ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
az Igazságügyi Minisztérium felhasználási típusú szerződéseihez
I. Általános rendelkezések, fogalmak
1. Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) hatálya az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: Felhasználó) által kötött felhasználási szerződésekre (a továbbiakban: szerződés) terjed ki, a 2. pontban meghatározott kivétellel.
2. Az ÁSZF hatálya nem terjed ki
a) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás,
b) a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet szerinti, illetve az egyéb központosított közbeszerzési eljárás, valamint
c) a Kbt. 9. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti eljárás eredményeként megkötött szerződésekre.
3. Az ÁSZF hatálya a 2019. április 11. napját követően megkötött szerződésekre terjed ki.
4. A szerződés az ÁSZF-től eltérő feltételeket meghatározhat. Amennyiben az ÁSZF és a szerződés azonos tárgyú rendelkezései között bármilyen eltérés van, a szerződés rendelkezései az irányadóak.
5. Az ÁSZF szerződési feltételnek minősülnek, amelyeket a Jogosult az ÁSZF tartalmának megismerését követően a szerződés aláírásával fogad el.
6. Az ÁSZF-ben használt fogalmak a szerződésben használt fogalmak szerint értelmezendőek.
7. Az ÁSZF alkalmazásában:
a) Jogosult: a szerződés tárgyát képező szellemi alkotásra vonatkozó felhasználási jogokkal rendelkező, szerződést kötő magánszemély vagy szolgáltató;
b) Magánszemély: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. évi törvény hatálya alá tartozó magánszemély, a 7. c) pontban foglalt kivétellel;
c) Szolgáltató: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálya alá tartozó, valamint egyéb jogszabályok alapján működő azon jogi és nem jogi személyek, továbbá az olyan természetes személyek, akik az általuk teljesített szolgáltatásaikkal kapcsolatban számla adására kötelezettek; az egyéni vállalkozóval azonosnak kell tekinteni azt a személyt is, aki mint magánszemély az adóhatóságnál költségelszámolásra bejelentkezett és ezért adószámmal rendelkezik;
d) Kapcsolattartó: a Felhasználó szerződésben megjelölt kapcsolattartója.
8. Az ÁSZF-ben dőlt betűvel jelölt általános szerződési feltételek a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérnek.
II. Együttműködés, kapcsolattartás, értesítés
9. A szerződő felek (a továbbiakban: Felek) a szerződés teljesítése érdekében együttműködési kötelezettséget vállalnak, melynek keretében kötelesek a szerződés teljesítését befolyásoló minden lényeges körülményt egymással haladéktalanul közölni.
10. A szerződés teljesítése során mindennemű értesítést írásban is meg kell erősíteni, és azokat megküldeni az érdekelt Felek címére. A Felek az értesítéseket telefax, e-mail formában elfogadják egymástól. Bármely Fél által észlelt, a szerződés szerződésszerű teljesítését lehetetlenné tévő akadály felmerülése, illetve szerződésmódosítás kezdeményezése esetén az értesítést aláírt levélben is meg kell erősíteni.
11. A Jogosult a szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy az általa megadott és a szerződésben foglalt adatok – különösen a személyes illetve cégadatok – teljes körűek, valódiak és hitelesek. Jogosult tudomásul veszi, hogy az általa megadott adatokban bekövetkező valamennyi változásról köteles haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül írásban értesíteni a Felhasználót.
III. Felhasználási jogok
12. A Jogosult a szerződés aláírásával nyilatkozza, hogy a szerződésben megjelölt szerzői jogi védelem alá eső művekre területi korlátozás nélküli, a mű teljes védelmi idejére szóló, kizárólagos, harmadik személynek átengedhető, korlátlan felhasználási módra szóló felhasználási jog illeti meg, és ezt a jogát engedi át a szerződéssel kizárólagosan és korlátozásmentesen a Felhasználó részére.
13. A Felhasználó a szerződés alapján jogot szerez arra, hogy a szerződés szerinti műveket területi korlátozás nélkül, a mű teljes védelmi idejére, minden ismert felhasználási módra vonatkozóan, kizárólagosan és korlátlan módon felhasználja, azaz különösen a műveket tetszőleges példányban és alkalommal többszörözze, átdolgozza, nyilvánosságra hozza, illetve kép- vagy hangfelvételen rögzítse, terjessze, azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja, harmadik személynek hasznosítás céljából átadja, bármely ismert módon a művet a nyilvánossághoz közvetítse. A Felhasználó a műveken bármely, a szerzőnek a mű egységéhez fűződő jogát nem sértő változtatást végrehajthat. A Felhasználó felhasználási joga kiterjed arra, hogy a mű felhasználására vonatkozó engedélyt harmadik személyre átruházza, továbbá harmadik személynek a mű további felhasználására engedélyt adjon.
