Az Európai Parlament 2023. november 23-i állásfoglalása az EU–Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásáról (2022/2188(INI))
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
HU
C sorozat
C/2024/4222 2024.7.24.
Az EU–Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtása
Az Európai Parlament 2023. november 23-i állásfoglalása az EU–Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásáról (2022/2188(INI))
(C/2024/4222)
Az Európai Parlament,
— tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
— tekintettel az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak- Írország Egyesült Királysága között létrejött kereskedelmi és együttműködési megállapodásra (1) (a továbbiakban: kereskedelmi és együttműködési megállapodás),
— tekintettel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia- közösségből történő kilépéséről szóló megállapodásra (2) (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás), valamint az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvre (a továbbiakban: a jegyzőkönyv),
— tekintettel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 524. cikkére,
— tekintettel „Az Európai Unió, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtása és alkalmazása 2021. január 1. 2021. december 31.” című, 2022. március 24-i bizottsági jelentésre (COM(2022)0126),
— tekintettel „Az Európai Unió, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtása és alkalmazása 2022. január 1. – 2022. december 31.” című, 2023. március 15-i bizottsági jelentésre (COM(2023)0118),
— tekintettel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával Gibraltár tekintetében folytatandó új partnerségről folytatott tárgyalásokra vonatkozó javasolt felhatalmazásról szóló, 2020. február 12-i állásfoglalására (3), valamint a Gibraltárról folytatott tárgyalások engedélyezéséről szóló, 2021. július 20-i tanácsi határozatra,
— tekintettel „A közös kül- és biztonságpolitika végrehajtása – 2022. évi éves jelentés” című, 2023. január 18-i állásfoglalására (4), valamint „A közös biztonság- és védelempolitika végrehajtása – 2022. évi éves jelentés” című, 2023. január 18-i állásfoglalására (5),
— tekintettel az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséről szóló megállapodásról szóló végrehajtási jelentésről szóló, 2023. március 15-i állásfoglalására (6),
— tekintettel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia- közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás, valamint az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtása és érvényesítése terén az Uniót megillető jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2023. március 15-i (EU) 2023/657 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7),
(1) HL L 149., 2021.4.30., 10. o.
(2) HL L 29., 2020.1.31., 7. o.
(3) HL C 294., 2021.7.23., 18. o.
(4) HL C 214., 2023.6.16., 26. o.
(5) HL C 214., 2023.6.16., 54. o.
(6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0080. (7) HL L 83., 2023.3.22., 1. o.
— tekintettel az EU–Egyesült Királyság Parlamenti Partnerségi Közgyűlés üléseire és álláspontjaira, különösen a Parlamenti Partnerségi Közgyűlés 2023. július 3-án és 4-én, Brüsszelben tartott harmadik ülése során elfogadott két dokumentumra: a társelnökök nyilatkozatára és a partnerségi tanácsnak az EU és az Egyesült Királyság Ukrajna támogatására irányuló közös erőfeszítéseiről és a szankciókkal kapcsolatos hatékony együttműködéséről szóló ajánlására, továbbá az Egyesült Királyság és az EU közötti energetikai együttműködésről szóló, 2022. november 8-án elfogadott ajánlásra,
— tekintettel az Európai Tanács 2018. november 25-i nyilatkozatára, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával folytatandó új partnerségre irányuló tárgyalásokra javasolt megbízatásról szóló, 2020. február 12-i európai parlamenti állásfoglalásra (8) (Gibraltár tekintetében), valamint a Gibraltárról folytatott tárgyalások engedélyezéséről szóló, 2021. október 5-i tanácsi határozatra,
— tekintettel az emberi jogok európai egyezményére,
— tekintettel az Európai Szociális Chartára,
— tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeire és jegyzőkönyveire, különösen az ILO alapvető eszközeire,
— tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére, valamint az Elnökök Értekezlete 2002. december 12-i ülésén hozott, a saját kezdeményezésű jelentések engedélyezésére vonatkozó eljárásról szóló határozatának 1. cikke (1) bekezdésének
e) pontjára és 3. mellékletére,
— tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Halászati Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére,
— tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Költségvetési Bizottság levelére,
— tekintettel a Külügyi Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A9-0331/2023),
A. mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálya a területek széles körére terjed ki, többek között az energiaügyre, a halászatra, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre, a bűnüldözési, a kereskedelemre, a közlekedésre, és a szociális biztonsági rendszerek összehangolására, megteremtve a felek közötti kapcsolatok átfogó alapját, biztosítva az egyenlő versenyfeltételeket, és magas szintű normákat fenntartva az olyan területeken, mint a munkavállalói jogok, a tisztességes verseny, az állami támogatás, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartása;
B. mivel a kulturális és kreatív ágazat nem szerepel a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban, amely az
„oktatás” kifejezést csak a kiberbiztonsággal és a polgárok kiberbiztonsághoz kapcsolódó kihívásokkal kapcsolatos oktatásának szükségességével összefüggésben említi;
C. mivel a brexit következtében az Egyesült Királyságban tanuló uniós polgárok már nem vehetik igénybe a belföldi tandíjakat („home fees”), hanem nemzetközi hallgatóként magasabb összegű tandíjakat kell fizetniük, ami nagy többségük számára megfizethetetlenül drágává teszi azokat, különösen sújtva a szociálisan hátrányos helyzetű fiatal diákokat;
D. mivel a brexit súlyosan érintette az ifjúsági és iskolai csereprogramokat; mivel 2020 és 2022 között 50%-kal kevesebb uniós polgár iratkozott be az Egyesült Királyság egyetemeire;
E. Mivel az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy nem vesz részt a 2021–2027-es időszakra vonatkozó Európai Szolidaritási Testület programban és a 2021–2027-es időszakra vonatkozó Kreatív Európa programban;
(8) HL C 294., 2021.7.23., 18. o.
F. mivel a mozgás szabadsága előnyös volt a kulturális és kreatív ágazat valamennyi szegmense számára, beleértve mind az uniós, mind a brit audiovizuális ágazatot, fesztiválokat, turnétársaságokat, együtteseket, zenekarokat, valamint tánc- és színházi társulatokat egyaránt; mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás kulturális kivételt alkalmaz, kizárva alkalmazási köréből az audiovizuális szolgáltatásokat, annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió számos vonatkozásban azonos értékeket vall a kultúra és az oktatás területén;
G. mivel az Egyesült Királyság továbbra is részes fele a határokat átlépő televíziózásról szóló európai egyezménynek, és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (9) alkalmazásában az Egyesült Királyságból származó audiovizuális alkotások az 1. cikk (1) bekezdésének n) pontjával és a (3) bekezdéssel összhangban „európai alkotásnak” minősülnek; mivel az Egyesült Királyság az átmeneti időszakban végrehajtotta az audiovizuális médiaszol gáltatásokról szóló irányelvet, miután ez a jogszabály a megtartott uniós jog hatálya alá tartozott;
H. mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás nem fejleszti az Egyesült Királyság és az EU közötti kapcsolatok területi dimenzióját; mivel az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése uniós régiónként eltérő hatással jár, és a kereskedelmi és együttműködési megállapodás regionális és helyi szintű hatásai még nem ismertek; mivel az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése negatívan érintette az Interreg-projektekben részt vevő régiókat és partnereket, illetve veszélyezteti a területi és a határokon átnyúló együttműködést, valamint az EU és az Egyesült Királyság különböző régiói és városai között meglévő kapcsolatok egészét;
I. mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás nem terjed ki a pénzügyi szolgáltatások egyenértékűségével, az Egyesült Királyság adatkezelési rendszerének megfelelőségével, a személyek és szolgáltatások szabad mozgásával vagy az Egyesült Királyság állat- és növényegészségügyi rendszerével kapcsolatos döntésekre;
J. mivel az egyesült királyságbeli szolgáltatók – többek között a pénzügyi szolgáltatások területén – már nem részesülnek a „származási ország” keretrendszer vagy a „passzportálás” előnyeiből, amely automatikus hozzáférést biztosít az EU teljes egységes piacához;
K. mivel a kilépésről rendelkező megállapodás és a kereskedelmi és együttműködési megállapodás létrehozza az Egyesült Királyság és az EU közötti kapcsolat közös keretét; mivel az EU és az Egyesült Királyság mindkét megállapodást elfogadta és ratifikálta, és a nemzetközi jog értelmében azok jogi kötelező erővel rendelkező szerződések; mivel az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatnak az említett nemzetközi kötelezettségvállalások teljes körű tiszteletben tartásán és tényleges alkalmazásán kell alapulnia;
L. mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtása közvetlenül kapcsolódik a kilépésről rendelkező megállapodás, valamint az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv teljes körű végrehajtásához; mivel a jegyzőkönyv teljes körű végrehajtása késedelmet szenvedett amiatt, hogy az EU és az Egyesült Királyság közös megoldásokat volt kénytelen keresni a jegyzőkönyv végrehajtása során a brexit következtében felmerülő gyakorlati kihívásokra;
M. a Windsori Keretmegállapodás az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv végrehajtásának első két évében felmerült kihívások kezelésével jogbiztonságot teremt, ennélfogva pedig előkészíti az utat a teljes körű végrehajtáshoz; mivel a Windsori Keretmegállapodás számos területre – többek között a vámügyekre, az agrár-élelmiszeriparra, a gyógyszerekre, az állami támogatásokra, a hozzáadottérték-adóra és a jövedéki adóra is – kiterjed; üdvözli az Egyesült Királyság kormányának a Windsori Keretmegállapodásról szóló, 2023 júliusi iránymutatását és a teljes körű végrehajtás biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalását (10);
N. mivel a Windsori Keretmegállapodás megkötése új szakaszt nyit az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokban, és lehetőséget kínál számukra arra, hogy előrelépjenek a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásában, és pozitív és stabil kapcsolatot alakítsanak ki;
O. mivel a nemzetközi kereskedelemben és beruházásokban fontos az átláthatóság, ami valamennyi érdekelt fél és részes fél javát szolgálja; mivel üdvözlendő az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmet és beruházásokat elősegítő, kiszámítható kereskedelmi környezet;
P. mivel az EU és az Egyesült Királyság közös értékeket vall, valamint közösek a biztonsági érdekeik mind a közvetlen európai szomszédságban, mind globálisan; mivel sajnálatos módon a kül-, biztonság- és védelempolitika terén nem jutottak megegyezésre a rendszeres és mélyreható konzultációk és együttműködés struktúrájáról; mivel a transzatlanti kapcsolatokkal és együttműködéssel összefüggésben erős és megbízható partnerként az EU és az Egyesült Királyság egyaránt nagy hasznát venné az átfogóbb és jobban strukturált együttműködésnek a kül-, a biztonság- és a védelempolitika terén, többek között a NATO keretén belül is;
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgálta tásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).
(10) Az Egyesült Királyság kormánya, A Windsori Keretmegállapodás – további részletek és kiadványok, 2023. szeptember 29.
Q. mivel az Oroszországi Föderáció által Ukrajna ellen indított indokolatlan és jogellenes agressziós háború globális következményei, a teljes körű háború ismételt megjelenése az európai kontinensen, valamint a gazdasági instabilitás és az energiapiaci ingadozások Oroszország általi szándékos eszközként való felhasználása azonnali geopolitikai bizonytalanságot eredményezett az uniós polgárok és a partnerek számára szerte a világon; mivel ennek következtében az Egyesült Királyságnak és az Uniónak fokoznia kell az együttműködést és a koordinációt Ukrajna támogatása és az Oroszországi Föderáció által tanúsított agresszív magatartás – többek között a dezinformációs kampányok és a kibertámadások – sokrétű következményeinek kezelése során;
R. mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás megköveteli az ILO alapvető egyezményeiben meghatározott, nemzetközileg elismert alapvető munkaügyi normák tiszteletben tartását, előmozdítását és hatékony végrehajtását; mivel a nemzetközi jog rögzíti a kollektív szervezkedéshez, tárgyalásokhoz és fellépéshez való alapvető jogot, amely a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban meghatározottakkal összhangban a fenntartható fejlődés és az egyenlő versenyfeltételek biztosításának szerves részét képezi; mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás messzemenő és átfogó környezetvédelmi és munkavállalói védelmi rendelkezések végrehajtására vállal kötelezettséget, amelyek – megsértésük esetén – vitarendezési mechanizmusok hatálya alá tartoznak;
S. mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás előírja, hogy tiszteletben tartsák a demokráciát, a jogállamiságot, valamint az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelmét, többek között az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és az emberi jogok európai egyezményében foglaltak szerint; mivel e jogok a belső tanácsadó csoportok munkájának vezérelveiként szolgálnak, többek között a kereskedelmi és együttműködési megállapodás fejezetében is; mivel az Európa Tanács emberi jogi biztosa aggodalmának adott hangot az Egyesült Királyságban fennálló általános emberi jogi helyzettel kapcsolatban;
T. mivel a Bizottság általános értékelése szerint a kereskedelmi és együttműködési megállapodás korszerű és átfogó megállapodás, amely tükrözi az EU érdekeit a kereskedelem és az együttműködés terén, ugyanakkor betartja az uniós intézmények és a tagállamok által az Egyesült Királyság kilépési folyamata során tiltó jelleggel megállapított határvonalakat; mivel a 2021-es és 2022-es évekre vonatkozóan a Bizottság éves végrehajtási jelentéseiben megállapította, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban meghatározott, árukra és szolgáltatásokra vonatkozó kereskedelmi megállapodások a kisebb végrehajtási problémák ellenére összességében jól működtek;
U. mivel a közös halászati politika (11) előírja az EU-nak, hogy a politika célkitűzéseit és elveit földrajzi területtől függetlenül minden halászati tevékenység során előmozdítsa és biztosítsa annak érdekében, hogy egyenlő versenyfel tételeket biztosítson az uniós és nem uniós érdekelt felek számára; mivel e politika azt is előírja az EU-nak, hogy a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek alapján nemzetközi szinten együttműködjön, és küzdjön a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat (IUU-halászat) ellen;
V. mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás második részének ötödik fejezete (Halászat) elismeri a tengerek biológiai erőforrásainak és ökoszisztémáinak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján történő megőrzésének és fenntartható kezelésének fontosságát, valamint a felelősségteljes és fenntartható halászati és akvakultúra-tevékenységek, a helyes halászati irányítás előmozdításának, valamint a kereskedelem szerepének fontosságát e célok elérésében;
W. mivel az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése súlyos hatást gyakorolt az uniós halászati flottára, ami a kvóták elvesztéséhez, hajók kivonásához, valamint a régóta működő kereskedelmi vállalkozások és kereskedelem megzavarásához vezetett;
X. mivel a halászati szakbizottság többéves állományvédelmi és gazdálkodási stratégiákat fog kidolgozni, amelyek alapul szolgálnak a teljes kifogható mennyiségek és egyéb gazdálkodási intézkedések – többek között a kvótán kívüli állományok – meghatározásához, valamint a halászati gazdálkodási célú tudományos adatgyűjtés meghatározásához, és ezen adatok tudományos testületekkel való megosztásához annak érdekében, hogy azok a lehető legjobb tudományos szakvéleményt nyújthassák;
Y. mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodáshoz 38. mellékletként csatolt, a vizekhez való hozzáférésről szóló jegyzőkönyv 2021. január 1-jétől 2026. június 30-ig tartó „kiigazítási időszakot” ír elő, amelynek során minden fél a másik fél hajói számára teljes körű hozzáférést biztosít vizeihez az abban felsorolt fajok halászata céljából; mivel ezen időpontot követően a vizekhez és halászati erőforrásokhoz való kölcsönös hozzáférés az EU és az Egyesült Királyság közötti éves tárgyalások tárgyát fogja képezni; hangsúlyozza, hogy az ágazatba történő beruházások fenntartása érdekében egyértelműségre van szükség az átmenetet követő időszakot illetően;
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).
