Tartalom
SIGNAL klasszikus életbiztosítások
általános szerződési feltételek
Új Ptk. 2014.03.15.
Tartalom
Életbiztosítási Általános Feltételek Klasszikus életbiztosításokhoz 3
Fogalmak, meghatározások 3
1. A biztosítási szerződés alanyai 4
2. Biztosítási esemény 4
3. Biztosítási szolgáltatás, díjtartalék, nyereségrészesedés 4
3.1. Biztosítási szolgáltatás 4
3.2. Díjtartalék 4
3.3 Nyereségrészesedés 5
4. Szerződés létrejötte, kockázatelbírálás, a szerződés hatálya,
kockázatviselés kezdete, várakozási idő, felmondás 5
4.1 Szerződés létrejötte 5
4.2. Kockázatelbírálás 5
4.3. A szerződés hatálya, kockázatviselés kezdete, várakozási idő 6
4.4. Felmondás 6
5. Biztosítási díj 6
6. A biztosítás indexálása (értékkövetés) folyamatos díjfizetés esetén 7
7. A szerződés módosítása 7
8. Visszavásárlás, díjmentes leszállítás, kötvénykölcsön, hitelfedezet 7
8.1. Visszavásárlás 8
8.2. Díjmentes leszállítás 8
8.3. Életbiztosítási kötvénykölcsön 8
8.4. Hitelfedezet 8
9. A biztosítás díjfizetésének elmaradása 8
10. A kockázatviselés megszűnése 9
10.1. A biztosítási szerződés megszűnése 9
10.2. A kiegészítő biztosítás(ok) megszűnése 9
11. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei 10
11.1. Közlési és változás bejelentési kötelezettség 10
11.2 Titoktartási kötelezettség 11
11.3 A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók 13
11.4 Felmentés, felhatalmazás 15
11.5. Szerződésre jellemző értékek módosítása 15
12. A biztosító teljesítése 15
12.1. A biztosítási esemény bejelentése 15
12.2. A szolgáltatásra jogosult személy 15
12.3 A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok 15
12.4. A szolgáltatás kifizetése 17
13. Mentesülés, kizárások 18
13.1. Mentesülés 18
13.2. Kizárások 18
14. Egyéb rendelkezések 18
14.1. Panaszkezelés 18
14.2 Elévülés 19
14.3 Egyéb rendelkezések 19
Függelék 20
Baleset- és egészségbiztosítási általános feltételek 21
1. Baleset- és egészségbiztosítási események 21
2. Balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén nem biztosítható személyek 21
3. Külön megállapodással biztosítható személyek balesetbiztosítási kiegészítő
biztosítások és csomagok esetén 21
4. A kockázatviselés korlátozása balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén 22
5. Baleset- és egészségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok 22
6. Balesetbiztosítási védelemből kizárt kockázatok 23
7. Egészségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok 23
8. A biztosító mentesülése baleset- és egészségbiztosítási kockázatok esetén 23
9. A biztosító mentesülése egészségbiztosítási kockázatok esetén 24
10. A balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások szolgáltatásai 24
10.1. Tartós egészségkárosodás 24
10.2. Baleseti halál 25
11. A biztosítási esemény bejelentése a baleset- és egészségbiztosítási
kiegészítő biztosítások esetén 25
12. A biztosított egyéb kötelezettségei a baleset- és egészségbiztosítási kiegészítő
biztosítások és csomagok esetén 26
13. Egyéb rendelkezések 26
13.1. Egészségbiztosításra vonatkozó egyéb rendelkezések 26
13.2. Balesetbiztosításra vonatkozó egyéb rendelkezések 26
Jegyzetek 27
Életbiztosítási Általános Feltételek Klasszikus életbiztosításokhoz
Tisztelt Ügyfelünk!
Jelen általános szerződési feltételek a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.) és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tv. (Bit.) szabályai alapján jöttek létre. Jelen feltételek szerint lét- rejövő biztosítási szerződésre a magyar jog irányadó.
Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 10. sz. mel- léklete A) részének megfelelő ügyfél tájékoztatónak is minősülnek. Az ügyfél tájékoztatónak minősülő részek a szövegben dőlt betűkkel olvashatóak.
Társaságunk cégneve: SIGNAL Biztosító Zrt. Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Központi ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.
Telefon: (000) 000 0000
Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx
Felügyelő hatóság: a pénzügyi közvetítőrendszer fel- ügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank
Fogalmak, meghatározások:
Alapbiztosítás: olyan biztosítási fedezet, mely alap- xxx xxxxxxxx, más biztosítási fedezetek megkötése nél- kül is létrejöhet a biztosítási szerződés.
Belépési kor: a biztosított, együttbiztosított személy életkora a biztosítás technikai kezdetének időpontjá- ban. A belépési kor úgy kerül meghatározásra, hogy a szerződés technikai kezdetének évszámából levonásra kerül a biztosított/együttbiztosított születési évszáma.
Biztosítási esemény: amikor az alapbiztosítás, illet- ve a kiegészítő biztosítások különös szerződési feltéte- leiben meghatározott esemény(ek) alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll.
Biztosítási év: az az időszak, mely minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik és ettől számított egy évig tart.
Biztosítási évforduló: minden naptári évben a bizto- sítás technikai kezdetének megfelelő naptári nap.
Biztosítási fedezet: a biztosító által vállalt biztosítási kockázat, melynek ellenértékeként a szerződő a bizto- sító által meghatározott díjat tartozik fizetni. A szerző- dő döntésének megfelelően, egy biztosítási szerződő-
désen belül a biztosított(ak)ra alapbiztosítási fedezet, továbbá kiegészítő biztosítási fedezet(ek) köthető(ek), azonban egy biztosítási szerződés csak egy alapbizto- sítást tartalmazhat.
Biztosítási tartam: a szerződés technikai kezdetétől számított teljes biztosítási évek száma.
Biztosítás technikai kezdete: a biztosítási ajánlaton és a kötvényen szereplő, a biztosítás kezdetét megadó időpont, az ajánlat aláírását követő hónap elseje.
Biztosított, együttbiztosított életkora: a biztosí- tott/együttbiztosított életkora a szerződés technikai kezdetét követően minden biztosítási évfordulón egy évvel növekszik.
Elérési életbiztosítás: ha a biztosított a biztosí- tás lejáratának időpontjában életben van, a biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítás különös szerződési feltételeiben rögzített szolgáltatást nyújtja a kedvezményezettnek. Ha a biztosított a tartam lejárta előtt meghal, akkor a biztosítás az alapbiztosítás külö- nös szerződési feltételeiben részletezettek szerinti díjak visszatérítésével megszűnik.
Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
Kiegészítő biztosítási fedezet: az alapbiztosításon túl, a szerződő döntésétől függően választhatók továb- bi biztosítási fedezetek. A kiegészítő biztosítások önál- lóan nem, csak alapbiztosítás mellé köthetőek.
Kockázati életbiztosítás: ha a biztosított a kocká- zatviselési időszakon belül meghal, akkor a biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítás különös szerződési feltételeiben rögzített szolgáltatást nyújt- ja a kedvezményezettnek. A kockázati életbiztosí- tásnak nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke.
Kockázatviselés kezdete: az az időpont, melyet kö- vetően bekövetkező biztosítási esemény(ek) esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll.
Kötött időpontra szóló (term-fix) életbiztosítás: kötött időpontban, a szerződés lejáratakor kerül kifize- tésre a biztosítási szolgáltatás. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosított életben lététől függetlenül áll be, a biztosított halála esetén a szerződésre vonat- kozó díjfizetési kötelezettség megszűnik.
Lényeges körülmények: minden olyan körülmény, amely a biztosító által vállalt kockázatra kihatással van,
különösen azok a körülmények, melyek az ajánlati do- kumentációban és az egészségi nyilatkozatban szere- pelnek.
Megtakarításos életbiztosítás: az elérési, a vegyes és a kötött időpontra szóló (term fix) életbiztosítás.
Mellékletek: az alapbiztosítások különös szerződési feltételeinek Mellékletei.
Vegyes életbiztosítás: a kockázati és az elérési élet- biztosítás kombinációja, azaz a szerződő díjfizetése ellenében a biztosító – a biztosítás különös szerződé- si feltételeiben rögzített – szolgáltatási kötelezettsége mind a tartam végének a biztosított általi életben eléré- se esetén, mind a biztosított kockázatviselési idősza- kon belüli elhalálozásával egyaránt beáll.
1. A biztosítási szerződés alanyai
Szerződő a biztosítóval szerződést kötő fél, aki a biz- tosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal és a szerző- déssel kapcsolatosan a jognyilatkozatok megtételére jogosult. Szerződő természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany egy- aránt lehet.
Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépésé- ig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítot- tat köteles tájékoztatni.
A biztosított az a természetes személy, akinek a személyével kapcsolatos – az alap-, vagy a kiegészítő biztosítások különös szerződési feltételeiben megha- tározott -biztosítási esemény(ek) kockázatviselési idő- szakon belüli bekövetkezése esetén a biztosító szolgál- tatási kötelezettsége beáll.
A biztosított belépési korát a biztosító úgy határozza meg, hogy a szerződés technikai kezdetének évszámá- ból levonja a biztosított születésének évszámát.
Ha a biztosított és a szerződő személye eltér, úgy az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosítá- sához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájá- rulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végé- vel megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.
A biztosított a szerződésbe szerződőként bármikor be- léphet. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A belépésről a biztosítót írásban értesíteni kell.
A kedvezményezett a biztosító szolgáltatására jogo- sult személy, aki lehet
• a szerződésben megnevezett személy, vagy
• ilyen személy hiányában, vagy ha a kedvezménye- zett megnevezése nem volt érvényes, a biztosítási esemény időpontjában a biztosított vagy örököse.
A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a biztosítási esemény bekövetkeztéig bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. A biztosított hozzá- járulása nélkül történt kedvezményezett jelölés, illetve módosítás érvénytelen, ilyen esetben kedvezménye- zettnek a biztosított, illetve annak örököse tekintendő.
Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezménye- zetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményzett kijelölését folyama- tosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon sze- mély hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezett- ségvállalást teljesítették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.
A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha a kedvez- ményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt meghal vagy jogutód nélkül megszűnik. Ilyen esetben a biztosított vagy a biztosított örököse a kedvezménye- zett, ha új kedvezményezettet nem neveznek meg.