14. A szerződés szerinti feladat ellátása során, azzal összefüggően a Felhasználónál keletkezett egyéb szerzői jogi művet, dokumentumot, iratot vagy adatot a Jogosult kizárólag a Felhasználó jóváhagyása esetén használhatja fel és adhatja át harmadik fél részére.
15. A Jogosult szavatol a művekre vonatkozó, a szerzőt megillető jogok és kötelezettségek teljesítéséért, valamint azért, hogy a művek tekintetében más harmadik személy semmiféle jogosultsággal nem rendelkezik, harmadik személyt a Felhasználóval szemben semmiféle jog nem illeti meg, és ebből eredően a Felhasználóval szemben semmiféle jogcímen többletdíj-igény nem érvényesíthető.
IV. Díjazás és a teljesítés igazolása
16. A Jogosult a szerződés tárgyát képező szellemi alkotást a felhasználó által meghatározott formában és módon köteles rendelkezésre bocsátani.
17. A Felhasználó a szerződés tárgyát képező szellemi alkotás átvételéről átadás-átvételi igazolást állít ki.
18. A Felhasználó a szerződés tárgyát képező szellemi alkotás elfogadásáról az átvételtől számított 15 naptári napon belül köteles nyilatkozni. Ha a szerződés tárgyát képező szellemi alkotást a Felhasználó javításra visszaadja, az erről szóló írásbeli értesítésben a javításra megfelelő határidőt kell tűzni. A javítás elfogadására, illetve ismételt visszaadására jelen pont rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a Jogosult a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja, vagy azt határidőre nem végzi el, a Felhasználó a szerződéstől elállhat.
19. A Felhasználó a szerződésszerű teljesítésről (részteljesítésről) teljesítésigazolást állít ki.
20. A felhasználási díj a szerződésben meghatározott feladatok teljesítésével kapcsolatban felmerült költségekre és egyéb díjakra tekintettel került megállapításra, ezért a Jogosult a felhasználási díjon felül költségtérítési, illetve egyéb, más jogcímen keletkezett díjigénnyel nem léphet fel.
21. A megbízás teljesítésével kapcsolatban felmerült belföldi, illetve külföldi utazási- és szállásköltségek elszámolására az Igazságügyi Minisztérium Gazdálkodási Keretszabályzatáról szóló 2/2015. (II. 27.) IM utasításban, valamint a belföldi és ideiglenes külföldi kiküldetésekről szóló 3/2015 (VIII. 4.) IM KÁT utasításban foglalt rendelkezések szerint kerülhet sor.
22. A Felek előleg fizetését kizárják. A felhasználási díjra a Jogosult utólag, a szerződésben rögzített ütemezés szerint, a (rész)teljesítés igazolását követően jogosult.
23. A Felhasználó a felhasználási díjat a teljesítésigazolásban foglaltak szerint a Jogosultnak a szerződésben megjelölt számlaszámára történő átutalással, a Ptk. 6:130. § (1) bekezdése szerint számított 30 napon belül teljesíti a Magyar Államkincstár útján.
Szolgáltató szerződő fél esetén:
24. A Jogosult a szerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy a számlát az Igazságügyi Minisztérium nevére és címére (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxx xxx 0.), a Megbízó adószáma (15300076-2-41) megjelölésével köteles kiállítani és a Felhasználó kapcsolattartója nevének feltüntetésével megküldeni.
25. A Jogosult a szerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy a Felhasználó csak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezéseinek megfelelő számla és a teljesítésigazolás birtokában teljesít kifizetést.
Magánszemély szerződő fél esetén:
26. A Jogosult a szerződés aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy a felhasználási díj kifizetéséhez szükséges adó- és társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilatkozatokat megteszi, ezzel összefüggésben keletkezett adatszolgáltatási és okirat-csatolási kötelezettségének eleget tesz.
27. A Jogosult legkésőbb a teljesítés (első részteljesítés) igazolásának időpontjáig a kifizetéshez szükséges, az alkalmazandó adó- és társadalombiztosítási jogszabályokban előírt jognyilatkozatokat megteszi. A jognyilatkozatok hiánya a Felhasználó késedelmét kizárja.
