Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ügyféltájékoztató 3

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) 5

Jármûvek casco biztosításának különös feltételei (JCKF9) 9

1. A biztosítás köre 9

2. Biztosítási szolgáltatás 9

3. Területi hatály 11

4. Kockázatviselés kezdete, megszûnése, hatálya 11

5. Xxxxx feltételek külföldi utazás esetére 11

6. Önrészesedés 12

7. A biztosító szolgáltatásának esedékessége 12

8. Kockázatkizárás 12

9. A szerzõdõ (biztosított) kötelezettségei 13

10. Kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség 14

11. A biztosító mentesülése 14

12. Bónusz 14

13. A szerzõdésben érintett felek jogállása 15

14. Elévülés 15

15. Biztosítási díj és/vagy önrészesedés módosítása 15

16. A szerzõdés módosítása 15

17. Egyebek 15

Záradékok 16

Xxxxxxx a hatályos 190/2004-es kormányrendeletbõl a gépjármû üzembentartójának kötelezõ felleõsségbiztosításáról 21

Autósegély-24 biztosítás különös feltételei (AKF) 25

– 2 –

A Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság ügyféltájékoztatója

Tisztelt Partnerünk!

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerzõdés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársasághoz fordult. Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk fõbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és pa- naszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkrõl, felügyeleti szervünk megnevezésérõl és székhelyérõl, az ügyfélpanaszoknak a Felügyelethez, a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséghez vagy a békéltetõ testülethez való elõterjesztésének lehetõségérõl, a bírói út igénybevételérõl, valamint megismertetjük az adatvédelem és adat- kezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képezõ – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenység- rõl szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja.

Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása elõtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, köztük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati isme- retekre, amelyek birtokában a szerzõdéskötési szándékát kifejezõ jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerzõdésre vonatkozó adózás- sal kapcsolatos szabályokat.

1. A Generali-Providencia Biztosító Rt. – új cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság – a Providencia Osztrák-Magyar Biz- tosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.

A társaság alaptõkéje (jegyzett tõkéje): 4 500 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali Holding Vienna AG

Székhelye: A–1010 Wien, Landskrongasse 1–3.

2. A biztosítási szerzõdésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítõjéhez, ügyvitelirányítási központjainkhoz, ügyfélszolgá- lati irodáinkhoz, Személybiztosítási Kompetencia Központjainkhoz, illetõleg a TeleCenter munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250 kék számon készséggel állnak az ön rendelkezésére.

Információt és támogató útmutatást talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is.

Amennyiben munkatársaink segítõ közremûködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság Vezérigazgatóságán mûködõ Ügyfélkapcsolati Központnál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. – személyesen vagy írásban élhet beje- lentéssel.

3. A biztosító felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (Xxxxxxxxx Xxxxx)

Levélcím: 1535 Budapest, 114. Pf. 777.

Központi telefonszám: 489-9100

Helyi tarifával mûködõ kék szám: (06-40) 203-776 Központi fax: 000-0000

4. A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, valamint a fogyasztóvédelem intézményrendszerével kapcsolatos legalapvetõbb szabályokat a fogyasztóvédelem- rõl szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza. A fogyasztóvédelem országos hatáskörrel rendelkezõ, a fõvárosi és megyei fogyasztóvédelmi felügyelõségek szakmai irányítását is ellátó központi szerve: Fogyasztóvédelmi Felügyelõség

Székhelye: 1088 Budapest, József krt. 6.

Telefon: 000-0000

Fax: 000-0000

A biztosítási szerzõdés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében kérelmet terjeszthet elõ a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes békéltetõ testületnél. A testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését.

A permegelõzõ, konfliktuskezelõ, vitarendezõ eljárások közül – a békéltetetõ testületi eljáráson kívül – közvetítõi eljárást is kezdeményezhet a közvetítõi tevékenység- rõl szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A fogyasztó a biztosítási szerzõdésbõl eredõ igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellõzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljá- rására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzõdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzõdésbõl származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet.

A biztosító ügyfelének minõsül a szerzõdõ, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonat- kozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerzõdésre ajánlatot tesz.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi állapottal összefüggõ adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tény és körülmény.

6. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kap- csolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzõdés létrejöt- tének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ.

7. A biztosítási titok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, veze- tõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró felügyelettel,

b) a folyamatban lévõ büntetõeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetõügyben, polgári ügyben, valamint csõdeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezett- ség, illetve, ha a biztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettség alá esõ kifizetésrõl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, biztosításközvetítõvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítõ vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítõi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetõ hivatallal,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülõ szerzõdési állomány tekintetében az átvevõ biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelõ szervezettel, az Információs Köz- ponttal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzõvel,

p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítõvel, szaktanácsadóval szemben, ha az a)–j) és n) pontban megjelölt szerv vagy személy írás- beli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzõdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A k), l), m) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minõsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is,

q) ha a biztosító az általa foganatosított korlátozó intézkedésekrõl az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyo- ni érdekek és gazdasági erõforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, továbbá az Európai Uniót létrehozó szerzõdés 15. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erõforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot.

9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekbõl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

– fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fõirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adat- továbbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minõsülõ adatok átadása,

– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítõ felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történõ adatátadás.

10. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelõ) történõ adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor.

11. Társaságunk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, az adatkezelés céljáról, jog- alapjáról, idõtartamáról, az adatfeldolgozó nevérõl, címérõl, székhelyérõl és az adatkezeléssel összefüggõ tevékenységérõl, továbbá arról, hogy kik és milyen cél- ból kapják vagy kapták meg az adatokat. A törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyes- bítéseket a nyilvántartásaiban átvezetni köteles.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzõdésben nevesített jogosult is gyako- rolhatja.

12. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerzõdésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendõ díjra, a biztosító szolgáltatására, illetõleg a bizto- sítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket.

13. A biztosítási ajánlat aláírása elõtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következõket:

– a megkötendõ biztosítási szerzõdésre, a szerzõdõ felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzõdési feltételek és záradékok elõírásai az irányadók,

– kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követõen aláírni,

– a jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tu- domására jut.

14. A biztosítási szerzõdésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg vagy jogszabály eltérõen nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

A sikeres együttmûködés reményében:

Generali-Providencia Zrt.

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

Ezen általános feltételek alapján a Generali-Providencia Zrt. (továbbiak- ban: biztosító) – az egyes biztosítások különös feltételei szerint – meg- határozott jövõbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétõl függõen, a biztosítási szerzõdésben kikötött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerzõdõ (biztosított) által meg- fizetett biztosítási díj ellenében.

I. Szerzõdõ/Biztosított

1. Vagyonbiztosítási szerzõdést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerzõdést érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: szerzõdõ).

2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerzõdés teljes idõbeli hatálya alatt fenn kell állnia.

II. A biztosítási szerzõdés létrejötte

1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatvi- selési idõpontban lép hatályba.

2. Ha a kötvény tartalma a szerzõdõ (biztosított) ajánlatától eltér és az eltérést a szerzõdõ (biztosított) 15 napon belül nem kifogá- solja, a biztosítási szerzõdés a kötvény tartalmának megfele- lõen jön létre.

A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerzõdõ (biztosított) figyelmét felhívni.

Lényeges eltérésnek minõsül különösen a kockázatviselés idõ- pontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biz- tosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke.

3. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- zõdõ (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képvi- selõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõen jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési idõpontban lép hatályba.

A biztosító a biztosítási kötvényt a szerzõdés e módon történõ létrejötte esetén is köteles a szerzõdõ (biztosított) részére ki- szolgáltatni.

4. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már elõlegként befizetett díjat a szerzõdõnek (biztosí- tottnak) haladéktalanul visszafizeti.

5. Amennyiben a biztosítást a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI törvény 32. §-ának (1) be- kezdése alapján a szerzõdõ (biztosított) képviselõjének minõsülõ biztosítási alkusz (bróker, makler) közvetíti, akkor a biztosító szá- mára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt kö- vetõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerzõdõ (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.

6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szer- zõdés eltér a biztosítási feltételektõl, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételeknek megfe-

lelõen módosítsák. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosító ja- vaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhezvételétõl számított 15 napon belül a szerzõdést 30 napra írásban fel- mondhatja.

III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya

1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton a szerzõdõ (biztosított) által a kockázatviselés (hatály- balépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerzõdõ (biztosított) a biztosítás elsõ díját, illetõleg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, a biztosító képviselõjének vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak (a biztosítóintéze- tekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI tör- vény 32. § (3) bekezdés) elismervény ellenében átadja, illetõ- leg ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapod- tak meg, és a biztosítási szerzõdés a II. fejezetében meghatáro- zott valamelyik módon létrejön.

2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdõ idõ- pont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerzõdõ (biztosított) által történt aláírását követõ nap 0. órája. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés leg- korábbi idõpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történõ átadását követõ nap 0. órája jelölhetõ meg.

A felek ettõl eltérõ kockázatviselési kezdõ idõpontban is meg- állapodhatnak.

3. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerzõdés ellen- kezõ kikötést nem tartalmaz – kizárólag a Magyar Köztársaság területére terjed ki.

IV. A biztosítási szerzõdés tartama

1. A biztosítási szerzõdés, ha a felek írásban másként nem álla- podnak meg, határozatlan tartamú.

2. A biztosítási idõszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – el- lenkezõ megállapodás hiányában – a biztosítási szerzõdés lét- rejöttének napja.

V. Biztosítási összeg/Biztosítási érték A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerzõ- dõ (biztosított) által a biztosítási szerzõdésben megjelölt értéke.

2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túlbiz- tosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltételek elõírásai alapján kerül megállapításra.

4. Ha a szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötés idõpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerzõdéssel (többszörös biztosítás),a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerzõdéssel meg nem térült károkra nyújt

a különös feltételekben meghatározottak szerint biztosítási szol- gáltatást. Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, ame- lyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.

5. A biztosítót a biztosítási szerzõdés érvényes része utáni bizto- sítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszörös biztosítás esetén is megilleti.

6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összeg- nek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg.

7. A biztosítási szerzõdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve va- gyoncsoportokat a szerzõdõ felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontár- gyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik bizto- sítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy ese- tében a biztosító szolgáltatásának felsõ határa az adott va- gyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerzõdéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg ere- jéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felsõ határa is. Az egyes vagyoncsopor- tokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biz- tosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

8. A túlbiztosítás, illetõleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerzõ- dés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál kü- lön-külön kell megállapítani.

9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával kor- látozhatja.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási idõszak alatt több esetben fordul elõ biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény al- kalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási ese- ménynek minõsülnek az azonos okokra visszavezethetõ ese- mények, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn. A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerzõdõ (biz- tosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkezõ esetben a bizto- sító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szerzõdõ teljes egészében maga viselje a megállapodás szerinti önrészt.

VI. A biztosítási díj megfizetése

1. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, minden késõbbi díj pedig annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amely- re a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni.

2. Ha a biztosítási szerzõdést nem a biztosított, hanem az õ javá- ra harmadik személy köti (I. pont), a biztosítási esemény bekö- vetkezéséig, illetõleg a biztosított belépéséig a díjfizetési köte- lezettség a szerzõdõ felet terheli.

3. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerzõdõ fél helyébe lép, a folyó biztosítási idõszakban esedé- kes díjakért a szerzõdõ féllel egyetemlegesen felelõs.

VII. A szerzõdõ/biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

1. A szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötéskor köteles a biztosí- tás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül-

ményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett, de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdé- seket tett fel.

2. A szerzõdõ (biztosított) köteles a bekövetkezéstõl számított 8 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az aján- laton feltüntetetett körülmény módosulását, de különösen:

a) A biztosított vagyon értékének olyan mértékû változását, ami a biztosítási szerzõdésben megjelölt biztosítási összeg mó- dosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerzõdésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni.

b) Ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött.

c) A biztosított vagyontárgyakat terhelõ bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével.

d) A biztosított vagyontárgyak más számára történõ haszná- latba adását.

e) Ha a kármegelõzés és kárelhárítás rendszerében módo- sulás történt.

f) A biztosított vagyont érintõ csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását.

g) Új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helye- zését, új gyártási ág vagy technológia bevezetését.

h) Üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi idõtartamra történõ leállítását (átmeneti szüneteltetését) vagy végleges üzemen kívül helyezésüket.

i) A biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló té- nyezõk módosulását.

3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetõleg a biztosítási szerzõdés további változásbejelentési kötelezettsé- get is elõírhatnak.

4. A biztosító jogosult a szerzõdõnél (biztosítottnál) a kármegelõ- zésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított va- gyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tûzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttmûködve, a helyszínen is bármi- kor ellenõrizni.

5. A közlésre, illetõleg változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szerzõdõ (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötés- kor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

6. A szerzõdõ és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és az közlésre, illetõleg bejelentésre köteles lett volna.

7. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szer- zõdésben, illetõleg a szerzõdés részét képezõ biztosítási felté- telekben meghatározott lényeges körülmények változását köz- lik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerzõdést 30 napra írásban fel- mondhatja.

8. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a mó- dosító javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik. Erre a következményre a szerzõdõt (biztosítottat) a módosító javas- lat megtételekor figyelmeztetni kell.

9. Ha a biztosító a 7–8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szer- zõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.

VIII. A biztosítási esemény

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a szerzõdés vagy a különös feltételek meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.

IX. Kárbejelentés, kárrendezés

1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövet- kezését haladéktalanul, de legkésõbb a felfedezésétõl számí- tott 2 munkanapon belül a biztosítási szerzõdést kezelõ bizto- sító egységnek írásban bejelenteni.

A tûz- és robbanáskárt hatósági elõírás szerint a szerzõdõ (biz- tosított) köteles a tûzoltóságnak is jelenteni.

Betöréses lopás és rablás esetén a szerzõdõ (biztosított) köte- les rendõrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzõkönyvben rög- zíttetni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a káresemény idõpontját, helyét és a káresemény rövid le- írását,

b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),

d) a kárrendezésben közremûködõ – a szerzõdõt (biztosítot- tat) képviselõ – személy vagy szervezet nevét,

e) köteles továbbá a tûzoltóságnak tett bejelentés, illetõleg rendõrségi feljelentés (jegyzõkönyv) egy másolati példányát csatolni.

A szerzõdõ (biztosított) köteles ezen felül a szükséges felvilágo- sításokat megadni, és lehetõvé tenni a bejelentés és a felvilá- gosítás tartalmának ellenõrzését.

Köteles továbbá a nyomozást megszüntetõ határozatot, vád- emelés esetén a vádiratot (vádindítványt), valamint a tûzrendé- szeti hatóság által kiadott okiratot a biztosító részére eljuttatni.

2. Amennyiben a szerzõdõ (biztosított) az 1. pontban elõírt kötele- zettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke, és a biztosító szolgáltatását befolyáso- ló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötele- zettsége nem áll be.

3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyon- tárgy(ak) állapotában a szerzõdõ (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésõbb a kárbejelentéstõl számí- tott 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

4. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása le- hetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

5. Ha a biztosító részérõl a kárbejelentés kézhezvételétõl számított

5. napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, akkor a szerzõdõ (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kise- lejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontár- gyakat a biztosítóval történt elõzetes egyeztetést követõen, to- vábbi 30 napig változatlan állapotban meg kell õrizni.

6. A szerzõdõnek (biztosítottnak) a kár összegét hitelt érdemlõen bizonyító dokumentumokat – a biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának a kérésére – bármikor rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben a szerzõdésre vonatkozó különös fel- tételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követõ

15. napon esedékes.

7. A szerzõdõ felek bármelyike kérheti a kár okának és összegé- nek független szakértõ által történõ megállapítását. A független szakértõ költségét a megbízó elõlegezi, illetõleg viseli.

8. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja,

a) ha kétség merül fel a szerzõdõ (biztosított), illetõleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát ille- tõen, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig;

b) ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szerzõdõ (biz- tosított) ellen büntetõeljárás indult, az eljárás befejezéséig.

9. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetõeszközben (forintban) fizeti meg.

10. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biz- tosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerzõdõ (biztosított) kérésére elõleget folyósíthat.

X. Mentesülés

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél;

b) a velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk, (hozzátar- tozónak minõsül: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe- fogadó, a mostoha- és nevelõszülõ, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér há- zastársa);

c) a biztosított vezetõ, a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltõ alkalmazottja(i), illetõleg meg- bízottja(i);

d) a biztosított vállalkozás vezetõje(i), a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végzõ tagja(i) vagy szerve(i)

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelõzési és kárenyhítési kö- telezettség megszegésére is alkalmazni kell.

3. A károk megelõzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági hatá- rozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasítá- sai, továbbá a biztosító általános és különös feltételeiben rög- zített elõírásai mindenkor irányadók. Ha a szerzõdõ, vagy biz- tosított a kármegelõzésre és elhárításra vonatkozóan a valóság- nak nem megfelelõ, vagy megtévesztõ adatokat közölt, a biz- tosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

4. Ha a biztosító a kármegelõzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését, vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogo- sult a biztosítási szerzõdés módosítására javaslatot tenni, illetõ- leg a szerzõdést felmondani.

XI. A biztosítási szerzõdés megszûnése

1. A határozatlan idõtartamra kötött biztosítási szerzõdést a felek a biztosítási idõszak végére 30 napos határidõvel felmondhatják.

2. A felek a biztosítási szerzõdésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

3. Ha a szerzõdés három évnél hosszabb idõre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított idõtartam eltelte elõtt is felmondható, a negyedik évtõl kezdve a biztosítási szerzõ- dést bármelyik fél felmondhatja.

