KÖBE
KÖBE
KÖTELEZÔ
GÉPJÁRMÛ-FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁS
Tartalomjegyzék
1. Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási
feltétel (2009. évi LXII. Törvény) és ügyféltájékoztató 3
2. Tájékoztató a távértékesítés keretében kötött
biztosítási szerzôdéshez 16
3. 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött
pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl 17
4. KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület
Alapszabálya 21
Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató
1. §
Ha nemzetközi szerzôdés eltérôen nem rendelkezik, e törvény hatá- lya kiterjed:
a) minden magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyû gépjármû – ha annak rendel- tetés helye szerinti tagállama Magyarország – tulajdonosára, és az általuk kötött kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási szerzô- désre;
b) a külföldi telephelyû gépjármû Magyarország területére történô belépésének, valamint Magyarország területén a fogalomban tör- ténô részvételének feltételeire;
c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselô, a levelezô, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Ma- gyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e tör- vényben szabályozott tevékenységére;
d) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelezô gépjármû-fe- lelôsségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adata- it, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fôvá- rosi és megyei kormányhivatal járási (fôvárosi kerületi) hivatalá- nak (a továbbiakban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e tör- vényben szabályozott tevékenységére.
2. §
E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a nemzetközi gépjármû-biztosítási – a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti – megállapodásból és a kapcsolódó meg- állapodásokból eredô – e törvényben nem szabályozott – felada- tok ellátására;
b) Magyarország területén rendezett gépjármûversenyen (edzésen) részt vevô gépjármûvekre kötött felelôsségbiztosítási szerzôdé- sekre;
c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyarország te- rületén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjármûvek vonatkozásában jogszabály eltérô szabályokat állapít meg.
3. §
E törvény alkalmazásában:
1. Belsô Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/ EGK tanácsi irányelvnek a gépjármû-felelôsségbiztosítás ellenôrzé- sére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/ EK határozatá- nak függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kap- csolatait rendezô szabályzat;
2. biztosítási idôszak: a határozatlan tartamú szerzôdések esetében
– a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az idôtartam, amely- re a megállapított díj vonatkozik;
3. biztosító: a biztosítókról és biztosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szerve- zet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármû-felelôsségbiztosítási tevékenység végzésére, és Ma- gyarország területén az e törvényben foglaltaknak megfelelôen a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási (a továbbiakban: biz- tosítás) tevékenység folytatására jogosult;
4. biztosított: a gépjármû biztosítással rendelkezô üzemben tartója és a gépjármûvet vezetô személy;
5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármû-kategó- riánként és – a flotta kivételével – bonus-malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényezô összessége;
6. egyedi szerzôdés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjármûre kötött, e törvénynek megfelelô biztosítási szerzôdés;
7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármû vonatkozásában az üzem- ben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünetelés idôtarta- mának, kivételével – díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli idôtartamára (fedezetlenség idôtartama) a Kártalanítási Számla kezelôjét megilletô, általa meghatározott díjtarifa alapján utóla- gosan megállapított díj;
8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jár- mû és a négykerekû segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;
9. gépjármûflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – egyéni vállal- kozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – szerzôdô üzemben tartó által biztosított gépjármûvek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjármûvek darabszáma eléri az ötöt;
10. gépjármû: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként ha- tósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott
– gépjármû, pótkocsi, félpótkocsi, mezôgazdasági vontató, négy- kerekû segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármû és munka- gép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;
11. gépjármûverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elôl elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjármûvek számára rendezett sportrendezvény;
12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
15. hozott kárelôzményi igazolás: más tagállam által elôírt kötelezett- ség alapján megkötött gépjármû-felelôsségbiztosítási szerzôdés- re vonatkozó igazolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott idôszakot, valamint a szerzôdés hatálya alatt har- madik személyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jog- erôsen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, idôpontját, illetve a kármentesség tényét;
16. Információs Központ: a gépjármû üzemeltetésével harmadik sze- mélyeknek okozott károkból eredô kárigények érvényesítése ér- dekében adatok közlése és e törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet;
17. ismeretlen gépjármû: az a gépjármû, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset hely- színét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetôk;
18. kárképviselô: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármû-felelôsségbiztosítási károk rendezésével, a biz- tosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;
19. károsult: a gépjármûvel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;
20. kárrendezési megbízott: a gépjármû-felelôsségbiztosítási tevé- kenységet végzô biztosító székhely szerinti tagállamától eltérô tagállamban mûködô megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármû üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;
21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiak- ban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás idôpontjában e törvény szerinti biztosítási szerzôdés alapján fedezettel rendel- kezô üzemben tartó gépjármûvével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékenységét engedélyezô tagállamban felszámolási eljárás megindult;
22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti bizto- sítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap,
amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítás- sal nem rendelkezô üzemben tartó gépjármûve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzem- ben tartó gépjármûve által, valamint az ismeretlen gépjármûvel okozott károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország;
23. kártalanítási szervezet: a gépjármû-felelôsségbiztosítási tevé- kenységet végzô biztosítók által a székhelyük szerinti tagállam- ban mûködtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkezô gépjármû üzemel- tetésébôl eredôen a zöldkártyarendszer valamely országában el- szenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kár- rendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kárigények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;
24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármû biztosítá- sa esetén a
a) telephely szerinti ország, vagy
b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyi- ben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármû baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jel- zéssel, illetve a rajta lévô hatósági jelzés nem rendelhetô, vagy már nem rendelhetô hozzá, vagy
c) rendeltetés helye szerinti tagállam;
25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetésérôl, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. tör- vény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;
26. levelezô: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevé- kenységet végzô szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szer- vezet vagy személy, akit vagy amelyet a mûködése szerinti or- szág nemzeti irodájának jóváhagyásával a zöldkártyarendszer- hez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelezô országában okozott gépjármû-felelôsségbiztosítási károk keze- lésére és rendezésére;
27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármû-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekbôl eredô koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;
28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármû tulajdonjogának át- ruházása esetén a tulajdonszerzést követôen a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos idôtartam folyamán az – a gépjármû telephely szerinti országától eltérô – tagállam,
a) ahol a tulajdont szerzô természetes személy állandó lakóhe- lye, a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet tulaj- donszerzése esetén annak székhelye található, illetve
b) amelyben a tulajdont szerzô szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerzôdô jogi személy, jogi személyiség nél- küli szervezet, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzô- nek a szerzôdéssel érintett telephelye, fióktelepe található;
29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülô igazolás helyett az illetô országban megkövetelt gépjármû-felelôsségbiztosítási fedezet igazolásául a jármû hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;
30. súlyos személyi sérülés: a balesetbôl eredôen legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyaté- kosságot okozó, vagy a balesetbôl eredô, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;
31. székhely szerinti tagállam: a Bit.-ben a székhely tagállamaként meghatározott fogalom;
32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségrôl szóló megállapodás- ban részes állam és Svájc;
33. telephely szerinti ország: az az ország,
a) amelynek hatósága a gépjármûvet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy
b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gép- jármûvek esetében a tulajdonos vagy a gépjármû felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet) állandó lakóhelye (szék- helye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telep- helye, fióktelepe) található;
34. türelmi idô: a díj esedékességétôl számított hatvannapos idô- szak, melynek a díj megfizetése nélkül történô leteltével a szer-
zôdés – amennyiben egyéb okból még nem szûnt meg – díjnem- fizetéssel megszûnik;
35. üzemben tartó: a gépjármû telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;
36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egysé- ges szabványnak megfelelô nemzetközi gépjármû-felelôsség- biztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerzôdésnek megfelelôen a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkö- vetelt gépjármû-felelôsségbiztosítási fedezet meglétének igazo- lására;
37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások alapján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülô igazolást az országban megkövetelt gépjármû-fe- lelôsségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.
4. §
(1) Minden magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tartója kö- teles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjármûvek kivé- telével – az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármû üzemelte- tése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatá- rozott feltételek szerinti biztosítási szerzôdést kötni, és azt díjfi- zetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).
(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendel- kezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármû hatósági enge- déllyel és jelzéssel való ellátásának idôpontjától – a szünetelés kivételével – a gépjármû forgalomból történô kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármû esetében a forgalomban történô rész- vétel kezdetétôl a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.
(3) A szerzôdés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben tartónak minôsül a gépjármû tulajdonosa által – szer- zôdés vagy más hitelt érdemlôen igazolt jogcím alapján – üzem- ben tartóként megnevezett személy.
(4) Ha a szerzôdéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog át- szállását követôen a biztosítási szerzôdést haladéktalanul meg- kötni.
(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének idôtartama alatt áll fenn.
(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerzôdés legkésôbb a hagya- téki eljárást lezáró határozat jogerôre emelkedésétôl számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármû birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerzôdést díjfize- téssel hatályban tartja.
(7) Más tagállami telephelyû gépjármû tulajdonosa – ha a gépjármû rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország – köteles a tulajdonszerzést követôen a rendelkezésre bocsátástól számí- tott harmincnapos idôtartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.
5. §
(1) A biztosító a magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tar- tójának, valamint azon gépjármû tulajdonosának, melynek ren- deltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerzôdés megköté- sére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelô – ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási idôszak kezdetét hat- van nappal megelôzôen tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen idôpontot megelôzôen szerzôdést nem köthet, az így létrejött szerzôdés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétôl számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.
(2) Ha a biztosítási szerzôdés a biztosítási idôszak tartama alatt a
21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szûnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási idôszak hátralévô részére fedezetet nyújtó szerzôdés megkötésére vo- natkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles el-
fogadni, amelynél a szerzôdés az adott biztosítási idôszakban díjnemfizetéssel szûnt meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó an- nál a biztosítónál köteles a szerzôdést – az újrakötött szerzôdés kockázatviselési kezdetének idôpontjában alkalmazandó díjtari- fa alapján – megkötni, ahol a szerzôdése díjnemfizetés miatt szûnt meg.
(4) Az a biztosító, amely a szerzôdést a biztosítási idôszak végére felmondta vagy a szerzôdés a biztosítási idôszak alatt díjnem- fizetés miatt szûnt meg, az üzemben tartónak a szerzôdés meg- szûnését közvetlenül követô biztosítási idôszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.
6. §
(1) A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
(2) A szerzôdés úgy is létrejön, ha a szerzôdô üzemben tartó a díj- tarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelô ajánlatát a jog- viszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájé- koztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati la- pon a biztosító vagy annak képviselôje részére átadja.
(3) A biztosító a (2) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésében meghatáro- zott indokok alapján utasíthatja el.
(4) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerzôdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.
(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a szerzôdés az ajánlat át- adásának idôpontjában – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.
(6) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ajánla- tot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektôl való eltérésre történô hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján eluta- síthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelô módo- sítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerzôdô a kézhezvételtôl számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szer- zôdés az (5) bekezdésben meghatározott idôpontban a módosí- tott ajánlat szerint létrejön.
(7) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosításának tényé- re, valamint az ajánlathoz viszonyított lényeges eltérésekre. En- nek hiányában a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.
(8) A biztosító kötvényt az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerzôdés tartalmával egyezô tartalommal bocsáthat ki.
7. §
(1) A szerzôdô felek bármelyike a biztosítási idôszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelôzôen a biztosítási szerzôdést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidôben megérkezik.
(2) A biztosítási idôszakon belül – az e törvényben meghatározott eseteken túl – a szerzôdés csak a felek közös megegyezésével szüntethetô meg.
(3) A szerzôdés érdekmúlással szûnik meg a gépjármû forgalomból történô kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás nap- jától számított hat hónapon belül nem történik meg.
(4) A szerzôdés érdekmúlással szûnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerzôdéskötésre kötelezett üzemben tartó szemé- lyében változás áll be.
8. §
(1) A jármûnyilvántartásban szereplô gépjármûvek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben elô- írt feladatainak ellátása céljából, a gépjármû forgalomból történô kivonásának, a gépjármû elsô és ismételt forgalomba helyezé- sének, valamint a gépjármû tulajdonjogát érintô változásnak – ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meg- határozott, tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési köte- lezettsége teljesítésének idôpontját is – jármûnyilvántartásba történô bejegyzésérôl, továbbá az üzemben tartó és a jármûnyil-
vántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintô változás jármûnyilvántartásba történô bejegyzésérôl – e tény jármûnyil- vántartásba történô bejegyzésével egyidejûleg – a kötvénynyil- vántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biz- tosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.
(2) A jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármû üzemben tartó- ja a hatósági engedély visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a forgalom- ban történô részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilat- kozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.
(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történô megszûnés ese- tének kivételével – a biztosítási szerzôdés megszûnésének té- nyérôl és a megszûnt szerzôdés külön rendeletben meghatáro- zott bonus-malus besorolásáról a megszûnést, illetve az arról tör- tént tudomásszerzést követô 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.
(4) A szerzôdésre a magyar jogot kell alkalmazni.
(5) A szerzôdésre a Polgári Törvénykönyvrôl szóló törvény rendel- kezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérô rendelkezést nem tartalmaz.
9. §
(1) Az üzemben tartó a szerzôdéskötéskor köteles minden, a bizto- sítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerzôdés esetén a bizto- sítási idôszak vagy a tartam utolsó napját követô – az új biztosí- tási idôszak vagy a határozott tartam kezdô napját, biztosítóvál- tás esetén az elôzô biztosítási idôszakra vonatkozóan a fedeze- tet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá – amennyiben az üzemben tartó már rendelke- zik vele – a kártörténeti rendszerazonosító számot.
(2) Az üzemben tartó a szerzôdéskötéskor köteles a fedezetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy an- nak képviselôjével közölni.
(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármû tu- lajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerzôdés az üzemben tartói jogosultság keletkezésének
– jármûnyilvántartásba bejegyzett – idôpontjában – de legkoráb- ban a biztosítási szerzôdésben megállapított idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerzôdéskötést követô 30 napon belül nem történik meg, a szerzôdés megszûnik.
(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosító- nak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.
10. §
Ugyanarra a biztosítási idôszakra vagy ugyanazon biztosítási idô- szak egy részére kötött további biztosítási szerzôdés érvénytelen.
11. §
(1) Gépjármûflottára kötött szerzôdés esetén a szerzôdô felek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerzôdés létrejöt- tét, megszûnését, a biztosítási idôszakot, a díjfizetést illetôen.
(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerzôdés vonatkozásában a biztosítási idôszak, illetve tartam kezdô napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási idôszak alatt nem változtathatja meg.
(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerzôdés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos idôszakon túli – elôre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Felü- gyelet elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügye- let honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejûleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalma- zandó.
(4) Gépjármûflottára a flottához tartozó gépjármûvek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerzôdés is köthetô.
12. §
A biztosítás kiterjed a felelôsség kérdésének vizsgálatára, és azok- nak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerzôdésben meg- jelölt gépjármû üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.
13. §
(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 millió Ft összeghatárig köteles helytáll- ni, mely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthetô követeléseket, az igényérvé- nyesítés költségeit, valamint a teljesítés idôpontjáig eltelt idô- szakra járó kamatokat.
(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöld- kártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biz- tosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármû-felelôsségbiztosítási jogszabályai sze- rint áll fenn. Ha a biztosító szerzôdésben meghatározott helytál- lási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban elôírt mértéknél, a biztosító helytállási kötele- zettsége a biztosítási szerzôdésben vállalt összeghatárok mér- tékéig áll fenn.
(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüg- gésben lévô, idôben összefüggô több káresemény egy biztosí- tási eseménynek minôsül.
14. §
(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult meg- alapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)-(2) bekezdé- sében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények meg- térítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményen- ként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.
(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a bizto- sítási összeg felosztásakor a járadék tôkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövôben várható járadékkifizetések tôkeértéke ma- gasabb a szerzôdésben rögzített biztosítási összegbôl rendelke- zésre álló összegnél, a biztosító a járadékkifizetések tôkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.
(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illet- ve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg ki- merül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kí- vül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártí- pusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával megté- ríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztá- sakor abból részesülhetett volna.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követôen je- lentkezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).
(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) be- kezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésbôl az új kártérítési arányt meg- haladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követô 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetôségérôl köteles a károsultat a kárrendezés során, az elsô kárkifizetéssel egyidejû- leg írásban tájékoztatni.
(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg
(1) bekezdésben meghatározottak szerinti felosztásakor figye- lembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi káro- sult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredô új kártérítési aránynak megfelelô kártérítésre jogosult.
15. §
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjármûben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjármûvel utazók személyi használatára szóló tár- gyak;
b) a károkozó gépjármûben keletkezett;
c) a károkozó gépjármû biztosítottjainak egymással szembeni igé- nyébôl származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként ke- letkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egész- ségügyi hatóságok részérôl a sugárzás káros hatásainak meg- szüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
e) a gépjármû balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f) a gépjármû – forgalomban való részvétele nélkül – munkagép- ként való használata során keletkezett;
g) álló gépjármûre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;
h) üzemi balesetnek minôsül, és a gépjármû javítási vagy karban- tartási munkái során keletkezett;
i) gépjármûverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során követ- kezett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármû balesete nélkül keletkezett;
k) a gépjármû üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetôleg állagromlásból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következménye- ként keletkezett.
16. §
(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjármûvek esetében a biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú.
(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tar- tási engedéllyel rendelkezô gépjármûvek, továbbá az igazolólap- pal rendelkezô lassú jármûvek és a négykerekû segédmotoros ke- rékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármûvek esetében, va- lamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szer- zôdésben megjelölt határozott tartamú szerzôdés köthetô.
(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedé- si okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri ren- deletben meghatározott mezôgazdasági erôgép (lassú jármû) esetében határozatlan tartamú szerzôdés köthetô.
17. §
(1) A határozatlan tartamú szerzôdések esetében a biztosítási idô- szak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint újrakötött szerzôdések esetében a megszûnt szerzôdés szerinti biztosítási idôszak végéig terjedô idôszak.
(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tün- tetni.
(3) A biztosítási idôszak elsô napja – a szünetelés idôtartama alatt hatályba lépô szerzôdések kivételével – a kockázatviselés kez- dete.
(4) A biztosító a biztosítási idôszak utolsó napját megelôzô ötvene- dik napig elküldött írásos értesítôben tájékoztatja a szerzôdô fe- let a biztosítási évfordulóról és a következô biztosítási idôszakra
– az értesítés idôpontjában rendelkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerzôdô hozzá- járuló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehetô.
18. §
A biztosítási szerzôdés területi hatálya a tagállamok területére, vala- mint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, ame- lyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belsô Szabályzat- nak megfelelô kétoldalú megállapodást kötött.
19. §
(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerzôdésben meghatározott idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerzôdés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének – jármûnyilvántar- tásba bejegyzett – idôpontjában – de legkorábban a biztosítási szerzôdésben megállapított idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában – kezdôdik.
(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szer- zôdés létrejöttét megelôzôen megkezdôdjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szük- séges.
(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közremûködé- se nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerzô- dési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (elsô díjrészlet) befizetését követôen viseli a kockázatot.
(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében megha- tározott türelmi idôben fennáll.
(5) A szerzôdés érdekmúlással történô megszûnése esetén a bizto- sító kockázatviselése a forgalomból történô kivonás, a forgalom- ban történô részvétel végleges megszüntetése, a szerzôdéskö- tésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzemben tartói jogosultság megszûnésének – jármûnyilvántartásba bejegyzett – idôpontjá- ban szûnik meg.
(6) A biztosító kockázatviselése a szerzôdés közös megegyezéssel történô megszüntetése esetén a szerzôdés megszûnésének idôpontjában, a szerzôdés biztosítási idôszak végére történô fel- mondása esetén a biztosítási idôszak zárónapján szûnik meg.
(7) A szerzôdés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszû- nése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idô zárónap- xxx xxxxxx meg.
20. §
(1) A biztosítási díj a kockázat viselésének idôtartamára elôre illeti meg a biztosítót.
(2) A biztosító a kockázatviselése megszûnése napjáig járó biztosí- tási díj megfizetését követelheti.
(3) A határozott tartamú biztosítási szerzôdések biztosítási díja a biz- tosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).
21. §
(1) A biztosítás elsô díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerzôdésben meghatározott idôpontokban esedé- kesek. Ennek hiányában az elsô díjrészlet a szerzôdés létrejöt- tekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési idôszak- nak az elsô napján esedékes.
(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérô megállapodásának hiányában
– a szerzôdés létrejöttekor kell megfizetni.
(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés idôszakára a szerzôdésben megállapított kamat illeti meg.
(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétôl számított harmincadik nap elteltéig – a követ- kezményekre történô figyelmeztetés mellett – a szerzôdô félnek a díj esedékességétôl számított hatvannapos póthatáridôvel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A tü- relmi idô eredménytelen leteltével a szerzôdés – amennyiben egyéb okból még nem szûnt meg – az esedékességtôl számított hatvanadik napon megszûnik.
(5) A biztosító köteles a szerzôdés megszûnésérôl 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyi- ben a szerzôdés megszûnése díjnemfizetés miatt következett be.
(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerzôdô fél a szerzôdés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szer- zôdés vonatkozásában az adott biztosítási idôszak hátralévô ré- szére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díj- nemfizetéssel megszûnt szerzôdés vonatkozásában a türelmi idôre járó díjat.
