MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA
1
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA
Gyakorlati képzés
TANULÓSZERZŐDÉSSEL, EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSSAL
és
HALLGATÓI MUNKASZERZŐDÉSSEL
a munka világában
Budapest, 2019
A szakmai anyagot összeállította:
Xxxxxx Xxxxx Xxxxx Xxxxxxxx xx. Xxxxx Xxxxx
Xxxxxxx Xxxxx Xxxxx
Xxxxxxxxxx és szerkesztette
Xxxxx Xxxxxx
2019. decemberben aktualizált állapot
Nyomdai munkálatok:
Perjési Grafikai Stúdió Kft. xxx.xxxxxxx.xx
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara köszönetét fejezi ki
az innovációs és technológiai miniszternek a kiadvány elkészítéséhez és megjelenéséhez a Nemzeti Foglalkoztatási Alap terhére nyújtott anyagi támogatásért. a Nemzeti Foglalkoztatási Alap terhére nyújtott anyagi támogatásért.
Tartalom
AJÁNLÓ 10
1 A GYAKORLATI KÉPZÉS ALAPFOGALMAI 11
2 A TANULÓK GYAKORLATI KÉPZÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 15
2.1 Általános rendelkezések 15
2.2 A képzés ingyenességére vonatkozó rendelkezések 17
2.3 Tanulókra vonatkozó munkavédelmi szabályok 17
2.4 A gyakorlati képzés ideje 18
2.5 Napi óraszám az elméleti képzési napokon 19
2.6 Kártérítési felelősség 20
2.7 Felelősségbiztosítás 20
2.8 A tanulókat megillető (kötelező, egyéb) juttatások, kedvezmények 21
2.8.1 A tanulói pénzbeli juttatás 21
2.8.2 Tanuló pénzbeli juttatása a felnőttoktatásban 23
2.8.3 Tanuló pénzbeli juttatása a szakgimnáziumi képzésben 23
2.8.4 Az egységes szempontrendszer alkalmazása 24
2.8.5 A tanulókat megillető egyéb juttatások 24
2.9 A tanulóra vonatkozó munkajogi szabályok 26
2.10 Kamarai garanciavállalás 26
2.10.1 A kilencedik évfolyamon szervezett szintvizsgák eredményei hogyan hatnak ki
a kamarai garanciavállalás rendszerére? 27
3 GYAKORLATI KÉPZÉS TANULÓSZERZŐDÉSSEL 28
3.1 Tanulószerződés 28
3.2 A tanulószerződés kötésére jogosultak köre
és a megkötésére vonatkozó rendelkezések 28
3.2.1 A tanulószerződés kötésére jogosult tanuló 28
3.2.2 Tanuló-előszerződés 29
3.2.3 A tanulószerződés kötésére jogosult szervezet 30
3.2.4 Egyéni, mikro- és kisvállalkozások képzési tevékenységének szabályozása 31
3.2.5 A tanulószerződés megkötésének folyamata 32
3.2.6 Tanulószerződés kötés lehetősége a szakgimnáziumi képzésben 33
3.2.7 Online tanulószerződés-kötés lehetősége 34
3.3 Tanulói mulasztások szabályozása 34
3.4 Harmadik és további szakképesítést tanulók gyakorlati képzése 36
3.5 A tanulószerződés megszűnésének esetei 37
3.5.1 A tanulószerződés megszűnésének objektív esetei 37
3.5.2 A tanulószerződés megszűnésének a szerződő felek szándékától függő esetei 37
3.5.3 A tanulószerződés felmondással való megszüntetése 37
3.6 Tanulószerződés szüneteltetése 39
4 GYAKORLATI KÉPZÉS „EGYÉB SZERVEZETEK” KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL 40
4.1 A gyakorlati képzésben történő közreműködés lehetőségei 40
4.2 Gyakorlati képzés folytatására jogosult egyéb szervek támogatása
a szakképzéssel összefüggő feladataik ellátásához 41
5 FELNŐTTOKTATÁS 43
5.1 Képzésszervezési formái 43
5.2 Életkori határok. 43
5.3 Gyakorlati képzés lehetőségei 43
5.4 A tanuló pénzbeli juttatása 44
5.5 Felmerülő problémák, átgondolandó kérdések a felnőttoktatás területén 45
6 GYAKORLATI KÉPZÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSSAL 46
6.1 Az együttműködési megállapodás megkötésének feltételei 46
6.2 Gyakorlati képzés szervezése és a feltételek vizsgálata 46
6.3 Tanuló pénzbeli juttatása együttműködési megállapodás alapján 47
6.4 Együttműködési megállapodás az ágazati szakgimnáziumi képzésben 48
6.5 Forrásátvétel együttműködési megállapodás alapján folytatott
gyakorlati képzések esetében 48
7 INFORMÁCIÓK GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK RÉSZÉRE 50
7.1 Nyilvántartásba történő felvételi eljárás
és tanulószerződés megkötésének elősegítése 50
7.1.1 Gyakorlati oktatói képzés és vizsga 52
7.2 A tanulószerződés megkötése 53
7.3 „12 fős szabály” 54
7.4 Szakmai gyakorlat megvalósítása államilag finanszírozott
és nem finanszírozott képzések esetében – képzésfajták és szerződéstípusok 54
7.5 A tanulószerződés módosítása, javítása 56
7.5.1 Kell-e módosítani a tanulószerződést, ha a szervezet jogutódlással szűnik meg? 57
7.6 Tanulószerződés megszűnése, szüneteltetése 57
7.6.1 A tanulószerződés megszüntetésének lehetősége igazolatlan hiányzások esetében. 57
7.6.2 Tanulószerződés szüneteltetése esetén fennáll-e a szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettsége? 58
7.6.3 A tanulói jogviszony szünetelése feltétele-e a tanulószerződés
szüneteltetésének a tanuló szülési szabadság alatt? 58
7.7 Tanulószerződéses jogviszony, illetve a tanulói jogviszony
megszűnésének értelmezése 58
7.8 Gazdálkodó szervezet kötelezettségei a tanulószerződés megkötésével 59
7.9 Gyakorlati képzés kötelező, teljesítést igazoló dokumentumai 59
7.9.1 A foglalkozási napló 59
7.9.2 A munka-, baleset- és a tűzvédelmi napló 61
7.9.3 A pénzügyi (tanuló pénzbeli juttatásának igazolását szolgáló) dokumentumok 61
7.9.4 TB bejelentést igazoló dokumentum 61
7.9.5 Felelősségbiztosítás megkötését igazoló dokumentum 61
7.9.6 Oktatói végzettséget igazoló dokumentumok 61
7.9.7 Képző szervezetek adminisztrációját segítő dokumentációs iratminták 62
7.10 Pénzbeli juttatás megállapítása és az egységes szempontrendszer alkalmazása 62
7.10.1 Adómentesnek tekinthető a szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulót jogviszonya alapján kötelezően megillető juttatása? 63
7.10.2 Tanulószerződéses tanuló pénzbeli juttatása betegszabadsága esetén 64
7.10.3 Adómentesnek tekinthető-e a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulót jogviszonya alapján megillető juttatása
a keresőképtelensége idején (betegszabadság, táppénz)? 65
7.11 A szakképzési normatíva elszámolhatósága 65
7.12 Befejező szakképzési évfolyamra vonatkozó rendelkezések 65
7.12.1 A befejező szakképzési évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi
követelményeket a szorgalmi időszak végéig teljesítő tanuló esetében: 65
7.12.2 A befejező szakképzési évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi
követelményeket nem teljesítő tanuló esetében: 66
7.13 Teljesítési megbízotti közreműködés lehetőségei 67
7.13.1 5%-os kiegészítő képzés 67
7.14 Gyakorlati képzés lehetősége a gazdálkodó szervezetek által
működtetett tanműhelyekben 68
7.14.1 Lehetséges-e, hogy a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet egy, az iskolától bérelt tanműhelyben folytatja a tanuló gyakorlati képzését
tanulószerződés keretében? 68
7.14.2 Tanműhely-létesítés lehetősége állami támogatással 69
7.14.3 KTM-mé minősített gyakorlati képzőhelyen milyen feltételek mellett valósítható meg a gyakorlati képzés, ha a gazdálkodó szervezet a képzőhelyet csak időben (azaz egy
bizonyos időszakra) különíti el a termeléstől vagy a szolgáltató tevékenységtől? 69
7.14.4 Lehetséges-e, hogy a tanuló a kilencedik évfolyam szorgalmi időszakában nem
KTM-ben és nem tanulószerződéses jogviszony alapján teljesíti a gyakorlatát, hanem egyéb külső gyakorlati képzőhelyen, együttműködési megállapodás alapján? 69
7.15 Összefüggő szakmai gyakorlat megszervezése 70
7.15.1 Összefüggő szakmai gyakorlat időbeni megszervezése 70
7.15.2 Összefüggő szakmai gyakorlat megszervezése együttműködési megállapodással, szakközépiskolai és szakiskolai képzésben 71
7.15.3 Összefüggő szakmai gyakorlat megszervezése együttműködési megállapodással, ágazati szakgimnáziumi képzésben 71
7.15.4 Az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése évismétlés esetén 72
7.15.5 Az összefüggő szakmai gyakorlat megvalósíthatósága több helyszínen 72
7.15.6 Tanulószerződéses tanuló szakképző iskola által külföldön szervezett gyakorlat megvalósításának lehetősége 72
8 INFORMÁCIÓK SZAKGIMNÁZIUMOK ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁK RÉSZÉRE 73
8.1 Az iskolarendszer 73
8.1.1 Szakközépiskola 73
8.1.2 Szakgimnázium 73
8.1.3 Szakiskola 75
8.2 Szakképzési Hídprogram 76
8.2.1 A Szakképzési Hídprogram célja 76
8.2.2 Köthető-e tanulószerződés a Szakképzési Hídprogramban? 76
8.2.3 Köthető-e együttműködési megállapodás a Szakképzési Hídprogramban? 76
8.2.4 A Szakképzési Hídprogramban részt vevő tanulók ösztöndíja 77
8.3 Az iskola közreműködése a tanuló gyakorlati képzésében,
teljesítési megbízotti jogviszony keretében 78
8.3.1 5%-os kiegészítő képzés 78
8.4 Kamarai garanciavállalás 79
8.4.1 Hatása az iskolai tanműhelyekben folyó gyakorlati képzésre 79
8.4.2 Hatása az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésre 80
8.4.3 Kamarai garanciavállalás dokumentuma 80
8.4.4 Kamarai igazolás kiállításának folyamata 81
8.4.5 Nyilvántartásba vett tanulószerződések nyomon követése 81
8.5 Iskolai évfolyamok számozása 81
8.6 Összefüggő szakmai gyakorlat megvalósítása az iskolai tanműhelyben 82
8.7 Összefüggő szakmai gyakorlat megvalósítása évismétlés esetén 82
9 INFORMÁCIÓK SZAKKÉPZŐ ISKOLAI TANULÓK ÉS SZÜLEIK RÉSZÉRE. 83
9.1 Szakképzési intézménytípusok 83
9.2 Duális képzés 83
9.3 A tanuló-előszerződés 83
9.4 A tanulószerződés 84
9.5 A tanulószerződéses jogviszony előnyei 84
9.6 A tanuló kötelezettségei a képzés során 84
9.7 Hiány-szakképesítés 85
9.8 Xxxxxxx Xxxxx Szakképzési Ösztöndíj 85
9.8.1 Az ösztöndíj célja 85
9.8.2 A jogosultság feltételei 85
9.8.3 Az ösztöndíj havi mértéke 85
9.9 Kamarai garanciavállalás 87
9.9.1 Kedvező hatásai a tanulók számára 87
9.9.2 A kamarai garanciavállaláshoz kapcsolódó tanulói adatok 87
9.1 0 A második szakképesítés megszerzésének lehetőségei 87
9.11 Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) 88
10 SZINTVIZSGA 89
10.1 A szintvizsga célja és az érintettek köre 89
10.2 Szintvizsga a költségvetési hozzájárulásban nem részesített képzésben
részt vevő tanulók esetében 89
10.3 A szintvizsga követelménye és feladatbankja 90
10.3.1 Szintvizsgával rendelkező tanulók szintvizsga kötelezettsége új szakképesítés
vagy évismétlés esetében 90
10.3.2 Az érettségi vizsga keretében szerezhető 3-as szintű szakmából érettségizőknek
kell-e szintvizsgát tenniük a szakgimnáziumban? 90
10.3.3 A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók szintvizsgájára vonatkozó mentességek. 91
10.4 A szintvizsga és a tanulószerződés-kötés összefüggései 91
10.4.1 Iskolai rendszerű, nappali képzés 91
10.4.2 Felnőttoktatás 92
10.5 Szintvizsga és a szakmai záróvizsga kapcsolata 92
11 SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS ELSZÁMOLÁSA 93
11.1 A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre 93
11.2 Mentességek, kedvezmények 93
11.3 Szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke 94
11.4 A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése 95
11.5 A szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel történő teljesítése 95
11.6 Szakképzési hozzájárulás teljesítése saját munkavállalók
képzése költségének elszámolásával 96
11.7 Szakképzési hozzájárulás elszámolása 96
11.8 Szakképzési hozzájárulás visszatérítése 97
11.9 A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére
történő elszámolásánál figyelembe vehető normatívák 98
11.9.1 A felnőttoktatás keretében folytatott képzések esetében
figyelembe vehető normatíva 100
11.9.2 A befejező szakképzési évfolyamon, az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket nem teljesítő tanuló esetében csökkenthető-e a vállalkozás szakképzési hozzájárulási kötelezettsége a normatíva összegével
a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól? 100
11.9.3 A befejező szakképzési évfolyamon, az utolsó tanítási nap és a szakmai vizsga időpontja közötti időszakban csökkenthető-e a vállalkozás szakképzési
hozzájárulási kötelezettsége a normatíva összegével? 101
11.10 Kiegészítő csökkentő tételek 101
11.10.1 Beruházási kiegészítő csökkentő tétel 101
11.10.2 Oktatói kiegészítő csökkentő tétel 102
11.10.3 Tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel 102
11.10.4 A tanulói éves átlaglétszám számítása a beruházási kiegészítő
csökkentő tételre vonatkozóan 102
11.10.5 A tanulói létszám meghatározása az oktatói és a tanműhely-fenntartási
kiegészítő csökkentő tételre vonatkozóan 102
11.10.6 Kiegészítő csökkentő tételek elszámolása a felnőttoktatásban. 103
11.11 A kis- és középvállalkozás fogalma és annak hatása az elszámolásra 103
12 FELSŐOKTATÁSI DUÁLIS KÉPZÉS 105
12.1 A felsőoktatási duális képzés ismertetése, jogi szabályozása 105
12.2 A duális képzésre történő jelentkezés és felvételi eljárás 106
12.3 A tanév beosztása a duális képzés esetében 107
12.4 Az együttműködési megállapodás megkötése 107
12.5 A hallgatói munkaszerződés 108
12.5.1 A hallgatónak fizetendő díjazás 108
12.5.2 A hallgatói munkaszerződés alapján kifizetett díjazás adózása 109
12.5.3 A hallgatónak nyújtandó egyéb juttatások, a gyakorlat szabályai 109
12.6 A gyakorlati képzés költségeinek elszámolása 109
12.7 Területi kamara feladat- és hatásköre a felsőoktatási duális képzésben 111
13 KIHEZ FORDULHATOK? MIBEN ILLETÉKESEK
A SZAKKÉPZÉSBEN ÉRINTETT SZERVEZETEK, INTÉZMÉNYEK? 112
13.1 A területi kamarák feladatai a gyakorlati képzésben: 112
13.2 Online szolgáltatások a vállalkozások tájékoztatása
és a tanulószerződés népszerűsítése érdekében 114
13.3 Szakképző iskolák feladatai a szakképzésben 114
13.4 Szakképzési feladatot ellátó hatóság 116
13.5 Az ágazati készségtanács 117
14. TERÜLETI KAMARÁK ELÉRHETŐSÉGEI 119
15. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 123
16. MELLÉKLET 125
16.1 Tanulói juttatások és normatív támogatások speciális esetekben 125
16.2 A szakképzési hozzájárulás teljesítésnek szabályai (bevallás és visszatérítés)
– részben vagy egészben tanulószerződés vagy hallgatói munkaszerződés
alapján teljesített hozzájárulási kötelezettség esetén 126
AJÁNLÓ
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évek óta megjelenteti a gyakorlati képzésben részt vevőket segítő szakmai kiadványát, amely először „Tanulószerződéssel a munka világá- ban”, majd 2017 óta „Gyakorlati képzés – tanulószerződéssel, együttműködési megállapo- dással és hallgatói munkaszerződéssel – a munka világában” címmel készült el.
A gyakorlati képzéssel kapcsolatos feladatellátást segítő anyag formáját, felépítését több- ször is változtattuk annak érdekében, hogy szakmailag minél igényesebb, minden részletre kitérő, ugyanakkor felhasználóbarát és praktikus tájékoztató kerüljön az olvasó kezébe. A jelenlegi kiadványban, a korábbiakban megszokott módon a legfontosabb szerepet a szakképzést, illetve a felsőoktatási duális képzést érintő jogszabályi változások beemelése, a jogszabályi környezet aktualizálása kapta. A kiadvány tartalmi felépítésénél fontos szem- pont maradt, hogy a tanulószerződést kötő felek (szervezet és tanuló) és a közreműködő intézmények (szakképző iskola) részére az információk külön fejezetekben szerepeljenek. Bízunk benne, hogy mindezek alapján az aktualizált és átdolgozott szakmai kiadvány minden érintett fél számára hasznos, jól alkalmazható, a gyakorlatot megkönnyítő segéd- anyaggá válhat.
A kiadvány egészében az egyszerűség kedvéért a következő rövidítéseket, illetve egysze- rűsítéseket használjuk:
🞄 Szt.: a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény
🞄 Szht.: A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény
🞄 Köznevelési törvény: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
🞄 A munka törvénykönyvéről szóló törvény: A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
🞄 A munkavédelemről szóló törvény: A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
🞄 Működési rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
🞄 OKJ: Országos Képzési Jegyzék (Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Kép- zési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányren-
delet)
🞄 KTM: Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely
🞄 ISZIIR: Internet Alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszer
Néhány esetben a könnyebb értelmezhetőség kedvéért a TSZ rövidítést használjuk a
tanulószerződés, az EM rövidítést az együttműködési megállapodás kifejezés helyett.
1 A GYAKORLATI KÉPZÉS ALAPFOGALMAI
🞄 ágazati képző központ: gyakorlati képzés szervezése céljából
a) legalább négy mikro- vagy kisvállalkozás által, vagy
b) kettő középvállalkozás, vagy a kis- és a középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény hatálya alá nem tartozó gaz- dálkodó szervezet által, vagy
c) a szakképzési centrum legfeljebb 60%-os tulajdoni hányadával létrehozott nonprofit gazdasági társaság.
🞄 ágazaton belüli specializáció: a szakgimnáziumi ágazati képzés esetén az adott ágazaton belül egyes szakképesítések vagy azok csoportjának sajátos ágazati
szakmai tartalma.
🞄 állam által elismert szakképesítés: az OKJ-ban meghatározott szakképesítés;
🞄 egészségügyi alkalmasság: orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása annak, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egész-
xxxx és pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre;
🞄 egyéb képzőhely: nem kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló képzőhely;
🞄 egyéb szerv, szervezet:
a) a Szociális és a Pedagógia ágazatba, valamint a honvédelemért felelős mi-
niszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gya- korlati képzést szervező, továbbá a köznevelési intézmények kivételével az Egészségügy, az Egészségügyi technika, a Képző- és iparművészet, a Hang-, film és színháztechnika ágazatba tartozó szakképesítések megszerzésére irá- nyuló gyakorlati képzést szervező
aa) költségvetési szervként működő intézmény, ab) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy,
ac) az ab) alpontban meghatározottak fenntartásában működő intézmény, továbbá
b) a központi költségvetési szervként működő állami ménesgazdaság,
c) a földművelésügyi miniszter által fenntartott szakképző iskola az agrárpo- litikáért, az erdőgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a halgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésre történő felkészítés ke- retében részt vevő tanulója tekintetében, amennyiben a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében vesz részt gyakorlati képzésen;
🞄 első és második szakképesítés: az OKJ-ban szereplő, az iskolai rendszerű szak- képzésben megszervezett, állam által támogatott képzésben megszerzett első és
második, államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglal- kozás, tevékenység gyakorlására képesít;
🞄 eszköz- és felszerelési jegyzék: A szakmai és vizsgakövetelményben szakképesí- tésenként meghatározott, a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök,
gépek, szerszámok, alapanyagok, helyiségek és felszerelések minimuma.
🞄 gazdálkodó szervezet: jogszabályban meghatározott szakképzési hozzájárulásra kötelezett;
🞄 gyakorlati képzés: a szakmai képzésnek az iskolai tanműhelyben, az állami fel- nőttképzési intézmény tanműhelyében vagy a gyakorlati képzés folytatására
jogosult gazdálkodó szervezetnél, egyéb szervnél vagy szervezetnél folyó azon része, amelynek célja a szakképesítéshez kapcsolódó munkatevékenységek gya- korlatban történő elsajátítása és a tanulónak a komplex szakmai vizsga gya- korlati részére való felkészítése, amelyet iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzési kerettanterv határoz meg.
🞄 gyakorlati képzést folytató: gyakorlati képzési tevékenységét iskolai tanműhely- ben, vagy együttműködési megállapodás, tanulószerződés alapján ténylegesen
folytató, a gyakorlati követelményekre való felkészítést végző szerv, amely lehet a gyakorlati képzést szervező is;
🞄 gyakorlati képzést szervező: a gyakorlati képzés feltételeinek biztosításáért felelős szakképző iskola vagy e törvény szerint nyilvántartásba vett gyakorlati képzést
folytató;
🞄 harmadik és további szakképesítés: az iskolai rendszerű szakképzésben meg- szerzett, az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés,
amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít, és már kettő meglévő, az iskolai rendszerű szakképzésben megszervezett, állam által támogatott képzésben megszerzett, államilag elismert szakképesítés birto- kában szerzik meg. Xxxxxxxx és további szakképesítés támogatása szempont- jából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető ‒ a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körbe tartozó, kapcsolódó ‒ szakképesítés, valamint a mellék-szakképesítés birtokában, iskolai rendszerű szakképzésben szerzett érettségi végzettséghez kötött szakképesítés;
🞄 kamarai gyakorlati oktatói képzés: a gazdasági kamara által, az iskolai rendszerű szakképzésben gyakorlati képzést folytató szervezetnél kötelező szakmai gya-
korlatukat töltő tanulókkal gyakorlati oktatóként foglalkozó, meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek számára szer- vezett képzés;
🞄 kamarai gyakorlati oktatói vizsga: a kamarai gyakorlati oktatói képzést lezáró, a gazdasági kamara által szervezett, tanúsítvány kiadásával záruló vizsga;
🞄 kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely (KTM): kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől
térben vagy időben teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által a gyakorlati képzés időtartama alatt kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tan- műhellyé minősített, állandó tanműhelyvezetői felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésére alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben;
🞄 kompetencia: egy feladat ellátásához szükséges mérhető, ellenőrizhető ismere- tek, készségek, attitűdök (beállítódások) összessége
🞄 mellék-szakképesítés: a szakgimnázium középiskolai évfolyamai tananyagának keretében a tanuló választása alapján tanulható és megszerezhető, az Orszá-
gos Képzési Jegyzékben meghatározott, az adott szakgimnáziumi ágazathoz és az érettségit követő szakképzési évfolyamon megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódó szakképesítés vagy részszakképesítés, amelynek tananyagát a szak- képzési kerettanterv tartalmazza;
🞄 mesterképzés: olyan képzési forma, amelynek során meghatározott szakképesí- téssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakembereket mestervizsgára készí-
tenek fel a szakmai tevékenység mester szintű gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi és munkaügyi, továbbá a tanulók képzéséhez szükséges alapvető pedagógiai isme- retek elsajátításával.
🞄 nyilvántartást vezető szerv: a területi kamara;
🞄 összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat: a tanult ismeretek, készségek, jártasságok alkalmazását, megszilárdítását szolgáló tevékenység, amelyet lehetőleg munka-
helyi körülmények között a szorgalmi időszakot követően, egybefüggően kell lebonyolítani;
🞄 pályaalkalmassági követelmény: a szakképzésbe történő bekapcsolódás ‒ szak- mai és vizsgakövetelményben meghatározott ‒ azon feltétele, amely alapján
megállapítható, hogy a szakképzésben részt venni szándékozó személy képes- ségei, készségei alapján sikeresen fel tud készülni a választott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára és a választott tevékenység, foglalkozás ellátására;
🞄 sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján moz-
gásszervi, érzékszervi, látási, hallási, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fo- gyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figye- lem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd;
🞄 szakgimnázium: A szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, az ehhez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére, és a választható
mellék-szakképesítés szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos
Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik;
🞄 szakiskola: A szakiskola a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-ok- tatása céljából a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtthaladásra
képtelen tanulókat készíti fel a szakmai vizsgára;
🞄 szakközépiskola: A szakközépiskolának öt évfolyama van, amelyből három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést, valamint
szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam, valamint további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam;
🞄 szakmai gyakorlóhely: az a jogi személy vagy a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet, amely felsőoktatási szakképzésben, alap-
képzésben vagy mesterképzésben ‒ a felsőoktatási intézménnyel kötött együtt- működési megállapodás, a hallgatóval a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011 évi CCIV. törvény (a továbbiakban Nftv). 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint kötött hallgatói munkaszerződés, vagy az Nftv. 44. § (3a) bekezdése szerinti megálla- podás alapján – az egybefüggő szakmai gyakorlatot biztosítja.
🞄 tanév: az iskolában, kollégiumban szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak;
🞄 tanítási év: amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, az iskolában minden év szeptemberének első munkanapjától a következő év június 16-át
megelőző utolsó munkanapjáig tartó szorgalmi időszak, kivéve az érettségi és a szakmai vizsga évét;
2 A TANULÓK GYAKORLATI KÉPZÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
Ebben a részben a gyakorlati képzésre vonatkozó általános rendelkezések áttekinté- sére kerül sor, a speciálisan valamely felet (gyakorlati képző, iskola, tanuló) érintő kérdéseket külön fejezetekben taglaljuk.
