Legal framework of collection mobility introduction of long term loan agreement
Sectio Juridica et Politica, Tomus XL/2 (2022), pp. 418–429. xxxxx://xxx.xxx/00.00000/xxx.0000.000
KULTURÁLIS JAVAK MOBILITÁSÁNAK JOGSZABÁLYI KERETEI A HASZONKÖLCSÖN-SZERZŐDÉS BEMUTATÁSA
Legal framework of collection mobility introduction of long term loan agreement
XXXXXXXX XXXXXXX LILI∗
Absztrakt: Tanulmányom egy meghatározott, igen speciális tárgykörre, annak is a hatályos magyar szabályozási kereteinek ismertetésére, s e vonalon továbbhaladva egy szorosan kap- csolódó, nevesített szerződési típusra fókuszál. E szerződési típust, mint a kulturális javak mobilitásának jogalapját szolgáltató kontraktust vizsgálom, és kitérek a kontraktus e speciális jogviszonyban létrejövő, megértést segítő dogmatikai ismereteinek magyarázatára, valamint a kontraktus ismeretéhez szükséges történeti áttekintésre is. A gyűjteményi mobilitás megvaló- sulásához legtöbbet használt jogintézményt, a haszonkölcsön-szerződést vizsgálom rendszer- tani és dogmatikai szempontból. A haszonkölcsön-szerződés bemutatásával kezdve, annak rendszertani és dogmatikai vizsgálódásán keresztülhaladva mutatom be a kulturális javakra vonatkozó jelenleg hatályos jogszabályi hátteret.
Kulcsszavak: műtárgykölcsönzés, haszonkölcsön-szerződés, kulturális javak, időszaki kiállítás
Abstract: The scholarly paper examines a widely used legal principle known as the usufruct, or long term loan agreement, from a historical and theoretical point of view. In the process, I will examine the nature of the used obligation which applies to the long term loan agreement: it’s limits, it’s possibilities, and it’s security with regard to the subjects and objects of legal transactions. To fully understand this legal principle and use it confidently in the event of a legal dispute, one must have an insight into how the principle has been applied in the past. For that reason, I want to devote space to a historical overview of the subject. The practical framework for my study is an analysis of how legal institutions cooperate in the lending of works of art. Beside the overview of the specified contract type, I give a brief explanation on current national legislation of international collection mobility.
Keywords: lending of arts, long term loan agreement, cultural heritages, temporary exhibiton
∗ XX. XXXXXXXX XXXXXXX LILI
I. évfolyamos nappali tagozatos PhD-hallgató Miskolci Egyetem ÁJK
Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Xxxxxxxxxxxx xxxxxxx.xxxxxxxx@xxx-xxxxxxx.xx
1. A kutatási terület bemutatása
Tanulmányom kiindulópontját az európai kulturális szakpolitika egyik lényeges elemeként azonosítható, a jogalkotói hatalommal védett kulturális javak mobilitása, konszenzusos alapokon nyugvó kölcsönügyletei képezik. Érdemes tisztázni, hogy mit értünk e fogalom alatt: kulturális javak az „élettelen és élő természet keletkezé- sének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyí- tékai – az ingatlanok kivételével –, valamint a művészeti alkotások”.1 A jogi szabá- lyozás ezen érdekes és jogi vizsgálódásra érdemes területe interdiszciplináris jel- leggel bír, amennyiben az a kultúra és a jog tudományának határmezsgyéjén he- lyezkedik el. Lényeges jellemző továbbá a közjogi és magánjogi rendelkezések egyidejű érvényesülése: a védett kulturális javak mobilitása nemzeti és nemzetközi vonásokat egyaránt magán viselő, szerteágazó terület, amelyben jelen vannak egy- részről az uniós szakpolitikák szintjén évtizedek alatt formálódó uniós gyökerek, másrészről domináns tényezőként jelenik meg a nemzetközi, szupranacionális szin- ten kidolgozott, jól bevált gyakorlatokat összefoglaló, valamint a kulturális intéz- mények hatékony együttműködését segítő, a kulturális reciprocitást népszerűsítő nemzetközi szervezetek kooperációja is.2 Ezt a támogató, ösztönző tendenciát tük- rözik a gyűjteményi mobilitás programját elősegítő kulturális örökségekkel foglal- kozó nemzeti és nemzetközi szervezetek írott és publikált anyagai. Így például a Pulszky Társaság, ICOM, NEMO, UNESCO, UNIDROIT és számos európai uniós intézményi, a támogató hatáskörrel rendelkező kulturális politikában kidolgozott írott ajánlás- és programanyagok. A műtárgykölcsönök esetében szerződésszegés és egyéb vitás kérdések elbírálására alkalmazandó irányadó jog általában a köl- csönadó fél nemzeti joga, vagy az általa kijelölt jog lesz, a kölcsön ura a hitelező.
Másrészről a kulturális javak mobilitásának alapjául egy komplex szerződéses viszonyrendszer szolgál, amely szabályozási területét tekintve ugyanakkor szintén meglehetősen heterogén. E sajátos, a magánjog több területét egyidejűleg érintő problémakör szűken és tágan egyaránt értelmezhető, ennek megfelelően mélyreha- tó kutatás tárgyává tehető. A központi költségvetési szervként működő közgyűjte- mény alapleltárában3 kezelt vagy az intézmények tulajdonát képező kulturális ja- vak úgynevezett szögtől szögig4 terjedő kölcsönügyleteinek sikeres megvalósulá-
1 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről, 7. § 10. pont.
