KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUM

2. Közbeszerzési műszaki leírás és mellékletei – a felhívásban megadott elektronikus elérési úton ajánlattevők számára közvetlenül, korlátozás nélkül elérhető, letölthető;

3. Szerződéses feltételek (Szerződés-tervezet) – a felhívásban megadott elektronikus elérési úton ajánlattevők számára közvetlenül, korlátozás nélkül elérhető, letölthető;

4. Az ajánlat részeként benyújtandó nyilatkozatok mintái és az organizációs vállalások alátámasztására benyújtandó organizációs terv készítéséhez szükséges alaprajzok – a felhívásban megadott elektronikus elérési úton ajánlattevők számára közvetlenül, korlátozás nélkül elérhető, letölthető;

5. A Kbt. 69.§ szerinti felszólításra benyújtandó nyilatkozatok/igazolások jegyzéke és iratmintái – a felhívásban megadott elektronikus elérési úton a gazdasági szereplők számára közvetlenül, korlátozás nélkül elérhető, letölthető – adott esetben (ha a felhívásban alkalmassági feltétel kerül előírásra, és az annak való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges, illetve, ha a kizáró feltételenek való megfelelés körében szükséges).

1. fejezet Ajánlati felhívás

Az ajánlattételre felkért gazdasági szereplők részére egyidejűleg, közvetlenül megküldve.

2. fejezet Útmutató az ajánlattevők részére

1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.1 Jelen közbeszerzési eljárás meghatározása

A jelen közbeszerzés becsült értéke alapján a Kbt. 115. § (1) bekezdés szerinti, nemzeti értékhatárt meghaladó értékű, közbeszerzési eljárás. Az eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, amelyeknek az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást megküldte, és aki az közbeszerzési dokumentumot az ajánlatkérőtől a Kbt. 57. § (2) bekezdésének megfelelően elérte.

Az ajánlatkérő az eljárásban a részekre történő ajánlattételt nem biztosítja.

Jelen eljárás közzétett felhívásában, illetve jelen dokumentumban nem szabályozott kérdések vonatkozásában

- a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a felhívásban általánosan Kbt.), valamint a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint

- a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Kormányrendelet (a felhívásban, további közbeszerzési dokumentumokban általánosan Kormányrendelet),

- az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Kormányrendelet (a közbeszerzési dokumentumokban általánosan Építési Kormányrendelet)

- illetve adott esetben a további vonatkozó jogszabályok előírásai irányadóak.

- A közbeszerzési eljárás során megkötött szerződésekre a Kbt-ben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a felhívásban általánosan Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A hatályos jogszabályi rendelkezések az irányadók minden olyan esetben, ha jelen Közbeszerzési Dokumentum, vagy az ennek mellékleteként kiadásra kerülő nyilatkozat minták, valamely rendelkezése nem a hatályos jogszabályi előírások szerinti rendelkezést tartalmazná, és az ellentmondás nem kerül tisztázásra az ajánlattételi határidő lejártáig (pl.: kiegészítő tájékoztatás kérés keretében). Ajánlatkérő kijelenti, hogy a hivatalosan közzétett felhívás, illetve a közbeszerzési dokumentumok, így jelen dokumentáció tartalma közötti bármilyen eltérés, különbözőség esetén (amennyiben ez nem kerül az ajánlattételi határidő lejárta előtt rendezésre), minden esetben a felhívásban foglalt tartalom az irányadó. Hasonlóképpen, a jelen Közbeszerzési Dokumentum mellékleteként kiadásra kerülő nyilatkozat minták eltérő rendelkezése esetében, a Közbeszerzési Dokumentum vonatkozó előírása az irányadó, feltéve, hogy az ellentmondás nem kerül tisztázásra az ajánlattételi határidő lejártáig (pl.: kiegészítő tájékoztatás kérés keretében). Ajánlatkérő bírálatát, értékelését minden ilyen esetben kizárólag a fentiekben rögzítet elvek mentén, így elsősorban a közzétett felhívásban foglaltak szerint végzi el.

A kizáró okokkal, a pénzügyi-gazdasági és műszaki-szakmai alkalmassági kritériumokkal kapcsolatos információkat az ajánlati felhívás, illetve a közbeszerzési dokumentum részletesen is tartalmazza.

Az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban (a Kbt. 36. § (1) bekezdés szerint)

- nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen,

- más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt,

- más ajánlatot benyújtó ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [Kbt. 65. § (7) bekezdés].

Az ajánlattevő kötelessége, hogy gondosan megvizsgálja és betartsa az közbeszerzési dokumentumban megadott összes utasítást, formai követelményt, kikötést és előírást. Az ajánlattevő kockázata és az ajánlat érvénytelenítését vonja maga után:

- ha elmulasztja az előírt információk és dokumentumok benyújtását a kitűzött határidőkre, vagy

- ha olyan ajánlatot nyújt be, amely formai vagy tartalmi szempontból, a hiánypótlást követően sem felel meg a felhívásban, illetve az közbeszerzési dokumentumban megadott minden követelménynek.

1.2 A közbeszerzési eljárás programja, időbeli ütemezése

Az ajánlati felhívásban meghatározottak szerint.

A felhívás II.2.7 pontjában megadott határidő alatt a következő értendő:

1.3 Ajánlati költségek

Az ajánlattevőnek kell viselnie minden, az ajánlatának elkészítésével és benyújtásával kapcsolatban felmerülő költséget. Az ajánlatkérő nem tartozik megtéríteni az ajánlattevőnek a helyszín megtekintésével és vizsgálatával, az ajánlat elkészítésével bármely összefüggésben felmerült kiadásait. Az ajánlatkérő semmilyen esetben sem tehető felelőssé ezen költségek felmerüléséért, függetlenül az eljárás lefolyásától vagy kimenetelétől.

1.4. Összeférhetetlenség

Az összeférhetetlenségről a Kbt. 25. §-a rendelkezik.

Összeférhetetlen és nem vehet részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, akivel szemben a Kbt. 25. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel fennáll.

Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az olyan személy vagy szervezet, akivel szemben a Kbt. 25. § (3) bekezdésében foglalt feltétel fennáll.

Továbbá - a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével - összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az olyan szervezet, amellyel szemben a Kbt. 25. § (4) bekezdésében foglalt feltétel fennáll.

A Kbt. 25. § (7) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy (elvi) engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás Kbt. 57. §-a szerinti közbeszerzési dokumentumait megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy a kivitelezés folyamatában a 10. § (3) bekezdése alapján (Építési Kormányrendelet 18. §).

Az ajánlatkérő részéről az eljárásba bevont személy, szervezet vonatkozásában az összeférhetetlenséget az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során megvizsgálta.

1.5 A közbeszerzési eljárás és az ajánlat nyelve

Az eljárás, így az ajánlat nyelve magyar, ezért idegen nyelvű irat, dokumentum benyújtása esetén az idegen nyelvű dokumentummal együtt annak ajánlattevő általi felelős fordítását is be kell csatolni az ajánlatban (Kbt. 47. § (2) bekezdés), melyet az ajánlatkérő köteles elfogadni. Előzőeken túlmenően ajánlatkérő elfogadja az eredetileg több (idegen és magyar) nyelven készült iratokat, illetve a hiteles fordítási formát is. Ajánlatkérő kizárólag a fordítás tartalmát vonja elbírálás alá.

1.6 Közös Ajánlattevők

Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot (közös ajánlattétel).

Az eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást. (Kbt. 115. § (4) bekezdés.)

Ha egy ajánlattevő ajánlatát egyedüli ajánlattevőként nyújtja be, az ajánlat benyújtását követően közös ajánlattételre már nem kerülhet sor. Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be.

Közös ajánlattételre vonatkozó szabályokat a Kbt. 35. § határozza meg.

Közös ajánlattétel esetén a csatolandó közös ajánlattételi megállapodásnak, a Kbt. 35. §-ban előírtak mellett, az alábbi követelménynek meg kell felelni:

a) tartalmazza az ajánlattétel során a képviselet ismertetését, a kapcsolattartás adatait;

b) tartalmazza a vezető közös ajánlattevő (a képviselő) megjelölését azzal, hogy a képviselő korlátozás nélkül jogosult valamennyi közös ajánlattevőt képviselni az ajánlatkérővel szemben a jelen közbeszerzési eljárásban, és az ahhoz kapcsolódó esetleges további Kbt. szerinti eljárásokban az ajánlatkérő által az ajánlattevő, illetve az ajánlattevő által az ajánlatkérő felé megteendő, illetve megtehető jognyilatkozatok tekintetében, és egyebekben is kapcsolatot tartson az ajánlatkérővel;

c) tartalmazza, hogy az ajánlattevők milyen arányban felelnek a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés végrehajtásáért, a közös ajánlattevők által külön- külön teljesítendő tartalmat, illetve az alvállalkozók igénybevétele esetén ezen szerződések rendszerét, a megvalósítandó műszaki tartalommal összhangban;

d) tartalmazza, hogy a jólteljesítési biztosítékot mely konzorciumi tag biztosítja - adott esetben;

e) tartalmazza valamennyi közös ajánlattevő nyilatkozatát arról, hogy egyetemleges felelősséget vállalnak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés szerződésszerű teljesítéséhez szükséges munkák megvalósításáért (Kbt. 25.§ (6) bekezdés);

f) a megállapodás az ajánlat benyújtásának napján érvényes és hatályos, és hatálya, teljesítése, alkalmazhatósága vagy végrehajthatósága nem függ felfüggesztő (hatályba léptető), illetve bontó feltételtől.

A közös ajánlattevők képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését (Kbt. 35. § (3) bekezdés).

Az ajánlatban, ahol ezt a Kbt. (illetve bármely kapcsolódó Kormányrendelet), vagy a Kbt-vel összhangban az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban másképp nem írja elő, a közös ajánlattevőket – az ajánlattevők részére előírtak szerint – külön-külön igazolási kötelezettség terheli (pl.: kizáró okoknak való megfelelés). Tehát, ahol a felhívás, a dokumentáció, vagy a Kbt. (illetve bármely kapcsolódó Kormányrendelet) ajánlattevőre vonatkozó igazolási, nyilatkozattételi, vagy egyéb kötelezettséget ír elő, azt ellenkező rendelkezés hiányában, valamennyi közös ajánlattevőnek, külön-külön, egyaránt teljesítenie kell.

A közös ajánlattevők által együttesen benyújtandó nyilatkozatok, akkor fogadhatóak el joghatályosnak, ha kiderül belőle, hogy valamennyi közös ajánlattevőre egyaránt vonatkozik, és ha ezek aláírására az – ajánlat részeként benyújtandó – együttműködési megállapodásban rögzített képviseleti jog szerint került sor.

1.7 Alvállalkozó(k)

Az ajánlati felhívásban foglaltak alapján ajánlattevőnek nem kell megjelölnie ajánlatában:

⮚ a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni (Kbt. 66. § (6) bekezdés a) pont),

⮚ az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozókat (Kbt. 66. § (6) bekezdés b) pont).