(7) A biztosító köteles a szerzôdés (4) bekezdés szerinti díjnemfize- tés miatt bekövetkezô megszûnése esetén a kötvénynyilvántar- tó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a szerzôdés megszûnésétôl számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.
22. §
(1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.
(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség idôtarta- mát követôen szerzôdést köt.
(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszer- zést követôen haladéktalanul köteles kiszámítani.
(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirde- tett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség idôtartama esik, a díjat beszedô biztosító díjtarifája nem alkalmazható.
(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási idôszakra járó díj teljes megfi- zetése esetén 30 napos határidôvel – köteles megfizetni.
(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötele- zettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdésében megha- tározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7) A Kártalanítási Számla kezelôje a fedezetlenségi díjnak – a díj- hirdetést követô naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költ- ségek alapján egy naptári évre számított – tarifáját gépjármû-ka- tegóriánként, legkésôbb a naptári év végét megelôzô negyven- ötödik napig a Felügyelet elnöke által meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejûleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet hon- lapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.
23. §
(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerzôdés vonatkozásában a meghirdetett – a biztosítási idôszak, illetve tartam kezdônapján alkalmazandó – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott bizto- sítási idôszak alatt – jogszabály eltérô rendelkezése hiányában
– nem változtathatja meg, kivéve, ha a szerzôdés díja a szerzô- dô üzemben tartónak a szerzôdés megkötésekor fennálló közlési vagy együttmûködési kötelezettségének megsértése következ- tében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.
(2) A szerzôdô üzemben tartónak a szerzôdés megkötésekor fenn- álló közlési vagy együttmûködési kötelezettségének megsértése esetén a szerzôdés díja legkésôbb a kockázatviselés kezdetét követô hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejû értesítése mellett – a szerzôdéskötéskor fennálló tények figyelembevételé- vel – a kockázatviselés kezdetétôl alkalmazandó hatállyal módo- sítható a biztosítási idôszak, illetve tartam kezdônapján alkalma- zandó díjtarifa szerint.
(3) A biztosító köteles minden egyedi szerzôdés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított xxxxxxxxxxx idôszakon túli – elôre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Felü- gyelet elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügye- let honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejûleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.
(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetôvé tenni.
(5) Ha a biztosító a gépjármû-felelôsségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szerve- zeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett információk a kárképviselô székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.
24. §
(1) A határozatlan tartamú szerzôdés fennállása alatt a biztosítás díja a következô biztosítási idôszak elsô napjától kezdôdô ha- tállyal a biztosítási idôszak kezdônapján alkalmazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási idôszak alatt nem vál- toztatható meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetôvé teszi.
25. §
(1) Az üzemben tartó a kármentes idôszakhoz igazodó díjkedvez- ményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesí- tési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.
(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon ala- puló bonus-malus rendszert mûködtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.
26. §
(1) A biztosító kockázatviselése a jármûnyilvántartásban szereplô gépjármûvek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történô eljárás következtében a gépjármû a for- galomból ideiglenes kivonásra került.
(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivo- nás tényérôl, valamint annak kezdô és záró idôpontjáról a köt- vénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.
(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott idôpontoknak megfelelôen a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármû ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart.
(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg, a szerzôdés a hat hónapos idôszak utolsó napját követô napon megszûnik.
(5) A szünetelést követô díjrészlet fizetésének esedékessége – a fe- lek eltérô megállapodásának hiányában – a szünetelés megszû- nésének a napja.
(6) A hivatalból történô ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstôl számított 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelésének tényérôl és az esetlege- sen bekövetkezô károkozás következményeirôl.
(7) A szünetelés idôtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerzôdés folyamatos díjfizetéssel történô hatályban tartására nem áll fenn.
(8) A jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvek esetében a szünetelésnek nincs helye.
27. §
A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelôje, a Nemzeti Iroda, a kár- rendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármû üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti.
28. §
(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szer- zôdés keretei között a károkozó gépjármû üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meg- határozott esetekben a Kártalanítási Számla kezelôjével szem- ben jogosult érvényesíteni.
(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkezô károsult keresetet indíthat a károkozó Magyarország területén székhellyel rendelkezô biztosítójával szemben a lakóhelye (szék- helye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártya- rendszer valamely, a károsult lakóhelyétôl (székhelyétôl) eltérô országában következett be.
(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult vá- lasztása szerint a kárképviselôvel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedô joghatállyal.
29. §
(1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a hely- színen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármû és a biztosítási szerzôdés azonosításához szükséges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó informá- ciókat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott fe- ladatainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelôjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a levelezôhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselôhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiz- tosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonat- kozó szabályai szerint kezelendôk.
(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétôl, illetve a tu- domásszerzéstôl számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidô elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedel- mes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti idôszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezôvel, a Kártalanítási Számla kezelôjével, a kárképviselôvel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.
(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt ál- ló biztosítóval szemben fennálló követelését a biztosítási szerzô- désben, valamint e törvényben a kárigények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.
30. §
(1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szüksé- ges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendôrségi) el- járást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.
(2) Az érvényes biztosítási szerzôdéssel nem rendelkezô üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon be- lül köteles a Kártalanítási Számla kezelôjének bejelenteni.
(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljá- rás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletérôl gondoskodni.
(4) Az érvényes biztosítási szerzôdéssel nem rendelkezô üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelôjének bejelenteni. A Kárta- lanítási Számla kezelôje jogosult ebben az eljárásban az érvé- nyes biztosítási szerzôdéssel nem rendelkezô üzemben tartó képviseletérôl gondoskodni.
(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés idôpontjától kell számítani.
(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelôje, a kárképviselô és a levelezô kérelmére, a kárrendezési eljárás le- folytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a kárese- ménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményérôl, a károsult és a károkozó – 46. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatá- rozott – személyes adatairól, a gépjármû hatósági jelzésérôl, a biztosító megnevezésérôl, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonat- koztatva a kárigények rendezéséhez szükséges alapvetô ada- tokról.
31. §
A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezôje, a kárképvi- selô, a Kártalanítási Számla kezelôje és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétôl szá- mított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legké- sôbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon be- lül a károsultnak:
a) kellôen megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az ese- tekben, amelyekben a felelôsség nem vitás és a kárt a 13. § (1)-
(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelôen, jogcímenként (bele- értve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerûen megál- lapította, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes kö- vetelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelôsséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmû, vagy a teljes kárt összegsze- rûen nem állapította meg.
32. §
(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított fele- lôsségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezés- re álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kárté- rítési felelôsségéhez mérten köteles megállapítani.
(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerôs ítélet hatálya a biztosítottra – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetek- ben az üzemben tartóra és a vezetôre – is kiterjed, ha azt a ká- rosult és a biztosító, a kárképviselô, a Nemzeti Iroda vagy a Kár- talanítási Számla kezelôje közötti perben hozta a bíróság.
(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelôje egyösszegû pénz- beli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérí- tési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerôs megítélését követô 15 napon belül a károsultnak megfizetni.
32/A. §
(1) Gépjármû károsodása esetén a biztosító elôzetes kalkulációt ké- szít az általa téríthetô helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegérôl, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelô összegrôl, és errôl tájékoztatja a károsultat.
(2) A biztosító a gépjármûben keletkezett kár helyreállításához szük- séges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a ká- rosultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármû helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, vala- mint az a számvitelrôl szóló törvény elôírásainak megfelel. Ellen- kezô esetben a biztosító a gépjármûben keletkezett kárként az
(1) bekezdés szerinti nettó összeget, illetve – amennyiben az ér- tékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés összegét téríti meg.
32/B. §
(1) Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közlekedési balesettel érin- tett gépjármû kormánymûve, futómûve, illetve karosszériája (al- váza) olyan károsodást szenvedett, amely miatt a közúti forga- lomban való további részvételre közlekedésbiztonsági szem- pontból alkalmatlannak tekinthetô és a helyreállítás – a jogosult erre irányult nyilatkozata alapján – nem történik meg, a kárfelvé- teli eljárás befejezésétôl számított tíz napon belül – az alkalmat- lanság okának feltüntetésével – értesíti a közlekedési hatóságot, kivéve, ha a károsult a hulladékká vált gépjármûvekrôl szóló jog- szabály hatálya alá tartozó gépjármû esetén annak bontási átvé- teli igazolását a biztosítónak bemutatja.
(2) A gépjármûben keletkezett károsodás esetén a biztosító a kár helyreállításához szükséges teljes költséget biztosítási szolgálta- tása keretében csak akkor térítheti meg a károsultnak, ha a köz- lekedési hatóság a gépjármû mûszaki vizsgálata eredményeként
a) arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a gépjármû a közúti for- galomban való részvételre közlekedésbiztonsági szempont- ból alkalmas, vagy
b) a gépjármûvet közlekedésbiztonsági szempontból a (3) be- kezdésben meghatározott kivétellel mûszakilag alkalmatlan- nak minôsíti, és ennek alapján a gépjármûvet a járási hiva- tal – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – ideig- lenesen kivonta a forgalomból.
(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a közlekedési hatóság a gépjármû mûszaki vizsgálata ered- ményeként a hulladékká vált gépjármûvekrôl szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármûvet közlekedésbiztonsági szem- pontból véglegesen alkalmatlannak minôsítette.
(4) A biztosító az értékcsökkenés összegét csak abban az esetben fizetheti ki a károsult részére, ha a károsult a hulladékká vált gép- jármûvekrôl szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármû esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatta vagy a gépjármûvet a járási hivatal – a külön jogszabályban meghatá- rozottak szerint – végleg kivonta a forgalomból.
(5) A károsult részére a biztosító nem fizetheti ki a 32/A. § (1) be- kezdése szerint kalkulált nettó összeget, illetve az értékcsökke- nés összegét, ha a közlekedési hatóság arról tájékoztatja, hogy az üzemben tartó az (1) bekezdésben foglalt értesítés alapján elrendelt mûszaki vizsgálatra a gépjármûvet nem mutatta be, és a mûszaki vizsgálatára más módon sem került sor.
(6) A 32/A. § (2) bekezdésében, valamint a (2)-(5) bekezdésben foglaltak nem érintik azt a lehetôséget, hogy a biztosító a 32/A.
§ (1) bekezdés szerint elôzetesen kalkulált nettó összeg, illetve értékcsökkenés 60%-ának megfelelô összegû szolgáltatási elô- leget nyújtson.
(7) Az (1)-(6) bekezdésekben meghatározottakat nem kell alkalmaz- ni, ha a kárt szenvedett gépjármû telephely szerinti országa nem Magyarország.
33. §
Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Szám- la kezelôje a kárt megtérítette, a megtérített összeg erejéig ôt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35. § (1) bekezdésé-
ben meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetôt – illet- ték meg a kárért felelôs személlyel szemben.
34. §
(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott esetben a Kártalanítási Számla kezelôje az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:
a) attól a vezetôtôl, aki a gépjármûvet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bár- melyiküktôl, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;
c) a vezetôtôl, ha a gépjármûvet alkoholos vagy a vezetési ké- pességre hátrányosan ható szertôl befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármû vezeté- sét ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezetô alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertôl befolyásolt állapotát nem ismerhette fel (alkoho- los befolyásoltságnak tekinthetô a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalko- hol szint);
d) a vezetôtôl, ha a gépjármû vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjár- mû vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyít- ja, hogy a gépjármûvet engedéllyel vezetô esetében a gép- jármûvezetôi engedély meglétét alapos okból feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármû súlyosan el- hanyagolt mûszaki állapota okozta;
f) a vezetôtôl, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illet- ve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyezte- téssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetôtôl, ha a szerzôdés meg- kötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelô közlési, változásbejelentési, kárbejelenté- si kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.
(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) és d) pontjában, valamint a vezetô az f) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási ese- ménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelôje legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvénye- sítheti követelését.
(3) Ha az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatáro- zott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a bizto- sító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelôje legfeljebb 750 ezer Ft-ig érvényesítheti követelését.
(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezetô bizonyítja, hogy az (1) be- kezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szán- dékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelôje követelését az általa teljesített szol- gáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.
(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelôje nem érvényesít- het megtérítési igényt.
Szerzôdés kiegészítés
Tisztelt Tagtársunk!
A KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület 1996. szep- tember 24-én alakult. Mint egyesületi, társadalmi szervezeti formában mûködô biztosító, nonprofit elven mûködik, azaz nyereségszerzésre nem törekszik. Biztosítási szolgáltatást kizárólag tagjainak nyújt.
Az Egyesület székhelye:
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.
Szakmai felügyeleti szerve:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.
Törvényességi felügyeletet ellátó szerv:
Legfôbb Ügyészség
1055 Budapest, Markó u. 16.
A szerzôdés jogának, illetve az alkalmazandó jognak a megjelölése
Jelen biztosításra a magyar jogot kell alkalmazni, ennek megfelelô- en a szerzôdés nyelve a magyar.
Pótbefizetés
Az Egyesület alapszabálya értelmében pótlólagos befizetést a Kül- döttgyûlés határozatában abban az esetben írhat elô, amennyiben a tárgyévi szolgáltatások és esetleges veszteségek fedezetét az Egye- sület vagyona, a biztosítási díjak, a viszontbiztosítás és a biztosítás- technikai tartalékok nem biztosítanák, továbbá amennyiben a Felü- gyelet szükséghelyzetben erre felhívja. A pótlólagos befizetés mérté- ke nem haladhatja meg a tag által bármilyen jogcímen teljesített éves befizetés 100%-át. A kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítások köré- ben a szolgáltatás csökkentésére nincs lehetôség.
Röviden a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosításáról szóló 2009. évi LXII. törvénybôl
Szerzôdéskötésre kötelezett: a 2009. évi LXII. törvény szerinti üzem- bentartó, azaz a gépjármû telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos.
Biztosított
A gépjármû biztosítással rendelkezô üzemben tartója és a gépjármû- vet vezetô személy.
A biztosítási idôszak és tartam
A biztosítási idôszak egy év, az idôszak elsô napja – a szünetelés idôtartama alatt hatályba lépô szerzôdések kivételével – a kockázat- viselés kezdete. A szerzôdés határozatlan tartamú.
A kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése a felek által a szerzôdésben meghatá- rozott idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés létrejöttének idô- pontjában, a Gfbt. 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerzôdés esetén az üzemben tartói jogosultság ke- letkezésének – jármûnyilvántartásba bejegyzett – idôpontjában – de legkorábban a biztosítási szerzôdésben megállapított idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában – kezdôdik.
A díjfizetés, díjmódosítás módja, ideje, lehetôsége
A biztosítás elsô díja a kockázatviselés kezdetének napján, a folyta- tólagos díja pedig a biztosítási szerzôdésben (ajánlaton) megjelölt, a díjfizetés gyakoriságától függôen annak az idôszaknak az elsô nap- ján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. A biztosítási díjak a meghirdetett tarifában szerepelnek, attól eltérni nem lehet. A biztosí- tási díj utólagos módosítására kizárólag a jogszabályban meghatáro- zott esetekben (közlési vagy együttmûködési kötelezettség megsér- tése, bonus-malus besorolási fokozat megállapítása) és feltételek szerint van lehetôség. Más esetben a díj módosítására a szerzôdés létrejöttét követôen az adott biztosítási idôszakban nincs lehetôség. A biztosító a késedelmes díjfizetés idôszakára jogosult a Polgári Tör- vénykönyv szerinti késedelmi kamat idôarányos részére.
Bonus-malus besorolás
A 2009. évi LXII. törvény felhatalmazása alapján kiadott mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint.
A szerzôdés megszûnésének esetei, a felmondás feltételei
Ha a biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító az esedékességtôl számított 30. nap elteltéig – a következményekre való figyelmeztetés mellett – a szerzôdô félnek az esedékességtôl számított 60 napos póthatáridôvel igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idô eredménytelen elteltével a szerzôdés – amennyi- ben a szerzôdés egyéb okból nem szûnt még meg – az esedékesség- tôl számított hatvanadik napon megszûnik. A biztosítási szerzôdést az évfordulóra (azaz a biztosítási idôszak utolsó napjára) bármelyik fél legalább 30 nappal megelôzôen írásban, indokolás nélkül felmond- hatja. A biztosítási idôszakon belül a szerzôdés csak a felek közös megegyezésével szüntethetô meg. A szerzôdés érdekmúlással szû- nik meg a törvény erejénél fogva a gépjármû forgalomból kivonásá- val, az üzembentartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított 6 hónapig nem történik meg, továbbá a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szer- zôdéskötésre kötelezett üzembentartó személyében változás áll be.
A biztosítási esemény
A gépjármû üzemeltetése során másnak okozott káresemény. A biz- tosító a biztosítási esemény vonatkozásában – a káresemény kap- csán bármely jogcímen érvényesíthetô követeléseket, az igényérvé- nyesítés költségeit és a teljesítés idôpontjáig járó kamatokat beleért- ve – dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összegha- tárig, személyi sérülés miatt károk esetén káreseményenként legfel- jebb 1600 millió Ft összeghatárig köteles a szerzôdés alapján helyt- állni, függetlenül a károsultak számától.
Jelen biztosítási szerzôdés alapján keletkezett kártérítési igények a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évülnek el.
Az alkalmazott kizárások
Az Egyesület nem téríti meg azt a kárt, amely
a) a károkozó gépjármûben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjármûvel utazók személyi használatára szóló tár- gyak;
b) a károkozó gépjármûben keletkezett;
c) a károkozó gépjármû biztosítottainak egymással szembeni igé- nyébôl származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként ke- letkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egész- ségügyi hatóságok részérôl a sugárzás káros hatásainak meg- szüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
e) a gépjármû balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f) a gépjármû – forgalomban való részvétele nélkül – munkagép- ként való használata során keletkezett;
g) álló gépjármûre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett;
h) üzemi balesetnek minôsül, és a gépjármû javítási vagy karban- tartási munkái során keletkezett;
i) gépjármûverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során követ- kezett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármû balesete nélkül keletkezett;
k) a gépjármû üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban okozott fo- lyamatos állagrongálásból, illetôleg állagromlásból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következménye- ként keletkezett.
Teendôk a káresemény bekövetkeztekor
Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a kár- eseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletérôl gondoskodni.
A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a sze- mély és a gépjármû azonosításához és a felelôsségbiztosítási szer- zôdés megállapításához szükséges adatokat, valamint a baleset lé- nyeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok kizárólag a hatósági feladatokat ellátó szervekhez, a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelôjéhez, a Kártalaní- tási Szervezethez, levelezôhöz, kárrendezési megbízotthoz, a kár- képviselôhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabá- lyai szerint kezelhetôk.
A biztosító szolgáltatásai, azok teljesítésének módja, ideje
A biztosító a biztosított által a szerzôdésben megjelölt gépjármû üze- meltetésével másnak okozott kárt téríti meg, amennyiben bebizonyo- sodott, hogy az okozott kárért tényleg ôt terheli felelôsség. A kifize- tésre a kárigény elbírálásához nélkülözhetetlen összes dokumentum kézhezvételétôl számított 15 napon belül kerül sor, átutalás formájá- ban.
A biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével össze- függésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános for- galmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó össze- gét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható. A fentieket megfe- lelôen alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kárkifize- tésekre.
A biztosító megtérítési igénye
A biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követel- heti:
a) attól a vezetôtôl, aki a gépjármûvet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktôl, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
c) a vezetôtôl, ha a gépjármûvet alkoholos vagy a vezetési képes- ségre hátrányosan ható szertôl befolyásolt állapotban vezette, il- letve bármely biztosítottól, ha a gépjármû vezetését ilyen sze- mélynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezetô alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertôl befolyásolt állapotát nem ismerhette fel (alkoholos befolyásoltságnak tekint- hetô a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a vezetôtôl, ha a gépjármû vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármû vezeté- sét ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gép- jármûvet engedéllyel vezetô esetében a gépjármûvezetôi enge- dély meglétét alapos okból feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármû súlyosan elha- nyagolt mûszaki állapota okozta;
f) a vezetôtôl, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve fog- lalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetôtôl, ha a szerzôdés megkö- tésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyéb- ként terhelô közlési, változás bejelentési, kárbejelentési kötele- zettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettségét befolyásolta;
Az Egyesület panaszokkal foglalkozó szervezeti egységének neve, címe, a panasz Felügyelethez, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Ható- sághoz vagy a békéltetô testületekhez való elôterjesztésének lehetô- sége, illetve tájékoztatás a bírói út igénybevételének lehetôségérôl.
Az Egyesülettel kapcsolatos panasza esetén forduljon személyesen vagy írásban az Egyesület ügyfélszolgálatához, melynek címe: 1108 Budapest, Venyige u. 3.
Panasszal fordulhat még a szakmai felügyeleti szervhez (PSZÁF), valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, vagy a területi békéltetô testületekhez, azonban ezen utolsó testületek határozata csak ajánlás jellegû, az Egyesületre nézve nem kötelezô érvényû. Emellett vitás ügyeinek intézése érdekében fordulhat a bírósághoz is.