2 Ezek köréből említést érdemel például: Netherlands Ministry of Education, Lending to Europe, xxx.xxxx.xxx, 2022. április 6.
3 Alapleltár az a muzeális intézmények által kezelt hagyományos nyilvántartási forma, mely magában fogalja a gyarapodási naplót, a szak- és egyéb leltárkönyveket, a szek- rénykatasztereket és duplumnaplót is. E területet a 20/2002. (X. 4.) NKÖM rendelet a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról rendezi.
4 A szögtől szögig kifejezés a magyar és a nemzetközi gyakorlat által („nail to nail”) egyaránt használt szakkifejezés, mely a gyűjtemények darabjainak mobilitását foglalja magában. E mobilitás teljes biztonságában kell, hogy megvalósuljon, a kulturális javak sérülésmentes mozgatásával. Egy Amerikában működő magánvállalkozás honlapján a
sához a műtárgyak használatát lehetővé tevő – az esetek többségében ingyenes jelleggel bíró – alapszerződéséhez, a haszonkölcsön-szerződéshez, számos további, járulékos, a mobilitás garanciáját biztosító szerződés kapcsolódik. A jogszabály általi védelem általánosságban vonatkozik a kulturális örökség elemeire, valamint az ezekkel kapcsolatos összes tevékenységre, tekintet nélkül arra, hogy azok állami tulajdonban vagy magántulajdonban vannak. Jogszabályi szűkítéssel találkozunk ugyanakkor a védetté nyilvánított kulturális örökség elemeit tekintve az esetben, amennyiben azok a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban Kötv.) hatálya alá tartoznak A kulturális örökség elemei tehát vagy jogszabály erejénél vagy miniszteri rendelet erejénél fogva, illetőleg hatósági eljá- rás eredményeként kaphatnak védetté nyilvánított státuszt. A részletes felsorolást a Kötv. 1. számú melléklete tartalmazza.
A műtárgykölcsönzés szerződéses viszonyrendszere tágabb értelemben a gyűj- teményi elemek felhasználását szolgáló szerződésen túlmenően magában foglal minden olyan egyéb kontraktust, amely a kölcsön lebonyolítását segíti elő és adott esetben valamilyen formában biztosítékot nyújt a kötelemben részt vevő intézmé- nyek részére.5 Idesorolhatók többek között a műtárgy használatának alapjául szol- gáló haszonkölcsön-szerződés mellett szükségképpen megkötendő biztosítási, ál- lami garanciával összefüggő és jogszabályi alapokon nyugvó, logisztikai jellegű, kísérő személyzetet – kurírt – megbízó, illetőleg adminisztrációs jellegű, valamint egyéb járulékos, a kiállítási helyszín adottságaihoz mérten szükséges szolgáltatási, bérleti szerződések halmaza.
Amennyiben szűkítünk a kutatási területen, úgy a vizsgálat tárgya egyszerűb- ben kezelhető: a kulturális javak használatba adását, a kölcsönügylet jogalapját biztosító, az ókori római jogirodalomból commodatum néven is ismert haszon- kölcsön-szerződés marad fókuszunkban, ez a szerződés képezi a vizsgálatunk tárgyát. Ez esetben azonban csak a valóban elengedhetetlen jogalapot vesszük gór- cső alá, hiszen pusztán e szerződés megkötésével a szögtől szögig mozgás még nem lát napvilágot. Megalapozottan állítható, hogy a gyűjtemények mobilitása kapcsán mindenképpen egy komplex szerződéses rendszert vizsgálhatunk tehát, amelynek legfontosabb eleme a már nevesített, a használat elsősorban ingyenes átengedését biztosító konszenzuál szerződés. Ez a gyűjteményi mobilitást biztosító alapszerződési típus ugyanakkor nem hagyományos értelemben vett kölcsönügylet, hanem sajátos jogalanyok között, speciális jellemzőkkel bíró szerződési tárgyra létrejövő használat-átengedés. A szerződés tárgyának sajátosságát az adja, hogy bár a használat átengedésére jellemzően több dolog vonatkozásában kerül sor, ezeket a szerződés – gyűjteményi jellegük ellenére, azonban szükségképpen – nem dolog-
szögtől szögig terjedő kölcsön esernyője alá tartozó cselekményekről teljes körű képet kapunk. xxxxx://xxxxxxxxxx.xxx/xxxxxx-xxxxxxxx, 2022. április 24. A fogalomhasználat alatt értendő a kölcsön tárgyának kiállításához, tehát a kölcsönügylet céljának sikeres megvalósulásához szükséges összes, a jogügylet alanyai által végzett cselekmény.
5 További kapcsolódó jogviszonyok a szerzői jog-, biztosítási jog, közigazgatási jog terü- letére esnek.
összességként kezeli, hanem az egyes műtárgyak esetében azokat tételesen, azono- sításra alkalmas módon felsorolva nevesíti.
