Bednai Art Művészeti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság TÁRSASÁGI SZERZŐDÉSE
Xxxxxx Xxx Művészeti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság TÁRSASÁGI SZERZŐDÉSE
változásokkal egységes szerkezetben
mely megfelel a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civiltv.) rendelkezéseinek.
1. A TÁRSASÁG CÉGNEVE, SZÉKHELYE
1.1. A társaság cégneve: Xxxxxx Xxx Művészeti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
1.2. A társaság rövidített elnevezése: Xxxxxx Xxx Nonprofit Kft.
1.3. A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxxx, Xxxxx Xxxxx x. 21.
mely egyben a központi ügyintézés helye is.
1.4. A társaság elektronikus elérhetősége: xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xxx
2. A TÁRSASÁG TAGJAI
2.1. Név: Xxxxxxxx Xxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Születési név: Xxxxxx Xxxxxxx
Lakcím: 0000 Xxxxxxxxx, Xxxxx Xxxxx x. 21. Születési hely, idő: Budapest, 1975.09.09.
Anyja születési családi és utóneve: Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxx: magyar
Adóazonosító jele: 8396971919
2.2. Név: Xxxxxxxx Xxxxxx
Lakcím: 0000 Xxxxxxxxx, Xxxxx Xxxxx x. 21. Születési hely, idő: Budapest, 1963.11.14.
Anyja születési családi és utóneve: Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxxxxxxxxxx: magyar
Adóazonosító jele: 8353800063
3. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGE
3.1 A társaság célja:
A társaság működésének célja kulturális szolgáltatás, előadó-művészeti tevékenység feltételeinek megteremtése, fejlesztése, színházművészeti alkotások létrehozása, a színházi kultúra, valamint az előadó- művészet népszerűsítése, támogatása, a művészet eszközén keresztül kulturális-, nevelési tevékenység, valamint nemzetiségi feladatok ellátása. Ennek keretén belül – a társaság közhasznú tevékenységére figyelemmel – gyermek-, ifjúsági-, felnőtt előadások szervezése, lebonyolítása, a gyermekek, az ifjúság, valamint a felnőtt társadalom kulturális nevelése. A közhasznú tevékenység célcsoportja Magyarország lakossága és a határon túli magyar nyelvű lakosság.
A társaság a 2008 óta saját színházi társulattal működő Pódium Színház nevű produkciós színházon keresztül fejti ki kulturális tevékenységét, amely minden korosztály számára – a babaszínháztól kezdva, az ifjúsági előadásokon át a felnőttdarabokig – hoz létre és ad elő színdarabokat Magyarországon és határon túli magyar nyelvű területeken, a művészet, a kultúra, a színházi előadás – a próza, a zene és a tánc – segítségével erősítve a nemzetiségek közötti integrációt, a befogadást és az elfogadást.
3.2. A társaság a célja elérése érdekében az alábbi közhasznú tevékenységeket kívánja végzi:
1. kulturális tevékenység – előadó-művészeti tevékenység, színházművészeti tevékenység, kulturális örökség megőrzése, hagyományőrzés, kisebbségi, nemzetiségi kultúra ápolása, helyi közművelődési tevékenység, melyekkel a cél megvalósítását segíti elő.
2. szabadidős és hobbitevékenység – kulturális program, ifjúsági és felnőtt művészetterápiás csoportfoglalkozások.
3. nemzetiségi feladatok ellátása – nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása - különösen az anyanyelv ápolásának, őrzésének és gyarapításának, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiája megvalósításának és megőrzésének az elősegítése.
