FUVAROZÁSI SZOLGÁLTATÁS

	Lakossági ügyfélszolgálat	Üzleti ügyfélszolgálat
Személyes ügyfélfogadás	0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 000-000.
Postacím	3512 Miskolc
Telefonszám	00-0-000-0000	00-0-000-0000 Csütörtökön 17-20 óra között a 00-0-000-0000
Faxszám	00-00-000-000
E-mail	xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx	xxxxxx.xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx
Telefonos, internetes ügyfélfogadási idő	Hétfőtől-szerdáig és pénteken 8-17, csütörtökön 8-20 óra között.
Személyes ügyfélfogadási idő	Hétfőtől-szerdáig 8-17 óra, csütörtökön 8-20 óra, pénteken 8-16 óra között.

Az ügyfélszolgálat további elérhetőségei az ÜGYFÉLSZOLGÁLAT oldalon láthatóak.

3) Internetes elérhetőség: XXX .XXXXX .XX

4) Az általános szerződési feltételek elérhetősége

A szolgáltatás igénybevételére vonatkozó Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) megtalálható a Magyar Posta Zrt. (a továbbiakban: Posta) honlapján: Á LTALÁNOS S ZERZŐDÉSI FELTÉTELEK.

2. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1) A Posta MPL Üzleti csomag fuvarozási szolgáltatásának részletes igénybevételi feltételeit, valamint az e szolgáltatás keretében feladható MPL Üzleti csomag (a továbbiakban: küldemény) tartalmára, tömeg- és mérethatárára, csomagolására és feladásra való előkészítésére vonatkozóan megállapított rendelkezéseket a jelen ÁSZF tartalmazza. A Posta a csomag

fuvarozási szolgáltatás nyújtásához közreműködőt vehet igénybe, aki e tevékenységét a Posta nevében, javára és felelősségére végzi.

2) Az MPL Üzleti csomag fuvarozási szolgáltatásra jelen ÁSZF-ben nem szabályozott kérdésekben a külön írásba foglalt szerződés, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a fuvarozásra vonatkozó rendelkezései, valamint a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII.20.) MT. rendelet, a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 120/2016. (VI.7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 178/2017. (VII.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ADR) az irányadó.

3) A Posta a szolgáltatást az ügyféligény alapján történő kapacitásvizsgálatot követően biztosítja, azt kizárólag külön írásba foglalt szerződés alapján nyújtja, amely szükség esetén tartalmazza az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKÁER) hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatos külön rendelkezéseket is. Az MPL Üzleti csomag fuvarozási szolgáltatással kapcsolatos külön írásba foglalt szerződés megkötését a Posta csak a természetes személynek nem minősülő jogalanyok számára teszi lehetővé.

4) Amennyiben a külön írásba foglalt szerződésben a feladó által a feladásra szánt küldeményekkel kapcsolatban vállalt előzetes adatszolgáltatástól eltérő feltételekkel történik meg a küldemények feladása és ebből a Postának többletköltsége származik, a Posta a küldemény felvételét a feladóval esetileg előre egyeztetett összegű költségek megtérítésétől teheti függővé, a küldemények felvételekor korlátozásokat alkalmazhat, valamint a küldemény kiszolgáltatási (kézbesítési) idejére vállalt feltétel teljesítését kizárhatja.

5) A küldemény feladója utólagos rendelkezés keretében – a küldemény kiszolgáltatásáig (kézbesítéséig) vagy amíg a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő a küldeménnyel nem rendelkezett – a címadatokat megváltoztathatja, továbbá árufizetés többletszolgáltatással feladott küldemény esetében a küldemény kiszolgáltatását (kézbesítését) megelőzően az árufizetési összeget csökkentheti vagy törölheti, illetve vissza is kérheti a küldeményt. A feladó utólagos rendelkezése alapján a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően a szerződés olyan módosítására van lehetőség, amely a Posta számára az eredeti szerződés már megkezdett teljesítésével még összeegyeztethető. Abban az esetben, ha a feladó utólagos rendelkezés keretében a küldeményt visszakéri, a Ptk.-nak a vállalkozási szerződés felmondására vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A feladó rendelkezéseit a Posta a

küldeménye kiszolgáltatása (kézbesítése) megkezdéséig tudja figyelembe venni. Az utólagos rendelkezésben foglaltak teljesítését a Posta megkísérli, azonban a Postának fel nem róható ok miatti teljesítés elmaradása esetén nem vállal felelősséget. Utólagos rendelkezést a feladást igazoló okirat bemutatásával, írásban lehet megtenni. Erre a célra adott meghatalmazással a feladó más személyt is feljogosíthat utólagos rendelkezésre. Utólagos rendelkezés a szerződés módosításából eredő költségek külön díjként történő megfizetése mellett kérhető. Az utólagos rendelkezés díja megegyezik a P OSTAI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB DÍJAK dokumentum 4. pontjában megjelölt díjjal. Amennyiben a címadat módosítása a küldemény más postai szolgáltatóhelyhez történő továbbküldését vagy visszaküldését vonja maga után, a feladónak az átirányításból következő tovább- vagy visszaküldésért járó díjat is meg kell fizetnie. Amennyiben a küldemény kiszolgáltatása (kézbesítése) sikertelen, a Posta a feladó rendelkezése szerint külön díj felszámításával a küldeményt a feladó részére visszaszállítja.

6) A Posta az MPL Üzleti csomag fuvarozási szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos vagy a szolgáltatás teljesítése során a 2) bekezdésben meghatározott jogszabályok rendelkezései alapján tudomására jutott személyes adatokat az Európai Parlament és a Tanács (EU), a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 rendeletében (Általános Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxx) foglaltak figyelembevételével adatkezelőként eljárva kezeli. A Posta adatkezelési és adatvédelmi nyilatkozata az

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ elérhetőségen tekinthető meg. A Posta által nyújtott szolgáltatások vonatkozásában igénybe vett adatfeldolgozók listája az ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ oldalon a kapcsolódó tájékoztatók alatt érhető el.

7) A szerződő felek a szolgáltatás biztosításával kapcsolatban felmerült vitás kérdéseik rendezésére a magyar joghatóságot és a magyar bíróságok kizárólagos illetékességét kötik ki.

8) Az ÁSZF módosítását a Posta a változás hatálybalépését megelőzően legalább 8 nappal nyilvánosságra hozza. A változásról szóló értesítést honlapján közzéteszi.

3. SZOLGÁLTATÁS BESOROLÁSA

1) A hatályos áfa mértékét a mindenkori jogszabályok tartalmazzák.

4. IGÉNYBEVÉTELI HELYEK

1) Az 2. pontban meghatározott küldeményt a külön írásba foglalt szerződésben erre kijelölt postai szolgáltatóhelyeken, valamint háznál/telephelyen lehet feladni.

5. A KÜLDEMÉNY TARTALMA

1) Küldeményként bármilyen, a P OSTAI SZOLGÁLTATÁSOK ÁSZF 1. SZ . FÜGGELÉK dokumentum I. fejezete alapján a szolgáltatásból nem kizárt tárgy feladható. Kizárt a szolgáltatásból az ADR, illetve a mindenkor hatályos végrehajtási rendeletei hatálya alá eső azon küldemény, ami nem esik az ADR valamely mentessége alá.

2) Postai szállításból teljesen kizártak az ADR szerinti

a) 1 osztályba sorolt robbanóanyagok és tárgyak;

b) a 2 osztályba sorolt gázpalackok és mérgező gázok;

c) a 6.2. osztályba sorolt fertőző anyagok a „B” kategóriájú biológiai anyag (UN3373) kivételével;

d) a 7 osztályba sorolt radioaktív anyagok valamint

e) a 9 osztályba sorolt veszélyes hulladékok.

3) Postai szállításból teljesen kizártak továbbá a gáz halmazállapotú tüzelőanyaggal működtetett belsőégésű rendszerekkel vagy üzemanyagcellákkal hajtott motorok és gépek, még abban az esetben is, ha azok a gáz halmazállapotú tüzelőanyagtól mentesnek tekinthetők.

4) A kizárások körében a Postának nincs ellenőrzési kötelezettsége. A feladó még a küldemények Posta részére történő átadását megelőzően köteles ellenőrizni, hogy azok a jelen pont és különösen a P OSTAI SZOLGÁLTATÁSOK ÁSZF 1. SZ . FÜGGELÉK alapján nincsenek-e kizárva a szolgáltatásból, továbbá ez alapján köteles a Posta számára nyilatkozatot tenni. Kétség felmerülése esetén a feladónak – a szerződéses kapcsolattartón keresztül – írásban, igazolt módon állásfoglalást kell kérnie a Postától a tartalom feladhatóságával, szállíthatóságával kapcsolatban.

5) A Posta kizárja a szolgáltatás teljesítésével összefüggő valamennyi jogcímen a felelősségét azokkal a küldeményekkel összefüggésben, amelyekről a feladást követően derül ki, hogy a szolgáltatásból kizárt tartalommal rendelkeztek, de ezt sem a címirat, sem külön írásbeli feladói nyilatkozat nem tartalmazta.

6) A feladó felelős azért, hogy a küldemény tartalma megfelel a címiraton, vagy egyébként írásban, előre közölt tartalomnak illetve felelősség terheli azért is, ha a veszélyes áru szállítás szabályai alóli mentességről hiányosan, vagy xxxxxxx nyilatkozott.

7) A Posta jogosult a továbbítást megtagadni, ha a küldemény átvétele során vagy után kizárásra való ok jut a tudomására, vagy ha okkal feltételezhető, hogy a küldemény tartalma jelen pont és az abban hivatkozottak értelmében a szolgáltatásból ki van zárva. Ilyen esetekben a Postának jogában áll, hogy amennyiben a helyzet indokolja – a feladó tájékoztatása után – az ilyen, már átvett küldeményeket a szállításból kivonja, azt a Ptk. jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó szabályainak megfelelően őrizze, majd a fuvardíj és a felmerülő további költségek megtérítése után a feladónak visszaadja, vagy azokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően a hatóság részére átadja. Amennyiben a feladó az ilyen tartalmú küldeményt nem veszi vissza vagy hatósági határozat alapján a szállításból kivont tartalom hulladékként kezelendő, akkor a megsemmisítés költségei is a feladót terhelik.

8) Feltételesen szállítható veszélyes áru, amely az ADR alábbi valamelyik mentessége szerint szállítható.

Mentességek:

a) Különleges előírások szerinti mentesség: Az ADR 3.3 fejezet bizonyos különleges előírásai egyes veszélyes anyagok szállítását részben vagy teljesen felmentik az előírások alól.

b) Korlátolt mennyiségben csomagolt veszélyes áruk szállítása (ADR 3.4 fejezet). Ebben az esetben a küldeménydarab tömeg maximum 30 kg lehet, de a teljes küldeménynek el kell érnie legalább a 6.1. pontban meghatározott tömeget (pl.: kozmetikai termékek).

c) Engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruk szállítása (ADR 3.5 fejezet). A veszélyes anyag mennyisége – elsősorban anyagminták – minimális (300-1000 gramm) küldeménydarabonként.

d) Egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességgel történő veszélyes áru szállítás (ADR 1.1.3.6 bekezdés). Az egy szállítóegységben (járművön) szállítható különböző veszélyes áruk összes egyenérték pontja legfeljebb 1000 lehet.

