Családi Biztosítás

A Családi Biztosítás a jelen Általános és Xxxxxxx feltételek szerint jön létre az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító), valamint bármely magánszemély,

gazdálkodó szervezet vagy társasház (továbbiakban: szerzôdô) között. Ennek alapján a biztosító a feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezésétôl függôen az ugyancsak itt meghatározott biztosítási összeg megﬁzetésére, a szerzôdô pedig a biztosítási díj ﬁzetésére kötelezi magát. Az alapbiztosítást a vagyonbiztosítás képezi, ennek létrejötte a kiegészítô biztosítások megkötésének feltétele.

Általános feltételek

A jelen feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a szerzôdô és a biztosító között a Családi Biztosítás vagyon- és kiegészítô biztosítás(ai) jön(nek) létre, de csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben a vagyon- és kiegészítô biztosítás(ok) Különös feltételei, azok Függeléke, valamint az ajánlat és a kötvény ettôl eltérôen nem rendelkeznek.

I. SZERZÔDÔ, BIZTOSÍTOTT

1. Szerzôdô

Az a természetes személy, gazdálkodó szervezet

(Ptk. 685.§ c) pont), aki a biztosítási ajánlatot megtette és a szerzôdés létrejötte esetén a díjﬁzetést teljesíti. A biztosító jognyilatkozatainak címzettje a szerzôdô, továbbá a szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos nyilatkozatok megtételére.

2. Biztosított

A vagyonbiztosítás és a kiegészítô biztosítás(ok) Különös feltételeiben kerül meghatározásra.

II. A SZERZÔDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA

1. A szerzôdô a biztosítási szerzôdés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosító jogosult az ajánlatot, az ajánlattétel idôpontjától számított 15 napos határidôn belül elbírálni. Amennyiben az ajánlatot a szerzôdô megbízásából eljáró alkusz vette át, úgy a biztosító elbírálási határideje

a kötvénykiállításra jogosult egységhez való beérkezéstôl számít. A biztosítási szerzôdés létrejön, ha a biztosító az ajánlatot e 15 napos határidôn belül elfogadja.

A szerzôdés akkor is létrejön, ha a szerzôdô ajánlatára a biztosító 15 napon belül nem nyilatkozik.

Ebben az esetben a szerzôdés az ajánlat megtételének napjára visszamenô hatállyal jön létre, az ajánlattal egyezô tartalommal.

2. Ha a biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott határidôn belül visszautasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik.

A biztosítási ajánlat aláírásakor ﬁzetett elsô biztosítási díjat az ajánlat visszautasítása esetén, a döntést követô 15 napon belül a biztosító kamatmentesen visszaﬁzeti. A díj xxxxxxxxx határidôn túli visszaﬁzetése a biztosító kockázatvállalását nem befolyásolja. A biztosító jogosult a fenti határidôn belül módosítási javaslatot tenni, amennyiben a lényeges

módosításról külön is tájékoztatja a szerzôdôt, úgy a biztosítás a módosított kötvény szerint lesz érvényes.

3. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl a szerzôdônek kötvényt állít ki.

4. Az ajánlat esetleges elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.

5. Ha a biztosító csak a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl, továbbá, ha a szerzôdésben meghatározott lényeges körülmények változását

közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, illetôleg – ha a kockázatot

a szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szerzôdést a 30. napra írásban felmondhatja.

6. A biztosító kockázatviselése

• az ajánlat átadását követô nap 0 órájakor,

• vagy díjhalasztásban történô megállapodás esetén, az elsô díj beérkezését megelôzô idôpontban, az ajánlat aláírását követô nap 0 órájakor,

• az elsô díjnak a biztosító pénztárába vagy számlájára történô beérkezését követô nap 0 órájakor,

– ha az elsô biztosítási díjat a szerzôdô a biztosító képviselôjének ﬁzeti, azt a biztosító legkésôbb a ﬁzetéstôl számított negyedik napon a számlájára beérkezettnek tekinti,

• vagy az ajánlaton – a biztosítottak érdekében – feltüntetett, az elsô díj beérkezésénél késôbbi idôpontban (halasztott kockázatviselés)

kezdôdik, feltéve, hogy a biztosítási szerzôdés létrejött, vagy utóbb létrejön.

7. A biztosítás határozott, egyéves tartamra jön létre. A biztosítási év az ajánlat aláírását követô hó elsején (technikai kezdet) kezdôdik, amely egyben a díjﬁzetés kezdete is. A biztosítás mindig automatikusan létrejön a következô biztosítási évre, ha a szerzôdô vagy a biztosító a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen írásban nem jelzi, hogy nem kívánja a szerzôdést megújítani.

Ha a szerzôdô vagy a biztosító a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen írásban felmondja a biztosítási szerzôdést, úgy az a biztosítási év utolsó napjának 24. órájakor maradékjogok nélkül megszûnik.

III. BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS

1. Jelen biztosítás éves díjú, az éves díj megﬁzetésének gyakorisága (havi, negyedéves, féléves, éves) az ajánlaton kerül meghatározásra.

2. A szerzôdô köteles a kötvényen meghatározott díjat az ugyanott meghatározott gyakorisággal, az elôre egyeztetett díjﬁzetési módon, legkésôbb az esedékesség idôpontjában megfizetni. A biztosítás elsô díja a biztosítási ajánlat aláírásakor esedékes. A továbbiakban a folytatólagos biztosítási díj mindig elôre, vagyis annak a hónapnak,

CSB–SZ–0711 CSALÁDI BIZTOSÍTÁS 1

illetve idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

3. A díjfizetés elmaradása a biztosítás megszûnését vonja maga után. Díjﬁzetés hiányában a biztosítás az elsô elmaradt érvényes díj esedékességétôl számított 3 hónap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos díjat bármely okból nem ﬁzették meg.

4. Amennyiben a biztosítási esemény a biztosító biztosítási díjjal nem fedezett kockázatviselésének ideje alatt következik be, de a biztosítás még nem szûnt meg, úgy a biztosítási idôszakra járó és meg nem fizetett érvényes díja(ka)t a biztosító az esedékes biztosítási szolgáltatás, illetve a térítés összegébôl levonhatja.

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a teljes biztosítási évre járó díj megfizetését követelheti.

5. A szerzôdés megszûnését követô 3 hónapon belül a felek a szerzôdést közös megállapodással, az eredeti tartalommal újra érvénybe helyezhetik (reaktiválás).

Az újra érvénybe helyezés és a díj utólagos megﬁzetése révén sem terjed ki a biztosító kockázatviselése arra az idôszakra, mely a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helyezés idôpontja között telt el. A feleknek meg kell állapodniuk az újra érvénybehelyezés idôpontjában.

6. Az alapbiztosítás megszûnésével a kiegészítô biztosítások is maradékjogok nélkül megszûnnek.

IV. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG – ÉRTÉKKÖVETÉS

A biztosítási összeg az a biztosítási ajánlaton, illetve a Függelékben meghatározott összeg, amelyet a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító szolgáltat, vagy amely összeg a szolgáltatás (térítések) felsô határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.

1. A biztosítási szolgáltatások reálértékének megôrzése érdekében a biztosító minden évben automatikusan végrehajtja a biztosítási szolgáltatások és a teljes biztosítási díj értékkövetô módosítását (indexálását).

2. A biztosító az index mértékét minden év március 1-jéig állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Az indexszám bázisa az indexálást megelôzô naptári évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytôl a biztosító 5 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétôl

a rákövetkezô év május hó 31-éig érvényes és alkalmazandó.

3. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási összeg és a biztosító által megállapított index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. Ugyancsak arányosan változnak a kerekítés szabályainak megfelelôen a biztosítás egyéb elemei is.

4. A biztosító által megállapított index mértékérôl, a biztosítási összeg értékkövetô módosításáról,

a díj változásáról a biztosító legkésôbb 60 nappal

a biztosítási év vége elôtt írásban értesíti a szerzôdôt.

5. A biztosítás indexálásával egyidejûleg a biztosító a biztosítási díjtételek, illetve díjmódosító tényezôk kockázati vagy egyéb okból való megváltoztatását is kezdeményezheti. A biztosítási díjtételváltozásról a biztosító a biztosítási év végét legalább 60 nappal megelôzôen – az indexálásról való értesítéssel egyidejûleg, külön ﬁgyelem felhívás mellett – írásban értesíti a szerzôdôt.

6. A biztosítási szerzôdés az adott évre a biztosító által az indexálás alkalmával közölt biztosítási összeggel, díjjal vagy díjtétellel érvényes, a szerzôdônek azonban joga van arra, hogy az Általános feltételek II. 3. pontja alapján a szerzôdést az évfordulóra felmondja. Amennyiben a szerzôdô

a díjemelésre vonatkozó szerzôdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti.

Az alapbiztosítás felmondása a szerzôdés egészének megszûnését eredményezi.

6.1. Az alapbiztosítás (Vagyonbiztosítási szabályzat II. A.) érvényben hagyása mellett, a szerzôdô által választott egyéb biztosításokat (különdíjas-, pótdíjas, kiegészítô biztosítások) mindkét fél, a szerzôdés évfordulója elôtt minimum

30 nappal írásban felmondhatja. A szerzôdés ebben az esetben a felmondott különdíjas-, pótdíjas vagy kiegészítô biztosítási szolgáltatás nélkül marad hatályban.

A szerzôdô részérôl történt, a szerzôdés egyes elemeire vonatkozó felmondás biztosítási ajánlatnak minôsül,

és a biztosító új ajánlatként bírálja el az Általános Feltételek

II. 1. pontja szerint.

V. KÁRMENTESSÉGI KEDVEZMÉNY

1. Amennyiben a biztosítási szerzôdésre sem az alapbiztosítás, sem a kiegészítô biztosítások alapján kiﬁzetés nem történik az adott biztosítási évben, a biztosító díjengedményt nyújt az alábbiak szerint:

• egy kármentes biztosítási év után 5%,

• két egymást követô kármentes biztosítási év után 10%,

• három, illetve több egymást követô kármentes biztosítási év után legfeljebb 15%

a díjengedmény mértéke.

2. A kedvezményt a biztosító a következô biztosítási év díjába számítja be. Ha a kármentességi kedvezmény fennállása alatt a szerzôdésre kárkiﬁzetés történik, úgy a kedvezmény a következô biztosítási évtôl elvész, és legkorábban egy teljes kármentes biztosítási év után éled újra a legkisebb mértékû kedvezménnyel.

3. A már megszerzett kármentességi kedvezményt a kockázatviselés helyének megváltozásakor a biztosítónál kötött lakásbiztosításának, mint elôzményszerzôdésnek a megszûnésétôl számított 3 hónapon belül az elôzménybiztosítás kötvényén megjelölt biztosított érvényesítheti új lakásbiztosításának díjﬁzetésénél.

VI. A FELEK SPECIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEI

1. Közlési és változásbejelentési kötelezettség

1.1. A szerzôdô és a biztosított a szerzôdéskötéskor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelôen, hiánytalanul közölni a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, és amelyekre a biztosító írásban kérdést tett fel. A közlésre, illetôleg változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdô felet és

a biztosítottat: egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre, illetve bejelentésre köteles lett volna.

1.2. Amennyiben a szerzôdô és a biztosított személye nem azonos, úgy a szerzôdô köteles tájékoztatni a biztosított(ak)at a biztosítási szerzôdés tartalmáról, illetve minden,

a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos változásról.

1.3. Az adatok valóságtartalmáért a szerzôdô és a biztosított is felelôs. A közölt adatok ellenôrzését a biztosító részére lehetôvé kell tenni. A biztosító ellenôrzési lehetôsége a szerzôdôt

és biztosítottat a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

1.4. A szerzôdônek, biztosítottnak – a túlbiztosítási tilalomra való tekintettel – 15 napon belül írásban be kell jelentenie a biztosítónak, ha másik biztosítóval olyan biztosítási eseményekre és vagyontárgyakra szóló biztosítási szerzôdése jött létre, amelyekre a jelen biztosítási szerzôdés alapján

a biztosító kockázatviselése kiterjed.

1.5. A szerzôdô (biztosított) köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmények változását

a biztosítónak 15 napon belül, írásban bejelenteni. Lényegesnek tekinthetô mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton adat szerepel,

akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként.

1.6. A szerzôdô (biztosított) köteles 15 napon belül bejelenteni a szerzôdô és a biztosított lakhelyének, székhelyének változását.

1.7. A gazdálkodó szervezet változásbejelentési kötelezettségének körébe tartozik átalakulásának, felszámolási-, csôd- vagy végelszámolási eljárása megindulásának bejelentése.

1.8. A közlésre, illetôleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezett-sége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre

a biztosítási esemény bekövetkeztében.

2. Kárbejelentési kötelezettség

A biztosítási eseményt a Családi Biztosítás vagyon- és kiegészítô biztosításainak Különös feltételeiben meghatározott módon és határidôn belül be kell jelenteni a biztosítónak.

A biztosító késedelmes igényérvényesítés idejére kamatot nem ﬁzet.

3. A biztosító tájékoztatási kötelezettsége

A biztosító köteles a szerzôdôt tájékoztatni:

• a szerzôdés adatairól,

• a bejelentett károk rendezésérôl,

• a biztosítási összeg(ek) kiﬁzetésérôl, a kárkiﬁzetésekrôl, illetve ezek akadályáról.

4. Szolgáltatási kötelezettség

4.1. A biztosítási eseményt a Különös feltételekben meghatározott határidôn belül kell bejelenteni

a biztosítónak, és lehetôvé kell tenni a biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát.

4.2. A biztosító az elbíráláshoz szükséges összes iratnak

a biztosítóhoz való beérkezését követô 15 napon belül teljesíti szolgáltatásait. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén a Polgári Törvénykönyvben meghatározott késedelmi kamat megﬁzetésére köteles. Az elbíráláshoz a biztosító által kért iratokat az igény érvényesítôjének kell beszereznie.

4.3. Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a szerzôdô (biztosított) bejelentési kötelezettségének idôben nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények a biztosítási esemény bekövetkeztétôl számított két év alatt évülnek el.

2. A Családi Biztosítás valamennyi feltételének, ajánlatának, esetleges adatközlôinek fogalmai a hétköznapi szóhasználatnak megfelelô tartalommal kerülnek alkalmazásra, kivéve azokat, amelyek speciális tartalmát az Általános vagy Különös feltételek külön meghatározzák.

3. A szerzôdô és a biztosítottak hozzájárulnak ahhoz, hogy a biztosítási szerzôdéshez kapcsolódó adataikat a jelen biztosítás keretein belül a biztosító nyilvántartsa és kezelje.

4. A szerzôdô/biztosított a szerzôdés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a szerzôdés körében adatait kezelje, és a 2003. évi LX. törvény (továbbiakban Bit) 155–159. §-ai alapján azokat jogszerûen harmadik személynek átadja.

4.1. A biztosító a személyes adatokat a szerzôdés részét képezô, a szerzôdô és a biztosított aláírásával elfogadott és jelen szerzôdés részét képezô „Tájékoztatás és nyilatkozat

az adatkezelésrôl” okirat ﬁgyelembevételével kezeli.

4.2. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minôsülô

–, a biztosító rendelkezésére álló adat, amely az egyes ügyfeleknek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

• Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatokat a biztosító a törvényben meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti, a hozzájárulást a biztosító az ajánlat aláírásával egyidejûleg szerzi be.

• A biztosító ügyfeleinek azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek.

Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

• Az elôzô bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet, a hozzájárulást a biztosító

az ajánlat aláírásával egyidejûleg szerzi be. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

• A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül

– ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4.3. A biztosító ügyfelei biztosítási titkát csak a törvény, illetve az ügyfél hozzájárulása esetén adhatja át . A törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévô büntetôeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári ügyben, valamint a csôdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítôvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítô vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítôi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biztosítóval,

m) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelô szervezettel, az Információs Központtal,

a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

n) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel,

o) a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kapcsolatban áll

– kábítószer-kereskedelemmel,

– terrorizmussal,

– illegális fegyverkereskedelemmel, vagy

– a pénzmosás bûncselekményével.

4.4. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve

a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

5. A biztosítási szerzôdés kapcsán esetleg felmerülô olyan panaszokkal, melyek a biztosító illetékes, a biztosítást kezelô ügyfélszolgálati irodájánál nem orvosolhatók, a biztosító Központi Ügyfélszolgálati Irodájához (Budapest, II. ker. Xxxxx xx 0–5.), illetve írásban Panaszirodájához lehet fordulni (1813 Budapest, Pf. 245.). Felügyeleti szerv: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest,

Krisztina krt. 39.) A jogosult panasszal fordulhat továbbá a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôséghez, a Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködô Békéltetô Testülethez, illetve

a biztosító – számára nem megfelelô – döntése ellen bírói út igénybevételére van lehetôség.

6. A biztosítás Általános, illetve Xxxxxxx feltételeiben nem szabályozott kérdéseiben a Polgári Törvénykönyv, az aktuális személyi jövedelemadó jogszabályok és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

7. A szerzôdés nyelve magyar. Amennyiben a szerzôdô kérésére a biztosító vállalhatja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles idegen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges okiratokat, de az iratok magyar nyelvû szövege tekinthetô a hiteles szövegnek.

Családi Biztosítás

A vagyonbiztosítás különös feltételei

A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megﬁzetése ellenében a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban a kockázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános feltételekben és a Polgári Törvénykönyvben rögzítettek az irányadók.

I. SZERZÔDÔ, BIZTOSÍTOTT

1. A vagyonbiztosítási szerzôdést az kötheti meg (továbbiakban: szerzôdô), aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a biztosítást ilyen személy (továbbiakban: biztosított) javára köti.

A biztosító a szerzôdést érintô tájékoztatásokat minden esetben a szerzôdô részére adja meg, a biztosítottakat a szerzôdô köteles szükség szerint ezekrôl értesíteni.

2. E feltételek alapján

2.1. épületek, építmények vonatkozásában biztosítottak

lehetnek:

a) a kötvényen név szerint biztosítottként feltüntetett személy: tulajdonos, lakásbérlô, társbérlô,

b) a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,

c) a lakásszövetkezet, a biztosítónál biztosított és

a szövetkezet összes lakása darabszámának arányában,

d) az egy kötvényen feltüntetett társasház, illetve lakásszövetkezet,

e) egyéb gazdálkodó szervek (Ptk. 685.§ c) pont).

2.2. ingóságok vonatkozásában biztosítottak lehetnek:

a) az épületek, építmények biztosítottjai, valamint

b) azok a közeli hozzátartozók és hozzátartozók (Ptk. 685.§ b) pont), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontjában közös háztartásban a

kötvényen név szerint feltüntetett biztosítottal állandó jelleggel együtt élnek.

2.3. Nem lehet biztosított:

• albérlô, fizetôvendég,

• háztartási alkalmazott,

• vendég.

II. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA

1. A biztosító kockázatviselésének helye Magyarország, az országon belül:

Épületek, építmények esetében:

• az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett cím,

cím hiányában a helyrajzi szám szerint feltüntetett telek.

Ingóságok esetében:

• az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett cím,

cím hiányában a helyrajzi szám szerint feltüntetett telek,

• hatósági kiköltöztetés esetén az a hely, ahová

a biztosítottnak azért kell ideiglenesen távoznia, mert lakása biztosítási esemény közvetlen következményeként lakhatatlanná vált,

• a háztartási ingóságok biztosítási összege 5%-ának erejéig Magyarország egész területe a biztosított által magával vitt ingóságok tekintetében. Nem fedezi a biztosítás azonban a biztosított tulajdonában, tartós bérletében vagy kizárólagos használatában lévô ingatlanokban, ingatlanrészekben elhelyezett tárgyakat, feltéve,

hogy ezekre a szerzôdô (biztosított) önálló biztosítást köthetett volna.

2. A fentiekben meghatározott kockázatviselési helynek meg kell felelnie a szerzôdésben, illetve annak mellékleteiben leírt biztonságvédelmi feltételeknek.

3. Nem téríti meg a biztosító az „ Értéktárgyak”-ban (V. 3.3. b) pont) keletkezett károkat, ha azokat nem állandó lakás céljára szolgáló helyiségekben (pl. pince, padlás, melléképület, pajta, nyaraló, hétvégi ház),

vagy a szabadban tartották.

III. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG – BIZTOSÍTÁSI DÍJ – ÉRTÉKKÖVETÉS

1. A biztosítási összeget a feltételek vonatkozó fejezetei alapján a szerzôdô határozza meg. Önállóan határozandó meg és kezelendô minden, az ajánlaton külön soron, saját biztosítási összeggel feltüntetett vagyoncsoport és azon belüli vagyonkategória. A vagyoncsoportok és azon belül külön felsorolt vagyonkategóriák biztosítási összegei kárrendezéskor nem vonhatók össze.

2. A biztosítási összeg megállapításának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgy szerzôdéskötéskori helyreállítási, újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzésének értéke. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy helyreállítási, újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzésének értéke, akkor alulbiztosítás következik be. Ilyen esetben a biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a káridôponti biztosítási összeg aránylik a káridôponti helyreállítási, újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzési értékhez.

3. Ha a szerzôdés a biztosító által javasolt biztosítási összegekkel jött létre az „ Épületek” (V. 2. pont) és a „Háztartási ingóságok” (V. 3.3. a) pont) vagyoncsoportban, úgy kár esetén ebben az esetben nem érvényesül az alulbiztosítás jogkövetkezménye, az aránylagos térítés. Ez esetben

a biztosító szolgáltatásának felsô határa az általa javasolt és a szerzôdô által elfogadott biztosítási összeg.

A biztosító a javasolt biztosítási összeget az épület hasznos alapterületére vetítve adja meg. Amennyiben a hasznos alapterület a káresemény bekövetkeztekor nem azonos az ajánlaton feltüntetett alapterülettel, úgy a biztosító a valóságos és biztosítási védelem alá helyezett hasznos alapterület szerint nyújt térítést.

A „Keresôtevékenység” (V. 3.3. c) pont) vagyontárgyai vagyoncsoportnál a fentiek nem alkalmazhatók, itt minden esetben a jelen III. fejezet 1. és 2. pontjában leírtak érvényesülnek.

4. Jelen szerzôdés keretein belül lehetôség van,

a kockázatviselési címet is magában foglaló, kizárólag az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. kezelésében lévô, társasházi, lakásszövetkezeti

biztosításokban meghatározott vagyoncsoportok, biztosítási összegeinek, kiegészítô, többletérték biztosítására.

A többletérték biztosítás csak azon vagyoncsoportokban értelmezendô, amelyek a kollektíven kötött társasházi, lakásszövetkezeti biztosításokban is szerepelnek, tehát

a teljes biztosítási összeg, két szerzôdés biztosítási összegébôl képzôdik, de együtt sem haladhatják meg a biztosított vagyontárgy értékét.

A többletérték biztosításra való utalás mind az ajánlaton, mind a kötvényen feltüntetésre kerül.

A megadott vagyoncsoport (ez lehet épület, háztartási ingóság, értéktárgy) biztosítási összegét a szerzôdô határozza meg.

A többletérték biztosításra irányuló kiegészítô szerzôdések esetében, a kollektíven kötött társasházi, lakásszövetkezeti biztosítás érvényességi idôszaka alatt a biztosító alulbiztosítottságot nem vizsgál.

A kollektíven kötött társasházi, lakásszövetkezeti biztosítás megszûnése esetén a kiegészítô jelleggel kötött többletérték biztosítás vagyoncsoportjaiban is a biztosítási összegekre vonatkozó általános szabályok szerint jár el a biztosító (III. 1., 2., 3. pont).

A többletérték biztosítással fedezett vagyoncsoportokat ért feltételszerû káresemények estében az elsôdleges kárviselô minden esetben a kollektíven kötött társasházi, lakásszövetkezeti

biztosítás. A jelen szerzôdésben meghatározott biztosítási összeg igénybevételére, a biztosító szolgáltatására abban az esetben van lehetôség, ha egy biztosítási esemény bekövetkeztekor, a kollektíven kötött társasházi, lakásszövetkezeti biztosításokban meghatározott biztosítási összegeket a biztosított igénybe vette és kimerítette.

5. A biztosító a fentiektôl függetlenül minimáldíjat alkalmazhat, melybôl további engedmény nem adható. Ha a szerzôdés minimáldíjjal jön létre, úgy a biztosító kockázatviselése a minimáldíjnak megfelelô, a biztosítási díjtételekkel számított biztosítási összegig áll fenn.

6. A biztosító a biztosítási összeg rögzítésénél és a díj megállapításánál a matematikai kerekítés szabályait alkalmazva, az alábbiak szerint jár el:

• az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket, a felelôsségbiztosítási limitet és

a költségtérítések összegét egész ezer forintokban,

• az éves biztosítási díjat egész forintokban határozza meg.

7. A vagyonbiztosítási szerzôdés biztosítási összegeinek módosítását a szerzôdô a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat biztosítási ajánlatnak minôsül, és a biztosító új ajánlatként bírálja el az Általános feltételek II. 1. pontja szerint.

IV. A FELEK SPECIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEI

1. Változás bejelentési kötelezettség

A szerzôdô (biztosított) változás bejelentési kötelezettségének körébe tartozik a biztosítással érintett vagyontárgy gazdasági társaságba való apportálásának bejelentése.

2. Kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettség

A szerzôdô (biztosított) köteles különösen:

• az épületeit az építésügyi szabványoknak, szabályoknak megfelelôen építtetni és karbantartani,

• ingó és ingatlan vagyonának kezelése során az elvárhatóságnak megfelelôen, gondosan eljárni,

• a biztosító által a biztosítási feltételekben és mellékleteiben meghatározott biztonsági elôírásokat betartani,

• a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló helyiségeket bármilyen rövid idejû távozás esetén a védettségi szintnek megfelelôen, szakszerûen bezárni, a védettségi szintet

befolyásoló minden biztonsági berendezést üzembe helyezni,

• a kár bekövetkezte esetén a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, ésszerû intézkedéseket haladéktalanul megtenni.

3. Kárbejelentési kötelezettség

A szerzôdônek (biztosítottnak) a biztosítási eseményt a tudomásra jutástól számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie a biztosítónak. Lehetôvé kell tenni a biztosító számára a kárbejelentés tartalmának ellenôrzését. A tûzesetet és a robbanást

a tûzrendészeti hatóságnak, a betöréses lopást és rablást a rendôrségnek is be kell jelenteni.

A biztosított a kár bejelentésétôl számított 5 napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében szolgáltatási kötelezettségének elbírálhatósága, illetve a károsodás mértékének megállapítása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált.

V. A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

1. A biztosító kockázatviselése a megadott kockázatviselési helye(ke)n lévô, a kötvényen külön-külön feltüntetett, az építésügyi szabályok által épületnek1, építménynek minôsített (továbbiakban: épületek, építmények), azaz

a) állandó lakás céljára szolgáló épületek (lakóház, lakás, lakásbérlemény), az ajánlaton épületként feltüntetve,

b) nyaralók (hétvégi ház, hegyi hajlék, présház, tanya stb.), az ajánlaton épületként feltüntetve,

c) vállalkozás céljára szolgáló épületek, az ajánlaton épületként feltüntetve,

d) nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek (istálló, garázs, ól, terménytároló stb.), az ajánlaton melléképület 1, vagy melléképület 2-ként feltüntetve,

e) építmények (medence, kerítés, kerti építmények, stb.), amelyek az ajánlaton külön nem jelennek meg, de a biztosító kockázata ezekre is kiterjed az épületek vagyoncsoport biztosítási összegén belül,

1 Épület: Olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környezô külsô tértôl épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy az idôszakos tartózkodás, illetôleg használat feltételeit biztosítja.

valamint

f) háztartási ingóságok,

g) értéktárgyak,

h) keresôtevékenység vagyontárgyai (továbbiakban: ingóságok) károsodására terjed ki.

2. Épületek, építmények

2.1. Saját tulajdonú épületek, építmények

A biztosító kockázatviselése a szerzôdô (biztosított) tulajdonát képezô épületek, építmények esetében kiterjed mind az elkészült, mind az építés alatt álló biztosított épületek és épületrészek, építmények teljes állagára, beleértve azok beépített és még be nem épített alkotórészeit és tartozékait, valamint az épületfelszerelési tárgyakat is.

2.2. Bérlemények

2.2.1. A biztosító kockázatviselése a bérlemény határoló falain belül, a bérlô vagy a bérbeadó tulajdonában lévô, beépített, az alábbiakban meghatározott épületberendezési és épületfelszerelési tárgyakra terjed ki:

• az ajtó és ablak szerkezete, a spaletta, zsalugáter, reluxa, redôny, vászonroló, napvédô függöny a hozzájuk tartozó szerelvényekkel,

• a csengô és a kaputelefon, valamint a riasztó- és tûzjelzô berendezés,

• a beépített bútor és térelválasztó,

• a beépített fôzô-, fûtô-, vízellátó-, egészségügyi-, szellôztetô berendezések és szerelvények,

• az elektromos hálózat és szerelvényei a lakás fogyasztásmérôjétôl (kapcsolótáblájától) kezdôdô szakaszon,

• a belsô válaszfal, burkolat, vakolat, festés, mázolás, tapétázás,

• belsô padlóburkolat (parketta, padlószônyeg, stb.),

• TV és rádióadások vételére szolgáló antenna berendezések.

3. Ingóságok

3.1. Jelen feltételek szerint ingóságok azok a be nem épített vagyontárgyak, amelyek a háztartás mindennapos mûködéséhez szükségesek, és a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, illetve a keresôtevékenység kockázatviselés helyén használt vagy tárolt eszközei, és nem tartoznak a kockázatviselésbôl kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé.

3.2. A biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítottak tulajdonát képezô, továbbá az általuk bérelt, lízingelt, kölcsönvett ingóságokra terjed ki.

3.3. A biztosító kockázatviselése szempontjából az ingóságok a következô vagyoncsoportokba kerülnek besorolásra:

a) Háztartási ingóságok

1.) Háztartási ingóságok: Azok a be nem épített vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek és a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, valamint

• a kerti berendezési és felszerelési tárgyak,

• egy háztartásban általánosan elfogadott gépjármûvek (személygépkocsi, motorkerékpár)

napi üzemeltetésé-hez használt alkatrészek és tartozékok, a fôdarabok kivételével,

• hobbieszközök, barkácsfelszerelések,

• a kockázatviselés helyén tartott, a saját szükségletre termesztett és már betakarított termények, még lábon álló növények, illetve saját szükségletre tartott háziállatok, a Háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének maximum 5%-áig, a feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

2.) Ha más címen lévô melléképület – lásd melléképület

2. – is biztosított, akkor az ott elhelyezett háztartási ingóságokra vonatkozóan a háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének 5%-áig terjed ki a biztosító kockázatviselése.

b) Értéktárgyak

1.) Nemesfémek2, drágakô vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyak.

2.) Bélyeg- és érmegyûjtemények azzal, hogy

a forgalomban lévô érmék, bélyegek esetében kibocsátási évenként fajtánként maximum egy sort, nem sor károsodása esetén fajtánként egy darabot ﬁzet meg a biztosító a gyûjtemény részeként.

