UNION-Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Kormányrendelet és Biztosítási Feltételek

UNION-Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Kormányrendelet és Biztosítási Feltételek

A Kormány 190/2004. (VI.8.) Korm. rendelete a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról (A 134/2007. (VI.13.) Kormányrendelettel módosított 190/2004. (VI.8.) Kormányrendelet)

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 234. § b) pontja alapján, a Polgári Törvénykönyv- ről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §-ának (2) bekezdésében és az

567. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Kormány a követke- zőket rendeli el:

1. § E rendelet alkalmazásában

a) gépjármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM- BM együttes rendelet (KRESZ) első számú függelékének II. b) pontjában meghatározott gépjármű, továbbá a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezőgaz- dasági vontató, a segédmotoros kerékpár, a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett lassú jármű és munkagép;

b) üzemben tartó: a gépjármű tulajdonosa, vagy a telephely szerinti or- szág hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartója;

c) telephely szerinti ország:

ca) az az ország, amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideigle- nes hatósági jelzéssel ellátta, vagy

cb) a baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a ha- tósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy

cc) a Bit.-ben meghatározott rendeltetés helye szerinti tagállam, ameny- nyiben az nem azonos a gépjárművet hatósági jelzéssel ellátó országgal, vagy

cd) hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tu- lajdonos vagy a jármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló sze- mély (szervezet) állandó lakóhelye (székhelye) szerinti ország;

d) biztosított: a gépjármű üzemben tartója és vezetője;

e) biztosító: a Bit.-ben meghatározott szervezet, amely székhelye tagálla- mában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén az e rendeletben foglaltak- nak megfelelően a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység folytatásá- ra jogosult;

f) harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

g) Nemzeti Iroda: a Bit.-ben meghatározott fogalom. A Nemzeti Iroda el- látja továbbá a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ e jog- szabályban meghatározott feladatait. A Nemzeti Iroda a Magyar Biztosí- tók Szövetsége (a továbbiakban: MABISZ) szervezetén belül működik, jo- gait és kötelezettségeit a MABISZ gyakorolja;

h) Kártalanítási Számla (garanciaalap): a Bit.-ben meghatározott pénz- alap. A Kártalanítási Számlát a MABISZ kezeli;

i) Xxxxx Xxxxxxxxxx: az Irodák Tanácsa 2002. május 30-án tartott köz- gyűlésén elfogadott, a Nemzeti Irodák egymás közti kapcsolatait szabály- zó megállapodás (közzétéve a 2003/564/EC sz. bizottsági döntéssel, EU hivatalos közlöny L192/23/2003. július 31.);

j) zöldkártya: nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylat (kár- tya), amelyet a Nemzeti Iroda nevében a biztosítók állítanak ki a biztosí- tott számára, a meglátogatott országban megkívánt kötelező gépjármű-fe- lelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;

k) levelező: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

l) külföldi: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

m) előzetes fedezetigazolás: a biztosító által a biztosítási szerződés meg- kötését megelőzően kiadott igazolás, amely a biztosító kockázatviselését igazolja;

n) gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendezvény;

o) károsult: a gépjárművel okozott kár érvényesítésére jogosult személy vagy szervezet;

p) Információs Központ: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

q) Kárrendezési Megbízott: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

r) Kártalanítási Szervezet: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

s) kárképviselő: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

t) Rendszámegyezmény: a Nemzeti Irodák között létrejött olyan megálla- podás, amely alapján az egyezményt aláíró országok hatóságai a zöldkár- tyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkívánt biz- tosítási fedezet igazolásául a jármű forgalmi rendszámát az országjellel együtt elfogadják;

u) tagállam: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

v) díjtarifa: a biztosító által az egyedi díjak megállapításához alkalmazott számítási módszer;

w) súlyos személyi sérülés: a balesetből eredő, legalább 25%-os össz- szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;

x) ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azo- nosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;

y) forgalmi engedély: a külön jogszabályban meghatározott hatósági en- gedély, ideiglenes forgalmi engedély, ideiglenes forgalomban tartási en- gedély, valamint a lassú jármű igazolólapja.

2. § (1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója kö- teles az 1. § e) pontja szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése so- rán okozott károk fedezetére – a (2) bekezdésben meghatározott összeg- határokig – az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel ha- tályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e fel- tételek fennállása esetén üzemeltethető.

A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni, ideértve azt az esetet is, ha a szerződést a (2) bekezdésben meghatározott összeghatárokat meghala- dóan kötötték.

(2) A biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelője egy biztosítási ese- mény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. A fenti összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető köve- teléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a kamatokat is.

(3) Az (1) bekezdésben rögzített kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági jelzéssel va- ló ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból való kivonásáig terheli. Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetőleg ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a felelősségbiztosítási szerződésnek (előzetes fe- dezetigazolásnak) legalább arra az időszakra kell kiterjednie, amelyre az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetőleg ideiglenes forgalmi enge- dély érvényes. Az 1. számú melléklet 6. pontjának (1) bekezdésében sza- bályozott szüneteltelés (a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivoná- sa) időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerződés folyama- tos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

(4) Az üzemben tartó halála esetén a gépjármű abban az esetben vehet részt a forgalomban, ha annak birtokosa a halál tényét a biztosítónak be- jelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja. A szerződés díj- fizetéssel legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emel- kedéséig tartható hatályban.

(5) A biztosító, a Kártalanítási Számla, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e rendeletben foglaltak szerint megtéríti.

(6) A gépjárműverseny rendezője köteles a gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművek tekintetében e rendeletben meghatározottaktól eltérő felelősségbiztosítási szerződést kötni.

(7) Az e rendeletben foglaltaktól a felek szerződése sem a biztosított, sem a károsult hátrányára nem térhet el.

3. § (1) A biztosítási szerződés területi hatálya az Európai Unió, az Eu- rópai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöld- kártya rendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. A zöldkártya rendszerben részt vevő országok listáját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a 16. § (9) bekezdésében fog- laltak szerint teszi közzé.

(2) A biztosított által a Magyar Köztársaság területén kívül, az (1) bekez- désben meghatározott országok területén okozott kár esetén a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a szerző- désben meghatározott helytállási kötelezettség mértéke magasabb a kár- esemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt fedezeti összeghatárok mértékéig áll fenn.

(3) Ha felelősségbiztosítási szerződéssel (előzetes fedezetigazolással) nem rendelkező üzemben tartó magyarországi telephelyű járművével más tagállam területén kárt okoz, a Kártalanítási Számla kezelője a (2) bekez- dés szerint megtéríti a károsult kárát, vagy a külföldi nemzeti iroda, illet- ve tagja, a tagállam kártalanítási szervezete, vagy garanciaalapja vissza- követelési igényét. Nem tagállam területén okozott károk esetében a Kár- talanítási Számla kezelőjét e kötelezettség a nemzeti irodák közötti ez irányú megállapodás alapján terheli.

4. § (1) A biztosítási szerződés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított (a 2. számú függelék szerint) igazolólap tanúsít- ja. A biztosítási szerződés díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tar- tását az adott díjfizetési időszakra vonatkozó, a befizetést igazoló kész- pénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) vagy a biztosító által kiál- lított bizonylat tanúsítja. A biztosítási fedezetet igazoló magyar nyelvű okiraton (biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított, a 2. számú függelék szerinti igazolólap) fel kell tüntetni, hogy a biztosítási szerző- désre magyar jogot kell alkalmazni. Ha a biztosítást belföldi székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező biztosítóval határon átnyúló szolgálta- tás keretében kötötték, a biztosítási fedezetet igazoló okiratnak a kárkép- viselő nevére és címére vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell.

