Házőrző

Házőrző

otthon- és életmód-biztosítási feltételek

Hatályos: 2014. december 13-ától

Nysz.: 17471

Tartalomjegyzék

Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések 6

I. A biztosítóra vonatkozó tájékoztató adatok 6

II. Ügyfélszolgálat 7

III. Panaszügyintézés 7

IV. Felügyeleti Hatóság 7

V. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása, a közvetítői eljárás és a bírói út igénybevétele 8

VI. A biztosítási titokra, valamint a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók 8

VII. Életbiztosítások adózási tudnivalói 13

VIII. Az általános forgalmi adó megtérítése 14

IX. Késedelmi kamat 14

X. Adminisztrációs díj 14

XI. A befizetett biztosítási díj elszámolásának sorrendje 14

XII. A díjfizetés módja 15

XIII. A biztosításközvetítő 15

XIV. Kedvezmények igénybevétele 15

XV. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei 16

XVI. Egyéb rendelkezések 16

XVII. Irányadó jog, joghatóság kikötése 16

XVIII. Jelen ügyféltájékoztatónak a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérő rendelkezései 16

I. Általános feltételek 18

1. Biztosító, szerződő, biztosított, kedvezményezett 18

2. A biztosítási szerződés létrejötte 19

3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 20

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 20

5. A biztosítási szerződés módosítása 20

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 20

A. Érdekmúlás, lehetetlenülés 20

B. Évfordulóra történő felmondás 20

C. Díjnemfizetés 21

D. Közös megegyezés 21

E. Egyéb 21

7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai 21

8. A biztosítási összeg/alulbiztosítottság/túlbiztosítás 22

9. Az értékkövetés szabályai 23

10. Önrészesedés, szolgáltatási limit 23

11. A szerződő felek speciális kötelezettségei 23

A. Szerződő, biztosított kötelezettségei 23

a) Tájékoztatási kötelezettség 23

b) Közlési és változásbejelentési kötelezettség 24

c) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség 24

d) Kárbejelentési kötelezettség 25

e) Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok 25

f) Díjfizetési kötelezettség 27

B. Biztosító kötelezettségei 27

a) Tájékoztatási kötelezettség 27

b) Szolgáltatási kötelezettség 27

12. Mentesülés 27

13. Általános kizárások 28

14. Egyéb rendelkezések 29

A. Törvényi engedményi jog 29

B. Elévülés 29

C. Adatkezelés, adatvédelem 29

D. A Házőrző otthon- és életmód biztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó

közös szabályok 29

E. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól, lényeges eltérések a Polgári Törvénykönyv

rendelkezéseitől 30

F. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása 31

II. Különös feltételek 32

1. Biztosított 32

2. Területi hatály 32

3. Biztosítható vagyontárgyak köre 32

A. Épület vagyoncsoport 32

B. Ingóság vagyoncsoport 34

4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként 35

5. Biztosítási események 35

A. Tűz 36

B. Robbanás 36

C. Villámcsapás 36

D. Villámcsapás másodlagos hatása 36

E. Vihar 36

F. Felhőszakadás 36

G. Jégverés 37

H. Hónyomás 37

I. Árvíz 37

J. Földrengés 38

K. Földcsuszamlás 38

L. Kő- és földomlás 38

M. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása 38

N. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is) 39

O. Idegen tárgy rádőlése 39

P. Betöréses lopás, rongálás 39

Q. Rablás 39

R. Vízkár 40

S. Üvegtörés 40

T. Egyéb biztosítási események 40

6. A biztosító szolgáltatása 46

A. Szolgáltatásra jogosultak köre 46

B. A térítési összeg meghatározásának alapelvei 46

C. Költségtérítések 47

D. A szolgáltatás különös szabályai 47

III. Kiegészítő felelősségbiztosítás 49

1. Biztosított, károsult 49

2. Területi és időbeli hatály 49

3. A felelősségbiztosítási szerződés megszűnése 49

4. A felelősségbiztosítás díja 49

5. Biztosítási összeg 49

6. Biztosítási esemény 50

7. A biztosító szolgáltatása 51

8. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok 53

IV. Kiegészítő balesetbiztosítás 54

1. Biztosított, kedvezményezett 54

2. Területi és időbeli hatály 54

3. A biztosítás megszűnése 54

4. A biztosított, kedvezményezet kötelezettségei 54

5. A biztosítás díja 54

6. A biztosítási összeg 54

7. A biztosítási események 54

8. A biztosító szolgáltatása 56

V. További kiegészítő biztosítások 59

1. Kiegészítő egészségbiztosítás 59

2. Kiegészítő élet-, baleset- és egészségbiztosítás – Egészség csomag 59

3. Gépjárművek kiegészítő biztosítása 64

4. Munkanélküliségi díjátvállalás kiegészítő biztosítás 64

5. Jogvédelem kiegészítő biztosítás 66

6. Mestervonal-24 szolgáltatás és Temetési segítség 72

7. Garancia Plusz és IT Távsegítség kiegészítő biztosítás 74

8. Autósegély kiegészítő biztosítás 77

9. Időjárás kiegészítő biztosítás általános feltételei 80

10. Futrinka kisállat kiegészítő biztosítás 82

11. Smart kiegészítő biztosítás 89

12. Az utasbiztosításra vonatkozó tájékoztatás 90

VI. Függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok 95

VII. Záradékok és függelékek 100

VIII. Módozatok, csomagok, kockázatok 103

Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali Biztosító Zrt. tár- sasághoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb ada- tait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint – a Magyar Nemzeti Bankhoz és a Pénzügyi Békéltető Testülethez való előterjesztésének a lehetőségéről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező

– adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

Jelen Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések (a továbbiakban: Ügyféltájékoztató) a fentieken túl tartalmazza a létrejött biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelke- zéseket is.

Az Ügyféltájékoztatóban foglalt rendelkezéseken túl a biztosítási szerződéssel létrejövő jogviszony tartalmát képezik továbbá – a biztosítási szerződés típusától függően – a biztosításra vonatkozó általános szerződési feltételek, az egyes biztosítási szerződésekre vonatkozó különös és kiegészítő szerződési feltételek, valamint a szerződő/biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai.

A jelen Ügyféltájékoztatóban, az általános szerződési feltételekben, valamint a különös és kiegészítő biztosítási feltételekben (a továbbiakban együtt: általános feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvény- könyv rendelkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

I. A BIZTOSÍTÓRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

A Generali Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt. majd Generali-Providencia Biz- tosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, majd Generali-Providencia Biztosító Zrt. – a Providencia Osztrák- Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. év április hó 30. napján.

A társaság az IVASS által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os számon szereplő Generali Csoporthoz tartozik.

A társaság neve: Generali Biztosító Zrt.

A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 4 500 000 000 Ft

Az alap (jegyzett) tőke ténylegesen rendelkezésre bocsátott összege: 4 500 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

A székhely állama: Magyarország

Cégjegyzékszáma: 01-10-041305

Adószáma: 10308024-4-44

Nyilvántartja: a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás A társaság cégformája: részvénytársaság Működési módja: zártkörű

Telefon: 36 1 301 7100

A társaság egyedüli részvényese: Generali PPF Holding B.V.

Cégjegyzékszáma: Amszterdami Kereskedelmi Kamara nyilvántartásában 34275688

Székhelye: NL-1112 XN Diemen, Diemerhof 32

II. ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával, kérjük, forduljon bizalommal biztosításköz- vetítőjéhez, ügyfélszolgálati irodáinkhoz, illetőleg a Telefonos ügyfélszolgálat munkatársaihoz, vagy keresse fel internetes ügyfélszolgálatunkat. Kollégáink készséggel állnak az Ön rendelkezésére.

Az Ügyfélszolgálat elérhetőségei

Telefonos ügyfélszolgálat telefonszáma: 06 40 200 250 Központi ügyfélszolgálat címe: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

További ügyfélszolgálatok elérhetőségei: www.generali.hu/Kapcsolatfelvetel/Kapcsolatfelvetel_pont_kereso.aspx

Információt, és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a www.generali.hu cí- men is. Internetes ügyfélszolgálatunk esetleges üzemzavara idején a Telefonos ügyfélszolgálatunk biztosítja az elérhetőséget.

III. PANASZÜGYINTÉZÉS

Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtató- an rendezni, a Generali Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati Igazgatóságán szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát az alábbi elérhetőségi címeken közölheti.

Postai levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888

Telefonszám: 06 40 200 250

Fax: 06 1 452-3927

E-mail: generali.hu@generali.com

Internet: generali.hu/Online_ugyfelszolgalat/Panaszok_bejelentese.aspx

Központi ügyfélszolgálat: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

További ügyfélszolgálatok elérhetőségei: www.generali.hu/Kapcsolatfelvetel/Kapcsolatfelvetel_pont_kereso.aspx

Szóbeli panaszát személyesen valamennyi, a személyes ügyfélfogadásra nyitva álló ügyfélszolgálati irodánk- ban teheti meg.

A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére minden munkanapon 8 órától 16 óráig, illetőleg legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig biztosítunk lehetőséget.

Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezeté- sével kapcsolatos további részletes információkat talál honlapunkon, illetőleg az ügyfélszolgálati irodáinknál kihelyezett panaszkezelési szabályzatban.

IV. FELÜGYELETI HATÓSÁG

IV.1. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB vagy Felügyelet)

A Felügyelet elérhetőségei

Székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9. Levelezési cím: H-1534 Budapest BKKP Postafiók 777. Központi telefon: 36 1 489 9100

Központi fax: 36 1 489 9102

Webcím: http://felugyelet.mnb.hu

Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Ügyfélszolgálat telefonszáma: 06 40 203 776

Ügyfélszolgálat elektronikus levelezési címe: ugyfelszolgalat@mnb.hu

Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (www.felügyelet.mnb.hu/fogyasztoknak), az ott elérhető tájékoztatókra és összehasonlítást segítő alkalmazásokra.

IV.2. Társaságunk az MNB által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely tevékenységünk vonat- kozásában a Felügyelet – kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében – ellenőrzi

a) a biztosító által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vo- natkozó kötelezettséget megállapító, a Bit-ben vagy az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabály- ban előírt rendelkezések, valamint

b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá

d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgál- tatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek [az a)–d) pont a továbbiakban együtt: fogyasz- tóvédelmi rendelkezések], továbbá

e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerződés lét- rejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédel- mi eljárás).

Fogyasztóvédelmi eljárást a Felügyeletnél a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti fogyasztónak mi- nősülő személy kezdeményezhet, abban az esetben, ha a biztosítónál panaszát már korábban előterjesztette, azonban a panaszára nem kapott választ, vagy a panasz kivizsgálása nem jogszerűen történt, vagy a biztosító válaszából egyéb, a fentiekben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélel- mez.

A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződés- szegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.

V. A PÉNZÜGYI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET ELJÁRÁSA, A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS ÉS A BÍRÓI ÚT IGÉNYBEVÉTELE

V.1. A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület. A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli ren- dezése érdekében a fogyasztó írásban benyújtott kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél. A Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érde- kében.

A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy azt megelőzően a fogyasztó a biztosítóval közvetlenül megkí- sérelje a vitás ügy rendezését.

A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei Címe: 1013 Budapest, Krisztina, krt. 39.

Levelezési címe: H-1525 Budapest BKKP, Pf. 172

A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lényeges információk (így a Testület eljárási szabályzata) megtalálhatóak a https://felugyelet.mnb.hu/pbt honlapon.

V.2. A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetető Testületi eljáráson kívül

– közvetítői eljárás is kezdeményezhető, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

V.3. A biztosítási szerződésből eredő igények a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesíthetőek. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendel- kezései irányadóak.

VI. A BIZTOSÍTÁSI TITOKRA, VALAMINT A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ELVI ÉS GYAKORLATI TUDNIVALÓK

A biztosítási titok és a személyes adat

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosítás- közvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a bizto- sításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.

Személyes adat valamennyi, az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

VI.1. Az adatkezelés célja

VI.1.1. A biztosítási szerződés nyilvántartásával, végrehajtásával és a biztosítási szolgáltatások teljesítésével összefüggő adatkezelés

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító, mint adatkezelő az ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek.

Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben megha- tározott egyéb cél lehet. A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerződésre ajánlatot tesz. A biztosító adatkezelése a biztosítási szerződés megkötésével magadottnak tekintett önkéntes hozzájáruláson alapul.

VI.1.2. A biztosítók közötti adatcserével összefüggő adatkezelés

Tájékoztatjuk, hogy a biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében társaságunk – a jog- szabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogsza- bályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések meg- akadályozása céljából – a 2015. év január hó 1. napjától kezdődően hatályba lépő Bit.161/A. §-ában biztosított felhatalmazása alapján, 2015. január 1. napjától kezdődően jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 155. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit.161/A. § (3)–(5) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.

Társaságunk ennek keretében,

– baleset és betegség, továbbá a hagyományos életbiztosítás, házassági biztosítás, születési biztosítás, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás, valamint társadalom- biztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás biztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások megkötésé- vel vagy teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosítandó vagy a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazat- hoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat fel- méréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

– szárazföldi jármű-casco (sínpályához kötött járművek nélkül), sínpályához kötött járművek cascoja, légijár- mű-casco, tengeri-, tavi és folyami jármű-casco, szállítmány (beleértve árukat, poggyászokat és valameny- nyi más vagyontárgyat), tűz- és elemi károk, egyéb vagyoni károk, hitel, kezesség, garancia, különböző pénzügyi veszteségek, jogvédelem, segítségnyújtás és temetési biztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítá- sok megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosítandó vagy biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) az b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekö- vetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat fel- méréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

– az önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség, önjáró szárazföldi járművek használatából eredő felelősség, (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást), a légi járművekkel összefüggő felelősség, a tengeri, tavi és folyami járművekkel összefüggő felelősség, vala- mint az általános felelősség biztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén az alábbi adatokat kérheti:

a) az előző bekezdés a)–e) pontjában meghatározott adatokat;

b) a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvé- nyesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonat- kozó adatokat; és

c) a károsodott vagyontárgyat vagy a személyi sérülés miatt kárigényt, vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

A társaságunk által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a meg- keresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni társaságunknak.

Társaságunk a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig ke- zelheti. Ha a megkeresés eredményeként a társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.

Ha a megkeresés eredményeként társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvé- nyesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megisme- rését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

Társaságunk az e célból végzett megkeresésről, az abban szereplő adatokról, továbbá a megkeresés teljesíté- séről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja.

Társaságunk a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonat- kozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze.

A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

VI.1.3. A biztosítóhoz érkezett panaszokkal összefüggő adatkezelés

A biztosító a panaszügyintézés során tudomására jutott személyes adatokat a Bit.167/B.§. panaszkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelés érdekében kezeli, és az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet. A Biztosító adatkezelése a Bit. fenti ren- delkezésén alapul.

VI.2. Az adatkezelés időtartama

VI.2.1. A biztosító a személyes adatokat- ideértve az egészségi állapottal közvetlenül összefüggő adatokat is – a biz- tosítási jogviszony fennállásának idején, valamint – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

VI.2.2. A telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító a közötte és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi.

VI.2.3. A biztosító a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg.

VI.2.4. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsola- tos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

VI.3. Az adatkezelés jogalapja

VI.3.1. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továb- biakban: Infotv.) foglaltaknak megfelelően tájékoztatjuk, hogy a fentebb hivatkozott adatkezelések jogalapja a Bit. 155. §-a és a Bit.167/B §-a, illetve a biztosítók közötti adatcsere tekintetében, 2015. január 1. napjától kezdődően a Bit. 161/A §-a. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

VI.3.2. Az Infotv. értelmében személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése

a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy

b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arány-ban áll.

VI.3.3. Az Infotv. értelmében, ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában

a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy

b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesíté- se a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll

további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.

VI.3.4. Az érintett természetes személy előzetes hozzájárulása esetén a biztosító egyéb céllal is kezelhet személyes adatokat. Ezen adatkezelésekről a biztosító az adatoknak a cél szerinti felvételekor ad tájékoztatást.

VI.4. Az adatok megismerésére jogosultak köre

Tájékoztatjuk, hogy a személyes adatokat és a biztosítási titoknak minősülő információkat kizárólag társasá- gunknak a vonatkozó adatkezelési célhoz kapcsolódó hozzáférési jogosultságokkal rendelkező munkavállalói, megbízott biztosításközvetítői, illetve a társaságunk részére külön szerződés alapján adatfeldolgozási vagy ki- szervezett tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, a társaságunk által meghatározott ter- jedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges mértékben. Az adatokat jogosultak megismerni továbbá mindazon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben társaságunknak a biztosítási titok megtartásának a kötelezettsége a VI.6.–VI.9. pontok értelmében nem áll fenn.

Tájékoztatjuk, hogy társaságunk az adatkezelések során adatfeldolgozókat vesz igénybe. Az adatfeldolgozók személyére vontkozóan a biztosító a generali.hu internetes oldalon ad tájékoztatást.

VI.5. A biztosítási titok megtartására vonatkozó rendelkezések

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan meg- jelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

VI.5.1. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíró- sággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehaj- tóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötele- zettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosí- tókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyil- vántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kár- rendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet vég- zővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés fel- tételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy sze- mély írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)–m) és p)–r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyaror- szág Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítá- sáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.

VI.5.2. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüg- gő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott be- jelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása meg- előzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

VI.5.3. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik ország- beli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adat- köre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adat- továbbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

VI.5.4. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számá- ra a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügye- leti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

d) a biztosítási törvény összevont alapú felügyeletre vonatkozó fejezetében és a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a VI.5.1. pont b) f) és j) pontjai, illetve a VI.5.2.pont alapján végzett adattovábbításokról.

A biztosító a VI.5.1.pontban, a VI.5.2. pont a)-b) pontjaiban, továbbá a VI.5 pont második bekezdésében, a

VI.5.3. pontban, a VI.5.4. pontban, valamint 2015. január 1-jétől kezdődően a VI.1.2. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

VI.5.5. Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

VI.6. Az adatkezelésekkel kapcsolatos jogok és érvényesítésük

Az érintett természetes személy kérelmére – a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül – a biztosító írásban tájékoztatást ad az érintett részére a kezelt, illetve a társaságunk által – vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott személyes adatairól, azok forrásá- ról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az érintett természetes személy még nem nyújtott be.

Az érintett természetes személy kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendelt adatkezelések kivételével – adatainak a zárolását és törlését. Társaságunk az érintett természe- tes személy által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban átvezeti.

Az érintett természetes személy az Infotv-ben meghatározott esetekben tiltakozhat személyes adatainak a ke- zelése ellen. A tiltakozást társaságunk annak benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről az érintett termé- szetes személyt írásban tájékoztatja. Amennyiben az érintett a döntéssel nem ért egyet, illetve a társaságunk a fenti határidőt elmulasztja, úgy a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül jogosult bírósághoz fordulni.

Az érintett természetes személyek a személyes adataik kezelésével kapcsolatos tiltakozásaikat, kérelmeiket társaságunknál szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, telefaxon, vagy elektronikus levelezési címen) jelenthetik be, a II. és III. pontban feltüntetett elérhetőségi címeken, a biztosító belső adatvédelmi felelősének címezve. A kérelmeket, tiltakozásokat a Központi Ügyfélkap- csolati és Panaszkezelési csoport bírálja el a belső adatvédelmi felelős bevonásával.

Amennyiben az érintett természetes személy a személyes adataival kapcsolatos tiltakozását, panaszát, kérel- meit Társaságunknál nem sikerült megnyugtató módon rendeznie, vagy az érintett bármikor úgy ítéli meg, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll, úgy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál jogosult bejelentést tenni.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségei Székhely: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.

Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf. 5

Telefon: 06 1 391 1400

Telefax: 06 1 391 1410

E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu

Web: naih.hu

Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örö- köse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

VII. ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ADÓZÁSI TUDNIVALÓI

VII.1. Adómentes a magánszemély számára történő szolgáltatás, ha az haláleseti, baleseti, betegségi, illetve a jog- szabálynak megfelelő nyugdíjbiztosítási, vagy járadékbiztosítási szolgáltatásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolóan a magánszemélynek adókötelezettsége nincs.

VII.2. Kamatjövedelem keletkezhet, ha biztosító teljesítése nem minősül adómentesnek, egyéb jövedelemnek, vagy más adóköteles jövedelemnek (így kamatjövedelem keletkezhet a lejárati szolgáltatásból, visszavásárlásból, részvisszavásárlásból). Kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésnek az a része, amely meghaladja a befizetett biztosítási díj összegét, azzal, hogy befizetett díjként nem vehető figyelembe a kockázati biztosítás díjaként teljesített összeg. A kamatjövedelem csökkenthető a kamatjövedelem 50 százalékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 3 év, rendszeres díjas szerződés esetén 6 év eltelt, illetve 100 százalékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 5 év, rendszeres díjas szerződések esetén 10 év eltelt. Ha a szerződésre rendkívüli (eseti) díj befizetése történik, akkor az a kamatjöve- delem elszámolása szempontjából társaságunknál önálló, egyszeri díjas szerződésként kerül figyelembe vételre. A kamatjövedelemből a biztosító által 16% személyi jövedelemadó és 6% egészségügyi hozzájárulás kerül levo- násra. Nem terheli egészségügyi hozzájárulás az olyan kamatjövedelmet, amely olyan szerződésből származik, amely szerződés mögött álló befektetés legalább 80 százalékban EGT-állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz, azzal hogy e feltételnek a tartam alatt mindvégig teljesülnie kell. A kamatjövedelmet a magánszemélynek – jellemzően – nem kell a bevallásában szerepeltetnie.

VII.3. Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a kifizető díjfizetésével létrejött baleset-, betegségbiztosítási szerződés jövedelempótló, valamint az eltelt napok száma alapján meghatározott szolgáltatásból a napi 15 ezer forintot meghaladó rész. A kifizetéskor a biztosító által levonásra kerül az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőleg. E jövedelmet a magánszemély köteles az adóbevallásában szerepeltetni.

VII.4. Egyéb jövedelemként adóköteles a határozatlan tartamú, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás visszavá- sárlási, részvisszavásárlási összegéből a magánszemély által megfizetett díj és a kifizető (munkáltató) által meg- fizetett adóköteles díj együttes összegét meghaladó rész, feltéve, hogy e szerződéshez kapcsolódóan bármely kifizető (munkáltató) adómentes díjat fizetett. A kifizetéskor a törvény szerint megállapított adóalapból a biztosító által levonásra kerül 16% személyi jövedelemadó-előleg. E jövedelmet a magánszemély köteles adóbevallásá- ban szerepeltetni, továbbá a magánszemély köteles az e jövedelem utáni 27%-os százalékos egészségügyi- hozzájárulás fizetési és bevallási kötelezettségét is rendezni.

Amennyiben bármely biztosítói teljesítésre nem magánszemély (például gazdálkodó) jogosult, akkor a biztosító a fentiektől eltérően adókötelezettséget nem állapít meg, a teljesítés tartalma alapján az érintett szolgáltatásra jogosult a rá vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles elszámolni a biztosítótól származó bevételét, illetve ahhoz kapcsolódó esetleges adókötelezettségeit.

VII.5. A 2014. január 1-jétől, vagy azt követő időponttól létrejött, a hatályos törvényi követelményeknek megfelelő nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan a magánszemély szerződő a tárgyévi összevont adóalapja után fizetendő, más kedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadója terhére rendelkezhet akként, hogy az általa megfizetett biztosítási díj 20 százaléka, maximum 130 ezer forint átutalásra kerüljön a nyugdíjbiztosítási szerződésére. Részletes tájékoztató az érintettek számára a biztosítás megkötéskor kerül átadásra.

VII.6. Az előbbiekben ismertetett szabályok a jövőben változhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében is kövesse a jogszabályváltozásokat, különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, az egész- ségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek esetleges változását. Az aktuális szabályokról társaságunk honlapján is folyamatosan tájékozódhat.

VIII. AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ MEGTÉRÍTÉSE

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszün- tetéséhez szükséges, általános forgalmi adó (áfa) köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve hely- reállítási költség) után az áfa összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az áfa összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a jogosultnak az áfa összege jogszabály alapján az állami költségve- tésből nem térül meg.

IX. KÉSEDELMI KAMAT

A biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén jogosult a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot felszámítani.

Amennyiben a díjfizetésre köteles szerződő a Ptk. szerinti vállalkozásnak minősül, úgy a biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén jogosult a Ptk. 6:155. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot és költséget felszámítani.

X. ADMINISZTRÁCIÓS DÍJ

X.1. A biztosító egyes eljárásokért adminisztrációs díjakat számíthat fel, az ezen eljárásokkal összefüggésben felme- rülő költségei megtérülése érdekében. A jelen Ügyféltájékoztatóban feltüntetett adminisztrációs díjon túlmenően az egyes biztosítási szerződésekre vonatkozó általános vagy különös szerződési feltételek további adminisztrá- ciós díjakra vonatkozó szabályozást tartalmazhatnak.

X.2. Amennyiben a felek szerződésben foglalt megállapodása szerint a szerződő a díjfizetést nem készpénzátutalási megbízással (sárga vagy fehér csekk) teljesíti, de ennek ellenére a biztosítótól a díjfizetés teljesítése érdekében – a szerződés ezirányú módosítása nélkül – készpénzátutalási megbízás megküldését igényli, vagy egyéb esetben a részére a biztosító által megküldött készpénzátutalási megbízás ismételt megküldését igényli úgy a biztosító adminisztrációs díjat számíthat fel.

X.3. A X.2. pontban jelölt adminisztrációs díj mértéke: 400 Ft

XI. A BEFIZETETT BIZTOSÍTÁSI DÍJ ELSZÁMOLÁSÁNAK SORRENDJE

Amennyiben a szerződőnek a szerződéséből/szerződéseiből adódóan kiegyenlítetlen tartozása áll fenn társaságunkkal szemben, és a szerződő által befizetett összeg valamennyi tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a szerződő által befizetett díj elszámolása az egyes biztosítási szerződésekre irányadó szabályozás szerint történik meg, míg ilyen szabályozás hiányában elsősorban az alábbi sorrendben: tőketartozás (díjtartozás), késedelmi kamat, adminisztrációs díj.

Amennyiben a szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé (pl. több díjrészlettel tartozik), és a befizetett díj nem fedezi valamennyi tartozását, akkor a teljesítést a régebben lejárt díjtartozásra számolja el a biztosító.

XII. A DÍJFIZETÉS MÓDJA

XII.1. A felek a biztosítási díj megfizetésének módjára vonatkozóan az alábbi fizetési módokon történő fizetésben állapodhatnak meg:

– készpénzátutalási megbízással (csekken) – a biztosító a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően postai úton juttatja el a szerződőnek az esedékes díjat tartalmazó csekket, melyet a szerződő köteles befizetni,

– csoportos beszedési megbízással (inkasszóval) – a szerződő megbízást ad a folyószámláját vezető bank- nak a rendszeres díjak lehívásának engedélyezésére,

– átutalási megbízással – a biztosító a díj esedékessége előtt (a választott díjfizetési ütemnek megfelelően) díjbekérőt küld a szerződőnek, mely alapján a szerződő megbízást ad a bankjának a díjbekérőn megjelölt díj átutalására.

XII.2. Amennyiben nem áll rendelkezésre az esedékes díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiállított készpénzátutalási megbízás (csekk), díjbekérő levél vagy más dokumentum, a szerződő köteles az ese- dékes díjat postai csekken vagy a biztosító legközelebbi ügyfélszolgálatán a kötvényszám feltüntetése mellett befizetni.

XII.3. A szerződőnek rendkívüli esetben lehetősége van arra, hogy díjfizetési kötelezettségét egyéb módon teljesítse. Ezen lehetőségekről a biztosító honlapján (generali.hu), a biztosító ügynökeinél, vagy a biztosító ügyfélszolgála- tain tájékozódhat.

XIII. A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐ

XIII.1. A biztosítási szerződés közvetítője lehet függő vagy független biztosításközvetítő.

XIII.2. A függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló munkaviszonya vagy a bizto- sító megbízása alapján közvetíti. A függő biztosításközvetítő közvetítői tevékenysége során esetlegesen okozott károkért a biztosító felelős.

XIII.3. Független biztosításközvetítő az alkusz, aki az ügyfél megbízásából jár el, és a többes ügynök, aki egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján a biztosító egymással versengő termékeit közvetíti.

A független biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályok meg- szegésével vagy elmulasztásával esetlegesen okozott károkért önállóan felel. Ez a felelőssége kiterjed a nevé- ben (képviseletében) eljáró személyek tevékenységére is.

A független biztosításközvetítő a biztosító nevében nem jogosult biztosítási díj átvételére.

XIII.4. A biztosító képviselője – így a biztosító ügynöke is – nyomdailag előállított, és nyomdai Generali emblé- mával ellátott átvételi elismervény (nyugta) ellenében jogosult biztosítási díj átvételére, melynek mértékét a biztosító 250.000 Ft-ban korlátozza. Ezt meghaladó mértékű biztosítási díj átvételére a biztosító képvi- selője nem jogosult.

XIII.5. A biztosító megbízásából eljáró függő biztosításközvetítő (ügynök) és többes biztosításközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében nem jogosult közreműködni.

XIV. KEDVEZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE

Abban az esetben, amennyiben a szerződő a biztosítási díj mértékét befolyásoló kedvezményt vett igénybe, melyet követően a kedvezményre jogosító körülmények megváltoznak, vagy utóbb már nem állnak fenn (pl. inkasszós fizetési mód megváltozása, inkasszós fizetés lehetetlenné válása inkasszós felhatalmazás hiányában vagy annak visszavonása miatt) úgy a szerződő a kedvezményre való jogosultságát elveszti és köteles a ked- vezmény figyelembe vétele nélkül számított biztosítási díj megfizetésére.

Ilyen esetben a kedvezmény nélkül számított díj akkor esedékes, amikor a biztosító erre vonatkozóan felhívást (díjbekérő, csekk küld) vagy a díj beszedési megbízással (inkasszó) történő beszedését először megkísérli.

XV. A JOGNYILATKOZATOK (BEJELENTÉSEK, ÉRTESÍTÉSEK) ALAKI KÖVETELMÉNYEI ÉS HATÁLYOSSÁGÁNAK FELTÉTELEI

XV.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek:

– a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél,

– a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény,

– a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat,

– a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatko- zatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé,

– a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat,

– a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivéte- lével, amelyek tekintetében a telefonon történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé,

– egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szol- gáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfél- szolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat,

– egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szol- gáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett es a biztosító által hangfelvételen rögzített szóbeli nyilatkozat,

formájában.

A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve további rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz.

A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szerződési feltételek tartalmazzák.

XV.2. A jognyilatkozat csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamelyik szervezeti egységének tudomására jut.

XV.3. A szerződő felek a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat írásban kötelesek megtenni. Írásban megtett nyilatkozatnak tekinthető a nyilatkozó személy részéről aláírt azon nyilatkozat is, melyet postai úton, faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában továbbítanak a biztosító által meg- adott elérhetőségekre.

XV.4. Postai úton tértivevénnyel történő közlés esetében kézbesítettnek kell tekinteni a biztosító által küldött jognyilat- kozatot, ha annak átvételét a címzett megtagadta, vagy ha a küldemény a címzett – biztosító által nyilvántartott

– címéről „ismeretlen helyre költözött” vagy „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Kézbesítettnek kell tekinteni továbbá a nyilatkozatot akkor is, ha annak átvételét a címzett vagy annak képviselője aláírásával elismerte.

XVI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

XVI.1. Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

XVI.2. A felek között létrejött megállapodás a biztosítási szerződés valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbe- li szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik.

XVII. IRÁNYADÓ JOG, JOGHATÓSÁG KIKÖTÉSE

A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

Amennyiben a szerződő fél a biztosítási szerződés létrejöttének időpontjában Magyarországon rendel- kezik lakóhellyel, székhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, úgy a szerződésből eredő jogviták ren- dezésére kizárólag a magyar bíróságok jogosultak.

XVIII. JELEN ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓNAK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEITŐL LÉNYEGESEN ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEI

Jelen fejezet nem tartalmazza az Ügyféltájékoztató azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános felté- telektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

XVIII.1. A befizetett díj elszámolásának sorrendje (XI. pont)

Amennyiben a szerződő által a biztosító részére befizetett összeg valamennyi fennálló tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a befizetett díj elszámolása az egyes biztosítási szerződésekre irányadó szabályozás sze- rint, annak hiányában jelen Ügyféltájékoztatóban foglaltak szerint történik meg.

Amennyiben szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé úgy a befize- tett díj elszámolása a jelen Ügyféltájékoztatóban foglaltak szerint történik meg.

XVIII.2. Egyéb rendelkezések (XVI. pont)

A Ptk. 6:63. §-ában foglaltaktól eltérően nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

A sikeres együttműködés reményében:

Erdős Mihály Hegedűs Anna

Hatályos: 2014. december 13-ától

I. Általános feltételek

A biztosítási szerződés részét képezik a jelen feltételekben, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezésekben, továbbá a különös és kiegészítő szerződési feltételekben írt rendelke- zések, valamint a szerződő/biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általá- nos rendelkezések, a Polgári Törvénykönyv, valamint a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók. Amennyiben a jelen feltételek és a szerződés részét képező Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vo- natkozó általános rendelkezések eltérnek egymástól, a jelen feltételek rendelkezései alkalmazandók.

1. BIZTOSÍTÓ, SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT

1.A. Biztosító: Az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

1.B. Szerződő: A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő lehet fogyasztó, illetve fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.

Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosí- tott belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe való belépése folytán változik.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződés- be beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó bizto- sítási időszakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

1.C. Biztosított: A biztosítani kívánt vagyontárgy megóvásában érdekelt személy.

Élet-, baleset- illetve egészségbiztosítási kockázatok vonatkozásában biztosított az, akinek életével, egészségé- vel, testi épségével kapcsolatban a szerződés létrejön.

Kiegészítő felelősségbiztosítás esetén biztosított az, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító a szerző- déses feltételek alapján teljesíti. Biztosítottak a szerződésben név szerint megnevezett, a II. rész 1. fejezet a)–d) pontjaiban felsorolt személyek.

Autósegély kiegészítő biztosítás esetén biztosítottak a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított jár- művet jogszerűen használó, abban utazó személyek (maximum a forgalmi engedélyben szereplő megengedett férőhelyek száma alapján).

Kiegészítő utasbiztosítás esetén biztosított a Generali Biztosító Zrt-vel létrejött Extra és Top módozatú Házőrző Otthon- és életmód biztosítás természetes személy szerződője.

1.D. Kedvezményezett

Élet-, baleset-, egészség kockázatot tartalmazó kiegészítő biztosításnál az a személy, aki a biztosítási szerző- désben meghatározott biztosítási szolgáltatásokra jogosult. Kedvezményezett a szerződésben a szerződő és az adott biztosított által megnevezett személy.

Kedvezményezett-jelölés hiányában

a) a biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított,

b) a biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvezményezettje az adott biztosított örököse(i).

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

2.A. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biz- tosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő). Amennyiben a szerződő és a biztosított különböző személy, úgy a szerződés élet-, baleset- illetve egészségbiztosítási kockázatot tartalmazó részének létrejöttéhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

Amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó, úgy az élet-, baleset-, illetve egészségbiztosítási kockázatot is tartalmazó biztosítási szerződés létrejöttéhez az adott biztosított írásbeli hozzájárulása nem szükséges.

Élet-, baleset- illetve egészségbiztosítási kockázatok vonatkozásában amennyiben a biztosított kiskorú, és a biztosítási szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés ezen részének ér- vényességéhez – ideértve a biztosított kiskorúsága idején a szerződés adott biztosítottra vonatkozó részének módosításának érvényességét is – a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a biztosítási szerződés élet-, baleset- és egészségbiztosítási kocká- zatokat tartalmazó része akkor is, ha a biztosított cselekvőképességében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.

Amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó, úgy a biztosítási szerződés élet-, baleset- és egészségbizto- sítási kockázatokat tartalmazó részének érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.

2.B. A biztosítási szerződés létrejöhet

– a felek külön írásbeli megállapodásával,

– a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül,

– a biztosító ráutaló magatartásával. (2.E. pont)

2.C. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiak- ban: kötvény) állít ki.

2.D. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított köt- vényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. A szerződő az ajánlatá- hoz annak megtételétől számított 15 napig van kötve.