V. Késedelmes, illetve hibás teljesítés
28. A Jogosult a szerződést hibásan teljesíti, amennyiben a szerződésben (és annak mellékletében) meghatározott egyes feladatokat, a feladatok összességét vagy az egész szerződést nem teljesíti, hiányosan vagy nem megfelelő szakmai színvonalon teljesít, vagy egyébként megszegi a szerződésben vagy annak mellékleteiben foglalt feltételeket. A megfelelő szakmai színvonal alatt a szerződésben (és a hozzá kapcsolódó mellékletben) előírt műszaki, szakmai követelmények, illetve
– szerződéses rendelkezés hiányában – a szakmai gyakorlatnak megfelelő, általánosan elvárható követelmények teljesítését kell érteni.
29. A Jogosult köteles a teljesítés tekintetében a szerződésben, vagy Felhasználó által meghatározott határidők betartására. A Jogosult késedelmes teljesítése esetén, ha a késedelem a Jogosultnak felróható, a Felhasználó – a szerződésszegésből adódó egyéb kárigényén túl – késedelmi kötbérre jogosult. A késedelmi kötbérre Felhasználó akkor is jogosult, ha Jogosult a megadott végteljesítési határidőben hibásan teljesít, egészen a hiba kijavításáig.
30. A késedelmi kötbér összege naponként a szerződés szerinti feladat bruttó felhasználási díjának (kötbéralap) 1 %-a, legfeljebb azonban a kötbéralap 15 %-a.
31. A Jogosult hibás teljesítése esetén kötbért köteles fizetni. A kötbér mértéke a hibás teljesítéssel érintett részre eső bruttó felhasználási díj (kötbéralap) 20 %-a.
32. Amennyiben a szerződés a Felhasználónak felróható okból meghiúsul, a Jogosult a saját, igazolható költségei megtérítésére tarthat igényt. Ebben az esetben Jogosult csak azoknak a károknak a megtérítését kérheti, melyek a szerződés meghiúsulásával közvetlen összefüggésben állnak és amely károk más módon nem térülnek meg.
33. Amennyiben a teljesítés Jogosultnak felróható bármely okból meghiúsul, Jogosult meghiúsulási kötbért köteles fizetni Felhasználó számára. A meghiúsulási kötbér alapja a szerződésben meghatározott teljes bruttó felhasználási díj, mértéke a kötbéralap 20 %-a.
34. A Felhasználó kötbérigényének érvényesítése nem jelenti a Felhasználó egyéb igényeinek elvesztését. Felhasználó a kötbért meghaladó kárt is érvényesítheti a Jogosulttal szemben. Ha a Jogosult által teljesítendő szolgáltatás oszthatatlan, vagy a késedelemmel, hibás teljesítéssel, meghiúsulással érintett rész egyéb okból nem határozható meg, a kötbéralap a teljes bruttó felhasználási díj.
35. A Felhasználó kötbérigényét írásban köteles közölni a Jogosulttal, külön megjelölve annak jogalapját és összegét. A Felhasználó a kötbér összegét az esedékes felhasználási díjba jogosult beszámítani.
36. A Jogosult tudomásul veszi, hogy nem szerződésszerű teljesítése esetén a teljesítés/részteljesítés elfogadása a Felhasználó részéről nem minősül a szerződésszegésből eredő jogok érvényesítéséről való lemondásnak.
VI. Titoktartás
37. A Jogosultat a szerződés teljesítése keretében a szerződés hatályba lépése előtt és az ezt követően tudomására jutott minősített adatot képező információk tekintetében büntetőjogi felelősség terheli. Egyéb bizalmas információk átadására vagy nyilvánosságra hozatalára egyik fél sem jogosult, kivéve a szerződés lényeges tartalmi elemeire, azaz a Felek személyére, a szerződés tárgyára és az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozó információkat, illetve mindazon rendelkezéseket, amelyek nyilvánosságra hozatalát jogszabály írja elő.
38. A szerződéssel és annak teljesítésével kapcsolatos, vagy az egymásról, különösen egymás működéséről, szervezetéről tudomásukra jutott, birtokukba került információ, illetőleg más módon megismert, nyilvánosan nem hozzáférhető minden olyan tény, adat, terv, okirat, dokumentum, eljárás (a továbbiakban: adat) üzleti titoknak minősül, amelyek nyilvánosságra hozatala a felek hivatali, üzleti vagy egyéb érdekeit sértené.
