AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI ÉS ELEKTRONIKUS BESZERZÉSI ZRT.

XXX.XXXX-XXX.XX

AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ

KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS CÍME:

„KŐRÖSHEGYI FALUHÁZ ÉPÜLET ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉSE”

ELJÁRÁS BELSŐ AZONOSÍTÓJA: HKT-061/2020.

EKR AZONOSÍTÓ: EKR000943732020

AJÁNLATKÉRŐ:

KŐRÖSHEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Xxxxxxxx Xxxxxxxxxxxx!

Önök Kőröshegy Község Önkormányzata „Kőröshegyi faluház épület energetikai korszerűsítése” címen indított közbeszerzési eljárás dokumentációját tartják a kezükben.

Ajánlatkérőnek jelen dokumentációval az a célja, hogy segítséget nyújtson az egyértelmű, a felhívásban és a dokumentációban meghatározott követelményeknek eleget tevő ajánlat elkészítéséhez. Az Ajánlatkérő célja, hogy a teljesítésre alkalmas Ajánlattevők ajánlatai érvényesnek minősüljenek, ehhez azonban a felhívásban, a dokumentációban és a jogszabályokban foglalt követelményeknek eleget tevő ajánlat benyújtására van szükség az Ajánlattevő részéről.

Ezúton is felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen dokumentáció részeként rendelkezésre bocsátott iratminták alkalmazása nem kötelező, azonban az Ajánlattevők felelőssége az általuk használt iratminták tartalmi megfelelőségének biztosítása.

Kérjük a Tisztelt Ajánlattevőket, hogy figyelmesen tanulmányozzák át az ajánlatkérési dokumentációt és írásbeli ajánlatukat a felhívásban, illetve a dokumentációban foglalt követelmények figyelembevételével, valamint az irányadó jogszabályokban meghatározottak szerint készítsék el és nyújtsák be. A felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban foglalt feltételeknek meg nem felelő ajánlat – a 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésről (a továbbiakban: Kbt.) 73. § (1)–(2) bekezdésében foglalt keretek között – érvénytelennek minősül.

A felhívással, dokumentációval kapcsolatban felmerülő kérdés, bizonytalanság esetén éljenek a közbeszerzési törvényben meghatározott kiegészítő tájékoztatás lehetőségével.

A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII.18.) Korm. rendelet 21. § (7) bekezdésben foglalt kötelezettségnek eleget téve a dokumentációt ellenjegyzem:

Xx. Xxxxxxxxxx Xxxxx

felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó nyilvántartási szám: 00182

TARTALOMJEGYZÉK

I.	Ajánlattételi felhívás
II.	Ajánlattételi felhívás kiegészítése
III.	A közbeszerzési eljárás lefolytatásának általános szabályai
IV.	Műszaki leírás
V.	Szerződéses feltételek
VI.	Az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok, egyéb iratok jegyzéke

I. AJÁNLATI FELHÍVÁS

Az eljárás ajánlati felhívását a EKR rendszer tartalmazza.

II. AJÁNLATI FELHÍVÁS KIEGÉSZÍTÉSE

Az EKR rendszerben általános jelleggel a feladott ajánlati felhívások vonatkozásában karakter korlátozás történik, így a fenti azonosító számú eljárás ajánlati felhívásában is.

Mivel az ajánlati felhívás egyes pontjaiban közzétetteken túl egyéb adat illetve információ megadása is szükséges a vonatkozó jogszabályok alapján, így Ajánlatkérő a felhívás kiegészítésre szoruló releváns pontjait jelen dokumentumban teszi közzé.

Jelen dokumentum kizárólagosan csak a kiegészítésre szoruló pontokat tartalmazza, amely pontok vonatkozásában megadásra került az EKR rendszerben közzétett felhívás érintett pontjában szereplő információk, továbbá eltérő színnel a szükséges kiegészítés is.

Jelen kiegészítés feltöltésre kerül az EKR rendszerbe a felhívás mellé. Kérjük ajánlattevőket, hogy a közzétett felhívást és a felhívás jelen kiegészítését együttesen vegyén figyelembe az ajánlat megtételekor.

III.1.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság

Az igazolási módok felsorolása és rövid leírása:

Mi1) A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdés alapján ajánlattevőnek a xxxxxxxx XXX.1.3. Mi1) A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdés alapján ajánlattevőnek a xxxxxxxx XXX.1.3. pont M1) alpontjában előírt

alkalmasságát a szerződést kötő másik fél által adott igazolással kell igazolni. Az igazolásban meg kell adni legalább

-a megrendelő nevét és székhelyét;

-referenciát igazoló személy neve, beosztása, telefonszáma;

-a referencia tárgyát teljesítő kivitelező (ajánlattevő) nevét és székhelyét;

-az építési beruházás tárgyát, annak pontos megnevezése;

-a teljesítés idejét (kezdő és befejező időpontját év/hó/nap megadásával);

-a teljesítés helyét;

-a munka során beépített nyílászárók mennyiségét (db);

-a munka során megvalósult homlokzati szigetelés mennyiségét (m2);

-a munka során felszerelt napelemek mennyiségét (db);

-továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e.

Figyelemmel a Korm. rendelet 23.§-ban foglaltakra a referencia (referenciák) a Korm. rendelet 22. §

(3) bekezdése alapján a szerződést kötő másik fél által adott igazolással kell igazolni.

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 25.§ (2) bekezdése alapján a 21. § (2) bekezdésében foglalt igazolási módok helyett elfogadja az ajánlattevőnek az ajánlatban megtett, arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy megfelel az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek. Az erre vonatkozó nyilatkozatot az EKR-ben kell elektronikus nyilatkozat formájában megtenni a "Nyilatkozat alkalmassági követelményekre vonatkozóan" nyilatkozat mintán.

A további információkat a dokumentáció II. fejezetét képező ajánlati felhívás kiegészítése

tartalmazza.

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése alapján azokban az esetekben,

amelyekben a 28. §-ban és a 36. §-ban meghatározott minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke

- figyelemmel a 30. §-ban és a 39. §-ban foglaltakra is - bizonyítja, hogy a gazdasági szereplő megfelel az adott alkalmassági követelménynek, a minősített ajánlattevők elektronikusan elérhető hivatalos jegyzékén való szereplés tényét, illetve az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett gazdasági szereplő által benyújtott, a letelepedési helye szerinti, az elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől származó jegyzék szerinti igazolást is köteles az ajánlatkérő elfogadni a 21. § (1)-(3) bekezdésében foglalt egyéb igazolási módok helyett.

A Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése alapján, építési beruházás közbeszerzése esetén, ha a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozó kivitelezői névjegyzékében megjelenített, 21. § (2) bekezdés előírásainak megfelelő dokumentumok bizonyítják, hogy a gazdasági szereplő megfelel az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, a követelmény és a megfelelést igazoló dokumentum helyének pontos megjelölését is köteles elfogadni az ajánlatkérő a 21. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumok benyújtása helyett.

A gazdasági szereplő az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat tartalmazó, az eljárást megindító felhívásban előírt saját nyilatkozatait az alkalmassági követelmények tekintetében az eljárást megindító felhívásban előírt igazolások benyújtására vonatkozó szabályok szerint, az ajánlatkérő a Kbt. 69. § szerinti felhívására köteles benyújtani.

A Kbt. 65. § (7) bekezdésének megfelelően az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A Kbt. 65. § (8) bekezdésében foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.

A Kbt. 65. § (11) bekezdésének megfelelően nem használhatja fel a gazdasági szereplő alkalmassága igazolására azokat az adatokat, amelyek felhasználására jogutódlás eredményeként

- a jogelőd Kbt. 65. § (7) bekezdés szerinti bevonása nélkül - maga lenne jogosult, ha a jogelőd gazdasági szereplő tekintetében az eljárásban alkalmazandó valamely kizáró ok fennáll, vagy - ha a jogelőd megszűnt - megszűnése hiányában fennállna. A gazdasági szereplő ebben az esetben is élhet a Kbt. 64. § szerinti lehetőséggel és felhasználhatja a jogelődnek az alkalmasság igazolására szolgáló adatait, ha a korábban felmerült kizáró okkal összefüggésben igazolja megbízhatóságát.

III.1.4) A szerződés biztosítékai:

a) Késedelmi kötbér, amely mértéke a nettó ajánlati ár 1%-a/nap, de maximuma a nettó ajánlati ár

20%-a

Ajánlattevő arra az esetre, ha neki vagy alvállalkozójának felróható okból a műszaki átadás- átvétel időpontja vonatkozásában késedelembe esik, a megjelölt mértékű késedelmi kötbért köteles vállalni. A teljes késedelmi kötbér maximuma az ajánlati ár 20%-a.

A késedelmi kötbér vonatkozásában a maximumként meghatározott érték elérése esetén Ajánlatkérő jogosult a szerződés felmondására.

Ajánlatkérő fenntartja magának a jogot, hogy 20 napot meghaladó, felróható késedelem esetén a szerződéstől elálljon, illetve, ha annak a Ptk-ban előírt feltételei nem állnak fenn, akkor felmondja, és a munkákat más vállalkozóval fejeztesse be.

b) Meghiúsulási kötbér, amely mértéke: a nettó ajánlati ár 20%-a

Ajánlatkérő fenntartja magának a jogot, hogy 20 napot meghaladó, felróható késedelem esetén a szerződéstől elálljon. Ebben az esetben Ajánlattevő a jelen pontban megjelölt mértékű meghiúsulási kötbért köteles vállalni.

A Ptk. 6.186. § (1) bekezdésének megfelelően a kötbérek abban az esetben érvényesíthetők, ha a nyertes ajánlattevő olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.

c) Hibás teljesítési kötbér, amely mértéke a nettó ajánlati ár 0,5%-a;

Ajánlattevő arra az esetre, ha megszegi (nem tartja be) a közbeszerzési eljárás során a

„Környezetvédelmi-fenntarthatósági vállalások”-ra tett ajánlatát hibás teljesítési kötbér fizetésére köteles Ajánlatkérő részére.

Ajánlattevő a hibás teljesítés kötbér minden megszegett környezetvédelmi-fenntarthatósági vállalás után köteles a hibás teljesítési kötbér fizetésére.

Amennyiben ajánlattevő 3 alkalomnál többször megszegi a közbeszerzési eljárás során a környezetvédelmi-fenntarthatósági vállalásokra tett ajánlatát, Ajánlatkérő jogosult a szerződés felmondására.

A környezetvédelmi fenntarthatósági vállalásokat, illetve megszegésének eseteit részletesen a szerződéstervezet tartalmazza.

d) Kiszállási kötbér (jótállási időtartam alatt), amely mértéke a nettó ajánlati ár 0,1%-a minden

késedelemmel érintett megkezdett órában;

Ajánlattevő arra az esetre, ha megszegi (nem tartja be) a közbeszerzési eljárás során a „Műszaki segítségnyújtás – kiszállási idő a hibabejelentéstől számítva, munkanapokon” vállalásokra tett ajánlatát, azaz az ott megadott kiszállási időhöz képest késve jelenik meg, kiszállási kötbér fizetésére köteles Ajánlatkérő részére, amely mértéke minden késedelemmel érintett óra esetében a nettó ajánlati ár 0,1%-a.

III.1.5) Az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei és / vagy hivatkozás a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre:

A beruházás a TOP-3.2.1-15-SO1-2016-00043 azonosítószámú uniós forrásból kerül megvalósításra. A támogatás mértéke 100%, a kifizetés Ajánlatkérő által történik, a pályázat utófinanszírozott.

A számlák kiegyenlítésére a Kbt. 135. §-ban előírt releváns feltételek az irányadók.

(1) Az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítésigazolás) vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni.

(2) Építési beruházás megvalósítására kötött kivitelezési szerződés esetében, ha az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben – a Ptk. 6:247. § (2) bekezdésére figyelemmel – meghatározott határidőben nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére a teljesítésigazolást köteles kiadni.

(3) Építési beruházások esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére kormányrendelet a Ptk. 6:130. § (1)–(3) bekezdésétől eltérő, sajátos szabályokat állapíthat meg.

(5) A felek az ellenszolgáltatás részletekben történő teljesítésében is megállapodhatnak, feltéve, hogy a szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt. Ebben az esetben minden részletre alkalmazni kell a törvényben vagy kormányrendeletben a kifizetésre előírt szabályokat.

(6) Az ajánlatkérő a szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak a

jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számíthatja be.

(7) Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás és a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja, az ajánlatkérő köteles a szerződésben foglalt – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított – teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb hetvenötmillió forint előleg igénybevételének lehetőségét biztosítani. Az előleg fizetését e kötelezően biztosítandó mértékben az ajánlatkérő nem teheti függővé a szerződő fél részéről biztosíték nyújtásától.

