szűnt meg, a hitelfelvevő számára előírt fenntartási kötelezettség teljesítésének vizsgálata és a kötelezettség megszegéséből származó jogkövetkezmények érvényesítése
54 Módosítva a 40/2009 MFB Közlemény alapján 55 Módosítva a 40/2009 MFB Közlemény alapján 56 Módosítva a 40/2009 MFB Közlemény alapján 57 Módosítva a 40/2009 MFB Közlemény alapján 58 Módosítva a 24/2008 MFB Közlemény alapján 59 Módosítva a 40/2009 MFB Közlemény alapján 60 Módosítva a 40/2009 MFB Közlemény alapján
már közvetlenül az MFB Zrt. feladata a hitelfelvevővel szemben. Az 5. számú melléklet szerinti nyilatkozat mintát a finanszírozó hitelintézetnek minden olyan esetben szükséges aláíratnia a regionális, illetve KKV csoportmentességi támogatásban részesült ügyféllel, amikor az ügyfél a fenntartási kötelezettség fennállása alatt teljes egészében visszafizeti az MFB által refinanszírozott kedvezményes kamatozású kölcsönt a hitelintézet részére.61
.
Támogatással való visszaélésnek minősülnek különösen az alábbi esetek:
a) a végső hitelfelvevő a hitelkérelmi dokumentációban illetve a beruházás megvalósítása során a beruházás szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot közölt, bármelyik nyilatkozata valótlannak bizonyul, illetve nyilatkozatai bármelyikét visszavonja,
b) a végső hitelfelvevő a kedvezményes hitelt nem a hitelkérelemben/refinanszírozási adatlapban meghatározott beruházásra használja fel,
c) jogszabályellenes támogatáshalmozódás esete, ha a halmozott összeg meghaladja a vonatkozó jogszabályokban meghatározott küszöbértéket,
d) nem teljesül a kedvezményezettet terhelő speciális adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség,
e) a kedvezményezett nem teszi lehetővé, hogy a hitelintézet vagy az Európai Unió Számvevőszéke vagy az Európai Unió Bizottságának felhatalmazott tisztviselői és felhatalmazott független szakértői vagy az MFB Zrt. és azok megbízottai a hitel felhasználását és a Hitelprogram egyéb állami támogatási feltételeinek teljesülését ellenőrizzék, és ennek során különösen:
1) az érintett vállalkozás helyiségeibe vagy területére belépjenek;
2) a helyszínen szóbeli magyarázatot kérjenek;
3) a könyveket és egyéb üzleti nyilvántartásokat megvizsgálják, és másolatokat készítsenek, vagy kérjenek.
Továbbá regionális csoportmentességi támogatás esetén
f) nem teljesül a beruházásnak a támogatott térségben történő jogszabályban meghatározott ideig tartó fenntartására vonatkozó feltétel,
g) a hiteligénylő az előírt 25 százalékos arányban nem járul hozzá a finanszírozáshoz,
h) a saját forrás nem mentes minden állami támogatástól,
i) a beruházás végrehajtása megkezdődött az MFB Zrt. 6.9 pont szerinti nyilatkozatának kiadása (kelte) előtt,
j) az immateriális eszközt nem kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használja a vállalkozás, vagy azt nem piaci feltételek mellett harmadik féltől vásárolja meg a vállalkozás.
8. Az egyes hitelcélokra vonatkozó speciális előírások
Termékleírás 1.4 számú hitelcél: Állami és önkormányzati közszolgáltatások ellátásában a magánpartner részvételét elősegítő (PPP) fejlesztések és beruházások
Az 1.4. számú hitelcélra történő hiteligényléskor a beruházásoknak meg kell felelnie a hitelcélban meghatározott speciális feltételeknek (ld. 5. rész). A finanszírozó hitelintézet pozitív döntést (kötelező ajánlat) a közbeszerzési eljárás megnyeréséről szóló igazolás birtokában hozhat. A hitel folyósításának feltétele a megkötött, hatályos szolgáltatási szerződés az állami szervvel vagy az önkormányzattal, legalább a hitel teljes futamidejére. A szolgáltatási szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a szolgáltatáshoz milyen beruházások valósulnak meg. Amennyiben a szolgáltató és a beruházó két külön jogi alany, abban az esetben szükséges, hogy a két fél közötti szerződés a folyósítás napjáig hatályba lépjen.
61 Módosítva a 10/2009 MFB Közlemény alapján
Termékleírás 5. számú hitelcél: Nemzetköziesedés elősegítése
A hitelcél keretében a tárgyi eszköz (ideértve az ingatlant is) működtetése a célországban az alábbi módon történhet:
▪ Telephelyi beruházásként vagy
▪ Bérleti szerződés alapján a hitelfelvevő legalább 51%-os tulajdonában lévő, a célországban bejegyzett vállalkozása által.
A hitelből megvalósított beruházással létrejött tárgyi eszköz a hitel futamidejének végéig a hitelfelvevő tulajdonában kell, hogy maradjon.
A hiteligénylőnek gondoskodnia kell olyan műszaki ellenőr alkalmazásáról, aki a célországban lévő telephelyen megvalósítandó beruházás ellenőrzését a finanszírozó hitelintézet számára megfelelően elvégzi.
Amennyiben a beruházás eredményeképpen létrehozott eszközt a hiteligénylő bérbe adja a legalább 51%-os tulajdonában lévő vállalkozása részére, a hiteligénylőnek az alábbi dokumentumokat kell benyújtania :
▪ az eszközökre vonatkozó – legalább a hitel végső lejáratának napjáig szóló – bérleti szerződést (amennyiben nem magyar nyelven íródott, akkor annak hiteles magyar nyelvű fordítását),
▪ a célországban működő társaság cégkivonatát, illetőleg annak hiteles magyar nyelvű fordítását, amelyből egyértelműen megállapítató a hiteligénylő tulajdoni hányada, illetve a bérleti szerződést a vállalkozás részéről aláírók képviseleti jogosultsága.
Termékleírás 7. hitelcél: Projekt kiegészítő hitel
Amennyiben a vállalkozás az Új Magyarország Fejlesztési Terv, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program vagy egyéb nemzeti, illetve külföldi finanszírozású beruházási tárgyú pályázati kiíráshoz kérelmet nyújt be, akkor csak a 7. hitelcél keretében igényelhet hitelt.