Azon szervezeteknek a felsorolása, amelyeknek az Egyesület az ügyfelek adatait – a Bit. 153-165. §-ában foglaltak alapján – továbbíthatja:
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: a fel- adatkörében eljáró Felügyelettel; a folyamatban lévô büntetôeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel; büntetôügy- ben, polgári ügyben, valamint a csôdeljárás, illetve a felszámolási el- járás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzô- vel; az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóhatóság fel- hívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozatté- teli kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adóköte- lezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgál- tatási kötelezettség terheli; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; a biztosítóval, a biztosításközvetítôvel, a szaktanácsadó- val, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítô vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekkép- viseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítôi, szak- tanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladat- körében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény
108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô Hivatallal; az állomány átruházás kere- tében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biztosítóval; a kárrendezéshez és a megtérítési igény ér- vényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egy- másközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a leve- lezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, illetve a károkozóval, amennyiben önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési bale- setével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a ba- lesetben érintett másik jármû adataihoz kíván hozzáférni; a kiszerve- zett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett tevékenységet végzôvel, a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával, a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatósággal, a rendeletben meghatározott kár- történetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben meghatározott esetben a biztosítóval szemben, ha a megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul az Egye- sülethez, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szer- zôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját. A biztosító a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiz- tonsági szolgálat és az ügyészség részére akkor is köteles haladék- talanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyver- kereskedelemmel, vagy a pénzmosás bûncselekményével van összefüggésben. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelô) törté- nô adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adat- alany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatke- zelônél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket ki- elégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelô székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal.
Jelenleg az alábbi szervezetekkel van az Egyesületnek kiszervezésre, együttmûködésre irányuló szerzôdése:
DEKRA Expert Mûszaki Szakértô Kft., Autotal Kft., Északút Kft., AVUS Budapest Kft., Generali Alapkezelô Zrt., AEGON Magyarország Be- fektetési Alapkezelô Rt., Turóczi és Társa Mûszaki Szakértô Bt., Tar-
xxx Xxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx, F Expert Bt., UNIO CAR Kft., UNO-SOFT Számítástechnikai Kft., Ewidenzbüro Kft., EX-ID Zrt. (az Expol ID Kft. jogutódja), E-ART Kft., PR-Audit Kft, Kárnavigátor Kft., Állami Nyom- da Rt., Qualysoft Informatikai Zrt., INPHONE Kft., Karakó-Car Szol- gáltató Bt., INPHONE Kft., Venyige 3 Autójavító Kft., Coris Kft., CRS Hungary Kft., Europ Assistance Magyarország Kft., Natural Systems Kft., Macro Expert Kárszakértô Kft., Extended warranty service Kft.
A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók
Az Egyesület tagjainak a tagsági viszonnyal kapcsolatos adatait jo- gosult kezelni. Ezen kívül ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megíté- léséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Ezen céloktól eltérô célból végzett adatkezelést az Egyesület csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás meg- tagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) szerint
személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fizio- lógiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemzô ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vo- natkozó következtetés;
adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon vég- zett bármely mûvelet vagy a mûveletek összessége, így különösen gyûjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltozta- tása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hoza- tala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának meg- akadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint
a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzôk (pl. ujj- vagy te- nyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;
adatfeldolgozás: az adatkezelési mûveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a mûveletek végrehajtásához alkal- mazott módszertôl és eszköztôl, valamint az alkalmazás helyétôl, fel- téve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;
hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvá- nítása, amely megfelelô tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthe- tetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körû vagy egyes mûveletekre kiterjedô – kezeléséhez;
Az Infotv. szerint az érintett kérelmezheti az adatkezelônél
a) tájékoztatását személyes adatai kezelésérôl,
b) személyes adatainak helyesbítését, valamint
c) személyes adatainak – a kötelezô adatkezelés kivételével – tör- lését vagy zárolását.
Biztosítónk személyes adatot biztosítási tevékenységével összefüg- gésben az érintett Infotv. 3. § 7. pontja szerinti hozzájárulásával (il- letve a Infotv. 6. § (6) bekezdésében foglalt vélelem figyelembe vé- telével), a biztosítási titoknak minôsülô adatokat a Bit. 155. §-ában kapott felhatalmazás alapján, míg személyes adatot tagjai tekinteté- ben a Ptk. 61. §, valamint a Civiltv. 5. §-a alapján kezel.
A Biztosító személyes adatokat a biztosítási, illetve tagsági jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási, illetve tagsági jogviszonnyal kapcsolatban igény érvé- nyesíthetô. A Biztosító részére (elektronikus) adatfeldolgozást az Ál- lami Nyomda Nyrt., az Északút Kft., illetve az UNO-SOFT Számítás- technikai Kft. végez.
A szerzôdésre vonatkozó adójogszabályok
A kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosításra nem vonatkoznak külön adójogszabályok.
A KGFB kárigény érvényesítésekor kért okiratok
Általánosan kért iratok
• A biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyezô tartalmú, ki- töltött és aláirt kárbejelentô nyomtatvány.
• Kitöltött, lehetôleg mindkét fél részérôl aláírt Baleseti Bejelentô („kék-sárga nyomtatvány”), illetve olyan irat, amelyet a részes felek közösen vettek fel írásban a balesetet követôen és a balesettel kap- csolatosan minden lényeges körülményt, adatot tartalmaz.
• Részletes – a biztosítónál rendszeresített – résztvevôi/okozói nyi- latkozat.
• Biztosítási fedezetet igazoló dokumentumok.
• A baleseti bejelentôn, illetve a kárbejelentésben jelzett karesemény tanúinak nyilatkozatai.
• A kárbejelentésben megjelölt vezetô személy vezetôi engedélyének vagy azt helyettesítô hiteles okiratnak a másolata – kivéve, ha par- kolt a károsult jármû, forgalmi engedély másolata, vagy azt helyet- tesítô hiteles okirat másolata, törzskönyv másolata.
• Banki terhelés, zálogjog, lízing esetén a jogosult pénzintézet meg- nevezése, és nyilatkozata a kártérítési összeg teljesítésére vonat- kozóan.
• A bejelentett karesemény tekintetében indult büntetô- vagy szabály- sértési eljárást igazoló dokumentum, rendôrségi igazolás, a baleset lefolyását, az eljárás megállapításait tartalmazó rendôrségi igazo- lás, a kirendelt szakértô írásbeli véleménye, baleseti helyszíni szemle jegyzôkönyve, vázrajza, fényképei.
• A károkozói elismerés hiányában, vagy vitatott jogalap esetén a fe- lelôsséget megállapító hatóság által meghozott jogerôs határozat.
• Szabályos meghatalmazás, vagy engedményezés a kárigénylôi jo- gok átruházásához, aláírási címpéldány gazdálkodó szervezet ká- rosult esetében, írásban tett nyilatkozat (fax, e-mail, levél) az igény- lô, vagy jogosult által megjelölt bankszámlaszámról vagy postai
kézbesítési címrôl a kifizetéshez, mely nyilatkozat tartalmazza hi- vatkozási adatonként a biztosító kárszámát, vagy a károsult rend- számát és a kárdátumot, írásbeli kamatigénylés.
• A biztosító megbízottjai, alkalmazottjai által kért további részletes nyilatkozat a káresemény körülményeinek tisztázásához.
• Meghatalmazás a biztosító részére, hogy a rendôrségi, ügyészsé- gi, bírósági iratokba betekinthet, azokról másolatokat készíthet.
• A károsult nyilatkozata a társbiztosítói elôzmények adatkéréséhez, illetve az adatkezeléshez, vizsgálathoz, engedély a személyes ira- tok fénymásolásához.
• Minden kárigény tétel eseten a kárigény jogosságát és mértéket igazoló irat.
További iratok a gépjármûben történt károsodásnál
• A biztosító kárfelmérô megbízottja által készített kárfelvételi jegyzô- könyv.
• Keletkezett károk biztosító kárfelmérô megbízottja által készített fo- tó dokumentációja.
• A 2009. évi LXII. Tv. (Kgfb. Törvény) szerint az arra jogosult nyilat- kozata a helyreállítás szándékáról, annak módjáról (számlás javí- tás, egyezség).
• Részletes javítási árajánlat, mely tartalmazza a költségeket, idôtar- tamot és a javítás lehetséges megkezdésének idôpontját.
• Áfa-visszaterítési jogosultságra vonatkozó nyilatkozat (kárese- ménnyel összefüggô, a kárhelyreállítás kapcsán kiállított számlák vonatkozásában)
• A balestben részes jármûvek együttes szemléjének jegyzôkönyve és fotó dokumentációja.
• Tachográf korong, vagy digitális tachográf kiértékelésének doku- mentációja.
További kért iratok az alábbi jogcímekhez gépjármû károsodásnál
Bruttó javítási költség
Eredeti javítási számla és mellékletei, alvállalkozói, illetve beszerzési számlák másolata, az alkatrész-megsemmisítés jegyzôkönyve, a helyreállításról, a biztosító megbízottja által készített ellenôrzési jegy- zôkönyv, az NKH közlekedésbiztonsági mûszaki vizsgálat igazolása, fényezési receptúra.
Nettó javítási költség
Javítási számla másolata, vagy másodpéldánya és mellékletei, alvál- lalkozói, illetve beszerzési számlák másolata, az alkatrész-megsem- misítés jegyzôkönyve, a helyreállításról a biztosító megbízottja által készített ellenôrzési jegyzôkönyv, az NKH közlekedésbiztonsági mû- szaki vizsgálat igazolása, fényezési receptúra
Bruttó szállítási, mentési, tárolási költség
Eredeti szállítási, mentési, tárolási számla és a szállítást végzô jármû menetlevelének másolata.
Nettó szállítási, mentési, tárolási költség
A szállítási, mentesi, tárolási számla másolata, vagy másodpéldánya és a szállítást végzô jármû menetlevelének másolata.
Helyreállítást követô értékcsökkenés
Ügyfélnyilatkozat (elôzménykárokról, társbiztosítói elôzmények lekér- dezésérôl stb.), írásban tett, az értékcsökkenésre vonatkozó kár- igény-bejelentés, a sérült jármû szervizkönyvének másolata, eredeti javítási számla, vagy Áfa-visszaigénylés esetén a javítási számla másolata, vagy másodpéldánya és mellékletei.
Totálkár rendezés
Hozzájáruló nyilatkozat a károsulttól roncslicites, anonim értékelés- hez, a sérült jármû adásvételi szerzôdésének másolata, a forgalom- ból végleges kivonás igazolása, vagy hulladékkezelési, bontási iga- zolás, a sérült gépjármû karidôpont elôtti állapotát igazoló dokumen- tumok, számlák, szervizkönyv.
Bontási költség
„Zöld bontó” által kiállított hulladékkezelési, bontási igazolás, hulla- dékkezelés költségérôl „Zöld bontó” által kiállított számla.
Xxxxxxxx haszon, keresetveszteség, kárenyhítési kötelezettség teljesítésére tett intézkedések igazolása
1. Egyéni vállalkozó, vagy gazdálkodó szervezet esetében elmaradt haszon, bevételkiesés igazolására szükséges a baleset elôtti 1 évben a bevételek, ráfordítások/kiadások igazolása hitelt érdemlô módon (pl. könyvelô, által lebélyegezve, aláírva, eredetiben) havi és jogcím szerinti bontásban.
2. Arra vonatkozó bizonyító irat(ok), hogy a baleset kapcsán a vállalko- zás a szerzôdésben rögzítetteknek megfelelni mi okból nem tudott, a megbízások esetleges visszavonását igazoló iratok, igazoló iratok arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás az adott munkát más géppel, jármûvel, alvállalkozóval pótolni nem tudta, és a baleset miatt meg- hiúsult – adott esetben szerzôdésben vállalt kötelezettségét – nem tudta teljesíteni (pl. alvállalkozókkal kötött szerzôdések másolata).
3. A vállalkozás bankszámlaszáma.
4. Keresetveszteségre vonatkozóan a bérszámfejtési iratok, és annak részletes bizonyító dokumentumai, hogy a károsult a baleset miatt nem tudta a munkáját végezni.
5. A kárenyhítési kötelezettség teljesítése (veszteség elkerülés) ér- dekében tett intézkedéseket (sérült jármû/munkatárs elvárható idôn belüli pótlása, alvállalkozó bevonása stb.) igazoló dokumen- tumok.
Xxxxxxxx engedélyek ismételt megszerzése
Oktató jármû vagy személyfuvarozás esetén a tevékenységi enge- dély, valamint az egyéni vállalkozói igazolvány.
A tevékenységi engedély megszerzése okán befizetett eljárási díjak befizetését hitelt érdemlôen igazoló dokumentumok.
Ügyintézési költség
A kárügy rendezésével kapcsolatos többlet költségek tekintetében a telefonszámla-többletet hitelt érdemlôen igazoló dokumentumok.
Bérautó igény
Magánszemély esetén:
• Írásban benyújtott kárigény, kérelem, meghatározva a bérlés napi- díjköltségét (munkavégzés, egészségügyi ok, egyéb).
• A bérgépjármû szükségességét igazoló dokumentumok (munka- szerzôdés másolata, illetve munkáltatói igazolás, hogy a munkavi- szony feltétele saját gépkocsi használata, orvosi igazolás, mozgás- sérült igazolvány, egyéb igazolás).
• Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a kárigénylô tulajdonában és közös háztartásában másik gépjármû nincs.
• Bérgépjármû számla, bérleti szerzôdés.
Vállalkozók esetén:
• Írásban benyújtott kárigény, kérelem, meghatározva a bérlés napi- díjköltségét.
• A bérgépjármû szükségességét igazoló dokumentumok.
• A vállalkozói igazolvány másolata, szerzôdéses megbízások máso- lata.
• Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a kárigénylô tulajdonában és közös háztartásában másik gépjármû nincs.
• Bérgépjármû számla, bérleti szerzôdés.
Cégek esetében:
• Írásban benyújtott kárigény, kérelem, meghatározva a bérlés napi- díjköltségét.
• A bérgépjármû szükségességét igazoló dokumentumok (megren- delések, munkavégzés, egyéb igazolás).
• Cégkivonat másolat, a sérült gépjármû útnyilvántartása, (kárese- mény elôtti legalább 2 hónapról, ha elôírt annak vezetése), nyilatko- zat arra vonatkozóan, hogy hány gépjármûvel rendelkezik a cég (át- csoportosítással miért nem oldható meg a sérült gépjármû pótlása).
• Bérgépjármû számla, bérleti szerzôdés.
Minden esetben:
• A bérbeadó e tevékenység végzésére való jogosultságát (hitelt ér- demélôen) igazoló dokumentum vagy a bérbeadó magánszemély nyilatkozata a bérleti díjból származó bevételre vonatkozó adózási szabályok ismeretérôl.
További iratok a (külsô, vagy szállított) vagyonban történt károsodásnál
• Biztosító által felkért, szakértô által készített szakértôi vélemény a keletkezett kár mértékérôl.
• A vagyontárgy tulajdonjogát igazoló irat, a vagyontárgy vásárlási számlája vagy számlájának másolata.
• A vagyontárgy könyv szerinti értekét igazoló hivatalos irat.
• A vagyontárgy helyreállításáról készült, arra szakosodott szolgáltató által készített árajánlat, a vagyontárgy helyreállítási, pótlási szám- lája, vagy a nettó érték térítése esetén e számla másolata.
• A vagyontárgy megsemmisítési jegyzôkönyve, a vagyontárgy érté- kesítésérôl szóló adás-vételi szerzôdés másolata, selejtezési jegy- zôkönyv.
• A balesetben részes jármûvek és vagyontárgy(ak) együttes szem- léjének jegyzôkönyve és fotó dokumentációja.
További kért iratok személyi sérülés kárigények esetén
1. Saját jogú igények benyújtásához szükséges további iratok
Jogalapi iratok
• A balesettel kapcsolatban keletkezô minden rendôrségi, ügyészsé- gi, bírósági irat, határozat, amely információt tartalmaz a baleset le- folyására, a balesetben részesek magatartására, a baleseti mecha- nizmusra vonatkozóan, illetve a részesek felelôsségre vonatkozó nyilatkozatával kapcsolatban (így például helyszíni szemle jegyzô- könyve, tanúnyilatkozat, okozói/résztvevôi nyilatkozat, szabálysér- tési határozat, nyomozást lezáró határozat, vádirat, igazságügyi mûszaki vagy orvos szakértôi vélemény, közvetítôi eljárás esetén a megállapodás, illetve az ügyészségi büntetôeljárást megszüntetô határozat, jogerôs bírósági határozat vagy végzés, munkabaleseti jegyzôkönyv).
• Okozói/résztvevôi nyilatkozat, okozói/résztvevôi kárleírás, a káro- sult nyilatkozata, engedélye az adatkezeléshez, vizsgálathoz, en- gedély a személyes iratok fénymásolásához.
Orvosi iratok
• A balesettel kapcsolatos és az egyéb, természetes megbetegedés- re vonatkozó orvosi iratok, (zárójelentések, ambuláns lapok, keze- lôlapok, kórtörténet stb. OSZI, ORSZI, NRSZH szakvélemények, alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó orvosi iratok), színes fénykép az esztétikai jellegû kár bizonyítására a károsult részérôl.
• A biztosító részérôl a kárigények elbírálhatósága érdekében kezde- ményezett/szervezett vagy végzett vizsgálatok iratai, pl.: kirendelt igazságügyi orvos szakértôi/vezetô orvosi szakértôi vélemény, to- vábbá az OEP-tôl, ill. MEP-tôl, illetve az adatokhoz való hozzáfé- rést engedélyezô károsulti nyilatkozatok.
Keresetveszteség
• A baleset elôtti 1 évre vonatkozó jövedelmet igazoló alapdokumen- tumok, a NAV-nak benyújtott teljes adóbevallás másolata, munkál- tatói jövedelemigazolás, továbbá a biztosító formanyomtatványán benyújtott, a jövedelmet havi és jogcím szerinti bontásban részlete- zô irat.
• Amennyiben a jövedelem igazolása nem a biztosító által adott for- manyomtatványon történik, illetve a károsult jövedelme nem mun- kaviszonyból származik, szükséges a baleset elôtti 1 évre vonatko- zó adóbevallásának teljes másolata, a NAV azonos tartalmú jöve- delemigazolása mellett.
• A folyósított bruttó táppénz összegére vonatkozó kifizetôhelyi iga- zolás, a táppénzes idôszak teljes tartamára vonatkozóan.
• A károsult személyes adatait igazoló dokumentumok másolata, vagy az azokról felvett nyomtatvány (név, lakcím, születési hely, idô, édesanyja neve, adóazonosító jele és TAJ száma).
• Az Önkormányzat/Nyugdíjbiztosító bizonyos, a közlekedési baleset- tel összefüggésben megállapított/megszüntetett ellátására vonat- kozó megállapító, módosító, megszüntetô határozata.
• A balesetkori munkáltató igazolása hasonló korú, végzettségû, azo- nos munkakörû, dolgozók bruttó munkabérére, jövedelmére vonat- kozóan.
• A károsult végzettségére, szakképzettségére vonatkozó igazolások.
• A betegállomány befejezôdését követôen az ismételt munkába ál- láskor keletkezô iratok, munkaszerzôdés, munkaköri leírás, bruttó bérre vonatkozó igazolás.
Vagyoni károk
• A ténylegesen felmerült kárt számszerûen alátámasztó és igazoló eredeti számlák (pl. gyógyszerköltség, BÉVER lista, egészségügyi segédeszközök számlái, baleset elôtti és utáni rezsi költség stb), továbbá minden kárigény tétel esetében a számlákon kívül a kár tényleges felmerülését, összegszerûségét igazoló illetve megala- pozó dokumentumok (pl.: tulajdoni lap, a kár lehetséges felmerülé- sét igazoló szakértôi vélemény stb.).
• A biztosító megbízottja által készített vagyonszakértôi, illetve a megjelölt kárigények értékeléséhez alkalmas egyéb szakértôi (épí- tész, mezôgazdasági stb.) vélemény.
• A kárenyhítési kötelezettség és együttmûködési kötelezettség telje- sítése (a felmerült költségek csökkentése) érdekében tett intézke- déseket (OEP és önkormányzatok, vagy egyéb szervezetek által nyújtott térítésmentes vagy alacsony költségû szolgáltatások igény- bevételét vagy annak kísérletét) igazoló dokumentumok, az egyes OEP által nem, vagy csak részben finanszírozott kezelések téríthe- tôségével kapcsolatban a biztosítóval folytatott elôzetes egyeztete- tés dokumentumai.
• A károsult végzettségére, szakképzettségére vonatkozó igazolás.
• Egyedi, speciális kárigény tétel eseten a kárigény jogosságát és mértéket igazoló irat.
Xxxxxxxx haszon, keresetveszteség, kárenyhítési kötelezettség teljesítésére tett intézkedések igazolása
1. Egyéni vállalkozó, vagy gazdálkodó szervezet esetében elmaradt haszon, bevételkiesés igazolására szükséges a baleset elôtti 1 évben a bevételek, ráfordítások/kiadások igazolása hitelt érdemlô módon (pl. könyvelô, által lebélyegezve, aláírva, eredetiben) havi és jogcím szerinti bontásban.
2. Arra vonatkozó bizonyító irat(ok), hogy a baleset kapcsán a vállal- kozás a szerzôdésben rögzítetteknek megfelelni mi okból nem tu- dott, megbízások visszavonását igazoló iratok, igazoló iratok arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás az adott munkát más géppel, jár- mûvel, alvállalkozóval pótóni nem tudta, és a baleset miatt meghiú- sult – adott esetben szerzôdésben vállalt kötelezettségét – nem tudta teljesíteni (pl. alvállalkozókkal kötött szerzôdések másolata).
3. A vállalkozás bankszámlaszáma.
4. Keresetveszteségre vonatkozóan a bérszámfejtési iratok, és an- nak részletes bizonyító dokumentumai, hogy a károsult a baleset miatt nem tudta a munkáját végezni.
