Hatályos: 2016. július 01-től

Genertel Kötelező Gépjármű Felelősségbiztosítási Feltételek

Hatályos: 2016. július 01-től

Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett

Biztosítási Csoportok Nyilvántartásában a 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz

tartozik.

TARTALOMJEGYZÉK

I. A Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szerződés feltételei 3

II. 21/ 2011 (IV. 10.) NGM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való 19

besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól

III. Kiegészítő Biztosítások 24

1. Genertel miniCasco (Extra és Extra Gold) kiegészítő biztosítások 24

különös feltételei

2. Lopás Casco kiegészítő biztosítás különös feltételei 33

3. Genertel Assistance kiegészítő biztosítás különös feltételei 38

4. Járműben Ülők Balesetbiztosítása kiegészítő biztosítás különös feltételei 43

5. A Kerékpár kiegészítő biztosítás különös feltételei 47

VI. Biztosító által kár esetén bekérhető iratok 51

V. Az alap- és kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös 52

kiegészítő rendelkezések

I. A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS SZERZŐDÉSI

FELTÉTELEI

A jelen szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a társaságunk és a szerződő között létrejött biztosítási szerződésre kell alkalmazni. A jelen szerződési feltételek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvénynek (a továbbiakban: Gfbt.) a szerződő felek jogait és kötelezettségeit szabályozó általános rendelkezéseit (1-34.§), tartalmazza. A biztosítási szerződés részét képezi továbbá a Gfbt. 6.§ (2) és (4) bekezdések szerinti esetekben az ajánlat az abban foglalt nyilatkozatokkal és záradékokkal együtt, valamint a biztosítási kötvény.

1. A Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban

„alapbiztosítás”) általános törvényi szabályai a Gfbt.-ben foglaltak szerint, a jogszabály szövegének módosítása nélkül, annak számozásának megtartása mellett.

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:

a) minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartójára, továbbá más tagállami telephelyű gépjármű - ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország - tulajdonosára, és az általuk kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre;

b) a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére történő belépésének, valamint Magyarország területén a fogalomban történő részvételének feltételeire;

c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott tevékenységére;

d) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e törvényben szabályozott tevékenységére.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási - a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti - megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredő - e törvényben nem szabályozott - feladatok ellátására;

b) Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre;

c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyarország területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek vonatkozásában jogszabály eltérő szabályokat állapít meg.

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában:

1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/ EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;

2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében - a díjfizetés gyakoriságától függetlenül - az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;

3. biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és Magyarország területén az e törvényben foglaltaknak megfelelően a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;

4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzembentartója és a gépjárművet vezető személy;

5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármű-kategóriánként és - a flotta kivételével - bonus-malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége;

6. egyedi szerződés: adott üzembentartó által, egy meghatározott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biztosítási szerződés;

7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzembentartó biztosítási kötelezettségének - a szünetelés időtartamának kivételével - díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;

8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;

8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja.

9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon - jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég - szerződő üzembentartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt;

10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott - gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;

11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendezvény;

12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó igazolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;

16. Információs Központ: a gépjármű üzemeltetésével harmadik személyeknek okozott károkból eredő kártérítési igények érvényesítése érdekében adatok közlése és e törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet;

17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;

18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű- felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;

19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;

20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;

21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában e törvény szerinti biztosítási szerződés alapján fedezettel rendelkező üzembentartó gépjárművével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékenységét engedélyező tagállamban felszámolási eljárás megindult;

22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzembentartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzembentartó gépjárműve által, és az ismeretlen gépjárművel okozott károk, valamint az e törvényben meghatározott egyéb károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország;

23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;

24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a

a) telephely szerinti ország, vagy

b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy

c) rendeltetés helye szerinti tagállam;

25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;

26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenységet végző szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;

27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;

28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogának átruházása esetén

a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az - a gépjármű telephely szerinti országától eltérő - tagállam,

a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve

b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;

29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az ország jellel együtt elfogadják;

30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógy tartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;

31. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló biztosító, biztosításközvetítő, valamint szaktanácsadó székhelye található;

32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam és Svájc;

33. telephely szerinti ország: az az ország,

a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy

b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;

34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - díjnemfizetéssel megszűnik;

35. üzembentartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzembentartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;

36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfelelően a biztosítók állítanak ki az üzembentartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármű- felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;

37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások alapján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű- felelősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.

3/A. § E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem és a sérelemdíj is értendő.

MÁSODIK RÉSZ

A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS SZABÁLYAI

I. Fejezet

A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A biztosítási kötelezettség

4. § (1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles - a külön

jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével - az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).

(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzembentartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától

- a szünetelés kivételével - a gépjármű forgalomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.

(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzembentartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által - szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján - üzembentartóként megnevezett személy.

(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzembentartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.

(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.

(6) Az üzembentartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.

(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa - ha a gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország - köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.

A szerződés létrejötte és megszűnése

5. § (1) 41 A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjtarifájának megfelelő - ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzembentartót.

(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzembentartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzembentartó annál a biztosítónál köteles a szerződést - az újrakötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján - megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.

(4) Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondására nyilatkozatot tett vagy a szerződés a biztosítási időszak alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzembentartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

6. § (1) A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

(2) A szerződés úgy is létrejön, ha a szerződő üzembentartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon a

biztosító vagy annak képviselője részére átadja.

(3) A biztosító a (2) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján utasíthatja el.

(4) Ha az üzembentartó ajánlata nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat átadásának időpontjában

- az ajánlat szerinti tartalommal - jön létre.

(6) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés az (5) bekezdésben meghatározott időpontban a módosított ajánlat szerint létrejön.

(7) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzembentartó figyelmét felhívni az ajánlat módosításának tényére, valamint az ajánlathoz viszonyított lényeges eltérésekre. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

(8) A biztosító kötvényt az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalommal bocsáthat ki.

7. § (1) A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.

(2) A biztosítási időszakon belül - az e törvényben meghatározott eseteken túl - a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.

(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzembentartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.

(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzembentartó személyében változás áll be.

8. § (1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásnak - ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját is - járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzembentartó és a járműnyilvántartásba bejegyzett üzembentartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről - e tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg - a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.

(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzembentartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzembentartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.

(3) A biztosító köteles - a díjnemfizetéssel történő megszűnés esetének kivételével

- a biztosítási szerződés megszűnésének tényéről és a megszűnt szerződés külön rendeletben meghatározott bonus-malus besorolásáról a megszűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzembentartót írásban tájékoztatni.

(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha e

8

törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

9. § (1) Az üzembentartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen - fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő - az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá - amennyiben az üzembentartó már rendelkezik vele - a kártörténeti rendszerazonosító számot.

(2) Az üzembentartó a szerződéskötéskor köteles a fedezetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselőjével közölni.

(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzembentartóként megnevezett személy által kötött szerződés az üzembentartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - lép hatályba. Ha az üzembentartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.

(4) Az üzembentartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.

10. § (1) Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen.

(2) Ha a biztosítónak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszüntetése nélkül más biztosítónál – a tevékenységi engedély visszavonására hivatkozással – új szerződést köthet. A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés – amennyiben korábban nem szűnt meg – az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.

(3) Ha a biztosítási szerződés az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a (2) bekezdés szerinti biztosítónál szűnt meg, akkor a szerződő félnek az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfogadni.

A gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok

11. § (1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, a díjfizetést illetően.

(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.

(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában egy - a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli - előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerződés is köthető.

(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott - gépjárműflottára kötendő szerződésre vonatkozó ajánlatát tartalmazó - pályázatában és az annak alapján megkötött szerződésben eltérhet a (2) bekezdés szerint kialakított és a (3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.

A helytállási kötelezettség és annak mértéke

12. § A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.

13. § (1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió forint összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 millió forint összeghatárig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.

(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.

(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

14. § (1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.

(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadék kifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadék kifizetések tőkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.

(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).

(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.

(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.

15. § A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármű - forgalomban való részvétele nélkül - munkagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.

A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak

16. § (1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.

(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerződésben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.

(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezőgazdasági erőgép (lassú jármű) esetében határozatlan tartamú szerződés köthető.

17. § (1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint újrakötött szerződések esetében a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.

(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.

(3) A biztosítási időszak első napja - a szünetelés időtartama alatt hatályba lépő szerződések kivételével - a kockázatviselés kezdete.

(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra - az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján - a díjtarifa szerint várható díjról.

(4a) Az írásos értesítőben a biztosító figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja a szerződő felet, hogy

a) a díjtarifája – a 23. § (3a) bekezdése alapján – csak a javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül, továbbá

b)a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződés a szerződő javára a 23. § (3a) bekezdése szempontjából hogyan módosul.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés - a szerződő hozzájáruló nyilatkozata alapján - elektronikus úton is megtehető.

A biztosítási szerződés területi hatálya

18. § A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.

A biztosító kockázatviselése

19. § (1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzembentartó által kötött szerződés esetén az üzembentartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - kezdődik.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.

(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot.

(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi időben fennáll.

(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzembentartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzembentartói jogosultság megszűnésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában szűnik meg.

(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.

(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.

(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés 10. § (2) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.

(9) A (8) bekezdés szerinti új szerződés kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló felügyeleti tájékoztató közzétételének napja.

Díjfizetés

20. § (1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.

(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.

(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).

21. § (1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.

(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott megváltoztatás esetén módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzembentartó a díjkülönbözetet – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az esedékes következő biztosítási díjrészlettel együtt

- a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel - köteles megfizetni.

(2) Az egyszeri díjat - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapított kamat illeti meg.

(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől

számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.

(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzembentartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és - amennyiben még nem fizette meg - a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.

(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.

Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok

22. § (1) Az üzembentartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzembentartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt.

(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles kiszámítani.

(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.

(5) Az üzembentartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt - a biztosítási időszakra járó teljes díj egyösszegű megfizetése esetén 30 napos határidővel - köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat.

(6) Ha az üzembentartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak - a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított - tarifáját gépjármű- kategóriánként, legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzembentartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fedezetlenségi díjat beszedni.

(9)A Kártalanítási Számla kezelője a (7) bekezdésben meghatározottak szerint számított fedezetlenségi díj tarifájának a megállapítása során a 36. § (11)–(12) bekezdésben meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mértékű külön tarifát állapít meg.

Díjtarifa, díjhirdetés

23. § (1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett - a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó - díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - nem változtathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzembentartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.

