KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS
VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. • 0000 XXXXXXXX, XXXXXXX XX 0. HONLAP: XXXX://XXXXXXX.XX/ •TELEFON: (00 0) 000 0000, (00 0) 000 0000
KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS
GYÖNGYÖSHALÁSZ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 044/3 HRSZ.-Ú INGATLAN TERÜLETÉRE SZÓLÓ MÓDOSÍTÁSÁHOZ
VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG
2020. ÁPRILIS HÓ
Témafelelős: | XXXXX Xxxxxxx okl. ÉPÍTÉSZMÉRNÖK, VEZETŐ TELEPÜLÉSTERVEZŐ TT/1 01-2592 |
Felelős tervező: | XXXX XXXXXX XXX. TÁJ- ÉS KERTÉPÍTÉSZMÉRNÖK TK 01-5189 |
Készítő: | XXXXX XXXXXXX OKL. TÁJ- ÉS KERTÉPÍTÉSZMÉRNÖK |
Szakértő: | XXXXXX XXXXX XXX. ÉPÍTŐMÉRNÖK, KÖRNYEZETI MENEDZSER SZAKMÉRNÖK SZKV-1.1., 1.2., 1.3., 1.4. /03-0218 |
Forrás: saját fotó
1 Bevezetés (A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése) 3
1.1 Előzmények, különösen a tematika tartalma 3
1.2 A tervezés más részeihez való kapcsolódás 3
1.3 A környezet védelméért felelős szervek bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevétele, az
1.4 Az érintett nyilvánosság meghatározása 7
1.5 A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai, nehézségek az előrejelzések érvényességi határai, a felmerült
2 A terv, illetve program és a kidolgozásukkor vizsgált változatok rövid ismertetése 9
2.1 A terv, illetve program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése 9
2.2 A terv, illetve program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal 10
2.2.1 A terv koncepcionális alapját jelentő településfejlesztési dokumentumok bemutatása és elemzése a környezeti értékelés szempontjából (környezeti,
2.2.2 A terv összefüggése (környezet- és természetvédelmi, társadalmi és gazdasági célok, fenntarthatóság) más releváns tervekkel és programokkal (területi tervek,
2.2.3 A releváns tervek és programok összevetése, ütköztetése a terv koncepciójával és céljával, környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata (országos, megyei,
települési környezetvédelmi programok, elvek) 19
2.3 A változatok rövid ismertetése, a változatok közötti választás indokai 19
3 A környezeti állapot feltárása 21
3.1 A települési környezet jellemzői 21
3.1.1 Környezet állapotát befolyásoló elemek felmérése 21
3.2 A település környezeti állapotának ismertetése 27
3.3 A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása (eltartó képesség, terhelhetőség) 27
3.4 A fennálló környezeti, tájhasználati konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a terv nem valósulna meg 28
4 A várható környezeti hatások előrejelzése 29
4.1 Jól azonosítható környezeti igénybevétel vagy terhelés esetén vizsgálandó hatások 29
4.2 A közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése 32
5 A terv környezeti szempontú értékelése 35
6 A káros hatások elkerülésére tett javaslatok 35
7 Környezeti szempontú javaslatok más tervek, programok számára 35
1 Bevezetés (A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése)
1.1 Előzmények, különösen a tematika tartalma
Gyöngyöshalász Község Önkormányzata – 65/2019.(VI.13.) Kt. határozatával – Településrendezési Esz- közeinek 044/3 hrsz.-ú ingatlan területére szóló módosítását határozta el, amelynek elkészítésével a VÁTI Városépítési Kft.-t bízta meg.
A tervezési feladat Gyöngyöshalász község településrendezési eszközeinek részterületre szóló módo- sítására szólt, így – a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése értelmében –, a környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségessége a várható környezeti hatás eseti meghatározása alapján dönt- hető el. A környezet védelméért felelős közigazgatási szervek az 1.3. pontban ismertetett állásfoglalá- sokat adták, mely alapján a tervezett módosításhoz kapcsolódóan a környezeti vizsgálat elvégzése szükségessé vált.
A környezeti értékelés a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 4. számú melléklete alapján, a környezet vé- delméért felelős szervek véleményével kiegészítve került összeállításra. A tematika a tartalomjegyzék- kel megegyező.
1.2 A tervezés más részeihez való kapcsolódás
A környezeti értékelés Gyöngyöshalász Község Településrendezési Eszközeinek (Településszerkezeti Tervének, valamint Helyi Építési Szabályzatának) 044/3 hrsz.-ú ingatlan területére szóló módosításához kapcsolódóan került kidolgozásra. A településrendezési eszközök módosításának környezeti értékelése a készülő tervvel párhuzamosan, azzal iterálva történt. A településrendezési eszközök tervezői és a környezeti értékelés készítői között folyamatos egyeztetés történt, amelynek eredményeképpen, kon- zultációk alapján kerültek a környezeti szempontok érvényesítésre.
A környezeti értékelés vizsgálja a településrendezési eszközök környezeti vonatkozásait, a terv megva- lósulásával várható környezeti hatásokat. Az értékelés nem tér ki a település természeti adottságainak vizsgálatára, ismertetésére, azt a településrendezési eszközök felülvizsgálatához, 2019-ben készült megalapozó vizsgálati munkarészek vonatkozó fejezete ismerteti.
A tervezett tematika megküldésre, véleményeztetésre került a jogszabályban előírt környezet védel- méért felelős szervek, érintettek számára. Az értékelés során kapott környezeti szempontú javaslatok beépítésre kerültek a tervbe.
1.3 A környezet védelméért felelős szervek bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempon- toknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevétele, az indokok összefog- lalása
Gyöngyöshalász Község Önkormányzata a 2/2005. Korm. rendelet 3. számú melléklete alapján megha- tározott államigazgatási szervektől előzetes állásfoglalást kért a környezeti értékelés szükségességéről, elsődlegesen annak tematikájáról.
A felelős államigazgatási szervek tematikára adott, valamint környezeti szempontú előzetes vélemé- nyeinek összefoglalóját szemlélteti a következő táblázat. A táblázatban feltüntetésre került, hogy a felelős szervek véleménye a környezeti értékelés során milyen formában került figyelembevételre, be- építésre. A feladat a településrendezési eszközök részterületre szóló módosítására szólt. Az előzetes vélemények kiküldésére 2019 decemberében került sor, a környezet védelméért felelős szervek meg- nevezése a válaszadás időpillanatában hatályos megnevezésüket tükrözi.
Ssz. | Környezet védelméért felelős szerv | Állásfoglalás, figyelembevétel módja |
1b | Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Ügyiratszám: 55/4/2020. | „A településrendezési eszközökben ábrázolt tervezési te- rületek országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 közösségi jelentőségű terület, az országos ökológiai hálózat övezete, illetve a tájképvédelmi szem- pontból kiemelten kezelendő területek övezete által nem érintettek. Az adott területeken egyedi tájérték, a törvény erejénél fogva védelem alatt álló természeti érték, termé- szeti terület, természeti emlék jelenlétéről nincs tudomá- sunk. A részünkre megküldött tervdokumentáció alapján, a ter- vezési területre tervezett területfelhasználási és szabályo- zási módosításokkal szemben táj- és természetvédelmi szempontból nem emelünk kifogást. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alapján táj- és természetvédelmi szempontból a tervezési területre vonatkozóan környezeti értékelés készítését nem tartjuk szükségesnek.” » - |
1c | Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Népegészségügyi és Járványügyi Osztály Iktatószám: HE/NEF/0068-2-2/2020 | „Az 1/18-2/2020. iktatószámhoz csatolt tájékoztatás tart- alma alapján Gyöngyöshalász község településrendezési eszközeinek – a 044/3 hrsz.-ú ingatlan területére szóló – tervezett módosítása megvalósításával kapcsolatban a környezeti hatás jelentősége környezet- és település- egészségügyi szempontból nem megítélhető. Amennyiben a környezeti értékelés elkészítése mellett döntenek, a megküldött tematika tervezetében foglalta- kat környezet- és település-egészségügyi szempontból nem kifogásolom. A Korm. rendelet 7. § (4) bekezdés a) pontjában és 4. számú mellékletében rögzített általános tartalmi követel- mények közül a terv megvalósításával várható, jól azono- sítható környezeti igénybevétel vagy terhelés esetén, kör- nyezet-egészségügyi szempontból az érintett emberek egészségi állapotában valószínűsíthetően fellépő változá- sok részletes előrejelzését, valamint ezen esetleges hatá- sok elkerülésére, csökkentésére vonatkozó intézkedések értékelését tartom szükségesnek, a Korm. rendelet 4. számú melléklete 3.6.1.4. pontjában, 4. és 6. pontjában foglaltak szerint. Különös tekintettel a levegőterhelés, ivó- víz minőségére gyakorolt hatás, a keletkező hulladékok, szennyvizek, lakóterekben fellépő zaj és rezgés következ- tében várható humán egészségügyi kockázatok előrejel- zésére, a tervezett intézkedésekre.” » A Környezeti értékelés kidolgozásra került. A tematika környezet- és település-egészségügyi szempontú észre- vételei figyelembevételre kerültek. |
Ssz. | Környezet védelméért felelős szerv | Állásfoglalás, figyelembevétel módja |
1d | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Ügy száma: 35500/240/2020.ált. (111/2020.) | „Szükséges, hogy a bányászati víztelenítés során kiemelt vizek jelenleginél nagyobb arányú hasznosítását a telepü- lésrendezési eszközök is elősegítsék, településrendezési eszközeik módosítását ennek figyelembevételével javas- lom. Fentieket tekintve a környezeti vizsgálatot az alábbiaknak megfelelő tartalommal kérem: » El kell végezni annak vizsgálatát, értékelését, hogy a tervezett szabályozás esetén engedélyezhető terület- használatok hogyan egyeztethetők össze a Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv megállapításaival és intézkedési ja- vaslataival (különösen a felszín alatti vizek mennyiségi állapotát, védelmét illetően). » Értékelni kell, hogy a tervezett területhasználatok víz- igényének kielégítéséhez a települési vízmű, vízellátó rendszer rendelkeznek-e elegendő szabad kapacitás- sal. » Értékelni kell, hogy az engedélyezhető területhaszná- latokból keletkező szennyvizek gyűjtése, kezelése ho- gyan oldható meg (pl. a település szennyvizeit kezelő – Gyöngyös városi – tisztítótelep rendelkezik a terület- használatoknak megfelelő szabad tisztítási kapacitás- sal). A településrendezési eszközeik munkarészeit a környezeti vizsgálat eredményeinek figyelembevételével javaslom elkészíteni.” A továbbiakban szakmai elvárásokra, illetve jogszabályi előírásokra hívta fel a figyelmet. » A Környezeti értékelés tematikája a kért elemekkel ki- egészítésre került. |
2b | Heves Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész Iktatószám: HE/ÁF/3-2/2020. | „A településrendezési eszközök módosításához – az épí- tett környezet védelme szempontjából – környezeti vizs- gálat lefolytatását nem tartom szükségesnek.” A továbbiakban szakmai elvárásokra, illetve jogszabályi előírásokra hívta fel a figyelmet. » - |
2e | Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala Agrárügyi és Környezetvédelmi Fő- osztály Növény- és Talajvédelmi Osztály Ügyiratszám: HE-02/NTO/00052-2/2020. | „A dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a telepü- lésrendezési eszközök módosításának talajvédelmi szem- pontból kizáró oka nincs, a talajvédelmi hatóság nem tartja szükségesnek környezeti vizsgálat lefolytatását és környezeti értékelés készítését.” » - |
2f | Heves Megyei Kormányhivatal Gyöngyösi Járási Hivatal Földhivatali Osztály Iktatószám: 10009/3/2020. | „A tárgyban írt hivatkozási számú, Gyöngyöshalász Község Településrendezési Eszközeinek 044/3 hrsz.-ú ingatlan te- rületére szóló módosítása – véleménykérelem környezeti vizsgálat szükségességéről – tárgyú megkeresésére nyilat- kozom, hogy a mellékelten megküldött dokumentáció alapján környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nem szük- séges.” » - |
Ssz. | Környezet védelméért felelős szerv | Állásfoglalás, figyelembevétel módja |
2g | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály Ügyiratszám: BO/15/86-2/2020. BO/15/87-2/2020. | „1. Tájékoztatásul közli, hogy az érintett területen engedé- lyezett szilárdásvány-kutatás, bejelentett előkutatás nincs, az nem érint az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyonban szereplő megkutatott, ipari készlettel rendelkező ásványi nyersanyaglelőhelyet. 2. A tárgyi eljárással érintett területen nincs olyan nyilván- tartott ásványvagyon előfordulás vagy védelmet igénylő földtani érték, szerkezet, nem ismert olyan egyéb földtani tényező, amelynek védelme érdekében feltételek előírása, jelentős környezeti hatással kapcsolatos szakterületi elő- írás válna szükségessé. Környezeti vizsgálat elkészíttetése bányászati szakigazgatás szempontból nem indokolt. 3. A Bányafelügyelet az érintett területen felszínmozgást nem tart nyilván.” » - |
2i | Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Örökségvédelmi Osztály Iktatószám: BP/1006/00011-2/2020. | „… nyilatkozom, hogy a rendelkezésre álló szakanyagok alapján műemlékvédelmi és régészeti örökségvédelmi szempontból nem tartom szükségesnek a környezeti vizsgálat lefolytatását.” » - |
2j | Nemzeti Népegészségügyi Központ Országos Tisztifőorvos Iktatószám: 1345-2/2020/KBKHF | „… Gyöngyöshalász község településrendezési eszközeinek módosításával, tovább a megkeresésben említett terület- fejlesztési elképzelések jelenlegi állapotával kapcsolatban a Nemzeti Népegészségügyi Központnak észrevétele nincs, kémiai biztonsági szempontból a környezeti vizsgá- lat elvégzését nem tartja szükségesnek.” » - |
2k | Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szám: 36000/59-3/2020.ált. | „a tervezéssel érintett területek nyilvántartásunk alapján jelenleg nem érintenek veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körüli veszélyességi övezetet, a tervezet fejlesztés közvetlen környezetében nem kell számolni veszélyes anyag állandó jelenlétével, ezért tűz- és katasztrófavé- delmi szempontból nem tartom szükségesnek környezeti vizsgálat lefolytatását.” » - |
A táblázatban a 2/2005. Korm. rendeletben nevesített környezet védelméért felelős szervek közül azok szerepelnek, amelyek a környezeti értékelés készítésével kapcsolatban véleményt fogalmaztak meg.
