T/1925. számú törvényjavaslat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/1925. számú törvényjavaslat

az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Indonéz Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttmőködési Keretmegállapodás kihirdetéséről

Előadó: Xx. Xxxxxxxx Xxxxx

külügyminiszter

Budapest, 2010. december

2010. évi … törvény

az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Indonéz Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttmőködési Keretmegállapodás kihirdetéséről

1. § Az Országgyőlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Indonéz Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttmőködési Keretmegállapodás (továbbiakban: Keretmegállapodás) kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyőlés a Keretmegállapodást e törvénnyel kihirdeti.

3. § A Keretmegállapodás hiteles magyar nyelvő szövege a következő:

ÁTFOGÓ PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŐKÖDÉSI KERETMEGÁLLAPODÁS AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL AZ INDONÉZ KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, valamint A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok,

egyrészről, valamint

AZ INDONÉZ KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

másrészről,

a továbbiakban együttesen: a felek,

FIGYELEMBE VÉVE az Indonéz Köztársaság és a Közösség közötti hagyományos baráti kötelékeket, valamint az őket egyesítő szoros történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatokat, MIVEL a felek különös jelentőséget tulajdonítanak egymáshoz főződő kapcsolatuk átfogó jellegének,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a feleknek az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt alapelvek tiszteletben tartása iránti elkötelezettségét,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a feleknek a demokratikus alapelvek és az alapvető emberi jogok tisztelete, előmozdítása és védelme, a jogállamiság, a béke és a nemzetközi igazságszolgáltatás iránti elkötelezettségét, amelyet többek között az Egyesült Nemzetek által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Római Statútum és egyéb, mindkét félre alkalmazandó nemzetközi emberi jogi eszközök állapítanak meg,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE az Indonéz Köztársaság szuverenitásának, területi integritásának és nemzeti egységének tiszteletben tartását,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a jogállamiság és a felelős kormányzás elvének tiszteletben tartása iránt, valamint népeik gazdasági és társadalmi fejlődésének támogatására irányuló szándékukat, figyelembe véve a fenntartható fejlődés elvét és a környezetvédelemre vonatkozó előírásokat,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bőncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, az ilyen bőncselekményekkel vádolt személyeket bíróság elé kell állítani és bőnösségük bebizonyosodása esetén megfelelően meg kell őket büntetni, és tényleges bíróság elé állításukat nemzeti szintő intézkedések meghozatalával és a globális együttmőködés fokozásával kell biztosítani,

KIFEJEZVE teljes elkötelezettségüket a transznacionális szervezett bőnözés és a terrorizmus valamennyi formája elleni, a nemzetközi joggal – beleértve az emberi jogi jogszabályokat, a migrációs és menekültügyi kérdésekkel kapcsolatos humanitárius elveket és a nemzetközi humanitárius jogot – összhangban folytatott küzdelem mellett, és azok felszámolására szolgáló hatékony nemzetközi együttmőködés és eszközök létrehozása mellett,

MIVEL a felek elismerik, hogy a vonatkozó nemzetközi egyezmények és más vonatkozó ENSZ BT-határozatok – beleértve az 1540. ENSZ BT-határozatot – elfogadása az egész nemzetközi közösségnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemmel kapcsolatos elkötelezettsége alapjául szolgál,

FELISMERVE, hogy meg kell erősíteni a leszereléssel és a fegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos nemzetközi jogi kötelezettségeket többek között annak érdekében, hogy megszőnjön a tömegpusztító fegyverek által jelentett veszély, FELISMERVE az Európai Gazdasági Közösség, valamint Indonézia, Malajzia, a Fülöp- szigetek, Szingapúr és Thaiföld – a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tagországai – között létrejött 1980. március 7-i együttmőködési megállapodás fontosságát, FELISMERVE a felek közötti kapcsolatok erősítésének fontosságát az együttmőködés fokozása tekintetében, valamint felismerve közös szándékukat aziránt, hogy a közös érdekő területeken fenntartott kapcsolataikat az egyenlőség, a diszkriminációmentesség, a természeti

környezet tiszteletben tartása és kölcsönös előnyök biztosítása alapján szilárdítsák meg, mélyítsék el és diverzifikálják,

MEGERŐSÍTVE szándékukat, hogy a regionális keretek között vállalt tevékenységekkel teljes összhangban erősítsék az Európai Közösség és az Indonéz Köztársaság közötti, közös érdekeken és kölcsönös előnyökön alapuló együttmőködést,

ÖSSZHANGBAN saját törvényeikkel és rendeleteikkel, A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. CÍM JELLEG ÉS HATÁLY

1. cikk

Általános elvek

1. A felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, valamint a felekre alkalmazandó egyéb nemzetközi emberi jogi eszközökben megállapított demokratikus alapelvek és alapvető emberi jogok tiszteletben tartása, amely ezen megállapodás fontos elemét képezi.

2. A felek megerősítik, hogy tiszteletben tartják az Egyesült Nemzetek Alapokmányában megfogalmazott közös értékeiket.

3. A felek megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés támogatása, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben folytatott együttmőködés, valamint a millenniumi fejlesztési célok megvalósításához való hozzájárulás iránt.

4. A felek megerősítik elkötelezettségüket a támogatás-hatékonyságról szóló 2005. évi párizsi nyilatkozat mellett, és a fejlesztések nagyobb hatékonysága érdekében megállapodnak az együttmőködés megerősítéséről.

5. A felek megerősítik elkötelezettségüket a felelősségteljes kormányzás és a jogállamiság – ezen belül a bírói testület függetlenségének – elve, valamint a korrupció elleni küzdelem mellett.

6. E partnerségi és együttmőködési megállapodást az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elve alapján kell végrehajtani.

2. cikk

Az együttmőködés célkitőzései

A felek vállalják, hogy kétoldalú kapcsolatuk megerősítése érdekében valamennyi közös érdekő területen átfogó párbeszédet folytatnak egymással, és támogatják a további együttmőködést. Erőfeszítéseik különösen a következőkre irányulnak:

a) együttmőködés kialakítása kétoldalú szinten és valamennyi érintett regionális és nemzetközi fórumon és szervezetben;

b) a felek közötti kereskedelem és beruházások kölcsönösen előnyös fejlesztése;

c) együttmőködés kialakítása a kereskedelemmel és a beruházásokkal kapcsolatos valamennyi közös érdekő területen a kereskedelmi forgalom és a beruházások megkönnyítése, valamint a kereskedelem és a beruházások akadályainak megelőzése

és felszámolása érdekében. Az együttmőködés körébe tartozhatnak adott esetben a jelenlegi és későbbi regionális EK–ASEAN kezdeményezések;

d) együttmőködés kialakítása a következő közös érdekő ágazatokban: idegenforgalom, pénzügyi szolgáltatások; vám- és adóügyek, makrogazdasági politika; iparpolitika és kis- és középvállalkozások; információs társadalom; tudomány és technológia; energiaügy; közlekedés és közlekedésbiztonság; oktatás és kultúra; emberi jogok; környezetvédelem és természeti erőforrások, beleértve a tengeri környezetet; erdészet mezőgazdaság és vidékfejlesztés; tengeri és halászati együttmőködés; egészségügy; élelmiszer-biztonság; állategészségügy; statisztika; személyes adatok védelme; együttmőködés az állam- és a közigazgatás korszerősítése terén; és a szellemi tulajdonhoz főződő jogok;

e) együttmőködés kialakítása a migrációs kérdések, ezen belül a legális és illegális migráció, az embercsempészet és az emberkereskedelem terén;

f) együttmőködés kialakítása az emberi jogok és jogi kérdések terén;

g) együttmőködés kialakítása a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása terén;

h) együttmőködés kialakítása a terrorizmus és a több államot érintő bőncselekmények – tiltott drogok és prekurzoraik előállítása és kereskedelme, valamint pénzmosás – leküzdése terén;

i) a felek részvételének fokozása és további ösztönzése az érintett szubregionális és regionális együttmőködési programokban;

j) régiójukon belül a felek egymásról alkotott képének javítása;

k) az emberek közötti megértés támogatása a különféle nem kormányzati szervezetek, például tanácsadó testületek, tudósok, a civil társadalom és a média közötti együttmőködés révén szemináriumok, konferenciák, ifjúsági kapcsolatok és egyéb tevékenységek keretében.

