Tartalomjegyzék
Általános biztosítási feltételek Felelősségbiztosítások
Tartalomjegyzék
3. A biztosítási fedezetből kizárt károk 7
5. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége 12
6. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége 13
7. A biztosítási esemény (káresemény) bejelentésének szabályai 13
8. A biztosító szolgáltatása 15
9. A biztosító visszakövetelési joga 16
10. A biztosítási szerződés megszűnése 16
Általános biztosítási feltételek
A jelen általános biztosítási feltételek azon általános rendelkezéseket tartalmazzák, ame- lyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 01-10- 041356, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. – (a továbbiakban: biztosí- tó) és a szerződő/biztosított között az általá- nos és a szerződő által választott kockázatokra vonatkozó különös biztosítási feltételek alap- ján létrejött biztosítási szerződéseire – a fele- lősségbiztosítási kockázatok általános ren- delkezéseiként – kell alkalmazni.
A különös biztosítási feltételekben nem sza- bályozottakra vonatkozóan az általános biztosítási feltételekben, míg a különös biz- tosítási feltételeknek az általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatá- rozottak az irányadók.
A felek – amennyiben azt a magyar jogsza- bályok lehetővé teszik – mind az általános, mind a különös biztosítási feltételektől el- térhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek megállapodása az irányadó.
Az általános és a különös biztosítási feltéte- lek együttesen az általános szerződési felté- telek.
1. Általános rendelkezések
1.1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény (káresemény)
1.1.1. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény (kárese- mény) bekövetkezte esetén az általános és a különös biztosítási feltételek alapján a feltételekben meghatározott biztosítá- si szolgáltatást teljesíti.
1.1.2. A felelősségbiztosítások esetében a biz- tosítási esemény (káresemény) olyan másnak okozott kár, melyért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik, és amelynek bekövetkezéséhez a biztosító szolgáltatási kötelezettsége fűződik. Az egyes biztosítási eseményeket a különös biztosítási feltételek tartalmazzák.
1.1.3. Egy biztosítási eseménynek (kárese- ménynek) minősül a több, azonos okból bekövetkezett,
a) időben összefüggő, vagy
b) több károsultat érintő kár (sorozat- kár).
1.1.4. Jelen általános biztosítási feltételek al- kalmazása során a káresemény fogalom alatt a biztosítási esemény értendő.
1.2. A biztosított/szerződő
1.2.1. A jelen általános és a különös biztosítási feltételek, valamint az azok alapján lét- rejött biztosítási szerződés keretében
a) biztosított az, akinek a magyar anyagi jog szerinti kártérítési kötelezettségére a fele- lősségbiztosítás fedezetet nyújt,
b) szerződő az, aki a biztosítási szerződést megköti. A szerződő fél lehet a biztosított, vagy aki a biztosítási szerződést az érde- kelt javára köti meg.
1.2.2. Társbiztosított vagy együttbiztosított az a biztosítási szerződésben megjelölt természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet, amely a biztosítási szerződésben meg- határozott biztosítási esemény (kárese- mény) tekintetében a biztosított részére vagy helyett végzett tevékenysége során okozott károk vonatkozásában a biztosí- tottal együtt, vele azonos biztosítási vé- delemben részesül. Ez esetben a biztosí- tási szerződésben a biztosított kockázat- ra meghatározott kártérítési limit a biz- tosítottra és a társbiztosítottra (vagy együttbiztosítottra) együttesen vonat- kozik.
1.2.3. A szerződő köteles a biztosítási díj meg- fizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerződéssel összefüggő jog- nyilatkozatok megtételére. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli. A biztosító jognyilatkozatait mindenesetben a szerződőhöz intézi.
1.2.4. Ha a biztosítási szerződést nem a biz- tosított kötötte, a biztosított a biztosí- tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szer- ződővel egyetemlegesen felel.
1.3. A biztosítási szerződés létrejötte
1.3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. (Jelen álta- lános biztosítási feltételek alkalmazása során biztosítási szerződés alatt az aján- lat és annak valamennyi melléklete, a díjtájékoztató, az általános szerződési feltételek, és a kötvény értendő.)
1.3.2. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a biztosítási szerződés visszamenő hatály- lyal jön létre attól az időponttól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselője részére átadták.
1.3.3. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerződés (1.3.2. pont) eltér az általános szerződé- si feltételekben foglalt rendelkezésektől, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a biztosítási szerző- dést az általános szerződési feltételek- nek megfelelően módosítsák. Ezt a ha- táridőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a köt- vénykiállításra jogosult szervéhez beér- kezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasí- tástól, illetőleg a módosító javaslat kéz- hezvételétől számított tizenöt napon be- lül a biztosítási szerződést harminc nap- ra írásban felmondhatja.
1.3.4. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a bizto- sítási kötvény kiállítása pótolja.
1.3.5. Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartal- ma szerint jön létre. E rendelkezést a lé- nyeges eltérésekre csak akkor lehet al- kalmazni, ha a biztosító a kötvény ki- szolgáltatásakor írásban felhívta a szer- ződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a fel- hívás elmarad, a szerződés az ajánlat szerint jön létre.
1.4. A biztosítás hatálybalépése (a koc- kázatviselés kezdete)
1.4.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosítás a felek által megállapított napon lép hatályba.
1.4.2. A biztosító a biztosítás hatálybalépés- ének napjától viseli a kockázatot.
1.4.3. A biztosítás hatálybalépésének napja nem lehet korábbi, mint az a nap, ami- kor a biztosítási szerződés létrejött.
1.4.4. Ha a felek a hatálybalépés időpontjában nem állapodtak meg, akkor a biztosítás az azt követő nap – a biztosító székhelye szerinti – 0:00 órakor lép hatályba, ami- kor
a) a szerződő fél az első díjat, illetve az egyszeri díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, vagy
b) a díj megfizetésére vonatkozóan ha- lasztásban állapodtak meg, vagy
c) a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
1.4.5. Ha a szerződő fél a díjat a biztosító kép- viselőjének fizette meg, azt legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik na- pon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekintet- ni. A szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
1.5. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló
1.5.1. A biztosítás tartama
A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott időtartamra köthető. A biztosítás tartamát a felek a biztosítási szerződésben rögzítik.
1.5.2. A biztosítási időszak
a) határozatlan időtartamra kötött bizto- sítási szerződés esetén egy év,
b) határozott időtartamra kötött biztosí- tási szerződés esetén a biztosítási szerződés teljes időtartama. Egy évnél hosszabb, de legalább 2 év határozott időtartamra kötött biztosítási szerző- dés esetén a felek egyéves biztosítási időszakban is megállapodhatnak.
1.5.3. A biztosítási évforduló napja a kocká- zatviselés első napját követő hónap 1-je. A biztosítási évfordulót a biztosítási szerződés tartalmazza.
Ha a biztosítási időszak egy év, akkor an- nak első napja megegyezik a biztosítási évforduló napjával utolsó napja a követ- kező biztosítási évforduló napját meg- előző nap.
1.5.4. A biztosítási szerződés
a) határozatlan időtartamra kötött bizto- sítási szerződés esetén tartalmazza
a kockázatviselés első napját, vala- mint
a biztosítási évfordulót,
b) határozott időtartamra kötött biztosí- tási szerződés esetén a kockázatviselés első és utolsó napját.
