Záradékok 11
Kikötő
Vízi jármű felelősségbiztosítási feltételek
Hatályos: 2016. december 21.
Nysz.: 19009
Tartalomjegyzék
I. A biztosítási szerződés alanyai 3
II. A biztosítási esemény 3
III. A kockázatviselés tárgya 4
IV. A biztosítási szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete,
a biztosítási szerződés megszűnése 4
V. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya 4
VI. Biztosítási összeg 5
VII. A biztosítási díj 5
VIII. A felek együttműködése 6
IX. A biztosító szolgálatásának szabályai 7
X. Kizárások a kockázatviselés köréből 8
XI. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól 9
XII. A biztosító megtérítési igénye 10
XIII. Egyéb rendelkezések 10
Záradékok 11
Kikötő
Vízi jármű felelősségbiztosítási feltételek
A Kikötő vízi jármű felelősségbiztosítás feltételei a Generali Biztosító Zrt-vel – vízi jármű birtoklásával vagy használatával okozott károk fe- lelősségbiztosítására – kötött biztosítási szerződésekre alkalmazásra kerülő általános szerződési feltételeket tartalmazzák, feltéve, hogy a biztosítási szerződést jelen feltételre hivatkozással kötötték.
A Kikötő vízi jármű felelősségbiztosítás feltételeihez a szerződő – biztosítási szerződésben, vagy az annak részét képező biztosítási ajánlaton megjelölt – választása szerinti kockázatot tartalmazó Zára- dékok kapcsolódnak, melyek együttesen az általános szerződési fel- tételek. A Záradékokban nem szabályozott kérdésekben a Kikötő vízi jármű felelősségbiztosítás feltételei, míg a Záradékoknak a Kikötő vízi jármű felelősségbiztosítás feltételeitől eltérő rendelkezései esetén a Záradékok szabályai az irányadók.
A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely eset- ben az adott kérdésben a felek – írásban rögzített – megállapodása az irányadó.
A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az „Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések” is.
Ezen általános szerződési feltételek alapján a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) meghatározott jövőbeni esemény (biztosí- tási esemény) bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő által megfizetett biztosítási díj ellenében.
I. A biztosítási szerződés alanyai
I.1. Biztosító
A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
I.2. Szerződő
I.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosí- tási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fize- tésére kötelezettséget vállal. A szerződő lehet fogyasztó, illetve fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet. Fogyasz- tónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevé- kenysége körén kívül eljáró természetes személy.
I.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a bizto- sító irányába jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.
I.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a bizto- sítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
I.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a szerződő szemé- lye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe belépése folytán változik.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biz- tosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulá- sa nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a belépő biz- tosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.
I.3. Biztosított
I.3.1. A biztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltételek alapján tel- jesíti.
I.3.2. Jelen feltétel alapján biztosított az a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett személy (pl. természetes személy, egyé- ni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet), aki a vízi jármű tulajdonosa, bejegyezett üzembentartója vagy a vízi járművet – szerződés vagy más jogcím alapján – jogszerűen használja és a hatályos magyar jogszabályok szerint a biztosított tevékenység folytatására jogosult.
II. A biztosítási esemény
II.1. A biztosítási esemény olyan – a biztosítási ajánlaton feltüntetett – vízi jármű üzemeltetése során másnak okozott személyi sérüléses és szerződésen kívüli dologi kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesíteni, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító
– a jelen feltételben meghatározottak szerint – mentesíti.
Xxxxx feltétel alkalmazása szempontjából szerződésen kívül oko- zott kárnak csak az minősül, ha
a) a biztosított a biztosított tevékenység folytatása során, illet- ve azzal összefüggésben olyan személynek okoz kárt, akivel a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban nincs szerződéses jogviszonyban és aki egye- bekben sem igénybevevője a biztosított által nyújtott szol- gáltatásnak;
b) a biztosított a biztosított tevékenység folytatása során, il- letve azzal összefüggésben vele szerződéses kapcsolatban álló személynek olyan kárt okoz, amely a szerződéses köte- lezettség teljesítésétől függetlenül következik be.
c) személysérülés az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;
d) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden bir- tokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.
II.2. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sére- lemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog meg- sértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – károkozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli.
Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kö- telezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazan- dók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sé- relemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.
II.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Soro- zatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, il- letve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat kö- zötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.