2.E. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal - jön létre a biztosítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy

– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában,

– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és

– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.

Ebben az esetben a szerződés – a felek eltérő megállapodásának hiányában - az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kockázat elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

2.F. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az Általános feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az Ál- talános feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

2.G. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult visszautasítani.

2.H. A biztosító a kockázat elbírálása során, valamint a szerződés létrejöttét követően is jogosult a biztosítani kívánt vagyontárgyat megszemlézni.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYBA LÉPÉSE, A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSÉNEK KEZDETE

3.A. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont – a felek eltérő írásbeli megállapodásának hiá- nyában – nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.

3.B. A biztosító a Különös és a kiegészítő biztosításokra vonatkozó feltételekben, az árvíz (Különös feltételek

5. fejezet I. pont), a földrengés (Különös feltételek 5. fejezet J. pont), a földcsuszamlás (Különös feltételek

5. fejezet K. pont), a kő és földomlás (Különös feltételek 5. fejezet L. pont) biztosítási eseményekre, az Egészség csomag haláleseti térítés, műtéti térítés, kórházi napi térítés kockázataira (V. rész 2.A.1, 2.A.2., 2.A.3.), továbbá a Munkanélküliségi díjátvállalás kiegészítő biztosításra (V. rész 4. fejezet), a Futrinka kisállat kiegészítő biztosításra (V. rész 11. fejezet) és), a Smart kiegészítő biztosításra (V. rész 12. feje- zet) várakozási időt köt ki. Várakozási idő kikötése esetén a biztosító kockázatviselése a várakozási idő elteltével kezdődik.

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

4.A. A biztosítási szerződés, ha a felek másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.

4.B. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – amennyiben az a hónap első napjára esik – a biz- tosítási szerződés létrejöttének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje. Határozott idejű szerződés esetén – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

Felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél kez- deményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerződés változatlan tartalommal hatály- ban marad.

Amennyiben a biztosítási szerződés élet-, baleset- , illetve egyészségbiztosítási kockázatot is tartalmaz és a szerződő, valamint a biztosított különböző személy, úgy a szerződés – illetőleg a szerződés biztosí- tottra vonatkozó részének – módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

Amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó, úgy az élet-, baleset-, illetve egészségbiztosítási kockázatot is tartalmazó biztosítási szerződés módosításához az adott biztosított írásbeli hozzájárulása nem szük- séges.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI

6.A. Érdekmúlás, lehetetlenülés

Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetet- lenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egye- temlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos felmondási idővel felmondhatja.

6.B. Évfordulóra történő felmondás

B.1. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel mondhatják fel. A felmondásnak a címzetthez az évfordulót megelőző 30. nap 0. óráját meg- előzően kell megérkeznie.

B.2. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

B.3. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.

6.C. Díjnemfizetés

Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki, úgy a bizto- sítási szerződés megszűnik a 7.F. pontban írtak szerint.

6.D. Közös megegyezés

A Felek a biztosítási szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

6.E. Egyéb

6.E.1. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejártakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt.

6.E.2. A biztosítási szerződés megszűnik, ha azt a Szerződő a biztosítási díj 7.E.2. pontban foglaltak szerinti változása miatt felmondja.

6.E.3. A szerződés megszűnik a 2.F. pontban rögzített felmondással.

7. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

7.A. A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.

7.B. A díjfizetési kötelezettség alanya: A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli. Ha a biz- tosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép (1.B. pont), a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.

7.C. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága): A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben határozzák meg.

7.D. Díjfizetés esedékessége:

7.D.1. A biztosítás első díja a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor ese- dékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes.

7.D.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.

7.E. A biztosítási díj módosítása

7.E.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alábbiakban meghatáro- zott esetekben módosíthatja:

a) a biztosítási szerződés kárhányada és kárgyakorisága jelentősen, 50%-nál nagyobb mértékben meghaladja a biztosító azonos módozatú (lakás) biztosítási szerződéseire vonatkozó, a vizsgálat időpontját közvetlenül megelőző naptári évben mért átlagos kárhányadát és kárgyakoriságát,

b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében.

Az a) pont szerinti vizsgálat időpontja az biztosítási szerződés évfordulóját 3 hónappal megelőző időpont.

A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatály- lyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os mértékben kerülhet sor. A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

7.E.2. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelem- bevétele nélkül - írásban felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

7.E.3. Amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó (1.B.), úgy a biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biztosítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.

7.F. A biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményei

7.F.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet legalább 30 napos pót- határidő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.

Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az esedékesség napjára visz- szamenő hatállyal megszűnik.

7.F.2. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a 7.F.1. pontban foglalt szabályok alkalma- zásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosí- tási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

7.F.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére.

7.G. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet visszatéríti.

8. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG/ALULBIZTOSÍTOTTSÁG/TÚLBIZTOSÍTÁS

8.A. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke, élet-, baleset- illetve egészségbiztosítási kockázat esetén pedig a vonatkozó kiegészítő felté- telekben és a biztosítási szerződésben a biztosító szolgáltatásaként meghatározott összeg. A biztosítási összeg

– kiegészítő balesetbiztosítás esetén, egyes balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában a biztosítási összeg százalékos mértéke – a biztosító szolgáltatásának felső határa.

8.B. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás sem- mis. E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.

Amennyiben a szerződés megkötését követően a biztosító megállapítja, hogy a vagyontárgy túlbiztosított, úgy a biztosító a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó összeg után számított és a szerződő által befizetett biztosítási díjat visszafizeti.

8.C. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy értéke (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában téríti meg.

Alulbiztosítottsághoz vezethet különösen,

a) ha a biztosított lakásban együtt élők száma több, mint a biztosítási ajánlaton a biztosítottak száma rovatba írt szám;

b) ha az ebtartói felelősség rovatban feltüntetett ebek száma kevesebb a biztosított ingatlan területén tényle- gesen tartott kutyák számánál;

Nem vizsgál a biztosító alulbiztosítottságot

a) a lakóépület/lakás vagyoncsoporton belül, ha a szerződő a biztosítási összeg meghatározásához a bizto- sító által javasolt vagy magasabb egységárat vette figyelembe (HB 64. záradék),

b) az általános háztartási ingóság vagyoncsoporton belül, ha szerződéskötéskor a biztosítási összeg elérte vagy meghaladta a biztosító által javasolt összeget (HB 57. számú záradék),

c) a nagy értékű ingóság vagyoncsoporton belül, ha szerződéskötéskor a biztosítási összeg elérte vagy meg- haladta a biztosító által javasolt összeget (HB 57/C. számú záradék),

és a szerződő elfogadta a 9. fejezetben meghatározott automatikus értékkövetést.

Nem érvényesíti a biztosító az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem haladja meg a 10%-ot.

8.D. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biz- tosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. Amennyiben a szerződő fél fogyasztó, akkor jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeget eredeti mértékre emelni (fedezetfeltöltés).

Amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó, a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg, a biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

8.E. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

8.F. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyon- csoportjánál külön-külön kell megállapítani.

9. AZ ÉRTÉKKÖVETÉS SZABÁLYAI

A biztosító az új érték biztosítás fenntartása érdekében a biztosítási összeget és a díjat évente egy alkalommal az árszínvonal változásához hozzáigazítja. Az adott naptári évben az értékkövetés alapjául a Központi Statiszti- kai Hivatal által az előző év szeptemberében publikált Gyorstájékoztató szolgál az alábbiak szerint.

Épületekre vonatkozóan az építőipar termelőiár-indexe január-június időszakra az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ingóságokra vonatkozóan a fogyasztói árak árindexe január-június időszakra az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A kiegészítő biztosítások közül a III. rész szerinti felelősségbiztosítás, kiegészítő balesetbiztosítás, a mestervo- nal-24 szolgáltatás az építőipari, a többi kiegészítő biztosítás a fogyasztói árindex alapján kerül értékkövetésre. A kiegészítő egészségbiztosítás, a jogvédelem kiegészítő biztosítás, a garancia plusz kiegészítő biztosítás, az utasbiztosítás, a Futrinka kisállat kiegészítő biztosítás nem kerül értékkövetésre.

Az így meghatározott árindexektől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet.

Ezeket az indexszámokat a biztosító a biztosítási évfordulókor veszi figyelembe és ennek megfelelően módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző idő- szak biztosítási összegének és az indexszámnak a szorzata.

A vagyoncsoportonként módosított biztosítási összegről és biztosítási díjról a biztosító legalább 30 nappal a biztosítási évfordulót megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Ha a módosítást a szerződő nem kívánja, az értesítés kézhezvételét követően 15 napon belül írásban kérheti a biztosításának eredeti összegekre való visz- szaállítását, vagy – választása szerint – jogosult a biztosítási szerződés évfordulóra történő felmondására is, felmondási határidő nélkül. Amennyiben a biztosító nem kezdeményezte a szerződés értékkövetés érdekében történő módosítását, akkor kár esetén az ebből adódó alulbiztosítottságot nem érvényesítheti. A biztosító az értékkövető indexet mindig a biztosítás megkötésétől vagy az utolsó értékkövetéstől halmozottan számítja.

10. ÖNRÉSZESEDÉS, SZOLGÁLTATÁSI LIMIT

A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn.

11. A SZERZŐDŐ FELEK SPECIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEI

11.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei

a) Tájékoztatási kötelezettség

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belé- péséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

b) Közlési és változásbejelentési kötelezettség

i. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval kö- zölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek.

ii. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen,

1. a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását és ennek okát, ami a biztosítási szerző- désben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni;

2. ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;

3. a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog, óvadék vagy más biztosíték fennállá- sát, a jogosult megjelölésével;

4. a biztosított vagyontárgyak más számára történő használatba adását;

5. ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

6. a biztosított vagyont érintő végrehajtási eljárás, csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszá- molás megindítását;

7. a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló tényezők módosulását

8. kapcsolattartásra megadott elérhetőségek (így különösen posta és elektronikus levelezési cím,) megváltozását.

iii. Ha a biztosító a kockázat elbírálásához a biztosított vagyontárgyat megszemlézi, a szemle során rögzített körülmények megváltozása is a változásbejelentési kötelezettség körébe tartozik.

iv. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerződés további válto- zás bejelentési kötelezettséget is előírhatnak.

v. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

vi. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülmé- nyekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor felhívta. Ha a biztosító e jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a fentiek- ben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül különösen, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna, díjszabása szerint magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kockázatot, vagy a biztosítási feltételek értelmé- ben a kockázatot nem vállalhatja.

A jelen pontban foglalt rendelkezések nem érintik a biztosító szerződés megtámadására vonatkozó jogait.

c) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

1. Kármegelőzési kötelezettség: A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemelte- tésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fenti- ekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert veszélyhelyzetben a veszély elhárítása érdekében elvárható intézkedéseket megtenni és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.

Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károko- zást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítot- tat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

A szerződő és a biztosított a biztosított helyiségeket köteles bezárni és minden rendelkezésre álló biztonsági, vagyonvédelmi- és riasztó berendezést üzembe helyezni. Továbbá köteles az elektro- mos, víz- és gázvezetékek és a hozzájuk csatlakozó berendezések, készülékek, továbbá a bizton- ságtechnikai berendezések karbantartásáról, üzemképes állapotban történő tartásáról gondoskodni. Fűtési idényben (október 15-től április 15-ig) valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik, illetve fagykárok megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

A biztosító jogosult a szerződőnél és biztosítottnál a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végre- hajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bármikor ellenőrizni.

2. Kárenyhítési kötelezettség: A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhíté- se érdekében. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasítá- sainak megtartását ellenőrizni.

d) Kárbejelentési kötelezettség

A szerződő (biztosított), illetve élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatoknál a kedvezményezett vagy egyéb jogosult köteles a biztosítási eseményt annak bekövetkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 2 munkanapon, élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatok vonatkozásában a biztosítási esemény bekövetkeztétől, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a biztosítónak

1. személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

2. telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálat 06 40 200 250-es kék számán

3. interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (www.generali.hu/Online_ugyfelszolgalat/Karbejelentes)

4. levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen bejelenteni.

A Garancia Plusz, valamint az Autósegély kiegészítő biztosításokban részletezett biztosítási eseményeket a biztosító Különös feltételek V. rész 5. fejezetében meghatározott közreműködőjének, a Europ Assistance Magyarország Kft-nek (Cg. 01-09-565790, 1134 Budapest, Dévai u. 26–28.) kell bejelenteni a kiegészítő biztosításokban meghatározottak szerint és módon.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell

– a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,

– a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

– a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),

– a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy vagy szervezet nevét.

Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adattartalmának a biztosító részére történő elekt- ronikus megküldésével tehető kárbejelentés.

Hatósági eljárás lefolytatására okot adó káresemények (pl. tűz, robbanás) esetén a szerződő (biztosított) köteles azt az illetékes hatóságnak bejelenteni. Bűncselekmény, illetve szabálysértés gyanúja esetén a szerződő (biztosított) köteles az illetékes hatóságnál (rendőrség, kormányhivatal járási hivatala, NAV) fel- jelentést tenni és a káresemény körülményeit jegyzőkönyvben rögzíttetni.

A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosí- tott) a kárfelvételi szemle megtartásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított 5. munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehe- tetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

Ha a biztosító részéről a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül nem történik meg a kár megszem- lélése, a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. Ilyen esetben a biztosítási eseménynek, illetve annak következményeinek a kárrendezési folyamat során történő igazolhatósága érdekében célszerű gondoskodni arról, hogy a sérült vagyontárgyak, a helyreállí- tást vagy kijavítást megelőzően, a kárkép és a kockázatviselési hely azonosítására alkalmas módon rögzí- tésre kerüljenek. Ennek megfelelő módja lehet, ha a szerződő, vagy a biztosított a kockázatviselési helyről és a sérült vagyontárgyakról fényképfelvételeket készít. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrésze- ket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, to- vábbi 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni. A biztosító által legalább kárkori értéken megtérített ingó vagyontárgyak abban az esetben semmisíthetőek meg, amennyiben a biztosító nem kívánja átvenni azokat.

e) Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok

i. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentu- mok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni:

1. a biztosítási szerződés dokumentumait (pl. ajánlat, kötvény), továbbá más biztosítónál azonos biztosítási érdekre megkötött és a biztosítási esemény napján is hatályos biztosítási szerződés- re vonatkozó kötvény, vagy más igazoló dokumentumot,

2. a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges, illetőleg azt elősegítő dokumentumokat (a szerződő és/vagy a biztosított és a bizto- sítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről),

3. a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál (katasztrófavédelemi hatóságnál) történő bejelen- tése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítványt, egyéb határozatokat továbbá az eljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőköny- veket és tanúnyilatkozatokat, feltéve, hogy azok ügyfélként megismerheti,

4. a rendőrségnél, illetve szabálysértési hatóságnál tett feljelentésről készült jegyzőkönyv másolati példányát,

5. a büntetőeljárás során a nyomozó hatóság, ügyész vagy a bíróság által hozott határozatot, továbbá az eljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilatko- zatokat, feltéve, hogy azok rendelkezésre állnak,

6. a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő dokumen- tumait, különösen: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- vagy fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratokat, gyógyszerfelhasználást igazoló dokumentumokat,

7. a társadalombiztosítási szerv vagy más személy vagy szervezet által kezelt és/vagy feldolgo- zott, a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggő adato- kat tartalmazó iratokat, a jogosultnak a titoktartás alóli felmentéshez adott hozzájárulását és az adatbekéréshez szükséges felhatalmazását,

8. a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizony- latokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű do- kumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a biztosítási szolgáltatási igényt érvényesítő felet terheli,

9. a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igénybevett eszközöket, erőforrások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratokat,

10. a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultsá- gát igazoló okiratot

11. amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolat- ban közigazgatási, állategészségügyi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során kelet- kezett illetőleg az eljárás anyagát képező iratokat, különös tekintettel az eljárás során készült szakértői véleményekre, jegyzőkönyvekre és tanúnyilatkozatra, feltéve, hogy azok a szerződő vagy a biztosított ügyfélként megismerheti

12. esetleges tanúk nyilatkozatait a káresemény körülményeire vonatkozóan.

ii. Élet-, baleset- és egészségbiztosítási károk vonatkozásában minden esetben be kell nyújtani:

1. biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt,

2. továbbá a következő iratok másolatát:

– halál esetén

• halottvizsgálati bizonyítvány / halotti epikrízis,

• boncolási jegyzőkönyv,

• biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

• amennyiben a halál betegség következtében állt be, biztosított halálát okozó beteg- ség kezdeti időpontjának és lefolyásának, valamint a halál közelebbi körülményei- nek tisztázásához szükséges iratok (kezelőorvosi nyilatkozat, zárójelentés stb.),

• a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány, bírósági határozat) feltéve, hogy a kedvezményezettet a szer- ződésben név szerint nem nevezték meg,

– baleseti és sport csonttörés esetén

• csonttörést igazoló röntgenlelet vagy orvosi igazolás,

– égési sérülés esetén

• a kórházi zárójelentés, illetve ambuláns lap, amennyiben az égési sérülés követ- kezményeként a biztosított kórházi fekvőbeteg-gyógykezelésben, illetve járóbeteg- ellátásban részesült,

– kórházi napi térítés esetén:

• kórházi zárójelentés,

– műtéti térítés esetén:

• kórházi zárójelentés,

• műtéti leírás, amennyiben ilyen készült,

– gyermekbetegség esetén:

• orvosi igazolás a betegség alátámasztására,

• műtét esetén kórházi zárójelentés

3. ha a biztosítási esemény baleset miatt következik be, az előzőeken felül:

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig ke- letkezett összes orvosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentuma,

– baleseti, munkahelyi baleseti jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

– véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült,

– a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb iratok.

4. közlekedési baleset esetén, az előzőeken felül:

– rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben a jármű vezetőjeként sérült meg, a biz- tosított vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye,

iii. A biztosító az I.11.E.ii. pontban felsorolt, valamint az alábbi dokumentumok benyújtását is jogosult kérni a szolgáltatási igény elbírálásához, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek:

– A biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és következményeinek tisztázásához szüksé- ges iratok (a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a bizto- sítási esemény körülményeiről, rendőrség, munkahely, oktatási intézmény, közlekedési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv, határozat, a balesettel/következményeivel kapcsolatos szak- értői vélemények);

– A biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kezelőorvosa/az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtatvány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a biztosított kórelőzményi adatairól;

– A biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sporttevékenységével kapcsolatos tagsági igazolványa, jogviszonyt igazoló dokumentuma, mérkőzés jegyzőkönyve;

– A biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizonyítvány (születési anyakönyvi kivo- nat, személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély);

– A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő, ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé;

– A biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges összes idegen nyelvű dokumentumnak a szolgáltatási igény előterjesztője költségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordításának benyújtását;

– A biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely adat- hordozón történő benyújtását.

iv. A Különös feltételek és a kiegészítő biztosítások szerződéses feltételei további iratok, bizonyítékok benyújtásának kötelezettségét írhatják elő.

v. A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelkezésére bocsátott dokumentumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

vi. A biztosított, illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumok- kal történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

vii. Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehetővé tételére, illetve a biz- tosító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges dokumentu- mok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

f) Díjfizetési kötelezettség

A biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles. A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a biztosítási díj. A díjfizetési kötelezettség részletes szabályait az Általános Feltételek 7. fejezete tartalmazza.

11.B. Biztosító kötelezettségei

a) Tájékoztatási kötelezettség

A biztosító köteles tájékoztatni a szerződőt a szerződés adatairól, a bejelentett károk rendezéséről, a szol- gáltatások összegének kifizetéséről, illetve ezek akadályáról.

A biztosítónak a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a bizto- sító főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékoztatási kötelezettsége irányadó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások esetében is.

b) Szolgáltatási kötelezettség

i. Amennyiben a szerződésre vonatkozó Különös, illetve kiegészítő biztosítási feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét kö- vető 15. napon esedékes.

ii. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A független szakértő költségét a megbízó előlegezi, illetőleg viseli.

iii. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben fizeti meg. A szolgáltatás kifizetése történhet a szolgáltatás átvételére jogosult személy igénye szerint postai átutalással lakáscímre vagy banki átutalással a jogosult által megadott bankszámlára. Ha kétség merül fel a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a biztosító a szolgáltatási összeg kifizetéséhez kérheti a pénzfelvételi jogosultság hitelt érdemlő igazolását.

iv. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére előleget folyósíthat.

v. Javítási, helyreállítási, újraépítési költségeket a biztosító az építkezés ütemében, annak folyamatos figyelemmel kísérése mellett téríti. A szerződőt, biztosítottat a helyreállítás, javítás, újraépítés során folyamatos tájékoztatási és együttműködési kötelezettség terheli a biztosító felé.

vi. A biztosító szolgáltatási kötelezettségére a Különös és kiegészítő biztosítási feltételek a jelen pont- ban rögzítettektől további és eltérő feltételeket is meghatározhatnak. Eltérés esetén a Különös, illetve a kiegészítő biztosítási feltételekben foglalt rendelkezések irányadók.

vii. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a biztosító által kifizetett összeget vissza kell fizetnie. Ha a biztosító szolgáltatása előtt megkerült va- gyontárgyak a biztosítási esemény következtében megrongálódtak és a biztosított még nem pótolta azokat, a megkerült vagyontárgyakat köteles átvenni. Ilyen esetben a biztosító kötelezettsége az értékcsökkenés, illetve a javítási költségek térítésére korlátozódik.

12. MENTESÜLÉS

12.A. A biztosító – élet- és egészségbiztosítási kockázatok kivételével – mentesül a szolgáltatási kötelezettsé- ge alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

1. a szerződő fél vagy a biztosított;

2. a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához (ideértve a biztosított vagyontárgy használatával összefüggő tevékeny- séget is) közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy

3. a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályvezető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevékenység folytatásában közre- működő tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

A jelen pontban meghatározott személyek súlyosan gondatlanul járnak el, különösen, ha

a) a biztosítási esemény rendszeres alkoholfogyasztásukkal, kábítószer-fogyasztásukkal, kábító ha- tású anyag, vagy gyógyszer szedésével összefüggésben történt, kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőor- vos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták,

b) a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban voltak, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt álltak és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében köz- rehatott. Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció,

c) olyan gépjárművet vezettek, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy amelynek ve- zetéséhez szükséges érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkeztek, és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott,

d) a biztosítási esemény bekövetkezése okozati összefüggésben áll azzal, hogy a biztosítási esemény időpontjában legalább két közlekedésrendészeti szabályt megszegtek.

12.B. Az élet- és egészségbiztosítási kockázatok kivételével, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsé- ge alól, ha a 12.A. a)–c) pontban meghatározott személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatar- tással nem tesz eleget – a 11.A. pont c) alpont szerinti – kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségé- nek, így különösen, ha

a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;

b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;

c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhítése érdekében szük- séges intézkedések megtételére, de a biztosított ennek nem tett eleget.

12.C. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – a 11.A. pont b) alpontban szabályozott – a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy

b) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetke- zésében.

12.D. Amennyiben a biztosított a – 11.A. pont d) alpontjában meghatározott – kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetle- nekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

12.E. Felelősségbiztosítás esetén súlyosan gondatlannak minősül különösen, ha a 12.A. pontban meghatározott sze- mélyek hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytattak és ezáltal okoztak kárt.

12.F. A biztosító mentesül a haláleseti szolgáltatás teljesítése alól, ha

a) a biztosított halálának oka a biztosító adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselése kezdő napjá- tól számított két éven belül elkövetett öngyilkossága, még akkor is, ha a cselekmény elkövetésekor a biztosított zavart tudatállapotban volt,

b) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, azzal okozati összefüggésben vesztette életét,

c) a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.

12.G. A biztosító mentesül a balesetbiztosítási szolgáltatások teljesítése alól, ha a biztosított a kedvezménye- zett szándékos magatartása következtében vesztette életét.

A biztosított a kár megelőzése és enyhítése érdekében az adott helyzetben elvárható magatartást köte- les tanúsítani. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a biztosított a jelen pontban rögzített kötelezettségének nem tett eleget. Ez a rendelkezés nem befolyásolja a biztosí- tott szabad orvosválasztási jogát.

13. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

Nem fedezi a biztosítás a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terror- cselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat.

A biztosítás szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fe- nyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselek- mény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

Nem terjed ki a biztosítás azokra az esetekre, ha a kár nukleáris energia, ionizáló sugárzás károsító hatásának, HIV-fertőzésnek betudható eseményekkel összefüggésben következik be.

A biztosítás nem terjed ki olyan kárra, amely gyártási, technológiai hibára (pl. hibás kivitelezés, tervezési hiányosság, stb.) vezethető vissza.

Fentieken túl, a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az építés, valamint az építési engedélyhez kötött bővítés, átépítés alatt álló épületeket és épületrészeket, vagy ezekben tárolt ingóságokat érintő kárese- ményekre.

14. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

14.A. Törvényi engedményi jog

Élet-, baleset- illetve egészségbiztosítási kockázatok kivételével, amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

14.B. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények 1 év elteltével elévülnek.

Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik:

a) a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,

b) a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 15. napot követő napon,

c) a biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyiben a biztosító által igényelt iratcsatolás vagy infor- mációszolgáltatás elmarad, a biztosító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő napon, határidő hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétől számított 30. napot követő napon,

d) a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott tartamengedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerződés megszűnésének napján,

e) egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.

14.C. Adatkezelés, adatvédelem

Az adatkezelés és adatvédelem részletes szabályait a szerződés részét képező ügyféltájékoztató (Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések) tartalmazza.

14.D. A Házőrző otthon- és életmód biztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok

A kiegészítő biztosítási szerződésekben foglaltak alapján a biztosító a kiegészítő biztosítási feltételekben meg- határozott szolgáltatásokat teljesíti, amennyiben a kiegészítő biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító között érvényesen létrejött és a biztosítási esemény időpontjában hatályban van.

Alapbiztosítási szerződés

A Generali Biztosító Zrt. és a Szerződő között létrejött Házőrző otthon- és életmód biztosítási szerződés (a to- vábbiakban: alapbiztosítás).

Tekintettel arra, hogy az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítást a biztosító az alapbiztosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött – az alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás díját együttesen tartalmazó – díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) az alapbiztosítás kötvényszámát és az alapbiztosítás módozati megjelölését alkalmazza. Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítási díj az alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő, a biztosítási díj megfizetésének elma- radása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik.

A kiegészítő biztosítási szerződés megkötésének feltétele

A kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag abban az esetben van lehetőség, amennyiben a Szerződő és a Biztosított között alapbiztosítási szerződés van hatályban, vagy a kiegészítő szerződés megkötésére az alapbiz- tosítással egyidejűleg kerül sor.

A kiegészítő biztosítási szerződés szerződője és biztosítottja

A kiegészítő biztosítások szerződője megegyezik az alapbiztosítás szerződőjével.

A kiegészítő biztosítások biztosítottja megegyezik az alapbiztosítás biztosítottjával kivéve, ha a kiegészítő bizto- sítási szerződésre vonatkozó különös feltétel, vagy a felek megállapodása ettől eltérően rendelkezik.

A kiegészítő biztosítások megszűnése az alapbiztosítás megszűnése esetén

Tekintettel arra, hogy a kiegészítő biztosítások megkötésének feltétele a felek között érvényesen fennálló alap- biztosítás, így amennyiben az alapbiztosítás bármely okból megszűnik, a kiegészítő biztosítás ezzel egyidejűleg megszűnik.

A kiegészítő biztosítások megszüntetése felmondással

A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel felmondhat- ják, kivéve a kiegészítő élet,- és egészség biztosítási kockázatokatbiztosításokat, melyek felmondására kizáró- lag a szerződő jogosult.

Amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó, úgy a biztosító a biztosítási szerződés kiegészítő élet- és egészségbiztosítási kockázatait a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel felmondhatja.

14.E. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól, lényeges eltérések a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől

Jelen pont összefoglalóan tartalmazza az Általános és Különös feltételek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

Jelen pont nem tartalmazza az Általános és Különös feltételek, valamint a kiegészítő biztosítási feltételek azon

– a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

14.E.1. A biztosított részéről szükséges hozzájárulás élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatokat tartal- mazó kiegészítő biztosítás esetén (2.A. pont)

Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:479.§ (1) bekezdésétől eltérően –, amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó – kiskorú biztosított, cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlá- tozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy, mint biztosított vonatkozásában a szerződés érvényességéhez élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatok vonatkozásában a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.

14.E.2. A biztosított hozzájárulása a biztosítási szerződés létrejöttéhez élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatot tartalmazó kiegészítő biztosítás esetén (2. A. pont)

Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:475. §-tól a 6:486. §-tól, a 488. § (1) bekezdés b) pontjától –, ameny- nyiben a szerződő fél nem fogyasztó élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatok vonatkozásában a szer- ződés létrejöttéhez az adott biztosított hozzájárulására nincs szükség.

14.E.3. A biztosítási ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződéssel szembeni kifogásra nyitvaálló határidő (2.D. pont)

A Ptk. 6:443. § (2) bekezdésétől eltérően a szerződőnek a kötvény kézhezvételét követően legfeljebb 15 nap áll rendelkezésére arra, hogy kifogását jelezze a biztosító felé, amennyiben a biztosító által kiállított kötvény a szerződő ajánlatától eltér.

14.E.4. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával (2.E. pont)

Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:444. §-ától - a biztosítási szerződés akkor is létrejön a biztosító ráutaló magatartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak.

14.E.5. A biztosítási időszak határozott idejű szerződések esetében (4.B. pont)

A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, határozott tartamú szerződések esetén – a felek eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

14.E.6. A biztosított hozzájárulása élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatot tartalmazó kiegészítő bizto- sítás esetén (5. pont)

Amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó – eltérően a Ptk. 6:475. §-tól, a 6:486. §-tól, a 6:488. § (1) bekezdés

b) pontjától – élet-, baleset-, illetve egészségbiztosítási kockázatot is tartalmazó kiegészítő biztosítási szerződés adott biztosítottra vonatkozó részének módosításához az adott biztosított írásbeli hozzájárulása nem szüksé- ges.

14.E.7. A fedezetfeltöltés jogának kizárása, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak (8.D. pont)

Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától – a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg a szerződőt, ha nem minősül fogyasztónak (8.D.).

14.E.8. Fizetési póthatáridő tűzése, amennyiben a szerződő a biztosítási díj befizetésével késedelembe esik (7.F.1. pont)

Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:449. §-ától – a biztosító a szerződő felet legalább 30 napos póthatár- idő tűzésével hívja fel írásban a teljesítésre, ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpont- jáig nem egyenlíti ki.

14.E.9. Az elévülési időszak tartama (14.B. pont)

Jelen feltételek elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.

14.E.10. Várakozási idő (3.B. pont)

A biztosító a Különös és a kiegészítő biztosításokra vonatkozó feltételekben, az árvíz (Különös feltételek 5. fe- jezet I. pont), a földrengés (Különös feltételek 5. fejezet J. pont), a földcsuszamlás (Különös feltételek 5. fejezet

K. pont), a kő és földomlás (Különös feltételek 5. fejezet L. pont) biztosítási eseményekre, az Egészség csomag haláleseti térítés, műtéti térítés, kórházi napi térítés kockázataira (V. rész 2.A.1, 2.A.2., 2.A.3.), továbbá a Mun- kanélküliségi díjátvállalás kiegészítő biztosításra (V. rész 4. fejezet), a Futrinka kisállat kiegészítő biztosításra (V. rész 11. fejezet) és), a Smart kiegészítő biztosításra (V. rész 12. fejezet) várakozási időt köt ki. Várakozási idő kikötése esetén a biztosító kockázatviselése a várakozási idő elteltével kezdődik.

14.E.11. A biztosító felmondása élet- és egészségbiztosítási kockázatot tartalmazó kiegészítő biztosítás esetén (14.D. pont)

Amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó – eltérően a Ptk. 6:483. § szakaszától és a Ptk. 6:490. § szakaszától – a biztosító a biztosítási szerződést élet- és balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában rendes felmondással megszűntetheti.

14.F. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása

A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő – módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egé- szében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.

II. Különös feltételek

1. BIZTOSÍTOTT

Biztosított a szerződésben név szerint megnevezett:

a) tulajdonos és a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában;

b) haszonélvező;

c) bérlő, bérlőtárs;

d) azok, akik a biztosítási esemény bekövetkeztekor az a), b), c) pontokban felsorolt biztosítottakkal a kocká- zatviselés helyén állandó jelleggel, együtt laktak.

e) a lakásszövetkezet vagy társasház az abban található, a Generali Biztosítónál érvényes és hatályos lakás- biztosítási szerződéssel biztosított lakások száma és az összes, a társasházban vagy a lakásszövetkezeti ingatlanban található lakások száma arányában, illetve a biztosított tulajdoni hányadának arányában;

2. TERÜLETI HATÁLY

A kockázatviselés helye

a) családi ház esetén az ajánlaton a kockázatviselési hely rovatban megjelölt címmel és/vagy helyrajzi szám- mal azonosított telek, a telek területén lévő lakóépület, építmények, külön feltüntetett nem lakóhelyiség.

b) lakás esetén az ajánlaton a kockázatviselési hely rovatban feltüntetett címmel és/vagy helyrajzi számmal azonosított lakás és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányad szerinti épületrészek – az utóbbi akkor, ha az abban keletkezett kár más biztosítás alapján nem térül meg.

c) a családi háztól vagy lakástól elkülönült, az ajánlaton feltüntetett címmel és/vagy helyrajzi számmal azono- sított saját tulajdonú vagy bérelt garázs

d) ingóságok esetében az a), b), c) pontokban felsorolt családi ház, lakás, garázs, valamint az 5. pontban felsorolt egyes biztosítási eseményeknél meghatározott terület.

3. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE

3.A. Épület vagyoncsoport

A biztosító kockázatviselése a szerződő (biztosított) tulajdonát képező vagy az általa bérelt épületek, melléképü- letek, építmények esetében kiterjed a biztosított épületek, melléképületek és épületrészek, építmények teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait, valamint az épületfelszerelési tárgyakat is.

3.A.1. Épület: Olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy az időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltét- eleit biztosítja.

Idetartoznak továbbá azok az épülethez rögzített gépészeti, és egyéb felszerelési tárgyak is, melyek az épület rendeltetésszerű használatához szükségesek. Például:

• az épülethez szilárdan rögzített és hozzáépített elemek, berendezések (szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a rögzített padló-, fal,- födém- és szegélyburkolatok, álmennyezetek, galériák, redőny, re- luxa, egyéb árnyékolók elektromos mozgató berendezéseikkel együtt, kültéri antenna-berendezések, vil- lámhárító, lépcsők és létrák, külső használatúak is);

• beépített szekrények rendeltetésüktől függetlenül, (pl.: konyhaszekrény, előszoba szekrény, stb.);

• épületbe szerkezetileg beépített üvegezések;

• az épület villanyszerelése a hozzá tartozó mérőműszerekkel, klímaberendezések, villanytűzhely, villanyboj- ler, átfolyó üzemű elektromos vízmelegítők;

• az épület gázszerelése a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, gáztűzhelyek, gázkazánok, gázbojlerek és gázkonvektorok;

• az épület vízellátását és szennyvíz- és csapadékvíz elvezetését, valamint a fűtést szolgáló berendezések, a beépített klímaberendezések, a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, szerelvénnyel, szivattyúkkal, szűrő- berendezésekkel és tartozékokkal, egészség- ügyi berendezések, a WC, fürdő- és mosdóberendezések, zuhanykabinok;

• napkollektorok, napelemek, hőszivattyú a hozzájuk csatlakozó vezetékekkel és berendezésekkel,

• felvonók;

• kaputelefon, kapunyitó rendszerek;

• szemétledobó berendezések;

• védelmi berendezések, rács, riasztó, falba, födémbe épített értéktároló;

• építés, átépítés, felújítás alatt álló épületek esetén a be nem épített építőanyagok, szerelvények, tartozékok

3.A.2. Építmény

Építmény az olyan ingatlan jellegű műszaki alkotás, amely a talajjal való egybeépítés, alapozás révén jött létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésé- nek megfelelő használatra alkalmatlanná válik.