2.1 Általános rendelkezések
Az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a köznevelési törvény alapján és az Szt.-nek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni.
Az iskolai rendszerű szakképzés a szakmai és vizsgakövetelmények előírása mellett az adott iskolatípusra és szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv alapján folyik. A gazdálkodó szervezetnek a gyakorlati képzést az említett dokumentumok figyelembevételével kell megszervezni.
Az iskolai rendszerű szakképzésben részszakképesítésre nem lehet beiskolázni, ki- vétel az a tanuló, aki a részszakképesítést
🞄 a Szakképzési Hídprogramban vagy
🞄 szakiskolában tanulja.
A szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gya- korlati képzést – az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével – a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet KTM-ében kell megszervezni.
A tizedik és a tizenegyedik évfolyamon a gyakorlati képzés szervezésének módját a meg- felelőnek nyilvánított képzőhelyek száma és kapacitása határozza meg. Amennyiben a területileg illetékes gazdasági kamara ellenőrzési és minősítési folyamata által megfe- lelőnek nyilvánított képzőhely biztosított és ezáltal a tanulószerződés megköthető, a tanuló gyakorlati képzése a szakközépiskola kilencedik évfolyamának összefüggő szak- mai gyakorlatától kezdődően, kizárólag ennek keretében szervezhető meg.
Ha nem biztosított a megfelelő képzőhely, akkor a szakképző iskola gondoskodik a tanuló gyakorlati képzéséről. Ebben az esetben a tanulók gyakorlati képzése
🞄 iskolai tanműhelyben vagy
🞄 külső gyakorlati képzőhelyen együttműködési megállapodás keretében
valósulhat meg.
A gyakorlati képzés csak
🞄 a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és
🞄 a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll,
azaz az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés – az összefüggő szak- mai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt – a szakmai gyakorlat igazolatlan mulasztásának pótlása kivételével – gyakorlati képzés nem szervezhető. Ennek megfelelően az összefüggő szakmai gyakorlatot a szorgalmi időszakban nem lehet pótolni.
Az összefüggő szakmai gyakorlat a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott gya- korlat része. Az adott tanévre meghatározott gyakorlati óraszámot a szorgalmi időszakban teljesítendő óraszám és az összefüggő szakmai gyakorlat óraszáma adja együttesen.
A szakképző iskolába szakképzésre csak olyan tanulót lehet felvenni, aki
🞄 az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá
🞄 a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.
A vizsgálatot a felvételi eljárás során kell elvégezni. Tanulószerződés csak azzal a tanulóval köthető, aki megfelel mindkét alkalmassági előírásnak. A szakképző is- kolának értesítenie kell a vizsgálatok dátumáról a nyilvántartást vezető szervet, azaz a területi kamarát.
A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola vagy gyakorlati képzést folytató szervezet által fenntartott és működtetett gyakorlati képzőhelyen megszer- vezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogsza- bályban előírt feltételei biztosítottak.
A tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítéséért a gyakorlati képzést szervező a felelős a szakképesítésre kiadott szakmai és vizs- gakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján. A képzés során szükség van egy olyan kötelezettre, akitől számonkérhető a gyakorlati képzés eredményessége, jogszerűsége, szakmai minősége. Ez a felelős a gyakorlati képzést szervező.
A gyakorlati képzést szervező köteles a gyakorlati képzés követelményeire való fel- készítéshez, továbbá a gyakorlati vizsgához szükséges tárgyi eszközöket és a szemé- lyi feltételeket biztosítani.
A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési ke- rettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges,
biztonságos körülmények között foglalkoztatható. Ez a rendelkezés kizárja azokat a visszaéléseket, amely által a tanuló nem a szakmai vizsgájára készül fel ténylege- sen a gyakorlati képzés alatt, hanem esetleg a munkáltató egyéb érdekei szerinti feladatokat lát el.
2.2 A képzés ingyenességére vonatkozó rendelkezések
Magyarországon az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben az első és a második szakképesítésre történő felkészítés – függetlenül az oktatás munka- rendjétől – ingyenes. A második szakképesítés megszerzésére irányuló képzés csak az első szakképesítés megszerzését követően kezdhető meg, a tanuló párhuzamos képzésben nem vehet részt. A második szakképesítés azonban kizárólag felnőttok- tatás keretében szerezhető meg.
A Szakképzési Hídprogramban történő részvétel, a záróvizsga és a részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsga ingyenes, melyet az ingyenesség számításakor figyelmen kívül kell hagyni.
Az ingyenesség másik oldala, hogy azoktól a tanulóktól, akiknek a képzésben való részvétele térítésmentes,
🞄 a gyakorlati képzést szervező semmiféle díjazást, térítést, hozzájárulást nem kérhet,
🞄 a tanuló vagy rá tekintettel a szülő ilyen típusú hozzájárulást nem is adhat a gyakorlati képzést szervezőjének.
Az illetékes szakképző iskola a tilalom megszegéséről a tudomására jutástól számí- tott 15 napon belül köteles tájékoztatni a területi kamarát.
A területi kamarának ellenőrzési és szankcionálási jogköre van, a tilalmat meg- szegő gazdálkodó szervezetet végső soron a gyakorlati képzésben való részvétel- től is eltilthatja, emellett a jogszabálysértőt nyilvánosságra is hozza a honlapján. A költségtérítés összegét öt munkanapon belül vissza is kell fizetni a tanulónak vagy a tanuló szülőjének.
2.3 Tanulókra vonatkozó munkavédelmi szabályok
A tanulót a gyakorlati képzést szervezőnek a gyakorlati képzési feladattal össze- függő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A tanulók számára, mivel még nem rendelkeznek munkatapasztalatokkal, valószínűleg a munkavédelmi oktatás az első alkalom, amikor a komoly veszélyeket is magában rejtő munkafolyamat kocká- zataira történő figyelemfelhívással testközelben találkoznak.
A gazdálkodó szervezet munkabiztonsági és tűzvédelmi oktatás keretében köteles gondos- kodni arról, hogy a tanulók, a gyakorlati képzés megkezdése előtt elsajátítsák a biztonságos munkavégzés alapvető ismereteit. A gazdálkodó szervezet munkabiztonsági és tűzvédelmi oktatási kötelezettsége a gyakorlati képzés teljes ideje alatt fenn áll. Ezek a helyi szokások- nak megfelelő gyakorisággal ismétlődő általános oktatások, valamint a szakmai gyakorlati oktatásba beépített, az adott gépre, eszközre, munkaműveletre vonatkozó munka- és tűzvédelmi szabályok megtanítása. A gyakorlati képzés során kiemelt figyelmet kell for- dítani a munkavédelmi szabályok betartására. A tanulók – életkori sajátosságaikra tekin- tettel – bizonyos eszközöket és gépeket (pl. faipari szalagfűrész, villamos köszörűgép stb.) felügyelet nélkül egyáltalán nem használhatnak. A tanulókat a munkavállalókkal azonos módon el kell látni – a tevékenység jellegének megfelelően előírt – egyéni védőeszközzel, és szükség szerint védőitallal is.
Az egészséges és biztonságos munkakörülmények biztosításának követelményeit a munkavédelemről szóló törvény írja elő, amelyek a gyakorlati képzésben részt vevő tanu- lóra is érvényesek. A feltételek között olyan elemi szabályok is találhatók, mint például a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz, öltöző-, tisztálkodási, étkezési, és szükség sze- rint pihenőhelyiség biztosítása. Ide tartozik a munkavégzés során felmerülő balesetveszély elhárítása ugyanúgy, mint a megfelelő mesterséges és természetes világítás biztosítása is.
A változó munkahelyen folyó munkavégzés esetében a tanuló munkavédelmi oktatását minden új helyszínen el kell elvégezni. Minden alkalommal meg kell ismételni a mun- kavédelmi oktatást, ha a gazdálkodó szervezet olyan új technológiát vezet be, illetőleg új gépet helyez üzembe, amellyel a tanuló a gyakorlati képzés során kapcsolatba kerül.
A képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezőjének gondoskodnia kell a tanuló rend- szeres orvosi vizsgálatáról.
2.4 A gyakorlati képzés ideje
Fiatalkorú tanuló esetében a gyakorlati képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg. Mindez igaz azokon a napokon is, amikor elméleti és gyakorlati órákra is sor kerül.
A napi gyakorlati képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gyakorlati képzést foly- tató szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják.
Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között, folyamatosan kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani.
A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe. A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem ke- rülhet sor
🞄 az elméleti képzési napokon, ha az elméleti képzési órák száma az adott napon négy tanórát meghaladja,
🞄 a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező,
🞄 a tanuló tanulmányok alatti vizsgája napjain és a tanulmányokat befejező komp- lex szakmai vizsgája napjain, továbbá
🞄 minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.
A gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gya- korlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe vagy abban az esetben, ha a tanuló mulasztását pótolja. Az igénybe vett idő helyett – a mulasztás pótlásá- nak esetét kivéve, lehetőleg a következő gyakorlati képzési napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani. Ebben az esetben az iskolának kell bizto- sítani azt a kontrollt, amely alapján megítélhető, hogy a kivételes napon történő gyakorlati képzés inkább előnyökkel jár a tanuló felkészülése szempontjából, vagy inkább elkerülendő. Lehetővé tétele esetében pótolni szükséges a kiesett pihenő- időt, a lehető legkorábbi lehetséges alkalommal.
A tanuló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésére (túlmunka), valamint ké- szenlét ellátásra nem vehető igénybe. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc perc, megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül.
2.5 Napi óraszám az elméleti képzési napokon
Az Szt.) 38. § (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a gyakorlati képzést foly- tató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor az elméleti képzési napokon, ha az elméleti képzési órák száma az adott napon a négy tanórát meg- haladja. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy adott iskolai napon a legfeljebb négy tanórát követően lehetőség van a gyakorlati képzés – lehetőség szerinti egybefüggő
– megszervezésére is.
A fenti szabályozási környezet keretein belül tehát a szakképző iskola határozza meg
– a kiemelt jogszabályhelyek egyidejű figyelembevételével – a tanuló gyakorlati kép- zési óraszámát az elméleti képzési napokon is. A szakképző iskoláknak működésük során figyelemmel kell lenniük a köznevelési törvény és az Szt. által egybehangzóan
megállapított alapelvre, miszerint a tanulóval szemben az életkorának megfelelő követelmények támaszthatók. Ez az alapelv természetesen vonatkozik arra is, hogy milyen mértékben terhelhető egy tanuló az elméleti képzési napokon.
A tanuló túlzott terhelése kerülendő, ezért – érdekeiket szem előtt tartva – a jogsza- bályban meghatározásra került, hogy az elméleti és a gyakorlati képzési órák együt- tes száma kiskorú tanuló esetén a napi hét, nagykorú tanuló esetén a napi nyolc órát nem haladhatja meg. A gyakorlati képzési órákat – mint ahogy fentebb említettük
– lehetőleg egymást követően kell megszervezni. A jogszabály ezen túl rögzíti, hogy az előzőekben meghatározott óraszámtól eltérően, egyes művészeti ágazatokban a párhuzamos művészeti oktatás szabályai szerint kell a képzéseket megszervezni.
2.6 Kártérítési felelősség
A kártérítési felelősség szabályai a tanuló által a kötelezettségeinek vétkes megsér- tésével okozott károk megtérítését, valamint a tanulónak okozott kár megtérítését határozzák meg. A tanuló által okozott kár megtérítésének vétkesség, azaz szán- dékosság esetén nincs korlátja, a teljes kárt köteles megtéríteni a gyakorlati képzés szervezőjének.
Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a gyakorlati képzést folytató szervezet köteles azt megtéríteni.
A tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek gondatlanságból okozott kár ér- tékének 50%-át köteles megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét.
A károkozás csak akkor tartozik bírósági hatáskörbe – a kamara előzetes közvetí- tése után – és a munka törvénykönyve hatálya alá, ha a tanuló szándékosan okozta a kárt.
2.7 Felelősségbiztosítás
A szakképzésben részt vevő tanuló részére, a gyakorlati képzés szervezője köteles fele- lősségbiztosítást kötni. A képzés szervezőjének tanulószerződés esetében a gazdálkodó szervezet minősül, így a felelősségbiztosítás megkötésének kötelezettsége őt terheli.
A tanulói felelősségbiztosítás célja kettős. Egyrészt a tanuló által harmadik sze- mélynek okozott kár megtérítése – ez tekinthető a klasszikus értelemben vett fele- lősségbiztosításnak –, másrészt a tanulókat a gyakorlati képzés során ért károk (pl. személyi sérülés) fedezetének biztosítása. E kettőség feloldása akkor lehetséges, ha a gazdálkodó szervezet olyan biztosítónál köti meg a felelősségbiztosítást, amely- nek ajánlata magában foglalja a tanulót ért kárt ugyanúgy, mint az általa harmadik személynek okozott kárt.
A tanuló javára megkötött felelősségbiztosítás a tanulónak okozott kár megté- rülését biztosítja, míg a balesetbiztosítás a tanuló balesete esetén nyújt térítést a tanulónak.
A tanuló felelősségbiztosítása névre szóló, azt a gazdálkodó szervezet általános fe- lelősségbiztosításával nem lehet együtt kezelni.
A tanulószerződéssel kapcsolatos jogviták elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.
2.8 A tanulókat megillető (kötelező, egyéb) juttatások, kedvezmények
2.8.1 A tanulói pénzbeli juttatás
A gyakorlati képzést szervező szervezet pénzbeli juttatást köteles fizetni a tanuló részére:
🞄 tanulószerződés alapján, továbbá
🞄 együttműködési megállapodás alapján a nappali rendszerű oktatásban és nap- pali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban a szorgalmi idő-
szakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlat idejére.
A szakgimnáziumi ágazati képzésben együttműködési megállapodással részt vevő tanulók részére is kell tanulói pénzbeli juttatást fizetni a nyári összefüggő szakmai gyakorlatra a nem szakképzési (kilencedik–tizenkettedik) évfolyamo- kon is.
A tanulószerződés alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás mértéke, melyet havonta kell fizetni, a mindenkori minimálbér 15%-ának és egy meghatározott szorzószámnak a szorzata. A szorzó a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetel- ményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő aránya alapján kerül megállapításra. Ez alapján összesen hét kategóriába sorolhatók a szakképesítések a 20‒80%-os aránytól a 80‒20%-os gyakorlat‒elmélet arányáig terjedően.
Pénzbeli juttatás tanulószerződéses jogviszony esetén | |||||||
Gyakorlati képzési idő aránya | 20% | 30 % | 40% | 50% | 60% | 70% | 80% |
Pénzbeli juttatás havi mértéke a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér %-ában | 10,5% | 12% | 13,5% | 15% | 16,5% | 18% | 19,5% |
A pénzbeli juttatást félévente kell emelni az előző félévi juttatáshoz képest a tanuló- szerződésben meghatározott szempontok alapján, amely során a tanuló tanulmányi előmenetelét, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményét és szorgalmát is fi- gyelembe kell venni.
A törvényi szabályozás szerint, ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele.
A megismételt évfolyam második félévében a kötelezettségeinek eredményesen eleget tett tanuló részére fizetendő juttatást a tanulószerződésben meghatározott szempontok figyelembevételével kell megállapítani. A további félévekben – az újabb tanévismétlés esetét kivéve – a pénzbeli juttatás mértékének megállapításakor a viszonyítási alap az Szt.-ben minimálisan előírt összeg, amelyet a tanulószerző- désben meghatározott szempontok alapján kell emelni, a tanuló tanulmányi elő- menetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével.
A rendelkezések arra az esetre is megoldást kínálnak, ha a tanuló a befejező szak- képzési évfolyamon megbukik. Ez esetben a tanítási év utolsó tanítási napját kö- vető naptól a tanuló juttatásra már nem jogosult. Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, a következő tanév első tanítási napjától a pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első fél- évében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele. A tanulói juttatással kapcsolatban a jogszabályban kötelező tartalmi elemként felsoroltak mellett a ta- nulószerződésben a pénzbeli juttatás kifizetésével, a pénzbeli juttatásból történő terhek levonására vonatkozó tájékoztatást és a juttatással kapcsolatos valamennyi lényeges körülményt is rögzíteni kell.
A tanulószerződéses tanuló pénzbeli juttatását a tanuló részére csak banki átuta- lással vagy a fizetési számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni. Ez az eljárás a felnőttoktatásban részt vevő tanulókra is vonatkozik. (Az együttműködési meg- állapodás esetén ez nem kötelező, de ebben az esetben is történhet a kifizetés banki átutalással vagy számlára történő befizetéssel.) Amennyiben a tanuló nem rendelkezik saját fizetési számlával, a banki átutalás, befizetés teljesíthető a tanulói pénzbeli juttatásnak a tanuló szülőjének, gyámjának a bankszámlájára történő átutalással, befizetéssel is.
A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanulószerző- dés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illeti meg. Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg. A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell.
A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanév szorgalmi időszakot követő időtartamára, július és augusztus hónapra is megilleti. A befe- jező szakképzési évfolyamon a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulmányok sikeres befejezését követő első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg.
A tanuló részére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján megillető beteg- szabadság időtartamára tanulói pénzbeli juttatásának 70%-a illeti meg.
A tanulói pénzbeli juttatást utólag, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell kifi- zetni a tanuló részére.
A tanuló pénzbeli juttatását terhelő járulékok a 2019. évben:
Tanulót terhelő járulékok: | Munkáltatót terhelő járulékok: |
Egészségbiztosítási járulék (4% + 3%) | Szociális hozzájárulási adó (17,5%) |
Nyugdíjjárulék (10%) |
A járulékalapot képező jövedelem a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj. A tanulószerződésben rögzített és kifizetett díjazás adómentes juttatásnak mi- nősül. Ettől eltérő – magasabb összegű – kifizetés esetén a rögzített és a ténylegesen kifizetett magasabb összeg közötti különbözet már személyijövedelemadó-köteles. Az adómentességgel kapcsolatos további, részletesebb információ a 7.10.1‒7.10.3 pontokban olvasható.
2.8.2 Tanuló pénzbeli juttatása a felnőttoktatásban
A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben valamennyi munkarendben köt- hető tanulószerződés, ennek értelmében tanulói pénzbeli juttatást is kell fizetni. A tanulók számára tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás az okta- tás munkarendje szerint differenciált. Havi mértéke az ugyanazon szakképesítés megszervezésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének meg- határozott százaléka.
Oktatás munkarendje | Meghatározott % |
Nappali | 100% |
Esti | 60% |
Levelező | 20% |
2.8.3 Tanuló pénzbeli juttatása a szakgimnáziumi képzésben
A szakgimnázium tizenegy-tizenkettedik évfolyamán – az Szt.-ben előírt feltételek teljesülése esetén – tanulószerződés köthető. Ebben az esetben a tanuló számára tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás havi mértéke az ugyanazon szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben a szakképzési évfolyamokra megkötött tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének 50%-a.
2.8.4 Az egységes szempontrendszer alkalmazása
A tanuló további eredményes és szorgalmas tanulmányi előmenetelének ösztönzése kiemelt fontosságú, amelyeket minden esetben szem előtt kell tartani.
A tanulói pénzbeli juttatás emelésének egységes feltétel- és szempontrendszere azt jelenti, hogy a tanulószerződésben egységes módon jelenjenek meg azok a szem- pontok, amelyek szerint a tanuló pénzbeli juttatása – a tanulmányi előmenetele, a gyakorlaton nyújtott teljesítménye és szorgalma alapján – a későbbiekben megeme- lésre kerül, és amelyek minden tanulóra egyformán érvényesek. Egységes szem- pontrendszer alapján az emelés mértéke például a tanulmányi átlageredménytől függhet (ennek meghatározása a gyakorlati képző feladata). A gyakorlati képző ak- kor jár el jogszerűen, ha a pénzbeli juttatás emelésének és csökkentésének a szem- pontrendszerét előre állapítja meg, amely alapján később a tényleges előmenetel, teljesítmény és szorgalom alapján emeli meg a tanuló juttatását.
2.8.5 A tanulókat megillető egyéb juttatások
A tanulókat megillető egyéb juttatások körében meghatározásra kerültek azok a természetbeni juttatások, amelyek munkarendtől, képzési típustól és szerződésfaj- tától függetlenül minden iskolarendszerű képzésben részt vevő tanulónak járnak. A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben kedvezményes étkeztetés, útikölt- ség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg.
A tanuló részére a gyakorlati képzési napokon a gyakorlati képzést szervező szer- vezet egyszeri kedvezményes étkezést vagy étkezési költségeihez természetbeni hozzájárulást köteles biztosítani, melynek mértéke jogszabályban nem rendezett. A természetbeni hozzájárulás történhet étkezési utalvány, jegy formájában is. A kedvezményes étkezésről meleg – kivételesen indokolt esetben hideg – élelem biz- tosításával a gyakorlati képzést szervező a helyileg szokásos módon köteles gon- doskodni.
A tanulókat megillető egyéb juttatások részletkérdéseit illetően a gyakorlati képzők számára azonban gyakran nehézséget jelent, hogy több jogszabály rendelkezéseit együttesen kell figyelembe venni a kötelezettségeket és azok adózási vonzatait il- letően.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény. (a továbbiakban Szja tv.) szerinti adómentesség feltételei fennállnak, ha
🞄 a gyakorlati képző saját munkahelyi étkezdéjében, büféjében biztosítja a ked- vezményes étkeztetést,
🞄 a gyakorlati képzést szervező szervezet (egyértelműen beazonosítható felhasz- nálási célú) étkezési jegy vagy étkezési utalvány juttatásával biztosítja a tanulók
kedvezményes étkezését,
🞄 a gyakorlati képzőhely területén, vagy az adott településen lévő étteremben, büfében tud a tanuló meleg ételt vagy hideg ételt vásárolni a képzőhely által
kibocsátott, vagy a külső szolgáltató által kibocsátott étkezési utalvánnyal, ét- kezési jeggyel,
🞄 a képzőhely ebédet rendel a tanulóknak,
🞄 a tanulók a gyakorlati képzés szervezőjének nevére kiállított számla ellenében vá- sárolnak ebédet, és annak költségét utólag a kifizető megtéríti a tanulók számára.
Abban az esetben azonban, ha a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó olyan utal- ványt, kártyát juttat a tanulók részére, amelynél nem határozható meg egyértelműen, hogy az mely termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, a juttatás nem tekint- hető sem adómentesnek, sem egyes meghatározott juttatásnak, vagyis az ilyen jutta- tásra tekintettel a tanulóknak az Szja tv. szerinti egyéb összevonás alá eső jövedelme keletkezik. A tanulók étkezési költségeihez való pénzbeli hozzájárulás sem tekinthető a tanuló adómentes díjazásának, emiatt egyéb nem önálló tevékenységből származó adó- és járulék köteles jövedelemként fizethető csak, amelyről az adóévet követően a tanulónak nem szerencsés többletkötelezettségként személyi jövedelemadó bevallás keretében számot kell adnia. Egyébként ez a forma felel meg legkevésbé annak a cél- nak, hogy a tanuló olyan eszközt kapjon a kezébe, amellyel a napi étkezése biztosított. A tanulót a gyakorlati képzés ideje alatt ugyanolyan tisztálkodási eszköz (szappan, kéztisztító krém), továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védőeszköz, védőital illeti meg, mint a vele azonos munkahelyen, illetőleg munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót. A munkaruha kihordási ideje két év. A gyakorlati képzést szervező azonban a gyakorlati képzésben eltöltött napok arányát, a tanuló életkori sajátosságait, továbbá a munkával járó szennyeződés mértékét figyelembe véve a tanulószerződés- ben, ennél rövidebb kihordási időt is meghatározhat. A kihordási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül. Ha a tanulói jogviszony a kihordási idő letelte előtt szűnik meg, a tanuló a jó állapotban lévő munkaruhát visszaadhatja, vagy ha megtartja, köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. A gyakorlati képzést szervező ettől eltekinthet, ha a tanulói jogviszony a szakmai tanulmányok befejezése miatt szűnik meg, és a tanuló a munkaruhát legalább egy évig használta.
Azon tanulók esetében, akiknek a gyakorlati képzése kórházban, egészségügyi intéz- mény keretében zajlik, és a tanulók biológiai veszélynek vannak kitéve, a gyakorlati oktatást szervező intézménynek egyéni védőfelszerelést (védőruhát) kell biztosítania a tanulók számára. Az egyéni védőfelszerelésre nem vonatkoznak a munkaruhára meghatározott szabályok. Az egészségügyi, munkavédelemi rendelkezések alapján az egyéni védőfelszerelést a tanuló még tisztítás céljából sem viheti haza és a kihordási idő leteltével sem kerülhet a tulajdonába.
Útiköltség-térítés jár a tanulónak a lakóhelyéről a tanulmányok alatti vizsgára, a szakmai vizsgára, illetőleg a beszámolóra és vissza történő utazásához, ha azok megszervezésére nem a szakképző iskola székhelyén, vagy nem a tanuló állandó gyakorlati képzési helyén kerül sor. Az útiköltség-térítést ‒ eltérő megállapodás hi- ányában ‒ a gyakorlati képzést szervező fizeti. A gazdálkodó szervezet megtérítheti a tanulónak a lakóhelyéről a gazdálkodó szervezet gyakorlati képzési helyére és onnan vissza történő utazás költségeit is, ha az a helyi tömegközlekedési eszkö- zökkel nem érhető el. Amennyiben a gyakorlati képzése nem az állandó gyakorlati képzési helyen, hanem azon kívül valósul meg, a tanulót utazási költségtérítés vagy a gyakorlati képzést szervező által használatos eszközökön történő térítésmentes utaztatás illeti meg.
2.9 A tanulóra vonatkozó munkajogi szabályok
A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a munka törvénykönyvé- ről szóló törvény alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanuló a betegsza- badságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult.
A témáról további, részletesebb információ a 7.10.2 pontban olvasható.
2.10 Kamarai garanciavállalás
A kamarai garanciavállalás rendszerének célja a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés elsődlegességének megerősítése, a duális képzés kiszélesítése.
Az Szt. előírása szerint, amennyiben a területileg illetékes gazdasági kamara ellen- őrzési és minősítési folyamata által megfelelőnek nyilvánított képzőhely biztosított és ezáltal a tanulószerződés megköthető, a tanuló gyakorlati képzése a szakközépis- kola vagy szakiskola kilencedik évfolyamának összefüggő gyakorlatától kezdődően, kizárólag ennek keretében szervezhető meg.