A beérkezett vélemények alapján megállapítható, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság kérte a környezeti vizsgálat lefolytatását. A 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet sze- rinti környezeti vizsgálat lefolytatását a felszíni és a felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi védel- mének szempontjából, Gyöngyöshalász Község ivóvízellátását biztosító Északi-középhegység peremvi- déke p.2.9.1 porózus víztest gyenge minősítésű mennyiségi és kémiai állapotára tekintettel tartotta szükségesnek.
A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya – környezet- és település-egészségügyi szempontból – nem tartotta megítélhetőnek a tervezett módosítást.
Fenti beérkezett véleményekre tekintettel, a környezeti vizsgálat lefolytatásához szükséges Környezeti értékelés – az előzetes tájékoztatáshoz csatolt tematikának, valamint a kiegészítő kéréseknek megfe- lelően – kidolgozásra került.
1.4 Az érintett nyilvánosság meghatározása
A 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdésének a) és b) pontjának értelmében érintett nyilvá- nosságnak tekinthető az a természetes személy, jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendel- kező szervezet,
amelyre a környezeti vizsgálatköteles tervről, illetve programról való döntés – különösen kör- nyezeti hatásai miatt – kihat vagy kihathat, valamint
amely a döntésben érdekelt, különösen az olyan környezetvédelmi, vagy más civil szervezet, amelynek tevékenységi körét a környezeti vizsgálatköteles tervről, illetve programról való dön- tés érinti.
A tervezett módosítások hatásai (társadalmi, természeti, környezeti, gazdasági) Gyöngyöshalász köz- ség lakosságát, valamint a település közigazgatási területén tulajdonnal (mezőgazdasági ingatlan, gaz- dasági létesítmények stb.) rendelkező természetes és jogi személyeket érintik. Közvetlenül érintettek lehetnek továbbá mindazok, akiket munkájuk, hétköznapi tevékenységük valamilyen módon a telepü- léshez köt. Az érintettek tájékoztatását, illetve a velük folytatott egyeztetéseket az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet előírásai szerint az Önkor- mányzat végzi.
Gyöngyöshalász község Önkormányzata Képviselő-testülete a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 8/2017. (V. 26.) önkormányzati rendeletében döntött a településfejlesztéssel, a településrendezéssel, valamint a településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetési szabályokról. A társadalmi egyeztetés formái különösen a következők:
„A polgármester a koncepció, a stratégia, a településrendezési eszközök, a kézikönyv és a tele- pülésképi rendelet tekintetében
a) közterületen elhelyezett hirdetőfelületen,
b) helyi lapban,
c) önkormányzati honlapon, és
d) lakossági fórumon tájékoztatja a partnereket.”
A partnerek köre a következő:
1. a településen élő lakosság,
2. a helyi érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezet, vallási közösség,
3. a településen található ingatlanok tulajdonosai, valamint
4. a településen működő közintézmények, közüzemek, az önkormányzat szervei.
A Partnerségi Egyeztetési Szabályzat rendelkezik az elfogadott és el nem fogadott javaslatok, vélemé- nyek nyilvántartási módjáról, indoklásának módjáról, dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendjéről, va- lamint az elfogadott településrendezési eszköz nyilvánosságát biztosító intézkedésekről.
Jelen településrendezési eszköz-felülvizsgálat nyilvánossága több lépcsőben is biztosítva volt. Első kör- ben Gyöngyöshalász Község Önkormányzat Képviselő-testülete 65/2019. (VI. 13.) Kt. határozatában Településfejlesztési Döntést fogadott el.
Ezt követően – adatszolgáltatások, előzetes KV-vélemények alapján – kidolgozásra került a Partneri egyeztetésre szánt tervezet. A dokumentum teljes körű tartalmi egyezést mutat az Állami Főépítészi hatáskörében eljáró Kormányhivatal végső szakmai véleményezésére készülő anyaggal, így biztosítva, hogy a partnerek a változtatásokkal és azok alátámasztásával teljes körűen szembesüljenek.
Következő lépésként az Önkormányzat, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesz- tési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogin- tézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: az Eljr.) előírásait követve, Felhí-
vással fordul a Partnerekhez, amelyben tájékoztatja őket a Véleményezési anyag elkészültéről, és meg- tekintési lehetőségeiről, valamint meghatározott határidőt kikötve lehetőséget biztosít az érintettek számára írásos véleményeik megtételére.
Az érintettek tájékoztatását; a munkaközi egyeztetést az Eljr. tárgyalásos eljárásra vonatkozó 42. § (1) bekezdésében szereplő előírásai szerint az Önkormányzat végzi. Jelen Környezeti értékelés kidolgozá- sakor az érintettek munkaközi tájékoztatási szakasza előtt állunk.
1.5 A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlá- tai, nehézségek az előrejelzések érvényességi határai, a felmerült bizonytalanságok.
A környezeti értékelés során használt adatok forrása:
vonatkozó jogszabályok,
térségi tervek,
illetékes szakhatóságok adatszolgáltatása,
önkormányzati adatszolgáltatás,
készülő településrendezési eszközök,
tervek, műszaki leírások,
szakmai tanulmányok,
helyszínelések,
katonai felmérések, légifotók.
Az Eljr. 42. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, az Önkormányzat adatszolgáltatási kérelem- mel fordult az érintett államigazgatási szervek felé, így a terven naprakész adatállományokból kerültek feltüntetésre az egyes elemek.
A településrendezési eszközökhöz készülő környezeti értékelés legfőbb nehézsége, hogy a hagyomá- nyos módszerekkel, eszközökkel nehezen becsülhető környezeti hatásokat kell vizsgálnia. Az újonnan megjelenő tervi elemek megvalósulása esetén bekövetkező hatásokat lehet elemezni, értékelni, azon- ban ezek a tervi elemek nem konkrét objektumok tervei, hanem csak az objektumoknak helyet adó területre vonatkozó keretszabályozás. A településrendezési tervek esetén fennáll, hogy az adott kere- tekkel, lehetőségekkel nem élnek, és a környezetet nem érik új hatások, azonban fennáll az a lehetőség is, hogy a keretek legszélső határával élnek az ingatlan tulajdonosok és a várható legnagyobb környe- zeti hatások következnek be.
További értékelési bizonytalanságra ad okot, hogy tervezett elemek közötti váltás hatásait kell elemez- nünk, azaz már az adottságok meghatározása is tervi elemek elképzelését igényli. A váltás hatásainak kiemelésére a hatályos és a tervezett besorolás lehetőségeinek teljes kihasználását feltételeztük, és ebből következtettünk a terület igénybevételének valós változására.
2 A terv, illetve program és a kidolgozásukkor vizsgált változatok rövid ismertetése
Gyöngyöshalász Község Önkormányzatának megbízásából a VÁTI Városépítési Kft. készíti a település településrendezési eszközeinek felülvizsgálatát. A tervezési feladat Gyöngyöshalász Község 92/2019. (VIII. 29.) Kt. határozattal elfogadott Településszerkezeti Tervének, valamint 12/2019. (VIII. 30.) önkormányzati rendelettel megalkotott Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének 044/3 hrsz.-ú ingatlan területére szóló módosítása.
Jelen környezeti értékelés Gyöngyöshalász község településrendezési eszközeinek felülvizsgálatával párhuzamosan készül, azok várható környezeti hatásainak vizsgálatára, értékelésére.
2.1 A terv, illetve program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése
A környezeti értékelés Gyöngyöshalász község településrendezési eszközeinek folyamatban lévő rész- területre szóló módosítását vizsgálja, értékeli. Az értékelés alapjául szolgáló településrendezési eszkö- zök:
a településszerkezeti terv, valamint
a helyi építési szabályzat és szabályozási terv.
A vonatkozó jogszabály /Eljr. 16. § (1) bekezdés/ alapján az önkormányzatoknak településszerkezeti tervüket legalább 10 évente, helyi építési szabályzatukat legalább 4 évente át kell tekinteniük, és dön- tést kell hozniuk arról, hogy továbbra is változatlan tartalommal alkalmazzák, módosítják, vagy újat készítenek.
Gyöngyöshalász Község Településrendezési Eszközei 2019-ben kerültek teljes körű felülvizsgálatra.