5. A kárenyhítési kötelezettség teljesítése (veszteség elkerülés, költ- ségcsökkentés) érdekében tett intézkedéseket (sérült jármû/mun- katárs elvárható idôn belüli pótlása, alvállalkozó bevonása, több ajánlat begyûjtése stb.) igazoló dokumentumok.
További kért iratok személyi sérülés kárigények esetén
2. Halálos kimenetelû közlekedési balesetek esetén a hozzátartozók részérôl benyújtandó iratok
Jogalapi iratok
• A balesettel kapcsolatban keletkezô minden rendôrségi, ügyészsé- gi, bírósági irat, határozat, mely információt tartalmaz a baleset lefo- lyására, a balesetben részesek magatartására, a baleseti mechaniz- musra vonatkozóan, illetve a részesek felelôsségre vonatkozó nyi- latkozatával kapcsolatban (így például helyszíni szemle jegyzôköny- ve, tanúnyilatkozat, okozói/résztvevôi nyilatkozat, szabálysértési ha- tározat, nyomozást lezáró határozat, vádirat, igazságügyi mûszaki szakértôi vélemény, közvetítôi eljárás esetén a megállapodás, illet- ve az ügyészségi büntetôeljárást megszüntetô határozat, jogerôs bí- rósági határozat vagy végzés, munkabaleseti jegyzôkönyv).
• Okozói/résztvevôi nyilatkozat, okozói/résztvevôi kárleírás, a károsult nyilatkozata, engedélye az adatkezeléshez, vizsgálathoz, engedély a személyes iratok fénymásolásához.
• A hozzátartozói viszony igazolására alkalmas iratok másolata: ha- lotti anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat (amennyi- ben az elhalt házas családi állapotú volt az elhalálozáskor), szüle- tési anyakönyvi kivonat,gyámhatósági igazolás örökbefogadásról.
Orvosi iratok
• A baleset során elhunyt személy vonatkozásában – amennyiben a haláleset nem a baleset helyszínén történt – kórházi zárójelen- tés(ek), halottvizsgálati bizonyítvány, boncjegyzôkönyv, üzemi/mun- kabaleset esetén az elismerô határozat.
• A hozzátartozó, vagy a néhai vonatkozásában: a balesettel kapcso- latos és az egyéb, természetes megbetegedésre vonatkozó orvosi iratok, (zárójelentések, ambuláns lapok, kezelôlapok, kórtörténet stb. OSZI, ORSZI, NRSZH szakvélemények, alkalmassági vizsgá- latokra vonatkozó orvosi iratok).
• A biztosító részérôl a kárigények elbírálhatósága érdekében kezde- ményezett/szervezett vagy végzett vizsgálatok iratai, pl.: kirendelt igazságügyi orvos szakértôi/vezetô orvosi szakértôi vélemény, to- vábbá az OEP-tôl ill. MEP-tôl beszerezhetô adatok és az ezekhez való hozzáférést engedélyezô károsulti nyilatkozatok.
Keresetveszteség
• A baleset elôtti 1 évre vonatkozó jövedelmet igazoló alapdokumen- tumok, a NAV-nak benyújtott teljes adóbevallás másolata, munkál- tatói jövedelemigazolás, továbbá a biztosító formanyomtatványán benyújtott, a jövedelmet havi és jogcím szerinti bontásban részlete- zô irat.
• Amennyiben a jövedelem igazolása nem a biztosító által adott for- manyomtatványon történik, illetve a károsult jövedelme nem mun- kaviszonyból származik, szükséges a baleset elôtti 1 évre vonatko-
zó adóbevallásának teljes másolata, a NAV azonos tartalmú jöve- delemigazolása mellett.
• A folyósított bruttó táppénz összegére vonatkozó kifizetôhelyi iga- zolás, a táppénzes idôszak teljes tartamára vonatkozóan.
• A károsult személyes adatait igazoló dokumentumok másolata, vagy az azokról felvett nyomtatvány (név, lakcím, születési hely, idô, édesanyja neve, adóazonosító jele és TAJ száma).
• Az Önkormányzat/Nyugdíjbiztosító bizonyos, a közlekedési baleset- tel összefüggésben megállapított/megszüntetett ellátására vonat- kozó megállapító, módosító, megszüntetô határozata.
• A balesetkori munkáltató igazolása hasonló korú, végzettségû, azonos munkakörû, dolgozók bruttó munkabérére, jövedelmére vo- natkozóan.
• A károsult végzettségére, szakképzettségére vonatkozó igazolások.
• A betegállomány befejezôdését követôen az ismételt munkába ál- láskor keletkezô iratok, munkaszerzôdés, munkaköri leírás, bruttó bérre vonatkozó igazolás.
Vagyoni károk
• Eredeti temetési számlák, temetéssel kapcsolatos egyéb kiadáso- kat igazoló eredeti számlák, sírkôre vonatkozó eredeti áraján- lat/számla.
• A benyújtott kárigény tételekben megjelölt jogcímek alátámasztá- sára vonatkozó eredeti számlák, bizonylatok, dokumentumok.
• Temetési segélyt megállapító eredeti határozat.
• Üzemi/munkabaleset esetén a munkáltató igazolása, a közeli hoz- zátartozó részére nyújtott pénzbeli ellátások összegérôl és jogcí- mérôl.
• Továbbá minden egyéb kárigény tétel esetében a kár tényleges fel- merülését, összegszerûségét igazoló számlák, dokumentumok (pl.: tulajdoni lap, a kár lehetséges felmerülését igazoló szakértôi véle- mény stb.).
• A biztosító megbízottja által készített vagyonszakértôi, illetve a meg- jelölt kárigények értékeléséhez alkalmas egyéb szakértôi (építész, mezôgazdasági stb.) vélemény.
• A kárenyhítési kötelezettség és együttmûködési kötelezettség telje- sítése (a felmerült költségek csökkentése) érdekében tett intézke- déseket (OEP és önkormányzatok, vagy egyéb szervezetek által nyújtott térítésmentes vagy alacsony költségû szolgáltatások igény- bevételét vagy annak kísérletét) igazoló dokumentumok, az egyes OEP által nem, vagy csak részben finanszírozott kezelések téríthe- tôségével kapcsolatban a biztosítóval folytatott elôzetes egyeztete- tés dokumentumai.
• A károsult végzettségére, szakképzettségére vonatkozó igazolás.
Tájékoztató
a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerzôdéshez
Tájékoztatás a szolgáltatóra vonatkozóan
Név: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0.
Levelezési címe: 1475 Budapest, Pf. 142. Központi telefonszám: 06-1/433-1180 Központi faxszám: 06-1/433-1181 Központi e-mail: xxxx@xxxx.xx
Jogi forma: egyesület Fôtevékenység: biztosítás
Nyilvántartásba vételrôl szóló határozat száma: 9. Pk. 61. 110/1196
Nyilvántartási szám: 7283
Nyilvántartó bíróság: Fôvárosi Törvényszék
Tájékoztatás a szolgáltatásra vonatkozóan
A szerzôdés létrejöttével a szolgáltató biztosítási szolgálta- tást nyújt a fogyasztó részére.
A szerzôdésre a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvényt, a Polgári Törvénykönyvrôl szó- ló 1959. évi IV. törvényt, a távértékesítés tekintetében a táv- értékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl szóló 2005. évi XXV. törvényt, valamint köte- lezô gépjármû-felelôsségbiztosítási szerzôdés esetén a kö- telezô gépjármû-felelôsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényt, és és annak végrehajtási rendeletei vonatkozó ren- delkezéseit kell alkalmazni.
A biztosítási szerzôdésre az KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület szerzôdési feltételei és az ügyféltájékoz- tató vonatkozik. A szerzôdési feltételek Egyesületünk hon- lapján elérhetôek.
A szerzôdési feltételeket, így – többek között – a szolgáltatás és ellenszolgáltatás, valamint a fizetés és teljesítés feltételeit a fenti jogszabályok, valamint a szerzôdési feltételek tartal- mazzák.
Tájékoztatás a szerzôdésre vonatkozóan
A fogyasztó (az a természetes személy, akinek a részére – önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül esô célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgál- tatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhí- vás) címzettje) a szerzôdéstôl a szerzôdéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, amennyiben az idôtartama meghaladja az egy hónapot. A felmondási jog gyakorlása abban az esetben tekinthetô érvé-
nyesnek, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát a fenti határidô lejárta elôtt postára adja, vagy egyéb igazolha- tó módon – az írásbeliségre vonatkozó jogszabályi rendelke- zéseknek megfelelôen – a szolgáltatónak elküldi. A felmon- dásról szóló nyilatkozatot a szolgáltatóra vonatkozó tájékoz- tató részben megadott levelezési címre, faxszámra, vagy elektronikus levelezési címre szükséges eljuttatni. Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog a szerzôdésnek mindkét fél általi teljes körû teljesítését követôen, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt. Tájékoztatjuk, hogy az azonnali felmondásra nyitva álló határidô lejárta elôtt a szerzôdés alapján szolgáltatás nyújtását csak a fo- gyasztó kifejezett hozzájárulását követôen kezdhetjük meg. Amennyiben a fogyasztó kifejezett hozzájárulását adja, a biztosító kockázatviselése már az azonnali felmondásra nyit- va álló határidô lejárta elôtt megkezdôdik. Ha azonban a fo- gyasztó felmondási jogát gyakorolta, úgy a biztosító kizárólag a szerzôdésnek megfelelôen ténylegesen teljesített szolgál- tatás arányos ellenértékét (a biztosítás idôarányos díját) kö- vetelheti. A jelen tájékoztatóban nem említett egyéb lénye- ges információkat a tájékoztatóval együtt a fogyasztó által el- érhetô biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató, valamint a kötvény tartalmazza.
Tájékoztatás a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan
Amennyiben panasza merülne fel kérjük, írásos észrevételét juttassa el a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egye- sület részére (személyesen: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0., telefonon: 06-1/433-1180; postai úton: 1475 Budapest, Pf. 142.; faxon: 06-1/433-1181; e-mail-ben: xxxx@xxxx.xx).
Felügyeleti szervünk:
neve: Magyar Nemzeti Bank
székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. levelezési címe: 1534 Budapest BKKP, Pf. 777. telefonszáma: (00 0) 000-00-00
faxszáma: (00 0) 000-00-00
Tájékoztatjuk továbbá, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szó- ló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott fogyasztó- védelmi rendelkezések megsértése esetén az MNB-nél fo- gyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet illetve biztosítónk által elutasított panaszával a Pénzügyi Békéltetô Testülethez (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.) fordulhat, vagy igényének érvényesítésére bírósági utat is igénybe vehet.
2005. évi XXV. törvény
a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl*
A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekre terjed ki.
(2) Az olyan pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerzôdések esetében, amelyek egy alapmegállapodás alap- ján egymást követô ügyleteket, vagy azonos jellegû, de idô- ben elkülönülten végrehajtott mûveletsort foglalnak maguk- ba, a törvény rendelkezéseit csak az alapmegállapodásra kell alkalmazni.
(3) Más jogszabálynak a pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdés alakiságára vonatkozó elôírásait e törvény rendel- kezései nem érintik.
Értelmezô rendelkezések
2. § (1) E törvény alkalmazásában:
a) alapmegállapodás: a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött olyan megállapodás, amely egy adott idôszakra vo- natkozóan meghatározza a megállapodás alapján a jövôben megkötendô ügyletek, illetve mûveletsor lényeges feltételeit;
b) fogyasztó: az a természetes személy, akinek a részére
– gazdasági vagy szakmai tevékenységének körén kívül esô célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgáltatás- sal kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhívás) címzettje;
c) pénzügyi ágazati szolgáltatás: a hitelintézetekrôl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a to- vábbiakban: Hpt.) hatálya alá tartozó pénzügyi és kiegészítô pénzügyi szolgáltatás, a biztosítókról és a biztosítási tevé- kenységrôl szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítôi és biztosí- tási szaktanácsadói szolgáltatás, a tôkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) hatálya alá tartozó befektetési, kiegészítô befektetési és árutôzsdei szolgáltatás, a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó lakástakarékpénztárak által nyújtott szolgáltatás, valamint az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a to- vábbiakban: Öpt.) által meghatározott tagsági jogviszony ke- retében a pénztártagot megilletô jogosultságok biztosítása;
d) szolgáltató: aki a c) pontban meghatározott szolgáltatást
gazdasági vagy szakmai tevékenysége keretében nyújtja;
e) tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a fogyasztó számára lehetôvé teszi a neki címzett adatoknak az adat cél- jának megfelelô ideig történô tartós tárolását és a tárolt ada- tok változatlan formában és tartalommal történô megjeleníté- sét;
f) távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szol- gáltatási szerzôdés: a c) pontban meghatározott szolgáltatá- sokra irányuló szerzôdés (önkéntes kölcsönös biztosító pénz-
tári tagság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyi- latkozat), amelyet szolgáltató és fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerzôdés megkötése érdekében a szolgáltató kizárólag táv- közlô eszközt alkalmaz;
g) távközlô eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a fe- lek távollétében – szerzôdés megkötése érdekében – szer- zôdési nyilatkozat megtételére.
(2) Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában nem minô- sül szervezett távértékesítésnek egyedi szerzôdéseknek táv- közlô eszköz útján történô megkötése.
A fogyasztók tájékoztatása
3. § (1) A szolgáltató a fogyasztó szerzôdéskötésre irányu- ló jognyilatkozatát megelôzôen – tekintettel a szolgáltatás és a távközlô eszköz jellegére –, kellô idôben köteles a fogyasz- tót a (2) bekezdésben foglaltakról tájékoztatni.
(2) A szolgáltató a következô adatokról köteles tájékozta- tást adni:
a) a szolgáltatóra vonatkozóan:
aa) a szolgáltató cégnevérôl (nevérôl), székhelyérôl, fô te- vékenységi körérôl, cégjegyzékszámáról vagy bírósági nyil- vántartásba vételi számáról, a fogyasztóval való kapcsolat- tartás címérôl,
ab) szolgáltató – a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkezô – esetleges képviselôjének nevérôl, címérôl, a fogyasztóval való kapcsolattartása címérôl,
ac) szükség szerint a szolgáltatótól, illetve a szolgáltató- nak a szerzôdés megkötésében közremûködô képviselôjétôl eltérô, a fogyasztóval üzleti kapcsolatban álló, a szolgáltató érdekében eljáró közremûködô nevérôl, címérôl, illetve a szolgáltatóval való kapcsolat jellegérôl,
ad) a szolgáltató tevékenységét engedélyezô vagy a szol- gáltatót nyilvántartó felügyelô hatóság nevérôl, székhelyérôl, ae) a szolgáltatót nyilvántartó szakmai vagy egyéb szerve-
zetrôl, és a szolgáltató nyilvántartási számáról;
b) a szolgáltatásra vonatkozóan:
ba) a szerzôdés tárgyának lényeges jellemzôirôl,
bb) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyiben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról,
bc) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelô egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le- hetôségérôl,
bd) a szolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök esetleges kü- lönleges kockázatairól, valamint arról a körülményrôl, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás a piac ingadozásától függ, illetve arról, hogy a múltbeli teljesítések nem jelentenek ga- ranciát a jövôben várható teljesítésekre nézve,
* A törvényt az Országgyûlés a 2005. április 18-i ülésnapján fogadta el.
be) a megadott adatok érvényességének esetleges idôbeli korlátozásáról,
bf) a fizetés és a teljesítés feltételeirôl,
bg) a távközlô eszköz használatának a fogyasztót terhelô esetleges többletköltségérôl;
c) a szerzôdésre vonatkozóan:
ca) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, il- letve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeirôl, módjáról és jogkövetkezményei- rôl, ideértve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címrôl (elektronikus levelezési címrôl, telefaxszámról), amelyre a fo- gyasztónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,
cb) a szerzôdés legrövidebb idôtartamáról olyan esetben, amikor a szerzôdésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlôdôen kerül sor,
cc) a szerzôdés lejárata elôtti egyoldalú megszüntetésének lehetôségérôl és következményeirôl,
cd) a feleket a szerzôdés létrejöttét megelôzô idôszakban xxxxxxx együttmûködési és tájékoztatási kötelezettségre al- kalmazandó jogról, az elôzetes tájékoztatás nyelvérôl,
ce) a kapcsolattartás nyelvérôl, valamint az esetleges jog- választásról, kizárólagos hatáskör, illetékesség kikötésérôl;
d) a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan:
da) a szerzôdésbôl eredô jogviták peren kívüli elintézésé- re rendelkezésre álló fórumokról,
db) arról, hogy létezik-e olyan – az Országos Betétbiztosí- tási Alaptól és a Befektetôvédelmi Alaptól eltérô – speciális garanciaalap (vagy más kártérítési lehetôség), amelyhez a fogyasztó fordulhat.
(3) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kö- telezettségnek egyértelmûen, közérthetôen és pontosan, az igénybe vett távközlô eszköznek megfelelô módon köteles eleget tenni. A szolgáltató köteles szerzôdéskötési szándé- kát egyértelmûvé tenni.
(4) Ha más jogszabály – a (2) bekezdés szerinti tájékozta- táson túl – a szerzôdés megkötése elôtt további tájékoztatá- si kötelezettséget ír elô, a szolgáltató a további tájékoztatást is az (1) bekezdés szerint köteles a fogyasztónak megadni.
(5) A más jogszabály által elôírt szerzôdéskötést megelô- zô tájékoztatás megadásával a szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott azonos tartalmú tájékoztatási kötelezettségé- nek is eleget tesz.
(6) Amennyiben az egymást követô ügyletek, illetve az azo- nos jellegû elkülönült mûveletek, amelyek idôbeli kapcsolat- ban állnak egymással, az 1. § (2) bekezdésétôl eltérôen, alapmegállapodás nélkül ugyanazon felek között kerülnek végrehajtásra, az (1)–(5) bekezdések rendelkezéseit kizáró- lag az elsô ügyletre vagy mûveletre kell alkalmazni. Ha egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jel- legû mûvelet teljesítésére, az ezt követô ügyletet vagy mû- veletet új ügyletnek, illetve egy újabb mûveletsor elsô mûve- letének kell tekinteni, és arra az (1)–(5) bekezdések rendel- kezéseit ismét alkalmazni kell.
4. § (1) Ha a szolgáltató a fogyasztónak telefonon tesz szerzôdéskötésre ajánlatot vagy ajánlattételi felhívást, annak megtétele elôtt legalább cégnevét (nevét), székhelyét és te- lefonszámát köteles közölni, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerzôdéskötési szándékára.
(2) Telefonon tett szerzôdéskötésre vonatkozó ajánlat vagy ajánlattételi felhívás során, ha a fogyasztó ehhez kife- jezetten hozzájárult, a szolgáltató a 3. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérôen a következôkrôl köteles tájékoztatást adni:
a) a fogyasztóval kapcsolatban álló személy nevérôl és a szolgáltatóhoz fûzôdô viszonyáról,
b) a szerzôdés tárgyának lényeges jellemzôirôl,
c) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kap- csolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyi- ben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról,
d) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelô egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le- hetôségérôl,
e) a fizetés és a teljesítés feltételeirôl,
f) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, illet- ve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gya- korlásának feltételeirôl, módjáról és jogkövetkezményeirôl, ideértve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címrôl (elekt- ronikus levelezési címrôl, telefaxszámról), amelyre a fogyasz- tónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,
g) arról, hogy a fogyasztó kérése esetén további tájékoz- tatást kap, illetve ezen további tájékoztatás jellegérôl.
5. § (1) A szolgáltató köteles a fogyasztó részére a fo- gyasztó szerzôdéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelô- zôen – tekintettel a szolgáltatás és a távközlô eszköz jellegé- re – kellô idôben a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésre vonatkozó szerzôdési fel- tételeket és a 3. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat papí- ron vagy más, a fogyasztó számára hozzáférhetô tartós adathordozón rendelkezésre bocsátani.
(2) Ha a szerzôdés megkötése a fogyasztó kérése alapján olyan távközlô eszköz útján történt, amely az elôzetes tájé- koztatást nem teszi lehetôvé, a szolgáltató a szerzôdés meg- kötését követôen haladéktalanul köteles az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megadni.
(3) A fogyasztó kérésére a szolgáltató a szerzôdés fennál- lása alatt bármikor köteles a szerzôdési feltételeket papíron rendelkezésre bocsátani.
(4) A szerzôdés fennállása alatt a fogyasztó jogosult a táv- közlô eszköz fajtáját megváltoztatni, ha ez a megkötött szer- zôdéssel és a szolgáltatás jellegével összeegyeztethetô.
Elállási, illetve felmondási jog
6. § (1) A fogyasztó a szerzôdéstôl – a (2)–(9) bekezdések- ben meghatározott eltérésekkel – a szerzôdéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat.
(2) Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyilatkozat tekintetében az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidô a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadása napjától számított har- minc nap.
(3) Biztosítási szerzôdés esetében a fogyasztó a szerzô- dést a szerzôdéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.
(4) Életbiztosítási szerzôdés esetében a felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidô attól a naptól számított har- minc nap, amikor a szolgáltató a fogyasztót a szerzôdés lét- rejöttérôl tájékoztatja.
(5) Ha a fogyasztó a 3. § (2) és (4) bekezdései szerinti tá- jékoztatást az 5. § (2) bekezdése alapján a szerzôdéskötést követôen kapja kézhez, elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a tájé- koztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdések- ben meghatározott határidô elteltéig gyakorolhatja.