A hitelkérelmi adatlapban szereplő anyagi-műszaki összetételnek és forrásösszetételének meg kell egyeznie a vissza nem térítendő támogatásra benyújtott pályázatban, illetve a visszatérítendő támogatásra vonatkozó kérelemben szereplő forrásösszetétellel, valamint az anyagi-műszaki összetétellel. A hitelkérelmi adatlapban a beruházás forrásai között fel kell tüntetni a vissza nem térítendő támogatás összegét, függetlenül a támogatásra vonatkozó pályázat benyújtásának időpontjától. Amennyiben a támogatási szerződést időközben megkötik, és az ott szereplő anyagi-műszaki összetétel, forrásösszetétel eltér az eredetitől, akkor a hitelkérelmi adatlapban szereplő anyagi-műszaki összetételt, forrásösszetételt a szerződésben szereplőhöz kell igazítani. A források felhasználásáról szóló számviteli bizonylatoknak dokumentálható módon alá kell támasztania az adatlapban megjelölt forrásösszetételt. A hitelcél keretében csak a pályázat szerinti, a támogató által elfogadott elszámolható költségek finanszírozhatók.
A hitelintézet az államháztartás egyéb alrendszereiben elnyert – nyilvános – támogatási adatokat, illetve ügyfele azonos célú hitelfelvételeit monitoringolja és ezáltal biztosítja a szabályoknak való megfelelést, kizárva ezzel a jogosulatlan forráshasználatot.
Amennyiben a projekt költségvetése módosult, csak akkor van lehetőség a megnövekedett hiteligény MFB hitelből történő finanszírozására, ha a támogatás nyújtója a módosított költségvetést elfogadja.
Abban az esetben, ha a pályázat módosítására nem kerül sor, és a többletköltség nem tartozik a pályázat keretében elszámolható költségek körébe, akkor lehetőség van a hitelprogramban önálló hitelcél
keretében történő finanszírozásra ha a felmerülő többletköltség önálló projektet képez és beilleszthető a hitelcél struktúrába.
A pályázat benyújtásához a hiteligénylő kérése alapján a finanszírozó hitelintézet, illetve közvetlen finanszírozás esetén az MFB Zrt. hitelígérvényt állíthat ki.
Termékleírás 8. hitelcél: „Forrás” áthidaló tőkehitel
A hitelcél bevezetésével az MFB Zrt. a verseny- és növekedésre képes kis- és középvállalkozások tőke helyzetét erősítő infrastruktúra- és a technológiafejlesztést szolgáló beruházások finanszírozását kívánja elősegíteni. A hitel lehetőséget biztosít arra, hogy visszafizetése tartós idegen forrásként funkcionáljon, ezáltal ne folyamatosan, hanem a futamidő végén az 5-7. évtől kezdődőn egyenlő részletekben vagy akár egy összegben lehessen visszafizetni. A konstrukció hasonlóan működik a tőkefinanszírozáshoz, azzal a különbséggel, hogy a hitelfelvevő vállalkozás számviteli nyilvántartásában a forrás hosszú lejáratú kötelezettségként kerül kimutatásra. Azon vállalkozások igényelhetik, ahol a fejlesztések megtérülése hosszabb, legalább 5 éves. Mivel a türelmi idő alatt csak kamatfizetési kötelezettség van, ezáltal a bankköltségek tervezhetőbbé válnak, és a tőketörlesztésre képződő forrásokkal a vállalkozások likviditása növelhető.
A Hitelprogram ezen hitelcélja a vállalkozásnak döntési szabadságot biztosít abban, hogy milyen módon képzi meg a hitel visszafizetésére szolgáló forrásokat, azaz folyamatosan, vagy a türelmi időt követően egy összegben biztosítja annak fedezetét.
Ellentétben a tőkebefektetéssel az áthidaló tőkehitel esetén az irányítási funkciók (felügyelőbizottság, igazgatóság) továbbra is a vállalkozás tulajdonosai kezében maradnak, a forrást nyújtó szervezet nem vesz részt a társaság közvetlen irányításában. A finanszírozásról szóló döntés a hitelbírálattal megegyezően történik, ezáltal a forráshoz jutás időtartama rövidebb, mint egy tőkebefektetés esetén, ugyanakkor ellentétben a tőkebefektetéssel az ügyfélnek biztosíték nyújtási kötelezettsége van, amelyet a finanszírozó hitelintézet belső szabályzata alapján határoz meg.
A konstrukció további előnye, hogy alacsonyabb a hozamelvárás mint a tőkebefektetések esetén, és annak mértéke tervezhetőbb.
Áthidaló tőkehitelben a magyarországi székhelyű vállalkozások részesülhetnek, méretkorlátozás nélkül. Hitel stabil gazdálkodással működő, és növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások számára nyújtható, nem kizárt az újonnan alakult vállalkozások finanszírozása sem.
A finanszírozó hitelintézet határozza meg a megcélzott vállalkozói kört, a preferált nemzetgazdasági területet, a kihelyezhető hitel nagyságát, melynek maximális összege egy vállalkozás esetén 800 millió forint lehet.
Termékleírás 9. hitelcél: Vidékfejlesztési Hitelprogram
A Vidékfejlesztési Hitelprogram esetében az általános feltételek mellett csak a regionális csoportmentességi rendeletre vonatkozó feltételek alkalmazásával lehet hitelt igényelni.
Hitelfelvételre csak az a vállalkozás jogosult, amely a beruházást olyan településen valósítja meg
- ahol a település lélekszáma legfeljebb 5000 fő, vagy
- amelynek a népsűrűsége kevesebb, mint 100 fő/km2, vagy
- a 10.000 fős lélekszámot meghaladó település esetén a települések külterületei, ahol a település lakosságának a több mint 2 %-a külterületen él (tanyás térségek).
A budapesti agglomerációhoz tartozó településeken megvalósuló beruházás a hitelcél keretében nem finanszírozható. A települések listáját az MFB Zrt. a honlapján teszi közzé.
Harmadik rész: Részletes munkafolyamat szabályozás
9. Hitelkérelem benyújtása
A hitelkérelmet a programban résztvevő hitelintézetekhez vagy közvetlenül az MFB Zrt. -hez lehet benyújtani.
Refinanszírozási konstrukcióban az 1. sz. melléklet szerinti Adatlapot kell a hiteligénylőnek kitöltenie, amelyhez szükség szerint csatolnia kell a környezetvédelmi dokumentációt a 6.10. pontban foglaltak szerint. Az Adatlap adataiban bekövetkezett bárminemű változást a finanszírozó hitelintézeten keresztül az MFB Zrt. részére késedelem nélkül be kell jelenteni.
Az MFB Zrt. által történő közvetlen hitelnyújtás esetében az MFB Zrt. honlapján található hitelkérelmet kell kitölteni és benyújtani az alábbi címre:
0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00.