A kamarai garanciavállalás rendszere jelentős mértékben elősegíti, hogy a tanulók minél hamarabb vállalati környezetben, munkafolyamatba ágyazott tanulással sa- játítsák el a választott szakképesítést.
A tanuló csak akkor vehet részt iskolai tanműhelyben a gyakorlati képzésen, ha a gazdasági kamara nem tudja külső gyakorlati képzőhelyen, szervezeteknél ta- nulószerződéses jogviszony keretében elhelyezni. A kamarai garanciavállalás leg- fontosabb dokumentuma az igazolás, amelyet a területi kamara akkor állít ki, ha részéről nem biztosított a megfelelő képzőhely egy adott tanuló számára. Ez teszi lehetővé a szakközépiskola vagy szakiskola számára, hogy iskolai tanműhelyben vagy együttműködési megállapodás keretében gondoskodjon a tanuló gyakorlati képzéséről.
A kamarai garanciavállalás a jogszabály értelmezése alapján csak a szakközépiskola vagy szakiskola kilencedik évfolyamának összefüggő gyakorlatának kezdetétől folyó gyakorlati képzésre vonatkozik. A kamarai garanciavállalás szabályait a szakközép- iskolában felnőttoktatás keretében tanulókra is alkalmazni kell, a szakgimnázium szakképzési évfolyamán folyó gyakorlati képzésére azonban nem. A kamarai garan- ciavállalás és az igazolás kiadása kiterjed az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésre is, azaz az Szt. 56. § (1) bekezdésének a)–d) pontjában meg- adott összes esetre. Ennek megfelelően együttműködési megállapodás kötése is csak akkor lehetséges, ha a területi kamara kiadta az igazolást arról, hogy részéről nem biztosított a tanulószerződés-kötéséhez megfelelő képzőhely az adott tanuló számára.
Megjegyzés: Az Szt. előírása alapján együttműködési megállapodás többek között köthető akkor is, amikor a tanulószerződés megkötésére jogszabály alapján nincs lehetőség. Ilyen lehet a nappali rendszerű, de költségvetési támogatásban nem ré- szesített iskolai oktatás vagy például a Szakképzési Hídprogram keretében, továbbá a szakgimnázium első kettő (kilencedik és tizedik) évfolyamán az érettségire épülő szakképesítés, valamint a szakgimnázium kilencedik-tizenkettedik évfolyamán mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló gyakorlati képzés. Ezekben az ese- tekben nem kell kamarai igazolást kiállítani.
Ha nem biztosított a megfelelő képzőhely, akkor a szakképző iskola gondoskodik a tanuló gyakorlati képzéséről. Ebben az esetben a tanulók gyakorlati képzése
🞄 iskolai tanműhelyben vagy
🞄 külső gyakorlati képzőhelyen együttműködési megállapodás keretében
valósulhat meg.
2.10.1 A kilencedik évfolyamon szervezett szintvizsgák eredményei hogyan hatnak ki a kamarai garanciavállalás rendszerére?
Eredményes szintvizsga nélkül a tanulók gyakorlati képzése tanulószerződés kere- tében csak KTM-ben valósítható meg. KTM hiányában ez a szigorítás azt eredmé- nyezi, hogy később lehet csak tanulószerződést kötni, s addig – a szakközépiskola vagy szakiskola kilencedik évfolyamán megszervezett összefüggő szakmai gyakor- latot kivéve – iskolai tanműhelyben kell lenniük a tanulóknak. A szakközépiskola kilencedik évfolyamának szorgalmi időszakában tanulószerződés keretében azon- ban csak KTM-ben folyhat a gyakorlati képzés, ezt a megkötést az eredményes xxxxxxxxxxx nem írja felül.
Ha sikertelen szintvizsga esetén a tanuló gyakorlati képzése nem valósítható meg KTM-ben, akkor igazolás kiállítására kerül sor, mely az abban meghatározott tanév végéig vagy visszavonásig érvényes.
3 GYAKORLATI KÉPZÉS TANULÓSZERZŐDÉSSEL
3.1 Tanulószerződés
Szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése szervezetnél a tanuló és a szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján folyik. A ta- nulószerződést a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő, illetőleg a gyám és a tanuló gya- korlati képzését vállaló szervezet köti egymással, amelyet a területi kamara tart nyilván.
Tanulószerződés csak a képzés szakmai vizsgáig tartó, hátralévő teljes időtartamára köthető, a nappali rendszerű oktatásban és valamennyi munkarendben megszervezett felnőttoktatásban is.
3.2 A tanulószerződés kötésére jogosultak köre és a megkötésére vonatkozó rendelkezések
3.2.1 A tanulószerződés kötésére jogosult tanuló
Tanulószerződés a tanulóval
🞄 az Szt.-ben foglalt kivétellel – az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, a harmadik és további szakképesítésnek nem mi-
nősülő szakképesítésre történő felkészítés céljából vagy
🞄 a szakgimnázium tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal a szakgimnázium szakképzési évfolyamán megszerezhető
szakképesítésre irányuló, a szakképzési kerettantervben meghatározott – tan- évenként átlagosan legalább kétszázötven órát meghaladó idejű – gyakorlat tel- jesítése céljából folyó,
költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető.
A szakképzési évfolyam vagy a szakgimnázium tizenegyedik vagy tizenkettedik évfo- lyamának kezdetén a keresztfélévben induló évfolyam kezdő időpontját is érteni kell. Kivételt képeznek:
🞄 a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók és
🞄 a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók,
akik számára az iskolai rendszerű szakképzésben a képzés minden esetben in- gyenes, és tanulószerződés is köthető. Korlátozás csak az életkorral kapcsolatban
érvényesül: 25 éves kor felett ezek, az egyébként ingyenes képzésre jogosult tanulók is csak felnőttoktatásban kezdhetnek új tanévet, esti vagy levelező munkarendben. SNI tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő ta- nuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a fent meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani; tehát 27 éves korukig tanulhatnak nappali rendszerű is- kolai oktatásban.
A törvény rendelkezései szerint csak az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulóval köthető tanulószerződés, aki olyan köznevelési intézményben tanul, amelynek székhelye Magyarországon található. Más országok intézményeiben ta- nuló, de Magyarországon gyakorlati képzésen részt vevők a magyar jogszabályok szerinti tanulószerződést nem köthetnek.
Csak tanulói jogviszonyban álló tanuló köthet tanulószerződést, ezért egyértelmű, hogy az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, pl. felnőttképzésben részt vevő fel- nőttel tanulószerződés nem köthető.
Feltétel a szakközépiskolások vagy szakiskolások esetében, hogy a tanuló sikeres szintvizsgát tegyen, e nélkül csak KTM-ben köthető tanulószerződés (figyelembe véve a fentebb említett, kilencedik évfolyamra vonatkozó korlátozásokat is).
Szintén feltétele a tanulószerződés megkötésének a szakképesítésre előírt egészség- ügyi feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek való megfelelés, amelyet a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmény ír(hat) elő.
A tanulószerződés megkötése, az ezzel kapcsolatos mindennemű megállapodás, an- nak módosítása vagy felbontása írásban történik. A tanulói juttatás vagy bármilyen, a tanulószerződésben egyébként rögzítendő vagy rögzített feltétel megváltoztatása csak írásban érvényes.
A tanuló egyszerre csak egy tanulószerződést köthet és csak egy hatályos tanu- lószerződéssel rendelkezhet. Abban az esetben, ha egy tanuló korábban tanuló- szerződést kötött, de az felmondásra került, új tanulószerződést csak úgy köthet, hogy ha az új tanulószerződés hatályba lépésének dátuma későbbi, mint a korábbi tanulószerződés megszűnésének dátuma.
3.2.2 Tanuló-előszerződés
A tanuló-előszerződés rendszere elősegíti a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet és a tanuló gyakorlati képzés megkezdését megelőző összekapcsolását, illetve a gazdálkodó szervezetek gyakorlati képzőhelyeinek feltöltését. A tanuló- előszerződés megkötésével a felek – az Szt.-ben foglaltak figyelembevételével – a
későbbi, gyakorlati képzési tevékenységre irányuló tanulószerződés megkötésére vállalnak kötelezettséget.
A nyilvántartásban szereplő gazdálkodó szervezetnek a tanuló-előszerződés meg- kötésére irányuló szándékát be kell jelenteni az érintett szakképző iskola igazgató- jának és a területi kamarának, legkésőbb a megelőző tanév első félévének végéig. A tanuló-előszerződés az első szakképzési évfolyamot megelőző évfolyam október és április közötti időszakában köthető. Az első szakképzési évfolyam alatt nemcsak a szakközépiskola kilencedik évfolyama, hanem a szakgimnázium első szakképzési, azaz 13. évfolyama is értendő.
A tanuló-előszerződést a tizennégy év alatti tanuló esetében a szülő (törvényes kép- viselő) köti, kiskorú tanuló esetén pedig be kell szerezni a szülő (törvényes képvi- selő) írásbeli hozzájárulását. Az írásbeli hozzájárulás a tanuló-előszerződés tanuló részéről történő felmondásához is szükséges.
A területi kamara, mint nyilvántartást vezető szerv a tanuló-előszerződést ellenjegyzi és nyilvántartásba veszi
A tanuló-előszerződés a törvény erejénél fogva szűnik meg:
🞄 a tanulószerződés megkötésekor, valamint
🞄 amennyiben a tanulószerződés megkötésére – az Szt.-ben foglaltak figyelembe- vételével – nem került sor.
Minden egyéb esetben a tanuló-előszerződés csak úgy szűnik meg, ha azt a felek (közül valamelyik vagy mindkettő) kifejezetten megszüntetik (pl. közös meg- egyezéssel vagy felmondással).
3.2.3 A tanulószerződés kötésére jogosult szervezet
A tanulószerződés a tanuló és a tanulószerződés kötésére jogosult szervezet között jön létre. Tanulószerződést gazdálkodó szervezet, cég, vállalkozás, üzem stb. köthet, továbbá egyéb olyan szerv, szervezet, amely a köznevelési intézmé- nyek kivételével az Egészségügyi, az Egészségügyi technika, a Képző- és ipar- művészet és a Hang-, film- és színháztechnika ágazatokban képez tanulókat, illetve a Szociális és a Pedagógia ágazatba, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakor- lati képzést szervezők. Az egyéb szerv, szervezetek részére további feltételként került meghatározásra, hogy ezen belül a jogszabály által meghatározott szer- vezeti formában működik (költségvetési szerv, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy).
Azáltal, hogy a Szociális és a Pedagógiai ágazatba tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező köznevelési intézmények is bekapcsolódhatnak a duális képzésbe, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szociális és pedagógiai szakképesítésekben lehet tanulószerződést kötni pl. óvodákkal és iskolákkal is. Megjegyzendő, hogy a tanuló a tanulói jogviszonya szerinti, elméleti képzést biztosító szakképző iskolájával nem köthet tanuló- szerződést.
Az Szht. értelmében az egyéb szervezeteknek lehetőségük nyílik arra, hogy be- kerüljenek a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körébe és így a gyakorlati képzési normatíva összegét közvetlenül, bevallás kertében igényelhessék vissza a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól.
További feltétele a tanulószerződés megkötésének, hogy az említett szervezetek mindegyike szerepeljen a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyil- vántartásában, amelyet a gazdasági kamara vezet. A nyilvántartásba való felvé- telnek meg kell előznie a tanulószerződés megkötését, leghamarabb egy időben kerülhet sor a határozat kiadására és a tanulószerződés megkötésére.
A tanulószerződés kötését tervező szervezet az Szt. valamennyi vonatkozó előírá- sának, ezen kívül a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló jogszabályban előírtaknak meg kell hogy feleljen. A nyilvántartásba vételre csak akkor kerülhet sor, ha a szervezet vállalja, hogy alkalmazza az adott szakképesí- tésre kiadott szakmai és vizsgakövetelményt, valamint a szakképzési kerettanter- vet a gyakorlati képzés megvalósítása során.
3.2.4 Egyéni, mikro- és kisvállalkozások képzési tevékenységének szabályozása
Az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállal- kozó, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásokról szóló törvény szerinti mikro- vagy kisvállalkozás – az ágazati képző központ kivételével
– egyidejűleg legfeljebb 12 fő tanulószerződéses tanulót fogadhat gyakorlati kép- zésre, kivéve, ha a területi kamara (mint nyilvántartást vezető szerv) igazolja, hogy más gyakorlati képzőnél nem tudja elhelyezni a tanulót. Az igazolás a gyakorlati képző számára kerül kiadásra, amelynek birtokában 12-nél több hatályos tanuló- szerződése is lehet egyszerre.
A 12 fős szabály nem tanműhelyenként/képzőhelyenként és nem szakmánként, ha- nem összesen értendő. Ha a gazdálkodó szervezetnek több tanműhelye vagy kép- zőhelye is van, akkor is 12 fő tanuló lehet nála egyidejűleg.
A hatályos tanulószerződések számába azonban nem kell beleszámítani
🞄 a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH),
🞄 a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal, illetve
🞄 a 2018. január 1-je előtt kötött tanulószerződéseket.
Abban az esetben, ha az egyidejűleg hatályos tanulószerződések száma egy gazdál- kodó szervezet esetében eléri a jogszabályban előírt mértéket (12 fő), akkor vizsgá- latra kerül, hogy a korlátozás vonatkozik-e az érintett vállalkozásra. Amennyiben a vállalkozás egyéni, mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül, a kamara által biz- tosított nyomtatványon az érintett szervezetnek erről a tényről nyilatkozatot kell kitöltenie.
3.2.5 A tanulószerződés megkötésének folyamata
A szabályozás fő elve, hogy elsősorban a gazdasági kamara gondoskodjon a tanu- lószerződés létrehozásáról, mindenképpen ő adjon segítséget ahhoz, hogy a tanuló találjon megfelelő gyakorlati képzőhelyet magának. A kamarai garanciavállalás sza- bálya alapján csak akkor kerülhet sor arra, hogy a tanuló iskolai tanműhelyben le- gyen gyakorlaton, ha egyáltalán nincs tanulószerződés kötésére alkalmas szervezet. Kamarai garanciavállalás és a tanulószerződések megkötésének elősegítése érde- kében az iskolai adatszolgáltatást követően a kamara személyes ügyfélkezelés kere- tében valamennyi potenciális tanulószerződés-kötőt felkeres, hogy összekapcsolja a gyakorlati képzésben részt venni kívánó tanulókat a gyakorlati képzőhelyekkel. A megfelelő gyakorlati képzőhelyi kapacitás biztosítása érdekében lépéseket tesz a képzőhelyek számának, kapacitásának növelése érdekében.
Amennyiben a tanulószerződés megkötésére nem kerül sor, mert a kamara nem talál megfelelő gyakorlati képzőhelyet a tanuló számára, elkészíti az országos sablon alapján a megfelelő időszakra vonatkozó igazolást. Ezt a központi online nyilván- tartási rendszerből nyomtatja, és 1-1 példányban kiküldi az elméleti képzést végző iskola, annak fenntartója, valamint a tanuló vagy – kiskorú tanuló esetén – a tanuló törvényes képviselője számára.
A tanulószerződés-kötési igény ezen túlmenően megjelenhet a szülő, a tanuló, a képzést végezni kívánó szervezet és az iskola megkeresése alapján is. A tanuló gyakorlati képzését vállaló szervezet részéről az igénynek írásbeli formában kell a területi kamarához beérkeznie, levélben vagy nyomtatványon. A benyújtott doku- mentumok vizsgálata után, amennyiben az adott szervezet nem szerepel a kamara nyilvántartásban, életbe lépnek a bevezető ellenőrzésre vonatkozó eljárásrend sza- bályai. Amennyiben a szervezet szerepel a területi kamara nyilvántartásában, abban az esetben a területi kamara illetékes munkatársa (tanulószerződéses tanácsadó) tájékoztatja a gazdálkodót, illetve egyéb szervezetet a tanulószerződés-kötés feltét- eleiről, illetve a szükséges nyomtatványokról.
A tanulószerződéses nyomtatvány beérkezését és érkeztetését követően a területi kamara illetékes munkatársa tartalmi és formai szempontok alapján ellenőrzi a ki- töltött dokumentumot. Az ellenőrzési folyamatot támogatja az ISZIIR.
Amennyiben hiányosak az adatok, abban az esetben a területi kamara hiánypót- lásra szólítja fel az érintett feleket (szervezet, tanuló, törvényes képviselő).
Tartalmilag és formailag megfelelő tanulószerződés iktatásra kerül a területi ka- mara iktatórendszerében.
A jogszabályi feltételeknek megfelelő és az érintettek által (szervezet, tanuló, törvé- nyes képviselő) eredeti aláírással ellátott dokumentumra rákerül a kamarai ellen- jegyzés, melynek során a területi kamara erre feljogosított munkatársa aláírással és bélyegzővel látja el a szerződést. Az ellenjegyzés dátuma ezután kerül rögzítésre a központi online nyilvántartási rendszerbe.
Az ügyfél személyes jelenléte esetén átadásra kerülnek a dokumentumok. Amennyiben nincs jelen az ügyfél, abban az esetben a dokumentum 1-1 példánya postázásra kerül a szervezetnek, a tanulónak és az iskolának.
A gyakorlati képzést végző szervezet a tanulószerződést, a módosított tanulószer- ződés valamennyi példányát a tanulószerződés megkötését, módosítását követő öt munkanapon belül ellenjegyzés céljából megküldi a nyilvántartást vezető szervnek, A nyilvántartást vezető szerv a tanulószerződést a megküldéstől számított tíz napon belül ellenjegyzi, ha a tanulószerződés megfelel az Szt. előírásainak. Az aláírt és ellenjegyzett tanulószerződés egy példányát a nyilvántartást vezető szerv az ellen- jegyzéstől számított öt napon belül megküldi a szakképző iskolának.
A tanulószerződés, a tanulószerződés módosítása az ellenjegyzéssel válik érvé- nyessé, és a tanulószerződésben, a tanulószerződés módosításában megjelölt naptól hatályos.
3.2.6 Tanulószerződés kötés lehetősége a szakgimnáziumi képzésben
A duális rendszerű szakképzés szélesítése érdekében kiterjesztésre került a ta- nulószerződéses jogviszony alapján megvalósuló gyakorlati képzés lehetősége. A jogszabály – az előírt feltételek megléte esetén – lehetővé teszi a tanulószerződés megkötését a szakgimnázium tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamain is.
Erre akkor kerülhet sor, ha a gyakorlat
🞄 a szakgimnázium szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésre (fő- szakképesítésre) irányul, valamint
🞄 tanévenként átlagosan legalább a kétszázötven órát meghaladja.
A jelenlegi rendszerben az érintett két évfolyamon eltérő típusú gyakorlati képzésre is sor kerülhet, ezért fontos kiemelni, hogy tanulószerződés csak a fentebb említett gyakorlaton való részvétel esetén köthető. Az ágazati tartalom melletti mellék-szak- képesítés választása esetén viszont a tanulószerződés kötésére nincs lehetőség.
Megjegyzendő, hogy a szakgimnázium tizenkettedik – szakképzési évfolyamot megelőző – évfolyamán tanuló-előszerződés is köthető.
3.2.7 Online tanulószerződés-kötés lehetősége
A gazdálkodó szervezet számára lehetőség nyílik tanulószerződés-tervezet online rögzítésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett ISZIIR-ben. A gazdálkodó szervezetek felhasználói jogosultságot kapnak a területileg illetékes kamarától, mely lehetőséget biztosít részükre az ISZIIR felületre történő belépésre, saját tanulószerződéseik rögzítésére.
A berögzített tanulószerződés nyomtatására, aláírására, majd ellenjegyzés céljából a kamarához történő beküldésére a területi kamarának az online rendszerben történő jóváhagyása után kerülhet sor.
Az online rendszer használatával a tanulószerződés-kötéssel kapcsolatos ügyintézés lényegesen egyszerűbbé és gyorsabbá válik.
Ennek a lehetőségnek a kihasználása mindenképpen ajánlott azoknak a képzőknek, akik több tanuló gyakorlati képzését vállalják fel, illetve megfelelő humánerőfor- rással rendelkeznek.
3.3 Tanulói mulasztások szabályozása
A gyakorlatorientált szakképzés alapelve, hogy a szakmai gyakorlati képzés a teljes képzés hangsúlyos részét képezi, amelynek teljesítése a tanuló számára kötelező. A szabályozás meghatározza azt az óraszámot – igazolt és igazolatlan hiányzás mértékét együtt és külön-külön –, amelynél a képzés nem minősül teljesítettnek. A hiányzás megengedett mértékének túllépése a tanulóra nézve következménnyel jár, ezért pontos, egységes rögzítése elengedhetetlen.
A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet nyilván- tartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A mulasztást igazolni kell a tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében meghatározottak sze- rint. A mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozó szabályokat a gyakorlati képzést folytató szervezet is alkalmazza.
A törvény rendelkezései szerint különválik
🞄 a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről, illetve
🞄 a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő gyakorlati képzésről való
mulasztások szabályozása.
Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való iga- zolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) 20%-át, a tanuló tanulmányait csak az év- folyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzés tanulószerződéses jog- viszony keretében valósul meg, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges.
Abban az esetben, ha mulasztás a szorgalmi időszakban meghatározott mértéket eléri, de a tanulónak igazolatlan mulasztása nincs, emellett szorgalma, elért telje- sítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismét- lésének kötelezettsége alól.
Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) 20%-át, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) 5%-át. Az igazolatlan mu- lasztást a tanuló pótolni köteles.
Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) 20%-át, de
🞄 igazolatlan mulasztása nincs, vagy
🞄 az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) 5%-át és az igazolatlan mulasztását pótolta, és
🞄 a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket (erre időt kell hagyni az összefüggő szakmai gyakorlat megszervezésénél),
a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja.
A gyakorlati képzést folytató szervezet köteles értesíteni a tanuló tanulói jogviszo- nya szerinti szakképző iskolát a tanuló gyakorlati képzésről való első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor. Ha a tanuló gyakorlati képzésen való igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, a harminc órát, az ötven órát, a gya- korlati képzést folytató szervezet a mulasztásról minden esetben újabb értesítést küld a szakképző iskolának.
3.4 Harmadik és további szakképesítést tanulók gyakorlati képzése
Mint ahogy a 3.2.1 pontban említettük, tanulószerződés a tanulóval az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, a harmadik és további szakképesítésnek nem minősülő szakképesítésre történő felkészítés céljából vagy – a megfelelő számú gyakorlati óraszám elérése esetén – a szakgimnázium tizenegye- dik vagy tizenkettedik évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal a szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésre irányuló, a szakképzési kerettantervben meghatározott gyakorlat teljesítése céljából folyó, költségvetési támogatásban része- síthető képzésre köthető.
A tanulószerződés megkötése nem lehetséges azon tanulók esetében, akik már sze- reztek az OKJ-ban szereplő, az iskolai rendszerű szakképzésben megszervezett állam által támogatott képzésben első és második államilag elismert olyan szakképesítést, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít;
A törvényi szabályozás azonban az alábbi kedvezményeket biztosítja a szakmai kép- zés ingyenességét érintően:
🞄 Haxxxxxx xx a további szakképesítések szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azokat az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítéseket, amelyet iskola-
rendszeren kívüli szakképzésben (felnőttképzés) szereztek.
🞄 Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben sze-
rezhető – a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körbe tartozó, kapcso- lódó – szakképesítés (ráépülés), valamint a mellék-szakképesítés birtokában, iskolai rendszerű szakképzésben szerzett érettségi végzettséghez kötött szakképesítés.
🞄 Minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a HHH és SNI tanuló részére.
A kivételektől eltekintve a harmadik szakképesítés esetében az elméleti képzés nem in- gyenes, és a képzés keretében biztosított gyakorlati képzés sem az. Ez azt jelenti, hogy
🞄 a tanulónak azért fizetnie kell (ha az iskolában folyik a képzés, akkor az iskolának, ha gazdálkodó szervezetnél, akkor a gazdálkodó szervezetnek),
🞄 mivel nincs a tanuló részére tanulószerződés alapján fizetett pénzbeli juttatás, nincsenek járulékok, így nincs TB-jogviszony és szolgálati időbe történő beszá-
mítás sem.
A tanuló térítés ellenében iskolai tanműhelyben vagy gazdálkodó szervezetnél is letöltheti a szakmai gyakorlatot. Gazdálkodó szervezetnél egy tanulószerződésszerű polgári jogi szerződés keretében, melynek lényege és tartalma hasonló a tanuló- szerződéshez azzal az eltéréssel, hogy rendelkezik az erre a jogviszonyra vonatkozó
egyedi feltételekről is, pl. hogy a tanuló a képzésért mennyit és milyen ütemben fizet. Az ilyen típusú szerződéseket a kamarának ellenjegyzésre és nyilvántartásba vétel céljából benyújtani nem kell.
3.5 A tanulószerződés megszűnésének esetei
3.5.1 A tanulószerződés megszűnésének objektív esetei
A tanulószerződés megszűnik
🞄 ha a tanuló a befejező szakképző évfolyamot sikeresen teljesíti, az első, második szakképesítés esetén a második komplex szakmai vizsga utolsó napján,
🞄 a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott esetekben történő megszűnésének
napján, amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja,
🞄 a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján,
🞄 a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a gyakorlati képzésben való rész- vételtől eltiltó határozata jogerőre emelkedésének napján, azonnali végrehajtás
elrendelése esetén a határozat közlésének a napján,
🞄 a tanuló halála napján.
3.5.2 A tanulószerződés megszűnésének a szerződő felek szándékától függő esetei
🞄 közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös megegyezésben meg- jelölt napon,
🞄 felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon,
🞄 azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének napján.
Ha a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik vagy a gyakorlati képzés- ben való részvételtől eltiltották, a nyilvántartást vezető szerv a szakképző iskolával együttműködve köteles elősegíteni a tanuló további gyakorlati képzését és a tanu- lószerződés megkötését.
Ha a tanuló sikeres komplex szakmai vizsgát tett vagy a tanulói jogviszony az Szt.- ben, illetve a köznevelési törvényben szabályozott eseteiben szűnik meg, a szak- képző iskola haladéktalanul értesíti a tanulói jogviszony megszűnésének napjáról a tanuló gyakorlati képzését szervező szervezetet és a nyilvántartást vezető szervet.