Amennyiben a biztosítási szerződés nem tartalmazza az 1.5.2. pontban írt adato- kat, úgy ezek vonatkozásában jelen álta- lános biztosítási feltételek szerinti álta- lános szabályok az irányadók.
1.6. A biztosítás (kockázatviselés) időbe- li és területi hatálya
1.6.1. A biztosító kockázatviselése
a) határozott tartamú biztosítási szer- ződés esetén a kockázatviselésnek első napjától az utolsó napjáig
b) határozatlan tartamú biztosítási szerződés esetén a kockázatviselés első napjától legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnésének napjáig
terjedő időtartamon belül okozott és be- következett biztosítási eseményekre ter- jed ki. (kockázatviselés időbeli hatá- lya)
1.6.2. Ha a felelősségbiztosítási fedezet folya- matos fennállása érdekében a szerződő fél több egymást követő időszakra úgy köt felelősségbiztosítási szerződést, hogy a későbbi szerződés a korábbi megszűnését követő napon lép hatály- ba, a biztosító kockázatviselése – figye- lemmel az elévülési időre – a szerződé- sek bármelyikének hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítónak bejelen- tett biztosítási eseményekre terjed ki.
1.6.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kockázatviselés időbeli hatálya alatt oko- zott, bekövetkezett és legkésőbb a bizto- sítási szerződés megszűnését követő 30. napon a biztosítónak bejelentett, és a különös biztosítási feltételek alapján biz- tosítási eseménynek (káreseménynek) minősülő károkra terjed ki.
1.6.4. A biztosítási feltételek alkalmazása szempontjából
a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtör- tént. Amennyiben a károkozás mu- lasztással valósult meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor az elmu- lasztott cselekményt még a kár bekö- vetkezése nélkül pótolni lehetett vol- na.
b) A kár bekövetkezésének időpontja a károsodástól függően az alábbi:
Személyi sérüléses károk esetén:
- Testi sérülés esetén a sérülés idő- pontja, akkor is, ha utóbb halálhoz vezet;
- Egészségkárosodás esetén a káro- sodás időpontja;
- Halál esetén a halál beállta.
Egyéb nem vagyoni károk esetén, amikor a károsító esemény negatív hatása először igazoltan bekövetke- zett.
Dologi károk esetén a károsodás be- következésének időpontja;
Sorozatkár esetén az első kárese- mény időpontja.
c) A kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekö- vetkezését a biztosítónak írásban beje- lentette. Jelen általános biztosítási fel- tételek alkalmazása során írásbeli be- jelentésnek minősül az e-mail útján történő közlés is a közlés napjával, amennyiben azt a biztosító – akár e- mail útján, akár más írásos formában - visszaigazolta.
1.6.5. A biztosító a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg. (a kockázatviselés területi hatá- lya).
1.6.6. A felek külön megállapodása, illetve a különös biztosítási feltételek alapján a kockázatviselés területi hatálya – pót- díj ellenében – más országokra is ki- terjeszthető.
2. A biztosítási összeg
2.1. A biztosítási összeg fogalma
2.1.1. A biztosítási összeg a károkozás idő- pontját magába foglaló biztosítási idő- szakra megkötött biztosítási szerződés- ben, illetve az annak alapján kiállított kötvényben
a biztosítási eseményenként (kár- eseményenként) és
a biztosítási időszakra
meghatározott kártérítési limit, mely a biztosító szolgáltatásának felső határa.
2.1.2. A kötvényszintű (kombinált vagy agg- regát) limit alkalmazása esetén, az összes felelősségbiztosítási kockázatra együttes – biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) és biztosítási idő- szakonkénti – kártérítési limitet kell meghatározni. A biztosítási eseményen- kénti (káreseményenkénti) és/vagy a biztosítási időszakonkénti kötvényszintű limitet bármelyik választott felelősség- biztosítás alapján nyújtott szolgáltatás kimerítheti.
2.1.3. A szublimit a 2.1.1. pont szerinti kár- térítési limiten belül az egyes kockáza- tokra meghatározott limit.
2.1.4. A biztosítónak a biztosítási időszak egé- szére vonatkozó bárki irányában fennál- ló teljesítési kötelezettsége – a biztosítá- si események (káresemények) számától függetlenül – nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésben a károko- zás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra meghatározott kártérítési li- mitet.
2.1.5. A biztosító a biztosítási eseményen- kénti (káreseményenkénti) és/vagy biz- tosítási időszakonkénti, kártérítési limi- teken belül nyújt fedezetet a kárigény érvényesítésével összefüggésben a ká- rosult oldalán felmerülő költségekre.
2.1.6. Ha a biztosítási esemény (kárese- mény) kapcsán érvényesített megalapo- zott kárigény teljes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti (kárese- ményenkénti) kártérítési limitet, akkor a biztosító szolgáltatása - az önrészese- désnek a kárösszegből való levonása után − legfeljebb a biztosítási szerző- désben meghatározott biztosítási ese- ményenkénti (káreseményenkénti) kár- térítési limitig terjed. Ha azonban a biz- tosítási időszakra vonatkozó kártérítési limitből még rendelkezésre álló összeg a biztosítási eseményenkénti (káresemé- nyenkénti) kártérítési limitnél kisebb, akkor a biztosító ezen kisebb összeg ere- jéig áll helyt.
2.1.7. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcso- latban több károsult (jogosult) megala- pozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biztosítási eseményenkén- ti (káreseményenkénti) kártérítési limi- tet, akkor az egyes károsultak kárainak megtérítése olyan arányban történik, amilyen arányban a biztosítási esemé- nyenkénti (káreseményenkénti) kártérí- tési limit aránylik a megalapozott kár- igények együttes összegéhez.
2.2. Az önrészesedés
2.2.1. Az önrészesedés a megkötött biztosí- tási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyért a biztosí- tott maga köteles helytállni. Az önrésze- sedés biztosítási eseményenként (kár- eseményenként) meghatározott száza- lékos és/vagy összegszerű mértékét a biztosítási kötvény tartalmazza.
2.2.2. Ha a kár a biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) önrészesedést nem haladja meg, akkor kártérítésre a biztosított köteles.
