Általános Életbiztosítási Feltételek

Általános Életbiztosítási Feltételek

Jelen feltételek – ellenkező szerződéses kikötések hiányában – az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) egyéni élet- és nyugdíjbiztosítási szerződéseire érvényesek, feltéve, hogy a szer- ződést erre hivatkozva kötötték.

Amennyiben a jelen Általános Életbiztosítási Feltételekre utalással kötött biztosítási szerződés Különös Biztosítási Feltételeinek illetve Kiegészítő Biztosítási Feltételeinek a rendelkezései a jelen feltételektől eltérő kikö- tést tartalmaznak, úgy az abban foglaltak az irányadóak.

A biztosító tájékoztatási kötelezettsége

A biztosítási szerződés megkötését megelőző tájékoztatás

– A biztosító a biztosítási szerződés megkötése előtt, a kötele- zettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, bizonyítható és azonosítható módon, közérthetően, egyértelműen és részle- tesen, írásban tájékoztatja a szerződőt a biztosító adatairól, felügyeleti hatóságáról, a biztosítási szerződés jellemzőiről és egyéb, külön jogszabályban meghatározott, adatokról.

– A biztosító felméri a szerződő igényeit, illetve a szerződő által megadott információk alapján pontosítja azokat, továbbá ter- mékismertetőt/ügyféltájékoztatót ad át a szerződő részére. A biztosító tájékoztatja a szerződőt az adott biztosítási szerződés teljes költségmutatójáról és annak elérhetőségéről.

– A biztosítót terhelő tájékoztatási kötelezettség a biztosításköz- vetítőt terheli, amennyiben a biztosítási szerződés megkötésé- ben alkusz (független biztosításközvetítő) működik közre.

– A szerződő írásban nyilatkozik arról, hogy a fenti tájékoztatást megkapta.

Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele a biztosított orvosi vizsgálata, akkor a biztosító arról is tájékoztatást ad, hogy a bizto- sított az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló törvény alapján az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

A biztosítási szerződés megkötését követő tájékoztatás

– Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül a kötelezett- ségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén köteles a szerződőt tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről. Amennyiben a szerződő fogyasztó, úgy ezen tájékoztatás kézhezvételétől szá- mított 30 napon belül a szerződést írásban felmondhatja.

– A vegyes életbiztosítások esetén a biztosító évente legalább egyszer írásban tájékoztatja a szerződőt a biztosítás szolgálta- tási értékéről, aktuális visszavásárlási értékéről, illetőleg ezek- nek az előző értékelés óta bekövetkezett változásairól és egyéb, jogszabály által előírt adatokról.

– Az értékkövetés érvényesítése során a biztosító tájékoztatja a szerződőt az értékkövetéssel érintett elemek vonatkozásában. A biztosító felhívja a figyelmet a biztosítási szerződés értékkö- vetéssel kapcsolatos rendelkezéseire, külön is kitérve az ügy- felet az értékkövetéssel kapcsolatban megillető jogokra.

– A biztosító a tájékoztatást az ügyfélportálon teszi elérhetővé azon szerződők részére, akik nyilatkoztak annak igénybevételéről.

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a szerződő a hozzá inté- zett nyilatkozatokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

1. A biztosítási szerződés alanyai:

1.1. A biztosítási szerződés alanyai: biztosító, a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett.

1.2. Biztosító: az a jogi személy, amely a biztosítási ajánlat elfogadá- sa után a feltételekben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújt, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező bizto- sítási eseményekre a Különös Biztosítási Feltételekben meghatá- rozott szolgáltatást teljesíti.

1.3. Szerződő: az a természetes vagy jogi személy, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz, és a biztosítási díj fizetésére kötele- zettséget vállal.

1.4. Biztosított: az a természetes személy, akinek az életével kapcso- latos biztosítási eseményre a szerződés létrejön.

1.5. Kedvezményezett: a biztosítási szerződésben megjelölt szolgálta- tások igénybevételére jogosult személy.

1.5.1. Kedvezményezett lehet:

a) a szerződésben megnevezett, szerződő által megjelölt (termé- szetes és jogi) személy,

b) a bemutatóra szóló kötvény birtokosa,

c) a) és b) pont szerinti személyek hiányában, vagy ha a kedvez- ményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási ese- mény időpontjában, a biztosított vagy örököse.

1.5.2. A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formá- ban kijelölését visszavonhatja, vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a bizto- sított a szerződő fél, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájá- rulása szükséges.