(6) Ha a szolgáltató az 5. § (1), illetve (2) bekezdése sze- rinti kötelezettsége ellenére a fogyasztónak semmiféle tájé- koztatást nem nyújt, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdô- dôen a törvénynek megfelelô tájékoztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határ- idô, de legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól számított egyéves jogvesztô határidô elteltéig gyakorolhatja.
(7) Ha a szolgáltató az 5. § (1)–(2) bekezdései szerinti tá- jékoztatási kötelezettségének nem megfelelô tartalommal tesz eleget, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) be- kezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a törvény- nek megfelelô tájékoztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–
(4) bekezdésekben meghatározott határidô, de legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól számított három hónapos jogvesztô határidô elteltéig gyakorolhatja.
(8) Ha a szolgáltató a fogyasztót a 3. § (2) bekezdésének ca) alpontjában meghatározottakról nem tájékoztatta, a fo- gyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a törvénynek megfele- lô tájékoztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekez- désekben meghatározott határidô, de legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól számított egyéves jogvesztô határidô elteltéig gyakorolhatja.
(9) Nem illeti meg a fogyasztót az e §-ban szabályozott el- állási (felmondási) jog:
a) a Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 84. pontja szerinti pénz- ügyi eszközök vonatkozásában;
b) az utazási és poggyászbiztosítások, illetve más hasonló rövid idôtartamú biztosítások vonatkozásában, amennyiben ezek idôtartama nem haladja meg az egy hónapot;
c) a szerzôdésnek mindkét fél általi teljes körû teljesítését követôen, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alap- ján történt.
(10) Az elállási (felmondási) jogot határidôben érvényesí- tettnek kell tekintetni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyi- latkozatát az (1)–(8) bekezdésekben meghatározott határidô lejárta elôtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a szolgáltatónak elküldi.
7. § (1) A 6. § nem alkalmazható a távollévôk között kötött szerzôdésekrôl szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 6. §-ának
(1) bekezdése, valamint az ingatlanok idôben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerzôdésekrôl szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 12. §-ának (1) bekez- dése alapján felbontott fogyasztási kölcsönszerzôdésekre.
(2) A fogyasztó 6. § szerinti elállási (felmondási) jogának gyakorlása a szerzôdéshez kapcsolódó azon egyéb távollé- vôk között kötött szerzôdést, illetve távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdést is felbontja (megszünteti), amely a szolgáltató által vagy egy harmadik fél és a szolgáltató elôzetes megállapodása alapján a har- madik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.
8. § (1) Az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidô le- járta elôtt a szerzôdés teljesítése csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követôen kezdhetô meg.
(2) Ha a fogyasztó a 6. § szerinti elállási (felmondási) jogát gyakorolta, a szolgáltató kizárólag a szerzôdésnek megfele- lôen ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni. A fogyasztó által fizetendô összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerzô- désben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan
– arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékû, hogy szankciónak minôsüljön. A szerzôdés megkötésével kapcso- latos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerzôdés tárgyát képezô szolgáltatással arányos mértékben van helye.
(3) A szolgáltató csak abban az esetben jogosult a (2) be- kezdés szerinti összeg követelésére, ha igazolja, hogy a fo- gyasztó részére a 3. § (2) bekezdésének ca) alpontjában elôírt tájékoztatást megadta.
(4) Ha az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidô a 6. § (6)–(8) bekezdései alapján meghosszabbodott, a szolgáltató a meghosszabbítás idôtartama alatt, azaz a törvénynek meg- felelô tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellen- értékét nem követelheti.
(5) Ha a szolgáltató a teljesítést az elállási (felmondási) ha- táridô lejárta elôtt a fogyasztó elôzetes hozzájárulása nélkül kezdte meg, a fogyasztóval szemben a (2) bekezdésben meghatározott összeg követelésére sem jogosult.
(6) A szolgáltató köteles a fogyasztó által fizetett pénz- összeget – a (2) bekezdésben meghatározott összeg kivéte- lével – az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozat kézhez- vételét követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon be- lül visszatéríteni.
(7) A fogyasztó köteles a szolgáltató által kifizetett pénz- összeget vagy átadott dolgot az elállásról (felmondásról) szó- ló nyilatkozatának elküldését követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon belül visszatéríteni, illetve visszaadni.
Vegyes rendelkezések
9. § A szolgáltató nem követelhet a fogyasztótól ellenszol- gáltatást, ha olyan szolgáltatást nyújt, amelyet a fogyasztó nem rendelt meg.
10. § (1) A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a szolgáltató távmásolót (telefaxot), illetve – em- beri közremûködés nélkül mûködô – automata hívókészülé- ket használjon.
(2) Ha más jogszabály eltérôen nem rendelkezik, a szol- gáltató a fogyasztó kifejezett tiltakozásának hiányában hasz- nálhat az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli, közvetlen kap- csolatot lehetôvé tevô távközlô eszközt.
(3) Az (1)–(2) bekezdések szerinti mûveletek a fogyasztó- ra költségeket nem róhatnak.
11. § (1) A fogyasztó az e törvényben meghatározott jogai- ról érvényesen nem mondhat le.
(2) A fogyasztó tájékoztatására vonatkozó szolgáltatói kö- telezettség teljesítése, és a szerzôdés megkötésére, illetve adott esetben a teljesítésére vonatkozó fogyasztói hozzájá- rulás vagy kérés megtörténte tekintetében a bizonyítás a szolgáltatót terheli.
12. § Ha a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ága- zati szolgáltatási szerzôdés az Európai Unió valamelyik tag- államával szoros kapcsolatban áll, harmadik ország jogának a felek által a szerzôdésre irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harmadik ország joga az említett tagállamnak a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültetô jogszabálya eltérést nem engedô rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdésben a felek ál- tal választott jog helyett az említett tagállam jogát kell a szer- zôdésre alkalmazni.
Hatálybalépés
13. § Ez a törvény 2005. július 1-jén lép hatályba; rendel- kezéseit a hatálybalépését követôen tett ajánlattételi felhívá- sokra, ajánlatokra és a hatálybalépését követôen megkötött szerzôdésekre kell alkalmazni.
Módosuló és hatályukat vesztô rendelkezések
14. § (1) A Bit. 37. §-ának (1) bekezdése bevezetô szöveg- részének helyébe a következô szöveg lép:
„(1) A biztosításközvetítô – ha törvény eltérôen nem ren- delkezik – a biztosítási szerzôdés megkötését megelôzôen köteles a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyel- vén vagy az ügyféllel történô megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni:”
(2) A Bit. 96. §-ának (3) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
„(3) A szerzôdô felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követôen a biztosító köteles 30 napon belül a szerzôdô által a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni.”
(3) A Bit. 96. §-ának (5) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
„(5) Az ügyfelet a (2) bekezdésben meghatározott felmon- dási jog – ha törvény eltérôen nem rendelkezik – nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítás esetén, illetve amennyiben a megkötött életbiztosítási szerzôdés tartama a 6 hónapot nem haladja meg.”
(4) A Bit. 166. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
„(2) A biztosítónak és a biztosításközvetítônek a kötelezett- ségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén – ha törvény el- térôen nem rendelkezik – a biztosítási szerzôdés megkötése elôtt, bizonyítható és azonosítható módon, közérthetô, egy- értelmû és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szer- zôdést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító, a biztosítás- közvetítô fôbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi for- mája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerzôdés ese- tén annak címe) és a biztosítási szerzôdés jellemzôirôl. Ezen tájékoztatás az ügyféllel történô megállapodásban kikötött más nyelven is történhet. A biztosítónak a szerzôdô féllel szembeni tájékoztatási kötelezettsége – a függô biztosítás- közvetítô adatait és a 10. számú melléklet A) pontjának 17. alpontjában foglaltakat kivéve – irányadó a szerzôdés tarta- ma alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások eseté- ben is. A 35. §-ban foglaltak szerinti biztosításközvetítô – ha törvény eltérôen nem rendelkezik – kizárólag a biztosító fôbb adatairól és a biztosítási szerzôdési feltételek jellemzôirôl köteles tájékoztatást adni. A biztosítási szerzôdésre vonat- kozó tájékoztatás jellemzôit a 10. számú melléklet A) pontja tartalmazza.”
(5) A Bit. 166. §-ának (7) bekezdése helyébe a következô
rendelkezés lép:
„(7) A biztosító – ha törvény ettôl eltérôen nem rendelkezik
– a szerzôdés megkötése elôtt bizonyítható módon köteles
beszerezni ügyfele arra vonatkozó külön nyilatkozatát, hogy a (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tájékoztatást megkapta. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az ügyfél a szerzôdés megkötése elôtt milyen más, a megkö- tendô biztosítási szerzôdéssel összefüggô tájékoztatást ka- pott meg.”
(6) A Bit. 185. §-a a következô (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A korrigált szavatoló tôke megfelelés számítása során az adatok nyilvántartása, meghatározása és a bevonási mód- szerek tekintetében az Szmt. 10. §-ának (4) bekezdését fi- gyelmen kívül kell hagyni.”
15. § (1) A Hpt. 94. §-ának (1) bekezdése a következô mondattal egészül ki:
„Az adatok nyilvántartása, meghatározása és a bevonási módszerek tekintetében az Szmt. 10. §-ának (4) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni.”
(2) A Hpt. 203. §-ának (5) bekezdése helyébe a követke- zô rendelkezés lép:
„(5) A pénzügyi intézmény – ha törvény ettôl eltérôen nem rendelkezik – a szerzôdés megkötése elôtt köteles az ügyfe- let arról tájékoztatni, ha a szerzôdéssel kapcsolatos jogvita esetén nem a magyar jog alkalmazását, illetve nem a ma- gyar bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.”
16. § A Tpt. 181/E. §-ának (1) bekezdése a következô mondattal egészül ki:
„Az adatok nyilvántartása, meghatározása és a bevonási módszerek tekintetében az Szmt. 10. §-ának (4) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni.”
17. § A fogyasztóvédelemrôl szóló 1997. évi CLV. törvény
55. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatályát veszti.
18. § A fogyasztóvédelemrôl szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló 2004. évi XVI. törvény 23. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
„23. § Az Fgytv. 55. §-ának (1) bekezdése a következô k)
ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„k) a határon átnyúló fogyasztói panaszok tekintetében a fogyasztó igényérvényesítésének elômozdítása, valamint az ilyen jogviták peren kívüli elintézését elôsegítô alternatív vi- tarendezési fórumok európai hálózatában való részvételre
[vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.]”
Az Európai Unió jogának való megfelelés
19. § Ez a törvény a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történô forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Xxxx Xxxxxx s. k., Xxxxxx Xxxxxx s. k.,
a Köztársaság elnöke az Országgyûlés alelnöke
KÖBE KÖZÉP-EURÓPAI KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA
(A 2012. szeptember 14-én megtartott Küldöttgyûlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben)
Jóváhagyta a KÖBE 2012. szeptember 14-i Küldöttgyûlése
KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Alapszabálya
(továbbiakban: Alapszabály)
Az 1996. szeptember 24. napján megtartott alakuló ülésen (Alakuló Közgyûlés) jelenlévô tagok a jelen okirat II. fejezetében meg- határozott célok elérése érdekében elhatározták a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület – korábbi nevén Közle- kedési Biztosító Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) – megalapítását.
1. AZ EGYESÜLET NEVE, JOGÁLLÁSA ÉS KÉPVISELETE
1.1. Egyesület neve:
1.1.1. Az Egyesület elnevezése: KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület angolul: KÖBE Central European Mutual Insurance Association
németül: KÖBE Zentraleuropäischer Versicherungsverein auf Gegenseitigkeit
1.1.2. Az Egyesület rövidített neve: KÖBE
1.2. Az Egyesület székhelye
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.
1.3. Az Egyesület jogállása
Az Egyesület önálló jogi személyiséggel rendelkezô társadalmi szervezetként mûködik, megfelelve a Polgári Törvény- könyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) köl- csönös biztosító egyesületekre és biztosítási tevékenységre vonatkozó rendelkezéseinek.
1.4. Az Egyesület mûködési területe
Az Európai Unió területe.
1.5. Az Egyesület jelképei
Az Egyesület logói. Az Egyesület logóinak elemei vezérigazgatói engedéllyel a felhasználás típusának, céljának megfe- lelôen külön is alkalmazhatóak az egyesület népszerûsítésére.
1.6. Az Egyesület Internetes oldala, elérhetôsége:
1.6.1. Az Egyesület internetes oldala: xxx.xxxx.xx
1.6.2. Az Egyesület e-mail elérhetôsége: xxxx@xxxx.xx
1.7. Az Egyesület képviselete, cégjegyzése
1.7.1. Az Egyesület képviseletére az Igazgatótanács Elnöke, a szakmai képviseletére a Vezérigazgató jogosult.
1.7.2. A cégjegyzés akként történik, hogy az erre jogosult két személy az Egyesület elôírt, elônyomott vagy nyomtatott neve fölé együttesen írja alá nevét aláírási címpéldányának megfelelôen.
1.7.3. Az Egyesületnél cégjegyzésre az Igazgatótanács Elnöke – akadályoztatása esetén az Igazgatótanács kijelölt tagja –, a Vezérigazgató és helyettesei (Bit szerinti ügyvezetôk), valamint az erre feljogosított munkavállalók jogosultak a Szerve- zeti és Mûködési Szabályzatban meghatározott módon.
1.7.4. A Küldöttgyûlés felhatalmazza az Igazgatótanácsot, hogy a Vezérigazgató elôterjesztése alapján döntsön az Egyesület- tel munkaviszonyban álló alkalmazottak cégjegyzési joggal való felruházásáról.
1.7.5. A cégjegyzés gyakorlása magában foglalja a bankszámla feletti rendelkezést, továbbá az Egyesülettel kapcsolatos kö- telezettségvállalásnál az Igazgatótanács Elnökének, míg a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalás- nál a további cégjegyzési jogosultaknak az eljárását a hatóságok és az ügyfelek (tagok) irányába.
1.7.6. Az Igazgatótanács Elnöke és az Egyesület Bit szerinti ügyvezetôje/i jogosultak arra, hogy a hatáskörükbe utalt ügyek- ben, ügycsoportokban együttes aláírási és utalványozási jogukat írásban átruházzák bármely, az Egyesülettel munkavi- szonyban lévô személyre, azzal azonban, hogy az együttes aláírás miatt a két aláíró az aláírási jogát ugyanarra a sze- mélyre nem ruházhatja át.
1.8. Fogalmak
1.8.1. Tagdíj: az Egyesület Küldöttgyûlése által meghatározott díj. A tagdíj a biztosítási idôszakra (biztosítási évre) kerül meg- állapításra.
1.8.1.1. A tagdíj elôre, a tagsági jogviszony létrejöttekor, fennálló tagsági jogviszony esetén a még esedékessé nem vált tagdíj a biztosítási idôszak elsô napján esedékes. A tagsági jogviszony fennállása alatt kötött biztosítási szerzôdés biztosítási idôszakából a megelôzôen kötött szerzôdés alapján esedékessé vált tagdíjjal nem fede- zett hátralevô részre esô tagdíj az új szerzôdés megkötésével esedékessé válik. A tagsági viszony biztosítási idôszak közbeni megszûnése esetén a befizetett tagdíj nem kerül visszatérítésre.
1.8.1.2. Amennyiben a tag tagsága érvényes biztosítási szerzôdés hiányában a biztosítási idôszakon belül megszûnik, de a megszûnt szerzôdés ugyanazon biztosítási idôszakában új biztosítási szerzôdés alapján ismételten tag- gá válik, úgy a megszûnt szerzôdés szerinti biztosítási idôszakra ismételt tagdíjfizetési kötelezettsége nem ke- letkezik feltéve, hogy a korábbi tagsági viszonya alapján a tagdíjat befizette.
1.8.2. Biztosítási díj: a biztosítási szerzôdés szerinti díj (a továbbiakban: biztosítási díj).
1.8.3. Pótlólagos befizetés: az Egyesület pótlólagos befizetést csak abban az esetben alkalmaz, ha a tárgyévi szolgáltatások és az esetleges veszteségek fedezetét az Egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a viszontbiztosítás és a biztosítástech- nikai tartalékok nem biztosítanák.
2. AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGI KÖRE
2.1. Az Egyesület céljai
2.1.1. Az Egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon mûködô szervezet, amely kizárólag tagjai részére, tag- jai biztosítási igényeinek teljesítése céljából, nyereségérdekeltség nélkül, a biztosítási díj ellenében a biztosítási feltéte- lekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, elôre megha- tározott szolgáltatást nyújt.
2.1.2. Az Egyesület további célja, hogy a biztosítási, valamint a tagságnak a biztosítási tevékenységgel összefüggôen nyújtott szolgáltatások szakmai és szolgáltatási színvonalát folyamatosan emelje, illetve megtartsa, valamint a tagságát és a szolgáltatásainak körét lehetôségeihez és a tagság, valamint a biztosítási piac igényeihez mérten bôvítse.
2.1.3. Az Egyesületnek a fenti célokhoz kapcsolódóan kiemelt feladata:
• saját személyi állományának folyamatos szakmai képzése,
• a társadalom tagjai öngondoskodás és kármegelôzés iránti igényének felkeltése, fejlesztése.
2.1.4. Az Egyesület a fenti célok elérése érdekében saját eszközeit a vonatkozó jogszabályi elôírások megtartásával befektet- heti, a feladatok ellátására gazdálkodó szervezeteket, alapítványokat hozhat létre, továbbá a mindenkor hatályos vonat- kozó jogszabályi rendelkezések betartásával támogatást nyújthat.
2.1.5. Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez és politikai pártot, vagy szervezetet nem támogat.
2.2. Az Egyesület tevékenységi köre
TEÁOR ’08 6512 Nem életbiztosítás
Az Egyesület a fenti tevékenységi körbôl az alább felsorolt és Bit. 1. számú mellékletének A) részében nevesített ága- zatok alá tartozó és az Egyesület mûködésére vonatkozó mindenkor hatályos PSZÁF engedély szerinti kockázatokat mûveli:
Ágazatok:
1. Xxxxxxx (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozásból adódó megbetegedést)
2. Betegség
3. Szárazföldi jármû-casco (sínpályához kötött jármûvek nélkül)
4. Szállítmány (beleértve árukat, poggyászokat és valamennyi más vagyontárgyat)
5. Tûz- és elemi károk
6. Egyéb vagyoni károk
7. Önjáró szárazföldi jármûvekkel összefüggô felelôsség
8. Általános felelôsség
9. Segítségnyújtás
10. Különbözô pénzügyi veszteségek
Fentieken túl az Egyesület a Bit 1. számú melléklete C) része szerinti kiegészítô kockázatokat is mûveli.
Az Egyesület biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggô tevékenységként a PSZÁF EN-II-195/2010. sz. határo- zata alapján függô biztosításközvetítôi tevékenység, míg a PSZÁF EN-II-140/2012. sz. határozata alapján leányvállala- tai részére történô könyvelési tevékenység végzésére jogosult.
3. AZ EGYESÜLETI TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÛNÉSE
3.1. A tagsági viszony létrejötte
3.1.1. Az Alapító tagok esetében az Alapító Közgyûlés alakulást kimondó határozatával jött létre a tagsági viszony.
3.1.2. Az Egyesület tagja lehet az Alapítókon túl az Egyesülettel biztosítási szerzôdést kötô (szerzôdô)
• természetes személy,
• jogi személy,
• mindazon jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezet, mely a saját neve alatt jogokat kötelezettségeket szerezhet.
3.1.3. A 3.1.2. xxxxxxx írtak tekintetében az írásos belépési nyilatkozat alapján, a biztosítási szerzôdés kockázatviselésének napjával jön létre a tagsági viszony. Az írásos belépési nyilatkozat a jogszabályban meghatározott távértékesítés kere- tében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatás esetén az ajánlattételkor a távértékesítés módjának megfelelô nyilatkozattal is megtehetô.
3.1.4. A 2005.01.01. napjától az Alapító tagok kivételével csak azon személy/szervezet lehet tagja az Egyesületnek, aki/amely az Egyesület által nyújtott biztosítási szolgáltatások közül legalább egy biztosítási módozatra vonatkozó hatályos szer- zôdéssel rendelkezik.
3.1.5. A belépni kívánó tag 3.1.3. pontban foglaltak szerinti módon tett belépési nyilatkozatával elfogadja az Alapszabályt és vállalja az egyesületi tagdíj és a biztosítási szerzôdése szerinti díj megfizetését.
3.2. Alapító tag
Az Egyesületet az 1. számú mellékletben felsorolt alapító tagok hozták létre.
3.3. Az egyesületi tagság megszûnése
3.3.1. A tagsági viszony megszûnik
3.3.1.1. A természetes személy tag esetén a tag halálával.
3.3.1.2. A jogi személy, vagy nem jogi személy szervezet tag jogutód nélküli megszûnésével.
3.3.1.3. A tag kilépésével.
3.3.1.4. A tag kizárásával.
3.3.1.5. A tag biztosítási jogviszonyának megszûnésével.
3.3.2. A tag halála, illetve nem természetes személy tag jogutód nélküli megszûnése esetében a tagsági viszony a tag halála idôpontjával, illetve nem természetes személy tag (szervezet) esetében az adott szervezeti formára irányadó szabályok szerinti megszûnéssel egyidejûleg szûnik meg.