3. A biztosítási fedezetből kizárt károk
3.1. Általános kizárások
3.1.1. A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki
a) az olyan kárra, amelynek oka hábo- rú, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgár- háború, ellenforradalom, forrada- lom, katonai vagy népfelkelés, statá- rium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete,
b) az olyan kárra, amelynek oka a tu- lajdonjog hatósági korlátozása köz- érdekből állandó vagy ideiglenes jel- leggel,
c) az olyan kárra, amelynek oka láza- dás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári enge- detlenség, polgári zavargás, munka- helyi zavargás, szabotázs, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki,
d) az olyan kárra, amelynek oka terror- cselekmény
(Terrorcselekmény alatt olyan az állami szer- vek, más állam, nemzetközi szervezetek kény- szerítésére, és/vagy más állam alkotmányos és/vagy társadalmi és/vagy gazdasági rendjé- nek megváltoztatására, megzavarására és/vagy nemzetközi szervezet működésének megzavarására és/vagy a lakosság bármely ré- szének megfélemlítésére irányuló személy el- leni erőszakos, közveszélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos cselekményt értünk, amelyet külö- nösen politikai, vallási, etnikai, ideológiai vagy más hasonló célból egyénileg vagy szervezett (terrorista) csoportban követnek el. Terrorcse- lekményt követ(nek) el az(ok) is, aki(k) ugyan- ezen indítóokból és célból jelentős anyagi java- kat kerít(enek) hatalmá(uk)ba, és azok sértet- lenül hagyását vagy visszaadását állami szerv- hez vagy nemzetközi szervezethez intézett kö- vetelés teljesítésétől teszi függővé. A személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények alatt a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 261. §
(9) bekezdésének a) pontjában, illetve a ter- rorcselekményre vonatkozó mindenkor hatá- lyos rendelkezésekben meghatározott bűncse- lekmények értendők.),
e) az olyan kárra, amelynek oka hasa- dóanyagok robbanása, nukleáris re- akció, nukleáris robbanás, sugárzás, elektromágneses mező vagy elekt- romágneses sugárzás (pl. mobiltele- fon) vagy radioaktív szennyezés, te- kintet nélkül arra, hogy a bekövet- kezett káreseményt a biztosítási szerződés szerint biztosítási ese- ménynek minősülő események okozták- e, vagy sem,
f) azbeszttel kapcsolatos károkra
g) a biztosított jogszabályban megha- tározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilat- kozatban vállalt helytállási kötele- zettség alapján térítendő kárra,
h) szavatossági, jótállási és garanciális igényekre,
i) a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igé- nyekre,
j) olyan kárra, amely a biztosított és károsult közötti jogviszonyra irány- adó szabályok szerint elévült,
k) a biztosított saját kárát és a biztosí- tott Ptk. 685.§ b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozóinak okozott ká- rokra. Jogi személyek képviselője, cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személyek törvényes képviselője és annak közeli hozzá- tartozója a biztosítottal és annak kö- zeli hozzátartozójával azonos elbírá- lás alá esik,
l) jogi személy vagy jogi személyiség- gel nem rendelkező egyéb szervezet esetén a tulajdonosainak és közvet- len hozzátartozójának, valamint a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárra a biztosított tulajdoni hánya- dának arányában,
m) a biztosított saját tulajdonát képező vagy általa bérelt, illetve a biztosí- tottnak bármilyen más jogcímen a birtokában, rendelkezési körében vagy ellenőrzése alatt lévő vagyon- tárgyakban keletkezett károkra,
n) genetikailag módosított termék gyártásával, forgalmazásával oko- zott károkra; pirotechnikai anyagok, robbanóanyagok, fegyverek, lősze- rek gyártásával forgalmazásával, tá- rolásával, minősítésével kapcsolatos károkra; mindenfajta dohány, illetve dohányipari termék által okozott kárra, kivéve a nikotint tartalmazó gyógyhatású készítmények alkalma- zásából eredő károkra,
o) a vérátömlesztéssel, vérkészítmé-
nyek alkalmazásával összefüggés- ben keletkezett, valamint a Hepatítis-, HIV-fertőzéssel, AIDS be- tegséggel, legionella baktériummal, a szarvasmarhák szivacsos agyvelő- gyulladásával (BSE) és a fertőző szi- vacsos agyvelőgyulladás (TSE) be- tegségével kapcsolatos károkra,
p) rágalmazással, becsületsértéssel, az üzleti- és a jó hírnév megsértésével kapcsolatos károkra,
q) emberrablással, zsarolással vagy váltságdíj -követeléssel kapcsolatos károkra,
r) a más biztosítással korábban biztosí- tási fedezetbe vont és onnan megté- rülő károkra,
s) a gépjárműfelelősségbiztosítás fe- dezeti körébe tartozó károkra,
t) USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland területén folytatott tevékenységgel kapcsolatos károkra
u) bányákkal és bányászati tevékeny- séggel összefüggő károkra,
v) olyan kárra, amelynek biztosítási fe- dezete az ENSZ határozata alapján, vagy a biztosítóra vonatkozó bár- mely joghatóság törvényi, szabályo- zási, kereskedelmi vagy gazdasági szankciója miatt tilalmas vagy korlá- tozott.
3.2. Különös kizárások
3.2.1. A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
a) a biztosított teljesítési segédje/ al- vállalkozója által okozott károkra, (Teljesítési segédnek minősül a biztosított által a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany (pl. vállalkozási szerződés esetén az alvállalkozó). Nem minősül teljesítési se- gédnek a biztosított munkavállalója, illetve tag- ja, ha a szolgáltatás teljesítésében munkavi- szony vagy tagsági viszony alapján vesz részt.)
b) több biztosított esetén a biztosítot- tak egymásnak okozott kárára,
c) a biztosított vezető tisztségviselői által, ilyen minőségükben okozott károkra,
d) a munkavállalók által a munkahelyre bevitt vagyontárgyakban keletkezett károkra,
e) a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat is) elvesztéséből eredő károkra,
f) az álló járműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett károkra,
g) a gépjármű munkagépként való használata során – a forgalomban való részvétele nélkül – keletkezett károkra,
h) nevelési, oktatási, gyermekellátási tevékenységet ellátó intézet gondo- zói-felügyelői felelősségével kapcso- latos károkra,
i) hulladékok tárolásával, újrahaszno- sításával, megsemmisítésével és szállításával kapcsolatos károkra (hulladékgazdálkodás),
j) adatvédelmi szabályok megsértésé- vel, szellemi tulajdonjogra vonatko- zó szabályok (ideértve a szabadalmi- és szerzői jogokkal, a védjegyekkel, a márkanevekkel, a bejegyzett desing-val, illetve a licence- felosztással kapcsolatos szabályo- kat is) megsértéséből, továbbá ti- tokvédelmi szabályok (pl. üzleti ti- tok, szolgálati titok) megsértéséből eredő károkra,
k) az olyan kárra, amelynek oka szoft- verek vagy más elektronikus adatok hibás működése, illetve ezek hasz- nálati értékének csökkenése, tekin- tet nélkül arra, hogy ezzel együtt más esemény is hozzájárult-e a kár bekövetkezéséhez,
l) a biztosított szakmai tevékenységé- vel / mulasztásával bárkinek okozott károkkal kapcsolatos kárigényekre (A jelen kizárás szempontjából szakmának minő- sül minden olyan tevékenység, amelynek jog- szabályban meghatározott vagy az adott szakma képviselőiből álló kamara / szövetség / érdekképviseleti szervezet által írásba foglalt szabályai, szakmai elvei (ajánlások, irányelvek) vannak),