Z. mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 2026-ig fokozatosan 25%-kal csökkenti az uniós flotta halászati lehetőségeinek arányát az Egyesült Királyság vizein, ami az uniós flotta valamennyi szegmensét érinti, különösen a kisüzemi halászatot;
AA. mivel az Egyesült Királyság egyoldalúan úgy határozott, hogy nem vesz részt az oktatási, az ifjúsági és sportágazatra kiterjedő Erasmus+ 2021–2027 programban; mivel az Egyesült Királyság intézményei továbbra is bekapcsolódhatnak az Erasmus Mundus és a Xxxx Xxxxxx program fellépéseibe;
AB. mivel az Xxxxxxxx nem csupán mobilitási program, hanem az ismeretek cseréjét, a tudományos együttműködés előmozdítását, a személyes fejlődést, az erős és tartós kapcsolatok kialakítását, valamint a különböző kulturális háttérrel rendelkező emberek, intézmények és tagjaik, valamint az érdekelt felek széles köre, szervezeteik és hálózataik közötti megértés előmozdítását szolgáló hatékony eszköz is, amely hozzájárul a szakpolitikák és gyakorlatok fejlesztéséhez;
AC. mivel a brexit-népszavazásig az Egyesült Királyság az Erasmus+ program résztvevőinek egyik legnépszerűbb úti célja volt;
AD. mivel társult országként nem uniós országok is csatlakozhatnak az Erasmus+ programhoz és az Európai Szolidaritási Testülethez;
AE. mivel a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékot (12) azért hozták létre, hogy az támogatást nyújtson az Egyesült Királyság Unióból való kilépése következtében a tagállamok, régiók és ágazatok által tapasztalt kedvezőtlen következmények ellensúlyozására, és ezáltal enyhítse a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra gyakorolt negatív hatásokat; mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban elfogadott átmeneti időszakban a kvótarészese déseknek az EU-ból az Egyesült Királyságba történő áthelyezése jelentős negatív gazdasági következményekkel fog járni az uniós halászokra nézve;
AF. mivel a brexitmegállapodás rendelkezéseinek teljes körű végrehajtása minden területen, így az áru- és szolgáltatáske reskedelem, a digitális kereskedelem, a szellemi tulajdon, a közbeszerzés, a légi és közúti közlekedés, az energia, a halászat, a szociális biztonsági rendszerek koordinálása, a bűnüldözés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, a tematikus együttműködés és az uniós programokban való részvétel terén, előfeltétele annak, hogy mindkét együttműködő partnerre nézve a lehető legnagyobb pozitív hatást fejtse ki;
AG. mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás megállapítja, hogy az Egyesült Királyság és az EU közös célja a magas szintű fogyasztóvédelem elérése, és e célból együtt kell működniük;
AH. mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében tett legtöbb együttműködési kísérletet részben vagy egészben felfüggesztették a kilépésről rendelkező megállapodás végrehajtására vonatkozó megoldás megszületéséig, különös tekintettel a vámügyi adatokhoz történő valós idejű hozzáférésre; mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban meghatározott együttműködési területek a Windsori Keretmegállapodás 2023. márciusi véglegesítését követően ismét figyelmet kaphatnak;
AI. mivel ennek eredményeként az EU és az Egyesült Királyság piacfelügyeleti és vámhatóságai között alig vagy egyáltalán nem alakult ki együttműködés a termékbiztonság terén, a kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak a kereskedelem technikai akadályairól szóló fejezetében foglalt kötelező vállalások ellenére; mivel az Egyesült Királyság hatóságai nem férnek hozzá az uniós biztonsági riasztórendszerhez, és az EU sem fér hozzá az Egyesült Királyság új termékbiztonsági adatbázisához;
AJ. mivel az Egyesült Királyság Verseny- és Piacfelügyeleti Hatósága már nem része az uniós Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózatnak; mivel a hatóságok közötti szoros együttműködés és információcsere elengedhetetlen a fogyasztói jogok megfelelő érvényesítésének biztosításához, és ezért azt ösztönözni kell;
AK. mivel 2021-től az Egyesült Királyságból az EU-ba irányuló valamennyi kivitel vámeljárásoknak és -ellenőrzéseknek van alávetve; mivel az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépése óta négyszer halasztotta el az uniós importellenőrzések bevezetését;
AL. mivel az uniós nemzeti vámhatóságok aggodalmukat fejezték ki mind a gazdasági szereplők saját származási nyilatkozatainak helyessége, mind az Egyesült Királyság vámhatóságai által a származás-ellenőrzéssel kapcsolatban adott válaszok tekintetében; mivel a vámügyi együttműködéssel és a származási szabályokkal foglalkozó kereskedelmi szakbizottság új iránymutatást adott ki a tagállamok támogatása céljából;
AM. mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás tartalmaz egy fejezetet a kis- és középvállalkozásokról (kkv-k), amely elismeri, hogy nyitott és biztonságos piacot kell biztosítani a vállalkozások, köztük a kkv-k számára, és annak biztosítására törekszik, hogy a kkv-k szükségleteit figyelembe vegyék a végrehajtási folyamat során, hogy kihasználhassák annak előnyeit;
(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1755 rendelete (2021. október 6.) a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról (HL L 357., 2021.10.8., 1. o.).
AN. mivel többek között a jogászok, könyvelők és biztosításmatematikusok szakmai képesítésének automatikus elismerése már nem áll fenn; mivel ehelyett a megállapodás meghatároz egy szakmai képesítések elismerésére vonatkozó együttműködési keretet az EU és az Egyesült Királyság között, beleértve egy párbeszéd kialakítását az elismerési eljárásokra vonatkozó információk cseréje és a képesítések értékelésére vonatkozó iránymutatások kidolgozása érdekében; megjegyzi, hogy ez az Ír-szigeten sajátos nehézségeket okoz;
AO. mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás értelmében az uniós szolgáltatók vagy befektetők nem részesülhetnek kevésbé kedvező elbánásban az Egyesült Királyságban, mint az egyesült királyságbeli szolgáltatók, és fordítva; mivel a megkülönböztetésmentesség a gazdasági tevékenységek széles körére alkalmazandó, beleértve a szolgáltatásnyújtást, a vállalkozások létrehozását és a szellemi tulajdonjogok védelmét;
AP. mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás értelmében fenntartják a magas szintű képzettséggel rendelkező munkavállalók ideiglenes kiküldetésének és az EU és az Egyesült Királyság közötti rövid távú üzleti utaknak a lehetőségét; mivel ez bizonyos körülmények között, például rövid távú projektek vagy tanácsadási munka keretében lehetővé teszi a szakemberek számára a határokon átnyúló ideiglenes szolgáltatásnyújtást; mivel a szakembereknek továbbra is meg kell felelniük a vonatkozó szabályozásoknak abban az országban, ahol szolgáltatást nyújtanak;
AQ. mivel az Egyesült Királyság közbeszerzési piacai egyenlő feltételek mellett nyitva állnak az uniós ajánlattevők előtt és fordítva; mivel mindkét félnek biztosítania kell, hogy a közbeszerzési eljárás tisztességes, átlátható és a verseny előtt nyitott legyen; mivel az Egyesült Királyság és az EU megállapodott abban is, hogy fenntartják a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzésről szóló megállapodása szerinti meglévő közbeszerzési kötelezettségvállalásaikat, ami tovább nyitja közbeszerzési piacaikat más országok vállalkozásai előtt;
AR. mivel az Unió és az Egyesült Királyság jelenleg elkötelezett amellett, hogy fenntartsa a szabályozási és felügyeleti együttműködést a pénzügyi szolgáltatások területén; mivel ennek az együttműködésen alapuló megközelítésnek alá kell támasztania az Unió és az Egyesült Királyság közötti hosszú távú kapcsolatokat; mivel 2023. május 17-én a Bizottság elfogadta az Egyesült Királyság és az EU közötti, a pénzügyi szolgáltatások terén való együttműködésről szóló egyetértési megállapodás tervezetét, amelyet azóta a Tanács közzétett és jóváhagyott, a Bizottság pedig az EU nevében aláírt;
AS. mivel az egyetértési megállapodás egyértelművé teszi, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság közös célja a pénzügyi stabilitásnak, a piac integritásának, valamint a befektetők és fogyasztók védelmének megőrzése;
AT. mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás az EU által megkötött egyetlen olyan szabadkereskedelmi megállapodás, amely biztosítja a vonatkozó származási szabályoknak megfelelő valamennyi áru vám- és kvótamentességét; mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálybalépése óta eltelt időszakra vonatkozó kereskedelmi statisztikák azt mutatják, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi forgalmat negatívan befolyásolta az Egyesült Királyság kilépése; mivel az áruk és szolgáltatások kereskedelme az Egyesült Királyság és az Európai Unió között stagnált; mivel az EU más kereskedelmi partnerekkel folytatott kereskedelme összehasonlítható időszak alatt sokkal nagyobb mértékben nőtt, mint az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelme;
AU. mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás további végrehajtása érdekében különös figyelemmel kell kísérni a lehetséges szabályozási eltéréseket, amelyek idővel növekedni fognak; mivel a felek közötti átfogó szabályozási együttműködés rendkívül fontos; mivel kedvező jel, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásával kapcsolatban 2022-ben nem érkezett hivatalos panasz az érdekelt felektől a Bizottság online eszközén keresztül; mivel az európai intézmények továbbra is rendszeresen együttműködnek az érdekelt felekkel, hogy megvitassák a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásának gyakorlati szempontjait;
AV. mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás uniós belső végrehajtási folyamata tekintetében az uniós jogalkotók kiteljesítették a szükséges szabályozási keretet a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás, valamint az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtása és érvényesítése terén az Unió jogainak gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2023. március 15-i (EU) 2023/657 rendelet elfogadásával;
Fő következtetések
1. emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás megkötése mérsékli az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének negatív következményeit, és olyan együttműködési keretet hoz létre, amely erős és konstruktív jövőbeli partnerség alapját képezi majd, elkerülve a megállapodás nélküli brexit legbomlasztóbb elemeit, és jogbiztonságot nyújtva a polgárok és a vállalkozások számára;
2. hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás az egyik legambiciózusabb és legátfogóbb kereskedelmi megállapodás, amelyet az EU harmadik országgal kötött; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a megállapodás nem helyettesíti és nem helyettesítheti az EU-tagságot, valamint az egységes piachoz és a vámunióhoz való megfelelő hozzáférést;
3. hangsúlyozza a kilépésről rendelkező megállapodás és a kereskedelmi és együttműködési megállapodás alkalmazásával kapcsolatos esetleges kihívások mielőbbi értékelésének és kezelésének fontosságát, hogy a megállapodások alkalmazása során elkerülhetők legyenek a további késedelmek;
4. üdvözli a Windsori Keretmegállapodást, és kiemeli, hogy Észak-Írország egyedülálló helyzetének köszönhetően különleges helyzetben van, mivel az EU és az Egyesült Királyság belső piacához egyaránt hozzáfér; a Windsori Keretmegállapodás gyors végrehajtását szorgalmazza annak érdekében, hogy tartós biztonságot és kiszámíthatóságot lehessen biztosítani az észak-írországi vállalkozások és emberek számára, meg lehessen védeni az egész szigetország gazdaságát, maradéktalanul meg lehessen védeni a nagypénteki megállapodást, biztosítani lehessen a zökkenőmentes kereskedelmet és együttműködést, meg lehessen védeni a belső piac és a vámunió integritását, valamint biztosítani lehessen a kilépésről rendelkező megállapodás és a kereskedelmi és együttműködési megállapodás zökkenőmentes végrehajtását;
5. üdvözli, hogy a brit kormány bejelentette, hogy fel kívánja függeszteni az észak-írországi jegyzőkönyvről szóló törvényjavaslattal kapcsolatos munkát, és hagyja, hogy a javaslat hatályát veszítse. ösztönzi a brit kormányt, hogy vegye figyelembe Észak-Írország sajátos körülményeit, amikor új törvényre vagy rendeletre tesz javaslatot;
6. üdvözli, hogy a Windsori Keretmegállapodás új szabályokat állapít meg a vámügyi adatok megosztására vonatkozóan a valós idejű hozzáférés lehetővé tétele érdekében; tudomásul veszi az EU-Egyesült Királyság vegyes bizottság végrehajtásról és piacfelügyeletről szóló, 2023. március 24-i ajánlását (13); hangsúlyozza, hogy hatékony mechanizmusokra van szükség a szabályozási követelményeknek való megfelelés biztosítása céljából annak érdekében, hogy jogbiztonságot nyújtsunk mind a vállalkozások, különösen a kkv-k, mind a polgárok számára, fokozzuk a fogyasztóvédelmet és garantáljuk az egyenlő versenyfeltételeket; javasolja, hogy Belfastban hozzanak létre egy olyan egyablakos ügyintézési rendszert, ahol az emberek és a vállalkozások megkapnák a Windsori Keretmegállapodásban meghatározott új rendelkezésekben való eligazodáshoz szükséges segítséget;
7. üdvözli a Windsori Keretmegállapodásban szereplő pozitív kezdeményezéseket, például a gyógyszerekre vonatkozó javaslatot, amely biztosítja, hogy az észak-írországi emberek ugyanabban az időben és ugyanolyan feltételek mellett jussanak hozzá valamennyi gyógyszerhez, mint a Nagy-Britanniában élők, valamint az egészségügyi és növény- egészségügyi (SPS) intézkedésekre vonatkozó javaslatot, szem előtt tartva, hogy az állatok szállításának tiszteletben kell tartania az állatok jólétét; felhívja az Európai Bizottságot, hogy ellenőrizze a megállapodások megfelelő végrehajtását, hogy megvédje az egységes piac integritását, és megakadályozza az Észak-Írország számára forgalmazott gyógyszereknek, egészségügyi és növény-egészségügyi, valamint mezőgazdasági termékeknek az uniós egységes piacon való jogellenes forgalmazását, annak biztosítása mellett, hogy azok Észak-Írországban maradjanak; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az „Egy az egészség” koncepció mint integrált, egyesítő megközelítés elismerését, amely koncepció célja az emberek, az állatok és az ökoszisztémák egészségének fenntartható egyensúlya és optimalizálása;
8. hangsúlyozza, hogy az EU gyorsan reagált a Windsori Keretmegállapodás végrehajtása érdekében, és most elvárja, hogy az Egyesült Királyság haladéktalanul végrehajtsa annak rá eső részét; alapvető fontosságúnak tartja, hogy mindkét fél teljes mértékben megfeleljen a kilépésről rendelkező megállapodásnak, a jegyzőkönyvnek és a Windsori Keretmegálla podásnak, hogy megkönnyítsék az Egyesült Királyság hozzáférését az EU egységes piacához a kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében, megőrizve ugyanakkor az egységes piac és a vámunió integritását, előmozdítva a tisztességes versenyt és biztosítva a jogbiztonságot az uniós vállalatok számára, amikor azok Egyesült Királysággal kereskednek;
9. mély aggodalmát fejezi ki a megtartott uniós jogról szóló törvény miatt, amely bizonytalanságot teremt a csatorna mindkét oldalán működő vállalkozások és érdekelt felek számára, és az Egyesült Királyságban dolgozó munkavállalókat megfoszthatja az uniós jogból eredő meglévő jogoktól; hangsúlyozza, hogy gondosan elemezni kell a javaslat hatását, és olyan intézkedéseket kell végrehajtani, amelyek enyhíthetik a kedvezőtlen hatásokat; mély aggodalmát fejezi ki a sztrájkról (minimális szolgáltatási szintről) szóló törvényjavaslat elfogadása miatt, amely korlátozhatja a munkavállalóknak a munka beszüntetéséhez való alapvető jogát;
(13) A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottság 1/2023 ajánlása (2023. március 24.) a piacfelügyeletről és jogérvénye sítésről (HL L 102., 2023.4.17., 84. o.).