Jelen módosítás elindítására lakossági igény fellépése miatt került sor. Gyöngyöshalász Község Önkor- mányzata a tervezési területen tervezett beruházás okán, a 044/3 hrsz.-ú ingatlant – 136/2019. (XI. 28.) Kt. határozatában – kiemelt fejlesztési területté nyilvánította.
A módosítás keretében a hatályos tervi besorolás módosult. A helyi építési szabályzat, a jogszabályal- kotásról szóló előírásoknak megfelelően, új építési övezettel kiegészült.
A változások bemutatása a szerkezeti jelentőségű területfelhasználási módosulások áttekintéséhez kö- tődik. A Környezeti vizsgálatban szereplő változások megegyeznek a településrendezési eszközök Ál- lami Főépítészi hatáskörében eljáró Heves Megyei Kormányhivatal végső szakmai véleményezéséhez készült anyagában szereplő változtatásokkal. Mindkét területfelhasználási változtatás részletes elem- zésre került, mint környezeti szempontból figyelmet érdemlő módosulás. Nem önmagában szemléljük a változásokat, hanem összefüggéseiben láttatjuk azokat.
Területfelhasználási módosulások
A terület-felhasználási változtatások bemutatása a határozattervezet mellékletében tételesen szere- pel. A környezeti értékelés szempontjából az általános érvényű, illetve a jelentősebb beavatkozást je- lentő módosítások áttekintésére kell hangsúlyt helyezni. Mindegyik módosítási típus után, amelyik kör- nyezeti hatása vizsgálatot érdemel, a következő jelet tettük: (X)
Területfelhasználási módosulások áttekintés
V1. Általános gazdasági terület kijelölése /Mk > G/ A változás külterületen helyezkedik el.
Má > G: A 044/3 hrsz.ú ingatlan, külterületi, művelés alatt álló, átlag alatti minőségi osztályt érintő ingatlanán kijelölt, új fejlesztési gazdasági terület. Új területhasználata okán a továbbiakban vizsgálatot igényel. (X)
V2. Erdőterület kijelölése /Mk > Ev/ A változás külterületen helyezkedik el.
A kijelölés védelmi rendeltetésű erdőterület kijelölését célozza. Területe nem szerepel az Országos Er- dőállomány Adattárban. Erdősültséget növelő kijelölése okán a továbbiakban vizsgálatot igényel. (X)
Környezeti szempontból jelentős hatással bíró változások felsorolása:
A településrendezési eszközök módosításai közül környezeti szempontból mindkét változtatás figyel- met érdemel (a fentiekben (X) jellel ellátott módosítások):
Módosítási pont | Változtatás | Vizsgálat szükségessége |
V1. | Mk > G | Szükséges. Gazdasági területi fejlesztést tesz lehetővé. |
V2. | Mk > Ev | Szükséges. Erdőterületi fejlesztést tesz lehetővé. |
Mindkét esetben, a V1 és a V2. változtatás esetén szükségesnek tartjuk a további elemzések elvég- zését. E változtatások várható hatásainak komplex vizsgálata képezi jelen tanulmány tárgyát.
A javasolt terv főbb módosításainak környezeti szempontú értékelése a 4.1. fejezetben található.
V1. /Mk > G/ V2. /Mk > Ev/
2.2 A terv, illetve program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal
A tervhierarchia összhangjának megteremtése érdekében számításba kell venni a magasabb szintű ter- veket és programokat, mivel figyelembevételük hiánya tervi ellentmondásokat idézhet elő.
2.2.1 A terv koncepcionális alapját jelentő településfejlesztési dokumentumok bemutatása és elemzése a környezeti értékelés szempontjából (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Országos fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció
Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fej- lesztési és Területfejlesztési Koncepciót (továbbiakban: OFTK).
Az OFTK megállapításai / elhatározásai közül az alábbiakban a Gyöngyöshalász község kötődő eleme- ket tekintettük át.
Gyöngyöshalász község a gazdasági-technoló- giai magterület része. Területe jó mezőgazda- sági adottságú terület. Közel esik a turisztikai funkciójú területekhez. | |||
Forrás: OFTK – Funkcionális térség | |||
Gyöngyöshalász a kelet-nyugati növekedési tengelyt jelentő M3-as autópálya mentén he- lyezkedik el | |||
Forrás: OFTK – Területi integrálódás | |||
Gyöngyöshalász– az OFTK besorolása alapján – a Budapest körüli 40-80 km-es ipari/logisz- tikai gyűrűhöz tartozik. | |||
Forrás: OFTK – Községhálózati környezete | |||
A KSH Tájékoztatási Főosztályán készült, a Magyarország településhálózata 1. című kötet részeként 2014-ben megjelent Agglomerációk, településegyüttesek című kiadvány szerint Gyöngyöshalász sem agglomerációnak, sem nagyvárosi településegyüttesnek nem része. A dokumentum módszertani meg- határozása szerint: „A településegyüttesek műszaki-fizikai szerkezetét, térbeli fejlődését alapjaiban a természeti-földrajzi adottságok, az infrastruktúra hálózati rendszereinek területi elhelyezkedése, struktúrája, a központtal kialakult funkcionális kapcsolatok jellege, intenzitása határozza meg. … Az olyan jellegű területi összefonódás, összeépülés, netán összefüggő településtest kialakulása, amely az agglomerációk létrejöttének egyik sajátos kritériuma, a településegyüttesek vonatkozásában csekély mértékű, vagy hiányzik.”
Az OFTK dokumentumában, Heves megye fejlesztési irányainál az alábbi, Gyöngyöshalász tervezési te- rületét érintő pont került rögzítésre:
Gazdasági versenyképesség javítása a megye gazdasági adottságaira építő munkahelyte- remtő beruházások ösztönzése, a munkahelymegtartó- és gyarapító fejlesztések támoga- tása és a beruházás ösztönzést támogató infrastruktúrák (infokommunikációs, közleke- dési, oktatás-szakképzési stb.) fejlesztése révén, a táji, környezeti szempontok figyelembe- vételével.
Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020.)
Heves Megye Közgyűlése 6/2014. (II. 14.) Kgy. határozattal elfogadta Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) (továbbiakban: az HMTK) című dokumentumát. A HMTK megállapításai / el- határozásai közül az alábbiakban a Gyöngyöshalász község érintett fejlesztéséhez kötődő elemeket te- kintettük át.
„Heves megye [jövőképi megfogalmazása szerint] a megfelelően képzett és képezhető, egészséges hu- mán tőkére támaszkodó, innováció-orientált, versenyképes és kiszámíthatóan fejlődő gazdaságával, természeti erőforrásainak fenntartható használatával és társadalmi erőforrásainak, közösségeinek fo- lyamatos fejlesztésével, munkahelyek teremtésével és egyre javuló közbiztonságával 2030-ra a nem- zetgazdaság fontos szereplőjévé válik.” Szlogenszerűen megfogalmazott jövőképe: „Heves megye Ma- gyarország harmonikusan fejlődő, élhető megyéje.”
Az HMTK célrendszere a megye tagoltságát figyelembe veszi. Gyöngyöshalász községét „A Gazdasági tengely – Hatvan-Gyöngyös-Eger – erősítése” keretében, a „Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesz- tés”, valamint az „Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet” stratégiai célok mentén kívánja fejleszteni. Ennek során a „humántőke”, „természeti tőke”, „gazdasági tőke” és
„társadalmi tőke” fenntartásának horizontális elve alapján mozogva. Jelen változtatások közvetlenül érintik a megye alábbi átfogó céljait:
- Komplex, integrált foglalkoztatás-intenzív gazdaság
- Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom
- Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet
A településrendezési eszközök módosításáról Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testü- lete 65/2019. (VI. 13.) Kt. határozatával hozott településfejlesztési döntést.
2.2.2 A terv összefüggése (környezet- és természetvédelmi, társadalmi és gazdasági célok, fenntarthatóság) más releváns tervekkel és programokkal (területi tervek, jogszabályok stb.)
Az egyes terveknél, jogszabályoknál, illetve programoknál az összefüggéseket, megjegyzéseket félkö- vér betűvel szedve, a sor elején nyíllal (>) jelöltük.
Heves Megye Területrendezési Terve
A közigazgatási terület Heves Megye Területrendezési Tervének (továbbiakban: az HMTrT) területfel- használási kategóriái, illetve a térségi övezetek közül az alábbi táblázatban ekképp szereplő övezetek- kel érintett.
TÉRSÉGI ÖVEZET MEGNEVEZÉSE | Lehatárolás alapja: Tervlap, vagy adatszolgáltatás | A TERVEZÉSI TERÜLETET ÉRINTI, VAGY NEM ÉRINTI |
Megyei területfelhasználási kategóriák | ||
erdőgazdálkodási térség | Heves Megye Térségi Szerkezeti Terve | NEM ÉRINTI |
mezőgazdasági térség | Heves Megye Térségi Szerkezeti Terve | ÉRINTI |
vízgazdálkodási térség | Heves Megye Térségi Szerkezeti Terve | NEM ÉRINTI |
települési térség | Heves Megye Térségi Szerkezeti Terve | NEM ÉRINTI |
sajátos területfelhasználású térség* | Heves Megye Térségi Szerkezeti Terve | NEM ÉRINTI |
Országos övezetek | ||
ökológiai hálózat magterületének övezete OTrT 3/1. melléklete | adatszolgáltatás (Bükki Nemzeti Park Igazgatósága) | NEM ÉRINTI |
ökológiai hálózat ökológiai folyosójá- nak övezete OTrT 3/1. melléklete | adatszolgáltatás (Bükki Nemzeti Park Igazgatósága) | NEM ÉRINTI |
ökológiai hálózat pufferterületének övezete OTrT 3/1. melléklete | adatszolgáltatás (Bükki Nemzeti Park Igazgatósága) | NEM ÉRINTI |
kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete OTrT 3/2. melléklete | adatszolgáltatás (Lechner Nonprofit Kft.) | NEM ÉRINTI |
jó termőhelyi adottságú szántók öve- zete 9/2019. MvM rendelet 1. melléklete | adatszolgáltatás (Lechner Nonprofit Kft.) | NEM ÉRINTI |
erdők övezete OTrT 3/3. melléklete | adatszolgáltatás* | NEM ÉRINTI |
erdőtelepítésre javasolt terület öve- zete 9/2019. MvM rendelet 2. melléklete | adatszolgáltatás (Lechner Nonprofit Kft.) | NEM ÉRINTI |
tájképvédelmi terület övezete 9/2019. MvM rendelet 3. melléklete | adatszolgáltatás (Bükki Nemzeti Park Igazgatósága) | NEM ÉRINTI |
világörökségi és világörökségi váro- mányos területek övezete OTrT 3/4. melléklete | adatszolgáltatás (kulturális örökség védelméért felelős mi- niszter) | NEM ÉRINTI |
vízminőség-védelmi terület övezete 9/2019. MvM rendelet 4. melléklete | adatszolgáltatás (Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság) | NEM ÉRINTI |
nagyvízi meder övezete 9/2019MvM rendelet 5. melléklete | adatszolgáltatás (Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság) | NEM ÉRINTI |
VTT tározók övezete 9/2019. MvM rendelet 6. melléklete | adatszolgáltatás (Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság) | NEM ÉRINTI |
honvédelmi és katonai célú terület övezete OTrT 3/5. melléklete | adatszolgáltatás (honvédelemért felelős miniszter) | NEM ÉRINTI |
Megyei övezetek | ||
ásványi nyersanyagvagyon övezete | adatszolgáltatás** | NEM ÉRINTI |
rendszeresen belvízjárta terület öve- zete | adatszolgáltatás (Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság) | NEM ÉRINTI |
tanyás terület övezete*** | Heves Megye Területrendezési Tervének övezeti tervlapja | NEM ÉRINTI |
földtani veszélyforrás terület övezete | adatszolgáltatás**** | NEM ÉRINTI |
egyedileg meghatározott megyei övezet*** | Heves Megye Területrendezési Tervének övezeti tervlapja | NEM ÉRINTI |
* Adat forrása: xxxx://xxxxxxxxxx.xxxxx.xxx.xx/xxxxxxx
** Adat forrása: xxxxx://xxxxx.xxx.xx/xxxxxxxx-xxxxx/xxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxx-xxxxxxxxx
*** Lehatárolása nem ismert, mivel a hatályos megyei tervben nincs ilyen övezet, a Trtv. szerinti megyei terü- letrendezési terv pedig nem került elfogadásra.