(11) Semmis – a késedelmi kamat tekintetében a Ptk. 6:155. § (4) bekezdésében lehetővé tett eset kivételével – a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását.

Az ajánlattétel és a kifizetés pénzneme: HUF

Késedelmes fizetés vonatkozásában a Ptk. 6:155.§-ban foglaltak az irányadók.

A kifizetésre vonatkozóan az Építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 32/A.§-ban illetve a 32/B.§-ban foglaltak az irányadók:

32/A. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél, valamint – európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során – a kifizetésre köteles szervezet, ha az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Ptk. 6:130. § (1)–(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni:

a) az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból;

b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat;

c) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét;

d) a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél – európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet – tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek;

e) az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;

f) az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait;

g) az ajánlattevőként szerződő felek által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél – európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet – tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek;

h) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő (vagy a kifizetésre köteles szervezet) őrzi, és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha az ajánlatkérő részére igazolja, hogy az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére;

i) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén

a d) pont szerinti határidő harminc nap.

(2) A felek kizárólag az (1) bekezdés g) pontja szerinti ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében állapodhatnak meg a Ptk. 6:130. § (3) bekezdésének megfelelően. A 32/B. § (2) bekezdését az ajánlattevőként szerződő féllel szemben csak az (1) bekezdés g) pontja szerinti összegre lehet alkalmazni.

(3) Ha az ellenszolgáltatást több részletben teljesíti az ajánlatkérőként szerződést kötő fél vagy a kifizetésre köteles szervezet, minden részlettel kapcsolatban alkalmazni kell az (1) és (2) bekezdést.

(4) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoztak létre, e § alkalmazásában a nyertes ajánlattevőként szerződő fél alatt a projekttársaságot kell érteni.

32/B. § (1) A 32/A. § (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél ajánlattevő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért – visszatartási kötelezettség nélkül – abban az esetben fizethet, ha

a) az alvállalkozó az ajánlattevő rendelkezésére bocsát a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolást,

b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,

vagy

c) az ajánlattevő rendelkezésére bocsátja az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolást.

(2) Az ajánlattevő az általános adóigazolás rendelkezésre bocsátása után az abban szereplő köztartozás erejéig visszatartja a kifizetést. Ha az általános adóigazolásban szereplő köztartozás ellenére az ajánlattevő elmulasztja a visszatartást, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért. A visszatartási kötelezettség az általános forgalmi adóra nem terjed ki.

Tartalékkeretre vonatkozó információk:

Ajánlatkérő nem határoz meg tartalékkeretet.

Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet

31. §-ának megfelelően az ellenszolgáltatás kifizetésére csak az adott munkára, munkarészre vonatkozó teljesítésigazolás kiállítását követően kerülhet sor.

Ajánlatkérő a Kbt. 136.§ (1) bekezdésben foglaltak alapján szerződéses feltételként előírja, hogy a nyertes ajánlattevő

a) nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a 62. § (1) bekezdés k) pont ka)–kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;

b) a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és a 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.

A külföldi adóilletőségű nyertes ajánlattevő köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.

Fordított ÁFA:

Jelen kivitelezési feladatok nem tartoznak a fordított ÁFA hatálya.

Ajánlatkérő 5% előleget biztosít, amely a végszámlában kerül elszámolásra. Ajánlatkérő az előleg nyújtását nem köti előleg visszafizetési biztosítékhoz.

Ajánlattevő 3 részszámla és a végszámla benyújtását teszi lehetővé, amely feltétele a nyertes Ajánlattevő benyújtott árazott költségvetés alapulvételével legalább

-1. részszámla vonatkozásában 25%-át;

-2. részszámla vonatkozásában 50%-át;

-3. részszámla vonatkozásában 75%-át elérő összegű műszaki tartalom műszaki ellenőr által igazolt teljesítése.

A részszámlák során a megvalósult műszaki tartalom ellenszolgáltatási értéke kerül kifizetésre, amely alapja ajánlattevőnek az eljárás során benyújtott árazott költségvetése.

A végszámla kiállítására ajánlattevő a teljes műszaki tartalom műszaki ellenőr által történt leigazolt teljesítését követően jogosult.

A kifizetés Ajánlatkérő által történik, a pályázat utófinanszírozott.

A részletesebb leírást a dokumentáció II. fejezetét képező ajánlati felhívás kiegészítése tartalmazza.

V.2) További információk:

1. Ajánlatkérő a sikeres ajánlattétel érdekében helyszíni bejárást tart. A helyszíni bejárás időpontja: 2020. szeptember 22. (kedd) 10.00 óra, gyülekező a beruházás helyszínén: Xxxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xxx 0.

2. Ajánlatkérő a Kbt. 75.§ (6) bekezdése alapján ad tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy nem kívánja alkalmazni a Kbt. 75.§ (2) bekezdés e) pontját.

3. Ajánlattevőnek az ajánlatához ki kell töltenie az alábbi, az EKR rendszerben űrlapként megtalálható alábbi nyilatkozatokat:

- Felolvasólap;

- Kbt. 66. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozat;

- Nyilatkozat az előírt kizáró okok tekintetében;

- Nyilatkozat a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében;

- Nyilatkozat kizáró okokról az alvállalkozók és a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetek vonatkozásában;

- Nyilatkozat folyamatban levő változásbejegyzési eljárásról;

- Nyilatkozat Kbt. 66. § (6) bekezdés tekintetében;

- Nyilatkozat Kbt. 65. § (7) bekezdés tekintetében;

- Nyilatkozat alkalmassági követelményekre vonatkozóan;

- Nyilatkozat üzleti titokról.

4. Az egyéb kitöltendő nyilatkozatmintákat, valamint a benyújtandó anyagok iratjegyzékét a dokumentáció tartalmazza.

5. Az ajánlathoz az EKR felületre fel kell tölteni az Ajánlatkérő által a dokumentumok közé feltöltött árazatlan költségvetést, az ajánlatevő által beárazott formában MS Excel formában, amely szakmai ajánlatnak minősül. Az árazott költségvetés hiánya az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.

6. Amennyiben ajánlattevő az EKR rendszerben megtett elektronikus nyilatkozatokon túl egyéb nyilatkozatokat is feltölt az EKR rendszerben, abban az esetben az ajánlatában csatolnia kell (fel kell tölteni) ezen nyilatkozatokat aláíró, cégjegyzésre jogosult személy hiteles cégaláírási nyilatkozatát (a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), illetve az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját, egyszerű másolat formájában.

7. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §-ának

megfelelően az ajánlattevő köteles - legkésőbb a szerződéskötés időpontjára - felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni legalább a következőkben előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra: 5 millió forint/káresemény, 10 millió forint/év. Ajánlattevőnek az előírt felelősségbiztosítás vonatkozásában az EKR elektronikus nyilatkozatai közül a „Ajánlattevő nyilatkozata felelősségbiztosítás tekintetében” című nyilatkozatot kell kitöltenie és a nyilatkozat megtennie.

8. Figyelemmel a Kbt. 35.§ (8)-(9) bekezdésére Ajánlatkérő ez úton jelzi, hogy a szerződés teljesítése érdekében nem teszi lehetővé és nem követeli meg gazdálkodó szervezet létrehozását (projekttársaság).

9. Ajánlatkérő a jótállási időszak alatt kötelező műszaki segítségnyújtást ír elő ajánlattevő részére, amely a hibabejelentést követően a helyszínre érkezést, majd a hiba felmérését és dokumentálását foglalja magában. Ajánlatkérő továbbá kötelezően előírja ajánlattevő részére, hogy a hibabejelentés időpontjától számítva munkanapokon legkésőbb 72 órán belül meg kell jelennie a helyszínen a fentiekben ismertetett tevékenység ellátása céljából. A műszaki segítségnyújtás egyben értékelési szempont is. Amennyiben ajánlattevő a Felolvasólapon ezen értékelési szempontra vonatkozóan 72 óránál hosszabb időszakot jelöl meg, az ellentétes jelen pontban kötelezően előírt maximum 72 órán belül történő megjelenési kötelezettséggel, amelyre figyelemmel Ajánlatkérő az ilyen megajánlást tartalmazó ajánlatot érvénytelennek nyilvánítja.

10. Ajánlatkérő előírja ajánlattevők részére, hogy a megépített műszaki tartalomra legalább 24 hónapos jótállást kell biztosítani, amely kezdő időpontja a teljesítés igazolással történő átvétel napja.

11. Ajánlatkérő szakmai ajánlatnak az értékelési szempontok vonatkozásában a környezetvédelmi- fenntarthatósági vállalásokra vonatkozó megajánlást tekinti, továbbá az árazott költségvetést.

12. Az ajánlatok értékelési szempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa, amely minden értékelési szempont esetében azonos: 0-100 pont. Az értékelés során alkalmazandó számítási képletet és metódus az EKR karakterkorlátozása miatt az ajánlati dokumentáció tartalmazza.

13. Figyelemmel arra, hogy a beruházás uniós forrásból kerül megvalósításra, így a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet rendelkezései is irányadóak.

14. A közbeszerzési eljárást lebonyolító felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó: Xx.

Xxxxxxxxxx Xxxxx FAKSZ 00182

15. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy jelen felhívás karakter korlátozása miatt a felhívás kiegészítését az EKR rendszerben jelen eljáráshoz csatolt dokumentáció II. fejezete tartalmazza.

16. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet

30. § (4) bekezdésének és a 39. § (3) bekezdésének megfelelően a minősített ajánlattevőnek külön kell igazolnia a szerződés teljesítésére való alkalmasságát azon alkalmassági követelmények tekintetében, amelyeknél az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban vagy az előminősítési rendszerében - a 28. § (3) bekezdése vagy a 37. § (3) bekezdése alapján meghatározott minősítési szempontokhoz képest - szigorúbban állapítja meg az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az Ajánlatkérő a szigorúbban

meghatározott alkalmassági követelményekre kifejezetten utal a felhívás III.1.3. pontjában meghatározott M1) alkalmassági feltétel vonatkozásában.

17. Ajánlatkérő ez úton tájékoztatja ajánlattevőket, hogy amennyiben a közbeszerzési dokumentumban (ajánlattételi felhívás, dokumentáció, műszaki dokumentáció, árazatlan költségvetések) a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása érdekében meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást szerepeltetett, úgy a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46.§ (3) bekezdésben foglaltak alapján a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és Ajánlatkérő az előírttal egyenértékű gyártmányú, eredetű, típusú dolgot, eljárást, tevékenységet, személyt, szabadalmat vagy védjegyet is elfogadja. Az egyenértékűség igazolása ajánlattevő feladata.

A költségvetés kiírásban konkrét típussal megjelölt gyártmányok megnevezése csak az adott tétel kellően pontos és érthető leírását szolgálja azzal, hogy e tételek tekintetében Ajánlatkérő elfogad egyenértékű megajánlást is. Egyenértékű megajánlás esetén az egyenértékűséget ajánlattevőnek igazolnia kell a megajánlott tétel (termék) teljesítmény nyilatkozatának vagy – amennyiben a termék ilyennel nem rendelkezik – a műszaki adatlapjának benyújtásával. Az egyenértékűség akkor állapítható meg, ha az egyenértékűként bemutatott tétel (termék) valamennyi jellemzője a felhasználási értékét illetően legalább olyan műszaki-funkcionális jellemzőkkel rendelkezik, mint amilyet a költségvetési kiírásban az Ajánlatkérő által konkréten megjelölt termék teljesítmény nyilatkozata vagy annak hiányában a gyártó honlapján elérhető (műszaki) adatlapja tartalmaz (valamennyi jellemzőnek teljesülnie kell!). Az egyenértékűségre vonatkozó előzőek szerinti követelmény a súly és méret jellemzők tekintetében úgy értendő, hogy legfeljebb ±10 %-os eltérés megengedett, kivéve, amennyiben a tervek szerint egyértelműen megállapítható, hogy 10 %-os eltérés sem megengedett, úgy ebben az esetben legfeljebb a tervekkel összhangban álló súlyú, illetőleg méretezésű egyenértékű termék/tétel megajánlása fogadható el. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy azon tételeknél, ahol a konkrét gyártmány és típus megjelölésén túl további jellemzők is megadásra kerültek, ott az egyenértékűség megállapíthatóságához e jellemzők teljesülését is igazolniuk kell ajánlattevőknek.

A teljesítmény nyilatkozatok, illetőleg adatlapok a CPR adattárakban: xxx.xxx.xx, xxx.xxxxxxx.xx, vagy a gyártók és forgalmazók honlapjain megtalálhatók.