E tanulmányban szűk körben vizsgálódom, a gyűjteményi mobilitás alapjául szolgáló haszonkölcsön-szerződést teszem jogi szempontú ismertetés tárgyává. Ennek során a jogintézményt vizsgálom, annak a hatályos jogban való megjelené- sét és szabályozottságát, kitérve egyrészről az ingyenes dologhasználat átengedé- sének alanyi körére – privát szféra, közszféra –, másrészről pedig arra, hogy milyen jogokkal és kötelezettségekkel valósul meg az ügylet a jogalanyok között, s ezek- hez képest milyen tartalommal és formában kerül megkötésre a haszonkölcsön- szerződés.
2. Rendszertani elhelyezés, a haszonkölcsön-szerződés ismertetése
2.1. Rendszertani elhelyezés
A commodatum szerződés szabályozása rendszertanilag a polgári jog szereplőinek, jogalanyainak érdekállását szabályozó vagyonjogi szabályok körébe esik, ezen belül a kötelmi jog, a javak forgalmának dinamikájához kapcsolható rendszertani halmazban találjuk. Hazai joganyagunkban a használati kötelmek körébe eső olyan nevesített szerződés, mely ingyenes dologhasználatot biztosít az adós, a kölcsönve- vő részére meghatározott dolog felett meghatározott időintervallumra vagy határo- zatlan időre. E nevesített szerződési típust a Polgári Törvénykönyv Xxxxxxx Könyv: Kötelmi jog különös része szabályozza.6 Azonban műtárgykölcsönzést Magyaror- szágon kizárólag határozott időre kötött írásos szerződés alapján lehetséges érvé- nyesen indítani.7 E nevesített ingyenes dologhasználat-átengedést jogi alapra he- lyező nevesített szerződési típus motivációját tekintve feltételez egy szívességi jelleget is, ezen túlmenően intézményi szinten bizalmi kapcsolatot a jogalanyok között, legyen szó hazai vagy nemzetünkön túli intézményekről a világ más pont- ján. Ez a szívességi motívum megjelenik a felek szándékában, a dolog ingyenes átengedése kapcsán, az ügylet időintervallumának meghatározásában, egy esetleges viszontkölcsön előre meghatározásában, így a reciprocitás megvalósulásában. Megjegyzendő, hogy e tekintetben nem mindegy, hogy milyen látogatottsággal, hírnévvel, reputációval rendelkezik egy-egy muzeális intézmény, kulturális javai- kat értéküktől függően feltételekhez kötötten adják- és teszik kölcsön tárgyává egy előre meghatározott kiállítási ütemterv alapján.
A Ptk. nem köt ki e szerződési típus esetén kötelező írásbeli formát, azt a felek egymás közt szóban és ráutaló magatartással is érvényesen megköthetik. Műtárgy- kölcsönzés esetén azonban ez a szabály is szigorodni látszik, a speciális ágazati jogszabályokban megtalálható rendelkezések tükrében.8 A haszonkölcsön lényeges
6 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), 6:357–359 §.
7 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről (a továbbiakban: Kultv.), 38/A. §.
8 A Kultv., illetve a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről (a további- akban: Kötv.).
alkotóeleme, ingyenessége okán különül el fő szempont szerint a bérlettől, a bérleti jogviszony adósa Szászy-Xxxxxxx Xxxxxxx művében a jogviszony kölcsönvevője,9 aki a dologbérleti szerződés értelmében bért köteles fizetni, díjat szolgáltat a hitele- ző, kölcsönadó javára, tehát a jogviszony visszterhességet feltételez. Ezen visszter- hessége okán válik el a két jogintézmény. A haszonkölcsönt ha a letéttel – depo- situm – vetjük össze, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy ennek a jogintézménynek az esetében is megtehetjük az elhatárolást, itt ugyanis a commodatarius érdekében jön létre a jogviszony, nem pedig a commodanséban, valamint a letéti szerződés tárgya kizárólag ingó dolog lehet, a haszonkölcsön megvalósulhat ingatlan esetében is, mint szívességi használatátengedés, amennyiben nem leplezi egy másik, például bérleti szerződés visszterhességét. A Ptk. egyértelműen rögzíti, hogy a jogok időleges gya- korlásának más személy részére történő ingyenes átengedésére is a haszonkölcsön szabályait kell alkalmazni. Így haszonkölcsön-szerződés szabályait kell alkalmazni a haszonélvezeti jog gyakorlásának ingyenes átengedésére is.10
2.2. Alanyi kör
Szerződés alanyává az válhat, tehát – kölcsönadóvá, hitelezővé, azaz commodans- szá – akinek a kölcsönadott dolgon a használatba adásra is kiterjedő rendelkezési joga van. Kölcsönvevő – mint szinonima adós, commodatarius – olyan alany lehet, akinek ehhez a jogi aktushoz érdeke fűződik, illetőleg, aki e speciális műtárgyköl- csönzési tárgykör esetében a megfelelő körülményeket biztosítani tudja, s akivel szemben kölcsönösség, bizalmi viszony áll fenn a kölcsönadó részéről. Esetünkben egy külön tanulmányt érdemel e pontnak a kifejtése, ugyanis több típusú alanyi körrel is találkozhatunk. Ezen a téren is keverednek közjogi és magánjogi aspektu- sok. Közintézmények, magánintézmények, magánszemélyek, szerzők, alkotók, közös jogkezelő szervek léphetnek be az alanyi körbe attól függően, hogy ki kinek mit, hová ad kölcsönbe, kiállítási vagy egyéb meghatározható célból. A nevesített jogviszonyok kidolgozására mindenképp érdemes szánni legalább egy tanulmányt, annak aspektusait bemutatni és értelmezni szükséges. A jogalanyok különbözősége további jogszabályi vonatkozást von tanulmányaink tárgykörébe. A legalapvetőbb és leggyakoribb alanyi kör vizsgálódásunk esetében azon nemzetközi intézmények köre, melyek egymás közt aktív kölcsönügyleti kapcsolatban állnak, értem ez alatt a kölcsönök megvalósulásának szervezőintézményeit.11
9 SZÁSZY-XXXXXXX Xxxxxxx: Institutiok és pandekták. 146 §. (összeállította: Xxxxxxx Xxxx), Pesti-Lloyd Társulat Könyvnyomdája, Budapest, 1900, 484–486.