4. A határozott idõtartamra létrejött biztosítási szerzõdés a tartam lejáratakor akkor is megszûnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerzõdés megszûnését követõ idõszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

5. A biztosítási szerzõdés az elsõ biztosítási díj, illetõleg az egy- szeri biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap, folytató- lagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerzõdõ (biztosított) ha- lasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

6. A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybe- vételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az elsõ díj, illetõleg az egyszeri biztosítási díj esedékességé- tõl számított 30 nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a köz- lésével a szerzõdõt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja.

7. A díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzõdést a biztosí- tási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási díj nemfizetése miatt megszûnt szerzõdés törlésé- nek tényérõl a biztosító a szerzõdõt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

8. Ha a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek meg- szûnt, a biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része – a biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül – a hónap utolsó napjával megszûnik.

9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész év- re járó díj megfizetését követelheti.

10. A biztosítási szerzõdés megszûnésének egyéb esetében a biz- tosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizeté- sét követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

XII. Törvényi engedményi jog

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelõs sze- méllyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartás- ban élõ hozzátartozó.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett kártalanítási ösz- szeget vissza kell fizetnie.

XIII. Elévülés

A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények az esedékességtõl számított egy év alatt évülnek el.

XIV. Egyéb rendelkezések

1. A szerzõdõ felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szer- zõdés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni.

2. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha az a biztosító szerzõdést kezelõ egységének jut a tudomására.

3. Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdé- sekre a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.

XV. Adatkezelés és adatvédelem

1. A biztosító a feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni:

a) a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett és károsult) sze- mélyi adatait,

b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét,

c) a biztosítási összeget,

d) baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi állapottal összefüggõ adatokat,

e) a kifizetett biztosítási (kártérítési) összeg mértékét és a ki- fizetés idejét,

f) a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tényt és körül- ményt.

2. A biztosítót az általa kezelt, biztosítási titoknak minõsülõ adatok tekintetében idõbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség a biztosító tulajdonosain, vezetõin, alkalmazottain kívül kiterjed mindazokra, akik a biztosítási titokhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hoz- zájutottak.

3. A biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a ki- szolgáltatható titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

4. A biztosító köteles a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adathelyes- bítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.

Jármûvek casco biztosításának különös feltételei (JCKF9)

1. fejezet

A biztosítás köre

Jelen biztosítási szerzõdésben foglaltak alapján a biztosító forintban megtéríti a gépjármûben, alkatrészeiben, tartozékaiban és a lezárt gépjármûben elhelyezett egyéb vagyontárgyakban keletkezett kárt, va- lamint egyéb szolgáltatást nyújt a következõ biztosítási események be- következése esetén, amennyiben azokra a megkötött szerzõdés kiter- jed.

I. Biztosítási események

1. Töréskár

Baleseti jellegû – azaz közvetlenül, kívülrõl és hirtelen fellépõ mechanikai behatást elõidézõ – esemény által (ideértve az em- ber és az állat által is) okozott sérülés, valamint idegen személy által okozott rongálás. Nem baleseti jellegû töréskárokra, mint pl. anyagfáradás, a biztosítás nem terjed ki.

2. Elemi kár

A gépjármûben, alkatrészeiben, tartozékaiban – a gépjármû berendezéseinek meghibásodása vagy külsõ tûz átterjedése folytán – keletkezett tûz, illetve robbanás által okozott kár, to- vábbá az alábbi természeti erõk közrehatása folytán keletkezõ káresemények:

– villámcsapás, földcsuszamlás, kõ- és földomlás, természe- tes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességû szélvihar, felhõszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás;

– a Mercalli-Sieberg-táblázat alapján legalább 5-ös fokozatú- nak jelzett földrengés;

– kiterjed a biztosítás azon károkra is, amelyek azáltal követ- keznek be, hogy a felsorolt természeti erõk közrehatása folytán más tárgyak a gépjármûre dõlnek vagy annak neki- csapódnak.

Amennyiben egy elemi káresemény idõpontjában a biztosító casco biztosítottjainak az összesített kártalanítási összege az 1000 millió forintot meghaladja, akkor az egyes kártalanítási összegek olyan mértékben – arányosan – kerülnek térítésre, hogy azok együttes összege az 1000 millió forintot nem halad- hatja meg. Idõben és térben különbözõ hatásból keletkezõ ká- rok egy eseménynek számítanak akkor, ha azok ugyanarra az atmoszférikus, illetve tektonikus okra vezethetõk vissza.

3. Lopáskár

A megfelelõen (az összes zárszerkezet zárt) lezárt és az elõír- taknak megfelelõen mûködtetett biztonságtechnikai berende- zések mellett a gépjármû elvétele.

3.1. Részlopáskár

A megfelelõen lezárt gépjármûbõl vagy a gépjármûrõl annak alkatrészeinek, tartozékainak elvétele.

3.2. Poggyászlopás

Személyi használatú vagyontárgyaknak a gépjármûben ülõ személyektõl való elrablása, vagy a gépjármû lezárt csomag- tartójából (ennek hiányában a kalaptartó által elzárt részbõl), vagy a csukott kesztyûtartóból dolog elleni erõszakkal való el- lopása.

4. Rablás

A gépjármûnek a gépjármû biztosítottjától vagy a gépjármû jog- szerû használójától a velük szemben alkalmazott erõszakkal vagy fenyegetéssel való elvétele.

5. Üvegkár

A biztosított gépjármûben kizárólag az ablaküvegre közvetlenül, hirtelen fellépõ mechanikai behatások által elõidézett sérülés vagy idegen személy által okozott rongálás.

II. A gépjármû a biztosítási ajánlatban leírt gyártmánynak, típusnak és kivitelnek megfelelõen van biztosítva, beleértve az Eurotax katalógus által meghatározott gyári széria alapkivitel felszerelt- séget meghaladó felszerelést és tartozékot, amennyiben az ajánlatban felvételre kerültek. A gyártó által széria tartozékokon túlmenõen beszerelt extrákat külön kell biztosítani.

2. fejezet

Biztosítási szolgáltatás

Biztosítási összeg az 1. fejezet I.1., I.2., I.3., I.4. pontban foglalt kár- eseményekre totálkár esetén a 2. fejezet I.1., I.2., I.3., I.4., I.5. pont- ban foglaltak alapján meghatározott összeg. A biztosítási összeg a fo- lyó biztosítási évre a kifizetett biztosítási szolgáltatás összegével csök- ken, kivéve ha a szerzõdõ fél vagy a helyébe lépõ biztosított az éves díjat megfelelõen kiegészíti.

A biztosító a megállapodás szerinti biztosítási események bekövetke- zésekor a szerzõdés szerinti önrészesedés levonásával az alábbi pon- tok szerint megállapított összeget fizeti amennyiben a szerzõdésben kedvezményezett megjelölésre került, akkor elsõdlegesen a kedvez- ményezettnek, ennek hiányában a biztosítottnak. A biztosított személy minden esetben a gépjármû forgalmi engedély szerinti tulajdonosa.

I. Biztosítási szolgáltatás totálkár esetén

1. Totálkár az, ha valamely biztosítási esemény következtében

1.1. a gépjármû megsemmisült vagy

1.2. ellopták, és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (7. feje- zet) nem került meg, vagy

1.3. elrabolták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (7. feje- zet) nem került meg, vagy

1.4. a megrongálódott gépjármû helyreállítása gazdaságtalan vagy a helyreállítás mûszakilag nem indokolt. Gazdaságtalan a hely- reállítás, ha a gépjármû javítási költségei meghaladják a gépjár- mû káridõponti forgalmi értéke (vételkori számlaérték-szolgálta- tás esetén a vételkori számlaérték-szolgáltatás értéke) marad- ványértékkel csökkentett összegét, valamint a javítási költség a szolgáltatási érték (vételkori számlaérték szolgáltatás esetén a vételkori számlaérték, káridõponti érték alapján nyújtott szolgál- tatás esetén a káridõponti érték) 50%-át meghaladja. Mûszaki- lag nem indokolt a gépjármû helyreállítása, amennyiben önhor- dó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel ese- tén az alváz és felépítmény, motorkerékpár esetén a váz sérü- lés miatt cserére szorul. Úgy a gazdaságtalan helyreállítás, mint a mûszaki helyreállíthatatlanság tényét a biztosító állapítja meg.

2. A személygépjármûvek és legfeljebb 3,4 tonna megengedett össztömegû tehergépjármûvek totálkára és a teljes gépjármû- vet ért lopáskárok esetén a gépjármû elsõ forgalomba állítása napjától számított egy évig az alábbiak szerint térít a biztosító, amennyiben a biztosítási esemény idõpontjában a gépjármû az elõször forgalomba helyezõ tulajdonosé, a gépjármûvet elõször Magyarországon, 1000 km-t nem meghaladó futásteljesítmény- nyel, márkakereskedõ által, a gyártástól számított 1 éven belül garancia vállalás mellett helyezték forgalomba és a gépjármû a

magyarországi Eurotax katalógus által definiált átlagos használt- ságú és futásteljesítményû valamint a káresemény idõpontjáig sérülésmentes volt.

Az elsõ forgalomba Biztosítási szolgáltatás helyezés óta eltelt idõ a vételkori számlaérték

százalékában

0–6 hónapig 100%

7–12 hónapig 90%

Vételkori számlaérték: a biztosított gépjármû és annak biztosí- tott extra tartozékai vásárlásakor kibocsátott vételi számla vég- összege, figyelembe véve a vevõ részére a vételi számla vég- összegében érvényesített vásárlási kedvezményeket is.

Amennyiben az elsõ forgalomba helyezés idõpontja az ügyfél részérõl nem bizonyított, akkor a forgalomba helyezés idõpont- jának a gyártási év január elsejét kell tekinteni.

3. Az elsõ forgalomba állítástól számított 13. hónap elsõ napjától, illetve azon gépjármûvek esetében, amelyek nem felelnek meg az I.2. pontban meghatározott követelményeknek, a biztosító a káridõponti forgalmi értéket téríti meg, figyelembe véve az eset- leges elõzménykárokat (értékcsökkenés). Káridõponti forgalmi érték: amely egy, a káresemény idõpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, mûszaki állapotú és használati jellegû gépjármûnek magyar forintban kifejezett forgalmi értéke, amely azonban nem lehet magasabb az aktuális magyarorszá- gi Eurotax árkatalógus használt gépjármûvekre – a katalógus- ban definiált, módosító tényezõk figyelembevételével – megál- lapított áránál. A katalógusban meghatározott módosító ténye- zõk közül nem vehetõ figyelembe a mûszaki vizsga miatti kor- rekció az elsõ hat évben, a helyi keresettségi korrekció, a felfelé történõ állapotkorrekció.

4. A gépjármûre vonatkozó hatósági elidegenítési tilalom fennállta alatt bekövetkezett totálkár- és lopás káreseményekre a bizto- sító csak a gépjármû közterhekkel csökkentett nettó (vám és áfa nélküli) összegét téríti meg, kivéve amennyiben a vámható- ság a biztosítottat – neki felróható ok hiányában is – ezek meg- fizetésére kötelezné, és az errõl szóló jogerõs határozatot a biz- tosított a biztosító részére bemutatta.

5. A tulajdonosnál/szerzõdõnél maradt alkatrészek és maradvány- érték a szolgáltatás összegébõl levonásra kerülnek.

6. További szolgáltatás totálkárnál: a gépjármû mentésével, táro- lásával és szállításával kapcsolatos indokolt, számlával igazolt költségeket önrész levonása nélkül megtéríti a biztosító legfel- jebb 100 000 Ft-ig. A biztosító legfeljebb a totálkárösszeg kifi- zetésének napjáig téríti a tárolás költségét.

7. További szolgáltatás totál-, illetve lopáskárnál kölcsöngépjár- mû-szolgáltatásra is szóló szerzõdések alapján:

– lopáskár esetén a biztosító felé történõ kárbejelentést kö- vetõ naptól,

– totálkár esetén a totálkáreljárás megkezdését követõ na- pon, de legkésõbb az elsõ bemutatástól számított 30. na- pon a biztosítottnak joga van a biztosító költségére bérgép- jármûvet igénybe venni a totálkárösszeg kifizetésének, illet- ve átutalásának napjáig és a szerzõdésben meghatározott összeghatárig.

Ha ezen idõszakon belül az ellopott gépjármû megkerül és for- galomképes állapotban van, akkor a biztosító kölcsöngépjár- mû-szolgáltatása a gépjármû ügyfél részére történõ visszaszol- gáltatása napján megszûnik.

A biztosító csak a kölcsöngépjármû számlával igazolt bérleti dí- ját fizeti meg a szerzõdésben meghatározott biztosítási össze- gig. A benzinköltség és egyéb költségek (sérülések okozása a bérgépjármû állagában stb.) a biztosítottat terhelik.

II. Biztosítási szolgáltatás részkárok esetén

1. Ha totálkár esete (I.1. pont) nem áll fenn, a biztosító az alábbia- kat téríti:

1.1. a helyreállítás – Magyarországon átlagosan elfogadott árszín- vonalnak megfelelõ alkatrész-, illetve munkadíjárak alapján iga- zolt költségeit, mely nem lehet magasabb a vonatkozó magyar- országi Eurotax katalógus aktuális árainál,

1.2. a gépjármû mentésével, tárolásával és a szerzõdõ lakóhelye szerinti legközelebbi, a gépjármû szakszerû kijavítására alkal- mas mûhelybe való szállításával kapcsolatos indokolt, számlá- val igazolt költségeket önrész levonása nélkül, legfeljebb 100 000 Ft-ig.

1.3. amennyiben a káresemény során sérült biztonságtechnikai be- rendezések, alkatrészek (mint például biztonsági öv, övfeszítõ, légzsák illetve tartozékaik, mint légzsákelektronika, csúszógyû- rû) cseréje szükséges, úgy azt kizárólag abban az esetben téríti meg a biztosító, ha a megnevezett alkatrészek beszerzése, cseréje, beépítése, helyreállítása az adott gépjármûtípusnak megfelelõ magyarországi márkaszervizben történt.

2. Amennyiben a szerzõdés a gépjármû szakszerû javíttatásának idejére vonatkozó kölcsöngépjármû-szolgáltatást tartalmaz, a kárbejelentést követõ naptól a biztosítottnak joga van a biztosí- tó költségére a biztosított gépjármûvel azonos árkategóriájú bérgépjármûvet igénybe venni a szakszerû javítás elvégzésé- hez optimális esetben szükséges idõre, de legfeljebb a kárösz- szeg megfizetésének napjáig, a szerzõdésben meghatározott összegig.

Optimális javítási idõ alatt az az idõ értendõ, amely a gépjármû javításához technológiailag szükséges. Az optimális javítási idõ számításánál nem vehetõ figyelembe a javító kapacitásbeli hiá- nyosságaiból és az alkatrészellátás zavaraiból eredõ késedelem. A biztosító csak a kölcsöngépjármû számlával igazolt bérleti dí- ját fizeti meg a szerzõdésben meghatározott biztosítási össze- gig. A benzinköltség és egyéb költségek (sérülések okozása a bérgépjármû állagában stb.) a biztosítottat terhelik.

3. Az alkatrészek és a fényezés költségeibõl a biztosító az elhasz- nálódási foknak megfelelõ levonást (értékemelkedést) érvénye- sít. Az elsõ forgalombahelyezéstõl számított hat év lejártáig átla- gos használtság esetén azonban csak a kerékabroncsok, az akkumulátor, kipufogórendszer, kopó-forgó alkatrészek, futó- mûelemek, motor, váltó, elektroakusztikus berendezések, köny- nyûfém keréktárcsák és a teljes fényezés helyreállítási és pót- lási költségébõl érvényesít az elhasználódási foknak megfelelõ levonást a biztosító. Amennyiben az elsõ forgalombahelyezés idõpontja nem bizonyított, akkor a forgalombahelyezés idõpont- jának a gyártási év január elsejét kell tekinteni. A biztosító anyagkezelési költséget nem térít.

4. A biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek fénye- zésének költségeit téríti meg a II.3. pont szerint. Ha a külsõ fe- lület több mint 50%-a sérült, abban az esetben megtéríti a ka- rosszéria teljes fényezésének költségét az elhasználódási fok- nak megfelelõ levonást (értékemelkedést) érvényesítve.

5. A gépjármû ablaküvegeinek sérülése esetén a csere csak ak- kor indokolt, ha a sérült üveg nem javítható, illetve ha a javítást követõen az üzemben tartásra vonatkozó hatósági elõírások- nak nem felelne meg. Töréskártól független, önálló üvegkárt az ablaküveg cseréje esetén csak a szerzõdésben meghatározott üvegkárra vonatkozó önrészesedés levonása mellett térít a biz- tosító. A gépjármû önálló üvegkár biztosítási esemény során sérült ablaküvegeinek javítása esetén viszont a kártérítési ösz- szegbõl a biztosító nem von le önrészesedést.

6. A helyreállítás során a gépjármûvön végzett változtatásokkal, minõség- vagy teljesítményjavítással, továbbá kopás vagy el- használódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, eszté- tikai, teljesítmény- vagy más értékcsökkenést, használatkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett köl- csöngépjármûvekkel kapcsolatos költségeket a biztosító nem térít meg.

7. Amennyiben a biztosított áfa-visszaigénylési jogosultsággal ren- delkezik, úgy a biztosító szolgáltatása mind a javítási költség, mind a totálkár megtérítése tekintetében nettó értéken történik.