3. cikk

A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem

1. A felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése.

2. A felek ezért megállapodnak abban, hogy együttmőködnek egymással, és a többoldalú leszerelési és atomsorompó-szerződésekben és egyezményekben, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmánya alapján kidolgozott egyéb többoldalú megállapodásokban és nemzetközi kötelezettségekben előírt hatályos kötelezettségeik teljes mértékő betartásával és nemzeti szintő végrehajtásával hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozásához. A felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés a megállapodás lényegi elemét képezi.

3. A felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttmőködnek egymással, és lépéseket tesznek a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, mindkét félre alkalmazandó nemzetközi jogi eszközök

végrehajtásának megerősítése érdekében, többek között az információk, a szakértelem és a tapasztalatok megosztásával.

4. A felek ezenkívül megállapodnak abban, hogy együttmőködnek egymással, és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozásához azáltal, hogy lépéseket tesznek valamennyi más érintett nemzetközi jogi eszköz aláírása, ratifikálása, vagy adott esetben az azokhoz való csatlakozás és teljes végrehajtása érdekében.

5. A felek továbbá megállapodnak abban, hogy a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megelőzése érdekében együttmőködnek egymással olyan hatékony nemzeti exportellenőrzések létrehozásán, amelyek kiterjednek a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportjának és tranzitjának ellenőrzésére, és magukban foglalják a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését, valamint hatékony szankciók kilátásba helyezését az exportellenőrzés megsértése esetére.

6. A felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet folytatnak, amely ezeket az elemeket kíséri és egységes keretbe foglalja. E párbeszédre regionális szinten kerülhet sor.

4. cikk

Jogi együttmőködés

1. A felek együttmőködnek egymással jogrendjük, törvényeik és jogi intézményeik továbbfejlesztésének kérdéseiben, beleértve azok hatékonyságát, különösen az eszmecsere és a szakismeretek cseréje, valamint a kapacitásépítés révén. A felek törekednek hatáskörükön és illetékességükön belül a kölcsönös bőnügyi és kiadatási jogsegély továbbfejlesztésére.

2. A felek megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bőncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, az ilyen bőncselekményekkel vádolt személyeket bíróság elé kell állítani, és bőnösségük bebizonyosodása esetén megfelelően meg kell őket büntetni.

3. A felek megállapodnak abban, hogy együttmőködnek egymással az emberi jogokkal kapcsolatos, 2004–2009 közötti időszakra vonatkozó nemzeti cselekvési tervről szóló elnöki rendelet végrehajtása terén, beleértve olyan nemzetközi emberi jogi eszközök ratifikálásának és végrehajtásának előkészítését, mint a népirtás bőntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény és a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma.

4. A felek megállapodnak abban, hogy e kérdésben előnyös lenne párbeszédet folytatniuk egymással.

5. cikk

Együttmőködés a terrorizmus elleni küzdelemben

1. A felek, megerősítve a terrorizmus elleni küzdelem jelentőségét, összhangban az alkalmazandó nemzetközi egyezményekkel – beleértve az emberi jogi eszközöket és a nemzetközi humanitárius jogot –, valamint saját jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel, figyelembe véve az ENSZ Közgyőlésének 2006. szeptember 8-i 60/288 határozatában foglalt globális terrorellenes stratégiát és az EU és az ASEAN

terrorizmus elleni küzdelemben folytatott együttmőködésről szóló 2003. január 28-i közös nyilatkozatát, megállapodnak abban, hogy együttmőködnek egymással a terrorcselekmények megakadályozása és visszaszorítása érdekében.

2. A felek együttmőködnek egymással a terrorizmus elleni küzdelem terén az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1373. határozata és más ide vonatkozó, mindkét félre alkalmazandó ENSZ-határozatok, nemzetközi egyezmények és jogi eszközök végrehajtása keretében, többek között a következő fellépések révén:

– a terrorcsoportokkal és azok támogató hálózataival kapcsolatos információk cseréje a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban;

– a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott eszközökkel és módszerekkel kapcsolatos vélemények cseréje, beleértve a technikai területeket, a képzést és a terrorizmus megelőzése tekintetében folytatott tapasztalatcserét;

– együttmőködés a bőnüldözés, a jogi keret megerősítése és a terrorizmus elterjedéséhez vezető feltételek felszámolása terén;

– együttmőködés a határellenőrzés és határigazgatás előmozdítása terén a következő eszközökkel: fokozott kapacitásépítés, hálózatépítési, képzési és oktatási programok kialakítása, magas rangú tisztviselők, tudósok, elemzők és helyi szereplők cserelátogatásai, valamint szemináriumok és konferenciák szervezése.

II. CÍM

EGYÜTTMŐKÖDÉS A REGIONÁLIS ÉS NEMZETKÖZI SZERVEZETEKBEN

6. cikk

A felek vállalják, hogy véleményt cserélnek és együttmőködnek egymással a regionális és nemzetközi fórumokon és szervezetekben, például az Egyesült Nemzetek Szervezetében, az ASEAN és az EU párbeszédének keretében, az ASEAN regionális fórumon (ARF), valamint az Ázsia–Európa találkozó (ASEM), az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciája (UNCTAD) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében.

III. CÍM

KÉTOLDALÚ ÉS REGIONÁLIS EGYÜTTMŐKÖDÉS

7. cikk

1. A felek megállapodnak abban, hogy a párbeszéd és együttmőködés e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területén a kapcsolódó tevékenységeket kétoldalú vagy regionális keretek között, illetve mindkét keret vegyes alkalmazása révén hajtják végre, miközben megfelelő hangsúlyt kapnak a kétoldalú együttmőködésben érintett ügyek. A megfelelő keret kiválasztásakor a felek törekedni fognak az érdekelt felekre gyakorolt lehető legnagyobb hatás elérésére és valamennyi érdekelt fél részvételének megerősítésére, miközben – a politikai és intézményi megvalósíthatóság figyelembevételével – a lehető legjobban kihasználják a rendelkezésre álló erőforrásokat, és adott esetben biztosítják a koherenciát a Közösség és ASEAN felei részvételével zajló egyéb tevékenységek tekintetében.

2. A Közösség és Indonézia adott esetben kiterjesztheti a pénzügyi támogatást a megállapodás hatálya alá tartozó vagy ahhoz kapcsolódó területeken folytatott

együttmőködési tevékenységekre, a saját pénzügyi eljárásaikkal és forrásaikkal összhangban. Ez az együttmőködés többek között magában foglalhatja képzési programok, munkaértekezletek és szemináriumok megrendezését, szakértők cseréjét, tanulmányok készítését és a felek által megállapított egyéb tevékenységeket.

IV. CÍM

KERESKEDELMI ÉS BERUHÁZÁSI EGYÜTTMŐKÖDÉS

8. cikk

Általános elvek

1. A felek párbeszédet indítanak a kétoldalú és többoldalú kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megerősítése és a multilaterális kereskedelmi rendszer fejlesztése céljából.

2. A felek vállalják, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogatják a kölcsönös kereskedelmi csereforgalom fejlesztését és diverzifikációját, a kölcsönös előnyök biztosítása érdekében. Vállalják továbbá, hogy a kereskedelem akadályainak megszüntetésével, különösen a nem vámjellegő akadályok időben történő megszüntetésével és az átláthatóság növeléséhez szükséges intézkedésekkel javítják a piacra jutási feltételeket, figyelembe véve a nemzetközi szervezetek által e területen végzett munkát.

3. Felismerve a kereskedelemnek a fejlődésben játszott elengedhetetlenül fontos szerepét, valamint azt, hogy a kereskedelmi preferenciák rendszere formájában nyújtott támogatás előnyösnek bizonyult a fejlődő országok számára, a felek a WTO előírásaival teljes összhangban az ilyen támogatásokról folytatott konzultációik erősítésére törekednek.

4. A felek tájékoztatják egymást a kereskedelempolitika és a kereskedelemmel kapcsolatos szakpolitikák – mezőgazdasági politika, élelmiszerbiztonsági politika, állategészségügyi politika, fogyasztóvédelmi politika, veszélyes vegyi anyagokkal és hulladékkezeléssel kapcsolatos politika – alakulásáról.

5. A felek a 9–16. cikkben említett területeken ösztönzik a kereskedelmi és beruházási kapcsolataik továbbfejlesztésére irányuló párbeszédet és együttmőködést, beleértve a problémák megoldását célzó technikai kapacitás kiépítését.