Felhívjuk a figyelmüket, hogy – a nyilatkozattételi kötelezettségtől függetlenül – az alvállalkozói kör kialakítása során az ajánlattevő vegye figyelembe:

Felhívjuk figyelmüket, hogy

• a Kbt. 3. § 2. pontja értelmében a természetes személy szakember megbízási jogviszonyban történő bevonása alvállalkozó igénybe vételének minősül;

• építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65%-át. Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesülnek a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből. (Kbt. 138. § (1) bekezdés). Továbbá építési beruházás esetén a teljesítésben részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe az alvállalkozói szerződés értékének 65%-át meghaladó mértékben további közreműködőt (Kbt. 138. § (5) bekezdés);

• a nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni vagy az érintett alvállalkozó nyilatkozatát benyújtani arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a megelőző közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt.

1.8 Minősített Ajánlattevő(k)

A Minősített Ajánlattevőknek a Kormányrendelet – a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról – 19. § (7) és 24. § (1) bekezdése és V. fejezete szerint kell a kizáró okok fenn nem állását és alkalmasságukat igazolniuk.

1.8 Az ajánlattételi felhívás és a közbeszerzési dokumentumok módosítása

Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja a felhívásban, illetőleg a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeket.

Az ajánlattételi határidő, az ajánlattételi felhívás, illetőleg a közbeszerzési dokumentumok módosításáról, valamint az ajánlattételi felhívás visszavonásáról ajánlatkérő az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt közvetlenül, egyidejűleg írásban tájékoztatja azokat a gazdasági szereplőket, akiknek az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást megküldte. (Kbt. 115. §

(3) bekezdés).

1.9 Az ajánlattételi felhívás visszavonása, az ajánlatok elbírálásának mellőzése

Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja.

Az ajánlattételi felhívás visszavonásáról ajánlatkérő az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt közvetlenül, egyidejűleg írásban tájékoztatja azokat a gazdasági szereplőket, akiknek az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást megküldte. (Kbt. 115. § (3) bekezdés).

Az ajánlattételi határidő leteltét követően az ajánlatkérő nem köteles az ajánlatokat elbírálni, ha bizonyítani tudja, hogy a határidő leteltét követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye. Ezekben az esetekben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

1.10 Az közbeszerzési dokumentum

1.10.1 A közbeszerzési dokumentum rendelkezésre bocsátása

A dokumentáció Kbt. 57. § (2) bekezdésének megfelelő elérése érvényességi feltétel. Az elérés igazolására az elérést biztosító elektronikus felületen a dokumentumok letöltésekor feladódó adatbekérő ablak gazdasági szereplőre vonatkozó adatokkal történő kitöltésével kerül sor.

A közbeszerzési dokumentumokat ajánlatonként legalább egy ajánlattevőnek vagy az ajánlatban megnevezett alvállalkozónak elektronikus úton el kell érnie az ajánlattételi határidő lejártáig.

A teljes közbeszerzési dokumentumot elektronikus úton elérheti térítésmentesen valamennyi érdeklődő gazdasági szereplő a felhívás I.3) pontjában megadott elérhetőségen.

1.10.2 A közbeszerzési dokumentum bizalmas jellege

A gazdasági szereplő köteles az közbeszerzési dokumentumban foglalt információkat, terveket bizalmasan kezelni és harmadik fél részére csak annyit adhat át ezekből, amennyire a harmadik félnek a közbeszerzés tárgyának egy részére adandó árajánlat elkészítéséhez feltétlenül szüksége van. A közbeszerzési dokumentum, annak egyes részei, vagy a közbeszerzési dokumentum másolati példányai, illetve annak részei kizárólag a dokumentumokban feltüntetett rendeltetési célnak megfelelően, jelen eljárásban történő ajánlattételre kerülhetnek felhasználásra. Amint a gazdasági szereplő átveszi az közbeszerzési dokumentumot, köteles ellenőrizni, hogy az tartalmában megfelel-e a tartalomjegyzék szerinti tartalomnak. Bármely eltérést vagy hiányt haladéktalanul írásban jeleznie kell. Amennyiben ezt elmulasztja, az ajánlat beadását követően már nem hivatkozhat arra, hogy bármely a tartalomjegyzékben szereplő információ nem volt a részére elérhető.

1.10.3 A közbeszerzési dokumentum tartalma

A megvalósítandó feladat általános ismertetését, az ajánlattétel szabályait és a vonatkozó feltételeket az közbeszerzési dokumentum tartalmazza. A közbeszerzési dokumentum 5 fő részből áll.

1. fejezet: Ajánlati felhívás

2. fejezet: Útmutató az ajánlattevők részére

3. fejezet: Műszaki leírás, árazatlan költségvetések és tervdokumentáció

4. fejezet: Vállalkozási szerződés-tervezet

5. fejezet: Az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzéke, nyilatkozat minták és az organizációs vállalások alátámasztására benyújtandó organizációs tervkészítéséhez szükséges alaprajzok

6. fejezet: A Kbt. 69.§ szerint benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzéke, nyilatkozat minták – adott esetben

1.11 A Kiegészítő tájékoztatás

A gazdasági szereplő, aki a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet, a megfelelő ajánlattétel érdekében a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban nyújthatja be kérdéseit, lehetőség szerint olyan időpontban, mely lehetővé teszi az ajánlatkérő a Kbt. 114. §

(6) bekezdés szerinti ésszerű időben történő válaszadását.

A válaszok kiegészítő tájékoztatás formájában ésszerű időben, egyidejűleg megküldésre kerülnek, illetőleg hozzáférhetőek lesznek a gazdasági szereplők számára (Kbt. 114. § (6) bekezdés).

A kiegészítő tájékoztatást ajánlatkérő a gazdasági szereplők részére azonos feltételek mellett közvetlen megküldés útján teszi elérhetővé. Egyebekben az ajánlatkérő, a kiegészítő

tájékoztatás tartalmára, formájára, megadására vonatkozóan a Kbt. 56. § (5) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

Az ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások közbeszerzési dokumentumoknak minősülnek, az ajánlatot a kiegészítő tájékoztatás figyelembevételével kell elkészíteni és benyújtani.

Ajánlatkérő a gazdasági szereplőkkel – a Kbt. 1. § és 2. § (1)-(3) bekezdésben foglalt, a verseny tisztaságára, nyilvánosságára, valamint az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód követelményére tekintettel – fentieken túl, további külön megbeszélést, telefonos egyeztetést nem folytat.

A gazdasági szereplők kizárólagos kockázata, hogy gondosan megvizsgálják az ajánlati dokumentációt és annak minden kiegészítését, amely az ajánlati időszak alatt került kibocsátásra, valamint, hogy megbízható információkat szerezzenek be minden olyan körülmény és kötelezettség vonatkozásában, amely bármilyen módon is befolyásolhatja az ajánlat természetét, mennyiségi jellemzőit vagy az építési munka megvalósítását abban az esetben, ha az ajánlat elfogadást nyer. Az ajánlattétel után ajánlatkérő tervhibából adódó többletköltséget nem fogad el.

Amint a gazdasági szereplő átveszi az ajánlati dokumentációt, köteles ellenőrizni, hogy az tartalmában megfelel-e a tartalomjegyzék szerinti tartalomnak. Bármely eltérést vagy hiányt a gazdasági szereplőnek haladéktalanul írásban jeleznie kell. Amennyiben ezt elmulasztja, az ajánlat beadását követően már nem hivatkozhat arra, hogy bármely a tartalomjegyzékben szereplő információ nem volt a részére elérhető.

1.15 Helyszíni bejárás, konzultáció

Jelen eljárás keretében konzultációt, ajánlatkérő helyszíni bejárást tart, melynek idejét és helyét a felhívás megfelelő pontja tartalmazza.

1.13. Ajánlati kötöttség

Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlattételi határidő lejártától számított 60 nap (Kbt. 81.

§ (11) bekezdés szerint). A Kbt. 70. § (2) bekezdés szerinti esetben – ha szükséges – az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége – amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik – ajánlatkérő által megjelölt időpontig tart. A kérést és a válaszokat írásban (telefaxon, emailben, vagy postai úton) kell megküldeni. A kérésnek eleget tevő ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem kéri, és nem is engedi meg, hogy módosítsa az ajánlatát.

Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – adott esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további hatvan nappal meghosszabbodik.

1.14. A szerződés

A szerződés egyösszegű (átalányáras) típusú.

1.15 Felelősségbiztosítás

Ajánlatkérő a Kormányrendelet 26. §-a alapján tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – a közbeszerzés tárgyát képező projektre, a szerződés teljes időtartamát lefedő felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által előírt tárgyra és mértékűre.

Ajánlatkérő az alábbi biztosítási mértékeket az ajánlattételi felhívás vonatkozó pontjában határozta meg.

Xxxxxxxxxxx tudomásul veszi, és vállalja, hogy az előzőek szerinti előírás teljesítésének elmaradása az ajánlattevő szerződéskötéstől való visszalépésének minősül a Kbt. 124. § (4) bekezdése alapján, és ajánlatkérő – kihirdetése esetén – a második legkedvezőbb ajánlattevővel köt szerződést.

Az ajánlattevő az előírt teljesítési határidő esetleges csúszása vagy meghosszabbítása esetén ajánlattevő köteles a felelősségbiztosítás időtartamát meghosszabbítani.

1.16 Az építési munkák rövid ismertetése

Elvégzendő kivitelezési munkák

A munkákra vonatkozó részletes műszaki információkat a közbeszerzési dokumentumok részét képező Műszaki leírás, tételes árazatlan költségvetések és – amennyiben ezek mellékletekként rendelkezésre bocsátásra került – a tervdokumentáció tartalmazzák.

1.17 A munkavállalók védelme

Az ajánlattevőnek tájékozódnia kell a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelnie (Kbt. 73. § (5) bekezdés).

Azon szervezetek (hatóságok) neve és címe, amelyektől a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről tájékoztatás kérhető:

A munkavállalók védelme és a munkafeltételek tekintetében BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 000.

Tel.: (00) 0 000-0000

Honlap: xxxx://xxxxxx0.xxxxx.xx/xxxx/

Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 49.

Postacím: 1438 Budapest Pf. 520.

tel: 00-0-000-0000

fax: 00-0-000-0000

E-mail: xxxxxxxxxx-xx-xxxxxx-xx@xxxx.xxx.xx, budapestfv-kh- xxxxxx@xxxx.xxx.xx

Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelősége

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 49.

Postacím: 1438 Budapest, Pf. 520.

tel: 00-0-000-0000

fax: 00-0-000-0000

E-mail: xxxxxxxxxx-xx-xxxxxx-xx@xxxx.xxx.xx, budapestfv-kh- xxxxxx@xxxx.xxx.xx

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központ

Székhely: 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11.