9) Az ADR hatálya alá tartozó veszélyes áru szállítás csak valamely mentesség esetén, és csak akkor engedélyezett, ha a feladó és a Posta erről előzőleg írásban megállapodtak. A szállításra vonatkozó külön írásba foglalt szerződés nem érvényes, ha a feladó nem informálja a Postát arról, hogy a szállítmány az ADR szerint veszélyes árunak minősül. A Posta nem tartozik felelősséggel semmilyen kárért vagy következményes kárért, ha a feladó nem tájékoztatta, vagy

tévesen tájékoztatta arról, hogy a szállítmány veszélyesnek minősül. Ilyen esetekben a feladó vagyoni felelősséget vállal a Postával szemben eredményesen érvényesített, vagy a Postának okozott bárminemű, a feladó részéről megadott tájékoztatás elmaradására, vagy téves voltára visszavezethető kárigény, vagy sérelemdíj iránti igény megtérítéséért.

10) A Posta – az ADR előírásainak való megfelelés illetve a szállítókapacitások rendelkezésre állásának függvényében – korlátozhatja egyes termékek/szolgáltatások, többletszolgáltatások igénybevételét, ha a küldemény tartalma a Posta honlapján közzétett P OSTAI SZOLGÁLTATÁSOK ÁSZF 1. SZ . FÜGGELÉK dokumentum II/A. fejezet 1-3. pontjaiban foglaltak szerinti veszélyes áru.

11) Az egy szállító egységben szállított mennyiségből adódó mentességgel történő veszélyes áruszállítás (ADR 1.1.3.6 pont) alkalmazása esetén a küldemény feladójának nyilatkoznia kell, hogy az adott anyag szállítása esetén a mentesség alkalmazható, és a küldeménydarab csomagolása, jelölése megfelel az ADR vonatkozó előírásainak. A feladónak a veszélyes árut el kell látnia az ADR 5.4.1.1.1 pontja szerinti fuvarokmánnyal is, melyet a küldeményre (pl.: fóliatasakban) a címirat mellé kell elhelyezni. A fuvarokmányon fel kell tüntetnie a veszélyes áru szállítási kategóriája alapján számított egyenérték pontot is. A küldemények csomagolásán vagy burkolatán el kell helyezni a Posta által rendelkezésre bocsátott külön jelzőcímkét.

12) Az alábbi veszélyes árukat tartalmazó küldeménydarabok szállításra csak az ADR 7.5.4 pontja szerinti kiegészítő csomagolásban vagy teljesen burkolva (pl.: fóliával, papírlemez burkolattal) adhatók fel:

a) 6.1 számú bárcával ellátott küldeménydarabok (mérgező anyagok);

b) 6.2 számú bárcával ellátott küldeménydarabok (fertőző anyagok);

c) 9 számú bárcával ellátott küldeménydarabok, amelyek az UN 2212, UN 2315, UN 2590, UN 3151, UN 3152 vagy UN 3245 számú anyagot tartalmazzák;

d) valamint a fentiek szerinti üres, tisztítatlan csomagoló eszközök.

13) Feltételesen szállíthatóak a P OSTAI SZOLGÁLTATÁSOK ÁSZF 1. SZ . FÜGGELÉK II. fejezete szerinti tartalmú küldemények, amelyek esetében a feladó felelőssége gondoskodni arról, hogy azok szállításra való előkészítése a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek megfeleljen. Ha a szolgáltatás teljesítésének bármely szakaszában a Posta azt állapítja meg, hogy a küldemény tartalmára vonatkozóan megállapított szállításhoz szükséges feltételek hiányoznak, a küldeményt a címzettnek vagy egyéb jogosult átvevőnek nem szolgáltatja ki, a szállításból kivonja és erről a feladót értesíti. Az ebből eredő költségek a feladót terhelik. A küldemény szállításból történő kivonása és a címzett részére történő kiszolgáltatás (kézbesítés) elmaradása vonatkozásában a Posta felelősséggel nem tartozik.

6. TÖMEG- ÉS MÉRETHATÁROK

1) Jelen ÁSZF a 40 kg tömeg feletti küldeményekre terjed ki.

2) A küldemény maximális tömege egységrakomány-képző eszközzel (pl.: raklap) együttesen 1000 kg lehet.

3) A küldemény – a 4) bekezdésében foglaltak kivételével – a feladó által biztosított csak olyan egységrakomány-képző eszközön (raklap esetén jelen ÁSZF 12.9. pontjának 5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő) adható fel, amely a gépi vagy kézi hidraulikus emelővel történő anyagmozgatást lehetővé teszi. Az egységrakomány-képző eszközre helyezett áru biztonságos rögzítése az áruátadó felelőssége.

4) A küldeményt/tartalmat abban az esetben nem kell egységrakomány-képző eszközön/eszközben elhelyezni, amennyiben

a) annak tömege legfeljebb 80 kg és a küldemény legrövidebb oldala legfeljebb 30 cm, továbbá az előkészítés biztosítja a küldemény tartalmának épségét és/vagy a tartalom természeténél fogva külön külső csomagolás nélkül is (pl.: gumiabroncsok, csövek) alkalmas két személy által biztonságosan végezhető kézi;

b) az épségének megóvása érdekében kialakított segéd-, kiegészítő eszközök (pl.: élvédők, tuskók) megfelelően alkalmassá teszik, annak biztonságos kézi vagy gépi hidraulikus emelővel történő

anyagmozgatásra.

5) Az egységrakomány-képző eszközön/eszközben elhelyezett küldemény maximális magassága (egységrakomány-képző eszközzel együtt) 190 cm lehet.

6) Az egyedi kezelésűként minősülő küldemények szállítását az első alkalommal történő feladást megelőzően lefolytatott egyeztetés alapján, az extra kezelésűként minősülő küldemények szállítását csak a feladást megelőzően lefolytatott egyeztetés alapján teljesíti a Posta.

7) Azon küldemény szállítását, amelyet egy ember nem tud biztonságosan mozgatni – különösen a terjedelmes, az egyedi kezelés és az extra kezelés többletszolgáltatással feladott küldeményeket – a rendelkezésre álló kézi anyagmozgató eszközökkel, annál a küldeménynél feladáskor a feladó, kiszolgáltatáskor (kézbesítéskor) pedig a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő köteles biztosítani a fel- és lerakodás elvégzéséhez szükséges eszközöket valamint munkaerőt.

7. A SZOLGÁLTATÁS DÍJA

1) A szolgáltatás alapdíjai, valamint a többletszolgáltatások díjai – a külön írásba foglalt szerződésekben – a küldemények tömege és darabszáma alapján kerülnek meghatározásra.

2) A raklapos – vagy annak minősített – küldemények után az alapszolgáltatás díjaként a raklapdíj kerül felszámításra.

3) A 40 kg feletti küldemények közül azokat, amelyek alapterületének egységrakomány-képző eszközzel együtt mért mérete eléri vagy meghaladja a 60x100 cm (szélesség/hosszúság) bármelyik értékét – egységrakomány-képző eszköz biztosításától függetlenül – raklapos küldeménynek minősíti és ennek megfelelően kezeli a Posta.

4) Amennyiben a küldemény annak valamelyik mérete alapján terjedelmesként (13.7. pont), egyedi kezelésűként (13.8. pont), vagy extra kezelésűként (13.9. pont) minősül, azt a Posta a többletszolgáltatás kötelező igénybevételéhez kötötten díjazza és kezeli.

5) A küldemények feladásra történő előkészítési hiányosságainak pótlása miatt fizetendő díjak megegyeznek POSTAI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB DÍJAK dokumentum 1/A. pontjában megjelölt díjakkal.

6) A szolgáltatás díja mellett, a feladónak az üzemanyag ártól függő felárat, továbbá az elektronikus útdíjat (E-útdíj) is meg kell fizetnie.

7) Az üzemanyag és az E-útdíj felár számítás alapja a megkötött külön írásba foglalt szerződésben szereplő alapdíj. Az üzemanyag felár konkrét mértéke a gázolaj Nemzeti Adó és Vámhivatal által meghatározott, minden hónap első munkanapján érvényes bruttó árától függ. Az üzemanyag felár számitás alapértéke 390 Ft.

8) A szolgáltatás díja kizárólag átutalással egyenlíthető ki.

8. CSOMAGOLÁS

1) A feladó köteles a szállítandó küldeményeit a tartalom jellegének és tömegének megfelelő módon – a küldeményben elhelyezett tartalom függvényében P OSTAI SZOLGÁLTATÁSOK ÁSZF 1. SZ . FÜGGELÉK-ben meghatározottak szerint – becsomagolni. A csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy a fuvarozótól elvárható szakszerű szállítás, kézi-, vagy gépi anyagmozgatás során a tartalom minőségét és épségét megóvja. A csomagolás, illetve a becsomagolt küldemény más küldeményekben, anyagmozgatási-, és fuvareszközben nem tehet kárt, a küldemény, illetve tartalma emberi életet, a kezelők testi épségét, egészségét nem veszélyeztetheti és a

környezetet nem károsíthatja. A csomagolásnak biztosítania kell továbbá a teljes postai kezelés időtartamára a tartalom által megkívánt belső hőmérsékleti követelményeknek való megfelelést az esetlegesen felmerülő szélsőséges külső hőmérsékleti viszonyok között is (-25°C és +65°C). Az egységrakomány-képző eszközön/eszközben (pl.: raklap, konténer) az árukat úgy kell elhelyezni, hogy azok az egységképző síkján sem szélességben, sem hosszúságban ne nyúljanak túl, továbbá több sorban, egymásra helyezett áruk esetében a csomagolásnak biztosítania kell az alsó sorban lévő áruk védelmét (pl.: a nagy tömeg miatt ne rogyjon össze). Veszélyes áru feladása esetén a csomagolásnak, illetve a csomagolás jelöléseinek a jelen

ÁSZF-ben meghatározottakon túl meg kell felelnie az ADR vonatkozó előírásainak is.

2) A csomagolás (külső és belső csomagolás) és lezárás akkor megfelelő, ha biztosítja, hogy azok megsértése nélkül a belső tartalomhoz ne lehessen hozzáférni, és amely alkalmas arra, hogy a küldeményt az átvételből (felvételből), raktározásból és továbbszállításból eredő mozgatási, emelési, rögzítési igénybevétel során sérülésektől megóvja.

3) A csomagolási egységet a tartalmat védő belső csomagolással és burkolatot teljesen kitöltő anyaggal kell megtölteni.

4) Nem kell csomagolni azokat a tárgyakat, amelyeket a kereskedelmi szokás – vagy a feladóval kötött külön írásba foglalt szerződés – szerint nem csomagolnak (pl.: autógumi, műanyaghordó, fém/műanyag kanna, műanyag balon, zárt bőrönd, kézitáska, utazótáska) és külön csomagolás nélkül is biztosítható e küldemények, valamint a szolgáltatás teljesítésében részt vevő természetes személyek egészsége és testi épsége, továbbá egyéb tárgyak, postai berendezések és más küldemények épsége. Csomagolás nélkül több tárgyat – a feltételesen szállítható tárgyak és azok feladási feltételeiről szóló P OSTAI SZOLGÁLTATÁSOK ÁSZF 1. SZ .