3.5.3 A tanulószerződés felmondással való megszüntetése
🞄 Felmondással
− Bármelyik fél felmondással akkor mondhatja fel a tanulószerződést, ha más
gyakorlati képzést szervezőnél a tanuló tanulószerződéssel történő foglalkoz- tatása biztosított.
🞄 Azonnali hatályú felmondással
− A tanuló a tanulószerződést a nyilvántartást vezető szervvel történt egyezte-
tést követően, jogszabálysértésre hivatkozva a jogszabálysértés pontos meg- jelölésével azonnali hatályú felmondással felmondhatja. Az egyeztetésnek ki kell terjednie a gyakorlati képzést szervező szervezettel kapcsolatban a tanuló által megjelölt jogszabálysértés körülményeinek tisztázására.
A felmondást írásban kell közölni. A tanulószerződés felmondását közölni kell a szakképző iskolával és a nyilvántartást vezető szervvel.
A tanulószerződést azonnali hatályú felmondással bármelyik fél megszüntetheti, ha a másik fél
🞄 a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
🞄 egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását le- hetetlenné teszi,
és emiatt lehetetlenné válik vagy jelentős akadályba ütközik a tanuló komplex szak- mai vizsgára történő felkészülése, vagy a gyakorlati képzés további biztosítása a tanuló részére.
🞄 A gyakorlati képzést szervező szervezet azonnali hatályú felmondással abban az esetben is megszüntetheti a tanulószerződést, ha a szakképző iskola a tanulót
elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította a szakképzési évfolyam megismétlésére.
A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződést nem mondhatja fel
🞄 a tanuló betegségének időtartama alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig,
🞄 üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosult- ság teljes ideje alatt,
🞄 a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap végéig.
A gyakorlati képzést szervező szervezet az azonnali hatályú felmondást indokolni köteles. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén az azonnali hatályú felmondás indokának valódiságát és okszerűségét a gyakorlati képzést szervező szervezetnek kell bizonyítania.
A felek az azonnali hatályú felmondással szemben a felmondás közlésétől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhatnak.
A gyakorlati képzést szervező szervezetnek a tanulószerződés megszűnéséről érte- síteni kell a nyilvántartást vezető szervet és a szakképző iskolát a tanulószerződés megszűnéséről.
A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megszűnésekor a tanuló részére igazolást köteles kiállítani a gyakorlati képzésben eltöltött időről és a meg- szerzett gyakorlati ismeretekről.
Kiskorú tanuló esetén a tanulószerződés megkötéséhez, a tanuló részéről történő fel- mondásához és módosításához a szülő (gyám) írásbeli hozzájárulását is szükséges. Amennyiben a tanulószerződés a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése vagy a gazdálkodó szervezet gyakorlati képzéstől való eltiltása miatt szűnik meg, a tanuló további gyakorlati képzését és a tanulószerződés megkötését a gazdasági kamara a szakképző iskolával együttesen köteles elősegíteni.
3.6 Tanulószerződés szüneteltetése
Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a tanulói jogviszony szüneteltetését kérheti a tanuló (pl. külföldi tanulmányok, családi okok). Ebben az esetben a tanulószer- ződés is szünetel, hiszen passzív módon él a tanulószerződéses jogviszony alapjául szolgáló tanulói jogviszony is. Ezen időszak alatt a tanulószerződés alapján gyakor- lati képzés nem folytatható, a tanulószerződésből eredő jogok és kötelezettségek nem illetik meg, és nem terhelik a feleket.
A tanuló a gyakorlati képzőhelyen történő megjelenésre nem kötelezhető, de a ta- nulót sem illetik meg a tanulószerződésből eredő jogosultságok. A szünetelés ideje a tanuló szolgálati idejébe sem számít bele, nem történik részére kifizetés, járu- léklevonásra sem kerül sor.
Azon tanulók esetében, akiknek a fent említettek szerint szünetel a tanulószerző- dése, nem teljesíthető a hozzájárulásra kötelezett szakképzési hozzájárulás köte- lezettsége gyakorlati képzéssel, ezért ezen tanulók tekintetében a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt nem tarthat igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésével összefüggő normatív csökkentő tételre, illetve a csök- kentő tétel, vagy annak egy részének visszaigénylésére.
A tanuló tanulói jogviszonya szüneteltetésének kezdetéről és végéről a szakképző iskola értesíti mind a gyakorlati képzést folytatót, mind a nyilvántartást vezető szer- vet, azaz a területi kamarát.
A szüneteltetés ideje alatt a szakképző iskola tanulója tanulmányait ténylegesen nem folytatja, a biztosítási viszony sem áll fenn.
4 GYAKORLATI KÉPZÉS„EGYÉB SZERVEZETEK” KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL
4.1 A gyakorlati képzésben történő közreműködés lehetőségei
Az Szt. lehetőséget biztosít arra, hogy az egyéb szervezetek is köthessenek tanuló- szerződést. A jogszabály meghatározza, mely ágazatokban lehetséges ez:
A tanulószerződés-kötésre jogosult egyéb szerv, szervezet: a Szociális és a Pedagógia ágazatba, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakké- pesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező, továbbá a közneve- lési intézmények kivételével az Egészségügy, az Egészségügyi technika, a Képző- és iparművészet, és a Hang-, film és színháztechnika ágazatba tartozó szakképesí- tések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező költségvetési szervként működő intézmény, illetve alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, valamint ez utóbbiak fenntartásában működő intézmény.
A törvény az együttműködési megállapodás megkötésének a feltételeit is szabályozza, mely szerint a tanuló gyakorlati képzése költségvetési szervnél is megvalósulhat.
Vannak olyan szakképesítések, amelyekben a gyakorlati képzést jellemzően ön- kormányzati hivatalokban, polgármesteri hivatalokban, vagy az általuk fenntartott bölcsődék, szociális otthonok, művelődési házak kívánják lebonyolítani. A gyakor- lati képzés megszervezése előtt meg kell vizsgálni, hogy a szervezet költségvetési szervnek minősül-e.
A törvényi rendelkezések értelmében a költségvetési szerv olyan jogi személy, amely jogszabályban, vagy alapító okiratban meghatározott közfeladatot lát el. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény lehetővé teszi, hogy a képviselőtestület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet alapítson és szerződést kössön természetes és jogi személlyel. Ennek értelmében maga a köztestület nem, de az általa alapított költségvetési szerv
– amelynek ez a szervtípus szerepel az alapító okiratában – köthet együttműködési megállapodást és tanulószerződést.
Költségvetési szervnek minősül a polgármesteri hivatalon kívül például a főpolgár- mesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal és a közös önkormányzati hivatal is. Az államháztartási szabályok szerint létezik olyan önkormányzat is (leginkább a kistelepüléseken), amelynek ún. kibővített tevékenységi köre van, és az általa alapí- tott költségvetési szerveivel (óvoda, bölcsőde, könyvtár stb.) azonos adószámmal
és törzskönyvi nyilvántartási számmal rendelkezik. Előfordul, hogy az ilyen ön- kormányzatok a nevükben is kifejezik ezt a kibővített tevékenységi kört. Ezek az egy törzskönyvi számmal rendelkező önkormányzatok maguk is köthetnek EM-et, illetve a saját ágazatukban TSZ-t.
4.2 Gyakorlati képzés folytatására jogosult egyéb szervek támogatása a szakképzéssel összefüggő feladataik ellátásához
A gyakorlati képzésre jogosult egyéb szervezetek szakképzéssel összefüggő fel- adataik finanszírozására vonatkozó rendelkezéseit az Szht. szabályozza.
Az Szht. rendelkezései szerint a tanulószerződés és együttműködés megállapodás kötésére jogosult egyéb szervezetek is beléphetnek a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körébe saját döntésük alapján. Amennyiben bejelentkeznek a hozzá- járulásra kötelezetti körbe, a gyakorlati képzési normatíva összegét közvetlenül, bevallás kertében elszámolhatják, illetve visszaigényelhetik a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. A bejelentés az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszere- sített nyomtatványán tehető meg. A gyakorlati képzésre vonatkozó normatíva igénybe vétele a választás bejelentését követő hónap első napjától lehetséges.
Az Szht. 2018. január 1-jén hatályba lépett módosítása az egyéb szervezetek ese- tében is biztosítja, hogy nemcsak a tanulószerződés, hanem az együttműködési megállapodás alapján folytatott képzésre biztosított normatíva is elszámolható, illetve visszaigényelhető a szakképzési hozzájárulás terhére. A jogszabály értel- mezése alapján azonban az egyéb szervezetek – a tanulószerződéses képzéshez hasonlóan – csak a tevékenységi körüknek megfelelő (saját) ágazatukban kötött együttműködési megállapodások alapján lehetnek szakképzési hozzájárulásra kötelezettek, illetve igényelhetnek vissza. Ennek értelmében az Szt.-ben megha- tározott szakmaterületi, ágazati szűkítést az együttműködési megállapodás alap- ján folytatott gyakorlati képzés során is alkalmazni kell az elszámolást illetően. Abban az esetben, ha az egyéb szervezet hamarabb kezdi meg a gyakorlati kép- zést, mint az adóalanyiságának létrejötte, a tanulószerződéssel vagy az együtt- működési megállapodással járó kötelezettségei alól nem kap felmentést. A tanuló részére a pénzbeli és egyéb juttatásokat akkor is biztosítani kell, ha a csökkentő tétel arra az időszakra nem igényelhető vissza.
A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körébe bejelentkezett egyéb szervezet csak akkor hívhatja le a képzési normatívát, ha
🞄 képzésszervezési kötelezettsége van, vagyis valóban megkezdte a tanulók kép- zését.
A bejelentkezésnek ez utóbbi nem feltétele.
Az egyéb szervezetek bruttó szakképzési hozzájárulási kötelezettsége nulla. Tanulószerződéses jogviszony alapján folytatott gyakorlati képzés esetén a köz- ponti költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapnormatíva alapján a gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeget (ún. alapcsökkentő tételt) és a beruházási kiegészítő csökkentő tételt vehetik figyelembe a vissza- igénylésnél.
Együttműködési megállapodás alapján folytatott képzés esetén pedig naponta az alapnormatíva összegének 1/130-ad részét vehetik figyelembe tanulónként. Az egyéb szervezet akkor is elszámolhatja, illetve visszaigényelheti a gyakorlati képzés költségeit együttműködési megállapodás alapján, ha nem rendelkezik ha- tályos tanulószerződéssel. Ezáltal könnyebben biztosítható a tanulók gyakorlati képzése az összefüggő szakmai (nyári) gyakorlat idejére.
Bejelentkezési nyomtatványok:
🞄 19T201 egyházi jogi személy részére,
🞄 19T201CSZ alapítvány, egyesület vagy ezek fenntartása alatt működő intézmé- nyek részére,
🞄 19T201TSZ költségvetési intézmények (pl.: kórház) részére
5 FELNŐTTOKTATÁS
5.1 Képzésszervezési formái
Az iskolai rendszerű szakképzés felnőttoktatás keretében is folyhat. A felnőttokta- tás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez, meglévő ismereteihez és életkorához igazodó képzési forma.
Képzésszervezési formái:
🞄 nappali,
🞄 esti,
🞄 levelező oktatás munkarendje és az
🞄 oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti.
5.2 Életkori határok
A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben szakképző iskola esetén a 25. életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. Fontos megjegyezni, hogy míg korábban volt lehetőség ugyanabban az oktatási formában befejezni a tanul- mányokat, mint amilyenben a tanuló azt megkezdte, a jelenlegi jogszabályi kör- nyezet az említett életkor elérését követően ezt nem teszi lehetővé. Amennyiben a tanuló nem fejezi be a képzést 25 éves kora előtt, a következő tanévet már csak felnőttoktatásban kezdheti meg. Kivételt képeznek a sajátos nevelési igényű ta- nulók, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők, to- vábbá akik a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert tartós gyógykezelés alatt álltak – náluk a fent meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani.
A tanuló második szakképesítés megszerzésére irányuló képzést kizárólag felnőtt- oktatásban kezdhet. A köznevelésről szóló törvény előírása alapján a nappali okta- tás munkarendje szerinti felnőttoktatás csak azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel, tehát a második szakképesítést csak esti vagy levelező munkarendben lehet tanulni.
5.3 Gyakorlati képzés lehetőségei
A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés köthető valameny- nyi munkarendben.
A felnőttoktatás keretében tehát az első és második szakképesítésüket tanulók is köthetnek tanulószerződést. A nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás- ban csak első szakmások, a másodszakmások pedig csak az esti és a levelező mun- karend szerinti felnőttoktatásban köthetnek tanulószerződést. Az Szt. rendelkezései szerint a tanuló be sem iratkozhat nappali rendszerű oktatásban másodszakmás képzésre. Azt is fontos megjegyezni, hogy a jogszabályi előírások alapján a második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés meg- szerzését követően kezdhető meg.
A felnőttoktatásban folyó gyakorlati képzés szervezése szempontjából lényeges, hogy a főállású munkaviszonyban lévő tanuló saját munkáltatójával is köthet tanu- lószerződést. A munkaviszony és a tanulószerződéses jogviszony ugyanis nem zárja ki egymást. A teljes munkaidőben folyó munkavégzést és a tanulószerződés kereté- ben megvalósuló gyakorlati képzést (tanulói juttatás, foglalkozási napló) azonban össze kell hangolni.
Az esti, a levelező oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti felnőttoktatás keretében folyó teljes gyakorlati képzésre azonban együttmű- ködési megállapodás is köthető azon gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szer- vezettel vagy egyéb szervvel, szervezettel, amellyel az adott szakképesítés gyakorlati képzésére tanulószerződés köthető.
5.4 A tanuló pénzbeli juttatása
A felnőttoktatásban részt vevő tanuló számára is jár tanulószerződés szerinti pénzbeli juttatás, mértéke azonban az oktatás munkarendje szerint differenciált. Havi mértéke ugyanazon szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rend- szerű iskolai oktatás szerinti képzésben tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének
🞄 100%-a a nappali,
🞄 60%-a az esti,
🞄 20%-a a levelező
oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén.
Felnőttoktatásban, együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati kép- zés esetében csak a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett képzés esetén és csak az összefüggő szakmai gyakorlat idejére kell tanulói pénzbeli juttatást fizetni. Mértéke megegyezik a nappali rendszerű oktatásban fizetendő tanulói pénzbeli jut- tatás összegével.
5.5 Felmerülő problémák, átgondolandó kérdések a felnőttoktatás területén
Ebben a témakörben olyan esetek, kérdések felsorolására kerül sor, amelyeket nem szabályoznak részletesen a szakképzésről szóló jogszabályok. A gyakorlati képzőnek a tanulószerződés megkötésekor vagy akár a gyakorlati képzés során önállóan kell átgondolnia, illetve eldöntenie, hogyan tudja megoldani az alábbiakban felmerülő problémákat.
🞄 A felnőttoktatásban a képzést folytató gazdálkodó szervezet nem csak saját dolgozóval vagy felnőtt munkanélkülivel köthet tanulószerződést, hanem más
munkahelyen dolgozó munkavállalóval, vagy akár gyesen lévő kismamával is. Ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy a gyakorlati képző tud-e olyan idő- pontban is képzést biztosítani, mely igazodik a munkaviszonnyal rendelkező tanuló munkaidejéhez vagy a kismama időbeosztásához.
🞄 Felmerülő probléma az összefüggő szakmai (nyári) gyakorlat kérdése, melyet – általában 20 munkanap alatt – egybefüggően kell teljesíteni. A nem saját mun-
kavállalókkal kötött szerződések esetében ez a gyakorlatban nehezen valósítható meg. A felnőtt tanuló gyakorlatilag csak a szabadsága terhére tudja a nyári gya- korlatot megvalósítani.
🞄 A gyakorlatban van olyan eset, amikor a képző cég ügyvezetője iratkozik be másodszakmás képzésre és a szakképesítést saját vállalkozásánál szeretné elsa-
játítani, azaz saját vállalkozásával kell tanulószerződést kötni.
6 GYAKORLATI KÉPZÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSSAL
6.1 Az együttműködési megállapodás megkötésének feltételei
Együttműködési megállapodás csak az alábbi feltételek legalább egyikének a telje- sülése esetében köthető:
🞄 ha a gyakorlati képzésre előírt képzési idő kevesebb, mint a teljes képzési idő 40%-a,
🞄 ha összefüggő szakmai gyakorlat megvalósítására kötik abban az esetben, ha a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola,
🞄 ha a tanulók kiegészítő gyakorlati képzésre kötik a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb 40%-ában,
🞄 ha a tanulók gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor, vagy
🞄 a tanuló gyakorlati képzésére tanulószerződés nem köthető.
Az együttműködési megállapodás megkötésének utolsó esetével 2015-ben egészült ki a szabályozás, amely az Szt. 56. § (1) bekezdés e) pontjában található. Ennek értelmében, amennyiben a tanulószerződés megkötésére jogszabály alapján nincs lehetőség (pl.: költségvetési támogatásban nem részesített képzés), az iskolán kívüli gyakorlati képzést együttműködési magállapodás alapján lehet megvalósítani.
A felnőttoktatás esti, levelező, illetve az oktatás egyéb sajátos munkarendje kereté- ben folyó teljes gyakorlati képzésre is köthető együttműködési megállapodás azon gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel vagy egyéb szervvel, szervezet- tel, amellyel az adott szakképesítés gyakorlati képzésére tanulószerződés köthető.
Bizonyos szakképesítések esetében az egyéb szervek, szervezetek körébe tartozó költségvetési szervekre is kiterjesztésre került a tanulószerződés-kötés lehetősége. Ettől függetlenül számukra megmaradt az a lehetőség is, hogy a képzés jellegétől függetlenül akár a gyakorlati képzés egészére is köthetnek együttműködési megál- lapodást a szakképző intézményekkel.
6.2 Gyakorlati képzés szervezése és a feltételek vizsgálata
Együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés esetében a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, és ebben a minőségében gyakorlati képzésért és a szakmai vizsgára történő felkészítésért is ő a felelős.
Az együttműködési megállapodást megkötő szakképző iskola feladata vizsgálni az együttműködő feleknél a feltételek meglétét. A szakképző iskola az együttműkö- dési megállapodás megkötését megelőzően és azt követően – a területi kamará- val együttműködve – folyamatosan ellenőrzi a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételei meglétét, illetve gondoskodik arról, hogy a tanuló gyakorlati képzése a szakképzési kerettantervnek megfelelően folyjon.
A szakképző iskola a gyakorlati képzés megkezdését megelőzően igazolást állít ki a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételeinek meglétéről a gyakorlati képzést folytató szervezet részére.
Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni, megkötése, módosítása a területi kamara ellenjegyzésével válik érvényessé.
Attól a tanévtől, amelyben a kiegészítő gyakorlati képzés aránya – a művészeti szakképesítések kivételével – meghaladja az arra a tanévre a szakképzési kerettan- tervben előírt gyakorlati képzési idő 40%-át, együttműködési megállapodás nem köthető, kivétel abban az esetben, ha a tanuló gyakorlati képzésére tanulószerződés nem köthető.
6.3 Tanuló pénzbeli juttatása együttműködési megállapodás alapján
A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló ré- szére csak az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára jár juttatás, melynek havi összege nem lehet kevesebb a hónap első napján érvényes minimálbér 15%-ának 1,3 szorosánál (19,5%).
A pénzbeli juttatás
🞄 a nappali rendszerű oktatásban és
🞄 a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban
részt vevő tanuló részére jár.
Az összefüggő szakmai gyakorlat a juttatás szempontjából azonos besorolás alá esik a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzéssel (illetőleg annak a leg- magasabb, 80%-os gyakorlati képzési idejű kategóriájával), összege is azonos egy hónapra vetítve.
A tanulószerződés éves időciklusokat fog át, az összefüggő szakmai gyakorlat pedig hetekben kerül meghatározásra a nyári időszakban, ezért az együttműködési meg- állapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás a megkezdett hetek után jár. Ennek összege hetekre bontva, arányosan azonos a fentebb említett kategóriában a tanulószerződés alapján kifizetett havi juttatással.
Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában csökkenteni kell, ha a tanuló a gyakorlatról igazolat- lanul távol marad.
A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló ré- szére kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozóan nem kell alkalmazni a banki átutalással vagy fizetési számlára történő befizetéssel történő teljesítést.
Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.11. pontja alapján adómentes juttatás a szak- képzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint köte- lezően kifizetett díjazás.
6.4 Együttműködési megállapodás az ágazati szakgimnáziumi képzésben
A szakgimnázium kilencedik-tizenkettedik évfolyamain folyó szakmai elméleti és gyakorlati oktatás a szakképzési kerettanterv alapján olyan ismertek átadását célozza meg, amelyek az ágazathoz tartozó szakképesítésekre való felkészítés első szakaszát jelentik. Ennek értelmében a szakgimnázium kilencedik-tizenkettedik évfolyamain folyó szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is szakmai képzés, vagyis szakképzés. A szakgimnázium kilencedik-tizenegyedik évfolyamain a kerettan- tervben előírt összefüggő szakmai gyakorlatának megvalósítására részben vagy egészben iskolai tanműhelyben, illetve együttműködési megállapodás keretében külső képzőhelyen van lehetőség. A szakgimnáziumi ágazati képzésben együtt- működési megállapodással részt vevő tanulók részére is kell tanulói pénzbeli juttatást fizetni a nyári összefüggő szakmai gyakorlatra. A gyakorlati képzés szer- vezője a szakgimnázium, a kamarának az együttműködési megállapodásokat ellen kell jegyeznie.
6.5 Forrásátvétel együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzések esetében
A szakképző iskola a költségvetési támogatása terhére nem adhat át forrásokat együttműködési megállapodás alapján gyakorlati képzést folytató olyan gazdálkodó szervezetek részére, akik a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek.
Amennyiben a gyakorlati képzést együttműködési megállapodás alapján részben vagy egészben folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, állami fenntartású szakképző iskola esetén az iskola, nem állami fenntartású szakképző is- kola esetén az iskola fenntartója a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján folyó időarányos részére az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult a költségvetési támogatásra, és a gyakorlati képzésben részt vevő tanuló költségeit – részben vagy egészben – megtérítheti a
gyakorlati képzést részben vagy egészben folytató szervezet részére a költségvetési támogatása terhére. A költségek viselésének, megosztásának és átadásának módját a felek az együttműködési megállapodásban rögzítik.
Az Szht. rendelkezései szerint az együttműködés megállapodás alapján gyakorlati képzést folytató egyéb szervezetek is beléphetnek a szakképzési hozzájárulásra kö- telezettek körébe saját döntésük alapján. Amennyiben bejelentkeznek a hozzájáru- lásra kötelezetti körbe, a szakképző iskola a költségvetési támogatása terhére nem adhat át forrásokat részükre.
7 INFORMÁCIÓK GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK RÉSZÉRE
7.1 Nyilvántartásba történő felvételi eljárás és tanulószerződés megkötésének elősegítése
A gyakorlati képzést folytatni szándékozó gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételi eljárása kérelem benyújtásával indul, melyet
🞄 a gyakorlati képzést szervező szervezet székhelye vagy
🞄 a gyakorlati képzési célt szolgáló telephelye
szerinti illetékes területi kamarának kell benyújtani.
A területi kamara a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, ha a kérelmező
🞄 rendelkezik a gyakorlati képzés folytatására jogszabályban meghatározott sze- mélyi és tárgyi feltételekkel és
🞄 vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakkép- zési kerettantervet.
A nyilvántartásba vétel miatt induló ellenőrzés célja annak a megállapítása, hogy
🞄 a kérelmező megfelel-e jogszabályokban előírt feltételeknek,
🞄 alkalmas-e tanuló gyakorlati képzésének ellátására, a tanuló szakmai vizsga gya- korlati részére történő felkészítésére,
🞄 tudja-e biztosítani a képzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket az adott szakmában.
A kérelem beérkezése után a nyilvántartást vezető szerv (területi kamara) a köz- igazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint egy ún. bevezető ellenőrzés keretében győződik meg a feltételek meglétéről.
A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki
🞄 megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik,
🞄 rendelkezik kamarai gyakorlati oktatói vizsga letételét igazoló tanúsítvánnyal,
🞄 büntetlen előéletű, és
🞄 nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
A kamarai gyakorlati oktatói vizsga követelménye alól mentesül az a gyakorlati oktató, aki
🞄 azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős mi- niszter kiadta a mestervizsga követelményeit, szakirányú mestervizsgával ren-
delkezik,
🞄 az oktatott, állam által elismert
− szakképesítés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább két-
éves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy
− szakirányú szakképesítéssel és felsőfokú végzettséggel, valamint legalább öt év szakirányú szakmai gyakorlattal
rendelkezik, vagy
🞄 a Vendéglátóipar ágazatba tartozó szakképesítést olyan gyakorlati képzőhelyen oktatja, amely – a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által ren-
deletben meghatározott – vendéglátóipari egységben folytat gyakorlati képzést, vagy
🞄 a hatvanadik életévét betöltötte.
Amennyiben egy szakember az oktatott, állam által elismert szakképesítés szak- irányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves szakirányú szak- mai gyakorlattal rendelkezik, nemcsak a kamarai gyakorlati oktatói vizsga, hanem a legalább ötéves szakmai gyakorlat meglétének követelménye alól is mentesül.
Teljesítettnek kell tekinteni az Szt.-ben meghatározott mestervizsga végzettségre vonatkozó követelményt, amennyiben a gyakorlati oktató
🞄 az új mestervizsga követelmény rendeletben történő megjelenésének tárgyévét követő év szeptemberének első napjáig megkezdi a gazdasági kamara által szer-
vezett mesterképzést, és
🞄 a törvényben foglalt egyéb követelményeknek megfelel.
Továbbiakban mentesül a szakmai vizsgarészek teljesítése alól az a mesterjelölt, aki 2015. szeptember 1. előtt olyan szakmai szervezettől kapott adományozott mestercímet, amely szervezet mestercím-adományozási eljárásának szakmai kva- lifikációját az MKIK elfogadja. Ez irányú kérelmet – az adományozási eljárás feltét- eleinek és szakmai tartalmának ismertetésével – az érintett szakmai szervezetnek kell benyújtani az MKIK Oktatási és Képzési Igazgatósága részére. Elfogadás esetén a szakmai szervezet és az általa adományozott mestercím nyilvántartásba vételre kerül. Ez esetben a jelöltnek csak pedagógiai és vállalkozási ismeretek vizsgarészt kell teljesíteni.