3.) Képzômûvészeti alkotások3, különösen a zsûrizett és a mûvészeti alapoknál nyilvántartott alkotások. Az ipar- és népmûvészeti alkotások háztartási ingóságnak és nem értéktárgynak tekintendôk.

4.) Valódi szôrmék, kézi csomózású vagy kézi szövésû keleti szônyegek.

5.) Antik tárgyak és különleges, nagy értékkel bíró régiségek.

Az olyan ingóságok tartoznak ebbe a vagyoncsoportba, melyeknek kora, ritkaságjellege, állapota miatt kiemelt értékük van. Bútorok esetében az 1900 elôtt készültek sorolandók ide.

c) Keresôtevékenység vagyontárgyai

• a mezôgazdasági kistermelés azon gépei, berendezései, terményei és állatai, valamint

• a kisipari, kiskereskedôi és egyéb vállalkozások azon vagyontárgyai (tárgyi eszközök, készletek stb.), amelyeket a biztosított a kockázatviselés helyén használ vagy tárol.

4. A biztosítás nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra:

Épületek, építmények körében

a) a földbe vájt, kikövezetlen falú építmények,

b) a fóliasátrak és üvegházak,

2 Nemesfémek: Nemesfémtárgy az aranyból, ezüstbôl, platinából (a továb- biakban: nemesfém), továbbá az e fémek más fémekkel való ötvözeteibôl készült ékszer, dísztárgy, használati tárgy.

Nemesfémtárgynak tekintjük az

• aranytárgynak az aranyból vagy arany és más fémek ötvözetébôl,

• ezüsttárgynak az ezüstbôl vagy ezüst és más fémek ötvözetébôl,

• platinatárgynak a platinából vagy platina és más fémek ötvözetébôl készült tárgyakat, feltéve, hogy a tárgy nemesfém tartalma a 10%-ot eléri.

3 Képzômûvészeti alkotás: Az idetartozó vagyontárgyak zsûrizett, katalogizált alkotások, elsôsorban festmények, grafikák, karcok, szobrok. Zsûrizésre az illetékes hatóság által jóváhagyott szakértôi névjegyzékben feltüntetett szervezetek, személyek jogosultak.

c) bérleménybiztosítás esetén a bérlemény határoló falai, az épület teherhordó szerkezetei, tetôszerkezete és közös helyiségei.

Ingóságok körében

a) a készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, értékpapír, valamint a pénzhelyettesítô eszközök és értékcikkek,

b) az okirat, kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adatok, saját fejlesztésû számítógépes programok,

c) a vízi-, légi- és motoros jármûvek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fôdarabjai,

d) a bérlôk, társbérlôk, albérlôk, fizetôvendégek, vendégek vagyontárgyai, ha a felsoroltak nem

a szerzôdésben név szerint megjelölt biztosítottak,

e) a nem háztartási jellegû és mértékû „A” vagy

„B” tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagok4, ingóságok.

5. Ha a biztosítottaknak a vagyontárgy megóvásához fûzôdô vagyoni érdeke megszûnik, a szerzôdés is megszûnik az érdekmúlás hónapjának utolsó napjával. A biztosítót az érdekmegszûnés hónapjának végéig számított biztosítási díj megilleti.

VI. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen szerzôdés alapján a biztosító csak az alább felsorolt biztosítási események által közvetlenül okozott károkat téríti meg.

Nem téríti meg a biztosító a következményi károkat, továbbá azokat a károkat, amelyek háborúval, polgárháborúval, belsô zavargással, lázadással, terrorcselekménnyel, illetve nukleáris energia károsító hatásával összefüggésben következnek be.

A.) A vagyonbiztosítás alapbiztosítási eseményei

1. Tûz: a jelen feltételek szempontjából tûznek minôsül

a terjedôképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata.

A tûz biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg:

• a rendeltetésüknél fogva tûznek, lángnak, hôhatásnak kitett vagyontárgyakban, továbbá az elektromos vezetékekben, berendezésekben készülékekben, gépekben keletkezô tûzkárokat, ha a tûz más tárgyakra nem terjedt tovább,

• az öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkezett tûzkárokat, a pörkölôdés, hô hatására történô szín- vagy alakváltozás, füst- vagy koromszennyezôdés formájában keletkezô károkat, ha azok nem tényleges tûzkár következményei,

• a tûzkárokat, ha az a kockázatviselés helyén

„A” vagy „B” tûzveszélyességi osztály szerint tûzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minôsülô anyagokat nem háztartási mértékben vagy jelleggel használnak fel, tárolnak, és a kár ezzel összefüggésben következik be.

2. Robbanás: a jelen feltételek szempontjából robbanás alatt a gázoknak és gôzöknek rombolással és hanghatással együttjáró hirtelen, rendkívül gyors energiafelszabadulása

4 A 35/1996 (XII.29.) BM rendelet 1. sz. mellékletének 3§ (1)–(2) kategóriába sorolt anyagok.

értendô, melynek során két egymástól elválasztott térben létrejövô nyomáskülönbség az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejû megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítôdik.

A robbanás biztosítási esemény kapcsán a biztosító

nem téríti meg:

• a hangrobbanás által okozott károkat,

• a hasadó és sugárzó anyagok robbanása, vagy szennyezése által okozott károkat,

• a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk,

• azt a robbanáskárt, amely a kockázatviselési helyen „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztály (meghatározás az elôzô pontban) szerint tûzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minôsülô anyagok nem háztartási mértékû vagy jellegû felhasználásával, tárolásával összefüggésben következik be.

3. Villámcsapás: Megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló és gyújtó hatására bekövetkezô károkat.

A biztosító megtéríti a villámcsapás indukciós hatása által az elektromos berendezésekben, felszerelésekben okozott károkat is, ha a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt.

4. Vihar: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a kockázatviselés helyén az 54 km/h sebességet elérô, vagy meghaladó szél a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált

• nyílászáróján és

• az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített tetôfedésén keresztül a viharral egyidejûleg beömlô csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg:

• a keletkezô légmozgások által a helyiségeken belül,

• az épületek üvegezésében, külsô vakolatában, burkolatában és festésében, valamint

• a szabadban tartott ingóságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkezô, vihar által okozott károkat.

5. Felhôszakadás: Xxxxx feltételek szerint biztosítási eseménynek minôsül, ha a 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségû csapadékvizet a szabályszerûen kialakított és karbantartott vízelvezetô rendszer elnyelni képtelen, és ezért a talajszinten áramló csapadékvíz a biztosított helyiségekbe ömölve a biztosított épületekben, illetve az ott elhelyezett, biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg:

• az épületek, építmények külsô vakolatában, burkolatában, festésében bekövetkezô,

• a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minôsülô épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban bekövetkezô, valamint

• a gombásodás és penészesedés formájában jelentkezô károkat.

6. Árvíz: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a felszíni élôvizek és az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák és tavak áradása az árvízvédelmi töltések, gátak átlépésével, árvízvédelmi szempontból védettnek minôsített területen, a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban, azok elöntésével okozott.

Jelen feltételek alapján nem téríti meg a biztosító a kárt, függetlenül attól, hogy az egy árvízi hatás következményeként jelentkezik, ha:

• azt a gátak védett oldalán jelentkezô fakadóvíz, buzgár okozta,

• a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkezô talajmozgás okozta,

• az nyílt ártéren5 vagy hullámtéren6 következett be,

• azt belvíz okozta.

7. Hónyomás: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti

a biztosító azokat a károkat, amelyeket a biztosított épületek, építmények tetôszerkezetében vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített tetôfedésben a hónyomás okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket

a hónyomás által megrongált, fentiek szerinti tetôfedésen keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejûleg a biztosított épületekbe beömlô csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban. Megtéríti a biztosító a lecsúszó hó által a biztosított épületekben okozott károkat is.

8. Jégverés: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a rongálódási károkat, amelyeket a biztosított épületek, építmények – az építésügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített – tetôfedésében a jégverés vagy jégesô okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a jégverés vagy jégesô által megrongált fentiek szerinti tetôfedésen keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejûleg a biztosított

épületekbe beömlô csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg a kockázatviselés helyén lábon álló növényekben, gyümölcsösökben keletkezett, illetve háziállatok elhullását okozó károkat.

9. Földrengés: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérô földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

10. Földcsuszamlás: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a földfelszín alatti talajrétegek váratlan, lejtô irányú elcsúszása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

Nem tekinthetô váratlan eseménynek ha a földcsuszamlás veszélyének ismeretében építkeztek, függetlenül az építés engedélyezett vagy nem engedélyezett voltától.

Jelen biztosítási feltételek alapján a biztosító nem téríti meg a földcsuszamlás által a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban okozott károkat.

5 Nyílt ártér: Az árvízvédelmi mûvekkel nem védett ártér.

6 Hullámtér: A folyó és az árvízvédelmi töltések közötti nyílt árterület.

11. Kô- és földomlás: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a kô- vagy földomlás által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

Jelen biztosítási feltételek alapján a biztosító nem téríti meg a kô- és földomlás által a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban okozott károkra.

12. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Nem ismeretlen az az építmény, üreg, amelynek létezésérôl a kár bekövetkezéséig a biztosító, a szerzôdô, a biztosított, vagy az illetékes hatóság tudott.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg:

• a bányák földalatti részeinek beomlásából, valamint

• az alapok alatti talajsüllyedésbôl, a padozat alatti feltöltések ülepedésébôl származó károkat.

13. Idegen jármû ütközése: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító, ha nem a biztosított tulajdonában vagy használatában lévô jármû, annak alkatrésze, rakománya

az épületbe, építménybe való ütközéssel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz a kötvényen cím szerint feltüntetett kockázatviselési helyen.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg a lábon álló növényekben, a háziállatok elhullásával keletkezett károkat.

14. Idegen tárgyak rádôlése: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító, ha a kockázatviselés helyén idegen tárgy a biztosított vagyontárgyra – kívülrôl – rádôl, és ezzel

a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.

Idegen tárgynak minôsítjük azokat a tárgyakat, amelyek a káresemény idôpontjában nem voltak a biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, kölcsönvette, lízingelte, illetve nem az ô érdekében használták fel és nem a kockázat-viselés helyén kerültek elhelyezésre.

B.) A vagyonbiztosítás azon biztosítási eseményei, amelyek külön díj ellenében biztosíthatók

Az alább felsorolt biztosítási események által okozott károk a jelen feltételek alapján csak akkor térülnek meg, ha azokra a szerzôdô a külön díjat megﬁzette.

1. Betöréses lopás, rablás: Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázatviselés helyén lévô épület lezárt helyiségébe7 erôszakkal behatol, vagy olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévô járószinttôl mérve 2 méternél magasabban van.

Nem minôsül biztosítási eseménynek, ha a tettes a lopást ál-, hamis, zárfésûs vagy elvesztett, illetve nem a szerzôdés szerinti biztosítási esemény

7 Helyiség: Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterû, meghatározott rendeltetésû részét tekintjük.

Lezárt helyiség: Az a helyiség, amely a szerzôdés mellékletét képezô valamely betörésvédelmi szintnek megfelelô védettségi megoldással rendelkezik. (Nem minôsül lezárt helyiségnek például a részben vagy egészben dróthálóval, különbözô rácsszerkezetekkel, mûanyaggal vagy szövetanyagokkal határolt, vagy ilyen nyílászáróval ellátott helyiség.)

megvalósulásával megszerzett vagy felhasznált kulccsal illetve olyan eszközzel, módszerrel követi el, amely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben erôszakos behatolásra utaló nyomot.

Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított tárgyak eltulajdonítása során a biztosított ellen erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt a biztosított tárgyak eltulajdonítása érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, biztosított vagyontárgy megtartása végett erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

A betöréses lopás biztosítási eseménybôl eredô kárt a biztosító a Vagyonbiztosítási Különös feltételek VII. 2.3. pontjában illetve a mellékletként megadott Általános betörésvédelmi elôírásban meghatározott limitig téríti meg.

Megtéríti a biztosító a betöréses lopás, rablás bekövetkezésével vagy annak kísérletével összefüggô rongálási károkat, beleértve az épületrongálási és épületfelszereléseket ért rongálási, lopási károkat is, amennyiben a szerzôdô biztosítási ajánlatán

az épületet is megjelölte biztosított vagyontárgyként.

Az épületszerkezeti elemeket ért betöréses lopással okozott kár maximális térítési limitjeit szintén az Általános betörésvédelmi elôírás tartalmazza.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg az olyan társasházi, lakásszövetkezeti lakóközösségek által közösen használt helyiségekbôl történt betöréses lopáskárt, amely nem a biztosított kizárólagos használatában van (pl. közös tároló, lezárható folyosó).

2. Vízkár: Vízkár biztosítási esemény akkor következik be, ha a víz-, csatorna-, fûtési víz- és gôzvezetékek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt kiáramló víz, vagy folyadék a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Nem téríti meg a biztosító

• a sérült vezetékek, tartozékok, szerelvények és a vezetékre kapcsolt, kárt okozó háztartási gép javításának vagy pótlásának költségeit,

• a kiömlô folyadék értékét,

• valamint a gombásodás, penészedés formájában jelentkezô károkat.

3. Üvegtörés: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a vagyonbiztosításban biztosított épületek és lakások szerkezetileg beépített

• ajtóinak és ablakainak,

• erkélyeinek és loggiáinak

üvegezésében bekövetkezô törés- és repedéskárokat.

Külön díj ellenében biztosíthatók a kirakatok, pinceablakok, illetve név- és cégtáblák.

Nem téríti meg a biztosító:

• az üvegtetôk, üvegfalak,

• üvegtéglák,

• az üvegházak, meleg- és hidegágyak,

• kirakatszekrények,

• tükörfelületek,

• az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait.

4. Készpénzbiztosítás: A biztosító vállalja a készpénzt, illetve a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valutát ért károk megtérítését a kötvényben foglalt összegig, mely károkat az alap- és a megkötött külön díjas biztosítási események okoztak.

A készpénzre vonatkozó károkra kötött biztosítás érvényességének elôfeltétele az ingóságok biztosításának megléte.

5. Exkluzív biztosítás

Jelen kiegészítô szerzôdés alapján a biztosító az alább felsorolt biztosítási események által okozott károkat téríti meg.

5.1. Kulcs ellopása, elvesztése

Biztosítási esemény: A biztosított épület bejárati ajtajához, ajtóihoz tartozó kulcsának(inak), a biztosítottól(aktól) való ellopása, vagy a biztosított(ak) által való elvesztése.

A biztosító szolgáltatása: Megtéríti a biztosító a biztonsági zár, biztonsági hengerzár betét vagy mágneszárbetét cseréjét.

5.1.1. A biztosító kétévente (a szerzôdés biztosítási évfordulója szerint) egyszer, maximum 8.100 Ft értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

5.1.2. A biztosító a térítést kizárólag a biztosított nevére kiállított számla ellenében teljesíti.

5.2. Bankkártya ellopása, elvesztése

Biztosítási esemény: A biztosított, Magyarország területen hatósági engedéllyel mûködô banknál vezetett lakossági folyószámlájához, hitelszámlájához kapcsolódó bank-, hitelkártyájának elvesztése, ellopása vagy egyéb, a biztosított szándékától független okból való megsemmisülése.

A biztosító szolgáltatása: A biztosító kétévente

(a szerzôdés biztosítási évfordulója szerint) egyszer, maximum 15.900 Ft értékhatárig megtéríti a kártya,

fenti eseményekkel összefüggésben bekövetkezô letiltásának és újra beszerzésének költségeit.

5.2.1. A biztosító a térítést kizárólag a biztosított nevére kiállított számla, és banki igazolás ellenében teljesíti.

5.2.2. Nem téríti meg a biztosító a bank-, hitelkártya elvesztése, ellopása miatt fentieken kívül bekövetkezett, a közvetlen letiltási, pótlási költségeken túlmenô károkat, felmerülô költségeket.