10 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről kommentárja, 1938–1939. xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxx/xxx-xxxxxxxxx.xxx, 2022. április 6.
11 A muzeális intézmények különféle látogatószámmal, időszaki és állandó kiállításokkal működnek. Éves szinten milliós látogatószám, vagy kisebb intézmények esetében néhány ezer, attól függően, mennyire él aktív életet az intézmény, milyen kapcsolatot ápol ezen a speciális, elsősorban ingyenességi és szívességi alapon is működő kulturális piacon.
2.3. A szerződés tárgya
A haszonkölcsön-szerződés alapvetően elhasználhatatlan, egyedileg meghatározott dologra jöhet létre, funkcióját tekintve a dolog használata érdekében, egy cél eléré- se érdekében. Ingatlan használatának ingyenes átengedése esetén e jogügyletre a szívességi ingatlanhasználat szabályai vonatkoznak.12 A kölcsön tárgyát szerződés- ben meghatározott és a kölcsönadott dolog természetéből fakadó célra lehet csak használni. Egy egyszerűbb dologhasználati átengedés alkalmával a dologhasználat tárgya dologösszeségként is meghatározható lehetne, ahogy korábban utaltunk rá, a kulturális javak esetében ez egy tételesen, azonosításra alkalmas meghatározással valósulhat meg.13 Az ingyenes kötelem nem egy szükséglet kielégítését célzó gaz- dasági érdekből motivált kötelem, mint inkább a már írt bizalmi elemeket és köl- csönösséget feltételező két- vagy többoldalú jogi aktus. Mindennapi életünk szíves- ségeit társadalmi elvárás és szokás alapján erkölcsi normák uralják, melyek alapve- tően nem képezik a jog tárgyát, így e körben kötelmi jogviszony is csak akkor ke- letkezik, amikor jogszerűtlen cselekmény, azzal pedig deliktuális felelősségi alak- zat valósul meg. A tanulmány nem tér ki részletesen annak tárgyalására, hogy hol húzódik a határ szívességi dologhasználat és kontraktus megkötésének indokoltsá- ga között. Ezzel kapcsolatosan, tehát az ingyenes dologhasználat szerződéses vagy pusztán szívességi alapon nyugvó jellegének elválasztási – teoretikus – kérdéseit boncolgató részletekben is gazdag, kiváló tanulmányt olvashatunk Xxxxxxx Xxxxx tudományos értekezésében, valamint e témában megírt disszertációjában.14 E ta- nulmánynak az nem célja, hogy a szívességi dologhasználat körétől elhatárolja a hazai joganyagban szabályozott kulturális javak kölcsönügyleteit biztosító haszon- kölcsön-szerződést, valamint hogy azt vizsgálja, indokolt-e írásba foglalni a szer- ződést, vagy pusztán szóbeli megállapodás, ráutaló magatartás is eredményezheti a kötelem létrejöttét, azt ugyanis már leszögeztük, hogy a szabályozási háttér írásbeli formát köt ki műtárgykölcsönzés esetére. A használati-kölcsön tárgyának speciális volta alakítja ennek szabályozási környezetét úgy, mint ahogy azt továbbformálhat- ja és adott esetben szigoríthatja is a dologgal rendelkező akarata, mely célzottan kiköthet még egyéb, a dologhasználatot biztosítandó egyéb, mögöttes biztosítékok- ról való rendelkezést is.15
12 Szívességi ingatlanhasználat egy ingatlanhasználati tipikus jogcím, szerződéshez kötött.
13 Így egy adott mennyiségű pékáru vagy más élelmiszer, mely installáció részeként kirakat- ba kerül ügyfélcsalogató, mintajelleggel. S bár a haszonkölcsön-szerződés tárgya alapve- tően elhasználhatatlan dologra terjed ki, ez esetben az elhasználható dolog tartós, megvál- tozott felhasználásából fakadóan minőségi változáson megy át, s mint elhasználhatatlan dolog viselkedik.
14 XXXXXXX Xxxxx Éva: Ingyenes dologhasználat: szerződés vagy szerződéses viszony? Jura 2015/1., 13–17. XXXXXXX Xxxxx Éva: Az ingyenes dologhasználat határai a klasszi- kus római jog forrásaiban, kitekintéssel a modern német szabályozásra. PhD-értekezés, Budapest, 2020.
