AZ OLA<;z•FR '-11<'7.L\ ti:E'RF.S!t Cf>XLloll snmz6n�
..
.AZ OLASZ-FRAXCZIA.
KERESKEDELMI SZERZŐDÉS.
1877. xxxxxx 6-an irták alá Párisban Xxxxxxxx, Decazes és de Meaux, a franczia köztársaság és az olasz királyság képvi selői, azon kereskedelmi szerződést, mely hivatva lesz Xxxxx• xxxxxx és Francziaország jövendőbeli kereskedelmi politikáját inaugurálni. A szerzödés már magában véve nagy jelentöségll. Még nagyobb jelentőségttvé válik mindazáltal különösen azért, mivel ez az els6 kereskedelmi szerz6dés, mely az Európában a jelen évtizedben majdnem minden nagyobb jelent<Sségü forgalmi tertt1eten többé-kevésbbé érvényre jutott védelmi irányú törek vések óta két nagy állam vámta.rifájál)an nemzetközi szabályo xxx xxxxxx. Ez az első tarifaszerzödés az nj aer-ában.
Valamint annak idejében az Angolország és Franczia� ország közt 1860-ban kötött tarifszen6dés nemcsak m3.o"'llkra. a szerződő országokra. birt jelentőséggel, hanem - amint azt a következmény mutatta - Európa valamennyi államaira nézve irányadó volt; valamint akkor is a. két állam közt kötött viszonyok átszivárogtak az egész mivelt világ viszonyainak átalakula.sába.: - úgy bizonyos az is, hogy a franezia-olasz kereskedelmi szerződés nem fog hatásaiban csak is a két szer &6dö fél gazdasági viszonyaira irányulni, hanem folytatását találandja. Európa. többi nemzeteinek kereskedelmi és vámpoliti lijában is.
Koránsem akarjuk ezzel azt állitani, hogy a franczia-olasz kereskedelmi szerződés oly átaJakitó hatással leend a kttszöböu 6D6 korszakra nézve, Európa államainak kereskedelmi politiká. Júa, mint volt ama nevezetes na.poleoni mü; ez már csak
.AZ OLA<;z•FR '-11<'7.L\ ti:E'RF.S!t Cf>XLloll snmz6n�
azért sen1 állítható, 1uintbogy a Fraucziaorsz..igga.l jelenleg szer zödií állam - Olaszország - a vilügkereskedclemben nem játszik oly szerepet, mint ját<;zott az 1860-ban szerzödütt Nagy- 1.,ritannia. De nem birhat oly átalakitó hatással a szerziidés kUlönüsen azért sem, mivel a franczia-olasz szerződés határo zottan speciális nemzeti érdekeket, els6 sorban tehát par excel lence egyedek érdekeit kivánja kielégitni, s erre fektet fösúlyt :
- mig az angol-franczia szerződés alapja a forgalom szabad
ságát tűzte ki irányelnll. Míg tehát a franczia-olasz szerződés a szükebb nemzeti érdeket bírja kiindaU,si pontú], és nem az átalúnos, minden nemzet életébe beilleszthctö szabadforgalmi érdeket, - természetes, hogy hatása, ha még oly aka<lály oélktll terjedne is az adott· példa. és ha a ·,édelmi irány bizo nyós tekintetben nem ellenkeznék is a szerződéses politika továbbfejlesztésével : -· már a kUlönbözö államok külön nem zeti jellegénél és követelményeinél fogva sem lehet oly:in, mint u1iuü v-olt a frauczia-angol szerzödésé.
Ha így átalában nem akarjuk elismerni azt, hogy a xxxxx xxxx-olasz szerződés az európai nemzetek kcreskcdeltni politi kájában korszakot képzö momentum ; annyi mindazáltal minden esetre milr mo-;t is bátran állítható, hogy ezen szerződés a kereskedelmi viszonyokra nagy hatással lecnd, és hatásában nem fog egyedül a ké_t szerződő nemzet bcJ�ő ttgyeirc és cgy másközti összeköttetéseire szorítkozni.