5.3. Különleges üvegfelületek törése, repedése

Biztosítási esemény: A kockázatviselés címén, a biztosított tulajdonát képezô

• pinceablakok,

• bútorüvegek,

• tükrök, kivéve velencei tükrök,

• elektromos tûzhelyek üvegkerámia fôzôlapjainak törése, repedése.

A biztosító szolgáltatása: A biztosító évente (a szerzôdés biztosítási évfordulója szerint), maximum 79.700 Ft értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

5.3.1. Nem téríti meg a biztosító a bútorüvegek, tükrök antik jellegébôl következô értéktöbbletet, valamint a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló bútorok, keretek kárait.

5.4. Fagyasztott élelmiszerek megromlása

Biztosítási esemény: Az elektromos áramszolgáltató, minimum 8 órás, folyamatos szolgáltatás kimaradása esetén, a biztosított fagyasztószekrényében, hûtôládájában tárolt élelmiszerek megromlása.

A biztosító szolgáltatása: A biztosító eseményenként maximum 79.700 Ft értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

5.4.1. A kár rendezésnek elôfeltétele, az áramkimaradás tényének, idôtartamának, a kockázatviselés helye szerint illetékes áramszolgáltató által való igazolása.

5.4.2. Nem téríti meg a biztosító a kárt, amennyiben az, a fagyasztókészülék mûszaki hibájából vagy az ingatlan elektromos hálózatának hibájából eredt.

5.5. Akvárium törése, repedése okozta vízkár

Biztosítási esemény: A kockázatviselés helyén elhelyezett akvárium üvegezésének törése, repedése, az üvegfelületek összeillesztésénél, a ragasztás, tömítés szivárgása.

A biztosító szolgáltatása: Megtéríti a biztosító az akvárium törése, repedése, a ragasztás, tömítés hibája miatt kiáramló víz által, a biztosított vagyontárgyban okozott károkat.

5.5.1. Nem téríti meg a biztosító, az akvárium üvegezésében és tartalmában (halak, növények, szûrôk, egyéb felszerelések) keletkezett károkat.

5.6. Riasztóberendezés és biztonsági kamera lopása

Biztosítási esemény: A kockázatviselés helyén, szabadtérben, az alatt lévô járószinttôl minimum 3 méter magasan elhelyezett kültéri riasztóberendezés (fény és/vagy hangjelzô), valamint biztonsági kamera ellopása vagy megrongálása.

A biztosító szolgáltatása: A térítés maximálisan 79.700 Ft erejéig terjed ki és a szolgáltatás a szerzôdés tartama alatt egy alkalommal vehetô igénybe.

VII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez az alábbi iratok bemutatása szükséges:

• kötvény és díjﬁzetést igazoló iratok,

• hatósági határozat,

• költségvetés, számla, vámárunyilatkozat,

• tulajdonjogot, bérleti, használati jogot bizonyító okirat,

• minden egyéb olyan irat, okirat, amely a kár elbírálásához szükséges adatokat igazolja.

1. A szolgáltatásra jogosultak köre

A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult. A szerzôdésben szereplô külön kikötés esetén a jelzálogjogosult a megjelölt összeg erejéig tarthat igényt a szolgáltatásra.

2. A biztosító szolgáltatásának felsô határa

2.1. A biztosító szolgáltatásának felsô határa eseményenként a kötvényben az adott vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg, a jelen feltételek III. 2. és 3. pontjainak ﬁgyelembevételével.

Az indexálás mértékét meghaladó vagyonszaporulat, értékváltozás bejelentésének elmulasztása alulbiztosításhoz vezethet, ami aránylagos (pro-rata) térítést von maga után.

A biztosító a térítést minden esetben forintban nyújtja, készpénzkár esetében a valutában keletkezett károkat

az MNB káridôponti deviza középárfolyamával számolva szintén forintban ﬁzeti a biztosító.

2.2. Betöréses lopás biztosítási eseménynél a biztosító a kárt, csak a biztosítási esemény idôpontjában meglévô és üzemben lévô védettségi szinthez tartozó biztosítási összegig téríti meg. A védettségi szintekhez tartozó térítési határokat, a szerzôdés részét képezô Általános betörésvédelmi elôírás tartalmazza.

Többletérték biztosítás esetén (III. 4. pont), az Általános betörésvédelmi elôírásban megadott káreseményenkénti limitek, két szerzôdés összevonásával értelmezendôk. A limit, a jelen szerzôdés és a kollektíven kötött társasházi, szövetkezeti szerzôdésben, a biztosítottra számított biztosítási összegek együttesére vonatkozik. Ennek megfelelôen, a jelen a szerzôdés alapján térítendô összegbôl minden esetben levonandó, a társasházi, szövetkezeti szerzôdés alapján kapott térítés.

Készpénz külön díjas biztosítás megléte esetén a készpénz eltulajdonításából eredô károk maximum a kötvényen megjelölt összegig térülnek meg.

2.3. Rablás biztosítási eseménynél, amennyiben a rablás:

• a kockázatviselés helyén következik be, a betöréses lopás veszélynemre megjelölt vagyoncsoport biztosítási összegéig,

• a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén következik be, a „Háztartási ingóságok” (V. 3.3. a) pont) biztosítási összegének 5%-a erejéig, de legfeljebb

a tényleges kár erejéig nyújt szolgáltatást a biztosító.

2.4. Költségtérítések

2.4.1. A biztosítási összegen felül, káreseményenként az épületek vagy az ingóságok – a kettô közül mindig a magasabb a meghatározó – biztosítási összegének maximum 5%-áig téríti a biztosító a biztosított vagyontárgyak károsodásával kapcsolatos igazolt és indokolt:

• rom- és törmelékeltakarítás, egyszeri takarítás,

• a biztosítottat terhelô oltás, mentés,

• tervezés és hatósági engedélyezés,

• minden egyéb szükséges kárenyhítés költségeit.

Ha a biztosított épületet biztosítási esemény által okozott kár miatt az illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, a biztosító a fentiekben meghatározott limiten belül megtéríti

az ideiglenes lakás bérleti díját és a költözés költségeit.

Vízkár miatt elrendelt kiköltözéssel kapcsolatos költségeket a biztosító csak akkor térít meg, ha a biztosított külön díj ellenében vízkár biztosítási eseményre biztosítást kötött.

2.4.2. Alulbiztosítottság esetén a biztosító a költségeket

az alulbiztosítás százalékának megfelelôen aránylagosan téríti meg.

3. A térítési összeg meghatározásának alapelvei

3.1. Épületek, építmények

Megtéríti a biztosító a biztosítási események által a biztosított épületekben, építményekben okozott károk káridôponti

új értéken számított helyreállítási költségeit, maximum

a biztosítási összeg mértékéig. Az új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezettségû és minôségû épület építési költsége.

Ha az épület, melléképületek vagy az építmények avultsága a kár idôpontjában meghaladta a 75%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.

Megtéríti a biztosító az egész helyiség felületének helyreállítását, ha a helyiség

• mennyezete és egyik azonos kivitelezésû oldalfala,

• vagy egynemû festésû, mázolású vagy tapétázású két oldalfala károsodik.

Bérelt épületek, építmények károsodása esetében a bérlô által kötött biztosítás alapján a kár csak olyan mértékben térül meg, amilyen mértékben a biztosított azért jogszabály szerint felelôsséggel tartozik. A szolgáltatás felsô határa itt is

a tényleges kár, de legfeljebb a biztosítási összeg.

Társasházak esetében, amennyiben az épületre és a közös tulajdonban lévô részekre a tulajdonosok nem kötnek önálló biztosítást, az épületek közös részeiben bekövetkezô károkat a biztosító a tulajdoni hányad, szövetkezeti házak esetében a biztosítónál biztosított és a károsodott épületben lévô lakások számának arányában téríti meg.

3.2. Ingóságok

Megtéríti a biztosító a biztosítási összeg mértékéig

a biztosított ingóságokban a biztosítási események által okozott károk káridôponti javítással történô helyreállításának költségeit vagy újra beszerzési árát, de ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgynak a káridôponti új értékét.

A károsodott vagyontárgyak új értéke megállapításának alapja:

• ha a termék a kár idôpontjában hazai kereskedelemben kapható, az átlagos beszerzési ár,

• amennyiben a termék hazai kereskedelemben nem kapható, a hozzá tulajdonságaiban legközelebb álló termék átlagos beszerzési ára, az eltérések értékmódosító hatásának ﬁgyelembevételével.

Azoknál az ingó vagyontárgyaknál, amelyeknek avultsága a kár idôpontjában meghaladta a 85%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.

A bérelt, lízingelt, kölcsönvett vagy egyébként a biztosított birtokában lévô biztosított háztartási ingóságok esetén

a térítés káridôponti avult értéken történik, a biztosított felelôsségének mértékéig.

3.3. A szolgáltatás összegébôl minden esetben levonásra kerül

• a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke,

• valamint az adóhatóságtól, illetve egyéb helyrôl visszaigényelhetô vagy egyéb okból már megtérült összeg.

A szolgáltatás nem terjed ki:

• az elôszereteti értékre,

• a gyûjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a felsoroltak megcsonkulása, hiányos volta miatt bekövetkezett anyagi hátrányra,

• a kereskedelmi forgalom hiányosságaiból adódó károkra és többletköltségekre,

• az értékcsökkenésre,

• az elmaradt haszonra.

Amennyiben a biztosító megtérítette a kárt vagy annak egy részét, megilletik ôt mindazok a jogok, amelyek

a biztosítottat a kárért felelôs személlyel szemben megillették. A szolgáltatás igénybevételének egyéb feltételeit az Általános feltételek VI. 4. pontja határozza meg.

VIII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

1. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetôleg a szer-zôdô, vagy a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, a biztosítottnak a vagyontárgy kezelésével megbízott alkal-mazottja, megbízottja, tagja vagy szerve

• jogellenes szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta,

• kármegelôzési kötelezettségének szándékos, vagy súlyosan gondatlan elmulasztásából, vagy azzal összefüggésben keletkezett,

• a feltételekben és a szerzôdés mellékleteiben elôírt biztonsági elôírásokat nem tartotta be, vagy

• kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítási események által közvetlenül kiváltott azon károkat, amelyek az épület avultságával, karbantartásának elmulasztásával vagy az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be.

Amennyiben a kár bekövetkezésében – az elôzô bekezdésben foglaltakon túl – a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben áll.

Családi Biztosítás

A kiegészítô felelôsségbiztosítás különös feltételei

Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megﬁzetése ellenében a jelen feltételek szerint a szerzôdésben rögzített mértékig megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosított Magyarország területén a jelen feltételekben meghatározott minôségben okozott, feltéve, hogy azokért, mint károkozó a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

Jelen kiegészítô felelôsségbiztosítás csak a Családi Biztosítás Általános feltételeivel és Vagyonbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvben rögzítettek az irányadók.

I. BIZTOSÍTOTTAK

A jelen kiegészítô biztosítás biztosítottjai a Vagyonbiztosítás különös feltételeinek I. 2. pontjában meghatározott biztosítottak lehetnek.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Jelen biztosítás feltételei alapján biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a személysérüléses és szerzôdésen kívül, kizárólag Magyarország területén okozott és keletkezett tárgyrongálási károkat, amelyeket a biztosított, mint

a) a kötvényen megjelölt épület, lakás, melléképület, építmény és telek tulajdonosa, bérlôje, használója vagy ezek építtetôje, felújíttatója,

b) háztartási céllal, rendeltetésszerûen gázpalackot, gáztartályt használó,

c) belátási képességgel nem rendelkezô, vagy korlátozott belátási képességû személyek gondozója,

d) közúti balesetet elôidézô gyalogos,

e) kerékpár, rokkantjármû, kézi erôvel mûködtetett szállítóeszköz használója,

f) háziállattartó,

g) szervezett kereteken kívül, hobbi-, sporttevékenységet végzô minôségében e szerzôdés hatálya alatt okozott és be is jelentett, feltéve, hogy azokért a magyar polgári jogszabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

2. A jelen feltételek szerint nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket:

a) a biztosítottak egymásnak vagy hozzátartozóiknak okoztak,

b) a biztosított, mint 12 éves kort betöltött személy okozott és gondozója kártérítési felelôsséggel tartozik, ha a gondozott ellen szándékos cselekménye miatt eljárás indult, vagy indulhatna,

ha az életkora nem jelentene büntethetôségi akadályt,

c) a biztosítottak keresô foglalkozásuk vagy tevékenységük végzése során, illetve azzal összefüggésben okoztak,

d) a biztosítottak motoros jármû üzembentartójaként, használójaként okoztak,

e) a biztosítottak vízi- és légijármû, illetve gépi meghajtású sporteszközök használatával okoztak,

f) a biztosítottak kötelezô gépjármû felelôsségbiztosítás hatálya alatt álló rokkantjármû használatával okoztak,

g) a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak,

h) a biztosítottak állati erô munkavégzésre való használata közben, vagy azzal összefüggésben okoztak,

i) a biztosított állatai növényi kultúrákban, gépjármûben okoztak.

III. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. A biztosító a károkat eseményenként és biztosítási évenként

a szerzôdésben megjelölt felsô határig téríti meg. Ha a biztosítási esemény kapcsán károsult(ak) járadékjogosulttá válik(nak), akkor a biztosító által teljesítendô kiﬁzetések összegébe

az eseményenként meghatározott limitig a járadék tôkeértéke is beleszámítandó.

A biztosító a járadék tôkeértékét az 1988. évi magyar néphalandósági tábla és 2%-os technikai kamatláb ﬁgyelembevételével határozza meg.

2. A közös tulajdonosi minôségben okozott – a tulajdonosokat terhelô – felelôsségi károkat a biztosító a biztosított tulajdoni hányadának arányában téríti meg.

A szövetkezeti lakóközösségeket terhelô felelôsségi károkat a biztosító a biztosítónál biztosított lakások és

a lakásszövetkezet összes lakása arányában téríti meg.

Amennyiben a közös tulajdonosi minôségben okozott kár a lakók egyedi felelôsségbiztosítása alapján kerül

megtérítésre és a károsult maga is tulajdonostárs, bérlô, vagy ezek hozzátartozója, akkor az ô biztosítását a telítettség megállapításakor nem veszi ﬁgyelembe a biztosító.

3. A biztosító a térítés során önrészesedést nem alkalmaz.

IV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A biztosító a térítési összeget a károsultnak ﬁzeti, a károsult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ô kezéhez ﬁzessen, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki.

2. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérôl gondoskodott, vagy ezekrôl lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított perbeli és peren kívüli képviseletét, a képviselettel felmerült költségek a biztosítót terhelik.

3. A biztosítót a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása nem mentesíti a károsulttal szemben, a biztosító azonban a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a kötvényben megjelölt biztosítottól, ha a biztosított vagy megbízottja, vagy vele közös háztartásban élô hozzátartozója a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Családi Biztosítás

Általános betörésvédelmi elôírásai

Érvényes és aktuális: 2008. május 1. után aláírt ajánlatok esetében

A biztosító a káresemény idôpontjában meglévô védelmi szintek figyelembevételével az alábbi értékhatárokig vállalja a kockázatot betöréses lopáskár esetén. A betöréses lopás veszélynemre, az esetlegesen bekövetkezô káreseménynél a biztosító térítésének felsô határa a kár idôpontjában ténylegesen meglévô védettségi szinthez tartozó – az itt feltüntetett táblázatban szereplô

– összeg (maximum a biztosítási összeg) feltéve, hogy a biztonsági berendezések a kár idôpontjában rendeltetésüknek megfelelô üzemi állapotban voltak.