1.5.3. Abban az esetben, ha bemutatóra szóló kötvényt állítottak ki, a kedvezményezett későbbi kijelölése akkor lép hatályba, ha a kötvényt megsemmisítették és új kötvényt állítottak ki.

1.5.4. Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megvál- toztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek a részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

1.5.5. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezménye- zett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal, vagy jog- utód nélkül megszűnik.

2 . A biztosítási szerződés létrejötte

2.1. A szerződés a felek írásbeli vagy távértékesítés útján kötött meg- állapodásával jön létre. Amennyiben a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) kiállítani.

2.2. A szerződés megkötésére irányuló ajánlatot a biztosítóval szerződő fél teszi. A szerződő az ajánlatához – annak megtételétől számított

– 15 napig, egészségi vizsgálat esetén 60 napig kötve van.

2.3. Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerződésről biztosítá- si fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) állít ki. A szerző- dés a kötvény kiállításának napján jön létre. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a köt- vény kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendel- kezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmá- nak megfelelően jön létre.

2.4. Ha a biztosító az ajánlatot annak beérkezésétől számított 15, egészségi vizsgálat esetén 60 napon belül (kockázatelbírálási idő) írásban visszautasítja, a szerződés nem jön létre. Az ajánlat eluta- sítását a biztosító nem köteles indokolni. Ha a szerződő fél fogyasztó és a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben uta- síthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

2.5. Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlattételre annak beérkezését követő 15 napon belül – ha az ajánlat elbírálásához egészségi vizsgálatra van szükség, 60 napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályokban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették meg. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. Ha a biztosító kifejezett nyi- latkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér jelen szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a jelen feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javas- latot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja.

2.6. Fogyasztó definíciója

Fogyasztónak minősül az a természetes személy, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el.

2.7. Amennyiben a szerződő és a biztosított különböző személy, a

biztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosí- tott írásbeli hozzájárulása szükséges.

2.8. Ha a biztosított kiskorú és a szerződést nem a törvényes képvise- letet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

2.9. Amennyiben a biztosított cselekvőképességében vagyoni jognyi- latkozatai tekintetében részlegesen korlátozott, vagy cselekvő- képtelen nagykorú személy a szerződés érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges.

2.10. Távértékesítés keretében kötött szerződésekre vonatkozó speciá- lis rendelkezések

A távértékesítésre vonatkozó speciális rendelkezéseket azon biz- tosítási szerződésre kell alkalmazni, amelyet a biztosító és a fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizárólag távközlő eszközt alkalmaz. Távközlő eszköznek minősül bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – a szerző- dés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére. A fogyasztó jogosult a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződést a szerződéskötés napjától számított 30 napon belül felmondani. A felmondást írásban a biztosító székhelyének pos- tai címére, fax számára kell küldeni. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik. Amennyiben a fogyasztó a felmondási jogát gyakorolta, a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelő- en ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogo- sult követelni. A fogyasztó által fizetett összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerződésben meghatá- rozott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minő- süljön. A biztosító köteles a díj arányos ellenértékét meghaladó részt a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően, de legkésőbb 30 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

2.11. Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül a kötelezettség- vállalás tagállamának hivatalos nyelvén köteles a szerződőt tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről. Amennyiben a szerződő fogyasztó, úgy ezen tájékoztatás kézhezvételétől számí- tott 30 napon belül a szerződést írásban felmondhatja.

2.12. A felmondás kézhezvételétől számított 15 napon belül a biztosí- tó köteles a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolat- ban – bármely jogcímen – teljesített befizetésekkel elszámolni.

2/A. A biztosítási szerződés módosulásának szabályai

2/A.1. Amennyiben a biztosítási szerződés létrejöttét követően a bizto- sítási szerződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, úgy a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő 60 napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy a jelen biztosítási feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartal- ma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

2/A.2. Amennyiben a szerződő a módosító javaslatot 2/A.1. pont szerin- ti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjá- val módosul.

3. A szerződés tartama, biztosítási időszak

3.1. A biztosítás határozott vagy határozatlan tartamra köthető.

3.2. A biztosítási évforduló napja – eltérő megállapodás hiányában – megegyezik a biztosítás kezdőnapjával. A két forduló nap közötti egy év a biztosítási időszak. Amennyiben a biztosítás kezdőnapja február 29-re esik, akkor a biztosítási évforduló március 1-je.

3.3. A határozott tartamú biztosítás lejáratának a napja a szerződés- ben meghatározott tartam utolsó napja.

4. A szerződés hatályba lépése, a biztosító kockázatviselése

4.1. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben megha- tározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.