9. cikk

Egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS) kérdések

A felek az egészségügyi és növény-egészségügyi kérdésekről (SPS) szóló WTO- megállapodás, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC), a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) és a CODEX Alimentarius Bizottság (CAC) keretében megvitatják a jogalkotási, tanúsítási és ellenőrzési eljárásokat, és információcserét folytatnak azokkal kapcsolatban.

10. cikk

A kereskedelem technikai akadályai (TBT)

A felek támogatják a nemzetközi szabványok alkalmazását, együttmőködnek és információkat cserélnek egymással a szabványokkal, megfelelőségértékelési eljárásokkal és mőszaki előírásokkal kapcsolatban, különösen a kereskedelem technikai akadályairól (TBT) szóló WTO-megállapodás keretében.

11. cikk

A szellemi tulajdonhoz főződő jogok védelme

A felek – a bevált gyakorlatok alapján – együttmőködnek egymással a szellemi tulajdon védelmének és alkalmazásának javítása és végrehajtása terén, fokozva az azzal kapcsolatos ismeretterjesztést. Az együttmőködés magában foglalhatja az információk és tapasztalatok cseréjét a következők tekintetében: a szellemi tulajdonhoz főződő jogok gyakorlata, előmozdítása, az ilyen jogokkal kapcsolatos információk terjesztése, az ilyen jogok korszerősítése, kezelése, harmonizációja, védelme és hatékony alkalmazása, az ilyen jogok megsértésének megakadályozása, a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelem.

12. cikk

A kereskedelem megkönnyítése

A felek tapasztalatokat cserélnek egymással, és megvizsgálják a behozatal, a kivitel és az egyéb vámeljárások egyszerősítésének lehetőségét, fokozzák a kereskedelmi szabályozások átláthatóságát, fejlesztik a vámegyüttmőködést – beleértve a kölcsönös igazgatási segítségnyújtási rendszereket –, valamint a nemzetközi kezdeményezések értelmében törekednek a nézetek közelítésére és közös fellépés kidolgozására is. A felek különös figyelmet fordítanak a nemzetközi kereskedelem biztonsági dimenziójának kiterjesztésére, többek között a szállítási szolgáltatások tekintetében, valamint a kereskedelem megkönnyítése és a csalások, illetve szabálytalanságok elleni küzdelem közötti egyensúly biztosítására.

13. cikk

Vámügyi együttmőködés

Az együttmőködés e megállapodásban foglalt más formáinak sérelme nélkül a két fél érdeklődését fejezi ki annak megfontolása iránt, hogy a jövőben a kölcsönös jogsegélyre is kiterjedő vámügyi együttmőködési jegyzőkönyvet írjanak alá az e megállapodásban meghatározott intézményi keretben.

14. cikk

Befektetés

A felek – a beruházásokkal kapcsolatos összhang és együttmőködés fokozására, az igazgatási mechanizmusoknak a beruházások áramlásának elősegítése érdekében történő beható vizsgálatára, valamint a beruházók számára stabil, átlátható, nyitott és megkülönböztetésmentes szabályok kialakítására irányuló következetes párbeszéd révén – a kölcsönös befektetésekhez szükséges vonzó és stabil környezet létrehozásával ösztönzik a beruházások áramlásának növekedését.

15. cikk

Versenypolitika

A felek támogatják a versenyszabályok hatékony meghatározását és alkalmazását, valamint az információk terjesztését annak érdekében, hogy az egymás piacain mőködő vállalkozások számára előmozdítsák az átláthatóságot és jogbiztonságot.

16. cikk

Szolgáltatások

A felek következetes párbeszédet alakítanak ki, amelynek célja, hogy információkat cseréljenek egymás szabályozási hátteréről, elősegítsék az egymás piacaira való bejutást, a tőkéhez és a technológiához való hozzájutást, támogassák a szolgáltatások kereskedelmét mind a régiók között, mind a harmadik országok piacain.

V. CÍM EGYÜTTMŐKÖDÉS MÁS TERÜLETEKEN

17. cikk

Turizmus

1. A felek együttmőködhetnek egymással az információcsere javítása terén, és követendő eljárásokat határozhatnak meg a turizmus kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődése érdekében, a Turisztikai Világszervezet globális turisztikai etikai kódexével és a helyi Agenda 21 folyamat alapját képező fenntarthatósági elvekkel összhangban.

2. A felek együttmőködést alakíthatnak ki egymással a természeti és kulturális örökségben rejlő lehetőségek megőrzésére és maximális kihasználására, a turizmus kedvezőtlen hatásainak enyhítésére, és a turisztikai ágazatnak a helyi közösség fenntartható fejlődésére gyakorolt kedvező hozzájárulásának növelésére, többek között az ökoturizmus fejlesztésével, a helyi közösségek integritásának és érdekeinek tiszteletben tartásával és a turisztikai ágazaton belüli képzés fejlesztésével.

18. cikk

Pénzügyi szolgáltatások

A felek megegyeznek abban, hogy igény szerint saját programjaik és jogszabályaik keretén belül elősegítik a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos együttmőködést.

19. cikk

Gazdaságpolitikai párbeszéd

1. A felek megállapodnak abban, hogy támogatják a gazdasági trendjeikkel és szakpolitikáikkal kapcsolatos információcserét és a tapasztalatok megosztását, valamint a gazdaságpolitikákkal kapcsolatos tapasztalatcserét, többek között a regionális gazdasági együttmőködés és integráció tekintetében.

2. A felek ezenkívül törekszenek a hatóságaik közötti gazdasági párbeszéd elmélyítésére, amely a felek megállapodása szerint magában foglalhatja a monetáris

politikát, a fiskális (ezen belül adó-) politikát, az államháztartást, a makrogazdasági stabilizációt és a külső adósságot.

3. A felek elismerik az átláthatóság és az információcsere javításának fontosságát annak érdekében, hogy a saját jogi keretükön belül megkönnyítsék az adókikerülés vagy adócsalás megakadályozását célzó intézkedések végrehajtását. Megállapodnak abban, hogy javítják az e területen folytatott együttmőködést.

20. cikk

Együttmőködés az iparpolitika és a kkv-k terén

1. A felek – saját gazdaságpolitikájuk és célkitőzéseik figyelembevételével – megállapodnak az iparpolitikai együttmőködés előmozdításában az általuk megfelelőnek tartott valamennyi területen, a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése céljából, többek között az alábbi eszközökkel:

– a kis- és középvállalkozások versenyképességének növeléséhez szükséges keretfeltételek létrehozásával kapcsolatos információk és tapasztalatok cseréje;

– a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok támogatása, közös beruházások ösztönzése, valamint közös vállalatok és információs hálózatok létesítése elsősorban a meglévő közösségi horizontális programok segítségével, a kézzelfogható és immateriális technológiai tényezők átadásának ösztönzése a partnerek között;

– a finanszírozáshoz jutás és a piacra jutás megkönnyítése, információk biztosítása és az innováció ösztönzése, a különösen a mikro- és kisvállalkozások finanszírozáshoz való hozzájutására vonatkozó bevált gyakorlatok cseréje;

– kiválasztott ipari területeken végzett közös kutatási projektek, valamint a szabványokkal, a megfelelés-értékelési eljárásokkal és a mőszaki szabályozásokkal kapcsolatos együttmőködés a kölcsönös megállapodások szerint.

2. A felek mindkét oldalon megkönnyítik és támogatják a magánszektor által létrehozott ide vonatkozó tevékenységeket.

21. cikk

Információs társadalom

A felek elismerik, hogy az informatikai és kommunikációs technológiák a modern élet kulcstényezői, és elengedhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából, ezért együttmőködésre törekednek többek között a következő területeken:

a) az információs társadalom különböző aspektusairól – az elektronikus hírközlési politikákról és szabályozásról, ezen belül az egyetemes szolgáltatásról, a használati engedélyezésről és az általános engedélyezésről, a magánélet és a személyes adatok védelméről, valamint a szabályozó hatóságok függetlenségéről és hatékonyságáról – folytatott átfogó párbeszéd megkönnyítése;

b) a Közösség, Indonézia és Délkelet-Ázsia hálózatai és szolgáltatásai közötti összeköttetés és átjárhatóság;

c) az új informatikai és kommunikációs technológiák szabványosítása és terjesztése;

d) az informatikai és kommunikációs technológiai kutatási együttmőködés támogatása a Közösség és Indonézia között;

e) közös kutatási projektek az informatikai és kommunikációs technológiák (IKT) terén;

f) az IKT biztonsági kérdései/szempontjai.