Többletérték biztosítás esetén, a megadott káreseményenkénti limitek két szerzôdés összevonásával értelmezendôk.

A vagyoncsoportokra megadott limitek a jelen szerzôdés ajánlati táblázatában feltüntetett és a kollektíven kötött társasházi, szövetkezeti szerzôdésben, a biztosítottra számított biztosítási összegeinek együttes értékére vonatkoznak. Ennek megfelelôen, a jelen szerzôdés alapján térítendô összegbôl minden esetben levonandó, a társasházi, szövetkezeti szerzôdés alapján térül.

JELMAGYARÁZAT

B. Értéktárgyak vagyoncsoport (az ajánlati táblázat B sora szerint)

C. Háztartási ingóságok (az ajánlati táblázat C sora szerint), valamint az épületet és épületfelszerelési tárgyakat ért károk

D. Vállalkozás, keresôtevékenység vagyontárgyai (az ajánlati táblázat D sora szerint)

Amennyiben a részleges vagy teljeskörû elektronikai jelzôrendszert távfelügyeleti rendszerbe kötik, a táblázatban megadott térítési limitek megkétszerezôdnek.

Az értéktárgyak vagyoncsoportba tartozó, elzárva tartható ingóságokat, 800 000 Ft értékhatár felett páncélszekrényben kell tartani. A fentiekben rögzített kockázatvállalási határértékeken belül a páncélszekrény MABISZ minôsítése szerinti érték a kockázatvállalás felsô határa.

Védettségi szinthez tartozó térítési értékhatárok Ft-ban
		Az épület jellege		Elektronikai jelzôrendszer
		Az épület jellege		nincs	minimális	részleges	teljeskörû
Mechanikai védelem	minimális	Állandóan lakott épület	B.	353 000	471 000	1 850 000	4 708 000
		Állandóan lakott épület	C.	4 708 000	5 883 000	16 075 000	23 906 000
		Nem állandóan lakott épület (pl. nyaraló)	C.	353 000	471 000	1 001 000	2 345 000
		Lakottságtól független	D.	A biztosítási összeg 20%-a, de maximum:		3 637 000	9 412 000
		Lakottságtól független	D.	1 342 000	1 724 000	3 637 000	9 412 000
	részleges	Állandóan lakott épület	B.	941 000	1 850 000	4 708 000	9 418 000
		Állandóan lakott épület	C.	9 412 000	16 075 000	23 906 000	35 354 000
		Nem állandóan lakott épület (pl. nyaraló)	C.	1 646 000	1 999 000	2 345 000	4 708 000
		Lakottságtól független	D.	3 637 000	7 082 000	13 389 000	25 437 000
	teljeskörû	Állandóan lakott épület	B.	1 646 000	4 708 000	9 412 000	23 524 000
		Állandóan lakott épület	C.	16 075 000	23 906 000	35 354 000	47 046 000
		Nem állandóan lakott épület (pl. nyaraló)	C.	3 532 000	4 002 000	4 708 000	7 082 000
		Lakottságtól független	D.	7 082 000	13 389 000	25 437 000	28 198 000

I. MINIMÁLIS MECHANIKAI VÉDELEM

Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külsô nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik:

• az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

• az ajtók zárását biztonsági zár8 végzi,

• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es, hagyományos, kisméretû tömör téglafal szilárdságával azonos értékû, vagy azt meghaladja.

II. RÉSZLEGES MECHANIKAI VÉDELEM

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külsô nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik a minimális mechanikai védelmen felül:

• a 2 méternél alacsonyabb alsó élmagasságú és a segédeszköz használata nélkül elérhetô nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) elôírás szerinti ráccsal,9

– vagy azzal egyenértékû, a MABISZ által minôsített, rács kiváltására alkalmas mechanikai szerkezettel (pl. leereszthetô belsô rács stb.) védettek,

– vagy rács, illetve mechanikai védelem hiánya esetén, amennyiben a nyílászáró kerete fémbôl készült és záráspontossága 5 mm-en belül van, akkor MABISZ minôsítésû és az elôírások szerint, szakszerûen telepített fóliával, illetve azzal egyenértékûnek minôsített biztonsági üveggel védettek,

• a nyílászárók (ajtók) tokszerkezetei falazókörmökkel, vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz vannak erôsítve,

• az ajtószerkezetek kiemelés, feszítés ellen védettek,

• az ajtók zárását bejárati ajtónként minimum 2 db biztonsági zár végzi úgy, hogy a 2 záródási pont közötti távolság minimum 30 cm, valamint az ajtólap és az ajtótok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,

• két zár alkalmazása esetén minimum az egyik zártörés ellen védett,

• bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db normál vagy 2 db biztonsági diópánttal van az ajtótokhoz rögzítve,

• a bejárati ajtókon a zárnyelvek minimum 15 mm mélyen zárnak,

8 Biztonsági zárnak minôsül:

• a minimum 5 csapos hengerzár,

• a minimum 6 rotoros mágneszár,

• a kéttollú kulcsos zár,

• a szám- vagy betûjelkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetôségek száma a 10 000-et meghaladja,

• az egyedi minôsített lamellás zár,

• illetve minden olyan zár, amely a fentiekkel azonos biztonsági fokozatú.

9 Minôsített rács jellemzôi:

• legfeljebb 100 x 300 mm-es osztású,

• minimum 12 mm átmérôjû köracélból készült,

• 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel a falazathoz erôsített,

• a falazatba történô beépítésnél a minimális beépítési mélység 100 mm, vagy ezzel egyenértékû, kívülrôl le nem szerelhetô más mûszaki megoldás.

• az ajtólap és az ajtótok záráspontossága 5 mm-en belül van,

• bevésôzár esetén az ajtólap külsô oldalfala fémlemezzel meg van erôsítve,

• fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerôsített kivitelûek,

• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 12 cm-es, hagyományos kisméretû tömör téglafal szilárdságával azonos értékû, vagy azt meghaladja.

III. TELJES KÖRÛ MECHANIKAI VÉDELEM

Teljes körû a mechanikai védelem, ha a védett helyiség határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külsô nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik a részleges mechanikai védelmen felül:

• a támadható nyílászárók minimum a részleges mechanikai védelemnek megfelelô rácsszerkezetekkel védettek,

• az ajtólap és az ajtótok fémbôl vagy keményfából készült, fa ajtólap esetén tömör, vastagsága minimum 40 mm,

• a zárszerkezet minimum négypontos, legalább kétirányú zárást biztosít,

• a bejárati ajtókon a zárnyelvek minimum 18 mm mélyen zárnak,

• az ajtólap és az ajtótok záráspontossága 2 mm-en belül van,

• a zárszerkezet fúrás, a hengerzár törés és fúrás ellen védett,

• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága 38 cm-es, hagyományos, kisméretû tömör téglafal szilárdságával azonos értékû, vagy azt meghaladja.

IV. MINIMÁLIS ELEKTRONIKAI JELZÔRENDSZER

Minimális az elektronikai jelzôrendszer, ha tárgyvédelem és személyvédelem nincs kialakítva, a felületvédelem csak

a 2 méter alatti alsó élmagasságú nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerû területvédelem van kialakítva.

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

• a betörésjelzô központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

• a rendszer szabotázs ellen védett legyen,

• a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot külön-külön a védelmi körökön és a szabotázsvonalon is,

• a központi egység burkolata az üzemeltetô által sem nyitható kivitelû, szabotázsvédett legyen, minimum 1 mm-es lágyacélból vagy azzal egyenértékû szilárdságú

más anyagból készüljön és eltávolítása, megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,

• az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,

• élesített állapotban a vezérlôközpontnak valamennyi jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló-berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

• a jelzôáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell,

• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer

a riasztást követôen kapcsoljon éles állapotba,

• a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektôl, tárgyaktól, építményektôl, épületszerkezetektôl, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérése csak segédeszköz használatával legyen megoldható,

• a kültéri hangjelzô burkolata szabotázsvédett legyen, minimum 1,5 mm-es lágyacélból készüljön vagy ezzel egyenértékû szilárdságú mechanikai védelemmel rendelkezzen, hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó, kéthangú jelzéssel jelezzen,

• az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes energiaforrás, hálózat és akkumulátor biztosítsa,

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés leg-alább 24 órás üzemeltetését, 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

• az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell,

• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy védôcsôben kell vezetni,

• a rendszer kezelése kulcsos vagy kódkapcsolóval történhet,

• a riasztószerkezet védett téren belül történô elhelyezése esetén a belépési késleltetés max. 30 mp legyen, kültéri elhelyezésnél biztonsági zárral ellátott minimum 1 mm-es lágyacélból készült dobozban legyen.

V. RÉSZLEGES ELEKTRONIKAI JELZÔRENDSZER

Részleges az elektronikai jelzôrendszer, ha teljeskörû térvédelem, vagy teljeskörû felületvédelem és legalább csapdaszerû térvédelem van kialakítva.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

• A MABISZ által legalább a részleges elektronikai jelzôrendszer elemének minôsített eszközök alkalmazhatók,

• A betörésjelzô központ a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre,

• A központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata szerviz-üzemmódban nyitható kivitelû, szabotázsvédett, min. 1, 2 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból – legyen,

• A rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kezelôegységen jelezze,

• Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

• A központi egység, vagy kezelô jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 3 darab azonnali – riasztási –) és a szabotázs vonalon,

• Az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a további részek maradjanak mûködôképesek,

• Az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat, és akkumulátor biztosítsa,

• Az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell,

• Az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélküli esetben)

• A rendszer kezelése kódkapcsolóval történhet. A személyi kódoknak minimum négy számjegyûnek kell lenni. Négy számjegyes kód esetén a kezelônek védett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésre maximum

30 másodperc idô állhat rendelkezésre,

• Hat számjegyes kódok esetén a kezelô védett téren kívül is elhelyezhetô, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre,

• Riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkezô hang-, fényjelzô és egy nem akkumulátoros hangjelzô készülékekkel történjen,

• A kültéri hangjelzô szabotázsvédett, kettôsburkolatú, min. 1,2 mm-es lágyacél (vagy egyenértékû) burkolattal rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibel/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel,

• Az optikai jelzésadó sárga színû, villogó, minimálisan 200 lx fényerejû legyen,

• A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô, vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer

a riasztást követôen ismételten kapcsoljon éles állapotba,

• A nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôk,

• A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védôcsôben kell vezetni.

VI. TELJESKÖRÛ ELEKTRONIKAI JELZÔRENDSZER

Teljeskörû az elektronikai jelzôrendszer, ha teljeskörû térvédelem és teljeskörû felületvédelem van kialakítva. A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

• A rendszerben csak a MABISZ által teljeskörû elektronikai jelzôrendszer alkotóelemének minôsített eszközök alkalmazhatók,

• A telepített rendszer rendelkezzen a következô okmányokkal:

– tervezôi nyilatkozat

– kivitelezôi nyilatkozat

– szabványossági nyilatkozat

– rendszerleírás, telepítési- és nyomvonalrajz

– kezelési utasítás.

• A központi egység a védett téren belül, a tápegységgel és a másodlagos táplálást biztosító akkumulátorral lehetôleg közös egységet képezve kerüljön telepítésre. Indokolt esetben a másodlagos táplálást biztosító akkumulátor a védett téren belül szabotázsvédett, 1, 2 mm vastagságú lágyacélból, vagy azzal egyenszilárdságú anyagból készült, amely különálló házban is elhelyezhetô. Ebben az esetben gondoskodni kell az összekötô kábel szabotázsvédelmérôl is,

• A központi egység burkolata min. 1, 2 mm-es lágyacélból, vagy azzal egyenszilárdságú anyagból készüljön,

• A kezelôegység fény és hangjelzés formájában jelezze az elektronikai jelzôrendszer élesítésének/ hatástalanításának megtörténtét,

• A központi egység hatástalanított üzemmódban is felügyelje és jelezze ki a jelzôrendszer érzékelôinek állapotát. Élesített üzemmódban az érzékelôkrôl érkezô jelzések alapján adjon ki riasztásjelzést,

• A központi egység jelezze saját belsô rendszere, valamint a jelzésátviteli rendszer meghibásodását,

• A központi, vagy kezelô egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön és a szabotázs vonalon,

• Az egyes részegységek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a további részek maradjanak mûködôképesek,

• A rendszer csak akkor legyen élesíthetô, ha minden érzékelôje alaphelyzetben van és minden részegysége üzemképes,

• Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell és a jelzés vétele után egy másodpercen belül riasztania kell,

• Az elektronikai jelzôrendszer minden részegysége rendelkezzen szabotázsvédelemmel, melynek jelzései az érzékelôk riasztásjelzésétôl elkülönítve jussanak a központi egységbe. A szabotázsvédelemnek

– az elektronikai jelzôrendszer élesítésétôl függetlenül

– 24 órás, folyamatos üzemmódban kell mûködnie,

• A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

• A jelzôeszközök energiaellátását két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

• Az elsôdleges tápellátás a 230 V, 50 Hz-es hálózatról történjen. Az elektronikai jelzôrendszer energiaellátását a központi egységen keresztül kell biztosítani,

• A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén az elektronikai jelzôrendszer minimum 72 órán keresztül mûködôképes legyen,

• Az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell,

• A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak minimum

4 számjegyûnek kell lenni. Négy számjegyes kód esetén a kezelônek védett térben kell elhelyezkednie és a kezelésre legfeljebb 20 másodperc állhat rendelkezésre,

• Hat számjegyes kódok esetén a kezelô védett téren kívül is elhelyezhetô, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre. Valamennyi, belül és kívül elhelyezett kezelô esetén három hibás kód beadása esetén a központ tiltsa le a kezelôt, és adjon riasztó jelzést.

Három hibás kód beadása esetén a központ tiltsa le

a kezelôt, és adjon riasztó jelzést. A tiltást a legmagasabb jogokkal rendelkezô felhasználó szüntetheti meg,

• A helyi riasztásjelzés minimum két kültéri jelzôeszközrôl történjen. Ezek közül legalább az egyik eszköz saját akkumulátorral rendelkezô, feszültségelvétellel indított, hang- és fényjelzô legyen. Mindkét hangjelzô hangereje haladja meg a 120 dB-t 1 méternél és – az épület adottságaihoz igazodva – különbözô irányokba, a lehetô legnagyobb felhívó hatást keltve kerüljenek telepítésre,

• A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô vagy karbantartó által a kezelôrôl lekapcsolhatónak kell lennie. A rendszer a riasztásjelzés leállítását követôen ismételten kapcsoljon éles állapotba,

• A kültéri hangjelzôk váltakozó kéthangú jelzéssel riasszanak és rendelkezzenek szabotázsvédett, kettôs burkolatú, hab bejuttatása ellen védô vagy késleltetésére alkalmas dobozolással,

• Az optikai jelzésadó sárga színû, villogó, minimálisan 200 lx fényerejû legyen,

• A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védôcsôben kell vezetni.

VII. TÁVFELÜGYELETI RENDSZER

A biztonsági távfelügyeleti rendszerek gyûjtik, feldolgozzák, kijelzik és dokumentálják az egymástól távol esô objektumokban telepített elektronikai jelzôrendszerek által kiadott riasztás, állapot és egyéb jelzéseket.

A biztosító az alábbi feltételeknek megfelelô távfelügyeleti rendszert tudja ﬁgyelembe venni:

• Mabisz által közepes biztonsági szintû rendszer besorolással rendelkezik,

• Riasztásjelzés esetén automatikus távjelzést, értesítést ad a rendôrségnek, vagy egyéb fegyveres testületnek, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálatnak.