FÜGGELÉK rendelkezésében foglaltak teljesítésének kivételével – nem lehet egybekötni.

5) Amennyiben a küldemény külső csomagolása rekeszek (kaloda) az abban elhelyezett tartalmat (pl.: sík vagy lapáru) a rekeszen (kalodán) belüli elmozdulás ellen ki kell ékelni és megfelelően rögzíteni.

6) Ha a küldemény törékeny, sérülékeny romlandó tárgyat, anyagot tartalmaz illetve átvételéhez, szállításához, raktározásához vagy továbbításához valamely jogszabály különleges csomagolási feltételt ír elő, vagy a tartalom jellege a különleges kezelést indokolja, akkor ezt a küldemény telephelyi vagy raktári átvételekor a feladó köteles egyértelműen közölni és a címirat megfelelő részén feltüntetni, valamint a csomagolást az előírásoknak megfelelően elvégezni.

7) Hiányos vagy nem megfelelő csomagolás esetén a Posta a felvételt (telephelyen az átvételt) megtagadhatja.

8) Ha a csomagolás vagy a küldemény kezeléséhez szükséges információ hiányossága a küldemény átvételét követően válik nyilvánvalóvá, a Posta erről a körülményről a feladót tájékoztatja. A feladó továbbításra adott kifejezett utasítása hiányában a Posta a küldemény továbbítására nem köteles. Ha a feladó a küldemény továbbítására ad utasítást, a Posta megfelelő biztosítékot kérhet arra az esetre, ha a csomagolás vagy a küldemény kezeléséhez szükséges információ hiányosságából fakadóan kára keletkezhet, vagy más személlyel szembeni felelőssége merülhet fel. Ha a feladó nem ad utasítást vagy megfelelő biztosítékot, a Posta a külön írásba foglalt szerződést felmondhatja.

8.1. Egyes árukra vonatkozó külön csomagolási feltételek

A speciális csomagolásban szállítható küldemények csomagolási előírásait a Posta honlapján közzétett P OSTAI SZOLGÁLTATÁSOK ÁSZF 1. SZ . FÜGGELÉK dokumentum II/B. fejezetében valamint a jelen pontban foglaltak együttesen tartalmazzák. A Posta honlapján közzétett P OSTAI SZOLGÁLTATÁSOK ÁSZF 1. SZ . FÜGGELÉK dokumentum II/B. fejezetében foglalt rendelkezéseket a jelen ÁSZF hatálya alá tartozó küldemények esetében is alkalmazni kell.

1) Egységrakományok

Az egységrakomány-képző eszközre/eszközbe foglalt (pl.: raklapos) áruk tömegének, fajtájának és jellegének megfelelően kell az egyedi árukat csomagolni, és a raklaphoz rögzíteni. Veszélyes áruk egységrakomány-képző eszközre/eszközben történő elhelyezésekor be kell tartani az ADR egyesítő csomagolásokra vonatkozó előírásait.

2) Fényszórók, lámpák

A fényszórókat, lámpákat a törékeny tárgyakra vonatkozó csomagolási előírások szerint kell csomagolni.

3) Dísztárcsák

Darabegyedenkénti, kartondobozos csomagolást igényelnek, valamint a törékeny tartalom jelzése szükséges.

4) Szélvédők, gépkocsi ablaküvegek

A törékeny tárgyakra vonatkozó csomagolási előírásokon túl a gépkocsi ablaküveget többrétegű hullámkarton dobozba vagy fakalodába kell csomagolni, úgy, hogy a tartalom az elmozdulás ellen rögzítve legyen, valamint a törékeny tartalom jelzése is szükséges. A kalodában a

szélvédőt úgy kell elhelyezni és elmozdulás ellen megfelelően rögzíteni, hogy a kaloda a szélvédő teljes terjedelmét takarja.

5) Hűtőgép, bojler, zuhanykabin

A törékeny tárgyakra vonatkozó csomagolási előírásokon túl a tárgyakat hullámkarton dobozba vagy fakalodába kell csomagolni, úgy, hogy a tartalom az elmozdulás ellen rögzítve legyen.

6) Törékeny tárgyak, romlandó, folyékony anyagok

A törékeny dolgot illetve romlandó, folyékony anyagot tartalmazó küldemények csomagolási előírásait a Posta honlapján közzétett P OSTAI SZOLGÁLTATÁSOK ÁSZF 1. SZ . FÜGGELÉK dokumentum II/B. fejezetében foglaltak tartalmazzák.

7) Légterelő

A légterelőt olyan módon kell csomagolni, hogy a csomagolódoboz megvédje a tartalmat a súrlódástól, ezen kívül a törékeny tartalom jelzése is szükséges.

8) Flakonok, kannák

Csomagolásukat egyedileg, és egységrakományba zsugorfóliázva kell biztosítani úgy, hogy megvédje őket a burkolaton belül az elmozdulástól, eldőléstől, a tartalom kiömlésétől.

9) Gépjárműgumik

Amennyiben a külső és belső gumi együtt és egymásba „építve” kerül feladásra, akkor a külső gumiköpenyt több helyen át kell kötni, vagy pántolni.

10) Akkumulátorok

Akkumulátor (mely lehet folyadék vagy gél tartalmú) darabszámtól függetlenül kizárólag egységrakomány-képző eszközön/eszközben elhelyezve szállítható az alábbi feltételek betartása mellett (ADR 3.3. fejezet 598 különleges előírás):

a) házuk sértetlen;

b) úgy vannak rögzítve – fóliázva és az elmozdulás ellen pántolva –, hogy nem tudnak szivárogni, elcsúszni, leesni vagy megrongálódni;

c) el vannak látva kitámasztó eszközzel vagy megfelelően vannak halmazolva;

d) nincs a külsejükön veszélyes sav vagy lúg maradvány;

e) rövidzárlat ellen védve vannak.

Az akkumulátorokat tartalmazó küldeményeket a feladásra történő előkészítés során címhelyenként kell külön-külön egységrakomány-képző eszközön elhelyezni (egy egységrakomány-képző egy címhely). Az egységrakomány-képző eszköz a küldemény megbonthatatlan részét képezi.

Lítium (lítiumion, fémlítium) elemek/akkumulátorok kizárólag feltöltetlen állapotban és közúti szállítású postai küldeményként a P OSTAI SZOLGÁLTATÁSOK ÁSZF 1. SZ . FÜGGELÉK II/A. fejezet

5.4. és 5.5. pontjaiban foglaltak szerinti csomagolási feltételek teljesítése esetén adható fel.

11) Olajok

A kisebb kiszerelések műanyag flakonban, hullámkartonba csomagolva, valamint különböző űrtartalmú fémhordókban szállíthatók. Amennyiben az olajok az ADR hatálya alá tartoznak, a csomagolásnak, illetve a csomagolás jelöléseinek a jelen ÁSZF-ben meghatározottakon túl meg kell felelni az ADR-ben előírt vonatkozó előírásoknak is.

12) Fényezett és fényezetlen karosszéria elemek

A fényezett és fényezetlen karosszéria elemeket többrétegű kartonpapírba vagy légbuborékos fóliába szükséges csomagolni, az éleket és a sarkokat külön védelemmel kell ellátni, a küldeményt kizárólag „Törékeny” többletszolgáltatással/kezeléssel lehet feladni. Amennyiben a fényezett és fényezetlen karosszéria elemek csomagolására kalodát használ a feladó, a tartalmat a kalodán belül úgy kell elhelyezni és elmozdulás ellen megfelelően rögzíteni, hogy a kaloda a fényezett és fényezetlen karosszéria elemek teljes terjedelmét takarja.

13) Súlyos fém küldemények

Ezeket a tárgyakat ládába kell csomagolni. Ládának tekinthető a deszkából, rétegelt lemezből vagy préselt falemezből, műanyagból, fémből és ezeknek az anyagoknak a kombinációjából készült, valamennyi oldalán zárt, de a tetején nyitott formájú tartály is.

14) Hordók

A 40 liternél nagyobb térfogatú hordókat raklapra kell elhelyezni és rögzíteni.

15) Zsákok

A zsákos áruk biztonságos lezárásának érdekében azokat úgy kell átkötni, vagy levarrni, hogy tartalmuk ne sérülhessen (ne nyílhasson ki) a rakodás vagy szállítás során.

Az egységrakomány-képző eszközre/eszközbe rakott zsákok alá a raklapra kartonpapírt kell elhelyezni, hogy pl.: a raklap deszkázata vagy a kiálló szög a zsákot ne sértse meg, továbbá biztosítani kell, hogy a zsákos áruk az elmozdulás ellen fóliázva illetve pántolva legyenek (big- bag zsákok esetén a raklaphoz rögzítés csak pántolással történhet).

16) Xxxxxxxxx, bálák

Az árut úgy kell csomagolni, hogy a rakodás és szállítás során a szennyeződésektől és a mechanikus hatásoktól megvédjék a tartalmat, lezárásuknak a kezelés során nem szabad kinyílnia. Több rétegű külső csomagolást kell alkalmazni.

17) Veszélyes árut tartalmazó csomagolások

A veszélyes árukat olyan, az ADR előírásainak megfelelő jó minőségű csomagolóeszközbe kell csomagolni, amely elég erős ahhoz, hogy ellenálljon azoknak az igénybevételeknek, ütődéseknek, amelyeknek rendes körülmények között a szállítás során, a szállítóeszközök közötti átrakás, a szállítóeszközből a raktárba való berakodás során ki van téve, illetve amelyek akkor léphetnek fel, amikor további kézi vagy gépi árukezelés céljából a rakodólapról vagy az egyesítő csomagolásból eltávolítják. A csomagolóeszközök veszélyes áruval közvetlenül érintkező részeit a veszélyes áru nem támadhatja meg, sem lényegesen nem gyengítheti, és ezek a részek nem okozhatnak veszélyes hatást, pl.: reakció katalizálását vagy a veszélyes áruval való reakciót. A veszélyes árut tartalmazó csomagolásokat el kell látni az ADR-ben meghatározott jelölésekkel is.

9. A KÜLDEMÉNYEK ÁTVÉTELE A FELADÓTÓL

9.1. A küldemények igénybevételi helyre történő szállítására használt egységrakomány-képző eszközökkel kapcsolatos egyéb feltételek

1) A Posta a megjelölt felvételi pontokra a feladó által történő beszállításkor a szállításra használt és a küldemény a jelen ÁSZF 8. és 8.1. pont szerinti csomagolásának nem minősülő egységrakomány-képző eszközzel kapcsolatban az alábbiak szerint jár el:

a) EUR szabvány raklap helyett a feladó által felhasznált EUR szabvány raklapnak megfelelő csere raklapot – a lehetőségekhez mérten a küldemény felvételét követően vagy későbbi időpontban – biztosít;

b) a nem EUR szabvány szerinti („egyutas”) raklapot a Posta csak abban az esetben szolgáltatja vissza – a lehetőségekhez mérten a küldemény felvételét követően vagy későbbi időpontban –, ha annak elszállításáról helyi egyeztetés alapján a feladó gondoskodik.