10. hangsúlyozza a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 524. cikkének rendelkezését, amely szerint az együttműködés alapja, hogy a Felek és a tagállamok régóta tiszteletben tartják a demokráciát, a jogállamiságot, valamint az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelmét, többek között az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és az emberi jogok európai egyezményében foglaltak szerint, továbbá jelentőséget tulajdonítanak az említett egyezmény által garantált jogok és szabadságok hazai érvényesítésének; ezért mély aggodalmát fejezi ki az illegális migrációról szóló törvényjavaslat miatt, amelyet az Egyesült Királyság Parlamentje 2023. április 26-án jóváhagyott, és amely elfogadása esetén az emberi jogok európai egyezményétől való eltérést és ennélfogva a két fél közötti nyilvánvaló ellentétet eredményezhet, ami a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerint az Egyesült Királyság és az EU közötti bűnüldözési együttműködés megszüntetéséhez vezethet;
11. üdvözli, hogy az Egyesült Királyság kormánya továbbra is elkötelezett a PEACE program mellett, amely kulcsszerepet játszik az Észak-Írország és az Írország határ menti régiói közötti együttműködésben; megjegyzi, hogy a Bizottság 2022 júliusában hivatalosan elfogadta a 2021–2027-es időszakra vonatkozó PEACE PLUS programot;
Intézményi keret
12. üdvözli, hogy 2022-ben a kereskedelmi és együttműködési megállapodás intézményi kerete teljes mértékben működőképessé vált, és a megállapodás szerinti közös szervek megfelelően működnek; kiemeli az intézményi struktúrák jelentőségét az EU–Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodás zökkenőmentes végrehajtása szempontjából, és folyamatos átláthatóságot szorgalmaz a két fél között létrejött megállapodások végrehajtása során; hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében minden vonatkozó jogi eszközt alkalmazni kell és ki kell használni, beleértve a piacra jutással kapcsolatos jogi eszközöket, valamint a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban előírt valamennyi kiegyenlítő és válaszintézkedést és vitarendezési mechanizmust; sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot annak biztosítására, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében hozott valamennyi határozat tartsa tiszteletben a különböző intézmények előjogait, és kövesse a megfelelő jogalkotási eljárásokat;
13. sajnálja, hogy még nem hívták össze a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó kereskedelmi szakbizottság keretén belül létrehozott ágazati munkacsoportokat;
14. üdvözli az EU–Egyesült Királyság Parlamenti Partnerségi Közgyűlés gyors felállítását annak tudomásulvételével, hogy 2022-ben és 2023-ban már sor került három ülésre, még egy további ülés 2023 végére való beütemezése mellett; úgy véli, hogy a közgyűlés megfelelő keretet biztosít a parlamenti együttműködéshez és a parlamenti képviselők közötti nyílt eszmecserékhez a közös érdeklődésre számot tartó témákban, valamint a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásával kapcsolatos döntéshozatal parlamenti ellenőrzéséhez; kéri a Parlamenti Partnerségi Közgyűlést, hogy fokozottan ellenőrizze mind a kereskedelmi és együttműködési megállapodás, mind a Windsori Keretmegállapodás végrehajtását; kéri, hogy annak sajátos helyzete miatt fordítsanak különös figyelmet Észak-Írországra; indítványozza, hogy Észak-Írország, Skócia és Wales decentralizált területei nagyobb szerepet kapjanak az EU–Egyesült Királyság Parlamenti Partnerségi Közgyűlésben;
15. üdvözli az EU belső tanácsadó csoportjának a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 13. cikke szerinti létrehozását, amely a civil társadalmi szervezetek 24 képviselőjéből és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság hat képviselőjéből áll; megjegyzi, hogy az EU belső tanácsadó csoportja és az Egyesült Királyság belső tanácsadó csoportja 2022. október 3-án tartotta első ülését; emlékeztet arra, hogy ezeken az üléseken a felek közötti vámügyi együttműködés megerősítése nagyon fontos kérdés volt; megállapítja, hogy az EU belső tanácsadó csoportja közzétette a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásával kapcsolatos kérdések nyomon követésének eszközét; üdvözli az ezen ülés eredményeképpen közzétett együttes nyilatkozatot; hangsúlyozza, hogy kiegyensúlyozott és reprezentatív belső tanácsadó csoportokra van szükség, beleértve a munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek arányos képviseletét, valamint az Egyesült Királyság valamennyi részének földrajzi képviseletét;
16. hangsúlyozza a civil társadalom szoros bevonásának fontosságát a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásába; megjegyzi, hogy 2022. október 4-én tartotta első ülését a civil társadalmi fórum, amely a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 14. cikkével összhangban az EU és az Egyesült Királyság civil társadalmának képviselőit tömöríti; megállapítja, hogy az EU képviselői között voltak munkáltatói és munkavállalói szervezetek, továbbá tudományos dolgozók és nem kormányzati szervezetek;
17. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU és az Egyesült Királyság civil társadalma – beleértve a regionális és helyi önkormányzatokat, a munkáltatói szervezeteket és a szakszervezeteket, valamint a nem kormányzati szervezeteket – erőteljesen részt vegyen a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásában annak 13. és 14. cikkével összhangban; kéri, hogy a halászati ágazat képviselőit, a regionális hatóságokat, a part menti közösségeket és más érdekelt feleket aktívan vonják be a kereskedelmi és együttműködési megállapodás nyomon követésébe és végrehajtásába; sürgeti a Bizottságot, hogy e célból mozdítsa elő egy belső halászati tanácsadó csoport létrehozását, a meglévő tanácsadó testületek sérelme nélkül; sajnálattal állapítja meg, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás civil társadalmi fórumán való részvételre kiválasztott egyesült királyságbeli civil társadalmi szervezetek között nem találhatók kifejezetten a fiatalokat képviselő szervezetek;
18. ismételten megerősíti a Parlament elkötelezettségét a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásának szoros nyomon követése mellett; szoros együttműködésben az EU belső tanácsadó csoportjával; emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak a megfelelő ellenőrzés biztosítása érdekében maradéktalanul és haladéktalanul, szükség esetén bizalmas jelleggel tájékoztatnia kell a Parlamentet a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásáról, a közös bizottságban, a partnerségi tanácsban, a kereskedelmi szakbizottságokban és munkacsoportokban való részvételére is kiterjedően; üdvözli a Parlament és a Bizottság közötti folyamatos jó együttműködést; kéri, hogy az Európai Parlament vegyen részt a megállapodások jövőbeli felülvizsgálati eljárásaiban;
19. emlékeztet arra, hogy Gibraltár nem tartozott az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás területi hatálya alá, és hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti, Gibraltárra vonatkozó külön megállapo dásokhoz a Spanyol Királyság előzetes hozzájárulása szükséges;
Kereskedelem
20. emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás átfogó és ambiciózus alapot biztosít a felek közötti kapcsolatokhoz, különösen az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelemhez, miközben biztosítja a tisztességes versenyhez és a fenntartható fejlődéshez szükséges egyenlő versenyfeltételeket; emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás az EU történetében egyedülálló szabadkereskedelmi megállapodás, mivel a kereskedelmi partnerek közötti konvergencia előmozdítása helyett a divergencia korlátozására összpontosít; emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás abban a tekintetben is egyedülálló, hogy vám- és kvótamentes kereskedelmet biztosít az EU és az Egyesült Királyság között;
21. megállapítja, hogy az egyéb harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokkal összevetve példátlan rendelkezések dacára az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi forgalom az áruk tekintetében sokkal erőteljesebben stagnált, a szolgáltatások tekintetében pedig kevésbé volt dinamikus 2016 és 2022 között az EU más nemzetközi partnerekkel folytatott kereskedelméhez képest, ennélfogva az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése a várakozásoknak megfelelően kedvezőtlenül hatott az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi forgalomra a jelentős nem vámjellegű akadályok létrehozása miatt, ami mindkét fél számára többletköltségekkel jár; emlékeztet arra, hogy mindez csak egyike az Egyesült Királyság kilépéséből adódó negatív következményeknek, és közvetlenül a brexit azon konstrukciójának tulajdonítható, amelyet az Egyesült Királyság kormánya választott;
22. tudomásul veszi a Bizottság értékelését, amely szerint a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban meghatározott, árukra és szolgáltatásokra vonatkozó kereskedelmi megállapodások összességében jól működnek, bár bizonyos végrehajtási nehézségek továbbra is fennállnak, mint például a természetes személyek üzleti célú belépésére és ideiglenes tartózkodására vonatkozó költségviselési rendszer, valamint a preferenciális tarifális elbánás alkalmazása céljából a származás ellenőrzése;
23. tudomásul veszi, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének és különösen a szabad mozgás megszűnésének logikus következménye, hogy az Egyesült Királyság nagyrészt szolgáltatásokra épülő gazdaságának lehetőségei visszaszorultak az EU-ban;
24. üdvözli, hogy a partnerségi tanács eseti alapon megkezdte a szakmai képesítések kölcsönös elismerésére irányuló munkát, mivel az erre vonatkozó rendelkezések megkönnyíthetik a szakemberek mozgását a közös érdekű területeken;
25. kéri a Bizottságot, hogy értékelje az Egyesült Királyságban az uniós földrajzi jelzések védelmi szintjét, és továbbra is felhívja mindkét felet, hogy aktiválják a 2021 után bejegyzett földrajzi jelzések jövőbeli oltalmára vonatkozó időszakonkénti felülvizsgálati záradékot;
26. megismétli, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hosszú és nehéz tárgyalások kényes eredménye, ezért azt jóhiszeműen, mindkét fél javára, teljeskörűen végre kell hajtani, mint ahogyan a kilépésről rendelkező megállapodást, különösen az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvet, valamint a közelmúltbeli Windsori Keretmegállapodást is; felhívja mindkét felet, hogy teljes mértékben aknázzák ki a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban rejlő hatalmas lehetőségeket az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem lehető legnagyobb mértékű megkönnyítése érdekében, szem előtt tartva ugyanakkor, hogy egy szabadkereskedelmi megállapodás semmilyen körülmények között nem alkalmas arra, hogy a tagsággal egyenértékű előnyöket biztosítson az EU egységes piacához és a vámunióhoz való hozzáférés, valamint az egyéb közös és kísérő politikákban való részvétel tekintetében;
27. egyetért a Bizottsággal abban, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás horizontális és termékspecifikus szabályai kielégítőek, és hogy a termékspecifikus szabályokat a technikai kiigazításokon túl nem szabad felülvizsgálni, mivel ezek a szabályok méltányos egyensúlyt teremtenek, miközben közelebb visznek az Unió azon átfogó céljához, hogy stratégiai autonómiára tegyen szert az alapvető ágazatokban; felszólít azonban arra, hogy találjanak észszerű megoldásokat az elektromos járművekre vonatkozó származási szabályok közelgő módosításaival kapcsolatban, tekintettel azokra a nehézségekre, amelyekkel az uniós gyártók szembesülnek az alkatrészek, különösen az akkumulátorok EU-n belüli beszerzése során; rámutat arra, hogy bármilyen kivétel azzal a kockázattal járna, hogy a beruházások Európából máshova helyeződnének át, és a kivételeket az európai gazdasági biztonsági stratégia fényében kell értékelni; ösztönzi az Egyesült Királyságot, hogy mérlegelje a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményhez (PEM egyezmény) való újbóli csatlakozást; felhívja az Egyesült Királyságot és az EU-t mint hasonlóan gondolkodó partnereket, hogy tárják fel a nyersanyagellátással, a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló technológiák és a kialakulóban lévő technológiák fejlesztésével, a zöld folyosókkal és a más globális kereskedelmi kérdésekkel kapcsolatos együttműködés új lehetőségeit, mind kétoldalúan, mind a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO); felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy milyen hozzáadott értéket teremtene egy északi-tengeri uniós makrorégió kialakítása, hogy ösztönözze e tekintetben az EU és az Egyesült Királyság közötti szorosabb együttműködést;
28. tudomásul veszi bizonyos egyesült királyságbeli behozatali eljárások végrehajtásának és az EU-ból érkező termékek ellenőrzésének, különösen egészségügyi és növényegészségügyi ellenőrzésének további elhalasztását; felszólítja az Egyesült Királyság kormányát, hogy tisztázza az ütemtervet és a követelményeket annak érdekében, hogy elkerülje a további bizonytalanságot a vállalkozások számára, és a lehető legnagyobb mértékben digitalizálja és egyszerűsítse az Egyesült Királyság vámeljárásait az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelemben a további súrlódások elkerülése érdekében; megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság kormánya csökkenthetné az Unióval folytatott kereskedelem akadályait azáltal, hogy a kulcsfontosságú ágazatokban elkötelezi magát az önkéntes és dinamikus összehangolás mellett; kiemeli, hogy fokozni kell a termékekre vonatkozó uniós szabályok Egyesült Királyság általi elismerését, valamint megfelelőségértékeléseket kell végezni az árukereskedelemmel kapcsolatban; újfent felhívja az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy állapodjanak meg az Egyesült Királyság általi dinamikus igazodásról az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések tekintetében; kiemeli, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti vámügyi együttműködés fontos a vámjogszabályok és -eljárások összeegyeztet hetőségének támogatása és a kereskedelem megkönnyítése érdekében; elismeri, hogy az Egyesült Királyság diverzifikálta kereskedelmét, függetlenedve az EU-tól, és elismeri a közvetlen kompjáratokba történő nagyobb beruházás fontosságát a közúti utazások jelenlegi adminisztratív terheinek csökkentése érdekében;
29. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az EU és az Egyesült Királyság szorosan együttműködjenek a vámügyek terén, többek között a vámigazgatási szervek közötti hatékony információcsere, konstruktív párbeszéd és hatékony együttműködési módok biztosítása révén, azzal a céllal, hogy valamennyi érdekelt fél közigazgatási és pénzügyi költségeinek a lehető legalacsonyabbra való csökkentése érdekében egyszerűsítsék a vámkezelési folyamatokat; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy végezzen rendszeres felülvizsgálatokat és értékeléseket az indokolatlan szabályozási és adminisztratív akadályok csökkentése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a kialakított együttműködési mechanizmusok hatékonyak és időtállók maradjanak;
30. kiemeli, hogy a határellenőrzéseknek az Egyesült Királyság határcélműveleti modellje keretében történő teljes körű végrehajtása többletköltségeket és kisebb fokú rugalmasságot fog eredményezni az uniós exportőrök számára, és további fennakadásokhoz fog vezetni az értékláncban, különösen a romlandó termékek esetében, és hogy sürgősen hatékony digitális megoldásokra van szükség; pozitív jelnek tartja, hogy az Egyesült Királyság az EU-hoz hasonló megközelítést alkalmaz a kockázati kategóriák, valamint az adatok felhasználása és a digitalizálás tekintetében a folyamat egyszerűsítése érdekében;
31. hangsúlyozza, hogy bár az EU által kínált ideiglenes intézkedések ideiglenesen javították a helyzetet, strukturális megoldásokra van szükség ahhoz, hogy az Egyesült Királyság elfogadja az uniós papírmentes tanúsítványokat;
32. emlékeztet arra, hogy mivel az uniós egységes piacból és vámunióból való kilépését követően külön egészségügyi, állat- és növényegészségügyi szabályozási rendszerrel rendelkezik, az Egyesült Királyságra is vonatkoznak mindazon uniós szabályok, mint azokra a harmadik országokra, amelyek nem igazodnak dinamikusan az uniós jogszabályokhoz; megjegyzi, hogy az állat- és növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó rendelkezések nagyrészt tükrözik a WTO e területekre vonatkozó szabályait; tudomásul veszi, hogy az EU és az Egyesült Királyság a brexit után is fontos kereskedelmi partnerei az agrár-élelmiszeripari termékek terén, és hogy 2022 januárja és októbere között az Egyesült Királyságba irányuló uniós kivitel elérte a 39,5 milliárd EUR-t, ami 2021-hez képest 15%-os növekedést jelent, míg az Egyesült Királyság az agrár-élelmiszeripari behozatal tekintetében az EU harmadik legfontosabb partnere volt (14); sürgeti az EU és az Egyesült Királyság közötti egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekkel foglalkozó kereskedelmi szakbizottságot, hogy gyors ütemben folytassa egy olyan digitális tanúsítvány kidolgozására irányuló munkáját, amely kompatibilis és hatékony megoldást nyújt, amely tiszteletben tartja a magas szintű közös biztonsági normákat, különösen az Egyesült Királyság határcélműveleti modelljének közelgő elindítása fényében, valamint hogy hozza az uniós élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszert és az Egyesült Királyság élelmiszer-biztonsági riasztási rendszerét szoros munkakapcsolatba azzal a céllal, hogy átfogó védelmet biztosítson az EU-ban, az Egyesült Királyságban és azon kívül; felhívja a figyelmet arra, hogy milyen kihívásokkal jár az uniós gyártók számára a termékekhez szükséges, az Egyesült Királyságban előállított összetevők mozgására vonatkozó szabályok következetes alkalmazása; felszólítja az Egyesült Királyság kormányát, hogy gyorsítsa fel a digitális rendszerre való áttérést, valamint támogassa egy SPS-megállapodás megkötését, mivel az ilyen jellegű összehangolás az agrár-élelmiszeripari export és import területén csökkentené mindkét fél adminisztratív és pénzügyi terheit, és megkönnyítené az EU és az Egyesült Királyság közötti agrár-élelmiszeripari kereskedelmet, beleértve a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti kereskedelmet is;
33. emlékeztet a kereskedelmi és együttműködési megállapodás digitális kereskedelemről szóló fejezetére, amely többek között kifejezetten tiltja az adatlokalizálási követelmények alkalmazását vagy a forráskód kötelező közzétételét, ugyanakkor fenntartja az EU azon jogát, hogy rendeleteket fogadjon el a személyes adatok védelmére vonatkozó követelményekről; kiemeli az EU által 2021. június 28-án az Egyesült Királyság személyesadat-védelmi rendszerével kapcsolatban hozott két megfelelőségi határozat fontosságát, amelyek lehetővé teszik a személyes adatok folyamatos cseréjét az uniós és az egyesült királyságbeli üzemeltetők között; tudomásul veszi az Egyesült Királyság kormánya által 2022 júliusában benyújtott, adatvédelemről és digitális információkról szóló törvényjavaslatot; emlékeztet arra, hogy a megfelelőség EU és Egyesült Királyság közötti elismerésének hiánya jelentős kihívásokat jelentene az EU és az Egyesült Királyság vállalkozásai számára; üdvözli a nem személyes adatok átadására és a feltörekvő technológiákra, köztük a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozási együttműködést;
34. üdvözli az Egyesült Királyság kormányának 2022 novemberében tett bejelentését, miszerint az Egyesült Királyságban forgalomba hozott termékek egyesült királysági megfelelőségértékelési jelölésének végrehajtására vonatkozó határidőt meghosszabbítják; üdvözli az Egyesült Királyság kormányának bejelentését, miszerint 18 területen határozatlan időre elismeri az uniós termékbiztonsági szimbólumot;
35. emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás tartalmaz egy fejezetet a mikrovállalkozások és a kkv-k szükségleteiről és érdekeiről; elismeri, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti új kereskedelmi rendszerhez való alkalmazkodáshoz kapcsolódó adminisztratív terhek különösen nagy hatással voltak ezekre a vállalkozásokra, amelyek kevesebb erőforrással rendelkeznek az új kereskedelmi megállapodásokhoz való alkalmazkodáshoz;
36. elismerését fejezi ki a kereskedelmi partnerségi bizottság, valamint a kereskedelmi és egyéb szakbizottságok folyamatban lévő munkájáért, rámutatva annak jelentőségére, és sürgeti a feleket, hogy teljes mértékben tárják fel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében létrehozott kétoldalú testületekben rejlő lehetőségeiket, amelyek megvitathatják a mindkét fél számára stratégiai jelentőséggel bíró kérdéseket, valamennyi végrehajtási kérdéssel közvetlenül foglalkozhatnak és egybegyűjthetik az információkat és a szakértelmet; felkéri a Bizottságot, hogy folytassa azt a bevált gyakorlatot, hogy teljeskörűen és azonnal tájékoztatja az Európai Parlamentet az e bizottságokban folyó munkáról és a kialakuló fejleményekről;
37. hangsúlyozza, hogy az EU és az Egyesült Királyság között megerősített együttműködésre van szükség a jelenlegi, tisztességes és szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rend fenntartása érdekében; e tekintetben további közös erőfeszítéseket szorgalmaz a WTO inkluzív és átfogó reformja érdekében, válaszokat adva a szorosan összekapcsolódó világ jelenlegi és jövőbeli kihívásaira, aktívan fellépve a globális politikai és gazdasági rend megbomlásával fenyegető bármely új veszély ellen, közösen felelősséget vállalva az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjének és a 17 fenntartható fejlődési cél végrehajtásához való hozzájárulásért;
(14) „Monitoring EU agri-food trade” (Az uniós agrár-élelmiszeripari kereskedelem nyomon követése), Európai Bizottság, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, Brüsszel, 2022,
38. elismeri, hogy az állatjólét és az élelmezésbiztonság fenntartása érdekében folytatni kell az állatgyógyászati készítmények Észak-Írországban való rendelkezésre állásának biztosítása terén tett előrelépést;
39. emlékeztet a gyógyszerészeti jogszabályok felülvizsgálatára irányuló, folyamatban lévő jogalkotási munkára, amelynek célja a ciprusi, írországi és máltai piacoknak az Egyesült Királyságból vagy azon keresztül történő gyógyszerel látástól való történelmi függőségének enyhítése is; hangsúlyozza, hogy a gyógyszerszennyezés kezelése érdekében biztosítani kell a gyógyszerek rendelkezésre állását, megfizethetőségét és ellátásbiztonságát, valamint a környezetbe kerülő gyógyszerekkel kapcsolatos stratégiai megközelítést;
40. üdvözli az egészségbiztonsággal kapcsolatos együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a felek és a tagállamok illetékes hatóságai számára a vonatkozó információk cseréjét, ugyanakkor sajnálja, hogy ez az együttműködés a „jelentős” közegészségügyi kockázatok értékelésére és a közegészség védelméhez esetleg szükséges intézkedések összehangolására korlátozódott; hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány megerősítette az egészségügyi kérdésekben való erősebb együttműködés, valamint a hatóságok és az érdekelt felek közötti strukturált és rendszeres kétirányú kommunikáció szükségességét a válsághelyzetekre való jobb reagálás érdekében;
41. rámutat arra, hogy az uniós címkézési szabályozások jövőbeli módosításai különösen nagy kihívást jelentenek majd az uniós piacokon és az Egyesült Királyság piacain azonos csomagolást használó vállalatok számára;
42. felkéri a Bizottságot, hogy készítsen egy táblázatot, amely összehasonlítja a vámkontingenseket, a vámokat és a különböző termékkategóriákra vonatkozó „nem vámjellegű” akadályokat az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem, valamint az EU más partnerekkel folytatott kereskedelme tekintetében;
43. hangsúlyozza a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 96. cikke végrehajtásának fontosságát, amely a piacfelügyelet és a nem élelmiszer jellegű termékek biztonsága és a megfelelés területén folytatott együttműködésről szól; felhívja ezért a Bizottságot, hogy haladéktalanul hajtsa végre azt; szorgalmazza közös kezdeményezések és projektek kidolgozását, valamint az EU és az Egyesült Királyság közötti kommunikáció és koordináció célzott módjainak kialakítását a piacfelügyelet és a termékbiztonság területén az információk, a bevált gyakorlatok és a műszaki szakértelem megosztásának megkönnyítése érdekében; hangsúlyozza, hogy rendszeres nyomon követésre, értékelésre és jelentéstételre van szükség a 96. cikkben előírt együttműködési törekvések eredményei tekintetében;
44. megismétli, hogy az EU és az Egyesült Királyság fogyasztóinak védelme érdekében együtt kell működni a nemzetközi barangolási szolgáltatások átlátható és észszerű díjszabásainak előmozdításában;
45. rámutat, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi kapcsolatok vonatkozásában kiemelt figyelmet kell fordítani arra a négy gazdasági ágazatra, amelyben a Régiók Bizottsága szerint (15) a leginkább érezhető a brexit hatása, nevezetesen a járművek, az elektromos gépek, a fatermékek és -bútorok, valamint a mezőgazdasági termékek területén;
Egyenlő versenyfeltételek
46. sürgeti az Egyesült Királyság kormányát és Parlamentjét, hogy ismerje el a szükségtelen, szisztematikus szabályozási eltérésekből eredő bonyodalmakat, különösen a munkavállalói és szociális jogok, a környezet és a személyes adatok védelme, az állami támogatások, a digitális kereskedelem és az adózás esetében, amelyek csak további kérdéseket vethetnek fel az egyenlő versenyfeltételekre vonatkozó kötelezettségvállalások tekintetében a kereskedelmi és kereskedelmi megállapo dásokban, valamint az uniós és egyesült királyságbeli vállalkozások és az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem tekintetében;
47. kéri a Bizottságot, hogy teljeskörűen és haladéktalanul tájékoztassa az Európai Parlamentet minden olyan bonyodalomról, amely az uniós vállalkozások és munkavállalók tekintetében veszélyeztetheti az egyenlő versenyfeltételeket és a tisztességes versenyt;
(15) Régiók Európai Bizottsága, „New trade and economic relations between EU-UK:the impact on regions and cities” (Új kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok az EU és az Egyesült Királyság között: a régiókra és a városokra gyakorolt hatás), 2022.