II.4. Kedvtelési célú motoros kishajók üzemeltetése esetén a bizto- sítási események körébe tartoznak azok a károk is, amelyeket a vízi jármű által vontatott vízisízők vagy más vízen sikló eszközök utasai okoztak.
III. A kockázatviselés tárgya
A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mérték- ben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan – a bizto- sítási ajánlaton feltüntetett – vízi jármű üzemeltetése során, a vízi jármű birtoklásával vagy használatával összefüggésben okozott
a) személyi sérüléses és szerződésen kívül okozott dologi ká- rok megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;
b) személyi sérüléses és szerződésen kívül okozott dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.
IV. A biztosítási szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, a biztosítási szerződés megszűnése
IV.1. A biztosítási szerződés létrejötte
IV.1.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény el- kerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).
IV.1.2. A biztosítási szerződés létrejöhet
a) a felek külön írásbeli megállapodásával,
b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 na- pon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapo- dásnak minősül,
c) a biztosító ráutaló magatartásával
IV.1.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosí- tási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.
Ha a kötvény a szerződő ajánlatától eltér és a szerződő az aján- lattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre.
A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.
IV.1.4. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre a biztosítási szerződés, ha a biz- tosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy
– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabály- ban előírt tájékoztatás birtokában,
– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és
– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően
tették.
Az ekként létrejött szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kocká- zatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
Amennyiben a biztosító ráutaló magatartásával létrejött szerző- dés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételek- től, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltéte- leknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számí- tott 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
IV.1.5. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani.
IV.2. A kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) – már érvé- nyesen létrejött biztosítási szerződés esetén – a biztosítási aján-
xxxxx a szerződő által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét.
A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biz- tosítási ajánlatnak a szerződő által történt aláírását követő nap
„0” órája.
IV.3. A biztosítási szerződés tartama
IV.3.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott tartamra jön létre. A szerződés tartama a biztosítási szerződésben feltünte- tésre kerül.
IV.3.2. A biztosítási időszak az az időszak, amelyre a biztosítási díj, mint egység kiszámításra került, függetlenül a biztosítási díj részletek- ben történő megfizetésétől. Határozatlan tartamú szerződések esetén a biztosítási időszak minden évben a biztosítási évfor- duló napján kezdődik, és ettől számítva 1 évig tart. Határozott tartamú szerződések esetén – a biztosítási szerződés eltérő ren- delkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.
IV.3.3. A biztosítási évforduló a biztosítási időszak kezdőnapja. Ameny- nyiben a kockázatviselés kezdete a hónap első napjára esik, úgy a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje.
IV.4. A biztosítási szerződés megszűnése
IV.4.1. Megszűnik a biztosítási szerződés
a) ha a határozatlan időtartamra kötött szerződést a felek írás- ban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel fel- mondják (IV.4.2.);
b) ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár;
c) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén jelen feltétel
VII. 6. pontjában meghatározottak szerint;
d) a biztosítási díj változása esetén, ha a szerződő - a VII. 5.3. pontban foglaltak szerint - a szerződést a biztosítási időszak végére felmondja;
e) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos felmondása esetén a IV.1.4. pontban foglaltak vagy a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel VIII.2.3. pontjában foglaltak szerint;
f) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítá- si esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt. Ha a biztosító kockázat- viselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetke- zése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik;
g) a Xxxxx közös írásbeli megegyezésével.
IV.4.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.
A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.
Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is fel- mondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bár- melyik fél felmondhatja.
V. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya
V.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedezetet, feltéve hogy külön záradék eltérően nem rendelkezik.
V.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási ese- ménynek minősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön záradék eltérően nem rendelkezik.
V.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából
a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény megtörtént.
Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.
b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik.
– Személysérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésé- nek időpontja:
Halál esetén a halál beállta;
Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet;
Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalommal megállapította az egészségkárosodást.
– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja a károsodás időpontja;
– Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első ká- reseményének időpontja.
c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak a IX.1.1. pontban foglal- tak szerint bejelentette.
VI. Biztosítási összeg
VI.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a – biztosítási ajánlaton feltünte- tésre kerülő – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszak- ra szóló biztosítási összeg.
VI.1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosí- tási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (IX.2. pont) – kifizethető legmagasabb összeg.
VI.1.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (IX.2. pont) – összesen kifizethető összeg.
Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosí- tási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biz- tosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban (IX.2. pont) foglaltakra fi- gyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biz- tosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási ese- mény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a fogyasztó- nak minősülő (I.2.1. pont) szerződő fél a díjat megfelelően kiegé- szíti (fedezetfeltöltés). Ezt a jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás tel- jesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a szerződő a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak (I.2.1. pont), a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg, a biztosí- tási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
VI.2. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás cí- mén (IX.2. pont) fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több sze- mély lép fel kártérítési igénnyel.
Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a kár- eseményenkénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielé- gítésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordí- tása ellenében állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérítést.
VII. A biztosítási díj
A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.
VII.1. Díjfizetési kötelezettség alanya
VII.1.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet ter- heli.
VII.1.2. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép (I.2.4. pont), a folyó biztosítási időszak- ban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.
VII.2. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)
A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben hatá- rozzák meg.
VII.3. Díjfizetés esedékessége
VII.3.1. A biztosítás első díja (féléves vagy negyedéves díjfizetési ütem esetén az első díjrészlete) a felek által meghatározott időpont- ban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak (biztosítási év, félév, negyedév) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes.
VII.3.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek mi- nősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.
VII.4. A biztosítási díj számítása
VII.4.1. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.
VII.4.2. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles kö- zölni a díjszámításhoz szükséges adatokat. A biztosítási díj szá- mításának alapja a biztosítási szerződésben feltüntetésre kerül. A biztosítási díjat befolyásoló további tényezők különösen a biz- tosítási összeg, a vállalt önrészesedés mértéke, a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja, a kockázat felmérése során a szerződő által közölt egyéb adatok (pl. kárelőzmény).
VII.5. A biztosítási díj módosítása
VII.5.1. Biztosítási díjtétel változása
A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjá- nak mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosít- hatja:
a) jelen szerződés kárhányada vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú – biztosítási szerződések kár- gyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalé- pését megelőző naptári évben bekövetkezett, jelentős, lega- lább 4%-ot meghaladó változása esetén;
b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében,
c) a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónapban közzétett infláció mértékének megfelelően.
A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott kö- rülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os (jelen szerződés kárhányadának emelésére tekintettel történő díjeme- lés esetén legfeljebb 300%-os) mértékben kerülhet sor.
VII.5.2. A VII.5.1. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díj- ról a biztosító a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerződést nem kívánja fenntar- tani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a biztosítási évforduló előtt – jelen feltétel IV.4.2. pontjától elté-
rően, felmondási idő nélkül – a biztosítási időszak végére fel- mondani. Felmondás hiányában a szerződő a biztosító évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.
VII.5.3. Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak (1.2.1 pont), úgy a biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot ak- ként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A bizto- sítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biztosítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.
VII.6. A biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményei
VII.6.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az ese- dékesség időpontjáig nem egyenlíti ki, valamint a befizetésre halasztást sem kapott – a következményekre történő figyel- meztetés mellett – a biztosító a szerződő felet legalább 30 na- pos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.
A póthatáridő leteltéig a szerződő az elmaradt biztosítási díjat további jogkövetkezmények nélkül befizetheti.
Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fize- tési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.
VII.6.2. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a bizto- sító – a VII.6.1. pontban foglalt szabályok alkalmazásával – ered- ménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
VII.6.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosí- tási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre.
A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére.
VII.6.4. Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak (I.2.1. pont), akkor a díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a biz- tosító nem köteles póthatáridő tűzésével felszólítani az esedékes biztosítási díj teljesítésére.
Amennyiben a fogyasztónak nem tekinthető szerződő az ese- dékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki, a befizetésre halasztást nem kapott, továbbá a biztosító nem szólította fel írásban – póthatáridő tűzésével – a teljesítésre, ab- ban az esetben a biztosítási szerződés az esedékesség időpont- jától számított 60 nap elteltével az esedékesség napjára vissza- menő hatállyal megszűnik, kivéve ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
VII.6.5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos idő- tartamra marad fenn.
VII.7. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén
A biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, ami- kor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
VIII. A felek együttműködése
VIII.1. Közlési kötelezettség
VIII.1.1. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalá- sa szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosí- tóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási aján- laton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (fog-
lalkozási) titkot képeznek. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a felek közlési kötele- zettségüknek eleget tesznek.