m) államigazgatási jogkörben okozott károkra,
n) a tisztességtelen piaci magatartással okozott károkra,
o) a reklám- vagy egyéb, a szolgáltatást igénybe vevőnek adott tájékoztatás által, valamint a reklám vagy egyéb tájékoztató hiányosságaival okozott károkra,
p) a károsult elmaradt hasznaira (kivé- ve a magánszemély rendszeres jö- vedelmét), gazdasági veszteségeire
(A jelen kizárás szempontjából rendszeres jö- vedelem a munkaviszonyból vagy munkavég- zésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem. Munkaviszony körében jövedelem mind a pénzben, mind a természetben megál- lapított munkabér, és azon rendszeres szolgál- tatások ellenértéke, amelyekre a munkavi- szonyban álló károsult a munkabéren felül jo- gosult, feltéve, hogy azokat a biztosítási ese- mény bekövetkeztét megelőzően rendszere- sen igénybe vette. Munkavégzésre irányuló más jogviszony esetén a jövedelem a rendsze- res kereset.),
q) a károsult egyéb olyan következmé- nyi kárainak megtérítésére, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló kötelezettsé- geinek,
r) a kötbérre, bírságra és punitives damages-re (punitive damages: az angol- szász jogrendszerben a károkozó személlyel szemben alkalmazott büntető szankcióra),
s) a tisztán pénzügyi veszteségre (A je- len kizárás szempontjából tisztán pénzügyi veszteségen értendő a károsodás folytán bekö- vetkezett olyan pénzügyi veszteség, amely nem személyi sérülésből, betegségből, halálból vagy dolog megrongálódásából, illetve meg- semmisüléséből ered.),
t) testi sérülés vagy egészségkároso- dás nélkül előterjesztett nem vagyo- ni kárigényekre, illetve kizárólag lel- ki sérülés alapján előterjesztett kár- igényekre, ide nem értve valamely természetes személy testi épségé- ben okozott kár miatt előterjesztett közeli hozzátartozói kártérítési igé- nyeket,
u) az olyan kárra, amelynek oka az elektronikus adatvesztés, adattörlés, (Elektronikus adat: olyan géppel olvasható, kommunikációra, értelmezésre és feldolgozás- ra alkalmassá tett adatok, fogalmak és infor- mációk, amelyek elektronikus és elektrome- chanikus adatkezelésre, vagy eszkö- zök/berendezések elektronikus vezérlésére al- kalmasak. Ilyenek lehetnek például az adatbá- zisok, a programok, szoftverek és más kódolt utasítások, amelyek az adatok feldolgozásához és kezeléséhez, vagy eszközök irányításához és kezeléséhez szükségesek),
v) az olyan kárra, amelynek oka jogta- lan behatolás és/vagy felhasználás, vagy az, hogy elektronikus adatok számítógépes vírus hatására, vagy bármilyen egyéb okból károsodnak, elvesznek, törlődnek, megsemmi- sülnek, torzulnak, sérülnek vagy módosulnak. (Számítógépes vírus- nak minősül egy sorozat károsító, ár- talmas vagy bármilyen módon jogel- lenesen kárt okozó utasítás, vagy olyan kód, amely egy sorozat károsí- tó utasítást tartalmaz, illetve olyan programozott vagy egyéb módon létrehozott kód, amely képes elter- jeszteni magát a számítógépes rend- szerben, illetve hálózatban. Számí- tógépes vírusok például – de nem ki- zárólagosan – a „trójai” programok, a „férgek”, illetve az „időzített vagy logikai bombák”),
w)az olyan kárra, amelynek - akár köz- vetlen, akár közvetett módon – az oka az, hogy a számítógépes rend- szer vagy nem képes helyesen felis- merni valamely adatot, ideértve a dátumadatok változását is, vagy nem képes adatok rögzítésére, men- tésére, megőrzésére, értelmezésére, helyes feldolgozására azért, mert va- lamely dátumot nem képes helye- sen, saját rendszerdátumaként ke- zelni,
x) az olyan kárra, amelynek oka a szá- mítógépes rendszernek arra irányu- ló módosítási kísérlete, hogy az adott rendszer – a korábbi verzióval ellentétben – felismerje valamely dátumadat megváltozását,
y) környezetszennyezéssel, környezet igénybevételével okozott károkra (je- len pont alkalmazásában környezetszennyezés a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése, környezet igénybevétele a környezetben változás előidé- zése, a környezetnek vagy elemének természe- ti erőforráskénti használata),
z) valamely termék hibájából származó károkra.
4. A biztosítási díj
4.1. A biztosítási díj megállapítása
4.1.1. A biztosítási díj fizetése a szerződőt ter- heli.
4.1.2. A biztosítási díjat – a biztosítás díjalapja- inak és a díjat befolyásoló egyéb adatok függvényében – a biztosító kockázatará- nyosan határozza meg.
4.1.3. A biztosító a díjat biztosítási időszakon- ként állapítja meg, ha a biztosítás hatá- rozatlan időtartamú, vagy ha a határo- zott időtartamra kötött biztosítási szer- ződés esetén a felek egy éves biztosítási időszakban állapodtak meg. A határo- zott időtartamú biztosítás díja egyéb esetben a biztosítás teljes tartamára ke- rül megállapításra.
4.1.4. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.
4.1.5. A biztosítási időszakra fizetendő biztosí- tási díjat, a díjfizetés módját és gyakori- ságát a biztosítási szerződés tartalmaz- za.
4.1.6. A biztosítás díjalapjait a különös biztosí- tási feltételek tartalmazzák.
4.1.7. A vállalt kockázat mértékét és a biztosí- tási díjat befolyásoló egyéb tényezők kü- lönösen:
a biztosítási összeg (kártérítési limit) a választott önrészesedés összege,
a biztosított által végzett tevékenység, a biztosítás tartama,
a biztosítási díj fizetésének gyakorisá- ga és módja,
a biztosítás művelésével kapcsolatos költségek,
5 évre visszamenőleg a biztosított által okozott károk adatai (kárelőzmény),
a biztosító kérésére a szerződő által a kockázat felméréséhez megadott egyéb adatok,
a jelen általános és az egyes különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződések biztosítottai ál- tal alkotott veszélyközösség jellemzői.
4.1.8. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles közölni a biztosítási ajánlaton szereplő, díjszámításhoz szük- séges adatokat.
4.2. A biztosítási díj aktualizálása (Éves adatközlés / automatikus indexálás)
4.2.1. Határozatlan időtartamra kötött szerző- dés esetén, vagy ha a felek a határozott időtartamra kötött szerződésben egy éves biztosítási időszakban állapodtak meg, a biztosító a soron következő biz- tosítási időszak biztosítási díját min- den évben, a biztosítási évforduló napjá- nak hatályával - éves adatközlés vagy automatikus indexálás alapján - aktua- lizálja a jelen általános biztosítási felté- telekben és az egyes különös biztosítási feltételekben meghatározott módon.
Éves adatközlés általános szabályai
4.2.2. Éves adatközlés esetén, a szerző- dő/biztosított a soron következő bizto- sítási időszak díjának a kiszámításhoz szükséges és a különös biztosítási fel- tételekben meghatározott adatokra, valamint az esetleges módosításokra vonatkozó nyilatkozatát az adatközlő ki- töltésével a biztosítási évfordulót meg- előző 60. napig köteles a biztosítást ke- zelő szervezeti egység rendelkezésére bocsátani (előzetes adatközlés), mely alapján a biztosító meghatározza a kö- vetkező biztosítási időszak előzetes biz- tosítási díját. A biztosító az előzetes biz- tosítási díjról a biztosítási évforduló előtt 45 nappal írásban értesíti a szerződőt.