Az EXCEL formátumú adatlapot lehetőség szerint számítógéppel, a legördülő menük segítségével kell kitölteni. A hitelkérelemben csak egy hitelcélt lehet megjelölni.
Az adatlapot letölthető formában és a Hitelprogramban résztvevő refinanszírozott hitelintézetek listáját az MFB Zrt. a honlapján, a xxx.xxx.xx címen teszi közzé.
Ha a hitelkérelem vizsgálata során hiánypótlásra van szükség, akkor a hiteligénylőt hiánypótlásra kell felszólítani és egyben tájékoztatni, hogy a kérelmet a hiányzó információk beérkezése után lehet csak döntésre előkészíteni és a hitelbírálati idő is ezen időponttól kezdődik.
Ha hiánypótlásra nincs szükség, akkor a hitelkérelmet befogadottnak kell tekinteni.
Kizárólag a regionális csoportmentességi támogatás keretében igényelt hitel esetében kell az alábbi eljárást alkalmazni:
A hitelből megkezdett beruházás nem finanszírozható. A beruházást megkezdeni csak azt követően lehet, ha a hitelkérelem befogadásra került. A hitelkérelem befogadottnak csak akkor tekintendő, ha az MFB Zrt. írásban megerősítette, hogy a beruházás – a részletes vizsgálat végső eredményétől függően – elvben megfelel az Európai Unió jogszabályaiban meghatározott jogosultsági feltételeknek.
Refinanszírozás esetén a finanszírozó hitelintézet, MFB Zrt. közvetlen hitelezése esetén az MFB Zrt. a Terméktájékoztató 3. számú mellékletében lévő szempontok alapján elvégzi a jogosultsági vizsgálatot. A vizsgálatot követően a refinanszírozott hitelintézet a jogosultsági Adatlapot cégszerű aláírással ellátva megküldi az MFB Zrt. részére.
A vizsgálat alapjául szolgáló dokumentumokat 10 évig meg kell őrizni az ügylet dossziéjában.
Az MFB Zrt. refinanszírozás esetén a jogosultsági vizsgálat kézhezvételét, közvetlen MFB Zrt. hitel esetén, a vizsgálat elvégzését követő 3 munkanapon belül megküldi a hitelintézetnek a Terméktájékoztató 4. számú melléklete szerinti nyilatkozatot. A nyilatkozatot a finanszírozó hitelintézet köteles átadni a hitelfelvevőnek, aki csak a nyilatkozat kiállítását (keltét) követően kezdheti meg a beruházást.
10. Átláthatóság és ellenőrzés
A hitelintézet köteles a végső hitelfelvevőt tájékoztatni az őt, mint az állami támogatás kedvezményezettjét terhelő speciális nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségről. Ezen kötelezettségének a hitelintézet akkor tesz eleget, ha a hitelszerződésben legalább az alábbi tartalmú szöveget szerepelteti:
„Az adós, mint az állami támogatás kedvezményezettje köteles a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni. Az adós köteles a maximális támogatási intenzitásra, illetve a de minimis támogatás felső határára vonatkozó követelmények teljesülésének ellenőrizhetőségéhez szükséges minden információt, illetve az abban bekövetkező változást haladéktalanul a hitelnyújtón keresztül a támogató MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1051 Budapest, Nádor u. 31., cg. 01-10-041712) tudomására hozni. Az adós köteles a jelen szerződés tárgyát képező beruházás költségeit, az üzleti tervben szereplő adatokat az ellenőrzés céljára elkülönítetten nyilvántartani és az elszámolás dokumentációit a beruházás megvalósításától számított 5 éven keresztül megőrizni. Köteles továbbá felhívásra adatot szolgáltatni a beruházással kapcsolatban az arra feljogosított szervek, illetőleg személyek részére.”
Az MFB Zrt., valamint a részére forrást biztosító nemzetközi fejlesztési intézmény a monitoring során a hitel felhasználását és a Hitelprogram feltételeinek teljesülését jogosult teljes körűen a hitelintézetnél és a hiteligénylőnél – a helyszínen is – vizsgálni, ellenőrizni.
A finanszírozó hitelintézet köteles beszerezni a hiteligénylő hozzájárulását ahhoz, hogy a hitel kapcsán az ügyfélről, illetőleg a hitelügyletről a finanszírozó hitelintézet tudomására jutott, banktitkot képező adatokat, információkat az MFB Csoport, valamint az MFB Zrt. -nek forrást biztosító nemzetközi fejlesztési intézmény részére továbbíthassa. Ezen kötelezettségének a hitelintézet akkor tesz eleget, ha a hitelszerződésben legalább az alábbi tartalmú szöveget szerepelteti:
„Hozzájárulok ahhoz, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
51. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a hiteligénylővel és a beruházással kapcsolatban a finanszírozó hitelintézet minden, rendelkezésére álló, banktitkot képező tényt, információt, megoldást vagy adatot korlátozás mentesen az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény mellékleteiben mindenkor felsorolt társaságok, , amely társaságokban az MFB Zrt. a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorol, vagy amelyekben az MFB Zrt. tulajdoni részesedéssel rendelkezik, továbbá mindezen társaságok jogutódai (a továbbiakban ezen társaságok együttesen: MFB Csoport), továbbá az MFB Zrt. részére forrást biztosító nemzetközi fejlesztési intézmények, például a CEB, az EIB tudomására hozza, és ezen adatokat, információkat, értesüléseket az MFB Csoport pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási vagy egyéb, az 1996. évi CXII. törvény alapján kockázatvállalásnak minősülő, illetőleg biztosítási szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenysége kapcsán felhasználhassa, azzal a korlátozással, hogy ezen adatokat, információkat, értesüléseket – az alábbiak kivételével – nem hozhatja nyilvánosságra, és nem teheti az MFB Csoporton és a nemzetközi fejlesztési intézményeken kívüli személyek számára hozzáférhetővé. Kijelentem, hogy az MFB Csoporthoz tartozó társaságok tételes felsorolását, a társaságok személyében bekövetkező változást a mindenkor hatályos jogszabályokban és az MFB Zrt. honlapján figyelemmel kísérem. Az adatok, információk felhasználási céljai a következők: MFB Csoport szintű ügyfél-adatbázis létrehozása, MFB Csoport szintű nagykockázat-vállalási korlát, valamint limit megállapítása és figyelése, az ügyfélre vonatkozó, újabb kockázat vállalása szempontjából releváns adat vagy tény megosztása, statisztikai célú elemzések készítése, a termékfejlesztési munka támogatása. Tudomásul veszem, hogy a kölcsön forrását az MFB Zrt. részben vagy egészben nemzetközi fejlesztési intézmények, például a CEB, az EIB által biztosított források felhasználásával nyújtja. A jelen nyilatkozat aláírásával hozzájárulok ahhoz, hogy az MFB Zrt., az MFB Zrt. részére forrást biztosító nemzetközi fejlesztési intézmények, például a CEB, az EIB, illetőleg ezek meghatalmazottjai, a beruházás megvalósítását a helyszínen is ellenőrizhessék. Kijelentem, hogy az adatátadásra vonatkozó felhatalmazásom önkéntesen történt.