8. Számla nélkül történõ helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az áfa nélküli kalkulált, a javítóiparban a kár idõpontjá- ban meglévõ átlagos nettó helyreállítási költséget téríti. Ha a gépjármû helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár idõpontjában meglévõ átlagos nettó helyreál- lítási költséget téríti.

III. A lecserélt alkatrészek és a gépjármûmaradvány (roncs) átvé- telérõl a biztosító jogosult dönteni. A roncs átvételére a biztosító nem kötelezhetõ. A maradvány értékesítése elõtt a biztosított az együttmûködési kötelezettségébõl kifolyólag köteles egyez- tetni a kárt rendezõ kárrendezési egységgel a maradvány érté- ke vonatkozásában. A biztosító ehhez segítségül árajánlatokat szerez be használt-gépjármû kereskedõktõl. Amennyiben a biztosított ezen árnál alacsonyabban értékesíti a maradványt, a biztosító nem köteles a különbözetet megtéríteni. Amennyiben az ajánlatot adó kereskedõ az ajánlaton megjelölt árnál alacso- nyabb áron veszi át a maradványt, úgy a biztosító a különböze- tet megtéríti.

IV. Személyi használatú tárgyakat önrészesedés levonása nélkül káridõponti értéken térít a biztosító, az ajánlaton illetve az aján- lattól történõ eltérés esetén a kötvényen feltüntetett összegig.

V. Amennyiben ellopott vagy elrabolt tárgyak a kárkifizetés után megkerülnek, úgy a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a részére kifizetett biztosítási szolgál- tatást a biztosítónak visszafizetni. A biztosított vagyontárgy megkerülésének tényérõl a biztosító tértivevényes levéllel hala- déktalanul értesíti a biztosítottat. Amennyiben a biztosított a megkerült vagyontárgy(ak)ra nem tart igényt, arról lemond, vagy a részére kézbesített értesítés átvételétõl számított 30 napon belül nyilatkozatot egyáltalán nem tesz, illetõleg az értesítés kézbesítése bizonyíthatóan a biztosított érdekkörébe esõ ok miatt maradt sikertelen, a megkerült vagyontárgy(ak) feletti ren- delkezési jog a biztosítót illeti meg.

VI. Ha az ellopott vagy elrabolt gépjármû a kárösszeg kifizetése elõtt megkerül, a biztosító önrészesedés levonása nélkül meg- téríti a gépjármû visszaszállításával kapcsolatban ténylegesen felmerült, számlával igazolt indokolt költségeket legfeljebb 100 000 Ft-ig.

VII. Az I–VI-ig terjedõ pontok értelemszerûen vonatkoznak a bizto- sított gépjármû nem gyárilag beépített alkatrészeire és tartozé- kaira, amennyiben az ajánlaton felvételre kerültek.

VIII. Az I., II., VI. pontokban foglaltakon túlmenõ költségeket a bizto- sító csak abban az esetben téríti meg, ha azok a biztosító kife- jezett elõzetes írásos felhatalmazása alapján kerültek kifizetésre.

3. fejezet Területi hatály

A biztosítás Európa területére érvényes. Európa földrajzi értelemben értendõ, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Tö- rökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.

4. fejezet

Kockázatviselés kezdete, megszûnése, hatálya

A biztosítási szerzõdés ellenkezõ megállapodás hiányában az ajánlat- tételt követõ 15. napon jön létre, az ajánlatnak a biztosító vagy képvi- selõje részére történõ átadására visszamenõleges hatállyal feltéve, hogy a biztosító kockázatelbírálásra jogosult szerve az ajánlatot e ha- táridõn belül nem utasítja el. Ezen elutasítási jog annak ellenére megil- leti a biztosítót, hogy az ajánlat átvételével egyidejûleg esetleg díjelõleg is átvételre került.

A biztosítási szerzõdés létrejötte esetén a kockázatviselés kezdete (a szerzõdés hatálybalépése) az elsõ biztosítási díj – a biztosító számlá- jára vagy pénztárába történõ – befizetését követõ nap 0. óra, illetve et- tõl külön írásbeli megállapodás esetén lehet eltérni.

A biztosítási idõszak 365 nap (szökõévben 366 nap), amely a szerzõ- dés létrejöttével kezdõdik. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejötte- kor, minden késõbbi díj annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

Határozott idõre kötött szerzõdéseknél a folytatólagos biztosítási díj nem fizetése esetén a kockázatviselés megszûnik a biztosítási díj ese- dékességétõl számított 30., határozatlan idejû szerzõdések esetében a folytatólagos biztosítási díj esedékességétõl számított 60. nap eltel- tével.

Amennyiben a szerzõdõnek a díjfizetés határidejéig nem áll rendelke- zésére a biztosítási díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiállított feladóvevény vagy díjbekérõ levél, úgy a szerzõdõnek kötelessége a tõle elvárható bármilyen módon teljesíteni a díjfizetést. Az ajánlat átvé- telekor átvett összeget a felek elõlegnek tekintik, amely a szerzõdés hatályba lépésekor az elsõ biztosítási díjba kerül beszámításra. A szer- zõdõ kötelezi magát arra, hogy átutalásos fizetési mód esetén, az aján- lat aláírásától számított 30 napon belül a biztosító számlájára az ese- dékes díjelõleget a kötvényszám feltüntetésével befizeti. Amennyiben az ajánlat aláírásától számított 30. napon túl történik a díjelõleg befize- tése, úgy annak jóváírását (a biztosító számlájára való beérkezését) követõ nap 0. órájával lép életbe a biztosítási védelem.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész biztosítási évre járó díj megfizetését követelheti.

A biztosítási szerzõdés megszûnésének egyéb esetében a biztosító annak a biztosítási hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

5. fejezet

Külön feltételek külföldi utazás esetére

I. A lopás-, rablás- és poggyászkárt a külföldi rendõrhatóságnál, robbanás- és tûzkárt az illetékes tûzrendészeti hatóságnál be kell jelenteni, az errõl szóló jegyzõkönyvet a biztosítónak a kár- bejelentéskor be kell mutatni.

Külföldön bekövetkezett totál-, lopás- és rabláskár esetén a ha- zaérkezést követõen haladéktalanul értesíteni kell a szerzõdõ- nek az illetékes hazai rendõri szervet is.

II. Külföldön bekövetkezett kár esetén a szerzõdõ haladéktalanul értesíteni köteles a biztosítót. A végleges helyreállításra csak Magyarországon kerülhet sor, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy a káresemény helyén a helyreállítás gazdaságosabban megoldható, vagy a biztosító a kárbejelentéstõl számított 2 munkanapon belül a káresemény helye szerinti helyreállítást a biztosított ez irányú írásbeli kérelme alapján engedélyezi. A kár- bejelentés tekintetében a teljesítés helye a biztosító területileg illetékes, azaz vezérigazgatósági kárrendezési egysége.

A biztosítással fedezett károk bekövetkezése esetén a biztosító által megjelölt külföldi biztosítóintézetek – segítségnyújtás kere- tében a meghatározott keretösszegen belül – a mozgásképte- lenné vált gépjármû

a) szükségjavításának költségeit, a javíttatás gazdaságossá- gának figyelembevételével megelõlegezik. Szükségjavítás alatt olyan javítási munkák elvégzése értendõ, melyek se- gítségével a gépjármû a szabályszerû, biztonságos közle- kedésre alkalmassá válik,

b) a gépjármû számlával igazolt indokolt tárolásának költségeit a biztosító megelõlegezi legfeljebb a gépjármû káridõponti értékének 20%-áig. Indokoltnak minõsül az õrzött, lezárt helyen történõ tárolás, amennyiben a szükségjavítás a II. a) pont szerint nem lehetséges, és a gépjármû bármely ele- mének sérülése nem teszi lehetõvé a gépjármû biztonsá- gos lezárását.

III. Amennyiben a gépjármû a II. a) pont szerint a keretösszegen belül nem javítható (szükségjavítás), úgy a helyszínen való javí- tásról, illetve hazaszállításról a biztosító jogosult dönteni. A kül- földi biztosítóintézet díjmentesen lehetõvé teszi a biztosítóval való kapcsolatfelvételt. A biztosító elõzetes hozzájárulása nélkül a sérült gépjármû véglegesen nem hagyható külföldön.

IV. Ha a biztosított a külföldi biztosítótól segítségnyújtásban része- sült, az önrészesedés összegét, ha annak forintösszege az ön- részesedésnél kevesebb, a teljes összegét a segítségnyújtás- tól számított 30 napon belül köteles a biztosítónak forintban visz- szafizetni.

V. A biztosító vállalja a gépjármûvek – III. pont alapján történõ – számlával igazolt indokolt szállítási költségeinek megtérítését Magyarországra, a biztosított lakhelye szerinti legközelebbi szervizbe legfeljebb 200 000 Ft-ig, melyet utólag, számla elle- nében térít.

VI. A biztosító – utólag – forintban megtéríti a külföldön ellopott vagy biztosítási eseménnyel összefüggésben üzemképtelenné vált gépjármûben(vön) utazó személyek hazatérésének – a gyorsvonat II. osztályú díjszabásának megfelelõ – költségeit, legfeljebb azonban valamennyi gépjármûben(vön) utazó sze- mélyre összesen legfeljebb 50 000 Ft összértékig.

6. fejezet Önrészesedés

Az önrészesedés biztosítási eseményenként és gépjármûvenként a különbözõ biztosítási eseményekre a kár idõpontjában érvényes bizto- sítási szerzõdés szerinti összegben kerül alkalmazásra akkor is, ha a különbözõ biztosítási események egy idõben, egy kárt okozó esemény- nyel vagy folyamattal összefüggésben következtek be.

7. fejezet

A biztosító szolgáltatásának esedékessége

I. Figyelemmel a jelen feltételben foglaltak teljesülésére, a biztosí- tó szolgáltatása – úgy a jogalap, mint az összegszerûség tekin- tetében – a szükséges iratok és bizonyítékok, valamint a fede- zetigazolás (a díjfizetés igazolása) benyújtása utáni 15. napon esedékes. A fentieken túlmenõen lopás vagy rablás esetén a nyomozást felfüggesztõ határozat, tûzkár esetén az illetékes tûzrendészeti hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány be- nyújtása is szükséges.

II. Ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége már egyértelmûen megállapításra került, de annak összege olyan körülmények folytán, amelyekért a szerzõdõ nem felelõs, a kárbejelentés be- érkezésétõl számított egy hónapon belül nem állapítható meg,

a biztosító a szerzõdõ kérésére a várható kárösszeg 50%-áig elõleget fizethet.

8. fejezet Kockázatkizárás

I. Nem kerülnek térítésre azon káresemények, melyek:

1. gépjármû versenyen vagy arra való felkészülés közben kelet- keztek,

2. nem baleseti jelleggel következtek be (pl. mûszaki hiba, alkat- részleválás, anyagfáradás, hûtõvízmegfagyás stb.). Amennyi- ben fentiek következtében biztosítási esemény történik, úgy azt a biztosító megtéríti,

3. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellensé- ges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, láza- dás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rend- bontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülõ károk.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minõsül különösen az olyan erõszakos, erõszakkal fenyegetõ, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infra- struktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kor- mány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

4. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkeznek,

5. ionizáló sugárzás hatására következnek be,

6. nem biztosítási esemény során a gépjármûbõl kiszerelt vagy a gépjármûrõl leszerelt alkatrészeiben vagy tartozékaiban követ- keznek be.

II. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, melyek különleges gép- jármûben – például daruval felszerelt gépjármû, markológép stb. –, annak munkavégzése közben (a közúti közlekedéssel egyidejûleg történõ munkavégzés esetét kivéve), vagy a közle- kedésre való elõkészítés során következnek be.

III. Nem téríti meg a biztosító a lopás- és poggyászkárt, ha az ne- mesfémbõl, drágakövekbõl készült ékszerekben vagy azok fel- használásával készült tárgyakban, készpénzben, értékpapír- ban, értékcikkben, okmányokban, valamint a személyi haszná- lat körét meghaladó vagyontárgyakban – például munkaeszkö- zök, keresõ tevékenységgel kapcsolatos egyéb vagyontár- gyakban (árukban) – keletkezett.

IV. Nem téríti a biztosító azokat a nem széria tartozékokat és alkat- részeket, melyek az ajánlatban nem szerepelnek, beleértve a gyártó által beépített – de nem széria – tartozékokat is.

V. Nem téríti a biztosító azon károkat, amelyek szándékos bûn- cselekménynek biztosított általi kísérlete vagy elkövetése során következtek be.

VI. Nem téríti a biztosító a kárt, ha a biztosított, illetve a szerzõdõ fél, velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk, a biztosított gépjármûvének üzemeltetésében közremûködõ alkalmazottai, illetve megbízottai, tagjai vagy szervei a káresemény során a gépjármûvet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a véralkoholszintjük meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket.

VII. Lopáskár esetén nem téríti a biztosító a kárt, ha a biztosított a gépjármû eredeti forgalmi engedélyét és törzskönyvét vagy an- nak elvesztése esetén az illetékes hatóság által kiállított másod- példányát nem adja át a hatóságnak (rendõrség, okmányiroda) vagy a biztosítónak, illetõleg ha a kármegelõzési kötelezettség keretében (10. fejezet) a biztosított gépjármû eredeti forgalmi engedélyének elvesztése esetén a forgalmi rendszám cseréje nem történik meg.

VIII. Nem téríti a kárt a biztosító, ha:

– a biztosított gépjármûvet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel használták, vagy

– a gépjármûveken a közlekedésrendészeti szabályok meg- sértésével szállítottak személyeket, és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében, vagy

– a szerzõdõnek/biztosítottnak tudomása van arról, hogy a gépjármû jogszerû vezetõje nem alkalmas a gépjármû ve- zetésére.

9. fejezet

A szerzõdõ/biztosított kötelezettségei

I. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:

1. A káreseményt a felfedezéstõl számított 2 munkanapon belül a biztosító területileg illetékes kárrendezési egységénél írásban be kell jelenteni.

2. A fedezet, a jogalap és az összegszerûség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetõvé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenõrzését.

3. Az esettel összefüggõ esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban kell bejelenteni.

4. A szerzõdõ/biztosított csak a kárfelvétel után, illetve a biztosító elõzetes, írásbeli hozzájárulásával javíttathatja, illetve rendelkez- het a sérült gépjármû helyreállításáról.

5. Lopás, rablás, rongálás, tûz, vagy robbanás által okozott kárt a szerzõdõ vagy a gépjármû vezetõje köteles haladéktalanul je- lenteni a legközelebbi rendõri szervnél, illetve a tûz- és robba- náskárokat a tûzoltóságnál. Vad által okozott kárt a vadgazdál- kodást folytató szervnél is be kell jelenteni.

6. Ha az eltulajdonított gépjármû a kárkifizetést megelõzõen vagy azt követõen megkerült, a tulajdonos/biztosított köteles az át- vételt megelõzõen a tudomására jutásától számított 2 munka- napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni, és a biztosító jogosult dönteni arról, hogy a gépjármû átvételénél jelen kíván-e lenni.

I.7. Amennyiben a szerzõdés hatálya alatt a forgalmi engedélyrõl bármely okból kifolyólag másodpéldány készül, vagy utóbb a szerzõdõ/biztosított birtokába kerül az eredeti forgalmi enge- dély, illetve az elõzetesen kiadásra került másodpéldány, úgy azt a szerzõdõ/biztosított 5 munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak.

8. Amennyiben a szerzõdés hatálya alatt a biztosított gépjármû forgalmi engedélye elvesztésre/ellopásra kerül, a szerzõdõ/biz- tosított köteles a gépjármû forgalmi rendszámának kicserélésé- re, amely egyúttal a jelen biztosítási feltétel 10. fejezetében fog- lalt kármegelõzési kötelezettségnek is minõsül. A lopáskocká- zat életbe lép a forgalmi rendszám cseréjérõl szóló igazolásnak a biztosítónak történõ bemutatását követõ nap 0. órájától.

9. Lopáskockázatra is kiterjedõ szerzõdés esetén a szerzõdõ/biz- tosított köteles a biztosítási ajánlatban megjelölt kulcsokat,

elektronikus indítókártyákat és távirányítókat (beleértve a bizto- sítási ajánlat felvétele óta birtokába került kulcsokat, elektroni- kus indítókártyákat és távirányítókat is) lopáskár esetén a kár- esemény bejelentésekor a biztosítónak hiánytalanul átadni. A teljesítés helye a kulcsok, elektronikus indítókártyák és távirá- nyítók tekintetében a biztosító területileg illetékes kárrendezési egysége.

Amennyiben a jelen pontban foglaltak a szerzõdõ/biztosított ál- tal a lopáskár idõpontját követõ kulcs, elektronikus indítókártya és távirányító elvesztés következtében nem teljesülnek, úgy a feltételek ebbõl eredõ ellenõrzésének meghiúsulása a biztosító hátrányára nem értékelhetõ.

10. A szerzõdõ/biztosított minden tõle elvárhatót köteles megtenni annak érdekében, hogy a kulcsok, elektronikus indítókártyák ne kerüljenek ki az õrizetébõl, illetve a gépjármûvet csak olyan személyek részére adja használatba, akikkel kapcsolatban fele- lõsséget vállal a kulcsok, elektronikus indítókártyák eredeti álla- potáért. Abban az esetben ha a biztosított gépjármû kulcsai, elektronikus indítókártyái és távirányítói szükségszerûen kerül- nek ki a szerzõdõ/tulajdonos birtokából (pl. szerviz, autómosó, benzinkút, stb.), úgy a szerzõdõ/tulajdonos köteles minden tõle telhetõt megtenni annak érdekében, hogy a biztosított gépjár- mû kulcsainak, elektronikus indítókártyáinak, távirányítóinak sorsát nyomon kövesse.