Figyelem: a rendszerként felépülő, összetartozó, vagy egymással összefüggő elemek adott esetben csak együttesen válthatók ki! Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy jelen összefüggésben az egyenértékűség vizsgálata arra is kiterjed, hogy amennyiben egyenértékű megajánlása kerül sor, úgy a kiváltó tételnek/terméknek kompatibilisnek kell lennie a vele összetartozó többi elemmel, illetve a rendszerrel, amelybe az beillesztésre kerül. Ajánlatkérő az egyenértékűség vizsgálatakor az előbbiek szerint tehát nem kizárólag a kiváltó termék funkcionális és egyéb immanens jellemzőit vizsgálja, hanem a jelzett kompatibilitási megfelelőségét is, amely tekintetében a közbeszerzési dokumentumok részeként rendelkezésre bocsátott tervdokumentáció követelményeit, illetve magát az ajánlatot veszi figyelembe.

18. Ajánlatkérő előírja nyertes ajánlattevő részére, hogy a szerződéskötés időpontjában rendelkeznie kell az ajánlattételi xxxxxxxx XXX.1.3) M2) pontjában előírt, és a benyújtott ajánlatban bemutatott 1 fő, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti MV-É-M felelős műszaki vezetői kategóriával rendelkező szakemberrel.

19. Ajánlatkérő a Kbt. 73.§ (5) bekezdésben előírtak alapján ez úton tájékoztatásként közli azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az ajánlattevő tájékoztatást kaphat a Kbt. 73.§ (4) bekezdés szerinti azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelnie.

Pénzügyminisztérium Munkafelügyeleti Főosztály

1086 Budapest, Szeszgyár u. 4.

Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.

Telefon: 1/000-0000 Telefax: 1/299-9093

Email: xxxxxxxxxxxxxxxx-xxx@xxx.xxx.xx

Innovációs és Technológiai Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00.

Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.

Telefon: 1/000-0000 Telefax: 1/433-0455

Email: xxxxxxxxxxxxxx.xxxxxxxxxxx-xxx@xxx.xxx.xx

Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége

Cím: 1094 Budapest, Páva u. 6.

Postacím: 1438 Budapest Pf. 520.

Telefon: 1/000-0000 Telefax: 1/323-3602

E-mail: xxxxxxxxxx-xx-xxxxxx-xx@xxxx.xxx.xx, xxxxxxxxxx-xx-xxxxxx@xxxx.xxx.xx

Pest Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00-00.

Postacím: 1381 Budapest, Pf: 1265.

Telefon: 1/000-0000 telefax: 1/236-3901

E-mail: xxxx-xx-xxxxxx-xx@xxxx.xxx.xx, xxxx-xx-xxxxxx@xxxx.xxx.xx

Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx xx 0-0. Postai cím: 1437 Budapest, Pf. 839.

Telefon: x00 0 000 0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxx@xxx.xxxxx.xx

III. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

BEVEZETŐ, ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

Az Ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumok kiadásával az a célja, hogy az ajánlattevők előtt egyértelműek legyenek az érvényes ajánlattétel követelményei. A közbeszerzési dokumentumok nem tartalmazzák az ajánlattételi felhívás előírásait, azonban ha a közbeszerzési dokumentumok bármely előírása eltér az ajánlattételi felhívástól, akkor az utóbbi az irányadó. Az Ajánlatkérőnek az a kérése, hogy az ajánlattevők a közbeszerzési dokumentumokat figyelmesen tanulmányozzák és ajánlatukat az ebben foglalt formai és tartalmi követelményeknek megfelelően készítsék el.

1. ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉSI RENDSZER

1.1. A közbeszerzési eljárás lefolytatása az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (továbbiakban: EKR) történik.

1.2. Az EKR elérhetősége: xxx.xxx.xxx.xx

1.3. Az EKR rendszerben ajánlatot benyújtani kizárólagosan csak ajánlattevőként regisztrált gazdasági szereplő tud.

1.4. Az EKR rendszerrel kapcsolatos regisztrációs és felhasználói kérdésekben Ajánlatkérő nem tud segítséget nyújtani gazdasági szereplőnek, ezen felhasználói ismeretek megszerzése gazdasági szereplő feladata.

2. AZ AJÁNLAT ÉS A SZERZŐDÉS NYILVÁNOSSÁGA

2.1. A gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.

Az elkülönített módon történő elhelyezés technikai megvalósítása vonatkozásában a 424/2017. (XII.19.) Kormányrendelet 11. § (4) bekezdése az irányadó.

2.2. Az 1.1. bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen

a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők,

b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27.

§ (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat,

c) az ajánlattevő által az alkalmasság igazolása körében bemutatott

ca) korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építés- vagy szolgáltatási

koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és adatokat,

cb) gépekre, eszközökre, berendezésekre, szakemberekre, tanúsítványokra, címkékre vonatkozó információkat és adatokat,

d) az ajánlatban meghatározott áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírását, ide nem értve a leírásnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak,

e) ha az ajánlatkérő annak benyújtását kéri, az ajánlattevő szakmai ajánlatát, ide nem értve a szakmai ajánlatnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak és a (3) bekezdés alapján nincs akadálya az üzleti titokká nyilvánításnak. [Kbt. 44. § (2) bekezdése]

2.3. A gazdasági szereplő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a Kbt. 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló – az 1.2. pont alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

2.4. Ha a gazdasági szereplő meghatározott információk, adatok üzleti titokká nyilvánítása során az 2.1-2.3. pontban foglaltakat nem tartotta be, az ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására.

3. AZ AJÁNLATTÉTEL KÖLTSÉGEI

3.1. Az ajánlat elkészítésével és benyújtásával kapcsolatos költségeket az ajánlattevőnek kell viselnie. Az ajánlattevő a közbeszerzési dokumentumokban kifejezetten megadott és a Kbt. 177. §-a szerinti jogcímen kívül egyéb, így különösen anyagi igényt nem érvényesíthet. A jelen közbeszerzési eljárás eredményes vagy esetleges eredménytelen befejezésétől függetlenül az Ajánlatkérővel szemben ezen költségekkel kapcsolatban semmilyen követelésnek nincs helye.

4. A KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK HASZNÁLATA

4.1. Az Ajánlatkérő nem járul hozzá a közbeszerzési dokumentumok másolásához csak akkor, ha az kizárólag az Ajánlattevő cégén belül az ajánlat elkészítéséhez szükséges. Az alvállalkozók számára a rájuk vonatkozó mértékben készíthető kivonat. Az Ajánlatkérő nem járul hozzá ahhoz, hogy a közbeszerzési dokumentumokat akár részeiben, akár egészében másra használják, mint az ajánlat elkészítése. Az eltérő felhasználás jogellenes. A közbeszerzési dokumentumok másra át nem ruházhatók.

4.2. A közbeszerzési dokumentumok azon részei, amelyeken az Ajánlatkérő ezt kifejezetten feltüntette, másolhatók, és az ajánlattétel során a másolatok értelemszerűen felhasználhatók.

5. KIEGÉSZÍTŐ TÁJÉKOZTATÁS

5.1. A kiegészítő tájékoztatás az EKR rendszerben, az érintett közbeszerzési eljárás felületén kérhető.

5.2. Az ajánlattevők által feltett kérdésekés az azokra adott Ajánlatkérői válaszok az EKR rendszerben, az érintett közbeszerzési eljárás felületén érhetők el annak figyelembevételével, hogy az EKR rendszerben az adott eljárásban szereplő ajánlattevők számára a kérdéseket és az arra adott válaszokat az Ajánlatkérő a Kbt. 114. § (6) bekezdésének megfelelően az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően ésszerű határidőben írásban közvetlenül is megküldi.

5.3. A kiegészítő tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltak módosítását.

5.4. A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát az EKR rendszerben hozzáférhetővé kell tenni valamennyi gazdasági szereplő részére, amely érdeklődését az eljárás iránt az ajánlatkérőnél jelezte, a több szakaszból álló eljárások ajánlattételi szakaszában és a nem hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárás esetében pedig valamennyi ajánlattételre közvetlenül felhívott gazdasági szereplő részére. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő nem jelöli meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel valamint, hogy válaszát az ajánlatkérő mely gazdasági szereplőknek küldte még meg.

6. AZ AJÁNLATOK BENYÚJTÁSÁNAK MÓDJA ÉS HATÁRIDEJE, VALAMINT AZ AJÁNLATOK BONTÁSA

6.1. Ajánlattevő az ajánlatát kizárólag elektronikus úton az EKR rendszeren keresztül, az eljárás erre megadott felületén nyújthatja be.

6.2. Határidőre benyújtott ajánlatnak csak azok minősülnek, amelyek a felhívásban meghatározott határidőig az EKR rendszeren keresztül felöltésre, továbbá Ajánlatkérő részére megküldésre kerülnek. A beérkezés időpontjáról az EKR rendszer visszaigazolást küld. Az ajánlattételi határidő lejártának időpontját követően 2 óra elteltével kerül sor az ajánlatok hivatalos bontására, melyet az EKR végzi úgy, hogy a bontás időpontjában a benyújtott ajánlatok felolvasólapjain szereplő információk valamennyi ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.

6.3. Az ajánlattételi határidő nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján igazoltan:

a) folyamatosan legalább öt percig fennálló üzemzavar(ok) folytán az ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi határidőt megelőző huszonnégy órában összesen legalább százhúsz percig, vagy

b) – anélkül, hogy a határidő meghosszabbítására ezt követően már sor került volna – üzemzavar folytán az ajánlattételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráig nem elérhető. Ebben az esetben az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi határidőt meghosszabbítani az EKR működésének helyreállítását követően. Az EKR működésének helyreállításáról az EKR üzemeltetője tájékoztatást tesz közzé. A határidőt úgy kell meghosszabbítani, hogy megfelelő idő, de legalább a hosszabbításról szóló értesítés megküldésétől számított két nap, ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladásától számított négy nap álljon rendelkezésre az ajánlat benyújtására.

6.4. A bontásról szóló EKR automatikus értesítésen túl az ajánlatok bontásáról Ajánlatkérő bontási jegyzőkönyvet készít, amely szintén az EKR rendszeren kerül megküldésre valamennyi ajánlattevő részére.

7. KAPCSOLATTARTÁS

7.1. Az Ajánlatkérő követelményként írja elő, hogy az ajánlattevők csak az EKR rendszeren keresztül, az érintett közbeszerzési eljárás felületén tegyenek fel kérdéseket, illetve ilyen úton közöljék az eljárással kapcsolatos észrevételeiket. Minden más módon érkező megkeresésre az Ajánlatkérő a válaszadást megtagadja.

7.2. Ajánlattevők a 7.1. pontban foglalt szabály megsértése esetén minden ebből eredő következményt

viselni kötelesek.

8. AZ AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSE

Az értékelés szempontja a legjobb ár-érték arány.

Ajánlatkérő az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdésének megfelelően szakmai ajánlatot kér be, amelyet a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempont és az elvégzendő építési tevékenység minőségének értékelésére alkalmas alábbi részszempontok szerint vizsgál:

Részszempont		Súlyszám
1.	Nettó ajánlati ár (Ft)	70
2.	Műszaki segítségnyújtás – kiszállási idő a hibabejelentéstől számítva, munkanapokon (óra)	15
3.	Megajánlott jótállási határidő (hónap)	10
4.	Környezetvédelmi-fenntarthatósági vállalások (szakmai ajánlat) értékelése	5

Az ajánlatok értékelési szempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa, amely minden értékelési szempont esetében azonos: 0-100

Azok a módszerek, amellyel Ajánlatkérő megadja a ponthatárok közötti pontszámot:

Az 1. részszempont értékelése

Értékelési szempont: Nettó ajánlati ár (HUF)

Alkalmazott matematikai művelet:

Fordított arányosítás

A legalacsonyabb ellenszolgáltatás minősül a legkedvezőbb ajánlatnak. Ez az ajánlat (legkedvezőbb tartalmi elem) a maximális pontszámot (felső ponthatár) kapja, a további ajánlatok tartalmi elemére adott pontszám pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva kerül kiszámításra az alábbi képlet szerint:

	Alegjobb
P =	⎯⎯⎯⎯	* (Pmax – Pmin) + Pmin
	Avizsgált

Ahol:

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma

Pmax: a pontskála felső határa

Pmin: a pontskála alsó határa

Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

A 2. részszempont értékelése

Értékelési szempont: Műszaki segítségnyújtás – kiszállási idő a hibabejelentéstől számítva, munkanapokon (óra)

Ajánlatkérő a műszaki segítségnyújtás során a hibabejelentéstől számított kiszállási időszakot értékeli.

Legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb szintek:

Legkedvezőbb tartalmi elem:

Legkedvezőtlenebb tartalmi elem:

12 óra

72 óra

A legkedvezőbb tartalmi elemként megjelölt időszaknál rövidebb (kevesebb) megajánlásra Ajánlatkérő a ponthatár felső határával megegyező mértékű pontot ad.