15 Meghatározott kurírkíséretet, speciális, a műtárgyra vonatkozó kötelezően biztosítandó kiállítási környezetet, maximális látogatószámot 24 órás leosztásban, fény- és levegő-
2.4. Jogok és kötelezettségek, a szerződés tartalmi elemei
Felek között kötelmi alapú használati szerződés jön létre, használó javára a használa- tot nem dologi jog – használati jog, haszonélvezet, szolgalom – biztosítja. A haszná- lati szerződések a dolog használatára, birtoklására és haszonbérlet esetén hasznai- nak szedésére jogosítják fel a kölcsönvevőt. A haszonkölcsönvevő e szerződés alapján jogosulttá válik a dolog birtoklására, e tekintetben birtokvédelmi jog is megilleti. Használat során a rendeltetésszerű használat követelményei az irányadó- ak, mely követelmény magában foglalja a dolog állagának megóvása iránti kötele- zettséget, mely a kiállítási tárgyak esetében őrzési kötelezettséget von magával. Egy korábbi, 1988-as bírósági határozatban olvashatunk a kiállításra történő gyűjteményi elemek átadásával kapcsolatos jogviszonyról és a kiállítási felelős- ségről. A jogeset alanyai: hangszermagángyűjtő, aki felperesi minőségben jelenik meg, illetőleg kiállító, aki a magángyűjtemény hangszereit kölcsönvette felperes magángyűjtőtől, jelen perben az alperes. Tényállás szerint alperes kölcsönvette felperes magángyűjteményi elemeit, kiállítási céllal. Másodfokú bíróság megál- lapította, hogy a jogviszony minősége nem az előzetesen megállapított letéti szerződés – amely a letevő érdekében köttetik – hanem haszonkölcsön-szerződés, mely ingyenesen, a kölcsönvevő érdekében köttetik. Sajnos a kiállított hangszerek károsultak, mivel a központi fűtési rendszer a kiállítás ideje alatt fokozatosság nél- kül bekapcsolásra került, s a relatív páratartalom csökkenése miatt a kölcsönvett javak megrongálódtak. Az elsőfokú bíróság mivel letéti jogviszonyt állapított meg, az alperest nem tette felelőssé a keletkezett károkért, ugyanis ez esetben a felperes- nek előzetesen teljes körű tájékoztatást kellett volna nyújtania a dolog őrzőjének arra vonatkozólag, hogy mely állapotváltozások okozhatnak kárt az őrzött dolog- ban. Másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban ilyen irányú figyelemfelhívási kötelezettség a felperest nem terhelte, hiszen ez a kötelezettség teljesen nyilvánva- ló, a rendeltetésszerű használat részét képezi, a biztonság megóvása körébe tartozó kötelezettség, melyet az alperesnek, mint kiállítónak tudnia kellett volna: a kiállí- tott kulturális elemeket nem lett volna szabad elővigyázatosságból sem közel he- lyeznie a fűtéscsövekhez. S mivel a kölcsönszerződés megkötésére szakember be- vonásával került sor, feltételezhető, a másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperesnek a megóvási kötelezettsége ki kellett, hogy terjedjen a megfelelő kiállítá- si körülmények fenntartására is. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a per- beli jogviszonyban az alperes a kiállítási tárgyakat nem rendeltetés-szerűen hasz- nálta, s a kiállított, nagy értékű tárgyakat tehát a régi hangszereket kárkövetkezmé- nyi kockázatnak tette ki használatuk – kiállításuk – alkalmával. Állagsérelemből eredő károkért a kölcsönvevő a szerződésszegéssel okozott károkért való általános felelősségi alakzattal felel. Mindazonáltal a véletlenekért, az el nem hárítható kár- okozásért, valamint a rendes használatból eredő amortizációért azonban az adós nem fog felelni. Felelőssége a bérlő felelősségével hasonlítható. Így tehát a szolgál-
páratartalom arányokat. Ezen speciális feltételeket már az alapszerződés meghatározza, vagy annak mellékleteit képező részletes leírás.
tatás teljesítését ingyenesen vállaló fél, a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kár- ért akkor felel, ha a jogosult bizonyítja, hogy a kötelezett a kárt szándékos szerző- désszegéssel okozta, vagy elmulasztotta a tájékoztatást a szolgáltatás olyan lénye- ges tulajdonságáról, amelyet a jogosult nem ismert. Az adós köteles a kölcsönadó vagyonában az esetlegesen okozott károkat megtéríteni, mely felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.16 A haszonkölcsön- szerződés tárgyának használati joga kizárólag a kölcsönvevőt illeti meg, további átruházásra, használatátengedésre nincs mód, az a commodans rendelkezési körébe tartozik.