2) Az 1) bekezdés szerinti EUR szabványnak megfelelő a raklap, ha

a) alapterülete 80x120 cm;

b) a lábak magassága 7,8 cm, az összekötő elemekkel együtt a teljes magasság 14,4 cm;

c) a raklap mindkét hosszanti oldalán és a jobb oldali saroklábon jól láthatóan szerepel az európai szabvány raklap jele: ovális keretben EUR felirat;

d) a raklap mindkét hosszanti oldalán és a bal oldali saroklábon jól láthatóan szerepel az engedélyező (PK, DB, MÁV) jele;

e) a középső lábon jól láthatóan szerepel egy hat számjegyből álló kód, amely a minősítő szerv jelét és a gyártás idejét tartalmazza.

3) A feladó tudomásul veszi, hogy az általa használt EUR szabvány szerinti raklapot a Posta a küldemények igénybevételi helyekre a feladó által történő beszállításakor új-újszerű („fehér”), vagy használt-javított („nem fehér”), valamint a látható elemek sérülésmentessége vonatkozásában előzetesen minősíti, majd a küldemények raklapról történt lepakolása után az átvételnél még nem látható elemek sérülésmentessége vonatkozásában utólagosan is minősíti. Az utólagos minősítés eredménye függvényében a Posta a feladó által használt EUR szabvány szerinti raklap előzetes minősítését megváltoztathatja. Amennyiben a feladó által használt egységrakomány-képző eszköz az utólagos minősítés eredménye szerint sérült, a Posta azt adja vissza a feladónak.

9.2. Zártrendszerű rakodás

1) A küldemény Posta által kiállított tehergépjárműbe a feladó által történő berakása olyan módon, hogy a küldemény átvételekor a Posta képviselője számára nem biztosított az egyes küldemények feladásra történő előkészítésének (így különösen tartalmának, csomagolásának, lezárásának, címzésének), mennyiségének, tömegének, továbbá a küldeménynek a szállításra használt egységrakomány-képző eszközben/ön vagy egységképzőben/ön történő elhelyezésének, rögzítésének valamint az egységrakomány-képző/egységképző eszközök tehergépjárműben történő elhelyezésének és rögzítésének ellenőrzése.

2) A zártrendszerű rakodás igénybevételének tényét a feladó köteles a fuvarlevélre, egyéb árukísérő okmányra feljegyezni.

3) A küldemények felvételét a Posta a feladó jelenléte nélkül utólagosan a postai szolgáltatóhelyen végzi. A feladó tudomásul veszi, hogy

a) a Posta megtagadhatja a küldemények felvételét, ha a feladásra történő előkészítés során a jelen ÁSZF és a Posta honlapján közzétett P OSTAI SZOLGÁLTATÁSOK ÁSZF 1. SZ . FÜGGELÉK szerint meghatározott feltételeket a feladó nem teljesítette;

b) a küldemények átvétele és felvétele közötti időszakban a küldemény megsemmisülése, részleges vagy teljes elveszése, megsérülése miatti kár bekövetkezése esetén felelősség a Postát nem terheli;

c) a zártrendszerű rakodás igénybevételével összefüggő hatósági intézkedésből származó többletköltségek továbbá esetlegesen a Posta által kiállított tehergépjárműben okozott kár a feladót terheli.

4) A zártrendszerű rakodás igénybevételének lehetőségét a Posta kizárólag akkor biztosítja, ha a külön írásba foglalt szerződés erre vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

9.3. Rakodás

1) A küldemény berakására – a Posta eltérő rendelkezése hiányában – a feladó köteles, továbbá az egységrakomány-képző eszközre helyezett áru biztonságos rögzítéséről valamint az egységrakomány-képző eszköz tehergépjárműben elmozdulás ellen megfelelően védett elhelyezéséről is neki kell gondoskodnia. A berakás körében a Postát a küldemény elhelyezése tekintetében utasítási jog illeti meg.

10. LEZÁRÁS

1) A küldemények lezárásáról a feladónak kell gondoskodnia.

2) Biztonságos lezárást jelent az áruegyedek esetében a külső burkolat nyitható pontjain történő egyedi céges feliratú, tetszőleges szélességű műanyag ragasztószalaggal történő leragasztás, fóliázás olyan módon történő elvégzése, hogy a burkolat nyilvánvaló megsértése nélkül a tartalomhoz ne lehessen hozzáférni.

3) Az egységrakomány-képző eszközre/eszközbe helyezett áru esetében a biztonságos lezárást a szoros, egymást merőlegesen metsző, indokolt esetben oldalankénti többszörös pántolás (műanyag vagy fém pántszalaggal) jelenti.

4) Biztonságos lezárásnak számít az is, ha a rakodólapon elhelyezett árutömeg minden szabadon lévő oldalát nyújtható-, vagy zsugorfóliával a rakodólap egyik „lábához” kötve körkörösen bevonják, úgy, hogy a rakodólapon elhelyezett árutömeg teljesen beburkolásra kerüljön, valamint a szolgáltatás teljesítésével szükségszerűen összefüggő szállítás és anyagmozgatás során elmozdulás ellen is megfelelően rögzítve legyen. Ekkor a fólia-burkolatot egyedi (céges feliratú, mintázatú), tetszőleges szélességű műanyag ragasztószalaggal, kereszt irányban át kell ragasztani.

11. CÍMZÉS, CÍMIRAT, ELEKTRONIKUS FELADÓJEGYZÉK

1) A szolgáltatás igénybevételének feltétele a – a küldemény 11) bekezdés szerinti címzést tartalmazó – címirat és az elektronikus feladójegyzék előállítása és a felvétel megkezdéséig a kijelölt elektronikus címre történő továbbítása. A feladó a címiratot és az elektronikus feladójegyzéket a Posta által részére díjmentesen rendelkezésre bocsátott szoftver

segítségével, vagy a Posta által megadott műszaki útmutató alapján készített saját fejlesztésű programmal maga állítja elő továbbá ezek használatával lehetősége van a dokumentum visszaforgatáshoz szükséges vonalkód előállítására is.

2) Az ADR előírásainak való megfelelés érdekében az egy szállító egységben szállított mennyiségből adódó mentességgel szállítható küldemények pontértékének összege feladójegyzékenként legfeljebb 1000 lehet.

3) A küldeményt a címzett címhelyére vagy telephelyére lehet címezni. A küldeményeket külön- külön kell címirattal ellátni. Állandó postai szolgáltatóhely címadatát – kivéve kifejezetten az adott szolgáltatóhely gazdasági vagy egyéb tevékenységével összefüggő tartalmú küldeményeket – , továbbá postafiók, P OSTA PONT vagy CSOMAGAUTOMATA címadatát feladói (visszakézbesítési) címként megadni nem lehet.

4) A küldemény címiratát a feladó a Xxxxx által a részére biztosított címiratkitöltő alkalmazással állíthatja elő.

5) A címirat részei egyoldalas öntapadós etikettek, melyeket a hátoldalukkal, gyűrődésmentesen kell a küldemény burkolatához, erősíteni (ragasztani).

6) A címiratot úgy kell elhelyezni, hogy a csomagolás részét képező pántolás, ragasztás, illetve a különleges kezelésre figyelmeztető jelzések még részben sem takarhatják el a címzést.

7) Csomag esetén a címiratot a küldeménydarab tetején, míg egységrakomány-képző eszközön/eszközben elhelyezett küldemény esetén, ha nem magasabb 130 cm-nél, a tetején-, vagy ha magasabb, akkor – jól látható módon – az oldalán kell elhelyezni.

8) A címirat szerinti címzésnek tartalmazni kell a címzett nevét, a pontos címadatokat (irányítószám, rendeltetési hely, utca, házszám, emelet, ajtó), valamint a címzett SMS fogadására alkalmas telefon hívószámának feltüntetését, továbbá a különleges kezelésre figyelmeztető jelzéseket is (pl.: „Törékeny”, árufizetés).

A címirat „Információk” rovatának tartalmaznia kell továbbá,

a) korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árukra vonatkozó mentesség esetén „Az áru kereskedelmi megnevezése”-t;

b) engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes árukra vonatkozó mentesség esetén

„Az áru kereskedelmi megnevezése”-t, illetve „Veszélyes áru engedményes mennyiségben”;

c) egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességgel történő veszélyes áru szállítás esetén „ADR-s adatok a csatolt fuvarokmányon”.

9) A címiratot úgy kell felragasztani, hogy az a szállítás során ne válhasson le.

10) Csomagolás nélküli küldemény esetében ragasztott, varrt vagy függő címiratot is lehet alkalmazni.

11) A címiraton feltüntetett tömeg- és mérethatárok helyességét, valamint azok egyezését az elektronikus feladójegyzéken szereplő adatokkal a Posta felvételkor ellenőrzi, és az általa megállapítottak szerint – ha szükséges – javítja a téves adatokat. Ha az igényelt többletszolgáltatások vonatkozásában eltérés van a címirat és az elektronikus feladójegyzék között, akkor a Posta a címiraton szereplő megrendelést tekinti elsődlegesnek, és ahhoz javítja az elektronikus feladójegyzéket. A javított, tényleges elektronikus feladójegyzéket – amely a díjazás, illetve a számlázás alapjául is szolgál – a feladó részére e-mailben küldött feladójegyzék esetén – e-mailben adja, illetve küldi vissza a Posta. A javított, tényleges elektronikus feladójegyzékről feladás összesítőt is nyomtat, és ad át – igény esetén – a Posta a feladónak.

12) A feladó a küldeményhez csatolhatja a saját dokumentumát is. A csatolt ügyfél- dokumentációk nem kapcsolódnak a Posta által végzett szolgáltatáshoz, így tartalmukért a Posta nem vállal felelősséget, a bennük foglaltak a postai kezelést nem érintik.

Az ügyfél-dokumentációhoz az alábbi okiratok tartozhatnak:

a) a feladó által kiállított számla;

b) a feladó által kiállított szállítólevél;

c) a címzett által kibocsátott áruátvételi dokumentum (csak kiszolgáltatáskor/kézbesítéskor);

d) egyéb, nem postai okirat; pl.: veszélyes áru biztonsági adatlapja.

13) A címiraton a küldemény valós értékének – ami nem lehet nulla és legfeljebb

2.000.000 Ft-ig terjedhet – a feltüntetése kötelező.

12. KÜLÖN DÍJ MEGFIZETÉSE NÉLKÜL BIZTOSÍTOTT TÖBBLETSZOLGÁLTATÁSOK

12.1. Háznál történő átvétel 4 db-tól

1) Háznál/telephelyen történő átvétel eseti vagy rendszeres jelleggel vehető igénybe.

2) Amennyiben a külön írásba foglalt szerződés a háznál/telephelyen történő átvételre nem tartalmaz rendelkezést, a feladónak az eseti szállítási igényét legkésőbb az átadást megelőző munkanapon 15 óráig kell megküldenie a címiratkitöltő segítségével. A Posta az eseti igény teljesítését kapacitás függvényében – a visszaigazolás tartalma szerint – vállalja (a

visszaigazolásban vállalt felvételi időpont esetlegesen a tervezett átadást követő munkanapra is vonatkozhat).

3) A háznál történő átvétel többletszolgáltatás rendszeres igénybevételéhez szükséges, hogy a külön írásba foglalt szerződés erre vonatkozó rendelkezést tartalmazzon.