(2) Gépjárművet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe üzemben

tartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjármű hatósági jelzését (rend- számtábláját) cserélni, a gépjármű műszaki felülvizsgálatát elvégezni csak akkor lehet, ha a kötelező felelősségbiztosítás fedezetének fennál- lását igazolták. A fedezet igazolása

a) az (1) bekezdésben rögzített dokumentumok:

aa) biztosítási kötvény és – a kötvényen szereplő fedezeti időszak leteltét követően – az adott díjfizetési időszakra vonatkozó csekk vagy bizonylat, vagy

ab) a 2. számú függelék szerinti igazolólap; vagy

b) az 1. számú melléklet 4. pontjának (2) és (3) bekezdéseiben szabá- lyozott – a 2. számú függelékben meghatározott adattartammal kiállított

– előzetes fedezetigazolás bemutatásával történhet.

(3) A biztosító és a külön jogszabály szerinti kötvénynyilvántartó szerv kö- zötti adatszolgáltatás és adatkezelés rendjére vonatkozóan a Bit. rendel- kezései irányadók.

(4) A (3) bekezdésében foglalt információk szolgáltatásáért, az ehhez szükséges számítógépes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer fo- lyamatos működtetéséért a biztosítók kötelesek a nyilvántartó szervnek díjat fizetni. Díjként a biztosítók a magyarországi telephelyű gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosításából származó negyedévi díjbevé- telük 0,5%-át kötelesek a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig a nyilvántartó szerv részére átutalni.

(5) Az Információs Központ a károsult, vagy bármely tagállam – illetve er- re irányuló együttműködési szerződés alapján a harmadik ország – infor- mációs központja kérésére haladéktalanul köteles közölni a felelősségbiz- tosító nevét, címét és egyéb elérhetőségi adatait, a biztosítási kötvény számát és a biztosítónak a károsult lakóhelye szerinti országban lévő kár- rendezési megbízottjának adatait. A biztosítóra és a szerződésre vonatko- zó adatokat a káresemény időpontjára vonatkozóan, míg a kárrendezési megbízottra vonatkozóan a megkeresésre adandó válasz időpontjában ak- tuális adatokat kell közölni. Ha a kért adatokat az információs központok közötti megállapodásban kikötött időpontig az Információs Központ bár- mely okból nem tudja megadni, ezt a körülményt az ok megjelölésével legkésőbb a határidő lejártakor köteles közölni a megkeresővel.

(6) Ha a káreseményben részes gépjármű a káresemény időpontjában ér-

vényes felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkezett, az Informáci- ós Központ ezt a körülményt és a Kártalanítási Számla kezelőjének ada- tait a megkeresővel közli.

(7) Az Információs Központ a biztosítók kárrendezési megbízottainak adatait, illetve az azokban bekövetkezett változásokat haladéktalanul kö- teles közölni a többi tagállam információs központjaival, illetve erre irá- nyuló együttműködési szerződés esetén harmadik ország információs központjával. Az adatok helytállóságáért a kárrendezési megbízottat jelö- lő biztosító a felelős. A kárrendezési megbízottak jegyzékét az interneten a MABISZ honlapján keresztül is elérhetővé kell tenni.

5. § (1) A forgalmi engedélyköteles gépjármű üzemben tartója és vezető- je a biztosítási szerződés fennállását és díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását tanúsító bizonylatot köteles a jogszabályok által meg- határozott esetekben felmutatni.

(2) A nyilvántartó szerv negyedévenként köteles a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás összevetésével ellenőrizni a felelősségbiztosítási szerződések érvényességét és összeállítani az érvényes szerződéssel nem rendelkező üzemben tartók adatait tartalmazó listát.

(3) Ha megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási szerződés vagy előzetes fedezetigazolás, a nyilvántartó szerv értesítése alapján az üzemben tartó lakhelye (székhelye) szerinti illetékes – külön jogszabályban meghatározott, körzetközponti feladatokat ellátó települé- si önkormányzat – jegyzője (a továbbiakban: jegyző) haladéktalanul fel- hívja az üzemben tartót a biztosítási fedezet fennállásának igazolására. Ha az üzemben tartó a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül a 2. számú függelék szerinti igazolólap, vagy a biztosítási kötvény és az adott biztosítási időszakra vonatkozó valamennyi készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) bemutatásával nem igazolja a biztosítá- si szerződés fennállását, a jegyző külön jogszabályban meghatározott mó- don a járművet kivonja a forgalomból. A gépjármű forgalomból való kivo- nását elrendelő határozattal szembeni jogorvoslatnak nincs halasztó ha- tálya.

(4) Ha a gépjármű üzemben tartásához forgalmi engedélyre nincs szük- ség (nem forgalmi engedélyre köteles gépjármű), a gépjármű a közúti for- galomban kizárólag akkor vehet részt, ha a gépjárművön a biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzés van. A biztosító a biztosítási szerző- dés fennállását tanúsító jelzést és a biztosítási kötvényt a biztosítási díj megfizetése ellenében szolgáltatja ki.

(5) A Magyar Honvédség által üzemben tartott gépjárművek díjfizetésé- nek igazolására a Magyar Honvédség nevére kiállított forgalmi engedély szolgál.

6. § (1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartó- jának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerződés meg- kötésére vonatkozó – a biztosító díjszabásának megfelelő – ajánlatát a 2.

§ (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.

(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díjnem- fizetés miatt szűnik meg, az üzemben tartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerződése díjnemfizetéssel szűnt meg. Az üzemben tartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles el- fogadni, ahol a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szűnt meg.

(3) A szerződés hatálya alatt további felelősségbiztosítási szerződés ugyanarra a biztosítási időszakra érvényesen nem köthető.

(4) Az a biztosító, amely az ajánlattevővel az adott biztosítási időszakra felelősségbiztosítási szerződést kötött, és ezt a biztosítottnak a biztosítá- si évfordulóra felmondta vagy az adott biztosítási időszakban a biztosított szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszakot közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

7. § (1) A biztosító, a Nemzeti Iroda és a Kártalanítási Számla kezelője a 2. § (2) bekezdésében meghatározott biztosítási összeghatárokig köte- les a károkozó helyett helytállni. Több, azonos okból bekövetkezett, idő- ben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

(2) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapo- zott kártérítési igénye meghaladja a károkra káreseményenként meghatá- rozott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérí- tési igénynek a 2. § (2) bekezdésben meghatározott összeghez viszonyí- tott arányában történik.

(3) Ha a biztosító, a Nemzeti Iroda és a Kártalanítási Számla kezelője kártérítésként járadék fizetésére köteles, a biztosítási összeg felosztása- kor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Ha jövőben várható járadékkifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosí- tási összegből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadékki- fizetések tőkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagy- ságát.

(4) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a bizto- sítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból figyelmen kívül hagyta. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újra- felosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási ösz- szeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(5) Ugyanezt az eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a bizto- sítási összeg felosztását követően növekszik (pl. egészségi állapot romlása).

(6) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát a (2)-(5) bekez- désekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztá- sa miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesí- tett kárkifizetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosz- tás lehetőségéről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárki- fizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.

(7) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg fel- osztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredő új kártérítési arány- nak megfelelő kártérítésre jogosult.

8. § (1) A károsult kártérítési igényét e rendelet alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának e ren- delet szerinti biztosítójával szemben közvetlenül, vagy a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is jogosult érvényesíteni. A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárkép- viselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra is kiterjedő joghatállyal. A károsult keresetet indíthat a felelősségbiztosítást nyújtó biztosító ellen a lakóhelye szerinti tagállamban, illetve a baleset bekövetkezésének he- lye szerinti tagállamban is.

(2) Az e rendeletben meghatározott feltételek bekövetkezte esetén a Kár- talanítási Számla kezelője – a 7. és 15. §-okban foglaltak szerint – a ká- rosult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a károkozó üzemben

tartó a károkozás időpontjában szerződéskötési kötelezettség ellenére nem rendelkezett biztosítási szerződéssel. A Kártalanítási Számla keze- lője e rendelet alapján feladatainak ellátása, illetve őt megillető igényé- nek érvényesítése érdekében pert indíthat.