22. cikk

Tudomány és technológia

1. A felek megállapodnak abban, hogy saját szakpolitikáik figyelembevételével együttmőködnek egymással a tudomány és technológia közös érdekő területein, például az energiaügy, a közlekedés, a környezetvédelem, a természeti erőforrások, valamint az egészségügy terén.

2. Az együttmőködés a következőkre irányul:

a) a tudományos és technológiai információk és know-how cseréjének ösztönzése, főleg a politikák és a programok végrehajtásával kapcsolatban;

b) a felek tudományos körei, kutatóközpontjai, egyetemei és iparágai közötti tartós kapcsolatok kialakításának támogatása;

c) a humánerőforrás-képzés támogatása;

d) a kölcsönösen megállapított együttmőködés egyéb formáinak támogatása.

3. Az együttmőködés a nemzetközi mobilitási programok keretében közös kutatási projektek és cserék, találkozók és a tudósok képzésének formájában is megvalósulhat, ami a kutatási eredmények legnagyobb mértékő terjesztését biztosítja.

4. Ezen együttmőködés keretében a felek támogatják a felsőoktatási intézményeik, kutatóközpontjaik és termelőágazataik, és különösen kis- és középvállalkozásaik részvételét.

23. cikk

Energiaügy

A felek törekednek az energiaügyi együttmőködés fokozására. Ennek érdekében a felek megállapodnak abban, hogy támogatják kölcsönösen előnyös kapcsolataikat a következő célból:

a) az energiaellátás diverzifikációja az ellátás biztonságának javítása érdekében, az új és megújuló energiaformák kialakítása és a termelési lánc felsőbb és alsóbb szakaszában lévő ipari energiatevékenységekkel kapcsolatos együttmőködés;

b) az energiafelhasználás racionalizálása a kínálati és keresleti oldal bevonásával, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemben folytatott együttmőködés fokozása, többek között a kiotói jegyzőkönyv tiszta fejlődési mechanizmusa révén;

c) a fenntartható energiatermelést és -felhasználást célzó technológia átadásának elősegítése;

d) a megfizethető energia és a fenntartható fejlődés összefüggéseinek kezelése.

24. cikk

Közlekedés

1. A felek törekednek arra, hogy a közlekedéspolitika valamennyi fontos területén együttmőködjenek egymással annak érdekében, hogy fejlesszék az áruk és a személyek mozgását, támogassák a biztonságot, a tengeri és repülésbiztonságot és -védelmet, az emberi erőforrások fejlesztését, a környezetvédelmet, valamint növeljék a közlekedési rendszereik hatékonyságát.

2. Az együttmőködés többek között a következő formákban történhet:

a) a felek közlekedéspolitikájával és eljárásaival kapcsolatos információk cseréje, különös tekintettel a városi, vidéki, belvízi és tengeri közlekedésre, beleértve a logisztikát és a kombinált szállítási hálózatok közötti kapcsolatot és átjárhatóságot, valamint az úthálózat, vasutak, kikötők és repülőterek mőködtetését;

b) az európai globális mőholdas navigációs rendszer (Galileo) lehetséges felhasználása, középpontba helyezve a közös érdekő kérdéseket;

c) párbeszéd a légi közlekedési szolgáltatások területén, a felek közötti kétoldalú kapcsolatok közös érdekő területeken történő továbbfejlesztése céljából; ezen belül az Indonézia és az egyes tagállamok között jelenleg hatályos kétoldalú légi szolgáltatási megállapodások bizonyos elemeinek módosítása annak érdekében, hogy összhangba kerüljenek a felek törvényeivel és rendelkezéseivel, és hogy a felek megvizsgálják a légi közlekedési együttmőködés továbbfejlesztésének lehetőségeit;

d) párbeszéd a tengeri szállítási szolgáltatások terén, amelynek célja, hogy kereskedelmi alapon biztosítsák a nemzetközi tengeri piacokhoz és üzleti körökhöz való korlátlan hozzáférést, mellőzzék a rakománymegosztásra vonatkozó záradék, illetve a másik fél állampolgárai vagy vállalatai által üzemeltetett hajók esetében az állampolgárság szerinti bánásmódra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó záradék bevezetését, valamint tisztázzák a háztól házig történő szállítási szolgáltatás kérdéseit;

e) a biztonsággal, védelemmel és a szennyezések megelőzésével kapcsolatos szabványok és előírások alkalmazása a tengeri és légi szállítás tekintetében, a megfelelő nemzetközi egyezményekkel összhangban.

25. cikk

Oktatás és kultúra

1. A felek megállapodnak abban, hogy egymás kultúráinak jobb megértése és ismerete érdekében támogatják az olyan oktatási és kulturális együttmőködést, amely kellő mértékben figyelembe veszi a sokszínőséget.

2. A felek törekednek arra, hogy megtegyék a kulturális cserék támogatásához szükséges intézkedéseket, és közös kezdeményezéseket tegyenek a kultúra különféle területein, ezen belül közös kulturális eseményeket szervezzenek. Ezzel kapcsolatosan a felek abban is megállapodnak, hogy továbbra is támogatják az Ázsia–Európa Alapítvány tevékenységeit.

3. A felek megállapodnak abban, hogy nemzetközi fórumokon (például UNESCO) konzultációt folytatnak és együttmőködnek egymással, továbbá véleményt cserélnek

a kulturális sokféleségről, beleértve az olyan fejleményeket, mint a kulturális kifejezések sokszínőségek védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO- egyezmény ratifikálása és végrehajtása.

4. A felek ezenkívül hangsúlyt helyeznek a szakmai képviseleteik közötti kapcsolatok létrehozására, valamint az információk, a kiadványok, a know-how, a hallgatók, a szakértők és a technikai források cseréjére irányuló intézkedésekre, az informatikai és kommunikációs technológia (IKT) oktatásbeli előmozdítása érdekben, kihasználva a közösségi oktatási és kulturális programok által Délkelet-Ázsiában biztosított lehetőségeket, valamint felhasználva a felek által az oktatás és kultúra terén szerzett tapasztalatokat. A felek továbbá megállapodnak abban, hogy támogatják az Erasmus Mundus program végrehajtását.

26. cikk

Emberi jogok

1. A felek megállapodnak abban, hogy együttmőködést folytatnak az emberi jogok előmozdítása és védelme terén.

2. Az együttmőködés többek között a következőkre terjedhet ki:

a) az emberi jogokkal kapcsolatos indonéz nemzeti cselekvési terv végrehajtásának támogatása;

b) az emberi jogok előmozdítása és oktatása;

c) az emberi jogokkal kapcsolatos intézmények megerősítése;

3. A felek megállapodnak abban, hogy e kérdésben előnyös lenne párbeszédet folytatniuk egymással.

27. cikk

Környezetvédelem és természeti erőforrások

1. A felek megállapodnak a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható módon való igazgatásának szükségességéről, ami alapja a jelen és a jövő generációi fejlődésének.

2. A felek által e megállapodás szerint vállalt tevékenységek elvégzése során figyelembe kell venni a fenntartható fejlődésről szóló világ-csúcstalálkozó eredményeit, valamint a mindkét félre alkalmazandó, érintett többoldalú környezetvédelmi megállapodások végrehajtását.

3. A felek további együttmőködésre törekszenek egymással a környezetvédelemmel kapcsolatos regionális programokban, különösen a következők tekintetében:

a) környezetvédelmi tudatosság és bőnüldözési kapacitás;

b) az éghajlatváltozással és az energiahatékonysággal kapcsolatos kapacitásépítés, amely elsősorban a következőkre irányul: kutatás-fejlesztés, az éghajlatváltozás és az üvegházhatás nyomon követése és vizsgálata, a hatásokat enyhítő és alkalmazkodási programok kialakítása;

c) a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokban való részvétellel és azok végrehajtásával kapcsolatos kapacitásépítés, amely kiterjed a biológiai sokféleségre,

a biológiai biztonságra és a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre (CITES);

d) a környezetvédelmi technológiák, termékek és szolgáltatások, ezen belül a környezetvédelmi irányítási rendszerekkel kapcsolatos kapacitásépítés és környezetvédelmi címkézés támogatása;

e) a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok és más hulladékformák határokon átnyúló illegális mozgásának megakadályozása;

f) partvidék és tengeri környezet megóvása, a szennyezések és a lebomlás ellenőrzése;

g) helyi részvétel a környezetvédelemben és a fenntartható fejlődésben;

h) talaj- és területgazdálkodás;

i) a határokon átnyúló ködszennyezés elleni intézkedések.