A társaság által folytatott tevékenységet Magyarország és a határon túli magyar lakta területeken kívánja végezni, mely közfeladatok teljesítését az alábbi jogszabályok írják elő:
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 7. és
15. pontja
az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 3. §
a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 20/2012(VIII:31.) EMMI rendelet 133.§ (2) bekezdés d) pontja
a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2. § 1. a) pontja
3.3. A társaság fő tevékenysége:
9001 '08 Előadó-művészet
3.4. A társaság további tevékenységi körei:
4632 '08 Hús-, húskészítmény nagykereskedelme
4638 '08 Egyéb élelmiszer nagykereskedelme
4641 '08 Textil-nagykereskedelem
4642 '08 Ruházat, lábbeli nagykereskedelme
4644 '08 Porcelán-, üvegáru-, tisztítószer-nagykereskedelem
6110 '08 Vezetékes távközlés
6120 '08 Vezeték nélküli távközlés
6190 '08 Egyéb távközlés
6619 '08 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység
6622 '08 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység
6629 '08 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége 6820 '08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 6831 '08 Ingatlanügynöki tevékenység
7022 '08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
7320 '08 Piac-, közvélemény-kutatás
7911 '08 Utazásközvetítés
7912 '08 Utazásszervezés
8299 '08 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás
4611 '08 Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme 4613 '08 Fa-, építési anyag ügynöki nagykereskedelme
4615 '08 Bútor, háztartási áru, fémáru ügynöki nagykereskedelme 4616 '08 Textil, ruházat, lábbeli, bőráru ügynöki nagykereskedelme 4617 '08 Élelmiszer, ital, dohányáru ügynöki nagykereskedelme 4618 '08 Egyéb termék ügynöki nagykereskedelme
4621 '08 Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme 4633 '08 Tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelme
4636 '08 Cukor, édesség nagykereskedelme
4637 '08 Kávé-, tea-, kakaó-, fűszer-nagykereskedelem
5911 '08 Film-, video-, televízióműsor-gyártás
7112 '08 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás
7430 '08 Fordítás, tolmácsolás
7490 '08 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 7810 '08 Munkaközvetítés
8121 '08 Általános épülettakarítás
8122 '08 Egyéb épület-, ipari takarítás
8129 '08 Egyéb takarítás
6420 '08 Vagyonkezelés (holding)
9002 '08 Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység
9003 '08 Alkotóművészet
7990 '08 Egyéb foglalás
9004 '08 Művészeti létesítmények működtetése
8552 '08 Kulturális képzés
A társaság szolgáltatásaiban – tagjain kívül – bárki részesülhet.
A társaság a gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, a célok megvalósítását nem veszélyeztetve végzi.
A társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
A társaság a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyét – legkésőbb a tevékenység megkezdésével egyidejűleg – választása szerint a Cégközlönyben vagy a társaság honlapján köteles közzétenni.
4. A TÁRSASÁG MŰKÖDÉSÉNEK IDŐTARTAMA
A társaság határozatlan időre jön létre.
A társaság üzleti éve a naptári évvel megegyezik.
5. A TÁRSASÁG TÖRZSTŐKÉJE, A TAGOK TÖRZSBETÉTJÉNEK MÉRTÉKE ÉS RENDELKEZÉSRE
BOCSÁTÁSÁNAK MÓDJA
5.1. A társaság törzstőkéje 3.000.000 Ft, azaz hárommillió forint, mely teljes egészében készpénzből áll.
5.2. A tagok törzsbetétei:
5.2.1. Xxxxxxxx Xxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx: 2.220.000 Ft – azaz kétmillió-kétszázhúszezer forint –, melynek 100%-a a társaság házipénztárába történő befizetéssel korábban szolgáltatásra került.
5.2.2. Xxxxxxxx Xxxxxx: 780.000 Ft – azaz hétszáznyolcvanezer forint –, melynek 100%-a a társaság házipénztárába történő befizetéssel korábban szolgáltatásra került.
5.3. A törzsbetétek teljesítésének megtörténtét az ügyvezető köteles a cégbíróságnak bejelenteni.
6. A TÁRSASÁG KÉPVISELETE ÉS A CÉGJEGYZÉS MÓDJA
6.1. A társaságot az ügyvezető képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A cégjegyzés módja önálló.
6.2. A társaság cégjegyzése akként történik, hogy a géppel vagy kézzel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott cégnév fölé az ügyvezető a teljes nevét aláírja a mellékelt aláírási nyilatkozatának (címpéldányának) megfelelően.
6.3. A társaság ügyvezetésére és képviseletére jogosult ügyvezetője:
6.3.1. Név: Xxxxxx Xxxxx
Lakcím: 0000 Xxxxxxx, Xxxxx x. 40. X/2. Születési hely, idő: Miskolc, 1989.01.29. Anyja születési családi és utóneve: Xxxxx Xxx Adóazonosító jele: 8445882767
Az ügyvezetői megbízatás 5 év határozott időre szól. A megbízatás kezdő időpontja: 2016. szeptember 15. A megbízatás záró időpontja: 2021. szeptember 15.
A vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el. Az ügyvezető képviseleti (cégjegyzési) joga önálló.
