A szerződések érvénytelensége
A szerződések érvénytelensége
xx. Xxxx Xxxxxxxx
Szentendrei Járásbíróság
I. A szerződés
A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. (Ptk. 6:58. §)
• A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. (Ptk. 6:63. § (1) bekezdés)
• A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni. (Ptk. 6:63. § (2) bekezdés)
KONSZENZUS
DISSZENZUS
Kapcsolódó eseti döntések:
• Budapest Környéki Törvényszék P.20.576/2017/3. számú ítélete (konszenzus/disszenzus)
• BH1996. 584. (ráutaló magatartások összességének értékelése a szerződés létrejöttének megállapítása során)
• BDT2000. 135 (lényeges feltételek)
• EBH1999. 98. (lényeges feltételek)
Érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet. (Ptk. 6:108. § (1) bekezdés)
A. SEMMISSÉG
(abszolút vagy feltétlen érvénytelenség)
A semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség; a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli. (Ptk. 6:88. § (1) bekezdés)
Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít. (Ptk. 6:88. § (3) bekezdés)
B. MEGTÁMADHATÓSÁG
(relatív vagy feltételes érvénytelenség)
A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjától érvénytelenné válik. (Ptk. 6:89. § (1) bekezdés)
Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik. (Ptk. 6:89. § (2) bekezdés)
A megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható. A szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül fordulhat bírósághoz a fél, ha a szerződést a másik félhez intézett jognyilatkozattal támadta meg, és a megtámadás
Kapcsolódó PK vélemények:
• A semmisségi ok hivatalbóli észlelése kapcsán követendő eljárásról szóló 1/2015. (VI. 15.) PK vélemény
• az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény 10. xxxxxx
• Xx érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről szóló 2/2010. (VI. 28.) PK vélemény 2-4., 5.b., 6-9., 10.b. pontjai
IV. Az érvénytelenség okai (Ptk. 6:90. §-6:107.
§)
Az érvénytelenség okai | Semmisség | Megtámadhatóság |
Akarathiba | • Színlelt szerződés | • Tévedés • Megtévesztés és jogellenes fenyegetés |
Jognyilatkozati hiba | • Alaki hiba | |
Célzott joghatás hibája | • Tilos szerződés • Jóerkölcsbe ütköző szerződés • Uzsorás szerződés • Fiduciárius hitelbiztosíték • Fogyasztói jogot csorbító feltétel • Fogyasztó joglemondó nyilatkozata • Tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben • Lehetetlen szolgáltatás • Érthetetlen, ellentmondó kikötés | • Feltűnő értékaránytalanság • Fogyasztó joglemondó nyilatkozata • Tisztességtelen általános szerződési feltétel 10 |
Tévedés
(megtámadási ok)
Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. (Ptk. 6:90. § (1) bekezdés)
Ha a felek a szerződéskötéskor lényeges kérdésben ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja. (Ptk. 6:90. §
(2) bekezdés)
Tévedés
(megtámadási ok)
Kapcsolódó eseti döntés:
• BDT2019. 4099.
Megtévesztés és jogellenes fenyegetés
(megtámadási ok)
Akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja. (Ptk. 6:91. § (1) bekezdés)
Akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja. (Ptk. 6:91.
§ (2) bekezdés)
Megtévesztés és jogellenes fenyegetés
(megtámadási ok)
Kapcsolódó eseti döntések:
• BDT2010. 2252 (megtévesztés)
• BDT2012. 2651 (jogellenes fenyegetés)
Színlelt szerződés
(semmisségi ok)
A színlelt szerződés semmis; ha az más szerződést leplez, a felek jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni.
(Ptk. 6:92. § (2) bekezdés)
Színlelt szerződés
(semmisségi ok)
Kapcsolódó elvi és eseti döntés:
• az ingatlan-átruházási szerződés érvényességéről szóló XXV. számú PED V. pontja
• BDT2010. 2312
Alaki hiba
(semmisségi ok)
Az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik. Ha jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő,
vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, a teljesítés a kötelező alakiság mellőzése miatti érvénytelenséget nem
orvosolja.
(Ptk. 6:94. § (1) bekezdés)
Alaki hiba
(semmisségi ok)
Kapcsolódó elvi és eseti döntés:
• az ingatlan-átruházási szerződés érvényességéről szóló XXV. számú PED I., II., IV. pontjai
• Szegedi Ítélőtábla 2.Pf.20.592/2018/8. számú ítélete
Tilos szerződés
(semmisségi ok)
Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a
szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a
jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása.
(Ptk. 6:95. §)
Tilos szerződés
(semmisségi ok)
Kapcsolódó eseti döntések:
• EBH2004. 1019. (jogszabály megkerülése)
• PJD2017. 20. (jogszabályba ütközés)
Jóerkölcsbe ütköző szerződés
(semmisségi ok)
Semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. (Ptk. 6:96. §)
Jóerkölcsbe ütköző szerződés
(semmisségi ok)
Kapcsolódó eseti döntések:
• BH2004. 141.
• BDT2009. 2002.
• BH2002. 267
• BH1998. 591
• BH2009. 153
Uzsorás szerződés
(semmisségi ok)
Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis.