Ajánlatkérő kötelezően előírja ajánlattevő részére, hogy a hibabejelentés időpontjától számítva munkanapokon legkésőbb a megajánlásának megfelelő időpontig, de legfeljebb 72 órán belül meg kell jelennie a helyszínen a fentiekben ismertetett tevékenység ellátása céljából. Amennyiben ajánlattevő a Felolvasólapon ezen értékelési szempontra vonatkozóan 72 óránál hosszabb időszakot jelöl meg, az ellentétes jelen pontban kötelezően előírt maximum 72 órán belül történő megjelenési kötelezettséggel, amelyre figyelemmel Ajánlatkérő az ilyen megajánlást tartalmazó ajánlatot érvénytelennek nyilvánítja.

Alkalmazott matematikai művelet:

Fordított arányosítás

Alkalmazott képlet:

Ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális pontot (felső ponthatár) adja, a legkedvezőtlenebb tartalmi elemre pedig a minimális pontot (alsó ponthatár) adja.

A legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb tartalmi elemet tartalmazó megajánlások pontértéke az alábbi képlet alapján kerül kiszámításra:

	Alegjobb
P =	⎯⎯⎯⎯	* (Pmax – Pmin) + Pmin
	Avizsgált

Ahol:

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma

Pmax: a pontskála felső határa

Pmin: a pontskála alsó határa

Alegjobb: a legelőnyösebb tartalmi elem: 12 óra

Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

A 3. részszempont értékelése

Értékelési szempont: Megajánlott többlet jótállási határidő (hónap)

amelyben Ajánlatkérő a kötelezően előírt 24 hónap feletti többlet megajánlást értékeli (egyenes arányosítás)

Legkedvezőbb tartalmi elem:

Legkedvezőtlenebb tartalmi elem:

24 hónap többlet megajánlás

0 hónap többlet megajánlás

1. számú példa az értékelési szempont megadására:

Amennyiben ajánlattevő jelen értékeli szempont vonatkozásában 0 hónap többlet jótállási időt ajánl meg az EKR Felolvasólapján, abban az esetben az esetében teljesítendő jótállási határidő a 24 hónap (kötelezően előírt jótállási határidő) + 0 hónap (megajánlott többlet jótállási határidő), azaz összesen 24 hónap.

2. számú példa az értékelési szempont megadására:

Amennyiben ajánlattevő jelen értékeli szempont vonatkozásában 1 hónap többlet jótállási időt ajánl meg az EKR Felolvasólapján, abban az esetben az esetében teljesítendő jótállási határidő a 24 hónap (kötelezően előírt jótállási határidő) + 1 hónap (megajánlott többlet jótállási határidő), azaz összesen 25 hónap.

3. számú példa az értékelési szempont megadására:

Amennyiben ajánlattevő jelen értékeli szempont vonatkozásában 24 hónap többlet jótállási időt ajánl meg az EKR Felolvasólapján, abban az esetben az esetében teljesítendő jótállási határidő a 24 hónap (kötelezően előírt jótállási határidő) + 24 hónap (megajánlott többlet jótállási határidő), azaz összesen 48 hónap.

A kötelezően előírt jótállás feletti többlet jótállás maximumát Ajánlatkérő 24 hónapban határozza meg, az ezen időszaknál magasabb többletjótállás egyaránt a ponthatár felső határával megegyező mértékű pontot ad.

Alkalmazott matematikai művelet:

Egyenes arányosítás

Ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális pontot (felső ponthatár) adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva arányosan számolja ki a pontszámot az alábbi képlet szerint:

	Avizsgált
P=	⎯⎯⎯⎯	* (Pmax – Pmin) + Pmin
	Alegjobb

Ahol:

P:	a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma
Pmax:	a pontskála felső határa
Pmin:	a pontskála alsó határa
Alegjobb:	a legkedvezőbb szint, azaz 24 hónap többlet jótállás

Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

A 4. részszempont értékelése

Értékelési szempont: Környezetvédelmi-fenntarthatósági vállalások számának értékelése (egyenes arányosítás)

Legkedvezőbb tartalmi elem:

Legkedvezőtlenebb tartalmi elem:

3 darab megajánlás

0 darab megajánlás

Ajánlatkérőnek különösen fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a kivitelezés során érvényre jussanak a fenntartható fejlődés alapelvei, különös tekintettel a környezet védelme érdekében tett intézkedésekre, amelyeket az Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőtől (szerződést teljesítő vállalkozótól) is elvár, és amelyeket az Ajánlattevő által tett vállalásokon keresztül bírál el.

Ajánlatkérő az adott részszemponttal összefüggésben az ajánlattevők által a kivitelezés vonatkozásában vállalt környezetvédelmi-fenntarthatósági vállalásokat értékeli az alábbi táblázat szerint. Az ajánlattevő által vállalt megajánlásokat az ajánlatban csatolt felolvasólapon szükséges rögzíteni. Az értékelés során ajánlatkérő kizárólag az alábbi táblázatban szereplő megajánlások vállalását értékeli. Az alábbi táblázatban nem szereplő megajánlás vállalását Ajánlatkérő nem veszi figyelembe az értékelés során.

Megajánlás	Ajánlattevői vállalás (igen/nem)
A járművek, munkagépek tankolása kizárólag szilárd, burkolt talajon az adott munkaterület felvonulási területén az esetleges azonnal kármentesítésre alkalmas környezetben történik, vagy kiépített üzemanyagtöltő állomáson
A munkaterületen nyertes ajánlattevő ill. alvállalkozó által termelt kommunális hulladék szelektív gyűjtésének biztosítása
Vállalja az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok tárolására alkalmas gyűjtő edényzet helyszínen tartását

Jelen értékelés szempontot a Felolvasólapon az EKR logikai műveletként kezeli, azaz ajánlattevő a jelzett értékelési szempontban a Felolvasólapon található előírások vállalását úgy tudja jelezni, hogy az adott vállalható előírás melletti „Igen” választ szerepeltet. Amennyiben az adott vállalást ajánlattevő nem kívánja vállalni, akkor a logikai műveletként feltett kérdésre „Nem” választ kell adnia.

Amennyiben ajánlattevő az EKR-ben kitöltött Felolvasólapon jelen értékelési szempontra vonatkozó

logikai műveletre nem ad sem „Igen” sem pedig „Nem” választ, azt Ajánlatkérő „Nem” válaszként fogja

értékelni.

Ajánlatkérő a megajánlások számát összeadja és az alábbiak szerint értékeli. Alkalmazott matematikai művelet:

Egyenes arányosítás

Ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális pontot (felső ponthatár) adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva arányosan számolja ki a pontszámot az alábbi képlet szerint:

	Avizsgált
P=	⎯⎯⎯⎯	* (Pmax – Pmin) + Pmin
	Alegjobb

Ahol:

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma

Pmax: a pontskála felső határa

Pmin: a pontskála alsó határa

Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme – 3 darab

Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy a fentiek szerinti vállalásokat a szerződés teljesítésének időtartama alatt írásban dokumentálni kell!

Az Ajánlatkérő a Kbt. 77. § (2) bekezdésének megfelelően az ajánlatoknak a fenti értékelési szempontok szerinti tartalmi elemeit a fentiekben meghatározott ponthatárok között értékeli a jelen pontban meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat a legkedvezőbb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.

A Kbt. 77. § (5) bekezdése szerint, ha több ajánlatnak azonos a fentiek szerint kiszámított összpontszáma, az az ajánlat minősül a legkedvezőbbnek, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott értékelési szempontok közül a legmagasabb súlyszámú értékelési szempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.

Az ajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani, ha a legkedvezőbb ajánlat az e bekezdés szerinti módszerrel nem határozható meg.

A Kbt. 77. § (4) bekezdése alapján az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette és ajánlata érvényes.

A Kbt. 131. § (4) bekezdésének megfelelően az Ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy - a nyertes visszalépése esetén - az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte.

9. AZ ÖSSZEGEZÉS MEGKÜLDÉSÉNEK IDŐPONTJA, ÉS A SZERZŐDÉSKÖTÉS IDŐPONTJA

9.1. Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt az EKR rendszeren keresztül tájékoztatni az eljárás eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról, valamely gazdasági szereplő kizárásáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. [Kbt. 79. §

(1) bekezdése]

9.2. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának

befejezésekor a 9.1. pont szerinti tájékoztatást az írásbeli összegezésnek minden ajánlattevő részére egyidejűleg, az EKR rendszeren keresztül történő megküldésével teljesíti.

9.3. Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség időtartama alatt köteles megkötni. Ha a Kbt. másként nem rendelkezik, nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés - ha az összegezés javítására kerül sor és az eljárás eredményességére, az ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére vonatkozó adat módosul, a módosított összegezés - megküldése napját követő öt napos időtartam lejártáig. [Kbt. 131. § (6) bekezdése]

9.4. A 9.3. ponttól eltérően az ott rögzített tíz-, illetve ötnapos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződés, ha csak egy ajánlatot nyújtottak be. [Kbt. 131. § (8) bekezdés f) pontja]

10. AZ ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉSI RENDSZER HASZNÁLATA

10.1. Az Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét az EKR használata során a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet alábbi rendelkezéseiben foglaltakra:

- 11. §, 12. § - az EKR-ben továbbított dokumentumokkal, az EKR-ben elektronikus úton megtett nyilatkozatok követelményei

- 15. § - elektronikus bontás

- 16. § - az ajánlattételi határidő üzemzavar esetén szükséges meghosszabbítása

- 20. § (1) bekezdés – iratbetekintés

- továbbá üzemzavar, üzemszünet esetére a 40/2017. (XII. 27.) MvM rendeletre

10.2. Az EKR-ben történő képviseletre és az EKR-ben megtett nyilatkozatkora vonatkozóan a Kbt. 41/A.§ rendelkezései az irányadók.

10.3. Üzemszünet: minden olyan tervezhető technikai tevékenység, amely az EKR szolgáltatásainak szünetelését eredményezi.

10.4. Üzemzavar: az EKR üzemeltetője által megállapított és külön jogszabályban foglaltak szerint dokumentált, előre nem tervezett üzemszünet vagy előre nem tervezett, az EKR korlátozott működőképességét jelentő helyzet. Amennyiben az ajánlattételi határidő módosítása szükséges, de az EKR üzemzavara miatt módosító hirdetmény feladása vagy értesítés megküldése nem lehetséges a Kbt.

55. § (2)– (3) bekezdésében foglalt határidőknek megfelelően, az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő módosításáról szóló hirdetményt az ajánlattételi határidő lejárta után is feladhatja, illetve a hirdetménnyel közzé nem tett felhívás esetén a módosításról szóló értesítést a Kbt. szerinti határidőn túl is kiküldheti, az üzemzavar elhárulását követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon, erre a körülményre azonban a módosító hirdetményben utalni kell.

10.5. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére.

11. AZ ELEKTRONIKUS LEFOLYTATÁSBÓL ÉS KOMMUNIKÁCIÓBÓL EREDŐ KÜLÖNÖS ELŐÍRÁSOK

11.1. Dokumentumok formátuma, informatikai jellemzők

Ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy – amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre – a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában. Amennyiben az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, az ajánlatkérő azonban – a következő bekezdésben foglalt eset kivételével – nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását.

Ajánlatkérő előírja, hogy az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként feleljen meg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek.

Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat részeként megtenni.

Ha az adott nyilatkozatra az EKR-ben elektronikus űrlap áll rendelkezésre, azt akkor is ki kell tölteni, ha az ajánlatkérő az adott nyilatkozat más nyelven történő benyújtását is lehetővé teszi az ajánlatban, és az ajánlattevő eltérő nyelvű nyilatkozatot csatol a rendszerben. Ebben az esetben, ha az elektronikus űrlap magyar nyelven kerül kitöltésre, azt a csatolt nyilatkozat felelős fordításának kell tekinteni.

Ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papír alapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként vagy olyan formában is, ahol a papír alapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel – elektronikusan látta el hitelesítéssel.

Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az ajánlatkérő – ha azt nem tartja szükségesnek – nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt, és úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni.

Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum eleget tesz a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az egyéb okból nem olvasható, illetve nem jeleníthető meg, az ajánlattevőt fel kell hívni az ajánlat olvashatóságához és megjeleníthetőségéhez szükséges szoftver megnevezésére. Az ajánlatkérő – ha a közbeszerzési dokumentumokban eltérően nem rendelkezik – csupán általánosan hozzáférhető, ingyenes vagy szabad szoftvert köteles igénybe venni az ajánlatok olvasásához és megjeleníthetőségéhez az ajánlattevő előbbi nyilatkozata alapján. Amennyiben a dokumentum tartalma ezt követően sem határozható meg, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő

az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni.