Tel.: 06-1- 000-0000

Fax: 06-1- 000-0000

Honlap: xxx.xxxxx.xx

Nemzetgazdasági Minisztérium (munkabiztonság)

Székhely: 1051 Budapest, Xxxxxx xxxxx tár 2-4. Levelezési cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxxx xxx 0-0.

honlap: xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxx

A tájékoztatással és tanácsadással kapcsolatos feladatok ellátása az alábbiak szerint történik:

A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya Munkavédelmi Információs Szolgálatot (MISZ) működtet:

Ingyenesen hívható zöld szám: 06-80/204-292 e-mail: xxxxxxxx-xxxx@xxxx.xxx.xx

honlap: xxx.xxxx.xxx.xx/xxxxx.xxxx?xxx_xxxxx000

A megyeszékhelyeken, a helyszínen a Fővárosi, Megyei Kormányhivatalok Foglalkoztatási Főosztályának Munkavédelmi Ellenőrzési Osztályai (elérhetőségeik megtalálhatóak a xxxx://xxx.xxxx.xxx.xx/xxxxx.xxxxxxxxxxx az

„Elérhetőségek/Munkavédelmi felügyelőségek” menüpont alatt) segítik tájékoztatással és tanácsadással a munkáltatókat és a munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket munkavédelemmel kapcsolatos jogaik gyakorlásában, kötelezettségeik teljesítésében.

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Székhely: 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11.

telefon.: 06-1- 000-0000

fax: 06-1- 000-0000

honlap: xxx.xxxxx.xx

Országos Tisztifőorvosi Hivatal (munkaegészségügy)

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx xx 0-0. Levelezési cím: 1437 Budapest, Pf. 839. telefon.: 06-1/000-0000 (központi telefonszám) e-mail: xxxxxxxxxxxxx@xxx.xxxxx.xx

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (bányászati munkavédelem)

Székhely: 1145 Budapest, Columbus u. 17-23.

Levelezési cím: 1590 Budapest, Pf. 95. Ingyenesen hívható zöld szám: 06-80/204-258 telefon.: 06-1/000-0000 (központi telefonszám) e-mail cím: xxxxxxx@xxxx.xx

2015. április 01-től a megyei kormányhivatalokba integrálódott területi bányakapitányságok elérhetősége és illetékességi területe megtalálható a xxx.xxxx.xx honlapon az „Elérhetőség/Korábbi bányakapitányságok” menüpont alatt.

Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (környezetvédelem)

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 58/A. Levelezési cím: 1539 Budapest, Pf.:675

Ügyfélszolgálat: Zöld-pont Iroda, 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a. fsz. 6. telefon: x00 0 000 0000

e-mail: xxxxxxxx@xxxxxxxxxxx.xx; xxxxxxxx@xxxxx.xxx.xx honlap: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx

A megyeszékhelyeken, a helyszínen a Fővárosi, Megyei Kormányhivatalok Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályai adnak tájékoztatást a gazdasági szereplőknek.

(elérhetőségeik megtalálhatóak a xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx/xxxxxxxx- felugyelosegek.php honlapon)

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 49.

telefonszám: x00-0-000-0000 e-mail cím: xxxx@xxxxx.xxx.xx honlap: xxx.xxxxx.xxx.xx

A megyeszékhelyeken a Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság megyei kirendeltségei (elérhetőségeik megtalálhatóak a xxx.xxxxx.xxx.xx honlapon) adnak tájékoztatást a gazdasági szereplőknek.

1.17 Kapcsolattartás

Az ajánlattételi határidő lejártáig a közbeszerzési dokumentum elérése kapcsán megadott, míg az ajánlattételi határidő lejártát követően kizárólag az ajánlatban az Információs adatlapon kapcsolattartóként feltüntetett személlyel közöltek az ajánlattevők, illetőleg közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők mindegyike vonatkozásában joghatályos közlésnek minősülnek. Az eljárás bármely szakaszában a kapcsolattartónál megjelölt faxszámra vagy az eljárásban az ajánlattevő által megadott e-mail címre megküldött fokozott biztonságú digitális aláírással ellátott e-mail üzenet, dokumentum a sikeres elküldés visszaigazolásának pillanatában az ajánlattevő, illetőleg közös ajánlattétel esetén valamennyi közös ajánlattevő részére joghatályosan kézbesítettnek tekintendő.

A kapcsolattartó személyében, illetőleg adataiban bekövetkező változást írásban kell az ajánlatkérő felé bejelenteni. Az ajánlatkérő a kizárólag a nyilatkozat eredeti példányának kézhezvételét követően köteles a kapcsolattartó személyében, illetőleg adataiban bekövetkező változást figyelembe venni.

Az ajánlatkérő részére az egész eljárás folyamán megküldésre kerülő valamennyi dokumentumot postai úton, faxon, elektronikus úton vagy személyesen kell eljuttatni. Az eljárás bármely szakaszában az ajánlatkérő részére küldött bármilyen üzenet, dokumentum csak akkor tekinthető az ajánlatkérő részére joghatályosan kézbesítettnek, ha postai úton megküldött vagy személyesen átadott dokumentumok eredeti példányát az ajánlatkérő kézhez kapja, illetve ha a fax, e-mail üzenetet kézhez vette.

Az eljárás bármely szakaszában az ajánlatkérő részére az előírt módon megküldött bármilyen üzenet, dokumentum tartalmát az ajánlatkérő csak akkor veszi figyelembe, ha:

⮚ a dokumentum a rá előírt tartalmi és formai követelményeknek maradéktalanul megfelel; és

⮚ a dokumentum:

- az ajánlattevő kapcsolattartójának; vagy

- az ajánlattevő cégjegyzésre jogosultjának, illetőleg jogosultjainak; vagy

- közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevői megállapodás szerinti képviselőjének; vagy

- az előbbi három bekezdésben említettek bármelyike által cégszerűen meghatalmazott személy aláírásával kerülnek megküldésre az ajánlatkérő részére.

2. Az ajánlatok elkészítése és benyújtása

2.1 Formai követelmények

Az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatokat a Kbt. 68. § (2) bekezdés alapján egy eredeti példányban írásban, zártan, a felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi, határidő lejártáig. Az eredeti példányt a Kbt. 47. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell elkészíteni.

Az ajánlatkérő előírja 1 db, jelszó nélkül olvasható, az utólagos módosítás lehetőségét kizáró formátumú (pl.: pdf) elektronikus másolati példány benyújtását, CD-n vagy DVD-n vagy egyéb elektronikus adathordózón (Kbt. 68. § (2) bekezdés). A papír alapú és az elektronikus ajánlati példány különbözősége esetén a papír alapú ajánlati példány az irányadó.

A Kbt. 47. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlat Kbt. 68. § (2) bekezdése szerinti egy eredeti példányának a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat eredeti aláírt példányát kell tartalmaznia, továbbá az alábbi formai előírásoknak kell megfelelnie:

a) Az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatot a fent meghatározott példányszámban – több részre történő ajánlattétel esetén az ajánlattétellel érintett – kell az alábbiak szerint összeállítani, és beadni;

b) Az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlat eredeti példányát zsinórral, lapozhatóan össze kell fűzni, a csomót matricával az ajánlat első vagy hátsó lapjához rögzíteni, a matricát le kell bélyegezni, vagy az ajánlattevő részéről erre jogosultnak alá kell írni, úgy hogy a bélyegző, illetőleg az aláírás legalább egy része a matricán legyen;

c) Az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlat folyamatos oldalszámozása eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő a szöveget vagy számokat vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A címlapot és hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet számozni.

d) Az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatnak az elején tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján az ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak;

e) Az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatban lévő, minden nyilatkozatot a végén alá kell írnia az adott gazdasági szereplőnél erre jogosult(ak)nak, vagy olyan személynek, vagy személyeknek, aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak;

f) Az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlat minden olyan oldalát, amelyen – az ajánlat beadása előtt – módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni.

Amennyiben bármilyen eltérés, különbség, különbözőség lenne közöttük, az eredeti, nyomtatott példány az irányadó.

Az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlat címlapján szerepelnie kell az ajánlattevő nevének. Amennyiben több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a címlapon a közös ajánlattevők együttműködési megállapodásában szerepelő közös nevét, vezető cégét, és tagjait kell feltüntetni.

Az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlat eredeti példányát géppel vagy tintával kell írni és minden egyes saját nyilatkozatot cégszerűen alá kell írnia az adott gazdasági szereplő cégjegyzésre jogosult vezetőjének. Az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlat, mint jognyilatkozat abban az esetben fogadható el joghatályosnak, ha az a cégjegyzésre jogosult

személy(ek)től ered, a cégaláírási nyilatkozatnak megfelelő formában, illetve az általa(uk) kifejezetten e célra meghatalmazott személy írja alá.

Az aláírási mód, és jogosultság ellenőrzése érdekében a cégnek minősülő ajánlattevőnek, és, a Kbt. 65. § (7) bekezdés szerinti szervezetnek az ajánlathoz csatolni kell a Kbt. 47. § (2) bekezdés szerinti – egyszerű másolat – formában hiteles cégaláírási nyilatkozatát (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás- mintát, vagy két tanú aláírásával ellátott igazoló dokumentumát.

Amennyiben nem cégjegyzésre jogosult személy(ek), hanem az általa(uk) kifejezetten e célra felhatalmazott személy ír alá a gazdasági szereplő nevében és képviseletében az ajánlat megtétele során, úgy az ő képviselői minőségét – az őt meghatalmazó cégjegyzésre jogosult vezető(k) hiteles cégaláírási nyilatkozatán (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáján túl – közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírás-mintáját és a meghatalmazás tartalmát is magába foglaló, irattal köteles igazolni az ajánlatban.

A csomagoláson az alábbi adatoknak szerepelnie kell:

„Ajánlat: Xxxx Xxxxxx Múzeum felújítása” és „Kizárólag az ajánlattételi határidő lejártakor bontható fel!”

Amennyiben a csomagolás vagy annak feliratozása nem az előírtak szerint történik, azonban a Kbt. szabályainak megfelel, úgy az nem eredményezi az ajánlat érvénytelenségét, azonban az ajánlattevő kockázata, ha ajánlatát elirányítják, vagy nem kerül az ajánlatok bontásának időpontjában felbontásra.

2.2. Ajánlati biztosíték

Ajánlatkérő az érvényes ajánlattételt nem kötötte ajánlati biztosíték nyújtásához.

2.3 Az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatok benyújtásának határideje és helye

Az ajánlatok benyújtásának ideje: az ajánlattételi határidő lejártának napjáig munkanapokon hétfőtől-csütörtökig 10:00-14:00, pénteken 10:00-12:00 között, az ajánlattételi határidő lejártának napján: 10:00 órától az ajánlattételi határidőig.

Irányadó idő: Az ajánlati felhívásban és a további közbeszerzési dokumentumokban valamennyi órában megadott határidő magyar helyi idő (CET) szerint értendő.