Kötelezettséget vállalok arra, hogy az MFB Zrt., valamint az MFB Zrt. részére forrást biztosító nemzetközi fejlesztési intézmények részére átadok minden általuk kért információt és dokumentumot. Kijelentem, hogy a finanszírozott beruházás/felújítás megfelel a hatályos EU és magyar környezetvédelmi jogszabályoknak. A
környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII. 25.) Korm. rendelet (az EU Tanácsának 1985. június 27-i 85/337/EGK számú, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló irányelvének - HL L 175., 1985.7.5., 40-48. o. - való megfelelést szolgáló nemzeti jogszabály), illetve a helyébe lépő jogszabály hatályos előírásai alapján az Adatlapon nyilatkoztam arról, hogy a beruházás/felújítás megkezdéséhez környezeti hatástanulmány, vagy környezetvédelmi/egységes környezethasználati engedély megszerzésére szükség van-e; a jelen kölcsönszerződés aláírásával megerősítem az Adatlapon megtett nyilatkozatomat és kijelentem, hogy amennyiben szükséges a környezeti hatástanulmány, vagy a környezetvédelmi/egységes környezethasználati engedély, úgy az MFB Zrt., illetve a nemzetközi fejlesztési intézmények részére angol nyelvű fordításban átadtam az Adatlaphoz csatolva a következő dokumentumokat: a beruházás/felújítás műszaki összefoglalója, a vonatkozó környezeti hatástanulmány összefoglalója, az illetékes hatóság által kiadott környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély kivonata, a nyilvános/lakossági részvételi és konzultációs eljárás leírása.62”
A vállalkozással kötött hitelszerződésben fel kell tüntetni továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseire való kifejezett utalást. Ezen kötelezettségének a hitelintézet akkor tesz eleget, ha a hitelszerződésben legalább az alábbi tartalmú szöveget szerepelteti:
„A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. §-ának 5. pontja alapján az adós, mint az állami támogatás kedvezményezettjének neve, címe, továbbá a támogatás tárgya, a támogatás összege és aránya, valamint a támogatott beruházás megvalósítási helye nyilvánosságra hozható és az interneten megjeleníthető.”
Negyedik rész: Záró rendelkezések
A hitelek kezelése során felmerülő, jelen Útmutatóban nem szabályozott kérdésekben az MFB Zrt. jogosult – írásban – állást foglalni.
Az MFB Zrt. az Útmutatóban foglaltak vonatkozásában a változtatás jogát fenntartja. Az Útmutatóban foglaltakra vonatkozó változtatásokról az MFB Zrt. közleményben tájékoztatja a hitelintézeteket és a vállalkozásokat.
62 Módosítva a 14/2011. számú MFB Közlemény alapján. Hatályos 2011. október 15. napjától.
Ötödik rész: Beruházási és fejlesztési célok részletes ismertetése
Az 1. hitelcélok esetében a hitel felhasználható
1.1 Kereskedelemmel összefüggő fejlesztések és beruházások finanszírozására
- Járműkereskedelem, -javítással összefüggő beruházások finanszírozása.
- Nagykereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos fejlesztések finanszírozása.
- Kiskereskedelemmel kapcsolatos fejlesztések, beruházások finanszírozása.
1.2 Minőségfejlesztésre
- Minőségirányítási rendszerek kiépítéséhez szükséges beruházások finanszírozása.
- Korábban kialakított minőségbiztosítási rendszerek továbbfejlesztését célzó fejlesztések.
- Integrált minőség-, és környezetirányítási rendszerek kialakításához szükséges beruházások finanszírozása.
1.3 Műszaki-technológiai háttér fejlesztésének finanszírozására
- Infrastrukturális korszerűsítés, innovatív képesség növelését célzó beruházások.
- Piaci pozíciók, illetve versenyképesség javítását célzó fejlesztések.
1.4 Állami és önkormányzati közszolgáltatások ellátásában a magánpartner részvételét elősegítő fejlesztések és beruházások finanszírozására
A PPP (Public Private Partnership) a közfeladatok ellátásának az a módja, amikor az állam a szükséges létesítmények és/vagy intézmények létrehozásába, fenntartásába és üzemeltetésébe versenyeztetés útján bevonja a magánszektort. A PPP keretében a vállalkozó szolgáltatást nyújt az állam részére, átvállalja az állam feladatait és ezért a szolgáltatásért az állam és/vagy a szolgáltatások tényleges igénybe vevője szolgáltatási díjat fizet.
A PPP hitelcél felhasználható állami, illetve önkormányzati szolgáltatások ellátásához szükséges beruházások, illetve fejlesztések finanszírozására, különösen új szolgáltatás beindításához kapcsolódó beruházások, vagy a meglévő szolgáltatás fejlesztése, kapacitásbővítés, minőségjavító, illetve gazdaságosság növelő beruházások finanszírozására.
1.5 Szolgáltatási infrastruktúra fejlesztésének finanszírozására
- Gazdasági szolgáltatásokkal (kölcsönzés, számítástechnikai tevékenység, egyéb gazdasági szolgáltatás) kapcsolatos beruházás, fejlesztés finanszírozása
- Ingatlanügyletekkel kapcsolatos fejlesztések finanszírozása.
1.6 Bérlakás építés, vásárlás, felújítás, idősek otthona építése, felújítása
- a bérlakás állomány arányának növelése,
- a gazdaság versenyképességének erősítése, a munkaerő szabad áramlásának ösztönzése a bérlakás állomány növelésével,
- a fiatalok, az alacsony jövedelműek és a nagycsaládosok bérlakáshoz – ezáltal önálló lakáshoz – jutásának támogatása,
- az időskorúak, nyugdíjasok élethelyzetének javítása,
- a szociálisan hátrányos helyzetű, vagy a lakásterheiket nehezen fizetni tudó, de lakástulajdonnal rendelkező családok lakhatási helyzetének javítása.
1.7 Technológiai korszerűsítés finanszírozására
Versenyképes, magas minőségű feldolgozóipari termékek gyártására alkalmas új és nagy termelékenységű termelőkapacitások létrehozásának, vagy azok bővítésének finanszírozása.