4. A felek ösztönzik az e területen folytatott programjaikhoz való kölcsönös hozzáférést, e programok konkrét feltételeivel összhangban.

28. cikk

Erdőgazdálkodás

1. A felek megállapodnak abban, hogy a jelenlegi és jövő nemzedékek érdekében szükség van az erdei erőforrások és az erdő biológiai sokféleségének védelmére, megőrzésére, valamint az erőforrásokkal fenntartható módon való gazdálkodásra.

2. A felek törekednek az erdő- és természeti tüzek kezelésének javítására irányuló együttmőködésük folytatására, az illegális fakitermelés és -kereskedelem elleni küzdelem, az erdészeti irányítás, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás támogatásával.

3. A felek együttmőködési programokat dolgoznak ki többek között a következő területeken:

a) együttmőködés az érintett nemzetközi, regionális és kétoldalú fórumokon a jogi eszközök létrehozásának támogatása, a tiltott fakivágás és kapcsolódó kereskedelem terén;

b) kapacitásépítés, kutatás-fejlesztés;

c) az erdészeti ágazat fenntartható fejlesztésének támogatása;

d) az erdőtanúsítás fejlesztése.

29. cikk

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

A felek megállapodnak abban, hogy fejlesztik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési együttmőködést. Az együttmőködést többek között a következő területeken lehet továbbfejleszteni:

a) agrárpolitika és általános nemzetközi és mezőgazdasági perspektívák;

b) a növények, állatok és ezekből készült termékek kereskedelme előtt álló akadályok felszámolásának lehetőségei;

c) fejlesztéspolitika a vidéki térségekben;

d) a növényekkel és állatokkal kapcsolatos minőségpolitika és oltalom alatt álló földrajzi jelzések;

e) piacfejlesztés és a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok előmozdítása;

f) a mezőgazdaság fenntartható fejlesztése.

30. cikk

Tenger és halászat

A felek ösztönzik a kétoldalú és többoldalú tengerügyi és halászati együttmőködést, különös tekintettel a fenntartható és felelős tengeri és halászati fejlesztésre és gazdálkodásra. Az együttmőködés kiterjedhet a következőkre:

a) információcsere;

b) a fenntartható és felelős hosszú távú tengeri és halászati politika támogatása, beleértve a partvidéki és tengeri erőforrások megőrzését és kezelését;

c) az illegális, bejelentetlen és szabályozatlan halászat megakadályozására és leküzdésére irányuló erőfeszítések előmozdítása;

d) piacfejlesztés és kapacitásépítés.

31. cikk

Egészségügy

1. A felek megállapodnak abban, hogy együttmőködnek egymással az egészségügy közös érdekő területein a következő témakörökkel kapcsolatos tevékenységeik fokozása érdekében: kutatás, az egészségügyi rendszerek irányítása, táplálkozás, gyógyszerek, megelőző gyógyászat, komolyabb fertőző betegségek – madárinfluenza és járványos influenza, HIV/AIDS, SARS –, valamint a nem fertőző betegségek – rák, szívbetegségek –, közlekedési balesetből származó sérülések és egyéb egészségügyi veszélyek, beleértve a drogfüggőséget.

2. Az együttmőködés főleg a következő eszközök révén valósul meg:

a) információ- és tapasztalatcsere a fenti területeken;

b) járványtani programok, decentralizáció, az egészségügy finanszírozása, a települések önálló felelősségvállalása és az egészségügyi szolgáltatások irányítása;

c) kapacitásépítés technikai támogatással, a szakképzési programok kidolgozásával;

d) az egészségügyi szolgáltatások javítását és a kapcsolódó tevékenységek támogatását célzó programok, amelyek kiterjednek többek között a csecsemőhalandóság és az anyák halálozási arányának csökkentésére.

32. cikk

Statisztikák

A felek megállapodnak abban, hogy a Közösség és az ASEAN jelenlegi statisztikai együttmőködési tevékenységeinek megfelelően elősegítik a statisztikai módszerek és gyakorlatok – beleértve a statisztikai adatok összegyőjtését és terjesztését – összehangolását, ami lehetővé teszi számukra, hogy kölcsönösen elfogadható módon használják fel az áruk és a szolgáltatások kereskedelmével, illetve általánosabb értelemben a megállapodás hatálya alá tartozó, statisztikai adatfeldolgozásra (győjtés, elemzés és terjesztés) alkalmas más területekkel kapcsolatos statisztikai adatokat.

33. cikk

A személyes adatok védelme

1. A felek megállapodnak e területen a személyes adatok fokozott védelmének kölcsönös céljával indítandó fellépésekben, amelynek során szem előtt tartják a legjobb nemzetközi gyakorlatot, például a számítógépesített személyes adatfájlok szabályozására vonatkozó ENSZ-iránymutatást (az ENSZ Közgyőlés 1990. december 14-i 45/95. határozata).

2. A személyes adatok védelmére irányuló együttmőködés többek között kiterjedhet az információk és a szaktudás cseréje formájában nyújtott technikai támogatásra, figyelembe véve a felek törvényeit és rendelkezéseit.

34. cikk

Migráció

1. A felek megerősítik a területeik közötti migrációs áramlások igazgatására irányuló közös erőfeszítések jelentőségét, és az együttmőködés megerősítése céljából átfogó párbeszédet hoznak létre valamennyi migrációval kapcsolatos kérdésben, beleértve az illegális migrációt, az embercsempészetet és emberkereskedelmet, valamint a nemzetközi védelemre szorulók védelmét. A felek nemzeti gazdasági és szociális fejlesztési stratégiáiba bele kell foglalni a migráció kérdéseit. A felek megállapodnak abban, hogy a migrációs kérdéseket a humanitárius elvek tiszteletben tartásával kezelik.

2. A felek közötti együttmőködést a felek közös konzultációi alkalmával végzett konkrét helyzetértékelés alapján kell folytatni, és a végrehajtás során be kell tartani a felek hatályos vonatkozó jogszabályait. Az együttmőködés többek között a következőkre helyezi a hangsúlyt:

a) a migráció mögött meghúzódó eredendő okok megoldása;

b) a felekre alkalmazandó vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal összhangban álló nemzeti jogszabályok és eljárások kidolgozása és végrehajtása, különösen a visszaküldés tilalmának betartása érdekében;

c) a vízumokkal, útiokmányokkal és a határellenőrzés igazgatásával kapcsolatban kijelölt közös érdekő kérdések;

d) a befogadásra vonatkozó szabályok, valamint a befogadott személyek jogai és jogállása, az adott ország területén jogszerően tartózkodó más állampolgárságú

személyekkel szembeni méltányos bánásmód és azok beilleszkedése, oktatás és képzés, a rasszizmussal és az idegengyőlölettel szembeni intézkedések;

e) technikai és személyzeti kapacitásépítés;

f) az illegális migrációval, az embercsempészettel, az emberkereskedelemmel szembeni hatékony és megelőző politika kidolgozása, beleértve az embercsempészettel és emberkereskedelemmel foglalkozó hálózatok elleni küzdelmet és az emberkereskedelem áldozatainak támogatását;

g) valamely ország területén illegálisan tartózkodó személyek emberséges és tisztességes körülmények között történő visszautaztatása – beleértve az önkéntes visszatérés támogatását –, továbbá az ilyen személyek visszafogadása a (3) bekezdésnek megfelelően;

3. A felek továbbá a következőkben állapodnak meg az illegális bevándorlás megakadályozására és ellenőrzésére vonatkozó együttmőködés keretében, az emberkereskedelem áldozatainak biztosított védelem szükségességének sérelme nélkül:

a) azonosítják az állítólagos állampolgáraikat, és kérésre indokolatlan késedelem és további formalitások nélkül visszafogadják a tagállamok vagy Indonézia területén illegálisan tartózkodó állampolgáraikat, amint megállapították azok állampolgárságát;

b) visszafogadott állampolgáraiknak e célból megfelelő személyazonossági okmányokat biztosítanak;

4. A felek megállapodnak abban, hogy kérésre tárgyalnak a felek meghatározott visszafogadási kötelezettségeit szabályozó megállapodás megkötéséről, beleértve a másik fél állampolgáraira és más országok állampolgáraira vonatkozó visszafogadási kötelezettséget. Ebben a hontalan személyek kérdésére is kitérnének.