4.2.3. Előzetes adatközlés esetén a szerző- dő/biztosított a tárgyévet követően a kü- lönös biztosítási feltételekben meghatá- rozott időpontig köteles közölni a díj- számításhoz szükséges adatokat (utó- lagos adatközlés). Amennyiben az utó- lagos adatközlés alapján megállapított biztosítási díj 10%-kal meghaladja az előzetes biztosítási díjat, a felek a követ- kező díjfizetéskor, de legkésőbb az adat- közléstől számított 60 napon belül el- számolnak egymással.
Automatikus indexálás általános sza- bályai
4.2.4. Automatikus indexálás esetén, a bizto- sító a következő biztosítási időszakra vo- natkozó biztosítási díjat az előző évi díj- alapok és a különös biztosítási feltéte- lekben meghatározott KSH index szor- zataként kapott értékek alapján álla- pítja meg. Az első automatikus indexá- láskor a biztosító az ajánlat- ban/adatközlőben/kérdőívben közölt adatok alapján, az első biztosítási idő- szak díjalapjaiként meghatározott érté- ket a KSH indexszel megszorozva megál- lapítja a következő biztosítási időszak díjalapjainak az értékét, majd kiszámítja az annak megfelelő biztosítási díjat. Ezt követően a következő biztosítási idő- szakok díjalapjaiként meghatározott ér- téket az előző év díjalapjaiként megha- tározott érték és a KSH index szorzata- ként határozza meg a biztosító. Indexá- lásra csak akkor kerül sor, ha az index- szám nagyobb, mint 100.
4.2.5. A 4.2.4. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt 45 nappal írásban értesíti a szerződőt.
4.2.6. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új biztosítási díjon a biztosítási szerződést nem kívánja fenntartani, ab- ban az esetben jogosult a biztosítási szerződést a biztosítási időszak végére felmondani.
4.3. A biztosítási díj megfizetése
4.3.1. Ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg, a biztosítás első díja a biztosítási szerződés létrejöttekor, a további bizto- sítási időszakokra vonatkozó díj pedig a biztosítási évforduló napján esedékes.
4.3.2. Ellenkező megállapodás hiányában a biztosítási díjat biztosítási időszakonként egy összegben, előre kell megfizetni. A két évnél rövidebb, határozott időtarta- mú biztosítás egyszeri díjfizetésű. Az egyszeri díjat a biztosítási szerződés lét- rejöttekor kell megfizetni.
4.3.3. A szerződő felek az első díj halasztott fizetésében is megállapodhatnak.
4.3.4. Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díjrészletek a biztosítási szerző- désben megjelölt időpontokban esedé- kesek.
4.3.5. Ha a biztosítási esemény (kárese- mény) bekövetkezik, és biztosító szol- gáltatása kimeríti a kártérítési limitet, akkor a biztosítási időszakra járó teljes díj a biztosítási esemény (kárese- mény) bekövetkezésének időpontjá- ban esedékessé válik. Ez esetben az esedékessé váló díjat - az esetleges díjhátralékkal együtt - a biztosító jo- gosult a szolgáltatásába beszámítani.
4.3.6. A díj meg nem fizetésének következ- ménye a biztosítási szerződés 9.1.5. pont szerint megszűnése.
5. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége
5.1. A közlési kötelezettség
5.1.1. A biztosítottnak és a szerződőnek a biz- tosítási szerződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempont- jából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy is- mernie kellett. A biztosító írásos kérdé- seire adott, a valóságnak megfelelő vála- szokkal a biztosított/szerződő eleget tesz közlési kötelezettségének.
5.1.2. A biztosított/szerződő köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a biztosító kockázatvállalása szempontjából jelen- tős okiratokat, dokumentációkat, biztosí- tási szerződéseket és hatósági határoza- tokat.
5.2. A változásbejelentési kötelezettség
5.2.1. A biztosított/szerződő a biztosítási szer- ződés fennállása alatt köteles a biztosí- tónak haladéktalanul, de legkésőbb 5 (öt) munkanapon belül írásban bejelen- teni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésé- re.
5.2.2. A felek - különösen - az alábbi körülmé- nyeket tekintik lényegesnek:
a) a szerződéskötéskor az ajánla- ton/adatközlőn írásban közölt adatok és körülmények megváltozása,
b) a díjszámítás alapját képező adatok je- lentős megváltozása (jelentősnek mi- nősül, ha ezen adat értéke 10 %-kal emelkedett)
c) a biztosított elleni csődeljárás, felszá- molási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása,
d) a biztosított jogállásában, társasági formájában bekövetkezett változás,
e) a cégjegyzésre jogosultak személyé- ben vagy a cégjegyzés módjában be- következett változást,
f) az üzemeltetés helyének és körülmé- nyeinek megváltozása,
g) a kármegelőzés, kárelhárítás rendsze- rében bekövetkező módosulások.
5.2.3. A közlési és változásbejelentési kötele- zettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.
5.2.4. A biztosító – előzetes értesítést követően
– jogosult a helyszínen ellenőrizni a koc- kázati viszonyokat és a biztosí- tott/szerződő által szolgáltatott adatok helyességét.
5.3. A közlési és változásbejelentési köte- lezettség elmulasztásának következmé- nyei
5.3.1. A közlési, illetve változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallga- tott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény (káresemény) bekövetkezté- ben.
5.3.2. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülmé- nyekről, továbbá ha a biztosítási szerző- désben meghatározott lényeges körül- mények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a biztosítási szerződés módosítására, ille- tőleg – ha a kockázatot szabályzata ér- telmében nem vállalhatja – a biztosítási szerződést harminc napra írásban fel- mondhatja. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 (tizenöt) napon belül nem válaszol, a biztosítási szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megté- telekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e jogával nem él, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal hatályban ma- rad.
5.3.3. Amennyiben a szerződő/biztosított nem tesz eleget az 0.0.0./x pontban meghatározott kötelezettségének, úgy a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége csak a különös biztosítási fel- tételekben részletezettek szerint ará- nyosan áll fenn.
6. A biztosított kármegelőzési és kár- enyhítési kötelezettsége
6.1. Kármegelőzési és kárenyhítési köte- lezettség
6.1.1. A biztosított köteles a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében min- den tőle várható intézkedést haladékta- lanul megtenni. A biztosított mindenkor köteles betartani a hatályos jogszabályo- kat, szabványokat és hatósági határoza- tokat, valamint a telepítésre, üzemelte- tésre, védelemre, karbantartásra, táro- lásra vonatkozó szakmai előírásokat, il- letve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait. E kötelezettség akkor is terheli a biztosítottat, ha a külö- nös biztosítási feltételek a kármegelőzé- si teendőket szabályozzák.
6.1.2. A biztosított köteles a biztosítóval együttműködni a kár megelőzése, illető- leg enyhítése érdekében.
6.1.3. A biztosító jogosult a kármegelőzésre, enyhítésre és elhárítására vonatkozó rendelkezések, előírások, stb. végrehaj- tását ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
6.2. Kármegelőzési és kárenyhítési köte- lezettség elmulasztásának következmé- nye
6.2.1. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonat- kozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását ta- pasztalja, kezdeményezheti a biztosítási szerződés módosítását.