- A feldolgozóipar nemzetközi versenyképességének javítását, szerkezetátalakításának gyorsítását, a beruházások, valamint a működő tőke bevonásának ösztönzését elősegítő fejlesztések.
- A fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében a környezetbarát technológiák letelepítésének ösztönzését, a környezeti terhelés csökkentését előmozdító beruházások.
1.8 Termelő infrastruktúra fejlesztésének finanszírozására
1.9 Ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztésének finanszírozására
A 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet alapján ipari park cím viselésére jogosult terület. Hitel csak a már ipari park címmel rendelkező Ipari Park területén végzett fejlesztésekhez vehető igénybe.
- Telepszerűen létesített ipari, szolgáltató és kereskedelmi létesítmények együttesének (inkubátorházak) létrehozásához kapcsolódó finanszírozás.
- Innovációs központok megépítésének finanszírozása.
1.10 Beszállítói beruházások
Beszállítói tevékenység kialakításához szükséges tárgyi eszköz beszerzésére az olyan vállalkozások számára, amelyek
- az ipari nagyvállalatoknak közvetlen beszállítói tevékenységet végeznek, vagy
- az ipari nagyvállalatokkal közvetlen kapcsolatban álló integrátorok részére beszállítói tevékenységet végeznek.
1.11 Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztésének finanszírozására
A gazdasági versenyképességet növelő korszerű logisztikai szolgáltatások fejlesztése, vállalati hálózatok kialakulásának elősegítése.
Logisztikai szolgáltatás: a megbízótól átvállalt logisztikai tevékenységek ellenszolgáltatás fejében történő elvégzése. Nem tekinthető logisztikai szolgáltatásnak a gazdálkodó szervezet saját maga számára végzett tevékenysége és a nagykereskedelmi tevékenység.
- Vállalati hálózatok kialakulását és működését elősegítő fejlesztések.
- Logisztikai tevékenységek kihelyezését (outsourcing), illetve a logisztikai szolgáltatók kapacitásbővítését elősegítő beruházások.
- Több vállalkozás számára többféle szolgáltatást nyújtó és a fejlesztés a szolgáltatások bővülésének és a hozzá közvetlenül kapcsolódó tevékenységek árbevételéből megtérülő beruházások finanszírozása.
1.12 Regionális vállalati központok létesítésének finanszírozására
- Regionális hatáskörrel rendelkező vállalati szolgáltató központok magyarországi kialakítását és bővítését célzó beruházások.
- Több országban működő vállalati szolgáltatások (informatikai, elosztási, kereskedelmi, pénzügyi, szerviz- és vevőszolgálati, számviteli, irányítási, piac- és közvélemény kutatási, kutatás-fejlesztési, oktatási) alrendszereinek Magyarországról történő irányítását ellátó központ létrehozását szolgáló beruházások megvalósítása.
1.13 Vállalkozási övezetben végrehajtott beruházások finanszírozására
Vállalkozási övezetnek a 189/1996. (XII. 17.) számú Korm. rendelet szerinti közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, sajátos kedvezmények igénybevételét biztosító,
a fejlesztés szempontjából együtt kezelt terület minősül. Hitel csak a már vállalkozási övezetté nyilvánított területen végzett fejlesztésekhez vehető igénybe.
- A környék gazdasági alapjainak erősítését, versenyképes árualapok mennyiségének növelését, vállalkozói infrastruktúra fejlesztését célzó fejlesztések.
- A gazdasági tevékenységek fizikai feltételrendszerét, infrastruktúráját javító beruházások.
- A terület tőkevonzó képességének javítására irányuló fejlesztések.
1.14 Városi területek rehabilitációjának finanszírozására
- Leromlott városi területek megújítása és olyan vonzó városi környezet kialakítása, mely ösztönzi a további magánberuházásokat.
- Barnamezős területek vegyes hasznosítása, funkcióváltásuk és a települési struktúrába való integrációjuk előmozdítása, valamint a zöldmezős beruházások területigényének csökkentése.
- Új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenéséhez szükséges infrastruktúra kialakításának finanszírozása romló állapotú, többségében hátrányos helyzetű csoportok által lakott városi területeken.
1.15 Turisztikai vonzerők fejlesztésének finanszírozására
A kulturális és a természeti adottságokra támaszkodó olyan beruházások támogatása, amelyek növelik a turisztikai ágazat versenyképességét és csökkentik mind a területi, mind az időbeli koncentrációt, és elősegítik a fogadóképesség és a szolgáltatás fejlesztését.
- Nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai látványosságok, termékek fejlesztése, amelyek az ország sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire építenek.
- Az idegenforgalmi vonzerők regionális koncentráltságának csökkentése.
- Aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés.
- Kastélyok és várak turisztikai funkciókkal való fejlesztése.
1.16 Gyógyturizmus fejlesztésének finanszírozására
Egészségturisztikai központok (termál- és gyógyfürdők, gyógybarlangok, természetes CO2- terápiás helyek) kialakítása, és az ezekhez szükséges szálláshelyek és szolgáltató központok létrehozásának finanszírozása.
1.17 A sportolás feltételrendszere feltételeinek megteremtését célzó beruházások finanszírozására
- Rekreációs célú sport és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését célzó (pl. közösségi kohéziót, diákok táboroztatását elősegítő), valamint munkahelyi sport fejlesztését célzó beruházások.
- Sporteszköz értékesítési és kölcsönzési tevékenységhez szükséges beruházások, valamint a hátrányos helyzetűek (idősek, fogyatékosok) rendszeres testmozgását elősegítő speciális eszközpark fejlesztése.
- Egészségmegőrzést célzó és sportorvosi szűrővizsgálatokra alkalmazható, valamint tudományos munkát elősegítő eszközpark fejlesztése.
- Sport célú infokommunikációs eszközpark fejlesztése; oktatatáshoz, képzéshez, továbbképzéshez szükséges háttér kialakítása.