11. Amennyiben a biztosított a szerzõdéskötés során olyan lénye- ges körülményt hallgat el vagy nem a valóságnak megfelelõen tüntet fel, amely a biztosító mentesülésének vagy a szerzõdés érvénytelenségének jogkövetkezményét (lásd 11. fejezet II. pont) nem vonja maga után, hanem kizárólag a biztosítási díj megállapítására van kihatással, úgy a biztosító káresemény esetén fenntartja a jogát az elhallgatott vagy nem a valóságnak megfelelõen feltüntetett körülmény ismeretében számított biz- tosítási díj és a valós körülmény ismeretében számított biztosí- tási díj arányában történõ kártérítés nyújtására.

II. Változásbejelentési kötelezettség

1. A biztosított/szerzõdõ 5 munkanapon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve az ajánlattól történõ eltérés esetén a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását.

2. Amennyiben a szerzõdés lopáskockázatra is kiterjed és a bizto- sítási ajánlaton felsorolt kulcsok, elektronikus indítókártyák és távirányítók közül valamelyik elveszne, megsemmisülne, a szer- zõdõ/biztosított köteles fenti tényt a biztosítónak 5 munkana- pon belül írásban bejelenteni. A szerzõdõ/biztosított csak a biz- tosító hozzájárulásával készíttethet további kulcsot, elektronikus indítókártyát. A jelen fejezet I.8., I.9., I.10. és II.2. pontjaiban foglalt kötelezettségek a gépjármû mindenkori jogszerû hasz- nálójára is kötelezõ érvényûek.

3. Amennyiben a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a gépjármû feletti rendelkezést korlátozó szerzõdést kötnek (elidegenítési, terhelési tilalom, zálogjog stb.) az ez irányú szerzõdés létrejöt- tét a szerzõdõ köteles haladéktalanul bejelenteni.

4. A jelen fejezetben foglaltak a Polgári Törvénykönyv 540. §-a szerinti közlési és változásbejelentési, valamint az 544. §-a sze- rinti felvilágosítás adási kötelezettség körébe tartoznak és ezál- tal amennyiben a bejelentés tartalma nem felel meg a valóság- nak, illetve a szerzõdõ/tulajdonos ezen kötelezettségeit meg- szegi, úgy biztosítási esemény bekövetkezése esetén a bizto- sító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a szerzõdõ/biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

5. A szerzõdõ/biztosított a gépjármû használatának ideiglenes át- adásakor köteles a jogszerû használót tájékoztatni a jelen biz- tosítási feltételben foglalt szerzõdéses feltételekrõl, és tõle megkövetelni azok betartását.

10. fejezet

Kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség

I. A biztosított köteles a kárt tõle telhetõen megelõzni és enyhíte- ni. A felek megállapodhatnak a biztosított kármegelõzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendõiben. A biztosított a kármeg- elõzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendõihez tanácso- kért a biztosítóhoz fordulhat.

II. A kármegelõzés azon költségeit, amelyek a felek megállapodá- sa alapján jöttek létre, a biztosító 20% önrész érvényesítése mellett téríti meg azzal, hogy a kifizetett összeg nem haladhatja meg a káridõponti érték (vételkori számlaérték-szolgáltatás ese- tén a vételkori számlaérték) 20%-át. A kárenyhítés költségét a biztosító önrész érvényesítése nélkül megtéríti, de a kifizetett összeg nem haladhatja meg a káridõponti érték (vételkori szám- laérték-szolgáltatás esetén a vételkori számlaérték) 20%-át.

III. Az együttmûködés, kármegelõzés és kárenyhítés körében a szerzõdõ/biztosított a gépjármû forgalmi engedélyét vagy törzs- könyvét nem hagyhatja a gépjármûben.

11. fejezet

A biztosító mentesülése

I. A biztosító egészben vagy részben mentesül a fizetési kötele- zettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerzõdõ fél, velük közös háztartásban élõ hozzátarto- zójuk, a biztosított gépjármûvének üzemeltetésében közremû- ködõ alkalmazottai, illetõleg megbízottai, tagjai vagy szervei jog- ellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tõlük elvárható kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettségüket ugyanilyen módon elmulasztották.

1. Súlyosan gondatlannak minõsül többek között az a magatar- tás, ha:

a) a gépjármûvet fenti személyek 0,8 ezrelék véralkoholszint illetve 0,5 mg/l légalkoholszint alatti alkoholos befolyásolt- ság alatt vezették, vagy kábítószeres befolyásoltság állapo- tában, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, il- letve a vezetést ilyen személynek engedték át.

b) szakszerûtlen üzemeltetés okozta a kárt,

c) a hatóság, illetve igazságügyi mûszaki szakértõ megállapí- tása szerint a gépjármû a baleset idõpontjában súlyosan elhanyagolt mûszaki állapotban volt és a káresemény en- nek következménye,

d) ha a gépjármûre vonatkozó hatósági elõírásokat megsér- tették.

2. A kármegelõzési, kárenyhítési kötelezettség megsértésének minõsül különösen:

a) lopáskockázat vonatkozásában, ha a biztosított gépjármû az elsõ forgalombahelyezést követõen bármely okból kifo- lyólag (pl. ablaküveg-rongálás, lopáskísérlet, tanksapka le- feszítése, zárrongálás, eredeti vagy másolt kulcs, elektroni- kus indítókártya elhagyása, forgalmi engedély elvesztése stb.) olyan állapotba kerül, hogy rendeltetésszerûen nem használható, vagy a gépjármû jogszerû használóján kívül más illetéktelen személy is képessé válhat a gépjármû használatára és a szerzõdõ, biztosított, tulajdonos, illetve üzemben tartó a szakszerû javítás, illetve zárcsere valamint a biztosított gépjármû forgalmi rendszámának cseréje meg-

történtéig nem tárolja a gépjármûvet megfelelõen lezárt he- lyen. A lopáskockázat életbe lép a szakszerû javítás, zár- csere, illetve forgalmi rendszám csere biztosítónak történõ bemutatását követõ nap 0. órától vagy a szakszerû javítást, zárcserét, forgalmi rendszám cserét igazoló számla (forgal- mi rendszám cseréje esetén hatósági igazolás) keltét köve- tõ nap 0. órától,

b) ha az eltulajdonított gépjármûben benne maradt a gépjármû kulcsa, pótkulcsa, elektronikus indítókártyája, a gépjármûbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirányítója, kulcsa.

c) ha az eltulajdonított gépjármûben benne maradt a gépjár- mû forgalmi engedélye vagy törzskönyve.

II. A biztosító fenntartja a jogait a szerzõdés érvénytelenségére va- ló hivatkozásra és/vagy a biztosítási szolgáltatás alóli mentesü- lésére, ha a szerzõdõ/biztosított a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges körülményt amelyet ismert vagy ismernie kellett elhallgat vagy a valóságnak nem megfelelõen közöl, vagy a kárrendezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény te- kintetében, amely a biztosító fizetési kötelezettségére vagy an- nak mértékére kihatással van. Lényeges körülmény mindaz, amire a biztosító a biztosítási ajánlatban a szerzõdõ/biztosítottól hiánytalan és a valóságnak megfelelõ választ (tájékoztatást) vár.

III. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mentesül a bizto- sító azon károk megtérítése alól, amelyek a 9. fejezetben foglalt kötelezettségek megsértése következtében keletkeztek.

IV. Nem téríti a biztosító a kárt, ha biztosítási esemény bekövetkez- tekor a forgalomban részt vevõ gépjármû jogszerû vezetõjének nem volt érvényes vezetõi engedélye, kivéve ha a szerzõ- dõ/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biz- tosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerû vezetõnek olyan személy minõsül, aki a szerzõdõ vagy a gépjármû felett rendel- kezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjármûvet.

V. A szerzõdõ/biztosított a gépjármû használatának ideiglenes át- adásakor köteles a jogszerû használót tájékoztatni a jelen bizto- sítási feltételben foglalt szerzõdéses feltételekrõl, és tõle meg- követelni azok betartását.

12. fejezet Bónusz

Ha a díjszabás kármentesség esetére díjvisszatérítést (bónuszt) irá- nyoz elõ, az alábbi rendelkezések érvényesek:

I. A szerzõdõ bónuszra jogosult biztosítási év szerint, ha a bizto- sítási szerzõdés a díjesedékességet megelõzõ biztosítási idõ- szakban kármentesen zajlott le, és a díj esedékességét meg- elõzõ biztosítási idõszak utolsó napján még érvényben volt. Kármentes szerzõdés esetén 1 biztosítási idõszak utáni 1 foko- zat bónuszra, azaz 5% díjvisszatérítésre jogosult a szerzõdõ. Amennyiben a bónusz folyamatossága káresemény miatt meg- szakad, úgy a szerzõdõ az általa elért bónuszidõszak vonatko- zásában 3 évnek megfelelõ fokozattal visszalép. Ez az elsõ há- rom biztosítási év esetében azt jelenti, hogy a bónuszidõszak újra indul.

II. A biztosítási viszony akkor minõsül egy biztosítási idõszakon belül kármentesnek, ha ezen idõ alatt:

1. a biztosító jelen szabályzata alapján térítésköteles káresemény nem történt,

2. az adott biztosítási idõszakra esõ összes biztosítási díj befize- tésre került.

III. A bónusz kiszámításának alapja az adott biztosítási idõszakban esedékes biztosítási díj összege.

IV. A már megszerzett bónuszra jogosító idõtartamot folyamatosan kell számítani, ha a szerzõdõ casco biztosításának érdekmúlás miatt történõ megszûnésétõl számított 6 hónapon belül olyan új casco biztosítási szerzõdést köt, amelynek éves díja az elõzõ biztosítási szerzõdés díjának legalább 50%-a.

V. A biztosító a más biztosítótársaságoknál megszerzett díjvissza- térítésre jogosító idõszakot elfogadja és folyamatosan számítja, amennyiben a szerzõdõ az elõzõ biztosításának megszûnésé- tõl számított hat hónapon belül a biztosítónál casco biztosítási szerzõdést köt, és a kármentesen eltelt idõszakot elõzõ bizto- sítója írásban igazolja.

Két különbözõ gépjármûre – akár a biztosítónál, akár más bizto- sítótársaságnál – párhuzamosan fennálló szerzõdések esetén, amennyiben a szerzõdésekben a szerzõdõ személye azonos, az egyik gépjármûn fennálló és már megszerzett bónusz-foko- zata az érdekmúlást követõen átvihetõ a másik gépjármûre. Ezen lehetõség további gépjármûvekre nem vonatkozik.

VI. A bónusz mértéke

A bónusz nagysága az elsõ kármentes biztosítási idõszak után 5%, mely minden kármentes biztosítási idõszak után további 5%-kal növekszik, egészen a 10. kármentes biztosítási idõszak elteltéig, ahol a bónusz mértéke 50%. A továbbiakban megsza- kítás nélküli bónuszjogosultság esetén minden évben 50% díj- visszatérítés illeti meg a szerzõdõt. A bónuszjogosultság legfel- jebb az 50%-os mértékbõl csökken kár esetén.

VII. A bónusz visszafizetésének esedékessége a vizsgált biztosítási idõszakot követõ 90. nap.

13. fejezet

A szerzõdésben érintett felek jogállása

A szerzõdõre/tulajdonosra vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényei- ket a biztosítási szerzõdésbõl érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármû mindenkori jogszerû használójától is. A kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerzõdõt/tulajdonost.

14. fejezet Elévülés

Jelen szerzõdésbõl származó igények 1 év elteltével elévülnek.

15. fejezet

Biztosítási díj és/vagy önrészesedés módosítása

A szerzõdés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának és/vagy önré- szesedésének összegét a kockázati tényezõk, így különösen az alkat- részárak és szervízdíjak mértékének, a balesetek és gépjármûlopások kockázatának változására figyelemmel, a biztosítási szerzõdés évfor- dulójának napjától kezdõdõ hatállyal módosíthatja.

A biztosítás díjának és/vagy önrészesedésének módosítása esetén a díj és/vagy önrészesedés a biztosítási szerzõdés évfordulójának nap- xxx xxxxxxxxx lévõ új kötésekre vonatkozó biztosítási díjra és/vagy ön- részesedésre változik.

A biztosítási díj és/vagy önrészesedés módosításánál a biztosító a biz- tosítási díj és/vagy önrészesedés változásának hatályba lépését leg- alább 30 nappal megelõzõen írásban értesíti a szerzõdõt.

Amennyiben a szerzõdõ a biztosító által közölt módosításokkal a biz- tosítási szerzõdését nem kívánja fenntartani, a szerzõdést a biztosítási évfordulót megelõzõen a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatja. Felmondás hiányában a szerzõdõ a biztosítási évforduló napjától kez- dõdõ hatállyal a megváltozott összegû biztosítási díjat és/vagy önré- szesedést köteles a szerzõdés egyéb feltételeinek érintetlenül hagyása mellett megfizetni.

16. fejezet

A szerzõdés módosítása

Ezen feltételeken alapuló szerzõdés módosítása csak írásban történhet.

17. fejezet Egyebek

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános va- gyonbiztosítási feltételek, valamint a Ptk. rendelkezései irányadóak.

Jelen feltétel 2006. március 1-jétõl hatályos.

Záradékok

A szerzõdésre érvényes záradékok sorszámát a biztosítási ajánlat vagy kötvény kiállítása esetén a kötvény tartalmazza.

401. sz. záradék

„A biztosított gépjármûre a forgalomba helyezés napjától a káridõ- ponti értéket téríti meg a biztosító.”

403. sz. záradék

„A biztosítás az elõírt biztonságtechnikai berendezés hiánya miatt a lopáskockázatra nem terjed ki.”

405. sz. záradék

„A biztosítás nem terjed ki lopáskockázatra a rendszámnak vagy alvázszámnak a gépjármû üvegfelületébe történõ bemaratásának hiánya miatt.”

407. sz. záradék

Amennyiben a kockázatviselés kezdete rovat kitöltésre kerül, úgy – a szerzõdés létrejötte esetén – a kockázatviselés kezdete (a szer- zõdés hatályba lépése) ezen dátumtól kezdõdik.”

410. sz. záradék

„A biztosítási szerzõdés hatálya alá tartozó gépjármûre a biztosító törés-, elemi-, üvegtörés és lopáskárok esetében nettó, azaz ÁFA nélküli térítést nyújt.”

419. sz. záradék

„A biztosító szolgáltatást kizárólag a próbarendszámhoz tartozó in- dítási naplóba bejegyzett idõtartam alatt és útvonalon bekövetke- zett biztosítási eseményekre nyújt, a kötvényen feltüntetett biztosí- tási összeg alapulvételével.”

421. sz. záradék

„A Jármûvek casco biztosításának különös feltételeinek területi ha- tályra vonatkozó fejezetével ellentétben a biztosítási védelem nem terjed ki a volt Szovjetunió utódállamaira.”

422. sz. záradék

„A Jármûvek casco biztosításának különös feltételeinek területi ha- tályra vonatkozó fejezetével ellentétben a biztosítási védelem csak Magyarország területére terjed ki.”

425. sz. záradék

„Lopáskár biztosítási eseményre fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai beren- dezés szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatározottaknak:

– védenie kell a gépjármû összes nyílászáróját, az ajtókat, a motorteret, csomagteret, a riasztó beépítését jelzõ berendezés (fényvisszajelzés, LED) van beépítve, vala- mint a gépjármûvet ért támadás esetén hang, vagy hang- és fényjelzést ad és megakadályozza a motor in- dítását

– vagy gyári immobiliser (indításgátló berendezés) beépí- tése szükséges, vagy

– olyan immobiliser (indításgátló berendezés) beépítése szükséges, amely a gépjármû legalább 3 áramkörét blokkolja.”

426. sz. záradék

„Lopáskár biztosítási eseményre fedezet kizárólag abban az eset- ben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai be- rendezés szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatározattaknak:

– védenie kell a gépjármû összes nyílászáróját, az ajtókat, a motorteret, csomagteret, a riasztó beépítését jelzõ berendezés (fényvisszajelzés, LED) van beépítve, a gépjármûvet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad, valamint beltéri mozgásérzékeléssel, rez- gésérzékeléssel rendelkezik, és távirányítással mûköd- tethetõ léptetõkódos vezérlõrendszerrel rendelkezik és

– olyan immobiliser (indításgátló berendezés) került be- építésre, amely a gépjármû legalább 3 áramkörét blok- kolja. Ezen immobiliser (indításgátló) funkció betöltésére a gépjármûbe szerelt eredeti gyári immobilisert (indítás- gátló berendezést) elfogadja a biztosító.”