35. cikk

A szervezett bőnözés és a korrupció elleni küzdelem

A felek megállapodnak abban, hogy együttmőködést folytatnak és hozzájárulnak a szervezett, gazdasági és pénzügyi bőncselekmények és a korrupció elleni küzdelemhez azáltal, hogy teljes mértékben betartják az e területen hatályos kölcsönös nemzetközi kötelezettségeiket, többek között a korrupciós cselekményekből származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzése terén folytatott hatékony együttmőködéssel kapcsolatban. E rendelkezés e megállapodás alapvető elemét képezi.

36. cikk

Együttmőködés a tiltott drogok elleni küzdelemben

1. A felek jogi kereteiken belül együttmőködnek egymással az e területen kialakítandó átfogó és kiegyensúlyozott megközelítés biztosítására: hatékony lépéseket tesznek, és összehangolják az illetékes hatóságok mőködését az egészségügy, az oktatás, a bőnüldözés (ezen belül vámhivatalok), a szociális kérdések, az igazságügy és a belügy területén, és jogi eszközökkel szabályozzák a piacokat annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen a tiltott drogok kínálata, kereskedelme, kereslete, a drogfogyasztókra és a társadalom egészére gyakorolt hatása, és

hatékonyabban megelőzzék a kémiai prekurzorok kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására történő felhasználását.

2. A felek megállapodnak az együttmőködés módjaiban, amelyekkel megvalósíthatók a célkitőzések. A fellépéseknek azokon a közösen elfogadott elveken kell alapulniuk, amelyek összhangban állnak a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, azaz az ENSZ Közgyőlésének huszadik, 1998. júniusi, a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó különleges ülésén jóváhagyott, a drogfogyasztás csökkentésével kapcsolatos iránymutatásokra vonatkozó politikai nyilatkozatával és különleges nyilatkozatával.

3. A felek közötti együttmőködés magában foglalhatja a jogi keretekről és a követendő eljárásokról kialakított véleménycserét, valamint a következő területeken nyújtott technikai és igazgatási támogatást: a droghasználat megelőzése és kezelése több tekintetben, beleértve a droghasználat okozta károk csökkentését; információs és ellenőrző központok; személyzetképzés; kábítószerekkel kapcsolatos kutatás; igazságügyi és rendőrségi együttmőködés, valamint a kábítószerek és pszichotróp anyagok illegális előállítására használt kémiai prekurzorok módosításának megakadályozása. A felek más területek bevonásában is megállapodhatnak.

4. A felek együttmőködhetnek egymással olyan alternatív fenntartható fejlesztési politikák támogatásában, amelyeknek célja a tiltott drogok, különösen a cannabis termesztésének lehető legnagyobb mértékő csökkentése.

37. cikk

Együttmőködés a pénzmosás elleni küzdelemben

1. A felek megállapodnak abban, hogy fel kell lépniük és együtt kell mőködniük annak megelőzése érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket bőncselekményekből – például a drogkereskedelemből és korrupcióból – származó bevételek tisztára mosására használják.

2. A felek megállapodnak abban, hogy együttmőködést folytatnak egymással a technikai és igazgatási segítségnyújtás terén a szabályok kidolgozása és végrehajtása érdekében, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem mechanizmusainak hatékony mőködése érdekében, beleértve a bőncselekményből származó vagyon és pénzeszközök visszaszerzését.

3. Az együttmőködés a felek jogszabályai keretében lehetővé teszi a vonatkozó információk cseréjét, valamint a Közösség és az e területen tevékenykedő nemzetközi szervezetek, például a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadottakkal egyenértékő, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez szükséges megfelelő előírások elfogadását.

38. cikk

Civil társadalom

1. A felek elismerik a szervezett civil társadalom, különösen a tudományos szakemberek szerepét és közremőködését az e megállapodás szerinti párbeszéd és együttmőködés során, és támogatják a szervezett civil társadalommal való eredményes párbeszédet és a civil társadalom hatékony részvételét.

2. A felek demokratikus elveire, valamint törvényeire és rendelkezéseire is figyelemmel, a szervezett civil társadalom:

a) részt vehet a politika kialakításának nemzeti szintő folyamatában;

b) információkat kaphat és részt vehet a fejlesztési és együttmőködési stratégiákkal és ágazati politikákkal kapcsolatos konzultációkon, különösen az őket érintő területek tekintetében, beleértve a fejlesztési folyamat valamennyi szintjét;

c) átláthatóan kezelheti a tevékenysége támogatására neki juttatott pénzügyi forrásokat;

d) részt vehet az őt érintő területeken folyó együttmőködési programok végrehajtásában, beleértve a kapacitásépítést.

39. cikk

Együttmőködés az állam és a közigazgatás korszerősítése területén

A felek megállapodnak abban, hogy a kölcsönös konzultáció során végzett konkrét szükségletfelmérés alapján együttmőködnek közigazgatásuk modernizációja terén, többek között az alábbi területeken:

a) a szervezeti hatékonyság növelése;

b) az intézmények szolgáltatási hatékonyságának növelése;

c) az elszámolási kötelezettség és a közforrások átlátható kezelésének biztosítása;

d) a jogi és intézményi keret fejlesztése;

e) a politikák kialakításához és végrehajtásához szükséges kapacitások (közszolgáltatások nyújtása, költségvetés összeállítása és végrehajtása, korrupció elleni küzdelem) kiépítése;

f) az igazságszolgáltatási rendszerek megszilárdítása;

g) a bőnüldözési mechanizmusok és szervek tökéletesítése.

40. cikk

Az együttmőködés módjai

1. A felek megállapodnak abban, hogy – amennyiben saját forrásaik és előírásaik lehetővé teszik – az e megállapodásban kitőzött együttmőködési célok elérése érdekében rendelkezésre bocsátják a szükséges forrásokat, a pénzügyi eszközöket is beleértve.

2. A felek arra ösztönzik az Európai Beruházási Bankot, hogy eljárásainak és finanszírozási kritériumainak megfelelően folytassa tevékenységét Indonéziában, Indonézia törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban.

VI. CÍM INTÉZMÉNYI KERET

41. cikk

Vegyes Bizottság

1. A felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás értelmében Vegyes Bizottságot hoznak létre a két fél lehető legmagasabb szintő képviselőiből, amelynek feladatai a következők:

a) e megállapodás megfelelő mőködésének és végrehajtásának biztosítása;

b) a megállapodás céljaival kapcsolatos prioritások meghatározása;

c) e megállapodás eltérő alkalmazásából vagy értelmezéséből adódó problémák megoldása;

d) ajánlások készítése a megállapodást aláíró felek számára a megállapodás célkitőzéseinek előmozdítására, és szükség esetén a megállapodás eltérő alkalmazásából vagy értelmezéséből adódó problémák megoldására.

2. A Vegyes Bizottság rendesen legalább kétévente, közösen meghatározott időpontban, felváltva Indonéziában és Brüsszelben tartja üléseit. A felek egyetértésével rendkívüli üléseket lehet összehívni. A Vegyes Bizottság elnöki tisztjét a felek felváltva töltik be. A Vegyes Bizottság üléseinek napirendjét a felek egyetértésben határozzák meg.

3. A Vegyes Bizottság szakértői munkacsoportokat hozhat létre munkája elvégzésének támogatására. Ezek a munkacsoportok az üléseken részletes jelentést nyújtanak be tevékenységükről a Vegyes Bizottságnak.

4. A felek abban is megállapodnak, hogy a Vegyes Bizottságot megbízzák azzal a feladattal, hogy biztosítsa a Közösség és Indonézia között létrejött, illetve a jövőben létrehozandó ágazati megállapodások vagy jegyzőkönyvek megfelelő mőködését.

5. A Vegyes Bizottság e megállapodás alkalmazásában elfogadja saját eljárási szabályait.

VII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. cikk

Későbbi fejleményekre vonatkozó záradék

1. A felek a megállapodást közös megegyezéssel módosíthatják, felülvizsgálhatják és bővíthetik az együttmőködés fokozása érdekében, többek között úgy, hogy az egyes területekre vagy tevékenységekre vonatkozóan megállapodásokkal vagy jegyzőkönyvekkel egészítik ki.

2. E megállapodás végrehajtását illetően bármelyik fél javaslattal állhat elő az együttmőködés körének bővítésére, figyelembe véve a megállapodás alkalmazásában szerzett tapasztalatokat.