Ajánlatkérő ez úton tájékoztatja a gazdasági szereplőket, hogy a 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet 5.§

(2) bekezdés alapján az EKR-be feltöltött dokumentumok vonatkozásában a .PDF formátumot írja elő, kivéve amennyiben ettől speciális esetben eltérően nem rendelkezik az ajánlattételi felhívásban.

11.2. ELEKTRONIKUS NYILATKOZATTÉTEL

Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatot a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben a gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.

Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A más nevében tett nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők Kbt. 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét

12. KÖZÖS AJÁNLATTÉTEL

12.1. Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot. [Kbt. 35. § (1)]

12.2. A közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni. [Kbt. 35. § (2)]

13.3. Az ajánlatban csatolni kell a 35.§ (2) bekezdés szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat. [Kbt. 35. § (2a)]

13.4. A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők megjelölését. [Kbt. 35. § (3)]

12.5 A közös ajánlattételre a Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) 6:498. § - 6:513.

§ szerinti polgári jogi társaságra vonatkozó szabályok irányadók.

12.6. Az ajánlatnak tartalmaznia kell közös ajánlattétel esetén a valamennyi közös ajánlattevő által aláírt Közös egyetemleges felelősségvállalásról szóló megállapodást. A szerződésben a szerződő feleknek ki kell jelölni azon ajánlattevőt, aki a közös ajánlattevőket az eljárás során kizárólagosan képviseli, illetőleg a közös ajánlattevők nevében hatályos jognyilatkozatot tehet, továbbá a közös ajánlattevők nevében – a szerződés aláírása kivételével – a jognyilatkozatok megtételére.

12.7. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kijelölt ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a képviseletet elfogadja.

A közös egyetemleges felelősségvállalásról szóló megállapodás egyebekben akkor fogadható el, ha

- tartalmazza a közös ajánlattevők megnevezését,

- tartalmazza a képviselő ajánlattevő megjelölését azzal, hogy a képviselő korlátozás nélkül jogosult valamennyi közös ajánlattevőt képviselni az Ajánlatkérővel szemben a jelen közbeszerzési eljárásban és az Ajánlatkérő felé megteendő, illetve megtehető jognyilatkozatok tekintetében,

- tartalmazza, hogy a képviselő felel az Ajánlatkérővel való kapcsolattartásért, a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés közös ajánlattevők általi végrehajtásáért,

- tartalmazza a tervezett feladatmegosztás részletes ismertetését és a projektszervezet részletes bemutatását,

- tartalmazza valamennyi ajánlattevő nyilatkozatát arról, hogy egyetemleges felelősséget vállalnak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés szerződésszerű teljesítéséért,

- tartalmazza azt, hogy ajánlattevők tag ellen indult felszámolási eljárás esetén a képviselő ajánlattevő, vagy a többi képviselő ajánlattevő ezt a tényt 5 munkanapon belül bejelentik a Vevőnek, és egyidejűleg nyilatkoznak, hogy a szerződést a kieső ajánlattevő nélkül is teljesítik, illetőleg az ajánlattevő kiesése mennyiben hátráltatja a teljesítést,

- tartalmazza, hogy a képviselő jogosult számlát benyújtani az Ajánlatkérőként szerződő fél számára, (a további közös ajánlattevő az általuk végzett tevékenység után a képviselőnek nyújtják be számláikat, aki azt közvetített szolgáltatásként számlázza tovább az Ajánlatkérőként szerződő fél felé)

- a közös ajánlattevők nyertes ajánlattevőként történő kihirdetésének esetére

- a szerződés hatályának beállta vagy annak megszűnése nem függ valamely további feltételtől vagy időponttól;

- hatálybalépése nem függ harmadik személy beleegyezésétől, illetve hatósági jóváhagyástól, továbbá

- a valamennyi közös ajánlattevő aláírásával hatályba lép.

13. AZ ALKALMASSÁG IGAZOLÁSÁRA IGÉNYBE VETT SZERVEZETRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁS

13.1. Az alkalmasság igazolásához igénybe vett más szervezet részéről a Kbt. 65.§ (7) bekezdés szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak - a Kbt. 65.§ (8) bekezdés szerinti szervezet esetében az ajánlatnak - tartalmaznia kell az ajánlattevő részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat. [Kbt. 65. § (12) bekezdés]

14. AZ AJÁNLATOK VISSZAVONÁSA, MÓDOSÍTÁSA

14.1. Az Ajánlattevő ajánlatát az ajánlattételi határidő lejártáig vonhatja vissza, vagy módosíthatja.

14.2. Az ajánlat visszavonása és a módosítása kizárólagosan csak az EKR rendszeren keresztül történhet.

15. A BENYÚJTOTT AJÁNLAT EGYÉB TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

15.1. Az ajánlatot a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. [Kbt. 66. § (1) bekezdés]

15.2. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. [Kbt. 66. § (2) bekezdés]

15.3. Ajánlattevőnek az EKR rendszerben, az erre vonatkozó elektronikus űrlapon kell megadnia a főbb számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek.) [Kbt. 66.

§ (5) bekezdés]

16. HIÁNYPÓTLÁS

16.1. Ajánlatkérő az eljárás során - összhangban a Kbt. 71. §-ban foglaltakkal - a hiánypótlás lehetőségét teljes körben biztosítja, így arra az esetre is ha a hiánypótlással az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás.

16.2. A hiánypótlási felhívás, valamint felvilágosítás kérés megküldése, továbbá a hiánypótlások, felvilágosítások benyújtása az EKR rendszeren keresztül, az eljárás erre megadott felületén történik.

17. EGYÉB INFORMÁCIÓK

17.1. Irányadó idő: A felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban valamennyi órában megadott határidő magyarországi helyi idő szerint értendő.

17.2. Kbt. és Ptk. alkalmazása: A felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban a „Kbt.” rövidítés alatt a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény értendő. A felhívásban nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Kbt. rendelkezései az irányadók. A közbeszerzési eljárás során megkötött szerződésekre egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

17.3. Amennyiben az eljárásban benyújtott ajánlat az elektronikusan kitöltött űrlapokon túl egyéb az EKR felületre felcsatolt, cégszerűen aláírt nyilatkozatot is tartalmaz, Ajánlattevőnek csatolnia kell ezen nyilatkozatokat aláíró, cégjegyzésre jogosult személy hiteles cégaláírási nyilatkozatát (a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), illetve az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját, egyszerű másolat formájában, figyelemmel a 2006. évi V. törvény 9. §

(1) bekezdésben foglaltakkal.

17.4. Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is köteles elfogadni.

17.5. Folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetén az ajánlathoz csatolni kell a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást. Ajánlatkérő előírja, hogy a nemleges változásbejegyzés esetében is, ennek tényéről nyilatkozat benyújtása szükséges.

17.6. Ajánlatkérő kéri az ajánlatot a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezésre bocsátott ajánlat- mintának megfelelően elkészíteni.

17.7. A különböző devizák forintra történő átváltásánál az elbírálás során az Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás megküldésének napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaárfolyamokat veszi figyelembe. Amennyiben valamely devizát a Magyar Nemzeti Bank nem jegyez, az adott devizára az ajánlattevő saját nemzeti bankja (központi bankja) által az ajánlattételi felhívás feladásának napján, beszámoló esetén az üzleti év utolsó napján érvényes árfolyamon számított EURO ellenérték kerül átváltásra a fentiek szerint.

IV. MŰSZAKI LEÍRÁS

1. A KÖZBESZERZÉS TÁRGYA

Kőröshegyi faluház épület energetikai korszerűsítése

2. ENGEDÉLYKÖTELEZETTSÉGRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

Jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező építési munkák nem engedélykötelesek.

3. KAPCSOLÓDÓ MŰSZAKI ANYAGOK

Jelen közbeszerzési dokumentáció elektronikus mellékleteit képezik az alábbiak:

Árazatlan költségvetés HKT-061-2020.xlsx

Akadálymentesítés\

Akadálymentes kialakítás.pdf

Elektromos\

Villamos kiviteli terv Faluház.pdf

Villamos tervlap emelet.pdf

Villamos tervlap földszint.pdf

Gépészet\

Műszaki leírás gépészet komplett.pdf

Tervrajz gépészet komplett.pdf

Napelem\

Egyvonalas kapcsolási rajz.pdf

Napelem elrendezés.pdf

Napelemes műszaki leírás.pdf

Tervezői nyilatkozat.pdf

Tervek\

Építési hatóság nyilatkozata.pdf

Felmérési homlokzatok.pdf

Felmérési metszetek.pdf

Meglévő emeleti alaprajz.pdf

Meglévő földszinti alaprajz.pdf

Műszaki leírás.pdf

Műszaki leírás kiegészítés.pdf

Tervezett emeleti alaprajz.pdf

Tervezett földszinti alaprajz.pdf

Tervezett homlokzatok.pdf

Tervezett metszetek.pdf

4. KÖRNYEZETVÉDELEM

A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek, a föld, a víz, a levegő, az élővilág, valamint az ember által létrehozott környezet, továbbá ezek összetevői - kíméletével, takarékos használatával és a keletkező hulladék csökkentésére törekedve kell végezni.

Mind az építés, mind pedig az üzemeltetés során a környezetvédelemről szóló 1995 évi LIII. törvényben foglaltakat - külön tervezői utasítás nélkül is - be kell tartani.

A földmunkákon túl, a térkövezési munkáknál a csomagoló- és kötöző anyagok, valamint a vágás darabolás során keletkező hulladékok folyamatos összegyűjtése és szakszerű elhelyezése elengedhetetlenül szükséges.

A területről eltakarított növényi és egyéb, nem veszélyes hulladékok szakszerű ártalmatlanításáról, illetve elhelyezéséről gondoskodni kell. (égetés vagy szeméttelepen való elhelyezés)

Az építkezés során bekövetkező havária jellegű eseményeket a Környezetvédelmi Felügyelőségnek be kell jelenteni. A veszélyes anyagnak minősülő bitumenemulziót és aszfaltmaradékokat össze kell gyűjteni és a tárolásra, alkalmas telepre el kell szállítani.

A tervezett munkák természetvédelmi érdekeket nem sértenek. Fa kivágására szükség nincsen.

5. A SZAKMAI AJÁNLAT MEGTÉTELÉVEL KAPCSOLATOS EGYÉB KÖVETELMÉNYEK

5.1. A munkák tételes meghatározását, azok mennyiségi adatait, valamint a felhasználandó anyagok típusát és minőségét, jelen dokumentáció mellékletét képező árazatlan költségvetés tartalmazza.

5.2. Az építőipari munkák elvégzésére vonatkozóan kizárólagosan a vonatkozó jogszabályokban előírt minőségű anyagok, építőelemek használhatók és építhetők be.

5.3. Ajánlatkérő ez úton hívja fel Ajánlattevők figyelmét, hogy ajánlatukat a

- dokumentáció mellékletét képező műszaki leírásnak;

- dokumentáció mellékletét képező terveknek;

- a dokumentációban szereplő árazatlan költségvetésnek;

- kapcsolódó szabványoknak, és előírásoknak;

- alkalmazott technológiai előírásoknak figyelembevételével, és azoknak megfelelően tegyék meg.

5.4. Amennyiben Ajánlattevő a dokumentációban szereplő műszaki anyagok, valamint a helyszíni bejárás során szerzett információk alapján úgy ítéli meg, hogy a csatolt árazatlan költségvetés hiányosan tartalmaz bizonyos tételeket az 5.3 pontban előírt követelmények teljesítésére, úgy erre vonatkozó észrevételét kiegészítő tájékoztatás iránti kérdésként, észrevételi költségvetés csatolásával kell feltennie, a Kbt. vonatkozó szakasza, valamint jelen dokumentáció kiegészítő tájékoztatás kérése című részében foglaltak alapján. Ajánlatkérő az ilyen módon benyújtott észrevételt megvizsgálja, és kiegészítő tájékoztatás keretében nyújt választ, amely alapján –adott esetben- ajánlattevőnek ki kell egészítenie az árazatlan költségvetést, a kiegészítő tájékoztatásban szereplő tételekkel.

5.5. Amennyiben Ajánlattevő nem él a kiegészítő tájékoztatás kérésének lehetőségével, úgy ez esetben elfogadja a dokumentáció mellékletét képező műszaki anyagokat és árazatlan költségvetést, amely alapján teljességi nyilatkozatot kell becsatolnia ajánlatába.

5.6. A teljességi nyilatkozat megtételét követően ajánlatkérő nem fogadja el nyertes Ajánlattevő hiányos teljesítését, arra való indokkal, hogy a teljesítés bizonyos elemei hiányoztak jelen dokumentáció részét képező költségvetésből.