4) Amennyiben a feladó a szállítási igényét

a) rendszeres igénybevétel esetén a külön írásba foglalt szerződésben feltüntetett időpontig és elérhetőségen;

b) eseti igénybevétel esetén az átvételt megelőzően

elmulasztja lemondani vagy eseti jelleggel módosítani és ezért küldemény átvétel nem történik meg, a Posta kiállási díjat számol fel.

12.2. Feladói/címzetti értesítés

1) A Posta külön díj megfizetése nélkül vállalja

a) a címzett elektronikusan történő tájékoztatását a küldemény feladásáról, amennyiben a feladó a küldemény címiratán feltüntette a címzett e-mail címét;

b) a feladó értesítését a küldemény kiszolgáltatásáról (kézbesítéséről) vagy nem kézbesíthető küldemény esetén a kézbesíthetetlenség okáról, amennyiben a küldemény címiratán feltüntette saját SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát vagy e-mail címét.

12.3. Nyomon követhető kezelés

1) A Posta által alkalmazott technológia, amellyel a Posta a küldemény egyedi azonosító jelzése alapján, Interneten lekérdezhető információként vagy elektronikus hírközlési hálózat igénybevételével továbbított és dokumentált szöveges üzenetben küldeményenként tájékoztatást ad legalább a küldemény felvételének helyéről és dátumáról, a kiszolgáltatásának (kézbesítésének) dátumáról, az átvételi jogosultság alapjáról vagy sikertelen kézbesítési kísérlet esetén a küldemény további kezeléséről.

2) A tájékoztatásra legkésőbb az esemény bekövetkezését követő munkanapon, legfeljebb az utolsó esemény bekövetkezését követő munkanaptól számított 3 hónapig kerül sor.

12.4. Kiszolgáltatási (kézbesítési) idő

1) A Posta a küldemény kiszolgáltatási (kézbesítési) idejét – a külön írásba foglalt szerződésnek a határidőben történő kiszolgáltatáshoz (kézbesítéshez) fűződő érdekre vonatkozó esetleges

kikötésként megállapított eltérő rendelkezése hiányában – a 2) bekezdés szerinti átfutási időnek megfelelően vállalja.

2) Az átfutási idő a jelen ÁSZF alapján felvett küldeménynek a felvételi időpontjától a küldemény kiszolgáltatásáig (kézbesítéséig) vagy annak megkísérléséig terjedő – statisztikai módszertan alapján számított – szolgáltatásteljesítési időtartam.

3) A Posta vállalja, hogy a küldeményt – amennyiben azok a külön írásba foglalt szerződésben kijelölt postai szolgáltatóhelyen, háznál/telephelyen, a szerződésben megjelölt időpontig kerülnek feladásra – a következők szerinti átfutási idő mutatóknak megfelelően:

a) a küldemények legalább 90%-át a feladást követő munkanap;

b) a küldemények legalább 95%-át a feladást követő második munkanap végéig szolgáltatja ki (kézbesíti) vagy kísérli meg annak teljesítését.

12.5. Telefonos egyeztetés (kézbesítés)

1) Amennyiben a címiraton feltüntetésre került a címzett telefonszáma, akkor az első sikertelen kiszolgáltatási (kézbesítési) kísérletet követően, a Posta telefonon egyeztet a címzettel a második kiszolgáltatási (kézbesítési) kísérlet helyéről és idejéről. A küldemény kézbesíthetetlensége esetén – amennyiben a feladó telefonszáma is feltüntetésre került a címiraton –, a feladót a Posta a küldemény visszaküldése előtt (a „bejelentve: meghalt/megszűnt” és az átvételt megtagadta kézbesíthetetlenségi okok kivételével) tájékoztatja a kézbesíthetetlenség okáról és egyeztet a küldemény további sorsáról.

12.6. Kétszeri kézbesítési kísérlet

1) A Posta a küldemények kiszolgáltatását (kézbesítését) csak a címzett kifejezetten erre vonatkozóan – az első kiszolgáltatási (kézbesítési) kísérletet követően – tett nyilatkozata esetén kísérli meg kétszer.

2) A kiszolgáltatási (kézbesítési) kísérlet sikertelensége esetén a Posta – ha a feladó a címiraton a küldemény címzése mellett megadta a címzett telefonszámát – az értesítő hátrahagyását megelőzően megkísérli a címzettel egyeztetni a másodszori kiszolgáltatás (kézbesítés) időpontját, amely legfeljebb az első kézbesítési kísérlet napjától számított 3. munkanapra eshet, az adott munkanapon 8-17 óra közötti időtartamra.

3) A telefonszám hiánya, illetve az egyeztetési kísérlet sikertelensége esetén a Posta a küldemény érkezéséről és a kiszolgáltatás (kézbesítés) megkísérléséről értesítőt hagy hátra, melyen feljegyzi a kézbesítési kísérlet dátumát (hónap, nap, időpont), továbbá azt a telefonszámot és e-mail címet, amelyen a címzett a másodszori kiszolgáltatás (kézbesítés)

igényére vonatkozó nyilatkozatát pótlólag megteheti, illetve ennek során annak – legfeljebb az első kézbesítési kísérlet napjától számított 3. munkanapra eső, az adott munkanapon 8-17 óra közötti – időpontját egyeztetheti a Postával.

4) A címzett a 3) bekezdésben foglaltak alapján az értesítőn feltüntetett elérhetőségeken kizárólag az első kiszolgáltatási (kézbesítési) kísérletet követő első vagy második munkanap 7- 18 óra között tehet a második kiszolgáltatási (kézbesítési) kísérlet igényére vonatkozóan nyilatkozatot.

5) Amennyiben a 2) bekezdés alapján a Posta által kezdeményezett egyeztetés nem volt lehetséges, vagy eredményes, illetve ha a 3)-4) bekezdésekben foglaltakon alapulóan a címzett pótlólagosan nem tett a másodszori kiszolgáltatási (kézbesítési) igényre vonatkozó nyilatkozatot, a Posta a küldemény kiszolgáltatásának (kézbesítésének) másodszori kísérlete nélkül a küldeményt a feladónak visszaküldi.

6) A küldemények a kézbesítési ponton a két kézbesítési kísérlet között nem vehetők át.

7) A kétszeri kézbesítési kísérlet valamint a raklap-csere többletszolgáltatások egy adott küldemény vonatkozásában egyidejűleg kölcsönösen kizárják egymást.

12.7. Szállítmánykézbesítés

1) Az egyidejűleg egy címhelyre feladott küldeményeket kizárólag együttesen, egy időben szolgáltatja ki (kézbesíti) a Posta. Amennyiben a rendeltetési hely szerinti kézbesítési pontra nem érkeznek meg az együtt kiszolgáltatandó (kézbesítendő) küldemények, azokat a Posta külön-külön a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő részére nem adja át, kivéve, ha erről a feladó utólag máshogyan rendelkezik.

12.8. Riportrendszer

1) A Posta e-mailben minden nap információt szolgáltat a feladó részére a feladott küldemények státuszáról és a beszedett árufizetési összegekről.

12.9. Raklap-csere

1) A Posta vállalja, hogy a feladó számára az általa a küldemény csomagolásához használt EUR szabványnak megfelelő raklap helyett azonos, szabványnak megfelelő másik csere- raklapot biztosít a következő feltételek szerint:

a) a többletszolgáltatás csak – a küldemény csomagolásának megbontása nélküli vizsgálat eredménye szerint – sérülésmentes, EUR szabványnak megfelelő raklap használata esetén vehető igénybe;

b) a többletszolgáltatás teljesítése a küldemény felvételekor megtörténő új-újszerű („fehér”), vagy használt-javított („nem fehér”) raklap minősítés eredményének megfelelően történik.

2) A Posta az e többletszolgáltatással EUR raklapon elhelyezetten feladott küldeményt akkor szolgáltatja ki (kézbesíti), ha a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő ezzel egyidejűleg a küldemény csomagolásaként használt azonos, szabványnak megfelelő minőségű és az 1) bekezdés b) alpontja szerinti minősítésű másik sérülésmentes csere-raklapot ad át, vagy vállalja, hogy a küldemény tartalmát – azonnal – még a Posta képviselőjének jelenlétében lepakolja és a raklapot a Posta rendelkezésére bocsátja.

3) Amennyiben a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő a küldemény kiszolgáltatásával (kézbesítésével) egyidejűleg az előzőek szerinti, megfelelő minőségű és sérülésmentes csere- raklapot nem ad át vagy a küldemény tartalmának lepakolása a Posta képviselőjének jelenlétében nem történik meg, a Posta a küldeményt kizárólag akkor szolgáltatja ki (kézbesíti), ha a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő a 3. függelék szerinti NYILATKOZAT aláírásával kifejezetten elismeri a csere-raklap rendelkezésére bocsátásának elmaradását. Ebben az esetben a Posta a feladó számára a többletszolgáltatás igénybevétele alapján biztosítandó raklapok mennyiségét a Nyilatkozaton szereplő darabszámmal csökkenti és a többletszolgáltatást ennek megfelelően teljesíti.

4) Amennyiben a raklap(on)

a) talp vagy tetőperem-deszkája sérült, a csavarok vagy szegek láthatók;

b) talptuskója hiányzik, törött, vagy sérült, a csavarok vagy szegek láthatók;

c) egy deszkája teljesen vagy részlegesen hiányzik, ferde, vagy törött;

d) nincs vagy nem látható az (EUR) azonosító jegy;

e) az általános állapota nem garantálja a szabvány szerinti terhelhetőséget;

f) más anyaggal elszennyeződött, amely a raklapon tárolt árut veszélyezteti;

g) nem felel meg az 5) bekezdésben foglalt feltételeknek,

úgy a többletszolgáltatás nem vehető igénybe (nincs mód a csere-raklap biztosítására). A feladó tudomásul veszi, hogy amennyiben a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő a küldemény tartalmát – azonnal – még a Posta képviselőjének jelenlétében lepakolja, és ekkor megállapíthatóvá válik, hogy a raklap az a)-g) alpontok szerinti ok(ok) alapján nem minősül szabványnak megfelelő minőségűnek, úgy a többletszolgáltatás ebben az esetben sem vehető igénybe (nincs mód a csere-raklap biztosítására).

5) Az EUR raklap méretei:

a) alapterülete 80x120 cm;

b) a lábak magassága 7,8 cm, az összekötő elemekkel együtt a teljes magasság 14,4 cm.

Jelölése, a raklap mindkét hosszanti oldalán jól láthatóan szerepel a

a) jobb oldali saroklábon az európai szabvány raklap jele: ovális keretben EUR felirat;

b) bal oldali saroklábon az engedélyező (PK, DB, MÁV) jele;

c) középső lábon egy hat számjegyből álló kód, amely a minősítő szerv jelét és a gyártás idejét tartalmazza.

6) A feladó tudomásul veszi, hogy

a) a küldemény csomagolásához használt EUR szabványnak megfelelő raklapok természetes elhasználódása miatt a feladó számára a többletszolgáltatás igénybevétele alapján biztosítandó raklapok mennyiségét 5%-os mértékben csökkenti;

b) amennyiben a küldemény csomagolásához használt EUR szabványnak megfelelő raklap a csomagolás hiányossága – különösen rossz rögzítés, túlterhelés – miatt sérül meg a szolgáltatás teljesítésének bármely szakaszában, a Posta a feladó számára a többletszolgáltatás igénybevétele alapján biztosítandó raklapok mennyiségét ezzel a darabszámmal csökkenti

és a többletszolgáltatást ennek megfelelően teljesíti.