Az épület vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összegen belül biztosítottnak minősülnek

a) az épületekkel építési kapcsolatban lévő építmények (pl. terasz),

b) építési kapcsolat nélküli, de téglából, betonból vagy az épület egyéb építési módjának megfelelően készült építmények (pl. kerítés, támfal, derítő, úszómedence a fedése nélkül, ciszterna, járda, kocsi beálló, kút, kerti pavilon, épített kerti tűzhely, kemence, épített játszótér, szökőkút, kerti tó, kerti híd, stb.)

3.A.3. Az épület vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak az alábbiak.:

a) Lakóépület/lakás (A biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott lakóépületre, lakásra terjed ki).

b) Nem lakóhelyiség

• a lakóépülettől különálló nem lakáscélú épület (melléképület, garázs, szerszámos kamra, ól, ter- ménytároló, stb);

• a lakóházhoz hozzáépített vagy a lakóházban lévő nem lakáscélú helyiség (pl.: garázs, nyárikonyha, szerszámos kamra);

• a többlakásos lakóépületben található saját tulajdonú pincehelyiség, tároló, garázs, stb.

3.A.4. A lakóépület/lakás használati jellegének meghatározása

a) Saját használatban van a lakóépület/lakás, ha abban a tulajdonos és/vagy annak közeli hozzátartozója, illetve a haszonélvező lakik.

b) Bérbe vett, illetve bérbe adott az épület/lakás, ha abban vagy annak egy részében nem csak a tulajdo- nos és/vagy annak közeli hozzátartozója, illetve nem csak a haszonélvező lakik.

c) Nem állandóan lakottnak minősül az a lakóépület/lakás, amelyben nem laknak életvitelszerűen, állandó jelleggel.

Amennyiben a biztosított más lakóingatlant is életvitelszerűen használ lakás céljára, úgy a biztosított ingatlan nem minősül állandóan lakottnak.

Bérelt vagy bérbe adott, valamint nem állandóan lakott és/vagy nem lakóterületen fekvő lakóépületre/ lakásra csak abban az esetben terjed ki a biztosítási fedezet, ha a biztosítási ajánlaton ezt a tényt rögzí- tették.

Lakóterületnek minősül az Országos Település rendezési és Építési Követelmények (OTÉK) besorolása szerinti lakó- vagy vegyes terület. Nem minősül lakóterületnek az OTÉK besorolása alapján lakó- vagy vegyes területen kívüli összes terület (üdülőterület, mezőgazdasági terület, stb.).

Az a) és b) pontok alkalmazásában közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettár- sa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.

3.A.5. Építés, bővítés, átépítés alatt álló épületekre, épületrészekre csak a HB 58/A. záradék kikötése esetén terjed ki a biztosítási fedezet. Amennyiben a felek a szerződést nem ezen záradék kikötésével kötötték, a biztosítás csak rendeltetésszerűen használatba vett lakóépületre/lakásra terjed ki.

3.A.6. A biztosítás kizárólag olyan, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett vagy építés alatt álló épületre köt- hető, amely a biztosítás szempontjából megfelelő állapotú. Nem megfelelő állapotú épületre a biztosító nem vállal kockázatot.

Az ingatlan állapotáról a szerződőnek a biztosítási ajánlaton nyilatkoznia kell. A biztosító által az ingatlan állapo- tára vonatkozó kérdésre adott válasz a közlési, a körülmény megváltozása pedig a változásbejelentési kötele- zettség körébe tartozik.

Nem megfelelő állapotú az az épület, amelyekre a következő állítások közül legalább egy érvényes:

– az épület rendeltetésszerű használatra alkalmatlan és jól láthatóan nem karbantartott;

– állékonysági, tűzvédelmi, egészségvédelmi szempontból elégtelen állapotú épületrészeket, szerkezeteket, berendezéseket tartalmaz;

– az épület műszaki állapota és berendezései veszélyeztetik az épület használóit;

– a teherhordó szerkezeteken olyan elváltozás található (repedés, szerkezeti hiány), amely az épület állé- konyságára kihatással van;

– a falazat struktúrájának megbomlása megkezdődött, jelentős dőlés, süllyedés észlelhető;

– a falazat vízszigetelése hiányzik vagy már nem tölti be a funkcióját, emiatt felázás tapasztalható;

– a lakott épületrészek külső falazata, nyílászárói és tetőfedése nem alkotnak zárt egységet;

– a tető rossz általános állapotú, a tető valamely fő alkotórészének (váz, cseréplécek, tetőfedés) anyaga élettartamának végéhez ért, a tető struktúrája megbomlott;

– az épületre vagy egyes részeire, berendezéseire bármilyen hatóság olyan határozatot hozott, amely a működését, használatát korlátozza vagy megtiltja.

3.B. Ingóság vagyoncsoport

3.B.1. Általános háztartási ingóság

Általános háztartási ingóság mindazon vagyontárgyak összessége, melyek egy háztartásban általánosan előfor- dulnak, a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, mint például:

• berendezési tárgyak: bútorok, szőnyegek, függönyök, világítótestek;

• híradástechnikai készülékek, hobbi eszközök (pl. sportfelszerelés, kerékpár, stb.) 250 eFt egyedi érték alatt;

• ruházat;

• személygépkocsi-, motorkerékpár tartozékok (pl. gumiabroncs, csomagtartó, stb.) maximum az általános háztartási ingóság vagyoncsoport biztosítási összegének 10%-áig;

• növénykultúrák, állatállomány, betárolt termény, takarmány, maximum az általános háztartási ingóság va- gyoncsoport biztosítási összegének 10%-áig.

• minden egyéb ingóság, ami nem minősül épületnek, műértéknek, nagy értékű ingóságnak, ékszernek, drágakőnek, készpénznek, értékpapírnak, vállalkozói tulajdonnak

3.B.2. Nagy értékű ingóság

• a 250.000 Ft egyedi értéket meghaladó valódi szőrme, híradástechnikai, szórakoztató elektronikai, optikai készülékek (pl.: televízió, kamera, hifi, számítógép konfiguráció, stb.), hangszerek, hobbi eszközök (pl. sportfelszerelés, kerékpár, stb.), óra;

• nemesfém óra;

• engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek.

3.B.3. Műértékek

Képzőművészeti és iparművészeti tárgyak, gyűjtemények:

• festmény (olaj, pastell, akvarell, vegyestechnika stb.);

• eredeti és számozott sokszorosított grafika, metszet, stb.;

• szobor, plakett, érem (jelzett kis széria);

• zsűrizett művészfotó;

• márkajellel ellátott, kézzel festett porcelán;

• régiségnek számító népművészeti és jelzett kerámia;

• festett, csiszolt és fújt üveg, ólomkristály;

• ezüstből készült használati- és dísztárgy;

• fém-ötvösmunkák;

• bútor (stíl, régiség, egyedi, stb.);

• kézi csomózású vagy szövött szőnyeg;

• dísz órák;

• könyvritkaság;

• faragott tárgyak;

• egyéb alapanyagú dísztárgy;

• gyűjtemény (bélyeg, numizmatika, stb.)

Képzőművészeti és iparművészeti tárgyak: minden olyan ingóság, amely nem gyári sokszorosítással készül, a példányszáma korlátozott és színvonalát tekintve műalkotásnak nevezhető.

Értékfelmérési kötelezettség

Amennyiben a műértékek vagyoncsoport összértéke meghaladja a 4 000 000 Ft-ot és ezekről a Biztosított nem rendelkezik számlával, illetve a vagyontárgy értékét hitelesen bizonyító egyéb dokumen- tumokkal, akkor a biztosítási fedezet csak abban az esetben terjed ki ezen vagyontárgyakra, ha a biz- tosítási szerződés megkötésével egyidejűleg ezekről értéklista készül, melyet képesítéssel rendelkező, hivatalos értékbecslő készített el.

3.B.4. Ékszerek, drágakövek

• fémjellel ellátott, nemesfémből gépi vagy kézi megmunkálással készült ékszer;

• foglalt és foglalatlan csiszolt drágakövek;

• tenyésztett és valódi gyöngy.

Értékfelmérési kötelezettség

Amennyiben az ékszerek, drágakövek vagyoncsoport összértéke a 2 000 000 Ft-ot meghaladja és ezekről a Biztosított nem rendelkezik számlával, illetve a vagyontárgy értékét hitelesen bizonyító egyéb dokumentumokkal, ak kor a biztosítási fedezet csak abban az esetben terjed ki ezen vagyontárgyakra,

ha ezekről a biztosítási szerződés megkötésével egyidejűleg értéklista készül, melyet képesítéssel ren- delkező, hivatalos értékbecslő készített el.

3.B.5. Készpénz, értékpapír

• belföldi fizetőeszköz, valamint a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett, kereskedelmi forgalomban lévő valu- ta;

• kereskedelmi forgalomban lévő értékpapírok, betétkönyvek.

3.B.6. Vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyak

Annak a biztosítási ajánlatban biztosítottként megjelölt vállalkozásnak a tulajdonában lévő vagyontárgyak, amelynek a biztosított személy vagy azzal együtt élő biztosított hozzátartozója tulajdonosa és/ vagy alkalma- zottja.

A vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyak csak abban az esetben biztosítottak, ha a biztosított lakó- épület/lakás állandóan lakott.

A vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyak közül nem terjed ki a biztosítási fedezet az

• ékszernek minősülő vagyontárgyakra,

• gépjárművekre,

• készpénzre, értékpapírra,

• a nem biztosított vállalkozói tevékenységek végzéséhez szükséges vagyontárgyakra.

A Házőrző otthon- és életmód-biztosítás keretében nem biztosított vállalkozói tevékenységek: asztalos- műhely, lakatosműhely, restaurátor, régiség kereskedelem, iparművészeti bolt, nemesfémek, drágakö- vek, igazgyöngyök feldolgozása és kereskedelme, bélyeg- és érmekereskedés; autókereskedés, autópi- ac, autóbontó, diszkó, játékautomata üzemeltetés, dohány- és trafikáru, butik, cipőbolt, gépkölcsönző, elektronikai, számítástechnikai cikkek kereskedelme, javítása, összeszerelése, fotó- és optikai cikkek kereskedelme, fotóstúdió, műterem, filmkészítés, kép és hang stúdió, hangszer készítése, javítása, ke- reskedelme, videotéka, hanglemez, kazetta kereskedelem, szűcs és szőrmeáru, szeszfőzde, kocsma, italkereskedés, büfé, bisztró, hulladék kereskedelem, fegyverkereskedés.

3.B.7. Idegen vagyontárgyak

Bérelt, kölcsönvett, vagy vendégek tulajdonában álló vagyontárgyakra a biztosítási fedezet 50 eFt értékhatárig terjed ki.

3.B.8. Nem terjed ki a biztosítási fedezet az alábbi vagyontárgyakra:

• a légi-, vízi- és motoros járművek, lakókocsik, utánfutók;

• okmányok (kivéve személyi okmányok), kéziratok, tervek és dokumentációk, adathordozókon tárolt információk, szoftverek;

• a biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, illetve nem lezárt helyiségben (pl. erkély, külső folyo- só, kert stb.) tárolt ingóságok;

• hobbi állatok, ló, nem saját fogyasztásra tartott haszonállatok;

• nyaralóban, nem állandóan lakott épületben, nem lakóhelyiségben tárolt nagy értékű ingóság, mű- értékek, ékszerek, drágakövek, készpénz, értékpapír.

Bérlő tulajdonában álló ingóságokra csak abban az esetben terjed ki a biztosítási fedezet, ha a biztosítási ajánlaton a lakóépület/lakás bérbe vételének tényét feltüntették.

4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA VAGYONCSOPORTONKÉNT

A biztosítási összeget úgy kell megállapítani, hogy az épületek, építmények esetében az újraépítési költséget, ingóságok esetében az új állapotban való beszerzési értéket fedezze. Az épület vagyoncsoportra vonatkozó biztosítási összeget a hasznos alapterület (az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m) és az egységár szorzataként kell megállapítani. A biztosító javaslatot tehet a szerződéskötéskor az épület, valamint az általános háztartási ingóságok biztosítási összegére.

5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben megjelölt módozat (tartalma az VIII. részben található) szerinti, jelen különös feltételben meghatározott biztosítási eseményekből eredő károkra terjed ki, ha a biz- tosítási esemény bekövetkezése véletlen, váratlan és előre nem látható. Biztosítási eseménynek a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése, eltulajdonítása minősül, ha a bekövet- kezésük valamely biztosított veszélynemmel közvetlen okozati összefüggésben áll és az a szerződés hatálya alatt következett be. Biztosított következményi kárnak minősül, ha a biztosított vagyontárgyak megrongálódá- sa, értékcsökkenése, megsemmisülése valamely biztosított veszélynemmel ok-okozati összefüggésben van és amelynek elhárítása ésszerű határidőn belül nem volt elvárható.

5.A. Tűz

Tűz biztosítási eseménynek minősül, ha az öntápláló lánggal való égés – amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erőből továbbterjedni képes – a biztosított vagyontár- gyakban kárt okoz.

Biztosítási esemény például az is, ha az elektromos készülékekben létrejövő túlfeszültség miatt keletkező és továbbterjedő tűz más vagyontárgyakat károsít.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) Kizárt a biztosító kockázatviselése

• ha a vagyontárgy olyan tűz következtében károsodik, amely önerejéből nem képes tovaterjedni (pl.

cigarettaparázs, izzó széndarab vagy világító-, fűtőtest közelében elhelyezett vagyontárgy perzse- lődése, stb.);

• ha a vagyontárgy tűz, füst vagy hő hatásának van kitéve (pl. vasalás, szárítás, sütés, főzés, stb. közben szín- és alakváltozás következik be);

• ha öngyulladás következik be;

• kéményrepedés és egyéb tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződés esetén;

• ha a biztosított helyiségekben „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tűz- vagy robbanás- veszélyes anyagot háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak.

5.B. Robbanás

Robbanás biztosítási eseménynek valamely gázok, porok vagy gőzök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló erő-megnyilvánulási folyamata által okozott roncsolási kár minősül. Valamely tartály (kazán, csővezeték stb.) robbanásáról csak akkor beszélhetünk, ha annak falában olyan méretű folytonossági hiány keletkezik, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen kiegyenlítődésére kerül sor.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg

• a tartály/készülék cseréjének, illetve helyreállításának költségeit, ha a robbanás a tartály/készülék

műszaki hibájára vagy karbantartási hiányosságára vezethető vissza;

• a repülőgépek hangrobbanása miatt bekövetkező károkat;

• a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tartály összeroppanása miatt bekövetkező károkat;

• a kárt, ha a biztosított helyiségekben „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak.

5.C. Villámcsapás

Villámcsapás biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje vagy hőhatása kárt okoz a biztosított vagyontárgyban.

5.D. Villámcsapás másodlagos hatása

A biztosítási esemény meghatározását lásd az 5.T.1. pontban.

5.E. Vihar

Vihar biztosítási eseménynek minősül, ha a 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt meghaladó sebessé- gű, időjárás miatti légmozgások (vihar), vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyontárgyak- ban kárt okoznak a kockázatviselés helyén.

Vihar biztosítási eseménynek minősül továbbá az is, ha a vihar által megbontott nyílászárókon, tetőhéjazaton keresztül a viharral egy időben történő beázás okoz kárt.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

A biztosító nem téríti meg a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkat.

5.F. Felhőszakadás

Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül, ha a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy meny- nyiségű víz rombolással, elöntéssel – ide értve az elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Felhőszakadásnak minősül, ha a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,5 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg:

• az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károkat;

• a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkat.

5.G. Jégverés

Biztosítási eseménynek minősül a jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott tetőn keresztül történő, a jégveréssel egyidejű beázás.

5.H. Hónyomás

Hónyomás biztosítási eseménynek minősül, ha a nagy mennyiségben felgyülemlő hó és jég statikus nyomása , illetve az olvadáskor lecsúszó hótömeg a biztosított épületben, építményben kárt okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekben a hónyomás által megrongált tetőn keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék a biztosított vagyontárgyakban okoz.

5.I. Árvíz

Árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak átlagos vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen fekvő kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb ár- vízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvíz- védelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

• a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,

• a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túl- nyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

• a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan terü- letek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

• a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízilétesítmény, valamint annak műtár- gya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát bizto- sítja, illetve szolgálja.

Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült;

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg:

• a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár idő-

pontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta te- rületeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokat, továbbá

• a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése;

• a belvíz;

miatt keletkező károkat.

Várakozási idő

A biztosító az árvíz biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.

5.J. Földrengés

Földrengés biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földrengés kárt okoz.

Az adott földrengés epicentrumától számított 100 km-es körzeten kívül eső kockázatviselési helyek ese- tében a biztosító az egyéb feltételek fennállása mellett csak abban az esetben teljesít szolgáltatást, amennyiben a Szerződő, vagy biztosított hitelt érdemlően igazolja, hogy az adott kockázatviselés helyén a földrengés intenzitása elérte az MSK-64 skála szerinti ötös fokozatot.

Várakozási idő

A biztosító földrengés biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.

5.K. Földcsuszamlás

Földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül, ha a földtömeg a talaj egyensúlyi állapotának megváltozása következtében, lejtős terepen, hirtelen, váratlan lejtő irányú elcsúszással a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Nem téríti meg a biztosító:

• tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fel- lépő károkat;

• az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés miatt ke- letkezett károkat;

• azt a kárt, amely azért következik be, mert a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba, vagy elavultsága miatt nem megfelelő, vagy a támfal karbantartásában mulasztás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

Várakozási idő

A biztosító földcsuszamlás biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.

5.L. Kő- és földomlás

Kő- és földomlás biztosítási eseménynek minősül, ha a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) Nem téríti meg a biztosító:

• tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fel-

lépő károkat;

• az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés miatt ke- letkezett károkat;

• azt a kárt, amely azért következik be, mert a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba, vagy elavultsága miatt nem megfelelő vagy a támfal karbantartásában mulasztás történt, illet- ve nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

Várakozási idő

A biztosító kő- és földomlás biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.

5.M. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása biztosítási eseménynek minősül, ha a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatásból eredő – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező be- omlása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Ismeretlen üreg az, amely az építési engedélyben nem szerepel vagy, amelyet a hatóságok nem tártak fel.

5.N. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is)

Idegen jármű ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha az idegen jármű, vagy a személyzet által irányított légi jármű egésze, részei, illetve annak rakománya kárt okoz a biztosított vagyontárggyal való ütközés során, ideértve ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkat is.

Nem minősül idegen járműnek, amely a biztosított tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a bizto- sított épületet/építményt.

5.O. Idegen tárgy rádőlése

Idegen tárgy rádőlése biztosítási eseménynek minősül, ha a jelen szerződésben nem biztosított, a kockázatvise- lés helyén kívül található idegen tárgy rádőléssel kárt okoz a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyak- ban.

5.P. Betöréses lopás, rongálás

Betöréses lopás biztosítási eseménynek az minősül, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonítja el, hogy a biztosított és lezárt helyiségekbe:

a) erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával, illetve ezekhez hasonló módon) betört, behatolt;

b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával jutott be. (Amennyiben a behatolás módját szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát igazság- ügyi zárszakértőnek kell igazolnia);

c) eredeti kulccsal vagy másolt kulccsal jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–b) pontokban meghatározott módon, azaz egy biztosított és lezárt helyiségbe történő betöréses lopás vagy rablás útján jutott.

Biztosítási esemény a járószinttől számított legalább 3 m alsó párkánymagassággal rendelkező, nyitva hagyott ablakon keresztül történő behatolás is, amennyiben a lakásban otthon tartózkodnak.

Az értéktárolókban (bútorszéfben, páncélszekrényben, fali széfben, egyéb a biztosító által elfogadott tárolókban) lévő vagyontárgyak biztosítása esetében a betöréses lopás biztosítási esemény akkor valósul meg, ha a tárolót tartalmazó helyiségbe a elkövető az a)–c) pontokban foglalt módon jutott be és a szabályosan lezárt és rögzített tárolót

• a kockázatviselés helyéről eltulajdonította;

• feltörte, illetve álkulccsal vagy más – nem a biztosított nyitás célját szolgáló eszközének – eszköz, szer- szám segítségével nyitotta ki;

• betöréses lopás vagy rablás útján megszerzett kulccsal nyitotta fel, ha a kulcs(ok)at az értéktároló helyétől különálló, lezárt és állandóan lakott helyiségben vagy épületben tartották, vagy azokat az őrzésre jogosult személytől rabolták el és a biztosított vagyontárgy a fentiek következtében tűnt el.

Betöréses lopásnak minősül az is, ha az ingóságot lakásváltoztatás, költözés során a lezárt bútorszállító kocsi- ból – annak feltörése utján – lopták el.

Rongálás biztosítási esemény az a szándékos károkozás, melyet az elkövető(k) a kockázatviselés helyén betö- réses lopás vagy annak kísérlete során okoz(nak) a biztosított vagyontárgyakban és az ingatlanban.

A vagyontárgyak biztosítását betöréses lopás, rablás, rongálás kockázatok esetén a biztosító a VI. szá- mú Függelékben szabályozott védelmi előírások mellett vállalja. A biztosító a károk megfizetését a kár- esemény bekövetkezésekor meglévő, a kárrendezés során rögzített tényleges betörésvédelmi szintnek megfelelő, a VI. számú Függelékben meghatározott és rögzített limitekig vállalja.

Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú szerkezetekkel körülhatárolt, önálló lég- terű, meghatározott rendeltetésű részét tekintjük. Lezárt helyiség az a helyiség, amely a VI. fejezetben található Függelékben meghatározott valamelyik védelmi szint előírásait teljesíti. Nem minősül lezártnak az ingatlan külö- nösen, ha a nyílászárók zárszerkezetét rendeltetésszerűen nem hozták működésbe, vagy ha a bukó ablakokat és ajtókat bukó állapotban hagyják.

5.Q. Rablás

Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakat jogtalanul úgy szerzi meg, hogy e célból a biztosított vagy az épületben jogszerűen tartozkodó(k) ellen erőszakot, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve őket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

Amennyiben a rablás a kockázatviselés helyén kívül történik, a biztosító kockázatviselése Magyarország területére terjed ki legfeljebb 200 000 Ft-ig.

5.R. Vízkár

Vízkár biztosítási eseménynek minősül, ha az épület külső határoló falába beépített vagy azon belül lévő, vala- mint a biztosított telken a talajszint alatt elhelyezkedő használati-, csapadék-, szennyvíz vezetékek, a csatlakozó melegvízszolgáltató és központi fűtés rendszerek, klímaberendezések, valamint az ezekhez csatlakozó tarto- zékok, szerelvények és készülékek meghibásodása, törése, repedése, kilyukadása, dugulása, tömítési hibái miatt kiáramló folyadék vagy gőz, valamint a nyitva hagyott vízcsapból, akváriumból kiáramló víz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A biztosító megtéríti a biztosítottat terhelő alábbi költségeket, amennyiben a biztosított vagyontárgy károsodott:

• a biztosított csövek sérülésének felkutatására fordított költségeket,

• a fagy miatti csőtörés esetén a vízcsövek felolvasztására és a technológiailag indokolt mértékű helyreállí- tásra fordított költségeket,

• törés, repedés, dugulás esetén a technológiailag indokolt mértékű helyreállítást és a technológiailag indo- kolt mértékű vezetékszakasz cseréjének költségeit.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg:

• a fakorhadás, gombásodás, penészesedés formájában jelentkező károkat;

• a talajvíz, árvíz vagy más időjárási hatásokból keletkező víz vagy az ezek miatti összegyűlt víz által okozott károkat;

• a kiömlő folyadék értékét;

• a biztosított vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek (pl.: csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek (kivéve padlófűtések fűtőkábele), bojlerek, háztartási gépek, WC csésze, mosdókagyló, kád, stb.) javításának, pótlásának költségeit még akkor sem, ha azok a feltárás vagy a helyreállítás során keletkeztek.

5.S. Üvegtörés

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben keletkezett törés- vagy repedéskár. Az épületüveg-átalány keretében a biztosító kockázatviselése kiterjed:

• az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok, valamint az erkély, loggia és lépcsőház üvegeire, és az üvegezést helyettesítő polikarbonát vagy plexi felületeire legfeljebb 3 m2/tábla méretig, továbbá

• azon akadályok (védőrácsok, belső zárak és hasonló, a nyílászáróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségeire, amelyek az üvegpótlást lehetetlenné teszik.

A biztosító kockázatviselése a fentieken kívüli üvegek (különleges üvegek, lásd T. Egyéb biztosítási ese- mények 3. pontja) töréskáraira csak abban az esetben terjed ki, amennyiben a biztosítási szerződés tartalmazza a különleges üveg kiegészítő biztosítást.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg:

• az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolás-

sal, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

• a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;

• a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;

• taposóüvegekben, üvegből készült, üveget tartalmazó dísz- és használati tárgyakban, lámpatestek üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat;

• az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, beleértve a biztosított üveg áthelyezése, vál- toztatása során keletkező károkat (Építés-szerelés biztosítás keretében biztosítható);

Amennyiben a szerződésben csak ingóságokat biztosítottak, az üvegtörés kárnál felsorolt üvegezésekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.

5.T. Egyéb biztosítási események

Az egyéb biztosítási események bekövetkezése esetére megállapított biztosítási összegeket és a biztosítási szerződés egyéb biztosítási eseményekre meghatározott területi hatályát a VIII. rész tartalmazza.

5.T.1. Villám- és füstkár

Villámcsapás másodlagos hatása biztosítási eseménynek minősül, ha a villámcsapás miatt keletkező túlfeszült- ség vagy indukció az elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben kárt okoz

Füstkár biztosítási eseménynek minősül a tűzkár nélküli füst- és koromszennyezés miatt bekövetkező kár, amely hirtelen, előre nem látható módon keletkezett.

A biztosítási fedezet kiterjed az épületbiztosítási részt nem tartalmazó szerződések esetében a füst- és korom- szennyezés által károsított épületrészekre is.

5.T.2. Beázás, kívülről érkező víz

Beázás, kívülről érkező víz biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított helyiség(ek)en belüli épületrészek- ben és a biztosított helyiségeken belüli ingóságokban

• a lapos- és magastető-szerkezet, a függőleges falszerkezet és a nyílászárók szigetelési problémáiból ere- dő egyszerű csapadék beázás, és

• a kockázatviselés helyére kívülről érkező víz kárt okoz.

Ha a kár a tetőszigetelés, oldalszigetelés vagy tetőhéjalás ismétlődő hibájából ugyanazon helyen követ- kezett be, a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a keletkezett kárt, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt időpontját követő egy éven túl történt.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

Nem terjed ki a biztosítás

a) a beázást előidéző ok megszüntetése (pl.: tetőjavítás, szigetelés) során felmerült költségek megté- rítésére

b) a talajvíz és belvíz által okozott károk megtérítésére

c) továbbá az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedésének elégtelensége miatt keletkezett károk megtérítésére.

A biztosítási fedezet kiterjed az épületbiztosítási részt nem tartalmazó szerződések esetében a beázás által károsított épületrészekre is.

5.T.3. Különleges üvegek biztosítása

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben keletkezett törés- vagy repedéskár.

A különleges üvegek biztosítása keretében a biztosító kockázatviselése az alábbiakra terjed ki:

• 3 m2 táblaméret feletti üvegek;

• üvegtetők (plexi, polikarbonát is), növényházak, télikertek, veranda üvegezése;

• bútorüveg, akváriumok, terráriumok, képek, festmények üvegezése,

• üveg építőelemek (üvegtégla, üveg tetőcserép, copolit üvegek);

• különleges kivitelezésű üvegek: tükrök (kivéve velencei tükör), biztonsági, plexi- és akril, savval maratott, homokfúvott üvegek, díszített és díszüvegezések, üvegkerámia főzőlapok, sütők, kandallók üvegezése, hűtők üvegpolca és tükörcsempék, hajlított üvegek;

• biztonsági-, hő- és fényvédő fólia;

• zuhanykabinok üvegezése.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg:

• az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolás- sal, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

• a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;

• a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;

• taposóüvegekben, üvegből készült, üveget tartalmazó dísz- és használati tárgyakban, lámpatestek üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat;

• az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, beleértve a biztosított üveg áthelyezése, vál- toztatása során keletkező károkat (Építés-szerelés biztosítás keretében biztosítható).

A különleges üvegek töréskáraira a biztosítás a VIII. részben megjelölt összeghatárig, illetve egyedi biz- tosítási összeg meghatározása esetén a biztosítási ajánlaton megjelölt összeghatárig terjed.

5.T.4. Fagyasztott élelmiszerek megromlása

Biztosítási eseménynek minősül, ha a fagyasztószekrényben, mélyhűtőládában, 0 °C hőmérséklet alatt tárolt élelmiszerek áramkimaradás következtében megromlanak.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

A biztosító nem téríti meg a kárt, ha az élelmiszerek megromlása a készülék műszaki hibájából vagy nem rendeltetésszerű használatából ered.

5.T.5. Bankkártya és okmány elvesztése

Kiterjed a biztosítási fedezet

• a felügyeleti hatóság engedélyével, Magyarországon működő banknál vezetett, a Biztosított lakossági forint vagy deviza számlájához tartozó bankkártya (VISA, EDC, ATM, stb.), hitelkártya bárhol történő el- vesztése vagy eltulajdonítása miatt felmerülő és igazolt letiltási és újrabeszerzési költségekre, valamint

• az elveszett, eltulajdonított személyes okmányok hivatalos dokumentumokkal, számlákkal igazolt pótlási költségeire.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

A biztosítás nem nyújt fedezetet az elveszett vagy eltulajdonított bankkártyával való visszaélés (pl.: jogo- sulatlan pénzfelvétel, vásárlás) miatt bekövetkező károkra.

5.T.6. Zárcsere költsége

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítottak a biztosított építmény kulcsait elvesztik, vagy azokat tőlük eltulajdonítják és emiatt a zár cseréjével igazolt költségük merül fel. A biztosító a zár cseréjének igazolt költségeit téríti meg.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

Ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén, a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.T.7. Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása

Biztosítási eseménynek minősül, ha

• a biztosított épülethez tartozó kaputelefon rendszer(ek)ben vandalizmussal szemmel látható kárt okoznak, ha az okozott kár a rendeltetésszerű használatot lehetetlenné teszi;

• a biztosított épület telkén belül telepített dísz- és haszonnövényekben vandalizmussal kárt okoznak vagy azokat eltulajdonítják;

• a biztosított ingatlanon elhelyezett, szabadon álló építményekben (rögzített lámpatestek, padok, játszótéri gyerekjátékok) vandalizmussal kárt okoznak vagy azokat eltulajdonítják;

• a riasztórendszer, a biztonsági kamera, az elektromos kapumozgató szerkezetekben, bejárati ajtóban van- dalizmussal kart okoznak vagy azokat eltulajdonítják;

• a lakóépület külső homlokzatán graffitival kart okoznak;

• az épület falához rögzített antennában, csatornarendszerben, klímaberendezésben vandalizmussal kart okoznak vagy azokat eltulajdonítják,

• általános háztartási ingóságnak minősülő vagyontárgyakban (kerti bútor, hintaágy, napernyő, grillsütő, kerti gyerekjáték, mobilmedence, napközben átmenetileg a lakáson kívül tartott kerékpár, babakocsi) az 5. fejezetben meghatározott biztosítási eseményekkel, vandalizmussal kárt okoznak vagy azokat eltulajdonít- ják.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

A növényekben, a biztosított ingatlan területén lévő építményekben, az épület falához rögzített anten- nában, a csatornarendszerben, a klímaberendezésben, az általános háztartási ingóságokban vandaliz- mussal vagy azok eltulajdonításával okozott károkat a biztosító csak akkor téríti meg, ha a károsodott vagyontárgyakat minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben tárolják.

Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.T.8. Dugulás elhárítás térítés

Biztosítási eseménynek minősül, ha a lakóépület vagy lakás határoló falain belül lévő lefolyóvezetékek dugulásá- ból származó hibák elhárításával a biztosítottnak költsége merül fel. A biztosító a dugulás elhárításának igazolt és indokolt költségeit téríti meg.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.T.9. Szolgáltatás kimaradás biztosítás

Biztosítási eseménynek minősül, ha a közműellátást végző szolgáltatók szolgáltatásában legalább 6 órát meg- haladó, igazolt kimaradás következik be.

A biztosítási esemény bekövetkezése esetére a biztosító vállalja, hogy az egy napra vonatkozóan a szerződés- ben meghatározott biztosítási összeget (ld. VIII. fejezet) a szolgáltatás kimaradásának időtartama alatt eltelt napok mindegyikére, de legfeljebb 10 napra a biztosítottnak megtéríti.

5.T.10. Vízveszteség térítés

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított épületben vagy annak ingatlanán bekövetkezett csőtörés miatt vezetékes víz folyik el, amelynek értékét a biztosítottnak ki kell fizetnie. A biztosító az elfolyt vezetékes víz igazolt értékét téríti meg.

5.T.11. Háziállat, termésveszteség biztosítás

Biztosítási eseménynek minősül, ha a saját fogyasztásra tartott háziállatok és a lakóépülethez tartozó telken található haszonnövények tűz, vihar, jégverés miatt elpusztulnak, illetve ugyanezen okból termésveszteség ke- letkezik.

A biztosító a VIII. részben rögzített összeghatárig megtéríti a teljesen elpusztult haszonnövények újratelepítési költségét, illetve a termésveszteség értékét.

5.T.12. Kerti veszélytelenítés térítés

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított épülethez tartozó telken, a vihar és/vagy jégverés által szét- szórt és az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó növényi részek eltávolításával, eltakarításával a biztosítottnak költsége merül fel. A biztosító megtéríti a vihar és jégverés után szükséges kerti veszélytelenítés (megrongálódott növények, növényi részek eltávolítása és elszállítása) költségeit.

5.T.13. Sporteszköz biztosítás

Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselén helyén kívül, kijelölt kerékpártárolóhoz zárral rögzített, vala- mint autóra felszerelt, zárható kerékpár-csomagtartóval rögzített kerékpárok jogtalan eltulajdonítása, továbbá a sífelszerelésnek a síelésre kijelölt területről (sípálya), az ezt kiszolgáló egységből (pl.: melegedő) és szálláshelyről történő jogtalan eltulajdonítása.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

A biztosító nem téríti meg a kerékpár egyes alkatrészeinek eltulajdonításával okozott kárt. A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.T.14. Besurranás, trükkös lopás

Biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása oly módon, hogy az elkövető

• nyitva hagyott nyílászárón keresztül vagy

• a biztosított megtévesztésével, kitalált indokkal,

jut be a biztosított lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tartózkodnak.

5.T.15. Kórházi lopás

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított kórházi ellátása idején és helyén, az általános háztartási ingó- ság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat jogtalanul eltulajdonítják.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.T.16. Iskolai lopás

Biztosítási esemény a biztosított, 6–15 éves gyermek(ek) iskolai tartózkodása idején és helyén bekövetkezett, általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó biztosított vagyontárgyakra elkövetett lopással okozott kár.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.T.17. Üdülésre elvitt ingóság biztosítása

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyakban az 5.A–S, 5.T.1–2. pontokban meghatáro- zott, továbbá a füstkár, a beázás és a kívülről érkező víz biztosítási eseményekkel összefüggésben, a biztosított üdülése alatt kár következik be.

A biztosítás az általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakban keletkezett ká- rokra terjed ki.

5.T.18. Sírkő sérülés biztosítás

A biztosító kockázatviselése a Biztosított tulajdonában, gondozásában lévő, Magyarország területén elhelyezke- dő, a Biztosított közeli hozzátartozójának nyughelyéül szolgáló sírkőre, kriptára terjed ki. Biztosítási eseménynek az minősül, ha az előbbiek szerint meghatározott sírkő, kripta az 5. fejezetben meghatározott tűz, villámcsapás, robbanás, vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, ismeretlen jármű ütközése, légi jármű ütközése, idegen tárgyak rádőlése, felhőszakadás, árvíz, földrengés biztosítási eseményekből eredően, vagy vandalizmus miatt károsodik, illetve azt vagy valamely részét jogtalanul eltulajdonítják.

Az önrész mértéke biztosítási eseményenként 10.000 Ft. Az önrész feletti károkat a biztosító 10.000 Ft levonása nélkül fizeti.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást. Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

5.T.19. Napkollektor, napelem biztosítás

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított lakóépülethez/lakáshoz tartozó, az épületen vagy a biztosított tel- ken elhelyezett, műszaki, hatósági és jogszabályi előírásoknak és szabványoknak megfelelően rögzített napkol- lektorok és napelemek bármely okból bekövetkező törése, valamint az ezekben vandalizmussal, eltulajdonítás- sal okozott kár.