A kiegészítő biztosítások kedvezményezettje – a halál- eseti kockázatokra szóló kiegészítő biztosítások kivéte- lével – megegyezik a kiegészítő biztosítás biztosítottjával.
2. Biztosítási esemény
A biztosítási eseményt az adott biztosítási fedezet kü- lönös szerződési feltételei tartalmazzák.
3. Biztosítási szolgáltatás, díjtartalék, nyereségrészesedés
3.1. Biztosítási szolgáltatás
A biztosító az adott biztosítási fedezetre vonatkozó biz- tosítási esemény bekövetkezése esetén az adott bizto- sítási fedezetre vonatkozó különös szerződési feltéte- lekben rögzített biztosítási szolgáltatást teljesíti.
3.2. Díjtartalék
A biztosító a biztosítási tartam során a befizetett díjak egy részéből a jövőbeni szolgáltatások fedezetére biz- tosítási díjtartalékot képez, amennyiben a termékterv ezt előírja.
Életbiztosítási Általános Feltételek Klasszikus életbiztosításokhoz
A biztosítási díjtartalék a biztosítási fedezetnek, a biz- tosítási tartamnak, a tartamból eltelt időszaknak, a fizetendő díj nagyságának, a technikai kamatnak, a biztosított belépési korának, egészségi állapotának, és a biztosítási összegnek a figyelembe vételével kerül megállapításra.
3.3. Nyereségrészesedés
Az életbiztosítások díjtartalékára vonatkozóan a bizto- sító a Függelékben meghatározott hozamot (további- akban: technikai kamat) garantál. A technikai kamatot a biztosító úgy érvényesíti, hogy a biztosítási szerződés díja ezt alapul véve kerül megállapításra. A technikai kamat alkalmazása miatt a szerződőnek az adott bizto- sítási összeg ellenszolgáltatásaként kevesebb díjat kell fizetni, mint technikai kamat alkalmazása nélkül. A tech- nikai kamat mértékéről és módosításának feltételeiről külön jogszabály rendelkezik.
Amennyiben az életbiztosítások díjtartalékának befek- tetéséből eredő hozam az adott évben meghaladja a technikai kamatot, akkor a biztosító az elért hozam technikai kamatot meghaladó részének a Függelékben meghatározott százalékát nyereségrészesedésként visszajuttatja a megtakarításos életbiztosítási szerző- dések összességére a terméktervekben definiált szá- mítással.
A nyereségrészesedésre jogosító termékeknél a bizto- sító a visszajuttatandó részt, mint egyszeri díjból meg- határozásra kerülő szolgáltatásemelést juttatja vissza a szerződésekre.
A kockázati életbiztosítások, mint alapbiztosítások, va- lamint az élet-, baleset-, és egészség kiegészítő bizto- sítások esetében nyereségrészesedés nincs.
4. Szerződés létrejötte, kockázatelbírálás, a szerződés hatálya, kockázatviselés kez- dete, várakozási idő, felmondás
4.1. Szerződés létrejötte
A biztosítási szerződés létrejön, ha a biztosító a szer- ződő írásbeli ajánlata alapján biztosítási kötvényt állít ki.
A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül - ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség, hatvan napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosí- tó által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.
Az előző bekezdés szerinti esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szer- ződés lényeges kérdésben eltér a biztosító szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számí- tott tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően mó- dosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételé- től számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az el- térést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét követően 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lénye- ges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésekre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadása- kor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmával jön létre.
Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számí- tott 15 napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan napig van kötve.
A biztosító jogosult az ajánlattételkor a biztosítás első díjának megfelelő díjelőleget, illetve egyszeri díjat beszedni, melyet kamatmentes előlegként kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító az előleget a biz- tosítási díjba beszámítja. Amennyiben a szerződés nem jön létre, a biztosító az előleget a szerződőnek visszafizeti.
4.2. Kockázatelbírálás
A szerződés megkötéséhez kockázatelbírálás, azaz a biztosított egészségi állapotának vizsgálata szükséges, mely egészségi nyilatkozattal, illetve a biztosító által meghatározott kockázati szint felett orvosi vizsgálattal történik.
A biztosítottnak/együttbiztosítottnak az egészségi nyi- latkozatot (mint a szerződéskötés szempontjából lé- nyeges körülményekről) a valóságnak megfelelően és hiánytalanul kell kitöltenie. A biztosító által feltett kér- désekre adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a biztosított a közlési kötelezettségének eleget tesz.
A biztosító az ajánlat elfogadása előtt az egészségi nyilatkozat alapján is kérheti a biztosított orvosi vizs- gálatát, illetve egyéb írásos nyilatkozatait. A biztosító jogosult az így tudomására jutott adatokat ellenőrizni.
A kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító az ajánlatot elfogadja, elutasítja vagy az ajánlatra mó- dosító javaslatot tesz. Az ajánlat esetleges elutasítását, illetve a módosító javaslatot a biztosító nem köteles megindokolni. Ha a szerződő a biztosító módosító ja- vaslatát – annak közlésétől számított 15 napon belül
– írásban nem utasítja vissza, a biztosítási szerződés a biztosító módosító javaslata alapján jön létre.
Az orvosi vizsgálaton részt vett biztosított az egészség- ügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében jogo- sult a vizsgálati eredményeket az egészségügyi szol- gáltatónál megismerni.
4.3. A szerződés hatálya, kockázatviselés kezdete, várakozási idő
A biztosító kockázatviselése a technikai kezdet napjá- nak 0 órájakor kezdődik, feltéve, hogy az életbiztosítási szerződés már létrejött, vagy utóbb létrejön és az első gyakoriság szerinti vagy egyszeri díj esedékességig befizetésre került.
A biztosítási díj akkor tekinthető megfizetettnek, amikor az a biztosító erre rendszeresített számlájára a megfe- lelő azonosítási adatokkal, kötvényszámmal beérkezett.
Ha a szerződő a díjat – díjátvételre biztosítói megha- talmazással rendelkező – képviselőnek fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára beérkezettnek kell tekinteni, a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj koráb- ban érkezett be.
A biztosítási szerződés hatálybalépésének időpontja megegyezik a biztosító kockázatviselése kezdetének időpontjával. Az egyes különös szerződési feltételek ettől eltérhetnek.
A biztosító az alapbiztosítások és a kiegészítő biztosítási fedezetek vonatkozásában – ha az alapbiztosítás és a ki- egészítő biztosítás különös szerződési feltételei másképp nem rendelkeznek – várakozási időt nem alkalmaz.
4.4. Felmondás
4.4.1. 30 napos felmondás
Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, köteles egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerző- dés létrejöttéről.
Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természe- tes személy szerződő a tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a szerződést írásbeli nyilat- kozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. A szerződőt a felmondási jog nem illeti meg hi- telfedezeti életbiztosítások esetén, illetve amennyiben a megkötött életbiztosítási szerződés tartama a 6 hó- napot nem haladja meg.
A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét kö- vetően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban, bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni az alábbiak szerint.
A biztosító a szerződő által befizetett első vagy egy- szeri díjból – a szerződés 30 napon belüli felmondása esetén – a kockázatelbírálás, a kötvényesítés, a nyom- tatványok költségét és az adminisztrációs költségeket vonja le. A biztosító a fenti, a szerződéssel kapcsolat- ban felmerült költségek fedezetére a befizetett díjat, de maximum a jelen szerződési feltételek Függelékében meghatározott összeget tartja vissza.
Abban az esetben, ha a szerződés orvosi vizsgálattal jött létre, mely orvosi vizsgálat költségét a biztosító fe- dezte, és a szerződő él a 30 napos felmondás lehető- ségével, akkor a szerződő köteles az orvosi vizsgálati díjat a biztosítónak visszafizetni. Ebben az esetben a biztosító által visszatartott összeg meghaladhatja a Függelékben rögzített értéket.
4.4.2. Rendes felmondás
A szerződő – ha az első évi biztosítási díjat befizették
– az életbiztosítási szerződést írásban, harminc napos felmondási idő mellett, a biztosítási évforduló napjára felmondhatja.
5. Biztosítási díj
A biztosítási díj fizetése lehet egyszeri vagy folyama- tos. A folyamatos díj éves díj, mely fizethető féléves, negyedéves vagy havi részletekben. Havi díjfizetéstől eltérő díjfizetés esetén a biztosító a díjfizetés gyakorisá- gától függően engedményt adhat. A kiegészítő bizto- sítások díjait az alapbiztosítással együtt, azzal azonos díjfizetési gyakorisággal kell megfizetni.
Az egyszeri díj, illetve az első gyakoriság szerinti díj a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig an- nak a díjfizetési időszaknak az első napján esedékes, amelyre vonatkozik.
Biztosítási díj átvételére csak kifejezett biztosítói meg- hatalmazással rendelkező biztosításközvetítő jogosult.
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerződés megszűnik, a biztosítót az egész biztosítási évre járó díj megilleti. A szerződés megszűnésének egyéb ese- teiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését kérheti, amikor a kockázatviselés véget ér.
A szerződő nem követelheti a befizetett díjak vissza- fizetését – kivéve a 30 napon belüli felmondás 4.4.1. pontjában foglaltakat – amennyiben a kockázatviselés már megkezdődött.
A szerződéskötéskor érvényes minimális biztosítási összegek, illetve díjak a Mellékletekben találhatóak.
Életbiztosítási Általános Feltételek Klasszikus életbiztosításokhoz
6. A biztosítás indexálása (értékkövetés) folyamatos díjfizetés esetén
A biztosítás szolgáltatásának értékmegőrzését folya- matos díjfizetés esetén a biztosítási díj és az ahhoz tar- tozó biztosítási összegek biztosítási évfordulón történő emelése biztosítja. Az emelést a biztosító a biztosított egészségi állapotának újabb vizsgálata nélkül hajtja végre.
A díjemelkedés mértékére (index) a biztosító tesz aján- latot a szerződőnek, legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 45 nappal. A biztosító által meghirdetett in- dex minden évben a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, előző naptári év fogyasztói ár- indexével egyenlő. Az ily módon meghatározott index hatálya jelen szerződési feltételek Függelékében kerül meghatározásra és az adott szerződés évfordulóján lép érvénybe. A szerződés utolsó 3 évében a biztosító indexálást nem ajánl fel.