4.2. A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a biztosító a külön meghatározott biztosítási kockázatot már olyan időponttól kezdve viseli, amikor a felek között a szerződés még nem jött létre. Az előzetes fedezetvállalás a szerződés megkötéséig, vagy az ajánlat visszautasításáig, de legfeljebb 90 napig tart.

4.3. Amennyiben a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásá- ról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növe- kedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon

belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerző- dést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a szerződő fél a módo- sító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosí- tó erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

5. Várakozási idő

A felek a szerződésben kiköthetik, hogy a biztosító valamely biztosítási esemény kockázatát csak a szerződés létrejöttét köve- tő későbbi időponttól vállalja, vagy – ha a biztosítási esemény a kikötött várakozási időn belül következik be – jogosult a szolgál- tatást csökkenteni. A várakozási idő legfeljebb 6 hónap lehet; a kikötött várakozási idő ezt meghaladó része semmis.

6. A szerződés megszűnése

6.1. A biztosítási szerződés megszűnik:

a) a szerződő rendes illetve rendkívüli felmondásával,

b) a biztosító felmondásával,

c) díjfizetés elmulasztása esetén a 8.1. pontban foglaltak szerint,

d) szerződő természetes személy halálával, amennyiben a bizto- sított a szerződésbe szerződőként nem lépett be,

e) a szerződő jogi személy jogutód nélküli megszűnésével, amennyiben a biztosított a szerződésbe szerződőként nem lépett be,

f) határozott tartamú szerződés esetén a megjelölt tartam eltel- tével,

g) ha a biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban visszavonta, és a szerződésbe szerződőként nem lépett be, a biztosítási időszak végével,

h) a Különös Biztosítási Feltételekben szabályozott egyéb esetekben.

6.2. A szerződő felmondási joga

6.2.1. Rendes felmondás

A szerződő fél – ha az első évi biztosítási díjat befizették – a szerződést írásban, 30 napos felmondási idő mellett, a biztosítá- si időszak utolsó napjára felmondhatja.

6.2.2. Rendkívüli felmondás

Az életbiztosítási szerződést a fogyasztó a szerződés létrejöttéről szóló 2.11. pont szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhat- ja. A szerződő az őt megillető felmondási jogról érvényesen nem mondhat le. A szerződőt a felmondási jog nem illeti meg hitelfe- dezeti életbiztosítás esetén, illetve amennyiben a megkötött élet- biztosítási szerződés tartama a 6 hónapot nem haladja meg.

6.3. A biztosító felmondási joga

A biztosító a szerződést – kizárólag a biztosítási kockázat jelen- tős növekedése esetén – a szerződőhöz intézett egyoldalú, írás- beli nyilatkozattal, indokolás nélkül 30 napos felmondási idővel a biztosítási évfordulóra mondhatja fel.

7. A biztosítási díj

7.1. A biztosítási díj a biztosító kockázatviselésének ellenértéke, melynek megfizetésére a szerződő köteles.

7.2. A biztosítás éves díjfizetésű. A felek előzetes megállapodása esetén a biztosítási évre vonatkozó éves díj havi, negyedéves és féléves részletekben is fizethető.

7.3. A biztosítás első díja – eltérő megállapodás hiányában – a szer- ződés megkötésekor esedékes. Minden folytatólagos díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés megkötésekor esedékes. A biztosítási szerződés létrejötte előtt befizetett biztosítási díjat a biztosító kamatmentes előlegként kezeli.

7.4. A biztosítási díj kiszámítása a díjszabás, a biztosított életkorá- nak, egészségi állapotának, foglalkozásának, a biztosítás tarta- mának, a szolgáltatás jellegének és a biztosítási összegnek, valamint a kockázatvállalással kapcsolatos egyéb lényeges körül- ményeknek a figyelembevételével történik.

7.5. A biztosított életkorát úgy kell megállapítani, hogy a biztosítás kezdeti évszámából levonják a biztosított születésének évszámát.

7.6. Az életkor helytelen bevallása esetén a biztosító az esedékes biz- tosítási összegből a valóságos belépési életkor után járó díjkülön- bözet kamatozott összegét levonja, illetve visszafizeti, ha a bizto- sítás a tényleges korral létrejöhetett volna. Ha a tényleges életkor szerint a biztosítás nem jöhetett volna létre, úgy a közlési kötele- zettség megsértésére vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

8. A díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményei

8.1. Ha a szerződő az esedékes biztosítás díjat nem fizeti meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződőt a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatár-

idő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő ered- ménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára vissza- menő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

8.2. A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már meg- kezdte vagy a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.