7. A TÁRSASÁG ÉS A TAGOK KÖZÖTTI JOGVISZONY
7.1. A tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg.
7.2. A társaság tagja üzletrészét a társaság másik tagjára szabadon átruházhatja.
7.3. A társaság tagja az üzletrészét kívülálló személyre a társaság beleegyezésével ruházhatja át, a beleegyezés megadásáról a taggyűlés dönt. Ha a társaság az átruházási szándék bejelentésétől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, a beleegyezést megadottnak kell tekinteni
7.4. Az üzletrészt kívülálló személyre akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben szolgáltatta, kivéve, ha az átruházásra azért kerül sor, mert a vagyoni hozzájárulás, illetve a pótbefizetés teljesítésének elmulasztása vagy kizárás miatt a tag tagsági viszonya megszűnt.
7.5. A pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt üzletrész megszerzésére a többi tag, a társaság vagy a társaság által kijelölt személy – ebben a sorrendben – az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával másokat megelőzően jogosult. E jog átruházása semmis. Az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog a tagokat üzletrészeik egymáshoz viszonyított mértéke szerint, arányosan illeti meg.
7.6. Az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jognak a társaság általi gyakorlásáról és e jog gyakorlására harmadik személy kijelöléséről a társaság taggyűlése dönt.
7.7. Ha a tag az ajánlat közlésétől számított tizenöt napon belül, a társaság vagy a társaság által kijelölt személy az ajánlat közlésétől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy jogával nem kívánt élni.
7.8. Pénzszolgáltatás ellenében történő átruházáson kívüli jogcímen az üzletrész kívülálló személyre nem ruházható át.
7.9. Az üzletrész felosztásához a taggyűlés hozzájárulása szükséges.
7.10. A tag halála esetén örököse, a jogi személy tag átalakulása, egyesülése, szétválása vagy jogszabály alapján az üzletrésze tekintetében bekövetkezett jogutódlása esetén a jogutód - az örökösi minőség vagy a jogutódlás igazolása mellett - kérheti az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését. Az ügyvezető megtagadhatja az örökös vagy a jogutód bejegyzését, ha a társasági szerződés által erre feljogosított személyek a társasági szerződésben meghatározott feltételek szerint az üzletrész magukhoz váltásáról az örökös vagy a jogutód bejegyzési kérelmének hatályossá válásától számított harminc napos, jogvesztő határidőn belül nyilatkoznak, és az üzletrész forgalmi értékét az örökösnek vagy a jogutódnak kifizetik.
7.11. A tagok mellékszolgáltatás teljesítését nem vállalnak.
7.12. Pótbefizetésre a tag nem kötelezhető.
8. A TÁRSASÁG SZERVEZETE
8.1. A taggyűlés:
8.1.1. A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. A taggyűlést az ügyvezető hívja össze. A taggyűlés a székhelyen kívüli helyre is összehívható.
8.1.2. A taggyűlésre a felügyelőbizottság tagjait – amenniyben a társaságnál felügyelőbizottság létrehozására kerül sor - is meg kell hívni, a tagokra vonatkozó szabályok szerint. A felügyelő bizottság tagjai tanácskozási joggal vehetnek részt a taggyűlésen.
8.1.3. A társaság könyvvizsgálóját – amennyiben a társaságnál állandó könyvvizsgáló kinevezése, megbízása történik - a taggyűlésnek a társaság számviteli törvény szerinti beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni.
8.1.4. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása
- a közhasznsúsági jelentés jóváhagyása
- taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával köt
- döntés a pótbefizetés elrendeléséről, mellékszolgáltatásról
- mindaz amit a társasági szerződés, valamint a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal
8.1.5. A társaság a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben írásbeli döntéshozatallal is határozhat.
8.1.6. Az egyes tagokat megillető szavazatok száma: Név: Xxxxxxxx Xxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx szavazatszám: 222 arány: 74 %
Név: Xxxxxxxx Xxxxxx xxxxxxxxxxxx: 78 arány: 26 %
8.1.7. A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő tag részt vesz. Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, a megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes. A taggyűlés és a megismételt taggyűlés között legalább három napnak kell eltelnie, de ez az időtartam nem lehet hosszabb tizenöt napnál. A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés összehívása az eredeti taggyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel történhet.
8.1.8. A taggyűlés határozatait, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a szavazati joggal rendelkező jelenlévők egyszerű többségével hozza meg.
8.1.9. A taggyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.
8.1.10. A taggyűlést a társasági szerződésben meghatározottakon túlmenően össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges.
8.1.11. Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent; a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent; a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; ha vagyona tartozásait nem fedezi.
8.1.12. A taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell eltelnie. A társasági szerződés három napnál rövidebb időtartamot érvényesen nem határozhat meg.
8.1.13. Ha a tag a napirend kiegészítésére a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelő javaslatot tesz, az általa megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább három nappal közli a tagokkal és az ügyvezetővel.