Az index igénybevétele esetén a biztosítási szolgáltatás növekedése és a szolgáltatásért fizetendő díj növeke- désének mértéke, aránya eltér egymástól. A biztosítási összeg emelése a biztosítottnak az emelés időpontjá- ban érvényes életkorától és a biztosítás hátralévő tar- tamától is függ.
7. A szerződés módosítása
A szerződés módosítására a harmadik évfordulótól kez- dődően a biztosítási évfordulókon van lehetőség a szer- ződő és a biztosított írásbeli nyilatkozata alapján. A szer- ződésmódosításra vonatkozó kérelemnek legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 15 nappal kell beérkez- nie a biztosító központjába ahhoz, hogy a biztosító a kért módosítást az évfordulón érvényesíteni tudja.
Szerződésmódosításnak minősül különösen:
• az alapbiztosítás biztosítási összegének növelé- se, csökkentése,
• a kiegészítő biztosítások felvétele és lemondása,
• a kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási ösz- szegének növelése, csökkentése.
Az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítás(ok) biztosítási összegének és a hozzá tartozó díjrész(ek) csökkentése az adott biztosítási fedezetre érvényes – a Mellékletek- ben megadott – minimális biztosítási összegek és/vagy díjak figyelembevételével történhet.
Ha
A szerződőnek jogában áll az indexet írásban vissza- utasítani. Ha az index visszautasítás nem érkezik meg a biztosító központjába a biztosítási évfordulót megelőző 15 nappal bezárólag, úgy a biztosító az adott szerző- désre vonatkozóan a megnövelt díjat és az ahhoz tarto- zó biztosítási szolgáltatást tekinti érvényesnek.
A biztosító által meghirdetett index alkalmazására nincs lehetőség olyan szerződés esetén, melyre vonatkozóan a szerződőnek díjfizetési kötelezettsége nem áll fenn.
Ha a KSH fogyasztói árindexe nem éri el az 5%-ot, a biztosító az indexálást szüneteltetheti.
A biztosító javaslatot tehet a fogyasztói árindexnél ma- gasabb díjemelésre is. Amennyiben a szerződő igényt tart magasabb díjemelésre, úgy az erre vonatkozó írásbeli kérelemnek legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 15 nappal kell beérkeznie a biztosító köz- pontjába.
Amennyiben a szerződő az indexálást két egymást követő évben visszautasította, vagy a biztosító által felajánlottaknál nagyobb mértékben kívánja a szer- ződés díját és az ahhoz tartozó szolgáltatást növelni, úgy a biztosítónak jogában áll az indexálás előtt újabb kockázatelbírálást végezni és a szerződő által benyúj- tott kérést annak alapján írásban elutasítani vagy elfo- gadni.
• az alapbiztosítás vagy a kiegészítő biztosítás(ok) biztosítási összegének növekedése meghalad- ja az adott életkorhoz tartozó, a biztosító által meghatározott határt, vagy
• az ajánlat aláírását követően, az alapbiztosítás kockázatviselési időszaka alatt kiegészítő bizto- sítási fedezet felvételére kerül sor
a biztosító orvosi vizsgálathoz/egészségi nyilatkozathoz kötheti a módosítást. A tartam alatti – nem indexálásból eredő – biztosítási összeg emelésre vonatkozó ajánlatról a biztosító a 4.2. pontnak megfelelően dönt.
8. Visszavásárlás, díjmentes leszállítás, kötvénykölcsön, hitelfedezet
A biztosítási díjtartalék (3.2. pont) képezi számítási alap- ját a szerződés visszavásárlásának, díjmentes leszállítá- sának és a nyereségrészesedés visszajuttatásának (3.3. pont).
Kockázati életbiztosítások, mint alapbiztosítások, valamint élet-, baleset-, és egészségbiztosítás kiegészítő biztosítá- si fedezetek esetében visszavásárlásra, díjmentes leszál- lításra, kötvénykölcsön igénybevételére nincs lehetőség.
8.1. Visszavásárlás
• Folyamatos díjfizetés esetén
A szerződő fél az életbiztosítási szerződést írásban, 30 napos határidő mellett, a folyamatos díjfizetés
esetén a szerződés utolsó díjjal rendezett időszaká- nak utolsó napjára visszavásárolhatja a jelen pont- ban foglaltak szerint.
Ha a szerződő a megtakarításos életbiztosítás meg- szüntetését írásban kéri, és a szerződés jellemzői – biz- tosítási fedezet, belépési kor, tartam – által meghatá- rozott díjjal rendezett tartam eltelt, úgy lehetőség van a szerződés visszavásárlására. Az adott szerződés ese- tén a visszavásárlás legkorábbi időpontját és az adott biztosítási fedezetre vonatkozó kezdeti visszavásárlási értékeket az életbiztosítási szerződés megkötését visz- szaigazoló életbiztosítási kötvény mellékletét képező visszavásárlási táblázat tartalmazza. A visszavásárlás a szerződés utolsó díjjal rendezett időszakának utolsó napjára érvényes visszavásárlási összeg és – a vissza- vásárlásra kerülő szerződésre az adott időpontban ér- vényes – visszavásárlási nyereségrészesedés kifizeté- sével történik és ezzel a szerződés megszűnik. Ameny- nyiben az adott szerződés vonatkozásában túlfizetés áll fenn, úgy a biztosító a visszavásárlási összegen túl a többlet befizetést is visszajuttatja a szerződő számára.
• Egyszeri díjfizetés esetén
Ha a szerződő a megtakarításos életbiztosítás visz- szavásárlását írásban kéri és a teljes egyszeri díj megfizetésre került, továbbá a szerződésből egy biztosítási év már eltelt, a biztosító a kötvény mellék- letét képező visszavásárlási táblázatban foglalt visz- szavásárlási összeget és a visszavásárlásra kerülő szerződésre érvényes nyereségrészesedést fizeti ki, és ezzel a szerződés megszűnik.
8.2. Díjmentes leszállítás
Ha a szerződő a folyamatos díjfizetésű megtakarításos életbiztosítás díjfizetését megszünteti, vagy írásbeli nyi- latkozatában kéri a szerződés díjmentes leszállítását, és a szerződés jellemzői – biztosítási fedezet, belépési kor, tartam – által meghatározott díjjal rendezett tartam el- telt, úgy a szerződés díjmentesen leszállításra kerül. Az adott szerződés esetén a díjmentes leszállítás legkoráb- bi időpontját és az adott biztosítási fedezetre vonatkozó kezdeti díjmentes leszállítási értékeket az életbiztosítási szerződés megkötését visszaigazoló életbiztosítási köt- vény mellékletét képező díjmentes leszállítási táblázat tartalmazza. A díjmentes leszállítás az utolsó díjjal ren- dezett időszakot követő hónap első napjával történik. A díjmentes leszállítás esetén a biztosítás a csökkentett biztosítási összeggel marad érvényben, és a biztosító a hátralévő tartam során erre az összegre áll kockázatban.
Díjmentesen leszállított biztosításra a biztosító nem fogad el újabb díjfizetést és a díjmentesen leszállított szerződésekre nem érvényesek az indexálásra vonat- kozó rendelkezések (6. pont).
Kiegészítő biztosítási fedezet a díjmentesen leszállított alapbiztosításhoz nem köthető, illetve nem tartható fenn (10.2 pont).
8.3. Életbiztosítási kötvénykölcsön
A kötvénykölcsön folyósításának feltétele, hogy az adott szerződés ne legyen hitelfedezettel terhelt és a szerződésre a kötvénykölcsön folyósításáig esedékes- sé vált gyakoriság szerinti díj maradéktalanul megfize- tésre kerüljön.
Az előzőekben felsoroltak teljesülése esetén a visz- szavásárlási értékkel bíró életbiztosításokra a biztosító kamat felszámítása mellett kötvénykölcsönt nyújthat, melynek feltételeiről a felek külön szerződésben álla- podnak meg.
Az életbiztosítási kötvénykölcsönt és esedékes kama- tait, – ha azt még nem fizették vissza – a biztosítási esemény bekövetkezésekor esedékes biztosítási ösz- szegből, illetőleg a visszavásárlási összegből a bizto- sító levonja.
8.4. Hitelfedezet
A biztosító a szerződésben meghatározott szolgál- tatási összeg erejéig hitelfedezetet nyújthat a biz- tosított elhalálozása esetére. Ha a biztosítás szol- gáltatási összege valamely hitelintézetnél hitelfede- zetül szolgál, akkor a biztosító az adott hitelintézet kedvezményezetti jogát a szerződésen föltünteti.
A hitel fedezetéül szolgáló életbiztosítás érvényessé- gét és hatályát nem befolyásolja a hitelt nyújtó bank kockázatelbírálása, azaz a banki hiteligénylés elutasí- tása esetén a hitel fedezetéül megkötött életbiztosí- tási szerződés a hitel elutasítása ellenére hatályban marad.
A hitelfedezetként szolgáló életbiztosítás biztosított- jának elhalálozása esetén a biztosítási szolgáltatás csak az elsőszámú kedvezményezettként jelölt hitel- intézet engedélyével kerülhet kifizetésre.
A hitelfedezet tartama alatt a kedvezményezett sze- mélyének megváltoztatásához, tartamváltozáshoz, a szerződő módosításhoz, illetőleg a szolgáltatási ösz- szeg csökkenését eredményező szerződés módosítá- sokhoz a hitelintézet hozzájárulása szükséges.
9. A biztosítás díjfizetésének elmaradása
Ha a szerződő a folyamatos díjfizetésű szerződések- nél az első időszakra járó díjat, vagy egyszeri díjfizetés esetén a teljes egyszeri díjat az esedékességtől szá- mított 30 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító díjkövetelését bírósági úton nem érvényesítette, a biztosítás megszűnik a kocká- zatviselés kezdetére visszamenő hatállyal az első el- maradt díj esedékességének időpontjával.
Életbiztosítási Általános Feltételek Klasszikus életbiztosításokhoz
Ha a szerződő folyamatos díjfizetésű szerződéseknél a további díjakat az esedékességtől számított 30 na- pon belül nem egyenlíti ki, a biztosító a kockázatot az utolsó elmaradt díj esedékességétől számított 45 napig viseli, azt követően:
• amennyiben a biztosítás díjrendezettsége és a biztosítás különös szerződési feltételei le- hetővé teszik, a szerződés díjmentes leszállí- tásra kerül (8.2. pont). A szerződő fél e jogkö- vetkezmény helyett választhatja a szerződés visszavásárlását (8.1. pont) a biztosítóhoz a díjmentes leszállítást megelőzően, a díjese- dékességtől számított 45 napon belül beér- kezett írásbeli nyilatkozatával.