48. üdvözli a megtartott uniós jogról (visszavonásról és reformról) szóló törvényjavaslat módosítását, amely a korábbi megszüntetési záradékot a 2023 végén hatályon kívül helyezendő jogszabályok jegyzékével váltotta fel; megállapítja, hogy a törvény elfogadása a továbbiakban is aggodalomra ad okot, és hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament változatlanul figyelemmel fogja kísérni az Egyesült Királyságban bekövetkező releváns jogalkotási fejleményeket; sajnálatát fejezi ki a sztrájkról (minimális szolgáltatási szintről) szóló törvényjavaslat elfogadása miatt, amely alááshatja a munkaügyi normák gyengítésének tilalmára vonatkozó kötelezettségvállalásokat; hangsúlyozza, hogy ezek a jogszabályok súlyos következményekkel járnak a munkavállalók jogaira nézve, különös tekintettel az egyesülés szabadságához és a szervezkedéshez való alapvető jogokra, valamint a kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jogra, beleértve a sztrájkjogot is;
49. tudomásul veszi a 2023. március 23-án Angliában hatályba lépett géntechnológiáról (precíziós növénynemesítésről és állattenyésztésről) szóló törvényjavaslatot, amely felülvizsgálja a génszerkesztett, precíziós nemesítésből származó növények és állatok megjelenésére, forgalmazására és az ezzel kapcsolatos kockázatértékelésre vonatkozó szabályokat, kivéve azokat a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó szabályozási rendszerből; nagyfokú aggodalmának ad hangot e terület eltérő szabályozása miatt; hangsúlyozza, hogy az uniós határon szigorú egészségügyi és növényegészségügyi ellenőrzéseket kell fenntartani az uniós jog által teljes mértékben előírtak szerint, annak biztosítása érdekében, hogy az EU élelmiszerláncába ne kerülhessenek be nem engedélyezett vagy megfelelő címkézés nélküli termékek; hangsúlyozza továbbá, hogy e tekintetben egyenlő versenyfeltételekre és tisztességes versenyre van szükség az uniós termelők és fogyasztók számára;
50. kéri az EU és az Egyesült Királyság közötti szabályozási együttműködés megerősítését annak biztosítása érdekében, hogy a valószínűsíthető eltérések minimalizálása érdekében mind az EU, mind az Egyesült Királyság tisztában legyen a közelgő jogalkotási munkaprogramokkal és az azokhoz kapcsolódó esetleges jövőbeli jogalkotási eltérésekkel, még azok végrehajtása előtt; szorgalmazza, hogy az EU–Egyesült Királyság Parlamenti Partnerségi Közgyűlés kapjon nagyobb szerepet a szabályozási együttműködés elősegítésében és ellenőrzésében;
51. felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is szorosan kövesse nyomon az Egyesült Királyságban tapasztalható szabályozási eltéréseket, amelyek azzal a kockázattal járhatnak, hogy nem tartják be a kereskedelmi és együttműködési megállapodást, különösen az egyenlő versenyfeltételek szempontjából lényeges területeken, mint például a támogatások ellenőrzése, az adózás, a munkaügyi és szociális normák, a környezet és az éghajlat; felhívja a Bizottságot, hogy éves jelentések közzététele révén biztosítson hozzáférést az Európai Parlament és a nyilvánosság számára a megszerzett adatokhoz; elismeri, hogy egy ilyen nyomonkövetési mechanizmus fontos szerepet játszik a megalapozott döntéshozatal biztosításában, a közvélemény bizalmának növelésében és a brexit utáni kontextus mélyebb megértésének elősegítésében; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a vállalkozások, a kkv-k és az ipari szövetségek, valamint a szakszervezetek, a munkacsoport és a civil társadalmi fórum aktív részvétele értékes hozzájárulást jelent a folyamathoz; rámutat arra a különleges kihívásra, amelyet a szabályozási eltérések nyomon követése és kezelése Észak-Írország számára jelent, továbbá kiemeli, hogy megfelelő korai előrejelző mechanizmusokról kell gondoskodni;
52. tudomásul veszi, hogy az Egyesült Királyságban a 2022. évi támogatás-ellenőrzési törvény szerinti új támogatás- ellenőrzési rendszer 2023 januárjában hatályba lépett; felhívja a Bizottságot, hogy kísérje szoros figyelemmel a 2022. évi támogatás-ellenőrzési törvény alkalmazását; osztja az Európai Bizottság által említett aggodalmat az úgynevezett
„szabadkikötők” bevezetésére vonatkozó bejelentett tervekkel kapcsolatban, és megjegyzi, hogy az EU külföldi támogatásra vonatkozó rendelete (16) 2023 júliusában lépett hatályba; a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 366. cikke alapján a támogatások terén fokozott együttműködést szorgalmaz az EU és az Egyesült Királyság között;
53. megjegyzi, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás olyan mechanizmust vezet be, amelynek révén bármelyik fél megfelelő, az egyensúly helyreállítását célzó intézkedéseket fogadhat el a felek közötti jelentős különbségekből eredő, a kereskedelemre vagy a beruházásokra gyakorolt kedvezőtlen, jelentős hatásokra válaszul; emlékeztet arra, hogy annak érdekében, hogy az EU eredményesen és időben gyakorolhassa a jogait a kilépésről rendelkező megállapodás és a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtása és érvényesítése terén, az Európai Parlament és a Tanács rendeletet fogadott el a megállapodások végrehajtásáról és érvényesítéséről; meggyőződése, hogy ez a rendelet jogalapot biztosít ahhoz, hogy a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén szükség szerint elfogadjon, módosítson, felfüggesszen vagy hatályon kívül helyezzen számos, mindkét megállapodásban előírt intézkedést; hangsúlyozza, hogy mindkét fél jogosult az érdekei védelme érdekében egyoldalúan eljárni anélkül, hogy előbb választottbírósági eljárást kezdeményezne, különösen akkor, ha a támogatás súlyosan kedvezőtlen hatást gyakorol a felek közötti kereskedelemre vagy beruházásokra;
(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2560 rendelete (2022. december 14.) a belső piacot torzító külföldi támogatásokról (HL L 330., 2022.12.23., 1. o.).
Konkrét ágazati kérdések és tematikus együttműködés
Környezetvédelem és éghajlatváltozás
54. emlékeztet az EU azon éghajlatvédelmi törekvésére, hogy 2030-ig 55%-kal csökkentse az EU nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szinthez képest, és 2050-re elérje a nulla nettó üvegházhatásúgáz- kibocsátást, amint azt az európai klímarendelet (17) meghatározza, és a közelmúltban elfogadott „Irány az 55%!” intézkedéscsomag is megvalósítja;
55. felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az Egyesült Királyság kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) gyakorlati végrehajtását, ambícióit és hatékonyságát; fontolja meg, hogy amennyiben jelentős különbségek merülnek fel a két rendszer között, ez az egyenlő versenyfeltételek torzulásához vezethet, és ezért figyelembe kell venni az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus alkalmazása során; tárja fel a kétoldalú együttműködés lehetőségeit, beleértve az Egyesült Királyság kibocsátáskereskedelmi rendszerének az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerrel (EU ETS) való összekapcsolását, az EU ETS integritásának és hatékonyságának aláásása nélkül, hasonlóan az EU és a Svájci Államszövetség közötti, az üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszereik összekapcsolásáról szóló megállapodáshoz;
56. emlékeztet arra, hogy az EU 2026-tól 2034-ig fokozatosan bevezeti az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust a vasra, az acélra, a cementre, az alumíniumra, a műtrágyákra, a villamos energiára, a hidrogénre, valamint – bizonyos feltételek mellett – a közvetett kibocsátásokra vonatkozóan, annak biztosítása érdekében, hogy az uniós és globális éghajlat-politikai erőfeszítéseket ne veszélyeztesse az, hogy a termelést az EU-ból kevésbé ambiciózus szakpolitikákkal rendelkező országokba helyezik át; üdvözli, hogy az Egyesült Királyság kormánya vizsgálatot indított egy, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó, egyesült királysági mechanizmussal kapcsolatban, azt vizsgálva, hogy milyen szerepet játszhat egy ilyen mechanizmus az esetleges kibocsátásáthelyezés kezelésében és az Egyesült Királyság környezetvédelmi célkitűzéseinek elérésében, figyelembe véve ugyanakkor az esetlegesen felmerülő szélesebb körű hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket is; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az Egyesült Királyság importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmussal kapcsolatos politikáját, és tárja fel az együttműködés lehetőségeit az egyenlő versenyfeltételek és az éghajlatvédelem globális javítása érdekében;
57. emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás előírja, hogy a felek ne gyengítsék vagy csökkentsék szociális, munkaügyi és környezetvédelmi szintjüket a 2020. évi átmeneti időszak végén érvényben lévő szint alá (a csökkentés tilalma), és hogy a felek közötti „jelentős különbségekből” eredő, „a kereskedelemre vagy a beruházásokra gyakorolt” (kedvezőtlen) „jelentős hatások” ellensúlyozására bármely fél megfelelő, az egyensúly helyreállítását célzó intézkedéseket hozhat; emlékeztet arra, hogy az éghajlatváltozással, különösen a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességgel kapcsolatos meglévő kötelezettségvállalások és törekvések mindkét fél számára érvényben maradnak;
58. hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság kilépése előtt a Bizottság számos kötelezettségszegési eljárást indított az Egyesült Királysággal szemben a környezetvédelem területén, többek között a levegő- és vízminőség tekintetében; hangsúlyozza, hogy határokon átnyúló jellegük miatt az e területeken tapasztalható környezetvédelmi különbségek veszélyeztethetik a levegő és a víz minőségét az EU-ban;
59. tudomásul veszi az Egyesült Királyság Környezetvédelmi Hivatalának 2021. novemberi, a 2021. évi környezetvédelmi törvény szerinti létrehozását; felhívja a Bizottságot annak nyomon követésére, hogy a hivatal elegendő hatáskörrel és erőforrással rendelkezik-e ahhoz, hogy az Egyesült Királyságot a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerint terhelő kötelezettségekkel összhangban hatékonyan végrehajthassa a környezetvédelmi szabályokat, és hogy az Egyesült Királyság környezetvédelmi kötelezettségvállalásait és másodlagos jogszabályait hatékonyan hajtják-e végre és érvényesítik-e;
60. megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság kormánya 2022 decemberében közzétette a 2021. évi környezetvédelmi törvény szerinti, jogilag kötelező erejű környezetvédelmi célok első csoportját, 2023 januárjában pedig közzétette a 2023. évi környezetvédelmi fejlesztési tervet; felszólít az EU és az Egyesült Királyság éghajlat- és környezetvédelmi céljainak szoros és felfelé irányuló összehangolására, valamint az egyenlő versenyfeltételek tiszteletben tartására;
(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).
61. emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság már nem tagja az Európai Vegyianyag-ügynökségnek, és nem is köti a vegyi anyagokra vonatkozó, az Európai Gazdasági Térségen belüli szabályozási keret (EU REACH); hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság új szabályozási keretének (UK REACH) ugyanolyan szilárdságot és átláthatóságot kell mutatnia, mint az EU REACH-nek; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon, hogy van-e szabályozási visszaesés és eltérés a vegyi anyagok Egyesült Királyság általi biztonságos kezelése és az EU REACH között, különös tekintettel az EU REACH közelgő felülvizsgálatára; felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt az Egyesült Királyság hatóságaival egy szorosan összehangolt szabályozási keret biztosítása érdekében, amelynek célja a vegyi anyagok lehető legmagasabb szintű biztonságos kezelésének biztosítása az EU-ban és az Egyesült Királyságban;
62. kéri az Egyesült Királyság kormányát és parlamentjét, hogy szorosan működjön együtt az Unióval az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján kitűzött célok elérése érdekében, többek között a vonatkozó kereskedelempoli tikáikon keresztül;
63. kéri az Uniót és az Egyesült Királyságot, hogy működjenek együtt a globális éghajlatvédelem megerősítése érdekében, kihasználva az Ukrajna elleni jogellenes orosz agressziós háború által okozott energiabiztonsági kihívásokra adott válaszként kialakított szoros együttműködést;
Pénzügyi szolgáltatások
64. rámutat a kereskedelmi és együttműködési megállapodás korlátozott jellegére a pénzügyi szolgáltatások tekintetében; elismeri, hogy ez a hiány annak a következménye, hogy az Egyesült Királyság nem kíván a kereskedelmi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások részeként más, közös érdekű területekről tárgyalni; üdvözli, hogy tervben van egy közös EU-Egyesült Királyság szabályozási fórum létrehozása a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos párbeszéd és együttműködés megkönnyítése érdekében (18); emlékeztet arra, hogy ez a fórum nem képezné a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hivatalos részét, és nem biztosíthat olyan szintű hozzáférést vagy együttműködést, mint egy átfogó pénzügyi szolgáltatási megállapodás;
65. megjegyzi, hogy a szabályozási keret brit kormány általi jövőbeli felülvizsgálata, valamint az ezt követően közzétett, a pénzügyi szolgáltatásokról és piacokról szóló törvényjavaslat (19), amely a pénzügyi szolgáltatások területén a megtartott uniós jogszabályok hatályon kívül helyezését, felváltását vagy módosítását javasolja, valamint nagyobb felelősséget kíván átruházni az Egyesült Királyság szabályozó hatóságaira, azt bizonyítja, hogy a brit kormány az EU-tól eltérő szabályozásokat kíván elfogadni a pénzügyi szolgáltatások tekintetében; hangsúlyozza, hogy a fokozott szabályozási eltérések negatív hatással lehetnek az Egyesült Királyság és az EU közötti pénzügyi együttműködésre, és alááshatják a pénzügyi folyamatokat és a pénzügyi szervezetek tevékenységeit; üdvözli, hogy az EU a közelmúltban előrelépést tett a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogalkotás terén, még akkor is, ha ez az Egyesült Királyságtól eltérő szabályozást eredményezhet, többek között a kriptovaluták, a fenntartható finanszírozás, a taxonómia, a tőzsdei jegyzés és a pénzmosás elleni küzdelem tekintetében; elismeri azonban, hogy az Egyesült Királyság és az EU eltérő szabályozási megközelítéseket alkalmazhat a pénzügyi szolgáltatások területén, és nem feltétlenül tart fenn harmonizált szabályozási rendszert; támogatja az EU jogalkotási előrehaladását ezen a területen; hangsúlyozza azonban a jövőbeni szabályozási együttműködés, valamint a nemzetközi szabványok kidolgozásában és integrálásában való részvétel előnyeit;
66. tudomásul veszi az Egyesült Királyság azon törekvését, hogy számos szabályozási és felügyeleti kezdeményezés révén a digitális pénzügyi és kriptoeszközök globális központjává váljon; hangsúlyozza a koordinált megközelítés és a megerősített együttműködés kialakításának fontosságát a kriptoeszközök szabályozása és felügyelete területén a fogyasztóvédelemmel, a piaci integritással és a pénzmosással kapcsolatos kockázatok, valamint ezek környezeti hatásának hatékony kezelése és mérséklése, valamint a szabályozási arbitrázs megelőzése érdekében;
67. megjegyzi, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás lehetőséget kínál az EU számára saját pénzügyi szolgáltatási infrastruktúrájának és szakértelmének fejlesztésére és megerősítésére a vállalkozások versenyképessége, a beruházás, a gazdasági stabilitás és a fogyasztóvédelem előmozdítása érdekében; határozottan támogatja a tőkepiaci unió és a bankunió megvalósítását egy olyan megközelítés alapján, amely kifelé tekintő, innovatív és versenyképes; elismeri, hogy London továbbra is globális hatókörrel rendelkező globális pénzügyi szolgáltatási központ, amelynek előnyeiből az uniós vállalkozás részesülhetne (20); elismeri az erős pénzügyi szolgáltatási ágazat jelentőségét mind az EU, mind az Egyesült Királyság számára, és támogatja az EU pénzügyi szolgáltatási infrastruk túrájának és szakértelmének fejlesztésére irányuló erőfeszítéseket;
(18) Reuters, „EU restarts work on EU-UK regulatory forum after Northern Ireland deal” (Az EU az észak-írországi megállapodás után újraindítja az EU–UK szabályozási fórummal kapcsolatos munkát), 2023. március 8.