8.3. A díjfizetés elmulasztása esetén a kockázati életbiztosításnak nem minősülő életbiztosítási szerződés megfelelően csökkentett biztosítási összeggel marad fenn (a továbbiakban: díjmentes leszállítás). A szerződő fél e jogkövetkezmény helyett választhat- ja a szerződés rendes felmondását.

8.4. Nem lehet díjmentesíteni a szerződést, ha visszavásárlási összeg a díjmentes leszállítás időpontjában még nem keletkezett. Ebben az esetben a szerződés szolgáltatási összeg hiányában megszűnik.

8.5. Amennyiben a 8.1. pont szerinti póthatáridő eredménytelenül telik el, és a díjfizetés elmulasztásának időpontjában a biztosítá- si szerződésnek nincs visszavásárlási értéke, akkor a biztosítási szerződés a biztosító fizetési kötelezettsége nélkül megszűnik.

9. Reaktiválás

9.1. Amennyiben a szerződés a díj meg nem fizetése miatt szűnt meg, a szerződő a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. Amennyiben a biztosító a szerződő reaktiválás iránti kérelmét elfogadja és a szerződő a teljes díjhátralékát megfizeti, a biztosí- tás eredeti tartalommal és összeggel lép újra hatályba.

9.2. A reaktiválási kérelem vonatkozásában a biztosító jogosult koc- kázat-elbírálásra.

9.3. A már visszavásárolt biztosítási szerződés nem reaktiválható.

10. Közlési és változás bejelentési kötelezettség

10.1. A közlési és változás bejelentési kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat.

10.2. A közlési kötelezettség abban áll, hogy az ajánlat megtételekor a szerződő és a biztosított köteles a biztosítás elvállalása szem- pontjából minden olyan lényeges körülményt, adatot a biztosító- val közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott hiánytalan, és a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

10.3. A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére, és e célból a biztosított egészségi állapotára, tevékenységére, életkörülménye- ire vonatkozó kérdéseket tehet fel, egészségi vizsgálatot írhat elő. A biztosító kockázat-elbírálási és kárrendezési szerveivel szemben a biztosítottat az orvosi titoktartás alóli felmentés érde- kében külön nyilatkozattételre hívja fel.

10.4. Amennyiben a kérdésekre adott válaszok, vagy az egészségi vizsgá- lat kockázatnövelő tényezőt tárnak fel, a biztosító jogosult a szolgál- tatásokat alacsonyabb összegre megajánlani, pótdíjat felszámítani vagy az ajánlatot elutasítani. A biztosító az ajánlat esetleges eluta- sítását nem köteles megindokolni. Ilyenkor a biztosítási ajánlattal kapcsolatos valamennyi irat a biztosító birtokában marad.

10.5. A szerződő és a biztosított a biztosítás tartama alatt a szerződés- ben meghatározott lényeges körülmények tekintetében változás bejelentési kötelezettséggel tartozik, melyet írásban kell a bizto- sítóhoz bejelenteni.

10.6. Ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást a szerződéskötéskor már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának első 5 évében gyakorol- hatja. A szerződő köteles bizonyítani, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövet- kezésében, illetve a szerződés megkötésétől az 5 év már eltelt.

10.7. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be. A köz- lési kötelezettség megsértése ellenére is beáll a biztosító kötele- zettsége, ha a szerződéskötéstől a biztosítási esemény bekövet- keztéig már 5 év eltelt.

10.8. A 10.6. és 10.7. xxxxxx rendelkezéseit a szerződésben megha- tározott lényeges körülmények változására vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértésének következményeire is alkalmazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló 5 éves időszak a változás bejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

11. A biztosított belépése a szerződésbe

A biztosított, amennyiben a szerződést nem ő kötötte, a biztosí- tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe bármikor –

mint szerződő – beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges.

A belépéssel a szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötele- zettségek összessége átszáll a biztosítottra.

Ilyen esetekben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjért a biztosított a szerződővel egyetemlegesen felelős.

12. A biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősül:

– a biztosítottnak a biztosítási tartam alatt bekövetkező halála, vagy

– a biztosítási szerződésben előre meghatározott időpont élet- ben elérése, vagy

– a Különös Biztosítási Feltételben meghatározott valamely ese- mény bekövetkezése.