• ha a díjjal fedezett hónapok száma, illetve a biztosítás különös szerződési feltételei a díjmentes leszállítást nem teszik lehetővé, a szerződés kifizetés nélkül megszűnik.
10. A kockázatviselés megszűnése
10.1. A biztosítási szerződés megszűnése
A biztosító kockázatviselése és ezzel a biztosítási szerződés megszűnik
• a biztosított -két biztosított esetén bármelyi- küknek a korábbi- kockázatviselési idősza- kon belüli halálával, a halál bekövetkezésé- nek időpontjával, amennyiben az adott biz- tosítási fedezet különös szerződési feltételei másképp nem rendelkeznek,
• a biztosítási tartam lejáratával, a lejárat nap- jának 0. órájával,
• a 8.1. pontban meghatározott visszavásárlás- sal, a visszavásárlást követő nap 0. órájával,
• a szerződő felmondásával (4.4. pont),
• az első időszakra járó folyamatos díj vagy a teljes egyszeri biztosítási díj meg nem fizeté- sével (9. pont) az esedékesség időpontjára visszamenőleg,
• további folyamatos díjak fizetésének elmara- dása esetén (9. pont), ha díjmentes leszál- lításra nincs lehetőség, úgy a díjjal fedezett időszak utolsó napjának 0. órájával,
• a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visz- szavonásával, az írásbeli értesítés biztosító- hoz történő beérkezés napjának 0. órájával,
• ha az alapbiztosítás kockázatviselési idősza- ka alatt bekövetkező lényeges változás (11.1. pont) következtében a biztosítási kockázatot
a biztosító a továbbiakban nem vállalja, és a változás bejelentés kézhezvételétől számított
30. napra felmondja, illetőleg
• ha a biztosított/együttbiztosított valós élet- kora alapján a szerződés nem jöhetett volna létre, úgy a szerződéskötés időpontjára visz- szamenőleg (11.1. pont).
• az életbiztosítási szerződésnek a kockázat jelentős növekedésére tekintettel a biztosító részéről történő felmondásával.
10.2. A kiegészítő biztosítás(ok) megszűnése
A kiegészítő biztosítás(ok) kockázatviselése megszűnik
• a biztosított halálával, a halál bekövetkezésé- nek időpontjával,
• a kiegészítő biztosítás lejáratával, a lejárat napjának 0. órájával,
• az alapbiztosítás megszűnésének napjának
0. órájával,
• azon biztosítási év utolsó napjának 0 órá- jakor, mikor a biztosított betölti a kiegészítő biztosítás különös szerződési feltételében megadott lejárati életkort,
• a kiegészítő biztosítás különös szerződési feltételeiben meghatározott biztosítási ese- mény bekövetkezésével, a biztosítási ese- mény bekövetkezése napjának 0. órájával, ha a kiegészítő biztosítási fedezet különös szerződési feltételei szerinti biztosítási ese- mény a kiegészítő biztosítás megszűnését eredményezi,
• az alapbiztosítás díjmentes leszállításának napja 0. órájával,
• a kiegészítő biztosítások lemondására vo- natkozó szerződői nyilatkozat –biztosító köz- pontjába történő - beérkezését követő hónap első nap 0. órájával,
• ha a kiegészítő biztosítás kockázatviselési időszaka alatt bekövetkező lényeges változás (11.1. pont) következtében a biztosítási koc- kázatot a biztosító a továbbiakban nem vál- lalja, és a változás bejelentés kézhezvételétől számított 30. napra felmondja, illetőleg
• ha a biztosított valós életkora alapján a ki- egészítő biztosítási fedezet nem jöhetett vol- na létre, úgy a kiegészítő biztosítás felvételé- nek időpontjára visszamenőleg (11.1. pont).
11. A szerződés alanyainak jogai és kötele- zettségei
11.1. Közlési és változás bejelentési kötele- zettség
11.1.1. A szerződő és a biztosított köteles a biztosító- val a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt közölni, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. Az ajánlattételkor írásban feltett kérdé- sekre adott, a valóságnak megfelelő válasszal a felek a közlési kötelezettségüknek tesznek eleget. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szer- ződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hi- vatkozhat olyan körülményre, amelyet bárme- lyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelen- tésre köteles lett volna.
11.1.2. Ha a szerződéskötéskor már fennállott lénye- ges körülményekről a biztosító csak később szerez tudomást, az ebből eredő jogokat a szerződés létrejöttétől számított öt évig gya- korolhatja.
11.1.3. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, csak az esetleges visszavásárlási össze- get fizeti ki, kivéve ha
• a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem volt kihatással a bizto- sítási esemény bekövetkeztére,
• a szerződés megkötésétől a biztosítási ese- mény bekövetkeztéig öt biztosítási év már eltelt.
Fogyasztóval kötött szerződés esetén, ha a szerződés több személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel ösz- szefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésre irányuló kötele- zettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.
11.1.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változá- sát közlik vele, 15 napon belül írásban javasla- tot tehet a szerződés módosítására, illetőleg
– ha a kockázatot nem vállalja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a mó-
dosító javaslat közlésétől számított harminca- dik napon megszűnik, ha a biztosító erre a kö- vetkezményre a módosító javaslat megtétele- kor a szerződő fél figyelmét felhívta. Fogyasz- tóval kötött szerződés esetén, ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító e jogát a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
11.1.5. A szerződő és a biztosított köteles a szerző- dés tartama alatt írásban bejelenteni a szerző- dés tartam alatt beálló lényeges körülmények változását a változás bekövetkezésétől számí- tott 5 munkanapon belül, az elérhetőségek- ben és a személyi adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul. A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket a biztosító csak akkor kö- teles joghatályosnak tekinteni, ha azt írásban juttatták el a biztosítóhoz.
11.1.6. Amennyiben a szerződő és a biztosított a vál- tozás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályok irányadóak. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyit- va álló ötéves időszak a változás bejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.
11.1.7. Amennyiben a biztosító az életkor helytelen bevallása miatt a szerződésben a tényleges fedezetre alacsonyabb díjat számított, de a szerződés a valós életkorral a biztosítási fede- zet különös szerződési feltétele szerint létrejö- hetett volna, úgy a szolgáltatás arra a szintre kerül leszállításra, amely a szerződés megkö- tésének időpontjában a biztosított tényleges életkora mellett megfelelt volna.
11.1.8. Ha a szerződés a valós korral létrejöhetett volna és a helytelen korbevallás eredménye- képpen a díj magasabb szinten került meg- állapításra, úgy a biztosító a díjkülönbözetet visszatéríti.
11.1.9. Ha a biztosított/együttbiztosított valós életko- ra alapján a biztosítási szerződés nem jöhetett volna létre, a szerződés érvénytelen, a bizto- sító a biztosítási fedezetre befizetett díjakat a
4.4.1. pont szerint visszatéríti a szerződőnek.
11.2. Titoktartási kötelezettség
11.2.1. A biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a biz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) sze- mélyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve
Életbiztosítási Általános Feltételek Klasszikus életbiztosításokhoz
gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szer- ződéseire vonatkozik.
11.2.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a következő bekezdésben meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelé- séről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezé- sei szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájá- rulásával kezelheti.
11.2.3. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási tit- kait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelé- sek megítéléséhez szükséges, vagy a Bit.-ben meghatározott egyéb cél lehet.
11.2.4. Az előző bekezdésben meghatározott céltól el- térő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak meg- adása esetén részére nem nyújtható előny.
11.2.5. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korláto- zás nélkül – ha törvény másként nem rendelke- zik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosí- tó, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalma- zottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
11.2.6. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító, a biztosításközvetí- tő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
11.2.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészség- gel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, to- vábbá az általa kirendelt szakértővel
e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi köte- lezettség, illetve, ha biztosítási szerződés- ből eredő adókötelezettség alá eső kifize- tésről törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli.
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képvisele- tével, ezek érdekképviseleti szervezetei- vel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsola- tos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kocká- zatvállalás (együttbiztosítás) esetén a koc- kázatvállaló biztosítókkal,
l) a biztosítókról és a biztosítási tevékeny- ségről szóló 2003. évi LX. törvényben sza- bályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekin- tetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekin- tetében, továbbá ezek egymásközti átadá- sával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve Kártalanítási Alapot kezelő szerve- zettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsola- tos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvé-
ből a balesetben érintett másik jármű javí- tási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szük- séges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket ki- elégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik or- szágbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biz- tosával, a pénzügyi jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédel- mi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásá- nak részletes szabályairól szóló rendelet- ben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rende- letben szabályozott esetekben a biztosító- val szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli meg- kereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerző- dés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának mi- nősül az adat megismerésére jogosító jog- szabályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az el- járás keretén kívül az előzőekben meghatá- rozott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
11.2.8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő, és a biztosítási szaktanács- adó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kö- telezettségének tesz eleget.
11.2.9. Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visz- szatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatá- rozott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
11.2.10. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűn- üldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
b) a pénzügyi információs egységként műkö- dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megaka- dályozásáról szóló törvényben meghatá- rozott feladatkörében eljárva vagy külföl- di pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő ada- tot a biztosítótól.
11.2.11. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, így az adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg:
a) az olyan összesített adatok szolgáltatá- sa, amelyből az egyes ügyfelek szemé- lye vagy biztosítási adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbí- tás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodás- ban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizs- gálatok elvégzése céljából a miniszternek részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.
d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A fejeze- tében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelke- zések teljesítése érdekében történő adat- átadás.
11.2.12. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosí- tási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles hala- déktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi
IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószer- rel visszaéléssel, új pszichoaktív anyag- gal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet-
Életbiztosítási Általános Feltételek Klasszikus életbiztosításokhoz
ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelem- mel, kábítószer birtoklásával, kóros szen- vedélykeltéssel vagy kábítószer készítésé- nek elősegítésével, új pszichoaktív anyag- gal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu- lasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
11.2.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti ti- tok sérelmét a Magyar Nemzeti Bankról szó- ló törvény szerinti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a cso- portvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
11.2.14. Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanács- adói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szak- tanácsadói vállalkozás által kezelt biztosítási titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára fel- használható. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkal- mazni.