5.7. A teljességi nyilatkozat nem pótolja jelen dokumentáció részét képező beárazandó költségvetés ajánlattevő által hiányosan, vagy nem megfelelően kitöltött tételeit.

5.8. Nyertes ajánlattevő feladata továbbá:

- Köteles a munkavégzést úgy összehangolni, hogy az, az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen;

- Az építési engedélyhez kötött munkák esetében e-napló, nem engedélyköteles munkák esetében papíralapú építési napló vezetése szükséges, továbbá a kivitelezést Megrendelői követelményben foglaltak alapján köteles végezni, figyelemmel a 191/2009.(IX. 15.)Korm. rendeletben foglaltakra is;

- Munkaterület szükséges őrzése. Kivitelezési időtartama alatt régészeti szakfelügyelet biztosítása, lőszermentesítés költségek és díjak viselése mellett;

- Valamennyi ideiglenes, építési vízellátáshoz és építési elektromos ellátáshoz és vételezésekhez szükséges mérhető kiépítések saját költségen történő elkészítése;

- Az építési beruházás megvalósításának időtartam alatt felmerülő közüzemi díj a

nyertes At-t terheli;

- A kivitelezés megvalósításához szükséges valamennyi építési és szerelési munka elvégzése;

- Üzempróbák lefolytatása (adott esetben);

- Minden igazgatási, technikai vagy egyéb feladat ellátása, amely ahhoz szükséges, hogy a kivitelezési munkát a tervekben meghatározottak szerint Megrendelőnek átadja;

- Az elkészült létesítmények szerződésnek, jogszabálynak, engedélynek történő megfelelőségének igazolása;

- Az átadás - átvételi eljárás során a beépített anyagok, szerkezetek, berendezések megfelelőségi igazolásának átadása;

- Átadási, megvalósulási terv, változási vázrajz, üzemeltetési dokumentáció, a használatbavételi/üzemeltetési engedély benyújtásához szükséges dokumentációk elkészítése és átadása Megrendelőnek, a Megrendelői követelményekben rögzített formában és példányszámban. Dokumentumok elkészítésével kapcsolatos költségek, használatbavételi/üzemeltetési engedély díjak Ajánlattevőt terhelik;

- Valamennyi kivitelezési munkával kapcsolatban képződő bontási törmelék és építési hulladék gyűjtése és a Megrendelői;

- Követelményekben foglaltak szerinti elszállítása, illetve a jogszabályoknak megfelelő ártalmatlanítása, és/újrahasznosítása;

- A kivitelezési munka befejezését követően a kivitelezéssel érintett felvonulási megfelelő helyreállítása;

- A környezetben, környező építményekben okozott sérülések, károk helyreállítása, a szavatossági és jótállási kötelezettségek ellátása.

IV. VÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉS TERVEZET

TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ, A BENYÚJTANDÓ AJÁNLATHOZ NEM KELL CSATOLNI!

Amely létrejött egyrészről a megrendelő (továbbiakban Megrendelő):

Megrendelő neve: Kőröshegy Község Önkormányzata

Székhelye: 8617 Kőröshegy, Petőfi Sándor u. 71.

Teljes jogú képviselője: Marczali Tamás polgármester

Számlavezető: ………………….

Számlaszám: ………………….

Adószáma: ………………….

Statisztikai számjel: ………………….

Kapcsolattartó: ………………….

Telefon: ………………….

E-mail: ………………….

másrészről a vállalkozó (továbbiakban Vállalkozó):

Vállalkozó neve:

Székhelye:

Teljes jogú képviselője:

Cégjegyzék szám:

Adószám:

Számlaszám:

Számlavezető pénzintézet:

Kapcsolattartó:

Telefon:

Telefax:

E-mail:

mint szerződő felek között a mai napon és helyen az alábbi feltételekkel: Előzmény:

Megrendelő „Kőröshegyi faluház épület energetikai korszerűsítése” címen közbeszerzési eljárást folytatott le a 2015. évi CXLIII. évi törvény a közbeszerzésről (a továbbiakban: Kbt.) 115.§ alapján az építési beruházás kivitelezőjének kiválasztására, amelynek nyertes ajánlattevője Vállalkozó lett.

A beruházás a TOP-3.2.1-15-SO1-2016-00043 azonosítószámú uniós forrásból kerül megvalósításra.

A támogatás mértéke 100%, a kifizetés Ajánlatkérő által történik, a pályázat utófinanszírozott.

1. SZERZŐDÉS TÁRGYA ÉS MENNYISÉGE

Megrendelő megrendeli, Vállalkozó pedig elvállalja az előzményben szereplő építési beruházás jelen szerződésben és mellékleteiben rögzített feltételekkel a rendelkezésre bocsátott műszaki leírás, és Megrendelő által benyújtott árazott költségvetés alapján, a vonatkozó szabványok szerinti minőségben történő teljeskörű megvalósítását.

Az építőipari kivitelezői feladatok elvégzésének helyszíne: Kőröshegy, Kozma Sándor tér 1. 323/1 hrsz.

A beruházás műszaki tartalmát meghatározzák:

a) jelen szerződés előzményében megjelölt közbeszerzési eljárás műszaki dokumentációja (tervek, műszaki leírások) és árazatlan költségvetés

b) valamint Vállalkozónak a közbeszerzési eljárásban benyújtott beárazott költségvetése, amely jelen szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi.

2. VÁLLALKOZÓI DÍJ ÖSSZEGE

Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Vállalkozót az 1. pontban megjelölt feladatok teljesítéséért

Nettó …………………………… Ft + 27% ÁFA azaz nettó forint és 27% ÁFA, azaz mindösszesen

bruttó vállalkozói díj illeti meg.

2.1. Fenti összeg rögzített egységárakon, a befejezési határidőre prognosztizált fix összegű átalányár, mely fedezetet nyújt Vállalkozónak az 1. pontban meghatározott és az Ajánlattételi dokumentációban részletezett műszaki tartalmú munkákkal összefüggésben felmerült összes közvetlen és közvetett költségére, ezért Vállalkozó a létesítmény megvalósítása során a dokumentáció esetleges hiányosságaira való hivatkozással mennyiségi kifogást, többletköltség igényt Megrendelő felé jelen szerződés megkötését követően nem emelhet.

2.2. Megrendelő ez úton nyilatkozik, hogy jelen szerződésben szereplő munkák nem tartoznak a

fordított ÁFA hatálya alá.

3. TELJESÍTÉSI HATÁRIDŐK

Az 1. pontban megjelölt feladatok teljesítésének határideje:

Munkaterület átadásának határideje: szerződéskötés napját követő 20 napon belül

Kivitelezési feladatok ellátása legkésőbb: a munkaterület átadástól számított 150 nap, de

legkésőbb 2021.03.31-ig előteljesítés lehetséges

4. MŰSZAKI FELTÉTELEK

4.1. Vállalkozó a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet alapján a kivitelezés megkezdésekor Építési naplót nyit, mely tartalmazza a munka adatait és a kivitelezés menetére vonatkozó, vagy az elszámoláshoz szükséges tényeket, változásokat. Az Építési napló vezetése naponta és folyamatosan kell, hogy történjen egészen az építés befejezéséig. Vállalkozó köteles az Építési naplót az illetékes személyek – Megrendelő és megbízott műszaki ellenőre, valamint a tervezők számára – mindenkor hozzáférhető helyen az építési területen tartani.

4.2. Az Építési naplóba bejegyzésre jogosult személyek: Megrendelő részéről

Név: ………………………………………………..

Cím: ………………………………………………..

Tel/Fax: ………………………………………………..

E-mail: ………………………………………………..

NÜJ szám: ………………………………………………..

Név: ………………………………………………..

Cím: ………………………………………………..

Tel/Fax: ………………………………………………..

E-mail: ………………………………………………..

NÜJ szám: ………………………………………………..

Vállalkozó részéről

Név:	………………………………………………..
Cím:	………………………………………………..
Tel/Fax:	………………………………………………..
E-mail:	………………………………………………..
NÜJ szám:	………………………………………………..
Név:	………………………………………………..
Cím:	………………………………………………..
Tel/Fax:	………………………………………………..
E-mail:	………………………………………………..
NÜJ szám:	………………………………………………..

4.3. Megrendelő műszaki ellenőre személyét és elérhetőségét a munkaterület átadásakor a munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíti.

4.4. A Megrendelő köteles a munkaterületet munkavégzése alkalmas állapotban a Vállalkozó rendelkezésére bocsátani.

4.5. A Megrendelő köteles a szerződéskötéssel egyidejűleg átadni a hatályos törvényeknek, valamint a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletnek megfelelő kiviteli terveket (adott esetben) egy nyomtatott példányban illetve egy elektronikus formában (CD adathordozó).

4.6. Megrendelő tartozik a teljes és zavartalan munkaterületet a megjelölt határidőben Vállalkozó részére építésre alkalmas állapotban átadni. A kivitelezéshez szükséges elektromos energia és vízvételi lehetőséget a Megrendelő biztosítja, de annak költsége Vállalkozót terheli.

A Megrendelő feladatát képezi továbbá a munkahely munkavédelmi előírásoknak megfelelő állapotának biztosítása az átadás időpontjára.

A munkaterület átadását Megrendelő kezdeményezi, s egyben gondoskodik a munkálatokkal érintett természetes és jogi személyek tájékoztatásáról, illetve értesítéséről.

4.7. Vállalkozó felel a kivitelezés időszaka alatt egészen a műszaki átadás-átvétel lezárultáig a munkavédelmi, környezetvédelmi és őrzésvédelmi szabályok betartásáért, gondoskodik továbbá a munkahely elkerítéséről és a szükséges figyelmeztető jelzések elhelyezéséről.

A munkaterület átvételétől a műszaki átadás-átvétel lezárultának időpontjáig Vállalkozó felelősséggel tartozik a munkaterületen végzett tevékenységéért, beleértve a munkagépek, eszközök, berendezések és anyagok tárolását és őrzését, az élet- és vagyonbiztonságot. Vállalkozó felelőssége kiterjed alvállalkozóira és szállítóira is.

Vállalkozó köteles betartani mindazon biztonsági és egyéb előírásokat, esetleges korlátozó intézkedéseket, amelyeket Megrendelő írásban határoz meg számára a munkaterület átadás- átvételi eljárása során.

A munkaterület állapot rögzítése átvételkor a Vállalkozó feladata.

4.8. Megrendelő köteles a munkaterületet rendszeresen ellenőrizni, az eltakarásra kerülő munkarészeket szemrevételezni és észrevételeit legalább 8 naponként az Építési naplóban rögzíteni.

Felek rögzítik, hogy jelen Vállalkozási szerződésben rögzítettek módosítása (pl: határidők, összegek, stb.) az Építési Naplóba történő bejegyzéssel semmilyen formában nem hajtható végre, azt külön szerződésmódosítás keretében – a Kbt. rendelkezéseinek figyelembe vételével

– lehet megtenni.

4.9. Az eltakarásra kerülő munkarészeket Vállalkozó köteles Megrendelőnek bemutatni és őt az eltakarásról azt megelőzően naplóbejegyzés útján (8 naptári nappal korábban) vagy írásban (3 munkanappal korábban) értesíteni. Nem mentesül a Vállalkozó a felelősség alól, ha a Megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta vagy nem megfelelően végezte el.

4.10. A tervekben, illetve a munkaterület átadásakor nem jelzett közművek megrongálódásáért Vállalkozó felelősséget nem vállal, de a káresetek megelőzése érdekében, vagy azok elhárításában – szükség szerint – köteles együttműködni a közművek pontos helyének meghatározásában.

4.11. Az esetlegesen nem jelzett közművek kiváltása, az ehhez szükséges engedélyek beszerzése a Vállalkozó feladata.

4.12. Megrendelő a szerződéskötést követően előre nem látható okból a szerződést módosíthatja, a Kbt. 141.§-ban foglaltak figyelembevételével.

4.13. Pótmunka csak írásbeli szerződésmódosítás után, előzetes ármegállapodás szerint végezhető. Felek rögzítik, hogy pótmunkán azon munkarészt értik, mely sem az ajánlat alapját képező tervekben és engedélyekben, sem a költségvetésben nem szerepel. Felek megállapodnak, hogy pótmunkát csak és kizárólag Megrendelő és írásban rendelhet el. Megrendelő a többletmunkák érvényesítésének lehetőségét kizárja.