(3) A biztosító a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt történő megszűnését követő 30 napon belül következik be. Az ezt követő időszakra a 14. §- ban foglaltak az irányadóak.

(4) Nem forgalmi engedély köteles (ideértve a forgalomban való részvé- telre jogosító igazolólapot is) gépjárművek esetében a (3) bekezdésben meghatározott határidőt a biztosítási szerződésben megjelölt időtartam lejártától kell számítani.

(5) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomás- szerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszak- ra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítá- si Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

(6) A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a Kártalaní- tási Számla kezelője, a kárképviselő és a Nemzeti Iroda köteles a kárté- rítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt összegszerűen megállapítot- ta, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelé- sekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

9. § (1) Ha a zöldkártya rendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (szék- helyétől) eltérő országában magyarországi telephelyű gépjármű üzemelte- tésével kárt okoznak, és az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező károsultnak e károk miatt a károkozó a Magyar Köztársaság területén székhellyel ren- delkező gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben kártérítési igénye ke- letkezik, kártérítési igényét a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója ál- tal lakóhelye, illetve székhelye szerinti ország területén kijelölt kárrende- zési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó felelősségbiztosítójával szemben közvetle- nül is érvényesítheti.

(2) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező gépjármű-fe-

lelősségbiztosító kárrendezési megbízottja a kártérítési igényekkel kap- csolatban köteles összegyűjteni a kárigények rendezéséhez szükséges va- lamennyi információt, és köteles a kárrendezés elintézéséhez szükséges minden intézkedést megtenni, valamint a kárrendezési eljárást a károsult lakóhelye, illetve székhelye szerinti ország hivatalos nyelvén lefolytatni.

(3) Ha – a Magyar Köztársaság területén kívül – a zöldkártya rendszer va- lamely országában az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség területén telephellyel rendelkező gépjármű (a magyarországi telephelyű gépjármű kivételével) üzemeltetésével kárt okoznak, és a Magyar Köztár- saság területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező károsultnak e károk miatt a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben kárté- rítési igénye keletkezik („szenvedett kár”), kártérítési igényét a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítója által Magyarországra kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó felelősségbiztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti.

10. § (1) A Kártalanítási Szervezet a (2) bekezdésben rögzített esetekben köteles a 9. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosító helytállási kötele- zettségéhez igazodó mértékben – helyette is – szolgáltatást nyújtani.

(2) A károsult kártérítési igényét a Kártalanítási Szervezettel szemben csak akkor érvényesítheti, ha

a) a 9. § (1) bekezdése szerinti, balesetet okozó gépjármű-felelősségbiz- tosítója vagy ennek kárrendezési megbízottja a károsult igényérvényesíté- sét követő három hónap elteltével sem adott a kárigény-bejelentésben előterjesztettekre a 8. § (6) bekezdése szerinti választ,

b) a 9. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosító nem nevezett ki kár- rendezési megbízottat, kivéve, ha a károsult igényét közvetlenül a fele- lősségbiztosítónál terjesztette elő, és az három hónapon belül a kártérí- tési igényre indokolt választ vagy indokolt kártérítési javaslatot adott, vagy

c) a gépjármű vagy a 9. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosító a bal- esetet követő két hónap elteltével sem volt azonosítható.

(3) A követelést a (2) bekezdés szerinti határidők elteltét követő két hó- napon belül, a (2) bekezdés b) pontjában szereplő esetben attól az idő- ponttól számítva kell érvényesíteni, amint arról a károsult tudomást szer- zett, vagy tudomást szerezhetett volna arról, hogy kárrendezési megbízott kijelölésére nem került sor.

(4) Az (1) bekezdés szerinti igény megszűnik, ha a károsult a 9. § (1) be-

kezdése szerinti felelősségbiztosítóval szemben közvetlenül bíróság előtt lépett fel, vagy ha a biztosító vagy kárrendezési megbízottja teljesíti kö- telezettségeit.

(5) A károsult a Kártalanítási Szervezettel szemben a bíróságtól csupán an- nak megállapítását kérheti, hogy a Kártalanítási Szervezet helytállási köte- lezettségének feltételei fennállnak és a követelés még nem szűnt meg.

(6) A vagyon-, felelősség- és társadalombiztosító nem jogosult a Kártala- nítási Szervezettől szolgáltatásai megtérítését követelni.

11. § (1) A Kártalanítási Szervezet a károsult igénybejelentésének kéz- hezvételét követően haladéktalanul értesíti a károkozó 9. § (3) bekezdé- se szerinti felelősségbiztosítóját vagy ennek kárrendezési megbízottját. Ha ezek nem teljesítették – e rendelet szerinti – kötelezettségüket, érte- síti azt a kártalanítási szervezetet, amely számára a 9. § (3) bekezdése szerinti felelősségbiztosító a károkozóval fennálló szerződésével össze- függésben hozzájárulás teljesítésére köteles. A Kártalanítási Szervezet haladéktalanul értesíti a károkozót arról a körülményről, hogy a károsult igénybejelentését követő két hónapon belül teljesítési kötelezettségének megállapítása céljából intézkedni fog.

(2) A Kártalanítási Szervezet a károsultnak nyújtott kártalanítás mértéké- ig megtérítésre jogosult azon kártalanítási szervezettel szemben, amely számára a 9. § (3) bekezdése szerinti felelősségbiztosító az adott szerző- dése után hozzájárulás teljesítésére köteles.

(3) A Kártalanítási Szervezet a többi tagállam kártalanítási szervezete ál- tal nyújtott kártalanítás megtérítésére köteles a magyar jogszabályok ren- delkezéseinek megfelelően, ha a biztosítási szerződést az 1. § e) pontja szerinti biztosítóval kötötték. A megtérítés folytán a károsultat a károko- zóval és felelősségbiztosítójával szemben megillető követelés a Kártala- nítási Szervezetre száll át.

(4) Ha a károkozó üzemben tartó felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkezett, a Kártalanítási Szervezet a megtérítési igényét a Kártalaní- tási Számla kezelőjével szemben érvényesítheti.

(5) A kártalanítási szervezetek egymással szembeni megtérítési követelé- sének érvényesítési rendjére nézve az e szervezetek közötti megállapodá- sok irányadók.

12. § A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.

13. § (1) A biztosítók kötelesek az e rendelet szerinti kötelező gépjármű- felelősségbiztosításból származó tárgyévi díjbevételük arányában a Nem- zeti Iroda és a Kártalanítási Számla kezelője részére befizetést teljesíte- ni olyan mértékben, hogy azok fedezetet nyújtsanak e szervezeteket ter- helő kötelezettségek teljesítésére, valamint a működési költségeik fede- zetére. A negyedévenkénti befizetés legkisebb összege biztosítónként kétmillió forint. Azok a biztosítók, akik a MABISZ-nak nem tagjai, tevé- kenységüket az e rendelet szerinti befizetésekre vonatkozó kötelezettség- vállaló nyilatkozat megtételét és ennek a Felügyelet részére történő be- nyújtását követően kezdhetik meg.

(2) A Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles legkésőbb a tárgyévet követő január 31-ig a biztosítókkal a befizetett összegek ere- jéig elszámolni.

14. § (1) A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az ismeretlen gépjármű- vel a Magyar Köztársaság területén okozott kárának megtérítése iránti igé- nyét – az e rendeletben foglaltak alapján a 15. §-ban foglalt kivételekkel – a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel okozták.

(2) A Kártalanítási Számla kezelője a biztosítók bármelyikét megbízhatja a károk rendezésével.

(3) A Kártalanítási Számla kezelője köteles minden évben a külön jogsza- bály szerint elkészített eredményelszámolást a Felügyelet részére meg- küldeni.

15. § (1) A Kártalanítási Számla kezelője kizárólag olyan mértékben köteles helytállni, amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését a társada- lombiztosítás vagy vagyon- és felelősségbiztosítás alapján nem követelheti.