VIII.1.2. A szerződő és a biztosított kötelesek a kockázatvállalás és a biz- tosítási szerződés létrejötte szempontjából lényeges okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átad- ni, illetőleg az ezekbe való betekintést lehetővé tenni.
VIII.2. Változásbejelentési kötelezettség
VIII.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség kö- rébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha
– a biztosítási ajánlaton, illetve a kockázatelbíráló adatlapon szereplő adatok és körülmények megváltoznak;
– a biztosított tevékenység folytatása körülményeiben jelentős változás következik be;
– a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosí- tónál felelősségbiztosítási szerződést köt;
– a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;
– velük szemben az illetékes bíróság csődeljárás vagy felszá- molási eljárás megindítását rendelte el, vagy végelszámolási eljárás megindítására kerül sor.
VIII.2.2. A kockázatvállalás és a biztosítási szerződés szempontjából lé- nyeges okiratok, szerződések, hatósági határozatok módosulá- sa esetén, a változott tartalmú okiratokat a szerződő és a bizto- sított kötelesek 5 munkanapon belül átadni a biztosítónak.
VIII.2.3. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
VIII.2.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szer- ződésben meghatározott lényeges körülmények változását köz- lik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszer- zéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szer- ződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos fel- mondási idővel felmondhatja.
Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor felhívta.
Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalom- mal hatályban marad.
A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül, ha a biz- tosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasíta- ná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna vagy díjszabása szerint legalább 10% mértékkel magasabb biztosítási díj ellené- ben vállalná a kockázatot.
Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a bizto- sító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
VIII.3. A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettsé- gek megsértése esetén a biztosító – a XI.3. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.
VIII.4. Kármegelőzési kötelezettség
VIII.4.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése ér- dekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabá- lyokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a te- lepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra
vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert ve- szélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.
Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továb- bá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.
VIII.4.2. A biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósítá- sát és megtartását ellenőrizni.
VIII.5. Kárenyhítési kötelezettség
VIII.5.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.
VIII.5.2. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításainak megtartását ellenőrizni.
VIII.6. Amennyiben a kárt a szerződő vagy a biztosított kármeg- előzési és kárenyhítési kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegése okozta, vagy a kár mértéke ezen magatartás, vagy mulasztás miatt növekedett, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól a XI.2. pontban foglaltak szerint.
IX. A biztosító szolgáltatásának szabályai
IX.1. Kárbejelentés
IX.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legké- sőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.
A kárbejelentés történhet:
a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,
b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálat +36 1 452 3333-as számán,
c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx),
d) telefax útján a x00 0 000 0000 telefax számon,
e) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.
IX.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
– a biztosítási szerződés kötvényszámát;
– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);
– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezésének helyét, időpontját;
– a káresemény részletes leírását;
– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, indoklással ellátva;
– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság meg- jelölését, a hozott határozatot;
– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által megha- talmazott személy nevét, címét és telefonszámát;
– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt;
– az előző naptári évben megvalósult, a díjszámítás alapját képező adatot (pl. átlagos alkalmazotti létszám, éves nettó árbevétel).
IX.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsá- tását jogosult kérni:
– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizo- nyító dokumentumok,
– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és kö- vetkezményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosí- tott és a biztosítási eseményről tudomással bíró más sze- mély nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),
– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazga- tási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során kelet- kezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok
(büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll),
– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási esemény- nyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbe- tegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,
– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti illetve káro- sulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalma- zása alapján),
– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyá- ban meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátá- masztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonyla- tokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény elő- terjesztőjét terheli,
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kár- megelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erő- források használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok.
A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a be- csatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálá- sával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.
A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint an- nak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
IX.1.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges infor- mációkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az oko- zott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.
IX.1.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetke- zésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.
IX.1.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosí- tó – a XI.4. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a biztosí- tási szolgáltatás teljesítése alól.
IX.1.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési köte- lezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennál- ló késedelmi kamat fizetési kötelezettségre.
IX.2. Biztosítási szolgáltatás
IX.2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (VI.1. pont) mértékéig – a bizto- sítási eseménnyel összefüggésben megtéríti
a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon kárt, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, így
– dologi, személysérüléses károknál a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; va- lamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket;
– személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni előnyt.
b) a sérelemdíjat kizárólag abban az esetben, amennyiben
– a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – személyi sérüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérí- tési felelősség terheli és
– a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás követ- keztében a személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles. A sérelemdíjat az eset körül- ményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jelleg- ére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel teljesíti a biztosító.
c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a IX.1.7 pontban foglalt korlátozásra is figyelemmel;
d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesíté- se, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmu- tatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.