A napkollektorokban, napelemekben bekövetkezett károkra a biztosítás az VIII. részben megjelölt ösz- szeghatárig, illetve egyedi biztosítási összeg meghatározása esetén a biztosítási ajánlaton megjelölt ösz- szeghatárig nyújt fedezetet.

5.T.20. Hőszivattyú meghibásodás

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított lakóépülethez/lakáshoz tartozó, az épületen vagy a biztosított tel- ken elhelyezett, a műszaki, hatósági és jogszabályi előírásoknak és szabványoknak megfelelően telepített és karbantartott hőszivattyú időjárási okokra visszavezethető meghibásodása, valamint az abban vandalizmussal, eltulajdonítással okozott kár.

5.T.21. Autó poggyász-biztosítás

Biztosítási eseménynek minősül, amennyiben a személyi használatú vagyontárgyakat a gépjárműben ülő bizto- sított személyektől elrabolják, vagy a gépjármű lezárt csomagtartójából (ennek hiányában a kalaptartó által elzárt részből), vagy a csukott kesztyűtartóból, dolog elleni erőszakkal ellopják.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

Nem téríti meg a biztosító az ékszer, készpénz, értékpapír, továbbá vállalkozói és idegen tulajdonban lévő vagyontárgy eltulajdonításával okozott károkat.

5.T.22. All-risk fedezet

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyak kívülről jövő, véletlen, váratlan, előre nem látható, bal- esetszerű módon, hirtelen bekövetkező esemény következtében történő károsodására , megsemmisülésére vagy eltűnésére ha a bekövetkezett kár az 5. fejezetben meghatározott biztosítási események, valamint a ki- egészítő biztosítások alapján nem térül meg. Megsemmisülésnek vagy károsodásnak a vagyontárgy állagának hátrányos megváltozása minősül. Nem minősül azonban megsemmisülésnek vagy károsodásnak, ha a vagyon- tárgy már eredetileg is meglevő hiányossága válik nyilvánvalóvá.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

Nem terjed kia biztosítási fedezet az Általános feltételek 13. fejezetében található általános kizárásokban felsoroltakra, továbbá az alábbi a kockázatviselés köréből kizárt közvetlen és következményi károkra:

A biztosító nem nyújt fedezetet olyan károkra, veszteségekre, költségekre vagy kiadásokra, amelyek nem véletlen, váratlan, előre nem látható, balesetszerű módon következtek be, illetve amelyeket köz- vetlenül vagy közvetve az alábbiakban felsorolt események valamelyike okozott, illetve, amely ezek következménye vagy ezekkel kapcsolatos – függetlenül bármely más egyidejűleg bekövetkező vagy egyéb módon a kárral összefüggésbe hozható eseménytől:

• Olyan szél okozta károk, amelynek csúcssebessége nem haladja meg a 15 m/s sebességet.

• Nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek (lásd árvíz kockázat megjegy- zéseket) minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárok, továbbá belvíz, talajvíz károk.

• Szabadban levő, épülethez vagy talajhoz fixen nem rögzített, vagy nem minden oldalról zárt épület- ben található vagyontárgyakra gyakorolt időjárási hatások.

• Mindenféle nedvesség, valamint vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses folyamatok tartós hatása.

• Lopás, csalás, hűtlen kezelés, sikkasztás, zsarolás, dézsmálás és egyéb tisztázatlan eredetű vesz- teség.

• Növények és állatok elpusztulása, kipusztulása, kimúlása, kivéve, ha ezt az alapkockázatok szerinti valamely káresemény okozta.

• Rágcsálók, rovarok és saját tulajdonú házi állat által okozott károk, illetve a növényi károkozó által okozott károk

• A biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok, melyek csak egy kárese- mény következtében váltak ismertté és amelyekről a Biztosított tudott vagy tudnia kellett. Korábbi káreseményből származó, egy a biztosítási szerződés futamideje alatt történt kár kapcsán ismertté vált károsodás miatti kárnövekedés.

• Építési vagy szerelési tevékenységgel, illetve bontással, beüzemeléssel, üzemi próbákkal okozott károk.

• A károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenése, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja; pl.: csak esztétikai hibát jelentő deformációs vagy felületi sérülések (elhajlás/ elgörbülés, horpadás, lepattogzás, elszíneződés, karcolódás, horzsolódás, lakk-, zománc sérülés).

• Az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásá- val összefüggésben bekövetkező károk.

• Az átmenetileg nem használt vagy felügyelet nélküli épületek (építmények), berendezések és gépek vezetékei elzárásának elmulasztása miatt keletkezett károkat, valamint a víztelenítés elmulasztása miatt keletkezett fagykárokat és ezek következményi kárai.

• Bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségek.

A kockázatviselés köréből kizárt közvetlen károk, amelyeket azonban következményi kárként a biztosító megtérít:

A biztosítási védelemből kizártak az alábbi okok miatt bekövetkező közvetlen károk, kivéve, ha azok egy biztosított káresemény közvetlen következményei és nem vonatkozik rájuk más biztosítás alapján fede- zet.

• Eső, jég, hó vagy szennyeződés behatolása nem rendeltetésszerűen zárt ablakokon, külső ajtókon vagy más nyílásokon keresztül;

• Mérgezés, fertőződés, lerakódás, porosodás, gáz/gőz lecsapódása és bárminemű kontamináció;

• Korrózió és oxidáció;

• Mikroorganizmusok, állatok, növények, penész, házigomba, gombásodás, erjedés, belső megrom- lás vagy belső átalakulás;

• Hőmérsékletingadozás, szárazság és kiszáradás;

• Épületek vagy épületrészek repedése, ülepedése, zsugorodása vagy tágulása.

A kockázatviselés köréből kizárt közvetlen károk:

A biztosítási védelemből kizártak az alábbi okok miatt bekövetkező közvetlen károk.

• Elektronikus adatfeldolgozó berendezésen vagy adathordozó eszközön tárolt adatok, állományok, szoftverek törlése, elveszése, torzulása, tönkremenetele bármely ok által (pl. számítógépvírus, erős mágneses tér, hibás programozás, módosítás, kódolás, manipulálás, stb.).

• Elvesztésből, eltűnésből, elhagyásából, karcolásból, horpadásból, kopásból, leejtésből, leesésből, eldőlésből, felborulásból, megmunkálásból, javításból, tisztításból, restaurálásból eredő károk.

• Víz, gáz, elektromos áram vagy egyéb energia kimaradása következtében, valamint hűtő-, klíma- és fűtőberendezések nem kielégítő működésével összefüggésben keletkeznek;

• A vagyontárgyak természetes vagy nem megfelelő minősége, elhasználódása, kopása, öregedése, rendeltetésszerű használata, illata, szerkezete vagy megjelenése;

• Gyártási, konstrukciós, számítási, öntvény-, anyag- és szerelési vagy egyéb előállítási hibák;

• Talajsüllyedés, amely a statikus szerkezetet nem károsítja;

• Külszíni vagy föld alatti bányaművelés miatt vagy az altalaj kiszáradása következtében;

• A vagyontárgyak megmunkálása, feldolgozása vagy előállítása, illetve összekeverés, vegyítés/ele- gyítés miatt vagy ezek következtében;

• Kezelési hiba, karbantartással, javítással vagy teszteléssel összefüggő hiba;

• Gépek, gépi-, elektromos- és elektronikus berendezések és készülékek (ideértve a számítástechni- kai berendezéseket is), valamint az épületek műszaki berendezéseinek (a kommunális vízvezetéki-, fűtő-, melegvíz előállító és szennyvíz csövek, valamint tűzoltó berendezések kivételével valamennyi világító-, szellőző-, klíma-, tűzjelző-, füstjelző berendezés, felvonók, mozgólépcsők stb. és a hozzá- juk tartozó szerelvények, illetve vezetékek) külső hatás nélkül lejátszódó belső, illetve a működés- sel kapcsolatos folyamatai miatt keletkezett károk.

6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre

A biztosítási szolgáltatás kifizetése a biztosított részére történik, kivéve az alábbi esetekben:

• A biztosító a biztosítási szolgáltatást bérlő által kötött biztosítás esetén a bérbeadónak teljesíti azoknak a biztosított vagyontárgyaknak a károsodása esetén, melyeket a mindenkor hatályos jogszabályok a bérbe- adó karbantartási kötelezettségébe sorolnak.

• A biztosító a biztosítási szolgáltatást társasházi közös tulajdon vagy szövetkezeti tulajdonhoz tartozó épü- letrészek károsodása esetén a biztosított tulajdoni hányada szerint a társasházi közösségnek, illetve a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakásainak arányában a lakásszövetkezetnek teljesíti, ha ez a kár más biztosítás alapján (pl.: társasházi közös vagy szövetkezeti tulajdonra kötött más biztosítás) nem térül meg

• A biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosított halála esetén a biztosított örökösei részére teljesíti.

6.B. A térítési összeg meghatározásának alapelvei

6.B.1. Épület és ingóság károk esetén

A szolgáltatás teljesítése

Teljes kár esetén1 Részleges kár esetén2

Épületek, építmények újraépítési3 vagy forgalmi4 értéken

javítási, helyreállítási költségen5

Ingóságok, ha káridőponti

nem érte el a 85%-ot

káridőponti beszerzési értéken6

javítási, helyreállítási költségen

értékcsökkenése

elérte a 85%-ot káridőponti értéken7

Üvegkárok a törött üveggel azonos méretű és

minőségű üveg pótlásának költsége

Fenntartásos (névre szóló) betétkönyvek, értékpapírok

hirdetményi eljárással kapcsolatos és okmány újraelőállítási költsége

Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valuta káridőponti MNB deviza-középárfolyamán

1 Teljes kár az, amikor a károsodott vagyontárgyak a sérült részek pótlásával és javításával nem állíthatók helyre vagy a helyreállítás gazdaságtalan.

2 Részleges kár javítással, részek pótlásával helyreállítható.

3 Újraépítési érték a kár bekövetkezésének időpontjában érvényes, a károsodottal azonos nagyságú, kivite- lezésű és minőségű épület építési költsége, ami nem lehet több az ajánlatban a vagyoncsoportra megálla- pított biztosítási összegnél.

4 Forgalmi érték az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár időpontját közvetlenül megelőző álla- pot szerinti piaci értéke. Amennyiben az épület újraépítési, helyreállítási költsége nagyobb az ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület maradvánnyal csökkentett forgalmi értékénél, akkor a biztosító az egyéb szabályok betartása mellett, így a káronszerzés tilalmára figyelemmel a károsodott ingatlan forgalmi értékét téríti meg, levonva abból a maradványok értékét.

Az épület újraépítési, helyreállítási értéke és maradvánnyal csökkentett forgalmi értéke közötti külön- bözet megfizetésére csak akkor köteles a biztosító, ha az épület újjáépítése, helyreállítása a kocká- zatviselés helyén, számlával igazoltan, ténylegesen megtörténik.

5 Javítási, helyreállítási költség a sérült vagyontárgynak a kár időpontjára vonatkoztatott javítási költsége, amely nem haladhatja meg a vagyontárgynak az újraépítési értékét, illetve a káridőponti beszerzési értékét.

6 Káridőponti beszerzési érték a káresemény bekövetkezésének időpontjában a biztosított vagyontárggyal megegyező tulajdonságokkal rendelkező (ha azzal megegyező nincs Magyarországon piaci forgalomban, akkor azonos rendeltetésű, árkategóriájú, minőségű és tudású) újonnan árusított háztartási eszköz piaci értéke.

7 Káridőponti érték a károsodott vagyontárgynak a kár időpontjában új állapotban történő beszerzési ára vagy újraelőállítási költsége csökkentve a használtsági foknak megfelelő összeggel. A vagyontárgy használtságainak meghatározásához az életkorát, az igénybevételének módját, a ráfordított karbantartást és felújítást lehet figyelembe venni, de főleg számítástechnikai, híradástechnikai eszközöknél a technikai értékcsökkenés is számottevő.

Azon biztosított műszaki berendezések, készülékek esetén, amelyek káridőponti beszerzési értéke már nem határozható meg – figyelemmel arra, hogy azonos műszaki paraméterű új berendezés nem vásárolható a hazai kereskedelmi forgalomban – a biztosító a technológiai fejlődés folytán keletkezett erkölcsi kopásra figyelemmel határozza meg a szolgáltatás összegét. Az erkölcsi kopás az a jellemzően műszaki berendezések és készülékek (pl.: televízió, fényképező, számítógép, mobiltelefon) esetén jelentkező értékcsökkentő tényező, amely a tech- nológia gyors fejlődésére visszavezethetően a vagyontárgy értékvesztését eredményezi.

6.C. Költségtérítések

Megtéríti a biztosító a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben szükségszerűen, indokoltan felmerült és igazolt alábbi költségeket. A jelen pontban nevesített költségek után felszámított általános forgalmi adót a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha annak felmerülését a biztosított szabályszerűen kiállított számlával igazolja.

Választott módozat

		Mozaik	Nívó	Extra és Top
Rom- és törme-	Megtéríti a biztosító a rom- és	az épület	Az épület	Az épület
lékeltakarítási	törmelékeltakarítási költségeket,	és ingóság	és ingóság	és ingóság
költségek	melybe beleértendőek e törmelé-	biztosítási	biztosítási	biztosítási
	keknek a legközelebbi hivatalosan	összeg	összeg	összegen
	engedélyezett lerakóhelyre való	2%-áig.	5%-áig.	felül.
	elszállítási költségei, valamint a
	kárhely megtisztítási és egyszeri
	takarítási költségei, a következő
	feltételekkel:
Oltás és mentés	Megtéríti a biztosító az oltás és	Az épület és	Az épület és	Az épület és
költségei	mentés költségeit, beleértve az ide-	ingóság bizto-	ingóság bizto-	ingóság biz-
	gen tulajdonban az oltás és mentés	sítási összeg	sítási összeg	tosítási össze-
	során keletkezett károkat is, kivéve	2%-áig.	5%-áig.	gen felül.
	a közérdek szolgálatára hivatott
	tűzoltóság vagy más segítségnyúj-
	tásra kötelezett szolgáltatásaival
	kapcsolatos költségeket a követke-
	ző feltételekkel:
Kárenyhítési	Megtéríti a biztosító azokat a	Az épület és	Az épület és	Az épület és
költségek	költségeket, amelyek a káresemény	ingóság bizto-	ingóság bizto-	ingóság biz-
	alkalmával a kár elhárítása vagy	sítási összeg	sítási összeg	tosítási össze-
	enyhítése érdekében merültek fel a	2%-áig.	5%-áig.	gen felül.
	következő feltételekkel:
Elmaradt lakbér	Ha a káresemény következtében a	A kárese-	A kárese-	A kárese-
	biztosított épületben oly mértékű	ménytől	ménytől	ménytől
	kár keletkezik, hogy az épület	számított	számított	számított
	vagy lakás bérlője jogszabály vagy	3 hónapig.	6 hónapig.	9 hónapig.
	bérleti szerződés alapján megta-
	gadhatja a lakbér egészének vagy
	egy részének fizetését, megtéríti a
	biztosító az emiatt elmaradt lakbért,
	a helyreállítás befejezéséig, de
	legfeljebb:
Bérleti díj térítés	Ha a hatóság az épületet (la-	A kárese-	A kárese-	A kárese-
	kást) lakhatatlanná nyilvánítja, a	ménytől	ménytől	ménytől
	kiköltözéstől a lakhatóvá válásig a	számított	számított	számított
	biztosítási összegen belül megtéríti	3 hónapig.	6 hónapig.	9 hónapig.
	a biztosító az ideiglenes lakás több-
	let bérleti díját:
Ideiglenes őrzés	Megtéríti a biztosító a káresemény	A káresemény	A káresemény	A káresemény
költségei	következtében lezárhatatlanná vált	észlelésétől	észlelésétől	észlelésétől
	lakás őrzésére fordított költségeket:	számított	számított	számított
		2 napig.	5 napig.	10 napig.
Hazautazási	Megtéríti a biztosító az üdülés	20 000 Ft	30 000 Ft	50 000 Ft
költségek	alatt bekö- vetkezett biztosítási	összeg-	összeg-	összeg-
	esemény miatti haza- és vissza-	határig	határig	határig
	utazási költségeket 1 fő biztosított
	részére:

6.D. A szolgáltatás különös szabályai

6.D.1. Ha a biztosított helyiség

a) mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása legalább 40%-ban károsodik

b) mennyezetének és legalább egyik oldalfalának vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségét téríti meg.

6.D.2. A biztosítási szolgáltatás nem terjed ki előszereteti értékre, gyűjtemények egyes darabjainak kára esetén a többi darab értékcsökkenésére, elmaradt haszonra.

6.D.3. A biztosítási szolgáltatásból le kell vonni az adóhatóságtól visszaigényelhető összeget, a hasznosítható maradvány értékét.

6.D.4. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az általános forgalmi adó nélkül kalkulált, a károsodott vagyontárgy javításához szükséges és a kár időpontjában fennálló átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.

6.D.5. A biztosított által előállított áruk (vállalkozói tulajdon) esetében a biztosítási szolgáltatás (félkész és késztermé- kek) az újonnan való előállítás költsége.

6.D.6. Szoftverek, adatok csak abban az esetben biztosítottak, ha azok újra előállíthatók, illetve beszerezhetők.

A biztosító megtéríti:

a) a szoftverek újratelepítési, beszerzési (előállítási) költségét; egyedi szoftverek esetén a forrásprogramok- nak tetszőleges doku- mentációból történő beviteli költségét, ide nem értve – dokumentáció hiányában

– az újraprogramozás költségét;

b) az adatok tetszőleges adathordozóról (dokumentációból) történő újbóli bevitelének, beszerzésének költ- ségét, ide nem értve az adatok újraelőállítási költségét (pl.: megismételt adatgyűjtés, újból elvégzett kísér- letek).

6.D.7. A biztosító az általános háztartási ingóság vagyoncsoport körében biztosított növénykultúrák, növények újratelepítési költségét csak abban az esetben téríti meg, ha a növénykultúrák, növények valamely bizto- sítási esemény következtében teljesen elpusztultak vagy azokat eltulajdonították.

6.D.8. Katasztrófakárok kifizetésének korlátozása

Az azonos káridőpontban, egy hatóokból keletkező és az egymást követő 504 órán belül kárt okozó ár- vízkárra, a 168 órán belül kárt okozó földrengéskárra, valamint a 96 órán belül kárt okozó viharkárokra a kifizethető összeget a biztosító korlátozza. A 2003. évi LX. tv. 1. sz. melléklete szerinti nem életbiztosítási ág, ezen belül a tűz- és elemi károk, ill. egyéb vagyoni károk ágazatokba tartozó, 2007. április 30. után lét- rejött szerződésekre teljesíthető kárfizetés maximuma 30 milliárd Ft, kivéve a címükben az „Egyedi szer- ződés” vagy az „Egyedi szerződések feltételgyűjteménye”, valamint az „Építés- és szerelésbiztosítás” kifejezést tartalmazó szerződéseket. Ha az ebbe a körbe tartozó szerződésállományt érintő, a fentiekben megfogalmazott káreseményből származó összkár meghaladja az 30 milliárd Ft-ot, úgy szerződésenként olyan arányban történik a kár kifizetése, ahogy a 30 milliárd Ft és a tényleges összkár aránylanak egy- máshoz.

III. Kiegészítő felelősségbiztosítás

A felelősségbiztosítás keretében a biztosító a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint men- tesíti a biztosítottat olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős, továbbá olyan sérelemdíj megfizetése alól, amelyért jogszabály szerint helytállni tartozik.

1. BIZTOSÍTOTT

1.A. A felelősségbiztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltételek alapján teljesíti.

1.B. Jelen feltétel alapján biztosítottak a szerződésben név szerint megnevezett, a II. rész 1. fejezet a)-d) pontjaiban felsorolt személyek.

2. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

2.A. A biztosítás területi hatálya a kötvényen feltüntetett – VIII. részben meghatározott – területeken, országokban okozott és érvényesített károkra terjed ki. Amennyiben a VIII. részben foglaltak szerint a területi hatály Európa, úgy a kockázatviselés a földrajzi értelemben vett Európa országaira és a Földközi tenger menti országokra terjed ki.

2.B. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett, és legkésőbb a szer- ződés megszűnését követő 2 éven belül a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.

3. A FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A felelősségbiztosítás szerződés megszűnésének szabályait az I. rész 6. fejezete tartalmazza.

4. A FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS DÍJA

A 6.A. pontban meghatározott felelősségbiztosítás díját az alapbiztosítás díja tartalmazza. A Sport felelősség (6.B.), a Sírkő felelősség (6.C.), a Gyerek felelősség (6.D.), az Ebtartói felelősség (6.E.) díja abban az esetben kerül felszámításra, amennyiben a biztosítási szerződés tartalmazza.

5. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

5.A. Felelősségbiztosítás esetén a biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási ese- ménnyel összefüggésben biztosítási szolgáltatás címén (7.B.) kifizet. A biztosító az egy biztosítási éven belül okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre legfeljebb a biztosítási összeg tízszeresére nyújt fedezetet.

5.A. A 6.A. pontban meghatározott felelősségbiztosítás, a Sport felelősség (6.B.), a Sírkő felelősség (6.C.), a Gyerek felelősség (6.D.), az Ebtartói felelősség (6.E.) biztosítási összegét a VIII. rész tartalmazza.

5.C. A felelősségbiztosítás biztosítási összegére az I. rész 8. fejezet D. pontban foglaltak megfelelően irányadók.

6. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

6.A. Az alapbiztosítás részét képező felelősségbiztosítás keretében biztosítási esemény olyan – kizárólag az alább felsorolt magánemberi minőségben - másnak okozott személyi sérüléses kár és szerződésen kívül okozott do- logi kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell tel- jesíteni, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – a jelen feltételben meghatározottak szerint

– mentesíti:

• biztosított ingatlan tulajdonosa, bérlője, használója, aki(ke)t az ajánlaton biztosítottként tüntettek fel, és aki(k) a Polgári Törvénykönyv 6:560-6:561. §-ai alapján tartozik/nak felelősséggel a bekövetkezett kár vonatkozásában;

• fűtőolaj tárolója, gázpalack, gáztartály használója;

• elektromos háztartási berendezések üzembentartója a kockázatviselési hely szerinti ingatlan területén;közúti balesetet előidéző gyalogos;

• kerékpár, kerekesszék, kézi erővel működtetett szállítási eszközök használója;

• nem motoros vízi járművek (kivéve vitorlás hajó) üzembentartója;

• kisállattartó (kivéve kutyatartó);

A jelen biztosítási szerződés szempontjából kisállatnak minősül a macska, a baromfifélék, továbbá a hob- bi-állatok, mint pl. az aranyhörcsög, tengeri malac, fehér egér, fehér patkány, papagáj és egyéb madarak, teknősök, akváriumi halak, stb. A jelen biztosítási szerződés szempontjából nem minősülnek kisállatnak és így nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi állatok tartójára: egzotikus állatok, mint pl. a kígyófélék, krokodilok és alligátorok, mérges pókok, skorpiók, majmok, stb.

• háztartási alkalmazottak munkáltatója, kivéve az alkalmazottnak okozott dologi károkat.

6.B. Amennyiben a szerződés tartalmazza a Sport felelősség kockázatot, biztosítási eseménynek minősül az a kár- esemény, amelyért a biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelős személy a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik a harmadik személyeknek okozott személyi sérülésekért, szerződésen kívül okozott dologi károkért sportolás, szabadidős tevékenység során.

6.C. Amennyiben a szerződés tartalmazza a Sírkő felelősség kockázatot, biztosítási eseménynek minősül az a kár- esemény, amelyért a biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelős személy a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik a tulajdonában, gondozásában lévő, Magyarország területén elhelyezkedő, a biztosított közeli hozzátartozójának nyughelyéül szolgáló sírköve, kriptája által a harmadik személyeknek oko- zott személyi sérülésekért, szerződésen kívül okozott dologi károkért.

6.D. Amennyiben a szerződés tartalmazza a Gyerek felelősség kockázatot, biztosítási eseménynek minősül az a káresemény, amelyért a biztosított, mint a károkozó gyermek gondozója a magyar jog szerint kártérítési kötele- zettséggel tartozik a harmadik személyeknek okozott személyi sérülésekért és szerződésen kívül okozott dologi károkért.

6.E. Amennyiben a szerződés tartalmazza az Ebtartói felelősség kockázatot, biztosítási eseménynek minősül az a káresemény, amelyért a Biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelős személy ebtartói minőségben a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik a harmadik személyeknek okozott személyi sérülése- kért, szerződésen kívül okozott dologi károkért.

6.F. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan személyi sérüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat a 6.A.-6.E. pontban foglaltak szerint kártérítési felelősség terheli.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfele- lően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

6.G. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

– személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved,

– dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik,

– magánemberi minőségben okozott kár a biztosított személyek foglalkozásán, hivatásán, politikai tevé- kenységén vagy üzletszerű gazdasági tevékenységén kívüli életviszonyokban okozott károk.

6.H. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói ma- gatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll.

6.I. Nem terjed ki a biztosítási védelem

• a biztosított saját kárára és a biztosított Ptk. 8:1. § 2) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkra, valamint több biztosított esetén a biztosítottak által egymásnak okozott károkra;

• az olyan károk miatti kártérítési kötelezettségekre, amelyek a biztosított jogszabályban megha- tározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapulnak;

• a környezet szennyezésével kapcsolatos károkra;

• elmaradt vagyoni előnyre;

• gépi erővel hajtott járművel, illetve lóval okozott károkra;

• fűnyíróval, fűkaszával gépjármű első szélvédőjében okozott kárra;

• a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárra a tulajdon százalékos arányában;

• arra a kárra, amelyet szervezett kereteken belüli sporttevékenység során okoztak;

• arra a kárra, amelyet lőfegyverrel okoztak;

• azokra a károkra, amelyekért a biztosított gyermek gondozója a magyar jog szerint kártérítési fe- lelősséggel tartozik, amennyiben a biztosított gyermek ellen a szándékos károkozó cselekménye miatt szabálysértési, vagy büntetőeljárás indult;

• azokra a károkra, amelyeket staffordshire terrier, pit bull- terrier, staffordshire bullterrier és ezek különböző keresztezései, valamint a rottweiler fajtájú ebek okoztak;

• arra a kárra amelyet vállalkozói minőségben (ebtenyésztő, állatpanzió, stb.) tartott kutya okozott;

• ebtartói felelősség esetén azokra a károkra, amelyek gépjárműben keletkeztek, úgy, hogy a gépjár- mű és a károkozó eb közötti fizikai érintkezés nem valósult meg.

A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgálta- tást nem térít.

6.J. A biztosító mentesül a felelősségbiztosítási szolgáltatási kötelezettsége alól az I. rész 12.A (szándékos és súlyosan gondatlan károkozás), az I. rész 12.B. (kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség szán- dékos és súlyosan gondatlan megszegése), az I. rész 12.C (közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség megszegése) az I. rész 12.D (kárbejelentési kötelezettség megsértése), valamint az I. rész

12.E pontban meghatározott esetekben.

7. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

7.A. Kárbejelentés

7.A.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A kárbejelentés történhet:

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálat 06 40 200 250-es kék számán,

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (www.generali.hu/Online_ugyfelszolgalat/Karbejelentes),

d) telefax útján a 06 1 452 3505 telefax számon,

e) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.

7.A.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, részletes indoklással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt.

7.A.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelke- zésre bocsátását jogosult kérni:

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozata,

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok(a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőr- ségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anya- gának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény (szolgáltatási igény) benyújtásakor, illetve a kárrendezés során már rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett ira- tok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátá¬masztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyző- könyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítá- sát, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok,

– a biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a beje- lentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, do- kumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

7.A.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

7.A.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

7.A.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító – a 6.J. pontban foglaltak szerint - mente- sülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

7.A.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamatfizetési kötelezettségre.

7.B. Biztosítási szolgáltatások

7.B.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – a biztosítási összeg mértékéig – a biztosítási esemény- nyel összefüggésben a biztosítottat terhelő alábbi károkat és költségeket téríti:

a) kártérítés címén – a jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont károknál – a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok ki- küszöböléséhez szükséges költségeket;

b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – személyi sérüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó maga- tartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli és a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás következtében a személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles.

A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel teljesíti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a 7.A.7. pontban foglalt kor- látozásra is figyelemmel;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, il- leték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzá- járulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló

– mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

7.B.2. A 7.B.1. a)–f) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen ren- delkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamat fizetési kötelezettségre is irányadó.

7.B.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.

7.B.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók maga- tartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

A közös tulajdonosi minőségben okozott – a tulajdonosokat terhelő – felelősségi károkat a biztosító a biztosított tulajdoni hányadának arányában, a szövetkezeti lakóközösséget terhelő károkat a biztosítónál biztosított és a lakásszövetkezet összes lakása arányában téríti meg.

7.B.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerül- het sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult

elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.

7.B.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a 7.B.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak meg- fizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biz- tosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

7.B.7. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.

7.B.8. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.

7.B.9. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsé- ge a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított kép- viseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

7.B.10. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fize- tendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendel- kezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

7.B.11. A biztosító a 7.B.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesít- heti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

8. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL ELTÉRŐ SZABÁLYOK

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Kiegészítő felelősségbiztosítás azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

Jelen fejezet nem tartalmazza a Kiegészítő felelősségbiztosítás azon – a biztosító által alkalmazott korábbi ál- talános szerződési feltételektől eltérő - rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

8.A. Biztosítási esemény bejelentése

A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége felelősségbiztosítási káresemény bejelentésére, hanem jelen feltétel 7.A.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.

8.B. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel 7.B.1. és 7.B.2. pontja szerint - a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási idő- szakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérí- tési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Pol- gári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

IV. Kiegészítő balesetbiztosítás

1. BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT

1.A. Jelen kiegészítő balesetbiztosítás biztosítottja(i) a különös feltételek 1. pont a), b), c) és d) alpontjaiban felsorolt, név szerint nyilvántartott természetes személy(ek), aki(k)nek életével, egészségi álapotával kapcsolatos esemé- nyekre a szerződés hatálya kiterjed.

1.B. A biztosított a balesetbiztosítási kockázatot is tartalmazó biztosítási szerződés létrejöttéhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. Ennek következtében a szerződés – több biztosított esetén a szerződés rá vo- natkozó része – az aktuális biztosítási év végével megszűnik kivéve, ha a biztosított a szerződésbe szerződőként belép (I. rész 1.B. pont).

2. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

A biztosító balesetbiztosításokra vonatkozó kockázatviselése az egész világra kiterjed és a biztosítási védelem terjedelme 24 órás.

3. A BIZTOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE

A kiegészítő balesetbiztosítás megszűnésének szabályai az általános feltételek 6. fejezetben találhatók. A bizto- sító kockázatviselése az adott biztosított vonatkozásában megszűnik továbbá a biztosított halála esetén a halál bekövetkezésének időpontjában.

4. A BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT KÖTELEZETTSÉGEI

A biztosított és a kedvezményezett kötlezettségeit az általános feltételek 11.A. pontja tartalmazza.

5. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

A kiegészítő biztosítás díja a választott, a szerződésben megjelölt biztosítási csomagtól függ. A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítás díjával egyidejűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfizetni.

6. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A balesetbiztosítási kockázatok esetén meghatározott bizosítási összeg(ek) mértékét a jelen feltételek VIII. része tartalmazza. Értékkövetés esetén az értékkövetett biztosítási összeg(ek)et a hatályos kötvény tartalmazza A biztosító szolgáltatása a biztosítási kockázattól függően a biztosítási összeg, vagy annak meghatározott száza- léka lehet.

7. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Fogalommagyarázat

Baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve amely a biztosított halálát okozza.

Jelen kiegészítő balesetbiztosítási feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá:

a) a gyermekbénulás és a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai módszerrel megállapították, és az legkorábban 15 nappal a kockázatviselés kezde-

te után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a gyermekbénulásként vagy agyburok- és/vagy agyvelőgyulladásként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,

b) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 60 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 60 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a veszettségként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,

c) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kez- dete után, legkésőbb pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzésként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.

Jelen kiegészítő balesetbiztosítási feltételek szempontjából nem minősül balesetnek:

a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszervezetből (hordozó) emberi fo- gadószervezetbe jutása/juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek,

b) a foglalkozási betegség (ártalom),

c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be,

d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituális) ficam,

e) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvet- lenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

f) a hasi sérv kialakulása kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

g) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivéve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülről, közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye.

Közlekedési balesetnek minősül a biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha a biztosított gyalogosként, jármű vezetőjeként, vagy utasaként szenved balesetet.

Jelen kiegészítő balesetbiztosítási feltételek szerint nem minősül közlekedési balesetnek:

a) a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében semmilyen mozgó jármű nem hatott közre,

b) a kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű, vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre,

c) a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű, vagy más jármű haladásával, illetve megállásával összefüggésben következett be.

7.A. Baleseti/közlekedési baleseti halál

Biztosítási esemény az a kockázatviselésbiztosítás tartama alatt bekövetkezett baleset/közlekedési baleset, melynek következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal.

7.B. Baleseti/közlekedési baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás

Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset/közlekedési baleset, melynek kö- vetkeztében a biztosított maradandó egészségkárosodást szenved.

Egészségkárosodásnak tekintendő az olyan testi és/vagy szellemi működőképesség-csökkenés, mely a szoká- sos életvitelt korlátozza.

Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha az orvosilag kialakultnak, stabilnak tekinthető. Ha az egész- ségkárosodás mértéke még folyamatosan változik, de a baleset napjától számított 2 év eltelt, akkor a baleset napjától számított 2 év letelte után a biztosító orvosszakértője megállapítja az igazolhatóan fennálló egészség- károsodás mértékét, melyet a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás mértéke szempontjából a baleset következményeként kialakult maradandó egészségkárosodásnak tekint. A maradandó egészségká- rosodás megállapítása során a munkaképesség megváltozása, és/vagy a sporttevékenység abbahagyásának kényszere nem irányadó. A baleset következtében kialakuló hátrányos esztétikai következmények és egyéb (szociális, anyagi, stb.) hátrányok önmagukban nem képezhetik maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény alapját.

7.C. Baleseti csonttörés

Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a bizto- sított csonttörést, csontrepedést szenved. Jelen különös balesetbiztosítási feltételek szempontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek.

7.D. Sport csonttörés

Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt, sportolás közben bekövetkezett baleset, melynek kö- vetkeztében a biztosított csonttörést, csontrepedést szenved. Jelen különös balesetbiztosítási feltételek szem- pontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek.

7.E. Égési sérülés

Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosí- tott égési sérülést szenved.

7.F. A fenti bekezdésekben meghatározott biztosítási események időpontja a baleset időpontja.

7.G. Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi esetek (a biztosító kockázatviselése alól kizárt események):

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az általános feltételek 13. pontjában megfogalmazottakon túl az alábbi pontban szereplő eseményekre:

7.G.1. A biztosító sport csonttörés bekövetkezése során nem teljesít szolgáltatást, ha az szervezett kereteken belüli sporttevékenység során történt.

7.G.2. A biztosító kockázatviselése az általános feltételek 13.A. pontjában foglaltakkal ellentétben kiterjed a biztosított egészségi állapotában bekövetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelőzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

7.G.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati összefüggésben álló eseményekre, az adott biztosítottra vonatkozó adott kockázat kockázatviselésének kezdetétől szá- mított 3 évig:

a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely az adott biztosítottra vonatkozó kockázat- viselés kezdetét megelőző egy évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőző egy éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógy- kezelést, orvosi ellenőrzést igényelt,

b) az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőzően megállapított maradandó egészség- károsodása.

7.G.4. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira, pszichiátriai megbetegedésekre.

7.G.5. Sportártalmak kizárása

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek okozati összefüggésben vannak a biztosított továbbiakban felsorolt sporttevékenységével: auto-crash (roncsautó) sport; barlan- gászat; barlang expedíció; bázis-ugrás; búvárkodás légzőkészülékkel 40 m mélység alá; canyoning; ejtő- ernyő ugrás; go-kart sport; hegymászás; sziklamászás V. nehézségi foktól; hőlégballonozás; hydrospeed; léghajózás; magashegyi expedíció; mélybe ugrás (bungee jumping); moto-cross; motorcsónak sport; motorkerékpár sport; műrepülés; paplanrepülő pilóta; quad; rally; sárkány és ultrakönnyű repülő pilóta; siklóernyős repülés; sportrepülés, ejtőernyős ugrók; ügyességi versenyek gépkocsival; vadvízi evezés; versenyzés gépkocsival; vitorlázás: félkezes, nyílttengeri; vitorlázó és motoros repülés.

8. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

8.A. Baleseti halál/közlekedési baleseti halál bekövetkezése esetén a biztosító – jogalap fennállásakor – a szerző- désben rögzített biztosítási összeget (lásd VIII. részben meghatározott összeg, illetve értékkövetést követően a hatályos kötvényben rögzített összeg) téríti.

8.B. Baleseti/közlekedési baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás bekövetkezése esetén – jogalap fennállásakor –, a biztosító a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapításakor a szerződésben rögzített biztosítási összegnek (lásd VIII. részben meghatározott összeg, illetve értékkövetést követően a hatá- lyos kötvényben rögzített összeg) a maradandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát nyújtja szolgáltatásként.

A biztosító kizárólag maradandó egészségkárosodás fennállása esetén teljesít szolgáltatást.

A szolgáltatás alapjául szolgáló maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa az alábbi táblázat figyelembevételével állapítja meg:

Testrészek, érzékszervek egészségkárosodása Egészségkárosodás foka (%)

mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100

egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35

egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem

látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette 65

mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül

hallóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette 45

a szaglóérzék teljes elvesztése 10

az ízlelőképesség teljes elvesztése 5

egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70

egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 65

egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 60

egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20

egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 10

bármely más kézujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5

egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy a csípőízület teljes

működésképtelensége 70

egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület teljes működésképtelensége 60

egyik lábszár részleges csonkolása 50

egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége 30

egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5

bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 2

Ha az egészségkárosodás mértéke a táblázat alapján nem állapítható meg, úgy a szolgáltatást a testi és/vagy szellemi épség orvosi szempontból csökkent mértéke alapján kell megállapítani.

A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi károsodás mértéké- ig a biztosításból kizártak.

Az Orvosszakértői intézet (a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meghatározott, az egészségkáro- sodás (egészségi állapot) mértékének megállapítására jogosult szerv) szakvéleményében, illetve a nyugdíjbiz- tosítási igazgatási szerv határozatában megállapított egészségkárosodás mértéke, a biztosító orvosa által megállapítandó egészségkárosodás mértékénél, és a biztosító által nyújtandó szolgáltatási összeg meghatá- rozásánál nem irányadó. A biztosítót az egészségkárosodás maradandó jellegének, illetve a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása tekintetében más orvosszakértői testületek határozata, szakvéleménye nem köti.

Egy biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó egészségkárosodás mértéke nem lehet nagyobb 100%-nál.

Ha a biztosított az egészségkárosodás véglegessé válása előtt meghal, az egészségkárosodás olyan mértéke után teljesítendő a szolgáltatás, amely a legutolsó orvosi vizsgálat anyaga alapján a biztosító orvosának megál- lapítása szerint figyelembe vehető.

Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a biztosított a bal- esetet követő 15 napon belül meghal.

Ha a biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagy- sága még nem állapítható meg, a biztosított követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki minimálisan járó összeg kifizetését.

8.C. Baleseti/sport csonttörés

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén, balesetenként a törések számától függetlenül – jogalap fennállásakor –, a szerződésben rögzített biztosítási összeget (ld. VIII. részben meghatározott összeg, illetve értékkövetést követően a hatályos kötvényben rögzített összeg), téríti.

8.D. Égési sérülés

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén – jogalap fennállásakor –, a szerződésben rögzített biz- tosítási összegnek (ld. VIII. részben meghatározott összeg, illetve értékkövetést követően a hatályos kötvényben rögzített összeg) az égési sérülés súlyosságától függő mértékét téríti.

A térítés mértéke az égési sérülés fokától és kiterjedtségétől függően a biztosítási összeg táblázat szerinti szá- zaléka:

Mélység		Testfelület
	0–20%	21–60%	61–100%
I. fokú	–	20%	50%
II. fokú	–	25%	50%
III. fokú	50%	100%	200%
IV. fokú	100%	200%	200%
Testüreg égése esetén:		szájüreg	100%
		légcső	200%

Ha a biztosított egy biztosítási esemény következtében többféle fokú és/vagy kiterjedtségű égési sérülést szen- ved, akkor a biztosító a szolgáltatás mértékét az egyes sérülések kiterjedtségének százalékos mértékét össze- adva, valamint a legmagasabb fokú sérülés figyelembevételével állapítja meg.

Ha a biztosított igazoltan, közvetlenül az égési sérülések következtében hal meg, a biztosító az égési sérülés súlyosságától függetlenül 200%-os térítést fizet.

Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Pol- gári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

V. További kiegészítő biztosítások

A további kiegészítő biztosításokra meghatározott, a szerződő által választott módozatnak megfelelő biztosítási összegeket és ezen biztosítások területi hatályát a VIII. rész tartalmazza.

1. KIEGÉSZÍTŐ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS – GYERMEKBETEGSÉG TÉRÍTÉS

1.A. Biztosítási esemény Gyermekbetegség

Biztosítási esemény a 0 és 14 év közötti biztosított gyermeknek a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező, alább felsorolt betegsége:

– skarlát

– bárányhimlő

– mumpsz

– lágyéksérv

– garatmandula-műtét

A biztosítási esemény időpontja a betegség diagnosztizálásának/műtét elvégzésének időpontja.

1.B. A biztosító szolgáltatása

A biztosító az 1.A. pontban megnevezett biztosítási esemény bekövetkezésekor – jogalap fennállásakor – a szerződésben részben rögzített biztosítási összeget (ld. VIII. részben meghatározott összeg, illetve értékköve- tést követően a hatályos kötvényben rögzített összeg) – téríti.

1.C. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Pol- gári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

2. KIEGÉSZÍTŐ ÉLET-, BALESET- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS – EGÉSZSÉG CSOMAG

2.A. Biztosítási esemény Fogalommagyarázat

A baleset fogalmát a IV. rész 7. pont tartalmazza.

Jelen feltételek szempontjából betegség az emberi szervezet működésében bekövetkező rendellenes állapot.

2.A.1. Haláleseti térítés

Biztosítási eseménynek minősül a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett halála. A biztosítási esemény időpontja a halál időpontja.

Várakozási idő

A biztosító a haláleseti térítés biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számított 180 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.

2.A.2. Műtéti térítés

Biztosítási esemény az a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélküli, váratlan betegség vagy baleset, melynek következtében a biztosított műtétre szorul, amennyiben az orvosilag szükséges.

A biztosítási esemény időpontja a biztosított betegség miatti műtéte esetén a műtét elvégzésének napja, a biz- tosított baleset miatti műtéte esetén a baleset időpontja.

Várakozási idő

A biztosító a műtéti térítés biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számított 180 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.

2.A.3. Kórházi napi térítés

Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélküli, váratlan betegség vagy baleset, melynek következtében a biztosított kórházi fekvőbeteg-ellá- tásban részesül, amennyiben az orvosilag szükséges.

Jelen biztosítás szempontjából kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül az a személy, akit orvosi ellátás igény- bevétele céljából, a kórházba több napra szólóan úgy vesznek fel, hogy a kórházi felvétel és elbocsátás napja között minden éjszakát a kórházban tölt az orvosi ellátással összefüggésben. A kórházi felvétel több napra szól, ha kórházból való elbocsátás későbbi napon történt, mint a kórházi felvétel. A kórházi fekvőbeteg-ellátás esetén a biztosító szolgáltatása szempontjából a kórházi ellátás első napja a kórházi felvétel napja, a kórházi ellátás utolsó napja a kórházból történő elbocsátás napja.

A biztosítási esemény időpontja a biztosított betegség miatti kórházi fekvőbeteg-ellátása esetén a kórházi ellá- tás első napja, a biztosított baleset miatti kórházi fekvőbeteg ellátása esetén a baleset időpontja.

Várakozási idő

A biztosító a kórházi napi térítés biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számított 180 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.

2.A.4. Baleseti halál

Biztosítási esemény az a biztosítás tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.

2.A.5. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás

Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a bizto- sított maradandó egészségkárosodást szenved. A biztosítási esemény részletes leírása a IV. rész 7.B. pontban található. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.

2.B. Kizárások

2.B.1. Élet- egészség- és balesetbiztosítási kockázatokra vonatkozó kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az általános feltételek 13. pontjában meghatározottakon túl az alábbi pontban szereplő eseményekre:

i. A biztosító kockázatviselése az általános feltételek 13. pontjában foglaltakkal ellentétben kiterjed a biztosított egészségi állapotában bekövetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelőzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

ii. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati összefüg- gésben álló eseményekre, az adott biztosítottra vonatkozó adott kockázat kockázatviselésének kezdetétől számított 3 évig:

a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely az adott biztosítottra vonatkozó koc- kázatviselés kezdetét megelőző egy évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőző egy éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést, orvosi ellenőrzést igényelt,

b) az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőzően megállapított maradandó egészségkárosodása.

iii. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek okozati összefüg- gésben vannak a biztosított továbbiakban felsorolt sporttevékenységével: auto-crash (roncsautó) sport; barlangászat; barlang expedíció; bázis-ugrás; búvárkodás légzőkészülékkel 40 m mélység alá; canyoning; ejtőernyő ugrás; go-kart sport; hegymászás; sziklamászás V. nehézségi foktól; hő- légballonozás; hydrospeed; léghajózás; magashegyi expedíció; mélybe ugrás (bungee jumping); moto-cross; motorcsónak sport; motorkerékpár sport; műrepülés; paplanrepülő pilóta; quad; rally; sárkány és ultrakönnyű repülő pilóta; siklóernyős repülés; sportrepülés, ejtőernyős ugrók; ügyessé- gi versenyek gépkocsival; vadvízi evezés; versenyzés gépkocsival; vitorlázás: félkezes, nyílttengeri; vitorlázó és motoros repülés.

2.B.2. Élet- és egészségbiztosítási kockázatokra vonatkozó kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az általános feltételek 13. pontjában megfogalmazottakon túl az alábbi pontban szereplő eseményekre:

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett eseményre, ha

i. az esemény a biztosított rendszeres alkohol-fogyasztásával, kábítószer-fogyasztásával, kábító ha- tású anyag vagy gyógyszer szedésével okozati összefüggésben következett be kivéve, ha ez utób- biakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták,

ii. a biztosított az esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt és ez a tény az esemény bekövetkeztében közrehatott. Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció,

iii. a biztosított érvényes vezetői engedély vagy érvényes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjármű- vet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és az esemény ezzel okozati összefüg- gésben következett be,

iv. a biztosított az esemény időpontjában alkoholos állapotban vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és az esemény ezzel okozati összefüggésben következett be.

2.B.3. Baleset- és egészségbiztosítási kockázatokra vonatkozó kizárások

i. A biztosító kockázatviselése – a balesetbiztosítási kockázatok kivételével – nem terjed ki a terhes- ségre és a szülésre, ha a fogamzás a biztosító adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselését meg- előzően történt. A biztosító úgy tekinti, hogy a fogamzás biztosító kockázatviselését megelőzően történt, ha az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdete és a terhességet dokumentáló hivatalos iratban – pl. Terhességi kiskönyvben – a szülés várható időpontjaként rögzített időpont között kevesebb, mint 285 nap van.

ii. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a művi terhesség-megszakítás eseteire, kivéve az anya egészségének megőrzése, életének megmentése érdekében végrehajtott terhesség-megszakítá- sokat, illetve a bűncselekmény kapcsán előállott terhesség megszakításának eseteit.

iii. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) a mesterséges megtermékenyítés (annak bármely formája),

b) a kizárólag a meddőség megszüntetése miatti események,

c) a sterilizáció,

d) a nemi jelleg megváltoztatása,

e) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebészet és következményei,

f) a fogpótlás.

iv. Amennyiben a biztosítottnál az V. fejezet 2.B.3.i.–iii. pontjaiban felsorolt események következmé- nyeként életmentő beavatkozás szükséges, akkor a biztosító az orvosi beavatkozást igénylő állapot miatti eseményekre szolgáltatást nyújt.

v. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) az olyan kórházi ápolás, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megállapítása, egészségi állapota romlásának megakadályozása és egészségének helyreállítása, így külö- nösen a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tartózkodása, a biztosítottnak a szülője ápolása miatti kórházi tartózkodása,

b) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (különösen geriátriai, gyógypedagógiai, lo- gopédiai ellátás, gyógytorna, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra, infúziós keringésjavító vagy infúziós fájdalomcsillapító kezelések), kivéve a krónikus betegségek kórismézésével, a gyógy- kezelés első beállításával, jelentős akut állapotrosszabbodás elhárításával kapcsolatos keze- léseket,

c) orvosi végzettséggel és működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott keze- lés.

vi. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira, pszichiátriai megbetegedé- sekre

vii. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, az olyan egészségbiztosítási eseményekre, melyek ki- váltója a biztosított öngyilkossága, vagy öngyilkossági kísérlete, még akkor sem, ha a cselekmény elkövetésekor a biztosított zavart tudatállapotban volt.

2.C. A biztosító szolgáltatása

A biztosító – jogalap fennállásakor – a szerződő által választott és a biztosítási ajánlaton megjelölt biztosítási

csomagtól függően az alábbi szolgáltatást nyújtja:
Biztosítási védelem	1. csomag	2. csomag	3. csomag
A biztosítási esemény időpontjában 70. életévét még be nem töltött biztosított esetén irányadó szolgáltatások és biztosítási összegek (Ft)
Haláleseti térítés	200 000	500 000	1 000 000
Műtéti térítés	0	50 000	50 000
Kórházi napi térítés	1 000	2 000	3 000
A biztosítási esemény időpontjában 70. életévét betöltött biztosított esetén irányadó szolgáltatások és biztosí- tási összegek (Ft)
Baleseti halál, illetve baleseti eredetű mara- dandó egészségkárosodás	500 000	1 500 000	2 000 000

2.C.1. Szolgáltatások a biztosítási esemény időpontjában 70. életévét még be nem töltött biztosított esetén

2.C.1.a) Haláleseti térítés

A biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező halála esetén a biztosító – jogalap fennállásakor – a szerződésben rögzített biztosítási összeget (lásd V.2.C. pontban meghatározott összeg) szolgáltatja, és ezzel a biztosítás ezen biztosítottjára vonatkozó biztosítási jogviszony megszűnik.

2.C.1.b) Műtéti térítés

A biztosító a biztosított betegsége esetén a kockázatviselés tartama alatti műtétekre, a biztosított balesete esetén a baleset napjától számított két éven belül bekövetkező, a baleseti következmények elhárítása miatt szükséges műtétekre nyújt szolgáltatást.

A biztosító a műtéteket súlyosságuk alapján csoportokba sorolja be (kiemelt műtét, nagy műtét, közepes műtét, kis műtét, nem térített műtét). A biztosító szolgáltatása az elvégzett műtét csoportba sorolásától függ.

A biztosító

– kiemelt műtét esetén a biztosítási összeg 200%-át

– nagy műtét esetén a biztosítási összeg 100%-át

– közepes műtét esetén a biztosítási összeg 50%-át

– kis műtét esetén a biztosítási összeg 25%-át téríti. A biztosítási összeg az V.2.C. pontban meghatározott összeg.

Jelen feltételek alkalmazásában műtétnek tekintendőek azok a biztosító által csoportba sorolt orvosi beavat- kozások, melyek során az orvos-szakmai szabályok megtartásával, az egészség megőrzésére, a betegségek gyógyítására, illetve következményeiknek mérséklésére irányuló szándékkal a kültakaró és/vagy a nyálkahártyák folytonosságát megsértik.

A jelen feltételek alkalmazásában műtéti lista műtéteknek nemzetközi kódrendszerrel (WHO-kód) azonosított felsorolása. A műtéti lista tartalmazza a műtétek biztosító által meghatározott csoportba sorolását is. A műtéti lista a biztosító Vezérigazgatóságán megtekinthető.

Az alábbi kivonatos lista a gyakoribb, jellemzőbb műtéteket tartalmazza a biztosító által meghatározott csoport- ba sorolással és a térítés összegével együtt. A kivonatos lista célja, hogy szemléltesse a biztosítási szolgáltatás megállapításának elvét.

Műtét esetén a biztosítási esemény azonosítása, és ez alapján az elvégzett orvosi beavatkozás műtéti lista szerinti besorolása a bizosító orvosának hatáskörébe tartozik. Amennyiben egy napon vagy egy eljárásban több műtétet végeznek, akkor a biztosító a szolgáltatásának mértékét a legsúlyosabb műtét (azaz a legmagasabb térítéssel járó műtét) alapul vételével állapítja meg.

Kivonatos műtéti lista:

Kiemelt műtétek Agydaganat eltávolítása

Térítés: 100 000 Ft Benyomatos koponyatörés ellátása

Tüdőlebeny eltávolítása Májátültetés

Teljes csípőprotézis Térdprotézis beültetés

Nagy műtétek Koszorúér-áthidaló műtétek Térítés: 50 000 Ft Hasi aorta tágulat eltávolítása

Üvegtestcsere Érpótlás

Teljes gégeeltávolítás Vastagbél teljes eltávolítása

Közepes műtétek Pacemaker beültetése

Térítés: 25 000 Ft Féregnyúlvány eltávolítása Epehólyag eltávolítása Lágyéksérv műtét Pajzsmirigy eltávolítás Combnyak-szegezés Húzóhurkos csontrögzítés Csavarozás Combamputáció

Kis műtétek Szemlencse eltávolítás

Térítés: 12 500 Ft Dobhártyaplasztika Arctörések nyílt helyreállítása

Csonttörések bőrön keresztül történő dróttűzése Külboka-szalag varrata

Achilles-ín szakadás helyreállítása Kézujj amputáció Császármetszés

2.C.1.c) Kórházi napi térítés

A biztosító a biztosított betegsége esetén – jogalap fennállásakor – a kockázatviselés tartama alatti kórházi fekvőbeteg-ellátásra, az ellátási napokra nyújt szolgáltatást. A biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező balesete esetén a biztosító – jogalap fennállásakor – a baleset napjától számított két éven belül, a baleseti következmények elhárítása miatt szükségessé vált kórházi fekvőbeteg-ellátásra, az ellátási napokra nyújt szolgáltatást. A szolgáltatás összege a kórházi fekvőbeteg-ellátás tartama alatt, a szerződésben rögzített biztosítási összegnek (lásd 2. C. pontban meghatározott összeg) és a kórházi ellátási napok számának a szorzata.

A biztosító egy biztosítási éven belül legfeljebb 120 kórházi ellátási napra nyújt szolgáltatást.

Jelen feltételek szempontjából kórháznak minősül a szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbe- teg-ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll. Jelen feltételek szempontjából nem minősülnek kórháznak – még abban az esetben sem, ha azokban kórházi fekvőbeteg-ellátást végeznek – a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai ellátók, szociális otthonok, alkohol- és kábítószer-elvonó intézmények, ápolási intézetek, egyéb „króni- kus” fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézetek illetve kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai, osztályrészei feltéve, hogy a biztosított az osztály ezen jellegének megfelelő szolgáltatásban részesült.

2.C.2. Szolgáltatások a biztosítási esemény időpontjában 70. életévét betöltött biztosított esetén

2.C.2.a) Baleseti halál

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén - jogalap fennállásakor –, a szerződésben rögzített biztosítási összeget (lásd V.2.C. pontban meghatározott összeg) téríti, és ezzel a biztosítás ezen biztosítottjára vonatkozó biztosítási jogviszony megszűnik.

2.C.2.b) Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén – jogalap fennállásakor –, a maradandó egészségká- rosodás mértékének megállapításakor a szerződésben rögzített biztosítási összeget (lásd V.2.C. pontban meg- határozott összeg) veszi alapul és a maradandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát nyújtja szolgáltatásként.

2.D. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Pol- gári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

3. GÉPJÁRMŰVEK KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSA

3.A. A biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épülethez tartozó garázsban tárolt gépjárműben és abba utólag vagy gyárilag beépített alkatrészben, tartozékban a tűz, robbanás, villámcsapás, vagy vezetékes víz által okozott kár.

3.B. Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

• Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amelyre más biztosítási szerződés fedezetet nyújt (pl.: casco, bármely felelősségbiztosítás). Amennyiben a káreseményre casco biztosítás fedezetet nyújt, úgy a biztosító kizárólag a casco biztosítás alapján meg nem térült önrészesedés erejéig nyújt szolgálta- tást.

• Nem téríti meg a biztosító a biztosított gépjármű ellopásával, elrablásával, feltörésével, valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett károkat.

• Tűz-, robbanáskár esetén nem téríti meg a biztosító azon gépjárműben keletkezett kárt, amelyből a tűz vagy robbanás hatóságilag igazoltan kiindult.

• Nem terjed ki a biztosítási fedezet a gépjárművekben bekövetkezett mechanikai sérülésekre.

3.C. A biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatása sérült gépjárművenként és biztosítási eseményenként a VIII. részben megjelölt összeghatárig terjed. Amennyiben a biztosított bármely biztosítótársaságnál érvényes casco biztosítással ren- delkezik, a casco biztosítás alapján meg nem térülő önrészt a biztosító megtéríti.

3.D. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Pol- gári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

4. MUNKANÉLKÜLISÉGI DÍJÁTVÁLLALÁS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

4.A. A biztosítás köre

A biztosító a jelen kiegészítő biztosítási feltételben meghatározott biztosítási esemény bekövetkeztekor a szer- ződésben meghatározott szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget.

4.B. Fogalom-meghatározás

4.B.1. Munkaviszony

Jelen kiegészítő biztosítási feltételek értelmében munkaviszony alatt a mindenkor hatályos magyar jogszabá- lyokban meghatározott magyar jog alapján létrejött, következő jogviszonyokat kell érteni: munkaviszonyt, kor- mánytisztviselői jogviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a Biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített

– ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonyát (a továbbiakban együtt: munkaviszony). A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a biztosító kockázatviselése kizárólag azon munkaviszonyra terjed ki, amely alapján a Biztosított Magyarországon állás- keresési járadékra jogosultságot szerez. Jelen kiegészítő feltételek értelmében munkaviszonynak kizárólag a biztosítási eseményt megelőzően legalább 6 hónapja folyamatosan fennálló, megszakítás nélküli legalább heti 30 órás, határozatlan idejű magyarországi munkavégzésre irányuló jogviszony minősül. A biztosítási szerző- dés tekintetében a 6 hónapos folyamatos munkaviszonyba nem számít bele a terhességi gyermekágyi segély, GYED, GYES ideje, a munkáltatói felmondási tilalom időszaka, illetve az egybefüggően 60 napot meghaladó táppénz időszaka.

4.B.2. Munkáltató által gyakorolt felmondás

Jelen kiegészítő biztosítási feltételek alkalmazásában munkáltató által gyakorolt felmondás alatt kell érteni min- den olyan, a munkáltató (munkáltatói jogkör gyakorlója) által tett, a munkaviszony megszüntetésére irányuló egyoldalú nyilatkozatot, mely nem a munkavállaló szerződésszegésén, illetve munkaviszonya fenntartását lehe- tetlenné tevő magatartásán alapul (pl. felmondás, felmentés, stb.).

4.B.3. Munkavállaló által gyakorolt azonnali hatályú felmondás

Jelen biztosítási feltételek alkalmazásában munkavállaló által gyakorolt azonnali hatályú felmondás alatt kell ér- teni minden olyan, a munkavállaló által tett, a munkaviszony megszüntetésére irányuló egyoldalú nyilatkozatot,

mely a munkáltató szerződésszegésén, illetve munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartásán alapul (pl. azonnali hatályú felmondás, rendkívüli lemondás, stb.).

4.B.4. Várakozási idő

Várakozási idő a kockázatviselés kezdetétől számított azon 6 hónapos átmeneti időszak, mely alatt a Biztosító kockázatviselése a Biztosított munkanélküliségével kapcsolatos biztosítási eseményekre nem terjed ki. Várakozási időn belüli biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a munkaviszony megszűnést is, amikor a munkaviszony megszüntetésére irányuló okirat a várakozási idő alatt kelt, függetlenül attól, hogy a munkaviszony tényleges megszűnésének időpontja a várakozási időn túl következik be, illetve az illetékes magyar munkaügyi központ a várakozási idő lejártát követően veszi fel a biztosítottat az állás- keresők nyilvántartásába.

4.B.5. Vállalatirányítási befolyással rendelkező személy

Vállalatirányítási befolyással rendelkező személy a Biztosított, ha az adott munkaviszonnyal érintett munkáltató- nál irányítási jogkörrel, vagy befolyásoló részesedéssel rendelkezik, így különösen, ha ő a munkáltató tulajdono- sa, vezető tisztségviselője, többségi részvényese, vagy a Ptk. 8:2. §-ban rögzített befolyással rendelkezik.

4.B.6. Hozzátartozó

Hozzátartozónak minősülnek a Munka törvénykönyvben ekként meghatározott személyek: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.

4.B.7. Munkanélküliség

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazásában munkanélküliség az adott Biztosítottnak a várakozási idő elteltét követően, a rá vonatkozó kockázatviselés tartama alatt bekövetkező munkanélkülivé válása (jelen kiegészítő fel- tétel 1. fejezet I. pontja szerint), és a Biztosítottnak ezzel összefüggésben álláskeresési járadékra való jogosult- ságszerzése, abban az esetben, ha őt az illetékes magyarországi munkaügyi központ munkanélküliként tartja nyilván, és munkát akar vállalni, de számára az illetékes magyarországi munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani (az álláskereső Biztosított a továbbiakban: munkanélküli).

4.C. Biztosítási esemény

Jelen kiegészítő feltétel alkalmazásában biztosítási eseménynek minősül a Biztosított munkaviszonyának a koc- kázatviselés tartama alatti, az alábbiak szerinti megszüntetése, és ezzel összefüggésben álláskeresési járadékra való jogosultságszerzése, amennyiben a munkaviszony megszüntetését eredményező alábbi tények is a kocká- zatviselési időszakban következtek be. Biztosító szolgáltatásának feltételét képező, a munkaviszony megszűné- sét eredményező tények az alábbiak:

– a munkáltató felmondása (ideértve a csoportos létszám-csökkentést, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését is)

– a munkavállaló azonnali hatályú felmondása.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a biztosítottnak az illetékes magyar munkaügyi központ által álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét követő 31. nap.

4.D. Biztosítási szolgáltatás

Amennyiben a jelen kiegészítő feltétel szerinti biztosítási esemény (munkanélküliség) bekövetkezik, úgy a bizto- sító a VIII. részben rögzített időtartamra a Házőrző otthon- és életmód biztosítás, valamint kiegészítő biztosítá- sainak díját a szerződésen jóváírja.

4.E. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események)

A biztosító nem teljesít szolgáltatást az alábbi esetekben (kockázatból kizárt események):

a) próbaidőszak és/vagy betanítási időszak alatti munkaviszony megszűnésére;

b) a biztosított munkaviszonyának megszűnésére, ha munkáltatói jogkörének gyakorlója saját maga, vagy az ő hozzátartozója,

c) a biztosított munkaviszonyának megszűnésére, ha a jelen feltételek szerint vállalatirányítási befo- lyással rendelkező személynek minősül.

4.F. A biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez szükséges dokumentumok

A szolgáltatási igény előterjesztésekor minden esetben be kell nyújtani azon okiratokat, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és összegszerűségének megállapításához szükségesek.

Munkanélküliséggel kapcsolatos szolgáltatási igény esetén minden esetben be kell nyújtani

a) a területileg illetékes munkaügyi központ határozatának másolatát az álláskeresési járadékra való jogosult- ság megszerzéséről;

b) a munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési járadék megállapításához” elnevezésű nyomtatvány másolatát;

c) a munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munkaviszony megszűnéséről;

d) a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (felmondás) másolatát;

e) a megszűnt munkaviszonyra vonatkozó szerződés másolatát;

f) ismételt munkanélküliségi biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosítóhoz be kell nyújtani a korábbi és az újabb esemény közötti, a Biztosított munkavégzésre irányuló jogviszonya fennállását igazoló mun- káltatói igazolást is.

A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához egyéb iratokat is beszerezhet.

4.G. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Pol- gári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

5. JOGVÉDELEM KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

5.A. A biztosítás tárgya

A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvitákban – a biztosítási fel- tételben foglaltak szerint segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmében.

5.B. A biztosítási esemény

a) A biztosítási védelem a magán életszférában bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.

Magán életszférának tekintendők a biztosított személyek foglalkozásán, hivatásán, politikai tevékenysé- gén vagy üzletszerű gazdasági tevékenységén kívüli életviszonyok (kivéve a munkaügyi jogvédelem ese- tét).

b) Biztosítási eseménynek tekintendő, ha az 5.B.a) pontban rögzített feltétel fennáll és

– a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet szenvednek vagy

– más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenvednek, feltéve hogy emiatt a biztosítottal szemben az érdeksérelmet szenvedett fél írásban igényt támaszt vagy a biztosítottal szemben hatósági eljárás indul.

c) Több, azonos okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény egy biztosítási eseménynek minősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási esemény egy vagy több biztosítottat érint. A biztosítási összeg mértéke az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg.

5.C. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály)

a) A biztosítottat ért jogi érdeksérelem (a biztosított által érvényesíteni kívánt jogi igény) esetén a biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdek- sérelmet okozó magatartás elkövetése) a biztosítási szerződés hatálya alatt történt és a jogvédelmi igényt legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentették.

b) A biztosított által okozott érdeksérelem (a biztosítottal szemben érvényesített igény) esetén a biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdek- sérelmet okozó magatartás elkövetése) a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogi érdeksérelem miatti igényérvényesítés a biztosítottal szemben pedig legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül megkezdődik.

c) Az 5.C.a), és b) pont figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, ható- sági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés az eljárás tartama alatt megszűnt. Amennyiben azonban a biztosítási szerződés a Szerződő felmondása vagy a biztosítási díj nemfizetése miatt szűnik meg, akkor a szerződés megszűnésének időpontjában a jogvédelmi fedezet is megszűnik és a biztosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít.

A munkaügyi jogvédelem esetén nem áll fenn a biztosítási védelem olyan biztosítási eseményekre, ame- lyek a biztosítási szerződés hatálybalépésétől számított 3 hónap letelte előtt következnek be.

Egyebekben a biztosító a kockázatviselés kezdetét követően nem köt ki várakozási időt.

5.D. A biztosítási védelem területi korlátja (területi hatály)

A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövetkezett, magyar bíróság és más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki.

5.E. Jogvédelmi szolgáltatási területek

A biztosító az alábbi területeken nyújt jogvédelmi szolgáltatást:

a) Kártérítési jogvédelem

Fedezetet nyújt polgári jogi felelősség alapján jogszabályon alapuló, szerződésen kívüli kártérítési igények érvényesítésére az elszenvedett károk, valamint kártérítési igények elhárítására az okozott károk miatt.

b) Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem

A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosított által gondatlanul elkövetett szabálysértések vagy bűncselekmények miatt indult szabálysértési-, illetve büntetőeljárásban.

Olyan cselekményeknél és mulasztásoknál, amelyek akár gondatlan, akár szándékos elkövetés miatt bün- tethetők

• szándékosság miatti vád esetén visszamenőleg is fennáll a biztosítási védelem, ha az eljárást meg- szüntetik (kivéve ha a biztosított halála, elévülés, kegyelem miatt szűnik meg az eljárás), jogerős felmentés vagy gondatlanság miatti jogerős ítélet születik.

• ha a gondatlan elkövetés miatt indult eljárásban utóbb a szándékos elkövetést állapítják meg, a biz- tosító által nyújtott szolgáltatást a biztosított köteles visszatéríteni.

c) Munkajogi jogvédelem

A biztosított munkaviszonyából, közalkalmazotti, köztisztviselői, szolgálati jogviszonyából eredő jogainak védelmét fedezi a munkáltatójával szemben.

d) Szerződéses jogvédelem

A szerződéses jogvédelem magában foglalja a biztosított polgári jogi szerződéseiből eredő jogi érdekeinek védelmét az alábbi esetekben:

• hibás teljesítésből származó igények érvényesítése;

• biztosítási szerződésekből eredő igények érvényesítése, kivéve a Generali Biztosító Zrt.-vel kötött biztosítási szerződéseket;

• ingókra vonatkozó tulajdon átruházással kapcsolatos jogvita;

• ingatlanra vonatkozó tulajdon átruházással kapcsolatos jogvita.

5.F. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események)

A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmére az alábbi esetekben:

a) gépjárművek üzemeltetésével, vezetésével, gépjárműre vonatkozó szerződésekkel kapcsolatban bekövetkezett érdeksérelmek esetén;

b) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, illetve szabálysértési eljárás során a pénzbírság összege a biztosítási összeg 5%-át nem éri el. Ha a biztosítási esemény megtörténtének bejelen- tésekor ez nem állapítható meg; a biztosító teljesítési kötelezettsége fennáll mindaddig, amíg fenti, a biztosító teljesítését kizáró körülményről való tudomásszerzésig teljesített szolgáltatást nem kell visszatéríteni;

c) olyan követelések érvényesítésére, melyeket biztosítottra engedményeztek, illetve olyan kötelezett- ségek miatti jogérvényesítésre, amit a biztosított mástól átvállalt;

d) olyan jogi érdeksérelmek esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogellenesen okozott;

e) bírósági úton nem érvényesíthető követelések tekintetében;

f) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő jogi érdeksérelmek esetén;

g) közigazgatási szerv rendelkezéseivel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban;

h) családjogi és öröklési jogvitákban;

i) a biztosított személyek érdekeinek egymással szembeni védelme esetén;

j) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények, valamint a biztosító saját munkavállalóinak a biztosítónak, mint munkáltatóval szemben előterjesztett igényei tekintetében.

5.G. Biztosítási összeg

a) A biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg (lásd VIII. rész) mértékének megfelelően nyújtja.

b) Biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg

A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben kifizethető legnagyobb összeg, függetlenül az egy biztosítási esemény miatti igényérvényesítés időtartamától.

c) Biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg

A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban bekövetkezett bizto- sítási eseményekre tekintettel összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére nem a kárbejelentés időpontja szerinti biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény be- következésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

5.H. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során

5.H.1. Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak

A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell

• a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve az érdeksérelem időpontját, helyszí- nét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít.

• arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával, vagy a biztosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását.

A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani

• minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempontjából jelentős (pl. leve- lezések, szerződések, bírósági beadványok, határozatok stb.),

• az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott díjajánlatot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvédválasztási jogával.

Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyidejűleg célszerű a biztosítónak benyújtani.

A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéshez a biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat:

• azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön- stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel összefüggésben állnak;

• a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételeket, iratokat;

• az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;

• amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);

• amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor, akkor az elkészült szakvéleményt;

• a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel kötött megbízási szerző- dést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;

• amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiál- lítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség, stb.) a jogi költség kifizetését igazoló bizonylatot.

• a biztosított írásbeli nyilatkozatát, mellyel mentesíti a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötele- zettsége alól,

• amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez a biztosított egészségügyi adatainak kezelése szük- séges, akkor a biztosított írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát az egészségügyi adatok kezeléséhez,

• amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás a biztosítottat ért személyi sérüléssel, a biztosítottnak nyújtott tár- sadalombiztosítási ellátással van összefüggésben, akkor a biztosított írásbeli nyilatkozatát, mellyel mente- síti a kezelését ellátó orvosokat, egészségügyi intézményeket, társadalombiztosítási igazgatási szervet a titoktartási kötelezettségük alól a biztosító irányában.

Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a biz- tosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmények kide- ríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvédelmi szolgáltatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljárási költségeket pedig jogosult visszakövetelni.

5.H.2. Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során

Amennyiben a biztosított biztosítási védelmet igényel, illetve biztosítási védelemben részesül, úgy köteles:

• a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében.

• a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cselekményt végez (pl. kere- setlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól, stb.), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költségek viselését elutasítani, melyek válla- lása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását.

• az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, valamint a jelentősebb el- járási cselekmények előtt a biztosító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.

• az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a biztosítót és az eljá- rás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok, stb.) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a biztosítónak megküldeni.

5.I. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás

a) Sikerkilátás-vizsgálat

A biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat).

Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jogérvényesítés vagy a jogi védekezés) sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha:

• a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsíthető, hogy a bizto- sítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és

• pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése.

Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biztosított költségeket.

Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédel- mi szolgáltatás teljesítését.

A biztosító a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valamennyi irat rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül köteles a biztosítottal írásban közölni a sikerkilátás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a szol- gáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni.

Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehe- tőségéről, valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét.

Nem végez a biztosító sikerkilátás-vizsgálatot,

• amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve felelősségbiztosí- tási szerződéssel, valamint

• büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem esetén,

• ha a biztosító az ellenérdekű fél.

b) Egyeztető eljárás

Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni.

Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyeztető eljá- rásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási szerződést. Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megne- vezni az egyeztető eljárásban résztvevő jogi képviselőjét.

Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője a sikerkilátás kérdésé- ben

• azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni.

• nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult saját költségén, az általa sza- badon választott jogi képviselővel az igényt érvényesíteni (bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igényérvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni.

Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli.

A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó – megbízási díját a biztosító a jelen felté- telben meghatározottak szerint viseli.

Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:

• amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra nézve kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli,

• amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra kedvező, úgy a bizto- sított és a biztosító saját költségüket viselik.

Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerző- déssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválasztani jogi képviselőjét.

5.J. A biztosított jogi képviselete

a) A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy köz- igazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljá- rás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén, szabadon megválasztani jogi képvi- selőjét (ügyvédjét).

b) Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is.

c) Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, úgy a biztosító megfelelő szakértelem- mel rendelkező ügyvédet ajánl vagy – külön meghatalmazás alapján – a biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét.

d) Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.

e) Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügyvéddel kötött – ügyvédi megbízási díjat tartalmazó – megbízási szerződést, a megbízás létrejöttét követő 2 munkanapon belül a biztosítónak benyújtani.

A biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szerződésben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta.

f) A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól mentesíteni, és megbízni, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztassa a biz- tosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) bocsássa a biztosító rendelkezésére.

g) Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.

5.K. Érdekellentét esetén követendő eljárás

a) Érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán

• az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosítási, jogvédelmi biz- tosítási szerződés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy

• a biztosító az ellenérdekű fél.

b) Érdekellentét esetén

• a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el, illetve szaba- don választott ügyvéd ad jogi tanácsot,

• az érdeksérelemmel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a biztosítottat kizárólag az ügyvédje irányában terheli. Amennyiben azonban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítási ese- mény kapcsán az ellenérdekű félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a biztosító, úgy a teljeskörű tájé- koztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll.

• a biztosító nem végez sikerkilátás vizsgálatot.

c) Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a biztosítottat az érdekellentét fennállásáról és az 5.K. b. pontban foglaltakról.

5.L. Jogvédelmi szolgáltatások

a) Jogvédelmi szolgáltatások

A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén a biztosító – az érdeksérelem jellegétől füg- gően – az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokat nyújtja:

• megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl, amennyiben a biztosított nem él szabad ügy- védválasztási jogával,

• szóban vagy írásban jogi tanácsot ad, illetve fedezi a jogi tanácsadás ügyvédi díját a jelen pontban foglaltak szerint,

• a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg erejéig viseli a jogi eljárás költségeit az alábbiak szerint:

– ügyvédi díj

A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű – készkiadásokat is magában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül álla- podott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatározott minimális munkadíjának megfelelő mértékű megbízási díjat fizet.

– jogi eljárások költsége

A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyi- ben a biztosított köteles e költségek megfizetésére vagy előlegezésére.

– ellenérdekű fél költsége

A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős határozat folytán – köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.

– végrehajtás költsége

A Biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végrehajtás költsé- geit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.

– szakvélemény költsége

Fedezi a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvéleményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

– fordítási költség

Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indokolt fordítási költségét, feltéve hogy ahhoz a biz tosító előzetesen hozzájárult.

b) A jogi költségek viselésének feltételei

• A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak történt – bejelentését követően felmerült költ- ségeket fedezi. A biztosítási esemény bejelentése előtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem ko- rábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosított tett halaszthatatlan intézkedések által merültek fel.

• Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyí- tott arányában viseli. A peres eljárás során a biztosított köteles indítványozni, hogy a bíróság hatá- rozzon a perköltség viseléséről. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli, kivéve, ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését.

• Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a biztosítottat a többi pertárssal egyetemlegesen kö- telezi a perköltség viselésére, a biztosítás a perköltséget olyan arányban fedezi, amilyen arányban a biztosított követelése vagy a vele szemben támasztott követelés a valamennyi pertárs által érvénye- sített követelés vagy a velük szemben támasztott követelés összértékéhez aránylik.

• Csőd és felszámolási eljárás esetén a biztosítás kizárólag a biztosítottat képviselő ügyvéd megbízási díját fedezi, azaz eljárás során felmerülő további költségeket (pl. illeték, regisztrációs díj, közzétételi költség) nem.

• Választottbírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költségeket, amennyiben a biztosított rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére.

• Nem fedezi a biztosítás

– a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírságot, illetve ezen magatartás miatti többletköltséget,

– felelősségbiztosítási szerződéssel fedezett jogi költségeket,

– a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, amennyiben azt a biztosított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.

• Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak részben áll fenn bizto- sítási védelem, akkor a biztosító csak azon költségeket viseli, amelyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.

5.M. A biztosító megtérítési igénye (a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak)

a) Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekű féllel és az ellenérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a bizto- sítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

b) Az 5.M.a) pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvé- nyesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

5.N. Egyéb rendelkezések

a) A biztosítót a biztosítási eseménnyel és az azzal összefüggésben indított eljárással kapcsolatban tudomá- sára jutott tények, adatok tekintetében ugyanolyan titoktartási kötelezettség terheli, mint az ügyvédet.

b) A biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében – a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 103. § (1) bek. a)–c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz „a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ez- zel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. melléklet A) részében meg- határozott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, illetve a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban”.

c) Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

5.O. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Pol- gári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

6. MESTERVONAL-24 SZOLGÁLTATÁS ÉS TEMETÉSI SEGÍTSÉG

A biztosító a Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 26-28., Cégjegyzékszám: 01 09 565790 , Adószám: 12231401-2-41), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet országos segítségnyújtási hálózatával együttműködve a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget.

6.A. Mestervonal-24

A Mestervonal-24 telefonos szolgálat az év minden napján 0–24 óráig fogadja a Biztosított telefonhívását és a lehetőségek szerint minél hamarabb információt nyújt, iparosmunkát szervez és átvállalja ennek költségeit az alábbiak szerint.

6.A.1. Vészelhárítási szolgáltatás

a) Vészhelyzet biztosítási esemény

A biztosított épület gépészeti, műszaki berendezéseinek meghibásodása vagy egy váratlan külső mecha- nikai behatás következtében olyan helyzet alakul ki, mely sürgős beavatkozást kíván a további károk és balesetveszély megelőzése érdekében és a vészhelyzet az alábbi szakmai területek valamelyikét érinti:

• víz-, gáz-, fűtésszerelés,

• zárjavítás,

• duguláselhárítás,

• villanyszerelés,

• tetőfedés,

• üvegezés.

A fentieknek megfelelően, például csőtörés következtében ázik a lakás vagy beletörik a kulcs a zárba és nem tudnak a lakásba bejutni. Nem minősül azonban vészhelyzetnek a lapostető szigetelés hiányos- sága miatt bekövetkező beázási kár. A vészhelyzet elbírálása a biztosító koordinátorának jogosultsága a biztosított helyzetismertetése alapján.

b) A biztosító szolgáltatása

i. Szakiparosi feladatok ellátásának megszervezése

A biztosító – a kiszervezett tevékenységet végző útján – vészhelyzet esetén a lehető legrövidebb időn belül iparost küld a helyszínre. Amennyiben a biztosított számára csak egy későbbi időpont megfelelő, de gondoskodott a további károk megelőzéséről (pl.: elzárta a vizet az épületben, de csak néhány nap múlva tudja a vízvezeték szerelőt fogadni) a biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli és a költségeket átvállalja.

ii. A felmerülő költségek megtérítése

A biztosító a VIII. részben megjelölt összeg erejéig – az értékkövetés figyelembe vételével – átvállalja az általa küldött szakiparosnak a vészelhárítás körében felmerült következő költségeit: kiszállási díj, munkadíj, anyagköltség.

Vészelhárítás esetén, ha a felmerülő költségek meghaladják a biztosítási szerződésben meg- jelölt összeget, a pluszköltség minden esetben a biztosítottat terheli. A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtá- júak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelőző állapot helyreál- lítása.

Amennyiben a rendszeres karbantartás elmulasztása következtében – vagy amiatt, hogy a vészelhárítást végző szakember felhívása ellenére a szükséges javításokat nem végezték el – ugyanazon a helyen ismételten előfordul a vészhelyzetet előidéző hiba, a biztosító nem köteles a vészelhárítás költségeit fedezni, így a szolgáltatás megrendelése esetén azok a biztosítottat terhelik.

iii. A biztosító felelőssége a szakiparos tevékenységéért

A biztosító kötelezettsége kizárólag a szakiparos ajánlására, közvetítésére és a jelen kiegészítő bizto- sítási feltételekben rögzített költségek megtérítésére terjed ki, a vállalkozási szerződés az elvégzendő munkálatok tárgyában a biztosított és a szakiparos között jön létre. A szakiparos mint vállalkozó által okozott esetleges károkért a biztosító nem vállal felelősséget.

iv. A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, amennyiben a rendszeres karbantartás elmulasztása következtében – vagy amiatt, hogy a vészelhárítást végző szakember felhívása ellenére a szükséges javításokat nem végezték el – ugyanazon a helyen ismételten előfordul a vészhelyzetet előidéző meghibásodás.

6.A.2. Szakiparosok ajánlása

Vészhelyzeten kívüli, illetve azon túli szakipari munkák elvégzéséhez szintén ajánl a biztosító a fenti ágazatokhoz tartozó, előre meghatározott kiszállási és munkadíjjal dolgozó iparost, de a munka elvégzésének összes költsé- ge (kiszállás, munkadíj, anyagköltség) a Biztosítottat terheli.

A biztosító kötelezettsége kizárólag a szakiparos ajánlására terjed ki, a vállalkozási szerződés az elvégzendő munkálatok tárgyában a biztosított és a szakiparos között jön létre. A szakiparos mint vállalkozó által okozott esetleges károkért a biztosító nem vállal felelősséget.

6.A.3. Háztartási információs szolgáltatás

A biztosító – a kiszervezett tevékenységet végző útján – telefonon keresztül információt nyújt az alábbi esetek- ben:

Utazási információs csomag

Szállodacímek

Magyar külképviseletek címei, telefonszámai Orvosi ügyeletek, kórházak

Oltási előírással kapcsolatos információk Beutazási információk

Hungary Direct számok Taxirendelés

Szabadidő információs csomag

Színház, mozi Múzeumok, kiállítások Koncertek

Jegyrendelési információ Áruházak nyitva tartása Virágküldés info

Háztartási információs csomag

Hitelkártya zárolás info Rovar- és rágcsálóirtás Költöztetés Gyermekmegőrzés Állatmegőrzés Biztonságtechnikai cégek

Háztartási gépek szerelése (márkaszervizek)

A Mestervonal-24 szolgáltatás éjjel-nappal hívható telefonszáma: 06 40 200 272

6.B. Temetési segítség

6.B.1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított hozzátartozójának halála.

6.B.2. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a kiszervezett tevéknységet végző útján szervezési segítséget kínál az alábbi meghatározott körben: Temetkezési vállalatok listája Külföldi hazaszállítással kapcsolatos információ

Fekete ruhakölcsönzés Külföldi temetéssel kapcsolatos információ Sírkőkészítés vagy urna készítés Hivatalos tennivalókról telefonos tájékoztatás Telefonos pszichológia szolgáltatás (önkormányzat, okmányiroda stb.)

A szolgáltatás nyújtása és információ adása telefonon keresztül történik, a felmerülő költségek pedig a Biztosí- tottat terhelik.

A szolgáltatás telefonszáma, mely 0–24 órában elérhető: 06 1 236 7571

Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Pol- gári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

7. GARANCIA PLUSZ ÉS IT TÁVSEGÍTSÉG KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

7.A. Közös szabályok

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a Biztosított telefonhívásait és a szerződésben rögzített feltételek szerint a biztosított lakás elektromos berendezéseinek, elektromos háztartási eszközeinek károsodásához kapcsolódó kiterjesztett garancia biztosítást, valamint IT Távsegítség szolgáltatást nyújt.

A biztosító a Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 26-28., Cégjegyzékszám: 01 09 565790 , Adószám: 12231401-2-41), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet országos segítségnyújtási hálózatával együttműködve a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget.

A biztosító – a kiszervezett tevékenységet végző útján – élőhangos, nonstop telefonos szolgáltatást működtet. Telefonszám: 06 1 236 7529

Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Pol- gári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

7.B. Kiterjesztett garancia – Garancia Plusz – biztosítás

7.B.1. Biztosítási esemény

A biztosított vagyontárgy kockázatviselés tartama alatti, előre nem látható tartós – nem külső behatásra történt

– mechanikai, elektromos, elektronikus meghibásodása, amelynek következtében az részben vagy egészben működésképtelenné vált.

7.B.2. Biztosított vagyontárgyak

A Szerződő háztartásában magáncélú felhasználásban lévő, az alább felsorolt elektromos háztartási eszközök, amely(ek) megfelelnek az alábbi együttes feltételeknek:

• újonnan vették Magyarországon,

• vásárláskori értéke eléri a 30 000 Ft-ot,

• kora (a vásárlás napjától számítva) nem több mint 60 hónap,

• a kár időpontjában a kockázatviselési hely berendezéseinek részét kell, hogy képezze,

• a gyártó, forgalmazó vagy az eladó garanciája már nincs rá érvényben.

Háztartási elektromos kis és nagygépek

Borotva, epilátor, konyhai elszívó, elektromos fogkefe, főző/sütő (beépített és szabadon álló), fűtő (hősugárzó), mérleg (konyhai, személy), hajegyenesítő, hajszárító, hajvágó, hűtőgép, fagyasztó (beépített és szabadon álló), kávéfőző, kenyérpirító, kenyérsütő, konyhai kisgép (turmixgép, robotgép), mikrohullámú sütő, mosógép, szárító, mosogatógép (beépített és szabadon álló), olajsütő, porszívó, vasaló, vízforraló, mobilklíma, gőztisztító.

Szórakoztató elektronikai eszközök

DVD lejátszó/ felvevő (csak gyári merevlemezzel), blue ray lejátszó hifi kiegészítők, hifi lejátszó, otthoni audio rendszer, otthoni házi mozi rendszer, projektor, rádió, rádiós magnó, set top box (jel-átalakító), szatelit vevő (parabola antenna is), televízió, video felvevő/lejátszó.

Nem terjed ki a biztosítás azokra a vagyontárgyakra, melyek az előző bekezdésekben nem szerepelnek, így különösen:

• bármilyen típusú okostelefon (asztali és mobil készülékek beleértve i-Phone is),

• számítógépek (asztali és hordozható) és perifériák (nyomtatók, szkennerek, külső merevlemezek, stb.)

• fotóeszközök,

• mp3, mp4 és mp5 lejátszók és tartozékaik (beleértve i-Pod),

• PDA, PNA készülékek

• egyéb hordozható navigációs készülékek

• hordozható DVD lejátszó

• játékkonzolok (Playstation, Xbox, Nintendo Wii)

7.B.3. Biztosítási összeg

A biztosítási összeg minden egyes biztosított vagyontárgy vonatkozásában a vagyontárgy káridőponti új- értékének megfelelő összeg, azzal a további feltétellel, hogy a biztosítási összeg felső határa 300 000 Ft.

7.B.4. A biztosító szolgáltatása

a) Javítási költség

A meghibásodott vagyontárgy (háztartási eszköz) gazdaságos javításához feltétlenül szükséges anyagok, alkatrészek és munkadíjak költsége, amelyek maximuma a biztosított vagyontárgy káridőponti újértékéig terjedhet. Javítási szolgáltatásként a biztosító megtéríti a biztosított termék vagy annak bármely része

megjavításának ésszerű költségeit. A biztosító nem köteles e szolgáltatást teljesíteni, amennyiben a javítá- si költségek a káridőponti újértéket meghaladják, vagy a vagyontárgy javítása műszakilag nem lehetséges.

b) Csereeszköz

A biztosító a károsodott vagyontárgy javításának lehetetlensége vagy gazdaságtalansága esetén, annak pótlásául csereeszközt biztosít. Legfeljebb a készülék eredeti ára + 10% mértékig.

A csereeszköz a hazai kereskedelmi forgalomban kapható olyan új háztartási eszköz, amely

• a biztosított vagyontárggyal teljesen megegyező,

• vagy amennyiben a teljesen megegyező vagyontárgy beszerzése lehetetlen, az aránytalan nehéz- ségekkel vagy költségekkel jár (pl.: csak külföldről szerezhető be) a biztosított vagyontárggyal meg- egyező tulajdonságokkal rendelkező (azonos gyártmányú, árkategóriájú, minőségű és tudású), ház- tartási eszköz.

• vagy amennyiben a vagyontárgy pótlását valamely okból a biztosító nem tudja megoldani, vagy an- nak pótlása a 300.000 Ft-ot meghaladná, a vagyontárgy káridőponti újértékre, de maximum 300.000 Ft biztosítási összeg kifizetésére válik jogosulttá a biztosított.

c) A vagyontárgy káridőponti újértékének megtérítése

Amennyiben a biztosító a vagyontárgy javítását és a csereeszköz szolgáltatását sem tudja megoldani valamely megalapozott okból (pl.: javíthatatlanság, gazdaságtalan javítás, a csereeszköz beszerzése a biz- tosító számára aránytalan nehézségekkel járna), akkor a biztosító szolgáltatása a csereeszköz káridőponti újértékének megfelelő összeg megfizetésére terjed ki.

Biztosítási szolgáltatás felső határa

A biztosító által a biztosítási időszakon belül (a szerződés biztosítási évfordulója szerint) egyazon biz- tosítási szerződés alapján teljesített szolgáltatások együttes összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget.

7.B.5. Kárbejelentés, kárrendezési eljárás

A káreseményt annak bekövetkezése, de legkésőbb a biztosított tudomására jutása után haladéktalanul, legké- sőbb 2 munkanapon belül, telefonon, a megadott telefonszámon kell bejelenteni a biztosító közreműködőjének, az Europ Assistance Kft.-nek.

A biztosítottnak a lakcímét, valamint a meghibásodott vagyontárgy jótállási jegyét, számláját az igénybejelentés- sel egyidejűleg a biztosító közreműködője részére át kell adnia.

Bejelentendő adatok különösen, de nem kizárólagosan: a Szerződő neve, címe, kötvényszám, a biztosított va- gyontárgy gyártmánya, típusa.

A Biztosított köteles a biztosító, illetve annak közreműködője számára lehetővé tenni a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát.

A biztosító megbízottja a helyszíni javítást – amennyiben az indokolt – köteles a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül megkezdeni.

A Biztosított köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az egyeztetett időpontban és helyszínen elérhető legyen, hogy a szerviz a sérült/meghibásodott biztosított vagyontárgyat megvizsgálhassa, javíthassa. Amennyi- ben a szerviz kiszállásakor ez nem valósul meg, a kiszállás díja a Biztosítottat terheli.

Amennyiben a helyszíni javítás nem indokolt vagy nem lehetséges, a Biztosítottnak a biztosító közreműködőjétől kapott információk alapján a biztosított és károsodott vagyontárgyat a szakszervizbe kell szállítani javítás céljá- ból. A 10 kg-nál könnyebb vagy tömegközlekedési eszközön kézicsomagként szállítható méretű (40x40x80cm vagy 20x20x200 cm-nél kisebb méretű) biztosított vagyontárgy szervízbe és az onnan való elszállításáról a Biztosítottnak kell gondoskodnia. Egyéb esetben a szükséges szállításról a Biztosító gondoskodik. A biztosító az utóbbi esetben a szállítás költségeit a biztosítási összeg erejéig átvállalja.

A biztosító a vagyontárgy javítása esetén a javíttatást a bejelentés napjától számított 30 munkanapon belül kö- teles teljesíteni, amennyiben a vagyontárgy helyszíni vizsgálata, illetve a szakszervizbe szállítás megtörtént.

Amennyiben a biztosított vagyontárgyra szavatossági igény érvényesíthető, a biztosító vállalja a szavatossági igény érvényesítésére irányuló eljárás lefolytatását, melynek eredményétől függően kezdődhet meg a kárrende- zési eljárás (a 30 napos kárrendezési határidő meghosszabbodik a szavatossági eljárás idejével).

Amennyiben a javítás a fenti időszak alatt nem végezhető el alkatrészhiány miatt, a biztosító köteles a vagyon- tárgy káridőponti új értéket kifizetni.

Amennyiben a Biztosított a biztosító előzetes jóváhagyása nélkül javíttatja meg a biztosított vagyontárgyat, a javításról szóló eredeti számlát köteles a Biztosítónak továbbítani. A számlának tartalmaznia kell a hiba részletes leírását, a javított alkatrészeket, a munkaóra díjat, a javítás dátumát. A Biztosító ez esetben is jogosult elbírálni a szolgáltatási igény jogosságát és jogalap hiányában megtagadni a szolgáltatásnyújtást.

7.B.6. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események)

A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a) azon javításokra, melyeket nem a garanciális javításra jogosult, illetve a biztosító szolgáltatója által jóváhagyott szervizek végeztek,

b) a biztosított vagyontárgy nem rendeltetésszerű (nem a kezelési és használati útmutató szerinti) használatára,

c) elhasználódásra, a rendeltetésszerű használattal járó kopásra, üzembe-, újra üzembe helyezési-, rendszeres karbantartási-, beállítási-, ellenőrzési-, módosítási-, tisztításivagy szervizköltségekre, valamint az ezekkel a tevékenységekkel összefüggésben bekövetkező károsodásokra,

d) esztétikai elemekre és károsodásokra, melyek nem befolyásolják a biztosított vagyontárgy használ- hatóságát, korrózióra, zárlatra, horpadásra és karcolásra,

e) azon esetekre, melyekben a biztosított vagyontárgyat nem magán célra vagy külföldön használták,

f) munkaanyagokra, cserélhető, rövid élettartamú fogyasztási cikkekre, mint pl. lámpák/izzók biztosí- tékok, fluoreszkáló csövek, elemek, porszívó porzsákok, szíjak, fogyóeszközök költségeire például, de nem kizárólagosan, mint, akkumulátorok, továbbá szalagok,

g) olyan kellékekre, kiegészítő felszerelések költségeire, amelyek nem alkotóelemek, de rendszerint szükségesek vagy hasznosak a biztosított termék rendeltetésszerű használatához vagy működte- téséhez, mint pl. akkumulátortöltő, távirányítók, játékvezérlők,

h) olyan tervezési, gyártási hibákra, amely miatt a gyártó a terméket javításra illetve cserére visszahív- ta,

i) a biztosított vagyontárgy olyan átalakításra, illetve olyan kiegészítő használatára, amely nincs össz- hangban a gyártó ajánlásaival, idegen tárgyak (amelyek a termék használata szempontjából nem kívánatosak) termékbe való helyezésére (erőltetésére),

j) a termékhez helytelenül csatlakoztatott elektromos, gáz vagy vízellátás, vagy jelkapcsolat hibája miatt, illetve ezen esetekben fellépő üzemzavar okán bekövetkező károkra,

k) a szállítás során bekövetkezett károkra, szállítás költségeire,

l) szoftver meghibásodásból, vírusokból, áramkimaradásból, bármely alkalmazás, illetve rend- szerszoftver hibájából eredő károkra, közvetett veszteségre,

m) olyan hibákra, közvetlen veszteségekre, melyek közvetlenül vagy közvetve származnak bármely computer, adatfeldolgozó rendszer, mikrochip vagy hasonló berendezés, számítógép szoftver hi- bájából, dátum felismerési hibából, illetve adatvesztésből származó kárra,

n) olyan meghibásodására, melyre más biztosítás vonatkozik, illetve amelyre jótállás/garancia, van érvényben (pl. a gyártó garanciája),

o) olyan károsodásokra, amelyek megtérülnek jogi követelés, szavatosság illetve más – gyártó, szál- lító, kereskedő, javító vagy más fél – által tett ígéret révén, és amelyek a biztosított vagyontárgy vásárlásával és/vagy szervizével kapcsolatosak, vagy amelyek jogszabály, vagy szerződés, illetve szállítási feltételek révén szabályozottak,

p) olyan meghibásodásokra, melyeket, a terméket folyamatosan, vagy időszakosan érő külső hatás, beleértve a háziállat által okozott károsodást is,

q) elemi károkra (tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, vízkárok, földrengés) és bármilyen folyadék által okozott károsodásokra,

r) lopás-, rabláskárokra-, illetve ezekre vonatkozó kísérletre,

s) a termék elveszésére, elhagyására, illetve elvesztésére,

t) azon hibákra, melyek abból adódnak, hogy az eredeti hiba észlelését követően a terméket továbbra is használták,

u) elkobzott, lefoglalt, zár alá vett termékekre,

v) külső kábelek, jeladók hibájára, elektromos csatlakozásra, tömítésekre és vezetékekre, melyek nem szerves részei a terméknek,

w) bármely műsor-, kábel-, illetve internet szolgáltatás kimaradásából származó károkra,

x) antennák, vevőegységek, hasonlók újra bekötési költségeire,

y) pixelesedésre, gáz leengedés és újratöltésre, valamint képernyő beégésre,

z) azon javításokra, melyeket nem a garanciális javításra jogosult, illetve a Biztosító által jóváhagyott szervizek végeztek,

i. a felmerült költségekre abban az esetben, amennyiben meghibásodás nem található, nem ál- lapítható meg,

ii. a hibákra, melyek abból adódnak, hogy analóg jeladásról digitális jeladásra vált a Szerződő/ Biztosított az adott termék esetében,

iii. közvetett veszteség bármilyen formájára, elmaradt haszonra,

iv. a biztosított termék által okozott károkra (következményi károk),

v. a megjavított, pótolt termék (piaci) értékcsökkenésére.

vi. balesetből eredő meghibásodásra,

vii. a szépséghibás, outletben forgalmazott, csökkentett garanciával rendelkező termékekre,

viii. a hivatalos márkaképviselettel nem rendelkező gyártók által fogalmazott termékekre.

7.C. IT Távsegítség szolgáltatás

7.C.1. Biztosítási eseménynek minősül az informatikai hardver és szoftver eszközökkel kapcsolatos problémák felme- rülése.

7.C.2. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító a közreműködőjén keresztül az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

• informatikai hardver eszközök meghibásodásának, problémáinak azonosítása, segítség a probléma azon- nali elhárításában,

• tényleges meghibásodás esetén intézkedés a javítás érdekében, kapcsolatfelvétel a javítást végző szerviz- zel, időpont-egyeztetés.

A távsegítség az alábbi területekre vonatkozik:

• e-mail beállítás

• Internet-kapcsolat beállítása, router konfigurálás

• Irodai programcsomag beállítások

• Meglévő szoftver telepítése

• Nyomtató beállítások, hálózati beállítás

• Mac alapbeállítások

• WIFI beállítás

• WLAN szoftverek beállítása

• Okos telefon szinkronizációs kérdések

• PDA / Tablet beállításai

• Operációs rendszer drivereinek telepítése

• PC illesztése meglévő hálózatba

• Lassú gép okának kiderítése

• Új Wifi hálózat létrehozása

• VPN kliens installáció beállítás

• Okos telefonok telepítése a gépen, szinkronizáció

7.C.3. A biztosító szolgáltatásának korlátozása

Telefonon és IT hálózaton keresztül nyújtott IT távsegítség szolgáltatást a biztosító biztosítási idősza- konként legfeljebb 2 alkalommal nyújt. A szolgáltatás további igénybevételével felmerülő költségek a biztosítottat terhelik.

8. AUTÓSEGÉLY KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

8.A. Biztosított

Biztosított személy(ek): a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított járművet jogszerűen használó, abban utazó személyek (maximum a forgalmi engedélyben szereplő megengedett férőhelyek száma alapján).

Biztosított jármű az a gépjármű, amelynek forgalmi engedélyében az alap lakásbiztosítási szerződés hatálya alatt bármely időszakban a kockázatviselési hely, mint a forgalmi engedély jogosultjának címe szerepel és ma- gyar rendszámmal rendelkezik. Jelen feltételek szerint gépjármű: olyan gépkocsi, mely megengedett maximum össztömege 3,5 tonna, és az állandó ülőhelyek száma – a vezető ülését is beleértve – legfeljebb 9.

8.B. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény következik be, ha a biztosított járművet a biztosítás hatálya alatt jogszerűen és a jogszabá- lyi, valamint műszaki, karbantartási előírások betartásával használták és az működésképtelenné, vagy a vonat- kozó előírások alapján a közúti forgalomban való használatra alkalmatlanná vált, műszaki meghibásodás, közúti baleset vagy önhibából kifolyólag.

Műszaki meghibásodás: az a nem balesetből eredő mechanikai vagy elektromos meghibásodás, amely a jármű azonnali üzem- / menetképtelenségét eredményezi, vagy az olyan nem baleseti jellegű váratlan meghibásodás, amely a közlekedés biztonságát veszélyezteti, illetve lehetetlenné teszi a jármű bezárását (pl.: ablakemelő, zár hibája, stb.),

Baleset: minden olyan baleseti jellegű, azaz közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő mechanikai behatást előidéző esemény (mint például – de nem kizárólag – ütközés, borulás, zuhanás, robbanás stb.), illetve a jármű feltörése.

Önhiba: a Szerződő/biztosított érdekkörébe tartozó okból bekövetkező meghibásodás (pl.: lemerült akkumulá- tor, üzemanyaghiány, kizárás a gépkocsiból, pótkerék, emelő vagy kerékkulcs hiánya, stb.),

Közút: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben meghatározott fo- galom szerint, a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület.

8.C. A biztosítás területi hatálya

A biztosítás Magyarország és az alább felsorolt országok területén nyújt fedezetet: Andorra, Ausztria, Balti Államok, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Dánia, Finn- ország, Franciaország, Gibraltár, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Liech- tenstein, Luxemburg, Macedónia, Málta, Monaco, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország (kizáró- lag Törökország európai területére), Vatikánváros.

8.D. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 26-28., Cégjegyzékszám: 01 09 565790 , Adószám: 12231401-2-41), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett te- vékenységet végző szervezet országos és nemzetközi segítségnyújtási hálózatával együttműködve a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott alábbi szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettsé- get.

8.D.1. Információszolgáltatás

A legközelebbi márkaszerviz kikeresése és a szükséges információk (telefonos elérhetőség, cím, kapcsolattartó neve) átadása a biztosított által megadott biztosított gépjármű márkája szerint, magyar nyelven.

8.D.2. Közúti segélyszolgálat

E szolgáltatás alapján a kiszervezett tevékenységet végző által a helyszínre küldött javító vagy járműszállító hajt- ja végre a hibaelhárítást, ill. a gépjármű forgalomképes állapotba történő visszahelyezését az alábbiak szerint:

Ha a biztosított gépjármű a biztosított által bejelentett biztosítási esemény következtében menetképtelenné vált, a kiszervezett tevékenységet végző a biztosított bejelentését követően segélyautót vagy esetlegesen autó- mentőt küld a helyszínre, amely javítással a helyszínen megkísérli a biztosított járművet menetképessé, a közúti forgalomban való részvételre alkalmassá tenni.

A biztosító a szolgáltatást végzőnek téríti meg a helyszínre történő egyszeri kiszállás és a helyszínen történő javítás számlával igazolt munkadíját belföldön vagy külföldön. A javítással menetképessé tett gépjármű meg- javítása csak ideiglenes javításnak minősül, a gépjármű mielőbbi tartós és üzembiztos megjavíttatása a gépkocsi tulajdonos kötelezettsége, melynek saját költségére köteles eleget tenni.

Akkumulátor meghibásodásából eredő biztosítási esemény bekövetkezése esetén kizárólag a „közúti segélyszolgálat” vehető igénybe, mégpedig az adott biztosítási időszakban legfeljebb 1 alkalommal, füg- getlenül az egyéb szolgáltatásoktól.

8.D.3. Autómentés

A biztosított gépkocsi legközelebbi márkaszervizbe történő elszállítása, feltéve, ha a 8.D.2. pontban meghatáro- zott szükségjavítás nem hajtható végre a helyszínen.

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelenné vált biztosított gépjárművet a helyszínen nem lehet menetképes állapotba hozni, a kiszervezett tevékenységet végző által a helyszínre küldött autómentő a biztosított gépjárművet a benne lévő személyes poggyásszal együtt javítóműhelybe szállítja. A biztosító bel- földön vagy külföldön történt meghibásodás esetén megtéríti a műhelybe szállítás számlával igazolt költségeit, közvetlenül a szolgáltatást nyújtónak.

8.D.4. Autómegőrzésről gondoskodik a biztosító, az őrzés költségeinek átvállalásával. Abban az esetben, ha a 8.D.3. pont alapján elszállított biztosított gépjármű javítására szolgáló célszerviz vagy autójavító a biztosított gépjár- művel történt biztosítási esemény idején zárva tart, az autó megőrzéséről az őrzés költségeinek átvállalásával a biztosító gondoskodik mindaddig, amíg az autószerviz átveszi a szóban forgó gépjárművet.

8.E. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események) és a szolgáltatás korlátozása:

A helyszínen történő javítás során esetlegesen felhasznált alkatrészek árát a biztosítás (nem fedezi), azt a biztosított köteles megtéríteni a javítást végző szolgáltató által kiállított számla alapján.

A gépkocsi tárolásával felmerülő költségeket a biztosító legfeljebb a biztosítási esemény időpontját követő első munkanapig vállalja át.

A biztosító a 8.D.2–4. pontokban felsorolt szolgáltatások közül, egy biztosítási időszakon belül, csak egy biztosítási esemény vonatkozásában nyújt szolgáltatást költségvállalással.

A biztosítási fedezet nem terjed ki:

• Az eredeti gyári felszereléshez, beállításokhoz képest módosított vagy speciális célú, fokozott igénybevételnek kitett járművekre (pl. versenyautók, megkülönböztető jelzés viselésére jogosult járművek, veszélyes anyagokat szállító járművek, történelmi járművek, személy vagy áruszállító taxi-szolgálat ill. autókölcsönző járművei, stb.);

• A rendszeres alkatrész-, anyag ill. tartozékcserére, időszakos és egyéb karbantartásra és ellenőr- zésre, amely a gépjármű normál üzemeltetésével kapcsolatos, továbbá az előírt felszerelésre és tartozékokra;

• A biztosított gépjármű közúton kívüli egyéb helyszínen, forgalom elől lezárt közúton bekövetkező balesete vagy menetképtelenné válása esetére;

• A biztosított gépjármű olyan területen történő balesetére, egyéb okból bekövetkező menetképte- lenségére, ahol nem biz- tosítható az időbeli és teljes szolgáltatás;

• A biztosított gépjárművek vontatmányai által a biztosított gépjárműben okozott károkra;

• A biztosított gépjármű ellopása, rongálása következtében beálló károkra;

• Az érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező gépjármű által elszenvedett biztosítási esemény so- rán felmerülő károkra, valamint azon biztosított járművön keletkezett károkra, amelyre a tulajdonos a szervizkönyvben előírt karbantartási, ellenőrzési kötelezettségeit elmulasztotta teljesíteni;

• A biztosított gépjármű végleges helyreállítását szolgáló javítási és karbantartási költségeire;

• Az üzemanyagköltségekre;

• A poggyász szállítási- vagy postaköltségekre, amennyiben azok nem szállíthatók együtt a biztosí- tott személlyel, a biztosított gépjárműben utazó autóstopposok kárigényeire;

• A biztosított egyéb biztosítási szerződése alapján (pl. casco biztosítás, stb.) megtérülő károkra;

• A biztosítási szolgáltatás vagyis a gépkocsi telephelyre történő elszállításának megtörténte után a biztosított járműre, ill. annak tartozékaiban keletkezett károkra;

• Elemi csapás miatt bekövetkező eseményekre.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be azon károk vonatkozásában:

• amelyeknek bekövetkezése a biztosított kötelezettségei megszegésével állnak okozati összefüg- gésben.