Gyűjteményi mobilitás esetén a kölcsönvevő külön, előzetes engedéllyel adhatja további használtra a dolgot, ez a mozgás természetesen dologösszesség, egyéb használati tárgy, céleszköz, ékszer, ruházat esetén is adott.17 Megjegyzendő hogy a kiállítási, restaurálási, kutatási céllal megvalósuló használat költségeket vonz maga után, mely költségek egyértelműen az adóst terhelik, továbbá terhelheti az adóst annak a költsége is, mely a jogosult oldalán, a dolog használatba adhatósága szem- pontjából keletkezik, vagy keletkezhet. Restaurálási igény esetén ez a költség nem terjeszkedhet tovább, a szükségesen elvégzendő munka költségén túl. A használat- tal járó rendes költségeket természetesen így az adós teherviselési körébe rendel- jük, felelősségviselése szempontjából az adós felel azért a kárért, melyet ő okozott gondatlanságából vagy vétkességéből. A használat engedély nélküli átengedése esetén a kölcsönvevő felel azokért a károkért is, amelyek e nélkül a továbbadás nélkül nem következtek volna be. A szaporulatok a kölcsönadót illetik meg,18 kivé- telt képezve ez alól a dolog használatával elért nyereség, például a kiállításból be- folyt pénzösszeg, adományok, vagy a kiállítás idején eladott dísz-, használati- és emléktárgyakból befolyt nyereség. Azonban megjegyzendő, hogy a kölcsönvett dolog hasznainak szedésére nem válik jogosulttá az adós, a dolog hasznait ki kell szolgáltatnia a hitelező részére. Jelentős különbség a bérlet és a haszonbérlet között az ingyenesség, míg a bérlet mindig egy visszterhes ügylet, a haszonbérletnek az a legnagyobb jelentősége, hogy bár a kölcsönbe kapott dolog használata mellett a hasznok szedése is megilleti az adóst, mégis ingyenesen használhatja a kölcsönvett dolgot. A szerződéses jogviszony szükségképpen addig áll fenn, ameddig az adós a
16 Felelősségi kérdésekben a Ptk. 6:142. § Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért, valamint a Ptk. 6:145. § Felelősség Kártérítési felelősség ingyenes szerződéseknél ren- delkezései az irányadó.
17 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről kommentárja. (szerk.: Xxxxx Xxxxxx – Xxxxxxx Xxxxxx – Xxxxx Xxxxxx), Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2021, 1938–1939.
kölcsönvett dolognak hasznát nem veszi, amely előzetes megállapodáshoz kötött. Ennek hiányában csak a jogszabály által felsorolt esetekben követelheti vissza a hite- lező a dolgot, máskülönben a haszonkölcsön bizonytalanná válna az adós szempont- jából. Azonnali felmondással a hitelező csak abban az esetben élhet, amennyiben a Ptk. – hasonlatosan az 1959-es Ptk.-hoz19 – fenntartja a pacta sunt servanda elvé- nek korlátozásaként, korrekciójaként felfogható clausula rebus sic stantibus elv ér- vényesülésének lehetőségét, vagyis bizonyos, a körülményekben bekövetkezett lé- nyeges változás esetén a kölcsönadó megtagadhatja a szerződés teljesítését.
3. Ágazati szabályozás
A kulturális igazgatás szervezeti rendszere a közigazgatáshoz tartozik, az igazgatás egyik cikkelye. A kulturális igazgatás sajátosságait figyelembe véve az magán hordozza az igazgatás, s természetesen e tevékenységhalmazba tartozó közigazga- tás sajátos elemeit: az emberi együttműködés során keletkező emberi tevékenység, mely biztosítja a kultúrához kapcsolódó célok elérését, a szükséges személyi és tárgyi feltételeket, az együttműködés alapjait, szervek és személyek összehangolá- sát. Ezen igazgatási ágban több részterület található, így az örökségvédelem ügye, a művészetügy, közművelődési ügyek és a közgyűjtemények ügye.20 Ez utóbbi rész- területben találhatóak az általam elemzett kulturális tevékenységek is. A muzeális intézmények a kulturális örökségekhez megkülönböztetés-mentesen, bárki számára elérhető hozzáférést biztosítanak állandó és időszakos kiállítások és egyéb társa- dalmi párbeszédet kezdeményező program keretében, ezzel is elősegítve, turisztikai vonzerejükre támaszkodva, a nemzet kulturális megítélését, annak gazdasági élén- kítését.21 Nevezett intézmények fontos szerepet töltenek be minden társadalom életében, tevékenységüket a hatályos nemzeti joganyagok szabályozási környezetét figyelembe véve alakítják napi szinten. A nemzeti jogszabályokkal párhuzamosan, azokkal kölcsönhatásban jelentőséggel bír a kultúra olyan uniós szakpolitikai terü- lete is, melyben nagy hangsúlyt kap az európai integráció sikeres kiépítése.22 Kiál- lítási céllal megvalósuló intézményközi cserék mellett ismeretes az a fajta mobili-
19 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről.
20 XXXXX Xxxxxxxxx Xxxxxx: A kulturális igazgatás. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Buda- pest, 2014, 4.
21 E társadalmi közös érdekekről - kultúra támogatása, népszerűsítése, közönség elé ter- jesztése, a kulturális hagyományok méltó megőrzése és folytatása – részletesen rendel- kezik a Kultv. 1. §, 37. §. mind bevezető szakaszában, illetőleg rendelkezései között.