A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügy- véd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szak- értő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szó- ló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogsza- bály szerinti szakértői díjat térít meg.
e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igé- nyeket;
f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.
IX.2.2. A IX.2.1. a)-f) pontban meghatározott biztosítási szolgálta- tást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamat fizetési kötelezettségre is irányadó.
IX.2.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.
IX.2.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötele- zettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közreha- tása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet meg- állapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.
IX.2.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösz- szegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biz- tosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női népha- landósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevé- telével határozza meg.
IX.2.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a IX. 2.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költ- séget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biztosí- tott javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.
A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizetni.
Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött enged- ményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogat- ni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.
IX.3. Kárrendezés
IX.3.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatá- lyos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.
IX.3.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.
IX.3.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elisme- rése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzá-
járult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági ma- rasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
IX.3.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mind- addig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.
IX.3.5. A biztosító a IX.2.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biz- tosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesítheti.
A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki tel- jesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.
IX.3.6. A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot vissza- állításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek meg- szüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szol- gáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettsé- get, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltün- tetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
IX.4. Önrészesedés
A biztosítási szerződésben (biztosítási ajánlaton) feltüntetésre kerülő, abszolút összegben, százalékban vagy e kettő kombi- nációjában meghatározott mértékű önrészesedés a biztosítási szolgáltatás azon része, amelyet a biztosított minden biztosítási esemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelő összeget a IX.2.1. a)-f) pont szerinti biztosítási szolgál- tatás teljes összegéből vonja le.
X. Kizárások a kockázatviselés köréből
X.1. Nem fedezi a biztosítás
a) a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1. § 2) pont- jában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat;
A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek képviselője, valamint a biztosított cselek- vőképtelen és cselekvőképességükben részlegesen korlátozott személyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójá- val azonos elbírálás alá esik;
b) ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nél- küli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;
c) a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;
d) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak oko- zott kárát;
e) elektronikus adatok vagy szoftver károsodását vagy sé- rülését illetve ennek hatására keletkező bármiféle üzem- szüneti veszteséget;
f) azon károkat, amelyek üzemi balesetnek minősülnek és a vízi jármű javítási vagy karbantartásai munkái során keletkeztek;
g) azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel;
h) azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatáro- zott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egy- oldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;
i) azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan sze- mély, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolyta- tott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját ké- pező magatartással okoz;
j) közigazgatási jogkörben okozott károkat;
k) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. köt- bér), a szerződőt, illetve a biztosítottat érintő bírságot, pénzbüntetést, valamint az egyéb büntető jellegű költsé- geket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képvisele- ti költségeit;
l) dologi károk esetében az elmaradt vagyoni előnyt;
m) kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előter- jesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mérté- ke nem éri el az egészségkárosodás szintjét;
n) a más felelősségbiztosítás alapján megtérülő kárigé- nyeket;
o) lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következté- ben álltak elő;
p) azon károkat melyek a vízi járművön szállított személyek állatai okoztak;
q) azon károkat melyeket a vízi járműre történő fel-, illetve lerakodás során okoztak;
r) a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellensé- ges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, mun- kahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat.
Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcse- lekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etni- kai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány be- folyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy ré- szében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;
s) a szerződésszegéssel okozott dologi károkat;
t) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkra, valamint a környezeti ele- mekben okozott károkat;
u) tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket;
v) a kézi erővel mozgatott csónakok, segédmotoros csó- nakok, légpárnás vízi járművek, gumicsónakok, víziro- bogók (jet-ski), katamaránok és trimaránok, a különle- ges kialakítású, egyedi gyártású, felépítésű és anyagú hajók, prototípusok használata során okozott károkat;
w) a kizárólag motorral hajtott vízi jármű (pl. motorcsónak) versenyszerű használata során okozott károkat;
x) hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló-, és lézersugárzásból eredő károkat, az elektromágneses mezők által okozott káro- kat, továbbá azon károkat, amelyek nanotechnológiai el- járással készült termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve felhasználásával összefüggésben merültek fel;
y) a penészesedés és gombásodás által okozott kárt, to- vábbá azt a kárt, amelyet azbeszt alkalmazásából ered;
z) azon kockázatokat, károkat és követeléseket, amelyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, ke- reskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelke- zéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.