43. cikk

Más megállapodások

1. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül sem e megállapodás, sem az e megállapodás alapján hozott intézkedések nem érintik a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy kétoldalú együttmőködési tevékenységeket folytassanak Indonéziával, vagy adott esetben új partnerségi és együttmőködési megállapodást kössenek Indonéziával.

2. E megállapodás nem érinti a felek által harmadik féllel szemben vállalt kötelezettségek alkalmazását vagy végrehajtását.

44. cikk

Vitarendezési mechanizmusok

1. Az e megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos vitás kérdéseket bármely fél a Vegyes Bizottság elé terjesztheti.

2. A Vegyes Bizottság a nézeteltéréseket a 41. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontja szerint kezeli.

3. Amennyiben bármelyik fél úgy ítéli meg, hogy a másik fél nem teljesítette e megállapodás szerinti kötelezettségét, megfelelő lépéseket tehet. Mielőtt ezt megteszi, a különlegesen sürgős esetek kivételével a helyzet alapos kivizsgálásához szükséges valamennyi fontos információt benyújtja a Vegyes Bizottság számára, hogy mindkét fél számára elfogadható megoldást találjanak.

4. A felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás helyes értelmezése és gyakorlati alkalmazása érdekében a (3) bekezdésben szereplő „különlegesen sürgős esetek” kifejezés olyan esetekre vonatkozik, amikor valamelyik fél érdemben megsérti a megállapodást. A megállapodás érdemi megsértése a következő lehet:

a) a megállapodás teljesítésének a nemzetközi jog általános szabályai által nem engedélyezett megtagadása, vagy

b) a megállapodás valamely, az 1. cikk (1) bekezdésében, a 3. cikk (2) bekezdésében és a 35. cikkben leírt lényegi elemének megsértése.

5. Az intézkedések megválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás érvényesülését. Ezekről az intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell a másik felet, és amennyiben a másik fél kéri, az intézkedésekről konzultációkat kell tartani a Vegyes Bizottságban.

45. cikk

Felszereltség

Az e megállapodás keretében végzett együttmőködés megkönnyítése érdekében a felek megállapodnak abban, hogy a felek belső szabályaival és rendelkezéseivel összhangban az együttmőködés végrehajtásában részt vevő, megfelelően meghatalmazott szakértőket és tisztviselőket felruházzák a mőködésük ellátásához szükséges eszközökkel.

46. cikk

Területi hatály

Ez a megállapodás alkalmazandó egyrészt azon a területen, amelyen az Európai Közösséget létrehozó szerződést alkalmazzák a Szerződésben meghatározott feltételek szerint, másrészt Indonézia területén.

47. cikk

A felek fogalommeghatározása

E megállapodás alkalmazásában a felek egyrészt hatásköreiktől függően a Közösség vagy tagállamai, illetve a Közösség és tagállamai, másrészt az Indonéz Köztársaság.

48. cikk

Hatálybalépés és időtartam

1. A megállapodás az azt követő hónap első napján lép hatályba, hogy az utolsó fél értesíti a másikat az ehhez szükséges jogi eljárások befejezésről.

2. Ez a megállapodás ötéves időtartamra szól. A megállapodás automatikusan további egy-egy évvel meghosszabbodik, amennyiben az egyéves időszak lejárta előtt hat hónappal egyik fél sem jelenti be írásban a másik félnek, hogy nem kívánja meghosszabbítani a megállapodást.

3. A megállapodás módosítása a felek megállapodásával történik. A módosítások csak akkor lépnek hatályba, ha az utóbbi fél bejelentette a másiknak, hogy valamennyi szükséges formalitást teljesítette.

4. Ez a megállapodás a valamely fél által a másik félnek benyújtott írásos felmondó nyilatkozattal mondható fel. A megállapodás az értesítés másik fél általi kézhezvétele után 6 hónappal szőnik meg.

49. cikk

Bejelentés

Az értesítést az Európai Unió Tanácsa Főtitkárának, illetve az Indonéz Köztársaság külügyminiszterének kell benyújtani.

50. cikk

Hiteles szöveg

Ez a megállapodás angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és indonéz nyelven készült, és e nyelvek mindegyikén egyaránt hiteles.

Kelt két példányban, Jakartában, 2009. november 9-én. Az Európai Közösség

Az Indonéz Köztársaság A Belga Királyság

A Bolgár Köztársaság A Cseh Köztársaság A Dán Királyság

A Németországi Szövetségi Köztársaság Az Észt Köztársaság

A Görög Köztársaság A Spanyol Királyság A Francia Köztársaság Írország

Az Olasz Köztársaság A Ciprusi Köztársaság A Lett Köztársaság

A Litván Köztársaság

A Luxemburgi Nagyhercegség A Magyar Köztársaság

A Máltai Köztársaság A Holland Királyság Az Osztrák Köztársaság A Lengyel Köztársaság A Portugál Köztársaság Románia

A Szlovén Köztársaság A Szlovák Köztársaság A Finn Köztársaság

A Svéd Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

Záróokmány

Az alábbiak meghatalmazottjai:

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, valamint A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok,

egyrészről, valamint

AZ INDONÉZ KÖZTÁRSASÁG,

másrészről,

Jakartában, 2009. november 9-én találkozott az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, és másrészről az Indonéz Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttmőködési keretmegállapodás aláírása céljából, és elfogadta az átfogó partnerségi és együttmőködési keretmegállapodást.

A tagállamok meghatalmazottjai és az Indonéz Köztársaság meghatalmazottja tudomásul veszik az Európai Közösség következő egyoldalú nyilatkozatát:

„A megállapodásnak az Európai Közösséget létrehozó szerződés III. része IV. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot nem az Európai Közösség tagállamaiként, hanem különálló szerződő felekként kötelezik, amíg az Egyesült Királyság vagy Írország (adott esetben) nem értesíti az Indonéz Köztársaságot arról, hogy az

Európai Közösség tagjaként kötelezett féllé vált az Európai Unióról szóló és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően. Ugyanezen rendelkezések vonatkoznak Dániára, az említett Szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően.”

Kelt Jakartában, 2009. november 9-én. Az Európai Közösség

Az Indonéz Köztársaság A Bolgár Köztársaság A Belga Királyság

A Cseh Köztársaság A Dán Királyság

A Németországi Szövetségi Köztársaság Az Észt Köztársaság

A Görög Köztársaság A Spanyol Királyság A Francia Köztársaság Írország

Az Olasz Köztársaság A Ciprusi Köztársaság A Lett Köztársaság

A Litván Köztársaság

A Luxemburgi Nagyhercegség A Magyar Köztársaság

A Máltai Köztársaság A Holland Királyság Az Osztrák Köztársaság A Lengyel Köztársaság A Portugál Köztársaság Románia

A Szlovén Köztársaság A Szlovák Köztársaság A Finn Köztársaság

A Svéd Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 2–3. §-a a Keretmegállapodás 48. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.

(3) A Keretmegállapodás, illetve e törvény 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

INDOKOLÁS

az egyrészről az Európai Közösség és azok tagállamai, másrészről az Indonéz Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttmőködési Keretmegállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslathoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

2004 novemberében a Tanács felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy egyéni partnerségi és együttmőködési keretmegállapodásokról tárgyaljon Thaifölddel, Indonéziával, Szingapúrral, a Fülöp-szigetekkel, Malajziával és Bruneijel. Indonéziával 2005-ben kezdődtek meg a tárgyalások, amelyeket 2007 júniusában zártak le. A COREPER jóváhagyását követően a Bizottság 2007 júliusában parafálta a Keretmegállapodást. Indonézia is így tett 2009 júliusában, miután az EU részben feloldotta az indonéz légi fuvarozókra vonatkozó repülési tilalmát.

Az Indonéziával kötött partnerségi és együttmőködési Keretmegállapodás korszerő keretet teremt majd a felek közti kétoldalú kapcsolatokhoz, amelyeket jelenleg az 1980. évi EGK– ASEAN megállapodás szabályoz. Jogilag kötelező kötelezettségvállalást tartalmaz Indonézia részéről az emberi jogok tekintetében, valamint olyan kötelezettségeket a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek elleni harc területén, amelyek nemzetközileg elfogadott szabványokon alapulnak. Indonézia beleegyezett egy olyan záradékba is, amellyel kötelezettséget vállal a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumához való csatlakozásra.