427. sz. záradék

„Lopáskár biztosítási eseményre fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai beren- dezés szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatározattaknak:

– védenie kell a gépjármû összes nyílászáróját (az ajtókat, a motorteret, csomagteret), a riasztó beépítését jelzõ fényvisszajelzõ (LED) van beépítve, a gépjármûvet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad, va- lamint beltéri mozgásérzékeléssel, rezgésérzékeléssel, távirányítással mûködtethetõ léptetõkódos vezérlõrend- szerrel rendelkezik, amely indítja a MABISZ minõsítéssel rendelkezõ országos területi lefedettségû mûholdas, elektronikus gépjármû követõ és nyilvántartó, azonosító rendszert, amely a casco biztosítási szerzõdés fennállá- sának tartama alatt igazoltan mûködõképes és a rend- szer beszerelésérõl és mûködésérõl szóló szerzõdés a biztosítási ajánlathoz csatolásra került vagy

– olyan immobiliser (indításgátló berendezés) került be- építésre, amely a gépjármû legalább 3 áramkörét blok- kolja (ezen immobiliser (indításgátló) funkció betöltésére a gépjármûbe szerelt eredeti gyári immobilisert (indítás- gátló berendezést) elfogadja a biztosító) és MABISZ mi- nõsítéssel rendelkezõ országos területi lefedettségû mûholdas, elektronikus gépjármû követõ és nyilvántar- tó, azonosító rendszert, amely a casco biztosítási szer- zõdés fennállásának tartama alatt igazoltan mûködõké- pes és a rendszer beszerelésérõl és mûködésérõl szóló szerzõdés a biztosítási ajánlathoz csatolásra került.”

430. sz. záradék

„A felek a kockázatviselés kezdetére (a szerzõdés hatálybalépésé- re) vonatkozóan halasztásban állapodnak meg. A kockázatviselés kezdete (a szerzõdés hatálybalépése) – a biztosítási szerzõdés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett idõpont, feltéve ha az elsõ biztosítási díjat a kockázatviselés kezdetének idõpont- jáig megfizették és a gépjármû fotózása a kockázatviselés kezde- tét megelõzõ napon megtörtént. A kockázatviselés kezdetének idõpontjában új, 0 km-es, Magyarországon, hivatalos márkakeres- kedõ által forgalomba helyezett sértetlen gépjármû esetén nem szükséges a gépjármû fotózása, amennyiben a gépjármû vásárlási számlájának számát a casco biztosítási ajánlaton feltüntetik. Amennyiben a kockázatviselés kezdetének idõpontjáig nem fizetik meg az elsõ díjat, úgy a biztosítási védelem az elsõ díj megfizeté- sét követõ nap 0. órájával lép életbe. A díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit a díjfizetésre kötelezett viseli.”

431. sz. záradék

„Határozatlan idejû és olyan határozott idejû szerzõdéseknél, ame- lyek tartama legalább 1 év, a kockázatviselés kezdete (a szerzõdés

hatálybalépése) – a biztosítási szerzõdés létrejötte esetén – a biz- tosítási ajánlaton feltüntetett idõpont, feltéve ha az elsõ díjat az ajánlat keltének napjától számított legkésõbb 30. napon megfizet- ték. Amennyiben az ajánlat keltének napjától számított 30. napon túl fizetik meg az elsõ díjat, úgy a biztosítási védelem az elsõ díj megfizetését követõ nap 0. órájával lép életbe. A díjfizetés elmu- lasztásának jogkövetkezményeit a díjfizetésre kötelezett viseli.”

432. sz. záradék

„Az Autósegély-24 kiegészítõ biztosítás az elsõ biztosítási évben ingyenes.”

433. sz. záradék

„A biztosító a szerzõdésre a hatályos Jármûvek casco biztosításá- nak különös feltételeinek Bónusz díjvisszatérítésre vonatkozó feje- zetében meghatározottakkal ellentétben nem fizet bónusz díjvisz- szatérítést."

434. sz. záradék

„A Jármûvek casco biztosításának különös feltételei 4. fejezetében meghatározottaktól eltérõen, határozatlan idejû szerzõdések ese- tén a folytatólagos biztosítási díj nem fizetésekor a kockázatviselés megszûnik a biztosítási díj esedékességétõl számított 75. nap el- teltével."

435. sz. záradék

„A Jármûvek casco biztosításának különös feltételei 1. fejezete

I.3.2. pontjában meghatározottaktól eltérõen poggyászlopás: sze- mélyi használatú vagyontárgyaknak a gépjármûben ülõ személyek- tõl való elrablása vagy a gépjármû lezárt utasterébõl dolog elleni erõszakkal való ellopása."

436. sz. záradék

„Lopáskár biztosítási eseményre fedezet kizárólag abban az eset- ben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai be- rendezés szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatározottaknak:

– védenie kell a gépjármû összes nyílászáróját, az ajtókat, a motorteret, a riasztó beépítését jelzõ berendezés (fényvisszajelzés, LED) van beépítve, valamint a gépjár- mûvet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjel- zést ad

– vagy gyári immobiliser (indításgátló berendezés) beépí- tése szükséges

– vagy olyan immobiliser (indításgátló berendezés) beépí- tése szükséges, amely a gépjármû legalább 3 áramkö- rét blokkolja."

438. sz. záradék

„A gépjármû finanszírozási szerzõdés érvényességének hatálya alatt a Jármûvek casco biztosításának különös feltételei 4. fejeze- tében meghatározottaktól eltérõen, határozatlan idejû szerzõdések esetén a folytatólagos biztosítási díj nem fizetésekor a kockázatvi- selés megszûnik a biztosítási díj esedékességétõl számított 90. nap elteltével. A gépjármû finanszírozási szerzõdés megszûnését követõen a casco biztosítási szerzõdés vonatkozásában a Jármû- vek casco biztosításának különös feltételei 4. fejezetében foglaltak érvényesek."

439. sz. záradék

„A szerzõdõ a jelen ajánlati csomagban biztosított kockázat(ok)ra vonatkozó biztosítás(ok) elsõ díjelõlegét tartalmazó biztosító által ki- állított (ajánlaton rögzített sorszámú) díjelõleg csekk(ek)et átvette. Határozatlan idejû és olyan határozott idejû szerzõdéseknél, ame- lyek tartama legalább 1 év, a kockázatviselés kezdete (a szerzõdés hatályba lépése) – a biztosítási szerzõdés létrejötte esetén – a biz- tosítási ajánlaton feltûntetett idõpont, feltéve, ha az elsõ díjat az ajánlat keltének napjától számított legkésõbb 8. napon megfizet-

ték. Amennyiben az ajánlat keltének napjától számított 8. napon túl fizetik meg az elsõ díjat, úgy a biztosítási védelem az elsõ díj megfi- zetését követõ nap 0.órájával lép életbe. A díjfizetés elmulasztásá- nak jogkövetkezményeit a díjfizetésre kötelezett viseli."

440. sz. záradék

„A szerzõdõ jelen ajánlati csomagban biztosított kockázat(ok)ra vonatkozó biztosítás(ok) elsõ díjelõlegét tartalmazó, biztosító által kiállított (ajánlaton rögzített sorszámú) díjelõleg csekke(ke)t átvette. Határozatlan idejû és olyan határozott idejû szerzõdéseknél, ame- lyek tartama legalább 1 év, a kockázatviselés kezdete (a szerzõ- dés hatályba lépése) – a biztosítási szerzõdés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett idõpont, feltéve, ha az elsõ díjat az ajánlat keltétõl számított legkésõbb 30. napon megfizették."

441. sz. záradék

„Lopáskár biztosítási eseményre fedezet kizárólag abban az eset- ben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai berendezés szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatározottak- nak: a gépjármû MABISZ minõsítéssel rendelkezõ országos területi lefedettségû mûholdas, elektronikus gépjármû követõ és nyilván- tartó, azonosító rendszerrel rendelkezik, amely a casco biztosítási szerzõdés fennállásának tartama alatt igazoltan mûködõképes és a rendszer beszerelésérõl és mûködésérõl szóló szerzõdés a biz- tosítási ajánlathoz csatolásra került."

442. sz. záradék

„Lopáskár biztosítási eseményre fedezet kizárólag abban az eset- ben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai berendezés szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatározottak- nak: járó motornál a gépjármû önkényes elvitelének esetén védel- met kell nyújtania a következõ mûszaki követelmények szerint:

– vezetõoldali ajtó becsukása után legfeljebb 10 másod- perc, vagy 10 m elmozdulás után a leállítási folyamatnak az elkövetõ által le nem állítható módon be kell indulnia,

– a leállítási folyamat indulásától számított legalább 30 másodperc után a gépjármûnek a környezet felé figye- lemfelhívó vészjelzést, fényjelzést kell adnia (féklámpa villogtatása és vészvillogó, vagy hangjelzés is),

– a motor vagy a gépjármû leállításának legalább 40 má- sodperc, legfeljebb 3 percen belül meg kell történnie,

– a motor közvetlen leállítása elõtt legalább 10 másodperc- cel a környezet figyelmét fel kell hívni a veszélyhelyzetre,

– a gépjármûvet a feszültség elvételével és visszaadásá- val ne lehessen újraindítani."

443. sz. záradék

„Határozatlan idejû és olyan határozott idejû szerzõdéseknél, ame- lyek tartama legalább 1 év, a kockázatviselés kezdete – a casco biztosítási szerzõdés létrejötte esetén – az Átvételi Jegyzõkönyv- ben meghatározott átvétel napja, amennyiben az elsõ díjat vagy díjrészletet az Átvételi Jegyzõkönyvben foglalt átadás napjától szá- mított legkésõbb 60. napon megfizették a biztosító részére. Amennyiben az Átvételi Jegyzõkönyvben foglalt átadás napjától számított 60. napon túl fizetik meg az elsõ díjat vagy díjrészletet, úgy a biztosítási védelem az elsõ díj vagy díjrészlet megfizetését követõ nap 0. órájával lép életbe. A díjfizetés elmulasztásának jog- következményeit a díjfizetésre kötelezett viseli."

444. sz. záradék

„A szerzõdés évfordulója minden esetben azon naptári negyedév elsõ napja, melyben a kockázatviselés kezdõdik."

445. sz. záradék

„Lopás Casco biztosítási módozat esetén a Jármûvek casco bizto- sításának különös feltételeitõl eltérõen a biztosító kizárólag a meg- felelõen (az összes zárszerkezet zárt) lezárt és az elõírtaknak meg-

felelõen mûködtetett biztonságtechnikai berendezések mellett a gépjármû elvétele, illetve a gépjármûnek a gépjármû biztosítottjától vagy a gépjármû jogszerû használójától a velük szemben alkalma- zott erõszakkal vagy fenyegetéssel való elvétele esetén téríti meg a gépjármûben és a lezárt gépjármûben elhelyezett egyéb vagyon- tárgyban keletkezett károkat, amennyiben a gépjármû a biztosítási összeg kifizetése elõtt nem került meg. Egyéb szolgáltatást nyújt más biztosítási események bekövetkezése esetén, amennyiben azokra a megkötött biztosítási szerzõdés kiterjed.

A biztosító a megállapodás szerinti biztosítási események bekövet- kezésekor a szerzõdés szerinti önrészesedés levonásával a Jár- mûvek casco biztosításának különös feltételei 2. fejezet 1.3. pont szerinti megállapított összeget fizeti elsõdlegesen a kedvezménye- zettnek, ennek hiányában a biztosítottnak.

Lopás Casco biztosítási módozat esetén a Jármûvek casco bizto- sításának különös feltételeibõl kizárólag az alábbi pontok vonatkoz- nak a biztosítás szerzõdõjére/biztosítottjára és a gépjármû minden- kori jogszerû használójára:

1. fejezet I.3., I.3.2, I.4., II.

2. fejezet I.1.2., I.1.3., I.3., I.4., I.7., II.7. (javítási költség kivételével), IV., V., VI., VII., VIII.

3. fejezet

4. fejezet

5. fejezet I. (csak a lopás, illetve rablás kockázatra vonatkozó szabályok), IV., VI.

6. fejezet

7. fejezet

8. fejezet (csak a lopás, illetve rablás kockázatra vonatkozó szabályok)

9. fejezet (csak a lopás, illetve rablás kockázatra vonatkozó szabályok)

10. fejezet

11. fejezet (csak a lopás, illetve rablás kockázatra vonatkozó szabályok)

13. fejezet

14. fejezet

15. fejezet

16. fejezet

17. fejezet

446. sz. záradék

„A biztosító a Jármûvek casco biztosításának különös feltételei 2. fejezet I.6., 2. fejezet II.1.2., 2. fejezet VI., 5. fejezet V. pontjaiban foglaltaktól eltérõen a gépjármû, fenti pontokban meghatározott mentésével, tárolásával, szállításra való elõkészítésével és szállítá- sával kapcsolatos számlával igazolt, indokolt költségeket legfeljebb a casco biztosítási ajánlaton illetve az ajánlattól történõ eltérés ese- tén a kötvényben meghatározott összeghatárig külön biztosítási díj fizetése ellenében megtéríti."

447. sz. záradék

„Cash Casco biztosítási módozat esetén a Jármûvek casco bizto- sításának különös feltételei az alábbi módosításokkal vonatkoznak a biztosítás szerzõdõjére/biztosítottjára és a gépjármû mindenkori jogszerû használójára:

2. fejezet I.1.4. pont kimarad, helyette a következõ szabályozás ér- vényes: a megrongálódott gépjármû helyreállítása gazdaságtalan vagy a helyreállítás mûszakilag nem indokolt. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a biztosító jelen záradékban foglalt szolgáltatása az önrészesedés levonása elõtt meghaladja a gépjármû káridõponti forgalmi értéke 70%-át. Amennyiben a biztosított áfa-visszaigény- lési jogosultsággal rendelkezik a biztosított vagyontárgyra vonatko- zóan, úgy a biztosító szolgáltatása a totálkár megtérítése tekinteté- ben nettó értéken történik. Mûszakilag nem indokolt a gépjármû helyreállítása amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és felépítmény, motor-

kerékpár esetén a váz sérülés miatt cserére szorul. Úgy a gazda- ságtalan helyreállítás, mint a mûszaki helyreállíthatatlanság tényét a biztosító állapítja meg.

2. fejezet II.1.1. pont kimarad, helyette a következõ szabályozás érvényes: ha totálkár esete (I.1.pont) nem áll fenn, a biztosító szol- gáltatása a biztosítási szerzõdésben rögzített munkaóradíj (amelyet a biztosító a kárkalkulációban bruttó munkaóradíjként vesz figye- lembe) és a bruttó anyag-, illetve alkatrészár biztosítási szerzõdés- ben rögzített százaléka alapján történik.

– A munkadíjra nyújtott térítést a káresemény idõpontjá- ban aktuális, Magyarországon használt Audatex kárszá- mítási program segítségével megállapított munkaóra- igény és a biztosítási szerzõdésben rögzített bruttó fix óradíj határozza meg. A biztosító a helyreállításhoz szük- séges bruttó anyag-, illetve alkatrészigényt a kárese- mény idõpontjában aktuális, Magyarországon használt Audatex kárszámítási program által meghatározott anyag-, illetve alkatrészáraknak (a fényezés költségeit 100% fényezõanyag-index figyelembevétele mellett, a felhasznált apróanyagok költségeit a felhasznált alkatré- szek bruttó árának 2%-ában meghatározva) a biztosítási szerzõdésben rögzített százalékában téríti.

– Kivételt képez az az eset, amennyiben az Audatex kal- kulációs program által feltüntetett alkatrészár nem a ma- gyarországi vezérképviselet által megadott (ajánlott) ár, hanem külföldi árlistából képzett.

Ezen képzett árat a kárkalkuláció eredményében az al- katrészár mellett feltüntetett "." vagy betûjelzés mutatja. Ezen alkatrészárak esetén a kártérítés alapja a kárese- mény idõpontjában érvényes magyarországi vezérkép- viselet által megállapított (ajánlott) bruttó alkatrészár.

2. fejezet II.1.3. pont kimarad

2. fejezet II.3. pont kimarad, helyette a következõ szabályozás érvényes: az alkatrészek és a fényezés költségeibõl a biztosító az elhasználódási foknak megfelelõ levonást (értékemelkedést) nem eszközöl. Kivételt képeznek ez alól a kerékabroncsok, az akkumu- látor, kipufogórendszer, kopó-forgó alkatrészek, futómûelemek, motor, váltó, könnyûfém keréktárcsák, elektroakusztikus berende- zések, a teljes fényezés és azon alkatrészek, amelyek egyéb sé- rülésekkel (pl.: fénysérülés, karosszériasérülés, korrózió stb.) ren- delkeztek, amennyiben az elhasználódási foknak megfelelõ levo- nás (értékemelkedés) olyan mértékû, hogy a biztosító szolgáltatása meghaladja a felsorolt alkatrészek értékemelkedéssel kalkulált ér- tékét. Ebben az esetben a biztosító szolgáltatásának alapja az ér- tékemelkedéssel kalkulált alkatrészérték. A biztosító anyagkezelési költséget nem térít.

2. fejezet II.8. pont kimarad

5. fejezet II. pont kimarad

5. fejezet III. pont kimarad

5. fejezet IV. pont kimarad

12. fejezet kimarad

448. sz. záradék

„A Jármûvek casco biztosításának különös feltételei 4. fejezetében foglaltaktól eltérõen a biztosítási idõszak az elsõ évben a kockázat- viselés kezdetének idõpontjával kezdõdik, és a szerzõdés létrejöt- te hónapját követõ hónap 1. napjától számított 365. napon (szökõ- évben 366. napon) ér véget. A biztosítás elsõ díja a kockázatvise- lés kezdetét (a szerzõdés hatálybalépését) megelõzõ napon, min- den késõbbi díj azon idõszak elsõ naptári hónapjának elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik."