13. Kizárt kockázatok

13.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított halála közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll harci eseményekben vagy más háborús cselekményekben, vala- mely fél mellett történő aktív részvétellel, vagy az állam elleni bűncselekményben való részvétellel. Jelen feltételek szempont- jából háborúnak minősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, a határvillongás, a felkelés, a forradalom, a zendülés, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, polgárháború, idegen ország korlátozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandótámadás, terrorcselekmény. (A kommandó támadás és a terrorcselekmény esetén nem minő- sül háborús cselekményben való aktív részvételnek, ha a biztosí- tott az áldozatok érdekében lép fel.) E szerződés szerint állam elleni bűncselekmény az, amit a Büntető Törvénykönyv annak minősít, így különösen: lázadás, kémkedés, rombolás.

13.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki, ha a biztosított halála

atomkárok (nukleáris hasadás vagy fúzió, nukleáris reakció, radioaktív izotópok sugárzása, ionizáló vagy lézersugárzás, vala- mint ezek szennyezése) folytán következik be.

13.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki, ha a biztosított halála bódító-, kábító- vagy hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztásá- val, toxikus anyagok rendszeres szedése miatti függőségével, HIV vírus (AIDS) és ennek mutánsai révén kialakult fertőzésével összefüggésben következett be.

13.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított halála közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll:

– a biztosított elme- vagy idegbetegségével, pszichiátriai beteg- ségével,

– a nem magyarországi fegyveres testület kötelékében teljesített szolgálat teljesítésével,

– a biztosított bányászati tevékenységével,

– a robbanószerekkel, robbanószerkezetekkel kapcsolatos tevé- kenységével,

– légi jármű használatával, kivéve, ha a biztosított halála légi forgalomban engedélyezett légi jármű utasaként, az adott légi járműre érvényes vezetői engedéllyel rendelkező pilóta által vezetett gépen vett részt, vagy ha

– a biztosított halála különösen veszélyes sport űzése közben következik be.

13.5. Jelen feltétel értelmében különösen veszélyes sportok az alábbiak:

– jet-ski,

– motorcsónak sport,

– vízisízés,

– vadvízi evezés (ideértve canyoning, hydrospeed),

– hegy- és sziklamászás az V. foktól,

– magashegyi expedíció,

– barlangászat,

– bázisugrás,

– mélybe ugrás (bungee jumping),

– falmászás,

– autó-motorsportok,

– egyszemélyes (singlehand) és nyílttengeri vitorlázás,

– repülősportok,

– mélytengeri búvárkodás 40 m alá,

– wingsuit,

– quad.

13.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított halála pandémiás (járványos) fertőzés során kialakult megbetegedésével áll összefüggésben.

13.7. A biztosítás fedezete nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítá- si esemény a biztosító kockázatviselésének kezdetétől számított öt éven belül a biztosítottnak a kockázatviselés kezdetét megelő- zően is fennállott egészségi állapotával, megbetegedésével oko- zati összefüggésben következett be.

14. A biztosító mentesülése

14.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól és csak a visszavásárlási összeget – amennyiben a szerződés visszavásárlási összeggel rendelkezik – téríti meg abban az esetben, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. A visszavásárlási összeg ebben az esetben az örökösöket illeti meg és a kedvezményezett abból nem részesülhet.

14.2. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól és csak a visszavásárlási összeget téríti meg abban az esetben, ha a biztosított

– szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, azzal összefüggésben, vagy

– a szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyil- kossága következtében halt meg.

15. A biztosító szolgáltatása

A biztosítási szerződés alapján a biztosító a kockázatviselés kez- detét követően bekövetkező, Különös Biztosítási Feltételben meghatározott biztosítási esemény bekövetkeztétől függően a biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget.

16. A biztosító teljesítése

16.1. A biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb a biztosítá- si eseményt követő 8 napon belül be kell jelenteni írásban a biztosító kárrendezésre jogosult szervénél.

16.2. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő illetve a biztosított nem tett eleget a 16.1. pont szerinti meghatá- rozott határidőben a bejelentési kötelezettségének, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, illetve a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsé- ge szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

16.3. A teljesítésre valamennyi felsorolt okmány hiánytalan beérkezé- sét követő 15 napon belül kerül sor. A szolgáltatási érték kiszá- mításának feltételeit a Különös Biztosítási Feltételek tartalmaz- zák. A haláleseti és elérési szolgáltatás felvételére a szerződés- ben megjelölt kedvezményezett, illetve az örökös a jogosult.

16.4. A biztosító szolgáltatásait a rendelkezésre álló legutolsó adatok- nak megfelelően nyújtja.

16.5. A biztosító által igényelt minden igazolást, nyilatkozatot és bizo- nyítékot hitelt érdemlően, a biztosítónak az általa meghatározott formában és tartalommal kell benyújtani. A szükséges dokumen- tumok beszerzésének és biztosítóhoz történő eljuttatásának költségeit a biztosító nem téríti meg.