7. A biztosítási esemény (káresemény) bejelentésének szabályai
7.1. Bejelentési határidő
7.1.1. A biztosítási eseményt (káreseményt) a biztosított a tudomására jutását kö- vetően haladéktalanul, de legkésőbb 15 (tizenöt) napon belül köteles írás- ban bejelenteni a biztosítónak, valamint köteles megadni a szükséges informáci- ókat, és lehetővé tenni a kárbejelentés tartalmának ellenőrzését.
7.1.2. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított a kárbejelen- téssel kapcsolatos kötelezettségeit nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetle- nekké válnak.
7.2. Bejelentés tartalma
7.2.1. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: a biztosítási kötvény számát,
a káresemény leírását,
a károkozás helyét és időpontját,
a kár bekövetkezésének helyét és idő- pontját,
a kárbejelentésig megtett intézkedé- sek leírását,
a kár jellegét, mértékét (a megállapí- tott vagy becsült értéket),
a károsodott dolgok (létesítmények, eszközök) és tulajdonosuk megneve- zését,
a károsult(ak) kárigényének összegét, a biztosított felelősségének elismeré- séről vagy el nem ismeréséről szóló nyilatkozatot
a kár bekövetkezésének az évére vo- natkozó és a díjszámítás alapját képe- ző – a különös biztosítási feltételekben meghatározott – tényleges adatokat, melyeket az ajánlat/adatközlő is tar- talmaz,
a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását és mértékét, a sérült(ek) kárigényét,
a sérült hozzájárulását olyan adatok tekintetében, amelyek átadásához − vagy ahhoz, hogy azokat a biztosító kezelhesse − a sérült hozzájárulása szükséges (adatvédelem),
a biztosítottat képviselő személy ne- vét, címét, telefonszámát, a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás egy ere- deti példányát,
ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a titokgazda hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosító a titkot meg- ismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje,
ha a biztosító rendelkezésére bocsá- tott információ üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelkezésre bo- csátott titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belső utasításokat,
minden egyéb olyan lényeges doku- mentumot, tényt, körülményt, adatot, információt, amely az igény jogalapjá- nak, összegszerűségének elbírálásá- hoz, valamint a kártérítési összeg kifi- zetéséhez szükséges (pl. bankszámla- szám, a pénz átvételére jogosult sze- mély).
7.2.2. Ha a biztosított valamely bejelentendő adatnak rajta kívül álló ok miatt csak ké- sőbb jut a birtokába, akkor azt a tudo- mására jutását követően haladéktalanul köteles a biztosítónak bejelenteni.
7.2.3. A biztosító szolgáltatásának igénybevé- teléhez rendelkezésre kell bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szol- gáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat:
- a bekövetkezett vagyoni vagy nem vagyoni hátrány bekövetkezését – a költségeket is beleértve - igazoló ok- iratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat,
- a biztosított (károkozó) kártérítési fe- lelősségének kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációt,
- a biztosított felelősségének elismeré- séről, részleges elismeréséről (kártérí- tési felelősség jogalapjának, mértéké- nek megjelölésével) vagy el nem is- meréséről szóló nyilatkozatot, ameny- nyiben tett ilyet,
- a bekövetkezett vagyoni és/vagy nem vagyoni hátrány mértékét – a költ- ségeket is beleértve - igazoló okira- tokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat,
- a károsult által érvényesített kártérítési igényt és az igény alátámasztására a károsult által csatolt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő do- kumentumokat,
- a helyreállításra vonatkozó árajánlato(ka)t ill. a károsodás helyre- állítása esetén a károsodás helyreállí- tási költségét igazoló számlát,
- a károsult áfa visszatérítésre vonatko- zó nyilatkozatát,
- ha a biztosított a kárt már megtérítet- te, az önkéntes teljesítést és annak összegét igazoló okiratokat, és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentu- mokat.
- a biztosított nyilatkozatát arra vonat- kozóan, hogy a kártérítési igényt elő- terjesztő személy a biztosított közeli hozzátartozójának minősül-e,
- a biztosított (károkozó) biztosító ré- szére tett nyilatkozata arra vonatkozó- an, hogy a károsult nem természetes személy vonatkozásában rendelkezik- e tulajdoni hányaddal.
- az egyes kiegészítő biztosítási feltéte- lekben a biztosítási esemény sajátos- ságaira tekintettel előírt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő do- kumentumokat, működési engedély- hez kötött tevékenységek esetében minden esetben a tevékenységi enge- dély másolatát.
A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk és költségek igazolására annak érdeké- ben, hogy követelését érvényesítse.
7.2.4. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggés- ben, a károsító eseményt megelőző ál- lapot visszaállításához vagy a bekövet- kezett kár következményeinek meg- szüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás el- lenértéke (anyag-, javítási, illetve hely- reállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettsé- get, illetve térítheti meg azt az arra jo- gosultnak, amelyen feltüntetik az álta- lános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
8. A biztosító szolgáltatása
8.1. A biztosító szolgáltatásának általá- nos szabályai
8.1.1. A biztosítási esemény (káresemény) bekövetkezése esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvény- ben a károkozás időpontját magába fog- laló biztosítási időszakra meghatározott, biztosítási esemény (kárese- mény)/biztosítási időszak kártérítési li- mitek összegéig az önrészesedésre vo- natkozó rendelkezések figyelembevéte- lével megtéríti a károsult azon kárait,
amelyekért a biztosított magyar anya- gi jog szerint felelősséggel tartozik, és
a károsult a biztosítottal szemben a kárigényét érvényesítette,
a biztosított biztosítási eseményt jelen általános és az egyes különös biztosí- tási feltételek szerint bejelentette,
és a káresemény nem minősül biztosí- tási fedezetből kizárt kárnak, illetve ki- zárt kockázatnak.
8.1.2. A biztosító a szolgáltatását az igény jogalapjának és összegszerűségének el- bírálásához szükséges összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak a biztosí- tó kárrendezésre illetékes egységéhez történt beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül forintban nyújtja a károsult részére.
8.1.3. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biz- tosított csak akkor és olyan mértékben követelheti, hogy a biztosító az ő kezé- hez fizessen, ha és amilyen arányban a károsult követelését ő egyenlítette ki. A biztosított részéről vagy nevében történt teljesítést igazoló iratok eredeti példá- nyát a biztosított köteles a biztosítónak bemutatni, és egyidejűleg az irat máso- latát a biztosító részére átadni.
8.1.4. A biztosított károsult irányába tett jog- nyilatkozata, valamint a biztosított és a károsult egyezsége – ideértve a bírói, a választott bírósági egyezséget és a pe- ren kívüli egyezséget is – a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági/választott bírósági elmaraszta- lása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben/eljárásban részt vett, vagy a biz- tosított képviseletéről gondoskodott, vagy a perbeli/eljárásbeli részvételről előzetesen írásban lemondott.
8.1.5. Amennyiben a biztosítási díj számításá- hoz a szerződő helytelen adatokat szol- gáltatott vagy nem tett eleget a jelen ál- talános és az egyes különös biztosítási feltételekben meghatározott – a díj alap- ját befolyásoló adatokra vonatkozó - közlési kötelezettségének, a biztosító a megállapított kárt a különös biztosítási feltételekben meghatározott módon és mértékben arányosan téríti meg. A biz- tosító szolgáltatása a megállapított teljes kár mértékét nem haladhatja meg.