451. sz. záradék

„A biztosító a szerzõdésre a hatályos Jármûvek casco biztosításá- nak különös feltételeinek Bónusz díjvisszatérítésre vonatkozó feje- zetében meghatározottakkal ellentétben nem fizet bónusz díjvisz- szatérítést, ugyanakkor a biztosító a szerzõdésre a hatályos Jár-

mûvek casco biztosításának különös feltételeinek Bónusz díjvisz- szatérítésre vonatkozó fejezetében meghatározottaknak megfele- lõen a szerzõdés hatálya alatt a bónuszt nyilvántartja, és a szerzõ- dés megszûnését követõen arról igazolást állít ki. Amennyiben a szerzõdõ a biztosító bónusz díjvisszatérítést nyújtó casco biztosí- tási módozatára kíván áttérni, úgy azt minden biztosítási évfordulót megelõzõen tett írásbeli nyilatkozatával teheti meg. A biztosító hû- ségprogramot nyújt a szerzõdõnek. A biztosítási szerzõdés 1., 2. és 3. évfordulóját követõen – amennyiben a megkezdett új bizto- sítási év elsõ esedékes díjrészlete teljes mértékben kiegyenlítésre került – a biztosító a megkezdett új biztosítási év elsõ esedékes díj- részletének teljes mértékben történõ kiegyenlítését követõ 30 na- pon belül postai úton juttatja el a szerzõdõ címére a hûségajándé- kot. A biztosító hûségajándékként a jogosult részére egy utazási bónt nyújt, amely a felhasználó részére egy három éjszakára és két fõre szóló ingyenes szálláslehetõséget biztosít (a szállodai félpan- zió a szállásfoglaláshoz kötelezõ és önköltséges). A 3, illetve 4 csil- lagos szállodák a bónt is tartalmazó, a biztosító által kiküldött kata- lógusból választhatók ki, és az ott leírtak szerint foglalhatók le.

452. sz. záradék

„A Jármûvek casco biztosításának különös feltételei 2. fejezet II.3. pontjában foglaltaktól eltérõen az alkatrészek és a fényezés költ- ségeibõl a biztosító az elhasználódási foknak megfelelõ levonást (értékemelkedést) nem érvényesít. Kivételt képeznek a gépjármû azon alkatrészei, amelyeknél a kárfelvétel során megállapításra ke- rül, hogy korábbi sérülés javítása szakszerûtlen volt, vagy a javítást nem végezték el."

453. sz. záradék

„Törés és elemi károk esetén a biztosító kártérítést kizárólag az adott gépjármûtípusnak megfelelõ magyarországi márkaszervizben történõ javíttatás esetén, számla ellenében nyújt. A gépjármû nem gyári alkatrészeire a jelen záradék nem vonatkozik. A gépjármû ja- vítása során lecserélésre került alkatrészeket és tartozékokat a ja- vítást végzõ márkaszervizben le kell adni."

454. sz. záradék

„Truck Casco Optimal-Limited módozatú casco biztosítás esetén törés- és elemi károkra kizárólag a gépjármû javítási számlájának bemutatása ellenében fizet a biztosító kártérítést."

455. sz. záradék

„A biztosítás tartama alatt biztosítási esemény miatt bekövetkezett részkárok javítása esetén a biztosító megtéríti kölcsöngépjármû bérleti díját káreseményenként a gépjármû javításának indokolt idõtartamára, de legfeljebb a szerzõdés aláírásakor az ajánlatban meghatározott idõtartamra és összeghatárig, amennyiben a köl- csöngépjármû szolgáltatás nyújtója a jelen casco biztosítási ajánla- ton dealerkóddal megjelölt márkakereskedés és márkaszerviz."

456. sz. záradék

„A Márkahûség biztosítás alapján amennyiben a casco biztosítás szerzõdõje/biztosítottja a Márkahûség biztosítás keretében meg- határozott káreseményt szenvedett gépjármûve pótlására új gép- jármûvét a jelen casco biztosítási ajánlaton dealerkóddal megjelölt márkakereskedésben szerzi be, úgy a biztosító a casco biztosítási kártérítésen túl megtéríti a káreseményt szenvedett gépjármû vé- telkori számlaértékének Márkahûség biztosítás keretében megha- tározott százalékát."

458. sz záradék

„A biztosító pótdíj megfizetése ellenében – a Jármûvek casco biz- tosításának különös feltételei 8. fejezetének II. pontjától eltérõen – amennyiben azokra a casco biztosítási fedezet kiterjed, megtéríti azokat a törés- és elemikár biztosítási eseményeket, amelyek a forgalmi rendszámmal ellátott különleges gépjármûben annak

munkavégzése közben, vagy közlekedésre való elõkészítése köz- ben következtek be. Különleges gépjármûnek minõsül az a gépjár- mû, amely felszereltsége, vagy a ráépített munkagép segítségével személy és áruszállításon kívül más munka végzésére is képes."

459. sz. záradék

„Eltérõen a Jármûvek casco biztosításának különös feltételei 11. fejezet I.1.a), 11. fejezet IV. és 8. fejezet VI. pontjában megfogal- mazottaktól töréskárokra a szerzõdésben meghatározott önrésze- sedési konstrukció alapján számított önrészesedés kétszeresének levonásával a biztosító megtéríti a gépjármûben keletkezett kárt a Jármûvek casco biztosításának különös feltételei részkárokra és totálkárra vonatkozó szabályozásának figyelembevételével."

460. sz. záradék

„Motor Casco biztosítási módozat esetén a Jármûvek casco biz- tosításának különös feltételeibõl kizárólag az alábbi pontok (a hoz- zátartozó elõírásokkal, módosításokkal) vonatkoznak a biztosítás szerzõdõjére/biztosítottjára és a gépjármû mindenkori jogszerû használójára:

1. fejezet: a biztosítás köre: jelen biztosítási szerzõdésben foglaltak alapján a biztosító forintban megtéríti a gépjármûben, alkatrészei- ben, tartozékaiban keletkezett kárt, valamint egyéb szolgáltatást nyújt a következõ biztosítási események bekövetkezése esetén, amennyiben azokra a megkötött szerzõdés kiterjed.

1. fejezet: I.1., I.2.,

1. fejezet: I.3. az alábbiak szerint: a megfelelõen (az összes zár- szerkezet zárt) lezárt gépjármû elvétele.

I.3.1. az alábbiak szerint: a gépjármûrõl annak alkatrészeinek, tar- tozékainak elvétele.

1. fejezet: I.4.

1. fejezet: II. az alábbiak szerint: a gépjármû a biztosítási ajánlat- ban leírt gyártmánynak, típusnak és kivitelnek megfelelõen van biz- tosítva, beleértve a gyári széria alapkivitel felszereltséget meghala- dó felszerelést és tartozékot, amennyiben az ajánlatban felvételre kerültek. A gyártó által széria tartozékokon túlmenõen beszerelt extrákat külön kell biztosítani.

2. fejezet: biztosítási szolgáltatás: biztosítási összeg az 1. fejezet I.1., I.2., I.3., I.4. pontban foglalt káreseményekre, totálkár esetén a 2. fejezet I.1., 1.3., I.4., I.5. pontban foglaltak alapján megha- tározott összeg. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a kifi- zetett biztosítási szolgáltatás összegével csökken, kivéve, ha a szerzõdõ fél vagy a helyébe lépõ biztosított az éves díjat megfele- lõen kiegészíti. A biztosító a megállapodás szerinti biztosítási ese- mények bekövetkezésekor a szerzõdés szerinti önrészesedés le- vonásával az alábbi pontok szerint megállapított összeget fizeti, amennyiben a szerzõdésben kedvezményezett megjelölésre ke- rült, akkor elsõdlegesen a kedvezményezettnek, ennek hiányában a biztosítottnak. A biztosított személy minden esetben a gépjármû forgalmi engedély szerinti tulajdonosa.

2. fejezet: I.1.,

2. fejezet: I.3 az alábbiak szerint: az elsõ forgalomba állítástól a biz- tosító a káridõponti forgalmi értéket téríti meg, figyelembe véve az esetleges elõzménykárokat (értékcsökkenés). Káridõponti forgalmi érték: amely egy, a káresemény idõpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, mûszaki állapotú és használati jel- legû gépjármûnek magyar forintban kifejezett forgalmi értéke, amely azonban nem lehet magasabb az alábbi értékeknél:

Az elsõ forgalomba Biztosítási szolgáltatás

helyezés óta eltelt idõ a vételkori számlaérték

%-ban

0–3 hónap 95%

4–6 hónap 90%

7–12 hónap 80%

13–24 hónap 70%

24 hónapon felül 65%

Vételkori számlaérték: a biztosított gépjármû és annak biztosított extra tartozékai vásárlásakor kibocsátott vételi számla végösszege, figyelembe véve a vevõ részére a vételi számla végösszegében ér- vényesített vásárlási kedvezményeket is.

2. fejezet: I.4., I.5., I.6.

2. fejezet: II.1. pontja az alábbiak szerint: ha totálkár esete (I.1. pont) nem áll fenn, a biztosító az alábbiakat téríti:

II.1.1. A helyreállítás Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalnak megfelelõ alkatrész-, illetve munkadíjárak alapján igazolt költségeit. A térítés felsõ határa az alkatré- szek tekintetében az illetékes magyarországi vezérképvise- let által közzétett alkatrészár.

II.1.2. A gépjármû mentésével és a szerzõdõ lakóhelye szerinti legközelebbi, a gépjármû szakszerû kijavítására al- kalmas mûhelybe való szállításával kapcsolatos indokolt, számlával igazolt költségeket önrész levonása nélkül, legfel- jebb 100 000 Ft-ig.

2. fejezet: II.3., II.4., II.6., II.7., II.8.,

2. fejezet: III., V., VI.

2. fejezet: VII. (kivéve 2. fejezet IV. pontra való hivatkozás)

2. fejezet: VIII.

3. fejezet

4. fejezet

5. fejezet: I. az alábbiak szerint: a lopás- és rabláskárt a külföldi rendõrhatóságnál, robbanás- és tûzkárt az illetékes tûzrendészeti hatóságnál be kell jelenteni, az errõl szóló jegyzõkönyvet a biztosí- tónak a kárbejelentéskor be kell mutatni. Külföldön bekövetkezett totál-, lopás- és rabláskár esetén a hazaérkezést követõen hala- déktalanul értesíteni kell a szerzõdõnek az illetékes hazai rendõri szervet is.

5. fejezet: II., III., IV., V., VI.

6. fejezet

7. fejezet

8. fejezet: I. egésze az alábbi kigészítéssel:

I.7. Bukósisako(ka)t és ruházato(ka)t ért károk

8. fejezet: III., IV., V., VI., VII., VIII.

9. fejezet

10. fejezet

11. fejezet: I., I.1.

11. fejezet: I.2. az alábbiak szerint: a kármegelõzési, kárenyhítési kötelezettség megsértésének minõsül különösen:

a) lopáskockázat vonatkozásában, ha a biztosított gépjár- mû az elsõ forgalombahelyezést követõen bármely ok- ból kifolyólag (pl.lopáskísérlet, zárható tanksapka lefe- szítése, zárrongálás, eredeti vagy másolt kulcs, elektro- nikus indítókártya elhagyása, forgalmi engedély elvesz-

tése, stb.) olyan állapotba kerül, hogy rendeltetéssze- rûen nem használható, vagy a gépjármû jogszerû hasz- nálóján kívül más illetéktelen személy is képessé válhat a gépjármû használatára és a szerzõdõ, biztosított, tulaj- donos, illetve üzemben tartó a szakszerû javítás, illetve zárcsere valamint a biztosított gépjármû forgalmi rend- számának cseréje megtörténtéig nem tárolja a gépjár- mûvet megfelelõen lezárt helyen. A lopáskockázat élet- be lép a szakszerû javítás, zárcsere illetve forgalmi rend- szám csere biztosítónak történõ bemutatását követõ nap 0. órától vagy a szakszerû javítást, zárcserét, forgal- mi rendszám cserét igazoló számla (forgalmi rendszám cseréje esetén hatósági igazolás) keltét követõ nap 0. órától,

b) ha az eltulajdonított gépjármûben benne maradt a gép- jármû kulcsa, pótkulcsa, elektronikus indítókártyája, a gépjármûbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirá- nyítója, kulcsa.

11. fejezet: II., III., IV., V.

11. fejezet: VI. (új pont): a biztosító mentesül továbbá amennyiben a biztosított gépjármûvel annak vezetõje:

– az engedélyezett sebességet legalább 30%-kal túllépte;

– vasúti átjárót biztosító jelzõberendezések vagy a gépjár- mûforgalom irányítására szolgáló egyéb jelzõberende- zések tilos jelzését figyelmen kívül hagyta;

– párhuzamosan közlekedõ, illetve forgalmi ok(ok) miatt álló gépjármûsor(ok) között haladt.

13. fejezet

14. fejezet

15. fejezet

16. fejezet

17. fejezet"

461. sz. záradék

„Truck Casco biztosítási módozat esetén amennyiben a besorolási érték (az a szám, amelyre a díjtétel vetül) alacsonyabb, mint a gép- jármû biztosítási szerzõdés megkötésének idõpontjában érvényes tényleges értéke, a biztosító a besorolási érték és a szerzõdéskö- tés idõpontjában érvényes tényleges érték arányának megfelelõ kártérítést nyújt. Ha a besorolási érték nagyobb, mint a gépjármû biztosítási szerzõdés megkötésének idõpontjában érvényes tény- leges értéke, a gépjármû biztosítási szerzõdés megkötésének idõ- pontjában érvényes tényleges értékét meghaladó részben a beso- rolási értékre vonatkozó megállapodás semmis és a díjat ennek megfelelõen le kell szállítani.

Kivonat a hatályos 190/2004-es kormányrendeletbõl

a gépjármû üzembentartójának kötelezõ felelõsségbiztosításáról

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) gépjármû: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) elsõ számú füg- gelékének II.b) pontjában meghatározott gépjármû, továb- bá a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezõgazdasági vontató, a segédmotoros kerékpár, a forgalomban való részvétel felté- teleként hatósági jelzésre kötelezett lassú jármû és munka- gép;

b) üzembentartó: a gépjármû tulajdonosa vagy a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegy- zett üzembentartója;

c) telephely szerinti ország: az az ország, amelynek hatósága a gépjármûvet hatósági jelzéssel ellátta; hatósági jelzés vi- selésére nem kötelezett gépjármûvek esetében a tulajdo- nos vagy a jármû felett egyébként rendelkezési jogot gya- korló személy (szervezet) állandó lakóhelye (székhelye) sze- rinti ország;

telephely: az az ország, amelynek hatósági jelzéseivel a gépjármûvet ellátták;

d) biztosított: a gépjármû üzembentartója és vezetõje;

e) biztosító: a Bit.-ben meghatározott szervezet, amely szék- helye tagállamában engedélyt kapott a gépjármû-felelõsség- biztosítási tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársa- ság területén az e rendeletben foglaltaknak megfelelõen a gépjármû-felelõsségbiztosítási tevékenység folytatására jo- gosult;

j) zöldkártya: nemzetközi gépjármû-felelõsségbiztosítási bi- zonylat (kártya), amelyet a Nemzeti Iroda nevében a bizto- sítók állítanak ki a biztosított számára, a meglátogatott or- szágban megkívánt kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási fedezet meglétének igazolására.

2. §

(1) Minden magyarországi telephelyû gépjármû üzembentartója köteles az 1. §. e) pontja szerinti biztosítóval a gépjármû üze- meltetése során okozott károk fedezetére – a (2) bekezdésben meghatározott összeghatárokig – az e rendeletben és mellékle- teiben foglalt feltételek szerinti felelõsségbiztosítási szerzõdést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjár- mû a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fenn- állása esetén üzemeltethetõ.

A szerzõdésre a magyar jogot kell alkalmazni, ideértve azt az esetet is, ha a szerzõdést a (2) bekezdésben meghatározott összeghatárokat meghaladóan kötötték.

(2) A biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelõje egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményen- ként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1250 millió Ft összegha- tárig köteles a szerzõdés alapján helytállni, függetlenül a káro- sultak számától. A fenti összegek magukban foglalják a kárese- mény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthetõ követelése- ket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a kamatokat is.

(3) Az (1) bekezdésben rögzített kötelezettség, ha jogszabály más- ként nem rendelkezik, a mindenkori üzembentartót a gépjármû hatósági jelzéssel való ellátásának idõpontjától a gépjármû for- galomból való kivonásáig terheli. Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetõleg ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a felelõsségbiztosítási szerzõdésnek (elõzetes fedezet- igazolásnak) legalább arra az idõszakra kell kiterjednie, amelyre az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetõleg ideiglenes forgalmi engedély érvényes. Az 1. számú melléklet 6. pontjának

(1) bekezdésében szabályozott szüneteltelés (a gépjármû for- galomból történõ ideiglenes kivonása) idõtartama alatt az

üzembentartó kötelezettsége a szerzõdés folyamatos díjfizetés- sel történõ hatályban tartására nem áll fenn.

(4) Az üzembentartó halála esetén a gépjármû abban az esetben vehet részt a forgalomban, ha annak birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette és a szerzõdést díjfizetéssel hatályban tartja. A szerzõdés díjfizetéssel legkésõbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerõre emelkedéséig tartható hatályban.

(5) A biztosító, a Kártalanítási Számla, a Nemzeti Iroda, a kárrende- zési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármû üzemeltetése során okozott kárt az e rendeletben foglaltak sze- rint megtéríti.

(6) A gépjármûverseny rendezõje köteles a gépjármûversenyen (edzésen) részt vevõ gépjármûvek tekintetében e rendeletben meghatározottaktól eltérõ felelõsségbiztosítási szerzõdést kötni.

(7) Az e rendeletben foglaltaktól a felek szerzõdése sem a biztosí- tott, sem a károsult hátrányára nem térhet el.

3. §

(1) A biztosítási szerzõdés területi hatálya az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országai területére terjed ki, amelyek nemzeti iro- dájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. A nem- zetközi megállapodásban részt vevõ országok listáját a Pénz- ügyi Szervezetek Állami Felügyelete teszi közzé.