3.3.3. Kötelezô gépjármû felelôsség biztosítás esetében a tag halálakor, ha a gépjármû birtokosa a tag halálát az Egyesület felé bejelenti, úgy a biztosítási szerzôdést folyamatos díjfizetéssel, legkésôbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerôre emelkedéséig hatályban tarthatja anélkül is, hogy tagként az Egyesületbe belépne feltéve, hogy a szerzôdés idôközben egyéb okból nem szûnik meg. A halál tényének bejelentését írásban – a halál tényét igazoló közokirat másolatának csa- tolásával – kell megtenni.
3.3.4. Egyéb biztosítási módozatoknál, ha a tag, mint a szerzôdô halála esetén annak örököse jogszabály alapján a szerzôdés- be szerzôdôként beléphet, de a belépéssel együtt tagként az Egyesületbe is be kell lépnie, kivéve, ha már az Egyesület a tagja. Ugyanez az irányadó a vagyonbiztosítás esetében, amennyiben jogszabály alapján a biztosított a szerzôdô he- lyére kíván lépni.
3.3.5. A tag jogosult az Egyesületbôl való kilépési szándékát bármikor bejelenteni. A bejelentést írásban kell az Egyesület ré- szére közölni. A kilépés a tag érvényes biztosítási szerzôdése szerinti legkorábbi évfordulóval, több szerzôdése eseté- ben a legkésôbbi évforduló napján hatályosul. A biztosítási szerzôdés a tag kilépési nyilatkozata közlését követôen a leg- korábbi évfordulón szûnik meg kivéve, ha a tag szerzôdése ezen évforduló elôtt egyéb okból megszûnik (pl. érdekmú- lás, díj nem fizetés miatti szerzôdés megszûnés).
3.3.6. A tag kizárható az Egyesületbôl, ha
3.3.6.1. az Egyesület céljaival ellentétes magatartást tanúsít;
3.3.6.2. a tagdíjat felszólítás ellenére sem fizeti meg;
3.3.6.3. az Egyesületnek súlyos érdeksérelmet okozott.
3.3.7. A kizárás kérdésében az Igazgatótanács dönt. A döntés ellen a tag a tudomásszerzést követô 30 napon belül bíróság- hoz fordulhat. A bírósági eljárás kezdeményezése a határozat végrehajtását nem érinti, kivéve, ha a bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti. Az Egyesület a tag kizárását kimondó Igazgatótanácsi határozat meghozatalát követôen a tag biztosítási szerzôdéseit azok legközelebbi évfordulójára felmondja. A biztosítási szerzôdés ezen alapuló felmondásából eredôen az Egyesületet felelôsség nem terheli, még abban az esetben sem, ha jogorvoslati eljárásban esetlegesen a ki- zárás jogellenességét állapítanák meg.
3.3.8. A tag által az Egyesület felé történô bármilyen jogcímû befizetéseit az Egyesület a jogszabály alapján elsôbbséget élve- zô levonásokat követôen jogosult elsôsorban a tag tagsági viszonyából eredô – a befizetés jóváírásáig esedékessé vált
– fizetési kötelezettségei javára elszámolni. Ugyanez az irányadó a kötelezô gépjármû felelôsségbiztosításra vonatkozó jogszabály szerinti, elôzményi idôszak alapján érvényesítendô összegek (elmaradt díj /„fedezetlenségi díj”/) elsôdleges érvényesítésére is.
3.4. A tag jogai és kötelezettségei
3.4.1. A tag jogosult az Alapszabályában meghatározott módon az Egyesület céljainak megvalósításában tevékenyen részt venni, és munkájával, magatartásával az eredményes mûködést elôsegíteni.
3.4.2. A tag jogosult a Küldöttválasztó Gyûlésen közvetlenül, a Küldöttgyûlésen a saját területi küldöttje útján Egyesületet érin- tô bármely kérdést felvetni, annak napirendre tûzését indítványozni.
3.4.3. A jogszabály, vagy az Alapszabály eltérô rendelkezése hiányában a tag az Egyesület bármely tisztségére jelölhetô és megválasztható.
3.4.4. A tag jogosult az Egyesület bármely szervének törvénysértô határozatát – a kölcsönös biztosító egyesület mûködésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelôen – a tudomásszerzést követô belül 30 (harminc) napon belül bíró- ság elôtt megtámadni.
3.4.5. A tag köteles tagdíjat fizetni. A tagdíj fizetésének elmaradása a tag kizárását vonhatja maga után. Nem köteles tagdíj fizetésére az a tag, akinek tagsági jogviszonya kizárólag valamely nem az alábbi módozatok közt szereplô biztosítási szerzôdés vagy szerzôdések alapján áll fenn:
- Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás,
- Baleseti halál és Baleseti rokkantság biztosítás,
- Csoportos személybiztosítás I,
- Csoportos személybiztosítás II,
- KÖBE Casco Biztosítás,
- Lendület Start Casco,
- Lendület Top Casco,
- KÖBE Önrész Biztosítás,
- KÖBE Otthon Biztosítás,
- EASY I. Általános Háztartási Biztosítás,
- Közúti Árufuvarozók Felelôsségbiztosítása 2004,
- Fuvarozói Árukár biztosítás 2007,
- Személytaxis felelôsségbiztosítás,
- CMR Biztosítás,
- Belföldi Árukár Felelôsségbiztosítás,
- Flotta Casco.
3.4.6. A tag jogosult az állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében a székhelye szerinti területi küldöttválasztá- son személyesen részt venni. Nem természetes személy tag nevében a szervezeti formájának megfelelôen a rá vonat- kozó jogszabályi elôírások szerint kizárólag a szervezet – aláírásra jogosult – képviseleti joggal felruházott mindenkori képviselôje(i) személyesen járhat(nak) el.
3.4.7. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a tag tagsági jogainak meghatalmazotton keresztüli gyakorlását, ide nem értve érte- lemszerûen a Küldötteken keresztül történô közvetett joggyakorlást.
3.4.8. A tag köteles állandó lakcíme, illetve nem természetes személy tag esetén székhelye és a szervezeti formája szerinti képviselôje/képviselôi változását haladéktalanul, de legkésôbb a változást követô 5. munkanapon belül bejelenteni az Egyesület részére. A tag ezen kötelezettsége elmulasztásából, vagy késedelemébôl eredô következményekért az Egye- sületet felelôsség nem terheli.
4. AZ EGYESÜLET SZERVEI
4.1. Az Egyesület szervezeti felépítése
4.1.1. Társadalmi szervezet
4.1.1.1. Küldöttgyûlés
4.1.1.2. Igazgatótanács
4.1.1.3. Felügyelô Bizottság
4.1.1.4. Bizottságok
4.1.2. Szakmai szervezet
4.2. Küldöttgyûlés
4.2.1. Az Egyesület legfôbb döntéshozó szerve a tagok által, maguk közül 5 évre megválasztott Küldöttekbôl álló Küldöttgyû- lés. A Küldötteket az Egyesület adott küldöttválasztási területéhez (lsd. 4.4.3.) tartozó tagjainak gyûlése (Területi Küldött- választó Gyûlés) titkos, írásbeli szavazással választja meg az adott választási területhez tartozó tagok közül. (Küldött)
4.3. Küldött jelölése
4.3.1. Küldöttnek bármelyik, az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelölhetô.
4.3.2. Küldöttjelöltet jelölni az adott küldöttválasztási területhez tartozó bármelyik tag jogosult. Egy tag több személyt, valamint saját magát is jelölheti Küldöttnek.
4.3.3. Küldöttet jelölni az Igazgatótanács által erre a célra rendszeresített – az Egyesület internetes oldaláról letölthetô, vagy az Egyesület székhelyén igényelhetô - a jelölt és a jelölô személyének (név, lakcím) beazonosításra alkalmas, valós ada- tokkal és teljes körûen kitöltött jelölô lapon, minimálisan teljes bizonyító erejû magánokirati formában lehet. A küldöttje- lölt a jelölés elfogadásáról a jelölô lap aláírásával nyilatkozik.
4.3.4. A Küldött a jelölése elfogadásakor anyagi és büntetôjogi felelôssége tudatában köteles nyilatkozni arról, hogy büntetett elôéletû-e vagy sem, valamint arról, hogy ô, illetve a Bit. 3. § (1) 93. pontban meghatározott közeli hozzátartozója más biztosítóval, vagy más biztosítóval jogviszonyban álló biztosításközvetítôvel, vagy biztosítási szaktanácsadóval munka-
viszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy ilyenben tulajdonos, tisztségviselô vagy ellen- ôrzô testület tagja. Ezen nyilatkozat tartalmát a Levezetô elnök a küldöttválasztás megkezdése elôtt ismerteti az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen megjelentekkel.
4.3.5. A jelölés akkor érvényes, hogy az alakszerûen kitöltött – a jelölt elfogadó nyilatkozatát is tartalmazó – jelölôlap legkésôbb az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés szavazási eljárása megkezdéséig a Levezetô elnök részére eredetben átadás- ra kerül. Az adott küldöttválasztási területre vonatkozóan beérkezett érvényes jelölések alapján a küldöttjelöltek listája az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés helyszínén folyamatosan megtekinthetô. A listán már feltûntetett személy további jelölése érvénytelen.
4.4. Küldöttválasztás
4.4.1. A küldöttválasztás megszervezése és lebonyolítása az Igazgatótanács feladata. A küldöttválasztást az Igazgatótanács szükség szerint, de a 4.4.2. pontban foglaltaknak megfelelôen legalább ötévente köteles akként megszervezni, hogy a Küldöttgyûlés mûködésének folyamatossága biztosítható legyen.
4.4.2. A küldöttválasztásra küldöttválasztási területenként kerül sor. (Területi Küldöttválasztó Gyûlés) Az Igazgatótanács a
4.4.1. pontban foglaltak biztosítása érdekében köteles az új Küldöttgyûlés megalakulásához szükséges valamennyi Te- rületi Küldöttválasztó Gyûlést az aktuálisan megválasztott, mûködô Küldöttgyûlés megalakulásától számított 5 év elteltét megelôzô 365 napon belül lebonyolítani.
4.4.3. A küldöttválasztási területeket az Igazgatótanács a megyék (+fôváros) területe szerint határozza meg. Amennyiben az adott megyéhez/fôvároshoz tartozó tagok száma az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésre vonatkozó hirdetmény köz- zétételét megelôzô naptári hónap elsô napján nem éri el a 3000 tagot, vagy az Igazgatótanács által a 4.4.5. pont szerint meghatározott szükséges taglétszámot, azt a megyét/fôvárost az Igazgatótanács összevonja bármelyik másik szomszé- dos megyével, vagy akár megyékkel egy közös küldöttválasztási területbe. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésre vonatko- zó hirdetmény az Egyesület internetes oldalán is megtekinthetô.
4.4.4. A tag az Egyesület által nyilvántartott állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében az Egyesület által nyil- vántartott székhelye szerint kerül küldöttválasztási területi besorolásra. Ugyanabban a küldöttválasztási eljárásban a tag csak egy Területi Küldöttválasztó Gyûlésen szavazhat függetlenül attól, hogy az adott küldöttválasztási eljárás során a lakcíme/székhelye utóbb egy olyan választási területre kerül át, ahol még az adott választási eljárás szerinti Területi Kül- döttválasztó Gyûlésre nem került sor.
4.4.5. Küldöttválasztási területenként annyi Küldöttet kell választani, hogy az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagságot minden 3000 tag után 1 Küldött képviselje. Ha a küldöttválasztási terület taglétszáma a 3000-et, illetve annak egész szá- mú többszörösét legalább 1500 taggal meghaladja, úgy további egy Küldött választására kerül sor az adott küldöttvá- lasztási területben. Amennyiben az adott küldöttválasztási eljárás elsô Területi Küldöttválasztó Gyûlésére vonatkozó hir- detmény közzétételét megelôzô naptári hónap elsô napján fennálló taglétszám alapján a fentiek szerint számított Kül- döttgyûlés létszáma meghaladja a törvényben elôírt legfelsô mértéket, az Igazgatótanács valamennyi Területi Küldöttvá- lasztó Gyûlés tekintetében egységesen köteles meghatározni az egy küldött választásához szükséges küldöttválasztási területi taglétszámot olyan módon, hogy a megválasztásra kerülô új Küldöttgyûlés létszáma a törvényi elôírás szerinti maximum és annak 20%-kal csökkentett mértéke közé essen és azt az elsôként megtartandó Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl szóló hirdetményében közzétenni.
4.4.6. A megválasztott Küldött(ek) mellé egyben küldöttválasztási területenként a megválasztott Küldöttek számával azonos pótküldött is megválasztásra kerül. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó Küldött küldötti viszonyának megszûné- se esetében a helyébe a sorrendben az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen legtöbb szavazatot kapott pótküldött lép.
4.4.7. Az adott küldöttválasztási terület Küldöttje(i), illetve pótküldöttje(i) azok a küldöttjelöltek lesznek, akik az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen leadott érvényes szavazatok alapján sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.
4.4.8. Az Egyesület az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés összehívására vonatkozó hirdetményt a küldöttválasztási eljárás- ban az azzal érintett Területi Küldöttválasztó Gyûlés napja elôtt legkésôbb 10 nappal megelôzôen internetes honlapján, valamint két országos napilapban teszi közzé.
4.4.9. Az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen az a tag is gyakorolhatja tagsági jogait, aki a hirdetmény közzétételének ha- tárnapja és a rá irányadó Területi Küldöttválasztó Gyûlés kezdô idôpontja között lép be az Egyesületbe, feltéve, hogy tag- sági viszonyát a rá vonatkozó Területi Küldöttválasztó Gyûlés elôtti regisztráció során hitelt érdemlôen igazolja, melynek módját az Igazgatótanács köteles elôzetesen meghatározni és a hirdetményben közzétenni.
4.4.10. A küldöttválasztási eljárásban az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl közzétett hirdetményben közlésre kerül a Terü- leti Küldöttválasztó Gyûlés helye és ideje, valamint annak határozatképtelensége miatt megismételt Területi Küldöttvá- lasztó Gyûlés idôpontja és helye, valamint a megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlésre irányadó (lsd. 4.4.15.) szabá- lyok. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlés az eredeti Területi Küldöttválasztó Gyûlés kezdôidôpontját követôen, lehetôleg ugyanazon a napon legkorábban egy órával késôbbi idôpontra, de legkésôbb 15 napon belülre hívható össze.
4.4.11. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésen
4.4.11.1. az adott küldöttválasztási területhez tartozó és regisztrált tagok,
4.4.11.2. az Igazgatótanács által írásban felkért, vagy meghívott személyek vehetnek részt.
4.4.12. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés elôtt közvetlenül az Igazga- tótanács által meghatározott formában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésre megjelent valamennyi tag tagsági viszonya ellenôrizhetô legyen.
4.4.13. A természetes személy tag, illetve a nem természetes személy tag képviselôje a regisztráció során köteles személyazo- nosságát és lakcímét hitelt érdemlôen (eredeti személyi irataival) igazolni. A nem természetes személy tag képviselôje(i)
ezen túlmenôen a képviseleti jogosultságát(ukat) is köteles(ek) hitelt érdemlôen igazolni. Értelemszerûen irányadóak a regisztrációnál a 3.4.6. pontban írtak is.
4.4.14. A Területi Küldöttválasztó Gyûlés akkor határozatképes, ha a küldöttválasztási területhez tartozó tagok 50%-a + 1 tag je- len van.
4.4.15. Határozatképtelenség miatt megtartásra kerülô megismételt Területi Küldöttválasztási Gyûlés az elôre meghirdetett na- pirendi pontokkal a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlé- sen az eredeti közzétételben meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem lehet változtatni kivéve, ha ezen valamennyi az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelen van és ezt a megismételt Területi Küldöttválasz- tó Gyûlés elhatározza.
4.4.16. A Területi Küldöttválasztó Gyûlést az jelenlévô tagok által nyílt szavazással, egyszerû többséggel megválasztott Leve- zetô Elnök vezeti le.
4.4.17. A Levezetô Elnök feladata biztosítani a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetôségét, a szava- zási eljárás alakszerûségét.
4.4.18. A Levezetô Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar- talma, magatartása a Területi Küldöttválasztó Gyûlés munkáját hátráltatja, akadályozza.
4.4.19. Az Igazgatótanács a választási eljárás jogszerûsége és tisztasága biztosítására valamennyi Területi Küldöttválasztó Gyûlésre tagjai sorából 2 tagot delegál, akik az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés levezetô elnökével együtt (válasz- tást felügyelô bizottság) szótöbbséggel határoznak a Területi Xxxxxxxxxxxxxxx Gyûlés esetleges berekesztésérôl. Amennyi- ben a választást felügyelô bizottság a Területi Küldöttválasztó Gyûlés berekesztése mellett döntött, úgy az adott Terüle- ti Küldöttválasztó Gyûlésen a szavazás érvényesen nem tartható meg, illetve az adott területi küldöttválasztás érvényte- len. Ilyen esetben az Igazgatótanács az adott küldöttválasztási területre új Területi Küldöttválasztó Gyûlést hív össze. A választást felügyelô bizottság Igazgatótanács által delegált két tagja egybehangzóan dönt a regisztráció során a tagsági jogviszony hitelt érdemlô igazolásával (4.4.9.), illetve a képviseleti jogosultság hitelt érdemlô igazolásával (4.4.13.) kap- csolatos vitás esetekben.
4.4.20. A Terület Küldöttválasztó Gyûlés hatáskörébe kizárólag az adott választási területhez tartozó tagok küldötti képviseletét ellátó Küldöttek megválasztása tartozik.
4.4.21. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl jegyzôkönyv készül, melyet a Levezetô elnök által felkért személy vezet. A jegyzô- könyvet a választást felügyelô bizottság tagjai írják alá és a Területi Küldöttválasztó Xxxxxx által megválasztott két jegy- zôkönyv hitelesítô hitelesíti.
4.5. A Küldött jogállása
4.5.1. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat a Küldöttgyûlésen az adott küldöttválasztási terület Területi Küldött- választó Gyûlésén megválasztott Küldött képviseli. A tagok a Küldöttgyûléssel összefüggô tagsági jogaikat a Küldötte- ken keresztül gyakorolhatják.
4.5.2. Amennyiben nem természetes személy a Küldött, úgy a Küldött nevében a szervezeti formájára vonatkozó jogszabályi elôírás szerint a szervezet képviseletére jogosult személy(ek) személyesen járhat(nak) el.
4.5.3. A Küldött megbízása a megválasztásával érintett Küldöttgyûlés 5.2.1. pont szerinti alakuló ülésének napjától kezdôdôen az azt követôen megválasztásra kerülô új Küldöttgyûlés alakuló ülésének napjáig szól. A Küldött újraválasztható.
4.5.4. A Küldött megbízása megszûnik:
4.5.4.1. ha a Küldött megbízási ideje lejárt és a lejárat elôtt nem választották újra,
4.5.4.2. tagsági jogviszonyának megszûnésével,
4.5.4.3. lemondással.
4.5.5. A Küldött a megbízásáról bármikor, de legkésôbb a Küldöttgyûlés elôtt 20 nappal az Igazgatótanács Elnökéhez megér- kezô írásbeli nyilatkozatával lemondhat.
4.5.6. A Küldött küldötti viszonyának megszûnése esetén, a megválasztás szerint soron következô pótküldött lép a helyére. Amennyiben nincs több pótküldött, abban az esetben a Küldöttgyûlést az ötéves választási ciklus végéig a megmaradt Küldöttek alkotják és új Küldötteket nem választanak, csak abban az esetben, ha küldöttek létszáma 50% alá csökken.
4.5.7. A Küldöttet az Egyesületrôl, annak tisztségviselôirôl, tagjairól tudomására jutott mindennemû adat, információ tekinteté- ben, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A Küldött a megválasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerôsíteni.
4.6. A Küldöttgyûlés kizárólagos hatásköre
4.6.1. az Alapszabály elfogadása és módosítása,
4.6.2. a Egyesület stratégiai terve, az üzleti terv és az éves beszámoló, illetve konszolidált beszámoló elfogadása,
4.6.3. az Egyesület tulajdonában lévô gazdasági társaság(ok) számviteli törvény szerinti éves beszámolójának elfogadása,
4.6.4. az Egyesület könyvvizsgálója beszámolójának elfogadása,
4.6.5. a tagdíj mértékének meghatározása az Igazgatótanács javaslata alapján,
4.6.6. az eredmény felhasználásáról való döntés az Alapszabályban lefektetett elvek szerint,
4.6.7. az Igazgatótanács és a Felügyelô Bizottság éves beszámolójának elfogadása,
4.6.8. a Vezérigazgató két Küldöttgyûlés közötti idôszakra vonatkozó beszámolójának elfogadása,
4.6.9. az Egyesület tisztségviselôinek és Xxxxxxxxxxxxxxxxxx megválasztása, visszahívása/felmentése,
4.6.10. a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása,
4.6.11. a jegyzôkönyvvezetônek és a jegyzôkönyv hitelesítôknek megválasztása,
4.6.12. az Egyesület tisztségviselôi és a Könyvvizsgáló tiszteletdíjának meghatározása,
4.6.13. az Egyesület feloszlásának, egyesülésének (beolvadás, összeolvadás), szétválásának elhatározása, állomány átadása, illetve átvétele, az összes küldöttek háromnegyedének egyetértô szavazata alapján,
4.6.14. rendelkezés az Egyesület jogutód nélküli megszûnése vagy megszüntetése után fennmaradó vagyon felosztásáról.