Az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatot az ajánlati felhívásban megjelölt időpontig az ott megadott helyre kell személyesen (ajánlattevő képviselője, vagy az általa megbízott, vagy pl. futárszolgálat igénybevételével), vagy postai úton benyújtani. Az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatot az ajánlatkérő csak akkor tekinti határidőn belül benyújtottnak, ha annak kézhezvétele, a beadás helyeként megjelölt hivatalos helyiségben, az ajánlattételi határidő lejárata előtt megtörténik.

Amennyiben ajánlattevő az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatát postai úton nyújtja be, az ezzel járó kockázatot az ajánlattevő saját maga viseli, mint például az ajánlat elvesztése, megsérülése, lezárásának megszűnése, a kézbesítés elkésettsége, stb.

Postai úton feladott ajánlatot az ajánlatkérő csak akkor tekinti határidőn belül megérkezettnek, ha annak kézhezvételére az ajánlattételi határidő lejártáig oly módon sor kerül, hogy az ajánlatkérő hivatalos postázási rendje szerint az a bontás helyszíneként megjelölt hivatali helyiségbe eljut.

2. 4 Az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatok módosítása és visszavonása

Ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig új ajánlat benyújtásával módosíthatja az ajánlatát. Ebben az esetben az elsőként benyújtott ajánlatot visszavontnak kell tekinteni (Kbt.

55. § (7) bekezdés).

Az ajánlattételi határidő lejárta előtt az ajánlattevő a korábban benyújtott ajánlatát visszavonhatja, amennyiben az ajánlatkérő a visszavonásról értesítést kap az ajánlattételi határidő lejártáig (Kbt. 53. § (8) bekezdés).

2.5 Elkésett ajánlatok

Az ajánlatkérő által kikötött, az eljárást megindító felhívásban rögzített határidő után beérkezett ajánlat benyújtásáról jegyzőkönyv kerül felvételre és megküldésre az összes - beleértve az elkésett – ajánlattevő részére. (Kbt. 67. § (4) bekezdés) A határidő lejárta után – a bontás helyszíneként megjelölt hivatalos helyiségbe – beérkező bármely ajánlatot az ajánlatkérő, a Kbt. 73. § (1) bekezdés a) pontja alapján érvénytelennek minősít.

3. Az ajánlatok felbontása és értékelése

A bírálat folyamata a következő:

Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőre benyújtott ajánlatok elbírálása és értékelése keretében elvégzendő cselekményeket az alábbi sorrendben végzi:

1) Az ajánlattételi határidőre benyújtott ajánlatok elbírálása a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat alapján.

2) Az ajánlattételi határidőre benyújtott ajánlatok elbírálása a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat kivételével.

3) Az ajánlattételi határidőre benyújtott ajánlatok elbírálása az aránytalanul alacsony ár vagy költség, valamint az egyéb teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalás vizsgálata tekintetében.

4) Az ajánlattételi határidőre benyújtott és a fenti vizsgálati körben megfelelőnek ítélt ajánlatok értékelése, az értékelési sorrend megállapítása.

5) Kbt. 69.§ szerinti tényleges igazolások bekérése – adott estben

6) Az eljárás eredményének megállapítása.

3.3.1 „Bírálat 1”:érvényesség vizsgálata

Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott ajánlatok vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek (Kbt. 69. § (1) bekezdés).

Az ajánlatkérő nyílt eljárásban az eljárást megindító felhívásban rendelkezhetett úgy is, hogy az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatok bírálatát a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat alapján - az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot. [Kbt. 81. § (5).]

⮚ A jelen eljárásban az ajánlati felhívás VI.3.6.) pontjában megjelöltek szerint alkalmazásra kerül / nem kerül alkalmazásra.

Az érvényesség vizsgálatán belül az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy mely ajánlat érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. A bírálat során a kizáró okok vonatkozásában a benyújtott nyilatkozatok kerülnek előzetes ellenőrzés alá, illetve az ajánlat tartalmának megfelelősége kerül ellenőrzésére, szükség szerint a Kbt. 71-72.

§ szerinti bírálati cselekmények elvégzésével.

Az ajánlatkérő – az ajánlat részeként benyújtott – nyilatkozatokkal egyidejűleg a Kormány rendeletében részletezettek szerint ellenőrzi a kizáró ok hiányát a rendelkezésre álló elektronikus nyilvántartásokból is. (Kbt. 114. § (2) bekezdés)

A gazdasági szereplők az adott eljárás során benyújtott formanyomtatványban található információkat másik közbeszerzési eljárásban is felhasználhatják, ha az abban foglalt információk továbbra is megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az ajánlatkérő által a másik eljárásban megkövetelt információkat. A formanyomtatvány újbóli felhasználása esetén a gazdasági szereplő köteles az adatokat az új eljárásnak megfelelően frissíteni és nyilatkozni arról, hogy az abban található adatok továbbra is megfelelnek a valóságnak. Ebben az esetben a gazdasági szereplő köteles a VI. részben található nyilatkozatokat is újból megtenni. (Kormányrendelet 7.§)

Az öntisztázás

Az ajánlattevő élhet a Kbt. 64. § szerinti öntisztázás alkalmazásával, amennyiben vele, alvállalkozójával, vagy alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetével szemben fennáll valamely felhívásban előírt kizáró feltétel. Az ajánlattevő a vonatkozó jogerős határozatot az kizáró okra vonatkozó nyilatkozatával együtt köteles benyújtani.

Hiánypótlás lehetősége, felvilágosítás kérés

Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől felvilágosítást kérni (Kbt. 71. § (1).)

Ajánlatkérő – tekintettel a Kbt. 71. § (6) bekezdésében foglaltakra – rögzíti, hogy az első körös hiánypótlással az ajánlattevő által az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplő bevonása esetén annak tekintetében újabb hiánypótlást nem rendel el, arra nem ad lehetőséget.

A hiánypótlás, felvilágosítás kérés során az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (2)-(10) jár el.

Számszaki hiba kezelése

Ha az ajánlatkérő az ajánlatban a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerinti értékelés eredményére kiható számítási hibát észlel, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell (Kbt. 71. § (11) bekezdés).

A közbeszerzési (Döntőbizottsági) gyakorlat alapján azonban ebben a körben kizárólag azok a hibák kerülhetnek javításra, amelyek hibás matematikai műveletekből (összeadási, szorzási hibák) erednek. Nem kerülhetnek javításra e körben a kiírással ellentétes, vagy hiányos árképzésre visszavezethető hibák, hiányosságok, az ajánlatkérő nem képezhet „új” árelemeket, nem pótolhat ajánlattételi hiányosságokat, nem javíthat hibás számítási módokat. Továbbá az ajánlatkérő nem köteles átszámolni a teljes ajánlatot, javítási kötelezettsége kizárólag az értékelésre kiható számítási hibák javítására terjed ki.

Aránytalanul alacsony ár vagy költség, valamint az egyéb teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalás vizsgálata

Nyílt eljárásban az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban rendelkezhetett úgy, hogy a bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vizsgálatára vonatkozó részét az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatok értékelését követően végzi el. [Kbt. 81. § (4).]

⮚ A jelen eljárásban alkalmazásra kerül / nem kerül alkalmazásra.

Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni kívánt szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe

vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely Kbt. 76. § szerint önállóan értékelésre kerül (Kbt. 72. § (1) bekezdés). Az ajánlatkérő a vizsgálat, és az ajánlat e tekintetben történő értékelése során a Kbt. 72. § (2)-(7) bekezdés szerint jár el.

Amennyiben a rezsióradíj mértéke az eljárásban a Kbt. 76. §-a szerint önállóan értékelésre kerül, aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. (az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (X.30.) Kormányrendelet 25. §)

A fentiekben foglalton kívüli esetekben az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti indokolás kérése keretében arra vonatkozóan is tájékoztatást kér, hogy az aránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevő az ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor egyes – az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendeletben meghatározottak szerint az építőipari minimális rezsióradíj elemeit képező – költségeket milyen összeggel és módon vett figyelembe. Ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb, mint az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértéke, az ajánlatkérő különös figyelemmel vizsgálja a Kbt. 72. § (4) bekezdése szerinti körülmények fennállását

Ha az ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást, akkor is a Kbt. 72. § (1)-(6) bekezdés kerül megfelelően alkalmazásra. Ebben az esetben az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy az adott kötelezettségvállalás teljesíthető.

3.3.2 Értékelés

A fentiek alapján megfelelőnek (a „Bírálat 1” alapján érvényesnek) talált ajánlatokat ajánlatkérő a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja szerint értékeli. Ajánlatkérő az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempont, a legjobb ár-érték arány szempontja alapján értékeli.

Az ajánlatok értékelési szempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 1-10.

Értékelési szempontok	Értékelési módszer szempontonként
1. Egyösszegű ajánlati ár (nettó Ft)	relatív, fordított arányosítás
2. Jótállási idő vállalása (hónap; min. 12 xxxxx, xxx. 36 hónap)	abszolút, folytonos hasznossági függvény
3. Ajánlattevő által teljesítésbe, felelős műszaki vezetőként bevonni kívánt szakember jogosultság megszerzéséhez szükséges mértéket meghaladó, műemlék épület átalakítási/felújítási munkákban szakmai tapasztalat (db projekt; Kbt. 77.§ (1) szerint min0/max3 db)	abszolút, folytonos hasznossági függvény
4. Organizáció vonatkozásában tett vállalások	abszolút, pontozás

A módszereket az ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóság [2016. december 21. napján kiadott (Közbeszerzési Értesítő 2016. évi 147. szám)] „Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról” c. útmutatója 1. számú melléklete alapján határozta meg.

A pontszámok meghatározására vonatkozó értékelési módszerek részletes ismertetése valamennyi részre vonatkozóan:

1. értékelési szempont

A módszer meghatározása:

A Közbeszerzési Hatóság 2016. december 21-n kiadott útmutatója (Közbeszerzési Értesítő 2016. évi 147. szám) III./A./1./ba) pontja szerinti relatív módszer, a "fordított arányosítás" módszere.

A fordított arányosítás alkalmazásában a legkedvezőbb (az ajánlatkérő számára legelőnyösebb) megajánlás kapja a maximális 10 pontot, a további ajánlatok arányosan kevesebb pontot kapnak. Az ajánlati ár esetében a legalacsonyabb érték a legkedvezőbb. Az ajánlati paraméter nagysága és a hozzá tartozó pontszám között fordított arányosság áll fenn.

A pontszámítás módszere:

P = ⎛ Alegkedvezőbb ⎞

ahol

⎜

⎟

⎝

⎜ Avizsgalt

⎟× (Pmax − Pmin )+ Pmin

⎠

P a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pont Pmax a pontskála felső határa (10)

Pmin a pontskála alsó határa (0)

Alegkedvezőbb a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme (ajánlati ára) Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme (ajánlati ára)

A pont számítása két tizedesjegyre történő kerekítéssel kerül kiszámításra a matematikai kerekítés általános szabályai szerint (1-4-ig lefelé, 5-9-ig felfelé történik a kerekítés). Ajánlatkérő jogosult és egyben köteles, az aránytalanul alacsony árat tartalmazó vállalás gazdasági ésszerűségének vizsgálatára (Kbt. 72.§ (1)-(6) bekezdés szerint).