**** Adat forrása: Országos Felszínmozgás Kataszter
> A térségi terveknek való megfeleltetést részletesen tartalmazza a környezeti értékelés tárgyát képező településrendezési eszköz-módosítás határozatának melléklete. A tér- ségi területfelhasználás előírásának a TRE-módosítás megfelel. Térségi övezeti érin- tettsége a tervezési területnek nincsen.
1995. ÉVI LIII. TÖRVÉNY A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAIRÓL
Az épített környezet védelme
24. § Az épített környezet védelme kiterjed a településekre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre.
> Gyöngyöshalász község tervezési területe sem országos szintű művi értékkel (adatszol- gáltatás alapján), sem helyi jelentőségű művi értékkel (a településkép védelméről szóló 18/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelet alapján) nem érintett.
25. § (1) A települések területén a környezet terhelhetősége és a településrészek rendeltetése alapján a rendezési tervben övezeteket kell meghatározni.
> A TRE-módosítás keretében új építési övezet került kijelölésre, melynek paraméterei a tervezési terület sajátos előírásait tükrözik.
(2) Az egyes övezetekben folytatható tevékenységek a külön jogszabályban a környezetterhelés jellege alapján meghatározott védőtávolság, védőterület megléte és a védelmi előírás megtar- tása esetén engedélyezhetők.
> A tervezési területen – adatszolgáltatás alapján – jelöltünk védőterületeket, védősávo- kat.
(3) A kijelölt védőterületen vagy védőtávolságon belül az adott övezet rendeltetésével össze nem férő tevékenység — külön védelmi intézkedés nélkül — nem folytatható.
> A korlátozások a magasabb szintű jogszabályi előírásokban szerepelnek.
26. § A település területén zöldterületeket, védőerdőket külön jogszabály szerint kell kialakítani és fenntartani.
> A gazdasági fejlesztés kapcsán védelmi rendeltetésű erdőterület került rögzítésre.
27. § A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településszerkezeti tervek elkészítése során a bennük fog- lalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni és értékelni, – e törvény 43–44. §- aira is figyelemmel – továbbá a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket környezetvédelmi fejezetben vagy önálló környezetvédelmi tervben, illetve programban kell rögzíteni. Ezek tartalmi követelményeit e törvény, valamint külön jogszabályok állapítják meg.
> Az eltérő használatot képviselő területfelhasználások közötti elválasztást védelmi ren- deltetésű erdőterület oldja meg.
> A településrendezési tervről az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet alapján készül jelen Környezeti értékelés.
1996. ÉVI LIII. TÖRVÉNY A TERMÉSZETVÉDELMÉRŐL
Tájvédelem
6. § (1) A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegze- tességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.
> A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának adatszolgáltatása alapján tájképvédelmi terület a tervezési területet nem érinti. A térségi övezet lehatárolására tájindikátorok alkal- mazásával került sor, a tájkép, mint gazdasági erőforrás hangsúlyos kezelése miatt.
(2) A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természe- tes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jel- legét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmara- dásáról.
> A hagyományos tájkép megőrzése, a jellegzetes tájkarakter fejlesztése a környezetter- vezés egyre fontosabb területévé válik. A település nagy szántóterületekkel és jele- netős szőlőterületekkel rendelkezik, míg erdőterületei alacsony mértéket mutatnak.
Hiányzik az átmenet a szántóterületek között, amit pufferzónával, így például erdősá- vokkal célszerű megteremteni.
> A tervezési terület természeti értékkel nem érintett.
(3) Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tu- dományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.
> Az egyedi tájértékek kataszterezésére sor került, tájértékké nyilvánításukra azonban még nem. A tervezési területen kataszterezett tájérték nem található.
(4) Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: igazgatóság) feladata.
(5) A településrendezési terv tartalmazza a tervezési területen található egyedi tájértékek felso- rolását.
> A BNPI adatszolgáltatása alapján az egyedi tájértékek hivatalos egyedi tájértékké nyil- vánítására még nem került sor.
1997. ÉVI LXXVIII. TÖRVÉNY AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL
A TELEPÜLÉSRENDEZÉS CÉLJA ÉS ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEI
7. § (2) A településfejlesztés és a településrendezés során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel. Ennek során figyelembe kell venni:
a) a népesség demográfiai változását, lakásszükségletét,
A tervezési területen tervezett gazdasági fejlesztés közvetett úton hat a lakónépesség számára, így a lakásszükségletre is.
b) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idő- sek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a civil szervezetek, az egyházi jogi személyek működési feltételeinek lehetőségeire,
> A tervezett fejlesztés kapcsán a témakörök nem relevánsak.
c) a helyi népesség identitásának erősítését, kulturális örökségük sokféleségének és gazdagsá- gának megőrzését,
> Az identitás szó azonosságot, azonosságtudatot jelent. Sokféle elem határozza meg, mi- től alakul ki az összetartozás érzése egy település lakosságán belül. Meghatározza ezt a közös múlt öröksége, de meghatározhatja ezt a természeti értékek, vagy egy-egy gaz- dasági létesítmény jelenléte is. Jelen esetben utóbbi elem hatása vélelmezhető.
d) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását,
> A településrendezési eszközök módosítása gazdasági fejlesztési terület megteremtésére irányul. Ezen keresztül gyakorol kedvező hatást a népesség megélhetésére.
e) a helyi társadalmi-gazdasági és infrastrukturális egyenlőtlenségek csökkentését, az integráció elmélyítését,
> A településen az ipari és a mezőgazdasági szektorok kiegyenlítődése figyelhető meg, ha- gyományosan mezőgazdasági település, amely jelen gazdasági fejlesztés révén erősíti ipari pozícióit.
f) a közlekedési kényszer csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását,
> A tervezési terület kedvező közúti kapcsolatokra épül. A terület melletti országos közút egyik irányban közvetlen autópálya-elérhetőséget kínál, másik irányban egy jelentős középváros közelségét.
g) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit,
> A település nagy hangsúlyt fektet a gazdasági területek elkülönítésére, a levegő, zaj, és környezetszennyezési problémát távoltartására. Jelen tervezési terület lakóterületek- től távol valósul meg.
h) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építé- szeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes épít- mény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza,
> A tervezési területen – az adatszolgáltatás alapján – sem nyilvántartott régészeti lelő- hely, sem műemlék, sem a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet alapján védett helyi érték nem található.
i) a környezet-, a természet- és a tájvédelem szempontjait,
> A tervezési területen sem természetvédelmi, sem tájvédelmi érték nincsen. A környezeti szempontokat a kijelölt védelmi rendeltetésű erdőterület biztosítja.
j) a tájhasználat, a tájszerkezet és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekin- tettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére,
> A tervezési területen sem ökológiai hálózat, sem Natura 2000 terület, sem tájképvédelmi terület nem található. A tájhasználatra negatívan ható tervezett változtatás nincs el- képzelve. Új beépítésre szánt terület kijelölésére a szomszédos Gyöngyös Ipari Parkjá- hoz kapcsolódóan kerül sor.
k) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást,
> A változtatással érintett terület kijelölésénél figyelembe lett véve az átlag feletti termő- területek elhelyezkedése. A 044/3 hrsz.-ú ingatlan Sz5 minőségi osztályú szántó, amely az átlagosnál gyengébb minőségű.
l) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védel- mét,
> A tervezési terület gyógyászati hasznosításra alkalmas természeti adottsággal nem érin- tett.
m) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit,
> A tervmódosítás honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi érdekeket nem érint.
n) az ásványvagyon-gazdálkodás érdekeit,
> A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Hatósági Főosztály, Bányászati Osz- tály BO/15/86-2/2020., BO/15/87-2/2020. ügyiratszámú levele alapján: „az érintett te- rületen engedélyezett szilárdásvány-kutatás, bejelentett előkutatás nincs, az nem érint az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyonban szereplő megkuta- tott, ipari készlettel rendelkező ásványi nyersanyaglelőhelyet.”
o) az infrastrukturális erőforrások optimális kihasználását,
> A tervezési terület közlekedési és közmű infrastruktúra hálózatokkal ellátott. A terület gazdasági célú hasznosítása hozzájárul ezen infrastruktúra elemek optimális kihaszná- lásához.
p) a zöldfelület-, környezet- és természetkímélő fejlesztések támogatását,
> A módosítás során a település erdősültségi arányát növelő erdőterület került kijelölé- sére, amely a település környezeti viszonyaira kedvező hatást gyakorol.
> A módosítás során természetvédelmi érintettségű, új beépítésre szánt területfejlesztés kijelölésére nem került sor.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése – különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a felszíni és felszín alatti vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a ter- mőfölddel és a területekkel való takarékos bánás – érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni:
a) a településfejlesztés és a településrendezés során a település teljes közigazgatási területét érintő árvíz, belvíz, valamint csapadékvíz szakszerű és ártalommentes elvezetését biztosítani kell, részbeni összegyűjtése és helyben tartása biztosításának az adottságok és a lehetőségek szerinti figyelembevételével,
> A tervezési terület sem nagyvíz meder területtel, sem rendszeresen belvízjárta területtel nem érintett.
b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási terüle- tének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet
> A számítás – amely a tervezési terület egészének biológiai aktivitásérték-változását vizs- gálta – a határozat mellékletében szerepel.
> A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet
1. melléklete szerint végeztük el a számítást. A védelmi rendeltetésű erdőterületen a területfelhasználási egység biológiai aktivitásérték mutatóját vettük alapul, míg az ál- talános gazdasági területen belül – tekintettel az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő táblázatban, az általános gazdasági területen az építési telekre előírt legkisebb zöldfe- lülettől való eltérésre – a differenciált számítás elvét alkalmaztuk.
> A közigazgatási terület biológiai aktivitásértéke a módosítást követően növekedett.
c) a települések beépítésre szánt területeinek összességét – ott, ahol az fizikailag lehetséges – beépítésre nem szánt területekből álló gyűrűvel kell körülvenni, a települések összenövésé- nek elkerülése érdekében,
> A település közigazgatási határa mentén kizárólag beépítésre nem szánt területek he- lyezkednek el, amely adottságot a módosítás tiszteletben tartott.
d) a termőföld igénybevételével járó, újonnan beépítésre szánt területek kijelölésénél elsősor- ban a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott átlagosnál gyengébb minőségű termőföld-területek jelölhetők ki,
> A terv-módosítás termőföld igénybevételével járó, újonnan beépítésre szánt, átlagosnál jobb minőségű termőföldterületet nem jelölt ki.