(2) A biztosított által a Magyar Köztársaság területén kívül, az (1) bekezdésben meghatározott országok területén okozott kár esetén a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a kár- esemény helye szerinti ország gépjármû-felelõsségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a szerzõdésben meghatározott helytállási kötelezettség mértéke magasabb a káresemény he- lye szerinti országban elõírt mértéknél, a biztosító helytállási kö- telezettsége a biztosítási szerzõdésben vállalt fedezeti összeg- határok mértékéig áll fenn.

4. §

(1) A biztosítási szerzõdés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított (a 2. sz. függelék szerint) igazolólap tanú- sítja. A biztosítási szerzõdés díjfizetéssel történõ folyamatos ha- tályban tartását az adott díjfizetési idõszakra vonatkozó, a befi- zetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) vagy a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja. A bizto- sítási fedezetet igazoló magyar nyelvû okiraton (biztosítási köt- vény vagy a biztosító által kiállított a 2. sz. függelék szerinti iga- zolólap) fel kell tüntetni, hogy a biztosítási szerzõdésre magyar jogot kell alkalmazni. Ha a biztosítást belföldi székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkezõ biztosítóval határon átnyúló szol- gáltatás keretében kötötték, a biztosítási fedezetet igazoló ok- iratnak a kárképviselõ nevére és címére vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell.

(2) Gépjármûvet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe üzembentartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjármû ha- tósági jelzését (rendszámtábláját) cserélni, a gépjármû mûszaki felülvizsgálatát elvégezni csak akkor lehet, ha a kötelezõ fele- lõsségbiztosítás fedezetének fennállását igazolták.

5. §

(1) A forgalmi engedélyköteles gépjármû üzembentartója és veze- tõje a biztosítási szerzõdés fennállását és díjfizetéssel történõ folyamatos hatályban tartását tanúsító bizonylatot köteles a jog- szabályok által meghatározott esetekben felmutatni.

(2) A hivatal negyedévenként köteles a jármûnyilvántartás és a köt- vénynyilvántartás összevetésével ellenõrizni a felelõsségbiztosí- tási szerzõdések érvényességét és összeállítani az érvényes

szerzõdéssel nem rendelkezõ üzembentartók adatait tartalma- zó listát.

(3) Ha megállapítást nyer, hogy a gépjármûre nincs érvényes biz- tosítási szerzõdés vagy elõzetes fedezetigazolás, a hivatal érte- sítése alapján az üzembentartó lakhelye (székhelye) szerinti illetékes – külön jogszabályban meghatározott, körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat – jegyzõje (a továb- biakban: jegyzõ) haladéktalanul felhívja az üzembentartót a biz- tosítási fedezet fennállásának igazolására. Ha az üzembentartó a felhívás kézhezvételétõl számított 8 napon belül a 2. számú függelék szerinti igazolólap, vagy a biztosítási kötvény és az adott biztosítási idõszakra vonatkozó valamennyi készpénz-át- utalási megbízás feladóvevénye (csekk) bemutatásával nem igazolja a biztosítási szerzõdés fennállását, a jegyzõ külön jog- szabályban meghatározott módon a jármûvet kivonja a forga- lomból. A gépjármû forgalomból való kivonását elrendelõ hatá- rozattal szembeni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.

6. §

(1) A biztosító a magyarországi telephelyû gépjármû üzembentar- tójának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szer- zõdés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjszabásának megfelelõ – ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.

(2) Ha a biztosítási szerzõdés a biztosítási idõszak tartama alatt díj- nemfizetés miatt szûnik meg, az üzembentartó az adott biztosí- tási idõszak hátralévõ részére fedezetet nyújtó szerzõdést an- nál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerzõdé- se díjnemfizetéssel szûnt meg. Az üzembentartó új ajánlatát ki- zárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szer- zõdés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szûnt meg.

(3) A szerzõdés hatálya alatt további felelõsségbiztosítási szerzõ- dés ugyanarra a biztosítási idõszakra érvényesen nem köthetõ.

(4) Az a biztosító, amely az ajánlattevõvel az adott biztosítási idõ- szakra felelõsségbiztosítási szerzõdést kötött, és ezt a biztosí- tottnak a biztosítási évfordulóra felmondta vagy az adott biz- tosítási idõszakban a biztosított szerzõdése díjnemfizetés miatt szûnt meg, az üzembentartónak az adott biztosítási idõszakot közvetlenül követõ biztosítási idõszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

7. §

(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda és a Kártalanítási Számla kezelõje a 2. § (2) bekezdésében meghatározott biztosítási összeghatá- rokig köteles a károkozó helyett helytállni. Több, azonos okból bekövetkezett, idõben összefüggõ káresemény egy biztosítási eseménynek minõsül.

(2) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult meg- alapozott kártérítési igénye meghaladja a károkra káreseményen- ként meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megté- rítése az összes kártérítési igénynek a 2. §. (2) bekezdésben meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.

8. §

(1) A károsult kártérítési igényét e rendelet alapján, a biztosítási szer- zõdés keretei között a károkozó üzembentartó e rendelet szerinti biztosítójával vagy a Kártalanítási Számla kezelõjével szemben is jogosult érvényesíteni. A biztosítóval szemben támasztott követe- léseket a károsult választása szerint a kárképviselõvel szemben is érvényesítheti a biztosítóra is kiterjedõ joghatállyal.

(3) A biztosító a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset a biztosítási szerzõdés díjnemfizetés miatt történõ megszûnését követõ 30 napon belül következik be. Az ezt követõ idõszakra a 14. §-ban foglaltak az irányadóak.

(5) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétõl számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidõ el- mulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkez- ményei a biztosítóval, a kárképviselõvel, a Kártalanítási Számla kezelõjével és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

14. §

(1) A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerzõdéssel nem rendelkezõ üzembentartó gépjármûve által vagy az ismeretlen gépjármûvel a Magyar Köztársaság területén okozott kárának megtérítése iránti igényét – az e rendeletben foglaltak alapján a

15. §-ban foglalt kivételekkel – a Kártalanítási Számla kezelõjé- vel szemben is érvényesítheti. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelõje akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt forga- lomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármûvel okozták.

15. §

(1) A Kártalanítási Számla kezelõje kizárólag olyan mértékben köte- les helytállni, amilyen mértékben a károsult a kárának megtérí- tését a társadalombiztosítás vagy vagyon- és felelõsségbiztosí- tás alapján nem követelheti.

(2) A vagyon- és felelõsségbiztosításból, valamint a társadalombiz- tosításból eredõ megtérítési követeléseket a Kártalanítási Számla nem fedezi.

(3) A Kártalanítási Számla kezelõjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen üzembentartó által a gépjármûben, az útban, az út tartozékát képezõ közlekedési mûtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb köz- mûvekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó esz- közökben okozott károkra.

(4) A károsult – a kár bekövetkeztétõl számított – 30 napon belül köteles bejelenteni az ismeretlen gépjármû által okozott kárese- ményt a Kártalanítási Számla kezelõjének. Ha a károsult a beje- lentési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emi- att lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Kártalaní- tási Számla kezelõjének fizetési kötelezettsége nem áll fenn.

18. §

(1) A biztosító a következõ évi díjait gépjármû kategóriánként, meg- határozott bonus-malus osztályonkénti besorolással állapítja meg. A biztosító díjszabásában az egyes kategóriákon belül, il- letve bonus-malus osztályokban a meghirdetett díjtarifája sze- rint megállapított egyedi díjakat alkalmaz.

(2) A biztosító a meghirdetett díjait év közben nem változtathatja meg.

(3) A biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévõ, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett kö- vetkezõ évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetõvé tenni.

(5) A szerzõdés fennállása alatt a biztosító által meghirdetett díjak- nak megfelelõen a biztosított gépjármû díjbesorolása, valamint a biztosítás díja a következõ biztosítási év elsõ napjától kezdõ- dõ hatállyal módosul.

(6) A biztosított a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelõzõen a szerzõdést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás a biztosítóval szemben akkor hatá- lyos, ha az a biztosítóhoz határidõben megérkezik. Ha a bizto- sított nem él a felmondási jogával, a szerzõdés a biztosító által közzétett módosítás szerint marad hatályban.

1. számú melléklet

1. A gépjármûvek kötelezõ felelõsségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igények- nek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyek- kel szemben a biztosítási szerzõdésben megjelölt gépjármû üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.

3.

(1) A forgalmi engedélyre kötelezett gépjármûvek esetén a biztosí- tási díjat elõre kell megfizetni. A biztosítási díj a kockázat viselé- sének idõtartamára – a kockázatviselés kezdetének napjától a megszûnés napjáig – illeti meg a biztosítót. A biztosítási díj a tel- jes biztosítási idõszakra jár.

(2) A biztosítási díjat a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjár- mûvek esetén a biztosítási idõszakra (tartamára) egy összeg- ben elõre kell megfizetni.

(3) A biztosítás elsõ díja – a felek eltérõ megállapodása hiányában

– a biztosítási szerzõdés létrejöttekor, a folytatólagos díja pedig a biztosítási szerzõdésben (ajánlaton) megjelölt, a díjfizetés gyakoriságától függõen annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. A felek az évesnél rövidebb (például egy vagy több havi, negyedéves, féléves) díjfizetési gyakoriságban is megállapodhatnak.

(4) A biztosítási díj esedékességétõl számított harmincadik nap el- teltével a szerzõdés megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetõ- leg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

4.

(1) A biztosító kockázatviselése – eltérõ megállapodás hiányában

– az azt követõ napon kezdõdik, amikor a biztosítás elsõ díját a biztosító részére befizetik, illetõleg, amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szer- zõdés megkötését megelõzõen megkezdõdjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy elfogadó nyilatkozata szükséges.

(3) A gépjármû forgalomba helyezéséhez szükséges elõzetes fe- dezetigazolás kiadása az elõzetes kockázatviselés elfogadásá- nak minõsül. Az üzembentartó köteles az igazolás kiadását kö- vetõ harminc napon belül az igazolást kiadó biztosítóval a fele- lõsségbiztosítási szerzõdést megkötni. Ennek elmulasztása esetén a harmincadik nap elteltével az elõzetes kockázatviselés megszûnik.

5.

(1) A biztosítási szerzõdés határozatlan tartamú. A jogszabályban és a díjszabásban megállapított esetekben határozott tartamú szerzõdések is köthetõk.

(2) A biztosítási idõszak a naptári év.

(3) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármûvek esetében a biztosítás tartama a biztosítási bizonylatban megjelölt idõtartam.

6.

(1) A biztosítási szerzõdés kettõtõl hat hónapig terjedõ tartamban szünetel, ha a biztosított bemutatja a gépjármû forgalomból tör- ténõ ideiglenes kivonását igazoló – külön jogszabályban meg- határozott – okiratokat. A szünetelés a bejelentést követõ hó- nap elsõ napjától kezdõdik és tart az újbóli üzembe helyezés napjáig. Az újbóli üzembe helyezés napját az üzembentartó kö- teles a biztosítónak bejelenteni. Abban az esetben, ha az üzembentartó az újbóli üzembe helyezést hat hónapon belül nem jelenti be, a szerzõdés érdekmúlással megszûnik. A díjfi- zetés kezdõ idõpontjára az e melléklet 3. pontjának (1) bekez- désében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármûvek, valamint a motorkerékpárok esetében az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.

7.

(1) A felelõsségbiztosítási szerzõdés érdekmúlással történõ meg- szûnése esetében a biztosító kockázatviselése a forgalomból való kivonás, illetõleg a tulajdonjog átszállása idõpontjával szû- nik meg. A biztosító a biztosítási díj megfizetését a kockázatvi- selés megszûnése napjáig követelheti.

(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármûvek üzembentar- tói esetében a biztosítási szerzõdés a szerzõdésben kikötött megszûnési idõpont elõtt is megszûnik azon hónap utolsó nap- jával, melynek során a biztosított a biztosítónak visszaadja a biztosítási bizonylatot és a biztosítási szerzõdés fennállását ta- núsító jelzést, közölve a visszaadás indokát.

10.

(1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szük- séges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírá- sával – 8 napon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni, továbbá a káresemény kapcsán a biztosítottat érintõ hatósági határozatot annak kézhezvételétõl számított 8 napon belül a biztosító részére bemutatni. Az érvényes biztosítási szerzõdés- sel nem rendelkezõ üzembentartó a káreseményt 8 napon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelõjének bejelenteni.

(2) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határide- jét a hazaérkezés idõpontjától kell számítani.

11.

(1) Az üzembentartó a szerzõdéskötéskor köteles minden, a bizto- sítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt a biztosí- tóval közölni.

(2) Ha a szerzõdéskötésre nem a tulajdonos (üzembentartó) válto- zása miatt kerül sor,

a) az üzembentartó köteles bemutatni a tárgyévet megelõzõ biztosítási idõszakra és – amennyiben a szerzõdéskötésre nem a tárgyévi biztosítási idõszak kezdõ napját megelõ- zõen kerül sor – a tárgyévre vonatkozó díjfizetések bizony- latait. A korábban be nem fizetett díj megfizetésére a tulaj- donos (üzembentartó) köteles;

b) az elmaradt díj mértéke a szerzõdést kötõ biztosító által al- kalmazott díjtarifa szerint, a kártörténeti igazolásnak megfe- lelõen – igazolás hiányában az M4 osztályba sorolás alap- ján – az adott jármûre megállapított díj idõarányos része.

c) a b) pontban meghatározott díjat a biztosító a Kártalanítási Számla részére tartozik befizetni, amelybõl a korábbi fele- lõsségbiztosítót az azon idõszakra járó díj illeti meg, amely- re a kockázatviselése a rendelet alapján a díjjal nem fede- zett idõszakra vonatkozóan fennállt.

(3) Ha a biztosítási szerzõdéskötésre a tulajdonos (üzembentartó) változása miatt kerül sor, az új tulajdonos (üzembentartó) köte- les a tulajdonjog átszállását követõen a biztosítási szerzõdést haladéktalanul megkötni. A gépjármû tulajdonjogának átszál- lása és a biztosítási szerzõdés megkötésének idõpontja közöt- ti idõszakra az üzembentartó a szerzõdést kötõ biztosító díjsza- bása szerinti A00 osztály díjának megfelelõ idõarányos részét köteles megfizetni, amely összeget a biztosító a Kártalanítási Számla részére köteles befizetni.

(4) Az üzembentartó köteles – az e melléklet 9. (3) g) pontjában rögzített jogkövetkezmények terhével – 8 napon belül bejelen- teni a biztosítónak a kötvényen feltüntetett adatok változását.

3. számú melléklet

1. A biztosító az e melléklet 3. pontjának (1) bekezdésében meg- határozott jármûvek esetében köteles a kötelezõ gépjármû-fe- lelõsségbiztosítási egyedi szerzõdéseit az e mellékletben sza- bályozott bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani, és bizto- sítási díjait e rendszer figyelembevételével kialakítani.

2. E melléklet alkalmazásában

a) megfigyelési idõszak: az az idõszak, amely az adott bizto- sítási évet két évvel megelõzõ július 1-jétõl a biztosítási évet megelõzõ év június 30-áig tart;

b) figyelembe vett károk: az adott biztosítási évet megelõzõ bármely megfigyelési idõszak alatt bejelentett, de bármely összegû elsõ fizetéssel (ideértve a biztosító részteljesítését is) csak az adott biztosítási évet megelõzõ megfigyelési idõszak alatt járó károk;

c) bonus-malus besorolás szempontból érintett egyedi szer- zõdés: adott üzembentartó által, egy meghatározott gépjármûre kötött felelõsségbiztosítási szerzõdés.

3.

(1) A bonus-malus nyilvántartási rendszer az egyedi szerzõdések- kel rendelkezõ személygépkocsikra, tehergépjármûvekre, autóbuszokra, motorkerékpárokra, vontatókra és mezõgazda- sági vontatókra (gépjármû kategóriák) terjed ki.

(2) A személygépkocsik bonus-malus nyilvántartási rendszere szempontjából az elsõ megfigyelési idõszak 1991. július 1-jétõl 1992. június 30-ig tartott. Ezt követõen a megfigyelési idõsza- kok mindig július 1-jétõl június 30-ig tartanak.

(3) A tehergépjármûvek, autóbuszok, motorkerékpárok, vontatók és mezõgazdasági vontatók bonus-malus nyilvántartási rend- szere szempontjából az elsõ megfigyelési idõszak 2001. július 1-jén kezdõdött és 2002. június 30-ig tartott. Ezt követõen a megfigyelési idõszakok mindig július 1-jétõl június 30-ig tar- tanak.

4.

(1) Az egyedi szerzõdéssel rendelkezõ, a 3. pont (1) bekezdése szerinti gépjármûkategóriák esetén a rendszer egy alap, 10 bo- nus és 4 malus osztályból áll.

5.

(1) Az érintett szerzõdés vonatkozásában a bonus-malus rend- szerrel járó elõnyök és hátrányok az üzembentartó személyé- hez fûzõdnek, függetlenül attól, hogy az üzembentartó gépjár- mûvét ki vezette.

6.

(1) A rendszerbe újonnan belépõ üzembentartó szerzõdése – az e melléklet 10. pontjában foglaltak kivételével – A00 osztályba kerül.

(2) Az üzembentartó által az adott szerzõdés vonatkozásában már megszerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha a szerzõ- dés érdekmúlás miatt megszûnik, és az üzembentartó a szer- zõdés megszûnését követõ két éven belül ugyanazon gépjár- mû-kategóriába tartozó gépjármûre (személygépkocsi, motor- kerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezõgazdasági vontató) új szerzõdést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosí- tónál.