11.2.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli bizto- sítóhoz vagy harmadik országbeli adatfel- dolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiá- nyában – az adattovábbításnak törvény- ben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfe- lelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon bizto- sított.
11.2.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak má- sik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
11.2.17. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól szá-
mított 5 év elteltével, az egészségügyi állapot- tal összefüggő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével tö- rölni kell.
11.2.18. A biztosító a létre nem jött biztosítási szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvénye- síthető.
11.2.19. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítá- si szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
11.2.20. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi ren- delkezések az irányadók.
11.2.21. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az el- hunyt örököse, illetve a biztosítási szerződés- ben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
11.3. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók
Személyes adat az olyan adat, adatból levonható kö- vetkeztetés, amely kapcsolatba hozható egy megha- tározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgálta- tás teljesítésével összefüggésében kezel.
E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzá- járulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szen- vedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hoz- zájárulását az érintett ügyfél az információs önrendel- kezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerző- dés létrejöttéhez.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvényesíthető.
A Bit. 78§ (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszer- vezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfele- inek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett te- vékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
A biztosító az érintett személyes (és különleges) ada- tait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizá- rólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja har- madik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.
A Bit által meghatározott szervezetek felsorolását a je- len szerződési feltételek 11.2. pontja tartalmazza.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszerve- zett tevékenységet végző) megbízott személyes adato- kat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:
Tájékoztatás kérése
az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásá- ban kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, illet- ve – amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.
A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adandó. További tájékoztatásért költségtérítés állapít- ható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbí- téshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.
Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a törvényben meghatározott esetekben lehet megta- gadni. A tájékoztatás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megta- gadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító
tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továb- bá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről.
Helyesbítés
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető.
Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott szemé- lyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.
Törlés
a személyes adatot törölni kell, ha
• kezelése jogellenes,
• az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs el- engedhetetlenül szükség,
• az hiányos vagy téves és ez állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,
• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határ- ideje lejárt,
• azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága (Hatóság) el- rendelte.
Zárolás
xxxxxx helyett a személyes adat zárolandó, ha az érin- tett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.
A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érin- tettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasí- tását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az eset- ben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.
Életbiztosítási Általános Feltételek Klasszikus életbiztosításokhoz
Nyilvánosságra hozatal:
a biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érintett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény ren- deli el – tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – személyes adatokon is alapuló – összesített statisztikai adatok közölhető- ek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alap- ján nem lehetséges természetes személyek azonosí- tása.
11.4. Felmentés, felhatalmazás
A szerződő és a biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy az ajánlatban illetve az egészségi nyilatkozatban, valamint a biztosítóhoz a szerződés megkötése, fenn- tartása illetve a szolgáltatás kifizetése kapcsán eljut- tatott egyéb dokumentumokban foglalt személyes és különleges adatait kezelje, illetve a viszontbiztosítási szerződés keretében a szükséges adatokat a viszont- biztosító részére átadja. A szerződő, a biztosított, illet- ve a szolgáltatási igényt érvényesítő kedvezményezett a szerződés megkötéséhez, fenntartásához vagy a szolgáltatás kifizetéséhez szükséges egyéb személyes vagy különleges adatok beszerzése érdekében sze- mélyesen köteles eljárni.
11.5. Szerződésre jellemző értékek módosítása
Az életbiztosítási szerződést érintő változásokról a biz- tosító az internetes honlapján (www. xxxxxx.xx) nyújt tájékoztatást.
12. A biztosító teljesítése
12.1. A biztosítási esemény bejelentése
A biztosítási eseményt annak bekövetkezésétől számí- tott 5 munkanapon belül kell a biztosítónak bejelenteni. A bejelentési határidő elmulasztása esetén a biztosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási összeg kifizeté- sét, illetve a biztosítási szolgáltatás teljesítését, ameny- nyiben a késedelem miatt lényeges körülmények kide- ríthetetlenné válnak.
12.2. A szolgáltatásra jogosult személy
Az életbiztosítási szerződésben meghatározott bizto- sítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási ösz- szegre a kedvezményezett(ek) jogosult(ak).
12.3. A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a szerződő, a biztosított, illetve a kedvezmé- nyezett a szolgáltatási kötelezettség beálltának, jog-
alapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges iratokat, információkat maradéktalanul a biztosító rendelkezésére bocsátotta, továbbá lehetővé teszi azoknak ellenőrzését.
a. Általánosan kért irat a hiánytalanul kitöltött szol- gáltatási igénybejelentő lap, és a mindenkor hatá- lyos jogszabályi rendelkezések által előírt esetek- ben az azonosítási adatlap.
b. Hatósági eljárás esetén annak dokumentumai.
c. Lejárati szolgáltatás esetén
• a biztosítási kötvény eredeti példánya,
• biztosított életben létét, illetve az esetleges együttbiztosított életben létét hitelt érdemlően igazoló okirat másolata az aláírás dátumával, valamint a biztosított, illetve az együttbiztosított sajátkezű aláírásával ellátva,
• a kedvezményezett(ek) életben létét és szemé- lyét igazoló okirat, az aláírás dátumával és a kedvezményezett(ek) aláírásával ellátva,
• a kedvezményezett(ek) nyilatkozata a szolgálta- tás igénybevételének módjáról,
• a kiskorú kedvezményezett esetén a törvényes képviselő, illetve gyámhatóság vonatkozó nyilat- kozata.
d. Haláleseti szolgáltatás esetén
• a biztosítási kötvény eredeti példánya,
• a biztosított, együttbiztosított halotti anyakönyvi kivonata,
• a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizo- nyítvány,
• halott vizsgálati bizonyítvány,
• a szerződés megkötésétől számított 5 éven be- lül történt haláleset esetén a háziorvos által kitöl- tött haláleset utáni orvosi jelentés nyomtatvány,
• a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül történt haláleset esetén a halál előtt 5 éven belüli orvosi dokumentumok, ambuláns vagy fekvőbe- teg kórházi kezelés esetén kórházi ambuláns ke- zelőlap és/vagy zárójelentés(ek) másolata.
e. Házasságkötés esetén
• a biztosítási kötvény eredeti példánya,
• a biztosított és a kedvezményezett életben létét hitelt érdemlő igazoló okirat,
• házassági anyakönyvi kivonat.
f. Továbbtanulási szolgáltatás esetén
• a szerződő által benyújtott, a továbbtanulási szolgáltatásra irányuló kérelem,
• a biztosítási kötvény eredeti példánya,
• továbbtanulási szolgáltatást nyújtó intézet által kiállított igazolás a hallgatói jogviszonyról.
g. Baleseti halál esetén
• a baleset után készült valamennyi orvosi doku- mentáció,
• halottvizsgálati bizonyítvány,
• halotti anyakönyvi kivonat,
• a baleseti halállal összefüggő rendőrségi vagy hatósági határozat,
• a biztosítási kötvény eredeti példánya.
h. Baleseti egészségkárosodás esetén
• a baleset után készült valamennyi orvosi doku- mentáció és
• a balesetet követő egy év múlva a kezelőorvos által írt részletes állapotjelentés.
i. Munkaképtelenség esetén
• a betegállományban töltött időszakra vonatkozó orvosi igazolás, a diagnózis kódjával ellátva,
• a betegállomány időszakában készült ambuláns vizsgálati lelet, a kórházi zárójelentés,
• veszélyeztetett terhesség miatt a terhes kis- könyv azon oldalainak másolata, mely tartal- mazza a veszélyeztetett terhesség okát igazoló adatokat,
• a szerződő nyilatkozata a kárigényből adódó túl- fizetés esetleges visszafizetésére vonatkozóan.
j. D, E rokkantsági kategória esetén
• NRSZH, illetve az illetékes rehabilitációs szak- igazgatási szervek (vagy jogutódaik) által kiállí- tott határozat.
k. C2 rokkantsági kategória esetén
• NRSZH, illetve az illetékes rehabilitációs szak- igazgatási szervek (vagy jogutódaik) által kiállí- tott határozat.
l. Baleseti vagy műtéti térítés esetén kórházi zá- rójelentés és a műtéti leírás, mely tartalmazza a WHO kódot.
m. Kórházi napidíj esetén a kórházi zárójelentés.
n. Csonttörés esetén a csonttörést igazoló röntgen felvétel.
A biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott szol- gáltatás igénybevételének elbírálásához szükség esetén jogosult bekérni az alábbi dokumentumokat is, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/ vagy az igény összegszerűségének és jogalapjának meg- állapításához szükségesek, és amelyek alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beállhat.
• aktuális és részletes jelentés a biztosított álla- potáról,
• baleset után készült valamennyi orvosi lelet, do- kumentáció, szakértői vélemény,
• baleseti jegyzőkönyv,
• baleseti egészségkárosodási ellátásra jogosító határozat,
• baleseti egészségkárosodási ellátásra, vagy baleseti rehabilitációs ellátásra, illetőleg D, E, C2 rokkantsági ellátásra jogosító határozat alapjául szolgáló betegségekre vonatkozó orvosi iratok: leletek, kórházi zárójelentések, ambuláns lapok,
• balesettel összefüggő kórházi kezelésről szóló zárójelentés és műtéti leírás, vagy az ambulán- san végzett műtét leírása,
• betegkarton kivonat (házi- vagy üzemorvosi, il- letve állományilletékes orvosi karton),
• biztosítási feltételben meghatározott betegsé- gek, feltételben meghatározott orvosi dokumen- tációi,
• biztosított sporttagsági igazolványa, jogviszonya,
• boncjegyzőkönyv, korbonctani lelet,
• gyámhatósági okirat,
• halottvizsgálati bizonyítvány,
• halotti anyakönyvi kivonat,
• hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához,
• jogerős hagyatékátadó végzés (az örökösi minő- ség igazolására),
• kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat,
Életbiztosítási Általános Feltételek Klasszikus életbiztosításokhoz
• keresőképtelenség megállapítására jogosult szerv által a keresőképtelenség igazolására rendszeresí- tett nyomtatványok (táppénzes állományra),
• kórházi zárójelentés,
• közlekedési baleset esetén a rendőrségi jegyző- könyv másolat,
• közlekedési baleset esetén a véralkohol vizsgá- lati eredmény másolat,
• amennyiben a biztosított közlekedési baleset- ben a jármű vezetőjeként sérült meg, a vezetői engedély és a jármű forgalmi engedélyének má- solata,
• közlekedési vállalat által a helyszínen felvett hiva- talos baleseti jegyzőkönyv,
• külföldön bekövetkezett baleset esetén a bal- eset körülményeiről a külföldi hatóság által kiállí- tott okirat hiteles magyar fordítása,
• munkahelyi baleseti jegyzőkönyv,
• műtéti leírás, mely tartalmazza a WHO kódot,
• nyilatkozat hozzátartozóról,
• OEP, illetve MEP vagy annak jogutódjának iga- zolása,
• orvosi ambuláns lap,
• orvosi vizsgálati iratok (korábbi sérüléssel, be- tegséggel kapcsolatos),
• öröklési bizonyítvány,
• rendőrségi jegyzőkönyv,
• rendőrségi, vagy hatósági határozat,
• rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (NRSZH, illetve annak jogutódjának határozata),
• röntgenfelvétel, (röntgen lelet) vagy orvosi igazo- lás,
• szerződő/biztosított általi meghatalmazás,
• teljes kórdokumentáció (munkakórlap, végleges kórlap, ápolási lap, labor eredmények, képalkotó műszeres vizsgálatok eredményei),
• testfelületet 20% felett ért és legalább II. fokú égési sérülés ellátásáról szóló orvosi dokumen- táció,
• vádirat (büntető eljárás során),
• az utolsó díjfizetést igazoló dokumentum,
• a kedvezményezett azonosítási adatlap a Pmt vagy annak jogutódja szerint.