4.14. A műszaki tervekben előirányzott anyagok, szerkezetek teljesítést akadályozó hiánya, vagy Megrendelő változtatási szándéka esetén az ezeket helyettesítő anyagok és szerkezetek beépítéséről és az esetleges vállalkozói díjkülönbözetről Felek külön írásos megállapodása szükséges. Vállalkozó köteles minden felhasznált anyagról és szerkezetről a gyártó és forgalmazó vállalatokról a minőségi tanúsítványt beszerezni és azokat az építési naplóhoz csatolni. Külföldi anyag és szerkezet felhasználása esetén a Vállalkozó tartozik a nemzeti szabvány szerinti minőséget saját költségén bizonyítani. Az ő kötelessége szükség esetén az importengedélyek beszerzése, a biztonságtechnikai, munkavédelmi, tűzvédelmi és hivatalos minőségi vizsgálatok elvégeztetése, a termék minősítése. Beépítésre csak Magyarországon minősített, érvényes szabványoknak és az ajánlatban meghatározott műszaki feltételeket biztosító anyagok és termékek használhatók.

4.15. Vállalkozó az alábbi Alvállalkozót (Alvállalkozókat) jogosult bevonni a kivitelezésbe, az alvállalkozó tevékenységéért vállalt teljes körű felelősség mellett, figyelemmel a közbeszerzési ajánlatában megjelöltek alapján:

……………………………..

……………………………..

−

−

4.16. Vállalkozó a gyártás és beépítés folyamán előírt vizsgálatokat elvégzi, illetve elvégezteti. Többletvizsgálatokat Vállalkozó csak a Megrendelő írásos utasítására és költségtérítése mellett végeztet.

4.17. A munka minőségének meghatározására jelen szerződés előzményében meghatározott közbeszerzési eljárás megindításának időpontjában hatályos jogszabályok és az érvényben lévő műszaki specifikációk (nemzeti szabványok) előírásai szolgálnak.

4.18. Vállalkozó munkavégzése során az építéssel összefüggő zaj, rezgés, por, stb. szennyeződésekre a környezet és vízminőség védelemre vonatkozó előírásokat betartja, a munkaterületről a munkájával okozott szemetet, port, szennyeződést folyamatosan eltávolítja. Amennyiben ezen kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, azt Megrendelő a Vállalkozó költségére elvégezteti.

4.19. Vállalkozó a munkaterület átadást követően 8 munkanapon belül – az általa végzendő munkákról napi bontású műszaki ütemtervet és forgalomkorlátozási tervet készít, és azokat Megrendelővel jóváhagyatja.

4.20. Vállalkozó köteles a tényleges munkakezdést megelőzően Mintavételi és Minősítési Tervet (MMT), valamint Technológiai Utasítást (TU) készíteni és átadni Megrendelőnek jóváhagyásra. Vállalkozó feladata munkaterületének, valamint az általa igénybevett közterületnek (járda, úttest stb.) folyamatos tisztán tartása, az építési területről közterületre kihordott sár, sitt folyamatos takarítása porszennyezés, a közterület külső csatornarendszer eldugítása nélkül, a hulladék, szemét és sitt munkaterületről történő folyamatos elszállítása. Az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok - engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő - elszállítására (elszállíttatására) a Vállalkozó kötelezett. A műszaki átadás átvételi dokumentációnak tartalmaznia kell az elszállított hulladék kezelői, illetve befogadói nyilatkozatait.

4.21. Vállalkozó köteles munkáját olyan gondosan megszervezni, hogy minden előre látható akadály időben megszüntethető legyen, és ennek érdekében köteles Megrendelő figyelmét ezen akadályoztatásokra időben felhívni.

4.22. Vállalkozó köteles az állag-, vagyon- és kapcsolódó életvédelem biztonságának garantálására, az esetlegesen okozott károk helyreállítására. Vállalkozó a nem szakszerű munkavégzésből eredő károkért teljes körű felelősséggel, költségátvállalás mellett felel.

4.23. Vállalkozó feladata az üzembe helyezés engedélyeztetése a Szolgáltatónál, amelynek költségei Megrendelőt terheli. Amennyiben Vállalkozó a tervektől eltérően más konstrukciót valósított meg, abban az esetben a költségek megfizetésére a Vállalkozó köteles, tekintettel arra, hogy a kiviteli terveknek a szolgáltatók előzetes kikötéseit tartalmaznia kell. Amennyiben a Szolgáltató a tervhez képest további műszaki igényeket ír elő (amelyet adott esetben az előzetes kikötéseiben nem jelzett) úgy Vállalkozó ezen költségeit pótmunkaként elszámolhatja, tekintettel arra, hogy kiviteli terveken szereplő műszaki tartalmak a Szolgáltatók előírásai szerint kellett, hogy megtervezésre kerüljenek.

4.24. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §- ának megfelelően Vállalkozó köteles - legkésőbb a szerződéskötés időpontjára - felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni legalább a következőkben előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra: 5 millió forint/káresemény, 10 millió forint/év.

5. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK

5.1. A számlák kiegyenlítésére a Kbt. 135. §-ban előírt releváns feltételek az irányadók:

(1) Az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítésigazolás) vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni.

(2) Építési beruházás megvalósítására kötött kivitelezési szerződés esetében, ha az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben – a Ptk. 6:247. § (2) bekezdésére figyelemmel – meghatározott határidőben nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére a teljesítésigazolást köteles kiadni.

(3) Építési beruházások esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére kormányrendelet a Ptk. 6:130. § (1)–(3) bekezdésétől eltérő, sajátos szabályokat állapíthat meg.

(6) Az ajánlatkérő a szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak a jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számíthatja be.

(11) Semmis – a késedelmi kamat tekintetében a Ptk. 6:155. § (4) bekezdésében lehetővé tett eset kivételével – a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását.

5.2. A kifizetésre vonatkozóan az Építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 32/A.§-ban illetve a 32/B.§-ban foglaltak az irányadók:

32/A. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél, valamint – európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során – a kifizetésre köteles szervezet, ha az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Ptk. 6:130. § (1)–(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni:

a) az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból;

b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat;

c) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét;

d) a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél – európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet – tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek;

e) az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;

f) az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait;

g) az ajánlattevőként szerződő felek által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél – európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet – tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek;

h) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő (vagy a kifizetésre köteles szervezet) őrzi, és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha az ajánlatkérő részére igazolja, hogy az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére;

i) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén

a d) pont szerinti határidő harminc nap.

(2) A felek kizárólag az (1) bekezdés g) pontja szerinti ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében állapodhatnak meg a Ptk. 6:130. § (3) bekezdésének megfelelően. A 32/B. § (2) bekezdését az ajánlattevőként szerződő féllel szemben csak az (1) bekezdés g) pontja szerinti összegre lehet alkalmazni.

(3) Ha az ellenszolgáltatást több részletben teljesíti az ajánlatkérőként szerződést kötő fél vagy a kifizetésre köteles szervezet, minden részlettel kapcsolatban alkalmazni kell az (1) és (2) bekezdést.

(4) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoztak létre, e § alkalmazásában a nyertes ajánlattevőként szerződő fél alatt a projekttársaságot kell érteni.

32/B. § (1) A 32/A. § (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél ajánlattevő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért – visszatartási kötelezettség nélkül – abban az esetben fizethet, ha

a) az alvállalkozó az ajánlattevő rendelkezésére bocsát a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolást,

b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,

vagy

c) az ajánlattevő rendelkezésére bocsátja az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolást.

(2) Az ajánlattevő az általános adóigazolás rendelkezésre bocsátása után az abban szereplő köztartozás erejéig visszatartja a kifizetést. Ha az általános adóigazolásban szereplő köztartozás ellenére az ajánlattevő elmulasztja a visszatartást, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért. A visszatartási kötelezettség az általános forgalmi adóra nem terjed ki.

5.3. Tartalékkeretre vonatkozó információk

Ajánlatkérő nem határoz meg tartalékkeretet.

5.4. Megrendelő a Kbt. 135. § (6) bekezdésének megfelelően a szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak a jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számíthatja be.

5.5. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet

31. §-ának megfelelően az ellenszolgáltatás kifizetésére csak az adott munkára, munkarészre vonatkozó teljesítésigazolás kiállítását követően kerülhet sor.

5.6. A Kbt. 135. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítésigazolás) vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni.

5.7. A Kbt. 135. §-ának (2) bekezdése szerint, ha az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás- átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben - a Ptk. 6:247. § (2) bekezdésére figyelemmel

- meghatározott határidőben nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére a teljesítésigazolást köteles kiadni.

5.8. Előleg biztosítása

Megrendelő a szerződésben foglalt – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított – teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összegű előleg igénybevételét biztosítja Vállalkozó részére, amely a végszámlában kerül elszámolásra.

Megrendelő az előleg igénybevételét nem köti előlegvisszafizetési biztosíték nyújtásához.

5.9. Részszámla (részszámlák) és a végszámla benyújtására vonatkozó információk:

Vállalkozó legfeljebb 3 részszámla és a végszámla benyújtására jogosult, az alábbiak szerint:

1. részszámla: benyújtásának feltétele a Vállalkozó benyújtott árazott költségvetés alapulvételével legalább 25%-ot elérő összegű műszaki tartalom műszaki ellenőr által igazolt teljesítése;

2. részszámla: benyújtásának feltétele a Vállalkozó benyújtott árazott költségvetés alapulvételével legalább 50%-ot elérő összegű műszaki tartalom műszaki ellenőr által igazolt teljesítése;

3. részszámla: benyújtásának feltétele a Vállalkozó benyújtott árazott költségvetés alapulvételével legalább 75%-ot elérő összegű műszaki tartalom műszaki ellenőr által igazolt teljesítése;

A végszámla kiállítására ajánlattevő a teljes műszaki tartalom műszaki ellenőr által történt leigazolt teljesítését követően jogosult.

5.10. Megrendelő az elkészült és felmérési naplóban igazolt pótmunkákat, amennyiben azt Megrendelő elrendeli, a végszámlával együtt – az előző pontban ismertetett módon – köteles kifizetni. A Vállalkozó a pótmunka elszámolása során nem alkalmazhat magasabb díjtételeket, és anyagárakat, mint amelyeket az árajánlatában megadott. Vállalkozó köteles a pótmunkák díját Megrendelővel előzetesen egyeztetni.

5.11. Késedelmes pénzügyi teljesítés esetén Megrendelő a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:155.§-ban foglaltak szerint köteles késedelmi kamatot megfizetni Vállalkozó részére.

5.12. Amennyiben Megrendelő, vagy valamely hatóság rendelkezése alapján a kivitelezést – nem Vállalkozónak felróható okok miatt – le kell állítani, vagy azt 30 naptári napon túl szüneteltetni kell, Vállalkozó jogosult addigi leigazolt teljesítményét soron kívül leszámlázni.

5.13. Vállalkozó késedelmes teljesítése esetén késedelmi kötbér címén a nettó vállalkozási díj 1%-ának megfelelő azaz

……………. Ft napi kötbért köteles megfizetni Megrendelőnek. A kötbér a Megrendelő általi

kiértesítés alapján érvényesíthető. A késedelmi kötbér felső határa a nettó vállalkozói díj 20%-a,

azaz Ft.

5.14. Vállalkozó nem teljesítése esetén Megrendelő a kötbért meghaladó kártérítési igényét is érvényesítheti Vállalkozóval szemben.

5.15. Meghiúsulási kötbér, amelynek mértéke a nettó ajánlati ár 20%-a. Megrendelő fenntartja magának a jogot, hogy 20 munkanapot meghaladó, felróható késedelem esetén a szerződéstől elálljon. Ebben az esetben Vállalkozó a jelen pontban megjelölt mértékű meghiúsulási kötbért köteles vállalni.

5.16. A Megrendelő kijelenti, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik.

5.17. Hibás teljesítési kötbér

Mértéke a vállalkozási díj nettó összegének 0,5%-a, azaz Ft.

Vállalkozó arra az esetre, ha megszegi (nem tartja be) a közbeszerzési eljárás során a környezetvédelmi-fenntarthatósági vállalásokra tett ajánlatát hibás teljesítési kötbér fizetésére köteles Megrendelő részére.

Vállalkozó a hibás teljesítés kötbér minden megszegett környezetvédelmi-fenntarthatósági vállalás után köteles a hibás teljesítési kötbér fizetésére.

Amennyiben Vállalkozó 3 alkalomnál többször megszegi a közbeszerzési eljárás során a környezetvédelmi-fenntarthatósági vállalásokra tett ajánlatát, Megrendelő jogosult a szerződés felmondására.

5.18. Kiszállási kötbér (jótállási időtartam alatt)

Mértéke a vállalkozási díj nettó összegének 0,1%-a, azaz …………………….. Ft minden

késedelemmel érintett megkezdett órában.

Vállalkozó arra az esetre, ha megszegi (nem tartja be) a közbeszerzési eljárás során a „Műszaki segítségnyújtás – kiszállási idő a hibabejelentéstől számítva, munkanapokon” vállalásokra tett ajánlatát, azaz az ott megadott kiszállási időhöz képest késve jelenik meg, kiszállási kötbér fizetésére köteles Megrendelő részére, amely mértéke minden késedelemmel érintett óra esetében a nettó ajánlati ár 0,1%-a.