(2) A vagyon- és felelősségbiztosításból, valamint a társadalombiztosítás- ból eredő megtérítési követeléseket a Kártalanítási Számla nem fedezi.

(3) A Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen gépjárművel a károsult gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hír- közlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, va- lamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra. Ha az ismeretlen gépjárművel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár, a Kártalanítási Számla kezelője megtéríti a károsult gépjárműben okozott károkat is.

(4) A károsult – a kár bekövetkeztétől számított – 30 napon belül köte- les bejelenteni az ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt a Kár- talanítási Számla kezelőjének. Ha a károsult a bejelentési kötelezettsé- gének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények ki- deríthetetlenné válnak, a Kártalanítási Számla kezelőjének fizetési köte- lezettsége nem áll fenn.

(5) Ha a Kártalanítási Számla kezelője és a biztosító között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni, a kártérítés összegét a Kár- talanítási Számla kezelője megelőlegezi, és utólag a károkozó biztosító- jával elszámol. A Kártalanítási Számla kezelője előlegezi meg a kártérí- tés összegét abban az esetben is, ha a biztosítók között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni.

(6) A harmadik országbeli károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője kizárólag akkor téríti meg, ha a károsult országában magyar állampolgár részére a baleset időpontjában hasonló esetben kártalanítás jár.

(7) A Kártalanítási Számla kezelője a károsult követelésének kielégítésé- vel kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkező üzemben tartótól, illetve egye- temlegesen a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gép- jármű tulajdonosától és vezetőjétől, továbbá az ismeretlen gépjármű ve- zetőjétől, amennyiben ennek személye ismert és a károkozásért felelős. A költségek átalányösszegben is megállapíthatók.

16. § (1) A külföldi telephelyű gépjármű a Magyar Köztársaság területé- re harmadik ország, valamint a Rendszámegyezményhez nem csatlako- zott tagállam területéről csak akkor léphet be, illetve a Magyar Köztársa- ság területén akkor vehet részt a forgalomban, ha

a) üzemben tartója (vezetője) érvényes felelősségbiztosítási fedezetet iga- zoló nemzetközi bizonylattal rendelkezik, vagy

b) a gépjármű olyan ország hatósági jelzéseit és országjelét viseli, amely a Rendszámegyezmény részese, vagy amely ország nemzeti irodájával a Nemzeti Iroda erre vonatkozó megállapodást kötött.

(2) Ha a külföldi telephelyű gépjármű üzemben tartója (vezetője) az érvé- nyes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés fennállását az (1) bekez- désben meghatározott módon nem igazolja, a Magyar Köztársaság terüle- tére való belépéskor köteles az 1. § e) pontjában meghatározott biztosító- val, vagy biztosítók e célra létrehozott csoportjával határozott időre szóló szerződést (határbiztosítást) kötni, azt a tartózkodás idején folyamatosan fenntartani, s az ezt tanúsító kötvényt magánál tartani. E szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni és fedezetet kell nyújtania az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és Svájc területén okozott károkra.

(3) A (2) bekezdés szerinti okiratra (határbiztosítás) nincs szükség olyan gépjárművek esetében, amelyeknek telephelye a Rendszámegyezmény- hez csatlakozott országban van, vagy ha a forgalmi engedélyre nem köte- lezett gépjármű állandó telephelye a Rendszámegyezményhez csatlako- zott országban van.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a Magyar Köztársaság területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjár- művek üzemben tartóinak biztosítási kötelezettségét más jogszabály e rendelettől eltérően szabályozza.

(5) A külföldi telephelyű gépjárművek Magyar Köztársaság területére tör- ténő belépésekor a vámhatóság ellenőrzi az (1) bekezdésben foglaltak fennállását.

(6) Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyű gépjármű üze- meltetésével okoztak kárt, a kártérítési igényt a Nemzeti Irodával szem- ben is lehet érvényesíteni. A Nemzeti Iroda a károk rendezésével és per- beli képviselete ellátásával bármelyik biztosítót, illetve annak jogi képvi- selőjét megbízhatja. Ha a károkozó gépjármű biztosítója – a Nemzeti Iro- da hozzájárulásával – a biztosítottjai által a Magyar Köztársaság terüle- tén okozott károk rendezésére az 1. § k) pontja szerinti levelezővel meg- állapodást kötött, a károk rendezését és a Nemzeti Iroda perbeli képvise- lete ellátását – a Nemzeti Iroda ellentétes rendelkezése hiányában – e le- velező, illetőleg képviselője végzi.

(7) Levelező az 1. § e) pontja szerinti biztosító, a részére kárrendezési te- vékenységet végző szervezet és az 1. § q) pontjában meghatározott kár- rendezési megbízott lehet.

(8) Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyű gépjármű üze- meltetésével okoztak kárt és a külföldi károsult szokásos tartózkodási he- lye nem az Európai Unió valamely tagállamában van, a Nemzeti Irodával szemben a (6) bekezdés alapján kártérítési igényt kizárólag abban az esetben érvényesíthet, ha országában a baleset időpontjában a magyar károsultat hasonló jog illette meg.

(9) A Nemzeti Iroda haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha

a) a zöldkártya rendszerben részt vevő országok,

b) a zöldkártya rendszerben részt vevő, a Nemzeti Irodával kétoldalú megállapodást kötött országok,

c) a Nemzeti Irodával külön kétoldalú megállapodást kötött országok,

d) a Rendszámegyezményhez csatlakozott országok tekintetében változás következik be.

A Felügyelet a részt vevő országok listáját minden év január 15-éig, va- lamint változások esetén a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 na-

pon belül a Magyar Közlönyben és honlapján folyamatosan közzéteszi.

(10) A (3) bekezdés szerinti gépjárművek esetében abban az esetben vé- gezhetnek a jogszabályokban a biztosítás ellenőrzésére feljogosított szer- vek a biztosításra vonatkozó ellenőrzést, ha az nem rendszeres és nem megkülönböztető jellegű, és olyan ellenőrzés részeként végzik, amely nem kizárólag a biztosítás ellenőrzésére irányul.

17. § (1) A Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező biztosító gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében a Magyar Köztársaság területén csak akkor művel- het, ha a műveléshez kárképviselőt bízott meg.

(2) A kárképviselőnek a Magyar Köztársaság területén állandó székhely- lyel vagy lakóhellyel kell rendelkeznie.

(3) A biztosítónak a kárképviselővel kapcsolatos adatokat, annak kijelö- lését, illetve az adataiban, valamint a személyében bekövetkezett válto- zásokat követően legkésőbb 8 nappal a Felügyeletnek be kell jelentenie.

(4) A biztosítók által kijelölt kárképviselők listáját és a kárképviselők ada- taiban bekövetkezett változásokat a Felügyelet internetes honlapján fo- lyamatosan, negyedévente pedig a Pénzügyi Közlönyben is közzé teszi.

(5) A biztosítónak határon átnyúló szolgáltatás esetén a tevékenység megkezdése előtt 1 hónappal a szerződésre vonatkozó magyar nyelvű do- kumentumokat – ideértve a szerződési feltételeket is – a Felügyelet ré- szére be kell nyújtani.

18. § (1) A biztosító következő évi díjait a 2. számú mellékletben foglalt gépjármű kategóriánként, és a 3. számú mellékletben meghatározott bonus-malus osztályonkénti besorolással állapítja meg. A biztosító díjsza- básában az egyes kategóriákon belül, illetve bonus-malus osztályokban a meghirdetett díjtarifája szerint megállapított egyedi díjakat alkalmaz.

(2) A biztosító a meghirdetett díjait év közben nem változtathatja meg.

(3) A biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, vala- mint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díj- tarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az inter- neten hozzáférhetővé tenni.