Teljes körû a felületvédelem, ha éles üzemmódban a védelmi rendszer ﬁgyeli az összes támadásnak kitett nyílászárót, és a teljes körû mechanikai védelemnek nem megfelelô falazatokat, födémeket, padozatokat, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

Teljes körû a térvédelem, ha a rendszer éles üzemmódban a védett térben mindennemû emberi mozgást jelez.

Csapdaszerû a térvédelem, ha a rendszer éles üzemmódban a védett objektumokban található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt térségek megközelítési útvonalait ﬁgyeli.

Családi Biztosítás

Az élet-, baleset- és mûtéti kiegészítô biztosítás különös feltételei (Családi Személybiztosítás)

Jelen kiegészítô biztosítás csak a Családi Biztosítás Általános feltételeivel és a Vagyonbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes. A feltételekben nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvben rögzítettek az irányadók.

I. ÉRTELMEZÔ RENDELKEZÉSEK

1. A jelen kiegészítô biztosítás szerzôdôje az a természetes személy lehet, aki a Családi Biztosítás Vagyonbiztosítását, mint alapbiztosítást megkötötte.

2. A jelen kiegészítô biztosítás biztosítottja az, a szerzôdés létrejöttekor legfeljebb 65 éves természetes személy lehet, aki maga a szerzôdô, közeli hozzátartozója vagy közös háztartásban együttélô hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont). A biztosított(ak) az ajánlaton és a biztosítási kötvényen név szerint feltüntetésre kerül(nek). Csak a törvényes képviselô köthet olyan Családi Személybiztosítást, amelynek

biztosítottja kiskorú gyermek. Egy biztosított egyidejûleg csak egy érvényes Családi Személybiztosítás biztosítottja lehet

az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt.-nél.

3. A Családi Személybiztosítás kedvezményezettje(i):

• A biztosított életében járó valamennyi biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje maga a biztosított.

• A biztosított halála esetére kedvezményezett(ek)

a biztosított örököse(i).

4. Jelen kiegészítô biztosítás szempontjából a biztosító

a biztosított életkorát úgy állapítja meg, hogy a biztosítás technikai kezdetének (Általános feltételek II. 3. pont) évszámából, illetve változás bejelentése esetén a folytatólagos biztosítási év elsô napjának évszámából levonja a biztosított születésének évszámát.

II. A CSALÁDI SZEMÉLYBIZTOSÍTÁS LÉTREJÖTTE, MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZÛNÉSE

1. A szerzôdés létrejöttéhez, a Biztosító elôzetes orvosi vizsgálatot is kérhet. Az ügyfél az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményeit az egészségügyrôl szóló 1997. CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

2. A szerzôdô a szerzôdés létrejöttérôl szóló írásbeli tájékoztatás kézhezvételétôl számított 30 napon belül a biztosítóhoz küldött nyilatkozattal, a szerzôdés életbiztosítási részét írásban – indokolás nélkül – felmondhatja. A felmondó nyilatkozat kézhezvételét követôen a biztosító köteles

15 napon belül a szerzôdô által a biztosítási szerzôdés életbiztosítási részével kapcsolatban teljesített befizetésekkel elszámolni. Ebben az esetben a beﬁzetett díjakból a biztosító a felmondás hónapjának utolsó napjáig számított kockázatviselés díját vonja le.

A szerzôdô – az ôt megilletô felmondási jogról – érvényesen nem mondhat le.

3. A biztosító a kötvény kiállításával egyidejûleg változás bejelentô lapot bocsát a szerzôdô rendelkezésére.

A biztosítottak személyének módosítására – a változás bejelentô lapnak a biztosító részére ajánlott levélben történô megküldésével – minden biztosítási évben a következô biztosítási évre vonatkozó hatállyal kerülhet sor. Amennyiben változásbejelentés során válik egy személy biztosítottá,

a várakozási idô annak a biztosítási évnek az elsô napjától számított 6 hónap, amelyben az adott személy biztosítottá jelölése hatályossá válik.

4. A változás bejelentését legkésôbb az adott biztosítási év végét 90 nappal megelôzôen el kell juttatni a biztosítóhoz.

5. Amennyiben újszülöttet jelentenek be biztosítottként, a következô szabályok alkalmazandók. Ha a szerzôdô a gyermek születését a születést követô 30 napon belül bejelenti, úgy a biztosító kockázatviselése – a hat havi

várakozási idô (VIII. 3. és X. 2.3.) ﬁgyelembe vételével – a gyermek születését követô nap 0. órájától kezdôdik. Ebben az esetben a biztosító annak a biztosítási évnek a végéig biztosítási díj ﬁzetése nélkül vállalja a kockázatot, amely biztosítási évben a gyermek megszületett. Amennyiben

a szerzôdô a fenti határidôn belül az újszülöttet biztosítottként elmulasztja bejelenteni, úgy a gyermek az egyéb személyekre érvényes szabályok szerint a biztosítási díj megﬁzetése mellett csak a következô biztosítási évre vonatkozó hatállyal válhat biztosítottá.

6. A biztosító kockázatviselése a biztosított biztosítási tartamon belüli halálával az ô vonatkozásában megszûnik.

III. A CSALÁDI SZEMÉLYBIZTOSÍTÁS DÍJA, DÍJFIZETÉSE, A DÍJFIZETÉS ELMULASZTÁSA

1. A szerzôdéskötéskor érvényes kezdeti díjat a biztosító

a biztosított(ak) nemének és életkorának ﬁgyelembevételével a díjszabás szerint állapítja meg.

2. A díjﬁzetésre és annak esetleges elmaradására a Családi Biztosítás Általános feltételeinek III. fejezetében foglaltak az irányadók.

IV. A CSALÁDI SZEMÉLYBIZTOSÍTÁS INDEXÁLÁSA

1. A biztosító az indexálás alkalmával a következô biztosítási évre vonatkozó hatállyal a díjszabás alapján a biztosított életkorának függvényében is módosítja a biztosítás díját.

2. Az indexálás egyéb szabályaira a Családi Biztosítás Általános feltételeinek IV. pontjában foglaltak az irányadók.

V. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSAI

A jelen feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezte esetén a biztosító a társadalombiztosítási szervek megállapításától és szolgáltatásától függetlenül a Családi Biztosítás elválaszthatatlan részét képezô aktuális Függelékben meghatározott biztosítási összegeket ﬁzeti ki a kedvezményezettnek.

VI. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS KOCKÁZATKIZÁRÁSA

1. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, ha bizonyítást nyer, hogy a biztosított halála a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben következett be.

2. Ha bizonyítást nyer, hogy a biztosított halálát

a kedvezményezett szándékos magatartása okozta, úgy a halált okozó kedvezményezett nem támaszthat igényt a biztosító szolgáltatására.

3. Mentesül a biztosító a baleseti és mûtéti szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, ha bizonyítást nyer, hogy a biztosított balesetét, illetve mûtétét

a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása jogellenesen idézte elô.

4. A biztosítási esemény akkor minôsül súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak,

ha az a biztosított

a) súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék, illetve annál magasabb véralkoholszint) közvetlen okozati összefüggésben következett be,

b) jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjármûvezetése közben következett be, és mindkét esetben

a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,

c) kábító vagy bódító hatású anyag, vagy egyéb vegyi anyag bódítószerként történô használatával kapcsolatos befolyásoltsága alatt, vagy azzal összefüggésben történt.

5. Jelen feltételek szempontjából a biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény

• államok közötti fegyveres összeütközésbôl eredôen, vagy polgárháborús cselekmények kapcsán következik be, illetve annak bekövetkeztében

• HIV vírussal való fertôzöttség hatott közre.

6. Az öngyilkosság, az öncsonkítás, vagy ezek kísérlete a jelen feltételek IX. és X. fejezeteiben szabályozott balesetbiztosítás és mûtéti biztosítás szempontjából a biztosított tudatzavart állapotától, illetve beszámítási képességétôl függetlenül nem minôsül biztosítási eseménynek.

7. A biztosított adatai és az egészségi állapotára vonatkozó nyilatkozat az ajánlaton, illetve az annak részét képezô „Egészségi nyilatkozat”-on kerül(nek) rögzítésre. A biztosított és a szerzôdô kötelesek

az adatok ellenôrzését a biztosító számára lehetôvé tenni. A biztosított a biztosítási ajánlattal mindazokat az orvosokat és egészségügyi intézményeket – akik, vagy amelyek a biztosítási szerzôdés megkötése elôtt, vagy azt követôen vizsgálták, kezelték –, felmenti

a biztosítóval szemben a biztosítási szerzôdés tartalmával, illetve a biztosítási eseménnyel kapcsolatos tények és adatok vonatkozásában

az orvosi titoktartás alól. Ennek elmaradása esetén a biztosító annyiban mentesül a szolgáltatás

alól, amennyiben emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

8. Ha a szerzôdés létrejöttétôl a biztosítási esemény bekövetkezéséig már 5 év eltelt, a közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító szolgáltatási kötelezettsége.

9. Az életkor helytelen bevallása esetén, ha ez a biztosító tudomására jutott, a biztosító jogosult a biztosított valóságos életkorának megfelelô kockázati viszonyok alapján az adott szerzôdésre vonatkozó díjat visszamenôleg újra meghatározni és a szerzôdô köteles az így meghatározott díjkülönbözetet haladéktalanul megfizetni. Amennyiben biztosítási esemény bekövetkeztével összefüggésben jutott a biztosító tudomására a biztosított valóságos életkora,

a biztosító jogosult az elôzôek szerint megállapított díjkülönbözetet a biztosítási összegbôl levonni.

Egyébként a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó elôírások az irányadók azzal, hogy

a biztosító a szerzôdést fel is mondhatja az Általános feltételek II. 3. pontja szerint.

VII. A CSALÁDI SZEMÉLYBIZTOSÍTÁS VEGYES RENDELKEZÉSEI

1. A jelen biztosítási feltételek szerint létrejött kiegészítô biztosítási szerzôdés nem vásárolható vissza, nem díjmentesíthetô, nem igényelhetô rá kölcsön, megszûnése esetén tehát semmilyen maradékjog nem keletkezik.

2. A biztosítási eseményt az annak bekövetkeztétôl számított 8 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni.

3. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok a következôk:

a) a biztosítási kötvény,

b) a díjﬁzetés igazolása,

c) az életkort és a személyazonosságot igazoló okirat,

d) a kedvezményezettség megállapításához szükséges okirat,

e) hatósági eljárás esetén a nyomozást megtagadó vagy megszüntetô jogerôs határozat, jogerôs bírósági ítélet,

f) az igény elbírálásához szükséges, a biztosító által kért egyéb iratok.

Az egyes biztosítási eseményekhez kapcsolódóan kerülnek meghatározásra az igényérvényesítéshez szükséges további iratok. Az igény elbírálása során a biztosító saját orvos szakértôjével további orvosi vizsgálatokat is elvégeztethet.

VIII. ÉLETBIZTOSÍTÁS

1. Biztosítási esemény

A biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bármely okból bekövetkezô halála.

2. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító kiﬁzeti a haláleset idôpontjában aktuális haláleseti biztosítási összeget (Családi Biztosítás Függelék 1. pont).

3. Jelen biztosítási esemény vonatkozásában a biztosító a kockázatviselés kezdetétôl számítva 6 hónapos várakozási idôt köt ki. Amennyiben a biztosított halála a 6 havi várakozási idô alatt következik be, a biztosítás az adott biztosított vonatkozásában biztosítási összeg kiﬁzetése nélkül megszûnik.

4. A kedvezményezettnek a biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a VII. 3. pontban megjelölteken túl az alábbi iratokat kell eljuttatnia a biztosítóhoz:

a) halotti anyakönyvi kivonat,

b) a halál okát igazoló orvosi bizonyítvány.

IX. BALESETBIZTOSÍTÁS

Jelen biztosítási feltételek alkalmazása szempontjából baleset

a biztosított akaratától független, hirtelen fellépô olyan külsô behatás, amelynek következtében múlékony sérülést szenved, a baleset megtörténtétôl számított 1 éven belül a biztosított meghal, vagy

2 éven belül maradandó egészségkárosodást szenved. Múlékony sérülés a baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés.

Jelen biztosítási feltételek szempontjából a megemelés, a rándulás, a foglalkozási betegség (ártalom), valamint a napszúrás, a hôguta és a fagyás nem minôsül biztosítási eseménynek.

1. Xxxxxxxx halál esetére szóló biztosítás

1.1. Biztosítási esemény

A biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkezô halálos kimenetelû balesete.

1.2. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító a Családi Biztosítás Függelékében meghatározott haláleseti biztosítási összegen felül kiﬁzeti a baleset idôpontjában aktuális baleseti halál esetére szóló biztosítási összeget (Családi Biztosítás Függelék 2.1. pont).

1.3. A kedvezményezettnek a biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a VII. 3. pontban megjelölteken túl az alábbi iratokat kell eljuttatnia a biztosítóhoz:

a) halotti anyakönyvi kivonat,

b) a halál okát igazoló orvosi bizonyítvány.

2. Baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás (rokkantság) esetére szóló biztosítás

2.1. Biztosítási esemény

A biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkezô, maradandó egészségkárosodást (állandó rokkantságot) okozó balesete.

2.2. Biztosítási szolgáltatás

a) Ha a baleseti eredetû rokkantság állandó és teljes

(100%-os), a biztosító a baleset idôpontjában aktuális

I. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összeget ﬁzeti ki (Családi Biztosítás Függelék 2.2. a) pont).

b) Ha a baleseti eredetû rokkantság állandó és részleges, s annak mértéke eléri, vagy meghaladja a 10%-ot, valamint, ha a 10%-ot nem éri el, de csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést okoz, a biztosító a baleset idôpontjában aktuális I. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összegnek a rokkantság mértékével azonos

százalékát ﬁzeti ki (Családi Biztosítás Függelék 2.2. b) pont).

c) Ha a baleseti eredetû rokkantság állandó és részleges, s annak mértéke 1% és 9% közötti, de nem okoz csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést,

a biztosító a baleset idôpontjában aktuális II. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összeget ﬁzeti ki (Családi Biztosítás Függelék 2.3. pont).

2.3. A kedvezményezettnek a biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a VII. 3. pontban megjelölteken túl az alábbi iratokat kell eljuttatnia a biztosítóhoz:

• a baleseti eredetû maradandó egészségkárosodást igazoló orvosi iratok.

2.4. Végtagok, illetve szervek elvesztése esetén a maradandó egészségkárosodás mértéke a jelen pont táblázatában

foglaltak szerint, orvosi igazolás alapján kerül megállapításra. A táblázatban fel nem sorolt esetekben a baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvos szakértôje állapítja meg, legkésôbb két évvel a baleset idôpontja után.

A baleseti eredetû egészségkárosodás mértékének a biztosító által történô megállapítása független más orvos szakértôi testület döntésétôl és a biztosított foglalkozásától.

Testrészek Az egészségkárosodás egészségkárosodása mértéke

mindkét szem látóképességének

teljes elvesztése 100%

mindkét felkar, alkar vagy kéz elvesztése	100%
egyik kar vagy kéz, és comb vagy lábszár együttes elvesztése (azaz felsô végtag és alsó végtag együttes csonkolása)	100%
mindkét comb elvesztése	100%
mindkét lábszár vagy lábfej elvesztése	90%
egyik comb elvesztése	80%
egyik felkar elvesztése	80%
egyik lábszár elvesztése	70%
egyik alkar elvesztése	70%
beszélôképesség teljes elvesztése	70%
mindkét fül hallóképességénekteljes elvesztése	70%
jobb kéz elvesztése (csukló szintjében)	65%
bal kéz elvesztése (csukló szintjében)	50%
egyik lábfej teljes elvesztése (boka szintjében)	40%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése	35%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	25%

2.5. A biztosított a szolgáltatási igény bejelentésekor írásban nyilatkozhat arról, hogy balkezes. Ebben az esetben a fenti táblázatban a jobb- és balkéz elvesztésére vonatkozóan az egészségkárosodás mértékét meghatározó százalékok felcserélôdnek.