(2) A szerződő üzembentartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzembentartó egyidejű értesítése mellett - a szerződéskötéskor fennálló tények figyelembevételével - a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint.

(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy - a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli - előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.

(3a) A biztosító (3) bekezdésben meghatározott díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.

(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.

(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzáférhetővé tétel során köteles figyelemfelhívásra alkalmas módon – a díjtarifájával kapcsolatban – azt is feltüntetni, hogy a (3) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó díjtarifája csak a

24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a

24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.

(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.

24. § (1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a biztosítási időszak kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.

Bonus-malus rendszer

25. § (1) Az üzembentartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.

(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.

Szünetelés

26. § (1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében szünetel, ha az üzembentartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.

(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.

(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak megfelelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb egy évig tart.

(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem

történik meg, a szerződés az egyéves időszak utolsó napját követő napon megszűnik.

(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a szünetelés megszűnésének a napja.

(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájékoztatja az üzembentartót a kockázatviselés szünetelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következményeiről.

(7) A szünetelés időtartama alatt az üzembentartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.

Kártérítési igények érvényesítése

27. § A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető további kártérítési igényét.

28. § (1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzembentartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.

(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsult keresetet indíthat a károkozó Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő országában következett be.

(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.

29. § (1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges - a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott - adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a levelezőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.

(2) A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén - kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt - a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biztosítási szerződésben, valamint e törvényben a kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.

30. § (1) A biztosított köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével - 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.

(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó az

(1) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla

kezelőjének bejelenteni. Ha a károsult - a balesetben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoztatása alapján - a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzembentartója nem rendelkezik a káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel vagy a szerződés fennállása vitás és más - biztosítási fedezetet nyújtó - biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelentést - további intézkedés megtétele nélkül - annak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének továbbítani és a károsultat erről egyidejűleg tájékoztatni. A 31. §-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hónapos időszak kezdő időpontja a dokumentumok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla kezelőjéhez történő beérkezésének napját követő munkanap.

(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nem peres eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó a (3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó képviseletéről gondoskodni.

(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.

(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kárrendezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményéről, a károsult és a károkozó - 46. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott - személyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biztosító megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztatva a kártérítési igények rendezéséhez szükséges alapvető adatokról.

31. § A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

32. § (1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.

(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra - a

35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzembentartóra és a vezetőre

- is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

32/A. § (1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve

- amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll - az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat.

(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor

térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel a gépjármű megjavíttatása helyett az (1) bekezdés szerinti mértékű nettó kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.

32/B. § (1) Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármű kormányműve, futóműve, illetve karosszériája (alváza) olyan károsodást szenvedett, amely miatt a közúti forgalomban való további részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekinthető és a helyreállítás

- a jogosult erre irányult nyilatkozata alapján - nem történik meg, a kárfelvételi eljárás befejezésétől számított tíz napon belül - az alkalmatlanság okának feltüntetésével - értesíti a közlekedési hatóságot, kivéve, ha a károsult a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatja.

(2) A gépjárműben keletkezett károsodás esetén a biztosító a kár helyreállításához szükséges teljes költséget biztosítási szolgáltatása keretében csak akkor térítheti meg a károsultnak, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként

a) arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a gépjármű a közúti forgalomban való részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmas, vagy

b) a gépjárművet közlekedésbiztonsági szempontból a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel műszakilag alkalmatlannak minősíti, és ennek alapján a gépjárművet a járási hivatal - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - ideiglenesen kivonta a forgalomból.

(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjárművet közlekedésbiztonsági szempontból véglegesen alkalmatlannak minősítette.

(4) A biztosító az értékcsökkenés összegét csak abban az esetben fizetheti ki a károsult részére, ha a károsult a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatta vagy a gépjárművet a járási hivatal - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - végleg kivonta a forgalomból.

(5) A károsult részére a biztosító nem fizetheti ki a 32/A. § (1) bekezdése szerint kalkulált nettó összeget, illetve az értékcsökkenés összegét, ha a közlekedési hatóság arról tájékoztatja, hogy az üzembentartó az (1) bekezdésben foglalt értesítés alapján elrendelt műszaki vizsgálatra a gépjárművet nem mutatta be, és a műszaki vizsgálatára más módon sem került sor.

(6) A 32/A. § (2) bekezdésében, valamint a (2)-(5) bekezdésben foglaltak nem érintik azt a lehetőséget, hogy a biztosító a 32/A. § (1) bekezdés szerint előzetesen kalkulált nettó összeg, illetve értékcsökkenés 60%-ának megfelelő összegű szolgáltatási előleget nyújtson.

(7) Az (1)-(6) bekezdésekben meghatározottakat nem kell alkalmazni, ha a kárt szenvedett gépjármű telephely szerinti országa nem Magyarország.

Törvényi engedmény

33. § Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője a kárt megtérítette, a megtérített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a

biztosítottat - a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzembentartót és a vezetőt - illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

Visszkereset

34. § (1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott előlegezés esetén a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzembentartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;

c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);

d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;

e) az üzembentartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;

f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;

g) az üzembentartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változás bejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az üzembentartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(4) Ha az üzembentartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.

(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.

II. 21/2011. (VI. 10.) NGM RENDELET A BONUS-MALUS RENDSZER, AZ ABBA VALÓ BESOROLÁS, ILLETVE A KÁRTÖRTÉNETI IGAZOLÁSOK KIADÁSÁNAK

SZABÁLYAIRÓL

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A bonus-malus rendszer általános szabályai

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. igénylő: a biztosított gépjármű kártörténeti adatra (kármentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylő üzembentartója;

2. kártörténeti adat: a gépjármű üzembentartója által a biztosított gépjármű vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéses jogviszonya alatt bekövetkezett - a kártérítés alapjául szolgáló - káreset vonatkozásában a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítési kötelezettség ismertté válásának dátuma (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma), a kifizetett kárösszeg meghatározott határidőn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, a kármentesség igazolt ténye;

3. újonnan belépő üzembentartó: az a szerződést kötő üzembentartó, aki a szerződéskötést megelőző 2 évben magyarországi telephelyű gépjármű vonatkozásában az adott gépjármű-kategóriában felelősségbiztosítási szerződéses jogviszonyban üzembentartóként nem állt.

2. § (1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki.

(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjármű-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján az 1. melléklet szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).

(3a) A biztosító a kártörténeti adatokat a (3) bekezdés szerinti besorolás céljából történő felhasználás mellett a díjtarifa szerinti további korrekciós tényezőként is figyelembe veheti.

(4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani.

3. § (1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzembentartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzembentartó gépjárművét ki vezette.

(2) Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osztályba sorolás a szerződés hatálya alatt az üzembentartó párhuzamosan üzemeltetett további járműveire nem használható fel.

(3) Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan használó által a gépjárművel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti.

2. A besorolásra vonatkozó szabályok

4. § (1) A rendszerbe újonnan belépő üzembentartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.

(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szerződés besorolása - a (4) és (5) bekezdésben,

az 5. § (3)-(5) bekezdésben, továbbá a 7. § (3) bekezdésében meghatározott esetkörök kivételével - nem változik.

(3) A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzembentartónak az érintett gépjármű vonatkozásában - a károkozás időpontjától függetlenül - kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismertté.

(4) A biztosító az üzembentartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerződés megszűnését követő 2 éven belül figyelembe veszi - ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre - az új szerződés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.

(5) Ha az üzembentartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a megszűnést követő naptól 2 éven belül az adott üzembentartó másik szerződésére - a biztosítási időszakon belül is - érvényesíthető a kedvezőbb besorolású gépjármű előző besorolása által érintett biztosítási időszak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötelezettségek számának figyelembe vételével.

5. § (1) A biztosító az üzembentartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja.

(2) A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap közötti időtartamon belül a Kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat. A biztosító a kárnyilvántartásban az üzembentartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma vagy a kártörténeti rendszer azonosító szám alapján végzi a beazonosítást, a besorolást a közvetlenül megelőző biztosítási időszak kárnyilvántartásban meglévő adatai (kockázatviselés időtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg.

(3) A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül megállapítja a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, egyidejűleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzembentartónak, amennyiben az az üzembentartó nyilatkozata szerinti besorolástól eltér.

(4) Ha az üzembentartó közlése alapján a szerződés besorolásához szükséges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilvántartásban nem beazonosíthatók, erről a tényről a biztosító az üzembentartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási időszak kezdetét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántartásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzembentartónak.

(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzembentartó a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítására, akár a szerződés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja. 5/A. § 2 Ha az 5. § (4) bekezdésében foglaltak szerint - a kárnyilvántartásban vagy a kapcsolódó nyilvántartásban szereplő, és a valós adatokat tartalmazó szerződésben szereplő adatok eltérése miatt - valamely biztosító A00 osztályban állapította meg a szerződés végleges besorolását, és a kárnyilvántartási rendszerben a szerződés

beazonosításához és besorolásához szükséges adatok később rendelkezésre állnak, az adatok helyesbítése időpontjával érintett biztosítási időszak biztosítója köteles a kárnyilvántartásban meglévő adatok alapján a szerződés végleges besorolását az adott biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal megállapítani.

6. § (1) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást a besorolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzembentartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott.

(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybefüggő időtartamra vonatkozó igazolást vagy igazolásokat veheti figyelembe.

7. § (1) Az üzembentartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse.

(2) Ha az üzembentartó a kárösszeget a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.

(3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfizetett kárösszeg alapját képező kártérítési kötelezettség már figyelembe vételre került, az üzembentartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelő besorolás érvényesítésére.

(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.

8. § A biztosító köteles - az igénylés beérkezését követő 15 napon belül - az igénylő kérésére az igénylést megelőző szerződéses időszak vonatkozásában - amennyiben ezen időszak tartama az 5 évet meghaladja, úgy legalább ötéves időszakra visszamenőleg - a kárnyilvántartásban meglévő kártörténeti adatokról írásban igazolást kiadni más tagállam által előírt felelősségbiztosítási kötelezettség alapján kötendő szerződéssel kapcsolatos kedvezmény érvényesítése céljából.

3. Záró rendelkezések

9. § E rendelet 2011. június 15. napján lép hatályba.

10. § A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) besorolásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azon szerződések besorolására, amelyek esetében az R. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás 2011. július 1-jét megelőzően beérkezett.