7) A feladó tudomásul veszi, hogy a többletszolgáltatás igénybevétele alapján a csere-raklapok Posta által a feladó részére történő rendelkezésre bocsátása a vele egyeztetettek szerint utólagosan, a fenti rendelkezések figyelembevételével (természetes elhasználódás, minősítés, csere-raklap címzett által történő átadásának elmaradása) vezetett egyedi elszámolás szerinti mennyiségben történik.

8) A raklap-csere valamint kétszeri kézbesítési kísérlet többletszolgáltatások egy adott küldemény vonatkozásában egyidejűleg kölcsönösen kizárják egymást.

13. KÜLÖN DÍJ ELLENÉBEN KÉRHETŐ TÖBBLETSZOLGÁLTATÁSOK

13.1. Háznál történő átvétel (1-3 db esetén)

1) Háznál/telephelyen történő átvétel eseti vagy rendszeres jelleggel vehető igénybe.

munkanapon 15 óráig kell megküldenie a címiratkitöltő segítségével. A Posta az eseti igény teljesítését kapacitás függvényében – a visszaigazolás tartalma szerint – vállalja (a visszaigazolásban vállalt felvételi időpont esetlegesen a tervezett átadást követő munkanapra is vonatkozhat).

3) A háznál történő átvétel többletszolgáltatás rendszeres igénybevételéhez szükséges, hogy a külön írásba foglalt szerződés erre vonatkozó rendelkezést tartalmazzon.

4) Amennyiben a feladó a szállítási igényét

a) rendszeres igénybevétel esetén a külön írásba foglalt szerződésben feltüntetett időpontig és elérhetőségen;

b) eseti igénybevétel esetén az átvételt megelőzően

elmulasztja lemondani vagy eseti jelleggel módosítani és ezért küldemény átvétel nem történik meg, a Posta kiállási díjat számol fel.

13.2. Árufizetés

1) A Posta a küldeményt a feladó által megjelölt árufizetési összeg beszedése után szolgáltatja ki (kézbesíti) a jogosult átvevő részére. A Posta a beszedett árufizetési összegeket a küldeményen feladóként feltüntetett címzett részére naponta egy összegben utalja át a feladó által a külön írásba foglalt szerződésben megadott bankszámlaszámra, vagy készpénzben – küldeményenként – a kifizetési utalvány technológia felhasználásával juttatja el a feladó címére. A már beszedett, de a feladó részére még át nem utalt vagy ki nem fizetett árufizetési összeget a Posta – a küldeményen feltüntetett címzett vagy egyéb jogosult átvevő által a hatóság felé jelzett kifogás és feljelentés alapján – kizárólag abban az esetben tartja vissza, ha erre az e tárgyban hozott hatósági határozat kötelezi.

2) A feltüntetett árufizetési összeg nem haladhatja meg a 2.000.000 Ft-ot.

3) Az árufizetési összeg címhelyen történő kiszolgáltatás (kézbesítés) során készpénzzel, vagy az erre alkalmas POS TERMINÁLLAL RENDELKEZŐ KÉZBESÍTŐNÉL bankkártyával lebonyolított fizetési művelettel fizethető meg.

13.3. Tértivevény

1) A Posta a küldemény kiszolgáltatását (kézbesítését) a címzettel vagy az egyéb jogosult átvevővel a tértivevény lapon elismerteti, és azt a feladónak visszaküldi.

13.4. Saját kézbe

1) A többletszolgáltatás szervezet számára címzett vagy ilyennek tekintett címzésű küldeményhez nem vehető igénybe.

2) Igénybevétele esetén a küldeményt csak személyesen a címzett, vagy címzettnek az ilyen küldemények átvételére feljogosított meghatalmazottja veheti át.

13.5. Címzett fizet

1) A Posta vállalja, hogy a szolgáltatást úgy biztosítja, hogy a küldemény sikeres kiszolgáltatása (kézbesítése) esetén annak feladási díját és a jelen többletszolgáltatás díját számára a címzett fizeti meg. Sikertelen kézbesítés esetén a feladási és a jelen többletszolgáltatási díj valamint a visszakézbesítés díja együttesen a feladót terheli. „Címzett fizet” többletszolgáltatással egyidejűleg igénybevett háznál/telephelyen történő átvétel díját a feladónak kell megfizetnie a küldemény feladásakor.

2) A kiszolgáltatás (kézbesítés) során az 1) bekezdés szerint a címzettet – esetlegesen a feladót

– terhelő összeg címhelyen történő kiszolgáltatás (kézbesítés) során készpénzzel, vagy az erre alkalmas POS TERMINÁLLAL RENDELKEZŐ KÉZBESÍTŐNÉL bankkártyával lebonyolított fizetési művelettel fizethető meg.

3) A jóhiszeműség és a tisztesség elvét sértőnek tekinti a Xxxxx a feladó azon magatartását, amennyiben a feladó az általa e többletszolgáltatással feladott küldemények sikertelen kézbesítését követő visszakézbesítéstől már több alkalommal elzárkózott vagy a feladási- és a visszakézbesítés díjat nem fizette meg.

13.6. Törékeny

1) A Posta a „Törékeny” többletszolgáltatással/kezeléssel feladott csomagot épsége megóvása érdekében a nem törékeny tartalmú küldeményektől megkülönböztetett módon kezeli. A törékeny kezelési igényt a címiraton és – lehetőség szerint – a küldeményen is jelezni kell.

2) „Törékeny” többletszolgáltatással/kezeléssel feladható küldemények előírásait a Posta honlapján közzétett P OSTAI SZOLGÁLTATÁSOK ÁSZF 1. SZ . FÜGGELÉK dokumentum II/B. fejezetében valamint a jelen ÁSZF 8. pontjában foglaltak együttesen tartalmazzák.

13.7. Terjedelmes

1) Terjedelmesként kezeli a Posta a küldeményt, ha a leghosszabb oldala 100 cm-nél nagyobb, de nem haladja meg a 240 cm-t, vagy három (hosszúság + szélesség + magasság) kiterjedésbeli mérete együttesen 180 cm-nél nagyobb azonban a 300 cm-t nem haladja meg,

vagy természete miatt egyéb küldeménnyel nem rakható össze vagy eltérő kezelést kíván (pl.: kerékpár, bútor, hordó, növény). Terjedelmesként kezeli a Posta az egységrakomány-képző eszközre/eszközbe helyezett küldeményt is, ha bármelyik mérete – az egységrakomány-képző eszközzel együtt – 120x80x160 cm-nél nagyobb, de nem haladja meg 160x120x190 cm-t.

2) Amennyiben a terjedelmesként kezelt küldemény leghosszabb oldalának mérete a 200 cm-t, vagy az egységrakomány-képző eszközzel, egységképzővel együtt feladott küldemény magassága az 180 cm-t meghaladja, a küldemény feladását csak az azt megelőzően lefolytatott egyeztetés eredményének függvényében és az ilyen küldemény külön feladójegyzékbe történő foglalása esetén biztosítja a Posta.

13.8. Egyedi kezelés

1) Egyedi kezelésű küldeményként kezeli a Posta azt az egységrakomány-képző eszközre nem helyezett küldeményt, melynek leghosszabb oldala meghaladja a 240 cm-t, de nem haladja meg a 250 cm-t, valamint összmérete nem haladja meg a 300 cm-t.

2) Az egységrakomány-képző eszközön (pl.: raklap, konténer) elhelyezett áru kiterjedése a 160x120 cm alapterületet (bármelyik oldalát, egységrakomány-képzővel együtt) meghaladó, de nem haladja meg a 200x120 cm alapterületet, a magassága pedig legfeljebb 190 cm lehet.

3) A Posta a többletszolgáltatást a külön írásba foglalt szerződés megkötésekor illetve a fenti méreteknek megfelelő küldemény első alkalommal történő feladását megelőzően lefolytatott egyeztetés eredményének függvényében teljesíti.

4) A Posta jogosult arra, hogy indokolt esetben, külön közleményben meghatározott időszakban szüneteltesse a többletszolgáltatás nyújtását.

13.9. Extra kezelés

1) Az egyedi kezelés többletszolgáltatás igénybevételi feltételeként meghatározott méretkategóriát bármely feltételében meghaladó küldemény extra kezelésűként adható fel, azonban a küldemény leghosszabb oldala ez esetben nem haladhatja meg a 400 cm-t, a legrövidebb oldala a 30 cm-t, a maximális összmérete pedig az 550 cm-t.

2) Amennyiben az egységrakomány-képző eszközön (pl.: raklap, konténer) elhelyezett áru alapterülete meghaladja a 200x120 cm-t (egységrakomány-képzővel együtt), a küldemény extra kezelésűként adható fel, azonban az alapterület ez esetben sem haladhatja meg a 220x120 cm- t, a magassága pedig az 190 cm-t.

3) A Posta a többletszolgáltatást csak a feladást megelőzően lefolytatott egyeztetés eredményének függvényében teljesíti.

4) Az extra kezelés többletszolgáltatás igénybevételének további feltétele az így feladásra kerülő küldemények külön feladójegyzékbe foglalása.

5) A Posta jogosult arra, hogy indokolt esetben, külön közleményben meghatározott időszakban szüneteltesse a többletszolgáltatás nyújtását.

13.10. Ismételt kézbesítés

1) A címzettek a részükre érkezett küldemények tekintetében, a másodszori sikertelen kézbesítési kísérletet követően „ismételt házhoz kézbesítési” igényeiket a hátrahagyott értesítőn feltüntetett telefonszámon bejelenthetik, melyet követően a Posta – a címzettel egyeztetett módon – ismételten megkísérli a küldemény kiszolgáltatását (kézbesítését).

13.11. Tételes áruátadás

1) A Posta vállalja, hogy a feladók által tételes áruátadásra feladott küldemények esetében a címhelyen, a küldemény átvételének elismerését követően, a szállítólevél/számla alapján a kiszolgáltatáskor (kézbesítéskor) a címzett, vagy az egyéb jogosult átvevő tételes (legfeljebb gyűjtőcsomagolás mélységű) átvételekor képviselője (a kézbesítő) tanúként jelen lesz. Amennyiben a küldemény kiszolgáltatása (átvétele) során a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő a küldemény részleges elveszése vagy sérülése miatt kifogással él, akkor a Posta képviselője az e tényt, valamint az ehhez kapcsolódó körülményeket rögzítő jegyzőkönyv felvétele során tanúként van jelen.

13.12. Áruházi átadás

1) A Posta vállalja, hogy a feladók által áruházi kiszállításra feladott küldemények az áruháznak, raktárnak az azokkal történt egyeztetés szerinti időintervallumban történő – kiszolgáltatásakor (kézbesítésekor) a címhelyen, a küldemény átvételének elismerését követően, képviselője (a kézbesítő) tanúként jelen lesz a szállítólevél/számla alapján a kiszolgáltatást (kézbesítést) azonnal követő, a címzett, vagy az egyéb jogosult átvevő által a belső tartalom (legfeljebb gyűjtőcsomagolás mélységű) számlálásakor, illetve számbavételekor. Az áruházi átadás és a tételes áruátadás többletszolgáltatás együtt nem vehető igénybe.