2.6. A baleseti rokkantsági szolgáltatások esetében az utolsó kiﬁzetés százalékosan kifejezve akkora lehet, hogy a kiﬁzetett rokkantsági szolgáltatások összesített százalékos mértéke nem haladhatja meg a 100%-ot, függetlenül a rokkantságot elôidézô balesetek számától.

2.7. Jelen biztosítási esemény vonatkozásában a biztosítási ajánlat aláírása elôtt bármely okból már maradandóan károsodott vagy nem ép testrészek és szervek a biztosításból ki vannak zárva.

2.8. A baleseti rokkantsági szolgáltatások teljesítésére csak akkor és annyiban köteles a biztosító, amennyiben a rokkantságot okozó baleset még a biztosított életében a biztosítóhoz bejelentésre került, s a rokkantság mértékét a biztosító megállapította.

Amennyiben a biztosított a rokkantság megállapítását követôen, a szolgáltatás kézhezvétele elôtt meghal, úgy ezen balesetbiztosítási szolgáltatásra a biztosított örököse(i) jogosult(ak).

3. Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítás

3.1. Biztosítási esemény

A biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkezô, csonttörést vagy csontrepedést okozó balesete.

3.2. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító a baleset idôpontjában aktuális baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeget ﬁzeti ki (Családi Biztosítás Függelék 2.4. pont).

3.3. A kedvezményezettnek a jelen biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a VII. 3. pontban megjelölteken túl az alábbi iratokat kell eljuttatnia a biztosítóhoz:

• a baleseti eredetû csonttörést, csontrepedést igazoló orvosi iratok.

3.4. A baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeg az egy balesetbôl eredô több csonttörés, csontrepedés esetén csak egyszeresen kerül kiﬁzetésre.

X. MÛTÉTI BIZTOSÍTÁS

1. A jelen biztosítási feltételek alkalmazásának szempontjából

1.1. Mûtét

Az olyan, orvos által végzett terápiás – nem diagnosztikus célú – sebészeti eljárás, illetve beavatkozás, amely a biztosított betegsége vagy balesete következtében szükséges és orvosilag indokolt, és amelyet az érvényes orvos-szakmai szabályok szerint végeznek el, valamint a mindenkori hatályos jogszabályok alapján a kötelezô egészségbiztosítás ellátásai körébe tartozik.

1.2. Kórház

A magyar vagy külföldi hatóságok által, a kórház székhelyén hatályos jogszabályoknak megfelelôen engedélyezett és ilyenként nyilvántartott egészségügyi intézmény, amely

• mûködésének elsôdleges célja, hogy diagnosztikus és terápiás, orvosi és ápolási kapacitásokat tartson fenn sérült vagy beteg emberek fekvôbeteg-gyógyellátására,

• állandó orvosi felügyelet és irányítás alatt áll,

• feladatait folyamatos munkarendben, szakképzett ápolószemélyzet bevonásával látja el.

1.3. Baleset

A biztosított akaratától független, hirtelen fellépô olyan külsô behatás, amelynek következtében a biztosítotton orvosilag indokolt mûtétet végeznek.

2. A biztosító kockázatvállalása

2.1. Biztosítási esemény

A biztosított olyan mûtéte, amelyet a biztosítás hatályba lépését követôen magyarországi vagy EU tagállam kórházában, a biztosítás tartama alatt végeznek el, és amely besorolható a jelen feltételek mellékletét képezô mûtéti lista mûtéti eljárásainak, illetve sebészeti beavatkozásainak körébe, és

a) ha a mûtétre okot adó betegség, illetve állapot a biztosítás hatályba lépését követôen alakult ki, illetve

b) ha a mûtét okát képezô betegség vagy állapot a biztosítás hatályba lépését megelôzôen már fennállt, de a hatályba lépést megelôzô 2 évben a biztosított ezzel kapcsolatban orvosi gyógykezelésre nem szorult, illetve tünetmentes volt.

2.2. Nem biztosítási esemény:

a) az olyan mûtét, amelynek szükségessége okozati összefüggésben áll a biztosított testrészeinek, illetve szerveinek a biztosítás hatályba lépését megelôzôen már kialakult maradandó károsodásával,

b) vagy az olyan mûtét, aminek oka olyan betegség, illetve állapot, amely a biztosítás hatálybalépését megelôzôen már fennállt, és aminek szükségességérôl a biztosított tudott vagy tudnia kellett („halasztott” mûtét).

2.3. Várakozási idô

A biztosító a kockázatviselés kezdetétôl számítva 6 havi várakozási idôt köt ki. A várakozási idô alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki, kivéve a biztosítás hatálybalépése után bekövetkezô balesetek miatti mûtéti beavatkozásokat.

3. Biztosítási szolgáltatás

A biztosítási esemény kapcsán esedékes szolgáltatási összeg (biztosítási összeg) megállapításának alapja a mûtéti lista (Melléklet), amely a mûtéteket négy térítési csoportba sorolja, valamint tartalmazza a biztosító kockázatviselésébôl kizárt mûtéteket is. A mûtétek besorolását a mûtéti listában szereplô eljárásokkal való összehasonlítással a biztosító orvosa állapítja meg a Mûtéti eljárások (térítési kategóriák szerinti) részletes listája ﬁgyelembevételével.

Az egyes térítési csoportokhoz tartozó biztosítási összegeket a Családi Biztosítás Függelék 3. pontja tartalmazza.

4. Ha ugyanazon mûtét során egyszerre több szerven vagy testrészen végzett beavatkozásra kerül sor, úgy a biztosítási szolgáltatás azon beavatkozás alapján kerül meghatározásra, amely a biztosítottnál alkalmazott mûtéti eljárások közül a legmagasabb térítési kategóriába esik.

5. Ha ugyanazon betegség, baleset miatt a biztosítás fennállásának ideje alatt idôben egymástól elkülönülô több mûtétre is sor kerül, úgy a biztosító ezek közül legfeljebb az elsô négy egymást követô mûtétre vonatkozó biztosítási összeget téríti meg.

6. Ha a biztosítási év során a biztosítottnál több mûtétre kerül sor, az ezen mûtétekre együttesen kiﬁzethetô biztosítási összeg nem haladhatja meg a legmagasabb mûtéti kategória szerinti szolgáltatási összeg háromszorosát.

7. A biztosító a szolgáltatás teljesítését a biztosítottnak a biztosító orvosa által történô felülvizsgálatához kötheti.

8. A kedvezményezettnek a biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a VII. 3. pontban megjelölteken túl az alábbi iratokat kell eljuttatnia a biztosítóhoz:

• kórházi zárójelentés,

• a mûtéttel kapcsolatos egyéb orvosi dokumentumok, külföldi kórházban történt mûtét esetén

a dokumentumok magyar nyelvû fordítása.

9. Egyéb rendelkezések

A részletes mûtéti lista megtekinthetô a biztosító kijelölt egységeinél.

A biztosítónak jogában áll, hogy az orvosi eljárásokban, illetve sebészeti beavatkozásokban bekövetkezô változások miatt indokolt esetben 2 évenként módosítsa a jelen Mellékletben található mûtéti térítési kategóriákban szereplô mûtétek besorolását. Módosítás esetén a biztosító írásban, az indexálásról szóló értesítôvel egyidejûleg tájékoztatja

a szerzôdôt a változásokról, melyek az évfordulót követôen elvégzendô mûtétekre vonatkoznak.

Családi Biztosítás Melléklet

Felhívjuk szíves ﬁgyelmét arra, hogy az elbírálás a részletes mûtéti lista alapján történik. A mellékletben tájékoztató jelleggel néhány gyakrabban elôforduló mûtét került felsorolásra.

Érintett terület	I. térítési csoportba tartozó mûtétek	II. térítési csoportba tartozó mûtétek	III. térítési csoportba tartozó mûtétek	IV. térítési csoportba tartozó mûtétek
Agy, koponyaûr	Agyi és koponyaûr mûtétek	Kisebb agyi és koponyaûri mûtétek pl. agykéreg vagy agyhártya bemetszése, cysta punctio
Gerinc, xxxxxxxx	Xxxx gerincmûtétek	Közepes súlyosságú gerinc-, illetve csigolyamûtétek pl. hátsó csigolya-ív féloldali eltávolítása, ideggyökér mûtéti átmetszése	Kevésbé súlyos beavatkozások pl. gerincfolyadék terápiás lecsapolása
Idegek	Nagy idegi mûtétek pl. agyideg decompressio	Közepes idegi mûtétek pl. idegvarratok, szimpatikus idegrostok átvágása, kiírtása	Kisebb idegi beavatkozások
Belsô elválasztású mirigyek	Belsô elválasztású mirigyeken végzett kiterjedt mûtétek pl. agyalapi mirigy, mellékvese mûtétei	Belsô elválasztású mirigyeken végzett kisebb mûtétek pl. pajzsmirigy-, mellékpajzsmirigy mûtétek
Szem	Nagyobb szem-, szemüregi mûtétek pl. retinamûtétek	Közepes szemmûtétek, helyreállító szemmûtétek pl. íriszplasztika, szemizmon végzett mûtétek, lencsemûtétek, szivárványhártya-mûtétek	Kisebb szemmûtétek pl. kötôhártya kisebb mûtétei, szaruhártya kisebb mûtétei
Fül, orr, gége, arcüreg, nyelv, száj, garat	Nagy fül-, orr-, gége, illetve arcüreggel, garattal, kapcsolatos mûtétek pl. belsô fül mûtétei, nyelv, gége, arccsont, állkapocs részleges vagy teljes mûtéti eltávolítása, garat egy részének mûtéti eltávolítása, mûvi gégeképzés	Közepes fül-, orr- és gégemûtétek pl. fülkagyló és hallójárat, orr eltávolítása, arccsont és állkapocs részleges elváltozásának mûtétei	Kisebb fül-orr és egyéb szájsebészeti (nem fogászati) mûtétek pl. mûtét nyálmirigyen, nyálvezetéken végzett mûtétek, mandula és orrmandula-mûtét 18 év felett	Mandulamûtétek 18 év alatt
Mellkas, tüdô, mellhártya, rekeszizom	Nagy mellkasi mûtétek pl. tüdô, nyelôcsô teljes vagy részleges eltávolítása	Közepes mellüregi beavatkozások pl. tüdôlebeny-eltávolítás, rekeszizom mûtétei	Kisebb mellüregi beavatkozások pl. légmell ellátása, idegen test eltávolítása bronchoszkóppal
Szív	Szívmûtétek pl. koszorúérmûtétek, billentyûmûtétek, szívátültetés	Kisebb, a szív felületét érintô mûtéti beavatkozások pl. szívburokmûtétek
Érrendszer	Nagy érrendszeri mûtétek pl. nagyerek helyreállító mûtétei (fôütôér, nyaki ütôerek, egyéb áthidalások)	Közepes súlyosságú érrendszeri mûtétek pl. embólia mûtéti eltávolítása, érátültetés, éráthelyezés	Kisebb érmûtétek
Nyirokrendszer, lép	Nyirokrendszer radikális mûtétei	Nyirokrendszer közepes kiterjedtségû mûtétei, lépmûtétek	Nyirokstruktúrák kisebb mûtétei
Emésztôrendszer (nyelôcsô, gyomor, bél)	Nagyobb emésztôrendszeri beavatkozások pl. részleges vagy teljes gyomor, vastagbél-eltávolítás	Közepes emésztôrendszeri beavatkozások pl. gyomor- és bél kisebb elváltozásainak mûtétei, gyomor- sipoly kezelése	Kisebb beavatkozások az emésztôrendszerben pl. vakbélmûtétek, összenövések mûtéti szétválasztása, aranyér-mûtét, végbélnyílás melletti tályogok, sipolyok mûtétei
Máj, epe, xxxxxxxxxxxxx	Xxx-, epe- és hasnyálmiriggyel kapcsolatos nagy mûtétek pl. máj 3 vagy több szegmentjének eltávolítása, hasnyálmirigy eltávolítása, átültetése, májátültetés	Máj-, epe- és hasnyálmiriggyel kapcsolatos közepes mûtétek pl. epe-, hasnyálmirigy mûtétei, kisebb májmûtétek	Máj-, epe- és hasnyálmiriggyel kapcsolatos kisebb beavatkozások pl. laparoszkópos és endoszkópos epekôzúzás, epekô eltávolítás

Érintett terület	I. térítési csoportba tartozó mûtétek	II. térítési csoportba tartozó mûtétek	III. térítési csoportba tartozó mûtétek	IV. térítési csoportba tartozó mûtétek
Sérvek		Nagy hasfali sérvek miatti mûtétek	Hasfali helyreállító mûtétek, comb-, lágyék-, köldöksérvek mûtétei
Vese, húgyhólyag	Vese és húgyhólyag nagy mûtétei pl. veseeltávolítás, vesetranszplantáció húgyhólyag eltávolítása	Vese és húgyhólyag közepes mûtétei pl. veseciszta fali kimetszése, vesetályog megnyitás	Vese és húgyhólyag kisebb beavatkozásai pl. ureteroszkópos kôzúzások
Ivarszervek	Ivarszerveket érintô nagy mûtétek, radikális kismedencei mûtétek	Ivarszerveket érintô közepes mûtétek pl. egyéb prosztatamûtétek, herék eltávolítása, egyéb nôgyógyászati mûtétek (myoma, méh petefészek- eltávolítás), laparoszkópos nôgyógyászati mûtétek, méhen kívüli terhesség	Ivarszerveket érintô kisebb mûtétek pl. herezacskó-bemetszés, méhnyak elváltozás kimetszése, méh-polip eltávolítása
Csontrendszer	Csontrendszer nagy mûtétei pl. rekonsrukciós mûtétek, combcsont nagy mûtétei, végtaghosszabbítás, végtagrövidítés	Csontrendszer közepes mûtétei pl. végtagon végzett nagyobb csontmûtétek (csavar, velôûrszeg, lemez behelyezés, csonteltávolítás, csontpótlás)	Csontrendszer kisebb mûtétei pl. csonttörések miatt végzett kisebb mûtéti beavatkozások, dróttûzések, egyszerûbb csontelváltozások mûtétei
Izmok, inak, izületek	Izmok, inak, izületek nagy mûtétei pl. nagyizületi mûtétek (váll, csípô), nagyizületi protézisek behelyezése	Izmok, inak, izületek közepes mûtétei pl. ínátültetés	Izmok, inak, izületek kisebb mûtétei pl. ín- és szalagvarratok, arthroszkópos mûtétek, izületi hártya mûtéti eltávolítása
Amputációk	Teljes végtagamputációk végtagvisszavarrások	Részleges végtagamputációk	Ujjak amputációi
Mellmûtétek	Nagy mellmûtétek pl. nyirokrendszert is érintô mellmûtétek	Közepes súlyosságú mellmûtétek pl. emlô részleges vagy teljes eltávolítása	Kisebb mellmûtétek pl. az emlôn végzett kisebb, terápiás célú mûtéti beavatkozások
Égések mûtéti kezelése	Nagyobb égések mûtéti kezelése	Közepes súlyosságú égések mûtéti kezelése	Kisebb súlyosságú égések mûtéti kezelése

Kizárások:

• fogeltávolítás, fogászati mûtétek,

• terhességgel, szüléssel összefüggô mûtétek, illetve a méhen belül, valamint a még meg nem született magzaton és az anyán végzett beavatkozások, mûvi abortuszok és küretek, meddôséggel, sterilizációval kapcsolatos mûtétek,

• cirkumcízió,

• xxxxx megváltoztatását célzó mûtétek,

• veleszületett rendellenességek mûtétei,

• kozmetikai mûtétek

(szépészeti célú plasztikai mûtétek),

• endoszkópos mintavétel, laparoszkópos vizsgálat és egyéb, diagnosztikus célú anyagvétel,

• mûtét során behelyezett idegen anyagok (pl. szeg, lemez) eltávolítása,

• a bôr és bôr alatti szövetek kisebb sérüléseinek, elváltozásainak ellátása,

• sebek, hegek és szövôdményeik mûtétet követô ellátása (sebtisztítás),

• punkciók, kanülök, katéterek behelyezése,

• idegen test eltávolítása bôr alatti szövetekbôl, testnyílásokból,

• visszérmûtét,

• pacemaker-beültetés.