2007. ÉVI CXXIX. TÖRVÉNY A TERMŐFÖLD VÉDELMÉRŐL
A termőföld (időleges, illetőleg végleges) más célú hasznosítására vonatkozó közös szabályok
11. § (1) Termőföldet más célra csak kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.
(2) Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetve hely- hez kötött igénybevétel céljából lehet. …
(3)7 A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni kü- lönösen
a) a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését;
b) a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt;
c) azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított.
(4) Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A törvény fogalommeghatározása alapján:
1. átlagos minőségű termőföld: az adott település azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföld;
A termőföldek aranykorona értékének megállapítása a földadó szabályozásról szóló 1875. évi VII. tör- vénycikkben megállapított elveken alapul. A földadó megállapításához kialakított értékelési rendszer- ben a mezőgazdasági területek értékét határozták meg az adott területen termesztett növények által kitermelt haszon alapján.
Napjainkban a földminősítés részletes szabályairól szóló 47/2017. (IX. 29.) FM rendelet szabályozza a termőföldek minősítését.
Fogalommeghatározások
1. §
3. földminősítési rendszer: a földminősítés végrehajtásához, illetve a földminősítés eredményének rögzí- téséhez szükséges elemek összessége, mely magában foglalja az osztályozási alrendszert, a községi és já- rási mintatérhálózatot, a községi és járási mintatérjegyzékeket
4. járási mintatér: a becslőjáráson belül előforduló, különböző minőségű talajjal rendelkező földterületek jellemző tulajdonságainak szemléltetésére művelési áganként és minőségi osztályonként kijelölt azon te- rület, ahol ezek a tulajdonságok a becslőjáráson belül a legjellemzőbbek;
5. járási mintatérhálózat: a becslőjárásban kijelölt járási mintaterek összessége;
6. járási mintatérjegyzék: a becslőjárásban kijelölt járási mintaterek tekintetében a földminőséget jellemző tulajdonságok leírásainak összessége;7. kataszteri tiszta jövedelem: a földterület minőségét aranykorona értékben kifejező értékszám;
11. minőségi osztály: adott művelési ágon belül a különböző minőségű területek megkülönböztetése a földterületek termékenysége közötti különbségek alapján;
13. osztályba sorozás: a földterület minőségi osztályának és kataszteri tiszta jövedelmének megállapítása;
Osztályba sorozás
3. § (1) A földterület minőségét osztályba sorozással kell megállapítani. Az osztályba sorozás helyszíni vizs- gálattal történik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti helyszíni vizsgálat csak akkor mellőzhető, ha az e rendeletben meghatározottak szerint a földterület minősége a térképi adatbázis tartalmának felhasználásával megállapítható.
(3) Az osztályba sorozás során a földterületen belül a minőségi osztály határvonalát és területét is meg kell határozni.
4. § (1) A földterület minőségi osztályának megállapítása érdekében meg kell határozni a vizsgált földterü- let (3) bekezdésben meghatározott jellemző talajtulajdonságait és természeti adottságait.
(2) A talajt a helyszínen kell legfeljebb száz centiméter mélységig megvizsgálni egyszerű talajvizsgálattal. Ásott talajszelvény megnyitására csak akkor van szükség, ha a talaj vizsgálata talajfúrással biztonságosan nem történhet meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálat során meg kell állapítani a talaj
a) felső szintjének színét, mechanikai összetételét (fizikai talajféleségét), szerkezetét,
b) egyértelműen elkülöníthető további szintjeinek a) pont szerinti tulajdonságait és
c) szervesanyag-tartalmát, vízgazdálkodási tulajdonságait, domborzati adottságait.
(4) A (3) bekezdés szerint megállapított tulajdonságokat össze kell vetni az adott művelési ághoz tartozó községi – nádas művelési ágú földterület esetében a járási – mintaterek leírásaiban feltüntetett tulajdon- ságokkal.
(5) A vizsgált földterületet a megállapított tulajdonságok alapján a művelési ág azon minőségi osztályába kell sorozni, amely minőségi osztály községi – nádas művelési ág esetében járási – mintatere leírásának az leginkább megfelel.
(6) Az adott művelési ágon belül a minőségi osztályok megkülönböztetése egytől legfeljebb nyolcig terjedő számmal történik azzal, hogy az alacsonyabb szám a jobb, a magasabb szám a rosszabb földminőséget jelöli.
(7) A minőségi osztály folt területe 5000 m2-nél nem lehet kisebb.
> A módosítás kapcsán átlag feletti minőségű termőföld igénybevételére nem került sor.
2.2.3 A releváns tervek és programok összevetése, ütköztetése a terv koncepciójával és céljával, környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata (országos, megyei, települési környezetvédelmi programok, elvek)
Az egyes terveknél, jogszabályoknál, illetve programoknál az összefüggéseket, megjegyzéseket félkö- vér betűvel szedve, a sor elején nyíllal (>) jelöltük.
Nemzeti Környezetvédelmi Program 2015-2020.
A 27/2015. (VI. 17.) OGY határozattal elfogadott, 2015-2020. időszakra szóló Nemzeti Környezetvé- delmi Program (NKP) jelen módosítással közvetlenül érintett stratégiai céljai:
Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása.
> Az erdők növelése hozzájárul a település ökológiai állapotának javításához.
Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata.
> A tervezési területen belül természeti értékek nem találhatók.
Az erőforrás-takarékosság és a –hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése.
> A valóságot közelítő szabályozás a természeti és táji erőforrásokat alapul véve született. Az adottságokra való odafigyelés a tájpotenciált, a települési környezetet erősíti.
Horizontális célja:
A társadalom környezettudatosságának erősítése.
> A védelem szempontrendszere az emberek számára megélhető módon hozza közel a ter- mészetet, ezzel szemléletformálásra késztetve mindnyájunkat.
Heves Megye Környezetvédelmi Programja (2014-2020)
Heves megye Környezetvédelmi programját 2013-ban a NORDA Nonprofit kft. készítette a Heves Me- gyei Önkormányzat megbízásából. A program által megfogalmazott tematikus akcióprogramok, me- lyek a jelenlegi módosításhoz is kapcsolódnak, az alábbiak:
Táji, természeti, kulturális értékek megőrzése
Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés
A fenntartható fejlődés megalapozása
Szükséges ismeretek alakítása
Szemléletváltozás megalapozása
Az emberi egészség és életminőség környezeti feltételeinek biztosítása
Erős várostérség, élhető vidék
2.3 A változatok rövid ismertetése, a változatok közötti választás indokai
Klasszikus értelemben vett tervváltozatok a településrendezési eszközök esetében nem készültek. A tervezési folyamat egyes szakaszai értelmezhetők úgy is, mint tervváltozatok, azonban ezek a tervezési fázisok jellemzően a rendelkezésre álló információk generálta tervmódosításokból fakadnak.
Változatok elemzésére azonban mégis sor került. A gazdasági terület kijelölése során szükségessé váló erdőterületi kijelölés területi rögzítésére több lehetőség is adódott, amelyek közül az előnyök és hát- rányok mérlegelését követően döntöttünk a végső megoldás mellett.
Az alábbi esetekben mérlegeltünk, és választottunk több lehetőség közül:
1. A biológiai aktivitásérték szinten tartását, a terület egészét általános gazdasági területbe so- rolva, jelentős zöldfelületi arány előírásával biztosítsuk.
2. A biológiai aktivitásérték szinten tartását erdőterület kijelölésével biztosítsuk.
3. Az erdőterületet a közút, a szomszédos szőlő-, illetve szántóterületek mentén egyenletesen helyezzük el.
4. Az erdőterületet elsődlegesen a mezőgazdasági művelésű szomszédság felőli telekhatárok mentén helyezzük el.
A lehetőségek közül a 2. és a 4. mellett döntöttünk. A védelmi rendeltetésű erdőterület rögzítése a terület védelmi jellegének biztosítására hosszú távon is kedvező megoldást kínál. Az erdőterület elhelyezésénél a földvédelmi szempontokat mérlegelve döntöttünk a szomszédos termőterületek terhelését csökkentő megoldás megadása mellett. Fontosnak tartjuk ugyanakkor a kijelölt erdőte- rületek fásításának megtörténtét, a valós aktivitásérték pótlás megadását.
3 A környezeti állapot feltárása
A település környezeti elemeinek és rendszereinek ismertetése, a környezetállapot feltárása, a termé- szeti környezet bemutatása során xx. Xxxxx Xxxxxx: Környezetállapot-értékelés, Magyarország környe- zeti állapota, monitorozás /2008./ című tanulmányának, valamint xx. Xxxxxxxx Xxxxxx: Táji indikátorok alkalmazási lehetőségei a környezetállapot értékeléséhez című anyagának /2004./ szakmai iránymuta- tásait alkalmaztuk.
3.1 A települési környezet jellemzői
3.1.1 Környezet állapotát befolyásoló elemek felmérése
LEVEGŐMINŐSÉG
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezik a levegő védelmének általá- nos és specifikus szabályairól.
A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletet 1. számú melléklete alapján Gyöngyöshalász a 10., Az ország többi területe légszennyezettségi zónába tartozik.
Zónacsoport a szennyező anyag szerint
A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási ha- tárértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete alapján a 10. légszennyezettségi zóna szennyezőanyagonkénti zónacsoportjait és ezek levegőterheltségét az alábbi táblázat ismerteti.
Kén-dioxid | Nitrogén-dioxid | Szén-monoxid | PM10 | Benzol | Talajközeli ózon | PM10 Arzén (As) | PM10 Kadmium (Cd) | PM10 Nikkel (Ni) | PM10 Ólom (Pb) | PM10 benz(a)- pirén (BaP) | |
10. Az ország többi területe, kivéve az alább kijelölt városokat | F | F | F | E | F | O-I | F | F | F | F | D |
Az Országos Levegőszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) automatikus és manuális (RIV) mérőállomá- sokból áll. Az automata mérőállomások közül a legközelebbi Egerben található, míg manuális állomás legközelebb Gyöngyösön üzemel. Utóbbi regisztrált értékei a zónabesorolást megerősítik.
VÍZMINŐSÉG
Felszíni víz
A víztestekre a Magyarország felülvizsgált, 2015. évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről (VGT2) szóló 1155/2016. (III. 31.) Kormányhatározatban szereplő intézkedési tervek vonatkoznak, melyek a Víz Ke- retirányelvben megfogalmazott célkitűzéseket – mennyiségi és minőségi szintek elérése – teszi lehe- tővé. Gyöngyöshalász község területe a Tarna alegységben helyezkedik el.
A következő ábrákat a VGT2 tartalmazza.
Felszíni vizek: Diffúz foszforterhelés: 200-300 g/ha/év | Felszíni vizek: Diffúz nitrogénterhelés: 700-1100 g/ha/év |
Felszíni víztest ökológiai minősítése: Gyenge | Felszíni víztest biológiai minősítése: Gyenge |
Adatok forrása: xxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxx.xxx?xxxxxxxxxxxxxxx&xxxxxxxxxxxxxx000
A tervezési területen megvalósuló létesítmények üzemelése során kiemelt figyelmet kell fordítani a csapadékvizek befogadójának vízminőség-védelmére.
Felszín alatti víz
A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet rendelkezik a felszín alatti víz védelmének általános és specifikus szabályairól.
A vízgyűjtő-gazdálkodási terv szerint Gyöngyöshalász község területét sekély porózus (pt.2.9.1.), poró- zus (p.2.9.1) és porózus termál (pt.2.2) víztestek érintik.