(4) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szol- gáltatásnyújtás keretében műveli és a Magyar Köztársaság területén szer- vezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodnia arról, hogy a (3) bekezdésben említett iratok a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.

(5) A szerződés fennállása alatt a biztosító által meghirdetett díjaknak megfelelően a biztosított gépjármű díjbesorolása, valamint a biztosítás díja a következő biztosítási év első napjától kezdődő hatállyal módosul.

(6) A biztosított a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően a szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosítóhoz határidőben megérkezik. Ha a biztosított nem él a felmondási jogával, a szerződés a biztosító által közzétett módosítás szerint marad hatályban.

19. § (1) Ez a rendelet 2004. július 1-jén lép hatályba. E rendelet ren- delkezéseit – a határozott időre szóló szerződések kivételével – a hatály- balépéskor már megkötött szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) A hatálybalépés napját megelőzően keletkezett károkra a káresemény időpontjában hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

(3) Az 1991. június 30-a előtt bekövetkezett balesetekből származó kár- térítési igényekre a keletkezésük időpontjában hatályos jogszabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ezekben a jogszabályokban meghatározott biztosítóintézet kötelezettségeit az állam a kincstár útján teljesíti.

(4) Az Európai Bizottság – a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak kö- zelítéséről szóló 1972. április 24-i, 72/166/EGK tanácsi irányelv 2. cikk

(2) bekezdése alapján – a csatlakozással kapcsolatos, Hivatalos Lapban közzétett határozatában megjelölt időponttól kell – e rendelet tekintetében

– az országot a Rendszámegyezményhez csatlakozott országnak tekinteni.

20. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a Magyar Nemzeti Bank engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének egyes feltételeiről szó- ló 61/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet,

b) a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szó- ló 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet,

c) a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 198/2002. (IX. 14.) Korm. rendelet.

21. § (1) A MABISZ jelen rendelet kihirdetését követően csatlakozik a többi tagállam 2000/26/EK sz. irányelv 6. cikk (1) bekezdésének megfe- lelő kártalanítási szervezetekkel és garanciaalapokkal, valamint az infor- mációs központokkal e testületek jogairól és kötelezettségeiről, valamint a kártalanítási szolgáltatások visszatérítéséről szóló megállapodásokhoz.

(2) A MABISZ jelen rendelet kihirdetését követően hasonló tartalmú két-

oldalú megállapodást köthet harmadik ország hasonló feladatokat ellátó szervezeteivel.

22. § E rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szol- gálja:

a) a Tanács 1972. április 24-i 72/166/EGK irányelve a tagállamok gép- jármű-felelősségbiztosítására és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályok közelítéséről,

b) a Tanács 1972. december 19-i 72/430/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzé- sére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló, 1972. április 24-i 72/166/EGK tanácsi irányelv módosításáról,

c) a Tanács 1983. december 30-i 84/5/EGK második irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosítására vonatkozó jogszabályok közelítéséről,

d) a Tanács 1990. május 14-i 90/232/EGK harmadik irányelve a gépjár- mű-használattal kapcsolatos polgári jogi felelősség biztosítására vonatko- zó tagállami jogszabályok közelítéséről,

e) az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogsza- bályainak közelítéséről, valamint a 73/239/EGK és a 88/357/EGK Taná- csi irányelv módosításáról (negyedik gépjármű-biztosítási irányelv),

f) az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/14/EK irányelve a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.

1. számú melléklet a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelethez A gépjármű-felelősségbiztosítás általános feltételei

1. A gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosí- tás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésé- re, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárításá- ra, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződés- ben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.

2. A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősség- re vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mér- ten köteles megállapítani.

3. (1) A forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetén a biztosítási díjat előre kell megfizetni. A biztosítási díj a kockázat viselésének időtar- tamára – a kockázatviselés kezdetének napjától a megszűnés napjáig – illeti meg a biztosítót. A biztosítási díj – a szerződés megszűnésének e melléklet 7. pontjában szabályozott esetét és a határozott időre kötött szerződést kivéve – a teljes biztosítási időszakra jár.

(2) A biztosítási díjat a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetén – a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedé- si okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezőgazdasági erőgép (lassú jármű) kivételével – a bizto- sítási időszakra (tartamára) egy összegben előre kell megfizetni.

(3) A biztosítás első díja – a felek eltérő megállapodása hiányában – a biztosítási szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díja pedig a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt, a díjfizetés gyakoriságától függően annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonat- kozik. A felek az évesnél rövidebb (például egy vagy több havi, negyed- éves, féléves) díjfizetési gyakoriságban is megállapodhatnak.

(4) A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap eltelté- vel a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

(5) A biztosító díjszabási rendszerétől függően az üzemben tartó kármen- tességi engedményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodóan pót- díj (malus) fizetésére köteles. Érdekmúlás, a szerződés biztosítási évfor- dulóra történő felmondása, illetve a szerződés díjnemfizetés miatti meg- szűnése esetén az üzemben tartó szerződéses előéletéről, kártörténeti alapon történő (bonus-malus) besorolás céljából a Bit. 3. §-ának (1) be- kezdésében a kártörténetre vonatkozó adat meghatározásában feltünte- tett adattartalommal – kármentességről vagy a kárkifizetésekről – a már megszűnt fedezetet nyújtó biztosító a Bit. 109/A. §-a (2) bekezdésének megfelelően az 1. számú függelék szerinti igazolást állít ki.

4. (1) A biztosító kockázatviselése – eltérő megállapodás hiányában – az azt követő napon kezdődik, amikor a biztosítás első díját a biztosító ré- szére befizetik, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasz- tásban állapodnak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés megkötését megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogo- sított személy elfogadó nyilatkozata szükséges.

(3) Az előzetes fedezetigazolás kiadása az előzetes kockázatviselés elfo-

gadásának minősül. Az üzemben tartó köteles az igazolás kiadását köve- tő harminc napon belül a felelősségbiztosítási szerződést megkötni. A harmincadik nap elteltével az előzetes kockázatviselés megszűnik.

5. (1) A biztosítási szerződés határozatlan tartamú. Jogszabályban és a díjszabásban megállapított esetekben határozott tartalmú szerződések is köthetők.

(2) A biztosítási időszak a naptári év.

(3) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetében a biztosí- tás tartama a biztosítási bizonylatban megjelölt időtartam.

6. (1) A biztosítási szerződés forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó bemutatja a gépjármű forgalom- ból történő ideiglenes kivonását igazoló forgalmi engedélyét, vagy a hiva- talból történő ideiglenes kivonásra vonatkozó határozatot. A szünetelés a bejelentés napjától kezdődik és legfeljebb a kivonás tartamának forgalmi engedélybe bejegyzett lejártáig, vagy a gépjármű ismételt forgalomba he- lyezésig, de legfeljebb hat hónapig tart. A díjfizetés kezdő időpontjára az e melléklet 3. pontjának (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha az üzemben tartó az újbóli üzembe helyezést hat hónapon belül nem jelenti be, a szerződés érdekmúlással megszűnik.

(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetében a biztosí- tási szerződés szünetelésének nincs helye.

7. (1) A felelősségbiztosítási szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetében a biztosító kockázatviselése a forgalomból való kivonás, illetőleg a tulajdonjog átszállása időpontjával szűnik meg. A biztosító a biztosítási díj megfizetését a kockázatviselése megszűnése napjáig követelheti.

(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek üzemben tartói ese- tében a biztosítási szerződés a szerződésben kikötött megszűnési időpont előtt is megszűnik azon hónap utolsó napjával, melynek során a biztosí- tott a biztosítónak visszaadja a biztosítási bizonylatot és a biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzést, közölve a visszaadás indokát.

8. A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, illetve a Nemzeti Iroda nem téríti meg azt a kárt, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó in- tézkedések folytán keletkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett;

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban okozott folyamatos állagrongálásból, illetőleg állagromlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény (a Büntető Törvény- könyvről szóló 1978. évi IV. törvény 261. §-a) következményeként kelet- kezett.