(19) Az Egyesült Királyság Parlamentje, „Financial Services and Markets Bill” (Pénzügyi szolgáltatásokról és piacokról szóló törvényjavaslat), 2023. május 11.
(20) Reuters, „London is top global finance centre but lags in key areas, says study” (Egy tanulmány szerint London a világ első számú pénzügyi központja, de kulcsfontosságú területeken lemaradásban van), 2022. január 27.
68. határozottan támogatja az EU és az Egyesült Királyság közötti folyamatos együttműködést a pénzügyi, gazdasági és monetáris ügyek közös érdekű területein, beleértve a nemzetközi pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet, a káros adórendszerek elleni küzdelmet, a szankciók végrehajtását, a vámcsalások elleni küzdelmet, az egyenlő versenyfeltételek biztosítását és a globális pénzügyi stabilitás előmozdítását;
69. emlékeztet arra, hogy a Bizottság Gibraltárt olyan területnek tekinti, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni rendszerének stratégiai hiányosságaitól szenved, amelyek jelentős fenyegetést jelentenek az EU pénzügyi rendszerére nézve (21); sürgeti a Bizottságot, hogy az Egyesült Királysággal kötött, Gibraltárról szóló megállapodásba foglaljon bele olyan rendelkezéseket, amelyek az unióssal egyenértékű pénzmosás és terrorizmusfi nanszírozás elleni normákat garantálnak;
70. elismeri, hogy az Írország és Észak-Írország közötti szoros gazdasági kapcsolatok továbbra is fennmaradnak annak ellenére, hogy az utóbbi egy kijelölt harmadik ország része; támogatja e gazdasági kapcsolatok elismerését, beleértve a két joghatóság közötti ügyletek felügyeletét is; olyan intézkedésekre szólít fel, amelyek biztosítják, hogy a szabályozási vagy jogi keretek bármilyen változása ne zavarja meg az ilyen kapcsolatokat, különösen a fogyasztóknak és a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások tekintetében, amelyek nem tudják kihasználni a mobilitás előnyeit; hangsúlyozza a szoros gazdasági kapcsolatok fenntartásának és további fejlesztésének, valamint a brexit utáni zavarok minimalizálásának fontosságát, különösen e kapcsolat tekintetében;
71. elismeri, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálybalépését követően számos londoni székhelyű pénzügyi szolgáltató cég bejelentette azon szándékát, hogy új jelenlétet létesítsen az EU-ban, és bizonyos eszközöket áthelyezzen az EU-ba, és becslések szerint az Egyesült Királyság legnagyobb pénzügyi szolgáltató vállalkozásainak 44%-a jelentett be bizonyos alkalmazottak vagy műveletek mozgatását (22), bár a Londonból eddig áthelyezett munkahelyek száma mindössze 7 000, és messze elmarad az eredeti 75 000-es becsléstől (23); támogatja a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a brexit utáni üzleti beruházások vonzására törekedjenek; megjegyzi, hogy számos uniós város – köztük Párizs, Frankfurt, Amszterdam, Luxembourg és Dublin – a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a brexit utáni beruházások középpontjába került; megjegyzi, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által kidolgozott, „Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésével összefüggésben az EU-ba történő áthelyezések illetékes nemzeti hatóságok általi kezelésére vonatkozó szakértői értékelés” (24) hiányosságokat tárt fel azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok illetékes hatóságai hogyan kezelték az áthelyezési folyamatot; ebben az összefüggésben rámutat a szakértői értékelésről szóló jelentésben meghatározott bevált gyakorlatokra, valamint az ESMA-nak az Egyesült Királyságból az EU-27-be történő áthelyezésekre vonatkozó ágazatspecifikus alapelveire (25); üdvözli, hogy az európai felügyeleti hatóságok folyamatosan nyomon követik a felügyeleti gyakorlatokat a vállalkozások EU-ba való áthelyezésének értékelése során (26); hangsúlyozza, hogy folytatni kell a bankunió kiteljesítését és a tőkepiaci unió elmélyítését a pénzügyi csomópontok további koncentrációjának megelőzése és a méretgazdaságosság előnyeinek kihasználása érdekében;
72. emlékeztet a kereskedelmi és együttműködési megállapodást kísérő első együttes nyilatkozatban vállalt kötelezettségre az EU és az Egyesült Királyság közötti, a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási együttműködésről szóló egyetértési megállapodás aláírásáról, amely nem jogi dokumentum, hanem a rendszeres, strukturált együttműködés alapját képezné; megjegyzi, hogy ezt a megállapodást a Bizottság véglegesítette és elfogadta; üdvözli az EU és az Egyesült Királyság szabályozó szervei és felügyeleti hatóságai közötti kétoldalú egyetértési megállapodások sikeres aláírását mind uniós, mind tagállami szinten, beleértve a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság, az Európai Bankhatóság és az ESMA közötti megállapodásokat, az EU és az Európai Gazdasági Térség nemzeti illetékes hatóságaival kötött többoldalú egyetértési megállapodást; valamint az illetékes nemzeti hatóságokkal kötött egyedi egyetértési megállapodásokat (27);
(21) xxxxx://xxx-xxx.xxxxxx.xx/xxxxx-xxxxxxx/XX/XXX/XXX/?xxxxXXXXX:00000X0000
(22) Tanulmány – „Recent trends in UK financial sector regulation and possible implications for the EU, including its approach to equivalence” (Az Egyesült Királyság pénzügyi ágazati szabályozásának legújabb tendenciái és az Unióra gyakorolt lehetséges hatásai, beleértve az egyenértékűséggel kapcsolatos megközelítését is), Európai Parlament, Uniós Belső Politikák Főigazgatósága, Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztály, 2023. február 8.
(23) EY, EY Financial Services Brexit Tracker:Movement within UK financial services sector stabilises five years on from Article 50 trigger (EY Pénzügyi Szolgáltatások brexit-követő: Az Egyesült Királyság pénzügyi szolgáltatási szektorán belüli mozgások stabilizálódnak öt évvel az 50. cikk szerinti eljárás elindítása után), 2022. március 29., London; A Lordok Háza Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottsága,
„1st Report of Session 2022–23: The UK-EU relationship in financial services” (Első jelentés a 2022–2023-as ülésszakról: Az Egyesült Királyság és az EU kapcsolata a pénzügyi szolgáltatások terén), 2022. június 23.
(24) ESMA42-111-7468, „Peer review into the NCAs’ handling of relocation to the EU in the context of the UK’s withdrawal from the EU” (Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésével összefüggésben az EU-ba történő áthelyezések illetékes nemzeti hatóságok általi kezelésére vonatkozó szakértői értékelés) (xxxxx://xxx.xxxx.xxxxxx.xx/xxxxx/xxxxxxx/xxxxx/xxxxxxx/xxxx00-000-0000_xxxxxx_xxxx_xxxxxx_ report.pdf).
(25) ESMA71-99-526.
(26) xxxxx://xxx.xxxx.xxxxxx.xx/xxxxx/xxxxxxx/xxxxx/xxxxxxx/xxxx00-000-0000_xxxxxx_xxxx_xxxxxx_xxxxxx.xxx
(27) The Financial Conduct Authority, „MoUs with European authorities in the areas of securities, investment services and asset management, insurance and pensions, and banking” (Egyetértési megállapodások az európai hatóságokkal az értékpapírok, a
73. üdvözli, hogy a Bizottság és az Egyesült Királyság Pénzügyminisztériuma (HM Treasury) aláírta a pénzügyi szolgáltatások terén az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködésről szóló egyetértési megállapodást, amely létrehozza a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási együttműködés keretét, beleértve az EU és az Egyesült Királyság közös pénzügyi szabályozási fórumának létrehozását is; hangsúlyozza, hogy a fórum feleinek a lojális együttműködés szellemében kell részt venniük a fórumban, és arra kell használniuk a fórumot, hogy azonosítsák és kezeljék a pénzügyi stabilitást és a fogyasztóvédelmet fenyegető kölcsönös veszélyeket, megelőzzék és leküzdjék a pénzmosást és a terrorizmusfinanszírozást, valamint kezeljék az új piaci fejleményeket és innovációkat; hangsúlyozza, hogy a fórumnak átlátható módon kell működnie, szükség szerint az érdekelt felek bevonásával; érdeklődéssel figyeli az egyenértékűségi határozatokról folytatandó esetleges jövőbeli megbeszéléseket, az egyetértési megállapodásban meghatározott tevékenységekkel összhangban, amennyiben az eredmények összhangban vannak az uniós szabványokkal és célkitűzésekkel, azzal a céllal, hogy nagyobb előnyökkel járjon a piacra jutás, és emlékeztet arra, hogy az egyenértékűség továbbra is egyoldalú és autonóm folyamat;
Energia
74. hangsúlyozza, hogy az Ukrajna elleni orosz agressziós háború és a jelenlegi energiaválság fényében még fontosabb az EU és az Egyesült Királyság közötti energiaügyi együttműködés megerősítése, hogy elkerüljük egymás veszélybe sodrását; hangsúlyozza a kölcsönös előnyök lehető legnagyobb mértékű maximalizálásának fontosságát egy közös műszaki és piaci elveken alapuló integrált és összekapcsolt energiarendszer keretében; megjegyzi, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti energiakereskedelem 2022 folyamán jelentősen nőtt;
75. kiegyensúlyozott és összehangolt megközelítésre szólít fel a zöld megállapodás és a REPowerEU célkitűzéseinek elérése és az energiafüggetlenség tekintetében mind az EU, mind az Egyesült Királyság esetében; felhívja mindkét felet, hogy erősítsék meg a technológiai együttműködést, a készségfejlesztést és az adatcserét az energiaágazatban; kiemeli a K+F- együttműködés fontosságát – többek között az Euratom keretében – a digitális és zöld átálláshoz szükséges kritikus technológiák területén;
76. annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság és az EU megerősítette az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások terén 2030-ra kitűzött céljait, az Egyesült Királyság kormánya a közelmúltban sajnálatos módon változtatott éghajlat-politikáján, nevezetesen 2035-re halasztotta az új benzin- és dízelüzemű autók értékesítésének tilalmát, valamint a lakások fűtésére szolgáló, új gázüzemű kazánok fokozatos kivezetését; üdvözli a tengeri energiával kapcsolatos együttműködésről szóló egyetértési megállapodást; kiemeli, hogy a megújuló technológiák fejlesztése terén folytatott együttműködés mind az EU, mind az Egyesült Királyság számára fontos, és felszólít az energiatechnológiák további fejlesztésére az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekkel összhangban; kéri a villamosenergia-áramlásokra vonatkozó kereskedelmi megállapodások hatékony keretének létrehozását, illetve az energiapiac stabilitásának és kiszámíthatóságának biztosítását az árak és a piacok manipulálásának megelőzése érdekében; kéri, hogy gyorsítsák fel a megújuló energiák alkalmazását az Északi-tengeren, biztosítva ugyanakkor a jó területrendezést;
77. aggodalmát fejezi ki az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők által 2021 májusában bemutatott közös költség-haszon elemzés eredményei miatt, amelyek rávilágítottak a piacbefolyásolás és a piaci zavar magas kockázatára; emlékeztet arra, hogy a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendelet (REMIT) (28) felülvizsgálatára irányuló javaslat új rendelkezéseket tartalmaz a harmadik országokból származó termelők piacfelügyeletére vonatkozóan, és hogy ezek az Egyesült Királyságra is vonatkoznának a piaci stabilitás és kiszámíthatóság javítása érdekében; ösztönzi mindkét felet, hogy fokozzák az EU és az Egyesült Királyság közötti villamosenergia-áramlásokra vonatkozó kereskedelmi megállapodások kidolgozására irányuló erőfeszítéseiket, amint azt a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 312. cikke előírja;
78. emlékeztet, hogy mindenkinek érdekében áll az Egyesült Királyság és az EU energiapiacai közötti szilárd kapcsolatok fenntartása – többek között a meglévő és tervezett villamosenergia-összeköttetések teljes körű kihasználása révén –, és felszólít a kritikus infrastruktúrák összehangolt fejlesztésére az EU és az Egyesült Királyság között, különösen az energiaágazatban, hogy megerősítsék annak szilárdságát, és csökkentsék az infrastrukturális zavarok és az energiaellátási hiányosságok esélyeit;
(28) Javaslat (2023. március 14.) az 1227/2011/EU és az (EU) 2019/942 rendeletnek a nagykereskedelmi energiapiacon folytatott piaci manipulációval szemben az Unió számára biztosított védelem javítása érdekében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (COM(2023)0147).