13.13. Dokumentum menedzsment

1) Amennyiben a külön írásba foglalt szerződés e többletszolgáltatás igénybevételére vonatkozó rendelkezést tartalmaz, a Posta vállalja, hogy – amennyiben az nem jogellenes – a feladott

csomaghoz tartozó dokumentum, szerződés és tételes átadási lista megadott pontjait a feladó instrukciói alapján ellenőrzi, az átvevő személyét hitelt érdemlően igazolja, a dokumentumok megjelölt pontjait kitölteti és aláíratja az átvevővel, valamint a dokumentumokat összegyűjtve, a külön írásba foglalt szerződés szerinti rendszerességgel a feladó részére fizikai, vagy fizikai és elektronikus formában visszajuttatja. A feladó köteles a címiraton lévő dokumentum menedzsment azonosítót a dokumentumra felragasztani, a dokumentumkezeléssel kapcsolatos instrukciókat (aláírás, kitöltés, stb.) a küldeményen vagy a dokumentumot tartalmazó tasakra ragasztott etiketten feltüntetni, valamint a dokumentumokat a küldemény külső burkolatán oly módon elhelyezni és rögzíteni, hogy az a dokumentumok kezelését lehetővé tegye, illetve a tasakot úgy kell lezárni, hogy annak nyilvánvaló megsértése nélkül az abban elhelyezett tartalomhoz ne lehessen hozzáférni. Amennyiben a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő nem teljesíti a feladó által kért instrukciókat (aláírás, kitöltés, lebélyegzés stb.), a Posta a küldeményt nem szolgáltatja ki (kézbesíti).

13.14. Címirat megszemélyesítés

1) A Posta díj ellenében vállalja a feladó által megadott adatok rögzítését, címirat előállítását, valamint a címirat küldeményen való elhelyezését.

13.15. Lehívásos megrendelés

1) Lehívásos megrendelés során a szerződő fél vállalja

a) az általa megjelölt feladó által igénybe vett szolgáltatás díjának megfizetését;

b) a küldemény címiratának előállítását és eljuttatását a feladóhoz, vagy a saját telephelyétől/címhelyétől eltérő felvételi helyre;

c) a küldemény átvételi helyéről szóló szállítás-megrendelés megküldését a Posta számára.

2) A szolgáltatás a Postai szolgáltatások ÁSZF oldalon a POSTALISTA dokumentum „T” oszlopában megjelölt postai szolgáltatóhelyeken vagy a külön írásba foglalt szerződésben meghatározott postai szolgáltatóhelyeken vehető igénybe.

3) Amennyiben a küldeményeket telephelyen kell átvenni, a szerződő fél az átvételhez szükséges információkat a Posta részére megküldi. Amennyiben a szerződő fél a Postát bízza meg a címirat nyomtatással a címiratot ez esetben is a küldemény átadójának kell felhelyeznie a küldeményre.

4) A küldeményen feladóként, vagy címzettként szerepelhet a szerződő fél, vagy a más személy/szervezet is. Lehetőség van arra is, hogy a szerződő fél telephelyétől/címhelyétől eltérő

címhelyen történjen meg a küldemény átvétele, kiszolgáltatása (kézbesítése), vagy visszakézbesítése.

14. A KÜLDEMÉNYEK KISZOLGÁLTATÁSA (KÉZBESÍTÉSE)

1) A küldemény átvételére jogosultak:

a) a címzett (a küldemény címiratán címzettként megjelölt természetes személy vagy szervezet);

b) a címzett meghatalmazottja (természetes személy vagy szervezet, aki érvényes meghatalmazással rendelkezik);

c) a címzett, címben megjelölt helyen 14. életévét betöltött, a Ptk. szerinti hozzátartozója (a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, továbbá az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa);

d) a címhelyen lévő ingatlan bérbeadója vagy a címzett szállásadója, ha az természetes személy;

e) alkalmi átvevő - a feladónak a küldemény címiratán tett rendelkezése esetén, a Posta a fenti, „jogosult átvevő” bekezdés alatti szövegezésben foglaltak szerint átvételre jogosultak mellett, átvételre jogosultnak tekinti a címzett szomszédjait, illetve munkahelyre címzett küldemény esetén a címzett munkatársát.

2) Amennyiben címzettként természetes személy neve és szervezet neve is fel van tüntetve, úgy a Posta a szervezetet tekinti címzettnek. A szervezet vezetője, valamint – meghatalmazás nélkül – a kézbesítési megbízott, a kézbesítési ügygondnok, a felszámoló és a végelszámoló képviselőnek minősül. Xxxxx XXXX alkalmazása során vezetőnek minősül a vezető tisztségviselő, a cégvezető, a vezető állású munkavállaló, továbbá minden olyan személy, aki cégjegyzésre vagy a szervezet általános képviseletére jogosult.

3) A küldemények átvétele vonatkozásában a szervezet képviselőjének tekinti a Posta meghatalmazás nélkül is

a) szervezet üzlethelyiségében vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségében történő kiszolgáltatás (kézbesítés) során a szervezet által foglalkoztatott munkavállalót vagy tagot;

b) amennyiben a szervezet postázó helyiséget működtet, az ott foglalkoztatott természetes személyt;

c) amennyiben a szervezet recepciót működtet, az ott foglalkoztatott természetes személyt.

4) A küldemények kiszolgáltatása (kézbesítése) érdekében a címzett köteles biztosítani a címhely könnyű és biztonságos megközelítését (pl.: rámpa megközelítése, kapu előtti megállás, esetleg udvarba történő beállás, az állattartás szabályainak betartása). Szervezet a címére érkezett küldemények kiszolgáltatása (kézbesítése) érdekében köteles az 1) bekezdés a) és b) alpontjai, illetve a 2)-3) bekezdések szerinti jogosult átvevő elérhetőségéről úgy gondoskodni, hogy azzal a küldemény kiszolgáltatását (kézbesítését) aránytalanul hosszú – 15 percet meghaladó – várakozási idővel ne hátráltassa. Amennyiben a címzett a küldemények kiszolgáltatásához (kézbesítéséhez) a címhely könnyű és biztonságos megközelítését nem biztosítja, a Posta a címzett értesítése mellett a címhely közelében teszi lehetővé a küldemény átvételét a címzett vagy egyéb jogosult átvevő részére, amennyiben ez a címzett érdekkörében felmerülő okból nem valósul meg, a Posta a 6) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

5) A küldemények kiszolgáltatása (kézbesítése) során a kirakás a Ptk. és a Korm. rendelet rendelkezése szerint a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő feladata, amellyel kapcsolatban a Postát utasítási jog illeti meg. A Posta a fuvareszközből történő kiemelést külön díj megfizetése nélkül elvégzi, további anyagmozgatást azonban nem végez. A gépkocsiból történő kirakással/kiemeléssel kapcsolatban, amennyiben szükséges, a Posta annak végrehajtásához a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő közreműködését kérheti.

6) Ha a címzett ismeretlen, illetve a megadott címen nem található, vagy a küldemény kiszolgáltatását (kézbesítését) aránytalanul hosszú – 15 percet meghaladó – várakozási idővel hátráltatta vagy annak átvételét megtagadta, továbbá, ha a másodszori kézbesítési kísérlet sikertelen, a Posta a feladóval folytatott telefonos egyeztetés során a tőle kapott eltérő rendelkezés hiányában – külön díj felszámításával – a küldeményt a feladó részére visszaszállítja.

15. REKLAMÁCIÓ

1) Reklamáció a küldemény feladását követő legfeljebb második munkanaptól számított egy éves jogvesztő határidőn belül tehető meg az ügyfélszolgálat 1. pont 2) bekezdése szerinti elérhetőségein.

2) A panasszal reklamációval kapcsolatos bármilyen vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezésének érdekében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény – békéltető

testületre vonatkozó szabályok – szerinti fogyasztónak minősülő feladó1 a székhelye szerint illetékes BÉKÉLTETŐ TESTÜLET-hez fordulhat. A Posta székhelye szerint illetékes Budapesti Békéltető Testület címe: 1016 Budapest, Krisztina krt. 99.

16. FELELŐSSÉG A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSÉÉRT

16.1. A küldemények sérülése, teljes vagy részleges elveszése, megsemmisülése

1) A Posta felelős azért a kárért, amely a küldemény átvételétől a kiszolgáltatásáig (kézbesítéséig) terjedő idő alatt a küldemény megsérüléséből, teljes vagy részleges elveszéséből, megsemmisüléséből keletkezett, kivéve, ha a kárt:

a) a feladó, vagy a küldemény érkezéséről szóló értesítést követően a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő felróható magatartása;

b) a feladó, a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő nem megfelelő (szakszerű) rendelkezésének megfelelő, de a Postának nem felróható postai kezelés;

c) a feladó által a Posta részére történő átadás vagy a küldemény átvételére jogosult személy által – a 14. pont 5) bekezdésben foglaltak szerint a Posta által adott utasításnak – nem megfelelően elvégzett anyagmozgatás;

d) a küldemény tartalmának belső tulajdonsága, vagy sajátos hibája (így különösen törés, rozsda, önmagában bekövetkező belső romlás, beszáradás, csorgás, rendes apadás vagy férgek, rágcsálók kártevése);

e) a Posta tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok;

f) a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága;

g) az árudarabok elégtelen vagy nem megfelelő megjelölése, vagy számozása okozta, vagy a kár annak következtében állt elő, hogy

h) a feladó, kifejezetten nyitott és xxxxxxxxx nem fedett jármű használatáról rendelkezett a külön írásba foglalt szerződésben;

i) a feladó, a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő, vagy az általuk rendelt kísérő nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható lett volna, továbbá ha a feladó a tájékoztatást elmulasztotta megtenni a Posta részére a küldemény kívülről fel nem ismerhető rendkívüli értékéről;

1 Az 1997. évi CLV törvény 2.§ a) pont szerinti fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje, a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában a fentieken túl fogyasztónak minősül az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, aki, illetve amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

j) a csomagolás nem felelt meg a tartalom tulajdonságának, jellegének, alakjának, tömegének, halmazállapotának, a feltételesen szállítható küldeményekre vonatkozóan az P OSTAI SZOLGÁLTATÁSOK ÁSZF 1. SZ . FÜGGELÉK-ben meghatározottként elvárt feltételeknek, illetve a „Törékeny” többletszolgáltatással/kezeléssel feladott küldemény belső csomagolásának hiányossága miatt a tartalom megsérül vagy kifolyik, szennyeződik;

k) a küldemény csomagolása nem az évszaknak megfelelő környezeti hőmérséklet szerint történt;

l) a feladó elmulasztotta jelölni a küldemény címiratán a tartalom sérülékeny, törékeny, illetve romlandó jellegét.

2) A Postának kell bizonyítania azt, hogy a kár az 1) bekezdés a)-h) alpontjaiban feltüntetett tények vagy körülmények miatt keletkezett.

3) A feladónak kell bizonyítania azt, hogy a kár nem a küldemény tartalmának, belső tulajdonságának a következménye és nem a csomagolás hiányossága miatt állt elő, továbbá, hogy jelölte a küldemény címiratán a többletszolgáltatás igénybevételét.