1.18. EK I. számú melléklete szerinti mezőgazdasági termékek feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatos beruházások
Az alábbi mezőgazdasági termékek feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatos beruházások:
1. Élő állatok
2. Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek
3. Halak, rákfélék és puhatestűek
4. Tejtermékek; madártojások; természetes méz
5. Állati belső részek, hólyag és gyomor (kivéve a halakét), egészben vagy darabokban
6. Máshová nem sorolt vagy máshol nem említett állati termék; az 1. árucsoport vagy a 3. árucsoport szerinti, emberi fogyasztásra nem alkalmas élettelen állat
7. Élő fák és egyéb növények; gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítő lombozat
8. Élelmezési célra alkalmas zöldségek, gyökerek és gumós gyökerek
9. Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió; citrus- és dinnyefélék héja
10. Kávé, tea és fűszerek, a matétea (09.03 vámtarifaszám) kivételével
11. Gabonafélék
12. Malomipari termékek; maláta és keményítő; sikér; inulin
13. Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari és gyógynövények; szalma és takarmány
14. Pektin
15. Xxxxxxxxxx és egyéb kiolvasztott sertészsiradék; kiolvasztott baromfizsiradék
16. Kiolvasztatlan szarvasmarhafaggyú, juh- vagy kecskefaggyú; ezen zsiradékokból előállított faggyú (beleértve az első lét („premier jus”))
17. Sertészsírsztearin, oleosztearin és faggyúsztearin; sertészsírolaj, oleoolaj és faggyúolaj, nem emulgeálva, keverve vagy bármilyen más módon elkészítve
18. Halból és tengeri emlősből nyert zsír és olaj, finomítva is
19. Folyékony vagy szilárd stabilizált növényi olajok, nyersen, finomítva vagy tisztítva
20. Állati vagy növényi zsírok és olajok hidrogénezve, finomítva is, de tovább nem elkészítve
21. Xxxxxxxx, mesterséges zsiradék és más étkezési célra alkalmas feldolgozott zsiradék
22. Zsíros anyagok, illetve állati vagy növényi viaszok feldolgozási maradékai
23. Húsból, halból, rákfélékből vagy puhatestűekből készült termékek
24. Répacukor és nádcukor szilárd állapotban
25. Egyéb cukor; cukorszirup; műméz (természetes mézzel keverve is); karamell
26. Melasz, fehérítve is
27. Ízesített vagy színezett cukor, szirup és melasz, a bármilyen arányban hozzáadott cukrot tartalmazó gyümölcslevek kivételével
28. Kakaóbab egészben vagy törve, nyersen vagy pörkölve
29. Kakaóhéj, -hártya, -bőr és kakaóhulladék
30. Zöldségfélékből, gyümölcsből vagy más növényrészekből előállított készítmények
31. Szőlőmust, erjedésben vagy alkohol hozzáadásától eltérő módon lefojtva
32. Friss szőlőből készült bor; szőlőmust alkohol hozzáadásával lefojtva
33. Más erjesztett italok (például almabor, körtebor és mézbor)
34. Az e felsorolásban szereplő mezőgazdasági termékekből nyert bármilyen erősségű etil- alkohol és szesz, denaturálva is; a likőrök, egyéb szeszesitalok és szeszesitalok előállítására használt összetett alkoholos készítmények („koncentrált kivonatok”) kivételével
35. Ecet és ecetpótlók
36. Az élelmiszeripar melléktermékei; elkészített állati takarmányok
37. Feldolgozatlan dohány, dohányhulladék
38. Természetes parafa, megmunkálatlan, aprított, szemcsézett vagy őrölt parafa; parafahulladék
39. Len, nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; lenkóc és lenhulladék (beleértve a foszlatott rongyhulladékot is)
40. Kender (Cannabis sativa), nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; kenderkóc és kenderhulladék (beleértve a foszlatott rongyhulladékot is).
1.19. Az egyetemes postai szolgáltatóval kötött szerződés alapján végzett postai tevékenység (felvétel és/vagy kézbesítés) ellátásával kapcsolatos beruházások finanszírozása
A 2. hitelcél esetében a hitel felhasználható
2.1 Környezetvédelmi célú fejlesztések és beruházások finanszírozására
- Szennyezett területek kármentesítése, rehabilitációja és újrahasznosítása.
- Levegőtisztaság-védelem.
- Vízminőség-védelem.
- Zajvédelem.
- Egyéb.
2.2 Hulladék-gazdálkodással összefüggő beruházások finanszírozására
- Hulladékhasznosítási beruházások, elsősorban gumi, műanyag, üveg hasznosító kapacitás kiépítése.
- Veszélyes hulladékkezelő beruházások (gyűjtés, előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás).
- Nem-veszélyes hulladékkezelő beruházások (gyűjtés, előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás).
- Biohulladék kezelők létesítése.
- A hulladék keletkezésének megelőzését szolgáló beruházások.
- Egyéb.
2.3 Megújuló energiaforrások felhasználását elősegítő beruházások finanszírozására
- Fogyasztó oldali energiafelhasználás csökkentés
- Energiatermelői oldalon fosszilis energiahordozó kiváltás megújuló energiaforrások hasznosítása által.
- Fosszilis energiahordozó kiváltás megújuló energiaforrások hasznosítása által.
- Egyéb.
A 3. hitelcél esetében a hitel felhasználható
3. 1 Kutatás-fejlesztés valamint új tudományos és technológiai eredmények alkalmazásának elterjesztésével kapcsolatos beruházások finanszírozására, beleértve az országos kutatási-fejlesztési programokat
3.2 Kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció infrastrukturális feltételeinek fejlesztésének finanszírozására
3.3. Kutatás-fejlesztést és a technológiai innovációt erősítő szolgáltatások, innovációs hálózatépítő tevékenységek fejlesztésének finanszírozására
3.4. Kutató-fejlesztő munkahelyek létrehozásával kapcsolatos beruházások finanszírozására
3.5. Környezetvédelmi technológia-referenciák létesítése
3.6. Hulladék-megelőzést és hulladék-minimalizálást segítő termékfejlesztések
A 4. hitelcél esetében a hitel felhasználható
4.1 A filmgyártáshoz és a terjesztéshez kapcsolódó beruházások finanszírozására
4.2 A kortárs művészet működési feltételei infrastrukturális fejlesztéseinek finanszírozására
4.3 Egyéb kulturális tevékenységhez kapcsolódó beruházások
Az 5. hitelcél esetében a hitel felhasználható
5.1 A külföldön lévő telephelyen (a célországban) végrehajtott beruházások finanszírozására
5.2 Olyan beruházás finanszírozására, amelynek eredményeképpen létrejött tárgyi eszközt a hiteligénylő legalább 51%-os tulajdonában lévő célországban található vállalkozás számára bérbe ad
A 6. hitelcél esetében a hitel felhasználható
6.1 TEÁOR 2003 szerint 85.1-el, TEÁOR 2008 szerint 86-tal kezdődő tevékenységet végző vállalkozások beruházásai
6.1.1. Egészségügyi ellátást szolgáló fejlesztések és beruházások finanszírozására, beleértve az új és használt gépek, eszközök vásárlását
6.1.2 Egészségügyi szolgáltatás végzéséhez szükséges használt ingatlan felújításának, korszerűsítésének finanszírozására
6.1.3 Egészségügyi szolgáltatás céljára ingatlan vásárlásának, építésének vagy bővítésének finanszírozására
6.2 Gyógyszertár létesítéséhez és a gyógyszerforgalmazáshoz kapcsolódó beruházások,
6.2.1. Új gyógyszertár létesítése
- Közforgalmú gyógyszertár létesítése olyan településen, ahol a gyógyszerellátás nem biztosított (ingatlan vásárlás, átalakítás, tárgyi eszközök beszerzése stb.)