9. (1) Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda, vagy a Kártalanítási Számla kezelője a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat, illetve a biztosítással nem rendelkező üzemben tartót il- lették meg a kárért felelős személlyel szemben.

(2) A biztosító, a Nemzeti Iroda az előző bekezdés alapján megtérítést nem követelhet a biztosított alkalmazottjától (tagjától). A biztosítottnak közös háztartásban élő hozzátartozójától, valamint attól, aki a káresetkor a gépjárművet a biztosított engedélyével használta vagy vezette, a bizto- sító megtérítést csak a (3) bekezdésben felsorolt esetekben követelhet.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, valamint a Nemzeti Iro- da az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyéb- ként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemle- gesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;

c) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemle- gesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányo- san ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoho- los vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véral- koholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);

d) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlege-

sen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (iga- zolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető ese- tében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;

f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalko- zás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;

g) a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény be- következésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kár- bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési köte- lezettségét lényegesen befolyásolta;

h) az üzemben tartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekezdé- sében foglalt 30 napos időszak alatt következik be.

(4) Ha a biztosított a (3) bekezdés c) és f) pontjaiban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biz- tosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító legfeljebb 1 millió Ft-ig jo- gosult megtérítési követelésének érvényesítésére.

(5) Ha a biztosított a (3) bekezdés d) és e) pontjaiban felsorolt esetek- ben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító legfeljebb 500 ezer Ft- ig jogosult megtérítési követelésének érvényesítésére.

(6) Ha a biztosított bizonyítja, hogy a (3) bekezdés g) pontjában megha- tározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követe- lését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft- ig jogosult érvényesíteni.

(7) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Kártalanítá- si Számla kezelője, valamint a Nemzeti Iroda nem érvényesíthet megté- rítési követelést.

10. (1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával – 8 napon be- lül a biztosítójánál írásban bejelenteni, továbbá a káresemény kapcsán a biztosítottat érintő hatósági határozatot annak kézhezvételétől számított 8 napon belül a biztosító részére bemutatni. Az érvényes biztosítási szer- ződéssel nem rendelkező üzemben tartó a káreseményt 8 napon belül kö- teles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni.

(2) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a ha- zaérkezés időpontjától kell számítani.

(3) Köteles a biztosított 8 napon belül bejelenteni azt is, ha a kárese- ménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biz- tosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondos- kodni.

11. (1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosí- tás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, beleértve a besorolás megállapításához szükséges adatok beszerzése cél- jából az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó bizto- sító megnevezését és a kötvény (biztosítást igazoló okirat) számát. Ezen adatok hiányában a szerződést M4 osztályba kell sorolni.

(2) Ha a szerződéskötésre nem a tulajdonos (üzemben tartó) változása miatt kerül sor,

a) az üzemben tartó köteles bemutatni a szerződéskötés által érintett biz- tosítási időszakot megelőző biztosítási időszakra és – amennyiben a szer- ződéskötésre nem a tárgyévi biztosítási időszak kezdő napját megelőzően kerül sor – a tárgyévre vonatkozó díjfizetések bizonylatait, vagy a fedeze- tet nyújtó biztosító díjfizetést tanúsító igazolását. A díjfizetés igazolásá- nak, illetve az elmaradt díj megfizetésének hiányában érvényes szerződés nem köthető. A korábban be nem fizetett díj megfizetésére a tulajdonos (üzemben tartó) köteles;

b) az elmaradt díj mértéke a szerződést kötő biztosító által alkalmazott díjtarifa szerint, a kártörténetre vonatkozó adat igazolásának – igazolás hiányában az M4 osztálynak – megfelelő besorolás alapján az adott jár- műre megállapított díj időarányos része;

c) a b) pontban meghatározott díjat a biztosító a Kártalanítási Számla ré- szére tartozik befizetni, amelyből a korábbi felelősségbiztosítót az azon időszakra járó díj illeti meg, amelyre a kockázatviselése a Rendelet alap- ján a díjjal nem fedezett időszakra vonatkozóan fennállt.

(3) Ha a biztosítási szerződéskötésre a tulajdonos (üzemben tartó) válto- zása miatt kerül sor, az új tulajdonos (üzemben tartó) köteles a tulajdon- jog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megköt- ni. A gépjármű tulajdonjogának átszállása és a biztosítási szerződés meg- kötésének időpontja közötti időszakra az üzemben tartó a szerződést kö- tő biztosító díjszabása szerinti A00 osztály díjának megfelelő időarányos részét köteles megfizetni, amely összeget a biztosító a Kártalanítási Számla részére köteles befizetni.

(4) Az üzemben tartó köteles – az e melléklet 9. (3) g) pontjában rögzí- tett jogkövetkezmények terhével – 8 napon belül bejelenteni a biztosító- nak a kötvényen feltüntetett adatok változását.

2. számú melléklet a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelethez Gépjármű kategóriák

3. számú melléklet a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelethez Bonus-malus rendszer

1. A biztosító az e melléklet 3. pontjának (1) bekezdésében meghatáro- zott járművek esetében köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit az e mellékletben és e rendelet 1. számú melléklete

3. bekezdésének (5) pontjában szabályozott bonus-malus rendszer sze- rint nyilvántartani, és biztosítási díjait ezek figyelembevételével kialakí- tani.

2. E melléklet alkalmazásában

a) megfigyelési időszak: az e melléklet 3. pontjának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a biztosítási évet közvetlenül megelőző biz- tosítási időszakkal (naptári évvel) egyezik meg;

b) figyelembe vett károk a megfigyelési időszakban: az adott megfigyelé- si időszakot megelőző bármely megfigyelési időszak alatt bekövetkezett, illetve bejelentett, de bármely összegű első fizetéssel (ideértve a biztosí- tó részteljesítését is) csak az adott megfigyelési időszak alatt járó károk;

c) figyelembe vett károk a bonus-malus besorolásnál: az adott, a szerző- déskötés által érintett biztosítási évet közvetlenül megelőző megfigyelési időszak alatt figyelembe vett károk, azaz a fedezetet nyújtó biztosító(k) által bármely összegű első fizetéssel járó károk, beleértve a kártörténetre vonatkozó adat (1. számú függelék szerinti) igazolásával, illetve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti igazolásával megadott első fizetéssel járó károkat;

d) bonus-malus besorolás szempontból érintett egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjárműre kötött felelősségbiz- tosítási szerződés.

3. (1) A bonus-malus nyilvántartási rendszer az egyedi szerződésekkel rendelkező személygépkocsikra, tehergépjárművekre, autóbuszokra, mo- torkerékpárokra, vontatókra és mezőgazdasági vontatókra (gépjármű ka- tegóriák) terjed ki.

(2) A megfigyelési időszak

a) a biztosítási évet két évvel megelőző év július 1-jétől a biztosítási évet megelőző év június 30-áig tart a 2006. június 30-ával záruló időszakig;

b) a biztosítási évet két évvel megelőző év július 1-jétől a biztosítási évet megelőző év december 31-éig tart a 2007. december 31-ével záruló idő- szakban;

c) a biztosítási évet közvetlenül megelőző biztosítási időszakkal (naptári évvel) megegyezik a 2008. január 1-jével kezdődő időszaktól.

(3) A személygépkocsik bonus-malus nyilvántartási rendszere szempont- jából az első megfigyelési időszak 1991. július 1-jétől 1992. június 30- ig tartott. A tehergépjárművek, autóbuszok, motorkerékpárok, vontatók és mezőgazdasági vontatók bonus-malus nyilvántartási rendszere szempont- jából az első megfigyelési időszak 2001. július 1-jén kezdődött és 2002. június 30-ig tartott.