8.1.6. A biztosító jogosult a szerződő (biztosí- tott) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellenőr- zéshez szükséges mértékben betekinte- ni.
8.1.7. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kö- telezettsége csak a biztosított felróható- ságának mértékéig terjed. Ha a károko- zók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy tel- jesít, mintha a kárért való felelősség a károkozók között egyenlő arányban osz- lana meg.
8.2. A járadék tőkésítésének és a tőkeér- ték megállapításának szabályai
8.2.1. A járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind a károsult kezdeményezheti a já- radék egyösszegű megváltását (tőkésí- tését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult elfo- gadja.
8.2.2. A biztosító az egyösszegű megváltás összegét az 1990. évi halandósági tábla alapján, férfiak esetén 6 éves, nők esetén
5 éves koreltolással, 3,5%-os technikai kamatláb figyelembevételével állapítja meg a biztosítási szerződésben rögzített kártérítési limitből még rendelkezésre álló összeg erejéig.
9. A biztosító visszakövetelési joga
9.1.1. A biztosító a kifizetett kártérítési ösz- szeg megtérítését követelheti a bizto- sítottól, ha a biztosított – vagy az a kár- okozó személy, akinek a magatartásáért a biztosított jogszabály szerinti felelős- séggel tartozik – a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivé- ve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogelle- nes.
9.1.2. A súlyosan gondatlan károkozás eseteit a különös biztosítási feltételek szabá- lyozzák.
10. A biztosítási szerződés megszűnése
10.1. A megszűnés egyes esetei
10.1.1. A határozatlan időtartamra vagy leg- alább két évre kötött határozott időtar- tamú biztosítási szerződést a felek min- den egyes biztosítási időszak végére (év- forduló) írásban felmondhatják. A fel- mondási idő harminc nap.
10.1.2. A határozott időtartamra kötött bizto- sítási szerződés esetén a biztosítási szer- ződés a biztosítási tartam lejártával szű- nik meg.
10.1.3. Ha a biztosítási esemény (kárese- mény) a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt bekövetkezett, illetve a be- következése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek (együtte- sen: érdekmúlás), a biztosítási szerző- dés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá. Ha a biztosítási szerző- dés hatálya alatt a biztosítási esemény (káresemény) bekövetkezése lehetet- lenné vált, vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, akkor a biztosítási szerződés, ille- tőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.
10.1.4. Ha a biztosítási jogviszony érdekmúlás következtében megszűnik, a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj illeti meg, amely hónapban az ér- dekmúlás bekövetkezett Egy évnél rövi- debb tartamú biztosítási szerződés ese- tén a biztosítás teljes tartamára járó díj illeti meg a biztosítót.
10.1.5. Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességé- től számított harmincadik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövete- lést bírósági úton nem érvényesítette.
10.2. A biztosítási szerződés megszűnésé- nek következménye
10.2.1. A biztosító kockázatviselése legkésőbb a biztosítási szerződés meg- szűnéséig áll fenn. Érdekmúlás esetén a biztosító kockázatviselése az érdekmú- lás napján megszűnik.
10.2.2. A biztosítási szerződés megszűnése után befizetett díj nem helyezi újból ha- tályba a biztosítási szerződést. A biztosí- tó a biztosítási szerződés megszűnése utáni időtartamra vonatkozó díjat vissza- fizeti.
10.2.3. Ha a felek egymással elszámolni köte- lesek, akkor az egy éves biztosítási idő- szak esetén az egy napra eső díj az éves díj 360-ad része.
11. Egyéb rendelkezések
11.1. A személyes adatok kezelése
11.1.1. Személyes adat az olyan adat, illetve adatból levonható következte- tés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azo- nosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).
11.1.2. A biztosító személyes adato- kat a biztosítási szerződés létrejötté- vel, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüg- gésben kezel. E célokkal összefüggés- ben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tör- vény (a továbbiakban: Bit.) értelmé- ben az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás ki- zárólag azokra személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
11.1.3. Ha a személyes adat faji ere- detre, nemzetséghez tartozásra, poli- tikai véleményre vagy pártállásra, val- lásos vagy más világnézeti meggyőző- désre, érdek-képviseleti szervezeti tagságra, szexuális életre, egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, vala- mint bűnügyi személyes adatra vonat- kozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minő- sül, és kizárólag az érintett írásos hoz- zájárulása alapján kezelhető.
11.1.4. A különleges adatok kezelésé- re vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továb- biakban: Info tv.) 6. §-ának (4) bekez- dése értelmében a biztosítási szerző- dés keretei között is megteheti. Az ezen rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.
11.1.5. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhe- tetlen a biztosítási szerződés létrejöt- téhez.
11.1.6. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jog- viszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozásával – kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyomtatása vonatkozásában –– a biz- tosítási törvények megfelelő kiszerve- zési szerződés keretében az Állami Nyomda Zrt.-t (Cg.00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u. 5.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki át- utalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. A Bit. 78.
§ (3) bekezdése alapján, ha a biztosító kiszervezett tevékenység keretében az ügyfeleinek személyes adatát is to- vábbítja az e tevékenységet végző személyekhez, akkor a kiszervezett te- vékenységet végző a biztosító adatfel- dolgozójának minősül.
11.1.7. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz kül- ső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyúj- tásához szükség van a megbízott spe- ciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító azo- nos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújt- hatja szolgáltatását. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott sze- mélyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
11.1.8. A biztosító az érintett szemé- lyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak tör- vényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alap- ján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során tör- ténik.
11.1.9. A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen általános szerződé- si feltételekhez tartozó ügyfél- tájékoztató tartalmazza.
11.1.10. Tekintettel arra, hogy az Info tv. 6. §-ának (4) bekezdése értelmé- ben a biztosítási szerződésnek félre- érthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzá- járul különleges adatainak az általános szerződési feltételekben foglaltak sze- rinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/ módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.
11.1.11. Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattovábbítási felhatal- mazást a biztosítási ügynökök eseté- ben. A biztosítási szerződések megkö- tésében biztosítási ügynökök (a Bit. ér- telmében függő biztosításközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését kö- vetően megszűnhet társaságunk kap- csolata. Annak érdekében, hogy társa- ságunk minél teljesebb körben kiszol- gálhassa ügyfeleit, az ügyfelek adatait
–hozzájárulásuk esetén – a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.
11.1.12. Az érintett tájékoztatást kér- het személyes adatai kezeléséről, va- lamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – tör- lését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
11.1.13. Az érintett kérelmére a bizto- sító tájékoztatást ad:
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés időtartamáról,
f) az adatfeldolgozó nevéről,
címéről (székhelyéről),
adatkezeléssel összefüggő tevé- kenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.
11.1.14. Az adatvédelemről szóló tájé- koztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (fax: 000-0000; levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52., Compliance osztály) kérjük eljuttatni.
11.1.15. A biztosító személyes adato- kat a biztosítási jogviszony fennállásá- nak idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
11.1.16. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a biztosítási szerződés létre- jöttének meghiúsulásával kapcsolat- ban igény érvényesíthető.
11.1.17. A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a lét- re nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hoz- zájárulása nem áll rendelkezésre, illet- ve amelynek kezeléséhez nincs törvé- nyes alap.