A fenti okiratok beszerzésének költségeit annak kell vi- selni, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti. A biztosítottnak, együttbiztosítottnak, illetve a kedvezmé- nyezettnek a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a biztosítási esemény jogalap- jának és összegszerűségének bizonyításához.
A biztosított, az együttbiztosított, illetve a kedvez- ményezett(ek) a biztosítási titokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jogszabályok betartása mellett, a biztosítási szerződés létrejöttével, vagy a kár- igény érvényesítésével egyidejűleg felhatalmazza a biz- tosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szolgál- tatási kötelezettség beálltával összegfüggésben más biztosítótól információkat szerezzen be. Nevezettek felhatalmazzák a biztosítót, hogy azoktól az orvosok- tól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik/ melyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a szükséges felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és a dokumentu- mokat közvetlenül beszerezze.
12.4. A szolgáltatás kifizetése
A biztosító a szolgáltatásait költségmentesen banki átutalással teljesíti. A biztosításközvetítő az ügyfél- nek járó összeg kifizetésében nem működhet közre. A szolgáltatások kifizetését a szolgáltatás jogosságá- nak és összegszerűségének elbírálásához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 30 napon belül teljesíti a biztosító. Abban az esetben, ha a biztosí- tó által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy ismételten hiányosan nyújtották be, a biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendel- kezésére álló dokumentumok alapján bírálja el.
13. Mentesülés, kizárások
13.1. Mentesülés
A biztosító mentesül az életbiztosítási összeg kifizeté- se alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a biztosító a visszavásárlási összeg kifizetésé- hez szükséges utolsó dokumentum beérkezése napját követően jelen feltétel 8.1. pontjában foglaltak szerinti érvényes visszavásárlási értéket fizeti ki, mely összeg az örökösöket illeti meg, a kedvezményezett abból nem részesülhet. Több haláleseti kedvezményezett esetén a fenti bekezdés rendelkezése nem vonatkozik azon ked- vezményezettekre, akik nem hatottak közre a biztosított elhalálozásának előidézésében.
A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget köteles visszatéríteni, ha a biztosított
• szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy
• a szerződéskötéstől számított két éven belül elkö- vetett öngyilkosság következtében halálozik el.
13.2. Kizárások
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az eset- re, ha a biztosított halála közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll az alábbi eseményekben történő aktív vagy passzív részvétellel:
• háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgárhábo- rú, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás,
• felkelésben, lázadásban vagy zavargásban való részvétel, kivéve, ha erre belföldön valamilyen hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése közben került sor,
• gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi jár- műben sportversenyen való részvétellel vagy ilyen versenyre való felkészüléssel (edzéssel) vagy egyéb repülősport tevékenységgel (pél- dául sárkányrepülő, ejtőernyős ugrás).
A fenti kockázatviselésből kizárt esetekben a biztosító a biztosítási összeg helyett a jelen feltétel 8.1. pontjá- ban foglaltak szerinti visszavásárlási összeget fizeti ki. Ha a biztosításnak a kockázatviselésből kizárt vagy a biztosító mentesülését okozó esemény bekövetkezésé- nek időpontjában nincs visszavásárlási értéke, a szer- ződés kifizetés nélkül megszűnik.
A biztosítás megkötése előtt már fennálló krónikus be- tegségek, ill. a bármely okból – már károsodott - ko- rábbi baleset vagy betegség miatt funkciójukban már korlátozott, sérült, vagy csonkolt – testrészek és szer- vek a biztosításból ki vannak zárva.
14. Egyéb rendelkezések
14.1. Panaszkezelés
14.1.1. Panaszbejelentés módja, csatornái
A biztosító a panaszkezelés során a mindenkori hatá- lyos jogszabályoknak és rendeleteknek megfelelően jár el, azaz biztosítja, hogy a tevékenységére vagy mulasz- tására vonatkozó panaszát az ügyfél szóban vagy írás- ban az alábbi csatornák bármelyikén közölhesse.
Személyes panaszbejelentés
Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodá- ban lehet személyesen panaszbejelentést tenni.
Ügyfélszolgálati Irodánk: 1123 Budapest, Alkotás u. 50. Nyitva tartás: H 8:00–18:00; K–P 8:00 –16:00
Telefonos panaszbejelentés
Telefonon belföldről a 00-00-000-000 kékszámon vagy a külföldről is hívható x00-0-000-0000 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.
Nyitva tartás: Hétfő 8:00–20:00; Kedd–Csütörtök 8:00–17:00; Péntek 8:00 –14:00
Postai úton történő panaszbejelentés
A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető:
SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Panaszkezelési Csoport
Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.
Elektronikus panaszbejelentés
Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az xxxx@xxxxxx.xx e-mail címre, faxon a 06-1-458-4260 faxszámra vagy – regisztrációt követően – Ügyfélpor- tálon keresztül online módon is eljuttathatja a biztosító részére.
14.1.2. Panaszkezelés gyakorlata
A biztosító a telefonon történő panaszkezelés esetén biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfoga- dást és ügyintézést, továbbá a beszélgetést hangfel- vétellel rögzíti, mely egy évig megőrzésre kerül. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztat- ja. Az ügyfél kérésére biztosítja a hangfelvétel vissza- hallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésére bocsátja a hangfelvételről készített hitelesített jegyző- könyvet.
A biztosító a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz kezelésével az ügyfél nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizs- gálása nem lehetséges, a panaszról és az azzal kap- csolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és an- nak egy másolati példányát a személyesen tett panasz esetén átadja, telefonon bejelentett panasz esetén pe- dig megküldi az ügyfél részére, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
Az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követően, legkésőbb a jogszabályban meghatározott harminc napon belül megküldi.
A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában tá- jékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – a felügyeleti szervhez, a Magyar Nem- zeti Bankhoz fordulhat:
Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1534 Budapest
BKKP Pf. 777
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Életbiztosítási Általános Feltételek Klasszikus életbiztosításokhoz
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az ügyfél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet a Felügyeletnél.
Biztosítási szerződéssel kapcsolatos jogvitával (szer- ződés létrejötte, érvényessége, hatálya, joghatása, megszűnése, szerződésszegés és annak joghatása) fordulhat a Magyar Nemzeti Bank mellett szervezett Pénzügyi Békéltető Testülethez.
Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest,
BKKP Pf.: 172.
A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében is lehetséges.
A biztosító az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezet, melyben szerepelnek az ügyfél és panaszadatok, vala- mint az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő levelek.
A panaszokat a jogszabályok által meghatározott ide- ig megőrzi, a Magyar Nemzeti Banki ellenőrzés esetén bemutatja.
14.2. Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékes- ségtől számított egy év elteltével évülnek el.
14.3. Egyéb rendelkezések
A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatás- ra a személyi jövedelemadóról szóló (SZJA tv) rendel- kezései is irányadók. Jogi személy szerződő esetén az SZJA tv. mellett a társasági adózásról szóló törvény, il- letve a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok is irányadóak. Mivel az adójogszabályok a szerződés tartama alatt változhatnak, indokolt a biztosított és a szerződő részéről a szerződés tartama alatt a törvé- nyi változások figyelemmel kísérése. A biztosító az ak- tuális adózásra vonatkozó információkat a honlapján (xxx.xxxxxx.xx) bocsátja Ügyfelei rendelkezésére. Az adójogszabályok változásáról a biztosító nem küld értesítést, a jogszabályi változásokat a szerződő és a biztosított kíséri figyelemmel
A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő. A függő biztosításközvetítő a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló munkavi- szonya keretében vagy a biztosító megbízása alapján közvetíti. A függő biztosításközvetítő közvetítői tevé- kenysége során esetlegesen okozott kárért a biztosító a felelős.
A független biztosításközvetítő tevékenysége során ön- állóan jár el, nem minősül a biztosító képviselőjének. A független biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályok megszegésével vagy elmulasztásával okozott károkért
önállóan felel. Ez a felelőssége kiterjed a nevében (kép- viseletében) eljáró személyek tevékenységére is.
Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábban meg- egyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak.
Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elekronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyi- latkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.
Függelék
Szerződésre jellemző értékek
• A szerződés 30 napon belül történő felmondása esetén (jelen szerződés 4.4.1. pont) a levonandó költség maximuma: 5 900 Ft
• A technikai kamat mértéke: 2,9%
• A megtakarításos életbiztosításokra visszajuttatandó nyereségrészesedés mértéke: az elért hozam tech- nikai kamat feletti részének 80%-a
• Index hatálya: minden év május 1-től a következő év április 30-ig
Baleset- és egészségbiztosítási általános feltételek
A jelen Baleset- és egészségbiztosítási általános feltételek a klasszikus, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez köthető kiegészítő bizto- sítások feltételeire vonatkoznak. Az itt nem szabályozott kérdésekben az Életbiztosítási Általános Feltételek az irányadóak.