X.2. Csak erre vonatkozó külön záradék alkalmazásával – pótdíj ellenében – terjed ki a biztosító kockázatviselése:
a) a kedvtelési célú kishajók használata közben okozott károkra, ha azokat nem kedvtelési célra használták/ver- seny, bérbeadás (charter)/(H07. és H09. záradék);
Jelen feltétel értelmében
– versenyző az, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrend- szerben vesz részt.
– bérbeadásnak minősül, ha a biztosított a vízi járművet díj ellenében valamely természetes személy, jogi sze- mély vagy jogi személyiség nélküli szervezet időleges használatába adja, és a használat tartama alatt a jár- mű üzemletetése nem a biztosított felügyelete alatt történik.
b) az európai szárazföld hajózható természetes és mester- séges felszíni vizein, valamint a Földközitenger európai országokhoz tartozó felségvizein okozott, bekövetke- zett károkra (H08. sz. záradék).
XI. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól
XI.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyo- san gondatlan magatartással
a) a szerződő fél vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzlet- vezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbí- zottjuk vagy
c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályve- zető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevékenység folytatásában közreműködő tagja, munka- vállalója vagy megbízottja okozta.
Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondat- lan magatartásnak minősül, ha
a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;
b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladat- körének túllépésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól való tudatos eltéréssel vagy más tuda- tos kötelezettségszegéssel okozta a kárt;
c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező ren- delkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károko- zásban közrehatott;
d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés ál- lapítja meg a súlyos vagy tudatos gondatlanság tényét.
XI.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a XI.1. a)–c) pontban meghatározott személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget – a
VIII. 4. és 5. pont szerinti – kárenyhítési vagy kármegelőzési kötelezettségének, így különösen, ha
a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visz- szatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;
b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének fennálló veszélyére figyelmez- tette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;
c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban uta- sítást adott a kár enyhítése érdekében szükséges intéz- kedések megtételére, de a biztosított ennek nem tett eleget.
XI.3. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – a VIII.1. és 2. pontban szabályozott – közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsé- ge nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a szerződéskötéskor ismerte vagy
b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kö- telezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás tartama alatt, a biz- tosítási eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen feltétel VIII.2.3. pontban szabályozott szerződésmódosítási, illetve fel- mondási lehetőségével, vagy
c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
XI.4. Amennyiben a biztosított a – IX.1. pontban meghatározott
– kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lé- nyeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövet- kezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a
biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthe- tetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
XII. A biztosító megtérítési igénye
Amennyiben a biztosított más személy károkozó magatartá- sáért kártérítési felelősséggel tartozik, és erre tekintettel a biztosító biztosítási szolgáltatást teljesít, akkor a biztosítót az általa teljesített biztosítási szolgáltatás erejéig megtéríté- si igény illeti meg a károkozó személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
XIII. Egyéb rendelkezések
XIII.1. Elévülés
XIII.1.1. Jelen szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.
XIII.1.2. Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik:
– a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,
– a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 30. napot követő napon,
– a biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyiben a biz- tosító által igényelt iratcsatolás vagy információszolgáltatás elmarad, a biztosító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő napon, határidő hiányában a felhívást tar- talmazó levél keltétől számított 30. napot követő napon,
– a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott tarta- mengedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerző- dés megszűnésének napján,
– egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.
XIII.2. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok
Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen biztosítási szerződési feltétel azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyoma- tékos figyelemfelhívás érdekében ezen rendelkezéseket jelen fejezetben összefoglaltuk.
Jelen fejezet nem tartalmazza a Kikötő Vízi jármű felelősség- biztosítási feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerződési feltételtől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfele- lés érdekében került sor.
XIII.2.1. Ajánlattól eltérő kötvény kifogásolásának határideje
Jelen feltétel IV.1.3. pontja a Ptk. 6:443. § (2) bekezdése szerinti rendelkezést pontosította azzal, hogy a szerződő késedelem nél- kül, de legfeljebb 15 napon belül jogosult kifogásolni, amennyi- ben az ajánlatára a biztosító az ajánlattól eltérő tartalmú kötvényt állít ki.
XIII.2.2. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával
Jelen feltétel IV. 1.4. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:444.§- ától – a biztosítási szerződés akkor is létrejön a biztosító ráutaló magatartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasz- tónak.