Ezen körtllmény magában véve is eléggé indokolná azt„
hogy ezen njabb nemzetközi eseméoynycl tUzete ebben fo0lal kozzunk. Reánk azonki,ül még azért is érdekes ezen szerzöJés. minthogy Olaszország az osztrák-magyar monarchia i.izomszédos
állama, xxxxxxxx régi ös�zeküttetés és szoká!'l, valamint tenné
:--zetes viszónyok folytan elé�gé élénk ö�szeküttctésben állunk, a kereskedelmi politika. fej1őllése Olaszországban fontos anyagi érdekeinkkel áll kapcsolatban, és igy az új szerz(ldés több kér dé�re nézve, l1a nem is határozottan a. jöT"ö vi8zouyoka.t tllnteti ful, <le legalább világo� képét tárja föl annak, mit remélhetlfuk Olal-lzor,::zág magatartásától a legközeléub meginduló vámtargya• lások alkalmaYal.
Maga az olasz kormány is n franczia-olasz szerz6déi-t nz cgy�zerű nemzetknzi �zcrzödt'·snél nagyobb ft,nto:::,-ágúnak tartja.
llATLEKOTI"l'S SÁ�ORT<•L. 4-1
Ismeretes, hogy még a jelenlegi olasz kormányt megelőzött kormányférfiak, xxxxxxxx Xxxxxxxxx állitotta föl azt az elvet, hogy Olaszország eddigi vámpolitiká.ja megváltoztatandó. Tadvale,ö dolog az is, hogy az olasz kormány az Olaszországra nézve legnagyobb jelentőséggel biró három szomszéd államnak, jelesül
Francziaország-, Svájcz- és az osztrák-magyar monarchiának, a tarifszerzödéseket 1875-ben fölmondatta, s hogy ktilönösen 1875 végén é!!I 1876 elején Franczia.országgal, Svájczezal és
az osztrák-magyar monarchiával ujabb szerződések megkötése
végett tllzetes tárgyalások folytak, melyeket akkor olasz részről Luzzati paduai tanár vezetett. Tudvalevő dolog végre az is, hogy a jelenlegi olasz kormány feje, Depretis, a tárgyalásokat
�"'Y időre ugyan megszakitotta, de csakhamar ismét megkez clödtek és Francziaországgal tényleg be is fejez.tettek.
Olaszországra nézve a. franczia-olasz szerződés ennélfogya
a. jövőben követend6 vámpolih'k:a kiindulási pontja; s ezt vallja is a szer-zödést az olasz parlament elé terjesztő kormány akkor, midön ezen szerződést hl> indokolással (162 sttrűen nyom tatott negyedréttl lapon) lciséri, s midőn a szerződés egyes
határozmánya.inak indokolása mellett mindig kiki tér Oln.sz.ország átalános gazdasági helyzetére, és kifejti alláspontját az ország további fejlődésének mikéntjére nézve.
!.Udőn az előbbiek szerint oly foutos szerz6dést tilzetesebb taglalás alá vesszük, mindenekelőtt ki kell fejtenünk a szerzötll!s
fiiirányát, és ez Olaszország tarifáját illetőleg határozottan
védvámos. Olaszország közg-aztlasági írói ép úgy. mint maga a
kormány a.zon védv[imosok közé tartoznak. kik ugyan védvá. mokat akarnak, de védvámosoknak a világért sem kivá.nuak l:itszani, sőt ellenkezőleg fennen hirdetik, hogy ök a szabad kereskedés hivei. De ezen törekvésük. mellett mindazon érvek, melyeket a védvámosok rendesen fölhordanak énlekeik mellett, ezen „sza.bad kereskedők" részéről is föltálaltatnak; és az
indokolás olvasásánál az ember csak oly otthon osnak látja
magát, mintha. akár a brtlnn.i, vagy prágai kamarák, ,agy az alsó-ausztriai iparegyesttlet ösmeretes emlékiratait olTasná.
Az olasz kormú.ny mindenekel<Stt kifejti az olasz ipar hely zetét a. ,ele vc1·senyzö külföldi iparéval szemben s azt találja,
oogy az olasz ipar sok tekintetben hátrányos l1elyzetben van.
,I
il OL.UZ-FIL\IIOCZTA SEBESlt'EDEI.llj SZERZ.:\Dfs.