11.1.18. Az érintett jogellenes adatke- zelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.
11.2. Elévülés
11.2.1. A jelen általános és az egyes különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő igények egy év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szerződésből eredő igény esedékessé válik.
11.2.2. Ha jogszabály a 10.2.1. pont- ban foglaltakhoz képest rövidebb el- évülési határidőt állapít meg, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van lehetőség.
11.2.3. Ha jogszabály a jelen általános és az egyes különös biztosítási feltéte- lek alapján megkötött biztosítási szer- ződésből eredő igények érvényesítésé- re jogvesztő határidőt állapít meg, és ez egy évnél rövidebb, akkor a biztosí- tási szerződésből eredő igények érvé- nyesítésére nem az elévülési határ- időkre irányadó rendelkezés, hanem a jogvesztő határidőt megállapító jog- szabály rendelkezései az irányadók.
11.3. Az irányadó jog
11.3.1. A jelen általános biztosítási feltételek és az egyes különös biztosí- tási feltételek alapján létrejött biztosí- tási szerződésre az itt nem szabályo- zott kérdésekben a Polgári törvény- könyv és a Bit szabályai az irányadók.
11.4. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlat- tól
11.4.1. A szerződési feltétételek struktúrája megváltozott, az egyes felelősségbiz- tosítási termékben szabályozott koc- kázatokra irányadó speciális szabályok az egyes különös biztosítási feltételek- ben, míg a valamennyi termékre vo- natkozó általános előírások az általá- nos biztosítási feltételekben találha- tók, és ekként a biztosítási feltételek egymást kiegészítve tartalmazzák az Allianz Hungária Zrt. által kínált fele- lősségbiztosítás általános szerződési feltételeit, amelyek alapján létrejön- nek a biztosítási szerződések.
11.4.2. Pontosításra kerültek az alábbi fo- galmak és kifejezések:
Káresemény fogalma, mely azonos fo- galom a biztosítási eseménnyel.
Társbiztosított vagy együttbiztosított fogalma.
A kockázatviselés hatálya, mely azonos fogalom a biztosítás hatályával. A koc- kázatviselés (biztosítás) hatálya nem azonos a biztosítási szerződés hatályá- val, a kettő elválhat egymástól.
Az időpontok számításánál a biztosí- tott székhelye szerinti idő alkalmazan- dó és a napokban meghatározott ha- táridő 0.00 kezdődik.
Meghatározásra került, hogy mit te- kintünk a kár bekövetkezésének.
A biztosítási összeg fogalma, mely fe- lelősségbiztosítások esetén megegye- zik a kártérítési limittel.
A szublimit fogalma.
11.4.3. Eltérően került szabályozásra
A biztosítási évforduló: az új szabályo- zás szerint ez a kockázatviselés első napját követő hónap első napja, amennyiben a felek eltérően nem ál- lapodtak meg. A korábbi feltételünk- ben ez január 01. volt.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítás időbeli hatálya alatt oko- zott és bekövetkezett olyan biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a biztosítási szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül bejelente- nek. Korábbi feltételünk alapfedezete nem tartalmazott ilyen 30 napos kiter- jesztést.
A díjszámítás alapját képező összeg aktualizálása: az új szabályozás sze- rint, amennyiben a szerző- dő/biztosított nem tesz eleget az éves adatszolgáltatási kötelezettségének, úgy a díjszámítás alapja a különös fel- tételekben meghatározott index szám alapján aktualizálásra kerül.
A biztosító által fizetett szolgáltatási összeg meghatározása: a vagyonbiz- tosításokhoz hasonlóan a felelősség- biztosítások esetén is alkalmazásra ke- rül az aránylagos kártérítés. Amennyi- ben a biztosítás díjalapja tévesen ke- rült meghatározásra, úgy a biztosító térítése is a megadott és a tényleges díjalap arányában fog fennállni. Ez a szabály azonban az un. bagatell károk esetén nem kerül alkalmazásra.
11.4.4. Kizárások/biztosítással nem fede- zett károk rendszere
A kizárások/biztosítással nem fedezett károk újraszabályozásra kerületek annak érdekében, hogy a fedezet terjedelme szerződő/biztosított számára egyértelmű legyen. Több kizárás/biztosítással nem fe- dezett kár csupán azért szerepel a feltéte- lekben, hogy a biztosítás alapján meg nem térülő károkról a szerződő- nek/biztosítottnak határozottabb képe le- gyen. Ezekben az esetekben is természe- tesen már a biztosítási esemény fogalmá- ból vagy más kizárásból levezethető, hogy az adott kárra nem terjed ki a biztosítási fedezet.
A felelősségbiztosítások általános feltét- eleinek kizárásai két csoportba sorolható- ak:
a) általános kizárások: ezek a visszaírha- tatlan kizárások, azaz biztosíthatatlan kockázatok.
Az új kizárások, illetve pontosítások a fedezet egyértelműsítése érdekében:
Tulajdonjog hatósági korláto- zása, jogszabályit meghaladó felelősség vállalása,
állam ellen érvényesíthető károk, elévült követelések,
a biztosított saját kára,
genetikailag módosított ter- mékek által okozott károk, do- hánytermékek, pirotechnikai eszközök által okozott károk,
vérkészítmények, HIV-, Hepa- titis- és legionella baktérium- mal kapcsolatos károk;
rágalmazás, becsületsértéssel kapcsolatos károk,
Emberrablással, zsarolással, váltságdíj-követeléssel kap- csolatos károk,
USA, Kanada, Ausztrália, Új- Zéland területén folytatott te- vékenységgel kapcsolatos károk
bányákkal és bányászati tevé- kenységgel összefüggő károk
pirotechnikai termékekkel összefüggő károk
üzleti és jó hírnév megsérté- sével okozott károk.
olyan károk, amelynek biz- tosítási fedezete az ENSZ határozata alapján, vagy a biztosítóra vonatkozó bár- mely joghatóság törvényi, szabályozási, kereskedelmi vagy gazdasági szankciója miatt tilalmas vagy korláto- zott.
b) különös kizárások: ezen kizárásokkal fedezett károk fedezetbe vonása pótdíj ellenében, a kockázatvállalásért felelős
szervezeti egység jóváhagyásával le- hetséges.
Új kizárások:
hulladékok kezelésével kapcsola- tos károk,
elektronikus adatokkal, szoftve- rekkel kapcsolatos károk kizárása,
államigazgatási jogkörben okozott kár,
tisztességtelen piaci magatartás- sal okozott kár,
lelki sérülés okozta károk, ameny- nyiben azokat saját jogon terjesz- tik elő
szabadalmi, iparjogvédelmi szabá- lyok megsértésével okozott károk.
11.4.5. Új szabályozás: A biztosított egye- temleges felelőssége esetén a biztosí- tó szolgáltatása a biztosított felróható- ságához igazodik.
11.4.6. A Bit. 96. § (8) bekezdése szerint az általános biztosítási feltételbe beépí- tésre került az eddig záradéki feltétel- ben közölt kárrendezési okiratok felso- rolása.
11.4.7. Adatvédelemi rendelkezések frissítése a jogszabályváltozás miatt.
Allianz Hungária Zrt.