4. (1) Az egyedi szerződéssel rendelkező, a 3. pont (1) bekezdése szerin- ti gépjármű kategóriák esetén a rendszer egy alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

(2) A biztosítók a következő biztosítási időszakra az egyedi szerződéseket az alábbi táblázatban meghatározott módon sorolják az (1) bekezdésben meghatározott osztályokba:

Személygépkocsik

850 ccm lökettérfogatig

851 ccm-től 1150 ccm-ig

1151 ccm-től 1500 ccm-ig

1501 ccm-től 2000 ccm-ig

2001 ccm-től 3000 ccm-ig 3001 ccm lökettérfogat és a fölött

Tehergépkocsik

2 tonna teherbírás alatt 2 tonnától 6 tonnáig

6 tonna teherbírás és a fölött

Vontató

Motorkerékpárok Pótkocsik

150 ccm lökettérfogatig nehéz pótkocsi

151 ccm-től 350 ccm-ig könnyű pótkocsi

351 ccm lökettérfogat és a fölött személygépkocsi-utánfutó,

lakókocsi

Autóbuszok motorkerékpár-utánfutó 10-19 férőhelyig

20-79 férőhelyig

80 férőhelytől

Trolibusz

Mezőgazdasági vontató Lassú jármű Munkagép

Segédmotoros-kerékpár

Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi és motorkerékpár esetén

kiinduló osztály	megfigyelési időszakban figyelembe vett károk
	0 Kár	1 Kár	2 Kár	3 Kár	4 vagy több kár
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Bonus-malus osztályba sorolás tehergépjármű, busz, vontató, mezőgazdasági vontató esetén

kiinduló osztály	megfigyelési időszakban figyelembe vett károk
	0 Kár	1 Kár	2 Kár	3 Kár	4 vagy több kár
B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	B01	A00	M01	M02
B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

5. (1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződ- nek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.

(2) Ha az adott gépjárművet idegen személy jogtalanul használatba ve- szi, és ennek ténye a rendőrhatóságnál bejelentésre kerül, úgy a gépjár- mű jogellenes vezetője által okozott kár a szerződés osztályba sorolását nem érinti.

6. (1) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése – az e mel- léklet 10. pontjában foglaltak kivételével – A00 osztályba kerül.

(2) Az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában már meg- szerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha a szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzemben tartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű kategóriába tartozó gépjárműre (sze- mélygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mező- gazdasági vontató) új szerződést köt, akár ugyanazon, akár másik bizto- sítónál.

(3) Az új szerződés besorolása kizárólag A00 lehet, ha az előző szerződés érdekmúlás miatt, de az új szerződés kötését megelőzően két éven túl szűnt meg.

(4) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerző- déssel és annak hatálya alatt másik, azonos járműkategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00-ba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszű- nik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett bonus osztályba sorolás a szerződés megszűnését követő nappal bármely, ugyanazon gépjármű- kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autó- busz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) az adott üzemben tartó által kötött, hatályban lévő szerződésre érvényesíthető.

(5) Ha a (2) és (4) bekezdés szerinti bonus-malus besorolás átvitelére ke- rül sor, akkor a korábbi gépjármű megszűnt szerződésének hatálya alatt bekövetkezett, de még figyelembe nem vett károkat az új szerződés bonus-malus osztályba sorolásánál kell figyelembe venni.

(6) Ha a szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, akkor a bonus osz-

tályba sorolás megszűnik, az új szerződés osztályba sorolása A00 lehet. A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés malus osztályba sorolása ér- vényben marad, ha az üzemben tartó új szerződést köt.

7. (1) Ha az üzemben tartó az 1. számú függelékben meghatározott, il- letve az e melléklet 10. pontjában meghatározott adattartalmú, másik tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-felelős- ségbiztosítási szerződéshez kapcsolódó igazolást nem csatol, akkor az új szerződést az A00 bonus-malus osztályba kell sorolni.

(2) Az új szerződést megkötő biztosító a Bit. 109/A. §-a (2) bekezdésé- nek b) pontjában foglaltaknak megfelelően az (1) bekezdésben meghatá- rozott igazolást – ide nem értve az e melléklet 10. pontjában meghatáro- zott adattartalmú igazolást – az új szerződés kockázatviselésének kezde- tét követő 30 napon belül köteles beszerezni a gépjármű hatósági jelzé- sének és a megszűnt biztosítási kötvény (biztosítást igazoló okirat) szá- mának megadásával az előző biztosítási fedezetet nyújtó biztosítótól.

(3) Az igazolás biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 napon belül a szerződés osztályba sorolását az igazolás adattartalma alapján visszame- nőleges hatállyal kell módosítani.

(4) Amíg az 1. számú függelék szerinti igazolás a Bit. 109/A. §-a (2) be- kezdésének a), b) pontok szerinti beszerzése eredménytelen, illetve az e melléklet 10. pontjában meghatározott igazolás nem áll a biztosító ren- delkezésére, az adott biztosítási időszakban az új szerződés az A00 bonus-malus osztályban marad.

8. (1) Xxxxx, hogy a szerződés bonus-malus osztályba sorolása egy osz- tályt emelkedjen, a szerződésnek a vonatkozó megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályosnak és a teljes időszakban kármentesnek kell lennie.

(2) Ha a biztosítási szerződés a megfigyelési időszakban akár év közbeni forgalomba helyezés, akár szüneteltetés miatt egy évnél rövidebb ideig, de legalább kilenc hónapig díjfizetéssel fennállt, a kármentességet az osztályba sorolásnál a biztosító ugyancsak figyelembe veszi. Ha az üzem- ben tartó a megfigyelési időszakban kármentes volt, de az adott időszak- ban nem volt 9 hónapig hatályos szerződése, a bonus-malus osztályba sorolása nem változik.

(3) A káresemény mindig azon biztosítási időszak bonus-malus osztályba sorolását érinti, amelyet közvetlenül megelőző megfigyelési időszakban került sor az adott káresemény kapcsán első ízben kárkifizetésre.

9. Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifize- tés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján tör- tént kárkifizetést kell figyelembe venni.

10. A biztosító – az üzemben tartó kérelmére – köteles a másik tagál- lam(ok) által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-felelősség- biztosítási szerződéshez, vagy szerződésekhez kapcsolódó kárelőzményi igazolás(ok) alapján az üzemben tartó által igazolt időszakot a jelen mel- lékletben foglaltakkal azonos módon figyelembe venni, és a szerződést a megfelelő bonus osztályba sorolni. Az igazolás abban az esetben vehető figyelembe, ha tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, illetve azt, hogy az üzemben tartó a tagállamban működő biztosítóval kö- tött szerződésének hatálya alatt hány első fizetéssel járó, illetve hány be- következett, de még kifizetéssel nem járó kárt okozott. Több igazolás be- nyújtása esetén kizárólag az utolsó, hiánytalanul igazolt időszak vehető figyelembe.

11. A biztosító köteles a biztosított jármű üzemben tartójának kérésére az igénylés beérkezését követő tizenöt napon belül kárelőzményi igazo- lást kiadni a biztosított járművet vagy járműveket érintő, az adatigénylést megelőző, legalább öt év folyamán a jármű üzemben tartójával fennálló biztosítási szerződéses jogviszony által érintett időszakot illetően az aláb- bi adatokról:

a gépjármű üzemben tartója által az adott biztosítóval fennálló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt harmadik szemé- lyeknek okozott és a biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elis- mert, vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítések száma és idő- pontja (ideértve a biztosító részteljesítését, de ide nem értve a kifizetett kárösszeg jelen rendelet szerinti határidőn belüli visszafizetése által érin- tett káreseteket), illetve a kármentességre vonatkozó nyilatkozat.

Kiegészítő Biztosítási Feltételek

Kiegészítő baleset-biztosítás feltételei

A kiegészítő biztosítás csak az alapbiztosítással vagy a kötelező gépjár- mű-felelősségbiztosítással együtt érvényes.