Családi Biztosítás

A kiegészítô balesetbiztosítás különös feltételei

Jelen kiegészítô biztosítás csak a Családi Biztosítás Általános feltételeivel és Vagyonbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes. A feltételekben nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvben rögzítettek az irányadók.

I. ÉRTELMEZÔ RENDELKEZÉSEK

1. Jelen biztosítási feltételek alkalmazása szempontjából baleset a biztosított akaratától független, hirtelen fellépô olyan külsô behatás, amelynek következtében a biztosított múlékony sérülést szenved, a baleset megtörténtétôl számított 1 éven belül a biztosított meghal, vagy 2 éven belül maradandó egészségkárosodást szenved. Múlékony sérülés a baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés.

Jelen biztosítási feltételek szempontjából a megemelés, a rándulás, a foglalkozási betegség (ártalom), valamint a napszúrás, a hôguta és a fagyás nem minôsül biztosítási eseménynek. Az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek

kísérlete a biztosított beszámítási képességétôl, tudatzavart állapotától függetlenül nem minôsül biztosítási eseménynek.

2. A jelen feltételek alapján biztosított a kötvényen név szerint feltüntetett személy, és azok a közeli hozzátartozók és hozzátartozók (Ptk. 685.§ b) pont), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontjában közös háztartásban vele állandó jelleggel együtt éltek.

3. A jelen feltételek alapján a biztosított életében járó valamennyi biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje maga a biztosított.

A balesetbiztosítási szolgáltatásokra a biztosított halála esetén az örököse jogosult.

II. SZOLGÁLTATÁSI IGÉNY BEJELENTÉSE

1. A biztosítási eseményt az annak bekövetkeztétôl számított 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak.

2. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok a következôk:

a) a biztosítási kötvény,

b) a díjﬁzetés igazolása,

c) a személyazonosságot igazoló okirat,

d) a kedvezményezettség megállapításához szükséges okirat,

e) hatósági eljárás esetén a nyomozást megtagadó vagy megszüntetô jogerôs határozat, jogerôs bírósági ítélet,

f) az igény elbírálásához szükséges, a biztosító által kért egyéb iratok.

3. A kiegészítô balesetbiztosítás szolgáltatási összegébôl önrészesedés nem kerül levonásra.

III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK,

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. Xxxxxxxx halál esetére szóló biztosítás

1.1. Biztosítási esemény

A biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkezô halálos kimenetelû balesete.

1.2. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító kiﬁzeti a baleset idôpontjában a baleseti halál esetére szóló aktuális biztosítási összeget (Családi Biztosítás Függelék 2.1. pont).

1.3. A kedvezményezettnek a biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a II./2. pontban megjelölteken túl az alábbi iratokat kell eljuttatnia a biztosítóhoz:

a) halotti anyakönyvi kivonat,

b) a halál okát igazoló orvosi bizonyítvány.

2. Baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás (rokkantság) esetére szóló biztosítás

2.1. Biztosítási esemény

A biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkezô, maradandó egészségkárosodást (állandó rokkantságot) okozó balesete.

2.2. Biztosítási szolgáltatás

a) Ha a baleseti eredetû rokkantság állandó és teljes

(100%-os), a biztosító a baleset idôpontjában aktuális

I. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összeget ﬁzeti ki (Családi Biztosítás Függelék 2.2. a) pont).

c) Ha a baleseti eredetû rokkantság állandó és részleges, s annak mértéke 1% és 9% közötti, de nem okoz cson-kolást, bénulást, teljes megmerevedést,

a biztosító a baleset idôpontjában aktuális II. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összeget ﬁzeti ki (Családi Biztosítás Függelék 2.3. pont).

2.3. Végtagok, illetve szervek elvesztése esetén a maradandó egészségkárosodás mértéke a jelen pont táblázatában foglaltak szerint, orvosi igazolás alapján kerül megállapításra. A táblázatban fel nem sorolt esetekben a baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvos

szakértôje állapítja meg, legkésôbb két évvel a baleset idôpontja után.

Testrészek Az egészségkárosodás egészségkárosodása mértéke

mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
mindkét felkar, alkar vagy kéz elvesztése	100%
egyik kar vagy kéz, és comb vagy lábszár együttes elvesztése (azaz felsô végtag és alsó végtag együttes csonkolása)	100%
mindkét comb elvesztése	100%
mindkét lábszár vagy lábfej elvesztése	90%
egyik comb elvesztése	80%
egyik felkar elvesztése	80%
egyik lábszár elvesztése	70%
egyik alkar elvesztése	70%
beszélôképesség teljes elvesztése	70%
mindkét fül hallóképességénekteljes elvesztése	70%
jobb kéz elvesztése (csukló szintjében)	65%
bal kéz elvesztése (csukló szintjében)	50%
egyik lábfej teljes elvesztése (boka szintjében)	40%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése	35%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	25%

2.4. A biztosított a kárigény bejelentésekor írásban nyilatkozhat arról, hogy balkezes. Ebben az esetben a fenti táblázatban a jobb- és balkéz elvesztésére vonatkozóan

az egészségkárosodás mértékét meghatározó százalékok felcserélôdnek.

2.5. A jelen kiegészítô balesetbiztosítás hatálybalépése elôtt bármely okból már maradandóan károsodott vagy nem ép testrészek és szervek a biztosításból ki vannak zárva.

2.7. A baleseti rokkantsági szolgáltatások teljesítésére csak akkor és annyiban köteles a biztosító, amennyiben a rokkantságot okozó baleset még a biztosított életében a biztosítóhoz bejelentésre került, s a rokkantság mértékét a biztosító megállapította.

2.8. A kedvezményezettnek a biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a II./2. pontban megjelölteken túl az alábbi iratokat kell eljuttatnia a biztosítóhoz:

a) a baleseti eredetû maradandó egészségkárosodást igazoló orvosi iratok.

3. Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítás

3.1. Biztosítási esemény

A biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkezô, csonttörést vagy csontrepedést okozó balesete.

3.2. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító a baleset idôpontjában aktuális baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeget ﬁzeti ki. (Családi Biztosítás Függelék 2.4. pont)

3.3. A baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeg az egy balesetbôl eredô több csonttörés, csontrepedés esetén csak egyszeresen kerül kiﬁzetésre.

3.4. A kedvezményezettnek a biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a II./2. pontban megjelölteken túl az alábbi iratokat kell eljuttatnia a biztosítóhoz:

a) a baleseti eredetû csonttörést, csontrepedést igazoló orvosi iratok.

IV. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS KOCKÁZATKIZÁRÁSA

1. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, ha bizonyítást nyer, hogy a biztosított balesete

a) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben következett be,

b) a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása, jogellenesen idézte elô.

2. A biztosítási esemény akkor minôsül súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak, ha az a biztosított

a) súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék, illetve annál magasabb véralkoholszint) közvetlen okozati összefüggésben következett be,

b) jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjármûvezetése (0,8 ezrelékes véralkoholszint) közben következett be, és mindkét esetben a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,

c) kábító vagy bódító hatású anyag, vagy egyéb vegyi anyag bódítószerként történô használatával kapcsolatos befolyásoltsága alatt, vagy azzal összefüggésben történt.

3. Jelen feltételek szempontjából a biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény

• államok közötti fegyveres összeütközésbôl eredôen, vagy polgárháborús cselekmények kapcsán következik be, illetve annak bekövetkeztében

• HIV vírussal való fertôzöttség hatott közre.

4. Ha bizonyítást nyer, hogy a biztosított halálát

a kedvezményezett szándékos magatartása okozta, úgy a halált okozó kedvezményezett nem támaszthat igényt a biztosító szolgáltatására.

AEGON Lakásdoktor assistance szolgáltatás

Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megﬁzetése ellenében a jelen feltételek szerint, a Lakásdoktor telefonos szolgálat, az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a Biztosítottak telefonhívásait és a szerzôdésben rögzített szolgáltatásokat nyújtja.

Jelen kiegészítô biztosítás csak az Általános és a Vagyonbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes azzal az eltéréssel, hogy a jelen kiegészítô szolgáltatást mindkét fél, a szerzôdés évfordulója elôtt minimum 30 nappal írásban felmondhatja, és az alapszerzôdés, valamint annak egyéb kiegészítôje ebben az esetben a jelen szolgáltatás nélkül marad hatályban.

A szolgáltatást, a Biztosító kiszervezett tevékenységként, külsô szolgáltatóval együttmûködve nyújtja. Amennyiben a Biztosító és a külsô szolgáltató közötti szerzôdés, valamely okból megszûnik, a Biztosítónak joga van a jelen kiegészítô szolgáltatást az általános felmondási szabályoktól eltérô módon, szükség szerint idôarányos díjvisszatérítés mellett felmondani.

I. BIZTOSÍTOTTAK

A jelen kiegészítô biztosítás biztosítottjai a Vagyonbiztosítás különös feltételeinek I.2. pontjában meghatározott biztosítottak lehetnek.

II. A SZOLGÁLTATÁSOK

1. Vészelhárítás

A Biztosító vállalja a vészelhárítási és egyéb, háztartási assistance (gyors segítség), kisiparosi kivitelezôi, javítói jellegû szolgáltatás megszervezését a következô szakmákban:

• víz-, gáz-, fûtésszerelô

• tetôfedô

• üveges

• villanyszerelô

• duguláselhárító

• zárjavító

• lakatos.

Vészelhárításnak tekintendô, azon olyan, a biztosított épületben, épületgépészetben keletkezô váratlan meghibásodás, károsodás, amely sürgôs beavatkozást igényel az esetleges további károk, balesetveszély megelôzése érdekében, feltéve, hogy a kialakult vészhelyzet elhárítása valamely a II/1. pontban felsorolt szakmai képzettséggel megoldható. A vészhelyzet jellegének megállapítása, a Biztosítottal telefonon történô egyezetés alapján a Biztosító dönt.

Amennyiben a kialakult vészhelyzet, a biztosítási szerzôdés valamely szabályzatában meghatározott kockázathoz kapcsolódóik (pl. csôtörés, üvegtörés, tetôkár), úgy a jelen szolgáltatást korlátlan számban, míg azon vészhelyzeti esetek, amelyek nem biztosítási esemény által okozottak, azok biztosítási évenként

• egyénileg kötött Családi Biztosítás esetén, egy alkalommal,

• társasházi lakásszövetkezetek által kötött Társasházi és Lakásszövetkezeti Komplex Biztosítás esetén,

a szerzôdésben magadott albetétek számával megegyezô alkalommal

vehetôk igénybe, függetlenül attól, hogy milyen segítségnyújtásra jelentett be a biztosított igényt.

2. A vészelhárítás költségeinek átvállalása

A Biztosító vállalja, hogy az általa küldött szakember vészelhárítási tevékenységének költségeit a kötvényben megjelölt mértékig megtéríti. A felmerülô téríthetô költségek jellege:

• munkadíj,

• anyagköltség,

• kiszállási díj

Vészelhárítás esetén, ha a felmerülô költségek meghaladják a kötvényben rögzített limitet, a többletköltségek

a biztosítottakat terhelik.

Amennyiben az így felmerült többletköltség, a biztosítási szerzôdés valamely kockázatával okozati összefüggésben keletkezett, úgy a Biztosított által a Lakásdoktor szakemberének megﬁzetett többletköltségeit, a Biztosító,

a kárrendezési eljárás keretei között a feltételek szerint utólag megtéríti a Biztosítottnak.

A vészhelyzet bejelentése esetén, a Biztosító 24 órán belül megfelelô szakembert küld a helyszínre. Amennyiben

a Biztosított számára csak egy késôbbi – 2 napon belüli

– idôpont megfelelô, de gondoskodott a további károk megelôzésérôl, a Biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli, és a javítási költségeket a jelen szerzôdésben rögzített feltételek szerint vállalja.

A Szakiparos által végzett tevékenységért a Biztosító

– a Biztosított és a Szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel – felelôsséggel nem tartozik, csak annyiban, ha a szakember a megígért határidôben nem jelenik meg.

3. Szakiparosok ajánlása

A vészhelyzeten kívüli esetekben vállalja a Biztosító, hogy a bejelentett kár, hiba megszûntetése érdekében szakembert ajánl a Biztosított részére, a II.1. pontban felsorolt tevékenységeken belül.

A nem vészelhárítás jellegû, szakemberajánlás útján igénybe vett szolgáltatás megrendelése a Biztosított felelôssége, költségeit (munka-, anyag-, kiszállási díj) a Biztosított ﬁzeti meg a szakembernek, de amennyiben az így igénybe vett szolgáltatás a biztosítási szerzôdés valamely kockázatával okozati összefüggésben keletkezett, úgy a Biztosító,

a kárrendezési eljárás keretei között a feltételek szerint utólag megtéríti azt a Biztosítottnak.

A Szakiparos által végzett tevékenységért a Biztosító

– a Biztosított és a Szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel – felelôsséggel nem tartozik.

III. A SZOLGÁLATÁS DÍJA

A szolgáltatás díja, a biztosítási ajánlaton illetve kötvényen kerül meghatározásra.

A Biztosító jogosult a szolgáltatás díját évente, az alapszerzôdés évfordulójakor módosítani.

A Biztosító, a díjmódosítás során annyiban eltérhet a biztosítás Általános szabályzatának IV.2. pontjában foglalt elvektôl, hogy a kockázati viszonyok jelentôs változása miatt is jogosult a díjemelésre javaslatot tenni.

A biztosítási szerzôdés az adott évre a Biztosító által az indexálás alkalmával közölt díjjal érvényes, a Szerzôdônek azonban joga van arra, hogy jelen szabályzat alapján, a kiegészítô szolgáltatást az évfordulóra felmondja. Amennyiben a Szerzôdô, a díjemelésre vonatkozó szerzôdésmódosítást követôen, a fentiek szerinti felmondási jogával nem él, úgy azt a Biztosító elfogadottnak tekinti.

Családi Biztosítás Függelék

Érvényes és aktuális: 2008. május 1. után aláírt ajánlatok esetében

1. ÉLETBIZTOSÍTÁS

1.1 Haláleseti biztosítási összeg: 142.100,- Ft

2. BALESETBIZTOSÍTÁS

2.1. Xxxxxxxx halál esetére szóló biztosítási összeg: 284.200,-Ft

2.2. Baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás (rokkantság) esetére szóló biztosítás

a) I. sz. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti

rokkantság állandó és teljes (100%-os) 568.400,-Ft

b) I. sz. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti eredetû állandó és részleges rokkantság mértéke

– a 10%-ot eléri, vagy meghaladja, valamint ha

– a 10%-ot nem éri el, de csonkolást,

bénulást, teljes megmerevedést okoz 568.400,-Ft-nak

a rokkantság fokával arányos része

2.3. II. sz. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti eredetû állandó és részleges rokkantság mértéke 1–9% közötti, és nem okoz csonkolást, bénulást,

Document Metadata

Table of Contents

Családi Biztosítás

Document Metadata