11. § E rendelet 8. §-a a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

12. § E rendeletnek a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet módosításáról szóló 36/2012. (XII. 14.) NGM rendelet (a továbbiakban: Mód. r.) által megállapított 5/A. §-ában foglaltakat a Mód. r. hatálybalépését megelőzően rendelkezésre álló - a szerződés beazonosításához és besorolásához szükséges - adatok alapján besorolandó szerződések esetében is alkalmazni kell.

1. melléklet a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez

Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén

Kiinduló osztály	A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató esetén

Kiinduló osztály	A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	B01	A00	M01	M02
B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

III. KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK

1. A Genertel miniCasco (Extra és Extra Gold) kiegészítő biztosítások különös feltételei

1. fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Jelen különös feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött miniCasco (Extra és Extra Gold) elnevezésű, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban „alapbiztosítás”) mellett köthető kiegészítő biztosítási szerződésre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést erre hivatkozással kötötték meg. A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF), a Polgári Törvénykönyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

1.1. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY

Biztosított az ajánlaton/kötvényen ilyenként megjelölt személygépkocsi vagy 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi (a továbbiakban együtt: gépjármű). Nem lehet biztosított az olyan jármű, amelyet bérjárműként, nemzetközi fuvarozásra vagy foglalkozásszerűen személyfuvarozásra használnak (taxi).

1.2. BIZTOSÍTOTT

A biztosított személy minden esetben a gépjármű törzskönyv szerinti tulajdonosa. A biztosítási szolgáltatást a biztosító a Biztosított részére teljesíti.

1.3. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.3.1. A jelen kiegészítő biztosítás alkalmazásában biztosítási eseménynek minősül az olyan töréskár, amely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (2009. évi LXII. törvény) hatálya alá tartozó és kizárólag gépjárművek egymással történő ütközésével megvalósuló közlekedési balesetből (káresemény) ered és a biztosított gépjárműben bekövetkezett, a káreseményből származó sérülés bekövetkezéséért a jelen feltételek szerint biztosított gépjármű jogszerű használója (mint a baleset okozója) felelős. A biztosító jelen feltételek szerinti szolgáltatásának további feltétele, hogy a káreseménnyel összefüggésben a károsult (másik, vagy többi) gépjárműben okozott kár megtérítésére a biztosító az alapbiztosítás alapján a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szabályai szerint kötelezhető legyen.

1.3.2. Önálló üvegtörés kárra a biztosítási fedezet nem terjed ki.

1.3.3. A jelen feltételek szerint töréskárnak minősül a baleseti jellegű – azaz közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő, mechanikai behatást előidéző – esemény által okozott sérülés.

2. fejezet

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

A jelen biztosítási feltételei alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási szerződésben meghatározott díj ellenében, magyar forintban megtéríti a

jelen biztosítási feltételekben meghatározott összeghatárig a kockázatviselés helyén, a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkezett biztosítási események során a biztosított járműben keletkezett károk összegét a jelen biztosítási feltételekben meghatározottak szerint és módon.

A biztosítási szolgáltatás a biztosítási eseménynek minősülő töréskár (totálkár vagy részkár) esetén, a biztosított gépjármű totálkárának vagy helyreállítási költségeinek megtérítésére terjed ki a biztosítási összeg erejéig. A biztosítási összeg a kötvényen meghatározott forint összeg, amely a biztosító szolgáltatási kötelezettségének egy biztosítási időszakon belüli felső határa. A biztosító egy biztosítási időszakon belül csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást..

A biztosító jelen biztosítási feltételek szerinti biztosítási események esetén az alulbiztosítás szabályait nem érvényesíti.

2.1. TOTÁLKÁR

2.1.1. A jelen biztosítási feltételek értelmében totálkárnak minősül az az eset, ha valamely biztosítási esemény következtében a megrongálódott gépjármű helyreállítása gazdaságtalan vagy a helyreállítás műszakilag nem indokolt.

2.1.2. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármű javítási költségei meghaladják a gépjármű káridőponti forgalmi értékének a gépjármű maradványértékével csökkentett összegét avagy a javítási költség meghaladja a gépjármű káridőponti forgalmi értékének 50%-át.

2.1.3. Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása, amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és felépítmény sérülés miatt cserére szorul.

2.1.4. A biztosítási szolgáltatás mértékének megállapításakor a biztosító a káridőponti forgalmi értéket veszi alapul, figyelembe véve az esetleges előzménykárokat (értékcsökkenés).

2.1.5. A jelen feltételek szerint a káridőponti forgalmi értéket az alábbiak szerint kell meghatározni:

Káridőponti forgalmi érték az az érték, amely egy, a káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú és használati jellegű gépjárműnek magyar forintban kifejezett forgalmi értéke, de legfeljebb a gépjárműnek az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus alapján megállapított káreseménykori forgalmi értéke. A katalógusban meghatározott módosító tényezők közül nem vehető figyelembe a műszaki vizsga miatti korrekció a forgalomba helyezéstől számított első hat évben, továbbá a helyi keresettségi korrekció, és a felfelé történő állapotkorrekció.

2.1.6. A biztosító szolgáltatása totálkár esetén a káridőponti és a maradványérték különbözete, de legfeljebb a biztosítási összeg.

2.2. RÉSZKÁR

2.2.1. Ha a biztosítási esemény következményeként a totálkár esete nem áll fenn, akkor a biztosító a gépjármű helyreállításának költségeit fizeti meg, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig.

2.2.2. Az indokolt és igazolt helyreállítási költség megállapításánál a biztosító a Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalnak megfelelő alkatrész-, illetve munkadíjárakat veszi alapul, amely alkatrészek esetében nem lehet magasabb a magyarországi forgalmazó aktuális ajánlott kiskereskedelmi árainál.

2.2.3. Az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesít. Az első forgalomba helyezéstől számított hat év lejártáig és átlagos használtság esetén azonban csak a kerékabroncsok, az akkumulátor, kipufogórendszer, kopó-forgó alkatrészek, futómű elemek, motor, váltó, elektroakusztikus berendezések, könnyűfém keréktárcsák és a teljes fényezés helyreállítási és pótlási költségéből érvényesít az elhasználódási foknak megfelelő levonást a biztosító. Amennyiben már előzőleg sérült vagy javított volt az alkatrész, a biztosító szolgáltatásából levonja az értékemelkedést. Amennyiben az első forgalomba helyezés időpontja nem bizonyított, akkor a forgalomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni. A biztosító az anyagkezelési költséget nem téríti meg.

2.2.4. A biztosító kizárólag az adott biztosítási esemény folytán sérült felületek fényezésének költségeit téríti meg a 2.2.3. pont szerint. Ha a külső felület több mint 50%- a sérült, abban az esetben megtéríti a karosszéria teljes fényezésének költségét az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesítve.

2.2.5. A helyreállítás során a gépjárművön végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesítményjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, esztétikai, teljesítmény- vagy más értékcsökkenést, használatkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjármű üzemeltetésével kapcsolatos költségeket a biztosító nem téríti meg.

2.2.6. Amennyiben a szerződő a biztosított gépjármű tekintetében ÁFA- visszaigénylési jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító szolgáltatása mind a javítási költség, mind a totálkár megtérítése tekintetében nettó értéken történik.

2.2.7. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az ÁFA nélkül számított, a javítóiparban a kár időpontjában átlagosnak tekintendő nettó helyreállítási költséget téríti meg. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában átlagosnak tekintendő nettó helyreállítási költséget téríti meg.

2.3. A biztosító megtéríti a gépjármű mentésével, tárolásával és a szerződő lakóhelye szerinti legközelebbi, a gépjármű szakszerű kijavítására alkalmas műhelybe való szállításával kapcsolatos indokolt, számlával igazolt költségeket önrész levonása nélkül, a biztosítási összegen belül, de legfeljebb bruttó 100 000 Ft-ig.

2.4. A lecserélt alkatrészek és a gépjárműmaradvány (roncs) átvételére a biztosító nem köteles. A maradvány értékesítése előtt a biztosított az együttműködési kötelezettségéből kifolyólag köteles egyeztetni a biztosítóval a maradvány értéke vonatkozásában. A biztosító ehhez segítségül árajánlatokat szerez be használt-gépjármű kereskedőktől. Amennyiben a biztosított a legjobb ajánlat szerinti árnál alacsonyabb áron értékesíti a maradványt, a biztosító nem köteles a különbözetet megtéríteni. Amennyiben az ajánlatot adó kereskedő az ajánlaton megjelölt árnál alacsonyabb áron veszi át a maradványt, úgy a biztosító a különbözetet megtéríti, kivéve, ha a csökkentett átvételi összeg a jármű szemlekori állapotának megváltozásából vagy a maradványnak az ajánlati kötöttség idején túli értékesítéséből fakad.

TERÜLETI HATÁLY

A kiegészítő biztosítás területi hatálya, az alapbiztosítástól eltérően csak Európa földrajzi területére terjed ki. Európa tehát földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.

4. fejezet

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, MEGSZŰNÉSE, A DÍJFIZETÉS

4.1. A BIZTOSÍTÁS LÉTREJÖTTE

A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás mellett jön létre, amennyiben a biztosítási kötvény tartalmazza a kiegészítő biztosítást.

4.2. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

A biztosítás határozatlan tartamú. A biztosítási időszak igazodik az alapbiztosítás biztosítási időszakához. A biztosítási évforduló megegyezik az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával.

4.3. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését megelőzően jön létre, úgy a biztosító kockázatviselésének kezdete megegyezik az alapbiztosítás kockázatviselési kezdetével. Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését követően jön létre úgy a biztosító kockázatviselése az alapbiztosításról kiállított és a kiegészítő biztosítást is tartalmazó új kötvény hatálybalépésének dátumaként megjelölt nappal kezdődik el. Az alapbiztosítás szünetelésének ideje alatt a kiegészítő biztosítás kockázatviselése is szünetel.

4.4. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

Ha az alapbiztosítás megszűnik, azzal egy időben megszűnik a jelen különös feltételek alapján létrejött kiegészítő biztosítás is. A kiegészítő biztosítást írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő harminc nap. A kiegészítő biztosítás megszűnésével a biztosító kockázatviselése is megszűnik.

4.5. DÍJFIZETÉS

A kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítási szerződés díjával együtt, annak fizetési üteme szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben kell megfizetni. Amennyiben a befizetett díj az alapbiztosítás díját fedezi, azonban a kiegészítő biztosítás díját nem fedezi, úgy a befizetett díjakat elsődlegesen az alapbiztosításra kell elszámolni.