79. hangsúlyozza az Ír-sziget egyedülálló helyzetét az Egyesült Királysággal folytatott villamosenergia-kereskedelem tekintetében, és kiemeli, hogy az egységes villamosenergia-piac bármilyen zavara negatív következményekkel járna az Ír-sziget fogyasztóira és vállalkozásaira nézve; kéri az uniós energiaügyi vívmányok Észak-Írországban történő további alkalmazását, mivel az szükséges ahhoz, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését követően biztosított legyen az Ír-szigeten az egységes villamosenergia-piac folytonossága;
80. hangsúlyozza, hogy a meglévő energiaügyi jogszabályok nem foglalkoznak közvetlenül az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok egyetlen aspektusával sem, és erőteljesebb együttműködést kér e területen, különös tekintettel az energiakereslet csökkentésére, valamint az energiahatékonyság és a megújulóenergia-termelési kapacitások előmozdítására, tekintettel a két fél közötti egyértelmű kapcsolatra és arra, hogy a meghozott döntések mindkét oldalt érintik;
81. úgy véli, hogy az óceánenergiára és a csővezeték-infrastruktúrára vonatkozó közös szabályok elengedhetetlenek az Egyesült Királysággal e területeken kötendő kereskedelmi megállapodások megkönnyítéséhez, tekintettel a 2023 áprilisában Oostendében tartott második északi-tengeri csúcstalálkozóra, ahol megállapodás született a megújulóenergia- potenciál összehangoltabb kiaknázásáról;
82. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság és az EU között nem született jelentős hosszú távú megállapodás a villamosenergia-kereskedelem tekintetében; tudomásul veszi, hogy az Északi-tenger fontos megújuló energiaforrás, és hangsúlyozza az Egyesült Királyság partjainak megújulóenergia-potenciálját az EU számára;
83. úgy véli, hogy egy, az energiaügyi együttműködésről szóló megállapodás, amelyet össze kell hangolni a jövőbeli kapcsolatokról szóló átfogó megállapodással, és amelynek szilárd irányításon és egyenlő versenyfeltételeken kell alapulna, mindkét fél kölcsönös érdekét szolgálná az energiaáramlás folyamatosságának biztosítása érdekében, mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás energiával kapcsolatos rendelkezései 2026 júniusában lejárnak, habár meghosszabbíthatók;
Halászat
84. rámutat arra, hogy a brexit teljes hatása még nem teljesen ismert, nem utolsósorban azért, mert a kereskedelmi és együttműködési megállapodás teljes körű végrehajtása a halászat tekintetében még folyamatban van, és csak az átmeneti időszak 2026. június 30-i lejárta után fejeződik be; hangsúlyozza a kereskedelmi és együttműködési megállapodás pontos végrehajtásának fontosságát, tekintettel arra, hogy még mindig vannak problémák; egyetért a Bizottság végrehajtási jelentésével abban, hogy „maradtak bizonyos nehézségek”, mint például a villamosenergia- kereskedelemre vonatkozóan előírt rendelkezések végrehajtása, valamint a halászatra vonatkozó rendelkezések maradéktalan és helyes végrehajtása;
85. felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a vizekhez és halászati erőforrásokhoz való kölcsönös hozzáférés 2026. június 30. után is fennmaradjon, és hogy az uniós halászok kvótái ne csökkenjenek tovább; felszólít, hogy a halászati kvóták felek közötti cseréjét racionalizálják és tegyék kezelhetővé az ágazat számára;; sürgeti a Bizottságot, hogy tartsa nyitva az Egyesült Királysággal folytatott valamennyi tárgyalási csatornát annak érdekében, hogy olyan stabil és tartós, mindkét fél számára előnyös megoldásokat találjanak, amelyek stabil és kiszámítható feltételeket biztosítanak a halászok és a halászati ágazat egésze számára, és lefedik a 2026 utáni időszakot; emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás energiára, valamint a vizekhez és halászati erőforrásokhoz való kölcsönös hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseinek érvényességi ideje egybeesik, és megjegyzi, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban implicit kapcsolat van e két ágazati terület között;
86. megjegyzi Írország különleges helyzetét, amely az Észak-Írországgal való határának, a 0–6 tengeri mérföldes övezethez való kölcsönös hozzáférésről szóló „szomszédsági” megállapodásnak és az Egyesült Királyság vizeihez való kölcsönös hozzáféréstől való történelmi függőségének tudható be;
87. mély aggodalmát fejezi ki a kereskedelmi és együttműködési megállapodás második részének ötödik fejezetében (Halászat) szereplő felülvizsgálati záradék (510. cikk) által teremtett bizonytalanság miatt, amelyet négy évvel a kiigazítási időszak lejárta után fognak alkalmazni; felhívja a Bizottságot, hogy gyorsan, határozottan és átláthatóan kezdjen tárgyalásokat a 2026 utáni többéves megállapodásról, biztosítva az ágazat stabilitását és gazdasági életképességét; kiemeli, hogy ennek a megállapodásnak kapcsolódnia kell a kereskedelmi és együttműködési megállapodás átfogó felülvizsgálatához, és nem engedheti meg az EU számára kiosztott kvóták további csökkenését; e tekintetben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás valamennyi aspektusa kapcsolódjon egymáshoz, különös tekintettel az Egyesült Királyság egységes piachoz való hozzáférésének a kereskedelmi és együttműködési megállapodás halászati rendelkezéseivel való összekapcsolására;
88. megismétli, hogy a vizekhez és a halászati erőforrásokhoz való kölcsönös és folyamatos hozzáférést az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok kulcsfontosságú részének kell tekinteni, és ezért a kereskedelemmel és az egységes piachoz való hozzáféréssel kapcsolatos számos kérdéssel együtt kell kezelni; emlékezteti a Bizottságot, hogy alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy 2026-tól a kereskedelmi és együttműködési megállapodást az átmeneti időszakot követően stabil és fenntartható módon alkalmazzák;
89. emlékeztet arra, hogy amennyiben az Egyesült Királyság úgy dönt, hogy a kiigazítási időszak végén korlátozza az uniós halászhajók brit vizekhez való hozzáférését, az EU intézkedéseket hozhat érdekeinek védelme érdekében; emlékeztet arra, hogy magával a kereskedelmi és együttműködési megállapodással összhangban ezek az intézkedések magukban foglalják az Egyesült Királyság halimportjára vonatkozó vámok vagy kvóták visszaállítását, valamint a kereskedelmi és együttműködési megállapodás egyéb részeinek felfüggesztését, amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy az EU halászközösségei számára súlyos gazdasági vagy társadalmi nehézségek merülnek fel; hangsúlyozza e tekintetben, hogy az EU-nak fontolóra kell vennie a kereskedelmi és együttműködési megállapodás egyéb konkrét részeinek, például az Egyesült Királyság európai villamosenergia-piachoz való hozzáférésének, valamint a kereskedelmi és együttműködési megállapodás más érintett ágazatainak összekapcsolását az EU brit vizekhez és halászati erőforrásokhoz való hozzáférésével;
90. felhívja az Egyesült Királyságot, hogy tartózkodjon a diszkriminatív egyoldalú technikai intézkedések elfogadásától; megismétli, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás előírja, hogy a technikai intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük, a legjobb tudományos szakvéleményeken kell alapulniuk, mindkét fél hajóira egyformán kell vonatkozniuk, és azokat előzetesen be kell jelenteni; hangsúlyozza a Halászati Szakbizottság szerepét a technikai intézkedésekkel kapcsolatos közös megközelítés keresésében és az olyan intézkedések megvitatásában, amelyeket az egyik fél egyoldalúan felmondhat; emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás kötelezi a feleket, hogy tudományosan ellenőrizhető adatok alapján pontosan indokolják az e területen hozott intézkedések megkülönböztetésmentes jellegét és a hosszú távú környezeti fenntarthatóság biztosításának szükségességét; megismétli, hogy rendkívül kívánatos, hogy az Egyesült Királyság a lehető legszorosabban ragaszkodjon az uniós szabályokhoz; hangsúlyozza, hogy e tekintetben nagyobb koordinációra van szükség az EU-val, és megfelelő eljárásokat kell kialakítani az értesítésre és a részvételre vonatkozóan; felhívja a Bizottságot, hogy különösen ügyeljen arra, hogy e feltételek teljesüljenek, és határozottan reagáljon, amennyiben az Egyesült Királyság diszkriminatív módon járna el;
91. kiemeli különösen, hogy a védett tengeri területek kijelölésének megkülönböztetéstől mentesnek, tudományosan megalapozottnak és arányosnak kell lennie; hangsúlyozza, hogy a védett tengeri területeket pontosan meghatározott természetvédelmi célkitűzésekkel kell kijelölni, és azokat nem szabad a vizekhez való külföldi hozzáférés korlátozásának eszközeként használni; e tekintetben sajnálja az Egyesült Királyság egyoldalú megközelítését a Dogger-pad körüli halászati korlátozások hatálya alá tartozó területek kijelölésével kapcsolatban, valamint azt a tényt, hogy az Egyesült Királyság ezeket a területeket más gazdasági tevékenységekre kívánja felhasználni;
92. ellenez minden olyan egyoldalúan hozott döntést, amely a nemzetközi joggal ellentétes vagy a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekkel ellentétes halászati lehetőségeket állapít meg, és ezáltal megkérdőjelezi a nemzetközi megállapodások hitelességét és aláássa a közös erőforrások kiaknázásának fenntarthatóságát; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges és arányos intézkedést az érintett nemzetközi partnerekkel folytatott viták megoldása és a nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében;
93. emlékeztet arra, hogy a brexit megváltoztatta az Atlanti-óceán északi részének országai közötti kapcsolatokat; úgy véli, hogy a brexitet nem szabad az északi megállapodásokban szereplő kvóták elosztásának manipulálására használni; kitart amellett, hogy tiszteletben kell tartani a halászati lehetőségek múltbeli elosztását, amelyet mindig a rendelkezésre álló legjobb tudományos adatok és szakvélemények alapján kell meghatározni; felhívja a Bizottságot, hogy találjon stabil és hosszú távú halászati gazdálkodási megállapodásokat az Atlanti-óceán északkeleti részén található partnereivel;
94. aggodalmát fejezi ki az uniós hajók engedélyezése miatt; megjegyzi, hogy a 12 méternél rövidebb hajók a legsúlyosabban érintettek a halászati engedélyek kiadásának késedelme vagy az engedélyek elutasítása miatt, mivel sokuk nem volt felszerelve hajómegfigyelési rendszerrel a teljes referencia-időszak alatt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás nem vette figyelembe a hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó, a brexit előtt az Egyesült Királyságra is kötelező uniós rendeletek szerinti szabályokat; sürgeti a Bizottságot, hogy folytassa erőfeszítéseit annak érdekében, hogy megállapodásra xxxxxx az engedélyezés megoldatlan kérdéseiről, beleértve az engedéllyel rendelkező halászhajóknak az Egyesült Királyság és a koronafüggőségek vizein való hozzáférésének szintjét is, valamint az Egyesült Királysággal közösen dolgozzon ki olyan jövőbeli engedélyezési rendszert, amely a gyakorlatban is működik;
95. megjegyzi, hogy az uniós hajók engedélyezésével kapcsolatos kérdések nagy hatással vannak a kisüzemi halászokra, különösen az észak-franciaországi és normandiai halászokra, mivel ezek a hajók nem tudják megváltoztatni halászterületüket;
96. sürgeti a kereskedelmi és együttműködési megállapodás részes feleit, hogy a regionális halászati gazdálkodási szervezetek létrehozásának előmozdítása révén fokozzák a fenntartható halászat és a jó halászati irányítás nemzetközi előmozdítására irányuló erőfeszítéseiket; különösen sürgeti a Bizottságot, hogy működjön együtt a brit hatóságokkal és a többi érintett féllel egy regionális halászati gazdálkodási szervezet létrehozásában az Atlanti- óceán déli részén;
97. aggodalmát fejezi ki a halászati erőkifejtésnek a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtását követő áthelyezése miatt, különösen a La Manche csatorna mentén; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy regionális gazdálkodási tervre a La Manche csatorna és az Északi-tenger tekintetében e hatás enyhítése és a túlhalászás elkerülése érdekében;
98. üdvözli, hogy mind az EU, mind az Egyesült Királyság tagja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni nemzetközi szintű küzdelem ambícióinak és fellépésének előmozdítása érdekében 2022 júniusában létrehozott, jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni fellépéssel foglalkozó szövetségnek;
99. megismétli a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy vállalja fel az EU képviselőjeként betöltött szerepét a nem uniós országokkal fenntartott kapcsolatokban annak érdekében, hogy a határokon átnyúló, nem uniós országokkal kapcsolatos helyzetekben jobb részvételi irányítási modelleket és közös irányítást javasolhasson;
100. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a halászati szakbizottság munkája átlátható legyen, és hogy a Parlamentet rendszeresen tájékoztassák e munkáról és a meghozott döntésekről;
A szociális biztonsági rendszerek koordinálása
101. megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a szociális biztonsági rendszerek összehangolásáról szóló jegyzőkönyvnek a kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében történő végrehajtása eddig problémamentes volt, és hogy 2021-ben vagy 2022-ben nem tártak fel strukturális problémákat; hangsúlyozza azonban egy dinamikus jegyzőkönyv fontosságát, amelyet hozzáigazítanak a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek felülvizsgálataihoz;
102. megjegyzi, hogy 2021-ben a szociális biztonsági rendszerek összehangolásával foglalkozó szakbizottság módosításokat fogadott el a jegyzőkönyv mellékleteiben annak megerősítése érdekében, hogy a tagállamok továbbra is lehetővé tegyék, hogy az Egyesült Királyságba vagy az Egyesült Királyságból kiküldött munkavállalók meghatározott feltételek mellett a küldő állam szociális biztonsági jogszabályainak hatálya alá tartozzanak; megjegyzi továbbá, hogy 2022-ben előkészítő intézkedések születtek az illetékestől eltérő állam által nyújtott természetbeni betegségi ellátások költségének megtérítését érintő pénzügyi rendelkezések végrehajtásáról;
103. üdvözli, hogy a szociális biztonsági rendszerek összehangolásával foglalkozó szakbizottság elfogadta az 1/2023. számú határozatot (29), amelyben a jegyzőkönyvvel összefüggésben jóváhagyja a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréjének (EESSI) a kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében történő használatát, valamint figyelembe veszi, hogy a szociális biztonsági rendszerek összehangolásával foglalkozó igazgatási bizottság határozatainak és ajánlásainak vonatkozó részeit egy szakbizottsági ajánlás révén a jegyzőkönyvvel összefüggésben alkalmazandóvá kell tenni; ismételten felhívja a tagállamokat az EESSI teljes mértékű működőképessé válásának a lehető leghamarabbi biztosítására és arra, hogy használják ki a meglévő uniós alapok által kínált lehetőségeket az EESSI teljes körű végrehajtása és a közigazgatás további digitalizálása érdekében;
(29) A szociális biztonsági rendszerek összehangolásával foglalkozó harmadik szakbizottság ideiglenes napirendje, London, 2023. június.
104. aggodalmát fejezi ki a közelmúltbeli fejlemények miatt, amelyek veszélyeztethetik a kereskedelmi és együttműködési megállapodás egyenlő versenyfeltételekre vonatkozó rendelkezéseit a munkaügyi és szociális szférában az Egyesült Királyságban; e tekintetben határozottan sajnálja, hogy 2022 júliusában hatályon kívül helyezték a munkaközvetítő ügynökségekre vonatkozó azon tilalmat, hogy ideiglenes alkalmazottakat biztosítsanak a szervezett fellépésekben részt vevő munkavállalók helyettesítésére, ami veszélyezteti a munkavállalók kollektív fellépéshez való jogát, a sztrájkjogot is beleértve; felkéri az Egyesült Királyság kormányát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a kereskedelmi és együttműködési megállapodás cikkeiben az egyenlő versenyfeltételekre vonatkozóan körvonalazott elvek megvédése érdekében;
105. megjegyzi, hogy 2021 júniusában az Egyesült Királyság kormánya bejelentette hogy a foglalkoztatási jogok tekintetében egységes végrehajtó szervet kíván létrehozni, amelynek feladata a munkaügyi törvények központi felügyelete lesz (30) a meglévő szervek koordinációjának és hatékonyságának javítása, valamint a végrehajtás új területekre való kiterjesztése érdekében megjegyzi azonban, hogy a javaslattal kapcsolatban eddig nem történt további előrelépés; felhívja a Bizottságot, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban előírtaknak megfelelően továbbra is szorosan kövesse nyomon a vonatkozó munkaügyi és szociális normák végrehajtását és az ezzel kapcsolatos fejleményeket, és az Egyesült Királyság kormányával együtt folytassa a kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak való teljes megfelelés biztosítása érdekében tett erőfeszítéseit;
106. mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság 2021-ben megkülönböztető bánásmódot alkalmazott öt uniós tagállam munkavállalóival szemben a hosszú távú munkavállalásra jogosító vízumok csökkentett díjai tekintetében; sajnálja továbbá, hogy az Egyesült Királyság ezt követően lemondott az Európai Szociális Charta 18. cikkének (2) bekezdéséről, és ennek következtében 2022 februárjától valamennyi uniós polgár esetében megszüntette a munkavállalással kapcsolatos vízumdíjcsökkentéseket; felkéri a Bizottságot, hogy e tekintetben tegyen meg minden szükséges intézkedést és továbbra is vesse fel ezt a kérdést a partnerségi tanács és a nyílt és tisztességes versenyt lehetővé tévő egyenlő versenyfeltételekkel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó szakbizottság ülésein;
Bűnüldözési és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés
107. emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás bűnüldözési együttműködésről és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló harmadik része alkalmazásának feltétele, hogy tiszteletben tartják a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét, többek között az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és az emberi jogok európai egyezményében (EJEE) foglaltak szerint, valamint az elköteleződés a személyes adatok magas szintű védelme iránt; emlékeztet az EU és az Egyesült Királyság közötti hatékony, szoros és kölcsönösen előnyös bűnüldözési és igazságügyi együttműködés fontosságára, tekintettel a felek földrajzi közelségére és közös kihívásaira;
108. hangsúlyozza, hogy az EJEE jogilag kötelező erejű eszköz az Egyesült Királyságban, és hogy a jogalkotási javaslatoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük az egyezmény normáival, valamint az abban foglalt jogokkal és szabadságokkal; hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 524. cikke úgy rendelkezik, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködés azon alapul, hogy belföldön érvényre kell juttatni az egyezményben foglalt jogokat és szabadságokat; aggodalmát fejezi ki az Egyesült Királyságban az EJEE-ből való kilépésről folyó viták miatt, és emlékeztet az Európa Tanács emberi jogi biztosa által ezzel kapcsolatban kifejtett aggodalmakra (31); emlékeztet a kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak a megállapodás e részének esetleges megszüntetésére vonatkozó rendelkezésre abban az esetben, ha az Egyesült Királyság vagy egy tagállam felmondja az EJEE-t;
109. komoly aggodalmát fejezi ki az Egyesült Királyságban jelenleg zajló jogalkotási folyamatok – nevezetesen a megtartott uniós jogról szóló törvénytervezet, az adatvédelemről és digitális információkról szóló (2. sz.) törvényjavaslat, valamint az illegális migrációról szóló törvényjavaslat – miatt, melyek veszélyeztetnék az említett feltételeket;
(30) Department for Business, Energy & Industrial Strategy (Üzleti, energiaügyi és iparstratégiai minisztérium), Egyesült Királyság,
„Establishing a new single enforcement body for employment rights” (Egy munkavállalói jogokkal foglalkozó új, egységes végrehajtó szerv létrehozása), 2021.