Minden iparra nézve legnagyobb jelentöséggel bir a k 6s z én és a va s. .Mindkettőre nézve Olaszország a ktilióldre szorul. Egy másik nevezetesebb hátránya. a t 6 k eh iá n y s ennélfogva. a kamatláb magassága; a legnevezetesebb cw-ópai bankok évi kamatlába ugyanis a következő volt:
év angol franczJa outrik német ams:terdami belga orosz bank
1874. 31/a 41/1 4,7/8 4,1/1 31/4 41/1 6
e•,�
1875. 31/• 4 '-1/• 4,1/a 33/s 3'/, - 51/•
1876. 29/1,s 31 '• i1/1 31/, 3 2'/•
Olaszországban a kamatláb legutóbb 5 százalék ; ezzel szemben az iparos államokban mindenütt sokkal alacsonyabb kamatláb kínálkozik iparos bcfektetéSekre. De nemcsak a kamatláb magassága, s igy a töke drágasága terheli súlyosabban az olasz ipart, hanem az a körtllmény is, hogy befektetéseit és fölszereléseit a külföldi versenyző ipa.xxxxxxxxx szemben sokkal költségesebben is kell beszereznie, mint..-\.n a gép eke t mind k U l föl dről kell vásárolni Olaszország a gőzgépeket rend szerint Svájczból és Elszászból , a fonadékhoz való fölszere léseket Nagybritanniából, a. szövészetnél szükséges gépeket Angolországból és Xémetországból veszi. Csak a güngyölé� maga a gépek értékét 10°/o-kal emeli; ehhez járul még a bizo manyi, szállitási, a vámdij és más illetékek, s így a gépek az olasz iparnál sokkal költségesebbek. Ezen számítások szerint ugyanis egy pamutfonat 20,000 orsóra berendez-ve Xagybri tanniában 1 millió lira befektetést igényel, holott Olaszországban 1 ·5 milliöt kö,etcl. Az olasz iparnak további hátr[�nyai gyanánt fölhozatik az, hogy t e eh ni k a i é s m e eh a n i k a i mű h e 1 y e k ni n e s e n e k meg elég számban, s ennélfogva a gyárak, ha a véletlen által előidézett eshetőségek ellen kellően biztositni akarják magukat, ktnytclcnck saját telepllkben a gépek él) szerek kiigazítására. szUkséges munkásokat és mechanikai ké szülékeket tartanL Nagy hiány a munká s tl g y. Minden eHire • haladtabb államban a munkások a. különböző munkaíajuk sze rint specialistiik, s igy minden egyes munkakörre a legalkalma sabb éS legtehetösebb munkás kínálkozik; hátramaradt állo mokban ez nincs igy; ennélfogva a munkavezetők leginkább klilföldrül hívatnak meg, s természetesen csak nagyobb anyagi áldozatok árán szokták hazájukat itlegen orsz:iggal fölcserélni. A munkások llgyes,ége engedi meg azt, hogy ezer orsó keze-
�ATLEXOTITS S..i:SDORTÓL 49
lésére :Sa-gybritaniában 5 munkás, Francziaországban és S,ájcz ban átlag 9 munkás szükséges, holott Olaszországban :!O, 24, söt 28 munkás alkaJmaztatik. :llig Augolországban a munkások egyszerre 3-4 mechanikai szövöszcket gondoznak és látnak el, addig Olaszországban alig tadnak keUönek megfelelni; ennek következménye azután az, hogy mig egy angol takácsra átlag
30 méter nyers szövet jut naponként, addig Olaszországban
csak •J5 méter az eredmény.
De legnagyobb sü.lyt fektet az olasz ko1·mány arra, hogy az olasz ipar az utolsó időben roppant mén-ben te r b el t e tett m e g adók k a 1 Az allami adók voltak :
Földadó . . . . . . . . . . . . .
Jövedelmi adó (riccbezza. mobiler . Malomadó . .
Örökösödési adó . Lajstromozási illeték Bélyeg . . . . . .
Vasuti forgalom megadóztatása Vám . . . . .
Fogyasztási adó
Só . . . . . .
ISű3-ban
.
J 12. :! millió
lf.1 >
..
n
10.6 ...
!5.9
17.3 "
3. -1 "
57.G
2:!.7 .,
�9 .1 .,
18711-ban
" 173.2 ,, ..
lira 179.9 m 1.
:?4-.8 -�"
" $1'.!.4 - ,,
., 50.8 ft -
-
" 37.6 " "
" 12. í "
� 100.13 ., ,.
....
• /j!) . 7 ., "
,. 79.9
Összesen . . 303 .4 millió lira 812. 4 m. l.
Ehez járul még a községi és megyei (proYinciali) .költ
ségek és terhek tetemes szaporodása, és pedig 136.5 millióról
286.3 millió lírára, ngy hogy az olasz termelés terhei az előbbi időkhöz képest határozottan sü.lyosabbak. Ha ugyanis a népe sedés szaporodása is vétetik tekintetbe, a mennyiben 1863. január elsején 21.9 millió lélekkel szemben 1876-ban 27.4 mil lió áll, még akkor is e terhek megkétszereződtek, s itt még aawba nem ,étetett az, hogy a dohányjövedelem 70 millióról
138 millióra, s a lottojövedelem 38 millióról 71 millióra emel kedett; s mindkét jövedelmi ág kifejezést talál az iparosságnál alkalmazott munkásoknál s azoknak jövedelmét is terheli, tebat a munkabérek szabályozására is kihat.