5. fejezet KIZÁRÁSOK

5.1. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki azokra az eseményekre, illetve nem téríti meg azokat a károkat, melyek:

5.1.1. gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkeztek,

5.1.2. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben következnek be,

(Xxxxx feltétel alkalmazása szempontjából a Btk. 314.§-ában meghatározott cselekményen túl, terrorcselekménynek minősül az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.)

5.1.3. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkeznek,

5.1.4. a gépjármű jogszerű vezetőjenek olyan magatartása során keletkeznek, amely alkalmával ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól,

5.1.5. ionizáló sugárzás hatására következnek be,

5.1.6. szándékos bűncselekménynek a biztosított gépjárművel való kísérlete vagy elkövetése során következtek be,

5.1.7. bekövetkeztekor a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel (pl. taxi vagy bérgépjármű) használták,

5.1.8. bekövetkeztekor a gépjárművel a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállítottak személyeket, és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében,

5.1.9. bekövetkeztekor a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a vezető véralkoholszintje meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket,

5.1.10. bekövetkeztekor a szerződőnek/biztosítottnak tudomása van arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére,

5.1.11. bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye, kivéve, ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében, (Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet.)

5.1.12. nem baleseti jelleggel következtek be (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, hűtővízmegfagyás stb.), de amennyiben fentiek következtében biztosítási esemény történik, úgy a biztosító teljesíti a szolgáltatását,

5.1.13. nem biztosítási esemény során a gépjárműből kiszerelt vagy a gépjárműről leszerelt alkatrészekben vagy tartozékokban következnek be,

5.1.14. különleges felépítményű, ill. munkagépként is használható gépjárműben

– például daruval felszerelt gépjármű, markológép stb. –, annak munkavégzése közben (a közúti közlekedéssel egyidejűleg történő munkavégzés esetét kivéve), vagy a közlekedésre való előkészítése során következnek be,

5.1.15. abból erednek, hogy a baleset bekövetkezésekor a biztosított jármű nem az időjárási viszonyoknak megfelelő gumiabroncsokkal volt felszerelve és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében.

A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

6.1. KÖTELEZETTSÉGEK KÁRESEMÉNY ESETÉN

6.1.1. A biztosítási eseményt a felfedezéstől számított 2 munkanapon belül a biztosítóhoz be kell jelenteni.

6.1.2. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

6.1.3. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban be kell jelenteni.

6.1.4. A szerződő/biztosított csak a kárfelvétel után, vagy a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulásával javíttathatja meg a gépjárművet, illetve rendelkezhet a sérült gépjármű helyreállításáról.

6.2. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

A szerződő, illetve a biztosított köteles a gépjárművet szakszerűen üzemeltetni, a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megtartani.

7. fejezet

A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

7.1. A biztosító mentesülése szempontjából súlyosan gondatlannak minősül az a magatartás, ha:

7.1.1. a gépjárművet fenti személyek alkoholos befolyásoltság alatt vezették, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában, illetve egyébként vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, illetve a vezetést ilyen személynek engedték át,

7.1.2. a gépjármű a baleset időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a káresemény ennek, vagy ennek is következménye,

8. fejezet

KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK

A biztosító a miniCasco EXTRA Gold kiegészítő biztosítás keretében az alábbi kiegészítő szolgáltatásokat nyújtja. Az ebben a fejezetben részletezett kiegészítő biztosítások tekintetében a biztosító a miniCasco Extra biztosítási összeghatárán túlmenően vállal szolgáltatási kötelezettségét a jelen fejezetben az egyes szolgáltatások esetében nevesített biztosítási események bekövetkeztekor. A biztosító egy biztosítási időszakon belül csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást,, az igénybevett szolgáltatáshoz tartozó, a biztosítási kötvényen feltüntetett biztosítási összeglimit figyelembe vételével:

8.1. DEFEKTKÁR

8.1.1. Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosított gépjármű bármely, használatában lévő gumiabroncsának olyan váratlan, előre nem látható ok miatt bekövetkezett javítható sérülése, amely kizárólag az abroncs felniről történő leszerelésével javítható.

8.1.2. Legalább anyag és munkadíj szinten, tételesen megbontott számla ellenében, a biztosító megtéríti a károsodott, vagy az új gumiabroncs le- és/vagy felszerelésének, javításának, valamint a kerék centírozásának költségeit a kötvényen meghatározott biztosítási összeg erejéig.

8.1.3.Jelen kiegészítő szolgáltatás szempontjából nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító nem nyújt szolgáltatást, amennyiben:

a) a sérült gumiabroncs futófelületének profilmélysége a káresemény időpontjában nem érte el az 1,6mm-t.

b) a kár a használaton kívüli segédkerék (pótkerék) gumiabroncsában keletkezett,

c) a kár a felniben keletkezett,

d) a kár újrafutózott gumiabroncsban keletkezett,

e) a kár az abroncs gyártója által, a gumiabroncshoz meghatározott maximális sebesség túllépése miatt keletkezett,

f) a kár a gumiabroncs korábbi szakszerűtlen javítására, szerelésére vezethető vissza,

g) a kár a gumiabroncs gyári, gyártási hibájára vezethető vissza,

h) a kár nem a biztosított gépjárműre gyárilag előírt méretű és minőségű gumiabroncs használata miatt következett be,

i) a kár helytelen, szakszerűtlen futómű-beállítás miatt következett be,

j) a kárt a lengéscsillapító elhasználódása okozta,

k) a biztosított gépjármű a káresemény időpontjában nem az évszaknak megfelelő gumiabronccsal volt szerelve.

8.1.4. A biztosító nem téríti meg a defekt miatt keletkező következményi károkat, az új gumiabroncs beszerzésének költségeit, továbbá más biztosítások (pl. casco, Kgfb stb.) által fedezett károkat.

8.2. KÁTYÚKÁR

8.2.1. Jelen biztosítás szempontjából kátyúnak (burkolathibának) az utak használata során a forgalmi igénybevétel és környezeti hatások nyomán kialakult, egy vagy több pályaszerkezeti réteg 4 cm-nél mélyebb, kisfelületű (legfeljebb 2 m2) folytonossági hiánya minősül, amely az út használatát nehezíti, növeli a balesetveszélyt, fokozottan igénybe veszi a közlekedési eszközöket és rontja az utazás kényelmét.

8.2.2. Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából kátyúkár biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító, legfeljebb a kötvényben meghatározott biztosítási összeg mértékéig, azt a kárt, amely a közúti közlekedés szabályainak betartásával vezetett, közúton keletkezett kátyúba futás során a biztosított gépjárműben keletkezett. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a károsult kárigényének megalapozottságát bizonyítsa. A károsult kárigényének megalapozottságát a jelen általános szerződési feltételek 4. fejezetben meghatározott dokumentumok teljes körű csatolásával bizonyíthatja.

8.2.3. A biztosítóhoz benyújtott kárigényléstől függetlenül, a károsultnak kártérítési követelését, a kár keletkezését követően, közvetlenül a közút kezelőjéhez is haladéktalanul jelentenie kell.

8.2.4. Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító segítséget nyújt a kárhelyszín szerint illetékes útkezelő azonosításában, vállalja továbbá, hogy a biztosított fenti jogszabály szerinti bejelentési kötelezettségét és a hozzá beérkező bejelentéseket időbeni késedelem nélkül továbbítja a kárhelyszín szerint illetékes közútkezelő felé.

8.2.5. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben (Ptk. 6:468. §).

8.2.6. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni

8.2.7. Kizárások:

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetekben:

a) amennyiben a kárhelyszínként megjelölt útszakasz el volt látva az

„Egyenetlen úttest” figyelmeztető táblával (KRESZ 16. § (1) i-pont – 76. ábra), vagy az úthibákra más módon figyelmeztető, egyéb (pl. sebességkorlátozó) táblákkal, jelzésekkel és a kár ennek figyelmen kívül hagyása miatt következett be,

b) amennyiben a kár a biztosított gépjármű korábbi szakszerűtlen javítása, szerelése miatt következett be,

c) amennyiben a kár a biztosított gépjármű gyári, gyártási hibáira visszavezethető ok miatt történt.

8.3. SZÉLVÉDŐKÁR

8.3.1. a) Jelen biztosítás szempontjából szélvédőkárnak minősül minden olyan sérülés, mely a gépjármű szélvédőjén kavics-, vagy kőfelverődés kapcsán, előzmény nélkül, hirtelen külső behatásra alakul ki és az ezzel foglalkozó szakműhelyben szélvédőcsere nélkül javítható. A biztosító a javítás költségét a kötvényben meghatározott biztosítási összeg mértékéig téríti meg a jelen kiegészítő biztosítás alapján.

b) Amennyiben a szélvédő a szakműhely megítélése szerint nem javítható, vagy javítása nem gazdaságos, abban az esetben a biztosító a csere komplett költségét téríti meg a kötvényben meghatározott biztosítási összeg mértékéig.

8.3.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele a károsodást okozó gépjármű vezetőjének írásban tett elismerése.

8.3.3. Jelen biztosítás szempontjából nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a kárt, amennyiben:

a) a kárt okozó gépjármű vezetője nem, vagy nem írásban ismerte el felelősségét,

b) amennyiben a károsodást nem kavics- vagy kőfelverődés okozta,

c) amennyiben a kár nem a biztosított gépjármű szélvédőjében keletkezett,

d) amennyiben a kár a biztosított gépjármű szakszerűtlenül beszerelt szélvédőjében, a szakszerűtlen szereléssel okozati összefüggésben keletkezett.

9. fejezet

AZ ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a jelen kiegészítő biztosítás alapján érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is, továbbá a jelen szerződés szerződője minden e szerződésből származó feltételről, jogról és kötelezettségről köteles tájékoztatni a gépjármű jogszerű használóját. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség is ugyanúgy terheli e személyeket, mint a szerződőt.

2. Lopás Casco kiegészítő biztosítás különös feltételei

1. fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Jelen különös feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött Lopás Casco (a továbbiakban „Lopás Casco”) elnevezésű, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban „alapbiztosítás”) mellett köthető kiegészítő biztosítási szerződésre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést erre hivatkozással kötötték meg. A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF), a Polgári Törvénykönyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

1.1. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY

1.1.1. Biztosított az ajánlaton/kötvényen ilyenként megjelölt személygépkocsi vagy 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi (a továbbiakban együtt: gépjármű).