(31) xxxxx://xxx.xxx.xxx/xx/xxx/xxxxxxxxxxxx/-/xxxxxx-xxxxxxx-xxxxxxxxxxxx-xxxxx-xxxxxxx-xxxxxxxxxx-xx-xxxxx-xxxxxx-xxxxx-xxx- concrete-steps-to-protect-children-s-rights-and-to-tackle-human-rights-issues-in-northern-ireland
110. emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás harmadik része lehetővé teszi a kiterjedt adatáramlást – többek között a DNS-adatok, az utasnyilvántartási adatok és a bűnügyi nyilvántartási információk cseréjét – az EU és az Egyesült Királyság között; hangsúlyozza ezért annak rendkívüli fontosságát, hogy az Egyesült Királyság biztosítsa, hogy a védelem szintje lényegében egyenértékű legyen az Európai Unió nyújtotta szinttel annak érdekében, hogy az Egyesült Királysággal való adatmegosztás ne veszélyeztesse az uniós előírásokat és ezáltal az uniós polgárok alapvető jogait; ezért felszólítja az Európai Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg, milyen hatással van az adatvédelemről és digitális információkról szóló második törvényjavaslat az uniós polgárok adatvédelmi jogaira;
111. rámutat arra, hogy a személyes adatoknak a megfelelő védelmet nem biztosító, nem uniós országok felé történő továbbítása kockázatokkal jár; emlékeztet arra, hogy az adatok elsődleges címzettje csak akkor küldheti tovább a személyes adatokat, ha a következő címzettre is megfelelő szintű védelmet biztosító szabályok vonatkoznak; ennélfogva hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságnak biztosítania kell, hogy a nem uniós országok felé irányuló adattovábbítások megfelelő biztosítékok alapján történjenek, valamint garantálnia kell az Európai Unió által nyújtottal azonos szintű adatvédelmet;
112. hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság adatvédelemről és digitális információkról szóló második törvényjavaslata jelenlegi formájában történő elfogadása tovább veszélyeztetheti az Egyesült Királyságnak nyújtott megfelelőségi határozatot; emlékeztet arra, hogy a Bizottság ígéretet tett arra, hogy szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és hatályon kívül helyezi a megfelelőségi határozatokat, ha az Egyesült Királyságban a magánélet védelme már nem lenne „lényegében egyenértékű”;
113. rendkívül sajnálatosnak tartja az Egyesült Királyság adatvédelemről és digitális információkról szóló második törvényjavaslatának azon rendelkezéseit, amelyek jogalkotási felhatalmazást adnának az Egyesült Királyság kormányának a nemzetbiztonsági és bűnüldözési célú adatkezelés, valamint a magánszervezetek birtokában lévő személyes adatokhoz való hatósági hozzáférés legalizálása érdekében; komoly aggodalmát fejezi ki azon jogalkotási felhatalmazások miatt, amelyek lehetővé teszik, hogy az Egyesült Királyság kormánya másodlagos jogszabályok révén módosítsa az adatvédelmi jog egyes alapvető szempontjait; hangsúlyozza, hogy ezek az átruházott hatáskörök kockázatot jelentenek a jogbiztonságra és az Egyesült Királyság megfelelőségi határozatának jövőjére nézve;
114. elítéli, hogy az Egyesült Királyság adatvédelmi törvénye általános és széles körű mentességet biztosít az adatvédelmi elvek és az érintettek jogai alól a személyes adatok bevándorlási célú feldolgozása tekintetében; úgy véli, hogy olyan esetekben, amikor az érintettek jogainak érvényesítése veszélyeztetné a hatékony bevándorlási ellenőrzést, illetve a hatékony bevándorlási ellenőrzés fenntartását gátló tevékenységek kivizsgálása vagy felderítése esetén, a mentesség nem felel meg a jogbiztonság elvének, és ezért nem elegendő az önkényes döntéshozatal megakadályozásához; kéri a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon az adatvédelemről és digitális információkról szóló második törvényjavaslat bevándorlási mentességgel kapcsolatos bírósági felülvizsgálati folyamatának alakulását;
115. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság adatvédelemről és digitális információkról szóló második törvényjavaslata lehetővé tenné az automatizált döntéshozatalt; hangsúlyozza, hogy az említett törvényjavaslat megfosztaná az egyéneket azon joguktól, amelyet az EU-ban az általános adatvédelmi rendelet (32), nemzetközileg pedig a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló egyezmény véd, és amely biztosítja, hogy az érintettre ne terjedjen ki olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen (ideértve a profilalkotást is) alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené; kéri a Bizottságot, hogy szorosan és folyamatosan kövesse nyomon a helyzetet;
116. rendkívül sajnálatosnak tartja az Egyesült Királyság adatvédelemről és digitális információkról szóló második törvényjavaslatának azon rendelkezéseit, amelyek enyhítik az adatkezelők és -feldolgozók kötelezettségeit, többek között azokat az új rendelkezéseket is, amelyek csak egy rangidős felelős kijelölését írják elő az adatkezelési műveletekhez, ami valószínűsíthetően nagy kockázatot jelent az egyénekre nézve; hasonlóképpen sajnálatosnak tartja az azon követelmény megszüntetésére irányuló rendelkezéseket is, amely egy nem egyesült királyságbeli székhelyű és az Egyesült Királyság adatvédelmi szabályainak hatálya alá tartozó képviselő kijelölését írja elő az adatkezelők és -feldolgozók számára, valamint azokat a rendelkezéseket is, amelyek eltörlik az adatkezelés előtt az Egyesült Királyság adatvédelmi felügyeleti hatóságával történő konzultáció kötelezettségét olyan esetekben, amikor az adatkezelő értékelése szerint az adatkezelés valószínűsíthetően magas kockázattal járna;
(32) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
117. aggodalmát fejezi ki az Egyesült Királyság adatvédelemről és digitális információról szóló második törvényja vaslatának azon rendelkezései miatt, amelyek aláássák az információs biztos hivatalának függetlenségét, és olyan hatásköröket vezetnek be, amelyek lehetővé teszik a kormány számára, hogy beavatkozzon a hivatal feladatainak ellátásába;
118. kiemeli, hogy az Egyesült Királyság adatvédelmi felügyeleti hatósága több esetben is hiányos jogérvényesítést állapított meg, statisztikái szerint pedig rendkívül alacsony a szigorú jogérvényesítések aránya; emlékeztet arra, hogy a magas szintű adatvédelem biztosítása érdekében az előirányzott szabályokat végre kell hajtani, valamint biztosítani kell az egyének számára a hatékony panasztételi eljáráshoz való hozzáférést; aggodalmát fejezi ki továbbá a panasszal kapcsolatos eljárás megtagadását érintő változások és az olyan kritériumok – köztük a biztos rendelkezésére álló források – beillesztése miatt, amelyek negatív hatással lesznek a panaszok megoldásának hatékonyságára;
119. emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság tömeges megfigyelési programjai nem felelnek meg az uniós adatvédelmi szabályokkal lényegében egyenértékű normáknak; ismételten felszólítja az Egyesült Királyságot, hogy vegye figyelembe az Európai Unió Bíróságának e területre vonatkozó ítélkezési gyakorlatát;
120. sürgeti az Egyesült Királyságot, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 552. cikkével összhangban tegyen eleget az utas-nyilvántartási adatállomány kezelésére vonatkozó adatvédelmi követelményeknek; sajnálatosnak tartja a hosszú, hároméves átmeneti időszakot, amely késlelteti az utasok személyes adatainak az országból való távozás utáni törlésére vonatkozó követelmény végrehajtását;
121. hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 541. cikke módosító eljárást ír elő arra az esetre, ha a prümi keret szerinti uniós jogszabályok lényegesen módosulnak; ennélfogva emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság részvétele az újonnan felülvizsgált prümi keretben nem automatikus, és azt attól kellene függővé tenni, hogy az Egyesült Királyság fenntartja-e a jelenlegi emberi jogi normákat, valamint garantálja-e a megfelelő adatvédelmi keretrendszert és a hatékony jogi biztosítékokat, amelyek alapvető előfeltételei a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés lehetőségének;
122. emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyságra vonatkozó két megfelelőségi határozat 2025-ben lejár, és hogy a Bizottság bármikor beavatkozhat, ha az Egyesült Királyság eltér a jelenleg hatályos adatvédelem szintjétől; emlékeztet arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága joghatósággal rendelkezik az Egyesült Királyság felett, és az Egyesült Királyságnak be kell tartania az EJEE-t a megfelelőségről szóló határozatok érvényesítéséhez; rámutat arra, hogy – tekintettel a személyes adatoknak az Egyesült Királyságba történő továbbítására vonatkozó megfelelőségi határozat két éven belül esedékes felülvizsgálatára – kiemelkedően fontos, hogy az EJEE által védett jogok biztosítását elvitathatatlannak tekintsék, és hogy az Európai Parlament szigorúan és rendszeresen ellenőrizze az előírások be nem tartását; felszólítja az Egyesült Királyság hatóságait, hogy tartózkodjanak minden olyan jogszabály elfogadásától, amely veszélyeztetné a védelem megfelelő szintjét;
123. rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy jelentősen megnőtt azoknak az uniós polgároknak a száma, akiktől megtagadták az Egyesült Királyságba való beutazást, és akiket aztán az átmeneti időszak lejártát követően visszaküldtek; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság a vízumdíjak tekintetében számos uniós ország állampolgárait megkülönböztető bánásmódban részesítette; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós polgárokra vonatkozó vízumeljárások hosszadalmasak és körülményesek; felszólítja az Egyesült Királyságot, hogy hogy ne alkalmazzon megkülönböztetést az uniós polgárokkal szemben állampolgárságuk alapján sem a letelepedési rendszerben való regisztráció, sem a mobilitási, illetve vízumkérdések tekintetében; hangsúlyozza, hogy az ilyen gyakorlat ellentétes a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban meghatározott kölcsönösség és megkülönböztetésmentesség elvével, és felszólítja a Bizottságot, hogy kísérje szoros figyelemmel e fejleményeket;
124. emlékeztet arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog magába foglalja többek között a tájékoztatáshoz való jogot, a tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogot, az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogot, az ártatlanság vélelméhez való jogot és a tárgyaláson való jelenlét jogát, valamint a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyerekekre vonatkozó különleges biztosítékokat és a költségmentességhez való jogot, melyet a nem uniós országokkal folytatott büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés során is biztosítani kell;
125. felhívja a figyelmet arra, hogy a kiadatási eljárások hatékonyságának biztosítása érdekében az elfogatóparancsot soron kívül végre kell hajtani, és amennyiben az érintett személy nem járul hozzá a kiadatáshoz, a letartóztatástól számított 21 napon belül meghallgatást kell tartani; felhívja a figyelmet arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog védelme érdekében nem szabad túllépni ezeket a határidőket; felszólítja az Egyesült Királyságot, hogy tartsa tiszteletben a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban meghatározott határidőket, hogy megkönnyítse a kölcsönös jogsegély alkalmazását a tagállamok és az Egyesült Királyság között;
126. emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 525. cikkének (1) bekezdése értelmében az Unió és az Egyesült Királyság közötti bűnüldözési együttműködés és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés a felek régóta fennálló azon elkötelezettségén alapul, hogy biztosítják a személyes adatok magas szintű védelmét, többek között az Europollal és az Eurojusttal való együttműködés tekintetében; újfent hangsúlyozza, hogy a személyes adatok cseréjét az igazságügyi és belügyi ügynökségekkel csak akkor szabad engedélyezni, ha garantált az uniós adatvédelmi követelményeknek való megfelelés és az emberi jogok tiszteletben tartása;
Részvétel az uniós programokban
127. Az EU–Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodás tartalmaz egy részt az Egyesült Királyság uniós programokban való részvételéről, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról és a pénzügyi rendelkezésekről; úgy véli, hogy az abban foglalt feltételek és szabályok méltányos alapot jelentenek az Egyesült Királyság részvételéhez, és segítenék az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét; úgy véli, hogy a harmadik országok uniós programokban való részvétele jelentős előnyökkel jár az EU számára, és hozzájárul az EU és partnerei közötti kapcsolatok megerősítéséhez; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy általánosan hiányzik a regionális dimenzió, valamint az olyan Interreg programok, amelyekben az Egyesült Királyság mint nem uniós ország partnerként vesz részt; ismételten kéri (33), hogy vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Királyság és annak egyes részei részt vegyenek uniós programokban;
128. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépése miatt elvesztette az uniós kutatási programokhoz való hozzáférését, és kiemeli az EU és az Egyesült Királyság közötti folyamatos kutatási és innovációs együttműködés fontosságát és kölcsönös hasznát;
129. üdvözli a Bizottság és az Egyesült Királyság kormánya által elért politikai megállapodást az Egyesült Királyságnak a Horizont Európa és a Kopernikusz programhoz való társulásáról, abból a szempontból, hogy ez végre egyértelműséget teremt az Egyesült Királyságban és Európában a programokban érintett valamennyi kedvezményezett számára;
130. hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságnak a Horizont Európához való társulásáról szóló megállapodás csak a jelenlegi programra vonatkozik, és nem érinti az Egyesült Királyság jövőbeli uniós kutatási programokban való részvételét és az azokhoz való pénzügyi hozzájárulását; kéri, hogy az Európai Parlamentet teljes mértékben vonják be az Egyesült Királyság Horizont Európa programhoz és jövőbeli uniós kutatási programokhoz való társulásának jövőbeli végrehajtásába;
131. hangsúlyozza, hogy méltányos egyensúlyt kell teremteni az Egyesült Királyságnak a Horizont Európa programhoz és a Kopernikusz programhoz való hozzájárulása és a cserébe kapott előnyök között, beleértve az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködésből származó szélesebb körű előnyök figyelembevételének szükségességét; üdvözli a Bizottság jövőbeli hozzáállását az Egyesült Királyság hozzájárulásainak újratárgyalásához, és elvárja, hogy az Egyesült Királyság hasonló szellemű, rugalmas megközelítést fogadjon el;
132. aggodalmát fejezi ki az Egyesült Királyságnak a Horizont Európa keretprogramhoz való pénzügyi hozzájárulására vonatkozó új költségvetési megállapodással kapcsolatban, mivel ez eltér a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban eredetileg meghatározott eljárástól és elvektől; sajnálja, hogy az új megállapodás az Egyesült Királyság pénzügyi hozzájárulására vonatkozóan visszamenőleges hatállyal olyan automatikus korrekciós mechanizmust tartalmaz, amelyet a kereskedelmi és együttműködési megállapodás részeként nem tárgyaltak meg;
(33) Az Európai Parlament 2021. április 28-i álláspontja az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak, valamint az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (HL C 506., 2021.12.15., 159. o.).
133. mély sajnálatát fejezi ki az Egyesült Királyság kormányának azon egyoldalú politikai döntése miatt, hogy az uniós tárgyalócsoport nyitottsága ellenére nem vesz részt az Erasmus+, a Kreatív Európa és az Európai Szolidaritási Testület programjaiban; meggyőződése, hogy a döntés mindkét fél számára hátrányos megoldást eredményez, megfosztva az EU-ban és az Egyesült Királyságban élő és működő személyeket és szervezeteket a csereprogramok és együttműködési projektek nyújtotta sorsfordító lehetőségektől;
134. megállapítja, hogy az oktatást, a kultúrát és az ifjúságot képviselő számos uniós és egyesült királyságbeli érdekelt fél kéri, hogy az Egyesült Királyság csatlakozzon újra az Erasmus+, a Kreatív Európa, az Európai Szolidaritási Testület és a Horizont Európa programokhoz; szorgalmazza e kérdés különböző politikai kontextusokban történő kezelését és a lehetőségek elvesztésének enyhítését célzó gyakorlati, köztes megoldások feltárását; hangsúlyozza, hogy amennyiben az Egyesült Királyság újra csatlakozni kíván az uniós programokhoz, pénzügyi hozzájárulásának méltányosnak kell lennie, és biztosítania kell a programok résztvevőinek inkluzivitását és sokszínűségét;
135. elismeri, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése túlzott bürokráciát okozott; aggodalommal veszi tudomásul az Egyesült Királyságban tanulni, tanítani, előadni és dolgozni kívánó diákok, tanárok, művészek és kulturális szakemberek számára okozott bizonytalanságot és nehézségeket, különösen az adminisztratív követelményekre vonatkozó, rendelkezésre álló információk hiányát, valamint az Egyesült Királyság és a tagállamok konzulátusaira és közigazgatására nehezedő példátlan adminisztratív terheket;
136. megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a finanszírozás hiánya és a megnövekedett adminisztratív terhek és akadályok ellenére számos uniós és egyesült királyságbeli oktatási, ifjúsági és kulturális intézmény és szervezet fenntartja kétoldalú kapcsolatait; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nem minden szervezet lehet képes finanszírozni az e kapcsolatok fenntartásához vagy folytatásához szükséges emberi erőforrástöbbletet;
137. hangsúlyozza az Erasmus+ program óriási előnyeit nemcsak a felsőoktatási hallgatók, a szakképzésben részt vevő diákok, a felnőtt tanulók, a fiatalok, hanem a tanárok, a tudományos szakemberek, a kutatók, az adminisztratív személyzet és általában az oktatási intézmények és a társadalom egésze számára is, amit nem lehet a pénzügyi keret nagyságával mérni;
138. sajnálatát fejezi ki az Egyesült Királyság kormánya által az Erasmus+ programmal kapcsolatban alkalmazott,
„értékarányosságon” alapuló megközelítés szűkössége miatt, amely figyelmen kívül hagyja a program számtalan előnyét a diákok, a tanárok és az adminisztratív személyzet tudásának és átadható készségeinek cseréje, a programnak az egyetemek és az oktatási intézmények sokszínűségéhez való hozzájárulása, az előítéletek és a megkülönböztetés csökkentése, az Egyesült Királyság tanulóinak és tanárainak európai társaikkal való találkozási lehetőségei, valamint a résztvevők kilátásainak és lehetőségeinek szélesítéséhez, valamint foglalkoztathatóságuk javításához való hozzájárulása szempontjából;
139. üdvözli Xxx Xxxxxxxx európai miniszter megjegyzéseit, amelyben elismerte, hogy az Erasmus+ programban való részvétel „igen előnyös” volt az Egyesült Királyság számára (34);
140. megjegyzi, hogy a 2016. évi uniós népszavazás idején az Egyesült Királyságban a többi 27 tagállamból származó uniós polgár a diákok 5%-át tette ki (35), ami számottevő arány az Egyesült Királyságban tanuló külföldi diákok teljes létszámán belül;
141. megjegyzi, hogy a 2014–2020-as programozási időszak néhány olyan Erasmus+ projektje, amelyben egyesült királyságbeli szervezetek is részt vettek, még 2023 májusában is folyamatban volt, ami megnehezíti az Egyesült Királyság Erasmus+ programból való kilépése teljes hatásának megfelelő értékelését;
(34) A brit lordok háza európai ügyekkel foglalkozó bizottsága, Corrected oral evidence:The future UK-EU relationship (Javított szóbeli beszámoló: Az Egyesült Királyság és az EU közötti kapcsolatok jövője), 2023. március 7.
(35) Xxxxxxx, X. és Xxxxxxxx, L., Higher education and research in the Brexit policy process (Felsőoktatás és kutatás a brexit politikai folyamata során), 2023.