16.6. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez be kell nyújtani a biztosítási esemény (annak jellegétől függően) bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meg- határozásához szükséges alábbi dokumentumokat:

– teljes körűen kitöltött szolgáltatás igénylő lap,

– eredeti fedezetet igazoló dokumentum (fedezetigazolás vagy kötvény), ennek hiányában nyilatkozat a kötvény elvesztéséről,

– személyi igazolvány, vagy más személyazonosításra alkalmas okmány, lakcímkártya,

– kedvezményezetti jogosultságot bizonyító okirat (mint pl. hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány) másolata, ameny- nyiben a kedvezményezett a szerződésben név szerint megne- vezésre nem került,

– a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló doku- mentumok, a biztosítási esemény bekövetkezési körülményei- nek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok másolata (mint pl. a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy, tanúk nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata, bon- colási jegyzőkönyv másolata, munkahelyi, iskolai, közlekedési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv másolata, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos szakértői vélemények másolatai),

– ittasság illetve bódító, kábító vagy hasonló hatás kiváltó szerek, toxikus anyagok hatásának vizsgálatáról készült orvosi irat,

– közlekedési baleset esetén a gépjárművet vezető biztosított érvényes vezetői engedélye,

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szol- gáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási, tűzvé- delmi, munkavédelmi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező ira- tok másolata (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős ítélet vagy határozat csak abban az esetben, ha az a szolgáltatási igény benyújtásakor már rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel valamint a kórelőz- ményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumainak másolata (mint pl. házi-, vagy üzemorvosi, járó- és fekvő betegellátás során keletkezett iratok, kórházi zárójelentések, a műtétről szóló orvosi dokumentáció, gyógyszerfelhasználást

igazoló iratok, szövettani vizsgálati eredmények, ideértve CT, MRI és röntgenfelvétel vizsgálati eredményeit is),

– baleset-biztosítási esemény esetén az első, akut orvosi ellátást igazoló dokumentáció, a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok, az arra feljogosított illetékes ható- ság, társadalombiztosítási szerv szakvéleménye a rokkantsági csoportba sorolásról (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján),

– a biztosított halála esetén a halotti anyakönyvi kivonat, halott- vizsgálati bizonyítvány, halál utáni orvosi jelentés, boncolási jegyzőkönyv, a biztosított halálát okozó betegség kezdeti időpont- jának és lefolyásának, valamint a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratok, korábbi orvosi dokumentáció,

– idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordí- tása, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,

– a biztosítási összeg kifizetéséhez szükség esetén be kell nyúj- tani az eljáró

– törvényes képviselő jogosultságát igazoló dokumentumot,

– gondnok/gyám személyazonosságát igazoló gyámhivatali hatá- rozatot,

– jogszabályi rendelkezés esetén gyámhivatali engedélyt,

– meghatalmazást.

16.7. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüg- gő egyéb iratokat szerezhet be. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat nem, vagy hiányosan nyújtják be, és azt a hiánypótlásra való felhívást követően sem pótolják, a bizto- sító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelke- zésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

16.8. A felsorolt okiratokon kívül a biztosított jogosult a károk és költ- ségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal illetőleg egyéb módon történő igazolására a bizonyítás általános szabályai sze- rint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

17. A technikai kamatláb

17.1. Az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és járadékbiztosítás díj megállapításakor kalkulál.

17.2. A biztosító a szerződés tartama alatt jogosult a technikai kamat- láb mértékét módosítani, amennyiben a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.

17.3. A technikai kamat módosulásáról, az azzal kapcsolatos eljárásról a biztosító a változást megelőzően 30 nappal értesíti a szerződőt.

18. A többlethozam

Az életbiztosítási ág matematikai tartalékainak befektetéséből elért hozamnak és a technikai kamatláb felhasználásával számí- tott hozamnak a különbsége.

19. Az értékkövetés

A biztosítás díjának és a biztosítási összegnek – a kártapasztalat- tól függetlenül – a Különös Biztosítási Feltételekben meghatáro- zott módszer alapulvételével történő emelése, amelyre évente egy alkalommal kerülhet sor a felek megállapodása szerint.

20. Maradékjogok

Ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a különös biztosítási felté- telekben meghatározott visszavásárlási összeget kifizetni.