1.1.2. Nem lehet biztosított az olyan gépjármű, amely esetében annak első forgalomba helyezésétől a jelen feltételek szerinti kiegészítő biztosítás hatálybalépéséig két év nem telt el. A gépjármű korát (kizárólag) a jelen pont szempontjából úgy kell kiszámítani, hogy a kiegészítő biztosítás hatálybalépésének évszámából ki kell vonni a gépjármű forgalomba helyezésének évszámát.

1.1.3. A jelen kiegészítő biztosítás nem köthető Xxxxx Xxxxxx, Audi, Bentley, BMW, Bugatti, Ferrari, Infiniti, Jaguár, Lamborghini, Lexus, Maserati, Maybach, Mercedes- Benz, Porsche és Rolls-Royce gyártmányú gépjárművekre.

1.1.4. Nem lehet biztosított az olyan jármű, amelyet bérgépjárműként vagy nemzetközi fuvarozásra használnak.

1.1.5. Nem lehet biztosított az olyan jármű, amely az ajánlattétel/szerződéskötés időpontjában nem rendelkezik legalább egy darab gyári kulccsal vagy indítókártyával.

1.2. BIZTOSÍTOTT

A biztosított személy minden esetben a gépjármű törzskönyv szerinti tulajdonosa. A biztosítási szolgáltatást a biztosító a Biztosított részére teljesíti.

1.3. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A Lopás Casco esetében biztosítási eseménynek minősül:

1.3.1. Amennyiben a megfelelően (az összes zárszerkezet zárt) lezárt és megfelelően működtetett biztonságtechnikai berendezések (ideértve a kiegészítő vagyonvédelemi berendezéseket pl. indításgátló is) mellett a gépjárművet ellopják, vagy jogtalan használat céljából önkényesen elveszik és a gépjármű nem kerül meg. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha valaki a rábízott gépjárművet jogtalanul használja, vagy a gépjárművet elsikkasztja.

1.3.2. Amennyiben a gépjárművet a gépjármű biztosítottjától vagy a gépjármű jogszerű használójától a velük szemben alkalmazott erőszakkal vagy közvetlen fenyegetéssel elrabolják, és az nem kerül meg.

1.3.3. Jelen feltétel szerint a részlopás nem minősül biztosítási eseménynek. A részlopás az az eset, amennyiben a gépjárműből vagy a gépjárműről annak alkatrészeit, tartozékait ellopják.

2. fejezet

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

2.1. A Lopás Casco jelen biztosítási feltételei alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási szerződésben meghatározott díj ellenében, magyar forintban megtéríti a jelen biztosítási feltételekben meghatározott összeghatárig a kockázatviselés helyén, a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkezett biztosítási esemény révén keletkezett kár összegét, a jelen biztosítási feltételekben meghatározottak szerint és módon.

2.2. A biztosítási szolgáltatás a biztosítási esemény bekövetkezése esetén, önrészesedés levonása mellett, a biztosított gépjármű pótlási értékének megtérítésére terjed ki, amennyiben a biztosítási kötvény ettől eltérő megállapodást nem tartalmaz, legfeljebb 3.000.000,- Ft, azaz hárommillió forint erejéig. Ezen összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa. A biztosító szolgáltatásának mértéke a biztosított gépkocsi vételárát nem haladhatja meg.

2.3. A Biztosító szolgáltatásának alapja minden esetben a káridőponti forgalmi érték, figyelembe véve az esetleges előzménykárokat (értékcsökkenés). Káridőponti forgalmi érték az az érték, amely egy, a káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú és használati jellegű gépjárműnek magyar forintban kifejezett forgalmi értéke, amely azonban nem lehet magasabb az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus használt gépjárművekre – a katalógusban definiált, módosító tényezők figyelembevételével – megállapított áránál. A katalógusban meghatározott módosító tényezők közül nem vehető figyelembe a műszaki vizsga miatti korrekció az első hat évben, a helyi keresettségi korrekció, a felfelé történő állapotkorrekció. Amennyiben az első forgalomba helyezés időpontja nem bizonyított, akkor a forgalomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni.

2.4. Amennyiben a szerződő a biztosított gépjármű tekintetében ÁFA visszaigénylési jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító szolgáltatása nettó értéken történik.

2.5. A gépjárműre vonatkozó hatósági elidegenítési tilalom fennállta alatt bekövetkezett lopás biztosítási eseményekre a biztosító csak a gépjármű közterhekkel csökkentett nettó (esetleges vám és ÁFA nélküli) összegét téríti meg, kivéve amennyiben a vámhatóság a biztosítottat – neki felróható ok hiányában is – ezek megfizetésére kötelezné, és az erről szóló jogerős határozatot a biztosított a biztosító részére bemutatta.

2.6. Az önrészesedés mértéke 20%.

3. fejezet TERÜLETI HATÁLY

A kiegészítő biztosítás területi hatálya, az alapbiztosítástól eltérően csak Európa földrajzi területére terjed ki. Európa tehát földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.

4. fejezet

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, MEGSZŰNÉSE, A DÍJFIZETÉS

4.1. A biztosítás létrejötte

A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás mellett jön létre, amennyiben a biztosítási kötvény tartalmazza a kiegészítő biztosítást.

4.2. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak

A biztosítás határozatlan tartamú. A biztosítási időszak igazodik az alapbiztosítás biztosítási időszakához. A biztosítási évforduló megegyezik az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával.

4.3. A kockázatviselés kezdete

Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését megelőzően jön létre, úgy a biztosító kockázatviselésének kezdete megegyezik az alapbiztosítás kockázatviselési kezdetével. Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését követően jön létre úgy a biztosító kockázatviselése az alapbiztosításról kiállított és a kiegészítő biztosítást is tartalmazó új kötvény hatálybalépésének dátumaként megjelölt nappal kezdődik el. Az alapbiztosítás szünetelésének ideje alatt a kiegészítő biztosítás kockázatviselése is szünetel.

4.4. A szerződés megszűnése

Ha az alapbiztosítás megszűnik, azzal egy időben megszűnik a jelen feltételek alapján létrejött kiegészítő biztosítás is. A jelen kiegészítő biztosítás megszűnik a biztosítási esemény bekövetkezésével. A kiegészítő biztosítást írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő harminc nap. A kiegészítő biztosítás megszűnésével a biztosító kockázatviselése is megszűnik.

4.5. Díjfizetés

A kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítási szerződés díjával együtt, annak fizetési üteme szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben kell megfizetni. Amennyiben a befizetett díj az alapbiztosítás díját fedezi, azonban a kiegészítő biztosítás díját nem fedezi, úgy a befizetett díjakat elsődlegesen az alapbiztosításra kell elszámolni.

5. fejezet KIZÁRÁSOK

5.1. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, melyek:

5.1.1. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károk,

(Xxxxx feltétel alkalmazása szempontjából a Btk. 314.§-ában meghatározott cselekményen túl, terrorcselekménynek minősül az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.)

5.1.2. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkeznek,

5.1.3. szándékos bűncselekménynek a biztosított gépjárművel való kísérlete vagy elkövetése során következtek be.

5.1.4. Nem teljesít szolgáltatást a biztosító, ha a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel (pl. taxi vagy bérgépjármű) használták.

6. fejezet

A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

6.1. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:

6.1.1. A biztosítási eseményt a felfedezéstől számított 2 munkanapon belül a biztosítóhoz be kell jelenteni.

6.1.2. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

6.1.3. Lopással vagy rablással okozott kárt a szerződő vagy a gépjármű vezetője köteles haladéktalanul jelenteni a legközelebbi rendőri szervnél.

6.1.4. Az esettel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban be kell jelenteni.

6.1.5. Lopás esetén a szerződő/biztosított köteles a biztosítási ajánlatban megjelölt kulcsokat, elektronikus indítókártyákat és távirányítókat (beleértve a biztosítási ajánlat felvétele óta birtokába került kulcsokat, elektronikus indítókártyákat és távirányítókat is) a biztosítási esemény bejelentésekor a biztosítónak hiánytalanul átadni.

6.1.6. Ha az eltulajdonított gépjármű a biztosítási szolgáltatás teljesítését megelőzően vagy azt követően megkerült, ezt a körülményt a tulajdonos/biztosított köteles a tudomásszerzéstől számított 2 munkanapon belül, a jármű átvételét megelőzően a biztosítónak írásban bejelenteni, és a biztosító jogosult dönteni arról, hogy a gépjármű átvételénél jelen kíván-e lenni..

6.2. Változás bejelentési kötelezettség

Amennyiben a szerződés hatálya alatt a forgalmi engedélyről bármely okból kifolyólag másodpéldány készül, vagy utóbb a szerződő/biztosított birtokába kerül az eredeti forgalmi engedély, illetve az előzetesen kiadásra került másodpéldány, úgy azt a szerződő/biztosított 5 munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak.

7. fejezet

KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

7.1. A szerződő/biztosított minden tőle elvárhatót köteles megtenni annak érdekében, hogy a kulcsok, elektronikus indítókártyák ne kerüljenek ki az őrizetéből, illetve a gépjárművet csak olyan személyek részére adja használatba, akikkel kapcsolatban felelősséget vállal a kulcsok, elektronikus indítókártyák eredeti állapotáért. Abban az esetben, ha a biztosított gépjármű kulcsai, elektronikus indítókártyái és távirányítói szükségszerűen kerülnek ki a szerződő/tulajdonos birtokából (pl. szerviz, autómosó, benzinkút, stb.), úgy a szerződő/biztosított köteles minden tőle telhetőt megtenni annak érdekében, hogy a biztosított gépjármű kulcsainak, elektronikus indítókártyáinak, távirányítóinak sorsát nyomon kövesse.

7.2. Amennyiben a szerződés hatálya alatt a biztosított gépjármű forgalmi engedélyét elvesztik/ellopják, a szerződő/biztosított köteles a gépjármű forgalmi rendszámának kicserélésére.

7.3. Az együttműködés, kármegelőzés és kárenyhítés körében a szerződő/biztosított a gépjármű forgalmi engedélyét vagy törzskönyvét nem hagyhatja a gépjárműben.