- Működő közforgalmú gyógyszertár által fiók gyógyszertár létesítése (ingatlan vásárlás, átalakítás, tárgyi eszközök beszerzése stb.)
- Közforgalmú gyógyszertár által jelenleg működtetett fiókgyógyszertár önálló közforgalmú gyógyszertárrá való alakítása (ingatlan vásárlás, átalakítás, tárgyi eszközök beszerzése stb.)
6.2.2. Már működő gyógyszertárak esetében szolgáltatás bővítésre:
- Házhozszállítás bevezetéséhez eszközbeszerzés finanszírozása (pl. szállítóeszköz beszerzése)
- Interneten történő lakossági gyógyszerrendelés kialakítása (pl. informatikai eszközök beszerzése)
- Gyógyszerészi gondozás bevezetéséhez szükséges beruházások
6.2.3. Intézeti gyógyszertár esetén
- Elkülönített közforgalmú részleg működtetéséhez szükséges építészeti átalakítások, eszköz beszerzések
6.2.4. Egyéb a gyógyszertárak fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások
6.3 Egyéb egészségügy fejlesztését szolgáló beruházások,
A 7. hitelcél esetében a hitel felhasználható
Projekt kiegészítő hitel az Új Magyarország Fejlesztési Terv, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, illetve egyéb hazai finanszírozású pályázatok kiegészítő finanszírozására
7.1 Új Magyarország Fejlesztési Terv
- Gazdaságfejlesztés Operatív Program
- Közlekedés Operatív Program
- Társadalmi infrastruktúra Operatív Program
- Környezet és energia Operatív Program
- Területfejlesztési Operatív Programok
7.2 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
7.3 Egyéb hazai finanszírozású pályázatok
8. „Forrás” áthidaló tőkehitel
A hitelcél bevezetésével az MFB Zrt. a verseny- és növekedésre képes kis- és középvállalkozások tőke helyzetét erősítő infrastruktúra- és a technológiafejlesztést szolgáló beruházások finanszírozását kívánja elősegíteni. A hitel lehetőséget
biztosít arra, hogy visszafizetése tartós idegen forrásként funkcionáljon, ezáltal ne folyamatosan, hanem a futamidő végén az 5-7. évtől kezdődőn egyenlő részletekben vagy akár egy összegben lehessen visszafizetni. A konstrukció hasonlóan működik a tőkefinanszírozáshoz, azzal a különbséggel, hogy a hitelfelvevő vállalkozás számviteli nyilvántartásában a forrás hosszú lejáratú kötelezettségként kerül kimutatásra. Azon vállalkozások igényelhetik, ahol a fejlesztések megtérülése hosszabb, legalább 5 éves. Mivel a türelmi idő alatt csak kamatfizetési kötelezettség van, ezáltal a bankköltségek tervezhetőbbé válnak, és a tőketörlesztésre képződő forrásokkal a vállalkozások likviditása növelhető.
A Hitelprogram ezen hitelcélja a vállalkozásnak döntési szabadságot biztosít abban, hogy milyen módon képzi meg a hitel visszafizetésére szolgáló forrásokat, azaz folyamatosan, vagy a türelmi időt követően egy összegben biztosítja annak fedezetét.
Ellentétben a tőkebefektetéssel az áthidaló tőkehitel esetén az irányítási funkciók (felügyelőbizottság, igazgatóság) továbbra is a vállalkozás tulajdonosai kezében maradnak, a forrást nyújtó szervezet nem vesz részt a társaság közvetlen irányításában. A finanszírozásról szóló döntés a hitelbírálattal megegyezően történik, ezáltal a forráshoz jutás időtartama rövidebb, mint egy tőkebefektetés esetén, ugyanakkor ellentétben a tőkebefektetéssel az ügyfélnek biztosíték nyújtási kötelezettsége van, amelyet a finanszírozó hitelintézet belső szabályzata alapján határoz meg.
A konstrukció további előnye, hogy alacsonyabb a hozamelvárás mint a tőkebefektetések esetén, és annak mértéke tervezhetőbb.
Áthidaló tőkehitelben a magyarországi székhelyű vállalkozások részesülhetnek, méretkorlátozás nélkül.
Hitel stabil gazdálkodással működő, és növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások számára nyújtható, nem kizárt az újonnan alakult vállalkozások finanszírozása sem.
A finanszírozó hitelintézet határozza meg a megcélzott vállalkozói kört, a preferált nemzetgazdasági területet, a kihelyezhető hitel nagyságát, melynek maximális összege egy vállalkozás esetén 800 millió forint lehet.
9. Vidékfejlesztési Hitelprogram
9.1 Nem mezőgazdasági termékekké történő diverzifikálás
- Mezőgazdasági termelésből származó növényi vagy állati eredetű anyagok, melléktermékek nem élelmiszer célú feldolgozása (kézműipar, textil és bőripar, gyógyászat, kozmetikumok, festékek, játékok stb)
- Vadon élő növények élelmiszer célú feldolgozása (nád, sás, gyékény, kosárfonó, fűz, gyógynövények, erdei melléktermékek stb)
- Hagyományos népi, kézműipari mesterségekhez kapcsolódó speciális szerszámgép gyártás
9.2 Turisztikai fejlesztések
- Kis kapacitású, nem kereskedelmi célú szálláshelyfejlesztés
- Ifjúsági szálláshelyek, gyermek és ifjúsági tábor, turistaház kialakítása, meglévők bővítése
- Falusi és agroturisztikai szolgáltatások fejlesztése
- Mezőgazdasági, népművészeti és kézműves tevékenységek termékeinek turisztikai célú bemutatása
- Borturisztikai szolgáltatások fejlesztése
- Horgászturisztikai szolgáltatások fejlesztése
- Lovasturisztikai szolgáltatások fejlesztése
- Vadászati és erdei turizmus fogadóhelyek fejlesztése
9.3 Vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztése
- Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások
- Kulturális, kommunikációs és rekreációs szolgáltatások
- Egészségügyi szolgáltatások
- Szociális szolgáltatások
9.4. Vidéki örökség megőrzése, legalább helyi védettség alatt álló épületek felújítása, átalakítása, bemutathatóvá tétele és turisztikai funkcióval való ellátása.