22 A tagállamok nem mondtak le e hatáskörükről, az Unió szerepe természetéből adódóan koordinatív, finanszírozó a kultúra területén: a támogatások rendszerét megteremtve koordinálja azt, nemzeti szinten pedig végrehajtatja az ajánlások szintjén megfogalma- zott joganyagát, a programokhoz kapcsolódó utólagos monitoring – ellenőrzés, nyomon követés, fejlesztési-, korrekciós segítségnyújtás – lefolytatását ellenőrzi. A hatáskör tag- állami kézben maradásának elsődleges oka, hogy olyan kérdések tartoznak e politikába, melyek szorosan kapcsolódnak a nemzetek identitásához. XXXXX Xxxxxx – LÁNCOS Pet- ra Lea – XXXXXX Xxxxx: Az Európai Unió jogi fundamentumai. Xxxxx Xxxxxx Társulat, Budapest, 2014, 65–72.
tás is, mely esetén a múzeumok alapleltárában szereplő kulturális javai új, ideiglenes gazdához kerülnek, ezzel a muzeális intézmények alapleltárából nem kerülnek ugyan ki, csupán elhelyezésük változik: kölcsönbe adják a múzeum falain kívülre neves intézmények, személyek birtokába regisztrált elemeiket. Szokás úgy fogalmazni, hogy a múzeumok falai sincsenek gumiból, véges a gyűjtemények alapleltárban sze- replő tárgyainak sora. Funkciójuk a mobilitással akár változhat is: kiállítási elem, dísz, dekoráció, esztétikai megítélés növelésének tárgyai is lehetnek. A muzeális intézmény alapleltárában szereplő kulturális javak korlátozottan forgalomképesek. Elidegenítésükhöz, kölcsönzésükhöz miniszteri engedélyezési eljárás szükséges.23 Csak külön ágazati jogszabály rendelkezései alapján lehetséges a védett, illetőleg a nem védett kulturális javakat mozgatni.24 A védett kulturális javak kölcsönzéséről szóló szerződés tartalmi elemei ugyancsak szabályozás alá kerültek.25 A kulturális javak védelmére és a védett javak kölcsönzésére, szerződtetésére vonatkozó törvény- erejű szabályozást részleteiben a Kultv. mellett a hivatkozott Kötv., annak is speciáli- san a 46. §-a tartalmazza. Ezen kívül az ágazati jogszabályokat és nemzetközi egyezményeket összefoglaló jelleggel a Műtárgyfelügyeleti Hatóság honlapján is megtalálhatjuk összeszedve.26 A hazai szabályozás egyértelmű a tekintetben, hogy a muzeális intézmények alapleltárában szereplő kulturális javak csak határozott időre szóló, írásos szerződés alapján cserélhetőek a gyűjtőkörükbe tartozó más kulturális javakkal, függetlenül attól, hogy országhatárt átlépnek-e a javak. Jogszabályi szinten megfigyelhető a különbségtétel védett és nem védett kulturális javak között az or- szághatáron kívülre történő kivitelük esetében, mely kivétel nélkül hatósági enge- délyhez kötött, a különbség csupán az engedély időtartamát tekintve állapítható meg
– határozott idejű, de maximum 10 éves időtartamról szóló hatósági engedély kibo- csátása lehetséges az erre jogszabályban feljogosított hatóság által.27 A kiviteli ható- sági engedély előfeltétele az írásos formában, meghatározott tartalmi elemekkel ren- delkező kölcsönszerződésnek.28 A kölcsönzött kulturális javak védelméről külön törvény rendelkezik, mely törvény szabályozza a Magyarország területén időszaki kiállítás céljából bemutatott kulturális javakra vonatkozó – a kiállító és a rendelke- zésre jogosult között létrejött kölcsönzési szerződés meghatározott – külföldről érke- ző kulturális javak különleges védelmét és a védelemmel kapcsolatos eljárásrendjét is.29 A muzeális intézmények által megkötött haszonkölcsön-szerződés alanyai tehát nem magán-, hanem általában jogi személyek, az ágazati szabályok ugyanakkor nem pusztán a muzeális intézményeket kötik, hanem egy tágabb körben megvalósuló, a védett illetőleg a nem védett kulturális javakkal rendelkezők körét is, amennyiben a javak kiviteléről, azaz kölcsönadásáról van szó.
23 Kötv. 3. fejezet.
24 Kötv. 3. fejezet, 51–52. §.
25 Kultv. 38/A. §.
26 xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xxxxxxx.xx, 2022. április 10.
27 Kötv. 55–56. §.
28 Kultv. 38/A. §.
29 2012. évi XCV. tv. a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről.
A Kultv. jogszabály tartalmazza továbbá a főbb tartalmi elemeket, melyek befo- lyásolják a kölcsönzés menetét.30 Mivel a szerződés tárgya speciális, sajátos, minden tekintetben körültekintést, hozzáértést és többrétű elő- és utószervezői munkát igény- lő dolog, az előírt szerződéses tartalmi elemek megléte alapját képezik a gondos do- loghasználatnak. A tárolási, szállítási feltételekhez kapcsolódó előírások nagyon részletesen átadásra kerülnek tehát az adós részére, aki ennek tekintetbevételével köteles a műtárgyak szakszerű kezelésére. Egy esetleges jogvita kialakulása esetén azonnali szerződésbontási feltétel állhat fenn, amennyiben a fogadó intézmény, az adós nem a legnagyobb gondossággal jár el, és a kulturális javakban kár keletkezhet. A szakszerű teljesítést a hitelező kölcsönadó vizsgálhatja, ezt az ellenőrzést a köl- csönvevő tűrni köteles. 31 A Szépművészeti Múzeum Általános kölcsönzési feltételek dokumentuma bár csak magyar nyelven, de elérhető a múzeum honlapjáról, pontosan tartalmazza a műtárgyak kezelési, kölcsönzési, szállításai feltételeit.32 A dokumen- tum tartalmi elemeiben kitér az általános kölcsönzési feltételekre, a költségekre és azok viselésére, a biztosítás és felelősségvállalásra, a biztonsági előírásokra, logiszti- kai követelményekre, reprodukciós és népszerűsítési feltételekre.