8.1.14. Ha a taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van, és a taggyűlés megtartása ellen a tagok egyike sem tiltakozik.
8.2. A taggyűlés határozatainak nyilvántartása, határozatok érintettekkel történő közlése
8.2.1. Az ügyvezető köteles gondoskodni arról, hogy a taggyűlésről jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket.
8.2.2. A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy - a taggyűlésen jelen levő, hitelesítőnek megválasztott - tag írja alá.
8.2.3. Az ügyvezető köteles a tagok által hozott határozatokat a határozatok könyvében nyilvántartani. A tagok által meghozott határozatokat meghozataluk után késedelem nélkül be kell vezetni a határozatok könyvébe.
8.2.4. Azokat a határozatokat, amelyek a tagokon kívül másokat is érintenek, a társaság honlapján közzé kell tenni, meghatározott és értesítési címmel rendelkező érintettek részére postai úton is meg kell küldeni, legkésőbb a határozat meghozatalát követő 3. munkanapon történő postára adással.
8.2.5. A jegyzőkönyvbe és a határozatok könyvébe bármelyik tag, illetve a közhasznú működést érintő valamennyi taggyűlési jegyzőkönyvbe és határozatba bárki betekinthet, és az azokban foglaltakról az ügyvezető által hitelesített másolatot kérhet.
8.3. Az ügyvezetőre, vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok (különösen: Civil tv. 39.§. (1) bekezdésében, Ptk. 3:22. § (1) és (4) - (5) bekezdéseiben, a Ptk. 3:115. §,. 2006.évi X.xx. - Ctv - 9/B- 9/E. §)
8.3.1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
8.3.2. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
8.3.3. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
8.3.4. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
8.3.5. A vezető tisztségviselő - a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével - nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő. Ez alól a szabály alól a taggyűlés egyhangú szavazattal felmentést adhat az ügyvezető részére.
Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag.
8.3.6. A vezető tisztségviselő és hozzátartozója - a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével - nem köthet saját nevében vagy saját javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket.
8.3.7. Az ügyvezető és közeli hozzátartozója, valamint élettársa a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.
8.3.8. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit a cégbíróság a Ctv. rendelkezései alapján e tevékenység gyakorlásától eltiltott, így a Ctv. 9§ B. (1) alapján a cégbíróság eltiltja azt a személyt,
a) akinek felelősségét a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette,
b) aki a gazdasági társaság tartozásáért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget, vagy
c) akivel mint vezető tisztségviselővel szemben a cégbíróság pénzbírságot szabott ki és a jogerős határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette,
feltéve hogy a vele szembeni végrehajtás eredménytelen volt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személy nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője (képviselője).
8.3.9. Ha a cég cégjegyzékből történő törlésére kényszertörlési eljárásban kerül sor, a cégbíróság - a törvényben meghatározott kivétellel - eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. Az eltiltott személy a cég jogerős törlését követő öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni, ha a cég törlésére felszámolási eljárásban történő megszüntetést követően kerül sor, azonban a felszámolási eljárást kényszertörlési eljárás előzte meg.
8.3.10. Az eltiltás időbeli hatálya az eltiltást kimondó határozat jogerőre emelkedése napjától számított öt év. Ha ugyanazon személyt több cég vonatkozásában is eltiltják, az eltiltás időbeli hatálya az utolsó eltiltás kezdő időpontjához igazodik.
8.3.11. Az eltiltás hatálya alatt az eltiltás kezdetének napján már fennálló tagsági befolyás mértéke vagyoni szolgáltatás ellenében történő átruházással, ajándékozással nem növelhető - kivéve ha az így létrejövő befolyás nem éri el a többségi befolyás mértékét -, tilalom alá eső befolyás újonnan nem szerezhető.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
8.4. Az ügyvezető jogosítványai és kötelezettségei
Az ügyvezető
- jogosult a társaság képviseletére és ügyeinek intézésére;
- köteles elkészíteni vagy elkészíttetni a társaság mérlegét;
- gondoskodik a jogszabályok által előírt szabályzatok nyilvántartásáról, elkészítéséről és ismertetéséről, a bejelentési kötelezettségek megtételéről;
- köteles a cégbíróságnak bejelenteni a társaság társasági szerződésének módosítását, a cégjegyzékbe bejegyzett jogokat, tényeket, adatokat és ezek változását, valamint törvényben előírt más adatokat;
- köteles a társaság tagjairól nyilvántartást, tagjegyzéket vezetni;
- köteles a tagjegyzéket, illetve a tagjegyzékben feltüntetett adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket a cégbíróságnak benyújtani;
- a Ptk., Civil tv. és a társasági szerződés által előírt egyéb feladatokat ellátni;
- köteles a társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként megőrizni.
A társaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat az ügyvezető gyakorolja. A társaságban felügyelőbizottság alapítására nem kerül sor.
9. A TÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSÁNAK SZABÁLYAI
A társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a társasági szerződésben meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja, illetve az a társaság vagyonát gyarapítja.
10. BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK
A társaság köteles éves számviteli beszámolót készíteni.
A beszámoló elfogadásáról a taggyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt. Tagok a beszámolóba az ügyvezetővel történt előzetes egyeztetést követően bármikor betekinthetnek, arról másolatot kérhetnek.
A társaság az éves számviteli beszámolót a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerint teszi nyilvánosan közzé és helyezi letétbe. A társaságnak a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni.
A beszámolónak a céginformációs szolgálat részére történő elektronikus megküldésével a társaság letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.
A beszámoló közzétételére a céginformációs szolgálat honlapján, napi feltöltéssel kerül sor.
A céginformációs szolgálat honlapján a közzététel céljából megküldött beszámoló haladéktalanul és ingyenesen megismerhetővé válik. A beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján cégnév vagy cégjegyzékszám megadásával, keresőprogram segítségével is megismerhető.
A társaság köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
- a számviteli beszámolót,
- a költségvetési támogatás felhasználását,
- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
- a cél szerinti juttatások kimutatását,
- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
- a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőjének nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
- a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A társaságnak a cél szerinti tevékenységből , illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítve kell nyilvántartani.
A társaság köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig a saját honlapján (xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx) a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.
11. A MŰKÖDÉSSEL KAPCSOLATBAN KELETKEZETT IRATOKBA VALÓ BETEKINTÉS RENDJE
A társaság éves közhasznúsági jelentése, valamint a társaság működésével kapcsolatban keletkezett iratok nyilvánosak, azokba a társaság székhelyén bárki betekinthet. Xxxxxxx, a társaság ügyvezetője az iratot köteles megmutatni, abba betekintést engedni, valamint arról a kérelmező költségére másolatot készíteni és azt aláírásával hitelesíteni.
Iratbetekintésre a társaság székhelyén minden kedden és csütörtökön (kivéve munkaszüneti vagy ünnepnapok) 13 órától 15 óráig van lehetőség. Az iratbetekintést a társaság ügyvezetője, akadályoztatása esetén pedig a társaság általa előzetesen kijelölt tagja biztosítja.
Az iratbetekintés fentiekben szabályozott lehetőségéről a társaság tájékoztatja nyilvánosságot.
Az iratbetekintési jog nem sértheti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény által meghatározott, más személyes adatainak védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait. Az iratbetekintési jog nem sértheti a társaság üzeti titkait.
A cégbíróságon a cégiratokat bárki ingyenesen megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet. A cégjegyzék adatairól cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhető.
A céginformációs szolgálat kérelemre tájékoztatást ad az elektronikus úton benyújtott, vagy elektronikus okirattá alakított cégiratokról, továbbá az elektronikus okirattá alakított számviteli törvény szerinti beszámolóról, továbbá biztosítja a beszámolókba és az elektronikus cégiratokba történő ingyenes betekintést a céginformációs szolgálat helyiségében.
Azokban az esetekben, amikor a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé, a társaság e kötelezettségének a Cégközlönyben tesz eleget.
A társaság működéséről és szolgáltatásai igénybevételének lehetőségéről a nyilvánosságot a honlapján (xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx) tájékoztatja.
A társaság által nyújtott szolgáltatásokat bárki, korlátozás nélkül igénybe veheti. Ennek során a társaság székhelyén minden kedden és csütörtökön (kivéve munkaszüneti vagy ünnepnapok) 13 órától 15 óráig a társaság ügyvezetője, vagy akadályoztatása esetén pedig a társaság általa előzetesen kijelölt tagja felvilágosítást nyújt az érdeklődőnek a társaság által nyújtott szolgáltatások igénybevételének lehetőségeiről.
12. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE
12.1. Jogutód nélküli megszűnés
A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig.
Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a jelen társaságéval azonos, vagy hasonló közhasznú tevékenységet folytató nonprofit gazdasági társaság, vagy civilszervezet részére adja át.
A társaság a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztaratozásait rendezni, illetőleg a közszolgáltatás ellátására irányuló szerződésből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.