A Keretmegállapodás együttmőködési lehetőségeket tartalmaz olyan széleskörő területeken, mint például a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, az energiaügy, a természettudományok és a technológia, valamint a tengeri és légi közlekedés. A Keretmegállapodás olyan kérdésekkel is foglalkozik, mint az illegális migráció, a pénzmosás, a tiltott kábítószerek, a szervezett bőnözés és a korrupció elleni küzdelem. Végezetül a Keretmegállapodás képezi a szabadkereskedelmi térségről (a továbbiakban: FTA) az ASEAN- országokkal folyó tárgyalások keretét az ASEAN FTA mandátumról szóló tanácsi következtetésekkel összhangban, amely szerint az FTA-megállapodás előfeltétele az adott országgal kötött partnerségi és együttmőködési keretmegállapodás.

Politikai tekintetben az Indonéziával kötendő megállapodás mérföldkőnek számít majd a régió többi országával kötendő partnerségi és együttmőködési keretmegállapodások szempontjából. A Keretmegállapodás lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy nagyobb felelősséget vállaljon és nagyobb befolyást gyakoroljon egy olyan régióban, amely hagyományosan Kína és az USA felé orientálódik, illetve amelyben ezen országok befolyása érvényesül. A partnerségi és együttmőködési Keretmegállapodás révén az EU európai értékeket közvetít majd és gazdagítja a konkrét együttmőködést a közös érdeklődésre számot tartó területek széles körében. Végezetül a Keretmegállapodás pozitív példája lesz a civilizációk közti partnerségnek, mivel Indonézia Ázsia harmadik legnépesebb országa és a világ legnagyobb muszlim országa.

Jelen törvény célja az egyrészről az Európai Közösség és azok tagállamai, másrészről az Indonéz Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttmőködési Keretmegállapodás kihirdetése.

A Keretmegállapodás legfőbb célja egy átfogó megállapodás keretében közelebb hozni a feleket egymáshoz, s ezáltal a gazdasági kapcsolatok kiteljesedhetnek.

A Keretmegállapodás rendelkezik a demokratikus elvek és alapvető emberi jogok tiszteletben tartásáról, kihangsúlyozza a szerződések jogának és a béke alapelveinek fontosságát. A Keretmegállapodás kiterjed továbbá a gazdasági együttmőködés elősegítésének előirányzására, valamint kitér a szociális, kulturális és az együttmőködés egyéb területeire (halászat, energia, kutatás és tudomány, stb), illetve a tömegpusztító fegyverek és a terrorizmus elleni fellépésre. Figyelmet szentel a Keretmegállapodás a szervezett bőnözés, a korrupció, az illegális kábítószer kereskedelem, pénzmosás és a migráció kérdéseinek is. Ez után következnek az intézményi, általános és záró rendelkezések.

A Keretmegállapodás mind politikai, mind pedig gazdasági kapcsolatokban kiemelt szerepet tölt be az Európai Közösség és a tagállamok, így Magyarország számára is. A Keretmegállapodás hozzájárul az Indonéz Köztársaság demokratikus fejlődéséhez, és segíti a kapcsolatok elmélyítését.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A jelen nemzetközi megállapodás tartalmát tekintve a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja értelmében törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, ezért a Keretmegállapodás kötelező hatályának elismerésére az Országgyőlésnek kell felhatalmazást adnia.

A 2. §-hoz

A Keretmegállapodást – szövege végleges megállapítását követően – a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 9. §-a értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni.

A 3. §-hoz

Az összesen 7 fejezetből, 50 cikkből, 1 Záróokmányból álló Keretmegállapodás célja Indonézia és az Európai Unió kapcsolatának erősítése. Ennek keretében az Európai Közösség támogatja az Indonéz Köztársaság erőfeszítéseit a jogállamiság és a demokrácia megszilárdítására, és ez által hozzájárul a térség politikai, gazdasági és intézményi stabilizációjához.

A Keretmegállapodás a globális kihívások elleni közös fellépés jegyében megteremti az együttmőködés bővítését olyan területeken, mint az éghajlatváltozás és az energiapolitika. Európa biztonsága szempontjából fontos az előirányzott kapcsolatépítés az illegális migráció, a pénzmosás, a drogkereskedelem, a szervezett bőnözés és a korrupció elleni küzdelemben.

A Keretmegállapodás I. Címe (1-5. cikkek) lefekteti az együttmőködés elveit és megerősíti a feleknek az emberi jogok és az ENSZ Alapokmányában lefektetett elvek tiszteletben tartására vonatkozó elkötelezettségét. A felek megerősítik, hogy a legszélesebb területen készek a kapcsolatépítés erősítésére, beleértve a politikai, gazdasági, pénzügyi, valamint bel- és igazságügyi kérdéseket. A fejezet külön cikkben foglalkozik a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni fellépéssel és a terrorizmussal folytatott küzdelemmel.

A II. Cím (6. cikk) előirányozza a regionális és nemzetközi szervezetekben folytatott együttmőködést, beleértve az ENSZ-t, az EU-ASEAN párbeszédet, az Európa-Ázsia párbeszédet (ASEM) és a WTO-t.

A III. Cím (7. cikk) meghatározza a kétoldalú és a regionális együttmőködés alapelveit, amelyek szerint a felek mindig arra törekszenek, hogy egy adott kérdésben a kapcsolatépítés szempontjából legkedvezőbb együttmőködési formát (kétoldalú, regionális vagy ezek kombinációja) válasszák.

A IV. Cím (8-16. cikk) a kereskedelemre és a beruházásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A szerződő felek vállalják, hogy kölcsönösen elősegítik egymás termékeinek piacra jutását és fokozatosan lebontják a kereskedelmi akadályokat. A 11. cikk a szerzői jogok védelmével foglalkozik, a 13. cikkben pedig a felek kilátásba helyezik egy jövőbeni vámügyi egyezmény megkötését.

Az V. Cím (17-40. cikkek) a többi területen folytatott együttmőködésre vonatkozik. A cím egyes cikkei azokra a területekre vonatkoznak, amelyek fejlesztését a felek szorosabb együttmőködés megvalósításával segítik elő. Ezek, többek között, a turizmus, a pénzügyi szolgáltatások, a kis- és középvállalkozások, az információs társadalom és elektronikus kommunikáció, a tudomány és technológiafejlesztés, az energia, a közlekedés, az oktatás és kultúra, az emberi jogok, a környezetvédelem, a mezőgazdaság és halászat, az egészségügy, a statisztika, az adatvédelem, a migráció, a közigazgatás korszerősítése, továbbá a szervezett bőnözés, a drogkereskedelem és a pénzmosás elleni küzdelem.

A VI. Cím (41. cikk) az együttmőködés intézményi kereteit fekteti le. A szerződő felek Vegyes Bizottság felállításáról állapodnak meg, amely a felek magas rangú képviselőiből áll, váltakozó helyszínnel legalább kétévente összeül, és áttekinti a Megállapodásban rögzítettek teljesítését. A Vegyes Bizottság speciális munkabizottságokat is létrehozhat a kapcsolatépítés elősegítésére.

A VII. Cím (42-50. cikkek) az általános és záró rendelkezéseket tartalmazza. A szerződő felek megállapodnak, hogy kölcsönös egyetértés esetén a Megállapodás a jövőben módosítható és kiegészíthető, a vitás ügyek elbírálása végett pedig a Vegyes Bizottsághoz fordulhatnak.

E Keretmegállapodás 5 évre szól, mely évente automatikusan meghosszabbodik, hacsak a felek bármelyike fél évvel a szerződés lejárta előtt nem értesíti a másik felet arról, hogy nem kívánja tovább meghosszabbítani a megállapodást. A Keretmegállapodást annak 48. cikke értelmében a Felek saját belső eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá. A Keretmegállapodás attól a naptól számított hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítik az egymást a fent említett eljárások befejezéséről. A Keretmegállapodást bármelyik fél felmondhatja, s ennek megfelelően az erről szóló értesítés kézhezvételét követő hatodik hónapon hatályát veszti.

A 4. §-hoz

Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A Keretmegállapodás 48. cikk (1) bekezdése értelmében a Keretmegállapodás azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, melyen a felek értesítették egymást arról, hogy a hatályba lépéshez szükséges belső jogi eljárásaik befejeződtek. Ennek oka, hogy a Keretmegállapodás kötelező hatályának elismerésére a Xxxxx által alkalmazandó alkotmányos vagy belső jogi szabályokkal és eljárásokkal összhangban kerüljön sor. A Keretmegállapodás hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával állapítja meg.