1. Baleset- és egészségbiztosítási események
1.1. Balesetbiztosítási esemény olyan, a biztosított akaratán kívül fellépő hirtelen külső behatás, amelynek következménye a biztosítottnak a biztosítási kockázatviselés időtartama alatt, előzmény nélkül bekövetkezett baleset meg- történtétől számított egy éven belüli halála vagy tartós egészségkárosodása. Továbbá biztosítási esemény a kiegészítő biztosítási feltételekben felsorolt egyéb események be- következése.
Balesetbiztosítási eseménynek minősülnek az alábbi, a biztosított akaratán kívül bekövetkező események is:
– vízbefúlás,
– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás vagy elektromos áram behatásai.
Betegségek nem minősülnek balesetnek.
1.2. Egészségbiztosítási eseménynek számítanak a biztosítotton orvosilag szükséges, hitelesen diagnosztizált és ténylegesen végrehajtott gyógykezelések, vizsgálatok, beavatkozások, műtétek, ápolások, melyeket a Különös és Ki- egészítő feltételek határoznak meg, és melyek elvégzése a biztosítotton bizonyított.
A diagnosztikai célú vizsgálatok és beavatko- zások nem jelentenek biztosítási eseményt.
A biztosító szolgáltatásait a kiegészítő biztosí- tások szerződési feltételei határozzák meg.
A egészségbiztosítási esemény lehet beteg- ségi vagy baleseti eredetű.
A gyógykezelés olyan orvosi kezelés, mely az orvostudomány általánosan elismert állása szerint megfelelőnek tűnik az egészség újbóli helyreállítására, az egészségi állapot javításá- ra, vagy a rosszabbodás megakadályozására.
Betegség az orvostudomány általánosan el- ismert állása szerinti rendellenes testi, vagy szellemi állapot.
2. Balesetbiztosítási kiegészítő biztosítá- sok esetén nem biztosítható személyek
Nem biztosíthatóak a súlyos idegbetegek, az elme- betegek és az állandó gondozásra szorulók. Állandó gondozásra szorulónak tekintendő, aki mindennapi életviteléhez állandóan és tartósan külső segítséget kényszerül igénybe venni.
Ha a biztosított a biztosítási szerződés tartama alatt válik nem biztosítható személlyé, a biztosító teljesítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a biztosítási ese- mény bekövetkezése és a biztosított állapota között nincs ok-okozati összefüggés. Amennyiben a biztosító tudomást szerez a biztosított nem biztosítható sze- méllyé válásáról, és a kockázatot a kockázatelbírálási szabályzata értelmében nem vállalhatja, a kiegészítő biztosítást 30 napra írásban felmondhatja.
3. Külön megállapodással biztosítható személyek balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások és csomagok esetén
Azok a személyek, akik testi fogyatékosságban vagy betegségben szenvednek, súlyos betegségen vagy műtéten estek át, a biztosító és a biztosított megál- lapodása szerint külön feltételekkel (pótdíj ellenében, esetleg kizárásokkal) biztosíthatók, amennyiben a fenti- eknek baleseti eseményre kihatása lehet.
Ide tartoznak:
– szív- és érrendszeri betegségek, ájulás, szédülés, a gerincoszlop és a gerincvelő betegségei, továbbá a csípőízület betegségei, isiász, csontvelőgyulladás, cukorbetegség, nagyothallás, rosszindulatú dagana- tok, beleértve az ideg- és agymegbetegedéseket is,
– szempanaszok erősen korlátozott látással (rövidlátás 8 dioptriától).
A megállapodás szerinti külön feltételeket a biztosító a biztosítási kötvényen feltünteti.
4. A kockázatviselés korlátozása baleset- biztosítási kiegészítő biztosítások esetén
4.1. Hasfali és lágyéksérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a sérvet olyan kívül- ről jövő behatás okozta, amelyre a kockázat- viselés kiterjed és az nem öröklött tényezők (adottságok) következményeként jelentkezett.
4.2. Porckorongsérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha ez a gerincoszlopot ért közvetlen mechanikus behatás, nem pedig egy korábbi, már a baleset előtt is meglevő betegség súlyosbodásának a következménye.
4.3. Belső szervek vérzései és agyvérzés esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minősülő ese- mény okozza.
4.4. Pszichikai reakciók okozta káros zavarok ese- tén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minő- sülő esemény okozta.
5. Baleset- és egészségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok
Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi esemé- nyekre:
5.1. Terrorcselekmény. Jelen általános feltétel al- kalmazása szempontjából terrorcselekmény- nek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infra- struktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyá- solására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illet- ve arra alkalmas.
5.2. Ha a fogantatás a biztosítási szerződés hatály- balépését megelőzően történt, akkor a bizto- sító kockázatviselése nem terjed ki az adott terhességre és szülésre. A fogantatás a bizto- sítási szerződés hatálybalépését megelőzően történt, ha a szerződés hatálybalépése és a terhességet dokumentáló hivatalos iratban (pl. Terhességi kiskönyvben) a szülés várható idő- pontjaként rögzített időpont között kevesebb, mint 285 nap van.
5.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a művi terhességmegszakítás eseteire, kivé- ve az anya egészségének megőrzése, éle- tének megmentése érdekében végrehajtott terhességmegszakítások eseteit, illetve a bűn-
cselekmény kapcsán előállott terhesség meg- szakításának eseteit.
5.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:
a) a mesterséges megtermékenyítés (annak bármely formája),
b) a kizárólag a meddőség megszüntetése miatti események,
c) a sterilizáció,
d) a nemi jelleg megváltoztatása,
e) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebé- szet és következményei,
f) a fogpótlás.
5.5. Ha a biztosítottnál a 4.3., illetve a 4.4. bekez- désben felsorolt események következménye- ként életmentő beavatkozás szükséges, akkor a biztosító az orvosi beavatkozást igénylő álla- pot miatti eseményekre szolgáltat.
5.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:
a) az olyan kórházi ápolás, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megál- lapítása, egészségi állapota romlásának megakadályozása és egészségének hely- reállítása, így különösen a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tartóz- kodása, a biztosítottnak a szülője ápolása miatti kórházi tartózkodása,
b) olyan keresőképtelenség, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megállapí- tása, egészségi állapota romlásának meg- akadályozása és egészségének helyreállí- tása, így különösen a szűrővizsgálat miatti keresőképtelenség, a szülőnek, nevelőszü- lőnek, helyettes szülőnek a beteg gyerme- ke ápolásával összefüggő keresőképtelen- sége,
c) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (különösen geriátriai, gyógype- dagógiai, logopédiai ellátás, gyógytorna, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra), kivéve a krónikus betegségek kórismézésével, a gyógykezelés első beállításával, jelentős akut állapotrosszabbodás elhárításával kapcsolatos kezeléseket,
Baleset- és egészségbiztosítási általános feltételek
d) orvosi végzettséggel és működési enge- déllyel nem rendelkező személy által folyta- tott kezelés.
5.7. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira, betegségeire.
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki továbbá:
5.8. légi jármű pilótájaként vagy légi jármű sze- mélyzeteként elszenvedett, valamint légi jár- művel folytatott egyéb hivatás gyakorlása köz- ben bekövetkezett biztosítási eseményekre,
5.9. motor nélküli légi jármű (repülő szerkezet), segédmotoros vitorlázó repülőgép, motoros sárkányrepülő, valamint ejtőernyő használata közben bekövetkezett balesetekre,
5.10. autó-motorsport, motorcsónak versenyeken (ideértve a teszttúrákat és raliversenyeket is) és ezekkel kapcsolatos edzéseken való ak- tív részvételre, ideértve a jármű személyzetét (sportolók) és a kisegítő személyzetet.
5.11. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka egész- ben vagy részben:
a) közvetve, vagy közvetlenül radioaktív su- gárzás, illetve ionizáló sugárzás,
b) nukleáris energia.
6. Balesetbiztosítási védelemből kizárt kockázatok
Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi esemé- nyekre:
6.1. Az elme- és tudatzavarban bekövetkezett bal- esetek akkor, ha az ittasságon, kábító- illetve bódító szerek fogyasztásán alapul, valamint agyvérzés, epilepsziás roham és egyéb, a biz- tosított egész testére kiterjedő görcsös roham következtében bekövetkező balesetek. Ha az említett roham olyan baleset következménye, amelyre a kockázatviselés kiterjed, a biztosítá- si védelem fennáll.
6.2. A biztosítottat ért szívinfarktus folytán bekö- vetkező balesetek. A szívinfarktus semmilyen körülmények között nem tekinthető baleseti következménynek.
6.3. Öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete.
6.4. Megemelés, rándulás, napszúrás, hőguta, fa- gyás, habituális ficam, patológiás törés, kivé- ve, ha az baleset következménye.
6.5. Fertőzések esetén fennáll a biztosítási vé- delem, ha a kórokozó olyan baleseti sérülés következtében kerül a szervezetbe, amelyre a kockázatviselés kiterjed. Kismértékű bőr- és nyálkahártya-sérülések nem tartoznak ezen baleseti sérülésekhez. Ha a kórokozó ezen keresztül jut a szervezetbe (azonnal vagy ké- sőbb), a biztosítási védelem nem áll fenn. Ez a korlátozás a veszettségre és a tetanuszra nem vonatkozik. Gyógykezelés következtében be- következő fertőzésekre a biztosítási védelem nem terjed ki.
6.6. Nem minősül balesetnek a szilárd vagy folyé- kony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe.
6.7. Recehártya-leválás és annak következményei nem minősülnek balesetnek.
6.8. A kiegészítő biztosítás és csomag megköté- sének időpontjában már bármely okból sérült vagy csonka, funkciójában korlátozott (nem ép) testrészek a biztosításból ki vannak zárva.
7. Egészségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok
7.1. A biztosított testén saját maga, vagy hozzá- járulásával mások által végzett gyógyító célú kezelés és beavatkozás folytán előidézett testi károsodás, amennyiben erre nem valamely biztosítási esemény miatt került sor.
7.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka egész- ben vagy részben:
a) kóros elmeállapot
b) HIV-fertőzés
7.3. A fenti kockázatviselésből kizárt esetekben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.
8. A biztosító mentesülése baleset- és egészségbiztosítási kockázatok esetén
8.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifize- tése alól, ha a biztosított halála illetve sérülése a kedvezményezett szándékos magatartása folytán következett be.