á.z olasz kormány igen jól tudja, hogy vámokkal az ipar lllf'erioritását nem lehet minden esetben megsztlntetni s maga is ut állitja, hogy ha az olasz ipar inferioritásának okai határo aottan állandó jelleggel bírnának, el kellene áll ani minden
4
r,o .A.Z OL.lSZ•.V!l�CZU. E-&Jn:Slí._&DEL)l[I SttRZÚD&S
további törekvéstöl s az olaszoknak ]e kelleue n1on<laniok azon remenyröJ, hogy Xxxxxx lektizdbessék a külföldi iparosok ver senyét. De mar jelenleg is mutat Olaszor-.zág egyes iparágakat, melyekben az olaszok, hajdani hirüknek mcgfele)öeu, minden többi nemzetet fölülbaladna.k ; elég e részben a selyemfona;.ra utalni, mely iparban az olaszokat batiuozottan megilleti az elsö
�ég. Olaszorszá0bau tehát megvan az előföltétcl az iparossághoz, mert l1a a nemzet egyik iparúgbau tod rendki'\"Ulit feltüntetni, ké1,es erre mú-,; ipará;akban is. A hátrányok, melyekkel az olasz ipar jelenleg még küzdeni 1-..énytclen, nem olyanok, hog5
lassankint el uem lehetne azokat Láritni, vagy hogy nem lehetne hatásukat n1érsékelni. A nemzetben fölébretlö takarékossá!d szel lc1u le fogja szö.llitani a töke-ka.ma.t ntaf?asságát; az ipar nö,·e kedése nagyobb szlikségletet iuézY-én e]:í gépekben, ösztönözni foö gépgyárak felállitasára, és a munkús osztály kiképzébc1·e fog hatni. Az állami pénzUgyek j,n,11úsa e,,.et{beu lcuet::.égc:;sé Yálik a sulyos adúterbekt:t le�zallitani, és lebctsé;!'CS lecnu egy szersmind teehnikai h,kolúk felállitú�áTa nagyobb ö-:szegeket fonlitaui, nii últal ismét az iparnak képzett e;yéuck, munkások és munka,czcliik ,-,zol::altatnak.
Ezen fölsorolt okoknál fog,a az ola�z ki- rrn.xxx xxxxxxxxx elött tarifpolitikáját az ip:1.r szempontjálJól, és pedig ,édelmi irányban kivánj;;. xxx,·áltoztatni: tle ezenkh·Ul pénzUgyi szcn1- pontok ia yezetik (:s ,xxxXxxxxxxxxxx fukozását i:-- czélozza. Ezen két fö vezérel, mellett a Y-á1ntarifáuak átalakitá�á.nál azon yolt az olasz kormú,ny, !.Jogy eddigi tarifújának számos bútrá
n,w ait mellüzze. Il..ven hátrányok voltak , UO"eY„ eo-...yakran a n,..·ers
anyag nagyobb Y-ámn1al volt sujtva, tnint a uelöle kész.itett 111:ir- czikk; igy a lenfonúl '\"átuja 11·50 lira, llolott a boriték,·ászoué csak 10 1.; a gyapjufouál ,áruja nagyubb, ruiut a belőle készi tett né1uely szöveté. 'l'ovábbá hil,a az, hogy oly árukat is vet
,am al:, a tarifa, melyek nem i:-- létezuek; pl. mig a juta fonalaknál alig jut 8-9 ez�r méter <.:.;;y kilJgramra, az olasz tarif oly jutafonalakrúl i� intczkeuik, melyeknél 20 ozer méter esik e:;y kilo;ramra.. Végre egy föliián:ya az eddigi ola,:1, tarif nak az, hogy ::;zámos iparezikk.nél kUlönbséget nem tesz az áruk finoms,\gára:- hanem azokat kUlünbség nélkül egy é� ugyanazon vám alá ,eti. De midőn az olasz kormány tal'ifajának ezen
•
!Y:ATLmtOYJTS S.{SDORTÓL. 51
eddigi berendezését hián�-n.ak jelezi s a jö,öben ér\"'ényre jut t.at.annó ta.rifábau e hiány mellözesén fáradozik, már elhagyja a tarifa egyszerű correetm-áját és rendszert változtat, még pedig elhagyja a szabadelru irányt és áttér a ,éd,ámrendszerre. Minél szabadelvübb valamely tarifa, annál egyszerűbb s annál több és ktilönféle árú esik egy és ugyanazon tétel alá; minél védvámo sabb a tarifa., annál complicáltabb, amuU taglaltabb, s annál kevesebb és egyféle, egy természetű áril jut egy vámtétel alá. Igy a. német vámtarifában a nyers pamutfonalak mind egy ,ám tétel alá esnek; Francziaországbau 15 különféle tétel ér,é nyes. Talán egyszerűen osztályzási műtétnek lehetne a tarif berendezést nevezni, ha az eddigi vámtétel átlagnak tekintet,én, a :különböző áruk a jö,ö tarif1ban ezen átlagnál már 1..isebl>, már nag� obb vámok alá ,onatnának ; így történt ez p éldául
.az osztrák-magyar ,ámtarifa némely tételeinél, je1esUl a pamut fonalakná1; a. pamutfonalak ná.luok eddig különbség nélkül 8
frtos vám alá esnek, jövőre a 1�-ik szánúg 6 írt, a 12-30.