• ha a gépkocsiban utazó személy(ek) a biztosítási esemény bekövetkezése után közvetlenül nem jelentette be kárigényét az Autósegély telefonszámán;

• ha a jármű használatának jellemzői nem felelnek meg a biztosított járművel szemben jogszabályban támasztott műszaki követelményeknek a megengedett tömeg, illetve szállítható személyek számá- nak vonatkozásában;

• ha a gépkocsiban utazó személy(ek) nem az Autósegély telefonszámán jelentkező személlyel elő- zetesen megállapodott módon veszi igénybe biztosítási szolgáltatást;

• ha a biztosítási esemény abból adódott, hogy a jármű menetkészsége egy korábbi meghibásodást követően csak ideiglenesen, nem tartósan lett helyreállítva,

• ha a gépkocsiban utazó személy(ek) a költségek és kiadások felmerülését, amennyiben azokat neki kellett előlegeznie, nem az eredeti számlákkal igazolja;

• ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban résztvevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye, és ez közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében;

• ha a biztosítási esemény a jármű szakszerűtlen üzemeltetése következtében történt, vagy amennyi- ben a biztosítási esemény időpontjában a biztosított gépjármű nem rendelkezett érvényes műszaki vizsgával, forgalmi engedéllyel vagy rendszámmal

• ha a biztosítási esemény autóversenyen, arra való felkészülés közben vagy megbízhatósági, illető- leg teljesítményteszt során történt;

• ha a Szerződő/biztosított személy(ek) a szerződés elvállalása szempontjából lényeges körül- ményt elhallgat, vagy a kárrendezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény tekintetében, amely a biztosító fizetési kötelezettségére, vagy annak mértékére kihatással van;

• ha a biztosított járművel a közlekedés-rendészeti szabályok megsértésével szállítottak személye- ket és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkeztében.

8.F. Mentesülés

A biztosító mentesül szolgáltatási, fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a gép- kocsi tulajdonosa, illetve a Szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gép- járművének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetve megbízottai, tagjai vagy szervei jogel- lenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

8.G. A biztosítási esemény bejelentése, szolgáltatás határideje

Biztosítási esemény bekövetkezésekor a kiszervezett tevékenységet végzőt haladéktalanul értesíteni kell te- lefonon a +36 1 236 7529-es számon. A megadott telefonszámok a nap 24 órájában elérhetők. A biztosítási esemény bejelentésekor a következő adatokat kell megadni a kiszervezett tevékenységet végzőnek:

telefonos elérhetőség;

• gépjármű modell megnevezése, alvázszáma, és rendszáma;

• a működésképtelen gépjármű elhelyezkedése;

• a gépjármű működésképtelenségének oka és egyéb olyan fontosnak ítélt körülmény, amely a biztosítási esemény lefolyásában szerepet játszott és a biztosító szolgáltatását befolyásolja.

A kiszervezett tevékenységet végző a segélyhívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biz- tosítási szolgáltatás megszervezését. Amennyiben erre lehetőség van, a kiszervezett tevékenységet végző a gépkocsiban utazó személy(eke)t tájékoztatja a rendelkezésre álló adatok alapján igénybe vehető biztosítási szolgáltatások tartalmáról és előrelátható teljesítési idejéről. A biztosítási szolgáltatás teljesítése a fedezet, a

jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges dokumentumoknak a kiszervezett tevékenységet végzőhöz történő benyújtását követő 15. napon esedékes.

A biztosított köteles a fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást megadni és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését. A biztosító harmadik féllel szembeni követeléseinek érvényesítéséhez a gépkocsiban utazó személy(ek) köteles – az ehhez szükséges – rendelkezé- sére álló dokumentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.

A biztosított köteles a biztosítottól elvárható módon a kárt enyhíteni és megelőzni. A felek megállapodhatnak a gépkocsiban utazó személy(ek) kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A gépkocsiban utazó személy(ek) kármegelőzéssel és kárenyhítéssel összefüggő teendőivel kapcsolatban a kiszervezett tevé- kenységet végzőhöz fordulhat tanácsért.

Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Pol- gári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

9. IDŐJÁRÁS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

9.A. A biztosítás tárgya

Az időjárás biztosítás a Házőrző otthon- és életmód-biztosítás biztosítottja által, naptári évenként egy alkalom- mal, a www.generali.hu oldalon történő aktiválással igénybe vehető szolgáltatás, feltéve, hogy a szerződő a kiegészítő időjárás biztosítást is megkötötte.

Az időjárás biztosítás szolgáltatás keretében a biztosító az üdülés, kirándulás helyszínén és időtartama alatt bekövetkező időjárási eseményeknek az üdülés, kirándulás minőségét, élvezeti értékét csökkentő hatásait meg- határozott pénzbeli összeg (biztosítási szolgáltatás) megfizetésével kompenzálja. A biztosító a szolgáltatás ke- retében, annak a szerződő által történő aktiválását követően és a biztosítási esemény bekövetkezése esetén, vállalja a VIII. részben meghatározott mértékű és az értékkövetésre figyelemmel módosult biztosítási összeg megfizetését.

9.B. A kockázatviselés helye

Az időjárás-biztosítás különös szerződési feltételeiben meghatározott területi hatály figyelembe vételével, a biz- tosítás aktiválása során a szerződő által az üdülés, kirándulás helyeként megjelölt település.

9.C. A kockázatviselés időtartama

Az időjárás-biztosítás különös szerződési feltételeiben meghatározott naptári időszakok keretein belül, a bizto- sítás aktiválása során a szerződő által az üdülés, kirándulás időszakaként megjelölt egybefüggő időtartam. A kockázatviselési időszak kezdete nem lehet korábbi, mint a biztosítás aktiválásának a napjától számított 16. nap 07:00 órája.

9.D. Biztosítási esemény

Az időjárás-biztosítás különös szerződési feltételei szerinti meteorológiai jellemzők ténylegesen mért értéke a kockázatviselés helyén és a kockázatviselés időtartamát kitevő naptári napok közül legalább a különös szer- ződési feltételekben meghatározott számú napon eltér a biztosító által a szolgáltatás aktiválásakor előre jelzett meteorológiai jellemzők értékétől.

9.E. A szolgáltatás aktiválásának folyamata

Az aktiválás fogalma

Az érvényesen létrejött Házőrző Otthon- és életmód biztosítási szerződés szerződője a www.generali.hu webol- dalon elérhető aktiválási felületen a kockázatviselés helyét és időtartamát megjelöli, és a biztosító által a kocká- zatviselés időtartamára közölt időjárás-előrejelzési adatokat, valamint az időjárás biztosítás különös szerződési feltételeit elfogadja.

Az aktiválás kezdete

A szerződő legkorábban a Házőrző otthon- és életmód-biztosítás ajánlat aláírásának a napját követő 16. nap 0 órájától kezdődően jogosult aktiválni a szolgáltatást, feltéve, hogy ezen időtartamon belül a biztosítási szerződés érvényesen létrejött. A kockázatviselési időszak kezdete nem lehet korábbi, mint a biztosítás aktiválásának a napjától számított 16. nap 07:00 órája.

A szerződő azonosítása

Az aktiválást megelőzően a biztosító azonosítja a szerződőt. A szerződő az azonosítás keretében megadja a www.generali.hu weboldalon az aktiválási felületen kért, a szerződésére vonatkozó azonosítási adatokat. A szerződő az aktiválási felületet az azonosítási adatok megadását követően érheti el.

A kockázatviselés helyének és időtartamának megjelölése

A szerződő az aktiválási felületen megjelöli annak a településnek a nevét vagy irányítószámát, és azt az egybe- függő időtartamot, amelyre vonatkozóan az időjárás biztosítást aktiválni kívánja.

Az adatok megadását követően biztosító a szerződő által megadott kockázatviselés helyének és időtartamának a figyelembe vételével az aktiválási felületen közli a megadott kockázatviselési helyre és időtartamra számított időjárás előrejelzési adatokat, azok küszöbértékeit. Az előrejelzési adatokat a biztosító a szerződött üzleti part- nerétől szerzi be.

A szolgáltatás aktiválása

Szerződő az aktiválási felületen található „Elfogadom a feltételeket” gombra kattintva aktiválja az időjárás-biz- tosítás szolgáltatást. Aktiválást követően a szerződő a kockázatviselés helyét és időtartamát nem módosíthat- ja. Az aktiválással a szerződő visszavonhatatlanul elfogadja, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésének a kiértékelése, megállapítása a biztosító által az aktiváláskor közölt előrejelzési adatoknak, és a kockázatviselés időtartamának az elteltét követően a szerződött partnerétől beszerzett, a kockázatviselés időtartamára vonatko- zóan tényleges mért időjárási adatoknak az összevetése alapján történik.

Az aktiválást követően a biztosító a kockázatviselés helyét, időtartamát, és az időjárás előrejelzési küszöbérté- keket tartalmazó, elektronikus (pdf) formátumú dokumentumot generál. A dokumentum az aktiválási felületen az aktiválást követően, a Házőrző otthon- és életmód- biztosítás hatálya alatt (érvényes fennállásának az időtarta- ma alatt) érhető el. A dokumentum az időjárás-biztosítás aktiválását igazolja.

9.F. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződő által az aktiváláskor megjelölt kockázatviselési helyre, időszakra, és a szerződő által az aktiválással elfogadott időjárási küszöbértékekkel vállal fedezetet.

A biztosító a kockázatviselési időszak elteltét követő napon a biztosítási eseményre vonatkozó kiértékelést elvégzi, amely kiértékelés keretében az aktiválási felületen közölt előrejelzési adatokat összeveti a szerződött üzleti partnere által szolgáltatott tényleges mérési adatokkal.

A kiértékelés eredményéről (biztosítási esemény megállapíthatóságáról, vagy annak hiányáról) a biztosító a szer- ződőt a biztosítási ajánlaton feltüntetett mobiltelefonszámon, SMS-ben tájékoztatja.

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – szerződés értékkövetését is figyelembe véve – a VIII. részben meghatározottbiztosítási összeget fizeti meg a szolgáltatást igénybe vevő biztosított részére, a kocká- zatviselés időtartamának elteltét követő 8 napon belül. A biztosítási összeg megfizetését a biztosító a Házőrző otthon- és életmód-biztosítás biztosítási ajánlaton a szerződő által megadott bankszámlaszámra történő átuta- lással teljesíti.

A szerződő a kockázatviselés időtartamának az elteltét követően, az aktiválási felületre történő belépéssel, napi bontásban ellenőrizheti a biztosító kiértékelésének az eredményét, az előre jelzett (az aktiválással elfogadott) időjárási küszöbértékeket, valamint a ténylegesen mért időjárási értékeket.

Biztosítási esemény hiányában a biztosító biztosítási összeg kifizetését nem teljesíti.

9.G. Az időjárás-biztosítás különös szerződési feltételek elérhetősége, egyéb rendelkezések

Az időjárás-biztosításra jelen kiegészítő biztosítási feltételek, az időjárás-biztosítás különös feltételei, illetve azokban a kérdésekben, amelyeket az előbbi feltételek nem szabályoznak, a Házőrző Otthon- és életmód bizto- sítás Általános feltételei, a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok alkalmazandók.

Az időjárás biztosítás különös szerződési feltételeit a szerződő az aktiválási folyamat során fogadja el a tárgy- évre vonatkozóan. A tárgyévre kiadott különös szerződési feltételek megtekinthetők és megismerhetők a www. generali.hu oldalon is.

10. FUTRINKA KISÁLLAT KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a Biztosított tulajdonában, tartásában lévő kutya és/vagy macska jelen feltételek szerinti betegsége, balesete és baleset miatti elpusztulása esetén a szolgáltatási táblázatban a választott csomag szerinti biztosítási összeget megtéríti.

10.A. Biztosított állatok

A biztosítási szerződésben fajtájával, nevével, születési dátumával megjelölt, a biztosítás időpontjában egészsé- ges kutya (Canis familiaris) és macska (Felis silvestris catus) biztosított.

A biztosítás arra az állatra terjed ki:

– amely az ajánlat aláírásának időpontjában már betöltötte a 4 hónapos életkort, de még nem töltötte be a születésétől számított 7. életévét – a már biztosított állatok esetében a biztosítás védelme nem ér véget a korhatár elérésével –, és

– amelyet elektronikus (mikrochipes) állatazonosító rendszer alkalmazásával megjelöltek és

– amelyet kutya esetén – oltási könyvvel igazoltan – évente rendszeres védőoltásban részesítettek szopor- nyica, Rubarth-kór (kutyák fertőző májgyulladása), leptospirosis, parvovirosis, veszettség ellen, és 4 hó- napos életkoruk eléréséig legalább két alkalommal és 1 éves koruk után évente gyógyszerkészítménnyel féregtelenítettek;

– amelyet macska esetén – oltási könyvvel igazoltan – évente rendszeres védőoltásban részesítettek rhinotracheitis (herpeszvírus okozta légcsőgyulladás), pánleukopenia és calicivírusos nátha ellen és 4 hó- napos életkoruk eléréséig legalább két alkalommal és 1 éves koruk után évente gyógyszerkészítménnyel féregtelenítettek.

10.B. Időbeli hatály. Várakozási idő a betegség biztosítási esemény vonatkozásában

Betegség biztosítási esemény tekintetében a biztosító a szerződés létrejöttének időpontjától számított 30 napos várakozási időt köt ki, amely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése erre a biztosítási ese- ményre nem terjed ki.

Amennyiben a biztosítottnak a biztosított állat megóvásához fűződő érdeke megszűnik vagy a biztosított állat elpusztul, a szerződés kisállat- biztosítási része is megszűnik az érdekmúlással vagy az elpusztulás napjával egyidejűleg. A biztosító ezekben az esetekben addig a napig járó díjnak a megfizetését követelheti, amikor koc- kázatviselése véget ért.

10.C. Területi hatály

A biztosító kockázatviselésének helye Magyarország területe.

10.D. Biztosítási esemény

10.D.1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított állat betegség vagy baleset miatt szükségessé váló állatorvosi kezelése, valamint baleset miatti elpusztulása.

Egy biztosítási eseménynek kell tekinteni:

1. az állatnak az egy konkrét balesetből vagy betegségből származó állatorvosi kezeléseit, függetlenül attól, hogy esetleg ezeket eltérő helyen és/vagy időben végezték,

2. az állatnak az egy konkrét balesetből vagy betegségből származó állatorvosi kezeléseit, függetlenül attól, hogy az állatorvosi kezelések a balesetből vagy a betegségből közvetlenül vagy közvetetten következnek (ilyenek például a konkrét betegség szövődményei miatti kezelések, illetve a hibás orvosi kezelés miatt szükségessé vált újabb kezelések),

3. a betegségek kiújulásából származó állatorvosi kezeléseket, függetlenül attól, hogy az állatot korábban gyógyultnak nyilvánították.

Az állatorvosi kezelés csak akkor minősül biztosítási eseménynek, ha egy magyarországi székhelyű, államilag elismert állatorvosi végzettséggel és működési engedéllyel rendelkező személy, vagy ilyen te- vékenység végzésére jogosított állatorvosi egészségügyi intézmény végzi.

10.D.2. Fogalom meghatározás

Baleset

A biztosítás szempontjából balesetnek minősül minden olyan hirtelen fellépő, közvetlenül, kívülről ható, előre nem látható esemény (kívülről ható mechanikai erő és áramütés), amely a biztosított állat állatorvosi (állatkórházi, klinikai) kezelését teszi szükségessé.

Betegség

A biztosítás szempontjából betegségnek minősül minden olyan kórokozók (baktériumok, gombák, paraziták, vírusok és subvirális kórokozók) által okozott fertőző megbetegedés, továbbá nem fertőző szervi betegségek, amelyek a biztosított állat állatorvosi (állatkórházi, klinikai) kezelését teszi szükségessé.

Baleset miatti elpusztulás

Biztosítási esemény az a baleset, amelynek következtében a biztosított állat a balesetet követő 30 napon belül elpusztul.

Állatorvosi kezelési költség

A jelen biztosítás szempontjából állatorvosi kezelési költség alatt értendő a biztosított állat baleset vagy beteg- ség miatti gyógykezelésével összefüggő állatorvosi munkadíj, a balesettel vagy betegséggel összefüggésben szükségessé váló laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok díja, a biztosított állat gyógykezelésével összefüggő műtét során az állat szervezetébe kerülő implantátum ára, valamint a biztosított állatot kezelő állatorvos által az állatnak közvetlenül beadott diagnosztikumok és gyógyszerkészítmények ára.

A jelen biztosítás szempontjából nem tartoznak az állatorvosi kezelési költségek körébe az alternatív gyógyászati módszer alkalmazásával kapcsolatos költségek, még akkor sem, ha azt szakképzett állator- vos nyújtja.

10.E. A biztosító szolgáltatásának mértéke (biztosítási összeg)

Biztosítási védelem kutyákra	Mini csomag	Midi csomag	Maxi csomag
Baleset miatti	25 000 Ft/kár	50 000 Ft/kár	75 000 Ft/kár
állatorvosi kezelés	100 000 Ft/biztosítási időszak	200 000 Ft/biztosítási időszak	300 000 Ft/biztosítási időszak
Betegség miatti állatorvosi kezelés	nem biztosított	50 000 Ft/kár 200 000 Ft/biztosítási időszak	75 000 Ft/kár 300 000 Ft/biztosítási időszak
Baleset miatti elpusztulás	nem biztosított	25 000 Ft	50 000 Ft

Biztosítási védelem macskákra	Mini csomag	Midi csomag	Maxi csomag
Baleset miatti	25 000 Ft/kár	50 000 Ft/kár	75 000 Ft/kár
állatorvosi kezelés	100 000 Ft/biztosítási időszak	200 000 Ft/biztosítási időszak	300 000 Ft/biztosítási időszak
Betegség miatti állatorvosi kezelés	nem biztosított	50 000 Ft/kár 200 000 Ft/biztosítási időszak	75 000 Ft/kár 300 000 Ft/biztosítási időszak
Baleset miatti elpusztulás	nem biztosított	15 000 Ft	30 000 Ft

A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa.

Amennyiben a biztosított állatot ért valamely baleset miatt biztosítási szolgáltatás teljesítése válik esedékessé avagy a biztosítási szolgáltatás teljesítése megtörtént és később ugyanezen balesetből eredően az állat elpusz- tul, a biztosító elsősorban az állatorvosi kezelési költséget fizeti meg és amennyiben a baleset miatti elpusztu- lásra megállapítható szolgáltatási összeg magasabb, mint az állatorvosi kezelési költség, akkor másodsorban a kettő összeg közötti különbözetet.

A baleset és betegség miatt fizetendő szolgáltatási összegek az általános forgalmi adóval növelt összegek.

10.F. A biztosító szolgáltatásának korlátozása

A biztosító biztosítási időszakonként, mindösszesen legfeljebb a fenti táblázatban a biztosítási időszak- ra meghatározott összeget, biztosítási eseményenként pedig a táblázat szerinti káronként teljesítendő összeget téríti meg.

Az önrész mértéke biztosítási eseményenként 10.000 Ft. A biztosító a 10.000 Ft-ot meghaladó károk ese- tén a biztosítási szolgáltatásból nem von le önrészt.

10.G. A kárrendezéshez szükséges dokumentumok

A baleset vagy betegség miatti kezelés biztosítási esemény kárbejelentéséhez csatolni szükséges a biztosított állat kezelését végző állatorvos által kiállított számlát és kórlapot, utóbbinak tartalmaznia kell a következőket:

– a tulajdonos neve, címe,

– a betegséggel kapcsolatos kórelőzmény (anamnézis),

– a klinikai tüneteket, a betegség megnevezését (diagnózis),

– az elvégzett műtétek leírását, a gyógykezeléseket (terápia), azoknak időpontját,

– a biztosított állat azonosítására szolgáló adatok (fajta, neve, születési dátuma, mikrochipes azonosító ada- tok).

A baleset miatti elpusztulás biztosítási esemény bekövetkezésekor szükséges csatolni az állatorvos által kiadott igazolást a következő adatokkal:

– a tulajdonos neve, címe,

– megállapítás, hogy a biztosított állat baleset következtében pusztult el,

– a baleset bekövetkeztének és az állat elpusztulásának dátuma,

– a biztosított állat azonosítására szolgáló adatok (fajta, neve, születési dátuma, mikrochipes azonosító ada- tok).

10.H. Kockzatkizárás (a kockázatból kizárt események), illetve a kockázatviselés korlátai

Az állatorvosi kezelés csak akkor minősül biztosítási eseménynek, ha olyan baleset vagy betegség kö- vetkezménye, amely a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, illetve kezdődött.

Jelen kiegészítő feltételek szerint nem minősülnek biztosítási eseménynek a 10.K. pontban felsorolt be- tegségek miatt végzett állatorvosi beavatkozások, és a biztosító nem téríti meg az ezzel kapcsolatos költségeket.

Jelen feltételek szerint nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi állatorvosi kezelések, és nem téríti meg a biztosító az alábbi állatorvosi kezelések költségeit:

1. amelyet a biztosítási szerződés bármely okból történő megszűnése után végeztek,

2. amelyet a kockázatviselés kezdete előtt kezdődött betegséggel, annak kiújulásával, vagy bekövet- kezett balesettel kapcsolatban végeztek,

3. a betegségeket megelőző (preventív) állatorvosi beavatkozások (pl. védőoltások, külső és belső élősködők elleni kezelések) és vizsgálatok költségei,

4. az ivartalanítási műtét költségei (kivéve, ha az ivartalanítási műtét elvégzése betegség miatt válik közvetlenül indokolttá),

5. a kozmetikai jellegű beavatkozások, műtétek (pl. fül- és farokvágás, fogkezelés és -pótlás, karmok eltávolítása) költségei,

6. az öröklődő betegségek és állapotok (pl. köldöksérv, rejtett here) miatt, illetve az örökletes (gene- tikai) terheltségekre visszavezethető balesetek miatt szükségessé váló állatorvosi beavatkozások, műtétek költségei,

7. a szervátültetés és a szervátültetéshez kapcsolódó kezelések,

8. az állat viselkedési problémájával, annak kezelésével, valamint az állat képzésével kapcsolatos ke- zelések,

9. az állat túlsúlyának és az abból származó betegségeinek kezelése, kivéve, ha a túlsúlyos állapot maga is egy diagnosztizált betegség következménye,

10. a bejelentési kötelezettség alá eső betegségek – ilyen például a veszettség – kezelési költségei,

11. az idegen tárgy lenyeléséből származó állatorvosi kezelés, ha nem telt el legalább tizenkét hónap a korábbi ilyen kárbejelentéstől.

Ha a kár valószínűsíthetően, az eset körülményeiből adódóan, a fentiekben felsorolt egy vagy több okból következett be, úgy az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a kár a fenti okokból következett be. A vélelem megdöntése a szerződőt/biztosítottat terheli.

Nem téríti meg a biztosító

1. az állatorvos kiszállásának költségét, kivéve, ha az állatorvos igazolja, hogy az állat szállítása súlyo- san veszélyeztetné a kisállat egészségét,

2. az állatorvosi kezeléshez kapcsolódó speciális étrend és diéta költségeit,

3. azon állatorvosi tevékenységek azon költségeit, amely nem képezi a kezelés lényegi részét – ilyen például az állat állatorvoshoz szállításának költsége,

4. a kisállat eutanáziájának költségeit, kivéve az állat megszüntethetetlen vagy csak hosszú időtarta- mú kezeléssel megszüntethető szenvedése esetében,

5. a baleset miatti elpusztulás biztosítási esemény igazolására szolgáló állatorvosi kórlap kiállításának költségét,

6. az állatorvosi rendelő vagy állatkórház hivatalosan meghirdetett árlistáján szereplő, az egyes be- avatkozásoknál megjelölt díjaknál magasabb költségeket,

7. azokat a költségeket, amelyek olyan balesetből vagy betegségből származnak, amelyeket a biztosí- tott, vagy a biztosított által az állat gondozásával megbízott személy szándékolt magatartása vagy súlyos gondatlansága idézett elő.

10.I. Mentesülés

A jelen biztosítás szempontjából súlyos gondatlanságnak minősül, így a biztosító mentesülésére adhat alapot különösen:

1. az állat kínzása,

2. az állat gondozásának elhanyagolása,

3. baleset vagy megbetegedés esetén az állatorvos értesítésének elmulasztása,

4. az állatorvos által előírt, illetve ajánlott kezelés elmulasztása, az előírástól eltérő alkalmazása,

5. a mindenkor hatályos állategészségügyi vagy állatvédelmi jogszabályok megszegése.

10.J. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

10.K. A biztosítási védelem alól kizárt fajtadiszpozíciós megbetegedések, örökletes terheltségek és állapotok (a felsorolás az adott fajtára és annak keresztezéseire is vonatkozik)

I. KUTYÁK

Affenpinscher (majom-pincsi) cardiomyopathia

Afgán agár Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), leucodystrophia, narcolepsia

Afrikai oroszlánkutya (Rhodesian Ridgeback) degeneratív gerincvelőbántalom, megemelkedett izomtónus

Airdale terrier narcolepsia, pannus (szuperfi ciális szaruhártyagyulladás)

Amerikai eszkimókutya narcolepsia, cink-függő dermatosis

Amerikai rókakopó amyloidosis

Angol agár lupoid onychopathy, pannus (szuperfi ciális szaruhártya-gyulladás)

Angol bulldog urát húgykövesség, xantin-húgykövesség, a húgycső előesése, arteria pulmonalis-stenosis, kamrai sövénydefektus

Angol véreb (Bloodhound) spinális izomatrophia (SMN)

Ausztrál juhászkutya pannus (szuperfi ciális szaruhártya-gyulladás)

Angol springer spániel ismétlődő pitvari leállás, narcolepsia, fehérjevesztéses enteropathia (PLE), Rage- szindróma, Woolly-szindróma

Ausztrál pásztorkutya dermatomyositis, szemlencse-luxáció

Basenji Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), intestinalis nyirokértágulat, immunproliferativ bélbetegség

Basset hound Basset Hound thrombopathia, összetett immunodefi ciencia, dermatomyositis

Beagle Beagle pain syndroma, rézfüggő májbetegség, hyperlipidaemia, szemlencse-luxáció, narcolepsia, reszketőkór (tremor, shaker), kamrai sövénydefektus, arteria pulmonalisstenosis

Beauce-i juhászkutya (Beauceron) dermatomyositis

Bedlington terrier rézfüggő májbetegség

Belga malinois myositis

Belga juhászkutya (Tervueren) pannus (szuperfi ciális szaruhártyagyulladás)

Bernáthegyi kutya narcolepsia

Bichon Frisé reszketőkór (tremor, shaker)

Bobtail (óangol juhászkutya) szív-pitvari sövénydefektus, degeneratív gerincvelőbántalom

Border Collie szemlencse-luxáció, canine cyclic neutropenia (gray collie syndroma), pannus (szuperfi ciális szaruhártya-gyulladás)

Border Terrier cranio-mandibuláris osteopathia, ismétlődő pitvarileállás

Boston Terrier lokális calcinosis (calcinosis circumscripta), craniomandibuláris osteopathia,

Boxer aorta-stenosis, szívpitvari sövénydefektus, szívritmuszavar, lokális calcinosis (calcinosis circumscripta), cardiomyopathia, histiocitás fekélyes vastagbélgyulladás, lupoid onychopathy, noduláris dermatofi brosis, szfi ngomielin lipidosis (Niemann-Pickbetegség)

Brie-i juhászkutya (Briard) hyperlipidaemia, állandó éjszakai vakság

Breton vizsla (Brittany spaniel) kisagyi degeneráció, hyperlipidaemia, a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása, szemlencse-luxáció, spinális izomatrophia (SMN)

Cairn terrier cranio-mandibuláris osteopathia, szemlencseluxáció, A-vitamin függő dermatosis Cavalier King Charles spániel a mitrális szívbillentyű ödémás degenerációja, xantin-húgykövesség Chesapeake Bay retriever degeneratív gerincvelőbántalom

Cocker spániel (amerikai és angol) ciklikus hemtopoiesis (ciklikus neutropénia), a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása, szemlencse-luxáció, narcolepsia, proliferatív episcleritis, faggyúmirigygyulladás, seborrhoea, A-vitamin függő dermatosis, Sinuscsomó betegség (sick sinus syndrome), bradycardia, ductus arteriosus (Botalli) persistens

Dalmata urát húgykövesség, szőrtüsző-gyulladás (Bronzing syndroma), görcsös izomösszehúzódás, pannus (szuperficiális szaruhártyagyulladás)

Dandie Dinmont terrier szemlencse-luxáció

Dobermann cardiomyopathia, Dancing dobermann disease (DDD), Fanconi-syndroma (glucosuria, metaboli- kus acidosis, aminoaciduria), Lupoid onychopathy, narcolepsia, jobb aortaív perzisztenciája

Drótszőrű foxterrier leucodystrophia (progresszív ataxia), szemlencse-luxáció, nyelőcsőtágulat, megaoesophagus, Fallot-tetralógia

Drótszőrű griffon narcolepsia

Flandriai pásztorkutya (Bouvier des Flandres) myopathia

Fox terrier szemlencse-luxáció, nyelőcsőtágulat, megaoesophagus, Fallot-tetralógia

Francia bulldog histiocitás fekélyes vastagbélgyulladás

Golden retriever degeneratív gerincvelőbántalom, noduláris dermatofi brosis, proliferatív episcleritis, aortastenosis

Ír szetter degeneratív gerincvelőbántalom, gluténfüggő bélbetegség, jobb aortaív perzisztenciája, lupoid onychopathy, narcolepsia

Jack Russel terrier szemlencse-luxáció, progresszív ataxia

Kelpie pannus (szuperfi ciális szaruhártya-gyulladás)

Kerry blue Terrier cranio-mandibuláris osteopathia, spinális izomatrophia (SMN), degeneratív gerincvelőbántalom, „spiculosis”

Kis angol terrier (Toy terrier) szemlencse-luxáció

Kínai harcikutya (Shar-Pei) amyloidosis (Shar-Pei láz), szemlencse-luxáció, synovitis, mucinosis

Kuvasz dermatomyositis

Labrador retriever degeneratív gerincvelőbántalom, mozgás kiváltotta collapsus (EIC), Fanconisyndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), myopathia, narcolepsia, A-vitamin függő dermatosis

Máltai selyemszőrű kutya (Maltese) nekrotizáló meningoencephalitis, reszketőkór (tremor, shaker)

Mopsz necrotizáló meningoencephalitis (mopsz-encephalitis)

Német dog cardiomyopathia, jobb aortaív perzisztenciája 42

Német juhászkutya lokális calcinosis (calcinosis circumscripta), degeneratív gerincvelőbántalom, dermatomyositis, acanthosis nigricans, exocrine pancreatic insuffi ciency (EPI), lupoid onychopathy, noduláris dermatofi brosis, pannus (szuperfi ciális szaruhártya-gyulladás), aortastenosis, ductus arteriosus (Botalli) persistens, arteria pulmonalis-stenosis, jobb aortaív perzisztenciája, kamrai sövénydefektus

Norvég Elkhound Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), vese eredetű glucosuria

Norwich terrier szemlencse-luxáció, a mozgáskoordináció zavara „Scottie Cramp”

Pireneusi hegyikutya cranio-mandibuláris osteopathia

Pointer lupoid dermatosis, pannus (szuperfi ciális szaruhártya-gyulladás), spinális izomatrophia (SMN), aorta- stenosis

Pomerániai törpespicc ciklikus hematopoiesis (ciklikus neutropénia)

Portugál vízikutya cardiomyopathia

Rókakopó (angol és amerikai) amyloidosis

Rottweiler a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása, lupoid onychopathy, narcolepsia, spinális izomatrophia (SMN), polyneuropathia

Sarplaninai juhászkutya urát húgykövesség

Schnauzer (óriás) narcolepsia, arteria pulmonalis-stenosis,

Schnauzer (törpe) Comedo-szindróma, hyperlipidaemia, megaoesophagus, izom-dystrophia, Sinuscsomó betegség (sick sinus syndrome), arteria pulmonalis-stenosis, Fallot-tetralógia

Sealyham Terrier szemlencse-luxáció, a mozgáskoordináció zavara „Scottie Cramp”

Shetlandi juhászkutya (sheltie) dermatomyositis, Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), fekélyes dermatosis, ductus arteriosus (Botalli) persistens

Skót juhászkutya (collie) ciklikus hematopoiesis (ciklikus neutropénia), degeneratív gerincvelőbántalom, dermatomyositis, proliferatív episcleritis, fekélyes dermatosis, ductus arteriosus (Botalli) persistens

Skót terrier cranio-mandibuláris osteopathia, szemlencseluxáció, vese eredetű glucosuria, a mozgáskoordi- náció zavara „Scottie Cramp”

Skye Terrier rézfüggő májbetegség, szemlencse-luxáció

Soft-coated wheaten terrier fehérjevesztéses enteropathia (PLE), fehérjevesztéses vesebetegség (PLN), nyirokértágulat, gyulladásos bélbetegség (infl ammatory bowel disease, IBD)

Sussex spániel izombetegségek

Szamojéd reszketőkór (tremor, shaker), cink-függő dermatosis

Szibériai husky degeneratív gerincvelőbántalom, szemlencse-luxáció, pannus (szuperfi ciális szaruhártyagyulladás), cinkfüggő dermatosis, Woolly-szindróma, kamrai sövénydefektus

Tacskó acanthosis nigricans, pannus (szuperfi ciális szaruhártya-gyulladás), Sinus-csomó betegség (sick sinus syndrome), bradycardia, vasculitis, xantin-húgykövesség

Tibeti terrier szemlencse-luxáció, éjszakai vakság

Törpe foxterrier szemlencse-luxáció

Törpe német pinscher pannus (szuperfi ciális szaruhártya-gyulladás)

Uszkár veleszületett szürkületi vakság (farkasvakság, hemeralopia), állandó éjszakai vakság, narcolepsia, proliferatív episcleritis, ductus arteriosus (Botalli) persistens, Fallot-tetralógia, kamrai sövénydefektus

Weimari vizsla lupoid onychopathy

Welsh corgi, Pembroke degeneratív gerincvelőbántalom, dermatomyositis, narcolepsia

Welsh springer spániel narcolepsia

Welsh terrier szemlencse-luxáció

West Highland White terrier cranio-mandibuláris osteopathia, szemlencse-luxáció, reszketőkór (tremor, shaker)

Yorkshire terrier melanoderma és alopecia yorkshire terrierekben, urát húgykövesség, reszketőkór (tremor, shaker)

II. MACSKÁK

Abesszin (szomáli) amyloidosis Amerikai rövidszőrű cardiomyopathia Brit rövidszőrű cardiomyopathia

Burma tricuspidalis/mitralis billentyűdysplasia

Cornish Rex izombetegségek Maine Coon cardiomyopathia Manx (cymric) megacolon

Perzsa cardiomyopathia, immunodefi ciencia (Chediak-Higashi szindróma – CHS)

Sziámi amyloidosis, az endocardium fi broelesztózisa, ismétlődő pitvari leállás, tricuspidalis/mitralis billentyűdysplasia

11. SMART KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

A Házőrző Smart biztosítás a Házőrző otthon- és életmód biztosítás kiegészítő szolgáltatási csomagja.

A Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) a jelen kiegészítő biztosítási feltételek alapján kötött biztosítási szerzõdésben arra vállal kötelezettséget, hogy – a feltételekben részletezett módon és mértékben – biztosítási szolgáltatást nyújt a biztosított részére a biztosítási szerződésben felsorolt biztosított vagyontárgyakat érintő biztosítási események bekövetkezése esetén. A jelen feltételekben nem részletezett vagy nem szabályozott kérdésekben a Házőrző Otthon- és életmód biztosítás Általános és Különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok az irányadók.

11.A. Elektronikus készülékek törés biztosítása

11.A.1. Biztosított vagyontárgy

Biztosított vagyontárgyak a biztosítottak tulajdonában álló, alábbiakban felsorolt elektronikus készülékek:

– mobiltelefon, okostelefon, a készülékek 3 éves koráig

– táblagép, a készülék 5 éves koráig

– laptop, netbook, notebook, a készülék 5 éves koráig

– asztali számítógép, a készülék 5 éves koráig

– LCD, LED, plazma televízió a készülék 5 éves koráig

– házimozi rendszer a készülék 5 éves koráig.

A készülék korát a vagyontárgyra vonatkozó beszerzési számlán feltüntetett vásárlási dátum alapján kell meg- határozni.

11.A.2. Biztosítási esemény

Jelen feltételek alapján biztosítási eseménynek minősülnek az alábbiakban felsorolt események, ha azok bekö- vetkezése esetén a biztosított vagyontárgyak károsodnak:

a) kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság által okozott károsodás, amennyiben a károk segédeszköz nél- kül, szemmel láthatóan megállapíthatók;

b) mechanikusan ható erő által okozott károsodás;

c) víz, nedvesség vagy folyadék minden fajtája által okozott károsodás;

d) perzselődés, hő hatására történő zsugorodás miatt bekövetkező károsodás;

e) elektromos energia hatásai (légköri elektromosság, túlfeszültség, zavar a köz- és/vagy a saját áram el- látásban) által okozott károsodás, amennyiben az okozott károsodások segédeszköz nélkül, szemmel láthatóan megállapíthatók.