Az ellenőrzésben részt vevő szakértők (kamarai és iskola) helyszíni bejárás során ellenőrzik a törvényi feltételeket. A gyakorlati oktatónak büntetlen előéletéről nyi- latkoznia kell.
A tárgyi eszközök (gépek, berendezések, szerszámok) vizsgálata az adott szakké- pesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott eszköz- és felszerelési jegyzék szerint történik.
Amennyiben a gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés – adott szakképesítésre vonatkozóan előírt – fent említett személyi és tárgyi feltételeinek megfelel, arról kamarai határozatot kap.
7.1.1 Gyakorlati oktatói képzés és vizsga
A gyakorlati képzést folytató szervezeteknél a tanulók képzésével foglalkozó szakemberek számára kötelező gyakorlati oktatói képzést és vizsga követelményt ír elő a jogszabály, segítve ezzel is a hatékony és eredményes képzés megvalósí- tását.
A kamarai oktatói képzés és vizsga teljes körű lebonyolítása – a gazdasági kamara szervezésében – megyénként valósul meg.
A kamarai gyakorlati képzés és vizsga – az egyéb szakmai feltételek teljesülése mellett, a mestervégzettséggel ellentétben – szakképesítéstől függetlenül biztosítja az oktatói jogosultságot.
A kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga követelménye alól a mentességeket a
7.1 pont tartalmazza.
A képzés
A képzés elméleti és tréning jellegű képzési formából áll.
a) Elméleti rész
A gyakorlati oktatói képzés elméleti része a tanulók gyakorlati képzéséhez és az oktatott szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára történő gyakorlati felkészítéséhez szükséges alapvető
🞄 duális képzéshez kapcsolódó adminisztrációs, valamint
🞄 pedagógiai, szociálpszichológiai és kommunikációs
ismereteket tartalmaz.
b) Tréning jellegű képzés
A tréning jellegű képzés elsősorban a tanulók gyakorlati képzéséhez és az ok- tatott szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára történő gyakorlati felkészítéséhez szükséges kommunikációs ismereteket öleli fel, vala- mint a pedagógiai, szociálpszichológiai ismeretek szituációs átadását, gyakorlatias formában.
A vizsga
A gyakorlati oktatói vizsga két részből áll:
🞄 Központilag megszervezett online vizsga az alapvető elméleti ismeretek számon kérésére.
🞄 A tréning jellegű képzés anyagát felölelő szituációs vizsgarész (segítségnyújtás, kommunikáció, elmélet gyakorlatban való alkalmazása).
A vizsga minősítése: „megfelelt” vagy „nem felelt meg”.
7.2 A tanulószerződés megkötése
A tanulószerződést lehetőleg minden év május 31-ig kell megkötni.
A február első tanítási napja és április utolsó tanítási napja között sikeresen szint- vizsgázott, kilencedik évfolyamos szakközépiskolai és szakiskolai tanulókkal már az elsődleges tanulószerződés-kötési időszakban megköthető a tanulószerződés. A szintvizsgát nem teljesítő tanulóknak csak a javító-, pótló szintvizsga megszer- vezése után lesz lehetőségük a tanulószerződés-kötésre nem kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyel, de csak abban az esetben, ha a szintvizsgát ered- ményesen teljesítik. Sikertelen szintvizsga esetén a kilencedik évfolyam szorgalmi időszakában, illetve a tizedik-tizenegyedik évfolyamon a tanuló csak olyan szerve- zettel köthet tanulószerződést, amely KTM minősítést szerzett.
Amennyiben van a gyakorlati képzés folytatására megfelelőnek nyilvánított külső képzőhely, akkor a tanulók gyakorlati képzése a szakközépiskola kilencedik évfo- lyamának összefüggő gyakorlatától kezdődően kizárólag tanulószerződés kereté- ben szervezhető meg.
A tanuló csak akkor vehet részt iskolai tanműhelyben a gyakorlati képzésen, ha a gazdasági kamara nem tudja a gazdálkodó szervezeteknél tanulószerződéses jogvi- szony keretében elhelyezni. Ebben az esetben a területi kamara igazolást állít ki, ha részéről nem biztosított a megfelelő képzőhely egy adott tanuló számára.
A tanulószerződést a nyilvántartást vezető szerv (területi kamara) tartja nyil- ván. A tanulószerződést, illetve a módosított szerződés valamennyi példányát a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megkötését, módosítását követő öt munkanapon belül megküldi a nyilvántartást vezető szervnek, azaz a te- rületi kamarának.
A tanulószerződés, a tanulószerződés módosítása az ellenjegyzéssel válik érvé- nyessé, és a tanulószerződésben, a tanulószerződés módosításában megjelölt nap- tól hatályos. A tanulószerződés megkötésének tényét a lehető leghamarabb be kell jelentenie az iskolának.
A szervezeteknek lehetősége van a tanulószerződés tervezetét az xxx.xxxxxx.xx ol- dalon kitölteni, módosítani és beküldeni a területi kamarához.
A területi kamara a beküldött tervezeteket átnézi, szükség esetén módosítja és visz- szaküldi a vállalkozásnak jóváhagyásra. A vállalkozás által jóváhagyott és vissza- küldött szerződéseket a területi kamara véglegesen jóváhagyja, így az a vállalkozás által kinyomtathatóvá válik és aláírásra kerülhet. Az oldal használatával lényegesen csökkenthető a tanulószerződések megkötéshez szükséges ügyintézési idő, vala- mint egyszerűsíthető az ügyintézési folyamat.
Az oldal lehetőséget ad még a gazdálkodóknak arra, hogy nyomon követhessék és megtekinthessék a rendszerben már rögzített tanulószerződéseiket.
A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megszűnését öt mun- kanapon belül bejelenti a nyilvántartást vezető szervnek és a tanuló jogviszonya szerinti szakképző iskolának.
7.3 „12 fős szabály”
Az egyéni vállalkozó, valamint a mikro- vagy kisvállalkozás egyidejűleg legfeljebb tizenkettő hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet, kivéve, ha a nyilvántartást ve- zető szerv igazolást állított ki számára arról, hogy más gyakorlati képzést szervező szervezet nem tud gyakorlati képzőhelyet biztosítani.
A témáról további, részletes információ a 3.2.4 pontban olvasható.
7.4 Szakmai gyakorlat megvalósítása államilag finanszírozott
és nem finanszírozott képzések esetében – képzésfajták és szerződéstípusok
A szakmai gyakorlat szervezésekor a gazdálkodó szervezetnek mindenképpen fi- gyelemmel kell kísérni, hogy a tanulók államilag támogatott vagy nem támogatott képzésben vesznek részt.
A nappali rendszerű iskolai oktatás keretében, azaz valamennyi köznevelési intéz- ményben folyó szakképzés gyakorlati oktatásának valós, vállalati, üzemi munkakö- rülmények környezetében történő megszervezése
🞄 tanulószerződés vagy
🞄 együttműködési megállapodás
alapján lehetséges.
Tanulószerződés csak költségvetési támogatásban részesített képzésekre köthető. Tehát abban az esetben, ha gyakorlati képzés nappali rendszerű, de költségvetési támogatásban nem részesített iskolai oktatás keretében valósul meg, tanulószerző- dés megkötésére jogszabály alapján nincs lehetőség.
A törvényi szabályozás korlátozott esetekben lehetőséget biztosít az együttműködési megállapodás megkötésre függetlenül attól, hogy a képzés államilag támogatott-e vagy sem. Ilyen eset lehet a nappali rendszerű, de költségvetési támogatásban nem részesített iskolai oktatás kertében megvalósított gyakorlati képzés. A nem támo- gatott képzések esetében az összefüggő szakmai gyakorlat megvalósítására együtt- működési megállapodást lehet kötni. Az Szt. előírása miatt erre azonban csak az állami fenntartású iskoláknak van lehetősége. Ha a költségtérítéses (államilag nem támogatott) képzés nem állami fenntartású iskolában valósul meg, együttműködési megállapodás nem köthető. Esetükben a gyakorlati képzés megvalósítására az ún. polgári jogi szerződés megkötése javasolt. Ezzel a szerződéstípussal a kamarának nincs teendője.
Összefoglalva:
Iskola fenntartása | Képzés fajtája | Szerződés típusa |
Állami | költségvetési támogatásban részesített | tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás |
Nem állami | költségvetési támogatásban részesített | tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás |
Állami | költségvetési támogatásban nem részesített | kizárólag együttműködési megállapodás |
Nem állami | költségvetési támogatásban nem részesített | polgári jogi szerződés (javasolt) |
7.5 A tanulószerződés módosítása, javítása
A tanulószerződést a tanuló (kiskorú tanuló esetében a szülő, illetőleg a gyám hoz- zájárulásával) és a szervezet csak közös megegyezéssel vagy egyezséggel, írásban módosíthatja.
A tanulószerződés módosítását a gyakorlati képzést ellátó szervezet köteles a te- rületi kamarának beküldeni, majd a kamarai ellenjegyzést követően a módosított tanulószerződést a területi kamara küldi meg a szakmai elméleti képzést ellátó szak- képző iskolának és a tanulónak. A xxx.xxxxxx.xx oldalon a kötéshez hasonlóan a módosításhoz szükséges dokumentum is kitölthető és előzetes ellenőrzésre a terü- leti kamarának beküldhető.
Módosítás:
Ha a szerződéses feltételekben a felek
🞄 jogait vagy
🞄 kötelezettségeit
érintő lényeges változás történik.
Példák: képzés várható befejezése, képzőhely-változás, pénzbeli juttatásban vagy annak egységes szempontrendszerében történő változás.
Ha a tanulószerződés adataiban változás áll be, de nem érint jogokat és kötelezett- ségeket akkor nem kötelező a módosítás.
Példák: telefonszám, fax, e-mail cím, lakcím, gyakorlati képzésért felelős adatainak változása.
Javítás:
Minden olyan adat javítással korrigálandó, amely már a tanulószerződés hatályba lépésekor is hibásan került feltüntetésre, pl:
🞄 elírás
🞄 helytelen információ
🞄 tévesen feltüntetett adat
Javítás esetén a tanulószerződés minden példányát be kell kérni, javíttatni, aláíratni. Ha a tanulószerződés hatályba lépésekor feltüntetett adat helyes volt, de egy idő után megváltozott, javításról nem lehet szó.
7.5.1 Kell-e módosítani a tanulószerződést, ha a szervezet jogutódlással szűnik meg?
Nem. Jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulása esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi sze- mélyre mint általános jogutódra szállnak át. A gyakorlati képzést végző szervezet jogutódlása esetén a már megkötött tanulószerződés vonatkozásában az átalakulás- sal létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság általános jogutódja, ezért a tanulószerződés a tanuló és a gyakorlati képzést végző szervezet jogutódja között az eredetileg megkötött tartalommal továbbra is hatályban van.
A jogutód szervezetnek indokolt a tanulót értesítenie a jogutódlás tényéről, és ar- ról, hogy a korábban megkötött tanulószerződése a továbbiakban változatlanul érvényes.
7.6 Tanulószerződés megszűnése, szüneteltetése
A tanulószerződés megszűnésére és szüneteltetésre, illetve a tanuló-előszerző- dés megszűnésére vonatkozó általános szabályok a kézikönyv „3. GYAKORLATI KÉPZÉS TANULÓSZERZŐDÉSSEL” című fejezetében kerültek kifejtésre. Az alábbi alpontokban a megszűnésre, szüneteltetésre vonatkozó speciális esetek le- írására kerül sor.
7.6.1 A tanulószerződés megszüntetésének lehetősége igazolatlan hiányzások esetében
Az Szt. nem határozza meg az igazolatlan hiányzás azon mértékét, amely esetén a felek az azonnali hatályú felmondás lehetőségével élhetnek, ugyanis a hiányzások mértéke, oka, orvosolhatósága, a tanuló hozzáállása mindig csak egyedi esetben vizsgálható.
A gyakorlati képző akkor szüntetheti meg a tanulószerződést azonnali hatályú felmondással, ha
🞄 a tanuló a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi, vagy
🞄 olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi,
és emiatt lehetetlenné válik, vagy jelentős akadályba ütközik a tanuló komplex szak- mai vizsgára történő felkészülése, vagy a gyakorlati képzés további biztosítása a tanuló részére.
Ez lehet akár a tanuló igazolatlan hiányzásának akkora mértéke is, amely miatt a tanulói jogviszonya még nem szűnik meg, de a gyakorlati képzés eredményes folytatása lényegében lehetetlen. Ez esetben a fenti feltételek közül valamelyiknek
is fenn kell állnia, hogy az azonnali hatályú felmondási jog gyakorlására kerüljön sor. További feltétele az azonnali hatályú felmondási jog gyakorlásának, hogy az említett okok alkalmasak legyenek arra, hogy a tanuló szakmai vizsgára történő felkészülése, vagy a gyakorlati képzés további biztosítása lehetetlenné váljon, vagy jelentős akadályba ütközzön.
A hiányzás miatti azonnali hatályú felmondást mindenképpen szükséges az igazo- latlan hiányzásokról kiállított jegyzőkönyvvel alátámasztani.
7.6.2 Tanulószerződés szüneteltetése esetén fennáll-e a szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettsége?
Nem. A tanulószerződés szüneteltetése esetén a kifizető a tanulószerződésben meg- határozott díjat nem fizet a tanuló részére, ezért az adóalapot képező jövedelem hiányában szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.
Amennyiben az Szt. 54. § (1) bekezdése szerint a tanulói jogviszony a köznevelési tör- vény alapján szünetel, vagy a tanuló szülési szabadságon van, nem értelmezhető a szak- képzési hozzájárulási kötelezettség gyakorlati képzéssel való teljesítése, mivel ekkor a tanulószerződésből eredő jogok és kötelezettségek nem illetik meg és nem terhelik a feleket. Azaz tanulói juttatást nem kell fizetni és a gyakorlati normatíva sem hívható le.
7.6.3 A tanulói jogviszony szünetelése feltétele-e a tanulószerződés szüneteltetésének a tanuló szülési szabadság alatt?
A tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló szülési szabadsága automatikusan nem vonja magával a tanulói jogviszony szüneteltetését. Vannak olyan lehetőségek, amikor a tanuló gyermeke születését követően, a szülési szabadság időtartama alatt is tudja folytatni a tanulmányait, így nem válik szükségessé a tanulói jogviszony szüneteltetése. Az viszont egyértelmű, hogy ezen időszak alatt a tanuló gyakorlati képzésben nem tud részt venni. Az Szt. a kieső gyakorlat pótlására lehetőséget ad, a tanuló a hiányzásait pótolhatja, így szintén nem minden esetben válik automatikusan szükségessé a tanulói jogviszony szüneteltetése a tanuló gyermekének születéséhez kapcsolódóan.
A szülési szabadság időtartamára a tanuló csecsemőgondozási díjra jogosult. A pénzbeli juttatás és a járulékok megfizetése alól a gyakorlati képzést folytató szer- vezet mentesül.
7.7 Tanulószerződéses jogviszony, illetve a tanulói jogviszony megszűnésének értelmezése
A tanulószerződéses jogviszony megszűnését az Szt., a tanulói jogviszony megszű- nését pedig a köznevelési törvény szabályozza.
A tanulói jogviszony megszűnése automatikusan maga után vonja a tanulószer- ződés megszűnését, de a tanulószerződés megszűnése nem vonja automatikusan maga után a tanulói jogviszony megszűnését. Ezért a két időpont el is térhet egy- mástól. A jelenleg hatályos szabályozás szerint az Szt. a komplex szakmai vizsga utolsó napjához köti a tanulószerződés megszűnését (akár sikeres a vizsga, akár nem), a köznevelési törvény pedig a vizsgaidőszak utolsó napjához köti a tanulói jogviszony megszűnését. Mivel a tanulói jogviszony megszűnése mindenképpen későbbi, vagy legfeljebb egyidejű a vizsga utolsó napjával, ezért ez a tanulószerződés megszűnése kapcsán nem okozhat problémát.
A tanulószerződésben javasolt a gyakorlati képzés várható befejezésének időpont- jául a vizsgaidőszak utolsó napját megjelölni, amelyhez képest a tanulószerződés természetesen hamarabb is megszűnhet.
7.8 Gazdálkodó szervezet kötelezettségei a tanulószerződés megkötésével
A gazdálkodó szervezet:
🞄 A tanuló számára – egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonsá- gos munkahelyen – a szakképzési kerettantervnek megfelelő gyakorlati képzés-
ről és nevelésről gondoskodik.
🞄 A tanulót a gyakorlati képzés keretében csak a szakképzési kerettantervben meghatározott feladat ellátására kötelezheti, és csak egészséges, biztonságos kö-
rülmények között foglalkoztathatja.
🞄 A tanulót a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti.
🞄 A képzési idő alatt gondoskodik a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról.
🞄 Felelős a tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő felké- szítéséért a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakkép-
zési kerettanterv alapján.
7.9 Gyakorlati képzés kötelező, teljesítést igazoló dokumentumai
7.9.1 A foglalkozási napló
A gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló gyakorlati képzése során megvalósuló szakmai gyakorlat tartalmáról köteles foglalkozási naplót vezetni. A gazdálkodó szer- vezet és a tanuló gyakorlati képzésben történő együttműködésének dokumentálása (tanulók nyilvántartása, mulasztások vezetése, tanulói előmenetel, gyakorlati képzés szakmai felépítésének nyomon követése) a foglalkozási naplóban történik.
A foglalkoztatási napló tanügyi dokumentum, amelynek pontos vezetése kötelező és kiemelt jelentőségű. A foglalkoztatási napló bejegyzéseinek összhangban kell
lennie az iskola, illetve a tanuló által vezetett egyéb tanügyi dokumentumokkal
(napló, tanulói munkafüzet a gyakorlati foglakozásokról).
A foglalkozási napló felépítése: | A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell: |
az összesített tanulói névsor | a szakmai tevékenységeket tantárgyanként |
a haladási napló | az ezekre fordított időt |
a hiányzások nyilvántartása | a tanuló értékelését és |
a tanulók adatai és értékelése | a tanuló részvételét és mulasztását |
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gondozásában országosan egységes tema- tikus foglalkozási naplók kerültek kidolgozásra az OKJ-s szakképesítések évfolya- maira. Ezek a naplók jelentős segítséget nyújtanak a gazdálkodóknak a gyakorlati képzés megszervezéséhez, ugyanis tartalmazzák a tematikát, a modulok megneve- zését, a gyakorlat során elsajátítani szükséges anyagrészeket, valamint a ráfordítani szükséges óraszámot is.
A naplók az xxx.xxxxxx.xx weboldalról letölthetőek (Letölthető dokumentumok me- nüpont).
A foglalkozási naplót a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola felké- rése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani.
Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezet a foglalkozási naplót nem tudja bemutatni, a szakképző iskola értesíti a gazdasági kamarát, amely soron kívül el- lenőrzi a gyakorlati képzést folytató szervezetnél a foglalkozási napló vezetésére vonatkozó előírások betartását.
Azzal a gyakorlati képzést folytató szervezettel szemben, aki a foglalkozási napló vezetését a területi kamara felszólítása ellenére ismételten elmulasztja, a területi kamara bírságot szab ki.
Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezet a foglalkozási napló vezetését a bírság kiszabását követően ismételten elmulasztja, a területi kamara a gyakorlati képzést folytató szervezetet három évre eltiltja a gyakorlati képzés folytatásától.
Amennyiben a foglalkozási napló vezetését a gyakorlati képzést folytató szervezet csak valamely képzőhelyén mulasztotta el, az eltiltás csak a mulasztással érintett képzőhely tekintetében áll fenn.
A foglalkozási naplóhoz szorosan kapcsolódik a jelenléti ív. Xxxxxx vezetése szük- séges a tanulói hiányzások követéséhez, a gyakorlati képzés napjainak megállapí- tásához.
7.9.2 A munka-, baleset- és a tűzvédelmi napló
A tanulót a gyakorlati képzést szervezőnek a gyakorlati képzési feladattal össze- függő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni.
Az ún. változó munkahelyen folyó munkavégzés esetében a tanuló munkavédelmi oktatását minden új helyszínen el kell elvégezni. Minden alkalommal meg kell is- mételni a munkavédelmi oktatást, ha a gazdálkodó szervezet olyan új technológiát vezet be, illetőleg új gépet helyez üzembe, amellyel a tanuló a gyakorlati képzés során kapcsolatba kerül.
7.9.3 A pénzügyi (tanuló pénzbeli juttatásának igazolását szolgáló) dokumentumok
A gyakorlati képzést szervező szervezet pénzbeli juttatást köteles fizetni a tanuló részére:
🞄 tanulószerződés alapján, továbbá
🞄 együttműködési megállapodás alapján nappali rendszerű oktatásban a szakkép- zési évfolyamon megszervezett összefüggő szakmai gyakorlat idejére.
A tanulószerződéses tanuló pénzbeli juttatását a tanuló részére csak banki átutalás- sal vagy a fizetési számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni.
7.9.4 TB bejelentést igazoló dokumentum
A tanuló a tanulószerződéses jogviszony kezdetekor társadalombiztosítási jogvi- szonyba kerül.
(A továbbiakban a tanuló akkor biztosított, ha a tanulószerződése nem szünetel, vagyis ténylegesen tanulmányokat folytató tanulónak minősül.)
7.9.5 Felelősségbiztosítás megkötését igazoló dokumentum
A szakképzésben részt vevő tanuló részére a gyakorlati képzés szervezője köte- les felelősségbiztosítást kötni. A képzés szervezőjének tanulószerződés esetében a gazdálkodó szervezet minősül, így a felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség őt terheli.
7.9.6 Oktatói végzettséget igazoló dokumentumok
A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben a gyakor- lati oktató személyére vonatkozó feltételek megegyeznek a 7.1 pontban felsorol- takkal.
7.9.7 Képző szervezetek adminisztrációját segítő dokumentációs iratminták
A gyakorlati képzés adminisztrációjához kapcsolódó dokumentumminták a xxx.xxxxxx.xx (Nyilvános felület/Letölthető dokumentumok) weboldalon megtalálhatóak. A nyomtatvány-minták letölthetőek és igény szerint szerkeszt- hetőek.
7.10 Pénzbeli juttatás megállapítása és az egységes szempontrendszer alkalmazása
A 2.8.1 pontban foglaltakon kívül az alábbiakat kell még figyelembe venni.
A jogszabályban meghatározott, vizsgálandó szempontok a tanuló további eredmé- nyes és szorgalmas tanulmányi előmenetelének ösztönzése szempontjából kiemelt fontosságúak, amelyeket szükséges minden esetben szem előtt tartani.
Az egységes feltétel- és szempontrendszer nem azt jelenti, hogy a pénzbeli juttatást minden esetben egységesen kell emelni, hanem azt, hogy a tanulószerződésben egységes módon jelenjenek meg azok a szempontok, amelyek szerint a tanuló pénzbeli juttatása – a tanulmányi előmenetele, a gyakorlaton nyújtott teljesítmé- nye és szorgalma alapján – a későbbiekben megemelésre kerül, és amelyek minden tanulóra egyformán érvényesek. Egységes szempontrendszer alapján az emelés mértéke például a tanulmányi átlageredménytől függhet (ennek meghatározása a gyakorlati képző feladata). A gyakorlati képző akkor jár el jogszerűen, ha a pénzbeli juttatás emelésének és csökkentésének a szempontrendszerét előre állapítja meg, amely alapján később a tényleges előmenetel, teljesítmény és szorgalom alapján emeli meg tanuló juttatását.
A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanév szorgalmi időszakot követő időtartamára, július és augusztus hónapra is megilleti.
A törvényi szabályozás szerint, ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye mi- att évismétlésre köteles, pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szak- képzési évfolyam első félévében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele.
A megismételt évfolyam második félévében a kötelezettségeinek eredményesen eleget tett tanuló részére fizetendő juttatást a tanulószerződésben meghatározott szempontok figyelembevételével kell megállapítani. A további félévekben – az újabb tanévismétlés esetét kivéve – a pénzbeli juttatás mértékének megállapítására az Szt.- ben minimálisan előírt összeg az irányadó.
A tanulói juttatást a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér alapján kell kiszámolni.
A tanulószerződés szerinti díjazás összegét %-os formában célszerű megállapítani. Egy esetleges minimálbér-változás miatt a tanulószerződést ebben az esetben nem kell módosítani.
Példa pénzbeli juttatás megállapítására 2019-ben | Megjegyzés | ||
Első szakképző évfolyam | I. félév | 24 840 Ft, illetve 26 820 Ft január 1-jétől a félév végéig | Minimálbér változása miatt |
II. félév | (149 000 × 18% ) + 1 500 = 28 320 | Emelés az egységes szempontrendszer alapján | |
Megismételt évfolyam | I. félév | 28 320/2 = 14 160 Ft | Évismétlés miatt |
II. félév | 14 160 Ft | Sikertelen félév esetén | |
14 160 + 1 000 = 15 160 Ft | Sikeres félév esetén emelés a szempontrendszer alapján | ||
Második szakképző évfolyam | I. félév | (149 000 × 18%) + 1 000 = 27 820 Ft | |
II. félév | (27 820 + 1 500) = 29 320 | ||
Példa egységes szempontrendszer megállapítására | |
Tanulmányi átlag | Pénzbeli juttatás emelésének mértéke |
2,0–3,0 | 500 Ft |
3,1–4,0 | 1 000 Ft |
4,1–5,0 | 1 500 Ft |
7.10.1 Adómentesnek tekinthető a szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulót jogviszonya alapján kötelezően megillető juttatása?
Igen. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.11 pontja szerint egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentesnek minősül
🞄 a szakképző iskolai tanulónak tanulószerződés alapján,
🞄 szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő be- fejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály
szerint kötelezően kifizetett díjazás,
🞄 az Szht. alapján a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze terhére folyó- sított szakképzési ösztöndíj;
Az Szja tv. nem határoz meg összeghatárt, azaz a tanulószerződésben rögzített és kifizetett díjazás tekintendő adómentesnek. Ehhez az is szükséges, hogy ameny- nyiben először a törvény által kötelezően előírt minimális tanulói juttatás került kifizetésre, majd ez az összeg a kötelező emelés alapján növekszik, az a tanuló- szerződésben is rögzítésre kerüljön. Ezáltal a kifizetett tanulói juttatás egyrészt el- lenőrizhető, másrészt a tanulószerződés alapján is kerül kifizetésre. Ezen feltételek együttes fennállása esetén a tanulónak nem keletkezik személyi jövedelemadó fi- zetési kötelezettsége.