.számnak 8 frt, a 30-n:H tinomabbak 1 :> frt alá jutnak; cle ha a részletezésnél a legalsó ka.thegoriáju árúczikk is magasabb vám alá kerü1, mint volt az eddigi ,ám, akkor a tagozott rend szer kétségkívül védelmi irányú.
\régUl még egy nagy jelentélségü elvet akart az olasz kor mány új ,amtarifájában érvényre juttatni, a mennyiuen ugyanis az érték,ámokat speci ficu::, sítlyv:'.tm okk al helyet t e:,,.; i t i. A tapasztalás ngy Francziaorsz::i.gban, mint Olaszo1·szúg ban Tilágo'-an uizony:tja, hogy értékvámok, bármily igazságo saknak és elönyöseknek látszassanak is theoriában, gyakorlati Ja� roppant visszaélésekre adnak alkalmat, s igy csak helyes, ha a jelenlegi reformnál mind Francziaorsz:igban, mind Olasz országban az értékvámok 1negszUntettetnek.
�Iidüu 1gy az olasz korrnány -vámtarifájúuak reformjánál & monuutt el,eket felállitá, s midőn azok szerint eddigi tarifú At mind pénzligyi, mind különösen ipar-véclclmi szeoJpontból fol emeli, cgy:,,zersmind fontolóra ,ette azt is, mily úton tegye ezt : tonom úton, a,agy maradjon-e to,ábbra is a szerződési poli-
ka ten\n.
Xxx:,;zorszá.g kormánya azon megg:'~őzödésbeu van, hogy aszország �azl1asági helyzete ok,etlenül a gazdasági politikát
�'s
52 .1.Z OL.\.SZ-FJUNCZll KEBESKEDELID SZERZÖDÉS.
•
követeli. Szcrzödések altal jön Olaszország azon xxxxxxx.xx, hogy termcnyeit és iparczikkeit a külfdldön clé>nyösebben eladhatja. Igaz ugyan, Olaszország kivitelének nagy része nyers termé nyekben áll s igy maga a ktllföld saját éTdckében, ktilönöseu ipara érdekében cselekszik, ha e czikkeket olcsón, vagy vám mentesen engedi bevitetni. De s.zerzödésen kívüli állapot mé:; sem biztosit még e czik.keknek sem előnyös piaczot, minthogy a nemzetek nem követik mindig és mindentltt azon helyes elvet� hogy iparuk számára olcsó nyersanyagokat szolgáltassanak.. Vannak azonban Olaszország kiviteli ezikkei közt oly árúk, melyek pénzttgyi szempontból különösen ki szoktak sz.emeltetni magas vámok viselésére, ilyenek kivált az olaj, a déli gytlmöksök, a bor, az állatok, nem is emlitve a selyemárúkat, a kötélverő árúkat, a keztyüket és a papirt, mely iparczikkek hasonlókép rendszerint elég magas vámok alá vettetnek. Autonoro tarif rendezésnél Olaszország legnevezetesebb ezikkeire nézve bizony talan�á.gban marad. Es e részben semmi biztosítékot nem nyujt. azon vigasz, hogy a legnagyobb kedvezésben részesülő nem zetek előnyét tarifszerződés nélkUl is el lehet érni, mintún más nemzetek az olasz czikkekre nézve nem jgen szereznek külön előnyöket, s igy Olaszország fő czikkeire nézve, még ha a leg nagyobb kedvezményekben részesülő nemzet elönyét biztositó clausula mellett szerződéseket is köthetne, biztosítva nem lenne. Olaszország ily körülmények közt kényszerirre yan tarifszer ződések kötésére, s ebbeli politikája annál inkább indokolt, mert a mondott előnyön kívül a tarifsze1·zödés az ipar s a� üzlet számára bizonyos stabilitást is szerez, megszerzi azon biztos és szerződés által garantirozott helyzetet, mely a. xxxxxxx det "\"ámtételeinek folytonos változtatásában és fölemelésében tökéletesen akadályozza, s igy az ttzleti életet biztos szamitá. saiban meg nem zavarhatja.