7.4. A kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség megsértésének minősül különösen:

7.4.1. ha a biztosított gépjármű az első forgalomba helyezést követően bármely okból kifolyólag (pl. ablaküveg-rongálás, lopáskísérlet, zárrongálás, eredeti vagy másolt kulcs, elektronikus indítókártya elvesztése, stb.) olyan állapotba kerül, hogy rendeltetésszerűen nem használható, vagy a gépjármű jogszerű használóján kívül más illetéktelen személy is képessé válhat a gépjármű használatára és a szerződő, biztosított, tulajdonos, illetve üzembentartó a szakszerű javítás, illetve zárcsere megtörténtéig nem tárolja a gépjárművet megfelelően lezárt helyen. Ezen körülmények bekövetkezésétől kezdődően a biztosító kockázatvállalása a lopáskockázat körében szünetel. A biztosító a lopáskockázatot a szakszerű javítás, csere, biztosító részére történő bemutatását, vagy számlával történő igazolását követő nap 00:00 órától vállalja ismét. A biztosító nem teljesíti a kockázatviselés megszakadása es annak újra életbe lépese között bekövetkezett lopás biztosítási eseményen alapuló es azzal közvetlen ok-okozati összefüggésben bekövetkezett károkból eredő biztosítási szolgáltatás iránti igényeket.

7.4.2. ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű kulcsa, pótkulcsa, elektronikus indítókártyája, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirányítója, kulcsa.

7.4.3. ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű forgalmi engedélye vagy törzskönyve.

7.4.4. ha a gépjárművet végrehajtás alá vonják és a biztosított ennek ellenére tovább használja a gépjárművet, a végrehajtó felszólítására nem adja át vagy nem a felelős őrzés szabályainak megfelelően jár el és a biztosítási esemény ebben az időszakban következik be.

8. fejezet

AZ ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a jelen kiegészítő biztosítás alapján érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is, továbbá a jelen szerződés szerződője minden e szerződésből származó feltételről, jogról és kötelezettségről köteles tájékoztatni a gépjármű jogszerű használóját. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség is ugyanúgy terheli e személyeket, mint a szerződőt.

3. Genertel Assistance kiegészítő biztosítás különös feltételei

1. fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Jelen szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött Genertel Assistance elnevezésű, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban

„alapbiztosítás”) mellett köthető kiegészítő biztosítási szerződésre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést erre hivatkozással kötötték meg. A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben az ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF), a Polgári Törvénykönyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

1.1. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY

Biztosított az ajánlaton/szerződésben ilyenként megjelölt személygépkocsi, 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi (a továbbiakban együtt: gépjármű).

1.2. BIZTOSÍTOTT

Biztosított személy(ek) a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított gépjárművet jogszerűen használó, abban utazó személyek (maximum a forgalmiban szereplő megengedett férőhelyek száma alapján).

1.3. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.3.1. Biztosítási esemény következik be, ha a biztosított gépjármű előre nem látható módon, közúti baleset, műszaki meghibásodás vagy önhiba (üzemanyaghiány, kulcs bezárása vagy elvesztése stb.) következtében működésképtelenné, vagy a vonatkozó előírások alapján a közúti forgalomban való használatra alkalmatlanná vált.

1.3.2. Műszaki meghibásodás a jelen feltételek alapján az a nem balesetből eredő mechanikai vagy elektromos meghibásodás, amely a jármű azonnali üzem-/ menetképtelenségét eredményezi, vagy az olyan nem baleseti jellegű váratlan meghibásodás, amely a közlekedés biztonságát veszélyezteti, illetve lehetetlenné teszi a gépjármű bezárását (pl.: ablakemelő, zár hibája).

1.3.3. Közút a jelen feltételek alapján a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben meghatározott fogalom szerint a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület.

2. fejezet

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

2.1. A biztosító az Europ Assistance Magyarország Kft. (székhelye: 1134 Budapest, Dévai u. 26-28.; cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, 00-00-000000; adószáma: 12231401-2-41) országos és nemzetközi segítségnyújtási hálózatával együttműködve, a biztosítási esemény bekövetkeztekor, a szerződésben meghatározott alábbi szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, biztosítási évente legfeljebb 1 alkalommal.

2.1.1. Információszolgáltatás

A legközelebbi márkaszerviz kikeresése és a szükséges információk (telefonos

elérhetőség, cím, kapcsolattartó neve) átadása 0-24 óráig, az év minden napján a biztosított által megadott biztosított gépjármű márkája szerint, magyar nyelven.

2.1.2. Közúti segélyszolgálat

E szolgáltatás alapján a biztosító helyszínre küldött javítója vagy járműszállítója hajtja végre a hibaelhárítást, ill. a gépjármű forgalomképes állapotba történő visszahelyezését. Ha a biztosított gépjármű a biztosított által bejelentett biztosítási esemény következtében menetképtelenné vált, a biztosító a biztosított első bejelentésétől számított 1 órán belül segélyautót vagy esetlegesen autómentőt küld a helyszínre, amely javítással a helyszínen megkísérli a biztosított járművet menetképessé, a közúti forgalomban való részvételre alkalmassá tenni. A helyszínen történő javítás során esetlegesen felhasznált alkatrészek árát a biztosítás nem tartalmazza, azt a biztosított köteles megtéríteni a javítást végző szolgáltató számlája alapján. A javítással menetképessé tett gépjármű megjavítása csak ideiglenes javításnak minősül, a gépjármű mielőbbi tartós és üzembiztos megjavíttatása a gépkocsi tulajdonos kötelezettsége, melynek saját költségére köteles eleget tenni.

2.1.3. Autómentés

A biztosított gépkocsi legközelebbi márkaszervizbe történő elszállítása, feltéve, ha a Közúti segélyszolgálat keretében elvégezhető szükségjavítás nem hajtható végre a helyszínen. Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelen biztosított gépjárművet a helyszínen nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító által a helyszínre küldött autómentő a biztosított gépjárművet a benne lévő személyes poggyásszal együtt javítóműhelybe szállítja.

2.1.4. Autómegőrzés

Autómegőrzésről gondoskodik a biztosító, az őrzés költségeinek vállalásával abban az esetben, ha az Autómentés szolgáltatás keretében elszállított biztosított gépjármű javítására szolgáló célszerviz vagy autójavító a biztosított gépjárművel történt biztosítási esemény idején zárva tart, mindaddig, amíg az autószerviz átveszi a szóban forgó gépjárművet, de legfeljebb a biztosítási esemény időpontját követő első munkanapig.

3. fejezet TERÜLETI HATÁLY

A Genertel Assistance területi hatálya, az alapbiztosítástól eltérően csak Magyarország területére terjed ki.

4. fejezet

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, MEGSZŰNÉSE, A DÍJFIZETÉS

4.1. A biztosítás létrejötte

A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás mellett jön létre, amennyiben a biztosítási kötvény tartalmazza a kiegészítő biztosítást.

4.2. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak

A biztosítás határozatlan tartamú. A biztosítási időszak igazodik az alapbiztosítás biztosítási időszakához. A biztosítási évforduló megegyezik az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával.

4.3. A kockázatviselés kezdete

Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését megelőzően jön létre, úgy a biztosító kockázatviselésének kezdete megegyezik az alapbiztosítás kockázatviselési kezdetével. Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás

hatálybalépését követően jön létre úgy a biztosító kockázatviselése az alapbiztosításról kiállított és a kiegészítő biztosítást is tartalmazó új kötvény hatálybalépésének dátumaként megjelölt nappal kezdődik el. Az alapbiztosítás szünetelésének ideje alatt a kiegészítő biztosítás kockázatviselése is szünetel.

4.4. A szerződés megszűnése

Ha az alapbiztosítás megszűnik, azzal egy időben megszűnik a jelen különös feltételek alapján létrejött kiegészítő biztosítás is. A kiegészítő biztosítást írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő harminc nap. A kiegészítő biztosítás megszűnésével a biztosító kockázatviselése is megszűnik.

4.5. Díjfizetés

A kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítási szerződés díjával együtt, annak fizetési üteme szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben kell megfizetni. Amennyiben a befizetett díj az alapbiztosítás díját fedezi, azonban a kiegészítő biztosítás díját nem fedezi, úgy a befizetett díjakat elsődlegesen az alapbiztosításra kell elszámolni.

5. fejezet

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE

A biztosító, illetve megbízottja a Europ Assistance Magyarország Kft. a segélyhívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezését és amennyiben erre lehetőség van a biztosított személyt tájékoztatja a biztosítási szolgáltatások tartalmáról és határidejéről. A számlával igazolt költségek megtérítése a Europ Assistance Magyarország Kft. központjához a jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges dokumentumok benyújtása utáni 15. napon esedékes.

6. fejezet KIZÁRÁSOK

6.1. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki azokra az eseményekre, illetve nem téríti meg azokat a károkat, melyek:

6.1.1. gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkeztek,

6.1.2. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben következnek be,

(Xxxxx feltétel alkalmazása szempontjából a Btk. 314.§-ában meghatározott cselekményen túl, terrorcselekménynek minősül az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.)

6.1.3. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkeznek,

6.1.4. a gépjármű jogszerű vezetőjének olyan magatartása során keletkeznek, amely alkalmával ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól,

6.1.5. ionizáló sugárzás hatására következnek be,

6.1.6. szándékos bűncselekménynek a biztosított gépjárművel való kísérlete vagy elkövetése során következtek be,

6.1.7. bekövetkeztekor a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel (pl. taxi vagy bérgépjármű) használták,

6.1.8. bekövetkeztekor a gépjárművel a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállítottak személyeket, és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében,

6.1.9. bekövetkeztekor a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a vezető véralkoholszintje meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a lég- alkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket,

6.1.10. bekövetkeztekor a szerződőnek/biztosítottnak tudomása van arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére,

6.1.11. bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye, kivéve ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet,

6.1.12. a biztosított gépjármű közúton kívüli egyéb helyszínen, forgalom elől lezárt közúton bekövetkező balesete vagy menetképtelenné válása során következnek be,

6.1.13. a biztosított gépjármű ellopása, rongálása következtében keletkeztek,

6.1.14. bekövetkeztekor a biztosított gépjármű nem rendelkezett érvényes műszaki vizsgával,

6.1.15. elemi csapás (árvíz, felhőszakadás stb.) miatt következtek be.

7. fejezet

A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

7.1. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:

7.1.1. A biztosítási esemény bekövetkezését a Genertel Assistance központ alábbi elérhetőségein kell bejelenteni:

Europ Assistance Magyarország Kft. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00–00.

központi telefonszáma: + 36 1 465 36 49

7.1.2. A Biztosítottnak az asszisztencia központtal közölnie kell telefonos elérhetőségét, a gépjármű modell megnevezését, alvázszámát és rendszámát, a működésképtelen gépjármű feltalálási helyét, a gépjármű működésképtelenségének okát és minden egyéb olyan általa fontosnak ítélt körülményt, amely a segítségnyújtási szolgáltatás nyújtását, ill. a kárrendezést befolyásolják.