Amennyiben a gazdálkodó szervezet magasabb összegű emelést ad a tanulószer- ződéses tanulónak, mint amekkora emelés a tanulószerződésben szerepel, akkor az már nem tekinthető kötelezően, illetőleg „a tanulószerződés alapján” történő kifizetésnek, tehát a rögzített emelés és a ténylegesen kifizetett magasabb összeg közötti különbözet már személyijövedelemadó-köteles.
A gyakorlati képző által a tanuló részére tanulószerződés alapján kifizetett juttatás után nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni.
Az Szja tv. alapján a szakképzésben együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára kötelezően kifizetett díjazás is adómentes.
Abban az esetben, ha a gyakorlati képző az együttműködési megállapodásos tanu- lónak az összefüggő szakmai gyakorlaton kívüli időtartamra is fizetne valami oknál fogva tanulói juttatást, akkor az a kifizetés már adóköteles a tanuló számára.
7.10.2 Tanulószerződéses tanuló pénzbeli juttatása betegszabadsága esetén
A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanuló részére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján megillető betegszabadság időtartamára ta- nulói pénzbeli juttatásának 70%-a illeti meg.
A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére megillető betegszabadságot az adott tanévben előírt gyakorlati napokra vonatkozóan kell megállapítani. Xxxx, ha a tanulónak az adott hét 5 munkanapjából 2 napot kellett volna gyakorlaton töltenie, akkor betegszabadság a 2 gyakorlati nap vonatkozásában illeti meg. A betegszabad- ság összegének megállapításakor a tanulói pénzbeli juttatás napi összegének meg- állapításakor osztószámként a fent meghatározott gyakorlati napokat kell figyelembe venni. A tanulói juttatás 70%-át a gyakorlati napok arányában kell kiszámítani.
Fenti rendelkezéseket az ún. tömbösített gyakorlati képzés esetén is alkalmazni kell. Amennyiben tehát a tanuló az ún. tömbösített gyakorlati képzési rendszerben azon
a héten beteg, amikor az adott héten egyetlen napot sem kellett volna szakmai gya- korlaton töltenie, akkor a tanulói pénzbeli juttatás teljes összegére jogosult.
A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A jogszabály rendelkezéseiből következően erre az időszakra nem tanulói pénzbeli juttatás jár a tanulónak, hanem táppénz.
7.10.3 Adómentesnek tekinthető-e a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulót jogviszonya alapján megillető juttatása a keresőképtelensége idején (betegszabadság, táppénz)?
Keresőképtelenség esetén a tanulói jogviszony szüneteléséről nem beszélhetünk
− sőt ezen időtartam alatt a tanulószerződést felmondani is tilos −, a jogviszony ebben az időszakban is fennáll, ám az ekkor kifizetett összeg adókötelezettsége at- tól függően alakul, hogy ténylegesen milyen jogcímen fizetik azt ki. A betegsza- badság időszakára járó 70%-os mértékű tanulói pénzbeli juttatás adómentesen kifizethető, míg a táppénz, mint adóköteles társadalombiztosítási ellátás, bérnek minősül, s ennek megfelelően kell a kifizetőnek ebből az összegből az adóelőleget, valamint a járulékokat levonnia.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 18. pontja szerint az adó- köteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. Amennyiben a gazdálkodó szervezet TB-kifizető hely, ténylegesen a gazdálkodó fizeti ki.
7.11 A szakképzési normatíva elszámolhatósága
Ha a tanulószerződés
🞄 megkötésére hónap közben kerül sor, a csökkentő tétel meghatározott összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a
hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített.
🞄 hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a csökkentő tétel meghatározott összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének
napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni.
7.12 Befejező szakképzési évfolyamra vonatkozó rendelkezések
7.12.1 A befejező szakképzési évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket a szorgalmi időszak végéig teljesítő tanuló esetében:
🞄 Az Szt. 64. § (3) bekezdése alapján a tanulói pénzbeli juttatás a tanulmányok befejezését követő első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg.
🞄 A tanulószerződés – az Szt. 49. § (1) bekezdés a) pontja alapján – komplex szak- mai vizsga utolsó napján szűnik meg.
🞄 Az utolsó tanítási nap és a szakmai vizsga időpontja közötti időszakban a tanuló gyakorlati képzésre nem kötelezhető, azonban ebben az időszakban a gyakorlati
képzést szervező vállalkozás pénzbeli juttatást köteles fizetni a tanuló számára.
🞄 A tanulószerződés megszűnéséig a vállalkozás csökkentheti szakképzési hozzá- járulási kötelezettségét a gyakorlati képzési normatíva összegével. A tényleges
gyakorlati képzési időszakon túlmenően is biztosított, a tanulói juttatás összegét meghaladó mértékű normatíva-elszámolási lehetőség a gyakorlati képzést ösz- tönző eszköznek tekinthető.
7.12.2 A befejező szakképzési évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket nem teljesítő tanuló esetében:
🞄 A tanuló a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól a tanulószerződés alapján tanulói juttatásra nem jogosult.
🞄 A tanuló a szorgalmi időszakra meghatározott gyakorlati óraszámon és az ösz- szefüggő szakmai gyakorlatra meghatározott óraszámon felül – a szakmai gya-
korlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – gyakorlati foglalkozáson való részvételre tovább nem kötelezhető.
🞄 A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő el- számolásánál a 280/2011. kormányrendelet a normatíva elszámolhatóságát a
hatályos tanulószerződés alapján a gyakorlati képzéssel történő megszervezésé- hez köti. Tekintettel arra, hogy ettől az időponttól a tanuló gyakorlati képzésre nem kötelezhető, így a gazdálkodó szervezet szakképzési hozzájárulási kötele- zettségét nem tudja gyakorlati képzés szervezésével teljesíteni és mivel a tanuló számára – a törvényi előírás alapján – a vállalkozásnak tanulói juttatást sem kell fizetnie, a vállalkozás szakképzési hozzájárulási kötelezettsége nem csökkenthető a normatíva összegével.
🞄 Az utolsó évfolyamon a tanulmányi követelményeket nem teljesítő tanuló a javí- tóvizsga sikeres letételét követően jelentkezhet szakmai vizsgára. Tanulói jogvi-
szonya – és egyben tanulószerződése is – ebben az esetben az őszi vizsgaidőszak utolsó napján szűnik meg (a tanulói jogviszony sikertelen szakmai vizsga esetén is megszűnik).
🞄 A javítóvizsga és a szakmai vizsga időpontja közötti időszakban (csakúgy, mint a szorgalmi időszak vége és a javító vizsga közötti időszakban) a tanuló gya-
korlati képzésre nem kötelezhető, a gazdálkodó szervezet kötelezettségét nem tudja gyakorlati képzés szervezésével teljesíteni, így szakképzési hozzájárulási kötelezettsége nem csökkenthető a normatíva összegével.
🞄 Amennyiben a tanuló tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytatja, a megismételt tanév megkezdésétől csökkentő tételként figyelembe vehető a gya-
korlati képzési normatíva
7.13 Teljesítési megbízotti közreműködés lehetőségei
Előfordulhatnak olyan esetek, hogy a gyakorlati képzésben közreműködő vagy közreműködni szándékozó, szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet csak részben rendelkezik az Szt.-ben meghatározott és a tanulószerző- désben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel. Ebben az eseten megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel, akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerződéses tanulóját. A teljesítési megbízotti szerződés létrejöttét csak a tanulószerződést megkötő szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szer- vezet kezdeményezheti.
A tanulószerződésben kötelezően rögzíteni kell a teljesítési megbízott megneve- zését, a gyakorlati képzés helyszínét, adószámát, képviselőjének nevét valamint az átirányítás időtartamát.
Az átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a lehet, azzal, hogy a teljesítési megbízott a gyakorlati képzés- sel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben.
A teljesítési megbízott az általa végzett gyakorlati képzésre vonatkozóan nem érvé- nyesítheti a gyakorlati képzési normatívákat.
7.13.1 5%-os kiegészítő képzés
A teljesítési megbízotti közreműködésnek létezik egy másik formája is, amelyet szakképző iskolába történő átirányítás céljából vehet igénybe a gyakorlati képző. E szerint a teljes gyakorlati képzési idő legfeljebb 5%-át kitevő időtartamban a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő (törvényes képviselő) vagy a gyakorlati képzést foly- tató szervezet kezdeményezésére a gyakorlati tananyagtartalmak szakképző iskolá- ban történő elsajátítására kerülhet sor a szakképző iskola vezetője által meghozott döntés alapján. A gazdasági kamara véleményét előzetesen ki kell kérni. A fenti képzési forma csak lehetőség, nem kötelező, megvalósítására a befejező szakképzési évfolyam második félévében egybefüggően kerülhet sor, kizárólag a szakmai vizs- gára való felkészülés céljából. Időtartamát egyszerű számítással kell kikalkulálni a szakképzési kerettantervekben meghatározott teljes gyakorlati képzési időből.
Erre a kiegészítő képzésre a fentiekben ismertetett teljesítési megbízotti megállapo- dást kell kötni, azonban a konstrukció bizonyos szempontból különbözik a „nor- mál” teljesítési megbízottitól. Az 5%-os kiegészítő képzés időtartama nem számít bele az 50%-os általános korlátba. Az 5%-os átirányítás esetén a teljesítési megbízot- tat a gyakorlati képzési normatíva arányos része illeti meg, de ezt a hozzájárulásra
kötelezett által a tanulónak fizetett juttatás összegével és annak járulékaival csök- kentett normatívából kell számítani.
Az ilyen kiegészítő képzésre csak kérelemre kerülhet sor és csak akkor, ha a szakképző igazgatója a döntését is meghozza erre vonatkozóan. A kérelmet a tanuló, a szülő (gyám) és a gyakorlati képző is benyújthatja, az iskola igazgatója vagy a kamara nem.
Mivel a kiegészítő képzés célja csak a tanuló szakmai vizsgára való felkészítése, ezért ennek az indoknak egyrészt szerepelni kell a kérelemben, másrészt megalapozottnak is kell lenni.
7.14 Gyakorlati képzés lehetősége a gazdálkodó szervezetek által működtetett tanműhelyekben
A szakközépiskolai és szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyam szorgalmi idősza- kában a szakmai gyakorlati képzést – az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével –
🞄 a szakképző iskolában vagy
🞄 a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet KTM-ében kell megszervezni.
Abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet rendelkezik kifejezetten tanulók gya- korlati képzésének céljára létrehozott vagy átalakított műhellyel, melyet a terme- léstől vagy a szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített, lehetősége nyílik a kilencedik évfolyamos tanulókkal tanulószerződéses jogviszony létesítésére. További feltétel, hogy a tanműhelynek legalább nyolc tanuló képzésre alkalmasnak és állandó tanműhelyvezetői felügyelettel működő, iskolán kívüli gyakorlati képzőhelynek kell lennie.
A feltételek megléte esetén a nyilvántartást vezető szerv KTM-mé minősíti, ahol a tanulók tanulószerződés alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben.
7.14.1 Lehetséges-e, hogy a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet egy, az iskolától bérelt tanműhelyben folytatja a tanuló gyakorlati képzését tanulószerződés keretében?
A Szt. 2. § 50. pontja szerint a KTM csak iskolán kívüli gyakorlati képzőhely lehet. Ennek értelmében az iskolai tanműhely bérlésével a fenti kitétel nem valósul meg, így bérelt iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzésre tanulószerződés nem köthető. A tanműhelyre vonatkozó rendelkezés a gazdálkodó szervezet által működtetett tanműhelyt megkülönbözteti az iskolához tartozó tanműhelytől, az iskolában folyó szakmai oktatástól és az iskolai oktatás helyszínétől.
Mivel a gazdálkodó szervezetnél tanulószerződés keretében folyó gyakorlati képzés elsődleges célja, hogy a gyakorlati oktatást valós gazdasági környezetben valósítsa
meg, így a gazdálkodó az általa csak tárgyi feltételekkel – és a tanműhelyt iskolához tartozó helyszínen, bérlés útján – biztosított oktatással nem teljesíti maradéktalanul a gyakorlati képzésre vonatkozó előírásokat. Ennek értelmében a KTM fogalma csak akkor érvényesül teljes mértékben, ha az fizikálisan, valamint jogi és szer- vezeti értelemben is teljesen elkülönített, így a tanműhely nem áll semmilyen kapcsolatban az iskolával vagy annak fenntartójával.
7.14.2 Tanműhely-létesítés lehetősége állami támogatással
Szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet a Nemzeti Foglalkoz- tatási Alap képzési alaprészéből a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyedi döntésével nyújtható képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési tá- mogatások részletes szabályairól szóló 3/2015. (II. 13.) NGM rendeletben foglaltak szerint tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatásban részesíthető.
Támogatásban azok a gazdálkodó szervezetek részesülhetnek, akik a tanulószerző- dés keretében foglalkoztatott tanulók létszámát – a megelőző két tanév szakképző iskolai tanulólétszám átlagához képest – a létrehozandó tanműhelyben tervezett gyakorlati képzésben legalább ötven fővel növelik a támogatás iránti kérelem be- nyújtását követő második tanév végéig, és ezt a létszámot további, legalább öt tan- évig folyamatosan fenntartják.
7.14.3 KTM-mé minősített gyakorlati képzőhelyen milyen feltételek mellett valósítható meg a gyakorlati képzés, ha a gazdálkodó szervezet a képzőhelyet csak időben (azaz egy bizonyos időszakra) különíti el a termeléstől vagy a szolgáltató tevékenységtől?
A KTM definíciója időbeni elhatárolás mellett akkor él, ha a KTM egyéb feltételei is maradéktalanul teljesülnek. Az ilyen formában működő, külső tanműhelyek esetében továbbra is az a legfontosabb szempont, hogy a kilencedik évfolyamos, 14-15, legfel- jebb 16 éves, szintvizsgát még nem tett szakközépiskolai tanuló – életkori sajátossá- gaira és kifejlődés előtt álló munkatapasztalataira tekintettel ‒ ne kerüljön követlen kapcsolatba a gyakorlati képzés olyan elemeivel, amelyek őt, társait, oktatóját vagy környezetét veszélyeztetnék. Az időbeli elhatárolásnak külön feltétele az is, hogy ezt a körülményt a minősítést végző gazdasági kamara külön feltüntesse és a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése során kiemelt figyelemmel vizsgálja a fenti feltételek telje- sülését.
7.14.4 Lehetséges-e, hogy a tanuló a kilencedik évfolyam szorgalmi időszakában nem
KTM-ben és nem tanulószerződéses jogviszony alapján teljesíti a gyakorlatát, hanem egyéb külső gyakorlati képzőhelyen, együttműködési megállapodás alapján?
Nem. A szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyam szor- galmi időszakában a tanuló szakmai gyakorlati képzését a szakképző iskolában vagy
a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet KTM-ében lehet megszervezni
– függetlenül attól, hogy a gyakorlat tanulószerződés vagy együttműködési megál- lapodás alapján folyna.
7.15 Összefüggő szakmai gyakorlat megszervezése
A „nyári gyakorlat” megvalósítására vállalati munkakörülmények között tanuló- szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján van lehetőség. Alapvető cél, hogy a tanulók gyakorlati képzése, ezáltal az összefüggő szakmai gyakorlat is tanulószerződéses jogviszony alapján valósuljon meg. A gyakorlati képzést foly- tató gazdálkodó szervezetnek lehetőség szerint május 31-ig teljes képzési időre meg kell kötnie a szerződést a tanulóval, mely már magába foglalja a nyári gya- korlat megvalósítását biztosító időszakot is. Ha tanulószerződéses jogviszony alapján folytatott gyakorlati képzésre nincs biztosítva megfelelő képzőhely, akkor a szakképző iskolának kell gondoskodnia a tanuló gyakorlati képzéséről. Ebben az esetben az összefüggő szakmai gyakorlatot együttműködési megállapodás ke- retében is meg lehet szervezni. Amennyiben a szakképzési hozzájárulásra köte- lezett gazdálkodó szervezet a szakközépiskolával vagy szakgimnáziummal kötött együttműködési megállapodás alapján folytatott összefüggő szakmai gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves és havi bruttó kötelezettségét a jogszabályban meghatározott módon számított csökkentő tétel összegével csökkentheti, nincs akadálya a költségek elszámolásának. Abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezetek csökkentő tételeinek összege meghaladja a bruttó kötelezettség mértékét, a különbözet visszaigénylésére csak akkor van le- hetősége, ha a vállalkozás kis- és középvállalkozásnak minősül és legalább egy ta- nulószerződéssel vagy egy hallgatói munkaszerződéssel is rendelkezik. Ellenkező esetben a csökkentő tételek összegét csak a bruttó kötelezettségének mértékéig lehet visszaigényelni.
7.15.1 Összefüggő szakmai gyakorlat időbeni megszervezése
A gazdálkodó szervezet az összefüggő szakmai gyakorlat megszervezése során, an- nak időpontjának meghatározásakor az alábbi szempontokat mindenképpen figye- lembe kell vennie:
🞄 pihenőidő biztosítása és a nyári szünet kiadása, valamint
🞄 lehetőség biztosítása a tanulónak a hiányzásai pótlására vagy az esetleges javí- tóvizsgák letételére is.
A hiányzások pótlására, illetve a javítóvizsgák letételére augusztus második felében van lehetőség, ezért még az adott tanévben, azaz a következő évfolyam megkezdése előtt rögzíteni szükséges, hogy a tanuló teljesítette-e az adott évfolyam követelményeit, a következő évfolyamra léphet-e.
Ha az összefüggő szakmai gyakorlat megszervezésére augusztus hónapban úgy ke- rül sor, hogy a szakmai gyakorlat vége és a következő tanév első napja között nincs egyetlen munkanap sem, akkor a tanulónak már nem lesz lehetősége hiányzásai pótlására vagy a javítóvizsgák letételére.
Az adott évfolyam teljesítésének feltétele az összefüggő szakmai gyakorlat telje- sítése, ezért azt célszerű legkésőbb július hónapban megszervezni.
7.15.2 Összefüggő szakmai gyakorlat megszervezése együttműködési megállapodással, szakközépiskolai és szakiskolai képzésben
A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló ré- szére csak az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára jár juttatás, melynek havi összege nem lehet kevesebb a hónap első napján érvényes minimálbér 15%- ának 1,3 szorosánál.
Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő pénzbeli juttatás összegét a mu- lasztott napok arányában csökkenteni kell, ha a tanuló a gyakorlatról távol marad. A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló ré- szére kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozóan nem kell alkalmazni a banki átutalással vagy fizetési számlára történő befizetéssel történő teljesítést.
7.15.3 Összefüggő szakmai gyakorlat megszervezése együttműködési megállapodással, ágazati szakgimnáziumi képzésben
Az ágazati szakgimnáziumi képzés során a szakközépiskola kilencedik-tizenegyedik évfolyamain a szakképzési kerettantervben előírt összefüggő szakmai gyakorlatá- nak megvalósítására a törvényi szabályozás szerinti együttműködési megállapodás köthető.
A gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, a területi kamarának ezen együttműködési megállapodásokat is ellen kell jegyeznie.
A szakgimnázium kilencedik-tizenkettedik évfolyamain folyó gyakorlati oktatás is gyakorlati képzés, azonban ezek nem szakképzési évfolyamok. Az összefüggő szakmai gyakorlat idejére a tanulót ez esetben is megilleti a pénzbeli juttatás.
Amennyiben a szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet szak- gimnáziummal vagy szakközépiskolával kötött együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötele- zettségének, éves és havi bruttó kötelezettségét a jogszabályban meghatározott mó- don számított csökkentő tétel összegével csökkentheti, nincs akadálya a költségek elszámolásának.
7.15.4 Az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése évismétlés esetén
Az iskolai rendszerű szakképzésben az összefüggő szakmai gyakorlat az adott évfo- lyamra meghatározott gyakorlat része. Éppen ezért a jogszabály egyértelművé teszi, hogy a tanuló a megismételt évfolyamon akkor is köteles teljesíteni az összefüggő szakmai gyakorlatot, ha azt korábban már teljesítette.
7.15.5 Az összefüggő szakmai gyakorlat megvalósíthatósága több helyszínen
A törvényi szabályozás nem tiltja az összefüggő szakmai gyakorlat több gyakorlati képzőhelyen történő megvalósítását. Ebben az esetben a szakképző iskolának kü- lön-külön együttműködési megállapodást kell kötnie a gazdálkodó szervezetek- kel, a kötelező tartalom megfelelő rögzítésével.
Az így megvalósított összefüggő szakmai gyakorlaton való részvétel tanuló részé- ről történő teljesíthetőségének a biztosítása, a gyakorlati képzés teljes megvalósítá- sának megszervezése, illetve a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezetek koordinálása kizárólag a szakképző iskola felelőssége.
7.15.6 Tanulószerződéses tanuló szakképző iskola által külföldön szervezett gyakorlat megvalósításának lehetősége
Külföldön szervezett szakmai gyakorlatra általában a szorgalmi időszakon kívül kerül sor, ezáltal jellemzően az összefüggő szakmai (nyári) gyakorlat megvalósítását is érinti. A külföldi gyakorlat ideje alatt a tanuló – megfelelő szakmai előkészítés és szervezés esetén – eleget tehet gyakorlati képzési kötelezettségének is. A külföldi gyakorlat alatt a diák tanulói jogviszonya nem szünetel, így a tanulószerződés sem szüneteltethető.
Megoldási javaslat lehet, hogy az érintettek (az iskola és a gyakorlatot szervező) közösen dolgozzák ki a külföldi gyakorlaton töltött idő és a szakirányú gyakorlaton szerzett tapasztalatok beszámításának módját, módszerét és szakmai feltételeit.
A külföldi szakmai gyakorlatnak csak abban az esetben van értelme, ha azon a ta- nuló az iskola és a gyakorlati képző közös elhatározása, vagy legalább a gyakorlati képző beleegyezése alapján vesz részt.
A szervezet a tanulószerződés megszüntetésére vagy igazolatlan hiányzásként történő dokumentálására irányuló törekvése nem alkalmazható, mivel azok az Szt. rendelkezéseivel ellentétesek.
8 INFORMÁCIÓK SZAKGIMNÁZIUMOK ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁK RÉSZÉRE
8.1 Az iskolarendszer
A gazdaság és a munkaerőpiac kihívásainak megfelelően átalakított iskolarendszer szerint a szakmát tanuló diákok szakgimnáziumi, szakközépiskolai, illetve szakis- kolai intézménytípusokban vehetnek részt az iskolai rendszerű képzésben.
8.1.1 Szakközépiskola
A szakközépiskolának 3+2 évfolyama van. A kilencedik-tizenegyedik szakképzési évfolyamon az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzés és szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, a további kettő pedig az érettségi vizsgára felkészítő évfolyam. Az államilag elismert szakképesítést szerzett tanulók, választásuk alapján érettségi vizsgára készülhetnek fel a további két évfolyamon.
A szakképesítés megszerzése utáni érettségire felkészítő két tanév kizárólag a 4 kö- telező érettségi tárgyból teendő vizsgára készít fel, ugyanis a megszerzett szakképe- sítés ötödik vizsgatárgyként lesz elismerhető. Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakközépiskolába történő felvétel feltétele a tizennegyedik életév betöltése és a szakközépiskolában szervezett Szakképzési Hídprogram szerinti tanév teljesítése.
8.1.2 Szakgimnázium
Elsődleges funkció
🞄 a szakirányú képzés és
🞄 a továbbtanulás biztosítása.
Az iskola a tanulókat
🞄 szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, az ehhez kapcsolódó szakképesí- tés és a választható mellék-szakképesítés megszerzésére,
🞄 szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra,
🞄 szakirányú munkába állás betöltésére készíti fel.
A szakgimnáziumnak négy középiskolai, majd azt követő egy, illetve kettő szak- képzési évfolyama van. A kilencedik–tizenkettedik évfolyam elvégzése lehetőséget
biztosít szakmai érettségi végzettség és a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó mellék-szakképesítés megszerzésére. A módosított szakgimnáziumi rendszerben – kizárólag mellék-szakképesítés választása esetén – az érettségit követően a szakgim- náziumi szakmai végzettséget egy tanév alatt szerezhetik meg azok a tanulók, akik az adott ágazatban tettek szakmai érettségit és kaptak ezzel együtt szakképesítést igazoló végzettséget. Azok a tanulók, akik gimnáziumban vagy más ágazatba tar- tozó szakmai érettségi vizsgával rendelkeznek, a szakgimnáziumi szakképesítést két év alatt szerezhetik meg. Ebben az esetben a szakgimnázium a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik (első-második szak- képzési) évfolyamon szervezi meg.
Az Szt. és az Nkt. 2018. január 1-jén hatályba lépett módosítása szerint a szak- gimnáziumban az érettségi vizsga keretében megszerezhető mellék-szakképesítés leválasztásra került az érettségi vizsgától, tanulása már nem kötelező, választhatóvá vált a tanuló számára. A mellék-szakképesítés tananyagtartalma helyett a tanuló az iskola által biztosított, további – szakmai tartalmat megerősítő, egyéb kompeten- ciafejlesztő vagy gyakorlati ismereteket bővítő – lehetőségek közül is választhat. Ilyenek lehetnek többek között az ágazat által elvárt készségeket erősítő új tartal- mak, technikusi képzést erősítő új szakmai tantárgyak, gépkocsivezetés, duális kép- zés vagy az ágazati képzést erősítő közismereti tantárgyak oktatása.
A szakgimnáziumban
🞄 az OKJ-ban meghatározott ágazatokban – figyelembe véve az ágazaton belüli specializációt is – szakmai érettségi,
🞄 a tanuló választásától függően a szakképzésről szóló törvényben foglaltak sze- rinti mellék-szakképesítés,
🞄 az OKJ-ban meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés, valamint
🞄 érettségi végzettséghez kötött szakképesítés
szerezhető.
A tanulónak a szakgimnázium tizedik évfolyamán legkésőbb április 30-ig írásban nyilatkoznia kell a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamok kerettantervi irányáról a szakgimnázium által biztosított lehetőségek közül.
A mellék-szakképesítés választásának lehetősége a 2016/17. tanévben, valamint a 2017/18. tanévben kilencedik évfolyamot megkezdett tanulókra is kiterjed. Abban az esetben, ha az adott érettségi végzettséghez kötött ágazati szakképesítés vonat- kozásában több mellék-szakképesítés is választható, akkor a szakképző iskolának legalább egy mellék-szakképesítés választását biztosítania kell.