8.2. A biztosító mentesülése balesetbiztosítá- si kockázatok esetén
A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól balesetbiztosítási kockázatok esetén, ha a balesetet, egészségkárosodást szándékosan vagy súlyosan gon- datlan magatartással
– a szerződő fél vagy a biztosított,
– velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
– üzletvezetésre jogosult tagjuk,
– alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk okozta.
Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül különösen, ha a biztosítási esemény
– nem az orvos által javasolt, illetve nem az orvos által előírt adagolásban szedett gyógyszer, nyugtató, tu- datmódosító szer hatására állt be,
– a biztosított ittas állapotával (2,5 ezrelék, illetve ezt meghaladó véralkohol szint) közvetlen összefüggés- ben valósul meg, vagy
– a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas vezetése kö- vetkeztében áll be, vagy
– a biztosított munkavégzése során a munka- és tűzvé- delmi szabályok be nem tartása miatt következett be.
A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól balesetbiztosítási kockázatok esetén, ha jelen pontban rögzített személyek a kármegelőzési vagy kárenyhíté- si kötelezettségüket szegik meg súlyosan gondatlanul vagy szándékosan.
9. A biztosító mentesülése egészségbiztosítási kockázatok esetén
9.1. A biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás kifizetése alól, ha a biztosítottnál bekövetkező betegségek vagy azok következményei
– a biztosított saját magának szándékosan vagy súlyos gondatlansággal (pl.: az orvo- si előírások tudatos megszegése) okozott egészségkárosodása,
– valamely a szerződéskötés előtt, a bizto- sítottnál fennálló, de a biztosító elől elhall- gatott betegség illetőleg egészségi állapot meglétével ok-okozati összefüggésben kö- vetkeztek be.
9.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás kifizetése alól
– a biztosított alkohol-, vagy drogfüggősége esetén ezek kezelésével és rehabilitációjá- val összefüggő egészségbiztosítási esemé- nyekkor,
– olyan betegségek és balesetek valamint ezek következményei esetén, amelyek az alkohol vagy kábítószer élvezete miatt rosz- szabbodnak, illetve azok gyógykezelése ez- által megnehezül.
9.3. A biztosított a biztosítási esemény bekövet- keztekor úgy köteles eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
10. A balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások szolgáltatásai
10.1. Tartós egészségkárosodás
10.1.1. Ha a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset következmé- nyeként a biztosított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége tartósan károso- dott, a biztosító a szerződésben meghatá- rozott biztosítási összegnek az egészségká- rosodás alapján megállapított százalékát, de legfeljebb a biztosítási összeget fizeti ki.
Az egészségkárosodás fokát az alábbiak szerint kell megállapítani:
Testrészek egészségkárosodása: Térítés: egy kar vállízületből való teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 70% egy kar könyökízület felettig való elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 65% egy kar könyökízület alatt való elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 60% egy kéz teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 55% egy hüvelykujj teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 20% egyik mutatóujj teljes elvesztése,
vagy működésképtelensége 10% bármely más ujj teljes elvesztése,
vagy működésképtelensége 5% egy láb combközép felettig való teljes
elvesztése,vagy teljes működésképtelensége 70% egyik láb combközépig való teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 60% egy láb térd alatt való elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 50% egyik láb lábszár közepéig való elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 45% egyik lábfej teljes elvesztése,
Baleset- és egészségbiztosítási általános feltételek
vagy teljes működésképtelensége 40% egyik nagylábujj teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 5% bármely másik lábujj teljes elvesztése,
vagy működésképtelensége 2% mindkét szem látóképességének teljes
elvesztése 100%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése 50% mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30% a szaglóérzék teljes elvesztése 10%
az ízlelő képesség teljes elvesztése 5%
10.1.2. Az előző pontból adódó egészségkárosodá- si százalékok összegződhetnek, de nem ha- ladhatják meg a 100%-ot. Ennek megfelelően tehát, amennyiben a szerződés hatálya alatt több biztosítási esemény is bekövetkezik, és ezáltal az egészségkárosodási százalékok együttesen a 100%-ot meghaladják, vagy egy biztosítási esemény kapcsán az egész- ségkárosodási százalékok összegződnek és a 100%-ot meghaladják, úgy a biztosító szol- gáltatásának felső határa minden esetben a biztosítási összeg.
Egyes testrészek vagy érzékszervek részbe- ni elvesztése illetve részbeni működésképte- lensége esetén az előző pontban megadott egészségkárosodási százalékok megfelelő hányadát kell figyelembe venni.
Ha az egészségkárosodás az egészségká- rosodási tábla alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megálla- pítani, hogy a testi vagy szellemi működőké- pesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent. A tartós egészségkárosodás mér- téke független a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétől, a biztosító a bármely munkavégzést akadályozó egészségkároso- dást veszi figyelembe.
Az egészségkárosodás tartós jellegét és an- nak mértékét a biztosító orvosa állapítja meg.
10.1.3. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megál- lapított tartós egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be or- vosi véleményt.
Amennyiben az a biztosító orvosának vélemé- nyétől eltér, független, mindkét fél által elfoga- dott orvos szakértőt kell felülvizsgálatra felkér- ni. A független orvos szakértői felülvizsgálattal kapcsolatban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvos szakértő magasabb egész- ségkárosodási százalékot állapított meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biztosító kérte.
10.1.4. A baleset utáni első évben az egészég- károsodási kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szem- pontból egyértelműen tisztázottak. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége megállapítást nyert, a biztosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megállapítható károsodási fok szerint járó kifizetést.
10.1.5. Amennyiben a tartós egészségkárosodás foka nem tisztázott egyértelműen, mind a biztosí- tottnak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától számított 4 évig évenként az egész- ségkárosodás újbóli megállapítását kérni. Ha a felülvizsgálat magasabb egészégkárosodási fokot állapít meg, a biztosító ennek megfe- lelően térít. Ha a felülvizsgálat alacsonyabb egészégkárosodási fokot állapít meg, a biz- tosítottnak nem kell a korábban kifizetett és a felülvizsgálaton megállapított alacsonyabb szolgáltatás különbségét a biztosítónak visz- szatérítenie.
10.1.6. Ha a biztosított elhalálozása
– a balesetet követő egy éven belül a bal- esetből kifolyólag következik be, egészég- károsodási szolgáltatásra vonatkozó igény nem támasztható,
– a balesetet követő egy éven belül, de a balesettel össze nem függő okból vagy bármely okból, de a balesettől számított egy év eltelte után következik be, olyan egészégkárosodási fok után teljesítendő a szolgáltatás, amellyel a legutolsó orvosi vizsgálat megállapítása alapján számolni kellett volna.
10.2. Baleseti halál
10.2.1. Ha a halál a balesetet követő egy éven belül, a balesetből kifolyólag következik be, a bizto- sító a biztosítási szerződésben a baleseti halál esetére megállapodott összeget fizeti ki. A ha- láleseti kifizetésből az ugyanazon eseményből eredően tartós egészégkárosodási szolgál- tatásként már kifizetett összegeket levonja, s csak a különbözetet fizeti ki.
10.2.2. Amennyiben a biztosító a baleseti egészség- károsodási szolgáltatást már kifizette a biz- tosított elhalálozása előtt, és a baleseti halál szolgáltatási összege alacsonyabb, mint az egészégkárosodási szolgáltatásé, a többlet- kifizetést nem követelheti vissza.
11. A biztosítási esemény bejelentése a baleset- és egészségbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén
11.1. A biztosított, a biztosítási szolgáltatásra igényt tartó személy illetve azok képviselője köteles a biztosítónak a biztosítási eseményt annak be- következtétől számított 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, a szükséges felvilágosítá- sokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
11.2. Halálesetet a bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül kell jelenteni a biztosító- nak, akkor is, ha a balesetet korábban már jelentették.
11.3. Baleseti egészégkárosodásra vonatkozó szol- gáltatási igényt a baleset bekövetkeztétől szá- mított 1 éven belül kell bejelenteni, de ebben az esetben is a biztosítási esemény bekövet- keztét a biztosítóval 5 munkanapon belül írás- ban közölni kell.
11.4. A bejelentési határidők elmulasztása esetén a biztosító annyiban tagadhatja meg a bizto- sítási szolgáltatás kifizetését, amennyiben a késedelem miatt lényeges körülmények kide- ríthetetlenné válnak.
11.5. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biz- tosító előírhatja, hogy a biztosított az általa előírt orvosi vizsgálatokon részt vegyen.
11.6. Ha a biztosított a biztosító orvosa által meg- állapított biztosítási szolgáltatás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleményt. Amennyiben az a biztosí- tó orvosának véleményétől eltér, független, mindkét fél által elfogadott orvos szakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvos szakértői felülvizsgálattal kapcsolatban felme- rülő költségeket (utazás, honorárium) a bizto- sító csak abban az esetben viseli, ha az orvos szakértő magasabb szolgáltatást állapít meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biztosító kérte.
12. A biztosított egyéb kötelezettségei a baleset- és egészségbiztosítási
kiegészítő biztosítások és csomagok esetén
12.1. A baleset után a biztosítottnak haladéktala- nul orvosi segítséget kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejeztéig folytatni kell, gondoskodni kell a baleset kö- vetkezményeinek – lehetőség szerinti – elhárí- tásáról és enyhítéséről.
12.2. A biztosító előírhatja, hogy a biztosított a biz- tosító által megnevezett orvosokkal indokolt esetben megvizsgáltassa magát.
13. Egyéb rendelkezések
13.1. Egészségbiztosításra vonatkozó egyéb rendelkezések
13.1.1. Az egészségbiztosítási kiegészítő biztosítások vonatkozásában nem tekinthető a kockázat jelentős növekedésének a biztosított életko- ra előrehaladásából származó természetes egészségromlás lehetősége.
13.1.2. Az egészségbiztosítást a biztosító rendes fel- mondással nem szüntetheti meg.
13.2. Balesetbiztosításra vonatkozó egyéb rendelkezések:
13.2.1. Közlési és változásbejelentési kötelezettség
Ha a szerződéskötéskor már fennállott lénye- ges körülményekről a biztosító csak később szerez tudomást, vagy lényeges körülmények megváltozását közlik vele, az ebből eredő jo- gokat nem csak a szerződés létrejöttétől szá- mított öt évig gyakorolhatja.
SIG 2687