Felszín alatti víztest mennyiségi állapota sekély porózus (sp.2.9.1): gyenge | Felszín alatti víztest kémiai állapota sekély porózus (sp.2.9.1): gyenge |
Felszín alatti víztest mennyiségi állapota porózus (p.2.9.1): gyenge | Felszín alatti víztest kémiai állapota porózus (p.2.9.1): jó |
Felszín alatti víztest mennyiségi állapota porózus termál (pt. 2.2): jó | Felszín alatti víztest kémiai állapota porózus termál (pt.2.2): jó |
Adatok forrása: xxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxx.xxx?xxxxxxxxxxxxxxx&xxxxxxxxxxxxxx000
A felszín alatti víztestek közül a sekély porózus és a porózus víztest mennyiségi állapota tekinthető gyengének, előbbinek a kémiai állapota is gyenge minősítésű. A mennyiségi gyenge állapot oka a bá- nyászati víztelenítés során kitermelt vizekben keresendő.
Gyöngyöshalász településrendezési eszközeinek jelentős vízfelhasználásra tervezett ipari létesítmény- hez kapcsoló módosítása keretében az alábbi előírás került rögzítésre a HÉSZ szövegébe:
„A 0107/5, 0107/6, 0107/7 és 0107/8 hrsz.-ú ingatlanokon kialakításra kerülő telephely techno- lógiai vízigényét, amennyiben az a vízmű rendszerén keresztül történik, elsődlegesen – a Mátrai Erőmű Zrt. nyilatkozatától függően – a bányászati víztelenítésből pótolt vízmennyiségből kell biz- tosítani.”
Gyöngyöshalász Község településrendezési eszközeinek 2019. évi felülvizsgálata keretében a fenti elő- írás általános elvárásként került rögzítésre az általános gazdasági területek építési övezeteire. Meg- jegyzendő ugyanakkor, hogy a bányászati víztelenítésre Gyöngyöshalász községnek nincs ráhatása, az nem jelen közigazgatási területen belül történik, így a fenti előíráson túli megfogalmazása nem tartozik az Önkormányzat hatáskörébe.
Jelen módosítás keretében az általános elvárások területi rögzítésének kiemelésére került sor. Előírás- ként került továbbá rögzítésre a tervezési területen elhelyezhető létesítmények számára a jelentős vízigényűek létesítésének tilalma.
TALAJÁLLAPOT
A terület felszíni földtani összeté- tele: d_Qp3_h: Deluviális üledék f_Qh2_al: Folyóvízi aleurit Magyarország Földtani térképe |
Zaj- és rezgésvédelem
A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet rendelkezik a határértékekről.
A stratégiai zajtérképezésről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet 14.§.(1) a) pont alapján kiadott 8002/2005. (V. 24.) GKM tájékoztató – a nagy forgalmú közutak és vasútvonalak, valamint a fő repülő- terek listájáról, továbbá a stratégiai zajtérkép és intézkedési terv készítésére kötelezett szervezetről – tartalmazza azokat a fő közlekedési létesítményeket, melyek esetében stratégiai zajtérképek készítése szükséges. A Miniszteri Közleményben az M3-as autópálya Heves megyei szakasza szerepel, mely Gyöngyöshalász község legforgalmasabb közúthálózati eleme. Az autópálya zajterhelésének zónája a lakóterületeket nem érinti.
Forrás: xxxx://xxx.xxxx.xx/xxxx/xxxxxxxxx/00_00_xxxxxxxxxx_xxxxxxxxx.xxx
Természetvédelem
Ökoszisztéma (fauna, flóra)
Az adatszolgáltatás szerint a tervezési területet sem védett természeti terület, sem védett ter- mészeti emlék, sem ökológiai hálózat, sem Na- tura 2000 terület nem érinti.
Forrás: xxxx://xxx.xxxx.xx/xxx/?xxx- fig=TIR&lang=hu
Első Katonai Felmérés /1763-1787./ | Második Katonai Felmérés /1806-1869./ |
Harmadik Katonai Felmérés /1869-1887./ | Google Earth légifotó |
Forrás: xxxx://xxxxxx.xx/xx/, Google Earth Pro
A közigazgatási terület (már az I-III. Katonai felméréseken is) szántó hasznosítású, ebből adódóan szán- tóföldi növénykultúrák és a szántóterületekhez kötődő állatok jellemzik. A szomszédos részeken sző- lőterületek és szántóterületek váltogatják egymást, míg Gyöngyös város oldaláról ipari területek köze- lítették meg.
TÁJVÉDELEM
A terület tájképvédelmi terület övezetével nem érintett. A térségi tervek tájindikátorok alapján kijelölt tájképvédelmi területe tervezett keretek közé helyezte a táji értékek megőrzését. A táji megjelenés kedvezőbbé tételére helyeződött át a hangsúly, a mesterséges, épített tájelemek és a természeti kör- nyezet összhangjának a megteremtésére.
A külterületi ipari telephelyek új látványelemként jelentkeznek. A terület kedvező autópálya elérhető- sége okán e szerepet magában hordozza. Látványában a szomszédos ipari csarnokokhoz alkalmazko- dik.
A szőlőterületek minőségének megőrzési szándékával védelmi rendeltetésű erdőterület került kijelö- lésre, amely mintegy lezárja a gazdasági részeket, egyben elkülöníti a mezőgazdasági művelésű parcel- láktól.
Hulladékgazdálkodás
A kommunális hulladékok gyűjtése és hasznosítása megoldott. A fejlesztés jelentős mennyiségű több- let kommunális hulladék keletkezését nem eredményezi, így az a jelenlegi rendszer keretein belül hasz- nosításra, illetve elszállításra kerülhet.
A keletkező veszélyes, illetve inert hulladék szakszerű gyűjtésére, tárolására, hasznosítására, illetve el- szállítására a jogszabályi előírások alapján kerül sor.
Környezetbiztonság
Ár- és belvízveszély
A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet mellékletében Gyöngyöshalász erősen veszélyeztetett településként van számon tartva.
A jogszabály szerint: „A település erősen veszélyeztetett ,,A'' kategóriába tartozik, ha a hullámtéren lakóingatlannal rendelkezik, illetőleg, amelyet a védmű nélküli folyók és egyéb vízfolyások mederből kilépő árvize szabadon elönthet;”
A besorolásnak ellentmond, hogy az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság – Gyöngyöshalász Köz- ség Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata keretében küldött – É0000-0000-000/2018 iktató- számú levelében az alábbiakat rögzítette: „Gyöngyössolymos [elírás] közigazgatási területe nagyvízi mederrel nem érintett. A település a vízügyi szakmai besorolás szerint dombvidéki területhez tartozik. Gyöngyöshalász község nem tartozik belvízi öblözetbe.”
Fenti megállapításokat az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság É0000-0000-000/2020 ikt.számú levele, a tervezési területre szólóan, megerősíti.
Emberi tevékenység
A tervezési terület környezetében található gazdasági tevékenységek jelenthetnek biztonsági kockáza- tot egészségügyi szempontból, valamint talaj, levegő és vízszennyezés szempontjából. Ennek megelő- zésére a legjobb technológia alkalmazása, a lakóterületi szomszédság figyelembevétele elsődleges el- várás.
A Heves Megyei katasztrófavédelmi Igazgatóság 36000/59-2/2020.ált. számú levelében a tervezési te- rületet érintő veszélyességi övezetről nem szolgáltatott adatot.
3.1.2 Tájindikátorok
DOMBORZAT
A tervezési terület legmélyebben található pontja a tervezési terület déli részén található (~145,0x.Xx). A terület magasabb pontjai a annak észak, észak-nyugati részén fekszenek, a legmagasabb pontja
~155,5 x.Xx magasságban található.
Területhasználat
A tervezési terület hagyományosan mezőgazdasági, szántóföldi művelés helyszíne így a növényzet és a területfelhasználás ezt reprezentálja. Körülötte gyümölcsösök és további szántóterületek találhatók Gyöngyöshalász közigazgatási határán belül.
Szomszédságában, Gyöngyös város oldalán, ugyanakkor több gazdasági tevékenységnek helyet adó te- rületrész is található, melyek az autópálya közelségére épülő ipari telephelyek létesítményeinek adnak otthont.
TÁJMINTÁZAT
A tervezési terület tájmintázata az Ökoszisztéma fejezetnél bemutatásra került. A terület egésze szántó. A határoló utak mentén található ökológiai szerepet betöltő zöldsáv.
Biológiai mutató
Az Étv. 7.§(3) b) pontja alapján a biológiai aktivitás érték szinten tartása szükségszerű.
A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet 1. melléklete szerint, az érintett terület településszerkezeti besorolásának megfelelő aktivitásérték mutatót vettük alapul mind a hatályos, mind a tervezett állapot egy része esetében. A tervezett gazdasági területen differenciál számítást alkalmaztunk, tekintettel a megnövelt zöldfelületi előírásra.
Az átsorolással a BAÉ növekszik, a jogszabályi előírás teljesül.
3.2 A település környezeti állapotának ismertetése
A tervezési terület környezeti állapotát befolyásoló elemek áttekintése alapján megállapítható, hogy a terület maga egynemű jelleget mutat, miközben szomszédsága vegyes környezeti állapotot tükröz. A mezőgazdasági és a gazdasági használat határán helyezkedik el a tervezési terület. A módosítás nyo- mán e két jelleg közül az ipari felé lép a terület.
A hatások vizsgálatánál a hatályos terven szereplő, illetve a tervezett besorolás adta lehetőségek teljes kihasználásának különbségével számoltunk. A szántó hasznosítású területek is rendelkeznek építési joggal, miközben jelenlegi megjelenésük szerint szántóföldi növénykultúrák borítják a felszínt.
A tervezett általános gazdasági terület intenzívebb igénybevételt fog eredményezni. A hangsúly a be- építésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területfelhasználásokon belüli váltáson van, hiszen ezál- tal a terület terhelése jelentősen növekszik. Ezzel ellentétes besorolásnak tekinthető az eddigi mező- gazdasági terület erdőterületi átminősítése. Az erdő – méreténél fogva – ökológia szerepkört tud be- tölteni, ezáltal a biodiverzitást növelve.
3.3 A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása (eltartó képesség, terhelhetőség)
Gyöngyöshalász közigazgatási területe 2713 ha. A 2019 évi KSH adat alapján lakónépességének száma 2519 fő, így a település népsűrűsége 92,8 fő/km2. Az ország átlagos népsűrűsége ekkor 105,1 fő/km2. A település eltartó képessége tehát közigazgatási területén belül biztosítható.
A módosítás a népsűrűséget áttételesen növeli. A gazdasági fejlesztés a munkahely-teremtés révén fejt ki betelepülést vonzó hatást.
3.4 A fennálló környezeti, tájhasználati konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható ala- kulása, ha a terv nem valósulna meg
A terv megvalósulásának elmaradását a tervezési területet érintő mindkét területfelhasználási módo- sításra vizsgáljuk.
Gazdasági igénybevétel nem valósul meg. > Gazdasági használatra alkalmas telek nem kerül igénybevételre. A közútfejlesztés által generált forgalom a meglévő szántóterületekre kedve- zőtlen hatást vált ki.
Erdőterület kijelölése nem valósul meg. > A Község alacsony erdősültségi aránya megmarad. A szőlőterületek közúti forgalomtól való védelme nem valósul meg. Az erdőterület által kínált új élőhely nem valósul meg.