Zárógondolatok
Elmondható, hogy a műtárgykölcsönzés jogi háttere komplex rendszer, alapköve egy konszenzuson alapuló kölcsönszerződés megkötése. Az is elmondható, hogy a szerződés speciális tárgyára, illetőleg az intézmények jellegére és a működésére tekintettel egy igen magas költségekkel és komplex jogi szabályozottsággal rendel- kező tevékenységhalmazzal van dolgunk vizsgálódásunk tárgykörét tekintve. Nem- csak komplex, de nagyon érdekes, a kultúra és a jog határmezsgyéjén mozgunk, nem pusztán jogi, de művészeti interpretációra is szükség van ahhoz, hogy mélyre- ható ismeretekkel rendelkezzünk. E terület elengedhetetlen tárgykörei a műtárgy- kölcsönzésre megkötendő kereskedelmi biztosítás és az állami garanciavállalás intézménye, az állami immunitás kérdésköre, a nemzetközi szabályozás és bevált gyakorlatok ismerete, valamint a kulturális javak mozgatásának és biztonságos kiállításának, kezelésének ismerete. Aktualitását tekintve megjegyzendő a digitali- zációs lehetőségek megjelenése, a digitális múzeumlátogatás igényének kielégítése az intézmények által, mely megvalósításához az Emberi Erőforrások Minisztériu- ma által 2019-ben kiadott Fehér Könyv ad részletes iránymutatást.33 Ezen területek kidolgozása további kutatást, tudományos értékű munkát igényel.
30 Kultv. 38/ A. § (2)–(3)–(4).
31 XXXX Xxxxxx: Szerződési alaptípusok. Novotni Alapítvány, Miskolc, 2001, 120–121. XXXXX Xxxxx – XXXXXX Xxxxx (szerk.): Nagykommentár a polgári törvénykönyvhöz. Wolters Kluwer, Bp., 2021, 3758.
32 xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx/xxx/xxxxxxx/0000/00/XXX_xxxxxxxxxxxxxxxx_xxxxx_ webre.pdf, 2022. április 10.
33 XXXXX Xxx – XXXXX Xxxxx (szerk.): Xxxxx Xxxxx. Módszertani útmutató a közgyűjteményi kulturális örökség digitalizálásához és közzétételéhez. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Bu- dapest, 2019. xxxxx://xxxxx.xx/xxxxx/xxxxxxxxxxx/0000/00/00/xxxx_xxxx. pdf, 2022. április10.
Felhasznált irodalom
[1] XXXX Xxxxxx: Szerződési alaptípusok. Novotni Alapítvány, Miskolc, 2001.
[2] XXXXX Xxxxxx – XXXXXXX Xxxxxx – XXXXX Xxxxxx: 2013. évi V. törvény a Pol- gári Törvénykönyvről kommentárja. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2021.
[3] XXXXXXX Xxxxx: Ingyenes dologhasználat: szerződés vagy szerződéses viszony? Jura 2015/1., 13–21.
[4] XXXXX Xxx – XXXXX Xxxxx (szerk.): Xxxxx Xxxxx. Módszertani útmutató a közgyűjteményi kulturális örökség digitalizálásához és közzétételéhez. Em- beri Erőforrások Minisztériuma, Budapest, 2019.
[5] Xxxxx XXXXXXXX – Xxxxxx XXXXXXXX – Xxxxxxxxx XXXXXXX – Xxxxxx XXXX (szerk.): Encouraging Collection Mobility. Finish National Galery, Helsinki, 2010.
[6] XXXXX Xxxxxxxxx Xxxxxx: A kulturális igazgatás. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2014.
[7] SZÁSZY-XXXXXXX Xxxxxxx: Institutiok és pandekták. (összeállította: Xxxx- xxx Xxxx) Pesti-Lloyd Társulat Könyvnyomdája, Budapest, 1900.
[8] XXXXX Xxxxx – XXXXXX Xxxxx (szerk.): Nagykommentár a polgári törvény- könyvhöz. Wolters Kluwer, Budapest, 2021.
[9] Emberi Erőforrások Minisztériuma: Múzeumi műtárgyak kölcsönzése. https:// xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx/xxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxx-xxxxxxxxx, 2022. április 10.
[10] Szépművészeti Múzeum: Általános kölcsönzési feltételek. xxxxx://xxx.xxxx xxxxxxxxx.xx/xxx/xxxxxxx/0000/00/XXX_xxxxxxxxxxxxxxxx_xxxxx_xxxxx.xxx, 2022. április 18.
[11] 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről.
[12] 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről.
[13] 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről.
[14] 20/2002. (X. 4.) NKÖM rendelet a muzeális intézmények nyilvántartási sza- bályzatáról.