1tlit ér azonban a jámbor óhaj tarifszerzödések után, midőn
xxxxxxx az olasz vámtarifának berendezése s az olasz vámpo litikának alapelvei a tarifszcrzödések benső lényegé,el ellen keznek? Olaszország szeretné, ha a klllföld az ö czikkeire. ktilönösen selyemre, narancs- és czitromra, mandulára, borra„ c�ekély vámot vetne, s igy e czikkeknek bevitele könnyebbit tetnék; de ezzel sz.emben ismét azon van, hogy a külióldröl
J,X.XX�"l[()V"ITS 6.i.sDORT(>r•• 53
behozott termények és czikkek, részint pénzügyi, részint \"'édelmi "Szempontból, magas \"'ámok alá kerüJjenek. A külföldtől meg követeli a tarif:szerződések rendszerét, saját maga pedig az autonom tarifrendszer előnyeit akarntí alkalmazni a klilföldi
.:zikkek irünyában. A törekvések ezen belső eJlentéte tette eddig is oly nehézzé Olaszországnak a szerződések megkötését; és ez részben oka annak is, hogy eddig csakis a franczia-ola::;z szerződés jöhetett létre, mintán maga Francziaország is Yédelrui jelleggel biró tarifájával Olaszország újabb törekvéseinek előbb engedhetett, mint akár Svájcz, akár az o::;ztrák-magyar monarchia.
Az elörebocsátottak alapján természetesnek fogjak talaloi, na az olasz-franczia szerzéldésben Olaszország határozottan védelmi vámokat kötött ki magának: kitiluik ez kUlönö-..en azon
<!zikkeknél, melyeknél a védelem rendszerint követeltetik, tehát kivált a szövöipa.rn..il. Az olaszok itt kö, ctkezetesen az eddigi nél magasabb vámokat állit-a.nak be a szerzödé�l>e, a mint ez a következőkböl kitUnik:
A le u fon a 1 a k eddig kttlüubség ban 11·50 lira vám a]a estek (nálunk
1.50 frt a ,ám). jövöre Olaszors:.Gág hét pedig ha a fonal kilogrammja
nélktil nyers úllapot-
100 kilogrammonkint osztályt állit fel, és
4,500 \'agy keve3ebb métert x.xxx:ilmaz, :i. vá.n 10 líra
.1,500 - r..ooo ., •
6,000-1�.OOO „
12,000-24,000 ,. .,
2t.,000-36,000 ,. ,.
� 13 .,
..
"
., '!Z1o6 .,
S!S .,
3\i,000 - 5-1,000 „ 34 „
5i,OOO méternél többet ,, • 60 „
.A 1 e n á ruk eddig a szerint, a mint 6 lánczfonalnál keve
sebb vagy tüLb esett 5 milliméterre, 23�10, illet6leg 57.75 lira. ftlDOt fizettek (nálunk 1:?, :?O é� 40 frt a. vam), jö,őre a finom ilAg szerint ismét bét osztály állittatik fel, s a szerint, a mint
6 milliméterben a láncz és ,etölékböl
lu vagy kevesebb fonál esik, & vám 1� lira.
11-12 " " ..
_C);:,- .,
19-2:; ..
.. ..
13-16 .. " ., 31:l .,
17-1S ., � 55
.. ..
.
., � 6, .,
27-3-1- " ., ., 75 .,
31 fonalnál több ,. !.10
.U: OLASZ·Hl.U.CZL\ li.EllESKEDEL'fl SZERZÓOÉS.