Korlátozási tényezők
A tervezési terület közelében kiépített közműhálózatok találhatók. Mind ivóvízvezeték, mind szenny- vízcsatorna, mind villamosenergia vezeték, mind gázvezeték, mind hírközlési kábel rendelkezésre áll a beruházások ellátásához. Gyöngyös Város Szennyvíztisztító telepe a keletkezett szennyvizeket fogadni tudja, ehhez megfelelő mennyiségű szabad tisztítási kapacitással rendelkezik. A Heves Megyei Vízmű a szükséges ivóvízigényt biztosítani tudja. A HÉSZ-ben megfogalmazásra került, hogy jelentős vízigénnyel járó tevékenység nem helyezhető el a most kialakított gazdasági területen, ezzel a víztest extra terhe- lése kizárható.
A 044/3 hrsz.-ú telek tekintetében gazdasági területté minősítését korlátozó tényező nem ismert. Te- rülete nem minősül átlagosnál jobb minőségi osztályú termőföldnek. Természetvédelmi terület, ter- mészeti emlék, régészeti lelőhely, műemléki érték területén nem található. Vízügyi, katasztrófavé- delmi, földtani korlátozás nem érinti.
A terv megvalósulásának elmaradása reális, valós fejlesztést akadályozna meg.
A módosítás
A településrendezési terv a telektulajdonos érdekét szem előtt tartó, a közösség számára is elfogad- ható megoldásra tett javaslatot. Fejlesztési lehetőséget teremt, amely azonban nem lép túl a település nagyságrendjén.
A terv elmaradása a hatályos tervi állapotot konzerválná. A település fejlődését akadályozó tényezővé válna.
4 A várható környezeti hatások előrejelzése
A fejezet első pontjában a tervmódosítás környezeti hatásait vizsgáljuk a környezeti elemekre, a kör- nyezeti elemek rendszereire, a Natura 2000 területek állapotára, az érintett emberek egészségügyi, társadalmi és gazdasági helyzetére, valamint a kulturális örökségre. A fejezet második pontjában a köz- vetett módon hatást kiváltó tényezők fellépését tekintjük át.
Jelen környezeti értékelés a településrendezési eszközök módosításához készül. A konkrétan megvaló- suló módosítások közül a korábbi áttekintés során kiválasztott, környezeti szempontból vizsgálat alá tartozónak tekintett elemeket (A, B, C, D, E, F) vizsgálja. A kiválasztott elemek közé a negatív hatásokat is kiváltó változások kerültek be. Természetesen a pozitív módosulások is bekerülnek az összefogla- lóba, ám ezek elemzésétől eltekintünk. Tudjuk, hogy valamennyi módosulás – mint a nagy egész rend- szer része – hatást fejt ki az összes többi elemre, ám mégis súlyoztunk, és az általunk jelentősnek ítélt kedvezőtlen elemeket is magukban hordozó változásokat kívánjuk áttekinteni
4.1 Jól azonosítható környezeti igénybevétel vagy terhelés esetén vizsgálandó hatások
A jól azonosítható környezeti igénybevételt az alábbiakra való tekintettel kell vizsgálni:
a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi része- ként az építészeti és régészeti örökségre),
a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, a biodiverzitásra,
a Natura 2000 területek állapotára, állagára és jellegére, valamint e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradásának, fenntartásának, helyreállításá- nak, fejlesztésének lehetőségeire, továbbá
az előbbi hatások következtében az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társa- dalmi, gazdasági helyzetében – különösen életminőségében, kulturális örökségében, terület- használata feltételeiben – várhatóan fellépő változásokra.
A környezeti igénybevétellel járó módosításokról a következő általános megállapítások tehetők:
A településrendezési eszközök módosításai nem jelentenek közvetlen környezeti igénybevé- telt, ugyanakkor új jogot keletkeztetnek környezeti igénybevételre.
A környezeti értékelés során azt tudjuk vizsgálni, hogy a tervben szereplő szabályozások mire adnak lehetőséget, mit korlátoznak.
A jól azonosítható környezeti igénybevételeket, terheléseket a terv egyes módosítási pontjain keresz- tül vizsgáljuk meg. A terv legfőbb módosítási területeit a 2.1. fejezetben (A terv, illetve program célja- inak, tartalmának összefoglaló ismertetése) lehet áttekinteni.
Hatótényezők ismertetése
Módosítás megnevezése | Hatótényező | Várható hatások | Hatás jellege +/-/Ø | |
A. | Általános gazdasági terület kijelölése /Mk > G/ | Termőföldterület igénybevétele + Új általános gazda- sági terület kijelö- lése | - Átlag alatti minőségű termőföld igénybevétele - Intenzitás növekedése - Zöldfelületi arány csökkenése - Terület kedvezőbb hasznosítása - Adóbevételek növekedése - Munkahely-teremtés | - - - + + + |
B. | Erdőterület kijelölése /Mk > Ev/ | Termőföldterület igénybevétele + Erdőterület kijelölése + Új élőhelyek megteremtése | - Átlag alatti minőségű termőföld igénybevétele - Lombkoronaarány növelése - Erdősültségi arány növelése - Biodiverzitás növekedése - Szomsédos szőlő- és szántóterüle- tek védelme | - + + + + |
Jelrendszer magyarázata: + Pozitív hatás;
- Negatív hatás;
Ø Semleges hatás (a pozitív és a negatív hatások összességében ki- egyenlítik egymást
Jól azonosítható környezeti igénybevétel hatásai
Környezeti elemekre | Környezeti elemek rendsze- reire, folyamataira | Natura 2000 területek állapotára | Érintett emberekre | |||||||||
Földre | Levegőre | Vízre | Élővilágra | Épített környezetre | Tájra | Településre | Klímára | Természeti rendszerre | Biodiverzitásra | |||
A. Általános gazdasági terület kijelölése /Mk > G/ | - | - | Ø | - | + | Ø | + | - | Ø | - | NÉ | + |
A hatások vizsgálatánál a valós változtatásra kell a hangsúlyt helyezni, a gazdasági terület kijelölésére: Új beépítésre szánt terület kijelölésének tekinthető, melynek legje- lentősebb hatótényezője az intenzitás növekedésében rejlik. A gazdasági terület fejlesztése átlag alatti minőségi osztályú termő- földön valósul meg. Az érintett ingatlan általános gazdasági területi besorolása a kiépí- tett közművek kihasználását növeli. A közút mindkét oldalának beépülése az utcaképet egységesíti. | ||||||||||||
Környezeti elemekre | Környezeti elemek rendsze- reire, folyamataira | Natura 2000 területek állapotára | Érintett emberekre | |||||||||
Földre | Levegőre | Vízre | Élővilágra | Épített környezetre | Tájra | Településre | Klímára | Természeti rendszerre | Biodiverzitásra | |||
Natura 2000 területet sem közvetlenül, sem közvetve nem érint. Az érintett emberekre (a terület tulajdonosára, valamint az ipar- űzési adóbevételen keresztül a község teljes lakosságára) gazdasági szempontból kedvező hatással lesz. A telek – összhangban a szomszédos Gyöngyösi Ipari Park ingatlan- jaival – felértékelődik, a területre érvényesíthető építési jog miatt. | ||||||||||||
B. Erdőterület kijelölése /Mk > Ev/ | Ø | + | Ø | + | Ø | + | + | + | + | + | NÉ | + |
A hatások vizsgálatánál a valós változtatásra kell a hangsúlyt helyezni, a korábbi szántóterület erdőterületbe való átsorolására: Az erdőterület kijelölése átlag alatti minőségi osztályú termőföldön valósul meg. A szántóföldi részbeni növényfedettséget felváltja egy teljes sze- zonra kiterjedő növényállomány kialakulása. A lombkoronaarány növekszik, ezáltal a klímára gyakorolt hatása kedvező. Új élőhelyek alakulnak ki, mely jelentős fajegyedek számára nyújta- nak védelmet. Natura 2000 területet sem közvetlenül, sem közvetve nem érint. Az érintett emberekre (elsősorban a terület mentén tulajdonnal rendelkezőkre) gazdasági szempontból kedvező hatással lesz, mivel mezőgazdasági területeik közlekedési forgalomból eredő terhelés- sel szembeni védelme növekszik. | ||||||||||||
Jelrendszer magyarázata:
+ Gyenge kapcsolat, csak részben járul hozzá a környezeti elem védelméhez
++ Erős kapcsolat, hozzájárul a környezeti elem védelméhez Ø Bizonytalan megítélésű vagy nem létező kapcsolat
- Gyenge kapcsolat, negatív hatást gyakorol a környezeti elemre NÉ Nem érinti
4.2 A közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése
Szempont | Várható-e hatás? |
Új környezeti konfliktusok, problémák megjelenése, meglévők felerősö- dése | Kismértékben várható |
A módosítás kapcsán új beépítésre szánt terület került kijelölésére. A tervezett besorolás környe- zetére jelentős hatást nem gyakorló tevékenységek elhelyezésére ad lehetőséget. Mint valameny- nyi beépítés közlekedési igényt generál, amely esetünkben a személyforgalom mellett teherfor- galmat is takar. A forgalom területi terhelésnövekedést nem von maga után, mivel egy közút menti sáv fejlesztése a cél. Mindezek mellett az érintett közút fejlesztése is folyamatban van, amely fej- lesztés egy új körforgalmú csomópont kiépítését eredményezi, melynek közvetlen leágazása van betervezve a tervezett gazdasági területek menti útra. További konfliktust eredményezhet a burkolt felületek növekedése, amely a csapadékvizek köz- vetlen talajba jutását nehezíti. Ennek elkerülésére Gyöngyöshalász Helyi Építési Szabályzata a 400 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tévő telkeken a csapadékvizek helyben tartását és helyben történő felhasználását írja elő. A módosítások természetvédelmi területet nem érintenek. Környezeti konfliktusként a mezőgazdasági területek igénybevétele azonosítható. Az igénybe vé- telt az átlag alatti minőségi osztály, valamint a Gyöngyös Ipari Park szomszédsága, ezzel a beépí- tésre szánt területek tömbszerűsége, elfogadhatóvá teszi. A fejlesztési területek nagyságrendje okán (3,18 ha kerül általános gazdasági területbe), jelen mó- dosításokhoz kapcsolódóan jelentős új konfliktus megjelenésével, vagy felerősödésével nem kell számolni. | |
Környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetőségeinek, feltételeinek gyengítése vagy korlátozása | Egyik oldalról kis mértékben gyen- gítik, másik oldal- ról arra kedve- zően hatnak |
A terv a valóság talaján mozogva próbálta meg rögzíteni az adottságokból eredő, logikus fejlesz- tést. A tényekhez való alkalmazkodás pedig környezettudatos lépésnek tekinthető. A szántóterületek igénybe vétele csökkenti a termőterületeket, ami a helyben megtermelt javak helyben történő felhasználásának arányát kis mértékben csökkenti. Gyöngyöshalászon ugyanak- kor nem ez a terület számít szántó művelési ág szempontjából kedvezőnek. Ugyanakkor a módo- sítás során átlagosnál jobb minőségű termőföldön, természetvédelmi területen, művi értéket érin- tően nem történik új beépítésre szánt terület kijelölése. A hatályos terv által jelölt gazdasági terü- letek kismértékű növelése, egyetlen, arra alkalmas telek besorolásából adódik. Környezetbarát magatartást tükröznek a meglévő szőlő- és szántóterületek menti védelmi rendel- tetésű erdőterületi kijelölések. Az 50 méter szélességű erdősávok – méretüknél fogva – eleget tesznek az erdőtől elvárt szélességnek, továbbá területi kiterjedésében (1,86 ha) alkalmasak új életterek megalapozására. Ezeken túl a szomszédos táji mezőgazdasági használat védelmét ked- vezően biztosítják a gazdasági területekkel szemben. | |