(3) Az új szerzõdés besorolása kizárólag A00 lehet, ha az elõzõ szerzõdés érdekmúlás miatt, de az új szerzõdés kötését meg- elõzõen két éven túl szûnt meg.

(4) Ha az üzembentartó egy adott gépjármûre már rendelkezik szerzõdéssel és annak hatálya alatt másik, azonos jármûkate- góriába tartozó gépjármûre is szerzõdést köt, az új szerzõdést A00-ba kell sorolni. Ha a kedvezõbb besorolású gépjármû szerzõdése érdekmúlás miatt megszûnik, akkor a megszûnt szerzõdésen megszerzett bonus osztályba sorolás a szerzõ- dés megszûnését követõ nappal bármely, ugyanazon gépjár- mû-kategóriába tartozó gépjármûre (személygépkocsi, motor- kerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezõgazdasági vontató) az adott üzembentartó által kötött, hatályban lévõ szer- zõdésre érvényesíthetõ.

(5) Ha a (2) és (4) bekezdés szerinti bonus-malus besorolás átvi- telére kerül sor, akkor a korábbi gépjármû megszûnt szerzõdé- sének hatálya alatt bekövetkezett, de még figyelembe nem vett károkat az új szerzõdés bonus-malus osztályba sorolásánál kell figyelembe venni.

(6) Ha a szerzõdés díjnemfizetés miatt szûnik meg, akkor a bonus osztályba sorolás megszûnik, az új szerzõdés osztályba soro- lása A00 lehet. A díjnemfizetés miatt megszûnt szerzõdés ma- lus osztályba sorolása érvényben marad, ha az üzembentartó új szerzõdést köt.

7.

(1) Ha az üzembentartó az 1. számú függelékben, illetve az e mel- léklet 10. pontjában meghatározott adattartalmú igazolást nem csatol, akkor az új szerzõdést az A00 bonus-malus osztályba kell sorolni.

(2) Az igazolás bemutatását követõen a szerzõdés osztályba soro- lását az igazolás adattartalmának alapján kell visszamenõleges hatállyal módosítani.

(3) Ha az üzembentartó az (1) bekezdésben meghatározott igazo- lást nem mutat be a szerzõdés megkötését követõ 90 napon belül, úgy a biztosító – az e melléklet 6. pontjának (1) bekezdé- sében foglalt kivétellel – köteles visszamenõleges hatállyal a szerzõdést M04-es osztályba sorolni.

(4) A biztosítók által kiállított igazolás a kiállítás napjától számított 30 napig használható fel.

8.

(1) Ahhoz, hogy a szerzõdés bonus-malus osztályba sorolása a tárgyévet követõ év január 1-jén egy osztályt emelkedjen, a szerzõdésnek a megfigyelési idõszakban legalább 9 hónapig hatályosnak és kármentesnek kell lennie.

(2) Ha a biztosítási szerzõdés az egyéves megfigyelési idõszakban akár év közbeni forgalomba helyezés, akár szüneteltetés miatt egy évnél rövidebb ideig, de legalább kilenc hónapig fennállt, a kármentességet az osztályba sorolásnál a biztosító ugyancsak figyelembe veszi. Ha az üzembentartó a megfigyelési idõszak- ban kármentes volt, de az adott idõszakban nem volt 9 hóna- pig hatályos szerzõdése, a bonus-malus osztályba sorolása nem változik.

(3) A káresemény mindig azon biztosítási év bonus-malus osztály- ba sorolását érinti, amelyet közvetlenül megelõzõ megfigyelési idõszakban került sor az adott káresemény kapcsán elsõ ízben kárkifizetésre.

9. Az üzembentartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kár- kifizetés összegérõl szóló írásbeli értesítését követõ hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerzõdés alapján történt kárkifizetést kell figye- lembe venni.

10. A biztosító – az üzembentartó kérelmére – köteles a másik tag- államban mûködõ biztosító(k) által kiadott kárelõzményi igazo- lás(ok) alapján az üzembentartó által igazolt idõszakot a jelen mellékletben foglaltakkal azonos módon figyelembe venni, és a szerzõdést a megfelelõ bonus osztályba sorolni. Az igazolás abban az esetben vehetõ figyelembe, ha tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott idõszakot, illetve azt, hogy az üzem- bentartó a tagállamban mûködõ biztosítóval kötött szerzõdésé- nek hatálya alatt hány elsõ fizetéssel járó, illetve hány bekövet- kezett de még kifizetéssel nem járó kárt okozott. Több igazolás benyújtása esetén kizárólag az utolsó, hiánytalanul igazolt idõ- szak vehetõ figyelembe.

Autósegély–24 biztosítás különös feltételei (AKF)

I. fejezet

Biztosítási esemény

A biztosított gépjármû mûszaki, nem balesetbõl eredõ meghibáso- dása, üzemzavara miatti menetképtelenség.

II. fejezet

Biztosított gépjármûvek

A casco biztosítási szerzõdésben meghatározott, érvényes ma- gyar forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkezõ személy- gépjármûvek, terepjárók, 2t hasznos terhelés alatti tehergépjár- mûvek, maximum 9 állandó ülõhellyel rendelkezõ kisbuszok, vala- mint az általuk vontatott vontatmányok.

III. fejezet Biztosított személy

A casco biztosítási szerzõdésben megnevezett biztosított személy, valamint a gépjármû jogszerû vezetõje és a biztosítási esemény bekövetkeztekor bennülõ személyek (továbbiakban biztosított sze- mély). A biztosított személyek száma nem haladhatja meg a forgal- mi engedélyben meghatározott szállítható személyek számát.

IV. fejezet

Biztosítási szolgáltatások

A biztosító a Europ Assistance országos és nemzetközi segítség- nyújtási hálózatával együttmûködve a biztosítási esemény bekövet- keztekor a szerzõdésben meghatározott szolgáltatások teljesítésé- re vállal kötelezettséget. A biztosított személy a biztosítási esemény bekövetkezte után azonnal, de legkésõbb az azt követõ 24 órán belül jogosult, az Autósegély–24 munkatársával történt egyeztetést követõen az alábbi szolgáltatások igénybevételére.

1. Alapbiztosítási szolgáltatások

1.1. Helyszíni javítás

Amennyiben a biztosított gépjármû biztosítási esemény kö- vetkeztében menetképtelenné válik, a biztosító segélyautót vagy autómentõt küld a helyszínre, melynek szakembere – szükségjavítás útján – megkísérli a biztosított jármûvet me- netképessé tenni. A biztosító megtéríti a helyszínre történõ egyszeri kiszállás és az ott történõ javítás számlával igazolt munkadíját belföldön vagy külföldön, egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerzõdésben meghatározott max. összeghatárig. A helyszínen történõ szükségjavítás során esetlegesen felhasznált alkatrészek árát a biztosítás nem tartalmazza. A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg. Amennyiben a biztosítási esemény helyszínére (útszakasz- ra) vonatkozó szolgáltatási kizárólagosság miatt a biztosított nem veheti igénybe a biztosító által küldött szakember szol- gáltatását, úgy biztosító a számlával igazolt költséget a biz- tosított személynek téríti meg. A szükségjavítással menetké- pessé tett gépjármû megjavítása csak ideiglenes javításnak minõsül, a gépjármû mielõbbi tartós és üzembiztos megja- víttatása a biztosított személy felelõssége.

1.2. Autómentõvel való szállítás

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menet- képtelen biztosított gépjármûvet a helyszínen nem lehet me- netképes állapotba hozni, a biztosító által a helyszínre kül- dött autómentõ a biztosított gépjármûvet a benne lévõ sze- mélyes poggyásszal együtt javítómûhelybe vagy a kötvény- ben szereplõ lakóhelyre szállítja. A biztosító belföldön vagy külföldön történt meghibásodás esetén, egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerzõ- désben meghatározott max. összeghatárig megtéríti a mû- helybe szállítás számlával igazolt költségeit.

A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg. Amennyiben a biztosítási esemény helyszínére (útszakaszra) vonatkozó szolgáltatási kizáróla- gosság miatt a biztosított nem veheti igénybe a biztosító ál- tal küldött szakember szolgáltatását, úgy a biztosítási szer- zõdésben meghatározott feltételek szerint a biztosító a számlával igazolt költséget a biztosított személynek téríti meg.

2. Kiegészítõ biztosítási szolgáltatások

A biztosított személyek kizárólag együttesen, az alább fel- sorolt kiegészítõ biztosítási szolgáltatások valamelyikét, de csakis egyikét vehetik igénybe.

2.1. Lakóhelyre történõ hazautazás

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menet- képtelen biztosított gépjármûvet a biztosítási esemény nap- ján nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító meg- szervezi a biztosított személy belföldrõl vagy külföldrõl törté- nõ hazautazását.

A biztosító megtéríti a belföldi II. osztályú vonatjegy vagy tá- volsági buszjegy és a helyi tömegközlekedési eszközökön felhasznált menetjegyek számlával igazolt költségét biztosí- tott személyenként egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerzõdésben meghatározott max. összeghatárig.

A biztosító megtéríti a külföldi II. osztályú vonatjegy vagy tá- volsági buszjegy és a helyi tömegközlekedési eszközökön felhasznált menetjegyek számlával igazolt költségét biztosí- tott személyenként egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerzõdésben a biztosított szemé- lyekre vonatkozóan együttesen meghatározott max. ösz- szeghatárig.

A taxival megtett utazás számlával igazolt költségeit a bizto- sító az összes biztosított személyre vonatkozóan együtte- sen téríti meg, egy biztosítási éven belül maximum egy alka- lommal, a biztosítási szerzõdésben meghatározott max. összeghatárig. A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a biz- tosított személynek téríti meg.

Amennyiben a biztosított a lakóhelyre történõ hazautazás szolgáltatást igénybe veszi, nem jogosult a 2.2., 2.3. és

2.4. pontokban foglalt szolgáltatások igénybevételére.

2.2. Úticélhoz történõ továbbutazás

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menet- képtelen biztosított gépjármûvet a biztosítási esemény nap- ján nem lehet menetképes állapotba hozni, és az úticélhoz történõ továbbutaztatás várható költségei nem magasab- bak, mint a hazautazás várható költségei, a biztosító meg- szervezi a biztosított személy belföldrõl vagy külföldrõl törté- nõ továbbutazását.

V. fejezet Területi hatály

A biztosítás Európa területére érvényes. Törökország ázsiai terüle- tére, illetve Észtország, Lettország és Litvánia kivételével a volt Szovjetunió utódállamaira a biztosítási védelem nem terjed ki.

VI. fejezet

Kockázatviselés kezdete, megszûnése, hatálya

Az Autósegély–24 biztosítás kockázatviselésének kezdetére, meg- szûnésére és hatályára vonatkozóan a Jármûvek casco biztosítá- sának különös feltételeiben meghatározottak érvényesek. Az Autó- segély–24 biztosítás minden esetben megszûnik, amennyiben az alapbiztosítás (casco biztosítás) kockázatviselése megszûnik.

VII. fejezet

A biztosító szolgáltatásának esedékessége

A biztosító a segélyhívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezését.

Amennyiben erre lehetõség van, a biztosító a biztosított személyt tájékoztatja a biztosítási szolgáltatások tartalmáról és határidejérõl. A számlával igazolt költségek megtérítése az Autósegély–24 Köz- pontjához a fedezet, jogalap és összegszerûség megállapításához szükséges dokumentumok benyújtása utáni 15. napon esedékes.

VIII. fejezet Kockázatkizárás

A biztosító nem téríti meg a következõ költségeket:

– az érvényes mûszaki vizsgával nem rendelkezõ gépjármû által elszenvedett biztosítási esemény során felmerülõ ká- rokat,

– a biztosított gépjármû végleges helyreállítását szolgáló javítási és karbantartási költségeit (kivéve a helyszíni ja- vítás munkadíját),

– az üzemanyagköltségeket,

– a bérgépjármû szolgáltatás igénybevétele esetén az út- díjakat, alagút-, átkelési-, és egyéb díjakat,

– a poggyász szállítási- vagy postaköltségeit, amennyiben azok nem szállíthatók együtt a biztosított személlyel,

– a személy- és áruszállító taxiként vagy bérgépjámûként üzembe helyezett gépjármûvek kárait,

– a biztosított gépjármûben utazó autóstopposok kárigé- nyeit,

– a biztosított egyéb biztosítási szerzõdése alapján (pl. casco biztosítás) megtérülõ károkat,

– a gumidefekt, illetve üzemanyag hiányából adódó kár- igényeket,

– a felkelés, zavargás, tüntetés, sztrájk, terrorista vagy há- borús eseményekkel közvetett vagy közvetlen okozati összefüggésben bekövetkezett károkat,

– a magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve állam- igazgatási szervek intézkedései/rendelkezései során keletkezõ károkat,

– a biztosítási szolgáltatás során a biztosított jármûben, annak tartozékaiban vagy az abban szállított poggyász- ban keletkezett károkat.

IX. fejezet

A szerzõdõ/biztosított személy kötelezettségei káresemény elõtt és után

A biztosított személy a biztosítási esemény bekövetkezte után azonnal, de legkésõbb az azt követõ 24 órán belül köteles a bizto- sítási eseményt az Autósegély–24 vonalán bejelenteni. A szolgálta- tások igénybevétele kizárólag az Autósegély–24 munkatársával történt egyeztetést követõen, a megállapodásnak megfelelõ mó- don lehetséges.

A fedezet, jogalap és összegszerûség megállapításához szüksé- ges felvilágosítást meg kell adni és lehetõvé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenõrzését.

A biztosító harmadik féllel szembeni követeléseinek érvényesítésé- hez a biztosított személy köteles – az ehhez szükséges – rendel- kezésére álló dokumentumokat a biztosító rendelkezésére bocsá- tani. A biztosított/szerzõdõ 15 napon belül írásban köteles a bizto- sítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett ada- tok megváltozását.

A biztosított/szerzõdõ köteles a tõle elvárható módon a kárt enyhí- teni és megelõzni. A felek megállapodhatnak a biztosított személy kármegelõzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendõiben.

A biztosított személy kármegelõzéssel és kárenyhítéssel összefüg- gõ teendõivel kapcsolatban a biztosítóhoz fordulhat tanácsért.

X. fejezet

A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizo- nyítja, hogy a kárt a biztosított személy, illetve a szerzõdõ fél, velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk, a biztosított gépjármûvének üzemeltetésében közremûködõ alkalmazottai, illetve megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gon- datlanul okozták. Súlyosan gondatlannak minõsül különösen, ha:

– a biztosított személy a biztosítási esemény bekövetke- zésétõl számított 24 órán belül nem jelentette be kárigé- nyét az Autósegély–24 telefonszámán,

– a jármû jellemzõi nem felelnek meg a biztosított jármûvel szemben támasztott mûszaki követelményeknek a megengedett tömeg, illetve szállítható személyek szá- mának vonatkozásában,

– a biztosított személy nem az Autósegély–24 telefonszá- mán jelentkezõ munkatárssal elõzetesen egyeztetett mó- don vesz igénybe biztosítási szolgáltatást,

– a szerzõdés megkötésekor a jármû már nem volt me- netképes állapotban, illetve, ha a biztosítási esemény abból adódott, hogy a jármû menetkészsége egy ko- rábbi meghibásodást követõen csak ideiglenesen, nem tartósan lett helyreállítva,

– a biztosított személy a költségek és kiadások felmerülé- sét nem az eredeti számlákkal igazolja,

– a biztosítási esemény autóversenyen, arra való felké- szülés közben, vagy megbízhatósági-, illetve teljesít- ményteszt során történt,

– a biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban résztvevõ gépjármû jogszerû vezetõjének nem volt ér- vényes vezetõi engedélye és ez közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében,

– a biztosítási esemény a jármû szakszerûtlen üzemelteté- se következtében történt, vagy amennyiben a biztosítá- si esemény idõpontjában a biztosított gépjármû nem rendelkezik érvényes hatósági mûszaki vizsgával,

– a biztosított személy a szerzõdés elvállalása szempont- jából lényeges körülményt elhallgat, vagy a kárrendezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény tekintetében, amely a biztosító fizetési kötelezettségére, vagy annak mértékére kihatással van,

– a károk a IX. fejezetben foglalt kötelezettségek megsér- tése következtében keletkeztek,

– a biztosított személy kárenyhítési, kármegelõzési kötele- zettségét megsérti,

– a biztosított jármûvet nem az ajánlaton meghatározott módon, illetve jelleggel használták,

– ha a biztosított jármûvel a közlekedés-rendészeti szabá- lyok megsértésével szállítottak személyeket és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkeztében.

XI. fejezet

A szerzõdésben érintett felek jogállása

A szerzõdõre/biztosítottra vonatkozó minden rendelkezés érvé- nyes a biztosított személyre és mindazokra, akik igényeiket a biz- tosítási szerzõdésbõl érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármû mindenkori jogszerû használójától is. A kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerzõdõt/tulajdonost.

XII. fejezet Elévülés

Jelen szerzõdésbõl származó igények 1 év elteltével elévülnek.

XIII. fejezet

A szerzõdés módosítása

Jelen feltételen alapuló szerzõdés módosítása kizárólag írásban tör- ténhet.

XIV. fejezet Egyebek

Jelen feltételében nem szabályozott kérdésekben a Jármûvek cas- co biztosításának különös feltételei, az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF), valamint a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

Autósegély-24 központ címe: Europ Assistance Kft.,

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00–00.

Jelen feltétel 1999. február 1-jétõl hatályos.