Ezen complieált tokozatot, a hol gyakran c�ak két fonál hat:i.roz a fölött, hogy három osztály közill melyikbe e:-....ék a szövet, elméletileg ugyan igen szépen lehet indokolni a lenfo natoknál fölvett klllönb"jző oc:ztályokkal, de a gyakorlatban biz az xxxxxxx.xxx védelm i törek,é�nél egyebet nem jelent.
A pa mut fon ala k eddig búrom osztályba estek, jö,öre hat osztály terveztetik, és pedig a vám a �zerint, a mint fél kilogramm fonal tartalmaz:
:.!0.000 méternél nem többet 15 lira, jövöre t::, lira 20-30.000 métert . • :!O ., ,, :?t. .,
311-40.0()ll „ . . .25 ,. ., 31 .,
40-50.000 „
::i0-60,()(10 „
6(1,000 mHernél többet .,
(nálunk a jö.öre tervezett vámok G, � és 1:? forint'.
□
A pam u t árú k csak két vámtétel alá estek; ugyanis, ha 35 fonál vagy kevesebb jutott 5 milliméterre, s ha az ilyféle szövet 100 méterje 7-11 kilogrammot nyomott, a ,ám
50 líra, különben 65 líra Tolt; jövőre a nyers pamutarúk hat o5ztályba soroztatnak és pedi; következő vámtételek alá:
a) ba. 100 négyszögméter 13 kilog1·amn1 vagy nagyobb súlya, és ha 5 =:!milliméterre jut :
1. 27 vagy kevesebb fonál 51 líra
□
2. .27-nél több fonál . • . 5S ,
b) ha 100 négyszögméter 7-13 kilogramm súlyú, és ha
5 milliméterre jut :
1. '!1.7 vagy kevesebb fonál 60 lira
2. 27-nél több fonál 6..., .,
e) ha 100 négyszögméter 7 kilogrammnál kisebb
és ha 5 C)milliméterre jut:
1. 27 vagy kevesebb fonál
2. 27-nél több fonál
72 lira 90 "
(a nálunk jövöben alkalmazandó vámok a pamutáráknál maga xxxxxx az olasz tervezetnél, a mennyiben 31, 40 és 60 forintra javasoltatnak; de az eddigi vámtételek is tetemesen maga<-abbak voltak, s igy e részben tarifánk nem mutat oly visszahatást, mint az olasz javaslat).
Y.�TLEKOYilS SÁ:XDORTÓL. 55
A gy a p j ú fo n á 1 eddigi Yámja 46 liráról 50 lirára emel tetik (nálunk a vám 1.50 és 8 forint). A gy a p j ú árú k eddig különbség nélkül 10° 'o-os érték,ám alá estek; jövőre a szerint, a mint a szövet fésüs gyapjúból vagy szákfonálból készl11, két kttlön osztály állittatik i'ol, s mindkettőben a pamutlánczczal biró s:,;övetek ismét alacsonyabb ,ám alá eső osztályt képeznek, ugy hogy a vámtételek a kö,etkezök:
fésűs gyapjúszövetek . . . . . . .
., ,, pamutlanczczal
sz:ik gya.-pjúszövetok . . . . . . . .
,, ,, pamntlánczczal .
. 180 lira.
. 14.0 ,,
. 150 ,,
. 100 ,,
(nálunk jövöre súly szerinti osztályozas alapján 40, 60 és 80 frt
a. vám).
. Ezen vámtéte]ekhez még csak a három legnevezetesebb m ezőgazdasági ipar terményeinek vámját kiyánjuk sorolni. A
sör hektoliterje 2 helyett 15 lira, a szesz 10 Jira helyett �0 lira Yám alá vettetik. A czukor 100 kilogrammja ;)8•85 Jira vámot
-fizetett, jövőre e xxxxxxx nézve nem köttetik meg Olaszország.
lfindez világos bizonysága azon jellegnek, mely Olaszország törekvéseinél az új franczia-olasz szerződésben uyil,ánulásra jön.