7.1.3. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

7.1.4. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban be kell jelenteni.

8. fejezet

AZ ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a jelen kiegészítő biztosítás alapján érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is, továbbá a jelen szerződés szerződője minden e szerződésből származó feltételről, jogról és kötelezettségről köteles tájékoztatni a gépjármű jogszerű használóját. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség is ugyanúgy terheli e személyeket, mint a szerződőt.

4. Járműben Ülők Balesetbiztosítása kiegészítő biztosítás különös feltételei

1. fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Jelen különös feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött Járműben Ülők Balesetbiztosítása (a továbbiakban „balesetbiztosítás”) elnevezésű, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban „alapbiztosítás”) mellett köthető kiegészítő biztosítási szerződésre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést erre hivatkozással kötötték meg. A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF), a Polgári Törvénykönyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

1.1. BIZTOSÍTOTT/KEDVEZMÉNYEZETT

1.1.1 Biztosítottak az ajánlaton/szerződésben ilyenként megjelölt személygépkocsi, 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi (a továbbiakban együtt: gépjármű) vezetője és utasai, akik a jármű fölött rendelkezésre jogosult személy akaratából tartózkodnak a járműben.

1.1.2. A szerződésbe a biztosítottak szerződőként nem léphetnek be.

1.1.3. Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szolgáltatásra jogosult. A jelen szerződés vonatkozásában kedvezményezettnek a biztosított(ak) örököse(i) minősülnek.

1.2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.2.1. Biztosítási esemény a gépjármű vezetésével, használatával, kezelésével, be- és kirakodással, valamint valamely helyre történő beállásának irányításával okozati összefüggésben álló baleset, melynek következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal. A biztosítás kiterjed a be- és kiszállás során bekövetkező balesetekre is.

1.2.2. Jelen feltételek szempontjából a baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve, amely a biztosított halálát okozza.

1.2.3. Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá a tetanuszfertőzés, ha azt a balesettel összefüggésben diagnosztizálták, és a baleset napját követő 20 napon belül fordultak a panaszokkal először orvoshoz. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzésként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.

1.2.4. A fentiektől eltekintve, nem minősül balesetnek az ember vagy állat által terjesztett bakteriális, vagy vírusfertőzés még abban az esetben sem, ha balesetszerű fizikális ok váltja ki.

1.2.5. Nem minősül balesetnek az adott biztosított vonatkozásában a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be.

2. fejezet

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

2.1. A biztosítási összeg 1.000.000,- Ft /fő.

2.2. A biztosítási szerződés szerinti biztosítási összeg(ek) a szerződésben megnevezett gépjármű minden egyes igazgatásrendészetileg engedélyezett ülőhelyére vonatkozik.

2.3. Ha a baleset időpontjában a járműben több személy tartózkodik, mint ahány igazgatásrendészetileg engedélyezett ülőhely a járműben található, úgy az egyes biztosítottak után fizetendő biztosítási szolgáltatás ennek megfelelően arányosan csökken.

2.4. A biztosító szolgáltatása a biztosítási időszakon belül csak egyetlen baleset alkalmával vehető igénybe.

3. fejezet TERÜLETI HATÁLY

A kiegészítő biztosítás területi hatálya, az alapbiztosítástól eltérően csak Európa földrajzi területére terjed ki. Európa tehát földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.

4. fejezet

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, MEGSZŰNÉSE, A DÍJFIZETÉS

4.1. A biztosítás létrejötte

A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás mellett jön létre, amennyiben a biztosítási kötvény tartalmazza a kiegészítő biztosítást.

4.2. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak

A biztosítás határozatlan tartamú. A biztosítási időszak igazodik az alapbiztosítás biztosítási időszakához. A biztosítási évforduló megegyezik az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával.

4.3. A kockázatviselés kezdete

Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését megelőzően jön létre, úgy a biztosító kockázatviselésének kezdete megegyezik az alapbiztosítás kockázatviselési kezdetével. Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését követően jön létre úgy a biztosító kockázatviselése az alapbiztosításról kiállított és a kiegészítő biztosítást is tartalmazó új kötvény hatálybalépésének dátumaként megjelölt nappal kezdődik el. Az alapbiztosítás szünetelésének ideje alatt a kiegészítő biztosítás kockázatviselése is szünetel.

4.4. A szerződés megszűnése

Ha az alapbiztosítás megszűnik, azzal egy időben megszűnik a jelen különös feltételek alapján létrejött kiegészítő biztosítás is. A kiegészítő biztosítást írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő harminc nap. A kiegészítő biztosítás megszűnésével a biztosító kockázatviselése is megszűnik.

4.5. Díjfizetés

A kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítási szerződés díjával együtt, annak fizetési

üteme szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben kell megfizetni. A díj meg nem fizetése esetén a szerződés megszűnik. Amennyiben a befizetett díj az alapbiztosítás díját fedezi, azonban a kiegészítő biztosítás díját nem fedezi, úgy a befizetett díjakat elsődlegesen az alapbiztosításra kell elszámolni.

5. fejezet KIZÁRÁSOK

5.1. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki azokra az eseményekre, illetve nem téríti meg azokat a károkat, melyek:

5.1.1. gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkeztek,

5.1.2. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben következnek be,

(Xxxxx feltétel alkalmazása szempontjából a Btk. 314.§-ában meghatározott cselekményen túl, terrorcselekménynek minősül az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.)

5.1.3. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkeznek,

5.1.4. a gépjármű jogszerű vezetőjének olyan magatartása során keletkeznek, amely alkalmával ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól,

5.1.5. ionizáló sugárzás hatására következnek be,

5.1.6. szándékos bűncselekménynek a biztosított gépjárművel való kísérlete vagy elkövetése során következtek be,

5.1.7. bekövetkeztekor a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel (pl. taxi vagy bérgépjármű) használták,

5.1.8. bekövetkeztekor a gépjárművel a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállítottak személyeket, és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében,

5.1.9. bekövetkeztekor a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a vezető véralkoholszintje meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a lég- alkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket,

5.1.10. bekövetkeztekor a szerződőnek/biztosítottnak tudomása van arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére,

5.1.11. bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye, kivéve, ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet,

5.1.12. esetén a biztosítási esemény bekövetkezése okozati összefüggésben áll azzal, hogy a biztosított a biztosítási esemény időpontjában legalább két közlekedésrendészeti szabályt megszegett.

6. fejezet

A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

6.1. A biztosító mentesülése szempontjából a biztosított súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha

6.1.1 a biztosítási esemény rendszeres alkoholfogyasztásával, kábítószer- fogyasztásával, kábító hatású anyag, vagy gyógyszer szedésével összefüggésben történt kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták,

6.1.2 biztosítási esemény azzal összefüggésben történt, hogy a biztosított nem tartotta be, illetve figyelmen kívül hagyta a szerződő által közölt, a jármű használatára vonatkozó előírásokat, illetve figyelmeztetéseket.

7. fejezet

AZ ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a jelen kiegészítő biztosítás alapján érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is, továbbá a jelen szerződés szerződője minden e szerződésből származó feltételről, jogról és kötelezettségről köteles tájékoztatni a gépjármű jogszerű használóját. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség is ugyanúgy terheli e személyeket, mint a szerződőt.

5. A Kerékpár kiegészítő biztosítás különös feltételei

1. fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Jelen különös feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött Kerékpár biztosítás) elnevezésű, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban

„alapbiztosítás”) mellett köthető kiegészítő biztosítási szerződésre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést erre hivatkozással kötötték meg. A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF), a Polgári Törvénykönyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

1.1. BIZTOSÍTOTT Biztosított az alapbiztosítás szerződője és annak azon a Ptk. 8:1.§ (1) bekezdés 1 pontjában meghatározott közeli hozzátartozói, akik a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a szerződővel állandó jelleggel, életközösségben együtt laktak.

1.2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.2.1. Jelen szerződés szempontjából biztosítási eseménynek minősül az a káresemény, amelyet a biztosított kerékpározás során okozott, és amelyért a biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelős személy a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik a harmadik személyeknek okozott

a) személysérülésekért,

b) szerződésen kívül okozott dologi károkért,

c) és az ezekre visszavezethető vagyoni károkért.

Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan személyi sérüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

1.2.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll.

2. fejezet

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

2.1. A jelen biztosítási feltételei alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási szerződésben meghatározott díj ellenében, magyar forintban megtéríti a jelen biztosítási feltételekben meghatározott összeghatárig a kockázatviselés helyén, a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkezett biztosítási események során okozott károk összegét a jelen biztosítási feltételekben meghatározottak szerint és módon.

2.2. A biztosító a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti:

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon vagyoni kárt, melyért a Biztosított kártérítési felelősséggel tartozik;

b) a kockázatba vont felelősségi károk járulékait, ill. a kamatot, a biztosítási eseménnyel összefüggésben a Biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, feltéve, hogy a biztosító a perben részt vett vagy a perben való részvételről lemondott, továbbá azon költségeket, melyek a károsult által támasztott kártérítési igény körülményeinek megállapítása a kártérítési igény jogosságának tisztázása érdekében merültek fel;

c) a sérelemdíjat.

2.3. A biztosítási összeg a kötvényen meghatározott forint összeg, amely a biztosító szolgáltatási kötelezettségének egy biztosítási időszakon belüli felső határa. A biztosító szolgáltatását a biztosított a biztosítási időszakon belül csak egyetlen alkalommal veheti igénybe. A biztosítási szolgáltatást a biztosítási összeg keretei között, és legfeljebb annak mértékéig teljesíti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamat fizetési kötelezettségre is irányadó.

3. fejezet TERÜLETI HATÁLY

A kiegészítő biztosítás területi hatálya, az alapbiztosítástól eltérően csak Magyarország területére terjed ki.

4. fejezet

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, MEGSZŰNÉSE, A DÍJFIZETÉS

4.1. A BIZTOSÍTÁS LÉTREJÖTTE

A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás mellett jön létre, amennyiben a biztosítási kötvény tartalmazza a kiegészítő biztosítást.

4.2. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

A biztosítás határozatlan tartamú. A biztosítási időszak igazodik az alapbiztosítás biztosítási időszakához. A biztosítási évforduló megegyezik az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával.