A szakgimnáziumi tanuló akkor jelentkezhet a mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára, ha a mellék-szakképesítés szakképzési keret- tantervben meghatározott tanulmányi követelményeinek eleget tett.
A szakgimnázium tizenkettedik – első szakképzési évfolyamot megelőző – évfo- lyamán tanuló-előszerződés, a tizenegyedik–tizenkettedik évfolyamain pedig – a jogszabályban előírt feltételek teljesülése esetén – tanulószerződés is köthető. A ta- nuló-előszerződés kötés lehetőségéről a 3.2.2 pontban, a tanulószerződés kötés le- hetőségéről pedig a 3.2.6 pontban olvasható részletes információ.
Az előzőekben ismertetett szakgimnáziumi képzés mellett még a régebbi típusú ága- zati szakgimnáziumi képzés szerint is folyik képzés, kifutó jelleggel. Ezen képzési forma kilencedik-tizenkettedik évfolyamain folyó szakmai elméleti és gyakorlati ok- tatás a szakképzési kerettanterv alapján olyan ismertek átadását célozza meg, ame- lyek az ágazathoz tartozó szakképesítésekre való felkészítés első szakaszát jelentik. Ennek értelmében a szakgimnázium kilencedik-tizenkettedik évfolyamain folyó szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is szakmai képzés, vagyis szakképzés.
A szakgimnázium kilencedik-tizenegyedik évfolyamain a kerettantervben előírt összefüggő szakmai gyakorlatának megvalósítására részben vagy egészben isko- lai tanműhelyben, illetve együttműködési megállapodás keretében külső kép- zőhelyen van lehetőség. A gyakorlati képzés szervezője az iskola, a kamarának az együttműködési megállapodásokat ellen kell jegyeznie.
Az egyéb szervezetek képzési tevékenységét illetően kedvező változás, hogy – a tanuló- szerződéses jogviszony alapján folytatott képzésükhöz hasonlóan – az együttműködési megállapodás alapján folytatott képzésekre is kiterjed a gyakorlati képzés költségének elszámolhatósága a szakképzési hozzájárulás terhére. Természetesen ez az elszámolha- tóság csak a tevékenységi körüknek megfelelő ágazatokban folytatott képzésekre terjed ki. A módosítás által a szakgimnáziumi képzésben is könnyebben biztosítható az össze- függő szakmai (nyári) gyakorlat ideje alatt a tanulók gyakorlati képzése.
8.1.3 Szakiskola
A szakiskola a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése, oktatása céljából a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtthaladásra nem képes tanulókat készíti fel a szakmai vizsgára.
A szakiskolában az OKJ-ban meghatározott szakképesítések körében – a sajátos neve- lési igény jellegétől függően – a szakképzési kerettanterv vagy a speciális kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket az Szt. határozza meg.
(Bár a készségfejlesztő iskolák, azaz az egykori készségfejlesztő speciális szakiskolák 2016. szeptember 2-tól leválasztásra kerültek a szakképzés intézményrendszeréről, megemlítendő, hogy a készségfejlesztő iskola a középsúlyos értelmi fogyatékos ta- nulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását, továbbá a szak- képzésben részt venni nem tudó enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára nyújt a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket.)
8.2 Szakképzési Hídprogram
8.2.1 A Szakképzési Hídprogram célja
A Szakképzési Hídprogram egyik szerepe, hogy segítséget nyújtson a tizenötödik életévét betöltött és legfeljebb hat általános iskolai évfolyamot végzett tanulónak a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy akár a közvetlen munkába álláshoz. A szakképzésről szóló törvény alapján a Szakképzési Hídprogram két évfolyamos képzési idejű és záróvizsgával, valamint részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával zárul.
A Szakképzési Hídprogramban megszerzett részszakképesítés nem tartozik az első szakképesítés Szt.-ben meghatározott fogalma alá, ezért ebben a képzésben tör- ténő részvételt, a záróvizsgát és a részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgát az ingyenesség számításakor figyelmen kívül kell hagyni.
Ha a részszakképesítést szerző tanuló – akár már a következő tanévtől – egy másik szakképesítést kíván szerezni, akkor azt mint első szakképesítést tanulhatja majd az iskolai rendszerű szakképzésben, ingyenesen.
8.2.2 Köthető-e tanulószerződés a Szakképzési Hídprogramban?
Nem. A program évfolyamai nem minősülhetnek szakképzési évfolyamoknak, ezért tanulószerződés nem köthető.
8.2.3 Köthető-e együttműködési megállapodás a Szakképzési Hídprogramban?
Igen. A programnak van szakmai képzési tartalma, amellyel kapcsolatban a vo- natkozó, adaptált szakképzési kerettantervek összefüggő szakmai gyakorlatot is meghatároznak. Ezen gyakorlatok esetén az Szt. 56. §-a e) pontja szerinti együtt- működési megállapodás köthető.
Az összefüggő szakmai gyakorlatát együttműködési megállapodás keretében telje- sítő tanuló esetére is vonatkozik az Szt. 63. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, tanulói pénzbeli juttatás fizetését előíró kötelezettség.
8.2.4 A Szakképzési Hídprogramban részt vevő tanulók ösztöndíja
A Szakképzési Hídprogramban részt vevő tanuló a tanulói jogviszonya fennállása alatt az Szt.-ben foglaltak alapján, évfolyamonként legfeljebb két tanéven keresztül ösztöndíjban részesül. A jogosultság az adott tanítási év végéig vagy a tanulói jog- viszony megszűnéséig tart.
Évfolyam: | első évfolyam (Ft/hó) | második évfolyam (Ft/hó) |
Az ösztöndíj mértéke: | 8.000 | 10.000 |
Ez alól kivételt képez az a tanuló, aki a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt évfolyamot ismétel. Részére az ösztöndíj mértéke a megismételt első évfolya- mán havonta 4.000 Ft, megismételt második évfolyamán havonta 5.000 Ft.
Az első évfolyamot sikeresen teljesítő tanuló további – az adott évfolyamra megha- tározott összeg alapján számított – kéthavi ösztöndíjat kap az első évfolyam teljesí- tését igazoló bizonyítvány kiállítását követő második hónap 28. napjáig.
A második évfolyamot követően a részszakképesítés megszerzésére irányuló komp- lex szakmai vizsgát, továbbá az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező ta- nulók esetén a záróvizsgát sikeresen teljesítő tanuló további – az adott évfolyamra meghatározott összeg alapján számított – kéthavi ösztöndíjat kap egy összegben, a vizsgákat követő második hónap 28. napjáig.
A tanuló a tanítási év azon hónapjaira vonatkozóan jogosult ösztöndíjra, amely hónapban a tanulói jogviszonya fennállt, az alábbiakban foglaltak kivételével.
Kivételek:
🞄 Ha a tanuló tanulói jogviszonya tanítási év közben szűnik meg, tanulói jogvi- szonya megszűnésének hónapját megelőző hónapra vonatkozóan jogosult utol-
jára ösztöndíjra.
🞄 A tanuló nem jogosult
− a Szakképzési Hídprogram első évfolyamának első két hónapjára járó ösz-
töndíjra, ha a tanulói jogviszonya a tanítási félév első vagy második hónapja folyamán megszűnt.
− ösztöndíjra arra a hónapra vonatkozóan, amelyben igazolatlanul mulasztott tanórái száma az adott tanévben eléri a tizenöt tanórát.
− ösztöndíjra attól a hónaptól kezdődően, amelyben igazolatlan mulasztásai száma eléri azt a működési rendeletben meghatározott mértéket, amely fölött a nem tanköteles tanuló tanulói jogviszonyát meg kell szüntetni.
Az ösztöndíj folyósításával kapcsolatos feladatokat a Szakképzési Hídprogramban közreműködő szakképzési centrum vagy szakképző iskola látja el.
A szakképző iskola a tanuló részére az ösztöndíjat banki átutalással folyósítja. Ha a tanuló nem rendelkezik saját fizetési számlával és
🞄 a tanuló kiskorú, vagy a nagykorú tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cse- lekvőképes, az ösztöndíjat a tanuló törvényes képviselőjének a fizetési számlájára,
🞄 a tanuló nagykorú és cselekvőképes, a tanuló írásbeli kérelmére vele azonos lakcímen élő szintén nagykorú személy fizetési számlájára
kell folyósítani.
A Szakképzési Hídprogram keretében fizetett ösztöndíj adómentes juttatásnak mi- nősül.
8.3 Az iskola közreműködése a tanuló gyakorlati képzésében, teljesítési megbízotti jogviszony keretében
Az a szervezet, amelyik csak részben rendelkezik a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel, teljesítési megbízottat vonhat be a gyakorlati képzés megvalósításához. A szervezet szakképző iskolával, mint teljesítési megbízottal, is köthet megállapo- dást. A jogszabály értelmezéséből azonban következik, hogy amelyik gazdálkodó teljes egészében rendelkezik a feltételekkel, nem vonhat be teljesítési megbízottat, azaz nem köthet együttműködési megállapodást átirányításra sem iskolával, sem egyéb szervezettel. Fontos, hogy a teljesítési megbízotti jogviszony létesítését csak a tanulószerződést megkötő szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szer- vezet kezdeményezheti.
8.3.1 5%-os kiegészítő képzés
A tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzésben, a teljes gyakorlati képzési idő legfeljebb 5%-át kitevő időtartamban
🞄 a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő (törvényes képviselő) vagy
🞄 a gyakorlati képzést folytató szervezet
kezdeményezésére a gyakorlati tananyagtartalmak szakképző iskolában történő el- sajátítására kerülhet sor a szakképző iskola vezetője által meghozott döntés alapján. A gazdasági kamara véleményét előzetesen ki kell kérni.
Ennek megvalósítására a befejező szakképzési évfolyam második félévében egybe- függően kerül sor a szakmai vizsgára való felkészülés céljából.
Az ilyen esetekre teljesítési megbízotti megállapodást kell kötni. Időtartamát egy- szerű számítással kell kikalkulálni a szakképzési kerettantervekben meghatározott teljes gyakorlati képzési időből. A fentiekben említett „normál” teljesítési megbí- zotti viszonnyal ellentétben ez utóbbi esetben nem áll fenn az a kitétel, hogy a tanulószerződést kötő szervezet csak részben rendelkezik a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel, ez nem feltétele a szakképző iskolának a teljes gyakorlati képzési idő 5%-át érintően a gyakorlati képzésbe történő bevonásának.
Az 5%-os átirányítás esetén a teljesítési megbízottat a gyakorlati képzési normatíva arányos része illeti meg, de ezt a hozzájárulásra kötelezett által a tanulónak fizetett juttatás összegével és annak járulékaival csökkentett normatívából kell számítani. Az ilyen kiegészítő képzésre csak kérelemre kerülhet sor és csak akkor, ha a szak- képző igazgatója a döntését is meghozza erre vonatkozóan. A kérelmet kizárólag a tanuló, a szülő (gyám) vagy a gyakorlati képző nyújthatja be, az iskola igazgatója vagy a kamara nem.
Mivel a kiegészítő képzés célja kizárólag a tanuló szakmai vizsgára való felkészítése, ezért ennek az indoknak egyrészt szerepelni kell a kérelemben, másrészt megala- pozottnak is kell lennie.
8.4 Kamarai garanciavállalás
8.4.1 Hatása az iskolai tanműhelyekben folyó gyakorlati képzésre
A tanulószerződések megkötése a tanév során korábbi időszakra esik (lehetőség szerint május 31-ig), így az iskola hamarabb képet kap arról, milyen tanműhelyi kihasználtságra számíthat a következő időszakban – előre kalkulálhat az oktatóival. Fontos alapelv a tervezésnél és azt követően az igazolás kiadásánál is, hogy a gaz- dasági kamara figyelembe veszi az iskola kötelezettségeit, lehetőség szerint az igé- nyeit, illetve a köznevelési törvény előírásai szerinti minimum létszámadatokat (a
4. mellékletben a szakközépiskolai gyakorlati képzésre meghatározott minimális csoportlétszám 6 fő.).
Az előzetes szakmai egyeztetések során a területi kamarának az iskolával közösen kell kialakítani a legoptimálisabb elosztást. Ez azt jelenti, hogy a területi kamara az iskola szakmai véleményét és javaslatait figyelembe veszi, ugyanakkor a cél az, hogy az arra alkalmas tanulók minél hamarabb vállalati környezetben, munka- folyamatba ágyazott tanulással sajátítsák el a választott szakképesítést. Azon tanu- lók számára, akiknek a szakmai elméleti és gyakorlati felkészültsége hiányos, illetve általános képességeik nem megfelelőek, iskolai felzárkóztatás keretében kerülhet sor a munkaerőpiaci kompetenciák, gyakorlati készségek megfelelő szintű fejlesz- tésére, tekintettel arra, hogy az iskola rendelkezik a megfelelő szakmai, pedagógiai és módszertani ismeretekkel, tapasztalatokkal.
8.4.2 Hatása az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésre
Abban az esetben, ha nem biztosított a megfelelő képzőhely, akkor a szakképző iskolának kell gondoskodni a tanuló gyakorlati képzéséről. A tanulók gyakorlati képzésére ebben az esetben iskolai tanműhelyben vagy külső gyakorlati képzőhe- lyen együttműködési megállapodás keretében van lehetőség.
A kamarai igazolás kiadása tehát kiterjed az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésre is, azaz az Szt. 56. § (1) bekezdésének a)–d) pontjában megadott összes esetre. Ennek megfelelően együttműködési megállapodás kötése is csak akkor lehetséges, ha a kamara kiadta az igazolást arról, hogy részéről nem biz- tosított a tanulószerződés-kötéshez a megfelelő képzőhely az adott tanuló számára.
8.4.3 Kamarai garanciavállalás dokumentuma
Kamarai igazolás. A területi kamara akkor állítja ki, ha részéről nem biztosított a megfelelő képzőhely egy adott tanuló számára. Ez teszi lehetővé az iskola számára, hogy gondoskodjon a tanuló gyakorlati képzéséről az iskolai tanműhelyben vagy együttműködési megállapodás keretében. Az igazolás kiállításának határideje: min- den év június 15., de legkésőbb a folyó tanév összefüggő gyakorlatának kezdete. Az iskola ebben az időpontban már biztosan kalkulálhat a következő tanévre vonatkozó tanműhelyi adatokkal. Az igazolást követően a területi kamara aktívan nem avatkozik bele a rendszerbe, az esetleges későbbi tanulószerződés-kötések szórvány jellegűek.
Az igazolások a már megkötött tanulószerződések figyelembevételével az abban meghatározott tanév meghatározott időszakára vagy a meghatározott időszak rész- időszakára kerülnek kiadásra.
Igazolás kiállítására kerül sor az iskola számára, ha a tanulószerződés az alábbiak miatt szűnik meg:
🞄 a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnése,
🞄 a szervezet gyakorlati képzésben való részvételtől történő eltiltása,
🞄 közös megegyezéssel történő megszüntetés,
🞄 (azonnali hatályú) felmondás, vagy
🞄 nem biztosított a megfelelő képzőhely.
Az iskola számára kiállított igazolás
🞄 az abban meghatározott tanév végéig vagy
🞄 visszavonásig
érvényes.
Abban az esetben, ha a tanuló az igazolás kiállítását követően vagy az abban meg- jelölt időpontot megelőzően tanulószerződést köt, a területi kamara az igazolást visszavonja.
8.4.4 Kamarai igazolás kiállításának folyamata
A kamarai igazolások kiadásához és tanulószerződések megkötéséhez szükséges adatokat az iskolai adatszolgáltatás keretében az iskolák kötelesek a területi kama- rák részére bocsátani minden évben legkésőbb március hónap utolsó munkanapjáig.
Az adatszolgáltatásról további, részletesebb információ a 13.3 pontban olvasható.
Az adatszolgáltatást követően a kamara személyes ügyfélkezelés keretében vala- mennyi potenciális tanulószerződés-kötőt felkeres, hogy összekapcsolja a gyakorlati képzésben részt venni kívánó tanulókat a gyakorlati képzőhelyekkel. Az előkészítés során összegyűjti azokat az adatokat, amelyek az igazolás kiadáshoz szükségesek.
Amennyiben a tanulószerződés megkötésére nem kerül sor, mert a kamara nem talál megfelelő gyakorlati képzőhelyet a tanuló számára, elkészíti a megfelelő időszakra vonatkozó igazolást. Ezt a központi online nyilvántartási rendszerből nyomtatja, és 1-1 példányban kiküldi az elméleti képzést végző iskola, annak fenntartója, valamint a tanuló vagy – kiskorú tanuló esetén – a tanuló törvényes képviselője számára.
8.4.5 Nyilvántartásba vett tanulószerződések nyomon követése
A kamara online felületet biztosít a szakképző iskolák részére, ahol az intézmény nyomon követheti tanulószerződései számának alakulását, megtekintheti a tanulói által kötött tanulószerződéseket is. A felület továbbá arra is lehetőséget ad, hogy az iskola egyszerűen, gyorsan eleget tudjon tenni adatszolgáltatási kötelezettségének is a területi kamara irányában.
8.5 Iskolai évfolyamok számozása
Az iskolai évfolyamok számozása – a meghatározott kivétellel – az általános iskola első évfolyamától kezdődően a középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamáig, a ki- egészítő nemzetiségi oktatás feladatait ellátó iskola első évfolyamától és az alapfokú művészeti iskolában az első alapfokú évfolyamtól folyamatos.
A fentiektől eltérően
🞄 a kilencedik évfolyamot megelőző Köznevelési és Szakképzési Hídprogram ke- retében szervezett évfolyamnak
− KH,
− SZH/1,
− SZH/2,
🞄 az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskolák kötelező előkészítő évfolyamának 9/E,
🞄 a kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatást folytató szakközépiskolai – közismereti kerettantervben foglalt követelmények vagy a középiskola tizedik
évfolyamának teljesítését követő ‒ szakképzési évfolyamoknak Ksz/11, Ksz/12, az elnevezése.
8.6 Összefüggő szakmai gyakorlat megvalósítása az iskolai tanműhelyben
Abban az esetben, ha az összefüggő szakmai (nyári) gyakorlat megszervezésére ta- nulószerződés vagy együttműködési megállapodás hiányában nem külső képzőhe- lyen, hanem iskolai tanműhelyben kerül sor, akkor az iskolának nem kell tanulói pénzbeli juttatást fizetnie a tanuló részére.
8.7 Összefüggő szakmai gyakorlat megvalósítása évismétlés esetén
A tanuló a megismételt évfolyamon akkor is köteles teljesíteni az összefüggő szak- mai gyakorlatot, ha azt korábban már teljesítette.
9 INFORMÁCIÓK SZAKKÉPZŐ ISKOLAI TANULÓK ÉS SZÜLEIK RÉSZÉRE
9.1 Szakképzési intézménytípusok
Az iskolarendszer átalakítása alapján szakképzés szakközépiskolai, szakgimnáziumi, és szakiskolai formában indítható.
A szakgimnázium 4+1 éves, ahol az OKJ-ban meghatározott ágazatokban – fi- gyelembe véve az ágazaton belüli specializációt is – szakmai érettségi, a tanuló választásától függően a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerinti mellék- szakképesítés, valamint az OKJ-ban meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető.
A szakközépiskola 3+2 éves, ahol az utolsó 2 évben a tanulók választásuk alapján érettségire készülhetnek fel.
A témáról további, részletesebb információ a 8.1 pontban olvasható.
9.2 Duális képzés
A duális képzésben a tanulók a szakmai elméleti és a gyakorlati alapismerete- ket a szakképző iskolában sajátíthatják el, gyakorlati képzésük pedig a szakkö- zépiskolában a kilencedik évfolyam összefüggő gyakorlatától, illetve a tizedik évfolyamtól kezdődően a gazdálkodó szervezeteknél folyik tanulószerződés keretében.
A szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzése az első szakképző évfolyam szorgalmi időszakában kizárólag tanműhelyi keretek között folyik. A sikeres szintvizsga (kötelező a jogszabályban előírt tanulók számára) letétele után már a kilencedik évfolyam összefüggő gyakorlatától kezdődően (a teljes hátralévő képzési időre létrejött) tanulószerződéses jogviszony keretében me- hetnek ki külső gyakorlati képzőhelyekre. Sikertelen szintvizsga esetén a tanulók továbbra is iskolai tanműhelyi körülmények között végezhetik a gyakorlatukat, vagy gazdálkodó szervezet KTM-ében.
9.3 A tanuló-előszerződés
A tanuló-előszerződés rendszere még a szakképzési évfolyamot megelőzően le- hetőséget biztosít a gazdálkodó szervezet és a tanuló közötti – gyakorlati képzés
megkezdését megelőző – kapcsolatfelvételre. A tanuló-előszerződés megkötésével a felek kölcsönösen vállalják a későbbi tanulószerződés megkötését.
A témáról, további részletes információ a 3.2.2 pontban olvasható.
9.4 A tanulószerződés
Tanulószerződés a tanulóval – az Szt.-ben foglalt kivétellel – az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, a harmadik és további szakképesítésnek nem minősülő szakképesítésre történő felkészítés céljából vagy a szakgimnázium tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamának kezdetétől kez- dődő hatállyal a szakgimnázium szakképzési évfolyamán megszerezhető szakké- pesítésre irányuló, a szakképzési kerettantervben meghatározott – tanévenként átlagosan legalább kétszázötven órát meghaladó idejű – gyakorlat teljesítése céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető. A ta- nulószerződéseket a területi kamara tartja nyilván. A megkötött szerződés csak a kamarai ellenjegyzéssel válik érvényessé és a tanulószerződésben megjelölt naptól hatályos.
9.5 A tanulószerződéses jogviszony előnyei
🞄 A tanuló havonta pénzbeli juttatást kap, melyet a teljesítményének figyelem- bevételével félévente emelni kell. A pénzbeli juttatás havi mértéke a gyakorlati
képzési időtől függ, mely az esetek többségében a mindenkori minimálbér 18%-a.
🞄 A tanuló társadalombiztosítási szempontból biztosítottá válik, betegség esetén táppénzre jogosult.
🞄 A tanulószerződéses képzési idő szolgálati időnek számít, így később a nyugdíj kiszámításánál is figyelembe veszik.
🞄 A tanuló a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzésben részesül.
🞄 A tanuló elhelyezkedési lehetőségei megnőnek. A gyakorlati képzést biztosító vállalkozás a szakmai bizonyítvány megszerzését követően munkavállalóként
alkalmazhatja is.
9.6 A tanuló kötelezettségei a képzés során
🞄 a gyakorlati képzést szervező szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja,
🞄 a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja,
🞄 a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja,
🞄 nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gyakorlati képzést szervező szervezet jogos gazdasági vagy egyéb érdekeit veszélyeztetné.
9.7 Hiány-szakképesítés
A hiány-szakképesítések minden tanévben az alapján kerülnek meghatározásra, hogy a munkaerő-foglalkoztatásban érintett gazdálkodó szervezetek részéről várhatóan hogyan alakul a szakképzett munkaerő iránti igény. A hiány-szakké- pesítések megyénként eltérőek és évente a szakmaszerkezeti döntésről szóló kormányrendeletben jelennek meg. Mivel ezekben a szakképesítésekben fokozott munkaerőpiaci igény jelentkezik, a tanulók nagyobb valószínűséggel tudnak elhe- lyezkedni.
9.8 Xxxxxxx Xxxxx Szakképzési Ösztöndíj
9.8.1 Az ösztöndíj célja
A Xxxxxxx Xxxxx Szakképzési Ösztöndíj célja a hiány-szakképesítések körébe tar- tozó, első szakképesítés megszerzésére irányuló, államilag támogatott nappali, is- kolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók támogatása, mely a tanulmányi eredményük alapján nyújtható.
9.8.2 A jogosultság feltételei
A szakiskolai vagy szakközépiskolai tanulmányokat folytató tanuló ösztöndíjra at- tól a tanévtől kezdődően válik jogosulttá, amelyben az általa szakképzési évfolyamon tanult szakképesítés hiány-szakképesítésként kerül meghatározásra.
A szakgimnáziumi tanulmányokat folytató tanuló
🞄 az érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó, hiány-szakképesítésnek minősülő szakképesítés szakmai vizsgájára felkészítő ti-
zenharmadik évfolyamon,
🞄 az érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához nem tartozó – a tizenharmadik vagy tizennegyedik évfolyam valamelyikére vonat-
kozóan hiány-szakképesítésnek minősülő – szakképesítés szakmai vizsgájára felkészítő tizennegyedik évfolyamon
jogosult ösztöndíjra.
9.8.3 Az ösztöndíj havi mértéke
A hiány-szakképesítést választó tanuló a tanulószerződéses pénzbeli juttatáson felül még szakképzési ösztöndíjban is részesülhet.
Az ösztöndíj kiszámítása a következőképpen történik:
🞄 Mértéke tanulónként egységesen 10 000 Ft/hó a szakközépiskolában és a szakiskolában az első szakképzési évfolyam első félévében, illetve szakgim-
náziumi képzésben az ösztöndíjra jogosító tizenharmadik vagy tizennegyedik évfolyam első félévére, amennyiben a szakgimnáziumi érettségi végzettséget szerzett tanuló az érettségi utáni kétéves képzésben a tanulmányokat nem folyamatos tanulói jogviszony alapján, hanem későbbi tanévtől kezdődően folytatja.
🞄 A szakgimnáziumi képzésben az érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érett- ségi vizsga ágazatához tartozó, hiány-szakképesítésnek minősülő szakképesí-
tés szakmai vizsgájára felkészítő tizenharmadik évfolyamon a tizenkettedik évfolyam második féléve végén szerzett bizonyítványban szereplő tantárgyak osztályzatainak számtani átlagát kell figyelembe venni az első félévi ösztöndíj mértékének megállapítása során.
A továbbiakban csak akkor jár, ha tanulmányi átlageredmény
🞄 szakközépiskolai és szakiskolai tanulmányok esetében 2,51
🞄 szakgimnáziumi tanulmányok esetében 3,01
felett van.
Az első szakképzési évfolyam második félévétől kezdődően, és a további félévek- ben, ha a tanulmányi átlageredmény emelkedik, az összege is emelkedik.