XIII.2.3. A biztosítási időszak határozott idejű szerződések esetében
A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, jelen feltétel IV. 3.2. pontja alapján, határozott tartamú szerződések esetén – a biz- tosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.
XIII.2.4. A fedezetfeltöltés jogának kizárása, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak
Jelen feltétel VI.1.2. pontja szerint – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától
– a fogyasztónak nem tekinthető szerződő feleket nem illeti meg a fedezetfeltöltés joga, azaz az ugyanazon biztosítási időszak- ban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a biztosítási szerződés a folyó biztosítási időszakra, a szerződő nem jogosult a biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget eredeti értékére emelni.
XIII.2.5. Fizetési póthatáridő tűzése, amennyiben a szerződő a biztosítási díj befizetésével késedelembe esik
Jelen feltétel VII.6.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449. §-ától
– a biztosító a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével hívja fel írásban a teljesítésre, amennyiben az esedé- kes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki.
XIII.2.6. A biztosítási díjfizetés elmulasztásának következménye, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak
Jelen feltétel VII.6.4. pontja alapján – a Ptk. 6:449. §-ban fog- laltaktól eltérően – amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak (I.2.1. pont), akkor a díjfizetési kötelezettség elmu- lasztása esetén a biztosító nem köteles póthatáridő tűzésével felszólítani az esedékes biztosítási díj teljesítésére.
Amennyiben a fogyasztónak nem tekinthető szerződő az ese- dékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki, a befizetésre halasztást nem kapott, továbbá a biztosító nem szólította fel írásban – póthatáridő tűzésével – a teljesítésre, ab- ban az esetben a biztosítási szerződés az esedékesség időpont- jától számított 60 nap elteltével az esedékesség napjára vissza- menő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
XIII.2.7. Biztosítási esemény bejelentése
A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem jelen feltétel IX.1.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.
XIII.2.8. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás
A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel IX.2.1. és IX.2.2. pontja szerint – a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási ese- ményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget megha- ladják.
XIII.2.9. A biztosító mentesülésének korlátozása
A Ptk. 6:464. § (1) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel XI.1. pontja szerint – a biztosító a károkozó biztosított súlyos gon- datlanságának kizárólag a szerződésben megállapított eseteiben mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.
XIII.2.10. Az elévülési időszak időtartama
Jelen feltétel elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények – jelen feltétel XIII. 1.1. pontja szerint – 1 év elteltével évülnek el.
Záradékok
A biztosítási fedezet külön megállapodás és pótdíj ellenében az alábbi zá- radékok szerint bővíthető. A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a záradékokban vállalt kockázatokra, ha az ajánlaton ezt a szer- ződő megjelölte és a biztosító azt elfogadta. Ha a záradék eltérõen nem rendelkezik, a záradékban vállalt kockázatokra a feltétel egyéb rendelke- zései az irányadók.
H07. Versenyzés
A biztosítási fedezet kiterjed a biztosítási ajánlaton feltüntetett vitorlás kishajók üzemeltetésével kapcsolatban a versenyek, va- lamint az ezekre történő felkészülések (edzések) során okozott károkra.
H08. Európai hatály
A biztosítási fedezet kiterjed az európai szárazföld hajózható természetes és mesterséges felszíni vizein, valamint a Földközi- tenger európai országokhoz tartozó felségvizein okozott, bekö- vetkezett és Európa területén érvényesített károkra.
Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerződésben felsorolt eseteken kívül
a) biztított külföldi székhelyű, telephelyű vállalkozásainak (pl. fióktelep, leányvállalat) tevékenységéből eredő kártérítési kötelezettségekre;
b) a büntető jellegű kártérítésre;
c) azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekinte- tében a biztosítót a kár felmérésében, rendezésében, a jo- galap tisztázásában vagy egyéb – a kár rendezésével kap- csolatos – kötelezettségének teljesítésében a külföldi állam akadályozza.
A Magyarország területén kívül okozott, bekövetkezett és érvé- nyesített károk esetében a biztosítási eseményenkénti biztosí- tási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érde- kében merülnek fel.
H09. BÉRBEADÁS
A biztosítási fedezet kiterjed a vízi jármű harmadik személy ré- szére történő bérbeadása esetén a bérbeadás időszaka alatt, a bérbevevő által a vízi jármű üzemeltetése során okozott károkra.