142. tudomásul veszi, hogy az Egyesült Királyság kormánya létrehozta a Turing programot; sajnálatosnak tartja azonban, hogy ez a program csak a külföldre irányuló hallgatói mobilitásra terjed ki, és nem foglalja magában az ifjúsági és a sportágazatot (36); megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság kormányának értékarányosságon alapuló megközelítését alkalmazó Turing program ezért nem tekinthető az Erasmus+ egyenértékű helyettesítőjének; hangsúlyozza a személyzet mobilitásának fontosságát, amelyre a Turing program jelenleg nem terjed ki;
143. elismeri, hogy az egyesült királyságbeli érdekelt felek aggodalmukat fejezték ki a Turing program működésével kapcsolatban az Erasmus+ programhoz képest, többek között a személyzet mobilitását támogató rendelkezések hiánya, a nem egyetemi csereprogramok korlátozott finanszírozása és a finanszírozási ajánlatok évenkénti újbóli benyújtásának szükségessége miatt (37);
144. üdvözli azt az új lehetőséget, hogy az Erasmus+ mobilitási támogatásainak kedvezményezettjei a mobilitási támogatás 20%-át az Erasmus+ programban részt vevő 33 országon kívülre irányuló nemzetközi mobilitásra fordítsák; megjegyzi azonban, hogy ez a rész nem szentelhető teljes egészében egy adott partnerországnak, és nyilvánvalóan nem helyettesíti az Egyesült Királyság Xxxxxxxx programból való kilépése miatt elszalasztott lehetőségeket;
145. üdvözli, hogy a walesi kormány létrehozta a Taith programot, amely a belföldre és a külföldre irányuló mobilitásra egyaránt kiterjed; megjegyzi, hogy a Turing programhoz hasonlóan ez a program sem terjed ki a sportágazatra, támogatja azonban a sportcsapatokra vonatkozó mobilitási tevékenységeket;
146. üdvözli a skót kormány által jelenleg végzett, a bejövő és kimenő mobilitásra egyaránt kiterjedő hasonló program létrehozására irányuló munkát; felkéri a skót kormányt annak megfontolására, hogy programját kiterjessze az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport Erasmus+ programmal megegyező területeire;
147. üdvözli az ír kormány azon döntését, hogy az észak-írországi egyetemek hallgatói számára állampolgárságuktól függetlenül finanszírozza az Erasmus+ mobilitást azáltal, hogy cseréjük időtartama alatt beiratkoznak az ír egyetemekre; tudomásul veszi az ír kormány által a szakképzésben részt vevő hallgatókra vonatkozó hasonló rendszer kidolgozása érdekében jelenleg végzett munkát;
148. aggodalmát fejezi ki az Egyesült Királyság egyetemein tanuló uniós hallgatók számának jelentős csökkenése miatt, amely a 2020/2021 és a 2021/2022 tanév közötti elsőéves hallgatók esetében akár 50%-kal is csökkent, szemben a más régiókból származó diákok számával (38); hangsúlyozza, hogy ez a helyzet egyértelműen összefügg az Egyesült Királyság Erasmus+ programból való kilépésével, a tandíjakra és az uniós hallgatók ösztöndíjaira vonatkozó egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályok megszüntetésével, valamint a hallgatói vízum megszerzésének nehézségeivel; megjegyzi, hogy az európai hallgatók a tantárgyak széles köre tekintetében hozzájárultak a sokszínűséghez, míg a nem uniós nemzetközi hallgatók általában olyan konkrét tanulmányi területek köré koncentrálódnak, mint a mérnöki és az üzleti tevékenység; megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság egyetemei egyre több külföldi hallgatót fogadnak, különösen Indiából és Kínából (39), (40), ami hozzájárul az egyetemek pénzügyi stabilitásához;
149. megállapítja, hogy számos egyesült királyságbeli egyetem a világ legjobbjai közé tartozónak tekinthető (41); megjegyzi, hogy az ezen egyetemek és az uniós egyetemek közötti együttműködési projektek megszüntetése hátrányosan érinti az európai kutatást és tudományos kiválóságot;
150. megállapítja, hogy az „Európai Egyetemek” kezdeményezésen keresztül az Egyesült Királyság 11 egyeteme vesz részt a szövetségekben; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy részvételük az első generációs szövetségek lejártakor (2024 végén) véget ér; megállapítja, hogy az egyesült királyságbeli egyetemek részt vehetnek az európai egyetemi szövetségekben, de az irányítási struktúrában már nem, aminek következtében de facto a másodosztályú partnerek státuszába kerülnek; ösztönzi partneri viszonyuk folytatását az „Európai Egyetemek” kezdeményezés keretében;
(36) Az Egyesült Királyság kormánya, a Turing program honlapja.
(37) House of Lords – European Affairs Committee (Lordok Háza, európai ügyek bizottsága), The future UK-EU relationship - Fourth Report of Session 3 (Az Egyesült Királyság és az EU jövőbeli kapcsolata – A 3. Ülésről szóló negyedik jelentés), 2023. április 29.
(38) Felsőoktatási Statisztikai Hivatal (HESA), Chart 6 - First year non-UK domiciled students by domicile 2006/07 to 2021/22 (6. diagram
– Egyesült Királyságon kívüli állandó lakhellyel rendelkező elsőéves hallgatók állandó lakóhely szerint 2006/7 és 2021/22 között), 2023.
(39) HESA, Where do HE students come from? (Honnan érkeznek a felsőoktatásban tanuló hallgatók?), 2023.
(40) Az Egyesült Királyság parlamentje Hírszerzési és Biztonsági Bizottságának jelentése Kínáról.
(41) A Times Higher Education 2023. évi egyetemi világrangsora.
151. megjegyzi, hogy az egyesült királyságbeli egyetemek és uniós partnereik között az Erasmus+ program keretében létrejött számos partnerséget egyesével újra kell tárgyalni, ami néhány kisebb egyetem kizárásának kockázatával jár;
152. megismétli, hogy az európai egyetemek közötti kutatási együttműködés, különösen a természettudomány és az innováció területén, döntő jelentőségű e tekintetben;
153. hangsúlyozza, hogy szívesen látják minden érdekelt szomszédos és hasonlóan gondolkodó ország, köztük az Egyesült Királyság társulását az Erasmus+ programhoz, és ezáltal hozzájárulását az európai oktatási rendszerekhez; sajnálja, hogy az Egyesült Királyság nem vesz részt a valódi európai oktatási térség 2025-ig történő létrehozására irányuló kezdeményezésekben és intézkedésekben, ami tovább gyengíti az együttműködést;
154. hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság továbbra is az európai felsőoktatási térség („bolognai folyamat”) részese; sürgeti az Egyesült Királyságot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassák az egyetemi képesítések teljes körű kölcsönös elismerésére irányuló munkájukat;
Kultúra
155. sajnálja, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését és az Egyesült Királyság szabad mozgásban való részvételének megszűnését követően a kereskedelmi és együttműködési megállapodás nem tartalmaz semmilyen, a kultúrával, valamint a kulturális és kreatív ágazatokkal kapcsolatos rendelkezést, ami adminisztratív akadályokat gördít a turnézó művészek elé, különösen a feltörekvő és független művészek számára;
156. ösztönzi az uniós és egyesült királyságbeli művészek és a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak területén dolgozó egyéb szakemberek közötti új és folyamatos együttműködést; sajnálja, hogy a brexit óta csökkent az Egyesült Királyság kulturális és kreatív iparágaiban dolgozó uniós polgárok száma;
Ifjúság
157. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás nem tartalmaz az ifjúságra, az ifjúsági csereprogramokra és csereprojektekre, ifjúsági párbeszédre és önkéntes tevékenységekre vonatkozó rendelkezéseket; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a korábban az Erasmus+ vagy az Európai Szolidaritási Testület által finanszírozott, iskoláskorú gyermekeket érintő ifjúsági projektek szinte egyike sem kap finanszírozást az Egyesült Királyság kormányának Turing programján keresztül; megállapítja, hogy az iskolai kirándulásokat és a fiatalok mobilitását akadályozzák az Egyesült Királyságba való belépés új szabályai, valamint az, hogy az iskoláknak minden diák számára vízumdíjat kell fizetniük; kéri ezért, hogy hozzanak létre ifjúsági csoportos utazási rendszert a 18 év alatti fiatalok számára;
158. megjegyzi, hogy a brexit és az Egyesült Királyság új bevándorlási szabályai nagy mértékben sújtották az „au pair” ágazatot, mivel az EU-ból érkező au pair munkavállalók – egyes kiválasztott EU-n kívüli országokból érkező au pairekkel szemben – nem kaphatják meg az ifjúsági mobilitási program vízumát; kiemeli, hogy minden érdekelt szomszédos és hasonlóan gondolkodó ország, beleértve az Egyesült Királyságot, szabadon csatlakozhat az Európai Szolidaritási Testület programjához, amely elősegíti az önkéntes munkalehetőségeket és a fiatalok közötti együttműködést Európa-szerte;
Sport
159. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban nincsenek az alulról szerveződő és a professzionális szervezetek kapacitásépítésére, a sport és az e-sport területén megvalósuló partnerségekre és csereprogramokra vonatkozó rendelkezések, ami helyrehozhatatlan károkat okoz a sportágazatnak mind az EU-ban, mind az Egyesült Királyságban; megjegyzi, hogy az Xxxxxxxx programot felváltó Turing programnak nincs kifejezetten a sporttal foglalkozó része, ami szakadékot teremt a sporttal kapcsolatos együttműködési projektek tekintetében;
160. megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság sportágazata már nem támaszkodik a Bíróság Bosman-ügyben hozott 1995. december 15-i ítéletére (42), amely lehetővé tette a játékosok és sportolók EU-n belüli szabad mozgását; aggodalommal állapítja meg, hogy ez a helyzet, tetézve azzal a követelménnyel, hogy ahhoz, hogy az Egyesült Királyságban játsszanak, munkavállalási engedélyre is szükségük van, hátrányosan befolyásolja az uniós sportolók brit csapatokban vagy hivatásos sportolóknak kiírt versenyeken való részvételét azáltal, hogy potenciálisan korlátozza számukat;
Érintett régiók
161. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a leginkább érintett régiókra és közösségeikre, valamint magán- és állami vállalkozásaikra szabott intézkedések elfogadása érdekében számszerűsítésre kerüljenek a kereskedelmi és együttműködési megállapodás regionális szintű hatásai, beleértve a megállapodás társadalmi hatását is; felhívja a Bizottságot, hogy segítse a tagállamokat a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék keretében rendelkezésre álló pénzeszközök hatékonyabb és teljes körű felhasználásában az érintett ágazatok, így például a halászati ágazat és a part menti közösségek előmozdítása és támogatása érdekében; különösen a határ menti régiókban működő kkv-k célzott támogatására szólít fel, amelyek üzletileg különösen rá vannak utalva az Egyesült Királyság piacára;
Együttműködés a kül- és biztonságpolitika területén
162. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás a kiberbiztonság, a terrorizmus elleni küzdelem és a tömegpusztító fegyverek területétől eltekintve nem tartalmaz rendelkezéseket a külpolitikai és védelmi együttműködésről, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy az Egyesült Királyság elutasította, hogy ilyen rendelkezésekről tárgyaljon; tekintettel az Egyesült Királyságnak az európai biztonságban és védelemben játszott aktív szerepére, elismerését fejezi ki az Egyesült Királyság által az Ukrajna biztonságának és területi integritásának támogatásához nyújtott hozzájárulásért; emlékeztet azonban arra, hogy tekintettel az Ukrajna elleni orosz agresszív háború által az európai biztonsági architektúra ellen intézett támadásra hatékonyabb lenne, ha a jelenlegi eseti együttműködés helyett létrehoznák az EU és az Egyesült Királyság közötti kül- és biztonságpolitikai együttműködés strukturált keretét; kiemeli, hogy a 2021-es politikai nyilatkozat rendelkezéseivel összhangban, valamint az EU-NATO partnerség, az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az Európa Tanács, az Európai Politikai Közösség és más nemzetközi fórumok keretében is, fokozni kell az Egyesült Királysággal folytatott párbeszédet strukturált és rendszeres párbeszéd, valamint a kül-, biztonság- és védelempolitikai együttműködés és koordináció lehetséges módjairól; hangsúlyozza a szankciórendszerek összehangolásának fontosságát; üdvözli az EU–Egyesült Királyság Parlamenti Partnerségi Közgyűlésben a közös külpolitikáról és biztonságról folytatott vitát;
163. üdvözli az Ukrajna ellen indított jogellenes orosz agressziós háborúra adott válaszlépések terén az EU és az Egyesült Királyság között megvalósuló szoros együttműködést és koordinációt; kéri az Uniót és az Egyesült Királyságot, hogy a nemzetközi közösségen belül a lehető legerősebb egységet tartsák fenn az orosz intézkedések elítélésében, valamint a szuverenitás és a területi integritás, a nemzetközi jog és a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelmében, az ENSZ és annak Alapokmánya, valamint más többoldalú fórumok keretében; hasonlóan szoros együttműködést és koordinációt szorgalmaz Ukrajna háború utáni újjáépítése tekintetében; felhívja az Egyesült Királyság és az EU hatóságait arra, hogy összehangolt módon munkálkodjanak a befagyasztott orosz vagyonok Ukrajna újjáépítése céljából való lehetséges felhasználásán;
164. üdvözli az Európai Unió és az Egyesült Királyság között az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban folytatott jó koordinációt; kéri a szankciók érvényre juttatásának további erősítését; üdvözli, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság tisztviselői a szankciók eredményes végrehajtása érdekében közös küldetésekben vesznek részt harmadik országokban;
165. elismeri, hogy kiaknázatlan lehetőségek rejlenek az EU és az Egyesült Királyság közötti szubnacionális együttműködésben – különösen a közvetlen európai szomszédságban – olyan közös érdekű területeken, mint a mobilitás – beleértve a katonai személyzet és eszközök mobilitását is –, az Északi-tenger, a La Manche csatorna és az Ír-tenger fenntartható kezelése, a kereskedelem, az éghajlat-politika, az oktatás, a digitalizáció, az emberi és szociális jogok, valamint a biztonság, az EU és az Egyesült Királyság régiói közötti két- és többoldalú – például a Straits Committee keretében történő – együttműködésre irányuló kezdeményezésekben, esetleg egy külön uniós régióközi együttműködési program révén, feltéve, hogy az Egyesült Királyság kormánya pénzügyi hozzájárulást nyújt a programhoz, és hogy a részt vevő régiókkal megfelelően konzultálnak, és kellően bevonják őket a program kidolgozásába;
(42) A Bíróság C-415/93. sz. Union royale belge des sociétés de football association és társai kontra Bosman és társai ügyben hozott 1995. december 15-i ítélete, ECLI:EU:C:1995:463.
166. felhívja a Bizottságot, hogy maximalizálja az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokban rejlő lehetőségeket oly módon, amely mindkét fél számára előnyös, a közös kérdésekben a nemzetközi fórumokon és harmadik országok tekintetében folytatott barátságos együttműködés révén, és felhívja különösen arra, hogy az éghajlat- politikai fellépéssel kapcsolatosan a legmagasabb szintű törekvéseket valósítsák meg, és hangolják össze az összes ágazat ökológiai átállásának igazságos és inkluzív módon történő előmozdítására irányuló erőfeszítéseket, az ipari szuverenitás és a nemzetközi versenyképesség megerősítése mellett;
167. felszólít az együttműködés megerősítésére a kiberbiztonság területén, mivel az mind az EU-ra, mind az Egyesült Királyságra hatással van a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területek széles körében, különösen a digitális és pénzügyi ágazatban, az információtechnológia, a védelem, az energia és a kutatás-fejlesztés területén;
168. üdvözli az Európai Politikai Közösség 2022 októberében és 2023 júniusában tartott első két ülését, amelyek az előttünk álló külpolitikai és biztonsági kihívásokról az európai partnerek közötti megbeszélések, párbeszéd és együttműködés platformjaként szolgálnak, amelynek célja az európai kontinens biztonságának megerősítése, valamint a közös érdekeken alapuló politikai és biztonsági együttműködés folytatása; üdvözli, hogy 44 ország vett részt az első, Prágában és 45 ország a második, Chișinăuban rendezett találkozón, többek között olyan kulcsfontosságú partnerek is, mint az Egyesült Királyság;
169. az Egyesült Királyságnak az európai biztonsági és védelmi projektekben való fokozottabb részvételére szólít fel; ezzel összefüggésben üdvözli az állandó strukturált együttműködés (PESCO) tagjainak és a Tanácsnak a 2022. november 14-i határozatát, amelyben felkérik az Egyesült Királyságot, hogy csatlakozzon a katonai mobilitással kapcsolatos PESCO-projekthez, amely javítaná a kölcsönös gyors biztonsági és védelmi segítségnyújtást; kéri a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb írják alá az Egyesült Királysággal kötött, katonai mobilitásról szóló közigazgatási megállapodást;
170. sürgeti az Egyesült Királyságot, hogy továbbra is működjön együtt az EU-val a sürgető stratégiai kihívások terén, biztosítva a fellépések kiegészítő jellegét és hatékonyságát; rámutat, hogy a jövőbeli légi harci rendszerek fejlesztésére irányuló párhuzamos projektek az erőforrások rossz hatékonyságú felhasználását jelenthetik, és hogy a közös biztonság- és védelempolitikáról szóló 2022. évi éves jelentés javasolja a projektek összevonását; javasolja, hogy az egyéb fegyverrendszerekről, katonai technológiákról és a kapcsolódó innovációkról is kezdeményezzenek érdemi párbeszédet, különös tekintettel a kiadások és beruházások hatékonyságának, valamint a fegyveres erők és fegyverrendszerek műszaki interoperabilitásának biztosítására;
°° °
171. felhívja a Bizottságot, hogy kísérje szoros figyelemmel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás helyes alkalmazását, szükség esetén hozzon korrekciós intézkedéseket, és a meglévő és jövőbeli kihívások fényében tárja fel a további együttműködés lehetséges módjait;
172. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Egyesült Királyság kormányának és parlamentjének.