2. értékelési szempont: Jótállási időtartam (hónap)

A módszer meghatározása:

A Közbeszerzési Hatóság 2016. december 21-n kiadott útmutatója (Közbeszerzési Értesítő 2016. évi 147. szám) 1. számú melléklet/B./2. pontja szerinti abszolút módszer, a "folytonos hasznossági függvény" módszere.

Ajánlatkérő a megajánlott jótállási időtartam hónapjainak száma esetében a 12 hónapot, mint minimálisan elvárt megajánlást írja elő. Ajánlatkérő a megajánlott jótállási időtartam hónapjainak száma esetében a 36 hónapot, mint legkedvezőbbként értékelt megajánlást írja elő, melyre, illetve melynél magasabb mértékű megajánlás esetén egyaránt 10 pont kerül kiosztásra. Az értékelés során az ajánlatkérő ezen – előírtak figyelembe vételével – tett megajánlást értékeli 12 hónap (JImin) és 36 hónap (JImax) között (beleértve a két szélsőértéket) lineárisan növekvő – két tizedes jegyre kerekített – pontszámot oszt ki, az alábbi képlet szerint:

⮚ JI = 36hónap(JImax), illetve ha JI >36hónap(JImax) 🡪 P= 10 pont;

⮚ JI = 12hónap(JImin) 🡪 P = 0 pont, illetve ha JI < 12hónap(JImin) 🡪az ajánlat érvénytelen;

⮚ ha 12 hónap < JI < 36 hónap

P = [(JI – JImin) / (JImax - JImin)] * (Pmax - Pmin) + Pmin ahol:

P a megajánlott jótállási időtartam pontértéke Pmax a pontskála felső határa (10)

Pmin a pontskála alsó határa (0)

JI az adott ajánlatban megajánlott jótállási időtartam (hónapokban megadva).

A pont számítása két tizedesjegyre történő kerekítéssel kerül kiszámításra a matematikai kerekítés általános szabályai szerint (1-4-ig lefelé, 5-9-ig felfelé) történik a kerekítés.

3. Értékelési szempont

Ajánlattevőnek ezen értékelési szempont tekintetében vállalását a felolvasólapon kell megadnia.

Ajánlatkérő az értékelés során ajánlattevő vállalását az alábbiak szerint értékeli:

A diszkrét hasznossági függvény alkalmazásában a legkedvezőbb 3 db-ra (Tmax), illetve az ennél magasabb számra, vonatkozó megajánlás kapja a maximális 10 pontot. Az ajánlatkérő érvényes ajánlatként fogadja el, amennyiben ajánlattevő 0 db (Tmin) projekttel (tapasztalattal) rendelkezik. Ez esetben az ajánlat vonatkozó pontszáma 0 pont.

Az értékelés során az ajánlatkérő ezen – előírtak figyelembe vételével – tett megajánlást értékeli 0 db (Tmin) és 3 db (Tmax) között (beleértve a két szélsőértéket) lineárisan növekvő – két tizedes jegyre kerekített – pontszámot oszt ki, az alábbi képlet szerint:

⮚ T = 3 db (Tmax), illetve ha T > 3 db (Tmax) 🡪 P= 10 pont;

⮚ T = 0 db (Tmin) 🡪 P = 0 pont;

⮚ ha 0 db < T < 3 db

P = [(T – Tmin) / (Tmax - Tmin)] * (Pmax - Pmin) + Pmin ahol:

P a teljesítésben résztvevő szakember szakmai tapasztalatának pontértéke Pmax a pontskála felső határa (10)

Pmin a pontskála alsó határa (0)

T az adott ajánlatban bevonásra kerülőként bemutatott felelős műszaki vezető felkészültsége szakmai tapasztalata, a műemlék épület átalakítási/felújítási munkákban szerzett szakmai tapasztalata (projektek száma – db, ahol db=darab) alapján.

Ajánlatkérő szakmai tapasztalatként értékel minden olyan műemlék épület átalakítási/felújítási munkát, melyben az érintett szakember – az FMV jogosultság (MV-É vagy MV-É-M) megszerzéséhez szükséges mértéket meghaladóan – bármilyen pozícióban részt vett.

Építési szakterület

MV- É

Általános építmények építésére, átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési- szerelési munkák felelős műszaki vezetése. A műszaki vezetés az Épkiv. 22. § (4) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó szakági munkára nem vonatkozik.

okleveles építészmérnök, okleveles építőmérnök, építészmérnök, építőmérnök,

év 4

év

Építési szakterület műemléki részszakterülete

MV-

É-M

Az építési szakterület (MV-É) szerinti építési-szerelési munkák felelős műszaki vezetése műemlék építmény esetén.

okleveles építészmérnök

év

Műemlékkel kapcsolatos építési beruházás alatt a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott műemléken, nyilvántartott műemléki értéken (a továbbiakban együtt: műemlék) végzett, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységnek minősülő építési beruházást kell érteni (322/2015. (X.30.) Kormányrendelet 34.§ (2) bekezdés). Ebből következőleg az értékelés során, a szakmai tapasztalat körében, a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott műemléken, nyilvántartott műemléki értéken (a továbbiakban együtt: műemlék) végzett, hatósági bejelentéshez vagy építésügyi hatósági engedélyhez kötött, épület átalakítási/felújítási munkákban szerzett gyakorlat kerül értékelésre.

4. Értékelési szempont

A módszer meghatározása:

A Közbeszerzések Hatóság útmutatója: az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról (KÉ 2012. évi 61. szám, 2012. június 1.) III./B./1 pontja szerinti abszolút módszer, a "pontozás" módszere szerint történik.

Ajánlatkérő részéről elvárás, hogy az ajánlattevő rendelkezzen a műszaki leírásban előírtak szerinti korlátozások között, illetve előírásoknak megfelelően alakítsa ki helyszíni organizációs feltételeit. Az ajánlatkérő részéről a Műszaki leírás vonatkozó pontjának megfelelően kialakított helyszíni organizációs megoldások elfogadottak. Ezen belül ajánlatkérő számára – tekintettel a kivitelezéssel érintett terület műemléki, kertvárosi jellegére

– kedvezőbb, hogyha ajánlattevő nem, vagy minél kisebb mértékben/ideig foglal közterületet a kivitelezés időtartama alatt, illetve, ha az építési hulladék minél rövidebb ideig tartózkodik a megvalósítás helyszínén. További előnyként értékeli az ajánlatkérő, ha az ajánlattevő által alkalmazandó megoldás úgy kerül kialakításra, hogy a kapu mindeközben nem kerül kibontásra. Ajánlattevőnek a felolvasólapon a vállalásnak megfelelő adatokat kell feltüntetnie, melyeket a szakmai ajánlat részeként benyújtandó organizációs tervvel kell alátámasztania. A vonatkozó pontszámokat ajánlatkérő – a fenti preferenciák alapján – az alábbi pontozási módszertan szerint határozza meg:

⮚ Ha az ajánlattevő által a felolvasólapon – illetve a vonatkozó organizációs tervén – az alábbi többletvállalásokra nem tesz vállalást, az ajánlat pontértéke 0 pont;

⮚ Ha az ajánlattevő által a felolvasólapon – illetve a vonatkozó organizációs tervén – vállalást tesz arra, hogy legfeljebb a kivitelezési időszak 1/2-ben foglal közterületet, a vállalás + 1 értékelési pontszámot kap;

⮚ Ha az ajánlattevő által a felolvasólapon – illetve a vonatkozó organizációs tervén – vállalást tesz arra, hogy legfeljebb a kivitelezési időszak 1/3-ban foglal közterületet, a vállalás + 2 értékelési pontszámot kap;

⮚ Ha az ajánlattevő által a felolvasólapon – illetve a vonatkozó organizációs tervén – vállalást tesz arra, hogy a kivitelezési időszakban egyáltalán nem foglal közterületet, a vállalás + 3 értékelési pontszámot kap;

⮚ Ha az ajánlattevő által a felolvasólapon – illetve a vonatkozó organizációs tervén – vállalást tesz arra, hogy a kapu kibontása nélkül valósítja meg a kivitelezést, a vállalás + 4 értékelési pontszámot kap;

⮚ Ha az ajánlattevő által a felolvasólapon – illetve a vonatkozó organizációs tervén – vállalást tesz arra, hogy a kivitelezési időszak alatt legalább minden 5. munkanapon, vagy rövidebb időtartamonként biztosítja az építési hulladék elszállítását, a vállalás + 1 értékelési pontszámot kap;

⮚ Ha az ajánlattevő által a felolvasólapon – illetve a vonatkozó organizációs tervén – vállalást tesz arra, hogy a kivitelezési időszak alatt legalább minden 3. munkanapon, vagy rövidebb időtartamonként biztosítja az építési hulladék elszállítását, a vállalás + 2 értékelési pontszámot kap;

⮚ Ha az ajánlattevő által a felolvasólapon – illetve a vonatkozó organizációs tervén – vállalást tesz arra, hogy a kivitelezési időszak alatt minden munkanapon biztosítja az építési hulladék elszállítását, a vállalás + 3 értékelési pontszámot kap.

Összesítés:

Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatoknak az értékelési szempontok/részszempontok szerinti tartalmi elemeit a megadott ponthatárok között és módszerrel értékeli, majd az egyes tartalmi elemekre adott pontszámokat megszorozza a súlyszámmal, majd pedig ajánlatonként összeadja.

Azaz az értékelési szempontonként/részszempontonként elért pontszámok (t) az értékelési szemponthoz/részszemponthoz tartozó súlyszámmal (s) való szorzás után ajánlattevőnként kerülnek összegezésre.

(p) = (t) * (s)

P = Σ (p) = Σ [(t) * (s)]

A pontszámok (t) meghatározása két tizedes jegyre, míg a súlyozott pontszámok (p) meghatározása pozitív, egész számokban történik, a matematikai kerekítés általános szabályai szerint (1-4-ig lefelé, 5-9-ig felfelé történik a kerekítés). A legmagasabb súlyozott összpontszámot (xxx X) elérő ajánlattevő lesz az eljárás nyertese, mivel ő nyújtotta be a legjobb ár-érték arányt megjelenítő ajánlatot.

3.3.3 Előzetes vizsgálat lezárása

Az ajánlatkérő a bírálato(ka)t, illetve az értékelést kötetően megállapítja az alkalmassági feltételeknek és a kizáró okoknak való megfelelést az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlattal szembeni elvárások szerint megfelelően igazoló, az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevők körét.