4) A feladónak vagy a jogosult átvevőnek kell bizonyítania azt, hogy a kár nem az ő vagy általuk rendelt kísérő nem megfelelő eljárásának következménye, továbbá, hogy biztosította a Posta részére a küldemény kívülről fel nem ismerhető rendkívüli értékéről szóló tájékoztatást.

5) A Posta felelőssége, a címiraton feltüntetett értékig terjed. Ez az összeg a küldemény valós értékénél magasabb nem lehet.

6) Részleges elveszés (tartalomhiány), illetve sérülés esetén a Posta kárfelelőssége a sérülés, illetve elveszés (tartalomhiány) arányában, az 5) bekezdés szerint a címiraton feltüntetett értékből számított összegig áll fenn.

7) A Posta felelőssége nem terjed ki a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkra vagy az elmaradt vagyoni előny összegére.

8) Nem tartozik továbbá a Posta felelősséggel, ha

a) csak a küldemény külső csomagolása sérül meg;

b) a 8. pont 4) bekezdés alapján csomagolás nélkül feladható és úgy feladott küldemény szennyeződött, karcolódott, kiemelkedő részei (pl.: kerék, görgő, fogantyú) sérültek;

c) a küldemény tartalmának hiányossága sértetlen csomagolással és lezárással rendelkező egységrakomány-képző eszközön belül mutatkozik.

9) A gyűjtő csomagolásban elhelyezett áru belső (egyedi) csomagolását, annak megfelelőségét a Posta nem vizsgálja, mivel a gyűjtőcsomagolást nem bontja meg. Erre tekintettel a Posta nem tartozik felelősséggel abban az esetben, ha a kár az egyedi-, illetve a gyűjtőcsomagolás hiányossága miatt következett be. A csomagolás megfelelőségét ilyen esetekben a feladó köteles bizonyítani.

10) Ha a küldemények átvételénél (kiszolgáltatásakor/kézbesítésekor) akár mennyiségi, akár minőségi hiányosságok állapíthatók meg, ezekről a Posta jelenlétében kármegállapítási jegyzőkönyvet kell felvenni. Ennek elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a részleges elveszés vagy a megsérülés a kiszolgáltatáskor (kézbesítéskor) (visszakézbesítéskor) azonnal nem ismerhető fel, azt a kiszolgáltatástól (kézbesítéstől) számított három munkanapos jogvesztő határidőn belül kell a Postához írásban bejelenteni. A bejelentéssel egy időben a bemutatott küldemény alapján a Posta utólag jegyzőkönyvet készít. A bejelentéssel egyidejűleg a kártérítési igényt is jelezni lehet. A teljes küldeményt – a tartalmat a teljes belső és külső csomagolással együtt – kell a Posta rendelkezésére bocsátani a kárigény elbírálásához. A kármegállapítási jegyzőkönyv mintáját a 2. SZ . FÜGGELÉK tartalmazza. A jegyzőkönyv 2 példányban készül, és azokat az érdekeltek egy-egy példányban megkapják (feladó, Posta).

16.2. A kártérítési igények benyújtása

1) A kártérítési igény érvényesítésére alapvetően a feladó jogosult. Kárigény érvényesítésére, a címzett akkor jogosult, ha a küldeményt átvette, vagy, ha a kártérítési igény érvényesítésének a jogát a feladó a címzettre engedményezte. Bármelyik jogosult részéről történő érvényesítés a másik jogosultnak ezt a jogát megszünteti. A kártérítési igényt a „Kártérítési igény bejelentése”

c. nyomtatványon (1. SZ . FÜGGELÉK) kell a

Magyar Posta Zrt. Ügyfélszolgálati Igazgatóság 3512 Miskolc

levelezési címre megküldeni.

2) A feladó (illetve a címzett) az általa előterjesztett kártérítési igényhez minden esetben köteles csatolni – a nyomtatványon megadott módon – az igényt alátámasztó valamennyi rendelkezésére álló számlát, bizonylatot, okiratot, illetve egyéb bizonyítékot.

3) A külön írásba foglalt szerződés alapján kártérítési igény – a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károk kivételével – egy éves jogvesztő határidőn belül jelenthető be írásban a Posta felé. A határidő számításának kezdő időpontja a küldemény címzettnek vagy az

egyéb jogosult átvevőnek történő kiszolgáltatásának (kézbesítésének) időpontja vagy az az időpont, amikor a küldeményt a címzettnek ki kellett volna szolgáltatni.

Tájékoztatás

a Magyar Posta Zrt. MPL Üzleti csomag fuvarozási szolgáltatás Általános Szerződési Feltételeinek módosításáról

Tájékoztatjuk, hogy a Magyar Posta Zrt. az MPL Üzleti csomag fuvarozási szolgáltatás Általános

Szerződési Feltételeit 2023. szeptember 1-jei hatálybalépéssel módosítja az alábbiak szerint:

Az ÁSZF módosítását

a) a személyes ügyfélszolgálat helyének és időbeli elérhetőségének, valamint

b) a raklap-csere új 13.16. külön díj megfizetése ellenében igénybe vehető többletszolgáltatásként történő

megjelentetése indokolja.

Az MPL Üzleti csomag fuvarozási szolgáltatás Általános Szerződési Feltételei 2023. szeptember 1- jén hatályba lépő módosítása az alábbi dokumentumokban megtekinthető (a változásokat eltérő szín jelzi), továbbá jelen tájékoztatást követően – kivonatolt formában – a módosítást követően hatályos új rendelkezések is (a változással érintett szövegezést eltérő betűelrendezéssel jelölten) megjelentetésre kerülnek.

Budapest, 2023. augusztus 17.

Magyar Posta Zrt.

MPL Üzleti csomag fuvarozási szolgáltatás ÁSZF

A módosítással érintett dokumentumok és pontok	A módosítást követően hatályos új rendelkezések (a változással érintett szövegezést eltérő betűelrendezés jelöli)
1. Általános adatok, elérhetőségek fejezet 2) bekezdés táblázat	Lakossági ügyfélszolgálat Üzleti ügyfélszol Személyes ügyfélfogadás 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxxx 00-00. Postacím 3512 Miskolc Telefonszám 00-0-000-0000 0 Faxszám E-mail ugyfelsz Telefonos ügyfélfogadási H idő Személyes ügyfé idő
12.9. pont	12.9. -1
Új 13.16. pont	13.1. Raklap-csere 1) A Posta vállalja, hogy a feladó számára az általa a küldemény csomagolásához használt EUR szabványnak megfelelő raklap helyett azonos, szabványnak megfelelő másik csere-raklapot biztosít a következő feltételek szerint: a) a többletszolgáltatás csak – a küldemény csomagolásának megbontása nélküli vizsgálat eredménye szerint – sérülésmentes, EUR szabványnak megfelelő raklap használata esetén vehető igénybe; b) a többletszolgáltatás teljesítése a küldemény felvételekor megtörténő új-újszerű („fehér”), vagy használt-javított („nem fehér”) raklap minősítés eredményének megfelelően történik. 2) A Posta az e többletszolgáltatással EUR raklapon elhelyezetten feladott küldeményt akkor szolgáltatja ki (kézbesíti), ha a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő ezzel egyidejűleg a küldemény csomagolásaként használt azonos, szabványnak megfelelő minőségű és az 1) bekezdés b) alpontja szerinti minősítésű másik sérülésmentes csere-raklapot ad át, vagy vállalja, hogy a küldemény tartalmát – azonnal – még a Posta képviselőjének jelenlétében lepakolja és a raklapot a Posta rendelkezésére bocsátja. 3) Amennyiben a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő a küldemény kiszolgáltatásával (kézbesítésével) egyidejűleg az előzőek szerinti, megfelelő minőségű és sérülésmentes csere-raklapot nem ad át vagy a küldemény tartalmának lepakolása a Posta képviselőjének jelenlétében nem történik meg, a Posta a küldeményt kizárólag akkor szolgáltatja ki (kézbesíti), ha a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő a 3. függelék szerinti NYILATKOZAT aláírásával

1 Az e pont szerinti rendelkezéseket a módosítás hatálybalépésének napjától (2023. szeptember 1.) a 13.16. pont tartalmazza.

kifejezetten elismeri a csere-raklap rendelkezésére bocsátásának elmaradását. Ebben az esetben a Posta a feladó számára a többletszolgáltatás igénybevétele alapján biztosítandó raklapok mennyiségét a Nyilatkozaton szereplő darabszámmal csökkenti és a többletszolgáltatást ennek megfelelően teljesíti.

4) Amennyiben a raklap(on)

a) talp vagy tetőperem-deszkája sérült, a csavarok vagy szegek láthatók;

b) talptuskója hiányzik, törött, vagy sérült, a csavarok vagy szegek láthatók;

c) egy deszkája teljesen vagy részlegesen hiányzik, ferde, vagy törött;

d) nincs vagy nem látható az (EUR) azonosító jegy;

e) az általános állapota nem garantálja a szabvány szerinti terhelhetőséget;

f) más anyaggal elszennyeződött, amely a raklapon tárolt árut veszélyezteti;

g) nem felel meg az 5) bekezdésben foglalt feltételeknek,

úgy a többletszolgáltatás nem vehető igénybe (nincs mód a csere-raklap biztosítására). A feladó tudomásul veszi, hogy amennyiben a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő a küldemény tartalmát – azonnal – még a Posta képviselőjének jelenlétében lepakolja, és ekkor megállapíthatóvá válik, hogy a raklap az a)-g) alpontok szerinti ok(ok) alapján nem minősül szabványnak megfelelő minőségűnek, úgy ebben az esetben sincs mód a csere-raklap biztosítására, amely tényt a címzettnek vagy az egyéb jogosult átvevőnek a NYILATKOZAT aláírásával kell igazolnia.

5) Az EUR raklap méretei:

a) alapterülete 80x120 cm;

b) a lábak magassága 7,8 cm, az összekötő elemekkel együtt a teljes magasság 14,4 cm.

Jelölése, a raklap mindkét hosszanti oldalán jól láthatóan szerepel a

a) jobb oldali saroklábon az európai szabvány raklap jele: ovális keretben

EUR felirat;

b) bal oldali saroklábon az engedélyező (PK, DB, MÁV) jele;

c) középső lábon egy hat számjegyből álló kód, amely a minősítő szerv jelét és a gyártás idejét tartalmazza.

6) A feladó tudomásul veszi, hogy

szakaszában, a Posta a feladó számára a többletszolgáltatás igénybevétele

alapján biztosítandó raklapok mennyiségét ezzel a darabszámmal csökkenti

és a többletszolgáltatást ennek megfelelően teljesíti.

8) A raklap-csere valamint kétszeri kézbesítési kísérlet többletszolgáltatások egy adott küldemény vonatkozásában egyidejűleg kölcsönösen kizárják egymást.

15. pont 2) bekezdés lábjegyzet

Az 1997. évi CLV törvény 2.§ 10. pont szerinti fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

4 A békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában – a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK RENDELET és a 2009/22/EK IRÁNYELV módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELET alkalmazásának kivételével – a fentieken túl fogyasztónak minősül az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, aki, illetve amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz

vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

Document Metadata

Table of Contents

FUVAROZÁSI SZOLGÁLTATÁS

Document Metadata