4.6.15. az Egyesület javadalmazási politikájának elfogadása,
4.6.16. döntés mindazon kérdésekben, melyek elbírálását a Küldöttgyûlés a saját hatáskörébe vonta.
4.7. Küldöttgyûlés határozatképessége, határozathozatal
4.7.1. A Küldöttgyûlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint 50 %-a jelen van.
4.7.2. A határozatképes Küldöttgyûlés határozatait – jogszabály, vagy az Alapszabály eltérô rendelkezése hiányában – a je- lenlévô küldöttek szavazatainak egyszerû (több mint 50%) többségével hozza.
4.7.3. A Küldöttgyûlés határozatait nyílt, vagy titkos szavazással hozza.
4.7.4. A Küldöttgyûlésen a szavazás történhet:
4.7.4.1. a szavazati jog számának azonosítására és számolására alkalmas, egyidejû vélemény kinyilvánítással (kéz, vagy szavazólap felemelése),
4.7.4.2. a napirendi pont jellegétôl függôen az Igazgatótanács által meghatározott formájú és tartalmú, a küldött aláírá- sát tartalmazó szavazólap értelemszerû kitöltésével és leadásával,
4.7.4.3. elektronikus (nyomógombos) szavazással /amennyiben ennek biztonságos és megbízható technikai feltételei adottak/
4.7.5. Írásbeli szavazás esetén a teljes szavazólap érvénytelennek tekintendô, ha abban javítás, elírás van vagy a tartalomtól, formától eltérôen, vagy hiányosan kerül leadásra. Írásbeli szavazás esetén a szavazólapokat a jegyzôkönyvvel együtt és azonosan kell kezelni és irattározni.
4.7.6. Küldöttgyûlésen a Küldött a jogait csak személyesen gyakorolhatja.
4.7.7. A nem természetes személy Küldött esetében a Küldött nevében kizárólag a szervezeti formájára irányadó szabályok szerinti (cég)jegyzésére jogosult képviselôje(i) személyesen járhat(nak) el. A képviseleti jogot a képviselô(k) köteles(ek) a regisztráláskor igazolni.
4.7.8. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a Küldött, vagy a nem természetes személy Küldött képviselôje meghatalmazotton keresztüli eljárását
4.7.9. A szavazás módját a Küldöttgyûlés határozza meg, akár eseti jelleggel.
4.8. A Küldöttgyûlés összehívása
4.8.1. Az Igazgatótanács a Küldöttgyûlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles összehívni. Az Igazga- tótanács a Küldöttgyûlés idôpontját minimum 15 nappal korábban köteles kitûzni és azt az Egyesület Internetes oldalán közzétenni. A Küldött választást követô elsô Küldöttgyûlés összehívására az Igazgatótanács jogosult a rendkívüli Kül- döttgyûlés összehívásának szabályai szerint (lsd. 4.8.7.).
4.8.2. A Küldöttgyûlést össze kell hívni akkor is, ha azt a Küldöttek egyharmada az ok és cél megjelölésével indítványozza, vagy ha az összehívását a bíróság, vagy a szakmai felügyeletet ellátó szerv a napirendi pontok megjelölésével elrendeli. A Vezérigazgató kezdeményezésére az Igazgatótanács a Küldöttgyûlést összehívhatja.
4.8.3. A meghívót a Küldöttekkel legalább a Küldöttgyûlést megelôzô 8 nappal korábban közölni kell. A meghívó akkor is ha- táridôben közöltnek tekintendô, ha azt a Küldött Egyesülethez bejelentett (3.4.8. pont) nyilvántartott lakcímére, illetve székhelyére a Küldöttgyûlés idôpontja elôtt 15 nappal korábban, igazolhatóan postára adták, vagy az ezen határidôben az Egyesület nyilvántartásában lévô elektronikus postafiókja címére megküldték.
4.8.4. A napirendi pontokat és annak sorrendjét az Igazgatótanács határozza meg. A napirendre fel kell venni azt a kérdést, amelynek megtárgyalását az Igazgatótanács Elnökéhez intézett levélben a tagok/Küldöttek 10 (tíz) %-a, vagy a Vezér- igazgató legkésôbb 30 nappal a Küldöttgyûlés tervezett idôpontja elôtt írásban kérte. Amennyiben a napirendi pontra tör- tént javaslat a fenti határidô után érkezik az Igazgatótanács Elnökéhez, úgy a javaslatot a Küldöttgyûlésen a napirendi pontokkal összefüggésben ismertetni kell. Az ilyen napirendre vonatkozó javaslat tárgyalására a javaslat fenntartása esetén a soron következô Küldöttgyûlésen kerül sor.
4.8.5. A Küldöttgyûlésre vonatkozó meghívóban közlésre kerül a Küldöttgyûlések helye és ideje, valamint határozatképtelen- sége miatt megismételt Küldöttgyûlések idôpontja és helye, valamint a megismételt Küldöttgyûlésre irányadó szabályok (lsd. 4.14.) szerinti szabályai.
4.8.6. A Küldöttgyûlés a meghívóban nem szereplô napirendi pontot csak abban az esetben tárgyalhatja, ha a Küldöttgyûlésen valamennyi Küldött jelen van és a napirend felvételét a Küldöttgyûlés elhatározza.
4.8.7. Rendkívüli Küldöttgyûlés összehívására az Igazgatótanács döntése alapján az Igazgatótanács Elnöke, illetve az 5.5.7. pont alapján a Felügyelô Bizottság Elnöke jogosult. A Rendkívüli Küldöttgyûlést az Igazgatótanács által javasolt napi- renddel 24 órán belüli idôpontra is össze lehet hívni. Az összehívás történhet elektronikusan (e-mailen), táviratban, visszaigazolt telefonhívással, postai úton és faxon.
4.8.8. A Rendkívüli Küldöttgyûlés határozatképtelenségére vonatkozó eljárásra a Megismételt Küldöttgyûlésre irányadó 4.14. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
4.9. Regisztráció a Küldöttgyûléshez
4.9.1. A Küldötteket a Küldöttgyûlésen az Igazgatótanács által meghatározott formában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy a Küldöttgyûlésen jelenlévô valamennyi Küldött azonosítható, továbbá a hatá- rozatképesség a Küldöttgyûlés alatt is folyamatosan vizsgálható legyen.
4.9.2. A természetes személy Küldött, illetve a nem természetes személy Küldött képviselôje(i) a regisztráció során köteles(ek) személyazonosságát(ukat) személyi azonosító okmánnyal, továbbá lakóhelyét lakcímkártyával igazolni. A nem termé- szetes személy Küldött képviselôje ezen túlmenôen képviseleti jogosultságát is köteles igazolni.
4.9.3. A Küldöttgyûlésen csak regisztrált Küldött vehet részt. A Küldöttgyûlésen a regisztrált Küldötteken kívül csak az Igazga- tótanács által meghívott személyek vehetnek részt.
4.10. Küldöttgyûlés Levezetô Elnöke
4.10.1. A Küldöttgyûlést az Igazgatótanács által elôzetesen megbízott levezetô elnök, míg az ô akadályoztatása esetében az Igazgatótanács által elôzetesen megbízott helyettes vezeti le. Jelen pont rendelkezései a levezetô elnök helyettesre is vonatkoznak.
4.10.2. A Levezetô Elnök:
4.10.2.1. biztosítja a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetôségét,
4.10.2.2. biztosítja a határozatok meghozatalának (szavazási eljárás) alakszerûségét,
4.10.2.3. amennyiben a Küldöttgyûlés a napirendekkel összefüggô felszólalások, észrevételek idôtartamát megállapítja, úgy biztosítja az idôkorlátok betartását.
4.10.3. A Levezetô Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar- talma, magatartása a Küldöttgyûlés munkáját hátráltatja, akadályozza kivéve, ha a Küldöttgyûlés az érintett személy to- vábbi felszólalása mellett dönt.
4.10.4. Amennyiben a Levezetô Elnök az adott napirendi pontban érintett, az érintettség idôtartamára az Igazgatótanács által elôzetesen megbízott Levezetô Elnök- helyettes helyettesíti.
4.11. A Küldöttgyûlés Jegyzôkönyve
4.11.1. A Küldöttgyûlésrôl írásbeli jegyzôkönyv készül. A jegyzôkönyvet a Levezetô Elnök által javasolt, és Küldöttgyûlés által nyílt szavazással megválasztott Jegyzôkönyvvezetô vezeti.
4.11.2. Bármelyik jelenlévô Küldött indítványára a Küldöttgyûlés akként határozhat, hogy az ott elhangzottakról hangfelvétel ké- szüljön, amennyiben ehhez a technikai lehetôségek rendelkezésre állnak. Az írásbeli jegyzôkönyv a felvétel alapján ké- szítendô el, legkésôbb a Küldöttgyûlést követô 15 munkanapon belül. Amennyiben a felvétel készítését a Küldöttgyûlés érdemi megkezdését követôn határozzák el, úgy a felvétel megkezdése elôtt elhangzottakról készült írásbeli jegyzô- könyvrészt a Levezetô Elnök, a Jegyzôkönyvezetô és a két Jegyzôkönyv-hitelesítô köteles aláírásával külön is hitelesí- teni.
4.11.3. A felvételt a Küldöttgyûlést követô 365 napig, vagy az adott Küldöttgyûlésen hozott határozat elleni felülvizsgálati eljárás kezdeményezése esetében az eljárás jogerôs befejezéséig kell megôrizni.
4.11.4. A jegyzôkönyvet a Levezetô Elnök, a Jegyzôkönyvvezetô és a Küldöttgyûlés által megválasztott kettô jegyzôkönyv-hite- lesítô aláírásával hitelesíti.
4.11.5. A jegyzôkönyv, illetve a felvétel megôrzését és irattárózását az Egyesület erre vonatkozó szabályzata szerint, ennek hi- ányában a legnagyobb gondosság mellett az Igazgatótanács, illetve az Igazgatótanács által megbízott személy köteles megszervezni és arról gondoskodni.
4.12. Mandátumvizsgáló Bizottság
4.12.1. A Mandátumvizsgáló Bizottság feladata a Küldöttgyûlés napján és kezdete elôtt a Küldöttek részvételi jogosultságának ellenôrzése.
4.12.2. Ennek keretében:
4.12.2.1. a regisztráció adatait ellenôrzi, megállapítja a jelenlevô küldöttek számát, személyét,
4.12.2.2. elnöke útján indítványt tesz a Küldöttgyûlés Levezetô Elnökének a határozatképesség megállapítására vonat- kozóan,
4.12.2.3. folyamatosan ellenôrzi a határozatképesség meglétét.
4.12.3. Amennyiben a Mandátumvizsgáló Bizottság bármikor határozatképtelenséget állapít meg, mindaddig nem lehet a Kül- döttgyûlésen további érdemi határozatot hozni, amíg a határozatképesség helyre nem áll, tartós határozatképtelenséget a Levezetô elnök jogosult megállapítani ez esetben szükség szerint megismételt Küldöttgyûlést kell tartani.
4.12.4. A Mandátumvizsgáló Bizottság kettô-öt fôbôl álló bizottság, melyet az Igazgatótanács jelöl ki a Küldöttgyûlést megelô- zôen eseti jelleggel.
4.12.5. A Mandátumvizsgáló Bizottság munkáját a belsô ellenôr és az informatika segíti. A regisztrációt egyebekben az Egye- sület munkaszervezetének a Vezérigazgató által felkért tagjai végzik.
4.13. Szavazatszámláló Bizottság
4.13.1. A Küldöttgyûlés határozatai meghozatalakor a szavazatokat össze kell számolni. A szavazatszámlálás módját az Alap- szabály rendelkezése szerint (lsd. 4.7.4.) a Levezetô Elnök határozza meg. A napirendi pontokkal összefüggô szavaza- tokat a Szavazatszámláló Bizottság számolja össze, ide nem értve az elektronikus szavazatszámlálást.
4.13.2. A Szavazatszámláló Bizottság a Küldöttgyûlés által nyílt szavazással, alkalmanként kerül megválasztásra, és minimum 3 fôbôl áll. A szavazatszámlálók maguk közül egy elnököt választanak.
4.13.3. A Szavazatszámláló Bizottság ellenôrzi a szavazás szabályszerûségét, elvégzi a szavazatszámlálást és Elnökén keresz- tül beszámol a Küldöttgyûlésnek a szavazás eredményérôl.
4.13.4. A Szavazatszámláló Bizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki az adott szavazáson jelöltként szerepel. Amennyi- ben a jelölést követôen összeférhetetlenség merül fel, az összeférhetetlenséget azonnal meg kell szüntetni. Ennek ke-
retében a jelölés elfogadása esetén a Szavazatszámláló Bizottságba kell új személyt választani, vagy a jelölés vissza- utasítása esetén szükség szerint új jelöltet kell állítani.
4.13.5. A szavazatszámlás eredményét a jegyzôkönyvben rögzíteni kell.
4.14. Megismételt Küldöttgyûlés
4.14.1. Amennyiben a Küldöttgyûlés határozatképtelen, úgy a megismételt Küldöttgyûlés összehívására a rendkívüli Küldöttgyû- lésre vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal, hogy a megismételt Küldöttgyûlés a meghívóban meghirdetett napi- rendi pontok tekintetében a megjelent Küldöttek létszámára tekintett nélkül határozatképes. Az eredeti Küldöttgyûlésrôl távolmaradó küldötteket a megismételt Küldöttgyûlés tartásáról tájékoztatni kell.
4.14.2. A megismételt Küldöttgyûlésen az eredeti meghívóban meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem le- het változtatni, kivéve, ha a megismételt Küldöttgyûlésen valamennyi küldött jelen van és ezt a megismételt Küldöttgyû- lés elhatározza.
5. AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELÔI
5.1. Az Egyesület tisztségviselôi
5.1.1. Igazgatótanács Elnöke és tagjai
5.1.2. Felügyelô Bizottság Elnöke és tagjai
5.2. Az Egyesület tisztségviselôire vonatkozó közös szabályok
5.2.1. A Küldöttgyûlés az Egyesület tisztségviselôit alapesetben 5 évre, de a mindenkori országos küldöttválasztási eljárás tel- jes körû lebonyolítását követôen az újonnan megválasztott Küldöttekbôl álló új Küldöttgyûlés alakuló ülését (alakuló Kül- döttgyûlés) követô 90 napon belül megtartandó tisztségviselô-választásig bízza meg. Amennyiben a tisztségviselô meg- bízása a megválasztása (ciklus) lejárata elôtt bármely okból megszûnik, úgy a helyére választott tisztségviselô megvá- lasztása az eredeti öt éves ciklus végéig szól.
5.2.2. Tisztségviselô csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit. vonatkozó feltételeinek.
5.2.3. Tisztségviselô csak természetes személy egyesületi tag lehet. A tisztségviselôi megválasztás az érintett személy által való elfogadásával jön létre.
5.2.4. A tisztségviselôket a megbízás ellátásáért Küldöttgyûlés által megállapított tiszteletdíj illeti meg.
5.2.5. A tisztségviselôk a tisztségüket az Egyesület vezetése és mûködtetése során az ilyen tisztséget betöltô személyektôl el- várható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsôdlegessége alapján kötelesek ellátni.
5.2.6. A tisztségviselô a tisztségét csak személyesen láthatja el, képviseletnek helye nincs.
5.2.7. Az a tisztségviselô, aki nem választott Küldött, a Küldöttgyûlésen tanácskozási joggal részt vehet.
5.2.8. A tisztségviselô megbízása megszûnik
5.2.8.1. a megbízás idôtartamának lejártával,
5.2.8.2. visszahívással,
5.2.8.3. lemondással,
5.2.8.4. a tisztségviselô egyesületi tagsági viszonyának megszûnésével.
5.2.9. A tisztségviselô a megválasztási idôtartamának lejárta elôtt a Küldöttgyûlés határozatával indokolás nélkül bármikor visszahívható.
5.2.10. A tisztségviselô a tisztségérôl bármikor lemondhat azonban, ha az Egyesület adott szerve mûködôképességét (határo- zatképességé) ez akadályozná, úgy a lemondás csak annak bejelentésétôl számított hatvanadik napon válik hatályossá kivéve, ha az Egyesület Küldöttgyûlése az új tisztségviselô megválasztásáról már ezt megelôzôen gondoskodott.
5.2.11. A tisztségviselôk az Egyesületrôl, annak tisztségviselôirôl, tagjairól tudomására jutott mindennemû adat, információ te- kintetében, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A tisztségviselô a megvá- lasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerôsíteni.
5.3. A jelölés
5.3.1. Tisztségviselônek (IT tag és elnök, FB tag és elnök) az Egyesület bármely természetes személy tagja jelölhetô, aki az adott tisztségre elôírt jogszabályi, illetve alapszabályi feltételeinek megfelel.
5.3.2. Tisztségviselôt jelölni kizárólag Küldött jogosult a saját nevében, vagy az általa képviselt tagok esetleges javaslatai alap- ján. Egy Küldött több személyt, illetve azonos személyt több tisztségre is jelölhet.
5.3.3. A jelölés írásban, minimálisan teljes bizonyító erejû magánokiratban (jelölô lap), a jelölt és a jelölô személyének (név, lakcím) beazonosításra alkalmas adatainak feltüntetésével történhet. A Küldöttválasztást követô tisztségviselô választás- ra a jelölôlapokat a Küldöttválasztás utáni elsô Küldöttgyûlést követô 30. napig lehet érvényesen leadni. Megválasztott tisztségviselô kiesésekor szükséges pótlása esetében az IT erre vonatkozó, küldötti értesítését követô 30. napig lehet a jelölôlapo(ka)t leadni. (Az értesítés kiküldésére a Küldöttgyûlési meghívó alakszerûsége az irányadó) A jelölô lapnak az IT elnökének címezve, a KÖBE székhelyére ezen határidôn (30 nap) belül úgy kell megérkeznie, hogy a jelölés érvé- nyességéhez szükséges, hogy ahhoz egyidejûleg a jelöltnek a fenti alakszerûségekkel megadott elfogadó nyilatkozatát, valamint az adott tisztség tekintetében a szakmai felügyelet engedélyezési útmutatójában meghatározott okiratokat, nyi- latkozatokat is csatolni kell.
5.3.4. Az IT elnöke a fenti határidôn belül beérkezett érvényes jelöléseket haladéktalanul felterjeszti a szakmai felügyelet ré- szére a felügyeleti engedélyezés érdekében.
5.3.5. A Küldöttgyûlés elé csak olyan személyek terjeszthetôk, akik személye az adott tisztség tekintetétben a vonatkozó jog- szabályi rendelkezések szerint engedélyezettnek minôsül.
5.3.6. A tisztségviselô jelölt, amennyiben a tisztségviselô választó küldöttgyûlésen nincs személyesen jelen, a tisztségre nem választható meg, kivéve, ha megválasztása esetére elôzetesen írásban elfogadó nyilatkozatot tett.
5.3.7. Az Igazgatótanács a tisztségviselô választást a szakmai felügyelet által a felterjesztések tárgyában hozott legutolsó ha- tározat kézhezvételét követô 30 napon belülre köteles kitûzni feltéve, hogy a szakmai felügyelet elegendô számú jelölt személyét hagyta jóvá. Amennyiben a felügyeleti engedélyezési eljárás az adott jelölt tekintetében a 45 napot megha- ladja – az 5.2.2. pontban foglaltakra tekintettel – jelen pontban foglaltak alkalmazásában az adott jelölést az Igazgatóta- nács nem köteles figyelembe venni. Megválasztott tisztségviselô kiesésekor szükséges pótlása esetében, amennyiben a kiesés folytán az adott egyesületi szerv tagjainak létszáma nem csökken a határozatképességhez szükséges mérték alá, az Igazgatótanács a kiesô tisztségviselôk megválasztását legkésôbb a soron következô rendes Küldöttgyûlésre kö- teles kitûzni, feltéve, hogy a felterjesztés tárgyában hozott legutolsó határozat kézhezvétele a soron következô rendes Küldöttgyûlés idôpontját megelôzô 15. napnál korábban megtörtént.
5.4. Igazgatótanács
5.4.1. Az Egyesület vezetô szerve az Igazgatótanács.
5.4.2. Az Igazgatótanács 7 tagból áll.
5.4.3. Az Igazgatótanács tagja és közeli hozzátartozója [Bit. 3. § (1) 93. pont] az Egyesület Felügyelô Bizottságának tagjává nem választható meg.
5.4.4. Az Igazgatótanács tagjai az Egyesületnek okozott károkért a Ptk. szabályai szerint felelnek, Az Igazgatótanács tagjai felelôssége egyetemleges. Mentesül a felelôsség alól az Igazgatótanácsi tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.
5.4.5. Az Igazgatótanács testületként jár el. Az Igazgatótanács szükség szerint, de legalább 2 havonta ülésezik és tevékeny- ségérôl a Küldöttgyûlésnek beszámol.
5.4.6. Az Igazgatótanács határozatképességéhez minimum 4 tagjának jelenléte szükséges. Az Igazgatótanács döntéseit a je- lenlévô tagjainak egyszerû többségével hozza.