HUMÁN-EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA VONATKOZÓ TEÁOR SZERINTI TEVÉKENYSÉG TEÁOR 2008 ALAPJÁN
86 Humán-egészségügyi ellátás
Ebbe az ágazatba tartozik a rövid és hosszú távú kórházi ellátás, az általános kórházak és a szakkórházak, a sebészeti, a pszichiátriai és a drogfüggő betegek gyógyítására specializálódott kórházak, a szanatóriumok, betegségmegelőző intézmények, az egészségügyi ápolási intézmények, a menhelyek, az elmegyógyintézetek, a rehabilitációs központok, a leprakórházak és minden egyéb humán-egészségügyi intézmény tevékenysége, amely szállásnyújtással diagnosztikai és orvosi ellátást biztosít fekvőbetegeknek. Idetartozik az általános orvosi és a szakorvosi tevékenység keretében a háziorvosok, a szakorvosok, valamint a sebészek által végzett orvosi konzultáció és gyógykezelés is. Ebbe az ágazatba tartozik az általános fogorvosi és a szakfogorvosi, valamint a fogszabályozási tevékenység. Továbbá ebbe az ágazatba tartozik a kórházak és a működő orvosok tevékenységén kívül a betegek gyógyításához hivatalos engedéllyel rendelkező, nem orvosi végzettségűek tevékenysége.
86.10 Fekvőbeteg-ellátás
Ebbe a szakágazatba tartozik:
- a rövid és a hosszú távú kórházi ellátás, azaz az általános kórházak (pl. a városi és a megyei kórházak, a nonprofit szervezetek által fenntartott kórházak, az egyetemi kórházak, a katonai kórházak és a börtönkórházak) és a szakkórházak (pl. az elmebetegek és drogfüggő betegek gyógyítására szakosodott kórházak, a fertőzőkórházak, a szülőotthonok és a gyógyszanatóriumok) gyógyító, diagnosztikai, kezelési tevékenysége
- az elsősorban fekvőbetegek ellátására irányuló, közvetlen orvosi felügyelet alatt végzett tevékenységek, mint:
= az orvosi és egészségügyi szakszolgáltatás
= a laboratóriumok és a műszaki létesítmények szolgáltatásai, beleértve a radiológiai és az aneszteziológiai szolgáltatásokat
= a sürgősségi ellátás
= a műtők, a gyógyszertárak, az élelmezés és egyéb kórházi szolgáltatás működésének biztosítása
= azon családtervezési központok szolgáltatásai, amelyek szállásnyújtással együtt végeznek olyan gyógykezeléseket, mint a sterilizálás vagy a terhességmegszakítás
86.2 Járóbeteg ellátás, fogorvosi ellátás
Ebbe a szakágazatba tartozik az általános orvosi és a szakorvosi (beleértve a sebészi-, a fogorvosi vizsgálatot) konzultáció és gyógykezelés.
Ezeket a tevékenységeket végezhetik magánrendelőkben és a kórházak járóbeteg szakrendelőiben, valamint vállalatokhoz, iskolákhoz, idősek-otthonaihoz, érdekvédelmi és önsegélyző szervezetekhez tartozó rendelőkben csakúgy, mint a betegek otthonában. Idetartozik még a fekvőbetegeknek nyújtott magánkonzultációs szolgáltatás is.
86.21 Általános járóbeteg ellátás Ebbe a szakágazatba tartozik:
- a háziorvosi általános orvosi ellátás, vizsgálat, konzultáció és gyógykezelés
86.22 Szakorvosi járóbeteg ellátás Ebbe a szakágazatba tartozik:
- a speciális szakterületen végzett szakorvosi, sebészeti vizsgálat, konzultáció és kezelés
- azon családtervezési központok szolgáltatásai, amelyek szállásnyújtás nélkül végeznek olyan gyógykezeléseket, mint a sterilizálás vagy a terhességmegszakítás
86.23 Fogorvosi járóbeteg-ellátás
Ebbe a szakágazatba tartozik:
- az általános fogorvosi és a szakfogorvosi ellátás, pl. fogászat, az endodontia és a gyermekfogászat; a szájkórtan
- a fogszabályozás
- a műtéti fogászati tevékenység
86.90 Egyéb humán-egészségügyi ellátás
Ebbe a szakágazatba tartozik a kórházak, az orvosok és a fogorvosok tevékenységén kívüli humán- egészségügyi ellátás:
= az ápolói, szülésznői, a fizioterápiás és egyéb egészségügyi szakellátás, a látásvizsgálat (optometria), a hidroterápia, az orvosi gyógymasszázs, a munkaterápia, a beszédterápia, a csontkovácsolás, a homeopátiás kezelés, a hátgerincmasszázs, az akupunktúra stb. területén Ezek a tevékenységek végezhetőek egészségügyi intézményben, vállalatokhoz, iskolákhoz, idősek otthonaihoz, érdekvédelmi és önsegélyző szervezetekhez tartozó rendelőkben, valamint a kórházakon kívül bentlakásos egészségügyi intézményekben csakúgy, mint saját rendelőben, a betegek otthonában vagy bárhol. Ezek a tevékenységek nem foglalnak magukban orvosi gyógykezelést.
Ebbe a szakágazatba tartozik még:
- a fogászati szakdolgozók, mint pl. a fogászati terapeuták, az iskolafogászati nővérek és a szájhigiénikusok tevékenysége, akik a fogorvostól külön, de időszakos felügyelete alatt dolgoznak
- az olyan orvosi laboratóriumok tevékenysége, mint:
= röntgen laboratóriumok és más képalkotó diagnosztikai központok
= vér-, vizeletvizsgálati laboratóriumok
- a vérellátó központok, a spermabankok, a transzplantációs központok stb. tevékenysége
- a betegek mentőszolgálattal szállítása bármilyen szállítási módon, beleértve a légi szállítást is; ezt a szolgáltatást általában egészségügyi vészhelyzet esetén biztosítják.
Hatodik rész: Mellékletek felsorolása
1. számú melléklet: A hiteligénylő által kitöltendő Adatlap
2. számú melléklet: A hitelintézet által kitöltendő refinanszírozási kölcsönkérelem
3. számú melléklet: Adatlap a regionális csoportmentességi támogatás jogosultsági feltételek vizsgálatáról
4. számú melléklet: Nyilatkozat a regionális csoportmentességi támogatás jogosultsági feltételeinek ellenőrzéséről
5. számú melléklet Nyilatkozat csoportmentességi támogatásban részesült, a kedvezményes kamatozású kölcsönt a beruházás fenntartási kötelezettség megszűnte előtt visszafizető (előtörlesztő) ügyfél részére63
63 Módosítva a 10/2009 MFB Közlemény alapján