6. ÁTADÁS-ÁTVÉTEL

6.1. A kivitelezés befejezésekor Vállalkozó műszaki átadás-átvételi eljárást kezdeményez. Az eljárás során a Megrendelő az átadás-átvételi jegyzőkönyvben tett nyilatkozatával igazolja a szerződésben foglaltaknak megfelelő teljesítést.

6.2. A vállalkozó készre jelentése alapján megrendelő a készre jelentés kézhezvételét követő 15 napon belüli időpontra tűzi ki az átadás-átvételi eljárás megkezdését.

6.3. Az átadás-átvételi eljárás maximális időtartama 30 nap.

6.4. A műszaki átadás-átvétel feltétele a hiánymentes, rendeltetésszerű használatra alkalmas létesítmény elkészítése. A műszaki teljesítés a műszaki átadás-átvétel sikeres lezárásával, a szerződés teljesítése a használatbavétel feltételeinek biztosításával zárul.

6.5. Megrendelő kötelezettsége az eljáráson való megjelenés, és a hiánytalanul, használatba vételre és üzemeltetésre alkalmas állapotban elkészült létesítmények átvétele.

6.6. Az átvételt Megrendelő csak olyan hiányosságok esetén tagadhatja meg, melyek a létesítmény rendeltetésszerű használatát akadályozzák.

6.7. Vállalkozó kötelezettsége az Alvállalkozók meghívása és a jelenlétükről való gondoskodás.

6.8. Vállalkozónak 3 munkanappal műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdése előtt a Megrendelő részére szolgáltatnia kell a létesítmény átadási dokumentációját 3 példányban, benne a megvalósulási tervet, a geodéziai bemérést, a hulladék nyilvántartási lapot, a vállalkozó megfelelőségi nyilatkozatát, minősítési javaslatát, a beépített anyagok és szerkezetek megfelelőség igazolásait, minőségi tanúsítványait (275/(VII.16.) Korm. rendelet szerint), mérési jegyzőkönyveket és szabványossági nyilatkozatokat, nyomáspróba és egyéb vizsgálati jegyzőkönyveket, valamint a felelős kivitelezői (műszaki vezetői) nyilatkozatokat melyekben rögzítésre kerül, hogy Vállalkozó a munkát az engedélyezett tervek és a szerződésben foglaltak szerint teljesítette.

7. SZAVATOSSÁG ÉS JÓTÁLLÁS

7.1. Vállalkozó szavatossági kötelezettsége a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásának napjától kezdődik. Ha a Megrendelő egyes munkarészeket már korábban átvett – és azokat a további építési munkálatok nem érintették – a szavatosság ezekre a részátadás időpontjától érvényes.

7.2. Vállalkozó nem felelős a Megrendelő, illetve a Megrendelő más alvállalkozója által végzett munka minőségéért.

7.3. Vállalkozó az általa vagy Alvállalkozói által kivitelezett létesítményekre, illetve létesítményrészekre …. hónap jótállási időtartamot vállal,

- amely egyrészről a közbeszerzési eljárásban Ajánlatkérő által kötelezően előírt 24 hónapos jótállásból,

- másrészről a közbeszerzési eljárásban Ajánlattevő által ezen felül vállalt további …… hónap többlet jótállásból tevődik össze.

7.4. Megrendelő tartozik a jótállási idő alatt fellépő hibákat a Vállalkozónak haladéktalanul, de legkésőbb a vállalt jótállási idő lejártáig a Vállalkozó tudomására hozni. A Vállalkozó tartozik a

hibabejelentést követően haladéktalanul intézkedni a kijavítás, illetve a csere érdekében. Amennyiben a kijavítást vagy a cserét a bejelentéstől számított 30 napon belül nem végzi el Vállalkozó, úgy a Megrendelő jogosult a Vállalkozó költségére azt más kivitelezővel elvégeztetni.

8. A KBT. 131.§ (2) BEKEZDÉSBEN FOGLALTAKKAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

8.1. A közbeszerzési eljárásban az értékelési szempontok részét képezte a „Műszaki segítségnyújtás

– kiszállási idő a hibabejelentéstől számítva, munkanapokon (óra)” szempont is, amelyre Vállalkozó az alábbi ajánlatot adta:

Műszaki segítségnyújtás – kiszállási idő a hibabejelentéstől számítva, munkanapokon: ….. óra

A műszaki segítségnyújtás tartalmát Ajánlatkérő az alábbiak szerint definiálta az ajánlattételi felhívásban:

Ajánlatkérő a jótállási időszak alatt kötelező műszaki segítségnyújtást ír elő ajánlattevő részére, amely a hibabejelentést követően a helyszínre érkezést, majd a hiba felmérését és dokumentálását foglalja magában. Ajánlatkérő továbbá kötelezően előírja ajánlattevő részére, hogy a hibabejelentés időpontjától számítva munkanapokon legkésőbb 72 órán belül meg kell jelennie a helyszínen a fentiekben ismertetett tevékenység ellátása céljából.

8.2. Vállalkozó a közbeszerzési eljárás során az alábbiak szerint adta meg szakmai ajánlatát a

környezetvédelmi-fenntarthatósági vállalások (szakmai ajánlat) vonatkozásában:

Megajánlás	Ajánlattevői vállalás (igen/nem)
A járművek, munkagépek tankolása kizárólag szilárd, burkolt talajon az adott munkaterület felvonulási területén az esetleges azonnal kármentesítésre alkalmas környezetben történik, vagy kiépített üzemanyagtöltő állomáson
A munkaterületen nyertes ajánlattevő ill. alvállalkozó által termelt kommunális hulladék szelektív gyűjtésének biztosítása
Vállalja az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok tárolására alkalmas gyűjtő edényzet helyszínen tartását.

8.3. Vállalkozó a Kbt. 142. § (1) bekezdése alapján köteles az általa tett vállalások teljesülésének ellenőrizhetősége érdekében a teljesítés megkezdésének napjától számított 14 naponta írásbeli jelentést készíteni, amelyben rögzíti a vállalásai teljesülését, illetőleg amely tartalmazza a teljesülést igazoló kiegészítő dokumentumokat.

8.4. Megrendelő a kézhez kapott jelentéssel összefüggésben 7 napon belül hiánypótlást rendelhet el, amennyiben a jelentésből nem állapítható meg a vállalások teljesülése vagy a jelentés nem tartalmazza a teljesülést igazoló kiegészítő dokumentumokat. Amennyiben az Megrendelő 7 napon belül nem rendel el hiánypótlást az előbbiek szerinti jelentéssel összefüggésben, úgy az adott jelentés elfogadottnak tekintendő. A fentiek teljesülését Megrendelő írásban dokumentálja.

9. KÜLÖNLEGES SZERZŐDÉSES FELTÉTELEK

9.1. Ha a Vállalkozó ellen felszámolási vagy végelszámolási eljárás indulna, akkor Megrendelő jogosult az erről való tudomásszerzést követően, a munkák szakértővel való felmérésére és a munkáknak – a Vállalkozó költségére történő – haladéktalan továbbadására egy másik Vállalkozó felé.

9.2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény 11.§ (2) bekezdés h) pontja alapján az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással, hogy az adós csődeljárást kezdeményezett vagy a fizetési haladék időtartama alatt nem egyenlíti ki az ideiglenes fizetési haladék előtt keletkezett tartozásait.

9.3. Szerződő Felek a szerződés alapdokumentumaiként az Ajánlattételi dokumentációt, a Vállalkozó Ajánlatát, valamint a közbeszerzési eljárás ideje alatt keletkezett valamennyi dokumentumot tekintik.

9.4. Szerződő Felek a 9.2. pont alatt felsorolt, valamint a Vállalkozási szerződésben foglaltakon túl, az alább felsorolt mellékletekben rögzített feltételekben állapodnak meg. A mellékletek a szerződés szerves részét képezik, azzal együtt kezelendők, a szerződés csak ezen dokumentumokkal együtt érvényes.

• 1. számú melléklet: Vállalkozónak a közbeszerzési eljárás során becsatolt tételes költségvetése

10. KÖZBESZERZÉSI ZÁRADÉK

10.1 Megrendelő (ajánlatkérő) a Kbt. 136.§ (1) bekezdése és a 136.§ (2) bekezdés alapján előírja Vállalkozó (nyertes ajánlattevő) részére:

a) nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a 62. § (1) bekezdés k) pont ka)–kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;

b) a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és a 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.

c) A külföldi adóilletőségű nyertes ajánlattevő köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.

10.2 Megrendelő (ajánlatkérő) a Kbt. 143.§ (1) bekezdés alapján a szerződést felmondhatja, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – a szerződéstől elállhat, ha:

a) feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;

b) az ajánlattevő nem biztosítja a 138. §-ban foglaltak betartását, vagy az ajánlattevőként szerződő fél személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a 139. §-ban foglaltaknak; vagy

c) az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nem semmis.

10.3 Megrendelő (ajánlatkérő) a Kbt. 143.§ (2) bekezdés alapján köteles a szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.

10.4 Megrendelő (ajánlatkérő) a Kbt. 143.§ (3) bekezdése alapján jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon –, ha

a) a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;

b) a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.

10.5 A szerződés módosítása vonatkozásában a Kbt. 141.§-ban foglaltak az irányadók

11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11.1. A szerződésben itt nem szabályozott kérdésekben Felek a Ptk., a Kbt., a 191/2009 Korm. rendelet valamint a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet rendelkezéseit tekintik irányadónak.

11.2. A jelen szerződés teljesítésével, értelmezésével kapcsolatban a Felek között békés úton nem rendezett vitás ügyében az illetékes Kaposvári Járásbíróság és a Kaposvári Törvényszék jár el.

11.3. Szerződő Felek kijelentik, hogy a fenti, egymással szó szerint egyező, 4 példányban készült Vállalkozási szerződést elolvasták, annak tartalmát részükre megmagyarázták és azt megértették, majd a szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt helybenhagyólag aláírták.

11.4. Amennyiben Szerződő Felek egymástól eltérő dátummal írják alá a szerződést, abban az esetben ezek közül a későbbik dátum minősül a szerződés aláírási dátumának.

Kőröshegy, 2020. ………………… ……………………………………..

Marczali Tamás polgármester Megrendelő ……………………………….. …………………….. Vállalkozó

Mellékletek: Vállalkozónak a közbeszerzési eljárás során becsatolt tételes költségvetése

VI. AZ AJÁNLAT RÉSZEKÉNT BENYÚJTANDÓ IGAZOLÁSOK, NYILATKOZATOK, EGYÉB IRATOK JEGYZÉKE

Ajánlatkérő ez úton tájékoztatja ajánlattevőt, hogy az ajánlatához a következő dokumentumokat, igazolásokat, nyilatkozatokat kell csatolnia. A dokumentumok (az alkalmasság igazolásához esetlegesen benyújtott kezességvállaló nyilatkozatot kivéve) egyszerű másolatban is benyújtatók. Az ajánlattevő (közös ajánlattevők), alvállalkozók saját maguk által előírt nyilatkozatai az eredeti ajánlati példányban eredeti példányban nyújtandóak be.

FORMAI KÖVETELMÉNY

Elektronikus nyilatkozatokat vonatkozásában:

Az előírt elektronikus nyilatkozatokat az EKR felületen kell az adott űrlapon megtenni

TARTALMI KÖVETELMÉNY

Elektronikus űrlapon megtett nyilatkozatok:

1.	Felolvasólap	Elektronikus űrlap
2.	Kbt. 66. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozat	Elektronikus űrlap
3.	Nyilatkozat az előírt kizáró okok tekintetében	Elektronikus űrlap
4.	Nyilatkozat a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében	Elektronikus űrlap
5.	Nyilatkozat kizáró okokról az alvállalkozók és a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetek vonatkozásában	Elektronikus űrlap
6.	Nyilatkozat folyamatban levő változásbejegyzési eljárásról	Elektronikus űrlap
7.	Nyilatkozat Kbt. 66. § (6) bekezdés tekintetében	Elektronikus űrlap
8.	Nyilatkozat Kbt. 65. § (7) bekezdés tekintetében	Elektronikus űrlap
9.	Nyilatkozat alkalmassági követelményekre vonatkozóan	Elektronikus űrlap
10.	Nyilatkozat üzleti titokról	Elektronikus űrlap

Nem elektronikus űrlapon megtett nyilatkozatok és dokumentumok:

1. Ajánlattevő által beárazott költségvetés MS Excel formátumban
a dokumentáció mellékletét képező árazatlan költségvetés felhasználásával