39. A minősített adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettség mind a két Felet a szerződés lejárta, illetve bármi okból történő megszűnése esetén a minősítés tartamáig kötelezi; más, a szerződéssel kapcsolatban keletkezett titok és egyéb, a teljesítés során keletkezett bizalmas információk tekintetében a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok által előírt rendelkezések alapján kell eljárni.
40. A Xxxxx mindent megtesznek annak érdekében, hogy a fenti kötelezettségekről az érintett munkavállalóikat, vagy egyéb közreműködőket tájékoztassák, a fenti előírásokat betartsák és betartassák. Az adatok jogosulatlan nyilvánosságra hozatalából származó hátrányok, valamint az ezek kiküszöböléséhez szükséges költségek – az egyéb felelősségén túl – azt a felet terhelik, akinek a jogosulatlan nyilvánosságra hozatal tekintetében felelőssége fennáll.
VII. A szerződés módosítása, megszűnése
41. A szerződés bármely fél kezdeményezésére közös megegyezéssel bármikor módosítható. A módosítás kizárólag írásban érvényes.
42. A szerződés határozott időtartamra jön létre és a határozott idő lejártával vagy a Felek szerződésszerű teljesítésével szűnik meg, illetőleg, ha a szerződést bármelyik fél írásban felmondja. A felmondási idő mindkét fél részéről – az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított – 30 nap.
43. A Felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik. Az erről szóló megállapodás kizárólag írásban, a Felek együttes aláírásával érvényes.
44. A szerződést bármelyik Xxx azonnali hatállyal felmondhatja a másik Félhez eljuttatott írásbeli értesítéssel, ha a másik Fél a szerződésben vállalt lényeges kötelezettségét súlyosan megsérti, és azt nem orvosolja az erre vonatkozó írásbeli felszólítást követő 8 napon belül. A kötelezettség teljesítésére felhívó írásbeli felszólítást nem kell megküldeni, ha a szerződésszegés olyan súlyú, hogy a sérelmet szenvedett Xxxxxx a továbbiakban nem várható el a szerződés fenntartása.
VIII. Egyéb rendelkezések
45. Amennyiben Jogosult jelen szerződésen alapuló tevékenysége a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti további jogviszonynak minősül, Jogosult a szerződés aláírásával kijelenti, hogy a további jogviszony létesítése kapcsán nem áll fenn vele szemben összeférhetetlenségi ok, illetve a Kit. 95. § (5)-(7) bekezdései szerinti esetben a szükséges előzetes bejelentést megtette vagy előzetes engedélyt megkapta. Amennyiben Jogosult kormányzati szolgálati jogviszonya Felhasználónál áll fenn, Jogosult tudomásul veszi, hogy a felhasználási díj kizárólag abban az esetben illeti meg, ha a jelen szerződésben rögzített feladat mellett a kormányzati szolgálati jogviszonyához kapcsolódó munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett.
46. A Jogosult képviselője a szerződés aláírásával nyilatkozik arról, hogy az általa képviselt szervezet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül. A Jogosult tudomásul veszi, hogy jelen pontban foglalt nyilatkozat tartalmának változása esetén arról haladéktalanul köteles – a szerződésben megjelölt kapcsolattartó útján – a Felhasználó képviseletében eljárt kötelezettségvállalót írásban tájékoztatni.
47. A Jogosult a szerződéssel kapcsolatosan tudomásul veszi
a) az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 5. § (5) bekezdésében, továbbá a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-ában foglaltakat, azaz az Állami Számvevőszék, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogosultságát, valamint
b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
32. §-ában valamint 1. számú mellékletének III./4. pontjában, továbbá a 85/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 1. §-ában foglaltakat, amelyek alapján a szerződés lényeges tartalmáról szóló tájékoztatást, illetőleg a nyilvánosságra hozatalt a Felhasználó még az üzleti titokra való hivatkozással sem tagadhatja meg, továbbá
c) minden olyan szervezet, hatóság, egyéb személy ellenőrzési jogosultságát, amelyeket jogszabály erre jogosít, illetve kötelez (ilyen szervek különösen a Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja, az Európai Bizottság illetékes szervei és az Európai Számvevőszék
48. Az ÁSZF-ben és a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezései az irányadók.
49. Az ÁSZF-fel és a szerződéssel kapcsolatban felmerült vitás kérdéseket Felek egymás között tárgyalások útján kísérelik meg rendezni.