Nem szándékunk ezuttal Francziaország törekvéseit a vám politika terén tüzetesebben jellemezni, csak annyit kivánunk megjegyezni, hogy Francziaország a jelen szerzödésben egyelőre és nagyobbára eddigi szerződési tételeire fekteti jövendőbeli tarifpoHtikájá.t, és a legfőbb eltérés az eddigi álJapottól csakis abban nyih·ánnl, hogy az eddig alkalmazásban volt nagyszámú érték""Vámok specificus súlyvámokkal helyettesittetnek, de e te kintetben azután igazi véd,ámos szellemben az egyes árúk számára tervezett ,ámok oly nagyszámú osztályzatúak, hogy például a ruházatnak való gyapjilszövetek kilenczféle vámtétel alá esnek. A vámtételek magassága - legalább a legneveze tesebb czikkeké, milyenek pl. a szövő- és kötöárúl{� a fonalok, a fémek és a fémárúk - Francziaország számára nagyban és egészben az eddigi állapotnak továbbra való folytatása, és e ténben a franczia kormány hódolt azon Francziaországban Atalában elterjedt nézetnek, hogy a szerződéses politika, ngy a mint az kifejlődött, Fraucziaország közgazdaságára és iparára
56 AZ OL.1..57.-FR.U.CZU KERE.l:iKEDELM:r SZEilZC:ÍIJÍ.S.
hátrányos befoJyással nem volt, és hogy az eddigi ,ámpolitiká
nak további folytatása nem_ lesz hátrányos az országra.
De ha a franezia kormány a vamtételeknél nem tanusit - is az eddiginél na gyobb védelmi törekvéseket, mégis egy irány ban a. xxxxxxxx xxxxx.ny a jelen szerzödésben mar oly állast foglal el, mely ha.tározott -v-issza.Iépést jelez. ..A. szerzödés 9-ik czikke ugyanis a kikötött vámtételeket csak akkor mondja al kalmazhatóknak, ha az illető olasz czikk közvetlenlll Olaszor száguól hozatik Francziaországba, s igy követeli, hogy minden czik..k, mely kedve:1..méuyben részesUI, olasz eredetű legyen és egyenesen Olaszországból jöjjön. Ezen kikötés által a franczia tengerészet védelme szándékoltatik, mert az olasz hajók nem működhetnek töbhé oly sz.:i.badou és oly előnyö sen, mintha az eddigi úllapot tartatnék jövőre is fenn, a melynél tekintet n élkül arra: ,ajjon az árú olasz vagy más származású. T"o]t, ha kedvező vámtétel alá- esett és tényleg Olaszorszá.gból jött, tekintet nélkül tulajdonképi eredetére mint olasz, azaz szerzödéses árú kezeltetett. Igy például a fao1aj, ha Görögországból Olaszorsz..ig valamely szabad kikötőjébe vagy szabad raktárába. jött s ott olasz tulajdonba ment át és most ezen szabad raktárból Francziaországba vitetett, kedvezményes vám alá esett ép ugy, mintha Olaszországban termett olaj lett volna; jövőre ezen olaj nem tekintetik olasznak„ s igy nem részesül a kedvező váinokban. Még ha Görögorsz:·,g is a ked- -
,ező vámokat élvező államok sorában állana, még akkor sem volna lehetséges a görög olajnak Olaszországba s innen Fran cziaországba szálJitása kedvező vámok mellett, hanem ekkor is a görög olajat xx.xx görög, yagy olasz hajókon Francziaor
szágba kellene hozni. A forgalomnak_; ezen megnehezitése a.Ital Fraucz.iaország előnyt akar biztositani saját tengerészetének,
mert legalább azt véli elérhetőnek, hogy ezen az ü.ton a xxxxx xxxx hajóknak több aru biztosittatik, mint ha a közv-etités u1ellett Yalameunyi szerződéses nemzet közreműködik a. fra.n czia kikötöknek árúkkal ellátásánál.
Egyébiránt Francziaországnak ebbeli törekvése még nem egészen határozott. A pártok még mindig kll.zdenek egymással és még nem bizonyos, vajjon a kereskedelmi tengerészet fog-e és mily mértékben védelmi intézkedésekben részesittetni. Más-
XATL1'.:KOTI:l'5 XXXXXXXXX. 57
részt Angolországgal hosszú idök óta folynak a tárgyalások, és nem valószinütlen, hogy az angol hajózás számára a naviga tion's act ezen maradványát ledönteni sikerlllend az angol ér dekeknek. Olaszországnak sokkal csekélyebb ereje volt e téren, főkép akkor, midön saját maga védelmi irányt érvényesitett, semhogy Fiancziaországot e pontban engedékenységre s a jelen legi állapot föntartására bírhatta volna.
Az első nemzetközi szerzödés tehát mind a két szerződő allam részéről nem a szabad kereskedés, hanem a ,édeJem irányát fogadta el A jövő fogja megmutatni lehet-e, s meddig lehet ez h·ányban haladni.
•
XXXXXXXXXXX XXXXXX.