11.A.3. Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

a) A biztosítási fedezet nem terjed ki:

i. az olyan kárra melynek javítását vagy a készülék cseréjét a készülék gyártója, szállítója, for- galmazója vagy értékesítője köteles teljesíteni az őket terhelő, illetve általuk vállalt jótállási/ szavatossági kötelezettségek alapján,

ii. az egyszeri külső eseményre nem visszavezethető véletlen-szerű károsodásokra, mert ezek használatbeli és/vagy környezeti tényezők által okozott fokozatos elhasználódásnak, sérülés- nek, meghibásodásnak tekintendők, és ezért nem tartoznak a fedezetbe;

iii. az olyan károkra, amelyek csupán esztétikai hibának számítanak (a felület karcolódása, hor- zsolódása, vagy egyéb sérülései)

iv. bármilyen típusú használatkiesésből eredő vagy következményi kárra.

b) A biztosítási fedezet nem terjed ki továbbá az olyan kárra, amelyet az alábbi események idéztek elő, vagy amely az alábbi eseményeknek tulajdonítható:

i. bármilyen tisztítási, szervizelési, bevizsgálási, karbantartási, módosítási vagy javítási folyamat vagy kísérlet, illetve idegen szoftveres beavatkozás,

i. a gyártó üzemeltetési vagy kezelési utasításainak be nem tartása vagy megszegése;

ii. a készülék kopása, fokozatos elhasználódása vagy korróziója (például ha a készülék huzamos ideig nedves felülettel érintkezik, vagy párás környezetnek van kitéve).

c) A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi események által előidézett, vagy azoknak tulajdonítható meghibásodásra:

i. egy alkatrész tényleges törését vagy kiégését okozó hirtelen, előre nem látható, belső mecha- nikai vagy elektronikus hiba, amely miatt a készülék rendeltetésszerű működésre képtelen;

ii. a paraméterek helytelen beállítása vagy a gyártó által nem engedélyezett tartozék vagy beren- dezés használata;

iii. helytelen telepítés vagy újratelepítés, hibás szoftver vagy programozás, illetve véletlenül vagy szándékosan letöltött vírus.

d) A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi javítások, eljárások költségeinek megtérítésére:

i. a készülék kizárólag külső megjelenését érintő olyan károsodás miatti javítás, amely nem be- folyásolja a készülék megfelelő működését;

ii. a készülékben vagy annak valamely adathordozóján tárolt adatok helyreállítása.

11.A.4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatása:

a) javítással helyreállítható károk esetén

A biztosító a károsodott vagyontárgynak a biztosítási esemény bekövetkezése előtti, üzemképes állapotá- ba történő helyreállításának számlával igazolt költségét téríti meg.

A biztosító Magyarországon található márkaszervizek, ennek hiányában egyéb szerviz által kiállított számla alapján teljesít kifizetést. A számlán szükséges szerepelnie a biztosított nevének, valamint a vagyontárgy gyári számának.

b) totálkár esetén

A biztosító a biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése esetén, a káresemény közvetlen bekövetke- zése előtti káridőponti avult értéket téríti meg. Teljesen megsemmisültnek tekintendő egy vagyontárgy, ha kijavításának költségei elérik vagy meghaladják a káridőponti avult értéket. A káridőponti avult érték a káridőponti újérték csökkentve az értékcsökkenési leírással, amely a biztosított vagyontárgy 1 éves koráig 10%, minden újabb évben évente további 10%.

A káridőponti újérték a biztosított vagyontárgynak a kár napján érvényes újértéke, azaz ennek a vagyontárgynak az újrabeszerzési költsége.

Azon biztosított műszaki berendezések, készülékek esetén, amelyek kárkori új értéke már nem határozható meg

– figyelemmel arra, hogy sem azonos, sem közel azonos műszaki paraméterű új berendezés nem vásárolható a hazai kereskedelmi forgalomban –, a biztosító a technológiai fejlődés folytán keletkezett erkölcsi kopásra figyelemmel határozza meg szolgáltatás összegét. Az erkölcsi kopás az az értékcsökkentő tényező, amely a technológia gyors fejlődésére visszavezethetően eredményezi a vagyontárgy értékvesztését.

11.A.5. Önrész, a biztosítási szolgáltatás korlátozása Az önrész mértéke 10.000 Ft.

A biztosító szolgáltatásának felső határa káreseményenként 150 000 Ft, amennyiben okostelefonra felte- lepített, a biztosító által rendelkezésre bocsátott alkalmazással, még a biztosítási esemény bekövetkezé- se előtt megfelelő minőségű fotókat készítettek a vagyontárgyról és azokat az alkalmazás segítségével a biztosító adattároló rendszerébe feltöltötték. A fényképen a teljes vagyontárgynak és gyári számának azonosítható módon kell látszania.

Amennyiben a vagyontárgyakról azonosításra alkalmas fényképe(ke)t nem töltöttek fel, vagy azokon a gyári szám nem látható, a biztosítási szolgáltatás felső határa 50 000 Ft.

A kárbejelentéshez minden esetben csatolni kell a vagyontárgy eredeti beszerzési számláját. Ennek hiá- nyában a biztosító kötelezettsége nem áll be.

A biztosító az összes biztosított vagyontárgyra vonatkozóan biztosítási időszakonként (évenként) csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

11.A.6. A biztosítás időbeli és területi hatálya

A biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az elektronikus készülékek törés biztosítására.

11.B. SIM kártya felfüggesztési és kártyapótlási díj térítése

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított mobiltelefont ellopják, vagy elvesztik és emiatt az előfizetéshez kapcsolódó SIM kártya felfüggesztése és pótlása miatt a biztosítottnak költsége merül fel.

A biztosító a biztosított mobiltelefon ellopása, vagy elvesztése esetén megtéríti az előfizetéséhez kapcsolódó SIM kártya felfüggesztési és kártyapótlási díját. A biztosító a szolgáltatást az érintett mobiltelefon társaság által, a szerződő/biztosított nevére kiállított számla ellenében nyújtja.

12. AZ UTASBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁS

A kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok (I. rész 14.D.) az utasbiztosításra nem alkalmazandóak.

12.A. Biztosított

A Generali Biztosító Zrt-vel létrejött Extra és Top módozatú Házőrző Otthon- és életmód biztosítás természetes személy szerződője jogosulttá válik ingyen, a lakásbiztosítási szerződés megszűnéséig – de legfeljebb a 70. életévének betöltéséig – az alábbiakban leírt, az EUB2013-04GEN biztosítási feltételekben részletesen megha- tározott utasbiztosítási szolgáltatásokra.

Az utasbiztosítási fedezetet az Európai Utazási Biztosító Zrt. (továbbiakban: EUB, 1132 Budapest, Váci út 36– 38., tel.: (06-1) 452-3580, www.eub.hu) nyújtja a Biztosítottnak az EUB2013-04GEN jelű Utasbiztosítási feltéte- lek szerint.

12.B. Biztosítási esemény

Az EUB2013-04GEN jelű biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események.

12.C. A biztosító szolgáltatása

Külföldi utazás során bekövetkező váratlan betegség vagy baleset esetén a biztosító a mentés és a sürgősségi orvosi ellátás költségeit téríti meg az utasbiztosítás szolgáltatási táblázata szerinti összegig, ezen felül megszer- vezi és kifizeti a beteg vagy sérült személy orvosilag indokolt hazaszállítását (pl. mentőautóval vagy mentőrepü- lővel), valamint elhalálozás esetén a holttest-hazaszállítást.

Az EUB 24 órában elérhető telefonos segítségnyújtó szolgálatának (EUB-Assistance) szakemberei egyeztetik a külföldi orvosokkal, kórházakkal az orvosi ellátás részleteit és a költségvállalást. A „További utazási segít- ségnyújtási” szolgáltatások az utastársat mentesítik a váratlan kiadások alól, ha a másik utas betegsége miatt előre nem tervezett helyen kell szállást találnia, vagy módosítani kell a hazautazása időpontját (pl. át kell íratni a repülőjegyét).

A „Poggyászbiztosítás” a külföldi utazás alatt történt lopáskárok és az utas balesete során keletkezett pogy- gyászsérülések anyagi kárainak enyhítésére szolgál.

A „Jogvédelmi biztosítás” mentesíti az utazót az ügyvédi-, eljárási és óvadék-jellegű költségektől, ha külföldön közlekedési balesetet okoz, vagy egyéb szabálysértést, gondatlan bűncselekményt követ el és emiatt az ese- mény helyén eljárás indul ellene (pl. síelés közben okoz személyi sérülést valakinek).

A szolgáltatásokra vonatkozóan további információ – így a biztosító mentesülésének a feltételei és az alkalma- zott kizárások is – az Utasbiztosítás szolgáltatás táblázatában és az EUB2013-04GEN jelű biztosítási feltételek- ben található.

12.D. Területi hatály

Az utasbiztosítás hatálya a földrajzi Európa országaiban történt biztosítási eseményekre terjed ki, kivéve Orosz- ország, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Grúzia és Magyarország területét.

12.E. Időbeli hatály

Az EUB kockázatviselése a Házőrző otthon- és életmód biztosítás kockázatviselésének kezdetét követő

16. napon kezdődik, és korlátlan számú, alkalmanként 30 napnál nem hosszabb külföldi utazásra terjed ki. A lakásbiztosítás megszűnésének napján ezen utasbiztosítási fedezet is megszűnik.

12.F. A biztosító szolgáltatásának korlátozása

A lakásbiztosításhoz kapcsolódó utasbiztosítás hagyományos turista célú utazásokra érvényes, így nem nyújt biztosítási védelmet pl. fizikai munkavégzésre, hivatásos gépjárművezetésre, veszélyes sportokra, valamint versenyszerű sportolók utazásaira. A korlátozásokat részletesen a biztosítási feltételek tartal- mazzák.

12.G. Kárbejelentés

Betegséget vagy balesetet az EUB-Assistance (+36-1) 465-3666, éjjel-nappal hívható telefonszámán kell beje- lenteni. A bejelentés során meg kell adni a a biztosított nevét, születési dátumát, valamint telefonszámát (ahol később is visszahívható).

Telefonon 24 órában elérhető magyar nyelven az EUB-Assistance segítségnyújtó szolgálat, amelynek a világ számos országában van kihelyezett partnere, ezáltal a Biztosított a különböző helyszíneken a helyi viszonyokat jól ismerő segítségre is számíthat.

Közvetlen életveszély esetén először a helyi központi segélyhívó számon kell segítséget kérni! (általános segély- hívó szám az Európai Unió területén belül: 112)

Jogvédelmi szolgáltatás iránti igényt az EUB-Assistance-nak kell bejelenteni a 06 1 465 3666 telefonszámon.

A poggyászt érintő kárt a helyszínen illetékes külföldi hatóságnál be kell jelenteni, és a felvett jegyzőkönyvet elkérni. Ha pedig egy személyszállító cég (pl. légitársaság, busztársaság) okozta a kárt, akkor – a kár észlelését követően haladéktalanul – be kell nyújtani a kárigényt először a személyszállító társaság felé, majd ezt követően ki kell tölteni és el kell juttatni az EUB Ügyfélszolgálatához a www.eub. hu weblapról letölthető Szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványt, és a biztosítási feltételekben meghatározott további iratokat a következő címre:

Európai Utazási Biztosító Zrt. (EUB) Ügyfélszolgálat, 1132 Budapest, Váci út 36–38. Telefon: 06 1 452 3580, Fax: 06 1 452 3312, E-mail: karrendezes@eub.hu

Nyitvatartás: hétfő-csütörtök: 8.00–17.00 péntek: 8.00–14.30

12.H. Panaszügyintézés

Az EUB magatartásával, tevékenységével, vagy mulasztásával kapcsolatban felmerült panasz a fenti elérhető- ségeken szóban és írásban egyaránt előterjeszthető az alábbiak szerint:

Szóbeli panasz személyesen a személyes ügyfélfogadásra nyitva álló ügyfélszolgálati irodában, hétfőtől csütör- tökig 8 órától 17 óráig, pénteken 8.00-14.30 óra között tehető meg.

A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére – csütörtöki nap kivételével, amikor 8:00-20:00 óra között - ugyancsak a fenti időpontokban van lehetőség.

A panaszkezelési eljárással, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsola- tos további részletes információk az EUB honlapján, illetőleg az ügyfélszolgálati irodáknál kihelyezett panaszke- zelési szabályzatban találhatók. A felügyelet honlapján megtalálható a „Fogyasztói panasz” elnevezésű forma- nyomtatvány, amelynek felhasználásával a panasz szintén benyújtható az EUB-hoz.

Az EUB felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB vagy Felügyelet). A Felügyelet elérhetőségei

Székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9.

Levelezési cím: H-1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. Központi telefon: 06 1 489 9100

Központi fax: 36 1 489 9102 Webcím: http://felugyelet.mnb.hu

Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Ügyfélszolgálat telefonszáma: 06 40 203 776

Ügyfélszolgálat elektronikus levelezési címe: ugyfelszolgalat@mnb.hu)

A Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapján (www.felügyelet.mnb.hu/fogyasztoknak), tájékoztatók és összehason- lítást segítő alkalmazások találhatók.

Az EUB az MNB által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely tevékenység vonatkozásában a Felügyelet – kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében - ellenőrzi

a) az EUB által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonat- kozó kötelezettséget megállapító, a Bit-ben vagy az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint

b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá

d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgál- tatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek [az a)-d) pont a továbbiakban együtt: fogyasztó- védelmi rendelkezések], továbbá

e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerződés lét- rejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédel- mi eljárás).

Fogyasztóvédelmi eljárást a Felügyeletnél a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti fogyasztónak minősülő személy kezdeményezhet, abban az esetben, ha a biztosítónál panaszát már korábban előterjesztette, azonban a panaszára nem kapott választ, vagy a panasz kivizsgálása nem jogszerűen történt, vagy a biztosító válaszából egyéb, a fentiekben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.

A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződés- szegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.

A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület. A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli ren- dezése érdekében a fogyasztó írásban benyújtott kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél. A Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érde- kében.

A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy azt megelőzően a fogyasztó a biztosítóval közvetlenül megkí- sérelje a vitás ügy rendezését.

A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei Címe: 1013 Budapest, Krisztina, krt. 39.

Levelezési címe: H-1525 Budapest BKKP Pf. 172

A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lényeges információk (így a Testület eljárási szabályzata) megtalálhatóak a https://felugyelet.mnb.hu/pbt honlapon.

A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetető Testületi eljáráson kívül

– közvetítői eljárás is kezdeményezhető, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A biztosítási szerződésből eredő igények a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesíthetőek. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendel- kezései irányadóak.

Az EUB és a Generali Biztosító Zrt. a biztosított személyes és a szerződésével kapcsolatos adatait biztosítási titokként kezeli, és azokat csak az érintett írásbeli hozzájárulásával adhatja ki harmadik személynek. A biztosítási titkot képező adatok a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben tételesen felsorolt esetekben és meghatározott szerveknek szolgáltathatók ki.

Az EUB részére, kiszervezés keretében a Europ Assistance Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 26–28.), mint az Eu- rópai Utazási Biztosító Zrt. megbízottja végez kárrendezési tevékenységgel kapcsolatos segítségnyújtó szolgál- tatást. Ezzel összefüggésben az EUB törvényi felhatalmazás alapján a káreseménnyel kapcsolatos adatokat és információkat adhat át az Europ Assistance-nak.

Az utasbiztosítás szolgáltatásaira valamint a kárbejelentésre vonatkozóan további részletes információt az EUB2013-04GEN jelű Utasbiztosítási feltételek tartalmaznak, amelyek elérhetőek a www.generali.hu/biztosí- tások/lakásbiztosítások/házőrző lakásbiztosítás oldalon, és a www.eub.hu oldalon.

12.I. Utasbiztosítási szolgáltatások táblázata

Utasbiztosítási szolgáltatások Biztosítási összeg

	Extra	Top
A) Egészségügyi segítségnyújtás és biztosítás
Orvosi és mentési költségek térítése: – baleset	4 000 000 Ft	8 000 000 Ft
– betegség	4 000 000 Ft	8 000 000 Ft
Ezen belül: – mentőhelikopteres mentés	2 000 000 Ft	3 500 000 Ft
– hegyimentés	1 000 000 Ft	1 500 000 Ft
– mentőautóval történő szállítás	1 000 000 Ft	1 500 000 Ft
– sürgősségi fogászati ellátás	150 €	300 €
– kórházi napi térítés a biztosított részére, amennyiben a kórházi költségek megtérítése EEK vagy más biztosítás alapján történik.	15 000 Ft	25 000 Ft
Hazaszállítás megszervezése, a felmerült többletköltségek térítése	limit nélkül	limit nélkül
Egészségügyi segítségnyújtási szolgáltatások: – egészségügyi ellátás megszervezése	szolgáltatás	szolgáltatás
– szükség esetén orvoshoz, kórházba szállítás megszervezése	szolgáltatás	szolgáltatás
– hozzátartozó tájékoztatása – folyamatos kapcsolattartás az ellátó egészségügyi intézménnyel	szolgáltatás	szolgáltatás
	szolgáltatás	szolgáltatás
Baleset vagy betegség miatt felmerülő egyéb költségek megtérí- tése	25 000 Ft	50 000 Ft
Holttest hazaszállítása	limit nélkül	limit nélkül
B) További utazási segítségnyújtás
Hazautazás időpontjának változása betegség vagy baleset miatt – biztosított részére szállásköltség összesen (max. 7 éj) – hozzátartozó részére szállásköltség összesen (max. 7 éj)	100 €	300 €
– hozzátartozónak a biztosítottal egyidőben történő hazautazása	100 € 150 000 Ft	300 € 300 000 Ft
Hozzátartozó szállásköltsége – a biztosított kórházi ellátása alatt összesen (max. 7 éj)	100 €	300 €
Beteglátogatás: – közlekedési költségek	150 000 Ft	300 000 Ft
– szállásköltség összesen (max. 7 éj)	100 €	300 €

Utasbiztosítási szolgáltatások Biztosítási összeg

	Extra	Top
Gyermek hazaszállítása	150 000 Ft	300 000 Ft
B) További utazási segítségnyújtás (folytatás)
Idő előtti hazautazás otthoni hozzátartozó betegsége vagy halála miatt	–	150 000 Ft
Pénzsegély-közvetítés	–	300 000 Ft
Információ útiokmány elvesztése esetén	szolgáltatás	szolgáltatás
C) Gépjármű-segítségnyújtás alapszolgáltatások
Információ autómentő cégről	szolgáltatás	szolgáltatás
Sofőr küldés a biztosított betegsége vagy balesete esetén	100 000 Ft	200 000 Ft
D) Poggyászbiztosítás
Útipoggyász vagy útiokmány eltulajdonítása vagy baleset sérülése – ezen belül útiokmányok pótlására vonatkozó költségtérítés	80 000 Ft	120 000 Ft
– tárgyankénti limit – csomagonkénti limit	5 000 Ft 20 000 Ft	10 000 Ft 30 000 Ft
	30 000 Ft	60 000 Ft
E) Jogvédelmi segítségnyújtás és biztosítás
a) óvadék és a felmerülő költségek megfizetése	–	500 000 Ft
b) ügyvéd munkadíja	–	500 000 Ft

Az utasbiztosítási fedezetre jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az EUB2013-04GEN jelű utasbizto- sítási feltételek, a Házőrző otthon- és életmód biztosítás Általános és különös feltételei, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi

IV. törvény és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

VI. Függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok

1. A MECHANIKAI VÉDELEM KÖVETELMÉNYEI

A vagyontárgyak betöréses lopás, rablás, rongálás kockázatok elleni biztosítását a biztosító abban az esetben vállalja, ha a lakóépület/lakás és nem lakóhelyiségek mechanikai védelme teljesíti valamely védelmi kategória előírásait.

A számokkal jelzett fogalmakhoz magyarázatok találhatók a következő oldalakon.

0. védelmi kategória Falak, födém, padozat

Előírás a szilárd alap és födém, a falazóelemből vagy betonból vagy könnyűszerkezetből épült falazat.

Ajtók

Az ajtók zárását kulcsos zár vagy lakat végzi.

1. védelmi kategória Falak, födém, padozat

Legalább a 6 cm vastag tömör téglafallal egyenértékű áttörési ellenállású. Támpontok:

• bármilyen égetett tégla vagy más szilikát falazóelem;

• 6 cm vastag vasbeton szerkezet;

• 6–10 cm vastagságú tipizált szendvics-, vagy más, egyedi, legalább 10 cm vastagságú, többrétegű szer- kezet, amelyben a határoló lemezek között hőszigetelő-, tűzálló-, és a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag(-ok) található(-k);

• minimum 1,5 mm vastagságú sík- vagy profilozott acéllemez, maximum 1,5 m fesztávon rögzítve;

• gyári elemekből összeállított faház.

Ajtók

amelyek megfelelnek az alábbi paraméterek mindegyikének:

• az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fémszerkezet;

• az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;

• zárás biztonsági zárral1, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel (garázsajtók);

• reteszhúzás6 elleni védelem (kétszárnyú ajtók)

A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

2. védelmi kategória Falak, födém, padozat

Megegyezik az 1. védelmi kategóriánál leírttal.

Ajtók

amelyek megfelelnek az alábbi paraméterek mindegyikének:

• az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fémszerkezet;

• az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;

• záráspontosság8 oldalanként maximum 6 mm;

• a zárás biztonsági zárral1 legalább 14 mm-es reteszelési mélységben3;

• fa ajtótok esetén a zárnyelvet fogadó ellenlemez5 vastagsága legalább 1,5 mm, két irányból, 2-3 db, mini- mum 4,5x50 méretű csavarral van a tokhoz rögzítve;

• műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kapcsolódik;

• a hengerzár betétek letörés ellen védettek4;

• kétszárnyú ajtók reteszhúzás6 ellen védettek

A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

3. védelmi kategória Falak, födém, padozat

Legalább 12 cm vastagságú tömör téglafallal egyenértékű áttörési ellenállású. Támpontok:

• 6 cm vastagságú tömörített vasbeton panel

• 10 cm vastagságú zsaluzott vasbeton lemez

• Minimum 30 cm vastag üreges (hőszigetelő) tégla

Ajtók

amelyek megfelelnek az alábbi paraméterek mindegyikének:

• az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fémszerkezet;

• a tokszerkezetet a falhoz maximum 50 cm-enként, de hosszanti oldalanként minimum 4 ponton, legalább 10 cm mélyen rögzített;

• a záráspontosság8 oldalanként maximum 6 mm;

• a zárás biztonsági zárral1, legalább két, egymástól minimum 30 cm távolságú zárási ponton2, legalább 14 mm-es reteszelési mélységben3 valósul meg;

• a hengerzár betétek letörés ellen védettek4;

• az ajtólap az aktív zárási pontokon kívül minimum 3 darab forgópánttal (nem fémajtó esetén); és 2 ponton kiemelés ellen védő szerkezettel7 kapcsolódik a tokhoz

• fa ajtótokon a fő zár reteszvasát fogadó ellenlemez5 vastagsága legalább 1,5 mm, két irányból, 2-3 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral, utólagosan felszerelt másodzár ellenlemeze legalább 4 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral rögzített;

• műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kapcsolódik;

• kétszárnyú ajtók reteszhúzás6 ellen védettek;

• az ajtók üvegfelületeinek szükséges védelme az ablakokra meghatározottak szerinti

Ablakok9

Az alábbi követelmények csak a járó-, illetve megközelítési szinttől max. 3 m alsó párkánymagassággal rendel- kező, 30x30 cm-nél nagyobb felületű ablakokra vonatkoznak:

• nem feltolható redőnnyel, kívülről nem nyitható spalettával szereltek, vagy

• MABISZ által ajánlott (régebben: minősített), minimum A1 (P2A) fokozatú biztonsági üvegezés; vagy

• MABISZ által ajánlott (régebben: minősített) biztonsági üvegfóliával10 ellátottak. A fóliának a minősítési tanúsítványban, illetve Termékmegfelelőségi ajánlásban meghatározott követelmények szerinti telepítése jognyilatkozattal igazolt

A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

4. védelmi kategória Falazat, födém, padozat

Legalább 38 cm vastagságú téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű áthatolás elleni védelmet nyújt. Tám- pont:

• 10 cm vastagságú tömörített vasbeton panel falazat padozat és födémszerkezet

• 20 cm vastagságú zsaluzott vasbeton elemek, és ezzel egyenszilárdságú padozat és födémszerkezet

Ajtók

A teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánlott vagy megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:

• az ajtólap és ajtótok tömör fa-, vagy fémszerkezetű;

• a fa ajtólap vastagsága minimum 40 mm;

• a tokszerkezetet a falhoz maximum 50 cm-enként, de hosszanti oldalanként minimum 4 ponton, legalább 10 cm mélyen rögzített;

• a záráspontosság8 oldalanként maximum 6 mm;

• a zárás biztonsági zárral1, legalább két, egymástól minimum 30 cm távolságú zárási ponton2, legalább 20 mm-es reteszelési mélységben3 valósul meg;

• a hengerzár betétek letörés ellen védettek4;

• az ajtólap az aktív zárási pontokon kívül 2 ponton kiemelés ellen védő szerkezettel7, nem fémajtó esetén minimum 3 darab forgópánttal kapcsolódik a tokhoz

• fa ajtótok esetén a reteszeket fogadó ellenlemezek5 vastagsága legalább 2 mm, és legalább 2 ponton a tokon keresztül a falazathoz is rögzítettek;

• műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kapcsolódik;

• kétszárnyú ajtók reteszhúzás6 ellen védettek;

• az ajtók üvegfelületeinek szükséges védelme az ablakokra meghatározottak szerinti

Ablakok9

Az alábbi követelmények csak a járó-, illetve megközelítési szinttől maximum. 3 m alsó párkánymagassággal rendelkező, 30x30 cm-nél nagyobb felületű ablakokra vonatkoznak:

• 100x300 mm-es kiosztású, min. 10 mm átmérőjű köracél – vagy ezzel megegyező áthatolási ellenállású – kívülről nem szerelhető rácsozattal védett

• a fix rács a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen, falazó körmökkel rögzített – a mobil rács zárását 2 ponton záródó, letörés ellen védett4 biztonsági zár1, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet biztosítja.

A fentebb definiált rácsszerkezetek helyett alkalmazható bármilyen, a MABISZ által a részleges mechanikai védelem elemeként ajánlott (régebben: minősített) rács, redőny vagy minimum B1 (P6B) fokozatú biztonsági üvegezés.

A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

Magyarázatok a mechanikai védelmi eszközökkel kapcsolatban

1. Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősülnek az alábbiak, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10.000-et: a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betűjel kombinációs zár, az egyedi minősített lamellás zár, a MABISZ által a teljes körű mechanikai védelem elemeként minősített biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt).

2. Többpontos zárás

Többpontos zárásnak minősül, ha a zár reteszvasak egymástól min. 30 cm-re helyezkednek el. Nem minősülnek zárási pontnak az ajtólap élén – leggyakrabban függőleges irányban – elmozduló csapok, amelyek a tokszer- kezeten elhelyezett, legtöbbször U alakú perselyekbe záródnak. Ezeknek nem a zárás a funkciója, hanem az ajtólap deformálódásának megakadályozása.

3. Reteszelési mélység

A zárszerkezet zárt állapotában a zárnyelvnek az ajtótokra szerelt ellenlemezbe benyúló hossza (a zárnyelvnek az ajtóél síkjától mért hossza, csökkentve a záráspontosság értékével).

4. Zárbetétek letörés elleni védelme

A hengerzárbetét az ajtóalap síkjából legfeljebb 1 mm-t állhat ki. Amennyiben az ajtóalap vastagsága és a hen- gerzárbetét hossza ezt nem teszi lehetővé, a kiálló rész hosszával megegyező vastagságú, letörés ellen védő eszközt – pl. biztonsági zártakaró, zárcímer, rozetta, zárvédő lemez stb. – kell alkalmazni. A letörés ellen védő eszközt kívülről nem szerelhető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.

5. Zárnyelvet fogadó ellenlemez

Fa tokozat esetén vagy ha a fém ajtótok nincs megfelelően a falszerkezethez rögzítve, a zárási pontoknál hajlított ellenlemezt kell legalább 2 csavarral a falhoz rögzíteni (4. védelmi kategória).

6. Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevéső gyűszűs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának és a gyűszű mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyűszűk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavarral történő rögzítésével. Billenőkaros szerke- zet megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.

7. Kiemelés elleni védelem

Az ajtólapnak a forgópántokról – az ajtó becsukott helyzetében történő – leemelhetőségének megakadályozása. Megvalósítható pl.: az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba süllyedő csappal vagy a forgópán- tok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.

8. Záráspontosság

Az ajtólap és az ajtótok közötti rés. Ha nem megfelelő az ajtó záráspontossága, a résbe feszítővas behelyezésé- vel könnyen nyitható az ajtó.

9. Ablakok

Ablaknak minősül és ezért az ablakokra vonatkozó előírások vonatkoznak az alábbiakra is:

• a fixen beépített portálüveg,

• az ajtóba beépített 30x30 cm-nél nagyobb felületű nyitható vagy fix üveg,

• az olyan 30x30 cm-nél nagyobb üvegfelülettel rendelkező ajtó, amelyen kívül nem található nyitószerkezet (teraszajtó). Az ablakok magasságát a járó-, illetve megközelítési szinttől az alsó párkánymagasságukig számítjuk.

10. Biztonsági üvegfólia

Minimum 0,1 mm vastagságú, illetve a MABISZ által minősített biztonsági üvegfólia, melynek telepítésére az alábbi követelmények érvényesek:

• az üvegtábla keretbe való beépítéséhez – kívülről nem eltávolítható – rögzítőlécet kell alkalmazni;

• a fóliát legalább 4 mm vastagságú üvegtáblára belülről, buborékmentesen kell elhelyezni;

• a keret és a fólia széle között a távolság nem lehet több mint 1 mm.

2. AZ ELEKTRONIKAI JELZŐRENDSZER KÖVETELMÉNYEI

2.1. Helyi elektronikai jelzőrendszer alkalmazása

A biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló he- lyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzőberendezéssel védettek, amely helyi riasztást vált ki.

Alapvető követelmény a megfelelő felületvédelem és a csapdaszerű térvédelem együttes megvalósulása vagy a teljes körű térvédelem biztosítása.

• Megfelelő a felületvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – figyeli az összes nyí- lászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és behatolási kísérleteket. Üvegezett nyílászárók esetében a nyitásérzékelésen kívül üvegtörés érzékelés is szükséges.

• Csapdaszerű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – a védett objektumban található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt terek megközelítési útvonalait felügyeli.

• Teljes körű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum teljes belső terét és mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.

Az elektronikai jelzőrendszer minden elemének MABISZ Termék-megfelelőségi ajánlással (régebben: Minősítési tanúsítvány) kell rendelkeznie, minimálisan a „részleges elektronikai jelzőrendszer eleme” besorolással. A rend- szer telepítését a MABISZ vagyonvédelmi ajánlásrendszere szerint kell elvégezni és ezt a telepítőnek a Termék- megfelelőségi ajánláson (régebben Minősítési tanúsítványon) kitöltött és aláírt nyilatkozattal kell igazolni.

A rendszernek a MABISZ besorolástól függetlenül minimálisan az alábbi technikai paraméterekkel kell rendel- keznie:

• a központ szünetmentes tápegységének 72 órás folyamatos üzemelést kell biztosítania, a 72 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását

2.2. Távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer alkalmazása

A biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló he- lyiségek vagyonvédelmi távfelügyeleti rendszer által védettek.

A távfelügyeleti rendszer megfelel a MABISZ biztonsági távfelügyeleti rendszerekre vonatkozó ajánlásának, a védett objektumban lévő elektronikai jelzőrendszer pedig a fent leírt helyi elektronikai jelzőrendszer követelmé- nyeinek.

A vagyonvédelmi távfelügyeleti szolgáltató tagja a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Ka- marának. és rendelkezik szakhatósági engedéllyel. Diszpécserközpontja napi 24 órás üzemeltetésén túl kivonu- ló szolgálatot is biztosít, amelynek kiérkezési idejére maximum 15 percet szerződésben garantál.

3. MECHANIKAI VÉDELMI KATEGÓRIÁK ÉS ELEKTRONIKAI JELZŐRENDSZEREK KOMBINÁCIÓJÁBÓL KIALAKÍTOTT VÉDELMI SZINTEK

0. védelmi szint: 0. mechanikai védelmi kategória

1. védelmi szint: 1. mechanikai védelmi kategória

2. védelmi szint: 2. mechanikai védelmi kategória vagy:

1. mechanikai védelmi kategória + helyi elektronikai jelzőrendszer

3. védelmi szint: 3. mechanikai védelmi kategória vagy:

2. mechanikai védelmi kategória + helyi elektronikai jelzőrendszer vagy:

1. mechanikai védelmi kategória + távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer

4. védelmi szint: 4. mechanikai védelmi kategória vagy

3. mechanikai védelmi kategória + helyi elektronikai jelzőrendszer vagy

2. mechanikai védelmi kategória + távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer

5. védelmi szint 4. mechanikai védelmi kategória + helyi elektronikai jelzőrendszer vagy

3. mechanikai védelmi kategória + távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer

6. védelmi szint: 4. mechanikai védelmi kategória + távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer

4. VÉDELMI SZINTHEZ RENDELT BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSI LIMITEK

A biztosító kötelezettsége a betöréses lopás, rablás, rongálás biztosítási esemény bekövetkezésekor meglévő, működő, a kárrendezés során rögzített tényleges betörésvédelmi rendszernek megfelelő, a biztosító által meghatározott és az alábbi táblázatban rögzített limitekig terjed:

Védelmi szinthez rendelt szolgáltatási limitek (eFt) vagyoncsoportonként betöréses lopás, rablás, rongálás koc- kázatnál

Vagyon- csoportok (II. rész 3. pont) Védelem minősítése	Állandóan lakott lakóépület/lakás				Nem lakóhelyiség		Nem állan- dóan lakott lakóépület/ lakás
	Épületrész és ingóság				Épületrész, általános háztartási ingóság és vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyak		Épületrész és általános háztartási ingóság
	Összesen	Ezen belül
		Műérték, nagy értékű ingóság	Ékszerek, drágakövek
			Értéktároló nélkül	Érték- tárolóban1	saját haszná- latban2	közös haszná- latban3
0. védelmi szint	1 000	—	—	—	50	50	—
1. védelmi szint	6 000	1 000	250	1 000	150	50	500
2. védelmi szint	8 000	2 000	350	1 200	300	50	1 000
3. védelmi szint	10 000	3 000	450	1 500	450	50	1 500
4. védelmi szint	16 000	6 000	550	2 000	600	50	2 500
5. védelmi szint	30 000	12 500	650	2 500	750	50	4 500
6. védelmi szint	60 000	25 000	750	3 000	1 000	50	5 000

1 Értéktárolóban elhelyezett ékszerek biztosítására a HB 02. záradékban leírtak érvényesek.

2 Saját használatban: a nem lakóhelyiség a biztosított kizárólagos használatában van.

3 Közös használatban: a nem lakóhelyiséget (pl.: közös kerékpártároló) a biztosítotton kívül a lakóközösség több tagja is használja, illetve a biztosítotton kívül más személyeknek is rendelkezésére állnak a helyisé- gekbe való bejutáshoz szükséges kulcsok.

A táblázatban szereplő összegek lakóterületen lévő lakásra, épületre vonatkoznak. Nem lakóterületen lévő épület, nyaraló esetén a fenti összegek 50%-ára terjed ki a szolgáltatás.

Nem lakóterületen lévő épület, nyaraló mechanikai védelmét kiegészítő elektronikai jelzőrendszer távfel- ügyeleti riasztást megvalósító jelzőrendszer lehet.

A járószinttől számított legalább 3 m alsó párkánymagassággal rendelkező nyitva hagyott ablakon ke- resztül történő behatolás esetén, amennyiben a lakásban otthon tartózkodnak, a 0. védelmi szintnek megfelelő szolgáltatási limitek érvényesek.

Zárfésülés módszerrel történő behatolás esetén a biztosító legfeljebb a 4. védelmi szintnek megfelelő limitekig fizeti a károkat.