4.3. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését megelőzően jön létre, úgy a biztosító kockázatviselésének kezdete megegyezik az alapbiztosítás kockázatviselési kezdetével. Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését követően jön létre úgy a biztosító kockázatviselése az alapbiztosításról kiállított és a kiegészítő biztosítást is tartalmazó új kötvény hatálybalépésének dátumaként megjelölt nappal kezdődik el. Az alapbiztosítás szünetelésének ideje alatt a kiegészítő biztosítás kockázatviselése is szünetel.

4.4. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

Ha az alapbiztosítás megszűnik, azzal egy időben megszűnik a jelen különös feltételek alapján létrejött kiegészítő biztosítás is. A kiegészítő biztosítást írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő harminc nap. A kiegészítő biztosítás megszűnésével a biztosító kockázatviselése is megszűnik.

4.5. DÍJFIZETÉS

A kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítási szerződés díjával együtt, annak fizetési üteme szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben kell megfizetni. Amennyiben a befizetett díj az alapbiztosítás díját fedezi, azonban a kiegészítő biztosítás díját nem fedezi, úgy a befizetett díjakat elsődlegesen az alapbiztosításra kell elszámolni.

5. fejezet KIZÁRÁSOK

A biztosító szolgáltatása nem terjed ki azokra az eseményekre, illetve nem téríti meg azokat a károkat, melyek:

5.1. versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkeztek,

5.2. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben következnek be,

(Xxxxx feltétel alkalmazása szempontjából a Btk. 314.§-ában meghatározott cselekményen túl, terrorcselekménynek minősül az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.)

5.3. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkeznek,

5.4. a kerékpár vezetőjenek olyan magatartása során keletkeznek, amely alkalmával ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól,

5.5. ionizáló sugárzás hatására következnek be,

5.6. szándékos bűncselekménynek a biztosított által való kísérlete vagy elkövetése során következtek be,

5.7. bekövetkeztekor a kerékpárt olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a vezető véralkoholszintje meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket,

5.8. melyek következményei a biztosított saját kárának vagy a biztosított Ptk. 8:1.§ (1) bekezdés 2 pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károknak, valamint több biztosított esetén a biztosítottak által egymásnak okozott károknak minősülnek;

5.9. olyan károk miatti kártérítési kötelezettségek, amelyek a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapulnak;

5.10. a környezet szennyezésével kapcsolatos károk;

5.11. elmaradt vagyoni előnynek minősülnek.

6. fejezet

A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI KÁRESEMÉNY ESETÉN

6.1. A biztosított 30 napon belül - a bejelentési kötelezettség megszegése esetére az általános vagyonbiztosítási feltételekben megállapított jogkövetkezmények mellett - köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

6.2. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

6.3. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban be kell jelenteni.

7. fejezet

AZ ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a jelen kiegészítő biztosítás alapján érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is, továbbá a jelen szerződés szerződője minden e szerződésből származó feltételről, jogról és kötelezettségről köteles tájékoztatni a gépjármű jogszerű használóját. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség is ugyanúgy terheli e személyeket, mint a szerződőt.

8. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL ELTÉRŐ SZABÁLYOK

A Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi csak a biztosítás. A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási összeg keretei között, és legfeljebb annak mértékéig teljesíti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladjak.

IV. A BIZTOSÍTÓ ÁLTAL KÁR ESETÉN BEKÉRHETŐ IRATOK

1.	javítási árajánlat	28.	tűzvizsgálati jelentés	55.	törzskönyv
2.	javítási számla	29.	vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv	56.	vezetői engedély
3.	beszerzési számla	30.	nem jogerős rendőrségi határozat	57.	vámkezeléssel kapcsolatos iratok
4.	beszerzési bizonylat (pl. blokk)	31.	rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv	58.	tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok
5.	baleseti bejelentő	32..	vádemelési javaslat jegyzőkönyve	59.	gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat
6.	károkozói kárbejelentő	33.	nem jogerős bírósági ítélet	60.	üzembentartói szerződés vagy okirat
7.	kárbejelentő	34.	értéklista	61.	közjegyzői okirat
8.	tanúnyilatkozatok	35.	ingósági kárlista	62.	munkáltatói nyilatkozat
9.	kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban	36.	fizetési meghagyás	63.	adóbevallás
10.	készpénz-befizetési pénztárbizonylat	37.	lemondó nyilatkozat	64.	egyszerűsített éves beszámoló
11.	audatex kalkuláció	38.	meghatalmazás	65.	eredménykimutatás, mérleg
12.	eurotax kalkuláció	39.	banki engedményező nyilatkozat	66.	tárgyi eszköz nyilvántartás
13.	eurotax káridőponti érték számítás	40.	bankszámlakivonat	67.	könyvelési iratok
14.	kereskedői ajánlat maradványértékre	41.	bankszámlaszám	68.	felelősség elismerő nyilatkozat
15.	igazságügyi szakértői vélemény	42.	banki meghatalmazás	69.	építési engedély
16.	egyéb szakértői vélemény	43.	átruházó nyilatkozat	70.	építési napló
17.	szakhatósági iratok	44.	azonosítási adatlap	71.	tervdokumentáció
18.	munkalap	45.	zárójelentés	72.	költségkimutatás
19.	garanciajegy	46.	orvosi lelet	73.	menetjegyek
20.	egyéb szakértői vélemény	47.	ambuláns kezelőlap	74.	Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása
21.	tulajdoni lap	48.	igazolólap gépjármű balesetből adódó keresetveszteség rendezéséhez	75.	ügyfél elérhetősége
22.	telekkönyvi kivonat	49.	ittassági nyilatkozat	76.	bérleti szerződés
23.	hagyatéki végzés	50.	megállapodás kárügy végleges egyösszegű rendezéséről	77.	útnyilvántartás
24.	gyámhatósági rendelkezés	51.	nyilatkozat előzménykéréshez	78.	menetlevél
25.	örökösödési bizonyítvány	52.	nyilatkozat a gépjármű felszereltségéről	79.	fuvarlevél
26.	rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve	53.	adásvételi szerződés	80.	szerződés gépjármű kölcsönadásáról
27.	tűzoltósági hatósági bizonyítvány	54.	forgalmi engedély

V. AZ ALAP ÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS

KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

1. Díjfizetéssel kapcsolatos rendelkezések

1.1. Az első díjrészlet a biztosítási időszak kezdő napján, illetve ha az későbbi, a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.

1.2 Az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések 11. pontjában foglaltaktól eltérően a biztosító, a szerződés teljes tartama alatt, a befizetésekből elsődlegesen a baleseti adó, majd a fedezetlenségi díj jogcímen fennálló hátralékot azután a szerződőnek a korábbi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéséből a türelmi időre fennálló díjtartozását elégíti ki, ezt követően a fennmaradó összeget az esedékessé vált díjrészletekre számolja el, azok esedékessé válásának sorrendjében. Amennyiben a gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéshez, mint alapbiztosításhoz kiegészítő biztosítás(ok) is társul(nak), úgy a befizetések elszámolása előbb az alap gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés elmaradt díjrészletére, majd a kiegészítő biztosítások díjrészleteire arányosan történik.

2. Járadék tőkésítésre vonatkozó szabályok

Járadék tőkésítésére a hatályos jogszabályok alapján társaságunk nem köteles, felelősségbiztosítás alapján fizetendő járadék tőkésítésre kizárólag a járadék jogosultja és társaságunk közötti egyedi megállapodás alapján kerülhet sor.

3. E-kommunikációs záradék (EKZ)

Amennyiben a szerződés a lenti E-kommunikációs záradékra hivatkozással jön létre, úgy a biztosító a Gfbt-n alapuló értesítési kötelezettségeinek (a szerződés megkötéséről, megszűnéséről, a díj módosításáról, a szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatásról) a szerződő e-mail címére küldött értesítéssel elektronikus úton is eleget tehet. A biztosító a szerződő által megadott e-mail címre küldheti meg a szerződéssel kapcsolatos, kinyomtatható dokumentumokat is (kötvény, díjigazolás, indexértesítő). Az e-mail cím megváltozása esetére az alapszerződés feltételeiben meghatározott változás- bejelentési kötelezettség megfelelően irányadó.

„E-kommunikációs záradék (EKZ): Társaságunk, a biztosítási szerződés megkötésével, módosításával, állományban tartásával és esetleges megszűnésével, továbbá a szolgáltatásával kapcsolatos dokumentumokat, tájékoztatásokat vagy nyilatkozatokat (ideértve különösen, de nem kizárólagosan a kötvény, a Gfbt. 17.§ (4) bekezdés szerinti értesítő (index) levél, a Gfbt. 21.§ (4) bekezdései szerinti felszólítás és a Gfbt. 8.§ (3) és 21.§ (5) bekezdései szerinti értesítések, a számla (e-számla), valamint a díj megfizetéséről és a szerződés hatályban tartásáról szóló igazolások megküldését) jogosult elektronikus úton (e-mail) megküldeni.”

A kiegészítő biztosítások csak EKZ-t tartalmazó szerződésekkel köthetőek.

4. Elévülés

A felelősségbiztosítási szerződés alapján keletkezett igények, a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évülnek el.

A kiegészítő biztosítások esetében a GÁVF elévülési szabályai az irányadóak.

5. Kedvezmények igénybevételéhez kapcsolódó adatkezelés

A szerződő a biztosító díjtarifájában nevesített kedvezményeknek az ajánlaton/ szerződésben rögzített igénybevételével, a kedvezményre való jogosultság ellenőrzése érdekében, felmenti a biztosítót titoktartási kötelezettsége alól a szerződésre vonatkozó ajánlattétel és a szerződéskötés tényének vonatkozásában. A titoktartási kötelezettség alóli felmentés csak az igénybevett kedvezmény(ek)nek a biztosító díjtarifája szerinti feltételeiben nevesített szervezetre/szervezetekre kiterjedően hatályos.

A szerződő a Shell-partnerkedvezmény igénybevételével felmenti a biztosítót titoktartási kötelezettsége alól a Shell Hungary Zrt. irányába a szerződő neve, anyja neve, születési dátuma és a szerződés létrejöttének tényére kiterjedően. A felmentést a szerződő a kedvezmény igénybevételére való jogosultság ellenőrzése és a Shell Smart Program keretében jóváírandó u.n. „Smart Pontok” jóváírása céljából adja meg.

Genertel Biztosító Zrt.

Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 999

Telefonos ügyfélszolgálat: 00 (0) 000 0000 xxx.xxxxxxxx.xx

Nysz.: 19274