Olyan helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományok gyengítése, amelyek a táj eltartó képességéhez alkalmazkodtak | Nem várható |
Szempont | Várható-e hatás? |
A külterületi használatot a mezőgazdasági használat, az erdők, valamint a vízgazdálkodási célra szolgáló területek uralják. Mindezek mellett gazdasági célú területek is előfordulnak. A táj tehát nem egynemű, az épített elemek jelenlétével számolni kell. Gazdasági területek növekedésére adtunk lehetőséget, melynek elindítója az egykor itt megépület autópálya nyomvonala. A gyorsforgalmi utak mentén végbemenő struktúraváltás ma már hagyo- mánynak is tekinthető. A táj eltartóképességéhez valamennyi gazdasági ág hozzájárul. Gyöngyöshalász esetében az ará- nyok a mezőgazdaság elsőbbségét mutatják, miközben az arra alkalmas területeken az ipari hasz- nálat növekvő tendenciát mutat. Jelen módosítás arra alkalmas helyszínen valósul meg, így a táj eltartóképességében kedvező szerepet játszik. | |
A természeti erőforrások megújulásának korlátozása | Nem várható |
Nem megújuló természeti erőforrásoknak tekintjük a fosszilis energiahordozókat, valamint az ás- ványkincseket. Megújuló természeti erőforrásoknak a megújuló energiát (nap, szél, geotermikus), a vizet, a szántóföldet és az erdőt, illetve legelőt. A terület energiahordozókkal nem érintett, ipari nyersanyag kitermelésre nem veszik igénybe. Kismértékű csökkenését okozza a mezőgazdasági területeknek, ezek nagyságrendje okán azonban a módosítás nem okoz jelentős hatást. Az erdőterület megadása új természeti erőforrás kialakulásához vezet. Kijelenthető, hogy jelen fejlesztés a természeti erőforrások megújulását összességében nem kor- látozza. | |
A nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű használatára vagy a helyi természeti erőforrások túlnyomóan más területen való hasznosítása | Kismértékben várható |
A tervmódosítás hatására új ipari telephely kialakítása válik lehetővé, amely már kijelölt gazdasági területekhez kapcsolódik. Gazdasági területekhez kötődően, a tevékenység során alapanyagok beszállításával számolni kell, nem helyben lakó munkaerő igénybevételére sor kerülhet. A területen megtalálható természeti erőforrások más területen való felhasználásával ugyanakkor nem kell számolni, mivel a tervezési területet ásványi nyersanyagkészletek nem érintik. | |
A közvetlen és közvetett hatások következtében az érintett közösség tár- sadalmi, gazdasági helyzetében, különösen életminőségében, kulturális örökségében, területhasználata feltételeiben várhatóan fellépő változások | Pozitív hatások várhatók |
A gazdaság fejlesztése a helyi vállalkozások növekedését eredményezi, ami a helyiek identitás- erősödését is magával hozza. A termelési kultúrák erősödésével felismerik szűkebb környezetük előnyeit, nyitottá, befogadókká válnak. Az erdőterületek kijelölése a települési környezet javulásával jár együtt, ami az életminőségre van kedvező hatással. A mezőgazdasági területek védelmi célú erdőterületekkel történő lehatárolása a táji adottságok hosszú távú fennmaradását eredményezi. | |
Szempont | Várható-e hatás? |
A közlekedési kapcsolatok kihasználása, a kedvező elérhetőségű helyeken megvalósuló fejleszté- sek környezetterhelést csökkentő tényezőknek minősülnek. | |
A közvetett módon hatást kiváltó tényezők egyike esetén sem várható jelentős negatív hatás.
5 A terv környezeti szempontú értékelése
A tervmódosítás esetében az új beépítésre szánt terület kijelölése esetén értelmezhető környezeti szempontból negatív változás, azonban meg kell jegyezni, hogy a változás helyszíne alkalmazkodik a már beépült területekhez, települési léptékben kis területet érint, így jelentős negatív hatást nem vált ki.
A tervmódosítások közül pozitív hatást eredményező változás az erdőterület növelése, a zöldterületi arányok növelt előírása.
A terv a település átminősítés előtti biológiai aktivitás értékét növelte.
A terven szakhatósági adatszolgáltatás alapján feltüntetésre kerültek a jogszabályok által meghatáro- zott elemek. Ezek feltüntetése megkönnyíti a területre vonatkozó korlátozások megismerését, a védel- met igénylő elemek figyelembe vételét. A korlátozási elemek a beruházások során megvalósuló épü- letállomány elhelyezését orientálják.
A módosítás nem eredményez jelentős környezetterhelést. Az erdőterület rögzítésével kedvező irányú változásnak tekinthető.
6 A káros hatások elkerülésére tett javaslatok
A környezeti értékelés a településrendezési eszközökkel együtt, iterálva készült. Az értékelés során felmerült, a terv következtében várható környezetet érő káros hatások mérséklésére, elkerülésére tett javaslatok a tervbe beépültek. Ezek ismertetése részben az előző pontban (5. A terv környezeti szem- pontú értékelése) megtörtént. Jelen fejezetben csak azon javaslatok ismertetésére kerül sor, melyek a településrendezési tervbe még nem épültek be:
A fejlesztések ütemezett megvalósítása.
A településrendezési eszközök által lehetővé tett gazdasági fejlesztések megvalósításnál az el- érhető legjobb technika alkalmazása (BAT).
A zöldfelületi előírások betartatása.
A lehetővé tett fejlesztések megvalósításánál a minőség megkövetelése.
A növényállomány kiválasztásánál szakember igénybevétele.
7 Környezeti szempontú javaslatok más tervek, programok számára
A biológiai aktivitásérték szinten tartási kötelezettség miatt kijelölt erdőterületek beültetését az akti- vitásérték pótlással érintett fejlesztéshez kellene jogszabályilag kötni, ezzel a települések valós erdő- sültségi arányát, valós lombkorona-arányát növelve.
A különböző szintű környezetvédelmi programok szinte „csak” környezettudatos, környezeti szem- pontból kedvező eseményekkel foglalkoznak. Szükséges lenne azonban, hogy olyan esetekre is irány- mutatást adjanak, amelyek közvetlenül nem szolgálják a környezeti állapot javulását. Hiszen hiába ide- alizáljuk egy tanulmányban a világot, amelyben csak barnamezős beruházásokat preferálunk, a valós életben legtöbbször a zöldmezős beruházásokra van igény. Éppen ezért szükségesnek tartanánk, hogy a környezetvédelmi programok az ilyen jellegű beruházási szándékokra is reflektáljanak, adjanak szá- mukra iránymutatást.
A megvalósítás során az elérhető legjobb technikai lehetőségek alkalmazása a környezeti hatások mi- nimalizálása érdekében. Az elérhető legjobb technikák – beleértve a technológiát, tervezést, karban- tartást, üzemeltetést és felszámolást –, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából.
8 Monitorozási javaslatok
A vizsgált terv környezeti hatásainak monitorozása érdekében indikátorok kerültek meghatározásra. A javasolt indikátorok egy része a terv konkrét módosításaira fókuszálnak, míg egy másik része a terv általános céljainak az elérését vizsgálja. A monitorozása során olyan indikátorok kerültek meghatáro- zásra, melyek közvetett módon adnak képet arról, hogy a terv megvalósulása, vagy meg nem valósu- lása milyen mértékben, milyen irányban fejtette ki hatását. Az indikátorok közé beépítésre kerültek az Eurostat által összeszedett, tervezési szinten (települési) értelmezett környezeti indikátorok és az URGE által kidolgozott interdiszciplináris kritériumrendszerbe tartozó indikátorok is.
Gazdasági terület fejlesztések megvalósulása
Monitorozás tárgya (1): regisztrált vállalkozások száma
Monitorozás tárgya (2): nyilvántartott álláskeresők száma
Gazdasági területek környezeti hatásai
Monitorozás tárgya (1): levegőminőség alakulása. A levegőben található különböző szennye- zőanyagok – SO2, CO, NO2, O3, por – mennyiségének vizsgálata a gazdasági területeken, a gazdasági, és az energiatermeléssel kapcsolatos logisztikai útvonalak mentén, továbbá a lakó- területeken.
Változások a hagyományos tájhasználatban
[LB-6: Change in traditional land-use practice]
Monitorozás tárgya: területhasználatok, művelési ágak térbeli változásának vizsgálata
Zajszennyezés által érintett emberek száma
[UP-5: People endangered by noise emissions]
Monitorozás tárgya: a zajszennyezés által érintett emberek számának megállapítása a környe- zeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet figyelembe vételével
Beültetési kötelezettségek, növénytelepítések megvalósulása
Monitorozás tárgya (1): a megvalósuló gazdasági fejlesztések és a telepített növényzet aránya
Monitorozás tárgya (2): a telepített növények között az őshonos, termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok és az allergén, adventív fajok aránya.
Aktivitásérték valós alakulása
Monitorozás tárgya: biológiai aktivitásérték számítás a beépített területen a kialakult állapot, egyéb területen az ingatlan-nyilvántartás szerinti (valós) művelési ágak figyelembe vételével. A számítás frissítése a megvalósuló beruházásokkor.
9 Közérthető összefoglaló
Jelen értékelés Gyöngyöshalász Község településrendezési eszközeinek 044/3 hrsz.-ú ingatlan terüle- tére szóló módosításával foglalkozott. A környezeti értékelés a terv készítésével párhuzamosan, folya- matos visszacsatolásokkal készült. Az értékelés tanulságai beépültek a készülő tervbe, így több tervi elem már a beépült környezeti javaslatokkal együtt került értékelésre.
A környezeti értékelés:
vizsgálta a terv összefüggését más releváns tervekkel, jogszabályokkal, és értékelte a terv azok- nak történő megfelelését;
foglalkozott a terület terhelhetőségével, és a terv következtében beálló módosulásával;
megvizsgálta, hogy a tervezési területen találhatók-e településrendezési szintű környezeti, táj- használati konfliktusok, és, hogy a javasolt terv milyen új konfliktusokat generál;
előre meghatározott szempontok alapján ismertette a várható környezeti hatásokat;
a várható következmények ismeretében vizsgálta a terv környezetre káros hatásainak elkerü- lésére, csökkentésére vonatkozó tervi elemeket;
a terv megvalósulásának monitorozására szolgáló indikátorokat határozott meg.
A környezeti értékelés alapját olyan TRE-módosítás adta, amely két területfelhasználási változtatással élt, melyek együttesen a környezetet egyensúlyban tartó állapotot eredményeznek.
Környezeti, tájhasználati szempontból kedvezőtlen tervi elemnek minősül az újonnan beépítésre szánttá váló módosítás, az alábbi hatásokkal:
gazdasági terület kijelölése,
xxxxxxxxxxxxx megszüntetése,
Környezeti, tájhasználati szempontból kedvező tervi elem:
meglévő infrastruktúrára való ráépülés,
közlekedési nyomvonalakra alapozott fejlesztés,
gazdasági terület meglévő Ipari Parkhoz kötődő kijelölése,
új erdőterület kijelölése a szomszédos termőterületek védelmére,
többszintes növényállományú, megemelt arányú zöldfelület előírása.