20.1. Díjmentes leszállítás

20.1.1. A díjmentes leszállítás jogát tartalmazó szerződések esetében a szerződő a Különös Biztosítási Feltételekben meghatározott idő- tartam letelte után bármikor kérheti, hogy a biztosító a biztosí- tást díjmentesen leszállított biztosítássá alakítsa át.

20.1.2. Az erre vonatkozó igényt írásban kell a biztosítóhoz benyújtani. A díjmentes leszállítás szerinti biztosítási összeg kiszámítása biztosításmatematikai eljárás alapján történik. A Különös Biztosítási Feltételek tartalmazzák a díjmentes leszállítás mini- mális értékeire vonatkozó táblázatot, amelynél az új biztosítási összeg nem lehet kisebb.

20.1.3. A díjmentesen leszállított biztosításra is vonatkoznak a befekte- tések többlethozamából történő részesedés szabályai, melynek mértékét a Különös Biztosítási Feltételek tartalmazzák.

20.2. A visszavásárlás

20.2.1. A Különös Biztosítási Feltételekben meghatározott időtartam letelte után a szerződő bármikor kérheti a szerződés visszavásár- lását. Az erre vonatkozó igényt írásban kell benyújtani.

20.2.2. A visszavásárlási összeg számítására vonatkozó részletes szabá- lyokat a Különös Biztosítási Feltételek tartalmazzák.

21. A kötvénykölcsön

21.1. A Különös Biztosítási Feltételekben meghatározottak szerint a biztosító kötvénykölcsönt nyújthat.

21.2. A kötvénykölcsön (továbbiakban: kölcsön) az életbiztosítási jogvi- szony alapján a biztosító által a visszavásárlási értékkel rendelkező szerződések esetében kamatra, kölcsön formájában nyújtható szol- gáltatás, amelyet a felek legkésőbb a biztosítási esemény bekövet- keztekor vagy a biztosítási szerződés megszűnésekor számolnak el.

21.3. A folyósított kölcsön után a kölcsönt igénybe vevőnek a biztosító által meghatározott mértékű kamatot kell fizetnie. A kamat mér- téke változó, nagyságát az irányadó pénzpiaci kamatlábak figye- lembevételével a biztosító írja elő. A kamatok fizetése mellett a szerződő a biztosítási díjat változatlanul köteles fizetni.

21.4. Amennyiben a biztosítási esemény (a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége) a kölcsön lejárata előtt bekövetkezne, a biztosító a kifizetéskor fennálló kölcsöntartozást és az esedékes kamatokat a teljesítendő szolgáltatási összegből levonja.

21.5. A szerződő jogosult a kölcsön jogcímén felvett összeget a bizto- sító által meghatározott határidőn belül díjesedékesség alkalmá- val a biztosítónak visszafizetni.

22. A biztosítási fedezetet igazoló dokumentumok megsemmisülése vagy elvesztése

22.1. A biztosítási fedezetet igazoló dokumentum (fedezetigazolás vagy kötvény) megsemmisülése illetve elvesztése esetén a szer- ződő kérheti másodlat kiállítását. A biztosító követelheti, hogy az okirat elvesztését hitelt érdemlően bizonyítsák.

22.2. A költségek a kérelmezőt terhelik.

22.3. Bemutatóra szóló kötvény pótlására csak közjegyzői megsemmi- sítési eljárást követően kerülhet sor.

23. A személyes adatok kezelésére és a titokvédelemre vonatkozó tudnivalók

A biztosító ügyfelei személyes és biztosítási titoknak minősülő adataira vonatkozó adatkezelési szabályokat az Adatkezelési tájékoztató c. dokumentum tartalmazza, mely a xxx.xxxxx.xx/ adatvedelem weboldalon is elérhető.

A biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosultak megismerni mindazon személyek vagy szervezetek, akikkel szemben a Biztosítónak a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit. rendelkezései szerint nem áll fenn. Ezen szervezetek listáját az Adatkezelési tájékoztató 1. sz. Függeléke tartalmazza.

A Biztosító az adatkezelések során adatfeldolgozókat, illetve kiszervezett tevékenységet végző szolgáltatókat vesz igénybe erre irányuló szolgáltatási szerződések keretében. Az adatfeldolgozók és a viszontbiztosítók listája, valamint a legfrissebb Adatkezelési tájékoztató az xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx weboldalon érhető el. Az Adatkezelési tájékoztató tartalma és az adatfeldolgozó partnerek, viszontbiztosítók listája a jogszabályi változások és a Biztosító által kötött vagy a jövőben kötendő partneri szerződésektől füg- gően változhat.

24. Jognyilatkozatok

24.1. A biztosító nyilatkozatait írásban juttatja el a szerződőnek illetve a szolgáltatási igény bejelentése esetén a biztosítottnak az álta- luk megadott, és a biztosító által ismert utolsó értesítési címre.

24.2. A biztosító a hozzá eljuttatott jognyilatkozatokat és bejelentése- ket csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azokat írás- ban juttatták el hozzá. A nyilatkozat akkor hatályos, ha az a biztosítóhoz megérkezett.

25. Elévülés

Jelen szerződésből eredő biztosítási igények a biztosítási ese- mény bekövetkezésétől számított 2 év után elévülnek.

26. A kapcsolattartás és az ügyfél-tájékoztatás nyelve

A biztosító és a szerződő kapcsolattartása, valamint a biztosítot- tak tájékoztatása magyar nyelven történik.

27. Alkalmazandó jog, eljáró bíróságok

Jelen biztosítási szerződésre vonatkozóan a magyar jog rendelke- zései az irányadóak. A felek a biztosítási szerződésből, valamint a biztosítotti jogviszonyokból eredő jogviták eldöntésére az álta- lános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz for- dulnak. Az eljárások nyelve magyar.

28. Vitás kérdések rendezése

28.1. A szerződőnek és a biztosítónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy közvetlen tárgyalások útján rendezzenek min- den olyan nézeteltérést vagy vitát, mely közöttük a szerződés keretében vagy a szerződéssel kapcsolatban merül fel.

Hatályos: 2019. április 30-tól

28.2. A Biztosító szolgáltatásával kapcsolatban felmerült panaszokat a Biztosító részére kell bejelenteni

a) írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségen: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1082 Budapest, Baross u. 1.,

1380 Budapest Pf. 1076., tel.: (x00-0) 000-0000)

b) személyesen az alábbi címen:

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Központi Ügyfélszolgálati Iroda (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.) A biztosító a szerződéskötést követően fenti elérhetőségeinek vál- tozását az internetes honlapján (xxx.xxxxx.xx) közéteszi.

28.3. A Biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellá- tott álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül meg- küldi az ügyfélnek.

28.4. A Biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank

(0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.;

központi telefon: (x00-0) 000-0000)

28.5. Jogok érvényesítésének egyéb fórumai

Amennyiben a fogyasztó Biztosítóhoz benyújtott panasza

– elutasításra került, vagy

– nem a biztosítási törvényben előírtak szerint került kivizsgálás- ra, vagy

– kapcsán a Biztosító válaszából a biztosítási törvényben előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez, vagy

– kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelenül telt el, úgy

a) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsér- tésének kivizsgálására irányuló panasz esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz fordulhat (levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777; telefon: (+36-80) 203-776; web: xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx);

b) a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos panasz esetén a fogyasztó a Pénzügyi Békéltető Testület előtt kezdeményezhet eljárást (levelezési cím: H-1525 Budapest BKKP Pf. 172. ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

telefon: (+36-80) 203-776; e-mail: xxx@xxx.xx),

vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

28.6. A biztosítási szerződésből eredő igények közvetlenül bírósági úton is érvényesíthetők. A panaszügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást.

29. Felszámolható költségek

A biztosító a többletráfordítások díját kérheti. Ilyen lehet például:

a) a díjfizetés késedelme esetén a felszólító levél díja, a biztosí- tási kötvény utólagos dokumentálása vagy módosítása,

b) a biztosítási szerződés átdolgozása, a biztosítási kötvény másodlati példányának kiállítása stb.

30. Adózásra vonatkozó jogszabályok

Az élet és nyugdíjbiztosítások adózására a következő jogszabá- lyok vonatkoznak:

– 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról;

– 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,

valamint a szolgáltatások fedezetéről, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 195/1997. (XI.5) Korm. Rendelettel;

– 1991. évi IV törvény a foglalkoztatottság elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról;

– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról.

A jogszabályok a szerződés tartama alatt változhatnak.

A részletes tájékoztatást az adózásra vonatkozó tájékoztatás tar- talmazza.

31. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól illetve a Ptk. rendelke- zéseitől

Az Általános Életbiztosítási Feltételek az alábbi pontokon lényege- sen eltérnek a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseitől:

– a szolgáltatási igény a biztosítási esemény bekövetkeztét köve- tő 2 év elteltével elévül (25. pont).

32. Egyéb rendelkezések

A biztosító a fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről készült jelentést a törvényi rendelkezésnek megfelelő módon és időben honlapján (xxx.xxxxx.xx) teszi közzé.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U20000/19