Szakiskola/szakközépiskola | |
Tanulmányi átlag | Ösztöndíj mértéke |
2,51-3,0 | 10 000 Ft/hó |
3,01-3,5 | 15 000 Ft/hó |
3,51-4,0 | 20 000 Ft/hó |
4,01-4,5 | 27 000 Ft/hó |
4,51-5,0 | 35 000 Ft/hó |
Szakgimnázium | |
Tanulmányi átlag | Ösztöndíj mértéke |
3,01-3,5 | 20 000 Ft/hó |
3,51-4,0 | 30 000 Ft/hó |
4,01-4,5 | 40 000 Ft/hó |
4,51-5,0 | 50 000 Ft/hó |
Nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló a tanév adott félévében, ha valamely tan- tárgyból elégtelen érdemjegyet kapott.
Nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló az adott tanévben
🞄 évfolyamismétlésre kötelezés esetén,
🞄 attól a hónaptól kezdődően, amelyet megelőző hónapban a tanév során keletke- zett igazolatlan óráinak száma meghaladja a hét órát vagy
🞄 fegyelmi büntetés esetén az arról szóló határozat jogerőre emelkedésének napját követő hónaptól.
9.9 Kamarai garanciavállalás
9.9.1 Kedvező hatásai a tanulók számára
Azon tanulók számára, akiknek a gyakorlati képzése iskolai tanműhelyben valósul meg, a kamarai garanciavállalás bevezetésének köszönhetően lehetőség nyílik arra, hogy a gyakorlati képzésük a jövőben tanulószerződéses jogviszony alapján, valós vállalati munkakörülmények között folytatódjon. Ezáltal ők is biztosítottá válnak, illetve rendszeres havi pénzbeli juttatásban részesülnek.
9.9.2 A kamarai garanciavállaláshoz kapcsolódó tanulói adatok
A kamarai garanciavállaláshoz és a kamarai igazolások kiadásához nélkülözhetet- len a tanulók előzetes felmérése, „számbavétele”. Erre vonatkozóan a szakképző iskolák adatszolgáltatás keretében kötelesek a területi kamarák részére bocsátani minden évben legkésőbb március utolsó munkanapjáig a jogszabályban meghatá- rozott adatokat. (Ezek: a tanuló évfolyamára, szintvizsgájára, érettségijére, valamint a választott szakképesítésre előírt egészségügyi alkalmassági követelményeknek, pá- lyaalkalmassági követelményeknek a tanuló által történő teljesítésére és az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzésben való ingyenes részvételre jogosító körülményre vonatkozó adatok. Bővebben lásd a 13.3 alpontban).
9.10 A második szakképesítés megszerzésének lehetőségei
Az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben a második szakképe- sítésre történő felkészítés is ingyenes. A második szakképesítés megszerzésére a tanulónak kizárólag felnőttoktatás keretében van lehetősége. A felnőttoktatás olyan iskolai rendszerű szakképzés, mely igazodik a részt vevő tanuló sajátos el- foglaltságához, egyedi életkörülményeihez, meglévő ismereteihez és életkorához. A másodszakmások képzése csak a nappalitól eltérő munkarend szerinti felnőtt- oktatásban valósulhat meg és a gyakorlati képzés megvalósítása céljából tanuló- szerződés köthető. A tanuló számára tanulószerződés szerinti pénzbeli juttatás jár, mértéke azonban az oktatás munkarendje szerint differenciált. Havi mértéke ugyanazon szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének
🞄 100%-a a nappali,
🞄 60%-a az esti,
🞄 20%-a a levelező
oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén.
A felnőttoktatásban folyó gyakorlati képzés szervezése szempontjából lényeges, hogy a főállású munkaviszonyban lévő tanuló saját munkáltatójával is köthet tanu- lószerződést. A munkaviszony és a tanulószerződéses jogviszony ugyanis nem zárja ki egymást. A teljes munkaidőben folyó munkavégzést és a tanulószerződés kereté- ben megvalósuló gyakorlati képzést (tanulói juttatás, foglalkozási napló) azonban össze kell hangolni.
A felnőttoktatás esti munkarendje szerint folyó képzésben a szakképzési évfolya- mok OKJ-ban meghatározott száma a felére csökkenthető. Ez azt jelenti, hogy az egyébként két éves képzések akár egy év alatt is megszervezhetőek.
9.11 Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ)
Az állam által elismert szakképesítéseket az OKJ tartalmazza, mely a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően időről időre változik.
A jelenlegi rendszerben, a szakközépiskolai képzések esetében a tanulók a tizen- egyedik évfolyam végén szakképesítést szereznek az eredményes szakmai vizsgával. Ezt követően lehetőségük van ezzel a képesítéssel munkába állni, vagy további két, érettségire felkészítő évfolyam elvégzésével az érettségi vizsgát megszerezni, majd ezt követően újabb szakképesítésre felkészülni.
A szakgimnáziumokban olyan érettségizett tanulókvégeznek, akik – amennyiben nem szándékoznak a szakképzésben vagy a felsőoktatásban továbbtanulni, – egy vagy több szakképesítés birtokában állhatnak munkába. Lényeges eleme a szak- gimnáziumi képzésnek, hogy az érettségivel megszerezhető szakképesítések (mel- lék-szakképesítések) elkülönítésre kerültek az érettségi vizsgától, ezáltal tanulásuk választhatóvá vált a tanulók számára. A tanulók a mellék-szakképesítés helyett a képző iskola által felkínált további lehetőségek közül is választhatnak.
2020-ban a szakképzési rendszerünk újból átalakul, melynek első lépéseként 2019. szeptember 30-án kihirdetésre került az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012 (VII.6.) Korm. rendelet módosítása. Az Országos Képzési Jegyzék átalakításával a szakmát tanulók a jövőben a korábbiaknál átláthatóbb, egyértelműbben meghatározott szak- majegyzékről választhatnak. A rendelet módosításával meghatározásra került az a 174 alapszakma, valamint kulturális és művészeti szakképesítések és részszakmák, amelyek 2020. szeptemberétől iskolarendszerben oktathatók. A 2020/2021-es tan- évre már ezekre a szakmákra lehet beiskolázni.
10 SZINTVIZSGA
10.1 A szintvizsga célja és az érintettek köre
A szintvizsga a szakképzés szakmai követelményeire épül, elsősorban gyakorlati feladatokból áll.
A szintvizsga célja, hogy felmérje: a szakközépiskolai tanuló elsajátította-e az irá- nyítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, kihelyezhető-e gaz- dálkodó szervezethez „üzemi” (termelési) körülmények közé.
Szintvizsgát annak a szakközépiskolai vagy szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi vég- zettséggel. A vizsga minden – az előzőekben meghatározott – tanuló számára köte- lező, amelynek eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele.
Az alábbi tanulóknak tehát nem kell szintvizsgát tenniük:
🞄 esti, levelező vagy egyéb sajátos munkarend szerint tanulók,
🞄 érettségi végzettséggel rendelkezők,
🞄 másod- vagy további szakmát tanulók,
🞄 részszakképesítést tanulók,
🞄 a sikeres szintvizsgával rendelkező tanulók.
A szintvizsga lefolytatására rendelkezésre álló vizsgaidőszakot az Szt. határozza meg, mely alapján az első szakképző évfolyam tanévében február első tanítási nap- jától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban lehet megszervezni.
A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara pótló, javító szint- vizsgát szervez. A javító és pótló szintvizsgát az adott tanévben kell megszervezni. A szintvizsgák szervezésének és lebonyolításának rendelkezéseit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Szak- és Felnőttképzési Önkormányzati Szabályzata tartalmazza.
10.2 Szintvizsga a költségvetési hozzájárulásban nem részesített képzésben részt vevő tanulók esetében
Az ingyenes (államilag támogatott) szakmai képzést és szakmai vizsgázási lehetősé- get az állam az Szt., valamint az Nkt. ide vonatkozó rendelkezéseiben szereplő fel- tételek együttes megléte esetén biztosítja. A Kormány rendeletben hozza meg azon
szakképesítésekre vonatkozó döntését, amelyekkel kapcsolatban a szakképző iskola fenntartója költségvetési hozzájárulásra jogosult. A szakképző iskolai fenntartó tehát csak az ingyenes képzésben való részvételre jogosult tanulói után jogosult költségve- tési hozzájárulásra. Ennek értelmében az önköltséges képzésben részt vevő tanulók esetén a szintvizsga – a szakmai vizsgához hasonlóan – kizárólagosan térítési díj ellenében teljesíthető, hiszen a köznevelési és szakképzési jogszabályok szerint képzé- sük költségvetési támogatásban nem részesül. A fentiek értelmében a nem államilag finanszírozott képzésekben részt vevő tanulók szintvizsgájának díja a tanulót terheli.
10.3 A szintvizsga követelménye és feladatbankja
A szintvizsga követelményét a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a gazdasági kamara dolgozza ki. A szakközépiskola vagy szakiskola a felvételkor ismerteti a szintvizsga követelményeit a tanulóval, valamint a honlapján folyama- tosan biztosítja a szintvizsga követelményeinek nyilvánosságát.
A feladatbankok a xxx.xxxxxx.xx honlapon megtalálhatók. A szintvizsga feladat- bank tartalmazza a megoldandó feladatok leírását, a szakképesítés megnevezését, OKJ azonosítóját, a maximum elérhető pontszámot, a feladat megoldására rendel- kezésre álló időt, a szintvizsga javasolt időpontját és azt a kerettantervet kiadó ren- deletszámot, amely alapján a feladat készült. Amennyiben a kerettantervben olyan módosításokat hajtank végre, amely a szintvizsga feladatokat is befolyásolja akkor a módosított kerettantervi rendelet száma jelenik meg a feladatokon. Egy-egy szak- képesítés feladatbankja általában 4 db feladatot (A, B, C, D) és a hozzájuk tartozó értékelő lapokat, valamint a vizsgabizottságnak szóló tájékoztatókat tartalmazza.
10.3.1 Szintvizsgával rendelkező tanulók szintvizsga kötelezettsége új szakképesítés vagy évismétlés esetében
Abban az esetben, ha egy tanuló a kilencedik évfolyamon sikeres szintvizsgát tesz, majd a tizedik évfolyam helyett beiratkozik egy másik szakközépiskolai vagy szak- iskolai szakmára (akár kilencedik, akár tizedik évfolyamon) nem szükséges újra szintvizsgáznia, hiszen egyszer már tanúsította azt, hogy képes irányítás mellett dol- gozni. Ha a tanuló kilencedik évfolyamon sikeres szintvizsgát tett és ezen évfolyam végén megbukik, nem szükséges újra szintvizsgát tennie a megismételt évfolyamon, hiszen a sikeres szintvizsga már tanúsítja azt, hogy rendelkezik az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákkal. Újabb mérésre nincs szükség.
10.3.2 Az érettségi vizsga keretében szerezhető 3-as szintű szakmából érettségizőknek kell-e szintvizsgát tenniük a szakgimnáziumban?
Nem kell szintvizsgát tenniük azoknak a tanulóknak, akik a szakgimnáziumban az érettségi keretében szereznek 3-as szintű szakképesítést.
10.3.3 A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók szintvizsgájára vonatkozó mentességek
A sajátos nevelési igény alapján, a sajátos nevelési igényű vizsgázót kérelmére – a gyakorlati vizsgatevékenység kivételével – mentesíteni kell egyes szintvizsga feladat- részek beszámolási kötelezettsége alól. Ha azt a sajátos nevelési igény indokolja, a vizsgázót mentesíteni kell a szintvizsga feladat idegennyelvi része alól. Mentesítésről a sajátos nevelési igény megállapítására felhatalmazott szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján a szintvizsgabizottság dönt. A szintvizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt.
A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére lehetővé kell tenni az iskolai tanulmá- nyok során alkalmazott segédeszközt, segédszemély alkalmazását. Ha azt a sajátos nevelési igény indokolja, a szintvizsgabizottság engedélyezheti az írásbeli vizsga- tevékenység szóbeli vizsgatevékenység vagy a szóbeli vizsgatevékenység írásbeli vizsgatevékenységgel történő felváltását, valamint az adott feladat szintvizsga fel- adatbankban meghatározott időtartamánál harminc százalékkal hosszabb idő alatti teljesítését.
A kérelmet, valamint a szakértői és rehabilitációs bizottság szakmai véleményét a jelentkezési lappal együtt kell a területileg illetékes kamarához benyújtani.
10.4 A szintvizsga és a tanulószerződés-kötés összefüggései
10.4.1 Iskolai rendszerű, nappali képzés
A szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést – az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével – a szakképző is- kolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet KTM-ében kell megszervezni.
Ezen az évfolyamon az eredményes szintvizsga teljesítésének nincs következménye: a tanuló gyakorlati képzése a szorgalmi időszak befejezéséig továbbra is az iskolai tanműhelyben vagy gazdálkodó szervezet KTM-ében valósulhat meg. Az össze- függő szakmai gyakorlat kezdetétől a hátralévő teljes képzési időre azonban már köthető tanulószerződés, amennyiben a tanuló sikeres (legalább 2-es osztályzatú) szintvizsgával rendelkezik.
Sikertelen szintvizsga esetén a gyakorlati képzés továbbra is az iskolai vagy kizáró- lag gyakorlati célt szolgáló tanműhelyben szervezhető.
A tizedik-tizenegyedik évfolyamon szintvizsga nélkül KTM-be mehet a tanuló ta- nulószerződés keretében. KTM hiányában ez a szigorítás azt eredményezi, hogy a tanuló kizárólag iskolai tanműhelyben teljesítheti a gyakorlatát. A szigorítás a
gyakorlati képzés teljesítésére vonatkozik, azaz független a szerződés típusától, te- hát sikeres szintvizsga hiányában, nem KTM-mel a gyakorlati képzés megvalósítá- sára együttműködési megállapodás sem köthető.
10.4.2 Felnőttoktatás
A felnőttoktatás valamennyi munkarendjében köthető tanulószerződés. Szintvizsga a felnőttoktatásban csak a nappali oktatás munkarendje szerint részt vevő tanulók számára kötelező, kivéve, ha érettségi végzettséggel rendelkeznek. A másodszakmá- sok csak a felnőttoktatás esti, illetve levelező munkarendje szerint vehetnek részt a képzésben. Ezért esetükben – mivel szintvizsga kötelezettségük nincs – semmilyen kötöttség nem áll fenn a tanulószerződés megkötésekor, szintvizsga nélkül is jogo- sultak tanulószerződés kötésére.
10.5 Szintvizsga és a szakmai záróvizsga kapcsolata
A jelenleg hatályos Szt. nem írja elő a szintvizsgát a komplex szakmai vizsgára bo- csátás feltételeként. Ennek megfelelően a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzés során a szintvizsgát nem teljesítő tanuló komplex szakmai vizsgára bocsátható a szintvizsga sikeres teljesítése nélkül is.
11 SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS ELSZÁMOLÁSA
11.1 A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre
A szakképzési hozzájárulással kapcsolatos tudnivalókról az Szht. rendelkezik. A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre úgy került meghatározásra, hogy a munkaerő foglalkoztatásában érdekelt munkáltatók többsége – néhány indokolt kivétellel – legyen hozzájárulásra kötelezett.
A vállalkozások
🞄 egyfelől kötelesek hozzájárulni a szakképzés költségeihez,
🞄 másfelől a törvény hatálya alá tartozó gyakorlati képzés szervezése esetén a hoz- zájárulásukat csökkenthetik, és támogatásban részesülhetnek.
Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet foly- tató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.
A törvény lehetőséget ad a közhasznú nonprofit gazdasági társaság esetében, hogy csak a vállalkozási tevékenysége arányában legyen hozzájárulás fizetésére kötelezett.
A szakképzési hozzájárulás alanya az a gazdasági társaság is, amelyet felsőoktatási intézmény alapított, illetve amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett. A törvény lehetőséget biztosít a tanulószerződés kötésére jogosult „egyéb” szerveze- tek részére is, hogy bekerüljenek a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körébe. Ezen szervezetek bruttó szakképzési hozzájárulási kötelezettsége nulla. A szakkép- zési hozzájárulásra kötelezettekkel azonos módon számolhatják el a képzési norma- tívát, de csak abban az esetben, ha képzésszervezési kötelezettségük van.
11.2 Mentességek, kedvezmények
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki adófizetési kötelezettségének átalányadózással tesz eleget, a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesítheti. Ez alapján bevallási és elszámolási kötelezettsége sem keletkezik.
Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) hatálya alá tartozó adóalany az általa mun- kaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók után a kétszeres minimálbér 1,5%- ának megfizetésével tesz eleget szakképzési hozzájárulási kötelezettségének, ezért e tekintetben nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége. 2019-től az
egyszerűsített vállalkozói adó nem választható, 2020. január 1-től pedig az EVA mint adónem eltörlésre kerül.
Az egyéni vállalkozó mentesül a szakképzési hozzájárulási kötelezettség alól a szoci- ális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját.
A KIVA alanyai mentesülnek a szakképzési hozzájárulási kötelezettség alól, a kötele- zettség gyakorlati képzéssel történő teljesítése sem értelmezhető. Következésképpen, amennyiben az érintett adóalanyi kör kisvállalati adóalanyként mégis folytat gya- korlati képzést együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés alapján, akkor nem tarthat igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésével össze- függő normatív csökkentő tételre, illetve a csökkentő tétel, vagy annak egy része visszaigénylésére.
A KATA alanyai a tételes adó megfizetésével nem mentesülnek a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól. A KATA adóalanynak tehát a szakképzési hozzájárulással szemben elszámolási és visszaigénylési lehe- tősége van.
Az EGYÉB SZERVEZET bruttó szakképzési hozzájárulási kötelezettsége nulla, ezért szakképzési hozzájárulást sem fizet a szociális hozzájárulási adóalapja után. A kép- zési normatívát azonban csak akkor hívhatja le, ha képzésszervezési kötelezettsége van, vagyis valóban megkezdte a tanulók képzését. A bejelentkezésnek ez utóbbi nem feltétele.
11.3 Szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke
A szakképzési hozzájárulás alapja
a) az Szja tv. rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékeny- ségből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál az Szja tv. rendelkezé- sei szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;
b) az Szja tv. rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál az szja rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem;
c) a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási járadék;
d) az a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában a munkaszerződésben meg- határozott alapbér vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogvi- szonyban végzik – a szerződésben meghatározott díjazás; külföldi kiküldetés
esetén e pont alkalmazásában alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifize- tett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér;
e) az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a szociális hozzájárulási adó alapja.
A tanulószerződésben foglalt díjazás nem képezi a szakképzési hozzájárulás alapját. Mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5%-a (bruttó kötelezettség).
11.4 A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése
A törvény a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése szempontjából alap- vető különbséget tesz aszerint, hogy a hozzájárulásra kötelezett miként teljesíti a kötelezettségét.
A hozzájárulási kötelezettség teljesíthető:
🞄 NAV által vezetett számlára történő befizetéssel,
🞄 kizárólag iskolai rendszerű, államilag támogatott gyakorlati képzés szervezésé- vel, illetve
🞄 saját munkavállalók képzése költségének elszámolásával (bizonyos feltételek teljesülése esetén).
A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját a törvény keretei között a hozzájárulásra kötelezett továbbra is maga választja meg.
11.5 A szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel történő teljesítése
Tanulók számára
Az Szt.-ben foglaltak szerint azon iskolai rendszerű képzések esetében, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre
🞄 a szakgimnázium vagy szakközépiskola és a hozzájárulásra kötelezett között lét- rejött együttműködési megállapodás alapján (iskolai rendszerű szakképzésben
a nappali rendszerű oktatásban és a felnőttoktatásban) vagy
🞄 a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanuló- szerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével.
Hallgatók számára
Az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak vagy duális felsőoktatási képzés keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszer- ződés alapján kerül sor.
11.6 Szakképzési hozzájárulás teljesítése saját munkavállalók képzése költségének elszámolásával
A saját munkavállalók (szakmai, nyelvi, vagy egyes – a közúti közlekedéssel ösz- szefüggő ‒ hatósági) képzésével történő teljesítés esetén a bruttó kötelezettség csökkenthető a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzésre számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig.
További feltétel, hogy a hozzájárulásra kötelezett (partner- vagy kapcsolódó vállal- kozás esetében együttesen)
🞄 az év 1-6. és 9-12. hónapjában legalább 30 fő tanulószerződéses tanuló gyakor- lati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és
🞄 az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást az állami szak- képzési és felnőttképzési szervhez a tárgyévet követő év január 12. napjáig
teljesíti.
11.7 Szakképzési hozzájárulás elszámolása
A bevallási időszak tekintetében a szakképzési hozzájárulás előlegének és elszámo- lásának bevallására a 08-as bevallás szolgál.
Előleg bevallása során a hozzájárulásra kötelezett az év 1‒11. hónapjára vonatko- zóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet.
Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség. A normatíván alapuló csökkentő tétel és a kiegészítő csökkentő tételek egy része az előleg befizetésénél figyelembe vehető és a törvényi feltétételek teljesülése esetén visszaigényelhető.
Az előleg összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektro- nikus úton vallja be, és az esetleges csökkentő tételeket is figyelembe véve fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy élhet a visszaigénylés lehetőségével.
Számlaszám: NAV Szakképzési hozzájárulás beszedési számla 10032000-06056061, adónem kód: 182
Visszaigénylés vagy átvezetés más adónemre a 17-es végű „Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” nyomtatványon lehetséges.
Visszaigénylés, kiutalás legkorábban a bevallás esedékességének napjától lehetséges (előlegnél, elszámolási különbözetnél is).
Éves elszámolás során a hozzájárulásra kötelezett
🞄 a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,
🞄 a gyakorlati képzésre elszámolt csökkentő tétel és a saját munkavállaló képzési költségeivel összefüggő levonás éves összegét,
🞄 az éves bruttó kötelezettség és a csökkentő tételek különbözeteként megállapí- tott éves nettó kötelezettségét
maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év január 12. napjáig az állami adóhatóságnak.
A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
A kötelezettségeit meghaladóan elszámolt kötelezettségcsökkentő részösszeg a 17- es végű „Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű nyomtatvány benyújtásával igényelhető vissza.
11.8 Szakképzési hozzájárulás visszatérítése
Ha a gazdálkodó szervezet a hozzájárulási kötelezettségét részben vagy egészben szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján vagy a felsőoktatási du- ális képzésben, hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján megszervezett gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és az alap- és kiegészítő csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét,
🞄 kis- és középvállalkozásnak (a továbbiakban: kkv) minősülő hozzájárulásra kö- telezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget,
🞄 nem kkv-nak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeget, de legfeljebb a tanulószerződés alapján és a duá-
lis képzés keretében szervezett gyakorlat alapján számított alapcsökkentő tételt az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.
A törvény szövegében megfogalmazott „részben vagy egészben” kitétel azt az esetet is magában foglalja, amikor a hozzájárulásra kötelezett tanulószerződés
és együttműködési megállapodás keretében együttesen végez gyakorlati képzést. Ennek értelmében a hozzájárulásra kötelezett kkv visszaigényelheti a bruttó kö- telezettségét meghaladó (TSZ+EM) alap- és TSZ kiegészítő, továbbá a hallgatók gyakorlati képzése után érvényesíthető csökkentő tételek teljes összegét.
Az visszaigénylés szempontjából kivételt képez az az eset, amikor a gazdálkodó szervezet a tanulók gyakorlati képzését kizárólag együttműködési megállapodás alapján végzi. A csökkentő tételek összegét csak a bruttó kötelezettségének mérté- kéig csökkentheti, visszaigénylő pozícióba nem kerül.
Az a tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szervezet, amely a szakképzési hozzá- járulás megfizetését választja, a gyakorlati képzési normatíva összegét közvetlenül, bevallás keretében visszaigényelheti a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól.
Esetükben kizárólag
🞄 a tanulószerződés és együttműködési megállapodás alapján számított alap és
🞄 a kizárólag gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházásra elszámolt kiegészítő
csökkentő tétel vehetők figyelembe a visszaigénylésnél.
Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött tanulószerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt jogellenesen felmondja, a tanulószerződés alapján e törvény szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés megkö- tésétől a tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően a szerződés felmondását követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.
11.9 A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető normatívák
A szakképzési hozzájárulást a törvényben meghatározott gyakorlati képzés szer- vezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét a 280/2011. Kormányrendeletben meghatározott módon számított csökkentő tétel figyelembevételével csökkentheti.
A 2019. évi központi költségvetésről szóló törvény alapján a 2019. évi szakképzési alapnormatíva 480 000 Ft/fő/év.
Ez az összeg független a gyakorlati képzés költségigényétől, a tanulószerződés ese- tében a súlyszorzó igazodik ahhoz.
Együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzésben érintett tanuló esetében a gyakorlati képzési normatíva összegét egy napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-cal történő elosztásával kell kiszámítani.
480 000/130 = 3 692 Ft/tanuló/nap Előleg fizetésénél a csökkentő tétel tanulónként havonta:
gyakorlati napok száma × 3 692 Ft/tanuló/nap Éves csökkentő tétel tanulóként:
tárgyévi gyakorlati napok száma × 3 692/tanuló/nap
Tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetében az éves bruttó kötelezettség az alábbiak szerint meghatározott csökkentő tétel összegével csök- kenthető.
Amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll, a tanulónkénti csökkentő tételt az alapnormatíva összege és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó súlyszorzó szorzata alapján kell meghatá- rozni.
Amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn, akkor tanulónként a csökkentő tétel éves összege a havi csökkentő tételek összege.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti gyakorlatigényes alapképzési szak, vagy duális képzés keretében szervezett szakmai gyakorlat eseté- ben, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött munkaszer- ződés alapján kerül sor, a gyakorlati képzési normatíva napi összege
🞄 a gyakorlatigényes alapképzési szak esetében hallgatónként az alapnormatíva 1%-a. Az érvényesíthető csökkentő tétel mértéke a hozzájárulásra kötelezettnél
eltöltött gyakorlati naponként 4 800 Ft.
🞄 a duális képzés esetén a
− szociális és gazdaságtudomámyok képzési területen
480 000/75 = 6 400 Ft/gyakorlati nap,
− műszaki, informatikai, agrár és természettudomány képzési területen 480 000/56 = 8 571 Ft/ gyakorlati nap.
Ha a tanulószerződés
🞄 megkötésére hónap közben kerül sor, az alapcsökkentő tétel meghatározott ösz- szege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amely-
ben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített.
🞄 hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan az alapcsökkentő tétel meghatározott összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének