Contract

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-4872/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Groupama Garancia Biztosító Zrt. számára

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (...) Ügyfél kérelme alapján a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1051 Budapest, Október 6. u. 20., továbbiakban: pénzügyi szervezet) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján a Felügyelet Elnökének felhatalmazásából az alábbi

h a t á r o z a t o t

hozom:

1. A Felügyelet a határozat kézhezvételének napjával kötelezi a pénzügyi szervezetet, hogy tartsa be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén a díjfizetésre irányadó felszólítás határidejére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

2. A Felügyelet a pénzügyi szervezetettel szemben a díjfizetésre vonatkozó felszólítási kötelezettség megszegése miatt 250.000 Ft - azaz kettőszázötvenezer forint - fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.

3. A Felügyelet a határozat kézhezvételének napjával kötelezi a pénzügyi szervezetet, hogy tartsa be a kötelező a gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről történő értesítés határidejére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

4. A Felügyelet a pénzügyi szervezetettel szemben a szerződés megszűnéséről történő értesítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt 250.000 Ft - azaz kettőszázötvenezer forint - fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.

5. A Felügyelet a határozat kézhezvételének napjával kötelezi a pénzügyi szervezetet, hogy panaszkezelése során maradéktalanul tartsa be a vonatkozó jogszabályban meghatározott válaszadási határidőt.

6. A Felügyelet a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a pénzügyi szervezettel szemben 50.00 Ft - azaz ötvenezer forint - fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.

A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000- 00283834-30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.

A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.

A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles.

I n d o k o l á s

Az Ügyfél 2010. július 5-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló, az eljárás megindításakor hatályos 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A.

§-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a pénzügyi szervezet eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:

Az Ügyfél 2010. január 1-jei kockázatviselési kezdettel újrakötötte kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződését a pénzügyi szervezetnél, mivel így csökkent a biztosítási díj összege. A díjfizetés módjaként átutalást jelölt meg. Az Ügyfél nyilatkozata szerint a biztosítási díjat annak ellenére nem vonták le számlájáról, hogy személyesen bement a bankfiókba, megváltoztatni a szerződésszámot. A levonás, illetve az átutalás továbbra sem teljesült, ezért az Ügyfél a pénzügyi szervezet ügyfélszolgálatához fordult, ahol arról tájékoztatták, hogy fizesse be az aktuális összeget, akkor rendben lesz a szerződése.

Az Ügyfél a negyedéves biztosítási díjat 2010. március 30-án csekken befizette, ennek ellenére 2010 május közepén levelet kapott a pénzügyis szervezettől, miszerint felelősségbiztosítási szerződése „díjnemfizetés” miatt megszűnt. Az Ügyfél sérelmezte, hogy nem kapott előzetes értesítést a hátralék fennállásáról, vitatta a fedezetlenségi díjat, ezért a Felügyelettől kérte a pénzügyi szervezet eljárásának kivizsgálását. Az Ügyfél jelezte, hogy szerződésének megszűnése miatt 2010. június 1-jén panaszt nyújtott be a pénzügyi szervezetnél, melyre a kérelem Felügyeleten történő benyújtásáig nem kapott választ a pénzügyi szervezettől.

A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv.

4. §-ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását.

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg:

1. Az Ügyfél 2009. január 1-jei kockázatviselési kezdettel rendelkezett a pénzügyi szervezetnél a (...) számú kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel, mely 2009. szeptember 30-ig volt díjrendezett, majd tekintettel arra, hogy fedezetlenség miatt a IV. negyed éves díjat nem tudta levonni a pénzügyi szervezet az Ügyfél bankszámlájáról, a szerződés díj nemfizetés miatt megszűnt.

A pénzügyi szervezet a fogyasztóvédelmi eljárás során úgy nyilatkozott, hogy 2009. november 25-én az Ügyfél részére díjhátralékával kapcsolatban felszólító levelet küldött, majd ezt követően, a díjfizetés további elmaradása következtében szüntette meg biztosítását, amelyről 2009. december 29-én törlésértesítő levélben tájékoztatta.

A 2009. december 31-ig xxxxxxxx, a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 2. §-ának (1) bekezdése előírta a gépjármű üzemben tartója számára, hogy a megkötött felelősségbiztosítási szerződést folyamatos díjfizetéssel köteles hatályban tartani. A díj nem fizetése esetén a felelősségbiztosítási szerződés a Kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint – a biztosító fizetési felszólításra irányuló kötelezettsége nélkül – szűnt meg.

A Kormányrendelet 1. számú melléklet 3. pont (3)-(4) bekezdése szerint a biztosítás első díja

- a felek eltérő megállapodása hiányában - a biztosítási szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díja pedig a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt, a díjfizetés gyakoriságától függően annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

A hivatkozott jogszabályhely szerint, a szerződés díjnemfizetés miatt a jogszabály erejénél fogva (és nem a biztosító mérlegelése alapján) akkor szűnik meg, ha a fizetési késedelem az esedékességtől számított 30 napot vagy a biztosító díjhalasztásában megjelölt időpontot meghaladja.

A Kormányrendelet 6. § (2) bekezdése meghatározza: „ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szűnik meg, az üzemben tartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerződése díjnemfizetéssel szűnt meg. Az üzemben tartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szűnt meg.”

A Kormányrendelet 3. számú melléklete 6. pontjának (6) bekezdése ugyanakkor előírja, hogy

„ha a szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, akkor a bonus osztályba sorolás megszűnik, és az új szerződés osztályba sorolása A00 lehet. A díj-nemfizetés miatt megszűnt szerződés malus osztályba sorolása érvényben marad, ha az üzembentartó új szerződést köt.”

A szerződés megszűnésekor hatályos, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 107. § (3) bekezdés második mondatában foglalt ügyfél tájékoztatási kötelezettség szerint: „A biztosító köteles a biztosítási szerződés megszűnéséről az üzemben tartót 15 napon belül értesíteni, amennyiben az díjnemfizetés miatt következett be.”

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során megállapította, hogy a pénzügyi szervezet megsértette a Bit. hivatkozott szakaszát, amikor a 2009. évi (...) számú szerződés megszűnéséről csak 2009. december 29-én kelt törlésértesítő levelében tájékoztatta az Ügyfelet.

2. Az Ügyfél ezt követően 2010. január 1-jei kockázatviselési kezdettel megkötötte a (...) számú szerződését, amelyre azonban a fentiek miatt (...) Ft fedezetlenségi díjat kellett számolnia a pénzügyi szervezetnek. A pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint az Ügyfél által

2010. március 30-án befizetett (...) Ft összeget erre a fedezetlenségi díjra kellett könyvelnie, ezért díjhiányos maradt a szerződés, amelyet a 2010. március 13-án postázott díjfelszólító levelet követően 2010. május 4-én díj nemfizetés miatt törölt a pénzügyi szervezet, tekintettel arra, hogy a felszólító levélben közölt határidőig, 2010. április 14-ig a szerződésre díjfizetés nem történt.

A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbtv.) 4. § (1) bekezdése értelmében: „Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).”

A Kgfbtv. 3.§ 7. pontja határozza meg a fedezetlenségi díj fogalmát:

„7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének - a szünetelés időtartamának, valamint az üzemben tartó önhibáján kívül eső, hitelt érdemlően igazolt okból bekövetkező díjnemfizetés időtartamának kivételével - díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj.”

A Kgfbtv. 22. §-a a fedezetlenségi díjról a következők szerint rendelkezik:

22.§ (1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt.

(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles kiszámítani.

(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.

(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt - a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel - köteles megfizetni.

(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A fedezetlenségi díjnak - a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó - egy naptári évre számított tarifáját gépjármű-kategóriánként minden év október 30-ig a Kártalanítási Számla kezelője hirdeti meg két országos napilapban és honlapján.

A Gfbtv. 21. § (1) bekezdése szerint „A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.”

A Gfbtv. 21.§ (4) bekezdése szerint „Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.”

A pénzügyi szervezet a fogyasztóvédelmi eljárás során úgy nyilatkozott, hogy a 2010. január 1-jei kockázatviselési kezdettel megkötött szerződés esetében a hátralék fennállásáról csak

2010. március 13-án postázott díjfelszólító levelet. A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy a pénzügyi szervezet fenti magatartásával megsértette a Gfbtv. hivatkozott 21.§ (4) bekezdését, mivel a felszólító levél kiküldésére nem a díj esedékességétől számított 30. nap elteltéig került sor.

3. A Gfbtv. 21. § (5) bekezdése szerint „a biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.”

A Felügyelet rendelkezésére álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a pénzügyi szervezet a szerződés megszűnéséről 2010. május 4-én küldött törlésértesítőt, azaz a szerződésnek a Gfbtv. 21.§ (4) bekezdésében meghatározott megszűnéséhez képest határidőn túl, így ezzel a magatartásával megsértette a Gfbtv. 21.§ (5) bekezdését.

4. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 167/B. § (7) bekezdésébe szerint „a szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.”

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során megállapította, hogy a pénzügyi szervezet az Ügyfél 2010. június 1-jén érkezett panaszára 2010. július 12-én kelt levelében válaszolt, ezzel megsértette a Bit. 167/B.§ (7) bekezdését. A pénzügyi szervezet a fogyasztóvédelmi eljárás során úgy nyilatkozott, hogy az ügyintézés során folyamatosan telefonos kapcsolatban volt az Ügyféllel, azonban a Bit. hivatkozott szakasza az írásbeli tájékoztatást követeli meg a pénzügyi szervezettől, melynek a pénzügyi szervezet nem határidőben tett eleget.

A Psztv. 48/H. § (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47.§ (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértő szolgáltatót azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet,

e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

Tekintettel a fentiek szerint összegzett vizsgálati megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a pénzügyi szervezetet — a jogsértések súlya, továbbá az eset összes körülményeinek figyelembe vételével — 550.000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, valamint kötelezte a jogszabályban foglaltak betartására.

A Felügyelet a bírság kiszabásakor értékelte, hogy a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás területét érintő, a pénzügyi szervezetnek a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatti megszűnését megelőző értesítési kötelezettsége garanciális szabályként került rögzítésre a 2010. január 1-jén hatályba lépő új jogszabályban. A díjfizetésre történő felszólítás elmaradása az ügyfelek érdekeit jelentősen sérti, enélkül az ügyfél szerződése fenntartásához fűződő érdeke szenved csorbát, hiszen a díjfizetés elmaradását nem tudja orvosolni, holott az új törvényi rendelkezés alapján erre lehetősége lenne.

A szerződés megszűnéséről történő értesítés késedelmes megküldésével a pénzügyi szervezet az ügyfelet hátrányos helyzetbe hozza, ugyanis minél később kerü1 sor újabb felelősségbiztosítási szerződés megkötésére, annál hosszabb időtartamra kell az ügyfélnek fedezetlenségi díjat fizetnie, mely jelentős anyagi megterhelést eredményezhet.

Ugyanakkor a Felügyelet figyelembe vette azt is, hogy a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg az arra adandó válaszadási határidővel kapcsolatosan szabályozza a pénzügyi szervezet magatartását. A fogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az Ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényével kapcsolatosan a pénzügyi szervezet álláspontját megismerje, illetőleg döntsön arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni. A bírság összegének meghatározásakor a Felügyelet figyelembe vette a pénzügyi szervezet késedelmes válaszadásának időpontját.

A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában, valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.

A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a

100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul.

A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.

Budapest, 2011. április 26.

Xxxxxx Xxxxxx s.k., a PSZÁF alelnöke