Harmadik fázis (adott esetben)

A Kbt. 69. § (4) bekezdése szerint ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően – amennyiben alkalmassági feltétel előírásra került és az ezeknek való megfelelés igazolása körében szükséges, illetve amennyiben a kizáró feltételnek való megfelelés megítéléséhez további igazolás szükséges – az értékelési szempontokra figyelemmel a legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívja a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására.

Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy a (4) bekezdésben foglaltak szerint nemcsak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások benyújtására. Az e bekezdés szerinti lehetőséggel az ajánlatkérő akkor élhet, ha az értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az ajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik (Kbt. 69. § (6) bekezdés)

Ha az ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálata során alapos kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan, bármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a (4) bekezdés szerinti igazolásokat. (Kbt. 69. § (7) bekezdés)

Az ajánlatkérő az ajánlattevő kizáró okoknak való megfelelését a Kbt. 69. § (9) bekezdésben foglaltak szerint bírálja el. Ha az ajánlattevő nem, vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem, megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban foglaltakat, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő – az érintett ajánlat érvénytelenné nyilvánítása mellett – ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerint az igazolások benyújtására.

Csak olyan ajánlattevő nevezhető meg nyertes ajánlattevőként, aki a kizáró okok tekintetében a Kbt-ben és a külön jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett. Az ajánlatkérő az összegezésben csak akkor nevezheti meg a második legkedvezőbb ajánlattevőt, ha az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően őt is felhívta az igazolások benyújtására.

4. Az eredmény kihirdetése

Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, mely ajánlatkérő döntését tartalmazó összegezést minden ajánlattevőnek megküld (Kbt. 79. § (2)-(5) bekezdés).

A Kbt. értelmében az eljárás eredménytelen, ha Kbt. 75. § (1) bekezdés szerinti körülmény áll be.

Az eljárás eredménytelensége.

Az ajánlatkérő a Kbt. 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban az árajánlatok mindegyike meghaladja a – Kbt. 75. § (4) bekezdésének megfelelően igazolt, azaz az ajánlatok felbontása előtt ismertetett - rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét (Kbt. 70. §

(1) bekezdés).

Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban megadta, hogy nem alkalmazza az eljárásban a 75. § (2) bekezdés e) pontját.

5. Szerződéskötés

Az összegezés megküldését követően az ajánlatkérő a szerződést a nyertes ajánlattevővel írásban megköti a Kbt. 131. § (5) bekezdés szerinti ajánlati kötöttség időtartama alatt. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés - ha az összegezés javítására kerül sor és az eljárás eredményességére, az ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére vonatkozó adat módosul, a módosított összegezés - megküldése napját követő 10 napos időtartam lejártáig. A szerződés hatálya kiterjed kötelező jelleggel az ajánlatban vállalt kötelezettségek teljesítésében együttműködő partnerekre és alvállalkozókra is.

Az alábbiak szerinti – eljárást megindító felhívásban, illetve jelen dokumentációban a műszaki leírással összhangban előírt – feltételeknek való maradéktalan megfelelés a szerződéskötés feltétele:

• az értékeléshez bemutatott szakembere jogosultságának igazolása – amennyiben erre a közbeszerzési eljárás során nem került sor (a nevezett szakember jogosultsággal nem, csak a szükséges végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkezett az eljárás során).

• az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §-ában előírtak alapján nyertes ajánlattevőnek a szerződés

megkötésének időpontjában, valamint annak hatályban léte alatt rendelkeznie kell tevékenységére vonatkozó (jelen eljárás tárgyát képező építési beruházásra is kiterjedő) Contractors All Risks (C.A.R.) típusú építés-szerelés biztosítással, amelyben a vagyonbiztosítás biztosítási összege az egyösszegű ajánlati ár, felelősségbiztosítás minimális összege legalább 5 millió forint káreseményenként és legalább 50 millió forint évente..

Ajánlatkérő a fenti igazolások előírt tartalommal történő benyújtásának elmaradását a nyertes ajánlattevő szerződéskötéstől való visszalépéseként értelmezi, és így jogosult a Kbt. 131. § (4) bekezdése szerint, ha kihirdetésre került, a másodikként rangsorolt ajánlattevővel a szerződést létrehozását kezdeményezni.

Ellenőrzés tűrése: szerződő felek magukra nézve kötelezőnek fogadják el, hogy az államháztartásról szóló hatályos törvény szerinti illetékes ellenőrző szervezetek, feladat- és hatáskörüknek megfelelően a megkötött szerződések teljesítését rendszeresen ellenőrizhetik, és hogy részükre a jogszabályok szerinti információ megadása üzleti titokra való hivatkozással nem tagadható meg.

A szerződéskötésre vonatkozó szabályokat a Kbt. 131. § tartalmazza.

6. Az ajánlat kötelező felépítése, tartalma

Az ajánlat összeállításakor a következőket kell figyelembe venni:

• Az ajánlattevőnek az ajánlattételi felhívásban, illetőleg a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania;

• Ajánlatkérő iratjegyzéket és nyilatkozatmintákat bocsátott ajánlattevők rendelkezésére az ajánlat részeként benyújtandó igazolásokra és nyilatkozatokra vonatkozóan;

• Az ajánlattevők az ajánlat elkészítése és összeállítása során lehetőség szerint alkalmazzák a dokumentációban rendelkezésre bocsátott mintákat;

• A nyilatkozatok valóságtartalmáért az ajánlattevő felel;

• A közbeszerzési eljárásban a részt venni kívánó gazdasági szereplőknek igazolniuk kell, hogy nem állnak a kizáró okok hatálya alatt, valamint be kell nyújtaniuk a felhívásban, dokumentációban, az ajánlat érvényességének, tartalmi teljességének feltételeként előírt dokumentumokat.

• Az ajánlattevő ajánlatában az előírtak szerint köteles igazolni, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá (a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló Kormányrendelet 17. § alapján és a 8. § i) pont ib) alpontja és a 10. § g) pont gb) alpontjában foglaltak szerint):

o az ajánlattevőnek ajánlatában nyilatkozatot kell benyújtania (Kbt. 67. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat), hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá és

o Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetében a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlattevőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy olyan társaságnak minősül-e, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén vagy amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek;

▪ ha az ajánlattevőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § r) pont ra)–rb) vagy rc)–rd) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. §

r) pont ra)–rb) vagy rc)–rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni;

o Nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetében a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) pontja tekintetében az ajánlattevőnek, nyilatkoznia kell arról, hogy olyan társaságnak minősül-e, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén vagy amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek;

▪ ha az ajánlattevőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pont ra)–rb) vagy rc)–rd) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pont ra)–rb) vagy rc)–rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni.

• Az alvállalkozó vonatkozásában az ajánlattevő nyilatkozatot nyújt be arról, hogy az érintett gazdasági szereplők vonatkozásában nem állnak fenn az eljárásban előírt kizáró okok. (Kormányrendelet 17. § (2) bekezdés)

• Üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet az folytathat, aki a vonatkozó előírásoknak megfelel, és az MKIK kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzékébe felvette, illetve onnan törlésre nem került (1997. évi LXXVIII. tv. 39. § és 39/A. §, 191/2009. Korm. rendelet.). A Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pont értelmében ajánlattevőnek rendelkeznie kell aktív, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett építőipari kivitelezési tevékenységet végzők nyilvántartásában regisztrációs kamarai számmal. Nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplőnek szerepelnie kell a letelepedés szerinti ország azon nyilvántartásában, vagy rendelkeznie kell a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal, amely igazolja, hogy a gazdasági szereplő építőipari kivitelezői tevékenységet folytat.

• Ajánlattevő korábbi közbeszerzési eljárásban benyújtott formanyomtatványt is benyújthat, feltéve, hogy az abban foglalt információk megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az ajánlatkérő által a kizáró okok és az alkalmasság igazolása tekintetében megkövetelt információkat. A formanyomtatványban foglalt információk valóságtartalmáért az ajánlattevő felel. (Kormányrendelet 17. § (1) bekezdés alapján)

• Nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő az Európai Unió bármely tagállamában működő, - az adott tagállam által az e-Certis rendszerben igazolásra alkalmas adatbázisként feltüntetett - ingyenes elektronikus adatbázisba belépve közvetlenül hozzájuthat az igazoláshoz vagy egyéb releváns információhoz. Nem magyar nyelvű nyilvántartás esetén az ajánlatkérő kérheti a releváns igazolás vagy információ magyar nyelvű fordításának benyújtását. A magyarországi nyilvántartások közül a hatósági nyilvántartások, valamint a külön jogszabályban nevesített nyilvántartások tekintendőek az igazolás benyújtásának kiváltására alkalmas nyilvántartásnak. A magyarországi ilyen nyilvántartások listájának az e-Certis rendszerben való közzétételéről a Közbeszerzési Hatóság gondoskodik.

• Az ajánlatnak tartalmazni kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan (Kbt. 66. § (2) bekezdés).

• Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlatevőket, hogy az ajánlattevőként szerződő fél köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra, melyre vonatkozóan nyilatkozata az ajánlatban benyújtandó.

• A dokumentációban kiadásra került a vállalkozás Kkvt. alá tartozására vonatkozó nyilatkozat minta is, melynek kitöltése és ajánlatba csatolása a Kbt. 66. § (4) bekezdés szerint kötelező.

• Az ajánlatnak felolvasólapot kell tartalmaznia, amely feltünteti a 68. § (4) bekezdése szerinti információkat.

• Ajánlatkérő ellenőrzi az ajánlattevő cégnyilvántartás szerinti adatait.

• Ahol az ajánlatkérő a Kbt-re hivatkozva igazolás benyújtását írja elő, az igazolás egyszerű másolatban is benyújtható (Kbt. 47. § (2) bekezdés).

• Amennyiben az ajánlattételi felhívásban a Kbt. 134. § alapján biztosíték került kikötése, a biztosíték határidőre történő nyújtására vonatkozóan ajánlattevőnek az ajánlatában nyilatkoznia kell.

Érvénytelen az ajánlat, ha nem tartalmazza a közbeszerzési eljárásban részt venni kívánó gazdasági szereplők előzőek szerint előírt igazolásait, illetve ha az ajánlat tartalma és a nyilvános adatbázisok adatai alapján valamely előírt kizáró feltétel hatálya alatt állnak. Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a felhívásban, dokumentációban előírt érvényességi kritériumoknak. (Kbt. 74. §) Továbbá érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlatkérő Kbt. 69. § szerinti felhívására benyújtott igazolások alapján kerül megállapításra, hogy az ajánlatban nevezett gazdasági szereplők közül bármelyikkel szemben fennáll valamely előírt kizáró feltétel.

7. Ajánlati ár meghatározása

7.1 Kereskedelmi ajánlat

Ajánlattevőnek teljes körű kereskedelmi ajánlatot kell adnia:

• Az egyösszegű ajánlati árat (Ár szempont) a Felolvasólapon, nettó Ft-ban kell megadni;

Az ajánlattevőnek a kereskedelmi ajánlat körében meg kell adni, illetve figyelembe kell venni a következőket:

▪ Az Egyösszegű Ajánlati Árat (nettó Ft) a felhívásban és dokumentációkban definiáltak szerint, a Felolvasólapon kell megadni.