(Ptk. 6:97. §)
Uzsorás szerződés
(semmisségi ok)
Kapcsolódó eseti döntések:
• BDT2012. 2819.
• BDT2008. 1832.
• Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság Pf.634.742/2019/7. számú részítélete
Feltűnő értékaránytalanság
(megtámadási ok)
Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné, a szerződés
megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság, a
xxxxxxxx szenvedett fél a szerződést megtámadhatja. Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta.
(Ptk. 6:98. § (1) bekezdés)
Feltűnő értékaránytalanság
(megtámadási ok)
Kapcsolódó PK állásfoglalás és eseti döntések:
• a feltűnően nagy értékkülönbség és az ellenszolgáltatás megállapításánál irányadó szempontokról szóló 267. számú PK állásfoglalás
• EBH2006. 1528.
• BH2012. 225.
• BDT2009. 2002.
Lehetetlen szolgáltatás. Érthetetlen, ellentmondó kikötés
(semmisségi okok)
A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. A szolgáltatás nem lehetetlen azért, mert a kötelezett a szerződés megkötésekor nem rendelkezik a szolgáltatás tárgyával.
Az érthetetlen kikötés vagy az egymásnak ellentmondó kikötések semmisek.
(Ptk. 6:107. § (1)-(2) bekezdés)
Lehetetlen szolgáltatás. Érthetetlen, ellentmondó kikötés
(semmisségi okok)
Kapcsolódó eseti döntések:
• BDT2018. 3933.
• Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.671/2018/5. számú ítélete (ellentmondó kikötés)
1. Az érvénytelenség megállapítása
A fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól
anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását kérné.
(Ptk. 6:108. § (2) bekezdés)
2. Bírósági érvényessé nyilvánítás visszamenő hatállyal
Az érvénytelen szerződést a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára
visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha
a) az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő
módosításával kiküszöbölhető; vagy
b) az érvénytelenség oka utóbb megszűnt.
Az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása esetén a szerződő felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni, és az érvényessé nyilvánítást követő
szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna.
(Ptk. 6:110. § (1)-(2) bekezdései)
3. A szerződés érvényessé válása a felek akaratából
A szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha az érvénytelenségi okot a felek utólag kiküszöbölik, vagy annak más okból való megszűnése
esetén a szerződési akaratukat megerősítik.
Az érvénytelen szerződés érvényessé válása esetén a szerződő felek úgy kötelesek
egymásnak teljesíteni és az érvényessé válást követő szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna.
Ha a felek az érvénytelenségi okot utólag kiküszöbölik, és abban állapodnak meg, hogy a szerződés a jövőre nézve válik érvényessé, az addigi teljesítéseket az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásával kell rendezni.
(Ptk. 6:111. § (1)-(3) bekezdés)
4. Eredeti állapot helyreállítása
Érvénytelen szerződés esetén bármelyik fél kérheti a nyújtott
szolgáltatás természetbeni visszatérítését, ha maga is természetben visszatéríti a számára nyújtott szolgáltatást. A visszatérítési
kötelezettség az elévülési vagy az elbirtoklási idő elteltétől függetlenül terheli az eredeti állapot helyreállítását kérő felet.
Az eredeti állapot helyreállítása során gondoskodni kell a szolgáltatások
eredeti értékegyensúlyának fenntartásáról.
(Ptk. 6:112. § (1)-(2) bekezdés)
5. Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése
Ha a szerződés nem nyilvánítható érvényessé, és a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, a bíróság elrendeli az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás
ellenértékének pénzbeni megtérítését. Ezt a jogkövetkezményt alkalmazhatja a bíróság abban az esetben is, ha az eredeti állapot
helyreállítása valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti.
(Ptk. 6:113. § (1) bekezdés)
Részleges érvénytelenség
Ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek erre a részére kell alkalmazni. A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész
szerződés akkor dől meg, ha feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.
(Ptk. 6:114. § (1) bekezdés)
Járulékos igények érvénytelen szerződés esetén
A felek az eredeti állapot helyreállításával nem orvosolt hasznok és kamatok kiegyenlítésére a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint kötelesek. Az a fél, aki a maga szolgáltatását nem teljesítette, vagy ingyenesen jutott a szolgáltatáshoz, a hasznokat vagy a kamatokat a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint köteles a másik félnek megtéríteni.
Az érvénytelen szerződés megkötésével a másik félnek okozott károkat a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint kell megtéríteni. Ha a szerződés érvénytelenségét okozó fél magatartását kimenti, a másik félnek a szerződéskötésből eredő kárát köteles megtéríteni.
Az érvénytelen szerződés fennálltában jóhiszeműen bízó harmadik személy a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését követelheti attól a szerződő féltől, akinek a magatartása az érvénytelenséget okozta. A kártérítési kötelezettség a szerződő feleket egyenlő arányban terheli, ha az érvénytelenséget együtt okozták.
Az a szerződő fél, aki a jóhiszemű harmadik személlyel szemben felróhatóan járt el, teljes kártérítéssel tartozik, függetlenül attól, hogy kinek a magatartása okozta az érvénytelenséget.
(Ptk. 6:115. § (1)-(4) bekezdés)
Köszönöm a figyelmet!