1. Biztosítottak

A biztosított jármű vezetője és a járműben utazó személyek, kivéve a taxi, bérgépkocsi és az autóbusz utasait.

2. Biztosítási esemény

Balesetnek minősül, ha a biztosított járművel közlekedőket a jármű- vet ért biztosítási események (töréskár, elemi kár, üvegkár) következ- tében olyan, az akaratukon kívül hirtelen fellépő külső behatás éri, melynek következtében 1 éven belül életüket vesztik, vagy maradan- dó egészségkárosodást szenvednek.

2.1. Töréskár

A biztosított járműben bármely kívülről ható, hirtelen fellépő, bal- eseti jellegű erőhatás vagy rongálás által keletkezett sérülés.

2.2. Elemi kár

A biztosított járműben tűz, villámcsapás, robbanás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/sec erősségű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg, hónyomás által keletkezett kár.

2.3. Üvegkár

A biztosított jármű ablaküvegeiben kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás vagy rongálás által keletkezett törés, illet- ve egyéb sérülés.

3. Biztosítási szolgáltatások

3.1. Haláleseti szolgáltatás

A baleseti halál esetén a biztosító biztosítottanként 1 millió Ft ha- láleseti biztosítási összeget fizeti ki az örökösnek.

Amennyiben a biztosított gépjárműben az engedélyezettnél többen utaztak, a személyenként fizetendő összeg a megengedett és a tény- leges létszám arányában csökken.

3.2. Végleges egészségkárosodás szolgáltatása

Ezt a szolgáltatást a biztosító akkor nyújtja, ha a biztosított a bal- esettől számított 1 éven belül legalább 31%-os mértékű végleges egészségkárosodást szenved.

Végleges egészségkárosodás esetén a kétszeres haláleseti biztosítá- si összeg egészségkárosodás mértékének megfelelő százaléka kerül kifizetésre.

A bekövetkezett egészségkárosodás mértéke az összes körülményt figyelembe vevő orvosi vizsgálat alapján az alábbiak szerint kerül megállapításra:

Testrészek sérülése Egészségkárosodás mértéke (%)

Mindkét szem látásának elvesztése 100

Mindkét kar vagy kéz elvesztése 100

Mindkét láb elvesztése combtól 100

Mindkét lábszár elvesztése, protézisre alkalmatlan 100

Mindkét lábszár elvesztése, jó térdfunkcióval 80

Egy oldali comb elvesztése 80

Egy oldali felkar elvesztése 80

Egy oldali alkar elvesztése 70

Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 70

Egy oldali lábszár elvesztése 70

Egy oldali kézfej elvesztése csuklóból 70

Egy oldali lábfej elvesztése a boka

csatlakozásánál vagy felette 40

Egy szem látásának teljes elvesztése 35

Egy fül hallóképességének teljes elvesztése 25

Egy hüvelykujj teljes elvesztése 30

Mutatóujj teljes elvesztése 20

Nagylábujj teljes elvesztése 10

Egyéb kézujj teljes elvesztése 10

Egyéb lábujj teljes elvesztése 3

A táblázatban nem rögzített szervek vagy testrészek elvesztése, funkció- csökkenése esetén a biztosító orvosa állapítja meg, hogy a biztosított nor- mál testi vagy szellemi teljesítőképessége milyen mértékben csökkent. A biztosító orvos-szakértőjének véleménye független minden más or- vosi és társadalombiztosítási szerv megállapításától.

Ha azonos baleset következtében több szerv, testrész együttesen sé- rült, az egészségkárosodási mértékek összeadódnak, de ennek ösz- szege a 100%-ot nem haladhatja meg.

Amennyiben a baleset során olyan funkciók, testrészek károsodtak, melyek működőképessége már a baleset előtt csökkent volt, akkor az előzetes egészségkárosodás mértéke a táblázat alapján levonásra kerül a szolgáltatás megállapításánál.

2007. október

Ha a biztosító a biztosított számára valamely balesete miatt jelen szerződés alapján már rokkantsági szolgáltatást teljesített és ugyan- ezen baleset miatt a biztosított a balesettől számított egy éven belül meghal, úgy a biztosító fizetési kötelezettsége csak a baleseti halál biztosítási összegének arra a részére korlátozódik, amely meghaladja a már kifizetett maradandó egészségkárosodási szolgáltatást.

3.3. Kórházi ápolás

Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező bizto- sítási esemény miatt, annak bekövetkeztétől számított egy éven be- lül legalább 4 napot meghaladóan kórházi ápolásra szorul fekvőbe- tegként, úgy a biztosító az 5. naptól minden kórházi ápolási napra 8000 Ft-ot fizet ki. Amennyiben egy balesetből eredően egy adott biztosított többször kerül kórházi ápolásra, úgy a biztosító az első 4 napot meghaladó időszak után már a következő ápolási időszaknál nem vizsgálja a 4 nap meghaladását. A szolgáltatás teljesítésére a biztosító csak akkor köteles, ha a biztosítási esemény jelen szerző- dési feltételek szerint történt bejelentésére még a biztosított életé- ben sor került.

A biztosítási esemény bekövetkeztének időpontja: a baleseti erede-

tű kórházi ápolás esetén a baleset bekövetkeztének időpontja. Biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatás legfeljebb 45 napra kor- látozódik.

4. Kizárások

Nem terjed ki a biztosítás:

– a taxi, bérgépkocsi és az autóbusz utasaira,

– a jármű vezetőjére, ha a baleset az ő ittasságával, gyógyszeres vagy kábítószeres befolyásoltságával, elme- vagy tudatzavarával, illetve öngyilkosságával vagy annak kísérletével okozati összefüg- gésben következett be,

– a jármű vezetőjére, ha a baleset érvényes gépjárművezetői jogosít- vány nélküli vezetése közben következett be,

– a versenyen vagy arra való felkészülés közben bekövetkezett bal- esetekre,

– a biztosított pszichiátriai betegségével okozati összefüggésben be- következő balesetekre,

– a járművet eltulajdonítóra vagy jogtalan használóra és az általa szállított személyekre,

– az utasok ki- és beszállásával kapcsolatos balesetekre,

– a jármű szervizelése, karbantartása, javítása közben bekövetkező balesetekre,

– a biztosítottat szándékos bűncselekmény elkövetése vagy kísérle- te során, azzal összefüggésben ért balesetekre,

– radioaktív vagy ionizáló sugárzás által közvetve vagy közvetlenül okozott balesetekre,

– a biztosítottak azon balesetére, amely sztrájk, tüntetés, zavargás, fel- kelés, terrorcselekmények vagy háború következtében keletkeztek.

5. Mentesülés

A biztosító a szerződésben meghatározott szolgáltatási összeget nem fizeti ki és a biztosítás minden további kifizetés nélkül szűnik meg, ha a balesetet a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta.

A balesetet súlyosan gondatlannak kell tekinteni akkor, ha az a biz- tosított, személygépkocsi vezető:

a) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye kapcsán vagy az- zal összefüggésben következett be,

b) amennyiben a biztosított halála a kedvezményezett szándékos magatartásának következménye.

Ezen esetekben a biztosító a biztosított utasok részére sem nyújt kártérítést.

6. A biztosító teljesítése

A biztosító teljesítése az elbíráláshoz szükséges okmányok beérke- zésétől számított 15 napon belül esedékes.

Maradandó egészségkárosodás esetén a szolgáltatás mértékének végleges megállapítására a káresemény után egy évvel kerül sor.

7. Területi hatály

A kiegészítő biztosítás területi hatálya megegyezik az alapbiztosítás területi hatályával.

8. Önrészesedés

A biztosító a szolgáltatásokból önrészesedést nem von.

9. Díjkedvezmény

A kiegészítő biztosítás díjából kedvezmény nem adható.

10. Egyéb feltételek

Ezen feltételekben nem tárgyalt kérdésekben az alapbiztosítás fel- tételeiben foglaltak szerint kell eljárni.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U41100/5