5.4.7. Szavazategyenlôség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlôség esetén a kér- dést el kell napolni.
5.4.8. Az Igazgatótanács üléseit az Igazgatótanács Elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél meg- jelölésével – az Igazgatótanácsi tagok bármelyike, a Felügyelô Bizottság Elnöke, a Vezérigazgató írásban kérheti az Igaz- gatótanács elnökétôl, aki a kérelem kézhezvételétôl számított nyolc napon belül köteles intézkedni az Igazgatótanács ülésének 15 napon belüli idôpontra történô összehívásáról. Ha az Igazgatótanács Elnöke a kérelemnek nem tesz ele- get, a kérelmet elôterjesztô maga jogosult az ülés összehívására.
5.4.9. Az Igazgatótanács egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.
5.4.10. Az Igazgatótanácsot az Igazgatótanács Elnöke, akadályoztatása esetén az Igazgatótanács által írásban felhatalmazott Igazgatótanácsi tag képviseli.
5.4.11. Az Igazgatótanács jogosult eljárni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe, továbbá amit a Küldöttgyûlés a hatáskörébe utal.
5.4.12. Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik különösen:
5.4.12.1. A küldöttválasztás lebonyolítása – azon belül különösen a küldöttválasztási területeinek kijelölése, a Területi Küldöttválasztó Gyûlések összehívása –, valamint az ezzel összefüggô végrehajtási szabályok meghatáro- zása,
5.4.12.2. Küldöttgyûlés lebonyolítása – azon belül különösen annak összehívása, napirendjének megállapítása –, va- lamint az ezzel összefüggô végrehajtási szabályok meghatározása,
5.4.12.3. Küldöttgyûlés napirendjén szereplô elôterjesztések, határozati javaslatok elôkészítése és szakmai megalapo- zása,
5.4.12.4. Küldöttgyûlési határozatok végrehajtásának megszervezése és ellenôrzése,
5.4.12.5. üzletpolitikai célok meghatározása,
5.4.12.6. stratégiai terv véleményezése és elôzetes jóváhagyása,
5.4.12.7. éves üzlet terv elôzetes elfogadása,
5.4.12.8. a Vezérigazgató feletti munkáltatói jogok gyakorlása,
5.4.12.9. a Vezérigazgató helyettesei kinevezésének és felmentésének jóváhagyása,
5.4.12.10. a Bit.-ben nevesített egyéb vezetôk kinevezésének és felmentésének jóváhagyása,
5.4.12.11. döntés a saját tulajdonú gazdasági társaság legfôbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben, kivé- ve a számviteli törvény szerinti éves beszámoló jóváhagyását.
5.4.12.12. új biztosítási termékek elfogadása,
5.4.12.13. tag kizárásáról szóló döntés,
5.4.12.14. az Egyesület Szervezeti Mûködési Szabályzatának megállapítása,
5.4.12.15. saját ügyrendjének megállapítása,
5.4.12.16. az Igazgatótanács jogosult szakértô vagy szakértôk igénybevételére azokban a kérdésekben, amelyekben az Vezérigazgatóval és/vagy a szakmai vezetéssel nem ért egyet és/vagy nem tudnak megegyezni,
5.4.12.17. az Igazgatótanács jogosult a Felügyelô Bizottságnál vizsgálat lefolytatását kezdeményezni,
5.4.12.18. a felkért munkabizottságok mûködtetése, irányítása.
5.4.12.19. a Mandátumvizsgáló Bizottság tagjainak megbízása.
5.4.12.20. gazdasági társaság, társadalmi szervezet, alapítvány alapítása, illetve más gazdálkodó vagy egyéb szerve- zetekkel közös tulajdonú társaság alapítása.
5.4.12.21. az Egyesület tulajdonában lévô gazdasági társaság(ok) mûködési formájának és fôtevékenységének megvál- toztatása, a társaság(ok) átalakulásának és jogutód nélküli megszûnésének elhatározása
5.4.12.22. a szolgáltatás csökkentésének, illetve a tagok által teljesítendô kötelezô pótlólagos befizetés elrendelése, és mértékének meghatározása,
5.5. Felügyelô Bizottság
5.5.1. Az Egyesület mûködését és gazdálkodását 7 tagú Felügyelô Bizottság ellenôrzi. Xxxxxxx és elnökét a Küldöttgyûlés írás- beli szavazással 5 évre választja. A Felügyelô Bizottság tagjai közül elnökhelyettest választhat, aki az elnök akadályoz- tatása esetén, eseti jelleggel az elnök helyettesítését ellátja. Az elnökhelyettes egyéb feladatait, hatáskörét a Felügyelô Bizottság saját ügyrendjében állapítja meg. A Felügyelô Bizottság elnökhelyettesének tiszteletdíja a Felügyelô Bizottság elnöke részére a Küldöttgyûlés által megállapított tiszteletdíj mértékének 80%-a.
5.5.2. A Felügyelô Bizottság ellenôrzi és felügyeli az Egyesület mûködését és gazdálkodását, gondoskodik arról, hogy az Egye- sület rendelkezzen átfogó és az eredményes mûködés biztosítására alkalmas ellenôrzési rendszerrel, felügyeli és szak- mailag irányítja a belsô ellenôrzési szervezetet, szükség esetén ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belsô ellenôrzés által végzett vizsgálatok megállapítása alapján, ellenôrzi az éves és közbensô pénzügyi jelentéseket,továbbá ellátja a Bit. 89. § /6/ bekezdésében elôírt feladatokat.
5.5.3. A belsô ellenôrzési szervezet irányítása keretében a Felügyelô Bizottság:
a) gondoskodik arról, hogy a biztosító rendelkezzen átfogó és eredményes mûködésre alkalmas ellenôrzési rendszerrel;
b) irányítja a belsô ellenôrzési szervezetet, amelynek keretében
• Elfogadja a belsô ellenôrzési szervezeti egység éves ellenôrzési tervét
• Legalább félévente megtárgyalja a belsô ellenôrzés által készített jelentéseket, és ellenôrzi a szükséges intézkedé- sek végrehajtását
• Szükség esetén külsô szakértô felkérésével segíti a belsô ellenôrzés munkáját
• Javaslatot tesz a belsô ellenôrzési szervezeti egység létszámának változtatására
• a belsô ellenôrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki.
5.5.4. A Felügyelô Bizottság az Igazgatótanácstól, illetve az Egyesület vezérigazgatójától felvilágosítást kérhet, az Egyesület könyveit és iratait megvizsgálhatja.
5.5.5. A Felügyelô Bizottság éves tevékenységérôl a Küldöttgyûlésnek számol be.
5.5.6. A Felügyelô Bizottság ellenôrzi az éves és közbensô pénzügyi jelentéseket. A hatályos számviteli rendelkezések szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról az Egyesület Küldöttgyûlése csak a Felügyelô Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.
5.5.7. Ha a Felügyelô Bizottság megítélése szerint az Egyesület társadalmi, vagy szakmai vezetése jogszabályba, az Alapsza- bályba, illetve az Egyesület legfôbb szervének határozataiba ütközô tevékenységet végez, vagy ilyen módon mûködik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit, és ennek megszüntetésére tett javaslatait az érintett nem vette figyelembe, a Felügyelô Bizottság elnöke összehívja az Egyesület Küldöttgyûlésének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére.
5.5.8. Törvényszegés észlelésekor a Felügyelô Bizottságnak a szakmai, törvényességi felügyeletet ellátó szervek felé bejelen- tési kötelezettsége van a törvényesség helyreállítása céljából. A Felügyelô Bizottság elnöke – a bizottsági ülést követô 10 napon belül – a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyzôkönyveket, elôterjesztéseket, illetôleg jelentéseket, amelyek a Felügyelô Bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelyek tárgya az Egyesület belsô szabályza- tainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.
5.5.9. Az Igazgatótanács által kezdeményezett vizsgálatot a Felügyelô Bizottság soron kívül lefolytatja, vagy a belsô ellenôrrel elvégezteti, és annak eredményérôl a soron következô Igazgatótanácsi ülésen ad tájékoztatást. Amennyiben a vizsgálat lefolytatását nyilvánvaló okok miatt nem látja indokoltnak, annak elutasításáról mind az Igazgatótanácsnak, mind a Kül- döttgyûlésnek beszámol.
5.5.10. A Felügyelô Bizottság testületként jár el. A Felügyelô Bizottság szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal ülésezik.
5.5.11. A Felügyelô Bizottság határozatképességéhez legalább 4 tagjának jelenléte szükséges. A Felügyelô Bizottság határo- zatait a jelenlévô tagjainak egyszerû többségével hozza. Szavazategyenlôség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlôség esetén a kérdést el kell napolni.
5.5.12. A Felügyelô Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye.
5.5.13. A Felügyelô Bizottság tagját e minôségében az Egyesület tagja, Küldöttgyûlése, az Igazgatótanács nem utasíthatja.
5.5.14. A Felügyelô Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
5.5.15. A Felügyelô Bizottság Elnöke tanácskozási joggal részt vehet az Igazgatótanács ülésein.
6. AZ EGYESÜLET SZAKMAI SZERVEZETE
6.1. Szakmai szervezet:
6.1.1. A szakmai szervezet feladata, hogy az Egyesületet és szerveit segítse az Alapszabály és a Küldöttgyûlés által elfoga- dott stratégia szerinti célkitûzések és feladatok megvalósításában. Ezek teljesítése érdekében segíti a testületek döntés- elôkészítô tevékenységét és végrehajtja a döntéseket, ellátja a szakmai feladatokat.
6.1.2. A szakmai szervezet közvetlen irányítását az Elsô számú vezetô látja el.
6.1.3. Két Küldöttgyûlési idôpont között a szakmai szervezet által végzett munkáról az Elsô számú vezetô a Küldöttgyûléseken beszámol.
6.2. Vezérigazgató:
6.2.1. Az Egyesület szakmai vezetését a Vezérigazgató látja el, aki biztosítás szakmai értelemben ügyvezetônek és egyben az Egyesület, mint biztosító egyesület elsô számú vezetôjének minôsül.
6.2.2. Az Egyesület munkatársai felett a Vezérigazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört azzal, hogy a Bit.-ben nevesített veze- tôk alkalmazásához és felmentéséhez az Igazgatótanács egyetértése és a Felügyelô Bizottság elôzetes tájékoztatása szükséges. A vezérigazgató az Egyesület SZMSZ-ében írtak szerint jogosult egyes munkáltatói jogokat az Egyesület más munkavállalóira telepíteni.
6.2.3. Vezérigazgató csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit.-ben az elsô számú vezetôre elôírt feltételeknek.
7. AZ EGYESÜLET INDULÓ VAGYONA
7.1. Az Egyesület induló vagyona
Az Egyesület megalakulásakor rendelkezett – az alakuláskor hatályos – 1995. évi XCVI. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott alapítói vagyonnal.
8. A TAGDÍJ ÉS A TAGSÁGI HOZZÁJÁRULÁS KIALAKÍTÁSI ELVEI, BIZTOSÍTÁSI ÁGAZATONKÉNT MEGHATÁROZOTT MÉRTÉKE, FIZETÉSÉNEK MÓDJA
8.1. Az Egyesület bevételei
8.1.1. tagok tagdíja,
8.1.2. a tagok, mint a mûvelt biztosítási módozatok szerzôdôi által fizetett biztosítási díj,
8.1.3. egyéb források,
8.1.4. pótlólagos befizetés.
8.2. A tagi befizetések:
8.2.1. A tagdíj, amely az Egyesület mûködési költségeinek a fedezetéül szolgál. A tagdíj mértékét az Egyesület Küldöttgyûlé- se hagyja jóvá és változását az esedékességét megelôzô 30 (harminc) nappal az Igazgatótanács Elnöke teszi közzé, vagy arról a tagokat értesíti.
8.2.2. Az Egyesület által tagjainak nyújtott biztosítási szolgáltatás ellenértéke a biztosítási díj. A biztosítási díj mértékét bizto- sítástechnikai elvek alapján az Egyesület szakmai vezetése állapítja meg, és az Igazgatótanács hagyja jóvá.
8.2.3. Abban az esetben, ha egyéb források nem lennének elégségesek az Egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére, úgy az Igazgatótanács – vagy szükséghelyzet esetén, ha ezt az Igazgatótanács a felügyeleti szerv (PSZÁF) felhívására nem teszi meg, úgy a felügyeleti szerv – pótlólagos befizetést írhat elô a tagságnak, vagy a kölcsönös biztosító egyesü- letre vonatkozó törvényben meghatározott személyek körére. A pótlólagos befizetés mértékét és esedékességét az Egyesület Igazgatótanácsa a tagdíj, a biztosítási díjak valamint a nyújtott szolgáltatások alapján azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint határozza meg. A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján az Egyesület tagja által teljesíten- dô befizetés nem haladhatja meg a tag által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül az Egyesület részé- re bármilyen jogcímen évente teljesített befizetései 100 százalékát.
8.3. A befizetések módja
8.3.1. A tagdíjat a tag a belépési nyilatkozat aláírása után, a biztosítási szerzôdés megkötésekor, legkésôbb a második díjfize- tési gyakoriság szerinti díjjal együtt köteles az 1.8.1. pontban foglaltak szerinti tárgyidôszakra megfizetni, azután a tárgy- idôszakot követô években az Egyesület által küldött díjbekérô levélen megjelölt idôpontig tartozik az Egyesületnek meg- fizetni.
8.3.2. A biztosítási szolgáltatások díját az egyes szerzôdéseknek megfelelôen kell a tagnak megfizetnie.
8.3.3. A tag a befizetéseit csoportos díjbeszedéssel (inkasszóval), vagy a részérôl indítványozott banki átutalással vagy kész- pénz átutalási megbízással (csekk) teljesítheti.
9. AZ EREDMÉNY FELHASZNÁLÁS ELVEIRÔL
9.1. Az Egyesület gazdálkodása
9.1.1. Az Egyesület nonprofit szervezet.
9.1.2. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik.
9.1.3. Ennek megfelelôen az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok – a tagdíj és a biztosítási díj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
9.1.4. Az Egyesület jellegébôl adódóan nyereséget nem képez, a tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldött- gyûlés döntésének megfelelôen, vagyonának növelésére, tartalékképzésre és/vagy szolgáltatások nyújtására használja fel.
9.1.5. Az Egyesület tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldöttgyûlés döntésének megfelelô részét az Egye- sület díjcsökkentés formájában visszajuttathatja azon tagjainak, akik az adott évben az Egyesület tagjai voltak és nem okoztak kárt, valamint az eredmény képzôdésének évét követô évben az Egyesületnél élô biztosítási szerzôdéssel ren- delkeznek.
9.1.6. Az 10.1.5. pontban meghatározott visszajuttatásra nem kerülhet sor, amennyiben az Egyesületnek jogszabályból eredô tôkefeltöltési vagy tartalékfeltöltési kötelezettsége van.
10. AZ EGYESÜLET MEGSZÛNÉSE
10.1. Az Egyesület megszûnése
Az Egyesület megszûnik:
10.1.1. feloszlását, más egyesülettel való egyesülését kimondó Küldöttgyûlési határozattal, illetôleg biztosító részvény- társasággá való átalakulással,
10.1.2. feloszlatással, illetôleg megszûnésének megállapításával,
10.2. Jogutód nélküli megszûnés vagy megszüntetés esetén az egyesületi vagyon felhasználása
10.2.1. Az Egyesület megszûnése, megszüntetése esetén a kötelezettségek teljesítésének elsôdleges módja az állomány átru- házása.
10.2.2. Az Egyesület megszûnése, megszüntetése esetén a biztosítási szerzôdésbôl eredô követeléseket elsôsorban a képzô- dött tartalékokból, majd az Egyesület egyéb vagyonából kell kielégíteni.
10.2.3. A kölcsönös biztosító egyesület jogutód nélküli megszûnésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott követelések kielégítése után fennmaradó egyesületi vagyont az Egyesület megszûnéskori tagjai között, a Küldöttgyûlés külön döntésének megfelelôen kell felosztani.
11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
11.1. Hatályosulás
11.1.1. Az Egyesület mûködését a Fôvárosi Bíróságon történô nyilvántartásba vételét követôen kezdte meg.
11.1.2. Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület Küldöttgyûlése 2012. szeptember 14. napján Küldöttgyûlési határozatával jóváhagyta.
11.1.3. Az Alapszabály rendelkezései a név módosítására vonatkozó rendelkezések kivételével a jóváhagyás napjától lépnek hatályba, azzal, hogy azon tagnak, akinek a 3.4.5. pontban szabályozott tagdíjfizetési kötelezettsége az alapszabály mó- dosítása következtében olyan szerzôdés alapján keletkezik, amely a módosítás hatályba lépésekor érvényes és hatá- lyos, a módosítással érintett biztosítási szerzôdés alapján elsô alkalommal tagdíjfizetési kötelezettsége az érintett szer- zôdés, illetve több ilyen szerzôdés esetén a korábbi szerzôdés biztosítási évfordulóján keletkezik. Az Alapszabály 1.1. pontja szerint az Egyesület nevére vonatkozó rendelkezések, illetôleg az azzal összefüggô változások 2012. szeptem- ber 24-én lépnek hatályba.
11.1.4. Az Alapszabály küldöttválasztás és a Küldöttgyûlés lebonyolítására vonatkozó rendelkezések a végrehajtásához szük- séges technikai, vagy eljárási részletszabályokat az Igazgatótanács jogosult meghatározni.
11.1.5. A tagdíj mértékének változása esetén a megváltozott mértékû tagdíj esedékessége idôpontjában korábban kezdôdött biztosítási szerzôdés alapján már tagdíjfizetésre kötelezett tagok az emelt mértékû tagdíj megfizetésére elsô alkalommal a tagdíj megállapítására – az 1.8.1. pontban meghatározottak szerint – alapul vett biztosítási idôszak soron következô kezdônapján, de legkorábban 2013. január 1-jétôl kötelesek.
11.2. Felügyelet
11.2.1. Az Egyesület szakmai felügyeletét a Bit. alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el.
11.2.2. Az Egyesületre, annak törvényességi felügyeletére, valamint az Igazgatótanács és a Küldöttgyûlés határozataival kap- csolatos jogorvoslatra a Polgári Törvénykönyv, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény rendelkezései alkalmazandók a Bit. rendel- kezéseiben foglalt eltérésekkel.
11.2.3. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállás- ról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, illetve a Bit. rendelkezé- seit kell alkalmazni.
KÖBE Alapszabály 1. sz. melléklet
Alapítók:
Berkó Károly 1093 Budapest, Lónyai u. 34.
Botár Emil 2000 Szentendre, Kisforrás u. 19.
Dittel Gábor 1997 Budapest, Illatos u. 9.
Döme János 7636 Pécs, Fagyöngy u. 42.
Dunaújvárosi Ipartestület 2401 Dunaújváros, Piac tér 2.
EURO Bt. 7100 Szekszárd, Mérleg 4.
Fehérvár taxi 8000 Székesfehérvár, Berzsenyi u. 13.
FUVOSZ 1139 Budapest, Forgách u. 9/A
Fôtaxi Rt. 1087 Budapest. Kerepesi u. 15.
Fülöp Ilona 2428 Kisapostag, Petôfi u. 48.
Gyôri Ipartestület 9021 Gyôr, Arany J. u. 31. Hódmezôvásárhelyi Ipartestület 6800 Hódmezôvásárhely, Zrínyi u. 7. Jeager Lászlóné 1064 Budapest, Izabella u. 63.
J.-N.-SZ. M.KKSZSZ 5000 Szolnok, Szapáry u. 19.
Juhász József 5000 Szolnok, Botár Imre. u. 2.
Kassai Róbert 1125 Budapest, Istenhegyi u. 82.
Kellner Ferenc 1104 Budapest. Csombor u. 2/B
Kiskunhalasi Ipartestület 6400 Kiskunhalas, Szatmári S. u. 5.
Kiss Sándor 4000 Nyíregyháza Dózsa Gy. u. 9.
Kökény Mihály 1125 Budapest, Tusnádi u. 38/B
Lévai József 6800 Hódmezôvásárhely, Damjanich u. 73.
Meixner György 8000 Székesfehérvár, Virágh B. u. 9.
Makói Ipartestület 6900 Makó, József A. u. 3.
Nagy Sándor 6900 Makó, Mátyás újsor 27.
OVIT Rt. 1601 Budapest, Körvasút sor 105.
Pápai Ipartestület 8500 Pápa, Széchenyi u. 4.
Peredi Péter 1131 Budapest, Babér u. 25. Pécsi Szállítók Ipartestülete 7623 Pécs, Rákóczi u. 24-26. Ragályi István 1114 Budapest, Bartók B. u. 15.
Samu József 5600 Békéscsaba, Szabó P. tér 1.
Sárdi Lajos 7400 Kaposvár, 48-as Ifjúsági u. 13.
Special Transport 1041 Budapest, Szigeti J. u. 27.
Szakács Tibor 1031 Budapest, Pákász u. 7.
Szalay Aladár 8500 Pápa, Széchenyi u. 4. Szállítók Ipartestülete (Nyíregyháza) 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 9. Szekeres Ferenc 9400 Sopron, Táncsics M. u. 40.
Székely András 1031 Budapest, Kazal u. 127.
Takács László 2370 Dabas, Batthyány J. u. 1.
Toman Kft. 1701 Budapest, Pf.: 7.
Tóth Sándor 2344 Dömsöd, Széchenyi u. 24.
Trans-port Kft. 9023 Gyôr, Csaba u. 21.
Vígh Csaba 1192 Budapest, Ady u. 9.
Vörös László 2120 Dunakeszi, Szilágyi u. 58.
Werner Jenô 7100 Szekszárd, Csalogány u. 4.
Zilahi Sándor 5000 Szolnok, Százados u. 2.