▪ Az Egyösszegű Ajánlati Árat úgy kell tekinteni, hogy az ajánlati felhívásban, és a további közbeszerzési dokumentumokban meghatározott munkák elvégzéséért jár a vállalkozónak. Ez a közbeszerzési dokumentumokban definiált mű megvalósítása érdekében elvégzendő munka – különösen, de nem kizárólagosan a felhívásban és a további közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek figyelembe vételével megajánlott – ellenértéke, melyre a vállalkozó a szerződés teljesítésével – az ott leírtak szerint – jogosulttá válik. Ez nem változtatható meg semmilyen alapon a szerződéses kötelezettségek végrehajtása során.

▪ Az ajánlattevő által megajánlott Egyösszegű Ajánlati Árnak tartalmaznia kell a teljes feladat ellátására vonatkozó összeget: a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, és az ajánlattevő szakmai ajánlatában megajánlott valamennyi tevékenység első osztályú minőségben történő megvalósításának ellenértékét.

Az árképzésénél figyelembe veendő szempontok

a) ajánlattevőnek - saját szakmai kompetenciája és vizsgálata alapján - kötelessége megbizonyosodni ajánlatának benyújtásáig arról, hogy a megvalósítandó feladatokhoz szükséges minden információ rendelkezésére áll, és ajánlatának nyertessége esetén képes a feladat teljes körű megvalósítására a megkötött szerződésben szereplő feltételek mellett;

b) ajánlattevő ajánlata benyújtásával, elismeri, hogy minden – a megvalósításhoz szükséges – információ rendelkezésére állt, a dokumentációt szakmai kompetenciája

birtokában megvizsgálta és benne megfogalmazott feladatokat megvalósításra alkalmasnak találta;

c) az ajánlatban rögzített átalányárak az adott tevékenység teljeskörű elvégzését kell, hogy tartalmazzák, a kapcsolódó tevékenységekkel együtt;

d) az ajánlattevő által benyújtott áraknak tartalmazniuk kell minden adót és egyéb járulékot, költséget, melyet az ajánlattevőnek a szerződéssel, és a vonatkozó hatályos jogszabályokkal összhangban fizetnie kell;

e) az ajánlati ár meghatározásánál figyelembe veendő feltételeket a közbeszerzési műszaki leírás és a szerződés tervezet tartalmazza;

f) a felhívásban és a további közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek;

g) az ajánlattevő előlegre jogosult, a xxxxxxxx XXX.1.7. pontjában meghatározottak szerint;

h) ahol a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé teszi meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, ott a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt! A megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést is érteni kell. Ld. még a dokumentáció

7.2. pontjának rendelkezéseit.

7.2. Szakmai ajánlat

Ajánlattevőnek a szakmai ajánlata részeként ajánlatához csatolnia kell az alábbi dokumentumokat, az alábbiak szerint:

⮚ egyenértékűségre vonatkozó nyilatkozat, és igazolások;

⮚ az ajánlat értékelése körében figyelembe vett vállalásokra vonatkozó ajánlati elemek ismertetése, igazolása/alátámasztása;

⮚ árazott költségvetés.

7.2.1 Az egyenértékűség igazolása

A tervek műszaki leírásaiban Tervező meghatározta a teljesítés során betartandó, teljesítendő szabványokat, továbbá néhány helyen – a beszerzés egyértelműbb meghatározása érdekében – konkrét termékeket, technológiákat nevezett meg. A Kormányrendelet – a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról – 46. § értelmében:

▪ A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben: ha a közbeszerzési műszaki leírás teljesítmény- illetve funkcionális követelmények megadásával - ideértve a környezetvédelmi jellemzőket is – meghatározott, nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat, amely megfelel valamely európai szabványt, európai műszaki engedélyt, közös műszaki előírásokat, nemzetközi szabványokat vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott egyéb műszaki ajánlásokat átültető nemzeti szabványnak, ha ezek a leírások az ajánlatkérő által megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak. Az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel köteles bizonyítani, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő által meghatározott teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeknek.

▪ A (2) bekezdés b) pontja esetben: ha a közbeszerzési műszaki leírás építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat, európai műszaki engedélyt, közös műszaki előírásokat, nemzetközi szabványokat, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki ajánlásokat átültető nemzeti szabványokra, vagy ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő

hivatkozással meghatározott, az ajánlatkérő köteles a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírások, műszaki ajánlás megnevezése mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést szerepeltetni. Nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat kizárólag azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő építési beruházások, termékek vagy szolgáltatások nem felelnek meg a műszaki leírásnak, ha az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott követelményeknek.

▪ A fentiek alkalmazásában megfelelő eszközök lehetnek különösen a Kbt. 60. §-ában említett bizonyítási eszközök. Az ajánlatkérő köteles elfogadni a más tagállamokban székhellyel rendelkező elismert szervezet által kiadott tanúsítványokat is.

▪ Előzőeknek megfelelően a termék/berendezés konkrét megnevezésére kizárólag az adott berendezéssel szembeni elvárás egyértelmű, közérthető meghatározása érdekében került sor, ugyanakkor az ajánlattevő jogosult a kiírttal egyenértékű termék, berendezés megajánlására is, illetve megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel köteles bizonyítani, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott követelményeknek.

Az ajánlattevőnek a felhívás és a további közbeszerzési dokumentumok feltételei szerint a szakmai ajánlat részeként egyenértékűségre vonatkozóan nyilatkoznia kell, és – adott esetben

– igazolnia kell az általa megajánlottaknak a kiírttal való egyenértékűségét, azaz:

a) az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, hogy sor került-e ajánlatában egyenértékű termék, anyag, berendezés, stb. – fentiek szerinti – megajánlására;

b) amennyiben igen, akkor a műszaki leírások (közbeszerzési tervdokumentáció) vonatkozó anyag kimutatási („költségvetési”) sorára történő egyértelmű hivatkozással kimutatást kell adnia, az érintett termékekről, gyártmányokról, stb., a kiírt, illetve a megajánlott termék, anyag, gyártmány, stb. megnevezésével;

c) a kimutatást követően kell csatolni az egyenértékűségre vonatkozó igazoló dokumentumokat;

d) fentiek mellett, amennyiben és ahol a benyújtásra kerülő árazott költségvetésben is szerepel a termék megnevezés, a benyújtásra kerülő árazott költségvetésnek a helyettesítő (egyenértékű) termék megnevezését kell tartalmaznia, azaz a ténylegesen megajánlásra kerülő terméket, anyagot, berendezést, stb. kell szerepeltetni.

Érvénytelen az ajánlat, ha nem nyújtja be – vagy ha nem a fentiek szerinti részletezettséggel, tartalommal – az ajánlattevő az ajánlatában a műszaki leírásra vonatkozó szakmai ajánlat keretében az egyenértékűségre vonatkozó nyilatkozatot, vagy az nincs szinkronban a benyújtásra kerülő árazott költségvetéssel. Az ajánlatkérő érvénytelenné nyilváníthatja az ajánlatot, ha a megajánlott anyagok egyenértékűségének igazolása nem, vagy nem megfelelő módon történik meg, illetve, ha a megajánlott termék nem tekinthető egyenértékűnek. Az érvénytelenség megállapítására a Kbt. 67.§ szerinti eljárási lépések – szükséges illetve lehetséges – alkalmazásával, illetve azt követően kerül sor.

7.2.2 Az értékelés alá vont szakmai ajánlati elemekre vonatkozó vállalás bemutatása

Ajánlattevőnek az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatban teljes körű szakmai (tartalmi vállalásokat tartalmazó) ajánlatot kell adnia az alábbiak szerint:

⮚ a 2-4. értékelési szempont szerinti tartalomra vonatkozó ajánlatát a felolvasólapon kell megtennie;

⮚ a 3. és a 4. értékelési szempont esetében benyújtandók a vállalást alátámasztó dokumentumok is.

A 3. értékelési szempont esetében a teljesítésbe bevonásra kerülő szakember állomány, szakmai tapasztalata kerül értékelésre.

Az ajánlattevő által, a szakmai ajánlata részeként benyújtandó, a 3. értékelési szempontra vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat alátámasztására, ajánlattevő nyilatkozata az értékelési szempont kapcsán megjelölt szakembere bemutatásáról, valamint a megnevezett szakember saját kezűleg aláírt nyilatkozata a szakmai tapasztalatáról, amelyből megállapíthatónak kell lennie az értékelési szempontra vonatkozó vállalásnak megfelelő szakmai tapasztalatnak.

Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az értékelésre az ajánlattevő által megnevezett szakember tapasztalata mutatható be. Továbbá ajánlatkérő a Kbt. 71. § (9) bekezdés alapján jogosult a felolvasólapon e körben feltüntetett adat korrekciójára, amennyiben az ajánlattevő által az ajánlatban bemutatásra kerülő – vállalás részletezését tartalmazó dokumentum – nem támasztja alá a felolvasólapon feltüntetett számnak megfelelő tapasztalattal való rendelkezést.

Ha a Kbt. 76.§ (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítás vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az értékeléskor - feltéve, hogy az a felolvasólapon szereplő adatnál az értékeléskor kevésbé kedvező - azt az adatot veszi figyelembe, amelyet a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentumok alátámasztanak. Ha a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni (Kbt. 71.§ (9) bekezdés).

E körben ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az értékeléskor meghatározó szakember személye a teljesítés során csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra. (Kbt. 138.§ (4) bekezdés)

Az ajánlat érvénytelen, ha (a felolvasólapon tett, vonatkozó nyilatkozat) nem, vagy ha legalább nem az előzőekben meghatározott tartalmaknak megfelelően tartalmazza az ajánlattevő nyilatkozatait, vagy a nyilatkozatban foglaltak alapján a megajánlás nem felel meg az ajánlatkérő előírásainak, elvárásainak. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevő figyelmét, hogy a Kbt. 67. § (8) bekezdése alapján nem rendelhet el hiánypótlást azon szakmai ajánlati elemek (felolvasólapon tett nyilatkozatok) érvényességének, elbíráláshoz szükséges tartalmának vonatkozásában, melyek alapján a 3. szempont szerinti értékelés közvetlenül megtörténik (kivéve a Kbt. 71. § (9) bekezdés szerinti eseteket). Az érvénytelenség megállapítására a Kbt.

67. § szerinti eljárási lépések – szükséges és lehetséges – alkalmazásával, illetve azt követően kerül sor.

A 4. értékelési szempont esetében az ajánlattevőnek – az organizációs vállalások alátámasztására benyújtandó organizációs tervkészítéséhez kiadásra kerülő alaprajzokon történő jelölésekkel – Építési organizációs terv-et kell benyújtani, a vonatkozó vállalás(oka)t alátámasztani:

• az ajánlattevő kivitelezés teljesítéséhez rendelt térbeni szervezési megoldásait kell bemutatni;

• az ajánlattevőnek kifejezetten ki kell térnie az építési-felvonulási terület kontúrjaira, jelezve a közterület foglalással érintett területeket, illetve az – esetleges igénybevétel – időszakát, időtartamát;

• az ajánlattevőnek kifejezetten ki kell az építési-felvonulási terület ellátására, a ki- és bepakolási megoldásra, kiemelve benne a bejárati kapuval kapcsolatos vállalást;

• az ajánlattevőnek kifejezetten ki kell térnie az építési hulladék elhelyezésére, annak elszállítási sűrűségére vonatkozóan.

Az ajánlat érvénytelen, ha (a Felolvasólapon tett vonatkozó nyilatkozat) nem felel meg az e körben előírtaknak, vagy ha nem legalább az előzőekben meghatározottaknak megfelelően tartalmazza az ajánlattevő vállalásait, vagy ha a bemutatatás nem felel meg a nyilatkozatban foglaltaknak. Érvénytelen továbbá az ajánlat, ha az annak alátámasztására – a fentiek szerint előírt – benyújtandó további dokumentumok nem igazolják a szakmai ajánlatként tett ajánlattevői nyilatkozatban foglaltakat. Az érvénytelenség megállapítására a Kbt. 71. § szerinti eljárási lépések – szükséges és lehetséges – alkalmazásával, illetve azt követően kerül sor.

6.2.2.3. Árazott költségvetés

Ajánlatkérő előírja az árazatlan tételes költségvetés(ek) ajánlattevők általi beárazását.

A Kbt. előírásainak – többek között az ajánlat teljeskörűségének, és az ajánlati ár realitásának alátámasztása – megfelelően, a Közbeszerzési műszaki leírás vonatkozó, valamint a Dokumentáció alábbi előírásainak figyelembe vételével kell az ajánlattevőknek az árazott költségvetést elkészíteni.

Ajánlatkérő három költségvetést bocsát ajánlattevők rendelkezésére. Az ajánlattevőnek ezen, a közbeszerzési dokumentumok részét képező árazatlan költségvetéseknek kitöltésével és ajánlathoz történő mellékelésével kell árajánlatát részletezni, alátámasztani. A kitöltött, árazott költségvetést ajánlatában kinyomtatva is csatolnia kell, és szerkeszthető (pl. excel) formátumban, elektronikus formában CD-re/DVD-re írva is be kell nyújtania.

Az árazatlan költségvetést ajánlattevő szakmai kompetenciája birtokában köteles felülvizsgálni és szükség esetén az ajánlattételi szakaszban az árazatlan költségvetéssel kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit ajánlatkérő részére megküldeni.

Amennyiben egy adott tétel a munka tervek szerinti, előírásoknak megfelelő kivitelezéséhez szükséges, de nem szerepel a költségvetésben, önmagában ez a tény nem mentesíti az ajánlattevőt ennek elvégzésétől. Minden, ajánlattevő által írásban az ajánlattételi szakaszban nem észrevételezett, a dokumentációban esetlegesen előforduló pontatlanságból, vagy annak hibája miatt felmerülő műszaki szükségességből adódó műszaki többletfeladat elvégzésének költsége ajánlattevőt terheli, ezen többletköltségei ajánlatkérő által történő megtérítésére nem tarthat igényt.

„Általános elv, amennyiben a felek a vállalkozói díjat a szerződés megkötésekor egyértelműen meghatározták, utóbb attól a vállalkozó nem térhet el és – a szerződés eredményes megtámadása hiányában – csak a szerződésben kikötött díjat követelheti. Általában közömbös, hogy a munkaeredmény eléréséhez szükséges költségeket, a tevékenysége nagyságrendjét helyesen mérte-e fel, ennek kockázata ugyanis a vállalkozót terheli. Főszabályként nincs arra mód, hogy a vállalkozó a szerződésben kikötött díj helyett, illetve afölött többletszolgáltatásokra hivatkozva további díjat követeljen. A vállalkozó a szerződésben meghatározott díjért mindazokat a szolgáltatásokat köteles nyújtani, amelyek a szerződésszerű teljesítéshez, a megrendelt mű rendeltetésszerű használatának biztosításához szükségesek. Ha a felvállalt munkaeredményt állítja elő, az ehhez szükséges tevékenység terjedelmétől, mennyiségi összetevőitől függetlenül az előre kikötött díj érvényesíthető.” (Legfelsőbb Bíróság XXXII. számú Polgári Elvi Döntés)

„Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható..”(Ptk. 6-245. §)

Azaz ajánlatkérő köteles – de akkor és csak akkor – megtéríteni a nyertes ajánlattevőnek a többletmunkával kapcsolatban felmerült költségét, ha az a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható, és amelynek elvégzését az ajánlatkérő előzetesen írásban jóváhagyta. (191/2009. Kormányrendelet – az építőipari kivitelezési tevékenységről – 2. § e) pont)).

Az ajánlattevő az előző – bírósági gyakorlatból, jogszabályból kiemelt – elveknek megfelelően, köteles a kiadott költségvetést felülvizsgálni, a saját kockázatait annak árazása körében kezelni, ezek ellenértékét az ajánlati átalányárába beépíteni. A kiegészítéseket, eltéréseket, költségeket, kockázatokat – amennyiben azok a kiegészítő tájékoztatás körében (a

„Szakmai ajánlat tartalmi részletezése” fejezetben leírtak szerint) nem kerülnek rendezésre – az ajánlatban kizárólag az egyes – ott szereplő – műszaki tételek egységáraiba beépítve kell és lehet érvényesíteni, külön tételként nem.

Hasonlóan kell eljárni az egyes műszaki tartalmak megvalósítása során esetlegesen felmerülő dokumentációs, engedélyezési vagy egyéb költségek esetében is, tehát – amennyiben azok a kiegészítő tájékoztatás körében (a „Szakmai ajánlat tartalmi részletezése” fejezetben részletezettek szerint) nem kerülnek rendezésre – azokat a műszaki tartalmat reprezentáló költségvetési tételek egységáraiba építetten kell kezelni, és a későbbiekben ezekre vonatkozó díjigény érvényesítésére nincs mód.

A szükséges felülvizsgálat elmaradása nem mentesíti a nyertes ajánlattevőt a tervben, műszaki leírásban egyébként szereplő műszaki tartalom megvalósítása alól, melyet saját költségén (Egyösszegű Ajánlati Áron belül) köteles elvégezni. A kiadott költségvetés teljeskörűségének, megfelelőségének, felülvizsgálata az ajánlattevő kockázata. Ugyanakkor ennek elmaradása nem eredményezi azt, hogy az adott tevékenység elvégzése – ha az a szerződéshez, illetve a szerződés tárgyának kifogástalan, teljes körű kivitelezéséhez szakmai szokások szerint hozzátartozna – nem része a megrendelésnek, nem elvárás a teljesítéssel szemben.

Az ajánlattevő a felülvizsgálat során nem módosíthatja a kiadott tervdokumentációban, árazatlan költségvetésben szereplő tételsorokat (ezeket nem hagyhatja el, nem egészítheti ki), mennyiségi adatokat (ezeket nem csökkentheti vagy növelheti), kivéve

- ha az ajánlattevő valamilyen tekintetben a Kbt-vel összhangban – „gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást” tartalmazó tételekben – azzal egyenértékű megajánlást kíván tenni, mely esetben az ezzel érintett költségvetési tételre/tételekre

- a benyújtásra kerülő árazott költségvetés megfelelő sorának a helyettesítő (egyenértékű) termék ellenértékét kell tartalmaznia;

- ajánlattevő ebben – és kizárólag ebben az esetben és körben – a költségvetés érintett sorait módosíthatja a helyettesítő termék feltüntetésével. Ugyanakkor Felek a vonatkozó vállaláson – az érintett sor szerinti elnevezéstől függetlenül, azaz ennek hiányában is – az ajánlattevő egyenértékűség tekintetében tett nyilatkozata (konkrétan feltünteti a műszakilag egyenértékű megajánlásának pontos anyag/termék/stb. megnevezését) szerinti, ténylegesen megajánlásra kerülő terméket, anyagot, berendezést, stb. értik.

Amennyiben a megadottaktól eltérő mennyiségi adatokat kíván ajánlattevő érvényesíteni – ha azok a kiegészítő tájékoztatás körében nem kerülnek rendezésre – azt kizárólag az egyes – kiadott költségvetési kiírásban szereplő – műszaki tételek egységáraiba beépítve kell és lehet megtennie.

A Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlata alapján az árazott költségvetés az ajánlat szakmai tartalmát jelenti, az ajánlattevő akkor tesz eleget a közbeszerzés tárgyára vonatkozó ajánlatadási kötelezettségének, ha az kiterjed a teljes műszaki tartalomra, ezért a költségvetésben egyes tételek kimaradása, más tételben történő szerepeltetése vagy

nulla értékkel megjelölése az ajánlat érvénytelenségét eredményezi (D.145/20/2011., D.565/13/2011., D.271/12/2011., D.541/14/2011., D.351/16/2011.).

Ugyanígy érvénytelen a DB álláspontja alapján az az ajánlat, mely a kiadott költségvetéshez – a tervek alapján – többlet tételeket ír hozzá (függetlenül attól, hogy az átalányáras szerződés lényege éppen az, hogy a költségvetésből hiányzó, de a terveken szereplő tartalom a megvalósítandó). (D.332/13/2011.)

Az ajánlatban szereplő összegeket teljes egészében magyar forintban kell megadni. Érvénytelen az ajánlat, ha nem nyújtja be vagy, ha nem az „Árazott költségvetés” körében előírt részletezettséggel, tartalommal nyújtja be az árazott költségvetést, vagy ha az ebben foglaltak nem felelnek meg a felhívás, vagy a dokumentáció vonatkozó rendelkezéseinek. Az érvénytelenség megállapítására a Kbt. 67. § szerinti eljárási lépések – szükséges illetve lehetséges – alkalmazásával, illetve azt követően kerül sor.

7. Az ajánlathoz az ajánlatkérő által a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerint bekérésre kerülő igazolások kötelező felépítése, tartalma

Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. A gazdasági szereplő által ajánlatában, részvételi jelentkezésében az ajánlatkérő erre vonatkozó, e § szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér. (Kbt.

69. § (4) bekezdés).

3. fejezet Közbeszerzési műszaki leírás és árazatlan költségvetés

Mellékletként csatolva.

4. fejezet Vállalkozási szerződés tervezet

Mellékletként csatolva

5. fejezet Az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlat javasolt tartalmi elemei és mellékletei

Mellékletként csatolva

6. fejezet A Kbt. 69.§ (4) bekezdés szerinti felhívásra benyújtandó igazolások javasolt tartalmi elemei és mellékletei

Nem kerül alkalmazásra

Document Metadata

Table of Contents

KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUM

Document Metadata